A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (és a felhőalapú szolgáltatások kapcsolata)
2014. Szeptember 9.
Kövesdi Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
1
AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK (IKT) TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE
Pl. egészségügyi szolgáltatások
Atipikus foglalkoztatási formák, pl. távmunka A munkahelyek döntő többsége megköveteli a digitális készségek meglétét
IKT szektor keresleti oldal
Olcsóbb szolgáltatások
IKT szektor kínálati oldal
Digitális szakadék mérséklése
A felhőszolgáltatások ma már minden szegmenst érintenek Új típusú szolgáltatások megjelenése
Kapcsolattartás új formái 2
AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE Az információ, kommunikáció ágazat növekedett a legdinamikusabban, közel 4,7%-kal 2010-2013 között Az infokommunikációs szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma kb. 150 000 fő. IKT foglalkoztatottak aránya 6,7%, ami magasabb az OECD A GDP mintegy 12%-át átlagnál (5,74%.) adja
IKT: „enable” hatás: az összes gazdasági szektor versenyképességének növelése. Cloud technológiák – egyre kiemeltebb szerep itt is
Cél:
Versenyképesség növelése és életminőség javítás 3000 milliárd Ft nettó árbevétel, 300 milliárd Ft adó A teljes hazai export hozzáadott érték 7-8% 3
2007-2013-AS EU-S TÁMOGATÁSÚ HAZAI CLOUD PROGRAMOK, PROJEKTEK Gazdaságfejlesztési OP (GOP) 3.4.1 „Vállalati SaaS központok létrehozása és fejlesztése” pályázat Két kör (2009 és 2011), 11 db támogatott projekt 1,7 milliárd Ft értékben Elektronikus Közigazgatás OP (EKOP) 2.2.1 „Kormányzati adatközpont és IT értéknövelt szolgáltatások nyújtása (Kormányzati felhő)” kiemelt projekt Támogatási keret: 2,85 milliárd Ft Projekt befejezése: 2014 tavasz 3.1.6 „Önkormányzati ASP központ felállítása” kiemelt projekt Támogatási keret: 2,6 milliárd Ft Projekt befejezése: 2014 év vége Fentiek mellett: Oktatási és egészségügyi informatikai, részben felhőalapú fejlesztések történnek (javarészt) TIOP-ból és TÁMOP-ból 4
KIEMELT EU-S INFOKOMMUNIKÁCIÓS CÉLOK A Digitális Menetrend (DAE 2020) kiemelt területei az alábbiak: • A digitális egységes piac kiépítése • Interoperabilitás • Az IT bizalom és biztonság fokozása • Nagysebességű és szupergyors (szélessávú) hozzáférés biztosítása • Az IKT kutatás-fejlesztés és innováció fellendítése • Számítógépes ismeretek, készségek ösztönzése • Az IKT lehetőségeinek kiaknázása a nagy kihívások kezelésére
Cloud Computing: Valamennyi kiemelt DAE területet érint
EU 2020: 2. tematikus célkitűzés: Információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása
Az Európai Bizottság
Ex-ante feltételekhez
köti a támogatások odaítélését
Digitális növekedésre vonatkozó stratégia
IKT
=
NIS
Új Generációs Hozzáférési Hálózatok (NGA) stratégiája 5
A NEMZETI
INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA (NIS) PILLÉREI Viszonylag magas ellátottság, rendkívül alacsony használat
Ellentétes érdekek, átláthatatlan struktúra
• Párhuzamos fejlesztések • Szigetszerű projektek • Nem azonosított
• A vállalkozások 78,1%-a rendelkezett valamilyen szélessávú szolgáltatással
•
• 8,2%-os az integrált vállalati szoftvereket alkalmazó vállalkozások aránya
•
2014
egységes célrendszer Állami informatikára költött forrás: 100 Mrd Ft/év különböző rendszerek interoperabilitásának hiánya
Uniós átlag feletti lefedettség, kevés előfizető
Nagyon magas digitális írástudatlanság, hiányzó célrendszer
• Közel 94%-os
• Több mint 50%-os digitális
•
alapszintű szélessávú lefedettség A háztartások 52,2%-a rendelkezett valamilyen szélessávú szolgáltatással
analfabetizmus
• Alacsony forrásallokáció • Nem azonosított, célcsoportok, hiányzó állami célok 6
FŐBB AKTUÁLIS ÉS GLOBÁLIS
IKT TRENDEK The Internet of Things Cloud Computing
Big data
Konvergencia (IT, telekommunikáció, média, elektronika)
Közösségi hálózatok Mobilalkalmazások mobileszközök
Az információs társadalom és gazdaság ösztönzésénél fenti technológiai kihívásokra tekintettel kell lenni 7
A STRATÉGIA NÉGY PILLÉR MENTÉN FOGALMAZZA MEG A
CÉLOKAT Digitális gazdaság Digitális infrastruktúra
• 2020-ra 30Mbps sebességű szélessávú hálózat elérhetősége minden településen • 2020-ra a háztartások minimum 50 %-a rendelkezzen 100 Mbps-os kapcsolattal • Ne legyen az országban optikai hálózattal el nem ért település • Teljes körűen épüljön ki a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat • Bővüljön a mobil szélessávú lefedettség legalább 95%-ra
• 2020-ra duplázódjon meg a felsőoktatásból kikerülő IT mérnökök és informatikusok száma • A magyar szoftver- és IT szolgáltatásexport értéke növekedjen legalább 50%-kal 2020-ig • 2020-ra a KKV-k 33 %-a vásároljon vagy értékesítsen online • Az integrált vállalati rendszerekkel rendelkező KKVk aránya 2020-ra érje el az akkori uniós átlagot
Célok
Digitális állam
• 2016-ra jöjjön létre egységes kormányzati IT-háttér • Kormányzati ASP/SaaS szolgáltatási kapacitás a potenciális igénybevétel százalékában – cél: 100% • Elektronikus közigazgatás fejlesztése (szeüsz, interoperabilitás) – EU átlag elérése • Elektronikus közszolgáltatások fejlesztése (oktatás, egészségügy) – EU átlag elérése
Digitális kompetenciák
• 2020-ra a digitálisan írástudatlanok aránya csökkenjen 30% alá • 2016-ra a lakosság 50 %-a vásároljon online és/vagy vegyen igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat • 2020-ra a hátrányos helyzetűek körében a rendszeres internethasználat aránya érje el a 60%-ot • 2020-ra a vállalkozások 80%-a rendelkezzen internetes jelenléttel • A közszférában dolgozók digitális kompetenciájának fejlesztése 8
A STRATÉGIA NÉGY PILLÉR MENTÉN FOGALMAZZA MEG AZ
ESZKÖZÖKET (PL.) Digitális gazdaság Digitális infrastruktúra
• Szélessávú infrastruktúra nyilvántartó rendszer (mapping) kialakítása • Piaci indíttatású NGAfejlesztések ösztönzése közpolitikai és fiskális eszközökkel • Nemzeti spektrumstratégia létrehozása • Közintézmények hálózati hozzáférésének fejlesztése • Nemzeti Távközlési Gerinchálózat továbbfejlesztése
• Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése • IKT felnőttképzési programok ösztönzése • Magvető finanszírozás és inkubáció támogatása az IKT start-up vállalkozások számára • Vállalaton belüli informatikai (integrált vállalatirányítási, vezetői információs, ügyviteli, stb.) rendszerek bevezetésének támogatása • Felhőalapú vállalati megoldások támogatása
Eszközök Digitális állam
• Egységes kormányzati IT-háttér biztosítása • Felhőalapú állami informatikai szolgáltatások fejlesztése • E-közszolgáltatások fejlesztése (e-egészségügy, e-oktatás) • Az állami adatbázisok együttműködésének, átjárhatóságának erősítése
Digitális kompetenciák
• Képzési és motivációs programok a digitális írástudás terjesztésére • Integrált közösségi terek és programok létrejöttének és hálózatba szerveződésének támogatása • KKV IKT motivációs program indítása • Infokommunikációs oktatás kereteinek felülvizsgálata • e-közigazgatási ismeretek beépítése a közigazgatási képzési (alap-, felsőfokú és felnőttképzés) programokba 9
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP
(GINOP) PRIORITÁSOK: Gazdaságfejlesztési programok (Mrd Ft)
2586 3 000
1 500
Innováció és tudásgazdaság Infokommunikációs fejlesztések
2 500 2 000
KKV versenyképesség
993
Vállalati energiahatékonyság Foglalkoztatás ösztönzése
1 000 500
Turisztika
0
GOP (2007-13)
GINOP (2014-20) Pénzügyi eszközök
10
AZ IKT FEJLESZTÉSEK FORRÁSAI GINOP 3. 5. ÉS 7.PRIORITÁS
GINOP 5. Foglalkoztatási prioritás
18 Mrd Ft
Digitális írástudás fejlesztését szolgáló képzési program indítása
GINOP 7. Pénzügyi eszközök prioritás
90 Mrd Ft
IKT fejlesztéseket segítő hitel-, tőke- és garancialapok 11
GINOP 3.1 INTÉZKEDÉS
Jól képzett és tapasztalt IKT munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása
Versenyké pes IKT szektor fejlesztése Indikatív keret: 15-25 milliárd Ft
- oktatási és IKT cégek együttműködésének támogatása - ösztöndíjak és egyéb motivációs programok
IKT cégek termékesítési képességének növelése - IKT termékek és szolgáltatások piacosításának támogatása - specializált magvető tőke, IKT inkubáció ösztönzése - infokommunikációs klaszterek fejlesztése
A nemzetközileg versenyképes magyar IKT kkv-k piacbővítésének ösztönzése - infokommunikációs start-up cégek nemzetközi megjelenésének támogatása - IKT exportelőfinanszírozási program
12
GINOP 3.2 INTÉZKEDÉS
KKV-k versenyképességének növelése az IKT eszközök használatának ösztönzésével - IKT motivációs program kkv-knak
A digitális
gazdaság fejlődésének előmozdítása Indikatív keret: 25-35 milliárd Ft
KKV-k hatékonyságának és informatizáltságának növelése - célzott pályázatok kkv-knak IKT megoldások bevezetésére
Elektronikus szolgáltatások felhasználási arányának növelése a vállalkozásoknál - felhőalapú alkalmazások fejlesztése és terjesztése a kkv-k körében
13
GINOP 3.3 INTÉZKEDÉS
Digitális felzárkózás (e-Inclusion) és közösségi hozzáférés
Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, online oktatási formák és online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése - e-Magyarország pontok és szolgáltatásaik fejlesztése - egészséges életvitelt támogató korszerű digitális alkalmazások (lakossági) elterjesztése, disszeminációja - az állampolgárok számára e-kormányzati, e-ügyintézésre ösztönző programok lebonyolítása
erősítése Indikatív keret: 10-14 milliárd Ft
Állampolgárok életminőségének javítása IKT eszközök segítségével - Digitális Közösség program folytatás, kiterjesztés - hátrányos helyzetű, fogyatékos személyek célzott szolgáltatásokkal való ellátása
14
GINOP 3.4 INTÉZKEDÉS
Újgenerációs NGA és körzethálózatok fejlesztése
Újgenerációs szélessávú hálózatok és hozzáférés fejlesztése Indikatív keret: 85-90 milliárd Ft
- távközlési cégek szélessávú infrastruktúra fejlesztéseinek támogatása az elmaradott területeken
Intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése - oktatási, egészségügyi, önkormányzati, egyéb állami fenntartású intézmények kormányzati hálózatba kötése
Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése -
Nemzeti Távközlési Gerinchálózat továbbfejlesztése
15
KORMÁNYZATI INFORMATIKAI ÉS E-KÖZIGAZGATÁS FEJLESZTÉSEK KÖFOP: Közigazgatás és Közszolgáltatások Fejlesztési Program Tervezett infokommunikációs tartalom:
Indikatív IKT célú keret:
Közigazgatási dolgozók IKT ismereteinek javítása E-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése Kormányzat IT hátterének felhőszolgáltatások)
fejlesztése
(pl.
~100 Mrd Ft
Ágazati intézményrendszeri IKT fejlesztések
A KÖFOP-nak kell adnia javarészt a NIS Digitális állam pillérének intézkedéseinek finanszírozását 16
TERVEZÉS FOLYAMATA, OPERATÍV A
PROGRAMOK
• Elfogadás: 2013 december
EU-s jogszabályok
Partnerségi Megállapodás • Benyújtás: 2014 március elején • Bizottsági elfogadás: augusztus vége
Operatív Programok
GINOP KÖFOP VEKOP Infokommuniká ciós fejlesztések (IKT szektor, digitális gazdaság, efelzárkózás, szélessáv)
Kormányzati IT, e-közigazgatás
• Benyújtás: 2014.06.07 • Elfogadás: várhatóan 2014 ősz • Első pályázatok indulása: 2014. utolsó negyedév
KözépMagyarországi IKT források
IKOP
KEHOP
TOP
EFOP
VP
Közlekedési informatika (vasút, közút)
Energetikai informatika, ekörnyezetvédelem
Városi közlekedés informatizálása
E-közszolgáltatások (pl. eegészségügy, eoktatás)
Agrár IKT
17
FELHŐMEGOLDÁSOK ÁLLAMI
–
TÁMOGATÁS
KÉRDÉSE
2013-ig: Az uniós támogatási programok alapvető filozófiája volt, hogy a fenntartási (nem beruházási) jellegű kiadások nem elszámolható költségek, amennyiben egy szervezet pályázaton indul, így azon pályázók sem támogathatók közvetlenül, amelyek felhőalapú szoftver vagy egyéb IT szolgáltatást vesznek bérleti díj formájában igénybe. Vagyis a cloud keresleti oldal közvetlenül nem volt juttatható forrásokhoz. 2014-2020: Megoldási lehetőségek: • Voucher – a támogatott keretösszeg cloud díjak fedezésére is kiterjedhet • Global grant – lehetőleg állami hátterű „közvetítő” szervezet bevonása a cloud szolgáltató / igénybevevő és a támogatást adó intézmény közé 18
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET
[email protected]
19
