1
1. A sportkoncepció célja, feladata A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/D §. (1) bekezdése alkotmányos jogként fogalmazza meg az ország területén élőknek a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát. Ennek a jognak az érvényesülését szolgálja – többek között – rendszeres testedzés biztosításának lehetősége. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem, a megelőzés és rekreáció fontos eszköze. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény II. fejezetének 8. §. (1) bekezdése a települési önkormányzat feladataként határozza meg a helyi közszolgáltatások körében a sport támogatását. A céltudatos gondoskodás, a Balatonberény Község Önkormányzat sportolás lehetőségeinek biztosításával segíti az egészséges életmód kialakítását. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be Sportkoncepciója az ifjúság erkölcsi – fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. A sport korábbi nagy 2009. mecénásai – az állami vállalatok, jelentős része tönkrement, átalakult, sporttámogató tevékenységük szinte megszűnt. Mindezek következtében a sport az elmúlt években jelentős veszteséget szenvedett, nem közpénzből történő finanszírozása számottevően csökkent. Ellentmondást jelent az is, hogy míg a versenysport, az élsport területén kimagasló eredményeket és nemzetközi sikereket érnek el sportolóink, addig a lakosság döntő többségének rossz az egészségi, edzettségi állapota. Az átalakulás folyamata a mai napig nem zárult le, ezért országos és helyi szinten egyaránt átmeneti időszakát éli a sport, ami országunk Európai Unióhoz történt csatlakozásával újabb változásokon mehet keresztül.
1.1. Törvényi háttér
Az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatait meghatározza: • az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése, amely a helyi önkormányzatok feladatairól is rendelkezik, a sport támogatását is e feladatok körébe sorolja, ugyanakkor a törvény azt is előírja, hogy az önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el, • a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése szerint a gyermeknek, a tanulóknak joga, hogy nevelési, illetőleg a nevelési-oktatási intézményben biztonságosan és egészséges környezetben neveljék és oktassák: a szabadidő, a testmozgás beépítésével, sportolási lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki iskolai tanulmányi rendjét. A törvény 52. - 53. §a előírja a kötelezően ellátandó intézményi feladatok között, a tanórán kívüli foglalkozások tervezésénél, az iskolai sportkör kötelezőségét és a mindennapos testedzés biztosítását, • a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. §-a a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára való figyelemmel határozza meg a helyi önkormányzatok feladatait: a helyi sportfejlesztési koncepció megalkotását és annak megvalósításáról történő gondoskodást; a sportkoncepcióban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel történő együttműködést; az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartását és működtetését; az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlási feltételeinek megteremtését. 1. A sportkoncepció célja, feladata A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/D. §. (1) bekezdése alkotmányos jogként fogalmazza meg az ország területén élőknek a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát. Ennek a jognak az érvényesülését szolgálja – többek között – rendszeres testedzés biztosításának lehetősége. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem, a megelőzés és rekreáció fontos eszköze. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény II. fejezetének 8.§. (1) bekezdése a települési önkormányzat feladataként határozza meg a helyi közszolgáltatások körében a sport támogatását. A céltudatos gondoskodás, a sportolás lehetőségeinek biztosításával segíti az egészséges életmód kialakítását. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi – fizikai nevelésében, személyiség formálásában. A sport korábbi nagy mecénásai – az állami vállalatok, jelentős része tönkrement, átalakult, sport támogató tevékenységük szinte megszűnt, a helyi szponzorok nagy része lefedett, újak bevonása nehéz. Mindezek következtében a sport az elmúlt években jelentős veszteséget szenvedett, nem közpénzből történő finanszírozása számottevően csökkent.
Ellentmondást jelent az is, hogy míg a versenysport, az élsport területén kimagasló eredményeket és nemzetközi sikereket érnek el sportolóink, addig a lakosság döntő többségének rossz az egészségi, edzettségi állapota. Az átalakulás folyamata a mai napig nem zárult le, ezért országos és helyi szinten egyaránt átmeneti időszakát éli a sport, ami országunk Európai Unióhoz történt csatlakozásával újabb változásokon mehet keresztül. 1.1.Törvényi háttér Az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatait meghatározza: • az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§. (1) bekezdése, amely a helyi önkormányzatok feladatairól is rendelkezik, a sport támogatását is e feladatok körébe sorolja, ugyanakkor a törvény azt is előírja, hogy az önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el, • a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX törvény 10.§.(1) bekezdése szerint a gyermekek, a tanulóknak joga, hogy nevelési, illetőleg a nevelési-oktatási intézményben biztonságosan és egészséges környezetben neveljék és oktassák: a szabadidő, a testmozgás beépítésével, sportolási lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki iskolai tanulmányi rendjét. A törvény 52. 53. §-a előírja a kötelezően ellátandó intézményi feladatok között, a tanórán kívüli foglalkozások tervezésénél, az iskolai sportkör kötelezőségét és a mindennapos testedzés biztosítását, • a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. §-a a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára való figyelemmel határozza meg a helyi önkormányzatok feladatait: a helyi sportfejlesztési koncepció megalkotását és annak megvalósításáról történő gondoskodást; a sportkoncepcióban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel történő együttműködést; az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartását és működtetését; az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlási feltételeinek megteremtését. A törvényben leírt feladatokat csak helyileg lehet definiálni, pontosítani, hiszen a túlzott központi szabályozás sérthetné az önkormányzatiság elvét, az önkormányzatok alkotmányát.
1.2. Sportpolitikai irányelvek 1.2.1. Általános alapelvek 1. a sport a magyar és az egyetemes kultúra része 2. a sportolás alkotmányos jog, alapjog 3. a sport valamennyi területét összefüggéseiben kell kezelni
4. a sport által nyújtott élettani, erkölcsi hatások jellemformáló-személyiségfejlesztő erő az ifjúság testi, lelki, szellemi fejlődéséhez elengedhetetlenül fontosak 5. az önkormányzatnak meg kell teremtenie a sportolás feltételeit, s működtetni kell sportintézményét(eit), 6. el kell érni, hogy községünkben a sport valamennyi, társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön: • a prevenció (megelőző) • a regeneráció (helyreállító) • az aktivizáló (cselekvésre ösztönző) és • a rekreációs (felfrissítő) hatása is. 1.2.2. Általános célkitűzések A sportnak alkalmasnak kell lennie az Európai Uniós elvárások és kötelezettségek teljesítésére, ezért községünknek hosszú távú sportstratégiát kívánatos kialakítania. A sportrekreáció területén az előrelépés egyik feltétele a gazdaság teljesítőképességének növekedése, illetve annak következte – érdemben csak lassú fejlődésre lehet számítani. A testkultúrával kapcsolatos kedvezőtlen változások megállítása és a folyamat visszafordítása is igényli a testnevelési- és sportfejlesztési program kidolgozását, amely a közeljövő várható gazdasági-társadalmi fejlődéséhez igazodva, azok eredményeire és hatásaira építve határozza meg a további feladatokat. El kell érni, hogy községünkben a sport valamennyi, társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön: • az egészségmegőrzés, betegség-megelőzés, • nevelés, személyiségformálás, • a mozgásműveltség és cselekvésbiztonság fejlesztése, • közösségi együttélés és társadalmi mobilitás segítése, • szórakozás és szórakoztatás, • gazdasági vállalkozás, • a sport-turizmus elősegítése. A fejlett, ésszerűen működő sportszféra egyszerre feltétele és eredménye a jóléti, polgári társadalom kiépülésének. Az a társdalom tud igazán virágozni, amelynek tagjai többségükben egészségesek, fizikailag és mentálisan életerősek. Nő a társadalom teherbíró képessége, a munkaintenzitás, a hatékonyság és társadalmi szinten csökkennek az egészségügyi kiadások. Az anyagiakban megtestesülő előnyökön túl javulhat az életminőség, jobb lesz a társadalom közérzete. Az alapcél megvalósításának középpontjába az iskolai testnevelést, a szabadidősportot kell helyezni. Az iskolai testnevelés órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon kell rászoktatni a fiatalokat, hogy igényük legyen természetes mozgásszükségleteik kielégítésére, kialakuljon náluk az aktív mozgás iránt való igény. A továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges a sportolási feltételek szélesítése mellett a meglévő sportlétesítmények felújítása, folyamatos karbantartása.
A sport finanszírozási rendszerének egyértelművé kell tenni, hogy mi tekinthető önkormányzati feladatnak és azt meghatározott mértékben és rendszerben finanszírozni is kell. A sporttal kapcsolatos önkormányzati kiadások: - a diáksport szervezeti és versenyrendszerének kiadásai, melybe beletartozik az utánpótlás-nevelés is, - az önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények fejlesztési, fenntartási, üzemeltetési kiadásai, - az élsport, versenysport, szervezeti és működési kiadásainak támogatásához való hozzájárulás
1.3. A helyi önkormányzat alapelvei és fejlesztési irányelvei a sport területén
1.3.1. Az önkormányzat sportpolitikájának alapelvei Az önkormányzat sporttal kapcsolatos alapelveinek meghatározásához elsőnként szükséges a helyi önkormányzatok sportra vonatkozó feladatainak ismeretét rögzíteni. Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§. (1). tartalmazza a települési önkormányzatok sport tevékenységének ellátására vonatkozó feladatát, hatáskörét. A sporttevékenységet közvetlenül érintő jogszabály a 2004. évi I. törvény (Sporttörvény) mely tételesen felsorolja a települési és megyei önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait. Ezek alapján: A sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. § (1) A települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a Kt.-ben meghatározottak szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. (5) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek. (6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget. Az önkormányzati sportfeladatok jogszabályi hátterének áttekintésénél meg kell említeni a következő jogszabályokat is: • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
• 1996. évi LXV. törvény az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről • 215/2004. (VII. 13.) Kormányrendelet a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról • 166/2004. (V. 21.) Kormányrendelet az állami sportinformációs rendszerről • 157/2004. (V. 18.) Kormányrendelet a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről • 54/2004. (III. 31.) Kormányrendelet a sportrendezvények biztonságáról • 89/1994. (VI. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a testnevelés és sport területén történő végrehajtásáról • 16/2004. (V. 18.) OM–GYISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről
1.3.2. A helyi önkormányzat fejlesztési irányelvei
Balatonberényben is megfigyelhető a lakosság egy szűkebb részének fokozatosan növekvő érdeklődése a testedzés egyes divatos formáinak szolgáltatásszerű igénybevételére. A testnevelési és sporttevékenységnek jelentős egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai és kulturális előnyei is vannak. A község vezetői és Képviselő-testületének állandó bizottságai azon fáradoznak, hogy településünk polgárai és közösségei felelősséget érezzenek saját lelki, szellemi, testi egészségükért, s ezért hajlandók legyenek tenni is. Községünk sportpolitikai koncepciójának egyik központi eleme, hogy polgárai egészségesen éljenek és minél többet sportoljanak. Ez a tény és a fenti megállapítások szükségessé teszik, hogy az egészséges életmódot, a sportolást az eddigieknél nagyobb hangsúllyal kell népszerűsíteni Balatonberényben. A jövőbeni feladatokat rövid- és középtávú célokként határozza meg Balatonberény Község Önkormányzata. Rövid távú célok esetében a határidő a megvalósulást illetően 1 év, középtávú célok esetében 4 év. Rövid távú fejlesztési irányelvek • A község sportlétesítménye szabad kapacitásának felmérése-összevetése, a potenciális használók igényeivel, majd ezek biztosítása szabadidős- és versenysport célokra. • A versenysport terén cél az, hogy a községben működő sportegyesület minél előnyösebb feltételek mellett folytassa tevékenységét, ahol kiemelt szempont a szakosztályok szakmai önállóságának tiszteletben tartása. • Fejlesztési irányelvek kidolgozása az Önkormányzat feladat meghatározásai között a sportlétesítmény infrastrukturális hiányosságainak megszüntetése érdekében. • A strandok területén tömegsportolásra alkalmas helyszínek kialakítása (pl: strandröplabda, kosárlabda). Közép távú fejlesztési irányelvek
• A játszóterek állapotának felmérése, korszerűsítése, átalakításuk az uniós szabványoknak megfelelően. • A vizesblokk, a sportpályán kerítés és lelátók felújítása, öltöző tetőszerkezet, nyílászárók felújítása. • A település vízparti adottságainak kihasználása, a vizisportok feltételeinek kialakítása, kajak, kenu, vitorlázás. A téli jeges sportok feltételeinek kialakítása (korcsolyázás, jégkorong, jégvitorlás). • A községi ifjúság kérésére kondicionáló terem kialakítása és működtetése. Folyamatosan megvalósuló irányelvek • A községünkben minden érdeklődő számára hozzáférhetővé kívánjuk tenni a sportolási és rekreációs tevékenységeket, ugyanakkor biztosítani szükséges az egyéni sportteljesítmények javításának feltételeit. • A sportlétesítmény eredeti funkciójának megtartása, a más célra történő elidegenítés megakadályozása. • Fontos feladata Balatonberény Község Önkormányzatának, hogy segítse szakmailag, erkölcsileg és nem utolsó sorban anyagilag a nevelési-oktatási intézmények, a sportegyesületek és szakosztályaik valamint az egészségkárosultak és hátrányos helyzetűek sportszakmai célkitűzéseit, terveit. 2. Nevelési-oktatási intézmények testnevelése
A Magyar Köztársaság polgárainak alkotmányos alapjoga a testkultúra, a sporttevékenység gyakorlása. A sport egyfelől az egyetemes kultúra része, másfelől az egészségvédelem fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének hasznos módja, jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsifizikai nevelésében, a személyiség formálásában. Az óvodai, iskolai testnevelés és sport szerves részét alkotja a magyar sportnak, a közoktatás- és sportpolitikának. Az egészségromlás megállítására elsősorban az ifjúság edzettségének fokozása ad reális lehetőséget. A fiatalok rendszeres testedzését pedig ott indokolt megoldani, ahol: • az ifjúság rendszeresen tartózkodik • a dologi feltételek rendelkezésre állnak • megfelelően képzett szakemberek vannak, • ami a legolcsóbb. Ez a hely pedig az iskola, illetve a nevelési-, oktatási intézmények. 2.1. Óvodai testnevelés
A testnevelés és testi nevelés az egészséges életmódra nevelés kiemelt helyen áll az óvodai nevelési rendszerben. A szervezett és játékidőben végezhető testmozgás tárgyi feltételeinek megteremtésére nagy gondot fordít az intézményt működtető Harmónia Alapítvány és szülői közössége. A foglalkozások megszervezése kötött és kötetlen formában történik. Mindennapos
testnevelés (egész napos nyitva-tartás esetén) keretében napi két alkalommal mozognak az óvodások, testnevelés foglalkozáson hetente (korcsoporttól függően) egyszer illetve kétszer vesznek részt. Az óvodapedagógusok a gyermekek életkori sajátosságára építve az egész nevelési év folyamán igyekeznek minden lehetőséget kihasználni - a teremben és a szabad levegőn - a testi nevelésre, a játékos mozgásra. A testneveléshez tornaszoba áll rendelkezésre. Az óvoda helyszíni körülményei, a zárt udvar lehetővé teszik a szabadban történő mozgás megszervezését. Az óvoda mozgásfejlesztő eszközökkel való ellátottsága megfelelő. Az óvodai nevelést közoktatási megállapodás alapján ellátó Színkép Alapítvány folyamatosan figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, ezzel igyekszik a meglévő sporteszközeik minőségén, illetve mennyiségén is javítani. 2.1.1. Fejlesztési irányelvek az óvodai testnevelés területén • Olyan óvodai játszótérre van szükség, ahol megtalálhatóak azok a biztonságos, esztétikus eszközök, melyek a mozgásfejlődést segítik elő. • A gyermekorvosi és ortopédiai szűrővizsgálatok feltűnően magas arányban mutatnak ki óvodáskori kezdődő mozgásszervi elváltozásokat. Az e korban alkalmazott korai fejlesztéssel lehet az egyik leghatékonyabb módon legsikeresebben megoldani a prevenciót. 2.2. Iskolai testnevelés és sport
Balatonberény községben az 1-4 évfolyamos általános iskolai oktatást a Színkép Alapítvány látja el. Az 5-8 osztályos tanulók oktatása közoktatási társulásban a balatonszentgyörgyi székhelyű Dobó István Általános Iskolában történik. Az iskolai testnevelés feladatának az aktív testmozgás biztosítása mellet egyik legfontosabb célja a tanulók minél nagyobb számának a sportba való bevonása. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény egyik legfigyelemreméltóbb rendelkezése, hogy kötelezővé teszi a mindennapi testedzés feltételeinek megteremtését. A mindennapi testedzést a kötelező és a nem kötelező – tehát választható – foglalkozások időkerete terhére szervezik meg, vagyis a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások – ennek részeként az iskolai sportköri foglalkozások – időkerete terhére. Az új szabályozás választási lehetőséget biztosít az iskolák részére a következők szerint: 1. az iskola a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (9) bekezdése szerint megszervezi a mindennapi testedzést, vagy 2. a kerettantervben rendelkezésre álló időkereten felül további heti két és fél óra testnevelési órát beépít az iskola helyi tantervébe.
- Az általános iskola 1-4. évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott, legalább heti 3 testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. Az általános iskola 1-4. évfolyamain minden olyan tanítási napon, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a – tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó – játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább 30 perc, amelyet több legalább 15 perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb 1 óraközi szünet ideje, legfeljebb 50%-ának felhasználásával lehet megszervezni. Tanórán kívüli diáksport és szabadidős tevékenység A balatonberényi általános iskolai felső tagozatos fiatalok a Balatonszentgyörgyi Dobó István Általános Iskola sporttevékenységében vesznek részt. A Balatonberényi Sportegyesület labdarugó csapatán belül az utánpótlás nevelés keretében 23 fiatal igazolt játékos sportol. A község kiemelt idegenforgalmi szerepköréből adódóan nyáron június 15 és augusztus 30 között a Vas Megyei Gyermeküdülőben nyaraló kb. 300 gyermek labdarugás, karate és egyéb sportfoglalkozása rendszeresen a balatonberényi községi Sportpályán történik, külön megállapodás alapján. Fejlesztési irányelvek az iskolai testnevelés és sport területén • Biztosítani kell a fiatalok számára az alapvető sportképességek fejlesztésének lehetőségét. • A diákokat meg kell tanítani sportolni, hogy megismerve megszeressék azt, szokássá váljon náluk, s része legyen egyéni értékrendjüknek. A folyamatot annak tudatában kell beindítani, hogy az eredmények – valószínűleg – csak évtizedes késéssel lesznek kézzelfoghatóak.
3. Az egészségkárosultak és hátrányos helyzetűek sportja
A sporttörvény 55. §-a feladatokat is meghatároz a települési önkormányzatok részére. Az 3. bekezdés c. pontja többek között a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának segítségéről szól. A testnevelés, a sport, a mozgás minden ember számára természetes és magától értetődő igény és cselekvés. A fogyatékos emberek életében – elméletileg – a sportnak ugyanaz a szerepe, mint az
épek esetében: az egészség megőrzése, önmegvalósítás, sikerélmény, közösségi élet stb. Életükben ugyanúgy szerepelnie kell mindazoknak a tevékenységeknek, amelyek minden ember életében fontosak. Hiszen nekik ugyanúgy van mozgásigényük, mint ép társaiknak és ezt az igényüket ki kell elégíteni. Különbségek, illetve a fogyatékos sportolókkal kapcsolatos pozitív diszkriminációs szabályokat csak ott kell alkalmaznunk, ahol azt a fogyatékos sportolók érdekei megkívánják. A sporttörvény szerint fogyatékos (77. §. e. pont) a mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személy.
4. Szabadidős sporttevékenységi formák (rekreáció, lakossági kedvtelés)
Az egészséges életmód tömeges elterjesztése, az egészségtudatos magatartás, a rekreáció és a sportolás ösztönzése a településeken az egyik legfőbb feladat. Meg kell teremteni annak feltételét, hogy minél többen érezzenek belső késztetést testmozgás, a sport iránt. A szemléletváltozás kialakításához szükséges a helyi nyilvánosság megnyerése. Minden életszakaszt magában foglaló képzésre, és önképzésre épülő társadalom elvét át kell vinni a sportolásra is. Olyan rétegeknek is biztosítani kell a részvétel lehetőségét, akik nem tudnak fizetőképes kereslettel megjelenni a sportpiacon. Családi sport- és szabadidős programokkal kell ösztönözni a tudatformálást. Lehetővé kell tenni valamennyi életszakaszban a sportolást. Tovább kell népszerűsíteni községünkben a feljövőben lévő különböző sportokat, pl.: asztalitenisz, görkorcsolya-gördeszka, kerékpár, evezés, sakk, tenisz. Törekedni kell az újonnan kialakult sportágak űzéséhez szükséges feltételek kialakítására. Be kell vonni a sportolásba a nőket, az egyedülállókat, az idősebbeket, a kisebbséget, a szociális szempontból hátrányos helyzetűeket. Kiemelt támogatást kell biztosítani a legjelentősebb szabadidős rendezvényeknek, de koordinálni szükséges a község különböző részein megrendezésre kerülő szabadidősport eseményeket. Az alkalmi nagy rendezvények mellett törekedni kell a rendszeres sportolási, testmozgási alkalmat nyújtó tevékenységi formák népszerűsítésére.
5. Sportegyesületek, sporttevékenységi formák
A sporttörvény II. fejezetének 15.§ 1.bek. szerint a sportszervezeteknek két típusa van: a sportegyesület és a sportvállalkozás. A korábbiakkal ellentétben nem minősül sportszervezetnek az alapítvány, az iskolai sportkör (az iskolai sportegyesület viszont igen), a költségvetési szerv, stb. A sportszervezet fogalmának meghatározásából következik, hogy a sporttörvény alapján sporttevékenységet szervezett formában sportegyesület, illetve sportvállalkozás keretében lehet folytatni.
A sportszervezetek önálló civil szervezetként tevékenykednek. Az országos sportági szakszövetségek a Ptk., mint a civil jogviszonyok rendszerének kódexe az egyesületi törvény, mint alapjogszabály és az új sporttörvény szabályai alapján működő önkormányzattal és autonómiával rendelkező szervezetek. A sportról szóló törvényben a települési önkormányzatok számára a meghatározott és ajánlott feladatok között a versenysport tevékenység nem szerepel. E terület azonban a településmarketing, a szórakoztatás, a diák- és szabadidősportra gyakorolt pozitív hatása miatt alapvető jelentőségű. Ezért biztosít községünk bizonyos mértékű támogatást a helyi sportegyesület számára. 5.1. A sportegyesületek, sporttevékenységi formák finanszírozási irányelvei A helyi sportegyesület finanszírozását a Képviselő-testület rendeletben rögzíti. Az egyesület támogatás felosztása az előző évi szakmai beszámoló, a kialakított szempontrendszer a Képviselő-testület hatásköre. A versenysport működtetéséhez külső anyagi támogatás szerzése minden egyesület érdeke a színvonalas szakmai munka szinten tartása érdekében. A finanszírozás szempontrendszere a következő: 1. csak nyilvántartásba vett, helyben működő és községi illetékességű, adószámmal rendelkező sportszervezet részesülhet támogatásban, 2. a támogatás célja, hogy teljesítményorientált jellege mellett érvényesüljenek a községi sportpolitika célkitűzései, 3. a sportág közkedveltsége, 4. a községen belüli tradíciói, 5. eredményessége, 6. az utánpótlás bázis megléte és nagysága, 7. a technikai feltételek megléte és minősége. Az egyesület a megítélt önkormányzati támogatás, pályázati források és a szponzoroktól kapott támogatások alapján az általa működtetett sportágak terén a személyi és tárgyi, valamint pénzügyi feltételek figyelembe vételével vállalja a legmagasabb szintű versenyeztetést. Amennyiben az egyesület szakosztálya ez utóbbi feltételnek nem tesz eleget, úgy az önkormányzati támogatás mértéke módosulhat. Az önkormányzati sportcélú finanszírozás mértékét a Képviselő-testület évente az előző évi szakmai-gazdasági beszámoló alapján felülvizsgál és aktualizál az éves költségvetés keretében felülvizsgálja és aktualizálja.
2. Balatonberényi Községi Sportegyesület
A 2004. évi I. törvény a sportról részletesen meghatározza a sportszervezetek jogállását a II. fejezetben. A II.fejezeten belül pedig a sportegyesületek jogállását, működését, szervezeti alapegységeit a 16. -17. § pontjaiban. A Balatonberényi Községi Sportegyesület 1989. augusztus 29-én alakult újjá. Legfőbb célként a község fiataljainak egészséges életmódra történő nevelését, szabadidősport szervezését, és lehetőségeihez mérten a versenysportban való aktív részvételt tűzte ki. Az utánpótlás nevelés kiemelt helyen szerepel munkájukban. Az egyesület jelenleg 3 szakosztállyal működik. A sportegyesületet támogatja Balatonberény Község Önkormányzata. A Sportegyesület keretében működő felnőtt férfi sakk szakosztályt a Balatonszentgyörgyi Önkormányzat is támogatja. A szakosztályok céljait, fejlesztési irányelveit a következő pontok tartalmazzák részletesen.
I. Labdarúgó szakosztály
Célok: • Szervezett versenyeztetés felnőtt, ifjúsági bajnokságokban (megyei II. bajnokság) Csoportok: felnőtt labdarúgó csapat megyei II. ifjúsági labdarúgó csapat megyei II. Öregfiúk Labdarugó Csapat kistérségi bajnokság cél az osztályon belüli eredményes szereplés • A felnőtt csapat rendszeres részvétele a Magyar Kupa küzdelmeiben. • Versenyeztetésen kívül: szervezett tornákon, felkészülési tornákon való részvétel területi, kistérségi szinten. • Kiemelt feladat az utánpótlás nevelés, tömeg és iskolai sport támogatása.
II. Sakk szakosztály
Célok: • • • •
folyamatos részvétel az Megyei I. bajnokságban. A községben lakó fiatalok minél nagyobb számú bevonása a sakkéletbe. Az oktatási intézményekben a sakkozás népszerűsítése. Bajnokságon kívüli versenyeken való eredményes szereplés (megyei és országos szinten).
• Szponzorok, támogatók bevonása anyagi feltételeink javítása céljából. III. Szabadidősport szakosztály Célok: az egészséges életmód tömeges elterjedése, különböző korosztályok és családok megnyerése. Ennek keretében: - részvétel a Balaton körüli futóversenyeken, - Balaton átúszó versenyeken, - családok, idősek bevonásával túrák a Balaton körüli kerékpárúton, - asszonytorna foglalkozások, - konditerem működtetése elsősorban fiatalok bevonásával.
6. A község sportlétesítményeinek számbavétele
Balatonberény község sport létesítmény ellátottsága a sport területén kielégítőnek mondható. Állagukat figyelembe véve, néhány kivételtől eltekintve komoly hiányosságok tapasztalhatóak. Erre vonatkozólag az önkormányzatnak rövidtávon fejlesztési irányvonalakat kell megfogalmaznia. A sportlétesítmények: - községi sporttelep (önkormányzati tulajdon) - óvodai tornaszoba (önkormányzati tulajdon) - teniszpálya (magántulajdon) A meglévő labdarugó sportpálya létesítmény műszakilag elavult, korszerűtlen, a kiszolgáló létesítmények (öltözők, tusolók, illemhelyek) felújításra szorulnak. Az épület beázik, tetőcsere indokolt. A műszakilag indokolt és szükséges felújítási munkákra az Önkormányzat rövidtávon költségvetéséből forrást biztosítani nem tud. Balatonberény, 2009. április 6. Horváth László polgármester
