A NŐK HELYZETE AZ ISZLÁMBAN

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és Nemzetközi Menedzsment szak Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány

A NŐK HELYZETE AZ ISZLÁMBAN

Készítette: Balogh Tímea

Budapest, 2007

Tartalomjegyzék Bevezetés .......................................................................................................................... 5 1. Iszlám és iszlám jog..................................................................................................... 7 1.1. A nők helyzete az Iszlám előtt .............................................................................. 9 1.2. A család, mint a társadalom alapja...................................................................... 11 2. A feleségek jogai és kötelezettségei a házasságban ................................................ 13 2.1. A párválasztás ..................................................................................................... 13 2.2. A házasságkötés .................................................................................................. 15 2.3. Nem elfogadott házassági formák....................................................................... 17 2.3.1. Poligámia..................................................................................................... 18 2.3.2. Muta............................................................................................................. 20 2.3.3. Istibdá .......................................................................................................... 22 2.3.4. Sighar........................................................................................................... 22 2.4. A házastársak viszonya ....................................................................................... 23 2.4.1. A feleség kötelezettségei férjével szemben................................................. 24 2.4.2. A férj kötelezettségei a feleség iránt ........................................................... 27 2.4.2.1. Mahr....................................................................................................... 29 2.4.2.2. Nafaqa.................................................................................................... 31 3. Anya-gyermek kapcsolat.......................................................................................... 32 3.1. Az apaság meghatározása ................................................................................... 34 3.2. Gyermekek feletti felügyelet gyakorlása ............................................................ 36 3.3. Gyermeknevelés.................................................................................................. 38 4. Női dolgok.................................................................................................................. 41 4.1. Tisztálkodás ........................................................................................................ 41 4.2. Öltözködés .......................................................................................................... 47 4.3. Elvárt viselkedés ................................................................................................. 53 4.4. Mi az, ami tilos?.................................................................................................. 55 5. Öröklés: és mit örököl a nő? .................................................................................... 58 6. Válás, az egyik legelítélendőbb nyilatkozat ............................................................ 62 6.1. A válás kezdeményezése..................................................................................... 62 6.2. Idda...................................................................................................................... 63 6.3. A válás formái ..................................................................................................... 65 3

Zárszó............................................................................................................................. 68 Irodalomjegyzék............................................................................................................ 70 Képjegyzék .................................................................................................................... 74

4

Bevezetés Napjainkban egyre több sztereotípia lát napvilágot az arab világgal kapcsolatban, amely elsősorban a média szenzációorientáltságának köszönhető. Gondoljunk csak bármelyik televíziós csatorna esti híradójára: terrortámadások a világ főbb nagyvárosaiban, fejkendőért tüntető muszlin csoportok a francia utcákon, gyermekükért síró európai és amerikai anyák, női körülmetélés, kihágásaikért korbácsolásra ítélt turisták, és a még mindig létező halálbüntetések végrehajtása… Ez a rövid kis lista is éppen elég lenne ahhoz, hogy megfelelő időben és mennyiségben adagolva – mint ahogy az történik is – misztikussá, ugyanakkor félelmetessé tegyen számunkra egy olyan kulturális és gazdasági gyöngyszemet mint az arab világ. Ehhez azonban még társulnak – főleg a hölgyek körében olvasottá vált – számos országban nagy példányszámban kiadott alkotások is, mint például a Betty Mahmudi történetét feldolgozó Lányom nélkül soha vagy Jean Sasson A fátyol mögött című regénye, valamint ennek folytatásai. Sajnos arról sokan megfeledkeznek, hogy ezek a könyvek egy-egy konkrét esetet mesélnek el némi írói vénával kiszínezve, tehát nem lehet a bennük leírtak alapján megítélni minden muszlimot, és erre hivatkozni hiteles forrásként különböző fórumokon. Hajlamosak vagyunk másokon szörnyülködni, és elfeledni azt – ha csak időlegesen is –, hogy nálunk is van családon belüli erőszak, sőt gyilkosság, szervezett bűnözés, emberrablás, prostitúció, pedofilia, érdekházasság… Már régebben is elgondolkoztatott, hogy mi lehet számos ember ellenszenvének a konkrét oka ezzel a számomra oly kedves világgal szemben, és kisebb kérdezősködésbe kezdtem ismerőseim körében. Legnagyobb meglepetésemre a nők egy-két kivétellel pozitívan nyilatkoztak az arab világról, és érdeklődést mutattak iránta, amíg a férfiak körében negatív válaszok sorát kaptam, és szinte teljesen elzárkóztak a témától. A konkrét ok pedig, amiért nem szívlelik az arab társaságot, szinte kizárólag a nőkkel való bánásmódjukban rejlett. Ezen belül is első sorban a csador viselését és a többnejűséget kifogásolták valamint a nők szabadságának korlátozását. A beszélgetések végére teljesen olyan érzésem volt, mintha egy „Szabadítsuk fel Isaurat!” jellegű mozgalomba csöppentem volna. Megfordult a fejemben, hogy talán tisztázni kellene azokat a bizonyos játékszabályokat, amelyek szerint a muszlim nők mindennapjaikat élik, és akkor talán nem látnánk annyira kétségbeejtőnek több millió arab feleség sorsát, akiknek a jelek 5

szerint minden úgy jó, ahogy van. Vajon miért? Szerintem férfiismerőseim is ijedten kaptak volna pénztárcájuk után, ha tudták volna, hogy mivel is jár egy muszlim nő tisztességes eltartása. És vajon, miért nincs minden muszlim férfinak négy felesége? Minden bizonnyal, jó oka van annak, ha nem akar többször házasodni, még ha anyagi helyzete engedné is. Jelen szakdolgozatomban éppen ezért szeretném bemutatni, hogy mi az amit kaphat, és persze az érem másik oldalát is, hogy mi az amit adnia kell egy muszlim nőnek az élete során; milyen szolgáltatásokra és anyagi juttatásokra jogosult és kötelezett születésétől egészen a haláláig; mit vár el tőle a társadalom, a családja, a férje és gyermekei, és mit várhat el ő tőlük ezért cserébe. Remélem, hogy szakdolgozatom olvasói számára érdekes és hasznos információkkal tudok szolgálni, és némiképpen segíti őket egy távoli világ jobb megismerésében.

Kellemes olvasást!

6

1. Iszlám és iszlám jog Az Iszlám és az iszlám jog keletkezésének és összetételének igen hosszú történetét számos könyv feldolgozta az elmúlt évszázadok során. Éppen ezért e fejezettel célom csupán az, hogy összefoglaljam mindazon ismereteket, amelyek megteremtik a szakdolgozatom alaphangulatát.

1. A világ főbb vallásainak megoszlása követőik száma szerint

Az iszlám vallás a VII. században jelent meg az Arab-félszigeten Mohamed prófétai működése során, jelenleg a kereszténység után a világ második legnagyobb és leggyorsabban terjedő vallása. A felmérések szerint napjainkban több mint 1 milliárd követője van, és a felső határ akár az 1,8 milliárdot is elérheti, ami a Föld népességének mintegy 15-20%-át jelenti. Sok problémát okoz azonban, hogy a muszlimoknak csak 25%-a él arab országban, és a legnagyobb muzulmán népesség Indonéziában található. Emiatt már többször megkérdőjelezték az arab nyelv dominanciáját a vallásban. 1 A Korán és az iszlám vallás többi forrása is arabul íródott. Az arabok pedig érthető módon ragaszkodnak anyanyelvükhöz, oly annyira, hogy az imákat és egyéb szertartásokat az ettől eltérő nyelvű közösségekben is az eredeti nyelven kell végezni, hogy érvényesnek számítsanak. Az idegen nyelvre lefordított vallásos szövegek, pedig csak magyarázatnak minősülnek, mivel a fordítás nem adhatja vissza teljes egészében ugyanazt a jelentést, mint az arab nyelven megfogalmazott eredeti szövegek. A szunniták és síták között dúló állandó harcok is rossz hatással vannak az iszlám egység

1

Major Religions of the World Ranked by Number of Adherents Forrás: http://www.adherents.com/Religions_By_Adherents.html (2007.09.05. 15:30)

7

létrehozására. Az elmúlt két évtizedben több mint 4000 áldozata volt a pakisztáni összecsapásoknak, és a 2003-as amerikai beavatkozás óta Irak került a középpontba.

2. A keleti országok muzulmán lakosainak aránya2

Az iszlám vallás követőinek egész életét végigkíséri a muszlim jog (Saria), amely az élet minden területére és szakaszára – az egyszerű ember hétköznapjaitól egészen a nemzetközi kapcsolatokig – vonatkozó szabályokat tartalmazza. „Kezdetben a muszlimok a hagyományos arab szokásoknak megfelelően éltek, de a vallási-politikai közösség kialakulása Medinában olyan új kérdéseket vetett fel, amelyek megoldása érdekében valamit kellett tenni, ezért a Korán fokozatosan számos új előírást fogalmazott meg.”3

3. A Korán egy oldala

2

Image:Islam by country.svg Forrás: http://fr.wikipedia.org/wiki/Image:Islam_by_country.svg (2007.11.10. 20:40)

3

William Montgomery Watt: Az iszlám rövid története – Az iszlám jog – A muszlim vallásjog fejlődése (105. oldal) Akkord kiadó (2000)

8

Az iszlám vallásjog legfontosabb forrása a 114 szúrából álló Korán, mivel ezt maga Allah küldte le Gábriel arkangyallal Mohamed prófétának. A jog második forrása pedig a Szunna, amely Mohamed próféta követendő tanácsait, történeteit és cselekedeteit tartalmazza. Ezt követi a harmadik forrás a muzulmánok által történő egyhangú döntés, azaz a konszenzus (al idzsmá), mivel Mohamed állítása szerint a muszlimok nem értenek egyet olyan dologban, ami nem igaz. A végső jogforrás – olyan esetben, amikor egy adott ügyben már az előző három forrás nem szolgál elég információval a megfelelő döntés meghozatalához – az analógia (al qiyás), vagyis amikor egy már megtörtént hasonló eset ügyében hozott döntést vesznek alapul, és a jelenlegi esetet ennek megfelelően mérlegelik.4 Az itt felsorolt jogforrások tartalmazzák a nőket érintő jogokat és kötelezettségeket is, amelyek az ünnepekkel, házassággal, gyermekneveléssel, öltözködéssel, tisztálkodással, imádkozással, örökléssel, viselkedéssel, azaz minden fontosabb cselekedetükkel kapcsolatosak.

1.1. A nők helyzete az Iszlám előtt Az Iszlám előtti időkben az Arab-félszigeten a nőnek sokkal rosszabb volt a helyzete a férfihoz képest, jogai sem voltak; tárgyként lehetett megvásárolni, és tulajdonosa elhalálozásakor az örökség részét képezte. Ezzel szemben a nő nem örökölhetett, mivel gyenge lénynek tekintették, aki se magát se törzsét nem tudta volna megvédeni. Férjét nem választhatta meg, semmilyen joggal nem rendelkezett vele szemben, és a hozománya is pont annyi volt, amennyit pénzben kifejezve ő maga ért. A férfiak számára viszont nem volt korlátozva a feleségek száma, és a válások sem voltak szabályozva. Az egyetlen dolog, amiben egy nő bízhatott, az az volt, hogy ugyanabban a védelemben részesül mint férje, és családja férfitagjai megbosszulják az őt ért sérelmeket is. Az Iszlám előtti időkben a leánygyermek születése, nem járt örömmel, sőt szinte mindenütt szégyent jelentett szülei számára. Ennek oka az állandó törzsi háborúkban található, amelyekben a férfiaknak sokkal nagyobb szerep jutott, hiszen ők vívták a csatákat, és így rajtuk múlott a családok védelme. Az ínségesebb időkben pedig egy 4

Williaman Montgomery Watt: Az iszlám rövid története – Az iszlám jog – A muszlim vallásjog fejlődése (107-108. oldal) Akkord kiadó (2000)

9

leánygyermek a legkevésbé se volt kívánatos, hiszen elette volna az élelmet fiútestvérei elől. Több törzsnél emiatt terjedt el az a minket igencsak elborzasztó szokás, hogy szűkösebb időkben a leánycsecsemőket élve a sivatagi homokba temették. „És ha valamelyiküknek leánygyermek születését hozzák hírül, orcája elsötétedik és haragvás tölti el; elrejtezik az emberek elől a rossz miatt, amit hírül hoztak néki: vajon megtartsa-e őt a szégyenre, vagy rejtse el őt a homokba? Bizony, rosszul ítélkeznek!” (16:58-59) Mivel a leánygyermekek száma emiatt drasztikusan csökkent – a népesség fenntartásához, az utódnemzéshez, illetve a családalapításhoz viszont elengedhetetlenek voltak –, gyakori volt, hogy a férfiak a szomszédos törzstől raboltak már felnőtt nőket. Így biztosítani tudták a törzs fennmaradását anélkül, hogy felnevelték volna a törzsön belül született leánygyermekeket, ami igen nagy terhet jelentett volna a háborús időszakban, mikor még a férfiaknak is alig jutott élelem, és sok családfenntartó életét vesztette. Ezek a rabló támadások viszont újabb háborúkhoz vezettek, hiszen minden törzs vissza akarta szerezni saját asszonyait. A Korán elítéli a leánygyermekek meggyilkolását, hiszen ez bűncselekmény. Az újszülött leánynak ugyanannyi joga van az élethez, mint fivéreinek. A gyilkosságot elkövetőknek pedig azt ígéri, hogy számon lesz tőlük kérve, miért is követték el ezt az igen súlyos bűnt az ártatlan gyermekek ellen. „És amikor az élve eltemetett kislányt megkérdezik: miféle bűnért öletett meg?” (81: 89) A leánygyermek nem ér se többet se kevesebbet mint fivérei, és ugyanakkora örömmel kell őt fogadni szüleinek és a családtagoknak, mint a fiúgyermeket. Kizárólag Allahtól függ, hogy mit határoz, kinek milyen gyermeket és hányat szán, ezért mindenkinek elégedettnek kell lennie azzal, amit kap, hiszen az égi ajándék a számára. „Allahé az egek és a föld országlása. Azt teremt, amit akar. Leány (utódokat) ajándékoz annak, akinek akar, és fiúkat ajándékoz annak, akinek akar, vagy úgy párosítja őket, hogy fiú-és leánygyermekeket (együtt ajándékoz), és meddővé teszi azt, akit akar.” (42:49) Mohamed próféta nemcsak hogy felszólalt ez ellen az igen durva szokás ellen, hanem ugyanazt a bánásmódot követeli mind a lányok mind a fiúk részére, megkülönböztetés nélkül. A gyermekeikkel egyenlően bánó szülőknek jutalmul a 10

paradicsom csodálatos világát ígéri. A leánycsecsemőnek természetesen ugyanúgy részesülnie kell mindabból, legyen az ruha, étel vagy bármi más, amiből fivére kap. „Bárkit, akinek lánya van, és nem öli azt meg, nem is bántalmazza és nem részesíti előnyben a fiút, Allah beereszti a Paradicsomba.”5 A férfiközpontú társadalmi felfogás ellenére a legtöbb törzsnél a rokonságokat női ágon tartották számon, és az öröklés is ez alapján történt, de a családokat továbbra is valamely férfi rokon irányította. Az iszlámelőtti időkből származó feljegyzések tanúskodnak a polyadria létezéséről is, azaz a több férjűség meglétéről, amelynek keretében egy adott nő háztartását több férfi is felkereste időről időre. Az apaság meghatározása így egyre nehézkesebbé és bizonytalanabbá vált, a VII. század kereskedelmi fellendüléséből profitáló főleg mekkai kereskedők körében viszont nagy volt az igény, hogy saját közvetlen vérszerinti leszármazottaik számára biztosíthassák az örökösödés jogát, női rokonaik vagy azok leszármazottaival szemben. Az Iszlám pedig mint új vallás támogatta, hogy egy nőnek egyszerre csak egy férfival legyen szexuális viszonya a rokoni szálak könnyebb nyomon követhetősége érdekében.6 Mohamed próféta tevékenységével és a Korán megjelenésével megváltozott a nők helyzete, megítélésük, és a velük való bánásmód gyökeresen megváltozott. Ezek után már jogokkal rendelkeztek, amelyek ugyan eltértek a férfiakétól, de megfelelő életkörülményeket biztosítottak számukra.

1.2. A család, mint a társadalom alapja A családot az iszlám vallásban úgy tekintik, mint a muzulmán közösség magját, amely figyelemreméltó és sajátos szerepet tölt be egy erős, békés és boldog társadalom megteremtésében. A Saria nagyon precízen megfogalmazza a családjogot, és mindent megtesz, hogy védje a család egységét, összetartását és jólétét. Minden, a család ellen irányuló támadást erősen szankcionál a muzulmán büntetőjog, hogy megvédje tagjai egészségét, erkölcsét, példamutató magatartását, és állandó biztonságos hátteret nyújtson számukra az életük során. A családból való kirekesztés, kitagadás vagy 5

Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin: A világ díszei – Gyermekszemlélet, gyermekkor a középkori iszlám világban – Gyermekszületés http://kerikata.hu/publikaciok/text/vilagdis.htm (2007.11.20. 10:15)

6

Williaman Montgomery Watt: Az iszlám rövid története (109-110. oldal) Akkord kiadó (2000)

11

száműzetés viszont egyenlő lehet a teljes megsemmisüléssel is, hiszen az egyén egy családközpontú társadalomban nem képes egyedül teljes életet élni. A hosszú élet egyik fontos feltétele a nagy boldog család, amelyet teljesen áthat a benne élő családtagok szeretete és gondoskodása. A Próféta is rengeteg időt töltött családjával és gyermekek körében, játékokkal és mesékkel szórakoztatta őket, példát mutatva kortársainak ezen a téren is. A család egy muszlim számára sokkal tágabb fogalom, mint nekünk európaiaknak. Nem csak a házastársak és gyermekeik, de az anyai és apai nagyszülők, a nagynénik, a nagybácsik, az unokatestvérek és ezeknek más közvetlen hozzátartozói és gyermekei is idetartoznak. A jó és folytonos kapcsolattartás családtagjaikkal pedig igen fontos feladat, még akkor is, ha nincs velük közvetlen vérszerinti kapcsolat. A rokonokkal és szomszédokkal való kedvesség és jóság sokszorosan megtérül, viszont a kapcsolatok megszakítása vagy megromlása rövid időn belül kellemetlen következményekkel járhat. Az önálló család megalapítását úgy is értelmezhetjük, mint az erre szellemileg, fizikailag és anyagilag képes személyek vallási kötelezettségét, amely egyfajta erkölcsi és szociális támaszt nyújt megalapítója számára. Mohamed próféta szerint, aki megházasodik, az teljesíti vallási kötelezettségeinek a felét. A házasságkötéskor az átlag életkor régebben 12-15 év volt, így a lehető leghamarabb nyújtott morális védettséget a felek számukra. A cölibátust, a szerzetesi visszavonultságot és a homoszexuális kapcsolatokat pedig erősen elítéli, mint az emberi természettől teljesen idegen életmódot. Manapság az Európában és Amerikában élő muszlim családok számára nagy kihívást jelent a beilleszkedés, mivel ez magában hordozza a beolvadás kockázatát, ugyanakkor a kirekesztettség is veszélyezteti őket, ha túlzottan tartják a távolságot a befogadó ország kultúrájától. A nyugat-európai muszlimok körében nagyon magas a válások aránya (Svédországban 46%) és sokan a vallást is elhanyagolják, megfeledkeznek a tilalmakról, és már az arab nyelvet se adják tovább az újabb generációknak. Talán ez a nagycsaládoknak egyáltalán nem kedvező helyzet lehet az oka, hogy nagyon sok muzulmán család időről időre haza tér, vagy véglegesen visszatelepszik szülőföldjére.7

7

Mohamed Al-Ghamqi: A beilleszkedés és a beolvadástól való félelem között A gondolat, második évfolyam 1. szám (2001. április) 38. oldal

12

2. A feleségek jogai és kötelezettségei a házasságban A Korán egy egész hosszú fejezetet (4. szúra) szentel kimondottan a nőkre vonatkozó jogoknak és kötelezettségeknek, és ezt a forrást természetesen kiegészítik még a többi szúrában fellelhető, nőkre vonatkozó információk valamint a Próféta életéből fennmaradt mondások és cselekedetek is. Ebben a fejezetben elsősorban a feleség férjjel kapcsolatos feladatairól és persze követeléseiről lesz szó. Az anyák gyermekeikhez fűződő teendőiről, és a gyermekek szülőket érintő feladatairól a következő fejezetben lesz szó, a többi családtaggal való viselkedésről pedig a 4. fejezetben.

2.1. A párválasztás A megfelelő feleséget általában az anyák vagy más közeli női családtagok választják ki a fiúgyermekek számára. Ezt könnyen megtehetik a kizárólag nők számára rendezett összejöveteleken vagy a nyilvános fürdőkben, ahol kellőképpen szemügyre vehetik az eladósorban lévő lányokat, és szóba elegyedhetnek velük. A férfiak kénytelenek teljes mértékben rábízni magukat női családtagjaik döntésére, mivel ők nem láthatják mennyasszonyukat az esküvő előtt. Mohamed próféta szorgalmazta, hogy az esküvő előtt a férfi megtekinthesse a nő kezeit és arcát, hogy a nászéjszakán ne érje kellemetlen meglepetés. Ezek a testrészek ugyanis segítséget nyújtanak a nő termetének és szépségének megítélésében. Ennek ellenére sok helyen hosszú időre gyakorlattá vált, hogy a férfi nem láthatja menyasszonyát, ez azonban mára már szerencsére erősen csökkenő tendenciát mutat. Az anyák igyekeznek olyan lányt kijelölni fiúk számára, aki nem csak várhatóan tökéletes feleség, hanem engedelmes meny is lesz egyben. A házasság után ugyanis az ifjú pár általában a fiú családjánál telepszik le, és amíg a férfiak dolgoznak, az ifjú ara anyósa gondjaira van bízva, aki a ház úrnője, és ugyanúgy parancsol a leánynak, mint férje, sőt még talán jobban is. A nők éppen ezért még a házasság előtt igyekeznek belopni magukat jövendőbeli anyósuk szívébe. Sok lány azért környékezi meg a fiúk anyját, mert tudják, ők hozzák meg a végső döntést a gyermekük házasságával kapcsolatban. A férfiak pedig legyenek akármilyen erősek és bátrak, általában igyekeznek anyjuk kedvében járni, és nem kockáztatják meg, hogy ellentmondással 13

haragra gerjesszék, inkább beleegyeznek az általa javasolt esküvőbe, ha nagyobb kivetnivalót nem találnak a menyasszony adottságaival szemben. Az anyák természetesen mindent elkövetnek, hogy a lehető legjobb feleséget válasszák fiaik számára, ezért a jövendőbeli feleségnek jó pár kritériumnak meg kell felelnie. A legfontosabb szempont a vallásosság, mivel az anya ebbéli magatartása kihat az egész családra. Ha a családanya hite meginog, akkor könnyen magával ránthatja gyermekeit is, és ők is elfordulhatnak az iszlámtól, ez pedig megengedhetetlen. „Ne házasodjatok pogány asszonyokkal, amíg nem lesznek hívők! Egy hívő rabszolganő bizony jobb egy pogány asszonynál - még akkor is, ha ez tetszik nektek. És ne adjatok feleségül (hívő asszonyokat) pogányokhoz, amíg nem lesznek hívők. Egy hívő rabszolga bizony jobb egy pogány férfinál, még akkor is, ha ez tetszene nektek. Ezek (a pogányok) a pokol tüzéhez hívnak, Alláh azonban - ha úgy tetszik neki - a Paradicsomba és a megbocsátáshoz hív.” (2:221) De ezen kívül még lehetőleg okos, jól nevelt, termékeny, jó családból való, szűz leányt kell választani, és persze a szépség is fontos kritérium, hogy férje tetszését megnyerje, és ez által a házasság tartósságát biztosítsa. Ha valamelyik leány megfelel ezeknek a feltételeknek, akkor felhívja magára a női rokonok figyelmét, akik mesélnek róla a házasodni vágyó férfinak, és amennyiben a leányról hallott hírek megnyerik a tetszését, házassági ajánlattal állhat elő a leány családjánál. Természetesen a férjtől is ugyanúgy elvárt a megfelelő vallásos életvitel, az erkölcsi és erős anyagi háttér, hogy biztosítani tudja a család megélhetését és jó hírét. A Próféta szerint négy okból lehet elvenni egy nőt: „… a vagyonért, a szépségért, a származásért, és a vallásért…”. Azonban nőket általában nem adnak hozzá rosszabb helyzetben lévő férfiakhoz, így kedvezőtlenebb vagyoni helyzettel vagy képezettséggel, esetleg családi háttérrel rendelkezőkhöz. A Korán pontosan szabályozza azt is, hogy kikkel nem köthet egy férfi házasságot, ez a következő részletből pontosan ki is derül. „Tilalmas nektek (házasságot kötni): anyáitokkal, leányaitokkal, nővéreitekkel, apai és anyai nagynénjeitekkel, fivéretek leányaival, nővéretek leányaival, (nevelő) anyáitokkal, akik szoptattak benneteket és tejtestvéreitekkel, a ti gyámságotok alatt álló mostohalányaitokkal – azoktól az asszonyaitoktól, akikkel már együtt háltatok; ha még nem háltatok volna velük, akkor (ez) nem róható föl vétketekül; (tilalmas továbbá): saját

14

ágyékotokból (sarjadt) fiaitok feleségeivel s az, hogy két nővért együtt vegyetek feleségül, kivéve azt, ami már a múltban megtörtént.”(4:23) Ezen kívül nem lehet házassági ajánlattal előállni olyan nőnél, akinek valaki más már ezt megelőzően javaslatot tett a házasságra, hacsak ez az előző ajánlat vissza nem lett utasítva. Olyan asszonyt se lehet ajánlattal zargatni, aki gyászidejét vagy a válás után kötelezően letöltendő várakozási idejét tölti. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szándékot ne lehetne sejtetni ilyen esetekben, mivel a tilalom csak is kizárólag a házassági ajánlat konkrét megtételére vonatkozik. „Nem róható föl bűnötökül az, ha (még a várakozási időn belül) céloztok arra, hogy feleségül akarjátok kérni ezeket az asszonyokat, vagy ha magatokban rejtitek (kimondatlanul szándékotokat).” (2:235) A Korán támogatja a rabszolgákkal kötendő házasságot is, amennyiben a fiúnak nem áll módjában biztosítani az anyagi hátteret egy tisztességes házasságkötéshez, és családalapításhoz. Ha azonban képes magát megtartóztatni, és házasság nélkül továbbra is erkölcsös életet folytatni addig, amíg lehetősége nyílik egy normális esküvőre, akkor jobb, ha nem köt ilyen házasságot. „Ez a (házasság a rabszolganőkkel) könnyítés azoknak, akik félnek közöttetek, hogy bűnbe esnek. Ám jobb nektek, ha állhatatosak vagytok (és lemondtok az ilyen házasságról).” (4:25) Ez azonban azt feltételezi, hogy második feleség nem lehet rabszolganő, mivel az ilyen házasság csak arra való, hogy távol tartsa a megfelelő házassághoz feltételekkel nem rendelkező férfit a paráznaság bűnétől. Nő azonban nem mehet hozzá a rabszolgájához, mert ez esetben rendelkezne férjével, mint tulajdonával, aki minden valószínűség szerint nem tudná teljesíteni a Korán által megszabott egyik legfontosabb házastársi kötelességét, miszerint biztosítania kell feleségének és családjának a megfelelő anyagi hátteret.

2.2. A házasságkötés A házasságkötés talán a legjobban az európai polgári esküvőhöz hasonlítható. Az ünnepséget a családok között zajló akár több hónapos egyeztetés is megelőzheti, mivel a 15

jövendőbeli férj által tett házassági ajánlatot rögzíteni kell. A házassági szerződés pedig, amelyben főleg a felek vagyoni helyzetét határozzák meg, rendkívül precíz a későbbi bonyodalmak elkerülése érdekében. Maga a „ceremónia” ennél jóval egyszerűbb: a házassági szerződést két tanú és a mennyasszony gyámjának a jelenlétében végérvényesen elfogadják, és aláírják. A hivatalos ügyintézésben feltétlenül szükség van a tanúkra és a nő legalább egy férfi családtagjára, mert a szerződés aláírásával a nővel kapcsolatos minden felelősség – amit eddig apja vagy gyámja viselt – átszáll a férjre, akinek ez nem csekély bonyodalmat okozhat a jövőben. Ezen kívül a bonyolult jogi és anyagi ügyekben járatlan menyasszonyt, akit elvakít a szerelem, könnyen megkárosíthatnának a szerződés által, ezért is szükség van a házasulandó nő egy férfi családtagjának jelenlétére. A gyám képviseli a nő érdekeit, és gondoskodik róla, hogy biztonságos keretek között léphessen be a házasságba, és ha az később valamilyen sajnálatos okból felbomlik, kedvező feltételekkel léphessen ki belőle. A házasság megkötésénél vagy két férfi tanúnak vagy egy férfi és két női tanúnak kell jelen lennie. Ezt nyugaton hajlamosak vagyunk úgy értelmezni, mintha a nő ettől kevesebbet érne, és ez megalázó lenne számára, pedig éppen ellenkezőleg. Ez is a gondoskodás egyik formája, amely a nő részéről történő felelősségvállalás súlyának enyhítésére törekszik. „(Felnőtt) férfiaitok közül két tanút kérjetek föl tanúságtételre! Ha nem lenne két férfi, akkor legyen egy férfi és két nő, olyanok, akiket alkalmasnak találtok tanúnak – hogyha a két (női tanú) közül az egyik hibázik, akkor a másik emlékeztesse őt (a valóságos helyzetre)! A tanúk pedig nem vonakodhatnak, ha (ha tanúságtételre) szólítják fel őket!” (2:282) Fontos, hogy meglegyen mindkét félben a szándék egy hosszú távú kiegyensúlyozott család megteremtésére, és hogy a házasulandók között már első találkozáskor kialakuljon az elvárható rokonszenv. Éppen ezért, hogy ennek a szándéknak a meglétéről egymást és környezetüket biztosítsák, a házasságkötésbe mindkettőjüknek bele kell egyezniük, de a nő hallgatása is igennek minősül. (A nőket nem illeti meg ugyan a szabad párválasztás joga, mert ez a döntés teljes mértékben a családtagjaik kezében van, a házasságba való beleegyezés megtagadása viszont jogukban áll.) Ezt a hivatalos ügyintézést követi egy hosszabb ima, amelynek keretében

16

Allah áldását kérik a fiatal párra: sok gyermeket, anyagi jólétet, boldogságot, egészséget, hosszú, gondoktól mentes életet stb. A lakodalom, amely már az egész családot érinti, ez után következik. Általában elég nagy költségvetéssel jár (több millió forint átszámítva), mivel illik rá mindenkit meghívni, és a kötelező jelleggel megjelent vendégekről megfelelően gondoskodni; dekorációról, színvonalas műsorokról, ételről, italról és felszolgálókról, hogy mindenki elégedetten távozzon. Az ünnepség általában több napig tart és jellemző rá a jókedv, vidámság, már csak azért is, mert ez remek alkalom a rég nem látott rokonokkal való „összefutásra”, és új barátságok kötésére a másik család tagjaival. A nagy ünnepség után a fiatal pár egy időre elvonul a külvilágtól, hogy új életét megkezdje. Ezt tehetik igen drága és hosszú nászút keretében is, de a szegényebbek csak kivesznek pár hetet egy elfogadható hotelben. Ha azonban a férjnek már van másik felesége is, akkor a vallási előírások szűkebbre szabják a „nászutat”, mivel a többi feleségétől se maradhat túl sokáig távol. A mai gyakorlat a házasság kötés tekintetében már teljesen eltérő az iszlám különböző országaiban, és még azokon belül is vidékenként változik. Míg a keletibb országokban, mint Szaúd-Arábia, ragaszkodnak a tradíciókhoz, a nyugati kultúrával egyre jobban keveredő országokban, mint például Tunézia, már inkább hasonlít a házasságkötés egy európai esküvőhöz. Már nem csak a tanúk és a szükséges gyám van jelen a szerződés aláírásakor, hanem gyakran az egész család és vendégsereg bevonul a mecsetbe a fontos eseményre, és már ott előkerülnek a rózsaszirmok, dalok, amelyek színesebbé teszik az ünnepnapot. A szerződés aláírását követően pedig férfiak és nők együtt mulatnak a fiatal pár tiszteletére rendezett ünnepségen, ami ma már alig pár órás is lehet.

2.3. Nem elfogadott házassági formák A törzsi időkben a jól ismert monogámián és a poligámián kívül más házassági formák is kialakultak, amelyeket néha még napjainkban alkalmaznak, habár a Korán nem emelte át őket az iszlám időkre, sőt egyes értelmezések szerint kimondottan tiltja őket. Éppen ezért mindmáig vita tárgyát képezi ezen intézmények létjogosultsága az egyes vallási csoportok között, pedig az e szabályok szerint kötött házasságok száma még a poligámiánál is jobban visszaesett az utóbbi időkben. 17

2.3.1. Poligámia A poligámia már az iszlám idők előtt is létezett, de akkor még nem voltak rávonatkozó szabályok, amelyeket a férfiaknak be kellett volna tartaniuk, így egy férfi számtalan feleséget tarthatott, akár őket meg nem illető körülmények között is. A Korán azonban pontosan meghatározza a többnejűség feltételeit. Egy férfi egyidejűleg két nővel nem köthet házasságot, és eltérő időpontokban is legfeljebb négy asszonyt vehet el feleségül, ha képesnek tartja magát arra, hogy igazságosan bánjon velük, és egyik iránt se legyen részre hajló. Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy az „egyenlő bánásmód” elsősorban az anyagiak biztosításáról szól, azaz a férjnek mindegyik feleséget ugyanazon ellátásban kell részesítenie. „Ha attól féltek, hogy nem tudtok méltányosan bánni a (női) árvákkal, akkor házasodjatok meg a néktek tetsző nőkkel: kettesével, hármasával, négyesével! Ám ha féltek, hogy nem tudtok igazságosak lenni (egyszerre többhöz), akkor (vegyetek feleségül) csak egyet, vagy (elégedjetek meg) azzal, ami (rabszolganőt) a jobbotok birtokol. Ezzel tudjátok leginkább elkerülni azt, hogy igazságtalanul cselekedjetek” (4:3) Az is fontos, hogy a férfi minden felesége felé egyformán próbálja meg kifejezni szeretetét, természetesen tudjuk, hogy nem lehet négy különböző feleséget ugyanúgy szeretni, még ha a férjben meg is van a szándék, hogy ezt megtegye. A férfinak nehéz a szívét teljesen igazságosan megosztani több nő között, mégis meg kell próbálnia, legalább a látszatot fenntartania, hogy feleségeit ne bántsa meg azzal, hogy kifejezi valamelyikük iránti mélyebb érzelmeit. „Képtelenek lesztek arra, hogy igazságosak legyetek asszonyaitok iránt, bármennyire is törekednétek erre. (Ám) ne forduljatok el teljesen (valamelyik feleségetektől) úgy, hogy bizonytalanságban hagyjátok őt.” (4:129) Egyfelől nehéz igazságosnak lenni a feleségekkel az érzések terén, más felől az anyagi javakkal se egyszerű egyenlően ellátni őket. A fennálló szociális és gazdasági problémák, amelyek a muzulmán országokat is érintik, elveszik a férfiak kedvét attól, hogy több feleséget is tartsanak. Már az is gondot okoz, hogy mindegyik feleségnek külön lakást kell fenntartani, ha csak közösen bele nem egyeznek abba, hogy hajlandóak 18

egy házban élni. A muzulmánok jelenlegi életvitele azonban már azt sem teszi lehetővé, hogy biztosítsák asszonyaik mindennapi szükségleteit, még ha közös háztartásban él is az egész család. A férfinak, aki pedig mégis ekkora felelősséget vállal magára, minden idejét és energiáját felőrlik a feleségek, és a tőlük származó gyermekek. Többek között ezért is tapasztalhatjuk évtizedek óta a poligámia jelentős visszaesését. Ezenkívül a már több arab országban is bevezetett új magánjogi törvények, amelyek a nemzetközi bíróságok joggyakorlatát tartják szem előtt, szintén nehézkessé teszik egy második házasság megkötését. A nők körében pedig egyre közkedveltebbé válnak az olyan házassági szerződések, amelyben kiköthetik, hogy egyedüli feleségek kívánnak maradni. Éppen ezért napjainkban már szinte csak az Öböl-menti országokban találkozunk többnejűséggel, és ott is többnyire csak bigámiával. A számunkra oly annyira bizarr poligámia, amely a keresztény Európa értékrendjétől igen távol áll, az iszlám jogban teljesen legális intézmény, és meglepően logikus okokra vezethető vissza. Gondoljuk csak, a számtalan háborúra, amelyek során a férfiak száma jelentősen csökkent, míg a nők száma szinte stagnált. A többnejűség lehetővé teszi a születési ráta helyre billentését, és az újbóli népességnövekedést. Ezen kívül a csatározások miatt megözvegyült vagy árván maradt női családtagokat is segíti, mivel más keretek között nehéz lett volna az adott korban a gondoskodás nélkül maradt női hozzátartozókat támogatni. Ha a férfi házasságon kívül támogatta volna a vele házasságra képes nőt, az rossz fényt vetett volna mindkettőjükre, mert előbb vagy utóbb a rosszindulatú pletykák botrányhoz vezettek volna, így viszont teljesen törvényes keretek között támogathatta az arra rászoruló nőt. Első sorban az elhunyt fivér özvegyét volt szokás feleségül venni ilyen okból kifolyólag. A poligámia egyik sajátos formája a maqt, amelynek keretében a fiú elveheti elhunyt apja özvegyét vagy elvált feleségét, de természetesen csak abban az esetben, ha az nem vérszerinti anyja. A Korán pár sorát azonban lehet úgy értelmezni, hogy ez a házassági forma nem elfogadható, és vitát válthat ki az is, ha az asszony ugyan nem vérszerinti anyja a férfinak, de szoptatódajkája volt. „Ne házasodjatok olyan asszonyokkal, akikkel atyáitok kötöttek házasságot – kivéve azt, ami már a múltban megtörtént.” (4:22) További házasságkötés lehet indokolt, abban az esetben is, ha a férj első vagy eddigi feleségei meddők, és így nem tudnak vérszerinti utódot biztosítani a számára. A poligámia intézménye lehetővé teszi, hogy újabb nőt vegyen el feleségül, aki törvényes 19

örökösöket szül majd neki, ugyanakkor az eddigi feleségeknek se kell aggódniuk sorsuk miatt, hiszen férjük róluk is gondoskodik ugyanúgy, mint az új asszonyról. Egy másik indok, amiért a többnejűség fennmaradt, az a korai házasságokra és a fogamzásgátlás tilalmára vezethető vissza. A 12-15 évesen megházasodott lányok pár éven belül több gyermeknek is életet adtak, alakjukat elveszítették, a háztartás és a gyereknevelés pedig lekötötte minden idejüket, ekkor pedig már nem maradt energiájuk férjükre is. Sok nő saját maga kérte férjét arra, hogy házasodjon meg ismételten, és intézkedett az új ara, illetve esküvő ügyében, mert ő már szeretett volna inkább „nagymama” életmódot folytatni. Az első feleség beleegyezése feltétlenül szükséges az újabb házasság megkötéséhez. Ez azért fontos, mert természetesen előfordul, hogy a férj maga dönt úgy, hogy újabb asszonyt vesz maga mellé. Ha ez az első felesége akarata ellenére történik, akkor az asszony elválhat tőle, ahogy Európában mondanánk „a férj hibájából”. Ha mégis marad, akkor megkíméli magát a válás kellemetlen visszhangjától és attól, hogy mással kelljen eltartatnia magát, vagy ami még rosszabb, hogy eltartó nélkül maradjon. A poligámia lényege nem csak abban rejlik, hogy egyfajta menedéket biztosít az özvegyen, árván maradt nőknek, és újabb feleség esetén a régebbieknek se romlik jelentősen a helyzete, hanem abban is, hogy gátolja a csonkacsaládok számának növekedését. Ennek köszönhetően a gyermekeknek teljes családhoz tartozhatnak, tisztában vannak származásukkal, ellátásuk biztosítva van, és fejlődésükben nem lépnek fel olyan zavaró tényezők, mint Európában, ahol a csonkacsaládok száma sajnos gombamód szaporodik. Mindezen érvek ellenére, amelyek a poligámia létjogosultsága mellett szólnak, tévhit lenne azt gondolni, hogy a többnejűség kötelező vagy erősen ajánlott lenne a muszlimok számára. Ez csupán egy lehetőség, hogy elkerüljék a még ennél is súlyosabb társadalmi problémák kialakulását, mint például a paráznaság, a csonkacsalád vagy a magukra maradt nők elhanyagolása.

2.3.2. Muta A muta olyan ideiglenes házasság, amely egy naptól egészen hosszú évekig tarthat, és ugyanazok a szabályok érvényesek rá, amelyek egy normális házasságra. Mégis eltér attól annyiban, hogy ezáltal a férfi ötödik feleséget is maga mellé vehet, mivel erre nem 20

terjed ki a feleségek számára vonatkozó korlátozás. A férfi nem köteles eltartani a nőt, ha azt a szerződésben külön nem kötik ki, a jegyajándékot viszont mindenféleképpen megkapja tőle az asszony. A Próféta is gyakran alkalmazta ezt a fajta házassági szerződést akár csak kortársai, a Korán pedig ezt írja róla: "Ha egyesekben közülük (időleges házasságban) élvezeteteket leltétek, azoknak adjátok oda fizetségüket megszabott jegyajándék (farida) gyanánt. És nem róható föl vétketekül az, amiben – a megszabott jegyajándék (kifizetése) után kölcsönösen megállapodtok egymással." (4:24) A válás elvileg ebben az esetben nem megengedett, mert az automatikusan bekövetkezik a házassági szerződés megszűnésével, amelyben szerepel a házasság érvényességének utolsó napja. Ha a férfi mégis idő előtt szeretné megszakítani ezt a kapcsolatot, akkor a korai válásért kárpótlásként az előre meghatározott összeget kell kifizetnie az asszonynak. A muta megfelelő körülményeket biztosít a házasulandó felek közötti ismerkedéshez is, mivel e nélkül férfi és nő nem találkozhatna egy szigorúbb iszlám országban. Ebben az esetben a szerződés azt is lehetővé teszi, hogy kikössék a felek közötti testi érintkezés tilalmát, főleg ha a szerződésben résztvevő leány még érintetlen. Ezen kívül a vallási előírásokhoz mereven ragaszkodó területeken, ahol egyáltalán nem kivitelezhető a házasság más vallású nőkkel, lehetőséget biztosít az együttélésre, mivel mutat más egyistenhívő nővel is lehet kötni (pl. zsidóval, kereszténnyel). A szerződésben mindenféleképpen ki kell kötni, hogy az ebből a házasságból származó gyermek kinél marad szerződés lejárta után. A gyermek örököl édesapja halálával, a nő viszont nem igényelhet semmit a hátrahagyott vagyonból. Ezért a férfiak gyakran használták a mutat annak érdekében, hogy jogos örököshöz jussanak, mikor már nem akartak vagy nem tudtak több tartós házasságot kötni valamilyen okból kifolyólag, és az esetleg már meglévő feleség(ek) meddők voltak. A magyar történelemben sem ismeretlen hasonló egyezségek megkötése vérszerinti örökös biztosítása érdekében. Arany János Buda halála című művében is olvashatunk erre utaló sorokat Gyöngyvér és Ildikó szópárbaja során: "Meddő nem vagyok én! te se gúnyolj annak! Szolgálóimat is engedtem uramnak"

21

2.3.3. Istibdá Az istibda az ideiglenes házasságnak az a formája, amikor egy házas asszony rövid időre kapcsolatot létesít a férje tudtával egy házasságon kívüli harmadik személlyel. Ezt a szerződést akkor szokták alkalmazni, amikor a férj nemzőképtelen, de mégis szeretne utódokat feleségétől. A nőnek a havi ciklusa után együtt kell hálnia a férje által kijelölt férfival, de miután bizonyossá válik, hogy gyermeket vár, a kapcsolatot meg kell szakítani. Az ebből az együtt létből születő gyermek a nő férjének jogos örököse lesz, míg vérszerinti apja (általában a férj fiú testvére vagy más közeli hozzátartozója) nem tarthat rá semmilyen igényt.8 Egyes források szerint az istibda nem csak nemzőképtelen férj esetében alkalmazható, hanem olyan esetben is, amikor a férfi örökletes betegséggel (szellemi vagy fizikai) vagy generációk óta fennálló látványos szépséghibával küzd. Ez esetben a szerződés célja, hogy a férfi egy szellemileg és fizikailag ép utódot biztosítson magának. Rendszerint megnézik, hogy a család mely ágán fordult elő hasonló probléma, és az ép ág rokonai közül választják ki a biológiai apát, ezzel elkerülhető a nem kívánt rendellenesség, és az anya várhatóan teljesen egészséges gyermeknek adhat életet. Magyarországon a „nemzőtárs” igénybe vétele felel meg ennek a házassági formának, azzal a kis eltéréssel, hogy nálunk a biológiai apa kiválasztása pont ellenkező szempontok szerint történt, tehát minél messzebb lakó ismeretlent kértek fel erre a „szerepre”, akiről valószínűnek tartották, hogy soha többet nem bukkan fel a család életében.

2.3.4. Sighar9 A shighar olyan házasságkötés, amelynek keretében két különböző családból származó férfi egyidejűleg köt házasságot, és az egymás felügyelete alatt álló nőket veszik el feleségül, azaz például egymás leányát vagy testvérét. Shighar esetén a mahr 8

Jany János: Klasszikus iszlám jog – Joggyakorlat – Házassági jog – 3. Érvénytelen házassági formák – nikah alistibda (330. oldal) Gondolat Kiadó, Budapest (2006)

9

Jany János: Klasszikus iszlám jog – Joggyakorlat – Házassági jog – 3. Érvénytelen házassági formák – nikah alshighar (229. oldal) Gondolat Kiadó, Budapest (2006)

22

(jegyajándék) nem kerül megfizetésre, és a szerződésben résztvevő két család között is igen szorosra fűzi a kötelékeket, éppen ezért kedvező volt a férfiak számára. A Próféta idejétől viszont erősen bírálták, mivel a nő így nem kapta meg az őt megillető hozományt, éppen ezért napjainkban már csak úgy érvényes ez a fajta házasság, hogyha a nő megkapja a mahr-t, azaz minden olyan juttatást, amit egy szimpla házasság esetén is megkapna.

2.4. A házastársak viszonya A családon belüli békét és harmóniát legjobban a férj és a feleség viszonyán keresztül lehet érzékelni. A Korán és a Szunna pontosan megfogalmazza a házastársak egymással szembeni kötelezettségeit és jogait, amelyeknek elsődleges célja a belső egyensúly megteremtése a kapcsolatukban, és ezáltal a nyugodt, szilárd háttér biztosítása számukra a mindennapokban. A nőnek és a férfinak is törekednie kell az egymás közötti bizalom kölcsönös megteremtésére, és az egymás iránt érzett szeretetük kifejezésére.

4. "Az Iszlámban a nő eltér a férfitól, de vele egyenlő"

„És a jelei közé tartozik az, ahogy sajátmagatokból feleséget teremtett nektek, hogy velük lakozzatok. És szeretetet és irgalmat rendelt el közöttetek.” (30:21) Vannak olyan dolgok, amelyeket a Korán a házastársaknak kölcsönösen előír, ilyen például az egymással való törődés, a másikra való odafigyelés, a kedvesség. A házasság nem csupán a szexuális, de a szellemi, lelki összeolvadást is jelenti a férj és a feleség között, amely a kiegyensúlyozott kapcsolat alapja. A bizalom és a hűség is fontos szerepet kap a kapcsolatban: a házastársaknak csak egymással lehet viszonyuk. Ez azt a célt szolgálja, hogy mindkettőjüket megóvja a nemi betegségektől, és egy esetleg 23

házasságon kívül születő gyermekkel járó megpróbáltatásoktól. A Korán keményen bünteti a házasságtörést ezen problémák elkerülése érdekében. „Ha egy férfi és egy nő paráználkodik, mindegyiküket száz korbácsütéssel korbácsoljátok meg! És Allah vallására való tekintettel ne fogjon el titeket könyörület irántuk, ha hisztek Allahban és a Végső napban! És a büntetésnél jelen kell lennie a hívők egy csoportjának!”(24:2) A botütéseken felül, – ami már önmagában is elég súlyos és fájdalmas büntetés –, a paráznaságban részt vevő férfi és nő az élete végéig megbélyegződik, többet nem teljes értékű tagja a muzulmán közösségnek. A házasságkötésükre vonatkozó szankciók miatt végérvényesen kirekesztődnek abból a közegből, amely addigi életük részét képezte, és biztonságot nyújtott számukra. „A parázna férfi csak parázna nővel, vagy pogány nővel házasodhat! És a parázna nő (ugyanígy) csak parázna férfival, vagy pogánnyal házasodhat! És tilalmas a hívőknek!”(24:3) Ezen büntetések súlyosságával arányos a rágalmazók büntetése is. Hiszen nem csupán a házasságtöréssel vádolt személyek fogják elszenvedni a rájuk mért csapást, hanem egész családjuk is; a férj feleség nélkül, a feleség férj nélkül, a gyermekek pedig szülő nélkül maradnak, és a szégyen az egész nagycsaládot súlytani fogja. „Aki tisztes férjes asszonyoknak kelti rosszhírét , és azután nem hoz négy szemtanút, azt korbácsolják meg nyolcvan korbácsütéssel, és ne fogadjatok el tőle tanúságtételt soha többé.” (24:4)

2.4.1. A feleség kötelezettségei férjével szemben Mivel a férfi nem ismerheti meg feleségét a házasságkötés előtt, ezért joggal merül fel benne a kérdés, hogy milyen is lesz jövendőbeli felesége természete. A férj szinte egész nap dolgozik, hogy családját eltartsa, és addig feleségére van bízva a háztartás, a gyermekek, és esetenként a családi vagyon is. Ezért nagyon fontos, hogy megbízható legyen, és kellemes természetű, hiszen rossz tulajdonságai kihatnak a gyermekek nevelésére, és a családi fészek nyugalmát és békéjét is felbolygatják. Arról nem is beszélve, hogy milyen kellemetlen a munkából fáradtan hazaérve női zsörtölődést hallgatni. Ezek után már magától értetődik, hogy miért éppen a következő fohász 24

elmondását javasolja a Szunna az ifjú férj számára, amikor újdonsült feleségével találkozik az esküvőn: „Ó, Allah! Kérlek, add meg nekem a legjobbat ebből a nőből, és az ő legjobb tulajdonságait. Ó, Allah! Menedéket keresek nálad, védj meg engem e nő rosszától és rossz tulajdonságaitól.” A feleségnek, hogy férje elégedett legyen vele és kapcsolatuk kiegyensúlyozott maradjon, meg kell felelnie pár fontos dolognak. Mindenféleképpen igyekeznie kell, hogy férje szépnek lássa, nem hanyagolhatja el magát. Ezen kívül engedelmesnek kell lennie: nem tehet olyan dolgot, amely férje akarata ellen való, nem tehet olyat sem, amire férje nem adott konkrét utasítást, és kárt tehet annak vagyonában, amíg távol van. Természetesen erkölcsileg is teljesen fedhetetlennek kell maradnia, hogy férjében ne támadhassanak kétségek tisztessége felől, és ne hozza az egész családot kellemetlen helyzetbe.10 Mohamed próféta így mesélt a jó feleségről: „A legjobb asszony az, akitől öröm tölt el, ha ránézel, engedelmeskedik, ha utasítod valamire (ami megengedett), és megőrzi a magánéleted és vagyonod ha távol vagy. Ha férje hazatér kedvesnek és segítőkésznek kell vele lennie, a kedvében kell járnia, hogy örömöt szerezzen neki, és közeledését nem utasíthatja vissza megfelelő magyarázat nélkül, mint például a havi ciklus vagy a gyermekágy: „Kérdeznek téged a havibajról. Mondd: „Kórság az.” Ezért tartsátok távol magatokat az asszonyoktól a havibaj idején, s ne közeledjetek hozzájuk, amíg meg nem tisztulnak! Ha megtisztulnak, akkor közösüljetek velük úgy, ahogyan Allah elrendelte számotokra.” (2:222) A félreértések és a rosszindulatú pletykák elkerülése érdekében az asszony, ha egyedül van otthon, nem engedhet be senkit férje engedélye nélkül. A lakást pedig szintén nem ajánlatos a férfi jóváhagyása nélkül elhagynia, vagy megfelelő kísérő nélkül hosszabb utat megtenni. Ajándékot se fogadhat el a férfi beleegyezése nélkül, nehogy az később kínossá váljon számára. „Az jóravaló asszonyok engedelmesek és vigyáznak arra, ami a (kívülállók számára) rejtve van, mivel Allah vigyáz arra.” (4:34)

10

A jó muszlim feleség tulajdonságai Új gondolat, második évfolyam 2. szám (2004. július) 40. oldal

25

A muzulmán nők ugyanúgy megtartják a Ramadán havi böjtöt –, ha csak nincs megfelelő okuk ennek elhalasztására –, mint a férfiak, de ezen kívül a feleség önkéntes böjtöt csak is kizárólag férje beleegyezésével tarthat, mivel ha ezt nem teszi, férje kérheti tőle a böjt megszakítását. „Ha egy nő elvégzi a napi öt kötelező imát, megtartja a Ramadán havi böjtöt, megőrzi a szemérmét (a házasságtöréstől és a paráznaságtól), és engedelmeskedik a férjének, meg fogja kapni a lehetőséget, hogy a Paradicsom azon kapuján lépjen be, amelyiken csak szeretne.”

5. "A szerényen öltözött nő olyan, mint egy gyöngy a kagylójában."

Ha a feleségnek az otthoni teendők után még marad szabad ideje, akkor rendes munkát is vállalhat, viszont ez semmilyen esetben nem történhet a család kárára, éppen ezért ezt előbb meg kell beszélnie férjével. A nők képzetségüknek megfelelően helyezkednek el, így a felsőfokú végzetséggel rendelkezők általában a közigazgatásban, a bank szektorban vagy valamely oktatási intézményben kapnak állást. Azokon a területeken, ahol virágzik a turizmus, sok nő dolgozik a szállodákban szobalányként vagy a légitársaságoknál utaskísérőként. A kereset teljes egészében a nőé lesz, és a férj továbbra is köteles az eddig megszokott ellátást biztosítani a számára, de ha a nő úgy látja jónak saját keresetét a családra is költheti. Ha viszont nem dolgozik, akkor hálásnak kell lennie férjének azért, amit tőle kap, és nem követelhet tőle többet, mint amennyit nyújtani tud számára.11 A nő mindig köteles engedelmeskedni férjének, amennyiben ez nem ütközik a iszlám szabályaival. A csupán büszkeségből vagy képmutatásból elkövetett engedetlenség következményekkel jár. A Korán türelemre inti a férjeket feleségükkel

11

A jó muszlim feleség tulajdonságai Új gondolat, második évfolyam 2. szám (2004. július) 40. oldal

26

szemben, és a probléma négyszemközti rendezésére, hogy azt se a gyerekek, se más külső személy észre ne vehesse. A férj feleségét akár a tartásdíj megvonásával is büntetheti, de amint felesége újból engedelmeskedik, köteles neki azt kifizetni. A fizikai fenyítés nem támogatott, de amennyiben erre kerülne a sor, az nem lehet annyira durva, hogy látható nyomokat hagyjon az asszonyon vagy belső károsodást okozzon. „Akinek nyakaskodó természetét félitek, azokat intsétek meg, kerüljétek őket (a házastársi) ágyakban és lássátok el a bajukat! Ha (már) engedelmeskednek nektek, ne keressétek ellenük (a kényszerítés) más útját!” (4:34)

2.4.2. A férj kötelezettségei a feleség iránt A Korán sorai a nőhöz hasonlóan a férfit is kedvességre, jóindulatra, törődésre, türelemre, gondoskodásra és tiszteletre utasítja a házastársával való viszonyban. A tőle telhető lehető legjobb bánásmódban kell részesítenie feleségét; nem utasíthatja vissza közeledését megfelelő indok nélkül, és nem tanúsíthat vele szemben bántó vagy rideg magatartást se. „A legtökéletesebb hitében az a hívő, aki a legjobb erkölccsel bír. A legjobb közületek az, aki a legjobb a feleségével szemben. Allah Küldötteként én vagyok közületek a legjobb a családomhoz.”12 A férj köteles gondoskodni róla, hogy megfelelő időt tudjon biztosítani családja és felesége számára a munka mellett, és minden igyekezetével azon kell lennie, hogy feleségét boldoggá tegye. Hazatérve kedvesen kell üdvözölnie, szép szavakkal kell hozzá szólnia, és az együtt töltött időben ajánlatos hasznos és kellemes témákról beszélgetést kezdeményeznie. Nem jó, ha a férj olyan barátokat választ, és erőszakol rá feleségére, akiket házastársa nem szívesen látogat. Ha pedig egyedül megy vendégségbe, nem illik, hogy sokáig legyen távol a családjától és hitvesétől. Ha hosszabb útra indul felesége nélkül, akkor utazás előtt megfelelő összeget kell hátrahagyni számára, hogy amíg távol van, semmiben ne szenvedjen hiányt. Meg kell kímélnie feleségét attól a kényelmetlen helyzettől, hogy mástól kelljen kölcsön kérnie élelemre. A pénzzel mindig nagylelkűen kell bánnia családja irányában, de a feleség

12

Abdur-Rahman A. Al-Sheha: Islamic Perspective of Sex – Iszlám és a házasság – Párválasztás az Iszlámban http://www.iszlam.net/main.php?article=sex#_Ref141586768 (2007.10.30. 20:40)

27

nem herdálhatja el a rábízott vagyont. Igyekeznie kell, hogy az útjáról a lehető leghamarabb haza térjen, és valamilyen módon tartani tudja a kapcsolatot feleségével. A férjnek is szigorúan titokban kell tartania a magánéletet, ami csak rá és feleségére tartozik. El kell követnie minden tőle telhetőt azért, hogy felesége vonzónak és megfelelően ápoltnak találja, cserébe azért, amiért felesége is igyekszik a kedvében járni ezen a téren. Nem lehet oktalanul féltékeny feleségével, de figyelmeztetheti, ha valamit helytelenít, és gyanúsnak talál viselkedésében, ami valóban féltékenységre ad okot. A túlzott féltékenység sok rosszhoz is vezethet, ami nincs jó hatással a gyermekekre és a család légkörére se.13 Ha azonban a férj féltékenysége nem alaptalan, és kiderül, hogy felesége valóban tévúton jár, akkor akár joga van házőrizetben tartani az asszonyt. „Azok ellen, akik asszonyaitok közül paráználkodnak, hívjatok négy tanút (közületek). Ha ők (a valóságnak megfelelően) tanúskodnak, akkor őrizzétek őket erősen a házaitokban, amíg el nem szólítja őket a halál, vagy amíg Allah valami más utat nem jelöl ki nektek!” (4:15) Nem illik, hogy férj (akár csak a feleség) állandóan felemlegesse a másik kisebb hibáit. A iszlám tanításai azt javasolják, hogy ekkor inkább gondoljon egy olyan eseményre, ami kiemeli házastársa valamelyik rendkívüli jó tulajdonságát, és csak a valóban nagy hibákat kérje rajta számon. A férjnek elnézőnek kell lennie a felesége által okozott problémákkal szemben, és segítenie kell őt abban, hogy jobbá váljon. A férj számára bizonyos esetekben ajánlott vagy kötelező kikérni felesége véleményét, és hozzászólásait, tanácsait tiszteletben kell tartania, még ha nem is fogadja meg azokat, mivel a nőt ugyanannyira megilleti a család ügyeibe való beleszólás, mint férjét. Ha a feleség akar, a közügyekben is részt vehet, amennyiben tevékenysége vagy ötletei érdemben segíteni tudják a köz érdekét, de természetesen csak a megfelelő illemszabályok betartásával.14 A Koránban több olyan sort is találhatunk, amelyek a férfi és a nő egyenlőségét hirdeti, viszont tisztában kell azzal lennünk, hogy a férfi vállán van a nagyobb teher, mivel ő viseli a családért a felelősséget, és neki kell képviselnie az érdekeit is, míg a nő feladata az anyaság és az békés otthon megteremtése valamint tisztántartása. 13

Sejk Mohamed Abdelhalim Hamid: Hogyan tedd boldoggá feleséged Új gondolat, második évfolyam 3. szám (2004 december) 36-37. oldal

14

Guide sur femme, famille et islem Forrás: http://www.mpfef.gov.ml/Guide_sur_Femme_Famille_Islam.pdf (2007.09.20. 18:20)

28

„Az asszonyokat ugyanaz a jog szerinti bánásmód illeti meg (férjük részéről), mint amivel ők tartoznak (férjüknek). A férfiak azonban egy fokkal fölöttük állnak.” (2:228) A család ellátásáról a férfinak örömmel kell gondoskodnia, ezt feleségének fel nem róhatja, gyerekeinek fel nem emlegetheti, és más, általa eltartott családtagoktól se kérhet számon cserébe semmit, ami nem lenne egyébként is kötelességük. „A férfiak fölötte állnak a nőknek, mivel Allah előnyben részesített közülük egyeseket másokkal szemben, s amiatt, amit javaikból a (nőkre) költenek.” (4:34) Ha a férj anyagi helyzete engedi, akkor háztartási alkalmazottat is fel kell vennie, hogy ne a feleségnek kelljen foglalkozni a ház tisztántartásával, valamint a gyermeknevelésben is részt kell vennie, amennyire idejébe belefér. Ezen felül ha a feleség igényt tart rá, és a férjnek lehetőségében áll, taníttatnia kell, épp úgy, mint gyermekeit, mivel a Korán elismerésre méltónak találja a tudásvágyat, és egy nőnek éppen annyi joga van a ismeretek megszerzésére, mint bárki másnak. Az írás és olvasás, valamint az Iszlám alapelveinek és a Koránnak az ismertetése a feleséggel pedig vallásos kötelesség.15

2.4.2.1. Mahr Az iszlám vallásjog szerint a menyasszonnyal nem jár hozomány, nem úgy mint nálunk Európában, ennek köszönhetően kizárt, hogy egy nőt a vagyonáért vegyenek el feleségül. A hozományt (mahr) kizárólag a nő kapja a férfitól ajándékként, amit gondosan eltesznek (napjainkban egy bankszámlára), és azzal teljes egészében a nő rendelkezik mint saját tulajdonával, akár csak a házasságba általa bevitt egyéb vagyonnal.16 Ha a nőnek a házas évek alatt valamilyen okból saját vagyonának egy részét fel kellene használnia saját ellátására, azt úgy jegyzik fel mint a férj adósságát, amit nejének a lehető legrövidebb időn belül vissza kell fizetnie. A mahr összegét a házassági szerződésben pontosan meghatározzák, hogy később ne képezhesse vita tárgyát, és a házasság addig nem válik érvényessé, amíg a megbeszélt összeg vagy annak egy megállapított része kifizetésre nem kerül. Ha a férj 15

La maison de l’islam: Droits et devoirs du mari et de l'épouse en islam Forrás: http://www.maison-islam.com/article.php?id=185 (2007.09.20 18:35)

16

Anwar Zsuzsa: Nők az iszlám, a keresztény és a zsidó vallásban (4. rész) A gondolat, negyedik évfolyam 8. szám (2003. április) 27. oldal

29

nem fizeti meg kellő időben a jegyajándékot, akkor a feleség akár házastársi jogainak gyakorlását is megtilthatja számára, és ebben a kivételes esetben a férjnek nem áll módjában megvonni feleségétől a tartásdíjat annak engedetlenségre hivatkozva. „Adjátok oda az asszonyoknak hozományukat ajándék gyanánt! Ha pedig úgy tetszik nekik, hogy önként átengednek nektek abból egy részt, akkor használjátok azt tetszésetekre és hasznotokra.” (4:4) A hozomány értéke teljesen eltérő országonként és társadalmi osztályonként, mivel meghatározásakor az is nézőpont, hogy mennyire vélik tartósnak a házasságot a szerződő felek. Ha a férjjelölt nem tűnik túl megbízhatónak vagy kora, esetleg egészségügyi állapota, foglalkozása miatt fennáll a veszély, hogy az ara hamar megözvegyülhet, akkor a kért hozomány értéke nyilván magasabb lesz a megszokottnál. Ennek az az oka, hogy a megállapodás időpontjában feltételezzük, hogy a mahr-nak nagy valószínűséggel biztosítani kell majd a nő életét a válás ill. megözvegyülés utáni időszakra is. Természetesen nem csak a férfi, hanem a nő tulajdonságai is meghatározóak a jegyajándék meghatározásakor. Fontos a kora, a származása, a képzettsége, a szépsége, a családi állapota (hajadon, elvált, özvegy) és esetleg gyermekeinek száma. Ha azonban a házasságot megkötik, de el nem hálják, és válásra kerül a sor, akkor a vőlegénynek visszajár a mahr fele, és így a menyasszonyt már csak a másik fele illeti. A tisztesség azt diktálja, hogy mivel az esküvő nem jött létre, ezért a nő mondjon le a másik feléről is a jegyajándéknak, de persze úgy is dönthet, hogy megtartja. „Ha azonban elváltok tőlük, mielőtt még illettétek volna őket, ám hozományt állapítottatok (már) meg nekik, akkor a tiétek marad annak a fele, amit megállapítottak, kivéve, ha (az asszonyok) lemondanak (a részükről), vagy az mond le, aki a házasságkötés felől rendelkezik.” (2:237) A mahr és az esküvő magas költségei miatt előfordul, hogy a szegényebb családokban szinte lehetetlenné válik a fiúk megházasítása, éppen ezért a lányok hozományából vagy annak egy részéből finanszírozzák a férfi családtagok szerényebb esküvőjét, illetve a menyasszonyuknak adandó mahr-t. Vannak olyan területek, ahol a hozomány már csak szimbolikus összeg, és persze olyanok is, akik ettől remélik anyagi helyzetük javítását, habár a mahr-ból elvileg senkinek nem jár semmi a feleségen kívül.

30

2.4.2.2. Nafaqa A hozomány mellett a férj a házasság időtartama alatt köteles tartásdíjat is fizetni (nafaqa) feleségének, hogy abból saját és gyermekei szükségletit fedezni tudja. Ha a férfinak más közeli családtagja is van, aki nem képes ellátni magát, akkor róluk is gondoskodnia kell, elsősorban szüleiről, nagyszüleiről és a kiskorú gyermekekről. A család megfelelő anyagi hátterének a biztosítása teljes egészében a férj feladata. A nőnek mindent meg kell kapnia, amit házassága előtt szülei révén élvezhetett, és nem kötelessége a család anyagi ügyeivel fogalakozni, ha nem akar. A feleség hozománya, illetve a házasság előtt és alatt szerzett vagyona teljesen elkülönítve marad, azzal a nő szabadon rendelkezik, akár kereskedhet is vele. A férfinak viszont megfelelően kell gondoskodnia lakhatásról, berendezési tárgyakról, bútorokról, konyhai eszközökről és egyéb szükséges háztartási felszerelésekről, élelmiszerekről és ruhákról, és még többről is, ha erejéből futja, függetlenül attól, hogy az felesége mekkora vagyonnal bír, mivel az nem számít bele a családi költségvetésbe. Mikor Mohamed prófétát megkérdezték, hogy „Mi a feleség joga férjével szemben?”, így felelt: „Hogy gondoskodj az étkéről, ha te eszel, a ruháiról, ha te ruházkodsz. Ne üsd pofon, ne légy vele trágár, és ne légy tőle távol (fizikailag), kivéve ha mindketten ugyanabban a házban vagytok.”17

17

Abdur-Rahman A. Al-Sheha: Islamic Perspective of Sex – Iszlám és a házasság – A feleség jogai a férjével szemben http://www.iszlam.net/main.php?article=sex#_Ref141586768 (2007.10.30. 20:40)

31

3. Anya-gyermek kapcsolat A Korán szerint a leány- és a fiúgyermek között nincs különbség, sajnos azonban az arab világban a mai napig tapasztalható, hogy a fiúgyermekek érkezése nagyobb örömöt okoz apjuknak, és esetleg anyjuknak is. Ez annak – az iszlám kultúrában elég mély gyökereket eresztett – elképzelésnek köszönhető, miszerint a férfiak képesek pénzt keresni és családjukat eltartani, megvédeni, képviselni, de a leányok bármennyire is kedvesek, aranyosak és hasznosak a társadalom számára, nem tudnak kellő támaszt nyújtani szüleiknek öregkorukra, ha csak nem férjük segítségével. A nők fő feladata a gyermekszülés, és ha valamelyikük meddőnek bizonyul az megkeserítheti egész életét, mivel az iszlám világ gyermekközpontúsága miatt, a férfiak minél több gyermekre vágynak. Bármennyire is szeretik feleségüket, elkerülhetetlen az újabb házasság, ha azt kívánják, hogy játékos csemeték töltsék meg házukat. Ez viszont a két asszony közötti konfliktusok okozója lehet, és megronthatja a férfi életét is. Annak az asszonynak viszont, aki sok csemetének ad életet, és főleg fiúknak, nagy megbecsülésben lesz része mind gyermekei, mind férje és a társadalom részéről. „A paradicsom az anyák lába alatt van.” Gyakran hallhatjuk muzulmánok között járva a Próféta e mondását idézni, mivel az anyákon múlik, hogy törődéssel, odafigyeléssel megóvják-e a gyermekeket a káros hatásoktól, és vallásos nevelésben részesítik-e őket. Ha egy anya nem fordít elég figyelmet gyermekére, akkor az könnyen elcsábulhat a helyes útról, és akár a pokolba is kerülhet érte. Ha azonban kellőképpen odafigyel gyermeke neveltetésére, akkor ez nem fordulhat elő, és a helyes szülői útmutatásnak köszönhetően a gyermekek olyan életet fognak maguk mögött tudni, amelyért a paradicsom lélegzet elállító világa jár majd jutalmul. Az iszlámban hihetetlenül nagy tisztelet és megbecsülés övezi az anyákat, amiért viselik a terhesség megpróbáltatásait, a szülés fájdalmait és utána szoptatás és a nevelés terhét. Ezekért az elkerülhetetlen feladatokért cserébe az anyákat a gyermekek szeretetének háromnegyede illeti meg, míg apjuknak így már csak egynegyed rész jut. Ezt a következő párbeszéd is alátámasztja, ami a Próféta és egy férfi között esett meg, aki megkérdezte, hogy kit kell a legjobban tisztelnie: -

„Az édesanyádat.” – felelte a Próféta 32

-

„És kit kell ő utána?” – kérdezte a férfi

-

„Az édesanyádat.” – felelte a Próféta

-

„És ki következik ő utána? – kérdezte ismét a férfi

-

„Az édesanyád.” – felelte a Próféta

-

„És ki a következő?” – kérdezte újból a férfi

-

„Az édesapád!” – felelte a Próféta18

Az édesanyával szembeni tisztelet szükségességét a Korán számos sora, és még jó pár, a Próféta életéből fennmaradt történet és cselekedet is megerősíti. Az anyák és az idősek iránti vallásos kötelezettségeknek köszönhető az, hogy évszázadok óta olyan harmonikus és bensőséges az anya - gyermek kapcsolat az iszlám világban. Ámulatba ejtő, hogy a muzulmán nők és férfiak milyen mély tisztelettel és melegséggel éreznek anyjuk iránt, míg a nyugati világban nap mint nap lehetünk fül- és szemtanúi a gyermekek egyre engedetlenebb, hálátlanabb és tiszteletlenebb megnyilvánulásainak szüleikkel szemben.19 „Meghagytuk az emberek szüleivel kapcsolatban – (hiszen) az édesanyja kínoskeservesen hordozta őt s az elválasztásig két év telt el –, hogy „légy hálás nekem és a szüleidnek!” (31:14) Az anya-gyermek kapcsolat nagyon összetett, és fontos alapját képezi az Iszlám által szem előtt tartott nagycsaládos modellnek. A szülő támaszt jelent gyermekei számára, amíg fiatalok, és még nem elég tájékozottak a nagyvilág dolgaiban. A gyermek viszont később nyújthat támaszt szüleinek, amikor ők már a kor előre haladtával fizikailag és mentálisan vesztenek régebbi teljesítőképességükből. Isteni parancs, hogy a gyermeknek ki kell fejeznie őszinte háláját tisztelet, törődés és engedelmesség formájában szülei iránt, hogy örömöt okozzon nekik, azért a sok jóért, amit tőlük kapott élete során.20 „És elrendelte a te Urad, hogy csupán őt szolgáljátok, és hogy (legyetek) jók a szülőkhöz! Ha kettejük közül az egyik, vagy mindketten élemedett korba jutnak, ne mondd nekik azt, hogy „Pfúj!” és ne becsméreld őket, hanem tisztelettel beszélj velük! 18

L’Islam valorise la mère http://abdelhay.over-blog.com/article-476763-6.html (2007.11.05. 20:35)

19

Anwar Zsuzsa: Nők az iszlám, a keresztény és a zsidó vallásban (7. rész) Új gondolat, második évfolyam 2. szám (2004. július) 39. oldal

20

Tefszír: A szülők tisztelete A gondolat, negyedik évfolyam 8. szám (2003. április) 29. oldal

33

És terjeszd föléjük könyörületességből az alázatosság szárnyát és mondd: „Uram! Légy hozzájuk irgalmas, amiképpen ők fölneveltek engem, amikor kicsi voltam!” (17:23-24) Az iszlám tanítások Allahnak való engedelmeskedés után, rögtön a második helyen írják elő a szülőknek való szófogadást a gyermekek számára. Azonban gyermektől bármennyire is elvárt a szüleinek való szófogadás, az engedetlenség bizonyos esetekben indokolt lehet, ha arra a fiatal értelmes magyarázattal tud szolgálni, de szülei iránt ekkor se tanúsíthat tiszteletlen magatartást. A szülők nem hozhatnak olyan döntést, amely nem helyén való, esetleg ütközik az iszlám által felállított értékrenddel, és nem utasíthatják el mások vallással nem ellentétes döntéseit sem csak azért, mert az az ő saját elveikkel ütközik. Nyitottnak kell lenniük az új dolgokra, és az igazságot valamint gyermekeik érdekeit kell előtérbe helyezniük esetenként elavult nézeteikkel szemben. „Ha azonban ők ketten abban fáradoznak, hogy olyasmit társítsanak mellém, amiről neked nincsen tudásod, akkor ne engedelmeskedj nekik! Érintkezz velük az evilágon úgy, ahogy illik, és kövesd annak az útját, aki megbánással fordul hozzám.” (31:15) Az iszlám megpróbál tanácsokkal és helyes útmutatásokkal szolgálni annak érdekében, hogy a generációk közötti ellentétek elkerülhetőek legyenek, és a gyermekek ne legyenek kitéve az esetleges szülői hatalommal való visszaélésnek. A Korán mindkét korosztályt óvja a végletektől. A szülőket attól, hogy hibás döntéseket erőszakoljanak gyermekeikre, és a fiatalokat attól, hogy teljes mértékben elutasítsák érett szüleik tanácsait vagy azoktól elzárkózva önfejűen – mivel koruknál fogva lobbanékonyabbak és hevesek – meggondolatlan dolgokat cselekedjenek.

3.1. Az apaság meghatározása Az Iszlám előtti időkben, amikor még a többférjűség elterjedt volt az Arabfélszigeten, az apaság pontos meghatározása a jelen kor technikai találmányai nélkül elég nehézkes volt. Ezért a gyermek apját úgy határozták meg, hogy azok közül a férfiak közül, akikkel a szülőanya a gyermek fogantatásának idejében feltételezhetően együtt hált, kire hasonlít a legjobban a megszületet csecsemő. Természetesen minél több férfi fordult meg a nőnél, annál nagyobb volt a hiba lehetősége, de ez senkit nem zavart, hiszen az apa személyének nem volt túl nagy szerepe az öröklés folyamatában.

34

Az Iszlám megjelenésével, azonban sokkal nagyobb felelősség hárult az apákra, ezért fontos volt kilétük pontos meghatározása, hiszen senki nem szerette volna más gyermekét eltartani, vagy saját vérszerinti leszármazottait az öröklés során megkárosítani. Azzal a megállapítással mi szerint egy nőnek egyszerre csak egy férje lehet, és törvényes férjén kívül mással nem létesíthet szexuális kapcsolatot, nagyon leegyszerűsödött az apaság kérdése. Mivel a nő férje jogi szempontból automatikusan a gyermek apjává válik, ezért a törvénytelen gyermekek száma erősen csökken. És ha minden muzulmán megfelelően betartja a Korán által rárótt kötelezettségeket ezen a téren, akkor elvileg nem is születhet házasságon kívüli gyermek. A gyermekek védelmét szolgálja az a tény is, hogy az apa számára szinte lehetetlen, annak bebizonyítása, hogy a gyermek nem az övé, még ha alapos gyanúja is van rá. Amennyiben mégis bebizonyítaná –, ami szinte lehetetlen –, hogy nem ő a gyermek apja, akkor a feleségét rögtön elítélnék házasságtörésért. „És azok, akik (saját) feleségeiknek keltik rossz hírét és önmagukon kívül nincsenek tanúik, akkor a tanúság az legyen, hogy négyszer tanúbizonyságot kell tennie Allah előtt, hogy az igazat mondja, és ötödszörre úgy, hogy Allah átka legyen rajta, ha hazudik! És elhárítja a büntetést ( a megvádolt asszonyról) az, ha négy tanú bizonyságot tesz Allah előtt, hogy (vádlója) hazudik, és ötödszörre úgy, hogy Allah haragvása legyen rajta, ha (vádlója) igazat mond.” (24:6-9) Az iszlám jog a házasság kötés után legalább 6 hónappal született gyermeket már a férj leszármazottjának ismeri el. Akkor is vállalnia kell az apaságot, ha a gyermek a nővel vélhetően létesített szexuális kapcsolat utáni 4 éven belül születik meg. Tehát a férjnek csak akkor van egyáltalán esélye arra, hogy igazolja, nem ő a gyermek apja, ha a csecsemő a házasságkötés utáni első 6 hónapban jön a világra, illetve legalább 4 évvel a kapcsolat megszakítása után. Ezen kívül még akkor lehetséges az apaság megvétózása, ha a férfi 9 évnél fiatalabb, illetve jól megállapítható, hogy herélt. Azonban a férj azt is megteheti, hogy ezek ellenére mégis elismeri az apaságát.21 Az apaság meghatározásának nagyon fontos szerepe van a gyermek életében, hiszen az apja anyagi helyzetétől függ az ő jóléte is. Apja fog gondoskodni ellátásáról, élelmezéséről, ruháztatásáról, lakhatásáról és iskoláiról csakúgy, mint szülőanyja

21

Jany János: Klasszikus iszlám jog – Joggyakorlat – Házassági jog – 2. A felek jogai a házasság fennállása alatt – az apaság megállapítása (326-327. oldal) Gondolat Kiadó, Budapest (2006)

35

esetében is. Ha pedig apja meghal, akkor a további sorsát jelentősen meghatározza az, hogy mennyit örököl tőle, hiszen az jelentősen javíthat aktuális anyagi helyzetén. Fiúgyermek esetében még fontosabb ez a kérdés, hiszen nem csak a meghatározott apa vagyonát örökölheti, hanem annak adósságát is, és ha ő a legidősebb férfi a családban, akkor apja helyett neki kell ezen túl gondoskodni a gyámoltalan női családtagokról és kiskorú rokonokról is. Éppen ezért ügyel a Korán arra, hogy a gyermek apjának kiléte pontosan meg legyen határozva még olyan esetben is, ha anyja válás vagy megözvegyülés miatt újra férjhez megy esetleg többször is.

3.2. Gyermekek feletti felügyelet gyakorlása A legszerencsésebb eset természetesen, ha a gyermek feletti felügyeletet az édesszülei látják el. Szomorú eset az, amikor a gyermek vérszerinti szülei nem tudják vállalni ezt a feladatot, ezért a felügyeletet és a gyámságot gyermekeik fölött másnak kell átengedni. Ha a gyermekek anyjukat veszítik el, akkor anyai nagyanyjuk veszi át a helyét, ami azt jelenti, hogy innentől kezdve neki kell ellátnia a gyermekekkel kapcsolatos teendőket (öltöztetés, etetés, tanítgatás stb.). A felügyeletet gyakorló személynek ép elmével kell rendelkeznie, becsületes muszlimnak és kiváló erkölcsűnek kell lennie. Ha a nagyanya se tudja ellátni a feladatott, akkor az erre alkalmas közeli női rokonok valamelyikére hárul ez a feladat. Az apát, ha nem tudja ellátni kötelességét valamilyen okból kifolyólag, általában a többi férfirokon követi a sorban: nagyapa, fivér, nagybáty, unokatestvér stb. Ebben az esetben azonban megoszlanak a vélemények, hogy mik is pontosan a gyám jogai, főleg az oltalma alatt álló leánygyermekkel szemben. Mekkora beleszólása van annak házasságkötésébe, mennyire van joga szabadsága korlátozására? Egyesek szerint a gyám nem köteles kikérni a leány véleményét a házasságkötéssel kapcsolatban, mások szerint, ha a leány már elérte a felnőttkort és józan ítélő képességgel rendelkezik, akkor szerződést is köthet, és így akár a szabad férjválasztás is jogában áll, amennyiben a kiszemelt férfivel kapcsolatban nem merülnek fel a család részéről jogos kifogások. A gyámnak eleget kell tenni pár alapkövetelménynek, hogy ezáltal biztosítva legyen a gyermek testi-lelki fejlődése és jövője. Ezt a szerepet csak felnőtt férfi töltheti be, aki rendelkezik a megfelelő szellemi és anyagi adottságokkal, hogy garantálni tudja a 36

gyermekekkel kapcsolatos ügyek intézését. Mindenféleképpen erkölcsileg fedhetetlen muszlimnak kell lennie az illetőnek, hogy a gyermekeknek megfelelő példát és neveltetést tudjon nyújtani. Az iszlám mindig szem előtt tartja a gyermekek érdekeit, éppen ezért nem bízza őket olyan emberre, aki már túlkoros vagy rossz egészségügyi állapotban van, esetleg nem megfelelő magatartású ahhoz, hogy a gyermekeknek elfogadható feltételeket garantáljon felnőtt korukig.22 A gyámságot ellátó férfinak jól kell bánnia nem csak a gyermekekkel, hanem a velük együtt rábízott pénzzel is, amely kizárólag az árvák tulajdonát képezi, és csak rájuk fordítható. Nem tarthatja erőszakkal továbbra is felügyelete alatt a gyermekeket, ha azok a felnőtt kort elérik, illetve megházasodnak, és vagyonukat ekkor ki kell nekik adnia, abból magának semmit el nem tehet, meg nem tarthat. „Tegyétek próbára az árvákat (hogy elég érettek-e már), amíg a házasulandó (korba) nem cseperednek! Ha úgy találjátok, hogy elég érettek már, akkor adjátok ki nekik a javaikat! Ne habzsoljátok azt pazarlóan és sietősen, (attól félve,) hogy nagykorúak lesznek! A gazdag (gyám) tartóztassa meg magát (s ne nyúljon az árva javaihoz), a szegény pedig illendő módon éljen vele! Ha kiadjátok nekik a javaikat, akkor hívjatok tanúkat hozzájuk!” (4:6) A gyám nem csupán a gyermekek anyagi és szellemi szükségleteiről gondoskodik édesapjuk helyett, hanem képviseli azoknak érdekeit és jogait is. Vigyáz rá, hogy meg ne károsítsák, ki ne használják őket, amíg fiatalok és naivak. Gondoljunk csak a házassági szerződésre, hogy mekkora súllyal bír a leány életében a mahr meghatározása, amely a szerződés egyik legfontosabb eleme, hiszen a házasság felbomlása esetén fontos lehet a leány megélhetése szempontjából egy újabb esküvőig. A gondviselő által a leánynak átadott vagyont is pontosan rögzítenie kell, hiszen ha ez nem történik meg, a leány egy esetleges válás után nem kapja meg jogos örökségét, mert az a férjénél maradhat a gyám hanyagsága miatt. Éppen ezért fontos, hogy a kijelölt férfi hasonlóképpen bánjon gyámleányaival és -fiaival, mint saját édesgyermekeivel, ugyan akkora felelősséget érezzen dolgaik iránt. „És féljenek (féljenek az árvákat bármiben is megrövidíteni) azok, akik ha maguk mögött hagynának védelemre szoruló utódokat, akkor aggódnának miattuk. Féljék hát Allahot és helyénvalóan beszéljenek velük. Akik az árvák javait jogtalanul behabzsolják, 22

Jany János: Klasszikus iszlám jog – Joggyakorlat – Házassági jog – 2. A felek jogai a házasság fennállása alatt – a gyermek feletti felügyelet (327-328. oldal) Gondolat Kiadó, Budapest (2006)

37

azok tüzet fognak enni az ő gyomrukban és a (Pokol) izzó tüzében fognak sülni.” (4:910)

3.3. Gyermeknevelés A gyermeknevelés a muzulmánok számára igen fontos kérdés, mivel a csemeték egészen születésüktől kezdve kiemelkedő fontossággal bírnak az arab kultúrában. A gyermeket, mint Allah ajándékát tartják számon a férj és felesége számára, aki örömet szerez szüleinek, és felcseperedvén büszkeséggel tölti el őket. A Korán óva inti a szülőket, hogy ne hanyagolják el gyermekeiket, de a túlzott kényeztetést is elutasítja. A szülőknek meg kell találniuk az arany középutat, hogy a gyermek a lehető legjobb irányba fejlődjön, és később társai és fiatalabb testvérei példaként állíthassák maguk elé. Főleg az anyáknak, akiket a gyermeknevelés a legjobban lefoglal, nagy a felelősségük, hogy a gyermekek személyisége megfelelően fejlődjön, ne torzuljon, és főleg ne térjenek le az Iszlám által kijelölt útról. A muzulmán gondolkodásmód szerint a gyermekek tisztának és ártatlannak születnek, majd később szüleik és közvetlen környezetük hatására változnak az idők során, ezért óvni kell őket, hogy nehogy más vallás követőjévé vagy esetleg pogánnyá váljanak. A gyermekeknek szeretetteljes környezetben kell felnőniük, és figyelni kell szellemi, lelki és fizikai fejlődésükre, szükségleteikre. Ha esetleg szülei már nem élnek vagy ismeretlenek, és más hozzátartozójuk sincs, aki gondoskodna róluk, akkor a közösségnek kell biztosítani számukra a megfelelő feltételeket, amíg fel nem nőnek. A szociális hálónak olyan jól kell működnie, hogy a gyermek ne érezhesse semmilyen hátrányát annak, hogy neki nincs családja. Ugyanolyan gyengédségben és figyelmességben kell részesülnie, mint hasonló korú társainak. A Korán azt tartja ideálisnak, ha a gyermek életének első éveit a meleg családi környezetben tölti el anyja mellett. Napjaink európai gyakorlatához képest a Korán igen hosszúra szabja a szoptatási időt, amelynek teljes hossza akár két év is lehet. „Az (elvált) szülőanyáknak két teljes évig kell szoptatniuk gyermekeiket! (Ez) azokra (vonatkozik), akik azt akarják, hogy a szoptatás hiánytalanul kiteljék.” (2:233) Ha több nő is együtt él, akkor közösen gondoskodnak a háztartásról és a gyermekek nevelésről. Ha kérdés merül fel valamivel kapcsolatban az idősebb – aki általában a fiú anyja vagy az első feleség – szava a döntő. Az asszonyok feladata, hogy ebben a korai 38

időszakban is már megfelelően ismertessék a gyermekekkel a vallás alaptételeit, és a legfontosabb tudnivalókat az életben. A fiúgyermekek is egészen 7 éves korukig anyjuk mellett maradnak, hogy megfelelően fejlődjenek a biztonságos, szeretettel teli otthonban. „Hét éves korukban utasítsátok a gyermekeket, hogy imádkozzanak. Tíz éves korukban fegyelmezzétek őket, ha nem tartanák be. És válasszátok külön őket alvásnál.”

6. Fehér imaruhában a Korán fölött imádkozó kislány

A leányok egészen házasságukig anyukkal maradnak, hogy mire férjhez mennek, tökéletesen elsajátíthassák a háztartással kapcsolatos teendőket és tudnivalókat. Megtanulják az illő viselkedést, öltözködést, a szépségápolást, valamint a gyermekek és a csecsemők gondozását. A 7-8 éves fiúk viszont szépen lassan átkerülnek apjuk felügyelete alá, és ez egyben a felnőtt kor kezdetét is jelenti, valamint a körülmetélési ünnepség megtartását, amely ugyan nem éri utol egy esküvő költségvetését, de mégis jelentős kiadással jár. A gyermekek a család legféltettebb kincsei, így szüleik mindent megadnak nekik a család pénztárcájához mérten, amire kényelmükhöz és tanulmányaikhoz szükségük van. Előfordult, hogy több család együtt foglalkoztatott egy vagy két tanítót gyermekei számára, akik így közös osztályt alkotnak. A fiúk a mesterségükkel kapcsolatos alapismereteiket az elmúlt évszázadok során apjuk munkahelyén sajátították el, illetve emellett iskolába is járatták őket, hogy ott megtanuljanak írni, olvasni, számolni. A megfelelő tanintézményt, vagy gazdagabb családoknál a tanítót, általában az apa választotta ki gyermekei számára.23

23

Kéri Katalin: Nevelés ügy a középkori iszlámban – Szakképzés (104. oldal)

Iskolakultúra kiadó, Pécs (2002)

39

Az iskolai órákat is áthatotta a vallási szellem. A kisiskolások a Korán első sorain tanulták meg a betűket, és az olvasást. Az alaptananyagot általában a lányok is elsajátították, így jelentősen csökkent az analfabéták száma, de tanulmányaikat jóval kevesebben tudták folytatni, mint fiútestvéreik, elsősorban házasságkötésük miatt, amely után nem sokkal szinte minden idejüket lekötötte a gyermeknevelés és férjük kiszolgálása. Az iskolalátogatást a lányoknak a fátyol kötelező viselése is körülményessé tette, és az órán nem is szólalhattak fel, vagy kérdezhettek, mert észrevétlennek kellett maradniuk.24

7. Koedukált osztályban tanuló általános iskolás muzulmán lányok

Napjainkban már egyre több iszlám országban a nyugati iskolarendszerhez hasonló intézmény működik, és a gyermekek általában 6 éves korukban kezdik meg tanulmányaikat, akárcsak nálunk, az általános iskola keretei között, majd folytatják azt a gimnáziummal vagy szakiskolával. A bölcsőde és az óvoda általában államilag nem megszerezett, de gyakran előfordul, hogy a gyermekeket heti több alkalommal fizetős iskola-előkészítőbe járatják, ahol már nagyjából elsajátítják a betűismeretet, és így könnyebben veszik majd a rendszeres iskolalátogatás kezdeti nehézségeit. Az egyetemi végzettségről általában elmondható, hogy a muzulmán országokban nagyobb megbecsülésnek örvend, mint nálunk. A módosabb családok tagjai egyetemi tanulmányaikat gyakran külföldön folytatják. Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen népszerű volt a Budapesti Műszaki Egyetem és a Semmelweis Ignác Orvostudományi Egyetem a muzulmán országokból érkező diákok körében.

24

Kéri Katalin: Holdarcú, karcsú ciprusok – Nők a középkori iszlámban – Leánynevelés (20-21. oldal) Terebess kiadó, Budapest (2003)

40

4. Női dolgok Az iszlám világban, akár csak nálunk Európában, időről időre változott a női szépségideál. Az arab országokban napjainkig nagyon fontos a gyermekek száma, hiszen ez büszkeséggel tölti el anyjukat és apjukat egyaránt. Talán ennek köszönhető, hogy a férfiak ösztönösen még mindig a teltebb idomokkal rendelkező nőket részesítik előnyben. A szép hosszú hajú, fekete szemöldökű, tiszta szemű, piros pozsgás, fehér fogú, széles csípőjű, aránylag jó testfelépítéssel rendelkező leányok elég termékenyek, és könnyen adnak életet egymás után több gyermeknek is. Mivel a nők minden erejükkel azon vannak, hogy ennek a szépségideálnak kellőképpen megfeleljenek, a muzulmánok között szinte teljesen ismeretlen a nyugati országokban súlyos problémákat okozó anorexia. Az Iszlámban megfigyelhető egyfajta párhuzam az egészségápolás, a tisztaság és a szépségápolás között. A nők mindig arra törekszenek, hogy a lehetőleg tiszták, szépek és ápoltak legyenek. Kisebb, nagyobb szépséghibáikat állandó javítgatással próbálják helyrehozni. Az állandó hibakeresés és javítás ellenére is nehéz olyan férfit vagy nőt találni, aki ne lenne elégedett magával. A tükör előtt állva valami hihetetlen belső harmónia árad belőlük Az európai pesszimizmushoz képeset elképesztő ez a testi-lelki egyensúly. Ezt a magabiztosságot növeli a környezet is. Elképzelhetetlen egy leánytalálkozó anélkül, hogy szinte a végletekig ne dicsérnék egymás megjelenését, ruháját, frizuráját, legújabb parfümét. Egyébként ez a bóközön jellemző a belső tulajdonságok dicséretére is.

4.1. Tisztálkodás Az iszlám rendkívül nagy hangsúlyt fektet a tisztaságra. Egyik alappillére a napi ötszöri imádság, amelyek alkalmával a hívőknek nem csak szellemi, hanem fizikai értelemben is meg kell tisztulniuk. Bármely imát csak a rituális mosdás vagy fürdés végrehajtása után lehet elvégezni. Mohamed próféta szavai szerint: „Tisztaság nélkül nem fogadtatik el az ima.” Aki nem végezte el a megfelelő tisztálkodást (dzsunub), nem léphet be a mecsetbe, és a Koránt se foghatja meg. A mosakodás (al-wudú) meghatározott elemeit gyorsan kell elvégezni, hogy ne pazaroljuk a tiszta vizet. Mosdás előtt „biszmilláh”-ot szokás mondani. A kézfejeket 41

egyenként háromszor kell megmosni csuklóig (1), majd ki kell öblíteni a száj (2) és az orrüreget (3) is háromszor. Ezután az egész arcot meg kell mosni szintén háromszor (4), és a jobb (5), majd a bal (6) kart is szintén ugyanannyiszor egészen könyékig. Végezetül a hajat is át kell törölni háromszor nedves kézzel (7), amit a fülcimpák megtörlése követ egyszeri alkalommal (8). A mosakodás a jobb (9) majd a bal (10) láb bokáig történő meg mosásával fejeződik be, amit ismételten háromszor kell elvégezni.25 „Ti hívők! Ha istentisztelethez álltok föl, akkor mossátok meg (előtte) az orcátokat és a kezeteket könyékig, és simítsátok végig a fejeteket és a lábatokat a bokákig!...” (5:6)

8. A wudú szabályos végzésének bemutatása

Aki tiszta tud maradni több imaidőn keresztül anélkül, hogy ismét elvégezné a wudú-t, annak nem szükséges újra végrehajtania a rituális mosdást. A mosdás által elért tisztaságot érvényteleníti bármilyen folyamat, amely során az ember salakanyagokat távolít el szervezetéből (vizelet, széklet, gáz stb.), illetve az alvás, az eszméletvesztés valamint a nemi szervek által történő váladék-kibocsátás (pl. magömlés). A legajánlatosabb tiszta vízzel elvégezni a mosdást. A sivatagi területeken azonban víz nem igen áll rendelkezésre, vagy csak olyan kis mennyiségben, ami nélkülözhetetlen a főzéshez, innivaló készítéséhez. Éppen ezért ilyen esetekben megengedett a hívők számára, hogy tiszta víz helyett tiszta homokot használjanak mosakodásuk céljára (tayammum). „…Ha betegek vagytok, vagy utaztok, vagy valamelyikőtök az illemhelyről jön, vagy asszonyokat illettetek és nem leltek vizet, akkor folyamodjatok tiszta homokhoz, és dörzsöljétek meg azzal az orcátokat és a kezeteket!...” (5:6) A tisztálkodás másik formája a rituális fürdés, azaz a guszl. Ez főleg a házasélet után, illetve nőknél a gyermekágyi és menstruációs időszak lejártával kötelező. 25

Abdu-l-’Adzím ibn Badawíj: Az ima – A rituális mosakodás „wudú” Fordította: Karasszon Attila, Budapest (2001) (21-26. oldal)

42

Érdekesség, hogy a halott mosdatása is a guszl szabályai szerint történik, és ajánlatos fürdőt venni a halott mosdatását végző személyeknek is. Továbbá ajánlott ez a tisztálkodási módszer a Mekkába indulók számára illetve azoknak, akik a pénteki vagy ünnepi imán szándékoznak részt venni. Ezzel a módszerrel kétségtelenül megszabadíthatják testüket mindenféle szennyeződéstől, és teljesen tisztán vehetnek részt az istentiszteleten. A guszl tartalmazza a wudú elemeit, de annál sokkal alaposabb tisztálkodási eljárás. A mosdáshoz hasonlóan „biszmilláh” ejtésével kezdik a muszlimok, és a kéz háromszori megmosása követi. Ezután a mosdástól eltérően a nemi szervek és környékük megmosása következik bal kézzel, majd teljes egészében el kell végezni a wudút. A hajat annyira kell bevizezni, hogy a víz kellőképpen eljusson a fejbőrig is. A wudúhoz hasonlóan a guszlnál is mindig a jobb oldali testrészeket kell előbb megtisztítani, és csak utána baloldali párjukat. Habár a fürdés mindenféleképpen hosszabb művelet, mint a mosdás, itt is törekedni kell arra, hogy minél kevesebb tiszta víz menjen kárba. Az előző bekezdésben leírt ideális rituális mosdási folyamaton kívül megfelelő fürdésnek minősül minden olyan tisztálkodási eljárás, amelynek során az egyén megmossa az egész testét (fejbúbtól talpig), és a száj valamint orrüregét is kiöblíti.26 A guszl elvégzésére igyekezni kell olyan helyet kiválasztani, ahol senki nem veszi észre a fürdőzőt, hiszen ekkor minden ruhaneműjétől megszabadul. A fürdést egyedül kell végezni, hogy senki ne láthassa a tisztálkodó nő vagy férfi szemérmét, azonban semmilyen szabály nem tiltja, hogy férj és feleség együtt végezze el a guszl-t. A wudú elvégzése a guszl-nál kevésbé körülményes, mivel nem kell hozzá megválni a ruhadaraboktól. Szinte minden mecsetben megtalálhatóak a wudú elvégzésére kialakított termek, amelyekben elegendő tiszta víz áll a hívők rendelkezésére, hogy elvégezhessék ima előtt a rituális mosdást. Ezekben a helyiségekben általában találunk egy-két borbélyt vagy „manikűröst” is, aki némi pénzért cserébe rendbe teszi a férfiak haját, szakállát, bajszát valamint körmeit. A mellékhelyiségbe bal lábbal kell belépni, mivel minden, ami tisztátalan a bal oldali testrészekhez kötődik. Belépés előtt ajánlatos „biszmillah”-ot mondani. A bal kéz tisztátalannak számít, mivel ezzel végezzük a mellékhelységen szükséges tisztálkodást. A legjobb, ha vízzel tudjuk megtisztítani magunkat a dologvégzés után, de ha ez nem áll 26

Abdu-l-’Adzím ibn Badawíj: Az ima – A rituális fürdés „guszl” (28-30. oldal) Fordította: Karasszon Attila, Budapest (2001)

43

rendelkezésre, akkor egymásután három különböző kővel is megtörölhető a tisztátalan testrész. A legtöbb családnál nincs is toalettpapír, ami rendkívül kellemetlen meglepetésként érhet minket. Ezt helyettesíti a mellékhelyiségben található vékony víztömlő, amit a WC-csészével kreatívan kombinálva kezdetleges bidét alakíthatunk ki. Az illemhelyről kilépve a „gufrának” szónak ajánlatos elhangoznia.27 Az Iszlám nem csak a test vízzel való tisztítására vonatkozó szabályokat írja elő, hanem más fontos higéniai előírásokat is tartalmaz. A körmöket nem szabad túl hosszúra hagyni és mindig tisztítani kell. Fontos a bajusz és a szakáll ápoltsága is. A szakállat nem szabad teljes egészében eltávolítani, mivel külsőre főleg ez különbözteti meg a férfit a nőtől. A bajusz pedig nem lehet túl hosszú, pontosabban nem lóghat túl a férfi felső ajkán. A hónalj szőrzetét legalább negyvennaponta tépni, a fanszőrzetet pedig borotválni kell. Ennek ellenére a gyakorlatban a nőktől elvárt, hogy egész testük szőrtelenítve legyen lehetőleg tépéssel, míg a férfiak a hónaljszőrzetüket is borotválják.

9. Egykori török fürdő

A nők a szőrtelenítést vagy a hammámban (fürdő) vagy házilag végezik a többi női családtag segítségével. Míg nálunk, Európában leginkább a gyantát és a kis epilátor gépet használják erre a célra, addig az arab országokban még mindig közkedveltek a különböző kellemes illatú főzetek. A legegyszerűbben elkészíthető a vízből, cukorból és citromléből álló massza, amelyből kellőképpen ragacsos anyag állítható elő. A citromlé kellemes illatot ad a szirupnak, és némileg fertőtlenít is, hogy ne gyulladjanak be a szőrtüszők. Az arabok körében közkedvelt még a rózsa illat, de a rózsavízzel elegyített massza elkészítése házilag sokkal bonyolultabb, és az illata se annyira intenzív, mint a citromos változaté. A legtöbb nő általában csak az esküvőjekor szőrteleníti magát

27

Abdu-l-’Adzím ibn Badawíj: Az ima – Az illemhely viselkedési formái (17-19. oldal) Fordította: Karasszon Attila, Budapest (2001)

44

először. Sokan később is borotvával vagy lemosható szőrtelenítő krémekkel oldják meg ezt a feladatot, hogy elkerüljék a fájdalmat. A hammám (fürdő) nem csupán a tisztálkodás és szőrtelenítés helyszíne. Az ókori görög világhoz kicsit hasonlóan ez egyfajta tárasági életet is biztosít a nők számára. Barátnőikkel itt kellemesen tölthetik el az időt, és újabb fontos ismeretségeket köthetnek. A fürdőnek az esküvő alatt is fontos szerepe van. A nők itt tökéletesen felkészülhetnek a nagy napra, mivel a fürdő egyfajta szépség szalonként is üzemel, a kiegészítő szolgáltatásoknak köszönhetően. A fürdőben van meleg és hideg vizes medence egyaránt, illetve szauna. A termeiben dolgozó asszonyok végezik a vendégek hajmosását, pedikűrjét, manikűrjét, testápolását és festését. Az ifjú feleségek a többnapos menyegző alatt minden reggel felkeresik a fürdőt, hogy megújultan kezdhessék a következő napot. Gyakran itt végzik a menyasszony hennával való díszítését is, amely több napig is eltarthat. Az ideális színhatás elérése érdekében ugyanis 3-5 rétegben kell felvinni a festéket. 28

10. Tunéziai henna-motívumokkal díszített női tenyerek

A henna eredetileg egy körülbelül 1 méter magasságot is elérő növény. Ennek a leveleiből nyerik ki a narancssárga, illetve vörös festékanyagot, amelyet már évszázadok óta testfestésre és tetoválásra használnak. Az ifjú arának illetve a fürdőben megforduló asszonyoknak általában a kéz illetve lábfejét díszítik vele, de előfordul, hogy hajukat vagy testüket is befestik. A férfiak ősz hajszálaik elrejtésére használják elsősorban. A testfestés a testhőmérséklet illetve a tisztálkodó szerek erősségének függvényében kopik le.29 Sajnos erős oldószer vagy kiadósabb sikálás nélkül elég 28

Kéri Katalin: Holdarcú, karcsú ciprusok – Női szépségápolás (56-61. oldal) Terebess kiadó, Budapest (2003)

29

Henna Forrás: http://www.monmaghreb.com/henna2.htm (2007.09.21. 19:31)

45

nehezen távozik a testünkről, és pár hét után már csak narancssárga foltok maradnak belőle, ami nem túl szép látvány. Egy babona szerint, ha a menyasszony testére felvitt motívumok nem mosódnak el az esküvő előtti éjszakák során, akkor az szüzességét igazolja. Az ápolt muzulmán megjelenéséhez hozzá tartoznak a csillogó fehér fogak és az illatos lehelet is. Ma már a világ szinte minden boltjában megtalálhatók a nálunk is használatos szájápolási eszközök: fogkefe, fogkrém, szájvíz stb. A sziwak szállítása, használata azonban ezekénél jóval egyszerűbb, és a benne található vitaminok és ásványi anyagok sem szintetikusak, mint sok gyárilag előállított fogkrémben és szájvízben.

11. Sziwak botocska

Ennek a szájápoló fadarabkának a használata Mohamed próféta idejében kezdett általánossá válni az arabok körében. A mindössze 10-15 centiméter hosszú sziwak botocskát elég sok cserje gyökeréből vagy friss hajtásából elő lehet állítani, a leggyakrabban azonban a Mekka körzetében is elterjedt arakcserjét használják az elkészítéséhez. A kis cserje friss hajtásait és mellékgyökereit méretre vágják, majd kiszárítják. Használat előtt a pálcika 1-2 centiméteres szakaszáról le kell szedni a külső kérget. Az előbukkanó puha belső rostokkal lehet elvégezni a „fogmosást”, ami technikailag teljesen megfelel a fogkefével való mosdásnak. Ha már eléggé elhasználódott a pálcika fogtisztításra használt része, akkor azt le kell vágni, és újabb részről kell eltávolítani a külső borítást.

12. Sziwak tartalmú fogkrém

Míg a puha rostok az íny megsértése nélkül képesek megszabadítani a fogakat a nagyobb szennyeződéstől, a cserjében található folyadék rendkívül jól fertőtlenít és tisztít. Alkalmas a szájüregi megbetegedések megelőzésére, mivel megakadályozza a 46

baktériumok elszaporodását. A cserje levelének megtörésekor is érezhető kellemes fűszeres illat pedig elnyomja a kellemetlen szájszagot, és kellemes leheletet biztosít. Kellemetlen szájüregi problémák esetén, mint például a fogínyvérzés, a fogínygyulladás vagy fogfájás, az arak nedvét nagyobb koncentrátumban öblögetésre és gargarizálásra is használják. A növény nedvének gyógyhatásait már laboratóriumi tesztek is igazolták, és számos fogkrém gyártó használja ezt adalékanyagként.30

4.2. Öltözködés A nők öltözékének elsősorban praktikusnak és hasznosnak kell lennie. Fontos, hogy enyhítse viselője számára az időjárás okozta kellemetlen hatásokat, mint például a túl erős napsütés vagy a hideg szél. Ezen kívül feltétlenül kényelmesnek kell lennie, hogy semmiféle akadályt ne okozzon a mozgásban. Ez azért is fontos, mivel egy igazi hívőnek napjában ötször kell imádkoznia, és a szertartás összetett testgyakorlatot is tartalmaz. A ruha nem lehet kényelmetlen, mert ez esetben elvonná az őt viselő nő figyelmét az imavégzésről. Míg az európai textilipar évszázadok óta arra törekszik, hogy ruhadarabjai minél jobban hangsúlyozzák a nő alakját, a muzulmánok pont az ellenkezőjét teszik. Nagyon fontos, hogy a nő arcán és kezén kívül az összes testrészt megfelelően elrejtse a kíváncsi szemek elől. „És mond a hívő nőknek, hogy süssék le a tekintetüket és ügyeljenek a szemérmükre és ne mutassák a díszeiket, csupán azt, ami látható és kendőzzék el ruhakivágásukat és ne mutassák a díszeiket…” (24:31) A nő alakjának takarása azért szükséges, hogy ne hívja fel magára a férfiak figyelmét. Ha egy fiatal leány csinosan jelenne meg az utcán, akkor a férfiak könnyen kísértésbe esnének ösztöneikre hallgatva, a nő pedig nem kívánt zaklatásnak lenne kitéve. A Korán itt következő sorai pontosan meghatározzák, hogy kik azok a férfiak, akik előtt otthoni öltözékben is megjelenhet, amely már nem takarja egész testét. „…, kivéve férjüknek, atyjuknak, apósuknak, fiaiknak, férjük fiainak, fivéreiknek, fivéreik és leánytestvéreik fiainak, asszonyaiknak, a (rabszolganőknek), akiket a jobbjuk

30

Dr. Kinan Mohamed: A sziwak Új gondolat, második évfolyam 2. szám (2004. július) 46. oldal

47

birtokol, férfiszolgáiknak, akikben (már) nincs (nemi) vágy, és a gyermekeknek, akik még nem tudnak semmit a nők szemérméről.” (24:31) A női testet fedő fátyol egyik legfontosabb célja, hogy eltakarja a fiatal leány vagy asszony természeti szépségét. A Korán az idősebb nők számára azonban engedményt tesz, azaz lehetőséget nyújt számukra, hogy megszabaduljanak fátyluktól. Ezt azért engedi meg, mert idősebb korban a fátyol viselése és kezelése gondot okozhat, akadályozhatja a már amúgy is nehezen mozgó asszony kézmozdulatait vagy járását. Az idősebb nők a fátyol elhagyása után azonban nem viselhetik ékszereiket, nem cicomázhatják magukat, és nem viselkedhetnek kihívóan. „Azoknak a nőknek, akik túl vannak a változás korán és nem remélhetnek már házasságot, nem róható föl vétkükül az, ha leteszik a (külső) ruháikat, úgy, hogy (közben) nem hivalkodnak a díszeikkel. Ám jobb nekik, ha megtartóztatják magukat.” (24:60)

13. Csadort viselő iráni női csoport

A mi európai szemünknek talán teljesen egyformának tűnnek a különböző ruhadarabok, pedig méretűk, színük és eltérő díszítésük miatt számtalan fajtát különböztetnek meg a muzulmán asszonyok. A nálunk talán legtöbbet emlegetett öltözék a csador, ami Iránban vált általános viseletté. A szabása hihetetlenül egyszerű, mivel egy nagy fekete anyagdarabból áll az egész, amelynek alakja kiterítve egy nagy négyszöghöz vagy egy félkörhöz hasonlíthat leginkább. A nőnek csupán az arca látszik ki belőle, mivel a kezeinek sincs rajta kijárat. Elől nyitott, de nincsenek rajta se gombok, se más összefogásra alkalmas eszköz, ezért azt belülről az asszonyok kezükkel fogják össze, mint az a fenti képen is látszik. Az arcfátyol viselését az iszlám szabályok nem írják elő, és nem is tiltják. Ha valaki arcát is takarni szeretné, akkor hordhat niqábot, amelyből csak szemei, esetleg homloka 48

és valamennyire arcorri része látszik ki. Az arcfátyol másik változata a burka, amely már a szemeket is takarja. A burka szemnél található része ritkább szövésű anyagból készül, hogy az illető hölgy könnyebben lásson ezen keresztül. Néha ez a sűrű rácsos anyag darab lehúzódik egészen az orrig, hogy a légzést is megkönnyítse.

14. Niqáb és Burka viselet

A beduin asszonyoknál általában a szemeket nem takarja semmi, csupán az orr mentén a niqáb és az arcfátyol rész össze van kötve. Ez a megoldás könnyebbé teszi a látást egy burkához képest, ugyanakkor kevesebbet enged láttatni, mint egy átlagos niqáb, mivel ez esetben tényleg csak a szemek látszanak ki. Természetesen, mint minden ruhadarab az arcfátyol is számtalan formában létezik. A tunéziai berber asszonyoknál például megfigyelhető, hogy a színes fátyol eredetileg nem takarja az arcukat. A fejükről két oldalt lelógó kendőt azonban szájukba veszik, ennek következtében arcukból annyi látszik ki a színes lepel alól, mint egy átlagos niqáb-ból.

15. Hidzsáb, Al-amira és Shayla viselet

A franciaországi tüntetések során közismerté vált hidzsáb csupán a nő haját és a nyakát takarja el. Az al-amira és a shayla ennek két részes nagyobb kiterjedésű változatai. Mindkettőnek az alapját egy kisebb fejfedő képezi, amely lefogja a hajat, hogy az nehogy véletlenül kilógjon a nagyobb méretű fátyol mellett. Az al-amira alakja

49

egy egyenes csőhöz hasonlít, és vállig ér, míg a shayla háromszög alakú, és a vállakat is takarja.31

16. Dzsilbáb és abaya viselet 1.

17. Dzsilbáb és abaya viselet 2.

A legközismertebb alapruhadarab a dzsilbáb, amely alatt már általában csak a fehérnemű található. A dzsilbáb leginkább egy zárt, hosszú ujjú, bokáig érő bő otthonkához hasonlít, mint az a fenti képen is látszik. Ebből a ruhadarabból viselőjének csak lábfeje, keze és feje látszik ki. Ennek nyitott változata az abaya, amely záródhat elől függőlegesen vagy átlósan. Az abaya több rétegből is állhat, és ez esetben a feltekerés során különböző pontokon rögzíthető díszes kapcsokkal. A nyugatibb arab országokban előfordul, hogy a nők csupán ezen ruhadarabok valamelyikét öltik fel az utcára, és már fejkendőt se hordanak hozzá kiegészítőként. A kevésbé vallásos családok tinédzser leánygyermekei pedig gyakran az európai divatnak megfelelő ruhadarabokat hordanak az utcán. Arra azért a fiatalabb generációk is ügyelnek, hogy lehetőleg bokától nyakig, illetve csuklóig minden megfelelően takarásban maradjon. Egy mélyebb dekoltázs vagy egy kivillanó köldök könnyen rendőri intézkedést vonhat maga után. 31

Petit lexique des différents voiles islamiques http://lebleu.bleublog.ch/files/images/2007/4/mob90_1177930666.gif (2007.10.18. 17:15)

50

Talán a legszemrevalóbb tradicionális öltözék az eredetileg férfiak által hordott kaftán. A honfoglalás korában a magyaroknál is közkedvelt volt ez az öltözék, mivel kényelmes és praktikus viselet. Ennek a ruhadarabnak már csupán a szabása is tele van eleganciával, és kellőképpen kiemeli viselője nőies alakját. Felhajló részei, szegélyei és öve pedig végtelen lehetőséget szolgáltatnak a díszítésre. A ruhákat hímzésekkel, gyöngyökkel, színezéssel díszítik a nő regionális hovatartozásának és vagyoni helyzetének megfelelően. A ruhák anyaga is társadalmi osztályonként eltér, lehet selyem, bársony, szatén, brokát vagy akár lenvászon is. Természetesen a fátylak alatt viselt ruhák milyensége is különbözik: lehet, hogy csak egy egyszerű otthoni dzsilbáb van alatta, de előfordulhat az is, hogy valamelyik igen drága párizsi divatház legújabb kollekciójának egyik ruhakölteménye kerül elő a fekete lepel alól. Mivel a nők elsősorban férjüknek öltözködnek és szépítkeznek, ezért a férfi ízlése nagymértékben meghatározza, hogy mi található a fátyol alatt. Sok esetben a férfi felülbírálja a nő által felvett ruhadarabokat, ha az el akarja hagyni a lakást valamilyen okból. Ezért számos öltözéket a nő kizárólag férje örömére a négy fal között tud felvenni, vagy a saját házában rendezett összejöveteleken. Az ünnepi és különleges alkalmakra természetesen más ruhát öltenek fel a nők, mint a hétköznapokon. Aki megteheti külön imaruhát tart, és ezt semmilyen más célra nem veszi fel, hogy fölöslegesen ne koszolódjon. Ennek a ruhának a színe általában fehér vagy valamilyen más világos szín, ami szintén a tisztaságra utal.

18. Marokkói kaftán

19. Algériai esküvői ruha

51

Az egyik legjelesebb alkalom, amelyre illik valamilyen rendkívüli ruhát beszerezni az esküvő. Minden család igyekszik kitenni magáért, hogy a menyasszony a lehető legpompásabb ruhakölteményben tündököljön a várva várt napon. Nagyon fontos, hogy elsőre jó benyomást keltsen a vőlegényben. Ezét még a szegényebb családok is minden tőlük telhetőt megtesznek, ha mást nem, a gazdagabb ismerősöktől kérnek kölcsön egy alkalomhoz illő ruhadarabot. Az esküvői ruha nem feltétlenül fehér, sőt a rokonok inkább a mennyasszonynak jól álló színt igyekszenek kiválasztani, amelyet különböző gyöngyök és aranyszálas hímzések díszítenek. Országonként és régionként változik, hogy a lélegzetelállító menyasszonyi ruhát mennyire takarják el. Például Szaúd-Arábiában rajta marad a fekete vagy színes fátyol egészen addig, amíg vissza nem vonul ünnepelni a nők körébe, míg Tunéziában már csak a hagyomány kedvéért takarja magát a már mindenki által megcsodált menyasszony egy fehér vagy díszes lepellel, amely szinte semmit sem takar. i esküvői ruha

A nyugati hatásnak köszönhetően ma már sajnos a tradicionális esküvői ruhák közül is a fehér a legkedveltebb. Már sok arab nagyvárosban találkozhatunk az európai esküvői ruhaszalonokhoz hasonló boltokat, amelyek egy az egyben a nyugati divatnak megfelelő fehér modelleket sorakoztatják fel.

20. Esküvői arany ékszer kollekció (fejdísz, fülbevaló, collier, ruhatű, öv)

A ruhákhoz természetesen megfelelő ékszert is hordanak a hölgyek. Egyik ismerősöm egyszer nagyon jól megfogalmazta az arab nők ékszereire vonatkozó nagy igazságot: „Lehet, hogy csak egy van rajta, de az olyan, hogy mindenki megcsodálja”. A muzulmánokra általában más téren sem jellemző a habzsolás. Egy átlagos család asszonyának ékszeres dobozában valószínűleg nem fogjuk bizsuk vagy vékony aranyláncok tucatját találni. Sokkal inkább egy tekintélyes súlyú drágaköves arany

52

nyakláncot fog rejteni a doboz mélye a hozzá illő fülbevalóval, karkötővel és gyűrűvel, amelyeket a kivételes alkalmakra ölthet fel. A nő által viselt ruháknak és ékszereknek nagyon fontos szerepe van a muzulmán közösségben, mivel arról a férj gondoskodik. A nő megjelenéséből rögtön következtetni lehet a férj anyagi helyzetére, és arra hogy hogyan bánik a családjával. Az iszlám világban a férj éppen ezért igyekszik feleségét szép és drága holmikkal megajándékozni. Ezzel egyfelől örömet szerez feleségének, és elősegíti a családi béke fenntartását, másfelől pedig növeli saját jó hírét, mivel az asszony örömében mindenkinek elmeséli, hogy milyen rendes ember az ő férje, hisz jó muzulmán módjára gondoskodik róla.

4.3. Elvárt viselkedés A nők becsületének megőrzése nagyon fontos az apák és férjek számára, mert az hozzátartozik az egész család hírnevéhez. A lakáson belül a nők számára általában külön szobát vagy szobákat tartanak fenn, ahova csak a gyermekek illetve más, velük házasságra nem alkalmas közeli férficsaládtagok léphetnek be. Itt védett helyen vannak, fátylukat nem kell viselniük. A vendégeket és egyéb látogatókat a lakás egy másik ettől elzárt szobájában fogadják, és a női lakrészbe nem nyerhetnek betekintést. A szülők kötelessége, hogy a leány- és fiúgyermekeket még a pubertáskor előtt szétválasszák. A nők nem tartózkodhatnak egyedül egy olyan férfival, aki nem közeli rokonuk, azaz velük házasságra képes fél. Férfival csak úgy találkozhatnak, ha jelen van a nő valamely közeli férfi rokona. A nőknek kerülniük kell az idegen férfiakkal való érintkezést, nehogy felszítsák bennük a szexuális vágyat. Ez különösen fontos abban az esetben, ha valamilyen okból férfiaknak és nőknek egy szobában vagy egy ágyban kell aludniuk. Ha a nőknek valamilyen okból el kell hagyniuk a lakást, akkor nem kelthetnek feltűnést. Az utcán járva szinte észrevétlennek kell maradniuk, hogy a lehető legkevesebb férfi figyeljen fel jelenlétükre. Ruházatuk nem lehet túl feltűnő vagy hiányos, mert az esetleg a férfiak durva közeledését vonhatja maga után. „Próféta! Mondd a feleségeidnek, a leányaidnak és a hívők feleségeinek, hogy borítsák az orcájukra köntösük egy részét! Így érhető el leginkább az, hogy elismertessenek és ne zaklattassanak” (33:59) 53

Ékszereikkel vagy mozdulataikkal nem kelthetnek szándékosan zajt, hogy felfigyeljenek rájuk. Illatszert és parfümöt se használhatnak a nők, ha elhagyják otthonaikat, mert az úgyszintén megzavarhatja a férfiak viselkedését. Ha pedig tömeg van az utcán, akkor ajánlatos az út szélén haladniuk, hogy minél kevesebb férfi figyeljen fel rájuk, vagy érjen hozzájuk. „És nem szabad a lábukkal dobogni, nehogy kitudódjék az elrejtett díszük.” (24:31) Nem viselhetnek erős sminket az utcán, és semmi esetre se igazíthatják ki már meglévő arcfestésüket.32 Tekintetüket amennyire csak tehetik, le kell sütniük, hogy nézésük össze ne akadjon az utcán található férfiakéval. A férfiak sem bámulhatják az utcán haladó asszonyokat, nem nézhetnek utánuk, és nem faggathatják feleségeiket, hogy ki hogyan néz ki a lepel alatt. „Mondd a hívő férfiaknak, hogy süssék le a tekintetüket és ügyeljenek a szemérmükre! Ez illendőbb nekik!” (24:30)

21. Szolidan festett női arc

A nők az elmúlt évszázadok során rengeteg praktikát dolgoztak ki, és adtak tovább generációról generációra, hogy az iszlám szabályait szem előtt tartva, miként fejezhetik ki mégis egyéniségüket a fekete lepel alatt. A ruhák dekorálása mellett nagy figyelmet fordítanak a kézápolásra, valamint az arc- és szemfestésre. Szinte ez az egyetlen lehetőség, hogy büntetlenül hívják fel magukra a figyelmet. A bétellevél állandó rágása vérvörössé varázsolja a nők ajkát, a szemüket pedig fekete vagy barna festékanyagokkal művészien festetik ki. A szépre szedett szemöldökök, hosszú dús szempillák és az árnyaltra festett szemek pedig szinte minden férfit megigéznek.

32

Schunk Áisa: Viselkedési szabályok nőknek Új gondolat, második évfolyam 1. szám (2004. január) 34. old.

54

4.4. Mi az, ami tilos? A muzulmánok számára nagyon fontos, hogy mindig rendelkezésükre álljon a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer. Az igényesen elkészített ételek elnyerik tetszésüket, és ennek hangot is adnak. A rossz ételt viszont nem illik szidni, inkább tapintatosan meg kell próbálni visszautasítani, ha valóban ehetetlen számunkra. Az alapanyagokat általában a férfiak szerzik be a közeli piacokon, és gyakran besegítenek feleségüknek a főzésben is, ha módjukban áll. A Korán szigorúan tiltja a szeszes italok fogyasztását. Az ittas állapot és az alkoholizmus rossz hatással van a társadalomra. Az alkohol fogyasztása eltompítja az elmét, és ez balesethez vezethet, valamint olyan dolgokat cselekedhetnek fogyasztói, amelyet józan ítélőképességgel sosem tennének. Az alkoholizmus akár a család felbomlását, és a vagyon teljes elherdálását is okozhatja, amely veszélyezteti a gyermekek létbiztonságát. Sütemények és más ételek ízesítéséhez se használnak szeszt, így például az általunk jól ismert sütő rumot sem. „Kérdeznek téged a borról és a szerencsejátékról. Mondd: „Súlyos vétek van bennük, és néha valamelyes hasznára is vannak az embernek. A belőlük fakadó vétek azonban nagyobb a hasznuknál.”” (2:219) Szem előtt kell tartani, hogy a Korán szigorúan tiltja a sertéshús fogyasztását is. Az elmúl évtizedekben végzett tudományos kísérletek kimutatták a sertéshús fogyasztásának negatív hatásait. A sertéshúsban a zsiradék beépül a szövetekbe, ezért azt nem könnyű elválasztani a színhústól, mint például a birkahús vagy a csirkehús esetében. A sertéshús emiatt hamar romlásnak indul, és ételmérgezést vagy szimpla hasmenést okozhat, amely azonban nagy mennyiségű folyadékvesztéssel jár. A sivatagban viszont csekély mennyiségű ivóvíz áll rendelkezésre, így akár halált is okozhat a romlott sertéshús fogyasztása.33 Több déli országban még napjainkban is nagyméretű lavórokban házilag szárítják a húst. Az így megszáradt húsdarabkákat hűtés nélkül is még hosszú ideig fel tudják használni a főzéshez. Ez disznóhússal a sivatagi melegben kivitelezhetetlen lenne. A disznóhús kiváló telepet biztosít a baktériumok szaporodásához, és fogyasztása nagymértékben növeli bizonyos betegségek kialakulásának esélyét (pl. influenza, 33

Dr.Hans-Heinrick Reckeweg: Sertéshús és egészség – Sertéshúsban lévő kóranyagok http://www.denesotto.hu/cikkek/tel-s-mreg-az-asztalunkon (2007.11.25. 21:30)

55

különböző fekélyek).34 Az Arab-félsziget éghajlata egyébként is jóval kedvezőbb a birka- és tevetenyésztés számára. Az iszlám számos ragadózó állat húsának a fogyasztását is tiltja (pl. tigris, hiéna, sólyom). Sok muszlim szem előtt tartja az állatok levágására vonatkozó parancsokat. A húsboltok ajtaján vagy kirakatában éppen ezért gyakran feltüntetik, hogy az adott üzletben a vallási előírásoknak megfelelően elkészített húst árulják-e. Az esküvőkön és más vallási ünnepeken szokás tevét vagy birkát áldozni. Ekkor elvágják az állat nyaki főütőerét, és kivéreztetik, mivel az iszlámban a vér fogyasztása is tilos. Az így kapott húst pedig valamely helyi recept szerint készítik el. „Tilalmas nektek a döglött állat (húsa), a vér, a disznóhús és aminek (a levágásakor) máshoz fohászkodnak mint Allah; a megfojtott, az agyoncsapott, a (zuhanás miatt) halálrazúzódott, a (más állattól) felöklelt, a vadállatoktól szétmarcangolt (állatok húsa) – kivéve ha (még nem szenvedtek ki és) ti vágjátok le azokat -, és az, amit áldozati kövön vágtak le…” (5:3) Az arab országokban a leggyakrabban birkahúst fogyasztanak, és annak elkészítésére több száz recept létezik az országok és régiók sokszínűsége miatt. Teljesen változó a köret mennyisége és milyensége; valahol csupán helyi kenyérfélét adnak mellé, de néhol ízletes salátát vagy ízletes tésztát is kaphatunk kísérőnek. Arra azonban mindenféleképpen számítani kell, hogy az arab ételek jóval fűszeresebbek, csípősebbek, mint mondjuk egy francia konyhai remekmű. A magyar konyha erős ízesítésétől nem nagyon térnek el a főételek, viszont a sütemények sokkal édesebbek mint nálunk. Ez annak köszönhető, hogy az édességek elkészítéséhez rengeteg mézet és magvat használnak (pisztácia, szezámmag). Az elkészült ételeket és italokat nem lehet arany vagy ezüst edényekben tálalni. Szigorúan tilos balkézzel nyújtani valamit a mellettünk ülőknek vagy keresztbe átnyúlni előttük. Mindig be kell érni, azzal ami, a hozzánk legközelebb eső tányér felénk eső részén található. Az ételek jellegéből adódóan könnyen betartható az a szabály is, miszerint jobb kézzel kell szánkba helyezni az ételt, annak is lehetőleg három középső ujjával.35 34

Dr.Hans-Heinrick Reckeweg: Sertéshús és egészség – A probléma megoldása http://www.denesotto.hu/cikkek/tel-s-mreg-az-asztalunkon (2007.11.25. 21:30)

35

Abu Dávúd: Az étkezés szabályai Új gondolat, második évfolyam 1. szám (2004. január) 34. oldal

56

Az alkohol és sertéshús fogyasztás mellett tilos más toxikus anyagok élvezete is. Országonként változik azonban, hogy mekkora szigorral tiltják ezen anyagok előállítását, importját, exportját és fogyasztását. Azokban az országokban, ahol az iszlám törvények uralkodnak, a tilalom nemzeti szinten kerül bevezetésre, mint például Iránban, Szaúd-Arábiában vagy Kuvaitban. Ezeken az államokban az említett termékek birtoklása akár életfogytiglani börtönbüntetéssel vagy halálbüntetéssel is járhat. Ezzel szemben vannak olyan muzulmán országok, mint például Tunézia, ahol nem büntetik se a disznóhús, se az alkohol fogyasztását, csupán a 3,3 dl-es csökkentett alkohol tartalmú „sörökkel” próbálják meg nehezebbé tenni az ittas állapot elérését. Annak ellenére, hogy a cigaretta is toxikus anyagnak minősül, az arab férfiak rengeteg cigarettát szívnak el, valamint gyakran használják ennek kellemes illatú változatát, a vízipipát, azaz sísa-t. A férjnek a felesége és a gyermekei illetve más nők jelenlétében nem illik rágyújtani. Elviekben az asszonyoknak szigorúan tilos a dohányzás, a különböző összejöveteleiken a férfiakat kirekesztve mégis dohányoznak. Ha muzulmánokhoz megyünk vendégségbe, kezdetben nagy fejtörést okozhat, hogy mit is vigyünk ajándékba a házigazdának. Mint láttuk, az európai szokásoktól eltérően nem vihetünk egy üveg kiváló vörösbort vendéglátónknak és egy nagy csokor virágot a házi asszonynak. A feleség gyakran elő se jön, ha férfi vendégek vannak a lakásban, és illetlenség holléte felöl érdeklődni, ajándékot küldeni neki. A keleti kultúrában kedveltek a díszes, számunkra már giccses ajándékok. Ha azonban könnyen szeretnénk megoldani ezt a kérdést, elég, ha veszünk egy nagy doboz különleges édességet, esetleg egy adag szépen csomagolt pirospaprikát. A különböző ízesítésű cukrok is nagy szeretetnek örvendenek kellemes ízük és illatuk miatt. Nagy sikert arathatunk pár zacskónyi ízlésesen újracsomagolt Negro-val, ami mentolos hatása miatt biztosan mindenkinek ízleni fog. Ezen kívül még nagyon kedveltek az illatos holmik, így ha valami komolyabb ajándékkal akarunk kedveskedni, vehetünk például egy gravírozott tollat illatosított patronnal. A legkedveltebb illat a tömjén, a kámfor, a mirha, az ámbra, a mósusz és a rózsa illat, de szeretik a fűszernövények (vanília, ánizs) és citrusok (citrom, narancs, grépfruit) illatát is.

57

5. Öröklés: és mit örököl a nő? Az iszlám szabályai többek között tartalmazzák az örökléssel kapcsolatos jogokat is. A vallási törvények rendelkeznek a közösség elhalálozott tagjainak tulajdonáról. Az elhunyt jogait és javait előre meghatározott arányok szerint osztják el a közeli illetve távoli hozzátartozók között. Az Iszlámban kétféle mód van az elhunyt családtag vagyonának elosztására. Létezik egyfelől a személy vagyonának a törvények által kötelezően előírt arányban történő felosztása, másfelől az egyénnek lehetősége van végrendelet írására, amelyben vagyona egy részéről saját belátása szerint rendelkezhet. A törvényes örökösöknek nincs szükségük rá, hogy az elhunyt végrendeletében említse őket, mivel automatikusan a vallási szabályok által meghatározott részét öröklik az elhunyt vagyonának. Az azonos szintű családtagok azonos részt kapnak az örökségből, így például egyik fiú se kaphat se többet, se kevesebben apja örökségéből mint idősebb vagy fiatalabb fivérei. A végrendeletben éppen ezért csak olyan személyek lehetnek a kedvezményezettek, akik egyébként semmit nem örökölnének az elhunyt vagyonából. A megboldogult vagyonának mindenek előtt a temetési eljárást kell fedeznie, így a ceremóniát és a szükséges kellékeket. Az ezek után fennmaradt vagyonból van lehetőség az elhunyt adósságainak kifizetésére. Ha a vagyon nem elég a hitelezők minden követeléseinek fedezésére, akkor az összes fennálló adósságot ugyanakkora arányban kell csökkenteni. A végrendelet végrehajtására csak ezután kerül sor. A muzulmán vagyonának egy harmadáról végrendelkezhet, a maradék kétharmad pedig a családtagjait illeti.36 A férj vagy a feleség, a szülők és a gyermekek az elsők az öröklési ranglétrán, nekik mindenféleképpen részesülniük kell az örökségből. A testvérek és a távolabbi rokonok, mint például a nagynénik, nagybácsik és unokatestvérek, csak abban az esetben örökölnek, ha nincsenek a megboldogultnak közelebbi családtagjai. „Mindenkinek kijelöltünk olyan (távolabbi) vérrokonokat (mawali), akik (jogosultak arra az örökségre), amit hátrahagynak a szülők, a közeli rokonok, s azok, akikkel esküvel pecsételt kötés fűz össze benneteket. Adjátok ki nekik az ő részüket!” (4:33) A Próféta eltörölte a más vallású rokonok öröklési jogát. Még a férj felesége vagy más közeli hozzátartozói sem örökölhetnek automatikusan semmit, ha nem 36

Jany János: Klasszikus Iszlám jog – Joggyakorlat – Öröklés jog – 2. 1. Alapelvek – A hagyaték (345-346. oldal) Gondolat Kiadó, Budapest (2006)

58

muzulmánok. A férj viszont még halála előtt végrendeletében vagy halálos ágyán feleségének illetve más közeli nem muszlim rokonainak adományozhatja vagyona egy részét. Ez a fajta öröklési mód érvényesnek számít, és az így megnevezett örökösöknek meg kell kapniuk a haldokló által rájuk hagyott javakat. Az örökségből a nem muszlimokon kívül kizáródnak még azok a személyek is, akik esetleg részt vettek az örökhagyó meggyilkolásában, valamint nem jár rész a hagyatékból a rabszolgáknak sem.37 A Korán sorai pontosan meghatározzák, hogy melyik rokonnak pontosan mekkora rész jár az örökségből. Az egyes családtagok által örökölhető vagyon pontos nagyságának meghatározása viszont néha csak rendkívül összetett matematikai képlettel fejezhető ki. Az örökösök számának és rokoni kapcsolatának függvényében a különböző esetekben ugyanis mindig más és más hányadok kombinációjával kell dolgozni (felek, harmadok, negyedek, nyolcadok stb.), így végtelen számú megoldás képzelhető el a vagyonfelosztásra. Az alapelvek szerint megállapítható, hogy a nők általában a felét öröklik annak, amit a velük azonos szinten elhelyezkedő férfi rokonoknak jár. Ennek a kialakulása arra az egykori társadalmi környezetre vezethető vissza, amelyben a férfiaknak kell gondoskodnia az ellátás nélkül maradt női rokonokról is. Ha egy férfi örököl, az a családi vagyon részét képezi, abból részesül felesége, gyermekei és a többi általa támogatott női családtag is. Ha viszont a nő örököl, az teljes egészében a saját vagyonának részét képezi, senkivel nem köteles megosztani. A leánygyermek ennek megfelelően csak a felét örökli szülei után annak, amit fivére kap. Ha nincsen fivére, akkor a teljes vagyon felét kapja meg. Ha pedig nincsen fivére, de vannak leánytestvérei, akkor a leányok a szülői vagyon kétharmadát öröklik, amit igazságosan kell elosztaniuk egymás között. A házastárs öröklési joga az első helyen áll. Kizárólag a férjet vagy a feleséget megillető rész kifizetése után lehet kiadni a többi családtag örökségét is. A házastársat senki nem zárhatja ki az őt megillető örökségből, és ő se zárhat ki senkit. A nő ez esetben is a felét örökli annak, amit a férje örökölne ő utána. A férj felesége vagyonának felét örökli, ha az asszony gyermek nélkül halna meg. A feleséget viszont a férje vagyonának egynegyede illeti meg. Ha azonban az elhunyt házastárs gyermeket hagy

37

Muhammad Hamidullâh: Introduction au système économique islamique - Héritage et testaments Forrás: http://www.islamophile.org/spip/article1326.html (2007.10.18. 19:25)

59

maga után, akkor ez az örökség a felére csökken mind a férfi mind a nő esetében. Tehát a nő férje vagyonának egy nyolcadát, míg a férfi felesége vagyonának egy negyedét örökli. „Titeket illet a fele annak, amit feleségeitek örökül hagytak, akkor, ha nincs nekik gyermekük. Ha van gyermekük, akkor hagyatékuk egynegyede illet meg benneteket. Mindez az általuk meghagyott (egyéb) hagyatkozás, vagy (valami őket terhelő) adósság (kifizetése) után. A feleségeiteknek pedig a ti hagyatékotok egynegyede jár, ha nincs gyermeketek. Ha van gyermeketek, akkor a hagyatékotok egynyolcada jár nekik. (Mindez) az általatok meghagyott (egyéb hagyatkozás, vagy (valami benneteket terhelő) adósság (kifizetése) után.” (4:12) Megfigyelhető néhány kivétel is, amikor a nő ugyanannyit vagy még többet is örököl, mint az azonos rokoni kapcsolatokkal bíró férfi. A szülők például ugyanakkora részt örökölnek gyermekük vagyonából, függetlenül attól, hogy az apáról vagy az anyáról beszélünk. A szülőanya gyermeke vagyonának egy hatodára jogosult, ha elhunyt gyermekétől van unokája. Ha az elhunytnak nincs gyermeke, akkor pedig a vagyon egy harmada illeti meg édesanyját. „Gyermekeitekre vonatkozóan Allah (eképpen) rendelkezik: A fiúgyermeket (az örökség elosztásakor) annyi illeti meg, mint amennyi két leánygyermek része. Ha csak nők vannak, (mégpedig) kettőnél több, akkor a hagyaték kétharmad része illeti meg őket; ha (csak) egy (nő) marad, akkor a fele. A szülőknek pedig, kinek-kinek egyhatod rész jár az örökségből, ha az (örökhagyónak) gyermeke van. Ha pedig nincsen gyermeke, s a két szülője örököl utána, akkor az anyját egyhamrad rész illeti meg. (Mindez) az (örökhagyótól) meghagyott (egyéb) hagyatkozás, vagy (valami őt terhelő) adósság (kifizetése) után.” (4:11) A közeli rokonok között pontosan meghatározott öröklési sorrend alakult ki. Először örökölnek a gyermekek, utána a szülők, majd az oldalági rokonok, azaz a testvérek. A közelebbi rokonok kizárják a távolabbi rokonokat az öröklésből. Így például, ha meghal egy gyermek, akkor apja örököl utána, és ezzel a nagyapa kizáródik az öröklésből. Ha viszont a nagyapa hal meg, akkor a fiának jár az örökség, és az unokája kimarad az örökség felosztásából.38 A leánytestvér ugyanannyit örököl fivére után, mint a 38

Jany János: Klasszikus Iszlám jog – Joggyakorlat – Öröklés jog – 2. 2. A koráni örökösök – relatív kizárás (348. oldal) Gondolat Kiadó, Budapest (2006)

60

fiútestvérek leánytestvérük elhalálozása esetén. A leányt testvére vagyonának fele illeti meg, ha az elhunytnak nincs más rokona, aki kizárná őt az örökségből (például gyermek). Ha viszont több leánytestvér örököl, akkor elhunyt testvérük vagyonának két harmadát igazságosan kell elosztaniuk. Itt is igaz az az alapszabály, hogy ha több testvér örököl az elhunyt után, akkor a férfiaknak a leányok örökségének kétszeresét kell megkapniuk. „Allah felvilágosítást ad nektek az oldalági rokonságról (kalala). Ha egy férfi meghal, és nincs gyermeke, és van egy nővére, akkor a fele illeti meg őt annak, amit (fivére) hátrahagyott. És (fordítva) a (fivér is) örököl tőle, ha nincs néki gyermeke. Ha két nővér van, akkor a kétharmada illeti meg őket annak, amit (fivérük) hátrahagyott. Ha (különböző nemű) testvérek (örökölnek), férfiak is, nők is, akkor a férfit két nő osztályrésze illeti meg.” (4:176) A féltestvérek is örökölhetnek az elhalálozott családtag után, amennyiben nincs olyan rokon, aki kizárná őket a hagyatékból. Ennek az öröklésnek azonban nagyon kicsi az esélye, mivel a közeli felmenő, lemenő rokonok és az édestestvérek is kizárják az öröklésből a csupán anyai vagy apai ági testvéreket. A féltestvérek nemüktől függetlenül egy hatod részt kapnak az örökségből. Ha többen vannak, akkor pedig ezen a részen kell igazságosan megosztozniuk. „Ha egy férfiról, vagy egy nőről a hagyaték oldalági rokonságra száll, s ha az (örökhagyónak) egy fivére vagy egy nővére van (anyai részről), akkor mindkettőjüknek (az örökség) egyhatoda jár. Ha (kettőnél) többen vannak, akkor (egyenlő) társakként osztozzanak az egyharmad részen. (Mindez) az (örökhagyótól) meghagyott (egyéb) hagyatkozás, vagy (valami őt terhelő) adósság (kifizetése) után. (Ennek során) nem károsodhat senki!” (4:12)

61

6. Válás, az egyik legelítélendőbb nyilatkozat A muzulmánok számára a válás az egyik legutálatosabb eszköz a házastársak között kialakult problémák megoldására. Az Iszlám csak is kizárólag olyan esetben javasolja a férj és a feleség végleges szétválasztását, ha valóban már minden más – a kapcsolatuk megmentésére tett – kísérlet kudarcba fullad. A rokonok és jó barátok kötelesek közbenjárni, hogy a feleket kibékítsék. Habár az iszlám világban engedélyezett a válás, az ezzel élők száma rendkívül kevés. „Ha féltek, hogy szakításra kerül sor közöttük, akkor küldjetek (hozzájuk) egy döntőbírót a (férj) családjából, egy (másik) döntőbírót a (feleség) családjából! Ha ők ketten ki akarnak békülni, akkor Allah megbékélést fog szorgalmazni közöttük.” (4:35)

6.1. A válás kezdeményezése A válás kimondása sok esetben kizárólag a férj joga. A feleség csupán javaslatot tehet férjének, hogy váljon el tőle. Az asszony esetleg valamely családtagot is felkérheti, hogy képviselje érdekeit, és beszélje rá a férjét a válásra. Ha a férj állapotában azonban nem várt negatív irányú szellemi, testi vagy erkölcsi változás következne be, akkor az asszony bírósághoz is fordulhat. A törvényes intézkedés során a nőnek olyan kárpótlást kell megítélni, amely a férje helyzetében bekövetkezett változások súlyosságával arányos. A válást a férj helyett a bíróság azonban ilyen esetekben se mindig mondhatja ki, legfeljebb igyekszik a nőnek a lehető legnagyobb elégtételt nyújtani a vallási törvények és a házassági szerződésben rögzített megállapodások alapján. Van néhány eset, amelyben viszont az asszonynak egyértelműen joga van egy újabb házasság megkötéséhez. Ilyen például a férj hosszabb időre történő hirtelen eltűnése vagy bebörtönzése, esetleg a nőt megillető tartásdíj megfizetésének hosszútávon történő visszatartása.39 A válás a férj és a feleség közös megállapodásával is megtörténhet, de ez általában a nő számára nem előnyös feltételeket tartalmaz. A leggyakrabban bevett szokás, hogy az asszony lemond hozománya egy részéről. Ezért cserébe a férje beleegyezik a válásba, és 39

Mohammed Amin Al-Midani: Le regard de l’Islam sur la famille Forrás: http://www.juragentium.unifi.it/fr/surveys/women/almidani.htm (2007.09.03 9:30)

62

a nő szabadon köthet újabb házasságot. A feleség akár a házassági szerződésben is kikötheti, hogy a férjéhez hasonlóan igényt tart a válás kezdeményezésének jogára. Napjainkban a még poligámiát engedélyező országokban a nők egyre gyakrabban ragaszkodnak hozzá, hogy ők legyenek férjük számára az egyetlen feleség. A házassági szerződésben éppen ezért kikötik, hogy a férj újabb házassága esetén, azonnali válási jogukkal élni kívánnak. „Ha egy asszonynak félnie kell attól, hogy férje rosszul bánik vele, vagy (huzamosan) elhanyagolja őt, akkor nem róható föl vétkükül, ha békés megegyezésre jutnak egymás között. A békés megegyezés jobb (a viszálykodásnál). Az (emberi) lélek (azonban) hajlamos a kapzsiságra.” (4:128) Miért csak a férjnek van joga a válás kimondásához? – tehetjük fel teljesen jogosan a kérdést. A férj az, aki megfizeti a hozományt (mahr), aki viseli a családfenntartásának anyagi terheit. A férfi vállalja az erkölcsi felelősséget a közösség előtt gyermekei, felesége és háznépe tetteiért. Tehát a férfi az, akit a házasság terhei a legjobban megviselnek. A válás kimondásával érvénybe lépnek a házassági szerződés erre az esetre vonatkozó bekezdései. Az asszonyt – akinek képviselői a szerződés megírásakor nyilván egy lehetséges szétválást is figyelembe vettek – jókora kárpótlás illeti meg. Ezzel szemben a férfinak nem jár semmi, és sok esetben felesége tartásdíját is még hosszú ideig fizetnie kell. A másik ok, amiért sokan ellenzik, hogy a nőnek joga legyen a válás kimondásához, az az érzelmi instabilitás. Megfigyelhető, hogy a nők sokkal könnyebben vesztik el józan ítélő képességüket és hidegvérüket, mint a férfiak. A férfiak sokkal jobban tudnak uralkodni az érzelmeiken. Ha nagyobb vita alakul ki egy nő és férje között valami jelentéktelen dolog miatt, a nő mérgében azonnal követelhetné a válást. Ezt persze később lenyugodva visszavonhatná. A férfit az így kialakult bizonytalan légkör viszont szörnyű kétségek közé taszíthatná, és felforgatná a család nyugodt légkörét.

6.2. Idda A házasság megszűnése után a feleség bizonyos ideig nem köthet újabb házasságot. Ezt a pár hónapot nevezzük idda-nak. Ennek a várakozási időnek az az egyik célja, hogy a születendő gyermekek apját pontosan meg lehessen határozni. Ha a szóban forgó 63

asszony megözvegyülés útján maradt magára, akkor a várakozási idő kicsivel több, mint négy hónap az újabb esküvő megkötése előtt. „Akiket Allah elszólít közületek és feleségeket hagynak hátra, azoknak (az asszonyoknak) várniuk kell négy hónapot és tíz napot!” (2:234) Természetesen a várandós asszonyoknak még tovább kell várnia, pontosan gyermeke megszületéséig, illetve a gyermekágyi vérzés megszűnéséig. A feleséget akár megözvegyülés, akár válás útján maradt egyedül, terhessége alatt megilleti az eltartás, amelyet eddig kapott férjétől. „Akik viselősek, azoknak a megszabott (várakozási) idejük annyi legyen, ameddig világra hozzák a terhüket.” (65:4) Az özvegyasszonyoknak rendesen meg kell tartaniuk a gyászt. Nem hordhatnak ékszereket, díszeket, színes ruhákat, nem is festhetik magukat, és illatszert se használhatnak. A rituális mosdást is kizárólag tisztálkodás céljából alkalmazhatják, nem szépségápolásért. A házat, amelyben férjük halála után még legalább egy évig joguk van tartózkodni, csak különös esetekben hagyhatják el. Az elvált asszonyt volt férjük rendszerint minél előbb igyekszik elküldeni apjukhoz vagy valamely férfi rokonukhoz, ha csak nem áll szándékában a nő visszafogadása.40 „Akiket Allah elszólít közületek és feleségeket hagynak hátra, azoknak kötelességük feleségük ellátásáról egy évre szólóan hagyatkozniuk – (lakhelyükről való) elűzésük nélkül!” (2:240) Az elvált asszony várakozási ideje körülbelül három hónap. Ez esetben azért van még fontosabb szerepe a várakozási idő pontos meghatározásának, mert amíg az le nem jár, férjének jogában áll visszafogadni volt feleségét. Tehát elsőbbséget élvez a többi férfival szemben, akiknek szándékában áll házasságot kötni elvált feleségével. Ez alatt az idő alatt ugyanúgy fizeti a tartásdíjat, mint a házasság előző hónapjaiban. Ha ez alatt a pár hónap alatt a férj elhalálozik, akkor az elvált feleség ugyanúgy örököl, mintha még érvényes lenne a házasság. „Az elvált asszonyoknak három havi tisztulást kell kivárniuk. Nem szabad eltitkolniuk azt, amit Allah (az előző házasság gyümölcseként) a méhükben teremtett – ha hisznek

40

La retraité légale de la femme veuve ou répudiée Forrás: http://www.aceiweb.org/idda.htm (2007.11.02 19:51)

64

Allahban és a Végső Napban. A férjeiket illeti meg a leginkább az, hogy ekkor visszafogadják őket, ha ők ki akarnak békülni…” (2:228) A férjnek a várakozási idő leteltével végleg le kell mondania volt feleségéről, ha csak nem hoz olyan döntést, hogy mégis megtartja őt. Ha a feleségre nem tart igényt, akkor meg kell neki adnia a házassági szerződésben válás esetére foglalt juttatásokat. Az asszonyt nem akadályozhatja meg ezek után újabb házassága megkötésében, és a házasságba bevitt vagyonából se tarthat meg semmit. „Ha elváltatok asszonyaitoktól és (ők kiszabott várakozási) idejüket elérték, akkor vagy tartsátok meg őket a megfelelő módon, vagy bocsássátok el őket megfelelően! Ne tartsátok vissza őket kényszerrel,…” (2:231)

6.3. A válás formái A házasságkötéshez hasonlóan a válás is nagyon egyszerű folyamat, és szintén több formája létezik. Mohamed próféta minden erejével azon volt, hogy csökkentse a válások számát. Az Iszlám előtti időben a férfi számára nem volt korlátozva a válások és házasságok száma. Ugyanattól a nőtől számtalanszor elválhatott, és újra elvehette. Ez a gyakorlat azonban állandó bizonytalanságban tartotta az asszonyt, és teljes mértékben férje jóindulatára volt bízva, hogy hányszor taszítja el magától. Csak a nagykorú, józan ítélőképességű férfi által kimondott válás az érvényes. Az ittas állapotban vagy felindultságból kimondott válás nem érvényes. Az Iszlám szabályai szerint egy férfi háromszor válhat el ugyanattól az asszonytól, a harmadik válás után már nem veheti el újra volt feleségét. A legelfogadottabb válási gyakorlat a taláq al-sunna. Ez esetben a férj egyszer jelenti ki válási szándékát, amit a megfelelő várakozási időszak követ. Ha a férj nem jelzi, ez alatt az időszak alatt, hogy feleségét vissza szeretné venni magához, akkor a várakozási időszak leteltével az asszony szabaddá válik. 41 „Ti hívők! A bor, a szerencsejátjék (maysir), az áldozati kövek (ansab), a nyilakkal történő sorshúzás (azlam) a Sátán förtelmes műve. Kerüljétek azt!” (5:90)

41

Introduction aux sourates du Coran (At-taláq) Forrás: http://www.islamophile.org/spip/article220.html (2007.11.02. 10:15)

65

A férj azt is megteheti, hogy a három hónapos várakozási idő alatt mindenegyes ciklusban kimondja a válást, majd visszavonja. A harmadik válás kimondásával az asszonyt végleg el kell bocsátania, mivel azt már nem teheti érvénytelenné semmilyen módon. Ha azonban a nő újra férjhez megy, és új férjétől is elválik, akkor visszatérhet korábbi férjéhez, aki harmadízben is kimondta a válást. „Ha a férfi (a feleségétől harmadszor) elválik, akkor az asszony (mint feleség) tilos a számára, amíg férjhez nem megy valaki máshoz. Ha az elválik tőle, akkor nem követ el egyikük sem bűnt, ha újra visszatérnek egymáshoz…” (2:230) Az első esetben három ciklus alatt a férj csak egyszer mondja ki válási szándékát, és megmarad az újraházasodás lehetősége. A második esetben viszont már ciklusonként egyszer jelzi elhatározását, ami sokkal drasztikusabb, mert ez esetben a várakozási idő végére a nőtől végérvényesen megválik férje. A taláq al-bid’a még ennél is gyorsabb eljárást biztosít a felek számára. Ennek keretében a férfi egymás után, akár egy mondatban is kimondhatja háromszor az „elválok” szót. Ez az eljárás jogilag ugyan a legtöbb országban elfogadott, mégis elitélendő a hívők szemében a nőnek ez a fajta hirtelen és visszavonhatatlan eltaszítása.42 Vita tárgyát képezi, hogy mi számit a válás visszavonásának. Egyesek szerint, ha a férfi a várakozási idő alatt feleségével újra házaséletet kezd vagy közeledik felé, az visszavonásnak számít. Mások szerint ez a cselekedet csak az ’idda meghosszabbítását vonja maga után, mivel a válást egyértelműen vissza kell vonni. A férfinak a várakozási idő leteltével egyértelműen kell arról nyilatkoznia, hogy megtartja-e mégis feleségét. „Ha az (asszonyok) elérték a kiszabott (várakozási) idejüket, akkor avagy tartsátok meg őket megfelelő módon, vagy váljatok el tőlük megfelelően. És kérjetek föl magatok közül két – igazságosságáról ismert – tanút tanúságtételre, és tegyetek tanúságot Allah színe előtt!” (65:2) A válás egyik kevésbé használt változata az ila’. Ez esetben a férj négy hónapig távol tartja magát feleségétől, amely egyes magyarázatok szerint megfelel a válásnak. Más nézetek szerint csak elég indokot szolgáltat rá, hogy végleg elválhasson az asszonytól.43 42

Jany János: Klasszikus iszlám jog – Joggyakorlat – 4.2.1. A válás kimondása a férj által – taláq al-bid’a (334. oldal) Gondolat Kiadó, Budapest (2006)

43

Jany János: Klasszikus iszlám jog – Joggyakorlat – 4.2.1. A válás kimondása a férj által – ila’ (335. oldal) Gondolat Kiadó, Budapest (2006)

66

„Azoknak (a házasembereknek), akik megesküdtek, hogy tartózkodnak a feleségüktől, négy hónapig kell várakozniuk. Ha (e négy hónap során) esküjüket semmisnek tekintik, akkor Allah megbocsátó, és könyörületes.” (2:226) Ha a férj házasságtörésre hivatkozik, hogy feleségétől elválhasson, akkor nem veheti vissza őt a per után. Mivel a házasságtörés igen súlyos vétség, és akár az asszony megkövezésével is végződhet, ezért ilyen esetben feltételezhetjük, hogy a férfi már egyáltalán nem érez szeretetet az adott nő iránt. Éppen ezért, ha a nő ártatlannak bizonyul az eljárás végén, nem veheti őt újra feleségül, mivel valószínűleg nem bánna jól feleségével.

67

Zárszó A muzulmán országok nagy részében már évek óta megfigyelhető a stagnáló vagy növekvő munkanélküliség. Az arab országok átlagos munkanélküliségi rátája jelenleg 15%-ra tehető. Ezért jobb jövőt remélve, egyre nagyobb számban vándorolnak ki a fiatal muszlimok ezekből az országokból. A kivándorlók főbb célországai vagy az olajtermelésből meggazdagodott más arab országok vagy a nyugat európai országok és az Amerikai Egyesült Államok. Európában elsősorban Franciaország, Anglia, Németország, Spanyolország, Hollandia és Belgium fogad nagyszámban muszlim bevándorlókat. A 3,5-4 millió muzulmán bevándorlónak köszönhetően Franciaországban már az Iszlám a második legnagyobb vallás. Németországban a 3 millió muzulmán vendégmunkásból legalább 2 millió a török nemzetiségű. Az európai szabályokhoz nehezen alkalmazkodó muzulmánok számának folyamatos növekedése pedig egyre komolyabb kihívásokat jelent mind a német, mind a francia állam számára. A harmadik legtöbb muzulmán vendégmunkást fogadó európai ország Anglia, a többi országba érkező emigránsok száma ezekhez az államokhoz képest, már jóval kisebb. A muzulmánok száma egész Nyugat-Európában mintegy 7-10 millióra tehető.44 A kelet-európai országokban az iszlám vallás jelenléte nagy részben a régmúlt évszázadok ottomán megszállásaira vezethető vissza. Számottevő muzulmán közösség elsősorban a Balkánon található, főleg Albánia, Bosznia és Bulgária területén. Az asszimiláció ezekben a keleti országokban nem okoz akkora problémát, mint nyugaton. Az újonnan bevándorló muszlimok száma jóval alacsonyabb, a meglévő iszlám közösségek és az eltérő vallású állampolgárok pedig már megfelelően alkalmazkodtak egymáshoz. Az iszlám mint láttuk egyre nagyobb teret hódít magának világszerte. A kiváló üzleti érzékkel megáldott arab fiatalok pedig könnyen érvényesülnek Európa és a világ fontosabb kereskedelmi kapcsolataiban. Jelentős karriert futnak be a kereskedelem különböző területein mint banki alkalmazottak, pénzváltók, ingatlankereskedők, étteremvezetők és akármilyen más bolt vezetői vagy tulajdonosai. Mindezért nagyon fontosnak tartom, hogy a hozzám hasonló külkereskedelmet tanuló hallgatók minél többet tudjanak erről az egyre jobban terjeszkedő vallásról. 44

L’Islam dans le monde aujourd’hui Forrás: http://education.france5.fr/islam/08enseignants/pdf/islam_dans_le_monde.pdf (2007.10.20. 21:30)

68

Hiszen a harmonikus együttműködéshez elengedhetetlen, hogy megértsük a muzulmánok gondolkodásmódját és szokásait, ezáltal azokhoz megfelelően tudjunk alkalmazkodni. Az iszlám rengeteg elméleti és gyakorlati tudnivalót tartalmaz, amelyeknek csak egy része került megemlítésre szakdolgozatomban. Ezek ismerete nélkül azonban esélyünk sincs, hogy egy váratlan helyzetben megfelelően viselkedjünk. Ez pedig könnyen az üzletkötés meghiúsulásához vezethet, vagy akár egy jelentős ügyfél esetleg befektetői kör elvesztéséhez is.

69

Irodalomjegyzék Internetes források: 1. Abdur-Rahman A. Al-Sheha: Islamic Perspective of Sex (Szex az Iszlám nézőpontjából) Fordította: Abdulrahman Daróczi Viktor http://www.iszlam.net/main.php?article=sex#_Ref141586768 2. Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin: A világ díszei – Gyermekszemlélet, gyermekkor a középkori iszlám világban http://kerikata.hu/publikaciok/text/vilagdis.htm 3. Droits et devoirs du mari et de l'épouse en Islam (A férj és a feleség jogai és kötelességei az Iszlámban) http://www.maison-islam.com/article.php?id=185 4. Guide sur femme, famille et Islam (Útmutatás a nőkről és a családról az Iszlámban) http://www.mpfef.gov.ml/Guide_sur_Femme_Famille_Islam.pdf 5. Dr.Hans-Heinrick Reckeweg: Sertéshús és egészség http://www.denesotto.hu/cikkek/tel-s-mreg-az-asztalunkon 6. Henna http://www.monmaghreb.com/henna2.htm 7. Introduction aux sourates du Coran (At-taláq) (Bevezetés a Korán szúráiba) http://www.islamophile.org/spip/article220.html 8. La retraité légale de la femme veuve ou répudiée (Az özvegy vagy az elvált asszony törvényes várakozási ideje) http://www.aceiweb.org/idda.htm 9. L’Islam dans le monde aujourd’hui (Az Iszlám a mai világban) http://education.france5.fr/islam/08enseignants/pdf/islam_dans_le_monde.pdf 10. L’Islam valorise la mère () http://abdelhay.over-blog.com/article-476763-6.html Major Religions of the World 70

11. Ranked by Number of Adherents (A világ legnagyobb vallásainak rangsora követőik száma szerint) http://www.adherents.com/Religions_By_Adherents.html 12. Mohammed Amin Al-Midani: Le regard de l’Islam sur la famille (Család az Iszlámban) http://www.juragentium.unifi.it/fr/surveys/women/almidani.htm 13. Muhammad Hamidullâh: Introduction au système économique islamique Héritage et testaments (Bevezetés az iszlám gazdasági rendszerbe – Öröklés és végrendelet) http://www.islamophile.org/spip/article1326.html 14. Petit lexique des différents voiles islamiques (Kis lexikon a különböző iszlám fátylakról) http://lebleu.bleublog.ch/files/images/2007/4/mob90_1177930666.gif 15. Terebess Ázsia Lexikon: Korán http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/koran.html Felhasznált irodalom: 1. A házastársak közötti együttműködés és párbeszéd A gondolat, második évfolyam 1. szám (2001. április) 25-26. old. 2. Abu Dávúd: Az étkezés szabályai Új gondolat, második évfolyam 1. szám (2004. január) 34. old. 3. A jó muszlim feleség tulajdonságai Új gondolat, második évfolyam 2. szám (2004. július) 40. old. 4. Abdu-l-’Adzím ibn Badawíj: Az ima – és minden, ami vele kapcsolatos Fordította: Karasszon Attila, Budapest (2001) 5. An-nawawij: Negyven hagyomány Palatinus kiadó (1998) 6. Anwar Aimen - Csiszár Anita - Kiss Enikő: Az Iszlám Magyarországon és Közel-Keleten MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest (2002) 7. Anwar Zsuzsa: Nők az iszlám, a keresztény és a zsidó vallásban (2. rész) A gondolat, második évfolyam 2. szám (2001. augusztus) 29. old. 8. Anwar Zsuzsa: Nők az iszlám, a keresztény és a zsidó vallásban (4. rész) A gondolat, negyedik évfolyam 8. szám (2003. április) 27. old. 71

9. Anwar Zsuzsa: Nők az iszlám, a keresztény és a zsidó vallásban (6. rész) Új godolat, második évfolyam 1. szám (2004. január) 35. old. 10. Anwar Zsuzsa: Nők az iszlám, a keresztény és a zsidó vallásban (7. rész) Új gondolat, második évfolyam 3. szám (2004. december) 34. old. 11. Anwar Zsuzsa: Nők az iszlám, a keresztény és a zsidó vallásban (7. rész) Új gondolat, második évfolyam 2. szám (2004. július) 39. old. 12. Goldziher Ignác: Az Iszlám Magvető könyvkiadó, Budapest (1980) 13. Jany János: Klasszikus iszlám jog Gondolat Kiadó, Budapest (2006) 14. Kéri Katalin: Holdarcú, karcsú ciprusok – Nők a középkori iszlámban Terebess kiadó, Budapest (2003) 15. Kéri Katalin: Nevelés ügy a középkori iszlámban Iskolakultúra kiadó, Pécs (2002) 16. Dr. Kinan Mohamed: A sziwak Új gondolat, második évfolyam 2. szám (2004. július) 46. old. 17. Korán (Simon Róbert magyarázatával) Helikon kiadó (1987) 18. Mohamed Al-Ghamqi: A beilleszkedés és a beolvadástól való félelem között

A gondolat, második évfolyam 1. szám (2001. április) 38. old. 19. Musa Ibrahim: A házastársak közötti jó viszony művészete A gondolat, második évfolyam 1. szám (2001. április) 38. old. 20. Muszlimok Európában Új gondolat, második évfolyam 3. szám (2004. december) 12-13. old. 21. Sasson, Jean: A fátyol mögött Gabo Könyvkiadó (2000) 22. Schunk Áisa: Viselkedési szabályok nőknek Új gondolat, második évfolyam 1. szám (2004. január) 34. old. 23. Sejk Mohamed Abdelhalim Hamid: Hogyan tedd boldoggá feleséged Új gondolat, második évfolyam 3. szám (2004. december) 36-37. old. 24. Sherif Mohamed: Jótanács férjeknek Új gondolat, második évfolyam 1. szám (2004. január) 37. old. 25. Tefszír: A szülők tisztelete A gondolat, negyedik évfolyam 8. szám (2003. április) 29. old. 72

26. Williaman Montgomery Watt: Az iszlám rövid története Akkord kiadó (2000)

73

Képjegyzék 1.

A világ főbb vallásainak megoszlása követőik száma szerint .............................. 7

2.

A keleti országok muzulmán lakosainak aránya................................................... 8

3.

A Korán egy oldala ............................................................................................... 8

4.

"Az Iszlámban a nő eltér a férfitól, de vele egyenlő" ......................................... 23

5.

"A szerényen öltözött nő olyan, mint egy gyöngy a kagylójában.".................... 26

6.

Fehér imaruhában a Korán fölött imádkozó kislány........................................... 39

7.

Koedukált osztályban tanuló általános iskolás muzulmán lányok...................... 40

8.

A wudú szabályos végzésének bemutatása......................................................... 42

9.

Egykori török fürdő ............................................................................................ 44

10.

Tunéziai henna-motívumokkal díszített női tenyerek......................................... 45

11.

Sziwak botocska ................................................................................................. 46

12.

Sziwak tartalmú fogkrém.................................................................................... 46

13.

Csadort viselő iráni női csoport .......................................................................... 48

14.

Niqáb és Burka viselet ........................................................................................ 49

15.

Hidzsáb, Al-amira és Shayla viselet ................................................................... 49

16.

Dzsilbáb és abaya viselet 1. ................................................................................ 50

17.

Dzsilbáb és abaya viselet 2. ................................................................................ 50

18.

Marokkói kaftán.................................................................................................. 51

19.

Algériai esküvői ruha.......................................................................................... 51

20.

Esküvői arany ékszer kollekció (fejdísz, fülbevaló, collier, ruhatű, öv) ............ 52

21.

Szolidan festett női arc........................................................................................ 54

74