VíREGVHÁZA MEGVEI JOG Ú VÁROS
SZOCIÁLIS ÉS KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY 4401 N,'IRE('YHAZA, KOSSUTH TER f, PF:: ~ . TELEFON: .. ,6 12 .. 2 I 5: FA. : ~,6 -Il c ',I ~8G f '\ilAl~ f-:\ H5lO @NVIREGYHAZA HU
POLGÁRMESTERI HIVATALA
Ügyiratszám: 47900;2013;05. Ügyintéző: dr. Krizsai Anita E l őterjesztés
-a
Közgyűléshez
a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás szolgáltatástervezési koncepciójának véleményezésére
Jászai Menyhért alpolgármester
f' Dr. Krizsai Anita Szociális és Köznevelési Osztály vezetője
törvényességi véleményezést
végző személyek aláírása
Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző
Faragóné Széles Andrea Kabinet vezetője
Jegyzői
Az előterjesztést véleményezi:
Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság
RE
A _
N ,'íREGYHÁZA MEGYEJ JOGÚ VÁRO POLGÁRMESTERI HIVATALA
SZOC/ÁllS ES KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY .140 1 NYIREGY~fAZA. KOSSUT TER T':LE"'O'\I~
lé MAI L
3"
~
NYH~70'
1.
PF' ;
520! SS: F'AX: ' . 6 _ 2
~86
@NYIREG\HA.:..'. HU
Tisztelt Közgyűlés!
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi eVII. törvény alapján a Nyíregyházai Kistérséghez tartozó települések (Nyíregyháza Nyírtelek, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtura és Sényő) önkormányzatai 2005-ben létrehozták a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulást (továbbiakban I\JYITÖT), egyes oktatási és nevelési, szociális ellátási, egészségügyi ellátási és területfejlesztési feladatok végrehajtására, térségi közszolgáltatások biztosítására, a kistérség összehangolt fejlesztésére. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. § (3) bekezdése alapján a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat illetve a megyei önkormányzat kötelessége a szolgáltatástervezési
koncepció
készítése. Amennyiben
a települések egyes szociális
feladataikat a társulás keretei között látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A koncepció tartaimát kétévente felül kell vizsgálni. A koncepció elkészítésekor fontos követelmény a valós helyzetelemzés, és ennek mentén térségi szemlélettel,
problémaorientáltan
meghatározni
az
ellátórendszer
korszerűsítésének,
fejlesztésének
lehetséges irányvonalait. A kistérségi szintű tervezés a települések közötti együttműködés erősítését, a szolidaritást, erősebb érdekérvényesítést teszi lehetővé. A koncepció komplexen mutatja be és elemzi a nyíregyházai kistérség szociális és gyermekjóléti ellátórendszerét. A Nyírségi Kistérségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ
és
a Nyíregyházi
Gyermekjóléti
Központ
biztosítja
Nyíregyháza
területén
a szociális
és
gyermekjóléti ellátórendszerbe tartozó szolgáltatásokat. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 153/2010. (VI.28.) számú határozatával elfogadta (véleményezte) a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás szolgáltatástervezési koncepcióját. Az Szt. fenti rendelkezését figyelembe véve szükségessé vált a szolgáltatástervezési koncepció aktualizálása. A fentiek alapján kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztés megtárgyalni és amellékelt határozat tervezetet elfogadni szíveskedjen! Nyíregyháza, 2013. november 18. Tisztelettel:
i' ((.
_
d r . Krizsai Anita osztá Iyvezető
y
[
f,
~
'i'
1
~ ,~..~!~, ..t~~,
NvíREG 'HÁZA
~.
MEGVEI JOGÚ fÁROS
:.J
/~~~'
SZOCIÁLIS ES KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY 4101 NVIREC·(HÁlA. KO SUTHTER I. PF 1).
l EliFOJ: •
POLGÁRMESTERI HIV TALA
~24
~.
FAX: .. ~6 -i l 5l
· .r 8u
-M.:\IL. NYHSWC@NYIRE ~ . HAlA HU
NvíREGVHÁZA MEGVEr JOG ú VÁROS
KÖZGVŰLÉSÉNEK
........./2013. (XI. 28.) szám ú ha t á ro zata A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás szolgáltatástervezés i koncepciójának véleményezéséről
A Közgyűlés
A Nyírség i Többcélú Kistérségi Társulás szolgáltatástervezési koncepciójának véleményezéséről szóló előterjesztést megtárgyalta és a szolgá ltatástervezési koncepcióban foglaltakkal egyetért.
Nyíregyháza , 2013. november 28.
A határozatot kapják: 1.) A Közgyűlés tagjai
2.) A címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői
l
Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Szolgáltatástervezési Koncepciója 2013.
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. koncepció felülvizsgálata. A felülvizsgálat során a koncepció készítés módszertana az előzővel megegyező. A jogszabályban meghatározott tartalmi vázlatnak megfelelően alakítottuk a szerkezetét. A helyzetelemzés elkészítéséhez (demográfia, foglalkoztatási helyzetkép stb.) a helyi adatokon túl, a Központi Statisztikai Hivatal és a 2011. évi népszámlálási adatokat, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatait használtuk. A szolgáltatások és intézmények bemutatásához és a fejlesztési irányvonalak meghatározásához a települési önkormányzatok és intézmények munkatársai, szakemberei nyújtottak segítséget. Figyelmet fordítottunk a meglevő koncepciók, és a települések által 2013‐ban elkészített Helyi Esélyegyenlőségi Programok összhangjára. Meg kell említeni, hogy az önkormányzati társulásokat jelentős mértékben érintette a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.), amelynek 157. § c) pontja hatályon kívül helyezte a Ttv‐ét. A Mötv. alapján 2012. december 31. napjától a működő többcélú kistérségi társulások tovább működhetnek, azzal, hogy a társulási megállapodásokat 2013. június 30‐ig felül kell vizsgálni. A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás településeinek képviselő‐ testületei 2012. év végén a Társulás 2013. évi fenntartásáról döntöttek. A Mötv. alapján 2013. júliustól az önkormányzati társulások hivatali (munkaszervezeti) feladatait kizárólag a társulás székhely településének önkormányzata, vagy megállapodás alapján a társulás valamely tagönkormányzatának hivatala láthatja el. A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás tagönkormányzatai az említett szabályozás alapján a társulási megállapodás 2013. június 30‐tól hatályos módosítása során arról hoztak döntést, hogy a társulás hivatali, munkaszervezeti teendőit a fenti időponttól – a jelenlegi Munkaszervezet beolvadással történő megszüntetését követően – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el. A Polgármesteri Hivatal és a Társulás megállapodás keretében rendezte a feladatellátással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, így az ellátandó konkrét tevékenységek körét, a kapcsolattartás és információáramlás rendjét, valamint az ehhez kapcsolódó szervezeti és felelősségi kérdéseket. A Társulás szolgáltatástervezési koncepciójának általános célkitűzései a 2010‐ben megfogalmazottakkal összhangban: azon alapelvek, célok és értékek meghatározása, amelyeket a nyíregyházai kistérség a szociális szolgáltatások biztosítása és fejlesztése során követ, a szociális szolgáltatást biztosító intézmények a kistérségben összehangoltan, valós szükségletekre reagálva működjenek, erősödjön a kistérségi tudat és szolidaritás, előtérbe kerüljön a szektorsemlegesség elve a szociális szolgáltatások biztosítása során. A szolgáltatástervezési koncepció stratégiai célkitűzései: A területi és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, szükségletalapú tervezés, a lakókörnyezetben történő komplex segítségnyújtás érdekében a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a Társulás településein, szolgáltatások biztonságos működési feltételeinek biztosítása, a szolgáltatók közötti partnerség, kooperáció és koordináció erősítése. I. A kistérség bemutatása I.1. Földrajzi elhelyezkedés Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megye közép‐nyugati részén, a Nyírség szívében található az a 9 település, amely a nyíregyházai kistérséget alkotja. A térségben különös adottságot jelent a megyeszékhely
3
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. kistérséghez tartozása. A települések többsége vagy határos Nyíregyházával, vagy a megyeszékhelyről induló főútvonalak mentén fekszik. A megyeszékhely szomszédságában, attól északra mintegy 14 kilométerre található Kótaj község. Nyíregyházától északkeleti irányban a legközelebb található település Nyírpazony, amely 3 kilométerre fekszik a várostól. Szintén északkeleti irányban fekvő települések Nyírtura és Sényő községek. Az előbbi 13 kilométerre az utóbbi 15 kilométerre helyezkedik el. Keleti irányban Napkor 12 kilométerre található a megyeszékhelytől. Kicsit haladva a térképén délnyugati irányban fekszik Kálmánháza községe, távolságát tekintve 10 kilométerre Nyíregyházától. Nagycserkesz község Nyíregyházától nyugatra, 10 kilométer távolságra fekszik a Nyugat‐Nyírségben. Szintén a nyírség nyugati részén található Nyírtelek, Nyíregyházától 10 kilométerre. 1. ábra: A nyíregyházai kistérség települései
Forrás: KSH
Az 539,26 km2 területű kistérségbe 2 város (Nyíregyháza és Nyírtelek) és 7 község tartozik (Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtura, Sényő). I.2. Demográfiai helyzet A kistérség települései lakosságszám szerint eltérő nagyságúak. A kistérség központi települése Nyíregyháza Megyei Jogú Város a kistérség területének 50 %‐ án helyezkedik el, a népesség 82 %‐át adja. A városi rangú Nyírtelek a második legnépesebb település. A KSH legfrissebb adatai szerint a községek közül 4 település ‐ Kálmánháza, Nagycserkesz, Nyírtura, Sényő ‐ kétezer fő alatti lakosú. A 2010‐2012 közötti időben Kálmánháza lakosságszámának csökkenése (2009‐ben 2013 fő) okozta, hogy a települést az új önkormányzati törvényben meghatározott, a közös önkormányzati hivatalok megalakítására irányuló kötelezettség érintette. 2. ábra: A Nyíregyházai kistérség településeinek lakosságszáma, január 1. Település 2010 2011 2012 Kálmánháza 1991 1967 1954 Kótaj 4537 4563 4568 Nagycserkesz 1895 1873 1859 Napkor 3852 3836 3800 Nyíregyháza 119179 119094 119104
4
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. Nyírpazony Nyírtelek Nyírtura Sényő Összesen
3447 7156 1912 1461 145.430
3501 7146 1893 1454 145.327
3509 7071 1863 1438 145.166
Forrás: (TEIR) KSH‐TSTAR
A kormegoszlást tekintve a kiskorúak aránya 17‐19 % közötti, kivételt képez Nagycserkesz, ahol a 0‐ 17 évesek aránya 27 %, ez a település a legfiatalosabb. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint gyermeket nevelő családok 28,8 %‐a egyszülős, 71,2 %‐a teljes család (házastársi vagy élettársi kapcsolat) a kistérségben. A demográfiai változások hatására az idősek aránya a Nyíregyházai kistérségben is emelkedő tendenciát mutat. A 60 éven felüliek aránya 16‐20 % közötti a kistérség településein. 3. ábra: A lakónépesség kormegoszlása a Nyíregyházai kistérségben (%), 2012. január 1.
Forrás: Települési önkormányzati adatok, 2012
A korszerkezeti összetétel komplex mutatójaként használt ún. öregedési index a szélső korcsoportok egymáshoz viszonyított arányát jelzi, azt mutatja meg, hogy száz gyermekkorúra mennyi időskorú jut. 4. ábra: Öregedési index a Nyíregyházai kistérségben (2011)
Forrás: Települési Esélyegyenlőségi helyzetelemzések
5
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. Az ábra jól szemlélteti, hogy az országosnál lényegesen fiatalosabb korszerkezetet mutat a kistérség indexe. A Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyei adathoz viszonyítottan azonban a települések többsége kedvezőtlenebb helyzetben van, azaz a lakosság korstruktúrája idősebb. I.3. Foglalkoztatási helyzetkép Magyarország aktivitási rátája az egyik legalacsonyabb az egész Európai Unióban, Magyarországon belül pedig Szabolcs‐Szabolcs‐Szatmár‐Bereg megyében a legalacsonyabb a munkaerő‐piaci aktivitás. Az aktív korúak helyzetét elemezve az egyik legfontosabb mutató a munkanélküliségi adatok. 5. ábra: Munkaerő‐piaci adatok a kistérség településein Település
Munka‐ vállalási korú népesség (fő)
Nyilvántartott álláskereső (fő)
360 napnál régebben nyilvántartott álláskereső (fő) 2013.09.20. Kálmánháza 1331 188 49 Kótaj 3174 486 167 Nagycserkesz 1131 208 72 Napkor 2585 391 114 Nyíregyháza 81136 5918 1969 Nyírpazony 2446 232 64 Nyírtelek 4881 500 197 Nyírtura 1323 133 46 Sényő 1041 178 50 Kistérség 99048 8234 2728 Sz‐Sz‐B megye 386.225 50.320 18.614 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
Relatív mutató (%)
Relatív mutató (%)
Relatív mutató (%)
13,24 15,31 18,39 15,13 7,29 9,48 10,24 10,05 17,1 12,91 13,03
2012.09.20. 12,45 14,08 17,48 13,26 8,50 10,29 12,30 11,98 16,27 12,96 14,22
2011.09.20. 13,24 16,42 18,39 14,72 8,17 10,88 13,34 11,68 16,52 13,7 14,69
A munkanélküliségen belül a tartós munkanélküli személyek aránya magas. Települési szinten 30‐40 % közötti, amely a megyei és kistérségi arányokhoz hasonló. 6. ábra: A relatív mutató alakulása 2011‐2013 között (%)
20 18,39
18
16,42 15,31
16 14 13,24 13,24 12
14,08
18,39
17,48
16,52 15,13 14,72
16,27 13,34 12,3
13,26 10,88 10,29
12,45
10
8,5 8,17 7,29
8
17,1
11,98 11,68
10,24
13,7 12,96 12,91
14,69 14,22 13,03
10,05
9,48
6 4 2
Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
Ki st ér sé Sz g ‐S z‐ B m eg ye
Sé ny ő
N yí rt ur a
Ny írt el ek
N ap ko r Ny íre gy há za N yí rp az on y
Kó ta Na j gy cs er ke sz
Ká lm án há za
0
2011 2012 2013
6
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. A relatív mutató (a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %‐ában) Nyíregyháza és néhány település esetében kedvezőbb a megyéhez viszonyítottan adott időpontban. A 2010‐2012 közötti időszakban jellemzően csökkent a relatív mutató a településeken, hasonlóan a kistérségi és a megyei arányokhoz. II. A kistérségi szociálpolitika célcsoportjai A kistérségi szociálpolitika célcsoportjai a demográfiai jellemzők, foglalkoztatási, társadalmi helyzet alapján határozhatóak meg. Az ellátások, szolgáltatások ezek figyelembe vételével elsősorban a kistérség településein élő gyermekekre és fiatalokra, a szociális problémákkal (anyagi, életvezetési, mentális problémák, munkanélküliség) küzdő családokra, az idősekre, valamint a tanyai település részen élőkre irányulnak. A helyi önkormányzatok a Mötv. alapján a kötelező és önként vállalt feladataikat, amelyeket a rászoruló személyek és családok érdekében nyújtanak, önállóan vagy társulásban láthatják el. A kötelező feladatok közé tartoznak egyes pénzbeli és természetbeni ellátások (segélyek) biztosítása és a szolgáltatások rendszerébe tartozó alap és szakosított ellátások. III. Pénzbeli és természetbeni ellátások, és a szolgáltatások rendszere 2010 óta jelentős változások történtek mind a segélyezés rendszerében, mind pedig a szolgáltatások rendszerében, amelyek a társult települések hivatalait és intézményrendszerét is érintette. III.1. Járási hivatalok létrejötte 2013. január 01. napjától megalakultak a járások, megkezdték működésüket a járási hivatalok. A járási rendszer létrejöttével a közigazgatáson belül kettévált az önkormányzati és az állami közigazgatás, mely utóbbinak helyi szerve a járási hivatal. A szociális ellátórendszerben mind az önkormányzati, mind az állami közigazgatás fontos szerepet kapott. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény több, mint 80 törvényi szinten szabályozott államigazgatási feladatot határozott meg a járások számára. A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása, így megvalósul az államigazgatási és önkormányzati feladatok szétválasztása. Elsősorban okmányirodai feladatokat, gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését vették át a településektől a járási hivatalok. Nyíregyháza Járási Hivatalhoz tartozó települések: Apagy, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Rakamaz, Sényő, Szabolcs, Tímár, Tiszanagyfalu és Újfehértó. A 2013. január 01. napját követő változásokkal a jegyző hatásköréből a járási hivatalokhoz került az időskorúak járadéka, az alanyi és normatív közgyógyellátásra jogosultság (Szt. 50.§ (1)‐(2) bekezdés), az ápolási díj (43/B.§ kivételével) és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság (Szt. 54. §) elbírálásának feladat‐és hatásköre. Jegyzői hatáskörben maradt az aktív korúak ellátására jogosultság (foglalkoztatást helyettesítő támogatás és rendszeres szociális segély), a lakásfenntartási támogatás és az önkormányzat rendelete szerinti „méltányos” közgyógyellátásra jogosultság (Szt. 50. §(3) bekezdés) feladat‐és hatásköre. Az ügyintézés megkezdésének kiterjesztését és a tájékoztatási csatornák kibővítését célozza, hogy a kormányablakok is tájékoztatást nyújthatnak többek között időskorúak járadéka, lakásfenntartási
7
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. támogatás, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, közgyógyellátás vonatkozásában. Az aktív korúak ellátása iránti kérelmet a járási hivatalban a kormányablaknál, és az álláskeresési támogatást kimerítő ügyfelek az állami foglalkoztatási szervhez is benyújthatják. III.2. Közös önkormányzati hivatalok A demográfiai helyzet ismertetésekor a lakosságszám kapcsán utaltunk arra, hogy a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás tagönkormányzatai közül Kálmánháza, Nagycserkesz, Nyírtura és Sényő Községeket érintette az új önkormányzati törvényben meghatározott, a közös önkormányzati hivatalok megalakítására irányuló kötelezettség. A jogszabály előírásai szerint közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések összlakosságszámának a kétezer főt, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések számának a hetet el kell érnie. Az önkormányzatok között folytatott egyeztetések eredményeképpen Nagycserkesz és Kálmánháza Községek, valamint Nyírtura és Sényő Községek hoztak létre egy‐egy közös hivatalt. A lakosok ügyeinek intézését a korábbi hivatali ügyintézők látják el, az ügyfélforgalom számára korábban is nyitva álló hivatali helyiségekben. A Járási Hivatalok kialakítása során bekövetkezett hatásköri változások miatt az önkormányzatoktól az állami szervezetrendszerhez átkerült feladatok ellátására az önkormányzatok és a Járási Hivatal együttműködésében, az ügyféli érdekek szem előtt tartásával kerül sor. A társulás többi tagönkormányzata ‐ Kótaj, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony és Nyírtelek ‐ lakosságszámából adódóan közös hivatal alakítására nem volt kötelezett.
III.3. Pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerében bekövetkezett változások A segélyezés rendszerében folyamatosan kisebb‐nagyobb módosítások történtek. Több támogatás esetében rövidült az ügyintézési határidő (lakásfenntartási támogatás esetén 21 nap, az önkormányzat hatáskörébe tartozó adósságkezelési támogatás és köztemetés esetén szintén 21 nap). Az egységes jogalkalmazás érdekében pontosításra kerültek a felülvizsgálatra vonatkozó szabályok, mely elsődlegesen a foglalkoztatást helyettesítő támogatás vonatkozásában teszik egyértelművé a felülvizsgálat időszakát, a 30 nap időtartamú foglalkoztatási kötelezettség vizsgálata szempontjából. Az önkormányzati/polgármesteri hivatali feladatellátáshoz kapcsolódó változás, hogy a pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások vonatkozásában összevonásra került a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, amely ezt követően pénzbeli ellátás elnevezéssel nyújtható azon családba fogadó gyám részére, aki tartásra köteles és nyugdíjban/nyugdíjszerű ellátásban részesül. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kötődő halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó jogosultsági kört a 2013. 09. 01. napjától hatályba lépett módosítással szélesítették ki oly módon, hogy az már nemcsak az alacsony iskolázottságú szülők gyermekeinek biztosított lehetőséget a kapcsolódó kedvezmények igénybe vételére, hanem az alacsony foglalkoztatottságú, illetve az olyan lakókörnyezetben, illetve lakáskörülmények között élő gyermekek számára is, aki(k)nek az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek nincsenek, vagy minimális szinten vannak biztosítva életükben. A halmozottan hátrányos helyzetre az válik jogosulttá, akinek esetében a fentiekben felsoroltak közül legalább két feltétel fennáll. III.4. A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere A Mötv. szerint a helyi önkormányzatok a helyi közügyek teljességét kötelesek ellátni. Helyi közügynek minősül a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint a helyi önkormányzás és a
8
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek a megteremtése. E hatáskörnek része a pénzbeli és természetbeni ellátás biztosítása. A Mötv. 13. § (1) bekezdése 8. pontja tartalmazza az önkormányzat azon feladatait, melyeket működése során biztosítania kötelező. Az ellátási kör szabályait az Szt. és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) tartalmazza. Az Szt. szabályozza az állam által biztosított egyes szociális ellátások, szolgáltatások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra (pénzbeli, természetbeni) való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. Ezek részben pénzben és/vagy természetben nyújtható szociális ellátások, részben pedig szociális szolgáltatások lehetnek. A pénzbeli és a természetbeni segélyek járhatnak rendszeres és eseti jelleggel (néhány segélyfajta mindkét módon is adható). A segélyrendszerben kiemelt szerephez jut a lakásterhek enyhítése (pl. lakásfenntartási támogatás), az egészségi állapot teljes leromlásának megakadályozása (pl. közgyógyellátás), az aktív korúak ellátása, a váratlan sorscsapások okozta krízis enyhítése (pl.: átmeneti segély, temetési segély). 7. ábra: Segélytípusok bemutatása Segélytípusok a támogatás Segélytípusok a juttatás módja szerint gyakorisága szerint Pénzbeli Természetbeni ‐ lakásfenntartási támogatás, Rendszeres ‐ ápolási díj, ‐ aktív korúak ellátása ‐ közgyógyellátás, (foglalkoztatást helyettesítő ‐ egészségügyi szolgáltatásra támogatás, rendszeres szociális való jogosultság, ‐ adósságkezelési szolgáltatás segély), ‐ lakásfenntartási támogatás Átmeneti ‐ átmeneti segély ‐ átmeneti segély, ‐ temetési segély ‐ köztemetés Az Szt‐ben foglaltak alapján a települési önkormányzat képviselő‐testülete a törvényben szabályozott támogatásokat kiegészítheti és a szociálisan rászorultak részére – az önkormányzati rendeletben meghatározott módon és feltételek szerint ‐ más pénzbeli és természetbeni ellátásokat is megállapíthat. A kistérségben a pénzbeli ellátások közül a munkanélküliek ellátását célzó aktív korúak ellátásában részesülnek a legtöbben. Az aktív korúak ellátása, a hátrányos munkaerő‐piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátásának két fajtája a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és rendszeres szociális segély. A foglalkoztatottság illetve a munkanélküliség helyzetét tekintve elmondható, hogy a gazdasági változások a kistérség lakóit is jelentősen sújtják, a foglalkoztatási problémák növekedtek az elmúlt években. Napjaink legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyében 2012‐ben a relatív mutató 15,5 % volt, Nyíregyházán 9 %. 8. ábra: Az aktív korúak ellátásában részesülők átlagos létszáma Település Napkor
2011
2012
2013
136,00
133,33
160,33
9
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. Nyírpazony Nyírtura Sényő Nyíregyháza Kálmánháza Nyírtelek Kótaj Nagycserkesz
52,50 31,83 77,17 1617,92 35,50 229,50 228,83 88,41
70,83 51,00 88,50 2033,08 41,42 281,25 249,58 113,08
81,83 57,50 88,83 2290,33 40,50 302,67 265,50 112,67
Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
A táblázat adatai szerint a kistérségben továbbra is magas az aktív korúak ellátására (foglalkoztatás helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély) jogosultak száma, valamint évről évre növekvő tendenciát mutat. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2011. évben való módosítása értelmében az állami foglalkoztatási szerv által biztosított álláskeresési ellátás jogosultsági időtartama 9 hónapról 3 hónapra csökkent. A módosítás következménye, hogy az álláskereső személy a segélyezési rendszerben hamarabb megjelenik. Az önkormányzat által nyújtott ellátás jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatához kötött, így azok a munkanélküli személyek, akik – jövedelmi és vagyoni helyzetük alapján – nem jogosultak aktív korúak ellátására, kevesebb esélyük van arra, hogy támogatott álláskeresőként váljanak foglalkoztatottá. A kistérség településeinek segélyezési rendszerét tekintve megállapítható, hogy jellemzően a törvényi szinten meghatározott ellátások biztosítottak, helyi szintű, önként szabályozott ellátások csak néhány településen vannak. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatán kívül Sényő Község Önkormányzata és Nyírtelek Város Önkormányzata állapít meg méltányos, helyi szintén igénybe vehető támogatást (méltányos közgyógyellátás). Nyíregyháza a méltányos közgyógyellátáson túl, az arra szociálisan rászorulók részére méltányos ápolási díjat állapít meg, továbbá 2012. február 1. napjától a lakhatás segítő támogatást biztosít az Szt‐ben meghatározott normatív lakásfenntartási támogatás mellett. Az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Pr.) egyes rendelkezései 2014. január 1. napjától módosulnak. A módosítások értelmében 2014. január 1‐jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnik, és önkormányzati segéllyé olvad össze. A törvény felhatalmazó és átmeneti rendelkezései szerint az önkormányzatoknak legkésőbb 2013. december 31. napjáig kell az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletet alkotniuk. A támogatás feltételeit, nagyságát, ahogyan korábban is, ebben az esetben is az önkormányzatnak saját rendeletében kell szabályozni. III.5. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások rendszerének változásai 2010‐től Az elmúlt három évben jelentős változás történt a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások rendszerében. A változások hátterében egyrészt a jogszabályi előírások módosulásai, másrészt a racionális működtetés érdekében történő strukturális változások állnak. 2011‐13 évben több strukturális változás történt a szolgáltatásokat biztosító intézmények rendszerében.
10
Szolgáltatástervezési koncepció 2013.
2011‐ben a NYITÖT Szociális Alapszolgáltatási Központ (székhely: Nyírtelek) sényői és nyírturai telephelyén lévő házi segítségnyújtás átkerült a NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ (székhely: Sényő) szervezeti keretei közé. 2012.02.01. napjától a korábban Szociális Szolgáltató Központ Fenntartói Társulás keretében működtetett nyírteleki székhelyű házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, tanyagondnoki szolgáltatás, idősek nappali ellátása és idősek bentlakásos ellátása átkerült a NYITÖT Szociális Alapszolgáltatási Központ szervezeti keretei közé úgy, hogy annak neve is megváltozott Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központtá.
Jelentősebb változások történtek a nyíregyházi intézményrendszerben is. 2012. február 01. napjától a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ feladatai kiegészültek a támogató szolgáltatás, közösségi ellátás, nappali ellátás, lakóotthoni ellátás és a szociális foglalkoztatás feladataival (Mentálhigiénés Központtól), valamint az idősek otthona feladataival (Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság jogelődje az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóságtól), a Mentálhigiénés Központ beolvadással megszűnt, a Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ feladatai kiegészültek a bölcsődei ellátás feladataival (Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság jogelődje az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóságtól), 2013. január 1‐től a Gyermekek Átmeneti Otthona is a Központ szervezetébe integrálódott, valamint az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság intézmény megnevezése Egészségügyi Alapellátási Igazgatóságra, székhelye 4400 Nyíregyháza, Szent I. u. 14. számra módosult. A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás egyes faladatait ellátási szerződés keretében látja el. A Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház biztosította a családsegítést Nyíregyháza meghatározott területén. A szolgáltatások racionális működtetése érdekében a párhuzamos feladatellátások megszüntetésre kerültek, így az Egyházzal a szerződés 2012. december 31‐el megszűnt. Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 2. § ‐ a alapján 2013. január 1‐jével a törvény erejénél fogva az államra száll át a települési önkormányzat tulajdonában lévő, átvett feladatot ellátó szociális, gyermekvédelmi intézmény, az ezekkel kapcsolatos fenntartói jog és kötelezettség, továbbá az intézményekkel kapcsolatos valamennyi vagyon és vagyoni értékű jog, kivéve az önkormányzati tulajdonban lévő szellemi (szerzői és iparjogvédelmi) tulajdonjogokat. A törvény 1. § ‐ a rendelkezik az átvett feladatról. Átvett feladat: pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek otthona; pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye; pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek lakóotthona; fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek átmeneti otthona; gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmény. A törvényi rendelkezések Nyíregyháza Megyei Jogú Város vonatkozásában a NYITÖT fenntartásában működő Szociális Gondozási Központ, mint integrált intézmény szervezeti keretében lévő Kék Szirom Lakóotthont (Nyíregyháza, Újszőlő u. 21‐23.) érintették. A lakóotthon 2013. január 1‐től állami fenntartásba került. III.6. A feladatellátást érintő egyéb szakmai változások 2012. január 01. napjától fokozatosan bevezetésre került a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal „Tevékenységadminisztráció ‐ Központi Elektronikus Nyilvántartás s Szolgáltatást Igénybevevőkről” (röviden TEVADMIN, KENYSZI) TAJ alapú nyilvántartási rendszere. 2012. január 01‐től 2012. június 30‐
11
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. ig nyilvántartásba vétel, az ellátottak törzsadatainak rögzítése, valamint a napi jelentési kötelezettség jogkövetkezmény nélküli teljesítése történt. 2012. június 30. napjától a napi jelentési kötelezettség elmaradása jogkövetkezményt von maga után. A rendszer célja: szociális ágazat működésének modernizálása, a szolgáltatások átlátható működéséhez, ellenőrzéséhez, tervezéséhez, a döntéstámogatáshoz szükséges elektronikus szolgáltatások központi fejlesztése, hatékonyság növelése, infokommunikációs eszközök használatának elterjesztése, napi adatszolgáltatás az ellátásokat igénybevevőkről. A rendszer előnye: Minden ellátást/szolgáltatást igénybevevő személyt az ügyféltörzsben kell rögzíteni, melyben a TAJ szám szolgál az ügyfelek azonosítására (TAJ szám nélküli ügyfelekre speciális szabályok érvényesek). Egy személy az ügyféltörzsben csak egyszer szerepel, akkor is, ha több szolgáltató több szolgáltatását veszi igénybe. Az ügyfelek adatait a rendszer egyezteti a TAJ rendszerrel és a Személyadat‐ és Lakcímnyilvántartással. A változásokat figyelembe véve jelenleg a szociális és gyermekjóléti ellátások a Társulás területén különböző formában biztosítottak. Részben önkormányzati fenntartású intézményekben, részben a Társulás keretében fenntartott intézmények nyújtják az ellátásokat. A táblázatból jól látszik, hogy ellátási szerződéssel Nyíregyházán és Nyírpazonyban biztosított több ellátás. 9. ábra: A nyíregyházai kistérség településein biztosított ellátások1 Település
Szolgáltatás megnevezése
házi segítség‐ nyújtás
jelzőrendszeres hg.
családsegítés
falu‐ és tanyagondnok
idősek nappali ellátása
nappali ellátás
közösségi ellátások
támogató szolgáltatás
utcai szociális munka
átmeneti elhelyezést nyújtó intézm.
ápolást‐gondozást nyújtó intézmények
Gyermekjóléti szolgáltatás
Gyermekek napközbeni ellátása
Gyermekek átmeneti elhelyezése
Kálmánháza Nagycserkesz Nyíregyháza Nyírpazony Nyírtelek Nyírtura Sényő
étkeztetés
x x xx x x x x
x x x x x x x
x x x x x x x
x x x x x x x
x x x x x
x x xx x x x x
xx
x x x xx x x x
x xx x
x
x x
x x xx x x x x
x x x x x x x
x x
xx
IV. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a NYITÖT keretében A NYITÖT fenntartásában a 2011‐2012 évi szervezeti átalakításokat követően 4 intézmény működik, amelyek 7 településen biztosítanak ellátásokat. 1
A táblázat színjelzései: helyi önkormányzat által biztosított kötelező feladat, helyi önkormányzat által biztosított, önként vállalt feladat, társulás keretében biztosított kötelező feladat, társulás keretében biztosított nem kötelező feladat, ellátási szerződés keretében ellátott feladat
12
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. A kistérség négy önkormányzata (Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírtura) által létrehozott Szociális Segítő Szolgálat Társulás, mint kistérségi mikrotársulás keretében fenntartott Szociális Szolgáltató Központ elnevezésű intézmény az említett önkormányzatok területén 2009‐ig ellátta az egyes szociális és gyermekjóléti feladatokat. A mikrotársulásból 2009. április 30‐tól valamennyi önkormányzat "kilépett", mellyel egyidejűleg Kótaj a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulásból való kiválásról is döntött. E döntések következtében Kótaj Község Önkormányzata valamennyi szociális és gyermekjóléti ellátást a saját fenntartásában működő intézménnyel látja el, Napkor Község Önkormányzata az ellátásokat a Dél ‐ Nyírségi Szociális és Gyermekjóléti Központ keretei között szervezi meg, Sényő és Nyírtura Önkormányzatai pedig a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott szociális intézmények körében gondoskodnak az ellátandó feladatokról. Mindezek alapján Kótaj és Napkor Önkormányzatai nem vesznek részt a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások közös működtetésében. IV.1. Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ A Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ, mint integrált intézmény 2012. február 1‐től a korábban 3 intézményben (Szociális Gondozási Központ, Mentálhigiénés Központ, Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság) működő szolgáltatásokat biztosítja. Jelenleg étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást, támogató szolgáltatást, nappali ellátást idősek‐fogyatékos személyek‐pszichiátriai betegek részére és szociális foglalkoztatást biztosított alapellátás keretében. A szakosított ellátások körébe tarozó idősek otthona ellátása székhelyen és telephelyen, összesen 63 férőhelyen működik. Az intézmény több szervezeti egységben (több telephelyen illetve nyitva álló helyiségben) a jogszabályban meghatározott szakmai létszámmal végzi tevékenységét. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtást ‐ amelynek keretében az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az ellátott és lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében illetve azok elhárításában való közreműködést kell biztosítani – 7 házi gondozói körzet összehangolt munkája révén biztosítják. A házi segítségnyújtás igénybevételének feltétele a gondozási szükséglet vizsgálata. Az ellátást jogszabály alapján maximum 4 óra időtartamban lehet biztosítani. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtó szolgálat 2000. január 21‐én 60 darab készülékkel kezdte meg a működését. 2001 februárjában 20 készülékkel bővült a rendszer, melyek a Nyíregyháza városhoz tartozó tanyai településeken (Lászlótanya, Butykatelep, Vajdabokor, Kazárbokor) élő idős emberek számára biztosítanak folyamatos segítséget. 2002 szeptemberétől Nyíregyháza város, mint társult települések modelljeként vett részt ebben a programban, ekkor több település csatlakozott a rendszerhez. 2003‐tól folyamatosan bővült a készülékek száma. A diszpécser központ jelenlegi jelzőkészülékeinek száma 248 db, ebből Nyíregyháza közigazgatási területén működik 134 db. A társult településeken kihelyezett jelzőkészülékek segélyhívásait az intézmény diszpécser központja fogadja, és telefonon értesíti a területileg illetékes gondozókat. A szolgáltatás 2011. augusztus 31. napjáig ingyenes volt, 2011. szeptember 01. napjától bevezetésre került e szolgáltatás esetében is a térítési díj (az Szt. 116. § (3) bekezdés e) pontja alapján a személyi térítési díj nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybevevő személy rendszeres havi jövedelmének 2 %‐át). 2013. július 1‐től a szolgáltatás működtetése állami feladat. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kötött megállapodás alapján a szolgáltatást a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ biztosítja továbbra is.
13
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. Nappali ellátás Nappali ellátás keretében jelenleg 7 idősek klubja működik. Az 5. számú Idősek Klubja (Nyíregyháza, Őz köz 14‐16.) és a 4. számú Idősek Klubja (Nyíregyháza, Szent I. u. 63.) 2011 évben megszüntetésre került a nem megfelelő kihasználtság következtében. 2013‐ban helyi igény, szükségelt alapján megnyílt a Nyírszőlősi Idősek Klubja. A klubok az ellátást igénybe vevők részére szerveznek szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő, a napi élettevékenységet segítő közösségi szolgáltatásokat. Ezen túl lehetőséget biztosítanak arra, hogy más idős személyek is információt, tanácsadást, segítséget kérjenek. Kiemelten fontos, hogy ne csak a klubtagoknak, hanem a település részeken élőknek is tanácsadást nyújtsanak, támogassák az önszerveződő közösségek működését és szabadidős tevékenységek szervezését. A nappali ellátás nemcsak idősek számára biztosított, 35 férőhelyen fogyatékos személyek részére, valamint 2012‐től 13 férőhelyen –két idősek nappali ellátását nyújtó intézményben – pszichiátriai betegek részére biztosított a napközbeni ellátás. Otthoni szakápolás, hospice ellátás Otthoni szakápolást 2005. augusztus 1‐től működtet az intézmény, melynek célja az azonnali ellátás biztosítása azon Nyíregyháza közigazgatási területén élő személyek számára, akiknek a háziorvos és/vagy a szakorvos elrendeli a szakápolás biztosítását. 2008‐tól a feladat OEP finanszírozási szerződés alapján finanszírozott. A csoport alaptevékenysége a kórházi ápolás kiváltása a beteg saját lakókörnyezetében. 2010. május 1‐től otthoni hospice szakápolási feladatot is ellát az intézmény. Gyógyászati segédeszközkölcsönző 2000‐től a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által biztosított gyógyászati segédeszközök kölcsönzését biztosítja térítésmentesen az intézmény a Nyíregyházán lakó állampolgárok számára, akik ápolásra szorulnak, vagy mozgásukban korlátozottakká válnak és ezáltal segédeszköz használatára szorulnak, akik baleset, időszakos bénulás miatt mozgásukban korlátozottá válnak és állapotuk javulásához átmeneti időre szükség van az eszközökre. A kölcsönzés időtartama 6 hónap, illetve szükség esetén meghosszabbítható, az eszközök átvételi elismervények ellenében kerülnek kiadásra, illetve visszavételre. 2009. évben sikerült a Gondozási Központ udvarán egy új helyiséget kialakítani a Gyógyászati Segédeszköz Kölcsönző számára, amely így könnyen megközelíthető lett mindenki számára. Idősek otthona Az idősek otthona a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg‐gyógyintézeti kezelést nem igénylő, nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket lát el. Székhelyen (Nyíregyháza, Pacsirta u. 29‐35.) és telephelyén (Nyíregyháza, Rozsnyai u. 8) összesen 63 férőhelyen látja el feladatát. Az intézmény által vezetett nyilvántartás szerint az elhelyezésre várakozók száma 30 fő (székhelyen és telephelyen együttesen). 2010. évben pályázati forrás felhasználásával a székhelyen a szobák és fürdőhelyiség akadálymentesítése történt. 2012. február 1‐től a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ szervezeti keretébe került a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátás. A Támogató Szolgálat célcsoportjába tartoznak mindazon fogyatékos személyek (mozgássérült, látássérült, hallássérült, értelmi sérült, halmozottan sérült, autista személyek), akik a fogyatékosságuk jellegéből, annak mértékéből adódóan hátrányt szenvednek egészséges embertársaikhoz képest a társadalmi beilleszkedés tekintetében, valamint abban az esetben, ha mindennapi életvitelük csak hiányzó képességeik pótlásával, segítség
14
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. igénybevételével lehetséges. A támogató szolgálat az ellátási területén élő fogyatékos személyek részére szállító szolgáltatást és személyi segítést nyújt. A közösségi ellátás célja a pszichiátriai betegség okozta mentális, társkapcsolati, közösségi, szociális nehézségek kezelése, az érintettek életminőségének javítása, az egészség megtartása, az egészségi állapot romlásának megakadályozása. Ennek érdekében a gondozás és a pszicho‐szociális rehabilitáció minden formája a pszichiátriai beteg otthonában, ill. lakókörnyezetében biztosított. Segítséget nyújt az intézmény a pszichiátriai betegek számára egészségi, pszichés állapotuk javításában, meglévő képességek és készségek megtartásában, fejlesztésében, a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában, a problémák megoldásában, a szociális és mentális gondozásban, az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásban. 10. ábra: A szolgáltatásokat igénybe vevők száma Szolgáltatás formája 2011. év 2012. év 2013. I. félév Házi segítségnyújtás 618 fő 601 fő 587 fő Jelzőrendszeres Házi 134 fő 133 fő 133 fő segítségnyújtás Étkeztetés 150 fő 150 fő 153 fő Nappali ellátás 150 fő 150 fő 182 fő Idősek Otthona 60 fő 63 fő 63 fő Fogyatékos személyek 28 fő 24 fő 34 fő nappali ellátása Szociális foglalkoztatás 28 fő 28 fő 25 fő Támogató szolgáltatás 112 fő 136 fő 98 fő Pszichiátriai közösségi 92 fő 97 fő 58 fő ellátás Pszichiátriai nappali ‐ ‐ 16 fő ellátás Forrás: Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ
IV.2. Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza, mint megyei jogú város kötelezettsége 2012‐ben a gyermekjóléti alapellátás (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti elhelyezése) valamint a gyermekjóléti szakellátás rendszerébe tartozó otthont nyújtó ellátás és az utógondozó ellátás biztosítása volt. A jogszabályban meghatározott feladatokat részben többcélú kistérségi társulás fenntartásában működő intézmények szervezeti kereteiben, részben ellátási szerződések útján biztosítottuk. 2012‐ben jelentős változások történtek a nyíregyházi gyermekvédelem rendszerében, amelyet részben a racionálisabb működés, részben a jogszabályok módosításai indokoltak. 2011‐ben az önkormányzati fenntartású bölcsődék az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság szervezeti keretében működtek. A Közgyűlés a 245/2011. (XII.15.) számú határozattal döntött elsősorban szakmai indokok alapján a strukturális változásokról. Ennek
15
Szolgáltatástervezési koncepció 2013.
alapján 2012. január 31‐től a bölcsődék a Gyermekjóléti Központ (2013. február 1‐től Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ) szervezeti keretében működnek. 2012 –ben a bölcsődék ellátási területét is növeltük Nyírpazony területével. 2013. január 1‐jével, Nyíregyháza Megyei Jogú Város vonatkozásában a fenntartásában működő Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona alapító okiratának módosítása volt szükséges, mivel nevelési ‐ oktatási feladatokat ellátó és gyermekjóléti alapellátásként átmeneti elhelyezést nyújtó intézményként működött. Az iskola szervezeti keretében 16 férőhelyes Gyermekek Átmeneti Otthona a jogszabály alapján önállóan és gazdálkodó költségvetési szervvé alakult 2013. január 1. napjától 2013. január 31. napjáig, 2013. február 1‐től pedig a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában levő Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ telephelyeként működik tovább.
Ezzel a változással Nyíregyházán egy intézmény keretében működik valamennyi gyermekjóléti alapellátási forma (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása), ez szakmailag és várhatóan gazdaságilag is hatékonyabb forma. a) Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás, mint alapellátási forma gyermekjóléti központokban valósul meg. A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat, így utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és készenléti szolgálatot biztosít. A Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében 3 gyermekjóléti központ működik. Északi Gyermekjóléti Központ (Nyíregyháza, Tas u. 2.) a város közigazgatási területének északi részén (Bethlen Gábor és a Bocskai István utcától északra eső területen, valamint Nyírszőlős, Sóstógyógyfürdő, Sóstóhegy, Oros területén) és Nyírpazony területén látja el a tevékenységét. Déli Gyermekjóléti Központ (Nyíregyháza Vécsey u. 15.) alatt fogadja közigazgatásilag a város déli területén élő klienseket. Ellátási területük még a városhoz tartozó külterület egy része is (Kistelekiszőlő, Borbánya, Butykatelep, Császárszállás, Nyírjes, Nagyszállás, Rozsrétszőlő). Huszár‐telepi Gyermekjóléti Központ (Nyíregyháza, Huszár tér 5.) látja el a Huszár lakótelep, Kertváros, Hímes, Felsősima, Alsó és Felsőbadur, Bokor tanyák, a Belváros, Ferenc krt. Vasvári Pál utca és a Tokaji út felé eső részek. 11. ábra: A gyermekjóléti központok által gondozott gyermekek száma 2010. év 2011. év 2012. év gyermek család gyermek család gyermek család Alapellátás 1223 649 1176 652 1113 625 Védelembe 314 179 359 192 294 162 vétel 43 26 41 26 20 13 Ideiglenes hatályú elhelyezés Átmeneti 300 174 304 146 255 151 nevelésbe vétel Tartós 11 7 15 12 12 8 nevelésbe vétel Utógondozás 26 16 17 15 16 12 összesen 1917 1051 1912 1043 1710 971
16
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. Gondozást nem igénylő esetek összesen
300
139
308
149
347
244
2217
1190
2220
1192
2057
1215
Forrás: Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ
b) Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátását 9 bölcsőde útján biztosítja Nyíregyháza Önkormányzata. A bölcsődei ellátás iránti igény a folyamatos fejlesztést, bővítést követelte meg az elmúlt években. Jelenleg 716 férőhelyen tudják fogadni a nyíregyházi és nyírpazonyi bölcsődés korú gyermekeket. 12. ábra: Bölcsődei férőhelyek száma Bölcsőde neve 2010. év 2011. év 2012. év 5. számú Őzike Bölcsőde 60 fő 76 fő 76 fő (Nyh., Vécsey köz 31.) 6. számú Napsugár Bölcsőde 20 fő 24 fő 24 fő (Nyh., Dália u. 1.) 7. számú Hóvirág Bölcsőde 40 fő 40 fő 40 fő (Nyh., Malom u. 5‐7.) 8. számú Nefelejcs Bölcsőde 100 fő 120 fő 130 fő (Nyh., Sarkantyú u. 30‐36.) 9. számú Micimackó Bölcsőde 40 fő 50 fő 50 fő (Nyh., Stadion u. 30/A) 10. számú Katica Bölcsőde 78 fő 104 fő 104 fő (Nyh., Tőke u. 1.) 12. számú Babaház Bölcsőde 80 fő 106 fő 106 fő (Nyh., Krúdy Gy. u. 30.) 14. számú Bóbita Bölcsőde 60 fő 80 fő 80 fő (Nyh., Tas u. 1‐3.) 16. számú Aprajafalva Bölcsőde 78 fő 106 fő 106 fő (Nyh., Fazekas J. tér 13.) Összes férőhely szám 556 fő 706 fő 716 fő c) Gyermekek átmeneti elhelyezése A gyermekek átmeneti elhelyezése Nyíregyházán a családok átmeneti otthonaiban és egy gyermekek átmeneti otthonában történhet. Az anya‐gyermek illetve szülő‐gyermek együttes elhelyezése a családok átmeneti otthonában lehetséges. A Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében működő 40 férőhelyes Családok Átmeneti Otthonában (Nyíregyháza, Tokaji u. 3.) élő családok számára elérhető szolgáltatások életvitelszerű tartózkodás lehetősége, tisztálkodási, mosási, főzési lehetőség, szükség esetén textíliával, élelmiszerrel való ellátás, elsősegélyhez szükséges felszerelések, a szülő munkavégzése vagy egyéb indokolt távolléte esetén segítség a gyermeke ellátásához, gondozásához, pszichológiai és fejlesztőpedagógiai tanácsadás, szabadidős programok.
17
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. A gyermek átmeneti elhelyezésére a Nyíregyházi Gyermekek Átmeneti Otthonában (Nyíregyháza, Kollégium u. 54.) nyílik lehetőség. Az Otthona célja, hogy teljes körű ellátást biztosítson a krízishelyzetben lévő és számos más problémával küzdő gyermekek számára, ezzel is megelőzve a családból való kiemelésüket. Az otthon 16 férőhellyel működik. Széles korhatárú befogadásra ad lehetőséget, mely 6‐18 éves korig terjedhet, s a testvéreket sem kell elszakítani egymástól. IV.3. NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ A NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ sényői székhelyű intézmény, mely nyírturai telephelyen is biztosít ellátásokat. Az alapszolgáltatások körébe tartozó étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás idősek részére és a szakosított ellátások körébe tartozó idősek otthona működik a településeken. Étkeztetés keretében a Sényő és Nyírtura területén élő szociálisan rászorult személyek részére biztosított a napi egyszeri meleg étel, az Szt.‐ben meghatározott feltételek szerint. Az ellátásban 2011‐ben székhelyen 40 fő, telephelyen 40 fő, 2012‐ben székhelyen 40 fő, telephelyen 50 fő, jelenleg pedig székhelyen 50 fő, telephelyen 60 fő részesül. Az ebédet helyben fogyasztással, elvitellel és kiszállítással lehet igénybe venni. Az ebédkihordás a közmunkaprogram keretében alkalmazott dolgozók bevonásával valósítható meg zökkenőmentesen. Az étel kiszállítása hagyományos módszerrel történik, kerékpáron, ételhordóban, nyitott táskákban. Szükséges az étel kiszállításához szükséges tárgyi eszköz beszerzés, amely a fejlesztési elképzelések között szerepel. Házi segítségnyújtás keretében Sényő és Nyírtura településeken a gondozási szükséglet alapján ellátásban részesítik az önmaga ellátására részben képes igénylőt. A gondozási feladatok ellátása három gondozói körzetben történt 2010 ig. 2010‐ben az ellátásban részesülők éves átlaglétszáma 27 fő volt. 2011‐ben szintén 27 fő, 2012‐ben 108 fő volt, és jelenleg 2013‐ban is 108 fő a napi ellátottak átlaglétszáma, melyből mind két utóbbi évben telephelyen 72 főt, székhelyen 36 főt látnak el 12 gondozási körben. Az ellátottak körében felmerülő gondozási igények teljes körű kielégítése érdekében, időnként társadalmi gondozók is alkalmazásra kerülnek. A nappali ellátás keretében a székhelyen és telephelyen egyaránt elsősorban saját otthonukban élő, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, illetve étkezés igénybevételére. Az intézmény biztosítja az egészségi állapotnak megfelelő életmód kialakításának feltételeit, szociális‐ mentális gondozást, fokozott felügyeletet, és a diszkriminációtól mentes közösségi környezetet. A személyre szabott bánásmód, a csoportos fejlesztő foglalkozások rendszere a hiányzó, vagy részben meglévő képességek, helyreállítását célozza. Az egyéni és csoportos foglalkozások mellett életvezetési tanácsadást, hivatalos ügyintézést, és egyéb személyes segítségnyújtást is végeznek. Az intézmény székhelyén 50, telephelyén 25 az engedélyezett férőhelyek száma. Az intézmény kihasználtsága 100%‐os. A nyírturai telephelyen a nagyszámú igények kielégítése érdekében, 2014. január 01.‐től, új telephelyen, 50 férőhelyes telephely működtetése vált szükségessé. Az Idősek Otthona szakosított ellátás keretein belül az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról gondoskodik. Sényőn 30 férőhellyel, Nyírturán 10 fő az engedélyezett férőhelyek száma. Erre az ellátási formára állandóan nagyarányú az igény, tíz fő fölötti a várólistán szereplők száma folyamatosan. Jelenleg ellátottak jellemzői: átlagéletkor: 82 év nemek szerinti megoszlás: 14 férfi; 26 nő
18
Szolgáltatástervezési koncepció 2013.
önellátás mértéke szerinti megoszlás: önellátásra képes önellátásra részben képes (egyes tevékenységekhez segítséget igényel) önellátásra nem képes: Jelenleg az ellátottak közül a demencia kórkép súlyos fokozatával rendelkezik
4 fő 16 fő 20 fő 19 fő
Nyírtura településen az ellátottak számának bővítése, az épület korszerűsítése, kiemelten sürgős feladat. IV.4. Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ A Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ székhelyen és telephelyein biztosít alap és szakosított ellátási formákat. 13. ábra: A Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ társulás keretében ellátott feladatainak igénybevevői 2010‐2012 között Szolgáltatás megnevezése Ellátottak száma 2010 2011 2012 étkeztetés ‐ Nyírtelek 120 119 105 házi segítségnyújtás 113 63 27 Nyírtelek 7 6 5 Kálmánháza 11 4 4 Nagycserkesz családsegítés (esetszám) 262 396 591 Nyírtelek 103 74 64 Kálmánháza 57 519 268 Nagycserkesz 185 116 0 Nyírtura 98 176 0 Sényő jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (készülék) 45 45 45 Nyírtelek 2 2 2 Kálmánháza 13 13 13 Nagycserkesz 0 0 Nyírtura 0 0 Sényő közösségi ellátás 66 72 70 Nyírtelek 10 10 9 Kálmánháza 18 20 18 Nagycserkesz 0 0 0 Nyírtura 0 0 0 Sényő nappali ellátás ‐Nyírtelek 10 10 10 idősek otthona – kistérség területe 36 36 36 Forrás: Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ
Az intézmény szervezeti keretében 3 önálló tanyagondnoki szolgáltatás működik Varjúlapos, Gyulatanya és Bedőbokor külterületi lakott helyeken.
19
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. 2011. évben a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a gyermekjóléti szolgáltatás, a családsegítés és a közösségi ellátások az intézmény átszervezés következtében a NYITÖT Szociális Alapszolgáltatási Központ keretében működtek, 2012. február 01‐től a Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ keretein belül működtek tovább. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban további 18 készülékre lenne igény az ellátási területen élők részéről. A közösségi ellátások feladatmutatóit minden évben szeretnénk módosítani Jelenleg mindkét ellátásban‐ pszichiátriai és a szenvedélybeteg ellátás ‐ 40 fő ellátottra kapnak a szolgáltatások finanszírozást. Mind két szolgáltatásban az ellátottak száma jelenleg meghaladja a 45 főt. Az intézmény szervezeti keretében 3 önálló tanyagondnoki szolgáltatás működik Varjúlapos, Gyulatanya és Bedőbokor külterületi lakott helyeken. A gyermekjóléti szolgáltatás igénybe vétele önkéntesen vagy hatósági kötelezettséggel lehetséges. Tapasztalható, hogy a legtöbb esetben a jelzőrendszeri tagok jelzése alapján kerülnek a családgondozók kapcsolatba a családdal. A gyermekjóléti alapellátás az önkéntességre épül, a védelembe vétel a hatóság elrendelésére, kirendelt családgondozó közreműködésével történik. 14. ábra: Az egyes társult településeken a gondozott gyermekek száma Nyírtelek Nagycserkesz Kálmánháza Nyírtura Sényő 0‐18 éves lakosság 1384 538 385 342 252 alapellátott 83 43 48 22 16 védelembe vett 41 22 2 2 5 ideiglenes hat. elhelyezés 2 3 0 ‐ ‐ átmeneti nevelt gyermek 29 10 7 ‐ ‐ utógondozott ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ Forrás: Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ
Az alapellátás keretében történő családgondozás leggyakoribb okai: - anyagi (megélhetési) - tankötelezettség mulasztása - iskolai magatartási problémák - a szülő életvitele - szabálysértés elkövetése - családon belüli kapcsolatzavar, szülők közötti konfliktusok - lakókörnyezet és személyi higiénia elhanyagolása Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátást önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható, az önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. V. Civil szervezetekkel történő együttműködés Az Szt. és a Gyvt. lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzat illetve a társulás ellátási szerződés megkötése útján gondoskodjon a feladatellátásról. A NYITÖT a családsegítés feladatait a Human‐Net Alapítvánnyal kötött ellátási szerződés keretében biztosítja Nyíregyháza és Nyírpazony területén. A 2012‐es beszámoló alapján a Városi Családsegítő Szolgálat 3493 ügyfelet fogadott irodáiban (székhelyen és telephelyein) egyéni esetkezelés és
20
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. csoportos tanácsadás, tréning formájában, a forgalomszám meghaladta a 10.000 főt. Az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervként a rendszeres szociális segélyben részesülő ügyfeleknek együttműködési kötelezettsége van az Alapítvánnyal, melynek keretében a kliensek teljes körű, személyre szabott szolgáltatásban részesültek. A beilleszkedést segítő programban 289 fő vett részt. A kliensek különböző problémákkal fordulnak a Szolgálathoz. Ezek között élen járnak az anyagi problémákkal és adósságterhek illetve ezzel összefüggésben az életviteli problémák. Az elsődleges problémák azonban nem mutatnak teljes képet, hiszen a legtöbb esetben a problémák halmozottan, egymásra épülve jelentkeznek.
Hozott problémák jellege Több probléma Ügyintézéshez segítségkérés Információkérés Foglalkoztatási Egészségügyi Családi‐kapcsolati Anyagi 0
200
400
600
800
1000
1200
Forrás: Human‐Net Alapítvány A problémák kezelésére a szolgáltatások egymásra épülnek, az egyéni esetkezeléssel felépített folyamatban komplex szolgáltatást nyújtanak szakembereink (adósságkezelés, jogi és pszichológiai tanácsadás, dologi juttatások‐adományozás, mediáció, konfliktuskezelés stb.) Az Alapítvány és a szolgáltatás szempontjából is jelentős eredmény, hogy 2012. decemberére pályázati programból felépítettek egy multifunkcionális Közösségi Házat Örökösföldön. A közösségi házban megvalósuló programok a civil, egyházi és magánszektor összefogásával járulnak hozzá az akcióterületen élők társadalmi, gazdasági integrációjához, szabadidejük hasznos eltöltéséhez, a családtudat erősítéséhez a közösség összetartó erejének növelésével.
21
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. 2011. október 1‐től az étkeztetés feladatait Nyíregyháza és Nyírpazony területén, valamint a Szivárvány Idősek Otthona működtetését a Nyíregyháza‐Városi Református Egyház biztosítja 60 hónapra szóló ellátási szerződés keretében. 2013. márciusban készített beszámoló alapján az ellátottak száma ellátottainak száma átlagosan 1700 fő. A 2012‐ es évben 328 ellátott jogviszonya megszűnt, 642 új ellátott vette igénybe a szociális étkeztetést. A megállapodás megszűnésének oka 45% ‐ ban elhalálozás, 11 % intézményi elhelyezése volt indokolt, az ellátottak szociális rászorultsága 14%‐ ban megszűnt, 30%‐a saját kérésre szüntette meg jogviszonyát. Szociális rászorultság alapján az igénylők megoszlása (beszámolási időszakban) koruk alapján: 224 férfi; 595 nő egészségi állapotuk alapján: 322 férfi; 419 nő fogyatékosságuk, pszichiátriai állapotuk alapján: 34 férfi; 16 nő szenvedélybetegségben szenvedőszemélyek: 63 férfi; 27 nő hajléktalanságuk miatt: 0 férfi; 0 nő. Az étkeztetés a szolgáltatást kérőknek folyamatosan a hét minden napján a munkaszüneti és pihenőnapon is biztosított. Az igénybevétel hétköznap 91 %, munkaszüneti és pihenőnapon 24‐24 %. Az ellátottak szociális étkezés igénybevétele változó. Az elláttattak 24 % a hét minden napján igénybe veszi az ellátást, akik alapvetően alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek. Hétköznapokon (hétfőtől‐ péntekig terjedő időszakban) az ellátottak 36%‐a a hét minden napján, 55%‐a pedig heti két, vagy három alkalommal veszi igénybe a szolgáltatást. A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona, mint integrált intézmény keretében biztosítja a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek, a súlyos demens ellátottak, időskorúak teljes körű ápolását gondozását, valamint az intézményi ellátást meghatározott időre igénybe vevő átmeneti elhelyezésen lévő ellátottak teljes körű ápolását, gondozását.
15. ábra: Az ellátást igénybevevők 2012‐ben Ellátás megnevezése pszichiátriai betegek otthona fogyatékos személyek otthona átmeneti elhelyezés idősek otthona (+demens) idősek otthona ‐ telephely
Engedélyezett férőhely
Gondozási nap/fő
33
32,95 fő
Férőhely kihasználtság (%) 99,86
30
28,8 fő
95,98
30 212
29,99 fő 210,77 fő
99,98 99,42
50
48,34 fő
96,68
Forrás: Nyíregyháza‐Városi Református Egyházközség beszámolója, 2013. március
VI. Pályázatok A szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése illetve különböző programok megvalósítása több pályázati forrás igénybevételével valósult meg.
22
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. 16. ábra: Kimutatás a NYITÖT által 2010‐2012 között benyújtott pályázatokról 2010 A pályázat megnevezése 2010/2 Roma közmunkaprogram XXIII/2‐23/2010
Közhasznú munkavégzés támogatása 96163‐1/2009‐1504 Kistérségi területfejlesztési intézményrendszeri feladatok, kistérségi fejlesztési tanács és munkaszervezete működési támogatása NFGM_SZERZ/611/2010 TÁMOP 1.1.2. Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért 98156‐1/09 Nyírségi Ifjúságért a NYITÖT‐tel IFJ‐KX‐II‐09‐A‐0001
A pályázat célja Az előítéletekkel küzdő roma emberek /101 fő/ munkaerő‐ piacra való bekerülésének segítése, munkaerő‐piaci integrációja. Foglalkoztatás elősegítése
A projekt összköltsége Támogatás: 71.276. 000,‐ Ft Saját erő: 3.851 500,‐ Ft
Megjegyzés lezárt
Támogatás: 559.170,‐ Ft
lezárt
Kistérségi területfejlesztési Támogatás: 1.000.000,‐ Ft intézményrendszeri feladatok, kistérségi fejlesztési tanács és munkaszervezete működési támogatása
lezárt
Munkaerő‐piaci esélyek javítása
Támogatás: 1.619.520,‐ Ft
lezárt
Támogatás: 500.000,‐ Ft Saját erő: 134.000,‐ Ft
lezárt
Támogatás: 600 000,‐ Ft
lezárt
Támogatás: 1 367 489,‐ Ft
lezárt
Olyan komplex gyermek és ifjúsági célú szakmai tevékenységek, programok megvalósításának támogatása, amelyek a helyi, kistérségi ifjúsági munka megerősítését, az ifjúsági referensek alkalmazásának ösztönzését, a helyi cselekvési programok, munkatervek megvalósítását célozzák. Kistérségi Kistérségi Tehetséggondozó Tehetséggondozó Szolgáltató Központ Szolgáltató Központ létrehozása, Térségi létrehozása tehetséggondozó NTP‐OKA‐IV.‐001‐H munkaközösség létrehozása, továbbképzés, tanácsadás biztosítása pedagógusoknak, szülőknek, valamint kézműves foglalkozások gyerekeknek, táborok, versenyek, kiállítások szervezése. Idősek tartós bentlakásos Kis és nagy értékű tárgyi intézményeinek kiegészítő eszközök beszerzésére nyílik támogatására Sóstói lehetőség. Pályázat célja, a Szivárvány idősek otthona magas ápolási szükséglettel kiegészítő támogatására rendelkezők részére az SZOC‐IBL‐09‐0084 étkeztetéshez melegen tartó szettek és tálcás szállító kocsi megvásárlását tudjuk
23
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. finanszírozni. Sikeres megvalósítás esetén a szolgáltatást igénybe vevők megelégedettsége nő és az ápoló személyzet munkája ‐ az előre kiadagolt ételmennyiség miatt – könnyebb, nyugodtabb lesz. Növekszik a munkabiztonság, az esztétikus tálalási forma. Idősek tartós bentlakásos A pályázat célja, az időskorú intézményeinek kiegészítő személyek ápolása gondozása támogatására Sényői folytán, a magas ápolási bentlakásos intézmény szükséglettel rendelkező kiegészítő támogatása gondozottak részére, 2 darab SZOC‐IBL‐09‐0097 olyan elektromos állítható betegágyágy megvásárlása, amelyek mind a gondozottak, mind az ápoló személyzet és számára hatékony költségkímélő eszközök. Hagyományőrző Kistérségünkben élő népismereti kisebbség kultúrájának gyermektábor megismertetése, napközis 45/I/2010 nyári táboroztatás gyerekeknek Színes kincses órák a Karácsony közeledtével a NYITÖT‐tel Adventi térségben élő kisebbség készülődés kultúrájának megismertetése, 46/I/2010 kézműves foglalkozások gyerekeknek. Étkeztetés és házi Étkeztetés segítségnyújtás 2008. Év adminisztrációjának javítása végi többletigénylésének támogatása SZOC‐EHS‐09‐0064 Étkeztetés és házi Ápolási eszközök beszerzése segítségnyújtás 2008. Év végi többletigénylésének támogatása SZOC‐EHS‐09‐0065 Közfoglalkoztatás 1 fő közfoglalkoztatás szervezők szervező foglalkoztatásának foglalkoztatásának támogatása támogatása KSZM/2010‐10221 Kistérségi közművelődési 1 fő, Kistérségi közművelődési referens foglalkoztatása referens foglalkoztatása Kt2‐15‐01/ea10 Kiemelt jelentőségű Sportolás lehetőségének szabadidős események támogatása támogatása. Mozdulj Kistérség 2010. SPO‐SE‐2010‐ÖM 303 Közösségfejlesztő képzési Közösségfejlesztő komplex programok Kistérségi ifjúságsegítő képzéssel
Támogatás: 334 275,‐ Ft
lezárt
Támogatás:385 000,‐ Ft
lezárt
Támogatás: 70 000,‐ Ft
lezárt
Támogatás: 600 000,‐ Ft
lezárt
Támogatás: 300 000,‐ Ft
lezárt
Támogatás: 1 114 425,‐ Ft
lezárt
Támogatás: 1 250 000,‐ Ft
lezárt
Támogatás: 500 000,‐ Ft Saját erő: 30%
lezárt
Támogatás: 800 000,‐ Ft Saját erő: 200 000,‐ Ft
lezárt
24
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. együttműködéssel az Ifjúságért. IFJ‐GY‐10‐B‐0001
segíteni a fiatalokkal foglalkozó, foglalkozni kívánó személyeket, akik később munkájuk során kamatoztatni tudják a 80 órás képzésen tanultakat. 2011 A pályázat megnevezése A pályázat célja A projekt összköltsége K‐2a‐15‐02/ea10 – A kultúra területén Támogatás: 500.000.‐ Ft feladatot vállalók között „Kistérségi közkincs‐ alakuljon ki és erősödjön kerekasztal további a közös tervezés, működésének támogatása cselekvés. SPO‐SE ÖM 303/2010 – Szabadidősport Támogatás: 500.000.‐ Ft események támogatása Saját erő: 250.000.‐ Ft Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megszervezésének támogatása 7/2011. (III.9.) BM rendelet A Társult formában Támogatás: 18.665.000.‐ alapján a Társult formában működtetett, kötelező Ft önkormányzati Saját erő: 25 % működtetett, kötelező feladatott ellátó önkormányzati feladatot intézmények fejlesztése, ellátó intézmények felújítása fejlesztése, felújítása pályázat NFM_SZERZ/794/2011 – Kistérségi Támogatás: 1.000.000.‐Ft területfejlesztési területfejlesztési intézményrendszeri intézményrendszeri feladatok, kistérségi feladatok támogatása fejlesztési tanács és munkaszervezete működési támogatása K‐2a‐15‐02/ea10 – A kultúra területén Támogatás: 500.000.‐ Ft feladatot vállalók között Saját erő: 10% „Kistérségi közkincs‐ alakuljon ki és erősödjön kerekasztal további közös tervezés, működésének támogatása” a cselekvés. 2012 A pályázat megnevezése A pályázat célja A projekt összköltsége Bentlakásos Otthon támogatás: A pályázatban szereplő, Igényelt fejlesztése és a szolgáltatásnak helyet 89.025.600‐ Ft korszerűsítése Nyírturán, az adó épület régi, elavult. idősek életminőségének Több, alapvetően javítása, valamint a szükséges helyiség gazdaságos és hiányzik, így az környezetbarát működés intézmény csak érdekében – TIOP‐3.4.2‐ ideiglenes működési engedélyt kaphat, a 11/1‐2012‐0127 fejlesztések, korszerűsítések elvégzésének feltételével. Jelenleg 10 fő elhelyezését tudják
Megjegyzés lezárt
lezárt
lezárt
lezárt
lezárt
Megjegyzés tartaléklista
25
Szolgáltatástervezési koncepció 2013.
Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ 4461 Nyírtelek, Puskin u. 2‐4 szám alatti székhelyének korszerűsítése – TIOP‐3.4.2‐ 11/1‐2012‐0310
Kistérségi összefogással az egészségért – befektetés a jövőbe – TÁMOP‐6.1.2‐ 11/3‐2012‐0018
Országos közfoglalkoztatási program keretében 20 fő foglalkoztatása (61557/28/00037),
2012. évi tárgyi eszközfejlesztési pályázat – BP‐M‐215/0‐2012 2012. évi tárgyi eszközfejlesztési pályázat – BP‐Á‐215/0‐2012
biztosítani, ez a kapacitás a projektet követően újabb 10 fővel fog növekedni. Az Intézmény korszerű, energiatakarékos, az akadálymentesítés feltételeinek is megfelelő újjáépítése minden, a településen élő ember számára fontos. A pályázat célja a bentlakásos intézmény korszerűsítésével a lakók életminőségének javítása, az intézményben lévő rossz infrastrukturális adottságok és a hiányos felszereltség A pályázat célja az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták kialakítása a lakosság és speciális, magas kockázatú célcsoportok körében kistérségenként egy‐egy koordinált fejlesztési projekt keretében az egészségfejlesztést kistérségenként támogató intézmény kialakításával és az egészségügyi ellátórendszer egészségfejlesztéssel összefüggő feladatainak összehangolásával, kapcsolatainak fejlesztésével. A pályázat célja a munkanélküliség csökkentése, az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó közfeladatok ellátásának ösztönzése. ápolást segítő eszközök beszerzése
Igényelt támogatás: 179.924.996 Ft
tartaléklista
124.089.761 Ft igényelt tartaléklista támogatás
Támogatás: 5.945.124.‐ Ft Saját erő: 589.285.‐ Ft
lebonyolított program, elszámolása folyamatban
‐
nyertes pályázat, lebonyolítása folyamatban nyertes pályázat, lebonyolítása folyamatban
ápolást segítő eszközök ‐ beszerzése
2013
26
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. A pályázat megnevezése Családok Átmeneti Otthona korszerűsítése – TIOP‐3.4.2‐11/1‐2012‐0085 (Nyíregyháza)
Gyermekjóléti és szociális intézmények energetikai korszerűsítése – KEOP‐ 5.5.0/A pályázat
A pályázat célja A pályázat célja a bentlakásos intézmény korszerűsítésével a lakók életminőségének javítása, az intézményben lévő rossz infrastrukturális adottságok és a hiányos felszereltség leküzdése, illetve az életviszonyok humanizálása és modernizálása A pályázati konstrukció célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozása az energetika teljes vertikumában, az energia termelése, elosztása, szállítása és – a vertikum legkritikusabbnak ítélhető szegmense – a végfelhasználás területén.
A projekt összköltsége Megjegyzés 99.575.385 Ft megítélt nyertes pályázat, támogatás lebonyolítása folyamatban
170.528.451 Ft. Igényelt benyújtott pályázat, támogatás, 30.093.256 elbírálása folyamatban forint önerő
VII. Finanszírozás A szociális és gyermekjóléti feladatok ellátására 2011‐2012. évben az ellátások fedezetére az állam a Magyar Köztársaság mindenkori költségvetési törvényének 3. számú mellékletében szabályozott normatív állami hozzájárulást, valamint a 8. számú mellékletben szabályozott normatív kötött felhasználású támogatást biztosított. 2013. évtől az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is megváltozott. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ehhez igazodóan a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve feladathoz szorosan nem kötődő támogatások tekintetében is megteremtésre kerül a feladatok és források telepítésének egysége. A változásokkal párhuzamosan, a megmaradó feladatok tekintetében a forrásszabályozás átalakítása sem maradt el. Új finanszírozási struktúra került kialakításra, mely elszakad az eddigi jellemzően normatív támogatási rendszertől. 2013. évtől a mindenkori költségevetési törvény 2. számú melléklete szolgált a normatív támogatások igénylésére, mely jogcímként tartalmazta a társult formában történő feladatellátás esetén igényelhető kiegészítő támogatást a korábban „alap támogatás”‐ként igényelhető fajlagos összeggel együtt. 2013. évtől megszűnt a többcélú kistérségi társulások általános működési támogatása, így a társulás működési költségeit már csak az önkormányzatok tagdíj befizetési kötelezettségei és az előző (2012.évi) pénzmaradvány fedezte. Ez évtől a NYITÖT a költségvetési törvény változásai miatt olyan jogcímekre is jogosult volt társulás általi kiegészítő normatíva igénylésére, amelyekre a korábbi években még nem. Többek között jogosulttá vált: a Human‐Net Alapítvány által ellátott családsegítési feladatok után, a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ által ellátott fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása jogcímen, továbbá a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi után, valamint a Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ által ellátott bölcsődei ellátás, és
27
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. gyermekek átmeneti intézményei jogcímen. Az alábbi táblázat szemlélteti a társulás által 2011‐2013 években igényelt normatívák jogcím szerinti megoszlását. 2011. évi teljesítés
Előirányzat‐csoport, kiemelt előirányzat megnevezése
2012. évi teljesítés
(e Ft‐ban) 2013. évi tervadat
Bevételek
Normatív állami hozzájárulás Központosított előirányzat Szociális továbbképzés szakvizsga Ingyenes és kedvezményes intézményi étkeztetés Többcélú kistérségi társulások ált. feladatainak támogatása Többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása Többcélú kistérségi társulások szoc. Intézm. feladatainak támogatása Többcélú kistérségi társulások szoc. alapszolg. feladatainak támogatása Többcélú kistérségi társulások gyermekjóléti alapellátás feladatainak támogatása Többcélú kistérségi társulások belsőellenőrzési feladatainak támogatása Egyéb központi támogatás
510 157 18 665 2 905
598 587 488 574
5 100
29 106
23 400
54 025
51 829
74 742
76 488
29 965
30 162
2 970
10 011
45 573
45 798
729 576
835 171
875 473
BEVÉTELEK ÖSSZESEN:
829 675
A táblázat adatai alapján látható, hogy a társulás által igényelt költségvetési támogatás összege nőtt, annak ellenére, hogy a Munkaszervezet már nem kap működési támogatást, valamint a közoktatási feladatokat ellátó Egységes Pedagógiai Szolgálat állami fenntartásba került. Az új költségvetési törvény – fentebb már részletezett ‐ 2. számú mellékletének változásai miatt a 2013. évtől igényelt társulási normatíva feladatok szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja.
MEGNEVEZÉS
(e Ft‐ban) 2013. évi tervadat
Családsegítés
74 812
Gyermekjóléti szolgálat
74 812
Gyermekjóléti központ
6 298
Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás
21 192 159 848
Tanyagondnoki szolgáltatás
5 990
Idősek nappali intézményi ellátása Fogyatékos szem. nappali intézményi ellátása Foglalkoztatási támogatásban részesülők nappali intézményi ellátása Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása
40 548
Bölcsődei ellátás
245 379
Családok átmeneti otthona
27 460
1 650 4 400 3 348
28
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. Idősek átmeneti és tartós szakosított ellátása
157 308
Ingyenes intézményi étkeztetés
6 630
Összesen
829 675
Az alábbi táblázat szintén a 2011‐2013. években a társulás által igényelt normatívák kimutatását tartalmazza azonban már intézményi bontásban. (e Ft‐ban) Intézmény megnevezése
2011. év
2012. év
2013. év
Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ (NYHÁZA)
249 430
210 264
212 168
Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ (NYHÁZA) Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ (NYTELEK) NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ (SÉNYŐ) Human‐Net Alapítvány (NYHÁZA) Joób Olivér Szeretetintézmény (NYHÁZA) Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (NYHÁZA) Egyesített Szociális Intézmény (NYTURA) NYITÖT Szociális Alapszolgáltatási Központ (NYTELEK) Sóstói Szivárvány Idősek Otthona (NYHÁZA) Szoc. Segítő Szolg. Fennt. Társulás (NYTELEK) Napkor‐Sényő Közokt. IT (NAPKOR) NYITÖT Munkaszervezete Belső ellenőrzési társulás
86 439
312 769 88 509 69 104 27 947 2 318 51 829
23 400 2 970
352 821 111 853 85 778 67 054
789 110
829 675
Összesen
41 855 27 954 2 319 53 204 11 417 16 263 176 570 5 521 822 29 106 700 900
Az intézményi normatívák változásának oka – az állami normatívák elhanyagolható mértékű emelkedése mellett – leginkább a NYITÖT által fenntartott intézményrendszer átalakulásával függ össze. 2011.07.01. napjával az Egyesített Szociális Intézmény néven ‐ nyírturai székhellyel ‐ működő intézmény új neve NYITÖT Szociális Alapszolgáltatási Központ lett, székhelye Nyírtelek, Iskola u. 4‐6. számra változott, nyitva álló helyiségei: Nagycserkesz, Iskola u. 21.; Kálmánháza, Kossuth u. 56.; Nyírtura, Arany J. u. 19.; Sényő, Kossuth u. 22. szám alatt kerültek bejegyzésre, és ezzel az intézmény által nyújtott szolgáltatások köre is kibővült. Továbbá az Egyesített Szociális Intézményben korábban nyújtott szociális étkeztetés, időskorúak nappali ellátása, és időskorúak bentlakásos ellátása pedig a sényői székhelyű NYITÖT Szociális Szolgáltató Központhoz került át telephelyként. A Társulás fenntartásában működő Sóstói Szivárvány Idősek Otthona önállóan működő és gazdálkodó intézmény fenntartói joga 2011.10.01. napjával átkerült a Nyíregyháza Városi Református Egyházközséghez. Az intézményhálózat 2012.01.01. napjától tovább bővült. Időrendi sorrendben az alábbi intézményi átszervezések történtek. 2011.12.31. napjával a NYITÖT Szociális Alapszolgáltatási Központ (székhely: Nyírtelek) sényői és nyírturai telephelyén lévő házi segítségnyújtás átkerült a NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ (székhely: Sényő) szervezeti keretei közé. 2012.01.31. napjával a Szociális Gondozási Központhoz (székhely: Nyíregyháza) szervezeti keretei közzé került át: - Mentálhigiénés Központ (székhely: Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 41.) /közösségi ellátás, támogató szolgálat/
29
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. -
Értelmi Fogyatékos Személyek Nappali Intézménye (székhely: Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 41.) /szociális foglalkoztatás/ - Kék Szirom Lakóotthon (székhely: Nyíregyháza, Újszőlő u. 21‐27. ) /fogyatékos személyek ápoló‐gondozó célú lakóotthona/ - Családias Elhelyezést Nyújtó Idősek Otthona (székhely: Nyíregyháza, Pacsirta u. 29‐35.) - Családias Elhelyezést Nyújtó Idősek Otthona (székhely: Nyíregyháza‐Oros, Rozsnyai u. 8.) 2012.01.31. napjával a másik nyíregyházi intézmény is bővült, a Gyermekjóléti Központ szervezeti keretei közzé került át az nyíregyházi önkormányzat 9 db bölcsődéje. 2012.02.01. napjától a korábban Szociális Szolgáltató Központ Fenntartói Társulás keretében működtetett nyírteleki székhelyű házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, tanyagondnoki szolgáltatás, idősek nappali ellátása és idősek bentlakásos ellátása átkerült a NYITÖT Szociális Alapszolgáltatási Központ szervezeti keretei közé úgy, hogy annak neve is megváltozott Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központtá. A fenti táblákból (a társulás által igényelt összes normatívából) az alábbi táblázat mutatja a társulás által igényelt kiegészítő támogatás összegeit évenkénti bontásban. (e Ft‐ban) társulási formában ellátott normatíva többlet
2011. év 187 840
2012. év 184 849
2013. év 155 426
Összesen 528 115
Bár a társulás által igénylehető kiegészítő normatíva összege 2013. évben csökkent, a jogi szabályozás továbbra is biztosítja a kistérségi társulások közvetlen feladatellátásának előnyeit, valamint a települési önkormányzatok valós együttműködésén alapuló további ösztönzést szolgálja. A társulás által ellátott munkaszervezeti feladatok finanszírozását a normatív támogatásokon túl a társult önkormányzatok által fizetett működési hozzájárulások fedezték, melynek alakulását az alábbi táblázat mutatja. A táblázat adatai alapján látható, hogy a fizetett tagdíj összegében változás nem történt, csak a települések lakosságszámának változásait követi le.
(e Ft‐ban) Önkormányzat
Kálmánháza
2011. év
2012. év
2013. év (terv)
209
207
205
Kótaj
0
Nagycserkesz
99
197
195
Napkor
404
403
399
Nyíregyháza
12 514
12 505
12 506
Nyírpazony
362
368
368
Nyírtelek
751
750
742
Nyírtura
201
99
195
Sényő
153
151
151
14 694
14 680
14 763
Összesen
A szociális intézmények költségvetési egyensúlyát a normatív támogatásokon, és a saját bevételeken túl az önkormányzati hozzájárulások biztosítják. A NYITÖT által fenntartott intézmények közül a nyíregyházi intézmények igényelnek leginkább önkormányzati „kiegészítést”.
30
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a NYITÖT által fenntartott intézmények üzemeltetésével kapcsolatos pénzeszközök átadásának elszámolását az alábbi táblázat mutatja. (e Ft)
2011. év
2012. év
2013. év (terv)
Szociális Intézményi kiadások összesen
1 256 762
1 276 819
1 452 269
Szociális intézményi bevételek összesen
437 246
306 334
240 481
Normatív állami hozzájárulás összesen
512 442
523 033
563 686
Önkormányzati támogatás összesen
307 074
447 452
628 708
Az intézmények működési költségei a jogszabályi kötelezettségek teljesítéséből eredően magasak, ugyanakkor a központi költségvetés az önkormányzati dologi kiadások vonatkozásában már több éve nem számol még inflációs mértékű növekménnyel sem. Ez okozza azt, hogy az intézmények és szolgáltatások évről évre egyre növekvő mértékű kiadásait a normatív állami támogatás évről évre változatlan/kismértékű emelkedése nem fedezi le, s ezért azt az önkormányzatnak saját forrásból kell biztosítania. A táblázat a 2013. évi adatok tekintetében csak terv adatokkal számol, melyek az intézményi tényleges kiadások alapján kerülnek majd elszámolásra, és esetlegesen az önkormányzati hozzájárulás mértéke csökkenhet.
VIII. Szolgáltatásfejlesztési elvek A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásakor a kistérségi együttműködés alapelvei között az egyes településeken nem vagy nem megfelelő színvonalon biztosított lakossági szolgáltatásoknak a többcélú kistérségi társulás keretében történő ellátása, a szolgáltatások elérhetősége a kis településeken is, az ellátások szakmailag magasabb szinten történő biztosítása, az intézmények gazdaságosabb működtetése fogalmazódott meg. A fejlesztési irányvonalak ezen alapelvek érvényesítése mentén határozhatóak meg. VIII.1. Szükségletalapú tervezés, szolgáltatások biztosítása Az önkormányzatok jogszabályi kötelezettségeik illetve a lakossági szükségletek alapján tervezik szolgáltatásaikat, figyelembe véve a finanszírozási hátteret. Jelenleg a helyzetfelmérés alapján a társulás fenntartásában levő intézmények eltérő ellátási területtel, a szociális szolgáltatások eltérő körét biztosítják. Valamennyi településen biztosított az étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás. Több olyan ellátási forma van, amely korábban kötelező feladatként deklarált volt, de a jogszabályi változások miatt ma nem kötelező és néhány pályázat keretében finanszírozott (pl.: támogató szolgáltatás, közösségi ellátás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás). Ezek egyes településeken élők számára nem elérhető, vagy nem elegendő férőhellyel (pl.: nappali ellátás) biztosítottak. A kistérség településein a hiányzó ellátási formák feltérképezésére és megszervezésére figyelmet kell fordítani. A lakossági igények meghatározásához igényfelmérés szükséges. Ehhez a lakosság életkörülményeire, életminőségére vonatkozó adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre. Indokoltnak tartjuk, hogy szociológiai vizsgálat készüljön a kistérségre kiterjedten, amely a jövőben adatokat szolgáltat a koncepciók, beszámolók készítéséhez. A kistérségi adatgyűjtést meg kell, hogy előzze az önkormányzatok koordinálásával szervezett települési szintű felmérések, statisztikai adatok gyűjtése.
31
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. VIII.2. Az infrastrukturális feltételek korszerűsítése A szociális és gyermekjóléti szolgáltatás székhelyein, telephelyein az épületek folyamatos karbantartást, fejlesztést igényelnek. Az épületek jellemzően nem új építésűek, sok esetben elavult infrastrukturális feltételek jellemzőek. A zavartalan szolgáltatás biztosítása érdekében prioritási listát kell készíteni a szükségletek, az ellátotti csoport és a működési jellemzők alapján (pl.: bölcsődékben tapasztalható napi szintű működést zavaró hibák elhárítása elsősorban a szünidőben valósuljanak meg.) VIII.3. Pályázatok, programok támogatása A VI. pontban összefoglaltuk a Társulás által benyújtott és megvalósított/folyamatban levő pályázatokat. A fejlesztések –akár infrastrukturális, akár a szolgáltatáshoz kapcsolódó program – megvalósításához a pályázati források nélkülözhetetlenek. A finanszírozási háttér ismertetésénél jól látszik, hogy az állami finanszírozás az önkormányzati hozzájárulással a fenntartáshoz elég, fejlesztésre azonban nem nyújt lehetőséget. A kistérség célkitűzései között kell megfogalmazni a pályázati lehetőségek kihasználását. Ebben hangsúlyos szerepe lehet a 2014‐2020 között pályázható Európai Uniós forrásoknak. A tervezési időszakban a kistérség összeállította a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében megvalósítható fejlesztési terveket. Ezek települési szintre lebontva készültek, de kistérségi összesítésben kerültek továbbításra a Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyei Önkormányzat részére. A tervezett beavatkozások között a szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése, demográfiai változások, illetve a társadalmi esélyegyenlőség miatt indokolt szociális szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, szegénység és szegregáció által sújtott leromlott városrészek rehabilitációja, a helyi szerveződések elősegítése (civil szervezetek) – a civil szervezetek és a település/térség közintézményei, valamint a helyi lakosok közötti kapcsolat erősítése szerepelnek. VIII.4. Egységes nyilvántartási rendszer a pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerében A hatályos szabályozás szerint a szociális, illetve a gyermekvédelmi törvény által szabályozott ellátások megállapítására a jegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala, továbbá a települési önkormányzat képviselő‐testülete jogosult. A jogosultságok adatai különböző, helyi szintű nyilvántartásokban lelhetők fel, így nem követhető nyomon, hogy egy állampolgár az egyes hatóságoktól összességében milyen ellátásokban részesül. Az ellátórendszer átláthatóságának erősítése és a jogalkalmazás egységességének segítése érdekében a szociális ágazatot érintő egyes feladatokról szóló 1151/2013. (III. 26.) Korm. határozat 2. pontjában a Kormány 2013. 12. 31‐i határidővel – az Új Széchenyi Terv „Központi szociális információs fejlesztések” című kiemelt projektjének keretein belül valósul meg (TÁMOP‐5.4.2‐12/1) – egy olyan nyilvántartás feltételrendszerének a kialakítását szorgalmazta, amely jogosultanként tartalmazza az egyes rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások igénybe vételével kapcsolatos adatokat. A nyilvántartásban 5 szociális törvény szerinti ellátás (aktív korúak ellátásai, időskorúak járadéka, közgyógyellátás, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj) és egy gyermekvédelmi törvény szerinti ellátás (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény) adatai kerülnek rögzítésre. A nyilvántartásba történő adatrögzítés 2013. 11. 16‐tól kezdődik.
32
Szolgáltatástervezési koncepció 2013. Az egységes országos nyilvántartás (rövidítve: PTELL ‐ program) alapot teremt azokhoz a további fejlesztésekhez, amelyek más nagy, a szociális ellátásokra való jogosultságot, vagy az ellátás összegét befolyásoló rendszereket működtető hatóságokkal való adatkapcsolat létrehozását célozzák meg. A nyilvántartásnak fontos szerepe lesz az érintett ellátások megállapítása vonatkozásában az adminisztratív terhek és az ügyintézési határidő csökkentésében is. A PTELL ‐ program lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy az ügyfél vagy családtagja az ország valamely más településén nem igényelt‐ e olyan szociális ellátást, amely a család más tagja vonatkozásában az adott szociális ellátás megállapítását kizárja, illetve az ellátás összegét befolyásolja. A jelenleg működő nyilvántartásokat az új nyilvántartás nem váltja ki, mivel lesznek olyan támogatások, amelyek még nem kerülnek be az országos nyilvántartásba (például: önkormányzati segély). Az elsőfokú hatóságoknak azon ellátások vonatkozásában, amelyeket az országos nyilvántartás tartalmaz, nem szükséges saját nyilvántartásaikat vezetni, azonban dönthetnek úgy is, hogy a helyi nyilvántartást párhuzamosan vezetik tovább. VIII.5. Felelős, határidő meghatározása A felvázolt fejlesztési irányvonalak megvalósítása néhány esetben a települési önkormányzatok önálló koordinációját, tevékenységét igénylik és a hatás, eredmény is a település szintjén érezhető majd. Ugyanakkor a kistérségi ‐ tehát az együttesen folyatott – tervezés is nélkülözhetetlen, különösen a pályázatok megvalósítása, a szolgáltatás bővítése során. Tekintettel arra, hogy a koncepció felülvizsgálata kétévente kötelező, a tervek, feladatok megvalósítása is erre az időtartamra vonatkozik. IX. A koncepcióban megfogalmazottak végrehajtása nyomán várt eredmények A Nyíregyházi Kistérség területén jelenleg is jól kiépült szociális és gyermekjóléti szolgáltató rendszer működik. A társulásban történő szolgáltatások ellátása terén kiemelt figyelmet kapnak a gyermekek, a családok, az idősek, a fogyatékkal élők és más marginalizálódott helyzetben lévő csoportok. A különböző szolgáltatási formák összehangolása az erőforrások optimális kihasználását és a hiányok pótlását teszi lehetővé. A fejlesztési irányvonalak mentén a szolgáltatások köre a lakossági igényeknek megfelelően bővülhet illetve emelkedhet a színvonaluk. Fontos hangsúlyozni, hogy folyamatos tervezésre van szükség a célok és az eszközök változó körülményekhez való igazításában. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú az ellátásokban résztvevők, az ellátásban dolgozók, a döntéshozók és a kistérségi szociális kerekasztal párbeszéde.
33