A Fejér megyei Hírlap 2005. szeptember 30-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Szigorú pénzátadás Jó ütemben haladnak a csatorna-beruházás munkálatai Velence (kk) - Az országban a KIOP-pályázat legnagyobb nyertese a Velencei-tó környéke. Hat településen lesz teljes a csatornázottság, ha jöv re - ahogy a kivitelez vállalta befejez dik a vezetéképítés. - Pázmándon 29-én kezdik, más településeken már el tte is dolgoztak a kivitelez k - mondta Hullay Gyula projektmenedzser, amikor szerdán beszélgettünk. - Pázmándon az úgynevezett kutatóárkokat már bizonyára megásták napokkal el bb, ezekre azért van szükség, mert a társulásokban megépült eddigi közm vezetékekr l nincs mindenütt megfelel kép. Az agárdi szennyvíztisztító kapacitását növelni kell, jelenleg ez napi 6700 köbméter, a duplájára lesz szükség, ha minden településen készen lesznek a rákötések. Ott most egy hatalmas gödröt látni, el készülnek a b vítéshez. Nadapon, Pázmándon és Sukorón az egész faluban vezetéket építenek, Velencefürd n és Bence-hegyen, Pettenden és Gárdonyban, illetve Dinnyésen is dolgoznak a kivitelez k. A legnagyobb beruházás Velence várost érinti, de a tókörnyéken több mint 5500 egység csatlakozik majd a vezetékre. - A munkák jó ütemben haladnak, viszont mindig akad egy-két kérdés, amire választ kell adni. Hetente találkozunk a települések képvisel ivel, de akinek gondja van hívhatja a kommunikációs céget a 06-40-200-684-es számon, valamint gyakran cseng az önkormányzatoknál, az irodákon is a telefon. A jelenlegi állapot szerint - ha a gerincvezetéket lefektették, és a házankénti tisztító, ellen rz csonk is a helyén lesz - megkezd dhet a csatornaszakasz kamerás vizsgálata a pettendi területen. Az sem elképzelhetetlen - ha az ellen rzések nem tárnak fel hibákat, amelyeket ki kell javítania a kivitelez nek -, hogy megtörténhetnek a rákötések. A 70 százalékban uniós, 25 százalékos nemzeti forrás mellett 5 százalék a településenkénti önrész, az esedékes számlákat szigorú kontroll után egyenlíti ki a támogató szervezet.
A Somogyi Hírlap 2005. szeptember 24-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Nyomozzák az es vizet Szeretnék felderíteni a DRV Rt. segítségével azokat az ingatlanokat, amelyek gazdái a csapadékvizet illegálisan befolyatják a szennyvízcsatorna-hálózatba – mondta Bezeréti Katalin polgármester. – E probléma megszüntetésével lehetne elérni, hogy nagyobb es zéseket követ en a fekália ne öntse el az utcákat. A városban utánajárnak annak is, hogy hol temették be a városlakók az árkokat, illetve a hidak alatti átereszeket. Ugyanakkor nem csak másban keresik a hibát, fejlesztésekr l is döntöttek. Így a Spur István és a Széchenyi utcában is megoldják a csapadékvíz elvezetését. Els lépésként megrendelik a tervek elkészítését, s a továbbiakban havonta figyelemmel kísérik a megoldás érdekében tett intézkedések végrehajtását.
A Somogyi Hírlap 2005. szeptember 21-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Tisztább víz a toronyból Mesztegny , Hosszúvíz, Gadány és Mesztegny döntött a négy település vízellátását biztosító víztároló torony felújításáról. Nemes László, Mesztegny polgármestere elmondta: a négy faluban összesen mintegy 24 ezer köbméter a lakossági vízfogyasztás évente. A tárolóra már alaposan ráfér a karbantartás. A feszít kötelek rozsdásodnak, a festés megkopott és egy bels tisztítás is szükséges. A koncessziós díjból, több mint kétmillió forintból teszik rendbe kívülbelül. A mesztegny i víztároló ebben az évben még Bizét is ellátja 5500 köbméter vízzel. A település jöv re Marcalitól kapja a vizet. Vigmond Erika
A Balatoni Futár 2005. szeptemberi számában jelent meg az alábbi cikk: A tavalyinál kevesebb vizet fogyasztottunk A DRV Rt. a kezelésében lév regionális, kistérségi és helyi vízm vek, ipari vízellátó rendszerek üzemeltetésével biztosítja a Baranya, Fejér, Somogy, Veszprém, Zala megyékben található 364 település - köztük kiemelt üdül területek - fogyasztóinak, ipari és mez gazdasági termel üzemeinek zavartalan vízellátását. A helyi jelent ség és regionális szennyvíz-elvezet és -tisztító rendszerek, szennyvíztisztító telepek m ködtetésével a társaság 148 településen gondoskodik a keletkez szennyvizek elvezetésér l, szakszer tisztításáról, a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésér l. A Balatoni és a Velence-tavi térségek szezonális vízellátása ugyanakkor az üdül forgalom szempontjából kiemelt jelent ség . A térség vízellátó rendszereinek m ködtetése speciális üzemeltetési feladatokat jelent a fogyasztói igények évszakonkénti jelent s változása miatt. A szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében a DRV Rt. munkatársai ebben az évben is elvégezték a víziközm vek m szaki felkészítését, ezen kívül a víziközm rendszereken jelent s volumen rekonstrukciós feladatokat valósítottak meg. Az alapos felkészülésnek köszönhet en a szolgáltatott ivóvíz min ségével és mennyiségével kapcsolatos kifogás nem fordult el a szezonális id szakban. Az ivóvíz értékesítés szempontjából az idei nyár sem teremtett kedvez bb feltételeket a DRV számára a tavalyinál. A h vös és csapadékos id járás következtében kevesebb vendég töltötte szabadságát a Balaton és a Velencei-Tó partján, nem volt szükség a kertek és a növények gyakori locsolására sem, így természetesen kevesebb víz fogyott az idegenforgalmi szezonban. A nyári hónapok termelési adatainak feldolgozásából kiderült, hogy 2004. évhez képest a Balaton térségében 6,3%-al alacsonyabb volt az ivóvíztermelés, de még így is volt olyan nap – július 29-én – amikor csaknem 103 ezer köbméter ivóvíz fogyott el. A csúcs ennél mintegy 5 ezer köbméterrel több volt 2004. augusztusában. Tekintettel arra, hogy részvénytársaság szolgáltatási tevékenységében kiemelt jelent ség az üdül területek szezonális vízellátása, ezért a visszaesés kihatott a cég egészére is. A társaság m ködési
területén 2005. els nyolc hónapjában 6,1 %-al kevesebb volt a víztermelés az el z év azonos id szakához képest. Az ivóvíztermelés és -értékesítés csökkenésén kívül a csapadékos id járás a részvénytársaság szennyvízelvezetés és –tisztítási tevékenységére is kedvez tlenül hatott. Itt meg kell jegyezni, hogy a DRV Rt. kizárólag elválasztó rendszer , vagyis csak szennyvíz szállítására tervezett csatornahálózatot üzemeltet. Sajnos a nagyobb es zések alkalmával jelent s mennyiség csapadékvíz került a hálózatba az ingatlanokról és a közterületekr l is. Ez részben abból adódott, hogy néhány tulajdonos a csapadékvizet illegálisan kötötte be a szennyvízcsatornába, illetve a települések felszíni vízelvezetése is sok helyen hiányos. A csatornarendszerbe bekerül csapadék többszörösen gondot okozott a társaságnak. A szennyvízszállítási és tisztítási költségek, valamint az energia költségek jelent sen megnövekedtek, ezen kívül a rendszer túlterhelése miatt az átemel knél el fordult csapadékvízzel higított szennyvíz kiöntés is. Az elöntött területet minden esetben fert tleníteni kellett, amely ugyancsak plusz költséget jelentett. A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy szennyvízelvezet és -tisztító rendszerbe került csapadékvíz mintegy 28 millió forint többletkiadást okozott a DRV Rt.-nek. A csapadékvizek csatornába történ illegális bekötésének felderítését úgynevezett ködfejleszt berendezéssel folyamatosan ellen rizni fogják, és a rendellenességet jelzik az önkormányzatok felé, kérve intézkedésüket ezek megszüntetése érdekében. D. A
A Somogy Megyei Hírlap 2005. szeptember 14-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vizet vittek Székelyföldre Segítség Pocsolyában mostak az asszonyok Öt erdélyi falu szükség-vízellátását oldották meg egy héten keresztül a DRV Rt. szakemberei az árvíz sújtotta területen. – Egy vízügyes el tt rögtön megjelenik a pusztítás képe, ha arról hall: 110 milliméter es hullott másfél óra alatt és egy öt- centis patakocska árhullámmá vált – így Tóth István, a vízm vezérigazgatója. – Mivel sérültek a helyi kutak, a vízellátó rendszerek, els sorban ivóvízhiányban szenvedtek az ottaniak. Útnak indítottunk egy tartálykocsit, s a szakembereinket odakint a „várt” látvány fogadta; az asszonyok a pocsolyában mostak, ásványvizet osztottak fogyasztásra. A tartályos autónkat a 10 kilométerre lév Székelyudvarhelyen töltöttük újra; öt kis falu, Farkaslaka, Székelyszentlélek, Bogátfalva, Nyikómalom-falva és Székelyszentmihály vízellátását sikerült megoldani. A DRV-sek váltócsapata négy ivóvizes tartályt vitt magával, amit ott is hagytak szükség esetére. Tíz háti permetez vel és fert tlenít szerrel is segítették a közterületi munkálatokat. Fónai Imre
A Somogy Megyei Hírlap 2005. szeptember 12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Árokba, bokorba ürítik még a szennyvizet Megfelel állami támogatás esetén nem kizárt, hogy id vel a DRV Rt. számláiban is megjelenhet a szennyvíz szippantási és ártalmatlanítási díja ott, ahol nincs csatornahálózat – mondta Májer József, a vízm dél-balatoni igazgatója. – Szervezetünk lobbi-tevékenységének egyik nagy eredménye, hogy bekerült a kormányrendeletbe: 2007. január elsejét l a vízfogyasztással arányos ártalmatlanítási díjat kell szerepeltetni az ivóvízszámlában – így Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés elnöke. – Debrecenben és Gyulán ez már most is így m ködik. Szállító-konzorcium alakult; már nem érdeke a szippantósnak, hogy árokpartra, bokorba ürítse autója tartalmát. Jelent sen javulhat a környezet tisztasága, ma sajnos, büntetlenül folyik a szennyvíz erre is, arra is. – Ma az állam köbméterenként 105 forinttal támogatja a lakossági szennyvíz-ártalmatlanítást – tette hozzá Májer József. – Az új szisztéma egyel re többletteher lenne a fogyasztónak, ezért is ódzkodnak t le a szolgáltatók, noha a környezet állapota kétségtelenül javulna. Fónai Imre
Részlet a Somogy Megyei Hírlap 2005. szeptember 12-én megjelent cikkéb l: Hideg vízre sem futja - Somogyban az elmúlt két évben 1421, 2005. augusztus 31-ig pedig 443 lakosnál korlátoztuk a vízszolgáltatást fizetés elmaradása miatt – mondta Májer József, a DRV Rt. Délbalatoni Igazgatóságának igazgatója és Bóta László Somogy-megyei Igazgatóság vezet je. A vízszolgáltatásból teljesen nem zárható ki a fogyasztó, csak korlátozhatják a vízhez jutást. – Ezt is csak olyan mértékben, hogy családonként 50-80 liter vízhez hozzájussanak, vagy 150 méteren belül lehet ség legyen a vízvételre – mondta Máté Borbála, a DRV Rt. Somogymegyei Igazgatóságának gazdasági vezet je. A szolgáltatók közül még k a leghumánusabbak: harminc napon belül megy az els felszólító levél, s ezt még megismétlik. Ezután jön csak a per és a vízkorlátozás. Nagy L.-Csikós M.
A Somogy Megyei Hírlap 2005. szeptember 5-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Szennyvízzel kevert es lé a sóstói szabad strandon A sóstói szabad strandon a nagy es zésekkor bizonyos, hogy szennyvíz került a Balatonba; a vízt l mindössze néhány méterre lév aknából több alkalommal ömlött szenny-lé a tó felé – jelezték sóstói vendéglátósok. A minap megírtuk: a vízügy hasonló esetet jelzett F zf nél és Kenesénél, ám a szaktárcánál ezt cáfolták. – Csapadékvíz folyik ilyenkor inkább, mintsem szennyvíz – állította Májer József, a DRV Rt. dél-balatoni igazgatója. – Az elmúlt 10-15 évben nem volt hasonlóra példa: négyszeres túlterhelést kellett elviselni a csatornarendszerünknek napokon át. Az átemel k szivattyúi huszonnégy órán át dolgoztak. Normál üzemmódban nem szabadna bejutni az es víznek a hálózatunkba. Az elvezet k azonban nem képesek teljesíteni a feladatukat, s ilyenkor a szennyvízhálózatunk az „áldozat”. Fónai Imre
A Somogy Megyei Hírlap 2005. szeptember 3-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Es víz után nyomoznak Fogjanak össze a települési önkormányzatok meg a DRV Rt., s közösen derítsék föl azokat a helyeket, ahol a csapadékvizet befolyatják a csatornába – javasolta Bezeréti Katalin balatonföldvári polgármester. – Portáról portára járva lehet kideríteni, hogy kik okoznak gondot illegális megoldásaikkal. Sok helyen kiönt ugyanis a szennyvízcsatorna a nagyobb es k után, és fekáliával szennyezi a területet. Balatonföldváron utánajárnak annak is, hogy hol temették be a városlakók az árkokat, illetve a hidak alatti átereszeket.
A Somogy Megyei Hírlap 2005. augusztus 26-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Ivóvizes tartálykocsi a Székelyföldre Tartályos kocsit indított útnak tegnap délután Erdélybe a DRV Rt. Az árvíz sújtotta Székelyudvarhelyen és környékén – Szovátán, Farkaslakán – segít majd ez az ottani lakosság ivóvíz-ellátásában. A cég tisztító- és fert tlenít szereket is küldött, valamint szakembereket, s az autóval némi élelmiszeradományt is eljuttatnak Székelyföldre. (fi)
A Fejér Megyei Hírlap 2005. augusztus 24-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Belevágtak: épül a csatorna A f vállalkozó jöv augusztusra ígéri a munka befejezését. Velencei-tó (hcs) – Elkezdték a munkát a velencei –tavi regionális szennyvízhálózat épít i. Már Kápolnásnyéken is dolgoznak és az agárdi tisztítóm b vítésének el munkálatai is folynak. A Környezetvédelmi Infrastruktúra Operatív program, azaz a KIOP pályázaton hatmilliárd forintot nyertek a tókörnyéki települések a Velencei-tó vízvédelme miatt is igen jelent s beruházásra. A projekt 70 százaléka uniós forrásból, 25 százaléka a magyar költségvetésb l származik, 5 százalékát pedig a települések és a Dunántúli regionális Vízm Rt. alkotta konzorcium állja. A területátadásokat követ en a csatornaépítési munkálatok Dinnyésen, az Alkotmány utcában kezd dtek el –tudtuk meg Hullay Gyula projektvezet t l. Hullay Gyula elmondta: a csatornaépítés, a vezetékfektetés párhuzamosan zajlik majd a tókörnyéki településeken. A kivitelez már Kápolnásnyéken is dolgozik, ott feltárási munkákat végeznek. folyik a munka az agárdi szennyvíztisztító telepen is: a b vítés után a jelenlegi napi 6700 köbméter helyett 12 400 köbméter lesz a telep kapacitása. A munkálatokat természetesen a folyamatos üzem fenntartása mellett végzik. A f vállalkozó, az Alterra Épít ipari Kft. 2006. augusztus 15-ét jelölte meg a projekt befejez határnapjaként. Addig 84 kilométer gravitációs csatorna, 14 kilométernyi nyomóvezeték és 14 szennyvízátemel épül meg.
A Somogy Megyei Hírlap 2005. augusztus 18-ai számában jelent meg az alábbi cikk: El legeztek a fogyasztóknak Sztornózhatja-e utólag az idei számlákat a DRV Rt, s kibocsáthat-e másikat, már az új, megemelt vízdíj alapján? Mint megírtuk, még rend rségi vizsgálat is indult ez ügyben egy siófoki feljelentés nyomán. A megyehatáron túl is felfigyeltek erre; Komlóról jelentkezett Kollár Tibor, s azt mondta: is csatába szállna a visszamen leges fizetési kötelezettség ellen. -A vízm éppen a fogyasztók érdekeit szem el tt tartva követi évek óta ezt a gyakorlatot - így Dónucz László, a DRV Rt pr-vezet je. - A következ évi díjakról ugyan már decemberben döntés születik, de az állami támogatás felosztásáról csak kés bb. Egészen eddig a DRV Rt idén is a tavalyi állami támogatásnak megfelel en számlázott. Elvileg - a díjtámogatási rendszert figyelmen kívül hagyva - számlázhattunk volna a már decemberben megállapított legmagasabb díjakon is. Ebben az esetben az állami támogatás összegét utólag jóváírtuk volna a fogyasztóknak. Mi a másik lehet séggel éltünk: megel legeztük az állami támogatás összegét, amit most utólag számolunk el. Fónai Imre
A Somogy Megyei Hírlap 2005. augusztus 17-ei számában jelentek meg az alábbi cikk: Elvezetik a csapadékvizet Elbontotta a tabi Napsugár Áruház udvarán lev üres melléképületet az önkormányzat. A városatyák szükségesnek tartották azt is, hogy az áruház épületét rákössék a szennyvízcsatorna hálózatra. Ennek költsége a DRV Rt. számításai szerint 500 ezer forint. Döntés született arról is, hogy megoldják az épület csapadékvíz elvezetését is. A kiépítés költsége 100 ezer forintot tesz ki.
A Somogy Megyei Hírlap 2005. augusztus 17-ei számában jelentek meg az alábbi cikk: Balaton-vízb l lesz a legdrágább csapvíz Negyvenszázalékos sincs a tisztítóm vek kihasználtsága a tóparton A regionális rendszereké a jöv , megsz nhetnek a kicsi, olcsó hálózatok. Égbe szök víz- és csatornadíjuk miatt tiltakoznak a budapestiek; 364 forintot is kell ma már fizetniük. A Balaton-parton egy köbméternyi ivóvíz és csatornahasználati díj együttes összege ennek közel a duplája, 614 forint. Kaposváron ugyanez 239, Pécsett 459 forint. A Balatonvízb l a legdrágább ivóvizet el állítani - bizonygatják a szakemberek. Fúrt kútból, karsztvízb l lényegesen egyszer bb és olcsóbb csapvizet el állítani - mondta Dónucz László, a DRV Rt. PR-vezet je. A déli parton a Balaton a nyersvíz, és ebb l drága tisztítási technológia révén lesz ivóvíz. - A DRV csak áralkalmazó szolgáltató, a díjmegállapító hatóság a Balatonnál és a Velencei-tó körül 142 településen a szaktárca, a többi 221 településen a helyi önkormányzat. A díj mértékét jelent sen befolyásolja a szezonalitás, vagyis ha egy éven belül eltér mennyiségi igényeket kell kielégíteni. Budapest nyilván sokkal kedvez bb helyzetben van, hiszen az egész év során sokan veszik igénybe a szolgáltatást. A Balatonnál ez az idegenforgalomtól függ. Az általunk üzemeltetett rendszereket a nyári csúcsidényre méretezték, míg a költségeket egész évben fedezni kell. Míg országos szinten 70 százalék a víziközm vek kihasználtsága, addig a Balaton-parton 40 százalék sincs! Az, hogy a Balaton vízmin ségének a védelme nemzeti érdek, a csatornadíjat befolyásolja nagymértékben. - Az országos átlagnál jóval fejlettebb technológiát alkalmazunk a tisztításra, hét balatoni szennyvízrégióban. A Budapesten összegy jtött szennyvíz fele ugyanakkor csupán mechanikai tisztítás után kerül a befogadó él vízbe, a Dunába - folytatta Dónucz László. Ezerkétszáz hazai település lakóit részesíti az állam vízdíj-támogatásban. Ennek a mértéke reálértékben évr l évre csökken, ugyanakkor a csatorna-beruházások nyomán az igényl k száma egyre n . Csak növekv állami támogatás révén lehetne tehát elérni, hogy egyáltalán ne vagy az eddiginél alacsonyabb mértékben n jön a víz- és a csatornadíj.
Sokba kerül a vízminta Évente több tízmilliós többletkiadást jelent a DRV Rt-nek: az uniós el írás szerint az ivóvíz min ségének ellen rzésére a fogyasztói helyeken is vízmintát kell venni. Pálfi Imre vezérigazgató-helyettes szerint egyes kistelepülések rosszabbul járhatnak, mert kevesebb vizet igényelnek, és rájuk arányaiban nagyobb laborköltség juthat. - Várható, hogy néhány kisebb helyi vízbázist ki kell iktatni, mert nem lesz gazdaságos a fenntartása - ma-gyarázta Pálfi Imre. - A regionális vízellátó rendszerek esetenként jelent s szabad kapacitással bírnak, a vízmin ség is könnyebben lesz javítható egyes településeken, ha ezekre csatlakoznak. Az állami tulajdonú, Balaton-parti víziközm vek esetében például jóval kevesebb a teend az uniós követelmények teljesítése érdekében, mert itt a technológia magasabb színvonalú, mint a kicsi, önkormányzati tulajdonú víziközm veknél. Túl nagy a teher Álláspont Mikor és hogyan kívánja ellensúlyozni az állam a Balaton-parti vízfogyasztók aránytalanul magas terheit? Ezt a kérdést kellene feltenni a döntéshozóknak. Pótcselekvésre kényszerül e helyett tehetetlenségében a balatoni fürd egyesületek szövetsége is: sajtókampánnyal fenyeget, átverést emleget, az Alkotmánybírósághoz fordul. A turizmus érdekében csúcsra járatott közm vek miatt is kénytelen elviselni évek óta a balatoni állandó- és idényfogyasztó a csúcsra járatott árat. Túl nagy ár azonban ez ma már ahhoz, hogy a balatoniak szó nélkül megigyák a levét. Hiszen évr l évre - idén az inflációnál is lényegesen nagyobb mértékben - n a víz- és a csatornahasználat költsége, miközben a turizmus hanyatlik. Egységes díjat! Üzemeltet nkként és rendszerenként a víziközm vek tulajdonosai állapítják meg a vízdíjat. Ezért van az, hogy jóformán ahány tulajdonos, annyiféle a díj. A DRV Rt vezetése jónak tartaná, ha az ivóvíz és csatornadíj, hasonlóan más szolgáltatásokhoz, a jöv ben mind egységesebbé válna országszerte, és nem lennének akkora különbségek mint jelenleg. Kislakon is drágább Balatonboglár sz l skislaki városrészében tavalyig olcsóbban fogyasztották az önkormányzati tulajdonú kútból nyert vizet mint a település más részein. Ez megsz nt, amikor elkészült a szennyvíz-csatornahálózat, mondta Gáspár László, az önkormányzat m szaki referense. Állami ártámogatás ugyanis a vízre és a csatornára együttesen vehet csak igénybe.
A Népszabadság 2005. augusztus 17-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Uniós projekt, öner , el írások Szennyvízhálózatot épít harminc dél-balatoni település Bekerült a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe, így szinte biztosan számíthat uniós támogatásra az a harminc dél-balatoni település, amely szennyvízhálózatának kiépítésére vagy korszer sítésére fogott össze. A közelmúltban alapította meg harminc önkormányzat a dél-balatoni szennyvíztársulást, amelynek célja egy 16 milliárd forintos program megvalósítása. Az összefogást tavaly november óta szervezik Siófoktól Sávolyig azok az érintett települések, amelyek fejl dése - a Balaton-törvény szigorú rendelkezése értelmében - megtorpanhat a megfelel szennyvízcsatornázottság hiányában. Eddig se megfelel öner , se elegend állami támogatás el teremtésére nem volt esélyük a tó vízvédelmére el írt feltételek teljesítéséhez. Az öt esztendeje érvénybe lépett Balaton-törvény ez év végéig ad határid t a csatornázás megvalósításához, de a most összefogó önkormányzatok hiába készítettek megvalósíthatósági tanulmányokat - s t akadtak települések, amelyek a vízjogi létesítési engedélyt is megszerezték a cél- vagy címzett támogatás elnyeréséhez -, forráshiány miatt rendre elutasították igényüket. Többségükben egyáltalán nincs még szennyvízcsatorna-hálózat, öt településen pedig nem megfelel a jelenlegi szennyvíztisztítás, amire az uniós pályázati lehet ség pár éven belül megoldást ígér. Az érintettek a társulás gesztorának Marcali önkormányzatát, elnökének pedig Marcali polgármesterét, Süt Lászlót választották. Süt László beszámolója szerint az uniós projekt el készítésére 377 millió forintos támogatást nyertek idén a Miniszterelnöki Hivataltól. Ehhez az önkormányzatok a tervezett beruházások arányában mintegy 125 millió forintot adnak hozzá. Az így rendelkezésre álló mintegy félmilliárd forintból kell elkészíteni a terveket és a megvalósíthatósági tanulmányt 2006 novemberéig, hogy pályázhassanak uniós támogatásért. A dél-balatoni szennyvízprojekt egy kormányhatározat értelmében bekerült a II. Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott beruházások közé. Süt László szerint ez azt jelenti, zöld utat kapott a program, és már csak valami szarvashiba elkövetése esetén maradhatnak le a 85 százalékos uniós támogatásról. Amennyiben a pályázat sikeres lesz, 2007-ben megkezd dhetnek a beruházások. A Balaton-törvény szerint ez év végét l építési tilalom lesz érvényben a kiemelt üdül körzet azon településein, ahol nem oldották meg megfelel en a szennyvíz elvezetését és kezelését. A törvény napirenden lév módosításának része ennek a határid nek a módosítása, a délbalatoni szennyvízprogram megvalósításához igazodva, ami azonban a többi ilyen gondokkal küzd balatoni település gondjait még nem oldja meg. Pálfi Imre, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. vezérigazgató-helyettese megkeresésünkre elmondta, hogy kezdeményezték az északi parton is az érintett önkormányzatok összefogását a szükséges szennyvízcsatorna-beruházások megvalósítására. Ez els sorban a Kálimedencének és környékének településeit érinti. Reményeik szerint nekik is sikerül majd élniük a miel bbi uniós támogatás lehet ségeivel. Török Tünde
A Napló 2005. augusztus 11-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Takarékoskodunk a vízzel Megyei körkép(kk,la) - A nyár eleji kánikulában jóval több vizet fogyasztottunk, mint egy átlagos napon. A Bakonykarszt Részvénytársaság m szaki igazgatója, Kugler Gyula elmondta: július 28-án vízfogyasztási rekordot mértek. - Az idei vízfogyasztás rekordját, 41 ezer köbméter vizet értékesítettünk a szóban forgó júliusi napon. Ez a nyári vízfogyasztás átlagát 20 százalékkal haladta meg. Az idei vízfogyasztás egyébként átlagosan elmarad a tavalyitól, s t, a 2001-es és a 2002-es mért értékekt l is. Eszerint takarékoskodnak a vízzel a fogyasztók, mivel ez a nyár elég es s, kevesebbet locsolnak. A vízm ves tapasztalatok azt mutatják, hogy csak egy hét huzamos szárazság után nyúlnak az emberek a locsolókannáért, illetve a locsolócs ért. A mért értékek szerint visszaesett a vízfogyasztás 35 ezer köbméter alá. Augusztus 1-én és 2án ennél valamivel nagyobb, 37-38 ezer köbméter vízfogyasztási értéket mértek. A Dunántúli Regionális Vízm észak-balatoni igazgatója, Lenthár József elmondta: - a Balatonf zf t l Révfülöpig terjed területen a kánikula ideje alatt mérték az idei rekordfogyasztást, 30 ezer köbmétert. Ennél több csak két éve augusztusban volt, akkor a vízfogyasztás elérte a 34 ezer köbmétert a Balaton parti településeken.
A Fejér Megyei Hírlap 2005. augusztus 2-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Nem a csapvíz alatt h tjük a sört Székesfehérvár- Velencei-tó (str-me) - Bármennyire is kúszik felfelé a h mér higanyszála, az emberek nem fogyasztanak több vizet a nagyvárosokban, mint korábban. Nem így a Velencei-tó térségében... Székesfehérváron az elmúlt hétvége fogyasztási adatai semmiben sem különböznek az el z hétvégék adataitól, s t, a hétközi fogyasztást meg sem közelítette nyilatkozta lapunknak Kis István, a Fejérvíz Rt. vezérigazgatója. Azaz míg 1998-ban 32 ezer köbméter is elfogyott egy csúcsid szakban, addig ezen a hétvégén alig több mint 27 ezer köbméter fogyott csak pénteken. Szombaton és vasárnap ennél jóval kevesebb, 22-23 ezer köbméter. Nem így a Velencei-tó környékén, ahová a városlakók szinte kimenekültek a h ség el l. Ebben a térségben ugrásszer en megn tt a hét végi vízfogyasztás. A Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Velencei-tavi térségben mért eredményei szerint - míg a nyáron az eddigi fogyasztás csupán kétszer érte el a 8 ezer köbmétert naponta, addig ezen a hét végén vasárnap például több mint 12 ezer köbméter víz fogyott, tudatta lapunkkal Ancsics Mihály, a DRV m szaki vezet je. Ám még így sem érte el a tavalyi csúcsot az e hétvégi vízfelhasználás, ugyanis az el z évben volt olyan id szak, amikor majd’ 13 ezer köbméter vizet "nyelt el" a Velencei-tó térsége, azaz Dinnyés, Gárdony, Agárd, Velence, Kápolnásnyék, valamint Pátka, Nadap, Sukoró, Pákozd és Vértesacsa. Bár ha továbbra is ilyen meleg lesz, még a tavalyi rekord is megd lhet.
- Gazdasági okai vannak, hogy az emberek nem fogyasztanak annyi vizet, mint régebben állítja Kis István. - A szakmán belül ezt úgy mondjuk, hogy ma már nem a csapvíz alatt h tik az emberek a sört és a dinnyét, hanem megfontolják, mire használják a vizet. A megfontoltság a közúti közlekedésre azonban nem volt jellemz , a ment szolgálat ügyeletese ugyanis elmondta: a hét végén 50 százalékkal többször kellett kivonulniuk, amely egyértelm en a h ség eredménye. Sok volt a baleset, de a szív- és érrendszerrel kapcsolatos rosszullétek száma is jelent sen megemelkedett. A nagy h ségre való tekintettel a Szent György kórházban is különböz intézkedéseket tettek az elmúlt id szakban, hogy enyhítsék a betegek kánikula okozta szenvedéseit. Korlátlan mennyiségben kínálnak hideg teát - kívánság szerinti ízesítéssel. Azok a betegek, akik nem klimatizált kórteremben fekszenek, naponta egy liter ásványvizet is kapnak. Az ásványvíz kiválasztásánál a dietetikusok ügyeltek arra, hogy olyan összetétel t találjanak, amely az izzadással elvesztett sókat, ásványi anyagokat is képesek pótolni.
A Somogy Megyei Hírlap 2005. augusztus 2-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Kocsikkal szállítják az ivóvizet Átmossák és megtisztítják a város ivóvízhálózatát a DRV Rt. szakemberei Barcson. Ez helyenként a víznyomás esésével, illetve id szakos vízhiánnyal is jár. A f vezeték megtisztításán már túl vannak, ezekben a napokban a Barcshoz tartozó Somogytarnóca vezetékeit teszik rendbe. Ezalatt az id alatt a tarnócaiakhoz kocsin juttatják el a vizet.
A Vektor cím kiadvány 2005. évi I. számában jelent meg az alábbi cikk: Véd ruha és véd eszköz kiválasztás gyakorlata a Dunántúli Regionális Vízm Rt.-nél A Dunántúli Regionális Vízm Részvénytársaság az ország egyik legnagyobb víziközm szolgáltató vállalata. Társaságunk Baranya, Fejér, Somogy, Veszprém és Zala megyékben mintegy 370 település lakosainak, ipari és mez gazdasági termel üzemeinek zavartalan vízellátását biztosítja a kezelésében lév regionális, kistérségi és helyi vízm vek, ipari vízellátó rendszerek üzemeltetésével. Emellett mintegy 140 településen gondoskodunk a keletkez szennyvizek elvezetésér l, szakszer tisztításáról, a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésér l a helyi jelent ség és regionális szennyvízelvezet és -tisztító rendszerek, szennyvíztisztító telepek m ködtetésével. Feladataink magas szint ellátását 2600 f vel oldjuk meg. Ennek a létszámnak mintegy kétharmada fizikai munkavállaló, akik a munkával járó mindennapi veszélynek vannak kitéve munkahelyeiken. A veszélyek elfogadható szinten tartása érdekében nagy gondot fordítunk a véd eszközök, véd felszerelések kiválasztására, használatuk oktatására és ellen rzésére. A kontroll folyamat a beszállításkor, az átvételkor kezd dik azzal, hogy megvizsgáljuk csatoltak-e magyar nyelv használati utasítást, ellen rizte-e a termékek min ségét notifikált szervezet, és ez a szervezet szerepel-e az OMMF listáján. A véd eszköz, véd felszerelés
akkor kerülhet be a raktárba, ha megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és szabványoknak. 2003-ig sokszín volt a beszállítói paletta, a hét területi igazgatóságunk számos beszállítóval állt kapcsolatban, akik viszont nem tudták minden alkalommal maradéktalanul kielégíteni az igényeinket. Már 2002. évben szükségesnek látta a részvénytársaság menedzsmentje egy olyan beszállító kiválasztását, aki mind mennyiségben, mind min ségben megfelel véd eszközöket, véd felszereléseket biztosít számunkra. Pályázatot írtunk ki, melyre 22 forgalmazó cég jelentkezett. A beérkezett pályázatokat a Vagyongazdálkodási Osztályunk kezelte, akik a kiválasztási munkafolyamatba már a kezdeteknél bevonták a Munkabiztonsági Önálló Csoportot. Természetesen a pályázati feltételeknek megfelel cégek között d lt el a verseny. 2003. évben ismételten kiírtuk a felhívást és 2004. évre a Vektor Szövetkezet nyerte el a beszállítási jogot. Az együttm ködést el ször egy éves id távra kötöttük meg, azonban a sikeres partnerkapcsolat és a kedvez tapasztalatok eredményeként 2004. év végén határozatlan id re módosítottuk a beszállítói szerz dést. Jól m köd kapcsolat alakult ki társaságunk beszerz i és az értékesítést végz Vektor-os munkatársak között. A beszállítás pontos volt, a megrendelt árut határid re megkaptuk. Partnerünk a rendkívüli megrendeléseket, mennyiségeket is ki tudta elégíteni. Mindenképpen megállapíthatjuk tehát, hogy a Vektor Szövetkezet az irányunkban vállalt kötelezettségeit pontosan, a rögzített feltételeknek megfelel en teljesíti a mai napig, az együttm ködés rugalmassá, rutinszer vé vált. Kapcsolatunk elején fontosnak tartotta a beszállító, hogy megismerje társaságunk tevékenységét, kockázatait, ezért meglátogatták munkahelyeinket, munkatársainkkal beszélgetéseket folytattak. Mindennek köszönhet en javaslataikkal, észrevételeikkel jól szolgálták és szolgálják ma is a DRV Rt. munkabiztonsági törekvéseit. Néhány gondolat erejéig célszer nek tartom áttekinteni, hogy milyen szempontokat vettünk figyelembe a munkabiztonsági pályáztatások során. 2002. év végére elvégeztük az Rt. területén a kockázatértékelést. Az eredmények alapján határoztuk meg, hogy milyen véd felszerelés és véd eszköz igénye van társaságunknak, majd ezt követ en vizsgáltuk a termékek min ségét. Kiindulási alapot az el z beszállítók termékei jelentettek. Rögzítettük azokat a paramétereket, amelyek teljesítése esetén eleget tudtunk tenni a velünk szemben megfogalmazott elvárásoknak. Ezután áttekintettük a forgalmazók ajánlatait, akik természetesen sokféle min ségét tüntettek fel eltér árakon. A kiválasztás alapja az általunk meghatározott min ségi paraméter / ár viszony volt. A kiválasztásba ugyanakkor bevontuk azokat a munkavállalóinkat, akiknek a véd eszközt, véd felszerelést használniuk kell és a munkavédelmi szabályzatban az véleményük figyelembevételével határoztuk meg a használandó eszközöket. Részvénytársaságunknál a véd eszköz, véd felszerelés palettája tág, a fejvédelemt l a légzésvédelmen, frissleveg s készülékeken, gázérzékel kön keresztül egészen a bakancsig terjed. Az interjúk alapján kirajzolódtak olyan területek, mint a lábvédelem, a kézvédelem, a hordhatóság, a kényelem, ahol a tapasztalatok igen lehangolóak voltak. A bakancs talpa törött, a keszty felhasználás darabszáma igen magas volt. Bizonyos esetekben nem volt hordható, kényelmetlen volt az eszköz. A fenti szempontokat - ahol ez lehetséges volt - figyelembe vettük. Ily módon az egybeszállítós rendszernél igény mutatkozott arra, hogy ne csak az ár legyen az egyetlen meghatározó tényez , hanem a hordhatóság, kényelem is szerepet kapjon, és nem utolsó sorban a darabszámok csökkentésével megtakarítást érjünk el, vagy legalábbis az el z évi
költségszinten álljunk. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy természetesen sok függ attól is, hogy a véd ruhát, véd eszközt a dolgozók valóban hordják-e. Mindezen kritériumokat figyelembe véve válogattuk ki azokat az eszközöket, amelyeket ma is használunk. Úgy gondolom lényeges volt annak belátása, hogy ha a kiválasztás alapja rövid távú gazdasági szempont (minél olcsóbbat) akkor ez el bb - utóbb balesethez vezet. Ha nem értékeljük a kockázatokat, a hordhatóságot, a kényelmet és csak az olcsóság csapdájába esünk, akkor a dolgozók nem fogják hordani a véd felszerelést, véd eszközt. Hosszútávon az olcsóság, mint szempont tehát nem gazdaságos. Ez könnyen beláthatjuk egyszer példákon keresztül is. Nem mindegy például, hogy 4000,-Ft-ért veszek egy pár bakancsot, amib l akár 3-4 alkalommal is vásárolnom kell, vagy veszek másfél évenként mindössze egy párat 78500,-Ft-ért. Lehet számolni. Itt egy példát ragadtam ki, de nézzünk egy másikat. Nem mindegy, hogy 140,-Ft-ért veszünk egy pár keszty t, vagy 400,-Ft-ért. Az olcsó keszty gyorsan elveszti védelmi képességét, ha túl olajos lesz, és el kell dobni. Ezzel szemben a drágább terméket kimoshatjuk, és újra használhatjuk. Újra lehet számolni: négy mosás után árnál vagyunk. Ezek a felismerések gy ztek meg bennünket arról, hogy a gazdaságosság megközelítése több irányú ezen a szakterületen is, és hosszútávon a megoldás mindenképpen egy jobb min ség véd ruha, véd eszköz lehet. Ebben a munkában a Vektor Szövetkezet másfél éve nem csak a megrendelést teljesít szerepkört vállalta fel, hanem partner ahhoz, hogy munkavállalóink egészségét jobban meg rizzük, munkahelyi kockázatainkat az elfogadható szinten tudjuk tartani. Folmeg Zoltán
A Fejér Megyei Hírlap 2005. július 16-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Aláírták a szerz dést Készülhetnek a kiviteli tervek a tókörnyéki csatornázáshoz Velence (kk) - Hetven nappal kés bb született meg a döntés a f vállalkozó cégr l, de tegnap a hat önkormányzat és a DRV Rt. igazgatója aláírta a szerz dést az Alterra képvisel ivel. A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program keretében a tókörnyék hatmilliárd forint támogatást kap az Európai Uniótól a csatornahálózat teljes befejezéséhez. A közbeszerzési eljárás keretében kiválasztották a beruházás kivitelez jét, de a többi pályázó kifogásolta a döntést. A közbeszerzési dönt bizottság új eljárásra kötelezte a konzorciumot, ennek eredményét néhány napja hirdették ki. Az Alterra Közm és Mélyépít Részvénytársaság lesz a jelent s összeg beruházás kivitelez je. A hatmilliárd forintból, az állami 25 és a helyi 5 százalékos hozzájárulásból az eddig nem csatornázott területeken épül meg a hálózat. Dinnyés, Velencefürd , a Bence-hegy, Pettend, Pázmánd, Sukoró és Nadap lakói juthatnak újabb komforthoz a beruházás befejezése után. A legtöbb településen már megalakították a víziközm társulást, amely szükséges az induláshoz. A f vállalkozói szerz dés aláírása miatt tegnap találkoztak a polgármesterek, a vízm képvisel je, a kivitelez cég szakemberei. A félórás, mosolygós aláírás helyett kicsit hosszabb
id t töltöttek együtt, akadt ugyanis egy téves bejegyzés a szerz désben, amit a f vállalkozó tisztázni szeretett volna. Amikor ez megtörtént, minden érintett ellátta kézjegyével, pecsétjével a dokumentumokat. Hullay Gyula projektmenedzsert l megtudtuk, a f vállalkozó az engedélyeztetési tervek alapján elkészíti a kivitelezési tervet, amit egyeztet az érintett településekkel. A tényleges munka csak a tervek elfogadása után kezd dhet. Az el zetes egyeztetések, ütemezések szerint látnak munkához a kivitelez k. A mintegy 100 kilométeres csatornahálózat, az agárdi tisztító b vítésének befejezési határideje 2006. augusztus 15. A késedelmes döntés ezt nem befolyásolja.
A Fejér Megyei Hírlap és a Dunaújvárosi Hírlap 2005. július 7-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Lapunkban többször hírt adtunk már arról, hogy Gárdony, Velence, Kápolnásnyék, Nadap, Pázmánd, Sukoró települések és a Dunántúli Regionális Vízm Rt. uniós pályázatot nyert, amelyb l a tókörnyéken hiányzó csatornahálózatot kiépíthetik. A hatmilliárdos beruházással a vezetékek kiépítésén kívül kib vítenék az agárdi szennyvíztisztítót. A közbeszerzési eljárás egyszer már lezajlott, a pályázaton induló, de nem nyertes cégek jogorvoslattal éltek, így megismételték a pályáztatást. Ennek eredményét tegnap hirdették ki, amelynek értelmében a beruházás f vállalkozója az Alterra Közm - és Mélyépít Rt. lesz. A project menedzserét l megtudtuk, hogy a kihirdetést l számított kilencedik napon kell aláírni a szerz dést.
A Heti Hirdet 2005. július 1-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Megsértette a DRV Rt. jóhírnevét dr. Léhmann György ügyvéd A másodfokú joger s ítélet alapján is pert vesztett Dr. Léhmann György siófoki ügyvéd a DRV Rt. jóhírnevének megsértése kapcsán indított perben. Az ügy hátterében az áll, hogy Léhmann György évekre visszamen en számos jogsért nyilatkozatokat tett a DRV Rt. vagyoni helyzetér l, gazdálkodásáról. Nem egy esetben a Társaság mérlegében szerepl adatokat félreértelmezve azt állította, hogy a DRV-nek 58 Mrd forint tartozása van és eladósodott. Minderr l az általa szerkesztett kiadványokon keresztül számos polgármestert, hatósági vezet t, illetve környékbeli lakost tájékoztatott. Természetesen szó sincs a Társaság eladósodásáról, hiszen a mérlegben szerepl hosszú lejáratú kötelezettségek a DRV által kezelt víziközm vagyon értékét jelentik, nem pedig hosszú lejáratú hiteleket. Megelégelve az ügyvéd alaptalan rágalmait a cégvezetés már 2002-ben beperelte Léhmann Györgyöt a DRV Rt. jóhírnevének megsértéséért. Az ügy befejezését 2005. június 22-én Kaposváron, a Megyei Bíróság másodfokú joger s ítélete jelentette, mely eltiltotta a siófoki ügyvédet az évek óta zajló alaptalan vádaskodást jelent tevékenység folytatásától. A bíróság ítéletében kötelezte Léhmann Györgyöt a perköltségek megfizetésére, valamint saját költségére a megyei napilapban helyreigazítást kell megjelentetnie. Az ítélet ellen további fellebbezési lehet ség nincs.
A Fejér Megyei Hírlap 2005. január 5-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Hatmilliárdos régiós aláírás A nyertes pályázatok közül ötöt már ellenjegyeztek, a megyeit még nem Budapest, Székesfehérvár (kk) -Tavaly a Környezetvédelmi Infrastruktúra Operatív Program keretében hat pályázat volt sikeres, nyert támogatást. Közülük öt pályázó támogatási szerz dését már aláírták. A sajtótájékoztatót a konzorciumi szerz dés aláírásáról december 28-ra hívták össze, aztán valami miatt elmaradt. A velencei-tavi regionális szennyvízelvezet -, tisztítórendszer b vítésére elnyert pályázati pénz összege 6 milliárd 134 millió 423 ezer forint, ebb l 95 százalék a támogatás, 5 milliárd 832 millió 261 ezer forint. Ebb l a pénzb l épül meg majd 100 km csatorna, 14 átemel , valamint b vül az agárdi regionális szennyvíztisztító, kapacitása napi 5700 köbméterrel lesz nagyobb. A tókörnyéken a beruházás Velencét, Gárdonyt, Kápolnásnyéket, Sukorót, Pázmándot, Nadapot és a Dunántúli Regionális Vízm Rt.-t érinti. A hat nyertes pályázat közül öt támogatási szerz dést már aláírták, az el bb említettet még nem. - A KIOP-os pályázatok közül ez a legnagyobb - mondta Gombos András, a környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. - A tó környékén érintett önkormányzatok polgármestereivel én is tárgyaltam december 30-án és 31-én is. Biztos vagyok abban, hogy egy-két héten belül erre a szerz désre is rákerül az aláírás. - Az államtitkár hozzátette, a minisztériumnak, a szakembereknek is érdeke, hogy sikeres legyen a megvalósítás, ennek érdekében körültekint en kell el készíteni a regionális szennyvízrendszer, a tisztító b vítését, hogy a kivitelez kiválasztása, a beruházás megvalósítása flottul és zökken mentesen haladjon. Elmondta még az államtitkár, a velenceitavi beruházás tanulóid t jelent a szakemberek számára is, ezért a környezetvédelmi minisztérium, a fejlesztési igazgatóság szinte napi kapcsolatban áll az érintett önkormányzatokkal, melyek polgármesterei jó partnerként m ködnek együtt a tárca képvisel ivel. A támogatási szerz dés aláírásának késedelme nem befolyásolja a beruházást, tette még hozzá az államtitkár, amelyek végelszámolása két év múlva lesz.
A Somogyi Hírlap 2005. január 8-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Kint a vízb l Marcali -Változatlan marad idén, s t jöv re sem emelkedik a vízdíj Marcaliban - mondta Süt László polgármester, miután újabb tíz évre koncessziós szerz dést kötöttek a DRV Rt.-vel. Pálfi Imre a DRV Rt. közm -igazgatója hozzátette: a bizei fogyasztókat csatlakoztatják a városi hálózatra. A horvátkúti városrész csatornázására és a marcali szennyvíztisztító telep teljes rekonstrukciójára is uniós pénzeket pályáznak. Vigmond Erika
A Fejér Megyei Hírlap 2005. január 8-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Aláírták a támogatási szerz dést Budapest(kk) -Tegnap délután a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban aláírták a Velencei-tó környéki települések regionális szennyvíztisztító beruházásának uniós támogatási szerz dését. Gárdony, Velence, Kápolnásnyék, Sukoró, Nadap, Pázmánd együtt adott be uniós támogatásra pályázatot, hogy a csatornázatlan tókörnyéki településeken elkészüljön a szennyvizeket elvezet hálózat. A teljes csatornázottsághoz szükséges még az agárdi szennyvíztisztító b vítése, ennek munkálatait is tartalmazza a pályázati anyag. A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program pályázaton sikeresen szerepelt a projekt, amellyel 5,8 milliárd forintot nyertek a beruházás megvalósításához. Tegnap délután a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban a tó környéki polgármesterek jelenlétében Gombos András, a zöldtárca politikai államtitkára és Magyari László a gazdasági tárca címzetes államtitkára aláírta a regionális szennyvíztisztító beruházást támogató uniós szerz déseket. A beruházás további lépéseir l a közeljöv ben tartanak tájékoztatót a pályázat nyertesei. A Somogyi Hírlap 2005. január 11-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vízm : óvják a cég jó hírnevét Véget vetnének a vádaskodásnak Hatodik éve tart a persorozat a vízm és Léhmann György siófoki ügyvéd között, aki els sorban azt szeretné bizonyítani: nem szükségszer , hogy a mostanihoz hasonló magas legyen a vízdíj a Balaton-parton. A DRV Rt eredményt vár az idei évt l. - Öt év alatt még egyetlen fórum sem adott igazat a cégünk ellen vádaskodó ügyvédnek - így Bódizs József, a vízm pénzügyi és értékesítési igazgatója. - Már csak az az egy per zajlik, amit cégünk jó hírnevének megsértése miatt indítottunk; ett l azt várjuk: eltiltják az ügyvédet a megalapozatlan vádaskodástól. Bódizs József emlékeztetett: a Legfels bb Bíróság joger sen elutasította Léhmann György kérelmét a vízm és a fogyasztó közötti szerz dés bíróság általi létrehozására, a hatósági díjtól eltér áron; Léhmann ugyanis, mint fogyasztó, sokallotta a vízdíjat. A miniszter ármegállapítása ellen indított pert is elveszítette, ebben a F városi Ítél tábla hozott joger s döntést, megállapítva: az ármegállapítás nem törvénysért . Végül a versenyhivatal kimondta: nem él vissza er fölényével a DRV, mert az ár els sorban nem spontán gazdasági versenyben alakul ki, hanem árhatósági kontroll alatt kialakított, jogszabályban rögzített s a vállalkozás által nem módosítható hatósági árról van szó. Fónai Imre
A Somogyi Hírlap 2005. január 12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Szennyvízcsatornát építenek a Tetves-patak partján Öt faluban tartanak az építési tilalomtól A Tetves-patak völgyében: Látrányban, Somogytúron, Viszen, Somogybabodon és Gamáson minden pillanatban várják az értesítést, hogy pénzt nyertek a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. Már négy éve pályáznak. Ha az idén sem érnek el sikert, akkor jöv re egyik faluban sem lehet építési engedélyt kiadni. Tavalyi áron számolva 2 milliárd 282 millió forintba kerül a beruházás. Ennek 60 százalékát szeretnék elnyerni címzett támogatással, amir l az országgy lés dönt. - Ha sikert érünk el, akkor a többi pénz megszerzése érdekében tovább pályázunk - mondta Tóth László látrányi polgármester. - Ha most sem sikerül állami támogatást szerezni erre a beruházásra, akkor európai uniós pénzügyi alapoknál próbálunk lehet séget keresni. Az Országos Környezetvédelmi, Tájvédelmi és Vízügyi F igazgatóság tavaly fogadta el a Somogytúr központú szennyvízelvezetési agglomeráció kialakítását. Attól fogva él a Látrány gesztorságával már korábban beadott pályázat. Ez a beruházás nagyon fontos a térségben. Mind az öt település a balatoni kiemelt üdül övezetbe tartozik ugyanis, és emiatt 2005. december 31. után csak akkor adhatnak itt ki a hatóságok építési engedélyt, ha a szennyvízcsatorna-építés megkezd dött, vagy arra már legalább állami ígérvény van. Egyébként bárki csak azzal a feltétellel kezdhet építkezni, ha zárt szennyvíztárolót épít, aminek költsége jelenleg legalább 1,5-2 millió forint. Az öt faluban nem is akarnak gondolni erre. Azt számolgatják, hogy két-két és fél év alatt elkészülnének a nagyberuházással. Somogytúron m ködik már egy átemel telepe a DRV Rt-nek. Van út és biztosított az energiaellátás, ezért emellé épül a terv szerint a napi 500 köbméter kapacitású tisztítótelep. Látrány és Visz fel l a Tetves-patak völgyében, Somogybabod irányából a 67-es f út mellett húzódik majd idáig a gerincvezeték. A tisztított szennyvizet kivezetik a Balaton vízgy jt területér l; a Koppány patakba kerül a DRV Rt meglév berendezéseit használva. 35 678 méter gravitációs csatornát, 26 800 méter nyomóvezetéket és 31 átemel t kell megépíteni. Czene Attila A Somogyi Hírlap 2005. január 14-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Fizetni kell, hogy a csapból mindig folyjon az ivóvíz Az ivóvíz-szolgáltatásért 150, a csatornáért pedig 260 forintot plusz 15 százalékos áfát kell fizetni havonta a Dunántúli Regionális Vízm Rt-nek. Ennyi az újonnan bevezetett rendelkezésre állási díj. A fogyasztás alapján átmenetileg a tavalyi köbméterenkénti díjat számlázza ki a cég. Az új rendszer Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettes szerint igazságosabb a korábbinál.
-Tíz éve törekszünk a kéttényez s vízdíj bevezetésére, de a politika eddig megakadályozta. mondta Tóth István vezérigazgató. Beszélt arról is: nem az üdül területek, az idényfogyasztók miatt vált szükségessé a díjrendszer megváltoztatása, bár a Balaton-parton ez sokakat érint. - A vezetékhálózat karbantartása, a szivattyútelepek m ködtetése, a szennyvíztisztítók üzemeltetése jelenti a költségek 70 százalékát akkor is, ha senki sem fogyaszt egy csepp vizet sem - állította Csuport László. - A megfelel színvonalú szolgáltatást az év valamennyi napján mindenkinek biztosítani kell, függetlenül attól, hogy igénybe veszik-e azt vagy sem. A kéttényez s díjrendszer bevezetésével nem n jobban a fogyasztó terhe a 6 százalékosra kalkulált infláció mértékénél, ezt kiszámoltuk. A hátrányos helyzet ek a készül jogszabály alapján az önkormányzatoktól kaphatnak támogatást. Ha az önkormányzatok létrehoznak egy alapítványt, a DRV részt vesz a rászorulók kompenzálásában. A cég negyed-magyarországnyi területen szolgáltat. Felvet dött: vajon kiállná-e az alkotmányosság próbáját a kéttényez s vízdíj? A vezérigazgató igennel válaszolt tegnap. Czene Attila A Fejér Megyei Hírlap 2005. január 14-ei számában jelent meg az alábbi cikk: A DRV is az új díjrendszert alkalmazza Siófok(bm) -Január elsejét l "kéttényez s díjrendszert" alkalmaznak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó víz- és csatornaszolgáltató részvénytársaságok is, köztük a Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Rt. is. A változás lényege -derül ki a DRV sajtóközleményéb l -, hogy a korábbi egytényez s díjrendszer helyett fogyasztási helyenként minden fogyasztó havonta két díjat fizet. Az egyik az alapdíj, mely havonta két, a mindenkori fogyasztástól független, fix összeg. Ez a szolgáltatás rendelkezésre állásának díját tartalmazza, s azt szolgálja, hogy az állandó költségek egy része ( közm rendszer fenntartása, hibaelhárítás, készenléti díjak) arányosabban osztódjon a szolgáltatást állandóan vagy csak id szakosan használó fogyasztók között. A DRV szolgáltatási területein - a Velencei-tó környéki településeken is - így ( a 15 százalékos ÁFA nélkül) ivóvíz-szolgáltatásért havi 150 forintot, csatornaszolgáltatásért 260 forintot kell fizetni a lakossági fogyasztóknak. A másik a változó díj, melyet havonta az alapdíjon felül, a vízfogyasztás és csatornahasználat köbméterenkénti mennyisége után kell fizetni. A változó díjat a minisztérium idén is támogatja, ám mivel a köbméterenkénti értéke még nem ismert, így azt a DRV átmenetileg a múlt évi víz- és csatornadíjakon számlázza.
A Fejér Megyei Hírlap 2005. január 17-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Kölcsönb l is lehet ivóvíz az északi parton Nadap, Sukoró, Pákozd(k.k.) -Levelet kapott két település Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztert l. Szakmailag megalapozottnak tartja a nyugati átköt vízvezeték kiépítését.
Pákozd és Sukoró polgármestere fordult a miniszterhez, mivel másfél évtizedes gondjuk az ivóvízvezeték hiánya. A két településen, de Nadapon is a fejl dés, a további terjeszkedés gátja a vízvezeték hiánya. Pákozdon a lakóházas övezetekben nem tudnak építési engedélyeket kiadni. Sukorón a Gádé zártkerti részben a polgármester szerint akár 100 ingatlant is érint a vízhiány. Régebbi terv volt, hogy az ercsi vízbázisról egy úgynevezett északi expressz vezetéken kaphatna vizet a térség, de ez nem valósult meg. A térség napjainkban is az ercsi kutakból kapja ivóvizét, de ez már nem képes ellátni a megnövekedtet igényeket. A település vezet i próbáltak más úton megoldást keresni, de ez nem bizonyult járhatónak, ezért a miniszterhez fordultak. Kérésükre válaszolt Persányi Miklós, levelében azt írta, a Velencei-tó térségének ellátása során a Rákhegy II. és a tókörnyéki települések második oldali vízbetáplálása m szaki megoldását, a nyugati átköt vezeték kiépítését m szakilag megalapozottnak tartja, támogatja megvalósítását. A beruházás érdekében nem látja akadályát annak, hogy a Dunántúli Regionális Vízm Rt. az engedélyek birtokában hitelt vegyen fel. A tárgyalások a részvénytársaság és a települések között megkezd dtek.
A Zalai Hírlap 2005. január 17-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Alap- és változó díjból áll össze a vízszámla Keszthely (s. j.) - Ez évt l kéttényez s rendszerrel számlázza díjait a Dunántúli Regionális Vízm Rt. A cég szerint az új módszer - az állandó költségeik tekintetében - a fogyasztók arányosabb teherviselését szolgálja. Palánki János, a társaság Nyugat-balatoni Igazgatóságának vezet je érdekl désünkre elmondta: az állami tulajdonú vízközm vel rendelkez településeken a szakminiszter rendelkezése alapján vezették be az új rendszert. A fizetnivaló eszerint januártól havi állandó alap-, valamint - a tényleges fogyasztás szerint - változó díjból tev dik össze. - Ez idáig az egytényez s díjból fedeztük a fenntartási költségeket. Így azokhoz a nyaralótulajdonosok, a lakásukat szezonálisan használók - az állandó lakosokhoz képest kisebb mértékben járultak hozzá, holott a szolgáltatást, a rendelkezésre állást folyamatosan biztosítottuk számukra. A fogyasztás mértékét l függetlenül az állandó költségek aránya meglehet sen nagy, a rendszer fenn- és karbantartására, a hibák javítására folyamatosan kell költeniük, a mér órák cseréje például négyévenként kötelez , s költséges - sorolta az indokokat az igazgató, aki hozzátette: januártól a havi alapdíj az ivóvíz-szolgáltatás esetén nettó 150, a csatorna esetében pedig 260 forint. A közületi fogyasztóknál a beköt vezeték átmér jének függvénye a mérték. A változó, vagyis köbméterenkénti díjak tekintetében egyel re a tavalyi árak vannak érvényben, a támogatás mértékér l ugyanis még nem döntöttek a szaktárcánál. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a díjrendszer módosításából a DRV Rt.-nek nem származik majd többlet árbevétele. Hozzátette: a fogyasztókat különböz módon érinti a változás. - Felmerül, hogy az intézkedés, az alapdíj bevezetése leginkább a rászorulókat, a nyugdíjasokat érinti, ám ez így nem teljesen igaz, hiszen a területen rengeteg a keveset fogyasztó nyaralótulajdonos, akik nem vették ki részüket a fenntartási költségekb l. A hátrányos helyzet , szociálisan rászoruló fogyasztók támogatást a települési önkormányzattól
kérhetnek, amely, ha alapítványt hoz létre, cégünk nem zárkózik el az ahhoz való hozzájárulástól. A Heti Hirdet 2005. január 21-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Igazságosabb vízdíjrendszer Sajtótájékoztatón jelentette be hivatalosan is január 13-án a siófoki központban a Dunántúli Regionális Vízm Rt., hogy ez év januárjától új díjrendszer alapján kell fizetni a vízdíjat azokon a településeken, ahol a víziközm állami tulajdonban van. A változás leginkább a Balaton és a Velencei-tó körül található fogyasztási helyeket érinti. Az úgynevezett kéttényez s rendszer lényege, hogy - miként más szolgáltatóknál már évek óta m ködik - az úgynevezett rendelkezésre állásért a fogyasztó egy bizonyos állandó alapdíjat, az elhasznált mennyiségért pedig mennyiségarányosan fizet. A sajtótájékoztatón a cég szakemberei hangsúlyozták: ez nem az ár megemelkedését, csupán a vízdíj arányosabb elosztását jelenti. Tóth István vezérigazgató bevezet jében hangsúlyozta: más szolgáltatóknál - például Gy rben, Szombathelyen -a kéttényez s díjrendszer régóta érvényben van, s a DRV Rt. által üzemeltetett állami m vek esetében is már évek óta tervezték ennek bevezetését. A szolgáltatás rendelkezésre állásának költségei ugyanis akkor is fennállnak, ha senki nem fogyaszt vizet. A vezetékrendszer kiépítése, folyamatos üzemeltetése, karbantartása, s a vízvétel lehet ségének biztosítása igen nagy költségekbe kerül, amelyet eddig csak a fogyasztással arányban fizettek a fogyasztók. Ugyanakkor például egy nyaralótulajdonos is bármikor használhatja a vizet, ha sszel, tavasszal, vagy akár télen látogat le egy hétvégére a nyaralójába. A cégnek tehát biztosítani kell a feltételeket, s ennek árát arányosan fel kell vállalnia minden fogyasztónak. Mint a tájékoztató során kiderült, nem egy jelent s összegr l van szó, hiszen az alapdíj kisfogyasztóknál ivóvíz esetében mindössze havonta 150, csatornaszolgáltatásnál 260.Ft+Áfa. A nem lakossági fogyasztóknál az alapdíjak nagyságát a bekötési vízmér átmér je határozza meg. Egy kérdésre válaszolva Tóth István elmondta: a lakosság által fizetend alapdíj pont a fele annak, amit cégük szeretett volna elérni, hiszen amennyiben sikerült volna a 300.-Ft-os alapdíjat bevezetni, akkor az elfogyasztott víz mennyisége után fizetend összeget is tudták volna csökkenteni. Így összességében változatlan - illetve az inflációnak megfelel en korrigált - áron szolgáltatják a fogyasztóknak a vizet, tehát a kéttényez s díj bevezetése a DRV Rt. számára nem jelent többletbevételt, csupán a lakosságnak arányosabb tehermegosztást. Az alapdíjon felüli változó díj pontos összegét a tájékoztatón még nem tudták megmondani, mivel annak meghatározása az állami díjtámogatás mértékét l függ majd. Az állam ugyanis a lakossági fogyasztók részére továbbra is díjtámogatást nyújt, ennek mértékér l azonban még nem született döntés. A cég addig a változó díjat átmenetileg még a tavalyi víz- és csatornadíjakon számlázza, s a korrekciót a díj pontos ismeretében végzi majd el. A sajtótájékoztatón Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettes röviden bemutatta az negyed Magyarország nagyságú területen - f ként a Dunántúl középs részén - szolgáltató DRV Rt. tevékenységét és adatokkal, grafikonokkal szemléltette az új díjrendszer lényegét. Szó volt arról is, hogy eddig az idényfogyasztóknak a cég évente két alkalommal küldött számlát, mostantól viszont a rendelet alapján háromhavonta számlázza az alapdíjat és a tényleges fogyasztást a szezont követ en számolja el. A cég vezet i felhívták a sajtó figyelmét arra, hogy a DRV Rt. a szociálisan rászorultság
kérdését nem vizsgálhatja, azt a települések önkormányzatainak kell eldönteni. Amennyiben viszont például alapítványt hoznának létre az önkormányzatok a rászorultak segítésére, abban a DRV Rt. is szerepet vállalna. A Somogyi Hírlap 2005. január 22-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Támogatják a pontos vízdíjfizet ket Többfelé oszlik a pénz Szociális alapon, az önkormányzatok segítségével lehet kompenzálni azokat a rászorulókat, akiket hátrányos helyzetbe hoz a vízdíjváltozás - mondta Dónucz László, a DRV Rt prfelel se. Januártól a DRV Rt is bevezette a kéttényez s víz- és csatornadíjat. Ez annyit jelent, hogy állandó és idényfogyasztónak egyaránt fizetni kell az év minden hónapjában az alapdíjat. Lehetnek olyanok, akiket a változás különösen hátrányosan érint. - Aki keveset fogyaszt, az nem biztos, hogy anyagi támogatásra szoruló - így Dónucz László. - Ezt egyénileg lehet csak eldönteni. Arról is beszélt: az alapdíj bevezetésével a fogyasztás alapján számolt változó díj növekedése kisebb lesz. A 2005-ös vízdíj azonban csak akkor lesz ismert, ha eld l, a tárcaközi bizottság miként osztja fel a lakossági fogyasztóknak járó állami támogatást. Sokat-mondó adat: amíg egyre nagyobb lesz a szennyvízcsatornával ellátott települések aránya, addig a díjtámogatás országos szinten idén egy fillérrel sem emelkedik a tavalyihoz képest. Magyarul, ugyanannyi pénzt kell többfelé osztani. Fónai Imre
A Somogyi Hírlap 2005. január 24-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Kitelepítik Siófokról a szennyvíztisztítót Ságváron 2006-tól szennyvíz-csatorna híján nem lehet építési engedélyt kiadni, ezért a település önállóan próbálkozik a hálózat kiépítésével. Eddig a szomszédos négy faluval közös beruházásban gondolkodtak, többször is pályáztak, de eredménytelenül. Esély sem látszik arra, hogy rövid id n belül jusson állami támogatás az ötöknek, akik közül csak Ságvár tartozik a kiemelt balatoni üdül körzetbe. Itt a törvény szerint 2006-tól kizárólag a csatornával rendelkez területeken lehet építkezni. A ságvári önkormányzat a siófokinak a hozzájárulását kérte a város szennyvíztisztítójára csatlakozáshoz. A DRV Rt siófoki telepe rendelkezik még szabad kapacitással, ám a tervek szerint a közeljöv ben kitelepítik a város területér l. Balatonszabadi és Siójut határaihoz közel, mez gazdasági területen épülhet fel a térség új tisztítója, Ságvár szennyvizét azonban Siófok ett l függetlenül befogadhatja. Ehhez a környezetvédelmi hatóság már hozzájárult. Fónai Imre
A Fejér Megyei Hírlap 2005. január 28-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Alakuló víziközm -társulatok Az önkormányzatokhoz egyetlen "csatornaforint" sem kerül Velence (k.k.) - Uniós támogatással kezd dik meg tavasszal a tókörnyék hiányzó szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése. A több mint 6 milliárdos beruházás el készítése már megkezd dött, hétf n Velencén tartottak munkaértekezletet az érintett települések - Gárdony, Velence, Sukoró, Kápolnásnyék, Nadap, Pázmánd - képvisel i és a DRV Rt. képviseletében a projektiroda vezet je, Hullay Gyula. Az uniós el írás szerint ügyvédi közrem ködéssel kell hozzálátni a tervek megvalósításához. A résztvev ket el ször arról tájékoztatták a szakemberek, hogy minden településen meg kell alakítani a víziközm -társulatokat. (Pázmándon már megalakult. Szerk.). A pályázat el készítésénél a lakosok csatlakozási, rákötési szándékait már felmérték, hiszen a pályázat befogadásának egyik feltétele volt, hogy vállalni kell a 90 százalékos rákötést. A hétf i tájékoztatón az aktuális m szaki kérdések megvitatása mellett pénzügyi konstrukciókról is szó esett. Az önkormányzatok a lakossági megtakarításokból fedezik majd a szükséges 5 százalékot, a beruházás 75 százalékát az Európai Unió, a fennmaradó részt pedig a magyar állam finanszírozza. A beruházás menetét eu-s m szaki ellen r felügyeli.
A Somogyi Hírlap 2005. január 31-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Számla évente négyszer A miniszteri rendelet értelmében bevezette a rendelkezésre állási alapdíjat a víz- és csatornaszolgáltatásban a DRV Részvénytársaság. Az eddigi évi egy-két alkalom helyett 2005-ben már évente négy számlát bocsátanak ki az idényfogyasztóknak. A cég így gyorsabban juthat bevételhez.(ca)
A Somogyi Hírlap 2005. február 12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Új kutat kell fúrni az ivóvízért A képvisel testület egyik terve, hogy a hosszú távú zavartalan ivóvízellátás érdekében a meglév mellé egy tartalék kutat létesítenek. Papp Istvánné polgármester elmondta: bár a településen az ivóvíz min ségével nincs gond, a vas-, mangán- és ammóniatisztító korszer sítése is id szer vé vált. A beruházás megvalósítására a község vízm vét üzemeltet DRV Rt.-vel közösen pályáznak.
A Népszabadság 2005. február 12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Velencei-tavi pénzek és pályázat A Velencei-tó térsége talán még sohasem jutott egyszerre olyan nagy összeg fejlesztési támogatáshoz, mint most, az Európai Unió Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Programja (KIOP) pályázata jóvoltából. A tókörnyék hat önkormányzata együttesen csaknem hatmilliárd forintot nyert el a csatornahálózat és a szennyvízelvezetéshez szükséges létesítmények megépítéséhez. A nemzetközi közbeszerzési eljárás után a tókörnyék hat településén 83 kilométer hosszúságú csatorna, 14 kilométernyi nyomóvezeték és 11 szennyvízátemel épül meg. A teljes építési költség - hatmilliárd 134 millió forint - 70 százalékát biztosítja az unió, negyedrészét a hazai költségvetésb l kapják a pályázók, és csupán öt százalékát kell a pályázó hat település alkotta konzorciumnak állnia. B vül az agárdi központi szennyvíztisztító is. Az eddigi napi 6700 köbméter kapacitású tisztítóm újabb 5700 köbméter szennyvíz befogadására válik alkalmassá. A munkálatok során csatornáznak Gárdonyban és Dinnyésen, Velencefürd n és a Bence-hegyen, Nadapon, Pázmándon és a közigazgatásilag Kápolnásnyékhez tartozó Pettenden, valamint Sukorón. Csak azért nem válik teljes kör vé a velencei-tavi csatornázás, mert Pákozd önkormányzata nem bízván a pályázat sikerében - egy másik pályázó csoporthoz csatlakozva kísérelte meg elnyerni a beruházásához szükséges összeget, sikertelenül. Az építkezés várhatóan a nyár közepén kezd dik. Hullay Gyula, a beruházást irányító konzorcium projektmenedzsere érdekl désünkre elmondta: a nagyszabású munkát mindenképpen el kell kezdeni az idegenforgalmi szezonban, mert a kivitelezésre alig másfél év áll rendelkezésre. Az építést 2006 végére be kell fejezni, a próbaüzemre 2007 tavaszán kerül majd sor.
A Ma és Holnap 2005. februári számában jelent meg az alábbi cikk: 6 milliárdos szennyvízberuházás a Velencei - tónál A Gazdasági és Közlekedési, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott programja lehet séget biztosít arra, hogy az önkormányzatok, társulások és az állami tulajdonú cégek közösen pályázzanak szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztésére. Ezt a lehet séget felismerve, a Velencei-tó körüli hat önkormányzat és a helyi víziközm szolgáltató elhatározták, hogy közösen lépnek fel a környezetvédelem és a Velencei-tó vízmin ség védelme érdekében. Célul t zték ki a tó körüli szennyvízelvezet rendszer fejlesztését, és a hálózatb vítés mellett a meglév szennyvíztelep kapacitásnövelését.
A célkit zés megvalósítása érdekében els lépésként Gárdony, Velence, Kápolnásnyék, Sukoró, Nadap és Pázmánd települések önkormányzatai, valamint a Dunántúli Regionális Vízm Rt. 2004. május 6-án konzorciumi szerz dést írtak alá. Így lehet ség nyílt arra, hogy a kiírásnak megfelel en, a Konzorcium 2004. júniusában közös pályázatot nyújtson be a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program keretén belül az érintett települések szennyvízhálózatának kiépítésére, illetve b vítésére, valamint az agárdi tisztítóm befogadó képességének növelésére. A KIOP felhívásra beérkezett pályázatok elbírálására 2004. november végén került sor. A Konzorcium a benyújtott projekttel sikeresen szerepelt az uniós pályázaton, és ily módon 5,8 milliárd forint támogatást nyert a fejlesztés megvalósításához. A regionális szennyvíztisztító beruházás támogatási szerz déseit dr. Gombos András, a KvVM politikai államtitkárának jelenlétében, Magyari László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium címzetes államtitkára és a konzorcium résztvev i 2005. január 7-én írták alá a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban. A beruházás lebonyolítása céljából a Konzorcium tagjai megalakították a Velencei Tavi KIOP Projekt Irodát, amely január végén kezdi el a közbeszerzési eljárások megindítását. Ennek eredményeként várhatóan áprilisban d l el, hogy ki lesz a szennyvízberuházás kivitelez je, illetve ki lesz a felel s m szaki szakember és könyvvizsgáló, akik a beruházási folyamatot hivatottak ellen rizni. 2005. január 19-én Székesfehérváron, a Megyei Közgy lés címertermében hivatalos sajtótájékoztatót tartott a Velencei Tavi KIOP Projekt Iroda. A média számára rendezett fórumon részt vett dr. Gombos András a KvVM politikai államtitkára, Dr. Kovács György Zoltán az OKTVF f igazgatója, dr. Donáth Béla a KvVM Fejlesztési Igazgatóságának igazgatója, Grónay Andrea a GKM osztályvezet je, valamint a térség országgy lési képvisel i, illetve a vízügyi és környezetvédelmi hatóságok vezet i, képvisel i. Az eseményen dr. Szabó Gábor a Fejér Megyei Közgy lés elnöke, mint házigazda köszöntötte a megjelenteket, majd Hullay Gyula projektvezet tartott el adást a beruházás, illetve a pályázat részleteivel kapcsolatban. A hat önkormányzatot és a Társaságunkat érint projekt során 84 km gravitációs csatorna, 14 km nyomóvezeték és 14 db szennyvízátemel megépítésére kerül sor. A szennyvízhálózatra újonnan csatlakozó fogyasztási helyek miatt, az agárdi szennyvíztisztító telep jelenlegi 6.700 m3/napos kapacitását 12.400 m3/napra kell növelni. A beruházás teljes költsége meghaladja a 6 milliárd forintot. Ebb l a 70%-os uniós támogatás 5,8 milliárd forintot tesz ki, 25%-kal a központi költségvetés járul hozzá a megvalósításhoz, míg a fennmaradó 5%-ot a konzorcium tagjainak kell biztosítani. A
projektet bemutató el adás után dr. Gombos András államtitkár nyújtotta át a támogatási szerz déseket a konzorcium tagjainak, majd elismer en szólt a Velencei-tó vízmin ség védelmét, turisztikai értékeinek meg rzését szolgáló példaérték összefogásról, mely az érintett önkormányzatok, valamint a DRV Rt. között valósult meg. Dónucz László
A Somogyi Hírlap 2005. február 18-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Siófok befogadja Ságvár szennyvizét Hozzájárult a siófoki képvisel testület Ságvár szennyvizének befogadásához a város tisztítótelepére. A község korábban a szomszédos falvakkal tervezett beruházást, ehhez többszöri pályázattal sem kaptak állami támogatást. Ságvár most különálló hálózat kiépítését tervezi; a szennyvizet Siófokra vezetnék. A környezetvédelmi hatóság engedélyét ehhez megkapták, a tisztítót üzemeltet DRV Rt. nevében Májer József dél -balatoni igazgató azt mondta: a szükséges kapacitás rendelkezésre áll. Kecskés Gábor ságvári polgármester szerint: a lakosság és a befektet k is várják a csatornát.
A Magyar Nemzet 2005. február 18-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Sokba kerülhet a Balaton-parti nyaralók tulajdonosainak, ha nem ellen rzik, tökéletes volt-e a kés szi víztelenítés, ugyanis a vízórák szétfagyása esetén jelent s kár érheti ket. Amint Lenthár József, a Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Rt. Észak-Balatoni Igazgatóságának vezet je elmondta: az irányítástechnikai rendszeren azt észlelik, hogy az ilyenkor megszokottnál több ezer köbméterrel több víz fogy naponta. Amikor elfagyott a rendszer és jön az enyhülés, a h tágulás miatt vagy a hálózat, vagy a vízóra fagy szét - az ilyenkor elfolyó víz és a vízmér csere árát is ki kell fizetni, mert a mér számlálja a vízelfolyást is. Ezért a DRV Rt. mind az északi, mind a déli part nyaralótulajdonosainak figyelmét felhívja, ha bizonytalanok abban, hogy tökéletes volt-e sszel a víztelenítés, akár a hét végén is érdemes vagy személyesen, vagy megbízott útján ellen rizni a vízhálózatot vagy a vízmér órát, hogy az esetleges vízelfolyás ne okozzon majd tetemes költségeket. (radio.hu) A Somogyi Hírlap 2005. február 19-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vízterhelési díj az ártalmatlanításban Egy köbméternyi folyékony hulladék ártalmatlanítását nettó 514 forintért végzi a DRV Rt. 2005-ben; a díjat siófoki képvisel testület jóváhagyta. A szállítást a városban a Zöldfok Rt. végzi. Az ártalmatlanítási díj új eleme ett l az évt l a nettó 25 forintos vízterhelési díj. (fi)
A Somogyi Hírlap 2005. február 28-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Klór helyett UV-sugarak fert tlenítik a vizet Új ivóvíz-fert tlenítési eljárás el készületei folynak a DRV Rt.-nél. Klór helyett UV sugarakat használnak ehhez. Együttm ködési megállapodást írt alá a vízm a módszert kidolgozó orosz céggel, így a DRV lehet a hazai elterjeszt je az eljárásnak. A vizet környezetkímél módon, megbízhatóbban lehet csíramentesíteni, mint klórozással. Az UV sugarak lerombolják a mikroorganizmusok genetikai szerkezetét, majd ez a pusztulásukhoz vezet. El nye még az is, hogy nem változtatja meg a víz kémiai összetételét, ízét és túladagolás esetén sem kell számolni negatív hatással. Az UV technika uszodák vagy gyógyászat esetén is használható fert tlenítésre. Fónai Imre
A Somogyi Hírlap 2005. március 4-ei számában jelent meg az alábbi cikk: F út mellett nem jó lakni Megoldás Pénz és együttm ködés a kányai panaszra A kányai F utcán lakó két család egészséges ivóvizet, utat és vezetékes gázt szeretne. a lakhelyük ugyan a F út, de annak leágazásában hiányzik a számukra alapvet infrastruktúra. A képvisel testület rendkívüli ülésen foglakozott évtizedes panaszukkal. Az élénk vitában, helyenként szóváltásba torkolló testületi ülés végén kevésbé közeledtek az álláspontok, de talán idén egészséges ivóvízhez jut két család. Kányában a f út 74. alatt él Géczi Józsefné és fia, Tibor. Mellettük Répás Imre. A problémájukat az okozza, hogy a F útról leágazva mintegy 2-300 méterre laknak. Schmuk Ferenc polgármester elmondta: a vezetékes ivóvizet 1990-ben építették ki a faluban, ami a két ingatlanhoz egy acélcs hídon jut el. A lakók azt panaszolják, hogy rozsdás és ihatatlan. A DRV tabi üzemvezet jének kimutatása szerint ennek oka az is, hogy a két család kevés vizet fogyaszt, a rendszerben lerakódik a vasiszap. Géczi Tibor az ülésen úgy fogalmazott: a probléma tíz éve ismert az illatékesek el tt. Nem találtak rá megoldást. A Répás Imre házának sarkán található t zcsap gyakori megnyitásával ugyan tisztul a víz, ám ez nem lehet a megoldás. Géczi Tibor az ülésen ötször kezdeményezte: a testület tagjai a helyszínen gy z djenek meg, milyen víz folyik a t zcsapon. Erre végül is sor került. Krisztin Róbert, a DRV Rt. tabi üzemvezet je hangsúlyozta: 1990-ben a vízm az akkor ismert technológia alapján építette ki a hálózatot ágvezetékes rendszerrel. Mivel alacsony a vízfogyasztás a két családnál, pangó víz van a rendszerben és lerakódik a vasiszap. A napokban a két ingatlanon a vízóra elé egyedi sz r t építettek be. Megoldás lehet a cs híd cseréje, ennek költsége azonban mintegy 380 ezer forint. M szakilag a legjobb megoldás az ágvezeték átépítése körvezetékké, ám ez mintegy 2,5 milliós kiadás. A helyszínen a képvisel k el tt Répás Imre kijelentette: a sz r beszerelése óta tiszta és iható víz folyik a csapon. Ezt meger sítette Géczi Józsefné is. Fia Tibor azt vetette föl: meddig
bírják a sz r k, mikor tisztítják majd? Úgy látja, a problémát csak az átvezet cs cseréjével lehet megnyugtatóan rendezni. A képvisel testület végül mindent mérlegre téve úgy döntött: árajánlatot kér a vízm t l az acélcs cseréjére, majd azt követ n döntenek a végleges megoldásról. Krutek József A Népszabadság 2005. március 10-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Egy kis kiszervez sdi Vitatott profiltisztítás Siófokon Profiltisztításba kezdett a siófoki székhely Dunántúli Regionális Vízm Rt. (DRV). Erre hivatkozva 101 dolgozónak már felmondtak, az év folyamán pedig újabb 50-60 f elbocsátását tervezik. A kilencven százalékos állami tulajdonban lév , a Dunántúl öt megyéjében szolgáltató, 2680 f t foglalkoztató DRV igazgatósága a közelmúltban véglegesítette öt évre szóló stratégiai elképzeléseit. A cég vezetése profiltisztítás címén több korábbi tevékenységét l meg kívánt válni, a szakszervezet azonban tiltakozott az álláspontja szerint eredményesen m ködtethet , a f tevékenységgel összefügg részlegek kiszervezése ellen. A közelmúltban, az eredetileg tervezettnél kevesebb tevékenységet érint en, de megkezd dött a leépítés. Gábor Imre, a vízügyi közszolgáltatók szakszervezetének ágazati elnöke, a DRV munkahelyi szakszervezetének titkára szerint általános európai jelenség a "kiszervez sdi" a közüzemi társaságoknál. Ez ellen az érintett szakszervezetek nem sok eredménnyel, de rendszeresen tiltakoznak, hivatkozva arra, hogy az intézkedések nyomán még egyszer sem csökkentek a közüzemi díjak. Gábor szerint a DRV esetében sérelmezhet , hogy megsz nik a balatonszéplaki Gépészeti Igazgatóság, ahová egy évtizede több százmillió forintért építettek új m helycsarnokot. A korábban a cég gépjárm parkjának karbantartására és szerelésére hivatott 170 f s részleg felszámolásával több dolgozó átkerül a Renault Renimpex Kft.-hez, amely a jöv ben bérli majd a m hely egy részét. A DRV egy másik részlegét a jelenlegi m szaki vezet , Kovács Árpád cége m ködteti majd tovább. Megkezd dött a takarítás kiszervezése is. Gábor Imre sikerként könyveli el, hogy sikerült megakadályozni a több száz szivattyúval rendelkez szivattyújavítási részleg kiszervezését. A szakszervezeti vezet kifejtette: az elbocsátott százegy dolgozó közül sokaknak bizonytalan a jöv jük. Gábor Imre - mint közölte - a napokban újabb 50-60 f elbocsátásának tervér l értesült. A DRV tavaly 12 milliárd forintos árbevétel mellett 188 millió forint eredményt ért el, pedig a balatoni idegenforgalom visszaesése 650 millió forintos bevételkiesést okozott számára tudtuk meg Tóth István vezérigazgatótól. A cégvezet beszámolója szerint a tulajdonosi elvárásoknak eleget téve kezdték meg a szervezeti korszer sítést. Az új stratégiai elképzelések egy részével - mint például a hat területi igazgatóság számlázásainak központosítása, vagy az informatikai rendszer egységesítése - mindenki egyetértett. Ellenállást a dolgozók részér l az úgynevezett profiltisztítási tervek váltottak ki. Tóth István hangsúlyozta: nem az eredménytelenség miatt, hanem az átláthatóbb gazdálkodás és a
költségtakarékosabb m ködés kedvéért válnak meg az alapfeladatokhoz nem kapcsolódó tevékenységekt l. Uniós elvárás ugyanis, hogy könnyen átláthatóak legyenek a díjszabás alapjául szolgáló költségek. Az átszervezés a február végi igazgatósági döntés után megkezd dött, és várhatóan a 2006-os évben érezteti el ször hatását. A cégvezet nem kívánt becslésekbe bocsátkozni arról, hogy mekkora költségmegtakarításokat, vagy eredményjavulást remélnek az intézkedésekt l. Tóth István hangsúlyozta: az elbocsátott munkavállalók a Kollektív Szerz désben foglalt juttatásokon kívül - a szakszervezettel kötött egyezség értelmében - kedvezményekben is részesülnek például a munkabérel legek vagy a lakásépítési támogatások visszafizetésében. A vezérigazgató szavai szerint a cégvezetés kiemelten foglalkozott azzal, hogy a felszabaduló munkaer t a cégt l független vállalkozások alkalmazzák, ennek révén az elbocsátott munkavállalók 70-80 százalékának biztosított a további foglalkoztatása. Török Tünde A Somogyi Hírlap 2005. március 12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Megválnak a dolgozóktól Megsz nik a vízm gépészeti igazgatósága Szervezeti m ködésének korszer sítésébe kezdett a DRV Rt., a hónap végén megsz nik a siófoki gépészeti igazgatóság. Ez létszámleépítéssel jár. Mivel ez az átszervezés els lépcs je, az év végéig újabb munkahelyek sz nhetnek meg. Molnár Béla fejlesztési igazgató nem cáfolta a szakszervezet számítását, miszerint ez 160 álláshely megsz nését jelenti összesen. Pontos számokat még nem tudunk, de a cég 2680 f s dolgozói létszámához képest nem mondható kirívó mérték létszámleépítésnek - mondta. A megsz n gépészeti igazgatóság 158 dolgozója közül 76 marad meg, k végzik a továbbiakban a DRV profiljába ill tevékenységeket, a vízórák javítását és hitelesítését, s a szivattyújavítást. Az épít ipari részleg kft.-vé alakul, a gép- és autójavítást pedig egy vállalkozás végzi, a vízm szerel csarnokát bérelve; utóbbi már állásajánlatot tett a DRV-t l kikerül szakembereknek. Ésszer bb gazdálkodást, költségtakarékosabb m ködést t zött célul a DRV Rt, hogy megfeleljen az uniós elvárásnak. A széplaki Gépészeti Igazgatóság 158 dolgozójából 76 maradhat cégen belül, 8 korkedvezményes nyugdíjba megy, 5 a társaság más részlegénél kap munkát. A többiek sem kerülnek feltétlenül utcára. Molnár Béla fejlesztési igazgatótól tudjuk: minden segítséget megad a vízm az épít ipari szakembereikb l alakuló, valamint az üzemcsarnokot bérl gépszerel társaságnak azért, hogy a munkafeltételeik ne romoljanak. A városközponti székház és a dél-balatoni igazgatóság épületeinek a takarítását is költségcsökkentés miatt adják ki vállalkozónak. Tegnap volt az ajánlatbontás, 16 pályázatot adtak be. Alapfeltétel, hogy tovább foglalkozassa a nyertes cég a DRV-s takarítón ket, s hogy a fizetésük se legyen kevesebb a jelenleginél. Fónai Imre
A Somogyi Hírlap 2005. március 16-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Megválnak a dolgozóktól Felszámoltatná a vízm a futball kft.-t Több mint 2 millió forintra rúgó vízdíjtartozás miatt felszámolási eljárást kezdeményezett a DRV Rt. a Siófok FC Kft. ellen. Többször felszólították a fizetésre a kft.-t, amely ennek nem tett eleget, s a vízm ezért jogi útra terelte az ügyet, tudtuk meg Dónucz Lászlótól, a DRV Rt. pr-referensét l. - Két napra még a vizet is elzártuk a siófoki futballstadionban, mert hiszen azt, illetve a futballcsapatot korábban a Siófok FC Kft. üzemeltette - mondta Májer József, a vízm délbalatoni igazgatója . - Kiderült azonban, hogy már a Bányász Sportegyesület van birtokon belül. Az SE átvette a vízórákat, tisztáztuk, hogy a kft. már kivonult a létesítményb l, s azóta a Bányász fizet is rendben az elhasznált vízért. A Siófok FC Kft. 2004 márciusától 2 076 474 forint tartozást halmozott föl. Gyakorlatilag tehát közel egy éven át fogyasztották a vizet úgy a stadionban, hogy nem fizettek érte. A Siófok FC Kft. információnk szerint nem ismeri el a tartozás mértékét. Arra hivatkoznak: amíg m ködött a futballklub, kint volt a pálya mentén a DRV Rt. hirdetése, amiért meg a vízm nem fizetett a kft.-nek. Azt szeretnék, ha az ezért járó összeggel csökkentené a vízm a kft. tartozását. Fónai Imre A Napló 2005. március 21-ei számában jelent meg az alábbi cikk: A Víz Világnapja Marcali (tt) - Az ENSZ 47. közgy lésének döntése értelmében március 22-ét a víz világnapjává nyilvánították. A Dunántúli Regionális Vízm Rt. ez alkalomból Marcaliban szervez ünnepséget. Március 21-én zenés irodalmi estet tartatnak a helyi m vel dési központban, másnap a Helytörténeti Múzeumban szakmai és képz m vészeti kiállítás nyílik.
A Somogyi Hírlap 2005. március 24-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vizes napok Marcaliban Marcaliban tartotta a Dunántúli Regionális Vízm Rt. kétnapos régiós rendezvényét a Víz Világnapja alkalmából. Tóth István vezérigazgató elmondta: m ködési területükhöz öt megye 370 települése tartozik és minden évben más helyszínt választanak. Idén Marcaliba hozták el azokat a programokat, amivel több oldalról is bemutathatják, mit jelent a víz az emberek életében. A rendezvénysorozat pályázati kiírásokkal kezd dött. A régió általános iskolásai vers és próza kategóriában adhattak be pályamunkát a vízzel, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatban. A legjobbakat zenés irodalmi est keretében Baranyi Ferenc költ vezetésével színm vészek tolmácsolták. A rajzos kedv diákok pedig háromnapos alkotótáborban vehettek részt. A m helyben készült alkotások helyet kaptak azon a Szakmai és Képz m vészeti Kiállításon, ami a marcali Helytörténeti Múzeumban nyílt meg.
Az ünnep díjai A DRV-nek öt megyében 2600 dolgozója van. Közülük a marcali záróünnepségen 92-en kaptak kitüntetést, akik 25, 30, 35 és 40 éve állnak a vízügy szolgálatában. 40 éves törzsgárda-elismerést egyedül dr. Solti Dezs , a pécsi igazgatóság vezet je kapott, akit a Vízés Csatornam vek Országos Szakmai Szövetsége Reitter Ferenc-díjjal is jutalmazott. Vigmond Erika A Heti Hirdet 2005. március 25-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Víz Világnapján Az élet legfontosabb alkotóelemére, a vízre emlékeztek március 22-én, a Víz Világnapján a Dunántúli Regionális Vízm Rt. dolgozói. Az idei központi ünnepségre Marcaliban került sor, ahol színvonalas kiállítás nyílt a helyi múzeumban, bemutatva a víz jelent ségét, a vízfelhasználás egykori és mai módjait, valamint természetesen a DRV Rt. feladatait, tevékenységét. A rendezvénysorozat apropójából került sor többek között gyermekek részvételével a képz m vészeti alkotótáborra, a zenés irodalmi estre, valamint a részvénytársaságnál régóta dolgozók törzsgárda kitüntetéseinek ünnepélyes átadására is. A legrégebbi dolgozó, dr Solti Dezs , a Pécsi Igazgatóság vezet je 40 éves vízm ves munkájáért kapott törzsgárda elismerést, de 35 éves munkájukért is heten vehettek át elismer oklevelet és ajándékot Tóth István vezérigazgatótól.
Részlet a Siófoki Hírek 2005. áprilisi számában megjelent cikkb l A vízdíj volt a f gond Mintegy hatvan-hetven üdül tulajdonos vett részt a Siófoki Üdül tulajdonosok Egyesületének évente szokásos tavaszi közgy lésén, amely amolyan "lakossági Fórumként" zajlott a DBKK színháztermében. A polgármesteri Hivatalt Fekete Tamás, a Városüzemeltetési Osztály vezet je, míg a szolgáltatói oldalról Májer Józsefet, a DRV Rt. dél-balatoni igazgatóját "bombázták" leginkább kérdéseikkel a résztvev k. Akik f ként az idén újonnan bevezetett kéttényez s vízdíjjal kapcsolatban méltatlankodtak, kifogásolva, hogy ez számukra kedvez tlenül drágítja a vízszolgáltatásért fizetend összeget. Májer József ismertette a locsolási kedvezmény igénybevételének kétféle módját is, méghozzá, hogy vagy április 15-ig igénylik a kedvezményt, vagy mér órát szereltetnek fel a kerti csapokra. (-GY-)
A Somogyi Hírlap 2005. április 4-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vízdíj ellen tiltakoznak N még idén a szolgáltatás ára Szezonindító fórumát tartotta Siófokon a helyi nyaralótulajdonosok egyesülete. Ezen hallottuk: nem vették jó néven az üdül tulajdonosok, hogy a DRV Rt. bevezette a kéttényez s vízdíjat. Májer József, a vízm dél-balatoni igazgatója arról tájékoztatott: kétféle módja van a locsolási kedvezmény igénybevételének. Az egyik: április 15-ig igényelni kell. A másik: mér órát szerelnek fel a kerti csaphoz. Nem nyugtatta meg az üdül tulajdonosokat az igazgató, amikor kilátásba helyezte: idén még n a vízdíj. Fónai Imre
A Somogyi Hírlap 2005. április 5-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vízóra a kerti csapon Az állandó lakosok és a nyaralóingatlanok tulajdonosai is igényelhetik a locsolási díjkedvezményt. - mondta lapunknak Májer József, a DRV Rt. dél-balatoni igazgatója. Hozzátette: sürget a határid , április 15-ig kell bejelenteni ezt az igényét annak, aki tavaly vagy a korábbi években nem tette meg. - Ez esetben május 1. és szeptember 30. között a vízfogyasztás 10 százalékával csökkentjük a csatornadíjat - folytatta Májer József. - Van egy másik megoldás is annak, aki ennél hosszabb id n át locsol, vagy nagyobb mennyiséget használ fel erre a célra. Mér órát lehet felszerelni a kerti csaphoz, így a locsolásra elhasznált mennyiséggel egész éven át csökkenthet a díj. Mernye. Eredményesen szerepeltek az iskola tanulói a DRV Rt. rajzpályázatán. A zs ri az intézmény három tanulójának alkotását díjazta. Közülük az ötödik osztályos Márrfy Benjamin harmadik helyezést ért el, aki sportfelszerelést, horgászengedélyt és íróeszközöket kapott ajándékba. Míg Markotány Viktória hatodikos és Lucza Cintia hetedikes diák a kés bbiekben könyvjutalmat vehet át. (h.zs.)
A Somogyi Hírlap 2005. április 11-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Olcsóbban szippant a DRV Miért nem szállíttathatja el a szennyvizet azzal a szippantós vállalkozóval, akivel akarja, úgy, mint korábban? - tette fel a kérdést - tette föl a kérdést egy helybéli a ságvári falugy lésen. Nyimi olvasónk pedig azzal hívott fel minket: amióta a DRV Rt.-t l lehet rendelni a szippantást, munkanapon délután kett ig mennek ki, hétvégén egyáltalán nem. Korábban a vállalkozó este és ünnepnapon is szippantott. Az idén Ságváron, Somban, Nyimben, Nagyberényben, Balatonendréden és Zamárdiban a DRV Rt. kapott kizárólagosan megbízást a szennyvíz gy jtésére az önkormányzatoktól. Siófokok a Zöldfok Rt. végezheti ugyanezt. - A hulladékgazdálkodási törvény írja el , hogy pályázat útján kell a vállalkozót kiválasztani mondta Fodor Zoltán ságvári körjegyz . - A legel nyösebbet választottuk; a DRV-é volt a legolcsóbb. Egy siófoki vállalkozó is pályázott, de drágább ajánlatot tett. Az érintett vállalkozó szerint nem egyenl k a versenyfeltételek; ha ugyanis telepre, t le a vízm autónként 3.500,- forint ürítési díjat kér.
szállít a DRV Fónai Imre
A Fejér Megyei Hírlap 2005. április 18-ai számában jelentek meg az alábbi cikkek: TISZTÁBB, SZEBB, EGÉSZSÉGESEBB FEJÉR MEGYEI ÜLÉSEKÉRT Védelem a tónak és a környéknek Velencei-tó (kk) - A hatalmas munkával el készített pályázatot befogadta az unió, megkapta a támogatást a szennyvízcsatorna-beruházásra a kistérség. Jelenleg a közbeszerzési eljárások zajlanak. Az országban a tókörnyéki volt az egyetlen pályázat, amelynek ekkora összeget sikerült elnyernie. A tény azt jelenti, hogy a Velencei-tó környékén - pontosabban Pettenden, Velencefürd n, a Bence-hegyen, Gárdonyban, Sukorón, Pázmándon és Nadapon - majdnem százszázalékos lesz a csatornázottság. Pákozd kimaradt a pályázatból, el tte csatlakozott a megyeszékhelyéhez, amely még nem nyert pénzt a beruházáshoz. A tókörnyék csatornázása létfontosságú a tó vízmin ségének védelme érdekében (ugyanilyen fontos lenne a vízgy jt területén is a csatornázottság). A pályázat sorsa tehát eld lt, megnyílt az út a megvalósítás el tt, de ennek szigorúan szabályozott el feltételei vannak. Több településen már megalakították a víziközm -társulatokat. Pettenden, tudtuk Boronai Józseft l, egy hete alakult a társulat.
A pettendiek fizetnivalója 80 ezer forint lesz, amelyet az érintett 134 ingatlantulajdonosból 128 egyösszeg befizetésként vállalt. Velencén már bonyolultabb a helyzet, mivel a Bencehegyi dimbek-dombokon átemel ket kell építeni, és ezek nem mindegyike tartozik a támogatott kivitelezések közé. Az el készületeket ebben a városrészben már tavaly megkezd dtek, a lakosság tájékoztatást kapott a befizetésekr l, amelyek a jelenlegi számítások szerint sem térnek majd el az el re közölt összegt l, tudtuk meg Oláhné Surányi Ágnes polgármestert l. A városrészekben májusra tervezik a víziközm -társulás megalakítását. A hatmilliárdos beruházás projektmenedzsere, Hullay Gyula elmondta, jelenleg a négy közbeszerzési eljárás zajlik a beruházás el készületeként. - Ezek az eljárások hosszadalmasak. Az egyiknek a célja, hogy megtaláljuk a beruházás f vállalkozóját, a másik keresi az úgynevezett FIDICH m szaki ellen rt. Ezt az ellen ri posztot szigorú uniós el írás köti ki. Meg kell találni a projekt könyvvizsgálóját, gondoskodni kell a nyilvánosság folyamatos tájékoztatásáról. Az unió ugyanis azt írja el , hogy hirdet táblán, lakossági fórumokon adjunk hírt a beruházás állásáról, minden információ jusson el az érintett területek lakóihoz. A munkákról közben egy filmet kell készíttetni, amelyet a projekt befejezése után eljuttatunk az unió illetékes szerveihez. Kell majd tartanunk két konferenciát is szakemberek részvételével a pályázat, a beruházás lényegér l. Ha mindezt el készítettük, májusban lezárulhat a közbeszerzés, a következ lépéseket akkor tudjuk megtervezni. Díj helyett rákötés Velencei-tó - Ha elkészül a tókörnyék csatornázása, az ott lakóknak érdekük lesz rá is kötni a hálózatra. Az idén bevezetett talajterhelési díj is erre ösztönöz majd. A díjat annak kell fizetnie, aki, bár rendelkezésére áll a közcsatorna, nincs m szaki akadálya a csatlakozásnak, mégsem köt rá. (Ahol nincs csatorna, ott természetesen nem kell fizetni.) Az ökoadó mértékét befolyásolja az adott terület védelmi igénye, és a szennyez anyagok veszélyessége is. Mentességet jelent az egyedi szennyvíztisztító üzemeltetése, de annak sem kell fizetnie, aki számlával igazolja és az el írásoknak megfelel en szállíttatja el szennyvizét. A talajterhelési díj nem az államkasszába, hanem az önkormányzatok környezetvédelmi alapjaiba folyik be. A megye sok településén megszülettek már a rendeletek, az alapdíj 120 forint köbméterenként, ezt kell megszorozni a terület érzékenységét jelöl szorzóval. A talajterhelési díjat felmen rendszerben vezetik be: fokozatosan éri el - 2009-ben - a törvényben meghatározott 100 százalékot.
Felmérték a bekötési igényeket Pákozd, Sukoró, Nadap - A települések lakóinak, üdül inek jó része 10-15 éve vár arra, hogy vezetékes ivóvízhez jusson. Takács János Pákozd polgármestere elmondta, hogy a Dunántúli Regionális Vízm Rt. nemrégiben kérte el a rákötésre várók számát, amely a felmérések szerint eléri a kétezer lakást, üdül t. A Minisztérium a részvénytársaság hitelfelvételének kérdésében már nyiltakozott, hozzájárult. A jelenlegi állapotok, a beruházás el készületei szerint talán jöv év tavaszára már elkészülhet a vezeték, megvalósulhat a Császár-víznél lév végpontra való bekötés. A beruházás nem csak a három említett település, hanem az egész tókörnyék ivóvízellátásnak biztonságát garantálja majd. A településeken közben el kell készíteni a kapcsolódó terveket a házi bekötésekr l, megállapodni a lakossági finanszírozásról.
Részlet a Zalai Hírlap 2005. április 18-ai számában megjelent cikkb l: Tiszta, szép, egészséges városok és falvak A kivételes ökológiával bíró, idegenforgalmi szempontból kiemelked Balaton-parti település Keszthely (v. a., w. v.) - Egy város turisztikai vonzerejéhez a természeti környezet éppúgy hozzátartozik, mint a fürd k, a kastélyok, a múzeumok, az épített környezet, a gasztronómia és az egyéb attrakciók. Tiszta, rendezett utcák, terek nélkül a többi önmagában mit sem ér. Környezetvédelmi sorozatunk következ állomása a Balaton-parti város, Keszthely. Dunántúli Regionális Vízm Rt. Keszthelyen illetékes, nyugat-balatoni igazgatója, Palánki János szerint a várost az ország egyik legjobb min ség vízbázisából láthatják el: a néhai bauxitbányászat során feltárt nyírádi kutakból. Vannak helyiek, akik szerint a vezetékes víz "elég kemény", mások a gyakori klórozás miatt panaszkodnak, de az általános helyzet így is jó. Csakúgy, mint a szennyvíz-elvezetés, -tisztítás és -elhelyezés vonatkozásában. A lakosság szerint e tekintetben els sorban nagy nyári felh szakadások idején van probléma, amikor a csapadékvíz miatt feltelik a rendszer. Palánki János szerint ugyanakkor ehhez kell a lakosság "aknamunkája" is. - Még mindig sokan vezetik bele a csapadékvizet a közcsatornába, s bár az ellen rzések folyamatosak, teljes sikert tán sosem érhetünk el - fogalmazott. - Ugyanakkor a szennyvíz kezelése a legszigorúbb követelményeknek is megfelel. Problémát egy területen látok: a város belsejében szinte teljes a lefedettség, a kertvárosi részen azonban nagy hiányosságok vannak. A gondot a környezetterhelési díj bevezetése sem oldotta meg, a túl alacsony összeg nem motiválja az embereket, hogy csatlakozzanak a Balaton vízmin ségét, s így idegenforgalmi vonzer nket is véd rendszerhez. Keszthely környezeti állapota Annak érdekében, hogy a települések versenyszer en is összevethet k, objektív szempont szerint összehasonlíthatók legyenek, rövid kérdéssor alapján pontokkal is értékeljük a vizsgált város vagy falu pillanatnyi helyzetét, megítélését. A megkérdezett szakembereket, illetve
néhány keszthelyi lakost tehát arra kértünk, öt kérdésben az iskolai osztályzatok szerint értékeljék a Balaton-parti város környezeti állapotát. A felmérés nem reprezentatív, eredménye a következ : • • • • • •
A város zöldterületeinek mérete, min sége: 4,1 Az ivóvíz-szolgáltatás: 4,3 A szennyvízhálózat és a szennyvízkezelés: 4,7 A leveg min sége: 4,4 A hulladékkezelés: 3,7 Keszthely osztályzata az összesítés alapján: 4,2
A Napló 2005. április 25-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Már csak K vágóörsnél nincs csatorna Megyénkben a vízparti települések többsége megoldotta a gondot Az üdül körzetekben keletkez kommunális szennyvizek elvezetése és tisztítása a Balaton vízmin ség - védelme szempontjából az egyik legjelent sebb feladat. A Balaton-parti szennyvíz elvezetésére, a tó környezeti terhelésének a minimalizálására az állami beruházások során is kiemelt figyelmet fordítottak, nyilatkozta lapunknak Lenthár József, a DRV Rt. Észak-balatoni Igazgatóságának igazgatója. Az 1970-es évek elején készített tanulmányterv alapján hagyták jóvá a térség regionális szennyvízelvezetési, -tisztítási és -elhelyezési koncepcióját. A rendszer nagy részének alapközm vei, f m vei, illetve szennyvíztisztító telepei az 1970-es és 1980-as években épültek meg és lettek üzembe helyezve. A Balaton üdül körzetéhez tartozó százhatvannégy település közül a Dunántúli Regionális Vízm Rt. 118 településen 87 állami és 31 önkormányzati tulajdonban lév vízellátó rendszert üzemeltet, valamint 77 településen végez csatornaszolgáltatást, ebb l 38 állami és 39 önkormányzati tulajdonú szennyvízrendszeren. A tó térségét hét szennyvízelvezet régióra osztották, amelyekben a szennyvíztelepek névleges tisztítókapacitása napi százháromezer köbméter. A térség csatornázását két területre kell osztani, mondta az igazgató. A f m vek (tisztítótelepek, regionális elvezet rendszerek) megépítése állami feladat. A települések csatornázása viszont már önkormányzati feladat. Az utóbbi id ben jelent s állami b vítés volt a nyugati f m megépítése, aminek eredményeként nyolc település szennyvizét hozza be Balatonfüredre.
Jelenlegi kiemelt beruházás a füredi regionális szennyvíztelep b vítése napi ötezer köbméter kapacitásúra. ez több mint egymilliárd forintos projekt. A munkálatok a terv szerint haladnak, ennek köszönhet en június elsején megkezdhetik a hathónapos próbaüzemet. A technikai felszereltség, a tisztított szennyvíz min sége megfelel a legszigorúbb uniós el írásoknak is. A beruházásnál arra külön is figyelmet fordított a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, hogy a telepnek úgy kell üzemelnie, hogy a szomszédságban lév Füred Kemping lakói ezt ne vegyék észre. A helyzetet összegezve elmondható: a f m vek mára nagyrészt kiépültek, további feladat Révfülöp térségében a regionális átemel -rendszer fejlesztése, illetve a szennyvíztelep b vítése. A települések csatorna-beruházásainak lendületet adott a Balaton- törvény. ennek értelmében 2005-re a közvetlen vízparti települések csatornázottságának el kell érnie a 95%os szintet. Ezt a térségünkben lév települések nagyrészt elérték vagy évvégéig teljesíteni tudják. Egyedül Pálköve nem csatornázott még, de ott is folyamatban van a beruházás. k a kiépül k vágóörsi rendszerhez csatlakoznak majd a második ütemben. Lenthár József elmondta, a folyamatos fejlesztéseknek, beruházásoknak köszönhet en sikerült elérni, hogy a Balatonakalitól Balatonf zf ig terjed szakaszon még tisztított szennyvíz sem kerül a tóba, a tisztított vizet e f zf i Sédbe vezetik, így kikerül a tó vízgy jt területér l. Magyarországon a Balaton térségében indult el leghamarabb a szennyvíziszapok mez gazdasági hasznosítása. Mára elmondható, hogy a térségben keletkez szennyvíziszapok teljes mértékben a mez gazdaságban nyernek elhelyezést. A DRV a révfülöpi iszapot Mencshelyen komposztálja, a füredi, f zf i iszapot pedig injektálják.
A Somogyi Hírlap 2005. április 25-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Elöregedtek a vízvezetékek Az igényeknél kevesebb jut a korszer sítésre A szolgáltatók azzal számolnak, hogy a két-három emberölt vel ezel tt kiépült vízvezetékrendszerek el bb-utóbb felmondják a szolgálatot. A megyeszékhelyen, Kaposújlakon, Kaposmér ben, Kaposf n és Barcs térségében volt legutóbb cs törés. Bóta László, a DRV megyei igazgatója elmondta: a nagyatádi 64 kilométeres cs hálózat csaknem fele 30 évnél id sebb, de ilyen öreg a 61 kilométeres marcali, az 55 kilométeres barcsi és a 27 kilométeres lengyeltóti vezetékrendszer is. Sok helyen túl vannak a rekonstrukción, persze ennek üteme függ a rendelkezésre álló anyagi forrásoktól. - Jó lenne gyorsítani a tempón Somogyban, de a 125 településen az idén 150 millió forintot használhatunk fel. Kritikus helyzet nincs, de a dél-somogyi térségben sok a munka. Babócsán és Bolhón több kilométer szakaszt kicseréltünk és legalább egy kilométer vissza van - így Bóta László. Az EU-pályázati rendszer némi mozgásteret biztosít a vízszolgáltatóknak. Ift Miklós, a kaposvári vízm vek kft. ügyvezet igazgatója közölte: nemsokára újabb uniós pályázati alapok nyílnak meg. Harsányi Miklós
A Somogyi Hírlap 2005. április 28-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Kitisztították a tabi ezer köbméteres tartályt Az éves ütemtervnek megfelel en a közelmúltban elvégezték a DRV Rt. tabi üzemvezet ségének szakemberei az ezer köbméteres ivóvíztartály tisztítását. A munkavégzés ideje alatt a magasabb fekvés utcákban a fogyasztók néhány órán át nyomáscsökkenést tapasztalhattak. (kj) A Balatoni Futár 2005. áprilisi számában jelent meg az alábbi cikk: Az élet legfontosabb alkotóelemére, a vízre emlékeztek március 22-én, a Víz Világnapján a Dunántúli Regionális Vízm Rt. dolgozói. Az idei központi ünnepségre Marcaliban került sor, ahol színvonalas kiállítás nyílt a helyi múzeumban, bemutatva a víz jelent ségét, a vízfelhasználás egykori és mai módjait, valamint természetesen a DRV Rt. feladatait és tevékenységét. A rendezvénysorozat apropójából sor került többek között gyermekek részvételével képz m vészeti alkotótáborra, zenés irodalmi estre, valamint a részvénytársaságnál régóta dolgozók törzsgárda kitüntetéseinek ünnepélyes átadására is. A leghosszabb vízügyes múlttal rendelkez Solti Dezs , a Pécsi Igazgatóság vezet je 40 éves vízm ves munkájáért kapott törzsgárda elismerést, de 35 éves munkájukért is heten (Molnár Béla, Jónás János, Palánki János, Csikós Jánosné, Gáspár Jánosné, Pokornik Istvánné és Mészer László) vehettek át elismer oklevelet és ajándékot Tóth István vezérigazgatótól.
Az ENSZ 47. Közgy lése a Dublin-i és Rio de Janeiro-i konferenciák javaslatára a Víz Világnapjává nyilvánította március 22-ét. A tagországok célja az volt, hogy felhívják a világ figyelmét arra, hogy bolygónk édesvízkészlete nem egy kifogyhatatlan forrás. Tisztaságának meg rzése érdekében jóval nagyobb figyelmet kell szentelnünk a környezetünk védelmére is. Jelenünk és az eljövend generációk sorsa többek között azon is múlik, hogy miképp gazdálkodunk a Földön meglév vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket. Minden évben más jelmondat jegyében zajlik a megemlékezés létünk nélkülözhetetlen elemér l. Az idei év szlogenje: "Víz az életért". Sokatmondó gondolat, melyet legtalálóbban Saint-Exupéry szavai fejeznek ki: "Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy." Bizonyára sokunkban felvet dik az a kérdés, hogy miért nélkülözhetetlen számunkra a víz. Gondoljunk csak arra, hogy a víz testünk legfontosabb alkotóeleme. A csecsem szervezete 80%, a feln tté már csak 60%, az id s szervezet pedig mindössze 50%-ban tartalmaz vizet. Az élettani szerepe is rendkívül sokrét a szervezetünkben. Biztosítja a vér keringését, szabályozza a vérnyomást, lehet vé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását. Befolyásolja a vér összetételét, a h szabályozó szerepével pedig biztosítja a szervezet állandó bels h mérsékletét. Hihetetlenül hangzik, de naponta 1.400 liter víz folyik át agyunkon és 2.000 liter víz mossa át vesénket. Az emberi szervezet ennek ellenére igen takarékosan bánik vízkészletével, hiszen naponta körülbelül 2,4 litert választ ki, amit táplálék- és folyadékfelvétel útján pótolnunk kell. Az egészséges feln tt ember napi folyadékszükségletének egyharmadát az elfogyasztott szilárd táplálékok, kétharmadát folyadékok fedezik. Sok olyan kincsünk van, amelyet mindaddig méltatlanul lebecsülünk, amíg rendelkezünk vele, és csak a hiánya döbbent rá az értékére. Mi, akik a fejlettebb országokban élünk, a legnagyobb természetességgel és nyugalommal hajtunk fel egy-egy pohár vizet szomjúságunk csillapítására és egészségünk meg rzése érdekében. Általában nem is gondolunk arra, hogy mi történne velünk és a környezetünkben él növény- és állatvilággal, ha ez a forrás egyszer csak elapadna. Nem is tudatosul bennünk, hogy létünk fenntartása érdekében a folyvást pótlódó édesvizekre vagyunk utalva. Az élet fenntartásához kifogyhatatlan készletekre lenne szükségünk, hiszen tiszta víz nélkül nincs egészséges élet sem. Március 22-e jó alkalmat teremt arra, hogy végiggondoljuk, mit jelent számunkra a víz, mint az élet jelképe, szimbóluma, melyet joggal tekinthetünk az élet bölcs jének. (részlet a DRV Hírek Víz Világnapi különszámának cikkéb l)
A Somogyi Hírlap 2005. május 4-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Kicserélik a t zcsapokat Kilenc m ködéstelen t zcsapot cserélnek ki a DRV RT. tabi üzemvezet ségének dolgozói ebben a hónapban a kisvárosban, az önkormányzat és a vízm által kötött megállapodás keretében. A t zcsapok cseréje összesen egymillió forintba kerül (kj).
A Somogyi Hírlap 2005. május 12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Egészséges ivóvizet kap a megye PÁLYÁZATOK a DRV együttm ködik az önkormányzatokkal Hosszú id re szóló javaslattal állt el a DRV. Száznál is több somogyi település jöv je függ a cég fejlesztéseit l, a munkálatok sikere nagyban meghatározza a lakosság életvitelét. Igencsak izgalmasnak ígérkezik - legalábbis a megyei igazgatóság szempontjából - a következ id szak. A gondtalan nyári szolgáltatás megszervezésén kívül a vízmin ség javítására külön programokat készítenek. A kiemelt infrastrukturális pályázatok beadásáról szóló projekt tavaly indult el a vállalatnál. Ez részben a vízmin ség javítására és a szennyvíztisztításra terjed ki. Bóta László megyei igazgató kifejtette: az önkormányzatokkal közösen állították össze a terveket. Így készült a marcali pályázat, az önkormányzattal együtt a szennyvíztelep rekonstrukcióját kívánják megoldani. Az elbírálás folyamatban van. - Ez a módszer bevált, a DRV-csapat és az önkormányzatok kiváló együttm ködésre törekednek - emelte ki. - Itt persze nem állunk le, a kormányrendelet sok feladatot jelölt ki az elkövetkez évekre. Ammónia-, vas-, mangán- és arzénmentesítésre kötelez, 2006 karácsonyáig 18 településen valósul meg a program, ezt követ en sem állunk le. További 26 településen folytatjuk a munkát, amely egy három- éves ciklus keretében valósul meg. Külön foglalkozunk a környezetvédelem kérdéseivel. A DRV tervez k segítését kéri és a folyamatba szakcégeket von be. A jogszabályban el írt pályáztatás el készítése már elindult, rövidesen nyilvánosságra hozzák az eredményt. Mindez a tavaszi-nyári el készülett l függetlenül zajlik. A f idényben - mint a megyei igazgató ígérte - sehol nem fordulhat el súlyos hiányosság. Úgy ítélte meg: probléma nélkül biztosítják mindenhol a szolgáltatást. - Az általunk választott felkészülési módszer garancia a zavartalan m ködésre - mondta, hozzátéve, hogy a feladatokat a héten bizottság ellen rzi. A vízügyi hatóság, a tisztiorvosi szolgálat és a megyei igazgatóság szakembereib l álló csoport vizsgálja, értékeli a munkát. Bóta László elégedetten nyugtázta: általában a tulajdonos önkormányzatok képvisel i is kíváncsian tekintik meg az eddig végzett munkát.
Átalakult az észak-somogyi kirendeltséghálózat DRV Lengyeltótiban új csapat dolgozik Ritkaság, ha a szolgáltató egy kistérségben két kiválóan felszerelt központot tart fenn. A DRV somogyi igazgatóságának ötödik kirendeltsége Lengyeltótiban található; a tényleges üzemvezet ségi feladatokat mostantól látja el. Harmincegymillió forintos beruházás keretében épült meg a 225 négyzetméteres kirendeltség. - Els sorban a hibaelhárítás gyorsítására hoztuk létre - tette hozzá Bóta László. - Lengyeltóti és a környez települések szolgálatában áll, régebben a marcali üzemvezet ség irányította a kistérségben folyó feladatokat. A városi rang megkövetelte a központ felállítását, a környez községekben megfogalmazódó kívánságok teljesítését is a lengyeltóti ügyfélszolgálat munkatársaira bízzák. Az ivó-, illetve a szennyvízellátási munkálatokon kívül az átemel k és a csatornahálózat üzemeltetése, karbantartása is a helyi csapatra tartozik.
A Fejér Megyei Hírlap 2005. május 13-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Módosítják a támogatási szerz dést A hatmilliárdot a tókörnyék nyerte Velencei-tó (k.k.) - A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program keretében sikeresen pályázott a tókörnyéki hat település és a Dunántúli Regionális Vízm Rt. - mondták tegnap a polgármesterek. A tavaly év végén elbírált uniós pályázaton sikeresen szerepelt a tókörnyéke, így 5,8 milliárd forintot nyert a hat település és az állami vállalat a szennyvíz-csatornázásra. Ez az összeg a beruházás 70 százaléka, 25 százalékot az állam, a fennmaradó ötöt pedig a konzorcium tagjai biztosítják a megvalósításhoz. Az idei aláírásnál Gombos András, a KVVM politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy ez a projekt az országban példaérték és a legjelent sebb, a tó vízmin ségének állandósága segíti a turizmus fejl dését, ezáltal a környék lakóinak boldogulását is. A tisztított víz nem a tóba, a Dunába kerül majd. Az államtitkár azt is hozzátette, hogy a létrehozandó hálózat mellett növelik -megduplázzák az agárdi szennyvíztisztító kapacitását, valamint megfelel en kezelik a tisztítás után fennmaradt szennyvíziszapot, amellyel lehet vé teszik mez gazdasági felhasználását. A projekt vezet je Hullay Gyula. Jelenleg hat önkormányzat - Gárdony, Velence, Sukoró, Nadap, Kápolnásnyék és Pázmánd -, valamint a DRV Rt. tagja a konzorciumnak. Néhány településen már megalakultak a víziközm társulások, másutt ez még folyamatos. Az érintett területeken - Pettend, Dinnyés, Velencefürd , Bence-hegy, és a három másik falu, Pázmánd, Nadap és Sukoró - megépül majd több mint 80 kilóméternyi csatornahálózat, több szennyvízátemel . Az elnyert összeg tíz százalékát használják fel a dinnyési beruházásra, Pettend támogatása az összegb l 2,7 százalék Nadapé 5,7, Pázmándé 16,9 százalék. Sukoró 16,1 százalékban, Velence 25,2-ben, a DRV Rt. - a szennyvíztisztító b vítésére 23,1 százalékban részesül a
támogatási összegb l. Ehhez társul még az úgynevezett el nem számolható költség, ami a településeket terheli. A közeljöv ben az érintettek módosítják a támogatási szerz dést, ezt még tavaly kérte a konzorcium, és ezt elfogadta a Gazdasági Minisztérium. A képvisel -testületeknek a változás értelmében módosítaniuk kell a költségvetésüket, beépítik a pályázaton nyert arányos támogatási összegeket a saját, adott évi pénzügyi tervükbe.
A Somogyi Hírlap 2005. május 21-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Emelik a vízdíjat, lesz meglepetés Napokon belül napvilágot láthat a miniszteri rendelet a Balaton-parti ivóvízdíjról. Nem marad el tehát a szokásos év eleji drágulás, csak a korábbi évekhez képest kés bbre tolódik, de a DRV Rt. most is január elsejét l érvényesíti az új díjat. Dónucz Lászlótól, a vízm PRvezet jét l tudjuk: mivel 3 havonta olvassák le az órákat, elképzelhet , hogy lesznek fogyasztók, akik augusztusban szembesülnek a változással.
A Zalai Hírlap 2005. május 28-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Mérsékl d vízigények Keszthely (p. e.) -Szezon eleji kihívásokról, tavalyi tapasztalatokról esett szó tegnap délután a Dunántúli Regionális Vízm Rt. Nyugat-balatoni Igazgatóságának tájékoztatóján. Mint elhangzott, több mint ötvenezer ember fogyasztja naponta az igazgatóság által kínált vizet, s huszonkétezer f t érintenek a szennyvízszolgáltatások. E számok a szezon beálltával összesen akár kétszeresére is növekedhetnek - jegyezte meg Palánki János igazgató, majd hozzátette: tavaly a 98-as adatokhoz képest mégis hatvan százalékkal estek vissza a vízigények. Megjegyezte, bár a mostani fogyasztás kétszeresét is elláthatná a rendszer, a sok helyütt negyven éves berendezések a 2004-es 307 millió forintos ráfordítás után is további felújításokra szorulnak. A vezet elmondta: szándékuk, hogy a közeljöv ben orvosolják a problémás min ség zalavári és sármelléki szolgáltatást is.
A Napló 2005. május 28-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Elloptak húsz csatornafedelet a parton Balatonfüred (tt) - Húsz csatornafedelet loptak el a Balaton északi partján két éjszaka alatt. A szakemberek nem akartak hinni a fülüknek, amikor sorban érkeztek a bejelentések. A DRV Észak-balatoni Igazgatóságának m szaki vezet je, Kovács István elmondta, az adatok összesítése során kiderült, az igazgatóság területér l egy éjszaka leforgása alatt (csütörtök reggelre) 19 darab fedélnek veszett nyoma. (Csopakról öt, Balatonalmádiból kett ,
Balatonfüredr l 12.) A társaság amit tudott, pótolt, de a következ éjszakán újabb 11 csatornafedél t nt el, köztük pótolt helyeken is. Kovács István arról tájékoztatott, hogy a csatornák nem egy id ben készültek, így a fedelük sem egyforma. Többet újra kell öntetni Kupon. Mindegyiket legkorábban a jöv hét végéig tudják pótolni, hacsak nem dolgozik tovább a tolvaj, aki vélhet en a MÉH-telepeken tette pénzzé zsákmányát. A lopással mintegy félmillió forint kárt okoztak a vízm nek. Ennél azonban sokkal nagyobb a balesetveszély, amit el idéztek. Van olyan óvoda, amelynek a bejáratánál két fedelet vittek el. Még belegondolni is rossz, mi történik, ha egy kisgyermek beleesik a kétméteres gödörbe. A közutakon sem sokkal jobb a helyzet, az autósok "legfeljebb" tengelytörést szenvednek, de ha egy motoros zökken a lyukba, annak akár halál is lehet a vége.
A Somogyi Hírlap 2005. május 31-ei számában jelentek meg az alábbi cikkek: Lesz elegend víz a Balaton-parton ELLÁTÁS A turistaszezonban sem száradnak ki a csapok Csaknem 600 ezer állandó fogyasztó számára biztosítja a mindennapi élethez nélkülözhetetlen ivóvizet a DRV Rt. Tegnap a Siófokon összegy lt polgármestereknek azt ígérte Májer József, a részvénytársaság Dél-balatoni Igazgatóságának vezet je, hogy a turisztikai szezonban is lesz elég víz a parton. - Sikerült a felkészülés a nyárra, amikor a víziközm -szolgáltatást a leginkább igénybe veszik az emberek - tudtuk meg Májer Józseft l. - Az elmúlt években az ivóvízellátásra sem a mennyiséget, sem a min séget illet en nem volt panasz. A m szaki beavatkozásai fejlesztései pedig az üzembiztonság növekedését eredményezték. A keletkez szennyvizek elvezetése és tisztítása a Balaton és környezete szempontjából az egyik legjelent sebb feladat. A szagtalanítás eljárásának folyamatos optimalizálásával remélhet leg sikerült teljesen kiküszöbölni a panaszokat. Az igazgatóság területén két helyütt vesznek ki vizet a Balatonból; Siófok-Széplakon naponként 23 ezer, míg Fonyódon 15 ezer köbméternyi mennyiséget. Igény esetén lépcs zetesen beléphet még a rendszerbe el bb a balaton szödi vízbázis 8600 köbméteres kapacitással, majd a 10 ezer köbmétert produkálni képes balatonkenesei csúcsvíz-m . Emellett Balatonlelle és Balatonboglár térségében mély-fúrású kutak állnak tartalékként rendelkezésre; ezek használata üzemzavarok idejére és hétvégékre korlátozódik. - Társaságunk arra törekszik, hogy problémamentes szolgáltatást biztosítson a fogyasztók részére, korrekt kapcsolatokat tartson fenn az önkormányzatokkal és hatóságokkal hangsúlyozta Májer József. - Hat stratégiai célt t ztünk ki magunk elé, amelyeket 2009-ig szeretnénk megvalósítani. Így korszer sítjük az ügyfélszolgálati rendszert, a tulajdonosi elvárásokkal összhangban törekszünk a piac b vítésére. S jól képzett, motivált, elkötelezett és hatékony munkavállalói közösséget alakítunk ki.
Kéttényez ssé vált a vízdíj Az idei év újdonsága, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó víz- és csatornaszolgáltató részvénytársaságok - így a DRV Rt. is - a szakminiszter döntése alapján az állami tulajdonú víziközm vel rendelkez települések esetében áttértek az úgynevezett kéttényez s díjrendszer alkalmazására. A változtatás lényege, hogy a számlán szerepl összeget a fogyasztástól független havi rendelkezésre állási alapdíjakra és a fogyasztással arányos köbméterenkénti vízfogyasztási és csatornahasználati változó díjakra osztják. Ezt a legtöbben igazságosabbnak tartják, hiszen az infrastruktúrát egész éven át fenn kell tartani. Az üdül tulajdonosok viszont panaszkodnak, mert rájuk a korábbinál nagyobb teher hárul. Czene Attila Nyáron is elegend lesz a víz a Balatonnál ELLÁTÁS A turistaszezonban sem száradnak ki a csapok A szezonban lesz elég víz a parton, amikor a 600 ezer állandó fogyasztó mellett sok ezernyi turista is a Balatonnál tartózkodik - ezt ígérte tegnap Májer József, a DRV Részvénytársaság Dél-balatoni Igazgatóságának vezet je Siófokon a polgármestereknek. Az elmúlt években az ivóvízellátásra sem a mennyiséget, sem a min séget illet en nem volt panasz. A m szaki beavatkozások, fejlesztések pedig az üzembiztonság növekedését eredményezték. A DRV Részvénytársaság problémamentes szolgáltatásra törekszik. Korszer sítjük az ügyfélszolgálati rendszert. Az idei év újdonsága, hogy a környezetvédelmi és vízügyi miniszter bevezette a kéttényez s díjrendszert. Ez az üdül tulajdonosokra nagyobb terhet hárít. Czene Attila A Fejér Megyei Hírlap 2005. május 31-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Csatornázás a Velencei-tó körül A KIOP 5,8 milliárd forinttal támogatja a beruházást Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Tervben - amely hazánknak a strukturális Alapokból érkez támogatások fogadására elkészített stratégiai szint dokumentuma -megjelölt legfontosabb cél az életmin ség javítása. Ehhez versenyképesebb gazdaságra, a humán er források jobb kihasználására, jobb min ség környezetre és kiegyensúlyozottabb regionális fejl désre van szükség. E célok meghatározása alapján öt, úgynevezett operatív program készült el, melyek tartalmazzák a fejlesztési területet. Tavaly, 2004-ben ezek alapján írták ki az els EU-s társfinanszírozással megvalósuló pályázatokat. A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) három prioritást tartalmaz: egyik a környezetvédelem, másik a közlekedés, a harmadik a technikai segítségnyújtás. A környezetvédelem prioritáshoz hét kiemelt intézkedés fogalmazódik meg: így a vízmin ség javítása; az állati hulladék kezelésének fejlesztése; az egészségügyi, építési-
bontási hulladék kezelése; a környezeti kármentesítés a felszíni és az ivóvízbázisok védelme érdekében; a természetvédelem és a fenntartható árvízvédelem; a leveg szennyezés és zajterhelés mérése és az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése. A KIOP keretében a környezetvédelmi prioritásban hét intézkedés közül ötben nyílt pályázatokat hirdettek meg, köztük kett ben szerepel a vízmin ség javítása: ezek egyike az ivóvízmin ség javítása, másika a szennyvízelvezetés és -tisztítás. - A Velencei-tó kiemelt üdül körzetben a fenntartható fejl dés elve szerint el kell érni, hogy a tó térsége, mint biológiai sokszín séget reprezentáló természeti-táji környezet, másrészt, mint turizmust befogadó és magas szinten kiszolgáló kiemelt régió, mindkét követelménynek maradéktalanul megfeleljen - mondják a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakemberei. Az eddigi infrastruktúra-fejlesztések olyan bázist teremtettek, melyekre alapozva a hiányzó infrastruktúrák pótolhatók. Alapvet cél az állandó lakosság életkörülményeinek és az igényes turistafogadási feltételeket megteremt , környezetvédelmi szempontból fontos szennyvízelvezetés és -tisztítás teljes kör kiépítése. Egy kormányhatározat alapján pedig a tóparti és a vízgy jt területen lév települések szennyvízelvezetése és megfelel tisztítása továbbra is els dleges feladat. Az érintett önkormányzatok: Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Sukoró, Pázmánd, Velence, és az állami tulajdonban lev Velence-tavi Regionális Szennyvízelvezet Rendszert üzemeltet Dunántúli Regionális Vízm Rt. elhatározták, hogy közös összefogással a megvalósítás érdekében pályázatot nyújtanak be a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében. Konzorciumot hoztak létre, melynek képvisel je Gárdony Város Önkormányzata. A pályázat összértéke 6,139 milliárd forint, ebb l az EU és a magyar források összesen 5 milliárd 832 millió forintot tesznek ki, a szükséges önrész biztosítását a települési önkormányzatok vállalták, figyelembe véve a megfelel lakossági támogatottságot. A megvalósítást 2005-2007 között tervezik, átadási határid 2007. augusztus 15., melyet meg kell el zni egy sikeres próbaüzemmel lezárt üzembe helyezésnek. A pénzügyi elszámolásnak 2007. október 15-ig kell megtörténnie. A projekt megvalósításával a Velencei-tó körzetében a megjelölt településeken biztosítottá válik a teljes kör csatornázottság, a központi szennyvíztisztító telep b vítésével és technológiai korszer sítésével a jelenlegihez képest csökken a befogadó foszfor- és nitrogénterhelése. Mint azt Hullay Gyula KIOP-projekt-menedzsert l megtudtuk: a beruházás több, jelenleg még csatornázatlan, illetve részben csatornázott területet érint: így Gárdony dinnyési városrészét; Gárdonyban a IV/A ütemeként a 7-es f út melletti területet; Velence város Velencefürd részét és a Bence-hegyet; Sukorót; Nadapot; Kápolnásnyék pettendi településrészét; továbbá Pázmándot. A jelenlegi agárdi szennyvíztisztító telep naponta 6700 köbméter szennyvizet tud befogadni, s mivel ez a kés bbi terhelést - annak mértékéhez képest kicsinek bizonyulva - már nem bírná el, b víteni szükséges a kapacitását: így naponta már 12 400 köbméter szennyvizet tud majd befogadni. Mivel a megnövekv tisztított szennyvizet el kell vezetni, ennek érdekében a meglév nyomóvezetékkel párhuzamosan a Dinnyés-Kajtori csatornáig lefektetnek egy tisztítottszennyvíz-nyomóvezetéket. Hullay Gyulától megtudtuk még, hogy a beruházás eredményeként az érintett településeken 83 500 méter csatornahálózat mellett megépül 14 000 méteres szennyvíz-nyomóvezeték is, illetve a szintkülönbségek áthidalására kiépítenek 14 közbens szennyvízátemel t. -A beruházás végén, a településeken összesen 5598 darab új szennyvízbekötés valósulhat meg, így a program végén a bekötési arány elérheti a 95 százalékot - mutatott rá Hullay Gyula, s hozzátette: a projekt lebonyolítása kapcsán négy témában többféle közbeszerzési eljárási
felhívás jelent meg: így keresik a megfelel kivitelez -f vállalkozót, a m szaki ellen rzést és az általános kommunikációs feladatokat végz szervezeteket. A Velencei-tavi Regionális Szennyvízelvezet , -tisztító Rendszer fejlesztésével a környezetre nehezed káros hatásokat csökkenteni lehet: így évente 1,3 tonnával csökkenhet a vízfolyásban a kémiai oxigénigény, 115 tonnával a nitrogén- és ammóniaterhelése; s a komposztálást követ en évente mintegy 1600 tonna szárazanyag-tartalmú szennyvíziszapot tud hasznosítani a mez gazdaság.
A Napló 2005. június 4-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Ercsi, kápolnásnyéki és bikavölgyi kútból jön a víz Három település fejlesztését nehezíti a hiány Velence (kk) - Juhászné Hermann Margit, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. igazgatója és munkatársai a nyári ivóvízellátásról és szennyvízelvezetésr l tájékoztatták a tókörnyékieket. A Velence-tavi Regionális Vízellátó Rendszer Velence, Gárdony, Agárd, Kápolnásnyék, Pettend, Nadap, Sukoró és Pákozd települések vízellátását biztosítja. A felhasználható víz 71 százaléka az ercsi, Duna-parti kútsorról érkezik, 23 százalék a kápolnásnyéki, míg 6 százalékot nyernek a gárdonyi, bikavölgyi vízbázisból. Az elmúlt évben a nyári csapadékos id járás miatt a vízfogyasztás jelent sen csökkent. Tavaly július 25-én a csúcsfogyasztás 12 763 köbméter volt, ez 4,5 százalékkal maradt el a 2003-astól. A társaság tavaly 10,5 százalékkal kevesebb vizet értékesített, mint a 2003-as esztend ben. Ebb l értelemszer en következik, hogy vízhiány sehol nem volt, viszont a nyomáscsökkenés néhány magasabb területen észrevehet volt. A nyári felkészülés részeként a vezetékeket, tartozékokat rendbe tették, átmosták, ez mindenütt megtörtént. Az igazgatóság rendszeresen ellen rizteti a víz min ségét, a területen 330 mintát vettek, ennek alapján 3746 vizsgálatot végeztek. Az tavaly is gondot okozott, hogy megoldatlan a térség felszíni vízelvezetése, így a csatornában köt ki az es víz, ami sokszor kiöntéssel végz dik. Hitelfelvétel? Pákozd, Sukoró, Nadap lakói ivóvízhálózatuk b vítésére várnak. Az rt. állami támogatás nélkül nem képes megoldani a feladatot, mondták. A 700 milliós költségvetés beruházás hosszabb távon biztosítaná a tókörnyék ivóvízellátását. Ennek hiánya az említett települések fejl dését veszélyezteti. Takács János, Pákozd polgármestere várakozását fejezte ki, hogy sürg s lépések történnek a vezetékb vítés ügyében.
AA Ma és Holnap cím szakmai újság 2005. júniusi számában jelent meg az alábbi cikk: Az ivóvíz ára A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó víz- és csatornaszolgáltató részvénytársaságok, így a DRV Rt. is - az állami tulajdonú vízközm vel
rendelkez települések esetében - 2005. január 1-jét l áttért az úgynevezett kéttényez s díjrendszer alkalmazására. Az új rendszerr l és a tapasztalatokról Csuport Lászlóval, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk. - Mi a változás lényege és miért volt szükséges az új díjrendszer bevezetése? - Az új díjrendszer legfontosabb eleme, hogy minden víz- és csatornahálózatra csatlakozott fogyasztási hely után havonta fix összeg rendelkezésre állási alapdíjak kerülnek felszámolásra. A számla másik összetev je a változó díj, melyet az igénybevett szolgáltatás mennyisége után, köbméterarányosan kell fizetni. A DRV Rt. idestova tíz éve szorgalmazta a kéttényez s díjak bevezetését, ami lehet vé teszi, hogy minden fogyasztó arányosabban vegye ki a részét a víziközm vek fenntartási költségeib l. Ugyanis jelent s azoknak a fogyasztóknak a száma, akik egy évben mindössze 3-4 hónapig használják az üdül területeken az ivóvíz- és szennyvízhálózatot. Ezek az idényfogyasztók társaságunknak ugyanúgy költséget jelentenek a fennmaradó 8-9 hónapban, amikor nem tartózkodnak ingatlanjaikban. Számukra is az év minden napján biztosítjuk ugyanis a szolgáltatások igénybevételének lehet ségét, azaz rendelkezésre állunk. Mindez tehát azt jelenti, hogy a m ködési költségeink akkor is felmerülnek, ha valaki nem használja a vízcsapot, csatornarendszert. Az aktív rendelkezésre állás költségeit - a kéttényez s rendszer bevezetése el tt - ily módon a fogyasztással arányosan az állandó fogyasztók fizették meg nagyobb arányban. A jelenlegi, havi alapdíjat is tartalmazó tarifarendszerrel azonban kompenzálható ez az aránytalanság. - Mennyit kell fizetni a rendelkezésre állásért, illetve milyen mérték a változó díj? - A díjak megállapítása az állami víziközm vek esetében nem a mi hatáskörünkbe tartozik, azokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium határozza meg a Pénzügyminisztérium egyetértésével. A havi alapdíj az állami m veknél ivóvíz-szolgáltatás esetén nettó 150.- forint, a csatornaszolgáltatás esetében nettó 260.- forint. A változó díj megállapítása már kicsit komplikáltabb, mivel a lakossági fogyasztók állami díjtámogatása befolyásolja a fizetend díjak mértékét. Erre a célra a költségvetésben - a 2004. évvel megegyez - 5,5 Mrd Ft összeg került elkülönítésre, amit egy Tárcaközi Bizottság a közelmúltban osztott szét az igényl önkormányzatok között. A döntés meghozataláig társaságunk a 2004. évi egytényez s víz- és csatornadíjakat használta változó díjként. A véglegesített, állami támogatással módosult, lakossági változó díjakat 2005. június 1-t l a mér leolvasáson alapuló elszámoló számlákban tudtuk alkalmazásba venni, illetve ebben a számlában számoljuk el a támogatási rendszerb l fakadó díjkülönbözeteket is. A 2005. évi lakossági változó díjak mértéke az állami m veknél ezek alapján az ivóvíz-szolgáltatás esetében nettó 283.- Ft / m3, míg a csatornaszolgáltatás esetében 251.- Ft / m3 lett. - Az új díjrendszer megkülönbözteti a közületi és a lakossági fogyasztókat? - Az egyik különbség, hogy a közületeknek - a korábban használt egytényez s díjrendszerhez hasonlóan - most sem jár állami díjtámogatás. Másrészt a közületi fogyasztók esetében a bekötési vízmér átmér je határozza meg az alapdíj mértékét. Nagyobb mennyiség víz igénybevétele esetén így többet kell fizetniük a rendelkezésre állásért. A köbméterarányosan fizetett változó díj mértéke ugyanakkor minden közületi fogyasztó számára egységes, független a bekötési vízmér átmér jét l. Visszatérve a rendszer alapgondolatára: nekünk minden lakossági és közületi fogyasztó egyformán fontos, függetlenül attól, hogy állandóan vagy idényjelleggel fogyaszt, mi azért vagyunk, hogy szolgáltassunk.
- Ki számít nagyfogyasztónak? Például az, akinek szök kútja vagy medencéje van? - Nagyfogyasztónak a leggyakrabban alkalmazott, 13 mm átmér j bekötési vízmér nél nagyobb becsatlakozással rendelkez fogyasztót tekinthetjük. A medencével rendelkez lakosokat ez általában nem érinti, hiszen a normál átmér j bekötési vízmér vel minden gond nélkül tudják üzemeltetni a medencéjüket. Ez egyben azt is jelenti, hogy a lakossági fogyasztók esetében nincs differenciálás az alapdíj tekintetében. - Zökken mentes volt az átállás az új rendszerre? - A számítógépes számlázási rendszerünket már jóval a bevezetés el tt felkészítettük arra, hogy az új díjrendszert kezelni tudja. Tapasztalataink szerint az átállás zökken mentesen bonyolódott le. A fogyasztókat id ben tájékoztattuk a díjstruktúra változásáról, a számlákat pedig id ben kézbesítettük. Számos kiadványban és lakossági fórumon mutattuk be a kéttényez s díjrendszer lényegét, beszámoltunk a pozitív uniós tapasztalatokról is. Arról, hogy a fogyasztók hogyan fogadták az új díjrendszert, még csak részben van információnk, de bíztató híreket kaptunk. - Jelenleg milyen projekteken dolgoznak? Mik a 2005-ös év második felének prioritásai? - Kidolgoztuk a DRV Rt. 2009-ig szóló stratégiáját, aminek egyik legfontosabb részeként szeretnénk hatékonyabbá tenni a szervezetet, valamint növelni kívánjuk a fogyasztók elégedettségét. Jelenleg ezeket az átfogó stratégiai célokat bontjuk le konkrét elvégzend feladatokra. Végül egy minap olvasott tanulmányt szeretnék megemlíteni, melyet a hazai ásványvíz vásárlási szokásokról készítettek. Az utóbbi években jelent sen megugrott az ásványvizet vásárlók száma, miközben elfelejtjük, hogy a csapvíz is fogyasztható. Ráadásul Magyarországon a vízszolgáltatók lényegesen olcsóbban házhoz is szállítják az ivóvizet.
A Balatoni Futár 2005. júniusi számában jelent meg az alábbi cikk: Vízbiztonság - európai színvonalon Tabon már m ködik a rendszer Az egyszer fogyasztó természetesnek veszi, hogy ha megnyitja a csapot, azon egészséges, tiszta ivóvíz folyik. Azt azonban már csak kevesen tudják, hogy a víz min ségének biztonságára miként ügyelnek a szolgáltatók, hogyan érik el, hogy a lehet legkisebb esélye legyen a vízmin ség romlásának. Április elejét l hivatalosan is, egy tervezett vízbiztonsági program el írásai szerint üzemelteti a DRV Rt. a Tab-Zala vízm vet és annak hálózatát. Az országban els ként dolgozták ki az Rt. szakemberei az európai színvonalnak megfelel vízbiztonsági követelményrendszert és el írásait. A DRV Központjában Szebényi Tibornéval, a projekt vezet jével beszélgettünk. -Mi a Vízbiztonsági Terv lényege? -A Vízbiztonsági Terv lényege az egészségügyi kockázatot jelent veszélyek (fizikai, kémiai, biológiai, szervezeti) feltárása és elemzése a vízellátás minden lépésében, a vízkivételt l a fogyasztó csapjáig történ elosztásig bezárólag. A veszélyelemzés után meg kell határozni a kritikus szabályozási pontokat, a hozzájuk tartozó kritikus beavatkozási határértékeket, ezek mérési metodikáit és a helyesbít /megel z tevékenységeket. Az els dleges célunk a
veszélyek el fordulásának megel zése. A rendszer megbízhatóságát és hatékonyságát az új ismeretek alapján rendszeresen felül kell bírálnunk. -Miért a Tab-Zala Vízm és hálózata esetében alkalmazták el ször a Vízbiztonsági Tervet? -Olyan mintaterületet kerestünk a szakmai program megvalósítására, amely közepes nagyságú, s amelyhez sok hasonló paraméter található a társaság szolgáltatási területén. A kés bbiekben így könnyebben lehet adaptálni az itt tapasztaltakat más, DRV Rt. által üzemeltetett vízm re is. -Hogyan zajlott a projekt el készítése? -A Tab-Zala Vízm Vízbiztonsági Tervének elkészítésére els lépésben egy szakmai team-et hoztunk létre. A programot 2004. év elején kezdtük el kidolgozni a közepes nagyságú, 9 mélyfúrású kúttal és vas-, mangántalanítási technológiával rendelkez vízm esetében. A team munka során dolgoztuk ki a konkrét feladatokat, amelyek betartásával jelent sen csökkenthet az egészségterhelést jelent veszélyek fellépésének kockázata. Munkánkat nagyban segítették Dr. Borsányi Mátyás iránymutatásai, aki az Országos Közegészségügyi Központ osztályvezet je, és a program megvalósulásának a kezdeményez je. A terv kidolgozásában közrem ködtek a Dél-balatoni Igazgatóságról többek között Krisztin Róbert üzemvezet és Solymosi Hajnalka víztechnológus, a Központból pedig a Szolgáltatási és Vízgazdálkodási, illetve az Üzemfenntartási Osztály szakemberei. Jóllehet még csak néhány hónapos tapasztalattal rendelkezünk, de az már most látszik, hogy Tabon - ahol eddig is a jogszabályi el írásoknak megfelel volt az ellátás - nagyobb odafigyeléssel, tudatosabb munkával, biztosabb szaktudással máris kimutathatóan javult a vízmin ség. -Miért van szükség a vízbiztonsági programra? -Els sorban népegészségügyi stratégiai jelent sége miatt, hiszen az emberi egészség védelme, az ivóvízfogyasztással összefüggésbe hozható megbetegedések megel zése rendkívül fontos. Az élelmiszeriparban is elengedhetetlen a víz min ségének biztosítása, mivel az ivóvíz a legfontosabb élelmiszerek egyike. A módszertan megegyezik az élelmiszer el állítóknál közismert HACCP-vel, természetesen a víziközm szolgáltatás jellemz ire adaptálva. A programot minden vízm re külön, a helyi specialitások figyelembe vételével kell kidolgoznunk, a vízellátás különböz területeit jól ismer szakemberek bevonásával. Az els lépések után a programot tovább folytatjuk. Más mintaterületen (felszíni vízm ves vízellátásra) még az idén elindítunk egy újabb rendszerkiépítést, mely els sorban a Balaton környékén indokolt, s érint több hasonló adottságú vízm vet. Gy.L.
A Somogy Megyei Hírlap 2005. június 25-ei számában jelent meg az alábbi cikk: DRV Rt.-nek ellenem jóhírnév megsértése és 5 millió Ft kártérítés iránti peres eljárásban joger s ítélete a következ : A bíróság megállapítja, hogy az alperes a 2002. július 4-én kelt levelében tett kijelentésével, hogy a felperesi gazdasági társaság eladósodott, sokmilliárdos tartozással rendelkez cég, és vezet i felel tlenül gazdálkodó DRV vezet k, továbbá a 2002. július 11-én kelt levélbeni kijelentése, hogy 1 millió embert - vízfogyasztót - sújthat a DRV elherdált vagyonával
kapcsolatos önkormányzati részvényszerzés, valamint a 2002. július 22-én kelt azon kijelentése, hogy a DRV vezet inek felel tlen gazdálkodása folytán szakminisztériumi segédlettel az elmúlt évben a cég eladósodása, tönkretétele következett be, megsértette a felperes személyiségi jogát, jó hírnevéhez való jogát. A bíróság kötelezi az alperest jogsért magatartása abbahagyására és eltiltja e jöv beni magatartásától. A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül egy alkalommal a Somogyi Hírlapban saját költségén megjelentetve adjon elégtételt a felperesnek, nyilatkozva, hogy az els bekezdés állításai valótlanok, és hogy ezzel megsértette a felperes személyiségi jogát, jó hírnévhez való jogát. A bíróság a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasítja. Ezúton tettem eleget a bíróság által el írt elégtételadásnak a nyilatkozattétellel együtt. Dr. Léhmann György
A Somogy Megyei Hírlap 2005. június 28-ai számában jelentek meg az alábbi cikkek: Megsértették a vízm vet Ítélet Pert vesztett a siófoki ügyvéd Megsértette a DRV Rt. személyiségi jogait és a jó hírnévhez való jogát Léhmann György siófoki ügyvéd mondta ki joger s ítéletében a Somogy Megyei Bíróság. A per a vízm kezdeményezésére indult. Az ügyvéd újságcikkekben és magánlevelekben támadta több alkalommal a céget s annak vezet it. A Fonyódi Városi Bíróság korábbi els fokú ítéletét azért helyezte hatályon kívül a megyei bíróság, mert úgy ítélte meg: els fokon nem rendeltek el bizonyítást. Ennek megtörténte után lényegében helybenhagyva az els fokú határozatot, a joger s ítélet indoklásában a Somogy Megyei Bíróság a szaktárca, a földhivatal, az adóhatóság és könyvvizsgáló szakvéleményére hivatkozva kimondta: megalapozatlanok az ügyvéd vádjai, miszerint a vízm vezetése elherdálta a társaság vagyonát, eladósította a céget. Az ítélet felhívta az ügyvéd figyelmét a jogsért magatartás abbahagyására. Kötelezte, hogy saját költségén a Somogyi Hírlapban adjon elégtételt a pernyertes DRV Rt.-nek. Fónai Imre Álom a családbarát álláshely Pályázat: Kevésbé kiszolgáltatottak a munkavállalók Harmadik alkalommal hirdette meg idén az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és esélyegyenl ségi Minisztérium a Családbarát Munkahely pályázatot a kis- és középvállalatoknak, költségvetési és nonprofit szervezeteknek. - A Családbarát Munkahely díjat 2000-ben adták ki el ször - mondta Weisz Zoltán, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ igazgató-helyettese - és az elmúlt id szakban népszer lett a foglalkoztatók körében.
A siófoki székhely DRV Rt. munkaügyi vezet je, Lódi Miklós elmondta, hogy ma már tudatosan törekednek a kiírásban megfogalmazott elvárások teljesítésére, bár az idén nem pályáznak. -Bevezettük a rész- és rugalmas munkaid t. Ez utóbbi annyit tesz, hogy reggel 8-tól délután 1 óráig tart a törzsmunkaid , s reggel hattól este hatig bármikor ledolgozható a többi. A távmunka megszervezése egyenl re csak a terveink között szerepel. Filebics Magdolna, a Somogy Megyei Esélyek Házának vezet je szerint nehéz összehangolni a családi életet a munkahellyel. Ezért értékrend és szemlélet váltásra van szükség a munkaadó és a munkavállaló részér l is. Díjak a legjobb munkáltatóknak 2003-ban a munkaügyi központ barcsi kirendeltsége kapott els díjat, tavaly nagyvállalat kategóriában a siófoki Dunántúli Regionális Vízm Rt., és oklevéllel jutalmazták a csurgói kistérség családsegít és gyermekvédelmi szolgálatát. Az elmúlt évben ötvenkilenc pályamunka érkezett a Családbarát Munkahely pályázatra, az idén a július 30-ai határid ig ennél többen várnak. F. Szarka Ágnes
