A Napló 2002. január 5-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Veszélyben a régi vízórák Balatonfüred (V.I.)- A hosszan tartó hideg gondoz okozhat a vízellátásban, hogy milyen mérték t, arról Lenthár József, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. igazgatója tájékoztatta lapunkat. Különösen a régi, fémfedeles vízórák fagyhatnak el, mert ezek nagyon leh lhetnek. A nyaralókban fordulhat el , hogy nem védték meg kell en a vízmér t és befagyhat a vezetékbe a víz. Ezt most nem észlelik, hiszen tartós a fagy, de amikor megjön a jó id , akkor láthatóvá válik a hiba, mert szökik a víz. Fontos a nyaralók és a kerti csapok víztelenítése, különben nagyon megn het a tulajdonos vízszámlája. A közüzemi vezetékek elfagyásától nem tartanak, mert ezek nagy átmér j ek, száz milliméteresek, és nyolcvan centiméter mélyre fektetik a csöveket. A folyamatos használat miatt állandóan mozgásban van a víz, és ez is nehezíti a fagyást. A cégnél nem érzékelték, hogy sok lenne az elfagyás.
A Somogyi Hírlap 2002. január 7-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Dél-Balaton Hetvennyolc település 40 ezer fogyasztójának küldött levelet a Dunántúli Regionális Vízm Rt. Felhívják a figyelmet, hogy az állandó lakosoknak havonta küldenek részszámlát, de a vízórát háromhavonta olvassák le s ilyenkor a tényleges fogyasztás alapján pontosan elszámolnak. Fokozatosan megsz nik a díjbeszedés, az ügyfelek postai csekken vagy banki átutalással fizethetnek. (ca)
A Fejér Megyei Hírlap 2002. január 10-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Számlázás havonta, leolvasás háromhavonta Székesfehérvár (p.i.)- A Dunántúli Regionális Vízm Rt (DRV) Fejér Megyei Igazgatósága, a többi közszolgáltatóhoz hasonlóan korszer síti számlázását. 2002 január 1-t l a m ködési területen lev állandó fogyasztóknál áttér a mér óra 3 havonta történ leolvasására. Az egyenletesebb teherviselés érdekében viszont havonta küldi a számlát. Ezért kéri a fogyasztóit, hogy a mér órák leolvasását negyedévenként mindenképp tegyék lehet vé. A havi számla, úgynevezett részszámla lesz, ami az el z év azonos id szakának fogyasztásán alapul. Negyedévenként viszont kézhez kapják a fogyasztók a tényleges elszámolást is. A cég fokozatosan megszünteti a díjbeszedést és áttér a postai csekken történ számlázásra.
A Somogyi Hírlap 2002. január 10-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Hihetetlen trükkök kerékpáron Országos bajnokságot nyert Furák Krisztián BMX-kerékpáros a mesterek között. A szakág népszer ; Budapesten sportcsarnokot is építettek nekik, Siófokon viszont a járókel k kihívják a rend rt, mikor a víztorony mellett gyakorol.
Furák Krisztián egyik látványos gyakorlata
Hetedik éve gyakorlok sokat. Videón láttam egy látványos bemutatót, s kedvet kaptam hozzá - mondta Furák Krisztián. - Naponta hat órát biciklizem. A Dunántúli Regionális Vízm vek Rt-nél dolgozom vízóraleolvasóként és plombázóként, s lehet vé teszi a munkaid m. A következ országos verseny Siófokon lesz a Beszédes iskolában, ezért erre a hónapra szabadságot vettem ki. Furák Krisztián napközben a járdát, esténként a szabaddá vált parkolót használja gyakorlópályaként a víztorony mellett. Ehhez speciális kerékpárt használ. Nem is mer azzal munkába járni, inkább gyalogol vagy autón megy, mert fél, hogy ellopnák. - Télen mínusz tíz fokban négy pulóverben is gyakorlok - árulta el. - Mindennaposak a zúzódások, egyszer a kulcscsontom is eltört. Végül is a fizika törvényeit meghazudtolva kell produkcióznom a kerékpáron, és nem sikerül minden els re. Furák Krisztián maga építgeti a kerékpárját. Drága játék ez; egy olcsóbb kerékbe ugyanis egy nap alatt be lehet tenni a nyolcast, egy jobb pedig legalább 30 ezer forintba kerül. Az alapgépre számos különleges szerkenty t rakott; a hátsó kerék például egyszerre kontrás és racsnis. A 23 éves siófoki fiatalember országszerte ismert egy mutatványáról: a kormányon kézen állva kétszer is körbeforgatja maga alatt a biciklit. Czene
A Somogyi Hírlap 2002. január 21-ei számában jelentek meg az alábbi cikkek: Kudarcos pályázat Pályázatot írt ki a siófoki önkormányzat a városban keletkez folyékony hulladék elszállítására és szállítására. Az ártalmatlanításra egy, a szemétgy jtésre két ajánlat érkezett. Ezekr l a dönt bizottság megállapította, hogy a folyékony hulladék szállítására beérkezett mindkét pályázat érvénytelen. Úgy tudjuk, az ártalmatlanításra ajánlatot tev DRV Rt. pályázati anyaga viszont megfelel a kiírásnak. A képvisel -testület e heti ülésén dönt arról, megbízza-e a vízm t ezzel a feladattal, illetve hogy új pályázatot írjon-e ki a folyékony hulladék gy jtésére. (fi) A fagy legy zte a vízórákat Balaton-part Az idén sem tudja bevezetni az üdül tulajdonosokat különösen érzékenyen érint kéttényez s díjrendszert a DRV Rt. A Somogyi Hírlap információja szerint a szaktárca mos sem járult hozzá ehhez. Bár a sok ezer tóparti üdül tulajdonos csak néhány hónapon keresztül használja balatoni ingatlanát, az év minden napján vízhez jut, ha megnyitja a csapot. A vízm már évek óta tervezi: bevezeti a rendelkezésre állási díjat, vagyis a kéttényez s vízdíjrendszert. Eszerint egy meghatározott összeget minden fogyasztónak fizetni kellene az év tizenkét hónapjában. A szaktárca ellenállásán azonban rendre elakad a DRV Rt. javaslata. Így várhatóan az idén sem kerül sor ennek a bevezetésére. Nem cáfolta ezt Dónucz László, a vízm PR vezet je sem, ám elmondta: tovább zajlanak az egyeztetések a tárca és a vízm vezetése között. Az elmúlt hetek szokatlanul tartós hideg id járása nyomán vízórák százai fagytak már szét ezen a télen a dél-balatoni igazgatóság területén. Ez is nyaralóingatlanok tulajdonosainak a zsebére megy; éppen mert tizenkét hónapon át nyújtja a szolgáltatást a vízm , télvíz idejére vízteleníteni kellene a rendszereket. - Van, aki épületen belüli hálózatot felejti el vízteleníteni, s olyan is el fordul, amikor az aknában lév vízmér óra fagy szét - mondta Dömötör Zsolt, a DRV Rt. Dél-balatoni Igazgatóságának munkatársa. - Bár az órák elvileg a fagyhatár alatt vannak, ám gyakran rosszul zár az aknafedlap, így ezt is tanácsos ellen rizni az ingatlantulajdonosoknak. Most, hogy hossza tartó, kemény hidegek vannak, bizony gyakoriak a víztelenítés elmulasztásából fakadó problémák. Elfolyhat a drága víz Az elfagyott vízmér n keresztül esetenként hatalmas mennyiség víz folyhat el. Ennek a költsége a fogyasztót terheli. A szakemberek azt tanácsolják: a télen nem használt ingatlanoknál a vízmér el tti, azaz az utca fel li csapot, szelepet feltétlenül zárják el. Az sem árt, ha letakarják az aknafedlapot valamilyen h szigetel anyaggal.
A Fejér Megyei Hírlap 2002. január 22-ei számában jelent meg az alábbi cikk: A mér óra helyén jégcsapból "folyik" a víz A mínuszok nem kímélik a mér m szereket sem Székesfehérvár (p.l.) - A dermeszt december és igencsak hideg január nem kímélte az ivóvízvezetékek küls mér m szereit sem. A Fejérvízhez, s a DRV-hez is sok bejelentés érkezett már elfagyott vízmér k ügyében. Kétségtelen tény, hogy a szolgáltatók id ben felhívják a családi házas, s víkendtelkes fogyasztóik figyelmét a vízvezeték rendszer szakszer leürítésére, a fagy elleni védekezésre. Az emberek többsége természetesen meg is teszi a t le telhet t, ár az idei rendkívüli téli hidegben a legjobb szándék ellenére is el fordult, hogy a dermeszt mínuszokban elfagytak a mér m szerek. Az állandó lakosok már meg is tették bejelentéseiket, ám a hétvégi ház- és telektulajdonosokat még érhetik kellemetlen meglepetések, s t a mélyebb rétegek még nem is szabadultak ki a fagy fogságából. Staudt István, a Fejérvíz Rt. üzemeltetési f mérnöke arról tájékoztatott, hogy a társasághoz eddig 400 bejelentés érkezett mér m szer-elfagyásról, az esetek többsége vidéken fordult el , Székesfehérváron mintegy száz fagyást észleltek a háztulajdonosok. A mér m szer cseréje ugyan "mindössze" csak 5 ezer forint a kiszállási és egyéb járulékos költségek, esetleg az elfolyt víz ára megemelik a számlát. A cégnek f leg a vidéki, kisebb szennyvíztelepek elfagyása okozott többletmunkát a hideg hetekben. Hullay Gyula, a DRV Rt. Fejér megyei igazgatója elmondta, hogy 162 mér óra elfagyásáról értesültek, az esetek többsége a Velencei-tó körüli településeken fordult el , ám szerinte fél , hogy a telektulajdonosok egy része még csak ezután értesül majd a tél okozta kellemetlen meglepetésr l.
A Somogyi Hírlap 2002. január 28-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Siójut csatornát, faluházat épít Kérdésstaféta Sárai Gyulától, Siójut polgármesterét l kérdezte Balogh Péter, a siófoki Csarnok-Piac Kft vezet je: állami támogatást nyertek a szennyvízcsatorna kiépítésére, hogyan tervezik ezt a beruházást? A juti sz l hegyen sok az értékes pince, tervezik-e az rzését? S mikor adják át a faluházat? - Márciusban kezd dik a beruházás a terveink szerint, és még a rossz id beállta el tt, októberban befejez dhet - mondta Sárai Gyula. - A bekötések persze megsüllyedhetnek, az utak helyreállítása is elhúzódhat, tehát nagy a valószín sége, hogy még jöv re is akad ezzel kapcsolatos teend . Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy az a kivitelez , akit a beruházásban részt vev két település, Balatonszabadi és Siójut képvisel -testülete kiválaszt, helyi alvállalkozókat is megbízzon a munkával. Hiszen ket könynyebb utolérni, ha utólag bármi gond adódna. - Kiemelked év lesz ez a falu életében. Ráadásul átadják a faluházat is. - Nagyon örülünk neki, hogy végre lesz hol megtartani a rendezvényeinket. Évekig pályáztunk a faluház építésére, mire sikerrel jártunk. Folyik az építkezés; a bels szigetelés, valamint a víz, a villany és a gáz bevezetése van még hátra. A kivitelez 1. Számú Mélyépít úgy tervezi, hogy május-júniusban átadja. Ezt egy nagy eseménnyel, a falunappal vagy a majálissal kívánjuk összekötni; igen jelent s el relépés lesz a ház elkészülte a község életében.
- Jut-e még egyéb fejlesztésre is a költségvetésb l? - A Dobó Katica és az Árpád utcát is leaszfaltozzuk, amint kiépül a szennyvízcsatorna. Már csak ez a kett maradt hátra, a többi utca aszfaltos. Jöv tavasszal aztán megkezdjük a járdaépítést. A napokban kaptunk árajánlatot a közvilágítás korszer sítésére; elképzelhet , hogy arra is futja. S ugyancsak a minap a MÁV Rt pécsi igazgatósága fölajánlotta az önkormányzatnak megvételre és fenntartásra a vasútállomás épületét. Err l már korábban egyeztettem az illetékesekkel. Ez érdekében állna az önkormányzatnak, hiszen így biztosan megmaradna megállóhelynek a siójuti állomás; márpedig sokan igénybe veszik a vasúti közlekedést. Fejl dünk ebben az évben is, ahogy az elmúlt négyben. Hatalmasat lépett el re ebben az id ben a település: utak épültek, új hidat emeltek a Sió fölé, lesz szennyvízcsatorna és faluház, a tereink pedig már rendezettek a helyi Faluszépít Egyesület tevékenysége folytán. - Lesznek-e rök a sz l hegyen? - Százhatvanöt pincetulajdonos alkotja a hegyközséget. Egyre értékesebbek a pincék, ugyanakkor ezeket el szeretettel látogatják rosszakaratú egyének. A napokban hívtam össze a pincetulajdonosokat; úgy tervezzük, hogy saját rz -véd egyesületet alakítunk. Éjszakánként ketten jár röznének a hegyen, egyel re természetesen ellenszolgáltatás nélkül. Segítséget ígért ehhez a polgár rség és a siófoki rend rkapitányság is. Tervezzük azonban a hivatásos hegy ri szolgálat felállítását; ezt már az állam is támogatná. Addig is öner b l végezzük az rzést. A sz l sgazdák egyébként korábban is gyakran panaszolták, hogy az elektromos hálózatban nincs meg a megkívánt 220 voltos feszültség. A Dédász Rt most 1,7 millió forintos fejlesztést végzett - az önkormányzatot ez egy fillérrel sem terhelte -, s így a hegyen már megfelel az áramellátás. - Kit l és mit kérdez? - Májer Józseft l, a DRV Rt üzemigazgatójától: milyen lehet ségek vannak a siófoki telepen Siójut és Balatonszabadi szennyvizének a fogadására? A csatornarendszerek folytán javul-e a Balaton vízmin sége? A juti sz l hegy vízellátásában nyáron gyakori a gond, hogy nincs nyomás vagy csak nagyon kicsi a magasabb területeken. Úgy tudom, sz kít ket építettek be a vezetékrendszerbe. Megszüntethet -e ez a gond? A faluban a t zcsapokból gyakran rozsdás, zavaros víz folyik; milyen id közönként kell ezeket megnyitni? Fónai Imre
A Somogyi Hírlap 2002. január 30-ai számában jelent meg az alábbi cikk: A vízm re bízták az ártalmatlanítást Siófok A DRV Rt-t bízta meg a következ tizenöt évre az önkormányzat a Siófok területén keletkez folyékony hulladék ártalmatlanításával. Erre a szolgáltatásra egyébként csak a vízm adott be pályázatot, s ezt a bírálóbizottság, majd a város képvisel -testülete is megfelel nek tartotta. A közszolgáltatás legmagasabb díja az idén az önkormányzat helyi rendelete szerint 490 forint
lehet köbméterenként. A DRV Rt-vel aláírandó szerz dés tervezete szerint ennek a tényleges ára 437 forint, és erre jön az áfa. Várhatóan kilencezer köbméternyi folyékony hulladékot fogad be majd az rt siófoki szennyvíztelepe. Meghirdették a pályázatot a folyékony hulladék szállítására is, ám erre csak két érvénytelen ajánlat érkezett. Ezért a képvisel -testület döntése értelmében - élve a jogszabály adta lehet séggel és tekintettel arra, hogy egy újabb pályázattól sem várható eredmény - a saját cégét, a Zöldfok Rt-t bízta meg ezzel a feladattal. F. I.
A Somogyi Hírlap 2002. február 4-ei számában jelentek meg az alábbi cikkek: Klór nincs a szennyvízben A környezetvédelmi tárcához fordult dr. Léhmann György siófoki ügyvéd, mert szerinte a DRV Rt. jogszabályba ütköz módon vezeti a tisztított szennyvizet a Sió-csatornába. Siófok - A kormányrendelet Siófokot, Balatonszabadit és Siójutot a külterületük határáig a Balaton vízgy jt területéhez sorolta - mondta dr. Léhmann György. - Siófok szennyvizét tisztítottan a város területén vezeti a DRV a Sióba. Tisztított szennyvizük kémiai paraméterei között a klór értékét nem adják meg. Pedig a jogszabály szerint ammónia vagy klór mint szennyez anyag el sem fordulhat a Balaton vízgy jt területén. Az ügyvéd szerint a szennyvíz Sióba bocsátását a vízm nek meg kellett volna szüntetni. A DRV azonban - tette hozzá dr. Léhmann György - további évi 9000 köbméter folyékony hulladék ártalmatlanítását vállalta egy, a siófoki önkormányzattal most kötött megállapodás alapján. - Klór nem fordul el a tisztított szennyvízben - állította Májer József, a DRV Rt. dél-balatoni igazgatóságának a vezet je. - Nem adagolunk klórt, mert ez nincsen el írva környezetvédelmi okokból, hiszen gátolja a vizek öntisztuló képességét. Az ammóniának ugyanakkor megadott határértéke van - legföljebb tíz milligramm lehet egy literben -, s ezt nem lépjük túl. Az évi 9000 köbméter szennyvíz befogadása pedig nem jelent túlzott többletterhet, hiszen sok szállító eddig is hozzánk hordta ezt a városból. Ez most ellen rzöttebb formában történik; a Zöldfok Rt. lesz a szállító, s így kisebb a veszély, hogy a szennyvíz a tartálykocsikból a nádasokba vagy a csatornába kerül. A tartálykocsikkal a telepünkre szállított víz mennyisége amúgy is folyamatosan csökken, ahogy egyre több helyütt kiépül a városban a csatornahálózat; most a F utcai, fokihegyi városrész van soron, majd Töreki következik. Fónai
Csatornára kötni kötelez Több mint háromezer háztartás kapcsolódott az elmúlt évben a Balaton déli partján már korábban kiépített szennyvízcsatorna-hálózatra. Balaton-part Az már kedvez arány, ha egy elkészül hálózatra a lehetséges fogyasztók kilencven százaléka ráköt - tudtuk meg Májer Józseft l, a DRV Rt dél-balatoni igazgatóságának vezet jét l. Pedig ez a Balaton-törvény szerint mindenütt mindenkinek kötelez . - A vízm azonban nem hatóság, a lakosságot egyedül csak az önkormányzat kötelezheti erre - folytatta Májer József. - Az utóbbi id ben egyre több önkormányzattal jutunk egyezségre. Mi biztosítjuk számukra azokat az adatokat, melyekb l kiderül: a már elkészült csatornahálózatra kik nem kötöttek rá. Ha a lehetséges fogyasztók mindegyike élne a kiépült hálózat adta lehet ségekkel, további húsz százalékkal lehetne növelni a csatornázottság mértékét a Balatonnál. Májer József szerint a tó vízmin ségének a javulásán is észrevehet , hogy egyre több helyen készül el a csatornahálózat. - A Balaton-törvény értelmében elkezd dött nagyarányú hálózatb vítés célja, hogy a Balaton vízgy jt területét megóvja a környezeti ártalmaktól tette hozzá. - Ne szennyvízülepít k, szivárgók legyenek, melyeken keresztül a talajvíz által a szennyezés beszivároghat a tóba. A szennyvizet tisztított formában vezetjük el a Balatontól, Siófok térségében például a Sió-csatornán keresztül. A siófoki szennyvíztisztító telep kapacitása egyébként lehet vé teszi a régió településeir l további jelent s szennyvízmenynyiség befogadását. Fónai
A Napló 2002. február 7-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Olvasóink írják - Válaszol az illetékes Túl drága Nyirádon a víz Önökhöz fordulok egy olyan gondommal, ami sok egyedül él kisnyugdíjast érint Nyirádon. Nem tudom, hogy a DRV Rt. máshol is ezt a tarifát alkalmazza-e, de ez felháborító dolog! A víz ára 110 + áfa = 132, a csatornadíj 98 + áfa = 118, összesen: 250 forint. Úgy a vízre, mint a csatornadíjra + 252 forintot tesznek rá; ez a rendelkezésre állási díj. Így egy köbméter víz 754 forintba kerül. Aki eddig kicsit takarékoskodott a vízzel, vagy mint én sokszor kórházban vagyok, nem kellett sok vízdíjat fizetni. De most, ha egy decit sem használok el, akkor is fizetnem kell érte. Ehmann Andorné, Nyirád
Olvasónk levelét megküldtük a DRV Rt. Fejér megyei Igazgatóságának választ kérve, amelyet az alábbiakban közlünk: Nyirádon önkormányzati tulajdonú vízm van, így a képvisel -testület ármegállapítása alapján számlázhat a szolgáltató, kéttényez s rendszerben. A számla, levélírónk esetében négy tételb l áll. Az els és második sorban a vízfogyasztás és a csatornahasználat rendelkezésre állási díja szerepel, amelynek díja 210-210 Ft/hó + áfa. A harmadik sorban a tényleges vízfogyasztás van feltüntetve, amelynek díja 110 Ft/köbméter + áfa, a negyedik sorban a csatornahasználat, melynek díja 98 Ft/köbméter + áfa. Az áfa 12 százalék. A rendelkezésre állási díjakat mindenkinek ki kell fizetni, akinek lehet sége van vezetékes víz vételezésére, illetve csatornahasználatra. Hullay Gyula igazgató DRV Rt. Fejér Megyei Igazgatósága, Székesfehérvár.
A Somogyi Hírlap 2002. február 7-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Kérdésstaféta N het a nyomás a juti sz l hegyen Májer Józseft l, a DRV Rt dél-balatoni igazgatóságának vezet jét l kérdezte Sárai Gyula siójuti polgármester: milyen lehet ségek vannak a siófoki telepen Siójut és Szabadi szennyvizének a fogadására? A kiépül csatornarendszerek folytán javul-e a Balaton vízmin sége? A juti sz l hegy vízellátásában nyáron gyakori a gond, hogy nincs nyomás. Állítólag sz kít ket építettek be a vezetékrendszerbe. Megszüntethet -e ez a probléma? A faluban a t zcsapokból gyakran rozsdás, zavaros víz folyik; milyen id közönként kell ezeket megnyitni? - Balatonszabadi és Siójut szennyvize is a siófoki tisztítótelepre érkezik majd zárt rendszerben, a nyugati f gy jt re csatlakozva; a telep legnagyobb kapacitása napi 32 500 köbméter mondta Májer József. - Nyáron napi 25 ezer köbméter a terhelése, ilyenkor télen azonban ennek kevesebb, mint a fele. B ven van tehát szabad kapacitás. Ha a régió fejl dése folytán a telep terhelése eléri a maximumot, b vítésre lesz majd szükség. A szennyvíztisztító gazdaságosabb m ködéséhez, kedvez bb kihasználtságához mindenképpen hozzájárul a két település csatlakozása a hálózatra, hiszen a lakosság száma télen-nyáron állandó. A csatornahálózat b vülésével észrevehet en javult már az utóbbi években is a Balaton vízmin sége. A Balatontörvény által is el írt csatornázási programnak az a f célja, hogy a tó vízgy jt területét megóvja a környezeti ártalmaktól; ne legyenek szennyvízülepít k, amikb l a szennyvíz a talajvíz által beszivároghat a Balatonba. - Tud-e megoldást a juti sz l hegy vízellátási gondjaira? - Amikor a sz l hegy vízellátása fölmerült, a pincetulajdonosok úgy fogadták el a hálózat kiépítését, hogy tudták: az el írt legkisebb, másfél báros víznyomás ott nem biztosítható. Egyebek között a vízvezeték-rendszer révén is fejl dött a sz l hegy annyira, hogy ma már jogos a gazdák igénye: legyen megfelel a nyomás télen-nyáron. Ez megoldható, mégpedig olyan fejlesztéssel, melyb l az érdekelt pincetulajdonosok is részt vállalnak. A hálózatba pe-
dig nem sz kít ket, hanem úgynevezett törzshálózati vízmér helyeket építettünk be, hogy veszteségeink keletkezésének a helyét föltárhassuk. Ennek köszönhet en ma már látjuk, hogy a Szabadi, Siójut, Ádánd felé futó vezetéken valahol Szabadinál van a hibaforrás, az okozza a jelent s veszteséget. Ami a t zcsapokat illeti: évente kétszer átmosatjuk a vízhálózatot; a kifolyó zavaros víz a karbantartás jelensége. Ha túlzottan zavaros, akkor gyakrabban mossuk át a rendszert. Amikor pedig a hálózat már eléri a legalább tízéves kort - a siójuti ilyen -, szükségessé válik a cs falon lerakódott anyagok mechanikus eltávolítása. Ezt az sszel tervezzük Siójuton. - Kit l és mit kérdez? - Nyikos Lajos épít mérnök-tervez t l: a Balaton-törvény megszületése, illetve a vörsi kormánydöntés után a gyakorlatban hol tart a balatoni régió szennyvízcsatornázása? Milyen fejlesztésekbe, beruházásokba kezdtek? T sgyökeres siófokiként milyen fejl dési irányt látna jónak a vitorlázás, a sport területén a város közvetlen környezetében?
Fónai Imre A Somogyi Hírlap február 11-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Kiszáradás el tt a falu Nagykorpád Bármelyik nap ivóvíz nélkül maradhat Nagykorpád teljes lakossága. A község egyetlen kútja ugyanis olyan rossz állapotban van, hogy akármikor felmondhatja a szolgálatot. - Fel kell készülnünk arra, hogy lajtos kocsival kell hamarosan ellátnunk a lakosságot, mert a jelenlegi kút egyre alkalmatlanabb az ivóvíz biztosítására - mondta Tóth Tibor polgármester.A szakért i vizsgálat szerint a kút már a mintegy harminc évvel ezel tti építésekor is csökkent érték volt, mivel a sz r zött szakaszok helytelen kialakításával az alsó rétegekb l nem tud víz beáramlani a kútba. A homokmentes vízhozama nem is ismert, az utóbbi id ben pedig drasztikusan romlott a víz min sége és homoktartalma. Sokat rontott a bels szerkezeten a több éve beleszakadt búvárszivattyú is, és a sz r is meghibásodhatott. A hóolvadás következtében már a lakossági vízsz r k is eltöm dtek a túl sok homoktól, ami jelzi a kút minden eddiginél roszszabb állapotát. A DRV Rt megyei laboratóriumának legutóbbi vizsgálatai alapján a település ivóvize id szakosan bakteriológiailag is kifogásolt. - Három éve már elkészíttettük a vízm felújításának, a nyomásfokozó és vastalanítóberendezés beépítésének terveit, de csak a feladatok egy részéhez nyertünk erre az évre támogatást - tette hozzá a polgármester. Megnyugtató megoldást csak egy új kút mintegy 6 millió forintba kerül fúrása jelentené, de a falu sz kös költségvetéséb l erre sem jut. A polgármester szerint a jelenlegi állapotban már nem halogatható tovább a megoldás, amelyhez a területfejlesztési tanács sürg s segítségére is számít az önkormányzat. B.M.
A Somogyi Hírlap február 12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Tiszta víz idegen forrásból Kaszó Tiszta és egészséges ivóvizet kaphatnak hamarosan a kaszói lakosok. A Honvédelmi Minisztérium 10 millió forintot fordít arra, hogy a tulajdonában lév , s a Kaszó Erd gazdaság Rt-hez tartózó vízm berendezéseit és vezetékeit korszer sítsék. A legalább 100 évre szóló megnyugtató m szaki megoldás azonban korántsem jelent ugyanilyen törvényi biztonságot.Az önkormányzat folyamatosan törvénysértést követ el azzal, hogy az ivóvíz biztosításáról nem gondoskodik. Kaszóban ez a mai napig lehetetlen, mivel az ivóvizet az erd gazdaság kútjából, azaz a HM tulajdonából és területér l nyerik. A vízm sorsa a falu rendezési tervére is hatással van. Közben az üzemeltetést ellátó DRV Rt csak úgy vállalta tavaly a vízm m ködtetését, ha a szükséges technológiai javítások és korszer sítés sürg sen megtörténik. A víz vastartalma régóta meghaladta az egészségügyi határértéket, a vezetékrendszer elrozsdásodott, a honvédség által telepített mobil vastalanító sem felelt meg céljának. A napokban kezd d beruházással Kaszó mintegy 60 állandó lakosának és mintegy 50-100 erdészeti munkás és szállóvendég ivóvízellátása oldódik meg tartósan. Borovics János, a Kaszó Rt m szaki osztályvezet je elmondta, hogy egy nagy teljesítmény vastalanító építésével együtt 500 méter hosszon m anyagra cserélik a régi, tisztíthatatlan gerincvezetéket is. Már csak az a kérdés, hogy kinek és miként kell majd fizetni érte, ugyanis jelenleg nem a lakosság és az önkormányzat, hanem az erd gazdaság áll szerz désben az üzemeltet vel. B.M.
A Somogyi Hírlap 2002. február 13-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Ritkább a vízóra-leolvasás Tízezer fogyasztási helyet érint az, hogy a DRV Rt. új számlázási rendre tért át. Az új rendszer szerint készült számlákat a napokban kapják kézhez el ször a fogyasztók. - Ezentúl csak háromhavonta olvassák le a vízórákat a munkatársaink - mondta Májer József, a DRV Rt. Dél-balatoni Igazgatóságának vezet je. - Számlát azonban havonta küldünk, szemben az eddigi kéthavonkénti gyakorisággal. Ez egybevág a fogyasztók igényeivel, így könnyebbé válik a dolguk, mert csökkentjük a terheiket. A három hónapos id szakban az els kett csak részszámla lesz, majd a harmadikban számoljuk el a tényleges fogyasztást. Az új rend az idényfogyasztókat nem érinti. F.I.
A Somogyi Hírlap február 19-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Ulti minden vasárnap Siófok Aki nem tud ultizni, csak félember - vallja tréfásan Szobonya István, aki a közelmúltban országos ultiversenyt nyert Siófokon. A 48 éves, amúgy a DRV Rt-nél dolgozó kártyás azt mondta: nincs jobb érzés annál, mint elfogni valakinek az ultiját.- A szül falumban, Balatonendréden tanultam meg az ultit tizennégy évesen; bosszantott, hogy az endrédi "nagymen k" sokáig nem vettek be maguk közé kártyapartnernek - emlékezett Szobonya István.
- Profi szintre jutni egyébként tíz év is kevés lehet. Van egy baráti társaságom; összeülünk minden vasárnap délután, és nem több, mint 20-40 forintos tétben játszunk. Éjfélre általában befejezzük az utolsó partit is.Tízb l nyolcszor nyer - vallotta be a Sörbár-kupa legutóbbi nyertese; társainak tehát legfeljebb az jelent szórakozást, hogy hátha éppen azt a két partit játsszák, amikor veszít... A többi kártyajáték már nem igazán érdekli - tette hozzá, mert azok nem kötik le, az ulti ugyanis állítása szerint a legösszetettebb, a logikát leginkább fejleszt játék.Szobonya Istvánt keveset látja a családja hétvégenként, ha beindul a lakodalmas szezon. Ismert v fély ugyanis, és sok helyre hívják a térségben; olyankor ez a szombati tevékenysége, vasárnap meg ugye az ulti. Fónai
A Somogyi Hírlap 2002. február 26-ai számában jelentek meg az alábbi cikkek: Lendületet kapott csatornázás Kérdésstaféta Nyikos Lajos épít mérnök-tervez t l kérdezte Májer József, a DRV Rt dél-balatoni igazgatóságának vezet je: a Balaton-törvény megszületése, illetve a vörsi kormánydöntés után gyakorlatilag hol tart a balatoni régió szennyvízcsatornázása? Milyen fejlesztések, beruházások vannak most? T sgyökeres siófokiként milyen fejl dési irányt látna jónak a vitorlázás, a sport területén? - A dél-balatoni régió harmincnégy önkormányzata számára elkészítettük a szennyvízcsatornázás terveit - mondta Nyikos Lajos. - Ezekhez a beruházásokhoz a vörsi kormánydöntés biztosította a forrásokat, s az érintett önkormányzatok nagy lendülettel nekikezdtek a csatornázás el készítésének.
- Hogyan állnak ezek a beruházások? 2005-ig - ahol a Balaton-törvényb l fakadóan kötelez mindenütt kiépül-e a hálózat? - A megvalósíthatósági tanulmány mindenütt elkészült, a települések többségének már megvan az elvi vízjogi engedélye is, s több tervet már elbírált a szakhatóság. Ennek alapján elvileg mindenütt betartható a 2005-ös határid . - Az anyagi lehet ségek sem szabhatnak ennek gátat? - Tény, hogy a régióban az összes beruházás több mint tízmilliárd forintba kerül, s azért az ország más tájain is csatornáznának a következ években. A költségeknek a nyolcvan százalékát egyébként az állam adja, s húszszázaléknyi hárul az önkormányzatokra, illetve a lakosságra. - Mikor nyújtják be ezek a települések a beruházáshoz szükséges pályázatokat? - A céltámogatásokra április elejéig kell pályázni, erre valószín leg csak Siófok sóstói városrészének a csatornázásához nyújtanak be pályázatot, a többi ugyanis nagyságrendjénél fogva a címzett támogatások körébe tartozik; erre április végéig kell pályázni. Úgy tudom, ezt csaknem mindenütt megteszik, kivéve a Balatonendréd, Zamárdi és Siófok töreki városrésze alkotta térséget; ezek az önkormányzatok 2003-ban kívánnak pályázni. A Balaton vízmin ségének a javítása szempontjából tehát igen jelent s id szak következik. - Milyen fejl dés indulhat a vitorlássportban a Balatonnál- A tó védelme és az itt él k jobb életkörülményei érdekében is fontos volna a min ségi turizmus meghonosítása; ennek egyik útja a vitorlás- és a horgászturizmus fejlesztése lehet. A vitorlások jól költ turisták, és ehhez még tömegekre sincs szükség, no, és ez a sport terheli a legkevésbé a tó vizét. Ma még - bár a szolgáltatások min sége egyre jobb - szinte reménytelen kiköt helyhez jutni a helybelieknek. Ezért b víteni kell a színvonalas kiköt k számát. S balatoni csáber lehetne a horgászturizmus is, ha az idegenforgalom nagyobb hangsúlyt fektetne rá. - Kit l és mit kérdez? - Kompa Zsolt építési vállalkozótól kérdezem: milyen lehet séget lát az idegenforgalom fejl désében a szakterülete, illetve a balatoni vendéglátásban érdekelt családi vállalkozása számára? Fónai Imre
A Somogyi Hírlap március 8-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Ötmillióval is tartoznak Akad olyan siófoki lakóközösség, amelynek a pár év alatt felgyülemlett vízdíjtartozása már meghaladja az ötmillió forintot is. A vízm bírósági úton próbál a pénzéhez jutni. A lakossági fogyasztók jelenleg 143 millió forinttal tartoznak a DRV Rt-nek.
- Csak a harminc napon túli tartozások szerepelnek ebben a nyilvántartásban - mondta Májer József, a DRV Rt dél-balatoni igazgatóságának vezet je.
A Somogyi Hírlap 2002. március 18-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Balaton-part Tavaly a DRV Rt csatornával rendelkez vízfogyasztóinak húsz százaléka élt a nyári locsolási kedvezménnyel. Várható, hogy idén tovább n a számuk. A csatornadíjat csökkentheti öt hónapon keresztül tíz százalékkal az, aki él a lehet séggel. A kedvezmény nem jár automatikusan, igényelni kell. - Akad olyan önkormányzati tulajdonú vízi közm , ahol ez igénylés nélkül jár a fogyasztóknak, ám a DRV Rt területén ez nem így van - mondta Májer József, a vízm vek dél-balatoni igazgatóságának vezet je. - Április 15. a határid ; tavaly több tóparti nyaralótulajdonos jelezte, hogy ennél kés bb értesült err l az új lehet ségr l, idén talán már k is jobban felkészültek. A siófoki üdül tulajdonosok egyesülete például április 6-ra szervezte tavaszi közgy lését, tehát még a határid lejárta el tt lehívja a tópartra a tagjait. A csatornával rendelkez lakossági fogyasztók közül sem veheti mindenki igénybe a kedvezményt. Akkor jár ez csak, ha egyéb vízkivételi lehet séggel nem rendelkeznek. Egyre elterjedtebbek a fúrt kutak a Balaton térségében is; a tó mellett magas a talajvíz szintje, tehát nem kell mélyre ásni. Sokan így csökkentik a vízfogyasztást, hiszen a víz- és csatornadíj országos szinten is a legmagasabbak között van ebben a régióban. A DRV Rt szakemberei ellen rzik, hogy senki se járhasson duplán jól. Nem veheti igénybe a május elsejét l szeptember harmincadikáig tartó locsolási kedvezményt, akinek díjtartozása van. Fónai
A Fejér Megyei Hírlap 2002. március 20-ai számában jelent meg az alábbi cikk: A víz világnapja Székesfehérvár Minden évben március 22-én tartják a víz világnapját. Az ezzel kapcsolatos szakmai rendezvényekr l tartanak tájékoztatót ma, március 20-án Székesfehérváron, a DRV Részvénytársaság Fejér Megyei Igazgatóságán a Bakony utcában. Az Rt. rendezvényén kis ünnepségre kerül sor, a többi között egy díszkút avatására, majd Hullay Gyula igazgató ismerteti a pénteki programokat. ( G.G.)
A Napló március 22-i számában jelent meg az alábbi cikk: FIATALOK VERSEI ÉS PRÓZAI ÍRÁSAI A VÍZR L Balatonfüred (kgy) - Március 22. A víz világnapja. Ebb l az alkalomból a Dunántúli Regionális Vízm Rt. (DRV) irodalmi pályázatot hirdetett iskolásoknak. Ennek díjait kedden este irodalmi m sor keretében adták át a Bergmann cukrászdában. A pályázati felhívással a Balaton környéki iskolákat keresték fel, hogy a diákok versben s prózában fogalmazzák meg gondolataikat a vízr l - mondta Dónucz László, a DRV siófoki központja képviseltében. A zenés irodalmi estet Veszeli Lajos fest m vész, azt Új Balaton folyóirat felel s szerkeszt je és Baranyi Ferenc költ állította össze. A költ bevezet jében humorosan idézte fel a nyaralásokkal, tengerparti kalandokkal kapcsolatos élményeit, majd magyar költ k vízr l szóló verseit mondta el Oravecz Edit és Vándorfi László színm vész. Csorba Gy z , Fodor András, Baranyi Ferenc, Vecsey Kiss Mária költeményei különböz tartalommal a vízhez kapcsollódtak. Az irodalmat egy-egy zenei blokk színesítette, hasonló témájú operarészletek, dalok csendültek fel CD-r l. Muszorgszkij, Bizet, Kodály m veihez harmonikusan illeszkedett az énekes, gitáros zeneszerz és el adóm vész, Kassai Franciska produkciója, aki saját szerzeményeket, valamint olasz és magyar népdalokat adott el . Közben szó esett az Új Balaton folyóiratról, amely a tó gazdag kultúrkincsét igyekszik közvetíteni a kortárs alkotók által. Az irodalmi díjakat Lenthár József, a DRV Észak-balatoni Igazgatósága vezet je adta át. Vers kategóriában helyezést ért el Simon Judit, Szabó Dániel (Balatonf zf ), Major Edina (Gyenesdiás), prózában Mohai Viktória (Zamárdi), Tolnai Tímea (Gyenesdiás) és Szabó László (Balatonf zf ) írásait díjazták. M veiket a két színm vész olvasta fel.
A Napló március 22-i számában jelent meg az alábbi cikk: NAGY KINCS AZ EGÉSZSÉGES IVÓVÍZ Folyamatos fejlesztések a megyei vízszolgáltatóknál El relépés a min ségvédelemben Az ENSZ felmérése szerint huszonöt év múlva az emberiség kétharmadának nem jut elegend egészséges ivóvíz. Ezért különösen fontos feladat a meglév kinccsel való ésszer gazdálkodás - állítják megyénk vízszolgáltató társaságainak vezet i, akikkel március 22., a víz világnapja alkalmából beszélgettünk. Nem adják ingyen - A kristálytiszta és jó íz bakonyi karsztvíz meg rzéséért, valamint a hálózati veszteség elkerülése miatt kiemelten kezeljük a vezetékek fejlesztését, melyre tavaly 460 millió forintot költöttünk. A fenntartás pedig elérte a 480 millió forintot - utalt legf bb feladatukra Harsányi István, a megyénk 120 településén m köd Bakonykarszt Rt. Vezérigazgatója. Kétszázezer fogyasztó számára összesen 2000 kilométer hálózaton szolgáltatnak évente 11 millió köbméter ivóvizet, és 600 kilométeres rendszeren 8 millió köbméter szennyvízelvezetést és -tisztítást végeznek.
Tavaly 2,7 milliárd forint bevételt ért el a cég. Idén folytatják a fejlesztéseket, a vízbázis védelmet célzó beruházásokat, minderre közel egymilliárd forintot fordítanak. A Bakonykarszt egy köbméter vízért átlagosan 132 forint plusz áfát, a csatorna köbmétere után pedig 124 forint plusz áfát számláz. - A tisztított balatoni víz mellett szeretnénk, ha egyre több, nyáron is kellemesen h vös nyírádi karsztvíz kerülne a térségbe. A beruházás, amely ezt el segíti, folyamatban van hangsúlyozta Lenthár József, az öt megyében m köd Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Rt. Balatonfüredi üzemigazgatója. A DRV m ködteti a Balaton teljes vízelosztó hálózatát, szennyvízgy jt és -tisztító rendszerét. Különleges helyzetben Veszprém megyében f ként a Balaton partján, 20 településen képviselteti magát 760 kilométeres ivóvíz- és 320 kilométeres szennyvízhálózattal a cég. Tavaly több mint egymilliárd forint árbevételt értek el. A területen három szennyvíztisztító telep is található, napi 17 ezer köbméteres kapacitással. Az évente 2,8 millió köbméter vizet szolgáltató cég helyzete nem könny , mivel a tó közelsége különleges tisztítást igényel. Mindemellett a fogyasztás ciklikus, mert nyáron jelent sen megnövekednek az igények, melyhez a rendszernek folyamatosan alkalmazkodnia kell, ami többletköltséget von maga után. A tarifák ezért jelent sen eltérnek egymástól, az ivóvíz köbmétere átlagosan 240 forintba kerül, a szennyvízé pedig állami támogatással 194 forintba. Az igazgató tavalyi, 250 millió forint értékben megvalósult beruházásaik közül kiemelte a magasan fekv füredi terület biztonságos vízellátó rendszerének létrehozását, illetve az önkormányzati és állami támogatással megkezd dött balatonakali, balatonudvari, aszóf i, örvényesi csatornaépytést. A rendszert idén helyezik üzembe. Állami beruházás keretében elkezdték a regionális szennyvíz f gy jt építését Akalitól Füredig. Az utóbbi településen új tisztítótelepet is építenek. Ötmillió köbméter ivóvíztermeléssel és 3 millió tonna tisztított szennyvízzel mintegy 611 millió forint árbevétel mellett 34 millió forint adózás utáni eredményt ért el 2001-ben a Pápai Vízm Rt. A cég 382 kilométeres ivóvízhálózaton és 127 kilométeres szennyvízrendszeren végzi a szolgáltatást Pápán és a környékbeli 33 településen. Dr. Lukács Endre vezérigazgató kiemelte: folyamatban van a közel nyolcmillió forint kintlév ség összegy jtése, melyr l érvényes bírói ítélet rendelkezik. A térségben tavaly szennyvízelvezetés és -tisztítás terén valósultak meg jelent s beruházások, helyi és központi támogatással. A legjelent sebb a pápai telep újjáépítése, mely közel egymilliárd forintba került. Mit hagyunk unokáinkra? A vezérigazgató az idei tervek közül kiemelte a pápai térségben a szennyvízhálózat b vítését és közös tisztítóm létrehozását. Emellett folytatják a csatornaépítést is. Dr. Lukács Endre szerint csak társadalmi összefogással lehet elérni azt, hogy unokáink is tiszta vizet igyanak.
A Napló március 23-i számában jelent meg az alábbi cikk: A VÍZ ÜNNEPE a BALATONNÁL Köztéri szobrot adományozott a DRV Rt., valamint kerékpárutat avattak a parton Balatonfüred (k. e.) - Százmilliárd forint vízmin séggel kapcsolatos és közel ezermilliárd forint érték szennyvízberuházást vár el ez Európai Unió Magyarországtól tíz év alatt - mondta Tóth István, az öt megyében jelen lév Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Rt. Vezérigazgatója tegnap a cég vízvilágnapi rendezvényén, ahol új kerékpárutat is avattak. Dr. Bogár Dezs , a DRV igazgatósági elnökének köszönt je után Tóth István kifejtette: - Van elég jó min ség ivóvíz és látványos a csatornaépítés. A víz tisztaságának meg rzése viszont az egyre szigorúbb uniós törvények miatt els bbséget évez. Ezért a jöv ben a víziközm vállalatoknál f szerepet kap a csatornázás. A füredi ünnep emlékére a DRV köztéri alkotás adományozott. M. Nagy József faszobrász Az él víz oltalmazója cím m vét Manninger Jen , a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára leplezte le, majd a DRV vezet i koszorúkat helyeztek el a Kossuthforrásnál. Dr. Bóka István országgy lési képvisel , a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke köszönt jében hangsúlyozta: legf bb céljuk, hogy 2005-ig befejez djék a Balaton vízvédelme. Emellett megkezdik a csapadékvíz elvezetését. Az ünnepet az Art-East Galériában a térség diákjai különleges bábel adással színesítették. Ugyanitt Veszeli Lajos fest m vész szervezésével vízzel kapcsolatos képz m vészeti alkotásokból nyitottak kiállítást. A víz világnapján két másik esemény is történt Balatonfüreden. Manninger Jen , dr. Bóka István és dr. Kiszely Pál füredi alpolgármester adta át és kerekezett végig el ször azon a több mint másfél kilométer hosszú kerékpárúton, amely 40 millió forintos beruházással valósult meg. Ebb l 32 millió forint a szaktárca támogatása, a többi helyi önkormányzati pénz. Közel hárommillió forint érték , korszer számítógépes laborral gazdagodott a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképz Iskola, amit a Nemzeti Kollégium Közalapítvány pályázatán nyertek. A számítógépes labort Manninger Jen adta át Szalay Tibor iskolaigazgatónak.
A Somogyi Hírlap március 26-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Rajzok a vízr l A DRV Rt. által meghirdetett rajzpályázatra beérkezett alkotásokat mutatják be Balatonfüreden. A szívkórház parkolójában a Víz Világnapja alkalmából felavatták M. Nagy Józsefnek Az "él víz oltalmazója" cím térplasztikáját és megkoszorúzták a Kossuth - forrást. A véget ért alkotótáborban negyven gyerek vett részt; festett óriásbábokat készítettek vászonból és szalmából, s mesejátékot adtat el . (fi)
Az Új Somogyország március 27-ei számában jelent meg az alábbi cikk: A víz és fejl dés Világnapot ünnepelt a Dunántúli Regionális Vízm Részvénytársaság A vizes szakma legjelent sebb ünnepe már évtizedek óta március huszonkettedike, a Víz Világnapja. A Dunántúli Regionális Vízm Részvénytársaság az ENSZ által kezdeményezett rangos esemény során évr l- évre más régióban próbálja megvalósítani célkit zéseit. Nevezetesen, hogy ezen a napon ünnepség keretében még inkább bemutathatják tevékenységüket, felhívhatják a figyelmet a vízellátásra, illetve a környezetünkben leselked veszélyekre is. Idén a Víz Világnapi rendezvénynek Balatonfüred adott otthont, ahol jelen volt Bóta László, a DRV Rt. kaposvári üzemigazgatója is. Vele beszélgettünk. - A balatonfüredi központi ünnepségre meghívást kaptak azok a kollégák is, akik már 25, 30, 35, 40 éve dolgoznak a DRV-nél. Öröm számomra, hogy a több mint száz f ben én is benne voltam. A törzsgárda kitüntetések átadása után képz m vészeti és szakmai kiállítást nyitott meg Kiszely Pál, a város alpolgármestere. Ezt követ en Manninger Jen , a KÖVIM politikai államtitkára és Tóth István, a DRV Rt. vezérigazgatója a szívkórházban felavatta M. Nagy József "Az él víz oltalmazója" cím térplasztikáját, majd a Kossuth-forrást koszorúztuk meg. - Ön huszonöt éve dolgozik a DRV-nél. Milyennek látja az eltelt negyedszázadot? - Köztudott, hogy víz nélkül nincs élet és nincs fejl dés sem. Nos, ugyanez elmondható a vizet szolgáltatókról is. Én csupán 25 éve dolgozom ennél a cégnél, illetve az el deinél, de elmondhatom, hogy jelent s fejl désen ment keresztül ez a szolgáltatás. Két olyan dolgot szeretnék megemlíteni, amely örökös küzdelmet jelent számunkra, hiszen a vízzel kapcsolatban mindig van olyan kérdés, amely megoldásra vár. Annak idején, amikor olcsó volt a víz, óriási küzdelmet folytattunk azért, hogy mennyiségileg ki tudjuk elégíteni a fogyasztási igényeket. A három forintos vizet mindenki használta locsolásra is. Ez persze hatalmas pazarlás volt, hiszen erre a rosszabb min ség víz is megfelelt volna. A DRV Rt. ivóvíz min séget szolgáltat a fogyasztóknak, ezzel locsolni ma már luxusnak számít. A fogyasztás visszaesésével átterel dött a hangsúly a min ségre. Az elkövetkez évek, évtizedek annak a törekvésnek a jegyében telnek, miszerint a fogyasztóknak a lehet legjobb min ség vizet tudjuk szolgáltatni. A 2001/201-es kormányrendelet 2006-ig, illetve 2009-ig kötelez feladatokat ír el . Ezek között szerepel a víz vas, mangán és ammóniamentesítése. - Meddig jelentett problémát a víz mennyiségi kielégítése? - Még 1984-ben is gondot okozott a csúcsid szakban a vízigények kielégítése. Ahol csak lehetett kutakat fúrtunk. Olyan beruházások készültek els sorban ahol az volt az els dleges, hogy mennyiségileg megfeleljünk az elvárásoknak. A víz min ségének javítása nem minden esetben kísérte ezeket a beruházásokat. A vízkezel berendezések építései a következ id szak történései voltak. Ezek között is van olyan, amely ma már nem felel meg az igényeknek. Barcson például már a harmadik vastalanító berendezést próbáljuk ki, úgy t nik sikerrel. - Hétf n az Inkubátorházban Önt l vehették át az elismeréseket azok, akik 10, 15, 20 éve a DRV kötelékében munkálkodnak.
- Örvendetes, hogy közel harmincan vannak, akik több éve nálunk tevékenykednek. Aki egyszer eljön a DRV-Rt-hez dolgozni, ha jó munkát végez, stabil a helye. Jó érzés, hogy köt dnek az emberek a céghez és vannak olyan dolgozóink is akik esetében családi köt désr l beszélhetünk, hiszen az apa és a fia is bennünket választott és talán majd az unoka is ezt teszi. Harnos Lászlóné harmincöt évvel ezel tt kötelezte el magát a DRV illetve annak el dei felé. - Egészen pontosan 1966. szeptember hetedike óta dolgozom a vizes szakmában. Akkor Somogy Megyei Víz és Csatornam Vállalatnak hívták a céget. Ahogy mondani szokták végigjártam a szamárlétrát, hiszen gyors és gépíróként kezdtem, iktató irattárosként folytattam és titkárn ként fejeztem be. Akkor érettségiztem, amikor az els gyermekemmel GYES-en voltam. Nem volt egyszer , hiszen nagyon sok munkám, energiám fekszik az elmúlt harmincöt évben. - Milyennek látja a cégnél bekövetkezett változásokat? - Csodálatos fejl dés zajlott le a szemem el tt. Megyei vállalatból egy részvénytársasággá való átalakulást átélni, úgy gondolom nem kis dolog. Az üzemvezet ségek kialakulásának is részese lehettem. Ha az ügyviteli oldaláról nézem, szintén óriási a fejl dés, hiszen volt id , amikor csupán egy számítógép állt rendelkezésre. Ma már minden munka számítógépen történik. - Minden bizonnyal nem véletlen, hogy egy munkahelyen telt el ez a 35 év. - Azt hiszem nyugodtan állíthatom, hogy a kollégák a munkámmal meg voltak elégedve. Ebben talán az is benne van, hogy nagyon szeretem az embereket. Hozzám bárki fordulhatott, igyekeztem a legjobb tudásom szerint segíteni. Horváth József ma diszpécserként dolgozik Kaposváron a DRV Rt.-nél. O húsz évvel ezel tt kezdte a vizes szakmát. - Ha visszaemlékszem, eseménydús volt ez a húsz év. Tulajdonképpen azért jöttem huszonévesen a DRV-hez, mert nem volt autóm, ide pedig fölvettek gépkocsivezet nek. Kés bb mód volt arra is, hogy tanuljak. Minden munkahelyen dolgoztam, ami akkoriban a céghez tartozott, még a városi fürd nél is megfordultam. Miután Gy rben kiképeztek vízügyi technikusnak kikötöttem a diszpécserségnél. - Minek tulajdonítja, hogy húsz éven át kitartott a DRV mellett? - Leginkább annak, hogy mindig jól éreztem magam a DRV kötelékében és az egyéniségemnek is megfelelt ez a munka. Pókos Zoltán a nagyatádi üzemvezet ségnél dolgozik. Szintén húsz évvel ezel tt szeg dött a céghez. - Világ életemben vízvezeték szerel ként dolgoztam. Amikor Berzencén 1981-ben elkészült a törpe vízm , akkor kerültem ide, és vízm kezel ként ma is itt dolgozom. Annak idején a f nököm, Gócza Antal azt mondta: ha megbecsülöm magam, nyugdíjas állásom lesz. Beigazolódni látszik, amit akkor kijelentett. Azt is elmondhatom, hogy 54 évesen újfent beültem az
iskolapadba. Vízm kezel i tanfolyamra járok és ha minden jól megy, április végén le is vizsgázom. Káplár György 1987. március kilencedike óta dolgozik ugyanabban a beosztásban a marcali üzemvezet ségen. - A szennyvíztelep vezet jeként hozzám tartozik a marcali szennyvízcsatorna-hálózat és a szennyvíztelep üzemeltetetése. - Miként változott az élet a cégnél 15 év alatt? - A telepet kilencvenegyben átépítettük, azóta ugyanazt a technológiát alkalmazzuk. Most várható a szennyvízcsatorna hálózat b vítése. A jöv ben Nikla, Csömend, Boronka szennyvízelvezetését is mi kezeljük majd. Egyébiránt a szennyvíztelepen 19 munkatársammal dolgozunk együtt. - A szennyvíz mindig is kényes kérdés volt. Miként oldják meg az ezzel kapcsolatos gondokat? - A lakosság legnagyobb gondja a szaghatás és a dugulás. Ezeknek egy részét meg lehet el zni. Persze vannak olyan esetek, amikor lakossági bejelentés alapján oldjuk meg a problémákat. - Fontosnak tartja ezeket a megemlékezéseket? - Jó érzés, hogy nem felejtenek el bennünket, hogy számon tartják a DRV-nél eltöltött id k számát. Ezt biztosan minden kollégám értékeli. Én is úgy gondolom, hogy amíg lehet, kitartok a DRV mellett. A barcsi kerületb l Lad-Patosfa vízellátásáról már 15 éve Séta László gondoskodik. - Egy személyben igyekszem ellátni a környéken a vízm kezel i teend ket. A változásokról annyit, hogy a rendszerváltozás szemléletbeli változásokat is hozott. Ma már másképpen látjuk a dolgokat, mint annak idején. Akkor olcsó volt a víz, lehetett pazarolni. A munkához lazábban is hozzá lehetett állni. Ma már mindenkinek tudomásul kell venni, hogy mi vagyunk a fogyasztóért, tehát színvonalasan kell szolgáltatnunk. - Mi az, amire a legszívesebben emlékszik vissza? - Szeretem a Juniálisokat, mert olyankor mindenki együtt van, és jól érezzük magunkat, de kedvesek a szívemnek az évzáró ünnepségek is, hiszen azok is a dolgozók megbecsülésér l szólnak. Szován László pontosan 10 éve munkálkodik a DRV lengyeltóti területén. - Emlékszem a kezdetekkor kempingbiciklivel vittük a szivattyúkat Marcaliból Lengyeltótiba. Néha úgy néztünk ki, mint a málhás lovak. Szerencsére ma már minden gépesített. Vízm gépészként sikerült egy nehézgépkezel i képesítést is szereznem. - Ön idén el ször részesült elismerésben.
- Nagyon jó érzés tudni, hogy megbecsülik az embert. Aki tesz az asztalra, az kap is. Ameddig a cég megtart, addig biztosan maradok. A Vízügyi Szolgálati Munkáért járó jutalomra az alábbiak voltak jogosultak Somogyból: 10 éves munkáért: Huber Zoltán, Kolle Sándor, Varga Csaba, Kása László, Szován László, Ifj. Erdos Sándor, Angyal Attiláné, Horváth Gyula, Szerecz József, Dinka István, Keresztes Attila, Kecskés István, Zoltán Józsefné 15 éves munkáért: Bek József, Babos János, Vass László, Tombor László, Horváth Lajos, Nyakas László, Balázs Zoltán, Kersner Antal, Hideg László, Horváth Lajos, Tóth László Imre, Séta László, Salamon György, Káplár György, Molnár Józsefné 20 éves munkáért: Petrus László, Károly Róbertné, Vékony János, Horváth József, Orbán Árpád, Bognár Ferenc, Pókos Zoltán 25 éves munkáért: Balogh Ferenc, Bóta László, Pávics József, Czmerk István, Fucskár Vince, Bagó József, Vincze Zoltán 30 éves munkáért: Kovács Ernoné 35 éves munkáért: Harnos Lászlóné ( Nagy Erika)
A Heti Hirdet március 29-ei számában jelent meg az alábbi cikk: A Víz Világnapján "Az él víz oltalmazója" címmel faragott szobrot M. Nagy József fafaragó m vész. Az alkotást a Víz Világnapján, március 22-én avatta fel Balatonfüreden, a Szívkórház parkolójában Manninger Jen , a KöVim politikai államtitkára és Tóth István, a programot szervez Dunántúli Regionális Vízm Rt. vezérigazgatója. A Víz Világnapja eseménysorozat alkalmából jól sikerült irodalmi estre, festménykiállításra, családi vetélked re és a cégnél hosszú id óta dolgozó törzsgárda tagok kitüntetési ünnepségére került sor. A Somogyi Hírlap március 30-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Új vízdíj csak kés bb A hivatalban lev kormány utolsó intézkedése lehet, hogy meghatározza: mennyibe kerül az ivóvíz és a csatornahasználat. A Balaton partján a díj ugyanis nagyon drága. A DRV Rt. április 18-án tartja közgy lését; s vezet i arra számítanak, hogy ezen már szóba kerül az állami támogatás, a vízdíj meghatározása - tudtuk Dónucz Lászlótól, az rt. PR - felel sét l. S bár ez késik, az idén is januártól visszamen legesen lesz érvényes.
Jelenleg köbméterenként 451 forint 30 fillért kell fizetni az ivóvízért és csatornahasználatért együttesen.
Balatoni Futár 2002. márciusi számában jelent meg az alábbi cikk: Zöld szív Számtalan módon és programmal igyekszik nevelni a gyermekeket a természet szeretetére, megismerésére a Zöld Szív Mozgalom Balatoni Ága, amelynek vezet jét l, Villányiné Csatos Évától értesültünk sokszín tevékenységükr l. Február végéig volt a beküldési határideje annak a pályázatnak, amelyet a DRV Rt. Írt ki, s rajzokat, verseket, meséket vártak a vízr l. Szerveztek február 15-én Zöld Farsangot a SiófokKiliti iskolában, március 9-én pedig "Régr l maradt kultúrkincseink" címmel csaknem száz résztvev vel rendeztek el adásokat, kiállításokat. A gyerekek megismerhették - s t ki is próbálhatták - az smagyar rovásírást, a díszít m vészet smintázatait, az smagyar viseletet, mesét, népdalokat hallgathattak-tanulhattak.
Tavaszköszönt kerékpártúra szerepel a programban március 16-án, majd várhatóan 26-án a gyerekek meglátogatják - Víz Világnapjához kapcsolódóan - a Dunántúli Regionális Vízm Rt.-t. Április 20-21-én a Föld Napja alkalmából szerveznek programokat, májusban honfoglalás kori ásatásra látogatnak el.
Április 21-én újra megszervezik a "Kerékpárral a Balaton körül" akciót, amelyhez a tó környéki fiatalok és id sebbek csatlakozását is várják -akár kisebb résztávokra is. Az útvonal tervét, id beosztását és a jelentkezési lapokat a tóparti önkormányzatoknál és általános iskoláknál lehet beszerezni.
Jelentkezni lehet: Zöld Szív Balatoni Ág, 8600 Siófok Ringló u. 7. Tel.: 84/315890 Somogyi Hírlap április 3-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Írt a vízr l. Pályázati felhívással fordult a Dunántúli Regionális Vízm Rt. a Balaton térségben lev iskolák tanulóihoz, hogy fogalmazzák meg gondolataikat a vízr l. Értékeléskor prózában a zamárdi Mohai Viktóriának ítélték az els díjat. (ca) Balatonfüred (V.I.)- A hosszan tartó hideg gondoz okozhat a vízellátásban, hogy milyen mérték t, arról Lenthár József, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. igazgatója tájékoztatta lapunkat. Különösen a régi, fémfedeles vízórák fagyhatnak el, mert ezek nagyon leh lhetnek. A nyaralókban fordulhat el , hogy nem védték meg kell en a vízmér t és befagyhat a vezetékbe a víz. Ezt most nem észlelik, hiszen tartós a fagy, de amikor megjön a jó id , akkor láthatóvá válik a hiba, mert szökik a víz. Fontos a nyaralók és a kerti csapok víztelenítése, különben nagyon megn het a tulajdonos vízszámlája. A közüzemi vezetékek elfagyásától nem tartanak, mert ezek nagy átmér j ek, száz milliméteresek, és nyolcvan centiméter mélyre fektetik a csöveket. A folyamatos használat miatt állandóan mozgásban van a víz, és ez is nehezíti a fagyást. A cégnél nem érzékelték, hogy sok lenne az elfagyás. Csatornázások a Balatonon A több mint száz balatoni település jelent s részén van folyamatban valamilyen központi forrás segítségével megvalósuló szennyvízcsatorna-beruházás, ám olyan város is akad, amelyik több éve nem kapott segítséget a hálózat b vítéséhez. A NAPI Gazdaság információi szerint a térség ingatlanpiaca szempontjából is dönt jelent ség csatornafejlesztési program befejezéséhez még évekre lesz szükség. A Balaton-törvény el írásai szerint a tó térségében további ingatlanfejlesztéseket csak ott lehet megvalósítani, ahol zárt rendszer derít t, illetve szennyvízcsatorna-hálózatot építettek ki. A több mint száz balatoni település zömén jelenleg is zajlik központi forrással támogatott, saját er b l megvalósuló csatornaberuházás, s t a több milliárd forint érték szennyvíztisztító-építési, illetve -korszer sítési program is folytatódik. Ezzel együtt - mint körképünkb l is kiderül - a tó körül sok helyütt még meglehet sen elmaradott az infrastruktúra. Jó néhány olyan település, illetve térség akad, ahol szinte minden ingatlan rendelkezik csatornával, de olyan is van, ahol egy sem. A helyhatóságoktól kapott információk szerint a déli parton els sorban a külföldi vásárlók által egyre jobban kedvelt háttértelepüléseken vannak gondok, míg az északin több part menti községben is. Pálfy Sándor, Balatonfüred polgármestere a NAPI Gazdaságnak nyilatkozva elmondta: a városban a csatornahálózat kiépítettsége meghaladja a 75 százalékot. Központi források segítségével az új településrészeket folyamatosan kapcsolják be a hálózatba, de jelent s összegeket emészt fel a régi csatornák cseréje is, amelyeket az útfelújításokkal kötnek össze. Balatonfüreden els sorban az okoz gondot, hogy a csatornadíj miatt a lakosság egy része nem köt rá a rendszerre. A még mindig emészt t használókat az önkormányzat és a m ködtet , a siófoki DRV Rt. közösen igyekszik felderíteni. Pálfy Sándor szerint a térség szennyvízkezelése 2003
végén ugrásszer n javulhat, köszönhet en a több mint 1,2 milliárd forint költséggel elkészül szennyvíztisztítónak. Révfülöpön 100 százalékosnak tekinthet a csatornázottság, miután évek óta folyamatosan végzik a hálózatépítést - tájékoztatott Mihovics István polgármester. Az utolsó szakaszt épp a közelmúltban fejezték be, s várják a központi támogatás átutalását. A polgármester úgy véli: gondok els sorban azokon a balatoni településeken vannak, ahol nem kezdtek hozzá id ben a rendkívül hosszadalmas el készítést igényl beruházások megvalósításához. Az északi parton a legnagyobb gondok talán Ábrahámhegy térségében vannak, ahol a települések jelent s részén egyáltalán nincs csatornahálózat. A meglehet sen csekély forrásokkal rendelkez helyi önkormányzatoktól kapott információk szerint a kés i eszmélésen kívül f leg az hátráltatja a munkák elkezdését, hogy a térségben nincs kiépített gerincvezeték, vagyis nincs is mire rákötnie a lakosságnak. Badacsony környékén néhány évvel ezel tt közel félmilliárd forint érték csatornaberuházás valósult meg központi támogatás segítségével, s a program végrehajtása ma is folytatódik. Az alacsony szint csatornázottság - a térség több polgármesterének, illetve jegyz jének egybehangzó megállapítása szerint - els sorban a kés i kezdésnek, a bonyolult el készítésnek, valamint a lassan csordogáló központi forrásoknak tudható be. Nem egy önkormányzati vezet úgy vélekedett, hogy az árvízi károk felszámolását f ként a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztésének kárára valósította, illetve valósítja meg a kormány. Ezt még Balatonfüred polgármestere is így érzi. Komoly csatornázási gondok vannak Keszthely térségében, bár épp a napokban készült el az a dönt en központi támogatással megvalósult, 440 millió forint érték csatornahálózat, amely Keszthely-Kertváros és Cserszegtomaj gondjait enyhíti. Ezzel együtt a terület külföldi befektet k által rendkívül kedvelt ingatlanjait még ma is csak nyomott áron lehet eladni a csatornák hiánya miatt. A fonyódi önkormányzat több éve nem kapott központi forrást szennyvízcsatorna-hálózatának b vítéséhez, jóllehet tucatnyi pályázatot adtak be a legkülönböz bb helyekre - állítja Sánta János, az önkormányzat Vagyongazdálkodási Kht.-jának vezet je. A városban f ként az alsóbélatelepi részen lenne éget szükség a hálózat továbbfejlesztésére. A 600 millió forintos beruházáshoz a saját er már rég rendelkezésre áll, a részletes tervek is elkészültek, ám a város pályázatait sorra elutasítják. Sz cs László, Balatonlelle polgármestere úgy fogalmaz: az elmúlt évek során több mint 1 milliárd forintot "temettek" a föld alá. Ennek eredményeként a déli parti város csatornázottsága 100 százalékosnak mondható. A programot csupán azokon az új településrészeken, a közelmúltban megnyitott utcákban kell folytatni, ahol a kiépítésre eddig nem volt lehet ség. Balatonlellén a központi finanszírozással nem volt gond, igaz, a megfelel saját er is rendelkezésre állt. Hasonló a helyzet Balatonföldváron, ahol ugyancsak 100 százalékos a csatornázottság, ugyanakkor a körjegyz séghez tartozó településeken, például Kerekiben és Pusztaszemesen csupán most indul a program, amelynek a finanszírozási háttere meglehet sen bizonytalan. A nemrég önállóvá vált Köröshegyen félmilliárdos csatornaberuházási program megvalósítására készülnek, de még csak az el készítésnél tartanak. Pavlecz Ferenc polgármester szerint 2010re szeretnék teljesen befejezni a hálózat kiépítését, ám ez csak jelent s központi támogatás
segítségével oldható meg. Abban bíznak, hogy a közeljöv ben beadandó pályázatuk sikeres lesz. Nagyjából ugyanez a helyzet a déli part többi háttértelepülésén is, amelyeken szinte a nulláról kell kezdeni a hálózat kiépítését. A helyhatóságok embereinek nincs gyakorlatuk a pályázatok megírásában, rendkívül sok gondot okoz a beruházások megvalósításához szükséges területek kisajátítása, a lakossági hozzájárulás megszerzése, a saját er el teremtése, de ebben a térségben is is van példa arra, hogy a központi forrás - ha érkezik is - a kelleténél jóval kevesebbre elég. Az mindenesetre teljesen nyilvánvaló, hogy a balatoni térségben, a háttértelepüléseket is beleértve, még évekre lesz szükség ahhoz, hogy a szennyvízcsatornahálózatok maradéktalanul megfeleljenek az uniós el írásoknak. Körtési Zsolt A Somogyi Hírlap április 5-ei számában jelent meg az alábbi cikk: A VASÚT TÉRIG JÁRATNÁK A BUSZT Ünnepi közgy lését tartotta szombaton a Siófoki Üdül k és Üdül tulajdonosok Egyesülete. Az alapítás óta eltelt tíz évben a taglétszám harmincról ezeregyszázra emelkedett. Dr. Homolya László emlékeztette a tagságot, hogy az üdül tulajdonosok továbbra is igénybe vehetik a nyári locsolási kedvezményt, ehhez azonban április 15-ig be kell nyújtani a kitöltött rlapot a DRV Rt ügyfélszolgálatához. A Somogyi Hírlap április 9-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Kett s esély a csatornázásra Több mint tíz éve készülnek a csatornahálózat építésére, de az önkormányzatnak nem volt sikere a pályázatokon. Pedig Segesdnek két érvényes vízjogi engedélyes terve is van. Az egyik kapcsolódik a nagyatádi térségi tisztítóm höz, de ez sem nyert még pályázati támogatást. A másik terv Segesd önálló hálózatának az építésér l szól, s a felújításra szoruló terszoskazettás szennyvíztelephez vinné a falu szennyét. A lakosság már egy évtizede is kedvez en fogadta volna ezt a lehet séget, de nem volt elég a pénzük a megvalósításra. Pár hete jelent meg a kormányrendelet, amely minden településnek el írja a tisztítórendszer megépítésének határidejét. Segesden 2015-ig kell elkészíteni, s ez végre valós esélyt ad. Az önkormányzat bízik benne, hogy az ajánlottnál hamarabb is sikerül elkezdeni a beruházást. A Napi Gazdaság április 11-ei számában jelent meg az alábbi cikk: A Switelsky nyert Lepsény térségében Egy év múlva készül el a szennyvízhálózat A Swietelsky Épít ipari Kft. Építheti meg a négy települést érint Lepsény térségi szennyvízcsatorna-hálózatot. A 2,2 milliárd forint összérték beruházást 1,6 milliárd forint központi forrás segíti. Összesen 14 cég vett részt azon a közbeszerzési pályázaton, amelyet Balatonf kajár, Lepsény, Füle és Mez szentgyörgy 2,2 milliárd forint költség közös szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítésére írtak ki. A gy ztes a dunakeszi székhely Swietelsky Épít ipari Kft. Lett - értesült
lapunk helyhatósági forrásból. Az összesen 84 kilométer hosszú, a térség több mint hétezer lakosság és a Balaton vízgy jt területét is érint csatornahálózat kiépítését 78 százalékban központi és megyei területfejlesztési források segítik. A két megyében lév négy érintett település a beruházás miel bbi megvalósításához összesen 1,58 milliárd forint központi céltámogatást, a környezetvédelmi alapból pedig 196,8 millió forintot kapott. A beruházás gesztora a balatonf kajári helyhatóság. A kivitelez nek a térségben 2003 augusztusáig kell kiépíteni e gerincvezetéket, s lefektetnie a településeken belüli cs rendszert. A csatornahálózat a balatonf kajári regionális tisztítóm re csatlakozik majd, s várhatóan napi 774 köbméterrel növeli annak kihasználtságát.
A Somogyi Hírlap 2002. április 16-ai számában jelent meg az alábbi cikk: RÉSZT KÉRNÉNK A VÍZM B L A Balatoni Szövetség életében, munkájában végigvonul a DRV Rt-vel kapcsolatos problémák megoldására törekvés. A magas vízdíjak, a kéttényez s díjrendszer bevezetése, az átvett beruházásokkal kapcsolatos vagyoni kérdések mind megoldásra várnak - ezt írják a Balaton régió önkormányzatait tömörít szervezet éves beszámolójában. Eredménynek tekintik a kertes ingatlanok esetében a csatornadíj csökkentését a locsolásra használt vízmennyiséggel. Ugyanakkor fontosnak tartják a tulajdonosi struktúra megváltoztatását annak érdekében, hogy az önkormányzatok is beleszólhassanak a cég irányításába. Felvették a kapcsolatot a MÁV Rt vezetésével, hogy a Balaton mindkét partján megfelel legyen a vasúti közlekedés mind forgalomtechnikai szempontból, mind pedig a kocsik kényelmét, tisztaságát illet en. A múlt évben nem tapasztaltak változást. A Balatoni Szövetség nagy sikernek tartja a Balatoni Hajózási Rt egyben tartását, ez biztosítja ugyanis a veszteséges, de a turizmus szempontjából alapvet fontosságú menetrendi hajózás m ködtetését. Az új tulajdonos önkormányzatok a döntéseket - a vitákat követ en - eddig egyhangúlag fogalmazták meg.
A Somogyi Hírlap április 19-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Bizonyítás a Vízdíjperben Beperelte a Közlekedésügyi és Vízügyi Minisztériumot dr. Léhman György siófoki ügyvéd. Azt szeretné elérni: mondja ki a bíróság, hogy a szaktárca törvénysért módon állapítja meg, a DRV Rt által alkalmazható s a Balaton parton igen magas vízdíjat. Az esetleges kedvez döntés a vízm hatszázezer fogyasztóját érintené. A F városi Bíróságon lezajlott az els tárgyalás érdemi döntés nélkül. A bíró alkalmasnak találta dr. Léhman György kérelmét bizonyítási eljárás lefolytatására. Az ügyvéd azt próbálja bizonyítani: a DRV Rt a hatékony m ködéshez szükséges költségeken és nyereségen túli bevételre is szert tesz a rendeletben megállapított vízdíj alkalmazása során. A következ bírósági tárgyalás októberben lesz. F.I.
A Somogy Megyei Hírlap április 20-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Engedélyt kaptak Öt szomszédos település, Ádánd, Som, Ságvár, Nyim és Nagyberény közös beruházásban építené ki a szennyvízcsatorna hálózatot. A Balaton-törvény is erre ösztönzi a községeket. A tervek már készek, és a munkához most megkapták az elvi vízjogi engedélyt is megkapták. (fi) A Fejér Megyei Hírlap 2002. április 22-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vízóra leolvasás és számlázás - új rendszerben ENYING (vv) - A Dunántúli Regionális Vízm Rt. Továbbfejlesztve leolvasási számlázási rendszerét az idén januártól a mez földi városban is áttért a havonkénti számlázásra, illetve a negyedévenként történ leolvasásra. A két részszámla kiküldését követ en kapják meg az ügyfelek az úgynevezett elszámoló számlát, amely a leolvasáskor mért fogyasztás alapján készül. A díjbeszedés fokozatosan megsz nik, a lakosság postai csekken, illetve a számlavezet pénzintézeten keresztül banki átutalással fizethet.
A Somogyi Hírlap 2002. április 23-ai számában jelent meg az alábbi cikk: NAGYATÁDOT KILENC KÚT TÁPLÁLJA Nagyatád ivóvízellátását kilenc kút biztosítja. A vízmin ség megfelel az el írásoknak, ezt az üzemeltet DRV Rt-nél bevezetett ISO 9001 min ségbiztosítási rendszer is szavatolja. Az alkalmazott vízkezelési eljárás azonban nem a legkorszer bb, így a város távlati tervei között szerepel a modernizálása is. A Dunántúli Regionális Vízm nagyatádi üzemvezet sége harmincegy településen negyvennégy mélyfúrású kútból emeli ki és biztosítja a lakosságnak az ivóvizet. A kitermelt víz min ségét húsz kezel berendezés javítja. Az eredményt a cég akkreditált laboratóriuma folyamatosan ellen rzi. A rendelkezésre álló, víz mennyiségére jellemz , hogy még nyáron a jelent sen meg növekedett igényeket is képes ellátni. Nagyatád kommunális szennyvizének az öszszegy jtését és a szennyvíz kezelésének a gondját is csaknem teljesen megoldották. A városi szennyvíztisztító telep a lakossági szennyvíz tisztítására alkalmas, az ipari eredet , konzervgyári szennyvíznek a kezelésére azonban nem. E célból egy külön rendszer épült ki. Ezt az ipari szennyvízkezelést az el tisztító berendezés teszi majd lehet vé, amelyet jelenleg éppen tesztelnek, és valószín leg még idén üzembe is helyezik. A szennyvíztisztítás során keletkez iszap tárolásán és ennek az elhelyezésén ugyancsak dolgoznak a szakemberek, itt a környezetvédelem, illetve a szaghatások kiküszöbölése és a költségcsökkentés el dleges szempont. A DRV városi üzemvezet ségének a m ködéi területén a szennyvíz kezelése csak Nagyatádon, Böhönyén, Segesden, illetve Somogyszobon és Bolháson van megoldva. Ezen a területen összesen hetvenegy ember folyamatos munkája következtében zavartalan a vízellátás, illetve a szennyvízelvezetés. A rendszer m ködése során felmerül hibák gyors kijavításáról pedig a készenléti ügyelet gondoskodik, s ez telefonon éjjel-nappal elérhet .
A Napi Gazdaság 2002. április 25-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Új pályázatot írnak ki a Siómenti Vízm re A többségi tulajdonos Simontornyai Önkormányzat legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy új pályázatot ír ki a Siómenti Vízm Kft. Eladására és a hálózat üzemeltetésére. A korábbi fordulóban a Vertikál Rt. mellett a Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Rt. És a Pécsi Vízm (PV) Rt. Is ajánlatott tett a cég kisebbségi üzletrészére. A cég iránt felfokozott az érdekl dés, mert a térségben központi támogatással hamarosan 3,7 milliárd forint, érték csatornaépítési program kezd dik. Meghívásos pályázat keretében a többségi tulajdonos Simontornyai önkormányzat újra meghirdeti a Siómenti Vízm Kft.-t. A helyhatóság err l a legutóbbi ülésén döntött. A cég kisebbségi üzletrészének magánosítását, szakmai befektet bevonását a képvisel -testület már korábban is kívánatosnak tartotta. Az els pályázatra három ajánlat érkezett. A sárbogárdi Vertikál Rt. mellett ajánlatot tett a több megyében szolgáltató, állami tulajdonban lév , siófoki Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Rt. És a régióban dinamikusan terjeszked Pécsi Vízm (PV) Rt. Is. (A pécsi cég legutóbb a Sásdcsat Kft.-t vásárolta meg, s ezzel párhuzamosan 25 éves üzemeltetési szerz dést kötött az érintett önkormányzatokkal. (NAPI Gazdaság, 2001. nov. 29., 5. oldal). Úgy tudjuk, hogy mind a DRV, mind pedig a PV Rt. T keemeléses magánosítást ajánlott. Információink szerint a pécsi önkormányzat, illetve az öt kontinens több mint száz országában jelen lév francia Suez cégcsoport tulajdonában lév PV Rt. A cég kisebbségi tulajdonrészére névértéken tett ajánlatot, ám a DRV-hez hasonlóan, magasabb áron többségi üzletrészt is szívesen vásárolnának. Az új pályázatot várhatóan már a társaság többségi tulajdonrészére írják ki. A Simontornyai önkormányzat - a hivatalos közlés szerint - azért ír ki új pályázatot, mert részletesebb ajánlatokat vár, ám lapunk úgy tudja, a döntésben az is közrejátszott, hogy a térségben hamarosan központi támogatással öt települést - Simontornyát, Pálfát, Ozorát, Tolnanémedit és Pincehelyet - érint , 3,7 milliárd forint érték szennyvízcsatorna-építési program kezd dik, amely jelent sen növelheti a cég értékét.
A Heti Hirdet 2002. április 26-ai számában jelent meg az alábbi cikk: A korszer közm vekért Szakmai bemutató a DRV. Gépészeti Igazgatóságon Szakmai bemutatóra került sor április 19-én Széplakon, a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóság megújult tanácskozótermében. - A tavaly áprilisi hasonló rendezvény sikerén felbuzdulva - amikor három cég képviseltette magát, többek között a Duna-Armatúra Kft. Is - döntött úgy a cég vezetése, hogy újra, ezúttal önállóan mutatja be termékeit nálunk. - mondta Máté László, a DRV RT. Gépészeti Igazgatóság igazgatója - M szaki szakembereket hívtunk meg a központi osztályainkról, igazgatóságainkról azzal a szándékkal, hogy a Duna-Armatúra praktikus, jó min ség , használható termékei minél nagyobb számban kerüljenek alkalmazásra a DRV területén.
Közm építéssel foglalkozunk, s kiemelt fontosságúnak tarjuk a Balaton és térségének korszer ellátását. - mondta Popovics Sándor, a Duna-Armatúra Kft. Ügyvezet je - Fontosnak tartjuk, hogy jó min ség , hosszú élettartamú, s az európai normáknak megfelel termékek kerüljenek beépítésre. Kimondottan ilyen jelleg anyagokat forgalmazunk, s gyártóink is ilyen min sítéssel rendelkeznek. Kiemelném az orosházi öntödében gyártott t zcsapunkat, amely saját fejlesztés , s jelent s része belföldre, a többi román és lengyel exportra kerül, valamint azokat a csatorna fedlapokat, amelyeket egy francia céggel közösen forgalmazunk. A siófoki bemutatóra két németországi bemutató buszt is elhoztunk, hogy a szakemberek megtekinthessék a jelenleg kint használatos korszer termékeket. Bízom abban, hogy a jó min ség meggy zi a vízm ves szakembereket is, s a Balaton térségében minél több ilyen terméket építenek majd a közm vekbe.
A Napló 2002. április 26-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Tiszta vizet a poharakba! Hálózat-karbantartás okozza a füredi panaszokat A képvisel -testület tegnapi ülésén felhatalmazta Pálfy Sándor polgármestert azon együttm ködési szerz dés aláírására, amely az ISPA pályázaton elnyerhet uniós támogatással az észak-balatoni térség 175 települése kommunális szilárd hulladékának kezelését oldhatja meg. A testület napirendjén több mint harminc el terjesztés szerepelt, els ként a DRV üzemigazgatóságának beszámolója. Lenthár József üzemigazgató elmondta: nem igaz, hogy az országban Füreden kell a legmagasabb vízdíjat fizetni, hisz több mint ezeregyszáz településen hasonló a tarifa. A szolgáltatás amúgy tényleg nem olcsó ismerte el, de ennek a nyári forgalomra méretezett kapacitás az oka, amit akkor is üzemben kell tartani, ha csak az állandó lakosok veszik igénybe. A víz min ségével kapcsolatos új kelet kifogásokat a jelenleg zajló, nagy volumen hálózat-karbantartással magyarázta. Ez id szakos min ségi problémákkal járhat ott is, ahol korábban nem volt panasz. Ígérte, hogy a szolgáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy miel bb tiszta víz kerüljön a fürediek poharába. Az önkormányzat tavalyi gazdálkodásáról szóló beszámolót vita nélkül fogadták el a képvisel k. A Fürd utca forgalmi rendjének felülvizsgálatára októberben visszatérnek, és egyel re a Deák Ferenc utca forgalmi rendjét is fenntartják. (kovács) Somogyi Hírlap 2002. április 30-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Sz rik a szagot Balatonszárszó és Balatonaliga között harmincegy adagolókészüléket és huszonhárom sz rési helyet m ködtet a DRV Rt. Több helyütt mérik a szúrós szagú kénhidrogén mennyiséget. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a meleged id ben se árasszon kellemetlen szagot a szennyvizet szállító cs vezeték.
Somogyi Hírlap 2002. május 7-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Balatonboglár A boglári képvisel -testület megállapította a sz l skislaki városrészben az ivóvíz díját. Az itt lakók havi nettó 210 forintos készenléti díjat fizetnek és a víz köbmétere nettó 112 forint. Ez a díj csaknem feleannyi, mint a város már részein fizetend . A jelent s eltérés oka, hogy az itteni ellátórendszer az önkormányzat tulajdona. Míg a város egyéb területein állami közm hálózatot m ködtet a Dunántúli Regionális Vízm .
A Somogyi Hírlap 2002. május 11-ei számában jelent meg az alábbi cikk: El zi a b zt a vízm Siófokról Siófok Biofilter szagtalanítót épít be a DRV Részvénytársaság a Vajda János és a Somogyi utca találkozása közelében üzemel szennyvízátemel be is. A Vajda János utcában él k azzal keresték meg a Somogyi Hírlapot: akár aláírásgy jtésbe is kezdenek, ha nem tesz valamit a vízm a környéken terjeng , szerintük mind elviselhetetlenebb b z fölszámolása érdekében. Májer József, a DRV részvénytársaság Dél-balatoni üzemigazgatóságának a vezet je megnyugtatta a lakosokat. - Folyamatosan felújítjuk az átemel ket a városban, s már csak ez a Vajda János utcához közeli van hátra - mondta az üzemigazgató. - Itt is elkezdtük azonban a munkát, és június els feléig beépítjük a szagtalanítót. Remélem, a nyári szezonra ott is megnyugtatóan megoldódik ez a gond, akár csak a város más részein, ahol a lakosok korábban ugyancsak gyakorta panaszkodtak a b zre.
A Somogyi Hírlap 2002. május 14-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Locsolással csökken a díj Balaton-part Tavaly a DRV Rt csatornabekötéssel rendelkez vízfogyasztóinak húsz százaléka élt az akkor bevezetett nyári locsolási kedvezménnyel, idén öt százalékkal n tt az igényl k száma - tudtuk meg Májer Józseft l, a vízm dél-balatoni igazgatóságának vezet jét l. A csatornadíjat csökkentheti öt hónapon keresztül - májustól szeptemberig - tíz százalékkal, aki igénybe veszi ezt a lehet séget. A DRV Rt szakemberei szúrópróbaszer ellen rzéseket végeznek, hogy senki se járhasson jól duplán. Az nem kérhet locsolási kedvezményt, akinek fúrt kútja van. Márpedig ez egyre elterjedtebb a Balaton térségében. A tó mellett magas a talajvíz szintje, tehát nem kell mély kutakat ásni. Sokan így nyernek vizet, hogy csökkentsék a vízfogyasztást, hiszen ismeretes, hogy a víz- és csatornadíj országos szinten is a legmagasabbak között van ebben a régióban. A tárcaközi bizottság éppen a közelmúltban döntött az idei díjak visszamen leges
emelésér l. A vízm évek óta szeretné bevezetni a kéttényez s díjrendszert; eszerint az idényfogyasztókat is terhelné télen egy minimális rendelkezésre állási díj. Az elképzelést a most leköszön kormány sem támogatta. FI.
A Somogyi Hírlap 2002. május 14-ei számában jelent meg az alábbi cikk: A község er ssége az összetartás A község er ssége mindig is a lakosság összetartása, egymást segít munkája volt, és jelenleg is az. Ezt bizonyítja a civil szervezetek sikere; tevékenységük átfogja a hagyományápolást, a falu kulturális és sportéletét. … … Id. Spanics János 1978-ban a Gabonaforgalmi Vállalat kapolyi telepére került, majd a szállítási részleg felszámolásakor 1993-ban munkanélküli lett. Hét éve a DRV Rt-nél dolgozik. Ma is naponta 12 kilométert utazik: hozzá tartozik Miklósi, Zics és Kára ivóvízellátása. - A cég kistraktort adott, azzal járok a két falu között - mondta. - A család is hozzászokott, hogy sokszor csak este érek haza. A Somogyi Hírlap 2002. május 14-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Ügyészségen támadja a vízdíjat Siófok Köbméterenként 17 forinttal kell többet fizetni idén az ivóvízért és a csatornahasználatért a DRV Rt-nek a Balaton partján, mint tavaly. Annak ellenére, hogy a tárcaközi bizottság meglehet sen kés n hozta meg döntését, az új árak visszamen legesen, tehát januártól érvényesek. A vízm a következ számlázási szakaszban érvényesíti a díjkülönbözetet. Dr. Léhmann György siófoki ügyvéd a Legf bb Ügyészséghez fordult, mert szerinte a DRV Részvénytársaság törvénysért en járt el, amikor visszamen leg alkalmazza az új díjakat. Az ügyvéd szerint ezt legkorábban a közzététel napjától, azaz 2002. május 8.-tól tehetné meg a jogszabályok szerint. Úgy véli, a vízm ezzel a fogyasztókkal fennálló közüzemi szerz dést egyoldalúan módosította. Dr. Léhmann György levelet írt a szaktárca vezet jének is, és kéri a minisztert: kötelezze a DRV Rt-t, hogy a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többletbevételt térítse vissza a fogyasztóknak, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az államnak. Ismeretes: a siófoki ügyvéd korábban beperelte a DRV Rt-t, majd a szaktárcát is. Szerinte a Balaton-parton is alkalmazott víz- és csatornahasználati díj aránytalanul és indokolatlanul magas, és arra kérte a bíróságot, hogy ebben a véleményében er sítse meg. Az ügyben azonban bírósági döntés még nem született. F.I.
A Somogyi Hírlap 2002. május 24-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vizes közgy lés Barcson Az ország egyik legnagyobb szennyvízberuházása zajlik ezekben a hónapokban Barcson és a környez településeken. Az eddig elvégzettekr l készített beszámoló tegnap került a barcsi képvisel k elé. Elhangzott: a tervezettnek megfelel ütemben halad a csatornahálózat és a barcsi szennyvíztisztító telep építése; az el bbi december 20.-ig elkészül, az utóbbinak pedig ekkor kezd dik a próbaüzeme. Ez azt jelenti, hogy az év végén már valamennyi barcsi lakásból vezetéken távozik a szennyvíz. A város közegészségügyi helyzetér l is tájékoztató készült. Ebb l kiderült: els sorban a barcsi strandfürd n és a középiskolákban sok még a tennivaló. A Dráva Völgye Középiskola és a Széchényi Ferenc Gimnázium kollégiumára, vizesblokkjaira ráférne a felújítás, mert már az egészségre is ártalmas az állapotuk. Feigli Ferenc polgármester ennek kapcsán elmondta: 56 milliós területfejlesztési támogatásra számíthat a Dráva Völgye Középiskola, és további 300 millióra pályázik közösen a város és a megye önkormányzata. Fodor Gyula képvisel arról beszélt: szükségesnek tartaná az állattartási rendelet megváltoztatását, mert a jelenlegi feszültséget okoz a lakosok között. Dr. Hajdú Vilma városi tiszti f orvost többek között a Dráva vízmin ségér l kérdezték a képvisel k. A szakember elmondta: jelenleg a Dráva Magyarország legjobb min ség felszíni folyóvize. A szociális központ létszámának növelésér l döntött tegnap a testület: 17 új dolgozót vehet fel Benedek Imre igazgató, és 18 millió forinttal növelik az intézmény költségvetését. NL. A Zalai Hírlap 2002. május 29-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Egyre kevesebb vizet fogyasztunk Keszthely A dunántúli Regionális Vízm Rt. Nyugat-balatoni Igazgatósága tartott tegnap szakmai el adást, ahol szó esett az elmúlt évi szolgáltatási tapasztalatokról, valamint a szezonális ellátás várható helyzetér l. Palánki János igazgató beszámolójában elmondta: tavaly a vízigény több mint 4 százalékkal elmaradt a 2000. Évit l. Kisebb meghibásodásoktól eltekintve fennakadások nem voltak, a társaság próbált megfelelni a fogyasztói elvárásoknak. Idén megel z karbantartásra és hibaelhárításra összesen 308 millió forintot irányzott el a társaság. Megtudtuk, kapacitás kihasználtságuk a szezonalítás miatt elmarad az országos átlagtól. A július közepét l augusztus végéig tartó id szakban azonban a vízfogyasztásuk a duplájára növekszik. Korlátozást ennek ellenére ilyenkor sem kell elrendelni. (p.sz.) A Lellei Tükörben 2002. május 29-én jelent meg az alábbi cikk: Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztatjuk az ingatlantulajdonosokat, hogy az 50/2001.(XII.22.) KöViM.sz. rendelet alapján ebben az évben is megállapításra került Balatonlellén az állami tulajdonú közüzem vízm b l szolgáltatott ivóvízért, illetve a csatornam használatáért fizetend díj.
Ennek megfelel en az állami támogatás figyelembevételével 2002. évben az ivóvíz díj 240 Ft/m3/+ÁFA, a csatornával ellátott területeken pedig 434 Ft/m3/+ÁFA lesz. Kérjük a fentiek szíves tudomásulvételét. Borosán Károly A Napló 2002. május 30-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Sümegen kedvez változást ígérnek Nyírádról jobb min ség vizet vezetnének - Szezon el tti DRV - sajtótájékoztató Keszthely (kovács) - Kiegyensúlyozott vízszolgáltatást és további korszer sítést ígér a Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Rt. A Balaton-parti településeken a nyáron - hangzott el a keddi tájékoztatón polgármesterek, újságírók el tt. - Nem lehetnek gondok az idegenforgalmi szezonban, rendelkezésre áll a szükséges vízmenynyiség, de az elosztórendszer sz k keresztmetszete ellátási nehézséget okozhat els sorban Cserszegtomajon és térségében, amit az önkormányzatokkal együtt lehet csak megoldani jelentette ki Pálfi Imre, a DRV vezérigazgató-helyettese. Sümegen és környékén kifogásolható a víz min sége, amit az elmúlt években a fogyasztók többször jeleztek is, hiszen k korábban a kristálytiszta karsztvízhez szoktak. Mennyiségi oldalról nincs probléma, mert a rendszer kihasználtsága nem éri el a 40 százalékot. A min ségi problémát az váltotta ki, hogy a bauxitbányászat befejezése után - mely karsztvízszintsüllyesztéssel is együtt járt - a karsztvíz szintje elkezdett emelkedni. A víz bekerült olyan helyekre, ahol a bányászat során különféle szennyez dések maradtak. Ezek rontották id szakosan a víz min ségét, ami ahhoz vezetett, hogy jelent sen megn tt a víz vastartalma, és ez a klórozással együtt elszínez déshez vezetett. Ráadásul a Sümeget ellátó kút a karsztvízrendszer meleg vizes ágán található, mely éppen a h mérséklet miatt fokozottabb bakteriológiai veszélyeztetettséget jelentett. A vizet emiatt folyamatosan klórozni kell. Ezért már el készítés alatt áll a hidegebb és jobb min ség vizet adó nyírádi és sümegi rendszer közötti összeköt vezeték tervezése, ami gyökeres változást hoz majd a sümegi vízellátásban. A beruházás becsült értéke 300-500 millió forint, ami csak állami támogatással valósulhat meg. - Kérdés, hogy ez a pénz mikor áll rendelkezésre, mivel szennyvízberuházás terén rengeteg feladata áll az ország, illetve a balatoni térség el tt. Az állam els dlegesen vélhet en ezeket a beruházásokat preferálja. 1700 bekötési lehet ség van még a tó mentén - vélekedett Pálfi Imre, aki továbbra is bízik a tavalyi keszthelyi kihelyezett kormányülésen ígért összesen 2 milliárd forint megérkezésében. A vezérigazgató-helyettes szerint célszer lenne, ha az önkormányzatok jobban kihasználnák az uniós támogatásokat. Az ISPA-pályázat nagy segítséget jelenthet a forráshiánnyal küszköd önkormányzatoknak, melyek tervezik a szennyvízelvezetés és -tisztítás megoldását. ket kutatja fel jelenleg is a Balaton Fejlesztési Tanács, mely a DRV Rt-vel együtt koordinál a pályázatoknál is.
A Somogyi Hírlap 2002. május 30-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Bemutatkozott a DRV 70 polgármester és jegyz vett részt a DRV megyei igazgatóságának tegnapi találkozóján. Az Rt 149 somogyi településen végzi a szolgáltatást. Bóta László igazgató a nyári csúcsfogyasztásra való felkészülésr l tartott el adást, s szó esett az uniós csatlakozásból adódó m szaki fejlesztésekr l is. A rendezvényt konzultáció zárta. (hm) A Fejér Megyei Hírlap június 1-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Nem Szerencsés Megoldás Pusztaszabolcs (p.i.) - A nagy község képvisel -testületének legutóbbi ülésén az egyik legnagyobb érdekl désre számot tartó téma a településen folyó szennyvízcsatorna-építés helyzete volt. A testület Czompó István polgármester tájékoztatóját megel z en egyperces néma felállással emlékezett a móri bankrablás áldozataira. Ezt követ en a polgármester az elmúlt testületi ülés óta történtekr l számolt be, megemlítve egyebek között német testvértelepülésük küldöttségének látogatását. Ezzel kapcsolatban az alpolgármester megjegyezte, hogy a vendégek rosszallásukat fejezték ki, mert a határon 8 órát kellett várakozniuk. A szennyvízvezeték építésével kapcsolatban is több képvisel i észrevétel hangzott el. A f vállalkozó reagált a kérdésekre, megemlítette, hogy sajnálatos módon az alvállalkozó egy másik alvállalkozónak adta ki a munkát. Az "al- alvállalkozói" megoldás nem szerencsés. A hibák pótlására szigorú és közeli határid t szabott, egyébként az ülésen résztvev üzemeltet , DRV Rt képvisel jének megítélése szerint az említett esetekt l eltekintve id arányosan és m szakilag is jól halad a beruházás.
A Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel június 2-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Es t kér a boszorka Egyre kedvez tlenebb dolgokat tudok sajnos jósolni az embereknek - mondta tegnap Ursinyi Julianna nagyberényi boszorkány. A legtöbben arra vártak t le választ: egészségesek maradnak-e, lesz-e munkahelyük, s jut-e részük a szerencséb l? Mintegy ezren szórakoztak tegnap déltájban a vízm vesek Juniálisán, a DRV Rt balatonszéplaki telephelyén. Számtalan játékot kínáltak a gyermekeknek, volt lovasbemutató, a feln ttek bográcsban f ztek. Az egyik asztalnál pedig a nagyberényi boszorkány várta az érdekl d ket. Keze ügyében a kellékek: kristálygömb, gyertyák, piros köcsög, benne a mágikus 988 forinttal, varázspálca, b ségkosár és piramis. - Sokan hitetlenül ülnek le, de aztán magukra ismernek abból, amit mondok nekik - vont mérleget Ursinyi Julianna délben. - Játéknak t nik amit csinálok, ez nagyon komoly dolog. Ugye?
- kért meger sítést Hársfalvi Brigittától, akivel már megbeszélték azt is, a fiatal lányban bizony van hajlam a bosziságra. Mellette ádándi barátn je, Valasovits Ágnes figyelt. Ursinyi Julianna pedig kártyával, tenyérb l és az életkori adatokból is jósolt. - Volt, aki azt kérdezte t lem: munkahelyet változtatna, mert kapott máshonnan is ajánlatot, s menjen-e - árulta el. - Más az iránt kíváncsiskodott: elválik-e, vagy marad mellette a felesége? Egyébként megjelent kora délel tt nálam egy férfi fülig ér szájjal és elújságolta: bevált a tavalyi jóslatom, sikerült megszabadulnia a pokoli házasságából - tett hozzá Ursinyi Julianna. - Sokan mások is visszajöttek. Mindenki abban reménykedik, hogy az idei évük jobb lesz a tavalyinál. - Búcsúzásul a boszorkány megígérte a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel munkatársának: megkéri a Földanyát, hogy küldjön es t. Mert alacsony a Balaton vízszintje. Ráadásul, ha esne égi áldás, nem kellene füvet, kertet locsolni, ami id be és pénzbe is kerül. C.A. A Somogyi Hírlap június 3-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Vizes juniális Juniálist szervezett Siófok Balatonszéplaki városrészében lev telepén a DRV Rt. A jól sikerült rendezvényen több mint ezren szórakoztak. Volt lovasbemutató, jósolt boszorkány, f ztek bográcsban, és sok játékot rendeztek a gyermekseregnek is. C.A.
Az MTI közleményében június 4-én jelent meg az alábbi cikk: Észak-balatoni vízgondok Balatonfüred, 2002. június 4. (MTI) - A révfülöpi és a balatonfüredi szennyvíztisztító-m korszer sítése és a nyírádi karszt-víznek a térség ivóvíz-hálózatába vezetése oldhatja meg az észak-balatoni táj gondjait - derült ki azon a keddi füredi tájékoztatón, amelyen a térség húsz településének önkormányzatai és hatóságai megismerkedhettek a Dunántúli Regionális Vízm Rt. idei terveivel. A rendezvényen elhangzott: a Balaton-parti települések ivóvizének legf bb forrása a magyar tenger (a korábbi évtizedekben az ivóvíz egyharmada, ma kétharmada származik a tóból), s mivel nyaranta gyakran 25-28 fokra fölmelegszik a tó vize, a továbbiakban fokozottabban kellene bevonni a térség ellátásába a bakonyi karszt-vizet -hangzott el a füredi tájékoztatatón.
Míg máshol általában 70-75 százalékos kihasználtsággal m ködnek ezek a közm vek, a tóparti településeken a csak nyaranta használt üdül k miatt 40 százalékos a kihasználtság, s így az év közben túlméretezett rendszerek m ködtetését a helyben lakoknak kell megfizetnie. Az ivóvíz-hálózat a térségben harminc év alatt megnégyszerez dött (180 km-r l 770 km-re n tt), a bekötések száma pedig ennél is nagyobb arányban gyarapodott (4000-r l 33000-re ugrott). A karsztvízb l télen Balatonfüredre 4-5000, a nyári csúcsidényben 2000 köbméter érkezik naponta - derült ki a tájékoztatón. A víz min ségének az ellen rzésére a részvénytársaság szerz dést kötött a Veszprémi Egyetemmel - hangzott el. A húsz észak-balatoni településb l tizenkett van rákötve a csatorna-rendszerre, s kiépül ben van másutt is a hálózat. A révfülöpi szennyvíztisztítóból a Balatonba kerül a víz, a füredib l pedig a Séden és a Sión át a Dunába vezetik, hogy csökkentsék a magyar tenger terhelését. Az igény kielégítésére nem elegend a révfülöpi és a balatonfüredi szennyvíztisztító teljesít képessége. A két telep korszer sítése a tervek szerint az idén kezd dik, s jöv re befejez dik. balatoni településb l tizenkett van rákötve a csatorna-rendszerre, s kiépül ben van másutt is a hálózat. A révfülöpi szennyvíztisztítóból a Balatonba kerül a víz, a füredib l pedig a Séden és a Sión át a Dunába vezetik, hogy csökkentsék a magyar tenger terhelését. Az igény kielégítésére nem elegend a révfülöpi és a balatonfüredi szennyvíztisztító teljesít képessége. A két telep korszer sítése a tervek szerint az idén kezd dik, s jöv re befejez dik.
A Napló június 5-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Karsztvizet a Balatonhoz Balatonfüred (K. E.) Kifogásolták a polgármesterek az ivóvíz h mérsékletét, ízét, ezért célszer nek látnák, ha balatoni víz helyett h vös karsztvizet fogyaszthatna a lakosság - hangzott el tegnap a Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Rt. szezonel tti tájékoztatóján. A nyirádi, illetve a Fejér megyei Rák-hegyi karsztvíz elvezetését tervezi a cég, de a meg valósításnak pénzügyi korlátai vannak - mondta el Lenthár József, a DRV Rt. észak-balatoni igazgatója és Pálfi Imre, a cég vezérigazgató-helyettese. Szerintük a kormány által tavaly ígért egymilliárd forint meghatározó lenne a balatonfüredi szennyvíztisztító telep korszer sítésében, amely napjainkban túlterhelt. A beruházással - amelynek tervei elkészültek - több balatoni település csatorna problémája megoldódna.
A Fejér Megyei Hírlap június 5-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Szennyvízcsatornázás és társulatalakítás Lepsény (v.v) - A szennyvízcsatorna-hálózat építése a tervek szerint június közepéig megkezd dik a nagy-községben - hangzott el a képvisel -testületi ülésen. Balatonf kajár (mint gesztor) Lepsény, Mez szentgyörgy és Füle közös beruházással valósítja meg a szennyvíz-csatornázást. A közbeszerzési eljárás során az érdekeltek kiválasztották a kivitelez t. A Switelsky Épít ipari Kft. megkezdte a munkát. A közös vízi közm társulat alakuló ülésére június 17.-én Lepsényben kerül sor, a lakossági érdekeltségi hozzájárulás mértékét is (mely településenként más és más lesz) a társulati közgy lés határozza majd meg. A 7-es f út mentén, a mintegy 4 kilométeres szakaszon, a nyári szezonban (júliustól szeptemberig) nem lehet dolgozni. A munkálatokat ezért kell gondossággal kell ütemezni. A képvisel k ezt követ en a Dunántúli Regionális Vízm tevékenységér l tájékozódtak. A vízm az önkormányzat tulajdonában van, melyet a DRV üzemeltet. A cég eszközhasználati díjat fizet a helyhatóságnak, ez a koncessziós díj nyújt fedezetet a szükséges felújításokra, fejlesztésekre. Várhatóan, az sszel megkezd dhet a víztorony felújítása, mely mintegy 10 millió forintba kerül. A DRV idén januártól új számlázási rendszert vezetett be: háromhavonta történik a mér leolvasás, a havonkénti résszámlákat a végszámla követi.
A Napló június 6-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Túlterhelt a füredi telep Három év alatt ki kell épülni a szennyvízcsatorna-hálózatnak A Balaton-parti idegenforgalom és környezetvédelem miatt a Dunántúli Regionális (DRV) Vízm Rt. alapvet nek tartja a megfelel szennyvízelvezet rendszer kiépítését, és m ködtetését nyilatkozta Lenthár József, a cég észak-balatoni igazgatója. Építési engedély csak akkor adható ki, ha a településen az ingatlanok csatornázottsága meghaladja a 80 százalékot, aminek 2005-ig településenként 95 százalékban kell megvalósulna idézte a Balaton-törvény egyik passzusát az igazgató. Az északi parton jelenleg a szennyvízberuházás 411 kilométerrel és 19 ezer bekötéssel 60 százalékon áll, ami 18 ezer köbméter napi kapacitást jelent. Az északi parton két regionális szennyvízelvezet rendszer üzemel: Révfülöpön, illetve Balatonfüreden és Balatonf zf n. Lenthár József a csatorna beruházások közül kiemelte a 600 millió forint állami beruházással megvalósuló nyugati f gy jt t; mely Balatonakalitól Balatonfüredig szállítja a Balatonakali, Balatonudvari, Örvényes, Aszóf , Dörgicse, Vászoly, Balatonsz l s és Pécsely településeken még idén kiépül hálózat által összegy jtött szennyvizet. A települések hálózatának létrehozása mintegy kétmilliárd forintba kerül, mely önkormányzati és állami támogatás mellett valósul meg.
A nyugati f gy jt a balatonfüredi szennyvíztisztító telepre szállítja a keletkez szennyvizet. A csatornaépítés befejezésével ezeken a településeken a csatornázottság eléri, illetve meghaladja a 95 százalékot. A DRV szakemberei az építéssel párhuzamosan végzik a szennyvízátemel rendszerek cseréjét, felújítását, amiket korrózióvéd vel is bevonnak. Szippantott házi szennyvíz-el kezel m veket üzemeltetnek Balatonfüreden, Balatonf zf n, Révfülöpön. A rendszernek nagy szerepe van a szennyvízgy jt kbol kikerül szennyvíz el kezelésében és tisztításában. A füredi szennyvíztisztító telep napjainkban Tihany, valamint Balatonfüred egy részének szennyvizét fogadja és tisztítja. A téli hónapokban az optimális 3000 köbméter napi terheléssel m ködik, ami nyáron 3500-4000 köbméterre emelkedik. A korszer sítés tervei és a megvalósíthatósági tanulmány már elkészült, a beruházás egymilliárd forintba kerül, mely teljes egészében állami finanszírozás mellett valósulhat csak meg vélekedett a DRV észak-balatoni igazgatója, aki arról is beszélt, hogy a túlterheltség tavaly oda vezetett, hogy a túlzottan magas ammóniatartalom miatt 2, 5 millió forint bírságot fizettek. A füredi telepr l egyébként a tisztított szennyvíz átemel n keresztül a Séd patakon és a Sión keresztül a Dunába kerül, és még a tisztított szennyvíz sem jut a Balatonba. - Szennyvízszagra viszont ebben a szezonban is lehet számítani - jósolta a kellemetlenséget Lenthár József. Ennek legf bb oka, hogy a hálózatra rendszeresen és szabálytalanul ürítenek szippantott házi szennyvizet. Nagy problémát jelent az is, hogy a településeken nem történik csapadékelvezetés, és a víz nagy része akadálytalanul bekerül a szennyvízcsatornába, illetve ezen keresztül a szennyvíztisztító telepre. A túlterheltség miatt végül kiönthet a rendszer. Ez történt három évvel ezel tt Als örsnél. Nem beszélve arról; hogy a túlterheltség a tisztítás hatásfokát is kedvez tlenül érinti - fogalmazott az igazgató, majd megjegyezte: a csapadékvíz elvezetése az önkormányzatok feladata. Kovács Erika A Somogyi Hírlap június 6-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Sz rik a szagot Szárszó és Aliga között 31 adagoló készüléket és 23 sz rési helyet m ködtet a DRV Rt. Több helyütt mérik a szúrós szagú kénhidrogén mennyiségét; az a cél, hogy nyáron se legyen kellemetlen szagú a szennyvízszállító cs vezeték. (ca) A Somogyi Hírlap június 7-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Nagyobb üzembiztonságot ígért tegnap az önkormányzatok és hatóságok megjelent képvisel inek Siófokon Májer József, a DRV Rt Dél-balatoni Igazgatóságának vezet je. Lesz elég víz a Balaton-parton, s sokat tettek a szennyvízcsatorna-hálózat szagtalanítása érdekében is. Az igazgatóság m ködési területe nyolcvanhat, túlnyomórészt Somogy megyei településre terjed ki. Tavaly a nyári szezonban, amely a legnagyobb mérték igénybevételt követeli a
közm vekt l és a dolgozóktól sem mennyiségi, sem pedig min ségi problémák nem merültek fel. Az idén hasonló ellátási színvonal várható. A balatonszéplaki vízm napi 23 ezer, a fonyódi pedig napi 15 ezer köbméter vizet vesz ki a Balatonból és tesz ihatóvá. A fogyasztástól függ en lépcs zetesen üzemelik be a további bázisokat; Balatonöszöd (napi 8600 köbméter kapacitás), Balatonkenese (10 000 köbméter), Siófok régi vízm (5000 köbméter). Emellett Fonyód, Balatonlelle és Balatonboglár térségében mélyfúrású kutak állnak tartalékként rendelkezésre. Észak-Somogy tizenkilenc falvában azonban gondot okozhat, ha az egyetlen mélyfúrású kúttal probléma adódik. Abban az esetben tartálykocsiból kapnák a vizet. Bálványoson és Nágocson más a probléma; amíg másik tizennyolc településen sikerült elvégezni a mechanikai cs tisztítást úgy, hogy szivacsdugót hajtottak végig benne víznyomás segítségével, itt nem sikerült a vízkövet eltávolítani. Egyre többen csatornáznak A Balaton vízmin ségének védelme érdekében a 80-as évekt l kiépítették a regionális szennyvízelvezet rendszereket. A települések az utóbbi években gyorsuló ütemben csatornáznak. Most kezdték a munkát Lengyeltóti térségében, s hamarosan sort kerítenek erre Balatonszabadiban és Siójuton is. A több ezer érintett ingatlan folytán növekszik a tisztításra váró szennyvíz mennyisége. A Balaton-törvény el írja, hogy a kiemelt üdül övezetben kötelez a rákötés. A DRV Rt. Dél-balatoni Igazgatósága négy tisztítóm vet m ködtet. Közülük egynek, a balatonújlakinak a kapacitását napi 7000 köbméterre növeli, a próbaüzem az idén fejez dik be. Ez az egyetlen telep, ahonnan a tisztított szennyvíz a Balatonba kerül - a Nyugatiövcsatornán keresztül -, máshonnan a vízgy jt területen kívülre vezetik. A szennyvíz sokat utazik a cs ben, ezért rothadni kezd, kénhidrogén keletkezik, s f leg átemel k, és gravitációs gy jt aknák környékén b zlik. Ennek a kiküszöbölése érdekében jelent s fejlesztéseket végzett a DRV Rt. Siófok térségében a kiépített automatika, Balatonlelle környékén a dolgozók adagolják a nitrátot a szennyvízhez, s az így elveszti b zét. Májer Józseft l, a dél-balatoni igazgatóság vezet jét l tudjuk, hogy 2003. január 1-jét l jelent s jogszabályváltozások lépnek életbe, ezek az Európai Unió normáinak megfelel en szigorítják a tisztított szennyvízben el forduló anyagok határértékét. A jogszabály komoly büntetést helyez kilátásba azokkal szemben, akik a szabályokat nem tartják be. Mindez tennivalót ad a DRV Rt-nek is. Czene Kedvezmény locsolásra Az idén is ad locsolási kedvezményt a szezonban a DRV Rt. Ezt azonban az ingatlantulajdonosoknak kell igényelni. A locsolási kedvezmény a mindenkori számla összegének tíz százaléka. Sokan úgy akarják csökkenteni a költségeiket, hogy illegálisan kutat fúrnak. A Somogyi hírlap június 10-ei számában jelent meg az alábbi cikk: A Sió nem a Balatont szennyezi Balaton A Sió-csatorna nem a Balaton vízgy jt területe, ezért nem is kell betartani a Balaton védelmére alkotott, szigorú vízmin ség-védelmi el írásokat - így vélekedik a Somogy megyei tiszti
f orvos. Dr. Léhmann György siófoki ügyvéd ezt kifogásolva a Környezetvédelmi F felügyel séghez, illetve a szakminisztériumhoz fordult. A környezetvédelmi, a vízügyi és az egészségügyi tárca együttes rendeletbe foglalta 2001-ben a Balaton és a vízgy jt terület vizeinek vizsgálatát és min sítési rendjét. Ez az uniós tagsághoz szükséges környezetvédelmi el írások kapcsán vált szükségessé. A vizeket szennyez anyagok határértékeit az egyes, kiemelt kategóriába sorolta azon települések vízfolyásait, melyek a Balaton vízgy jt területéhez tartoznak. Így - véli az ügyvéd - Siófokét, Siójutét és Balaton-szabadiét is. A szennyez forrásokat vizsgáló rendszer mintavételi helyei között szerepel a siófoki szennyvíztelep, s ennek befogadója, a Sió-csatorna is. Dr. Léhmann György szerint a DRV Rt tisztítótelepér l a Sióba bocsátott szennyvíznek a kiemelt kategóriába sorolt határértékeknek kellene megfelelni. A Sióba kerül tisztított szennyvíz mutatói azonban ezeket a határértékeket többszörösen túllépik. A Somogy megyei tiszti f orvos arról tájékoztatta az ügyvédet: a Sió esetében csak a hatodik, tehát legenyhébb kategóriának kell megfelelnie a szennyez határértékeknek, hiszen a csatorna nem a Balatonba, hanem a Dunába ömlik. Ebb l következ en a Sió nem a Balaton vízgy jt területe. - A Környezetvédelmi F felügyel séget és a Környezetvédelmi Minisztériumot is értesítettem arról (egyben kértem az ügy kivizsgálását), hogy véleményem szerint az uniós csatlakozás érdekében alkotott jogszabályok megcsúfolása az, hogy a szennyvizet a Sióba eresztik - mondta az ügyvéd a Somogyi Hírlapnak. - A DRV Rt siófoki tisztítótelepén ártalmatlanított szennyvíz laboratóriumi adatai között észleltem egyebek közt, hogy literenként 10 milligramm ammónia található benne - mondta dr. Léhmann György. - Az ivóvíz-fert tlenítéshez elengedhetetlenül szükséges klórnak is jelen kell lenni a szennyvízben, de az els számú, kiemelt kategóriájú területen, vagyis a Balaton vízgy jt jén az el írás sem klór, sem ammónia jelenlétét nem teszi lehet vé. Májer József, a DRV Rt dél-balatoni igazgatóságának a vezet je azt nyilatkozta a Somogyi Hírlapban: a tisztított szennyvízben az ammónia a 10 mg/liter értéket nem haladja meg, klór pedig nincs benne. Egyiket sem értettem, mert egyetlen milligramm ammónia sem lehetne benne, klór pedig szerintem akkor nincs, ha nem fert tlenítik az ivóvizet. Márpedig eddig úgy tudtam, fert tlenítik. A tiszti f orvos válasza után lett világos számomra, amit Májer József az ammóniatartalomról állított. Úgy vélem, hogy az ivóvíz a felhasználás után szennyvíznek tekintend és a klórt a szennyvíztisztításkor sem lehet eltávolítani. Be kell látnom: mind Májer József, mind a tiszti f orvos kénytelen a tényeket, jogszabályokat félremagyarázni. Valószín leg nincs mód a költségek miatt a szigorú el írások betartására. A megoldás ugyanis az lenne: Siófokon, Szabadin és Siójuton túl, a Balatontól legalább 15 kilométerre vinni a hatodik, tehát legenyhébb vízmin ség-védelmi kategóriának megfelel tisztított szennyvizet, s ott kellene a Siócsatornába engedni. Sehol nincs leírva, hogy a Sió-csatorna a Balaton vízgy jt területe - állította Májer József. - A szennyvíztisztító telepet a 2010-ig érvényes vízjogi engedély szerint üzemeltetjük. Mi eszerint tevékenykedünk; az a dolgunk, hogy betartsuk, amit el írnak. Az 1984-es OVH rendelet alapján a Sió a VI. vízmin ségi kategóriába tartozik. Azt is tudjuk, milyen feladatok várnak ránk. 2003-tól érvényesek az új, az uniós el írásoknak is megfelel rendeletek. Ezek szigorúbbak és jobban büntetik az el írások megszeg it. Három kategória lesz a mostani hat helyett. Tévedés az is - mondta Májer József -, hogy Siófok (és Szabadi, Siójut) minden vízfolyása a Balaton vízgy jt je. Az említett rendelet csak azt sorolja föl, hogy mely településeken vannak sérülékeny vizek, s külön jogszabály határozza meg a határértéket a szennyezett anyagoknál. Fónai
A Somogyi hírlap június 10-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Kórház a város szélén A 80 kilométeres térséget ellátó Siófoki kórház dolgozói "lazítottak" a hét végén: családi juniálist tartottak a DRV RT széplaki telepén. Bográcsban f zték az ebédet, komoly futballcsaták dúltak, a kicsik pedig aszfaltrajz versenyen vettek részt. A Somogyi Hírlap június 11-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Sürgeti az id a csatornázást A DRV Rt kezelésében és önkormányzati tulajdonban lev tabi ivóvízhálózat több mint 21 kilométer hosszú. - Nyolc kút szolgáltatja az ivóvizet Tabon; a városnak és térségének a vízellátása megoldott mondta Májer József, a DRV Rt dél-balatoni igazgatóságának vezet je. A kutak vize kezel berendezésen megy át a magas vastartalom miatt; ez 1991-ben épült ki, s azóta megsz ntek a korábbi min ségi kifogások. A múlt évben újítottuk föl az üzemirányító rendszert. A szennyvízhálózat hossza a városban 14, 8 kilométer. Két átemel m ködik, s önálló, napi 950 köbméter kapacitású szennyvíztelep. A város és a környez települések öszszefogásával létesült a szennyvíz el kezel tette hozzá Májer József. A közeljöv ben szereljük be a keletkezett szennyvíziszap víztelenítésére szolgáló berendezést. Tab még nincs teljesen csatornázva. Csaknem három kilométer vezetéket kell még ennek érdekében kiépíteni. A DRV Rt dél-balatoni igazgatóságának a vezet jét l tudjuk azt is: napirenden van a szennyvíztisztító telepfejlesztése, hiszen a környez öt település (Bábonymegyer, Torvaj, Sérseksz l s, Zala, Kapoly) is kifejezte a csatlakozási szándékát. Ezek a falvak Tabbal együtt részei a 164 települést érint kiemelt balatoni üdül övezetnek. Márpedig itt 2005-ig ki kell építeni a szennyvízcsatornát a Balatontörvény el írásai szerint. Az id ezért is sürget.
A napló június 11-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Ivóvíz strandok állapota Sokféle problémát felvetett az a tájékoztató, amelyet dr. Gulyásné dr. Harcos Veronika városi tiszti f orvos terjesztett nemrég a képvisel -testület elé. Kiemelten foglalkozott Füred ivóvízellátásával, jelezve az elmúlt évben bekövetkezett kedvez tlen min ségi változásokat. Az elöregedett víztároló medencék és vezetékek falán mostanra több réteg , baktériumokban gazdag biofilm réteg képz dött, ami ellen a megnövelt klóradagolás sem jelent hosszú távon megnyugtató megoldást. A DRV megkezdte ugyan a vezetékek újrabélelését és a hálózat átmosatását, de a vízmin ség továbbra sem kifogástalan. Bizonyos területeken a magas vastartalom okoz gondot. Sok probléma származik a szabálytalan bekötésekb l is, ezek számát több tucatra becsülik. A város szennyvízcsatornával való ellátottsága 75-80 százalékos. Gyakori panasz, hogy a szennyvízgy jt aknákból szétlocsolják a szennyvizet. Ezek zártsága is több esetben megkérd jelezhet . A strandok közül a volt orosz strand állapota közegészségügyileg er sen kifogásolható. A szociális épületek leromlott m szaki állapotúak, a higiénés el írásoknak még napi többszöri
takarítás mellett sem felelnek meg. A háztartásokban keletkez veszélyes hulladékok elszállítása megoldatlan, a szelektív szemétgy jtést jó lenne az egész város területére kiterjeszteni. A hulladékgy jt konténerek mosatásával több lakóközösség is elégedetlen. Fontos lenne hangzott el a beszámolóban, hogy a bazársoron lebontott nyilvános illemhelyeket pótolja a város, mert a nyári vásár területén felállított konténeres vécék állapota közegészségügyi szempontból. Az elmúlt évben a Tagore sétányon nappal is megjelen vándorpatkányok arra figyelmeztetnek: nem elég csupán a vendéglátó üzletek rovar-rágcsálómentesítését elvégezni, arra a közterületeken is szükség lenne. (sbe) Az Új Somogyország 2002. június 13-ai számában jelentek meg az alábbi cikkek: Vizes Juniális A DRV-sek nyolcadszorra a Matula tanyán ünnepeltek Kaposvár - Ha június els szombatja, akkor Vizes Juniális, immár nyolcadszor a Dunántúli Regionális Vízm Részvénytársaság Somogy Megyei Igazgatósága szervezésében. Az idei dzsembori rendhagyóra sikeredett, hiszen a DRV fogadóállomása helyett a Matula Szabadid park adott otthont a rendezvénynek. Így aztán némileg a programok is eltértek a korábban megszokottól. A Somogy Megyei Igazgatóság területér l 709 dolgozó jelezte, hogy 2002-ben is szeretne részese lenni a Juniálisnak. A DRV-sek már nyolc órától birtokukba vehették a Matula tanyát. Miután a barcsi fúvósok kell képpen megadták az alaphangulatot, Bóta László igazgató értékelte a nyári csúcsfogyasztásra való felkészülést. Természetesen idén is voltak olyan üzemvezet ségek, ahol a kollégák kiválóan teljesítettek. Így igazgatói különdíjat kapott Homokszentgyörgyr l Strublics József és fia. A kaposvári üzemvezet ség területér l az els helyezést Bánya-Bárdudvarnok érte el, ahol Szabó Imre a gépész. Második Kaposkeresztúr lett, Csima József vehette át a jutalmat. Harmadikként pedig Ráksi képviseletében Béldi Csabát üdvözölhettük.
Üzemvezet i különdíjban Várdáról Bek József részesült. A marcali üzemvezet ség területér l az els helyen Tapsony végzett Németh Sándor és Pozsgai Csaba jóvoltából. Ezüstérmes lett Marcali Komjáti Lászlónak, Horváth Gyulának, Magyarossy Bélának és Nagy Péternek köszönhet en. A bronzos helyre Nemesvid ért oda, Mer Gábor és Farkas Gyula munkája nyomán. Üzemvezet i különdíjjal Nikla-Csömend színeiben Gelencsér Józsefet jutalmazták. A nagyatádiak sem távoztak üres kézzel a Juniálisról, hiszen ebb l a körzetb l Iharosberény lett az els Paukovics Sándor és Simon Imre jóvoltából. A második helyre Mike futott be Tóth Árpád révén, a harmadik helyen pedig Mátyás Tibor végzett Szabásról. A Barcsi Üzemvezet ség területén is voltak olyan kollégák, akik jeleskedtek a felkészülés során. Ilyenek voltak: Lad-Patosfa képviseletében Séta László, akinek a legjobban sikerült a felkészülés, ugyanakkor Görgetegr l Péntek Sándor sem szégyenkezhetett, hiszen második helyezést ért el. A Bognár Ferenc, Honvári Béla, Csurgai János, Lovrencsics Ferenc alkotta barcsi egység pedig a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhatott fel. Az üzemvezet i különdíj Horváth E. Gyulát illette.
A DRV Rt. külön jutalmazta a szennyvíztelepeken dolgozók munkáját. Így a böhönyeir l Horváth Ferencet, a marcaliról Horváth Róbertet és Átol Bélát, a nagyatádi telepr l Pápics Ferencet és ifj. Tratnyek Ferencet, a barcsiról pedig Babos Jánost és Lakatos Jánost. Miután a kiválóan teljesít k átvették az ket megillet jutalmakat, indulhatott a kés éjszakába nyúló banzáj. A f z verseny résztvev i komolyan készül dtek a megmérettetésre. A pecások is komolyan vették feladatukat és igyekeztek a lehet legnagyobb halat kifogni a tóból. A focisták szintén beleadtak mindent a végs gy zelem érdekében. Mindeközben a gyermekek - mit sem tör dve az üzemvezet ségek között zajló "vérre men küzdelemmel" - vidáman szórakoztak a bábel adáson, és jól érezték magukat a számukra szervezett játékos vetélked kön. Miel tt azonban a szervez k eredményt hirdettek volna, a DRV-s kollégáknak meg kellett villantaniuk tudásukat zsákban futás, lisztes lufi fújás, tojásvezetés, karikafutás, szívószál dugás, halomra öltözés, embertalicskázás és gumimatracon való úszás tekintetében is. Arról nem is beszélve, hogy a "Vizes Virtus" elnevezés különszámban, ahol a muszkliké volt a f szerep, sem ártott jól szerepelni. Nos, az üzemvezet ségek között igen kemény küzdelem alakult ki, melynek végén a marcali üzemvezet ség örülhetett a legjobban, hiszen az összetett versenyben k diadalmaskodtak. Megjegyzend , hogy az évek során nem el ször tették ezt, így a vándorserleg végleg az birtokukba került. Ezüstérmet szerzett a központ csapata, így nekik sem volt miért szégyenkezniük. A bronzéremmel pedig a barcsi üzemvezet ség távozhatott. No persze nem mindenki vett részt a küzdelmekben. Nekik is volt mit csinálniuk, hiszen leng tekézhettek, lábteniszezhettek, strandröplabdázhattak, bort is kóstolhattak, tollasozni is lehetett, és még egy izgalmas ulti partiba is benevezhettek. Az idei juniálison a Füred Rockszínkör is szórakoztatta a közönséget. A Keresztes Angéla, Horváth Gabi és Berlik Zoltán énekelte dalokra nem lehetett nem odafigyelni. Az ifjú tehetségek ízelít t adtak a Jézus Krisztus Szupersztár rockoperából, a Légy jó mindha-
lálig cím musicelb l, de örökzöld slágerek is felcsendültek. Amikor pedig szürkülni kezdett, a t zrakó helyeken a lángok magasba csaptak jelezvén, hogy közeleg a szalonnasütés ideje. A Matula tanya és környéke éjjel tizenegy órakor kezdett el csöndesedni. A bulizósabb kollégák bírták volna tovább is, de ennyi fért bele június els szombatjába. Ezek után pedig említtessék meg azok neve, akik nélkül a rendezvény nem jöhetett volna létre: Bartos Géza, Károly Róbertné, Kovács János és Török Károly. 2002. június 07. Nagy Erika Vizes ügyek Kaposvár - A Dunántúli Regionális Vízm Részvénytársaság a közelmúltban tájékoztatta az önkormányzatokat arról, hogyan sikerült felkészülniük az idei csúcsfogyasztási id szakra. A már hagyományosnak mondható összejövetelen jelen volt az ÁNTSZ képvisel je is. Bóta László, a DRV Rt. Somogy megyei igazgatója elmondta, hogy valamenynyi mélyfúrású kúton végrehajtották a félévi vízhozamméréseket, ugyanakkor kiértékelték az egykutas települések rendelkezésre álló vízbázisát és a nyáron várható ivóvíz szolgáltatási lehet ségeket. Az önkormányzatokkal történt egyeztetések alapján a korábban mélyfúrású kúttal vagy kritikus vízkapacitással rendelkez települések közül új kutat építettek az önkormányzatok Buzsákon, Berzencén és Tapsony-Nagyszakácsiban. A vízhozammérések, valamint az üzemi tapasztalatok értékelése alapján a DRV Rt. folyamatosan végzi a kútkamerás vizsgálatokat is. A vizsgálatok során felmerül felújítási munkálatokat pedig egyeztetik a tulajdonos önkormányzatokkal. A DRV Rt. Somogy Megyei Igazgatósága nagy gondot fordít az ivóvíz min ségére is. A 201/2001. sz. Kormányrendelet világosan szabályozza milyen kritériumoknak kell megfelelnie a szolgáltatott víznek. Ennek értelmében az arzén, ammónium, vas és mangán határértéknek megfelel mérték csökkentését 2009. december 25-ig kell megvalósítania a tulajdonos önkormányzatoknak és az üzemeltet DRV Rt-nek valamennyi érintett településen. A vizes cég folyamatosan vizsgálja felül az üzemeltetése alatt álló vízkezel berendezéseket, szabályozza a technológiai paramétereket, cseréli a sz r tölteteket, ahol arra szükség van. A rendszeres hálózatellen rzéseken túl a szerelvényaknák tisztítása, karbantartása és a közegészségügyi veszélyek megel zése is kiemelt fontosságú. Ugyanakkor hasonló jelent séggel bír a tüzivíz vételezési helyek m köd képességének ellen rzése és szükség szerinti felújítása is. Bóta László arról is tájékoztatott, hogy a felkészülési id szakban elvégezték a szennyvízcsatorna hálózattal kapcsolatos munkálatokat is: a m tárgyak, szerelvények tisztítását, a gépészeti berendezések id szakos karbantartását, a szükséges korrózióvédelmet, technikai paramétereket regisztráló m szerek, valamint a mennyiségmér k felülvizsgálatát. A Nagyatádi Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Konzervgyár esetében például ebben az évben épült meg az el tisztító, amelynek köszönhet en a szaghatások mérsékl dtek Az önkormányzatnak ez a beruházás 300 millió forint kiadást jelentett. A II. ütemre tervezett beruházás pedig a közelmúltban fejez dött be. A szennyvízkérdés Barcson és a 17 társult településen megoldódni látszik, hiszen a szennyvízcsatornázás nagyon jó ütemben halad. December közepére pedig már megindulhat a próbaüzem is. Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy Lengyeltótiban is elindul az a szennyvízcsatornázási program, amely 5-6 települést is érint. A DRV Rt.-r l elmondható, hogy az EN ISO 9001 számú szabvány bevezetésével és folyamatos fenntartásával elkötelezte magát a valamennyi fejlett országban széles körben alkalmazott min ségbiztosítás mellett. A min ségbiztosítás további fejlesztését célozva 2002 második
felében áttérnek az ISO 9001:2000 szabvány szerinti min ségirányítási rendszerre, amelynek nagy el nye, hogy lehet vé teszi, hogy felmérjék és hatékonyan teljesítsék a fogyasztók és más érdekelt felek szükségleteit, elvárásait. A DRV Rt. nyári csúcsfogyasztási id szakra való felkészülését a szemlebizottság és a csoportvezet k természetesen értékelték. Megállapították, hogy a felkészülés eredményes volt. Jöhet tehát a nyár, a DRV-sek állnak elébe. 2002. június 07. Nagy Erika
A Napi Gazdaság 2002. június 14-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Új gazdasági vezérigazgató-helyettes a Dunántúli Regionális Vízm Rt.-nél Magyarország egyik legnagyobb vízi közm szolgáltatójánál a siófoki székhely DRV Rt.-nél 2002. Június elsejét l - az el z gazdasági vezérigazgató-helyettes, dr. Molnár László nyugdíjba vonulása után - Csuport László (51) tölti be ezt a poziciót.
Csuport László A villamos üzemmérnöki, közgazdasági és MBA végzettséggel rendelkez szakember korábban három hónapig gazdasági tanácsadóként tevékenykedett a DRV Rt.-nél. El z munkahelyein a MATÁV Rt.-nél és leányvállalatainál töltött be gazdasági igazgatói posztot. A DRV Rt.-hez a Rába Járm ipari Holdingtól érkezett, ahol ügyvezet ként a Járm Kft-t irányította. A DRV Rt. Elkötelezte magát a fogyasztóközpontú m ködés er sítése mellett. A fogyasztói kapcsolatok el térbe helyezésével folyamatosan javítja ügyfélszolgálatát, és - a fogyasztói igényeknek megfelel en - továbbfejlesztette leolvasási-számlázási rendszerét. 2002. január. 1t l az anyagi terhek egyenletesebb elosztása érdekében a DRV Rt. - a többi közszolgáltatóhoz hasonlóan - havonta küld számlát az állandó lakossági fogyasztóinak, a vízmér k leolvasására 3 havonta kerül sor.
A szolgáltatás m szaki színvonalának emelése érdekében, az ivóvízmin séget javító fejlesztéseket kívánunk végrehajtani. A környezetvédelmi technikák alkalmazása terén célunk a szennyvízelvezet hálózat automatizált szagtalanító rendszerrel történ teljes kör kiépítése. A Balaton törvénynek megfelel en törekszünk a csatornázottság növelésére, a környezeti ártalmak csökkentésére, megszüntetésére, illetve vízbázisaink megóvására. DRV Rt. 8600 Siófok, Tanácsház u. 7. Tel.: 84/501-000 http://www.drv.hu
A Somogyi Hírlap 2002. június 21-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Önkormányzatok a DRV-ért Siófok Az önkormányzatok többségi tulajdonhoz kívánnak jutni - a hajózási társaság mintájára - a ma még állami kézben lév Dunántúli Regionális Vízm Rt-ben. A huszonkét, kiköt vel rendelkez balatoni önkormányzat szerezte meg a Hajózási Rt részvényeinek 51 százalékát. Ez a sikeres tulajdonszerzési akció lehet a mintája a vízm átalakításának. A napokban a Balatoni Szövetség és dr. Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnökének meghívására tóparti polgármesterek ültek le ennek az el készítésére. - Ki kell dolgozni annak a részleteit, hogy a települések miként lehetnek tulajdonosai a DRV Rt-nek; így foglaltak állást a tanácskozás résztvev i - mondta a Somogyi Hírlapnak dr. Gruber Attila országgy lési képvisel (MDF). - A jelenlegi jogi szabályozás diszkriminációt alkalmaz az önkormányzatok között. A regionális rendszerekhez tartozó helyhatóságoknak is feladata az ivóvízellátás biztosítása, ám nem juthattak hozzá a belterületükön lév vízi közm vek tulajdonjogához. Dr. Gruber Attila szerint sem rövid, sem hosszú távon nem célja az önkormányzatoknak a regionális vezetékrendszerek megszüntetése. A képvisel szerint a fogyasztókat a tulajdonosváltozás kedvez en érintheti; akár be is fagyhat egy id re a vízdíj, vagy csak az inflációnál kisebb mértékben emelkedik. - Úgy vélem, a változás érdekében áll a DRV Rt vezetésének is - tette hozzá. - Hiszen hatékonyabb együttm ködés képzelhet el az önkormányzatokkal, ha azoknak nem csak ellátási felel sségük lesz, hanem tulajdonrészük is. Kormánydöntésre várva A minisztériumok most 67 cég felett gyakorolnak tulajdonosi jogokat. Csillag István, a gazdasági tárca vezet je szerint ennek a fenntartása csak ott képzelhet el, ahol egy-egy jelent seb cég irányítása üzleti alapon nehezen valósítható meg. A kormány dönteni fog arról, hogy mely cégeket hagy meg tartós állami tulajdonban. Jó kezekbe került a balatoni hajózás, vélekedik Nyikos Lajos, az Rt. igazgatóságának elnöke. Hasonló módon többségi tulajdont szereznének az önkormányzatok a ma még állami kézben lév Dunántúli Regionális Vízm Rt-ben is.
A huszonkét balatoni kiköt vel rendelkez önkormányzat immár a Balatoni Hajózási Rt többségi tulajdonosa. Nyikos Lajos, az igazgatóság elnöke szerint azzal, hogy a települések lettek a tulajdonosok, megteremt dött a lehet sége: els sorban és mindenekfelett ne csak az üzleti érdekek domináljanak a társaság tevékenysége során. A tulajdonosok hasznot várnak, ám ez akár áttételesen is jelentkezhet vélekedett Nyikos Lajos. A kiköt k rendezettsége-vonzó lehet, javíthatja a település képét. Mindez persze pénzben nem mérhet haszon; az új tulajdonosi szerkezet azonban ezt a fajta szemléletet is jól tudja képviselni. Az önkormányzatok t keemelés révén megteremtették a fejlesztés lehet ségét. A cégvezetésnek el kell dönteni, hogy ez milyen irányt vegyen, hol vannak a legnagyobb tartalékok tette hozzá az Rt. igazgatóságának elnöke. Nos, úgy látjuk, hogy a vitorláskiköt k fejlesztésében rejlik ez a nagy kiugrási lehet ség". Évente 200-250 új vitorlás t nik föl a Balatonon, s ezek helyet követelnek maguknak. További kiköt helyeket kell tehát létesíteni; kulturáltakat, európai színvonalúakat. Kevesen értik meg, hogy a kiköt használati díjak emelése is ezt a célt szolgálja. A Balaton 600 négyzetkilométerén most 3300-ra tehet a vitorlások száma, a Hajózási Rt. pedig mintegy 1800 kiköt hellyel rendelkezik. Nyikos Lajos szerint hosszú távon akár meg lehetne négyszerezni a vitorlások számát. Tízezer hajó elférne a tavon úgy, hogy még nem okozna túlzott terhelést a Balatonnak vélekedett. Az rt. vezetése azt tervezi, hogy tanulmányt készíttet, ami a vitorláskiköt k b vítése el tt ökológiai, tájvédelmi, infrastrukturális szempontból is vizsgálná a tavat és környezetét, s akár meghatározhatná a b vítés ütemét és a még elfogadható maximális kapacitást is Igen sikeresnek értékelhet a Balatoni Szövetség közrem ködésével lebonyolított tulajdonszerzési akció, mellyel a hajózási rt. részvényeinek többsége a tóparti önkormányzatoké lett mondta dr. Gruber Attila országgy lési képvisel . Ennek mintájára elkezd dtek az egyeztetések a DRV Rt önkormányzati tulajdonba kerülése érdekében. A Balatoni Szövetségnek, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács elnökének, Bóka Istvánnak a meghívására a napokban lezajlott az els megbeszélés a témában Balaton-parti polgármesterekkel Abban maradtunk: ki kell dolgozni a tulajdonszerzés stratégiáját. Úgy vélem, ez csak érdekérvényesítés útján valósulhat meg. Ebben jelent s szerep vár az önkormányzatokra, a Balaton Fejlesztési Tanácsra, valamint a térség civil szervezeteire, így a Balatoni Szövetségre. A jelenlegi jogi szabályozás diszkriminációt alkalmaz az egyes önkormányzatok között. A regionális rendszerekhez tartozó településeknek is fennáll az ivóvíz-ellátási kötelezettsége, ám nem juthattak hozzá a belterületükön lév vízi közm vek tulajdonjogához. Dr. Gruber Attila szerint az önkormányzatoknak hosszú távon sem az a célja, hogy felszámolják a regionális rendszereket. A képvisel hozzátette: az ügy érdekében nem csak a Balatonparti önkormányzatokat kell megnyerni. Az önkormányzati szövetségeknek lehet ebben szerepe vélekedett. Az nem lehet cél, hogy egy-két település jól járjon, másutt meg nagymértékben emelkedjen a vízdíj. Ezt senki sem akarja, s legfontosabb az önkormányzatok, valamint a fogyasztók érdeke. Nem kizárt, hogy a tulajdonosváltozás kedvez változást hoz a vízdíjban. Ez jelentheti azt, hogy több évre stabilizálódik az ár, vagy csak az infláció alatti mértékben n . Vélhet en egyéb ként a cégvezetésnek is érdekében áll ez a változás. Ha az önkormányzatok tulajdonosok lesznek, akkor hatékonyabb
Együttm ködés, képzelhet el velük, hiszen immár nem csak az ellátási kötelezettség lesz az övék.
A Napi Gazdaság 2002. június 24-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Új gazdasági vezérigazgató-helyettes a Dunántúli Regionális Vízm Rt.-nél Magyarország egyik legnagyobb vízi közm szolgáltatójánál a siófoki székhely DRV Rt.-nél 2002. június 1-t l az el z gazdasági vezérigazgató-helyettes (dr Molnár László) nyugdíjba vonulása után Csuport László(51) tölti be a pozíciót.
Csuport László A villamos üzemmérnöki, közgazdasági és MBA végzettséggel rendelkez , angolul tárgyalási szinten beszél szakember korábban három hónapig gazdasági tanácsadóként tevékenykedett a DRV Rt.-nél. Ez az id lehet séget adott a DRV Rt. átfogó megismerésére, a vezérigazgatóhelyettesi feladatok fokozatos átvételére. Csuport László korábbi munkahelyein általában gazdasági vezet i illetve ügyvezet i pozíciókat töltött be szolgáltatással és termeléssel foglalkozó vállalkozásoknál. Így több éven keresztül a MATÁV Rt. Budai Igazgatóságánál volt gazdasági igazgató, majd kés bb általános igazgatóhelyettes. Ugyancsak gazdasági igazgatóként tevékenykedett a hazai autóalkatrészkereskedelem egyik vezet cégénél a Láng Kereskedelmi Kft.-nél. A Dunántúli Regionális Vízm Rt.-hez a Rába Járm ipari Holdingtól érkezett, ahol ügyvezet ként a Járm Kft.-t irányította. A Somogyi Hírlap június 25-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Szagtalanítanak a Balatonnál A Balaton körüli térségben egy-egy átlagos szennyvízgy jt régióra 15-20 kilométeres partszakasz jut, s onnan nagy átmér j f gy jt k szállítják a szennyvizet a tisztítótelepre. A Dunántúli Regionális Vízm Rt és jogel dje régóta igyekszik megel zni a b zhatást.
A b z amiatt jelentkezhet, mert nagy a szállítási távolság, a sík területen jelent s a természetes leveg ztetést kizáró nyomóvezetékek aránya s nyaranta magas a szennyvíz h mérséklete is. A probléma leginkább az átemel k és gravitációs gy jt aknák környékén tapasztalható. S e létesítmények közelében gyakran üdül ingatlanok, strandok, illetve kereskedelmi ellátó helyek vannak, s emiatt gyakori a panasz. A részvénytársaságnak anyagi kárt okoz, hogy a rothadás során keletkez gázok a rendszerben jelent s állagromlást okoznak, valamint a beton és fém korrózióját Több szagtalanítási módszert is kipróbáltak, közülük - a gazdaságosságot is figyelembe véve legkedvez bbnek a nitrát adagolási eljárás bizonyult. Ezt a Budapesti M szaki Egyetemmel közösen dolgozták ki a DRV Rt szakemberei. A társaság már az alapmódszer kifejlesztéséhez is elnyerte az Országos M szaki Fejlesztési Bizottság támogatását 1991/92-ben, s ebb l az összegb l épített ki Siófok nyugati f gy jt jén adagolórendszert. 1999-ben újabb pályázatot nyújtottak be a kiépített rendszerek automatikus ellen rzésére és számítógéppel vezérelt üzemmódjának a megvalósítására. Ezt is sikerült elnyerni, s eszerint három év alatt mintegy 200 millió forintból kellett megoldani a programot. A szagtalanítás központi vezérlésének a megoldásával egy üzemirányító alközpontból irányíthatók és felügyelhet k egy egész régió szagtalanító berendezései. Az idén végeznek a nagy munkával. Ugranak a bejelentésekre A szaghatásokkal kapcsolatos bejelentések kezelésér l bels részvénytársasági állásfoglalás intézkedik. Eszerint ezzel a gonddal kiemelten foglalkoznak; minden bejelentést, jelzést könyvelnek a munkatársak, s minél el bb meg kell kezdeni az ügy kivizsgálását és a probléma lehet ség szerinti gyors orvoslását. Czene A Zalai Hírlap június 25-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Az olvasó fóruma A sok mér közt elvész a fogyasztó pénze… Tizennyolc lakásos házban lakom, és a DRV Rt. Által hitelesített, illetve leplombált 35 darab vízórával rendelkezünk. Több évvel ezel tt külön költségbe vertük magunkat, hogy vízórát szereltessünk és végre mindenki az általa elfogyasztott vízmennyiséget fizesse. Ám az almér k összfogyasztása még soha nem stimmelt a f mér n szerepl fogyasztással. A DRV Rt. Keszthelyi ügyfélszolgálatánál végtelen udvarias és türelmes emberek dolgoznak, de nem történik semmi a lakók érdekében. Ha mellészámláztak és bizonyítani tudtuk, úgy a javított számlát a kezünkbe adták. Az eltérést minden esetben be kell fizetni. A szolgáltató szent és sérthetetlen, mert a törvény adta jogával él! A bekötéseket a DRV Rt. Szakemberei ellen rizték - leplombálták -, küls szakemberrel is ellen riztettük az órák bekötését. Eltérés nem volt. A Dédász és a Kögáz attól a pillanattól hitelesnek tartja az órákat, hogy leplombálta. Persze, az ellen rzés jogát fenntartja. A vízóra miért más? Úgy érezzük, folyamatosan átvernek min-
ket. 2001. December 31-ig 451,- Ft-ba került a víz köbmétere, 2002. Január 1-jét l viszont már 480,- Ft. És az eltérés: 27 köbméter, 21 köbméter stb. Domján Józsefné Keszthely A fogyasztói panaszra Palánki János, a DRV nyugat-balatoni üzemének igazgatója válaszolt: A számlázás módjára a közm ves ivóvízellátásról szóló 38/1995(IV.5.) számú kormányrendelet 17. Szakaszának 3. Bekezdése az irányadó - mondta, idézve: "Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmér az irányadó. A bekötési vízmér és az elkülönített vízhasználatot mér mellékvízmér k mérési különbözetéb l megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmér szerinti fogyasztó köteles megfizetni a szolgáltatónak, a szolgáltatót pedig tájékoztatja az épületen belüli elszámolás módjáról." Az az eset, hogy a bekötési vízmér , azaz a házban elfogyasztott összes víz mennyiségét mér óra és a lakásokban felszerelt órák állása szerint összeadott fogyasztás között eltérés van, nem törvényszer , de igen gyakran el fordul, s számtalan oka lehet - folytatta az igazgató. - Így például az eltér id ben történ leolvasás, a vízmér k mérési érzékenységének különböz sége. A mellékmér k mérési pontosságát befolyásolja a felszerelés módja is a beépítési hely el tt lév egyenes cs szakasz hossza. De lehetnek a házban méretlen fogyasztások, például alagsori, mosókonyhai csapon. A tömbházakban annak idején a bels vízhálózati rendszer nem a lakásonkénti mérésre megfelel módon lett kiépítve, így a felsorolt okok közül egyidej leg több is el fordulhat, ami az eltéréseket okozza. Továbbra is várjuk olvasóink közérdek észrevételeit, problémafelvetéseit, amelyek nyilvánosságra hozatala mások számára is segítséget jelenthet. Szerkeszt ségünk címe: 8900 Zalaegerszeg, Ady utca 62.
A Balatoni Futár 2002. júniusi számában jelent meg az alábbi cikk: A 21. század víztisztítása szödön A DRV korszer módszert szorgalmaz A Balaton-víz tisztítási technológiájának tökéletesítésével már régóta, sok kül- és belföldi szakember foglalkozik. Egyöntet a vélemény, hogy egy igen nehezen és költségesen tisztítható vízr l van szó, amelyet részben szerves és szervetlen anyagokkal való pufferoltsága, másrészt pedig a sekély tó vízmin ségének küls feltételekt l függ , rendkívüli változékonysága (pld. algásodás, vihar okozta szerves iszap-felkeveredés, stb.) okoz. A szakemberek véleménye, hogy a Balaton-víz nehezen, és akkor sem túl jó hatásfokkal deríthet . A legutóbbi kísérlet-sorozat során is egy többlépcs s, speciális sz r anyagokkal töltött kétréteg sz r kombináció bizonyult a legjobbnak, rapid-koagulációs vegyszeradagolással és el -, illetve közbens ózonozással. Természetesen, az aktívszén sz r sem volt elhagyható. Mindez igen komoly többlet-beruházási igényt jelent a vízm rekonstrukciók során, amely új m tárgyak építését, illetve meglév m tárgyak teljes átépítését tenné szükségessé.
Tekintettel a sz kös fejlesztési keret-lehet ségekre, racionálisabban megvalósítható és üzemeltethet megoldásokat keresett a DRV Rt. - tudtuk meg Varga Gyula István f technológus beszámolójából. - A 2002. májusában megrendezésre került IFAT nemzetközi szakvásáron bizonyosodott be számunkra, hogy nemzetközi szinten is most van elterjed ben az alacsony nyomáson/szíváson m köd membrántechnológia. Még Nyugat-Európában is igen jelent s újdonságnak számít a kommunális szférában. Nagy megnyugvással tapasztaltuk, hogy az általunk választott Zenon - membrántechnológia, még mindig piacvezet nek számít világszerte. A ZENON magyarországi leányvállalata, - egy letelepített, konténeres berendezéssel - kísérleteket végzett a Balaton-víz tisztítására a Fonyódi Felszíni Vízm nél. A tapasztalatok alapján született döntés arról, hogy a régóta felújításra váró balaton szödi csúcsvízm nél konténeres kivitel , membránsz rés elvén üzemel technológiát valósítsanak meg - már az idei szezonra -, kormányzati beruházásként. Amennyiben a technológia minden szempontból beváltja a hozzá f zött reményeket, úgy a meglév nagyfelszíni vízm vek rekonstrukciója során is bevezetésre kerülhet ez a hazánkban ilyen nagyságrendben még nem alkalmazott, korszer technológia.
A Somogyi Hírlap 2002. július 2-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Olvasóink kérdezték Tárnoki Róbert, Balatonlelle, 354-052: - Értesítést kaptam a siófoki vízm vekt l, hogy fölemelték a víz- és csatornadíjat. Ez még rendjén volna, megszoktuk már az állandó és minden területre kiterjed áremelést, de az értesítés szólt arról is, hogy a megemelt díjakat visszamen leg januárig számlázzák. Ez felháborít. Dónucz László, a Dunántúli Regionális Vízm Rt pr-vezet je: - Az állami tulajdonú víziközm -szolgáltatás 2002. évi díjainak ármegállapító hatósága a közlekedési és vízügyi miniszter volt. Az idén felszámítható ivóvíz- és csatornahasználat legmagasabb díjait a minisztériumi rendelet határozta meg január 1.-ji hatállyal. Az új díjat azonban januárban nem vezették be, mert a lakossági fogyasztóknak nyújtandó állami támogatásról a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium által vezetett tárcaközi bizottság csak kés bb döntött. A korábbi éveknek megfelel en az új id szer ivóvíz- és csatornahasználati díjakat, valamint az el z évi és ez évre megállapított díjak különbözetét részvénytársaságunk csak ezután alkalmazta, illetve számítja föl. Jogunkban állt volna már január 1-jét l alkalmazni a rendeletben megállapított díjakat is, majd pótlólag a tárcaközi bizottság döntése után jóváírni a támogatást a lakossági fogyasztók esetében. A fogyasztóknak kedvez bb megoldást választotta a részvénytársaság azzal, hogy a lakossági díj megismeréséig az el z évi áron számlázta a szolgáltatás ellenértékét. A fogyasztói igényeknek megfelel en bevezetett új számlázási rendszer (havi részszámla, háromhavonta elszámoló számla) miatt az idei évi díjra átállás is elhúzódott. A helyesbít tételek kiszámlázására - ennek mértéke, átlagos fogyasztást alapul véve, az els négy hónapban alig éri el az 1000 forintot - csak az elszámoló számlákban kerülhet sor. Azoknak a fogyasztóknak, akiknek nehézséget okoz a díjkülönbözetet is tartalmazó számla egy összegben történ kifizetése, részvénytársaságunk szükség szerint részletfizetési lehet séget ad.
A Somogyi Hírlap 2002. július 3-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Olvasóink kérdezték Vígné Siófokról a Vajda János utcából: - Egy hónapja azt ígérte a DRV Rt illetékese, hogy megsz nik a b zhatás minden siófoki szennyvízátemel nél. A Vajda János utcában azonban még mindig érezzük a Somogyi utcai átemel t l szerteáradó b zt. Szeretnénk tudni, hogy ezt még meddig kell szagolnunk? Májer József, a DRV Rt dél-balatoni igazgatóságának vezet je: - Remélhet leg legföljebb már csak két hétig. A napokban üzembe helyeztük a másodlagos szaghatásokat is kiküszöböl biofiltert az említett Somogyi utcai átemel nél. Ez egyébként a legkritikusabb hely, hiszen az utolsó a szennyvíztisztító telep el tt, és ezzel a városban be is fejeztük a szaghatást megszüntet akciót. A Somogyi utcánál most elhelyezett sz r a felszabaduló gázanyagokat bizonyosan zavarmentessé teszi, tehát a kijöv gázáram szagtalanná válik, Két hét kell azonban ahhoz, amíg teljesen "bedolgozza magát", és ezt követ en - reményeink szerint - megsz nik a környékbeliek panasza. Kedvez ek egyébként a tapasztalataink a Kinizsi utcai átemel nél alkalmazott hasonló biofilterr l. Oda ezt tavaly építettük be, és azóta megsz ntek a lakossági panaszok a b zre. A Heti Hirdet 2002. július 5-ei számában jelent meg az alábbi két cikk: DRV focitorna Vízm vesek focitornáját rendezték meg a múlt hét végén a siófoki városi sportcentrumban, ahol a DRV Rt. Dolgozóiból alakult négy csapat versengett a gy zelemért. A legjobbnak a fehérváriak bizonyultak, megel zve a Déli Igazgatóság, a Központ és a Gépészet csapatait. A díjakat Tóth István vezérigazgató adta át a csapatoknak. A településeké legyen a DRV! Balatoni települések polgármesterei döntöttek nemrégiben arról, hogy megpróbálnak tulajdonrészt szerezni a Dunántúli Regionális Vízm Rt.-ben. A dolog azért is t nik reálisnak, mivel nemrégiben a Balatoni Hajózási Rt. Esetében ez az akció már sikerrel járt, s a kiköt vel rendelkez települések tulajdonjogot szerezhettek a részvénytársaságból. A Balatoni Szövetség és a Balaton Fejlesztési Tanács által összehívott tanácskozáson résztvev k ebb l indultak ki, s úgy gondolják, hogy szükség van az el készít tárgyalásokra, az elképzelések kidolgozására. Meggy z désük, hogy hosszú távon ez a megoldás a lakosság, de a cég érdeke is.
A Napló 2002. július 9-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Az ásványvíz h s cseppjei Forró nyári napokon jelent sen megn megyénkben a vízfogyasztás Körkép (Kovács) - Jóval több fogy csapvízb l és ásványvízb l a forró nyári napokon tudtuk meg az illetékesekt l, akik zavartalan ellátásról is beszéltek. A Veszprém megye kétharmad részén jelen lév Bakony-karszt Rt. Százhúsz településén tíztizenkét százalékkal több vízre tartott igényt a lakosság idén, mint egy évvel korábban - utalt az eddigi adatokra Kugler Gyula m szaki igazgató. Június 21-én közel 45 ezer köbméter vizet szolgáltatott a cég egy nap alatt. Júniusban összesen 1,1 millió köbméter vizet termeltek ki a Bakony-karsztnál, ahol a magas fogyasztás miatt csak átmenetileg és csak rövid id re adódtak ellátási problémák. Ez történt többek között Litérnél, valamint a Balatoncsicsói ellátórendszeren Mencshely, Nemesgörzsöny és Nagycsád térségében. A rendszer szerencsére jól alkalmazkodik a megn tt igényekhez - fogalmazott Kugler Gyula, majd hozzátette: folyamatosak a cs hálózati rekonstrukciók Ajka és Várpalota térségében. A Balaton ellátásáért felel s Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Rt. Területén Révfülöpt l Balatonf zf ig is érezhet , hogy jóval szomjasabbak az emberek. Lenthár József balatonfüredi igazgató szerint a legmelegebb napokon jóval harmincötezer köbméter fölé emelkedett a fogyasztás. Ugyanakkor az ingadozó fogyasztás, illetve a medencékben lev hirtelen nyomáskülönbség jelent sen próbára teszi a rendszert, és többször cs törés is el fordul. Balatonszepezd térségében többször kellett megjavítani a meghibásodott vízvezetékrendszert. A Kékkúti Ásványvíz Rt.-nél a júniusi eladás az év eleji fogyasztáshoz képest ötven százalékkal n tt. Az emelkedés els sorban a szénsavas ásványvizek területén mutatkozott, és egyre többet értékesítenek új termékeikb l is. A cég konkrét adatokat üzleti érdekre hivatkozva nem közölt. Annyit azonban sikerült megtudnunk, hogy az Ásványvíz Terméktanács minden tagjánál legalább tíz százalékos emelkedést tapasztaltak. A Népszabadság 2002. július 9-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Az önkormányzatok a balatoni vízm ben is többséget akarnak Tudósítónktól Balatoni önkormányzatok azt kezdeményezik, hogy - a Balatoni Hajózási Rt.-ben szerzett többségi tulajdonukhoz hasonlóan - a Dunántúli Regionális Vízm Rt. (DRV) is az érintett települések többségi tulajdonába kerüljön. A 4,4 milliárd forintos jegyzett t kéj , 90 százalékban állami, tíz százalékban dolgozói tulajdonban lév DRV - miként azt Tóth István vezérigazgatótól megtudtuk - jelenleg 369 dunántúli településen nyújt szolgáltatást. A vezérigazgató szerint az önkormányzatok tévednek, ha azt gondolják, hogy az esetleges tulajdonváltással csökkenteni tudják a vízdíjat. Hangsúlyozta: a DRV tevékenysége nem üzleti vállalkozás, hanem "nullszaldósan m ködtethet " közszolgáltatás. A tóparti önkormányzatokat tömörít Balatoni Szövetség elnöksége szerdán tárgyalja a DRV privatizációjával kapcsolatos el terjesztést. Bóka István fideszes országgy lési képvisel , Alsó rs polgármestere elmondta: ha tervük valóra válna, az önkormányzatok betekintést
nyerhetnének a DRV m ködésébe. Így megakadályozhatnák, hogy a jöv ben profitérdekelt társaság privatizálhassa a céget. A helyhatóságok azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzati törvény alapján ket megillet közm vagyon ellenértékét DRV- részvényekben kapják meg. Mivel a törvény alapján a vízm veket 50 plusz egy százalékban állami tulajdonban kell tartani, a DRV többségének megszerzéséhez törvénymódosítást kezdeményezniük. A Duna tv honlapján jelent meg az alábbi cikk: Felújították az szödi vízm veket 2002. július 10. szerda A világ egyik vezet víztisztító technológiájával tisztítják a vizet abban a balatonöszödi felszíni vízm ben, amit ma adott át Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A korszer technológiát az országban el ször az öszödi vízm nél alkalmazzák. A balaton szödi víztisztító a déli part megnövekedett nyári vízellátását biztosítja. Az új létesítmény jóvoltából naponta 5 ezer köbméter - szükség esetén akár ennél több - jó min ség tisztított ivóvíz kerül a hálózatba. Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter beszédében utalt arra, hogy a félmilliárdos beruházás els lépése annak az ivóvíz min ség javító programnak, amely a jöv évben indul. - A 21. század nagy kérdése lett az egész Földön a jó ivóvíz. Ezért Magyarország jól teszi - és ezt fogja tenni a következ id ben - ha meg rzi, s t gyarapítja ivóvíz készletét. Az európai elvárásoknak megfelel korszer víztisztító legfontosabb eleme az a membrános sz r , amely a legfinomabb szennyez déseket is képes kisz rni. Ami nagyon fontos szempont, hogy kiveszi a vízb l a benne lév algákat is. Ett l különleges, hogy ilyenfajta tisztító színvonal a Balaton mentén eddig még nem volt. Az új vízm beindítása a térségben megnövekedett igények kielégítésén túl els sorban min ségi változást jelent. A Somogyi Hírlap 2002. július 11-ei számában jelent meg az alábbi két cikk: A balatoniak átvennék a DRV Rt többségi tulajdonát Zánka Balaton-csoportot alapított a parlamentben tíz képvisel . A Balaton Szövetség elnöksége még az idén szeretné elérni, hogy a DRV Rt tulajdonának többsége az önkormányzatokhoz kerüljön. Kezdeményezik a Balaton-törvény módosítását.
Sós Zoltán A Balatoni Szövetség elnöksége tegnapi zánkai ülésén célul t zte ki, hogy az érintett önkormányzatok december 31-ig térítésmentesen szerezzék meg a DRV Rt részvényeinek több mint ötven százalékát, valamint a szolgáltatáshoz kapcsolódó közm vek és ingatlanok tulajdonjogát. - Egyeztetés céljából megkeressük azokat az önkormányzatokat, amelyeknek a DRV Rt szolgáltatást nyújt, de nem a Balaton régió területéhez tartoznak. Ezzel a vélt ellenérdekeket kívánjuk elsimítani - mondta Sós Zoltán Somogy megyei társelnök. - Mi balatoni regionális vízés szennyvízszolgáltató céget szeretnénk. A törvény szerint egyébként kötelez önkormányzati feladat a vízszolgáltatás. Sós Zoltán elmondta azt is: tanácsadó céget bíznak meg a szükséges jogi eljárások kidolgozásával és a procedúra elindításával. S felkérik az országgy lési képvisel ket, hogy támogassák ezt az ügyet. A tegnapi ülésen dr. Gruber Attila, Manninger Jen és dr. Bóka István (valamennyien FideszMPP) jelent meg. Bejelentették, hogy a parlamentben megalakult a balatoni képvisel k csoportja. Tízen alkotják; a Fidesz-MPP öt, az MDF három és az MSZP két tagja. Megállapodtak abban, hogy évente együttes ülést tart a tóparti önkormányzatokat tömörít Balatoni Szövetség és a képvisel k Balaton-csoportja; értékelik a történteket s kit zik a célokat. A szövetség szeretné elérni a Balaton-törvény módosítását. Elfogadhatatlannak tartják, hogy az állami tulajdonú tóparti közterületek vitás ügyeiben a tulajdonos és az eljáró szakhatóság nemegyszer ugyanaz. A szövetség szeretné elérni, hogy amikor az állami tulajdonú meder partvonalának felmérése megtörténik, a vízügyért felel s minisztérium, illetve igazgatási szervezetei - még az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések el tt - külön-külön konzultáljanak az érintett önkormányzatokkal. Czene
A Somogyi Hírlap 2002. július 11-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Az ország legkorszer bb vízm vét adták át szödön Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter adta át tegnap az 544 millió forintból korszer sített felszíni vízm vet, mely a térség nyári vízellátásában meghatározó szerepet tölt be. A víztisztító rendszer membrános technológiája Közép-Európában egyedülálló.
Herényi Károly országgy lési képvisel (MDF, balról), Kóródi Mária miniszter és Hajós Béla helyettes államtitkár Jöv re hazánkban 2009-ig tartó nagyszabású ivóvízmin ség-javító program indul, hogy miel bb megfeleljünk a szigorú uniós követelményeknek - mondta Hajós Béla vízügyi helyettes államtitkár. Hozzátette: a DRV Rt szödi telepe referencia lehet a további, 2,7 millió fogyasztót érint fejlesztésekhez. A Balaton-víz tisztításának a tökéletesítésével már régóta foglalkoznak a szakemberek. Az szödi vízm rekonstrukciója során merült föl, hogy a világ legfejlettebb részén is újdonságnak számító bemerül membrántechnológiát alkalmazzák itt, Közép-Európában el ször. A beruházás 544 millió forintba került, ennek nagy részét a központi költségvetés állta, közel 20 százalékát pedig az üzemeltet DRV Rt biztosította saját forrásból. A tisztítóm leglényegesebb feladata a nyári csúcsigények biztosítása. Kapacitása napi 5000 köbméter, ami szükség esetén további 30 százalékkal növelhet . - Az a legfontosabb üzenet a térségben él knek: javul az ivóvíz min sége - mondta tegnap a korszer sített tisztítóm t fölavató Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter. - Öröm az is, hogy a Balaton vízmin sége annak ellenére is kiváló, hogy a vízszint igen alacsony. A miniszter azt ígérte: a kormány megteremti a forrásait az szödihez hasonló fejlesztéseknek. Fónai Imre
A Népszabadság 2002. július 11-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Privatizálna a Balatoni Szövetség A Balatoni Szövetség tegnapi zánkai elnökségi ülésén úgy döntött, hogy a szervezet megkezdi a Dunántúli Regionális Vízm Rt. (DRV) privatizációjának el készítését. Mint arról hírt adtunk, a szövetség szeretné, hogy a vízm az érintett önkormányzatok többségi tulajdonába kerüljön. (Tudósítónktól)
A Heti Hirdet 2002. július 12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Az ország legkorszer bb víztisztítója szödön Nemcsak az országban, de Közép-Európában is az els ként helyezték július 10-én üzembe Balaton szödön a Dunántúli Regionális Vízm vek Rt. felújított felszíni vízm vét, amely a világ legfejlettebb részén is újnak, korszer nek számító Zenon ZeeWeed bemerül membrán technológiát alkalmazza a víz tisztítására. Az állami segítséggel megvalósult beruházást ünnepélyes keretek között dr. Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter adta át rendeltetésének, hangsúlyozva: ez az els lépés volt a lakossági ivóvízellátás korszer sítésének útján, amely az elkövetkezend években több mint kétmillió embernek nyújt európai szint és tisztaságú ivóvizet. A megnyitón Tóth István, a DRV Rt. Vezérigazgatója és dr. Hajós Béla vízügyi helyettes államtitkár is szólt a korszer létesítmény jelent ségér l. -GY-
A Somogyi Hírlap 2002. július 12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vizüket issza a szomszéd A lakosok büszkesége az új, uniós szabvány szerint épült vízm , ez látja el ivóvízzel a szomszéd Porrog-szentpált is. A régi törpe vízm még 1960-ban épült, ezt váltotta föl a tavaly átadott, 20 millió forintos új kút, ami elektronikus vezérlés , napelemes jelz rendszere van és digitális kijelz je. Takarékosságát bizonyítja, hogy, üzembe helyezésével egyharmadára csökkent a vízveszteség. Pécsi Jen vízm kezel elmondta: a kezdeti nehézségeken túl már gond nélkül m ködik, s jó a víz min sége. A régi kút vizében sok volt a mangán, vas, de az új, 100 méter mély kút vize az ÁNTSZ adatai alapján a gyógyvízhez közelít.
Pécsi Jen : Nincs gond, s jó az új kútvíz - Többen mondják, hogy klóros a víz, de szerintünk csak az íze szokatlan. Mi, akik itt dolgoztunk, jól tudtuk, milyen min ség a régi kút vize, és nem szívesen ittunk bel le; a jelenlegi minden szempontnak megfelel - mondta Pécsi Jen . Megújult a gépház is, és mosdóval b vítették, új a tározó, és a telek kerítését is meghosszabbították. A beruházás teljes összegének mintegy az ötödét - a lakosság számarányában - a két község fizette, a fennmaradó tizenhatmillió forintot pedig a megyei területfejlesztési tanács pályázatán nyerték. Az Új Dunántúli Napló 2002. július 13-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Használhatatlan telefonok Komló, Gesztenyés A kertvárosban él k, vagy éppen arra járók hiába próbálják használni mobiltelefonjukat, a gesztenyési völgy "árnyékban van". Ha minden ígéret teljesül, akkor egy-két hónap múlva megváltozik a helyzet. -Néhány hónappal ezel tt vetettem fel el ször önkormányzati ülésen, hogy a városrészben egyszer en lehetetlen használni a mobiltelefonokat - közölte Mátyás János, a gesztenyési részönkormányzat elnöke. - Mivel a Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Rt. a Komló-Víz Kft.-ben tulajdonjogot szerzett, javasoltam, hogy a zobáki, DRV-tulajdonban lév víztoronyra érdemes lenne átjátszóállomást telepíteni. Eddig tudtommal semmi sem történt, ami nem csak a gesztenyésieknek baj, hanem azoknak is, akiknek errefelé akad dolguk, illetve a gesztenyésieket hívják. Az ügy azért is bosszantó, mert a felesleges hívások oda-vissza rengeteg pénzbe kerülnek. A részönkormányzat elnökének felvetésére adott válaszában Páva Zoltán polgármester elmondta, a DRV valóban nem gördített akadályt az átjátszó felszerelése ellen, így csak a szolgáltatókon múlik, mikor szerelik fel az átjátszóállomást. -A két legnagyobb magyarországi társasággal már tárgyaltunk, ígéretünk van arra, hogy a gesztenyési lehetetlen helyzetnek véget vetnek - tette hozzá a polgármester. - A hely adott.
Mivel a szolgáltatóknak elemi érdekük, hogy mobiltelefonjaik mindenütt m ködjenek, rövid id n belül állni fog az átjátszóállomás. Deák G.
A Népszabadság 2002. július 19-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Olcsóbb víz a Balatonnál? Régóta izgatja a balatoniakat, miként lehetne olcsóbbá tenni a régióban a vizet. A Dunántúli Regionális Vízm Rt. (DRV) vezérigazgatója szerint a cég tulajdonosváltása nem, de a kéttényez s vízdíj bevezetése átlagosan 10 százalékos díjcsökkenést eredményezhetne a régióban. Közismert, hogy a balatoni vízellátó rendszereket a nyári idegenforgalmi csúcsfogyasztásra méretezték, miközben az állandó lakosság vízigénye ennek töredéke csupán. A balatoniaknak ezért meggy z désük, hogy velük fizettetik meg a nyári igényekre méretezett ellátórendszer többletköltségeit. A régióban évek óta a hatóságilag engedélyezett maximális vízdíjat fizeti a lakosság. Az elmúlt hetekben a tóparti önkormányzatok kezdeményezték, hogy kerüljön a DRV önkormányzati többségi tulajdonba, amit l a vízdíjak mérséklését is remélik. Tóth István vezérigazgató szerint a vízdíjakat a DRV esetleges tulajdonosváltása nem befolyásolná. A jelenleg 90 százalékban állami, 10 százalékban dolgozói tulajdonban lév társaság Somogy, Baranya, Zala, Fejér és Veszprém megyékben m ködtet víziközm veket 369 településen. Ezek a víziközm vek nem a cég, hanem az állam vagy a települési önkormányzatok tulajdonában vannak, tehát a DRV csak m ködteti azokat. A vezérigazgató hangsúlyozta, a víz árát a közm tulajdonosok szabják meg, amit alapvet en a vízbázis tulajdonságai, illetve a települési helyi adottságok befolyásolnak. A DRV-t l függ , a szolgáltatás színvonalával öszszefügg költségek általában a vízdíj 20 százalékát sem teszik ki. A cég m ködési területén tavaly 129 különböz vízdíjat állapítottak meg a tulajdonos önkormányzatok. Egy köbméter ivóvíz szolgáltatásának fajlagos költsége településenként több száz százalékos eltérést mutat, 100 és 1000 forint között alakult. A vízszolgáltatás lakossági árát az évente meghatározott hatósági áron felül (2002-ben 268,80 forint köbméterenként) az állam fizeti, amely támogatási keret az idén 4,9 milliárd forint. Tóth István szerint nem teljesen megalapozott a balatoniak amiatti elégedetlensége, hogy a mindenkori legmagasabb vízdíjat kell fizetniük, hiszen az ország településeinek legalább harmada ugyanennyit fizet. A DRV az igazságosabb "közteherviselésért" négy éve szeretné bevezetni a kéttényez s díjrendszert, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre állásáért külön kellene fizetni. Az üdül körzetekben - így a Balaton-régióban is - egyértelm bb az- az aránytalanság, hogy a jelenlegi fogyasztásarányos díjak esetében az éppen nem fogyasztó vagy alig fogyasztó nyaralótulajdonosok által befizetett díjak összege nem fedezi a rendelkezésre állás költségeit. Ezt a többi fogyasztónak kell megfizetnie. A vezérigazgató elmondta, ha az új kormány támogatja a DRV ajánlatát a kéttényez s vízdíj bevezetésér l, akkor jöv évt l az ivóvíz köbméterenkénti változó díja 10 százalékkal csökkenhet a Balaton körüli fogyasztók számára, egy viszonylag alacsony, havi 250 forintos alapdíj bevezetése mellett. Török Tünde
A Somogyi Hírlap 2002. július 20-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Talajvíz nehezíti a csatornázást Dráva mente Több településen is a magas talajvíz nehezíti a csatornázást, ennek ellenére ma már biztos, hogy az év végére elkészül a teljes csatornahálózat és az új szennyvíztisztító telep a Dráva mentén.
Szabadics Attila, a csatornázó- konzorcium egyik képvisel je elmondta: jelenleg a csokonyavisontai vezetéképítésnél okoz gondot a talajvíz, amely olyan magas, hogy el bb szivattyúzniuk kell, hogy dolgozni tudjanak. Másfél méterenként kutat fúrnak, ezeket összekötik, és egy szivattyú segítségével szabadítják meg a talajt a fölösleges vízt l. Korábban ugyanezen a vonalon Somogytarnócán is hasonló nehézségekbe ütköztek, és a KálmáncsaSzulok ágon is ugyanez a probléma jelentkezett. Bolhó csatornázásakor is vákuumos víztelenítésre volt szükség. - Szerencsére mindez már nem jelent veszélyt a határid re, hiszen mára a gerincvezetékek kiépítése mindenütt meghaladta a nyolcvan százalékot, a Vízvár-Bélavár vonalon pedig már teljesen elkészültünk - mondta az ügyvezet igazgató. - Valamennyi átemel a helyére került, ezeken már csak szakipari munkák vannak vissza. Biztos vagyok benne, hogy december 20-ra átadhatjuk a regionális csatornarendszert. Barcson már a lakossági rákötések is megkezd dtek, bár használni k is csak karácsonykor tudják majd a szennyvízhálózatot. A szakember elmondta, hogy az átadást féléves próbaüzem követi. Erre az id szakra a DRV-vel részletes próbaüzemi terv készül, hiszen ekkor kell az egész rendszer m ködését összehangolni. Hétmilliárdos fejlesztés 2000 augusztusában jelentették be, hogy a Dráva menti önkormányzati társulás 3,3 milliárd forint állami támogatást nyert a térség csatornázására. A 18 település szennyvízhálózatának megépítését a Drávamenti Csatornaépít Konzorcium nyerte el, a beruházás összege hétmilliárd forint. Nagy László
A Somogyi Hírlap 2002. július 24-ei számában jelent meg az alábbi hír: Borhi ezüsttel tért vissza MOL 5. Síkvízi Kajak-kenu Európa Bajnokság Szeged Borhi Zsombor a kajak-kenu Európa-bajnokságon a kajak négyes tagjaként ötszáz méteren a második helyen végezett.
(Borhi Zsombor ezüstérméhez ezúton is gratulál a DRV Rt.) Az Új Dunántúli Napló 2002. július 24-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Halaszthatatlan közm javítás Komló, Dávidföld Az év elején készült tervek szerint az Erkel Ferenc utcában csak akkor került volna sor a vízvezeték felújítására, ha a város pályázati pénzhez jut az úttest aszfaltozásához. A vezeték felülvizsgálatakor azonban kiderült, a rekonstrukció halaszthatatlan. A város képvisel -testülete a szakemberek véleménye alapján július elején úgy döntött, hogy a dávidföldi rekonstrukciót még idén el kell végezni, függetlenül attól, hogy lesz-e útfelújítás. A munka kezdete azon múlik, hogy a Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Rt. mikor járul hozzá a városi vízhálózat fejlesztésére szánt 30 millió forintnyi kiadás átütemezéséhez - tudtuk meg a városüzemeltetési irodán. A DRV eredetileg a sikondai projekthez, a cseresznyáki vízhálózathoz, illetve telkek közm vesítéséhez adta a pénzt. Az élet azonban közbeszólt, és az összeget az Erkel Ferenc utcai rekonstrukció mellett a Pet fi, Irinyi és Gagarin utcák hálózatfelújítására kell költeni. A DRV várhatóan napokon belül hozzájárul az átütemezéshez, így az Erkel Ferenc utcában augusztus közepén kezd dhet a munka. A kivitelez , a Komló-Víz Kft. vállalkozási ágazatvezet je, Mester Zoltán elmondta, a 7,6 milliós költségvetés rekonstrukció egy hónapig tart majd, 370 méter hosszon fektetnek le új vezetéket. A Mecsekfalu melletti dávidföldi domboldal legszéls , csak a város fel li oldalon beépített utcájában egy központi nyomáscsökkent t is el kell helyezni. A munka ideje alatt a vízellátásban nem lesz komoly kimaradás. Deák G.
A Somogyi Hírlap 2002. július 26-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Csökkenthet lenne a vízdíj
Az új szaktárcának is javasolja a DRV Rt. a kéttényez s díjrendszer bevezetését. Az alapdíj elfogadásával 10 százalékkal csökkenteni lehetne a vízdíjat Tóth István, a vízm vezérigazgatója szerint. - A vízdíj mértéke nem függ attól, hogy ki a vízm tulajdonosa - mondta Tóth István, a DRV Rt vezérigazgatója. Korábban lapunkban megírtuk: az önkormányzatok - a Balatoni Hajózási Rt. mintájára - többségi tulajdonrészt szereznének a DRV-ben, s egyes vélekedések szerint ez a fogyasztók számára kedvez en befolyásolhatja a vízdíjat. Tóth István hozzátette: üdvözölnék az önkormányzatok tulajdonszerzését, hiszen így jobban belelátnának az rt m ködésébe. Az önkormányzatok, s a térség országgy lési képvisel i is segíthetik a céget abban, hogy be tudjuk végre vezetni a más szolgáltatók által már alkalmazott kéttényez s díjat - tette hozzá Tóth István. - Több mint négy éve szeretnénk ezt, de eddig a szaktárca - engedve az ezt ellenz lobbinak - elutasította. Most újra javaslatot teszünk rá. Egyre er sebb rá a fogyasztói igény, hiszen az alapdíj megfizetésével csökkennének az állandó lakosok terhei, igazságosabb lenne a teherviselés. Támogatja az elképzelést a Balatoni Szövetség és a Balatoni Fejlesztési Tanács is. Ahol a víziközm rendszer üzemeltetési költsége túlzottan magas, ott az állam az önkormányzatokon keresztül támogatást nyújt a lakossági fogyasztóknak, 2002-ben ez az összeg országosan 4,9 milliárd forint volt. A DRV Rt vezetése azt is szorgalmazza: jelent sen emelkedjen ez az összeg 2003-ban, mert a csatornázás folytán új fogyasztók lépnek a rendszerbe. Tóth István azt mondta: becsléseik szerint jöv re legalább 6 milliárd forint kellene erre a célra. A m szaki és környezeti adottságoktól függ els sorban a vízdíj nagysága és nem attól, hogy a DRV Rt-nek ki a tulajdonosa - vélekedett Tóth István, a vízm vezérigazgatója. A DRV-ben most az értékpapírok 90 százalékát az állam birtokolja, tíz százalék dolgozói részvény. - A vízdíj kialakításban fontos szempont, hol található a vízbázis és szükség van-e tisztításra tette hozzá a vezérigazgató. - Figyelembe kell venni a helyi adottságokat is, például a lakosság s r ségét. A rendszer biztonságának a fenntartása, a karbantartás a szolgáltatótól függ. Erre vonatkozóan azonban szigorúak az el írások, s ezeket be kell tartani. A vezérigazgató szerint nekik is gondot okoz, hogy a Balaton partján magas a víz- és csatornaszolgáltatás díja, és az is, hogy sokan azt gondolják, err l a DRV tehet. Tóth István arról is beszélt: ha a vízdíjban nem tudnák érvényesíteni az állami támogatást, Pamukon például 1000 forintba kerülne egy köbméter ivóvíz. Az állami támogatás hazai gyakorlata egyébként nem uniókonform. A csatlakozás után ezt feltehet leg új alapokra kell helyezni. Tóth István azt mondta: a rászoruló fogyasztókat kell majd támogatni. Fónai Imre
A Somogyi Hírlap 2002. július 30-ai számában jelent meg az alábbi cikk: A m szer nem, orrunk érzi a b zt Elviselhetetlen a b z esténként, nem egy vendég hazautazott már emiatt, állította a siófoki Csehlán Sándor. Májer József, a DRV Rt. Balatoni Igazgatóságának vezet je a helyszínre, a Somogyi utca végén lev szennyvízátemel höz sietett.
Együtt állapították meg: a cég az utóbbi évben sokat tett a panasz megszüntetéséért, s a tavalyinál lényegesen jobb a helyzet; a b z nem állandó, de van még tennivaló. Az igazgató még a nyáron végleges megoldást ígért. A szennyvíz hosszú kilométereken át utazik cs ben a Balaton déli partján, ezért rothadni kezd; kénhidrogén keletkezik, s ez f leg az átemel k és gravitációs gy jt aknák környékén b zlik. A siófoki Somogyi utca végén van a legnagyobb átemel -berendezés a Balatonvilágos és Szárszó közti területen. Naponta 8-10 ezer köbméter szennyvíz érkezik ide, ez a siófoki tisztítóüzem kapacitásának csaknem a fele. Miközben a lejt s cs b l az aknába zuhan, csobog, folyik a szennyvíz, s kilép bel le a b zös gáz. A szennyvizet itt 12 méter magasra kell emelni szivattyúkkal, hogy tovább folyhasson a szennyvíztisztító telepre. A panaszok folytán itt több alkalommal is mérést végeztek a vízm szakemberei - idézte föl Csehlán Sándor. - A m szerek nem mutatták ki a b zt, de az én orrom, bizony, megérzi. Az országban talán a Balaton-partiak fizetik a legmagasabb víz- és csatornadíjat, s ennek fejében elvárható e gondnak a megszüntetése. Az utcából azonban - a b zt észlelve - több turista is hazament. Ausztriában jártam olyan településen, ahol síparadicsomban van a szennyvíztelep és azon belül a gázcseretelep; ott nem éreztem semmi nem oda való szagot. Májer Józseft l tudjuk, hogy a lakossági panaszok orvoslása érdekében évekig kísérleteket folytattak, közösen a Budapesti M szaki Egyetem szakembereivel. Siófok térségében ma már automata rendszer méri a b zt okozó kénhidrogén mennyiségét, és ha szükséges, nitrátot adagol a szennyvízhez. - Másutt ez is elég a b zhatás megszüntetéséhez - mondta az igazgató. - A Somogyi utca végén lev átemel nél ez nem így van, ezért biofiltert is beépítettünk a rendszerbe. A t zegszer biomaszszán átfuttatjuk a felszabaduló gázt, s ez alatt kivonódnak bel le a káros és b zös anyagok. Úgy gondolom, a gondot ezzel 95 százalékban már megoldottuk. Még a nyáron kiegészítjük a rendszert, hogy jobb legyen a hatásfoka. Czene Attila
A Magyar Hírlap 2002. július 31-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Európai színvonalú víztisztító szödön Közép-Európában is els ként helyezték üzembe július 10-én Balaton szödön a Dunántúli Regionális Vízm Rt. felújított felszíni vízm vét, amely a világ fejlettebb részén is újnak, korszer nek számító Zenon ZeeWeed bemerül membrán technológiát alkalmazza a víz tisztítására. A beruházás összköltsége 544 millió forint volt, amelynek nagy részét a központi költségvetés biztosította, az üzemeltet DRV Rt. pedig saját fejlesztési forrásaiból mintegy 20 százalékban járult hozzá az új technológia és a létesítmény megvalósításához. A tisztítóm legfontosabb feladata a nyári csúcsvíz igények biztosítása a Nyugat-balatoni és a Délkelet-balatoni regionális vízm vek meglév kapacitásához csatlakozva. Az új létesítmény kapacitása 5000 m3/nap, amely rendkívüli igény esetén átmenetileg akár 6600 m3/nap teljesítménnyel is m ködtethet . A tisztítási technológia legfontosabb eleme a ZENON ZeeWeed típusú bemerül membrános ultrasz r , amely minden olyan szennyez dést eltávolít (baktériumot, a vírusok nagy részét, lebeg anyagokat, algát, algacsírát), melynek mérete meghaladja a sz r pórusméretét. A tisztítás hatékonyságának fokozása érdekében az ultrasz r membrános technológiája oxidációs és koagulációs lépéssel is kiegészül, melyek segítségével még tisztább víz nyerhet . Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az innen nyert víz minden - jogszabályban el írt - paraméter esetében messzemen kig kielégíti a követelményeket. A kivitelezés - az OVIBER lebonyolítói közrem ködésével - múlt év októberében kezd dött meg, s a sikeres próbaüzem után már 2002. május végén a hálózatba kerülhetett a kiváló min ség ivóvíz. A m különlegessége, hogy a konténerbe épített berendezések a kés bbiekben akár más telephelyen is rövid id n belül üzembe helyezhet ek, amennyiben arra szükség lenne. Az állami segítséggel megvalósult beruházást ünnepélyes keretek között dr. Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter adta át rendeltetésének, hangsúlyozva: ez az els lépés volt a lakossági ivóvízellátás korszer sítésének útján, amely az elkövetkezend években több, mint kétmillió embernek nyújt európai szint és tisztaságú ivóvizet. Gyarmati László
A Somogyi Hírlap 2002. július 31-ei számában jelent meg az alábbi cikk: DRV: nem túl csábító üzlet Balaton-part Üzleti alapon víz- és csatornaszolgáltatás nem végezhet - ez a véleménye dr. Léhmann György siófoki ügyvédnek, aki levelet írt a Balaton-parti települések polgármestereinek. Arra hívja föl a figyelmüket: súlyos terheket róhat városukra, községükre, ha a hajózási részvények példáját követve többségi tulajdont szereznek a jelenleg állami kézben lév DRV Rt-ben.
A Balatoni Szövetség elnöksége még az idén szeretné elérni, hogy a DRV Rt tulajdonának többsége az önkormányzatokhoz kerüljön - adta hírül a Somogyi Hírlap a minap. Korábban dr. Gruber Attila országgy lési képvisel (Fidesz) úgy nyilatkozott lapunknak: a fogyasztókat is kedvez en érintheti ez, hiszen akár be is fagyasztható így egy id re a vízdíj, ám az mindenképpen az inflációnál kisebb mértékben emelkedik. A DRV Rt m ködtetése - többek közt az uniós el írások bevezetése miatt - olyan terhekkel jár a jöv ben a magyar állam számára, hogy legalább részben szívesen megszabadul t le - vélekedett dr. Léhmann György. - Az EU-mérce 2003-tól lép életbe, tehát most jött el az ideje ennek; az önkormányzatok s csaknem egymillió fogyasztó rovására. Amennyiben ugyanis a települések tulajdont szereznek, az Rt. fenntartásához az önkormányzatoknak biztosított költségvetési támogatás egy részét - akár más önkormányzati feladatok elmaradása árán is - biztosítani kell. A vízfogyasztókat közvetlenül is sújthatja a tulajdonszerzés azáltal, hogy a központi költségvetésb l eddig a lakossági víz- és csatornaszolgáltatásra biztosított évi 4,5-4,9 milliárd forint csökkenhet, vagy akár el is t nhet a jöv ben. Fél , hogy emiatt még a mostaninál is magasabb vízdíjat kell majd fizetni a régióban. A DRV Rt vezetése szerint az ügyvéd alaptalanul riogatja az önkormányzatokat. - Tévedés, hogy az állami támogatást a DRV Rt kapja - mondta Bódizs József, a vízm pénzügyi és értékesítési igazgatója. - A központi költségvetési támogatás az önkormányzatokon, valamint a szolgáltatón keresztül a lakossági fogyasztók terheit csökkenti; végs soron tehát a lakosság kapja, így az után teljesen mindegy ebb l a szempontból, hogy a vízm nek ki a tulajdonosa. A vízdíj mértéke is független ett l. Annak nagyságát jórészt három tényez befolyásolja: a rendszer m szaki jellemz i (hol a vízbázis, kell-e tisztítani stb.), a helyi adottságok és a támogatás mértéke. Nincs nyereség - A víz- és a csatornadíj nem tartalmazhat nyereséget, ezért üzleti befektetésnek nem ideális a tulajdonszerzés a DRV Rt-ben - ismerte el Bódizs József, a vízm pénzügyi vezet je. A siófoki ügyvéd azt állapította meg a földhivatali nyilvántartásból: a DRV Rt ingatlanai jelzáloggal terheltek. - A zamárdi helyrajzi számon szerepl dél-balatoni üzemegységre az OTP, valamint a kereskedelmi bank jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmet nyújtott be; nem lehet megállapítani, hogy mekkora összegre - állította. - A vízm siófoki irodaházára már 2001. januárjában is 113 millió forint jelzálogjog volt bejegyezve a kereskedelmi bank javára, ezt követ en egy újabb, 200 millió forintos jelzálog került rá, illetve egy újabb ilyen kérelem is nyilván van már tartva a tulajdoni lapon. Még ezek után is megéri vajon a tulajdonszerzés az önkormányzatoknak? Valóban olyan nagy hasznot hozhat? A cégkivonat szerint éppen az említett ingatlanok adják a cég 4 milliárd forint alapt kéjének a nagy részét. Dr. Léhmann György úgy véli: el bb az államnak, mint tulajdonosnak rendezni kellene a vízm tartozásait azért, hogy ne zsákbamacskát vegyenek a települések, s - ahogyan az ügyvéd fogalmazott - nehogy kés bb az derüljön ki: ez a macska bizony rühes... Bódizs József, a DRV Rt pénzügyi és értékesítési igazgatója szerint az, hogy jelzálogjoggal terheltek egyes ingatlanaik, közvetlenül nem befolyásolja a társaság vagyoni helyzetét. - Teljesen félrevezet még dr. Léhmann György kérdésfölvetése is - tette hozzá a pénzügyi igazgató. - A cég els sorban a szezonalítás miatt vesz föl rövidlejáratú hitelt, s ehhez a bank biztosítékot kér; természetes, hogy ezek f leg ingatlanok. Igen ám, de mi a kölcsönt határid re viszsza is fizetjük, s ez a lényeg; a visszafizetéskor a jelzálogjogot törlik a földhivatali nyilvántar-
tásból. Lejárt, vissza nem fizetett hitele húsz éve nem volt a DRV Rt-nek, így vagyonvesztése sem lehetett. Jó az adósmin sítésünk a hitelintézeteknél, ezt az is mutatja, hogy az önkormányzatok víziközm -fejlesztéseihez a DRV Rt közös hitel-konstrukciót alakított ki az OTP Rt-vel. E szerint az önkormányzat úgy kaphat hitelt a saját er biztosításához az OTP-t l, hogy a pénzintézet nem kér ezért fedezetet, hanem elfogadja a vízm kézfizet kezességvállalását. Bódizs József hozzátette: a vízm nem nyereségérdekelt vállalkozás, nyereséget a víz és csatornadíj nem tartalmazhat. - A DRV Rt 1993 óta egyetlen évben sem fizetett osztalékot - állította. - 11 milliárd forint árbevétel mellett 35 millió forint a tervezett nyereség 2002-re - magyarázta. - Ez a nyereség ilyen árbevételnél gyakorlatilag nullának tekinthet . Korábban sem volt ez több, ennyib l pedig osztalékot fizetni nem lehet. A tulajdonosok persze eddig ezt nem is várták el a cégt l. Üzleti célú befektetésnek tehát nem ideális a tervezett tulajdonszerzés a DRV Rt-ben, de az önkormányzatoknak nyilván nem is ez a célja. Sérti a jó hírüket - Elgondolkoztat bennünket, hogy egyes állampolgárok megalapozatlan kijelentéseket tehetnek, hibás adatokat közölhetnek, s ezzel egy jól m köd szolgáltató céget becsmérelhetnek, gazdálkodását min síthetik - mondta Bódizs József. - A minden alapot nélkülöz állítások csak a DRV Rt jó hírének a megsértésére alkalmasak. 2002. évi üzleti terv Árbevétel 11 milliárd Ft Nyereség 35 millió Ft Osztalék 0 Ft Fónai Imre
A Somogyi Hírlap 2002. augusztus 01-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Hidakat rongál a csatornázás Bolhó Jó ütemben halad a szennyvíz-csatorna-rendszer építése, mégis többen panaszkodtak a munkálatokat végz kre Bolhón. Állítják: több helyen el fordult, hogy megrongálták, s t, hogy egyszer bb legyen a felszedése, szétvágták a hidat, és az korántsem az eredeti állapotban került vissza a helyére. El fordult, hogy a háztulajdonos több napon át nem tudott autóval beállni az udvarra, mert hiányzott a hídja, vagy az ideiglenesen visszahelyezett hídra nem mert ráállni járm vével, attól félve, hogy beszakad. A napokban máshol ez be is következett, amikor egy személyautó sárvéd jéig "beszakadt" az útba, vezet je csak segítséggel tudta kiemelni. A kivitelez Szabadics Közm - és Mélyépít Kft ügyvezet je, Szabadics Attila elmondta: a Hoffmann Épít ipari Rt alvállalkozója, a Kerti kft hibázott. A kft a többi településen nem, csak Bolhón vállalt munkát.
- Els ütemben, miután a csatornát lefektetik, ideiglenesen helyre kell állítani az utakat, hidakat, hogy közlekedni lehessen, ebben az esetben ez a munka hagyott kívánnivalót. A második ütemben - amelyet tegnap kezdtek el a f utcában a Hoffmann Rt dolgozói - kerül sor az eredeti helyzetnek megfelel helyreállításra. A szerz désnek megfelel en, ha betonozott híd volt, újrabetonozzuk, ha aszfaltozott volt, újraaszfaltozzuk. A szerz dés szerint az sem lehetséges, hogy egy napnál tovább ne tudjon az udvarára beállni a tulajdonos - mondta Szabadics Attila. Hozzátette: a DRV folyamatosan ellen rzi a munkálatokat, és társaságuk, valamint a Hoffmann Rt ellen rzései is s r södnek. Ha egy alvállalkozójuk nem végez megfelel munkát, szerz dést bontanak vele. Erre már volt is példa. A település több mint négyötöd részén kész a csatornaépítés, ám a munkát nehezíti a magas talajvíz, amit el ször le kell szívni, hogy a csöveket lefektethessék. Várhatóan november közepén befejez dik a térségi szenny-vízrendszer kiépítése. A szerz désben szerepl határid december 20. Varga Andrea A Somogyi Hírlap 2002. augusztus 05-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Tiszta víz kerül a poharakba A laborszakemberek szerint minden rendben van a somogyi ivóvízzel. A kimutatott értékek mindenütt a határértéken belül vannak. A 2009-ben életbe lép európai szabályozás néhány elem esetében szigorúbb, mint a magyar szabvány. - A Dunántúli Regionális Vízm Rt. laborjában évente mintegy hatezer vízmintát vizsgálunk: ritkán találkozunk a határértéket megközelít eredménnyel - válaszolta lapunk kérdésére Fekete Wieslawa laborvezet . A nemrég megjelent új kormányrendelet még több paraméter vizsgálatát írja el . Olyanokét is, amelyekhez nincs meg a megfelel m szerezettség. Eddig is vizsgáltuk a fémek jelenlétét az ivóvízben, de a régi készülékkel például a higany és a szelén nem mutatható ki.
A megye minden részéb l érkeznek vízminták a központi laboratóriumba. A megnövekedett munka a DRV-n belül több mint negyven - hatvanmillió forintos pluszköltséget jelent. Az új atomadszorpciós készülék 28 millió forintba került. De gázkromatográf nincs a laborban. A vizsgálatokat Székesfehérváron végeztetjük el, s ezeket évente meg kell ismételtetni. Ha a határértékek nem lépik át a megengedett nagyságot - csak nyomokban találunk ilyen anyagokat a vízben -, akkor öt évre felmentést kérhetünk a vizsgálatok elvégzése alól.
A laborosok szerint Somogyban jó az ivóvíz. A problémás helyeken a DRV korszer vízkezel ket épített ki. Egyes településeken él knek azonban más a véleménye. Zsalakó Ern , Baté polgármestere szerint településükön mintegy 300 háztartásba jut el a vezetékes víz. - Tavaly fúrattunk egy új kutat, a réginél nagyon magas volt a víz vastartalma. A gondunk az új kúttal némileg enyhült, de vastalanítót még nem tudtunk felszereltetni. Az ÁNTSZ munkatársai havonta vesznek vízmintát, és ellen rzik a min séget. Bárdudvarnokon kifejezetten jó az ivóvíz. Már ahol van. - Hat településrészünkön nincs vezetékes víz - mondta Forintos László polgármester. - Olajhegyen most fúrattunk egy kutat, talán az idén már vizet is ad a gerincvezeték kiépítése folyik. A vizsgálati eredmények azt bizonyítják, hogy az ivóvizünk jó min ség . - A meleg hatásai és a kormányrendelet miatt több vizsgálatot végzünk, mint az elmúlt évben - mondta Fekete Wieslawa - több hálózati ponton gyakrabban veszünk mintákat a vezetékekb l, kutakból, tárolókból. Kiemelt figyelmet fordítunk a baktériumokra, hogy megel zzünk egy esetleges járványt. 2009-t l az európai unió ivóvízszabványának kell eleget tennünk. Néhány esetben - nitrit, arzén, ammónium - szigorúbbak a szabályok, alacsonyabbak a határértékek, mint nálunk. - Attól nem lesz jobb Somogyban az ivóvíz, ha alkalmazkodunk az el írásokhoz. A fogyasztó mindebb l semmit nem vesz észre, mert a víz eddig is jó volt. A mért értékeink sokkal kisebbek voltak a határértéknél, így nagyjából megfelelünk az unió el írásainak - tudtuk meg a laborvezet t l. Dr. Fadgyas Erzsébet, az ÁNTSZ városi f orvosa szerint Kaposváron és a környékén mindenütt egészséges ivóvízhez jutnak a felhasználók. Az uniós paramétereknek azonban csak akkor lehet eleget tenni, ha mindenütt vastalanítót szerelnek fel. Az ammóniamentesítésre pedig 2005-ig van határid . Szarka Ágnes
A Somogyi Hírlap 2002. augusztus 05-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Csatornára kötni kötelez Hatvanhat százalékos ma a csatornázottsági arány a Balaton-parti településeken. 2005-ig el kell érni a 95 százalékot. - Ha minden fogyasztó rákötne a már kiépült rendszerre, akkor ez az arányt azonnal 82 százalékosra növelné - mondta Tóth István, a DRV Rt. vezérigazgatója. - A vízmin ség védelme érdekében végs soron kötelezhet is a fogyasztó erre. A DRV Rt. Dél-balatoni Igazgatósága a napokban újabb akcióba kezdett a csatornára kötés ösztönzése érdekében. - Felhívást küldtünk szét, melynek hatására máris megn tt a bekötéseket kezdeményez k száma - állította Májer József, a vízm dél-balatoni igazgatóságának ve-
zet je. - A jegyz k kötelezhetik erre azokat, akik nem tesznek eleget a Balaton-törvényben foglalt kötelezettségüknek. Azt várjuk, hogy jelent sen javul a helyzet; tavaly az igazgatóságunk területén 4600 új bekötésre történt felhívás, vagy kötelezés nyomán úgy, hogy ehhez egyetlen méternyi szennyvízcsatorna-hálózatot sem kellett építeni. Tóth István, a vízm vezérigazgatója szerint a Balaton vízmin sége szempontjából nem elhanyagolható, s t, legalábbis elgondolkodtató adat, hogy mindössze hétszázalékos (!) a szippantott szennyvíz-el kezel k kihasználtsága. - A vállalkozóknak nem érdeke, hogy ide hozzák a szippantott szennyvizet - vélekedett a vezérigazgató. - El fordult, hogy egyetlen fillér fogadási díjat sem kértünk próbaképpen; nos, így sem n tt meg jelent sen a forgalom, mert így meg az okozott problémát, hogy fölírtuk a rendszámot, meg a beszállított mennyiséget. A legegyszer bb a csatornarendszerbe üríteni. Már dolgozunk ennek a felderíthet ségén. Mér m szerrel ellen rizzük, mikor és hol ürítettek nagyobb mennyiséget a csatornába, el bb-utóbb tehát le tudjuk majd fülelni az illegális ürít ket. Fónai Imre
A Fejér Megyei Hírlap 2002. augusztus 05-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Önkormányzati tulajdonban van a vízm Lepsény - Mez szentgyörgy Felröppent a hír, hogy a Dunántúli Regionális Vízm az állami tulajdonból teljes mértékben önkormányzati tulajdonba kerül. Ennek kapcsán kíváncsiskodtunk. - A vízm és az ivóvízhálózat esetünkben a két szomszédos önkormányzat tulajdonában van már több éve, melyet 1993 óta a DRV üzemeltet- mondta el kérdésünkre Adovics Istvánné, Lepsény polgármestere. - Nálunk tehát nem jelentene semmi újat a szóban forgó változás. A cég eszközhasználati díjat fizet, s ez a koncessziós díj nyújt fedezetet a szükséges felújításokra, fejlesztésekre. Az ármegállapítás joga mindenképpen a helyhatóságok hatáskörében van. Az elindult kezdeményezésr l, miszerint számos önkormányzat kérné tulajdonba a területükön lev vízm veket és ivóvízhálózatot, úgy nyilatkozott a polgármester asszony, hogy menet közben kiderülhet, mégsem olyan kedvez az önkormányzati tulajdon. Lepsényben és Mez szentgyörgyön most jelent s munkára készülnek: várhatóan az sszel megkezd dhet a víztorony felújítása, mely mintegy 10 millió forintba kerül majd. A DRV idén új számlázási rendszert vezetett be: háromhavonta történik a mér leolvasás, a havonkénti részszá mlákat a végszámla követi. A két településen jó min ség az ivóvíz, a gyakori laboratóriumi vizsgálatok is ezt er sítik. (V. V.)
A www.zalamedia.hu oldalon 2002. augusztus 06-án jelent meg az alábbi cikk: Nem lesznek korlátozások A Dunántúli Regionális Vízmu Rt. szolgáltatási területén nincs gond a vízkapacitással - tudtuk meg Bencsik László m szaki vezet t l -, s remélhet leg nem lesz a nyár további részében sem, hiszen a vízigények elmaradnak a 10 - 15 évvel ezel ttit l, ami els sorban az ország legdrágább víz- és csatornadíjainak köszönhet . Vannak viszont települések, ahol a magas beépítettség miatt id szakosan vízhiány, vagy nyomáscsökkenés lesz tapasztalható, ám ez is nagyon kevés ingatlant érint. Fels páhokon egy-két utca, Cserszegtomajon és Gyenesdiáson a hegyoldal magasabb részein épült házak lakói tapasztalhatják csupán a nyomáscsökkenést. A jelenlegi vízfogyasztást figyelembe véve a DRV Rt. ellátási területén kicsi a valószín sége, hogy a nyár folyamán vízkorlátozást vezessenek be.
A Fejér Megyei Hírlap 2002. augusztus 07-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Egy év alatt épül meg a csatornahálózat Iszkaszentgyörgy (B. K. L.) - A négy településen található ingatlantulajdonosok nyolcvan százaléka képviseltette magát a Gaja 2002 Szennyvízberuházó Víziközm - társulat alakuló ülésén. Mint arról korábban már hírt adtunk, Moha, Magyaralmás, Sárkeresztes és Iszkaszentgyörgy immár többedik alkalommal pályázott tavaly központi támogatásra a csatornahálózat és tisztítóm megépítéséhez. A pályázat ezúttal sikeres volt, a négy - Fehérvár egyik ivóvízbázisán fekv - község valamennyi igénybe vehet támogatás elnyerése révén nyolcvan százalékban központi forrásból fedezheti a csaknem 1, 5 milliárdos beruházást. A csatornázás lebonyolítója a Dunántúli Regionális Vízm (DRV), s egyben a cég lesz az önkormányzatok tulajdonába kerül hálózat üzemeltet je is. A kivitelezésre - a múlt hónapban lezárult közbeszerzési eljárás keretében - a tatai OMS Hungária Kft. nyerte el a megbízást. A beruházáshoz szükséges összeg fennmaradó részét önkormányzati forrásból és lakossági hozzájárulásból teremtik el . A négy településen található, összesen 1920, úgynevezett érdekeltségi rendszer után egyenként 150 ezer forintot kell fizetniük a tulajdonosoknak. Ezen összeg azonban részletekben is törleszthet . A beruházás - mint azt a gesztor Iszkaszentgyörgy polgármestere, Benedek Imre közölte - várhatóan a jöv szig készül el, a próbaüzem azonban már májusban megkezd dik.
A Somogyi Hírlap 2002. augusztus 13-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Tíz százalékkal csökkenhet a díj A DRV Rt. ismét javasolta az alapdíj bevezetését a szaktárcának. Egyik olvasónk, a siófoki Bodó István azt mondta erre: jogosnak tartja, hogy a nyaralótulajdonosok télen is fizessenek a rendelkezésre állásért, de nem érti, hogy az állandó lakosokat a magas vízdíj mellett miért kell még az alapdíjjal is terhelni? A vízm illetékes vezet je szerint ezzel a változtatással a nem idényfogyasztók jobban járnak. - Két részb l áll a DRV Rt tevékenysége: a szolgáltatásból és a szolgáltató állandó rendelke-
zésre állásából - mondta Csuport László, a DRV Rt gazdasági vezérigazgató-helyettese. - Ez utóbbinak akkor is jelent s költségei vannak, ha egy adott fogyasztó éppen nem fogyaszt, ilyenek a közm rendszer fenntartásának és a hibaelhárításnak a költségei, a készenléti díjak stb. Jelenleg ezekb l a költségekb l, aki nem fogyaszt - de a lehet ség rendelkezésére áll vagy keveset fogyaszt, nem arányosan részesedik. A kéttényez s díjrendszer, s ezen belül a rendelkezésre állási (alap) díj alkalmazása éppen azt a célt szolgálná, hogy ezeket a - fogyasztott vízmennyiségt l függetlenül - mindenképpen fölmerül költségeket arányosabb teherviseléssel osszuk szét a fogyasztók között, így ennek a bevezetése el nyös lehet az állandó lakossági fogyasztóknak. Számításaink szerint a szolgáltatást rendszeresen igénybe vev k esetében - az alapdíjtól függ en - a változó díj akár tíz százalékkal is csökkenhet. A havi alapdíjat egyébként más szolgáltatók a rendelkezésre állás költségeinek megtérítésére már hosszabb ideje alkalmazzák. A kéttényez s díjrendszer ésszer ségét az is indokolja, hogy a balatoni régió víziközm -kapacitását nemcsak az állandó lakosok, hanem a turizmus és az idényfogyasztók átmenetileg megnövekv igényeire alakították ki. Így a nagyobb kapacitás fenntartásának a költségeit az üdülési idényen túli id ben jelenleg els sorban a helyi lakosok fedezik.
A Somogyi Hírlap 2002. augusztus 15-ei számában jelentek meg az alábbi cikkek: Maradunk, mert nem tehetünk mást
A Félix család új ház építésébe kezdett Szegerd n. Valószín leg k az utolsó magyarok, akik belevágnak ekkora vállalkozásba.
Félix Lászlóné: Nyár elején kezdtük, reméljük, a télre elkészül -Júniusban kezdtük az építést; reméljük, a karácsonyt már az új otthonunkban tölthetjük mondta Félix László, a DRV Rt gépész munkatársa. - A sok betelepült német nem lendítette föl a falu életét, csak a telekárakat verte fel. Ezért nincsenek magyar családok, melyek ide költöznének. Mi maradunk, mert a munkánk is a településhez köt. A faluban én látom el a vízm karbantartását. A feleségem gyesen van a két gyermekünkkel. Mindketten ebben a faluban születtünk, itt n ttünk föl. A falu is fiatal, hetvenéves a múltja, így mi vagyunk itt a harmadik generáció. A nehézségek ellenére sem tervezzük, hogy elköltözünk innen. Kevés a faluban a munkalehet ség. Csak az olvadóbiztosíték-gyártó üzem meg egy épít anyag-lerakat van a környéken, s egy k m ves is foglalkoztat néhány embert. Ezért van az, hogy a legtöbb fiatal inkább Balatonszentgyörgyre megy lakni.
A munkaképes lakosoknak az elhelyezkedését az is nehezíti, hogy igen rossz a buszközlekedés, így aztán a közeli városokban, például Marcaliban vagy Nagykanizsán sem tudnak állást szerezni. - A gyermekeimnek a legjobbat szeretném nyújtani - mondta Félix László. - Szerencse, hogy a közelben, Sávolyban van óvoda és iskola is, így az oktatásuk nem okoz majd nagy gondot, és nem kell körülményes megoldásokon tépel dnünk. M ködik a csatornarendszer Megkezd dött az új szennyvízcsatorna-hálózat és a szennyvíztisztító próbaüzeme Somogyszobon. A Rinya menti falvak közül csak Bolhás és Somogyszob kapott lehet séget a szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítésére, mivel kihasználatlanul állt a két község korszer , eleven iszapos tisztítóüzeme. A beruházás befejezéseként az idén kezdték kiépíteni az 560 millió forint érték csatornahálózatot, ehhez 80 százalék állami támogatást is nyertek. Eller János somogyszobi polgármester elmondta: az önkormányzat 6,5 millió forintot költött a szennyvíztisztító elektromos hálózatának az átépítésére és a számítógépes üzemfigyelés kialakítására. A csatornahálózat kiépítése jelenleg 80 százalékos mindkét faluban, s a fennmaradó területen még az idén, több héttel a határid el tt meg akarja építeni a Szabadics Kft. A hálózatra szinte kivétel nélkül rácsatlakozott a lakosság, s ehhez családonként 30-40 ezer forint érték támogatást is adott az önkormányzat, amely a lakossági vízdíjból is köbméterenként 15 forintot vállal át a próbaüzem idején. Július 29-t l Somogyszobon 450, Bolháson 120 család próbálja ki a vezetékes szennyvízkezelést, ennek próba-üzemeltetését a DRV Rt végzi. A végleges üzemeltetésre pályázatot ír ki az önkormányzat, s a lakosságnak csak a 2003. január 29-ig tartó próbaüzem után kell el ször szennyvízdíjat fizetni. Bíró Mária
A Fejér Megyei Hírlap 2002. augusztus 15-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Tízezer homokzsák Nem kerülhet veszélybe magasabb árnál sem a vízm Ercsi - A KDT Vízügyi Igazgatóság székesfehérvári szakaszmérnökségének 32, a tiszai árvizeknél összeszokott dolgozója, kezdte meg 24 órás figyel szolgálatát a Duna ercsi-adonyi védvonalán. A folyamatos szolgálatot teljesít vízügyesek egyel re még másodfokú készültségben vannak, ám semmit nem bízhatnak a véletlenre - tájékoztatott Hetyei Sándor szakaszmérnök -, aki elmondta, hogy a Szalmacsárdánál újabb 500 köbméter földet helyeztek el. A Duna dél körül Ercsinél elérte az 586 centimétert, az önkormányzat kárelhárításban dolgozó emberei eddig 10 ezer homokzsákot helyeztek el a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Köztársaság tér két lakóépületének megóvására. A 10 ezer zsák, mintegy több mint 300 méteres szakaszra volt elegend , ugyanis folyóméterenként 27 zsákot kell el írás szerint letenni. Tekintettel arra, hogy éjszakai mozgás is várható, a 6-os úton Ercsi és Adony térségében 60 kilométeres sebességkorlátozást kívánnak életbe léptetni.
Egyébként nincs veszélyben a város és a környez települések ivóvize - tájékoztatott Pálfi Imre, a DRV Rt. m szaki vezérigazgató-helyettese. Az ercsi vízbázison m köd 12 kutat úgy építették, hogy a mostaninál magasabb vízállásnál sincs veszélyben a szolgáltatás. A kutak jelenleg sem m ködnek teljes kapacitással, ami 26 ezer köbmétert jelentene naponta. Dunaújváros és a Velencei tó térsége, s a többi több mint tíz település ellátása nincs veszélyben. A tó környéke Ercsin kívül kap ivóvizet a bikavölgyi kutakból és jelent s mennyiséget a kápolnásnyéki bázisról.
A Somogyi Hírlap 2002. augusztus 22-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Elfolyhatnak a milliárdok A Balaton törvény el írja, hogy a kiemelt üdül körzetben kötelez a rákötés ott, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat kiépült. S csak tíz százalékkal növelhet a belterület azon a településen, ahol a beruházás még nem készült el. Egy tavalyi kormányhatározat értelmében a part közei településeken és a vízgy jt városaiban el kell érni a kilencvenöt százalékos csatornázottságot. Továbbá a Balatonba közvetlenül bevezetett tisztított szennyvizeknél az összes foszfor töménysége nem haladhatja meg literenként az egy milligrammot. A Balaton térségi szennyvízrégiók hosszabb távú fejlesztésének koncepcióterve elkészült, ez az érdekeltek teljes kör bevonásával megvitatásra került. A kormányzati és társulati beruházásoknak köszönhet en az elmúlt id szakban jelent s mértékben gyarapodott a csatornahálózat. A lakosság egy részét azonban ismételten figyelmeztetnie keli a szolgáltatást végz DRV Rt.-nek arra, hogy a szennyvizét a hálózatba, ne pedig használaton kívüli kútba vagy kilyukasztott falú ülepít be vezesse. Mert így rosszul hasznosulnak a befektetett milliárdok. Czene Attila A Somogyi Hírlap 2002. augusztus 23-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Ivóvíz tartálykocsiból Somogyacsa Meghibásodott Somogyacsán a mélyfúrású kút, és feltehet leg talajvíz került az ivóvízbe. Emiatt nem megfelel a min sége. A DRV Rt naponta tartálykocsival szállítja a vizet a faluba.
Kút helyett tartálykocsiból isznak a somogyacsaiak
A településen a helyi Aranykalász Termel szövetkezet 1964-ben fúratta a 120 méter mély kutat az akkori major területén a lakosság ivóvízellátásának biztosítására. Az önkormányzat 1991-ben a vízm kezelésébe adta. Szakály Ferenc polgármestert l tudjuk: egy hete szállítja tartálykocsival az ivóvizet a szolgáltató, mivel a társaság által végzett vízmintavétel eredménye nem volt megfelel . - Úgy tudom, hogy a kút meghibásodása miatt - feltehet leg talajvíz került a kútba - baktériumok vannak az ivóvízben - mondta a polgármester. - Azóta Szorosadról, illetve Bonnyapusztáról naponta tartálykocsi hozza a vizet a fogyasztáshoz igazodva. Általában 4050 köbmétert töltenek a tárolóba, ahonnét a gerincvezetéken jut el a lakossághoz. A m szaki problémából adódóan a fogyasztók ellátási zavarokat szerencsére nem tapasztalnak. Megtudtuk azt is, hogy a vízm kísérletet tett a kút megjavítására, ám az nem járt eredménynyel. Ezért a cégvezetés úgy döntött, hogy a vízm telepen új kutat fúrat. A munkát alvállalkozóra bízta. Az új kút hálózatra való rákötésével várhatóan a jöv hónapban már arról biztosítják az ivóvizet. Krutek józsef
A Somogyi Hírlap 2002. augusztus 24-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Autósverseny Széplakon Nagyszabású szezonhosszabbító rendezvényre kerül sor Siófok széplaki városrészében. A DRV Rt. széplaki gépészeti Igazgatóságán szeptember közepén autós ügyességi versenyre kerül sor, amelyre eddig is sokan jelentkeztek. Makk Imre többszörös bajnok, Tóth János egykori vezet szerel je és Koseluk Mátyás, a balatonföldvári polgár rök elnöke szervezi ezt. A több négyzetméternyi leaszfaltozott területen emellett veterán motorokat és mai csodaautókat egyaránt bemutatnak. Máté László igazgatótól tudjuk, hogy van gyakorlatuk nagy rendezvények szervezésében és lebonyolításában; például korábban k rendezték itt a Balaton Expót, amelynek több mint tízezer látogatója volt. A terv szerint olyan kísér programokat kínálnak majd, amelyek közül a családok minden tagja találhat a kedvére valót.
A Somogyi Hírlap 2002. augusztus 27-ei számában jelent meg az alábbi cikk: URH-adó a víztisztítóhoz Rádión vezérlik a barcsi regionális szennyvízhálózatot. A csatorna-rendszer nagy kiterjedése miatt több URH átjátszóállomást is építenek. Ezek egyikét Barcs északi határában, az ott lév víztornyon emelik. Ezt tegnapi rendkívüli ülésén hagyta jóvá a barcsi képvisel -testület. A szennyvízelvezet és -tisztító hálózat rádiótechnikai terve már elkészült. Az adó elhelyezéséhez az elvi jóváhagyást a DRV is megadta. A tegnapi ülésen döntés született a Vikár Béla Zeneiskola létszámának növelésér l, és zárt ülésen megválasztották a helyi választási bizottság tagjait. n.l.
A Somogyi Hírlap 2002. augusztus 29-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Kamarai vizsgálatra várva Siófok Dr. Gruber Attila, a Somogy megyei ügyvédi kamara etikai bizottságának állásfoglalását kérte ügyvédkollégája, dr. Léhmann György magatartásáról, aki levelet küldött a Balaton-parti polgármestereknek, s ebben a DRV Rt-ben tervezett önkormányzati tulajdonszerzés általa vélt buktatóira hívta föl a figyelmüket. Dr. Gruber Attila szerint dr. Léhmann Györgynek ezek az aggályai megalapozatlanok. A fideszes országgy lési képvisel nyilatkozott el ször lapunkban arról: a tóparti önkormányzatok a hajózási rt-hez hasonlóan tulajdonrészt szereznének a ma állami kézben lév DRV Rt-ben. - Elszomorító, hogy az ügyvédkolléga ilyen eszközökkel kampányol az önkormányzati választások el tt - mondta dr. Gruber Attila. - Én az általa leírtakkal ellentétben továbbra sem tartok attól, hogy a vízm cs dtömeg lenne. Az, hogy egyes ingatlanaik jelzáloggal terheltek, egy ekkora cégnél természetes. Tény, hogy a cég gazdálkodásába tulajdonosként jobban beleláthatnának az önkormányzatok, s valójában csak akkor derülne ki, hogy az rt miképpen üzletel. A vízdíjba is ekkortól fogva lehet beleszólásuk a településeknek. Mindenkinek érdeke, hogy a vízi közm vek egységes tulajdonba kerüljenek, s ha már egyszer az önkormányzatoknak ellátási felel sségük van, akkor tulajdonrészük is legyen. Hangsúlyozom: hosszas el készítést igényel ez még, s várható, hogy nem fog könnyen menni a tulajdonszerzés. Fónai
A Heti Hirdet 2002. augusztus 30-ai számában jelent meg a DRV Rt. alábbi sajtóközleménye: Tisztelt Fogyasztónk! A DRV Rt. ezúton tájékoztatja siófoki fogyasztóit, hogy az szi önkormányzati választás kampánya keretében, Dr. Léhmann György - polgármesterjelölt, az 5. számú választási körzet önkormányzati képvisel -jelöltje - a DRV Rt. jóhírét sért , valótlan állításokat közölt a Siófok város választópolgárainak postaládájába eljuttatott propaganda anyagában. Megnyugtatásul közöljük, hogy az ügyvéd úr által leírtakkal ellentétben, a DRV Rt. nincs eladósodva, eredményesen végzi feladatát, és a fogyasztóközpontú m ködés el térbe helyezésével tevékenységét átláthatóvá tette. A társaság gazdálkodásával kapcsolatos információk, mérlegadatok 1994. évig visszamen leg mindenki számára hozzáférhet ek a honlapunkon (www.drv.hu). Siófok, 2002. augusztus 28. Tisztelettel: Dunántúli Regionális Vízm Rt.
A Balatoni Futár augusztusi számában jelent meg az alábbi cikk: A DRV-re is "rástartolnak" az önkormányzatok Bár mind a tizenegy balatoni és a térségben érintett parlamenti képvisel t meghívta legutóbbi elnökségi ülésére a Balatoni Szövetség, mégis különböz elfoglaltságaikra hivatkozva - no meg hát itt a nyár - kilencen távol maradtak a zánkai találkozóról. Az elnökség így hát csak annyit tehetett, hogy tagjainak javaslatai alapján összeállította azt a témalistát, amelyben a tóparti önkormányzatok segítséget várnak a honatyáktól. Így többek között a Balaton-törvény egyes részeinek módosításával kapcsolatosan, különösképpen a háttértelepülések fejlesztési szigorításainak enyhítése érdekében. A BSZ elnöksége úgy véli, elengedhetetlen a törvényi szabályozás felülvizsgálata, a külföldiek ingatlanvásárlásával, tulajdonlásával kapcsolatosan. Célszer lenne felülvizsgálni a jövedéki törvény egyes paragrafusait is, mivel eddig csak apróbb-csepr bb változások történtek. Mindenképp szükség van az állami segítségre a csapadékvíz elvezetésével, a közúti közlekedés javításával, valamint a partvéd m vek teljessé tételével, fejlesztésével összefüggésben. A BSZ a tekintetben is kéri a parlamenti képvisel k támogatását, hogy miként a Balatoni Hajózási Rt., úgy a Dunántúli Regionális Vízm Rt. is legalább 50 %-os arányban a tóparti önkormányzatok tulajdonába kerüljön. Az önkormányzati törvény és a vízgazdálkodásról szóló törvény ugyanis számos kötelezettséget állapít meg az önkormányzatok számára a vízgazdálkodással kapcsolatosan, függetlenül attól, hogy a vízi közm vek kinek a tulajdonában állnak, illet leg azokat milyen keretek között m ködtetik. Igaz, e gondot részben feloldotta az, hogy a regionális rendszerekhez nem tartozó önkormányzatok tulajdonosai lehettek a vízi közm veknek, annak használatáról - a jogszabályok keretei között szabadon rendelkezhettek. Ám a Balaton-parti településeket ez nem érinti, mivel a vízellátás, szennyvízelvezetés regionális rendszer része. A Balatoni Szövetség célul t zte ki, hogy a regionális rendszerhez tartozó önkormányzatok a belterületükön lév , de a regionális vízm társaságok által m ködtetett vízi közm vek tekintetében tulajdon szerezzenek, azaz az érintett Dunántúli Regionális Vízm Rt-ben részvényhez jussanak. Méghozzá legalább 50 %-os mértékben és térítésmentesen, mint az történt a balatoni Hajózási Rt. esetében. A BSZ elnöksége ugyanakkor fontosnak tartja annak hangsúlyozását is, hogy nem céljuk a regionális rendszerek megszüntetése, csakis a DRV-ben történ , mértéktartó tulajdonosi pozíció megszerzésére törekszenek, mely el segítheti a jelenleg meglév felel sségi kötelezettségeik teljesítését. Mindennek érdekében a BSZ az elkövetkez id szakban konzultációkat szervez egyrészt a tóparti önkormányzatokkal, másrészt az illetékes állami szervezetekkel, s egy tanácsadó céget is megbíz a szükséges jogi eljárások kidolgozására, s kés bbi beindítására. A Balatoni Szövetség zánkai elnökségi ülésén foglalkozott a tóparti kistérségek munkájával, többek között Filep Miklós és Szalóki Jen kistérség fejlesztési társaságok elnökeinek vitaindítója alapján.
A Somogyi Hírlap 2002. szeptember 2-ai számában jelent meg az alábbi cikk: A fonyódi ivóvíz évszázada A Balatonfonyódi-Béletelep Fürd egylet 1894-ben kelt alapszabályában rögzítették el deink, hogy gondoskodnak a telep egészséges ivóvízellátásáról. Még abban az évben megkezd dött
az építés. A mai vízm gépházzal szemközti nyaraló udvarán egy kiselejtezett hajóból kiszerelt Stabil g zgéppel meghajtott, dugattyús szivattyúval emelték ki a vizet az ásott kútból. Vecsera Zoltán, a DRV fonyódi üzemvezet ségének vezet je kutatta a város vízellátásának több mint 100 éves múltját. T le tudjuk, hogy a település ivóvízhálózatának kiépítését tulajdonképpen a fürd egyesület kezdeményezte. A bélatelepi villák bekapcsolását a településrészek, ellátása követte, de hosszú ideig nagy volt a különbség egyes területei között, mert volt, ahol több száz méterr l kellett hazaszállítani az ivóvizet. A legjelent sebb fejlesztések az 1970-es években valósultak meg, és a nyolcvanas évekre gyakorlatilag Fonyód egészét bekapcsolták a szolgáltatásba, fokozatosan kiépítették azokat a tározókat és m tárgyakat, amelyek a biztonságos ellátást szolgálják a változatos domborzatú városban. A csatornahálózat telepítése azt követ en vett lendületet, ma már Fonyód dönt részén m ködik a környezetvéd szolgáltatás és a következ egy-két évben, teljesen kiépül a rendszer. Fonyód ivóvízhálózatának hossza 85 kilométer. 1528 állandó és 3727 idény-fogyasztóhelyet és 100 közületet látnak el. Nyáron 3-4000, télen 100 köbméter a napi vízfogyasztás a városban. A Somogyi Hírlap 2002. szeptember 4-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Amerikából jött a béka Siófok Békának csúfolják azt a rendkívül hasznos gépkocsit, ami minden korábbinál gyorsabban, hatékonyabban tisztítja a szennyvízcsatornát. Egy clevelandi (amerikai) cég a DRV Rt Gépészeti Üzemigazgatóságát bízta meg, hogy ezernyi alkatrészb l összerakja a szerkezetet; olcsóbb a gépet szétszedve, konténerben áthozni az Atlanti-óceánon. A cég végzi a DRV Rt-nél a legtöbb m szaki háttérfeladatot, s szakemberei ezt is megoldják. A negyedik speciális járm csomag ma érkezett Siófok széplaki részébe.
Siófokon a DRV Rt telepén szerelték össze a békát, a tisztítóberendezést - Az elkészültek közül az egyik Dubaiban m ködik, a másikat egy müncheni kiállításon mutatták be - mondta Máté László igazgató. - Egykor emberek szedték ki a csatornákból a lerakódott iszapot, ezt jó ideje már a "cs görény" végzi. Az általunk összerakott mélyszívó hálózatmosó berendezés mindennél jobb hatásfokkal végzi el a munkát. Czene
A Napló 2002. szeptember 5-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Kevesebbet ittunk a nyáron Els dleges feladat a biztonságos és jó min ség vízellátás Húszmillió forint bevételkiesést okozott a h vös, csapadékos augusztus - mérlegelte a szezont Lenthár József, a DRV Rt. észak-balatoni igazgatója, aki a nyári beruházások közül kiemelte az egészségkímél víztisztító berendezést. Júliusban 769 ezer köbméter vizet termeltek ki, mely nyolc százalékkal több az el z évinél. Ebben a forró hónapban akadt arra is példa, hogy 35 ezer köbméter vízre volt szükség egyetlen nap alatt. Augusztusban viszont 680 ezer köbméterre mutatkozott igény, ami nyolc százalékkal kevesebb, mint 2001 utolsó nyári hónapjában - hangsúlyozta Lenthár József, a 17 ezer idény- és 14 ezer állandó fogyasztót ellátó cég igazgatója. Szerencsére a vízellátásban semmiféle fennakadás nem történt, eltekintve néhány rövidebb "üzemzavartól", amit áramkimaradás okozott. A 41 ezer köbméter napi kapacitású szivattyúk egész nyáron bírták a megterhelést az észak-balatoni igazgatóság húsz településén. A társaság számára meglep , hogy a kedvezményes locsolás - ebben a szezonban sem volt oly népszer , mint amekkora várakozás megel zte. Háromezer fogyasztó igényelte, az állandó fogyasztók 10 százaléka. Idei 210 milliós beruházásaik között kiemelten kezelik a vízmin séget, és ezért a szezon el tt csak Balatonfüreden 40 millió forintot költöttek vízmin ség-tisztító berendezésre, illetve karbantartásra. Kiépítették a tisztaságért felel s klór-dioxidadagoló berendezést, ami felváltja a korábbi klórgázzal, hipóval történt fert tlenítést. Az új technológiával nem kerül szabad aktív klór a vízbe, amely az arra hajlamos embereknél megnövelheti a rákos megbetegedés kockázatát. Tervezik, hogy ezt a módszert a cég teljes területére kiterjesztik. A biztonságos vízellátást és a min séget szolgálja a balatonalmádi-vörösberényi beruházás is, ahol 60-70 milliót fordítottak az 500 köbméteres medence építésére. A közelmúltbeli szennyvízhálózat-rekonstrukciók, beruházások közül alapvet szerepe van a balatonfüredi átemel felújításának és a Balatonakali, Balatonfüred térségében épül regionális szennyvízelvezet rendszernek. Utóbbi Balatonakali, Balatonudvari, Örvényes, Aszóf , Dörgicse, Vászoly, Pécsely és Balatonsz l s szennyvizét juttatja a balatonfüredi szennyvíztisztító telepre. A nyolc település szennyvízhálózata - mely 2 milliárd forintba kerül - rövidesen elkészül. A cégnél továbbra is központi szerepe van a balatonfüredi szennyvíztisztító felújításának. A rendszer 3000 köbméter napi kapacitású és nyáron gyakran 4000-5000 köbméter szennyvizet tisztít meg. Mindemellett a megtisztított szennyvízb l egy csepp sem kerül a Balatonba. Kovács Erika
A Heti Hirdet 2002. szeptember 6-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Nagyszabású programdömping Széplakon: DRV Aranykerék autós-show A térség legnagyobb szabású rendezvényére készülnek ezekben a hetekben Balatonszéplakon, a DRV Gépészeti Igazgatóságán. Itt szervezik meg ugyanis szeptember 22-én, vasárnap az egész napos autós show-t, amelynek programja ezekben a napokban válik véglegessé. - Mit tudhatunk már most err l a rendhagyó, de az elképzelések szerint hagyományteremt rendezvényr l - kérdeztük Máté Lászlótól, a Gépészeti Igazgatóság vezet jét l. - A mostani próbálkozást tulajdonképpen egy régebbi hagyomány, az autós ügyességi versenyek felélesztése ösztönözte, amelyet szeretnénk a cégünk érdekében is kamatoztatni. A DRV Gépészeti Igazgatósága ugyanis csak alig száz méternyire van a 70-es úttól, s mégis nagyon kevesen ismerik, kevesen tudják, hogy mivel foglalkozunk, s milyen egyéb lehet ségeink vannak. Hatalmas, bekerített területünk van füves labdarúgópályával, valamint óriási betonozott területünk, hatalmas csarnokkal, tanácskozó teremmel, egyéb kiszolgáló helyiségekkel, amelyeket csak ritkán tudunk teljes mértékig kihasználni. Talán sokan vannak, akik emlékeznek még az els Balaton Expo-ra, amelyet itt rendeztünk, vagy a DRV dolgozóinak rendszeresen szervezett juniálisokra, ahol szintén kulturált körülmények között több száz, vagy akár több ezer ember is el tudja tölteni szabadidejét. A terület tehát kiváló lehet ségeket teremt ahhoz, hogy felelevenítsük a hetvenes években oly gyakori autós ügyességi versenyeket, s mellé látványos kiegészít rendezvényeket is szervezzünk, hogy az ide látogatók sokszín programok közül válogathassanak, s közben megismerkedhessenek a DRV Gépészeti Igazgatóság sokszín , s a lakosság által is igényelhet tevékenységével is. - A f program tehát egy mindenki számára nyitott autós ügyességi verseny lesz, ahol bárki nevezhet? - Igen, err l van szó. A szervez k által biztosított, vagy saját autójával bárki nevezhet, s megmutathatja, mire is képes a rutinpályán, az akadályok között. A versenyt a balatonföldvári polgár rség, személy szerint Koseluk Mátyás, az Ász autósiskola, Szalai László vezetésével, valamint Makk Imre, ügyességi versenyek többszörös gy ztese szervezi, a nevezésekt l függ en, több kategóriában. Ez azonban a programnak csak az egyik része, s ehhez kapcsolódik majd egy olyan autókiállítás, amelyen a hírek szerint szinte valamennyi siófoki autós cég bemutatja kínálatát. Így több mint tíz kiállító márkakereskedésre számítunk, s akár száz körüli autó bemutatására is. - Az autós attrakciók mellett milyen egyéb programokat láthat majd az érdekl d sokadalom? - A végleges m sor még nem állt össze, az azonban bizonyos, hogy programokban nem lesz hiány. Tervezünk többek között kispályás labdarúgó tornát - akár a kiállító cégek csapataival is -, veterán járm vek bemutatóját, kerékpáros bemutatót, gyermekeknek különféle játékos lehet ségeket, gokart és íjászversenyt, zenés m sorokat, különféle kulturális együttesek fellépését, s természetesen egész nap lesz enni-innivaló, s minden, ami egy ilyen jelleg egész napos programhoz szükséges. Az eredményhirdetések után pedig mindenképpen "utcabállal" zárjuk majd a programot. Bízunk abban, hogy az id járás a kegyeibe fogad bennünket, s több száz, vagy akár több ezer ember is kilátogat hozzánk szeptember 22-én. Amennyiben úgy
látjuk, hogy van igény az ilyen fajta rendezvényre, mindenképpen szeretnénk bel le hagyományt teremteni. Még egy fontos dolgot had mondjak el: a rendezvényt nem csak a Dunántúli Regionális Vízm Rt. tartja fontosnak, hanem szponzorként vállalt szerepet benne dr. Balázs Árpád, Siófok város polgármestere és ifjú Tóth János, zamárdi autóversenyz is
A Somogyi Hírlap 2002. szeptember 12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Nyírádi karsztvíz Marcalinak Marcali ivóvízellátását az év legnagyobb részében nyírádi karsztvízb l biztosítják, csúcsfogyasztási id ben viszont - mikor a fogyasztás a háromszorosára n het - Fonyódról a Balaton megtisztított vize is a lakosság igényét elégíti ki. A vízmin ség megfelel az el írásoknak, ezt az üzemeltet DRV Rt-nél bevezetett ISO 9001 min ségbiztosítási rendszer is szavatolja.A városba érkez víz a vízkiviteli helyeken történ kezeléseken túlmen en csak fert tlenítési beavatkozásra szorul, így bonyolult vízkezelési technológia m ködtetésére a településen nincs szükség.A DRV Marcali Üzemvezet sége 37 településen 42 mélyfúrású kútból és a regionális ivóvízrendszerr l biztosítja az ivóvizet. A kitermelt min séget 11 kezel berendezés javítja. Az eredményt a cég akkreditált laboratóriuma folyamatosan ellen rzi. A rendelkezésre álló vízmennyiségét jellemzi, hogy még a nyáron megnövekedett igényeket is ki tudják elégíteni.Marcali szennyvizének az összegy jtését és kezelését csaknem teljesen megoldották. A városi szennyvíztisztító telep alkalmas a lakossági szennyvíz tisztítására, az ipari eredet szennyvíz kezelésére azonban nem.A telep korszer sítésének, illetve fejlesztésének a vizsgálata azonban folyamatban van, ez képezi majd a közeljöv ben a további szennyvízberuházásnak az alapját. A területen összesen 83 ember gondoskodik a zavartalan vízellátásról és a szennyvízelvezetésr l. A felmerül hibák gyors ellátásáról a készenléti ügyelet gondoskodik, s ez telefonon éjjel-nappal elérhet . A Somogyi Hírlap 2002. szeptember 16-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Engedélyre vár az új kút Somogyacsa Nemrég meghibásodott a somogyacsai mélyfúrású kút, így a DRV Rt tartálykocsival szállította az egészséges vizet a községben lev víztározóba. Krisztin Róbert, a DRV Rt tabi üzemvezet je elmondta: a régi kutat ideiglenesen helyreállították, így most a település lakossága a napi fogyasztáshoz szükséges minimális 15-20 köbméternyi ivóvizet err l a kútról kapja.- A régi kút meghibásodása miatt homok került az ivóvízbe, ezért közfogyasztásra alkalmatlan volt - mondta Krisztin Róbert. - Kiiktattuk az üzemb l, és egy úgynevezett melléfúrásos kútfelújítást végeztünk. Amíg a munkavégzés tartott, addig tartálykocsival szállítottuk a vizet. Id közben a régi kút sz r jét megjavítottuk és percenként negyven liter vizet tudunk bel le biztosítani. Várhatóan a hét végére elkészülnek a végleges elektromos bekötéssel, a vezérlés kiépítésével és az engedélyezési eljárással. Aztán, ha a vízm laboratóriumában is azt jelzik, hogy a minta megfelel az el írásoknak, rákötjük a hálózatra. Somogyacsán 1964-ben még a helyi termel szövetkezet fúratta a 120 méter mély kutat az egykori majorban. A kutat 1991ben az önkormányzat átadta a vízm kezelésébe. Krutek
A Somogyi Hírlap 2002. szeptember 18-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Újra csatornáznak Fenyvesen Balatonfenyves Remélhet leg még az idén folytatódik a csatornázás Fenyvesen, mivel a község Fonyóddal sikeresen pályázott állami támogatásért. A szakért k szerint két év múlva jelent s területen befejezhetik a munkát. Balatonfenyvest az utóbbi években jobban sújtotta a balatoni csatornaprogramok támogatásának a csökkenése. A község azonban nem adta föl, és összefogott Fonyóddal, miután a szolgáltatásba bekötend területek határosak a szomszéd település bélatelepi városrészével. Lombár Gábor polgármester tájékoztatása szerint ma már rendelkezésükre áll a több mint 300 millió forintos beruházás összegének 80 százaléka a közös pályázati pénzekb l és a saját er forrásból. S újabb támogatást remélve további pályázatot nyújtottak be a Balatoni Fejlesztési Tanácshoz. A terv szerint a Vak Bottyán utcától keletre és a Vörösmarty utcától délre fekv területeken kezdik meg a munkát még decemberben, de legkés bb januárban. Jelenleg a közbeszerzési eljárást folytatják le, el min sítéssel választják ki a leend kivitelez t a Kapos-Hidro Kft közrem ködésével. Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyz elmondta: hamarosan megkezdik a csatornaépít társulat szervezését, illetve kib vítését az érintett utcákban. A portánként fizetend érdekeltségi hozzájárulás nagysága a beadott pályázat sorsától függ, s attól is, hogy milyen feltételekkel tudnak szerz dést kötni a leend kivitelez vel. Gáldonyi
A Dunántúli Napló 2002. szeptember 19-ei számában jelent meg az alábbi cikk: A felkavart víz hullámai A Komló-Víz Kft. 16 kistelepülése döntött úgy, hogy a cégben lév tulajdonának egy részét értékesíti. Példaként a többségi tulajdonos Komló szolgált, mivel tavaly társasági vagyonának 5 százalékát eladta. Komló polgármestere ezzel szemben a közelmúltban a vízm nél lezajlott vezet váltás bosszújának tartja a falvak döntését.
Páva Zoltán
1997-ben alakult meg a Komló-Víz Kft., melyet végül 38 település hozott létre úgy, hogy a komlói önkormányzat 67 százalékos tulajdonra, míg a többi önkormányzat 1-2 százaléknyi tulajdonra tett szert a 203 milliós törzst kéb l. A múlt évben Komló 10 milliót értékesített saját részéb l a Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Rt.-nek. Néhány hete 16 település döntött úgy, összesen 10 milliónyi üzletrészt a Pécsi Vízm Rt.-nek ötszörös áron elad. Bonyolítja a helyzetet, hogy a közelmúltban a komlói vízm élén változás volt. - Az értékesítéskor úgy döntöttünk, nem a francia érdekeltség pécsi vízm , hanem az egyik legnagyobb vízközm cég, a DRV ajánlatát fogadjuk el - állította Komló polgármestere, Páva Zoltán. - Tettük ezt azért is, mert velük állunk üzleti kapcsolatban, a szükséges vizet t lük vesszük. Az ügylet a városnak hasznot hozott, jóval több pénzt fordíthattunk a közm vek rekonstrukciójára. Májusban Németh László igazgató öt évre kötött munkaszerz dése lejárt, ezért - ahogy azt Páva Zoltán közölte - a város vezet i úgy döntöttek, a cég fejl dése érdekében Karnis Gyulát bízzák meg az igazgatói teend k ellátásával úgy, hogy a korábbi vezet nek általános igazgatóhelyettesi állást kínáltak fel. Németh László ezt nem fogadta el és igazgatói jogviszony megszüntetése, prémium és szabadságmegváltás címén felvette végkielégítését. - Furcsállom Németh László eljárását, ugyanis nettó 9 milliós végkielégítése után szervezkedni kezdett, hogy a franciák kezére kerüljön a kistelepülések üzletrésze - tette hozzá Páva Zoltán. - Ezért tudtommal állást is felajánlottak neki. Miután a franciák hátulról támadtak, nem kerülnek körön belülre, el vásárlási jogukkal élve a beltagok akár az ötszörös áron is megveszik az üzletrészeket. Egyébként ha én korábban nem javaslom a cég t keemelését, most a tagok szinte semmit sem tudnának eladni. -Páva szerint a falvak saját kistérségi szennyvízprogramjaikat veszélyeztetik, ugyanis a Komló-Víz Kft. ezentúl nem ingyen, hanem piaci áron végzi a tervezést, a majdani kivitelezést, arról nem is beszélve, hogy a most fél kapacitással m köd szennyvíztelep Komlóé. - A baj gyökere Páva Zoltán kett s szerepe, ugyanis a komlói polgármester sorozatosan elnyomja a térség országgy lési képvisel jét - hangsúlyozta a volt igazgató, Németh László. Amikor Komló 400 százalékon értékesítette üzletrészét a DRV-nek, eszébe sem jutott, hogy a lehet ségre felhívja a kistelepülések figyelmét. Ráadásul hasonló feltételekkel 15 milliós opciós megállapodás is érvényben van, ami a városnak a korábbival összesen 100 milliós bevételt jelent. A többi 37, kétségtelenül kis részarányú tulajdonosnak azonban az üzletb l morzsa sem jutott. Páva Zoltánnak egyedi megítélése van a tisztességr l: ha tesz valamit, az fontos és szükséges, ha a kistelepülések teszik ugyanezt, az tisztességtelen üzleti magatartás. Pedig csak arról van szó, hogy k is boldogulni akarnak, amihez mint parlamenti képvisel , éppen ígért segítséget. Ezért ne bel lem és a falvak vezet ib l próbáljon b nbakot csinálni, hanem ha nehéz is neki, az általa elkövetett hibákért gyakoroljon önkritikát. Az igazgatói székb l pedig a végkielégítésért nem én akartam felállni 31 itt ledolgozott év után. Egyházaskozár polgármestere, Weisz Péter hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy teljes üzletrészüket értékesítik a falvak, csak azok egy részét. Ha annak idején tisztességes eljárással a komlói 10 milliós üzletb l a kistelepüléseknek is jutott volna, eszük ágában sem lenne a pécsiek ajánlatával foglalkozni.
-A példát Komló adta, rossz polgármesterek lennénk, ha mondjuk 1 millióból nem csinálnánk 5 milliót - tette hozzá Weisz Péter. - A komlói vízm ingyenes tervezésér l annyit, hogy a mi kistérségi szennyvízberuházásunk tervéért 12 milliót fizettünk. Az igazgatóváltásnak semmi köze döntésünkhöz. Vev pedig azért van, mert a vízm az elmúlt 5 évben eredményes volt. - A Pécsi Vízm Rt. többségi tulajdonosa a pécsi önkormányzat, nem a francia befektet nyomatékosította Nyirati István vezérigazgató. - A komlóiak két évig hitegettek bennünket. Mivel a jöv ben a kis vízm vek világa megsz nik, ezért mi is igyekszünk növekedni úgy, hogy a térségben tisztességes versenyt folytassunk a DRV-vel. A falvakat ezért kerestük meg, ehhez Németh Lászlónak semmi köze nincs. Ha egy komlói vízm höz hasonló társaságon belül több szakmai befektet nek van tulajdonrésze, olcsóbb lehet a szolgáltatás, megszüntethet k a párhuzamosságok. Ezért mi továbbra is nyitottak maradunk. A múlt hét végén újabb taggy lés volt a Komló-Víz Kft.-nél. Ezt követ en Páva Zoltán korábban elmondott nyilatkozatához annyit f zött, hogy az eladástól nem zárkózik el, de az a kistelepülés, amelyik a pécsi vízm által ajánlott m ködtetési szerz dést aláírja, megássa a saját sírját. A franciák ugyanis eddig igen sok kárt okoztak a komlói vízm nek. Németh László ellen a polgármester h tlen kezelés és tisztességtelen üzleti magatartás miatt büntet feljelentést tett. Deák Gábor
A Somogyi Hírlap 2002. szeptember 20-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Világszabadalom a b z ellen Siófok Világszínvonalú eljárást alakítottak ki hároméves munkával a DRV Rt-nél egyetemi szakért k segítségével, amely megoldja a csatornákban hosszú úton szállított szennyvíz szagtalanítását. Tegnap Siófokon a program értékelését végezték el az ország minden részéb l érkezett szakért k, önkormányzati vezet k és minisztériumi képvisel k részvételével.
Az automata berendezés megoldja a part egyik gondját Három éve kezdték meg az automatikus adagoló- és figyel rendszer kiépítését abból a célból, hogy a csatornarendszereknél és átemel knél a szaghatások létrejöttét és egyúttal a korróziót megel zzék. A 200 millió forintos beruházás egy részére pályázaton nyert pénzt a DRV Rt, szakmai segítséget a Budapesti M szaki Egyetem kutatóintézete nyújtott. Olyan végeredményt kellett el állítani az országos M szaki Fejlesztési Bizottság és kés bb a M vel dési Minisztérium követelményének megfelel en, amely nemzetközi hír és világszerte jól értékesíthet . - Sikerült elérni, hogy a szagproblémákat meg tudjuk el zni a Balatonszárszó és Balatonvilágos közötti partszakaszon - mondta Májer József, a DRV Rt Dél-balatoni Üzemigazgatóságának vezet je. A rendszer a kezel k számára megmutatja a teend ket, illetve a beavatkozásokat automatikusan elvégzi. A szaghatást eredményez kénhidrogén létrejöttét akadályozzuk meg folyékony m trágya adagolásával, hogy az ne zavarja az itt él ket és a nyaralókat Czene Attila
A Somogyi Hírlap 2002. szeptember 21-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Az államé marad a vízm Siófok Nincs napirenden állami részr l a DRV Rt jelenlegi tulajdoni szerkezetének a módosítása, a társaság privatizációja a közeljöv ben nem várható, így önkormányzati részvényjuttatásra sincsen mód - közölte dr. Kemény Attila, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Korábban megírtuk: a balatoni önkormányzatok a Balatoni Szövetség révén kezdeményezték a tulajdonszerzést a vízm ben, a hajózási Rt mintájára. Az államtitkár emlékeztetett rá: jogszabály alapján a DRV Rt-nél a tartós állami részesedés aránya 50 százalék, plusz egy szavazat. Jelenleg 90 százalék a cégben az állam tulajdona, 10 százalék dolgozói részvény. A koncesszióról és a vízgazdálkodásról szóló törvény is kizárja, hogy az önkormányzatok többségi részesedést szerezzenek - tette hozzá dr. Kemény Attila. A tóparti önkormányzatok szándéka, úgy vélem, változatlan - reagált az államtitkár szavaira dr. Gruber Attila országgy lési képvisel (Fidesz-MPP). - Egységes tulajdonba kerülhetne
végre a víziközm -hálózat, s az önkormányzatok az ellátási felel sség mellé tulajdonjogot is szerezhetnének. Tény, hogy nem fog menni ez egyik napról a másikra, s az is, hogy "hajlítani" kell ehhez a ma még meglehet sen merev kormányzati akaraton. Hosszú és nehéz meccs lesz... Fónai
A Heti Hirdet 2002. szeptember 27-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Es mosta Aranykerék Gyarmati gy zött A múlt vasárnapi egész napos es miatt csak igen kevesen voltak kíváncsiak a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóságán megrendezett autós kiállításra. Az es elmosta a kiegészít programok nagy részét is, s a rendez k csak a DRV Aranykerék autós ügyességi versenyt, valamint a kispályás labdarúgó tornát tudták megtartani. Hiába készültünk fel lelkiismeretesen, hiába jöttek meg Siófok autós szalonjai szebbnél szebb autóikkal, sajnos az id járás keresztülhúzta számításainkat - panaszkodott a nap vége felé Máté László, a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóság vezet je. - Úgy hiszem, mi maximálisan megtettünk mindent a sikerért, a helyszín a térségben a legideálisabb egy ilyen nagyszabású akció megrendezéséhez, az id járást azonban sajnos nem tudjuk befolyásolni. Kénytelenek voltunk csökkentett programmal megelégedni.
A hetvenes évek egykori hangulatát idézte a Balatonföldvári Polgár r Egyesület - élén Koseluk Mátyás elnök - által kiválóan megszervezett autós ügyességi verseny, amelyre a rossz id járás ellenére is 37-en neveztek be a különféle kategóriákban. Az autógumikkal és bójákkal kijelölt pályán b szen b gtek a Trabant, Wartburg-motorok, valamint az újabb szériaautók, s a sof rök nem egyszer kivételes vezet i tudásukról is számot adtak, hiszen a gyorsaság mellett itt a hibátlan vezetésre is ügyelnie kellett annak, aki nyerni akart. A nap legeredményesebb versenyz je az élete els ilyen er próbáján résztvev siófoki Gyarmati Ariel lett, aki két kategóriában, két autóval is rajthoz állt, s mindkett ben a legjobbnak bizonyult. Nem véletlen, hogy az abszolút gy zelmet is szerezte meg. A DRV Aranykerék autós ügyességi verseny dobogós helyezettjei:
900 cm3 alatt: • • •
1. Reifer László 2. Porció Gábor 3. Szilágyi Norbert
1000-1300 cm3: • • •
1. Gyarmati Ariel 2. Szabó Nándor 3. Balogh Tamás
1300-1500cm3: • • •
1. Gyarmati Ariel 2. Szárnyasi Szilárd 3. Sárdy Csaba
1500 cm3 fölött: • •
1.Tuncsik Balázs 2.Halász Gábor
N k: • • •
1. Wolf Béláné 2. Lázi Violetta 3. Kiss Ilona
Különdíj: •
Téren Adrienn
Abszolút sorrend: • • •
1. Gyarmati Ariel 2. Szabó Nándor 3. Reifer László.
A Kispályás labdarúgó csapatok sem riadtak meg az es t l, s végül a házigazda DRV együttese nyert a Renault és a Peugeot együttesei el tt.
A Balatoni Futár 2002. szeptemberi számában jelent meg az alábbi cikk: Nem a tulajdonviszony alakítja a vízdíjat Részvényhez szeretnének jutni a regionális rendszerhez tartozó önkormányzatok a Dunántúli Regionális Vízm Rt.-ben. Err l határozott nemrégiben a balatoni önkormányzatokat tömörít
Balatoni Szövetség, amely nemrégiben kiharcolta, hogy a Balatoni Hajózási Rt.-ben is tulajdonrészhez juthassanak az érintett önkormányzatok. -Mi a véleménye a BSZ elképzelésér l a leginkább érintett szakembernek, Tóth Istvánnak, a DRV vezérigazgatójának? Mint megtudtuk, a cég els számú vezet je "sem meger síteni, sem cáfolni" nem akarja a dolgot, mindenesetre utal rá, hogy ket hivatalosan senki sem kereste meg ebben az ügyben. -Miel tt továbbmennénk, tisztáznunk kell azt az alapvet kérdést, hogy mi is a DRV tulajdona? - kezdi a beszélgetést a vezérigazgató -. A DRV a jó gazda gondosságával, 4.44 milliárd forint jegyzett t kével (a DRV saját vagyonával, mely többek között számítógépekb l, földmunkagépekb l, szakmai tudásból áll) m ködtet egy több, mint 60 milliárdos közm vagyont, mely viszont az állam és az önkormányzatok tulajdonát képezi. A saját vagyonunkkal tehát szerz déses megállapodások alapján m ködtetjük a közm veket, így a mi vagyoni helyzetünk teljesen különbözik például a Balatoni Hajózásétól, ahol a hajók, a kiköt k, egyéb létesítmények a cég tulajdonában voltak. Konkrét példát említve: ott az utasokat szállító eszközök a BH Rt. tulajdonában vannak, nálunk, amivel a vizet "szállítjuk", nem a mi tulajdonunkban van. Épp ezért a nyilatkozatokból nagyon nehéz megállapítanunk, hogy vajon mit is akarnak az országgy lési képvisel k, illetve a Balatoni Szövetség tisztségvisel i. Nagyon szívesen rendelkezésre állunk egyébként, ha megkeresnek bennünket. Augusztus végéig azonban ilyenre nem került sor. Természetesen annak szintén örülünk, hogy a DRV Rt. menedzsmentjét elfogadják, jónak értékelik. A közm vagyonban történ tulajdonszerzéssel kapcsolatban meg kell említenem, hogy létezik egy speciális törvény, amely kimondja, hogy a nem szétválasztható regionális rendszerekb l az önkormányzatok nem kaphattak tulajdont - ebb l van a m ködési területünkön 142 település. Most azt mondják, hogy ha nem kaphattak közm vagyont, akkor m ködtet vagyont szeretnének. Csakhogy a kett nem egyenl . Bizonyos szempontból szükséges lenne, hogy a közm tulajdonban résztulajdont kaphassanak, mivel törvényileg az ellátási felel sség az önkormányzatoké. Egy ideig csak az ivóvíz, a tavaly módosított törvény értelmében ma már a szennyvíz elvezetési kötelezettség is önkormányzati feladat. Ehhez pillanatnyilag valóban nincs vagyonuk, s az elosztó hálózat sem az övék. Ezért mi el tudjuk képzelni, hogy a közm vagyonból megkapják a területüket érint elosztóhálózatot, amelyet mi pontosan be tudunk határolni. Meg tudjuk mondani, melyek azok a vagyontárgyak, amelyek egy település, s melyek, amelyek több település ellátását szolgálják. Ez utóbbit nem szabad, s nem is lehet szétszedni. Végülis mi úgy véljük, hogy az önkormányzatoknak a közm vagyonhoz valamilyen formában hozzá kellene jutniuk. Pontosan az elmondottak miatt, hiszen az ellátási és a fejlesztési felel sség is az övék. -Magyarul mindez azt jelenti, hogy ha az önkormányzatok tulajdonhoz jutnak, egyb l a zsebükbe nyúlhatnak, hogy fejleszthessenek? -Félreértés ne essék, a DRV kezében eddig sem volt fejlesztési forrás. A tulajdonosok jutottak mindig is a fejlesztési forráshoz, tehát az említett 142 állami tulajdonú víziközm vel rendelkez településnél csak az állam és az önkormányzatok hajthattak végre beruházásokat. Az önkormányzatok például belterület növelésénél építtettek "toldalék" közm veket, amelyek már nem kerülhettek állami tulajdonba, ezek az önkormányzaté maradtak. Így alakult ki a vegyes tulajdon, amely jellemz a Balaton környékére is. Ilyen esetben mi arra kérjük az önkormányzatokat, hogy az tulajdonukban lév szakaszokon is azt a vízdíjat állapítsák meg, melyet a település többi részére az állam. Elvileg tehát lehet ség nyílna arra, hogy egy adott
utcában két különböz vízdíj legyen megállapítva. Ez persze elképzelhetetlen, mivel a fogyasztók szempontjából elfogadhatatlan szituációt teremtene. Szétdarabolni a közm rendszereket nem lehet, azonban egy jól kidolgozott vagyonközösség alapján az önkormányzatoknak is beleszólási joguk lehetne a vízdíj nagyságába. Azt a tévhitet azonban szeretném eloszlatni, hogy az önkormányzatok tulajdonszerzése esetén jelent sen lehetne csökkenteni a díjat. -S az sem igaz, hogy az egész országban a Balatonnál a legmagasabbak a vízdíjak? -Nem! Sokan valóban azt hiszik, és azt is nyilatkozzák, de ez nem így van. Ugyanis az országban mintegy 1100 településen ugyanilyen magas a díj. Ebb l több mint 200 település a DRV Rt. területén található, beleértve a Balaton parti településeket is. Egyébként els sorban nem a tulajdonostól függ a vízdíj nagysága, azt legfeljebb egy korrektebb, úgynevezett kéttényez s vízdíj bevezetése csökkenthetné. Mi ezt már évek óta szorgalmazzuk, s más szolgáltatóknál pedig már jól bevált gyakorlat. Reméljük, hogy hamarosan az illetékesek is elfogadják az új díjszabást, amelynek lényege, hogy minden fogyasztónak fizetnie kell egy bizonyos alapdíjat azért, mert a szolgáltatás a rendelkezésére áll. Az alapdíjon felül kellene fizetni az elfogyasztott mennyiség szerint, s ez - különösen a Balatonnál - a helyi lakosoknak akár 10 százalékos vízdíjcsökkentést is eredményezhetne. Ez sokkal igazságosabb és egyenl bb teherviselést eredményezhetne az állandó lakosok és a nyaralótulajdonosok között. -A dolgozók mostanság sokat foglalkoznak azzal, hogy vajon mi lesz velük, ha esetleg külföldi, vagy hazai beruházó megvásárolná a DRV részvényeinek jelent s részét? -A DRV m ködését igazából ez nem befolyásolja, hiszen nekünk ugyanazt a tevékenységet kell végeznünk, bárki a tulajdonos. Visszatérve a Balatoni Szövetség által elképzelt privatizációra elmondhatom: elvileg az önkormányzatok is a Részvénytársaság részvényeseivé válhatnak. Problémát abban látok, hogy k a tulajdonrészt nem megvásárolni akarják, hanem térítésmentesen megkapni. A cégvezetésnek ugyanakkor éppen az a törekvése, hogy olyan jól m ködjön a társaság, hogy a részvényeinek értéke legyen! Például támogatható az, ha a DRV részvényeit névértéken vagy annál magasabb áron meg akarják vásárolni a tulajdonostól, az államtól. Szakmailag mi azt javasoljuk, hogy ebben a vegyes tulajdonosi rendszerben kristálytisztán alakuljon ki az állam és az önkormányzatok szerepvállalása a közm tulajdonlásban. Ez az igazán lényeges kérdés, nem pedig az, hogy a DRV m ködtet vagyonának ki a tulajdonosa. Ha pedig a közm tulajdonosa az önkormányzat, akkor a szolgáltató mindig kontroll alatt dolgozik, hiszen rossz teljesítés esetén akár más szolgáltatót is megbízhat közm veinek üzemeltetésével. Gyarmati László
A Somogyi Hírlap 2002. október 3-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Beperelte a vízm az ügyvédet Siófok A DRV Rt-nek 58 milliárd forint tartozása van a cég honlapján közölt adatok szerint - állította dr. Léhmann György siófoki ügyvéd, s arról, hogy ilyen adatokra bukkant, tájékoztatta negy-
ven Balaton-parti település polgármesterét is. A vízm vezetése megelégelte az ügyvéd alaptalan rágalmait, és beperelte dr. Léhmann Györgyöt a megyei bíróságon. Hirdetési újságban állította a vízm vezetése, hogy nincsenek eladósodva - így dr. Léhmann György. - Ugyanott felhívták a figyelmet: az rt gazdálkodásával kapcsolatos információk megtalálhatók az internetes honlapon. Nos, én megnéztem, és ott megdöbbent adatokat találtam. Olyanokat, amiket el kellett küldenem a negyven Balaton-parti település polgármesterének is, hogy tisztán lássák annak a cégnek a hátterét, amiben tulajdont akarnak szerezni Az ügyvéd egyebek között olyan adatra bukkant: a DRV Rt vagyonvesztése 1996-97 között 12,2 milliárd forint volt. - A tárgyi eszközök értéke 17,7 milliárdról 5,5 milliárdra csökkent magyarázta dr. Léhmann. - 1998-ban aztán ugyanez 60,8 milliárdra emelkedett. S 1997-ben még 544 millió forintban adták meg a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeket (vagyis hiteleket), egy év múlva ez 56 milliárd(!) forintra emelkedett. Tavaly ugyanez már 58,1 milliárd forint volt, s ebb l 56,5 milliárd forint a hosszú lejáratú kötelezettség. A mintegy félmillió fogyasztónak a vízdíjban nyilván meg kell fizetni ezt a súlyos terhet is. Már csak az a kérdés: a DRV Rt vezetése mekkora tartozás esetén ismerné el, hogy eladósodott a társaság? -Léhmann György újabb állításaival ismét nagyot tévedett - mondta Bódizs József, a DRV Rt pénzügyi és értékesítési igazgatója. - A DRV Rt, amely korábban állami vállalat volt, 1998-tól az állami tulajdont képez víziközm -vagyon kezel je lett. A mérlegben hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepeltetett több mint 56 milliárd forint ennek a kezelt víziközm vagyonnak az értéke, nem pedig hosszú lejáratú hitel. Az pedig, hogy ez az összeg évr l évre n , örvendetes, hiszen azt jelenti: új létesítmények, ivóvíz- és szennyvízhálózatok épülnek. Azt minden, jogszabályokban jártas szakembernek tudni illene: a törvény alapján a vagyonkezel nek az általa kezelt vagyont a mérlegében az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetnie. Szó sincs tehát ilyen súlyos hitelteherr l, adósságról, mint ahogyan az ügyvéd által vélt 1996 és 1997 közti vagyonvesztésr l sem. Akkor annyi történt: hogy társaságunk kezel je lehessen az állami közm vagyonnak, a szaktárca papíron el bb elvonta, majd - az akkori állapot szerinti fölértékelés után - visszaadta a DRV-nek a víziközm vagyont. -Bódizs József hozzátette: az rt vezetése a számos alaptalan, jogsért nyilatkozata miatt beperelte dr. Léhmann Györgyöt. Fónai
Az Észak-Magyarország 2002. október 4-ei számában jelentek meg az alábbi cikkek: Húsz szolgáltató cég vesz részt az Országos Víziközm hálózat-szerel Versenyen A házigazda az ÉRV Rt Húsz szolgáltató cég csapata indult az Észak-Magyarországi Regionális Vízm vek által szervezett II. Országos Víziközm hálózat-szerel Versenyen. A kétnapos megmérettetés, a tegnapi elméleti tudásfelmérést követ en, ma a gyakorlati feladatok megoldásával folytatódik. Az,
hogy a nap végén ki viszi majd el a legjobbnak járó pálmát, a két témakör értékelése után délután derül ki.
Az Országos Víziközm hálózat-szerel Versenyt az elmúlt évben el ször rendezték meg a Víz és Csatorna M vek Országos Szakmai Szövetségének kezdeményezésére. A rangos szakmai megmérettetésen akkor az ÉRV Rt. Csapata gy zött, és ennek a sikernek köszönhet , hogy a kazincbarcikai székhely társaság ad otthont a versenynek. Az ÉRV-sek már hónapokkal ezel tt megkezdték a program el készítését, és a gondos szervez munkának- valamint a verseny jó hírének- köszönhet en húsz vizes cég nevezte be csapatait. A háromtagú csapatok tegnap Miskolctapolcán kezdték meg tudásuk összemérését. A vetélkedés elméleti feladatok megoldásával kezd dött, ma pedig az ÉRV Rt. Miskolci F mérnökségén gyakorlati ismereteikr l, tapasztalataikról adnak számot a szakemberek. A versenyen nyújtott teljesítményeket az ágazat kiváló szaktekintélyei értékelik. Az els helyezett jutalma egy hollandiai tanulmányút lesz. Emellett erre a két napra, Miskolcra érkeztek a beszállító partnerek képvisel i is. Olyan társaságok ezek, amelyek termékeivel mi fogyasztók is nap mint nap találkozunk, hiszen a vízszolgáltatók beépítik a szolgáltatási területeken. Most azonban új szerepkörben üdvözölhették ket a szervez k: hiszen támogató közrem köd ként hozzájárultak a verseny megrendezéséhez, és értékes díjakat is felajánlottak a kiválóan teljesít knek. A Duna-Dráva Nemzeti Park szép környezetében fekszik Barcs városa, amely a vízellátás és szennyvíztisztítás területén a megye hatvan százalékát vízzel ellátó DRV Rt. Somogy megyei Igazgatóságához tartózik. Az uniós követelmények mellett, többek között környezete is indokolta a kiemelked több milliárd forintos kistérségi szennyvízberuházás indítását. Barcs város szennyvízének összegy jtése és kezelése megfelel technológia mellett már korábban is megoldott volt, de problémát jelentett a környez települések szennyvízének elhelyezése és tisztítása. Az új beruházás megvalósításával, illetve annak várhatóan 2003. január 01.-t l kezd d próbaüzemével további 18 település bekapcsolására nyílik lehet ség a korszer eurokomform szennyvíztisztítási folyamatba.
A vízellátás területén is komoly el relépések történtek. Barcs városának és a környez településeknek a lakóit jó min ség ivóvízzel, korszer vízkezelési technológia alkalmazásával 5 mélyfúrású kút látja el. A társaságot a min ségi fejl dés vonatkozásában gyakorolt elkötelezettsége, a fogyasztók és partnerek megelégedettségének növelése további megoldandó feladatok elé állították az új, ivóvíz min ségére vonatkozó, szigorított határértékeket illet en. A program keretén belül több millió forintos beruházással került korszer sítésre a vízellátást biztosító vízm telep. A megnövekedett kapacitás révén, így a nyári esetleges széls séges igényeket is képes maradéktalanul kielégíteni társaságunk. Az üzemvezet ség területén hatvan f gondoskodik a zavartalan vízellátásról és a keletkez szennyvizek elvezetésér l. A fogyasztók biztonságos ellátása érdekében az esetlegesen bekövetkez vízellátási üzemzavarok idejének leszorításáról, gyors elhárításáról korszer eszközökkel felszerelt készenléti ügyelet gondoskodik, amely éjjel nappal elérhet .
A Heti Hirdet 2002. október 4-ei számában jelent meg az alábbi cikk: DRV-s világszabadalom a b z ellen Három éves kitartó munka eredményeként világszínvonalú eljárást dolgozott ki a DRV Rt. a szennyvízszállításnál - s különösen az átemel k környékén - tapasztalható b zhatások csökkentése érdekében. Err l tartottak tájékoztatót és bemutatót az ország minden tájáról érkezett szakért knek, önkormányzati vezet knek, minisztériumi képvisel knek szeptember 19-én a DRV Rt. Déli Igazgatóságán, Balatonszéplakon. Az új eljárást egyetemi szakért k segítségével fejlesztették ki, s ez megoldja a szennyvízcsatornákban hosszú úton, gyakran több tíz kilométereken át szállított szennyvíz szagképz désének hatékony gátlását, biokémiai módszerrel. Az automatikus adagoló és figyel rendszer kiépítését három éve kezdték meg- egy elnyert OMFB.(OM.) pályázat segítségével- azért, hogy a csatornarendszerekben és átemel knél a szaghatások létrejöttét, valamint ezzel egy id ben a szennyvízrothadás "melléktermékeként" képz d korróziót megel zzék. A módszer neve hivatalosan: "Szennyvízelvezet rendszerek szagcsökkentése és rothadás-, illetve korrózió-megel zése, számítógépes szoftverrel kontrollált és szabályozott, limitált nitrát adagolásos rendszerrel". Köztudott, hogy a szennyvizek összegy jtése és elszállítása során annak állapota, a tartózkodási id és a szennyvíz fizikai és kémiai/biokémiai változásainak függvényében fokozatosan romlik. A h mérséklet és a tartózkodási id növekedése az oldott oxigén-szint lecsökkenéséhez, majd teljes elfogyásához vezethet. Eközben a szennyvíz szervesanyag-tartalmának lebontását végz mikroorganizmusok típusa is megváltozik, amelyek egyre több, kellemetlen szaganyagot tartalmazó gázt juttatnak a leveg be. A Dunántúli Regionális Vízm Rt. már több mint tíz éve alkalmazza sikeresen a "limitált nitrát adagolásos" szolgálati szabadalmi módszerét Több mint 120 adagoló berendezés sikeres üzeme tanúskodik arról, hogy a legkülönfélébb típusú kommunális szennyvizekre könnyen
adaptálható ez a módszer. Az adagoló berendezések kivitele alkalmazkodik a környezet adta lehet ségekhez, lehet térszín felett, kis épületben elhelyezve, esetleg részben, vagy egészben földbe süllyesztve. Az adagoló rendszer számítógépes vezérlési és kontroll mechanizmusát a DRV Rt. küls partnerek bevonásával és az Oktatási Minisztérium K+F Helyettes Államtitkárság anyagi támogatásával a 2000-2001. években fejlesztette ki, és 2002-ben szabadalmaztatásra is bejelentette kül- és belföldön egyaránt. A 200 millió forintos beruházás egy részére a DRV Rt. pályázaton nyert pénzt, a többit saját beruházásból fedezte. A megvalósításhoz szakmai segítséget pedig a Budapesti M szaki Egyetem kutatóintézete nyújtott a számítógépes program elkészítéséhez, a szakma egyik legelismertebb cégét vették igénybe, szintén egyetemi kutatói tapasztalatokkal. Így sikerült olyan eredményt elérni, amely megfelel a hazai és nemzetközi követelményeknek, valamint itthon és világszerte is jól értékesíthet . Bennünket, balatoni embereket mindenesetre már az a tény is örömmel tölt el, hogy - mint saját orrunkkal tapasztaljuk - megsz nt az egykor oly sok gondot okozó b zártalom a Balatonszárszó és Balatonvilágos közötti partszakaszon, ahol néhány éve még a legkritikusabb volt a helyzet. Gyarmati
A Somogyi Hírlap 2002. október 7-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Új kút vizét isszák az acsaiak Somogyacsa Új kút adja az egészséges ivóvizet a somogyacsai lakóknak. A szolgáltató DRV Rt a közelmúltban helyezte üzembe azt az új mélyfúrású kutat, amelyet már bekötöttek a vízm hálózatba. Nemrégen megírtuk: meghibásodott a Koppány-völgyi zsáktelepülésen az a mélyfúrású kút, amely a falu lakosságának az ivóvízellátását biztosította. A szolgáltató átmenetileg tartálykocsiból látta el a falut, majd a régi kút megjavításával ideiglenesen arról kapták a vizet Somogyacsán. Krisztin Róbert, a DRV Rt tabi üzemvezet je elmondta: mintegy hárommillió forintba került az új kútberuházás. - A vízm laborjában elvégzett vizsgálat a vízminták jó min ségét bizonyította - mondta az üzemvezet . - Az új kutat így a hálózatra kötöttük, és abból az ötven köbméteres magas tározóba nyomatjuk az ivóvizet. A mélyfúrású kút percenként 300 liter vizet biztosít, ami elegend a településen él knek. A vízm telepén lev régi kutat még az idén lezárjuk Megtudtuk azt is, hogy az üzemvezet ség területén az idén 1300 vízmér órát cserél le a szolgáltató. A munkával október közepéig végeznek. Jelenleg Bábonymegyeren dolgoznak. Krutek József
A Fejér Megyei Hírlap 2002. október 9-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Átadták a Rózsa -díjakat Parkot avattak, lezárták az idei virágosítási esztend t Velence (kk) - Tegnap kora este parkot avattak a nagyközségben. Az addig Keszegez park néven ismert területet a 7-es út mellett átalakították, itt kapott helyet a Velence rózsája és az Európa park, a sétány és a kerékpárút. Az egyik a virágosítási versenyben elért helyezést hivatott hirdetni, a másikban a partner-városok zászlai lengenek. Az eseményen átadták a Velence Rózsa díjat. Az idén Hullay Gyulának, a DRV Rt. Fejér megyei igazgatójának, és Enyedi Ferenc velencei lakosnak köszönte meg a település az eredményes munkát.
A Somogyi Hírlap 2002. október 9-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Újra csatornáznak Fenyvesen Balatonfenyves Remélhet leg még az idén folytatódik a csatornázás Fenyvesen, mivel a község Fonyóddal sikeresen pályázott állami támogatásért. A szakért k szerint két év múlva jelent s területen befejezhetik a munkát. Balatonfenyvest az utóbbi években jobban sújtotta a balatoni csatornaprogramok támogatásának a csökkenése. A község azonban nem adta föl, és összefogott Fonyóddal, miután a szolgáltatásba bekötend területek határosak a szomszéd település bélatelepi városrészével. Lombár Gábor polgármester tájékoztatása szerint ma már rendelkezésükre áll a több mint 300 millió forintos beruházás összegének 80 százaléka a közös pályázati pénzekb l és a saját er forrásból. S újabb támogatást remélve további pályázatot nyújtottak be a Balatoni Fejlesztési Tanácshoz A terv szerint a Vak Bottyán utcától keletre és a Vörösmarty utcától délre fekv területeken kezdik meg a munkát még decemberben, de legkés bb januárban. Jelenleg a közbeszerzési eljárást folytatják le, el min sítéssel választják ki a leend kivitelez t a KaposHidro Kft közrem ködésével. Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyz elmondta: hamarosan megkezdik a csatornaépít társulat szervezését, illetve kib vítését az érintett utcákban. A portánként fizetend érdekeltségi hozzájárulás nagysága a beadott pályázat sorsától függ, s attól is, hogy milyen feltételekkel tudnak szerz dést kötni a leend kivitelez vel. Gáldonyi
A Somogyi Hírlap 2002. október 10-ei számában jelentek meg az alábbi cikkek: Végét járják a csatornázásnak 250 millió forintba kerül csatornázás zajlik most, és a város újabb, 600 millió forintos beruházásra is benyújtotta pályázatát. A teljes ellátottsághoz újabb milliárdok kellenek. Februárban kezd dött s várhatóan 2003 májusáig befejez dik a szennyvízcsatorna építése a Fokihegyen és a F utca nyugati felén. A 250 millió forintba kerül beruházás 290 ingatlant
érint. A város a költségek 40 százalékára céltámogatást nyert el, s újabb pályázatot is benyújt az önrész csökkentése érdekében. Szarka József városüzemeltetési irodavezet t l tudjuk: jó ütemben haladnak az épít k - Tovább folytatjuk a csatornázatlan városrészek ellátását, így most Sóstó nyugati fele, a F utca keleti része, valamint az Alsó és a Rét utca környéke következik, - mondta. - Ez a beruházás 1180 ingatlant érint, s mintegy 600 millió forintba kerül. Céltámogatásra pályázik az önkormányzat, s már megkezd dött a társulat szervezése. Ezt az idén decemberre jó lenne megalakítani; a pályázat elnyerésének egyik feltétele, hogy az érintett térség lakóinak kétharmada igényelje a csatornát. Ma még ez nehezen teljesíthet nek látszik. Azon a területen ugyanis kevés a beépítetlen ingatlan; sokan mondják, hogy nekik nem kell a csatorna, vagy anyagilag nem bírnák a rájuk es költséghányadot. A fokihegyi részen ezzel ellentétben maguk a lakók sürgették a beruházást, hiszen a legtöbben építési engedélyre vártak, s ezt a csatorna híján nem kaphatták meg. Az irodavezet arról is beszélt: az önkormányzat elkészítteti valamennyi - még csatornázatlan - városrészre a tanulmánytervet, s abból kiderül: mennyi pénzt kell áldozni rá, hogy az ellátottság Siófokon százszázalékos legyen. Ett l függ a további beruházások ütemezése - mondta Szarka József. Kötelezik a lakosokat. Akadnak még olyanok Siófokon, akik nem kötöttek rá az el ttük futó hálózatra, holott ez kötelez . Most is indul akció, hogy a lakosokat kötelezzék a csatorna igénybevételére. Középpontban a fogyasztó A DRV Rt. feladata a negyed Magyarországnyi m ködési területén az egészséges, min ségileg ellen rzött ivóvíz biztosítása és a keletkez szennyvíz elvezetése, ártalmatlanítása. Az alaptevékenységek zavartalan ellátása során fogyasztóink elvárásainak is meg kell felelnünk. A fenti célkit zés megvalósítása érdekében számos projekt indult a közelmúltban, melyek közül az alábbiakat emelnénk ki. Kitartó munka eredményeként világszínvonalú eljárást dolgozott ki társaságunk a szennyvízszállításnál - s különösen az átemel k környékén - tapasztalható szaghatások csökkentése és a korrózió megakadályozása érdekében. A számítógépes szoftverrel vezérelt automatikus adagoló és figyel rendszer kiépítését három éve kezdte meg a DRV Rt. a Balatonszárszó és Balatonvilágos közötti partszakaszon. Számunkra a munkánk sikerességét a fogyasztói bejelentések jelent s csökkenése jelenti. Stratégiai célunk továbbá a szolgáltatás m szaki színvonalának emelése, melynek keretében ivóvízmin ség-javító programokat kezdeményezünk. A nyári szezon csúcsfogyasztásának mennyiségi és min ségi kielégítése szempontjából kiemelked esemény volt a Balaton szödi Felszíni Vízm ünnepélyes átadása. Az állami támogatással megvalósított beruházás Közép Európában egyedülálló technológiát alkalmaz, és hatékony megoldást jelent a kifogástalan min ség ivóvíz el állítására. A Balaton Törvénynek megfelel en törekszünk a csatornázottság növelésére, a környezeti ártalmak csökkentésére, megszüntetésére, illetve vízbázisaink megóvására. Tesszük mindezt az Európai Unió követelményeihez való alkalmazkodás jegyében. Dunántúli Regionális Vízm Rt. 8600 Siófok, Tanácsház u. 7. Tel.: 84 / 501 000 http://www.drv.hu
A Napló 2002. október 12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Hivatalosan átadták a csatornahálózatot Sümeg (szij) - A tegnapi ünnepélyes szalag átvágással hivatalosan is átadták a lakosság számára a több, mint egymilliárd forintos beruházással elkészült szennyvízcsatorna-hálózatot. A Bosnyák utca és a Flórián tér találkozásánál kifeszített nemzeti szín szalagot a sümegi önkormányzat nevében Rátosi Ferenc, a kivitelez nevében Horváth László területi vezet vágta át. A rendezvényen a meghívott vendégek között természetesen jelen volt a társberuházóként részt vev két település. SÜMEGPRÁGA, és Bazsi polgármestere is. Az ünnepségen Rátosi Ferenc köszönetet mondott a kivitelez nek a jó munkáért, Horváth László pedig a beruházásról szólt. Ma már Bazsiból és Sümegprágáról a szennyvíz nyomóvezetéken keresztül, egy átemel közbeiktatásával érkezik be a sümegi telepre, s az útfelbontásokból adódó kellemetlenségek is megsz ntek a lehet ségekhez képest gyors helyreállításnak köszönhet en.
A Balatoni Futár 2002. októberi számában jelent meg az alábbi cikk: DRV Aranykerék-es ben Az egész napos es miatt csak mérsékelt volt az érdekl dés a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóságán megrendezett autós kiállításon. A DRV Aranykerék autós ügyességi versenyt, valamint a kispályás labdarúgó tornát viszont a rossz id járás ellenére meg tudták tartani. A Balatonföldvári Polgár r Egyesület - élén Koseluk Mátyás elnök - által kiválóan megszervezett autós ügyességi versenyre 37-en neveztek. Az autógumikkal és bójákkal kijelölt pályán b szen b gtek az autók, s a sof rök nem egyszer kivételes vezet i tudásukról is számot adtak, hiszen a gyorsaság mellett itt a hibátlan vezetésre is ügyelnie kellett annak, aki nyerni akart. A verseny kategóriánkénti gy ztesei: • • • •
900 cm3: Reifer László, 1000-1300 cm3: Gyarmati Ariel, 1300-1500 cm3: Gyarmati Ariel, 1500 cm3 fölött: Tuncsik Balázs, N k: Wolf Béláné.
Az abszolút sorrend: • • •
1. Gyarmati Ariel, 2. Szabó Nándor, 3. Reifer László.
A Kispályás labdarúgó csapatok sem riadtak meg az es t l, s végül a házigazda DRV együttese nyert a Renault és a Peugeot együttesei el tt.
A Balatoni Futár 2002. októberi számában jelent meg az alábbi cikk: DRV-s világszabadalom a b z ellen Három éves kitartó munka eredményeként világszínvonalú eljárást dolgozott ki a DRV Rt. a szennyvízszállításnál - s különösen az átemel k környékén - tapasztalható b zhatások csökkentése érdekében. Err l tartottak tájékoztatót és bemutatót az ország minden tájáról érkezett szakért knek, önkormányzati vezet knek, minisztériumi képvisel knek szeptember 19-én a DRV Rt. Déli Igazgatóságán, Balatonszéplakon. Az új eljárást egyetemi szakért k segítségével fejlesztették ki, s ez megoldja a szennyvízcsatornákban hosszú úton, gyakran több tíz kilométereken át szállított szennyvíz szagképz désének hatékony gátlását, biokémiai módszerrel. Az automatikus adagoló és figyel rendszer kiépítését három éve kezdték meg- egy elnyert OMFB.(OM.) pályázat segítségével- azért, hogy a csatornarendszerekben és átemel knél a szaghatások létrejöttét, valamint ezzel egy id ben a szennyvízrothadás melléktermékeként” képz d korróziót megel zzék. A módszer neve hivatalosan: "Szennyvízelvezet rendszerek szagcsökkentése és rothadás-, illetve korrózió-megel zése, számítógépes szoftverrel kontrollált és szabályozott, limitált nitrát adagolásos rendszerrel". Köztudott, hogy a szennyvizek összegy jtése és elszállítása során annak állapota, a tartózkodási id és a szennyvíz fizikai és kémiai/biokémiai változásainak függvényében fokozatosan romlik. A h mérséklet és a tartózkodási id növekedése az oldott oxigén-szint lecsökkenéséhez, majd teljes elfogyásához vezethet. Eközben a szennyvíz szervesanyag-tartalmának lebontását végz mikroorganizmusok típusa is megváltozik, amelyek egyre több, kellemetlen szaganyagot tartalmazó gázt juttatnak a leveg be. A Dunántúli Regionális Vízm Rt. már több mint tíz éve alkalmazza sikeresen a "limitált nitrát adagolásos" szolgálati szabadalmi módszerét Több mint 120 adagoló berendezés sikeres üzeme tanúskodik arról, hogy a legkülönfélébb típusú kommunális szennyvizekre könnyen adaptálható ez a módszer. Az adagoló berendezések kivitele alkalmazkodik a környezet adta lehet ségekhez, lehet térszín felett, kis épületben elhelyezve, esetleg részben, vagy egészben földbe süllyesztve. Az adagoló rendszer számítógépes vezérlési és kontroll mechanizmusát a DRV Rt. küls partnerek bevonásával és az Oktatási Minisztérium K+F Helyettes Államtitkárság anyagi támogatásával a 2000-2001. években fejlesztette ki, és 2002-ben szabadalmaztatásra is bejelentette kül- és belföldön egyaránt. A 200 millió forintos beruházás egy részére a DRV Rt. pályázaton nyert pénzt, a többit saját beruházásból fedezte. A megvalósításhoz szakmai segítséget pedig a Budapesti M szaki Egyetem kutatóintézete nyújtott a számítógépes program elkészítéséhez, a szakma egyik legelismertebb cégét vették igénybe, szintén egyetemi kutatói tapasztalatokkal. Így sikerült olyan eredményt elérni, amely megfelel a hazai és nemzetközi követelményeknek, valamint itthon és világszerte is jól értékesíthet . Bennünket, balatoni embereket mindenesetre már az a tény is örömmel tölt el, hogy - mint saját orrunkkal tapasztaljuk - megsz nt az egykor oly sok gondot okozó b zártalom a Bala-
tonszárszó és Balatonvilágos közötti partszakaszon, ahol néhány éve még a legkritikusabb volt a helyzet. A Zalai Hírlap 2002. október 16-ai számában jelent meg az alábbi cikk: "Összkomfortos" falu Teljes kör vé vált a község infrastrukturális ellátása Tegnap megtörtént a településen kiépült szennyvízcsatorna-hálózat m szaki átadása. A közm elkészültével teljes kör vé vált az infrastrukturális ellátottság. A több mint 270 millió forintnyi ráfordítással járó beruházásról Lázár László polgármester elmondta, hogy a költségek mintegy 80 százalékát sikeres pályázatok eredményeként tudták biztosítani céltámogatásból, a vízügyi, a környezetvédelmi alapból való részesedéssel, a Balatoni Fejlesztési Tanács hozzájárulásával. Mindezzel egészült ki a közm fejlesztés önkormányzati és lakossági er b l vállalt finanszírozása. Összességében több mint tíz kilométernyi hosszúságú hálózat épült ki, aminek csaknem fele gerincvezeték. Az építkezést a vonyarcvashegyi székhely Zalai Balaton-part Víziközm Társulat bonyolította le, a kivitelez a HorváthÉp Kft. volt. A szakhatósági szemle résztvev i megtekintették az automatizált rendszer f m vi átemel t, amelynek m ködése a keszthelyi szennyvíztisztító telepen m szerekkel folyamatos ellen rzés alatt tartható. A munkák m szaki ellen reként Szerdahelyi Ferenc elmondta, hogy amint az a kivitelezés során nyomon követhet volt, az építkezés a tervezett ütemben haladt, a cs rendszer kamerás vizsgálatai igazolt , hogy a rendszer jó min ségben készült el a kit zött határid re. A DRV Rt. képvisel i a kivitelez cég vezetése által átadott dokumentumokkal együtt átvette a rendszert üzemeltetésre, koordinációjukkal rövid id n belül kezd dhetnek a bekötések. A Fejér Megyei Hírlap 2002. október 16-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Pontosabb leolvasást Lepsény, Mez szentgyörgy (vv) - A DRV idén januártól új számlázási rendszert vezetett be: háromhavonta történik a mér leolvasás, a havonkénti részszámlákat a végszámla követi. A két településen jó min ség az ivóvíz, kritikaként viszont megfogalmazódott, hogy pontosabbá, korrektebbé kell tenni a leolvasást, ugyanis sok panasz merült fel vele kapcsolatban.
A Fejér Megyei Hírlap 2002. október 18-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Három ütem, tíz esztend : végre elkészült a csatorna Összesen 700 millió forintba került a beruházás Pusztaszabolcs (hcs) - Tíz éve kezd dött és tegnap végre, az ünnepélyes avatással befejez dött a csatorna beruházás a településen. Egy évtizeddel ezel tt öner b l, ötvenszázalékos állami támogatással tervezték megvalósítani a beruházást. A gondok már a kezdeteknél jelentkeztek: az önkormányzat az akkor rendelke-
zésére álló összeget kénytelen volt óvodaépítésre használni, mert a régi életveszélyessé vált, ráadásul az egyébként megítélt támogatást is csak egy év csúszással kapták meg. Hitelt kellett felvenni. Az els ütem 1996-ra készült el, továbblépni forráshiány miatt nem tudtak. Vízközm társulat alakult, amely újabb hitelt vett fel a folytatáshoz. Az önkormányzat pályázott - sikertelenül. Folytatódott a munka, de ami elkészült - a kivitelez hibája miatt - nem volt használható. Per indult, közben új kivitelez t kerestek, s a be nem fejezett beruházás megvalósításához 2001-ben végre pénzt is nyertek. Idén elkészült a III. ütem, s ezzel pont került a hosszú történet végére. A beruházás összesen 700 millió forintba került, s mint azt a tegnapi átadáson dr. Hajós Béla a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára mondta, joggal ünnepelhet most a község. A beruházás a környezetvédelem ügye mellett a lakosság életmin ségének javulását is szolgálja: remélhet leg sokan rákötnek az elkészült csatornahálózatra.
A Dunántúli Napló 2002. október 19-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Haszon a vagyonból Komló Ahogy arról beszámoltunk, a Pécsi Vízm Rt. a Komló-Víz Kft. 38 tulajdonosa közül több, alig egy-két százaléknyi tulajdonnal rendelkez önkormányzatot keresett meg, hogy a cégben lév vagyonuk egy részét ötszörös áron megvásárolja. Tegnap a komlói vízm taggy lésén a DRV mint beltag, igényt jelentett be az üzletrészek megvételére. Információink szerint a 15 falu összesen 10 millió forintnyi vagyont értékesít így 50 millióért. A tárgyalások az önkormányzatokkal napokon belül elkezd dnek. Deák G.
A Napló 2002. október 22-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Csatornarendszer épült Nem egészen fél év alatt készült el a korábban csatornázatlan település teljes szennyvízhálózatának kiépítése. A beruházását a múlt héten Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter avatta fel. A falut 15 kilométer hosszan behálózó csatornarendszer 321 millió forintba került - tudtuk meg Kenézné Berei Györgyi polgármestert l -, amelyhez a Széchenyipluszból, a KAC-tól, a vízügyi célel irányzatból és a Balatoni Fejlesztési Tanácstól kaptak jelent s összeg támogatást. Jöv május végére az ideiglenesen helyreállított utak teljes aszfaltsz nyegezése is megtörténik, ezzel válik teljesen befejezetté a fejlesztés. Az ünnepélyes átadáson a polgármester elmondta, hogy a település eddigi legnagyobb beruházásán vannak túl, amelynek megvalósulását a falujáért és a Balatonért egyaránt felel sséget érz lakosság is támogatta. Kóródi Mária arról beszélt, hogy a hazai környezetvédelem egyik legsúlyosabb problémája a szennyvízkezelés. Uniós lemaradásunk olyan mérték , hogy csak
2015-ig van esély behozni, költségvonzata pedig a mai árakon számítva 800-900 milliárd forint. Ehhez képest egy 321 milliós beruházás szinte eltörpül, mégis óriási dolog Fels örs ezerkétszáz lakosa és egy régóta nyomasztó helyi probléma megoldása szempontjából. Sbe.
A Somogyi Hírlap 2002. október 24-ei számában jelentek meg az alábbi cikkek: Sokba kerül a jó víz Harminchatmillió forintos önkormányzati beruházással - a DRV Rt. támogatásával és kivitelezésében - vas- és mangántalanító telep építése kezd dött meg Törökkoppányban. A helyhatóság csaknem 25 millió forint pályázati pénzt nyert, a hiányzó összeget pedig a szolgáltató biztosítja. Az üzembehelyezésre 2003-ban kerül sor. Májer József, a DRV Rt dél-balatoni igazgatója elmondta: október elején kezd dtek a munkák, mivel a törökkoppányi bázison lev kútnak magas a vas- és a mangántartalma. Hozzátette: ahhoz, hogy az EU-normákhoz igazodó szabványoknak megfeleljenek, a vízkezelést a szolgáltatónak meg kell oldania. Azaz: vastalanítani és mangántalanítani az ivóvizet. - Az új épületben helyezzük el a vízkezel berendezést, lesz szociális blokk, illetve egy új víztározó medence is - hangsúlyozta Májer József. - A kútból majd a vízkezel n keresztül jut a víz a tározóba, onnét pedig tisztítottan a hálózatba. Beépítünk egy nyomásfokozót, illetve megépül egy vasiszap-ülepít medence is. Törökkoppányban a lakosság már évek óta kifogásolta a víz min ségét, ám a beruházásra eddig sem az önkormányzatnak, sem a szolgáltatónak nem volt pénze. Az európai normákhoz igazodva a következ években egyre több településen tisztítják majd a vizet a vízmin ségfejlesztési program keretében. Májer József kiemelte: a fejlesztési program els állomása Törökkoppány, de még az idén megépül a somogybabodi és a somogytúri kezel is. A min ségfejlesztési programot 2009-ig kell befejezni. Krutek József
Az Új Somogyország 2002. október 30-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Kortyoljon egészségére! Niklán és Csömenden új kútból folyik az ivóvíz A DRV Rt. hárommillióval támogatta a beruházást Nikla Több éves álmuk vált valóra a niklai és a csömendi embereknek, amikor október végén átadták azt az új mélyfúrású kutat, amely a jöv ben jó min ség ivóvízzel látja majd el a településeken él ket. A munkálatokról az üzemeltet Dunántúli Regionális Vízm Részvénytársaság Somogy Megyei igazgatójával, Bóta Lászlóval beszélgettünk.
- A niklai és a csömendi önkormányzat már évek óta tervezte egy új kút fúrását, hiszen a meglév kutak közül az egyik nagyon alacsony vízhozamot produkált, ráadásul a víz vastartalma is magasnak volt mondható. Mivel a két kút messze volt egymástól, ezért csupán az egyiket tudtuk vastalanítani. Az alacsony vízhozamú, magas vastartalmú kutat nem is volt célszer használni. Így fordulhatott el , hogy ez idáig nem volt tartalék kút a falvakban. Ma már elmondható, hogy az egyes számú kút védterületén kiváló paraméterekkel m ködik az új kút. - Melyek ezek? - Ha azt mondom, hogy percenként 700 liter vizet ad a kút, azt hiszem önmagáért beszél. Megjegyzend , hogy a másik két kút együttesen nem adott ennyi vizet. Az említett eredmény tehát ezért is meglep . Szépséghibája azért van a dolognak. Mivel Niklán és környékén nehéz lenne olyan réteget találni a talajban ahol ne lenne vas, ezért a vastalanítást az új kút esetében is el kell végezni. A víz megengedett vastartalma 0,2 miligramm literenként. Ebben az esetben 0,51 miligrammról beszélhetünk. Ezért a közeljöv ben szükség lesz új vízkezel berendezésre is.
- Mennyi pénzb l lehet megvalósítani egy ilyen beruházást? - Nikla és Csömend esetében a kút kialakítása és a vízkezel -berendezés költsége 17 millió forintra tehet . Az önkormányzatok a saját er mellett az összeg további részéhez pályázat útján jutottak hozzá. Megjegyezném, hogy a DRV Rt., mint kivitelez hárommillió forinttal támogatta a beruházást. Azzal is próbálunk segíteni továbbá, hogy az önkormányzatoknak nem kell egy összegben fizetniük. Az utolsó számlát csak 2004-ben fogjuk benyújtani. - Minden feladatot Önök végeztek? - A kút fúrási munkálataira alvállalkozót kértünk fel. Ezt tesszük a vízkezel -berendezés megépítése esetén is. Az összes többi feladatot mi végezzük, gondolok itt a kútbekötésre vagy a vastalanító szerelésére.
- Mennyi id alatt készült el a kút? - Alig két hónap kellett hozzá. A vízkezel -berendezésre pedig várhatóan három hónapot kell várni. - Volt-e hasonló megbízatása a közelmúltban a DRV-nek? - Nagykorpádon is új kút készült. Ott is a vízkezel -berendezés megépítése van hátra. Cégünk Nagykorpád esetében kétmillió forintos támogatást biztosított. A beruházás összköltsége pedig 11 millióra tehet . - Várható további hasonló megbízás? - A következ években arra törekszünk, hogy azokat az önkormányzatokat, amelyek saját er vel és támogatással beruházást indítanak, mi is segítsük anyagilag. A közeljöv nagyon lényeges feladatának gondolom a korszer vízkezelés megvalósítását minden településen, hiszen a 201/2001-es kormányrendelet el írja, hogy 2009-ig mindenütt meg kell oldani az ivóvizek vastalanítását, arzén-és ammóniamentesítését. Ezek a munkálatok nem kis feladatot jelentenek majd az önkormányzatoknak, hiszen csak pályázati pénzekb l lesznek képesek megoldani mindezt. Reméljük, hogy a somogyi városok, falvak dönt többsége sikeresen pályázik majd.
A niklai kutat a budapesti székhely Hungaro Aqua Kft. készítette. György Sándor ügyvezet igazgató elmondta, hogy a DRV Somogy Megyei Igazgatóságával már két évtizede ápolnak jó kapcsolatokat. Megbízásukra, az évek során számtalan mélyfúrású kutat készítettek. Min ségi munkájuknak köszönhet , hogy a DRV felkérésére Somogyban több mint negyven kutat kivitelezhettek és közel hatvan kutat újíthattak fel alvállalkozóként. Megjegyzend , hogy az általuk végzett munkára öt év garanciát vállalnak, de még soha sem fordult el , hogy ez id alatt problémák merültek volna fel. Ez pedig nagyban köszönhet annak is, hogy a DRV munkatársai nagy szakértelemmel üzemeltetik a Hungaro Aqua Kft. építette kutakat. Természetesen a jöv ben is szeretnének minél többször együttm ködni a somogyi vizes céggel. Nagy Erika
A Somogyi Hírlap 2002. november 5-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Törvénysért díjszámítás Siófok A korábbinál jóval pontosabban kell kiszámolni a jöv évi vízdíjat - véli dr. Léhmann György siófoki ügyvéd, aki beperelte a vízügyi, valamint a gazdasági minisztériumot, mert véleménye szerint az ármegállapítás törvénysért . A DRV Rt vízdíját hatósági árként a szaktárca határozza meg, a vízm önköltségszámítását figyelembe véve. Dr. Léhmann György szerint ez az önköltségszámítás nem felel meg a törvényi el írásoknak és így vélekedése szerint az érintett minisztériumok is jogszabályt sértenek az ármegállapítás során. Ennek a kimondását kérte a F városi Bíróságtól, amely a napokban elhalasztotta a tárgyalást az ügyben. - Tény, hogy emelkedik jöv re is a vízdíj, s err l miniszteri rendelet kell majd készüljön - így dr. Léhmann György. - A szaktárcák illetékesei azonban most bizonnyal óvatosabbak, hiszen a bíróság még nem mondta ki, hogy megfelel-e a jogszabálynak az ármegállapításuk vagy sem. Ebb l az következik számomra, hogy pontosabban fognak kalkulálni, s ezáltal a fogyasztó járhat jól. Ha csak annyit érek el tehát a perindítással, hogy egy kis gondot okozok a vízdíjszámításnál, már nem cselekedtem hiába. Az ügyvéd levelet írt a miniszterelnöki hivatalnak, melyben azt kéri, hogy tartsanak vizsgálatot a két szaktárcánál. Dr. Léhmann szerint egyébként az uniós csatlakozás miatt annyi környezetvédelmi követelménynek kell megfelelni (különösen a szennyvízkezelés és -elvezetés terén), hogy fél : ha jöv re még nem is, kés bb mindenképpen jelent sen emelkedhet a ma sem éppen alacsony díj. Fónai
A Somogyi Hírlap 2002. november 7-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Jól halad a csatornázás Egymilliárd forintot költöttek a csatorna beruházásra a Pogány völgyi kistérség hét településén. Helyi vállalkozások és munkások is részt vesznek Észak-Somogy legjelent sebb fejlesztésében. Somogy egyik legjelent sebb és vélhet en legszervezettebb beruházása zajlik a Pogány völgyi kistérségben. A több mint négymilliárd forintos fejlesztésb l a kivitelez k néhány hónap alatt egymilliárd forintot használtak fel. Sándor János, a lengyeltóti polgármesteri hivatal szakembere elmondta, hogy a Somogy Megyei Közútkezel Kht által fenntartott utak mell l elvonulnak a kivitelez k. Az önkormányzatok bels utcáin dolgoznak tovább és a településeket összeköt vezetékeket, fektetik le. Megkezdik az átemel aknák létesítését is. A szakember elmondta: a kivitelez k európai színvonalon dolgoznak, mert a településeken egyetlen munkaárkot sem hagynak szabadon, esténként még a kocsibejárókat is felszabadítják. A generálkivitelez Szabadics és BITT Kft a térség két - ordacsehi és öreglaki - vállalkozását is foglalkoztatja alvállalkozóként, és helybeli munkásokat alkalmaznak. Ez szintén haszon a munkanélküliséggel küszköd önkormányzatoknak. Gáldonyi Magdolna
Ésszer bb finanszírozás A környezetvédelmi tárca tervezi, hogy együtt kezeljék a különböz állami alapokat, mert nehézkes a pályázatokon nyert pénzek lehívása. 1200 milliárd forintra lesz szükség ahhoz, hogy az EU igényei szerint 2015-re csatornázzák legalább a 2000 lakosnál nagyobb településeket.
A Somogyi Hírlap 2002. november 11-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Változatlan a beruházási kedv Jöv bemutató fejlesztésekr l döntött a DRV, több bels -somogyi községben már folynak az el készít munkálatok. Hetesen ammóniamentesít berendezést telepítenek az els félévben, és ugyanott kútfelújításra is sor kerül. Erre - összességében - csaknem 15 millió forintot költenek - tudtuk meg Bóta Lászlótól, a Dunántúli Regionális Vízm Rt megyei igazgatóságának igazgatójától. Somogysimonyiban 50 köbméteres víztorony felállítását tervezik, a barcsi régi szennyvízátemel korszer sítésére csaknem tízmillió forintot szánnak, a Lengyeltótiba álmodott új üzemviteli épület felépítése pedig közel 20 millió forintba kerül. A hasonló rendeltetés barcsi és nagyatádi építmények felújítására - egyenként - ötmillió forintot tesznek félre. A magas szint szolgáltatás sokba kerül: már most biztosra vehet , hogy a 2003-as fejlesztési rubrikában 140 millió forint szerepel.
- Elkészült a jöv évi fejlesztési csomag, de az év utolsó heteiben is sok feladatunk van - hangsúlyozta Bóta László. Elmondta: Nagykorpádon új ivóvíz kutat építettek és kialakítanak egy vízkezel t is. Az önkormányzat ugyanis sikeresen részt vett a pályázaton, és a munkát a DRV is támogatta. Reményeink szerint ezzel európai uniós normáknak megfelel vízmin séget tudnak biztosítani. Ezzel párhuzamosan Niklán is dolgozik a DRV, ahol új kút bekötésével foglalkozik. Az egyel re kérdéses, hogy milyen mérleggel zárul a 2002-es beruházási program. Szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a nagyobb befektetésekr l gyakran a második félévben, nemegyszer az év utolsó hónapjaiban döntenek. Ilyenkor már jól látszik, hogy mennyi elkölthet pénz van a számlán… Dr. Horváth József, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatója hangsúlyozta: a beruházásokat tekintve kiemelt helyen szerepel a gépipar. Ha nem történik változás, az idén is szinten marad a tavalyi beruházási kedv. Harsányi Miklós
Somogyi Hírlap 2002. november 15-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Hitelesítik a vízfogyasztást Siófok Hatvanmillió forint érték vízmér hitelesít t tervezett és gyártott a DRV Rt. Gépészeti Igazgatósága németországi megrendelésre. A találmány használata ügyében tárgyalások folynak többek között Costa Rica-i, perui és örményországi cégekkel is. A számítógép által vezérelt szerkezet óránkénti 90 litert l 500 köbméterig alkalmas a vízfogyasztás pontos mérésének hitelesítésére. Szakemberek szerint az Európai Unióban nincs hasonló szerkezet, amely a DRV mérnökeinek saját fejlesztése. Dr. Pataki Péter, az Országos Mérésügyi Hivatal elnökhelyettese tesztelte tegnap a Gépészeti Igazgatóság széplaki csarnokában a mér m szert, amely kiváló min sítést kapott. A komoly hitelesít eszköz méretei olyan nagyok, hogy a tet szerkezetet ki kellett bontani az elhelyezéséhez. Az elnökhelyettes ugyanakkor kontrollálta az igazgatóságon azon üzem m ködését is, ahol a lakossági fogyasztást mér órák javítását és hitelesítését végzik. A Gépészeti Igazgatóságon évente nyolcvanezer készülék kerül a munkapadra, az országban a legnagyobb ilyen jelleg m helyt m ködtetik Siófok széplaki városrészében.
A Somogyi Hírlap 2002. november 20-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Tartják a határid t a csatornázók Dráva mente Célegyenesbe ért az ország legnagyobb szennyvízberuházása a Dráva mentén. A szakemberek szerint semmi sem veszélyezteti a december. 20.-ára tervezett átadást, határid re elkészül a teljes csatornahálózat, és az új barcsi szennyvíztisztító telep. A vezetékrendszer kiépítése 90-95 százaléknál tart, s valamennyi átemel a helyére került. A barcsi szennyvíztelep építésénél el kellett ugyan térni az eredeti ütemtervt l, mivel lakossági kérésre a várostól 800 méterrel távolabbra helyezték a létesítményt. Ez sem okozott azonban késést, az építkezés itt már befejez dött, s az üzemeltetéshez szükséges berendezések 80 százaléka is megérkezett. A többi a hónap végéig kerül a helyszínre. Szabadics Attila, a csatornázó konzorcium egyik képvisel je elmondta: hatalmas rendszerr l lévén szó, várhatóan január közepéig elhúzódik majd az átadása, s el reláthatóan márciustól indul majd a folyamatos próbaüzem, amely 2003. Június. 30.-áig tart. Ezt követ en már élesben m ködik a szennyvízhálózat és a zárt rendszer szennyvíztisztító telep. A szakember elmondta: már megkezd dtek a lakossági rákötések, bár használni csak az átadást követ en tudják majd a hálózatot. A kivitelez k mindenütt telekszélig vezették a csatornát, a rákötés a tulajdonosok feladata. Ehhez azonban az érintettek minden segítséget megkaptak a csatornázóktól. Az összes egyéni bekötést a DRV Rt szakemberei veszik át. Nagy
A Somogyi Hírlap 2002. november 20-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Javul a min ség, n a vízdíj Észak-Somogy Az uniós szabványnak nem felel meg az ivóvíz min sége négy Koppányvölgyi településen, Kapolyon, Zicsben, Andocson és Bonnyapusztán, mert magas a víz ammónium- és nitrát tartalma. Komoly m szaki beavatkozásra van szükség, aminek a határideje 2006 vége. A vízm nek idén 20 millió forintos többletkiadást jelentett, hogy az uniós követelményeknek megfelel kormányrendelet szerint végzik az ivóvíz min ségének az ellen rzését. - Már nem elég, ha a hálózaton belül igazoljuk a min séget, a fogyasztói helyeken is vízmintát kell vennünk - mondta Pálfi Imre, a DRV Rt vezérigazgató-helyettese. - A több mérés, ellen rzés jöv re várhatóan már 40 milliós pluszköltséget jelent a cégünknek. Míg a szükséges beruházásokhoz, technikai fejlesztésekhez zömmel állami pénzekre és uniós támogatásra számítunk, addig a hálózatok m ködtetésével kapcsolatos többletterheket be kell építeni a szolgáltatási díjba.
Megtudtuk: jelent s díjemeléssel nem kell számolni, ám egyes falvak rosszabbul járhatnak; kevesebb vizet igényelnek, s rájuk arányaiban nagyobb laborköltség juthat. - Várhatóan néhány kisebb helyi vízbázist ki kell iktatni, mert nem lesz gazdaságos a fenntartása. A regionális vízellátó rendszerekben azonban jelent s a szabad kapacitás, s a vízmin ség is könnyebben javítható lesz. Fónai
A Heti Hirdet 2002. november 22-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Szakmai szenzáció Széplakon Az Országos Mérésügyi Hivatal háromf s küldöttsége: dr. Pataki Péter elnökhelyettes, Mónos Ferenc f osztályvezet és Krizsán Istvánné f tanácsos érkezett november 14-én a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóságára, hogy megismerjék a cég hitelesít laboratóriumaiban folyó munkát, valamint részt vegyenek a szakmai körökben rendkívülinek számító új fejlesztés, a világszínvonalú óriási vízmér hitelesít pad m szaki átadásán. A vendégeket Tóth István vezérigazgató és Máté László igazgató fogadta. -A vízmér hitelesít padot itt szereltük össze, próbáltuk ki, mértük be, hogy aztán Németországba szállítsuk az ottani megrendel höz, a velünk régóta kiváló üzleti kapcsolatban álló Zenner céghez, ahol várhatóan a jöv év elején tudjuk majd véglegesen üzembe helyezniújságolta Máté László a Gépészeti Igazgatóság vezet je. - Különösen büszkék lehetünk erre a padra, hiszen a mi szellemi és "fizikai" termékünk, amilyen Európában, de talán a világon sehol sincsen. Nem titok, hogy szakmai körökben rendkívül nagy iránta az érdekl dés, s reméljük, érkezik majd megrendelés hozzánk a világ más tájairól is. Annál is inkább, hiszen már eddig is sok helyre szállítottunk ennél jóval kisebb hitelesít padokat számtalan országba.
A Somogyi Hírlap 2002. november 25-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Egészséges ivóvíz Babodon Somogybabod Két új kutat fúrtak Babodon, s tavaszra elkészül a vastalanítóm is a Dunántúli Regionális Vízm beruházásában. Javában dolgoznak a vízm építésén. Hartung György polgármester elmondta: ezzel a település végleg leválhat az agrárcég vízbázisáról. Vastalanítóm vet is telepítenek. A berendezéseket befogadó épület még a héten tet alá került, s kényelmes munkahely lesz a vízm vet üzemeltet dolgozóknak. A tavaszra elkészül a községi vízm , s egészséges ivóvizet ad a község lakosainak. A vezetékrendszert már korábban kiépítették, most csak a vízm vel kötik össze. A beruházás jelent s, 42,7 millió forintba kerül, de számos pályázaton minél több támogatáshoz igyekszik jutni az önkormányzat. Eddig 17 millió, illetve 3,6 millió forintot nyertek, s jöv re további 3,5 millió forintra számít Babod a megyei területfejlesztési tanácstól.
Hartung György elmondta, rendkívül sikeresen pályáztak az idén, a vízm beruházás mellett további forrásokat is sikerült bevonni a községfejlesztésbe. Így szinte megnégyszerezték az önkormányzat költségvetését. Jelent s támogatással folytathatják például a kerékpárút továbbépítését a szentkúti parkerd ig, a kirándulóközpontig. A 38,7 milliós beruházáshoz 25,1 millió forint támogatást nyert Babod. A 7,7 millió forintos saját forrásból 2,5 milliót költöttek a tervezésre, engedélyezésre. A Balatoni Fejlesztési Tanácstól további 3,5 millióra számítanak. A kilátások jók, a döntés a héten várható. Kilenc pályázó cég közül választják ki a kivitelez t, s a tervek szerint április 30-ra elkészül a kerékpárút újabb szakasza.
A Somogyi Hírlap 2002. november 25-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Térségi csatorna kétmilliárdért Látrány a gesztora a csatorna beruházásnak, ami több mint kétmilliárd forintos fejlesztést jelent öt falunak. Támogatásként szeretnék elnyerni a költségek 80-90 százalékát. Még a fennmaradó 10-20 százalék is nagy teher. Látrányban a címzett állami támogatásra beadott pályázat elbírálását várják - tudtuk meg Tóth László Polgármestert l. Ezzel a több mint 2,1 milliárd forintos beruházás 60 százalékát elnyerhetnék. Természetesen a Balatoni Fejlesztési Tanácstól és a megyei területfejlesztési tanácstól is remélnek segítséget, emellett a környezetvédelmi tárcánál és a Sapard-pályázaton is próbálkoznak. Az öt község - Látrány, Somogytúr, Somogybabod, Visz, és Gamás - lakosai portánként 120 ezer forint hozzájárulást fizetnek a közm fejlesztésre. A polgármester megjegyezte: ennél nagyobb összeggel semmiképpen nem számolnak. Azért tárgyalnak a bankokkal, mert szeretnék elérni, hogy olyan kedvezményes kölcsönökhöz jussanak, amelyek nem terhelik meg a családi költségvetést havi 1500-2000 forintnál jobban. A siófoki Kristály Kft. a Dunántúli Regionális Vízm közrem ködésével készítette a vízjogi engedélyezési terveket és megel legezi a kivitelezési terveket is. Két javaslatot dolgozott ki a tervez cég, és azt a megoldást választották, amely egy Somogytúrban épül tisztítóm vel számol, és ehhez csatlakozik valamennyi település.
A Somogyi Hírlap 2002. november 26-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Az ivóvíz már uniós a tóparton Siófok Az uniós követelmények miatt szükséges vízmin ség-javító beruházások többségét várhatóan állami és uniós forrásból végzik el, ugyanakkor a min ség-ellen rzés növekv költségeit be kell építeni a szolgáltatónak a vízdíjba - mondta Pálfi Imre, a DRV Rt vezérigazgató-helyettese.
A vízm laboratóriumában naponta vizsgálják az ivóvíz min ségét
Elkészült a nemzeti min ségjavító program; ez fölsorolja, hol van gond az ivóvíz min ségével és hol a legsürget bb a beavatkozás. Eszerint baj van a somogyi ivóvízkészlet ammónium- és nitrát-, vas- és mangán-, valamint arzéntartalmával. Ahol ezek az értékek nagyok, ott az ivóvíz min sítése csak a kifogásolt kategóriát érheti el az uniós szabvány szerint. A min ségjavítás érdekében komoly m szaki beruházások szükségesek, tudtuk meg Pálfi Imrét l, a DRV Rt vezérigazgató-helyettesét l. Ezekhez id és forrás is szükségeltetik, ezért rendeletbe foglalták, hogy a követelményeknek mikorra kell megfelelni. Az ammónium- és nitráttartalom leginkább a Koppány völgyi kis falvakban nagy: Kapolyon, Zicsben, Andocson és Bonnyapusztán. Vasban és mangánban 35 település ivóvize túlságosan telített a DRV Rt területén, s a zöme somogyi kis település. Arzénban 13 falu vize dús. Ebben az alkotóelemben a korábbi szabályozáshoz képest jelent s csökkentést írt el az unió. Pálfi Imre úgy mondta: a hazai adottságokat figyelembe véve ez talán túlzó is, ám a határértéket azért szabta meg alacsonyan az unió, mert az uniós tagállamok népe sok tengeri halat eszik, aminek nagy az arzéntartalma. Valamivel több mint hatvan településnél szükséges vízmin ség-javító beruházás a DRV Rt most elkészült összesítése szerint. Ezeknek a dönt többsége önkormányzati tulajdonú közm . - A Balaton-parton, az állami tulajdonú közm vek esetében lényegesen kedvez bb a kép állította Pálfi Imre. - Magasabb a technológia színvonala, s a tisztítóm vek korszer sége miatt a tóparti ivóvíz min sége már ma megfelel az EU-el írásoknak. - Az uniós követelményeknek megfelel hazai jogszabályok életbelépésével megn tt a DRV Rt feladata a vízmin ség laboratóriumi ellen rzésében is. Tervezik, hogy a cég korszer síti a széplaki telepén lev labort, s akkor minél kevesebb vizsgálatot kell küls szakemberekre bízni. Ezzel a költségeket is csökkenti, s végs soron a fogyasztó jár jól, mert a szolgáltató a vízmin séggel kapcsolatos vizsgálatok költségeit kénytelen beépíteni a díjba. -Számításunk szerint 2003-ban 40 millió forintnyi többletköltséget okoz cégünknek, hogy a korábbinál többször és sokrét bben kell vizsgálni az ivóvíz min ségét - így Pálfi Imre. - Az a kis település járhat rosszabbul, amelyik kevés vizet igényel, de a vizsgálatokat ott is el kell végezni. N het a regionális vízellátó rendszerek jelent sége; ezeknek van szabad kapacitásuk, s ha valamelyikre csatlakozik egy ma még helyi vízbázisról él település, az a vízmin ség szempontjából is el relépést jelent. Azokat a helyi vízbázisokat, amiknek a fenntartása nem gazdaságos, ki kell iktatni a rendszerb l. Fónai Imre
Fontos a vezeték állapota Fontos a településeket behálózó vízvezetékrendszer karbantartása és a hatékonyabb felújítás. Hiszen ha rossz a rendszer m szaki állapota, hiába folyik benne jó min ség víz. Ezekre a korszer sítésekre is forrást kell majd találni
A Somogyi Hírlap 2002. november 30-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Felemás vízdíj Bogláron Balatonboglár Boglár azon kevés település egyike, ahol más más vízdíjat fizetnek a városrészek lakói. A vízszolgáltatásnak ugyanis két tulajdonosa van. A képvisel -testület a héten rendeletet alkotott a sz l skislaki városrész jöv évi vízdíjának megállapítására. Az ellátórendszert üzemeltet Dunántúli Regionális Vízm két változatot is javasolt a képvisel knek, akik amellett döntöttek, amelyiknél olcsóbb a havi rendelkezésre állási díjtétel. Tehát január 1-jét l Kislakon havonta 210 plusz 12 százalék áfa rendelkezésre állási díjat fizetnek a fogyasztók, a mennyiséggel arányos változó díj 129 plusz 12 százalék áfa köbméterenként. A testület azért voksolt emellett, mert enyhébb a havonta fizetend állandó összeg, a takarékos fogyasztással viszont csökkenthetik kiadásaikat a városrész lakói. A DRV 2000-ben öt évre nyerte el a koncessziós pályázaton a kislaki víziközm üzemeltetését a tulajdonos önkormányzattól. A szolgáltatás díja a cég költségein alapul, az ármegállapító hatóság pedig az önkormányzat. A város többi pontján ugyan szintén a DRV szolgáltatja az ivóvizet, de állami cég lévén a díjakat a szaktárca határozza meg, szintén a cég önköltségi számításai alapján. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy Boglár jelent s részén a kislakinál jóval többet fizetnek a városlakók ugyanazért a szolgáltatásért. A kislaki példa is arra ösztönzi a tóparti településeket, hogy a magas vízdíjak ellen küzdjenek. A közös fellépést az önkormányzatokat tömörít Balatoni Szövetség vállalta. Gáldonyi
A Somogyi Hírlap 2002. december 7-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Ihatóvá teszik a vizet Hetes - Az ivóvíz ammónia mennyiségének uniós határértéke szigorodott, ezért Hetesen meg kell oldanunk a mentesítést - mondta Bóta László, a DRV Rt megyei igazgatója Hetesen, ahol két település, Hetes és Csombárd ivóvízének min ségjavítása volt a téma. - A hetesi gépházban már van egy vastalanító berendezés, s jöv évben felszereljük az ammóniamentesít berendezést is.
- Az olasz gyártmányú szerkezetet már összeszerelték, a hatósági engedélyek megérkezése után rácsatlakoztatják a hálózatra. Ez várhatóan három hónap múlva valósulhat meg. A fejlesztésre mintegy 10 millió forintot irányoztunk el a jöv évi beruházási tervb l - tette hozzá Bóta László. - Ebb l az ammóniamentesít berendezés közel 6 millió forintba kerül. A fennmaradó összegb l így biztosítani tudjuk a gépház esetleges b vítését s a végvezetékek megszüntetését, aminek szintén vízmin ség-javító hatása lesz. - Ádám László, Hetes polgármestere hozzátette: mivel a víziközm állami tulajdonban van, ezért a beruházás költségei nem terhelik a település költségvetését. Csokonai Gábor
A Somogyi Hírlap 2002. december 9-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Cégtörténet A Dunántúli Regionális Vízm , illetve jogel djének története a negyvenes évekig nyúlik viszsza. 1949-ben kezdték a munkát. Az akkori kaposvári vízm b l kés bb - 1963-ban - megyei vízm lett. Huszonkét évvel ezel tt született a döntés, s a cég beolvadt a Dunántúli Regionális Vízm - és Vízgazdálkodási Vállalatba. 1993-ban alakultak át részvénytársasággá. Alapfeladata: a vízellátás és a szennyvízkezelés. Városokban - Nagyatádon, Barcson, Marcaliban, Lengyeltótiban - vannak jelen, s több mint száz település tartozik a "felségterületéhez". Szilárd alapokon álló, t keer s vállalkozás, az éves terveken kívül hosszú távú szakmai programot is alkotott. Ez összefoglalja az el relépéshez szükséges fejlesztési feladatokat is. A cég somogyi igazgatója Bóta László, a m szaki vezet Szalóczy Csaba, és Balassa Bálint a gazdasági vezet . A humáner -gazdálkodási csoportvezet Papp Sándor, a vállalat PR-feladatait Kovács Tibor intézi. Látlelet a vízügyr l Hosszú id óta ez volt a legsikeresebb évünk. Minden szakterületen sikerült túlteljesíteni a terveket - hangsúlyozta Bóta László, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. megyei igazgatója. A megyei igazgatóság bevétele 1,1 milliárd forint volt, s 150 somogyi településen több mint 150 ezren részesülnek a szolgáltatásából. S hogy milyennek ítélik a vállalat munkáját? Erre nemrégiben egy küls céget kértek föl, s az vizsgálta a fogyasztói elégedettséget. Bóta László megyei igazgatótól megtudtuk: összességében kedvez a kép. Ennek érdekében - mint kifejtette - sokat fáradoztak, s partnerközpontú szolgáltatásuk híre túljutott a megyehatáron is. - Megvan az ISO-min sítésünk, de újabb tanúsítás bevezetésén dolgozunk - mondta Bóta László. - Ha minden a tervek szerint alakul, a jöv tavasszal ehhez a min sítéshez is hozzájutunk. Ez is része a min ségpolitikának. Hiszünk a tisztességes munkában; azt szeretnénk, ha a velünk szerz d ügyfelek a nap huszonnégy órájában biztonságban lennének. Az igazgató kiemelte: ennek a jegyében áldoztak a fejlesztésre is. Nagykorpádon vízkezel t építenek, és új kutat fúrnak. Ennek a beruházásnak az értéke megközelítette a tízmillió forintot. S új kutat helyeztek üzembe Niklán, ahol vízkezel t is átadnak. Mindez három év alatt
valósul meg. A munkához jó gépekre, biztos technológiára van szükség, erre évente 20-30 millió forintot áldoznak. S folytatva a sort: Hetesen vízkezel t építenek, és ammóniamentesít t is kap a falu. A tervek szerint EU-szabványos lesz a víz min sége. Bóta László rámutatott: jöv re számos hosszú távú szerz dés lejár, és mindegyik pályázaton indulnak. Tisztességes kapcsolatokat ápolnak az összes önkormányzattal, a cég saját lehet ségeihez képest minden segítséget megad. S ennek a szellemében kívánják folytatni az együttm ködést. Csomag a nyugdíjasoknak Ízletes étellel, jóféle borral várták a hét végi nyugdíjas-találkozó résztvev it. Évtizedek óta minden évben karácsony el tt megtartják a központi ünnepséget, s erre a megye minden részéb l jönnek.
Csaknem százan fogadták el a meghívást Bóta László igazgató és munkatársai fogadták a cég volt dolgozóit, akik közül sokan megosztották velük családi örömüket, bánatukat. S mialatt a nagyteremben élénken beszélgettek, emlékezve a régi esetekre, történeteket fölelevenítve, a szabadban, kondérban f ztek pörköltet. Az enyhe decemberi id kedvezett az ízfelel söknek, akik - Erd s Sándor, ifj. Erd s Sándor és Gerg László - nagy szakértelemmel látták el feladatukat. Vagy húsz kiló húst és egyéb finomságot használtak föl. S mesterien adagolták a f szereket. Az idei találkozó is jól sikerült, s a cég vezet i már most bejelentették: egy év múlva újra várják a DRV-s munkatársakat. Az idén csaknem százan jöttek el, s mindannyian ajándékcsomagot kaptak. A Somogyi Hírlap 2002. december 10-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Cserélték a cs hidakat Lecserélte Tabon a Munkás és a Szent István utcában a vízelvezet árok fölötti cs hidat a DRV RT. üzemvezet sége. A Munkás utcában újra építették vasból, a Szent István utcait pedig m anyag cs b l készítették el, s a földbe süllyesztették, hogy biztosítsa a térség vízellátását.
A Somogyi Hírlap 2002. december 11-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vizsgálják a vizet Fejlesztené az ivóvíz min ségét vizsgáló labort a DRV Rt. Az uniós el írások jóval szigorúbbak a ma hatályosnál, gyakoribb és alaposabb mérésekre van szükség. A költségeket is csökkenti, ha nem kell a vizsgálatokat küls cégre bízni. (fi)
A Napló 2002. december 11-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Minimálisan, de emelkedik Módosult a szennyvízdíj és az adórendelet Sümeg (szij) A jöv évi szennyvízdíj megállapítása mellett a helyi adórendeleteket módosításáról, támogatási kérelmekr l és az alpolgármesterek tiszteletdíjáról tárgyalt a képvisel -testület tegnap. Egészen minimális emelésr l döntött a testület a 2003-as szennyvízdíj mértékét illet en, ugyanis az üzemeltet DRV Rt. javaslatát elfogadva, a szolgáltatási díjat köbméterenként 286 Ft + áfa összegben határozták meg. Ez az összeg a tavalyihoz képest hat forintot emelkedett. Az EU csatlakozással összefüggésben a helyi adórendeleteket is módosítani kell, s az ezzel kapcsolatos kötelezettségek sorában egyebek között a kedvezmények 2007-ig történ megszüntetése is szerepel - tájékoztatta a képvisel ket Dr. Deák Ferenc címzetes f jegyz . A kommunális adóra vonatkozó rendelet módosítása nyomán a külterületi ingatlanok tulajdonosai 7000 forintot kötelesek fizetni a jöv évt l, míg a sümegiek 1500 forintot, hiszen k a lakásuk után amúgy is fizetik a 7000 forintos adót. A gépjárm adó alsó határa 600-ról 800 forintra emelkedik 100 kilogrammonként, míg a motorkerékpár, lakóautó, sátras utánfutó után adótárgyanként 5000 forintot kell évente fizetni. A helyi ipar zési adóban nyújtott kedvezményeket is hatályon kívül helyezték, január 1-jét l a sümegi vállalkozók egységesen 2 százalék ipar zési adót fizetnek. A testület az alpolgármesterek - Judi József és Kántor Miklós - tiszteletdíját havi bruttó 97 ezer forintban állapította meg.
A Somogyi Hírlap 2002. december 12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Nincs még vízdíj Barcson Barcs Az idén már biztosan nem határozzák meg Barcson a jöv évi víz- és csatornadíjakat. Bár több tárgyaláson is túl vannak a városi önkormányzat és a DRV Rt. képvisel i - a legutóbbi megbeszélést éppen tegnap tartották-, még nem sikerült megállapodni a jöv évi tarifában.
-Általában az utolsó ülésén döntünk a jöv évi víz- és szennyvízdíjakról, de ez most legkorábban csak január elején, egy rendkívüli testületi ülésen történhet meg - mondta Feigl Ferenc polgármester. - Bár mára közelebb kerültek egymáshoz az álláspontok, ám nem sikerült megállapodni az üzemeltet vel a díjak mértékér l. Januárig a szaktárcáknál is szeretnénk tájékozódni a lehet ségeinkr l, s annak ismeretében igyekszünk lényeges változásokat elérni a DRV árjavaslataiban. Barcs egyebek között a csatornadíjakat szeretné lényegesen kedvez bbé tenni a városlakóknak
Balaton: közel az unióhoz Észak-Somogy Az ötven százalékot is alig éri el a csatornázottsági arány a DRV Rt m ködési területén, még úgy is, hogy ez az arány a Balatonnál jelenleg hetvenszázalékos. - Sürget feladat javítani ezen a helyzeten, hogy belátható id n belül eleget lehessen tenni az uniós követelményeknek mondta Pálfi Imre, a vízm vezérigazgató-helyettese. A kormány által alkotott fejlesztési program szerint a magas költségek miatt csak 2015-ig kell mindenütt megoldani a szennyvíz elvezetését és tisztítását. Hogy a Balaton-parton milyen jó a helyzet ezen a téren, az is mutatja: országos átlagban most ötvenöt százalékos a csatornázottság, s az elvezetett szennyvíznek mindössze a harminc százalékát tisztítják. A tópart tehát már most is csaknem megfelel az uniós követelményeknek. Elmaradás a bels területeken tapasztalható. Ezeken a helyeken megoldásra vár a tisztított szennyvíziszap uniós, tehát környezetbarát módon történ elhelyezése is.
A Magyar Hírlap 2002. december 17-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Bemutatkozik a DRV Rt. Somogy Megyei Igazgatósága A civilizált körülmények között él mai ember legalapvet bb igénye a tiszta, egészséges ivóvíz. Ennek biztosításában és a keletkezett szennyvíz elvezetésében jelent s szerepet vállal a Dunántúli Regionális Vízm Rt. A Társaságon belül hat igazgatóság végzi a fogyasztók részére történ ivóvíz-szolgáltatást. A legnagyobb területet ellátó igazgatóság a kaposvári székhely Somogy megyei Igazgatóság, amely 156 település részére termel mennyiségileg és min ségileg egyaránt megfelel ivóvizet. Az igazgatóság területén az egyre b vül csatornahálózat üzemeltetése mellett öt európai normáknak megfelel szint szennyvíztisztító gondoskodik a keletkezett szennyvizek kezelésér l. A mélyfúrású kutakból kiemelt ivóvíz és a kezelt szennyvíz min ségét folyamatosan ellen rzik a saját akkreditált laboratóriumban. A Társaság, így a Somogy megyei Igazgatóság is a fogyasztók, illetve a partnerek megelégedettségének fokozását célozva megszerezte az ISO 9001 min ségbiztosítási rendszer tanúsítását. Céljuk, hogy a hosszú távú és biztonságos, a fogyasztói igényeket és a környezetvédelmi szempontokat kielégít európai színvonalú víz és csatornaszolgáltatás. Ehhez nyújtanak segítséget minden fogyasztó részére 7 órától 16 óráig rendelkezésre álló alábbi üzemvezet ségek:
Kaposvári Üzemvezet ség Kaposvár, Guba S. u. 81. Tel.:(82) 410-166 Barcsi Ivóvíz és Szennyvíz Üzemvezet ség Barcs, Bimbó u. 6. Tel.:(82) 463-253 Marcali Ivóvíz és Szennyvíz Üzemvezet ség Marcali, Kossuth L. u. 59. Tel.: (85) 410-684 Nagyatádi Ivóvíz és Szennyvíz Üzemvezet ség Nagyatád, Zrínyi M. u. 78. Tel.: (82) 553-572 Lengyeltóti Ivóvíz és Szennyvíz Üzemvezet ség Lengyeltóti, Rákóczi F. u. 29. Tel.: (85) 431-053 És minden id ben a diszpécserszolgálat: Kaposvár, Guba S. u. 81. Tel.. (82) 410-166
A Somogyi Hírlap 2002. december 18-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Vizes fejlesztések Tab környékén Koppány völgye Új feladatot kapott a DRV Rt Tabi Üzemvezet sége. Különválasztották a munkaügyi és a m szaki nyilvántartást, ami pontosabb adatszolgáltatást tesz lehet vé. Krisztin Róbert üzemvezet elmondta: a vízm nél bevezetett számítógépes rendszerek kapnak így gyorsabb és pontosabb információt a termel egységekt l. Megtudtuk azt is: a törökkoppányi vas- és mangántalanító telep az idén kilencven százalékban elkészül, átadására a jöv év elején kerül sor. - Ebben az évben 1300 vízmér órát cseréltünk le az üzemvezet ség területén - mondta Krisztin Róbert. - A tabi szennyvíztisztítónál pedig megkezd dött az iszapvíztelenít próbaüzem, aminek segítségével olcsóbb lesz az iszap szállítása. Jöv re az andocsi és a zicsi ivóvízrendszer mosatása mellett várhatóan 3400 vízmér órát is le kell majd cserélnünk. Az üzemvezet séghez tartozó települések közül nem felel meg az EU-szabványnak az ivóvíz min sége Kapolyon, Andocson, Bonnya-pusztán és Zicsben, mivel magas a víz ammónium- és nitrittartalma. Az utóbbi két településen még vastalanító-berendezés sincs. Komoly m szaki beruházás szükséges ahhoz, hogy a szolgáltató az uniós szabványnak megfelel vízmin séget biztosítson.
- A jöv évben is a legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy az üzemvezet ség 27 településén folyamatosan és zavartalanul biztosítsuk az egészséges vízellátást - mondta Krisztin Róbert. Tervezzük még Tabon a szennyvízcsatorna-hálózat b vítését, amennyiben a város pályázati támogatást nyer hozzá. Krutek
A Somogyi Hírlap 2002. december 20-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Alacsonyan tartják az árat VÍZVÁR, BÉLAVÁR A régiós csatornahálózat várható üzembe helyezése sem változtatja meg a vízszolgáltatás eddigi rendszerét Vízváron, Bélaváron és Heresznyén. A három szomszédos faluban évek óta egy helyi vállalkozás m ködteti a közös vízm vet. Ennek és a vízrendszer jó adottságainak köszönhet en alacsonyan tudják tartani a vízdíjat. A falvak ugyanakkor 15 másik település mellett részesei a most befejez dött regionális csatornázásnak is. A többi településen a DRV Rt. Üzemelteti a vízm veket, s elképzelhet , hogy a szennyvízkezel is ez a cég lesz. Kozma László vízvári és Újfalvi Jánosné bélavári polgármester szerint bárhogy is alakul a szennyvízhálózat sorsa, nem befolyásolhatja a jelenlegi vízszolgáltatást. - Mindenképpen külön szerz dést kell kötnünk a csatornahálózat leend m ködtet jével, akár a DRV lesz, akár más. Arra nincs el írás, hogy ugyanannak a társaságnak kell lennie a vízszolgáltatónak, aki a szennyvizet kezeli, így a jöv ben sem akarunk szerz dést bontani a mostani vízszolgáltatóval - mondta Újfalvi Jánosné. - Az olcsó vízr l ezután sem szeretnénk lemondani. Ez nálunk a jöv évben áfa nélkül nem haladja meg a 150 forintot. A szennyvíztarifa természetesen itt is annyi kell legyen, amekkora összegben a 18 települést magába foglaló társulás meghatározza. A Somogyi Hírlap 2002. december 21-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Csökken a vízdíj Nagyatádon Nagyatád Kevesebbet kell jöv re az ivóvízért fizetni Nagyatádon azoknak, akik takarékosan fogyasztanak. Az önkormányzat a DRV Rt- vel kötött koncessziós szerz dés alapján évente felülvizsgálja és megállapítja az ivóvíz- és csatorna-használati díjat. Hosszú évek óta el ször döntöttek úgy, hogy az el z id szakhoz képest csökkenjen a lakosság ivóvízért fizetett terhe. Az egy éve bevezetett kéttényez s vízdíj kifejezetten hátrányosan érintette azokat a kisfogyasztókat, akik 10 köbméternél nem használnak el több vizet havonta. A képvisel -testület legutóbbi ülésén arról döntött, hogy megszüntetik az alapdíjat és visszaállítják a fogyasztott víz köbmétere utáni díjszámítást. Az új számítási rendszer érdekessége, hogy a vízfogyasztás mennyisége szerint változik a díj mértéke. Jöv re tíz köbméter havi fogyasztás felett mintegy 6 százalékkal kerül többe egy köbméter ivóvíz az idei 121 forinthoz képest, míg ezalatt kevesebb lesz a víz díja. Jelenleg mintegy 300 nagyatádi háztartás használ havonta 10 köbméter víznél többet, s 4300 ennél kevesebbet. Egy 5 köbméteres átlagos fogyasztás ebben az évben havonta 755
forintba kerül, jöv re ugyanennyiért 725 forintot kell majd fizetni. A csatornadíjjal együtt öt köbméter vízhasználat költsége 1325 forintról 1270 forintra csökken. Tíz köbméternél az együttes víz- és csatornadíj idén 2400 forint, jöv re pedig 2540 forint lesz. B. M. A Somogyi Hírlap 2002. december 24-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Locsolási kedvezmény Molnár Árpád Balatonszabadi polgármestere tárgyalt a locsolási kedvezményr l a DRV Rt. Dél- balatoni Igazgatóságával. Ennek eredményeként megállapodtak, hogy május 1. és szeptember 30. között a korábban ígért tíz helyett húszszázalékos kedvezményt kapnak a szabadiak. A részvénytársaság egy berendezéssel pontosan megméri, hogy jöv re mennyi szennyvizet vezetnek el a településr l. Ezt veszik alapul a 2004. évi kedvezmény mértékének a megállapításához. (ca)
