A növényi szervek Szerkesztette: Vizkievicz András
A harasztok, nyitvatermık, zárvatermık hajtásos növények, testük • gyökérre, • szárra, • levelekre tagolódik. Ezek az önfenntartó vagy vegetatív szervek. Megtermékenyítést követıen a zigótából létrejön az embrió v. csíra. A csíra alapvetıen 3 részre tagolható: • gyököcskére, amelybıl a gyökérrendszer fejlıdik ki, • rügyecskére, amelybıl a leveles szár, azaz a hajtásrendszer jön létre, • sziklevélre A gyökér. A gyökér lapvetı feladata a • növény rögzítése, ill. • a víz ás a benne oldott ásványi anyagok felvétele. A gyökérrendszer A gyökerek összessége a gyökérzet, melynek két típusa ismert: a) Fıgyökérrendszer, erıs központi fıgyökér, oldalgyökerek, hajszálgyökerek (nyitvatermık, zárvatermı kétszikőek). b) Mellékgyökérrendszer, nagyszámú, egyforma fejlettségő gyökerek jellemzıek. Oldalgyökerek, hajszálgyökerek itt is kialakulhatnak (egyszikőek).
A gyökérrendszer mérete. A növényfajtától és a talajviszonyoktól függ. pl. a lucerna gyökérzete az alföldön 15-2O m mélyre is hatolhat, a Szuezi-csatorna ásásakor tamariszkuszok 3O m mélyre hatoló gyökereit is kiásták. A gyökérzet teljes hossza pl. egy töknél 2O km, rozsnövénynél akár a 8O km-t!
1
A gyökéren függılegesen különbözı mőködési zónák vannak. 1. Osztódási zóna. A gyökér csúcsi része osztódószövetbıl áll. Gyökérsüveg védi, sejtjei elnyálkásodva leszakadnak, illetve gyökérsavat termelhetnek. 2. Megnyúlási zóna. Itt a legerıteljesebb a sejtek hosszirányú növekedése. (auxin) 3. Felszívási zóna. Gyökérszırök jellemzik. Legfelsı sejtjei fokozatosan elhalnak, míg a csúcshoz közel újraképzıdnek. 4. Szállítási zóna, ahonnan az anyagok a szár szállítónyalábjaiba jutnak.
A gyökér keresztmetszete A csúcs mögött néhány centiméterrel, a szállító zóna alsó határán. Három szövettájat különböztethetünk meg: 1. Bırszövetrendszert, yökérszıreivel 2. Az elsıdleges kéreg, mely parenchimatikus szövet, tápanyagokat raktározhat. 3. A központi henger, amelyben helyezkednek el az egyszerő szállítónyalábok.
2
A gyökérmódosulások A környezethez való evolúciós alkalmazkodások eredményeképpen a gyökerek gyakran jelentıs átalakuláson mennek keresztül. 1. Raktározhat: • karógyökér, ahol a fıgyökér megvastagodik (sárgarépa), • gyökérgumók, ahol az oldalgyökerek egy ponton vastagodnak meg (dália). 2. Gyökérgümı, ahol anaerob nitrogénkötı baktériumok a levegı nitrogéntartalmát ammóniává alakítják (pillangósvirágú növényekben). 3. Légzıgyökerek: az oxigénben gyökér szegény talajban levı gázcseréjét segítik, pl. mocsárciprus. 4. Egyes trópusi fán lakó orchideák lecsüngı gyökerei megzöldülnek és fotoszintetizálnak.
A járulékos gyökerek Ha a gyökér nem a csira gyököcskéjébıl, hanem szárból v. lomblevélbıl fejlıdik, járulékos gyökérrıl beszélünk: I. funkcionálhat valódi gyökérként, pl. ledugott főzfavesszı járulékos gyökerei II. hajtáseredető léggyökerek, a levegıben találhatók. Ezek lehetnek:
3
1. kapaszkodógyökerek borostyán
pl.
2. táplálékszállító léggyökerek, pl. filodendron
3. szívógyökerek pl. • a parazita aranka, ahol megtámadott növény háncselemeibe nınek bele, szerves anyagot vonnak el • a fagyöny ún. félparazita, a megtámadott növény farészébe hatolnak be a szívógyökerek, vizet és ásványi sókat vesznek el. 4. koronagyökerek pl. a kukorica szétterpeszkedı támasztógyökerei. A hajtás A leveles szárat hajtásnak nevezzük, mely az embrió rügyecskéjébıl fejlıdik ki. A hajtás tengelye a szár, függelékszervei a levelek. A szár • összekapcsolja a leveleket és a gyökeret, közvetíti a tápanyagokat, • a növényi test tartó vázát adja. A rügy. A hajtás fiatalkori alakja a rügy. A rügy kp-i része a rügytengely, melynek csúcsa a hajtáscsúcs. A rügytengelyhez oldalasan a levélkezdemények és az oldalhajtás kezdemények csatlakoznak. A rügytengelynek azon részeit ahonnan a levélkezdemények erednek, a szárcsomók (nodusz). A szárcsomók közötti levéltelen tengelyrészek a szártagok.
4
Rügyfakadáskor a szártagokban található közbeiktatott merisztémának köszönhetıen rügytengely megnyúlik, és a levelek eltolódnak. (káposzta)
A rügyeket osztályozhatjuk a) helyzetük alapján: • csúcsrügy a hajtástengely csúcsán • oldalrügy a hajtástengely oldalán van, a csúcsrügy ki nem fejlıdése esetén fejlıdik ki, • hónaljrügy a lomblevél hónaljában keletkezı rügy. b) továbbfejlıdésük alapján: • lombrügy amely leveleket, • virágrügy, amely virágot, • vegyesrügy, amely leveleket és virágot egyaránt fejleszt.
Az alvórügy olyan tartalék rügy, amely a rendes rügyek károsodása esetén hajt ki. Ezek általában a szárba mélyített, rejtett rügyek. Szár- és hajtástípusok. Két alaptípust különböztetünk meg, • a fás és a • lágyszárat. A fás szár A fásszár az ısibb, ebbıl jött létre a lágyszár, a sokéves növényekre jellemzı. Fás szára: - van az összes nyitvatermınek - sokéves kétszikőeknél (közismert fák) - lehet biz. egyszikőeknél (sárkányfa, yukka) - lehet biz. harasztoknak (páfrányfák)
Fás szár típusai • • •
Fatörzs, ha a hajtása sokáig el nem ágazó törzsbıl, és a belıle kiinduló elágazó hajtásrendszerbıl a koronából áll. Cserje, ha a törzs hiányzik, a hajtás az alapjánál ágazik el. Pálmatörzs, egyenletes vastagságú, levélkoronát viselı el nem ágazó fás szár, melynek oldalán a lehullott levelek töveink maradványa látható.
5
A lágyszár A lágyszár puha állományú esetleg a tövén gyengén elfásodhat, mely lehet egy vagy két éves. Ha üreges, akkor dudvaszár (paradicsom, burgonya, napraforgó). A lágyszár típusai: •
Szalmaszár, amely hosszú üreges szártagú, bütykös csomójú csıszár. A szártagokat levélhüvely veszi körül. Ez jellemzı a pázsitfőfélékre, gabonafélékre.
•
Nádszár, amely az elızı szártípus elfásodó változata, pl. bambusz-nád.
•
Palkaszár, mely csak az alsó részén visel leveleket, utolsó szártagja megnyúlt, s a szár látszólag csak ebbıl a csomótlan szártagból áll (a kákán is csomót keres), pl. szittyók, kákák.
•
Tıszár, mely levélrózsát visel, rövid szártagú szár, pl. kövirózsa.
6
A szár felépítése A szár akárcsak a gyökér keresztmetszetét vizsgálva 3 szövettájra tagolódik. 1. Bırszövet. • Lehet egyrétegő epidermis a lágyszárú növényeken • Periderma. ill. héjkéreg a fásszárú növényeken. 2. Elsıdleges kéreg. Az elsıdleges kéreg tipikus parenchima szövet. (raktározó) Fiatal szárak zöldek mivel a bırszövet alatt zöld színtestek lehetnek, emiatt képesek fotoszintetizálni. Az elsıdleges kéreg egyszikőekben ahol a nyalábok szórt elrendezésőek nem határolódik el élesen a központi hengertıl. 3. Központi henger. A központi henger tartalmazza a szállító szöveteket alapszövetbe ágyazódva. Attól függıen, hogy a kambium • összefüggı hengert avagy (fásszár) • különálló kötegeket képez (lágyszár), alakul ki a fás ill a lágy szár.
7
A lágy szár. A kambiumkötegek elrendezıdése szerint a lágyszárban a szállítónyalábok elrendezıdése lehet • körkörös, mint a kétszikőekben vagy • szórt, mint az egyszikőekben. A nyalábok összetett nyalábok, amelyek attól függıen, hogy a kambium meddig mőködik, lehetnek (általában a virágzáskor megszőnik) •
•
zárt nyalábok, mint az egyszikőekben vagy (nincs kambium) nyílt nyalábok, mint az évelı kétszikőekben.
Általános tendencia, hogy a faelemek a szár közepe felé, a háncs elemek perifériásan helyezkednek el.
A fás szár A fás szár a többéves zárvatermıkre, ill. a nyitvatermıkre jellemzı. Kívülrıl befelé haladva a következı rétegeket lehet megkülönböztetni. • • •
• •
Elparásodó bırszövet a periderma ill. a héjkéreg. Élı háncs, általában néhány mm. Kambiumgyőrő, amely elsısorban a csapadékosabb tavaszi idıszakban mőködik ekkor nagyobb átmérıjő szállítóelemek, nyáron és ısszel szőkebb átmérıjő csövek jönnek létre, ennek köszönhetı az évgyőrős szerkezet a mérsékelt égövi fáknál. Az élı fatest a szijács. Az elhalt fatest a geszt, amely elsısorban szilárdító feladatokat lát el. Különféle cseranyagok rakódhatnak le benne, a szállító elemek eltömıdnek.
8
A hajtásmódosulások. Elhelyezkedésül alapján két csoportba oszthatók. a) Föld feletti hajtásmódosulások. •
Pozsgásszár: megvastagodott, raktározó szár, kaktuszok.
redukált levelő,
nagymennyiségő
vizet
•
Kacs: kapaszkodáshoz módosult, vékony csavarodó hajtásrész, pl. komló, szılı, tök.
•
Tövis: kemény, hegyes, védıszervvé módosult hajtás, pl. varjútövis, kökény.
•
Inda vegetatív szaporítószerv
b) Föld alatti módosult hajtások. •
Gyöktörzs: raktározó és szaporító el nem ágazó földbeni hajtás. Pl. lucerna, nıszirom, gyöngyvirág, gyermekláncfő.
•
Tarack elágazó gyöktörzs (búza)
•
Gumó: megvastagodott, tápanyag raktározó földbeni hajtás, pl. ciklámen, karalábé, burgonya.
•
Hagyma: tápanyagokat raktározó, húsos alleveleket viselı, száraz buroklevelekkel fedett, földbeni hajtás. Lefelé hajtáseredető gyökereket fejleszt. Pl. tulipán, vöröshagyma.
•
Hagymagumó: gumóvá vastagodott szárat száraz buroklevelek borítják (kikerics, frézia)
9
A hajtás élettartalma A virágos növényeket aszerint, hogy hányszor virágoznak két nagy csoportba osztjuk. 1. Egyszertermı növények. •
Egyévesek: egy éven belül befejezik életmőködéseiket.
•
Áttelelı egyévesek: ısszel csiráznak, következı nyáron virágzanak, hozzák termésüket, ıszi búza.
•
Kétévesek: elsı évben csak leves hajtásuk fejlıdik ki, második évben hoznak termést, pl. hagyma, répa, káposzta.
10
•
Egyszer termı sokévesek: több évig fejlıdnek, életük végén virítanak, aztán elpusztulnak. Pl. az Agave 70-80 évig él, aztán virágzik, majd elpusztul.
2. Sokszor termı növények. Más néven évelık, sokáig élnek, minden évben virágoznak, termést érlelnek, pl. a fák. A levél 1. A levél részei. A levélalap, a levélnyél, és a levéllemez. Ha a levélalap csıszerően alakul, és a szárat körülöleli, levélhüvelyrıl beszélünk. A levélalap kiszélesedhet, ez a pálhalevél
2. A levél alakja. Megkülönböztetjük a levéllemez vállát, csúcsát és szélét.
A levéllemez felsı oldala a színe, az alsó a fonáka. A váll lehet: nyilas, dárdás vagy kerekített. A széle lehet: ép, hullámos, csipkés, fogas, főrészelt. Ha a levél szélének bemetszései mélyek, akkor a levél tagolt. A tagolt levéllemez a bemetszések mélysége szerint lehet karéjos, hasadt, osztott és szeldelt. A levélcsúcs: hegyes, tompa, lekerekített, kicsípett.
11
Ha egy levélnyélen • egyetlen levéllemez van, a levél egyszerő, • ha több a levél összetett. Az összetett levél lehet: • tenyeresen összetett (gesztenye), lehet • szárnyasan összetett, amely lehet: – páratlanul (akác), – párosan (borsó) szárnyas.
Ha az összetett levél levélkéi is összetettek, a levél többszörösen összetett (petrezselyem). 3. A levélállás. A lomblevelek száron való elhelyezkedésének a rendje. Lehet: • szórt, (a) • átellenes, (b,c) • örvös. (d)
12
4. Levélmódosulások A környezethez való alkalmazkodás következtében bekövetkezı változások. 1) Levéltövis. Pl. a kaktusz esetén, így csökkenti a párologtató felületet. Ezenkívül, akác, sóskaborbolya. 2) Rovarfogó levelek. Amelyeken emésztı mirigyszırök fejlıdnek. Pl. harmatfő, kancsóka. 3) Levélkacs. Kapaszkodószervek, pl. borsó. 4) Pálhalevél. A levélalap módosul, lehet nagy, fotoszintetizálhat, pl. borsó
5. Levéltípusok. 1. Lomblevél. Zöld, fotoszintetizál. 2. Sziklevelek. A magban lévı csirának részei, a csiranövény táplálásában van szerepük. Számuk lehet több (sokszikőek, pl. fenyık) v. kettı, ill. egy. 3. Allevelek. Többnyire védı levelek, a lomblevelek zónája alatt helyezkednek el, pl. a hagymalevelek. 4. Fellevelek. A lomblevelek zónája felett helyezkednek el. Ilyenek, pl. a viráglevelek is. A virág A virág evolúciója A virágos növények evolúciójának megértéséhez vissza kell nyúlnunk az ısi heterospórás ısharasztokig.
13
A harasztok e típusánál a hajtások csúcsán elhelyezkedı spóratermı füzéreken különbözı alakú spóratermı levelek találhatók. •
A füzérek csúcsán kisebb – mikrospóratermı levelek ( ún. mikrosporofillumok ) ülnek, melyeken a mikrospóratartókban ( mikrosporangium ) – mikrospórák keletkeznek. A hímjellegő mikrospórából olyan – elıtelep fejlıdik, melyen – hímivarszervek jelennek meg, amiben – hímivarsejteket keletkeznek.
•
A füzérek alsó részén nagyobb mérető – makrospóratermı levelek ( makrosporofillumok ) ülnek, ezekben – makrospórák jönnek létre. A makrospórákból – makroelıtelep alakul ki, melyen a nıi ivarszervekben – petesejtek keletkeznek.
A szaporodás eme formájánál a víznek még nélkülözhetetlen a szerepe, hiszen a hímivarsejtek vízben úszva tudnak csak eljutni a petesejthez. A korszakos elırelépést az egyes heterospórás ısharasztok továbbfejlıdése, a magvaspáfrányok kialakulása jelentette. A magvaspáfrányoknál a makrospóra már nem hagyja el a makrospóratartót, itt alakul ki az erısen redukálódott elıtelep, amin létrejön a nıiivarszerv s benne a petesejt. A mikrospórák a szél segítségével a makrospóratartóban levı makroelıtelepre jutnak. Itt a néhánysejtes mikroelıtelepet fejlesztenek, melyen erısen redukált hímivarszervekben hímivarsejtek jönnek létre. •
• •
A közvetlenül egymás közelébe jutott ivarsejtek egyesülnek, kialakul a zigóta, s így a makrosporofillumon a makrospóratartó védelmében fejlıdésnek indulhat az embrió. A csíra körül a makroelıtelepbıl tartaléktápanyag, a makrospóratartó falából védıréteg keletkezik.
Az így létre jövı képzıdmény a mag elızményének tekinthetı. A magvaspáfrányok kialakulása három szempontból igen jelentıs: 1. a megtermékenyítés folyamata függetlenné vált a víztıl, mivel a hímivarsejt közvetlenül a petesejt mellett alakult ki,
14
2. a csira nem a földön alakul ki és kezdi meg önálló életét, hanem a makrosporofillumon tartaléktápanyaggal, és védıszövettel körülvéve, a makrospóratartó védelmében. 3. a tartalék tápanyagnak köszönhetıen a csíra fejlıdése egy ideig független a környezet tápanyag tartalmától. Mivel végsı soron a heterospórás ısharasztokból - a magvaspáfrányokon át alakultak ki a mai virágos növények, az ısharasztok spórát termı részei megfeleltethetıek a virág egyes részeinek. A virág felépítése A virág korlátolt növekedéső, módosult leveleket viselı, szaporító hajtás. A virág a • virágtengelybıl és a • viráglevelekbıl épül fel. A virágtengely alsó része megnyúlik, amit • kocsánynak nevezünk. A kiszélesedı kocsány felsı részét • vacoknak nevezzük. A viráglevelek lehetnek 1. virágtakaró levelek, ide tartozik a – a csésze – a párta – a lepel 2. ivarlevelek, melyek a – a porzótáj – a termıtáj
A virágtakaró A viráglevelek több körben is rendezıdhetnek. Ezt a virágdiagram mutatja. •
A kétszikőek virágai öt,
•
az egyszikőek virágai három tagúak, ez azt jelenti, hogy egy körön belül a virágtagok száma öt, ill. három.
15
A virágtakaró levelek feladata kettıs: • védik az ivarleveleket • feltőnı színeikkel odacsalogatják a megporzásban résztvevı rovarokat. A virágtakaró levelek lehetnek: - különnemőek, azaz csészére és pártára különülnek, ez a kettıs virágtakaró - egynemőek, amikor a takarólevelek egyformák, ilyenkor lepelrıl beszélünk A csészelevelek a legkülsı körben helyezkednek el, zöld színőek, felépítésük a lomblevelekéhez hasonló. A párta A párta a sziromlevelek összessége. A virágok színét a sziromlevelekben található különbözı típusú vegyületek okozzák. • A vörös, kék, ibolyaszíneket az ún. antociániok okozzák, • a sárga színekért karotinok felelısek melyek a kromoplasztiszokban találhatóak meg, • a fehér szín tulajdonképpen festékhiányra vezethetı vissza, ilyenkor a sejtek között levegıvel telt üregek vannak, melyek a fényt teljes mértékben visszaverik. Megtermékenyítés után a párta a csészelevelekkel együtt lehullik. A lepel Lepelrıl akkor beszélünk, ha a virágtakaró levelek egyformák, nem különböztethetı meg csésze és párta. A lepel általában az egyszikőekre jellemzı, de megtalálható a kétszikőeknél is pl. ricinus, csalán.
16
A porzótáj A porzólevelek összességét porzótájnak nevezzük. Az ısibb típusú virágoknál (fenyık) a porzók még levél v. pikkely alakúak, a fejlettebb zárvatermıknél már tagoltak, • porzószálat és • portokot lehet rajtuk megkülönböztetni. A portok négy porzsákból áll, itt meiózissal jön létre a haploid pollen v. virágpor. A pollen kezdetben egysejtő, de még a porzsákban mitózissal kettéosztódik, s létre jön egy nagyobb • vegetatív sejt és egy kisebb • generatív sejt.
A portok fala vízvesztés következtében létre jövı zsugorodás miatt valahol egyszerően felreped és a pollen szabadba jut. A széllel terjedı pollen felülete sima, azonban a rovar terjesztette pollen felszíne tüskés, amely a rovaron való megtapadást segíti. A termıtáj A termılevelek együttese a termıtájat alakítja ki. A nyitvatermıknél a termılevelek még szabadon állnak, zárvatermıkben többé-kevésbé összenınek és alsó zárt részük képezi a magházat. A magház felfelé a bibeszálban folytatódik, melynek kiszélesedı csúcsi része a bibe. A bibe nagy, ragadós felülete biztosítja a pollenszemek biztos megtapadását. A termıtáj kialakulhat egyetlen vagy több termılevélbıl egyaránt. A magház helyzetét tekintve 3 féle lehet. • Felsıállású, ha a többi viráglevél csúcsán helyezkedik el, • középállású, ha magház félig, • alsóállású, ha teljesen a vacokba süllyed. A magház üregében, helyezkednek el a magkezdemények, melyekbıl a megtermékenyítést követıen kialakul a mag.
17
A magkezdeményben alakul ki az erısen leegyszerősödött nıi ivarszerv, benne a petesejt. Ennek a menete zárvatermıkben a következı: • • •
a magkezdeményen belül kialakul egy ún. makrospóraanyasejt, amely meiózissal 4 sejtet hoz létre (makrospórák) a 4 sejtbıl 3 elpusztul, a megmaradt egy mérete nı, s egy nagymérető ún. primer embriózsáksejté lesz (makrospóra) a primer embriózsáksejt 3-szor osztódik mitózissal, s így egy 8 sejtes képzıdmény az ún. szekunder embriózsák (nıi elıtelep) jön létre
•
Az egyik póluson levı sejthármas tulajdonképpen az erısen redukálódott nıi ivarszerv a petesejttel középen a petesejt mellette a segítı sejtek- a másik oldalon levı sejtek az ellenlábas sejtek.
•
Középen a két sejtbıl összeolvadt diploid központi sejt van
A heterospórás ısharasztok spóratermı füzérébıl vezethetı le a virág, ezért a spóratermılevelek és az egyes viráglevelek ill. virágrészek között párhuzamot vonhatunk. Ez a következıképpen foglalható össze: ısharasztok magvas növények mikrosporofillum porzólevél mikrospóratartó pollenzsák mikrospóra 1 sejtes pollen hím elıtelep vegetatív sejt(ek) hím ivarszerv, a generatív sejt hímivarsejt hímivarsejt -----------------------------------------------------------------------------------makrosporofillum a termılevél makrospóratartó magkezdemény makrospóra p. embriózsáksejt nıi elıtelep sz. embriózsáksejt nıi ivarszerv, petesejt a segítısejtek a petesejttel.
18
A virágzat A virágok állhatnak magányosan, de gyakoribb, hogy a virágok csoportosan ún. virágzatokat alkotnak. Ha virágzati tengely nem ágazik el egyszerő, ha elágazik összetett virágzatról beszélünk. Egyszerő virágzat a) Fürtös virágzat, az egyes virágok tengelyei a virágzati fıtengelyt nem növik túl. A fürtös virágzatok típusai: 1. egyszerő fürt, akác 2. sátor, keresztes virágúak (káposztafélék) 3. ernyı, borostyán 4. fejecske, lóhere 5. füzér, útifő 6. torzsa, pálmák 7. fészek, napraforgó 8. toboz, fásodott füzér, a nyitvatermık nıi virágzata.
b) A bogas virágzatok típusai: 1. forgó, kardvirág 2. kunkor, orbáncfő 3. legyezı, kéknıszirom.
•
Hímnıs vagy kétivarú virágoknak nevezzük, azokat amelyekben megtalálható egyaránt a porzótáj és a termıtáj.
a
virágokat,
•
A virág egyivarú azonban ha a virágban csak az egyik ivaritáj fordul elı, ilyenkor a virág lehet termıs vagy porzós.
19
• • •
Egylaki a növény, ha a porzós és a termıs virág ugyanazon az egyeden fordul elı, pl. dió, mogyoró, Kétlaki, ha külön- külön egyeden találhatók meg, pl. főz A virágfelépítését, a viráglevek számát és elhelyezkedését a virágképlettel jelöljük. • • • • •
A virágtagok betőjele utáni számok az egyes körökön belül elhelyezkedı adott virágtag számát jelenti. Ha az adott tagok több körön találhatók akkor az egyes körön levı tagok számát + jellel kapcsoljuk össze. Ha a számok zárójelben vannak, az a tagok összeolvadását jelenti a megfelelı körön belül. A magház helyzetét a termı jelének alá v. fölé húzásával jelöljük. Pl. a boglárka képlete a következı: Cs 5, Sz 5, P sok, T sok
A zárvatermık kettıs megtermékenyítése A szél, ill. rovar által szállított virágpor végül a ragadós felülető bibén köt ki. Itt a kétsejtes pollen tömlıt hajt és behatol a bibe szövetébe. A tömlı képzésében a vegetatív sejtnek van jelentıs szerepe. A fejlıdı tömlıben a generatív sejt ketté osztódik, s létrejön két hímivarsejt. A pollentömlı behatol szekunder embriózsákba, • az egyik hímivarsejt a petesejtet, a • másik hímivarsejt a diploid kp-i sejttel egyesül. (triploid lesz) Eme zárvatermıkben nevezzük.
elıforduló
folyamatot
kettıs
megtermékenyítésnek
20
A mag A megtermékenyítést követıen a magkezdeménybıl kialakul a mag, mely során • • •
a petesejtbıl zigóta, majd abból sokszoros mitózissal csíra v. embrió fejlıdik, a kp-i sejtbıl a mag táplálószövete, a magkezdeményt borító burokból a maghéj alakul ki.
Az embrió fejlıdése során kialakul a – – –
gyököcske melybıl a gyökér, a rügyecske melybıl a hajtás, a sziklevelek melyek • kétszikőekben tartalék tápanyagot raktároznak, • egyszikőekben közvetítenek a táplálószövet és az embrió között.
A tartalék tápanyag kémiailag többféle lehet, s eszerint megkülönböztetünk: - keményítıt tartalmazó lisztes magvakról, pl. gabonafélék - olajat raktározó olajos magvakról, pl dió, napraforgó olíva - fehérjét raktározó aleuron tartalmú magvak pl. a búza maghéja alatt külön rétegben felhalmozódó aleuronréteg. A maghéj a magkezdemény burkából alakul ki a magképzés befejezı szakaszában, általában kétrétegő, feladata a mag védelme. • • •
Csonthéjas terméseknél igen vékony, bırszerő, hiszen a mag védelmét a termésfal veszi át, néha elnyálkásodik pl. a paradicsom esetén lehetnek, rajta repítıszırök pl. a gyapotnál.
A mag érése után nyugalmi szakaszba kerül. A nyugalmi szakasz kialakulása • víztartalom csökkenésének és a • csírázást gátló anyagok felszaporodásának tudható be.
21
A termés A termés a zárvatermıkre jellemzı, a magház, ill. a termı falából jön létre. A létre jövı termésfal általában 3 rétegő. Terméstípusok I.
Valódi termés, ha a termés kialakításában csak a termı vesz részt. a) Száraz termés, éretten kiszáradnak. 1. Felnyíló száraz termések. 2. Nem felnyíló száraz termés b) húsos termés, a termésfal lédússá válik. II. Áltermés, ha a termés kialakításában valamilyen másik virágrész is részt vesz (vacok). I. Valódi termés, a) Száraz termés, 1. Felnyíló száraz termések – Tüszı, szarkaláb – Hüvely, lucerna – Becı, mustár – Becıke, pásztortáska – Tok, csattanó maszlag 2. Nem felnyíló száraz termés – Szem, gabonafélék – Ikerkaszat, kapor – Makkocska, mezei zsálya – Makk, tölgy – Kaszat, napraforgó – Lependék, virágos kıris – Ikerlependék, juhar b) húsos termés, – – –
Bogyó, szılı, paradicsom, egres, ribizli Kabak, dinnye, tök Csonthéjas, ıszibarack
II. Áltermés – – – –
Almatermés, Csipkebogyó, Eper, Szamóca,
22
23
