A PFXSI EGYETEM. békefi re:mig SZÉKFOGLALÓ. dr. BUDAPEST. RENDES TAGTÓL. KI.ADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

i

%

A PFXSI EGYETEM

SZÉKFOGLALÓ

dr.

békefi re:mig RENDES TAGTÓL.

(Olvastatott a

M

Tud. Akadémia

II.

osztályának 1909. évi

február 8-iki ülésén.)

KI.ADJA A

BUDAPEST. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. 1909.

LP

Tekintetes

Akadémia

1896-ban, magyar hazánk ezeréves fennállásának évfordulóján választott a Magyar

Tudományos Aka-

démia levelez tagjai sorába. Rá tizenkét évre, 1908-ban meg rendes tagjai közé emelt. E nagyfokú kitüntetésben eddigi tudományos látom.

S

midn

munkálkodásom

bensbb köszönetemet fejezem temet ezután

is

igazolását

ezért a megválasztatásomért a leg-

a

tudomány

ki,

igérem, hogy éle-

szolgálatára

szentelem.

Most pedig, kötelességemhez híven, egyetem'' czímmel megtartom rendes tagi lalómat.

,,^

pécsi

székfog-

Digitized by the Internet Archive in

2011 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/pcsiegyetemOObk

ELS

A .4

pécsi

FEJEZET.

egyetem

alapítása.

— Az egyetemek — Németországnak l34S-ig nincs egyeteme. — krakkói pécsi egyetem alapításának oka. —

pécsi egyetem oklevelei hazánkban elvesztek.

alapformái.

A prágai,

bécsi,

és

A

pécsi egyetem megalakulása.

Nemzetünk kimvelésében az egyetemeknek

mveldésünk

van. Eletök

A

figyelmét, a történeti fejldés szem-

vizsgálódó

történetiró

pontjából, különösen a legels

generálé

kelti

föl.

kiváló részök

történetének legbeszédesebb fejezete.

De míg

magyar

egyetem, a pécsi stúdium

a szomszéd Prága, Krakkó és Bécs

egyetemének még legrégibb anyakönyvei és statútumai is megmaradtak addig a mi pécsi egyetemünkrl eddig csak tizenegy :

kiadott oklevelet ismertünk

;

s

A

ezeket

is

egytl-egyig a római

egyetemnek tehát magyar Ez a jelenség a magyar történetírót lehangolja ugyan, de kötelességül rója rá, hogy tovább kutasson, gyjtse az anyagot, vizsgálja a kérdést az

vatikáni levéltár rizte meg.

földön eredeti okleveles

európai alakulás és

meg

pítsa

pécsi

nyoma

nincs.

mveldés magasabb

a történeti tényeket,

szempontjából,

küszöböljön

mozzanatot, a mi az igazság keretén kívül be a pécsi egyetemet a magyar

A

mveldés

ki

álla-

minden olyan

esik, s íg\' illeszsze

keretébe.

középkori egyetemeknek, a legszigorúbb elemzés szerint,

két typusa

van

:

a párisi és a bolognai.^

Amaz

alapformája a

franczia-, angol- és németországi egyházi mesteregyetemeknek

(uníversitas

^

magistrorum

Denifíe

:

; )

emez meg Olaszországban

Die L'niversitáten des .Mittelalters.

I.

760.

és a Pyre-

DR. BEKEFI RÉMIG

naei félszigeten a tanulók egyetemeinek (universitas scolarium) szolgált mintául.

Nagyon feltn

hogy míg Franczia-, Olasz- és

jelenség,

Angolországbcín, továbbá a Pyrenaei félsziget államaiban a XII.

század végétl kezdve sorra keletkeznek egyetemek, országnak,

nagytekintély

a

császári

— Német-

emez elkel

hatalom

otthonának a XIV. század közepéig nincs egyeteme.

E

tényt

nem magyarázza meg, hogy Németország fiai a nyugati részekbl a franczia, a déliekbl meg az olasz egyetemeket közel érték, s ezért nem volt szüksége Németországnak egye-

az

mélyebbre ható ok után kell tehát Németország akkori térképére, s a kérdés megvilágosodik elttünk. Németország szét volt tördelve Elfogadhatóbb

temre.

Egy

kutatnunk.

s

és

tekintet

számtalan apró államra tagolódott. Nagyobb

gek csak a

kezdenek

alatt

kialakulni.

1348-ban tényleg

A

ban.

itt,

a

mit tehát

Az

Prágában nyugat-

Nyugat-

megtermékenyített

egysé-

területi

a Luxemburgok és a Habsburgok

részen,

keleti

els

és

és

egyetem

németországi

jött létre, IV.

déleurópai

Károly alapításá-

mveldés

Dél-Németország nem

megszülni, megteremtette a császárságig

emelked

által

tudott

tekintélyes

cseh király. IV. Károly császár

hatalmának

széles látókörrel és

biztosításán

kívül

alkotmányának megállapítását

tzte

s

Csehország államjogának

és

anyagi és szellemi kifejlesztését

Ennek legersebb

czélul.

ki

gazdag tapaszta-

Mint cseh király saját családja és országa

lattal jutott trónra.

biztosítékát az

egyetemben

hiszen

népével együtt nagyon érezte azt a sok

hátrányt, melyet az

egyetemeknek Csehországtól való messze-

ismerte

föl

;

sége okozott.^

egyetemi

élet

Már mint ifjú megfordult a maga mozgalmaival és

hogy a prágai egyetemet a

II.

^ Monunienta 22:í— 224.

E.

*

11

—

14., '

et

Historica

\\'eruii.\ky

:

itteni

törekvéseivel

párisi mintájára szervezzék.'^

Universitatis

Geschichte

Az

nagy eredménye az az elhatáro-

hatással volt rá.- Bizonyára ennek zása,

Parisban.

Kaiser

Carolo-Fcrdinandeae

Karls

IV.

und

seiner

Piagensis

Zeit.

I.

24—30.

Betk

de Weitmil

consvetudinem

^.

350: „Volens,

studii Parisiensis,

in

ut

stúdium Pragense ad moduni

quo olim

ipse rex in puerilibus consti-

A PÉCSI EGYETEM.

Tizenhat év múlt

midn

arról

el

értesülünk,

1364-ben Krakkóban, Bécsben,

megalapítása óta,

a prágai egyetem

hogy Nagy Kázmér

herczeg

Rudolf osztrák

IV.

Nagy Lajos magyar

1365-ben

meg 1867-hen

király

király

lengyel

Pécsett

egyetemet alapít. Az egyetem-alapításnak ez a gyors egymásutánja az els pillanatra feltnik;

ennek az oka?

s

kérdés:

a

magától felvetdik

Mi

lehet

s nincs-e e tények között összejüggés?

Míg a Luxemburgok és Wittelsbachok a császári koronáért versengtek, Ausztria uraiban, a Habsburgokban a német birodalomtól való függetlenülés gondolata érleldött meg. Ez a törekvés igazában IV. Rudolf osztrák herczegben testesült meg.^ Nem gátolta e szándékában az sem, hogy IV. Károly császár-

nak a veje

volt.

függetlenségben

egyetemtl

Az

önállósulás egyik

látta.

elvágja, de

f

eszközét a szellemi

Hogy tehát országának meg hog\' birodalmában

a

tiait

prágai

szellemi közép-

pontot teremtsen és családjának tekintélyét növelje, 1365 márcz. 12-én megalapította a bécsi egyetemet, melynek hallgatósága osztrák, szász, cseh és magyar négy nemzetre (natio)

—

—

oszlott.^

IV. Rudolf osztrák herczeg azonban pár hónap múlva,

tem

keletkezésére

függben maradt; csak

legföllebb

is

egyetem tényleges

ezáltal a bécsi

1365 július 27-én meghalt, s kialakulása egyelre

az a pécsi egye-

s így

révén

létrejövése

volt

hatással.

Lengyelország önállóságát és

els tette.

Lokietek Ulászló lengyel király 1333-ban meghalt Utóda,

Nagy Kázmér (1338—1370) ers

(//-.

épségét a XIV. század

felében a cseh királyság és a német lovagrend veszélyezE két hatalommal szemben nagyon kiélesedett a kérdés,

midn

tiitus

területi

annis

studuerat,

omnibus

in

hogy

et

Böhmen

Pa/acky:. Geschichte von

feledni,

feladatok megoldására hivatott per omnia dirigeretur et regeretur".

300.)— Nem szabad azonban

11/2.

a kiváltságok megállapításánál IV. Károly a

egyetemet vette zsinórmértékül

:

„.

.

,

quod

privilegia,

párisi és bo/ogtiai

immunitates

et liber-

omnes, quibus ia»i in Parisiensi, quam Bononiensi studiis doctores (.Monum. Hist. Uniscolares auctoritate regia uti et gaudere sünt soliti

tates

.''

et

.

versit. Car.-Ferd. Pragensis 1

Huber Alfonz

schichte der *

:

II.

224.)

Ausztria története

Wiener Universitát

I.

10

—

II.

220.

.

—

Jos.

Aschback

:

Ge-

12.

Á'ink: Geschichte der kaiserlichen L'niversitát zu

Wien

II.

1—24., 33.

DR. BEKEFI RÉMIG

8

Nem

a harcz, hanem a béke híve. Megnyugtatására hogy királyságának függetlenségét a római szent birodalomtól már tényleg elismerték.^ A csehekkel és a német lovagrenddel szemben meg országa jogait a visegrádi congres-

ember.

szolgált,

sus biztosította, sógora, Róbert Károly

magyar

király

közre-

Magyar- és Lengyelország már akkor közeli viszonyba jutott egymáshoz, midn Róbert Károly Erzsébetet, munkálásával.

Lokietek Ulászló leányát feleségül vette. e kapcsolat fiát,

1339-ben, a mint

a

De még bensbb lett a magyar király'

lengyelek

Lajos herczeget trónörökösüknek elismerték.^ Magyar- és

Lengyelország sorsa ezóta vagy félszázadon halad s egyik a másikat magyarázza.

Nagy

párhuzamosan nagy

kimvelésére

szellemi

súlyt

Sógoránál, a magyar .Anjouk udvarában a déleurópai

fektetett.

fény és

Kázmér népe

át

ízlés tárult eléje. 135(3-ban

pedig IV. Károlyt Prágában

otthonát,

Ekkor megismerte a szellemi életnek itt üj kelet az egyetemet. Tudta, hogy Lengyelország az egye-

temektl

távol

látogatta meg.

midn

nem

nek,

Miért

esik.

is

a

lengyel

egyetemi

hallgatók,

egyetemekre mennek, útközben sokat szenvedegyszer fogságba kerülnek, st még az életök is

külföldi

Ezért, de meg a szomszéd schismatikusok^ részérl fenyeget veszély elhárításáért s országa önállóságának és királyi hatalmának biztosítása és kifelé érvényesítése, továbbá nem-

rámeg\^

zete szellemi életének emelése végett

egyetemet

Már 1361-ben

alapítani.

is

akart országa részére

e tervének keresztülvitelé-

ben

találjuk. Kapóra jött. hogy 1362-ben a tudós benedekrendi egyetemi tanár, V. Orbán jutott a pápai székre. nagy barátja

tudománynak,

volt a

s

különösen az egyetemeknek.^ Szívesen

hogy Nagy Kázmér lengyel

látta,

krakkói egyetemet megalapította

1364 május I2-én a

király

t

már ez

évi szep-

teirber 13-án értesítette alapítása helybenhagyásáról.

Kázmér

*

*

;

miért

is

Helmolt: Weltgeschichte V. 475. Fór Alttal: Az Anjouk kora 231. {Szilágyi S.:

története

.\

magj-ar nemzet

III.)

'

Codex

•

Cas.

Renaissance

dipl.

universitatis stud. gen.

Morawski

:

Cracov

I.

4.,

6.

Histoire de TUniversité de Cracovie

(Traduction de

P.

Rongier).

9—14., 22—24., 26—27., 31—33.

Paris et Cracovie.

Moyen Age 1900.

\^ol.

et I.

W

A PÉCSI EGYETEM.

egyetemet a bolognai és pádiiai mintájára

király a krakkói

szervezte}

A

Luxemburgok, Habsburgok és Piastok nemes versenyémaradhattak ki az Anjouk sem. A Róbert Károly által

bl nem

l<ezdeményezett családi politika szálait ügyes kezekkel sztte

tovább Nagy Lajos.

hatalmának

Királyi

biztosításáért

családja tekintélyének s országa

hevül

növeléseért

és

lelkét

nem

hagyhatta hidegen az a tény, hogy Prága 1348-ban, Krakkó

Bécs meg 1365-ben egyetemet kapott. S midn hogy a bécsi egyetemen szervezett nég}' nemzet (natio) egyikét magyarnak nevezték el, erkölcsi kötelességül várakozott rá, hogy saját országában, magx'ar földön egN^eteinet alapítson. Ezt a nagy feladatot Nagy Lajos 1367-ben oldotta meg a pécsi, vagyis az els magyar egyetein alapításával. 1364-ben,

látta,

—

Nagy Lajos

\

megküldötte

.

tárgyalta

alatt

király

—

az

szokás

akkori

szerint

—

a

egyetem alapítólevelét helybenhagyás végett Orbán pápának. A szentszék a pápa elnöklete

pécsi

tervezett

a

V. Orbán

kérdést.

pápa

1367 szept.

1-én

helybenhagyta a pécsi egyetem alapítását és errl szept. 2-án

Nagy Lajos a pápa

—

—

Nagy Lajos kiráh* úgymond nemcsak Magyarország, hanem a szomszédos terükirályt

értesítette.

is

letek javára, Pécsett, a mel}- jelesebb

és

különösen alkalmas

és megfelel hely, az apostoli szék hozzájárulásával egyetemet

a megengedett facultásokkal, hogy ott a hit egyszerek kitanuljanak, az ítélet igazságossága fenmaradjon s az emberek esze és értelme fejldjék. A felakar alapítani

terjedjen, az

sorolt

dolgokat,

meg

azt

a hitbeli tisztaságot

is

figyelmesen

mérlegelvén, melylyel Magyarország királyai és lakói a múltban és a jelenben a róm.ai anyaszentegyházhoz az,

fzdnek,

h vágyunk

hogy az ország a tudományok ajándékaival g^'arapodiék

és termékenységével megtermékenyüljön, s így olyan férfiakat szüljön,

a

kik

tanács

a

érettségével

^

et

,.

.

.

quemlibet

in

consvetudinibus omnibus

niensi tueri'

8—9.;.

et

Padivaiio

(Codex

Dipl.

suis

iuribus,

aliis,

que

tenentur

jeleskednek,

az

különböz tudományszakok

ékességével tündökölnek és

ei

privilegiis,

erény alap-

libertatibus et statutis

in Studiis generalibus. videlicet Boiio-

observ-aniur, «oiis£rvare, defensare ac

L'niversitatis Studii generális Cracoviensis

I.

1.,

6

—

7.,

DR. BÉKEFl

10

elveiben jártasak

legyen az országnak kútforrása, a melynek

s

;

KÉMIG

bségébl mindazok menthessenek,

a kik a tudományok okira-

taiba kivannak belemerülni. Gondos vizsgálódás után mindezt az értesítés szerint s különösen azt, hogy Pécs városa

—

—

az ország többi városai között a tudomány magvainak tására és üdvös és

megfelelnek

sarjainak

javára

növelésére különösen alkalmasnak

ígérkezik, megfontolván

ország és Pécs városa,

hanem

nemcsak Magyar-

s

a szomszédos országok lakóinak

elhaladására atyai

és

szaporí-

törekedvén

érzülettel

Lajos király kérelme eltt meghajolván

Nagy

s

testvéreink tanácsára

:

elhatározzuk és rendeljük, hogy Pécs városában legyen és örök

idkig fönmaradjon az- egyetem (stúdium generálé) a kánonrómai jogi, úgyszintén más megengedett factdtással, leszámítva a theologiait}

és

E

szerint tehát

mert ez bevezetésül

is,

Az

facultáshoz. nítjuk.

A

az egyházi és római

felállították

Továbbá kétségkívül szervezték a

jogi facultást.

facultást

Pécsett

és

alapul

philosophiai

szolgált

a

többi

orvosi facultás felállítását legföllebb csak gya-

theologiai

facultás

felállítását

Orbán pápa nem

V.

engedélyezte.

egyetemen a tanítás jogát (licentia docendi), vagyis a doctoratust avagy magisterséget meg akarja szerezni, a megfelel facultás doctorai avagy mesterei a pécsi a

ki

püspöknek,

—

Azt,

nak

a

pécsi

ennek nem létében a pécsi káptalani helytartóA püspök vagy a jelzett esetben a

(vicariusj bemutatják.

eladó

káptalani helytartó az illet facultásnak tényleg

vagy magistereit egybehívja, hogy a lános szokás szerint megvizsgálják.

jelöltet

Ha

doctorait

az egyetemi

álta-

a jelölt a vizsgálaton

megállja a helyét, a facultások különbözsége szerint doctori

vagy magisteri czímmel ruházzák jogát.

Az

ily

kizárásával, taníthatnak,

föl

és így

megkapja a

tanítás

doctorok és magisterek, minden további vizsgálat

nemcsak a s

ebben

pécsi,

ket

hanem bármelyik egyetemen is semmi egyetemi kiváltság sem

akadályozhatja meg."^

E

kiváltság mellett a

pápák más alakban

is

'

Koller: História Episcop. Quinque-Ecclesiensis

III.

-

Koller: História Episcop. Quinque-Eccles.

98

III.

megengedték

96

— 100.

— 100.

A PÉCSI

a

doctorrá

avatást.

V.

EGYETEM.

Orbán pápa értesülése

11

szerint,

Pál

szebeni prépost az egyházjogban annyira jártas, hogy a doctori

czímre érdemes. S mivel Pál prépost ezt a tisztességet a pápá-

Orbán 1369. ápr. 2-án meghagyja Cato bácsi prépostnak, gondosan vizsgálja meg Pál prépost tudományát s ha ez a mértéket megüti, a szokásos ünnepiesség megtartásával, avassa t doctorrá s ebben a pécsi egyetemnek nál

kérelmezte,

V.

;

ellenkez kiváltsága nem szolgál akadályul.^

'

Függelék V.

sz.

oki.

MÁSODIK

A prágai, krakkói, bécsi

és pécsi egyete-

vetésének A

pécsi egyetem teljes megvilágítása végett

szembe

állí-

pápai okAvignon, 1347. január 26.

.Axignon, 1364. szeptember.

VI. Kelemen pápa lielybcnhagyja a prágai egyetem ahi-

1.

Orbán pápa helybenhagyja

I'.

a krakkói egyetem ahipifásáf.

pítását.

Clemens episcopus servus servorum Dei. Ad perpetiiam memóriám. In suprema rei dignitatis

apostolice

specula,

quamquam insufficientibus meritis,

divine dispensationis

nere

constituti,

fidelium

universas

eorumque commoda, tan-

regiones,

profectus

quam

ad

mu-

et

universalis Dominici gre-

Urbanus episcopus servorum rei

servus

Ad perpetuam

Dei.

memóriám.

In

suprema

di-

gnitatis apostolice specula, licet'

Dominó

immeriti,

disponente

constituti,

ad universas fidelium

regiones eorumque profectus

commoda, tanquam Dominici misse

gregis

nobis

et

universalis

pastor,

com-

speculationis

nobis

aciem, quantum nobis ex alto

speculationis aciem, quantimi

permittitur, extendentes, fideli-

nobis ex alto permittitur, exten-

bus

dentes, fidelibus ipsis ad que-

studia, per

renda literarum studia, per que

sueque

gis

pastor,

divini

commisse

nominis. sueque catho-

ipsis

ad querenda literarum que

fidei

divini

nominis

catholice

cultus

protenditur, iustitia colitur,

tam

FEJEZET.

met megersít pápai oklevelekegybetanulságai.

tom a

prágai, krakkói, bécsi és pécsi egyetemet

megersít

leveleket.

Avignon, 1365. június

V.

Viterbó, 1367. szeptember

18.

Orbán pápa helybenhagyja

a

1.

Orbán pápa helybenhagyja

V.

a pécsi egyetem alapítását.

bécsi egyetem alapítását.

Urbánus episcopus servus

Urbánus episcopus servus

Ad perpetuam

servorum Dei. Ad perpetuam rei memóriám. In supreme^

servorum rei

Dei.

memóriám.

In

supreme

^

apostolice

dignitatis dignitatis

apostolice

specula,

immerili, disponente

licet

minó

constituti,

fidelium

profectus

quam

Do-

ad universas

eorumque commoda, tan-

regiones et

minó

pastor,

nobis ex alto permittitur,

ex-

fidelibus ipsis ad querenda literarum studia, per

tendentes,

constituti,

Doad universas

eorum procommoda, tamquam

íidelium regiones,

universalis gregis Dominici pa-

commisse nobis specula-

tionis aciem, quanto'^ nobis alto

permittitur,

ex

extendentes,

ad querenda litterarum studia, per que divini nominis sueque fidei catholice fidelibus ipsis

cultus protenditur, iustitia coli-

^

Hetyesen ^suprema".

specula,

immeriti, disponente

fectus et stor,

universalis gregis domi-

commisse nobis speculationis aciem, quantum nici

licet

"

Helyesen Helyesen

:

:

„suprema" „quantum"

DR. BÉKEFl RÉMIG

14

quam

publica,

tani

colitur,

iustitia

protenditur,

cultus

fidei

lice

privata res geritur

oninisque prosperitás

gratiosos

augetur,

conditionis

utiliter,

humane

quam

publica, ter

priv^ata res utili-

omnisque prospe-

geritur,

humane

ritás

conditionis au-

getur, libenter favores gratiosos

impendimus

et

opportune com-

libenter favores inipendimus et

moditatis auxilia liberaliter im-

opportunecommoditatis auxilia

pertimur.

Nuper

impartimur.

pro parte carissinii nostri

filii

noruin

quod

siquidem in

Christo

Christo

Roma-

Polonie

Caroli, regis

illustris,

nobis exposito,

in heréd itario

Boemie, ntiiltisque

regno sno aliis

eidem

regno Jinitimis regionibus atqiie terris, generálé sHidium,

quod

in

illis

snmme

partibtis

Cum

nuper pro íilii

sna

civitas

consistit

insignior est

et

aliis civitatibns dicti regni,

distare noscatur,

et

a

nimiiim

generalibus

stndiis

propterea

literatarum

iurisperitornm

personarnni copia

et

eodem

in

regni

regno minimé habeatur, niul-

saluberrimo

tique ex clericis nobilibus didi

a diversarnm partiiim

regni etmdo ad stndia gene-

ipsins

in

civitas,

locoque

medio,

gentibiis freqnentata, ac in vic-

rállá

htalibus aliisqiie vite necessa-

ver

riis

Craco-

regno sno Polo-

viensis, qiie in

quodque ntetropolitica Pragen-

sita, et

in

nobis fit ex-

foret expediens, non habetiir;

sis

sicut

carissimi

nostri Casimiri regis

illustris

positum,

nie

itaque

parte

copiosa,

ad

huiusmodi

hnittsmodi

capti,

captivitate

in

morti traditi fiierint: nos pre-

generálé erigendum.

missa ac etiam eximiam

ticulare

puritatem,

cum pardudum in ea fuerit stúdium, accommoda mtiltum nos

et

reges,

eximiam devotionis et tidei puritatem, quam tam ipse Carolus et predecessores sui, Boemie

incole

:

quam eiusdem regni ad sanctam Románam

quam tam

progenitores

considerantes

existeret

alii

detenti.

quam

Polonie

sui,

eiusdem

ad sanctam

fidei

ipse rex

regni

Románam

ecclesiam gessisse, prout ipse rex

et

incole

digno-

gerere

reges,

in-

scuntur, attente considerantes,

cole

ec-

ferventi

clesiamgessisse,ac

ipsi,

Carolus

rex, et incole gerere dinoscuntur, ferventi desiderio

ut

ducimur,

regnum ipsum, quod

divina

bonitas multitudine populi, re-

desiderio

quod regnum ipsum

rum muneribus que literarum

dum,

ducimur, scientia-

amplietur,

fertilitate

fiat-

foecun-

ut viros producat consilii

maturitate conspicuos, virtutum

A PÉCSI EGYETEM.

que

divini

nominis sueque

quam ter,

tam

colitur,

iustitia

fidei

protenditur,

cultus

catholice

publica,

privata res geritur

utili-

omnisque prosperitás hu-

máné conditionis augetur, libenter favores gratiosos iiiipendi-

mus

et

oportune comnioditatis

auxilia

impertimur.

liberaliter

Cum

itaque

parte

dilecti

Rudolphi

nuper pro

sicut filii

ducis

propositum

tur,

tam

res

geritur

publica,

quam

utiliter,

privata

omnisque

prosperitás humane conditionis augetur, libenter favores gratiosos impendimus et oportune

commoditatis auxilia

liberaliter

impertimur. Cum itaque, sicut nuper pro parte carissimi in Christo filii nostri Lodovici regis Hungarie illustris fit pro-

positum

coram non solntn ad

consistorio

in

nobis, ipse rex

prosperitatem

nobilis

viri

utilitatem

Austrie

fit

huinsmodi reipublice

co-

larum regni sui Ungarie, sed etiam aliarum partinm vici-

consistorio

in

15

ram nobis, ipsi' dnx non solmn ad lUilitatem ct prosperitatem

et

et

inco-

naruni laudabiliter intendens. in civitate Quinqne-Ecclesiensi

insniodi rei ptiblice et incola-

in regno predicto consistente,

riLtn díicatus sui Austrie, sed

tamquani insigniori et magis ad hoc accomoda et idonea, plurimiim desideret fieri ei ordinari per sédem, apostolicant stúdium generálé in qua-

Ji II

etiatn aliartim partiimt viciíiarttni laíuiabilitev intendens,

Viennensi. Pata-

in villa sita

in

diocesis.

viensis

tanqiiani

predicto consi'itente. insigniori

accomoda

ad hoc

utagis

et

idonea, plurimiim

et

desideret fieri

sédem

diicatii

et

ordinari per

stúdium

apostolicant

generálé facultate,

qnalibet

in iit

licita

ibidetn fides ipsa

libet licita

huiusmodi^ augeatur. Nos premissa ac etiam eximiam fidei puritatem, quam tam ipse rex progenitores

et

reges,

ces,

erndiantnr simpliiudicii

servettír,

eqititas

crescat ratio

et

inteUectus ho-

mimimaiígeatiir. Nos premissa ac etiam eximiam votionis

tam tores

ipse dux, sui,

fidei

sinceritatem,

quam

duces

et

de-

quam

regni in-

Románam

ec-

clesiam gessisse, prout ipse rex et incole gerere dignoscuntur, attente considerantes, ferventi desiderio ducimur. quod regnum ipsum scientiarum muneribus amplietur, fiatque littera-

rum

fertilitate

fecundum,

ut

progeni-

viros producat consilii maturi-

ad

tate conspicuos, virtutum redi-

Austrie

Románam

ecclesiam

gesserunt, prout ipse

dux gerere

sanctam

Ungarie

sui,

quam eiusdem

ad sanctam

cole dilatetnr,

facultate, ut ibidem

fides ipsa dilatetnr, erndiantnr simplices, equitas servetur, iudicii crescat ratio ei inteUectus

^

Helyesen

:

„hominum''.

UR. BEKEFI

Ki

runique copia predotavit,

fecundum,

literariim fertilitate

ac in eo, et

argenti

fiat

queniadmodum auri fre dinoscitur, sic prevalentium

scientiarum

sit

minera: ut viros producat consilii

maturitate conspicuos,

vir-

tutum redimitos ornatibus ac

dogma-

diversaruni facultatum

REMlG

redimitos ornatibus,

sarum facultatum dogmatibus eruditos, sitque

litera-

rum

docu-

mentis. His igitur

que

tatis,

congrua

His

igitur

omnibus

amoenitatibus diligenti

presertim

et

prefate

civitatis

examinatione pensatis,

ad

commoda

civitates dicti regni

magis

inter alias

fre

dicitur,

examinatione pensatis,

diligenti

ad ohviandnm dantnis

et

studiomm

huius-

ex distantia

regni et regionum circum ad-

iihus acquirere scientie

iacentium incolarum, sed etiam

garetham,

eandem confluent

partibus ad

commodum

civitatem,

mundi pro-

et

peri-

culis verisimiliter proventuris

ad huiusmodi universale non solum premissorum eiusdem

aliorum, qui de diversis

civi-

germina

et

producenda et

et

multiplicanda

semina

hauriant univ^ersi literalibus cupientes imbui documentis.

omnibus

presertim idoneitate dicte

salutaria

ibi

imbui

cupientes

doctrine

sitque

;

scientiarum

tudine hauriant universi

fons

irriguus,

ibi

de cuius pleni-

fons irriguus,

de cuius plenitudine

tibus eruditos

ac diver-

modi

incolis dicti regni volen-

non solum ad

et

aliarum

etiam

sed

ipsorum,

mar-

regionum circumiacentium

commodum

colarum

in-

pro-

et

fectum paternis aífectibus an-

fectum paternis affectibus an-

helantes, dicti regis supplicatio-

helantes,

nibus

inclinati,

nostrorum

de

fratrum

consilio, apostolica

statuimus

auctoritate

:

ut

in

dicta civitate Pragensi perpetuis futuris

temporibus

stúdium vigeat facultate

;

et

in

generálé

qualibet

licita

quod legentes

studentes ibidem omnibus vilegiis,

libertatibus ac

et

pri-

immu-

nitatibus concessis doctoribus,

legentibus et studentibus,

morantibus

in

gaudeant

utantur

et

com-

studio generáli ;

quodque

dicti

regis

hac

in

parte supplicationibus inclinati,

de fratrum nostrorum consilio, apostolica

authoritate

mus

statui-

etiam ordinamus

et

ut

:

in dicta civitate Cracoviensi de

cetero

vigeat,

nonici

generálé,

perpetuis temporibus

illudque inibi

stúdium

sit

qualibet

licita,

theologia,

legentes

omnibus

tam

in

civilis,

et

alia

preterquam

facultate et

ca-

iuris

quam ;

et

studentes

in

quod ibidem

privilegiis, libertatibus

A PHCSI EGYETEM.

attente consideran-

ciinoscitur,

ducimur,

tes, ferventi desiderio

quod ducatus

predicti

villa

et

scientiarum muneribiis amplientur, ut \'iros producant con-

maturitate conspicuos,

silii

vir-

tutum redimitos ornatibus, ac diversamm facultatum dogma-

17

mitos ornatibus, ac diversarum facultatum dogmatibus eruditos, sitque illi^ scientiarum fons originis,- de cuius plenitudine hauriant imiversi litterarum cupientes imbui documentis. His igitur omnibus et presertim idoneitate

dicte

civitatis,

que ad

multiplicanda doctrine semina

germina salutaria producenda magis accomoda et idonea inter alias civitates dicti et

tibus eruditos, sitque

ibi

scien-

tiarum fons irriguus, de cuius hauriant

plenitudine

literarum cupientes

His

cumentis. et

presertim

congrua

accomoda

parte supplicationibus inclinati,

inter alias

ducatus predicti fre

villás

tur, diligenti

dici-

examinatione pen-

non solum ad ipsoruin

satis,

ducatus

et

etiam

sed

\ille,

regionum circumiacentium colarum

tum

commodum

in-

et profec-

paternis aftectibus anelan-

tes,

dicti

ducis

hac

in

supplicationibus

parte

inclinati,

de

fratrum nostrorum consilio auctoritate apostolica

etiam villa

statuimus

ordinamus, ut de cetero

sit

in

et

dicta

stúdium ge-

nerálé illudque perpetuis tem-

poribus iuris

inibi

vigeat

canonici et

et

in

quam

preterquam

theologica, facultate

legentes

tam

civilis,

alia qualibet licita,

;

studentes

et

de fratrum nostrorum consilio statuimus ac etiam ordinamus, ut in dicta civitate QuinqueEcclesiensi de cetero sit stú-

dium generálé, tuis

temporibus

ibique''

privilegiis, libertatibus

tam

canonici et civilis, quam alia qualibet licita, preterquam in theologica, facultate; et quod legentes et studentes ibidem

omnibus et

privilegiis, libertatibus

immunitatibus concessis doc-

toribus, legentibus

studenstudio generáli, gaudeantut et antur; quodque üli, qui processu temet

tibus

commorantibus

poris

bravium

facultate,

in

in

fuerint

in

illa

qua studuerint,

assecuti, sibique docendi licen-

tiam, ut alios erudire valeant, ac doctoratus seu, magisterii

honorem

petierint elargiri, per

quod

ibidem

perpe-

inibi vigeat

in iuris

'

^

omnibus

dicitur, diligenti exa-

magis

producenda et

fre

minatione pensatis, non solum

germina

dicte

multiplicanda et

regni

ad ipsorum regni et civitatis, sed etiam regionum circumiacentium incolarum commodum et profectum paternis affectibus anelantes, dicti regis in hac

idoneitate

semina

doctrine salutaria

do-

omnibus

igitur

ad

que

ville,

universi

iinbiii

^

Helyesen Helyesen Helyesen

:

:

:

„ibi".

„irriguus". „illudque".

DK. BhKhl

18

qui processu teiiiporis sci-

illi,

entie

margaritam

facultate,

qua

in

ac

studuerint,

alios erudire valeant,

Lit

niagisterii

lum

honorem,

seii titu-

ma-

petierint impartiri, per

magistrum

seu

gistros

archiepiscopo

facienda,

Pragensi,

est pro

qiii

presententiir

;

tempore,

idem quoque

chiepiscopus doctorihus gi stris in

illius

qua examinatio

in

facultatis, fuerit

eadem

et

que

his,

ar-

ma-

facultate inibi

actu regentibus convocatis, in

illa

docendi licen-

assecLiti, sibique

tiam,

fuerint in

illos

promovendis ad

in

I

RUMIG

immunitatibus

et

doctoribus,

legentibus et stu-

commorantibus

dentibus studio

concessis

in

gaudeant

generáli

et

quodque illi, qui processu temporis bravium fuerint, in illa facultate, in qua stuutantur;

duerint,

do-

sibique

assecLiti,

cendi licentiam,

ut

alios

eru-

seu

dire valeant, ac doctoratus

honorem

magisterii

petierint

per doctores seu doc-

elargiri.

torem ac magistros seu magistrum

facultatis,

illius

examinatio

qua

in

fuerit facienda, epi-

scopo Cracoviensi, qui pro tem-

doctoratus seu magisterii hono-

pore

rem

viensi pastore carente, vicario

per

requiruntur,

iuxta

alium,

modum

se

vei

con-

et

suetudinem, que super talibus in

generalibus

obser-

studiis

seu

fuerit, vei ecclesia

dilectorum filiorum

officiali

capituli ipsius ecclesie presen-

Idem quoque episcopus

tentur.

vantur, examinare studeat

dili-

aut vicarius seu

ad hoc

suf-

toribus et magistris in

genter

;

eisque,

si

ficientes et idonei reperti fuerint,

tibus

honorem seu

que

eodem

titulum conferat

studio

examinati

et

ver, qui

Ilii

dicte

in

civitatis

approbati fuerint

ac docendi licentiam

rem seu titulum

et

magisterii ob-

et

ibidem

convocatis, circa

doc-

eadem regenin

his,

promovendos

ad

illos

doctoratus seu magisterii hono-

rem requiruntur,

per

per

modum

alium,

iuxta

se

consuetudinem, qui super

bus

in

vei et tali-

generalibus studiis ob-

ex tunc

servantur,

examinare

studeat

diligenter,

eisque,

ad

tione alia, regendi et docendi,

quam

tam

in

alibi

ubicunque, quibuscunque

tam

dicte

civitate predicta,

civitatis,

officialis

approba-

tinuerint, ut est dictuin,

absque examine

hono-

actu

facultate

huiusmodi licentiam tribuat ac magistralem.

Craco-

quam quo-

rumlibet aliorum locorum, seu

sufficientes

et

idonei

huiusmodi

fuerint,

si

licentiam

tribuat et doctoratus seu gisterii

conferat

ver, qui

in

honorem.

eodem

hoc

reperti

maIlli

studio dicte

A PÉCSI EGYETEM.

immunitatibus

et

commorantibus

dentibus studio

concessis

legentibus et stu-

doctoribus,

gaudeant

generáli,

in

et

quodque illi, qui processu temporis bravium meruerint in illa facultate, in qua iitantur,

sibique

obtinere

studuerint,

docendi licentiam, ut alios erudire valeant, ac doctoratus seii

honorem

magisterii

petierint

perdoctores seu docto-

elargiri,

rem ac magistros seu magistrum illius facultatis, in qua examinatio

fuerit facienda, pre-

Omnium

posito ecclesie

torum pore

Sanc-

dicte villa, qui pro tem-

prepositura

vei

fuerit,

ipsius ecclesie vacante,

illi,

qui

19

doctores seu doctorem et maseu magistrum illius

gistros

facultatis,

qua examinatio

in

episcopo Ouinpro temvei ecclesia Ouin-

fuerit facienda,

que-Ecclesiensi, qui

pore fuerit, que-Ecclesiensi pastorecarente, vicario seu officiali dilectorum filiorum capituli ipsius ecclesie

Idem

presententur.

quoque

episcopus aut vicarius seu ofíicialis doctoribus et magistris

eadem facultate actu inibi regentibus convocatis, illos in in

his,

que

circa

promovendos ad

doctoratus seu magisterii honorem requiruntur, per se vei per alium, iuxta modum et consuetudinem, que super talibus in generalibus studiis observantur, examinare studeat diligenter, eisque,

si

ad hoc suf-

ficienles et idonei reperti fuerint,

ad hoc per dilectos

filios capi-

huiusmodi licentiam tribuat

et

tulum eiusdem ecclesie depu-

doctoratus seu magisterii con-

Idem quoque prepositus aut depu-

ferat

tatus fuerit, presententur.

tatus, ut prefertur, doctoribus

eadem

et magistris in

actu tis,

in

illos

facultate

regentibus convoca-

inibi

que

his,

circa pro-

inovendos ad doctoratus

seu

honorem requirun-

magisterii

honorem.

eodem

Illi

studio

ver, qui

dicte

in

civitatis

examinati et approbati fuerint ac docendi licentiam et hono-

rem huiusmodi

obtinuerint, ut

dictum,

tunc absque approbatione docendi tam in

est

ex

examinatione alia

regendi

et

et

civitate predicta,

quam

singulis

generalibus studiis, in quibus voluerint, regere, docere, statutis et consuetudinibus quibuscunque contrariis, apostoaliis

tur,

per

modum super

se et

vei

alium

talibus

in

generalibus

studiis observantur,

studeat

diligenter,

ad hoc sufíicientes reperti fuerint,

tiam tribuat magisterii

iuxta

consuetudinem, qui

examinare eisque, et

huiusmodi

et

si

idonei

lica vei

quacunque

firmitate alia

nequaquam

obstantibus, plenam et liberam habeant facultatem. Volunms atiteni, vallatis

licen-

qiiod viagistris et doctoribus,

doctoratus seu

qui in huiusmodi legetit studio, per regem Ungarie pro tem-

conferat

honorem.

DK. BliKtFI KÉMIG

20

generaliuni studiorum,

hus voluerint, regere statutis

cere,

vei

in

qui-

vei

do-

consuetudi-

nibus contrariis, apostolica vei alia tis,

quacunique

firmitate valla-

nequaquam

plenam

et

obstantibus,

liberam habeant

fa-

exaniinati

ci\'itatis

bati tiani

honorem

et

appro-

et

ac docendi licen-

fiierint

huiusmodi

obtinuerint, ut est dictum, ex-

tunc absque examine regendi

et

alia,

tam

civitate predicta,

in

et

appro-

docendi

batione

quani

omnino hanc paginam

singulis aliisgeneralibiis studiis,

nostre constitutionis infringere

docere, statutis et consuetudini-

vei ei ausLi temerario contraire.

bus

ergo

cultateni.

Nulli

honiinum

liceat

autem hoc

Si quis

attentare pre-

SLimpserit, indignationem onini-

fir-

nequaquam

mitate alia vallatis,

obstantibus, plenam et liberam liabeant facultatem. Nulli ergo

Avenione,

septimo

Kalendas Februarii pontiticatus nostri

contrariis,

quacunque

apostolica vei

Petri

beatorum

noverit incursurum.

Dátum

quibuscunque

legére vei

apostolorum eius se

potentis Dei et et Pauli

in qiiibus voluerint,

anno

quinto.

omnino hominum paginam nostre

Senen.

hanc

ordinationis,

constitutionis et voluntatis in-

fringere vei

Jo.

liceat

contraire.

ausu temerario

ei

Si

quis

autem hoc

attemptare presumpserit, indiKiadva: Monumenta Historica versitatis

gensis. U.

Carolo Ferdinandeae

219—222.

IJni-

Pra-

gnationem omnipotentis Dei

Beatorum

Petri

et

et

Pauli apo-

stolorum eius se noverit incur-

surum. Dátum Avenione, Calendis Septembris, pontiticatus

anno secundo.

nostri

Kiadva: Codex Diplomaticus universitatis I.

studii

6-7.

generális

Cracoviensis.

—

;

A PÉCSI EGYETEM.

vero,

Ilii

eodem

in

qiii

studio

dicte ville examinati et approbati

fuerint ac docendi

tiam

et

licen-

huiusmodi

honorem

obtinuerint, ut est dictum, ex

tunc absque examine batione alia regendi

tam

in

et

predicta,

villa

appro-

docendi

et

qiiam

singulis aliisgeneralibus studiis, in

quibus voluerint, regere \el

21

port' existenü'ui fibiis

in

competen-

stipendiis provideatnr

dlioquin presentes littere ntilliiis sint roboris vei momenti. Nulli ergo omnino hominum liceat hanc paginam nostre constitutionis, ordinationis et voluntatis infringere vei ei

ausu

temerario contraire: si quis antem hoc attemptare presumpserit, indignationem omnipotentis Dei et beatorum Petri et

docere, statutis et consuetudi-

Pauli apostolorum eius se no-

nibus quibuscunque contrariis

\'erit

quacumque firvallatis nequaquam

apostolica vei

mitate alia

obstantibus, plenam et liberam

habeant facultatem. Nulli ergo

omninu hominum liceat hanc paginam nostre constitutionis et ei

ordinationis

infringere

ausu temerario

quis

autem

contraire. Si

hoc

attemptare

indignationem

presumpserit,

omnipotentis Dei Petri et Pauli

vei

beatorum

et

apostolorum eius

se noverit incursurum.

Dátum quarto

Avinione,

Kalendas

ficatus nostri

decimo-

Julii,

anno

ponti-

tertio.

G. de Romanis. Kiadva Rudolf Kink: Geschichte der kaiserlichen Universitát zu Wien. II.

26

— 28.

incursurum. Dátum ViterKalendis Septembris pontihcatus nostri anno quinto.

bii,

Kiadva Koller József: Hist. Episc. Ouinque-Ecclesiarum. III. 96-99. Fejcr: Codex Dipl. IX IV. 65-68.

.

DR. RKKF.FI UKMIG

Avignon. iHtU. szeptember

Orbán pápa

r.

mer

cHesiti Káz-

hogy a

lengyel királyt,

egyetem

krakkói

alapítását

helybeuhag) 7i L'rhanus

servorum Polonie

illustri

2.

a

magyar

hogy

királyt,

egyetem

pécsi

alapítását

helybenhagyta.

Urbánus episcopus

servus

carissimo

Kazimiro

filio

szeptember

13(S7.

(irhán pápa értesiti Na^^y

V.

Lajos

/

episcopiis Dei,

Christo

Viterbo,

18.

salutem

in

regi

et

apo-

servorum Christo

Ludovico

filio

Ungarie

servais

Carissimo

Dei.

in

regi

salutem

illustri

et

stolicam benedictionem. Decet

apostolicam benedictionem. De-

regiam celsitudinem non solum

cet

ea,

que per ipsam

publice libera-

et utilitatein rei liter

conceduntur,

sed etiam ribus

illa

niodi,

observare,

gratiarum mune-

Cum

itaque

utilitatein

hiiius-

ampliare.

nuper tu ad

favorem

in

nec non prosperitateni

incolarum regni

Polonie

tui

et

aliarum partiuni vicinarum lauintendens,

dabiliter

idoneani,

civitatem

ea

in

in

vigeret

qualibet

duxeris et

ordisin-

universitatis,

magistris,

scolari-

bus, scriptoribus, stationariis et

eorumque

familiaribus,

ad civitatem predictam causa studii

tihus

huiusmodi se transferenet

nonnuUa xeris

ibidem certa

liberaliter

morantibus, privilegia

du-

concedenda,

Un-

garie et aliarum partium vici-

narum

et

ita-

huiusmodi, nec non prosperi-

laudabiliter intendens,

Ouinque-Ecclesien-

civitatibus dicti

rectoribus

bedellis,

Cum

utilitatem

accomodam

facultate,

doctoribus,

gratiarum

illa

tateni incolarum regni tui

tanquam

nandum, ac omnibus gulis

sed etiam

muneribus ampliare. que nuper tu ad

sem, tamquam insigniorem

generálé

stLidium licita

ut

conceduntur, obser-

liberaliter x'are,

in

et utilitatein reipublice

civitatibus dicti

aliis

regni et magis

favorem

non

celsitudinem

que per ipsam

ea.

civitatem

tiiam Cracoviensem,

insigniorem

regiam

solum

accomodam

aliis

regni et magis

idoneam, ut

in

ea vigeat stúdium generálé

in

qualibet

et

licita facultate,

omnibus

ordinandum, ac

singulis doctoribus, et

scolaribus

ribus

duxeris et

magistris,

eorumque

familia-

ad civitatem predictam

se causa studii

huiusmodi se

transferentibus et ibidem

rantibus

nonnulla certa

moprivi-

legia duxeris liberaliter conce-

denda, litteris

prout tuis

in

patentibus

inde confectis tuo-

:

A PÉCSI EGYETEM.

qiic dilecti Jilii coiisulcs, biiii

dicte

iiirati

et

perpetiio lenére

inviolabili-

et

promisennü,

observare

ter

scti-

civitatis

prolit tam in tuis, quam dictornm consíilnm, scabiuonim

patentibus

et íiírforiini

magnó

inde contectis, tuoque ti

ipsonim

munitis

sigillis

plenius

literis

que magnó deinde ad

fectum incolarum

nibus

strorum consilio per

inibi

nici

vigeret et

tam

libet licita,

logica, facultate

statLienduni ac etiam ordinan-

tes et

dum, ut in dicta civitate huiusmodi stLidium existeret gene-

privilegiis,

illudque

poribus iuris

inibi

tam

vigeret,

canonici et

preterquam

in theologica, facultate; et et

omnibus et

in

quam

civilis,

alia qualibet licita,

legentes

lem-

perpetiiis

studentes

quod

ibidem

privilegiis, libertatibus

immunitatibus

concessis

doctoribus, legentibus et stu-

commorantibus

dentibus studio iitantur

generáli ;

gaudeant

quodque

pastore officialis

carente,

dilectorum

capituli ipsius ecclesie,

vendos

in

dicta

seu

promoad

et

im-

commorantibus ráli

studentibus,

legentibus,

bus,

gaudeant

in

studio gene-

utantur; quod-

et

que episcopus Quinque Ecclesitempore

ensis, qui pro

ecclesia

vei

fuerit,

Quinque-Eccle-

siensi pastore carente, vicarius

seu

ofticialis

rum

dilectorum

dicta

in

seu

tilio-

ecclesie

ipsius

capituli

et

tiliorum

civitate

libertatibus

ad doctoratus

Cracoviensi vicarius

theo-

et

;

munitatibus concessis doctori-

promovendos

Cracoviensis, qui pro tempore fuerit, vei ecclesia

in

quod legenstudentes ibidem omnibus

in

episcopus

qua-

alia

preterquam

fratrum nostrorum consilio per

cano-

in iuris

quam

civilis,

il-

temporibus

perpetuis

alias nostras literas duxerimiis

rálé,

huiusmodi

civitate

stúdium existeret generálé,

anhelantes, tuis in hac

de

no-

alias

duximus statuen-

ac etiam ordinandum, ut

dicta

in

ludque

inclinati,

supplicatio-

de fratrum no-

inclinati,

dum

parte

et regni pre-

hac parte

tuis in

continetur

et regni

Nos

et pro-

dictorum at^ectibus anelantes,

predictorum paternis affectibus

supplicationibus

commodum

stras litteras

profectum incolarum

impendenti

sigillo

munitis plenius continetur.

impendenti

nosque deinde ad commodiini et

23

civitate

magisterii

honorem in illa facultate, in qua fuerit examinatio facienda, iuxta

nem

modum in talibus

et

minare studeat que,

si

consuetudi-

observatos exadiligenter,

eis-

ad hoc sufficientes

et

idonei reperti fuerint, docendi

24

DK. BÉKhFI Rh.MlG

doctoratus seu magisterii honoreni

in

examinatio

fuerit

niodiim

iuxta

nem

facultate,

illa

fíicienda,

consuetudi-

et

observatos exa-

in talibus

minare studeat que,

qua

in

diligenter,

eis-

ad hoc sufficientes

si

et

idonei reperti fuerint, docendi

licentiam

tribuat

honorem

et

huiusniodi concedat, proiit nostris

dictis

tam

ut

eadem

huiusmodi lius

quam

incole,

in

dicti

credimus,

gamus

et

quam

quatinus omnia

premittitur,

tati,

singula

et

concessa

coníirmes, alia

et

si

de novo

pri-

te,

ut

ratifices

expediens unix-ersi-

doctoribus, niagistris, sco-

laribus et studentibus di

ro-

attente,

huiusmodi per

vilegia

et

votis

hac parte

in

hortamur

regia liberalitate

illaque

tam

ribus, qiti

tempore exisientein in conipetcntibns tiir.

nnllius

littcre

nostris

stris

mus legia

et

hortamur

et

per

quaprivi-

te,

ut

concessa ratihces

confirmes, et

fuerit, alia

attente,

singula

et

huiusmodi

premittitur,

expediens

si

de novo doctoribus,

magistris et scolaribus huiusliberalitate

conce-

tam concessa, quam concedenda studeas observare facias

ab

aliis,

prout honori

tuo convenit, inviolabiliter ob-

hominum

ergo

Nulli liceat

omnino

hanc paginam

nostre voluntatis infringere vei

quis

exa-

uíilius

hac parte, roga-

in

tenus omnia

quo

pro tempore, upprabandi

moraturi

Tuam, quam votis noconformem speramus et

credimus

ei

qni foret

huius-

nitatem

earundent litcrarnui tuíinnu, tmis Cracoviensís,

in

causa

prosperentur, volumus, ac Sere-

modi regia

cancellariiis

tam

predicti

alii

studii

servari.

iit

plenius conti-

civitate

modi

tuo convenit, inviolabiliter ob-

caveiur,

litteris

quam

et

ticiihnn

roboris

netur. Cupientes igitur, ut

das, illaque

Per hoc aiitem arpositum circa fi nem

esscnt

proni in eisdcm

vei monicnti,

concedenda studeas observare et facias ab aliis, prout honori servari.

providea-

stipendiis

Alioqnin prefate nostre

concedas,

quam

hiiiiísiiiodi Icí^iint

iii

huiusmo-

concessa,

valii-

per regem Uíigaric pro

sliídio,

eadem

confonnem speramus

honorem

et

iihigisfris ct docto-

Ljiíocl

causa

volumus ac

:

iiiiis,

incole,

uti-

tribuat

huiusmodi concedat; ac

pre-

alii

moraturi

studii

Serenitatem Tuani,

fuerit,

igitur,

civitate

prosperentur

nostris et

plenius

literis

Cupientes

continetur.

in

licentiam

ausu temerario

autem

presumpserit,

contraire. Si

hoc

attemptare

indignationem

omnipotentis Dei

et

beatoram

A PÉCSI UGVETEM.

men

privatitui

qiialibci

scoJariiiiu

faciiltate,

doctorcs

ad

ínagistros

se II

more

examen

dictnni

solito

póni eontingeret, siipra

illos

Petri et Pauli

potestateui,

liaberet

iio-

liimiis siib hniiisíuodi ina con-

coiifiruiatione iiide

ct

facieudii

emu

aliqiiateiius iiicliidi,

hoe ad nos duntaxat pcr-

tineat,

examiiiationem

qtii

et

approbationeuí huiusmodi fieri

per dietiim

rium

seii

ergo

liceat

viea-

episeopiiiii,

offieiaJem dnxiinns,

ordinauduui.

preinittitíir,

iit

Nulli

oinnino hoininiini

hanc

paginani

nostre

voluntatis et constitutionis infringere, vei

contraire

ei

ausu temerario

quis

si

;

autem hoc

attemptare presumpserit,

indi-

gnationeni omnipotentis Dei et

beatorum

Petri et Pauli aposto-

lorum

eius

SLirum.

Dátum Avenionejdibus

se

noverit

incur-

Septembris, pontificatus nostri

anno secundo. (vSignatLirae

dorso:)

Pro

—

lo.

lo.

ad latus

et

de Angicuria.

—

Mercerij.

in

—

P. X'icalis.

Henricus VVerneri de Rib-

benitze procurat. Kiadva

:

Code.x

Diplomaticus uni-

versitatis studii generális Cracoviensis. I.

8-9.

Dátum

se noverit incursurum.

Nonas Septempontiíicatus nostri anno

Viterbii quarto bris

quinto. Kiadva Koller József: Quinque-Ecclesiarum.

Fejér:

cessione

apostolorum eius

snpremus omnimo-

tanqiiain

dain

in

per

qtios

25

Codex

Dipl.

III.

Hist. Episc.

99

— 101. —

IX/IV.

69^71

-0

DR. BÉKEII RÉMIG

A

prágai, krakkói, bécsi és pécsi

sít pápai oklevelek egybevetésébl szóra megegyeznek.

Még

egyetem

kiderül,

a prágai üt

el

Ezt a hasonlóságot már Kaufmann megjegyzéssel kisérte.

^

hogy

meger-

jórészt szórul-

legjobban a többitl. is

észrevette s

néhány

De mi még tovább mehetünk.

hogy fleg Krakkó, Bécs

ersít oklevele De ebbl nem

alapítását

és

Pécs egyetemének pápai

Igaz,

meg-

jelentékeny részben szórul-szóra megegyezik. következik,

hogy eme oklevelek

tárgyi értéke

csekély. Mert ezeknek egyes részei valóságos oklevélformulák,

a melyeket tartalmi szempontból ügy sem szokás mérlegelni. A mi meg ezeken a formulákon kívül bennök még megegyezik, részint az egj'^etemek alkotó része,

pl.

a promoveálás jogának

meg olyanjelenség, a mit a tények támogatnak. Eme oklevelek egyez helyeinek tárgyi értékét és meg-

megadása,

részint

bízhatóságát különösen az okleveleknek egymástól elüt helyei

Mert ezek azt bizonyítják, hogy az oklevelek csak abban egyeznek meg, a mi a szóban forgó egyetemek mindegyikére csakugyan érvényes volt s különbség az egyetemek között csak annyi létezett, a mennyit az oklevelek feltárnak. növelik.

;

így az egyetem felállításának okául csak Prágára és Krakkóra nézve hozzák fel, hog^' e hel3'ek közelében nincs egyetem. Különösen Krakkónál részletezi az oklevél, hogy az

egyetemek nagy távolsága miatt kevés Lengyelországban az ember és a jogtudós s hogy az eg\'etemre men nemes papok közül sokakat elfognak, st halálra juttatnak.^ Bécs és Pécs egyeteméneic megersítésekor egy szóval sem

írástudó

;

meg

említi

az

oklevél az egyetemek távolságát.

Ezt a jelen-

séget Bécsre nézve Prága és Krakkó, Pécsre nézve

meg

Prága,

Krakk'ó és Bécs egyeteme eléggé megmagyarázza.

Orbán pápa a pécsi egyetem alapítólevelét helybenhagyó irataiban 1867 szept. 1. és 2-án megkív^ánja, hogy a magyar király a pécsi egyetemi tanárok megfelel javadalmazásáról mindenkor gondoskodjék, mert különben a pápa helybenhagyó levele érvényét veszti. \'.

'""'

'

G.

Kaií/maiin

:

Üie

Cniversitátsprivilegien

Zeitschrift für Geschichtswissenschaft.

mben:

I.

-

E

=*

Koller: Hist. Episc. Quinque-Eccl.

1889.

der

Kaiser.

(Deutsche

131 --146.)

14. III.

99—100.

—

E

mben

21. és 24.

A PÉCSI EGYETEM.

Az uralkodóra nézve

ilyen

föltétel kikötést a

szigorú

prágai, krakkói és bécsi egyetemnél látszik,

27

nem

Ennek, úgy

látunk.

az az oka, hogy míg másutt, teszem a krakkói egye-

temnél, a király a vvieliczkai sóbányákból utalta

melyekre nézve

költségeit, a

kötelezettséget vállalt

:

^

addig nálunk talán csak

szolgált a fentartás alapjául, a

a fentartás

ki

még maga Krakkó

városa

mely azonban magában

is

igéret

királyi

foglalta

a pécsi püspök bkez ajánlatát is. V. Orbán pápaJ364 szept. 13-án, midn Nag\^ Kázmér lengyel királyt a krakkói egyetem alapításának megersítésérl értesíti. kijelenti, hogy az egyetemi vizsgálatok vezetését és elfogadását

nem

a király kívánsága szerint a

krakkói kanczellár,

hanem "-^

a krakkói püspök vagy ennek helytartója kezébe

teszi

le.

egészen egyezik az, hogy e jogot a pápa a prágai mivel itt püspök egyetemen a prágai érsek, a bécsinél a Mindenszentekrl nevezett egyház prépostja, nem lakott Ezzel

—

—

Pécsett

meg

a pécsi püspök kezébe adta.

'

3

—

^

Codex

-

Cod. Dipl. Stud. Gen.

'

Lásd föntebb a négy egj'etemet megersit pápai oklevelet.

és 23.)

Dipl. Universit. Stud. Gener. Cracoviensis.

Universitatis

Ciacov.

I.

9.

I.

—

6.

E mben:

25.

(18., 19.

HARMADIK FEJEZET.

Miért

Pécs eg3^etemi székhel3'lyé?

lett

Az egybevetett pápai hogy Prága, Krakkó, Bécs

megmondják,

oklevelek világosan

és Pécs azért lettek egyetemi szék-

helylyé, mert a többi helyeknél jelesebbek és különösen alkal-

masak.

A

érdekes

kérdés elemzése

elször

is

meggyzdünk

Prága, Krakkó és Bécs fejedelmi

gük

és alkalmas

voltuk

mozzanatokat vet

föl.

Leg-

az oklevelek igazmondásáról. Hiszen

az

székhely

ország

így elssé-

s

volt,

többi

helyeivel

szemben

kétségtelen.

A mi Pécsünk azonban nem

a

volt

székvárosa.

király

nemzetünk mveldésének mindenkor egyik nevezetes csomópontjául szolgált. Ezen a czimen azonban saját erejével aligha tudta volna elragadni a pálmát Esztergom, Eger, Várad, Veszprém, Buda és Székesszékhely

Mint püspöki

fehérvár ell. Kellett

és

város

más oknak

is

lennie,

a

mi Pécs város

E

méltóságra már

tényleges elnyeit érvényre jutni segítette.

Miklós pécsi püspök 1360-ban meghalt. ez évben

dam

a rajnai Pfalzból való; Berga ha.

1357-ben

Lajos királynak titkára és tanácsosa."^ 135(S-ban a király Episcop. Quinque-Eccles.

'

Koller

-

„Secretarius ct consiliariu.s noster predilectus, Wilhelm,

Hist.

:

Henrici de Bergzabern, alias de

V. p. neti

Ö

más néven Coppenbachi Henriknek

zaberni.

Nagy

Vilmos következett.^

1.

f.

127.).

Életrajzok.

—

idézve

1892.)

III.

Coppenbach"

Pör Aulai: Nagy

20. és

(39.

natus quon-

(Supplic.

Innoc. VI. ann.

Lajos. 428.

(Magyar Törté-

A PÉCSI EGYETEM.

29

A pécsi püspökségre 1360-ban már Nagy Lajos király kápolna-ispánját és titkos

eskütársai között szerepel.^

mint egri prépostot,

kanczellárát választották

ennek élén

lett

E

lennie.^

kelt biró-

A

szerkesztették.

ersen kimvelt embernek

jogilag

állott,

udvarban

királyi

kanczelláriában

sági okiratokat a titkos

tehát

A

meg."-

tekintélyes hivatalt Vilmos pécsi

ki

kel-

püspök korá-

Nagy Lajos királynak egészen bizalmas embere. Már mint kiszemelt, de még ki nem nevezett pécsi püspököt. Nagy Lajos t küldötte IV. Károly császárhoz ban

is

megtartotta.'^ Mint ilyen

Nürnbergbe, hogy ezt veje,

I\'.

Rudolf osztrák herczeg

kiengesztelje.

E

hogy kétezer

forint ajándékkal lepte

herczegekhez

is

iránt

küldetésében a császár annyira megkedvelte,

t

1367-ben

meg.° Nagy Lajos a bajor

küldötte követül.^'

Vilmos a pápai szentszéknél

is

kedvelt ember. Mint pécsi

püspök már 1361-ben megfordult Avignonban s a pápa és a collegiuma részére 3400 aranyforintot ajánlott fel.^

bíborosok

majd

Péter volterrai, IV.

flórenczi

Károly császárnál

püspököt, mint pápai követet,

támogatta.

Ezért V. Orbán pápa 1364

május 23-án nagyon meleg hangon tolmácsolja

háláját Vilmos

XL Gergely pápa úgy ismerte Vilmos hogy sok erénynyel ékeskedik, Nag}^ Lajos kirátynak hségesen és buzgón szolgál s dicsségének emelésén fáradoz. Ezért 1371 szept. 7-én arra szólítja fel, hogy egész erejét fejtse ki a Nagy Lajos magyar királ}' és IV. Károly püspökhöz

levelében.^

írt

pécsi püspököt,

1

ü. o. 335.

-

Koller

:

Hist. Episc. Quinque-Eccles.

1361 január 27-én

egri

is

situs ecclesie Agriensis, vici,

III.

comes

capelle et

A magyar

^

Hajnik

*

1361. (Dl. 5060., 30300.)

5314., 25327.)

—

:

— 86. —

:

Dl.

levt.

1365. (Zal. oki.

—

1363. (Haz. 4.)

II.

—

Okm.

Koller:

Hist.

Episc.

5572.,

Quinque-Eccles.

kora. 288. [Szilágyi S.

:

«

Feje'r: Cod. Dipl. IX/IV. 58.

^

Koller:

«

Hist.

U. az: U.

o.

III.

89.

245.)

III.

84

5573.

III.

—

— 86. —

A magyar nemzet

Episc. Ouinque-Eccl.

I.

—

1364. (Dl.

1366. (Dl. 5463., 5467., 5502.)

Dipl. IX/IV. 58., 75., 76.) '"

5036.!

birósági szervezet és perjog 39. és 59.

1367. (Dl. 5529., 5533., 5535., 5536., 5571.,

Az Anjouk

maga még

„Nos Vilhelmus preposecretarius cancellarius domini Lodo-

Dei gratia regis Hungarie". (Mag}', orsz. J.

84

prépostnak nevezi magát

86—89.

tört.

Fejer

:

—

Cod.

Pór Antal:

III.)

30

ni^ BÉKKFI Rt.MlG

császár

közötti

ellenséges

hogy Nagy Lajos tására

V'isconti

x'iszony

királyt bírja rá a

megszüntetése római

Barnabóval szemben.^

bajor berezegek ügyében kéri

végett

;

s

szentszék támoga-

1371

szept.

27-én a

közremködését a magyar

király-

1373 márcz. 23-án, az esztergomi és kalocsai érsek társa-

nál.-

ságában, a keresztes

hadjárat czéljaira

begylt pénz rzjéül

küldi ki.' -A

ki

megoldott,

pápa és a császár részérl ekkora nagy feladatokat sikeresen

saját királya, a

bizalomra érdemesült,

nem

s a ki ily

lehetett

nagy látókör Vilmos

közönséges ember.* Bizonyára ez a

pécsi

püspök

Nagy

segített megérlelni

Lajosnak egyetem-alapításra irányuló gondolatát,

s kétségtele-

püspök vitte keresztül Nagy Lajos királyhogy az egyetem színhelye Pécs legyen. így érthet meg az a nagy kötelezettség is, melyet Vilmos püspök a pécsi egyetem fentartása érdekében magára vállalt. Vilmos püspöknek a pécsi egyetem alapítása, színhelyének kiszemelése és fennül ez a jeles pécsi nál,

tartása körüli fáradozását szépen egészíti ki az a tevékenység,

melyet

Ern

érsek

prágai

krakkói egyetem ügyében

tól

'

Tkeiner

-

U. az: U.

:

a

prágai''

és a gnesnai

II.

a

kifejtett.*^

Monuinenta Historica Hungáriáé o.

érsek

II.

108

— 109.

123.

'

U. az: U. o. 138.

*

Vilmos püspök pereit megemlíti Némelh Béla: Baranya Szent István-

Ferencz : Baranya múltja és jelene. ( Várady Tomek Geschichte der Prager Universitat. 4 5. Cas. Morawski: Histoire de l'Université de Cracovie.

a jelenkorig. '

:

""'

II.

289

— 290.)

—

I.

16.,

26

27.

NEGYEDIK FEJEZET.

nem

Miért

állították fel a pécsi

egyetemen

a theologiai facultást?

A

egyetem

pécsi

alapítását

megersít

pápai oldevélnek

hogy vele részletesebben foglalkozzunk. S ez az, midn \'. Orbán pápa beleegyezik abba, hogy d pécsi egyetemen egyházi és római jogi, úgyszintén más megengedett facnltást szei^vezzenek, leszámítva a kiválóan

egy pontja

theologiait.

Prága,

megérdemli,

^

Krakkó, Bécs és Pécs egyetemei közül a pápák

csak a prágainál engedélyezték a theologiai facultás

felállítását.

Fleg ha meggondoljuk, hogy az egyetemektl a vallás ersbítését, st Krakkóban még a schismatikusok elleni hathatós védelmet is várták. S adjuk még ehhez, hogy Nagy Lajos király és felesége, Erzsébet, 1345-ben, Kétségkívül felötl jelenség ez.

VI.

Kelemen pápának így

intézésénél

ség

irtak:

Az országtanácsban az ügyek

sokszor szükségünk van theologiai

igen

képzett-

emberekre. Hiszen benn magában az országban,

ország határain körül

is

meg

az

sok a schismatikus és a pogány, akik

hamis véleményekkel és téves okoskodásaikkal gyakran kelletlenkednek. Ezeknek hitbeli választ csak a hittudományokban

emberek tanácsára adhatnánk. De ilyenek oly csekély számmal vannak, hogy Magyarország világi és szerzetes papsága között már régóta egyetlenegy theologiai

kiválóan

jártas

^

m,agister sincs.

-

—

1

Koller:

-

Denifle: Chartularium Universitatis Paris. T.

Hist. Episc.

Ouinque-Eccl.

I.

100.

E II.

mben: Sec.

I.

17.

570.

és

23.

32

RhMIG

DR. BÉKEFI

körülmények között valóban

Ilyen

fontos

Orbán pápa miért nem cngedic meg a

r.

hogy

kérdés,

pécsi egyetemen a

ilieologii füeitlfás felállitását ?

Az egyetemek ken

szervezték

összes

az

különösen theologiai, a másik

egyetemnek tották

A

XIII.

század

a

egyetem

13

A

facultása.

így

28 egyetemet

közül

meg

csak ötnek adták faciiltas

Ezek

az a

és

közül

alapításkor

megtagadott

a

23

a

vagy pápák

theologiai

esetbl

a

századra csak egyetlenegy (Lissabon-Coimbra). a többi

XIII.

meg

22

mindjárt

felállításának jogát,

csak

század kezdetétl

XIII.

alapítottak.

állí-

kívánták.

fogva az avignoni fogság befejezéséig (1379) a pápák fejedelmek

orvosi

helyrl

hanem egyszeren nem

;

keletkezett

elejéig

meg több

theologia

viszonyok és a czél

helyi

theologiai

volt

senki

ki

facultásokat.

a harmadik

jogi,

azután

így

tiltotta

mert a

fel,

négynek

alakult.

Nem

kimaradt.

hogy nem mindeg\iAz egyik

keletkezése mutatja,

mindjárt

Az 1379 és 1500 között alaegyetem közül meg a pápák csak háromnál nem

a XI\'. századra esik.

31

pított

^

engedélyezték a theologiai facultas szervezését.

E

jelenségek magyarázatához a kulcsot a párisi egyetem

nyújtja.

A középkorban három nagy hatalom

volt:

a Sacerdotiiim,

az Impérium és a Stiuiiiim\ vagyis a pápaság, a császárság és az egyetem.

sacerdotium Olaszországban, az impérium

.A

Németországban, a stúdium Franczíaországban, és pedig Parishittudományi facultásával ban honolt. A párisi egyetem az az egész világon a legels lett a hittudomán}' és a bölcsészet terén. III. Honorius és IX. Gergely pápa Parist a tudományok városának

tartják,

Majd meg

a hol különösen a hittudományt tanítják.

^

Paris egyetemét, a theologia szempontjából az

egész világra szólólag forrásnak tekintették, melybl a többi

S éppen

tanintézetek csermelyként fakadnak.

tása

miatt

'

mondották

Hanuy Ferencz

:

egyetemekrl. (Katholikus

el

A

róla,

hogy

theologiai

Szemle

tanszak

Denifle

'

U. az

:

:

Chartularium

U.

o.

T.

II.

kizáratása

1.

1

I.

VI.

egyes

1.

középkori 1130.)

—

— 800.

Universitatis Paris. T.

Sec.

stiidioriim'^'-^

959—981, 1124-1125.

1903.

Denifle: Die Geschichte der Universitaten. '

theologiai facul-

„sfiuliiim

I.

Introductio XXVIII.

A PÉCSI EGYETEM.

A XIW században sedis stúdium)

a

római szentszék egyetemének (romanae

a

V. Orbán pápa meg abban hogy tudomása szerint még nem volt

czímével

meggyzdésben

33

illették.

volt,

^

hely, a hol a katholikus igazságról helyesebb fogalmat alkottak

egyetemen^

volna, mint a párisi

Mindebbl a

egyetemnek

párisi

rendkivüli

jó

hire

és

tükrözdik elénk. Nagy is volt iránta a bizalom. Nemcsak egyes fpapok, hanem jogtudósok, st maguk a pápák is kikérték egyes vallási kérdésekben a párisi egyetem

tekintélye

véleményét

A

egyetem

Nem a

a

ennek

egyháznak

meghallgatása

épségben

tanainak

vallás

zsinatok

és

tartása

egyetem

párisi

A

egyetem

párisi

gnonba

st

elszeretet

az

midn

felfogását

hitbeli

párhuzamba

nem

azért

Ez különösen

kisérte.

Helyesen veszi észre a tudós Denifle,

tették át.

engedték

meg

egyetemeken a theologiai facultas

iránti

hog}?-

kedvezésbl,

korukban keletkezett

az

mert azt tervezték,

felállítását,

majd egész Európából Parisba mennek a theologus hallgatók, s ez által a párisi egyetem híre- neve

íg\'

egyetemi

növekszik.

'

Hanity Fevencz felfogását

így

theologiai

,,.A

középkori egyetemekrl" és

^

a pápák székhelyöket Avi-

az avignoni pápák éppen a párisi egj'etem

még

párisi

bizalmat a pápák részérl

ápolt

iránt

akkor növekedett nagyra,

hogy

a

tekintetében.

kezdték

határozataival

határoztak.

volt

*

nagyrabecsülés,

vag3'is

után

rszeme

valóságos

kevesen voltak, akik a

pápák

állítani.

a

csak

és

katholikus

tanszak kizáratása egyes

czím tanulmányában

szerkeszti

meg:

Deniflétl

eltér

„Az avignoni tartózkodás

idejében a pápák jóindulata a párisi egyetem iránt értheten

fokozódott és talán ennek

de

még

inkább a párisi egyetem

'

Denifle

:

Die Universitáten des Mittelalters.

-

Denille

;

Chartularium Univ. Paris. T.

Hasú. Rashdall .525—529. ^

I.

is.

némi hanyatlásának tudandó be

tekintélye

*

C.

Morawski

Renaissance ^

I.

Denifle

:

:

The

az,

I.

705.

Sec.

II.

VII.

Universities of Európa

in

the

Histaire de l'université

II.

de Cracovie.

5. :

hogy az Avi-

Die Universitáten des .Mittelalters

I

705.

1.

Middle -Ages

Moyen

.Age et

DR. BÉKEFI RÉMIG

34

gnonban székel pápák Parisnak eljogát

a theologiára

nagyobb

eniphasissal kezdték védeni és érvényesíteni."^

Én részemrl e nézetet nem osztom. Mert a párisi egyetem hanyatlásának okai és jelenségei valóban nem késztethették az avignoni pápákat, hogy a theologiai oktatást a párisi egyetem monopóliumává tegyék. Sokkal természetesebb az, hogy a Francziaországban él pápák franczia befolyás alatt sokkal jobban felkarolták a párisi egyetem érdekeit s ezért kerülték

az

egyetemeknél

új

a

theologiai

facultas

felállí-

tását.

De nézetem szerint nem szabad a dolgot tisztán a párisi egyetem szempontjából tekinteni. Van itt még egy más szempont is, s ez a katholikus egyházé, amelyet szintén meg világosítanunk.

kell

A

IV. lateráni zsinat

1215-ben minden érseki székhelyre

egy-egy theologust rendel, hogy ez a

papokat a szentírásra

és a lelkipásztorkodásra megtanítsa.- Ezt az intézkedést

nem

lehetett végrehajtani,

hagyja

hogy

meg

—

nem

azonban

volt elég theologus.

Ezért

Honorius pápa a fpapoknak és káptalanoknak,

III.

theologiai

külföldi

mert

—

egyetemre

ez alatt természetesen

De ennek sem Tamás is arról panaszkodik, hogy a IV. lateráni zsinat határozata még most sem lépett életbe. Ilyen állapotra találunk még a XIV. században is. Szóval még a XIV. században sem volt ritka eset, hogy érseki székhelyen nem tanított^ik theologiát. Vegyük most már a pápák helyzetét. Nekik a katholikus

Parist érti

meg

lett

küldjenek tanulékony embereket.

a kell eredménye

;

mert Aquinói Szent

''

vallás

tanainak

épségét

megrizni

kötelességök.

valahol az egyetem-alapítás szóba került,

az

aggodalmuk,

ebbl valami zése

eltt

baj

teljes

vájjon ?

a

katholikus

nem

Ha

tehát

volt-e természetes

vallásra

nem

hárul-e

Különösen a theologiai facultas engedélyebiztosítékot

kellett

szerezniök

a

katholikus

egyház szempontjainak és érdekeinek megvédésérl. így azután a püspöki székhelyek általában már elvileg elestek egyetemükön

'

Katholikus Szemle 1903. 976.

*

.Vaus?: Sacr. Conciliorum nova

'

Denifle

:

et

ampl. Collectio XXII. 999.

Die Universitáten des .Mittelalters

I.

336,

707—709.

:

A PHCSI EGYETEM.

a theologiai facultas is

;

hiszen

De még az

—

felállításától.

miként Pécs' és Krakkó

•

nem mködött

iskolájukban

káptalani

35

theologus.

székhelyek sem nyújtottak kivétel nélkül

érseki

reményt a theologiai

facultásra

még egy

sem

theologust

midn

nézve,

több

elteremteni

tudtak

a

helyütt

káptalani

iskola részére. Ily viszonyok között tehát a pápák éppen a katholikus egyház szempontjából nagyon megnézték, hol engedélyezik a

theologiai párisi

Ez

megbíztak.

— ték,

ezt annál inkább

katholikus

a

szervének ismerték

theologiai

S

facultást.

egyetemet

az

s

itteni

az oka, hogy ha már a

is

szervezését engedél^-ezték

facultas

hséges

facultásban teljesen

theologiai

annak

a tény volt

megtették, mert a

is

egyház megbízható,

nem

is,

mint Bologna, Padua és Perugia esete mutatja

egyszer

—

kikötöt-

hogy az els tanárok olyan emberek legyenek, a

párisi va^^y

más

híres

világosan kitnik, hogv'

promoveáltak.- S

egyeteuieii

nem

els sorban

likus vallás érdeke lebegett

hanem

a párisi egyetem,

kiket a itt

már

a katho-

a pápák szemei eltt.

A nagy nyugati schisma kitörésével a helyzet egészen megváltozott. A párisi egyetem theologiai facultása, V. Károly franczia király hatása alatt, VI.

Orbán pápa odahagyásával

késbb

ellenpápához csatlakozott.'' S báseli

éppen

zsinaton

a

párisi

a

is

VII.

pisai,

Kelemen

konstanzi és

egyetem tanárai voltak

leg-

hevesebb támadói a pápaságnak. Természetes tehát, hogy a pápák bizalma a nyugati nagy egyházszakadás kezdete óta a párisi egyetemtl elfordult ezt a katholikus egyház tanainak ;

h

tolmácsául

alapított 31

nem

egyetemnél

leszámításával

—

Mindezeket

'

tekintették,

a

hanem

theologiai

az

1379 után 1500-ig

facultást

—

három

eset

engedél3'ezték.

összegezve

már kimondhatjuk, hogy

most

Helyesen veszi ezt észre Szvorényi Mihály: De causa non permissae Theologicae in Universitate Ouinqueecclesiis a Ludovico I. rege

Facultatis instituta

czim

kis

dolgozatában.

Ungariae Amoenitates. Fasc.

A

I.

8

—

{U.

az:

Históriáé

P^cclesiasticae

-

Denijle: Die Geschichte der Universitáten

^

Denifle: Chartularium

I.

207., 549., 706.

552—639.

—

Áldássy Antal Orbán haláláig 1378—1389 Aschbach: Geschichte der Wiener Universitát I. 372—375. L'niv. Paris.

III.

nyugati nagy egyházszakadás története VI.

317—326.

—

Regni

9.)

3*

36

DR.

Orbán pápa

r.

Pécsett azcrt

faenltas felállítását, mert

az avignoniak theologns

—

BÉKÉM KHMIG

arra

hallgatója

—

törekedett,

legyen,

engedélyezte a

iiciii

theologiai

miként a többi pápák, különösen s

hogy Parisnak minél több párisi egyetem minél

igv a

Jobban virágozzék; s mert a katholikns vallás tanainak épségét

Magyarországon úgy is

'

ha a magyarok

Csak mellesleg említem meg, hogy Kaufmaiui az egyetemeken

logiai facultas

(Die

sem

látta legjobban biztosítva,

a párisi egyetem theologiai faeiiltását hallgatják.^ a theo-

szervezésének mellzését a pápák anyagi érdekeire vezeti vissza

Geschichte der deutschen

Universitáten

maga, sem a tények nem bizonyítják.

II.

16.)

—

Állítását

azonban

ÖTÖDIK FEJEZET.

A

egyetem tanárai

pécsi

és hallgatói.

Lajos király Bartolominco Piaccntinit óhajtja

A'í/íy

nyerui

pécsi

—

tanárnak.

egyetemi

Bolognai

íiieg-

Bettino

fia

Galvano pécsi egyetemi tanár elete, érdemei, fizetése, küldetése, távozása Pécsrl, tanárkodása a bolognai egyetemen és tudo-

—

mányos irodalmi mködése. Saraceno di Padova és Illicini Péter nem {'olt pécsi egyetemi tanár. Csót Benedek fia György, Kanczellár János, Szllösi Fábián fia György és László fia

—

—

Lukács egyetemi hallgatók Pécsett. A pécsi egyetem tanárainak és hallgatóinak kiváltságai, szabadságai és mentességei.

—

A

pécsi egyetem

dalmak.

—

A

fanárai részére fentartott egyházi java-

pécsi egyetem tanárainak és hallgatóinak föl-

mentése a residetitia-tartás

Tudomásunk van

róla,

alól.

hogy Nagy Lajos királyunk már

1360-ban, tehát a pécsi egyetem alapítása eltt hét évvel megkereste Carrara

paduai herczeget, engedné majd

át

az alapí-

tandó egyetemhez tanárul Bartolommeo I^iacentinit, a paduai

egyetem tanárát/ Ez a lépés azonban eredménytelen maradt. A pécsi egyetem tényleges tanárai közül csak egyet ismerünk de eddig ezt sem az igazi nevén hívták. Rendesen Galvanus Bethini néven emlegették st röviden miként a ;

—

;

Ábel Jen'-

jeles

^

Padova *

is

—

csak a Bethini elnevezést használták.

Franc. Maria Col/c III.

:

Stoiia

Scientifico-Letteraria

dello

studio

di

46.

Egyetemeink a középkorban.

(A pécsi egyetem története

1900.

12,

19.)

i>

52.

—

.Ábel

használja

nyomán S~ilvek Lajos a

,

Bethini'"

elnevezést.

: ;

38

OK. HtKKl-l

tanárunk valódi

Pedig a mi pécsi egyetemi

Bdtino

neve

Bolognai

Galvano,^ röviden Bolognai Galvano (Galvano

fia

A

Bologna).

KÉMIG

édes atyjának a neve marad

meg

tudomány használatára.

a

Bolognai Galvano az egyetemet Paduában végezte a paduai egyetemen tiszteletreméltó

kezdte

innét

s

révén

élete

s

itt

Az egyetemi tanárkodást

avatták az egyházjog doctorává.

és

di

Bettino tehát ezentúl csak mint Bolognai Cialvano

a

pécsi

is

tudományossága

jutott

eg^^etem

egyházjogi

tanszékére.-

Bolognai Galvano az egyetemi tanárkodás mellett nagy

püspöknek is, a kinek tanácscsal kápsok dologban kezére járt. Vilmos püspök

segítségére volt Vilmos pécsi szolgált és

hozzájárulásával

talana

—

—

saját

javadalmából

püspöki

évi

—

mai háromszáz ezüst márkát, vagyis hatszáz aranyforintot értékben körülbelül 6900 koronát biztosított Galvani részére, meghatározott részletekben. Ezenkívül odaadta Galvanónak

—

Ürög (Baranya vm.) forintra

—

mi hetven arany-

falut tizedjövedelmével, a

mai értékben minteg}^ 805 koronára

—

rúgott

továbbá azt a pécsi házát, a melylyel négy oldalról szomszéd Paduai Szerecsen (Saraceno háza, Pesch

nev az

—

di

Padova)

János kamarás

telke,

a név többi része hiányzik az oklevélbl

pécsi timár és

István

adomány Galvano

tolnai

fesperes

szállása.

utódaira és örököseire

is

—

Mindez ha

érv^ényes,

a római pápa beleegyezik.''

Hogy Vilmos

pécsi

püspök mily

bkezen

gondoskodott

Bolognai Galvano pécsi egyetemi tanárról, egy kis összevetés

fényesen igazolja.

Nagy Kázmér

egyetem

lengyel király a krakkói

levelében a tanárok fizetését így állapítja

meg

:

alapító-

Az egyik évben

a Decretum, a Decretales, a Codex és az Infortiatum tanára

'

„Dilecto ..

die

Jan.

ult.

mag. Col/e

.

filio

Galvano Bethini de Bononia

Faduae.

Praes.

ü.

civi

Bononiensi, decretorum

129.

—

„1368. Indict.

VI.,

Galvano de Bononia Deciét. Doctore,

filio

(Koller: Hist. Episc. Quinqueeccl.

doctori"

Bettini de contracta S. Malgaritae".

Ex

III.

.\lem.

i

Com. Pad. (Franc. Maria

:

Storia Scientifico-Letteraria dello studio di Padova.

*

Függelék IX.

*

Koller:

Dipl. IX/IV.

Hist.

sz.

Episcop. Quinque-Eccl.

429—431.

III.

46.)

oki. III.

129—131.

—

fejér: Cod.

39

A PÉCSI EGYETEM.

negyven-negyven, a Liber Sextus, a Clementinák és a X'olunien meg húsz-húsz márkát kap. A másik évben a

professora

Digestum vetus és a Digestum nóvum tanára negyven-negyven, meg húsz-húsz márkát. A szabad mvé-

a physika két tanára szetek tanára

adják

iskoláját

márka

—

jár,

márkát,

tíz

neki tanítás czéljára a Bold.

s

Az egyetem

át.

rectorának,

miként ez más egyetemeken

Szz

fáradságáért,

tíz

szokás. Mind-

is

ezeket a fizetéseket a wieliczkai sóbányák jövedehnébl utalják ki

kántorbjtök hetében.^

E

szerint tehát

egyetemi tanár

sem

czadrészét

még

legjobban javadalmazott krakkói

a

Bolognai Galvano

is

fizetésének

még

a nyol-

kapta.

W

Orbán pápa utódjának, XI. Germind magát, mind barátját. Bolognai Galvanót jóindulatába ajánlotta. A pápa 1371 szept 7-iki válaszában meleg hangon biztosítja Vilmos püspököt, hogy szeretetével mind t, mind Bolognai Galvanót ez utóbbit különösen nagy érdeVilmos pécsi püspök

gelynek

—

meiért

—

körülfogja.

'-^

Érdekes, hogy Bolognai Galvano és Albert (de Wasche-

kanonok, mint Nagy Lajos kirátynak a bajor ber-

stein) pécsi

ezegek ügyében

XI.

Gergely

pápához küldött

követei,

1372

Novában vannak/' S mégis mit látunk Bolognai Galvano még itt, a pápa színe eltt sem tudja keresz27-én

szept.

tülvinni

Villa

szándékát,

szíve

részére

?

mert

adományokat 1372

tett

Gergely pápa a Galvano

XI. szept.

30-án csak ennek

élete

fogytáig szólólag ersiti meg."^

Ug3^ látszik, ez az intézkedés vetett véget Galvano pécsi

egyetemi tanárkodásának, mert 1374 aug. 3-án már a bolognai

egyetem

tanárai között látjuk. XI, Gergely pápa ug\'anis az napon meghagyja a bolognai egyetemnek, hogy Bolognai Galvanót, jóllehet nem a bolognai egyetemen avatták doctorrá, említett

^

Cod. Dipl. Universit. stud. gen. Cracov.

*

T/ieüier

:

^

Tlieiner

:

van még *

Dipl.

:

U.

o.

Koller

:

I.

.Monumenta Historica Hungáriáé

Monum. II.

1

Hist.

Hungáriáé

II.

'3.

108.

II.

123.

—

E követségrl szó

28.

Hist.

IX IV. 429—431.

Episc.

Ouinque-Eccl.

III.

129

— 131. —

I'ejér:

Cod.

;

40

DR. BHKEFI RE.MIG

kebelébe

fogadja

mindama

tanárul,

jogokkal,

kiváltságokkal

és javadalmakkal, melyek a bolognai doctorokat megilletik.'

Francesco Maria CoUc másként vélekedik. Azt Bolognai Galvano azért hagyta

hogy

hiszi,

a pécsi egyetemet és került

el

mert XI. Gergely pápa szánta t ide, hogy mint taner ennek az egyetemnek dicsségét munkálja. S éppen

Bolognába, jeles

ezért szólította volna

fel

pápa a bolognai egyetem

XI. Gergely

püspököt, hogy Bolognai Galvano évi 60 arany forintról 240 arany forintra emeljék, a nélkül, hogy ez a többi tanárokra is irán^^adó lenne. De bármily okból távozott is Galvano Pécsrl, annyi bizonyos, hogy 1374 aug. 3-án már bolognai egyetemi tanár s ez marad 1375- és 1376-ban is. 1379 82, st talán már 1378-ban a paduai egyetemen tanít; de 1383-ban újra Bolognába hívták s évi 200 arany forint fizetést adtak neki. St az egyetemi tanács még két tanuló fia részére is biztosított, három évre rectorát és a bolognai fizetését

—

szólólag,

100 arany

s ezt

forintot,

nem

szállította

le

akkor

sem, mikor a fiúk egyike meghalt. Bolognai Galvano 1395-ben már tore kispap volt és

Girolamo

fia,

életben

nem

élt.

Egyik

1378-ban a paduai egyetemen

késbb Paduában bankár

lett

s

járt.

Vet-

másik

még

1403-ban

volt."-

Bolognai Gah^ano csakugyan tudós ember. „De

differentiis

canonum" czím munkája halála után nyomtatásban megjelent. Több mvét azonban kéziratban rzik a Vatikán-

legum is

fia,

A

et

ban, e czímek alatt: „Casus, qui iudicis arbitrio relinquuntur"

„Tractatus de decimis" spoliorum",

tione

;

cod.

glossa Opinionem, Gap.

225

— 227.

Itt

„Repetitio in Gap. Gravis de restitu-

2683

fol.

De

1.

ez olvasható:

218—220.;

„Repetitio

constitutionibus" cod. 2683.

in fol.

„Galvanus de Bononia Decreto-

rum doctor anno MCCGLXXI". Helyesen

jegyzi

meg

Collc,

ha ez az évszám helyes, akkor ez a Repetitio Magyarországban készült.-' mert Bolognai Galvano ekkor pécsi eg\'chog3'

temi tanár

volt.

^

Függelék. IX.

-

Francesco Maria Colle

l'adova •'

III.

sz.

oki. :

Storia Scientifico-Letteraria dello Studio di

47—50.

I-rancesco

Maria

Colle: Storia .Scicntilico-LeUeraria dello Studio di

-

;

A PÉCSI EGYETEM.

41

Colle azt hiszi, hogy Saraceno di Pücínvci, a kinel\' teliséGalvano di Bologna Pécsett szomszédos volt/ azonos személy Giovaiini Saraceno paduai egyetemi tanárral. Szerinte vel

ez Galvanóval együtt egyetemi tanárnak jött Pécsre.

Ez azonban di

Padova

tévedés, mert biztosan tudjuk,

1370

és szerémi

hogy Saraceno

meg a meg Nagy

29-én a pécsi/' 1371-ben

máj.

kamara ispánja

s

mint ilyen kapja

pécsi

Lajos

kiráhtól Cherso és Ossero ÍLussin) szigeteket.'^

Hogy Illiciiii Péter soha sem volt pécsi eg\^etemi tanár, már Ábel Jen bebizonyította.'' De meg a pécsi egyetem korai megsznése is kizárja az ö pécsi egyetemi tanárkodását.^' A pécsi eg3^etemnek 1400 tájáról három hallgatóját ismerjük. Csót Benedek fia György, a zágrábi eg3''házmegye kispapja (clericus),

a kisebb rendek fölvétele után, a tudomány gyöngyei-

nek megszerzése végett fölkereste a pécsi egyetemet. Itt tanult Kanczellár János pécsegyházmegyei kispap is. Ez t minden ok nélkül több ízben méltánytalan szavakkal sai\al

egyetemben azzal fenyegette, hogy

Csót Benedek iskolából

György, hog}^

fia

Bepanaszolta egN'úttal

oda

nála,

A

t

hogy

ellenfelét

és

fegyverért a

kérte

Ez meg

e miatt

meg

feddette

is

is

magisternek esett

ez kényszerült haza menekülni.

Szllsi Fábián

Látta ezt Padova.

komoly és

annvira nekidühödött, hogy

aljas szavakkal és ártalmas fegyverekkel a

miért

küldött.

magistert, hasson

többé ne bántalmazza.

magister Kanczellár Jánost

tisztes szavakkal.

tár-

bántalmazza.

ellenfelét megíjeszsze, az

más veszedelmes

vag}^

íjjért,

mi több,

illette s

tettleg is

III.

50

—

.51.

—

Aic/ Je>iö

fia

György''

kéziratai a .Magy.

nev

iskolatársuk

Tud. Akadémia könyv-

tárában. ^

Koller

*

Fraiice.sco

Padova

II.

:

Hist.

Episcop. Quinque-Eccles.

Maria

130.

208.

^

Koller:

*

Századok 1893.

'"'

III.

Col/e: Storia Scientifico-Letteraria dello studio di

Hist.

Episc. Ouinque-Eccl.

III.

107.

89.5.

Ábel jenö Egyetemeink a középkorban. 15—17. Ez értekezés VI. fejezete. V. ö. ezzel Kollányi Fer. :

®

—

:

lUicini

Péter.

(Századok 1895. 243—244.) '

(281.

Tom.

Az okiratban

1.)

IV.

(219.

1.)

ugyan „Gregorius" van, de egy másik adatból

megtudjuk, hogy „Georgius''-nak hívták. 219. és 281.).

(.\Ion.

Vat.

Hung.

Ser.

I.

DK. Bl.KEFI REMlG

42

Ez

is.

Csót Benedek

arra biztatta

az iskolából és tartson

ki

engedett,

meg a szállására. Utjokban nem

indultak

A

János lakását.

mint

Csót Benedek

nyilazott.

nem

Györgyöt, hogy jöjjön

fia

Ez

vele.

st

lehet,

értek,

György

látta,

forog veszélyben.

élete

Nem

nyilához kapott.

ez társaival

ide fia

kettecskén

s

kerülhették

el

Kanczellár rájuk

együtt

hogy tovább mennie

Miért

fogta

is

magát,

az volt ugyan a czélja, hogy ellenfelét

leterítse,

hanem hogy

mentse

de nyila Kanczellár Jánost mégis oly veszedelmesen

:

hogy ez

találta,

egyházi rendeket

meg-

három napra meghalt. György késbb szerette volna a nagyobb

rá

Csót Benedek

ráijeszszen és egyúttal saját életét

fia

fölvenni.

is

fölmentését a szabálytalanság

Rómába

fordul

tehát

és

kéri

1400 jún. 7-én oly választ

alól.

kap, mely öt a nagyobb egyházi rendek fölvételére és egyházi

javadalom elnyerésére

A

följogosítja.^

felek ellenségeskedésének

másként Fábián

beszéli

Ez ugyanis

György.

fia

levelében így nyilatkozik

egyházmegyei

:

fia

György

kissé

társa, Szllösi

Bonifácz elé terjesztett

IX.

korában Csót György zágrábi

Ifjú

a pécsi iskolába

clericussal

részleteiben

lefolyását

Benedek

Csót

el

Egyik tanuló

járt.

társuk egy alkalommal oly hírrel jött hozzájuk, hogy Kanczellár

János

kispap

pécsi

meggyilkolása.

íjjal,

igazságot.

A

karddal

fölfegyverkezve

czélja

az iskola rectorához

el

és

nyíllal

nem kevesebb, mint Csót György Ez a szörny hír hallatára megkérte t, menjen

közeledik feléjök s

s

szólítsa

föl,

hogy tegyen közöttük

rector tüstént félbeszakította

eladását, elhagyta

az iskolát és a közeled Kanczellár Jánoshoz ment. Hatalmas per-patvar

keletkezett

Ennek hevében Kanczellár

közöttük.

János egy bottal fejbe akarta vágni a

mind

rector,

(Szllösi Fábián

fia

rectort.

Ekkor mind a

György) a nyomukban lev

tanulókat segítségre szólították. Erre kapja magát Csót György, s

valahonnét hátulról

valamit bal

fia

—

— a nélkül, hogy errl

rányilazott Kanczellár Jánosra.

A

is

tudott volna

lövés ezt éppen

találta s rá három napra meg is halt. Ez eset kapcsán megtudjuk azt is, hogy vSzllsi Fábián György késbb a nagyobb egyházi rendeket föl akarta venni,

szemén

'

.Mon. Vat.

;

Hung.

Ser.

I.

T. IV.

219-220.

^

A PÉCSI EGYETEM.

s

ezért

S

ezt

43

a szabálytalanság (irregularitas) alól

1400 decz. 5-én meg

is

fölmentést kért.

kapta.

László fia Lukács pécsegyházmeg^^ei kispap Pécsett végezte Ugyanitt

tanulmányait.

még

ez késsel, az

Az

acolytus

nem

véletlenül s

másik clericus

járt eg}'

csak az .,acolytus"-ságig

Egy

jutott.

meg

ostorral

a

is,

ki

ekkor

ízben Lukács lakásán

Lukács egész

játszott.

rossz akaratból társának a karját megütötte. éjjel semmi fájdalmat sem érzett; már megdagadt a karja s ers fájdalma is

acolytus a rákövetkez

de a másik

éjjelre

volt.

Lukácsot természetesen nag\-on

meg

az acol3'tus

is

érintette

a dolog.

is,

orvoshoz fordultak. Ennek tanácsára négy-

öt köppölyt tettek a sérülés helyére

de ez ekkor

;

megdagadt. Az acol3'tus az orvosok nézete szerint

még inkább

—

—

legalább

Lukács igy adja el a dolgot a köppöh'özés után keletkezett daganat és egy másik fekély következtében tizenkét nap alatt meghalt. Ez is még halála eltt kijelentette, hogy nem a játék közben szenvedett sérülés, hanem más László

fia

baj oltja ki az ö életét.

Lukács mindemellett is

Rómába

akarta venni.

föl

Bonifácz pápa 1402 bináról nevezett

kormányzóját

is

pap maradni,

szeretett volna

kiközösítés

st még

pedig

IX.

egyház áldozópap-biborosát, a pécsi püspökség hogy Lukácsot, ha annak az egyháznak,

utasítja,

is.

Ha Lukácsnak

kegyúri joga volna, ezt veszítse

A

;

fölmentésért.

tehát

fordul

tett,

saját kérésére oldozza

az emberölés vétségétl és büntetésétl,

talanság alól

esett

'24-én Alsáni Bálintot, a Szent-Sza-

febr.

meh'et az acolytus szolgált, eleget föl

alá

a többi egyházi rendet

az

s

így a

szabály-

egyházban hbére vagy

el."^

egyetem tanárai és tanulói mindazokat a kiváltságokat, szabadságokat és mentességeket megkapták, melyek pécsi

az eg3^etemi

tanárokat

hallgatókat

és

általában

megillették.^

V. Orbán pápa 1367 szept. 2-án kéri és buzdítja királyt,

hogy

a

királyi

alapítólevél

tervezete

Nagy Lajos

szerint

a

egyetem részére engedélyezett kiváltságokat véglegesen

Tom.

IV. 281—282. 412—413.

1

Mon.

Vatic.

-

Mon.

Vat.

*

Koller: História Episcop. Quinque-Eccles.

Hung.

Hung.

Ser.

Ser.

I.

I.

T. IV.

III.

98.,

100.

pécsi bizto-

DK. HÉKKl-l RÉMIG

44

meg

sitsa és ersítse

magistereknek

és

adományozzon meg mások is

s

Hogy

mind

doctoroknak,

a

lesz,

bkezséggel újakat mind az újakat maga is.

királyi

a régieket,

tartsák érvényben.^

min

itt

ha helyénvaló

s

;

hallgatóknak

kiváltságok, szabadságok és

forognak szóban, a krakkói egyetem

élete

mentességek

részletesen tájékoz

bennünket.

Nagy Kázmér

egyetemre mennek vagy innét jön-

ugyanis, a kik a krakkói Leng3'elország

nek,

vámot

Ha

vagy

vagy

sem

s ezt

;

gátolhatják.

Ha

Krakkó

a

mészárosok,

valamelyik hallgató a

vagy fát vám- és tizedmolnárok a gabona meg-

méhsört, a márcziusi

lisztet,

Krakkó város határán

pénzökkel szabadon

és

innivalót küldenek, ez

városába vámfizetés nélkül bejut gabonát,

váraknál

valamelyik egyetemi hallgató részére

barátjai enni-

sem mások meg nem

és

fizetnek s lovaikkal, könyveikkel,

bútoraikkal

ágybelijökkel,

járhatnak- kelhetnek. szülei

nem

hidaknál

utaknál,

területén

és szálláspénzt

ruháikkal,

13(j4-iki alapítólevele szerint

lengyel király

sört,

a bort

kívül szerzi be, mindezt

fizetés nélkül szállíthatja.

A pékek

és

örléseért és a kenyérsütésért az egyetemi hallgatótól se köve-

teljenek

mint a mennyit a krakkói

többet,

Ha Lengyelország

fizetni.

polgárok

szoktak

területén lengyel alattvalók valamely

eg\'etemi hallgató vagy szolgája (familiáris) lovát, pénzét vag\'

egyéb jószágát elrabolják, a király köteles a kárt megtéríteni s ezenkívül a gonosztevt kinyomozzák és megbüntetik. Ha

nem

ezt a vétséget

nem

téríti

lengyel alattvaló követi

ugyan meg, de az

el,

a

királ}'

illet külföldi uralkodónál

a kárt

közben-

hogy a kár megtérüljön. Megígéri a király, hogy az egyorvostudomány és a szabad mesterségek eladására szükséges iskolai helyiségrl, továbbá a doctorok,

jár,

házi és római jog, az

mesterek,

hallgatók,

másolók,

részére szállásról gondoskodik.

könyvboltosok

A

polgár és két hallgató megállapítja

Ha

és

szállások árát s

azt

emelni

pedellusok két

krakkói

nem

lehet.

a lakásban valami elromlik, a háziúr azt évenkint köteles

megcsináltatni jelentés

'

után,

Koller

:

;

s

ha

ezt

kijavíttatja

Hist.

nem

meg, a lakó, elzetes bea házat és a költséget a házbérbl teszi

Episc. Ouinque-Eccl.

III.

KH.

45

A PÉCSI EGYETEM.

Ha az nem

lefogja.

lakik, a ki

kivan

hallgató

egyetemi czélra kiszemelt házban olyan ember

teszik le az esküt, neki

is

meg

is,

s

;

a

saját rectoruk van.

engedelmeskednek

Eltte

pereikben

s polgári

a doctorok, mesterek, pedellusok és könyvboltosok

tartoznak

eléje

hetek

oda egyetemi

s

távoznia kell a

behurczolkodni, az idegennek

Az egyetemi hallgatóknak

lakásból.

k

egyetem kötelékébe,

tartozik az

s

egyházi vagy

nem

bíróság elé

világi

idéz-

mégis megtenné, prágai garasokban számí-

ezt

ki

márka bírságot fizet. A rector ítéletétl nincs föllebbezés. De ha a rectori ítélet ellen azt hoznák fel, hogy érvénytelen vag^' igazságtalan, e dologban az egyetem tanácsosai tartanak a milyen a vizsgálatot. A hallgatók kisebb bnügyeiben is a rector szóbeli sértés, a vérzést okozó pofozás és öklözés tott

tíz

—

bíráskodik.

Ha

—

az egyetemi hallgató, doctor, mester, pedellus

vagy könyvboltos tolvaj, házasságtör, parázna, gyilkos vagy fbenjáró bn elkövetje, az ilyen ügy nem a rector elé tartozik hanem ha az illet pap, akkor a püspök, ha pedig

—

;

akkor a király bírósága

világi,

elé tartozik.

.S

ez utóbbi eset-

ben nem a hazai szokásjog vagy az egyetemi statuttmi, hanem az

országos

törvény

szerint

hoznak

ítéletet

meg

de

;

kell

engedni, hogy megbízható emberek tanúskodásával tisztázhassa

Ha

magát.

az

egyetem

kötelékébe

tartozó

említett

egyének

nagy vétségrl vádolják, elfogásnak és letartóztatásnak csak a rector határozott engedelmével vagy megkeresésére lehet helye de ekkor is vigyázni kell, hogy az illet vagyonát el ne idegenítsék. A kit a rector az egyetemrl bármel3'ikét kis ,vagy

;

azt rectori

kizár,

onnét rögtön

megkeresésre a város ügyvédei és polgárai

és

nem

lesz

Az

eltávolítják.

hatja be s neki ételt és

kölcsönözhet.

italt

ilyent szállásra senki

nem adhat

Ennek

után havonkint egy garas

jár.

ki

A

ható.

minden márka

fizetéses tanszék tanárait az

Ha

megoszolnék, a többség akarata dönt. végett.

nekik, ha megszorul-

szolgálata fejében

illet facultas hallgatói választják.

egyént a királynak

a hallgatók .Az

ig\'

véleménye

megválasztott

vagy biztosának bemutatják megersítés

Doctor vagy magister, vagyis tanár rectorrá

Az egvetemi

sem fogad-

nem ajándékozhat

Az egyetemi hallgatóknak Krakkóban

egy bankárjuk vagy zsidajuk, a

nak, zálogra kölcsönöz.

el,

nem

választ-

hallgató rectorsága idején egvik facultáson

46

DR. BÉKEFI RliMIG

sem

hozzájárulása

hogy

küldi, lati

is

A

szükséges.

hallgatók a tanárok

(officialis)

Krakkó városába

így a hallgatók a felolvasások keretébl a gyakor-

hivatkozásokhoz szokjanak.^

—

római szentszék

—

IX. Bonifácz pápa ügy látszik 1404) megengedte a pécsi püspöknek, hogy a

idején (1389

pécsi székesegyházi, továbbá a szent Jánosról várbeli és a szent Péter tiszteletére

egy

ságot

eltt a

hallgatók beg^-akorlása végett a

helyettesét

térre lépjenek és a

A

a

ennek elfogadásához a krakkói kanczellár

püspök az

krakkói

Midn

vizsgálatot.

tehet

vizsgálatot leteszik,

egyetem

ízben a pécsi

—

tanárai részére fentarthatja,

már más egyházi javadalmuk

nevezett

pécsi

avatott pozsegai prépost-

egyházjogi

még az

esetre

római jogi

és is,

ha ezeknek

van.-

Orbán pápa 13t)7 szept 12-én, Nagy Lajos király kérésére, a pécsi egyetem tanárait és hallgatóit, bármily egyházi javadalomnak legyenek is birtokában, öt évre fölmenti a resi\'.

dentia-tartás, vagyis a helybenlakás kötelezettsége alól s bizto-

részökre

sítja

naponkinti

jav^adalom

a

osztalékot.

összes jövedelmét, leszámítva a

Egyidejleg

utasítja a pécsi püspököt,

a pécsváradi apátot és a pécsi énekl- kanonokot, gondoskod-

janak

róla,

hogy a

pécsi

egyetemen tartózkodó tanárok

és

hallgatók javadalmuk jövedelmét megkapják.-'

Ezt a kiváltságot 1376 jan. 16-án, a pécsi egyetem kéréXI.

sére,

kanczellárt küldi

apátot

\'égre-

és a pécsi

ki."^

'

Codex Diplomaticus Koller:

'*

Függelék.

*

Koller:

Dipl. I.X'V.

intézkedésének

püspököt, a pécsváradi

-

Hist. I.

O

pápa megújítja.

Gergely

hajtóiul a passaui

és

Hist.

107—110.

L'niversitati.s stiidii generális

Episc. Ouinque-Iíccl. II.

sz.

III.

Cracoviensis

I.

1

— 3.

333—334., 380—383.

oki.

Episcop. Quinque-Eccl.

III.

178—181.

—

Fejér: Cod.

HATODIK FEJEZET.

Mikor sznt meg a

pécsi eg3^etem?

—

Az l402-ik év körül még fennállott a pécsi egyetem. Hunyadi Mátyás 1465-iki levele eldönti, hogy Pécsett 1465-ben A pécsi schola maior 149-ben nem már nem volt egyetem.

—

egyetemet jelent.

—

Croke, Angolország velenczei követe 1530-

ban magyar egyetemet említ

;

Miklós a Hungáriában egy szóval egyetem létezésérl.

—

beszél.

—

—

Oláh

sem emlékezik a

pécsi

nem a

de ez

pécsi.

Gregoriáncz Pál sok pécsi hallgatóról után

Istvánji Miklós szó-beszéd

—

írja,

hogy Pécsett

Szerdahelyi Gábor

1543 eltt 2000 Timon Sámuel és Szerdahelyi számot már 4000-re teszi. Gábor a XVHI. században mondják, hogy a mohácsi csatában A pécsi cztmeres kövön 300 pécsi egyetemi hallgató esett el. egyetemi hallgató

volt.

—

e

nem a

pécsi egyetetn czímere van.

— —

.4

egyetemi gradussal bíró tagjai a XIV. és

1402

febr. 24-iki

oklevél említi,

pécsi káptalannak

XV.

században.

hogy ez évet megelzleg

Lukács a pécsi egyetem hallgatója volt.^ E szerint tehát a pécsi egyetem 1402 körül még fennállott. A pécsi egyetem fennállása idejének meghatározásánál dönt bizonyítékul szolgál Hunyadi Mát3'ás királynak 1465-iki levele II. Pál pápához. S éppen ezért ez az oklevél a legnagyobb László

fia

figyelemre érdemes.

S mily különös

véletlen.

Eme

oklevélnek

éppen

helyét, a melyre a bizonyitás súl3-pontja esik, eddig

1

Mon.

Vatic.

Hung.

Ser.

I.

T. IV.

412—413.

—

azt II.

a

Pál

DR. HHKtFI RhMlO

4S

—

pápa x'álaszából

szövegben

hibás

ismertük.

Oklevélkiad-

N'ányainkban ugyanis a szóban forgó helyet igy „in

regno Hungarie,

aniplo et

licet

fertili,

non

k()zlik

:

.

.

.

.

aliquomodo

viget

stúdium generálé".^ Ez az elrontott szöveg azután az embereket félrevezette.

Nekem már

szemet

jó ideje

szúrt.

Ereztem, hogy a szöveg

nem

alakjában és értelmezésében megnyugodni

eddigi

Mindenekeltt

a

értelmének

„í'/^v^'

lehet.

megállapítása

volt

S éppen az egyetemek életérl szóló oklevelek terminológiájából kitnt, hogy a viget szót „vaii'\ Jciezik" érte-

feladatom.

lemben

használják."^

A

„viget"

eme

értelme nyilvánvalóvá

a

Szerencsére,

hogy a

tette,

nem Magyar Nemzeti Múzeum

aliquomodo sttidimn

viget

szöveg

generálé"'

állhat

.,11011

meg.

kéziratainak

tanulmányozása közben kezembe került a szóban forgó Fraknói Vilmos sajátkez másolatában, mely a oklevél, vatikáni regesták alapján készült.

Itt

már

ezt a helyes szöveget

amplo et fertili, íion viget aliquod stúdium generálé". Teljes megnyugvás kedvéért, de meg tekintettel ama nagy mveldéstörténeti érdekre, mely találtam

„In regno Ungarie,

:

licet

ehhez a helyhez fzdik, Rómában az egész oklevelet lefényképeztettem/' S ebbl már kiki meggyzdhetik, hogy a helyes szöveg miként hangzik,

A

(-1.

ábra.)

így most már Hunyadi Mátyás király levele egészen világos. nagy szellem fejedelem ugyanis 1465-ben ezt írta II. Pál Roller:

'

134'i

-

_

.

.

.

1^9.,

Episc. Quinqiie-íiccl. IV. Litteraria.

.

.

1394.,

Docunienta

stúdium

„generálé

facultate".

theologica

378),

Hist.

Hungaricae

versitatis

(Denifle

.

1395.,

vigeat Die

:

l-lf>.

—

Fejér: História

in

qualibet

vigeat generálé, insistendo" (Mon. Vatic. Hung. Ser.

285.

—

~

1399. ápr

legium pauperum Scolarium, qui literarum facultate

generálé, in qualibet licita Ser.

T. IV.

I.

rcsidentibus

119.).

cxistentibus"

.

mben:

17.,

^

Ferenc::

Ennek t.

1480.

litterarum

et

16.,

—

.

.

studiis

i'Theiner 19.,

júl.

:

13 in

Mittelalters

Jitterarum studio

illud

studio

insistere .

.

.

.

loco,

in

debeant".

quibus

Hist.

illa

in

T.

I.

.

III.

I.

ubi

loco,

53, 281,

„quoddam

.

ubi illud

col-

vigeut

(Mon. Vatic. Hung.

„exceptis tamen in

locis, in

Monumenta

28.

pretequam

licita,

des

Universitáten

1402

T. IV. 409, 414, 421, 437.).

Uiri-

U.

Homana

curia

vigeanl generállá,

Hungáriáé

II.

476.)

—

E

22. és 23.

és a vatikáni okiratok lemásoltatásának közvetítéséért Kolhiiiyi

barátom fogadja

e

helyi-itt

is

köszönetemet.

49

A PÉCSI tGYETEM.

pápának: ..Magyarországon

,

;

miért

némelyek, a kiknek

is

van hozzá való eszök és a tudományok masak,

szegénységük,

távolság,

a

n\'elvbeli

vannak egyetemek, nem

kis kárára

mvelésére

utak

az

nem mehetnek

nehézségek miatt

termékeny,

jóllehet terjedelmes és

nincs egyetem (stúdium generálé)

alkal-

és

veszélyei

a

oly helyekre, a hol

az egyháznak és a keresz-

tény vallásnak, a melv'nek fleg a hitetlenek szomszédságában

lev meg

területeken van szüksége tanult férfiakra. Miért

vagy

helyén

is

engedje

Magyarország valamelyik városában mindegyik facultással, állíthassak egyetemet,

hogy

Szentséged,

szervezete és kiváltságai tekintetében teljesen a bolognai egye-

tem mintájára". Pál

II.

pápa

e kérelmet

egyetem helyének kiszemelésével esztergomi

érseket

püspököt bízza

j?écsi

Ebbl

teljesíti^

s szervezésével

Csezmiczei

és

19-én

1465. máj.

János

és az

Vitéz János

Pannonius)

(Janus

meg."-'

hogy hazánkban 1465. máj. 19-én nem így tehát 1465 -ben a pécsi egyetem sem létezett.

kiderül,

volt egyetem.

Ulászló számadáskönyvei szerint a pécsi nagy iskola

II.

1495 márcz.

(schola maior) tanulói, Bradács jelentése alapján,

2-án három forintot kapnak a királytól^ recordálásért,

vagyis

énekes üdvözlésért.

A

nag}' iskola alatt éppenséggel

hanem káptalani \-olt

iskolát.

városi iskola.*

Ez pedig

De ezen

nem

kell érteni

miként

Pécsett,

kívül volt

káptalani iskola

itt

mondható nagyobbnak.

Álláspontomat megersíti az egyetemek történetének elhunyt jeles búvára,

régiben

iskola olyan helyeken

is

volt,

'

Oklevéltár XVI. sz. oki.

Roller: Hist. Episc. Ouinque-Eccl.

'

1495.

tiiaioris

nagy

egyetemnek nyoma

sincs,

IV.

is,

146

a

ki

— 148.

martii ad relationem Bradacs scholaribus scho/ac

die

Quinqueecclesiensis

3

fi."

{Jofi.

Chrisíian Engel

ungarischen Reichs und seiner Nebenlander. Halle. 1797. *

Békefi

142—143.

Rémig:

.\

nem

szerint

Denifle a hol

-

,Secundo

is.

magasabb színvona-

a városi iskolához viszonyítva,

lánál fogva joggal

egyetemet,

minden városban.

népoktatás története

:

Geschichte des

70) Magyarországon 1540-ig 4S, I.

j

DK. BÉKUl'I RÉMIG

50

nem

kifejezés

s a ^schola niaior"

a stúdium generálé terminus

'

technicusa

Crokc, Angolország velenczei követe,^ király

között ezt jól

Henrik angol

\'III.

házasságának felbontása ügyében, 1530.

1-én a többek

jul.

haza királyának: „Nines kétség" benne, hogy ha

Írja

valamennyi

intézik az ügyet és kenyértörésre kerül a dolog,

keresztény egyetem a

hogy nagyon elnyös volna megnyerni az olasz-, franczia-, német-, íuagyar- és skótországi egyetemek hozzájárulását"."' osztrák Eszerint tehát még lSO-ban is volt egyetem Magyarországon. javára

király

Közfelfogás,

dönt.

,

Igen,

de e tekintetben két ellentétes

azt írja

A

II.

Pál pápának,

Croke

láttuk, 14(30- ben

hogy Magyarorí^zágou nincs

már nem

pécsi egyetem tehát 1465-ben

meg

jelentésébl

cgytiLni.

fenn.

állott

hogy

olvassuk,

azt

magyar egyetem

külföldön tudnak

helyezkedik

állitás

egymással szembe. Maga Hunyadi Mátyás, mint

1530-ban

Kérdés tehát,

létezésérl.

hogy 1530-ban nálunk melyik egyetem állhatott fenn? A pécsi miként láttuk Hunyadi Mát^^ás és az óbudai nem; mert 1465-ben arról értesítette II. Pál pápát, hogy Magyarországon nincs egyetem. Tehát még csak a pozsonyi egyetemrl lehet

—

—

a

szó,

mely

1467-ben

hogy „Mátyás

király

keletkezett.

halála után

között kitört háború véget

Az egyetemi

„épület egyik részét

II.

.

.

.

I.

Miksa

egyetemnek".

része

mindinkább

1491-ben fegyvertárnak használták, 1492-ben

indult:

fekv

pedig a város ... a közel szomszédságban

thurm"

tudjuk,

is

és

Ulászló és Corvin János

1492 május elsején elajándékozták, másik roskadásnak

azt

Ulászló

pozsonyi

a

vetett

de

Igen,

a

tatarozására szükséges cserepet

„Schuster-

egyetemi

az

épület

házfedelérl szedette".^

E

szavakból

egyetem sem

'

„Scholae

existirte,

volt

kiderül

hogy 1530 ban a pozsonyi

majores bestanden aucli an

Orten,

\vo

keine

L'niversitat

und der Ausdruck „scola major" war nicht der terminus technicus

für stúdium generálé". -

tehát,

meg.

{DeniJIe

figyelmet. {Szilágyi S. '

Függelék XVII.

*

Ábel

Jen

:

:

Die

irodalmunkban

Erre az adatra :

Universitáten des

A magyar nemzet sz.

története.

V.

oki.

Egyetemeink

a

.Vlittelalters

I.

legelször Acxddi Ignácz hívta

középkorban

:j6

— 37.

200.)

418. lel

a

A PÉCSI EGYETEM.

De ha 1530-ban sem

51

sem az óbudai, sem a hogyan írhatott mégis az angol követ Velenczéböl 1530-ban magyar egyetemrl Én a dolgot igy magyarázom A középkorban a külföldön tudták, hogy Magyarországon van egyetem. A pécsi, óbudai és

nem

pozsonyi eg^'etem

a

pécsi,

fenn,

állott

':

:

egyetem

pozsonyi

a

ezt

tudatot

fentartották

és

istápolták.

Arról azonban, hogy a X\'. század végén ez egyetemek utol-

pozsonyi

a

sója,

külföld

nem

szép csendesen megsznt, a távolabbi

is

szerzett értesülést,

s

Croke

ig}-

még abban

is

a

hogy Magyarországon van egyetem. Még egy eset lehetséges. Tudjuk, hog\' Hunyadi Mátyás király Budán a Domokosok részére ^iiniversale gyfnnasiitiii"-oi hitben volt,

szervezett,

a

theologiát

és

bvebben el lehessen Ez az iskola

hol

adni

Domokosok hogy a mag3'ar

stúdium generaléja. Lehetséges tehát ennélfogva,

egyetemek

emlékét

a

külföld

eltt

philosophiát,

a

tehát a

szentírást.'

ez

stúdium

a

generálé

rizte meg.

Nagyon jellemz, hogy

(

>láíi

Hungáriájában egy szóval sem

Miklós (1493

— 1568)

az o

a pécsi eg\'etemet. Pedig

enilíti

1516-ban Szathmári György pécsi püspök titkára volt: 1518-

ban meg pécsi kanonoknak nevezték jól

ismerte

irt is

;

róla a

ki.- lg}'

tehát Pécs városát

Hungáriában részletesen, csak a pécsi

eg\'etemrl nincs egy szava sem. Ez pedig lehetetlenség volna, ha a pécsi egyetem az idejében még létezik vala.

Oláh Miklós Hungáriáját szórói-szóra tekkel megtoldotta Gvegoriáncz Pál, a ki vezett kalocsai érsek halt

mond

csak ennyit

hogy

kitelt

Ebbl

:

meg ' O

..Pécsre

id

az

és

új

részle-

megjelelése nélkül

annyi tanuló szokott egybegylni,

volna bellük egy egész hadsereg" .^

csak annyit lehet megérteni, hogy a pécsi egyetem-

^

Pelnis Xiger

-

Nicolai Olahi Chronicon ^Bé/ : Adparatus ad históriám Hungáriáé

'

Katona

*

.

.

.

:

:

Clypeus Thomistarum dedicatiójában.

História metrop. Colocensis Ecclesiae

„tanta

in

ea

rbe

scholasticorum,

confluere solita erat niultitudo. ut exercitum

larum praeterea tanta fit comitas (P. Gregoria/icz <^Be'l:

kiírta

1565-ben mint kíne-

:

unum

et civilitas,

bonas

II.

I.

39.)

37.

litteras

discentium

aequare potuisset

;

inco-

ut .Athenas dicere potuisses."

Breviárium Rerum Hungaricarum Historico-Geographicum.

Adparatus ad

Hist.

Hung.

II.

105.'

4*

DK. BF.KEFI Kl-.MIG

52

nek sok hallgatója

sem

említi.

volt.

Hogy

nem esnek

idejének megállapításánál Isii'áiifr

ezt

tanuló

Miklós (1538

„Volt

írja:

mikor, Gregoriáncz egy szóval

Gregoriáncz szavai tehát a pécsi egyetem fennállása

ügy

ifjak

— 16 ló)

hajdan

Pécsett

az 1543-ik év történeténél

egyetem

is, melybe a a mint uiondják

híres

—

hogy

(")zönlöttek,

mérlegbe.

kevés évvel eme háború eltt kétezerén Istvánt!

eme szavainak

is

—

látogatták".^

maga

nincs jelentsége. Hiszen

megmondja, hogy ezt csak hallomás után „a mint mondják"-ra építeni

nem

Pedig az ilyen

írta.

lehet.

ezt a puszta szó-beszédet nemcsak készpénzül vették,

De hanem Szerdahelyi Gábor 1766-ban már négyezerre Mindezek után valóban meglep, hogy (1715) a mohácsi csatában (1526) elesett

—

a

tette

egvetem egykori hallgatóinak számát.^

pécsi

minden

történeti

alap

—

nélkül

Tinion

Sámuel

vitézek

számát

300 pécsi egyetemi

hall-

gatóval megtoldja.-'

S

ezt

a jelenetet,

hazafias felbuzdulásában írja le. állítják,

a

Timon nyomán. Szerdahelyi Gábor már valóságos drámai részletességgel hitelt érdemel, a kik ügymond

—

—

„Azok tekintélye hogy 3Ö0 pécsi egyetemi karddal cserélte

tollat

föl

;

midn

s

tanárukkal

tanuló,

Mohács mezején

ellensége ellen vitézül küzdött,

élkön,

a kereszténység közös a hitért és a

hazáért dicsségesen meghalt".^

í

Oklevéltár XVIII. sz. oki.

-

„Viget adhuc memória Athénéi, quod proximis annis

captitatem (így) adeo in ea florebat, ut

ex

ante Turcicam

nonnullorum sententia quatucr

millia Scholasticorum consíanter numeraveri t. (Szerdahelyi Gábor et Oppidorum Chorographia. 1766. 269.).

:

Cele-

brium Hungáriáé Urbium '

.

.

.

„.Academici

Quinque-Ecclesienses

trecenti"

.

.

.

[Timon S.:

Synopsis Novae Chronologicae regnorum Hungáriáé, Croatiae, Dalmatiae 1715. P. *

III.

„Illorum autem authoritas fidem

mcretur, qui

asserunt

eadem Academia adolescentes, magistro duce, calamos ac

dum

etc.

139.)

fortiter

contra

communem

christianitatis

campo Mohachiensi pro fide et patria Gábor: Celebrium Hungáriáé Urbium (269—270)

gloriose et

in

trecentos ex

gladios mutasse,

hostem decertarent, in (Szerdahelyi

occubuisse."

Oppidorum;' Chorographia.

1766.

!

A PÉCSI EGYETEM.

A 300 vármegye

Bél Mátyás

leírásánál,

—

mint láttuk

állítást

eme

temi hallgató

semmi

Úgy

is

—

riznek egy zászlónyelet, hogy a 300 pécsi egye-

tartják,

zászló alatt esett

Mohácsnál. íme, Timon

el

hagj^ományt

léletes példájául a történeti

átvették.' Pedig

alapja sincs.

könyvtárban

mvei még

és Szerdahelyi

fölvette a földrajzába.^

is

újabb íróink

az egésznek

püspöki

pécsi

kevés foszlánynyal.

rajta

Baranya

pécsi eg3'etemi hallgató mohácsi \'esztét,

Ezt a tetszets

A

53

teremtettek, szem-

is

mesék keletkezésének

egyetem czimerét ismerik föF azon a mely jelenleg Horváth Antal pécsi ügyvéd tulajdona. Marosi Arnold Pécs sz. kir. város múzeumának igazgatója, kérdezsködésemre, 1008 november 27-én ezt írja a

íróink

pécsi

töredék-kövön,

a czímeres

k

elkerülésérl: „A követ 1883-ban a .Széchenyi-

tér 2.

számú házának

telek

észak-nyugati

építése alkalmával találták.

részén

végérl származó házikó, volt beépítve. Megvolt

munkások

h

képben

van meg.

A

vonalban

halad

A

elttünk.

— csak a

;

a

alsó

k is

jelenlegi

ennek a falába ezt

;

azonban a

A kbe

vésett

sarkát

—

Fels

része hullám-

egyenes vonal harántosan vágja.

m

1799-ben

állítását

Ouinque-Ecclesiensis

Generális

czímernek

bal fele (czímertanilag szólva)

püspöki könyvtár az egész

pécsi

^

részén bekötött csatos könyvnek a része

Ennek nyomán közölte Bél Studii

fele

czimerpajzs alakja lant-szer.

czimerpajzs

^

k

másik

A

a XVIII. század

készített fényképi fölvétel alapján a czímer-

áll

fölülrl lefelé számítva

A

czímeres

a

s

még

beépítették a jelenlegi (Löwy-féle) palota alapfalába."

A töredék-krl részlet

a

egy,

állott

a

kéziratát

másolatban rzi.

Memória

K'ardoss Alajos:

Ludovico

Magnó Hungáriáé

rege

saeculo decimo quarto erecti. 20.

Franki (Frakndi)

-

században. 138.

—

Vilmos

A hazai és külföldi iskolázás A pécsi egyetem története 27.

:

A magyar nemzet

képét közli

is.

—

XVI.

—

Szilágyi

czímerk

Gerecze Péttr

(Archaeologiai Értesít 1904.

:

A

pécsi

Pécsett.

régi

1903. 3.

egyetem helye és czimere.

194—195.)

Marosi Arnold múzeumi

temet szíves értesítéséért.

a

története IV. 560-ik oldalon, rajz után, a

Hani/y terenc^ú: Kalholikus Egyetem

'

Sándor

*

:

Szilvek Lajos:

igazgató úr e helyütt

is

fogadja

köszöne-

— A czímeres k provenientiájái'ól lényegében

éppen

így nyilatkozik Gerecze Péter, imént említett dolgozatában. (Archaeol. Értesít 1904.

195.)

54

BÉKEKI RÉMIG

1)R.

E

látható.'

a sarok

lolött

Ugyanígy

halad.

hatágú

felé

stilizált

melynek

jó része

A

melybl az

végig, a

Az egész

A bet még

utolsó

ág-

két ág köz(Ht

A

megmaradt.

pajzsot négyszöglet kökeret fogta körül. futott

A

alakult a czinier másik fele.

csillag állott,

végzd

liliomokban

czimer-

fölött felirat

látható. (2. ábra.)

czimerpajzs alakja korhatározó. Ehhez hasonló czímer-

pajzsok, melyeknek az alakja lantszer, a sarkait

egyenes

vágja

vonal

fels

a

és

része

meg

hullámosan

harántos

—

fut,

nálunk a X\'. század közepe után, fleg a XV. század vége felé

és a X\'I. század

elején

fordulnak el.

Gsalád 1489-iki czimerénél.'^ Hasonlít hozzá

deáknak és

Lászlónak

Palásthy

A

szóban

forgó

mását látjuk az Erddi Bakócz-

czimerpajzsnak szakasztott

még Dombay János

1506-iki^

és

özv.

Perneszí

Pálné 1500-iki sírkövének czimerpajzsa,"^ csakhogy e két utóbbi-

nak alsó része nem gömböly, hanem csúcsban végzdik.

Eme

hogy az a czimer, mely e XV, század közepe utáni idbl, és pedig valószínleg csak a XV. század végérl vagy a X\'I. század elejérl származhatik. Ekkor pedig a pécsi egyetem már nem állott fenn. Tehát e nem a pécsi egy etem eg3'bevetésbl

kütöredéken

kitnik,

szemlélhet, csak

a

k

meg

cztmerét rizte változtat

részünkre.

E

tényen természetesen

az sem, hogy e czímerben

doctori jelvény

Hiszen

volt.""

ezt,

köny\' látható,

a könyvet

is

nem

a mely

tartalmazó czímert

valamelyik középkori doctor joggal megkaphatta és használhatta.

A

egyetem

pécsi

fennállásának

szempontjából

nagyon

érdekes a pécsi káptalan tagjainak egyetemi tanultsága, a mint ez forrásainkban megjelenik.

Miklós

Imre

fia

regölyi

fesperes a szabad

mvészetek

mestere és az egyházjogban annyira jártas, hogy Alsáni Bálint

'

Az

hogy a könyvet valamikor balkéz tartotta, mint Gerecze 1904. 195.). El sem lehet képzelni, hogy haJhé~. miként

tévedés,

mondja (Arch.

Értés.

n3'ulhatott volna a hiányzó czimerrészen a kön3^v alá. *

Fejérpataky László

'

U. az

*

Bckefi

:

U.

o;

:

füz.

I.

Rémig:

.\

Re inig

A

.Magyar czímeres emlékek

XXV.

Balaton

1.

füz.

XXIV. czimer.

czimer.

környékének

egyházai és várai

a

közép-

korban 237. *"

Békejl

:

bolognai jogi egyetem XIV. és XV. századi statú-

tumai 34. (.Akad. Értekezések

II.

o.

XIX.

k.

7.

sz.l

A PÚCSI EGYETEM.

55

püspöknek kedvelt tanácsosa volt. XI. Gergeh* pápa éppen a pécsi püspök kérésére, 1376 jan. 19-én, Miklós fia Imre részére a pécsi püspökség területén egy méltóságot, personatust vagy hivatalt tart fenn, akár lelkészkedéssel jár ez, akár nem. De ezek elfogadása esetén Miklós fia Imre köteles a regölyi fesperességrl lemondani.^ 1387-ben Ríidolf prépost pécsi

a szabad mvészetek baccalaureusa és az egyházjog licentiatiisa. Imre székesegyházi fesperes meg a szabad mvészetek 1404-

1392-,

mestere.-

kanonoknak

egy

1408-ban

és

sincs

egyetemi fokozata.'^ 1410- ben Sebcstycu fia Lénárd a szabad

mvészetek

1411

mestere.^

és

1421-ben

ismét nincs

kano-

nok, a kinek egyetemi gradusa van.'' 1

423-ban János asszúágyi fesperes egyházi és római jogdoc-

1430-ban János valkói fesperes egyházjog-doctor, Barna-

tor.*^*

bás marchiai (véghelyi) fesperes a szabad mvészetek mestere.^ 1431-ben János valkói

hittudományok

fesperes a

doctora.*^

Barnabás asszúágyi fesperes egyházjog-doctor.'* 1443-ban György baranyai és Dénes tolnai fesperes egyházjog doctor; Péter rkanonok, Barnabás valkói és Balázs assziíágyi fesperes a szabad mvészetek mestered 1445-ben János baranyai és Dénes tolnai fesperes egyházjog-doctor Balázs 1438-ban

'^

;

asszúágyi fesperes a szabad

mvészetek mestere;" Kolozs-

vári Jakab püspöki helytartó és kanonok

meg a szabad mes-

terségek és az egyházjog baccalaureusa.^-

i

Dipl.

Koller:

^

Ouinque-Eccl. ül. 185—187.

Episc.

—

1448-ban

Fejér:

Cod.

114—116.

I.X/V. 2

Hi-t.

1447- és

Hazai Okm. V. 176. Tkalctc:

Monuni.

Civ.

Zagr.

I.

3;U.

—

Magy.

Orsz.

levt.

Dl.

8951., 9465.

Nemz. Múz.

*

.Magy.

^

.\pponyi Oklevéltár

«

Magy. Orsz.

'

Fraknói gyjteményében

:

XXIII.

János

siippli-

catiói.

levt.

I.

Dl.

U.

o.

Dl.

12254.

*

L'.

o

Dl.

12411.

^

Esztergomi kápt. mag.

1"

-Magy. Orsz. levt. Dl.

" U. '-

o.

.Masn-.

Dl.

264., 266.

—

-Magy. Orsz. levt. Dl. 11023.

11362.

levt.

Lad. 45.

13701.

13867.

Nemz. Múz.

levt.

1445. 1IF19.

f.

4.

nr.

1.

DU. BhKhFI KEMlG

56

Barnabás székesegyházi, BasiJionyai János baranyai egyházjog-doctor

tolnai föesperes

szabad

a

regölyi föesperes

Dénes

és

Balázs asszúágyi és Bálint

;

mesterségek

mestere.'

1449-ben

Basthonyai János baranyai föesperes egyházjog-doctor, Bálint

kanonok a szabad mvészetek

mestere."^

esperes

Dénes

és

mvészetek

Pozsegavári

Gergely a Ker.

Szent

mestere.*

fö-

Bálint

egyházjog-doctor;

föesperes

tolnai

marchiai föesperes a szabad

Hangácsi

1454-ben

1457-ben Fái baranyai

Albert prépost egyházjog-doctor.^

1463-ban

János káptalan prépostja

és püspöki helytartó egyházjog-doctor.^ 1470-ben Dénes tolnai és

föesperes

püspöki

Handó György házjog-doctor ;

helytartó

Beremendi János

és egyés

Dnl-

Balázs kanonok egyházjog-

s

regölyi föesperes a szabad

mvészetek

1485- és 1487-ben Máté énekl-kanonok és Gergely

mestere.'

székesegyházi

1504-ben

mestere.**

Devecseri

Péter

regölyi föesperes a szabad

mvé-

egyházjog-doctor

föesperes

Beremendi János

v^alkói és

szetek

1478-ban

mvészetek mestere Gergely székesegyházi, Máté baranyai

házi János asszúág^'i föesperes doctor;

egyházjog-doctor.''

prépost a szabad

János

tolnai

;

föesperes a szabad

mvészetek mestere és mind a két jog doctora.'-* 1512-ben Mihály örkanonok, majd 1515-ben püspöki helytartó a szabad mvészetek mestere

A pítását

és az egyházjog doctora.^**

adatokból kiderül, hogy a pécsi egyetem ala-

felsorolt

követ idben kevés

pécsi káptalani tagnak volt egye-

temi gradusa; söt 1392-, 1404-, 1408-, 1411- és 1421-ben a

sem ékesített az egyetemi fokozat. már srn jelennek meg a pécsi kanonokok mint a szabad mvészetek mesterei, vagy az egykáptalan tagjai közül egyet 1423-tól

kezdve azonban

^

Magy. Orsz.

-

U.

o.

levt.

'

U. o. Dl. 33391.

*

U.

o.

Dl.

15154.,

ö.

o.

Dl.

35640.

'=

«

Magy. Orsz.

^

Magy. Orsz.

Epp. Miscell.

1.54.

Magy. Orsz.

9

U.

'»

Dl.

levt.

levt.

—

®

o.

Dl.

14114.,

14185.,

14904.

14227.

Dl.

15155.

Dl.

17036.

Dl.

Monum.

levt.

Dl.

18057. Episc.

—

V^eszprémi

19326., 33441.

21239.

U. o. Dl. 22328., 22707.

kápt.

Vespr. IV. 470.

házi

levt.

1478.

— ;

A PHCSI EGYETEM.

házi, esetleg

Oí

római jog doctorai. S ez az örvendetes jelenség

végighúzódik az egész X\". századon.

E

azonban nem szabad arra kö\'etkeztetni, egyetem az egész XV\ században fen nállott Hiszen a X\\ században egyéb káptalanokban is gyakran találhogy csak néhány kozunk promoveált egyénekkel. így

hogy

tapasztalatból

a

pécsi

—

esetet emlitsek

—

a kicsiny erdélyi káptalanban 1455-ben Kis-

várdai István prépost és Antal éneldo-kanonok/ 1459-ben

meg

Antal énekl- és Máté rkanonok egyházjog-doctor.- 1463-ban Máté rkanonok theologiai doctor és János iigocsai fesperes s dékán baccalaureus.^ I4tí9-ben az esztergomi káptalanban Kozárdi László szent-tamási prépost, Lippai Mihály rkanonok. Albert nyitrai és Antal zólyomi fesperes egyházjog-doctor Budai Gergely barsi fesperes a szabad mvészetek mestere Dénes honti fesperes baccalaureus.^ és egyházjogi licentiatus 1485-ben az egri káptalanban Lukács székesegyházi prépost ;

Körmendi István rkanonok eg^'házjog-doctor. Gyulai Kálpankoíai fesperes mind a két jog doctora.'' Mindezek a XV'. század második felében promoveált papok nemcsak Pécsett, hanem az óbudai, pozsonyi, bécsi, krakkói és olaszországi egyetemeken tettek szert eg\'etemi gradusra.^ Hiszen azt már bebizonyítottam, hog}' a pécsi egyetem 1465 eltt biztosan megsznt. és

mán

Pesty Fr.

Székelj' Oklevéltár V.

:

tört.

III.

402.

17.

Tár 1907. 114.

^

Tört.

*

Esztergomi kápt. mag.

*

-Magy. Orsz. levt. Dl. 35808.

"

Schrauf Károly: Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. 1 359. egj-etera magyar nemzetének anyakönyve 1453 1630. A krakkói magj'ar tanulók-háza lakóinak jegyzéke 1493

— L\ az: \ bécsi — 540. — U. az: 1

1558.

Krassó vármegye

^

-

1

— 143.

Lad. 53.

levt.

fasc.

4.

nr.

1.

és 2.

— —

HETEDIK FEJEZET.

A -4 (

egyetem színhelye.

pécsi

pécsi cgyctcui sziuhelyére nézve kelcikezetf fdfoi^ások.

'sc'lc'bi

török utazó leírása Pécs bels váráról,

egyhá:ról.

— Pécs egykori egyeteme Evlia várban

A

pécsi

volt.

Ez az

egyetemet

— Evlia

fleg a

szél^es-

Cselehi szerint a

bels

állítás elfogadható.

Kardoss Súnnul

17Ü9-ben

a

régi

püspök-kert tájékára, vagyis az egykori siklósi kaputól nyugatra helyezi. E nézetnek alapjául az szolgált, hogy Kardoss a püspök-kert tájékán nagyobb épületromokat látott, közöttük néhány festményes részlettel.^ Ezeket az emelet magasságú romokat s rajtuk itt-ott a festést még magam is több izben

a Czitrom-utczában épült házak udvarából. romok, úgy látszik, a benedekrendiek templomából maradtak meg. a kik Pécsre Pázmány Péter szerint 1070-ben tele-

szemlélgettem

E

—

—

nem

pedtek.- Kardoss óta

veszett ki íróinkból az a

hit,

hogy

e romok egykori lakói, vagyis a benczések a szomszédos pécsi

egyetemen

tanítottak.^

E romok a kik a pécsi

szóhagyományt állandóan ápolták. X'annak, egyetem színhelyéül tt /v'ispöki árvaház felkét a

tartják.

Németh Béla ^

Kardoss

l.S5)7-ben

Sdiiiiiel

.Memória

:

Quinquelícclesiis. 1799. 2

—

Stiidii

Generális

3.

'

Péterffy: Sacra Concilia

•''

Szilvek Lajos:

A

úgy vélekedett, hogy „az egyetem

II.

274.

pécsi eg)-etem története. 31.

Quinque-Kcclesiensis.

A PÉCSI EGVETEM.

59

a jótékony negylet jelenlegi épületének

ma

Itt

az

falakat

ama

alapfalak fölött

eme

egykor körülve\^

fal,

mert

keresztben fut végig. Szóval Gerecze

A

^

fallal.

1367-ben

meg. Mert Zsigmond király

állhat

országgylésen

1405-iki

körülvételét

az

alap-

hogy

vélekedik,

alapfalak a római korból maradtak meg.-

Ez az okoskodás nem csak az

építésekor.

nagy kiterjedés

itt

Ezekrl Gerecze Péter ügy

találtak.

sokkal régiebbek mint a várost

szerint

Ennek

emelkedik.

postapalota

új

1903-ban, az alapok ásása közben

ez

helyén, a kert-utcza

felén állott".^

keleti

alapított

városi

rendeli

egyetem.

pécsi

alapfalakon

el

némeh'

késbb

tehát

fal

városok

épült,

Azért tehát,

keresztül

mint

mivel

a

mond-

bátran

városfal

a

hatnók,

hogy ezek az alapfalak a pécsi egyetem épületébl Németh Béla véleményét

kiásott

vág,

valók, vagyis elfogadhatnók

Gerecze Péter

ott

keresi

a

—

úgymond

kertféle

illetleg

•

—

„A

találták.

hol

a

a

egyetem

pécsi

nem a hag^'omány által megjelölt püspökhanem fönn az emiitett Löwy-féle palota,

területen,

az

egyetemet,

pécsi

Horváth Antal-féle czímeres követ

szomszédságában

ennek

álló

városház

heh'én

állhatott '\*

A

föntebbiekben

Antal-féle

Miért

is

A

már

knek

czímeres

a pécsi

Gerecze nézete magától pécsi

hogy a Horváth egyetemhez semmi köze.

kimutattam,'

elesik.

egyetem színhelyének megállapításánál

günkre jön a híres török utazó, Evlia Mezopotámia, Perzsia, Arábia,

Sziria,

Cselebi.

a

segítsé-

O

Anatolia,

Kaukázus, Európai

Törökország, Dalmáczia, Szerbia, Oláhország, Moldva, Németország,

'

Hollandia,

Svéd-,

Németh Béla: Baranya Szent

Baranya múltja és jelene -

pécsi

Leng\^el- és

Gerecze Péter: postapalota

A

11.

Istvántól a jelen korig.

Gerecze Péter

:

A

pécsi

Értesít 1904. 195.) ^

E

mben

:

53

— 54.

Krimia

[Várady Ferencz:

pécsi régi egyetem heh'e és czímere. régi

falak.

193—194, 322—325.) ^ 1405-iki els decretum bevezetésének *

s

294.)

kiásott

alatt

Oroszország

régi

(

.Archaeologiai,

3.

—

V. az:

Értesít

A

1904.

§-a.

egyetem helye és czímere. íArchaeol.

DU. BHKEFI RÉMIG

tíO

inelletr,

kezdve

1660-tól

beutazta. Utazását

tíz

hazánk legnagyobb részét le. Ezek közül a hatodik

1666-ig

kötetben

írta

kötet hazánkkal foglalkozik. Ezt a kötetet

Karácson Imre

dr.

Akadémia 1904-ben adta ki. hogy Evlia Cselebi Pécs városáról

fordításában a Magy. Tud.

E mben

látjuk,

oldalon át egész részletesen beszél.

örömmel

tapasztalja,

hogy a

író,

ersen

is

—

nyugati oldalán van. s az

st

sokszor a részletek

megbízható.

küls várnak

Pécs városának, vagyis a bels várra tér át.

^A bels vár

keleti

de az egyes jelenségek felsoro-

;

lásában, a helyiségek megjelelésében, feltüntetésében

mint afféle

Evlia Cselebi,

színez és nagyít

tíz

a mai Pécset ismeri,

ki

sok mozzanatában rá lehet

leírás

ismerni az egyes helyekre.

A

—

Evlia Cselebi

írja

Nagyon ers

leírása

a

és szilárd

összes pécsi lakosok értékes portékáikat

után

a

küls várnak építkezés vár

itt

rzik, mivel

ketts, széles, magas fala van és valamennyi várnál híresebb.

néz kapuja van ez a kapu egy magas, négyszöglet toronynak szélénél álló mvészi kapu, melynek boltozata fölött a tallér nev garason látható

Széles és mély árka s délkelet felé

kétfej,

két

madárnak

szárnyát

;

kiterjeszt s két Iába karmait kinyújtó

mely fehér márv^ányon van elhelyezve a ki látja, élnek gondolja. E képpel összefüggleg a fehér márványra latin írással némi történeti események vannak feljegyezve. A bels kapun bemenve. még egy várfal van. Bemenet sötét boltozatok alatt elhaladva, ha egy kissé megyünk, Sznlejuián szultán dsámijára találunk. Ha ezt a tekintélyes rajza van,

;

dsámit úgy iparkodnánk

hogyan

a

leírni,

láttuk,

egy kötetre

terjedne az.

A

Valamit mégis írjunk.

régi

mesterek közül egy ügyes

építmester minden tehetségét erre az épületre fordítván,

munkát létesített, hogy a sem készített ily mvet

\ílágon

.

díszes dsámit

nem

láttunk

.

ványnyal van borítva, hogy a

régi

ol^'an

építmester

Egy

.

.

!

egyetlen

.

.

ki

szóv^al, e végeken ilyen Minden része gyönyör márlátja

a

mvészi

feldolgozást,

hogy az apró kövekkel van fedve. E dsáminak felétl a míhrábig (oltár) negyven klépcsn kell felmenni. A mihráb fell lev oldal igen magas, és sima márványnyal van azt mondja,

A PÉCSI

lerakva

dsámiban

egy

;

Ennek a magasságnak raktár volt

;

jelenleg

EGYETEM.

sem láttam

61

magas mihrábot. elbb könyvvaskapuja van ... (A dsámi) magas ilyen

eredete az, hogy e hely

is

kapuja mindig zárva van. Vajha a felséges Isten békességet

E magas

adna, hogy e kapu újra felnyittassék és öröm legyen.

kapu

ol3^an bejárat,

hogy két oldalán többszörös ívek

és köböl

A

mérnöki

mvészi oszlopok

készült csavarvonalas és

tudományban

építészeti

meglátja, elbámul rajta.

óratorony van tek

A

lev

gerendák

egymásba

fölé

dsámira rózsaszín

ersen

áll

.

.

illesztett

cserepet

hiányos

kitn

a

várkatonaságnak

azonban minden

Jelenleg

czellája,

e s

Fiskolái (medresze).

leírá-

czellája

a

mivel Szulejmán khán rendszabálya

külön van parancsnoka

százötven

és

is

.

.

katonája

;

van

.

A Koránmagyarázók-

és

ulemáknak

Többi között az Eflatunnak (Plató) régi, tudományos fiskolája, inelynek fejedelmi boltozata és várszer szobája van. Ezeknek

öt iskolájuk van.

Juiven,

föl,

medresze (fiskola) van, melynek

nyelv.

összesen negyven katonaháza

a bels

... Az építmester mel}' jó ids már

rakott

.

Köröskörül

szerint

a tetején

készült mester-

padlásdeszkák vannak, melyek-

készül

piafond

királyias

festett,

elhallatszott.

E dsáminak

hanem cziprusgerendákból

nincsen kkupola,

is

torony fölé egy deszka-minaretet készí-

mely érdemes a megtekintésre.

tettek,

sára

Ez imahelynek négy sarkán egy-egy

a régiek ezekbe a tornyokba harangokat helyez-

;

jobb oldalon

bl

egyén, ha ezt az épületet

jártas

harangoztak, a mely egy konaknyira^

s

el

vannak.

isteni

várban lév

mindegyikében eg\'-egy

fajta építészeti

tudomány

szerint kidol-

gozott elrendezés van, melynek leírására hiányos a nyelv s az

ékszerszóró tollnak beszédje töredékes.

a fiskolában keletrl

.4

korábbi idben ebben

és nyugatról több tanuló lakott, kik az

összes különös és csodálatos tttdományokat mestereiktl látván

d tudományokat tökéletesítették; jelenleg azonban e szobácskák.^ ban várkatonaság lakik s a lakosokkal szórakozik" .

'

8 kilométer.

*

Karácson Imre

zásai 1660 írók.

III.)

—

16(i4.

198

:

Evlia Cselebi

— 200.

.

török világutazó Magyarországi uta-

(Török-magyarkori Történelmi emlékek.

II.

oszt.

DR. BÉKEFl UEMIG

62

Evlia Cselebi

e

sorokban

egyletemrl beszél. Szerinte ez

egész világosan

a

a bels

volt.

várban

keletrl és nyugatról sok tanulót számlált

;

régi

pécsi

Hajdan

Evlia Cselebi idejé-

ben azonban várkatonák tanyáztak benne.

Ha szem

eltt tartjuk, hogy a pécsi egyetem létrehozá-

püspöknek milyen nagy s hogy az eg^^etem hallgatói jó részben papok nincs okunk idegenkedni attól a gondolattól, hogy

sánál és fentartásában Vilmos része volt

voltak

Evlia

:

pécsi

;

Cselebi

fején

találta

a

szöget,

vagyis

hog}^

egyetem a bels várban, a székesegyház közelében

a

volt.

pécsi

XVOLCZADIK FEJEZET.

A

egyetemen

pécsi

Csontost János 18S2-bcn hívta

men

tartott szent

vannak.

—

—

tartották.

és reflexiók

tanárai

szent beszédek szerzi

.4

—

.4

a Szent Istvánt,

Szent

és

—

-4

eodexben

hallgatói

eltt

Történeti részletek

Szent Imrét es

Lászlót,

—

Sermones de Magyar Sermones Commnnes.

Szent Erzsébetet ismertet szent beszédekben.

—

eodexet német

—

magyar domokosrendi

szent beszédek Jelleme.

Sanctis és de Tempore.

-4

codex tartalma.

.4

lev szent beszédeket az egyetem szerzetesek.

—

codex bibliographiai leírása.

^4

—

a figyelmet a pécsi egyete-

f<">l

melyek egy münelieni eodexben

beszédekre,

ember másolta.

ajkú

beszédek.

tartott szent

—

szentekrl tartott szent beszédek.

Könyvszemlében 1882-ben hívta fel a figyelmet arra a nagybecs müncheni codexre, meh^ a pécsi egyetemen tartott szent beszédeket tartalmaz. E eodexet és tartalmát még senki sem ismertette, s így nekem jutott az alkalom, hogy tudomány-történeti értékérl János

Csontost

a

Magyar

^

legelször szólhatok.

A

codex

tulajdona.'

—

a

müncheni kön. Hof- und Staats-Bibliothek Windberg löS*^- Cod. lat. Mon. 22363^-

Jelzete:

Csoittosi

János

:

A müncheni

kön\-vtár hazai vonatkozású kéziratai.

U. az: Nagyfontosságú XIV. sz. kézirat a pécsi

egyetemrl Mi.inchenben.

(Magy. Könyvszemle 18S2. 229., 253.) -

E

helyütt

Staats-Bibliothek

fogadja t.

bens

köszönetemet

Igazgatósága azért

a

müncheni

k.

Hof-

a szíves elzékenységért,

und

hogy a

eodexet tanulmánj'ozás czéljából, a budapesti tud. eg}'etem könyvtára részére,

három hónapra átengedte.

; .

64

DK. BÉKEl

3X2l

Alakja: ívrét. Nagysága:

21 XO^'^

külön-külön:

A

KhMIG

codex kötése egészen

új

A codex

tartalmi

— 112

késbbi kéz

levél)

XV. századra

tartalmazza, a

igy zárta

volt

le

Nicolaus

Több kéz

levél.

század

X\'.

A

nem

szöveg

he.

b.);

hol

cum

1

— 156

számozott

korára

király

hanem leíró

male'"

Ezt

másolat.

nem

a mondatot

(54.

a

vall.

helyesen:

a.);

„Gaudium et letitiam optíme helyesen: „Gaudium et letitiam obtinebunt et malefecerint".^

seriben iniusti" (68.

.,Et

a

Ewan-

század végére és

Zsigmond a

super

|

Ecclesie.

a Xl\'.

fogalmazvány,

„Letantur.

Pl.

su" (54.

fugiet".-

írás

vagyis

eredeti

cum

„Letantur, et

Az

azok a helyek,

bizonyítják fejezte

elejére,

Postilláit

hoc per circulum anni

|

részének terjedelme

írása.

Az els

Lyra

de Lyra

modum Romane

et

í

oszlik.

de

valló írással. Ezt a részt valamivel

gelia dominicalia et quadragesimalia et

A codex második

is

:

„Explicit postilla Magistri Xicolay

secundum Omelias

papiros.

Ez ma

foglalva.

szempontból két részre

számozott

sorok

a

barna brrel bevonva.

fatábla,

;

egyszer hártyába megvan, a kemény kötésen belül. (1

2lXl5

tükör:

A hasábokban A codex anyaga

centiméter.

és 43 között váltakozik.

\'alamikor csak

rész

A

centiméter.

Mindegyik lapon két hasáb van. Ezek nagysága

centiméter.

száma 35

I

b.)

;

helyesen:

„Scribentes

„Quoniam laudatur peccator in desi" (99. d.) helyesen: „Quoniam laudatur peccator ín desideriis anime sue". A másolást német ajkú emberek végezhették mert az

iniustitiam".

:

„apud" több ízben d, 69.

a.,

a, 98.

b.

97.

d.:

„aput''

alakban fordul el.

a „qtiod"

helyett

meg

Pl.

„quof'-ot

53.

b.,

67.

ír.

Pl.

98

Német ajkú ember keze munkájára vall az is, hogy a második rész tizennyolczadik levelének b hasábja fölött egy sor egykorú német szöveg van, melyet késbb részben levágtak.

Ma

csak ez olvasható belle: „íven nian

ist nicJif

Közel egykorú kéz a lapszélekre jegyzeteket az egészen végighúzódnak.

^

'

Példabeszédek könyve Izaiás 35,

10.

2,

A 14.

szöveget a leírók

tett,

da"

melvek

nem egy

tin-

;

A PÉCSI EGYETEM.

tával Írták. Ezért a

65

szöveg egy részének beti feketék, a másiké

A nagy kezdbetk

halvány;ik, söt fakók.

jó része pirosra

van

a többi helyen meg a nagy kezdbetknek a helye A legels kezdbet valamennyi között a legdíszesebb és fekete festéssel. A leíró a jeligét s a hivatkozásul

festve

;

üres.

piros

felemlített írók nevét és források czímét igen

máskor meg

az aláhúzás és a színes

A

sokszor pirossal,

A kézirat vége felé haladva kezdbetk mindinkább gyérülnek.

fekete tintával aláhúzta.

codex második részének

tartalmát a pécsi egyetemen

Az els levél hom„Scrmones Conipilate (íg}') in Stndio generáli Quinqne-Ecclesiensi in Regno Ungarie"" (3. ábra.) A szent beszédek a codexben két nagy csoportra oszlanak. Az elsbe tartoznak a „Sermones de Sanctis" és „De Tempore" a másodikba a ^Sermones Communes". További tudományos vizsgálódások elmozdítása végett közlöm mind a két csoportba tartozó szent beszédek jeligéjét, mert ezáltal módot nyújtok arra, hogy tudósaink a külföldön készített

latinnyelvü szent beszédek alkotják.

lokzatán ezt oh^assuk

:

.

;

lev codex

tartalmát,

tanulmányaik közben, esetleg vizsgálódá-

suk körébe vonhassák. Ezenkívül a magyar

szövegökben adom.

teljes

Szent Lászlóról

szentekrl szóló

Szent Imre herczegrl

2,

4 beszédet közlök.^

(4.

beszédeket

szent

így tehát Szent István királyról

5,

Szent Erzsébetrl

1,

ábra.)

Kérdés, hogy tulajdonképen miféle szent beszédek ezek?

Azt tudjuk, hogy a szent beszédek tartása az egyetemek theologiai facultásának volt a feladata. pították,

egyetemi

hogy ezen fokozattal

egyetem

részére.

szetesen

nem

tanárok

temi

szerint alakult

Az

bíró

tartja a szent

beszédet az

hiv

pedig

a

és

színvonalához rendszere

scholastica

meg.^

Dr. Döry Ferencz kedves tanítványomnak

azt a szívességét,

beszédek termé-

közönség, hanem az egye-

szükségletéhez

szerkezetök

;

félév elején megálla-

vag^- esetleg

hallgató

hallgatók

és

A

ünnepen ez a tanár

e czélból készült szent

a nép, a nagy

alkalmazkodtak

^

és ezen az

hogy az összeolvasás

e

fáradságos

heljnitt is

megköszönöm

munkáját

velem

kész-

séggel megosztotta. *

0. Kaemiiiel

:

Die Universitaten im

.Mittelalter.

(Schmid

:

Geschichte

66

DR. BÉKEFI RÉMIG

de

Igen,

a

egyetemnek theologiai facultása nem

pécsi

Tehát a ránk maradt szent beszédek sem a theologiai facultas szellemi termékei. De ez a dolog lényegén mit sem változtat. Mert az egyetem tanárainak és hallgatóinak vallási volt.

érdekeirl facultas

gondoskodni

ott is

Pécsett

tehát

;

is.

kellett,

a hol

nem

volt theologiai

Ezeket a szent beszédeket

tehát,

meh'ek homlokára XV. századi kéz azt írta, hogy a pécsi egyetemen készültek, a pécsi egyetem tanárai és hallgatói eltt mondották egyetem

Vagy ha nem

el.

mondották

itt

akkor a pécsi

el,

minta-prédikáczióknak

hallgatói részére

készültek, a

melyekbl azok késbb otthon mint papok menthettek.

A

szent beszédek szerzit én domokosrendi szerzetesekben

látom. Ezt bizonyitja az, hog}?^ Szent

beszéd szól a gyjteményben.

beszédek

részesült a szent

egyenesen

el

ír

Domokosról nyolcz szent

De meg az

részérl.

Domokos-rend

a

sem

kitüntetésben egy szent

készíti

hogy

árulja,

is

Szent Domokosról így

Ily

tagja,

író

midn

:

„Ut autem et nos [docti possimus esse et erudire alios ad imitationem patris nostri debemus et nos „Ad exemplum autem patris nostri Dominici discere."^ in sapientia,

—

debemus

et

nos disponere nobis ascensiones, ut

ipso ascendamus."

'

filii

nepotes

ver omnes

enim

sicut

Corinthiorum IV. "

A

nos

cum

quia reliquid (így) post se heredes sui;

conversi per doctrinam filiorum suorum.

secundus Paulus ewangelium nos genuit.

I,

•'

szent beszédek között bennünket fleg a

rl szólók

et

dicantur proprie proprie (így) fratres ordinis

etc, ut

Ipse

—

érdekelnek.

A

rendszerben készültek.

magyar szentek-

többiekkel egyetemben ezek

A

kezdi a beszédet. Azután

szerz

eljárása

az,

hogy

is

azonos

jeligével

a jeligét alkotó részeire bontja és

a fgondolatot vagy a vezérszót értelmezi. Magyarázatai közben mozgósítja a szentírást, az egyházatyákat és egyéb írókat,

mint Aristotelest, Cicerót, Sallustiust, Solinust, der Erziehung I.

II/I.

293—294. '

Fol. 49.

*

Fol. 50. a.

=•

Fol. 50. b.

c.

487.)

—

Aschbach:

st még Juvenalist

Geschichte der Wiener

Universitát.

67

A PÉCSI EGYETEM.

is.

Egy-egy szent beszéd valóságos

theologiai és philosophiai

értekezés a scholastica philosophia eszközeinek

—

felosztás és bizonyítás

— meghatározás,

alkalmazásával.

túlhajtott

szinte

A

szerkezet és a rendszer lényegében hasonlít a Temesvári Pel-

bártéhoz

de tartalmi kapcsolat semmi sincs közöttük. Az e

;

codexben lev szent beszédek összes magyar vonatkozású tehát tudományegyházi beszédeink között a legrégiebbek ;

történeti

A

szempontból elem

történeti

nagy a jelentségük.

is

A magyar

beszédekben.

a

és

szentek közül Szent Istvánról találunk

magyar

legtöbb emlékezést. így a szerzknek

fényesen tanúskodnak ezek a kifejezések nostru-m

ezekben a szent

kevés

reflexió

Stephanum";^

eniher voltukról

„sanctum regem

.

.

apud nos rex noster

fit

„Qualis

.

:

sanctus Stephaniis, apostolus credtditatis nostre" fit sanctus tioster

v

rex;"'-^

ministerio

•

;^

„Talis vir

sancti

Adalberti,

cui honor a nobis detur, quia fit nostrc conversionis primus

propagator ;"* nostruni emlitése

;"

.

.

.

.

„regnum

.

emberre

mag^-ar

is

gentis hungarice"

^

scilicet

regno

„de

.

A

A

A

vall.*^

meggyzen

szent beszédek Istvánt

.

.

.

per apostolum

„Letare

Pannónia'^

^popiüi nostri, scilicet

hogy a szent beszéd

mutatja,

magát a magyar nemzethez

írója

nostrum

nostro".^

sorolja.

— mint láttuk — szent

királ^-ul

majd els magyar királynak, továbbá els magyar szentként emlegetik.** Kiemelik, hogy hazánkat a

és hitünk apostolául,

Boldogságos

Szznek

Szz

a császárt a Bold.

a mi apostolunk

o,

segítségével sikerült

ajánlotta;''^

kizni

s

hogy

hazánkból.^''

Bemutatják Szent építtet,

Istvánt, a ki Salamon módjára templomokat adományokkal megajándékoz s az oltárokat és a keresz-

'

Els beszéd

^

Második beszéd Szent

Szent Istvánról. (67.

a.)

Istvánról. (68. b.)

'

Ötödik beszéd Szent Istvánról. (70,

*

Negyedik beszéd Szent Istvánról.

*

Harmadik beszéd Szent

*

Ötödik beszéd Szent Istvánról.

'

jMásodik beszéd Szent Erzsébetrl. (98.

®

Második és harmadik beszéd Szent

«

U.

^»

o.

(69.

c.)

U. o. (69. b.)

a.)

(69.

c.)

Istvánról. (69. (70.

c.

és 69. b.)

a.) a.)

Istvánról.

(67. d. és 68. d.)

DR, BÉKEFI RUMIG

68

tekét drágakövekkel ékesiti.^ Megjelenik

mint a magyar nemzet törvényhozója a melyekben megszabta, hogy miként e

elttünk Szent István mint az Intelmek

s

beszédekbl, hogy Szent Adalbertnak részünkrl

mivel fnegtérésünknek els munkálója

nyomán

ezek

esik Szent István legendájáról s

Szent István Günther cseh szerzetest mindig fogadta s

még

a kincstárát

is

hogy

olvassulc,

min

szó

szívességgel

hogy ebbl adjon az

rábízta,

is

tisztelet jár,

Két ízben

volt.'*

írója,

Felénk hangzik

kell élni.'^

egyházaknak és a szegényeknek.^

A

Szent Lászlóról szóló két beszédben már édes-kevés a

reflexió.

Érdekes, hogy Szent Lászlót egy ízben nagy királynak

(magni

regis)

szerint

Szent László

ajándékaival teljes

nak

fel.

Az

Hivatkoznak a legendára, a

mondják.^

egyik,

A

király".'^

midn

nyomán

legenda

három

két esetet hoz-

Szent László a bessenyk üldözése

közben seregével az éhhalál veszedelmébe imádsága révén menekült meg. A másik meg avatása napján a templom fölött, a hová

—a

mely

kegyességben fölséges, a kegyelem

„a

legenda kettt

jutott; az,

ebbl

s

midn

szentté

helyezték,

testét

említ — óra hosszat különös

fén3aí

csillag ragyogott.'

Az a XV.

századi kéz,

mely a szent beszédek czímeit

a codexbe utólag bejegyezte, ezt írta:

a

94-ik folio

d)

hasábja

fölé

„De Sancto Hainrico Imperatore."

Ez azonban

tévedés, mert a szent beszédek a codexben

a naptári sorrend szerint következnek.

Már pedig ez a

beszéd mindjárt halottak napja (nov.

után következik. Mivel

2.)

szent

pedig nov. 5-én Szent Imre herczeg ünnepe van, kétségtelen,

hogy a szent beszéd

V. ö.

.Mon.

Szent Imre herczegrl,

^

Els beszéd

-

Második beszéd Szent Istvánról.

'

Negyedik beszéd Szent Istvánról.

*

Harmadik

Szent Istvánról. (67.

nem Szent

s

b.)

(67. d., 68.

a.

és b.)

(69. c.)

és negyedik beszéd Szent Istvánról. (69. b. és 69.

Legenda .Maior cap. V. (M. Floriamis *

.Második beszéd Szent Lászlóról. (53.

^

Els beszéd

Szent Lászlóról.

(5-3.

Fontes Dom.

:

d.).

—

22.

I.

c.)

a.).

—

Éndlicher

53.

d.).

:

Rer.

Hung.

.Árpad. 237. ^

Hung.

is

Második beszéd Szent Lászlóról. .\lon.

.Árpad.

239—240,

244.

(53.

c.

—

Éndlicher

:

Rer.

A PÉCSI EGYETEM.

Henrik császárról

szól.

nek a sorrendben

69

Ellenkez esetben ennek a szent beszéd14-ikén kellene lennie.

jul.

Tartalmi alapon

a

nem

kérdést

lehetne eldönteni, mert

a szövegben elforduló szüzessége megtartása mind a két szentrl áll. Szent Erzsébet életébl fölemlítik a szent beszedek, hog\' a hbéresek

férje

halála után

tartozékaiból kizték

s

;

nem

a várból volt

és

senki sem mert neki szállást adni. Pedig és

volt s a betegeket

a

le

fejét,

mert

ispotályt alapított

;

gazdagon megadományozta

ezt

hitbérének összes

hová hajtsa '^

a

szolgálók

szolgálója

mosogatta és gondozta.^

A pécsi egyetem története is fényesen igazolja, hogy a magyar nemzet az európai fejldéssel lépést tartott. Az els magyar egyetem alapítása 1367-ben nemcsak Pécs városára, hanem egész magyar hazánkra örök dicsséget áraszt, s egyúttal

meggyz

hogy Pécs városának az

bizonyíték arra,

egyetemhez történeti joga van.

A) Sermones de Sanctis és

De Tempore.

Szent András apostolról két beszéd.

Az els

„Venite post me, faciam vos fieri pisca-

jeligéje:

hominum". Matthei

tores

A második inde terram

:

jeligéje

:

IV.^

Ascende in montem

cumqiie videris

eam,,

ibis

et

contemplare

ad popuhuu ttnim

sanctnm. XXXVII.^ Szent Miklósról két beszéd.

Az els

jeligéje

:

„

Citm esses parvulns

ín

ocidis

tuis,

capnt in tribubus Israel effectns es'" ? I. Regum XV.*^ A második jeligéje: .,Omni tem.pore vestimenta tua sínt

1

95.

*

Második beszéd Szent Erzsébetrl.

"

Els

*

19.

^

Helyesen: Numeri XXVII. 12—13.

«

17. V.

a.

és negyedik

(98. b.)

beszéd Szent Erzsébetrl.

vers. v.

(97.

c.

és 99.

c.)

.

DR. BÉKEFl REMlG

70

candida

de

oletim

ct

capite

non

fno

Szent Luczáról egy beszéd. Jeligéje

decor cameli

est ei,

Tamás

Szent

Az els

(így)

n

:

.,

Glória Lihani data

XXXV.-

Ysaie

Confessionent

vestimento"

sictit

A második

:

Ecclesiastici

apostolról két beszéd.

jeligéje

amictus lumine

et sáron''.

deficiat".

„Onnod

jeligéje:

decorem

et

indnisti

.'^

(így)

ab igne non potest

deferminari, statim ab exigno radio solts calcfacUmi tabesce-

bat\ Sapientie XVI. ^ Karácsonyra hat beszéd.

Az els

jeligéje ^Propter Syon non tacebo et propter non quiescam, donec egidiatnr (így) ut splendor

ieriisalem

:

eius et salvator

iiistus

eius

nt

lanipas

accendatiir''

.

^'saie

LXII.-'^

A második Sapientie XVI.

A harmadik A negyedik misericors

rectis,

Az

A

jeligéje: jeligéje

.

I.

:

„Pner nattts est „Exortum est

miserator

et

ötödik jeligéje

est et delicatus"

Luce

„Oportet ad ortnni htcis

jeligéje:

te

adorare''.

•*

:

et

^Salomon

iustiis''

filiiis

nobis"'

in

Ysaie IX.'

tenebris

lumen

.^

mens pner parvuhis

Paralipomenorum XXII.

hatodik jeligéje: „Cepit Jilitim

.

'*

snum primogenitum''

II.i"

három beszéd. ,,Omnis lapis pretiosus operimentum

Szent István els vértanúról

Az els

jeligéje:

tnuni". Ezechielis XXVIII.

^

Helyesen

*

2.

^

cm.

*

27.

:

Ecclesiastes IX. 8. v.

V.

zsolt.

1.

V.

4.

V.

V.

*

1.

"

28.

'

6.

*

CXI.

"

5.

V.

">

7.

V.

''

13.

V. V. V.

zsolt.

V.

^^

: .

A PÉCSI EGYETEM,

A

második

jeligéje

71

^Ecce videó célos apertos

:

et

Jilittm

hominis stantem a dextris Dei'\ Actuum VII/

A harmadik qui

jeligéje

Spintns doinini induit Zachariain,

:

et dixit : Quare transgredimini Qui congregati adverstis ewm, miserunt Paralipomenorum. XXIV.^

in conspedii popiili

stetit

preceptiim domini? lapides.

II.

Szent János apostolról és evangélistáról két beszéd.

Az els

magnó

„Spiritií

jeligéje:

lattis est liigentes

Syon

vidít iiltima, et conso-

sempiternum"

tisque in

.

Ecclesiastici

XLVIII.=*

A második et

aqna

„Cibavit illtmi pane vite

jeligéje:

sapientie" etc. Ecclesiastici

et intellectus

XV.*

Aprószentekkor két beszéd.

Az els

jeligéje:

„Pneri communicavernnt carni

(így) et ipse similiter participavit

A mini

második

„Si (így) conversi fueritis

:

et

11.^

efjicia-

parvtdi, non intrahitis in regmini celornm«. Matthei

sictit

XVIII.

jeligéje

sagwini

et

Ad Hebraeos

eisdem".

^'

Tamás

Szent

ad

„Misit

érsekrl

canterburyd

servunt

illos

et

egy beszéd.

Ultim in capite

Jeligéje

vtílneraverunt"

Matthei X.'

Szent Szilveszterrl egy beszéd. Jeligéje

non

in ore eius et iniquitas et

mecum

equitate amhulavit

Malachie

:

„Lex veritatis fit

inventa in labiis eius

est

et

;

in pace

ntultos avertit ab iniqtiitate"

11.^

Kis Karácsonykor két beszéd.

Az els nem, Jesus sagtvine"

'

»

27. V.

*

3.

*

14. V.

«

»

I.

;

non

Johannis

56. V.

20—21.

«

Christus

(így).

*

'

,,Hic est, qui venit

jeligéje:

3.

V.

V.

V.

Helyesen Marci XII. 6.

V.

6.

V.

4.

v.

in V.''

per aquam

aqua solum, sed

et

in

sangvi-

aqua

et

72

DR.

A

második

BÉKEH RÉMIG

„(y)ocattim est nouien eius

jeligéje:

'jestis,

vocatiim est ab angelo, priitsqtiam in uiero concipere-

qtiod

tur\ Luce

11/

Vízkeresztkor öt beszéd.

Az els

jeligéje:

A második uibns

A

jeligéje

nberíim

harmadik

regeueraiionis

A

Ad Titum

negyedik jeligéje:

ad Johanneni,

Az

ötödik

salvatoris"

.

Ysaie XII.

a Galilea

„{V)eitit Jesiis

ab

„{R)aíirietis

:

qiiem

cffudit

líl.'^

ut baptizaretiir

jeligéje

benedictio-

nos fecü per lavacrtim

renovationis Spiritus Sandi,

et

te

Geneseos XLIX.^

(így) etc.

„{S)alvos

:

ei

abyssi iacentis deorstim, bene-

vulverum'^

et

ohtulemnt

11.-^

„{0)mnipotens benedicet

:

jeligéje

in nobis habitnde".

neui

mirram". Matthei

et

celi destiper, beiiedictiombiis

dictiouibiis

thezauris suis

„{A)pertis

innnera, anntin, tlms

in irorda-

eo". Matthei

aqiias

etc.

III.''

de fontibns

^'

S2ent Antalról egy beszéd. Jeligéje: „(S)/ vis perfectus esse, vadé, vendé omnia, qiie habes, et da pauperibiis, et veni, seqtiere wie, et habebis thezaurtim in celo"

Szent Fábiánról egy beszéd. Jeligéje

scendentem Johannis

sictit

columbam de

celo et

:

.

Matthei XIX. ^ „(y)idi spiritnm de-

mansit snper eiim'\

I.^

Szent Ágnesrl három beszéd.

Az els et qiii

jeligéje:

„{E)rne eos, qui dncuntiir ad mortem,

trahuntur ad interitunt liberare ne cesses^

.

Proverbio-

rum XXIV.»

A második

jeligéje

salutis". Ysaie LX!.^*^

'

21. V.

-

11. V.

3

25. V.

*

5.

V.

'-

13. V.

«

3.

'

*

32. V.

Ml. '"

V.

21. V.

10.

V. V.

:

„{Ijnduit

me

doniinus

vestimentis

^

A PÉCSI EGYETEM.

A

harmadik

corum

IV.

jeligéje

73

„(M)el et lac sub lingva tua'\ Canti-

:

^

Szent Vinczérl két beszéd.

Az els ignis"

.

XV.

Ezechielis

A második et

„{\J)tramqne partém

jeligéje:

eius consumpsif

^

„Transivinius per ignein

jeligéje:

aquani

et

nos in refrigeriiíin".''

edíixisti

Szent Pál fordulásakor két beszéd.

Az els

jeligéje

„Dens^ qui dixit de tenehris liicem

:

descere, illuxit in cordibns nostris,

clarüatis Del in facie

A

második

Loth ingressus

ad illuminationem

Christi Jesii"

jeligéje

.

„Sol egressus

:

II.

Segor". Geneseos XIX.

est

Ad

est

splevi-

scientie

Corinthios íV.*

super terram

et

^

Gyertyaszentel Boldogasszonyra három beszéd.

Az els

„Argentnin igne examinatnni, probatimi

jeligéje:

pitrgatum septiiplum"

térre,

A

Venit ad templnm sanctnm második jeligéje dominator, quein vos qneritis, et angelus testamenti,

vos

:

vnltis'^

Malachie

.

A

.,

stuiin qiieui

III.'

.,Postqnam intpleti snut dies piirharmadik gationis Marié, ttilerttnt Jesunt in Jerusalcm'" Luce II.'' jeligéje:

.

Szent Ágotáról három beszéd.

Az els non

habét"'.

A A

jeligéje

}^

harmadik

jeligéje:

„Sicut lilinni inter spinas, sic aniica

.

Canticorum

11. V.

3

LXV.

*

6.

V.

zsolt.

12.

*

23. V.

XI. zsolt., 7. V. 1.

V.

V.

•^

'

iibera

„Liberasti virgani hereditaiis

4.

»

et

jeligéje:

*

'

est

VlII.**

második

inea inter Ji Has ^

'

„Soror nostra parvula

:

Canticorum

V.

22. V. 8.

V.

i»

LXXIII. zsolt,

11

9 Z.

V.

2.

V.

11.'^

ttie"

74

DR. BÉKEFI RÉMIG

Szent Péter

kathedrájáról egy beszéd.

sedens in cathedra sapientissimtis inter

Jeligéje

„Dávid

:

ipse est qttasi

trés,

tenerrimiis ligni vernticuhts, qiU odingentos interfecit impetn iino".

Regum

II.

XXIII.

^

Szent Mátyásról három beszéd.

Az els

jeligéje

..Líiminare,

:

matione". Ecclesiastici

A második Matthei

A psisti

in

consum-

jeligéje:

„Tollite

meum

ingtim

super vos'\

XI.-'

harmadik

jeligéje

„Beatus, qiiem

:

inhahitabit in atriis

;

quod minuiiur

XLIII.'^

elegisti

assum-

et

ttiis''^.^

Szent Gergelyrl két beszéd.

Az els qiii

„Simon, Onie

jeligéje:

sacerdos

Jilius,

in vita stia sufftilsit

domum".

A

„Lingva encharis

második

jeligéje

:

habundabit". Ecclesiastici

mag mis,

Ecclesiastici L.^

in

bono homine

VI.''

Szent Benedekrl két beszéd.

tna

Az els jeligéje de domo patris Faciantqne

fibi.

A második et

tui et veni in tervani,

in

gentetn

nomen tnum,

inagnijicabo

rectas

te

„Egredere de terra

:

et

jeligéje

ostendit

illi

:

niagnam

<:ipit ei,

'

8.

V.

*

7.

V.

'

29. V.

*

LXIV.

'

1.

V.

«

5.

V.

'

1—2.

«

10.

V.

28.

V.

«

benedicam

tibi et

,,Justum deduxit dominus per vias X.''

öt beszéd.

:

.

,,/m

manibus abscondit lucem et preamice suo, quod

ut rursus adveniat. Annuntiat de ea

possessio eius

"»

jeligéje

cognatione

„Áve gratia plena, dominus tecum, Luce I,'^

jeligéje:

második

et

regniim Dei". Sapientie

benedicta tu in ntulieribíis'"

A

de

erisqne benedictus". Geneseos Xll.'

Gyümölcsoltó-Boldogasszonyra

Az els

et

quam monstravero

sit, et

zsolt.

5.

ad eam

possit ascendere". Job. XXXV'II.'"

V.

V.

Helyesen XXXVI. 32-33.

v.

^

75

A PÉCSI EGYETEM.

A harmadik

jeligéje

nocii indicat scientiam"

A negyedik

..Dies diei eriiciat

:

nox

verbit-in et

.^

,,Aiíro loais est, in qiio coiitlatnr'\

jeligéje:

Jüb. XXIV.-^

Az

ötödik jeligéje

sole positit tabcriiaciilujii síuíin''.'^

,,///

:

Szent Márk evangélistáról két beszéd.

Az els

A et

jeligéje

második

favus

.,Leo riigiet, qiiis íion thnebit" ?^

:

.,Examen apum erat

jeligéje:

Judicum

niellis"'.

Szent Péter vértanúról

Az els

A

jeligéje

második

jeligéje

,,Vidi

:

;

et

sedebat siiper etim, habebat arcúin exivit

vincens,

A et

harmadik

jeligéje

Amos

A

data

et

albiis

qui

et

corona,

est ei

et

\'I.'

dicit

dominus,

calcator uve niittentem

montes didcedinem

stillabunt

et

erunt".

equus

ecce et

„Ecce dies veniunt,

:

comprehendet arator messorem,

semen

vidchiiuiis lumen"'.

Apocalypseos

viuceret".

iit

leonis

öt beszéd.

himine tno

,Jti

:

in ore

XIV.-''

et

omnes

colles culti

ultimo.''

neg3'edik jeligéje

„Arcúin menni ponam in

:

in

(igy)

nubibus". Geneseos IX."

Az

ötödik jeligéje

:

.,In

miiltitiidine videbor

bonns

et

in

VllU^

Sapientie

bello fortis".

Szent Fülöp és Jakab apostolról két beszéd.

Az els

moniwm in

omnibtis

A i

jeligéje:

második

Helyesen

XVm.

*

8.

V.

8.

V.

«

:

XXXV. 2.

V.

*

13.

8

13. V.

V.

^^

15.

V.

•'

33

V.

:

XXVIII.

zsolt.

zsolt.

6.

1.

V.

10.

V.

et

apostoli

testi-

gratia niagna erat

1\'.^^

,,Dno nbera pavva sicut duo hinnnh\

XVIII. zsolt. 3. V.

»

"

jeligéje

mag na reddebant

domini nostri

Actuum

illis".

*

'"

„Virtutc

resurrectionis

v.

76

RÉMIG

DK. HÉKHFI

capree

geuiclli, qiii pasciintiir iu

inclinentur nuihrc"

HU is. Donec

Canticorum IV.

.

aspiret dies

et

^

Szent Kereszt feltalálásáról két beszéd. „Prodiixit Dciis de hitnio omne lignum ad pulchruni visii ct vesccndum svave; lignum etiam vite in iiiedio paradisi; lignnmque scientie honi et mali" Geneseos II.A második jeligéje: „Siciif cxaltavit Moyses serpentem''

Az

elsü jeligéje:

.

'

Joannis

etc.

III.

Olajban ftt Szent Jánosról egy beszéd. Jeligéje: ..Inpin-

gwasti

oleo capiit iiiciiin"

iu

seqiietnr uie"

etc.

niisericordia

..Et

etc.

ttia

siib-

^

Szent Domokosról hat beszéd.

Az els

„Ego qnasi

jeligéje:

habitationem ineam,

lihaniis

non

quasi balsamum

et

incistis

vaporavi

non niixtmn odor

luens". Ecclesiastici XXIV.-"'

A második

A

jeligéje

harmadik

Quiii (így) fecit

:

jeligéje

:

,.

qnasi splendor Jirmamenti ; qnasi

perpduas

in

stelle

A negyedik

jeligéje:

Ouui et

et

nepotes''

A Quo

hatodik jeligéje

:

V.''

fulgebunt

'

„Ascensiones in corde suo disposnit,

Proverbiorum

.

Danielis XII.

quem

posuit".^

„Bonus reliquid

jeligéje:

Matthei

qni ad institiam erudinnt mnltos,

etcrnitates''.

in valle lacryniarntn, in loco

Az ötödik

et docuit.

(így) docti fuerint,

(így)

heredes

filios

'-^

XIII.

,.Misertmt

Barnabani

Antiochiam.

enni venisset, hortabatur omnes in proposito cordis per-

manere, quia erat vir bonns. plenns Jide et Spiritn Sancto. El apposita est túrba multa dominó'' Actuum XI. ^° .

Keresztel Szent Jánosról három beszéd.

Az els 1

5—0.

-

9.

^

jeligéje

„Níimquid producis Lucifernm

V.

14.

V. V.

*

XXII. zsolt.

''

21. V.

«

:

19.

5—

fi.

V.

V. V.

'

3.

*

LXXXIII.

9

22.

zsolt.

V.

" 23—24.

V.

6-7.

V.

iu tem-

A PÉCSI EGYETEM.

pore suo

vespermn

et

Job. XXVIII.

A est

siiper Jilios térre eousiirgere facis" ?

'

második

nomen

77

eins

jeligéje ;

,.

:

Otmi

(igy) ftUtirus est, iani

scitnr, qiiod

et

homo

sit"

.

vocatmn

Ecclesiastes VII.'

A harmadik jeligéje Qui diligit corde mnnditiaui, propter gratiam labiorum snoriim habebit amictini regem". Proverbiorum XII. ..

:

'

Szent László magyar királyról két beszéd.

Az els

„Orietur in diebiis

jeligéje:

dantia pacis, donec auferattir Inna''

A második

eitis iiistitia et

„Ltix orta est insto

jeligéje:

habim-

* .

et

rectis corde

letitia''.^

Szent Péter és Pál apostolról egy beszéd. Jeligéje

Jlamma

eius sicut

omniimi

ignis"

in te speraní".

Apocalypseos

.

I."

:

Psalmus:

..

Ucitli

„(Jcuti

'

Szent Pál apostolról két beszéd.

Az els inea usqiie

A második mee

..Dedi

jeligéje:

ad extrenimn jeligéje:

resolutionis instat"

.

te

in

térre".

..Ego II.

lucem gentiiim,

ut sis saliís

Ysaie XLIX.'' enini

iam

Ad Timotheum

delibor

et

tempus

IV.''

Antiochiai Szent Margitról két beszéd.

Az els

A

második

aurimi

..Ab aquilone

jeligéje:

jeligéje:

.,Ecce

veniV'. Job. 37.^"

Rebecca egrediebatur, pnella

decora nintis virgoque piilcherrinia et incognita uiro, habens

ydria

in scapnla"

Geneseos XXIV.

.

'^

Maria Magdolnáról három beszéd.

Az els

'

Helyesen XXXVIII. 32.

-

Helyesen

3

11. V.

VI.

10. v.

*

LXXI.

zsolt.

7.

"

XCVI.

zsolt.

11.

«

14.

'

„Dissipatum

jeligéje:

V. V.

V.

CXLIV.

«

6.

V.

"

6.

V.

10

22. V.

'i

15

— 16.

zsolt.,

V.

15.

V.

est vas,

quod

ipse faciebat

?

.

78

DR. B£KEFI KÉMIG

de Into mauibiis sicut placuerat

siiis

in

A második

et

:

oatlis

conversus fecit ilhid vas alteriim, eitts,

„Mnlierem fortém quis

jeligéje:

*

Jeremie XVIIl.

ni facérét".

inveniet''

Proverbiorum ultimo.

A

harmadik jeligéje „Nate (igy) sünt mnlieri diic ale magne, nt volaret in dcser itt m" Apocalypseos XII.^ :

(így) aqiiile

.

Szent Jakab apostolról két beszéd.

Az els ciim

A facta

második

est

ad

jeligéje: „Accessit

suis adorans

filiis

jeligéje

grando

est in terram''.

et

Jcsiint

mater filior ti ui Zebedei

petens aliqiiid ab eo^ Matthei XX.^

„Primns angelus tuba sagwinem (így)

:

ignis mixta in

et

Apocalypseos

\'1II.

et

et

;

ntissnm

*

\'asas Szent Péterrl egy beszéd. Jeligéje

quosdam de

rex mantis, ut affligeret

cecinit

„Misit Heródes

:

ecclesia".

Actuum

XII.

^

Szent Domokosról két beszéd.

Az els

„Os siium apernit sapientie

jeligéje:

ntentie in ligrua (így) eius"

„Sapientia appertiit

A

második

Proverbiorum XXXI.

(így) os

jeligéje:

mitndi". Matthei V.

.

**

lex cle-

et

Sapientie X.

'

mutoriLni"

„Vas

estis sal térre'*.

„Vos

estis

lux

**

Szent Lrinczrl három beszéd.

Az els Job. XXVIII.

jeligéje

A második jeligéje

A

„Auro locus

:

est,

in

qno conjlatnr".

»

harmadik

:

„Holocausta nieduUata offeram

jeligéje:

Obtnlit

Deo

sacrijiciiim

tibi"

in

^"

igne.

Levitici XXIII.

Szent Ipoly ról egy beszéd. Jeligéje

:

„Beati misericordes,

qiioniani ipsi misericordiam consequentur^ 1

4.

*

14. V.

'

20. V.

*

7.

V.

1.

V.

'"

V.

"

26.

?

21. V.

«

13—14.

»

1.

V.

V.

V.

'•

LXV.

1'

7.

V.

zsolt.

15.

V.

.

Matthei

\'. ^'

: .

'

A PÉCSI EGYETEM.

79

Nagy-Boldogasszonyról három beszéd.

Az els

A

XII

„Sigtiiim

jeligéje:

WLulier aniicia sole

stellarum

„Astitü regina a dextris tuis".^

jeligéje:

második

in

magnuin apparuit

Inna sub pedibus

et

eius;

capite

et

eius, et et i^gy)

in celo

corona

habens clawiabat,

in utero

ut pariat". Apocalypseos XII.'*

A

harmadik

jeligéje

:

„In

similiter reqttievi". Ecclesiastici

civitate

XXIV.

sanctijicata

scilicit

'^

Szent István magyar királyról öt beszéd

Az els

A

^Aurum opus

jeligéje:

decoris

Ezechielis

tui".

*

XXVIII.

második

jeligéje

y,Constitue

:

Domine

legislatorem'" etc.

Psalmi IX.5

A

harmadik

jeligéje:

A

negyedik

Az

ötödik jeligéje

Luce

etc.

XI.

Szent spiritu"

„Dedit dominus confessionent sancto

jeligéje:

in verbo glorie''

et excclso

Ecclesiastici

etc.

„Lucerna corporis

:

XLVÍI.

tui est ociilus tuns''

**

Bernátról

egy beszéd.

Jeligéje:

„Beati pauperes

Matthei V.^

.

Szent Bertalan apostolról egy beszéd. Jeligéje

pallimn meutn custodes nturorum"

(így)

illuín

.^ térre''

excelsum pre regibus

suo

„Ego primogenitum ponam

.

:

„

Tullerunt

Canticorum

V'.^"

Szent Ágostonról három beszéd.

Az els Ecclesiastes

jeligéje:

A második sua

suffulsit 1

10.

*

1—2.

^

15. V.

*

13. V.

21. V.

«

LXXXVm. 9. V.

34. V. 3.

V.

'"

7.

V.

"

26. V.

'*

1.

:

V.

dedit

Deus sapientiam''

^Ecce sacerdos magnus, qui in vita Ecclesiastici

V.

'

'^

jeligéje

domum".

V.

*

*

„Homini bono

11.^^

zsolt.,

28. V.

L.^'^

DK. BHKEFl KÉMIG

80

A

harmadik

d

nebiile,

niatuthia

^Oiiasi stella

jeligéje:

quasi Inna plena

in

diebns

siiis

soí refulgens. sic ille efnlsit (így) in tcniplo'"

in

lucet; .

medio

et

qiiasi

,,Et qtiasi

vas

anti solidnui ornatnm oin ni lapidc preiioso". Ecdesi&súcih.^ Szent János fejevételéröl két beszéd.

Az els

jeligéje

„Male tractaverunt illum, qui a ventre

:

consecratns est propheta^

A második

.

Ecclesiastici XLIX.'^

^Dcfecit in dolore vita inca".''

jeligéje:

Kisasszonyra három beszéd.

Az els

jeligéje

:

.,Flnvius egrediebatur de loco voluptatis

ad irrigandnm paradisnin, qui inde Geneseos

capita"

A második et

quattwr

II.''

jeligéje

„Egredietur virga de radice Yesse

:

et

de radice eins ascendet". Ysaie XI.^

(igy) Jlos

A

in

dividitiir

harmadik

Proverbiorum

jeligéje:

IX.

.,Sapientia cdificavit sibi doniuin".

^'

Szent kereszt felmagasztaltatására két beszéd.

Az els

^Christns factus

jeligéje:

nsque ad morteni''

A második

.

Ad

jeligéje

Philippenses ,,Ego

:

si

est

pro nobis obcdiens

II.'

exaltatns fnero

omnia traham ad meipsnm''. Joannis

a

ferra,

XII.*

Szent Máté apostolról és evangélistáról egy beszéd. Jeligéje:

„Cum

transiret

Jesus,

Matheuni ttomine

(igy)

vidit et

ait

homineni sedentem in theolonio illi,

sequere ine"

.

Matthei

IX.

^

Szent iMóriczról, Exuperiusról és Candidusról egy beszéd. Jeligéje: „Beati, qui

qtwniam ipsornni

persecntionem patinninr propter iustitiam, est

regnuni celormn". Matthei V.^^

Szent Kozmáról és Damjánról egy beszéd. Jeligéje: ..De criiditis

ment,

'

6—7.

-

9.

'

XXX.

-

10. V.

* •^

» »«

1.

V.

1.

V.

8.

V.

32. V. 9.

10. V.

V.

'

«

és

nt conflentnr et eligantnr et dealbentnr, usqtie

V.

10. V.

zsolt,

11.

V.

.

A PÉCSI EGYETEM.

ad prefinütim tempus, lis XI}

81

qtiia adhtic aliíid

tempus

Danie-

érit".

Az angyalokról Szent Mihály fangyal napján három beszéd. Az els jeligéje: „Gratia vohis et pax ah eo, qui est, et a septem spiritibus, qui in conspediL troni eins sünt". Apocalypseos I.^ A második jeligéje „Angeli eoriim seniper videiit faciem patris niei, qui in celis est". Matthei XMII.^ venturus

erat, et qui

qiii

est,

et

:

eiíis

A

harmadik

et

super queni non fulget lumen

..Nninquid

jeligéje:

numerus

est

illius''^.

Job.

milituni

XXW^

Szent Jeromosról két beszéd.

Az els

^Eruditus

jeligéje:

in

reperiet

verbo,

hona".

Proverbiorum X\l.°

A második Israel

;

jeligéje:

„Dedit

illi

Jacoh testimonia,

docere

(igy)

et

in preceptis suis pietateni

in

lege

quia coutra illum sieterunt alieni,

circmndederunt

homines

illum-

et

in deserto''

.

sna lucem dare propter invidiam Ecclesiastici 45.*^

Szent Dénesrl két beszéd. .Az

els

jeligéje

:

^Lucerna splendens super candelabrum

sanctíim". Ecclesiastici XX.' .A

Osee

második

jeligéje:

„Ex Egypio vocavi filium menm"

XI.^

Szent Lukácsról két beszéd.

Az els

jeligéje:

..Designavit

dominus

et

alios septvaginta

Luce X.'-* domini super me, eo, quod unxerit me; ad annuntiandum mansvetis misit me, ut mededuos

et

misit

illos

A második

hinos anie faciem, suam"'

jeligéje

rer contritos corde"

.

:

Ysaie LXI.^*^

Szent Simon és Júdás apostolról 1

35. V.

-

4.

V.

=>

10. V.

^

3.

'

20. V.

6

21

'

22. V.

V.

— 22.

*

1.

V.

^

1.

V.

1"

1.

V.

V.

.

„Spirittis

eg\'

beszéd. Jeligéje:

.Jsti

..

82

DK. BHKEFl KHMIG

diie

síini

stantes'

candelabra in coiispectn domini lerrc

olive et diio

Apocalypseos XI.^

.

Mindenszentekrl három beszéd. jeligéje: Ecce ego Jokannes „vidi altér nm angeImn asceíideniem ab ortti solis habentem sigmim Dei vivi"

Az els

Apocalypseos

A Jacob ! iuxta

VII.-

második

irrigni,

fluvios

Numerorum

A

jeligéje

Ouani

..

itt

!

tabernaaila

piilchra

tua,

Ut valles nemorose, tU orti

tabernaciüa,

qiie

doniinus"

fixit

24.^

harmadik

domine;

:

tentoria tua, Israel

et

domo

„Beati, qui habitant in

jeligéje:

tua

in secnla" etc.^

Halottak napjára két beszéd.

Az els teni

jeligéje

aniici

vos,

„Miseremini

:

qiiia

inei,

niiseremini mei^ sal-

inei,

manus domini

ine"

tetigit

.

Job

XVII.^

A

második

jeligéje

scant a laboribiis

:

„A inodo

siiis".

iani dicit spiritns^ nt requie-

Apocalypseos XIV.

^'

Szent Imre herczegrl egy beszéd. Jeligéje: „Invenit iuve-

splendidum,

neíH

ambulandnm;

et

stantem precinctum

et

quasi paratuni ad

ignorabat, quod angelus Dei esset" Thobie V.' .

Szent Mártonról két beszéd.

Az els

A

„Sint luntbí vestri precincti"

jeligéje:

második

dominó septem

jeligéje:

„Optnlit

(igy)

.

Luce

XII.**

sacrificium in igne

diebus". Levitici XXIII."

Szent Erzsébetrl négy beszéd.

Az els

„Omnis glória

jeligéje:

Proverbiorum XXXI. 1

4.

V.

*

2.

V.

3

5-6.

:

V.

LXXXIII.

5.

V.

"

Helyesen XIX. 21.

v.

"

13. V.

^

5—6.

«

35. V.

9

zsolt.

V.

8. V.

i»

XLIV.

"

30. V.

zsolt.

14.

V.

eins Jilie regis ab intns'^}^

„MiUier timens

Deum"

etc.^^

A PÉCSI EGYETEM,

A

83

második jeligéje „ Vidü quandam viduam paiiperciimütentem era minufa dno'' Luce XXI.^ et Marci XII. ^ A harmadik jeligéje: „Sindoncm fecit et vefididit". Proverbiorum XXXI." A negyedik jeligéje „Mulier timens Deimi ipsa laiida:

lani,

.

:

bitur'\ Proverbiorum ullimo.*

Szent Cziczellérrl két beszéd.

Az els

jeligéje:

Proverbiorum

A

„{F)ortttudo

et

decor indumenttim

második

„{S)!iper capita

jeligéje:

in fnoduin Hlii posuit".

III.

Regum

columpnarmn opus

VIII,''

Szent Kelemenrl egy beszéd. Jeligéje: „{M)are

possidebW

Deuteronomii XXXIII,

.

eius''.

ultimo."'

et

meridiem

'

Szent Katalinról három beszéd.

Az els interiorís"

A

jeligéje:

második

mirabitur

„(P)o5w/7

Regum

III.

.

jeligéje

octilus et

VI. :

super

Cherubyni

in

medio

teinpli

'^

am-

„(P)ulchritudinem candoris eius

ymbrem

eius expavescit cor". Eccle-

siastici XLIII.^

A

harmadik

jeligéje:

„{A)pparuit in cherubin similitudo

manus hominis sub pennis eorum'\

B) Sermones

A

X.-^*^

Communes.

a hasábja homlokzatán ezt olvassuk Sermones communes de Sanctis, de Apostolis

106-ik folio

„Incipiunt et

Ezechielis

Ewangelistis primo communiter, de

;

aliis

martyribus, con-

fessoribus et virginibus". 1

2.

*

42. V.

V.

3

24. V.

*

30. V.

*

25. V.

*

22, V.

'

23. V.

«

27. V.

'

1"

20. V. 8.

V.

6*

.

84

DK. BÚKHFI RE.MIG

A 106-ik fol. a hasábjának alsó részében ^Incipiunt sermocommunes de sanctis apostolis'' Ezekrl van négy beszéd. Az els beszéd jeligéje: .,{T)ulit Jacob virgas" „et ex parte decorticavit eas'' Geneseos XXX. ^ :

nes

.

.

A második eins

beszéd

jeligéje:

et

viderunt''

A

harmadik beszéd

„(A)mintiaverimt

iustüiam

celi

etc.^

jeligéje:

„(F)erculum fecit

rex

sibi

cohimnas eius fecit argenieas, reclinatorium aureum, ascensum purpuretim ; média caritate constravit, propter fiUas Jerusalewi"' Canticorum III.^ A negyedik beszéd jeligéje: „Conjitebuntnr celi mirabilia tua et veritatein tnani in ecclesia sanctoním'' Psalmus

Salomon de

libani

lignis

;

,

.

LXXXVIII.-*

Az

evangélistákról eg}' beszéd. Jeligéje':

snper interfectos

venit spiritiis et instifflat

A

qtiattior ventis

^

XXXVII

Ezechielis

^A

istos et reviviscant"

szentírás dicséretérl egy beszéd. Jeligéje:

mandatortim Dei et lex, qae est in etermmi tenent eam, perveíiiunt ad vitám''. Baruch IV.^ Egy vértanúról három beszéd.

Az els

jeligéje

:

„

hende vitám eternam".

A dabo

második

jeligéje

coronam

tibi

A harmadik

bomim certamen Ad Timotheum.'

Certa I.

:

vite".

jeligéje:

„{B)ellabímt

Az els

jeligéje:

^

37. vers.

XCVI.

'

9—10.

*

6.

V.

^

9.

V.

1.

V.

*

» 10

VI.

„(M)tilte

appre-

fidei,

mortem

et

11.^

adversum

zsolt

fej.,

,

6.

vers.

V.

12.

V.

10. V.

19.

tribnlationes

his liberavit eos domimis''.^^

-

'

qui

te".

te

et

non

Jeremie

I.'-^

vértanukról két beszéd.

omnibus

''

est liber

oiimes,

„Esto Jidelis usqtie ad

Apocalypseos

prevalebnnt, qiiia ego tecum snm, ut liberem

A

„Hic ;

V.

XXXIII.

zsolt.,

20. V.

iustorum

et

de

:

A PÉCSI

A

második

öves

sictit

snperanms propter

A

„(P)ropier

jeligéje:

estimati sttmus

EGYETEM

85

mortificamur tota die, occisionis. Sed in hiis onmibus te

Ad Romanos

qui dilexit nos".

etini,

Vlli.^

szent hitvallókról két beszéd.

Az els

et

;

Oportei

te

tamqnani

erat in ore ineo

devorassem eimi, amaricatiis propJietare poptdis

est et

mami

lihrum de

„{R)ecepi

jeligéje:

devoravi eiim

angeli

niel dnlce et

et

cnm

venter nteus. Et dixit michi

gentibus

et

lignis et regibns

mnltis". Apocalypseos X.-

A Ad

második

„{E)xerce

jeligéje:

Szüzekrl eg}' beszéd. Az els jeligéje „Simile :

virginibns''

ipsmn ad

pietatem''

.

I.

Szzrl

és vértanúról

Az els

jeligéje:

A

második

est

regmim celormn decem

XXV.

Matthei

.

abscondito in agro"

.

három beszéd.

„Simile Matthei

jeligéje

dccori meo virtutem"'

:

est

regnimi celormn thezaiiro

XIII.*^

„{D)omine voluntate

prestitisti

„{Q)vasi/los rosanim in diebus vernis

qne snnt in transitn aque"

qitasi lilia,

itta

.''

A harmadik jeligéje: -et

te

Titum^ IV.^

.

Ecclesiastici

L.*^

Templom búcsújakor (Dedicatio templi) négy beszéd. Az els jeligéje: ,.{W)idi civitatem saiictam Jerusalem, novam, descendcntem de cclo a Deo, paratam sicnt sfonsam ornatam

A

viro sno". Apocalypseos XXI.

második

jeligéje:

„{ln)gressHs

'^

Jestis

perambiilabat

^'^

Jerico\ Luce XIX. A harmadik jeligéje:

*

36—37. 10—11.

'

Helyesen

*

7.

V.

M.

V.

1

«

44. V.

"

XXIX.

»

8.

9

2.

V.

"

1.

V.

V.

V. V. :

Timotheum.

zsolt.,

8.

V.

^i^)anctificavi

domum

hanc,

ut

.

DK. BliKEFI KÉMIG

86

ponercm nouwn III.

Regum

A Dei"

negyedik Ysaie

.

crunt ocnli mei in ciinctis dicbiis".

uicuiii ibi ci

IX.^ jeligéje

ascendaniiis ad dontitm

„(V)enite,

:

II.-

egy

Oltárszen teleskor

Jerusalem, coram altari

beszéd. isto

Jeligéje

adorabitis"

„Dixit

:

Jiide

et

XXXVl.^

\'saie

.

Halottról hat beszéd.

Az els

A

jeligéje

második

:

.,{C)ircíitiidederunt

jeligéje:

A harmadik

A

atqiie

„{H)omo cum

:

„i}j\)odictim

:

niortiins fuerit

nbi, qtieso, est?''

et

Job. XIV. "

plora snper morttium,.

^ Ecclesiastici XXII.

.

hatodik jeligéje üt

tibiis,

jeligéje

reqiiievit'"

14.-^

ötödik jeligéje: „{Ü)efecit in dolore vita mea''.^

Az

A

jeligéje

consnmptus,

negyedik

qiioniam

gemitiis mortis".'^

„[H)onio natns de midiére, brevi vivens

tempore repletur miiltis miseriis". Job.

midatns

me

:

„Nolúnuis vos ignorare de dormien-

non contristemim"

Krisztus

Az els

.

Ad

I.

Thessalonicenses

Urunk kínszenvedésérl

jeligéje

4.^

hét beszéd.

„Afflixeriint spiritmn sancti eius". Ysaie

:

LXIII.'"

A

második

illttni:

fecit

cehmi

„Vide arcitm

jeligéje:

speciosus

valde

in circnitii glorie sue,

est

manus

in

et

benedic Deiim, qiii

splendore sno.

Giravit

excelsi apperiiernnt illum"

Ecclesiastici XLIII.'^

A

harmadik

jeligéje

:

„Ojiistns perit et

in corde sno". Ysaie LVII.^^

gitet

1

3.

V.

*

3.

V.

3

7.

V.

*

XVII. zsolt.

M. «

V.; C.XIV. zsolt. 3. v.

10. V.

^

11. V.

«

XXX.

«

12. V.

zsolt.

>•

10.

11

12—13.

»*

5.

V.

1.

V.

V.

V.

11. V.

non

est,

qni reco-

. ::.

A PÉCSI tGVETEM.

A

negyedik

jeligéje

„{D)ixi

:

87

ascendani

apprekendam friidus eitis" Canticorum II. Az ötödik jeligéje: „{F)aiipL'r simt ego

iii

paUnani

et

.

etc.

mely egyúttal a Boldogságos szzrl is me considerare, qiiod fusca sim, quia

hatodiknak,

szól, jeligéje:

A

..(N)o/z7í'

me

decoloravit

et

laboribtis"

XVI/

Job.

A

in

et

soV\ Canticorum

I.-

hetedik jeligéje: .,{E)xaUabitiir domiiuis soliis in die illa

ydola penitus conterenttír"

Canticorum

A

jeligéje

jeligéje

harmadik

jeligéje:

regem Salomonem III.

rubi-

Syon

filie

et

videte

mater sua cordis siti". Can-

quo coronavit

in die letitie

eiini

^

kinszenvedésérl egy beszéd. Jeligéje

Krisztusról és az

htcidius sole?

.,[Q)tiid

(igy).

et

et

Canticorum V/*

„{E)gredimini

in diademate,

in die desponsationis sne

ticorum

candidus

„{D)ilectiís tneus

:

electus ex milibits"

A

három beszéd. campi et lilitiín convallium"

(E)^o flos

II.*

második

cundus

:

11.^

dicséretérl

Krisztusról és az

Az els

Vsaié

.

et

hic deficieV\

Ecclesiastici

XXVII.

'^

Krisztus kínszenvedésérl és a szent keresztrl egy beszéd.

aqua deleret terram, itertini sanavit sapientia, per contemptibüe ligmtm ittstnm gnbernans'' Sapientie X.** Jeligéje: „(D)//í«

.

Krisztus kinszenvedésérl, péntekre, egy beszéd. Jeligéje

ascendimns

..(^)cce

omtíia, que

ierosolinam

(ígyj

scripta snnt per prophetas

et

consiimmabnntnr hominis"

de Jilio

^ Matthei XX.

A

Boldogságos

Az els

1

* =>

* s «

jeligéje

Szzrl három :

Helyesen LXXXVII. 5.

„(A)deamiís

zsolt.

16.

V.

18. V. l.

V.

10.

V.

11.

V.

?

Helyesen XVII. 30.

^

4. V.

9

Helyesen Luce XVIII. 31.

v.

v.

v.

beszéd.

cum

Jidiitia

ad tronum

.

DK. BHKEFI REMlG

88

gratic

ui uiiscricordiam

ciiis,

niannis in aiixilio oportuno".

A második qnod I.

jeligéje

est ierosolimis,

Macchabeorum XI.

gratiam

et

Ad Hebraeos

III.

invc-

^

^{Q)icitmqne confiigerint in temphim,

:

obnoxii regi in

omni

negotio dimittantur''

X.-

A harmadik Luce

conseqnamnr

„Beattis

jeligéje:

qui

venter,

portavit''.

te

='

Zsinati beszéd négy.

Az els jeligéje „Fecit Deiis dno niagna luniinaria. Luminare niaius, iit preesset diei; et Itmtinare minns, ut pre:

esset nocti

A Ysaie

et

;

firmamento

posiiit in

második

jeligéje

:

celi''.

Geneseos L*

Mnndamini, qui fértis vasa domini''

LII.^

A

harmadik

„Sancti eritis michi, quiaego sanctus

jeligéje:

sunt; separavi vos a cunctis popiilis, ut essetis inei~ Levitici XX.'' .

A

negyedik

jeligéje:

^{S)acerdotes

et

accedant ad

levite

doniinum, ut ministrent michi". Ezechielis XL1\'.' Püspökszenteléskor egy beszéd. Jeligéje: ..(Y)nveni Dávid

servmn menni,

oleo sancto"

etc."*

Egyházi látogatáskor egy beszéd. ierram

et

inebriasti

eam;

Jeligéje

:

„(y)isitasti

m.ultiplicasti lociipletare eam'\-'

Nagypénteki beszéd Krisztus Urunk kínszenvedésérl egy. Jeligéje

:

^{Q)nis

dabit

imbrem lacrymarnni" *

Helyesen IV.

-

43. V.

'

27. V.

*

16—17.

'

11.

«

26.

V.

'

15.

V.

v.

V.

V.

«

LXXXVIII.

*

LXIV.

"

16.

zsolt.

zsoltár,

Jeremiás IX.

1.

10. v.

21. V. v.

capiti

etc.^'^

meo aqnam

et

oculis

íneis

89

A PÉCSI EGYETEM.

Magyar szentekrl

C)

De sancto

tartott szent beszédek.

rege Stephano Ungaríe, Dalmatie

Sermo primus.^

ac Croatie etc.

opus decoris

^Auruín'-^

quod

matériáié,

siastici VII.

amori

tiii"

Ezechielis

.

..Ffratrem carissimum auro

:

Et

auri.

quod

spirituálé,

dicitur Ecclesiastici

LI.

non

dicitur

aurum Eccle-

spreveris'', idest

quo

est possessio gratie, de

aurum

.,Copiosum

:

Est

28.

pecunie, de quo

est possessio

possidete", idest

magnum cumulum Deus

gratiarum habete. Utroque auro decoravit sanctum regem nostríun Stepkammi, qiiia

ditavit

et

dedit ei diviiias regni

et

ipso fit aurum, idest

ficentie et sanctitatis in et

virUdes anirni. Ideo veraciter posset

de ipso, quod opus decoris ipsius, idest constitutio magni-

dici

animi.

virtus

magnifico,

viro

autem

Ffuit scilicet

divitiarum

et

quod divitie et non possunt. Ecclesiastici XXXI. „Qui in vita sancti Francisci,

:

Nam

ficabitur".

bia sequitur.

divitias

||

(67.

Ad Timotheum

potentia

regni

mirabilis coniunctio istorum in

a.) et

VI:

virtutum,

quia

dicitur

virtutes simul possideri diligit

aurum, non

iusti-

nobilitates in pluribus super-

non sublime

„Divitibus precipe

sapere". Augustinus: Moribus divitiarum est superbia. Salustius. In Jugurtino

superbia, fico

:

„Inerat

commune

divitie

et

consuli

nobilitatis

virtutes

nostro contemptor animus et malum".^ Sed in isto viro magni-

obviaverunt

sibi,

quia in

humilis; ideo competit sibi dicere de se istud. Joh

sederem quantum rex circumstante exercitu".

fit

XXIX: ..Cum hoc ostendi-

„Eram tamen merentium et consolator". hoc commendatur humilitas animi. Gregorius : ^ Sedere

tur sublimitas In

In

divitiis

regi.

potentia regiminis consolari ministerium pietatis. ut per super-

biam venerari non desinas, quem regis. Auro materiali boni utuntur ad bonum, mali ad malum. Bonorum quidam utuntur ad devotionem in ecclesiis et altaribus et paramentis. Sic fecit rex Stephaniis, de quo dicitur, quod adinstar Salonwnis striiit '

Ez

*

Lapszélre írva:

^

Bellum Jugurthinum cap. 64,

1.

*

Lapszélen piros nagy betvel

:

a

czim késbbi, XV. századi kéz írása és fenn van a lap hom-

lokán.

,De rege Stephano". G.

DR. BHKEFI KEMlG

90

tcmpla, ditat donis, ornat gemiiiis

ad similitudinem Dávid auri

centum

talenta

coronis crnces

et

regis, qui paravit

milia

Quidarn ad misericordiam

in

(így).

d

altaria,

impensas domus domini

Paralipomenoritm XXII.

I-

pauperibus, ut sanctus Nicolaus, qui

auro remisso redemit virginum piidorem. Ouidam ad potentiam in

Antonius

ut

militibus,

Romanorum, quod cum fecit

imperátor, de quo

dicitur in Gestis

pergeret ad bellum,

non ornamenta aurea

populo, sed vasa aurea

in

corporis

mensis

expendit

sui

militibus

Paralipomenorum

II.

suis.

et

Quidarn ad honorem

in

quibus competit propter statum, ut regibus

et dapibus,

et principibus.

domus sue

exactionem

erant aurea". Hester

I.:

IX.: ,,Vasaconvivii

Salomonis

Bibebant, qui invitati erant in convivio

Assueri regis aureis poculis. Mali abutuntur ad malum. Et

horum

quidarn ad avaritiam, ut cupidi, qui congregant et abscondunt, ut

monedula, qui Flacco

Non

:

De quibus

cum

invenit

aurum

plus

dicitur

tibi,

aurum,

occultat.

Cicero de Valerio

quam monedule committendum

Zacharie IX.: ..Coacervavit

sibi

aurum

est.

quasi

lutum piatearum". Ouidam ad ydolatriam

(így), ut perfidi. Osee quod fecerunt Baal". Quidam ad „Aurum II.: superbiam, ut elati, ferentes ornamenta aurea ad ostentationem. Naum ^ II.: ,.lste coopertus est auro et omnis spiritus". glosa:

multiplicavi eis,

sanctus

(így)

..Mulier

giam, ribus

erat

et

bonus

ut delicati, ;

est

..non est in eo".

qui

Quidam comedunt aurum

in

solo vivendi causa

inaurata auro".

quibus

||

quis peccat, per hoc et torquetur. Ideo in

OS

suum

periit

a Partis dicentibus

:

Apocalypseos XVII.: (67. in

ad castrimar-

b.)

electuariis et pulve-

palato

;

sed per que

Crassus auro

Aurum

smsti

(így),

infuso

bibas

aurum, bibas. Et quoniam aurum est causa tantorum malorum, ideo dominus prohibet suis possessionem auri. Matthei X.: „Nolite possidere aurum". Et sancti contempnunt. Actoriini XX.: „Aurum nullius nostrum concupivi". Et etiam philosophi.

Oramus in sermonibus. Grecus Aristippus, qui suos proicere aurum in média, iussit Libia, quia tardius irent propter honus segminis. Solinus in libro De mirabilibus mundi. In partibus Indie scilicet sünt alique gentes, que odiunt aurum et ubi inveniunt, emunt non ad possidendum, sed ad occultandum '

A

kéziratban ez hiba Habacuc helyett.

:

A PÉCSI EGYETEM.

in

ne

terra,

usu

polluti

eius

91

corrumpat equitatem.

avaritia

Secundum aurum est, quod possessio gratie est triplicis dicere. Quia est aurum sapientie, iustitie et glorie. De auro sapientie dicitur Apocalypseos III. Svadeo tibi emere a me aurum glosa: idest :

;

sapientiam, ut locuples

virtutibus habundes.

fias, idest

Aurum

sapientie difficulter producitur, quia grave est studere in sapientia^

quod expertus sapiens ut ductile

fiat

nec

sic

;

dum

dicit,

aurum, labor

fabricas

est,

sapiens absque laboré gravi, prius

eris

defecerunt oculi in eloquio tuo. Augustinus

in

oculus

sed duobus módis

videt,

interior,

per

scilicet

mentis, intellectus

scilicet

mistica

tamquam

enim otiosus, qui tantum verbo Dei

quam

extra operatur,

insistit

;

ab

aliis.

maximum opus

Exodi

XI.

:

vasa aurea, quia audiendum

quod

pertinet

nostri

neque

imitarentur

;

||

(67.

c.)

egiptiis

in Catilinario

„Maiores

:

eguere, neque

modo próba

si

erant,

ma-

pleraque sumpserunt. Postremo,

amittitur.

aut hostes

„Homo (így) livido ad quid aurum?" SapiNeque cum invidia tabescente iter habebo, quohomo non érit particeps sapientie". Communicando :

,.

illius

Qui docet,

adequabitur

ei

discit.

incrementum. De auro

inhabitatores aurum,

quibusdam

aurum,

idest

idest

homo

Tullius

iustitie.

In

iustus.

Sed

istud

quod sub specie boni incedunt. Ab ypos, quod est sub,

^

SaUustii Bellum Catilinae cap. 51,

A

kéziratban ez hibás, VI. helyett.

37—38.

auri, idest et

crisos,

:

eodem

iusti.

similatur ut ypocritis, qui inde dicti

*

Scientia

:

Job XXVIII.

viri

idest simulatores,

crite,

ab

acceptandum,

et

videbatur,

(így) socios

distributa suscipit

Non

aurum fertur. aurum sapientie,

divina atque tela militaria, insignia

multiplicatur. Aristoteles:

in

qui

'^

:

talis

Glebe

est,

ydoneum

Ecdesiastici XIV.

niam

est

studio exequebantur".^ Avaré tenendo

quod ubique aput

entie VII.

Non

nec plus

neque audatie nunquam

instituta

cum summo

lassati.

petierunt

est a quolibet

ad sapientiam. Salustius consilii,

gistratum ab Túscis

est

est et

Israel

Filii

superbia obstabat, quominus aliena,

illis

unus

:

deficiunt in

oculi

opere

Maria, que audiebat Marthe, que ministrabat petitur

glosa

qui stúdium cognoscendi divinitatis exer-

Ipsa enim sapientia

cet.

Hü

moralia.

et

eloquio, Dei nimio desiderio

;

aurum^

sünt ypoexterioris

quod

est

DK. BÉKEFI UEMIG

92

aurum. Sed ..aurum istorum VII.

érit".

quia honestas exterir in eis aliquando

;

niam, ut

dicit

turpem speciosum

obscuratur, ut in notoriis,

ratum tudo

Ezechielis

domus

et

In quibus-

pelle decora.

ThrcniW.: ..Ouomodo obscu-

aurum", Gregorius: Aurum obscuratur, cum

est

qiio-

viliticatur,

Oratius in epistolis, videt iiunc omnis

vicinia tota introrsus

dam

sterquilinum

in

pulchri-

iniquitatum tenebris fuscatur. In quibusdam tarde

iustitie

acquiritur, ut in sero conversis. Juvenalis

:

magna

Pars

Italie

qua nemo togam sumit, idest véstem auream. nisi mortuus sicut enim mortuus rusticus tantum in feretro pur-

est,

in

;

pura tur.

operitur, sic multi

Psalmus

:

auri, idest in tenui.

Justitia in

Thretii IV.

finaliter malis.

summa

morte tantam iustitiam assequun-

in

Posteriora dorsi eius, idest finis vite in pallore

scilicet

iustitia,

quibusdam annichilatur, ut in Syon amicti auro puro, idest

Ffilii

:

quando erant

in statu caritatis. reputati

amissionem

sünt, scilicet in morte, in vasa testea, scilicet per caritatis,

facti

glorie dicit

Chrysostonius

in

splendor accipitur,

civitatis

aurum mundum, et

manuum

opus

simile

figuli,

idest

Moralibus sicut

vitro

mundo,

per vitrum perspicua insinuetur, ad

Domine^

Auri nomine superne Ipsa

:

ut et per

quam nos

perducat, qui sine fine vivit et regnat,

„Constitue^

:

Johannes

ait

De auro

dyaboli.

civitas

aurum

clara

Jesus Christus

etc.

legislatorem'' etc. Psalmi IX. Sancti

prophete presens precatio quadruplex.

Constitue

Domine

etc.

impleta est in populo Hungarico, super qtieni constitiiit dorni-

nus legislatorem sancUim Siephaniim, ipsius (67. d.) gentis regem primtim. Cuius in presenti verbo exprimitur dignitas ||

ducatus,

ducatus

quia

niam homines Job

lator".

I.:

constitutus

legislator,

et

utilitas

quia per ipsum cognoverunt gentes, quo-

Inveniuntur autem

sünt.

legislatores. Scilicet

Joannis

esse

dicitur

in effectum,

Deus

XXXVI:

Trinitas. Jacobi

„Nullus

ei

scripturis

in I\'

similis".

:

„Unus

quatuor est legis-

Moyses propheta.

„Lex per Moysen dataest". Christus homo. Ysaie

'

„Secundus de eodem" a 68-ik lap homlokán.

*

Pirossal beszúrva

:

„

Veni".

:

A PÉCSI EGYETEM.

XXXIII:

..Dominus

legifer

93

noster", princeps

térre.

Psalmus:

„Constitue Domine". Multiplicatur autem numerus legislatorum

secundum numerum legum. Est enim lex alia nature, alia discipline, sive alia indita, alia addita. Lex nature ad aliquem homi-

nem

ut ratio mentis, de

opus

scriptum

legis

in

qua Ad Romanos secundo cordibus

suis'*,

glosa

:

impressam. Alia brutorum, ut coniunctio maris

:

..Ostendunt

rationem firmiter et

catio fetus, nidificatio, victus congregatio, feritas et

femine, edu-

mansvetudo,

quod natura omnia animalia docuit. Alia insensibilium, ut quod ordinatione Dei perseverat, dies et omnia serviunt sibi. De qua Augustinus LI Soliloquiorum Dominus, cuius legibus rotantur celi et giros suos peragunt stelle. Lex discipline. Alia est Moysi, alia Christi, alia Justiniani. Prima et secunda scripte sünt iure poli, tertia iure fori. Respectu legis naturális dicitur legislator Deus Trinitas. Psalmus ..Tu legem posuisti", glosa: in corde scripsisti digito tuo. Ecclesiastici XVII: ..Legem vite hereditavit illos'". Glosa: legem de qua Ysidorus

Lex nature

:

est,

:

naturalem dedit homini, per

rum operum

habét

cognitiva

nego

quam

ita

:

subiceretur creatori et bono-

principia veri

sibi

omne totum maius sua

illorum, ut vei

quam

Nam

honorificentiam custodiret.

in se

innata

et

sicut potentia

netionem

(igy)

parte et de quolibet affirmo

potentia motiva habét regulám sibi innatam, per

bonum et per quam intelligit quisque et sit bonum et quid sit malum. Secundum glosam. Ad Romanos lí. Job XXXVII. „In manu omnium hominum signat, ut noverint singula opera sua". Respectu dirigitur

conscius

sibi

in

est,

quid

:

veteris

legis

dicitur

legislator

Moyses.

Ecdesiastici

XXIV.

:

..Legem mandavit nobis Moyses". Habét autem se lex Moysi

modum

per

adiutorem

additionis

ad legem

nature.

Data

est

legis nature, ut eius auctoritate et magisterio

enim

in

ingenium

naturale sufficeret, proficeret ad fructum obedientie faciendum.

Sicut enim interit sine nutrimentis, sic iustitia naturális langvescit, si

non habeat, quod veneretur. Secundum glosam. Ad Romanos

V. II

(68.

Joannis

a.) I.:

-luda fedus

1

Respectu

legis

gratie

..Gratia et veritas".

nóvum". Et hec

Helyesen XXXI.

dicitur

legislator Christus.

Jeremie XXI.

lex

:^

„Feriam domui

habét se similiter ad legem

:

94

DK. BÉKHFI RHMIG

veterem

modum

per

Bonaventura

quia

additionis,

amorem

lex

timorem,

inducit

unde in datione legis homines procul steterunt propter timorem. Exodi XX. In datione evangelii discipuli ad Jesum accesserunt in signum familiaritatis et dilectionis, Matihei \'. Perfectio autem voluntatis rationalis in amore consistit, non in timore. Bernardus super Canticis Initium boné vite timor possidet sed conservationem aamor gratiam,

:

;

;

Chrysostomus super Mattheum

Legis mannon occides, non adulterabis. Christus ad supplementum eorum affectualia induxit, dicens, sibi

vendicat.

Ogy) data ad opus respiciebant,

ut sitis

Mattkei V. Respectu

patris vestri.

filii

sive civilis

dicitur

verbo presenti

princeps

legislator

„Constitue Domine"

:

:

scilicet

térre

;

humane

legis

sicut

dicitur

in

Oualis ftiü apud nos

etc.

rex noster sanctus Stcphanus, apostoliis crednlitaiis nostre,

qni ad litterani directiim scripsit, in

niodo vivere debeat, diffinivit, secundum

„Librum scribebat

XXXI.:

ipse,

qui

nnusqnisque

qiio,

dictum

iudicat".

qiio-

sancti Dicit

Joh

autem

quod necessitas constituendi principem

Aristoteles in Ethicis.

fit constitutio legum, ut haberent homines vim coactivam ad

quam non

actus virtutum,

Sed cavendum dicitur Ysaie

est

X.

ne

principi,

qui

,.\'e,

:

habét sermo persvasorius sapientum.

(igy) iniusti (így) scripserunt, ut et

vim facerent

condat

leges

opprimerent

quod

auctoritatem, ut timeatur. Ysidorus

:

in

a

sibi

plus

Idem non

intuitum

principe

de

quod

bono,

est rex, qui

et

sit

inter

reprobos

formidato supplicio refrenetur nocendi

ipsis

Aristoteles in Ethicis,

dat

pauperes

eorum

Facte sünt leges, ut earum

Debet habere veritatem, ut ex

facultas.

et excludat

préda

lex principis debet habere

metu humana coherceatur audacia tutaque et

quia

et seriben

in iudicio

humilibus, ut essent vidue

pupillos diriperent. Ideo dico,

innocentia

iniquas,

condunt leges iniquas,

iusta

ratione feratur

commodi, quia

iniustus a principibus est

quam

non

proprii

est

alteri,

et

ille,

dicit

qui

de malo e contrario.

excusatus ab omni exigentia

procurationis et non est virtuosus universitate virtutum. Debet

bonos secundum quod lex est sanctio Unde dicitur sancta, assisstens honestum, prohibensque contrarium. Ut sciant habere bonitatem, ut intendat Aristotelem.

gentes

etc.

in

Homo

in

cives

facere

alia scientia,

scripturis aliquando sonat discretionem.

.;

A PÉCSI EGYETE-M.

Unde

34

Ezechielis

Ad

I.

unde homines

greges,

\"os

:

discreti et rationales.

95

XV.

Corinthios

estis,

„Ad

:

idest

pu-

bestias

secundum hominem, (68.bjglosa: rationabili. Aliquando abiectionem, ut in Psalmo : „Ouid est homo, quod memor es Glosa cum despectu dicit. Et sic dictum est de dominó eius" Liice XXIII. Ecce homo. Aliquando compassionem. Július tractabat Paulum humane. et pie et misericorditer, Actíium XXVIII.: „Barbari prestabant nobis non modicam humanitatem "

gnavi",

\

?

:

:

Aliquando

digniíicationem, ut

Psalmo

in

:

Domine, quid

est

quam magnum, quod est homo. Joh VII. Quid homo, quia magnificas eum Sciant ergo gentes, quoniam

homo est

?

Glosa

:

:

?

homines

sünt,

idest

dicunt

ideo

rationis,

Rationabile

XII.

super Canticis alioquin nisiiis

:

:

;

discreti

glosa

Deo

scientiam negligas. Dio-

si

contra rationem

verbo

Bernardus

discretione.

et vult sibi serviri sapienter;

;

esse

est

specialiter dicitur in presenti

lumen

Ad Ronianos

servire.

cum

Deus

spiritus erroris

Malum hominis

propter

intelligibiles

est

id

:

Sapientia est

illudit tibi

et

rationabiliter

et

;

de hoc

Sciant, idest recognoscant

:

gentes, idest pagani gentiliter viventes, ^w/^s ttinc erant Hiingari,

quoniam homines

sünt, idest sensati et intellectu prediti, sicut

solent esse homines. Ecclcsiastici XVII.

:

Intellectu replevit illos et

sensu replevit cor illorum, ut de cetero non vivant brutaliter sed humane, idest moraliter. Et hoc est lationis legis,

scilicet

Psalmus: „Beatus homo, quem

sue.

gentes,

quoniam homines

utilitatem

originis,

quia

elationis coibitionem,

Bernardus^

ad

differentie,

altero.

(így):

de

sünt ideo

dicunt humiliter te

horum, ut

Unde non

sine

se

si

lapszélen piros betkkel

:

;

et

sentire.

pontificem misterio

hee diffi-

elevatur ex uno, deprimatur

primis

celestis et terrestris, humilis et excelsus

habens gratie concludit actorem

A

de

summum

rationale et mortale posite sünt in

propter gratiam, caro propter elationem.

^

Sciant etc

ad humiiliationem

Unde Gregorius Nazianzenus de

Homo

et

recognitionis

tu erudieris'*.

terra

Cogita

:

pul verem.

scilicet

nitione, in distinctione

ex

et

utilitas legislatoris

in sapientia

sünt, scilicet abiecti et fragiles propter

Eugenium

cogita et vilissimum

due

hominis

eruditio

(igy),

lUud

ut

epihaniis ;

spiritus

intellectum

hoc ne magnitudine muneris

Bernardus.

DK. BÚKHFI KÉMIG

96

elatus lapsuni incurrat. Sciant etc. gentes, quoniani

homines,

idest pii et compassibiles propter aft'ectuni mentis, ideo debent

Glosa

benigni."

Ad

subvenire.

sibi niisericorditer

aftectu

:

Ephesios IV.

compassione

et

„Estote invicem

:

mentis.

Bernardus, Luce X. Nichil tam seciindum naturam invenire

natiire

consortem.

de

Tullii

Ofíiciis

(68.

||

est,

c.)

qiiam

describitur sic

homo homini, quicunqiie sit, ob eam ipsam causam, homo sit, consultum velit. Sciant etc. gentes, quoniam

natura, ut qiiod

is

homines

magni

sünt, scilicet

ymaginis. Ideo dicunt

sublimes propter dignitatem

et

fortiter vitia devitare.

Agnosce, o christiane, dignitatem tuani nature, noli in veterem vilitatem

quia veritate

verti,

iudicabit

Sed secundum Psalmum intellexit",

est

etc Glosa

qui

te,

vitio

:

consors

de gravi conversatione conmisericordia

scilicet divine 3'maginis, idest

conparatus

nali (így):

et divine factus

„Homo cum

:

Leo De

in

redemit.

te

honore

esset,

non recognovit

suo. Aiigiistifiiis

in

;

non ideo

psalmo

Quid tam pretiosum, quam ymago Dei, quem retinens, homo iure vocaris cum in vitia cadis, non hominem, sed CXVIII.

:

;

iumentum illi

;

scriptura te vocat.

ideoque

in

Unde

nolite

fieri

dicite vulpi

et

homo,

Ezechiele^ geminato nomine dicitur

O

homo, ut qui exterius formám hominis habét, intus ymaginem vindicat enim Deus ymaginem suam de eo, qui Dei servet ;

ei

iniuriam facit

etc. *

poriam illiini excelsuin pre regibus dominus promissiones Dávid regi fideli.

,,Ego'^ priniogenitiim

His verbis

térre''.

Et quia

ille

fecit

complete sünt

venit pariter et

sibi,

Ego primogenitum

heato rege Stephano, ideo con-

ut dicatur

etc.

prerogativam nativitatis

Promittit et

mogenitum. Excellentiam excelsum pre regibus

m

de eo ei

in

persona promittetis.

quatuor magniíica.

geniture,

quando

dignitatis et prefecture,

térre.

Scilicet

ponam

dicit

quando

pri-

dicit

Gratiam impletionis promissorum,

quando dicit In eternum servabo illi misericordiam meam. Permanentiam successionis tiliorum, quando dicit Ponam in seculum seculi semen eius. Dicit ergo de prima promissione :

:

:

'

*

XIV.

A

4.

69. oldalon

:

„Tertius de eodem".

A PÉCSI EGYETEM.

Ponam pre

97

illum primogenitum, idest pre aliis honoriticatum; glosa:

honorificabo eum, a simili primogenitorum, qui solent

aliis

honorari. Ipse enim fit

honoratus patris carnalis, quia natus est oraculo divino a parente sibi sancto Stephano prothomartvre

regnum

coronam

et

sibi

filius

promittente. PTuit etiam Ffilius honoratus

patris spirituális, idest ipsius Dei, qiiia prinius sanctns

de populo de quo videtur dicere dominus Exodi IV.: „Ffilius meus primogenitus Israel". Dico autem, quod secundum consvelum

siío,

divine (így) iuris civilis antiqui in sex comprehenditur

honor primogeniture oblatione

tinali, in

successione regiminis.

in

primogenitus

antiquos

benedictione populi, in perceptione

sacriticii, in

duplici iygy) partis,

(68. d.)

||

véste speciali, in benedictione

scilicet in

:

ofterebat

sacrificium

Nam in

et

aput

(igy)

offerendo

utebatur véste speciali, in festivitatibus benedicebat populum et percipiebat duplicem partém

bonorum

in cibis

sub nomine Esau. Geneseos XXVII. Et succedebat patri

gnum

et hereditatibus

finálém benedictionem parentum, ut accepit Jacob

et accipiebat

in

regnum.

Joram

tradidit

eo,

quod

fit beatus Stephanus pre

fuisset filius regis,

si

Paralipouienoriim XXII.

II.

esset primogenitus". In

honoratus; ut

aliis

filius

„Re-

:

istis

sex

primogenitus

habuit enim véstem honestatis et virtutum specialem, quia super

multos gloriosior

XVI.: „Indui

sicut dicitur sibi

est,

te discoloribus",

voce divina Ezechielis

idest diversis virtutibiis. Obtulit

sacrificium mortificafionis de persona sua, penitendo et de rebus

suas elemosinas largiendo. Benedixit regni sui populum, quando benedicibilem fecit, idest quando ad fidem convertit et dignos benedictione

Ad

Galatas

effecit, III.

bona fortune

quoniam

qui

fideles

Percepit duplicem partém

et

dona

gratie

;

ftliit

sünt,

benedicentur

bonorum

enim sanctus

Dei, scilicet in

vita

et

gloriosus in persona. .Successit heres in regno patris sui multo

quam

secundum illám imprecationem bonam III. dominus cum dominó meo ..et sublimius faciat solium eius", nam páter nomine ducis censabatur (ig\0 in populo suo. Hic autem fit rex hunctus et delicatus, glória et honore facilius,

Regum

Sit

I.

coronatus,

mundi,

ille

et

consecutus

scilicet illám:

est

finálém

:

Excelsum pre

iudicis

XXV. Et

inter

XXIV. Sequitur secunda regibus térre, scilicet ponam illum.

benedictos benedicentur. Ecdesiastici

promissio

benedictionem

„X'enite benedicti". JJatthei

DR. BIÍKHI'I RÉMIG

98

Nam

regibus terrenis dedit quideni

aliis

ut Ciro et Alexandro, sed

utrumque. Unde coronari

consecute

huic autem

;

de eo terreni imperii glória

dicitur

sanctorum tuorum

et

potentiam terrénum,

non celestem glóriám solio

honore

et

Ratione ergo

sublimari.

in celo glorie dicitur excelsior pre regibus térre.

Est

autem multiplex excelsum. Primum est regnum populorum. I. Regmn IX.: „Invenietis eum, antequam ascendat in excelsum", idest promoveatur ad regnum. Quantum postea non (69. a.) potestis invenire, quoniam ad sublimes non est facile transire. Ysidori De summo bono. Sepe per honores quorumdam mutantur et móres et quos ante caros habuerunt, postquam ad culmen honoris veniunt, amicos habere despiciunt. Secunda est potentia armorum. Exodi XIV.: Filii Israel egressi ,.in

||

manu

excelsa",

cum

idest

multitudine

armata.

Tertium

est

custodia sensuum. Ecclesiastici XLVI.: Ascendit „in excelsum térre

locum", idest

tiori

corporis parte,

virtutum.

Regum

III.

custodiam sensuum, qui sünt

in

idest III.

:

in

capite.

Populus

Ouartum

in excellen-

eminentia

est

penitentium ymolabat

scilicet

sacrificium, scilicet mortificationis in excelso, scilicet caritatis,

qua

sine

puritio

esse potest,

sed non emundatio,

est universitas creaturarum. Ysaie VI.: „Vidi

Quintum

dominum sedentem

super solio excelso", idest presidentem universe creature sue.

Sextum

est felicitas regni celorum. Deiiteronimii

spice de excelso celorum habitaculo".

eum dominus

excelsum,

Omnibus

XXVI.

istis

„Re-

:

módis

fecit

régimen populorum, quia pre-

scilicet

non solum hominibus, sed etiam regnis et provintiis, subdente Deo sibi populos, secundum illud Ysaie XLVI. } „Christo meo Cyro apprehendi dexteram, ut subiiciam ante fuit

plurimis

faciem eius gentes". Potentia armorum, quia fit bellator et victoriosus

ginis,

sub vexillo sancte crucis intercessio

ciiiiis

expulit

et

Romannm

im-peratorem

regno nostro. Custodia sensuum, quia fit verecundus

Deo super excelsam

constitutus a

sünt sensus

Eminentia consecuntur

'

et

terram,

fortis

meritis beaté vir-

idest

et

de

pudicus

infantie,

ubi

hoc per custodiam eorum, ne videant vanitatem.

virtutum,

quia

alie virtutes,

Helyesen XLV.

fit

sicut

karitate

matrem

(így)

hlie.

plenus,

quam

Inspectione crea-

::

A PÉCSI EGYETEM.

99

turarum, quia fit contemplator precipuus, cognoscens causani in

creatis

tanquam ductus a dominó cum

(így),

montem excelsum, Possessionem

XVII.

quoniam

gloriosus, in

eternum servabo

integre

Glosa

sibi ipsi.

est

felix

promissio

tertia

Exponendo

?

subdit

et

totam

et

:

Require

que sünt

legenda,

in

iuvenem

ostensa, pateri in visione celesti et predicta de eo per

splendidum

et

„Qui ambulat

quia quecunque de eo predicta sünt,

:

eo completa sünt.

in

Sequitur

:

misericordiam meam". In quo autem

illi

misericordiam

servaverit sibi

mentem

nunc

quia

Ysaie XXXIII.

dicitur

excelsis habitat".

„in

iustitiis",

„In

celorum,

regni ut

apostolis in

contemplationem celestium. Matthei

idest

quomodo

omnia com-

illa

(69. b.)

||

pleta sünt.

Sequitur quarta. Et ponam, idest durare faciam in seculum seculi

semen

eius,

successiones filiorum eius

idest

ponam

idest potestatem eius regiam

Rogemus

sünt stabiles.

celi

regniim

nostrnni

scilicet

sfolum iiostrum

tronum

et

ergo, ut sicut promisit,

sitc

eius,

specie stabilem, sicut dies

genitrici

ita

servet

commeudatiim per apo-

etc. *

„Dedit^ dominus confessionem sancto verbo

glorie'' etc., Ecclesiastiei

siio

excelso in

et

XLVII. Origenes super Canticis

:

Invocemus dominum patrem verbi, quod nobis manifestet \-erbum suum sensumque nostrum elévet ad doctrinam spiritus, ut ea, que continet voluntas Dei, proloquamur. Dedit dominus etc. Ouia dilectis dona dantur, ut dicitur Denteroiioinii VII.: „Diligit te et multiplicabit te". •et

Et Sanetns Stephaniis fit dilectus Deo

donum

hominibus. Ideo Deus

..Dedit

tum

Dominus confessionem".

triplex

fit

regni sublimitas.

scilicet

:

dicitur

:

sicut

nunc

dicitur

Donum ver

sibi colla-

vite

sanctitas,

veritatis

íidei

De quibus

dedit,

ei

Dedit.-

(így),

Sancto,

scilicet in vita,

et

excelso, scilicet in potentia dedit confessionem, scilicet in fidei

susceptione constantia. De scilicet fidei et

decorem,

amictus lumine,

•XVI.:

..

Lavi te

69.

.\thuzva.

dicit

scilicet sanctitatis.

aqua"

b. oldalon

'

-

hiis

:

Psalmus

scilicet regni induisti

;

De

:

Confessionem,

o beaté Stephane,

hiis etiaiii dicitur Ezechielis

glosa: baptismi, in

„Quartus de eodern".

quo

adhuc puer

DK- BÚKEFl RtMlG

100

accepit habitum

a

iiobis

qitia

debetiir,

Unxi

pagator.

ininisterio sancti Adalherti,

fidei

quod

sionis dico,

me

X. ^Qui

sanctus

ut

virtutibus,

diversis

conferendo

scilicet

tibi

enim inunguntur. Induite discoloribus.

regni potentiam; reges idest

primus proregnum et

nostre conversionis

fiiii

oleo,

te

Jioiior

ciii

esses.

De dono

confes-

de qiia Matthci

est confessio veritatis, fidei,

confessus fuerit". Laudis Dei, de qua Psalmus:

^Contitemini Dominó, quoniam bonus". Manifestationis peccati,

de qua iterum

Psalmus:

dicit

fessio est proprie niter omniuni.

Prima

choro ecclesie,

tertia

sionem habuit sanctus in

De

libro

laudabilem

habitu.

in

iste

quod

Virginitate,

modum

Primam

clavium auctoritate.

in

commu-

tertia

persecutione, secunda in

tyranni

in

tit

Prima con-

„Dixi, coníitebor".

martyrum, secunda clericorum,

Dicit

confes-

enim Augustinus

coniugalis vite retinentes

aliqui

possunt contra inimicum ad iniquitatem

cogentem etiam laniatu viscerum et effusione sagvinis (így) dimicare. Si autem desit persecutio, latent ista in facultatibus et viribus animarum, temptata panduntur, experta propalantur. Virtutes anime aliquando (69 c ) Idem de bono coniugali :

||

in

opere manifestantur

tyrum

\nrtus

multi sünt

qua

id,

apparuit

eadem

in

quod

procedant

intus

(így),

virtute

nec tunc

iustos,

Ecdesiastici XLVII.

:

habitu latent, sicut mar-

sed

quam

quibus temptatio

deest,

passiones

(így)

animi,

conspectu Dei, etiam

in

hominum Secundam

statum ministrorum

et

ad regendum hic prelatos viros

dicitur

fidos

;

sed tunc innotescat.

incipiat,

et

..Stare fecit

frequenti, idest

quenta canticum",

in

ordinando ecclesias

secundum quod

ponit litteratos,

exercuit

tollerando

est in

instituit actu, scilicet

ecclesie,

aliquando

;

probatos ad robin- fidelium.

cantores contra altare" Tertiam

usu, iuxta

.

illud

scilicet confessoris.

Ysaie XXIII.

De dono

:

..Fre-

sanctitatis dico,

quod sanctum tripliciter dicitur. Scilicet a terra separatum. Sanctum enim uno modo idem est, quod a terra separatum, scilicet Agyos ingratum ab a, quod est sine, et ge, quod est terra. Et sic accipitur sanctum Levitici XX.: ..Sancti estote", idest separati II

Regum

XI.

a terrenorum amore, ab immunditia purgatum. :

Bersabee

(így) sanctiticata

est.

quia latuit se

post carnalem commixtionem divino usui mancipatum, ut Numeri VIII.

:

Sanctificavi levitas de

medio populi, ut serviant michi.

A PÉCSI EGYETEM.

101

Sic heatiis Sfephanns fnü scmctus primo modo, qiiia separains

a et

non temporalia non hahendo, sed contempnendo affectu

tcrrenis

dividcndo panperibns, ecclesUs

miliiibus, proiit legitur

et

in vita sua, qiiod sancttis Guntherius monachiis de Boemia freqtienier

eum

salidavit

ponabatur,

eiíis

^

visitahai et

ecclesiis et

iit

camera

regis suh

pauperibns daret, quantum

mami vellet

intcrdnm evaciiabatnr. Secundo, quia purgatus ab immunditiis non ab habitis, quia mortale peccatum non creditur commisisse,

et

a

sed

que

futuris.

desideria calcando,

quoniam cuni

qui Christiani sünt,

Ad

audiendo,

divina

scilicet

hoc

et

;

petendo,

carnis

fecit

oratione vigilando,

in

carnem suam

et concupiscentiis.

vitiis

divinis,

potuissent accidisse

ieiunando,

crucifigunt,

pugnando

Galatas V. Tertio mancipatus iustitiam

malos

iudicando,

conpescendo, iustos exaltando. Cuius tempus secundum dictum Claudiani

:

mos

Lírgerent odiis

De dono

eget.

ut meritos impacatisque rebelles

iste vigebat,

nunc, qui federa rumpit, ditatur, qui servat,

at

;

celsitudinis dico, quot (így) invenitur in scri-

pturis multiplex excelsum, scilicet

armorum etc.

etc.

(69.

II

régimen populorum, potentia

Et hoc habes prosecutum

in

precedenti sermone

d.)

Quintus sermo de eodem. „Lucerna corporis Aristoteles

dicit

beneficiorum

in

tui

Ethicis,

hominibus

et

ocnlus ttius" etc. Lnce XI. quod magnanimus est impensor quia amat excellentiam, delectat est

ipsum audire suum beneficium. Talis rex

et

vir fit sanctus noster princeps tnagnificús, qui exhibiiit beneficiiim hominibus

sni regni,

quorum

lentiam, pro eo,

fnit doctor

quod debetur

et

apostolns et quia amat excel-

ex

sibi

merito,

ideo

delectat

ipsum audire suum beneficium. Ideo orate dominum, ut possimus ipsum aliquatenus de suis beneficiis laudare. „Lucerna corporis istis

tui".

scilicet

;

Principem

oculus, et munificentia corporis.

sub

Sensus

limité

'

Ez

populo

duo commendant

in verbis

magnificentia dignitatis in eo, quod dicitur esse

unius

a szó a

dicti

largitatis in

talis est

regni

szövegben

:

eo,

Corpus

contentorum, át

van húzva.

quod

dicitur

est multitudo

quorum

lucerna

hominum

lucerna,

idest

;

102

DR. BÉKEFI RÉMIG

fit

illuminátor

oculus

eminet

oculus. idest sanctus

corpore

in

est altior

et

illuminátor

corporis

sui

regni,

beati

ffuit

enim doctor

oculus^

omnium hominum de

idest

nostri,

Ouam

apostolo

sünt

super

fhios XII.

Hec

boni. per

quam

vos

est lucerna

(így) dedita, cui

reperta

nunc

Nam

„signo

ardens zelo

et ipse

unde

apostolatus" II.

Ad

Corin-

lucens exemplo

íidei et

res perdita, idest regio ydolatrie

est

dicitur,

in

laudem

Pannónia.

spreta cura, Letare

accendit dominus igne Spiritus

abscondito, idest

Unde

Si alius (így) apostolus

:

signis et virtutibus".

in

per doctriconvertisti

apostolus credulitatis nostre.

et

cum gentium

non sum, vobis tamen sum.

rum

Iste

Stephani de tenebris ad veram lucem

dicere poterat

..facta

oculus

beatus Stephanus fit lucerna,

regno nostro, secundum quod de ipso dicitur:

nam

dicitur

sicut

sensibus.

ceteris

homo

idest altissime dignitatis

idest

Stephanus, qui

quia eminehat in hominibus

;

apostoli nostri ydolo-

Hec

lucerna,

est

Sancti et non ponunt

quam eam in

obscura vita intimé plebis, sicut rusticum,.

in

sed potius excelsum

et

sublimem

eum

fecit

et

similem sancto-

rum in glória neque sub modio carceris, sepulchri, sicut illos^ quorum sepulchra sünt domus illorum in eternum, sed super ;

candelabrum

cananizate sanctitatis, ut qui ingrediuntur, idest

ad fidem veniunt, lumen videant.

speculum

per te Christo credimus. tatis,

tur

regi

„qualis est rector civi-

Bene sequi-

oculus tuus fuerit simplex", idest rex tuus bonus et

iustus ..totum alii

est

in aliis, qui dicunt,

ea". Ecdesiastici X.

tales et inhabitantes in ,.Si

:

eum

quoniam

Et

quoniam

in ipso,

scilicet

sanctitatis et iustitie et per

II

(70. a.)

corpus tuum lucidum erif, idest etiam

boni erunt, quoniam, ut

dicit

ad exemplum. Gregorius

in registro

Sapiens :

:

Componitur orbis

Prepositorum bonitas

subiectorum salubris est regula. Si autem malus

fuerit,

idest

nequam et iniquus, etiam corpus tuum tenebrosum est. idest ipsum regnum makim et vitiis tenebratum. Defluit in membra capitis iactura dolentis.

multos

involvit

et

Bernardus

tantis

obest,

in

epistola

quantis

enim mutatur semper cum principe vulgus. Ut tur (így) propter iníirmitatem,

alii

Principis error

:

preest

tonduntur

color eius est varius et per

momenta

Mobile

rex condere-

cum

adulationem, similes animali Cameleonti, de quo

quod

ipse.

si

eo

propter

dicit

Solinus,

mutabilis et assi-

:

103

A PÉCSI EGYETEM.

milatur

cui se coniungit et iuxta parietem

ei.

nigrum

iuxta

albus,

e

De quorum

converso.

alterius dicit Juvenalis

voluntatem

efficitur

mutabilitate ad

cachinno

„rides, maiori

Si

:

album

Nec doIet: igniculum brume si tempore poscas. accipit Endromidem", idest duplicem véstem; ..si dixeris, estuo, sudat". „Semper et omni „laudare paratus, nocte dieque potest alienum sumeré vultum" flet,

si

lacrimas conspexit amici.

ructavit,

si

rectum minxit amicus". Et

concutitur;

;

si

bene

móres

tur

actus in ipsis regibus, ut

et

alii

sicut diversifican-

sint boni,

alii

mali

ipsorum. Et quidam propterea dicitur rex, cuius intentio

ita

et

est

qui

bonum eorum, inquirit bonum

qui

bonus

quibus preest, non suum. Quidam tirannus,

regnum est tyrannidale, sicut regnum domini erga servum suum, eo quod dominus utitur servo, prout ei melius fuerit, non servo. Rex autem, proprium,

benefacit

fuerit,

actiones

eos, ut sint

cuius

super

eis,

eorum

Detts rex regiini Jesiis Christiis. (70.

De sancto „Orietnr ..pietate

in

quos regnat

visitat

et

Onaleni regem det notis

iuste.

b.)

Ladislao rege Ungarie.^

dicbiis

instiíia.''

eiiis

"^

Beatus

donis plenus"

rex serenus, gratiarum

Ladizlaus

fit, ut dicitur

in legenda siia. Cui concordans hec sacra auctoritas ostendit,

ipsum fuisse iustissimum gubernatorem suorum, potentissimum

expugnatorem inimicorum, perseveratissimum operatorem bonorum. Primo ergo commendatur a iusta suorum gubernatione,

cum

dicitur

:

Orietur etc

Nam

ut

Moralium dogmatum: Temperantia

dicit

regit

philosophus

in

homo seipsum;

libro

iustitia

familiam, civitatem et regnum. Justitia autem, prout ea reges utuntur, in

tatem.

duo

Nam,

dividitur,

scilicet

in

severitatem et in

ut dicit Philosophus in predicto

libro,

liberali-

hominem,

qui convertibilitate nature et in libertate licentie infirmissimus et ita

contumax iuste

ratum itaque '

-

est, sicut pie

corripere

gubernare egenum opis

inmoderatum

libertatis iustitia

libertatis

cohercet severitate.

(igy) oportet, est.

Inmode-

Nam

severitas

necesse

Ez a czim olvasható az 52. d. hasáb homlokzatán. XV. századi kéz ezt szúrta he „et habundantia pacis, donec :

ratur luna".

aufe-

DR. BIÍKEFI KHMIG

104

est

debito

virtus

supplicio

cohercens iniuriain

ver

egenuin

;

opis (igv) iustitia adiiivat liberalitate. Nani liberalitas est virtus

beneticiorum errogatrix; quare eandem pro affectu benignitateni, pro etTectu

beneílcentiain

Ouarum

largitionum.

XV:

et

facit,

„Dissipavit substantiam''. Et Aristoteles

Ei, qui habét móres honestos, non dánt quicquid

ver

genera

sünt

quando aliquis lenonibus, sicut dicit Dominus

dissipatores

pecunias profundit hystrionibus Litce

Duo autem

dicimus.

alia

Ethicis:

in

pecuniani

;

multuni dánt adulatoribus, aut per alium moduni dele-

ctantem eos querentibus eas ab

quando

aut

ver

Alia

ipsis

facultatibus

suis

aliquis

captos

liberales facit,

rediniitavit (így),

aut amicos in tiliorum coUocatione iuvat, aut pauperes sustentat.

De

qualibus fit

danius

diebus eius

iustitia

ritatem,

iustitia

et

qui dixit

ille,

pecuniam".

niultis

„Ego

:

Nee

Orta

V.

distributionis

hec sünt observanda

lude XI. (igy)

:

timet

;

cecior

cum

desevit

uUa

surgit

in

in

altum.

omnes, ut

quam

est,

in

Primo,

:

Constituit „Zebul

^

pem". „Cur ergo serviamus ei?" Claudianus humili,

ergo

non committatur, quia servum suum princi-

ut iudiciaria potestas indigno et degeneri

est

est

quantum ad sevebeneficiorum, quantum ad

correctionis peccatorum,

liberalitatem. In virtute severitatis

dicitur

mei commo-

fratres

et

(így)^

se

servi

Cuncta

post

rabies

Asperius nichil

dum

putent

se in

:

ferit,

libera

;

cuncta

nec bellua

coUa

furentis

Secundo, ut corrector inminens a culpa habeatur, quia

dicit

Dominus Luce \1. ,.Quomodo potes dicere fratri tuo etc. ?" Ecce primum etc. TuUius: Nullám habét auctoritatem sententia, ubiqui dampnandus est, dampnat. Tertio, ut pene pro qualitate culparum infligantur et non secundum voluntatem iudicis. Deuteroiiomü XX\'. In „mensura peccati érit". Oramus in sermonibus Non vincet ratio hoc, tantumdem peccet idemque, ;

:

qui teneras

caules

sacrum divinum

alieni

legerit

;

fregerit

orti

et

qui

assit regula peccatis,

noturnus

que penas

(így)

irroget

equas, ne scutica dignum horribilí sectere ílagello. Quarto, ut

modestia verbi Sapientie XII.

*

Helyesen

*

Helyesen

et :

:

:

animi servetur

„Tu dominator

II.

Ksdre.

ludicum

IX.

in

iudicando, exemplo Creatoris.

virtutis

cum

tranquilítate iudicas

:

A PÉCSI EGYETEM.

omnia in

cum niagna

et

Moralibus

105

Philosophus

nos".

disponis

reverentia

Obiurgationes fiunt necessario,

:

quibus uten-

in

dum

est verborum gravitate, ut eam non videamur irati facere; que enim cum aliqua perturbatione fiunt, ut constanter fieri possint, nec ab hiis aprobari, qui asserunt. Idem cavenda (igy) est

cum qua nemo

puniendo,

in

parvum

et

suggesserit

minimum. Claudianus

mediocritatem

tel

Pro

:

lustinianus in Digestis

ira.

In

:

tenet

inter

quicquid

geritur,

cognoscendo excen-

descere non oportet adversus malos, nec precibus calomitoso-

rum

Non

illacrymari.

motum

vultus detegat

;

est

enim constantis

sed

ita ius

animi

ut

iudicis,

reddendum

ut dignitatem

est,

ingenio suo augeat. In executione liberalitatis hec sünt obser-

vanda

etc.

II.

cum bona

detur

Primo, ut

:

datorem"

Ad

Corintkios IX.

I.

quia

voluntate,

..ylarem

Paralipomenorum ultimo:

.Letus obtuli universa hec". Augustinus super psalmum XLII.

Qui

dat,

ut careat tedio

rem

indgentiis, et

Da

facie leta

tumque III.:

rei.

;

interpellantis,

faciei

letitia

empta

est,

remittit,

IV.:

:

largiantur

amicis.

endo;

;

in

sed

tali

quas

vi vei .,ut

cupidi

III.:

„Honora Dominum"

habeaf

que

eripiunt officio,

nemini

liheralitate,

cum

;

Ephesios

Philosophus

etc.

glorie, qui

contrarium est

illud

liheralitate,

Ad

fraude rapueris.

aliis,

in

quod

idest virtuti.

noceat

et

inconsulte

prosit largi-

quando beneficium maius

facultate, inest cupiditas rapiendi, ut

copie, largiendo

rogaret,

precibus

||

Quidam etiam patrimonia effundunt sed

diu inter

qui cum quam que

gratis,

constat,

Proverbiorum

multi

cautamur

gratie demis,

quod

rogante suffunditur rubor; qui hanc (így) munus (53. a..) suum. Tertio non detur

operando",

Sünt

túlit

Proverbiorum

Tantum

est beneficium,

carius

res

rapinis,

„Laborét

Proinde

in

laboré.

non de

Moralibus: aliis

cum

multiplicat

de proprio glosa

enim

quidam sapiens rem meri-

dilatione.

„cras dabo". Seneca:

;

Nulla

viscera

reficiat

dederis, perdes

si

Secundo, ut detur absque

quantum more adicis. Ingratum manus dantis hesit quia non accipit.

ut

perdit et meritum. Ideo dixit

sine

,,Ne dicas",

non

est

ad largiendum suppetant

odia ceperint egere, aliena rapiunt,

eis;

assecuntur, quibus ademerint. Quarto, ut detur de melioribus substantie.

Numeri XVIII.

nec peccabitis,

pigvc^ia

:

Cuncta, que

(így) vobis

offertis,

reservantes.

optima erunt, Proverbiorum

DK. BtKEFI KLMIG

106

-De

111.:

frugum

primitiis

Oramus

pauperibus.

et odit.

:

honus iudicas, micorum expugnatione, cum orta est in diebus eius

toriam. Ffructus enim in

Moralibus

Ea

:

Augustinus XV.

hanc

(így)

„Pax

;

Philosophus

laboriosa bella

victoria.

mundi, dyaboli III.:

ini-

scilicet

pax queritur armis.

Dei pacem requirunt

Philippenses

vis morari^

a potenti

suscipere, ut sine

bella

Sevis

:

da

donat,

bello acquisivit per vic-

que putatur gloriosa

scilicet Dei,

;

Ad

dicitur

Statius

Dilecti

:

tertio

est acquisitio pacis.

debemus

intentione

adipiscitur,

multiplex pax

Dei^

quam pacem

:

non

(így) te et

nielioribus

insipiens

et

habundantia pacis,

dicitur et

iiisti belli

pace vivamus.

iniuria in

Stultus

:

Seneca Quod aput non munus. Secundo

que spernit

de

tuaruni", idest

epistolis

in

et

Dei,

Est autem

celi.

^

De pace

que exsuperat".

Hec est laudabilis, quia ordináta et ordinem diligit vera, quia neminem fallit munda, quia inquinamenta fugit pudica, quia eterna, quia finem non habét. Hic acquiritur litigare erubescit verbo orationis. Psalmus: ..Rogate". Dono creatoris. Ysaie XXVI.: ..Domine dabis nobis pacem". Joannis XIII.: „Pacem ;

;

;

;

meam". temptu

Inhabitatione

saculum

cor tranquillum.

et

cum nummis

(így)

sentiret, ait

Psalmus:

temporalis. Augustinus

rei

pacem

tibi

salvatoris.

Tolle

:

infelix,

Proice

:

Unde cum Diogeni

et

sinas

utrosque

eme

fur a capite

nocte subtrahere conaretur, ut

Con-

„In pace".

pecuniam

et ille

quiescere.

De

pace mundi, idest eorum, qui sünt in'* mundo. Dicitur Luce Et hec est hominis in anima II.: „In terra pax hominibus". et

corpore, et in utroque, et familie et cívitatis, sive regni.

in

Et quid

sít

unaqueque. Aiignstinns

de Civitate Dei: Pax

álc'ú

Pax anime est ordiPax anime animantis. Pax vita salus domus ordináta et et corporis est est ordináta concordia imperandi et obediendi. Pax cívitatis corporis est ordináta temperantia partium.

náta

actionis

b.)

(53.

||

cogitationisque consensio.

est ordináta concordia civium.

XI.

In

:

resilit

ab

eo.

'

Lapszélre

is

írva

:

Lapszélre

is

írva

:

dei.

Lapszélre

is

írva

:

Mundi.

*

dyaboli* dicitur Liice

scilicet

nuUus peccatorum

Et hec est detestabilis, quia inordinata superborum^

-

'

De pace

pace super omnia, quando

Lapszélére

is

írva

.Multiplex pax.

:

dyaboli.

:

107

A PÉCSI EGYETEM.

Sim il-

qui plus favit uxori, quani Deo.

Ade ad Evarn,

ut fit

et Joab lata proditorum, ut lude ad Christum, Matthei XX\'I. ad Amasam II. Regiini XX. Jereinie IX.: ..In ore suo pacem ;

loquitur et occulte". Inquinata luxuriosorum. Pro-

cum amico

„Apprehensum iuvenem deosculatur". Venequorum intentio est, quis eorum blandissime ad scindendam ecclesiam, sicut Jerobona scidit regnum

uerhiorum

VII.

:

nata hereticorum, fallat

Israel.

De pace

Regiini XII.

III.

Et hec est vera. Aiigustiniis XXI. est,

adversi, nec

ubi nichil

patietur.

Augustinus

P'irma.

a

unum

iuncta

corditer

se

De

spiritui,

ab

nec

\'era

:

alio

Quia onus

:

pax

quisque nichil

sed omnia sibimet con-

pace

íirma

aliud

..Qui posuit".

Civitate Dei

ipso,

LXXIII.

libro

homine. quod resistat

érit in

Psalmus:

celi.^

Ouieta.

custodiunt.

Psalmi XXXII.: Sedebit populus. Affectuosa. Psalmus: „Delectabuntur".^ Augustinus: Pax celestis civitatis est concordissima

Deo

societas fruendi

a

amborum

finali

invicem

et

tentione,

in

cum

Deo. Tertio commendatur

Ugyi.^ Mortalitás carnis. Quasi diceret

luna".

I.

tenuit

usque

aufferatur

..Donec

dicitur:

:

Predicta

bona

mortem, secundum

illud dictum sapientis equo desere navem. Et quia fit perseverando usque ad mortem, ideo dedit ei Deus

ad

Cepta tene, queso, nec ridelis

coronam

in

vite etc.

Secundus sermo de eodem.* ^Liix orta est iusto

et rectis

corde

letitia"

Salvator noster semetipsum manifestavit

per Stellám fulgentem, Matthei

scilicet

regis Ladizlay declaravit

Nam cum

in dic

primi

convenissent, viderunt

cum sic

II.:

per stellam

valde, intelligentes in celis

^

Lapszélére

»

XXXVI.

^

Helyesen

^

Az

53.

is

írva

:

Celi.

11.

c.

:

ad

magni

Matthei

ipsins

lioris dirccte

ubi erat interius sepulchriun sancti viri

magnó

sanctitatem

II.

tiimbam

dié tempore tnissc stellam splen-

didani siipra teniplum stare tribns

gatídio

Ouemadmodum mundum venit,

fulgentem.

festi siii Jideles

dara

.

in

Psalmi LXXI. oldal homlokzatán.

;

et

cum

contra locimi, videntes gavisi

esse, ciii cclestia

;:

RUMIG

DK. BÉKHFI

108

Cui facto concordans proposita sancta auctoritas

serviebant.

Lux,

dicit:

scilicet stelle

sancto Ladizlao,

|!

(53. c.) fulgentis orta est iusto, idest

et rectis corde,

hoc videntibus orta

gatis, et

idest fidelibus ibidem

niagna

est letitia

congre-

populo. lustus

in

ergo hic dicitur sanctus rex Ladizlaus. Qui fit iustus primo penitendo, quia ieiuniis et orationibus populi

plangebat

vivam

offerebat

et

ara

in

et

cordis

fatigatus

prolixioribus

vigiliis

insistebat,

vigil

peccata

semetipsum Deo hostiani

ecclesiarum paululum pausabat. Sic accipitur

in

iustitia

exedris

pro peni-

Tohie XIII.: „Convertimini peccatores et facite iustitiam",

tentia,

Sed de non penitentibus dicitur non fecimus in terra, idest peni-

idest punitionem peccatorum.

Ysaie

XXXIII.

^

Iustitiam

:

non ceci libidines eius, idest motus carnis. Jeronynius. Jeremie IV. Severissimam bestiám, idest fomiteni sine penitentia vincere non possumus. Secundo miserendo, tentiam

in carne,

magnus

quia erat

elemosinis

b

sua

in dicto

Cum

illis

vivificus.

siia piiis

pro misericordia „in pasto''.

et

(Hnnes

ecclesie et nionasteria

sünt lociipletata, propter qnod mutató nomine

eitis

omni gente

(így),

ideo

rex vocabatiir.

Psalmi: „Dispersit, dedit"

quelibet necessaria

redimus

Sic accipitur iustitia

(így),

etc.

indigentibus

non nostra largimur

;

est,

potius

iustitie

quam misericordie opera inplemus quia quod a communi dominó tribuitur, quicunque

debitum solvimus, iustum

Geneseos

miseremus

ut

;

hoc accipiunt, eo comniuniter utantur. Psalmus: „lustus miseretur et

cum

timore, ac

proinde conpetit iudicium

XIX..

Tertio iudicando,

tribuet".

tali scilicet

sibi

sí

dicere

et iustitiam", idest

„Vocabatur

Quarto obediendo.

homo sub

potante

fidelis

Licet

de

se

iudicium et

quia iudicabat iudicandus

ipse staret

verax

coram summo iudice Psalmi: „Feci

verbum.

cum iustitia. Apocalipseos et cum iustitia iudicat".

enim, esset rex,

'

tamen

(így) scilicet divina constitutus.

et ipse

erat

Matthei

VIII.

Qui et obediebat, ut dominó, quia dicitur I.- Machabeorum IX. „Iustum est esse subditum Deo". E converso est autem valde :

iniquum, velle maioribus,

sibi

obtemperari a minoribus

secundum Augustinum.

'

Helyesen Jeremie.

*

Helyesen

II.

I.

Ad

et

noUe obtemperare

Corinthios XI. Et quia

:

A PÉCSI EGYETEM.

109

obedivit suo superiori, obedivit sibi suuni inferius, scilicet grex

Xam cum

ferarum.

quadam

vice

cum

imperio, venit

captivos adduxissent de eius

exercitu in solitudine persequens eos, nec

dominum.

liabebant, quid manducarent, oravit

populum

in

deposita feritale venit in castra et inde

Huic iusto orta

est

a

Deo

(53.

!|

manna

qui

ecce grex cervorum

Et

deserto.

miraculose vixerunt.

quadruplex

d.)

pavi

biibalorum

et

lux,

scilicet

rationis in creatione, operationis in conservatione, iustificationis in gratia, clarificationis in glória. De prima luce Psalmus Signatum est. Augustinus De baptismo: Ratio insita sive inseminata lumen anime dicitur. De secunda loannis V.: ..lile erat

lucerna ardens", ratione.

scilicet

Matthei X.\

affectione lucens,

in

De

luceat".

..Sic

scilicet

ope-

in

Ysaic IX.: ..Habi-

tertia

tantibus" etc, idest in peccatis. ..lux", scilicet gratie iustiíicantis

XXXVI.

..Ostende

nobis

lucem

miserationum tuarum", idest gratiam tuam, per

quam

miseri-

orta

est

Ecclcsiasiici

eis.

De quarta Danielis quarto

corditer iustificas. vita

manu

qui in

lux,

et

Dei

.Augustinus super Psalmuni Danielis lucis

..Lux

II.:

:

cum

:

sünt,

Ubi Deus

eo est".

sancto viro orta est

in

Ex

\'ita

est,

luce existunt.

ibi

lux in\-enitur.

suis

de suo bono

sicut nunc dicitur et rectis corde autem Ysaac, quod letitia est motus naturális

dum quod letitia,

dicitur

ver

movetur

delectabile,

Proverbiorum

II.:

tui

vite.

Ezechielis

XXV.

:

Dicit

ad

Et secun-

multiplex

érit

cum male"

érit letitia, sicut dicitur

letantur in bonis". Tri-

autem movetur anima inordinate;

superbia

sic

..Letantur,

2.:

..Sancti

letitia.

calidiíatis

et delectatur.

ordinate m.ovetur, ordináta

Paraliponicrornm

pliciter

in

quo gaudet anima

multipliciter

sicut

(igy). Si 1.

illud,

est

et

gaudentibus,

recipiendum

Deus

:

consideratione autem orte

fidelibus

letitia

libro

sicut ratione

..Plausisti

manu

potentie et

gavisa

es ex totó affectu super terram Israel". Respectu opulentie, ut in

concupiscentia oculorum.

plaudo ipse domi, postquam contra loh. 31.

:

..Si

letatus

Oramus

in

sermonibus

deliciarum, ut in concupiscentia carnis. Vsaié XXII. et

letitia"

:

At michi

nummos contemplor in arca, Quo sum super multis divitiis". Ratione

..Gaudium _comedere carnes, bibére vinum". Indicnni X\'I. :

Letabantur Philistiny pro convivia talibus dicitur Osee IX.

:

:

..Xoli

letari

sumptis Israel,

epulis.

Omnibus

sicut populi, quia

DR. BÉKEFI R1;M1G

110

Deo

fornicatus es a

tuo". Letitia ordináta similiter triplex est;

scilicet temponilis,

spirituális et eternalis.

duobus

in

consistit

De

fructificationis.

norum

\'II.

nioni"

:

;

De

populo suo".

.,et

quod

Letati sünt „super bono,

in

et

dicitur

tranquillitatis

letitia

Letitia teniporalis in

temporis

tranquillitate

fertilitate

Paralipome-

I.^

dominus Salo-

fecit

Actnwm XIV.:

letitia saturitatis

Paralipotnenornm I. coram Deo cum grandi letitia". duobus scilicet in remissione

Dedit ..tempóra fructifera implens cibo".

XXIX.: ..Comederunt

consistit

spiriiualis

Letitia

gratie

et

in

et biberunt in

illuininatione

sionis Psalmus:

;

De

scientie.

..Dedisti letitiam"

letitia

||

a.)

(54.

remis-

glosa: spirituálém. Psalmus:

;

De letitia illuminationis Proverbiorum XV.: ..Lux oculorum". Psalmus: Preceptum domini scilicet in visione luci. Letitia eternalis consistit in duobus Dei. Psalmus: Letiíicabo eum. Psalmus: ..Ibi letabimur". Vsaié IX.: ..Letabuntur coram te'*. De letitia evasionis mundi Ysaie „Letabor

in

misericordia tua".

;

35.:

..Gaudium

hanc

letitiam sancti

Ysaie LV.

tibi". .,et

et

in

optime

letitiam"

vadunt cum

su

et

letitia.

scilicet

ad celum

„montes

;

idest angeii et sancti cantabunt etc. Pro hac

cum

viunt

sum"

etc.

Psalmus: „In

letitia.

spe huius

debemus

II

(54.

et

nos

cum

letari.

I.

vota

;

et colles",

sancti ser-

letitia

Domine".

te

populus

..Letatus est

letitie

Ad

„In letitia egrediemini", scilicet de corpore

:

pace deducemini",

norum XXIX.:

etc.

(így)'

Psalmus: ..Afferentur

Paralipomeofferret".

Psalmus:

In

„Letatus

b.)

De Sancto Hainrico Imperatore.^ „Invenit iuvenem splendidum, stantent precinchnn

paratíim ad ambiilandíim esset" .^

V.

Thobie

Sanctus

Heinricus,

iuvenem

in

tem

in

flore

luvenis

quem

etatis,

rectitudine

;

et

ignorabat,

splendidus

iste

invenit,

splendidum

intentionis,

et

quicunque in

precinctum

precinctus intueri

cingulo

^

Helyesen Helyesen

'

A

*

Lapszélen piros betvel: „De Sancto Hainrico".

94.

II.

fol.

„obtinebunt d.

quasi

fit

voluit,

moribus honestis, stan-

'

:

et

quod angelus Dei

et fugiet".

hasábja homlokán olvasható ez a

czíni.

castitatis,

A PÉCSI EGYETEM.

paratum ad in

príma iuventute sua, quoniam

vire

illó

modo,

incom-

miraculo

in

iuvenis per accelerationem conversionis

ergo

Ffuit

bustionis.

angelum

operationis et

iter

111

sicut

dominó

pueritia cepit

in

Thohic

dicitur

..Legem

I.

exemplum

observabat". Ffuit etiam splendidus per

ser-

puerulus

celi

honestatis,

cuius lux lucebat coram hominibus, quia videbant in eo omnia

Unde

bona.

Matthei XVII. dicitur, quod

conversatio

..resplenduit

sicut

sol",

idest

,,facies"",

exterir

perfectam vitám.

scilicet

ad dominum. dominum, scilicet omnia Apocalypseos

Ffuit etiam stans et erectus per affectum amoris

quem modum sancti dicuntur quando amant eum et eius intuitu Per

XI.':

placeat attendentes.

11.^

Regiint XVII.

cuius conspectum sto".

castitatis

faciunt

conspectu domini térre stantes"

,.In

ante

stare ante

glosa

;

..Vivit

(94.

||

)

dominus,

etiam precinctus cingulo

Ffuit

secundum preceptum domini. Luce XII. Luce XII. lumbi vestri precincti". Lumbi sünt carnales affec-

..Sint

(így).

que sünt cingende,

tiones,

idest

reprimende cingulo

ne proruant influxus malarum cogitationum, sicut iste,

d

Deo

quid

:

Psalmo de se: „Deus, qui

qui dicit in

tute", idest forti proposito continentie

;

castitatis,

fecit

precinxit

sanctus

me

vir-

immaculatam mundo. Ffuit etiam

„et posuit

rationis.

idest vitám, quam habui in ambulandum per continuum profectum boné ope Ambulare enim proficere est. Ad quod nos monens

dominus

dicit

viam meam", paratus ad

scilicet

loannis XII.: ..Ambulate,

presentis vite,

conprehendanf,

..ut

dum lucem

non tenebre",

scilicet

scilicet in negligentia salutis. Ffuit

etiam angelus

per miraculum incombustionis. Legitur enim Danielis ..angelus

domini descendit

in

fornacem

ignis". Sic sanctus iste descendit in

uno

cum sponsa sua non tetigit eum motus

lecto

quia

et

excussit

fornacem,

excussit

libidinis,

et

a se

habetis",

mortis ..nos

dum

III.,

quod

flammam cubavit in

flammam

ignis,

quod Salomon miratur

et

pro miraculo reputat dominus. Proverhioritm VI.: Quis potest „abscondere ignem in sinu suo", idest mulierem, „ut vesti-

menta

non ardeanf, idest corpus non succendatur ad Et quoniam perfectio alicuius non faciíiter apparet

eius

libidinem.

1

Helyesen VUI.

-

Hel3'esen

III.

::

1

DK. BÍKEFI REMlG

12

quod ignorabat angelum Dei

ideo dicitur,

aliis,

angelus similis illorum, de quibus

Quod et

legitiir

esse. Ffuit

tamen

Apocalypseos XV.:

exierunt de templo septem angeli vestiti lapide nuindo

Septem

candido

dignitatem salutis

angeli

sui,

sünt universi continentes propter

quia habent ex gratia, quod angeli habent

mundus

ex natura, quorum vestitus est lapis perfecta convirtutibus

;

||

et

mundi a

(95. a.) tinentia sic

ginibus, prestante

sequitur

vestitus

Jesu Christo,

De Sancta

filio

candidus, idest

et

peccalis,

candida

aliis

agnum cum

sanctis

vir-

virginis Marié.

(95.

||

b.)

Elisabet.^

Sermo primus/^ ^Omnis'^ glória

XXXI.: fit

sancta Elizabeth,

in

rcgis ab intns''

eitis filie

„Mitlier timcns

Deum"

.

Provcrbioniin

virtutis, quod quoniam fit mulier timens Deum, etc.

Meritum

exigit a nobis tributum laudis, quia ipsa laudabitur, idest debet

enim Philosophus in Ethicis, quod meritum virpotissimum honor est. Unde dicit sanctus Jeronymus,

laudari. Dicit tutis

quod Allexander cum venisset ad tumulum Achillis, hoc in eo precipue comniendavit (ígyj, quod tantum tantus habere post obitum meruit preconem laudis omerum (igy).* O furtuna (így) viri

superexcellentior, inquit, cuius

vatem. Sed

dicit

meonium

Philosophus ibidem,

quod

redolent preconia

virtuti perfecte

non

reverentia equalis ei et quantum meritum. Deum, ut qui dedit ei meritum virtutis, nobis ad ipsum enarrandum det sermonem laudis. „Omnis glória'". A duobus hic commendatur mulier virtutis, beata Elizabeth, invenitur honor et

Ideo orate

a nobilitate generis

scilicet

quoniam fit cautissima, quia omnis eius fit altissima,

'

A

ab humilitate moris. Nobilitas

et

erat

glória

lap alsó részére a késbbi, de

„Sancta Elizabeth a duobus laudatur

:

Sed humilitas eius glosa eius erat ab intus

filia

regis.

;

legkésbb XV. századi kéz

moris". -

A

'

Lapszélen: „Elizab".

*

Késbbi

ezt írta

a nobilitate generis et ab humilitate

97. b. homlokzatán.

kéz a lapszélen helytelenül

:

„Honorium"-ot

irt.

113

A PÉCSI EGYETEM.

in

De utroque

conscientia.

cantatur ad laudem ipsius. Quarto

se se deprimebat humilis nobilitas, tanto magis elucebat nobilis humilitas.

Hec sancta

qua

in

illa,

(9".

simul habitaverunt

b.)

||

cum

mirabilis coniunctio, scilicet leonis et ovis.

occidere. Gregorius in

Aloralibus

super Canticis

Mirabilem

:

apparere

te

leo soleat

nobililate.

est „a partu et

contemptibilem

et

ab utero", Osee

Qui probitate carentes nobilitatem fecunda compenset

sterilitatem radix

si

claritudinem

splendidum Poéta

Nam

:

te,

si

Dicit

hoc solum bonum

Maiores

Boethius

dicit

est, qui

aliena claritudo

hiiiiis

scilicet severitas in

carnem sub

lavit,

illis

magna

stravit.

efficit.

iuxta

ipsi,

sancfe innlieris reges fncrunt.

secundum Ysidorum

sunt^

hostes

cilicio iugiter

in libro

et pietas in cives.

Seve-

quoniam spiritum

ritatem servavit in proprie carnis maceratione, ieiunio,

non

que non fecimus

De

quare

;

in predicto libro, quod quod imposita nobilibus ne a maiorum suorum virtute degnerent

atiteni

in aliene necessitatis

III.

predicantur

nobilitate,

in

Porro regié virtutes due

Ethnicorum,

et

ramorum

autem Boethius

est

necessitudo videatur, (így).

proavos

et

IX., idest a carnali

iactant, ut

et

;

facit,

necesse

tuam non habes,

genus

ea nostra voco.

predicatio

sint clari,

Ilii

:

te

Multorum

qüod in fructu non leronymus ad Demetriaden.

teneas, mireris in trunco, ut dicit

consolatione

in

morum. Bernardus

reputare, hoc ego ipsis virtutibus mirabilius iudico.

enim glória

cum

iMirum est valde,

^ :

cordibus sublimium rergnat (így) humilitas

Sed

Hec est övem

dignitas regia et ovis humilitas pia. Vsaié XI.

leonis

Pietatem exhibuit

castigavit.

sublevatione, quia sedula paupercula istos

Ipsa

est

celum,

in

quo posuit „Deus duo

luminaria", scilicet solem severitatis inpotestatem carnis

penitentia

perurendo,

et

lunam

pietatis

inpotestatem aliene ||

(97.

est

c.)

Geneseos

necessitatis misericordia sublevando.

sponsa Christi magna propter penitentiam

misericordiam.

Canticorum

Due

;

I.

Hec

formosa propter

oponuntur duobus generibus omnium peccatorum, que sünt flagicium et facinus.

Ftlagicium

qua nocet quisque

'

*

dicitur sibi

II.

a

iste

tlagitando

virtutes

corruptelam

Contra quod opponitur severitas puni-

Lapszélre írva

még

A

olvasható: „regié virtutes due sünt".

lapszélen

is

libidinis,

egy'szer

:

Gregorius

in

.Moralibus.

DR. BÉKEFI RÉMIG

114

Ffacinus dicitur a faciendo makim, quod noceret

tionis.

alteri.

Contra quod opponitur pietas subventionis. In his regié dignitatis

virtutibus apparuit mirabilis

non exterius

interius in corde,

quam

virtutum plus

IX.:

cum

(így),

alii

..Melius est michi

aput

(így) se

quam

dicitur

qua

de

eterna remuneratio

..est

Psalmus:

dicit

omnibus

Ad

I.

Et

premii

„Glória

' ;

Corinthios

meam",

ut glóriám

meritum supererrogationis „quis evacuef. remunerationis,

hoc est enim occultatrix

Est autem duplex glória

vitiorum.

móri,

Ffuit

facie.

in

boné operationis, de qua

meriti

scilicet

se

quia omnis glória eius ab intus fit,

mansit humilis,

idest

eterne

hec",

idest

sanctis eius". Glóriám meriti

abscondit sub occulto sancte intentionis, quia nichil foris appetivnt

laudis et honoris, quoniam, ut dicit Augustinus

Confessionum

non defendetur ab hominibus iudicante pnante

te.

Et ideo

sünt

stulti

filii

pacem perdunt

in

libro

et glóriám.

et

te,

nec eripietur dam-

te,

Adam,

contempnentes pacem

qui

epistola.

^

Oui laudari vult ab hominibus vituperante

:

dicente Bernardo in

appetentes glóriám,

et

Glóriám premii tenuit sub velamento

Deum siciens et currens in Psalmus: „Quemadmodum desiderat cervus"

inflammate affectionis, semper ad siti,

etc,

more

cervi.

..sitivit

anima mea"

que sünt

;

cito

per-

et

discas

tu

in

magna maximé

possessione virtutum

sic facit

desiderare. et

illic

Hec

est

velamina aurea,

que

sancta et atTectio inflammata,

intentio

reliquid

Machabeorum

VI.

donorum

oleum",

Sed non vanitas superborum. Proverbiorum XXI. „Thezaurus

Allexander, idest Christus.

desiderabilis",

scilicet

virtutum

licet

gaudiorum internorum,

„et

vir

I.

et

;

„et

sci-

„in habitaculo iusti", idest in corde;

inprudens", idest superbus

„dissipabit

lUud",

scilicet

quando cupit laudem pro talibus. laudem amamus, dicit Chrysostomus super lohannem,

per variam ostentationem, si

sic

lacrime sue panes die ac

||

ut

d.),

templum locuplex

Sed

sibi

rei, quam amas, quod ardentius desideras, eo cares Ideo autem non vult dominus desiderata cito dare

egenus.

(igy)

Et quoniam non

Bernardus super Canticis: Subtractio

nocte.

augmentatio desiderii est

(97.

etc.

fuerunt

venit, sicut desideravit,

^

Lapszélen

is

:

Duplex

*

Lapszélen

is

:

Augustinus.

glória.

A PÉCSI EGYETEM.

que a Deo

eam,

hominibus glória est

Quod

nobis

in

mator sancte

que

..

Vidít

piacet,

et

facere.

amatr

et for-

intentionis, lesus Christus etc.

et

Marci XII.

Ex

mittenicni

paupertate.

Propter castitatem dicitur vidua

;

devota

cra

hiis verbis ostendi-

laudem loquimur,

tur sancta mulier, ad cuius in

paiiperculant,

vidítani

Luce XXI.

afflicta

Sermo Secundus.^

Elisabeth

qnandam

diio" }

castitate,

oinnia et dicere

sancte mulieris

meritis

efficiat

De Sancta

uiiiiiiía

que ab

similiter et apparet et perit. \'era auteni

Deo

quid

id,

non eam,

laudeni querainus,

est,

est laus.

ad

115

in

fuisse

Dei

munda

in

veneratione.

propter paupertatem pauper-

CLila; propter Dei venerationem mittens duo era.'' Vidit ergo quanidam viduam. In quo dicto laudatur eius castitas, quoniam vidua dicitur a viro divisa, non solum alieno, quot (így) est necessitatis, sed etiam a proprio, quod est virtutis. Ipsa enim ad Deum siciens et currens, insiti carnis desideriis didicit reniti. Cuius gloriosa viduitas describitur ludith X\\ „Tu :

glória lerusalem", idest páter {\gy) celestis idest ecclesie militantis

;

;

„tu

letitia Israel",

honorificentia populi nostri",

..tu

scili-

cet gentis hnngarice^ „quia fecisti viriliter" in devictione hostis; ..et

confortatum

..eo,

||

(98.

a.)

est cor

in

servátio creatoris

superior multis, idest coniugatis, et

viduitate

scilicet in

tatis,

inferior paucis, scilicet virginibus.

rum

tuum"

quot (így) castitatem amaveris". In secundo gradu casti-

nescieris"

contra

_Et post virum tuum

que frequenter nubunt

illas,

alte-

in senectute.

* super Canticis Turtur conpare uno contenta est, quo amisso alterum non admittit. Numerositatem in hominibus nuptiarum condempnans, pudet ad negotum honestatis, rationem non posse in homine. quod natura possit in volucre. Dicit autem .Augustinus de vita christiana, quod tria sünt \iduarimi genera.'-' Unum perfectissinuim, quod ritu illius de

Bernardus

:

'

A

*

Késbbi

*

„Viduam" a lapszélén közbe van szúrva.

98. folio homlokzatán.

kéz betoldása:

*

Lapszélen

is:

^

Lapszélen

is

,,in

gazophylatium'.

Bernardus. :

,Viduarum

tria

genera."

;

116

DR. BliKEFI RUMIG

Ewangelio vidue

orationibus et ieiuniis die noctuque servivit

quod filioruni curam habét et domus non tam dignum, nec tamen peccatis obnoxium. Tertium, quod in epulis et deliciis est, quod eterni (így) niorti servatur. Vidit etiam Deo.

Aliud,

quandam pauperculam.^

In quo dicto laudatur eius paupertas, quoniam post mortem mariti sui eiecta fit de castro suo et omnibus possessionibus dotalicii sui a quibusdani vasallis suis,

ad

et

caput

tantam

devenit inopiam, quod non habebat, ubi

cum

reclinaret,

scriptum est de ea

tium alio

in

Domo

:

eam

nullus

que omnia patienter sustinuit

et

recipére hospitio auderet

ex

rebus

eis

dum

Deum

benedixit, sicut

ablatis

mendicat hospi-

camino paupertatis, benedicit dominum. Preterea

modo

agente

se

fit

paupercula,

quia

nobile

etiani

hospitale

ampla possessione ditavit, sua queque pretiosa mograndem pecuniam eidem loco contulit, ut testatur

construxit, nilia

et

de ea Innocentius papa: Ipsa igitur habens celo fundamentum

aurum super pauperes

et ar||

gentum prudenter

(98. b.)

„Signum magnum apparuit

calypseos XII.: ecclesia.

„Mulier",

caritatis,

„et luna", idest terrena glória,

statu permanet. et

non

elegit.

quia

cum

:

remuneratio recte etiam

dum

tidei,

celo", idest in sole",

que nunquam

scilicet

in

eodem

eius", scilicet per subiectionem

esset regis

„Beati pauperes"

eius, idest in beatitudine

in

„amicta

mundi contempti-

filia.

Et quoniam contempnenti

eterna, Matthei V.

..Vidit

Elizabeth

scilicet

„Sub pedibus

contemptum,

bilia

edificat,

Cuius ditissima paupertas describitur Apo-

letificat.

temporalia

dantur

ideo sequitur in capite

:

mentis „corona stellarum Xll", idest

que

in

duodecim

quandam mittentem

era

continetur.

articulis

minuta

duo"."-^

In

quo

dicto laudatur eius largitas in veneratione divina concultu sancte eligionis.

dicuntur

sünt

in

Duo enim era sünt in duo propter numerum homine,

scilicet

corpus

et

corpus

et

anima. que

sufíicientiam.

anima

;

Duo enim

et qui illa offerl,

Es enim quod percussum splendore aeris splendida fit in mundo et famosa pro-

sufficienter offert. Dicuntur

era pro laude et fáma.

dicitur a splendore aeris, eo

plus fulgeat. Sic ipsa

ipsa, et

^

Lapszélen

is

:

Paupercula.

*

Lapszélen

is

:

Minuta era duo.

A PÉCSI EGYETEM.

pter vitám virtuosam,

117

magna

miracula

heneficia

et

continua.

Dicuntur minuta pro humilitatis gratia, quia famulis se famíliám habuit beata. Ista duo era misit in gazophilacium, deputando voluntati et servitio Jesu Christi. Nam gazophilacium interpretatur servatorium divitiarum.

in

omnes. Omnes enim thezauri

ralium

in

ipso sünt, ut in sua causa,

actore ||

Dyonisius

philaxe

(98.

et

c.)

ori-

,,Mecum sünt divitie De divino nomine Omne existens

gine, sicut ipse dicit Proverbioruni et glória".

divitie.

dominum Jesum, qui est dives bonorum eternorum et tempo-

Et designat

(ig^O dicitur servare.

Gaza enim

IIII.

\'1II.

:

:

bono est, et ad pulchrum et bonum convertitur; et omnia, quecunque sünt et fiunt, propter pulchrum et bonum sünt et hunt, et ad ipsum inspiciunt et ab ipso moventur et ex pulchro

et

continentur.

Rogemus Christum,

per

ut

merita

sue

dilecte

famule succurrat vacuitati nostre, donans nobis gratiam

in pre-

senti et glóriám in futuro.

Sermo Tertius de ..Sindoneui'^

fecü

et

operantium byssum", ut illa

vendidit^ Proverbiorum XXXI. Co-

quedam ludeorum de

gnatio

est ecclesia,

S.^

que habét

luda vocabatur

tribu

legitur.

I.

bissi

Paralipomenorum

„domus

IIII.

Domus

operatores, id est continentie

una et precipua fit hec mulier sancta, ipsa nunc dicitur „S^mdonem fecif. Nam bissus et sindo idem sünt in substantia, scilicet tela candidissima, secundum illud sindonis ofhcium candida bissus habét.

professores, de quibus

secundum quod de

Ex

:

quibus verbis laudatur

panem

randi, quia

castitatem

idest

propositum quia non

gratis

vita eterna,

leronymus

donem dorem

tenuit,

tenuit.

II.

hoc

in

iuxta

prologo

illud

multis

annis

Macchabeorum XV. Et fecit,

sed vendidit,

qui est castitatis in

sancta muliere studiositas

ope-

non comedit, sed sindonem

otiosa

libri

amatr

ludith.

et

continentie

utilitas

scilicet

fecit,

operis,

Christo

remunerator, ut

Significatur

autem per

pro dicit

sin-

sanctimonia, quoniam sindo multis tunsionibus ad candeducitur, sic castitas difficulter invenitur, et

'

Ez a 98.

^

Lapszélen

d. :

homlokzatán van. Tertius sermo.

cum

laboré

: ;

DR. BÉKtFI RÉMIG

118

quod

tenetur, iuxta

cum Maria matre niam mater

rum

dicitur esse

Unde

tionis.

Treni

puerum

„Invenerunt

II.:

cum

eius", idest puritateni

amaritudine, quo-

propter

dicit

IIII.

quod a

austero. Hinc est,

quandam :

Virgi-

||

aftlic-

servata

pudicitia

martyres

(98. d.) nitas

..Riibicitndíorc (így) cborc antiquo"

:

vaso-

sanctis marty-

similitudinem amare

Malcus monachus: Habét

suum. Ambrosius

martyrium facit.

Matthei

puritatis est austera penitentia, sicut extersio

cum panno

fit

rium

dicitur

glosa

;

ruborem vertitur, quia diuturna castitas martyrio conparatur. Excedit autem martyrium diuturnitate molestie sed exceditur a martyrio acerbitatis intensione. Unde Bernardus ebur antiquum

in

XXX. Vére genus martyrii est spiritu facta carnis illó nimirum, quo membra ceduntur ferro. horroré

super Canticis mortificare

quidam

mitius, sed diuturnitate

castitatis

Unde

;

:

arduus

molestius. Licet

omnibus, gravior tamen

sit in

Ciprianus:^ Maior in iuvene,

quam

in

autem status

est in iuvenibus.

sene laus castitatis

quo longior pungna (így), eo sublimior corona. Ysidorus De

est; et

summo

Nequaquam

bono:^

in

senectute continentes vocandi

non habent prénon habuerunt; eos enim expectat

sünt, qui in iuventute luxuriose vixerunt. Tales

mium, quia certamen glória, in

laboris

quibus fuerunt laboriosa certamina. Preterea

Luce XXIII.:

lezus involvitur.

in

sindone

..Depositum involvit sindone".

Sic in corde casto locatur Christus. Bernardus super Canticis

XXV.

Candor est vite eterne sapientia et candidam esse animam, in qua ipsa sédem elegerit. Canticorum I. ..Lectulus noster floridus". Preterea sindonis vestimentum solis nobilibus convenit, non etiam servis. Sic castitas a solis tenetur filiis Dei, non etiam dyaboli. Quod significatur Tobie I-o ;

:

oportet

in

eo,

:

quod omnes

..fugiebat consortia

ibant

ad vitulos

omnium".

Vituli

aureos, solus

dicuntur

Thobias

male mulieres

propter lasciviam et etatis virorem. Aurei propter ornatum, ad

quales

omnes vadunt, quoniam

bono

Principaliter per

:

diabolus

biam

humano

erigit,

vei

ut dicit Ysidorus

superbiam

generi dominatur,

mentis

dum

et

vei

De summo

luxuriam carnis

mentem

in

super-

carnem per luxuriam corrumpit. Ideoque sub

'

Lapszélen

is

:

Ciprianus.

*

Lapszélen

is

:

Ysidorius de

summo

bono.

;

A I'ÉCSI EGYETEM.

umbra

dormire

dicitur

„in

119

talami

secreto

(99.

||

a.)

locis

in

humentibus". lob XL. Per talanium inanis superbia, per lóca

humentia carnis demonstratur luxuria. Preterea indutus fuisse sindone, dicitur etiam quia

in

domum

qui dicitur

ille,

pontificis intrasse,

solus intrat in celum, qui castitatem servat, ut dictum

ille

sermone

est plenius in

sancti Heinrici.

„Mulicr^ timens Deiim ipsa latidabitur". Proverbiorum ultimus. In hac sancta muliere

imitabile

est

donum ver

V'enerabile

quam

propter

laudis,

ipsa

in

Deum.

mulier timens

timente proponitur nobis

dignum, aliquid auiem veneratione debitum.

aliquid imitatione Si quid

Deum

ipsa

timoris

laudatur, sicut

fest suo. Primum cadit sub gratia

meriti,

fit

Dei, quia

preconium

ipsa est

in

patet

in

presenti

timor Dei

scilicet

secundum sub glória premii, scilicet laudatio populi.^ Sciendum primo sanctitate est autem, quod domina nostra fit mulier conversationis honesta, quoniam non fit ei cura extrinsecus :

capillatura aut circumdatio auri et

sed fit

argenti vei vestis pretiose,

habitu ornato verecudie

in

(így) et sobrietatis, scilicet

„quod decet mulierem promittentem pietatem per opera bona". I.

Ad Thimotheum

Hec

est ludith, cuius

omnis compositio ex

„mulieris species", idest honestas redundat „in ornamen-

talis

tum domus" sue, XXVI. Sicut enim sic

II.

pendebat cordis, non ex ornatu corporis. ludith X. Et

virtute

pulchritudine ecclesie.

idest in .,

Ecclesiastici

matutma" fulget „in medio nebule", numero fidelium ecclesie. Ecclesiastici

Stella

ipsa, scilicet fulsit in

Secundo" fuit mulier multitudine operis fecunda. Sciens secundum dictum apostoli I. Ad Timotheum II quod mulier „salL.

,

vabitur per

operum

summe

bonitatis

manens ;

et

in

bonorum

fide

prime

||

(99.

b.)'^

veritatis

sanctificationem castitatis

et

cum

Lapszélen: ,Ouartus sermo Eliza*.

-

Lapszélen

^

Lapszélen

*

A

.Primo

generationeni", idest

multiplicationem,

dilectione

'

filiorum

1.

;

is

:

Secundo.

lapszélen alul ez olvasható a

fuit

késbbi (XV.

mulier sanctitate conservationis

honesta.

századi) kéz írásával:

Secundo

fuit

mulier

multitudine operis fecunda. Tertio fuit mulier instantia timoris Dei sollicita".

.

DR- BÉKHIl KEMlG

120

sobrietate frugalitatis, Ipsa enim fit unius viri uxor in operibus bonis testimonium habens, quod hospites recepit, sanctorum pedes lavit, tribulationeni patientibus niinistravit. „Omne opus

bonumsubsecuta" fit se

obtulit

Dávid,

famula tua I.

Ad

I.

Regum XXV.

Cui

gaudet deturpata

et

fecit

nunc

sicut

hec

inquani,

sit,

hoc, quod

niei.

dicitur

de

beata coquine scaloribus

indefessum, debiles

gerens

cor

debilior

mulier instantia timoris Dei

fit

portat ad secessum. Tertio^ sollicita,

;

ut

servorum domini

concordat

dicto

famulam

ipsa famulis se

que

est Abigai (igy),

famulani,

in

ut lavet pedes

ancillani,

in

Hec

Tini. V-o.

Christo

idest

dicitur in presenti

verbo

„Mulier timens

:

Deum". Est enim timor sicut virga cogens puerum ad discendum, et sicut stimulus in via pellens asinum quoniam, qui timet Deum, nichil negligit. Ecclesiastes VII. Psalmus: „Beatus vir, qui timet Dominum, in mandatis eius" etc. Timuit autem primo quidem Deum, ne offenderet, ad exemplum sancti lob, qui dicit „ Semper quasi tumentes fluctus super me timui Deum " lob XXXI. Quem quantum hec mulier timuerit, ostendit virtus ;

:

humilitatis in corde, quia aspernata

seculum generosi sangvinis,

provipendit (így) titulum rigor macerationis in carne, quoniam vigor spiritum ieiunio, carnem sub cilicio iugiter castigavit ;

strenuitatis in opere, quia

„Mulier

fugit"

ante

paupercula

sedula

Secundo dyabolum ne

stravit.

deciperet,

draconem,

diabolum

idest

columbe

penitentie, ut evaderet, sicut

istos

||

lavit,

Apocalypseos

(99.

in

:

desertum

fugiunt

c.)

illis

XII.

avem

predalem. Psalmus: „Quis dabit michi pennas?" Tertio homi-

nem malum in

omnibus metuit. qui bona in

sünt,

ut

Merito'^ '

„Quod *

mala

sua. Ideoque non

timebat enim est,

scilicet

Deum

in

erat, qui

de

quoniam multi maculam

benefactis, et

electis

morabatur

clausa

ludit illa

in

sapiens

verbum malum

valde. ludith VIII. Bernardus

:

in

diceret,

Supermissus

caveamus munda, etiam pertimescere debemus tuta. verbo timoris Dei ipsa laudatur, et non laude iniqua,

Lapszélen

is

:

99.

d.

—

Tertio.

sancta Elisabet timuit

A

etiam

convertunt

quam causam

imponunt, propter

domo

Homo

ne denigraret. Ecclesiastici XVIII.

alatt:

Éhez kapcsolódik

Deum

et

„Quod sancta

laude iniqua, sed laude vera".

a

99.

c.

oldalon alul

:

dyabolum". Elisabet laudatur

non inmerito, non

A PÉCSI EGYETEM.

peccalor

et

desi

in"

„Quoniam laudatur

Psalmus:

sicut peccatores de malis suis.

Nec laude vana,

(így).^

que non habent. Ecclesiastes

bonis,

121

ypocrite

sicut

de

In loco sancto erant

VIII.

laudabantur quasi iustorum opera habeant. Nec laude tran-

XX. ..Laus impiorum brevis est". quidem laude vera propter v^era bona, Proverbiorum ultimis: ..Laudent eam". idest sint

de quali

sitoria,

dicitur lob

:

Sed laudatur primo que

fecit.

causa laudandi „in portis",

„opera eius".

idest in regni aditibus

Secundo laude multa propter multa bona, que

enim, ut que multis benefecit, a multis laudetur, ut veri-

est

ficetur in ea

dictum Ecclesiastici 39.

rum

laudem".

habebit

Tertio

continua.

fuerunt

beneficia

'^

..In

:

laude

memória

récédet

eius et

39.

Ecclesiastici

nomen

multitudine electo-

est

ideo,

;

digni,

non

delebitur.

et

XXXI.

:

meretur.-'

inventus

autem laude est,

quod

Ecclesia-

vite.

macula"

sine

est

parum

laudare

Efficimur

ipsi.

Primo propter puritatem qui

.,Beatus,

Non

requiretur a generatione

eius

fecerimus opera laude digna. Ideo sciendum

si

homo laudem stici

laudentur

eius

„Collaudabunt

:

generationem". Dicit autem ethnicus, quod inquit,

quoniam

perpetua,

multi sapientiam eius et usque in seculum

in

Dignum

fecit.

„quis

;

laudabimus eum?" Secundo propter veritatem docEcclesiastici XXX.: „Qui docet filium suum, laudabitur

est hic et trine.

in

et

illó

in

medio multorum honorabitur".

propter largitatem misericurdie. Luce VI.

:

||

(99.

d.)

Tertio

„Laudavit dominus

villicum iniquitatis, quia prudenter fecisset", scilicet providendo sibi

per misericordiam.

Quarto propter virtutem

verbiorum XXIV.:

„Qui arguunt, laudabuntur,

veniet benedictio".

Rogemus Deum,

benedictione

perpetua

Deum

timens

benedicat

Ad laudem

etc*

iustitie.

et

Pro-

super ipsos

ut meritis sancte mulieris

nos

páter

Mulier dicendum est,

eternus.

doni timoris

quod timor primo vitat malum. Proverbiorum X\'. „Per timorem domini deciinat omnis a malo". Ecclesiastici I. Timor domini expellit peccatum. Nam qui sine timore est, non potest iusti-

^

«

'

*

.A

másoló így félbenhagyta.

Helyesen 24.

A

99. d. alatt

.A

99. d. alatt

olvasható „Quod homo laudem meretur". _Quod timor Dei valet ad multa, scilicet ad quatuor".

is :

:

DR. BÉKi;i-l REMlG

122

Secundo confert bonum. Ecclesiastici I. dominum, diligite illum et illuminabuntur corda rtcari.

est cereus in sinistra in

manu

celi.

XXV.:-

in

Ecclesiastici etc.

tecto,

,.Si

non

Ámor

Tertio conservat collatuni. tiniore

domini tenueris

ne ventus spárgát paleas. Ecclesiastici

Domini super omnia se superposuit". Quarto

'

vestra". Tiiiior

te,

Est eniin pondus timoris, sicut lignum superpositum

ut hic (így) „mulier timens

-

-Uui timetis

faciens vitare foveaiii inferni.

dextera dirigens ad palatium

cito"

^ :

Helyesen

II.

Helyesen XXVII.

üeum,

XXV.

facit

:

„Timor

laude dignum,

ipsa laudabitur" etc.

||

(100. a.)

FÜGGELÉK. 1.

A

pécsi egj^etem oklevelei.

1.

Viterbo.

1367. szeptember

Orbán pápa Nagy Lajos

V.

1.

elterjesztése alapján hozzá-

minden megengedeti a tanárok és hallgatók az egyetemei kiváltságok részesei; a prom-otiók a pécsi püspök vagy a káptalani helytartó elnökletével mennek végbe; ennek az oklevélnek érvénye azonnal megsznik, mihelyt a magyar

járul,

hogy Pécsett egyetem

facultással, leszámítva

a

keletkezzék

theologiát

;

király a tanárok részére megajánlott javadalmazással felhagy. Kiadva Koller

—

Fejér

:

:

História Episcopatus

Codex Diplomaticus Hungáriáé

Quinque-Ecclesiensis IX/I\'.

65

III.

96

—

99..

— 68.

II.

Viterbo.

V.

királyt

1367. szeptember

Orbán pápa az elbbi értesíti és buzdítja,

2.

oklevél tartalmáról

Nagy Lajos

hogy a pécsi egyetem tanárai és

hallgatói részére engedélyezett kiváltságokat ersítse

helyénvaló

lesz,

Kiadva Koller: História Episcopatus Quinque-Ecclesiensis

—

meg

és ha-

újakkal növelje.

Fejér: Cod. Dipl. IX/IV. 69—71.

III.

99

— 101.

DR. BÉKKFl KhMlG

124

III.

Viterbo.

12.

Orbán papa, Nagy Lajos király

r.

egyetem t

1367. szeptember

a pécsi

kérésérc,

tanárait és hallgatóit öt évre fölmenti a residentia-

art ás kötelessége alól. Dilectis

univ^ersis doctoribus,

filiis,

studii

Ouinqueecclesiensis

neni.

Litteraruni

iiieritis

studio

magistris et scolaribus

salutein et apostolicam

ac

insistentes

honestatis

benedictioet scientie

piacere studentes, libenter prosequimur apostolice gratie

niunitícentia speciali,

dum

iit

bonorum con-

votiva perceptione

spexerint se refectos, virtutum adiectione continua se reddere

studeant insignitos. Hinc

quod carissimi in Christo

est,

Jilii

nostri Lodoviei regis Ungarie illiistris stipplicationibiis incli-

presentium indulgemus, ut vos

nati, universitati vestre tenoré

et quilibet

vestrum usque ad quinquennium, a data presentium

computanduni,

Quinqueecclesiensi

studio

insistendo,

fructus,

redditus et proventus vestrorum beneficiorum ecclesiasticorum,

que in quibusvns ecclesiis, sive locis obtinetis, et infra dictum quinquennium vos et vestrum singulos obtinere continget, cum ea

coctidianis

integritate.

ceptis,

libere percipere

in

eisdem

et

ad residendum

siis,

obstantibus, sive locis

valeatis,

sive locis

ecclesiis,

dumtaxat ex-

distributionibus

cum qua

perciperetis,

illos

personalem residentiam

si

non

quoquam

inviti

aliqui vei aliquis

feceritis

nec non quibuscumque

coartari

vestrum

in

(így)

si

faceretis,

interim in ecclesiis, sive locis ipsis

teneamini, nec ad id a

Non

(így)

minimé possitis.

eisdem eccle-

personalem residentiam consvetam,

statutis et

consvetudinibus

earundem

ecclesiarum contrariis, iuramento, confirmatione apostolica vei

quacumque

íirmitate alia roboratis.

Etiam

si

de

illis

servandis

non impetrandis litteris apostolicis contra ea et ipsis litteris non utendo, etiam ab alio, seu aliis impetratis per eos vei procuratores vestros prestiteritis, vei in posterum prestari contingat forsitan iuramentum. Seu si locorum ordinariis a sede apostolica sít concessum vei in posterum concedi contingat, et

quod canonicos ficia

per

et

personas

in

ecclesiis

ipsis

obtinentes bene-

subtractionem suorum proventuum ecclesiasticorum

A PÉCSI EGYETEM.

vei

Aut

earundem ecclesiarum, sim a prefata contingat,

indultum,

quod canonicis

non residentibus

vei

et

vei

filiis

comm unitér posterum

in

earundem

personis

eisdem fructus, redditus

in

personaliter

dilectis

vei quibusvis aliis

sede

sit

residendum

ordinariis

prefatis

si

ad

possint

compellere

alias

eisdem.

1-25

in

capitulis

vei divi-

indulgeri

ecclesiarum

proventus bene-

et

suorum ecclesiasticorum ministrare minimé teneantur compelli non possint per litteras apostolicas non facientes plenam et expressam ac de verbo ad verbum de indulto ticiorum

et

ad

id

huiusmodi mentionem. Et quibuslibet ac

litteris

tenorum

habenda

quod

et

differri

de quibus, quorumque

nostris

in

sit

litteris

mentio

animarum cura

in

eis,

quibus

totis teno-

speciális.

Proviso,

non fraudentur obse-

beneíicia huiusmodi debitis interim

quiis et

quorumcumque

per que el^ectus presentium impediri valeat

existant,

quomodolibet vei ribus

privilegiis et indulgentiis

apostolicis generalibus vei specialibus,

illa

imminet. nullatenus

bonos et sufficientes vicarios, quibus de beneticiorum ipsorum proventibus necessaria congrue ministrannegligatur, sed per

tur,

exerceatur et deserviatur

ergo omnino

Dátum

etc.

Viterbii

Vaticáni levéltár

Vegyes

:

II.

laudabiliter in divinis. Nulli

Idus Septembris, anno quinto.

Úrban. V. An. V. Par.

.\lag5'ar

Nemzeti

idbl czím

csomag.

.Másolatban:

inibi

nostre concessionis infringere etc.

Múzeum

I-a.

Tom

kézirattárában.

XV.

Fol.

i367.

502

a.

—

Frakiiói-gynjicmény.

IV. Viterbo.

V.

nokot,

1367. szeptember 12.

Orbán pápa iitasitja a pécsi püspököt s énekl-kanotovábbá a pécsváradi apátot, hogy a pécsi egyetemi

tanárok és hallgatók egyházi javadahnnk jövedelmét megkapják, m,ert öt évre föl

vannak mentve a residentia-tartás

köte-

lessége alól. In

eodem modo

ensi et dilectis

ecclesiensis

salutem

etc.

filiis

venerabili fratri episcopo Quinqueecclesi-

abbati monasterii Pecz Waradiensis, Ouinque-

diocesis,

ac

cantori

ecclesie

Ouinqueecclesiensis

szept. 12.

DR. BÉKEFI RÉMIG

126

Litterarum studio etc per

tioni vestre

apostolica

doctoribus,

toribus

.

usque

.

scripta

quod

communicari non possint per luiiusinodi 1367. szept. 12.

DatuHi

mentionem.

Contradictores

de

Veg%-es

suspendi, vei ex-

ad

verbo

non facientes verbum de indulto

auctoritate

nostra

etc.

ut supra.

idbl czim

Múzeum

Nemzeti

Magj^ar

:

ministrari.

eisdem ordinariis

apostolicas

ac

Vaticáni levéltár: Úrban. V. An. V. Par.

Másolatban

si

interdici,

litteras

expressam,

\'iterbii,

iuxta huius-

integre

faciatis

communiter, vei divisim a pre-

et capitulis, vei quibusvis aliis

et

eorum procura-

vei

obstantibus omnibus supradictis. Seu,

dicta sede indultuni existat,

vos,

vei alium, seu alios pre-

fructus, redditiis et proventus,

predictos

plenani

Quocirca discre-

mandamus, quatenus

niagistris et scolaribus,

niodi nostre concessionis tenorem,

Non

in divinis.

unus vestrum per vos,

vei duo, aut fatis

.

I-a.

Tom. XV.

Fol.

502a.

—

kézirattárában. Fraknói-g'yüjteirJny.

csomag.

V. Róma. 1^69.

T'.

Orbán pápa

utasítja

április

2.

Cato bácsi prépostot, hogy Pál

tudománya

szeheni prépostot avassa doctorrá, ha a

vizsgálat

alkalmával megüti a mértéket. Dilecto

filio

Catoni, preposito Baciensi salutem etc. Cuni,

Paulus

sicut accepimus, dilectus filius

adeo

iuris

in

quod in ea honorem et

Nos

peritus existit et digne meretur in ipsa facultate

promoveri

de

benignitate

ipsum ad honorem apostolica

dicti

dignaremur.

itaque huiusmodi supplicationibus inclinati, discretioni tue,

de qua

in

Dominó

fidutiam gerimus

in civitate Quinqueecclesiensi,

nationem ad hoc ydoneum ratus

Cibiniensis

insignia recipére doctoratus: fit nobis pro ipsius

Pauli parte humiliter supplicatum, ut

doctoratus

prepositus

canonici facultate studuerit et profecerit in eadem,

honorem

et

docendi

si

specialem, eidem Paulo ipsum per diligentem exami-

et sufficientem

licentiam,

esse repereris, docto-

servatis

solemnitatibus

in talibus consvetis, auctoritate apostolica concedendi,

stantibus

quibuscumque

privilegiis

non ob-

ac statutis et consvetudini-

A PHCSI EGYETEM.

bus

rum que

studii Ouinqueecclesiensis et

127

aliorum quorumciimque studio-

confirmatione apostolica

contrariis, iuramento,

firmitate alia roboratis, etsi de

illis

et totis

quacum-

eorum tenoribus

ad verbum esset

speciális et expressa ac de verbo

et

in presenti-

volumus in suo robore permanere, plenam et liberam concedimus tenoré presentium facultatem. Dátum Romé apud Sanctum Petrum, IIII. Nonas április, anno septimo. bus mentio facienda, que

Vaticáni

Másolatban Vegj'es

:

levéltár

Urb.

:

alias

V.

An.

VII.

Magyar Nemzeti Múzeum

idbl czím

Par.

II.

Tom. XXI.

fol.

541-.

—

kézirattárában. Fraknoi-gviijtanénv.

csomag.

VI. Nova. 1371. szeptember

Villa

XI. Gergely

7.

Vilmos pécsi püspököt, hogy mind t, mind barátját, Bolognai Galvanót nagyrabecsiili, s egyúttal felszólítja,

értesiti

hogy Nagy Lajos magyar király

és IV.

Károly

császár között békét szerezzen. Kiadva Thciner

:

.\Ionumenta Historica Hungáriáé

II.

108.

VII. Villa

Nova. 1372. szeptember 27.

Bolognai Galvano

Nagy Lajos

és

VVaschesteini Albert pécsi kanonok

királynak a bajor herczegek ügyében XI. Gergely

pápához küldött

követei.

Kiadva Thciner: Monumenta Historica Hungáriáé

ségrl szó esik még: U.

o.

II.

II.

123.

—

E követ-

128.

MII. Villa

XI.

Nova. 1372. szeptember 30.

Gergely pápa

tudomásul adja Bolognai Galvano Vilmos pécsi püspök és káp-

pécsi egyetemi tanárnak, hogy a

'^^s- ^p""- 2.

DR. BÉKEFI

128

RÉMIG

Galvanóuak megajánlott adományi, a mely szi'rinl ez a püspöki Javadalomból évenkint háromszáz ezüst márkát vagyis hatszáz arany forintot, Ürög falui tizedével részérl

tahiíia

70 arany forint értékben,

továbbá egy pécsi

házai kap,

—

megersíti, de csak Galvano életére szólólag. Kiadva Koller: História Episcopatus Ouinque-Ecclesiensis

—

III.

129

— 131.

Fejér: Cod. Dipl. IX/IV. 429—431.

IX. Villa

Gergely pápa

XI.

Bolognai Galvano fanári

Nova. 1374. augusztus

utasítja a bolognai

volt padiiai és pécsi

testületébe és

3.

egyetemet,

hogy

egyetemi fanárt fogadja

mindama jogokban

melyek a

részesítse,

bolognai doctorokat megilletik. Dilectis

filiis

.

.

.

rectoribus, doctoribus, collegio et universitati

studii iuris canonici et civilis civitatis nostre etc.

sacrorum

Viri

vandi in

alios,

quod

canonum ipsi

non

Bononiensis salutem,

magisterio prediti exercitio derisine

magnis

intendentes, favoris apostoliéi gratiam

didicerint laboribus,

non indigne

nierentur,

eoque benignius decet honestis eorum desideriis annui, quo ex eorum profectibus maior potest utilitas in Dei ecclesia provenire.

Sane accepimus, quod

dilectus filius

Bononia decretorum doctor adeo hactenus

Galvanus de

iuris canonici studiis

adhuc indefessis laboribus et solliquod olim in Paduano studio gene-

laudabiliter insudavit, prout

citudine operosa insudat, ráli

doctoratus

Paduano

et

insignia

Qitinqiieecelesiensi

ordinarie decretales, nunc in

meruit

obtinere, sfiidiis

et

légit

ver ad legendum

deinde

in

ipso

laudabiliter

decretales

et

easdem

nostre Bononiensis civitatis studio est assumtus. Cupientes

itaque, ut

Galvanus predictus se reddat eo potius per huiusmodi virtutum continua, insignitum, quo maiori

exercitia, adiectione

perceptione nostrorum favorum et gratie prospexerit se secun-

dum: discretionem vestram hortamur

attente, vobis nichilominus

per apostolica scripta mandantes, quatenus

Galvanum

predictuni

nostro collegio pro nostre et apostolice sedis reverentia aggregare,

ac

in

eo,

non obstante, quod

in

civitate predicta

idem Galva-

A PÉCSI EGYETEM.

nus doctoratus non

numero legii

et

statutis et

aliis

consvetudinibus

nostri ac universitatis et studii Bononiensis

contrariis, iuramento,

tirmitate

emolumentis

prerogativis

et

aliis

debitis

presentibus,

niensi studio exhiberi, visis Taliter in premissis acturi.

commendari

et

honoribus,

consvetis

doctoribus Bononiensis coUegii nostri doctoratis

obedientia

quacumque

cum

et

col-

predictorum

confirmatione apostolica vei

roboratis, recipére et admittere

alia

doctorum

ut prefertur, ac de certo

fiierit,

quibuscumque

129

in

ipso

nullatenus

aliis

Bono-

omittatis.

quod mereamini exinde de prompta contra vos adhibere

compulsionis

remedia non cogamur. Dátum Novis Avinionensis diocesis,

Xonas

augusti,

Vaticáni levéltár:

.Másolatban N'egyes

:

III.

anno secundo.

.Magj'ar

idbl czím

Greg. XI.

De

115'.

Ind. et Privileg. an. IV. fol.

—

Nemzeti .Múzeum kézirattárában. Fraknói-gyüjiemény.

csomag.

X. Avignon. 1376. januárius

16.

XI. Gergely pápa, a pécsi egyetem kévésére, az egyetem tanárait és hallgatóit öt évre fölmenti a residentia-tartás kötelessége alól. Kiadva Roller: História Episcopatus Quinque-Ecclesiensis

—

Fejér: Cod

Dipl.

III.

178—180.

IX V. 107—109.

XI. .\vignon. 1376. januárius 16.

AY. Gergely pápa

utasítja a

váradi apátot és a pécsi

passani püspököt, a pécs-

hogy a pécsi egyetem, javadalmuk jövedelmét megkapvannak mentve a residentia-tartás kötekanczellárt,

tanárai és hallgatói egyházi ják,

mert

öt évre

föl

lessége alól.

Kiadva Koller: História Episcopatus Quinque-Ecclesiensis Fejér: Cod. Dipl. IX V. 110.

III.

181.

—

1374.

aug

3.

DR. BÚKEFI

130

RÉMIG

XII.

1389—1404.

^4

ízben

római

szentszék

a

értesíti

hogy egy

pécsi püspököt,

megengedte neki a pécsi székesegyházi, a szent Jánosról

nevezett pécsi

várbeli

és

a

szent

Péterrl

nevezett pozsegai

prépostság fentartását a pécsi egyetem egyházjogi és római jogi tanárai részére. Kiadva KoUer: História Episcopatus Quinque-Ecclesiensis

III.

380

— 383.

XIII.

Róma. 1400. június

IX.

Bonifácz pápa

Csót

7.

György zágráb-

Benedek fia

egyházuiegyei kispapot és pécsi egyetemi hallgatót, a ki iskolatársát, Kanczellár Jánost nyíllal halálosan megsebezte,

a

sza-

bálytalanság alól feloldja. Kiadva: Monumenta Vaticana Hungáriáé Ser.

I.

T. IV. 219

— 220.

XIV. Róma. 1400. deczember

IX.

Bonifácz pápa

egyházmegyei kispapot

5.

Szllsi Fábián

fia

György pécs-

hallgatót a szabály-

és pécsi egyetemi

talanság alól feloldozza. Kiadva: Monumenta Vaticana Hungáriáé

Ser.

I.

T. IV. 281

— 282,

XV. Róma. 1402. február

24.

IX. Bonifácz pápa László fia Lukács pécsegyházmegyci kispapot és pécsi egyetemi hallgatót feloldozza

ság

a szabálytalan-

alól.

Kiadva: Monumenta Vaticana Hungáriáé Ser.

I.

T. IV. 412

— 413.

A PÉCSI EGYETEM.

131

XVI. Róma. 1465. május

Hunyadi Mátyás

19.

hogy Magyarorszá-

kéri II. Pál pápát,

gon, a hol nincs egyetem, a bolognai egyetem mintájára

hasson

mindegyik faciiltással

egyetemet

fel

s

;

állít-

a pápa az

engedélyt megadja.

Beatissime Páter. In regno Ungarie,

non

tili,

ingenio

qui

nulli,

licet

aniplo

pollent et litterarum

studio

fer-

et

quod non-

aliqitod stndinnt generálé, propter

viget

existunt,

apti

eorum paupertatem et itineris longitudinem, viarum discrimina et ydiomatum difficultate persepe ad lóca, in quibus studia vigent, se transferre obmittunt, in non modicum unipropter

versalis ecclesie et christiane religionis,

bus

infidelibus

illis

preiudicium

votus

id

aliqua

in

comodo

statutis

Romane

sancte

et

Ungarie, quatenus licité

stúdium

sibi

civitate

(így),

que presertim

litteratis

cum

ecclesie

generálé

alio loco

vei

deputatione

consvetudinibus

et

viris

in parti-

noscitur

indigere,

iacturam. Supplicat igitur Sanctitati Vestre de-

et

illius

finitimis

et

filius

cuiuslibet

dicti

salarii

Mathyas rex facultatis

regni insigni et ad

legentium, cancellario,

ordinationibus

opportunis

instar studii Bononiensis erigendum, ac dicto cancellario,

ipse

ydoneos ad gradum, cum

promovere, cellarii

et

alia

officii

Bononiensis, facere libere

studii

et

illius

scolaribus pro tempore in

dentibus ac promotis, et

exhibitionibus insignitos

cancellarii spectantia, adinstar can-

tatem concedere; necnon studio bus, necnon

solitis

et

omnibus

et licité valeat,

doctores

et utuntur,

uti

et

et

facul-

cancellario ac doctoriilló

legentibus et stu-

et singulis privilegiis, gratiis

favoribus, quibus dictum stúdium Bononiense et

cellarius,

ad

quod

illius

can-

scolares ac promoti pro tempore gaudent

gaudere possint

et

debeant, indulgere digne-

mini ex speciali gratia: non obstantibus constitutionibus

et ordi-

nationibus apostolicis ceterisque contrariis quibuscumque. Fiat,

ut petitur, de creatione. P.

Dátum Romé, apud sanctum Petrum, quartodecimo

Kalen-

das Junii anno primo. Vaticáiii levéltár:

teiiiény.

II.

Pál

Regesta Supplicationum Paul.

Magyar Nemzeti Múzeum pápa supplicatiói.

Másolatban

:

II.

Vol.

kézirattárában.

810.

fol.

55t.

Fraknói-gyííj-

9*

i365.

máj. 19.

RÉMIG

DR. BÉKEFI

132

XVII. Velencze.

1530. július

1.

Croke, Angolország velenczei követe egyebek között jelenti

Henrik angol királynak, hogy ha házassága ügyében a dolog kenyértörésre kerül, valamennyi keresztény egyetem a király javára dönt; s a közfelfogás azt tartja, hogy ez ügyben VIII.

nagyon elnyös volna megnyerni az

magyar

osztrák,

és skót

franczia, német,

olasz,

egyetemek hozzájárulását.

6491. (Croke to Henry MII.) „.

.

Doubts

.

handled,

vvill

not

that

Chr(istian) universities,

all

earnestly conclude for the King. Thinks

expedient to obtain their assent in magne, Austria, Hungary and Scotland ..."

be

Kiadva;

Henry

Letters

and

Foreign

Papers

and Domestic,

{Calendar of Siate Papers Ser. V. Henry

VIII.

VIII.

if

vvell

would

Francé, Al-

Italy,

ver}'

it

oí the reign of

Vol. IV. Part.

III.

1529—1530. London. 1876. 2921—2922.)

XVIII. 1543.

Istvánfi Miklós

egyszer szóbeszéd után

egyetemen 1543 eltt kevéssel „.

.

literarum

.

Fit haud

ut paucis ante

etiam olim

in

még

írja,

ea (Quinque-Ecclesiis)

incelebre, tanto

hogy a pécsi

kétezer hallgató volt.

gymnasinm

iuvenum studiorum concursu. millia eorum in ea nume-

hoc bellum annis duo

rata fuisse ferantur ..." Kiadva Istvánfi Miklós: História regni Hungáriáé. 1758. Lib. XV. 161.

A

2.

harmadik ábra szövege.

Sermones Compilate (így) Regno Ungarie.

lesiensi in

generáli Quinque-Ecc-

in studio |

|

faciam vos ficri piscatorcs hoininunt. Dominus cum vocavit Petrum et Andreám, sue vocem virtutis, idest efficaciam virtuosam, ut

Venite post nie,

\

|

Matthei

quarto.

voci

dedit

|

]

I

sequerentur se ad unius iussionis

nunc det

v^erbo

post me. Sicut

de mundis

|

suo

1

vocem. Rogat etiam, ut

valorem ad nostram salutem.

tempore culpe

animalibus

|

et

|

|

et

Venite

instanté diluvio,

iniquitatis,

bina et bina inducta sünt

in

|

arcam,

Geneseos septimo sic tempore gratie et veritatis de hominibus simplicibus duo et duo vo- cati sünt ad fidem, scilicet Petrus et Andreas simul, Jacobus et Johannes simul De :

|

|

|

quorum festat

vocatione ágens istud ewangelium,

|

digna laude,

cum

pulorum I

|

dicit.

scilicet

gratiam Christi

recitans

verbum

|

in

Christi

:

duo nobis manivocatione disciVenite post.

3.

A

negyedik ábra els negyedrészének szövege.

munda

Veni de libano, idest de

Locum ver

vita.

glorie |

quod ostendit locum munitum. Ecclcsiastíci XLVIU.: „Ezechias muniApocalypseos XXL: „Ipsa vit civitatem suam''. Et mundum. talis locus congruit quieti. Ultecivitas aurum mundum". Et qualis sit ipsa requies, dico, quod est eterna. rius si queratur, Paralipoiiicnonim XXIV. :^ Requiem dabit dominus populo 1. sue appellat civitatem sanctificatam, per

glorie

|

esse

\

|

]

|

|

usque

in

eternum. Ysaic LVIII.

„Requiem dabit

:

tibi

|

deus

I

tuus

Ysaie

Secura,

í-emper".

requiescent". loh XI.

:

XX.

„Requiesces

„Pauperes

:

non

et

]

érit,

|

fiducialiter

qui te

exer-

XXIV. „Letatus est ceat". enim implebitur omnis populus térre et urbs quievit". Tunc „Quiescat vox tua domini, Jcremic XXXI. in nobis dictum ratu". Bonis omnibus cumulata. Jeremic XXX.: a plolocunda.

II.

Paralipomenorum

:

|

|

:

|

|

I

..Quiescet Jacob et cunctis affluet bonis.'' Ecclcsiastíci ..In

requie

sua implebitur bonis".

tionata. Ecclcsiastíci LI.

:

Meritis

„Modicum

labo-

|

|

nostris

\

XXX.

:"^

inpropor-

ravi et inveni michi

multam requiem". Omnia pro- missione firmata, quia ipse escere faciam regnum domus Israel". dicit. Osee I.: „Qui„Requiescere vos faciam super humum Ezechielis XXXVII.: |

|

|

vestram". Ro|

gemus Christum,

promissionem suam 1

Helyesen: XXII.

*

Helyesen

:

XXXI.

in

nobis.

ut

meritis

nostris

impleat |

TARTALOM. ELS

A A

FEJEZET.

pécsi egyetem alapítása.

Az egyetemek alapformái. nak 1348-ig nincs bécsi,

oka.

—

egyetem,e.

Oldal

—

pécsi egyetein oklevelei hazánkban elvesztek.

Németország-

—

A

prágai,

krakkói és pécsi egyetem alapításának

—

A

pécsi egyetem megalakulása.

.

5

.

— 11

MÁSODIK FEJEZET.

A

prágai, krakkói, bécsi és pécsi

ersít VI.

egyetemet meg-

pápai oklevelek egybevetésének tanulságai.

Kelemen pápa helybenhagyja a prágai egyetem V. Orbán pápa helybenhagyja alapítását. V. Orbán a krakkói egyetem alapítását. pápa helybenhagyja a bécsi egyetem alapíV. Orbán pápa helybenhagyja a tását.

—

—

•

—

pécsi egyetem, alapítását

12

— 27

HARMADIK FEJEZET.

Miért

lett

Pécs egyetemi székhelylyé?

28-30

DK. BÉKEFI RÉMIG

136

NEGYEDIK FEJEZET.

nem

Miért

egyetemen

állították fel a pécsi

a

theologiai facultást? Oldal

31—36 ÖTÖDIK FEJEZET.

A

pécsi egyetem tanárai és hallgatói.

Nagy Lajos

király Bartoloniineo Piacentinit óhajtja

—

Bolomegnyerni pécsi egyetemi tanárnak. gnai Bettino fia Galvano pécsi egyetemi tanár élete,

érdeinei, fizetése, küldetése, távozása Pécs-

rl,

tanárkodása a

bolognai egyetemen

és

tudományos irodahni mködése. — Saraceno di

Padova

Illicini

és

egyetemi tanár.

—

nem

Péter

volt pécsi

Csót Benedek fia György,

Kanczellár János, Szöllsi Fábián fia György és László fia

Lukács egyetemi hallgatók

— A pécsi egyetem tanárainak kiváltságai, szabadságai

A

pécsi

mentességei.

—

egyetem tanárai részére fentartott

egyházi javadalmak.

rainak

és

Pécsett.

és hallgatóinak

— A pécsi egyetem taná-

hallgatóinak fölmentése

és

a

resi-

37

dentia-tartás alól

H.ATODIK FEJEZET.

Mikor sznt meg Az 1402-ik tem.

év körül

—

egyetem.

—

A

velenczei követe

említ

pécsi

egyetemet jelent.

;

de ez

egyetem?

fennállolt a pécsi egye-

Hunyadi Mátyás

1465-iki

hogy Pécsett 1465-ben

eldönti,

nem

még

a pécsi

levele

már nem

volt

schola maior 1495-ben

—

Croke, Angolország

1530-ban magyar egyetemet

nem a

pécsi.

—

Oláh Miklós

— 46

A PÉCSI EGYETEM.

137

Oldal

a Hungáriában egy szóval sem emlékezik a Gregoriáncz Pál pécsi egyetem létezésérl. sok pécsi hallgatóról

— — Istvánfi Miklós

beszél.

1543 eltt Szerdahelyi 2000 egyetemi hallgató volt. Timon Gábor e számot már 4000-re teszi. Sámuel és Szerdahelyi Gábor a XVIII században mondják, hogy a mohácsi csatában 300 pécsi egyetemi hallgató esett el. A pécsi szó-beszéd után írja, hogy Pécsett

—

—

—

czímeres kövön van.

—

A

nem a

pécsi egyetem czimere

pécsi káptalannak egyetemi gra-

dussal bíró tagjai a XIV. és

XV.

században.

47

—-57

58

— 62

HETEDIK FEJEZET.

A A

pécsi egyetem színhelye.

pécsi egyetem színhelyére nézve keletkezett fel-

fogások.

— Evlia

Cselebi török vitázó leírása

Pécs bels váráról,

fleg a

a bels várban

Ez az

székesegyházról.

— Pécs egykori egyeteme Evlia volt.

Cselebi szerint

állítás elfogadható.

NYOLCZADIK FEJEZET.

A

pécsi egyetemen tartott szent beszédek.

Csontosi János 1882-ben hívta föl a Jigyelmet a pécsi egyetemen tartott szent beszédekre, melyek

— A codex — A codexet német — A codex tartalma.

egy fnüncheni codexben vannak. bibliographiai leírása.

ajkú ember másolta.

—

A

codexben lev szent beszédeket az egye-

tem tanárai

A

szent

és hallgatói

beszédek szerzi

rendi szerzetesek.

—

Történeti

eltt tartották.

—

magyar domokos-

— A szent beszédek jelleme.

részletek

és

reflexiók

a Szent 10

DR. BÉKEFI

138

RÉMIG A PÉCSI EGYETEM.

Oldal

Istvánt, Szent Lászlót, Szent

Imrét

és Szent

— Ser— Sermones

Erzsébetet ismertet szent beszédekben.

mones de Sanctis Conimnnes.

és de

Tempore.

— Magyar szentekrl tartott szent 63—122

beszédek

FÜGGELÉK. 1.

A

pécsi

2.

A

harmadik ábra szövege

3.

A

123—132

egyetem oklevelei

133

negyedik ábra els negyedrészének szövege

KÉPEK. 1.

Hunyadi Mátyás

2.

Pécsi czímeres

3.

4.

1465-iki levele

k

II.

Pál pápához.

a XV, század végérl.

A pécsi egyetemen készített szent beszédek czíme. A Szent István királyról szóló els szent beszéd kezdete.

134

"~*

-'-»4'-"'

,/

J Ml Mit

íLuaáM.

1.

Hunyadi Mátyás 1465-iki

levele

II.

Pál pápához.

-«t2>'

X

£ÍU.

.'IW'^J^^r Ofi^'

tJ^ 1.

Hunyadi Mátyás 1465-iki

levele

II.

Pál pápához.

2.

Pécsi czimeres kö a

XV. század végérl.

'7.

^^ce

J

.

3.

A

-

,-,"'^^5t*^^

...

pécsi egyetemen készített szent beszédek czíme. (Eredeti nagyság.)

^r

^aiiíi

^f 'v^

vt^*'*'^

^*i5 <^^ <í>^

w

ISI

«»taíM'^Ctít?v-/^,3í.^«íf,(í-(jí,tf^

-j^^Mu

4itt^6,i^ ^^tniii

J^i\inoy<^t uiAH&niiSaíi

4.

A

Szent István királyról szóló

els szent beszéd

(Egy harmaddal kicsinyítve.)

j^

ny^Fiv

ax7 aa.it AtiiM.

kezdete.

^

A PÉCSI EGYETEM

SZÉKFOGLALÓ

dr.

békefi rémig RENDES TAGTÓL.

BUDAPEST. KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. 1909.

ARA

3

KORONA.

Rémig müvei:

Békefi 1.

A

czísztercziek középkori iskolázása

Parisban. 87

lap.

1896

2.

A

3.

A sárospataki ev. ref. fiskola

4.

A

1899

törvényei. 79

1.60

„

3.—

lap.

„

1.50

„

1.—

„

1.50

„

1.60

„

12.—

1621-iki

1899

marosvásárhelyi ev. ref. iskola XVII. századi törvényei. 44 lap. 1900.

5.

A

6.

A rabszolgaság Magyarországon

bolognai jogi egyetem XIV. és XV. századi statútumai. 88 lap. 1901. .

Árpádok 7.

K

debreczeni ev. ref. fiskola XVII. és XVIII. századi törvényei. 177 lap.

A

alatt.

40

.

az

lap. 1901

népoktatás története Magyarorszá1540-ig. XXXVII és 558 lap. 1906.

gon

Megrendelhetk

a M. Tud. Akadémia könyvkiadóhivatalában (Budapest, V., Akadémía-utcza

Hornyánszky Viktor csász. és

kir.

2. sz.)

J

udv. könyvnyomdája Budapesten.

\

>

LF 1695 PAB5

Bikefi, Rémig A pécsi egyetem

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

%

a»"

.0"^fh

#

?^ tm É*

»<'^