A házirend célja és feladata 1.
A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. a házirend a fenntartó elfogadásnak napján lép hatályba. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető • • • • • • • • • •
az iskola portáján; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola weboldalán; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél.
3. A házirend egy példányát – a nemzeti köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. A házirend átvételét és annak elfogadását első osztálynál a szülő, később a tanuló aláírásával igazolja. Megjegyzés: kivonatos formában minden évben megkapják a tanulóink. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: •
a tanulókat osztályfőnöki órán;
•
a szülőket szülői értekezleten.
5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: • •
6.
a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten.
A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.
A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelességei: • • • • • • • • •
•
•
•
• •
Óvja saját és társai testi épségét, egészségét. Elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteketBetartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat. A folyosókon, a zsibongóban és a lépcsőkön való közlekedésnél ne veszélyeztesse társai és saját testi épségét. („jobbkéz”- szabály). Kulturáltan beszéljen nevelőivel, társaival, az intézmény dolgozóival, az iskolába érkező személyekkel. Ne bántalmazza társait sem cselekedeteivel, sem szavaival, sem viselkedésével. Köszönjön! Ne rágózzon! Napraforgó magot, nyalókát egyéb szemetelésre alkalmas, balesetveszélyes élelmet ne hozzon az iskolába! Iskolánkban a hajfestés, sminkelés, körömfestés nem szokás. Amennyiben bármely tanulónk ennek ellenére a fentiek valamelyikét cselekszi, mindaddig hármas magatartásnál jobbat nem kaphat, míg a természetes állapotot helyre nem állítják. A mobiltelefon tanítási idő alatt kikapcsolt állapotban lehet a tanulónál. Telefonálni csak tanár előzetes engedélyével szabad. A telefont fényképezésre vagy hangfelvétel készítésére használni –a személyiségi jogok védelmében– tilos. Aki mégis ilyet tesz, attól a készüléket kikapcsolt állapotban elvesszük, csak szülőnek adjuk vissza, és a házirendben foglalt büntetési formák valamelyikét kapja attól függően, hogy korábban milyen fokozatokat szerzett. Azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel. Elsősegélynyújtásért tanítási időben osztálytanítóhoz, szaktanárhoz, délutáni foglalkozást vezetőhöz forduljon, orvosi segítséghez az iskolatitkár segítségével juthat leghamarabb az iskolai tartózkodás alatt. Azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült. Rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait.
•
Tűzriadó és bombariadó esetén (öt rövid szaggatott csengő) a kapott utasításokat fegyelmezetten tartsa be! Minél hamarabb hagyja el az épületet a tűzriadó tervben megjelölt útvonalon.
2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: • •
•
•
A tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatA sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük. A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, telefont, egyéb testékszereket. Javasoljuk ezek otthonhagyását, ugyanis elvesztésük esetén az iskola anyagi felelősséget nem vállal. A tornatermekben a tornacipő viselete gyereknek és felnőttnek egyaránt kötelező!
3. Egyes egységek használatára vonatkozó külön szabályok: • • • • •
Technika, kémia, számítástechnika szaktanterembe csak nevelői felügyelettel tartózkodhatsz, mert balesetveszélyes. Az informatika teremben a felsősöknek is kötelező a váltócipő, a tornatermekben pedig mindenkinek kötelező a tornacipő. Amennyiben a főépületben tartózkodik az osztály, a kabátokat minden tanulónak a saját szekrényében kell elhelyeznie. Az iskolai könyvtárat kölcsönzés és helyben olvasás céljára veheted igénybe. Az ének-zene szaktanteremben csak nevelői felügyelettel tartózkodhatsz.
4. Iskolánk referenciaintézmény. A referenciaintézmény működését támogasd udvarias, fegyelmezett viselkedéseddel. Az ide látogató vendégeket köszöntsd, segítsd. 5. Tanórán kívüli foglalkozásokon köteles vagy betartani a baleset- és munkavédelmi szabályokat. 6. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. 7. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: • • • • •
fogászat: évente egy alkalommal belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal szemészet: évente egy alkalommal a tanulók fizikai állapotának mérése: évente két alkalommal valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a hetedik évfolyamon
8. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente több alkalommal, illetve alkalomszerűen.
9. A gyermek bőrének, körmének, hajzatának egészségvédelme érdekében a festékek (arc, haj és köröm) használatát mellőzzük! 10. Az ideális pszichoszomatikus fejlődés érdekében a gyermekek ruházata mindig életkorhoz, alkalomhoz és feladathoz illő, tiszta ápolt legyen. 11. Az iskola épületében dohányozni csak felnőtt, nagykorú személyeknek lehet, ők is csak az arra kijelölt helyen tehetik ezt. 12. Aki ún. ingyenes tankönyvet kap, az tudomásul veszi, hogy arra vigyáznia kell, s épen kell visszaadnia a tanév végén. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg: •
két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása
1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról – az iskola igazgatója • a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, • az épület bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, – az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolai SZMK-hoz fordulhatnak. 4. Az ellenőrző (tájékoztató) füzet napra kész vezetése minden írni tudó tanulónknak kötelessége. A tájékoztatási kötelezettség visszafelé is működik. Amennyiben a gyereknek bármilyen iskolán kívüli eredménye van sportban vagy egyéb területen, a szülő az ellenőrző üzenetek rovatában jelezheti ezt az osztályfőnöknek.(Egyébként ismeretek hiányában nem tudjuk méltányolni a tanuló sikerét. 5. Minden szülő vállalja, hogy naponta megnézi ezt az okmányt, az új bejegyzéseket aláírásával ellenjegyzi. 6. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy az SZMK-val. 7. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról – az iskola igazgatója • a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén, valamint • az épület bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, – az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 8. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: – szóban: • a családlátogatásokon, • a szülői értekezleteken, • a nevelők fogadó óráin, • a nyílt tanítási napokon, • a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, – írásban a tájékoztató füzetben 9. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 10. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatójához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az SZMK-hoz fordulhatnak. 11. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel.
Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 630 órától délután 1900 óráig vannak nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó tanulók felügyeletét az iskola reggel 630 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. 3. Az iskolában az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. 4. Az iskolába a tanulóknak reggel 730 óra és 745 óra között kell megérkezniük. 5. Az iskolában alsó tagozaton a váltócipő viselése kötelező, felsőben ajánlott. A cipőt, kabátot és egyéb holmit a tanulók részére kijelölt öltözőszekrényekben kell elhelyezni. 6. Tanítás befejezése után az ebédelős tanuló csak tanári engedéllyel léphet az ebédlőbe. Egyéb elvárások: - Fegyelmezetten sorakozz étkezés előtt az előtérben! - A holmidat kulturáltan pakold le! - Az ebédlőben fegyelmezetten várd ki, míg sorra kerülsz! - Úgy étkezz, ahogy illik! - Hagyd a többieket nyugodtan enni! - Ne vedd el társad ételét! 7. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra
800 – 845 900 – 945 1000 – 1045 1100 – 1145 1200 – 1245 1305 – 1350
8. A tanulóknak az őszi és a tavaszi hónapokban (szeptember, október, március, április, május) reggel 730 óra és 745 óra között, valamint az óraközi szünetekben – kivéve az első és második szünetet – az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban is a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak. 9. Az első és a második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben étkezhetnek. 10. Az iskolában büfé üzemel. Nyitvatartási rendje: 700 – 800 845 – 900 945 – 1000 1045 – 1100 1145 – 1200 11. Az óra kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk.
12. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 13. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 800 óra és 1600 óra között. 14. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 15. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. 16. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 17. A gyermekért érkező szülők az előtérben várják meg, amíg az ügyeletes kihívja a tanulót. Az intézménybe érkező felnőttek legyenek tekintettel arra, hogy ez egy iskola, viselkedésük legyen példaértékű a gyerekek előtt! 18. Az iskolai ünnepélyeken tanulóink formaruhában jelennek meg: fiúk: fekete – sötétkék szövetnadrág, fehér ing, lányok: fekete – sötétkék alj vagy nadrág, fehér blúz. 19. Dolgozat: 3 vagy több óra anyagára épülő számonkérési forma. Az írásbeli felelet nem minősül dolgozatnak. A nevelőnek a témazáró dolgozatot előre be kell jelentenie, más számonkérést nem. Egy nap osztályonként kettőnél több témazáró nem íratható. A diák joga, hogy a dolgozatát annak beszedésétől számított 10 tanítási napon belül kijavítva és értékelve megtekinthesse. Ha ez nem teljesül, az érdemjegy nem írható be, vagy választható. A szülő joga, hogy a témazáró dolgozatot fogadó órákon megtekinthesse előzetes egyeztetés alapján. A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja: alsó tagozaton
ének-zene felzárkóztatás tehetséggondozás énekkar felső tagozaton ének-zene énekkar angol nyelv speciális képességfejlesztés szakkörök, tehetséggondozás, felzárkóztatás középiskolai felvételi előkészítők 2. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról.
3. Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. 4. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. 5. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.
A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, • az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: • osztályonként két-két hetes, • osztályonként egy-egy naplófelelős, • folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek, • tantárgyi felelősök. 4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: • az első óra előtt a hiányzók számbavétele, minden óra elején azok jelentése; • szünet elején a termet tisztán átveszik, gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); • a szünetben a termet kiszellőztetik; • a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;(harmadik szünettől és csak jó idő esetén), • a szünetekben esetleg előforduló fegyelmezetlenséget, a termekben okozott károkat köteles jelenteni az ügyeletes tanárnak, a szaktanárnak, illetve az osztályfőnöknek; • a szünetben az egyik hetes a tanteremben marad, felelős a terem rendjéért, a bútorok, technikai eszközök állagáért, az osztálytársak teremben elhelyezett felszereléseinek rendjéért, a másik az osztállyal az udvarra megy, és felügyel az osztály rendjére a sorakozónál; • az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik; • az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat; • ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az iskolavezetést;
• • •
az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát, rendben átadják a termet a mindenkori jelenlévő pedagógusnak; alsó tagozatban a hetes feladata a tízórais kosár elhozatala és visszavitele is; a teremórarend szerinti utolsó óra után a hetes köteles a székeket felrakatni, az ablakokat bezárni, a villanyt lekapcsolni.
5.A naplófelelősök megbízatása egy tanévre szól. A naplófelelős tanulót az osztályfőnök jelöli ki. A naplófelelős feladata, hogy az óraközi szünetekben az osztálynaplót a következő óra tantermébe vigyék. 6. A hetedik és a nyolcadik évfolyamos tanulók – külön beosztás szerint – reggel 730 és 800 óra között, valamint az óraközi szünetekben az udvaron, valamint folyosóin tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeleteseket az iskolai diákönkormányzat osztja be. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására. 7. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. 8. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények, a referenciaintézmény működésével kapcsolatos rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza. A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül • három napig terjedő mulasztás esetén szülői, • három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A LEMARADÁS PÓTLÁSA MINDEN ESETBEN A SZÜLŐ ÉS A TANULÓ KÖTELESSÉGE EGY HÉTEN BELÜL! 5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.
7. Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal ellátja a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat. 8. Különleges családi és egyéb program esetén a szülő az iskola igazgatójától előzetesen elkérheti a gyermeket írásban. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. 2. Az oktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. 3. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről az iskola gazdasági ügyintézője gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, vagy ha az iskolából tartósan napot igazoltan hiányzik, vagy ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt. 4. Az étkezési térítési díjak befizetése havonta előre, csekken történik. 5. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja. Tanórán kívüli foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: •
Délutáni foglalkozás, tanulószoba. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az elsőnyolcadik évfolyamon délutáni foglalkozás, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akik gyermekének otthoni felügyelete nem megoldott, és a törvényben előírt létszámot elérik a jelentkezők. Az iskolában az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.
•
Diákétkeztetés. A délutáni foglalkozásban részesülők és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A délutáni foglalkozást nem igénylő tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít.
•
Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
•
Iskolai énekkarok. Iskolánkban az emelt szintű éne-zene oktatás kapcsán énekkarok működnek. Az énekkar, próbák, szereplések, fellépések, hozzá tartoznak az emeltszintű osztály tantervéhez, rajtuk a részvétel ebből kifolyólag tagozatos tanulóknak kötelező. Amennyiben a tagozatos tanuló az énektanárja véleménye alapján egy tanévben két alkalommal indokolatlanul nem teljesíti ezt a kötelezettségét, fegyelmi eljárást von maga után! Az erről szóló tájékoztatást minden év első szülői értekezletén a tagozatos osztályfőnökök megadják, az odajáró gyerekek szülei pedig aláírásukkal igazolják ennek tudomásulvételét. Amennyiben egy szülő nem járul ehhez hozzá, az gyermekének párhuzamos, nem tagozatos osztályba való áthelyezését vonhatja maga után.
•
Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A sportkörre a jelentkezés önkéntes, de a vállalás egész évre szól. Fejlesztő foglalkozások. A fejlesztő foglalkozásokon való részvétel kötelező! Indokolatlan meg nem jelenés igazolatlan hiányzásnak minősül.
•
•
Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészeti, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
•
Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.
•
Kirándulások. Szülői kérésre és a tanulóra jutó költségek szülői vállalása esetén az iskola évente egy alkalommal - nem az erdei iskola tanévében -vállalja a tanulmányi kirándulások (max. 3 nap) szervezését. A tanulók részvétele a kirándulásokon önkéntes.
•
Erdei iskola. Tanéven kívül lehetséges.
•
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon önkéntes. Szülői kérésre a tanulóra jutó költségek szülői átvállalása esetén az iskola évente osztályonként öt alkalommal vállalja közösségi rendezvények szervezését.
•
Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes.
•
Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
•
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári vagy szülői felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
•
Hit- és vallásoktatás. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 35/A. § szerinti hit- és erkölcstan órát az iskolai nevelés-oktatás első és ötödik évfolyamán 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben kell megszervezni. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára választható.
2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 1400 óra és 1600 óra között szervezik meg. Az iskolai diáksport foglalkozásokat 1400 és 1700 óra között szervezik meg. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 6. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon az ajtaján kifüggesztett rend szerint tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A délutáni foglalkozásra és a tanulószobára vonatkozó szabályok
1. A délutáni foglalkozást és a tanulószobai foglalkozást a szülő kérésére igényelhető. 2. A délutáni foglalkozásra tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke elhelyezését. 3. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. 4. Az iskola a délutáni foglalkozási csoportba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 5. Amennyiben a délutáni csoportok vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a köznevelési törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, • akiknek mindkét szülője dolgozik, • akik állami gondozottak, • akik nehéz szociális körülmények között élnek. 6. A délutáni foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 1600 óráig tartanak. Szülői igény esetén a délután a tanulók számára 1600 óra és 1700 óra között az iskola felügyeletet biztosít. 7. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután 1530 óráig tart. 8. A délutáni foglalkozásról és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 9. A tanuló a délutáni csoportból vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. 10. Az a délutáni felügyeletet igénylő tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat, a tanév végén jutalomba részesül. 11. A délutáni felügyeletet igénylő gyermekcsoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek: • osztályonként egy tanulmányi felelős, • nemenként egy tisztaságfelelős. • egy játékfelelős. 12. A tanulmányi felelősök megbízatása egy tanévre szól. A tanulmányi felelősök feladatai: • gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a délutáni foglalkozást vezető nevelő asztalára készítik, • figyelik a csoport tagjainak tanulmányi előmenetelét, figyelmeztetik a délutáni foglalkozást vezető nevelőt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra, • segítenek a házi feladatok ellenőrzésében. 13. A tisztaságfelelősök megbízatása egy tanévre szól. A tisztaságfelelősök feladatai: • felügyelnek a terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára, • ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét, • a tanulás végén letörlik a táblát. 14. A játékfelelős megbízatása egy tanévre szól. A játékfelelős feladatai: • a nevelőnek segít a játékfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában, • felügyel a csoport játékainak megóvására, • rendet tart a csoport játékszekrényében. 15. A naposok megbízatása egy hétre szól. A naposok feladatai:
• • •
segítenek a konyhai dolgozóknak az étkezések lebonyolításában, megterítenek étkezés előtt, tálalnak, ellenőrzik az ebédlő rendjét, tisztaságát.
16. A tanulás védelme érdekében a szülő gyermekét 14 óra előtt, illetve 1530 után viheti el a délutáni foglalkozásról. 17. Amennyiben a tanuló a délutáni foglalkozás időtartama alatt bármilyen különórára jár, úgy a szülő vállalja, hogy maga felügyeli gyermekének házi feladatának elkészítését. 18. A hatékony délutáni foglalkozás-szülő kapcsolat érdekében minden kedves szülő vállalja, hogy naponta ellenőrzi gyermeke tájékoztató füzetét. 19. Gyermeket egyedül a délutáni foglalkozásról csak akkor engedhetünk el, ha azt a szülő előzetesen írásban, dátumozva kéri. A többi gyermek esetében is minden esetben kérjük előzetesen írásban jelezni a tájékoztató füzetben, hogy ki és mikor viheti el. 20. Délutáni foglalkozásról gyermeket kivenni, illetve oda beíratni csak írásban, indoklással, hónap elejétől, az igazgató engedélyével lehet. 22. A délutáni foglalkozáson a váltócipő kötelező! 23. Amennyiben a tanító előzetesen nem kéri, a gyerekek ne hozzanak játékot magukkal! 24. A délutáni ügyelet végső határidejéig minden kedves szülő vigye haza gyermekét! 25. Tanulmányi idő alatt a házi feladat végzését a gyermek nem tagadhatja meg. 26. Pénteken a délutáni foglalkozáson nincs tanulmányi munka, a lecke elkészítése a gyermek és a szülő közös felelőssége. 27. A házirendben leírtak délután is érvényesek. A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten • példamutató magatartást tanúsít, • vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, • vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez • vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, • vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: • szaktanári dicséret, • délutáni foglalkozást vezető nevelői dicséret, • osztályfőnöki dicséret, • igazgatói dicséret, • nevelőtestületi dicséret, • tagozatvezetői dicséret, • igazgatóhelyettesi dicséret, • diákönkormányzat patronáló tanárától dicséret. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: • szaktárgyi teljesítményért,
• • •
példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 4. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. 5. Iskolánkban külön értékeljük az intézmény színeiben, illetve a mi tanulóink által egyéb szervezetekben elért eredményeket. Aki az iskolán kívüli szervezésben egyesületi, területi, városi, nemzetközi első, második, ill. harmadik helyet ér el, osztályfőnöki dicséretet kap, országos verseny 1., 2., 3. helyezettje, illetve európai és világversenyek 1-6. helyezettje igazgatói dicséretet kap. 6. Belső szervezésű verseny esetén iskolai rendezvény 1.,2.,3. helyezettje szaktanári dicséretet kap. Városi versenyek első három helyéért igazgató helyettesi dicséret jár. Megyei, illetve országos versenyek első három helyezettje nevelőtestületi dicséretben részesül, 4.-10. helyig pedig igazgatói dicséretet kap. 7. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 8. Amennyiben egy csoport iskolánk színeiben intézményünk, városunk, illetve valamilyen fesztivál rendezvényén példás magatartással és eredményesen szerepel, a rendezvény jellegétől függően diákönkormányzati vagy igazgatói dicséretben részesíthető. 9. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, • vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, • vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái • szaktanári figyelmeztetés, • délutáni foglalkozást vezető nevelői figyelmeztetés, • osztályfőnöki figyelmeztetés, • osztályfőnöki intés, • osztályfőnöki megrovás, • igazgatói figyelmeztetés, • igazgató helyettesi figyelmeztetés • igazgatói intés, • igazgatói megrovás, • tantestületi figyelmeztetés, • tantestületi intés, • tantestületi megrovás. 3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.
4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; • a szándékos károkozás; • az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; • ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. 6. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 7. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában. 2. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. 3. Amennyiben a tanuláshoz nem tartozó, tanárnak be nem jelentett, le nem adott érték, vagy tárgy eltűnik, ezért az intézmény anyagi felelősséget nem vállal. 4. Iskolába jönni kerékpárral illetve motorkerékpárral egyedül tanulónak nem lehet, ugyanis a környék nagyon balesetveszélyes és a járművek őrzése, parkírozása nem megoldott, anyagi felelősséget vállalni nem tudunk. Tanulói jogviszonyból eredő szabályozás 1. Tanulói jogviszony létesítése • iskolába érkezéskor az iskolatitkár írja be a tanulót a távozási bizonyítvány alapján • az iskola igazgatója felveszi a tanulót az adott évfolyam adott osztályába • az osztályfőnök átadja a házirendet, tájékoztatja az adott osztályra vonatkozó tankönyvcsalád címlistájáról, tájékoztatást ad a délutáni foglalkozás és menzás felvétel módjáról, illetve a segélyezési lehetőségekről (rászoruló esetén)
2. Tanulói jogviszony megszüntetésekor az alábbi teendők elvégzése szükséges: • az osztályfőnök ellenőrzi, hogy a tanulónak nincs – e tartozása az intézmény felé • az iskolatitkár az érvényes jogszabály alapján a szükséges dokumentációt a szülőnek/gondviselőnek átadja. 3. Szülői kérés alapján a tanuló tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget. • az igazgató kikéri a Gyermekjóléti- szolgálat véleményét, mielőtt a tanulót felmenti a rendszeres iskolába járás alól. A tanuló felkészüléséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel a vizsgára. 4. Sajátos nevelési igényű tanuló esetében az illetékes szakértői és Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján az iskolába járás alól felmentett tanuló magántanulóként folytathatja tanulmányait. A tanuló felkészítése és vizsgáztatása az iskola feladata. 5. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyek és osztályzatok megállapításáról akkor is, ha szakmai vélemény alapján otthoni ellátás alapján részesül tartós gyógykezelésben, emiatt a tanuló magántanulóként folytatja tanulmányait. 6. A tanulók egyes tantárgyakra történő felmentése érdekében be kell szerezni a szakértői bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó szakértői véleményét. 7. Azoknak a tanulóknak, akiket egyéni továbbhaladást engedélyezett a pedagógus egyéni fejlesztési tervet készít a szakértői javaslat alapján. A fejlesztési tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak milyen követelményeket kell teljesítenie, melyik évfolyam végén kell utolérnie a többi tanulót. Jogorvoslat 1. A tanulmányok alatti vizsgánál a vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. 2. Szülői kérelme alapján független vizsgabizottság vizsgáztatja le a tanulót. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője bízza meg. Pályaválasztás segítése 1. Az intézménnyel tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulók az osztályfőnököktől, az iskola pályaválasztási felelőstől kapnak folyamatos információt. 2. Középiskolák által szervezett nyílt napokon való részvételek engedélyezésével, valamint igény esetén meghívott előadókkal segítjük tanulóink eredményesebb továbbtanulását. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a köznevelésről szóló törvényben biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. TANULÓ JOGAI Az alkotmányban és a köznevelési törvényben meghatározott jogok érvényesülésének biztosítása:
A, Jogorvoslati jog gyakorlása: Ha a tanuló vagy kiskorú szülője, gondviselője úgy ítéli meg, hogy a Házirendben megfogalmazott valamelyik joga sérült, akkor a szóban vagy írásban panasszal élhet az alábbi személyek bármelyikénél, a jogsérelem alapjául szolgáló ügy illetékességének és a korrekt eljárás követelményének megfelelően. •
az ügyben érintett szaktanárnál,
•
a tanuló osztályfőnökénél (tanítójánál),
•
az osztályért felelős igazgatóhelyettesnél,
•
a Diákönkormányzat elnökénél vagy
•
az iskola igazgatójánál.
B. A tanulói jogok megismeréséhez és gyakorlásához szükséges információk megszerzése Az iskola belső életét irányító szabályzatokat •
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és módosításait,
•
az iskola Pedagógiai Programját,
•
az iskola Szervezi és Működési Szabályzatát és annak mellékleteit
a szülőknek és a tanulóknak joguk van megtekinteni. Ezek a dokumentumok megtekinthetők az iskola titkárságán, az iskola könyvtárában.
C. Az információs önrendelkezési jog érvényesülése a) Kiskorú tanulónak a jogszabályokban meghatározottakon kívüli adatait csak szülője (gondviselője) hozzájárulásával tarthatja nyilván az iskola. b) Az iskola számítógépes adatbázisából (az iskola titkárságán) lehet lekérni a saját adatokat. c) Az osztálynaplóból – az osztályfőnök vagy szaktanár jelenlétében – bármely diák ellenőrizheti a róla nyilvántartott adatokat. d) Kiskorú tanuló szülőjének (gondviselőjének) hozzájárulása nélkül nem nyilatkozhat sajtó és média számára, az iskolában nem készülhet róla semmilyen nyilvántartás vagy sajtótermék számára fénykép.
D. A családi élethez és az önazonossághoz való jog érvényesülése
a) A tanuló önazonosságát (vallási, világnézeti, nemzeti, etnikai) szabadon kifejezésre juttathatja, de e jogának gyakorlása nem ütközhet jogszabályba és nem sérthet, nem korlátozhat másokat. b) A tanuló nem köteles családi és magánéletéről, vallási, politikai meggyőződéséről információt szolgáltatni más személyeknek. c) Tilos a tanulók etnikai hovatartozás, vallási, politikai meggyőződés alapján történő bármilyen célú megkülönböztetése az iskolában és a tanórán kívüli iskolai szervezésű programokon.
E. A hit- és vallásoktatásban való részvételi jog érvényesülése A 35/A. § szerinti hit- és erkölcstan órát az iskolai nevelés-oktatás első és ötödik évfolyamán, 2013. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Az iskola tanulói ezen kívül a kötelező tanórai foglalkozásokon kívüli időben, az iskola épületében fakultatív hit- és vallásoktatásban vehetnek részt az iskola, valamint a hit- és vallásoktatást szervező egyházi jogi személy közötti megállapodásnak megfelelően.
F. A rendszeres egészségügyi felügyelethez való jog érvényesülése a) A tanuló jogszabályban meghatározott iskola-egészségügyi ellátásban részesül. b) Az iskola-egészségügyi ellátás keretében tervezett vizsgálatok időpontjáról a tanulókat illetve a tanuló szülőjét (törvényes képviselőjét) időben tájékoztatni kell. c) Az iskola-egészségügyi ellátás keretében végzett vizsgálatok alól fel kell menteni a tanulót, ha a kiskorú tanuló szülője (gondviselője) írásban kéri azt.
G. Az érdekképviselet, az érdekvédelem az érdekegyeztetés iskolai rendszere, a diákönkormányzat jogainak érvényesülése és az iskolai döntéshozásban való részvétele a) Az iskola tanulóinak érdekvédelmi szervezete a Diákönkormányzat (a továbbiakban DÖK). Minden tanuló joga, hogy jogainak védelmére a DÖK-höz forduljon, azáltal képviselve legyen, és – amennyiben ez más kötelességeinek teljesítését nem akadályozza – annak munkájában részt vehessen, abban választható legyen. b) b) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet 31. §-a (1) pontjának megfelelően az iskolavezetés kötelessége, hogy minden olyan kérdésben meghallgassa a Diákönkormányzat véleményét, amely az iskola tanulóinak nagyobb közösségét – legalább egy tanulócsoportját – érinti.
c) A DÖK működését a köznevelésről szóló törvény , a működés helyi rendjét a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. d) A DÖK vezetői havonta egy alkalommal, az éves munkatervben meghatározott rend szerint az iskola igazgatójától tájékozódnak az iskola azon ügyeiről, amelyekben döntési, véleményezési vagy egyetértési jogot gyakorolhatnak.
H. Kérdezés és érdemi válasz rendje a) A tanulónak joga, hogy az iskolai igazgatójához, tanáraihoz, szervezeteihez kérdést intézzen. Joga, hogy az írásban vagy a nyilvános fórumokon szóban megfogalmazott kérdésekre az érintettektől legkésőbb 15 napon belül érdemi választ kapjon. b) A Diákönkormányzat feladata, hogy a hozzá eljuttatott kérdéseket a tantestület bármely tagjának vagy/és az igazgatónak továbbítsa, a választ pedig a kérdezőnek eljuttassa. c) A kérdezés és érdemi válasz jogát kiskorú tanuló helyett szülője (törvényes képviselője) is gyakorolhatja.
I. Véleménynyilvánítási jog gyakorlása A tanulónak joga, hogy szabadon véleményt nyilváníthasson bármely, az iskolát érintő kérdésben (különösen az iskola működéséről). A véleménynyilvánítási jog gyakorlásának módja a Diákönkormányzat, illetve az iskolaigazgató megkeresése. E jog gyakorlása során csak a korrekt, tényeken alapuló, az iskola valamennyi dolgozója és tanulója személyiségi jogait, méltóságát tiszteletben tartó magatartás fogadható el.
A TANULÓ KÖTELESSÉGEI: a) tiszteletben tartsa tanulótársainak tanárainak és az iskola valamennyi dolgozójának emberi méltóságát, személyiségi jogait, családi és magánélethez való jogát b) a tanuló iskolai vagy iskolai szervezésű tanórán kívüli foglalkozáson magatartásával ne akadályozza társai tanulmányi munkáját, foglalkozásokon való részvételét c) képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek, lelkiismeretesen készüljön fel a tanórákra, az ahhoz szükséges felszereléseket mindig hiánytalanul magával hozza d) fegyelmezett magatartásával óvja saját és társai testi épségét, biztonságát, tartsa be a közlekedési, baleseti és tűzrendészeti szabályokat e) vigyázzon saját és társai egészségére, teste és ruházata tisztaságára, megjelenése legyen rendezett
f) az iskolába csak a szükséges munkaeszközöket hozza magával g) az intézmény és a közösség tulajdonát védje, az általa okozott kárt megtérítse; h) azonnal jelentse a másokat veszélyeztető állapotot és balesetet a hozzá legközelebbi felnőttnek i) Mobiltelefon tanítási idő alatt kikapcsolt állapotban lehet a tanulónál. Telefonálni csak tanár előzetes engedélyével szabad, ellenkező esetben, a készüléket kikapcsolt állapotban elvételre kerül, és a tanuló szüleinek az osztályfőnök adja vissza. A telefont, illetve bármilyen más fényképezésre vagy hangfelvétel készítésére alkalmas eszközt használni a személyiségi jogok védelmében tilos. Az iskolai rendezvényeken készülhetnek fotók, videók, hangfelvételek,de ezek csak az intézményben tanító pedagógus engedélyével kerülhetnek fel az internetes honlapokra! j) az iskola területén a dohányzás minden tanulónak szigorúan tilos!
A szülő kötelessége és jogai A szülő kötelessége: • gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel • biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését • rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermek pedagógusaival • tartsa tiszteletben az iskola dolgozóinak emberi méltóságát és jogait • a pedagógus- valamint az ő munkáját segítő alkalmazott a nevelői-oktatói munka, illetve a gyerekekkel összefüggő tevékenysége során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek számítanak A szülő jogai: • szabad iskolaválasztás / állami, egyházi, magán/ • gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálatot • megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, intézményi minőségirányítási programját, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet • a Házirend egy példányát beiratkozáskor a szülőnek át kell adni • a gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres, részletes és érdemi tájékoztatást kapjon • kezdeményezze szülői szervezet létrehozását, és vegyen részt annak munkájában. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.
2. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, valamint az SZMK véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat egyetértését, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az a … Önkormányzat Képviselő-testületnek jóváhagyásával lép hatályba. 7. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az iskolaszék, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége. 8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani. 1. sz. melléklet A Házirend az érvényben lévő jogszabályok alapján készült, melyek az alábbiak: • • •
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelési törvényről a házirenddel kapcsolatos szakaszai. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI.8.) MKM rendeletek a házirenddel kapcsolatos szakaszai. Az oktatási miniszter 30/2004.(X.28.) OM rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet módosításáról.
2. sz. melléklet Iskolai szokásrend 1. Minden tanítási napra lelkiismeretesen készülj, hozd magaddal a szükséges felszerelést! 2. Az iskolába érkezéskor köszönj az itt dolgozó felnőtteknek, társaidnak! Ha alsós vagy, válts cipőt! Ha felsős, javasoljuk, hogy válts cipőt! 3. Az órákon minél több ismeretet sajátíts el! Ezért figyelj, aktívan, fegyelmezetten dolgozz! Ne zavard társaidat! 4. A ruházatod legyen tiszta, szolid! Ügyelj arra, hogy mindig tiszta, ápolt légy! Ne használj arc-,haj- és körömfestéket! Ékszert keveset viselj! 5. Tartsd tiszteletben társaid, nevelőid, iskolád tulajdonát, cserébe Te is joggal várhatod ugyanezt! Aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni! 6. Mindennap hozd magaddal az ellenőrződet! Vezesd benne rendszeresen a kapott érdemjegyeidet! 7. A balesetek megelőzése érdekében körültekintően közlekedj, tartsd be a jobbkéz-szabályt!
8. Törekedj a választékos beszédre, tartózkodj a durva, trágár kifejezések használatától! 9. Tiszta környezetben kellemesebb élni, ezért ne szemetelj, s ezt követeld meg társaidtól is! 10. Az iskolába behozott, a tanuláshoz nem tartozó tárgyakért felelősséget vállalni nem tudunk. Ezért vigyázz értékeidre! Ha van nálad mobiltelefon, az órák alatt csak kikapcsolt állapotban lehet! 11. Tanítási idő alatt az iskola területét engedély nélkül ne hagyd el! 12. Az ügyeletesnek fogadj szót! 13. Érkezéskor és távozáskor a Bajcsy-Zs. úton átkeléshez a saját testi épséged megőrzése érdekében a gyalogátkelőt használd! 14. Ha tagozatos osztályba jársz, akkor 8 éven át hozzátartoznak önként vállalt programjaidhoz az énekkarok, próbák, szereplések. Ezeken legjobb képességeid szerint vegyél részt, hiszen tehetséged fejlesztését szolgálja! Minden tanulónkra érvényes, hogy délutáni szakkörre, sportkörre, táncra, stb. önkéntesen jelentkezhet, de utána a foglalkozásokra eljárni egy éven át kötelező. Amennyiben fejlesztő foglalkozás szerepel órarendedben, az is kötelező órának számít! 15. Amennyiben a fegyelmező fokozatoknál eljutsz az igazgatói figyelmeztetőig, úgy nem vehetsz részt az iskola szabadidős rendezvényein(buli, bankett, ballagás, kirándulás, stb.)! 16. Az egészségkárosító szerek (cigaretta, alkohol, kábítószer, stb.) használata, terjesztése az iskolán belül és kívül minden tanulónk számára tilos! 17. Ha menzás vagy, ill. délutáni foglalkozást veszel igénybe, az étkezési díjat időben fizesd be! Ennek elmulasztása esetén másnaptól nem étkezhetsz! 18. A mosdót, WC-t rendeltetésszerűen használd! 3. sz. melléklet Szokásrend szülőknek Tisztelt Szülők! Iskolánkban a gyerekek színvonalas oktatása mellett a nevelés is fontos. Ez a munka csak akkor lehet eredményes, ha Önökkel együttműködve, támogatásukat élvezve végezzük. Ezért kérjük, figyelmesen olvassák el az iskolai házirendünk alábbi kivonatát! Amennyiben elfogadják és betartják a benne leírtakat, segítik gyermekeik optimális fejlődését. Beleegyezésüket igazolják azzal is, hogy aláírják az olvasottakat. Támogatásukat előre is köszönjük! 1. Minden napra a szükséges felszereléssel, kész házi feladattal, felkészülten engedem gyermekem iskolába. Gondoskodom arról, hogy legkésőbb 7.45 órakor megérkezzen az intézménybe. 2. Elfogadom, hogy alsó tagozatban a váltócipő használata kötelező, felsőben javasolt, ám az informatika, illetve a tornaterembe mindenki csak tiszta, utóbbinál pedig csak tornacipőben léphet. 3. Tudom, hogy eredményesen tanulni csak fegyelmezett légkörben, aktív munkával lehet. Ezt tudatosítom gyermekemben is. Ha gond adódik ezen a téren, a pedagógussal együtt keresem a megoldást. A fokozatosság elvét betartom: először a pedagógussal beszélek, ha vele nem
jutok megegyezésre, akkor megyek az osztályfőnökhöz, ha ő sem segít, akkor az igazgatóhoz fordulok. 4. A tulajdon fontos, legyen az személyi vagy iskolai. Elfogadom, hogy ha gyerekem kárt okoz, azt köteles vagyok megtéríteni. 5. Naponta megnézem gyermekem ellenőrzőjét, az új bejegyzések észlelését aláírásommal jelzem. Ha gyermekem valamilyen iskolán kívüli versenyeredményt ér el, e dokumentum közlemény rovatában tudatom az osztályfőnökkel. Figyelek arra, hogy az ellenőrző mindig gyermekemnél legyen, hisz csak így lehetséges sikeres kommunikáció. 6. Az esetleges rosszullétek miatt fontos, hogy élő telefonszámmal rendelkezzen az iskola, ahol elérhetnek. Ezért megadom aktuális telefonszámomat. 7. Hiányzás esetén a mulasztást a megfelelő módon igazolom, és gondoskodom arról,hogy gyermekem legkésőbb egy héten belül pótolja a lemaradását. 8. Az utcai közlekedésben jó példát mutatok zebrahasználatnál. 9. Gyermekemet kulturált, trágár kifejezésektől mentes beszédre nevelem. 10. Tudomásul veszem, hogy az iskola a felszerelésen túl behozott tárgyakért anyagi felelősséget nem vállal. Órákon ezekkel foglalkozni nem szabad, a mobiltelefont pedig ki kell kapcsolni. 11. Gyermekem érdekében elfogadom, hogy tanítási idő alatt engedély nélkül az intézményt nem hagyhatja el. 12. Amennyiben délutáni foglalkozást vagy menzát igényelek, tudom, hogy a térítési díjakat rendszeresen be kell fizetnem. Tudomásul veszem, hogy ennek elmaradása az étkezésből való kizáráshoz vezethet. 13. Tudom, hogy a fejlesztő foglalkozás, illetve felzárkóztató óra gyermekem javát szolgálja, ezért a részvétel kötelező. 14. Elfogadom, ha ének tagozatra íratom gyermekemet, ez kötelező elfoglaltságként énekkart, próbákat, fellépéseket jelent 8 éven át, amelyek indokolatlan mellőzése párhuzamos osztályba való áthelyezéssel járhat. 15. Tisztában vagyok vele, hogy szakkörre, sportkörre önkéntes a jelentkezés, ám ha gyermekem beiratkozik, ezek látogatása a tanév folyamán kötelező. Ezeket figyelembe veszem gyermekem éves elfoglaltságainak tervezésekor.
4. sz. melléklet Fegyelmi tárgyalás előtti moderálás szabályai: (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében (3) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított
tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. (4) Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. (5) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. Az egyeztető eljárást olyan pedagógus vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. A megállapodás akkor jön létre, ha a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között a kötelességszegéssel okozott kár megtérítése vagy a káros következményeinek egyéb módon való jóvátétele, enyhítése tekintetében azonos álláspont alakul ki. - Az egyeztetési eljárás végén a megállapodás kötelező elemeként a) az egyeztetési megbeszélés helyét, idejét, b) az eljáró közvetítő, a sérelmet elszenvedő fél, a kötelességszegő tanuló, a képviselő, és az egyeztetési megbeszélésen részt vevő személyek nevét, lakcímét, c) a kötelességszegés rövid összefoglalását, d) a sérelem jóvátételének módját, határidejét, e) a megállapodásra vonatkozó nyilvánossági szabályokat, f) a felek, – kiskorú kötelességszegő esetén – a szülő és a közvetítő aláírását írásban kell rögzíteni. - A megállapodásban vállalt kötelezettségek nem ütközhetnek jogszabályba, a kötelességszegéssel arányban kell állniuk, és nem sérthetik a kötelességszegő tanuló emberi méltósághoz való jogát, valamint más alapvető jogait. - A közvetítő a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között létrejött megállapodás egy-egy példányát a sérelmet elszenvedő félnek és a kötelességszegő tanulónak vagy a jelen lévő képviselőjüknek átadja. - Az egyeztetési eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sérelmet elszenvedőnek azt a jogát, hogy a fegyelmi eljáráson kívül a bűncselekményből, szabálysértésből származó igényét egyéb eljárás keretében érvényesítse. - Az egyeztetési eljárás azon a napon fejeződik be, amikor a) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,
b) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló az egyeztetéshez való hozzájárulását visszavonta, c) az egyeztetési eljárásra rendelkezésre álló tizenöt nap eredménytelenül telt el, vagy d) megállapodás született. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés akkor nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen.
5. sz. melléklet A tanulókkal szemben lefolytatott fegyelmi eljárás szabályai: - A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. - A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. - Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. - Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. - Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni.. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.
- Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. - Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. - Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. - Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen. - A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. - A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. - A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. - A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. - A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. - A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. - A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. - A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri.
- A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. - A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. - A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. - A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. - A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. - Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. -A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. - A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. -A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. - Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. - A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. - A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett.
- A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. - Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola vezetője megállapítja a kizárási ok fennállását. -Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. - Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.
6. sz. melléklet Tanulói munkák díjazásának szabályai: A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az előző bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel.
