MOST J E L E N T M E G :
ERNST-MUZEUM. I. füzet. E R N S T LAJOS: Jacopo Tintoretto: Szent István Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. M A Y E R L. A U G U S T : Tintoretto egy ösmeretlen magyar vonatkozású képe. II. füzet. Dr. LÁ R BÉLA: Bernhard-Strigel: II. Ulászló és családján arcképe. III. füzet. Külföldi mesterek magyar vonatkozású művei. IV. füzet. Dr. F E R E N C Z Y ZOLTÁN: A Petőfi-terem. V. füzet. E R N S T LAJOS: Petőfi arcképei. Az Ernst-Muzeum kiadása.
AZ E R N S T - M U Z E U M MŰVÉSZ-KÖNYVEIBŐL ujabban megjelent a VI. Rippl-Rónai József és a VII. Vaszary János. Előbbi füzetek: I. Csók István. II. Iványi-Grünwald Béla. III. Perimutter Izsák. IV. Gyárfás Jenő. V. Rudnay Gyula. Egy-egy füzet ára i pengő 60 fillér. —
Dr. LÁZÁR BÉLA: F A D R U S Z JÁNOS É L E T E ÉS M Ű V É S Z E T E . A több száz illusztrációval, kiadatlan levelekkel, ismeretlen művekkel diszitett kötet kétféle kiadásban jelent meg. KAPHATÓ A P É N Z T Á R N Á L .
Tizenegy éve annak, hogy Kernstok Károlyt utoljára m u t a t t u k be e helyen, örökké forrongó művészi fejlődésének ép egy megnyugovó pillanatában. Az ő vadul buzogó vérének a szüntelen küzdés az életeleme. Életritmusa a szertelen felé hajlás, ez művészetének is alapereje; egyre ösztönei vezetik, nagy gondolatellentéteken át, a széles egybefoglalásokig; szereti a rohanást a logikai általánositásokan keresztül; hétmérföldes csizmában jár a képzelete, hegyről hegyre lépve; művészi pályájának viharosan izgalmas sok ellentétjét ez nemcsak megmagyarázza, de indokolja is. Ezt a sok nagy kontraszt közt hánykódó művészpályát — kimagasló csúcspontjaiban — itt most ú j r a elvonultatjuk magunk előtt, egy összevont seregszemlében, hogy bemutathassuk az utolsó állomást is, melyhez — legalább egyelőre! — eljutott.
I. Harminc esztendő minden művészi megmozdulása tükröződik e kiállításon. Visszhangra kél itt minden áramlat, az is, mely a felszínen jelentkezett, az is, mely a mélységekben zajlott le. De minden változás, alakulás, kifejlődés mögött egyazon egész ember állott. Nem egy szélkakas. Nála minden belülről jött, lelke leglelkéből, viharos érzései szólalnak meg, keresnek formát és kifejezést. Ahogy érzései hullámokat vetettek, a kor vezető eszméitől megihletten, mindig megérezve a levegőben lebegő, s kifejezésre váró ideákat, Kernstok vérbő temperamentumával menten a csatasorba vetette magát, hogy küzdhessen az eljövendőért. 3
Mikor az iskola a lokális szinek nyugodalmas és pompázatos káprázatát tanította, ő kivonult a D u n a p a r t r a és a hajóvontató munkások mozdulatának monumentális erejét és az árnyékvetés ornamentális szépségét figyelte meg (1897). Kiment a napsütéses kertbe és ott a lokális szinek átváltozásait nézte a ragyogó napfényben, a Szilvaszedők (1903) hatványozott színeiben. Itt minden belső tűzben látszik égni. Ezek a tüzes szinek megőrzik a tárgyak plasztikáját, akkor, mikor Monet és követőinél a szétszórt világítás formafelbontó hatása megölt minden formát. Kernstok hű maradt a formához a plein airben is. Ezzel monumentális erőt t u d o t t kifejezni. Ülő asszonyának (1907) hatalmas plasztikája, erőteljes pasztozus előadásában, vonalhatást is felébreszt. Egész sor képét látjuk itt e korból, melyeken a forma erőteljessége uralkodik a belső tűzben égő szinek alatt. Ez volt első kivirágzása.
II. Alighogy végzett ezekkel a problémákkal, keresett magának egy u j a t . A műterem fényárnyhatása k a p t a meg. Egy látszólag véletlenül összeverődött modellcsoportot ábrázolt, miközben a féltónusok csodás átmeneteit figyel1, amint a beözönlő fény végighull, végigrezeg a szobán, itt finom átmeneteket, ott éles ellentéteket teremtve, él, remeg, hullámzik, lekúszik a nő meztelen térdére, fölnyul a férfimodell arcára, szinte transcedentális fénybe boritva azt. E látszólagos véletlenszerűség mögött azonban latens rend rejlik, ami még világosabban érzik a Kriszhis és az emausi ifjúk-on, itt minden felépítettnek hat, egységesnek, noha semmi sem stilizált. Stilus van benne. A naturalista szem fennakad Krisztus zöldeskék szemén, de egyúttal megérz', hogy mestere túl van a nyers naturalizmuson, hogy rendet keres a rendezetlenben és megkonstruálni a k a r j a vízióit. 4
Ez a vágyódása vezette őt első összeütközéséhez önmagával, A vonalfelépitést keresve, múltjával került harcba. Az a plasztikai erő, mely teszem a Pichler Győző arcképen szinte kirobban, nem lehet domináló elem akkor, ha a vonalat hangsúlyozza, mint a Kertben arcképcsoporton, hol szinte határozott gobelinhatásra törekedik, lefokozott, megtört, de világos szinek harmóniájával, mélység éreztetés nélkül, a tárgyakat a térből kivágó erős zöld kontúrral adva meg a formát, mint Manet Olympiája, hogy a dekoratív hat á s t éreztesse. Ezekben az időkben — egy sor arcképen át — uj ideálok lelkesítik, szinek helyett a formák puritán hangsúlyozására törekszik. Amit Cézanne viaskodva keresett, Gauguin vérével pecsételt meg. e nagy művészi hagyományok beszédes tanulságait Kernstok is meghallgatta. Nehéz m u n k á b a n eltöltött évek következtek. Szigorú rajzkultuszra adj,a m a g á t . A Miénk kiállításain aszketikus magasanyargatással készült rajzokat láttunk tőle, melyek a formaploblémával való viaskodását t á r t á k elénk.
III. Elvetette magától színes m ú l t j á t . A száraz forma vázát kereste. A kontúrra bízott mindent. Leelemezte a formát végső konstruktív voltáig, a formának szinte csak az érzéki abstrakcióját a d v a . Egyszerre csak u j vonalritmusok keletkeztek, heves mozgások, Kernstok erőszakos t e m p e r a m e n t u m á v a l , felfokozott életritmusával egybehangzó ritmusok, melyekből u j szimfóniákat a k a r t kiverni. Lovasok c. képén foglalta össze először formaviaskodás2it. A forma h a r m ó n i á j á t kereste, a mozgások megőrzése mellett. Művészi m ú l t j á n a k sok értékes eleméről kellett lemondania, hogy egységhez jusson, egységhez, melyben a h á t t é r ragyogása ellenére az előtér mozgó lovasalakjai harmóniába olvadjanak. Több uton 5
kísérletezett. Individuális emberlátás helyett a tipusok megteremtéséhez fordul. Alakjai szinte csak konstrukciók. A mozgalmas életérzés szimbolikus jelei. Ilyen a Dugonics-utcai iskola falára hatalmas vonaljátékot teremtő freskója is, az ifjúi erő e monumentálisan tiszta jelképe. Máskor — mint a debreceni megyeháza üvegablakain — újra a szint hangsúlyozza, a szin szolgálja a formát, de nem lesz többé egyszerű dame d'atour, hanem mindjobban viziója lényeges eleme. És ez elvezette ú j r a a természethez, s mikor 1917-ben nagyobb kollekcióját m u t a t h a t t u k be, ott már az alázatos szivvel a természet elé járuló poétával találkoztunk. Dunai tája, mely most a főváros tulajdona, a természet előtt keletkezett hatalmas vizió, mely egy végtől végig átélt nagy impresszió felfokozása. Alakjai sem voltak formális konstrukciók többé, hanem húsból és vérből álló emberi alakok, kiket oda érzett a Duna p a r t j á r a , fürdés előtt, vagy fürdés után, szép ifjúi testeket, lágy, puha hajlásokban, a naplemente párás levegőjében.
IV. Külföldre került aztán, de magával vitte a szemében Nyergesujfalu szineit. Lelkében u j viharok zajlottak, körülötte a német expresszionisták vad szinorgiákat rendeztek, s ő mélységes lelkiélményekben gazdagon az Utolsó vacsora felszántott arcú embereire gondolt. Nagy emberi érzésektől, viharos fájdalmaktól feldúlt lelkű alakok veszik körül az Urat, ki fejét kezeire támasztva, a maga m ú l t j a szemléletébe gondolkozik. Mármár megnyugodott a Duna tiszta levegőjében, de az u j a b b élmények uj viharzást keltenek lelkében is. Számvetés kezdődik művészi múltjával. Hosszú, keserves esztendők. Mig végre révbe fut a h á n y t hajó. És ime Ádám és Éva. Amig az idegenben festett (1923) képen, fa alatt szinte szivettépő marcangolásba 6
mélyedt ifjú párt látunk, felépített vonaljátékba konstruáltan, addig az o t t h o n nyugalmában festett két alak, az uj Éva és Ádám csodálatos nyugalmat lehelnek. A szin és vonal klasszikus egysége fogad. A régi képet ú j r a átfesti (1927), hogy a szinek b u j a p o m p á j a ölelje a l a k j a i t át. Az uj kép színharmóniája azért sokkal nyugodtabb, akárcsak vonalainak nemes ritmusa. Most önmagára talált t e h á t Kernstok Károly ? Elültek a belső viharok? Egykor — 1912-ben — a Tizenhárom magyar festőben azt irtam volt Kernstokról: ,,Az ő eljövendő stílusa alig lesz egyéb, mint lelke szélsőséges elemeinek szerencsés összhangba halmozása, megőrzése az elért eredményeknek, a természet megfigyelésén okult művészi leegyszerűsítés." E l j u t o t t már ide? Nagy lelki kríziseket élt át azóta, megtisztult bennök? Vagy u j viharokat tartogat s z á m á r a még sorsa? Dr. Lázár
7
Béla.
ELSŐ TEREM.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.
Dugonics-utcai freskó. (Fénykép.) Akt Lovak. M a g á n t u l a j d o n . Akt Üvegablak tervezet. Miklós Jenőé. Akt Tanulmányok Akt Tanulmány Akt Arckép. M a g á n t u l a j d o n . Akt Szent Antal kísértése. Heim Béláé (Párís.) Akt. 1922. M a g á n t u l a j d o n . Lovak. 1924. M a g á n t u l a j d o n . A k t . 1926. M a g á n t u l a j d o n . Tájkép T a n u l m á n y f e j . 1922 Lovak. 1926 A n y a k a n c á k . Magántulajdon. Üvegablakterv. Kivitetett Schiffer Miksa villájában. Nemes Marcellé. Zivatar előtt. 1923. Magántulajdon. Lovak. 1924 Nyaralás Akt Női a k t Tanulmány Üvegablakterv. Mocsányi Ödöné. Vázlatok. M a g á n t u l a j d o n . Tanulmány Lovak
80 80 80 150 80 100 80 80
100 120 150
150 240 80 80 80
80 160
NEGYEDIK
TEREM.
32. Tájkép cigányokkal. 1914. A főváros tulajdona. 33. Ádám. 1927 5000 34. Bajor turfavidék. 1920. Ernst Berdahé (Berlin). 35. Esős-ut. 1926. Dr. Rónay Sándoré. 36. Chimsee. 1920. Manovill Alfrédé (Berlin). 37. Uzsonnázok. 1918 2000 38. Fiu-akt. 1909. Dr. Petrovich Eleké. 39. Lódobogás. 1922 2400 40. Nyaralók. 1920. Ernst Berdahé. (Berlin) 41. Utolsó vacsora. 1921. Kernstok Károlynéé . 42. Dunai t á j . 1926 1500 43. Éva. 1927 5000 44. Tavasz. 1927 1500 45. Lovak. 1923. Leo Lewiné (Breslau).
10
HARMADIK TEREM.
46. Nyári vágyódás. 1917. Langraf Lajosé. (Székesfehérvár). 47. Öntözők. 1918 1000 48. Eresz a l a t t . 1902. Bettelheim Móré. 49. Tél. 1916. Lukács Béláé. 50. Rálátás. 1918 800 51. Czóbel Béla arcképe. 1906. Nemes Marcellé. 52. Hegyi t á j . 1918 800 53. Rózsás kert. 1916 1600 54. Bucsu. 1916. Reiter Lászlóé. 55. Labdázó lányok. 1906. Özv. Gomperz Miksánéé. 56. Utolsó napsugarak. 1916. Dr. Rónay Sándoré.
NEGYEDIK TEREM.
57. N a p j á t é k az erdőben. 1913. Özv. Dr. Hoselitz Gyulánéé. 58. Szilvaszedők. 1904. Szépművészeti Muzeumé. 59. H a vei mentén. 1927 60. Kaktuszok. Weisz Adolfé (Berlin). 61. Nyári élet a Havel mentén. 1922. Virágh Bertalané (Berlin). 62. Napsugár az őszi erdőben. 1922 63. Ifju. 1909. Komor Marcellé. 64. Reggeli napfény az őszi erdőben. 1922. . . . 65. Esti séta. 1901. Kernstok Károlynéé. 66. Ádám és Éva. 1923—27. . . . 67. Ménes. 1925 68. T a v a s z i k i l á t á s . 1918. Dr. Glücksthal Samué.
12
1500
2500 3000 5000 4000
NEGYEDIK
69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80.
TEREM.
Mély ú t b a n . 1915. . . . A n y a k a n c á k . 1925 Ősz az erdőben. 1910. Révai Ödöné. L ó t a n u l m á n y . 1924. . Arckép. 1924. Heléne Lewiné. (Breslau.) D u n a p a r t o n . 1916 F i u a k t . 1915 Olvasó nő. 1915. Mocsányi Ödöné. Lányok a tornácon. 1902. Kernstok Károlynéé. Arckép. 1902. Fleissig Sándoré. Női arckép. 1921. Dr. Adolf Donáthé (Berlin). Vihar előtt. 1916. Kramer Jenőé.
13
1200 1000 800 1500 1500
NEGYEDIK
81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92.
TEREM.
Este. 1915. Lukács Béláé. Borulás. 1914 Anyai öröm. 1907. Br. Dr. Kohner Adolfé . Női arckép. 1907. Révai Ödöné. Kertben. 1917. Fónagy Aladáré. Szekér a hegytetőn. 1907 Keresztelő Szt. János. 1908 Önarckép. 1899. Dr. Kármán Samúé. I f j a k . 1909. Bölöni Györgyé. Krisztus. Kovács Endréé. Sárga a k t . 1909 T a n u l m á n y . Kellner Adolfé.
14
1200
800 1500
2000
NftGY TEREMBEN.
93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117.
Havasi t á j . 1926 .' Női arckép. 1924. Helene Lewiné (Breslau). Szeles idő. . Kubikus. 1899. Ligeti Miklósé. Hazatérők. 1897. Lukács Béláé. Kertben. 1906. Özv. Dr. Engelmann Zsigmondnéé. Lovas. 1910. Popper Ottónéé. Ülő asszony. 1907. Özv. Dr. Engelmann Zsigmondnéé. Tavaszi eső. 1916 Merengés. 1916. Langraf Lajosé. (Székesfehérvár.) Lovasok a vízpartján. 1910. Dr. Kovács Györgyé. Kecskék. 1916. A főváros tulajdona.. Tavaszi kert. 1911. Kovács Endréé. Utolsó napsugár. 1901. Dr. Bartóky Józsefé. Falu bolondja. 1901. Bakonyi-Mezei Ilonáé. Krisztus és az emausi ifjak. 1903. Kovács Frigyesé. Szilvásban. 1900. Freud Béláé. Pichler Győző arcképe. 1902. Barakovics Jánosé. Három modell. 1903. Kádár Gusztávé. Hazafelé. 1903. Kovács Endréé. Kézirruinkázók. 1916. Takács Árpádé. Ménes. 1926 Mosónők. 1918. Kernstok Károlynéé. Arckép. Alfréd Manovillé. (Berlin.) Arckép. Delej Imréé. (Berlin.)
1500 1000
1500
600
