A _ R E. VíREGVHÁZA MEGVEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS ÉS KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY POLGÁRMESTERI HIVATALA. - a Közgyűléshez

VíREGVHÁZA MEGVEI JOG Ú VÁROS

SZOCIÁLIS ÉS KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY 4401 N,'IRE('YHAZA, KOSSUTH TER f, PF:: ~ . TELEFON: .. ,6 12 .. 2 I 5: FA. : ~,6 -Il c ',I ~8G f '\ilAl~ f-:\ H5lO @NVIREGYHAZA HU

POLGÁRMESTERI HIVATALA

Ügyiratszám: 47900;2013;05. Ügyintéző: dr. Krizsai Anita E l őterjesztés

-a

Közgyűléshez

­

a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás szolgáltatástervezési koncepciójának véleményezésére

Jászai Menyhért alpolgármester

f' Dr. Krizsai Anita Szociális és Köznevelési Osztály vezetője

törvényességi véleményezést

végző személyek aláírása

Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző

Faragóné Széles Andrea Kabinet vezetője

Jegyzői

Az előterjesztést véleményezi:

Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság

RE

A _

N ,'íREGYHÁZA MEGYEJ JOGÚ VÁRO POLGÁRMESTERI HIVATALA

SZOC/ÁllS ES KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY .140 1 NYIREGY~fAZA. KOSSUT TER T':LE"'O'\I~

lé MAI L

3"

~

NYH~70'

1.

PF' ;

520! SS: F'AX: ' . 6 _ 2

~86

@NYIREG\HA.:..'. HU

Tisztelt Közgyűlés!

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi eVII. törvény alapján a Nyíregyházai Kistérséghez tartozó települések (Nyíregyháza Nyírtelek, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtura és Sényő) önkormányzatai 2005-ben létrehozták a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulást (továbbiakban I\JYITÖT), egyes oktatási és nevelési, szociális ellátási, egészségügyi ellátási és területfejlesztési feladatok végrehajtására, térségi közszolgáltatások biztosítására, a kistérség összehangolt fejlesztésére. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. § (3) bekezdése alapján a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat illetve a megyei önkormányzat kötelessége a szolgáltatástervezési

koncepció

készítése. Amennyiben

a települések egyes szociális

feladataikat a társulás keretei között látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A koncepció tartaimát kétévente felül kell vizsgálni. A koncepció elkészítésekor fontos követelmény a valós helyzetelemzés, és ennek mentén térségi szemlélettel,

problémaorientáltan

meghatározni

az

ellátórendszer

korszerűsítésének,

fejlesztésének

lehetséges irányvonalait. A kistérségi szintű tervezés a települések közötti együttműködés erősítését, a szolidaritást, erősebb érdekérvényesítést teszi lehetővé. A koncepció komplexen mutatja be és elemzi a nyíregyházai kistérség szociális és gyermekjóléti ellátórendszerét. A Nyírségi Kistérségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ

és

a Nyíregyházi

Gyermekjóléti

Központ

biztosítja

Nyíregyháza

területén

a szociális

és

gyermekjóléti ellátórendszerbe tartozó szolgáltatásokat. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 153/2010. (VI.28.) számú határozatával elfogadta (véleményezte) a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás szolgáltatástervezési koncepcióját. Az Szt. fenti rendelkezését figyelembe véve szükségessé vált a szolgáltatástervezési koncepció aktualizálása. A fentiek alapján kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztés megtárgyalni és amellékelt határozat­ tervezetet elfogadni szíveskedjen! Nyíregyháza, 2013. november 18. Tisztelettel:

i' ((.

_

d r . Krizsai Anita osztá Iyvezető

y

[

f,

~

'i'

1­

~ ,~..~!~, ..t~~,

NvíREG 'HÁZA

~.

MEGVEI JOGÚ fÁROS

:.J

/~~~'

SZOCIÁLIS ES KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY 4101 NVIREC·(HÁlA. KO SUTHTER I. PF 1).

l EliFOJ: •

POLGÁRMESTERI HIV TALA

~24

~.

FAX: .. ~6 -i l 5l

· .r 8u

-M.:\IL. NYHSWC@NYIRE ~ . HAlA HU

NvíREGVHÁZA MEGVEr JOG ú VÁROS

KÖZGVŰLÉSÉNEK

........./2013. (XI. 28.) szám ú ha t á ro zata A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás szolgáltatástervezés i koncepciójának véleményezéséről

A Közgyűlés

A Nyírség i Többcélú Kistérségi Társulás szolgáltatástervezési koncepciójának véleményezéséről szóló előterjesztést megtárgyalta és a szolgá ltatástervezési koncepcióban foglaltakkal egyetért.

Nyíregyháza , 2013. november 28.

A határozatot kapják: 1.) A Közgyűlés tagjai

2.) A címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői

l

                                   

Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás  Szolgáltatástervezési Koncepciója 2013.                                                         

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. koncepció  felülvizsgálata.  A  felülvizsgálat  során  a  koncepció  készítés  módszertana  az  előzővel  megegyező. A jogszabályban meghatározott tartalmi vázlatnak megfelelően alakítottuk a szerkezetét.  A helyzetelemzés elkészítéséhez (demográfia, foglalkoztatási helyzetkép stb.) a helyi adatokon túl, a  Központi  Statisztikai  Hivatal  és  a  2011.  évi  népszámlálási  adatokat,  valamint  a  Nemzeti  Foglalkoztatási  Szolgálat  adatait  használtuk.  A  szolgáltatások  és  intézmények  bemutatásához  és  a  fejlesztési  irányvonalak  meghatározásához  a  települési  önkormányzatok  és  intézmények  munkatársai, szakemberei nyújtottak segítséget. Figyelmet fordítottunk a meglevő koncepciók, és a  települések által 2013‐ban elkészített Helyi Esélyegyenlőségi Programok összhangjára.    Meg kell említeni, hogy az önkormányzati társulásokat jelentős mértékben érintette a Magyarország  helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.), amelynek 157. § c)  pontja  hatályon  kívül  helyezte  a  Ttv‐ét.  A  Mötv.  alapján  2012.  december  31.  napjától  a  működő  többcélú kistérségi társulások tovább működhetnek, azzal, hogy a társulási megállapodásokat 2013.  június  30‐ig  felül  kell  vizsgálni.  A  Nyírségi  Többcélú  Kistérségi  Társulás  településeinek  képviselő‐ testületei 2012. év végén a Társulás 2013. évi fenntartásáról döntöttek.    A  Mötv.  alapján  2013.  júliustól  az  önkormányzati  társulások  hivatali  (munkaszervezeti)  feladatait  kizárólag  a  társulás  székhely  településének  önkormányzata,  vagy  megállapodás  alapján  a  társulás  valamely  tagönkormányzatának  hivatala  láthatja  el.  A  Nyírségi  Többcélú  Kistérségi  Társulás  tagönkormányzatai  az  említett  szabályozás  alapján  a  társulási  megállapodás  2013.  június  30‐tól  hatályos módosítása során arról hoztak döntést, hogy a társulás hivatali, munkaszervezeti teendőit a  fenti  időponttól  –  a  jelenlegi  Munkaszervezet  beolvadással  történő  megszüntetését  követően  –  Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el. A Polgármesteri Hivatal és a Társulás  megállapodás  keretében  rendezte  a  feladatellátással  kapcsolatos  legfontosabb  kérdéseket,  így  az  ellátandó konkrét tevékenységek körét, a kapcsolattartás és információáramlás rendjét, valamint az  ehhez kapcsolódó szervezeti és felelősségi kérdéseket.    A  Társulás  szolgáltatástervezési  koncepciójának  általános  célkitűzései  a  2010‐ben  megfogalmazottakkal összhangban:    azon  alapelvek,  célok  és  értékek  meghatározása,  amelyeket  a  nyíregyházai  kistérség  a  szociális szolgáltatások biztosítása és fejlesztése során követ,   a  szociális  szolgáltatást  biztosító  intézmények  a  kistérségben  összehangoltan,  valós  szükségletekre reagálva működjenek,   erősödjön a kistérségi tudat és szolidaritás,   előtérbe kerüljön a szektorsemlegesség elve a szociális szolgáltatások biztosítása során.    A szolgáltatástervezési koncepció stratégiai célkitűzései:     A területi és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése,   szükségletalapú tervezés,   a lakókörnyezetben történő komplex segítségnyújtás érdekében a szociális és gyermekjóléti  szolgáltatások biztosítása a Társulás településein,   szolgáltatások biztonságos működési feltételeinek biztosítása,   a szolgáltatók közötti partnerség, kooperáció és koordináció erősítése.    I. A kistérség bemutatása    I.1. Földrajzi elhelyezkedés    Szabolcs‐Szatmár‐Bereg  Megye  közép‐nyugati  részén,  a  Nyírség  szívében  található  az  a  9  település,  amely  a  nyíregyházai  kistérséget  alkotja.  A  térségben  különös  adottságot  jelent  a  megyeszékhely 

3

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. kistérséghez  tartozása.  A  települések  többsége  vagy  határos  Nyíregyházával,  vagy  a  megyeszékhelyről  induló  főútvonalak  mentén  fekszik.  A  megyeszékhely  szomszédságában,  attól  északra  mintegy  14  kilométerre  található  Kótaj  község.  Nyíregyházától  északkeleti  irányban  a  legközelebb  található  település  Nyírpazony,  amely  3  kilométerre  fekszik  a  várostól.  Szintén  északkeleti  irányban  fekvő  települések  Nyírtura  és  Sényő  községek.  Az  előbbi  13  kilométerre  az  utóbbi  15  kilométerre  helyezkedik  el.  Keleti  irányban  Napkor  12  kilométerre  található  a  megyeszékhelytől.  Kicsit  haladva  a  térképén  délnyugati  irányban  fekszik  Kálmánháza  községe,  távolságát tekintve 10 kilométerre Nyíregyházától. Nagycserkesz község Nyíregyházától nyugatra, 10  kilométer  távolságra  fekszik  a  Nyugat‐Nyírségben.  Szintén  a  nyírség  nyugati  részén  található  Nyírtelek, Nyíregyházától 10 kilométerre.     1. ábra: A nyíregyházai kistérség települései   

      Forrás: KSH 

 

  Az  539,26  km2  területű  kistérségbe  2  város  (Nyíregyháza  és  Nyírtelek)  és  7  község  tartozik  (Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtura, Sényő).    I.2. Demográfiai helyzet    A  kistérség  települései  lakosságszám  szerint  eltérő  nagyságúak.  A  kistérség  központi  települése  Nyíregyháza Megyei Jogú Város a kistérség területének 50 %‐ án helyezkedik el, a népesség 82 %‐át  adja.  A  városi  rangú  Nyírtelek  a  második  legnépesebb  település.  A  KSH  legfrissebb  adatai  szerint  a  községek közül 4 település ‐ Kálmánháza, Nagycserkesz, Nyírtura, Sényő ‐ kétezer fő alatti lakosú. A  2010‐2012  közötti  időben  Kálmánháza  lakosságszámának  csökkenése  (2009‐ben  2013  fő)  okozta,  hogy a települést az új önkormányzati törvényben meghatározott, a közös önkormányzati hivatalok  megalakítására irányuló kötelezettség érintette.    2. ábra: A Nyíregyházai kistérség településeinek lakosságszáma, január 1.    Település  2010  2011  2012  Kálmánháza  1991  1967  1954  Kótaj  4537  4563  4568  Nagycserkesz  1895  1873  1859  Napkor  3852  3836  3800  Nyíregyháza  119179  119094  119104 

4

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. Nyírpazony  Nyírtelek  Nyírtura  Sényő  Összesen 

3447  7156  1912  1461  145.430 

3501  7146  1893  1454  145.327 

3509  7071  1863  1438  145.166 

Forrás: (TEIR) KSH‐TSTAR 

  A kormegoszlást tekintve a kiskorúak aránya 17‐19 % közötti, kivételt képez Nagycserkesz, ahol a 0‐ 17  évesek  aránya  27  %,  ez  a  település  a  legfiatalosabb.  A  legutóbbi  népszámlálási  adatok  szerint  gyermeket  nevelő  családok  28,8  %‐a  egyszülős,  71,2  %‐a  teljes  család  (házastársi  vagy  élettársi  kapcsolat) a kistérségben.    A  demográfiai  változások  hatására  az  idősek  aránya  a  Nyíregyházai  kistérségben  is  emelkedő  tendenciát mutat. A 60 éven felüliek aránya 16‐20 % közötti a kistérség településein.    3. ábra: A lakónépesség kormegoszlása a Nyíregyházai kistérségben (%),  2012. január 1.   

 

 

           Forrás: Települési önkormányzati adatok, 2012 

 

A korszerkezeti összetétel komplex mutatójaként használt ún. öregedési index a szélső korcsoportok  egymáshoz viszonyított arányát jelzi, azt mutatja meg, hogy száz gyermekkorúra mennyi időskorú jut.    4. ábra: Öregedési index a Nyíregyházai kistérségben (2011)   

  

 

  Forrás: Települési Esélyegyenlőségi helyzetelemzések 

 

5

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. Az ábra jól szemlélteti, hogy az országosnál lényegesen fiatalosabb korszerkezetet mutat a kistérség  indexe.  A  Szabolcs‐Szatmár‐Bereg  Megyei  adathoz  viszonyítottan  azonban  a  települések  többsége  kedvezőtlenebb helyzetben van, azaz a lakosság korstruktúrája idősebb.    I.3. Foglalkoztatási helyzetkép    Magyarország  aktivitási  rátája  az  egyik  legalacsonyabb  az  egész  Európai  Unióban,  Magyarországon  belül pedig Szabolcs‐Szabolcs‐Szatmár‐Bereg megyében a legalacsonyabb a munkaerő‐piaci aktivitás.    Az aktív korúak helyzetét elemezve az egyik legfontosabb mutató a munkanélküliségi adatok.    5. ábra: Munkaerő‐piaci adatok a kistérség településein    Település 

Munka‐ vállalási  korú  népesség  (fő) 

Nyilvántartott  álláskereső  (fő) 

360 napnál  régebben  nyilvántartott  álláskereső  (fő)    2013.09.20. Kálmánháza  1331  188 49 Kótaj  3174  486 167 Nagycserkesz  1131  208 72 Napkor  2585  391 114 Nyíregyháza  81136  5918 1969 Nyírpazony  2446  232 64 Nyírtelek  4881  500 197 Nyírtura  1323  133 46 Sényő  1041  178 50 Kistérség  99048  8234 2728 Sz‐Sz‐B megye  386.225  50.320 18.614 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 

Relatív  mutató  (%) 

Relatív  mutató  (%) 

Relatív  mutató  (%) 

13,24 15,31 18,39 15,13 7,29 9,48 10,24 10,05 17,1 12,91 13,03

2012.09.20.  12,45  14,08  17,48  13,26  8,50  10,29  12,30  11,98  16,27  12,96  14,22 

2011.09.20. 13,24 16,42 18,39 14,72 8,17 10,88 13,34 11,68 16,52 13,7 14,69

  A munkanélküliségen belül a tartós munkanélküli személyek aránya magas. Települési szinten 30‐40  % közötti, amely a megyei és kistérségi arányokhoz hasonló.    6. ábra: A relatív mutató alakulása 2011‐2013 között    (%)

20 18,39

18

16,42 15,31

16 14 13,24 13,24 12

14,08

18,39

17,48

16,52 15,13 14,72

16,27 13,34 12,3

13,26 10,88 10,29

12,45

10

8,5 8,17 7,29

8

17,1

11,98 11,68

10,24

13,7 12,96 12,91

14,69 14,22 13,03

10,05

9,48

6 4 2

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 

Ki st ér sé Sz g ‐S z‐ B  m eg ye

Sé ny ő

N yí rt ur a

Ny írt el ek

N ap ko r Ny íre gy há za N yí rp az on y

Kó ta Na j gy cs er ke sz

Ká lm án há za

0

2011 2012 2013

 

6

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. A relatív mutató (a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %‐ában) Nyíregyháza  és néhány település esetében kedvezőbb a megyéhez viszonyítottan adott időpontban. A 2010‐2012  közötti időszakban jellemzően csökkent a relatív mutató a településeken, hasonlóan a kistérségi és a  megyei arányokhoz.    II. A kistérségi szociálpolitika célcsoportjai    A  kistérségi  szociálpolitika  célcsoportjai  a  demográfiai  jellemzők,  foglalkoztatási,  társadalmi  helyzet  alapján  határozhatóak  meg.  Az  ellátások,  szolgáltatások  ezek  figyelembe  vételével  elsősorban  a  kistérség településein élő   gyermekekre és fiatalokra,    a  szociális  problémákkal  (anyagi,  életvezetési,  mentális  problémák,  munkanélküliség)  küzdő  családokra,   az idősekre,    valamint a tanyai település részen élőkre irányulnak.    A  helyi  önkormányzatok  a  Mötv.  alapján  a  kötelező  és  önként  vállalt  feladataikat,  amelyeket  a  rászoruló  személyek  és  családok  érdekében  nyújtanak,  önállóan  vagy  társulásban  láthatják  el.  A  kötelező feladatok közé tartoznak egyes pénzbeli és természetbeni ellátások (segélyek) biztosítása és  a szolgáltatások rendszerébe tartozó alap és szakosított ellátások.    III. Pénzbeli és természetbeni ellátások, és a szolgáltatások rendszere    2010 óta jelentős változások történtek mind a segélyezés rendszerében, mind pedig a szolgáltatások  rendszerében, amelyek a társult települések hivatalait és intézményrendszerét is érintette.    III.1. Járási hivatalok létrejötte    2013.  január  01.  napjától  megalakultak  a  járások,  megkezdték  működésüket  a  járási  hivatalok.  A  járási  rendszer  létrejöttével  a  közigazgatáson  belül  kettévált  az  önkormányzati  és  az  állami  közigazgatás,  mely  utóbbinak  helyi  szerve  a  járási  hivatal.  A  szociális  ellátórendszerben  mind  az  önkormányzati, mind az állami közigazgatás fontos szerepet kapott.    A  járások  kialakításáról,  valamint  egyes  ezzel  összefüggő  törvények  módosításáról  szóló  2012.  évi  XCIII. törvény több, mint 80 törvényi szinten szabályozott államigazgatási feladatot határozott meg a  járások  számára.  A  járási  hivatalok  legfontosabb  feladata  a  megyei  szintnél  alacsonyabb  szinten  intézendő  államigazgatási  feladatok  ellátása,  így  megvalósul  az  államigazgatási  és  önkormányzati  feladatok  szétválasztása.  Elsősorban  okmányirodai  feladatokat,  gyermekvédelmi  és  gyámügyeket,  valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését vették át a  településektől a járási hivatalok.  Nyíregyháza Járási Hivatalhoz tartozó települések: Apagy, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor,  Nyíregyháza,  Nyírpazony,  Nyírtelek,  Nyírtura,  Rakamaz,  Sényő,  Szabolcs,  Tímár,  Tiszanagyfalu  és  Újfehértó. A 2013. január 01. napját követő változásokkal a jegyző hatásköréből a járási hivatalokhoz  került  az  időskorúak  járadéka,  az  alanyi  és  normatív  közgyógyellátásra  jogosultság  (Szt.  50.§  (1)‐(2)  bekezdés), az ápolási díj (43/B.§ kivételével) és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság (Szt.  54.  §)  elbírálásának  feladat‐és  hatásköre.  Jegyzői  hatáskörben  maradt  az  aktív  korúak  ellátására  jogosultság (foglalkoztatást helyettesítő támogatás és rendszeres szociális segély), a lakásfenntartási  támogatás és az önkormányzat rendelete szerinti „méltányos” közgyógyellátásra jogosultság (Szt. 50.  §(3) bekezdés) feladat‐és hatásköre.    Az ügyintézés megkezdésének kiterjesztését és a tájékoztatási csatornák kibővítését célozza, hogy a  kormányablakok  is  tájékoztatást  nyújthatnak  többek  között  időskorúak  járadéka,  lakásfenntartási 

7

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. támogatás,  rendszeres  szociális  segély,  foglalkoztatást  helyettesítő  támogatás,  közgyógyellátás  vonatkozásában. Az aktív korúak ellátása iránti kérelmet a járási hivatalban a kormányablaknál, és az  álláskeresési támogatást kimerítő ügyfelek az állami foglalkoztatási szervhez is benyújthatják.    III.2. Közös önkormányzati hivatalok    A  demográfiai  helyzet  ismertetésekor  a  lakosságszám  kapcsán  utaltunk  arra,  hogy  a  Nyírségi  Többcélú Kistérségi Társulás tagönkormányzatai közül Kálmánháza, Nagycserkesz, Nyírtura és Sényő  Községeket  érintette  az  új  önkormányzati  törvényben  meghatározott,  a  közös  önkormányzati  hivatalok  megalakítására  irányuló  kötelezettség.  A  jogszabály  előírásai  szerint  közös  önkormányzati  hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét  legfeljebb  egy  település  közigazgatási  területe  választja  el  egymástól,  és  a  községek  lakosságszáma  nem  haladja  meg  a  kétezer  főt.  A  közös  önkormányzati  hivatalhoz  tartozó  települések  összlakosságszámának a kétezer főt, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések számának a hetet el  kell  érnie.  Az  önkormányzatok  között  folytatott  egyeztetések  eredményeképpen  Nagycserkesz  és  Kálmánháza  Községek,  valamint  Nyírtura  és  Sényő  Községek  hoztak  létre  egy‐egy  közös  hivatalt.  A  lakosok  ügyeinek  intézését  a  korábbi  hivatali  ügyintézők  látják  el,  az  ügyfélforgalom  számára  korábban  is  nyitva  álló  hivatali  helyiségekben.  A  Járási  Hivatalok  kialakítása  során  bekövetkezett  hatásköri  változások  miatt  az  önkormányzatoktól  az  állami  szervezetrendszerhez  átkerült  feladatok  ellátására az önkormányzatok és a Járási Hivatal együttműködésében, az ügyféli érdekek szem előtt  tartásával kerül sor. A társulás többi tagönkormányzata ‐ Kótaj, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony és  Nyírtelek ‐ lakosságszámából adódóan közös hivatal alakítására nem volt kötelezett. 

  III.3. Pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerében bekövetkezett változások    A  segélyezés  rendszerében  folyamatosan  kisebb‐nagyobb  módosítások  történtek.  Több  támogatás  esetében  rövidült  az  ügyintézési  határidő  (lakásfenntartási  támogatás  esetén  21  nap,  az  önkormányzat hatáskörébe tartozó adósságkezelési támogatás és köztemetés esetén szintén 21 nap).     Az  egységes  jogalkalmazás  érdekében  pontosításra  kerültek  a  felülvizsgálatra  vonatkozó  szabályok,  mely  elsődlegesen  a  foglalkoztatást  helyettesítő  támogatás  vonatkozásában  teszik  egyértelművé  a  felülvizsgálat időszakát, a 30 nap időtartamú foglalkoztatási kötelezettség vizsgálata szempontjából.     Az  önkormányzati/polgármesteri  hivatali  feladatellátáshoz  kapcsolódó  változás,  hogy  a  pénzbeli  és  természetben  nyújtott  gyermekvédelmi  ellátások  vonatkozásában  összevonásra  került  a  rendszeres  gyermekvédelmi  kedvezmény  és  a  kiegészítő  gyermekvédelmi  támogatás,  amely  ezt  követően  pénzbeli  ellátás  elnevezéssel  nyújtható  azon  családba  fogadó  gyám  részére,  aki  tartásra  köteles  és  nyugdíjban/nyugdíjszerű ellátásban részesül.    A  rendszeres  gyermekvédelmi  kedvezményhez  kötődő  halmozottan  hátrányos  helyzetre  vonatkozó  jogosultsági  kört  a  2013.  09.  01.  napjától  hatályba  lépett  módosítással  szélesítették  ki  oly  módon,  hogy  az  már  nemcsak  az  alacsony  iskolázottságú  szülők  gyermekeinek  biztosított  lehetőséget  a  kapcsolódó kedvezmények igénybe vételére, hanem az alacsony foglalkoztatottságú, illetve az olyan  lakókörnyezetben, illetve lakáskörülmények között élő gyermekek számára is, aki(k)nek az egészséges  fejlődéshez  szükséges  feltételek  nincsenek,  vagy  minimális  szinten  vannak  biztosítva  életükben.  A  halmozottan hátrányos helyzetre az válik jogosulttá, akinek esetében a fentiekben felsoroltak közül  legalább két feltétel fennáll.     III.4. A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere    A  Mötv.  szerint  a  helyi  önkormányzatok  a  helyi  közügyek  teljességét  kötelesek  ellátni.  Helyi  közügynek minősül a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint a helyi önkormányzás és a 

8

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. lakossággal  való  együttműködés  szervezeti,  személyi  és  anyagi  feltételeinek  a  megteremtése.  E  hatáskörnek része a pénzbeli és természetbeni ellátás biztosítása.     A  Mötv.  13.  §  (1)  bekezdése  8.  pontja  tartalmazza  az  önkormányzat  azon  feladatait,  melyeket  működése során biztosítania kötelező. Az ellátási kör szabályait az Szt. és a gyermekek védelméről és  a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) tartalmazza.    Az  Szt.  szabályozza  az  állam  által  biztosított  egyes  szociális  ellátások,  szolgáltatások  formáit,  szervezetét,  a  szociális  ellátásokra  (pénzbeli,  természetbeni)  való  jogosultság  feltételeit,  valamint  érvényesítésének  garanciáit.  Ezek  részben  pénzben  és/vagy  természetben  nyújtható  szociális  ellátások, részben pedig szociális szolgáltatások lehetnek.    A  pénzbeli  és  a  természetbeni  segélyek  járhatnak  rendszeres  és  eseti  jelleggel  (néhány  segélyfajta  mindkét  módon  is  adható).  A  segélyrendszerben  kiemelt  szerephez  jut  a  lakásterhek  enyhítése  (pl.  lakásfenntartási  támogatás),  az  egészségi  állapot  teljes  leromlásának  megakadályozása  (pl.  közgyógyellátás),  az  aktív  korúak  ellátása,  a  váratlan  sorscsapások  okozta  krízis  enyhítése  (pl.:  átmeneti segély, temetési segély).    7. ábra: Segélytípusok bemutatása    Segélytípusok  a  támogatás  Segélytípusok a juttatás módja szerint  gyakorisága szerint  Pénzbeli  Természetbeni  ‐ lakásfenntartási támogatás,  Rendszeres   ‐ ápolási díj,  ‐  aktív  korúak  ellátása  ‐ közgyógyellátás,  (foglalkoztatást  helyettesítő  ‐  egészségügyi  szolgáltatásra  támogatás,  rendszeres  szociális  való jogosultság,  ‐ adósságkezelési szolgáltatás  segély),  ‐ lakásfenntartási támogatás  Átmeneti  ‐ átmeneti segély  ‐ átmeneti segély,  ‐ temetési segély  ‐ köztemetés    Az Szt‐ben foglaltak alapján a települési önkormányzat képviselő‐testülete a törvényben szabályozott  támogatásokat  kiegészítheti  és  a  szociálisan  rászorultak  részére  –  az  önkormányzati  rendeletben  meghatározott  módon  és  feltételek  szerint  ‐  más  pénzbeli  és  természetbeni  ellátásokat  is  megállapíthat.    A  kistérségben  a  pénzbeli  ellátások  közül  a  munkanélküliek  ellátását  célzó  aktív  korúak  ellátásában  részesülnek  a  legtöbben.  Az  aktív  korúak  ellátása,  a  hátrányos  munkaerő‐piaci  helyzetű  aktív  korú  személyek  és  családjuk  részére  nyújtott  ellátás.  Az  aktív  korúak  ellátásának  két  fajtája  a  foglalkoztatást helyettesítő támogatás és rendszeres szociális segély.    A  foglalkoztatottság  illetve  a  munkanélküliség  helyzetét  tekintve  elmondható,  hogy  a  gazdasági  változások a kistérség lakóit is jelentősen sújtják, a foglalkoztatási problémák növekedtek  az elmúlt  években.  Napjaink  legégetőbb  problémája  a  tartós  munkanélküliség.  A  Nemzeti  Foglalkoztatási  Szolgálat  adatai  szerint  Szabolcs‐Szatmár‐Bereg  Megyében  2012‐ben  a  relatív  mutató  15,5  %  volt,  Nyíregyházán 9 %.    8. ábra: Az aktív korúak ellátásában részesülők átlagos létszáma    Település  Napkor 

2011 

2012 

2013 

136,00 

133,33 

160,33 

9

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. Nyírpazony  Nyírtura  Sényő  Nyíregyháza  Kálmánháza  Nyírtelek  Kótaj  Nagycserkesz 

52,50  31,83  77,17  1617,92  35,50  229,50  228,83  88,41 

70,83  51,00  88,50  2033,08  41,42  281,25  249,58  113,08 

81,83  57,50  88,83  2290,33  40,50  302,67  265,50  112,67 

       Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 

  A táblázat adatai szerint a kistérségben továbbra is magas az aktív korúak ellátására (foglalkoztatás  helyettesítő  támogatás,  rendszeres  szociális  segély)  jogosultak  száma,  valamint  évről  évre  növekvő  tendenciát mutat. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.  törvény  2011.  évben  való  módosítása  értelmében  az  állami  foglalkoztatási  szerv  által  biztosított  álláskeresési  ellátás  jogosultsági  időtartama  9  hónapról  3  hónapra  csökkent.  A  módosítás  következménye,  hogy  az  álláskereső  személy  a  segélyezési  rendszerben  hamarabb  megjelenik.  Az  önkormányzat  által  nyújtott  ellátás  jövedelmi  és  vagyoni  helyzet  vizsgálatához  kötött,  így  azok  a  munkanélküli személyek, akik – jövedelmi és vagyoni helyzetük alapján – nem jogosultak aktív korúak  ellátására, kevesebb esélyük van arra, hogy támogatott álláskeresőként váljanak foglalkoztatottá.    A  kistérség  településeinek  segélyezési  rendszerét  tekintve  megállapítható,  hogy  jellemzően  a  törvényi  szinten  meghatározott  ellátások  biztosítottak,  helyi  szintű,  önként  szabályozott  ellátások  csak  néhány  településen  vannak.  Nyíregyháza  Megyei  Jogú  Város  Önkormányzatán  kívül  Sényő  Község  Önkormányzata  és  Nyírtelek  Város  Önkormányzata  állapít  meg  méltányos,  helyi  szintén  igénybe vehető támogatást (méltányos közgyógyellátás). Nyíregyháza a méltányos közgyógyellátáson  túl, az arra szociálisan rászorulók részére méltányos ápolási díjat állapít meg, továbbá 2012. február  1. napjától a lakhatás segítő támogatást biztosít az Szt‐ben meghatározott normatív lakásfenntartási  támogatás mellett.    Az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint  folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Pr.) egyes  rendelkezései 2014. január 1. napjától módosulnak. A módosítások értelmében 2014. január 1‐jétől  az  átmeneti  segély,  a  temetési  segély  és  a  rendkívüli  gyermekvédelmi  támogatás  önálló  ellátási  formaként  megszűnik,  és  önkormányzati  segéllyé  olvad  össze.  A  törvény  felhatalmazó  és  átmeneti  rendelkezései  szerint  az  önkormányzatoknak  legkésőbb  2013.  december  31.  napjáig  kell  az  önkormányzati  segély  megállapításának,  kifizetésének,  folyósításának,  valamint  felhasználása  ellenőrzésének  szabályairól  szóló  rendeletet  alkotniuk.  A  támogatás  feltételeit,  nagyságát,  ahogyan  korábban is, ebben az esetben is az önkormányzatnak saját rendeletében kell szabályozni.    III.5. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások rendszerének változásai 2010‐től    Az  elmúlt  három  évben  jelentős  változás  történt  a  szociális  és  gyermekjóléti  szolgáltatások  rendszerében.  A  változások  hátterében  egyrészt  a  jogszabályi  előírások  módosulásai,  másrészt  a  racionális működtetés érdekében történő strukturális változások állnak.    2011‐13  évben  több  strukturális  változás  történt  a  szolgáltatásokat  biztosító  intézmények  rendszerében.   

10

Szolgáltatástervezési koncepció 2013.  

2011‐ben  a  NYITÖT  Szociális  Alapszolgáltatási  Központ  (székhely:  Nyírtelek)  sényői  és  nyírturai  telephelyén  lévő  házi  segítségnyújtás  átkerült  a  NYITÖT  Szociális  Szolgáltató  Központ (székhely: Sényő) szervezeti keretei közé.   2012.02.01. napjától a korábban Szociális Szolgáltató Központ Fenntartói Társulás keretében  működtetett  nyírteleki  székhelyű  házi  segítségnyújtás,  szociális  étkeztetés,  tanyagondnoki  szolgáltatás, idősek nappali ellátása és idősek bentlakásos ellátása átkerült a NYITÖT Szociális  Alapszolgáltatási  Központ  szervezeti  keretei  közé  úgy,  hogy  annak  neve  is  megváltozott  Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központtá. 

  Jelentősebb változások történtek a nyíregyházi intézményrendszerben is. 2012. február 01. napjától    a  Nyíregyházi  Szociális  Gondozási  Központ  feladatai  kiegészültek  a  támogató  szolgáltatás,  közösségi ellátás, nappali ellátás, lakóotthoni ellátás és a szociális foglalkoztatás feladataival  (Mentálhigiénés  Központtól),  valamint  az  idősek  otthona  feladataival  (Egészségügyi  Alapellátási Igazgatóság jogelődje az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóságtól),   a Mentálhigiénés Központ beolvadással megszűnt,   a  Nyíregyházi  Gyermekjóléti  Központ  feladatai  kiegészültek  a  bölcsődei  ellátás  feladataival  (Egészségügyi  Alapellátási  Igazgatóság  jogelődje  az  Egészségügyi,  Szociális  és  Bölcsődei  Igazgatóságtól), 2013. január 1‐től a Gyermekek Átmeneti Otthona is a Központ szervezetébe  integrálódott,   valamint  az  Egészségügyi,  Szociális  és  Bölcsődei  Igazgatóság  intézmény  megnevezése  Egészségügyi  Alapellátási  Igazgatóságra,  székhelye  4400  Nyíregyháza,  Szent  I.  u.  14.  számra  módosult.     A  Nyírségi  Többcélú  Kistérségi  Társulás  egyes  faladatait  ellátási  szerződés  keretében  látja  el.  A  Kertvárosi  Ágostai  Hitvallású  Evangélikus  Egyház  biztosította  a  családsegítést  Nyíregyháza  meghatározott  területén.  A  szolgáltatások  racionális  működtetése  érdekében  a  párhuzamos  feladatellátások  megszüntetésre  kerültek,  így  az  Egyházzal  a  szerződés  2012.  december  31‐el  megszűnt.    Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes  törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 2. § ‐ a alapján 2013. január 1‐jével a törvény  erejénél fogva az államra száll át a települési önkormányzat tulajdonában lévő, átvett feladatot ellátó  szociális, gyermekvédelmi intézmény, az ezekkel kapcsolatos fenntartói jog és kötelezettség, továbbá  az  intézményekkel  kapcsolatos  valamennyi  vagyon  és  vagyoni  értékű  jog,  kivéve  az  önkormányzati  tulajdonban lévő szellemi (szerzői és iparjogvédelmi) tulajdonjogokat. A törvény 1. § ‐ a rendelkezik  az  átvett  feladatról.  Átvett  feladat:  pszichiátriai  betegek,  szenvedélybetegek,  fogyatékos  személyek  otthona; pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye;  pszichiátriai  betegek,  szenvedélybetegek,  fogyatékos  személyek  lakóotthona;  fogyatékos  személyek  gondozóháza,  pszichiátriai  betegek,  szenvedélybetegek  átmeneti  otthona;  gyermekvédelmi  szakellátást biztosító intézmény.     A törvényi rendelkezések Nyíregyháza Megyei Jogú Város vonatkozásában a NYITÖT fenntartásában  működő Szociális Gondozási Központ, mint integrált intézmény szervezeti keretében lévő Kék Szirom  Lakóotthont  (Nyíregyháza,  Újszőlő  u.  21‐23.)  érintették.  A  lakóotthon  2013.  január  1‐től  állami  fenntartásba került.    III.6. A feladatellátást érintő egyéb szakmai változások    2012. január 01. napjától fokozatosan bevezetésre került a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal  „Tevékenységadminisztráció  ‐  Központi  Elektronikus  Nyilvántartás  s  Szolgáltatást  Igénybevevőkről”  (röviden TEVADMIN, KENYSZI) TAJ alapú nyilvántartási rendszere. 2012. január 01‐től 2012. június 30‐

11

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. ig nyilvántartásba vétel, az ellátottak törzsadatainak rögzítése, valamint a napi jelentési kötelezettség  jogkövetkezmény  nélküli  teljesítése  történt.  2012.  június  30.  napjától  a  napi  jelentési  kötelezettség  elmaradása jogkövetkezményt von maga után.     A rendszer célja:    szociális ágazat működésének modernizálása,    a  szolgáltatások  átlátható  működéséhez,  ellenőrzéséhez,  tervezéséhez,  a  döntéstámogatáshoz szükséges elektronikus szolgáltatások központi fejlesztése,   hatékonyság növelése,   infokommunikációs eszközök használatának elterjesztése,   napi adatszolgáltatás az ellátásokat igénybevevőkről.    A rendszer előnye:    Minden ellátást/szolgáltatást igénybevevő személyt az ügyféltörzsben kell rögzíteni, melyben  a TAJ szám szolgál az ügyfelek azonosítására (TAJ szám nélküli ügyfelekre speciális szabályok  érvényesek).   Egy  személy  az  ügyféltörzsben  csak  egyszer  szerepel,  akkor  is,  ha  több  szolgáltató  több  szolgáltatását veszi igénybe.   Az  ügyfelek  adatait  a  rendszer  egyezteti  a  TAJ  rendszerrel  és  a  Személyadat‐  és  Lakcímnyilvántartással.    A  változásokat  figyelembe  véve  jelenleg  a  szociális  és  gyermekjóléti  ellátások  a  Társulás  területén  különböző  formában  biztosítottak.  Részben  önkormányzati  fenntartású  intézményekben,  részben  a  Társulás  keretében  fenntartott  intézmények  nyújtják  az  ellátásokat.  A  táblázatból  jól  látszik,  hogy  ellátási szerződéssel Nyíregyházán és Nyírpazonyban biztosított több ellátás.    9. ábra: A nyíregyházai kistérség településein biztosított ellátások1      Település 

  Szolgáltatás megnevezése 

házi segítség‐ nyújtás 

jelzőrendszeres hg. 

családsegítés 

falu‐ és   tanyagondnok 

idősek nappali   ellátása 

nappali ellátás 

közösségi ellátások 

támogató  szolgáltatás 

utcai szociális  munka 

átmeneti  elhelyezést nyújtó  intézm. 

ápolást‐gondozást  nyújtó intézmények 

Gyermekjóléti  szolgáltatás 

Gyermekek  napközbeni ellátása 

Gyermekek  átmeneti  elhelyezése 

Kálmánháza  Nagycserkesz  Nyíregyháza  Nyírpazony  Nyírtelek  Nyírtura  Sényő 

étkeztetés 

 

x  x  xx  x  x  x  x 

x  x  x  x  x  x  x 

x  x  x  x  x  x  x 

x  x  x  x  x  x  x 

x  x  x    x  x   

x  x  xx  x  x  x  x 

    xx         

x  x  x  xx  x  x  x 

  x  xx  x       

    x         

    x  x       

x  x  xx  x  x  x  x 

x x x x x x x

    x    x     

    xx         

  IV. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a NYITÖT keretében    A NYITÖT fenntartásában a 2011‐2012 évi szervezeti átalakításokat követően 4 intézmény működik,  amelyek 7 településen biztosítanak ellátásokat.   1

A táblázat színjelzései: helyi önkormányzat által biztosított kötelező feladat, helyi önkormányzat által biztosított, önként vállalt feladat, társulás keretében biztosított kötelező feladat, társulás keretében biztosított nem kötelező feladat, ellátási szerződés keretében ellátott feladat

12

Szolgáltatástervezési koncepció 2013.   A  kistérség  négy  önkormányzata  (Kótaj,  Napkor,  Sényő,  Nyírtura)  által  létrehozott  Szociális  Segítő  Szolgálat Társulás, mint kistérségi mikrotársulás keretében fenntartott Szociális Szolgáltató Központ  elnevezésű  intézmény  az  említett  önkormányzatok  területén  2009‐ig  ellátta  az  egyes  szociális  és  gyermekjóléti  feladatokat.  A  mikrotársulásból  2009.  április  30‐tól  valamennyi  önkormányzat  "kilépett",  mellyel  egyidejűleg  Kótaj  a  Nyírségi  Többcélú  Kistérségi  Társulásból  való  kiválásról  is  döntött.  E  döntések  következtében  Kótaj  Község  Önkormányzata  valamennyi  szociális  és  gyermekjóléti  ellátást  a  saját  fenntartásában  működő  intézménnyel  látja  el,  Napkor  Község  Önkormányzata  az  ellátásokat  a  Dél  ‐  Nyírségi  Szociális  és  Gyermekjóléti  Központ  keretei  között  szervezi meg, Sényő és Nyírtura Önkormányzatai pedig a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás által  fenntartott szociális intézmények körében gondoskodnak az ellátandó feladatokról. Mindezek alapján  Kótaj és Napkor Önkormányzatai nem vesznek részt a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások közös  működtetésében.    IV.1. Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ    A Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ, mint integrált intézmény 2012. február 1‐től a korábban 3  intézményben  (Szociális  Gondozási  Központ,  Mentálhigiénés  Központ,  Egészségügyi,  Szociális  és  Bölcsődei Igazgatóság) működő szolgáltatásokat biztosítja. Jelenleg étkeztetést, házi segítségnyújtást,  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtást,  pszichiátriai  betegek  részére  nyújtott  közösségi  alapellátást,  támogató szolgáltatást, nappali ellátást idősek‐fogyatékos személyek‐pszichiátriai betegek részére és  szociális foglalkoztatást biztosított alapellátás keretében. A szakosított ellátások körébe tarozó idősek  otthona ellátása székhelyen és telephelyen, összesen 63 férőhelyen működik.    Az  intézmény  több  szervezeti  egységben  (több  telephelyen  illetve  nyitva  álló  helyiségben)  a  jogszabályban meghatározott szakmai létszámmal végzi tevékenységét.     Házi segítségnyújtás  A házi segítségnyújtást ‐ amelynek keretében az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az  ellátott  és  lakókörnyezete  higiénés  körülményeinek  megtartásában  való  közreműködést,  a  veszélyhelyzetek  kialakulásának  megelőzésében  illetve  azok  elhárításában  való  közreműködést  kell  biztosítani  –  7  házi  gondozói  körzet  összehangolt  munkája  révén  biztosítják.  A  házi  segítségnyújtás  igénybevételének feltétele a gondozási szükséglet vizsgálata. Az ellátást jogszabály alapján maximum  4 óra időtartamban lehet biztosítani.     Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás  A jelzőrendszeres házi segítségnyújtó szolgálat 2000. január 21‐én 60 darab készülékkel kezdte meg a  működését.  2001  februárjában  20  készülékkel  bővült  a  rendszer,  melyek  a  Nyíregyháza  városhoz  tartozó  tanyai  településeken  (Lászlótanya,  Butykatelep,  Vajdabokor,  Kazárbokor)  élő  idős  emberek  számára  biztosítanak  folyamatos  segítséget.  2002  szeptemberétől  Nyíregyháza  város,  mint  társult  települések  modelljeként  vett  részt  ebben  a  programban,  ekkor  több  település  csatlakozott  a  rendszerhez.  2003‐tól  folyamatosan  bővült  a  készülékek  száma.  A  diszpécser  központ  jelenlegi  jelzőkészülékeinek  száma  248  db,  ebből  Nyíregyháza  közigazgatási  területén  működik  134  db.  A  társult  településeken  kihelyezett  jelzőkészülékek  segélyhívásait  az  intézmény  diszpécser  központja  fogadja, és telefonon értesíti a területileg illetékes gondozókat.     A szolgáltatás 2011. augusztus 31. napjáig ingyenes volt, 2011. szeptember 01. napjától bevezetésre  került e szolgáltatás esetében is a térítési díj (az Szt. 116. § (3) bekezdés e) pontja alapján a személyi  térítési díj nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybevevő személy rendszeres havi jövedelmének 2  %‐át).  2013.  július  1‐től  a  szolgáltatás  működtetése  állami  feladat.  A  Szociális  és  Gyermekvédelmi  Főigazgatósággal  kötött  megállapodás  alapján  a  szolgáltatást  a  Nyíregyházi  Szociális  Gondozási  Központ biztosítja továbbra is. 

13

Szolgáltatástervezési koncepció 2013.   Nappali ellátás  Nappali ellátás keretében jelenleg 7 idősek klubja működik. Az 5. számú Idősek Klubja (Nyíregyháza,  Őz köz 14‐16.) és a 4. számú Idősek Klubja (Nyíregyháza, Szent I. u. 63.) 2011 évben megszüntetésre  került  a  nem  megfelelő  kihasználtság  következtében.  2013‐ban  helyi  igény,  szükségelt  alapján  megnyílt a Nyírszőlősi Idősek Klubja.    A  klubok  az  ellátást  igénybe  vevők  részére  szerveznek  szociális,  egészségi,  mentális  állapotuknak  megfelelő,  a  napi  élettevékenységet  segítő  közösségi  szolgáltatásokat.  Ezen  túl  lehetőséget  biztosítanak  arra,  hogy  más  idős  személyek  is  információt,  tanácsadást,  segítséget  kérjenek.  Kiemelten fontos, hogy ne csak a klubtagoknak, hanem a település részeken élőknek is tanácsadást  nyújtsanak,  támogassák  az  önszerveződő  közösségek  működését  és  szabadidős  tevékenységek  szervezését.    A  nappali  ellátás  nemcsak  idősek  számára  biztosított,  35  férőhelyen  fogyatékos  személyek  részére,  valamint  2012‐től  13  férőhelyen  –két  idősek  nappali  ellátását  nyújtó  intézményben  –  pszichiátriai  betegek részére biztosított a napközbeni ellátás.    Otthoni szakápolás, hospice ellátás  Otthoni szakápolást 2005. augusztus 1‐től működtet az intézmény, melynek célja az azonnali ellátás  biztosítása  azon  Nyíregyháza  közigazgatási  területén  élő  személyek  számára,  akiknek  a  háziorvos  és/vagy  a  szakorvos  elrendeli  a  szakápolás  biztosítását.  2008‐tól  a  feladat  OEP  finanszírozási  szerződés alapján finanszírozott. A csoport alaptevékenysége a kórházi ápolás kiváltása a beteg saját  lakókörnyezetében. 2010. május 1‐től otthoni hospice szakápolási feladatot is ellát az intézmény.    Gyógyászati segédeszközkölcsönző  2000‐től a Magyar Máltai  Szeretetszolgálat által  biztosított gyógyászati segédeszközök kölcsönzését  biztosítja  térítésmentesen  az  intézmény  a  Nyíregyházán  lakó  állampolgárok  számára,  akik  ápolásra  szorulnak, vagy mozgásukban korlátozottakká válnak és ezáltal segédeszköz használatára szorulnak,  akik  baleset,  időszakos  bénulás  miatt  mozgásukban  korlátozottá  válnak  és  állapotuk  javulásához  átmeneti időre szükség van az eszközökre. A kölcsönzés időtartama 6 hónap, illetve szükség esetén  meghosszabbítható,  az  eszközök  átvételi  elismervények  ellenében  kerülnek  kiadásra,  illetve  visszavételre.  2009.  évben  sikerült  a  Gondozási  Központ  udvarán  egy  új  helyiséget  kialakítani  a  Gyógyászati  Segédeszköz  Kölcsönző  számára,  amely  így  könnyen  megközelíthető  lett  mindenki  számára.    Idősek otthona  Az  idősek  otthona  a  napi  4  órát  meghaladó  gondozási  szükséglettel  rendelkező,  de  rendszeres  fekvőbeteg‐gyógyintézeti  kezelést  nem  igénylő,  nyugdíjkorhatárt  betöltött  személyeket  lát  el.  Székhelyen (Nyíregyháza, Pacsirta u. 29‐35.) és telephelyén (Nyíregyháza, Rozsnyai u. 8) összesen 63  férőhelyen  látja  el  feladatát.  Az  intézmény  által  vezetett  nyilvántartás  szerint  az  elhelyezésre  várakozók száma 30 fő (székhelyen és telephelyen együttesen).    2010.  évben  pályázati  forrás  felhasználásával  a  székhelyen  a  szobák  és  fürdőhelyiség  akadálymentesítése történt.    2012. február 1‐től a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ szervezeti keretébe került a támogató  szolgáltatás  és  a  közösségi  ellátás.  A  Támogató  Szolgálat  célcsoportjába  tartoznak  mindazon  fogyatékos  személyek  (mozgássérült,  látássérült,  hallássérült,  értelmi  sérült,  halmozottan  sérült,  autista  személyek),  akik  a  fogyatékosságuk  jellegéből,  annak  mértékéből  adódóan  hátrányt  szenvednek  egészséges  embertársaikhoz  képest  a  társadalmi  beilleszkedés  tekintetében,  valamint  abban  az  esetben,  ha  mindennapi  életvitelük  csak  hiányzó  képességeik  pótlásával,  segítség 

14

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. igénybevételével  lehetséges.  A  támogató  szolgálat  az  ellátási  területén  élő  fogyatékos  személyek  részére szállító szolgáltatást és személyi segítést nyújt.    A közösségi ellátás célja a pszichiátriai betegség okozta mentális, társkapcsolati, közösségi, szociális  nehézségek  kezelése,  az  érintettek  életminőségének  javítása,  az  egészség  megtartása,  az  egészségi  állapot  romlásának  megakadályozása.  Ennek  érdekében  a  gondozás  és  a  pszicho‐szociális  rehabilitáció  minden  formája  a  pszichiátriai  beteg  otthonában,  ill.  lakókörnyezetében  biztosított.  Segítséget  nyújt  az  intézmény  a  pszichiátriai  betegek  számára  egészségi,  pszichés  állapotuk  javításában,  meglévő  képességek  és  készségek  megtartásában,  fejlesztésében,  a  mindennapi  életükben  adódó  konfliktusok  feloldásában,  a  problémák  megoldásában,  a  szociális  és  mentális  gondozásban, az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásban.    10. ábra: A szolgáltatásokat igénybe vevők száma    Szolgáltatás formája  2011. év  2012. év   2013. I. félév  Házi segítségnyújtás  618 fő  601 fő  587 fő    Jelzőrendszeres Házi  134 fő  133 fő  133 fő  segítségnyújtás  Étkeztetés   150 fő  150 fő  153 fő    Nappali ellátás  150 fő  150 fő  182 fő    Idősek Otthona  60 fő  63 fő  63 fő    Fogyatékos személyek  28 fő  24 fő  34 fő  nappali ellátása  Szociális foglalkoztatás  28 fő  28 fő  25 fő    Támogató szolgáltatás  112 fő  136 fő  98 fő    Pszichiátriai közösségi  92 fő  97 fő  58 fő  ellátás  Pszichiátriai nappali  ‐  ‐  16 fő  ellátás  Forrás: Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ 

  IV.2. Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ    Nyíregyháza,  mint  megyei  jogú  város  kötelezettsége  2012‐ben  a  gyermekjóléti  alapellátás  (gyermekjóléti  szolgáltatás,  gyermekek  napközbeni  ellátása,  gyermekek  átmeneti  elhelyezése)  valamint  a  gyermekjóléti  szakellátás  rendszerébe  tartozó  otthont  nyújtó  ellátás  és  az  utógondozó  ellátás  biztosítása  volt.  A  jogszabályban  meghatározott  feladatokat  részben  többcélú  kistérségi  társulás  fenntartásában  működő  intézmények  szervezeti  kereteiben,  részben  ellátási  szerződések  útján biztosítottuk.    2012‐ben  jelentős  változások  történtek  a  nyíregyházi  gyermekvédelem  rendszerében,  amelyet  részben a racionálisabb működés, részben a jogszabályok módosításai indokoltak.    2011‐ben  az  önkormányzati  fenntartású  bölcsődék  az  Egészségügyi,  Szociális  és  Bölcsődei  Igazgatóság  szervezeti  keretében  működtek.  A  Közgyűlés  a  245/2011.  (XII.15.)  számú  határozattal döntött elsősorban szakmai indokok alapján a strukturális változásokról. Ennek 

15

Szolgáltatástervezési koncepció 2013.



alapján  2012.  január  31‐től  a  bölcsődék  a  Gyermekjóléti  Központ  (2013.  február  1‐től  Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ) szervezeti keretében működnek. 2012 –ben a bölcsődék  ellátási területét is növeltük Nyírpazony területével.   2013.  január  1‐jével,  Nyíregyháza  Megyei  Jogú  Város  vonatkozásában  a  fenntartásában  működő  Arany  János  Gimnázium  és  Általános  Iskola,  Diákotthon  és  Gyermekek  Átmeneti  Otthona alapító okiratának módosítása volt szükséges, mivel nevelési ‐ oktatási feladatokat  ellátó és gyermekjóléti alapellátásként átmeneti elhelyezést nyújtó intézményként működött.  Az  iskola  szervezeti  keretében  16  férőhelyes  Gyermekek  Átmeneti  Otthona  a  jogszabály  alapján önállóan és gazdálkodó költségvetési szervvé alakult 2013. január 1. napjától 2013.  január  31.  napjáig,  2013.  február  1‐től  pedig  a  Nyírségi  Többcélú  Kistérségi  Társulás  fenntartásában levő Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ telephelyeként működik tovább.  

  Ezzel  a  változással  Nyíregyházán  egy  intézmény  keretében  működik  valamennyi  gyermekjóléti  alapellátási  forma  (gyermekjóléti  szolgáltatás,  gyermekek  napközbeni  ellátása,  gyermekek  átmeneti  gondozása), ez szakmailag és várhatóan gazdaságilag is hatékonyabb forma.    a) Gyermekjóléti szolgáltatás  A  gyermekjóléti  szolgáltatás,  mint  alapellátási  forma  gyermekjóléti  központokban  valósul  meg.  A  gyermekjóléti  központ  a  gyermekjóléti  szolgáltatás  alapfeladatain  túl  speciális  szolgáltatásokat,  így  utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és készenléti  szolgálatot biztosít.    A Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében 3 gyermekjóléti központ működik.    Északi  Gyermekjóléti  Központ  (Nyíregyháza,  Tas  u.  2.)  a  város  közigazgatási  területének  északi  részén  (Bethlen  Gábor  és  a  Bocskai  István  utcától  északra  eső  területen,  valamint  Nyírszőlős,  Sóstógyógyfürdő,  Sóstóhegy,  Oros  területén)  és  Nyírpazony  területén  látja  el  a  tevékenységét.    Déli  Gyermekjóléti  Központ  (Nyíregyháza  Vécsey  u.  15.)  alatt  fogadja  közigazgatásilag  a  város  déli  területén  élő  klienseket.  Ellátási  területük  még  a  városhoz  tartozó  külterület  egy  része  is  (Kistelekiszőlő,  Borbánya,  Butykatelep,  Császárszállás,  Nyírjes,  Nagyszállás,  Rozsrétszőlő).   Huszár‐telepi Gyermekjóléti Központ (Nyíregyháza, Huszár tér 5.) látja el a Huszár lakótelep,  Kertváros, Hímes, Felsősima, Alsó és Felsőbadur, Bokor tanyák, a Belváros, Ferenc krt. Vasvári  Pál utca és a Tokaji út felé eső részek.    11. ábra: A gyermekjóléti központok által gondozott gyermekek száma      2010. év  2011. év  2012. év  gyermek  család  gyermek  család  gyermek  család  Alapellátás  1223  649  1176  652  1113  625  Védelembe  314  179  359  192  294  162  vétel  43  26  41  26  20  13  Ideiglenes  hatályú  elhelyezés  Átmeneti  300  174  304  146  255  151  nevelésbe vétel  Tartós  11  7  15  12  12  8  nevelésbe vétel  Utógondozás  26  16  17  15  16  12  összesen  1917  1051  1912  1043  1710  971 

16

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. Gondozást  nem  igénylő esetek  összesen 

300 

139 

308 

149 

347 

244 

2217 

1190 

2220 

1192 

2057 

1215 

Forrás: Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ   

b) Gyermekek napközbeni ellátása    A  gyermekek  napközbeni  ellátását  9  bölcsőde  útján  biztosítja  Nyíregyháza  Önkormányzata.  A  bölcsődei  ellátás  iránti  igény  a  folyamatos  fejlesztést,  bővítést  követelte  meg  az  elmúlt  években.  Jelenleg 716 férőhelyen tudják fogadni a nyíregyházi és nyírpazonyi bölcsődés korú gyermekeket.     12. ábra: Bölcsődei férőhelyek száma     Bölcsőde neve  2010. év  2011. év  2012. év  5. számú Őzike Bölcsőde  60 fő  76 fő  76 fő  (Nyh., Vécsey köz 31.)  6. számú Napsugár Bölcsőde  20 fő  24 fő  24 fő  (Nyh., Dália u. 1.)  7. számú Hóvirág Bölcsőde  40 fő  40 fő  40 fő  (Nyh., Malom u. 5‐7.)  8. számú Nefelejcs Bölcsőde  100 fő  120 fő  130 fő  (Nyh., Sarkantyú u. 30‐36.)  9. számú Micimackó Bölcsőde  40 fő  50 fő  50 fő  (Nyh., Stadion u. 30/A)  10. számú Katica Bölcsőde  78 fő  104 fő  104 fő  (Nyh., Tőke u. 1.)  12. számú Babaház Bölcsőde  80 fő  106 fő  106 fő  (Nyh., Krúdy Gy. u. 30.)  14. számú Bóbita Bölcsőde  60 fő  80 fő  80 fő  (Nyh., Tas u. 1‐3.)  16. számú Aprajafalva Bölcsőde  78 fő  106 fő  106 fő  (Nyh., Fazekas J. tér 13.)   Összes férőhely szám  556 fő  706 fő  716 fő    c) Gyermekek átmeneti elhelyezése    A gyermekek átmeneti elhelyezése Nyíregyházán a családok átmeneti otthonaiban és egy gyermekek  átmeneti  otthonában  történhet.  Az  anya‐gyermek  illetve  szülő‐gyermek  együttes  elhelyezése  a  családok átmeneti otthonában lehetséges. A Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében  működő  40  férőhelyes  Családok  Átmeneti  Otthonában  (Nyíregyháza,  Tokaji  u.  3.)  élő  családok  számára elérhető szolgáltatások   életvitelszerű tartózkodás lehetősége,   tisztálkodási, mosási, főzési lehetőség,   szükség esetén textíliával, élelmiszerrel való ellátás,   elsősegélyhez szükséges felszerelések,   a szülő munkavégzése vagy egyéb indokolt távolléte esetén segítség a gyermeke ellátásához,  gondozásához,   pszichológiai és fejlesztőpedagógiai tanácsadás,   szabadidős programok.   

17

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. A  gyermek  átmeneti  elhelyezésére  a  Nyíregyházi  Gyermekek  Átmeneti  Otthonában  (Nyíregyháza,  Kollégium  u.  54.)  nyílik  lehetőség.  Az  Otthona  célja,  hogy  teljes  körű  ellátást  biztosítson  a  krízishelyzetben  lévő  és  számos  más  problémával  küzdő  gyermekek  számára,  ezzel  is  megelőzve  a  családból  való  kiemelésüket.  Az  otthon  16  férőhellyel  működik.  Széles  korhatárú  befogadásra  ad  lehetőséget, mely 6‐18 éves korig terjedhet, s a testvéreket sem kell elszakítani egymástól.     IV.3. NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ    A  NYITÖT  Szociális  Szolgáltató  Központ  sényői  székhelyű  intézmény,  mely  nyírturai  telephelyen  is  biztosít  ellátásokat.  Az  alapszolgáltatások  körébe  tartozó  étkeztetés,  házi  segítségnyújtás,  nappali  ellátás  idősek  részére  és  a  szakosított  ellátások  körébe  tartozó  idősek  otthona  működik  a  településeken.    Étkeztetés  keretében  a  Sényő  és  Nyírtura  területén  élő  szociálisan  rászorult  személyek  részére  biztosított  a  napi  egyszeri  meleg  étel,  az  Szt.‐ben  meghatározott  feltételek  szerint.  Az  ellátásban  2011‐ben székhelyen 40 fő, telephelyen 40 fő, 2012‐ben székhelyen 40 fő, telephelyen 50 fő, jelenleg  pedig  székhelyen  50  fő,  telephelyen  60  fő  részesül.  Az  ebédet  helyben  fogyasztással,  elvitellel  és  kiszállítással  lehet  igénybe  venni.  Az  ebédkihordás  a  közmunkaprogram  keretében  alkalmazott  dolgozók  bevonásával  valósítható  meg  zökkenőmentesen.  Az  étel  kiszállítása  hagyományos  módszerrel  történik,  kerékpáron,  ételhordóban,  nyitott  táskákban.  Szükséges  az  étel  kiszállításához  szükséges tárgyi eszköz beszerzés, amely a fejlesztési elképzelések között szerepel.     Házi  segítségnyújtás  keretében  Sényő  és  Nyírtura  településeken  a  gondozási  szükséglet  alapján  ellátásban  részesítik  az  önmaga  ellátására  részben  képes  igénylőt.  A  gondozási  feladatok  ellátása  három gondozói körzetben történt 2010 ig. 2010‐ben az ellátásban részesülők éves átlaglétszáma 27  fő volt. 2011‐ben szintén 27 fő, 2012‐ben 108 fő volt, és jelenleg 2013‐ban is 108 fő a napi ellátottak  átlaglétszáma,  melyből  mind  két  utóbbi  évben  telephelyen  72  főt,  székhelyen  36  főt  látnak  el  12  gondozási  körben.  Az  ellátottak  körében  felmerülő  gondozási  igények  teljes  körű  kielégítése  érdekében, időnként társadalmi gondozók is alkalmazásra kerülnek.    A nappali ellátás keretében a székhelyen és telephelyen egyaránt elsősorban saját otthonukban élő,  egészségi  állapotuk  vagy  idős  koruk  miatt  szociális  és  mentális  támogatásra  szoruló,  önmaguk  ellátására  részben  képes  személyek  részére  biztosítanak  lehetőséget  a  napközbeni  tartózkodásra,  társas kapcsolatokra, az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, illetve étkezés igénybevételére.  Az intézmény biztosítja az egészségi állapotnak megfelelő életmód kialakításának feltételeit, szociális‐  mentális  gondozást,  fokozott  felügyeletet,  és  a  diszkriminációtól  mentes  közösségi  környezetet.  A  személyre szabott bánásmód, a csoportos fejlesztő foglalkozások rendszere a hiányzó, vagy részben  meglévő  képességek,  helyreállítását  célozza.  Az  egyéni  és  csoportos  foglalkozások  mellett  életvezetési tanácsadást, hivatalos ügyintézést, és egyéb személyes segítségnyújtást is végeznek. Az  intézmény  székhelyén  50,  telephelyén  25  az  engedélyezett  férőhelyek  száma.  Az  intézmény  kihasználtsága  100%‐os.  A  nyírturai  telephelyen  a  nagyszámú  igények  kielégítése  érdekében,  2014.  január 01.‐től, új telephelyen, 50 férőhelyes telephely működtetése vált szükségessé.    Az Idősek Otthona szakosított ellátás keretein belül az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos  segítséggel  képes  személyek  napi  legalább  háromszori  étkeztetéséről,  szükség  szerint  ruházattal,  illetve  textíliával  való  ellátásáról,  mentális  gondozásáról,  a  külön  jogszabályban  meghatározott  egészségügyi  ellátásáról,  valamint  lakhatásáról  gondoskodik.  Sényőn  30  férőhellyel,  Nyírturán  10  fő  az  engedélyezett  férőhelyek  száma.  Erre  az  ellátási  formára  állandóan  nagyarányú  az  igény,  tíz  fő  fölötti a várólistán szereplők száma folyamatosan.   Jelenleg ellátottak jellemzői:    átlagéletkor: 82 év    nemek szerinti megoszlás: 14 férfi; 26 nő 

18

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. 

önellátás mértéke szerinti megoszlás:  önellátásra képes                 önellátásra részben képes (egyes tevékenységekhez segítséget igényel)   önellátásra nem képes:               Jelenleg az ellátottak közül a demencia kórkép súlyos fokozatával rendelkezik 

       

 4 fő  16 fő  20 fő  19 fő  

  Nyírtura  településen  az  ellátottak  számának  bővítése,  az  épület  korszerűsítése,  kiemelten  sürgős  feladat.   IV.4. Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ    A  Nyírteleki  Szociális  Szolgáltató  Központ  székhelyen  és  telephelyein  biztosít  alap  és  szakosított  ellátási formákat.     13. ábra: A Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ társulás keretében ellátott feladatainak  igénybevevői 2010‐2012 között    Szolgáltatás megnevezése  Ellátottak száma  2010  2011  2012  étkeztetés ‐ Nyírtelek  120  119  105      házi segítségnyújtás    113  63  27   Nyírtelek  7  6  5   Kálmánháza  11  4  4   Nagycserkesz      családsegítés (esetszám)    262  396  591   Nyírtelek  103  74  64   Kálmánháza  57  519  268   Nagycserkesz  185  116  0   Nyírtura  98  176  0   Sényő        jelzőrendszeres         házi segítségnyújtás (készülék)  45  45  45   Nyírtelek  2  2  2   Kálmánháza  13  13  13   Nagycserkesz  0  0   Nyírtura  0  0   Sényő      közösségi ellátás    66  72  70   Nyírtelek  10  10  9   Kálmánháza  18  20  18   Nagycserkesz  0  0  0   Nyírtura  0  0  0   Sényő  nappali ellátás ‐Nyírtelek  10  10  10  idősek otthona – kistérség területe  36  36  36  Forrás: Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ 

  Az  intézmény  szervezeti  keretében  3  önálló  tanyagondnoki  szolgáltatás  működik  Varjúlapos,  Gyulatanya és Bedőbokor külterületi lakott helyeken.   

19

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. 2011.  évben  a  házi  segítségnyújtás,  a  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás,  a  gyermekjóléti  szolgáltatás,  a  családsegítés  és  a  közösségi  ellátások  az  intézmény  átszervezés  következtében  a  NYITÖT  Szociális  Alapszolgáltatási  Központ  keretében  működtek,  2012.  február  01‐től  a  Nyírteleki  Szociális Szolgáltató Központ keretein belül működtek tovább.    A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban további 18 készülékre lenne igény az ellátási területen élők  részéről.  A  közösségi  ellátások  feladatmutatóit  minden  évben  szeretnénk  módosítani  Jelenleg  mindkét  ellátásban‐  pszichiátriai  és  a  szenvedélybeteg  ellátás  ‐  40  fő  ellátottra  kapnak  a  szolgáltatások finanszírozást. Mind két szolgáltatásban az ellátottak száma jelenleg meghaladja a 45  főt.    Az  intézmény  szervezeti  keretében  3  önálló  tanyagondnoki  szolgáltatás  működik  Varjúlapos,  Gyulatanya és Bedőbokor külterületi lakott helyeken.    A  gyermekjóléti  szolgáltatás  igénybe  vétele  önkéntesen  vagy  hatósági  kötelezettséggel  lehetséges.  Tapasztalható,  hogy  a  legtöbb  esetben  a  jelzőrendszeri  tagok  jelzése  alapján  kerülnek  a  családgondozók  kapcsolatba  a  családdal.  A  gyermekjóléti  alapellátás  az  önkéntességre  épül,  a  védelembe vétel a hatóság elrendelésére, kirendelt családgondozó közreműködésével történik.     14. ábra: Az egyes társult településeken a gondozott gyermekek száma      Nyírtelek  Nagycserkesz Kálmánháza  Nyírtura  Sényő  0‐18 éves lakosság  1384  538  385  342  252  alapellátott   83  43  48  22  16  védelembe vett  41  22  2  2  5  ideiglenes hat. elhelyezés  2  3  0  ‐  ‐  átmeneti nevelt gyermek  29  10  7  ‐  ‐  utógondozott  ‐  ‐  ‐  ‐  ‐    Forrás: Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ 

  Az alapellátás keretében történő családgondozás leggyakoribb okai:    - anyagi (megélhetési)   - tankötelezettség mulasztása   - iskolai magatartási problémák  - a szülő életvitele    - szabálysértés elkövetése  - családon belüli kapcsolatzavar, szülők közötti konfliktusok  - lakókörnyezet és személyi higiénia elhanyagolása    Ha  a  szülő  a  gyermek  veszélyeztetettségét  az  alapellátást  önkéntes  igénybevételével  megszüntetni  nem  tudja,  vagy  nem  akarja,  de  alaposan  feltételezhető,  hogy  segítséggel  a  gyermek  fejlődése  a  családi környezetben biztosítható, az önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi.    V. Civil szervezetekkel történő együttműködés    Az  Szt.  és  a  Gyvt.  lehetőséget  ad  arra,  hogy  az  önkormányzat  illetve  a  társulás  ellátási  szerződés  megkötése útján gondoskodjon a feladatellátásról.     A NYITÖT a családsegítés feladatait a Human‐Net Alapítvánnyal kötött ellátási szerződés keretében  biztosítja  Nyíregyháza  és  Nyírpazony  területén.  A  2012‐es  beszámoló  alapján  a  Városi  Családsegítő  Szolgálat  3493  ügyfelet  fogadott  irodáiban  (székhelyen  és  telephelyein)  egyéni  esetkezelés  és 

20

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. csoportos  tanácsadás,  tréning  formájában,  a  forgalomszám  meghaladta  a  10.000  főt.  Az  önkormányzat  által  együttműködésre  kijelölt  szervként  a  rendszeres  szociális  segélyben  részesülő  ügyfeleknek  együttműködési  kötelezettsége  van  az  Alapítvánnyal,  melynek  keretében  a  kliensek  teljes körű, személyre szabott szolgáltatásban részesültek. A beilleszkedést segítő programban 289 fő  vett részt.  A  kliensek  különböző  problémákkal  fordulnak  a  Szolgálathoz.  Ezek  között  élen  járnak  az  anyagi  problémákkal  és  adósságterhek  illetve  ezzel  összefüggésben  az  életviteli  problémák.  Az  elsődleges  problémák azonban nem mutatnak teljes képet, hiszen a legtöbb esetben a problémák halmozottan,  egymásra épülve jelentkeznek.

Hozott problémák jellege Több probléma Ügyintézéshez segítségkérés Információkérés Foglalkoztatási Egészségügyi Családi‐kapcsolati Anyagi 0

200

400

600

800

1000

1200

        Forrás: Human‐Net Alapítvány    A  problémák  kezelésére  a  szolgáltatások  egymásra  épülnek,  az  egyéni  esetkezeléssel  felépített  folyamatban  komplex  szolgáltatást  nyújtanak  szakembereink  (adósságkezelés,  jogi  és  pszichológiai  tanácsadás,  dologi  juttatások‐adományozás,  mediáció,  konfliktuskezelés  stb.)  Az  Alapítvány  és  a  szolgáltatás  szempontjából  is  jelentős  eredmény,  hogy  2012.  decemberére  pályázati  programból  felépítettek  egy  multifunkcionális  Közösségi  Házat  Örökösföldön.  A  közösségi  házban  megvalósuló  programok  a  civil,  egyházi  és  magánszektor  összefogásával  járulnak  hozzá  az  akcióterületen  élők társadalmi, gazdasági integrációjához, szabadidejük hasznos eltöltéséhez, a családtudat erősítéséhez  a közösség összetartó erejének növelésével.                               

21

Szolgáltatástervezési koncepció 2013.   2011.  október  1‐től  az  étkeztetés  feladatait  Nyíregyháza  és  Nyírpazony  területén,  valamint  a  Szivárvány  Idősek  Otthona  működtetését  a  Nyíregyháza‐Városi  Református  Egyház  biztosítja  60  hónapra szóló ellátási szerződés keretében.     2013. márciusban készített beszámoló alapján az ellátottak száma ellátottainak száma átlagosan 1700  fő.  A  2012‐  es  évben  328  ellátott  jogviszonya  megszűnt,  642  új  ellátott  vette  igénybe  a  szociális  étkeztetést. A megállapodás megszűnésének oka 45% ‐ ban elhalálozás, 11 % intézményi elhelyezése  volt indokolt, az ellátottak szociális rászorultsága 14%‐ ban megszűnt, 30%‐a saját kérésre szüntette  meg jogviszonyát. Szociális rászorultság alapján az igénylők megoszlása (beszámolási időszakban)    koruk alapján: 224 férfi; 595 nő    egészségi állapotuk alapján: 322 férfi; 419 nő    fogyatékosságuk, pszichiátriai állapotuk alapján: 34 férfi; 16 nő    szenvedélybetegségben szenvedőszemélyek: 63 férfi; 27 nő    hajléktalanságuk miatt: 0 férfi; 0 nő.    Az  étkeztetés  a  szolgáltatást  kérőknek  folyamatosan  a  hét  minden  napján  a  munkaszüneti  és  pihenőnapon is biztosított. Az igénybevétel hétköznap 91 %, munkaszüneti és pihenőnapon 24‐24 %.  Az ellátottak szociális étkezés igénybevétele változó. Az elláttattak 24 % a hét minden napján igénybe  veszi az ellátást, akik alapvetően alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek. Hétköznapokon (hétfőtől‐ péntekig  terjedő  időszakban)  az  ellátottak  36%‐a  a  hét  minden  napján,  55%‐a  pedig  heti  két,  vagy  három alkalommal veszi igénybe a szolgáltatást.    A  Sóstói  Szivárvány  Idősek  Otthona,  mint  integrált  intézmény  keretében  biztosítja  a  fogyatékos  személyek,  a  pszichiátriai  betegek,  a  súlyos  demens  ellátottak,  időskorúak  teljes  körű  ápolását  gondozását,  valamint  az  intézményi  ellátást  meghatározott  időre  igénybe  vevő  átmeneti  elhelyezésen lévő ellátottak teljes körű ápolását, gondozását.  

  15. ábra: Az ellátást igénybevevők 2012‐ben    Ellátás megnevezése  pszichiátriai  betegek  otthona  fogyatékos  személyek  otthona  átmeneti elhelyezés  idősek  otthona  (+demens)  idősek  otthona  ‐  telephely 

Engedélyezett férőhely 

Gondozási nap/fő 

33 

32,95 fő 

Férőhely kihasználtság  (%)  99,86  

30 

28,8 fő 

95,98 

30  212 

29,99 fő  210,77 fő 

99,98  99,42 

50 

48,34 fő 

96,68 

Forrás: Nyíregyháza‐Városi Református Egyházközség beszámolója, 2013. március   

VI. Pályázatok     A  szolgáltatások  infrastrukturális  fejlesztése  illetve  különböző  programok  megvalósítása  több  pályázati forrás igénybevételével valósult meg.         

22

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. 16. ábra: Kimutatás a NYITÖT által 2010‐2012 között benyújtott pályázatokról    2010  A pályázat megnevezése 2010/2 Roma  közmunkaprogram  XXIII/2‐23/2010 

Közhasznú munkavégzés  támogatása  96163‐1/2009‐1504  Kistérségi  területfejlesztési  intézményrendszeri  feladatok, kistérségi  fejlesztési tanács és  munkaszervezete  működési támogatása  NFGM_SZERZ/611/2010  TÁMOP 1.1.2.  Decentralizált programok  a hátrányos helyzetűek  foglalkoztatásáért  98156‐1/09  Nyírségi Ifjúságért a  NYITÖT‐tel  IFJ‐KX‐II‐09‐A‐0001 

A pályázat célja Az előítéletekkel küzdő roma  emberek /101 fő/ munkaerő‐ piacra való bekerülésének  segítése, munkaerő‐piaci  integrációja.  Foglalkoztatás elősegítése

A projekt összköltsége  Támogatás: 71.276. 000,‐ Ft  Saját erő: 3.851 500,‐ Ft 

Megjegyzés lezárt 

Támogatás: 559.170,‐ Ft 

lezárt 

Kistérségi területfejlesztési Támogatás: 1.000.000,‐ Ft  intézményrendszeri feladatok,  kistérségi fejlesztési tanács és  munkaszervezete működési  támogatása 

lezárt 

Munkaerő‐piaci esélyek  javítása 

Támogatás: 1.619.520,‐ Ft 

lezárt 

Támogatás: 500.000,‐ Ft  Saját erő: 134.000,‐ Ft 

lezárt 

Támogatás: 600 000,‐ Ft 

lezárt 

Támogatás: 1 367 489,‐ Ft 

lezárt 

Olyan komplex gyermek és  ifjúsági célú szakmai  tevékenységek, programok  megvalósításának  támogatása, amelyek a helyi,  kistérségi ifjúsági munka  megerősítését, az ifjúsági  referensek alkalmazásának  ösztönzését, a helyi cselekvési  programok, munkatervek  megvalósítását célozzák.  Kistérségi  Kistérségi  Tehetséggondozó  Tehetséggondozó  Szolgáltató  Központ  Szolgáltató Központ  létrehozása,  Térségi  létrehozása  tehetséggondozó  NTP‐OKA‐IV.‐001‐H  munkaközösség  létrehozása,  továbbképzés,  tanácsadás  biztosítása  pedagógusoknak,  szülőknek, valamint kézműves  foglalkozások  gyerekeknek,  táborok, versenyek, kiállítások  szervezése.    Idősek tartós bentlakásos  Kis  és  nagy  értékű  tárgyi  intézményeinek kiegészítő  eszközök  beszerzésére  nyílik  támogatására Sóstói  lehetőség.  Pályázat  célja,  a  Szivárvány idősek otthona  magas  ápolási  szükséglettel  kiegészítő támogatására  rendelkezők  részére  az  SZOC‐IBL‐09‐0084  étkeztetéshez  melegen  tartó    szettek  és  tálcás  szállító  kocsi  megvásárlását  tudjuk 

23

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. finanszírozni.  Sikeres  megvalósítás  esetén  a  szolgáltatást  igénybe  vevők  megelégedettsége  nő  és  az  ápoló személyzet munkája ‐ az  előre kiadagolt ételmennyiség  miatt  –  könnyebb,  nyugodtabb  lesz.  Növekszik  a  munkabiztonság, az esztétikus  tálalási forma.  Idősek tartós bentlakásos  A  pályázat  célja,  az  időskorú  intézményeinek kiegészítő  személyek  ápolása  gondozása  támogatására Sényői  folytán,  a  magas  ápolási  bentlakásos intézmény  szükséglettel  rendelkező  kiegészítő támogatása  gondozottak  részére,  2  darab  SZOC‐IBL‐09‐0097  olyan  elektromos  állítható  betegágyágy  megvásárlása,  amelyek  mind  a  gondozottak,  mind  az  ápoló  személyzet  és  számára  hatékony  költségkímélő eszközök.  Hagyományőrző  Kistérségünkben  élő  népismereti  kisebbség  kultúrájának  gyermektábor  megismertetése,  napközis  45/I/2010  nyári  táboroztatás  gyerekeknek  Színes kincses órák a  Karácsony  közeledtével  a  NYITÖT‐tel Adventi  térségben  élő  kisebbség  készülődés  kultúrájának  megismertetése,  46/I/2010  kézműves  foglalkozások  gyerekeknek.  Étkeztetés és házi  Étkeztetés  segítségnyújtás 2008. Év  adminisztrációjának javítása  végi többletigénylésének  támogatása  SZOC‐EHS‐09‐0064  Étkeztetés és házi  Ápolási eszközök beszerzése segítségnyújtás 2008. Év  végi többletigénylésének  támogatása  SZOC‐EHS‐09‐0065  Közfoglalkoztatás  1  fő  közfoglalkoztatás  szervezők  szervező  foglalkoztatásának  foglalkoztatásának  támogatása  támogatása  KSZM/2010‐10221  Kistérségi közművelődési  1 fő, Kistérségi közművelődési  referens foglalkoztatása  referens foglalkoztatása  Kt2‐15‐01/ea10  Kiemelt jelentőségű  Sportolás  lehetőségének  szabadidős események  támogatása  támogatása. Mozdulj  Kistérség 2010.  SPO‐SE‐2010‐ÖM 303  Közösségfejlesztő képzési  Közösségfejlesztő  komplex  programok Kistérségi  ifjúságsegítő  képzéssel 

Támogatás: 334 275,‐ Ft 

lezárt 

Támogatás:385 000,‐ Ft

lezárt 

Támogatás: 70 000,‐ Ft

lezárt 

Támogatás: 600 000,‐ Ft 

lezárt 

Támogatás: 300 000,‐ Ft 

lezárt 

Támogatás: 1 114 425,‐ Ft 

lezárt 

Támogatás: 1 250 000,‐ Ft   

lezárt 

Támogatás: 500 000,‐ Ft  Saját erő: 30% 

lezárt 

Támogatás: 800 000,‐ Ft  Saját erő: 200 000,‐ Ft 

lezárt 

24

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. együttműködéssel az  Ifjúságért.  IFJ‐GY‐10‐B‐0001 

segíteni  a  fiatalokkal  foglalkozó,  foglalkozni  kívánó  személyeket,  akik  később  munkájuk  során  kamatoztatni  tudják  a  80  órás  képzésen  tanultakat.      2011  A pályázat megnevezése  A pályázat célja A projekt összköltsége K‐2a‐15‐02/ea10 –  A  kultúra  területén  Támogatás: 500.000.‐ Ft feladatot  vállalók  között    „Kistérségi közkincs‐ alakuljon ki és erősödjön  kerekasztal további  a  közös  tervezés,  működésének támogatása  cselekvés.  SPO‐SE ÖM 303/2010 –  Szabadidősport  Támogatás: 500.000.‐ Ft események támogatása  Saját erő: 250.000.‐ Ft  Kiemelt jelentőségű  szabadidősport események  megszervezésének  támogatása  7/2011. (III.9.) BM rendelet  A  Társult  formában  Támogatás:  18.665.000.‐ alapján a Társult formában  működtetett,  kötelező  Ft  önkormányzati  Saját erő: 25 %  működtetett, kötelező  feladatott  ellátó  önkormányzati feladatot  intézmények  fejlesztése,  ellátó intézmények  felújítása  fejlesztése, felújítása  pályázat  NFM_SZERZ/794/2011 –  Kistérségi  Támogatás: 1.000.000.‐Ft területfejlesztési    területfejlesztési  intézményrendszeri  intézményrendszeri  feladatok,  kistérségi  feladatok támogatása  fejlesztési  tanács  és  munkaszervezete  működési támogatása  K‐2a‐15‐02/ea10 –  A  kultúra  területén  Támogatás: 500.000.‐ Ft feladatot  vállalók  között  Saját erő: 10%  „Kistérségi közkincs‐ alakuljon ki és erősödjön  kerekasztal további  közös  tervezés,  működésének támogatása”  a  cselekvés.    2012  A pályázat megnevezése A pályázat célja A projekt összköltsége Bentlakásos Otthon  támogatás:  A  pályázatban  szereplő,  Igényelt  fejlesztése és  a  szolgáltatásnak  helyet  89.025.600‐ Ft  korszerűsítése Nyírturán, az  adó  épület  régi,  elavult.  idősek életminőségének  Több,  alapvetően  javítása, valamint a  szükséges  helyiség  gazdaságos és  hiányzik,  így  az  környezetbarát működés  intézmény  csak  érdekében – TIOP‐3.4.2‐ ideiglenes  működési  engedélyt  kaphat,  a  11/1‐2012‐0127  fejlesztések,  korszerűsítések  elvégzésének  feltételével.  Jelenleg  10  fő  elhelyezését  tudják 

Megjegyzés  lezárt 

lezárt 

lezárt 

lezárt 

lezárt 

Megjegyzés tartaléklista 

25

Szolgáltatástervezési koncepció 2013.

Nyírteleki Szociális  Szolgáltató Központ 4461  Nyírtelek, Puskin u. 2‐4  szám alatti székhelyének  korszerűsítése – TIOP‐3.4.2‐ 11/1‐2012‐0310 

Kistérségi összefogással az  egészségért – befektetés a  jövőbe – TÁMOP‐6.1.2‐ 11/3‐2012‐0018 

Országos közfoglalkoztatási  program keretében 20 fő  foglalkoztatása  (61557/28/00037), 

2012. évi tárgyi  eszközfejlesztési pályázat –  BP‐M‐215/0‐2012  2012. évi tárgyi  eszközfejlesztési pályázat –  BP‐Á‐215/0‐2012   

biztosítani, ez a kapacitás  a  projektet  követően  újabb  10  fővel  fog  növekedni. Az Intézmény  korszerű,  energiatakarékos,  az  akadálymentesítés  feltételeinek is megfelelő  újjáépítése  minden,  a  településen  élő  ember  számára fontos.  A  pályázat  célja  a  bentlakásos  intézmény  korszerűsítésével  a  lakók  életminőségének  javítása,  az  intézményben  lévő  rossz  infrastrukturális  adottságok  és  a  hiányos  felszereltség  A pályázat célja az  egészséget szolgáló  egyéni  magatartásminták  kialakítása a lakosság és  speciális, magas  kockázatú célcsoportok  körében kistérségenként  egy‐egy koordinált  fejlesztési projekt  keretében az  egészségfejlesztést  kistérségenként  támogató intézmény  kialakításával és az  egészségügyi  ellátórendszer  egészségfejlesztéssel  összefüggő feladatainak  összehangolásával,  kapcsolatainak  fejlesztésével.  A  pályázat  célja  a  munkanélküliség  csökkentése,  az  elmaradott  térségek  felzárkóztatását  célzó  közfeladatok  ellátásának  ösztönzése.  ápolást  segítő  eszközök  beszerzése 

Igényelt támogatás:  179.924.996 Ft  

tartaléklista 

124.089.761  Ft  igényelt  tartaléklista  támogatás   

Támogatás:  5.945.124.‐ Ft  Saját erő: 589.285.‐ Ft 

lebonyolított program,  elszámolása  folyamatban 

‐

nyertes pályázat,  lebonyolítása  folyamatban  nyertes pályázat,  lebonyolítása  folyamatban 

ápolást  segítő  eszközök  ‐ beszerzése 

2013 

26

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. A pályázat megnevezése Családok Átmeneti  Otthona korszerűsítése –  TIOP‐3.4.2‐11/1‐2012‐0085  (Nyíregyháza) 

Gyermekjóléti és szociális  intézmények energetikai  korszerűsítése – KEOP‐ 5.5.0/A pályázat 

A pályázat célja A  pályázat  célja  a  bentlakásos  intézmény  korszerűsítésével  a  lakók  életminőségének  javítása,  az  intézményben  lévő  rossz  infrastrukturális  adottságok  és  a  hiányos  felszereltség  leküzdése,  illetve  az  életviszonyok  humanizálása  és  modernizálása    A  pályázati  konstrukció  célja  az  energiahatékonyság  és  az  energiatakarékosság  fokozása  az  energetika  teljes  vertikumában,  az  energia  termelése,  elosztása,  szállítása  és  –  a  vertikum  legkritikusabbnak  ítélhető  szegmense  –  a  végfelhasználás  területén.  

A projekt összköltsége Megjegyzés 99.575.385  Ft  megítélt  nyertes pályázat,  támogatás  lebonyolítása    folyamatban 

170.528.451  Ft.  Igényelt  benyújtott pályázat,  támogatás,  30.093.256  elbírálása folyamatban  forint önerő 

  VII. Finanszírozás    A szociális és gyermekjóléti feladatok ellátására 2011‐2012. évben az ellátások fedezetére az állam a  Magyar  Köztársaság  mindenkori  költségvetési  törvényének  3.  számú  mellékletében  szabályozott  normatív  állami  hozzájárulást,  valamint  a  8.  számú  mellékletben  szabályozott  normatív  kötött  felhasználású támogatást biztosított.    2013. évtől az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is megváltozott. A  korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ehhez igazodóan a  feladatellátást  szolgáló,  eddig  az  önkormányzatoknak  átengedett  források  nagyobb  része,  illetve  feladathoz  szorosan  nem  kötődő  támogatások  tekintetében  is  megteremtésre  kerül  a  feladatok  és  források telepítésének egysége. A változásokkal párhuzamosan, a megmaradó feladatok tekintetében  a  forrásszabályozás  átalakítása  sem  maradt  el.  Új  finanszírozási  struktúra  került  kialakításra,  mely  elszakad  az  eddigi  jellemzően  normatív  támogatási  rendszertől.  2013.  évtől  a  mindenkori  költségevetési  törvény  2.  számú  melléklete  szolgált  a  normatív  támogatások  igénylésére,  mely  jogcímként  tartalmazta  a  társult  formában  történő  feladatellátás  esetén  igényelhető  kiegészítő  támogatást  a  korábban  „alap  támogatás”‐ként  igényelhető  fajlagos  összeggel  együtt.  2013.  évtől  megszűnt  a  többcélú  kistérségi  társulások  általános  működési  támogatása,  így  a  társulás  működési  költségeit  már  csak  az  önkormányzatok  tagdíj  befizetési  kötelezettségei  és  az  előző  (2012.évi)  pénzmaradvány fedezte. Ez évtől a NYITÖT a költségvetési törvény változásai miatt olyan jogcímekre  is  jogosult  volt  társulás  általi  kiegészítő  normatíva  igénylésére,  amelyekre  a  korábbi  években  még  nem.  Többek  között  jogosulttá  vált:  a  Human‐Net  Alapítvány  által  ellátott  családsegítési  feladatok  után,  a  Nyíregyházi  Szociális  Gondozási  Központ  által  ellátott  fogyatékos  és  demens  személyek  nappali  intézményi  ellátása  jogcímen,  továbbá  a  pszichiátriai  és  szenvedélybetegek  nappali  intézményi  után,  valamint  a  Nyíregyházi  Gyermekjóléti  Központ  által  ellátott  bölcsődei  ellátás,  és 

27

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. gyermekek átmeneti intézményei jogcímen. Az alábbi táblázat szemlélteti a társulás által 2011‐2013  években igényelt normatívák jogcím szerinti megoszlását.    2011. évi  teljesítés 

Előirányzat‐csoport, kiemelt előirányzat  megnevezése 

2012. évi  teljesítés 

(e Ft‐ban)  2013. évi  tervadat     

  

  

Bevételek 

  

  

Normatív állami hozzájárulás  Központosított előirányzat  Szociális továbbképzés szakvizsga  Ingyenes és kedvezményes intézményi  étkeztetés  Többcélú kistérségi társulások ált. feladatainak  támogatása  Többcélú kistérségi társulások közoktatási  feladatainak támogatása  Többcélú kistérségi társulások szoc. Intézm.  feladatainak támogatása  Többcélú kistérségi társulások szoc. alapszolg.  feladatainak támogatása  Többcélú kistérségi társulások gyermekjóléti  alapellátás feladatainak támogatása  Többcélú kistérségi társulások belsőellenőrzési    feladatainak támogatása  Egyéb központi támogatás 

510 157  18 665   2 905 

598 587  488  574 

 

5 100 

 

29 106 

23 400 

 

54 025 

51 829 

 

  

 

 

74 742 

76 488 

 

29 965 

30 162 

 

  

2 970 

 

10 011  

45 573 

45 798 

729 576 

835 171 

875 473 

BEVÉTELEK ÖSSZESEN: 

  829 675     

  A táblázat adatai alapján látható, hogy a társulás által igényelt költségvetési támogatás összege nőtt,  annak ellenére, hogy a Munkaszervezet már nem kap működési támogatást, valamint a közoktatási  feladatokat ellátó Egységes Pedagógiai Szolgálat állami fenntartásba került.    Az  új  költségvetési  törvény  –  fentebb  már  részletezett  ‐  2.  számú  mellékletének  változásai  miatt  a  2013. évtől igényelt társulási normatíva feladatok szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MEGNEVEZÉS 

(e Ft‐ban)  2013. évi tervadat   

Családsegítés 

74 812 

Gyermekjóléti szolgálat 

74 812 

Gyermekjóléti központ 

6 298 

Szociális étkeztetés  Házi segítségnyújtás 

21 192  159 848 

Tanyagondnoki szolgáltatás 

5 990 

Idősek nappali intézményi ellátása  Fogyatékos szem. nappali intézményi ellátása  Foglalkoztatási támogatásban részesülők nappali intézményi  ellátása  Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása 

40 548 

Bölcsődei ellátás 

245 379 

Családok átmeneti otthona 

27 460 

1 650  4 400  3 348 

28

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. Idősek átmeneti és tartós szakosított ellátása 

157 308 

Ingyenes intézményi étkeztetés 

6 630 

Összesen 

829 675 

  Az  alábbi  táblázat  szintén  a  2011‐2013.  években  a  társulás  által  igényelt  normatívák  kimutatását  tartalmazza azonban már intézményi bontásban.    (e Ft‐ban)  Intézmény megnevezése

2011. év

2012. év 

2013. év

Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ (NYHÁZA)

249 430

210 264 

212 168

Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ (NYHÁZA) Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ (NYTELEK) NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ (SÉNYŐ) Human‐Net Alapítvány (NYHÁZA)  Joób Olivér Szeretetintézmény (NYHÁZA) Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (NYHÁZA) Egyesített Szociális Intézmény (NYTURA) NYITÖT Szociális Alapszolgáltatási Központ (NYTELEK) Sóstói Szivárvány Idősek Otthona (NYHÁZA) Szoc. Segítő Szolg. Fennt. Társulás (NYTELEK) Napkor‐Sényő Közokt. IT (NAPKOR)  NYITÖT Munkaszervezete  Belső ellenőrzési társulás 

86 439

312 769  88 509  69 104  27 947  2 318  51 829 

23 400  2 970 

352 821 111 853 85 778 67 054                  

789 110 

829 675

Összesen 

41 855 27 954 2 319 53 204 11 417 16 263 176 570 5 521 822 29 106 700 900

 

Az  intézményi  normatívák  változásának  oka  –  az  állami  normatívák  elhanyagolható  mértékű  emelkedése  mellett  –  leginkább  a  NYITÖT  által  fenntartott  intézményrendszer  átalakulásával  függ  össze.   2011.07.01.  napjával  az  Egyesített  Szociális  Intézmény  néven  ‐  nyírturai  székhellyel  ‐  működő  intézmény új neve NYITÖT Szociális Alapszolgáltatási Központ lett, székhelye Nyírtelek, Iskola u. 4‐6.  számra  változott,  nyitva  álló  helyiségei:  Nagycserkesz,  Iskola  u.  21.;  Kálmánháza,  Kossuth  u.  56.;  Nyírtura, Arany J. u. 19.; Sényő, Kossuth u. 22. szám alatt kerültek bejegyzésre, és ezzel az intézmény  által nyújtott szolgáltatások köre is kibővült. Továbbá az Egyesített Szociális Intézményben korábban  nyújtott szociális étkeztetés, időskorúak nappali ellátása, és időskorúak bentlakásos ellátása pedig a  sényői székhelyű NYITÖT Szociális Szolgáltató Központhoz került át telephelyként.     A Társulás fenntartásában működő Sóstói Szivárvány Idősek Otthona önállóan működő és gazdálkodó  intézmény  fenntartói  joga  2011.10.01.  napjával  átkerült  a  Nyíregyháza  Városi  Református  Egyházközséghez.   Az intézményhálózat 2012.01.01. napjától tovább bővült. Időrendi sorrendben  az alábbi intézményi  átszervezések történtek.    2011.12.31. napjával a NYITÖT Szociális Alapszolgáltatási Központ (székhely: Nyírtelek)  sényői  és  nyírturai  telephelyén  lévő  házi  segítségnyújtás  átkerült  a  NYITÖT  Szociális  Szolgáltató Központ (székhely: Sényő) szervezeti keretei közé.    2012.01.31.  napjával  a  Szociális  Gondozási  Központhoz  (székhely:  Nyíregyháza)  szervezeti keretei közzé került át:  - Mentálhigiénés Központ (székhely: Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 41.) /közösségi  ellátás, támogató szolgálat/ 

29

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. -

Értelmi  Fogyatékos  Személyek  Nappali  Intézménye  (székhely:  Nyíregyháza,  Tiszavasvári u. 41.) /szociális foglalkoztatás/  - Kék Szirom Lakóotthon (székhely: Nyíregyháza, Újszőlő u. 21‐27. ) /fogyatékos  személyek ápoló‐gondozó célú lakóotthona/  - Családias Elhelyezést Nyújtó Idősek Otthona (székhely: Nyíregyháza, Pacsirta u.  29‐35.)   - Családias  Elhelyezést  Nyújtó  Idősek  Otthona  (székhely:  Nyíregyháza‐Oros,  Rozsnyai u. 8.)   2012.01.31.  napjával  a  másik  nyíregyházi  intézmény  is  bővült,  a  Gyermekjóléti  Központ  szervezeti keretei közzé került át az nyíregyházi önkormányzat 9 db bölcsődéje.   2012.02.01. napjától a korábban Szociális Szolgáltató Központ Fenntartói Társulás keretében  működtetett  nyírteleki  székhelyű  házi  segítségnyújtás,  szociális  étkeztetés,  tanyagondnoki  szolgáltatás, idősek nappali ellátása és idősek bentlakásos ellátása átkerült a NYITÖT Szociális  Alapszolgáltatási  Központ  szervezeti  keretei  közé  úgy,  hogy  annak  neve  is  megváltozott  Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központtá.     A fenti táblákból (a társulás által igényelt összes normatívából) az alábbi táblázat mutatja a társulás  által igényelt kiegészítő támogatás összegeit évenkénti bontásban.                         (e Ft‐ban)    társulási formában ellátott normatíva  többlet  

2011. év 187 840

2012. év 184 849

2013. év  155 426 

Összesen 528 115

  Bár a társulás által igénylehető kiegészítő normatíva összege 2013. évben csökkent, a jogi szabályozás  továbbra  is  biztosítja  a  kistérségi  társulások  közvetlen  feladatellátásának  előnyeit,  valamint  a  települési önkormányzatok valós együttműködésén alapuló további ösztönzést szolgálja.     A  társulás  által  ellátott  munkaszervezeti  feladatok  finanszírozását  a  normatív  támogatásokon  túl  a  társult önkormányzatok által fizetett működési hozzájárulások fedezték, melynek alakulását az alábbi  táblázat  mutatja.  A  táblázat  adatai  alapján  látható,  hogy  a  fizetett  tagdíj  összegében  változás  nem  történt, csak a települések lakosságszámának változásait követi le.       

(e Ft‐ban) Önkormányzat 

Kálmánháza 

2011. év  

2012. év 

2013. év (terv) 

209  

207 

205 

Kótaj 

0 

  

  

Nagycserkesz 

99  

197 

195 

Napkor 

404  

403 

399 

Nyíregyháza 

12 514 

12 505 

12 506 

Nyírpazony 

362 

368 

368 

Nyírtelek 

751 

750 

742 

Nyírtura 

201 

99 

195 

Sényő 

153  

151 

151 

14 694  

14 680 

14 763 

Összesen 

  A szociális intézmények költségvetési egyensúlyát a normatív támogatásokon, és a saját bevételeken  túl  az  önkormányzati  hozzájárulások  biztosítják.  A  NYITÖT  által  fenntartott  intézmények  közül  a  nyíregyházi intézmények igényelnek leginkább önkormányzati „kiegészítést”.  

30

Szolgáltatástervezési koncepció 2013.   Nyíregyháza  Megyei  Jogú  Város  Önkormányzata  és  a  NYITÖT  által  fenntartott  intézmények  üzemeltetésével kapcsolatos pénzeszközök átadásának elszámolását az alábbi táblázat mutatja.     (e Ft)   

2011. év

2012. év

2013. év (terv)

Szociális Intézményi kiadások összesen 

1 256 762

1 276 819

1 452 269

Szociális intézményi bevételek összesen 

437 246

306 334

240 481

Normatív állami hozzájárulás összesen 

512 442

523 033

563 686

Önkormányzati támogatás összesen 

307 074

447 452

628 708

  Az  intézmények  működési  költségei  a  jogszabályi  kötelezettségek  teljesítéséből  eredően  magasak,  ugyanakkor a központi költségvetés az önkormányzati dologi kiadások vonatkozásában már több éve  nem  számol  még  inflációs  mértékű  növekménnyel  sem.  Ez  okozza  azt,  hogy  az  intézmények  és  szolgáltatások  évről  évre  egyre  növekvő  mértékű  kiadásait  a  normatív  állami  támogatás  évről  évre  változatlan/kismértékű emelkedése nem fedezi le, s ezért azt az önkormányzatnak saját forrásból kell  biztosítania.  A  táblázat  a  2013.  évi  adatok  tekintetében  csak  terv  adatokkal  számol,  melyek  az  intézményi tényleges kiadások alapján kerülnek majd elszámolásra, és esetlegesen az önkormányzati  hozzájárulás mértéke csökkenhet. 

  VIII. Szolgáltatásfejlesztési elvek    A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásakor a kistérségi együttműködés alapelvei között  az egyes településeken nem vagy nem megfelelő színvonalon biztosított lakossági szolgáltatásoknak a  többcélú  kistérségi  társulás  keretében  történő  ellátása,  a  szolgáltatások  elérhetősége  a  kis  településeken  is,  az  ellátások  szakmailag  magasabb  szinten  történő  biztosítása,  az  intézmények  gazdaságosabb  működtetése  fogalmazódott  meg.  A  fejlesztési  irányvonalak  ezen  alapelvek  érvényesítése mentén határozhatóak meg.    VIII.1. Szükségletalapú tervezés, szolgáltatások biztosítása    Az  önkormányzatok  jogszabályi  kötelezettségeik  illetve  a  lakossági  szükségletek  alapján  tervezik  szolgáltatásaikat,  figyelembe  véve  a  finanszírozási  hátteret.  Jelenleg  a  helyzetfelmérés  alapján  a  társulás  fenntartásában  levő  intézmények  eltérő  ellátási  területtel,  a  szociális  szolgáltatások  eltérő  körét biztosítják. Valamennyi településen biztosított az étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés  és  gyermekjóléti  szolgáltatás.  Több  olyan  ellátási  forma  van,  amely  korábban  kötelező  feladatként  deklarált  volt,  de  a  jogszabályi  változások  miatt  ma  nem  kötelező  és  néhány  pályázat  keretében  finanszírozott  (pl.:  támogató  szolgáltatás,  közösségi  ellátás,  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás).  Ezek  egyes  településeken  élők  számára  nem  elérhető,  vagy  nem  elegendő  férőhellyel  (pl.:  nappali  ellátás) biztosítottak.    A kistérség településein a hiányzó ellátási formák feltérképezésére és megszervezésére figyelmet kell  fordítani.  A  lakossági  igények  meghatározásához  igényfelmérés  szükséges.  Ehhez  a  lakosság  életkörülményeire, életminőségére vonatkozó adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre. Indokoltnak  tartjuk,  hogy  szociológiai  vizsgálat  készüljön  a  kistérségre  kiterjedten,  amely  a  jövőben  adatokat  szolgáltat a koncepciók, beszámolók készítéséhez. A kistérségi adatgyűjtést meg kell, hogy előzze az  önkormányzatok koordinálásával szervezett települési szintű felmérések, statisztikai adatok gyűjtése.   

31

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. VIII.2. Az infrastrukturális feltételek korszerűsítése    A  szociális  és  gyermekjóléti  szolgáltatás  székhelyein,  telephelyein  az  épületek  folyamatos  karbantartást,  fejlesztést  igényelnek.  Az  épületek  jellemzően  nem  új  építésűek,  sok  esetben  elavult  infrastrukturális feltételek jellemzőek. A zavartalan szolgáltatás biztosítása érdekében prioritási listát  kell készíteni a szükségletek, az ellátotti csoport és a működési jellemzők alapján (pl.: bölcsődékben  tapasztalható  napi  szintű  működést  zavaró  hibák  elhárítása  elsősorban  a  szünidőben  valósuljanak  meg.)    VIII.3. Pályázatok, programok támogatása    A  VI.  pontban  összefoglaltuk  a  Társulás  által  benyújtott  és  megvalósított/folyamatban  levő  pályázatokat.  A  fejlesztések  –akár  infrastrukturális,  akár  a  szolgáltatáshoz  kapcsolódó  program  –  megvalósításához a pályázati források nélkülözhetetlenek. A finanszírozási háttér ismertetésénél jól  látszik,  hogy  az  állami  finanszírozás  az  önkormányzati  hozzájárulással  a  fenntartáshoz  elég,  fejlesztésre  azonban  nem  nyújt  lehetőséget.  A  kistérség  célkitűzései  között  kell  megfogalmazni  a  pályázati lehetőségek kihasználását.    Ebben  hangsúlyos  szerepe  lehet  a  2014‐2020  között  pályázható  Európai  Uniós  forrásoknak.  A  tervezési  időszakban  a  kistérség  összeállította  a  Terület  és  Településfejlesztési  Operatív  Program  (TOP)  keretében  megvalósítható  fejlesztési  terveket.  Ezek  települési  szintre  lebontva  készültek,  de  kistérségi  összesítésben  kerültek  továbbításra  a  Szabolcs‐Szatmár‐Bereg  Megyei  Önkormányzat  részére.   A tervezett beavatkozások között   a  szociális  alapszolgáltatásokhoz  való  hozzáférés  javítása  és  a  szolgáltatások  minőségének  fejlesztése,   demográfiai  változások,  illetve  a  társadalmi  esélyegyenlőség  miatt  indokolt  szociális  szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése,   szegénység és szegregáció által sújtott leromlott városrészek rehabilitációja,   a helyi szerveződések elősegítése (civil szervezetek) – a civil szervezetek és a település/térség  közintézményei, valamint a helyi lakosok közötti kapcsolat erősítése szerepelnek.    VIII.4. Egységes nyilvántartási rendszer a pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerében    A  hatályos  szabályozás  szerint  a  szociális,  illetve  a  gyermekvédelmi  törvény  által  szabályozott  ellátások  megállapítására  a  jegyző,  a  fővárosi  és  megyei  kormányhivatal  járási  hivatala,  továbbá  a  települési önkormányzat képviselő‐testülete jogosult. A jogosultságok adatai különböző, helyi szintű  nyilvántartásokban  lelhetők  fel,  így  nem  követhető  nyomon,  hogy  egy  állampolgár  az  egyes  hatóságoktól összességében milyen ellátásokban részesül.     Az  ellátórendszer  átláthatóságának  erősítése  és  a  jogalkalmazás  egységességének  segítése  érdekében a szociális ágazatot érintő egyes feladatokról szóló 1151/2013. (III. 26.) Korm. határozat 2.  pontjában  a  Kormány  2013.  12.  31‐i  határidővel  –  az  Új  Széchenyi  Terv  „Központi  szociális  információs fejlesztések” című kiemelt projektjének keretein belül valósul meg (TÁMOP‐5.4.2‐12/1) –  egy  olyan  nyilvántartás  feltételrendszerének  a  kialakítását  szorgalmazta,  amely  jogosultanként  tartalmazza  az  egyes  rászorultságtól  függő  pénzbeli  és  természetbeni  ellátások  igénybe  vételével  kapcsolatos  adatokat.  A  nyilvántartásban  5  szociális  törvény  szerinti  ellátás  (aktív  korúak  ellátásai,  időskorúak járadéka, közgyógyellátás, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj) és egy gyermekvédelmi  törvény  szerinti  ellátás  (rendszeres  gyermekvédelmi  kedvezmény)  adatai  kerülnek  rögzítésre.  A  nyilvántartásba történő adatrögzítés 2013. 11. 16‐tól kezdődik. 

32

Szolgáltatástervezési koncepció 2013. Az  egységes  országos  nyilvántartás  (rövidítve:  PTELL  ‐  program)  alapot  teremt  azokhoz  a  további  fejlesztésekhez, amelyek más nagy, a szociális ellátásokra való jogosultságot, vagy az ellátás összegét  befolyásoló rendszereket működtető hatóságokkal való adatkapcsolat létrehozását célozzák meg.  A  nyilvántartásnak  fontos  szerepe  lesz  az  érintett  ellátások  megállapítása  vonatkozásában  az  adminisztratív terhek és az ügyintézési határidő csökkentésében is. A PTELL ‐ program lehetővé teszi  annak ellenőrzését, hogy az ügyfél vagy családtagja az ország valamely más településén nem igényelt‐ e  olyan  szociális  ellátást,  amely  a  család  más  tagja  vonatkozásában  az  adott  szociális  ellátás  megállapítását kizárja, illetve az ellátás összegét befolyásolja.    A  jelenleg  működő  nyilvántartásokat  az  új  nyilvántartás  nem  váltja  ki,  mivel  lesznek  olyan  támogatások,  amelyek  még  nem  kerülnek  be  az  országos  nyilvántartásba  (például:  önkormányzati  segély).  Az  elsőfokú  hatóságoknak  azon  ellátások  vonatkozásában,  amelyeket  az  országos  nyilvántartás  tartalmaz,  nem  szükséges  saját  nyilvántartásaikat  vezetni,  azonban  dönthetnek  úgy  is,  hogy  a  helyi  nyilvántartást párhuzamosan vezetik tovább.    VIII.5. Felelős, határidő meghatározása    A  felvázolt  fejlesztési  irányvonalak  megvalósítása  néhány  esetben  a  települési  önkormányzatok  önálló  koordinációját,  tevékenységét  igénylik  és  a  hatás,  eredmény  is  a  település  szintjén  érezhető  majd.  Ugyanakkor  a  kistérségi  ‐  tehát  az  együttesen  folyatott  –  tervezés  is  nélkülözhetetlen,  különösen a pályázatok megvalósítása, a szolgáltatás bővítése során.    Tekintettel  arra,  hogy  a  koncepció  felülvizsgálata  kétévente  kötelező,  a  tervek,  feladatok  megvalósítása is erre az időtartamra vonatkozik.    IX. A koncepcióban megfogalmazottak végrehajtása nyomán várt eredmények    A Nyíregyházi Kistérség területén jelenleg is jól kiépült szociális és gyermekjóléti szolgáltató rendszer  működik. A társulásban történő szolgáltatások ellátása terén kiemelt figyelmet kapnak a gyermekek,  a családok, az idősek, a fogyatékkal élők és más marginalizálódott helyzetben lévő csoportok.    A különböző szolgáltatási formák összehangolása az erőforrások optimális kihasználását és a hiányok  pótlását  teszi  lehetővé.  A  fejlesztési  irányvonalak  mentén  a  szolgáltatások  köre  a  lakossági  igényeknek megfelelően bővülhet illetve emelkedhet a színvonaluk.    Fontos  hangsúlyozni,  hogy  folyamatos  tervezésre  van  szükség  a  célok  és  az  eszközök  változó  körülményekhez való igazításában. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú az ellátásokban résztvevők,  az ellátásban dolgozók, a döntéshozók és a kistérségi szociális kerekasztal párbeszéde.   

33