A Polgári Törvénykönyv évi változásai

MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA – BUDAPEST FŐVÁROSI SZERVEZET

Dr. Borsy János Mátyás Ügyvéd, társasági jogi és cégjogi szakjogász Borsy Ügyvédi Társulás Borsy Ügyvédi Iroda A MARCALLIANCE alapító tagja Mazars Kft., Adó- és jogi szolgáltatások üzletág

Magyar Könyvvizsgálói Kamara Budapest Fővárosi Szervezet Budapest, 2014. április 24.

1


A Polgári Törvénykönyv 2014. évi változásai

1. Az új Ptk. szerkezete, alapelvei, átmeneti és „kísérő” szabályok 2. Az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályai 3. Átalakulási szabályok, Ctv. módosítás 4. Az új Ptk. jogi kártérítésre vonatkozó szabályai 5. Tulajdonjog, zálogjog, haszonélvezeti jog 6. Kötelmi kérdések

AZ ÚJ PTK. SZERKEZETE, ALAPELVEI, ÁTMENETI ÉS „KÍSÉRŐ” SZABÁLYOK

2


1


TARTALOM

Az új Ptk szerkezete  8 könyvben (beépítésre került a Csjt., a Gt., az Inytv) Alapelvei  diszpozitivitás Hatálybaléptető jogszabály (Ptké. 2013. évi CLXXVII. tv.) Módosító jogszabály (2013. évi CCLII. tv.) Egyes kapcsolódó jogszabályok • • • • •

2013. évi CLXXIV. tv., szomszédjogok, tulajdonjog 2013. évi CLXXV. tv., gondnokoltakról és az előzetes jognyilatkozatról 2013. évi CLXXVI. tv., az átalakulásról 2013. évi CCIV. tv., ingatlan-nyilvántartásról 2013. évi CCXIII.tv. civil szervezetekről

AZ ÚJ PTK. JOGI SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYAI

3


2


AZ ÚJ PTK. SZERKEZETE, ALAPELVEI, ÁTMENETI ÉS „KÍSÉRŐ” SZABÁLYAI

Társasági jog  Diszpozitivitás a főszabály (3:4. §) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha -az eltérést e törvény tiltja, vagy -az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy -a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

 Utaló szabály az általános szabályok alkalmazásáról (3:3. § (1) bekezdés)

Írásbeliség újra szabályozása - 3:91 § (létesítő okirat megengedheti az elektronikus közlést) - 6:70 §  Külön-külön okiratban lévő nyilatkozatok  Mindenki a másiknak szánt példányt írta alá

Határozathozatal szabályai (absz. diszpozitivitás) - 3:19. § (2) a szavazásból kizárásra vonatkozó szabály vajon értelmezhető úgy, hogy ettől el lehet térni? - Áttérés az új Ptk.-ra, kisebbség nélkül?

4





 Ha a törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis lesz!  Nincs eltérésre lehetőség az egyhangú határozatok vonatkozásában sem, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. De a ¾-es szótöbbséget igénylő döntéseknél a létesítő okirat ettől eltérhet. (pl. 3:43.§.(1) bekezdés)

    

   

A 3:20. § bármely kérdéskörben van lehetőség a határozathozatalra ülés tartása nélkül. Elég megjelölni csak a társaság célját, vagy a főtevékenységet (3:5. § c.) pont) 3:10. § (2)  3:99. § (1) mi képezheti a nem pénzbeli hozzájárulást? Továbbra is megmarad a hitel/tőke konverzió?! 3:22. §  Ctv. 9/B-C-D-E. § új szabályok a vezetői eltiltásban Határozatok bírósági felülvizsgálata szélesebb körű, mint a Gt. 45. §, de alkalmazhatóságára, csak a 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 9.§ (4) bekezdése alapján van lehetőség 3:38. § Állandó könyvvizsgáló 3:90. § A tagok közül kimaradt az egyéni cég! 3:98. § A tagsági jogviszony a törvény erejénél fogva szűnik meg, ha nem teljesíti a vagyoni hozzájárulást. 3:110. § Meghatalmazott a vezető tisztségviselő is lehet.

5





Vezető tisztségviselők Ptk. 3:29.-31. § és 3:116.§  Nem csak természetes személy lehet (3:22. § (2) bekezdés)  Az ügyvezető -5 évre szól, de lehet határozatlan is (3:114.§) -Összeférhetetlenségi szabályok több helyen a törvényben (3:22. § és 3:115.§), vagy más jogszabályban (Ctv.)

 A cégvezető -Nem kell feltétlenül munkaviszonyban állnia a cégnél

 A képviseleti jog korlátozása! (3:31. §) „tudott, vagy tudnia kellett volna” a harmadik félnek a korlátozásról  3:118. § felelősség harmadik személyekkel szemben, a Cstv. és a Ctv. alapján ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beállta után a hitelező érdekeket figyelmen kívül hagyta  3:132. § bármilyen társasági szerv létrehozását engedi, akár igazgatóság is lehet a Kft.-nél

 Jogviszonya (3:112. § (1) bekezdés) -Megbízási jogviszony -Munkaviszony

 Felmentvény (3:117. § (2) bekezdés) -Évközben is

 Felelősség a tagokkal szemben -A jogutód nélküli megszűnése után - a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül - a törlés időpontjában tagsági jogviszonyban állók érvényesíthetik.

6


VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK



 Új felelősségi szabály -Perelhető a vezető tisztségviselő is!

 3:196. § új szöveggel lépett hatályba, -A képviseleti jog korlátozásának harmadik személyekkel szembeni hatálytalanságáról

 Ctv. 9/B-C-D-E § eltiltásról ‒Eltiltották (nem csak büntető eljárás során!)  Vezető tisztségviselői státusztól  Foglalkozástól (ítéletben megjelölt tevékenység és nem csak főtevékenység!)

 Ctv. rendelkezések, a tag vezető tisztségviselő eltiltása vonatkozásában ‒ A cégbíróság eltiltja azt a személyt,  akinek felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,  Vezető tisztségviselővel szemben  A törlést megelőző 3 éves időszakban volt vezető tisztségviselő  Fizetésképtelenségi helyzet bekövetkezte után  Előre látták  Ésszerűen előre láthatták  Nem a hitelezők érdekei szerint járt el

7





 Ctv. rendelkezések, a tag vezető tisztségviselő eltiltása vonatkozásában ‒ A cégbíróság eltiltja azt a személyt,  aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy (Bt. & Kkt.)  akivel, mint vezető tisztségviselővel szemben a cégbíróság pénzbírságot szabott ki és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, feltéve hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt.

 Az eltiltott személy ‒ nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást,  De nincs kényszerértékesítés  Részesedés növelés nincs, (DE: van, ha nem éri el így sem a többségit)  Nem vonatkozik a 3:175. § (3) bekezdése szerinti esetre sem

‒ nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, ‒ egyéni cég tagjává, ‒ nem lehet cég vezető tisztségviselője (képviselője).

8





A vezető tisztségviselőt minden esetben törli a Cégbíróság a Cégjegyzékből hivatalból, az eltiltó határozattal együtt az érintett cégnél, de valamennyi más cégben is! De: fellebbezés és felülvizsgálat lehetséges FONTOS! E vonatkozásban a végelszámoló is vezető tisztségviselő!

 A törzstőkének nem kell 10.000.-rel oszthatónak lennie  3 millió forint a jegyzett tőke minimuma  Nem kell a pénzbeli hozzájárulás felét befizetni alapításkor  Ha az apport eléri a jegyzett tőke felét, azt mindet szolgáltatni kell (3:163. § (1) bekezdés), de egyszemélyes társaságnál e nélkül is. (3:208. § (1) bekezdés)

9


AZ ÚJ PTK. KFT-RE VONATKOZÓ SZABÁLYAI



 3:162. § (1) bekezdés „ha egy éven belül nem kerül befizetésre bármely tag teljes betétje, akkor a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagnak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.„  A nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegének erejéig az egyébként korlátozottan felelős tagok is korlátlanul felelősek.

 30 napnál nem lehet hosszabb határidő a taggyűlés hozzájárulására eladásnál (3:167. § (6) bekezdés)  Pótbefizetés új szabályai (3:183.§.) - Nem pénzben is lehet  További kérdéseket vethet fel többek között illeték szempontból, az ingatlanoknál

- Megosztása a (3) szerinti kötelezettség….DE: 3:4 § alapján sértheti-e a kisebbség érdekeit?!

 Nincs fizetőképességi nyilatkozat  Ügyvezető javasolhatja az osztalékelőleg kifizetését (3:186. § (2) bekezdés)  Taggyűlés összehívására legalább 3 nap kell (3:190. § (1) bekezdés)

10







Nem alapítható 2013. március 15 után Nyrt.(3:89.§ (1) bekezdés)



A működő Nyrt-k részvényeit be kell vezetni a Ptk. szerinti tőzsdére (8. könyv szerint bármely tőzsde ide értendő)



Megszűnt a csak apporttal alapítható részvénytársaság, maximuma 70 % (3:212. § (3) bekezdés)



Apport szolgáltatás maximális ideje 3 évre csökken



A működési forma ¾-es szótöbbséggel változtatható meg



20 % lehet visszaváltható részvény, Nyrt.-nél nincs elsőbbségi részvény



Részvényeken feltüntetett adatok változása (felülbélyegzés vagy csere)



3:222 . § (1) bekezdés, a saját részvényről, új szöveggel lép hatályba



3:224. §. Jogsértéssel megszerzett saját részvény, új szabály!



3:227. § a pénzügyi segítségről, új szöveggel lép hatályba



Új részvényfajta és új szöveg a 3:240/A.§ az átváltozó kötvényről (2013. évi CXXXV. törvény miatt)



A részvényátruházás korlátozása - Részvényből derül ki - Értékpapírszámla adataiból derül ki



A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek felsorolásának mellőzése (DE: Nyrt. esetén van ilyen)



Nem kell minősített döntés a részvénysorozathoz fűződő jogok megváltoztatásához, részvényfajták és osztályok átalakításához



Igazgatóság felső létszámkorlátozása megszűnt



Felülbélyegzés névváltozás esetén is lehetséges



1/2000 PJE határozat beépítése a részvény átruházás szabályaiba (a forgatmány nem érvényességi kellék!)

11


AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYAI


AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYAI

Felelősség áttörési szabályok az új Ptk.-ban 3:2. § (2) Ha a tag korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. 3:10. § (3) apport érték nem felel meg az alapításkori nyilatkozatnak 3:99. § (2) magasabbra értékelt apportért való 5 éves helytállási kötelezettség Uralmi szerződések esetén -az ellenőrzött társaság hitelezőinek kiemelt védelme (3:50. § (3) bekezdés), -uralkodó tag helytállási kötelezettsége (3:59.§)

Cstv. 63. § (2) adós felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitika Ctv. 118/A. §, vezető tisztségviselő és tag felelőssége a kényszertörlési eljárást követően a hitelezők felé



3:118. § Jogutód nélküli megszűnés esetén, ha a hitelezőknek kielégítetlen követelésük marad, annak erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. (nem alkalmazható végelszámolással történő megszűnés esetén)

12


HITELEZŐI VÉDELEM


HITELEZŐI VÉDELEM

2013. évi CLXXVII. törvény (Átmeneti rendelkezések)  Közkereseti és betéti társaság esetén legkésőbb 2015. március 15.,  Kft és részvénytársaság valamint egyesülés esetén 2016. március 15. napjáig kell elvégezni a módosítást  A kötelező tőkeemeléssel kell áttérni, addig lehet más módosítás. (13. § (3). bekezdés)



Azoknak is, amelyek nincsenek nevesítve a Gt.-ben, de a Gt. hatálya alá tartoznak (fióktelep, képviselet, egyéni cég)



A változások bejelentése illeték és közzétételi díj mentes!



Nem kell bejelentést tenni az általános Gt. hivatkozás miatt



Az áttérés elmulasztása miatt a cégbíróság csak pénzbírsággal sújthatja azokat a cégeket, akik a Ptk. 3:34. §-ában foglalt kötelezettségnek határidőben nem tesznek eleget (15. §)

13


AZ ÚJ PTK. HATÁLYBALÉPÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS


AZ ÚJ PTK. HATÁLYBALÉPÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

AZ ÁTALAKULÁSI SZABÁLYOK (2013. ÉVI CLXXVI. TÖRVÉNY) CTV. MÓDOSÍTÁS

Átalakulási szabályok (Ptk. és 2013. évi CLXXVI. törvény) kogens szabályok! Csak a társasági formaváltás az átalakulás, minden más egyesülés, vagy szétválás Minden esetben kötelező az átalakulási terv, valamint annak közzététele is! -Az átalakulási tervet a tagokkal írásban közölni kell, akik annak ismeretében 30 napon belül dönthetik el, hogy tagsági viszonyukat a jövőben is fent kívánják-e tartani, melyből következik, hogy az átalakulási terv módosítható.

Ptk. 3:134. § kimaradt a bejegyzést követő 90 napos szabály! De a Tv. 11. § (2) bekezdésébe bekerült.

14


AZ ÚJ PTK. SZERINTI ÁTALAKULÁSI SZABÁLYOK


3



Jogbizonytalanságot fog eredményezni az, hogy a 30 napos határidő nem jogvesztő, tehát a vélelem az, hogy

a tag azzal egyetért, de 30 nap elteltével is nyilatkozhat úgy, hogy mégsem akar tagsági jogviszony, vagy ha már úgy nyilatkozott, hogy azzal egyetért, ezen nyilatkozatát visszavonhatja a második döntésig. 

A tagsági viszonyát megszüntető taggal az elszámolást, az átalakulás bejegyzését követő 60 napon belül kell kiadni, ha ettől eltérően nem állapodnak meg a felek.



(6.§ (5). bekezdés)

Hitelezői biztosítéki rendszer változik  Ha az átalakulás a követelésének a kielégítését veszélyezteti.  Korlátozott felelősség esetén csak akkor ha, -a jogelőd jogi személynek a saját tőke felénél magasabb összegű köztartozása van, amelyre halasztást, fizetési könnyítést nem kapott; -a döntés meghozatalakor a hitelező egyébként nem rendelkezik az átalakuláshoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal; -a jogi személy átalakulás utáni pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel indokolt a biztosítékadás.

15



 Minden cégnek szükséges elektronikus kézbesítési cím (e-mail cím)  A bejegyzés napjának a meghatározása során megszűnik a 90 napos korlát (2013. évi CLXXVI. törvény 6. § (6). bekezdés) ….az átalakuláshoz fűződő joghatások beállnak, amely azonban nem lehet korábbi, mint a jogutód nyilvántartásba vételének napja.



az átalakulás bejegyzésének határidejéről, Ctv. 57. § (1a) bekezdés -Az egyesülés és a szétválás bejegyzésére akkor kerülhet sor, ha a NAV – a cégbírósági elektronikus értesítést követő öt munkanapon belül – elektronikus úton arról tájékoztatja a cégbíróságot, hogy az érintett cégnél az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére irányuló, illetve ezzel összefüggő hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy ilyen adóigazgatási eljárást nem kezdeményez. Amennyiben a tájékoztatás szerint a cégnél eljárás van folyamatban, vagy az állami adó- és vámhatóság ilyen eljárást kezdeményez, az egyesülés és a szétválás az adóigazgatási

eljárás

jogerős

befejezéséről

szóló

elektronikus

tájékoztatást követően, ennek hiányában az összes irat beérkezésétől számított 90. napon jegyezhető be.

16


CTV. MÓDOSÍTÁSOK


CTV. MÓDOSÍTÁSOK

AZ ÚJ PTK. JOGI KÁRTÉRÍTÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYAI

 Az új Ptk. már lehetőséget ad az érvénytelenség kockázata nélkül is arra, hogy a felek fix összegben, vagy a szolgáltatás értékének egy bizonyos százalékában, vagy az ellenérték egészében maximálja a gondatlanságból eredő szerződésszegés miatti kártérítés összegét. (felelősség korlátozása, Ptk. 6:152. § alapján)

17


AZ ÚJ PTK. KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYAI


4

 Elvárhatósági mérce, szigorúbb kimentési szabályok a szerződésszegés esetén.

 Az új Ptk. 6:142. §-a szerint „aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést - ellenőrzési körén kívül eső, - a szerződéskötés időpontjában - előre nem látható körülmény okozta, - és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.”

Az előreláthatósági korlát bevezetése. (Hadley v/s Baxendale Rule) Definiálva: előzetes tájékoztatás a szerződésszegés következtében várható kár jellegéről és nagyságrendjéről. Előreláthatósági klauzula a következményi károk vonatkozásában

(szokatlan,

vagy

abnormális

körülmények,

melyeket

a

szerződésszegő fél, a szerződés megkötése idején nem láthatott)

Előreláthatósági klauzula: -az előre nem látható rendkívüli és ezért nem is kalkulálható károk kizárása -az elmaradt haszon összege ne haladja meg azt a veszteséget, amelyet a szerződésszegő fél előre látott a szerződéskötéskor -a kötelezett által vállalt kockázat és az ellenszolgáltatás egyensúlya a jogviszony teljes ideje alatt fennmaradjon

18





Az új Ptk. 6:143. §-a szerint 

a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt



olyan mértékben kell megtéríteni,



amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye



a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. (objektív értelmezés)

Objektív értelmezés: A szerződésszegő felelőssége nem csak az általa ténylegesen előre látott kárra terjed ki, hanem mindarra, amit egy hozzá hasonló helyzetben lévő személy ésszerűen, kellő gondosság mellett előre láthatott volna. 

Az adott üzletágban szokásosnak tekinthető kárkövetkezményeket, továbbá azokat a lehetséges károkat, amelyeket – mint a

szerződésszegés lehetséges következményeit – a másik fél a tudomására hozott, a szerződésszegő félnek meg kell térítenie. 

Nem kell a várható kockázatot minden részletében, összegszerűen ismernie. Elég azt felismernie, hogy egy esetleges szerződésszegéssel milyen jellegű és nagyságrendű kárt okozna.

19





Az új Ptk. rögzíti a kártalanítás fogalmát is. (6:564. §) „ha jogszabály a jogszerűen okozott kárért kártalanítási kötelezettséget ír elő, a kártalanítás módjára és mértékére a kártérítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

A kártérítés kapcsán a társasági adó szabályait is kell vizsgálni. Ha a károsult a szigorúbb szabályok alapján nem vagy nem teljes összegben érvényesíti a kártérítési igényét az adóhatóság várhatóan vitatni fogja majd, hogy a károkozás miatt a károsultnál egyébként bekövetkező hiány társasági adóban elismert költségnek minősül-e.

Ha a károkozó magasabb összegű kártérítést fizet ki annál, mint amit az előreláthatósági korlát alapján fizetnie kellett volna, az adóhatóság a többletként kifizetett összeget nem a vállalkozás érdekében felmerülő ráfordításnak minősítheti, és ezzel az összeggel a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja alapján megnövelheti a károkozó fél adóalapját.

20





Kártérítési igény érvényesíthetősége a társaság vezető tisztségviselőivel szemben, ha a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.

‒ jogutód nélkül megszűnés esetén (végelszámoláskor NEM) ‒ a hitelező ‒ kielégítetlen követelése erejéig ‒ szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint ‒ joggyakorlat:  BDT2013. 2897 (korábbi vezetővel szemben is)  BDT2013. 2954 (számviteli elvek figyelmen kívül hagyása)  BDT2012. 2782 (vezető saját vagy családja üzleti érdekei)  BDT2012. 2619 (fizetésképtelenséggel fenyegető helyzettől)  BDT2009. 2169 (ügyvezető mögöttes felelőssége)  EBH2011. 2417 (vezető felróhatóság)  EBH2011. 2326 („névleges” ügyvezető)

TULAJDONJOG, ZÁLOGJOG, HASZONÉLVEZETI JOG

21


5


AZ ÚJ PTK. KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYAI (3:118.§)

 Tulajdonjog -

birtoklás

-

elbirtoklás o jogcímes elbirtoklás (zsebszerződések) o elbirtoklás megszakítása (az írásbeli felszólítás nem fogja megszakítani az elbirtoklást. Az elbirtoklás csak a törvényben meghatározott esetekben szakad meg.)

-

előbérleti jog

-

felülépítményi tulajdon

-

elidegenítési és terhelési tilalom önállósodása

-

közérdekű használat

-

5:187. § (ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi hatás,) o a bejegyzésről szóló határozat kézbesítésétől számított 6 hónap



o legkésőbb azonban a bejegyzés hatályossá válásától számított 3 év elteltével

o egy korábbi, utóbb érvénytelennek bizonyult ingatlannyilvántartási bejegyzés teljességében bízva o jóhiszeműen o és ellenérték fejében szerzett tulajdonjogot, akkor jogszerzését nem lehet vitássá tenni.

 Zálogjog -

csak írásban köthető

-

új típusú zálogszerződések o ranghely szerződés o előzetes ranghely biztosítás

-

hitelbiztosítéki nyilvántartás  2013. évi CCXXI. tv., a 18/2014 (III.13.) KIM rendelet a hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak a megállapításáról, módosul a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény – Vht. – 184/C.§

-

bírósági végrehajtáson kívüli zálogjog érvényesítés

22



 Haszonélvezeti jog új szabályai -

jogi személy haszonélvezete  max. 50 év

-

rendhagyó haszonélvezet (árukészlet, pénz)  rendelkezési jog

-

nem ruházható át, de a birtoklás, használta, hasznok szedése igen

-

haszonélvező felelőssége o lejáratkor vissza kell adni o szerződésen kívül okozott kárfelelősség o Rendeltetésszerű értékcsökkenést nem kell megtéríteni




6 KÖTELMI KÉRDÉSEK

23

 Szerződés megerősítése mellékkötelmek)

(szerződést

biztosító

- kötbér - foglaló - jogvesztés kikötése Írásbeliség továbbra is, de már nem kell a foglalót a szerződéskötéskor teljesíteni!

 Engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás és szerződésátruházás - jövőbeni követelés is engedményezhető, ha a jogviszony már létező - tartozásátvállaláshoz előzetes hozzájárulás  teljesítésátvállás (harmadik fél, akitől a jogosult nem követelheti a teljesítést)


KÖTELMI VÁLTOZÁSOK

 tartozáselvállalás (egyetemleges kötelezettség)

- szerződéses pozíció átruházása



Érvénytelenség • kizárható a feltűnő értékaránytalanság miatti megtámadás joga



Szerződésszegés • nem csak nevesített magatartások



Az elévülés (általában 5 év) • megszakítására nem elég a felszólítás a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy a követelés csődeljárásban történő bejelentése szakítja meg.

24



 Opciós jog új szabályai (új Ptk 6:225.§) - 5 éves időkorlát megszűnik - hitelfedezeti célú vételi jog kikötés semmis - eladási opció is létezik

 Teljesítési határidő (új Ptk 6:106.§ (2) bekezdés a) pont) - 60 nap visszajön (új szöveggel lépett hatályba a 2013. évi CCLII. törvény 188. § (1) bekezdése alapján)

Ügyleti kamat Új Ptk. (6:47. §) -Nem feltétlenül jár (szívességi kölcsön, 6:388. §) -A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. -A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

25


A KAMATRÓL



 Új Ptk. - Magánszemély esetén (6:48.§)  Mértéke a jegybanki alapkamattal megegyező, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.  Ha ügyleti kamat járt, akkor e kamaton felül a jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező késedelmi kamatot kell fizetni.

- Gazdálkodó szervezet esetén (6:155. §) új szöveggel lépett hatályba a 2013. évi CCLII. törvény alapján  Mértéke a jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke.  Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett késedelembe esik, köteles a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelvet átültető jogszabályban meghatározott összeget a jogosult számára megfizetni. (a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanács irányelve alapján 40 EUR)

26


AZ ÚJ PTK. A KAMATRÓL ÉS KÖLTSÉGÁTALÁNYRÓL


AZ ÚJ PTK. A KAMATRÓL ÉS KÖLTSÉGÁTALÁNYRÓL

 Tulajdonátruházó szerződések  Vállalkozási típusú szerződések - Közszolgáltatási szerződés 

Szerződéskötési kötelezettség

 Megbízási típusú szerződések - Bizalmi vagyonkezelési szerződés (2014. évi XV. törvény)

 Használati szerződések - Bérleti szerződés 

Lakásbérlet



Haszonbérlet

 Letéti szerződések - Gyűjtő és rendhagyó letéti szerződés - Szállodai letéti szerződés

 Forgalmazási és jogbérleti szerződés - Forgalmazási szerződés - Franchise szerződés

27


ÚJ SZERZŐDÉSTÍPUSOK AZ ÚJ PTK-BAN





 Hitel és számla szerződések - Hitel szerződés - Kölcsön szerződés - Betét szerződés - Folyószámla szerződés - Fizetési számla szerződés - Fizetési megbízási szerződés - Faktoring szerződés - Pénzügyi lízingszerződés

A Ptk. 6:409. § értelmében a pénzügyi lízingszerződés •a pénzügyi lízingszerződés futamideje eléri, vagy meghaladja a lízingtárgy gazdasági élettartamát, vagy •a lízingbe vevő a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül, vagy a szerződéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy •a fizetendő lízingdíjak összege eléri, vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskori piaci értékét. Kötelező a hitelbiztosítéki nyilvántartási bejegyzés!

28


PÉNZÜGYI LÍZING



 Biztosítéki szerződések -Kezességi szerződés -Garanciaszerződés

 Biztosítási szerződések -Biztosítási szerződés -Felelősség biztosítási szerződés -Összegbiztosítási szerződés  Életbiztosítási szerződés  Balesetbiztosítási szerződés

-Egészségbiztosítási szerződés


SZERZŐDÉSEK HATÁLYA

2013. évi CLXXVII. törvény szerint

29

DR. BORSY JÁNOS MÁTYÁS Ügyvéd, társasági jogi és cégjogi szakjogász BORSY ÜGYVÉDI TÁRSULÁS BORSY ÜGYVÉDI IRODA A MARCALLIANCE alapító tagja HU-4025 Debrecen, Hatvan u. 35. I/2. Tel: 06-52-418-506 Fax: 06-52-310-135 Mobile: 06-30-968-0642 Email: [email protected] Email: [email protected] www.borsyugyveditarsulas.hu


Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

MARCALLIANCE

MARCALLIANCE

30

A Polgári Törvénykönyv évi változásai

Recommend Documents