A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása Az iskola nevelési programja 6

Práter Általános Iskola

Pedagógiai program

A) Nevelési program __________________________________________________________________3 1. Iskolánk bemutatása ________________________________________________________________3 1.1. Az iskola adatai ________________________________________________________________________3 1.2. Az iskola rövid története_________________________________________________________________4 1.3. Az oktató-nevelő munka személyi feltételei a 2008/2009. tanévben ______________________________5 1.4. Az oktató-nevelő munka tárgyi feltételei ___________________________________________________5

2. Az iskola nevelési programja _________________________________________________________6 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ___6 2.1.1. Az iskolánk funkciói ______________________________________________________________ 6 2.1.2. A Práter Általános Iskola specialitásai _________________________________________________ 6 2.1.3. Az iskola egyéb szolgáltatásai _______________________________________________________ 7 Ingyenesen igénybe vehető alapszolgáltatások _______________________________________________ 7 Szülői támogatást igénylő szolgáltatások ____________________________________________________ 7

Eszközrendszer a nevelési-oktatási folyamatban ________________________________________________9 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok __________________________________11 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos további pedagógiai feladatok _______________________________12 2.3. Kiemelt feladatunk a közösségfejlesztés ___________________________________________________13 2.4. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások ____________________________________________14 2.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek _____________________15 2.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok_______________________________________15 2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program __________________________17 2.8. A szociális hátrányok leküzdését segítő tevékenységek _______________________________________18 2.9. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei _____18 2.9.1. A gyermekek nevelésében érintett felnőttek kapcsolatrendszere a következő __________________ 18 2.9.2. A szülők és a tanítók, tanárok kapcsolatának fórumai ____________________________________ 18

2.10. Egészségnevelési program _____________________________________________________________20 2.10.1. Az egészségfejlesztés iskolai területei _______________________________________________ 20

2.11. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése _______________________________________23 2.12. Környezeti nevelés____________________________________________________________________24 2.13. Fogyasztóvédelem ____________________________________________________________________25 2.14. Az iskola oktatási kínálata 2004/2005. tanévtől, felmenő rendszerben _________________________26

B) Helyi tanterv _____________________________________________________________________26 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és válaszható tanórai foglakozások, ezek óraszámai __________________________________________________________________________26

Tartalomjegyzék

1


Pedagógiai program

2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ___________________________________27 3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ________________________________________________28 4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei _________________________________________30 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai __31 6. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése __31 Országos, területi, iskolai mérések értékelése __________________________________________________31 6.7. Értékelés az 1- 3. évfolyamon____________________________________________________________33 6.8. Értékelés 5-8. osztály___________________________________________________________________35

7. A kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai _________________________________38 8. Az iskola egyes osztályaiban tanított tantárgyak megnevezése és azok óraszámai _______________41 9. Előírt tananyag és követelményei _____________________________________________________41 C) A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések ________________________________42 1. A pedagógiai program érvényességi ideje _______________________________________________42 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ________________________________________42 3. A pedagógiai program módosítása ____________________________________________________42 D) A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása _______________________________________43 Mellékletek _________________________________________________________________________44 I. Az iskola egyes osztályaiban tanított tantárgyak megnevezése és azok óraszámai II. Kisebbségi (roma) nevelés-oktatás, cigány népismeret oktatása tantárgyakba ágyazva. III. Emelt szintű oktatás (matematika, ének-zene, informatika) IV. Nem szakrendszerű oktatás (matematika, magyar nyelv és irodalom, élő idegen nyelv, ének- zene, rajz és vizuális kultúra) V. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása

Tartalomjegyzék

2


Pedagógiai program

A) Nevelési program

1. Iskolánk bemutatása 1.1. Az iskola adatai Az intézmény neve: Práter Általános Iskola (informatika, ének oktatása magasabb óraszámban) Székhelye: 1083 Budapest Práter u. 15. Telefonszám: 1/334-2396 Tel./fax: 1/314-1246 E-mail: [email protected] Honlap: www.prater-bp8.sulinet.hu Fenntartó:

Budapest Józsefvárosi Önkormányzat

Alaptevékenység: iskoláskorúak általános iskolai oktatása és napköziotthonos ellátás Képzési idő:

8 év

Tanulói létszám:

224 fő a 2010/2011. tanévben Évfolyamonkénti osztály, tanulócsoport száma 1.a 2.a 3.a 4.a

Tartalomjegyzék

22 fő 15 fő 21 fő 26 fő

5.a 5.z 6.a 6.z 7.a 7.z 8.a 8.z

16 fő 17 fő 20 fő 17 fő 18 fő 21 fő 12 fő 19 fő

3


Pedagógiai program

1.2. Az iskola rövid története

Az épület, 1893 óta ad otthont az iskolának a Práter utcában. A régi, patinás épületben fiú- és leány elemi iskola működött, majd egy részéből polgári leányiskola lett. Iskolánk a VIII. kerület most felújításra kerülő részén található. Ez az építészeti projekt a fővárosban egyedülálló, melynek keretében iskolánk egy XXI. századi mintaiskolává válik. 1917. szeptember elsejétől Zrínyi Ilona Leánygimnáziumként egy harmadik típusú oktatási formának is helyet adott az épület. Az első érettségi vizsgákat az 1920-21-es tanévben tartották. 1944 őszén német hadikórház költözött a falak közé. 1945 januárjában bombatámadás okozott súlyos károkat az épületben. A háború után az épületet fokozatosan helyreállították. 1952-ben a Zrínyi Ilona Gimnáziumból Práter Utcai Általános Iskola lett. Külön igazgatású fiú- és leányiskola. 1956-ban az iskola a Corvin köziek egyik fontos bázisa volt. 1991-ben emléktáblát helyeztek el az iskola falán. 1957-ben a leányiskola ének- zene tagozatos iskola lett. 1973-ban a két iskolát összevonták. 1993-ban ünnepeltük az iskola fennállásának 100. évfordulóját. 1996 decemberétől az iskola új neve Práter Ének - zene Tagozatos Általános Iskola. A Corvin-Szigony projekt keretében iskolánk épülete és a környék nagy változás előtt áll. Iskolánk általános műveltséget nyújtó, alapfokú, önkormányzati fenntartású, 8 osztályos közoktatási intézmény. Az 1957 óta működő tagozat célja a zenével való személyiségformálás, és általa az érzelmi nevelés elmélyítése. Az azóta eltelt majdnem 50 év változást követel, a mai kor igényeit magasabb óraszámban oktatott számítástechnikai, és ének osztályok elégítik ki. Az 1-4. évfolyamon tanító kollégák gyakran fogadják a tanítóképző hallgatóit. 1998 óta az Apáczai Kiadó és 1999 óta Természetvédelmi Hivatal bázisiskolájaként működünk, 2002 óta a Szigony utcai Szivárvány Óvoda epochális programjában is részt veszünk. A pedagógiai programunkat a jelen szülői és a közeljövőben kicserélődő, új lakossági réteg igényeire terveztük. A jelenleg beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete romlott az előző évekhez képest. (A tanulók 1/4-e csonka családban él, a szülők 53 %-a munkanélküli, egyre többen élnek családi pótlékból, segélyekből.) Nő a veszélyeztetett (135 fő) és a cigány tanulók száma (172 fő). A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma 111 fő, tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók száma 61 fő. 116 tanulónknak a szülei csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Ez utóbbira példa, hogy több tanárunk a magyar nyelven folyó cigány kisebbségi oktatás keretében mentorálást vállalva tehetséges romatanulók középiskolába jutását segíti. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, korszerű tudással rendelkező, egész életük folyamán új dolgokat megtanulni képes, egészséges emberek nevelése.

Nevelési program

4


Pedagógiai program

A szociológiai kutatások alapján az újonnan épült házakba fiatal, értelmiségi családok költöznek. Az ő igényüknek megfelelően kulturális, sport, informatikai központtá szeretnénk átalakítani iskolánkat. 1.3. Az oktató-nevelő munka személyi feltételei a 2008/2009. tanévben ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

34 pedagógus 1 gyermekvédelmi felelős 1 pedagógiai asszisztens 1szabadidő felelős 1 iskolatitkár 2 gazdasági dolgozó 15 technikai dolgozó 3 fejlesztő pedagógus 1 utazó pszichológus, 1 utazó gyógypedagógus

1.4. Az oktató-nevelő munka tárgyi feltételei ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Nevelési program

11 tanterem 2 nyelvi labor 2 számítástechnika terem 4 természettudományi szaktanterem 5 egyéb speciális szaktanterem 2 technika tanterem 1 tornaterem 1 tornaszoba 1 könyvtár + olvasóterem

5


Pedagógiai program

2. Az iskola nevelési programja 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Iskolánk ars pedagógicája „ A világ ránk tekintve arra számít, hogy vállalunk gondjából egy hazányit.” (Baranyi Ferenc)

2.1.1. Az iskolánk funkciói Készség- és képességfejlesztő

Ismeretátadó, képző

Szocializáló

Érték- és normaközvetítő

Szolgáltató

Személyiségfejlesztő

2.1.2. A Práter Általános Iskola specialitásai létező a Természetvédelmi Hivatal bázisiskolája az Apáczai Kiadó bázisiskolája tantárgyi keretben tanítjuk az egészséges élet című tantárgyat 1-4. évfolyamon kapcsolat kerületünk civilszervezetivel (JKK, Vöröskereszt stb.) kiállítások szervezése

Nevelési program

tervezett a Corvin mozi partneri kapcsolatával médiaismeret oktatása modulként a szülők bevonása a kulturális és mentálhigiénés programokba magasabb óraszámban idegen nyelv-, informatika-, énekoktatás, tánc, dráma oktatásának beillesztése a programunkba 5. és 6. évfolyamon célirányos képességfejlesztés az alsós tanítók bevonásával nyitott iskola

6


Pedagógiai program

2.1.3. Az iskola egyéb szolgáltatásai Ingyenesen igénybe vehető alapszolgáltatások a pedagógiai programban és a helyi tantervben meghatározott oktatás-nevelés mindennapi testedzés logopédiai fejlesztés hitoktatás egészségügyi ellenőrzés iskolaotthonos és napközis ellátás egyéni fejlesztés, korrepetálás, tehetséggondozás tanórai foglalkozások megszervezése a hagyományos (tantermi) formáktól eltérő módon (pl.: könyvtár), az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola (NAT) Szülői támogatást igénylő szolgáltatások színház-, mozi-, múzeumlátogatás(évente kétszer) tanulmányi kirándulás (évente kétszer) úszásoktatás korcsolyaoktatás a pedagógiai programban meghatározott kulturális eseményeken kívüli rendezvényeken való részvétel más szülői igények kielégítése erdei iskola Magyarkúton (osztályonként évente egyszer) 2.1.4. A Práter Ének-zene Tagozatos Általános Iskolában tanító pedagógusok a mindennapi nevelő és oktató munkájukban a következő pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni:

Iskolánkban olyan légkört kívánunk kialakítani, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életünk megszervezésébe (DÖK) Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. A szülőket is tájékoztatjuk az első szülői értekezleten. az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló – tanuló tanuló – nevelő szülő – nevelő nevelő – nevelő egyenrangúság, következetesség és bizalom elvének érvényesítése Tanulóink teljes személyiségfejlesztésére törekszünk: a tanulók alapképességeinek fejlesztésével a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget kívánunk nyújtani törekszünk az önálló ismeretszerzés igényének kialakítására fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására hazánk, nemzeti kultúránk és történelmi eseményeink, kiemelkedő személyiségeink, hagyományaink megismertetése fontos feladat számunkra Nevelési program

7


Pedagógiai program

az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátíttatása együttműködés a családdal

Célok, feladatok, eljárások Célunk olyan alapvető ismeretek birtokába juttatni a tanulókat, amelyek segítségével képesek megállni helyüket a középiskolában. Az 1-4. évfolyamon a cél: az alapkészségek, alapvető ismeretanyag, alapvető műveltség nyújtása, az indulási hátrányok csökkentése. Fontosnak tartjuk, hogy a 5-8. évfolyam ne újra tanítson, hanem, "rátanítson”, fejlessze az elsajátított alapkészségeket. Így feladataink: A helyes tanulási szokások kialakítása, elsajátíttatása (önellenőrzés, szaknyelv használata, terv és vázlat készítése, vitakészség fejlesztése stb.) Feladatunk olyan készségek kialakítása, amelyek az egyént képessé teszik arra, hogy felnőttként is tanuljon, az egész életen át tartson tanulásigénye Versenyképesség kialakítása, mely nemcsak a kollektív, hanem az egyéni boldogulás esélyeit is meghatározza Hazánk számára létkérdés az idegen nyelv oktatásának fejlesztése, így angol, német nyelvoktatást biztosítunk A kommunikációs készség és a különbözőképpen gondolkodó emberekkel való együttműködés készségének fejlesztése Különlegesen fontos a társadalom által megkívánt ismeretek, a kulcskompetenciák, a gyors problémafelismerő és döntési készség, a konfliktusok kezelésének, és az elviselésükhöz szükséges készségeknek kifejlesztése. Ennek érdekében a kommunikáció, az informatikai és számítástechnikai ismeretek mind szélesebb körben való oktatása a célunk. Könyvtárhasználat, könyvtári ismeretek oktatása, hangversenybérlet, hangverseny, színház, képzőművészeti rendezvények látogatása, előadóművészek meghívása, élménybeszámolók meghallgatása stb. Integrálás. Az esélyegyenlőség megteremtése. Nevelésünk és oktatásunk célja az alapvető emberi értékek, viselkedési formák elsajátíttatása. Elsődleges szerepet kap a személyiségfejlesztés, az önállóságra, öntevékenységre, a műveltség megszerzésének igényére, a reális önismeret, önértékelés kialakítására, a kitartó munkára, az együttműködési készség kialakítására nevelés. Feladatunk kialakítani tanulóinkban: az emberi méltóság tiszteletét nemzethez tartozást, a magyarságtudatot az emberiség történelme során kialakult értékek, az örök érvényű normák megismerése iránti igényt az önálló ismeretszerzés igényét Célunk az iskolai és az iskolán kívüli ismeretek összekapcsolására képes tudás nyújtása. A tanulói színterek: osztálytermek, szaktermek, komputerterem, (Internet) Orczy - kert és intézményei, Józsefvárosi Művelődési Ház, (erdei iskola), rendszeres országjáró kirándulások, táborok szervezése stb. Célunk olyan iskola teremtése, ahol jól érzi magát a tanár és a tanuló egyaránt: egyetemes emberi értékek kialakítása (humanizmus, hazaszerető lelkület) hagyományok ismerete, tisztelete, továbbvitele (kulturális szemle, népdalverseny, iskolanapok, táborok, diákmozgalom, múzeumlátogatás, karácsonyi közös ünnepség a szülőkkel és a gyerekekkel

Nevelési program

8


Pedagógiai program

stb.), tanár – diák meccs, találkozás volt diákjainkkal, ünnepélyek közös megünneplése: alsó, felső, szülők stb. Az egészséges életre nevelés céljával kapcsolatban kiemelt feladat az önkiszolgálás, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, az erőnlét fejlesztése. Aggasztó a népesség egészségi romlása és a természeti környezet pusztulása - erre fel kell hívni a figyelmet. Drog- és alkoholmegelőző programot indítunk. Az úszás - és korcsolyaoktatást minél több osztályra kiterjesztjük, tanulmányi kirándulásokat, sportversenyeket szervezünk. Egészséges élet c. tantárgy felmenő rendszerben történő bevezetése az 1-4. évfolyamon, önálló tantárgyként Az 1-4. évfolyamon, környezetórán, napközis foglakozásokon, egészségeséletmód- órán a helyes életviteli szokások kialakítása, gyakoroltatása (DADA). Az indulási hátrányok csökkentése a hatévesek családi hátterének felmérése első osztályban az év elején háttérvizsgálat. A tanulásban lemaradók napközibe irányítása. A magatartási, tanulási problémák feltárása a Nevelési Tanácsadó segítségével. Logopédus A tanórán kívüli foglalkozások kihasználása. Kiemelten kell kezelni az etnikumhoz tartozó tanulók sorsát. Egészségnevelés c. folyóirat járatása Az egészséges élet című tantárgy oktatása a 5-8. évfolyamban is szeretnénk, ha folytatódna. Célunk az együttműködés erősítése a szülői házzal (családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóórák, közös kirándulások, rendezvények /gyermek, szülő, pedagógus/) Feladatunk a szülők fórumának megszervezése (előadókkal), pl. "Neveljünk együtt!" előadás - sorozat. Fontosnak tartjuk a nevelőtestület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztését, ezért feladataink: előadások szervezése, a vitaszellem előtérbe helyezése, szakmai munkacsoportok létrehozása, működtetése, számítástechnikai oktatás kiterjesztése minden kollégára, nyelvoktatás, részvétel más testületi továbbképzéseken, szakmai munkaközösségek bevonásával teljesítmények és nevelési eredményvizsgálatok végzése az átmenetnek számító évfolyamokon. Szociális ellátások biztosítása (egész napos ellátások, ügyelet, napközi, tanulószoba, diákétkeztetés, támogatás a tankönyvekhez, tanszerekhez) Eszközrendszer a nevelési-oktatási folyamatban Az eszközrendszer magában foglalja a nevelési-oktatási módszereket és a nevelés-oktatás során használt eszközöket. A nevelési-oktatási módszerek: a célok, feladatok megvalósítása érdekében alkalmazott eljárások, a cél eléréséhez vezető utak. Az eszközök: a nevelési-oktatási módszerekhez használt nyomtatott, nem nyomtatott, többdimenziós és audio-vizuális eszközök, anyagok. A megválasztott módszerek összhangban vannak a nevelői szabadsággal, az eszközök használata pedig egyrészt a pedagógiai kulturáltság, másrészt a rendelkezésre álló feltételek függvénye. A tantárgyak tanításában minden nevelő teljes szabadsággal rendelkezik, a Nevelési program

9


Pedagógiai program

módszertani kultúra folyamatos bővítése minden nevelő feladata. Az egyes tantárgyak tanításánál alkalmazott módszereket később jelezzük, a legáltalánosabban használtak a következők: közlés, átadás, magyarázat, tapasztalás, önellenőrzés munkáltatás, anyaggyűjtés, előadás-készítés demonstrációs kísérletek megbeszélés képek, ábrák, kísérletek elemzése szakirodalom, forrás, szemelvényelemzés kutatás, tanulói kísérletezés; önálló vázlatkészítés; videózás múzeumi-, könyvtári- és állatkerti órák tanulmányi kirándulás A pedagógiai munkát segítő eszközök és felszerelések rendelkezésünkre állnak. A 11/1994/7. számú taneszközjegyzékben feltüntetett eszközökről listánk van, és jelentős részüket megkaptuk. A hagyományos pedagógián kívül több nevelő alkalmazza munkájában a Thomas Gordon által kidolgozott módszerek bizonyos elemeit. Lehetőséget adunk a 5-8. évfolyamon tanító nevelőknek arra, hogy tantárgyaikat akár epochában tanítsák, ha ezt megfelelőnek tartják. A taneszközök együttesében, a tanítás-tanulás folyamatában minden taneszközre, az audiovizuális taneszközökre, anyagokra is szükség van ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. A taneszközök jelentősen, több milliós tételben gyarapodtak idén.

A szaktermi rendszer – mely a korszerű nevelő-oktató munka jó eszköze – iskolánkban csak részben működik, a feltételek javítandók, bútorok beszerzésére van még szükségünk. A könyvtár mellett médiatár kialakítása szükséges. A számítástechnikai eszközök folyamatos fejlesztése. A 2003/2004. tanévben jelenős mennyiségű, korszerű eszközt vásároltunk.

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek:

1.) Szokások kialakítása

Nevelési program

Közvetett módszerek:

követelés

tevékenységek szervezése

gyakorlás

célok kitűzése

segítségadás

hagyományok kialakítása

ellenőrzés

követelés,

ösztönzés

elbeszélés

tények

ellenőrzés,

ösztönzés és

jelenségek

a

nevelő

tanulói

részvétele

a

közösség

10


Pedagógiai program

2.) Magatartási modellek közvetítése

bemutatása

tevékenységében

műalkotások bemutatása

a

nevelő

személyes

csoportos

példamutatása

3.) Tudatosítás

magyarázat, beszélgetés

a tanulók önálló elemző munkája

követendő

egyéni

és

minták

kiemelése

felvilágosítás a betartandó magatartási normákról

vita

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Popper Péter gondolata az alapja a személyiségfejlesztési koncepciónknak: „A gyermeknevelésnek talán legfontosabb feladata, hogy a gyereket megtanítsa önmaga szeretetére és becsülésére. A szeretetből ugyanis önbecsülés következik. Önbecsülés nélkül pedig hamar elzüllik az ember. Hiszen aki nem számít, bárhogyan viselkedhet. Ugyanígy lezüllik a társadalom is, aki nem becsüli az egyént.”Ezért nevelésünkoktatásunk alapvető feladatának tartjuk az önismeret, az önazonosság tanítását, a gyerek és a szülő helyének és szerepének meghatározását, a jogaik és kötelességeik értelmezését, egyéni és közösségi felelősségvállalásának kialakítását. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét, vele párhuzamosan a szülőét is különféle iskola tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása 2.

A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, ill. az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

3.

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

4.

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet nehézségeire való felkészítés; a tanulók közösségeikre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmei kialakítása.

5.

A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igényének felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

Nevelési program

11


Pedagógiai program

6.

A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely, a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

7.

A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető polgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetünk rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

8.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos további pedagógiai feladatok Kozéki Béla írta: „Az iskola célja a személyiség fejlesztése, maga az iskolai munka a személyiség szervezett, tervszerű fejlesztése.” Magunkénak valljuk ezt a gondolatot azzal, hogy az iskolai munkán nemcsak az iskolán belüli, hanem az iskolán kívüli tevékenységeket is értjük. A kétféle tevékenységnek egy irányba kell mutatnia, egymást erősítenie kell, és vissza kell hatniuk egymásra. Tehát mindkettőt tervezni kell. Fejlesztési feladatok Az iskolában Az iskolán kívül Önálló ismeretszerzés, Könyvtári órák, Múzeumlátogatások, a megismerési vágy könyvtárhasználat, kirándulások, országjárások, fejlesztése, a tapasztalati és informatika színház- és mozilátogatás, értelmző tanulás elsajátítása könyvtár Kommunikáció

A cselekvőképesség kialakítása, erősítése, a segítő életmódra nevelés,pozitív szociális szokások kialakítása Kultúra

Világképformálás

Önismeret

Nevelési program

Anyanyelvi órákon, osztályfőnöki órákon elsősorban, de minden tanórán; vitafórumok Mentális és autogén tréningek, diákmozgalmak, az ügyeleti rendszer működtetése

Testvériskolai kapcsolatok kialakítása, kapcsolattartás a civil szervezetekkel

Minden tanórán a nemzeti és az egyetemes kultúra közvetítése, hangsúlyosan az ének, zene és a tánc Környezeti nevelés és az ökológiai szemlélet kialakítása; társadalmi és gazdasági alapismeretek; idegen nyelvek Az emberismeret c. tantárgy bevezetése; pályaorientáció; diákönkormányzat működtetése; a házirend

Közös színház- és mozilátogatás, komplex versenyek

Közintézményekben tett látogatások.

Idegen nyelvű levelezés, csereüdülések

Üzemlátogatások, nyílt napok

12


Egészséges életmód

Pedagógiai program

betartatása Testnevelés, sport, sportkörök, napközis foglalkozások. Egészséges élet c. tantárgy bevezetése az 1-4. évfolyamon

Táboroztatás, erdei iskola, korcsolya- és úszásoktatás, sportversenyek, tanulmányi kirándulások

A személyiségfejlesztés minden tantárgy tanításának a része, minden tanár a saját szakterületén és saját egyéniségével formálja a diákot. Személyiségfejlesztő tevékenységünkben a következő eljárásokat tartjuk alkalmazhatónak: • a pedagógus példamutatása • a pozitív gyermeki megnyilvánulások támogatása, elismerése, példaként kezelése • tényleges és mesterségesen teremtett helyzetek életkori sajátosságoknak megfelelő feldolgozása ( a tanulók véleményének a provokálása, vitalehetőség biztosítása, következtetések levonása stb.) • türelmes meggyőzés • tartalmukban és formájukban jelentős hatások megteremtése ( ünnepi rendezvény, különböző akciók stb.) • a szélsőséges megnyilvánulások következetes elutasítása, szükség esetén adminisztratív eszközökkel történő megakadályozása Modern korunk nem kedvez a stabil, kiegyensúlyozott személyiség megőrzésének, ezért is fontos, hogy megtanítsuk a diákjainkat olyan ritmusú életvezetésre, amely testi, lelki és szellemi fejlődésüket szolgálja. 2.3. Kiemelt feladatunk a közösségfejlesztés A közösségfejlesztés célkategória, lényege a tevékeny közösségi nevelés erejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlesztés érdekében, abból a célból, hogy később az egyén a társadalomba jól illeszkedő, annak a közös céljait segítő taggá váljon. Ehhez bemeneti mérést kell végezni. Fel kell mérni, milyen szinten áll a belépő közösség (szociometria, kiscsoportos beszélgetések stb.). Az eredmény tükrében kell meghatároznunk a további fejlesztés irányát, dinamikáját, majd a kimeneti méréseknél elvégezni a szükséges korrekciót. A bemeneti és kimeneti méréseket évente kell végezni. A közösségi nevelés éppúgy, mint a személyiségfejlesztés, a tanórai tevékenységek és az iskolán kívüli programok során valósulhat meg.

Hagyományőrző tevékenységek: karácsonyi ünnepségek iskolanap templomi hangverseny farsang tanulmányi versenyek 10 évenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv

Nevelési program

elsősök megajándékozása téli vásár nyílt napok óvodásoknak, szülőknek anyák napja ismerd meg hazádat – tanulmányi kirándulás énekkar

13


Pedagógiai program

kerül kiadásra summa cum laude (kitűnő tanulók)

képzőművészeti kiállítás gyermekmunkákból

diákönkormányzat: 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló csoport, tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti

napköziotthon: tanítási napokon a délutáni időszakban 1-6. évfolyamokon működik a 7. és a 8. osztályosok számára tanulószobai foglakozás biztosítása diákétkeztetés: a napköziotthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek, a napközibe nem járó tanulók számára ebédet biztosít az intézmény

Cigány nyitott klub működtetése a tanítási idő után. Itt a 7-8. osztályosok felügyelettel, de önállóan szervezhetnek programot minden hétköznap délután (pingpongozás, tánc, zenehallgatás, beszélgetősarok stb.) 2.4. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Az 1-8. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti minimum 1 felzárkóztató foglalkoztató órát szervezünk. 1-4. évfolyamon a tehetséggondozás keretében – matematika, informatika, természetismeret témakörökben – képességfejlesztő foglakozást tartunk. 7-8. évfolyamon a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglakozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Iskolai sportkör: tagja az iskola minden tanulója. Szakkörök: indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: a tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik. Tanulmányi kirándulások: az osztályok számára évente két alkalommal szervezzük meg. Iskolai könyvtár: kedden, szerdán, csütörtökön látogatható a 8000 kötetes új könyvtárunk. A tanórán kívüli tevékenységek rendszere Szervezeti forma

Mely diákcsoportok számára

Napközi

1-6. osztályosok számára. A délelőtti tanítás után.

Tanulószoba

7-8. osztályosok

Nevelési program

Kapcsolódási pontok a tanórai tevékenységekhez, célok Tanulás A szabadidő kulturált eltöltése Tanulás, korrepetálás

14


Pedagógiai program

Lehetőséget nyújtunk az érdeklődési körébe tartozó terület alaposabb Tehetséggondozás, 1-8. osztály jó, illetve kiemelkedő megismerésére, fejlesztjük az szakkörök képességű tanulóinak önálló ismeretszerzés képességét. ( könyvtár, Internet, médiaismeretek stb.) Egészséges életmódra Tömegsport 1-8. osztály nevelés, a szabadidő kulturált eltöltése. Évente kétszer minden tanuló Környezeti nevelés, az számára, havonta egyszer a Kirándulások ökológiai szemlélet Természetvédelmi Hivatal kialakítása. bázisosztályai számára. Részletesen l. az erdei iskola Erdei iskola Minden tanuló számára címszó alatt. Énekkar A zenei osztályok tanulóinak A művészeti nevelés része A tanulási nehézségekkel küzdő A tanulási esélyegyenlőség Korrepetálás gyerekeknek növelése Káptalanfüredi nyári tábor 1-8. évfolyam Szabadidő kultúrált eltöltése 2.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Iskolába lépéskor az osztálytanítók családlátogatáson felmérik a tanulók szociális körülményeit. A tapasztalatok birtokában a gyermekvédelmi felelős figyelmébe ajánlják a segélyre és egyéb segítségre szoruló családokat. Az 1. osztály elején szükséges az olvasási - számolási problémák (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia) gyors felismerése és kezelése, melyben fontos szerepet szánunk az iskola logopédusának. Szintén tanévkezdéskor minden 1. osztályban "DIFER" - mérést végzünk. Az 1-4. évfolyamon a környezetismeret, az egészséges életmód és a napközis foglalkozások keretében figyelmet kell fordítani a helyes életviteli szokások kialakítására, pl.: tisztálkodás, helyes táplálkozás, öltözködés, társas kapcsolatok, családi ünnepek stb. A 2-8. évfolyamon mindezek mellett kiemelt figyelmet fordítunk a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos problémákra és a bűnmegelőzésre (D.A.D.A.-program). A tanulásban lemaradó tanulókat napközibe, tanulószobába irányítjuk, és korrepetáljuk őket. Kirívó magatartási és tanulási problémák esetében a családgondozó és a Nevelési Tanácsadó segítségét kérjük. Céljainknak igyekszünk megnyerni a hátrányos helyzetű tanulók szüleit: a rendszeres kapcsolattartás, a családlátogatások, a fogadóórák, a szülői értekezletek, a nyílt tanítási napok mind ezt a célt szolgálják. Az iskolán, tanórán kívüli szabadidős programok is képesek a szociális hátrányok csökkentésére: az erdei iskola, a káptalanfüredi nyári tábor, a szakkörök, a sportrendezvények is jelentősen javítani tudják a tanulók neveltségi szintjét. 2.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Nevelési program

15


Pedagógiai program

A problémák korai felismerése a legfontosabb feladat számunkra. Iskolánkban egy függetlenített gyermekvédelmi-felelős tevékenykedik. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki – a gyermekek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére feltárására megszüntetésére Feladatainkat a gyermek és ifjúságvédelmi törvény értelmében állítottuk össze. 1. Az elsősök számára külön tájékoztatást adunk a kedvezményes étkezési lehetőségekről, kiosztjuk és értékeljük a segélykérő lapokat 2. Osztályonként felmérjük a veszélyeztetett tanulókat, külön-külön nyilvántartásba vesszük az anyagi, erkölcsi, egészségügyi vagy egyéb okokból veszélyeztetett gyerekeket. Erre a célra a mellékelt adatlapot állítottuk össze. 3. Az osztályfőnökökkel megbeszéljük a veszélyeztető okok feltárása érdekében szükséges családlátogatásokat. Külön tájékoztatjuk a napközivezetőket. 4. Kezdeményezzük - anyagi veszélyeztetettség esetén - a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítását. 5. Jól látható helyen kifüggesztjük a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét és telefonszámát: a gyermekjóléti szolgálatét a nevelési tanácsadóét a drogambulanciáét az ifjúsági lelkisegélyét 6. Gondoskodunk arról, hogy a fenti címekre és telefonszámokra az osztályfőnök is felhívja mind a szülők, mind a gyerekek figyelmét, valamint arról, hogy a törvényben előírt módon tájékoztassuk a tanulókat az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokról. 7. Szoros kapcsolat a rendőrséggel, DADA-program. Munkánk a konkrét esetek feltárása, megoldása. Részt veszünk a kerületi, illetve magasabb fórumokon szervezett gyermekvédelmi értekezleteken, tájékoztatjuk a kollégákat, szülőket és a gyerekeket az őket érintő változásokról, lehetőségekről, feladatokról. Kapcsolatot tartunk: Gyermekjóléti Szolgálattal Nevelési Tanácsadóval Családsegítő Szolgálattal Polgármesteri Hivatallal gyermekorvossal, védőnővel VIII. kerületi Rendőrkapitánysággal Gyermek- és ifjúságvédelmi munkában vezérlő elv a gyermekek jogairól szóló ENSZ Egyezmény: A családnak, mint a társadalom alapvető egységének minden támogatást és védelmet meg kell kapnia ahhoz, hogy szerepét betölthesse. A gyermekek érdekét semmilyen más érdek nem előzheti meg. Oktatáshoz való jog, különösen az esélyegyenlőség alapján Az alapfokú oktatás mindenki számára kötelező és ingyenes, a tanuló joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék. Nevelési program

16


Pedagógiai program

Intézkedéseket teszünk az iskolába járás rendszerességének előmozdítására és a lemaradás csökkentésére. Figyelmet fordítunk az iskolai fegyelemre, hogy ez összeegyeztethető legyen a gyermeknek, mint emberi lénynek a méltóságával. A gyermekbántalmazás minden formáját elvetjük. Elősegítjük a gyermek személyiségének kibontakoztatását. A gyermek tudatába véssük az emberi jogok és az alapvető szabadságok, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában elfogadott elvek tiszteletben tartását. A gyermek tudatába kell vésni a természeti környezet iránti tiszteletet.

Figyelemmel kísérjük a gyermeknek a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez való jogát. Fellépünk a megkülönböztetés és az előítéletek ellen. Oktatásunkban törekszünk az interaktív (gyermekekkel és szülőkkel kialakított) oktatási módszerek kialakítására. A gyermekvédelmi felelősök részt vesznek a pedagógiai program és a házirend kialakításában, hogy ott megfelelően tudják képviselni a tanulók jogait. Munkánk területei családlátogatás segélykérés

szülői faliújság (szülők híradója)

adományok gyűjtése, szétosztása megelőzés

gyermekek jogai megtartásának ellenőrzése

felvilágosító előadások megszerezése, levezetése

a szülők felvilágosítása, tájékoztatása

2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanórák keretében lemaradó tanulók differenciált foglalkoztatása. Tanórán kívüli, egyéni foglalkozás, korrepetálás. Felzárkóztató korrepetálás a roma diákok számára. A kudarc kivizsgálása megfelelő szakember bevonásával (Nevelési Tanácsadó). Iskolánkban egy logopédus segíti a tanítók munkáját. Napköziotthon Az iskolaotthont szeretnénk a következő évben létrehozni Iskolai könyvtár Fejlesztő pedagógusok alkalmazása

Nevelési program

17


Pedagógiai program

2.8. A szociális hátrányok leküzdését segítő tevékenységek Az iskola földrajzi elhelyezkedéséből, körzetéből következik, hogy a tanulóink jelentős része szociálisan hátrányos helyzetű családból jön. Vannak olyan családok, amelyekből súlyosan és többszörösen hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók jönnek. Itt a feladatunk az, hogy a legalapvetőbb életmódi mintákat megmutassuk a gyereknek és a családnak. Az erdei iskolák, a táborok, a közös szabadidős tevékenységek során nyílik leginkább alkalom erre, illetve szükséges az egyéni kapcsolattartás a családokkal, az önkormányzattal, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, valamint a cigány kisebbségi önkormányzattal. A gyenge tanulók korrepetálása, a jók tehetséggondozása ebben a rétegben kiemelt feladatunk. Fontosnak tartjuk, hogy elősegítsük a szülők és gyermekeik társadalomba való beilleszkedését olyan módon, hogy képesek legyenek a saját ügyeik intézésére. A családlátogatás fontossága. Tankönyvvásárláshoz, étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek. 2.9. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A szülő a tanuló és a pedagógus együttműködésének formáit a közös pedagógiai feladatokra kell építenünk. 2.9.1. A gyermekek nevelésében érintett felnőttek kapcsolatrendszere a következő A leendő első osztályosok óvónője és a majdani tanító konzultációja óvodai látogatások formájában. A szülők és a tanítók, tanárok kölcsönös bizalomra épülő, együttműködő kapcsolatának kiépítése. A szülők, a pedagógus és egyéb szakemberek, pl.: logopédus, pszichológus, valamint a rendőrség gyermek- és ifjúságvédelmi osztályának DADA programban illetékes munkatársai közötti őszinte, a közös cél érdekében egymást segítő kapcsolatának kiépítése. A szülők és az iskola jó kapcsolata az oktató-nevelő munka magas színvonalának, kellemes légkörének biztosítéka. Ezért fel kellett mérni az iskolába járó tanulók családi hátterét. A szülők többsége nyolc osztályt végzett, ill. szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. Kevés az érettségizett, még kevesebb a diplomás szülő. Sok a csonka családban felnövő gyermek, nagyon magas a munkanélküliek száma. Több alkalommal kértük ki a szülők véleményét iskolánkról, az ott folyó munkáról. Javaslataikat a további tennivalók minél eredményesebb megvalósítása érdekében figyelembe vesszük. A kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a szülők többsége meg van elégedve eddigi munkánkkal. Iskolánk (szülői) elégedettségi mértéke: 4,16 . Erre büszkék lehetünk! A gyermekek iránt támasztott követelményeket döntő többségben reálisnak tartják, elégedettek a gyermekeik tanulmányi előmeneteléről kapott információkkal. Nagyon sokan továbbtanulás szempontjából is eredményesnek tartják iskolánkat. Ezt a megállapításukat az elmúlt öt év beiskolázási mutatói is alátámasztják. Az alsós tanulók szüleinek 80 %-a érzi úgy, hogy szívesen látják az iskolában. Felsősöknél sokkal nagyobb a szóródás. A megkérdezettek közül NEM választ senki sem írt! Ezt jó eredménynek tartjuk, hiszen egyik fő célunk, hogy a gyermekeken kívül szüleik is érezzék, szívesen látjuk őket az iskolában. Természetesnek tartjuk, hogy a szülőkkel közösen döntünk a gyermekeiket érintő kérdésekben, így az iskolában tanultak és az otthon tanítottak később is összhangban lesznek egymással. 2.9.2. A szülők és a tanítók, tanárok kapcsolatának fórumai Szülői értekezletek:

Nevelési program

18


Pedagógiai program

A tanév során osztályonként két szülői értekezletet tartunk, szeptemberben és februárban. Ezek szerepe, hogy a szülők képet kapjanak az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljáról, a tanév feladatairól, rendjéről, valamint az osztály életében felmerülő gondokról, az elért eredményekről és az aktuális programokról. Ekkor személyes problémák nem hangzanak el a tanárok, tanítók részéről, a szülők kérdései és javaslatai a közösségi élet területeire vonatkoznak. Rendkívüli szülői értekezlet összehívására is szükség lehet (pl.: halmozódó problémák esetén, osztályösszevonáskor, táboroztatás előtt, ill. pályaválasztási időszakban). A szülői értekezlet tematikája a mellékletben. Fogadóórák Évente két alkalommal – novemberben és áprilisban – az iskola valamennyi pedagógusa fogadóórát tart. Ezenkívül a tanárok, heti egy alkalommal, a délelőtti órákban is várják az érdeklődő szülőket. Ezek a beszélgetések személyes jellegűek. A gyermek magatartási, tanulási problémái nyíltan megbeszélhetők. A tanulók egyéni előmenetelével kapcsolatos kérdések és javaslatok is itt merülnek fel. Sokszor kerülnek szóba családi gondok is, amelyeket a problémák okának feltárása közben a szülők önként, a megoldás reményében mondanak el. Néhány pedagógusunk bizonyos alkalmakkor a szülőt gyermekével együtt várja a fogadóórán. Tapasztalataik szerint ez fokozza a megbeszélések eredményességét, őszintébb légkört teremt. Természetesen a fogadóórákon kívül (telefonon egyeztetett időpontban) is nyílik lehetőség kapcsolatteremtésre.

Nyílt napok Ezek az alkalmak 1-4. évfolyamon nagyon kedveltek a szülők körében. Itt megfigyelhetik a gyermek közösségben elfoglalt helyét, tanórai aktivitását.

Családlátogatás Érdekes, hogy a kapcsolattartás ilyen formáját nagyon kevés szülő igényli. Szükség esetén az osztályfőnökök, osztálytanítók és a gyermekvédelmi felelősök továbbra is kihasználják ezt a lehetőséget, hiszen az otthon légkörében sokszor a komolyabb problémák is sikeresebben kezelhetők.

Szülői munkaközösség A szülők összefogásának, a nevelési egység megteremtésének legalkalmasabb szervezete a szülői munkaközösség, amely az iskolába járó valamennyi gyermek szüleit fogja össze. A szülők és nevelők kapcsolatának kiépítésében, a családi és iskolai nevelés összehangolásában kulcsszerepe van az iskola vezetőjének, az osztályvezetőknek és osztályfőnököknek. Elsődleges feladatuknak tekintik, hogy megismerjék a szülőket, a családokat. Még a szülői munkaközösség tényleges munkájának megindulása előtt tisztában kell lenni a családok összetételével, a szülők foglalkozása, iskolázottsága, szociális helyzete stb. szempontjából. Csak így lehetséges majd a jó vezetőség, az igazi segítőtársak kiválasztása. Célunk az, hogy az egyes osztályokban és iskolai szinten is azonos követelmények alapján válasszunk, választassunk vezetőket, olyanokat fogadtassunk el, akik az adott közösségben a legfejlettebbek, akik azonos elveket vallanak az iskolával. Olyanokat, akik akarnak és tudnak is a közösségért dolgozni. Nevelési program

19


Pedagógiai program

Tisztában vagyunk azzal, hogy osztályonként igen nagy minőségi különbségek vannak az egyes közösségek között, de meg kell próbálnunk valamennyiből a legjobbat kihozni. Az iskola egész szülői munkaközösségének vezető testülete a választmány. A választmány feladata a családi és iskolai nevelés együttműködését biztosítani. Szervezni, irányítani a szülők iskolát támogató akcióit, valamint a pedagógiai kultúráltságuk fejlődését szolgáló rendezvényeket, összejöveteleket. Képviselő és összekötő szerepük van az egyes szülők és az iskola vezetősége, nevelőtestülete között. Az SZMK eredményes munkát csak gondosan összeállított munkaterv segítségével végezhet. Helyes, ha az SZMK-nak külön önálló munkaterve van, és azt mellékletként csatolják az iskola munkatervéhez, mint annak szerves részét. Tartalmazza a szülők által az iskolának adható segítség minden lehetőségét, módját, idejét. Ennek érdekében az igazgató ismerteti a szülőkkel az iskolai munkatervet. Gondolatokat ébreszt a szülőkben, hogy azok megtalálhassák azokat a területeket, ahol maguk is bekapcsolódhatnak a terv teljesítésébe. Az így megjelölt lehetőségeket megvitatják, és elfogadásuk után végleges formába öntik. Iskolaszék Az 1994-ben alakult iskolaszékünk a nevelőtestület, a szülők, (tanulók) és az intézményfenntartó együttműködésének előmozdítására létrejött testület. E testületben arányos képviseletet kap mindhárom oldal, és az igazgató mindig teljes körű tájékoztatást ad a három oldal képviselőinek a várható feladatokról s a jogosítványokról. Csak így teremthet egyensúlyt, szerezhet nyilvánosságot és biztosíthat nagyobb hatáskört az intézmény és a testület számára. Az iskolaszék évente kétszer ülésezik. Tagjainak száma 9 fő. A jó kapcsolat, a gyümölcsöző együttműködés kialakításában a szülői értekezletek és fogadóórák mellett igen fontosnak tartunk minden olyan ünnepséget, rendezvényt, ahol szülők, nevelők, valamint a gyerekek találkozhatnak egymással. 2.10. Egészségnevelési program Az iskolai környezeti nevelés fontos és elengedhetetlen része az egészségnevelés. Az egészség a WHO meghatározása szerint egybefoglalja a testi, a mentális-lelki és a szociális jólétre való képességeket, állapotokat. Ezért az iskolai egészségnevelés nemcsak a fizikai, hanem a mentálhigiénés és a társas viszonyok terén is átfogó feltételegyüttest kell biztosítson a felnőttek és gyerekek életminősége, jóléte érdekében. Az egészség mindenkinek személyes érdeke és élménye, az "intimszféra" nagyon sajátos részeként megélt állapot. Az egészségpedagógia - amely a prevencióra épül - ezért figyelembe kell, hogy vegye a személyességnek és az intimitásnak lényegét jelentő nevelési követelményeket. Az egészségnevelés nem korlátozódhat előadásokra vagy szórólapokra, hanem személyes életviteli tapasztalatokhoz, felismerésekhez is kell segítse a benne részesítendőket. A diákok kell, hogy ismerjék a helyi környezeti kockázatok egészségükre gyakorolt hatását. A környezeti kockázatok észlelése azt segíti elő, hogy megelőzhetővé váljanak a megbetegedést okozó helyzetek. Napjainkban az egészségmegőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. 2.10.1. Az egészségfejlesztés iskolai területei Osztályfőnöki órák tanítási programja

Nevelési program

20


Pedagógiai program

5-8. évfolyamon minden évfolyamon tartunk osztályfőnöki órákat, melyeknek 25-30 %-ában foglalkozunk egészségneveléssel. A 6. évfolyamon egészségnevelési modul, 7. évfolyamon emberismeret modul bevezetéase. Javasolt témáink, pl.: egészséges életrend, serdülőkori változások, étkezési kultúra, sport szerepe, tanulmányi kirándulás, a fejlődő szervezet ellenségei. "Egészséges életmód" program A program órarendi keretben folyik az 1-4. évfolyamon. Az órák során elsajátított alapvető készségek és képességek lehetővé teszik, hogy a gyermekek az életmódra vonatkozó döntéseket hozzanak, saját meghozott döntéseikre, személyes szerződéseikre és kötelezettségvállalásaikra reagáljanak.

A mindennapi testedzés lehetősége Testnevelési órák évfolyamonként A helyi tantervbe az iskola első-negyedik évfolyamán heti három, ötödik-nyolcadik évfolyamán minimum heti három testnevelés órát tervezünk a kötelező tanórai foglalkozások terhére. Játékos egészségfejlesztő testmozgás A mindennapos testmozgás 1-4. évfolyamon, a helyi tantervben meghatározott három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. A játékos testmozgást minden olyan napon megszervezzük, amikor nincs testnevelésóra. Tanítási órák keretében: ének-zene: néptánc, népi játékok, tánc és dráma egészséges életmód: tartásjavító és kondícionáló torna környezetismeret: környezetismereti mérések, tanulmányi séták téli időszakban korcsolyázás szünetben: játékos versenyek. Az iskolai sportkör szerepe Az iskolai sportkör célja, hogy szervezett formában, délutáni foglalkozáson biztosítsa a mozgás lehetőségét a sportolni vágyó gyerekeknek. Itt történik a kerületi versenyekre való felkészülés is. Megszervezését, a foglalkozások vezetését a testnevelő tanárok végzik. A sportcsoportok száma a mindenkori tanulói igénytől függ. Tömegsportórák A tömegsportórákon minden mozogni vágyó tanuló részt vehet, kosárlabda, labdarúgás, asztalitenisz, atlétika sportágakban. A legjobban teljesítő diákok képviselik iskolánkat a különböző bajnokságokon. A testnevelés és tömegsportóráknak, a sportkörnek a már meglévő tornaterem és kihelyezett sportudvar, és az alsós tornaterem biztosítana helyet. A tanulás egészséges környezete Az egészségnevelés egyik fő színtere az iskola, itt nyílik lehetőség az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására. A tantermek tisztasága, használata

Nevelési program

21


Pedagógiai program

Iskolánkban az alsósok saját osztályteremben, a felsősök is a saját termükben, plusz szaktantermekben tanulnak. Ezek kultúrált, ízléses dekorálásáért az osztálytanítók, napközis nevelők és a szaktanárok, tisztaságáért a technikai dolgozók felelősek. Az iskolai udvar lehetőségei Jelenleg egy sportudvarunk van. A testnevelésórákon, sportfoglalkozásokon kívül lehetőség nyílik környezetismeret, természetismeret, rajz órák megtartására is a szabadban. Egyéb lehetőségek Egészségügyi és sportnapok Megemlékezés: december 1-jén az AIDS elleni világnapról április 7-én az Egészségügyi Világnapról. április 22-én a Föld Napjáról Megvalósítás pl.: vetélkedők, pályázatok formájában. Challenge-day (kihívás napja) programsorozatába minden évben bekapcsolódunk. Prevenció A kerületi rendőrkapitányság szakmai segítségével folyik a DADA (dohányzás, alkohol, drog, AIDS) program az 1-8. évfolyamon. Vöröskereszt Az évek óta fennálló kiegyensúlyozott, jó kapcsolat fenntartására törekszünk továbbra is a kerületi Vöröskereszt szervezetével. Az ifjúsági Vöröskereszt tagjai vagyunk egyedül az országban. Részt veszünk az általuk szervezett elsősegély-nyújtási tanfolyamon és versenyen. Kirándulások, erdei iskola, túrák A környezeti nevelési programban került kidolgozásra. Iskolaorvos és fogorvosi lehetőségek Tanulóink rendszeres orvosi és védőnői felügyeletben részesülnek. A mindenkori vizsgálatokon kívül az iskolaorvos adja be a védőoltásokat is. Évente egy alkalommal fogászati ellenőrzésre megyünk. Látás-, hallás-, allergiavizsgálat stb. A nyolcadik osztályos diákoknak megszervezzük a tüdőszűrést. Szülői értekezletek egészségnevelési témái Melléklet:-" Szülői értekezletek tematikája." Az iskola pedagógusainak egészségmegőrző programja Ahhoz, hogy mindig "ki tudjuk hozni magunkból" azokat az értékeket, illetve teljesítményeket, melyeket magunktól elvárunk, illetve tőlünk mások is elvárnak, belső erőforrásainkat kell mozgósítani. A kreativitás feltétele olyan folyamatos ön- és környezetfejlesztésre törekvés, amelyben az emberi lehetőségek biológiai- pszichikai és intellektuális oldalának arányos vállalása biztosítja a valódi értékteremtést. Ezt a törekvést bármilyen képességű egyén és csoport magáévá teheti, amennyiben egyaránt vállalja az ember értelmi- érzelmi- akarati potenciáljának fejlesztését. A potenciál komplex fogalom, nemcsak az adottságokat és szerzett képességeket, hanem a hozzájuk tartozó, még felismerésre

Nevelési program

22


Pedagógiai program

váró lehetőségeket is jelenti. Éppen ezért a szó tágabb értelmében mindenki lehet kreatív, aki továbbfejleszti önmaga és környezete jelenlegi szintjét. Ezen célok megvalósítása érdekében továbbra is folytatjuk immár hagyományosnak tekinthető programjainkat. Kirándulás szervezése, melynek a tantestületi közösség összekovácsolásán kívül, jelentős szerepe van a hazai és környező országok kultúrájának, természeti értékeinek megismerésében is. Színházlátogatás az érzelmi feltöltődés, kikapcsolódás színtere Sporttevékenységek szervezése, lehetőség a sportolásra a konditermben. Tanári torna, úszás a testi egészség megőrzése érdekében. Tanfolyamok szervezése, lelki egészségünkért, konfliktus kezelési tréning (mentálhigiénés tanfolyam) 2.11. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése Iskolánkban évente két alkalommal, ősszel és tavasszal mérjük a tanulók fizikai és motorikus képességeit. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyént, mind a közösséget fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A vizsgálatok megszervezése • • • • • • • •

A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. A vizsgálatot alsóban a tanító, felsőben a testnevelő tanár végzi. A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén végeztetjük A feladatokat a tornateremben, ill. a sportudvaron végzik a tanulók. A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között. A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket, és hogyan értelmezzük az eredményeket. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlóknak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, stb.). A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan adjuk meg, titkosan kezeljük, és nem számítjuk bele az osztályzatba.

A motoros tesztek és végzésük ajánlott sorrendje 1. Hajlékonysági teszt: 2. Dinamikus láberőt mérő teszt: 3. Statikus erőt mérő teszt: 4. Törzserőt mérő teszt: 5. Funkcionális karerőt mérő teszt: 6. négyütemű fekvőtámasz 7. Kardio-respiratorikus állóképességi teszt: a) 20 m-es ingafutás b) 12 perces futás – Cooper-teszt

Nevelési program

ülésben előrenyúlás helyből távolugrás kézi szorítóerő sit-up teszt, felülések rúdmászás

23


Pedagógiai program

2.12. Környezeti nevelés A környezeti nevelés az európai normák szerint is hangsúlyos pedagógiai terület. Olyan folyamat, melynek célja, hogy a világ népessége környezettudatosan gondolkodjon, figyeljen oda a környezetre és minden azzal kapcsolatos problémára. "A környezeti nevelés alapvetően nem ismeretek átadása, hanem beállítódások, attitűdök, érzelmi viszonyulások alakulása." A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés kiterjed: a mentálhigiénés nevelésre az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálására A környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek. Környezettudatos életvitelt azok az emberek tanúsítanak, akik – azon túl, hogy pontos ismereteik és fogalmaik vannak a környezetről, az aktuális környezetvédelmi problémákról és tennivalókról - képesek e célok érdekében felelősen cselekedni, sőt hisznek is tevékenységük jelentőségében. A környezeti nevelés célkitűzései: rendszerszemléletre nevelés az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása a globális összefüggések megértése a létminőség választásához szükséges értékek megmutatása a létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése a szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése A környezeti nevelés követelményei: segítse a tanulókat a környezettel harmonikus életvezetési képességeik kialakításában igazítsa el őket a környezeti problémák felismerésében, kezelésében felelősségérzetük fejlesztése törekedni kell arra, hogy a gyermekek környezettel kapcsolatos nézetei az erkölcsi alapelvek szintjére emelkedjenek E követelmények teljesüléséhez a tanulóknak személyes tapasztalatok megszerzésére, élmények átélésére, a környezet egészére vonatkozó ismeretek elsajátítására van szükségük. Környezeti nevelés a tanórákon Minden tantárgynál a helyi tantervben szerepel a környezeti nevelés, ott jelennek meg a konkrét feladatok. Melléklet - "Tantárgyi környezeti nevelési célok az általános iskolában." Környezeti nevelés a tanórán kívül Rendszeres szervezeti formák és tartalom A Természetvédelmi Hivatal referenciaiskolája vagyunk. A "falusi élet - városi élet - és a természet" program már alsó tagozaton működik. Célunk a továbbvitele felsőben is. Zöld szakkör A tanév során havonta egy alkalommal kirándulást szervezünk Budapest közvetlen környezetének megismerésére. Nevelési program

24


Napközis foglalkozások A szabadidős programok keretében biztosítjuk, hogy minden Természettudományi Múzeumba és a Fővárosi Növény- és Állatkertbe.

Pedagógiai program

tanuló

eljusson

a

Magyar

Iskolai környezetnevelési programok Erdei iskola Az erdei iskola programjai jelentősek a tanulók környezeti nevelésében, egészségnevelésében, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásában. Fő célunk az iskolai és az iskolán kívüli ismeretek összekapcsolására képes tudás nyújtása. • Törekszünk, hogy minden osztály egy évben egyszer eljusson az önkormányzat által fenntartott erdei iskolába, Magyarkútra. • Ehhez az önkormányzati pályázatokon kívül más pályázati lehetőségeket is figyelembe veszünk. Tanulmányi kirándulás Évente két alkalommal, ősszel és tavasszal egy-egy napos tanulmányi kirándulást szervezünk. Célunk Magyarország védett területeinek, nemzeti parkjainak, hazánk művészeti, kulturális, történelmi, földrajzi, gazdasági értékeinek megismertetése. (Tantárgyi háttér: magyar nyelv és irodalom, történelem, hon- és népismeret, természetismeret, biológia, földrajz, ének-zene, rajz) Nyári tábor Továbbra is minden nyáron elvisszük tanulóinkat Káptalanfüredre, a kerület ifjúsági táborába. A táborozás során a szabadidő kulturált eltöltésére, a Balaton környéke értékeinek megismerésére fektetjük a hangsúlyt. Jeles napok megünneplése Assisi Szent Ferencnek, a környezetvédők védőszentjének napja: október 4. Föld Napja: április 22. (Megvalósítás: pl. vetélkedők, pályázatok formájában.) Tanulmányi versenyek Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken is. (Herman Ottó Országos Biológia Verseny) Az iskola, mint környezetbarát miliő Az iskola udvara Elsősorban sportudvar. Sportversenyek, testnevelésórák, sportfoglalkozások és napközis foglalkozások megtartására. Idén májusban elkészül az új sportudvar. Az iskola belső "képe", osztálytermek tisztasága, rendje Iskolánk épülete 115 éves. Állandó felújításával, szépítésével igyekszünk otthonossá tenni. Nagy gondot fordítunk a tiszta, kulturált környezet kialakítására, megtartására. A folyosók, tantermek lambériázása, igényes dekorálása, virágosítása mind ezt a célt szolgálják. 2.13. Fogyasztóvédelem A piacgazdaságon alapuló, globalizált világban átláthatatlanul sok termék és szolgáltatás zúdul az emberek nyakába akarva, akaratlanul. A multinacionális cégek versenyt folytatnak a fogyasztókért, egészen pontosan a pénzükért. Egy felkészült és jogaival tisztában lévő fogyasztó sokkal kevésbé van Nevelési program

25


Pedagógiai program

kiszolgáltatva magatartásával, pedig képes befolyásolni a kereskedelmi morált is. Ezért fontos megismertetni a fogyasztóval a jogi, eljárási és technikai részleteket a termékekről és szolgáltatásokról. Társadalmi érdek is a fogyasztók csoportjainak meghatározása, jogaik deklarálása, valamint ezek érvényesítéséhez szükséges intézményrendszer megalkotása és működtetése. A fogyasztóvédelem célja: 1. a fogyasztó életének, egészségének és biztonságának védelme 2. vagyoni érdekeinek védelme 3. a fogyasztó megfelelő tájékoztatása, oktatása 4. a fogyasztói jogok hatékony érvényesítése A hazai intézményrendszer felépítése: 1. kormányzati feladatok 2. helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékenysége 3. civil fogyasztóvédelem Az iskola feladata: Önkormányzati feladatként jelentkezik a fogyasztói jogok ismertetése, amely tevékenység leginkább és célszerűen az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények segítségével valósítható meg. A fogyasztóvédelmi törvény előírja, hogy a fogyasztóval iskolai és iskolán kívüli oktatás keretében meg kell ismertetni az igényei érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat. Kiemeli ugyan a törvény, hogy a fogyasztóvédelmi oktatás elsősorban állami feladat, de az állam az iskolai fogyasztóvédelmi oktatással kapcsolatos feladatait - a többnyire önkormányzati irányítás alatt álló - oktatási intézményeken keresztül, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel együttműködve látja el. Mindezek megvalósulását szolgálja többek között az is, hogy az iskolai fogyasztóvédelmi oktatás a Nemzeti Alaptanterv részévé vált. A fogyasztók oktatásának elsődleges, fő színterei tehát az oktatási intézmények, s ilyen módon az oktatási intézményeket fenntartó helyi önkormányzatok a törvény végrehajtásában meghatározó szereplők. A fogyasztóvédelem ágazatai: egészség- és környezetvédelem, járművek és közlekedés, munkavállalás, utazás és vendéglátás, pénzügyek és biztosítások, távközlés és Internet. 2.14. Az iskola oktatási kínálata 2004/2005. tanévtől, felmenő rendszerben Egésznapos oktatás csoportbontásban, illetve napközi biztosítása 1.a osztály: magasabb óraszámban oktatott számítástechnika – sport – egészséges életmód 1.z osztály: magasabb óraszámban oktatott ének Iskolánk bekapcsolódik első és ötödik évfolyamon a hátrányos helyzetű tanulók integrációs, a többi évfolyamon a képesség-kibontakozató pedagógiai rendszerbe.

B) Helyi tanterv 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és válaszható tanórai foglakozások, ezek óraszámai 1.1. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján oktatás:

Nevelési program

folyik az

26


Pedagógiai program

Évfolyamok Tanév

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2004/2005.

NAT

CS

K

K

CS

CS

K

K

2005/2006.

NAT

NAT

CS

K

CS

CS

CS

K

2006/2007.

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

CS

2007/2008.

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

CS

2008/2009.

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

2009/2010

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

2010/2011

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

2011/2012

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

K = a kerettantervnek megfelelően 2001-ben felülvizsgált tanterv CS = a 2003. évi költségvetési törvény 103.§ (4) bekezdésében előírt óraszám- és tananyagcsökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv NAT= a 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált helyi tanterv

2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 2.1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkatüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). 2.2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tantere alapján. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket és tankönyveket az 1-4. évfolyamon az alsós munkaközösség határozza meg. Az Apáczai Kiadó bázisiskolája vagyunk, 50 %-ban ezekből a tankönyvekből, valamint a Mozaik és Nemzeti Tankönyvkiadó tankönyveiből tanítunk. A pedagógusszabadságot meghagyva és a tanulók képességeit figyelembe véve 20 %-ban más tankönyv és taneszköz használata is megengedett. Ebben az alsós munkaközösség és az iskolaszék választott tagjainak véleményét is kikérjük. A 5-8. évfolyamon a szakmai munkaközösségek döntenek a tankönyvhasználatról. Figyelembe vesszük az iskola helyi tantervét és a szülők anyagi helyzetét.

Helyi tanterv

27


2.3.

2.4.

2.5.

Pedagógiai program

A kötelezően előírt taneszközökről, beleértve a nyomtatottakat is, a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A nyomtatott taneszközöket az iskola rendeli meg, s a kezdődő tanév első napján az erre megbízott személy a tanulók számára hozzáférhetővé teszi. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz. A taneszközökre adható és igényelhető állami támogatás és önkormányzati segély elosztása a gazdasági vezető feladata.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 3.1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott NAT-ban "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden műveltségi területen teljesítette.

3.2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3.3. Ha a tanuló a 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Kivételes és megfelelően indokolt esetben a nevelőtestület engedélyezheti három tantárgy javítóvizsgáját. 3.4. Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.

Helyi tanterv

28


Pedagógiai program

3.5. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. Az évfolyamismétlés feltételei ♦ Az oktatási törvény alapján felmenő rendszerben az első-harmadik évfolyamon a tanuló csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. ♦ A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. ♦ Ha a tanulót az első évfolyamon a jogszabályban meghatározottak alapján az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, akkor a tanuló előkészítő évfolyamként végzi el azt. 3.6. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt; kivételes esetben a tantestület más határozatot is hozhat. 3.7. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret. 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret. 78. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz.

Helyi tanterv

29


Pedagógiai program

4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 4.1.

Iskolánk a beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

4.2.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét.

4.3.

Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4.4.

A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

4.5.

A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő dolgozatot kell írniuk idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján - nem tanult

4.6.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

Helyi tanterv

30


Pedagógiai program

5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Nevelőtestületünk különös gondot fordít arra, hogy a hétvégi pihenőnapokon a tanulóknak biztosított legyen a szabadideje. Törekedünk olyan órarend összeállítására, amely ezt lehetővé teszi. Általánosságban alapelvünk, a valós, életszerű helyzetekhez köthető, a napi életben jól alkalmazható tudás órán történő elsajátíttatása. A tanítási szünetekre (őszi, téli, tavaszi nyári) nem adunk sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.

6. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 6.1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Országos, területi, iskolai mérések értékelése Értékelés: az adott állapot felmérése, a standardhoz való viszonyítása. Az iskolai minőségbiztosítás nem a gyerek, hanem a folyamat minőségének biztosítása. A minőségmérés három formában valósul meg: országos, kerületi és iskolai mérésekben. Mindhárom mérés a következő lépésekből tevődik össze: tanulási eredmények mérése, regisztrálása tanulási eredmények adatainak feldolgozása tanulási eredmények megbeszélése, konzekvenciák levonása, problémaelemzés Országos mérés Minden tanév májusában az OKÉV által szervezett kompetencia mérésen veszünk részt, s ezzel egy globális diagnózishoz jutunk. Az OKÉV átfogó eszközzel, (a tartalmakból vett mintával) értékel, az eredmények átfogó képet adnak, viszonyítási alap az ország többi azonos korú általános iskolása. Cél: A tanulók képesek-e a tudásukat az életben hasznosítani, alkalmazni és további ismeretszerzés céljára felhasználni, vagyis birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely a továbbhaladásukhoz nélkülözhetetlen. A tanulói kérdőívekkel olyan háttér információk szerzése a cél (szülők iskolai végzettsége, a tanulást segítő körülmények feltárása) melyek segítségével árnyaltabb elemzést lehet készíteni a pedagógiai munka hatékonyságáról, s meg lehet állapítani, hogy az iskola saját lehetőségeihez képest milyen eredményeket ért el, vagyis mekkora a hozzáadott pedagógiai érték. Iskolai mérések Az 1-4. évfolyamon félévkor is, és 5-8. évfolyamon a tanév végén a tanulók tantárgyi mérőlapokon adnak számot tudásukról. A mérőlapok elkészítése és értékelése az iskolai munkaközösségek feladata. Cél: a tantárgyi minimum elérésének mérése, hiányosságok pótlása, a továbbhaladás lehetőségei. Analitikus diagnózis, az értékelendő célok tartalmait lefedő feladatbankkal működik. A feladatokat feladatelemekig hatoló részletességgel tárja fel és elemzi, ennek következtében tisztázható a folyamatos tantervfejlesztés, a taneszköz-fejlesztés, a módszerekkel kapcsolatos fejlesztés. Az iskola méréseinek részletes leírása, dokumentációja az IMIP-ben megtalálható. Az értékeléssel szemben támasztott követelmények:

Helyi tanterv

31


Pedagógiai program

nyilvánosak: az iskolai méréseket a szülők a fogadóórákon megtekinthetik, a kerületi mérésekről a mérést követő tanév szeptemberében a mérési teamek beszámolnak az igazgatóknak, a munkaközösségi értekezleten az adott osztályokat tanító kollegáknak a kompetencia mérésről az OKÉV ad értékelést a kiválasztott húsz tanulóról, az egész évfolyamról a szaktanárok személyre szólóak: a tanulókat és a szülőket részletesen tájékoztatjuk az elért eredményekről, felhívjuk a figyelmet a hiányosságokra, tanácsokat adunk a javítási lehetőségekre

szakszerűek: a kerületi méréseket a feladatot készítők értékelik, az adott évfolyamon tanítók személyesen vesznek részt a megbeszéléseken, a megbeszélések észrevételei a feladatkészítőkre is visszahatnak, így a következő évi mérésnél felhasználhatják a tapasztaltakat ösztönzőek: az adott évfolyam osztályaival, a kerület többi iskolájával, az országos átlaggal való összehasonlítás a körülmények figyelembevételével ösztönző hatású tanárra, diákra nézve egyaránt folyamatosak és kiszámíthatóak mivel a mérések időpontja adott, a tanév során tervezni, készülni lehet 6.2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzések során törekedünk arra, hogy ne csak a lexikális tudást ellenőrizzük, hanem a tanuló azon képességét, hogyan tudja a tanultakat alkalmazni. 6.3. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: az 1-4. évfolyamon az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül, ha lehetséges, szóban és írásban is ellenőrzik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. Írásbeli beszámoltatás félévben és év végén, összefoglaló tudásról adnak számot a tanulók évfolyamonként egységes mérőlappal (meghatározó jegy). Első, harmadik, hetedik évfolyamon kerületi írásbeli mérésen vesznek részt a tanulók (nem számítjuk be az év végi jegybe). Az OKÉV-mérés (ebben a tanévben 6. és 8. évfolyamon) eredménye, mivel nem mi javítjuk, szintén nem számít be az év végi jegybe. A témazáró írásbeli dolgozatok egy osztályzatnak számítanak. A röpdolgozatokat diagnosztizáló céllal íratjuk (nem hangsúlyos osztályzatok).

Helyi tanterv

32


Pedagógiai program

6.4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban: az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) 6.5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta. Nagyon fontos szempont a tanulók órai munkájának értékelése, mivel fő törekvésünk a tanulók tanítási időn kívüli terheinek csökkentése, célunk a tanórán elsajátíttatni az ismereteket. 6.6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az 1 – 3. évfolyamon minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk. A 4-8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük. A modulokat integráljuk a műveltségi területekhez, külön osztályzattal nem értékeljük. 6.7. Értékelés az 1- 3. évfolyamon Alapvető minőségi kategóriák kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul Az első – harmadik évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját, előmenetelét szöveges minősítéssel fejezzük ki. Az első évfolyamon a félév és a tanév végén a tanulók munkáját az alábbi értékelő lap segítségével értékeljük. Első évfolyamos tanulók félévi és év végi értékelő lapja Magatartás: példás, jó, változó, rossz Szorgalom: példás, jó, változó, hanyag Magatartás Példás érdemjegyet kap: a házirendet, az iskolai követelményeket ismeri, azokat betartja, és igyekszik azokat másokkal is betartatni Helyi tanterv

33


Pedagógiai program

udvarias, figyelmes viselkedés jellemzi, kulturált hangnemben beszél aktív szerepet vállal a közösségi feladatok megvalósításában segítőkész beilleszkedik a közösségbe, társai beilleszkedését segíti taneszközeit, környezetét rendben tartja

Szorgalom Példás érdemjegyet kap: munkavégzésben a rend a legfontosabb elem (felszerelés, környezet, munka, házi feladat stb.) a tudás megszerzésének igénye vezérli az egyéni képességének megfelelően teljesít aktívan vesz részt a tanórákon jó idő- és munkaszervezés jellemzi kötelességtudó, pontos, megbízható, önellenőrzése biztos, önállóan végzi munkáját érdeklődése az iskolán kívülre is kiterjed (tanulmányi versenyek, szorgalmi feladatok stb.) Beszéd: választékosan fejezi ki magát - rövid mondatokkal. kevés szóval fejezi ki magát - szavakban fejezi ki magát - kérdésre is csak szavakkal válaszol Olvasás: Betűfelismerés: gyors - jó - lassú - hibás Összeolvasás: hibátlan - kicsit lassú - nagyon lassú - nem kielégítő Megértés: mondatokat megért - szavakat ért meg - 2-3 betűs szavakat ért meg – nem érti meg, amit olvas Írás: Betűalak: szabályos - némely betűje egyéni - nem tetszetős - torzított. Betűkapcsolás: szabályos - betűtávolság hibás - kevés kapcsolási hiba - sok hiba - rossz. Íráshasználat: szavakat önállóan ír - diktálás után ír - nyomtatottról írottra másol - írottról sok hibával másol - írottról sem másol. Matematika: eszközökkel és azok nélkül is önállóan jól dolgozik - eszközök használatával kevés nevelői segítséggel dolgozik - sok nevelői segítséget igényel - segítséggel sem oldja meg a feladatot.

Környezetismeret: jól tájékozott - kevésbé tájékozott - ismeretei hiányosak. Technika: tiszta, rendes munka - kevés nevelői segítséget igényel - nehézkes eszközhasználat. Rajz: szín-és formaérzéke nagyon jó – szín - és formaérzéke jó - segítséget igényel. Ének: teljesen hibátlan - bizonyos dallam v. ritmikai elemek hibásak - általában hibás. Testnevelés: nagyon ügyes - ügyes - lassabban reagál. A tantervi követelményeknek: Dicséret: ...................................................................................................... tantárgyból. Gyenge: ....................................................................................................... tantárgyból. Helyi tanterv

34


Pedagógiai program

Vagy számítógépes program segítségével történik. a) Az első évfolyam végén a tanulók bizonyítványába az kerül bejegyzésre, hogy a tanuló a tantervi követelményeknek megfelelt-e, illetve melyik tantárgyból érdemel dicséretet, vagy melyik tantárgyból volt gyenge, és tanult-e idegen nyelvet. Az értékelő lapot a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány mellett kell kiadni. b) Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkáját osztályfőnöke az év végén szöveges formában értékeli a tanuló részére kiadott iskolalátogatási bizonyítványon. c) A 2004/2005-ös tanévben a 2-8. évfolyamon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. d) Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). e) A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt' vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 6.8. Értékelés 5-8. osztály A nevelőtestület a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását és szorgalmát értékeli. Az értékelés rendszeresen történik szóban és írásban. Tanulmányi előmenetel: A tanulók szóbeli feleleteit nemcsak érdemjeggyel, hanem szóban is minősíti a szaktanár. Az írásbeli számonkérésnél a tantestület előre, egységesen meghatározza, hány % az 1, 2, 3, 4, 5 osztályzat (Ezen értékelési forma a 2., 3., 4. évfolyamában is érvényes, a törvénynek megfelelő kimenő rendszerben.) 30 %-ig = 1; 31-50 %-ig = 2; 51-75 %-ig = 3; 76-90 %-ig = 4; 91 %-tól = 5 (Természetesen indokolt esetben ettől el lehet térni, pl. "szódolgozat".) A tanórai munkát a szaktanárok, tanítók egyéni módszereik alapján értékelik. A kerületi versenyen való részvételt – ha azt már egy iskolai döntő előzte meg, s külön felkészülést is igényelt - jeles érdemjegyekkel értékeli a szaktanár. A 5-8. évfolyamon a félévi és év végi bizonyítvány mellett november 3. hetében és április 3. hetében negyedévi bizonyítványt kap a tanuló. Célja a szülők tájékoztatása. A magatartásból adott érdemjegyek feltételei PÉLDÁS érdemjegyet kap az a tanuló, aki: - a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi - szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne - a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias - fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész Helyi tanterv

35


Pedagógiai program

JÓ érdemjegyet kap az a tanuló, aki: - részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás - a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias - fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos VÁLTOZÓ érdemjegyet kap az a tanuló, aki: - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni - a Házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt, állandó figyelmeztetéssel tartja be - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és tisztelettudó - társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít - fegyelme ingadozó, munkája pontatlan - osztályfőnöki intője van ROSSZ érdemjegyet kap az a tanuló, aki: - munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be - közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek - a Házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle - fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik - igazolatlan hiányzása van - igazgatói megrovása van

A szorgalmat minősítő jegy tartalma: PÉLDÁS 1) Tanulmányi munkában (Figyelembe kell venni a tanulmányi munka tényezőit: - az életkörülményeket - a képességek szintjét) Igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatait. 2) Az önállóság szintje: önálló a munkában, önellenőrzése pontos 3) Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig figyel, érdeklődik. 4) Érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál. JÓ

Helyi tanterv

1) Figyel az órákon, aktívan részt vesz benne. Az órákra lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. 2) Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi magát. Tudja, hogy mihez kell segítséget kérnie. 3) Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. 4) Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. 36


Pedagógiai program

VÁLTOZÓ 1) Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. 2) Önállóan csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. 3) Munkájában nem kitartó, ingadozó. 4) Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. HANYAG 1) Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. 2) Nem hajlandó munkavégzésre. 3) Nem törődik kötelességeivel. 4) Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. MEGJEGYZÉS A 2., 3., és 4. szempontnál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. A tanulók jutalmazásának elvei A jutalmazásnál a következő fokozatokat határozza meg a nevelőtestület: 1) szaktanári dicséret 2) osztályfőnöki dicséret 3) igazgatói dicséret 4) nevelőtestületi dicséret 1) Szaktanári dicsérőt kaphat a tanuló az ünnepélyekre, versenyekre (szellemi, sport) való felkészülésért, ill. az ezeken való eredményes szereplésért. 2) Osztályfőnöki dicsérőt kaphat a tanuló közösségi munkáért, ügyelet ellátásáért. 3) Igazgatói dicséretet kaphat a tanuló kerületi, fővárosi versenyért, egyéb kiemelkedő teljesítményért. 4) Nevelőtestületi dicséretet kaphat a tanuló az egész évben folyamatosan végzett átlag feletti teljesítményért. Évente két alkalommal ünnepélyes keretek között tárgyi jutalmazásban is részesülnek a tanulók. A közösséget veszélyeztető, annak munkáját hátráltató, a házirendet megsértő tanuló elmarasztalható. A büntetés fokozatai: 1. szaktanári figyelmeztető, intő 2. osztályfőnöki figyelmeztető, intő 3. osztályfőnöki rovó 4. igazgatói figyelmeztető, intő 5. igazgatói rovó 6. nevelőtestületi megrovás A tanuló magatartás és szorgalom érdemjegyet 2-4. évfolyamon havonta, 5-8. évfolyamon negyedévben, félévkor, háromnegyedévkor, évvégén kap.

Helyi tanterv

37


Pedagógiai program

7. A kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai 2004/2005. tanévre tervezett állapot

osztály

köt.óra

nem köt. 100%

nem köt. 80%

egyéni f. 6%

5%

1.a 1.z 2.a 2.z 3.a 3.b 3.z 4.a 4.z

20 20 20 20 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5

2 2 2 2 -

1,8 1,8 1,8 1,8 1,8

1,2 1,2 1,2 1,2 1,35 1,35 1,35 1,35 1,35

1 1 1 1 1,125 1,125 1,125 1,125 1,125

2 2 2 2 2,25 2,25 2,25 2,25 2,25

26,2 26,2 26,2 26,2 29,025 29,025 29,025 29,025 29,025

5.a 5.b 5.z 6.a 6.b 6.z 7.a 7.b 7.z 8.a 8.b 8,z

22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 27,5 27,5 27,5 27,5 27,5 27,5

5,625 5,625 5,625 5,625 5,625 5,625 -

1,125 1,125 1,125 1,125 1,125 1,125 1,375 1,375 1,375 1,375 1,375 1,375

2,25 2,25 2,25 2,25 2,25 2,25 2,75 2,75 2,75 2,75 2,75 2,75

32,85 32,85 32,85 32,85 32,85 32,85 39,875 39,875 39,875 39,875 39,875 39,875 686,275 161 10 22 38 917,275

1,35 1,35 1,35 1,35 1,35 1,35 6,6 1,65 6,6 1,65 6,6 1,65 6,6 1,65 6,6 1,65 6,6 1,65 Felhasználható órák Napközi 7 csoport Tanulószoba 1 csoport Könyvtár Fejlesztő 2 fő Iskola:

kisebbségi10% összesen

(23 óra) (10 óra) (19 óra)

2005/2006.tanévre tervezett állapot

osztály

köt.óra

nem köt. 100%

nem köt. 80%

egyéni f. 7%

5%

1.a 1.b 2.a 2.z

20 20 20 20

2 2 2 2

-

1,4 1,4 1,4 1,4

1 1 1 1

Helyi tanterv

kisebbségi összesen 10% 2 2 2 2

26,4 26,4 26,4 26,4

38


Pedagógiai program

3.a 3.z 4.a 4.b 4.z

20 20 22,5 22,5 22,5

2 2 -

1,8 1,8 1,8

5.a 5.z 6.a 6.b 6.z 7.a 7.b 7.z 8.a 8.b 8.z

22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 25 25 25 27,5 27,5 27,5

5,625 5,625 5,625 5,625 5,625 7,5 7,5 7,5 -

-

1,4 1,4 1,575 1,575 1,575

1 1 1,125 1,125 1,125

2 2 2,25 2,25 2,25

26,4 26,4 29,25 29,25 29,25

1,575 1,125 1,575 1,125 1,575 1,125 1,575 1,125 1,575 1,125 1,75 1,25 1,75 1,25 1,75 1,25 6,6 1,89 1,375 6,6 1,89 1,375 6,6 1,89 1,375 Felhasználható órák Napközi 7 csoport (23 óra) Tanulószoba 1 csoport (10 óra) Könyvtár Fejlesztő 2 fő (19 óra)

2,25 2,25 2,25 2,25 2,25 2,5 2,5 2,5 2,75 2,75 2,75

33,075 33,075 33,075 33,075 33,075 38 38 38 40,115 40,115 40,115 645,87 161 10 22 38 876,87

2006/2007. tanévre tervezett állapot

Helyi tanterv

osztály

köt. óra

nem köt. 100%

egyéni f. 8%

5%

1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.z 4.a 4.z

20 20 20 20 20 20 22,5 22,5

2 2 2 2 2 2 2,25 2,25

1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,8 1,8

1 1 1 1 1 1 1,125 1,125

2 2 2 2 2 2 2,25 2,25

26,6 26,6 26,6 26,6 26,6 26,6 29,925 29,925

5.a 5,b 5,z 6,a 6.z 7.a 7,b

22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 25 25

5,625 5,625 5,625 5,625 5,625 7,5 7,5

1,8 1,8 1,8 1,8 1,8 2 2

1,125 1,125 1,125 1,125 1,125 1,25 1,25

2,25 2,25 2,25 2,25 2,25 2,5 2,5

33,3 33,3 33,3 33,3 33,3 38,25 38,25

kisebbségi10% összesen

39


7,z 8.a 8,b 8.z

Pedagógiai program

25 25 25 25

7,5 2 1,25 7,5 2 1,25 7,5 2 1,25 7,5 2 1,25 Felhasználható órák Napközi 6 csoport (23 óra) Tanulószoba 1 csoport (10 óra) Könyvtár Fejlesztő 2 fő (19óra) Iskola:

2,5 2,5 2,5 2,5

38,25 38,25 38,25 38,25 615,45 138 10 22 38 823,45


Helyi tanterv

osztály

köt. óra

nem köt. 100 %

egyéni f. 9%

5%

1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 4.z

20 20 20 20 20 20 22,5 22,5

2 2 2 2 2 2 2,25 2,25

1,8 1,8 1,8 1,8 1,8 1,8 2,025 2,025

1 1 1 1 1 1 1,125 1,125

2 2 2 2 2 2 2,25 2,25

26,8 26,8 26,8 26,8 26,8 26,8 30,15 30,15

5.a 5.z 6.a 6.b 6.z 7.a 7.z 8.a 8.b 8,z

22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 25,5 25,5 25,5 25,5 25,5

5,625 2,025 1,125 5,625 2,025 1,125 5,625 2,025 1,125 5,625 2,025 1,125 5,625 2,025 1,125 7,5 2,295 1,275 7,5 2,295 1,275 7,5 2,295 1,275 7,5 2,295 1,275 7,5 2,295 1,275 Felhasználható órák Napközi 6 csoport (23 óra) Könyvtár (10 óra) Tanulószoba 1 csoport Fejlesztő 2 fő (19 óra) Iskola:

2,25 2,25 2,25 2,25 2,25 2,55 2,55 2,55 2,55 2,55

33,525 33,525 33,525 33,525 33,525 39,12 39,12 39,12 39,12 39,12

kisebbségi összesen 100%

584,325 138 22 10 38 792,325

40


Pedagógiai program


osztály

köt. óra

nem köt. 100 %

egyéni f. 10 %

5%

kisebbségi 10%

összesen

1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 4.z

20 20 20 20 20 20 22,5 22,5

2 2 2 2 2 2 2,25 2,25

2 2 2 2 2 2 2,25 2,25

1 1 1 1 1 1 1,125 1,125

2 2 2 2 2 2 2,25 2,25

27 27 27 27 27 27 30,375 30,375

5.a 22,5 5,62 5.z 22,5 5,62 6.a 22,5 5,62 6.z 22,5 5,62 7.a 25,5 7,5 7,b 25,5 7,5 7,z 25,5 7,5 8.a 25,5 7,5 8.z 25,5 7,5 Felhasználható órák Napközi 6 csoport Tanulószoba 1 csoport Könyvtár Fejlesztő 2 fő Iskola:

2,25 2,25 2,25 2,25 2,55 2,55 2,55 2,55 2,55

1,125 1,125 1,125 1,125 1,275 1,275 1,275 1,275 1,275

2,25 2,25 2,25 2,25 2,55 2,55 2,55 2,55 2,55

33,745 33,745 33,745 33,745 39,375 39,375 39,375 39,375 39,375 554,605 138 10 22 38 762,605

(23 óra) (10 óra) (19 óra)

8. Az iskola egyes osztályaiban tanított tantárgyak megnevezése és azok óraszámai (mellékletben)

9. Előírt tananyag és követelményei Saját helyi tantervből tanítunk, ami tartalmazza az előírt tananyagot és követelményrendszert.

Helyi tanterv

41


Pedagógiai program

C) A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 1. A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember l. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre - azaz 2004. szeptember 1. napjától visszavonásig szól. 1.1. E pedagógiai program megtekinthető az iskola könyvtárában.

2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2007-2008. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes - minden fejezetre kiterjedő - felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. A nevelőtestület felkéri az iskolaszéket, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2007/2008. tanév lezárását követően átfogóan elemezze.

3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója a nevelőtestület bármely tagja a nevelők szakmai munkaközösségei, az iskolaszék az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

Egyéb intézkedések

42


Pedagógiai program

D) A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2004. év április hó 27. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest, 2008. év augusztus hó 28. nap …………………………………….. az iskolai szülői munkaközösség elnöke A pedagógiai programot az iskolaszék a 2004. év április hó 28. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest, 2008. év augusztus hó 28. nap …………………………………….. az iskolaszék elnöke

A pedagógiai programot a diákönkormányzattal ismertettük a 2004. év április hó 29. napján Kelt: Budapest, 2008. év augusztus hó 28. nap …………………………………….. DÖK-tanulói képviselője

…………………………………….. DÖK-tanár vezetője

A pedagógiai program egészségnevelési részét az ÁNTSZ VIII. kerületi vezetője elfogadta, mivel a törvényi előírásoknak megfelel. Kelt: Budapest, 2008. év augusztus hó 28. nap …………………………………….. a VIII. ker. ÁNTSZ-vezetője A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2004. év április hó 26. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Budapest, 2008. év augusztus hó 28. nap …………………………………….. igazgató

A Práter Általános Iskola pedagógiai programját a Józsefváros Önkormányzatának Képviselő-testülete _________év _________________hó ___________napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: Budapest, _______év ________________hó _______nap …………………………………….. polgármester

Elfogadás, jóváhagyás

43


Pedagógiai program

Mellékletek I. Az iskola egyes osztályaiban tanított tantárgyak megnevezése és azok óraszámai II. Kisebbségi (roma) nevelés-oktatás, cigány népismeret oktatása tantárgyakba ágyazva. III. Emelt szintű oktatás (matematika, ének-zene, informatika) IV. Nem szakrendszerű oktatás (matematika, magyar nyelv és irodalom, élő idegen nyelv, ének- zene, rajz és vizuális kultúra) V. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása

Mellékletek

44


Pedagógiai program

I. sz. melléklet Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak és azok óraszámai a 2008/2009. tanévben Alsó tagozat

Kötelező

Össz.

Kötelező

4

4

4

4

4

4

4

4

3

3

3

3

magyar irodalom

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

0

történelem 1

idegen nyelv matematika

4

környezetism.

1 4

1

inf. - szám.tech 1

0 1 4

1 1

1 4

1 1

0 1 4

1 1

1 4

1 1,5

0 1 4

1 1,5

1 1,5

0

Össz.

Össz.

magyar nyelvtan

Kötelező

Kötelező

Szab. vál.

4.z

Össz.

Szab. vál.

4.a

Kötelező

Szab. vál.

3.z

Össz.

Szab. vál.

3.a

Kötelező

Szab. vál.

2.a

Össz.

Szab. vál.

1.a

0

1

3

3

3

3

4

3

3

3

3

1

1

1

1

1

1,5

2

2

2

2

természetism.

0

0

0

0

0

0

fizika

0

0

0

0

0

0

biológia

0

0

0

0

0

0

kémia

0

0

0

0

0

0

földrajz

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

2

2

2

4

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

2

2

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

technika és év.

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

testnevelés

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

ének-zene-tánc rajz

1

egészséges életmód és népismeret

1

1

1

1

1

2

1

1

1

1

2,5

4

3 1

1

tánc & dráma

0

0

0

0

0

0

hon & népism.

0

0

0

0

0

0

informatika

0

0

0

0

0

0

ember és társadalom

0

0

0

0

0

0

mozgókép & média

0

0

0

0

0

0

egészségtan

0

0

0

0

0

0

Összesen:

Mellékletek

19,5

3

22,5

19,5

3

22,5

21,5

24,5

20,5

25,5

23

24

23

26,5

45


Pedagógiai program

Felső tagozat

kötelező

szab. terv.

összesen

kötelező

szab. terv.

összesen

kötelező

szab. terv.

összesen

kötelező

szab.terv

4

3,5

0,5

4

3,5

0,5

4

3,5

0,5

4

3,5

0,5

4

3,5

0,5

4

3,5

0,5

1,5

1

1

2

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

idegen nyelv

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

matematika

3

1

4

3

1

4

3,5

4

3,5

4

4

1

1

1

1

1

1

4

4

1

0

0

0

0

0

2

2

2

2

0

0

0

0

1

informatika

0

környezetism. természetism.

1

1

0,5

0 1

1

0,5

0

0,5

4

4

1,5

1

0,5

összsen

összesen

1

1,5

3

összesen

3

1,5

történelem

szab. terv.

4

1,5

magyar

kötelező

szab. terv.

8.z

kötelező

8.a

összesen

7.z

szab. verv.

7.a

kötelező

6.z

összesen

6.a

szab. terv.

5.z kötelező

5.a

4

4

4

4

4

4

1,5

1

1

1

1

fizika

0

0

0

0

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

biológia

0

0

0

0

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

kémia

0

0

0

0

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

0

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

4

1

1

1

4

1

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1

földrajz

1

ének-zene

1

1

1,5

rajz

1

1

2

1

1,5

1 3

0

4

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

3

3

1,5 3

4 1

technika és év.

1

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

testnevelés

2

1

3

2

2

2,5

0,5

3

2,5

0,5

3

2,5

0,5

3

2,5

0,5

3

2,5

0,5

3

2,5

0,5

3

osztályfőnöki

0,5

0,5

1

0,5

1

0,5

0,5

1

0,5

0,5

1

0,5

0,5

1

0,5

0,5

1

0,5

0,5

1

0,5

0,5

1

tánc & dráma

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0

0

0

hon & népism.

0,5

0,5

0,5

0,5

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0,5

1

0

informatika

0

0

0

0

ember és társadalom

0

0

0

0

mozgókép & média

0

0

0

0

0

0

0,5

0,5

0,5

0,5

egészségtan

0

0

0,5

0

0

0,5

0,5

0,5

0,5

Összesen:

Mellékletek

25,0

26,0

0,5

0,5 24,5

0,5 30,5

0,5

0,5

28,5

0,5

0,5

31,5

0

28,0

0

31,0

46


Pedagógiai program

II. sz. melléklet

Kisebbségi (roma) nevelés-oktatás, cigány népismeret oktatása tantárgyakba ágyazva. Mottónk: „Ezek a csillogó, fekete szemű gyerekek nem maguk választották maguknak a belépőjegyet arra az útra, amit úgy hívunk, ÉLET … Ha szemükbe nézünk, ugyanazt a sugárzást érezzük, ugyanazt olvassuk ki belőlük: itt vagyok, faragj az élet során embert belőlem! Az út vállalása és megtalálása nem egyszerű … Végezzük emberi, őszinte érzésekkel, személytelenül e munkát, mert nem az a fontos, kik hordják a téglát, hanem, hogy magasodjon a fal.” Várady József Mennyi érzelmet, mennyi ellenérzést, ítéletet és előítéletet gerjeszt a szó: cigány. Együtt élünk 600 éve, mégsem ismerjük egymást. Egy embercsoport, amely keresi helyét, küzdve sajátos beidegződéseivel. Kiemelt feladatként kezeljük a cigány gyerekek iskolai integrációját és az iskolai sikerességük elősegítését. Helyzetelemzés A tanulóink származás szerinti megoszlása

Míg 1988-ban a cigány származású tanulók csupán 22 %-ban voltak jelen intézményünkben, idén ez a szám 62 %. Ezért e tanulók nevelése mindig is kiemelt feladat volt nevelőtestületünk számára. Eddigi tevékenységeink: • Kérdőív formájában tájékozódtunk a cigány származású édesanyák gyermekük nevelésével kapcsolatos igényei felől. E kérdőív és a Lynch tanulmánya szolgált alapul etnikai programunk kidolgozásának. Lynch az egyik tanulmányában arról ír, hogy a megkérdezett cigány felnőttek többsége úgy emlékszik a saját iskoláskorára, hogy az megszégyenítő kudarcok sorozata volt, felnőttként szinte semmit nem tudnak hasznosítani a felső tagozatos tanulmányaikból. (Az írást, olvasást, számolást fontosnak tartják.) Ettől a kudarcélménytől akarják megóvni a gyermekeiket. Ezt a szorongást, elutasítást látszik alátámasztani az is, hogy az alsó tagozaton még jobban teljesítenek a cigánygyerekek. Természetesen más, a kamaszodással összefüggő problémák is közrejátszanak a felsős tanulók tanulási és magatartási problémáiban. A mi körzetünk cigánycsaládjai is hasonló választ adtak az iskolával való ambivalens érzéseiket firtató kérdésekre. Elsőrendű feladataink közé kell tartoznia ennek a feszültségnek az oldása. • Intézményünkben évtizedek óta együtt neveljük a különböző szociális, kulturális, etnikai hátterű gyerekeket. Számunkra ez természetes. A pedagógiai programunkban és a küldetésnyilatkozatunkban is megfogalmaztuk ezt.

Mellékletek

47


Pedagógiai program

A roma diákok egyéni fejlesztését nemcsak a felzárkóztatásban látjuk, hanem a tehetséggondozásban is. Célunk az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányos társadalmi és szociális hátérrel rendelkező gyerekek számára lehetőséget biztosítani a hiányzó kulturális tőke összegyűjtésére. Ennek érdekében az „írástudásnak” olyan szintjére kell eljuttatnunk a tanítványainkat, amely lehetővé teszi a humán- és szociális kompetenciák kialakulását, a későbbiekben pedig az aktív részvételt a társadalom önszerveződésében. A nagyon szemléle tes ábrából jól kitűnik, hogy a négy változó: az otthon, az iskola, a tanulás és az attitűdö k, valamint a teljesítm ények között szoros a kapcsolat. Erős összefüggést tapasztaltunk mi is a kultúrtőke (könyvek, számítógép) és a kognitív képességek között (0,31), valamint a szociális háttér (teljes vagy csonka család, a szülők végzettsége) és a kultúrtőke között (0,34). A matematikateljesítmények szempontjából a legsúlyosabb tényező a kognitív képességek csoportja, de ha figyelembe vesszük az egyértelmű összefüggéseket az anyagi tőke, kultúrtőke és kognitív képességek között, akkor ismét a tanulási teljesítmények és a társadalmi esélyegyenlőtlenségek kérdésköréhez jutunk. Ez az oka annak, hogy az esélyegyenlőség megteremtését tartjuk elsőrendű feladatunknak. Az integrált oktatás keretében a hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyerekek képességfejlesztése, a tanulást segítő kompetenciák kialakítása, gyermekközpontú programok, korszerű tanulásszervezési stratégiák alkalmazása a legfontosabb. Ennek érdekében a következő feladatokat állítjuk magunk elé: Fejlesztői tevékenységet folytató roma munkatársak alkalmazása (jelenleg is van 1 cigány tanítónk)

Mellékletek

48


Pedagógiai program

Továbbképzéseken való részvétel A beiskolázott pedagógusaink között volt, aki ebben a tanévben a VIII. kerület szociálisan hátrányos helyzetű tanulóiról írta a szakdolgozatát, ezért sok friss adat és a témával kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatási eredmény áll rendelkezésünkre kifejezetten a helyi viszonyok szempontjából csoportosítva. Szakmai fórumok, tanulmányutak szervezése Társadalmi érzékenységet növelő tréningeken való részvétel A szülőkkel való együttműködés fejlesztése: ez egybecseng az Európa Tanács nyomatékos ajánlatával is, amely kimondja, hogy „…meg kell nyerni a szülők együttműködési készségét, támogatni kell őket abban, hogy belássák és elfogadják az iskolában szerezhető tudás fontosságát és társadalmi hasznosíthatóságát.” (Forray-Hegedüs, 1990. 117. oldal) A minőségbiztosítás továbbfejlesztése Helyzetelemzések, mérések elvégzése Oktatási segédanyagok kidolgozása, vásárlása Oktatási segédanyagok adaptálása Oktatáson kívüli kiegészítő tevékenységek szervezése Tehetséggondozás Tanítási órákon belül differenciált módszer alkalmazása Szakkörökön a különböző készségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztése Tanórán belül cigány irodalom, népszokás, zene, dalok ismertetése Cigány származású tanulóink versenyeken való indítása Szociálisan rászorult tanulóink anyagi támogatása (tankönyv, tanszer, ebéd, tábor, erdei iskola stb.) Családlátogatások, kommunikáció a szülői házzal Cigány tanulók mentorálása továbbtanulásuk érdekében

Hitelesnek és követendőnek találjuk Drótos András gondolatait, amelyeket a Cigánygyerek az iskolában című tanulmányában fogalmazott meg: A szerző a cigányság, a cigány iskolázás jó ismerőjeként azt elemzi, miként lehetne elkerülni a cigány tanulók felzárkóztatása terén tapasztalható kudarcokat. Úgy véli, hogy a hazai cigányság mai élethelyzete, a cigányok körében tapasztalható szegénység miatt a cigány iskolázásban a gondozás, a szocializáció segítése jó ideig megelőzi fontosságban az oktatást, az ismeretközvetítést. A szerző szerint csak egy ilyen gondozó, szocializációs hátrányokat kompenzáló programot követően lehet szó a cigány gyerekek esetében oktatásról. Csak egy hosszú, nagy szakértelemmel kísért alapozó szakaszt követően válik lehetségessé a cigányság tanítása, iskolázottsági szintjének növelése. Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve A kisebbségi oktatás – a magyarországi közoktatás részeként – megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben arra kell törekedni,

Mellékletek

49


Pedagógiai program

a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép, b) hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét. A kisebbségi oktatás formái 1. A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek eltérő nyelvállapota és kulturális sajátosságai, valamint a kisebbségek különbözősége miatt a kisebbségi oktatást a cigány felzárkóztató oktatási forma szerint lehet megszervezni: A cigány felzárkóztató oktatás (magyar irodalom, ének-zene, környezet, ember és társadalom, természetismeret, rajz tantárgyakba integráltan folyik) 1. A cigány felzárkóztató oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. Az oktatás elősegíti a cigány tanulók iskolai sikerességét, illetve mérsékli esetleges hátrányaikat. Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel – asszimilációs elvárások nélkül – segíti a cigányság integrációját. 2. A cigány felzárkóztató oktatásban kötelező a cigány népismeret műveltségi terület oktatása és az iskolai sikerességet elősegítő készségfejlesztés. Ezen kívül a tanulók tudásszintjének, készségeinek, etnokulturális hátterének és az iskola lehetőségeinek függvényében az alábbiak közül legalább három területet tartalmazzon: a) a tantárgyi fejlesztést; b) a kisebbségi önismeret fejlesztését; c) a szocializációs, kommunikációs fejlesztést; d) a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenységet; e) az egyéni tehetséggondozást. f) a cigány felzárkóztató és tehetséggondozó oktatásban legalább heti 1 tanórai foglalkozás keretében biztosítani kell a differenciált képességfejlesztő foglalkozásokat, amelyek megszervezhetők a napközis vagy tanulószobai foglalkozások keretében is. A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv követelményeit veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevő tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel az alapműveltségi vizsgára és az érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. Az integrált tanítási órákon kívül tanórán kívüli tevékenységet is folytatunk pl. táborok, tánckörök, szakkörök, népdalkör, népmesekör a tanévben folyamatosan. CIGÁNY NÉPISMERET Célok, és feladatok. Az általános iskola alsó tagozatán nem az ismeretközlés fő cél. A cigány népismeret tartalmának átadása elsősorban cselekedtetésen keresztül történjen (dramatizálás, szituációs játékok, megfigyelés, ritmusgyakorlatok, különféle manuális tevékenységek…) A témakörökhöz tartozó tartalmak integrálhatóak az irodalom, a környezetismeret, az ének-zene tantárgyakba, de önálló tantárgyként is taníthatóak. Mellékletek

50


Pedagógiai program

Fejlesztési követelmények Legyen ismeretük a cigány gyermekirodalomra jellemző művekről (pársoros versek, kiszámolók, csúfolók, ördög, tündér, állat és tréfás mesék), a mesemondási szokásokról a cigány közösségben. Kapjanak indíttatást mesék, mondókák, dalok gyűjtésére, megtanulására, előadására önállóan vagy tanári segítséggel. Tudjanak tájékozódni a hagyományos cigány mesemondási szokásokban, legyen önálló véleményük eseményekről és tettekről. Ismerjék a cigányság kötődését a természethez, az autentikus és népies műzenét, a táncra jellemző ritmusokat, dallamokat, a hangszerpótlók hangzását. 1. évfolyam Belépő tevékenységek Mesékre jellemző szavak gyűjtése. Mesék dramatizálása, meseillusztrációk készítése szabadon választott technikákkal Dramatizálás, szituációs játékok Egyszerű gyermekdalok és tánclépések gyakorlása. Ritmusgyakorlatok. Állatok és gyógyító növények képekről való felismerése Ünnepi szokások megfigyelése, versek, mondókák, köszöntők memorizálása Témakörök Cigány gyermekirodalom

Az év jeles napjaihoz kötődő ünnepek

Tartalmak Kiszámolók csúfolók, pár soros versek Ördög-tündér, állat és tréfás mesék Népmesék, műmesék (pl. Szécsi Magda, Bari Károly meséi) Újév: újévi köszöntők, hagyományok az újév napján Karácsony: karácsonyi köszöntők (pl. Choli Daróczi József, Karsai Ervin versei)

2. évfolyam Belépő tevékenységek A megismert növények, állatok rendszerezése aszerint, hogy mire használták, pl.: gyógyítás, hús táplálkozás, bunda - melegedés stb. Hagyományos gyermekjátékok dramatizálása, mondókák, kiszámolók gyűjtése. Az aszimetrikus ritmusok felismerése a dalokban. Zenekarok, énekcsoportok meghallgatása során a hangszerpótlók hangzásának felismerése. Egyszerű tánclépésekből tánc kialakítása. Néhány dal memorizálása cigány nyelven is. Témakörök Cigány gyermekirodalom

Kötődés a természethez Hagyományos és a helyi Mellékletek

Tartalmak Kiszámolók, nyelvtörők, rövid versek mesék, történetek Ördög-tündér, tréfás és állatmesék, népmesék, műmesék. (pl. Szécsi Magda, Bari Károly) A növények és állatok jelentősége a cigány ember életében. Az aszimmetrikus ritmusok 51


Témakörök közösségekre jellemző cigánydalok

Pedagógiai program

Tartalmak Hangszerpótló eszközök (pl. kanna, kanál, szájbőgő) Ritmusgyakorlatok Magyar és nemzetközi cigánydalok

A továbbhaladás feltételei Legalább 3 népköltés, 3 vers szöveghű felidézése, 2 mese saját szavakkal történő elmondása. Különböző típusú mesék felismerése, címük és írójuk megnevezése. Legalább egy, az adott ünnephez fűződő vers, köszöntő felidézése. Ritmusos szövegek pontos visszaadása, alkalmazása ünnepeken, szituációkban. A megismert növények és állatok rendszerezése aszerint, hogy mire használták, pl. gyógyítás, hústáplálkozás, bunda-melegedés. Egy csúfolódó, egy kiszámoló vers, egy altató és egy mondóka tökéletes ismerete. Egyszerű ritmusos szöveg visszamondása, alkalmazása szituációs játékokban. A hallott mese típusának, címének felismerése Részvétel közös dramatizálásban. A megismert mesterségek, a vándorlás tanult eszközeinek felismerése, felsorolása. Azon állatok és növények megnevezése, amelyek a vándorló cigányok életében fontosak voltak. Legalább 3 dal ismerete. Egyszerű ritmusok visszatapsolása, tánclépések gyakorlása. Hangszerpótló eszközök (kanna, kanál, szájbőgő, stb.) felismerése. A felismert szereplők neveinek felsorolása. Rövid mese előadása tanári segítséggel. 3. évfolyam Belépő tevékenységek Nép- és műmesék, történetek, mondák előadása, mesemondási szokások megjelenítése kulturális rendezvényeken is. Erdők, mezők növényeinek (gyógynövényeinek) felismerése. Az oláh cigány tánc egy fajtájának (pl. Szatmári táncok) alaplépései gyakorlása. Hangszerek és hangszerpótló eszközök hangjának felismerése, megkülönböztetése és összehasonlítása (hangszín – magasság, ritmikusság).

Témakörök Cigány gyermekirodalom

Kapcsolat a gyógynövényekkel és az állatokkal Az autentikus és a népies műzene

Mellékletek

Tartalmak Szólások, mondások, mesék, történetek, eredetmesék. Mesemondási szokások általában és a helyi cigány közösségben. (pl. Lakatos Menyhért, Rostás Farkas György, Szécsi Magda meséi) Mit jelentett a cigányok életében az orvoslás „kuruzslás”?

Az autentikus cigányzene fajtái (pergetők, hallgatók) Jellemző hangszerek , hangszerpótló eszközök. A helyi közösség legjellemzőbb dalai, ének- és táncszokásai, jellemző hangszerhasználata.

52


Pedagógiai program

A továbbhaladás feltételei Az olvasott és a hallott művek értelmezése, fő- és mellékszereplőinek felsorolása. A mesetípusok felismerése, a típusjegyek kiemelése, rendszerezése. Tanulság levonása pedagógus segítségével, olvasott és megbeszélt eseményekről. Legalább1 cigány mesemondó megnevezése. Az aszimmetrikus ritmus felismerése, a hangszerpótlók szerepének megfigyelése. Néhány dal memorizálása cigány- nyelven is. A cigányzene autentikus elemeinek felismerése, a cigány tánc alaplépéseinek megismerése. Néhány gyógynövény nevének és azok hasznos hatásának megismerése. 4. évfolyam Belépő tevékenységek Egy, a régióban élő cigány származású művész meghívása (kötetlen beszélgetés). A cigány zászló, himnusz ismerete, tisztelete. Ismeretek gyűjtése más népekről, akiknek a cigánysághoz hasonlóan a XX. században született a himnuszuk. Témakörök Gyermekirodalom

Híres emberek, nevezetes események

Tartalmak Mesetípusok: eredetmesék és műmesék. Hosszabb versek, mesék, történetek, novellarészletek, elbeszélések. Mondák, legendák, híres emberekről, történetekről. A helyi cigányközösségben élő vagy onnan elszármazó személyek felkutatása: „akikre büszkék lehetünk…”család, nemzetség Az egy családba, egy nemzetségbe való tartozás elvei, szempontjai. A cigány család szerkezete, hierarchiája A cigányság emblematikus jelképei: a cigány zászló, a cigány himnusz

A továbbhaladás feltételei Az azonos típusú cigány és nem cigány mesék összehasonlítása (azonosságok és különbségek) alapján. Eseményekről és tettekről. önálló vélemény nyilvánítása, tanulságok levonása, saját gondolataik alapján A hallott vagy olvasott irodalmi mű hangulatának visszaadása. Néhány dal cigány nyelven való éneklése. A hangszerpótló eszközök (kanna, kanál, szájbőgő és pityegetés) hangzásának alkalmazása saját énekük kíséreteként. Az aszimmetrikus ritmusok felismerése, hangoztatása. A cigány himnusz éneklése cigány nyelven is. Legalább3 képzőművészeti alkotás felismerése téma és alkotó szerint. A szín- és formagazdagság megjelenítése önálló és csoportos alkotásokban.

5-8. évfolyam Mellékletek

53


Pedagógiai program

Célok és feladatok: A cigány népismeret célja megismertetni a tanulókat a cigányság kulturális, néprajzi, zenei, életmódbeli örökségének jellemző sajátosságaival, értékeivel. A zene és a tánc segítségével, az irodalmi és a képzőművészeti alkotásokon keresztül bemutatni a cigány emberek szokásait, belső lelki világát, ezáltal – egyrészt – segíteni megértetni a cigányságra jellemző érték- és normarendszert, a cigány kultúra európai kultúrában való elhelyezkedését, – másrészt – erősíteni identitástudatukat. Az 5-8. évfolyam feladata a már korábban megszerzett ismeretek elmélyítése és bővítése. Ismerkedjenek meg 5. évfolyamon: a cigányság különböző népcsoportjaival, a magyarországi cigány népzenével, a cigány népviselettel, a cigányság életmódjára leginkább jellemző kézműves tárgyakkal. A 6. évfolyamon: a nemzetközi cigány népdalokkal, híres cigányzenészekkel, a képzőművészeti alkotásokra jellemző sajátos színhatásokkal, az elbeszélő irodalmi alkotásokkal. A 7. évfolyamon: a cigányság eredetével, vándorlásaival, a vándorlás hatásaival a nyelvi és kulturális jellemzők kialakulására, a Magyarországi cigány képzőművészet és irodalom történetével, kialakulásával és fejlődésével a cigány irodalomban. A 8. évfolyamon: a cigányság élethelyzetével Európa különböző országaiban, a cigányzenei elemeket felhasználó magyar zeneszerzőkkel, a cigányság életét, kultúráját feltáró kutatásokkal, a XX. századi magyar irodalom cigányságképével és a világirodalomban megjelenő cigány-ábrázolással ismerkedhetnek meg. A 8. évfolyam feladata továbbá a cigányság kisebbség jogainak, kulturális oktatási intézményrendszerének megismertetése. A cigány népismeret megismerése során alakuljon ki a tanulókban nyitottság és megértés a különböző szokások, életmódok, kultúrák, hagyományok iránt. Ismerjék a hagyományos cigány mesterségeket, a vándorlás tárgyi emlékeit, a helyi szokásokat tudják megjeleníteni egyszerű dramatizálással. A cigány népismeret témakörei és azokhoz tartozó tartalmak leginkább az ének-zene, irodalom történelem és rajz tantárgyakban integrálhatók, ugyanakkor önálló tantárgyi ismeretként is elsajátíthatóak. Fejlesztési követelmények Ismerjék meg a tanulók a cigányság eredetét, a család és a szűkebb környezet (lakóhely) hagyományait, sajátos ünnepeit, és az azokhoz kötődő szokásokat, hiedelmeket. Ismerjék fel a cigány népcsoportok főbb jellemzőit, tudják területi elhelyezkedésüket Magyarországon és Európára vonatkoztatva egyaránt. Ismerjék a cigányság magyarországi történelmét, főbb sorsfordulóit. Ismerjék a cigány népzene értékeit helyi, magyarországi, nemzetközi viszonylatban is. Ismerjék az irodalmi és képzőművészeti alkotásokat, ismerjék fel a cigány képzőművészet sajátos szín- és formavilágát. Ismerjék a cigányság és az anyanemzet kulturális életének kiemelkedő eseményeit, országos és regionális fesztiváljait, személyiségeit. Tudjanak különböző forrásokból tájékozódni. Az év jeles napjaihoz kötődő ünnepeket és az ezekhez kapcsolódó helyi szokásokat, cigány tárgyú képzőművészeti alkotásokat. Az elsajátított ismeretek által tudatosuljanak a cigány népismeret értékei, mutassanak érdeklődést a helyi közösség hagyományainak megismerésére. 5. évfolyam Belépő tevékenységformák Dal és tánctanulás. A cigány népdalok, műdalok, zenei szemelvények éneklése Egyéni és közös éneklés, kifejező előadás. Dalok gyűjtése, éneklési és táncszokások megfigyelése. Spontán zenélés.

Mellékletek

54


Pedagógiai program

Az olvasott vagy hallott irodalmi művek, műrészletek (mesék, mondák, balladák) rövid szóbeli vagy írásbeli ismertetése, rajzban történő megjelenítése. Dramatizálás. A hallott irodalmi mű hangulatát, szín és formagazdagságát megjelenítő, önálló és csoportos alkotások létrehozása. Dramatizálás Az olvasmányok alapján megismert szokások dramatizálása Dramatizáláshoz népviseletbe öltöztetett bábok készítése "cigányos" környezet ábrázolása. A népviselet színvilágának, hangulatának vizuális technikákkal történő megjelenítése. A jellegzetes népszokások felelevenítése, eljátszása. A helyi cigány közösség életmódjával kapcsolatos információk gyűjtése A népviseletre jellemző motívumok ábrázolása. A helyi cigányközösség életmódjával kapcsolatos információk gyűjtése, megjelenítése egyszerű dramatizálással. A cigányság virrasztási, temetkezési, megemlékezési szokásainak tanulmányozása szemelvények alapján. A tanult szokások megjelenítése, helyi hagyományok megismerése, gyűjtése, összevetése más közösségek szokásaival Egyéni ötlet alapján népviseleti motívumok tervezése. Népi- és műmese elbeszélése, történetek mondák előadása általában és a helyi cigány közösségben. Választott történethez illusztráció készítése. Nép-és műmesék, történetek, mondák megjelenítése cigánynépviseletbe öltöztetett bábok és cigány környezetre emlékeztető illusztráció segítségével. Látogatás a skanzenben. Fogalmazás készítése a látottakról. Témakörök Cigány mese-mondavilág

Az emberi élet fordulóinak ünnepeihez kapcsolódó helyi szokások

Tartalmak Eredetmondák, balladák, anekdoták (pl. Bari Károly, Berze Nagy János, Baros Tibor, Rostás Farkas György) Húsvét: A nagyheti ünnepkör szokásai, húsvét vasárnap, köszöntők, tojásjátékok, ügyességpróbák. Húsvét hétfő, locsolkodás, locsolóversek, ajándékok. Keresztelő: Az újszülöttel kapcsolatos hiedelmek, altatók, mondókák. Jellemző dalok, ének- és táncszokások ünnepekhez kapcsolódva. Nevezetes népszokások, ünnepek. A sorsfordulókhoz (születés, házasságkötés, ) kapcsolódó szokások. A lakóhely életének legfontosabb eseményei.

A magyarországi cigány népzene A cigány népviselet: színek, formák, anyagok

Mellékletek

A cigány népzene jellemzői: hallgatók, pergetők A helyi cigány közösség zenekultúrája Díszítő elemek – színhasználat A közösség tagjainak különböző viselete.

55


Témakörök

Pedagógiai program

Tartalmak Viseletelemzés: formák, színek, díszek jellegzetességei, közlő funkciója, a férfi és a nő ruházatának különbsége A cigányok régi-és újabb stílusú népviselete Szín- és formagazdagság. A cigány és a magyar népviselet közötti hasonlóságok és különbözőségek

A továbbhaladás feltételei Népdalok, műdalok, zenei szemelvények stílusos előadása. Zenei elemek, zenei részletek felismerése, reprodukálása. Népi hangszerek hangjának felismerése. A formák, színek, díszek felismerése a cigány népviseletben. A történetek valóságtartalmának felismerése. Önálló véleményalkotás a tanult művek szereplőiről, cselekményéről. Legalább 3 eredetmonda, 3 ballada, 3 anekdota ismerete. A sorsfordulókhoz kapcsolódó szokások ismertetése, összevetve a lakóhely hagyományaival. A hallott vagy olvasott mese szereplőinek, helyszíneinek felsorolása Annak ismerete, hogy mikor milyen körülmények között mondtak meséket; Egy-egy irodalmi műhöz illusztráció készítése. Az emberi élethez kapcsolódó és az év jeles napjaihoz kötődő ünnepek helyi és általános szokásainak ismerete, saját szavakkal történő ismertetése. Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó ünnepek sajátosságainak ismerete, saját élményeik alapján történő elbeszélése. A hagyományos cigány mesemondási szokásokban való tájékozódás. 6. évfolyam Belépő tevékenységformák Szemelvények olvasása, értelmezése. Tapasztalatszerzés valamely mesterség termékének előállításáról a valóságban is. Aktuális kiállítások megtekintése (pl. Néprajzi Múzeum) Népdalok, műdalok, zenei szemelvények éneklése, stílusos előadása egy-és több szólamban. Éneklés, hangszerjáték. A színkontrasztok, s más kifejező eszközök megfigyelése. A művek szerkezetét, jelentését feltáró egyszerűbb szövegelemzési műveletek. A szövegformálás nyelvi jellemzőinek megfigyelése. Az elbeszéléseken keresztül megismerhető élethelyzetek összehasonlítása a cigányság mai életformájával. A vándorló közösség tagjainak különböző szerepe, a vándorjele. A megismert mesterség termékének elkészítése különböző természetes anyagokból pl.: gyurmatégla, fonás pamutból és vesszőből A kosárfonás alapműveletei. Vásári jelenet (adás-vétel) dramatizálása. A valóságban történő tapasztalatszerzés néhány termék (kosárfonás, faedények, stb.) előállításának módjáról Szituációs játékok: „Egy napom a vándorló cigányok között” A vándorló cigányság életének más vándorló népek életével, ill. a mai életmóddal való összehasonlítása. A színhatások művészi eszközeinek megfigyelése, elemzése Rajzos vázlat készítése a vándorlás lehetséges útvonalairól.

Mellékletek

56


Pedagógiai program

Múzeumlátogatás: a vándorlással összefüggő tárgyak, eszközök megtekintése. Témakörök A hazai cigány elbeszélő irodalom Vándorlás

Hagyományos cigány mesterségek

Mellékletek

Tartalmak Pl. Orsós Jakab, Osztojkán Béla, Lakatos Menyhért elbeszélései. A vándorlás tárgyi emlékei, a mindennapi élethez használt eszközök (pl. a szekér, a sátor berendezési tárgyai, a vajda ereklyéi). Élet a vándorlás idején. (Hogyan telhettek napjaik a vándorló cigány embernek? A vándorlás idejéből eredő ételek.) A vándor közösség tagjai, feladatuk, a család felépítése. Élet a vándorlás alatt: a közösségek asszony és férfi tagjainak, ill. a közösséget vezető, védelmező tagok szerepe, feladatai, kapcsolattartás. A közösséget alkotó nők, férfiak, gyerekek kapcsolata, közösségben elfoglalt helyük. A vándorló cigányok közötti kapcsolatteremtés, kumpániák közti „vándorjelek”, gyülekezések. A Romani Kris, a cigány közösségek életét meghatározó íratlan szabályok. A Patyív: a cigány közösségi normák rendszere. A vándor közösségek tagjainak szerepe, feladata, vándorjelek. Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás a kumpániák és tagjaik között. A közösségek asszony és férfi tagjainak, illetve a közösségek vezető, védelmező tagjainak szerepe. A vándorjelek szerepe: mikor, miért, hogyan üzentek egymásnak a közösségek és mi volt a jelentősége az egyes jeleknek. A különböző kumpániák összegyűlésének okai. Életmód és foglalkozás közötti összefüggés: a vándorlás alatt folytatott gazdasági tevékenységek. Foglalkozási, megélhetési lehetőségek (a kumpániák). A vándoripar és a céhes ipar közötti különbségek (eszközök, termékek, a munka értéke). A céhek szabályozó ill. korlátozó szerepe. Vályogvetés - kosárfonás. Fémmegmunkálás - famunkálás. Cserekereskedelem - lókupecség. A mesterségek haszna Vályogvetés - kosárfonás, fém- famegmunkálás, cserekereskedelem-lókupeckedés. Vályogvetés, kosárfonás Fa- és fémmunkálás Harangöntés – drótos Zenélés Cserekereskedelem 57


Pedagógiai program

Témakörök Magyarországi és nemzetközi cigány népdalok. A komponálás jellegzetes módjai a cigány képzőművészeti alkotásokban. Kézműves tárgyak: anyagforma összefüggései

Tartalmak Lókupec – vásározó Népdalok, műdalok, zenei szemelvények.

Naiv és tanult festők (Pl. Péli Tamás, Balázs János, Szentandrássy István műveiben) A cigány kézműves tárgyak jellegzetességeinek megfigyelése

A továbbhaladás feltételei Összefüggések keresése a cigányság foglalkozása és életmódja között. Népzenei stílusok és műfajok ismerete. A többszólamú éneklési készség kialakítása. Dalok gyűjtése, éneklési és táncszokások megismerése. Az elbeszéléseken keresztül megismerhető élethelyzetek és a mai életforma összefüggéseinek felismerése. Véleményformálás az egyes eseményekről, személyekről. A történetek összevetése a valósággal, a túlzások megfigyelése. Legalább 3 elbeszélés saját szavakkal történő bemutatása, önálló véleményalkotás. Tevékenységek felsorolása, melyek a hagyományos mesterségek körébe tartoznak. A vándorlások során használt tárgyak, eszközök felismerése. A nők, a férfiak, a vezetők vándorközösségben betöltött szerepének, feladatának ismerete, saját szavakkal történő ismertetése. A Patyív és a Romani Kris jelentésének ismerete. Közösségi szabályok, normák ismerete, betartása. 7. évfolyam Belépő tevékenységformák A különvált három csoport vándorlási útvonalának bemutatása. A népcsoportok megnevezése, nyelvi, foglalkozási jellemzői. Térkép földrajzi elhelyezkedésükről. A meghallgatott művekben előforduló hangfajták, hangszerek felismerése. Zenei formák és műfajok megfigyelése. A költők életének, műveinek megismerése. Kifejező versolvasás, a versek elemzése, stílusjegyek, műfajok felismerése, összehasonlítása. Témakörök A líra képviselői a cigány irodalomban

A cigányság eredete.

Mellékletek

Tartalmak Pl.

Rostás- Farkas György, Bari Károly, Szepesi József, Horváth Gyula, Jónás Tamás, Choli Daróczi József műfordításai Első különválás: ben és phen cigányok Nyelvészeti szempontból való elkülönülés (örmény, európai, szír). A népvándorlás hatása a nyelvi és kulturális jellemzők 58


Pedagógiai program

Témakörök A cigányság Európában és a világban.

A Magyarországon élő cigány népcsoportok néprajzi jellemzői A közép-európai élettér

Zenetörténet

Tartalmak kialakulására. A nyelvi rétegződés. Az életmód alakulása különböző korokban és országokban, a vándorlástól napjainkig. Az egyes cigány csoportok (oláh cigány, beás és romungrok) főbb jellemzői. Lehetséges rokonnépek (dombák, bandzsarák ) A népcsoportok elnevezése, földrajzi elhelyezkedésük. Az egyes régiók jellemző dalai, táncai, hangszerei. A kézművesség (pl. fegyverkészítés vagy más fémmegmunkálás), mint a viszonylagos megélhetés és a védelemre találás eszköze. Mátyás király privilégium levele. 18-19. század A cigányzene fogalmának kialakulása, változása. Cigányzenészek Magyarországon. (Híres bandák és zenészek életútja, életműve.) A zenélés, mint életforma, mint megélhetési lehetőség. Cigányzenészek külföldön régen és most. Híres cigányzenészek életútja, munkássága. (pl. Dankó Pista)

A továbbhaladás feltételei A főbb cigány közösségek nyelvi, foglalkozási jellemzői, a cigányság lehetséges rokon népeinek felsorolása. Zenei formák és műfajok megfigyelése. A lassú lírai dal, táncdal megkülönböztetése, megfelelő stílusban való előadása. Egy híres cigányzenész életének, munkásságának bemutatása. A cigány képzőművészet sajátosságainak felismerése, megfogalmazása, jellegzetes és kiemelkedő alkotások elemzése. Az érzelmi telítettség megjelenítésének felismerése az egyes versekben. Legalább 3 meghatározó vers szöveghű felidézése.

8. évfolyam Belépő tevékenységformák Könyvtárlátogatás során a cigánysággal kapcsolatos kutatások megismerése adatgyűjtés. Az elbeszélő művek részleteinek szöveghű felidézése. Az írói életutak bemutatása közös feldolgozás és egyéni beszámolók alapján. Szemelvények gyűjtése, műelemzés. Irodalmi válogatás készítése a megjelent antológiák, folyóiratok, újságok felhasználásával Információgyűjtés a televízió, a rádió a napilapok, a folyóiratok és a helyi történések alapján. Témakörök A cigány próza

Mellékletek

Tartalmak Pl. Lakatos Menyhért Osztojkán Béla, Orsós Jakab, Holdosi

59


Témakörök

Pedagógiai program

Tartalmak

József regényei Olyan magyar regények, vagy elbeszélések (pl. Egri csillagok), melyekben cigány ember is szereplő. A cigánysors azonos és eltérő elemeinek számbavétele a különböző országokban játszódó, különböző cselekményű írásokban. Könyvek, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, A cigány irodalom élő mágneses adathordozók, időszaki kiadványok (napi-, hetilap, műhelyei folyóirat, évkönyv). (Pl. Lungo Drom, Amaro Drom, Világunk stb.) 19-20. századi ún. cigányzenei elemeket felhasználó művek, Zenetörténet táncok, pl. Liszt-rapszódiák, Kodály: Galántai, Marosszéki táncok. A verbunkos kialakulása, stílusjegyei. Nemzetközi sikereket elért hazai cigány együttesek repertoárja (pl. Száztagú cigányzenekar). A magyarországi cigányság A Szűz Mária kultusz, és egyéb új vallási irányzatokhoz tartozás tömeges megjelenése a cigányságkörében. hitélete. A cigányság életét, kultúráját kutató személyiségek életének, Magyarországi cigány munkásságának ismerete. kutatások Pl. Wlislocki Henrik, Erdős Kamil, Bari Károly A cigány kisebbség helyzete Az 1993. évi törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. Magyarországon. Az Országos Cigány Önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok szerepe. Kisebbségi oktatást felvállaló középfokú oktatási intézmények, ösztöndíjrendszerek. meghatározó egyéniségei: A XX. századi magyar irodalom cigányságképe A világirodalom híres cigányábrázolásai

A továbbhaladás feltételei Ismeretszerzés és okkeresés a cigányság kereszténységgel való kapcsolódásának folyamatáról. Legalább egy meghatározó, a cigányság életét kutató személyiség munkásságának ismerete. Népdalok, műdalok, zenei szemelvények éneklése emlékezetből. Irodalmi alkotások elemzése. Képzőművészeti alkotások felismerése, megnevezése (alkotó, mű címe). Festői alkotások stílusjegyeinek felismerése. Önálló vélemény, alkotás arról, hogyan járultak hozzá az egyes alkotók a cigányság kulturális felemelkedéséhez.

Mellékletek

60


Pedagógiai program

III. sz. melléklet

Emelt szintű oktatás (matematika, ének-zene, informatika) MATEMATIKA

5–8. évfolyam Évfolyam

5.

6.

7.

8.

Éves óraszám

148

148

148

148

ÁLTALÁNOS CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskola 5−8. évfolyamán a matematikaoktatás megismerteti a tanulókat az őket körülvevő világ konkrét mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozza a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket és az életkoruknak megfelelő szinten biztosítja a többi tantárgy tanulásához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. Alapvető célunk a gondolkodás képességének folyamatos fejlesztése és a kompetenciák kialakítása. Az általános iskola 5−8. évfolyama egységes rendszert alkot, de – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz − két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Az alapozó szakasz utolsó két évében a tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, ezért itt az integratív-képi gondolkodás fejlesztése a cél. A 7−8. évfolyamon elkezdődik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás kialakítása is. A tevékenységek tárházába tartozik az eszközök használata, különös tekintettel az elektronikus eszközökre, azon belül az oktatási célú weblapokra az interneten. Fejlesztendő a tanulók kommunikációs képessége, saját gondolataik szabatos megfogalmazása szóban és írásban; mások gondolatainak megértése, a vitákban érvek és ellenérvek logikus használata. Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldások mellett a felvetett kérdések igazságának, vagy hamisságának eldöntése, a döntések igazolása. A tanulók legnagyobb része ebben a korban jut el a konkrét gondolkodástól az absztrahálásig. Ezért a legfontosabb cél a konstruktív gondolkodás kialakítása, amelyet a tanulók életkorának megfelelően manipulatív tevékenységek elvégeztetésével, az összefüggések önálló felfedeztetésével érhetünk el. Az önellenőrzéssel növeljük a tanulók önbizalmát, a változatos módszerekkel, a korosztálynak megfelelő játékos formákkal, kis lépéseken keresztül, természetes módon hangoljuk őket a matematika tudományának befogadására. Fontos, hogy a valóságban előforduló problémákra a tanulók meg tudják találni a megfelelő matematikai modellt, azokat helyesen tudják alkalmazni. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a szövegértő, elemző olvasásra. Ugyanakkor azt is el kell érni, hogy a matematikában tanult ismereteket a tanulók alkalmazni tudják más műveltségi területeken is. Fokozatosan kell kialakítani a matematika szaknyelvének pontos használatát és jelölésrendszerének alkalmazását. Az általános iskolai matematikaoktatás alapvető célja, hogy a megszerzett tudás az élet minden területén, a gyakorlati problémák megoldásában is alkalmazható legyen.

Mellékletek

61


Pedagógiai program

FEJLESZTÉSI CÉLOK 1. Tájékozódás • Tájékozódás a térben • Tájékozódás az időben • Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban 2. Megismerés • Tapasztalatszerzés • Képzelet • Emlékezés • Gondolkodás • Ismeretek rendszerezése • Ismerethordozók használata 3. Ismeretek alkalmazása 4. Problémakezelés és - megoldás 5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás 6. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek • Kommunikáció • Együttműködés • Motiváltság • Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás 7. A matematika épülésének elvei KULCSKOMPETENCIÁK •

•

A matematikai kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése: - számlálás, számolás - mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés - becslés, mérés - problémamegoldás, metakogníció - rendszerezés, kombinativitás - deduktív és induktív következtetés A tanulók értelmi képességeinek − logikai készségek, problémamegoldó, helyzetfelismerő

képességek − folyamatos fejlesztése • A tanulók képzelőerejének, ötletességének fejlesztése • A tanulók önellenőrzésének fejlesztése • A gyors és helyes döntés képességének kialakítása • A problémák, egyértelmű és egzakt megfogalmazása, megoldása • A tervszerű és célirányos feladatmegoldási készség fejlesztése • A kreatív gondolkodás fejlesztése • A világról alkotott egyre pontosabb kép kialakítása • A tanult ismeretek alkotó alkalmazása más tudományokban, a mindennapi életben

Mellékletek

62


Pedagógiai program

5. ÉVFOLYAM Éves óraszám:148

Témakör Gondolkodási módszerek Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria, mérés Valószínűség, statisztika

Szakrendszerű oktatásra javasolt óraszám Folyamatosan fejlesztendő 86 = 24 + 14 + 26 + 22 Folyamatosan fejlesztendő 46 = 20 + 6 + 14 + 6 Folyamatosan fejlesztendő

Nem szakrendszerű oktatásra javasolt óraszám Folyamatosan fejlesztendő 72 = 20 + 12 + 20 + 20 Folyamatosan fejlesztendő 41 = 20 + 5 + 12 + 4 Folyamatosan fejlesztendő

A szabadon hagyott órák felhasználása Szakrendszerű oktatásban TSZAM (Továbbhaladáshoz Szükséges Alapismeretek Mérése), illetve diagnosztizáló felmérők írása • szükség szerinti gyakorlás • tehetséggondozás • projektfeladatok megbeszélése •

Nem szakrendszerű oktatásban A csoport igényeinek megfelelő felhasználása

1. A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Fejlesztési célok Az érzékelés pontosságának fejlesztése, a tudatosodás segítése. Tárgyak tulajdonságainak kiemelése; összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; osztályokba sorolás. A tudatos célirányos figyelem fejlesztése. Rendezés. Közös tulajdonságok felismerése; tulajdonság tagadása. Megosztott figyelem. .

Mellékletek

Alakzatok.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tárgyak megfigyelése, csoportosítása önállóan. Barkochba − frontális játék. Memóriajáték csoportban.

Természetes számok, egész számok, törtek. Sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint. Alakzatok, természetes számok, egész számok, törtek. Szétválogatás két szempont szerint; megosztott figyelem; két, több szempont egyidejű követése.

Számsorozatok képzése, szabályainak felismerése. Játék kártyákkal csoportban. Számlánc. Alakzatok csoportosítása, számok nagyság szerinti osztályozása, a relációk helyes alkalmazása. Síkidomok válogatása pármunkában. Játék kártyákkal.

Tananyag

A továbbhaladás feltételei Az egyes témakörökben konkretizálódnak.

63


Pedagógiai program

Halmazok eszköz jellegű használata.

Közös tulajdonságú tárgyak, alakzatok, számok kiválasztása, az adott tulajdonsággal nem rendelkező elemek kiszűrése. Kombinatorikus gondolkodás Alakzatok előállítása, Építések síkban és térben . fejlesztése. számalkotások, elemek adott feltételekkel, kiválasztása, sorba rendezése. számalkotások adott feltételek szerint számkártyákból. Néhány elem manipulatív sorbarendezése, közülük bizonyos elemek kiválasztása majd a lehetséges esetek összeszámlálása. A nyelv logikai elemeinek Állítások megítélése Folyamatosan fejlesztendő. használata. A matematikai igazságértékük szerint, nyitott logika nyelvének mondatok lezárása, a „nem”, megismerése, tudatosítása. „és”, „vagy”, „minden”, „van olyan”… Problémamegoldó Szöveges feladatok Változatos tartalmú szövegek gondolkodás fejlesztése. megoldása. értelmezése, modellalkotás, megoldás, adott modellhez probléma megfogalmazása. Gondolkodás a saját Feladatok megoldási Saját megoldási folyamat gondolkodási folyamatokról. folyamatának elemzése. lépésenkénti felidézése, mások gondolatainak követése. A valószínűségi és a A relatív gyakoriság és a Valószínűségi játékok, statisztikai gondolkodás valószínűség fogalmának tapasztalatok gyűjtögetése. fejlesztése. előkészítése. Absztrahálás, konkretizálás. Fogalmak megalkotása, Hasonló tulajdonságú besorolás adott fogalom alá. síkidomoknak, testeknek közös elnevezés kitalálása.

2. SZÁMTAN, ALGEBRA Fejlesztési célok A számfogalom mélyítése, egyre bővülő számkörben. A természetes szám modellként való kezelése (különféle fogalmi tartalmak – darabszám, mérőszám, értékmérő, jel – szerint), törtszám, negatív szám, egész szám, modellként való kezelése; számegyenes, mint modell alkalmazása az új számkörökben.

Mellékletek

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Természetes számok milliós Helyiérték-táblázat használata számkörben, egészek. a természetes számkörben és a Alaki érték, helyiérték. Negatív tizedes törteknél. szám értelmezése. Törtek Postai csekkek kitöltése, a kétféle értelmezése, tizedes számok helyesírása. törtek. Játék számkártyákkal, a Ellentett, abszolút érték. „tökéletes pénztárgéppel”. Negatív szám fogalmának alapozása modellek segítségével: irányított mennyiségek (pl. hőmérő, számegyenes), ill. a tényleges hiány megtapasztalásával: adósság – készpénzcédulák, ezek eszközként való használata. Tananyag

A továbbhaladás feltételei Tudja a tanult számokat helyesen leírni, olvasni, számegyenesen ábrázolni, két számot összehasonlítani.

64


Kétváltozós aritmetikai műveletek értelmezésének kiterjesztése, mélyítése (tapasztalati előkészítése; kétváltozós műveletek értelmezése, műveleti jelek; számok összetett alakjainak használata). Algoritmus követése, értelmezése. Számolási készség fejlesztése a kibővített számkörben.

Matematikai jelek értelmezése tevékenységgel, számjelek, műveleti jelek, <, >, =, ≠, ≈, ≤, ≥, (...) stb.) értése.

Fegyelmezettség, következetesség fejlesztése.

Becslési készség fejlesztése. Közelítő értékek szükségességének alakítása. Értő-elemző olvasás, problémamegoldó képesség fejlesztése, következtetési készség fejlesztése

Pedagógiai program

Műveletek szóban (fejben) és írásban, szemléltetés számegyenesen. Műveleti jelek, számok összetett alakjainak használata. Szorzás, osztás 10-, 100- 1000rel. Szorzás, osztás többjegyű számmal. Összeadás, kivonás az egészek és a törtek körében. Törtek és a tizedes törtek szorzása, osztása egésszel. (0 szerepe a szorzásban, az osztásban). Természetes számok, egész számok, törtek helye a számegyenesen , nagyságrendi összehasonlítás ok. A helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. Zárójelhasznála t. A kijelölt művelet eredményének előzetes becslése. A kapott eredmények helyes kerekítése. Egyszerű elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással, ellenőrzés behelyettesítéssel.

A törtrészek előállítása hajtogatással, színezéssel, kirakással csoportmunkában. Láncszámolás. Számkorongok használata az egész számok összevonásánál. Számpiramis és számrejtvények megfejtése. Önellenőrzésre alkalmas számolási feladatok önálló megoldása.

Demonstrációs számegyes használata a tanult számkörben, a tanulók egymást követve versenyeznek a táblánál.

Tud összeadni, kivonni, szorozni, kétjegyűvel osztani a természetes számok körében. Tud egyjegyű pozitív nevezőjű törteket összeadni, kivonni két tag esetén. Tud egyjegyű nevezőjű pozitív törteket és legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törteket összeadni és kivonni.

Ismeri a <, >, = relációjeleket és helyesen használja azokat.

Önellenőrzésre alkalmas Ismeri a helyes műveleti számolási feladatok önálló sorrendet a négy alapművelet megoldása. esetén.

A valóságból vett problémák felvetése, azok helyes értelmezése. A megoldások becslése. A kapott eredmények ellenőrzése a valóságban. Számfeladatokhoz szöveg megfogalmazása pl. „feladatküldő” csoportmunkában.

Megold egyszerű szöveges feladatokat következtetéssel.

3. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK Fejlesztési célok

Tananyag

Tájékozódás (pl. az Derékszögű osztályban, iskolában, iskola koordinátarendszer környékén) nagytesti előkészítése. mozgással; mozgási memória fejlesztése.

Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; tudatosított

Mellékletek

Tájékozódás földgömbön, térképen, sakktáblán. A külső környezetben való

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Mozgásos játék, a megadott (oszlopok és sorok az osztályban) pontok megkeresése. Memóriajáték a rendezett számpár fogalmának kialakítására. A tanulók feladatokat adnak egymásnak pármunkában meghatározott tárgyak

A továbbhaladás feltételei

65


Pedagógiai program

tájékozódási pontok szerint; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése. Tájékozódás a számegyenesen, a síkban, a térben, megfogalmazott információk szerint. Helymeghatározás, adott tulajdonságú pontok keresése. Tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben.

tájékozódás (iskola, lakhely környéke).

megkeresésére. Borítékcímzés. Színházjegy, mozijegy. Projektmunkában térkép készítése a környékről.

Számegyenes, számintervallumok ábrázolása. Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer.

Összefüggések felismerésének fejlesztése. Táblázat hiányzó adatainak keresése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően, illetve felismert kapcsolat szerint. Táblázatok, grafikonok értelmezése és készítése. A függvény fogalmának előkészítése. Szabály intuitív követése, tudatos megfigyelés, akaratlagos figyelem fejlesztése, szabály felismerése, kifejezése, tudatosítása.

Változó mennyiségek közötti kapcsolatok. Egyszerűbb szabállyal megadott táblázatok kitöltése. Arányos következtetések (szabványmértékek és átváltásuk).

Ponthalmazok keresése számegyenesen, a kijelölt ponthalmazok algebrai megfogalmazása és leírása. Feladatlapok kitöltése önállóan. Torpedójátékkal a rendezett számpár fogalmának tudatosítása. Különböző figurák megrajzolása meghatározó pontjainak koordinátáival, pármunka. Csoportmunkával táblázatok, grafikonok, poszterek értelmezése és készítése.

Tud pontokat ábrázolni koordinátarendszerben, leolvassa pontok koordinátáit.

Kétváltozós kapcsolatok felfedezése (pl.: arányosságok).

Sorozatok képzése. Periodikus motívumok Megfigyelésben, gyűjtése és készítése. számlálásban, számolásban gyűjtött elemek sorozatba rendezése. Megkezdett sorozat folytatása, kiegészítése adott szabály vagy a felismert összefüggés szerint.

4. GEOMETRIA, MÉRÉS Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Módszertani javaslatok Testek csoportosítása adott A lényeges geometriai Felismeri a kockát és a Az érzékelés pontosságának tulajdonságok alapján. tulajdonságok kiemelése valós téglatestet. fejlesztése, a tudatosodás Téglatest (kocka) tárgyakon. segítése. Tárgyak tulajdonságai, hálózata. Memóriajáték, barkochba. tulajdonságainak kiemelése, Párhuzamosság, merőlegesség. Demonstrációs mértani testek összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; osztályokba Térelemek kölcsönös helyzete. vizsgálata és csoportosítása. Síkidomok és sorolás különféle sokszögek szemléletes A sík parkettázása különböző tulajdonságok szerint. fogalma, tulajdonságai. alakú síkidomokkal, Ismeri a háromszöget és a A figyelem terjedelmének és pármunkában. speciális négyszögeket. tartósságának növelése, tudatos, célirányos figyelem; elemek, tulajdonságok megnevezése. Fejlesztési célok

Mellékletek

Tananyag

66


Közös tulajdonságok felismerése; tulajdonság tagadása. Fogalomalkotás előkészítése. A térszemlélet fejlesztése. Adott tárgy más nézőpontból való elképzelése, például testek építése különböző nézeteikből, vetületeikből. Vizuális képzelet fejlesztése.

Az alkotó képzelet fejlesztése. Lényegkiemelés. (Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével, lényegtelenek figyelmen kívül hagyásával.) Problémamegoldó képesség fejlesztése. Célszerű eszközhasználat.

Pedagógiai program

Testek építése, tulajdonságai. Csoportmunkában testet építése különböző Különböző nézetekben alapelemekből. megadott testek elkészítése. Különböző nézetekben megadott testek elkészítése csoportmunkában. Testhálók készítése, testhálók testek párosítása csoportmunkában. Egyszerűsített rajz készítése Önálló munka. Különböző alaprajzok lényeges elemek megőrzésével, lényegtelenek megismerése, készítése (pl.: figyelmen kívül hagyásával. telek, ház, lakás…).

Körző, vonalzó használata. Két vonalzóval párhuzamosok és merőlegesek rajzolása. Háromszögek, négyszögek és tulajdonságaik, valamint szerkesztésük. Távolság fogalma. Adott tulajdonságú pontok keresése. A kör és a gömb. Szakaszfelező merőleges.

Az eszközhasználat fejlesztésére különböző rajzok készítése csak körzővel és vonalzóval. (Pl.: állatok, kertek rajza, pom-pom készítése fonalból stb.)

Fogalomalkotás.

A szög fogalma, mérése, szögfajták.

Mérések, mérőeszközök használata. A becslés képességének fejlesztése.

A szögmérő helyes használata.

A kerület, terület, felszín és térfogat fogalmának előkészítése. Számolási készség fejlesztése. A becslőképesség fejlesztése.

Téglalap kerülete, területe. Téglatest (kocka) hálója, felszíne és térfogata. Mértékegységek átváltása.

Mérőegységként használt szögek előállítása hajtogatással. Különböző mérőeszközök használata (pl.: szögsablonok, szögmérő, zsineg, vonalzó…), konkrét mérések elvégzése. Tetszőleges alakzatok, síkba kiteríthető tárgyak kerületének és területének mérése különböző eszközökkel (zsineg, egységnégyzet, egységháromszög stb.)

Mellékletek

Ismeri a háromszöget és a speciális Négyszögeket. Tud szakaszt másolni. Tud két vonalzóval párhuzamosokat és merőlegeseket rajzolni. Ismeri a szakaszfelező merőlegest. Ismeri a szögfajtákat.

A hosszúság és terület szabványegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei.

67


Pedagógiai program

5. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA Fejlesztési célok

Tananyag

Változó helyzetek megfigyelése: a változás lejátszása manipulatív úton tárgyi eszközökkel. A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, tudatos, célirányos figyelem. Rendszerezés. A valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. A számolási készség fejlesztése.

Valószínűségi kísérletek elvégzése, megfigyelése. Relatív gyakoriság. Adatsokaság rendezése, csoportba foglalása adott szempont szerint.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Valószínűségi játékok. Kísérletek (pl. valószínűségi kísérletek) végzése, a történés többszöri megfigyelése. Adatok megfigyelése, rendezése, ábrázolása. Valószínűség előzetes becslése.

A továbbhaladás feltételei Relatív gyakoriság kiszámítása néhány kísérlet alapján. Megkülönbözteti a biztos és a lehetetlen eseményt.

6. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 148 Szakrendszerű oktatásra javasolt óraszám Gondolkodási módszerek Folyamatosan fejlesztendő Számtan, algebra 60 = 15 + 13 + 19 + 13 Összefüggések, függvények, sorozatok 11 Geometria, mérés 28 = 11 + 17 Valószínűség, statisztika Folyamatosan fejlesztendő Témakör

Nem szakrendszerű oktatásra javasolt óraszám Folyamatosan fejlesztendő 74 = 20 + 12 + 24 + 18 10 33 = 15 + 18 Folyamatosan fejlesztendő

A szabadon hagyott órák felhasználása Szakrendszerű oktatásban • TSZAM, illetve diagnosztizáló felmérők írása • szükség szerinti gyakorlás • tehetséggondozás • projektfeladatok megbeszélése.

Nem szakrendszerű oktatásban A csoport igényeinek megfelelő felhasználása

1. A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Fejlesztési célok A matematika értékeinek és eredményeinek megismerésére való igény felkeltésével pozitív motiváció kialakítása.

Mellékletek

Tananyag

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Matematikatörténeti érdekességek bemutatása, kiselőadás. Könyvtár és informatikai eszközök használata,


68


Kommunikációs készség fejlesztése A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Pozitív motiváció kialakítása. Rendezés.

A matematikai nyelv logikai elemeinek helyes használata. Kommunikációs készség fejlesztése.

Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Szövegértelmező és szövegalkotó képesség fejlesztése.

Gondolatmenet kiépítése. A tervkészítés módjának megalkotása. Megoldási stratégia alkotása. Ellenőrzés igényének kialakítása.

Pedagógiai program

projektmunka. Néhány elem rendszerezett felsorolása. Az esetek számának összeszámolása. A rendezést segítő eszközök és algoritmusok megismerése. Fadiagram, táblázat. Összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl.: egyenlő, kisebb, nagyobb, legalább, legfeljebb). Állítások igazságának eldöntése (és, vagy, minden, van olyan). Igaz és hamis állítások megfogalmazása. A biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalma. Változatos tartalmú szöveges feladatok értelmezése, matematikai modellek megalkotása, megoldása. Számfeladathoz, nyitott mondathoz szöveg alkotása. A szaknyelv fokozatos elsajátítása. Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése.

A tanulók aktív tevékenységgel tapasztalják meg a sorbarendezési lehetőségek számát (modellezés, kártyák).

Matematikatörténeti érdekességek bemutatása, kiselőadás. Könyvtár és informatikai eszközök használata, projektmunka.

Valószínűségi kísérletek végzése, megfigyelése. A szaknyelv fokozatos elsajátítása. Egyszerű matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban.

Megoldási terv készítése szöveges feladatokhoz, megértett probléma részletproblémákra bontása, sorrendbe állítása. Csoportban a munka tervezése, szervezése, megosztása.

2. SZÁMTAN, ALGEBRA Fejlesztési célok A számfogalom továbbfejlesztése egyre bővülő számkörben. A műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése. A számolási készség fejlesztése. Együttműködési készség, önellenőrzés fejlesztése.

A számok többféle alakja. Kétváltozós műveletek

Mellékletek

Tananyag Törtek, tizedestörtek, és kapcsolatuk. A számok reciproka. Műveletek racionális számkörben. - szorzás, osztás törttel, tizedestörttel, - alapműveletek negatív számokkal. Műveleti tulajdonságok. A helyes műveleti sorrend. Törtek egyszerűsítése, bővítése, tizedestört alakja.

Ajánlott A továbbhaladás feltételei tevékenységformák Módszertani javaslatok Láncszámolás. A tört, a tizedes tört, a negatív Pármunkában egymásnak adott szám fogalmát ismeri. számolási feladatok megoldása és azok ellenőrzése. Önellenőrzésre alkalmas feladatok számolási feladatok megoldása (találós kérdések, keresztrejtvény, eredmény alapján történő színezés).

Önálló gyakorlás feladatlapokon.

A négy alapműveletet ismeri ebben a számkörben.

69


Pedagógiai program

értelmezésének tapasztalati Vegyes szám szorzása, osztása Eszközhasználat: törtes előkészítése; kétváltozós egész számmal. dominó, számpiramis kitöltése. műveletek értelmezése (mint a különféle konkrét tartalmú műveletek szintézise); műveleti jelek; számok összetett alakjainak használata. A becslési készség fejlesztése. Becslés a törtek körében. A becslések elvégzése gyakorlati feladatokon keresztül. A bizonyítási igény felkeltése. Oszthatósági szabályok 2-vel, 5-tel, 10-zel, (10-zel, 100-zal, 1000-rel, 2100-zal való oszthatósági vel, 5-tel, 4-gyel, 25-tel). szabályok felfedeztetése számkártyák szétválogatásával. A következtetési képesség Arányossági következtetések, A mindennapi életben fejlesztése. egyenes, fordított arányosság. felmerülő egyszerű Szövegértés fejlesztése. Egyenes és fordított arányossági feladatok arányosság felismerése megoldása következtetéssel. gyakorlati feladatokban. Csoportmunka. A százalék fogalma. A nyelv és a gondolkodás Elsőfokú, egyismeretlenes Egyenlettel leírható szöveges összefonódása, kölcsönhatása egyenletek, egyenlőtlenségek feladatok átírása matematikai Szövegértés, kommunikációs megoldása lebontogatással, jelekkel, vagy értelmező ábrák képességek fejlesztése. mérlegelvvel. Az egyenlő, nem segítségével. egyenlő fogalmának Szöveg alkotása egy vagy két Az ellenőrzési igény elmélyítése. műveletet tartalmazó kialakítása. Önellenőrzés, az A megoldások ábrázolása számfeladathoz, nyitott eredményért való számegyenesen. Szöveges mondathoz. felelősségvállalás. feladatok megoldása egyenlettel.

Tudja a műveletek sorrendjét, a zárójelhasználatát.

Alkalmazza 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatósági szabályokat. A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatokat megoldja következtetéssel.

Egyszerű elsőfokú egyenleteket megold szabadon választható módszerrel.


Tananyag

Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése: tapasztalati függvények alkotása, értelmezése matematikai modell keresése a változások leírására. Megfigyelőképesség, összefüggés felismerő képesség, rendszerező képesség fejlesztése.

A változó mennyiségek közötti kapcsolatok, azok ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben.

A gyakorlati életből vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése. A függvényszemlélet fejlesztése.

Mellékletek

Megfigyelésben, számlálásban, számolásban gyűjtött elemek sorozatba rendezése. Sorozatok képzése. Megkezdett sorozat folytatása, kiegészítése adott szabály vagy a felismert összefüggés szerint. Az egyenes és fordított arányosság grafikonja. Példák konkrét sorozatokra.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A függvény fogalmának előkészítése feladatlapokkal. Összetartozó és össze nem tartozó elemek vizsgálata.

A továbbhaladás feltételei Biztosan tájékozódik a derékszögű koordinátarendszerben.

Geometriai alakzatok tulajdonságait leíró összefüggések sorozatba rendezése (szögek mértéke, átlók száma).

Az arányosságokban az összetartozó értékpárok ábrázolása koordinátarendszerben tanári irányítással, írásvetítőn lapozható fóliákkal.

Az egyenes arányosság grafikonjához tartozó értékpárokat ábrázolja a koordinátarendszerben.

70


Pedagógiai program

4. GEOMETRIA, MÉRÉS Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Módszertani javaslatok A matematika kapcsolata más A tengelyes szimmetria Művészeti alkotások és a tudományágakkal, a gyakorlati felismerése a természetben és a természetben előforduló élettel. művészetben. Tükrös alakzatok tengelyesen szimmetrikus A térszemlélet fejlesztése térbeli térben és síkban. tárgyak vizsgálata analógiák keresésével. manipulációval. Esztétikai érzék fejlesztése. Szimmetrikus síkidomok és síkszimmetrikus testek keresése. Poszterek készítése szimmetrikus alakzatok felhasználásával. A hozzárendelés fogalmának A tengelyes tükrözés. Adott alakzat tengelyes Adott alakzat tengelyes elmélyítése. Tengelyesen szimmetrikus tükörképének megszerkesztése. tükörképét megszerkeszti. Megfigyelőképesség, alakzatok. Euklideszi szerkesztő program összehasonlítás, tudatosítás. Geometriai transzformációkban használata. megfigyelt megmaradó és változó tulajdonságok tudatosítása. Vizuális képzelet fejlesztése. Feltételeknek megfelelő Makettek és azok vázlatának alkotások elképzelése, azok elkészítése projektmunkában. elkészítése előtt vázlatos ábrák rajzolása; a tényleges alkotás összevetése az elképzelttel. Problémamegoldó képesség, Körző, vonalzó és szögmérő Önálló szerkesztési feladatok Ismeri a szimmetrikus alkotóképzelet fejlesztése. használata. elvégzése, a szerkesztések háromszög tulajdonságait. Szerkesztési eszközök Megoldási terv készítése. gyakorlása. Az elemi szerkesztési célszerű használata. feladatok elvégez. A területfogalom A tengelyesen szimmetrikus Területképletek felfedezése Háromszögek, négyszögek továbbfejlesztése. háromszögek, négyszögek síkbeli ábrák kerületét kiszámítja. kerülete és területe. szétdarabolásával. Fejlesztési célok

Ismeretek alkalmazási képességének fejlesztése. Fejlesztés a gyakorlati mérések, és mértékegységváltások helyes elvégzésében. Önellenőrzés. Absztrakciós képesség fejlesztése. Pontos munkavégzésre nevelés, és az esztétikai készségek fejlesztése. A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével.

Mellékletek

Tananyag

Mértékegységek átváltása konkrét gyakorlati példák kapcsán.

Önellenőrzésre alkalmas feladatlapok megoldása. Átváltások gyakorlása dominóval.

Kör és részei, kör és egyenes együttes szimmetriája. Szakaszfelező merőleges. Szögmásolás, szögfelezés.

Hajtogatással tapasztalatszerzés, majd a kapott tapasztalatok tudatos megfogalmazása.

Téglatest hálója, felszíne, térfogata.

Az alapvető mértékegységeket biztosan ismeri (szög, hosszúság, terület).

Tud párhuzamos és merőleges egyeneseket előállítani, szöget másolni, szakaszfelező merőlegest szerkeszteni. Téglatest építése különböző Konkrét esetekben építő anyagokból meghatározza a téglatest csoportmunkában. A vázas és felszínét és térfogatát. a tömör modell A térfogat és az űrtartalom összehasonlítása. mértékegységeit átváltja. Zsinóros modell készítése önállóan szorgalmi feladatként.

71


Pedagógiai program


Tananyag

Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.

Valószínűségi játékok és kísérletek. Relatív gyakoriság meghatározása egyszerű esetekben. Egyenlően valószínű események valószínűségének meghatározása egyszerű esetekben. Megfigyelőképesség, Adatok gyűjtése, rendezése. elemzőképesség fejlesztése. Adathalmaz jellemzése, Számolási készség ábrázolása oszlop-, illetve fejlesztése. kördiagramon. Rendszerező képesség, Számtani átlag kiszámítása rendszerszemlélet fejlesztése. néhány adat esetén.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Kísérletek elvégzése, adatok lejegyzése, táblázatba foglalása, relatív gyakoriság kiszámítása.

Projektmunkában adatok gyűjtése, azok elemzése, ismertetése az osztálynak.

A továbbhaladás feltételei Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen eseményeket felismeri.

Ki tudja számítani két szám számtani közepét.

7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 148


Témakör feldolgozására javasolt óraszám Folyamatosan fejlesztendő 34 = 12 + 8 + 14 24 =12 + 12 41 = 14 + 17 + 10 Folyamatosan fejlesztendő

1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Fejlesztési célok Összességek alkotása adott feltétel szerint; halmazalkotás; definiáló tulajdonság megalkotása; a tulajdonság tagadásának megalkotása a komplementer halmaz elemeinek közös, meghatározó ismérveként. A halmazszemlélet fejlesztése. Rendszeralkotás: elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök használata, készítése. A kombinatorikus

Mellékletek

Tananyag Példák konkrét halmazokra. Unió, metszet, részhalmaz, kiegészítő halmaz megalkotása. Halmazok ábrázolása Venndiagram segítségével. Skatulyaelv.

Tapasztalatszerzés az összes eset rendszerezett felsorolására. Sorbarendezés, kiválasztás néhány elem esetén. Fadiagram, útdiagram, táblázatok

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tárgyak, elemek, számok halmazokba rendezése. A kapott halmazok közötti kapcsolatok felfedezése csoportmunkában Unió, metszet, részhalmaz, kiegészítő halmaz megalkotása. Halmazok ábrázolása Venndiagram segítségével. Az ismétléses és az ismétlés nélküli esetek különbségének felfedezése pármunkában.

A továbbhaladás feltételei Halmazokba rendez konkrét tárgyakat, elemeket, számokat.

Tud sorbarendezni legfeljebb négy elem esetén.

72


Pedagógiai program

gondolkodás fejlesztése.

használata, készítése. Sorbarendezés ismétlés nélkül és ismétléssel. Sejtések megfogalmazása; Különféle szöveges feladatok divergens gondolkodás. szövegének értelmezése a Megértett probléma valóságban és a matematikai „eredményének” elképzelése, gondolkodásban, ábrák, előrevetítése; a sejtés jelölések alkalmazása a megfogalmazása, lejegyzése, probléma lejegyzésére, az ellenőrzés, önellenőrzés megoldási terv készítése. igényének alakítása. A szaknyelv logikai Az „és”, „vagy”, „ha”, elemeinek helyes használata. „akkor”, „nem”, „van A matematikai fogalmak olyan”, „minden” egyértelmű körülírása kifejezések jelentése. korábban megismert Egyszerű állítások fogalmak segítségével. átfogalmazása, cáfolata A kommunikációs készség konkrét példákkal. Fogalmak, fejlesztése. állítások logikai kapcsolata. Definíciók megfogalmazása.

Önálló feladatmegoldás feladatlapok segítségével, párban vagy csoportban. Egymás munkájának ellenőrzése.

Az egyes témakörökben konkretizálódnak.

Viták kezdeményezése. Érvek és ellenérvek megfogalmazása.

Gondolatait világosan, érthetően közli szóban és írásban. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságát.

A lényeges és a lényegtelen tulajdonságok megfogalmazása szóban.

2. SZÁMTAN, ALGEBRA Fejlesztési célok

Tananyag

A racionális számkörben a számolási készség kialakítása. Zsebszámológép használata.

Műveletek a racionális számok körében.

Kétváltozós műveletek értelmezése és alkalmazása. Az algebrai kifejezések fogalmának előkészítése. Gyakorlati problémák összefüggéseinek leírása a matematika nyelvén. Pontos munkavégzésre nevelés. Algoritmusok helyes alkalmazása. Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. Számolási készség fejlesztése.

Egynemű algebrai kifejezések, és azok helyettesítési értékének kiszámítása. Több tag összevonása. Összeg szorzása egytagú kifejezéssel.

Kérdés tartalmának megértése a megfogalmazott problémában. Adatok felfogása, lényegtelenek elhagyása, lényegesek kiemelése,

Mellékletek

Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel, grafikusan algebrai és grafikus megoldással. Alaphalmaz, megoldáshalmaz, az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásainak az alaphalmazhoz való viszonya. Szöveges egyenletek megoldása. Arány, aránypár, arányos osztás. Egyenes és fordított arányosság.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Csoportmunkában számkártyákkal, feladatlapok kitöltésével a műveletek gyakorlása. Ellenőrzésként a zsebszámológép használata.

A továbbhaladás feltételei Tudja a négy alapműveletet helyesen elvégezni törtek és tizedestörtek körében. A műveleti sorrendet biztosan alkalmazza.

Az egyszerű azonosságok felfedezése számolási feladatok és geometriai ábrák segítségével. Ezekről poszterek készítése. Eszköz: memóriajáték, dominók. Önellenőrzésre alkalmas Tud elsőfokú egyenleteket feladatlapok kitöltése. megoldani a mérlegelv Próbálgatás az alaphalmaz alkalmazásával elemeivel az egyenlőtlenségek megoldásánál.

A mindennapi élet problémáinak, összefüggéseinek leírása a matematika nyelvén. Csoportmunkában szöveges egyenletek értelmezése,

Tud egyszerűbb szöveges feladatokat megoldani. Felismeri az egyenes és fordított arányosságot, és alkalmazza konkrét

73


rögzítése, kapcsolatuk feltárása, szerepük értése; adatokra és összefüggéseikre vonatkozó jelölések használata. A következtetési készség fejlesztése összetettebb feladatokban. Fogalmak alkotása, módosulása újabb tapasztalatok, ismeretek szerint; egy-egy fogalom újabb fogalommá bővítése. Fogalmak alkotása specializálással, definíciók megfogalmazási igényének felkeltése. Matematikatörténeti érdekességek megismerése iránti igény felkeltése.

Pedagógiai program

Arányossági összefüggések gyakorlati esetekben. Százalékszámítási feladatok.

különböző megoldási módszerek keresése, a megoldás szövegszerű ellenőrzése.

feladatokban. Számol aránypárral. Egyszerű százalékszámítási feladatokat megold következtetéssel.

A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre. A hatványozás azonosságai konkrét példákban. Normálalak.

Egynemű kifejezések szorzásának elvégzése közben a hatványozás fogalmának előkészítése. A hatványértékek növekedési ütemének bemutatása érdekes példákon keresztül, kutatás szakirodalmakban és az interneten. Prímtéglákkal oszthatósági feladatok kirakása. Természetes számok csoportosítása, halmazokba sorolása oszthatósági szempontok szerint. Matematikatörténeti érdekességek feldolgozása csoportmunkában.

10 pozitív egész kitevőjű hatványait ismeri.

Prímtényezős felbontás. Két szám legnagyobb közös osztója, legkisebb közös többszöröse. Oszthatósági szabályok (3mal, 9-cel, 8-cal, 125-tel, 6tal).

Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, és néhány közös többszörösének megkeresése.


Tananyag

Modell alkotása fogalmakhoz, szöveges feladatokhoz, összefüggésekhez: reláció, függvény. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak lejegyzése: tapasztalati függvények készítése a változások leírására. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak lejegyzése, sorozatok alkotása, értelmezése matematikai modell keresése változások leírására. Számolási készség fejlesztése a racionális számkörben.

Egyértelmű hozzárendelések ábrázolása a derékszögű koordinátarendszerben. Lineáris függvények. Példa néhány nemlineáris függvényre.

Mellékletek

Sorozatok vizsgálata, számtani sorozat.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Táblázatok, grafikonok készítése konkrét összefüggések, képletek esetén. Grafikonok gyakorlati alkalmazása csoportmunkában.

A továbbhaladás feltételei Tud lineáris függvényeket ábrázolni értéktáblázattal.

Pármunkában adatok, elemek, Egyszerű sorozatokat folytat számok sorbarendezése. adott szabály szerint. A számtani sorozat képzési szabályának felfedezése, szöveges feladatok értelmezése és megoldása.

74


Pedagógiai program

4. GEOMETRIA Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A matematika kapcsolata a A középpontos szimmetria Művészeti alkotások és a természettel és a művészeti felismerése a természetben és a természetben előforduló alkotásokkal. művészetben. szimmetrikus tárgyak A térszemlélet fejlesztése vizsgálata manipulációval. térbeli analógiák keresésével. Szimmetrikus síkidomok és Esztétikai érzék fejlesztése. testek keresése. Poszterek készítése szimmetrikus alakzatok felhasználásával. A hozzárendelés fogalmának A középpontos tükrözés. Adott alakzat középpontos alkalmazása. Középpontosan szimmetrikus tükörképének megszerkesztése. Geometriai alakzatok a síkban. Transzformációk végrehajtása transzformációkban megfigyelt A paralelogramma és a sík mozgatásával. megmaradó és változó tulajdonságai. Másolópapírral való rajzolás. tulajdonságok tudatosítása. Speciális négyszögek Euklideszi szerkesztő program A transzformációs szemlélet szerkesztése. használata. továbbfejlesztése. Szögpárok (egyállású, váltó, kiegészítő szögek). Szabályos sokszögek. A vitakészség fejlesztése, igaz A háromszög magasságvonala. Szólánc a tulajdonságok és hamis állítások Paralelogramma, trapéz felsorolására. megfogalmazása. deltoid, kerületük és területük. Kártyákra írt állítások párjának A kör kerülete és területe. megkeresése. Halmazábrák készítése a négyszögek tulajdonságai alapján. A bizonyítási igény felkeltése. A háromszög belső és külső A szögösszegek felfedezése szögeinek összege. parkettázással, hajtogatással, A négyszögek belső szögeinek tépegetéssel. összege. A lényeges és a lényegtelen Háromszög szerkesztése A szerkesztés lépéseinek adatok megkülönböztetése. alapesetekben. önálló végrehajtása (adatok Algoritmikus gondolkodás A háromszögek egybevágósági kikeresése a szövegből, fejlesztése. alapesetei. vázlatkészítés, a szerkesztés Esztétikai nevelés. menetének megtervezése és végrehajtása). Térszemlélet fejlesztése. Egyenes hasábok, forgáshenger Makettek, modellek, testhálók A valóság tárgyainak hálója, felszíne, térfogata. készítése csoportmunkában. modellezése. Projektmunkával fotóalbum Együttműködésre nevelése. készítése, amelyben olyan épületek fényképei vannak, amikről ebben a témakörben tanultak. Fejlesztés a gyakorlati Megoldási terv készítése Önellenőrzésre alkalmas mérések, és kerület, terület, felszín és feladatlapok megoldása. mértékegységváltások helyes térfogat számítási feladatoknál. Átváltások gyakorlása elvégzésében. Mértékegységek átváltása dominóval. Együttműködésre, önállóságra, konkrét gyakorlati példák önellenőrzésre nevelés. kapcsán. Fejlesztési célok

Mellékletek

Tananyag

A továbbhaladás feltételei Tengelyesen és középpontosan szimmetrikus alakzatokat megkülönböztet.

Egyszerű alakzatok középpontos tükörképét megszerkeszti.

A tananyagban felsorolt négyszögeket felismeri. A háromszög területét kiszámítja.

Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összegét kiszámítja. Egyszerű háromszög szerkesztési feladatokat elvégez.

Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábokat, valamint a hengert felismeri, jellemzi.

Az alapvető mértékegységek biztosan ismeri (szög, hosszúság, terület, térfogat).

75


Pedagógiai program


Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

Tananyag

Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.

Ez a tananyag beépül a különböző témakörökbe.

Statisztikai adatok elemzése, értelmezése.

Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése.

Adatok gyűjtése, értelmezése. Adatsokaság szemléltetése oszlop- és kördiagramon.

A továbbhaladás feltételei Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalmát alkalmazza egyszerű kísérletekben. Egyszerű grafikonokat értelmeze, készít.

8. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 148


Témakör feldolgozására javasolt óraszám Folyamatosan fejlesztendő 29 = 18 + 11 18 38 = 12 + 13 + 13 10

1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Fejlesztési célok A matematika tanulásához szükséges nyelvi-logikai szerkezetek fokozatos megismerése. Állítások tagadásának megfogalmazása, A „ha..., akkor”, „csak akkor..., ha”; helyes használata. A köznyelv és a matematikai nyelv tudatos megkülönböztetése. Mások gondolatainak megértésére törekvés (példák és ellenpéldák keresése, kérdések megfogalmazása érvek ellenérvek mentén.) Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás elsajátítása. Saját gondolatok kifejezése, rögzítése matematikai szöveg írása, értelmezése, jegyzet készítése.

Mellékletek

Tananyag

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Állítások megfogalmazása és a megfogalmazott állítások cáfolata.


Csoportmunkában elvégzett feladatmegoldások ismertetése az osztály előtt.

Kiselőadások megtartása. A matematikai jelölések tudatos alkalmazása.

76


Szövegelemzés, értelmezés, lefordítás a matematika nyelvére. Az önellenőrzés igényének fejlesztése. Rendszerszemlélet fejlesztése. A tanult ismeretek közötti összefüggések felismerése, azok értő alkalmazása.

Pedagógiai program

Szöveges feladatok értelmezése, Könyvtár és informatikai megoldási terv készítése, eszközök használata. megoldása és a szöveg alapján történő ellenőrzése.

Szöveges feladatok megoldása.

A geometriai transzformációk Különböző sorrendben között fennálló kapcsolatok. elvégzett többféle Skatulyaelv. transzformáció eredményének elemzése pármunkában.

A halmazműveletek alkalmazása két halmazra a matematika különféle területein.

Kombinatorikus gondolkodás Egyszerű kombinatorikai fejlesztése. feladatok megoldása változatos módszerekkel.

Fadiagram készítése. Különböző szövegek kiolvasási lehetőségeinek összeszámlálása különböző módszerekkel csoportmunkában.

Sorbarendezés, kiválasztás néhány elem esetén.

2. SZÁMTAN, ALGEBRA Fejlesztési célok Eljárásokra, módszerekre való emlékezés: a tanult algoritmusok felidézése, használata, analógiák alapján való műveletvégzések. Induktív, deduktív gondolkodás fejlesztése.

Gondolatmenet kiépítése: „megoldási terv” szöveges feladathoz. Megértett probléma részletproblémákra bontása modell nélkül vagy modell segítségével; a részletproblémák sorrendbe állítása, tervkészítés. Az eltervezett megoldás lépéseinek végrehajtása; a részeredmények értelmezése, a végeredmény vonatkoztatása az eredeti problémára, válaszadás diszkusszió nélkül, illetve diszkusszióval. A zsebszámológép használata. A becslés képességének fejlesztése és gyakoroltatása.

Mellékletek

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Műveleti azonosságok Az egyszerű azonosságok rendszerező áttekintése. felfedezése számolási feladatok és geometriai ábrák Algebrai egész kifejezések, képletek átalakításai segítségével. (nevezetes azonosságok). Eszköz: memóriajáték, Szorzattá alakítás kiemeléssel párkeresés, dominók. egyszerű esetekben. Algebrai Feladatlapok önálló kitöltése, ellenőrzés páros munkával. egész kifejezések szorzása, osztása. A hatványozás azonosságainak előkészítése. Elsőfokú egyenletek, Változatos szövegű és egyenlőtlenségek algebrai és témájú, a gyakorlati életből grafikus megoldása. merített szöveges feladatok Alaphalmaz, feldolgozása megoldáshalmaz. csoportmunkában. A feladatok megoldásának Szövegértelmezés, lefordítás ismertetése az osztály előtt az a matematika nyelvére. előadókészség fejlesztése Különféle szöveges feladatok érdekében. megoldása. Tananyag

A racionális szám fogalma: véges, végtelen tizedes törtek. Példák nem racionális számra: végtelen, nem szakaszos tizedes-törtek. A négyzetgyök fogalma.

Feladatlapok becslésre, pontos számításra. Zsebszámológéppel való számolás gyakorlása.

A továbbhaladás feltételei Egyszerű algebrai egész kifejezések (képletek) átalakítása, helyettesítési értékek kiszámítása.

Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel és a megoldás szöveg szerinti ellenőrzése.

Alapműveleteket helyes sorrendben elvégzi a racionális számkörben.

77


A rendszerező képesség fejlesztése.

Pedagógiai program

A természetes, az egész és a racionális számok halmazának kapcsolata. Kitekintés a racionális számkörből.

Műveletekkel megadott számok csoportosítása, elhelyezése Venn-diagramon, pármunkában. A számdominó.

A racionális számok tulajdonságait ismeri, velük való számolási készsége meg van.

2. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK Fejlesztési célok Célirányos, akaratlagos figyelem fejlesztése. Tudatos megfigyelés adott tulajdonságok szerint, és a tulajdonságok közötti kapcsolatteremtés képességének fejlesztése.

Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak lejegyzése, sorozatok alkotása, értelmezése matematikai modell keresése változások leírására. A szabályosság felismerése.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Egy adott összefüggésben az Lineáris függvények: összetartozó elemek elsőfokú és konstans értéktáblázatának elkészítése. függvények, az egyenes A számpároknak megfelelő arányosság és grafikonjaik. 2 pontok ábrázolása a Az x α x , x α x és koordinátarendszerben. 1 Poszterek készítése az x α függvények különböző x függvénykapcsolatok tulajdonságai és grafikonjairól, grafikonjainak ábrázolása. projektmunkában. Számítógépes programok Egyismeretlenes egyenletek alkalmazása a grafikus megoldása. függvényábrázolásnál. Sorozatok vizsgálata, mértani Adatok, elemek, számok sorozat. sorbarendezése. A mértani sorozat képzési szabályának felfedezése, szöveges feladatok értelmezése és megoldása. Számtani, mértani és egyéb sorozatok szétválogatása csoportmunkában. Tananyag

A továbbhaladás feltételei Az x α ax+b függvény grafikonját ábrázolja konkrét racionális együtthatók esetén.

Sorozatokat folytat adott szabály szerint.

3. GEOMETRIA Fejlesztési célok Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről. Saját gondolatok megfogalmazása; elképzelések, definíciók és tételek alkotása, kimondása, leírása.

A hozzárendelés fogalmának elmélyítése. Geometriai transzformációkban

Mellékletek

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A Pitagorasz-tétel felfedezése Pitagorasz-tétel. tapasztalati úton Háromszögek nevezetes csoportmunkában. vonalai és körei. A háromszög körülírt köre, beírt Érvelés, cáfolás, bizonyítási módszerekkel való köre. ismerkedés. Korábbi Sokszögekre vonatkozó ismeretek új helyzetekben ismeretek. való alkalmazása a Kör és részei (ív, húr, átmérő, háromszögek és négyszögek körcikk, körszelet, körgyűrű). esetén. A kör érintője és szelő Számolási feladatok egyenesei. megoldása, ellenőrzés párban. A vektor fogalma, két vektor Adott alakzat eltolt képének összege és különbsége. megszerkesztése. Eltolás síkban. Transzformációk Párhuzamos szárú szögek. végrehajtása a sík Tananyag

A továbbhaladás feltételei A Pitagorasz tételt felhasználja számítási feladatokban.

Négyszögeket, sokszögeket csoportosít.

Tud adott alakzatot eltolni adott vektorral.

78


megfigyelt megmaradó és változó tulajdonságok tudatosítása. A transzformációs szemlélet továbbfejlesztése.

Diszkusszió. A lehetőségek számbavétele. A feltételekkel való összevetés során annak tudatosítása, hogy miben és hogyan befolyásolják a feltételek a végeredményt. A térszemlélet fejlesztése. A térfogat és a felszín fogalmának elmélyítése. Algebrai műveletek alkalmazása geometriai feladatokban. Zsebszámológép használata. Együttműködés, önállóság fejlesztése.

Pedagógiai program

A tanult egybevágósági transzformációk rendszerezése. Középpontos hasonlóság és tulajdonságai.

mozgatásával. Másolópapírral való rajzolás. Hasonlóság alkalmazása a környezetünkben. Gyűjtőmunka csoportokban.

A kicsinyítést és nagyítást felismeri a valóság tárgyain és alkalmazza más tantárgyakban.

Önállóan elvégzett szerkesztési feladatok, és azok diszkussziójának megvitatása osztály előtt.

Testek építése. A síkba kiteríthető testek hálójának elkészítése. A tanult testek rendszerezése. Testek különböző nézeteinek lerajzolása, a nézetekből a Számításos geometriai test kitalálása feladatok a geometria csoportmunkában különböző területeiről. Activity-játék a testek tulajdonságairól. Geometriai feladatok (kerület, terület, felszín, térfogat számítás) megoldása páros munkában. A forgáskúp, a gúla, a gömb.

A hasábokat, hengereket, gúlákat, kúpokat felismeri. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszínét és térfogatát ki tudja számítani.

4. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA Fejlesztési célok Önálló eljárások keresése, megoldási kísérletek, tippelések szabad végzése, összevetése a kapott információkkal, valósággal. Valószínűségi szemlélet fejlesztése. Táblázatok készítése. Megfigyelésben, számlálásban, kísérletben gyűjtött adatpárok, rendezése, kapcsolatok vizsgálata. A statisztikai szemlélet fejlesztése.

Mellékletek

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Valószínűségi kísérletek Különféle valószínűségi megfigyelése, lejegyzése. kísérletek elvégzése Biztos, lehetetlen események. csoportmunkában. A valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma. Tananyag

Adatsokaságok elemzése. Középértékek: átlag, medián, módusz fogalma. Diagramok fajtái.

Adatok gyűjtése, azok értékelése csoportmunkában. Poszterek készítése és azok bemutatása az osztály előtt. Grafikonok és diagramok készítése önállóan adott adatsokaság alapján. Hétköznapi életből vett grafikonok elemző olvasása.

A továbbhaladás feltételei A relatív gyakoriságot kiszámítja.

A leggyakoribb és a középső adatot meghatározza konkrét adathalmazban. Tud grafikonokat készíteni, olvasni egyszerű esetekben.

79


Pedagógiai program

Ének-zene Alsó tagozat Évfolyam Éves óraszám

1.

2.

3.

4.

148

148

148

148

Célok és feladatok Az ének - zene tantárgy alapvető célja a zene megszerettetése: az éneklés, zenélés, a zene befogadása, a zenei képességek fejlesztése. A zene megszerettetése révén olyan motivációk kialakítása, melyek elősegítik a tanulók aktív részvételét a zenei kommunikációban. A zenei tevékenységformák- megértés, befogadás, reprodukálás, alkotás – kibontakoztatásával, zenei élményekhez juttatás és a tanulók személyiségének harmonikus, sokoldalú fejlesztése. Belső igény kialakítása az egyetemes emberi értékeket, érzelmeket hordozó és kifejező zene befogadására. A zenei értékek megismertetésével a zenei ízlésformálás, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mely elősegíti a kritikai képesség kialakulását. A zenei élmények elsődleges forrása az éneklés. Cél: a tiszta éneklés iránti igény és a helyes éneklési szokások kialakítása, mely során megnyílik a tanulók hallása a zenei anyanyelvünk befogadására. Az éneklési kultúra megalapozásával a tanulók érzelem és gondolatvilágának gazdagítása, előadói készségének fejlesztése valósul meg. Kiemelt feladat a zenei anyanyelv és a zenei készségek megalapozása, elmélyítése, zenei írás- olvasás alapjainak megteremtése, fejlesztése. A zene gyökere a ritmus. A ritmuskészség fejlesztése a dalanyaghoz kapcsolódó mozgásos, táncos játékokkal, ritmusgyakorlatokkal az ének-zene órák folyamatos feladata. A koordinációs készségfejlesztés, helyes testtartás, egyszerű mozgáselemek elsajátíttatására, összekapcsolására a népi gyermekjátékok kiváló lehetőségeket nyújtanak. A tudatosan válogatott zenei anyagok segítségével a tanulók ismerjék meg nemzeti kultúránk zenei értékeit, hagyományait. A zenehallgatás célja és feladatai: a tanulók, tudatos és spontán zenei élményekhez juttatása. A zenei emlékezet, a gondolkodás, a koncentráció fejlesztése. A zenei hallás intenzív fejlesztése, a hangszínhallás kialakítása. A dalanyag kiválasztásának szempontjai között szerepel a tantárgyak közötti integráció érvényesítése, megalapozva ezzel a más művészeti ágakkal és műveltségi területekkel való kapcsolat megteremtését.

Mellékletek

80


Pedagógiai program

1. ÉVFOLYAM Fejlesztési követelmények Éneklés: Az éneklés örömének felkeltése. Az osztály közös éneklése egységes hangszínnel, helyes levegővétellel. A gyermekdalok játékainak előadása a dalok ritmusának, hangulatának megfelelően. Improvizáció: A zenei fantázia fejlesztése a megismert zenei elemek felhasználásával. Zenehallgatás: Rövid, a tanulók számára befogadható zeneművek megfigyelése adott szempontok alapján. A tanult dallamok felismerése hangszeres feldolgozásban is. Az emberi énekhangok hangszínének megkülönböztetése. A megismert hangszerek hangjának megkülönböztetése, azonosítása. Zenei ismeretek: A zenei olvasás – írás előkészítése a dallami, ritmikai és metrikai jelrendszer elemein keresztül. Ritmikai elemek: A dalok ritmusának érzékeltetése, az egyenletes lüktetés érzetének kialakítása. A ritmusérzék fejlesztése a mérőütés és a dalritmus megkülönböztetésével. A rövid és hosszú hang képzetének kialakítása. A hangsúlyos és hangsúlytalan megkülönböztetése. Dallami elemek: A magas és mély hangok megkülönböztetése. A hangok relációjának megfigyelése. Dallamfordulatok felismertetése gyakorolt dalokban. Dalolás közben a mérsékelt tempó, a gyorsabb, lassabb, a dinamikai erők: halk, közepes, erős érzékeltetése.

Belépő tevékenység Éneklés 72 óra Éneklés pontos szöveggel, egységes dalindítással, a kezdőhang átvételével, megfelelő ritmusban. A tanult gyermek és játékdalok mozgással kísért előadása, a szövegtartalmat kifejező átélt éneklése. Helyes éneklési szokások: testtartás, levegővétel alkalmazása. A tanult dalok ismert dallamfordulatainak éneklése kézjelről. A zenei írás – olvasás alapjainak megismerése a tanult dalok ritmikai és dallami megfigyelésével.

Tartalom A tanulók életkorának megfelelő hangterjedelmű népdalok és műdalok, népi mondókák. A társadalmi szokásokhoz és a természet változásaihoz kapcsolódó népi gyermekjátékok, ünnepkörök dalai.

Belépő tevékenység Improvizáció 20 óra Szabad rögtönzések tanult dallami és ritmikai elemek felhasználásával. Énekes párbeszéd. Mozgásos improvizációk a dalok és mondókák szövege szerint.

Tartalom Ismert ritmusértékek variálása önállóan. Saját név megjelenítése a tanult dallamhangokon. Visszhangjáték. Mozgáselemek egymáshoz rendelése. Ritmusmotívum kiegészítése, ritmuslánc.

Belépő tevékenység Zenehallgatás 20 óra Élő zenei bemutatás, a tanító énekére való figyelés. Rövid műzenei részletek megfigyelése adott szempontok szerint. A dinamikai ellentétpárok megkülönböztetése, az alapvető tempókülönbségek összehasonlítása. A gyermek, női, férfi hangszínek megismerése. Az órákon használt ritmushangszerek és a metallofon, furulya, zongora, hegedű hangjának felismerése.

Tartalom Tárgyi, környezeti zajok, zörejek. Az énekléssel elsajátított dallamok hangszeres feldolgozásai. A tanulók számára ismeretlen zenei anyagok a hangszínhallás fejlesztése érdekében. Az ünnepekhez kapcsolódó kórusművek, hangszeres feldolgozások. A Himnusz és a Szózat. Zenei ismeretek 36 óra

Ritmikai elemek: Az egyenletes lüktetés és a dalritmus különbségének megfigyeltetése, tudatosítása. Az egyenletes negyedes mérő ismerete és alkalmazása. Dalok felismerése jellemző ritmusmotívumok alapján. Motívumhangsúly- ütemsúly megéreztetése. A kettes ütem súlyrendje, érzékeltetése kétfázisú mozgással. Az elemi ritmusértékek, a negyed és szünetjele, a páros nyolcad begyakorlása. A megismert ritmikai elemek hangoztatása. Ritmusvisszhang, felelgetős gyakorlatok. Az ütemmutató, ütemvonal, záróvonal jelentése. Az ismétlőjel megfigyelése dalénekléshez kapcsolódóan. Dalritmus reprodukciója a megismert jelekkel, mérő és gyakorlónév. A dalok ritmikai sajátosságainak megjelenítése, a dalritmust kifejező mozgásokkal, tánccal. Kettes ütemek alkotása a begyakorolt dalok ritmusképleteinek, ritmusmotívumainak alkalmazásával. Mellékletek

81


Pedagógiai program

Dallami elemek: A magas és mély hangok megkülönböztetése. A hangok relációjának megfigyelése. A magas- mély képzet kialakítása. Hangmagassági viszonyok érzékeltetése nagy testmozgásokkal, majd egyre kisebb dallamrajzokkal. Pentaton dallamelemek éneklése. A szó, mi, lá hangok szolmizációs neve, kézjele, betűjele. A szó-mi-lá dallamfordulatok felismerése dalokban, reprodukciója kézjelről, betűkottáról. Zenei olvasás-írás: A vonalrendszer ismerete, a tanult hangok egymáshoz viszonyított helye a vonalrendszeren. Ismert motívumok kirakása többféle dó-hellyel, kézjelről és betűkottáról is. Azonos dallamfordulatok éneklése kézjel, betűjel és kottakép segítségével. Tonalitás: Ismert dalokból kiemelt pentaton dallamfordulatok éneklése. Előadásmód: A dalok hangulatának megfelelő tempó és dinamikai árnyaltság érzékeltetése. Halk, középerős és erős hangerő. Gyors, mérsékelt és lassú tempó. Hangszín: Az órákon használt ritmushangszerek és a metallofon, zongora, furulya, hegedű hangszínének felismerése. A gyermek-, a női- és a férfihang felismerése, megkülönböztetése.

A továbbhaladás feltételei Az első évfolyam végén a tanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlődési szakasznak tekinti.

Mellékletek

82


Pedagógiai program

2. ÉVFOLYAM Fejlesztési követelmények Éneklés: Az éneklési készség fejlesztése, a csoportos éneklés szabályainak megtartásával. A dalok hangulatának megfelelő előadásmódra törekvés, pontos tempó és dinamika alkalmazása. Egységes hangzás kialakítása. A gyermekjátékdalok éneklése játékkal szerep szerint. Improvizáció: Ritmus és dallam improvizáció készségének kialakítása a tanult zenei elemek alkalmazásával. Zenehallgatás: A zenei élmény szóbeli megfogalmazása. Cselekményes zenék tartalmának szóbeli vagy más eszközökkel történő kifejezése. Újabb hangszerek, zenei együttesek megismerése. A hangzásbeli különbségek érzékelése. A belső hallás és zenei memória folyamatos fejlesztése. Zenei ismeretek: A zenei írás-olvasás továbbfejlesztése. Dallami ritmikai elemek elsajátítása, a zenei kommunikáció fejlesztése. Ritmikai elemek: A ritmusérzék továbbfejlesztése új ritmusértékek megismerésével. Tempóérzék fejlesztése: tempótartás, lassítás, gyorsítás. Motorikus képességek fejlesztése játékos mozgással és ütemezéssel. Dallami elemek: A pentaton dallamhangok ismert dallamfordulatainak közös leolvasása, reprodukálása. A hallás után megismert dalok utószolmizálása kézjelről, betűkottáról. A tanult hangok elhelyezése a vonalrendszeren.

Belépő tevékenység Éneklés 72 óra Népi gyermekjátékok, népszokások előadása az éneklés és a mozgás harmonikus összekapcsolása. A dalok érthető szövegmondása, pontos ritmus és intonációs biztonság. Zenei hangsúlyok kifejezése az énekes előadásban. A dalok hangulatának megfelelő tempó és dinamikai árnyaltság érzékeltetése. Begyakorolt dalok éneklése osztinátóval. Pentaton hangkészletű dalok éneklése kézjelről, betűkottáról. Dallammotívumok felismerése hallás után. Kiscsoportos és egyéni éneklés, megfelelő légzéstechnikára törekvés.

Tartalom Az életkori sajátosságoknak megfelelő népi gyermekjátékdalok, népszokások dalai. Népi mondókák. Magyar népdalok: jeles napok, ünnepkörök dalai, párosítók, tréfás dalok, életképek, foglalkozások dalai. Más népek népzenei anyagai, nemzeti és etnikai kisebbségek dalai. A korosztály számára befogadható, megtanulható műdalok. Az ünnepekhez kapcsolódó népdalok és műdalok.

Belépő tevékenység Improvizáció: 20 óra Ritmusosztinátó kitalálása, előadása. Ritmusfelelgetős játékok. Önálló ritmusalkotás, ritmuskíséret rögtönzése a megismert ritmikai és metrikai keretben. Kérdés- felelet dallamok kiegészítése. Mozgásos improvizáció.

Tartalom Ritmusvariálás, ritmus-kiegészítés ritmuslánc, ritmustelefon. A dallam ritmusához legjobban illő mozgáselem kiválasztása. Mondókák ritmizálása. Kérdés-felelet dallamokhoz szövegek alkotása. Saját név dallami és ritmikai megjelenítése.

Belépő tevékenység Zenehallgatás 20 óra Kórusművek hangzásbeli különbségének felismerése. A gyermekkar hangszíne. A fuvola, fagott, a vonószenekar és fúvós zenekar hangszíne. Zenei karakterek megfigyelése. A bemutatott dalokban és hangszeres művekben a lassú-gyors tempó, a halk-hangos dinamikai különbségek felismerése. Hangmagasságok hallás utáni megfigyelése. Kérdés-felelet motívumpár felismerése. A szöveges zene hangulatának érzékelése. Cselekményes zenék tartalmának megjelenítése.

Tartalom Tanult dalok a belépő új hangszerek előadásában. Klasszikus műzenei szemelvények. Gyermekdalok és magyar népzenei feldolgozások. Cselekményes zenék a megismert hangszerek és zenei együttesek előadásában. Az ünnepekhez kapcsolódó kórusművek, hangszeres feldolgozások.

Mellékletek

83


Pedagógiai program

Zenei ismeretek 36 óra Ritmikai elemek: A félértékű hang megfigyelése és tudatosítása, szünetének érzékelése, tudatosítása. Ritmusképletek elhelyezése kettes ütemben a megismert értékek alkalmazásával. A negyed, nyolcad, a fél értékek és szüneteik felismerése, jelének írása. Ritmusmotívumok folyamatos olvasása, hangoztatása kettes ütemben, önálló ritmusalkotás. Az egyenletes mérő érzékeltetése, hozzárendelése énekléshez, szöveghez. Dallaméneklés ritmusnévvel. Dalok felismerése jellemző ritmusmotívumok alapján. Ritmusosztinátó, ritmuskánon a tanult elemekkel, ritmushangszerekkel megszólaltatva. Dallami elemek: A belépő új elemek, az alsó lá, dó, ré hangok megfigyelése, tudatosítása. A hangok szolmizációs neve, kézjele betűjele. A teljes pentaton hangkészlet kézjele, betűjele, egymáshoz viszonyított helye. Ismert dallamfordulatok közös hangoztatása, leolvasása, reprodukálása. A hallás után tanult dalok utószolmizálása kézjelről, betűkottáról. Zenei olvasás-írás: A pentaton dallamhangok felismerése kézjelről, betűkottáról. Elhelyezése a vonalrendszeren többféle dóhellyel. Az első alsó pótvonal használata. Egyszerű olvasógyakorlatok elemzése, szolmizálása. Hangjegyírás, betűkottáról a vonalrendszerbe. Szabályos kottakép kialakítása. Tonalitás: Pentaton dallamfordulatok éneklése kézjelről , betűkottáról. Lá és dó pentaton, átmenő fá és ti hangkészletű dalok éneklése. Forma: Zenei kérdés-felelet, motívumpár. Felismerése, kiegészítése, alkotása segítséggel. Hangszín: Újabb hangszerek, zenei együttesek megismerése. A gyermekkar hangszínének megkülönböztetése a női kar hangszínétől. A vonószenekar és a fúvós zenekar. A fuvola és a fagott hangszínének felismerése. A hangszerek felismerése vizuálisan is.

A továbbhaladás feltételei Éneklés 20 magyar népi mondóka, népi játék népdal, műdal csoportos éneklése emlékezetből, egységes hangszínnel, helyes levegővétellel. A gyermekdalokhoz tartozó játékok ismerete, mozgásanyagának megfelelő ritmusú és tempójú előadása. Együttműködés a csoportos éneklésben. A tanult népszokások ismerete. Kifejező szöveghű éneklés, a dalok ritmusának, hangulatának megfelelően. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. Dallammotívumok csoportos éneklése kézjelről. Improvizáció: Saját név ritmikai és dallami megjelenítése. Zenehallgatás: A vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése. Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. Zenei ismeretek: A tanult ritmusértékek felismerése, hangoztatása kottaképről. Tanult pentaton relációk olvasása, írása tanári irányítással. A vonalrendszer ismerete. Ritmusírás.

Mellékletek

84


Pedagógiai program

3. ÉVFOLYAM Fejlesztési követelmények Éneklés: A dalkincs bővítése, az éneklési készség fejlesztése. A hangterjedelem növelése. A dalok szöveghű előadása tisztán, helyes légzéssel, jó ritmusban. A légzéstechnika fejlesztése, hangképzés, helyes artikuláció. Egyszerű kánonok csoportos éneklése. Tanult dalok egyéni előadása. Improvizáció: Ritmus és dallam improvizáció készségének fejlesztése a tanult tempók, dinamikák, egyszerű zenei szerkezetek felhasználásával. Zenehallgatás: A zenei élmény szóbeli megfogalmazása. Műzenei részletek elemzése szempontok szerint segítséggel. Zenei karakterek különbségének megfigyelése. Újabb hangszerek, zenei együttesek megismerése. A belső hallás és zenei memória folyamatos fejlesztése. Az emocionális érzékenység kifejlesztése. Zenei olvasás-írás: A tanult dallami és ritmikai elemek felismerése betűkottáról és kottaképről. Ismert dalok szolmizálása és felismerése kottaképről és kézjelről. Dallammotívumok lejegyzése a tanult dó-helyekkel. Hangkészlet megállapítása. Zenei ismeretek Ritmikai elemek: A megismert ritmikai elemek bővítése. Új ütemfajta megismertetése. A ritmikai többszólamúság megalapozása. A mozgáskoordináció fejlesztése. Dallami elemek: Dalrészletek reprodukciója és elemzése. A leggyakoribb pentaton fordulatok felismerése. Egyszerű kétszólamúság. A kánon fogalmának megértése.

Belépő tevékenység Éneklés 72 óra Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes gyermekjátékokkal. (Járás, egy és kétlépéses csárdás, sarokemelés negyedes értékkel.) Népdaléneklés alkalmazkodó ritmusban. A dallamanyaghoz tartozó játékok önálló alkalmazása. A játékszerepeknek megfelelő viselkedés. Több versszakból álló dalok előadása emlékezetből. Egyszerű kánonok csoportos előadása tanári irányítással. Ritmushangszerek használata a dalok kíséretéhez (kisdob, triangulum, cintányér, tikfa, csörgődob). Kétszólamú ritmusgyakorlatok hangoztatása csoportosan és párban. Az eddig tanult zenei kifejezőeszközök alkalmazása a zenei tartalom közvetítésére.

Tartalom A korosztály értelmi és érzelmi fejlettségének megfelelő dalanyag. Szerepjátszó gyermekjátékok. Magyar népdalok, népszokások dalai (párosítók, tréfás dalok, jeles napok dalai, életképek, szerelmi dalok, foglalkozások dalai, gúnyolódók). A magyar népdalokkal tartalmi rokonságot mutató európai gyermekdalok. Műdalok. Az ünnepekhez kapcsolódó műdalok és népdalok. Könnyű kánonok.

Belépő tevékenység Improvizáció 16 óra Egyszerű variációk szerkesztése. Szaporítás ritkítás. Játékok a dinamikával és a tempóval. Hiányzó ritmusmotívum vagy dallammotívum pótlása. Azonos dallamhoz különböző befejezés rögtönzése.

Tartalom Dallam és ritmus-kiegészítés. Zenei kérdés felelet pentaton dallamokkal. Szövegre, versre ritmus és dallam rögtönzése adott keretben. Ismert dalok motívumainak átrendezése.

Belépő tevékenység Zenehallgatás 20 óra Kórusművek hangzásbeli különbségének felismerése. A nőikar és a férfikar hallás utáni megnevezése. Műzenei részletek elemzése tanítói segítséggel, megadott szempontok szerint. Hangulatok, előadásmódok, karakterisztikus elemek megállapítása. A tartalom és a zenei kifejező eszközök összefüggéseinek megfigyelése a cselekményes zenében. A kürt és az üstdob hangjának felismerése.

Tartalom Nőikari, férfikari, vegyes kari művek Az életkornak megfelelő, zenetörténeti korokból válogatott nép- és műzenei szemelvények. Cselekményes zenék. Kisebbségi és nemzetiségi népzenei felvételek.

Belépő tevékenység Zenei olvasás-írás 20 óra

Mellékletek

85


Pedagógiai program

Az eddig tanult dallamhangok felismerése kézjelről, betűkottáról, hangjegyről. Elhelyezésük a vonalrendszeren. A motívum fogalma. Új ritmusmotívumok és dallammotívumok leírása tanítói irányítással. Hallás után tanult dalok utószolmizálása. A dalok hangkészletének megállapítása. Daltanulás kézjelről és betűkottáról. A megismert ritmuselemek olvasása kottaképről, ritmusírás diktálás után hangszeres hangoztatás alapján.

Tartalom Magyar népdalok és az életkornak megfelelő műdalok. Olvasógyakorlatok. Zenei ismeretek 20 óra Ritmikai elemek: Az egész értékű hang megfigyelése, és tudatosítása, szünetének érzékelése, tudatosítása. Az önálló nyolcad és szünetjele megfigyelése, tudatosítása. A szinkópa lüktetésének érzékeltetése, hangoztatása, írása. Az átkötött hang fogalmának megismerése. A négyes ütem súlyrendje, érzékeltetése négyfázisú mozgással. A tanult ritmusértékek elhelyezése négyes ütemben. Kétszólamú ritmusgyakorlatok hangoztatása csoportosan és párban is. Dallami elemek A belépő új hangok a felső dó, az alsó szó megfigyelése ismert dalokban, tudatosítása. A hangok szolmizációs neve, kézjele, betűjele, viszonyított helye. Dallam felismerése jelrendszerről. Előadásmód A dalok hangulatának megfelelő tempó és dinamikai árnyaltság érzékeltetése. Alkalmazkodó ritmus, tempo giusto, parlando, legato-staccato. Népzene A magyar népdalok sorszerkezete. Hangszín A nőikar, a férfikar és a vegyes kar hangzásának megkülönböztetése. A kürt és az üstdob hangszínének felismerése.

A továbbhaladás feltételei Éneklés: A dalanyagból kiválasztott további 10 dal éneklése emlékezetből, a tanult technikai megoldások, tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazásával. Improvizáció: Azonos dallamhoz befejezés rögtönzése. Zenehallgatás: A kürt és az üstdob megnevezése hangzás alapján. A megismert kórustípusok hallás utáni megnevezése. Zenei olvasás-írás, zenei ismeretek: Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Jellemző dallamfordulatok felismerése kottaképről.

Mellékletek

86


Pedagógiai program

4. ÉVFOLYAM Fejlesztési követelmények Éneklés: A dalkincs további bővítése, az éneklési kultúra megalapozása. A hangterjedelem növelése. A tanult dalok átélt, hangulatnak megfelelő előadása. Éneklés könnyű osztinátó kísérettel emlékezetből és kottából. A többszólamú éneklési készség fejlesztése. Improvizáció: A zenei fantázia fejlesztése. Rögtönzések a megismert dallami és ritmikai elemekkel. Mozgásos improvizáció a fantázia szabadságával. Zenehallgatás: Önálló véleményalkotás a meghallgatott zeneművekről és előadásukról. Újabb hangszerek megismerése. A koncentrált figyelem időtartamának növelése. Az emocionális érzékenység fejlesztése. A megfigyelőképesség és a zenei formaérzék fejlesztése. Zenei olvasás-írás: A tanult ritmusok, ütemfajták, dallammotívumok felismerése, olvasása, lejegyzése. Hangnevek meghatározása a vonalrendszerben a relatív szolmizáció alapján. Zenei ismeretek Ritmikai elemek: A megismert ritmikai elemek bővítése. A dalok ritmikai sajátosságainak megjelenítése mozgással, tánccal, kreatív játékokkal. Dallami elemek: Jellemző dallammotívumok reprodukálása. A hangközhallás megalapozása.

Belépő tevékenység Éneklés 62 óra Énekléstechnikai gyakorlatok a hangterjedelem további bővítésére “a-e”–ig. A fokozatos halkítás és érősítés a zenei mondanivaló kifejezésére. Szolmizált éneklés kottaképről. Hétfokú dallam éneklése szolmizálva kézjelről. Bicíniumok csoportos előadása.

Tartalom Magyar népdalok, népi gyermekjátékok (lakodalom leánykérés, kézfogó, jeles napok dalai, életképek). Európai népdalok. Ünnepkörök dalai. (társadalmi ünnepek, egyházi ünnepek, zenei ünnepek) Nemzeti és etnikai kisebbségek dalai. Könnyű kétszólamú kánonok, bicíniumok. Himnusz

Belépő tevékenység Improvizáció 9 óra Variációs készségfejlesztés a megismert ritmikai, dallami elemekkel. Ritmuskíséret rögtönzése ismert dallamhoz az új ritmuselemekkel. Rövid zenei szemelvényekhez mozdulatok rögtönzése.

Tartalom Dallam és ritmus-kiegészítés “hiánypótlás “az ismert zenei elemekkel. Szövegre ritmus és dallam rögtönzése adott keretben. Dallam- és ritmusvariálás. A zenei élmény befogadását kifejező mozdulatok rögtönzése.

Belépő tevékenység Zenehallgatás 15 óra A vegyes kar szólamainak felismerése és megnevezése. A fokozatos halkítás, erősítés megfigyelése műzenei példákon. A klarinét és cselló hangszínének felismerése. Az alsó tagozaton megismert hangszerek hangjának felismerése zeneművekben. Műzenei részletek elemzése megfigyelési szempontok alapján tanítói segítséggel.

Tartalom Tanult dalok vegyes kari feldolgozásai. Hangszeres és vokális népdalfeldolgozások. Hangszeres karakterdarabok. Műzenei szemelvények. Az ünnepekhez kapcsolódó zeneművek.

Belépő tevékenység Zenei olvasás-írás 30 óra A tanult ritmusértékek felismerése, olvasása kottaképről. Ritmusírás diktálás után. Daltanulás kézjelről, betűkottából, hangjegyről tanítói segítséggel előkészítés után. Hangkészlet, ütemmutató, sorszerkezet megállapítása. Dallammotívumok írása jelrendszerről jelrendszerre. Dallamolvasás fá és ti hangokkal. Hétfokú dallamfordulatok olvasása, írása.

Tartalom A tanult dalanyag. Öt- és hétfokú olvasógyakorlatok.

Mellékletek

87


Pedagógiai program

Zenei ismeretek 32 óra Ritmikai elemek: A pontozott félkotta megfigyelése, tudatosítása, szünetének érzékelése, tudatosítása jelölése. A nagy éles-nyújtott ritmus lüktetésének érzékeltetése, hangoztatása, írása. A hármas ütem súlyrendje, érzékeltetése háromfázisú mozgással, jelölése. A váltakozó ütem fogalmának megismerése. Dallami elemek: A belépő új hangok a fá és a ti megfigyelése ismert dalokban, tudatosítása. A hangok szolmizációs neve, kézjele, betűjele, viszonyított helye. Hétfokúság. Tonalitás: Pentachord, hexachord. Forma: Népdalformák. Előadásmód: Crescendo-decrescendo. Hangszín: A vegyes kar szólamainak felismerése, megnevezése. A klarinét és a cselló hangszínének felismerése.

A továbbhaladás feltételei Éneklés: A dalanyagból kiválasztott további 10 magyar népdal, műdal közös éneklése emlékezetből. A Himnusz szöveghű éneklése. Az iskolai ünnepekhez kapcsolódó dalok éneklése. Improvizáció: Ritmussor szabad és kötött szempontok szerinti rögtönzése maximum 8 ütem terjedelemben. Zenehallgatás: A meghallgatott zenés mesék felidézése. A zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése. A tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban. Zenei olvasás-írás, zenei ismeretek: Tanult dalok szolmizálása tanítói segítséggel. Dalrészletek olvasása és kottába írása tanítói segítséggel. Az alsó tagozaton tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas ütemben is.

A tantervhez kapcsolódó eszközök Ének-zene munkatankönyv 1.2 3.4. Tanmenetjavaslat Zenehallgatási anyag CD Dallamkirakó Hangoszlop-kocka Furulya, metallofon, ritmushangszerek

Szempontok a tanulói tevékenység értékeléséhez Folyamatos megfigyelés alapján szövegesen, a jó teljesítmény megerősítésével, a tanulók egyéni előrehaladásához viszonyítva. Éneklés: Részvétel a közös éneklésben és játékban. A tanult dalok ismerete. A közös éneklés szabályainak megtartása, a dalok hangulatának megfelelő előadásmód. Formáló, segítő értékelés a szöveghű és tiszta éneklés elérése érdekében. Zenei ismeretek: A tanult zenei elemek felismerése, reprodukálása. Az írásbeli munkák önálló megoldása. Zenehallgatás: Hangszínhallás: az emberi hangok, a tanult hangszerek hangszínének felismerése egyénileg.

Mellékletek

88


Pedagógiai program

Ének-zene Felső tagozat Tantárgy Ének-zene

5. o.

6. o.

7. o.

8. o.

148

148

148

148

5. osztály Időkeret: 148 óra/heti 4 óra Fejezetek

Új ismereteket feldolgozó órák száma

Gyakorlás, készségfejl. óraszám

Összefoglalás, rendszerezés óraszáma

100

folyamatos

8

I. A magyar népzene II. Elméleti ismeretek

folyamatos

III. Zenetörténeti korok és ismeretek

28

4

4

IV. Év végi összefoglalás Az összes óra 148/ebből:

4 128

4(folyamatos)

16

Az egyes fejezetekre vonatkozó javaslatok I. A magyar népzene Célok és feladatok – – – – – – – –

A kialakult éneklési kultúra fejlesztése: önfeledt, kifejező, átélt éneklés megvalósításával. Egységes hangzás kialakítása a csoportos éneklés során. Tudatosítani, hogy népdalainkban megszólaló hang magyarságunk hangja. A nép ajkán keletkezett népdalok jellemzőinek elsajátítása. Megismertetni népdalgyűjtőinket és feldolgozókat. A néphagyományokon alapuló széles körű zenei műveltség megteremtése. Ismerkedés a népi hangszerekkel. A többszólamú éneklés előkészítéseként a kánonban való éneklés képességének fejlesztése. Tartalom I. A magyar népzene: – Új és régi stílusú népdalok éneklése és jellemzői. – Népi hangszerek (duda, tekerő, cimbalom, citera). – Hagyományok, szokások. – Népdalgyűjtők. – Feldolgozások. – Gyermekdalok (kánonok), más népek dalai.

Fejlesztési feladatok – tiszta intonálás, helyes légzés és testtartás, – hallásfejlesztés, – elemző képesség fejlesztése, – ritmuskészség, – zenei írás-olvasás, – improvizatív képesség: szóban – ritmusban – dallamban.

II. Elméleti ismeretek Célok és feladatok – Ritmikai fogalmak és elemek bővítése, gyakorlása. – Dallam ismeretek rendszerezése.

Mellékletek

89


Pedagógiai program

– Relatív és abszolút szolmizáció a vonalrendszerben (G/VIOLIN – kulcsban). – Hangsorok (tonalitás) és hangközök felismerése, megnevezése és lejegyzése. – Előadási jelek és módok alkalmazása. Tartalom II. Elméleti ismeretek – Ritmikai elemek: a tizenhatod értéke, írása, szünetjele, kis éles és nyújtott. – ABC-s hangok neve a vonalrendszerben (G-kulcs). – Hangközök: T1 – T4 – T5 – T8. – Hétfokú hangsorok: Dúr – moll: 1b előjegyzéssel. – Előadási jelek.

Fejlesztési feladatok – a figyelem tartósságának növelése, – ritmuskészség fejlesztése, – a kreatív gondolkodás mélyítése, – zenei írás-olvasás képességének fejlesztése, – hallásgyakorlatok, – a kifejező éneklés technikájának fokozása.

Követelmények A tanuló: – a tizenhatod értéket ismerje fel, reprodukálja s helyes elosztásban kottázza, írja le a különböző variációiban, – legyen képes abszolút és relatív módon szolmizálni és kottázni 1b előjegyzéssel, – ismerje fel a dúr és moll hangsorokat, – tudjon adott dallamot kvintváltással folytatni. –

III. Zenetörténeti korok, ismeretek Célok és feladatok – – – – – –

Tisztán intonáló, kifejező éneklés fejlesztése. Az egyes korszakok történelmi hátterének megismerése. Kapcsolatot felismerni a társművészetekkel. A kor kiemelkedő zeneszerzőinek megismerése (élete, művei). A behatárolt időt meghatározó stílusok, műfajok, formák és szerkezeti felépítések megismertetése. A kiválasztott zeneművek meghallgatása, értelmezése verbálisan vagy a rajzolás technikájának kifejező eszközeivel. Tartalom III. Zenetörténeti korok, ismeretek – a középkor egyházi és világi zenéje (gregorián ének, trubadúr zene), – a reneszánsz zenéje: – motetta, madrigál, – polifónia, homofónia, – Palestrina, Lassus, – a barokk muzsika: – menüett, – prelúdium, fúga, szvit, versenymű, – opera, oratórium, kantáta, – Purcell, Vivaldi, Bach, Händel, – a barokk zenekar hangszerei, – az orgona.

Fejlesztési feladatok – rálátás a történelem és a művészetek összefonódására, – erőlködés nélküli finom éneklési technika fejlesztése, – a műfajok hangzásának és szerkezetének összehasonlító képessége, – zenei karakterek megkülönböztetése, – hallásfejlesztés, – zenei írás-olvasás képességének fokozása.

Követelmény A tanuló: – tudjon a három korszakból egy-egy éneket szépen, finoman, halkan megszólaltatni, – ismerje a tanult korok jellemzőit (összevetve más művészeti területekkel) műfajait, hangszereit és zeneszerzőit, – nevezze meg az emberi hang hangszíneit, Mellékletek

90


– – – –

Pedagógiai program

ismerje fel a hangszereket a hallott hangszín és a megszólaltatás technikája, módja alapján, tudatosítsa magában: minden zenének van célja és mondanivalója, a meghallgatott zeneművek főtémáját tudja szolmizálni vagy dúdolni, jusson el a felismerés szintjére: “Ki nyer ma?” játék során a zeneszerző, a műfaj és a zenei apparátus megnevezésével.

6. osztály Időkeret: 148 óra/heti 4 óra Új ismereteket feldolgozó órák száma



I. A magyar népzene

40

12

4

II. Magyar történeti énekek

28

8

4

Fejezetek

III. Elméleti ismeretek

folyamatos

IV. Zenetörténeti ismeretek

36

4

IV. Év végi összefoglalás

4 8

Az összes óra 148/ebből:

104

24

20

Az egyes fejezetekre vonatkozó javaslatok I. A magyar népzene Célok és feladatok – Nyugodt, kellemes légkör megteremtésével a felszabadult, biztos és pontos éneklés megvalósítása. – A magyar zenekultúra megismerése és őrzése. – Tudatos zenei anyanyelvünk elsajátítása mellett látni kell, hogy az egyetemes kultúra milyen hatást gyakorol magyarságunkra. Ezért behatóan kell foglalkozni (a kronológiát mindig szem előtt tartva) más népek műveltségével, művészetének kiemelkedő egyéniségeivel. – A magyar népszokások ismereteinek bővítése (élményszerű megjelenítés: beszéd – ének – mozgás koordinációja). Tartalom I. A Magyar népzene – magyar népdalok és népszokások dallamai, – jellemző stílusjegyek, – Olsvai Imre és “Somogyország”; Békefi Antal és Vas megye, – feldolgozások, – más népek dalai.

Fejlesztési feladatok – ízesen kifejező éneklés, – népi nyelvünk szókincsének, ismeretének bővítése, – halláskészség fejlesztése (dallamvonal, szerkezet), – földrajzi elhelyezkedések behatárolása, – a gyermek, a női és a férfi hangszínek felismerése.

Követelmények A tanuló: – tudjon 20 magyar népdalt emlékezetből – csoportosan, karakteresen énekelni, a dallam és a szöveg egységének megteremtésével, – ismerje meg Békefi Antal és Olsvai Imre gyűjtőmunkáját, – tudjon idézni a tanult szokásokból és hagyományokból,

Mellékletek

91


Pedagógiai program

– ismerje lakóterületének népzenei együtteseit (asszonykórus, Páva-kör, hangszeres együttesek, tánccsoportok).

II. Magyar történeti énekek Célok és feladatok – – – – – – –

Tiszta intonálás és a hangulati tartalomnak megfelelő előadásmód megvalósítása. Tudatosítani a történelmi események meghatározó szerepét az adott kor zenéjére. Tantárgyi koncentráció érvényesítése: társadalmi és művészeti azonosságok. A múlt értékeinek őrzése és ápolása. Korabeli kifejezések megismerése, gyarapítása. Jellemző hangszerek alakja, megszólaltatásának módja és hangszíne. Végezzenek gyűjtőmunkát (korabeli dalok, versek, táncok, képek a hangszerekről, ruhaviseletről). Tartalom II. Magyar történeti énekek – a XVI. sz. zenéje: – Tinódi Lantos Sebestyén, – a lant, – korabeli dallamok, – a kuruc kor zenéje: – történelmi háttér, – melodiáriumok, gyűjtemények, – korabeli dalok és táncok, – a tárogató.

Fejlesztési feladatok – az éneklés fejlesztése, – rálátás a kor összefüggéseire, – hallásfejlesztés a hangszerek hangszínének felismerésével, meghatározásával, – ritmuskészség fejlesztése a jellemző ritmikai elemek kiemelésével, a dalokhoz kötött egyszerű tánclépések bővítésével, – rendszerező, összegző képesség fokozása.

Követelmények A tanuló: – tudjon különböző korokból 7 magyar történeti éneket hangulatosan, érthető szövegmondással elénekelni, – határozza meg a dalokban előforduló korabeli szavak, kifejezések jelentését, – ismerje fel a tanult hangszereket hangzás és alak alapján, – tudjon összefüggően beszélni, Tinódi Lantos Sebestyén életéről és műveiről, – értelmezze a históriás énekek, kuruc dalok és ‘48-as dallamok üzenetét.

III. Elméleti ismeretek Célok és feladatok – – – – –

Új elméleti ismeretek rögzítése, gyakorlása, alkalmazása. Ritmikai elemek bővítése. Módosító jelek ismerete, módosított hangok szolmizálása és lejegyzése. Az egy kereszt (1#) előjegyzés alkalmazása. A szekund és a terc hangközök felismerése, szolmizálása és kottázása (k2 – N2, k3 – N3). Tartalom II. Elméleti ismeretek – Ritmikai elemek: – a triola – felütés – AUFTAKT, csonka ütem, – Módosítások: – jelek: kereszt (#) felemel, bé (b) leszállít, feloldó ( ) – hangok: megnevezése,

Mellékletek

Fejlesztési feladatok – egyenletes lüktetés (3/8, 6/8), – tájékozódás a metrikus megosztásban, – halláskészség fejlesztése: – módosítások felismerése – a hangok egymáshoz való viszonya a magasságot illetően, – zenei írás-olvasás készségének fejlesztése. – a figyelem tartósságának növelése.

92


Pedagógiai program

Tartalom

Fejlesztési feladatok

kottázási módja, – Dúr és moll hangsorok lejegyzése 1 # előjegyzéssel. – Hangközök felismerése és megnevezése: (k2, N2, k3, N3) Szekund terc Követelmények A tanuló: – ismerje fel hallás után és kottaképről a triolát, – legyen képes a 3/8-os és 6/8-os lüktetés megtartására, – tudja alkalmazni a módosító jeleket, – nevezze meg a kereszttel, majd b-vel módosított ABC-s hangokat, – tudjon kottázni egy kereszt (#) előjegyzéssel – ismerje fel és nevezze meg a szekund és a terc hangközöket.

IV. Zenetörténeti ismeretek Célok és feladatok – – – – –

Tiszta, átélt éneklés megvalósítása. A XVIII. század zenei műveltségének megismerése (formák, műfajok, zeneművek, zeneszerzők). A zenehallgatás szokásának kialakítása, fejlesztése. Kapcsolatot tartani más műveltségi területekkel. Dinamikai jelek folyamatos megismerése és alkalmazása. Tartalom IV. Zenetörténeti ismeretek – A XVIII. sz. zenéje: A Bécsi klasszicizmus. – A kor: megnevezése, jelentősége, formái (triós, szonáta), műfajai (szonáta, vonósnégyes, szimfónia, klasszikus opera), zeneszerzői (Haydn, Mozart, Beethoven) és alkotásai. Dinamikai jelek, meghatározások: crescendo, decrescendo, pianissimo (pp), piano (p), mezzoforte (mf) forte (f), fortissimo (ff). Zenei együttesek: – vonósnégyes, – szimfonikus zenekar.

Fejlesztési feladatok – éneklési készség fejlesztése, – hallás- és ritmusgyakorlatok, – koncentráció képességének fokozása, – formaalkotás fejlesztése, – megfigyelő képesség erősítése, – zenei véleményalkotás, – zenei karakterek elkülönítésének képessége.

Követelmények A tanuló: – tudjon 7 klasszikus dalt szépen, a megfelelő tempóban is dinamikával énekelni, – ismerje a bécsi klasszicizmus korának jelentőségét, – tudja megnevezni a műfajokat és a kor zeneszerzőit, – ismerje fel a meghallgatott zeneműveket.

Mellékletek

93


Pedagógiai program

7. osztály Időkeret: 148 óra/heti 4 óra Fejezetek




40

16

8

I. A magyar népzene II Elméleti ismeretek

folyamatos

III. A romantika kora

64

8

8


4 104

24

20

Az egyes fejezetekre vonatkozó javaslatok I. A magyar népzene

Célok és feladatok – – – – – –

A dalok igényes megszólaltatása. Új és régi stílusú népdalok bővítése. A dalanyag és a népművészet összefüggésének keresése és tudatosítása. A népzenei szakszókincs alkalmazása. Népzenén alapuló feldolgozások megismerése. Ünnepkörök szokásainak, hagyományainak újabb dalai és játékai. Tartalom I. A Magyar népzene – a népdalgyűjtés, – új és régi stílusú népdalok: dallami elemzése, szerkezeti felépítése, előadásmódjai. – a ballada, – feldolgozások.

Fejlesztési feladatok – éneklési készség, – hallás- és ritmusérzékenység, – improvizációs készség, – a beleélés képességének fokozása, – önállóan végzett ismeretszerzés képességének fejlesztése.

Követelmények A tanuló: – tudjon 20 magyar népdalt énekelni, az érzelmi tartalmak, hangulatok és karakterek megjelenítésével, – legyen képes megkülönböztetni az új és a régi stílusú népdalokat, – ismerje fel a feldolgozásokat zenehallgatás útján (zeneszerzője, műfaja, címe, a feldolgozott népdalok felsorolása).

II. Elméleti ismeretek Célok és feladatok – Előadási jelek és zenei szakkifejezések bővítése és alkalmazása. – Új hangközök megismerése (szext és szeptim). – A zenei írás és olvasás általánossá tétele. – A két kereszt (2#) és két bé (2b) előjegyzés használatának tudatosítása dúr és moll hangnemekben. – A gyermeki lélek önfeledt megnyilvánulása érdekében, kreativitást fejlesztő játékos lehetőségek biztosítása.

Mellékletek

94


Tartalom II. Elméleti ismeretek – Hangközök: – szext – k6, N6, – szeptim – k7, N7, – Előjegyzések – 2 kereszt, – 2 bé, – Előadási jelek, zenei szakkifejezések.

Pedagógiai program

Fejlesztési feladatok – szolmizációs készség, – halláskészség, – kottázási készség fejlesztése, – ritmuskészség.

Követelmények A tanuló: – ismerje fel a szext és szeptim hangközöket, tudja megnevezni és a vonalrendszerben elhelyezni 2# és 2 b előjegyzéssel, – tudja a megfelelő helyen használni és alkalmazni az új zenei szakszavakat, kifejezéseket.

III. A romantika kora Célok és feladatok – Határozott, tisztán intonáló, hangulatos éneklés megvalósítása. – A zeneirodalom közkinccsé tétele. – A nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése, összefüggéseinek megláttatása. – Az értékes zeneművek művészi előadásaival élményt nyújtani. Tartalom III. A romantika kora – a kor: – elnevezése, – történelmi háttere, – jellemző jegyei, – műfajai: népies műdal, verbunkos, rapszódia, programzene, a romantikus dal, nemzeti opera, – zeneszerzők: Erkel, Liszt, Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvořak, Smetana, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Verdi, Wagner, – a romantikus nagy zenekar.

Fejlesztési feladatok – helyes légzés, testtartás, – éneklés készsége, – hallás- és ritmuskészség, – zenei emlékezet fejlesztése, – a belső hallás képessége, – többszólamú éneklés képessége, – azonosítási képesség fejlesztése, – szimmetria és asszimmetria megfigyelésének képessége, – hangszercsoportok felismerése, – a műelemző képesség fejlesztése.

Követelmények A tanuló: – tudjon 20 romantikus dalt, kellemes hangvétellel, kifejező előadásmóddal énekelni, – tudja megnevezni a magyar és egyetemes zenekultúra egyéniségeit, kiknek életútját, kedvelt műfajait és jellemző műveit ismerteti, – tudja levezetni a népdal, népies dal, népies műdal és a műdal jelentésének tartalmát, – ismerje fel zenehallgatás során az egyes zeneműveket (szerző, cím, műfaj, zenei apparátus).

Mellékletek

95


Pedagógiai program

8. osztály Időkeret: 148 óra/heti 4 óra

Fejezetek




40

16

8

I. Magyar és más népek népzenéje II Elméleti ismeretek

folyamatos

III. A XX. század zenéje

64

8

8


4 104

24

20

Az egyes fejezetekre vonatkozó javaslatok I. Magyar és más népek népzenéje Célok és feladatok – – – –

Az önálló, illetve csoportban való stílusos és biztonságos éneklés megvalósítása, Bartók Béla életútjának és műveinek megismerése, művészetének méltatása, Barsi Ernő – népzenei kultúránk kiváló egyénisége – Rákóczi emlékműsorának megtanulása és bemutatása, Rámutatni más népek népzenéjének értékeire, és a világra gyakorolt hatására. Tartalom I. Magyar és más népek zenéje – a magyar népzenei dialektusok, – új és régi stílusú népdalok, – éneklése, – elemzése, – dramatikus megjelenítése, – tánclépésekkel, motívumokkal, ostinato ritmussal történő kísérése, – Bartók Béla élete, művei, – Barsi Ernő népzenei munkája, – Más népek népzenéjének dalai és jellemzői.

Fejlesztési feladatok – éneklési készség, – halláskészség fejlesztése, – a komplexitás képessége: – ritmus – szöveg – dallam és mozgás összhangjának koordinálása, – memorizálási képesség erősítése, – oldott hangulatú szereplési képesség fokozása közönség előtt, – önálló ismeretszerzés képessége, jártasságok bővítése, – a gyakorlati alkalmazás.

Követelmények A tanuló: – tudjon 20 újonnan tanult dalt énekelni, egyéni előadásban, – ismerje és tudja földrajzilag meghatározni, térben elhelyezni a magyar népzene dialektusterületeit, – legyen képes alkalmazni az eddig megszerzett népzenei tudását, – ismerje és mutassa be röviden Bartók Béla életét és művészetét, – tudjon idézni a Rákóczi-emlékműsor anyagából, – ismerje fel a jellegzetes motívumokról a meghallgatott zeneműveket: szerző, cím, műfaj, zenei apparátus megnevezésével, – ismerje meg, fogadja el más népek dallamkincsét.

Mellékletek

96


Pedagógiai program

II. Elméleti ismeretek Cél és feladat: – Alkalmazni a 8. osztályig megszerzett elméleti ismereteket. – A játék és a gyakorlat komoly, harmonikus egységet alkosson. Tartalom II. Elméleti ismeretek: – ritmus: – nevek, – értékek, – képletek, – szolmizálás: – relatív és, – abszolút névvel, – hangközök, – hangsorok, – zenei írás.

Fejlesztési feladatok – ritmuskészség, – szolmizációs képesség, – halláskészség, -képesség, – zenei írás-olvasás készségének fejlesztése.

Követelmények A tanuló: – ismerje fel és nevezze meg a hallott vagy, látott ritmust: szóban – ritmusnév, írásban – ritmusjel, hangoztatva – taps, – tudjon tájékozódni és viszonyítani a zenei vonalrendszerben, – tudjon szolmizálni relatív és abszolút módon, – legyen képes kottázni 2# és 2b előjegyzésig, – ismerje fel, nevezze meg és tudja szolmizálni a tanult hangközöket: T1, k2 – N2, k3 – N3, T4, T5, k6 – N6, k7 – N7, T8), – ismerje fel, nevezze meg és tudja lekottázni a tanult hangsorok hangkészletét: pentaton, dúr, moll.

III. A XX. század zenéje Célok és feladatok – Tudatosítani kell, hogy a zenének mindig van jövője az európai civilizációban. – Utat kell nyitni a világ különböző pontjain élő és alkotó művészek és műveik felé. – Tiszteljék és becsüljék a XX. század magyar zeneműészeinek (szerzők, előadók) munkáját. – Törekedni kell arra, hogy az ismereteket ne egymástól elhatárolva, hanem az összefüggések meglátásával, felismerésével egymást kiegészítve, egységes egészet alkotva alkalmazzák (tantárgyi koncentráció). Tartalom III. A XX. század zenéje – dalok, énekes szemelvények, – irányzatok: impresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmus, elektronikus zene, dzsessz, könnyűzene, – zeneszerzők – Bartók, Kodály, Weiner, Kurtág, Petrovics, Szokolay, Durkó, Kocsár, Orbán, Balassa, Pongrácz,

Mellékletek

Fejlesztési feladatok – éneklési, hallás- és ritmuskészség, – zenei írás-olvasás, – a felismerés képessége, – memóriafejlesztés, – alkalmazás képességének fokozása, – dinamikai érzék fejlesztése, – a komplexitás képessége, – a műelemzés képességének fejlesztése.

97


Tartalom – Debussy, Ravel, Stravinszky, Honegger, Prokofjev, Hacsaturján, Britten, Penderecki, – Gershwin, Beatles, Presley, Webber, Szörényi

Pedagógiai program

Fejlesztési feladatok

Követelmény A tanuló: – tudjon 20 dalt emlékezetből zeneileg igényesen, kifejezően megszólaltatni, – legyen képes a több szólamban való éneklésre, – tudjon beszélni a XX. századi zene irányzatairól, zeneszerzőiről, – ismerje fel és nevezze meg a meghallgatott zeneműveket (szerző, cím, műfaj, zenei apparátus).

IV. Év végi összefoglalás Célok és feladatok – Oldott, kellemes hangulatú órák fejlesszék a kommunikációs és emocionális képességeket. – A felszabadult éneklés vezessen a zene értékeihez és örömeihez. – Az egyes zenetörténeti korok átlátásával, az ismeretek komplexitásával, az értékes tudás biztosítása, amely sikerélményt nyújt, önbizalmat ad. – Alakuljon ki igény, váljék szokássá a zene hallgatása. – Kellően kell motiválni az önművelésre, újabb ismeretek megszerzésére, lehetőségeire. Tartalom IV. Év végi összefoglalás (5–8. évfolyam) – A magyar népzene, – Más népek dalkincse, – Zenetörténeti korok, – a kora középkortól a XX. századig.

Fejlesztési feladatok – éneklés-, hallás- és ritmuskészség fejlesztése, – zenei írás-olvasás, – rendszerező, összegző képesség, – a figyelem tartósságának növelése, – együttműködési képesség, – a felismerés és alkalmazás képessége.

A IV. egységet záró és a 8. évfolyamot befejező kimeneti követelmények A tanuló: – tudja énekelni a magyar és más népek népdalait, műdalait tisztán intonálva, átélt, kifejező előadásmódban egyénileg és csoportosan egyaránt, – tudjon dallamot idézni egy-egy kórusműből, – ismerje a hangszereket hangszínük, megszólaltatási módjukról és alakjukról, – különböztesse meg a zenekarokat, – tudja az egyes korok történelmi hátterét, – ismerje a korok jellemzőit, műfajait és képviselőit, – legyen képes kapcsolatot találni a zene és a társművészetek között, – éljen az igényes önművelés folyamatosságának lehetőségeivel: járjon hangversenyekre.

Mellékletek

98


Pedagógiai program

Tervezettípus NAT 2003

1. 148

2. 148

3. 148

4. 148

Az Informatika tanterve Alsó tagozat Fejlesztési feladatok – Ismerkedés az adott informatikai környezettel. – A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül. – Számítógépes játékok, egyszerű fejlesztő szoftverek megismertetése. – Egyszerű rajzos dokumentumok készítése, “kép- és betűnyomdák”. – Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata. – A feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata. – Adatok csoportosítása, értelmezése. – Közhasznú információforrások megismerése. – Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel. – Informatikai eszközökkel történő problémamegoldás gyakorlása. – Egyszerű problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan. – Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása. – Az algoritmusokban használt adatok értelmezése. – Mindennapi adatok leírása (számok, szövegek, rajzok…) – Egy egyszerű fejlesztő rendszer használata. – Információszerezés az internetről, irányított keresés. – Az új, informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismertetése. – Az iskolai könyvtár tér- és állomány szerkezetében való eligazodás. – Felfedező keresés az életkornak megfelelő információhordozókban. – A főbb dokumentumfajták megkülönböztetése, tartalmának és adatainak megállapítása. A fentieknek megfelelően az alábbi táblázat csak a 2. és 4. évfolyam végére mutatja a fejlesztési feladatokat és a megvalósítandó ismerteteket. Különösen figyeljünk arra, hogy a táblázat ugyan külön tartalmazza a számítógépes és az operációs rendszer ismereteket, de ezen ismereteket az alkalmazásokba olvasztva oktassuk, kivéve a hálózati alapokat.

Mellékletek

99


Pedagógiai program

Óratervek és témakörök Az alábbi táblázatok évfolyamos bontásban tartalmazzák fejlesztési feladatokat és a megvalósítandó ismerteteket. Különösen figyeljünk arra, hogy ugyan külön tartalmazzák a számítógépes és az operációs rendszer ismereteket, de ezen ismereteket az alkalmazásokba olvasztva oktassuk, kivéve a hálózati alapokat. 1. évfolyam

Témák Számítógépes ismeretek Operációs rendszer Rajzolás számítógéppel Könyvtárhasználat Comenius Logo Év végi ismétlés

Új tananyag Gyakorlás, helyi Összefoglalás, feldolgozása felhasználás ellenőrzés, hiánypótlás 8 20 4 4 16 4 8 20 4 6 18 2 8 20 4 2

Összóraszám 32 24 32 26 32 2

Témakör Tartalom Számítógépes ismeretek A számítógép használati rendje A billentyűzet és az egér használata Operációs rendszer Program indítása Felhasználói felület jeleinek értelmezése Menüpontok használata, parancskiválasztás Hálózati azonosító és jelszó szerepe Belépés és kilépés módja Rajzolás számítógéppel Rajzoló program futtatása Egyszerű rajzok, ábrák készítése Könyvtárhasználat Az iskolai könyvtár terei Eligazodás segítséggel az állományokban Comenius Logo Ismerkedés a logoval 2. évfolyam

Témák Év eleji ismétlés Számítógépes ismeretek Operációs rendszer Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása Dokumentumok elérése Comenius Logo Év végi ismétlés

Mellékletek

Új tananyag Gyakorlás, helyi Összefoglalás, feldolgozása felhasználás ellenőrzés, hiánypótlás 4 6 16 4 4 10 4 10 20 4 8 10

16 20

4 4 4

Összóraszám 4 26 18 34 28 34 4

100


Pedagógiai program

Témakör Tartalom Számítógépes ismeretek Nyomtató használata Háttértárak használata Operációs rendszer Meghajtó- és könyvtárváltás Algoritmusok Algoritmusok végrehajtása teknőc eljátszásával Dokumentumok elérése Weboldal tartalmának megtekintése, gördítés hosszabb oldalak esetén Ugrópontok használata Ismert című webhely elérése Comenius Logo Alakzatok rajzolása 3. évfolyam

Témák Év eleji ismétlés Számítógépes ismeretek Adatok világa Rajzolás számítógéppel Könyvtárhasználat Comenius Logo Év végi ismétlés

Témakör Számítógépes ismeretek Adatok világa Rajzolás számítógéppel Könyvtárhasználat Comenius Logo

Új tananyag Gyakorlás, helyi Összefoglalás, feldolgozása felhasználás ellenőrzés, hiánypótlás 4 8 20 4 10 16 4 6 20 4 4 14 2 6 18 4 4

Összóraszám 4 32 30 30 20 28 4

Tartalom Jelek és a számítógép kapcsolata Adatok gyűjtése és csoportosítása Egyszerű rajzok, ábrák készítése A főbb dokumentumfajták megkülönböztetése, tartalmának és adatainak megállapítása. Információhordozók felfedezése Eljárások készítése 4. évfolyam

Témák Év eleji ismétlés Számítógépes ismeretek Dokumentumok elérése Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása Adatok világa Mellékletek

Új tananyag Gyakorlás, helyi Összefoglalás, feldolgozása felhasználás ellenőrzés, hiánypótlás 4 8 20 4 4 8 4 10 20 4 8

8

4

Összóraszám 4 32 16 34 20 101


Comenius Logo Év végi ismétlés

Pedagógiai program

10

24

4 4

38 4

Témakör Tartalom Számítógépes ismeretek Jelek és a számítógép kapcsolata Információhordozók és kommunikációs eszközök kezelése Dokumentumok elérése A hálózat használatának alapszabályai, a Netikett Algoritmusok szöveges, Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése rajzos megfogalmazása Comenius Logo Projekt készítés Adatok világa Adatok manuális feldolgozása: keresés, rendezés

Mellékletek

102


Pedagógiai program

Tervezettípus NAT 2003

5. 148

6. 148

7. 148

8. 148

Informatika tanmenet Felső tagozat 5-6. évfolyam Fejlesztési feladatok – Adott informatikai környezet tudatos használata. – A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, a legszükségesebb perifériák megismerése. – A számítógép könyvtárstruktúrájának, mappaszerkezetének könyvtárés állományműveleteinek megismertetése. – A leggyakrabban használt eszközök működési elveinek bemutatása és használata. – Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Kézi szövegfeldolgozás. – Multimédiás dokumentumok előállításához szükséges alapelemek (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) szerkesztése. – A feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata. – Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök megismerése. – Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése. – Közhasznú információforrások használata (menetrend, moziműsor, időjárás). – Digitális Tudásbázis-rendszer használata, keresés az adatbázisban. – Az információ különféle formái jellemző felhasználási lehetőségeinek bemutatása. – Problémák informatikai jellegű megfogalmazása. Az algoritmus hétköznapi fogalmának megismertetése. – Egyszerű problémák önálló megoldása. – Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megvalósítása számítógépen. – A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása. – Táblázatok, diagramok megismerése, adatok rendezése. – Feladatok megoldása egyszerű fejlesztő rendszerrel. – A szabályozó eszközök hatásának megfigyelése oktatóprogramokban. – Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről. – Csoportos kommunikációs eszközök segítségével információ küldése és fogadása. Az elektronikus levelezés alapjai. – Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. – Szabadon felhasználható források megismertetése. – Személyi információk, személyes adatok fogalmának tisztázása. – Az informatika múltjára vonatkozó történetek megismertetése. – Annak tisztázása, hogy az informatikai eszközök alkalmazásának melyek a fontosabb etikai kérdései. – Hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. Mellékletek

103


Pedagógiai program

– Tanulmányi feladathoz keresőkérdések megfogalmazása. – Egyszerűbb irányított forrás-, és információkeresés direkt eszközökben és a helyi adatbázisban. – A médiumok megkülönböztetése (közlésmód, információs érték) és irányított feldolgozása.

Óratervek és témakörök 5. évfolyam Új tananyag Gyakorlás, helyi Összefoglalás, feldolgozása felhasználás ellenőrzés, hiánypótlás Év eleji ismétlés 4 Informatikai alapok 10 20 4 Operációs rendszer 8 16 4 használata Algoritmusok és adatok 10 20 4 Szöveg, kép és zene 8 16 4 Könyvtárhasználat 3 11 2 Témák

Év végi ismétlés Témakör Informatikai alapok

4

Összóraszám 4 34 28 34 28 16 4

Tartalom perifériái (billentyűzet,

A számítógép és egér, monitor, lemezmeghajtó). Operációs rendszer Háttértár váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a használata háttértáron. Hálózati belépés és kilépés módja. Programok futtatása. Algoritmusok és adatok Algoritmusok szöveges, megfogalmazása, értelmezése. Számológép használata Szöveg, kép és zene A rajzoló program alapszintű szolgáltatásai. A rajzeszközök és a színek. Rajzok, ábrák készítése. A szöveg megfelelő begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Mentés és nyomtatás. Weboldal szövegének és kiválasztott részeinek elmentése háttértárra Szerzői jog fogalma, hivatkozás és idézés szabályai. A multimédia alapelemei: szöveg, hang és kép. Multimédiás anyagok lejátszása és készítése. Könyvtárhasználat Raktári rend: szépirodalom, betűrend. Ismeretközlő irodalom: szakrend. Segédkönyvek: szótár, lexikon, enciklopédia.

Mellékletek

104


Pedagógiai program

6. évfolyam Új tananyag Gyakorlás, helyi Összefoglalás, feldolgozása felhasználás ellenőrzés, hiánypótlás Év eleji ismétlés 4 Informatikai alapok 10 12 4 Operációs rendszer 8 20 4 használata Algoritmusok és adatok 8 20 4 Szöveg, kép és zene 8 30 4 Könyvtárhasználat 2 4 2 Év végi ismétlés 4 Témák

Témakör Informatikai alapok

Összóraszám 4 26 32 32 42 8 4

Tartalom

Az információ. Információátvitel (telefon). A jelek világa. Titkosírások. rendszer Állomány keresése, másolása.

Operációs használata Algoritmusok és adatok Szöveg, kép és zene

Könyvtárhasználat

Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. Algoritmusok végrehajtása számítógépen. Weboldal szövegének és kiválasztott részeinek elmentése háttértárra Szerzői jog fogalma, hivatkozás és idézés szabályai. Multimédiás anyagok lejátszása és készítése. Dokumentumtípusok; nyomtatott (könyv, sajtótermékek) és nem nyomtatott ismerethordozók. Egyéb időszaki kiadványok: évkönyv, sorozat. Betűrendes leíró katalógus használata. 7-8. évfolyam

Fejlesztési feladatok – Tájékozódás különböző informatikai környezetekben. – A számítógép és perifériáinak kezelése felhasználói szinten. – Az operációs rendszer és a fontos segédprogramok alapszolgáltatásainak bemutatása. – Az informatikai eszközök működési elveinek bemutatása és használata. – Szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. – Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése. – Elektronikus faliújságok, kirakati bemutatók készítése. – A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztása. – Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök, illetve módszerek megismerése. – Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, következtetések levonása.

Mellékletek

105


Pedagógiai program

– Az adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés módjainak megismerése. – A megtalált információ gyűjtése, értelmezése, feldolgozása. – Tematikus térképek keresése az interneten. – A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek megismerése. – Iskolához kapcsolódó problémák megoldása önálló, illetve irányított csoportmunkában (projekt). – Adott feladat megoldásához algoritmuselemek, algoritmusok tervezése, megvalósítása és végrehajtása. Az algoritmikus absztrakció eszközei, a lépésenkénti finomítás elve. – A problémamegoldás során szükséges adatok és az eredmény kapcsolata. – Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése. – Feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel. – Véletlen jelenségek modelljeinek megismerése, a paramétermódosítás hatásainak megfigyelése. – Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről, információ elhelyezése az interneten. – Infokommunikációs eszközzel egyéni információ küldése és fogadása, mobilkommunikációs eszközök. – A hagyományos médiumok (könyv, folyóirat, rádió, zene, film, tévé) informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségei, azok alkalmazása a megismerési folyamatban. – Szerzői jogi alapfogalmak, a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történő bemutatása. – Az informatikai biztonság kérdéseinek, illetve az információnak a hitelessége. – Az informatika emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása példákkal: múlt és jelen. – Az infokommunikációs világban kialakult alapvető viselkedési szabályok bemutatása példákon. – Az iskolai könyvtár eszköztárának teljes körű és készségszintű használata. A könyvtártípusok, az elektronikus könyvtár lehetőségei és alkalmazása a tanulási folyamatban, a közhasznú tájékozódásban és a rekreációban. – Keresési szempontok kifejezése a könyvtár kódrendszerével. – Irányított forrás- és információkeresés a direkt és indirekt tájékoztató eszközöknek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. – A tanulmányi problémának megfelelő médium kiválasztása és feldolgozása a forrásfelhasználás algoritmusának és etikai szabályainak alkalmazásával. 7. évfolyam

Témák Év eleji ismétlés Az informatika alapjai Az operációs rendszer használata Kommunikáció a hálózaton Algoritmusok és adatok

Mellékletek

Új tananyag feldolgozása

4 6

Gyakorlás, helyi Összefoglalás, felhasználás ellenőrzés, hiánypótlás 4 16 4 20 4

Összóraszám 4 24 30

4 6

12 15

4 4

20 25

106


Dokumentumkészítés számítógéppel Könyvtárhasználat Év végi ismétlés

Témakör Az informatika alapjai

Pedagógiai program

7 3

20

4

6

1 4

31 10 4

Tartalom

A számítógép fő részei. Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet. Számítástechnikai eszközök kezelése: háttértárak, nyomtatók, digitalizálók használata. A jelek csoportosítása. Információ, kód, jelhalmazok adatmennyisége. Adatátvitel, kommunikáció. A számítógépek története, Neumann-elv. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. Az operációs rendszer Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése újraformázás használata nélkül. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Vírus fogalma, hatása. Víruskereső indítása és üzenetei. Vírusterjedés megakadályozása. Tömörítés fogalma, célja, egyszerű tömörítési módok. Tömörített állomány tartalmának megtekintése, kiválasztott állományok kicsomagolása. Kiválasztott könyvtár tartalmának tömörítése. Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok. Kommunikáció a Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, a szolgáltató és munkaállomások kapcsolata. hálózaton Hálózatok csoportosítása összekötés és kiterjedtség szerint. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. A hálózat használatának alapszabályai. Saját e-mail cím. Az elektronikus levelezés alapfunkcióinak használata: küldés, fogadás. Hasznos webhelyek. Tematikus és kulcsszavas keresők webhely-kereséshez. Csevegő program bemutatása. Algoritmusok és adatok Szöveg és kép számokká alakítása. Logaritmikus keresés algoritmusa. A kettes számrendszer és az átváltási algoritmusok. Algoritmus megadása élőbeszédben.

Mellékletek

107


Témakör Dokumentumkészítés számítógéppel

Könyvtárhasználat

Pedagógiai program

Tartalom Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. Képek bevitele. A szövegegységek. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. A karakter-, bekezdés- és oldalformázás. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése. Szöveges és rajzos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. Weblapkészítés Kézikönyvtár: könyvtípusok, használati jellemzőik. Könyvtártípusok: nemzeti könyvtár, szak-, köz- és iskolai könyvtár. 8. évfolyam

Témák Év eleji ismétlés Algoritmusok és adatok Dokumentumkészítés számítógéppel Az adatkezelés alapjai Könyvtárhasználat Év végi ismétlés

Témakör Algoritmusok és adatok

Dokumentumkészítés számítógéppel

Mellékletek

Új tananyag Gyakorlás, helyi Összefoglalás, feldolgozása felhasználás ellenőrzés, hiánypótlás 4 10 33 4 8 35 4 10 2

25 4

4 1 4

Összóraszám 4 47 47 39 7 4

Tartalom Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. Algoritmusok kódolása a számítógép számára “érthető” egyszerű programozási nyelven. A lépésenkénti finomítás elve. Elemi és összetett adatok, egész és valós számok. Adatok sorozata. Levél, újságoldal, kérdőív, feladatlap készítése. Tabulátorok használata, táblázat készítése. Az internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Prezentációkészítés alapjai. Szerzői jog, felhasználói etika. Tantárgyi anyag készítése.

108


Az adatkezelés alapjai

Könyvtár használat

Mellékletek

Pedagógiai program

Bevezetés a táblázatkezelésbe. Táblázatok használata a mindennapi életben. Adatok táblázatos formába rendezése, feldolgozása. Cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet. Alapdiagramok készítése táblázatból. Keresés meglévő adatbázisban. Tárgyi katalógusok: szakkatalógus, tárgyszó katalógus. A szellemi munka technikája

109


Pedagógiai program

IV. sz. melléklet Nem szakrendszerű oktatás (matematika, magyar nyelv és irodalom, élő idegen nyelv, ének- zene, rajz és vizuális kultúra) Matematika 5. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:

72 óra 2 óra

Tájékozódás Célok és feladatok: • Tájékozódás síkban és térben; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése • Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint • Tájékozódás időben, időtartamok mérése • Mennyiségi tulajdonságok megfigyelése, becslés, mérés, mértékegységek, mérőszámok, átváltások Fejlesztési követelmények: • A tájékozódást segítő viszonyok; és fogalmak ismerete /alatt, mellett, felett, előtt, között, stb./ • Tudjon tájékozódni különféle koordináták szerint: távolság, irány, szög • A dimenzió megértése, megismerése • A múlt, jelen, jövő tartalma és kapcsolatuk, előbb, később, utána, egyidőben • Szöveges feladatok értelmezése és megoldásuk • Mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal, mérőszám és darabszám, pontos szám és közelítő érték • A szabvány mértékegységek ismerete, (hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő) egyszerű átváltások végrehajtása MEGISMERÉS: Számtan, algebra Célok és feladatok: • Tárgyak tulajdonságainak megfigyelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, sorba rendezés, osztályba sorolás • A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, elemek és tulajdonságok megnevezése • Szétválogatás egy, két és több szempont szerint, halmazok ismerete és használata • Matematikai fogalmak, relációk • Számok és műveletek, műveleti jelek ismerete és használata • Emlékezet- és gondolkodásfejlesztés (motoros, képi, történés, tények, adatok, szabályok, megítélés, döntés, valószínűség, stb) • Oksági kapcsolatok felismerése, keresése, következtetések levonása

Mellékletek

110


Pedagógiai program

Fejlesztési követelmények: • Számok írása, olvasása, helyes használatuk a 10 000-es számkörben, nagyság szerinti összehasonlításuk, felsorolásuk növekvő és csökkenő sorrendben • Számszomszédok megállapítása, kerekítések • Összeadás, kivonás, szorzás, osztás értelmezése és gyakorlati alkalmazása • Szorzó- és bennfoglaló táblák biztos ismerete • A műveletek ellenőrzése, hibák javítása • A szöveges feladatok megoldási menete; adatok, nyitott mondat, számolás, ellenőrzés, válaszadás, értő- elemző olvasás fejlesztése • Állítások megítélése, helyesség eldöntése, nyitott mondatok megoldása • Általánosítás, példák és ellenpéldák keresése, következtetés • A tanult ismeretek alkalmazása gyakorlati példákon keresztül Gondolkodási módszerek Célok, feladatok • A nyelv logikai elemeinek helyes használata • Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése • Értelmező olvasás fejlesztése, kapcsolatok felismerése, lejegyzése egyszerű szimbólumokkal • Halmazszemlélet és kombinatorikus gondolkodás fejlesztése Fejlesztési követelmények: • Biztos, lehetséges, lehetetlen fogalmak tudatos használata • Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése, a szaknyelv fokozatos elsajátítása • Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése • Mások gondolatainak megértése, példák, ellenpéldák keresése, megfogalmazásuk, magyarázat kérése, egyszerű következtetések levonása • Konkrét dolgok adott szempontok szerinti rendezése, rendszerezése Összefüggések, függvények, sorozatok Célok és feladatok: • Helymeghatározás, adott tulajdonságú pontok keresése • Tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben • Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése Fejlesztési követelmények: • Számegyenesen számintervallumok ábrázolása és leolvasásuk • Táblázatok, grafikonok készítése, értelmezésük, adatok leolvasása, összefüggések felismerése, megkeresése • Táblázathoz grafikon, grafikonhoz táblázat készítése • Sorozat folytatása a képzés szabályainak megadásával, sorozatok készítése • Pontok ábrázolása a koordinációs rendszerben, a pontok helyzetének meghatározása

Mellékletek

111


Pedagógiai program

Matematika 6. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:

72 óra 2 óra

Tájékozódás Célok és feladatok: • Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint, a tájékozódást segítő viszonyok megismerése • Tájékozódást saját testhelyzethez képest, és a másik ember nézőpontja szerint • Tájékozódás térkép és egyéb vázlatok alapján • Mérések különböző mértékegységekkel, a szabványmértékek megismerése, alkalmazásuk, átváltásuk Fejlesztési követelmények: • Tájékozódás síkban és térben; relációs szavak megtanulása és használatuk pl: jobb, bal, benne, előtte, mögötte, irányok és arányok ismerete • A dimenzió megértése, térbeliség ábrázolása két dimenzióban • Testek felismerése és elkészítésük, testhálók készítése • Pont, egyenes, szakasz fogalma • Tengelyes tükrözések készítése, párhuzamos és merőleges fogalma, egyenesek előállítása, szakaszok és felezésük elkészítése • A háromszögek, négyszögek elemi tulajdonságai, speciális esetek • A kör tulajdonságai • A kerület fogalma és kiszámításuk MEGISMERÉS: Számtan, algebra Célok és feladatok: • Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, megkülönböztetés, a tulajdonság tagadása • A figyelem tartósságának és terjedelmének növelése, tudatos, célirányos figyelem fejlesztése • Szétválogatás, több szempont egyidejű követése • Halmazok eszközjellegű használta • Tájékozódás és műveletvégzés a 10 000-es számkörben Fejlesztési követelmények: • Számok írása, olvasása, ábrázolása, kerekítése, műveleti jelek ismerete és tudatos alkalmazása • Műveleti tulajdonságok, helyes műveleti sorrend • Becslés, összehasonlítás a törtek körében is • A 10 hatványai és használatuk, egyszerű oszthatósági szabályok • Szöveges feladatok megoldása, adatok lejegyzése, rendezése, ábrázolása, lényeges és lényegtelen információk szétválasztása • Egyszerű számfeladatok, nyitott mondatok, sorozatok, táblázatok megoldása

Mellékletek

112


• • • •

Pedagógiai program

Arányosság; egyenes és fordított: kiszámításuk Százalékszámítás arányos következtetéssel Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása, a megoldások ábrázolása Többféle megoldási mód keresése, a megoldások ellenőrzése Gondolkodási módszerek

Célok és feladatok: • A matematika tanulási módszereinek továbbfejlesztése • Az elsajátítás képességének fejlesztése • A kommunikációs készség fejlesztése • A nyelv logikai elemeinek helyes használata Fejlesztési követelmények: • A matematikai logikában használatos kifejezések és jelentéstartalmuk /és, vagy, ha akkor, minden, van olyan, nem, stb/ • Állítások igazának és hamisságának eldöntése, igaz, hamis állítások megfogalmazása • A megoldások megtervezése, eredmények összevetése a valósággal • Változatos szövegek értelmezése, a szaknyelv fokozatos elsajátítása Összefüggések, függvények, sorozatok Célok és feladatok: • Rendszeralkotás, elemek elrendezése különböző szempontok szerint • Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről, történésről • Elképzelések, definíciók, tételek megfogalmazása • Szabályok alkotása, szabályokhoz számok rendezése Fejlesztési követelmények: • Táblázatok, fadiagram, útdiagram kezelése, értelmezése, használata • A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése • Modell alkotása probléma megoldásához • Sorozatok alkotása, elemek sorozatba rendezése, megkezdett sorozat folytatása • Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta rendszerben

Mellékletek

113


Pedagógiai program

Magyar nyelv és irodalom 5. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám: Irodalom: Nyelvtan:

72 óra 2 óra 1 óra 1 óra

Beszédkészség, beszédművelés Célok és feladatok: • A köznyelvi kiejtés, a beszédtevékenység és beszédértés további fejlesztése • A kommunikációs illemszabályok további fejlesztése szituációs játékokkal, az olvasmányok dramatizálásával • Nem verbális elemek használata a mondanivaló kifejezése érdekében • Az összefüggő beszéd fejlesztése a téma tartásával, mondatok alkotásával, helyes szóhasználattal Fejlesztési követelmények: • A mondanivaló és a köznyelvi kiejtésnek megfelelő beszéd, pontos artikuláció • Társas helyzetekben a párbeszéd alkalmazása • Az életkornak és az olvasmányoknak megfelelő szókincs, az adott témáról összefüggő beszámoló a szükséges szakszavak használatával. Olvasás, írott szöveg megértése Célok és feladatok: • A szövegértő olvasás képességének további fejlesztése • A hangos és néma olvasási technika fejlesztése • Szótárak lexikonok használata • Az irodalmi ismeretek további fejlesztése népköltészeti és szépirodalmi alkotások olvasásával: legnagyobb íróink nevének és néhány alkotásának ismerete; néhány mese, elbeszélés és gyermekregény ismerete; néhány művészi eszköz ismerete. • A tanulás tanításának megalapozása, fejlesztése • A fogalmazástanítás gyakoroltatása Fejlesztési követelmények: • Ismert és gyakorolt szövegek megszakítás nélküli olvasása • Könnyebb szövegekhez önálló vázlatkészítés • Egy oldalnyi életkornak megfelelő szöveg megértése néma olvasással • Dramatizálás tanítói segítséggel • Legnagyobb íróink és néhány művének ismerete • Az olvasott művek megértése, a szereplők megnevezése, a cselekmény felidézése • Egy hosszabb terjedelmű mű elolvasása • A tanult műfajok és néhány stíluseszköz ismerete és alkalmazása

Mellékletek

114


Pedagógiai program

Írás, szövegalkotás Célok és feladatok: • Az eszközszintű íráshasználat folyamatos fejlesztése • Az önellenőrzés és a hibajavítás szokásának fejlesztése • Írásbeli szövegalkotás, rövid szövegek alkotása különböző típusokban /elbeszélés, leírás, jellemzés/ • A tartalomnak megfelelő szóhasználat Fejlesztési követelmények: • Rendezett, tiszta, olvasható íráskép • Lendületes írás, eszközhasználatot lehetővé tevő írástempó • Hibátlan másolás 5 percig. Rövid mondatok írása másolással, tollbamondással, emlékezetből írással • Folyamatírás alkalmazása; tagolás, mondatkapcsolás • Fogalmazási minták elemzése, az írásbeli munkák rendszeres javítása • Anyaggyűjtés és elrendezés a fogalmazás értelmének megfelelően Anyanyelvi kultúra, nyelvtan, helyesírási ismeretek Célok és feladatok: • A nyelvhasználat tudatossá tétele hangtani és szótani ismeretekkel • Az ismereteknek megfelelő nyelvtani elemzési készség • A nyelvtani anyaghoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek • A tanult helyesírási ismeretek gyakorlása, készségszintű alkalmazása Fejlesztési követelmények: • Az eddigi ismeretek rendszerezése, gyakorlása, alkalmazása • Ige, főnév, melléknév, számnév felismerése, igemódok alkalmazása • Igemódokkal kapcsolatos helyesírás, a felszólító módú igealakok írása • Rag, jel, képző felismerése, szóelemzés • A helyesírási önellenőrzés fejlesztése • A tanult ismeretek rendezése, gyakorlása; hangok, ábécé, szótő és toldalék, egyszerű és összetett szavak, a „j”, helyes alkalmazása, kétféle jelölése legalább 30 szóban, mondatfajták felismerése, alkalmazásuk.

Mellékletek

115


Pedagógiai program

Magyar nyelv és irodalom 6. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám: Irodalom: Nyelvtan:

72 óra 2 óra 1 óra 1 óra

Beszédkészség, beszédművelés Célok és feladatok: • A köznyelvi kiejtés, a beszédtevékenység és beszédértés további fejlesztése, egyszerű és érthető közlés az alkalomnak megfelelően • A kommunikációs illemszabályok további fejlesztése, törekvés a pontosságra, a lényeg kiemelésére • Különböző mondatfajták változatos használata a szándéknak megfelelően • Az összefüggő beszéd fejlesztése a téma tartásával Fejlesztési követelmények: • A mondanivaló és a köznyelvi kiejtésnek megfelelő beszéd, pontos artikuláció, a mondat- és szövegfonetikai eszközök rugalmas és kifejező alkalmazása társalgásban, felolvasásokban és memoriterekben. • Társas helyzetekben a párbeszéd alkalmazása • Az életkornak és az olvasmányoknak megfelelő szókincs, az adott témáról összefüggő beszámoló a szükséges szakszavak használatával. • Néhány nyelvi változat ismerete: társakkal, felnőttekkel való beszéd (tegezés, magázás) • Saját vélemény alkotása, megvédése, érvelés Olvasás, írott szöveg megértése Célok és feladatok: • A hangos és néma olvasási technika fejlesztése, az értelmező, a bíráló és az alkotó olvasás fejlesztése • Szótárak, lexikonok használata, a könyvekből tanulás képességének megalapozása • Rövidebb és hosszabb művek, népköltészeti és szépirodalmi alkotások olvasása: legnagyobb íróink nevének és néhány alkotásának ismerete; novellák, elbeszélések és ifjúsági regények ismerete; néhány művészi eszköz ismerete és használata. • Az aktív és passzív szókincsgazdagítása • Az írásbeli és szóbeli vélemény megfogalmazása, gyakorlása Fejlesztési követelmények: • Ismert és gyakorolt szövegek megszakítás nélküli folyamatos olvasása • Könnyebb szövegekhez önálló vázlatkészítés, címadás, szómagyarázat, kifejezés-értelmezés, időrend, helyszín, szereplők, események megnevezése, információk visszakeresése, összefüggések jelölése, válaszadás kérdésekre. Mellékletek

116


• • • •

Pedagógiai program

Másfél oldalnyi életkornak megfelelő szöveg megértése néma olvasással A kreativitás fejlesztése olvasmányok dramatizálásával, ünnepélyek szervezésével, dramatizálás, szerepjátszás tanítói segítséggel Legnagyobb íróink és néhány művének ismerete A tanult műfajok és néhány stíluseszköz ismerete és alkalmazása (hasonlat, metafora, ismétlés, fokozás)

Írás, szövegalkotás Célok és feladatok: • Az írástechnika folyamatos fejlesztése, rendezett írásmód gyakoroltatása • Az önellenőrzés és a hibajavítás szokásának további fejlesztése • Írásbeli szövegalkotás, rövid szövegek alkotása különböző típusokban /elbeszélés, leírás, jellemzés/ • Önkifejezés és kreativitás; szövegek átírása, történetek folytatása, előzmény és következmény lehetőségeinek megfogalmazása Fejlesztési követelmények: • Rendezett, tiszta, olvasható, íráskép és lendületes írástempó • Hibátlan másolás 6-7 percig. Mondatok írása másolással, tollbamondással, emlékezetből írással • Folyamatírás alkalmazása; tagolás, mondatkapcsolás • Fogalmazási minták elemzése, az írásbeli munkák rendszeres javítása, nyelvtani, helyesírási ismeretek alkalmazása az írásbeli munkákban • Anyaggyűjtés és elrendezés lexikonokból, kézikönyvekből • Az írásmunka gazdaságos és esztétikus elrendezése Anyanyelvi kultúra, nyelvtan, helyesírási ismeretek Célok és feladatok: • A nyelvhasználat tudatossá tétele hangtani és szótani ismeretekkel, gyakorlottság a szavak jelentésviszonyaiban • Az ismereteknek megfelelő nyelvtani elemzési készség, az egy- és többjelentésű szavak alkalmazása, rokon értelmű szavak ismerete • A helyesírás további alapvető szabályainak megismerése és alkalmazása. Fejlesztési követelmények: • Az eddigi ismeretek rendszerezése, gyakorlása, alkalmazása • A tanult szó- és mondattani ismeretek alkalmazása • Az igemódok változatos alkalmazása a szövegnek megfelelően • Rag, jel, képző felismerése, szóelemzés, szóalkotás, • A helyesírási önellenőrzés további fejlesztése • A tanult ismeretek rendezése, gyakorlása; hangok, ábécé, szótő és toldalék, egyszerű és összetett szavak, mondatok, mondatfajták, a „j”, helyes alkalmazása, kétféle jelölése legalább 40-50 szóban.

Mellékletek

117


Pedagógiai program

Élő idegen nyelv (Tervben van, de csak későbbiek során építjük be) 5. évfolyam Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra

Cél: •

Adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képesség kialakítása.

•

A négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás, írás) fejlesztése.

Tevékenységformák Hallás: -

Hallás után lejegyzetelni egy család tagjait, a család „házi kedvenceit”. Fontosabb adatok, életkor, születésnap, telefonszám, lakcím és foglalkozás hallás utáni lejegyzése. Fontosabb események, dátumok hallás utáni lejegyzése. Személy, állat vagy képzeletbeli alak rajzolása hallás után. Egy bizonyos személy, állat, tárgy kiválasztása hallás után. Helymeghatározás alapján beazonosítani a térképen a helyet, épületet. Lejegyezni egy ház helyiségeit, egy településen található látnivalókat. Időpontokat feljegyezni. Egy személy napirendjét lejegyezni. Tanórákat, sportokat lejegyezni, egyéb tevékenységeket felismerni hallott szöveg alapján. Egy személyt több közül kiválasztani a ruházatának leírása alapján.

Olvasás: -

Tipikus idegen nyelvi és magyar családokról szóló idegen nyelvű szöveg olvasása. Gyakori idegen nevek olvasása. Képek és idegen nyelvi szövegek párosítása. Születésnapi meghívó olvasása. Születésnapi képeslapok olvasása idegen nyelven. Az idegen nyelvterület társadalmi ünnepei és azokhoz kapcsolódó szokásairól olvasás idegen nyelven. Képek és idegen nyelvi leírások párosítása. Ismert személy, állat idegen nyelvi leírás alapján történő kiválasztása. Olvasás egy-egy tipikus magyar ill. idegen nyelvi területhez tartozó falu város életéről, épületeiről. Az idegen nyelvi otthon leírásának olvasása. Érdekes hobbik, különleges sportok leírásának idegen nyelvű olvasása, megértése.

Mellékletek

118


Beszéd: -

Pedagógiai program

Divatos és hagyományos öltözékek az idegen nyelvterület jellemzőivel.

Saját család bemutatása fénykép alapján. Saját háziállat bemutatása . Szituációs játékok idegen nyelven. Ismerkedés. Telefonbeszélgetés, információ kérés. Érdeklődés barátok, híres emberek iránt. Beszélgetés ünnepeinkről az iskolában és a családban. Szokások nálunk és az idegen nyelvi országban. Saját jellemzés idegen nyelven. Egy ismert személy jellemzése idegen nyelven. Interjú készítése, adása vélemények kérése. Saját lakóhely bemutatása idegen nyelven. Kép alapján a kép ábrázolásának megfelelő idegen nyelvi bemutatás. Napirendi beszámolás idegen nyelven. Egy hétvége elbeszélése idegen nyelven. Egy személy ruházatának leírása.

Írás: -

Családfa készítése. Kedvenc állatok leírása. Boríték megcímzése. E-mail írása, rövid üzenet. Születésnapi meghívó írása Üdvözlőlapok írása idegen nyelven. Egyszerű kérdőív kitöltése. Rövid jellemzés, leírás megfogalmazása. Kérdőív kitöltése, kedvelt és nem kedvelt dolgok. Rövid ismertető készítése saját lakóhelyről. Programjavaslat készítése. Rövid levél írása a mindennapi tevékenységekről. Ruházati katalógus megrendelőlapjának kitöltése. Rövid leírás egy személy ruházatáról.

Követelmény: • • • •

A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást értse meg, arra megfelelően reagáljon. A tanuló a tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmazzon meg. A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egyszerű mondatokból álló szövegben a fontos információkat találja meg, a lényeget értse. A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid mondatokat írja le.

Mellékletek

119


Pedagógiai program

Élő idegen nyelv (Tervben van, de csak későbbiek során építjük be) 6. évfolyam

Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: •

A diák értse és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat.

•

Legyen képes egyszerű interakciókra, amennyiben a másik személy lassan és tagoltan beszél és segítőkész.

Tevékenységformák Hallás: -

Megérteni idegen nyelven egy étel hozzávalóit. Étlapról ételt kiválasztani hallott kérés alapján. Személyek közötti viszony felismerése hallott párbeszéd alapján. Telefonon kapott információk lejegyzése idegen nyelven. Időjárás-jelentés megértése hallott szöveg alapján. Szövegből különböző tevékenységek felismerése. Hallott programjavaslatokból a megfelelő kiválasztása. Évszámok és életrajzi adatok megfelelő párosítása idegen nyelven.

Olvasás: -

Recept, ételek leírásának olvasása idegen nyelven. Éttermek megnevezése, egyedi ételek kiválasztása. Önkiszolgáló éttermek működése. Érdekes szokások idegen országokban. Hivatalos és baráti meghívók olvasása. Hogyan élnek az emberek a távoli tájakon? Személyes szabadidő eltöltések megismerése. Újsághirdetések olvasása. TV, rádió, moziműsor olvasása. Film, színdarab szinopszisa. Könnyített részletek ifjúsági művekből. Egy ma élő személy életrajza. Egy korábban élt híres ember életrajzának olvasása.

Mellékletek

120


Pedagógiai program

Beszéd: -

Éttermi párbeszédek, rendelés, rendelésfelvétel. Asztali párbeszédek. Kedvenc étel ismertetése. Meghívás vendégségbe, bemutatás. Telefonbeszélgetésben meghívás szabadidős programra. Képleírás az időjárással kapcsolatosan. Telefonon érdeklődni az időjárásról. Kedvenc programjaim. Kedvelt időtöltések, hobbik. Életrajz ismertetése. Egy ismert személy életéről beszéd.

Írás: -

Étlap összeállítása. Recept írása idegen nyelven. Menü összeállítása recepttel. Meghívók készítése, papíron és elektronikusan. Kedvenc évszakok leírása. Időjárás-jelentés írása. Program összeállítása külföldi vendég számára. Kedvenc hobbim. Kérdőívek kitöltése. Kedvenc együttesem. Életrajz írása idegen nyelven. Életrajzi kérdőív kitöltése.

Követelmény: • • • •

A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket értse meg, hallott szövegből a lényeget szűrje ki. A tanuló a tanult minta alapján egyszerű közléseket fogalmazzon meg. Párbeszédben érdeklődjön, válaszoljon, kérjen segítséget. A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből lényeget szűrje ki, a megfogalmazott kérdésekre válaszoljon. A tanuló egyszerű közléseket fogalmazzon meg, a mondatokat helyesen írja le. Egyszerű kérdőíveket helyesen töltsön ki.

Mellékletek

121


Pedagógiai program

Ének-zene 5. évfolyam Éves órakeret: 36 óra Heti órakeret: 1 óra Cél: •

A muzsikáló közösség-, és zeneszerető, zeneértő közösségnevelés. Ehhez szükséges a zenei műveltség megalapozása, a nemzeti egyetemes zenekultúra megismertetése. A művészi kifejezőkészség kibontakoztatása, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása. • A magyar népzenei anyanyelv megismertetése, megszerettetése, a zenei értékek közvetítése.

Fejlesztési tevékenység: -

Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó stílusban. Jeles napok dalainak éneklése, ünnepekhez csoportosítása. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc dalai. Gregorián dallamok éneklése. Reneszánsz és barokk zeneművek témáinak, részleteinek éneklése. Egyszerű többszólamúság (csoportos éneklés). Régi stílusú kvintváltó népdalforma rögtönzése (megadott kezdősorral). Éneklés a népdalfeldolgozásokban felhangzó dalok közül. Gregorián dallamok felismerése. Reneszánsz és barokk művek meghallgatása, a stílusjegyek megfigyelése.. A barokk zenekar hangszereinek és hangszercsoportjainak megnevezése. Zeneszerzők élettörténetéről önálló ismeretszerzés. Új ritmusértékek és szüneteik olvasása-írása. Új dallami elemek olvasása-írása. A tiszta hangközök ismerete, szolmizált éneklése. Dinamikai tempójelek felismerése, alkalmazása dallaméneklés során.

Tartalom: -

Újabb magyar dalok (régi és új stílusú) megismerése. A magyar népdalstílus rétegződése. Régi stílus: sorszerkezet, ereszkedő dallamvonal, kvintválasz. Új stílus: visszatérő sorszerkezet, kupolás dallamvonal. Népdalfeldolgozások, népszokások zenéje (magyar, kisebbségi és nemzetiségi népzene. Zenetörténeti korok: reneszánsz, barokk stílusjegyek. Reneszánsz és barokk zenei szemelvények. Zenei formák, szerkesztésmódok: rondó, menüett, fúga, solo-tutti. Együttesek: barokk zenekar. Hangszerek: orgona, csembaló, oboa, trombita. Zeneszerzők: Vivaldi, J. S. Bach, Handel, A zeneszerzők életútja, munkássága, rövid kortörténet.

Mellékletek

122


Pedagógiai program

Zenei hallás, kottaismeret: -

Ritmikai fogalmak, ismeretek: az alkalmazkodó ritmus, a tizenhatod és kombinációi, szünetjele, a kis és nyújtott ritmus. Dallami ismeretek: felső „ré” és „mí” hangok. Hangközök: egész- és félhang távolság, a tiszta hangközök. Előadási jelek: tempo és dinamikai jelek a tanult dalokhoz és a meghallgatott zeneművekhez kapcsolódva.

-

Ének-zene 6. évfolyam Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: -

A tanulók értékszemléletének, hagyományőrző magatartásának formálása, a befogadó- és reprodukáló képesség fejlesztése. A zene jelrendszerének megismerése és alkalmazása a zenei olvasás-írás tevékenységben. A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása. A zenei képzelet, a gondolati tevékenység, a dinamikai és formaérzék fejlesztése.

Fejlesztési tevékenység: -

Mellékletek

A műzenei feldolgozásokban meghallgatott népdalok éneklése. A nemzeti és etnikai kisebbségek népdalainak éneklése. Válogatás a tartalomhoz kapcsolódó, kifejező éneklés gyakorlása. Ünnepi alkalmak, népszokások dalainak éneklése, szerepjátszás a dalok felhasználásával. Történeti énekek szerepjáték előadása. Az új hangközök és módosított hangok tanult dallamokban történő tiszta intonálása. Klasszikus műdalok és témák énekes megszólaltatása kottaképből. Dallamalkotás adott témára nyitás-zárás. Klasszikus kánonok csoportos éneklése. Zenei formák, műfajok, művek hallás utáni felismerése. A dúr-moll színezett különbségének megfigyelése. A bécsi klasszicizmus műfajainak és formáinak szóbeli ismertetése. A zenei korszakhoz kapcsolódó alapvető stílusok, műfajok, formák és szerkezetek felismerésének gyakorlása. Önálló véleményalkotás, a zenei élmény szóbeli megfogalmazása. Módosított hangok ábécés megnevezése. A periódus felismerése a tanult dallamokban. Az éneklés során a zenei előadásmódra vonatkozó kifejezések felismerése és alkalmazása.

123


Pedagógiai program

Tartalom: -

Újabb magyar népdalok és népszokások dalai. Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb dalai. Ünnepek dalai. Más népek dalai (újabb európai országokból is). Klasszikus műdalok. Műzenei témák (énekelhető zenehallgatási szemelvények). Többszólamú szemelvények: könnyű kórusművek (a már ismert zenetörténeti korokból) és népdalfeldolgozások. Dallammodellek: a tanult dalok és olvasógyakorlatok (ritmikai, dallami, formai elemeik), kérdés-felelet elvű dallamok. Népzenei és népzenei ihletésű művek hallgatása. Szemelvények a 16-18. század magyar történelmi zenéjéből. Zenetörténeti kor: a bécsi klasszicizmus. Zeneszerzők: Haydn, Mozart, Beethoven.

Zenehallgatás, kottaismeret: -

Mellékletek

Ritmika: a felütés, csonka ütem. Új dallami elemek: ábécés hangok a kis- és egyvonalas oktávban. Tonalitás: dúr-moll hangnemek. Előadásmód: a tanult zenei anyagokhoz kapcsolódóan. Haydn, Mozart, Beethoven műveiből részletek hallgatása. Népdalok, nemzetiségi dalok hallgatása.

124


Pedagógiai program

VIZUÁLIS KULTÚRA (Tervben van, de csak későbbiek során építjük be)

5. évfolyam Óraszám: Évi óraszám: Heti óraszám:

36 1

Cél: • A tanulók látáskultúrájának megalapozása, ízlésformálás és a kultúra értékeit becsülő magatartás kialakítása. • A vizuális megismerőképesség kialakítása, fejlesztése. Az alkotó tevékenységen belül a síkbeli kifejező eszközök és a színtani ismeretek elsajátítása. • A tudatos felépítésnek megfelelően a feladatok fokozottan önálló megoldása rutinok, készségek kialakításával kezdődik és egyre önállóbban végzett tevékenységekig jut el. Fejlesztési követelmény: • Legyen képes személyes élmények, érzelmek, hangulatok kifejezésére. • Fokozódó tudatossággal és érzékenységgel használja a vizuális minőségeket kifejező és ábrázoló technikákat alkotásaiban. • Ismerje a vizuális művészetek legfontosabb ágainak (: festészet, szobrászat, grafika) alapvető vizuális jellemzőit, használja ezeket az elnevezéseket. • Ismerjen néhány képzőművészeti témát, a tematikai sajátosságokat be tudja építeni az elemzésekbe. • Ismerjen fel és tudjon megnevezni néhány képzőművészeti, nép- és iparművészeti, valamint építészeti alkotást. • Alapismeretekkel rendelkezzen az alkotás létrehozása, a tárgytervezés és kivitelezés folyamatáról. • Legyen jártas a látványok (tárgy, tárgycsoport, jelenség) ábrázoló tanulmányozásában. • Legyen képes a megismert anyagok, eszközök, technikák önálló használatára. • Ismerje az információközlés legfontosabb formáit és jellegzetességeiket, ismerjen fel néhány közlésfajtát, maga is tudja megfogalmazni képben közléseit, magyarázatait. • Tárgyalkotó munkáját a kitartás, pontosság, igényesség jellemezze. • Legyen képes az életmód és a tárgyforma kapcsolatának meglátására, a tárgyelemzésekben való részvételre.

Mellékletek

125


Pedagógiai program

Tartalom: • Kifejezés, képzőművészet: -

élmények, fantáziaképek síkbeli-térbeli megjelenítése, népköltészeti alkotások, versek, mesék, történetek vizuális feldolgozása, ecset-, ceruza-, filctoll- és hurkapálcika rajzok, akvarell-, tempera-, krétafestmények; vegyes technikájú megoldások, sokszorosító grafikai eljárások: monotípia, papírmetszet, mintázás agyagból, drótplasztika, műelemzések a különböző képzőművészeti ágak (festészet, grafika, szobrászat) főbb vizuális jellemzőinek vizsgálatával, különböző korokból és kontinensekről származó jellegzetes példákon keresztül (pl. az iskolánk épülete, a homlokzati szobrok, barlangrajzok; ókori egyiptomi és görög, amerikai prekolumbián, valamint 16-17. és 20. századi szobrok; középkori ikonok, 16-18. századi arcképek és oltárképek, 17. és 19. századi tájképek, avantgárd és neoavantgárd festmények, 16-17. és 20. századi grafikai lapok), a népművészet jeltartalmú elemeinek jelentésvizsgálata.

-

• Vizuális kommunikáció: -

-

természeti és mesterséges formák (emberek, növények, állatok, tárgyak - köztük mértani alapformák) és jelenségek ábrázoló tanulmányozása: vonallal, tónusos megoldásban és színnel jellemző forma (karakter) felépítés, kapcsolódás, arány mozgás, a forma változása a lokálszín, színárnyalatok kikeverése, derítés, tompítás felület, faktúra különböző nézőpontok elképzelt tárgy magyarázó-értelmező megrajzolása elől-, felül- oldalnézetben rajzos üzenet, képregénykészítés szövegírással újságokból gyűjtött fotók, betűk, képek jellemzőinek megbeszélése, ezekkel plakát készítése, közvetlen vizuális közlések (gesztus, jelbeszéd) és rögzített közlések (írás, műalkotás, tárgy, magyarázó rajz, fotó, plakát) információtartalmának elemzése.

• Tárgy- és környezetkultúra: -

Mellékletek

tárgytervezés rajzban, tárgykészítés (pl. használati tárgyak) szabadon választott technikával, talált tárgyak elemzése: mi volt? mi lehet belőle? régi tárgyak elemzése: kié volt? milyen korban? mire használta? fazekastárgyak (pl. a pataki kerámia, kerámiaműhelyek alkotásai, népi fazekasság) elemzése; szalagos és lapokból formált edények építése, faktúraképzés, 126


-

Pedagógiai program

fonott és szövött tárgyak elemzése; egyszerű tárgykészítés fonással és szövéssel.

Témakörök, tartalmak tevékenységek Kifejezés, képzőművészet - Élmények, képzeleti képek megjelenítése - A véletlen hatások kreatív beépítése síkbeli kompozícióba - Irodalmi illusztrációk készítése - Képzőművészeti ágak főbb jellemzőinek, a megfigyelt műalkotások technikáinak felismerése Vizuális kommunikáció - Szöveg és kép összerendezése különböző konkrét célú közlésekben - A színkör - Sötét-világos kontrasztok, fő-mellékszínek - Telt színek, tört színek Tárgy és környezet kultúra - egy saját használtra készülő (társasjáték) kitalálása elkészítésse VIZUÁLIS KULTÚRA (Tervben van, de csak későbbiek során építjük be) 6. évfolyam Óraszám: Éves óraszám: Heti óraszám:

36 óra 1 óra

Cél: • A tanulók látáskultúrájának megalapozása, ízlésformálás és a kultúra értékeit becsülő magatartás kialakítása. • Az alkotó tevékenységen belül a térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási kovenciók szabályainak elsajátítása, a színbeli ismeretek elmélyítése, a tantárgy sajátos, szaknyelvezetének gyakorlása • A megfelelő kritikai érzék előkészítése. Az ízlés, a belső igényesség és a tárgyilagos önértékelés alapjainak kialakítása. Követelmény: • Legyen jártas a vizuális minőségek és a kompozíciós megoldások felismerésében és alkalmazásában. • Ismerje a különböző anyagok viselkedésének törvényszerűségeit, legyen képes a kifejezőeszközök megválasztásával, alkalmazásával a gondolatok közlésének erősítésére. • Legyen jártas néhány egyénileg választott technika használatában, a kézművesség egyik ágában; képes a technikai kivitelezés minőségének megítélésére.

Mellékletek

127


Pedagógiai program

• Ismerjen fel és tudjon megnevezni néhány képzőművészeti, nép- és iparművészeti, valamint építészeti alkotást. • Ismerje néhány festészeti, szobrászati és grafikai műfajt és technikát, a műfaji-technikai sajátosságokat meg tudja fogalmazni az elemzések során. • Legyen képes a látvány (tárgy, tárgycsoport, jelenség) tanulmányozására, elemzésére, egyszerű magyarázó ábrák készítésére és elemzésére. • Legyen jártas a látványtól való elvonatkoztatásban, a forma- és színredukció megoldásaiban, a téri modellkészítésben. • Rendelkezzen alapismeretekkel a szerkesztőrajz közlésformájáról, különböző közlésfajták jellemzőiről, jártas a szerkesztőrajz készítésében. • Ismerje a vizuális információközlés legelterjedtebb módjait, alapvető jellemzőiket; legyen képes a betű és kép együttes alkalmazására. • Ismerje a legfontosabb képi jeleket, a nemzeti ereklyéket. • Ismerje a tárgytervezés és -készítés folyamatának legfontosabb lépéseit, szempontjait. • Legyen képes az életmód, a lakás berendezése és a használati tárgyak közötti összefüggések felismerésére. • Legyen tájékozott lakóhelye, megyéje népi kismesterségeiről. • Váljon igényévé a kultúrált környezet, annak megteremtésében, fenntartásában aktívan vegyen részt. Tartalom: • Kifejezés, képzőművészet: - személyes és művészeti (népművészet, képzőművészet, színház, tánc, zene, irodalom) élmények feldolgozása képi, plasztikai kompozíciókban (pl. népballadák, a magyar és a világirodalom klasszikusai, antik mitológia, biblia, mondák, legendák, klasszikus és rockzene), homogén és vegyes rajz- és festőtechnikák, monotípia, papírmetszet, mintázás-térformálás, papírplasztika, képsorok egyszerű animációval, különböző korokból származó műalkotások elemzése; az elemzések során a művészeti műfajok (szobrászat: körplasztika, dombormű; festészet: táblakép- és falfestészet; sokszorosító grafika: mély- és magasnyomás) és technikák (szobrászat: faragás, mintázás, öntés; táblakép: tempera- és olajfestés; falfestészet: freskó, mozaik; mélynyomás: rézkarc; magasnyomás: fametszet, linómetszet) jellemzőinek vizsgálata, - a vizuális nyelv alapelemei, a használt technika/anyag és a komponálási mód kifejező hatásán alapuló alkotómunka, a kifejező hatás megfigyelése az elemzett művekben. • Vizuális kommunikáció: − kompozíciós gyakorlatok látványok ábrázolásával, − tárgyak felépítését, tagoltságát magyarázó, elemző rajzok, tér- és tömegviszonyokat értelmező makettek készítése forma- és színredukcióval, − fejlődést, változást, működést, folyamatot magyarázó, szemléltető ábrák készítése, − geometrikus térmodellek készítése papírból hálózatrajz, szerkesztőrajz alapján,

Mellékletek

128


Pedagógiai program

− 3 képsíkos vetületi ábrázolás az elkészített geometrikus formákról, − térformálás - térábrázolás: összetettebb makettek készítése papír- és textilplasztikában, természetes anyagok használatával; alaprajz és térképkészítés (pl. történelmi mondák, legendák, olvasmányok alapján helyszínek, épületek - jurta, vár, templom; népi építészet vagy helyi műemlék feldolgozása), − a sokszorosított információ (könyv, reprodukció, plakát, képes folyóirat, film) jellemzőinek elemzése, a kép és szövegfolt arányára figyelve újság, könyvcímlap tervezése, − a képi közlések szabályainak, konvencióinak tanulmányozása közismert jelekben, szimbólumokban, jelképek, nemzeti ereklyék (pl. címer, zászló, szakrális tárgyak), jel- és üzenettartalma, a közösségi élet jelei - informáló jelek a mindennapi életben, − vizuális jelek gyűjteményének készítése; jeltervezés és kivitelezés. • Tárgy- és környezetkultúra: − a tervezési folyamat alapjainak megismerése valódi szükségletként jelentkező vagy elképzelt (esetleg fantasztikus) tárgy létrehozásával: a hiányhelyzet felismerése, ötletek a hiány pótlására, tervezés az anyagok, eszközök megválasztásával, kivitelezés, (pl. egy használati tárgy -iskolai felszerelés, személyes tárgy- elkészítése; játék vagy báb készítése), − a viaszírásos batiktechnika munkafázisai, tárgykészítés-díszítés (pl. terítő, párna, trikó), − a tágabb környezet rendeltetésének, formáinak elemzése, kritikája: különböző funkciójú épített terek osztásai, mozgáslehetőségek a terekben, térérzetek, életterek, az otthon berendezése és tárgyai, − egy választott tárgy történeti változásai, Témakörök, tartalmak tevékenységek Kifejezés, képzőművészet - A szín kiemelő és ritmusképző szerepe - Eseménysor megjelenítése egy képen belül és képsorozattal - Néhány alkotás (grafika, festmény, szobor, épület, tárgy) rajzos és szóbeli elemzése Vizuális kommunikáció - Tagoltabb testes formák ábrázolása rajzbeli, színbeli plasztikai tanulmányokban (arányok, belső szerkezet, fény-árnyék és színviszonyok) - Formaelemző szerkezeti rajzok, metszetek készítése - A nézőpont szerepe a téri helyzetek megítélésében - A formakarakter, formakontrasztok - Színkontrasztok, a színek, dekoratív és figyelem felhívó szerepe Tárgy és környezet kultúra - A tárgyakról leolvasható információk (jelentés, funkció, forma, anyag, szerkezet) Mellékletek

129


Pedagógiai program

V. sz. melléklet Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása 1.A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását érintő változások figyelembevétele. 1.1 Új terminológia A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások helyett lépett életbe (2008. szeptember 1-től)a következő értelmezés: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű körbe tartozó tanulók fejlesztő foglalkozásra jogosultak A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanuló fogalom helyett, tehát a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége terminus lép; amely lehet: a) organikus okokra visszavezethető b) organikus okokra vissza nem vezethető

rehabilitációs foglalkozást igényel (Kt. 52§(6) bekezd) fejlesztő foglalkoztatást igényel (Kt.30§(7) bekezd)

A fejlesztő foglalkozás abban is különbözik a rehabilitációs célú foglalkozatástól, hogy annak ellátására – a szakértői vélemény alapján – a gyógypedagógus mellett más, a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakember (pszichológus, fejlesztő pedagógus, stb.) jogosult. A fentiek értelmében a sajátos nevelési igényű tanulókat két kategóriába soroljuk: – SNI-a Kt.121.§(1) 29/a Szakértői bizottsági kompetencia – SNI-b Kt.121.§(1) 29/b A BTM – beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők pedig a Nevelési Tanácsadó kompetenciájába sorolhatóak. Mindhárom csoportba tartozók fejlesztő foglalkozásokra jogosultak. A fejlesztés megvalósítható az óvodai, iskolai kereteken túl 2008. szept. 1-től a Nevelési Tanácsadóban is. 1.2 Bővül tehát a Nevelési Tanácsadó feladata, mert – segíti a fejlesztő foglalkozások szakmai minőségét; – ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását; – iskolapszichológiai szolgáltatást ad. 2. Az Alapítóokiratban megjelölt tevékenység – SNI-a: gyógypedagógus kompetenciája; – SNI-b: fejlesztő pedagógus és logopédus kompetenciája; 3. A fentiek alapján a következő iskolapolitikai dokumentumokat érinti a változtatás:

Mellékletek

130


Pedagógiai program

3.1 Helyi Pedagógiai Program (a továbbiakban: HPP) – a célok, feladatoknál összevonandó az „esélyegyenlőség megteremtése” és az „integráció” téma (2.pont) – a differenciálás témájának nominativizálása (pontokba szedve 2.7 pontnál) – ugyancsak ennél a pontnál a logopédiai megsegítés részletezést igényel, ám nem biztos, hogy ezt itt kell elvégezni, majd közös egyeztetés után elhelyezzük a HPP keretében – a 2.14 rész az oktatás kínálata: kimarad az évfolyam megnevezés az integrációs felkészítésre vonatkozóan, mert a felkészítés ma már minden évfolyamon igény szerint folyamatosan történik. Ez már nem felkészítés, hanem képesség kibontakoztató fejlesztő foglalkozás az adott hiányosság, sérülés specifikumának megfelelően. – a HPP-ben illetve a helyi tantervben meg kell jelenjenek a gyógypedagógiai irányelvekben megfogalmazott speciális tartalmak (fejlesztő programok) – a tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elveinél is jelölni fogjuk a speciális eszközök igényét a fogyatékosság típusához igazítva – a személyi és tárgyi feltételek rovatban ugyancsak jeleznünk kell a fejlesztő foglalkozásokhoz szükséges tér megnevezését és a fejlesztést végző nevelők kompetenciáját – a 4.pontban, az iskolába jelentkező tanulók felvételének feltételei természetes módon kiegészülnek az integráció fogalom körének megfelelően – jelöljük a speciális tartalmak közvetítésének megfelelő tanulás szervezési modellt (egyéni fejlesztő foglalkozás, stb.) 3.2 Órarend, haladási napló – mindkét dokumentumban következő módon szükséges jelezni a fejlesztő foglalkozásokon résztvevőket, csatolva hozzá az időpont megjelölést és a foglalkozást végző nevelő nevét; a fejlesztő foglalkozás speciális tartalmát célszerű az egyéni fejlesztési lapokon és naplóban vezetni, amennyiben a felső tagozaton szaktanár végez képességfejlesztéshez kapcsolódó egyéni foglalkozást, akkor a tananyag rövid megnevezéséhez megjelenteti a fejlesztendő képesség struktúra részt. 3.3 Az integráció teljes témájához változóan kapcsolódó feladatokat regisztráljuk a mindenkori aktuális munkatervben. 3.4 Konkretizáljuk a törvénymódosítás alapján a rehabilitációs és fejlesztő foglalkozás dokumentumait (pl. egyéni fejlesztési terv, értékelés módja) 3.5 A fentiek pótlására azért van szükség (a törvénnyel való összhangon túl), hogy követhető legyen ezen dokumentumokban a téma korrelációja. 4. A részletes megvalósítást szeptember 15. és október 20. között folyamatosan valósítjuk meg oly módon, hogy novemberig minden kontrollt el tudjunk végezni. Mellékletek

131

A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása Az iskola nevelési programja 6

Recommend Documents