A nők munkaerő-piaci helyzete, különös tekintettel az Észak-magyarországi régióra

A nők munkaerő-piaci helyzete, különös tekintettel az Észak-magyarországi régióra Women‟s Labor Market Position, with Special Regard to the Region of Northern Hungary JUHÁSZ ISTVÁN Eszterházy Károly Főiskola, Gazdaságtudományi Intézet, Közgazdaságtan és Jog Tanszék Eger 3300, Egészségház u. 4 [email protected]

A

szerző cikkét egy új, Amerikából indult szlogen említésével kezdi: Eszerint a nők (a női munkavállalók) jelentik a növekedés egyik forrását századunkban. A cikk az unió munkaerőpiacának elemzéséből indulva, fokozatosan „szűkítve” fókuszát az Észak-magyarországi régió foglalkoztatási helyzetének elemzéséhez jut el; itt is kiemelten a női munkaerő aktivitási, foglalkoztatási helyzetét vizsgálja. Az elemzések alapján megállapítást nyer, hogy az Észak-magyarországi régióban élő nők körében: (a) a lakosságszám csökkenése évek óta fennálló jelenség, melyet súlyosbít még a munkaképes korú népesség elvándorlása; (b) a munkanélküliségi ráta jelentősen meghaladja az országos értéket; (c) tömegesen szűntek meg munkahelyek az elmúlt években, különösen az egészségügy, a közigazgatás és az oktatás területén. A szerző befejezésként a további kutatások lehetséges irányait villantja fel: (a) A jövőben a kutatás kiterjedhetne arra, hogy az Északmagyarországi régióban dolgozó nőket miként és hogyan érintik a gazdasági válságból fakadó kedvezőtlen munkaerő-piaci változások. (b) A régió megyéinek összehasonlítása a pályakezdő munkanélküliek tekintetében, tudatában annak, hogy a régióban 2008 augusztusában minden nyolcadik álláskereső pályakezdő volt.

T

he paper starts out with an American catchphrase, according to which, women (women employees) are the major sources of growth in the present century. From the analysis of European labour market trends, the author gradually narrows the focus down to the employment problems of the North Hungarian Region, and in particular to that of women employment. With regard to women residents in the region, he finds that (a) decreasing population has been a major problem for many years, aggravated by the migration of the working population; (b) the rate of unemployment is well above the national average; while (c) jobs have been wound up en masse in the past years, and especially in healthcare, public administration and education. Possible directions of future research are (a) to examine how women employees of North Hungary are affected by the labour market implications of the global economic crisis, as well as (b) to make a comparison between the region’s counties concerning graduate unemployment, as in 2008, 12.5 percent of job seekers were fresh graduates in the region.

PERIODICA OECONOMICA, II. ÉVF., 2009. MÁJUS (101–112. o.)

101

JUHÁSZ ISTVÁN

1. Bevezetés Vezető befektetési bankok, mint a Goldman Sachs, kezdték el használni a kifejezést „womenomics”, utalva arra, hogy a nők jelentik a növekedés egyik motorját. Több közgazdász állítja, hogy a 21. századot formáló három felemelkedő erő egyike a nő lesz, a 3 „W”: Időjárás (Weather), Nők (Women) és a Háló (Web), (Wittenberg-Cox–Maitland [2008]). A Lisszaboni Csúcsértekezleten 2000 márciusában az Európai Unió vezetői egy olyan új stratégiát fogalmaztak meg, amely a tagországok közti konszenzuson alapult arra vonatkozóan, hogy Európa versenyképesebbé váljon és a teljes foglalkoztatást el lehessen érni. A Stratégia a fenntartható fejlődés három pillérén alapul: − Egy gazdasági pillér, amely előkészíti a talajt egy versenyképes, dinamikus, tudás alapú gazdasághoz való áttéréshez; − Egy szociális pillér, amely az európai szociális modellt hivatott modernizálni a humán erőforrásba való befektetés és a társadalmi kirekesztettség elleni harc segítségével; − Egy környezetvédelmi pillér, amely rávilágít arra, hogy a gazdasági növekedést külön kell választani a természeti erőforrások felhasználásától. A „megújult” Lisszaboni Stratégia, amelyet 2005-ben indítottak, főként a növekedésre és a munkahelyekre tette a hangsúlyt. Két okból kifolyólag is több munkahelyre van szükség. Elsősorban, mivel még mindig sok ember életét árnyékolja be a munkanélküliség. Másodsorban, mivel csak egyre több munkahely teremtésével kezelhetik a társadalmak a demográfiai változásokat. Az idősebb társadalmak nagyobb nyugdíjkiadásokat és egészségügyi költségeket jelentenek az egyes országoknak, amelyeket az aktív lakosság és az üzleti szféra által fizetett adókból és hozzájárulásokból fedeznek. Ez egyike azoknak az okoknak, amiért fontos célkitűzése a Lisszaboni Stratégiának a nők foglalkoztatása.

2. A gazdasági aktivitás és a nemek aránya az Európai Unió 27 tagállamában A gazdasági aktivitási ráta alapján az Európai Unió 27 tagállamát tekintve az elmúlt években kedvező tendenciákat mutatott, melyet a statisztikai adatok szemléletesen bizonyítanak. Jól látható azonban, hogy a hölgyek gazdasági aktivitását tekintve van még mit pótolniuk a tagállamoknak.

102


A nők munkaerő-piaci helyzete

1. táblázat: A 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása (2000– 2007)

Európai Unió–27

Ezer fő, 2007 231 368

Gazdasági aktivitási ráta évenként (%) 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

68,5

68,5

68,6

68,9

69,2

69,8

70,3

70,5

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal honlapja [2008] alapján saját szerkesztés.

A munkanélküliek átlagos aránya 2007-ben: 9% nő, és 7,6% férfi, 1,4%-os átlagos különbséggel (European Comission [2008]). A legnagyobb különbséget a nők rovására Görögországban (8), Spanyolországban (5,3) és Olaszországban (3,4) találták. Hét országban a férfiak munkanélküliségi rátája magasabb volt, mint a nőké (Németország, Észtország, Írország, Lettország, Litvánia, Románia és az Egyesült Királyság). A részmunkaidőben dolgozók többsége nő. 2007-ben dolgozó nők között a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya 31,4% az EU 27-ben, míg a férfiaké 7,8% volt. A részmunkaidőben dolgozó nők aránya meghaladta a 30%-ot Franciaországban, Írországban, Dániában és Luxemburgban, meghaladta a 40%-ot Svédországban, Ausztriában, Belgiumban, az Egyesült Királyságban és Németországban, sőt elérte a 74,9%-ot Hollandiában. Ellenben, a részmunkaidőben dolgozó nők aránya nagyon alacsony volt Bulgáriában, Szlovákiában, Magyarországon, Csehországban és Lettországban (Európai Bizottság Jelentése [2008]). Nemek és végzettség (Eurostat [2008]) A nők képviselik az oktatási és szociális területen végzettek 60–70%-át. A férfiak 70-85%-ban a kereskedelem és adminisztráció, gyártás és anyagkezelés, matematika, statisztika és szállítás területen szereznek képesítést. Nemek és a munkavállalói szektorok (Eurostat [2008]) Az oktatásban és szociális szolgáltatások terén alkalmazottak 77%-a nő; a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban foglalkoztatottak 62%-a férfi; a gyártásban foglalkoztatottak 34%-a nő. Nemek és a szociális foglalkozások kategóriái (Eurostat [2008]) Nők teszik ki az adminisztráció alkalmazottainak 75%-át és a szolgáltatóipar alkalmazottainak 65%-át, ideértve a bolti, piaci eladókat. Férfiak képviselik a gépek működtetésével, beállításával, összeszerelésével kapcsolatos foglalkozások alkalmazottainak nagy többségét (79%) és 85%-át a kézműves munkában foglalkoztatottaknak.


103

JUHÁSZ ISTVÁN

3. Nők foglalkoztatása Magyarországon Magyarországon a rendszerváltást megelőző évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. A magyarországi nők túlnyomó része effektíve dolgozott. Frey Mária [2005] szerint, „ezt a foglalkoztatottsági szintet a szokásos szófordulattal úgy minősítettük, hogy az elérte nemcsak a társadalmilag, de a demográfiailag lehetséges maximumot is. A hazai női gazdasági aktivitási ráta a fejlett piacgazdaságokét messze felülmúlta, s több százalékponttal magasabb volt a női munkavállalás tekintetében tradicionálisan élenjáró skandináv országok mutatóinál” (1. o.). A nők gazdasági aktivitásának visszaesése A nők gazdasági aktivitása 1990 óta drámai módon visszaesett. A legjelentősebb okai a visszaesésnek a következők voltak: − foglalkoztatottak számának visszaesése − növekvő munkanélküliség − inaktívvá válás növekedése (pl: rokkant nyugdíjazás).

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal honlapja [2008] alapján saját szerkesztés. 1. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása Magyarországon (15-74 éves korosztály)

A foglalkoztatottak létszámának alakulása a kilencvenes évek végére stabilizálódott és azóta is egy 3,8 és 3,9 millió körüli értéken mozog. A munkaerőpiacon tevékenykedő nők létszámát 1998-2007 között a férfi foglalkoztatottak lét104



száma folyamatosan meghaladta. A nők alacsony foglalkoztatottsága szorosan összefügg a részmunkaidő szűkös elterjedésével. A gyermekvállalás, különösen a több gyermek vállalása szintén lazítja a nők munkaerő-piaci kötődését és gyengíti újbóli munkába állásukat. Frey Mária [2006] szerint, „2005-ben 390 ezer főt, azaz a munkavállalási korú népesség 6%-át tette ki azoknak az embereknek a száma, akik sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak, és nem is munkanélküliek.” … „A nők körében ezek száma és aránya magasabb (8%), mint a férfiak között (4,2%), ami visszavezethető arra, hogy az elmúlt évtized romló reálbérei mellett a nőknek egyre kevésbé volt érdemes fizetett munkát vállalni. Bérük ugyanis lényegesen elmaradt a férfiakétól, ugyanakkor a háztartásban végzett munkájuk a férfiakénál értékesebbnek számít.” (8. o.). 2007-ben a foglalkoztatási ráta a teljes népességre vetítve: 50,9% volt. A nők foglalkoztatási rátája (44,3 %) alacsonyabb, mint a férfiaké (58%). A férfiak és nők foglalkoztatási rátája közötti különbségek okai a következők: − kisgyermekek gondozása (biológiai és tradicionális okokból kifolyólag), − alacsony részmunkaidős foglalkoztatottság a nők körében (103 400 fő). 5,8%-a a foglalkoztatott hölgyeknek, − alacsonyabb fizetések.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal honlapja [2008] alapján saját szerkesztés. 2. ábra: Munkanélküliek számának alakulása Magyarországon (15-74 korosztály)

Az utóbbi években a női munkanélküliek száma jelentősen megnőtt. 2005ben – egyfelől a növekvő számú gyárbezárások miatt, másfelől pedig az inaktívakat aktivizáló érdekeltségi viszonyok következtében – meglódult az állástalanok létszámnövekedése, és a nők munkanélküliségi rátája (2007-ben 7,6 %).


105

JUHÁSZ ISTVÁN

2. táblázat: A 15-74 éves népesség munkanélküliségi rátája, nemenként (1998–2007)

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

7,8 7,0 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5

Férfiak % 8,5 7,5 7,0 6,3 6,1 6,1 6,1 7,0 7,2

2007

7,4

7,1

Év

Összesen

Nők

7,6

7,0 6,3 5,6 5,0 5,4 5,6 6,1 7,5 7,8


A gazdasági válságból adódóan, mind az ország, mind az Európai Unió munkanélküliségi rátájának növekedését lehet prognosztizálni a 2009-es évre, mely a női munkavállalókat is nagymértékben fogja érinteni.

4. A nők munkaerő-piaci helyzete az Észak-magyarországi régióban Az Észak-magyarországi régió lakónépessége 2006 elején 1 261 489 fő volt, ez 9622 fővel kevesebb, mint a megelőző évben. A régió népességszámának csökkenése évek óta fennálló jelenség. További súlyosbító tényező a még munkaképes korú népesség elvándorlása a jobb megélhetési feltételeket biztosító régiók és a főváros felé. 3. táblázat: Az Észak-magyarországi régió lakónépessége (2005–2006) fő

Időszak 2005. január 2006. január

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 731 854 725 779

Heves megye

Nógrád megye

fő 322 756 320 886

Észak-Magyarország fő

Országos összesen fő

216 501 214 824

1 271 111 1 261 489

10 097 549 10 076 581


A KSH adatai szerint a gazdaságilag aktív népesség száma 2005-ben 468 400 fő volt, mely 2006-ra 475 100 főre nőtt, majd a pozitív változás 2007-ben is

106



folytatódott, a III. negyedév végére 484 900 főre bővült a népesség ezen csoportja. Vajon mire számíthat a régióban dolgozó női munkavállaló akkor, ha a régió munkanélküliségi rátája is folyamatosan emelkedő tendenciát mutat? 2007-ben elérte a 12,3%-os értéket, amely 1,3% ponttal magasabb a 2006-ban mért 11%tól és 3,8% ponttal meghaladja a 2001-ben mért 8,5%-os értéket. Heves, BorsodAbaúj-Zemplén és Nógrád megye összesített munkanélküliségi rátája minden évben jelentősen magasabb az ország egészére jellemző értékektől. További kedvezőtlen tendenciákat vetít előre, hogy az országos ráta 2006-ról 2007-re 7,5%-ról 7,4%-ra csökkent, növelve a különbséget az ország fejlett térségei (legfőképpen a főváros és vonzáskörzete) és a kedvezőtlenebb lehetőségekkel bíró területek között. 4. táblázat: Regisztrált álláskeresők száma az Észak-magyarországi régióban 2005

2006

Megnevezés

2007

Nők (fő) Regisztrált álláskeresők összesen Regisztrált pályakezdő álláskeresők összesen 1 éven túl folyamatosan regisztrált (tartós) álláskeresők

2005

2006

2007

december Régió összes (fő)

39 309

38 168

41 792

87 415

85 374

93 915

4 097

4 208

4 740

8 983

9 186

10 121

14 075

14 292

16 971

29 201

28 975

36 662

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja [2008] alapján saját szerkesztés.

A regisztrált munkanélküliek száma az elmúlt 3 évben folyamatosan ingadozó tendenciát mutat a régióban. 2005-ben 87 415 álláskeresőt regisztráltak a régió munkaügyi kirendeltségei, mely 2006-ra 85 374 főre csökkent, majd 2007ben folyamatos növekedés eredményeként számuk az év végére elérte a 93 915 főt. Az események hátterében a munkahelyek megszűnésének növekvő üteme áll, különösképpen az egészségügy, a közigazgatás és az oktatás területén. Az elmúlt három évről összességében megállapítható, hogy a regisztrált álláskeresők közt a férfiak aránya magasabb, mint a nőké, folyamatos, lassú növekedés mellett általában 55% körül alakul. A regisztrált pályakezdők száma 2005–2007 között folyamatos emelkedést mutat, számuk 2007. év végére 10 121 főre nőtt, mely a megelőző időszakhoz képest 10%-os, míg 2005-höz képest 12,7%-os növekedésnek felel meg. A pályakezdők sokaságán belül a nők számát is állandó gyarapodás jellemzi annak ellenére, hogy arányuk a régió összes fiatal álláskeresőjén belül időrőlidőre alacsonyabb a férfiaknál (54–55%). A 2005-ben mért 4097 főről számuk 2007-re 15,7%-kal 4740 főre nőtt.


107

JUHÁSZ ISTVÁN

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja [2008] alapján saját szerkesztés. 3. ábra: Munkanélküliségi ráta a nők körében 2000 és 2007 között

A fenti grafikon adataiból megállapítható, hogy a nők körében mért munkanélküliségi ráta az Észak-magyarországi régióban jelentősen meghaladja az országos értéket, 2004 óta nagymértékben emelkedik, 2007-re az országos rátától való eltérése elérte a 4,3% pontot.

108



5. táblázat: Regisztrált álláskereső nők száma, összetétele az Észak-magyarországi régióban 2005 Megnevezés

2006 2007 december Nők (fő)

2006 2007 december arány a Nők összlétszámán belül (%) 41 792 100,0 100,0 100,0

Regisztrált álláskeresők összesen 39 309 38 168 Regisztrált pályakezdő álláskere4 097 4 208 4 740 sők összesen 1 éven túl folyamatosan regisztrált 14 075 14 292 16 971 (tartós) álláskeresők Állománycsoport szerint Szakmunkás 10 144 10 386 10 981 Betanított munkás 9 723 9 116 10 049 Segédmunkás 11 331 10 532 12 315 Fizikai együtt 31 198 30 034 33 344 Vezető, irányító 990 1 015 1 044 Ügyintéző 4 937 4 936 5 300 Ügyviteli alk. 2 184 2 183 2 104 Szellemi együtt 8 111 8 134 8 448 Korcsoport szerint 20 éves és fiatalabb 2 217 2 060 2 164 21-25 éves 4 945 4 950 5 625 26-35 éves 10 190 10 064 10 916 36-45 éves 10 731 10 265 10 995 46 éves és idősebb 11 226 10 829 12 092 Iskolai végzettség szerint 8 általános, vagy annál kevesebb 19 748 18 734 20 485 Szakmunkásképző, szakiskola 9 024 8 678 9 470 Szakközépiskola, technikum 5 258 5 197 5 871 Gimnázium 3 955 4 096 4 325 Főiskola 1 055 1 080 1 330 Egyetem 269 283 311 összesen 39 309 38 168 41 792

2005

10,4

11,0

11,3

35,8

37,4

40,6

25,8 24,7 28,8 79,4 2,5 12,6 5,6 20,6

27,2 23,9 27,6 78,7 2,7 12,9 5,7 21,3

26,3 24,0 29,5 79,8 2,5 12,7 5,0 20,2

5,6 12,6 25,9 27,3 28,6

5,4 13,0 26,4 26,9 28,4

5,2 13,5 26,1 26,3 28,9

50,2 23,0 13,4 10,1 2,7 0,7 100,0

49,1 22,7 13,6 10,7 2,8 0,7 100,0

49,0 22,7 14,0 10,3 3,2 0,7 100,0

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja [2008].

A regisztrált álláskeresők száma 2006-ban 1141 fővel alacsonyabb volt, mint a megelőző évben, 2007-re pedig 3624 fővel emelkedett, mely jóval magasabb a megelőző két év létszámánál. Kedvezőtlen folyamat továbbá, hogy a hölgyek körében, a pályakezdők létszáma az elmúlt években erőteljes növekedést mutat, melynek üteme 2005-ről 2007-re elérte a 15,7%-ot. Az 1 évnél régebben nyilvántartásba vett álláskereső nők létszáma folyamatosan gyarapszik, az összes álláskereső nőkön belüli arányuk egyre nagyobb, 2007-ben 40,6% volt, mely 3,2% ponttal magasabb az előző évinél.


109

JUHÁSZ ISTVÁN

A szakmai állománycsoportokat vizsgálva jól látszik, hogy az álláskereső nők között legmagasabb a fizikai dolgozók aránya, mindhárom évben a regisztrált létszám megközelítőleg 79%-át tették ki. Megállapítható továbbá, hogy rendkívül alacsony köztük a vezetők aránya, annak ellenére, hogy e szakmacsoport létszáma az elmúlt három évben folyamatosan emelkedett. Megállapítható, hogy a legtöbb álláskereső nő a 46 évesnél idősebb korosztályból kerül ki. Az elmúlt három év mindegyikében ennek a csoportnak a legmagasabb a részaránya a vizsgált sokaságban, a 25 évesnél fiatalabbak folyamatosan alacsony részaránya mellett. Az iskolai végzettség tekintetében rendkívül magas a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek aránya (folyamatosan 50% közelében), meg kell említeni azonban, hogy ez az arány az elmúlt két évben nagyon lassú csökkenésnek indult, melyet a magasabb iskolai végzettségűeket is érintő munkahely megszüntetések magyaráznak (egészségügy, oktatás). A felsőfokú végzettségűek jobb munkaerő-piaci lehetőségeit mutatja, hogy arányuk rendkívül alacsony az álláskeresők körében, azonban figyelemfelkeltő, intő jelként mutatkozik, hogy a főiskolát végzettek aránya az elmúlt években folyamatosan emelkedik, 2007 végére elérte a 3,2%-os szintet. 6. táblázat: A nők száma és aránya az összes regisztrált álláskeresőhöz viszonyítva az Észak-magyarországi régióban 2005

2006

Megnevezés Nők (fő)

2007 2005 december

2006

2007

Régió összes (fő)

Iskolai végzettség szerint 8 általános, vagy annál keve19 748 18 734 20 485 42 853 41 853 sebb Szakmunkásképző, szakisko9 024 8 678 9 470 26 823 25 798 la Szakközépiskola, technikum 5 258 5 197 5 871 9 959 9 739 Gimnázium 3 955 4 096 4 325 5 481 5 622 Főiskola 1 055 1 080 1 330 1 718 1 719 Egyetem 269 283 311 581 613 Összesen 39 309 38 168 41 792 87 415 85 374

2005

2006 2007 december Nők aránya a régiós összlétszámon belül (%)

45 725

46,1

44,8

44,8

28 200

33,6

33,6

33,6

11 135 6 164 2 045 646 93 915

52,8 72,2 61,4 46,3 45,0

53,4 72,9 62,8 46,2 44,7

52,7 70,2 65,0 48,1 44,5

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja [2008].

Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék álláskeresőinek nemek szerinti összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a nők és férfiak aránya az iskolai végzettséget figyelembe véve, nagy változatosságot mutat. Az iskolai végzettség tekintetében kimagasló a nők aránya a gimnáziumi érettségivel rendelkezők körében, az elmúlt három évben folyamatosan meghaladta a 70%-ot.

110



Hasonló arányok figyelhetők meg a főiskolát végzettek körében is – itt 60% fölötti a hölgyek aránya az elmúlt 3 év átlagában –, ezzel szemben az egyetemi diplomával rendelkezők közt – kis mértékű – férfi dominancia figyelhető meg. Az elmúlt években kifejezetten alacsony volt a nők részaránya a szakmunkásképzőt végzettek körében, az elmúlt három évben változatlanul 33,6 % ez az érték.

5. Összefoglalás, jövőbeli kutatási lehetőségek Összefoglalva a nők munkaerő-piaci pozícióját az Észak-magyarországi régióban elmondható, hogy helyzetük az elmúlt években folyamatosan romlik, hiszen gyakran előforduló probléma a hölgyek esetében a választási kényszer a karrier és a családalapítás közt. A munkaadók nagy része nem preferálja sem a kisgyermekes anyákat, sem pedig a gyermekvállalás előtt álló fiatal nőket. Továbbra sem elterjedt a részmunkaidős foglalkoztatási forma, mely iránt jelentős igény mutatkozna a hölgyek körében. Komoly problémaként mutatkozik régiónkban, hogy az elmúlt évben jelentős létszámleépítések történtek az egészségügy és az oktatás területén, ahol többségében „női munkahelyek” szűntek meg. Az oktatás területén mutatkozik ugyan igény pedagógus végzettségű munkavállalók felvételére, azonban ezek a lehetőségek gyakran nem azokban a körzetekben vannak, ahol a potenciális munkavállalók élnek, továbbá a nők esetében általános probléma a területi mobilitás hiánya. A legnehezebb helyzetben a 40 éven felüliek vannak, hiszen körükben nagyon sokan legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, ugyanakkor a nem kielégítő életkörülmények, vagy a korábban végzett fizikai munka miatt az alacsonyan kvalifikált hölgyek számos esetben olyan egészségügyi gondokkal küzdenek (rokkantság, alkoholizmus, depresszió), melyek szinte lehetetlenné teszik számukra a visszatérést a munkaerőpiacra. A jövőben a kutatás kiterjedhetne arra, hogy az Észak-magyarországi régióban dolgozó nőket miként és hogyan érintik a gazdasági válságból fakadó kedvezőtlen munkaerő-piaci tendenciák. További érdekes kutatási területet jelent a régió megyéinek összehasonlítása a pályakezdő munkanélküliek körében, tudatában annak, hogy a régió megyéiben 2008 augusztusában, minden nyolcadik álláskereső pályakezdő volt és a legtöbb fiatal Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a legkevesebb Heves megyében keresett állást. Hivatkozások ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT HONLAPJA [2008]: http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_AFSZ_KOZOS_Statisztika EUROPEAN COMISSION [2008]: European Comission, Report on Equality between Women and Men,


111

JUHÁSZ ISTVÁN

http://ec.europa.eu/employment_social/publications/2008/keaj08001_en.pdf. EUROSTAT [2007]: Az Európai Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A nemek közötti egyenlőség – 2008, European Communities, Brüsszel. EUROSTAT [2007]: The Life of Women and Men in Europa, A Statistical Portrait 2008. http://www.eurostat.eu 36-37. o., 55-56. o., 63-64. o. FELHASZNÁLT HONLAPOK: www.ksh.hu, www.afsz.hu FREY MÁRIA [2005]: Nők a munkaerőpiacon, 1. o., http://www.tarki.hu/adatbank-h/nok/szerepvalt/frey97.html. FREY MÁRIA [2006]: Munkaerő-piaci változások nemek szerint 2000 óta, 8. o., http://szmi.hu/index.php?Itemid=114&id=158&option=com_content&task=view. ILO NEMZETKÖZI KÉPZÉSI KÖZPONT – EURÓPAI KAMARÁK SZÖVETSÉGE (EUROCHAMBERS) [2008]: Szüntesse meg a nemi sztereotípiákat, adjon esélyt a tehetségnek (Eszközcsomag a kis- és középvállalkozások tanácsadói és emberi erőforrás vezetői részére), European Communities, Brüsszel. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HONLAPJA [2008]: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/_eves_tart_toc.html STATISZTIKAI TÜKÖR [2008]: Középpontban a nők – Köszöntjük a nőket a március 8-i Nemzetközi Nőnap alkalmából, II. évfolyam, 15. szám, Budapest. WITTENBERG-COX, A. - MAITLAND, A. [2008]: Why Women Mean Business: Understanding the Emergence of the New Economic Revolution, Wiley & Sons, Chichester.

112


A nők munkaerő-piaci helyzete, különös tekintettel az Észak-magyarországi régióra

Recommend Documents