A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei
Mi a pszichológia? A pszichológia a lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Elnevezése görög eredető:
PSZICHÉ (lélek) + LOGOSZ (tan)
Gyökerei – az ókorig nyúlnak vissza, a filozófiába ágyazottan Platón – az ember elsısorban „észlény”, pusztán gondolkodásával képes feltárni a végsı igazságot (idealizmus); az ismeretek születéstıl adottak Arisztotelész - az ember elsısorban biológiai lény, a környezet, tapasztalatok befolyásolják a lélek a test egyik mőködési rendszere (materializmus)
Hippokratész
-
az élettani egyensúlyok felfedezése; az elmebetegséget nem démonoknak, hanem az egyensúly felborulásának tulajdonította személyiségtipológia megalkotása
Descartes - a modern pszichológia ısatyja tudat + test – független, de kölcsönhatásban levı rendszerek a test – gépezet> külsı ingerekre adott automatizmusok (reflex) lélek – megkülönböztet az állatoktól; tudat: az ideák „tárháza”
angol empiristák (Locke, Hume, Berkeley, Hartley, Mill) hozzájárulása a psz. kialakulásához: módszer (megfigyelés), felfogás (tabula rasa), elv (asszociáció) matematika alkalmazása, fejlıdı természetudományok, kísérletezés (Fechner, Helmholtz, Wundt)
A pszichológia, mint önálló tudomány létrejötte Wilhelm Wundt 1879, Lipcse pszichológiai laboratórium megalakítása
A pszichológia tárgya A lelki jelenségek összessége A pszichológia feladata, hogy - feltárja a lelki jelenségek okait, lefolyásuk tv.szerőségeit, hatásukat az emberi cselekvésre - vizsgálja az egyéni lelki megnyilvánulások sajátosságait, fejlıdését; a társas helyzetben zajló lelki történések hatásmechanizmusait - a személyiség szervezıdését, fejlıdését; a viselkedés általános és egyéni jellemzıit, indítékait Azoknál az élılényeknél léteznek lelki jelenségek, melyek mőködı idegrendszerrel rendelkeznek (→állatok, emberek)
Modern nézıpontok I. Biológiai A viselkedés magyarázata az agyi és idegrendszeri folyamatok alapján
II. Behaviorista nézıpont • •
Viselkedéslélektan (Watson) 20. sz. eleje Inger-válasz pszichológia (S-R) kondicionálás
III. Kognitív nézıpont a megismerés tanulmányozása (észlelés, emlékezés, gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, nyelv) a viselkedés mentális hátterére fektetnek hangsúlyt (Asch, Bartlett, Chomsky, Piaget)
IV. Pszichoanalitikus a biológiai és kognitív nézet egyfajta ötvözése ösztönök szerepe, tudattalan fogalma, énszervezıdés (ID, ego, superego) (Sigmund Freud)
V. Fenomenológiai nézıpont kiindulópontja: a szubjektív tapasztalás humanisztikus irányzatok (Maslow – önmegvalósítás, Rogers – a „valódi én” megtalálása)
Egyéb irányzatok - introspekció (Wundt) - reflexológia (Pavlov) - alaklélektan – gestalt – (Wertheimer, Lewin) - individuál-pszichológia (Adler) - komplex pszichológia (Jung)
A pszichológia szakágai
I. Tárgya szerint 1. emberlélektan
•
•
–
egyénlélektan
normál
–
társas lélektan (szociálpszichológia)
kóros
2. állatlélektan
II. Célja szerint 1. általános lélektan 2. összehasonlító (differenciál)lélektan •
•
•
•
•
összehasonlító állatlélektan (ember és állat közötti eltérések) differenciálpszichológia és pszichodiagnosztika (egyének közti eltérések) fejlıdéslélektan (életkorból fakadó eltérések) szexuálpszichológia (nemek közti eltérések) etnopszichológia (népek, népcsoportok közti eltérések)
III. A tevékenység jellege szerint ALKALMAZOTT LÉLEKTANOK -
pedagógiai pszichológia orvosi lélektan (klinikai psz., pszichoterápia) munkalélektan (ipari, közlekedési, mezıgazdasági) katonai pszichológia sportpszichológia reklámpszichológia kriminálpszichológia mővészetpszichológia
A pszichológia módszerei
Pszichológia – a természettudományok és társadalomtudományok határán empirikus tudomány
1. Kutatási módszerek: MEGFIGYELÉS - mindennapi ↔ tudományos (céltudatos, tervszerő, rendszeres) - önmegfigyelés (introspekció), ill. mások megfigyelése (extrospekció) - exploráció (kikérdezés), kérdıív, szociometria stb.
KÍSÉRLET - laboratóriumi, ill. természetes (hipotézis, függı és független változók)
2. Vizsgálati módszerek: TESZTEK: -
könnyen kezelhetı, viszonylag rövid, standardizált, matematikailag jól értékelhetı, objektív eljárások
-
teljesítménytesztek intelligenciatesztek (pl. HAWIK, Raven- és Bender-próba) képességtesztek(pl. figyelemkoncentráló kép. - Pieron-teszt) személyiségtesztek, klinikai tesztek (pl.Rorschach-teszt, TAT)
3. Értékelı módszerek - statisztikai módszerek (középérték-számítások, szignifikancia, korreláció stb.)
Etikai megfontolások a pszichológiai vizsgálatokban APA – American Psychological Association – Ethical Principles and Code of Conduct - 1990. MPT – Magyar Pszichológiai Társaság Etikai Kódex – 1989. 1. Minimális kockázat elve: a várható kockázat nem lehet nagyobb, mint a mindennapi életben tapasztalható. 2. Informált hozzájárulás elve: vizsgálatokban a részvétel önkéntes, a hozzájárulás visszavonható. 3. Személyiségi jogok elve: személyekrıl szerzett információk bizalmas kezelése. Állatkísérletek: külön szabályozás – a kísérletekbıl nyerhetı tudás igazolása fontos!
