„Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban”
Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar
Workshop 2014. Április 7. Szeged
VÍZHIÁNY A VAJDASÁGBAN – ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK
•
Földrajzi helyzete szerint a Vajdaság a mérsékelt kontinentális éghajlati övezetben helyezkedik el.
•
A csapadékellátás szempontjából a többéves átlag csapadékmennyiség (600 mm) alapján félszáraz térségek közé tartozik.
•
Az éghajlatra jellemző a csapadék A CSAPADÉK VÁLTOZÉKONY ÉS IDŐBELI ELOSZLÁSA (pl. 1999. – 850 mm, 2000. – 270 mm).
TÉRBELI
VÍZHIÁNY A VAJDASÁGBAN – ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK
•
A csapadékmennyiség havi eloszlása is változékony (átlagosan 82 mm júniusban, 32 mm februárban).
•
A legnagyobb problémát a csapadékmennyiség erős ingadozása okozza a vegetációs periódusban .
•
Nagy mennyiségű csapadék esetén gyakran belvíz jelentkezik, jelentős károkat okozva.
•
A kevés csapadék komoly szárazságot, aszályt idéz elő.
•
A gyakori vízhiányt a vegetációs periódusban a nyári magas hőmérsékletek idézik elő. Ilyenkor a legkifejezettebbek a párolgás és az evapotranspiráció.
HIDROTECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK
• Vajdaság az utóbbi két évszázadban a hidrotechnikai beavatkozások által megváltoztatta természeti arculatát – mocsaras, árvizes vidékből Európa egyik legnagyobb termővidéke lett. • A nagyobb, szervezett hidrotechnikai munkálatok a 18 században kezdődtek meg és a 20 század második felében fejeződtek be a Duna-TiszaDuna csatornarendszer kiépítésével.
A DUNA-TISZA-DUNA CSATORNARENDSZER
• A Duna-Tisza-Duna csatornarendszer a vízgazdálkodási problémák átfogó és sokoldalú megoldása céljából lett tervezve. • 1977-ben lett kiépítve • A fő csatornarendszer 649 km (abból 600 km hajózható) • A mellékcsatorna rendszer 22 000 km hosszú
26 gát, 16 zsilip, 6 szivattyú telep, 159 szivattyú állomás képezi Duna-Tisza-Duna csatorna (JVP Vode Vojvodine)
A DUNA-TISZA-DUNA CSATORNARENDSZER TERVEZETT FUNKCIÓI
Törökbecsei vízlépcső (63 km) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Víz lecsapolás és a felesleges víz elvezetése ÖNTÖZÉS A szomszédos államokból érkező felesleges víz fogadása A települések és ipari létesítmények vízellátása Hajózás Halászat Sport és turizmus Erdészet
A Vajdaság hidrográfiai térképe (JVP Vode Vojvodine)
A DUNA-TISZA-DUNA CSATORNARENDSZER ÉS AZ ÖNTÖZÉS PROBLÉMAI A VAJDASÁGBAN
•
AZ ÖNTÖZÉS SZEMPONTJÁBÓL A DTD CSATORNA NEM TELJESÍTETTE AZ ELVÁRÁSOKAT és soha sem volt kellőképen kihasználva.
•
A terv szerint a DTD csatorna 510 000 ha termőföld öntözésére lehetne alkalmas. Ebből a “Vode Vojvodine” vízgazdálkodási közvállalat adatai alapján 30 000 ha van kihasználva.
A DUNA-TISZA-DUNA CSATORNARENDSZER ÉS AZ ÖNTÖZÉS PROBLÉMAI A VAJDASÁGBAN
•
A legfőbb probléma: a létező lecsapoló rendszerek nem alkalmasak öntözésre
•
A szivattyú állomások nem működnek reverzibilis módon és nem juttathatnak vizet vissza a termőföldekre
•
A szivattyú állomások átalakításával kétirányú víz szivattyúzást lehetne elérni
A DUNA-TISZA-DUNA CSATORNARENDSZER ÉS AZ ÖNTÖZÉS PROBLÉMAI A VAJDASÁGBAN
A csatornák nagy része elhanyagolt állapotban van, a tisztításuk nagy befektetéseket igényel
A VÍZTÁROLÓK SZEREPE AZ ÖNTÖZÉSBEN A VAJDASÁGBAN •
A 20. század második felében több mint 20 víztároló épült a Vajdaságban
•
3 térségben épültek: Bácskai löszhátság, Fruska gora és a Verseci hegység környékén
•
15 000 – 20 000 ha öntözését lehetne biztosítani a víztárolók kihasználásával.
•
Pillanatnyilag a víztárolókat elenyésző mértékben használják öntözésre.
AZ ÖNTÖZÉS ELEMZÉSE A VAJDASÁGBAN
•
Vajdaságban 94 000 ha működnek öntözőrendszerek, ami az 1 700 000 ha összes termőföldek 5,5%. Ez alapján Szerbia messzemenőleg elmarad a környező országokhoz viszonyítva.
•
Az öntözőrendszerek 53 % Bácskában, 35% Bánátban 12 % Szerémségben található.
AZ ÖNTÖZÉS ELEMZÉSE A VAJDASÁGBAN
•
Az összes kiépített öntözőrendszerek száma a Vajdaságban 180 – 190 között mozog (nem számítva a privát szektort, ahol 50-60% a kihasználtság foka).
•
A 2012 aszályos évben csupán 27 000 ha termőföld volt öntözve, ami az összes művelhető földek 1,6% .
•
Ebből 18 527 ha szántóföld (69%), 8 060 zöldségtermesztés (30%) és többéves ültetvények (1%) lettek öntözve.
•
A helyi vízgazdálkodási társulatok és a Vajdasági vízgazdálkodási közvállalat kissebb méretű munkálatokat végeznek (a meglévő csatornarendszer átalakítása víztárolásra és öntözésre) – kb. 45 000 ha öntözését biztosítják.
AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE A VAJDASÁGBAN ZÁRÓ GONDOLATOK
•
Vajdaságban a mezőgazdasági termelés növelésére az öntözésben óriási potenciál rejlik de
stratégiai befektetéseket igényel (Egyesült Arab Emirségek ?) •
Elsősorban a meglévő rendszerek felújítására és korszerűsítésére lenne szükség
•
A termelők jobb üzleti körülményeket és állami szervezést igényelnek az öntözőrendszerek kiépítéséhez és alkalmazásához (stabilabb termés árak, állami szubvenciók, kedvezőbb
hitelek) •
A várható éghajlati változások miatt az öntözés központi szerepet fog kapni a mezőgazdasági termelés további fejlesztésében
„Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban”
KÖSZÖNÖM A SZÍVES FIGYELMÜKET!
