A Napló 2003. január 6-ai számában jelent meg az alábbi cikk: A Vízdíj lehagyja az inflációt Budapest/Siófok (Gy rffy) - Várhatóan jóval a tervezett inflációt meghaladó mértékkel emelkednek a vízdíjak megyénk balatoni térségében és több más településen is. Az önkormányzatok jelent s része már határozott a településükön érvényes ivóvíz- és csatornahasználati díjakról, december végén megszületett a miniszteri döntés a Dunántúli Regionális Vízm m ködési területéhez tartozó településeken alkalmazható legmagasabb árakról is. A DRV területén és azokon az önkormányzati hatáskörbe tartozó településeken, ahol nagyon sokba kerül a szolgáltatás, a végs lakossági díjakat csak az 5,6 milliárdos költségvetési támogatás elosztása után állapítják meg. Vízdíj: kimondani is sok Az érintett szolgáltatók, illetve önkormányzatok szombatig nyújthatták be kérelmüket az illetékes Területi Államháztartási Hivataloknak az ivóvíz- és csatornaszolgáltatási díjak támogatásáért. A központi keretre azok a települések pályázhatnak, amelyeken a köbméterenkénti, áfa nélkül számított ivóvíz-átvételi, illetve - szolgáltatási díj magasabb 143 forintnál, a csatornaszolgáltatás 255 forintnál, a csatornázott területeken alkalmazott együttes díj pedig 465 forintnál. Megyénkben ebbe a körbe tartoznak mások mellett azok a települések, amelyeken az állami tulajdonú közüzemi vízm veket a DRV m ködteti. Az ár-megállapítási joggal rendelkez vízügyi miniszter az idei évre az ivóvíz köbméterenkénti díját 261, a csatornaszolgáltatásét 393 forintban határozta meg. A múlt évihez képest a víz 8,8, a csatorna 5,9 százalékkal, a kett együttesen 7 százalékkal drágulna. A központi támogatási rendszernek köszönhet en azonban a lakosságnak ennél kevesebbet kell fizetni. A múlt évben 611 forintos együttes díj helyett 434 forintot számláztak a lakossági fogyasztóknak. Bár az idei támogatási keret 11,5 százalékkal meghaladja a tavalyit, a maximális díjak várhatóan kisebb mértékben csökkenek, mert az idén több igény várható. Az el zetesen meghatározott 465 forintos támogatási küszöb, illetve a maximális díjak emelkedése alapján 7 százalék körüli díjnövekedés valószín síthet , ami jelent sen meghaladja a kormány és a Magyar Nemzeti Bank által 4-5 százalékosra tervezett inflációt. Trembeczkiné Hercog Máriától, a vízügyi tárca munkatársától megtudtuk, hogy az illetékes tárcaközi bizottság a támogatási kérelmekr l várhatóan március közepén dönt. Csuport László, a DRV gazdasági vezérigazgató-helyettese elmondta, az írásos kérelmek mellett személyesen is megismertetik kalkulációs rendszereiket a Területi Államháztartási Hivatalok munkatársaival. Az új ár kiszabásáig a 2002-ben érvényes díjat alkalmazzák. Az esetleges különbözetet a döntés utáni els számlával kell megfizetni.
A Somogyi Hírlap 2003. január 7-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vizet adott a balatoniaknak Matyikó József villanyszerel nek tanult. A II. világháború után részt vett a siófoki háborús károk helyreállításában; társaival telefonvonalakat szerelt, kiemelte a felrobbantott Sió-hidat, kijavította a vasúti síneket. Matyikó József pár napja hunyt el. -A fiam kutatta a család múltját; így tudom seink egy részér l, hogy szlávok voltak, akik a török hódoltság idején jöttek Zamárdiba - mondta Matyikó József. - Dolgoztak földm vesként és vízimolnárként, s akadt, aki fogat húzott. Leszármazottaik Siófokra, Kilitibe, Szabadiba és F kajárra költöztek. Anyai ágról t sgyökeres siófoki a családom; korábban földm veléssel foglalkoztak, édesapám mesterséget tanult, k m ves lett. Én 1923-ban születtem. A megélhetéshez szükséges pénzt a szüleim nehezen tudták el teremteni - emlékezett. - Telente jeget vágott az egész família, nyaranta pedig arattunk. Váltóra építettünk családi házat 1927-ben, az lett az otthonunk. Én 1940-t l tudtam segíteni, akkor kaptam meg a szakmunkás-oklevelemet. Mindenesnek alkalmaztak egy visegrádi szanatóriumban. A beutaltak egy részét l szereztem politikai ismereteket. Ennek 1944-ben szakadt vége: behívtak katonának. Nagy volt az ínség, Budapesten a Vas utcában Kodály Zoltánnal is találkoztam, ugyancsak lóhúsért állt sorba. -Az összeomló frontról mindenki menekült. Matyikó József erejéb l telhet en a kórházi készülékeket igyekezett megmenteni. Egy hónap múlva indult hazafelé, s Nagyszokolyon találkozott a szüleivel, az öccsével, s velük tért haza Siófokra. -Sok mesterséghez értettem, ezért befogtak a település helyreállítási munkáiba - idézte fel. - A szovjet parancsnokság utasítására helyreállítottuk a telefonvonalakat, kiemeltük a felrobbantott Sió-hidat, kijavítottuk a síneket. Kés bb megkezdtük a vízellátási rendszer javítását. Ez akkor mintegy tíz kilométer hosszú volt. A F téri víztoronyban, a város mai jelképében volt a harcok idején a németek tüzérségi megfigyel je, ezért arra l ttek a szovjetek, s egy páncéltör lövedéke megrongálta. Kijavítottuk a tornyot; a cementet Tatabányáról szereztük zsírért, a szállításhoz a szovjet parancsnokság adott gépkocsit. Megjegyzem: a várost újraépít k fizetsége legföljebb az volt, hogy élelmet kaptak. Igaz, annak is örültünk. -Matyikó József a vízm dolgozójaként az id k során számos kitüntetést kapott. Tanult, hogy megfeleljen az egyre nagyobb követelményeknek. A DRV Rt m szaki vezet jeként részt vett a Fonyódi és a Lellei Szennyvíztelep, a földvári szennyvízátemel , a Szántódi Vízm és a Siófoki Felszíni Vízm tervezésében és építésében. 1985-ben ment nyugdíjba. Azzal a tudattal, hogy a Balaton-parti szállodák, üdül k gyors gyarapodásával a vízügyi cégnek sikerült lépést tartani. Czene
A Somogyi Hírlap 2003. január 7-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Kéttényez s lett a vízdíj A tabi városatyák 11 igen szavazattal - egy tartózkodás mellett - módosították az ivóvíz- és a csatornadíjakról szóló önkormányzati rendeletet. Úgy döntöttek, bevezetik a kéttényez s díjat. A DRV Rt. és a városi önkormányzat közti üzemeltetési szerz dés szerint a szolgáltató a múlt év végére elkészítette a 2003-ra szóló ivóvíz- és csatornadíj-kalkulációt egy- és kéttényez s díjakkal. Az önkormányzat pénzügyi, településfejlesztési, illetve ügyrendi és jogi bizottsága is a kéttényez s díj bevezetését javasolta. Így a városatyák ezt a változatot fogadták el, s a szolgáltatóval kötött szerz dést év elején felülvizsgálják. A kéttényez s díjrendszer a közületi és a lakossági fogyasztóknál is a havi 250 forint plusz áfa rendelkezésre állási díjat vette alapul. A vízdíj 279 forint köbméterenként, a szennyvíztisztítás és - kezelés díja pedig 302 forint. A testületi ülésen elhangzott, hogy a - tárcaközi bizottság tájékoztatása szerint - a lakosság által fizetend ivóvíz- és csatornadíj együttesen 465 forint lesz köbméterenként. Ez 31 forinttal több a múlt évinél. A szennyvízcsatornával nem rendelkez településeken a vízdíj 'köbméterenként 255 forintba kerül, ami 15 forinttal nagyobb a tavalyinál. A városi önkormányzat rendeletében meghatározott nagyobb díjakat a lakosság esetében az állam pótolja. Az állami támogatásra el irányzott összeg az idén 5,1 milliárd forintot tesz ki. Krutek
A Somogyi Hírlap 2003. január 9-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Infláció felett a vízdíjemelés Siófok Kóródi Mária vízügyi miniszter döntést hozott az alkalmazható legmagasabb vízdíjról, amelyet a Dunántúli Regionális Vízm Rt a m ködési területéhez tartozó településeken alkalmazhat. A végleges díjmegállapításra februárban kerülhet sor, azt követ en, hogy az 5,6 milliárd forintnyi állami támogatást szétosztják. A szakminiszter az ivóvíz díját köbméterenként nettó 261, a szennyvízcsatorna-szolgáltatást pedig 393 forintban határozta meg. A 2002-es tarifákhoz képest ez 8,8 illetve 5,9 százalékos emelkedést jelent. Dónucz Lászlótól, a DRV Rt PR vezet jét l tudjuk, hogy tartottak már tanácskozást az illetékes Területi Államháztartási Hivatalok képvisel ivel, amelyekhez az érintett szolgáltatók és önkormányzatok benyújthatták kérelmüket a díjak támogatásáért. Tavaly egyébként a központi pénzügyi segítségnek köszönhet en a lakossági fogyasztók számára a víz és a szennyvízcsatorna-szolgáltatás köbméterenkénti 611 forintos együttes díja helyett 434 forintot számláztak ki. A vízügyi miniszter tarifaemelése együttesen 7 százalékot tesz ki. Ez pedig jóval meghaladja a kormány és a Nemzeti Bank által 4-5 százalékosra tervezett idei inflációt. Az új díj végleges
megállapításáig a tavalyit kell fizetni, ha lesz különbözet, azt majd a döntést követ els számlával rendezik. Czene Attila
A Somogyi Hírlap 2003. január 13-ai számában jelentek meg az alábbi cikkek: Öt teljes napig hiányzott a víz Siófok Öt napig nem volt vize a kiliti sz l hegyen, a víztározó közelében él néhány családnak. S bár a vizet nem a DRV Rt közm vér l kapják, mégis a vízm szakemberei siettek az elkeseredett emberek segítségére, akik azért fordultak lapunkhoz, hogy köszönetet mondjanak a DRV Rt csapatának. Májer Józseft l, a DRV Rt Dél-balatoni Igazgatóságának vezet jét l azt kérdeztük: hogyan fordulhat el , hogy többeknek napokig nincsen vizük, s tud-e megnyugtató megoldást a gondra? - A víztározóhoz közeli ingatlanok évekkel ezel tt úgy jutottak vízhez, hogy tudták: el fordulhat víznyomás-ingadozás, tehát hogy hosszabb-rövidebb ideig nem lesz vizük - mondta Májer József. - Akkor azonban még csak pincék voltak ott, s ez a sz l sgazdáknak megfelelt. Ma már többen egész évben ott laknak, s nekik ez az ideiglenes megoldás nem felel meg. Az ottani vezetékrendszer nem számít közm nek, nem a DRV Rt tulajdona, hanem az ingatlantulajdonosok közösségéé. Természetesen van megoldás, de ehhez fejleszteni kell, s az pénzbe kerül. Az önkormányzattal, az ingatlantulajdonosokkal közösen lehet megvalósítani. Egy hidroglóbus elhelyezésével és a vezetékrendszer átalakításával - a közm nek az is feltétele, hogy közterületen legyen elérhet , hogy mindig megfelel legyen a nyomás és megsz njenek a vízgondok. Ezáltal a távolabbi területek is fejleszthet k lennének, s egy csapásra értékesebbé válnának a sz l hegyi ingatlanok is. Fónai Hírek Siófok A korábbinál jóval gyakrabban és behatóbban kell ellen rizni a fogyasztási helyeken kifolyó ivóvíz min ségét a DRV Rt. szakembereinek a január elsején életbe lépett, az uniós szabványnak megfelel jogszabály következtében. A laboratóriumi többletfeladatok 2002-ben mintegy 20 millió forint pluszköltséget jelentettek a vízm nek. Erre az évre 40 millió forintnyi többletköltséggel számolnak. A DRV Rt. azt tervezi: korszer síti a laboratóriumát, hogy minden vizsgálat helyben elvégezhet legyen.
A Somogyi Hírlap 2003. január 18-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Balaton-part A vízdíj hat, a csatornadíj nyolc százalékkal emelkedik az állami tulajdonú vízi közm vek esetében a DRV Rt számításai szerint. Egyel re a tavalyi árak érvényesek mindaddig, amíg a tárcaközi bizottság nem dönt az állami támogatás fölosztásáról. Erre országos szinten 5,6 milliárd forint szerepel az idei költségvetésben. (fi)
A Somogyi Hírlap 2003. január 18-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Cs törések és vízhiány Koppány-völgye Cs törés miatt három településen dolgoztak a DRV Rt tabi üzemvezet ségének szakemberei csütörtökön és pénteken. A munkavégzés idején többórás vízhiány volt az érintett utcákban. Krisztin Róbert üzemvezet elmondta: Bábonymegyeren a Hunyadi utcában az alumínium összeköt idomok tönkrementek a talajmozgás miatt. Az utcában mintegy három órán át nem volt ivóvíz. A cs törést már megszüntették, ám az út helyreállítása csak kés bb következik. Ugyancsak cs törés volt csütörtökön Törökkoppányban, az egykori varroda épületében. Itt elfagytak a vezetékek. A vizet a szolgáltató cég szakemberei elzárták, így nincs veszélyben a falu vízellátása. - Tabon a Kisfaludy utcában bekötési hibából adódóan van vízfolyás - tájékoztatott Krisztin Róbert üzemvezet . - Ez a vízellátást az ingatlanon nem befolyásolja. A hibát pénteken délután javítottuk ki, az elfolyt víz a DRV Rt veszteségét növeli. A József Attila utcában pedig a hótoló okozott galibát, mivel kitolta a t zcsapot. Emiatt mintegy két órára el kellett zárni a vizet. A t zcsap cseréjét tegnap délel tt elvégeztük. Krutek
A Somogyi Hírlap 2003. január 20-ai számában jelentek meg az alábbi cikkek: Drágít az uniós követelmény Balaton-part Az uniós csatlakozásból fakadó többletfejlesztési igények indokolják, hogy idén az inflációnál nagyobb mértékben emelkedik a víz- és csatornaszolgáltatás díja - állította Csuport László, a DRV Rt gazdasági vezérigazgató-helyettese. A Balaton-parton az állami tulajdonú víziközm vek esetében a lakossági vízdíj várhatóan hat, a csatornadíj pedig nyolc százalékkal emelkedik. Azoknál a településeknél, ahol egy meghatá-
rozott határértéket meghalad a ráfordítás, tárcaközi bizottság dönt az állami támogatás fölosztásáról, így ez a díjszabás csak kés bb lép életbe. Erre a célra egyébként országosan 5,6 milliárd forint szerepel az állami költségvetésben. - Tavaly 4,9 milliárd forinttal támogatta az állam a lakossági díjakat ott, ahol ez szükséges, mert fölötte van egy megállapított határértéknek - mondta Csuport László, a DRV Rt vezérigazgató-helyettese. - Az 5,6 milliárd valószín leg nem fedezi a várható igényeket, hiszen évr l évre általában egymilliárd forint körüli többletigény jelentkezik, s tavaly is jelent sen b vült a támogatandók köre azzal, hogy n tt a szennyvízcsatorna-hálózat. Az uniós csatlakozásból fakadó többletfejlesztések indokolják az idei áremelés mértékét a vezérigazgató-helyettes szerint. - A szolgáltató jelent s többletköltségéb l valamekkora rész a fogyasztót is terheli - tette hozzá. - Azt várjuk azonban, hogy cserébe a szolgáltatás színvonala is javul; a vízmin ségben, a hálózatok alaposabb karbantartásában mutatkozhat ez meg. A korábbinál behatóbb laborvizsgálatnak kell például alávetni az ivóvizet. Csuport László szerencsésebbnek tartaná, ha az ivóvíz- és csatornadíj, hasonlóan más szolgáltatásokhoz, a jöv ben egységesebbé válna országszerte, s nem lennének akkora különbségek, mint jelenleg. Fónai Imre Alapdíjról dönt a szaktárca Balaton-part Akár tíz százalékkal is csökkenthet lenne a fogyasztás nagysága szerint változó díj, ha alapdíjat is fölszámolhatna havonként a vízm - állítja a DRV Rt vezérigazgató-helyettese. Egyre több településen vezeti be a DRV Rt (más szolgáltatásokhoz hasonlóan) a kéttényez s díjrendszert. Bels -Somogyban, az önkormányzati tulajdonban lev rendszerek esetében több településen most januártól álltak át erre a számlázási, fizetési gyakorlatra. Az állami tulajdonú vízi közm veknél, tehát a Balaton partján a DRV Rt törekvése még nem járt sikerrel - s nem a településeken, hanem az állami szerveken "bukott el" a vízm javaslata.- Jelenleg az fizeti meg az egész éves rendelkezésre állás költségét, aki éven át fogyaszt - mondta Csuport László, a DRV Rt gazdasági vezérigazgató-helyettese. - Az alapdíj bevezetésével ebb l azokra is jutna némi teher, akik csak egy-két hónapig fogyasztanak vizet, ennek ellenére az év bármely napján megnyithatják a vízcsapot. A Balaton-parton ez nagyon sok fogyasztót érint. Évek óta javasoljuk az illetékeseknek a kéttényez s díjrendszer bevezetését, eddig eredménytelenül. Ha alapdíjat is kellene fizetni havonta, az az egy-két köbmétert fogyasztókat esetleg hátrányosan érintheti, ugyanakkor azonban akár tíz százalékkal is csökkenhetne a változó, tehát a fogyasztás nagyságával arányos a díj. Csuport László szerint a szociálisan hátrányos helyzetben lev knek valamiféle ellentételezést is nyújthatnának. A vezérigazgató-helyettes egyébként úgy tudja: a szakminisztériumban néhány hónapon belül ismét napirendre kerül a DRV Rt javaslata az alapdíj bevezetésér l. Fónai
A Fejér Megyei Hírlap 2003. január 30-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Kedvezmény a csatornához Közmeghallgatás a felújításra váró m vel dési házban Lepsény (V.V.) Zsúfolásig megtelt a m vel dési ház nagyterme, sokaknak csak állóhely jutott a közmeghallgatással egybekötött képvisel -testületi ülésen. A lakossági fórumon az idei esztend került terítékre. A szennyvízcsatornázás négy település (Balatonf kajár, mint gesztor, Lepsény, Mez szentgyörgy és Füle) együttm ködésével valósul meg. A 20 kilométeres községi hálózatból eddig több mint 11 kilométert épített meg a kivitelez cég, a Swietelsky Kft. A készültségi fok 60 százalékos, az utcákban elkészült a gerincvezeték, a közútkezel útjain (köztük a 7-es f úton is) a tervek szerint március közepét l kezd dnek a munkák. A szennyvízcsatornázás befejezési határideje augusztus vége. Kiss István polgármester és a szolgáltató társaság, a DRV képvisel je is a majdani rákötések fontosságát emelte ki. Ezt ösztönzik is különböz kedvezményekkel: akik még idén rácsatlakozik a hálózatra, annak a rákötés és a bekötés és a beköt idom költségét az önkormányzat állja, a próbaüzem idejére pedig nem kell fizetni csatornadíjat. Többen érdekl dtek az úgynevezett kisátemel kr l, s azok költségeir l. Elmondták az illetékesek: Lepsényben 18 helyi szivattyút kell m ködtetni, melyek költséget az üzemeltet cég fizeti majd. Nyaranként locsolási kedvezményt igénybe lehet-e majd venni? - kérdezték. Több településen általában 10 százalékos kedvezményt állapítanak meg három hónapra; a képvisel -testület elhatározásán múlik, hogy a nagyközségben élnek-e ezzel a lehet séggel. A megosztott, de nem beépíthet telekrész után kell-e érdekeltségi hozzájárulást fizetni? - érdekl dtek. A konkrét helyzetet megvizsgálják, de valószín en csak egy egység után kell megfizetni a lakossági hozzájárulást. Sok kritika érte a csatornázás miatt a községi utak állapotát. A polgármester türelmet kért, a kell ülepedés után a jöv év tavaszán készül el a kivitelez az utak helyreállításával. A közmeghallgatáson tájékoztató hangzott el az idei esztend további beruházásairól, fejlesztéseir l, köztük is kiemelten a m vel dési ház több ütemben történ felújításáról. Beszámolt a polgármester az adóintézkedésekr l és a szolgáltatói díjváltozásokról, valamint arról, hogy megkezdik az igényfelmérést a kábeltelevíziós rendszer kiépítésér l. Hangsúlyozta: nyitott önkormányzatot szeretnének, a legközelebbi közmeghallgatást júliusra tervezik.
A Somogyi Hírlap 2003. január 25-ei számában jelent meg az alábbi cikk: DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS VÍZM RT - MEGYEI IGAZGATÓSÁG Kezelésre szorul a víz Pontokba szedte az új min ségi célokat a DRV Rt Somogy Megyei Igazgatósága. Közötte van a fogyasztói és önkormányzati kapcsolatok er sítése is. Bóta László megyei igazgatót arról kérdeztük: hogyan javítják a szolgáltatás min ségét? Mit éreznek ebb l a fogyasztók?
Barcson és 17 környez településen február elsején megkezdik a szennyvíztelep és ötven átemel próbaüzemét. Ez június végéig tart. Bóta László, a DRV megyei igazgatója szerint ezek történelmi pillanatok, mert sok függ a mostani sikert l. Mintegy 20 ezer dél-somogyi lakos élete egyik hónapról a másikra komfortosabb lesz. - Remekül kezd dött az év, örülünk a somogyszobi szennyvíztisztító telep és csatorna sikeres próbaüzemének - mondta Bóta László, a Dunántúli Regionális Vízm Rt megyei igazgatója. - Állandó figyelmet és nagy hozzáértést kíván a vízi közm rendszer m ködtetése. Több mint negyedszázada építették a hálózat nagy részét, sok helyen még most is azbesztcement csövek vannak horganyzott beköt vezetékkel. Az elöreged hálózaton nagy a meghibásodási lehet ség, s ennek igyekszünk elejét venni. Jó lenne, ha miel bb ki lehetne cserélni a gerincvezetéket, ennek azonban sok milliárd forintos a költségvonzata. A vízveszteséget szeretnék tovább mérsékelni - fejtette ki a megyei igazgató. - Az európai átlag mintegy 16-18 százalék, nálunk jelenleg 20-30 százalékos. Nem sajnáljuk a pénzt a hibák feltárására, drága diagnosztikai m szert szereztünk be, és minden évben átfésüljük a rendszert. A veszteséget vissza akarjuk szorítani. Januárban el ször Kaposmér térségében dolgozunk. Sokba kerül a vízmin ség javítása is és hogy látványos eredményeket érjünk el, ahhoz hosszabb id szükséges. Azt tudni kell, hogy a telepek 90 százalékánál a víz kezelésre szorul. Vasat és mangánt tartalmaz, s néhány telepen gáztalanítani kell. Az európai uniós szabvány miatt egyötödére csökkent az arzén határértéke, korábban legföljebb 50 mikrogramm lehetett literenként, az új el írás szerint pedig 10 mikrogramm. Állami forrásra pályázunk, hogy a vállalt feladatokat megoldjuk. Közös nevez re jutottunk az önkormányzatokkal is, s együtt oldjuk meg az el ttünk álló feladatokat. Hetesen most tervezik az ammóniamentesítési programot. Növelni szeretnék a szennyvízbekötések számát - hangsúlyozta a megyei igazgató. Különösen a peremterületekre, a külvárosokra összpontosítanak. 2003-ban is terveznek akciót, és mindegyik területen biztosítják a szakfelügyeletet. A cég is felkészült az új szezonra, áprilisig csaknem 100 millió forintot áldoz üzembiztonságot javító feladatokra. Megtisztítják a hálózatot és a víztornyot, fert tlenítik, és korrózió elleni védelemmel látják el a berendezéseket. Az akkreditált kaposvári laboratóriumban az idén 30 százalékkal több vizsgálatot terveznek. 2001-ben 47600 ivóvíz ellen rzése volt a DRV Rt.-nek, tavaly 48200, az idén már 53 ezret terveznek. Ezzel egyidej leg n a szennyvízzel kapcsolatos vizsgálatok száma is. POLGÁRMESTEREKET KÉRDEZTÜNK: Milyen munkakapcsolatban áll a település a DRV megyei igazgatóságával? Papszt Lajos, Lengyeltóti: - A város önkormányzata 1962 óta együtt dolgozik a Dunántúli Regionális Vízm Részvénytársasággal, a DRV szolgáltatja az ivóvizet. Kapcsolatunk kezdett l fogva igazán jónak mondható. A vízm sokat tett és folyamatosan dolgozik a térség zavartalan ellátásáért. Semmi lakossági panaszt vagy bejelentést nem kaptunk az utóbbi id ben. Az év elejét l a vízm társaság üzemtelephelyet létesített nálunk a legkorszer bb technikával, és folyamatosan fejleszti térségünkben a szolgáltatást. A testület úgy határozott: a következ kben is a DRV Rt.-t bízza meg Lengyeltóti ellátásával, s igyekszünk ápolni a kialakult jó kapcsolatot.
Lassú István, Lábod: - Lábod község önkormányzata nyilvános pályázat kiírása után 1990ben kötött hosszú távú együttm ködési szerz dést a Dunántúli Regionális Vízm vel. Azóta rendszeres a kapcsolatunk, folyamatos és jónak mondható. Településünk ivóvízellátó rendszere már 25 esztend s, mégsem merültek fel még üzemzavarok, ellátási problémák. A testület hosszabb távú tervei között szerepel a kissé már elavult kavicssz r berendezésünk helyett egy korszer vastalanító rendszer kialakítása. Szeretnénk a közeljöv ben megoldani Erzsébetpuszta teljes ivóvízellátását is, és ebben ugyancsak számítunk a vízm közrem ködésére. Dr. Árvai Tibor, Nemesvid: - Az önkormányzat 1987 óta dolgozik együtt a DRV Rt.-vel. A munkakapcsolat jó, semmi rosszat nem tudok említeni. A vízm két munkatársa, két kezel je figyeli a rendszert és kijavítja az esetleges hibákat. Havonta vesz vízmintát az ÁNTSZ, és a vizsgálatok szerint megfelel a település ivóvízének a min sége. El fordulnak azonban lakossági bejelentések, mert enyhén barnás szín a víz. Ennek az okait kötelességünk kivizsgálni, s valószín leg egy modern vastalanító rendszert kell a közeljöv ben kiépíteni. A testület álláspontja szerint ha a DRV a jöv ben is biztosítani tudja a jó min séget, meg rizzük a munkakapcsolatot. Ádám László, Hetes: - Településünk sajátos helyzetben van, az ivóvízellátó rendszerünk kezel i jogait a Dunántúli Regionális Vízm biztosítja. Nagyon jó a munkakapcsolatunk. Falugy léseken és lakossági fórumokon már szóvá tették, hogy az ivóvíz íze nem megfelel , illetve szaga van. Ezeket a panaszokat sorra egyeztettük a vízm munkatársaival. A közelmúltban a DRV vezet sége úgy határozott: az év els felében elindítja térségünkben a vízmin ség-javító programot. Ennek a költsége várhatóan meghaladja a 10 millió forintot. A közeljöv ben a község szennyvízprogramjának a megoldásában is számítunk a vízm közrem ködésére. Dr. Süt László, Marcali: - Marcaliban emberemlékezet óta a DRV szolgáltatja az ivóvizet. Együttm ködésünk a 80-as évekt l vált még szorosabbá, mikor hosszabb távú megállapodást kötött a céggel az önkormányzat. Ez a megállapodás 2004 közepén lejár. Úgy véljük, a vízm szolgáltatása jó. Marcali a megye azon kevés települései közé tartozik, ahol minden szempontból jó az ivóvíz. Úgy érezzük azonban, hogy az árak magasak, de err l nem a DRV tehet. A vízm vel kötött megállapodásunk lejárta után a szabályok szerint újra nyilvános pályázatot írunk ki a szolgáltatóknak, illetve megvizsgáljuk saját kutak létesítésének a lehet ségeit is. VILÁGNAP FESTMÉNNYEL Sümegen rendezi meg a víz világnapjának idei ünnepségét a Dunántúli Regionális Vízm Rt. Az ország más tájairól is vár vendégeket, a rendezvény ugyanis régen túln tt a régió határain. Eseményekben gazdag ünnepségsorozatot szervez a részvénytársaság megyei igazgatósága. Méghozzá úgy, hogy a legfiatalabb fogyasztóknak is emlékezetes maradjon. A gyerekeknek rajzpályázatot hirdet. Ezzel is felhívják a figyelmet arra, hogy a természet egyik legnagyobb kincsér l van szó, s ennek a védelme mindenkinek kötelessége. Kovács Tibortól, a DRV Somogy megyei igazgatóságának PR referensét l megtudtuk, a víz témakörében rajzot, verset készíthetnek az óvodások és az általános iskolások. Beküldött m veiket értékelik, és a legügyesebbeket díjazzák. Tárlatot rendeznek a kaposvári központban, s itt mások is megtekinthetik a gy ztesek m veit.
A március 22-i sümegi ünnepség el tt háromnapos bennlakásos fest tábort rendeznek, s ezen két somogyi fiatal is részt vehet. MÉG GYORSABB ÜGYINTÉZÉS Félévente egy százalékkal akarják mérsékelni a reklamációk számát a megyei igazgatóságon, s a jogszabályban rögzített 30 napnál is hamarabb akarják elintézni az ügyeket. Ennek érdekében gyorsinformatikai rendszert állítottak munkába, s pazarul berendezett, kényelmes ügyfélterem található a kaposvári központban. Hamarosan új formaruhát kapnak az ügyintéz k.
A Balatoni Futár februári számában jelent meg az alábbi cikk: A Víz Világnapja - "Víz a jöv ért" Sümegen lesz az ünnepség Mindaddig, amíg a csapból tiszta víz folyik, fel sem fogjuk, hogy ez a kincs esetleg kiapadhat. Pedig reális veszéllyel kell szembenéznünk, hiszen köztudott, hogy a Föld édesvíz készlete rohamosan csökken, ráadásul a vizet igénybe vev k száma, a Föld eltartó képességéhez viszonyítva, drasztikusan emelkedik. Az ENSZ 47. Közgy lése 1993-ban úgy döntött, hogy minden év március 22-én megünnepli a Víz Világnapját. A "vizes" szakma legjelent sebb ünnepe lehet séget nyújt arra, hogy a vízszolgáltatók bemutassák tevékenységüket fogyasztóiknak és felhívják a figyelmet a fenyeget veszélyekre, a megoldandó feladatokra. Dónucz Lászlót, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. PR vezet jét kérdeztük: -Milyen programkínálattal emlékeznek meg e jeles napról? - Társaságunk 1995 óta minden évben rangos eseményeket szervez a Víz Világnapja alkalmából. A központi programok helyszínéül évr l - évre más települést, régiót jelölünk ki a m ködési területünkön. A 2003. évi központi Víz Világnapi rendezvénysorozatnak Sümeg városa és a környez régió ad otthont. A központi ünnepséget egészítik ki a területi igazgatóságaink által szervezett események: pályázatok, nyitott kapuk akciók. A hagyományoknak megfelel en, idén is szerepet vállalunk a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok Víz Világnapi programjaiban. - Kikhez szólnak a rendezvények, és milyen üzeneteket közvetítenek? - Rendezvényeink segítségével különböz érdekl dési kör , beállítottságú emberek figyelmét tudjuk az élet nélkülözhetetlen feltételét képez vízre irányítani. Kiemelt célcsoportot jelentenek a gyerekek, hiszen a kell információ hiányában a felnöv nemzedék nem biztos, hogy ismeri a vízellátásra leselked veszélyeket, az ésszer felhasználás módjait. Az általános iskolák számára rajz- és irodalmi pályázatokat hirdettünk a vízzel, környezetvédelemmel kapcsolatban és munkatársaink szakmai el adásokkal keresik fel az intézményeket. Az öt megyét felölel m ködési területünkr l 20 tehetséges általános iskolás diák háromnapos alkotótáborban vehet részt Sümegen, ahol egyrészt megismerhetik a környék kulturális látnivalóit, vala-
mint Veszeli Lajos fest m vész irányítsa mellett képz m vészeti alkotásokat készítenek A sikeres alkotások - a DRV Rt. tevékenységét bemutató szakmai kiállítás keretében - a sümegi Kisfaludy Gimnázium galériájában kerülnek bemutatásra. A tárlat terveink szerint április közepéig lesz megtekinthet . A m vészetet, verset kedvel knek ajánljuk március 18-án este az Irodalmi Estet, melynek házigazdája Baranyi Ferenc József Attila díjas költ lesz. A Kisfaludy Étteremben megrendezésre kerül program során neves magyar költ k "vizes" témájú m veit adják el ismert színm vészek, és kiosztásra kerülnek az irodalmi pályázat díjai. Sümeg város pozitív fogadókészségét mi sem bizonyítja jobban, hogy az egyhetes programkínálatot számos helyi kulturális kezdeményezés színesíti majd. Valamennyi területi igazgatóságunk az elmúlt évek gyakorlatának megfelel en idén is lehet séget biztosít szervezett csoportoknak, hogy felkeressék létesítményeinket. A vízellátás folyamatát bemutató ún. "nyitott kapuk" akcióink egészen a Föld napjáig, április 22-ig tartanak. -gy-
A Heti Hirdet 2003. február 24-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Korszer vízórák Pontos mérés, korrekt ellen rzés Szakmai találkozón mutatták be a legújabb, a korábbinál pontosabb vízórákat kedden a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóságán. Máté László igazgató és a német Zenner cég képvisel i tájékoztatták a résztvev ket a Chekker vízmér órák el nyeir l. Az új óra egy ellen rz számkombinációval ellátott olyan vízmér , amely kivédi a "manipulálást", lehet vé teszi a fogyasztó részére az önleolvasást, tehát pontosabb lehet és ellen rizhet bbé válhat a vízdíj megállapítása. Az úgynevezett "Vízió" számláló segítségével akár hónapokra visszamen leg is ellen rizhet a fogyasztás, s t segítségével az órától több méternyire is kényelmesen leolvasható az óra állása. Az igazgató hangsúlyozta: lassan lejár a hagyományos vízmér k ideje, s az elkövetkezend id szakban számos újdonság bevezetése várható, amely mind a mérés pontosságát, a lakosság számára is ellen rizhet és elfogadott számlázát biztosíthat. Ennek egyik els "futára" a Chekker vízmér , amely számítógépes programhoz kapcsolódva már a jöv útját jelzi. A Zenner cég - amely a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóság egyik legrégebbi külföldi partnere hosszabb távon tervezi úgynevezett telefon szerver felállítását is, hogy a fogyasztó egy ingyenes zöld számon saját maga diktálhassa be a leolvasott értékeket, s azokat a központban egyeztetni, ellen rizni is lehessen. Az igazgató külön kihangsúlyozta: a most bemutatott új órák nem kerülnek horribilis összegbe, csak alig valamivel drágábbak, mint a hagyományos vízmér k. További költségkímélést jelent, hogy a régi Zenner óráknál csak a betétet kell kicserélni, s akkor még kisebb összegb l megoldható a korszer technika alkalmazása, amelyet az Európa Unióban is elfogadnak.
A Somogyi Hírlap 2003. február 28-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Skanzen a régi vízm telepen Siófokon a helyi védettség régi vízm területén vízügyi skanzent látna szívesen Juhász János. A korábban megyei és helyi önkormányzati képvisel ként is dolgozó Juhász János évek óta szorgalmazza - egyel re sikertelenül - egy múzeum alapítását Siófokon. Szerinte indokolná ezt a város 24 ezres lélekszáma, a hét óvoda, a négy általános, a három közép- és egy f iskola, valamint az ide látogató több tízezer turista kíváncsisága. k ugyanis szívesen ismerkednének meg egy helyen a Balaton történetével és él világával, a víz- és környezetvédelem tárgyi emlékeivel s terveivel, a hulladékkezeléssel, a turizmus lehetséges fejlesztési irányaival. Egy ilyen múzeum játszva nevelne, s ugyanakkor fels fokon szolgálná az ismeretterjesztést - ez Juhász János véleménye. 1909-ben épült Siófokon a régi vízm , ami csúcsfogyasztás idején tartalékként most is szolgálja a térség lakosainak vízellátását. A leend dunántúli környezetvédelmi és vízügyi skanzen ügyében eddig két találkozót tartottak, s ezeken részt vettek vállalkozók, népm vel k, történészek, építészek, nyugdíjasok és környezetvéd k is. Juhász János értesítette a kezdeményezésr l a Dunántúli Regionális Vízm Rt, a Kodolányi János F iskola, a Balaton Halászati Rt, a siófoki önkormányzat, a Zöldfok és a Siotour Rt vezet it is, akik - úgy érezte - kedvez en fogadták a hírt. Értesülésünk szerint a szervez k tapasztalatszerzés végett az esztergomi Duna múzeumba és az ausztriai St. Pölten Európa-szerte híres múzeumába is kirándulnak. A siófoki múzeum létrehozásához szükség lesz egy szervezet, közalapítvány vagy közhasznú társaság alapítására is. Czene
A Heti Hirdet 2003. március 7-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Búcsúztatás 32 év után Családias hangulatú eseményt rendeztek február 28-án a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóság vezet i és dolgozói. Máté László igazgató megnyitó beszédével és szakmai méltatásával búcsúztatták Molnár Zoltán m szaki csoportvezet t, aki 32 sikeres év után nyugdíjba vonult. Tóth István vezérigazgató pohárköszönt je után Máté László igazgató átadta a Gépészeti Igazgatóság és munkatársai ajándékait. A svédasztalos ül fogadást kellemes zene kísérte. Köszönet a szervez knek: Molnár Bélánénak és Mátyok Tibornénak. Molnár Zoltán szakmai pályafutása: a DRV-nél 1971. április 15-én, a Gépészeti Osztályon, mint gépgazdálkodási csoportvezet kezdett, az Üzemviteli és Technológiai Osztályon központi TMK el adóként tevékenykedett, majd a dél-balatoni Üzemigazgatóság Üzemfenntartá-
si Osztályán volt TMK el adó. Innét került át a Gépészeti Igazgatóságra m szaki csoportvezet nek. p.r.
A Fejér Megyei Hírlap 2003. március 7-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Választható víz Választ(hat)ó víz Hitelrontásnak tekintik a Kft. szórólapját Székesfehérvár (hajnal) - Nem kell tovább rettegnie az ivóvízmérgezést l, az általunk képviselt technológiával otthonában állíthatja el a garantált min ség vizet - áll a szórólapon, amely egy postaládából került el . A fénymásolt lapot a Fejérvíz Rt.-nél is látták, onnan jutott el a szerkeszt ségbe. A cég úgy véli, mindaz ami a szórólapon megjelent - ha nem is közvetlenül rájuk vonatkozik, - súlyosan érinti ket. Kiss István igazgató elmondta: a DRV Rt.-vel együtt fontolgatják, hogy hitelrontás miatt beperlik a víztisztító berendezést forgalmazó Kft-t. A megyei tiszti f orvos, Dr. Ferencz Péter is úgy vélte: az írásban szerepl mondatok alkalmasak a pánikkeltésre. A kft. ügyvezet je viszont azt mondta: k nem állítják, hogy az ivóvíz min sége rossz, k csak azt állítják, tudnak annál jobbat is. A Kft-t a szórólapon szerepl telefonszámon próbáltuk elérni, mint kiderült, ezen csak az egyik üzletköt jelentkezett. Valamivel kés bb a cég egyik vezet je is hívta a szerkeszt séget, nem kívánt névvel szerepelni a cikkben, ám ezután nem sokkal a tulajdonos-ügyvezet , Kalóczkai László is telefonált és közölte, ha a lapban rossz színben t nik fel a cég, pert indít. Arról is beszélt, hogy a szórólapon szerepl adatokat nem k találták ki, azok visszakereshet k az Interneten vagy a sajtóban. Elmondta: k nem állítják, hogy a vezetékes ivóvíz rossz, k csak azt mondják, tudnak annál jobbat. A lehet séget kínálják fel azoknak, akiknek igényük van a nálunk egyedülálló technológiával m köd víztisztító berendezésre, amely egyébként egy átlagos panellakásban, négytagú családdal számolva nagyjából kétszázezer forintba kerül. Kiss István, a Fejérvíz Rt. vezérigazgatója úgy vélte: az rt. jó hírét veszélyezteti a szórólap. Az ISO min sítés, ezen belül az akkreditált, kiemelt felkészültség labor garancia arra, hogy az emberekhez tiszta víz jut el. A cég rendszeresen ellen rzi a min séget - ezt teszi egyébként a DRV Rt. is miel tt átadja a vizet - a különböz pontokról vett minták eredményeit az ÁNTSZ ellen rzi, amely maga is végez vizsgálatokat.
A Somogyi Hírlap 2003. március 18-ai számában jelent meg az alábbi cikk: A csapban a tisztaság mércéje Megyei körkép Az ország legnagyobb szennyvízrendszere készült el Dél-Somogyban. A hatásfokáról azt mondják a szakemberek, hogy a Balaton-parti szennyvíztisztítással azonos szint ; ez pedig a megyében a legmagasabb színvonalat jelenti. Ma a megye két végén - a Balaton-parton és a Dráva mentén - áll a legmagasabb színvonalon a szennyvíztisztítás Somogyban. A közbees területeken sincs jelent s lemaradás, hiszen a megye a szennyvízhálózat kiépítettségében és a szennyvíztisztítás min ségében is eléri az országos átlagot. A Dráva-vidék után több települést érint , korszer hálózat építése kezd dött meg nemrég Marcali, Csurgó és Lengyeltóti térségében is. Több rekonstrukciónak köszönhet en a megyeszékhely szennyvíztisztítása is megfelel az igényeknek. A nagyatádi térségben a legnagyobb a lemaradás, azonban itt is rövidesen elkezd dhet a hálózatépítés és korszer sítés. A Barcs térségében elkészült hálózat 18 települést f z fel az új szennyvíztisztító telepre. Jelinek István, a kivitelez Délviép kommunikációs igazgatója elmondta: a korszer , zárt rendszer telepen túljutó szennyvíz ránézésre nem különbözik a csapvízt l. Néhány hete kezd dött el a próbaüzeme, s az els méréseredmények jobbak a vártnál. - A vízjogi engedélyben szerepl értékeknél már most is jobbak a telep eredményei, s ez a min ség csúcsra járatva is tartható lesz. Az új barcsi szennyvíztelep a balatoni tisztítókkal azonos teljesítményre képes mondta. A próbaüzem során folyamatosan vizsgálják és állítják be a tisztító értékeit, s javítják az esetleges hibákat. Ebben a néhány hónapos id szakban gyakorlatilag a térséghez igazítják a szennyvíztisztítást, hiszen mindenütt eltér a szennyvíz összetétele. Menet közben kell kitapasztalniuk a szakembereknek, hogyan érhet el a legjobb hatásfok. Nagy László
A Heti Hirdet 2003. március 14-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Öregfiúk-góles ben Hatalmas küzdelmek és általában gólokban b velked mérk zések jellemezték azt az Öregfiúk kispályás labdarúgó tornát, amelyet a múlt hét végén rendeztek meg a balatonlellei tornacsarnokban, két korosztály részére. Az ötven év felettiek voltak a "frissebbek", hiszen k reggel kilenckor elkezdték a küzdelmeket, míg a 35 év felettiek a déli óráktól léptek pályára. Mint a torna egyik szervez jét l, Kiss Józseft l megtudtuk, mindkét korosztályban 4-4 együttes, körmérk zéses formában küzdött a helyezésekért. Az ötven fölöttieknél a DRV együttese remekelt, s minden meccsét nyerve, kapott gól nélkül végzett az els helyen. Második a Fonyód, harmadik a Balatonlelle, negyedik a Somogybabod lett. A legjobb kapusnak és a gólkirálynak járó különdíj is a vízm vesekhez került: Völgyi József és a hét gólos Bocsev István jóvoltából.
A 35 éven felülieknél rendkívül szoros küzdelem alakult ki, s keresztbeverések után három csapatnak is négy-négy pontja volt, közöttük csak a jobb gólkülönbség döntött: 1. Balatonlelle, 2. Lengyeltóti, 3. Balatonboglár, 4. Mesztegny . A gólkirály öt találattal Pasztusics László, (Lengyeltóti) lett, a legjobb kapus a lellei Kötél Zoltán.
A Somogyi Hírlap 2003. március 18-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Vállalkozások hétpecsétes titkai Megyei körkép Hétpecsétes titokként rzik a vev ik és beszerzési forrásaik listáját a somogyi vállalkozások, s megkülönböztetett gonddal vigyáznak a receptúrák biztonságára az élelmiszer-feldolgozók. Az utóbbi hetekben a figyelem középpontjába került a gazdasági információ védelme, az adatkezeléssel kapcsolatos anomáliák.
A DRV laboratóriumában is szigorú az adatnyilvántartás
Somogyban több vállalkozás meger síti védelmét a konkurencia kíváncsiságával szemben. Nemcsak az államigazgatásban, a gazdaságban is egyre nagyobb gonddal figyelnek az üzleti adatok nyilvántartására. Annál is inkább, mert hosszú id alatt kiépített kapcsolatrendszert is megtépázhat a kiszivárgott információ. Kis Sándorné, a jutai Carnarium Kft ügyvezet igazgatója elmondta: aki húskészítménygyártásban vesz részt, általában egy munkafázist ismer. Aki például az alapanyag-el készítést végzi, nem tudja a késztermék receptúráját. A 30-35 dolgozót foglalkoztató vállalkozás vezet je szerint manapság nem árt az óvatosság. A gyártástechnológiai adatokat nemcsak flopin, hanem papíron, több helyre elzárva rzik. A jutai májastól a vastagkolbász összetételéig mindent lejegyeztek. •
A forgalmat, a költségek alakulását és a településenkénti árbevételt sorolják a szolgáltatók legjobban rzött titkai közé - mondta Bóta László, a DRV Rt megyei igazgatója. - Különösen szerz déskötés vagy hosszabbítás el tt fontos a friss információk védeleme. Minden egyes kiszivárgott adat kés bb hátrányt okozhat. Nálunk is vannak bizalmas információk, a számítógépes adatvédelemmel komolyan foglalkoztunk, s biztonságosan m ködik a rendszer. A laboratóriumban is pontos nyilvántartást vezetünk, az egyes települések adatait rögzítjük, mindegyik bármikor visszakereshet .
•
Francz Rezs né, a barcsi Dráva Tej Kft ügyvezet je elmondta: a vállalat egyes termékeit bejelentették a szabadalmi hivatalban, így reményük szerint hosszú id re védett marad a sajttorta, a mézes desszert és a túróból készült édesség licensze. A piacvédel-
mi titkok kiszivárgását náluk többfokozatú hálózat gátolja. A belföldi és az exportpartnerek listáján kívül a beszállítói árakat összefoglaló számítógépes adatsorra ügyelnek különösen. •
Jónás István, a Vitibox Bt vezet je szerint az oltványtermeszt k helyzete nem sokban különbözik a borászokétól: a kiváló produktum vagy százféle módon el állítható, csakhogy az odáig vezet út titkos. A mesterfogásokról csak pár ember tud, az egész folyamat összefüggései titkosak. Ezzel szemben Varga György, a Solanum Kft ügyvezet je elmondta: korábban a dobozos vet burgonyánál azon gondolkodtak, hogy levédetik. Mégsem tették: nyugodtan csinálja utánuk bárki, úgyis a min ség dönti el az áru piaci sikerét....
•
Egyel re nem publikus a most készül oktatási tanulmány - tudtuk meg Mihalovics Jen t l, a hallássérültek iskolájának igazgatójától. Nemzetközi pályázatra neveztek be, a kommunikációs fejleszt programról csak az elbírálás után beszélhetnek. Akkor viszont a lehet legszélesebb körben próbálják megosztani a szakmai eredményeket. Harsányi Miklós
A Zalai Hírlap 2003. március 19-ei számában jelent meg az alábbi cikk: A régió hasznára Tegnap a DRV Rt. fürd városi üzemvezet ségén ünnepélyes keretek közt helyezték üzembe a regionális szennyvízelvezet hálózatépítés soros ütemében megvalósult nyugati f gy jt rendszert. A 805 millió forintnyi ráfordítással járó környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztés négy év alatt valósult meg, tavaly szeptembert l ez ideig zajlott le a próbaüzem. Az ünnepségen dr. Kovács György Zoltán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium f osztályvezet je hangsúlyozta, hogy a létesítmény igen jelent s az EU-csatlakozás szempontjából is, ugyanakkor nem ilyen kötelezettségb l készült, hanem a helyi igényekb l fakadóan, a f m állami finanszírozása mellett köszönhet en az érintett településeken él k anyagi részvállalásának. A kivitelez Horváth-Ép Kft. képviseletében Horváth Tihamér ügyvezet elmondta, hogy összességében közel 17 kilométernyi hosszúságban építettek ki nyomóvezetéket, illetve gravitációs csatornát, két új átemel t létesítettek, kett nek pedig a kapacitásnövelést is jelent felújítását végezték el. Palánki János, az üzemeltet Rt. Nyugat-balatoni Igazgatóságának vezet je szólt arról, hogy a rendszer Keszthely-Kertváros, Alsó- és Fels páhok, Cserszegtomaj és Rezi eddig megépült bels szennyvízhálózatát csatlakoztatja a keszthelyi tisztítóm höz, amelynek kapacitása a még két ütemben megépítésre váró gy jt rendszer befogadására is képes lesz. Az avatást követ en a vízügyi szakemberek rövid tanácskozáson tekintették át az eddigi üzemeltetési tapasztalatokat és a további fejlesztési igényeket. H. Á.
A Napló 2003. március 21-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Milyen vizet iszunk A környezetszennyezés ad feladatot a szolgáltatóknak Körkép (ke) - Hosszú távú és jó min ség vízellátást garantálnak az illetékesek megyénkben. Néhány településen viszont jelenleg is rossz íz és ihatatlan a víz. Évtizedes mez gazdasági környezetszennyezés árát "fizetjük" most meg. Korábban ugyanis olcsó volt a m trágya, ezért a kelleténél jóval nagyobb mennyiség került a földekre és a vegyi anyag nem bomlik el a karsztvízben - utalt a szennyezés f okára Harsányi István, a Bakonykarszt Rt. vezérigazgatója. Ezért ellátási területükön - melyhez 117 település, 220 ezer ember tartozik - Hidegkúton 100 milligramm/liter, Nemesvámoson pedig literenként 57 milligramm a víz nitráttartalma. A megengedett érték 50 milligramm literenként. Az évente összesen 10,5 millió köbméter vizet kitermel Bakonykarszt a helyi önkormányzatokkal együtt évek óta vízkutatást végez a probléma megszüntetéséért, és az érintett településeken külön gondoskodnak az ellátásról. Megoldást adna a veszprémi közm re való csatlakozás. - Nincs probléma, biztonságos, jó min ség , a vízellátás a DRV Rt. Észak-Balatoni igazgatóság területén - hangsúlyozta Kovács István, a cég m szaki vezet je. Révfülöpt l Balatonfüredig nyírádi karsztvizet, Balatonfüredt l Balatonf zf ig pedig forrásvizeket, illetve tisztított balatoni vizet szolgáltatnak Veszprém megyében 21 településen 34 ezer fogyasztónak évente 5,3 millió köbméter víz kitermelésével. A DRV Rt. Nyugat-balatoni Igazgatósága éves vízértékesítése 4,5 millió köbméter, melynek kétharmad részét megyénkben 32 településen fogyasztják. Palánki János igazgató bízik abban, hogy Sümeg régi problémája megoldódna, ha a magas h mérséklet vizet adó, Sümeget ellátó darvastói rendszert összekötnék a h vös viz nyírádi kúttal. Az 500 millió forintba kerül beruházás tervei központi jóváhagyásra várnak. A naponta 31 ezer köbméter karszt- és védett rétegvizet kitermel Pápai Víz- és Csatornam Rt. területén Nórápon magas az ammóniából származó nitrittartalom, ráadásul ezen a településen a vastalanításról is gondoskodni kell - közölte Szili Ágnes szervezési és laboratóriumvezet . A faluban rövidesen különleges rendszerrel szüntetik meg a szennyez dést. A 25 ezer pápait és a város környékén él embert vízzel ellátó cég több településen is kiemelt feladatának tekinti a vastalanítást és az ammónium megszüntetését.
A Somogyi Hírlap 2003. március 22-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Elapadhat a víz Ma van a víz világnapja. Ennek alkalmából a Dunántúli Regionális Vízm Rt. rendezvénysorozatot szervezett; tartott alkotótábort m vészetbarát fiataloknak, szakmai és képz m vészeti kiállítást, zenés irodalmi estet. Tegnap rendezték meg a központi ünnepséget Sümegen. A cég szakemberei felhívták a figyelmet arra: amíg a tiszta és egészséges ivóvíz a nap bármely szakában kell mennyiségben rendelkezésünkre áll, legtöbben nem is gondolnak arra: ez a forrás egyszer elapadhat. A DRV Rt. az ENSZ által 1993-ban kezdeményezett rangos esemény, a víz világnapja alkalmából évente tart rendezvényeket, s figyelmeztet a vízellátást fenyeget
veszélyekre és a víz ésszer felhasználására. A Balatoni civil szervezetek szövetsége ma 11 órakor a balatonfüredi közösségi házban tart konferenciát egyebek között a Balatontörvényr l, a partvonalrendezésr l és a vízutánpótlásról. A szervez k célja, hogy a civil szervezetek révén a Balaton régióban él k és a nyaralótulajdonosok hiteles képet kapjanak, véleményt mondhassanak, és javaslatokat tehessenek e közösségnek fontos kérdésekben. Czene
A Napló 2003. március 22-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Ünnep a Víz Világnapja Sümeg - A héten számos esemény, rendezvény kapcsolódott a víz március 22-i világnapjához, amelyet idén Sümegen tartott a Dunántúli Regionális Vízm Rt. Mint Tóth István vezérigazgató a Várcsárdában rendezett ünnepségen elmondta: az ENSZ által 1993-ban kezdeményezett víz világnapja mára a szakma legjelent sebb olyan ünnepévé n tte ki magát, amelynek keretében a szolgáltatók bemutatják tevékenységüket a fogyasztóknak. Hangsúlyozta: közös a felel sség, hogy odafigyeljünk a környezetvédelem fontosságára, ivóvízbázisunk megóvása érdekében. Az idei világnaphoz számos rendezvényt kapcsolt Sümegen a DRV Rt. Kedden zenés irodalmi estet, majd csütörtökön szakmai bemutatót és képz m vészeti kiállítást rendeztek, de volt hangverseny, a gyerekeknek pedig alkotótábor. A tegnapi rendezvény a Kisfaludy-Ramassetter gimnáziumban a képz m vészeti és a vizes szakmát bemutató tárlat megnyitásával kezd dött, majd a várcsárdában a törzsgárdaünnepséggel folytatódott. Itt Tóth István vezérigazgató megköszönte a DRV Rt. dolgozóinak a munkáját, köztük külön kiemelve az idén kerek évfordulós munkaviszonyúak tevékenységét. A több mint száz kitüntetett dolgozó közül Bagó Lajos 45, Bakos János, Balogh László, Gyimesi Imre és Harnos Lászlóné pedig 40 éves munkájáért kapott elismerést. Az ünnepség után a résztvev k várjátékokat tekintettek meg.
A Somogyi Hírlap 2003. március 26-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Díjazták a kisdiákok rajzait Értékelték a víz világnapja alkalmából a Dunántúli Regionális Vízm vek Rt pályázatára beküldött írásokat és rajzokat. A tegnapi eredményhirdetésen részt vettek az alkotást beküld általános iskolások. Kovács Tibor, a DRV Rt munkatársa elmondta: a társaság minden évben segíti környezetvédelemmel kapcsolatos gondolataik megörökítését, s kiállítják munkáikat. Háromszáz pályamunka érkezett a megyéb l.
Az irodalmárokból és fest m vészekb l álló zs ri els díjjal jutalmazta Venczli Anita írását, a második helyezett Gelencsér Réka, a harmadik Kalányos Zsuzsanna. Mindhárom díjazott a kadarkúti Jálics Ern Általános Iskola tanulója. Az alsó tagozatos tanulók rajzai közül a bizottság a másodikos Pintér Bálint (Barcs) munkáját találta a legszebbnek. Második helyezést ért el a negyedikes Pozsgai Jusztina (Marcali), s harmadik lett az ugyancsak negyedikes Szabó Hermina (Barcs). A fels sök rajzai közül els díjat kapott a hatodikos Preszecsán Hajnalka (Nagyatád) alkotása; második a hatodikos Kovács Anett (Marcali), s a hetedikes Bíró András (Barcs) a harmadik helyezett. Két különdíjat is kiadott a bírálóbizottság: Szabó Kristóf (Barcs) másodikos tanulónak a számítógépen készített munkájáért és Nagy Ádámnak (Magyaratád) pedig üvegképéért. Az összejövetelr l senki sem távozott üres kézzel: a résztvev k emléklapot kaptak, a díjazottak pedig értékes ajándékokat
A Somogyi Hírlap 2003. március 28-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Befellegzett a régi vízóráknak Lassan lejár a hagyományos vízmér k ideje. A DRV Rt. siófoki gépészeti igazgatóságán már az új., az uniós szabványnak is megfelel vízórákat mutatták be. A vízm nek és a fogyasztóknak is gondot okoz a mér órák pontatlansága, illetve a manipulálhatósága. A jöv egyik útja az ellen rz számkombinációval ellátott fogyasztásmér lehet, ami lehetetlenné teszi a küls beavatkozást és a fogyasztó maga is leolvashatja róla az állását. Számítógépes programhoz kapcsolható vízóra is van; egy telefonszerver segítségével a fogyasztó ingyenes zöld számon saját maga diktálhatja be a szolgáltatónak a leolvasott értéket, s azokat a központban egyeztetni, ellen rizni lehet. A korszer technika hazai elterjedése egyel re utópisztikusnak tetszik, ám a nem is oly távoli jöv ben valósággá válhat. A szakemberek szerint az új, uniós vízórák csak alig valamivel drágábbak a most használatosaknál. Fónai Imre
A Somogyi Városkép 2003. március 28-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Víz a jöv ért A 2003-as esztend Víz Világnapja rendezvénysorozat jelszava: Víz a jöv ért! E jelszó jegyében zajlottak a különböz rendezvények a Dunántúli Regionális Vízm Rt. Somogy megyei Igazgatósága szervezésében. Munkatársunk Bóta Lászlóval a DRV Rt. Somogy megyei igazgatójával beszélgetett. - Az egyik ilyen rendezvényünk az a pályázat volt, amelyre a megyék általános iskolái küldték be munkáikat. Ezek prózák, versek, és rajzok voltak. Összesen 234 alkotás érkezett, közülük 47 pályamunkát állítottunk ki. Vers és próza kategóriában a kadarkútiak remekeltek, hiszen a dobogó mindhárom fokára k állhattak fel. Nevezetesen: Venczi Anita, Gelencsér Réka, Kalányos Zsuzsanna. A rajzpályázaton az alsósok közül els helyezést ért el a barcsi Pintér Bálint, második helyezést a marcali Pozsgai Jusztina, harmadik pedig a szintén marcali Szabó Hermina lett. A fels söknél Preszecsán Hajnalka nagyatádi, Kovács Anett marcali és Bíró András barcsi tanulók jeleskedtek. Két különdíjat is kiosztottunk: a kadarkúti Szabó Kristófnak és a magyaratádi Nagy Ádámnak. Úgy gondolom a pályam vek nagyon értékesek, és komoly mondanivalót hordoznak. A gyerekek érzik és látják a víz jelent ségét. - Az ENSZ az idei évet a "Tiszta víz " évének nyilvánította. - A víz tisztasága ugyan olyan fontos az él vizek esetében, mint az ivóvíz tekintetében. Mivel a DRV vízszolgáltatással foglalkozik, els sorban az ivóvíz tisztaságára gondolunk. A víz jó min sége az EU csatlakozás kapcsán is kiemelt fontosságú. Az Európai Uniós normáknak megfelel határértékeket legkés bb 2009-re teljesítenünk kell. Somogyban els sorban az arzén- és ammónia-mentesítést kell megoldanunk, illetve el kell végeznünk a vas- és mangántalanítást azokon a területeken, ahol ez még nem történt meg. - Milyen uniós elvárások vannak a szennyvízelvezetés tekintetében? - A kétezer lakost meghaladó településeken biológiai tisztítórendszerre kell vezetnünk a szennyvizet. A kisebb településeken helyi, egyszer bb megoldások is szóba jöhetnek. - Mennyibe kerül az új rendszer bevezetése? - Országos szinten 1000 milliárd forintot kell rá költeni. Örömmel mondhatom, hogy Barcson és a környez településeken február elsején elindult az új szennyvíztisztító próbaüzeme. Úgy t nik, hogy június 30-án sikeresen le is tudjuk zárni. S ha ez így történik, elmondhatjuk: Somogy 18 településének szennyvízgondja megoldódott. Ugyan ez a program elindult Csurgó és Marcali térségében is. Sajnos Nagyatád és környéke még nem nyert pályázati pénzt. A szándék azonban nagyon er s arra nézve, hogy a csatornázottság ott is megoldódjon. N.E.
A Somogyi Hírlap 2003. március 31-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Sérülékeny Somogyi Vízbázisok Somogyban az országos átlagnál ugyan jobb, de a megye nagyobb részén drágább az ivóvíz. Vannak olyan területek is, ahol éppen az egészségügyi határértéken van a szennyez anyagok mennyisége. Nemcsak ezeken a helyeken, hanem szinte minden városban korszer sítésre szorul az ivóvízrendszer annak érdekében, hogy a vízmin ség a jelent sen megszigorított uniós normáknak is megfeleljen.
Pancsoló gyerekek. Az egészséges ivóvíz nem lehet luxuscikk
Dr. Balogh Márta, az ÁNTSZ közegészségügyi osztályvezet je elmondta: Somogyban szinte mindenütt mélyfúrású kutakból nyerik a vizet. Ezeket a kutakat küls forrás nem szennyezi, helyenként azonban el fordul, hogy nagyobb ammónium- vagy vastartalommal kerül a felszínre a víz. Ezt az okozza, hogy abban a rétegben, ahonnan kiveszik a vizet, ezek az anyagok nagyobb koncentrációban vannak jelen, biológiai károsító hatásuk azonban nincs. Somogyban mindössze 25 helyen m ködik ásott kút, f ként ritkábban lakott külterületeken. Ezeket kivétel nélkül a talajvíz els rétegére telepítették, így vizük is rosszabb, mint a mélyebbr l jöv . A megye talajvizei ugyanis kémiailag és mikrobiológiailag egyaránt szennyezettek. A legnagyobb számban egyébként a Dél-Dunántúlon találhatóak sérülékeny vízbázisok. Schubert József, a dél-dunántúli vízügyi igazgatóság osztályvezet je elmondta: Baranyában és Somogyban összesen 104 sérülékeny vízbázist tartanak számon. F leg a sekély rétegvizeknél rossz a helyzet, amire Barcs környékén van példa. A víz min ségét a szolgáltatónak rendszeresen ellen rizni kell. A mintákat az ÁNTSZ-hez juttatják el, de a szolgálat rendszeresen és véletlenszer en kontrollvizsgálatokat is végez. Somogy legnagyobb vízszolgáltatója a DRV. A Somogy megyei igazgatósághoz 150 település tartozik. A közm rendszerek kilencven százaléka önkormányzati, tíz százaléka pedig állami tulajdonban van. Így a fejlesztés dönt en az önkormányzatok feladata lenne. Ez komoly beruházásokat igényelne a következ években, hiszen a 201/2001-es törvény értelmében 2009-ig meg kell oldani a vizek ammóniamentesítését és a korábbi egészségügyi határértékek szigorodása miatt is korszer bb tisztítóberendezésekre lenne szükség.
Bóta László, a DRV megyei igazgatója elmondta: a határértékek szigorodása miatt Barcs térségében néhány településen problémát jelent a víz arzéntartalma, a legnagyobb gond azonban az, hogy a korszer regionális rendszerek helyett Somogyban az egyedi kutas vízellátás a jellemz . Emiatt sokkal több vízbázist kell karbantartani, ami jelent sen drágítja a szolgáltatást. A legjobb min ség és íz vizek egyébként Barcs térségében, Kadarkúton és Marcali környékén vannak a megyében. Marcaliba például a nyírádi karsztból érkezik a különleges tisztaságú ivóvíz. Kaposváron 1994-t l egy koncessziós társaság m ködteti a közm vagyont. Ift Miklós, a társaság igazgatója elmondta: 1998-ban minden telepen felszerelték a vízkezel berendezéseket. Ennek köszönhet en jelent sen javult a vízmin ség, amit azonban a város egyes körzeteiben az elhasználódott hálózat miatt nem lehet még érzékelni. A kisebb átmér j vezetékrendszer tisztítása még hátravan, a csordahegyi medence felújítását az idén végzik el, az ammóniamentesítés érdekében pedig a jöv évt l fejlesztenek. Kifogástalan rendszerrel és vízzel 2009-re rendelkezik majd a megyeszékhely, a vízmin ség azonban az elmúlt években így is sokat javult. Míg 1995-ben 543, vízmin séggel kapcsolatos reklamáció érkezett, addig tavaly 117, a szolgáltatás ára pedig jelent sen csökkent a korábbihoz képest. Fábián Erika
A Ma és Holnap cím folyóirat 2003. áprilisi számában jelent meg az alábbi cikk: Szolgáltatás és színvonal Vizes célok a fogyasztói és az uniós igényekhez mérten A víz a kultúrtörténet egyik leg sibb jelképe, egyike a négy éltet alapelemnek. Mindez azonban nemigen jut akkor eszünkbe, amikor a napi rutincselekvések között, ki tudja hányszor, elfordítjuk a vízcsapot. Munkatársunk Tóth Istvánnal, a Dunántúli Regionális Vízm vezérigazgatójával beszélgetett a víz világnapjáról, a víz min ségér l, a vízdíjakról, a vízórákról és az uniós csatlakozásról. - Társaságuk 1995 óta minden évben rangos eseményeket szervez a Víz Világnapja alkalmából. Idén milyen programokkal készültek? - Március 22. a Víz Világnapja, a "vizes" szakma legjelent sebb olyan ünnepe, melynek keretében a vízszolgáltatók bemutathatják tevékenységüket fogyasztóiknak. Ahhoz, hogy a min ségileg ellen rzött vizet a vízm vek, vízellátó társaságok a jöv ben is biztosítani tudják, illetve a keletkezett szennyvizet elvezessék, ártalmatlanítsák, egyre nagyobb hangsúlyt kell fordítaniuk az ismeretek továbbadására. A kell információ hiányában a jöv nemzedék ugyanis nem biztos, hogy ismeri a vízellátásra leselked veszélyeket, az ésszer felhasználás módjait. E nemes nemzetközi kezdeményezés lehet séget ad arra, hogy programjaink révén különböz érdekl dési kör , beállítottságú emberek figyelmét irányítsuk az élet nélkülözhetetlen feltételét képez vízre. A 2003. évi központi Víz Világnapi rendezvénysorozat helyszínéül Sümeg városát választottuk. A programok között szerepelt egy irodalmi est, melynek házigazdája Baranyi Ferenc József Attila díjas költ volt, egy komolyzenei koncert, melyet a helyi zeneiskola növendékei adtak el . A Kisfaludy-Ramassetter Iskolában szakmai és képz m vészeti kiállítást valósítot-
tunk meg, melynek segítségével bemutatjuk a DRV Rt.-t és a víziközm szolgáltatást, másrészt itt kaptak helyet az ifjú alkotók képz m vészeti alkotásai is. Hagyományos módon, társaságunk törzsgárda dolgozóinak munkáját is ezen rendezvénysorozat keretében ismertük el. Ebben az évben az a 123 dolgozó vehette át a törzsgárda kitüntetést, akik 25, 30, 35, 40 és 45 évet dolgoztak a vízügyi ágazatban. A központi ünnepséget egészítik ki a területi igazgatóságaink által szervezett események, pályázatok, nyitott kapuk akciók. A hagyományoknak megfelel en, idén is szerepet vállaltunk a területileg illetékes vízügyi igazgatóság Víz Világnapi programjaiban. - Emelkedik-e a víz- és csatornaszolgáltatás díja? - A szolgáltatáshoz kapcsolódó költségeink növekedésének következtében a díjak is emelkednek. Természetesen számunkra is ismeretes az a tény, hogy fogyasztóink számára már most is magasak a díjak és hogy a családi költségvetésben jóval nagyobb részt tesz ki a vízdíjszámla, mint az EU-ban. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a jelenleg üzemeltetett hálózatok fokozatosan elöregednek, n a rekonstrukciós igény, viszont a díjak csak részben fedezik a szükséges értéknövel felújítások költségeit. A megoldást minden valószín ség szerint a díjrendszer országos szint korszer sítése jelentheti. Itt említeném meg, hogy egy olyan díjpolitika kidolgozásra van szükség, mely az uniós elvárásoknak megfelel en a költségek teljes megtérülését biztosítja majd. A DRV Rt. m ködési területén egyébként 129 különböz díjat alkalmazunk. A díjak azért eltér ek, mert mások a m szaki, helyi adottságok és természetesen a szolgáltatás min sége is hatást gyakorol a díjak mértékére. A lakosság által fizetend díjat befolyásolja még az állami támogatás rendszer is, mely nem elégíti ki az EU követelményeket, így új támogatási struktúra kialakítása lesz szükséges. - A korábbinál pontosabb vízórák (Chekker vízmér ) üzembe helyezését tervezi a Vízm . Miért van erre szükség? - A korrekt számlázás alapja a megbízható mérés. Ugyanakkor fontos számunkra az is, hogy a fogyasztó maga is pontosabban olvashassa le fogyasztását. A szóban forgó vízmér óra lapján egy kétjegy ellen rz kód szerepel, mely a leolvasott mennyiséggel szoros kapcsolatban áll. Minden egyes mennyiséghez egy meghatározott kód tartozik, így a fogyasztás telefonon keresztül történ bediktálásakor a számítógépes rendszer azonnal megállapítja, hogy az adatok valóságosak-e, a leolvasás helyes-e. Természetesen saját vízmér leolvasóinkat is ellen rizni tudjuk a rendszer segítségével. Els dleges célunk azonban, hogy a mérés területén is magasabb szint szolgáltatást nyújtsunk. - Egyre több településen vezeti be a DRV Rt. (más szolgáltatásokhoz hasonlóan) a kéttényez s díjrendszert. Mi indokolja az új szisztémát? - Más szolgáltatásokhoz hasonlóan a víziközm szolgáltatás is több elemb l tev dik össze. El ször bekötjük a fogyasztót a rendszerbe és biztosítjuk számára a vízvételezést. Ez önmagában is szolgáltatást jelent, viszont a jelenlegi díjrendszerben nem valósítható meg ennek ellentételezése. Ez az ún. aktív rendelkezésre állás, mint szolgáltatás, melynek ellenértéke a többi szolgáltatónál alapdíj formájában már megjelenik. A "második tényez " a fogyasztással arányos díj. Az "egytényez s" esetben (jelenlegi vízdíj), ha valaki ráköt a rendszerre, de nem fogyaszt vizet, nem tudjuk érvényesíteni a fogyasztástól független felmerül indokolt költségeket.
Különösen fontos lenne a kéttényez s díjrendszer bevezetése a DRV Rt. m ködési területén, ahol az üdül tulajdonosok magas száma miatt, a lakossági fogyasztók körében igazságosabb, egyenletesebb költségelosztást jelentene az új megoldás. - A vízm szakembereinek a korábbinál jóval gyakrabban és alaposabban kell ellenrizni a fogyasztási helyeken kifolyó ivóvíz min ségét a január elsején életbe lépett uniósszabványnak megfelel en. Szükséges-e ehhez a laboratóriumok korszer sítése? - A laboratóriumok fejlesztése mindenképpen szükségessé vált, hiszen olyan paramétereket is vizsgálnunk kell, melyeket korábban nem elemeztünk, ehhez elengedhetetlen új m szerek beszerzése. Meggy z désünk ugyanakkor, hogy nem kellene minden vízm nek kiépítenie a legfejlettebb laborhálózatot, hanem regionális ún. csúcslaboratóriumokat kellene üzemeltetni a gazdaságos kihasználtság érdekében. A minisztérium felkérésére, a Víz- és Csatornam vek Országos Szakmai Szövetsége dolgozik a megoldáson. A programhoz anyagi támogatást is hozzá lehet rendelni, mivel országos érdekr l van szó. A DRV Rt. nagyságánál, adottságainál fogva ezen a téren is meghatározó szerepet tölthet be, várhatóan az egyik csúcslabort mi üzemeltetjük majd. - Az uniós csatlakozás igényel-e, és ha igen, milyen többletfejlesztéseket? - A többletkövetelményeket már részben említettem. Ilyen tehát a vízmin ség fokozott ellenrzése, egyrészt több paramétert kell vizsgálnunk és az ellen rzések száma is jóval magasabb. A megfelel min séget a jöv ben a fogyasztási pontokon kell biztosítanunk, ezért intenzívebben kell foglalkoznunk a hálózat tisztításával, karbantartásával. Szakembereink figyelme a hálózatban lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokra is irányul, kutatóintézetekkel közösen kell vizsgálni a másodlagos szennyez déseket - vagyis azt a folyamatot, amikor a vízm b l kikerül jó min ség víz a fogyasztóhoz érve megromlik. A min ség els dleges szempont munkafolyamatainkban, Társaságunk 1999 óta rendelkezik ISO 9001 szabvány szerinti tanúsítással, jelenleg a 2000-es szabvány szerinti küls auditálás folyamatban van. Ennek leglényegesebb eleme, hogy folyamatainkba mérhet paramétereket építünk be, ezáltal a kit zött célok megvalósulását nyomon tudjuk követni. Kiemelt célunk a fogyasztói igényeknek egyre magasabb szinten történ megfelelés. Ezt a célt szolgálja a hároméves projekt keretében megvalósított informatikai rendszer kiépítése is. Az ügyfélszolgálati modul biztosítja a számlázás precízségét, a hatékony ügyintézést, mindemellett a rendszer a cégvezetés számára naprakész információkat biztosít, melyek megkönnyítik a döntések meghozatalát. Nagy hangsúlyt fektetünk a környezettudatos gondolkodásra is, mint ahogy ennek a folyóiratnak a hasábjain is beszámoltunk már róla, a VII. számú balatoni szennyvízrégióban kiépítettük az ISO 14001 szabvány szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszert. Természetesen id vel valamennyi balatoni szennyvízrégióra szeretnénk kiterjeszteni a rendszert. A közm vek oldaláról fontos a csatornázottság növelése, erre országos program biztosít keretet. Mi, mint üzemeltet k ehhez úgy járulhatunk hozzá, hogy ahol kiépült már a szennyvízhálózat, szorgalmazzuk a rákötéseket. Kormányhatározat írja el , hogy a Balaton térségében 95 %-os csatornázottsági szintet kell elérni, jelenleg a szennyvíz és ivóvíz bekötések aránya 62 %-on áll. Felmértük, hogy hálózatépítés nélkül ez az arány 74 %-ra növelhet , míg az el irányzott mérték eléréséhez természetesen b víteni kell a csatornahálózatokat.
Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy az EU követelményekre történ felkészülés folyamatban van és számos részterületen már most eredményeket értünk el. - Milyen lesz a Dunántúli Regionális Vízm Rt. 2004 után? - A csatlakozást követ en, a megkezdett munkát folytatva igyekszünk töretlen fejl dési pályán tovább haladni és bízunk benne, hogy Magyarország egyik legnagyobb víziközm szolgáltatójaként a DRV Rt. az Európai Unióban is kiváló színvonalú szolgáltatást biztosító részvénytársaságként kerül regisztrálásra. A Somogyi Hírlap 2003. április 2-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Javítják a hálózatot Megkezdték a vízhálózat karbantartását a DRV Rt. szakemberei Siófok központjában. Ezért várhatóan három napig a belváros egyes részein akadozik a vízszolgáltatás, s t id szakosan szünetelni is fog. Ebben az id ben - ha szükségessé válik - tartálykocsikkal szállítják oda a vizet a fogyasztóknak, de nagyon valószín , hogy az Rt. szakemberei három napnál hamarabb befejezik a javítást. A Somogyi Hírlap 2003. április 5-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Múzeum csak az útikalauzban Siófokon megsz nt a vízügyi.. s nincs helytörténeti múzeum. Ön szerint kellene-e erre pénzt szánnia az önkormányzatnak, míg sokfelé az utak is rosszak? - kérdeztük olvasóinktól. - Siófok helytörténetét l kezdve a Balaton él világáig sok érdekes dolgot bemutathatna, ami nemcsak a turistáknak, de a lakosoknak is érdekes - mondta Lengyelffy Miklós rendez . - Kevés siófoki tudja, mivel foglalkozott Molnár István, akir l utcát neveztek el. Pedig sokat tett a városért a népf iskola alapításával. Együd Árpád a m vel déstörténetbe a somogyi néprajzi kutatásaival került be, de inkább csak azok emlékeznek rá, akiket a gimnáziumban tanított. Sok kis faluban van tájház, Siófok miért nem érdemel egy múzeumot? - Siófok üdül hely; hogy többen válaszszák pihenésük helyszínéül, gondozottnak, virágosnak, hangulatosnak kell lennie - mondta Juhász János. - Jó utak kellenek és látnivalók. Az önkormányzat és az Advocatus alapítvány pályázatot írt ki helytörténeti és néprajzi témában, s szerény volt az érdekl dés. Sajnálatos, hogy megsz nt a Beszédes múzeum, ami az útikalauzokban még megtalálható és a mai napig keresik a turisták. Beadvánnyal fordultam a polgármesteri hivatalhoz, hogy a miniszteri döntést fellebbezze meg. Egy múzeum ismereteket ad, segíti a diákok pályaválasztását, formálja a tudatot, köt dést alakit ki az emberekben, és vonzza a turistákat is. A DRV Rt.-vel a régi vízm területén szeretnénk természetvédelmi, vízügyi kulturális parkot, skanzent létrehozni. Ha az érdekeltek segítenek, másfél-két év alatt megvalósítható. Lelkes lokálpatrióták dolgoznak azon, hogy a múzeum mellett legyen helye az erdei iskolának, táborozásnak is. Czene Attila
A Somogyi Hírlap 2003. április 7-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vízóra mérje a locsolást Balatonszabadi A balatonszabadi Smohai Zoltán szerint: a kiskertre ellocsolt víz költségét külön kellene választani a szennyvízdíjtól. Eljutott már a környezetvédelmi és vízügyi minisztériumig is, ahonnan azt a választ kapta: az erre vonatkozó szabályozást valóban finomítani kell, s szerepel is a tárca idei munkatervében, hogy a locsolási problémára megoldást találjanak. A díj 10-20 százalékát immár több éve locsolási díjkedvezményként számolhatják el a fogyasztók. Balatonszabadiban (ahol még nincsen csatornadíj, ám most zajlik a beruházás) a magasabb kedvezményt alkudta ki a polgármester a szolgáltató DRV Rt-vel. Smohai Zoltán szerint nem ez a megoldás. - Annak, aki a kiskertjét kút híján a drága ivóvízzel kénytelen locsolni, a nyári fogyasztása többszöröse a télinek - állította Smohai Zoltán. - Tisztességtelen, ha ez alapján kell fizesse a csatornadíjat; véleményem szerint el nem végzett szolgáltatást fizettetnek meg így vele. Külön kellene választani a szennyvizet a locsolástól mellékvízmér fölszerelésével (ennek költségét nyilván minden fogyasztó vállalná), ami csak az ellocsolt vízmennyiséget mérné. Úgy tudom, van már erre példa az országban. Az Rt. arról tájékoztatta a fogyasztót: a mellékvízmér felszerelése nem lehetséges, csak a locsolási díj-kedvezmény számolható el. Smohai Zoltán azt állította: igaza bizonyítása végett elmegy akár az állampolgári jogok biztosáig is. Fónai A Somogyi Hírlap 2003. április 10-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Lengyeltóti Tizennégymillió forintos beruházással új üzemvezet ségi épületet alakít ki a DRV Rt. Egy régi házat megvásároltak, s a meglév m hely és raktár mellé két irodát építenek. Már folyik a tervezés, az alapozást rövidesen kezdik. Az önálló Lengyeltóti Üzemvezet ség az év eleje óta m ködik. (H.M.) A Balatoni Futár 2003. áprilisi számában jelent meg az alábbi cikk: A Víz Világnapja Sümegen A Dunántúli Regionális Vízm Rt. idei központi Víz Világnapi rendezvénysorozatának Sümeg város adott otthont. A megnyitó ünnepségen Rátosi Ferenc polgármester ünnepi köszönt jében felhívta a figyelmet a vízellátásra leselked veszélyekre, majd köszönetét fejezte ki, hogy a DRV Rt. A vizes szakma legjelesebb rendezvényével tisztelte meg az általa irányított települést. A központi ünnepség keretében osztották ki a DRV törzsgárda emlékplakettjeit, okleveleit. Ebben az évben az a 123 dolgozó vehette át a törzsgárda kitüntetést, aki már 25,
30, 35, 40 és 45 éve tevékenykedik a vízügyi ágazatban. Tóth István vezérigazgató ünnepi beszédében kiemelte, hogy a DRV Rt. több évtizedes eredményes m ködésének egyik meghatározó elem a megbízható, stabil szakembergárda, mely munkájával a hosszú évtizedek alatt folyamatosan alkalmazkodott a fogyasztói igényekhez, a kor kihívásaihoz. Köszönt t mondott a tulajdonosi jogokat gyakorló Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviseletében Kovács György Zoltán f osztályvezet is. A sümegi megemlékezés keretében számos kulturális eseményre, képz m vészeti kiállítás megnyitására, látványos várjáték bemutatására is sor került. A Fejér Megyei Hírlap 2003. április 19-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Szennyvízcsatornázás Enying (v.v.) - A mez földi kistérségben két éve még közös pályázattal (Enying, Dég, Lajoskomárom, Mez komárom, Szabadhídvég és a Tolna megyei Fels nyék) együttes megoldással képzelték el a szennyvízcsatornázást. Tavaly azután a mez komáromiak kiválásával megbomlott a hatos fogat, a települések számos egyeztetéssel egyre inkább az egyedi, alternatív megoldások felé mozdultak el. Az enyingi képvisel -testület is úgy döntött most, hogy egyedül próbálja megoldani a városban a szennyvízberuházást. Megkezd dtek a tárgyalások a DRV-vel, dolgozik a terveken egy tervez cég, folyik az el készítés. Az elképzelések szerint a csatornarendszer a balatonf kajári tisztítóm re csatlakozik majd. Arra törekszenek, hogy az állami céltámogatásra és az egyéb alapokra 2004-re be tudják adni a pályázatokat. Körzetközpontként, természetesen azon vannak, hogy a környez településeket, lehet ségeikhez mérten segítsék.
A www.zalamedia.hu honlapon jelent meg az alábbi cikk 2003. április 24-én: Víz a jöv ért Víz a jöv ért" címmel rendezték meg a regionális vízm vek országszerte az idei Víz Világnapját, s ez alkalommal avatták fel, illetve helyezték üzembe az adott térségben elkészült beruházásokat. A Dunántúli Regionális Vízm Rt. az elmúlt hét elején, a Hévízi Üzemvezet ségen avatta fel a Keszthely térségi regionális szennyvízelvezet rendszer IV/2. ütemében megvalósult nyugati-f gy jt t.
Európa = tisztább víz - szlogennel rendezte meg az ENSZ világnapi jelmondata szellemében a DRV Rt. az avató ünnepséget, majd az azt követ konferenciát. A Keszthelyt Hévízzel összeköt szennyvízelvezet f m magában foglalja Cserszegtomaj, valamint Alsó- és Fels páhok szennyvízelszállításának lehet ségét is. A f m a településeken összegy jtött szennyvizek regionális tisztítóm höz való elszállítását végzi. A beruházás már hamarabb is elkészülhetett volna, ám a gazdasági lehet ségek okán 4 egymást követ évre osztották a kivitelezést, amelyet a Horváth Ép Kft. végzett kiváló min ségben. Az átadott környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztés négy év alatt készült el, s az elmúlt év szeptemberét l az avatásig tartott annak próbaüzeme. A beruházás teljes költsége 805 millió forint volt, amelyet az állam finanszírozott. Az ünnepélyes avatáson dr. Kovács György Zoltán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium f osztályvezet je szólt az európai uniós elvárásokról, amelyek szerint gondoskodni kell a felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvizek ártalommentes elhelyezésér l, s azok megfelel tisztításáról, bár ez a beruházás els sorban a helyi igények, s a Balaton vízmin ségének megóvása miatt volt indokolt. Horváth Tihamér, a kivitelez Horváth-Ép Kft. ügyvezet je jelentette készre a létesítményt, amely összességében mintegy 17 kilométernyi nyomóvezetéket, illetve gravitációs csatornát jelent, két új átemel t építettek, kett nek pedig a felújítás mellett a kapacitásnövelését is megoldották. Palánki János, a DRV Rt. Nyugatbalatoni Igazgatóságának vezet je elmondta, a rendszer Keszthely-Kertváros, Alsó- és Fels páhok, Cserszegtomaj és Rezi ezidáig megépült bels szennyvízhálózatát csatlakoztatja a keszthelyi szennyvíztisztítóm höz, amely kapacitását tekintve képes befogadni a további két ütemben megépítésre váró gy jt rendszert is. A konferencián egyebek mellett szó volt arról is, hogy a 2015-ig szóló kormányprogram mintegy 1000 milliárd forintot szán közel 2300 település szennyvíztisztítási lehet ségének kiépítésére, s a három ütemben megvalósuló program keretében közel 15 ezer kilométernyi csatorna, valamint az ehhez kapcsolódó szennyvíztisztítási kapacitás megépítése, illetve korszer sítése várható.
A Zalai Hírlap 2003. április 25-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Szankció: tartálykocsi vagy t zcsap… Közös képvisel híján nem ad vizet a társasházaknak a szolgáltató vállalat Hévíz (h.á.) - A Vajda Ákos utca két sorházbeli lakóközösségének egy héten át tartálykocsival biztosította a vízellátást a DRV Rt. keszthelyi üzeme. Az eset oka az a vita, ami hosszú ideje fennáll az érintett fogyasztók és a szolgáltató között. Bontó Árpád lakó meséli a történteket:
-Két éve 134 ezer forintnyi tartozást állapítottak meg, ami a vízm szerint a f mér és a lakások egyedi mér órái által mutatott fogyasztás különbségb l adódik. Kompromisszumkészségünket kifejezve 60 ezer forintot közösen kifizettünk, mint el leget, de kértük a f mér hitelesítését. Erre a vízm a fennmaradó 74 ezer forint megfizetését peres úton kezdeményezte. A keresetet a Zala Megyei Bíróság tavaly december 3-án hozott ítéletével immár joger sen elutasította, miközben az Országos Mérésügyi Hivatal megállapította, hogy a f mér hibás volt. Ezek után kértük vissza a 60 ezer forintunkat, mire a szolgáltató írásban azt közölte, hogy megint hátralékunk van: március 24-ig több mint 28 ezer forint. Ennek levonása után a fennmaradó összeget hajlandók visszafizetni, de csak akkor, ha gondoskodunk róla, hogy legyen a társasháznak közös képvisel je. Ellenkez esetben vízkorlátozást vezetnek be… A vízm az ígért módon nyolc nap múlva lezáratta f csapot, tartálykocsit állítottak az épület elé. A lakók furcsállják, hogy túlfizettek, s mégsem kapnak vezetékes vizet! A magyarázatot Palánki János, az Rt. Nyugat-balatoni igazgatója adja: -Az elfogyasztott víz mennyiségét a bekötési vízmér állása szerint kell megállapítani az ide vonatkozó rendelet értelmében, a lakásokon belüli, közös tulajdonban lév vízrendszerre szerelt mér órák csupán irányadók a lakóknak a fogyasztás arányaira. Közös képvisel híján a bekötési vízmér olyan szolgáltatási hely, ami mögött csak részben vannak meg a fogyasztók. Ezért, ha a lakóközösség nem jelöl meg felel s személyt a f mér n mutatott fogyasztás elszámolására, nem tudunk szolgáltatás nyújtani. Az igazgató hozzátette: Vértes Árpád polgármester közbenjárást ígért közös képvisel megválasztására, ezért a vízkorlátozást a minap felfüggesztették. Palánki János elmondta azt is, hogy hasonló okok miatt a cégnek mintegy ötvenmillió forintnyi kintlév sége van a m ködési területen, ezért szigorítaniuk kell. Több helyen számíthatnak a fogyasztók szankciókra. Ahova pedig nem jut tartálykocsi, ott a t zcsapokhoz kell majd vízért járni.
A Napló 2003. április 26-ai ünnepi számában jelent meg az alábbi cikk:
A DRV, részvénytársasági formában 1993-tól, immár 10 éve biztosítja a nap bármely szakában fogyasztóinak az egészséges, tiszta ivóvizet, illetve elvezeti és ártalmatlanítja a keletkezett szennyvizet. Társaságunk célkit zései között kiemelt helyet foglal el a fogyasztói elégedettség növelése. Ennek elérése érdekében évr l évre komoly er feszítéseket teszünk, hogy tevékenységünk színvonalát folyamatosan emeljük, és csökkentsük az estleges hibák el fordulási esélyét. Kiemelten foglalkozunk a hálózatok tisztításával és karbantartásával. M ködési területünkön az Európai Unió el írásainak megfelel en korszer sítjük az ivóvíz-tisztítási technológiákat. Az ivóvíz és a tisztított szennyvíz min ségét folyamatosan ellen rizzük laboratóriumainkban, melyeket a szigorú Uniós szabvány követelményei alapján modernizálunk. A Balaton, a Velencei Tó, valamint az ivóvízbázisaink megóvása érdekében számos környezetvédelemi többletfeladatot látunk el. Célunk, hogy lehet ségeinkhez mérten növeljük a csatornázottságot, illetve szorgalmazzuk a rákötések számát azokon a területeken, ahol már kiépült a szennyvízhálózat. Nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti ártalmak csökkentésére, illetve a szennyvíz- elvezetés során keletkez szaghatások megszüntetésére. A fogyasztóink elvárásait figyelembe véve igyekszünk javítani ügyfélszolgálatunkat, továbbfejlesztettük leol-
vasási-számlázási rendszerünket, valamint átláthatóbbá kívánjuk tenni szolgáltatási és értékesítési kapcsolatainkat. Munkafolyamatainkat a min ségi szolgáltatás és a környezetvédelem jegyében, egy küls cég által tanúsított Min ségirányítási Rendszer keretében végezzük. Célunk, hogy kiérdemeljük fogyasztóink, tulajdonosaink és dolgozóink megelégedését. DRV Rt. Központ 8600 Siófok, Tanácsház u. 7. Pf. 59 Tel.: 84/501-000 Fax: 84/501-001 www.drv.hu
A Somogyi Hírlap 2003. április 29-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Ma is keresik a vízügyi múzeumot Siófok Közhasznú egyesület alakítását kezdeményezi Juhász János a megsz nt, elbontott vízügyimúzeum anyagának kiállítására s környezet-, természet- és vízvédelmi látványpark létrehozására. - Mikor Siófokra költöztem, a Balaton csodálatos volt; reggel a homokon futottunk, a hordalékot naponta összegereblyézték - emlékezett Juhász János. -A sétányokat tavasszal, murvával, vörös salakkal borították, az rök szeges vég bottal járták a parkokat. Ünnep volt minden vendég érkezése. Mit kínálunk ma a turistáknak a vízen, a napfényen kívül? Keveset. Tegyük szebbé, vonzóbbá Siófokot, és ne várjunk másra; a civil szervezetek önkormányzati, állami támogatással alkalmasak a gond megoldására. Lelkes lokálpatrióta csapat dolgozik azon, hogy egy vízügyi skanzen mellett helye legyen a környezettudatos nevelésnek (erdei iskola, táborozások). A bemutató a DRV Rt. régi vízm telepén lenne, hiszen az épületegyüttes maga is muzeális érték. A megsz nt vízügyi-múzeumot a mai napig keresik a turisták. A lakosságnak is hiányzik. A Balaton él világának, múltjának, kultúrájának a bemutatása nagyon fontos. Továbbfejlesztve (például vízi színpaddal) turisztikai látványosság lehet, akárcsak a nemrég átadott St. Pölten-i múzeum, ahová május 2-án szervezünk látogatást. Ott galéria, állatkert, élménypark, vagyis a képz m vészet, a természettudomány, a néprajz és a szül földismeret egyaránt helyet kapott. Szeretném, ha ott lennének azok, akik a siófoki vízügyi skanzenért tehetnének valamit. Fónai
A Fejér Megyei Hírlap, a Napló és a Somogyi Hírlap 2003. április 29-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Pályaválasztó Fiatalok!
A tizedik osztály elvégzése után minden fiatalnak hivatást, pályát kell választani. Ehhez a fontos döntéshez szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy felhívjuk a figyelmet a Dunántúli Regionális Vízm Rt.-nél ( Siófok) folyó Vízügyi Szakmunkásképzésre. A megszerezhet képesítés: vízm kezel szakmunkás. A szakma alapképzettséget nyújt a vízellátás terén. A vízm kezel szakmunkás f bb feladatai közé tartozik többek között: a vízszükséglet megfelel min ség biztosítása, a gépek, berendezések m köd képes állapotban tartása, s a meghibásodások, üzemzavarok miel bbi megszüntetése. Ismernie kell továbbá a vízbeszerzési módokat, a vízkezelés biológiai és kémiai folyamatait, valamint a vízszállítást biztosító gépek, cs vezetékek és szerelvények kezelését, karbantartását, javítását. Tanulmányi id : 2 év Elméleti oktatás helye: Baross Gábor Szakmunkásképz és Szakközépiskola 8600 Siófok, Bakony u. 2., Tel.: (84) 310-857 Gyakorlati oktatás szervez je: Dunántúli Regionális Vízm Rt. Munkaügyi Osztálya, Személyügyi- és Oktatási Csoportja 8600 Siófok, Tanácsház u. 7., Tel.: (84) 501-068 Gyakorlati oktatás helye: Dunántúli Regionális Vízm Rt. Siófoki Tanm helye (Siófok, F u. 258), Tel.: (84) 317-673 A tanulók részére nyújtott juttatások: • • • • •
kollégiumi elhelyezés évente munka és véd ruha gyakorlati napokon térítésmentes ebéd szakmai tanulmányi kirándulások tanulószerz dés alapján ösztöndíj a (Szakképzési hozzájárulásról és szakképzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvény értelmében) mindenkori minimálbér 30%-a.
A tanulók a Vízm kezel i Szakmunkásbizonyítvány megszerzése mellett hozzájuthatnak alapfokú ív és gázhegeszt bizonyítványhoz, valamint gépjárm vezet i engedélyhez.
Továbbtanulási szándék esetén a jelentkezési lapokat a Baross Gábor Szakmunkásképz és Szakközépiskola 8600 Siófok, Bakony u. 2. címére kell elküldeni. Várjuk jelentkezésüket!
A Somogyi Hírlap 2003. május 2-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Vízkorlátozás nem lesz Bár az utóbbi három évben rendre visszatér gondolat a vízkorlátozás bevezetése, de ezt mégsem tervezik, mondta a balatoni miniszteri biztos. Legfeljebb kényszerb l vehetik el a kérdést június végén, de erre sem számít Szabó Mátyás. A keszthelyi öbölben a Helka fedélzetén válaszolt az újságírók, civil szervezetek és polgármesterek kérdéseire Szabó Mátyás balatoni miniszteri biztos azt követ en, hogy a Balaton nyugati f városában is megnyitották az idei szezont. Természetesen mindenkit a tó vízállása foglalkoztatott és felmerült a vízfelhasználás, különösen az öntözés korlátozása is. Szabó Mátyás ezt nem tartja elfogadható megoldásnak, bár elismerte, hogy az utóbbi három évben id r l id re visszatért ez a javaslat. A térség ivóvizének mindössze negyven százalékát nyerik a tóból, és a szakemberek kiszámolták, hogy a tiltás hatására a vízállásban egy-két centimétert lehetne megtartani, tehát nem ez a járható út. A megtakarítható mennyiség annyira elenyész , hogy nem járul hozzá a vízszintprobléma megoldásához. Azzal is számolni kell, hogy a kevesebb fogyasztás vízdíjemeléshez vezetne, ami ellen pedig a tóparti lakosság tiltakozik. Amúgy is igen magasak a balatoni vízdíjak, mondta a vízügyi szakember. Hozzátette, hogy a korlátozások bevezetése ellen szól az is, hogy senkinek sem érdeke a tikkadt, tóparti zöldövezet. Ez nem szolgálja a nyári turizmust. Legfeljebb a kényszerhelyzet okozhatja, hogy korlátozzák a vezetékes víz fogyasztását, de ezzel nem számolnak ivóvíz vezetékén.
A Heti Hirdet 2003. május 2-ai számában jelent meg az alábbi cikk: A DRV Gépészet újabb nemzetközi kapcsolata Együttm ködés a cs felújítások terén A vízóragyártás és hitelesítés terén évek óta eredményesen m köd németországi Zenner cég után április 25-én a szintén németországi eredet , de Szlovákiában m köd Insituform Hulin Kft.-vel kötött együttm ködési szerz dést a DRV Rt. A szlovák cég április elején megalakított magyarországi Kft-jét, amely a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóság területén hozta létre központját. A megállapodást ünnepélyes keretek között Stefan Hulin tulajdonos és Tóth István a DRV Rt. vezérigazgatója írta alá. Az ünnepség egyben szakmai bemutató is volt, ahol Máté László a Gépészeti Igazgatóság vezet je és Mogyorós Mihály, az Instituform Hulin magyarországi irányítója is beszámolt az elképzeléseikr l. A résztvev hazai cégek képvisel i megismerkedhettek az elavult vezetékrendszerek - ezúttal f ként víz és szennyvíz - felújításának azzal a módszerével, amikor a földben fekv csöveket az eredeti helyükön - tehát útfelbontás nélkül - tudják tisztítani és felújítani. A megállapodás lényege, hogy ezentúl a két cég közösen már a cs felújítás teljes ská-
láját tudja nyújtani. TV-kamerával bels felvételeket készítenek a csövek állapotáról, s ez alapján értékelik ki a vezeték min ségét és határozzák meg az elvégzend feladatokat. A felújítási technológia miatt nem kell megbontani a víziközm hálózatot, illetve a feltárási munkák a minimálisra csökkennek, tehát a fogyasztóknak a javítás csak kis mértékben okoz kellemetlenséget. Ráadásul úgy, hogy a vezeték a felújítás után még hosszú évtizedekig használható lesz. Az együttm ködés aláírása alkalmából a szlovák cég a gyakorlatban is bemutatta cs rehabilitációs technológiáját a siófoki Erkel utca egy szakaszának ivóvíz vezetékén.
A Napló 2003. május 8-ai számában jelent meg az alábbi cikk: A Balaton mellett kiemelt feladat a szennyvízelvezetés Érdemes jól gazdálkodni a korlátozott ivóvízkészletekkel Napjainkban a különböz fórumokon, rendezvényeken egyre gyakrabban választják témaként a környezet védelmét és ezen belül a víz tisztaságának megóvását. Ez a szolgáltatóknál is megfigyelhet , hiszen a Dunántúli Regionális Vízm részvénytársaság (DRV) is évr l évre nagyobb hangsúlyt helyez a víz megóvására történ figyelemfelkeltésre, reklámokkal, szóróanyagokkal, rendezvénynek szervezésével. Ráadásul uniós vállalásunk is van a csatornázottság növelésének tekintetében. Mint Tóth István vezérigazgató az egyik rendezvény után mondta, a víz jöv je a mi jöv nk is, ezért úgy kell gondoskodni róla, hogy unokáink se szenvedjenek hiányt bel le. - az egyik legfontosabb természeti er forrásunk a víz, így azzal megfelel en kell gazdálkodnunk. Erre a korlátozott készletek miatt fel kell hívni a fogyasztók figyelmét, és úgy gondolom, hogy a vízzel kapcsolatos ismeretek átadását már a gyerekek körében szükséges elkezdeni. Erre minden évben jó lehet séget nyújt számunkra a víz világnapjához kapcsolódó nagyszabású rendezvényünk - hangsúlyozta Tóth István. A vezérigazgató a vízellátásról elmondta, hogy már kiépültek a rendszerek, így még nagyobb figyelmet tudnak fordítani a víz tisztaságának ellen rzésére és biztosítására, azonban a szennyvízelvezetés terén még komoly fejlesztésekre lesz szükség a jöv ben. - Sajnos országos szinten is nagy hiányosság még mindig a szennyvízelvezetés, bár 2005-ig el kell érnünk az uniós átlagot. Ez akkora feladatot jelent ma, mint a hetvenes években a vezetékes ivóvízhálózat kiépítése a Balaton-parton. A tó környéki településeken keletkez szennyvizet egyébként már korábban is egy magasabb tisztítási fokozattal kellett ártalmatlanítani, és ebb l a szempontból hét régiót határoztak meg akkoriban. A koncepció szerint négy régióból kivezetésre kerül a szennyvíz, a másik háromban pedig olyan tisztítási fokozatot kell biztosítani, ami megóvja a Balaton vízmin ségét. Sok helyen ma is problémát jelent, hogy hiába van szennyvízcsatorna az adott településen, ha az ingatlantulajdonosok nem kötnek rá. Itt az önkormányzatok szerepe különösen fontos lehet, hiszen k kötelezhetik lakosaikat a csatornára való rákötésre, amit er sít a sokat vitatott, de ebb l a szempontból kétségtelenül el nyös Balaton-törvény. Természetesen még nagyobb gondot okoz a csatorna hiánya, mivel a csatornázatlan területeken a szennyvízelvezetés jelenleg is zárt tartályokba történik. Azonban az innen szippantott szennyvízként kikerül mennyiség lényegesen kevesebb, mint amennyit a vízfogyasztás indokolna. A szippantott szennyvizet el kezel üzemek kihasználtsága öt és tizenöt százalék között mozog és becsléseink szerint évente kétszázötven-háromszázezer köbméter
szennyvíz t nik el valahova. Az elt nt mennyiségben persze az is benne van, ami az ellen rizhetetlen tartályok némelyikéb l elszivárog. Pedig a víz védelme akkor lesz igazából megoldott, ha megvalósul a következ évek elképzeléseiben szerepl csaknem teljes csatornalefedettség - tette hozzá a vezérigazgató. (Szíjártó János)
A Somogyi Hírlap 2003. május 29-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Félpénzb l csatornáznak Megyei körkép Somogyból 23,5 milliárd forint érték szennyvíz-csatornázási beruházáshoz nyújtottak be címzett és céltámogatási kérelmet. A balatoni kiemelt üdül körzet településeit a 2005-ös határid is sürgeti, amit várhatóan hamarosan módosítani kell; az érintett önkormányzatok nem örülnek ennek. A balatoni kiemelt üdül körzethez tartozó önkormányzatok azt szeretnék, ha a Balatontörvény küszöbön álló módosítása során nem a szennyvíz-csatorna kiépítésére szabott 2005-ös határid t tolnák ki, hanem inkább e beruházásokat támogatná kiemelten a központi költségvetés. A csatornaépítés a régióban a Balaton-törvényt is elfogadó vörsi kormányülés után felgyorsult, mostanában azonban megtorpanni látszik. Dr. Karabinszky Gyula szántódi polgármester szerint ma más - például az autópálya-építés - élvez els bbséget állami szinten. Számos balatoni háttértelepülés polgármestere biztos abban: hiába a sok ígéret, pályázatukat ismét elutasítják anyagiak híján. Márpedig erre sem az önkormányzatoknak, sem a lakosságnak nincs pénze.
Balatonszabadi sikerrel pályázott, a napokban fejez dik be a szennyvíz- csatorna kiépítése
Nyikos Lajos, a szennyvízberuházásokat tervez siófoki Kristály Kft vezet je szerint új pályázati kiírás várható, hiszen hamarosan már európai uniós forrásokat is igénybe lehet venni e célra. Úgy látja azonban, a Balaton-törvény mindenképpen módosításra szorul. Szerinte a tó
vízgy jt jén lév településeknek kellene els bbséget élvezni a támogatások odaítélésénél a Balaton vízmin ségének a védelme érdekében. A környezetvédelmi és vízügyi tárca honlapján mindenesetre még tegnap is az állt: 2005-ig el kell érni, hogy a tó környéki településeken a csatornázottság 95 százalékos legyen; idén 4,3 milliárd forintnyi keret áll rendelkezésre országos szinten az önkormányzatok vízellátási, csatornázási beruházásainak támogatására. Csak Somogyból több mint 23 milliárd forint érték szennyvízcsatornázáshoz nyújtottak be pályázatot. Májer Józseft l, a DRV Rt dél-balatoni igazgatóságának vezet jét l tudjuk: Balatonkeresztúron és Balatonmárián a legjobb a csatornázottsági arány a tóparton, ott már most 90 százalék fölötti. Dél-Somogyban a falvakat közös hálózatra f z csatornarendszer Barcs és Csurgó térségében kiépült, Nagyatád környéke azonban kimaradt a fejlesztésb l. A tervek szerint 16 falu szennyvizét vezetnék az atádi tisztítóm be. Ez utóbbi korszer sítésre szorul, s a város számára hosszú távon a nagyobb, térségi szennyvízkezelés lenne el nyösebb. A Rinya menti települések 3 éve sikertelenül pályáznak állami támogatásért. Bár az idén még újra közösen pályáztak, több önkormányzat is fontolgatja a kisebb, egyéni tisztítórendszerek megvalósítását. A Rinya mentén eddig csak Somogyszob és Bolhás oldotta meg pályázat révén a szennyvízgondjait, s már használatba is vették az 560 millió forintért épített új csatornahálózatot. Bíró Mária, Fónai Imre
A Somogyi Hírlap 2003. május 31-ei számában jelent meg az alábbi cikk: DRV Rt: számla ésszer en A Dunántúli Regionális Vízm Rt Somogy, Baranya, Zala, Fejér és Veszprém megyében 369 település vízellátását szervezi, továbbá 93 településen ellátja a csatornaszolgáltatást is. Csaknem 600 ezer fogyasztónak biztosítja a mindennapi élethez nélkülözhetetlen vizet. 2002 elejét l integrált informatikai rendszer végzi a fogyasztói és folyószámla-nyilvántartást, valamint a számlázást. Ezzel egy id ben a cég áttért az állandó lakosság vízmér inek háromhavonta történ leolvasására. - Az anyagi terhek egyenletesebb elosztása végett a DRV Rt havonta küld számlát az állandó lakossági fogyasztóinak - mondta Májer József, az Rt dél-balatoni igazgatóságának az igazgatója. - Ez az úgynevezett részszámla az el z év azonos id szakának megfelel átlagfogyasztást tartalmazza, id szer áron számolva. Két részszámla kiküldése után háromhavonta bocsátjuk ki az elszámoló-számlát, ami a leolvasott vízmér állás, tehát a tényleges vízfogyasztás alapján készül. Ha a két részszámlában kiszámlázott vízfogyasztás meghaladja a vízmér állás szerint ténylegesen fogyasztott vízmennyiséget, akkor a túlfizetést a következ számlában jóváírjuk. A bevezetett rendszer rugalmassága lehet vé teszi, hogy ha a vízfogyasztás bármilyen okból, például huzamos távollét vagy a háztartásban él k számának változása miatt jelent sen n vagy csökken az el z év hasonló id szakához viszonyítva, akkor az illetékes ügyfélszolgálati irodában bejelentett változás alapján a változásnak megfelel en módosítjuk a kibocsátott
számlák összegét - tette hozzá Májer József. - Az ügyfelekkel való kapcsolattartásban a személyes kontaktust helyezzük el térbe, ennek megfelel en minden vízm -üzemvezet ségen ügyfélszolgálatot tartunk fenn.
A Népszabadság 2003. június 3-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Hiányzó csatornák, megújuló tisztítóm vek Ahol még nincs csatornahálózat és szennyvíztisztító telep, ott ennek megépítése, ahol már van, ott a korszer sítése jelenti a legnagyobb feladatot a Közép-dunántúli régióban is. A régiós rangsorban második helyen álló Veszprém megyében a csatornázottság megközelíti az 53 százalékot. A 217 település közül három területi szolgáltató tisztítóm vei mintegy 122 helység szennyvizét fogadják. Nagyon fontos, hogy a Balatonba sem F zf -gyártelepr l, sem Balatonf zf r l nem folyik szennyezett víz! - tudtuk meg Soltész Ferenct l, a település mellett m köd szennyvíztisztítóm vezet jét l. A hetvenes évek végén, állami nagyberuházásként épült létesítmény a Balatonfüredt l F zf ig sorakozó, part menti települések elhasznált vizét fogadja. Szezonon kívül ötezer, szezonban azonban id nként tízezer köbméter vizet tisztítanak naponta a Dunántúli Regionális Vízm (DRV) kezelésében lév telepen. A f zf i biológiai szennyvíztisztító ma is megfelel a környezetvédelmi el írásoknak. Egy magyar szabadalmat felhasználva limitált nitrátadagolással még a tisztítás mellékhatásaként keletkez szagokat is megpróbálják kiküszöbölni. A vegyszert egyel re kézzel adagolják - de azt tervezik, hogy hamarosan számítógépes vezérléssel alkalmazzák majd a szabadalmat a DRV egész Észak-balatoni Igazgatóságán. Ehhez az érintett önkormányzatok összefogása szükséges.
Az MTI honlapján 2003. június 4-én jelent meg az alábbi hír: Észak-balatoni vízgondok Balatonfüred, 2002. június 4. (MTI) - A révfülöpi és a balatonfüredi szennyvíztisztítóm korszer sítése és a nyirádi karszt-víznek a térség ivóvíz-hálózatába vezetése oldhatja meg az észak-balatoni táj gondjait - derült ki azon a keddi füredi tájékoztatón, amelyen a térség húsz településének önkormányzatai és hatóságai megismerkedhettek a Dunántúli Regionális Vízm Rt. idei terveivel. A rendezvényen elhangzott: a Balaton-parti települések ivóvizének legf bb forrása a magyar tenger (a korábbi évtizedekben az ivóvíz egyharmada, ma kétharmada származik a tóból), s mivel nyaranta gyakran 25-28 fokra fölmelegszik a tó vize, a továbbiakban fokozottabban kellene bevonni a térség ellátásába a bakonyi karszt-vizet - hangzott el a füredi tájékoztatón. Míg máshol általában 70-75 százalékos kihasználtsággal m ködnek ezek a közm vek, a tóparti településeken a csak nyaranta használt üdül k miatt 40 százalékos a kihasználtság, s így az év közben túlméretezett rendszerek m ködtetését a helyben lakoknak kell megfizetnie.
Az ivóvíz-hálózat a térségben harminc év alatt megnégyszerez dött (180 km-r l 770 km-re n tt), a bekötések száma pedig ennél is nagyobb arányban gyarapodott (4000-r l 33000-re ugrott). A karsztvízb l télen Balatonfüredre 4-5000, a nyári csúcsidényben 2000 köbméter érkezik naponta - derült ki a tájékoztatón. A víz min ségének az ellen rzésére a részvénytársaság szerz dést kötött a Veszprémi Egyetemmel - hangzott el. A húsz észak-balatoni településb l tizenkett van rákötve a csatorna-rendszerre, s kiépül ben van másutt is a hálózat. A révfülöpi szennyvíztisztítóból a Balatonba kerül a víz, a füredib l pedig a Séden és a Sión át a Dunába vezetik, hogy csökkentsék a magyar tenger terhelését. Az igény kielégítésére nem elegend a révfülöpi és a balatonfüredi szennyvíztisztító teljesít képessége. A két telep korszer sítése a tervek szerint az idén kezd dik, s jöv re befejez dik. A Somogyi Hírlap 2003. június 6-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Tiszta víz a Balaton-parton Jó min ség víz lesz a Balaton-parton a nyári h ség idején is. A fejlesztéseknek köszönhet en megszüntetik a szennyvízcsatornák b zét. A kisebb településeken is számos fejlesztést tervez a szolgáltató. A Dunántúli Regionális Vízm Rt. Somogy, Baranya, Zala, Fejér és Veszprém megyében 369 település vízellátását szervezi, továbbá 93 településen a csatornaszolgáltatást is ellátja. Csaknem hatszázezer fogyasztó számára biztosítja a mindennapi életükhöz nélkülözhetetlen vizet. A cég Dél-balatoni Igazgatóságának vezet je, Májer József tegnap Siófokon ismertette az önkormányzatok, partnerek vezet ivel: hogyan készültek fel a nyári szezonra, s milyen fejlesztéseket végeztek Észak-Somogyban. - Az elmúlt években az ivóvízellátás terén sem mennyiségi, sem pedig min ségi gondok nem merültek fel, terveink szerint ez várható az idén is - mondta Májer József igazgató. A keletkez kommunális szennyvizek elvezetése és tisztítása a Balaton és környezete szempontjából az egyik legjelent sebb környezetvédelmi feladat, illetve szolgáltatás. Ezen a területen is problémamentes szolgáltatás várható a szagtalanítási eljárás folyamatos fejlesztésével. A balatonszéplaki felszíni vízm napi 23 000 köbméter, a fonyódi pedig 15 000 köbméter kapacitással üzemel. A szezonban szükség esetén lépcs zetesen a balatonöszödi bázist, majd a kenesei csúcsvízm vet a siófoki régi vízm vet kapcsolják be a rendszerbe. Emellett Fonyód, Balatonlelle és Balatonboglár térségében lév mélyfúrású kutak tartalékként állnak rendelkezésre. Czene
A Somogyi Hírlap 2003. június 7-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Már kisrégiónyi a b zfelh Barcs Több településen is panaszkodnak a térségi csatorna b zére; Istvándiban, Csokonyavisontán és Barcson is jelentkezett ez a gond. A polgármesterek err l tájékoztatták az üzemeltetés felel seit a közm társulás ülésén. Kuti Béla, a barcsi önkormányzat városfejlesztési irodájának munkatársa azt kérte: Barcson a Bimbó utca átemel jénél kezdjék a szagtalanítást, mert itt a legsúlyosabb a gond. Biztató választ kaptak; már m ködik a szagtalanító- rendszer, és 9-10 napon belül érezhet lesz a javulás. A szakemberek ígéretet tettek arra is, hogy minden bejelentést külön megvizsgálnak. Molnár Béla, a DRV fejlesztési igazgatója elmondta: a szaghatás nem véletlen. Hatalmas a csatornarendszer, ugyanakkor ma még viszonylag kis mennyiség szennyvíz jut át rajta. A tisztító- telep alig fél g zzel üzemel, s a rácsatlakozások lassan haladnak. Több településen még az ötven százalékot sem érték el. Bóta László kaposvári üzemvezet hozzátette: a mérések szerint id nként lökésszer en jelent s mennyiség szerves anyag kerül a rendszerbe. - Tudatosítani kell az emberekben, hogy ez kommunális szennyvíztisztító, s nem alkalmas mez gazdasági jelleg szennyvíz fogadására. Elmondta: június harmincadikáig befejez dik a próbaüzem. Bár helyreállítási munkák még vannak hátra, ezek az üzemeltetést nem befolyásolják. Nagy László A Zalai Hírlap 2003. június 7-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Nem lesz gond a vízellátással M szaki fejlesztések a szolgáltatás biztonságáért Az ellátási területén m köd önkormányzatok vezet i körében tartott tegnap tájékoztatót telephelyén a DRV Rt. Nyugat-balatoni Igazgatósága a nyári ivóvíz ellátásra való felkészülésr l. Palánki János igazgató arról a hosszú távú törekvésr l beszélt, mellyel évr l évre fokozni kívánják a szolgáltatás min ségét. Ennek közelmúltbeli lépései közt több újonnan elkészült beruházásról tett említést. A zalai területen Cserszegtomajon egy utca elosztóvezetékének cseréjét végezték el, Fels páhokon nyomásfokozó épült, folyamatban van Hévíz és a térsége településeit tápláló szerelvénycsomópontok felújítása. Gyenesdiáson két kritikus zónában végeztek el olyan m szaki beavatkozást, amely idén már kiküszöböli a csúcs fogyasztáskori nyomáscsökkenéseket. Balatongyörök fels hegyi településrészén azonban továbbra is lehet számítani eseti vízhiányokra, a térségben egyel re új fogyasztók nem kapcsolódhatnak be a vízellátásba. Elhangzott egyebek közt, hogy a mennyiségi igények teljesítésében évek óta nem volt fennakadás, a váratlan meghibásodások és a hátrányos domborzati viszonyok, okozta kellemetlenségeket a rekonstrukciókkal, m szaki fejlesztésekkel igyekeznek mérsékelni. Az elmúlt évi szezon vége óta jelent sen b vült a szennyvízcsatorna hálózat. A szolgáltató az önkormányzatok közremuködését kérte abban, hogy az újonnan csatornázott területeken az ingatlantulajdonosok miel bb végezzék el a bekötéseket. A regionális tisztítóm b kapacitással. rendelkezik, ennek ellenére es zések idején el fordulnak teljesítményproblémák. A DRV
új technikai eljárással igyekszik kisz rni a csapadékvíz illegális bevezetését a szennyvízhálózatba. HÁ A Somogyi Hírlap 2003. június 10-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Átadták a víztisztítót Törökkoppány Végre jó min ség vizet ihatnak a törökkoppányiak. Mintegy 38 millió forintból épült fel a vas- és mangántalanító a vízm telepen. A pályázaton nyert önkormányzati pénzt egészítette ki a vízm , s ez lehet vé tette, hogy a tavaly sszel megkezd dött munkák a nyárra befejez djenek. Krisztin Róbert, a DRV tabi üzemvezet je elmondta: a törökkoppányi vízbázison lev kút vizének magas volt a vas- és mangántartalma, ami meghaladta a szabvány szerinti engedélyezett mértéket. Hozzátette: már a berendezésen át kapja a település az ivóvizet, és az eddigi mérési eredmények negatív vízmintát adtak. A Koppány-völgyi faluban a lakosság évek óta kifogásolta a víz min ségét, ám a beruházásra korábban nem volt pénz. Információink szerint a DRV Rt az európai ivóvíznormákhoz igazodva - a vízmin ség-fejlesztési program keretében - a következ években több településen is tisztítja az ivóvizet. Krutek József A NAPLÓ 2003. június 10-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Befejez dik a csatornázás Balatonf kajár (halmos) - Rövid id n belül befejez dik a balatonf kajári szennyvíz-csatornahálózat kiépítése, ami a település számára a fejl dés lehet ségét, új beruházások ösztönzését jelenti - mondta a község polgármestere a Napló érdekl désére. Forró Zsolt közölte, hogy három Fejér megyei településsel, Fülével, Lepsénnyel és Mez szentgyörggyel közösen építik ki a négy helységben a szennyvízcsatorna-hálózatot. A beruházás teljes költsége eléri a 2,1 milliárd forintot, amelynek jelent s részét állami és különböz regionális pályázatok útján nyerték el. A polgármester megemlítette, hogy Balatonf kajár 1995. óta pályázott egyedül a csatornaépítésre, azonban a többszöri próbálkozások sem jártak sikerrel. A közös pályázat készítésének ötletét a szomszédos Füle vezet i javasolták 199-ben, s hamarosan csatlakozott a kezdeményezéshez további két Fejér megyei település is. A tavaly nyáron megkezdett beruházás novemberben fejez dik be, de a hálózatot már augusztusban tesztelik. A szennyvízhálózat kiépülése után 7-8 ezer ember életét teszik könnyebbé a négy településen. Balatonf kajáron építik fel a szennyvíztisztítót is, ami az egyik legmodernebb létesítmény lesz a régióban - mondta a polgármester, aki hozzátette, hogy a létesítmény rendelkezik az ISO 14001-es környezetvédelmi min sítéssel is. Forró Zsolt szólt még arról: a csatornahálózat kiépítésével összközm vessé válik a falu.
A Népszabadság 2003. június 11-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Ivóvíztervek balatoniaknak A kéttényez s díjrendszerrel a három-négytagú családok járnának jól Igazságosabb vízdíjak bevezetését tervezik a Balaton partján - ám ehhez minisztériumi döntésre lenne szükség. Évek óta szeretné bevezetni szolgáltatási területén a kéttényez s díjrendszert a Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Rt. _ mondta lapunknak Csuport László, a részvénytársaság gazdasági vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: legutóbb idén áprilisban terjesztették fel elképzeléseiket a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumba (KVM), ám még nem született döntés az ügyben. A Zala, Somogy, Veszprém, Fejér és Baranya megyék területén összesen 369 települést ivóvízzel ellátó, 90 százalékban állami tulajdonban lév cég ma egyetlen tényez szerint számítja ki a vízdíjakat. A köbméterenkénti árban benne foglaltatik az úgynevezett rendelkezésre állási díj is, amely a vízm berendezéseinek állandó m ködtetéséhez szükséges költségeket fedezi. Különösen a Balaton partján fekv településeken azonban - ahol a DRV az egyetlen vízszolgáltató - panaszkodnak az állandó lakosok amiatt, hogy k az egész évi fogyasztásuk arányában, a köbméterenkénti árba építve fizetik a rendelkezésre állási díjat. Az üdül tulajdonosok viszont - akik mindössze egy-két hónapot töltenek a Balatonnál - e díjnak csak a töredékét fizetik, miközben az egész évben felhasznált vezetékes ivóvízmennyiség nagyjából felét k fogyasztják el. -A havi alapdíjat is tartalmazó díjrendszer igazságosabb teherviselést jelenthetne a Balaton partján - magyarázza Csuport László. - Az ár két tényez je közül ugyanis az egyik, az állandó rész a rendelkezésre állási díj lenne, ami terveink szerint havonta háromszáz forintot tenne ki, függetlenül a fogyasztás mennyiségét l. A díj másik összetev jét pedig a felhasznált vízmennyiség utáni ár jelentené. Az állami kézben lév vízvezetékrendszerrel rendelkez településeken a köbméterenkénti - 255 forintos, áfa nélküli - árat mintegy tíz százalékkal csökkenthetnénk a kéttényez s díjrendszer bevezetésével - tette hozzá a vezérigazgató-helyettes. Ezzel a változtatással a három-négytagú családok járnának jól, amelyeknél a vízfogyasztás lényegesen meghaladja a körülbelül 1,1 köbméternyi víz árával egyenérték rendelkezésre állási díjat. Számukra a fogyasztásfügg tarifa tízszázalékos csökkentése miatt a havi vízdíj kevesebb lenne, mint ma. El nytelen lenne viszont az új árrendszer azoknak a kisfogyasztóknak, akik havonta csak egymásfél köbméter vizet használnak el: az esetükben akár a kétszeresére is n het a havonkénti vízszámla összege. Az a veszély els sorban azokat fenyegeti, akik nem állandó lakosai a Balaton-parti településeknek, hanem f képpen az üdülési f szezonban, illetve a hétvégeken látogatnak el a térségbe. Valószín leg a kisfogyasztók védelmében nem járult hozzá eddig a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium a kéttényez s árrendszer bevezetéséhez. A DRV szolgáltatási területéhez tartozó települések közül ugyanis 227 rendelkezik saját vízközm vekkel: ezekben a falvakban az önkormányzat határozza meg a víz árát. 142 városban és községben viszont az állam tulajdonában vannak a közm vek, vagyis ezekben a KVM az ármegállapító hatóság.
-A kisfogyasztók védelmére létrehoznánk egy alapítványt a kéttényez s díjrendszer bevezetésével egy id ben, az ország más településein már m köd , hasonló célú alapítványok mintájára - jegyezte meg Csuport László. - Ez az alapítvány szociális szempontok figyelembe vételével támogatná azokat a rendszerint magányos embereket, akik rosszul járnának az új díjrendszer miatt. A vezérigazgató-helyettes szerint a kéttényez s díjak enyhíthetnének a Balaton-parti településeken él családok terhein. A tó vizének védelmében hozott szigorú környezetvédelmi el írások miatt ugyanis még a tisztított szennyvizet sem szabad a tóba vezetni. Így azt távolabbra kell szállítani, ami jelent sen megnöveli a vízdíjjal együtt kiszámlázott csatornahasználati díjakat. A Napló 2003. június 12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Csapvíz van b ven a Balatonnál Balatonfüred (K.E.) - csak m szaki hiba miatt fordulhat el vízhiány a Balaton partján, mert a készletek megfelel ek és elegend ek még tartós szárazság esetén is - hangzott el egyebek mellett a DRV Rt. szezon el tti tájékoztatóján, szerdán. Lenthár József, a cég észak-balatoni igazgatója, Pálfi Imre az Rt. közm igazgatóságának vezérigazgató-helyettese, valamint Zách Péter az Országos Vízügyi F igazgatóság vezet f tanácsosa kifejtette: a DRV Rt. felkészült a nyári idegenforgalmi szezonra, amikor köztudottan megsokszorozódik a vízfogyasztás. Idén megkezd dnek a munkálatok a balatonfüredi szennyvíztisztítónál, melyre idén 200 millió forintot, jöv re 500 milliót, 2005-ben a próbaüzem évében pedig 500-700 millió közötti összeget fordítanak. KA Fejér megyei Hírlap 2003. június 12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: A városban egyel re "ami a csövön kifér" ét településen locsolási tilalmat rendeltek el Székesfehérvár (p.i.) - A napok óta tartó kánikulában es hiányában a locsolóvíz adhat némi enyhülést, már ott, ahol nem rendeltek el korlátozást. Székesfehérváron ez nem várható, igaz a napi 30-32 ezer köbméter víz még nem érte el a tavalyi csúcsot, amikor volt olyan id szak, hogy 35 ezer köbméter is elfogyott a megyeszékhelyen - tájékoztatott Staudt István üzemeltetési f mérnök. Ugyanakkor a most felhasznált vízmennyiség legalább 10 ezer köbméterrel több, az átlagos körülmények közt felhasználtnál. A Fejérvíz Rt. a DRV Rt. rákhegyi bázisáról naponta 15 ezer köbméter vizet vesz át, saját kútjaiból pótolja a többit, a csóri karsztkútból naponta 4-7 ezer köbméter vizet juttat a hálózatba. A városi csúcsteljesítmény egyébként 35 ezer köbméter naponta. Enyingen már van korlátozás Ett l szerencsére még nagyon messze vagyunk Székesfehérváron nem kell elrendelni semmiféle korlátozást. Nem így Abán és Enyingen, mert az utóbbi településen a helyi vízm napi
1400 köbméterrel elérte teljesítménye maximumát, emiatt teljes locsolási tilalmat kellett elrendelni, Abára a tilalom csak az esti órákra vonatkozik.
A Somogyi Hírlap 2003. Június12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Somogy figyel a vizes milliárdokra 111,3 milliárd forintot fordít a kormány a következ években az ivóvíz min ségének a javítására. A Szakminisztérium a regionális fejlesztési tanácsokkal közösen készíti el a régiók ivóvízmin ség-javító programját. Az alföldi településeken már a megvalósíthatósági tanulmányok is elkészültek, a dél-dunántúli régió idén kerül sorra. Somogy legjelent sebb vízügyi szolgáltatója a DRV Rt. Varga Gyula István f technológus azt mondta: a Balaton-parti településeken - amelyek tisztított felszíni vizet kapnak a tóból kifogástalan az ivóvíz min sítése. Helyenként, többek között a balaton szödi csúcsvízm ben, a legkorszer bb membrántechnológiával tisztítják a tó vizét. A délebbre fekv településeken a felszín alatti vízbázisból történ vízellátás a jellemz . - Az uniós normák szerinti min ségnek is megfelel vizet szolgáltatunk - összegezte a szakember. Néhány Dráva-parti településen arzén van a vízben, de ez nagyon csekély, és eltávolítása az országos vízjavító program része. 28 településen van ammóniára és nitritesedésre hajlamos ivóvíz. Társaságunk kérelmet nyújtott be az országos tisztif orvosi hivatalhoz, hogy még 12 települést vegyenek fel ebbe a programba, amely jórészt állami és uniós támogatásból kívánja megoldani a feladatokat, csekély önkormányzati önrésszel. Technológiai szempontból lényeges: ahol a program keretében tisztítóberendezést építenek vagy korszer sítenek, ott az összes többi vízszennyez elemet - vas, mangán - is visszaszorítják. Varga Andrea A Balatoni Tipp 2003. júniusi számában jelentek meg az alábbi cikkek: A pontos, korrekt, korszer mérésért Az önleolvasásé a jöv A Zenner cég új fejlesztései Hamarosan véget érhet a vízórák pontosságával, leolvasásával kapcsolatos bizonytalanság és lakossági elégedetlenség, hiszen hazánkban is egyre jobban terjednek a korszer , rendkívül pontos és ellen rizhet mér eszközök. Amelyek ráadásul nem is kerülnek többe, mint az elmúlt években megszokott más fajta órák. A Dunántúli Regionális Vízm Rt. Gépészeti Igazgatósága évek óta kapcsolatban áll a német Zenner céggel, amely világszínvonalú mér órákat szállít Magyarországra is, s t a hitelesítéshez szükséges mér padokat e cég megrendelése alapján a Gépészeti Igazgatóságon készítik a világ számos országába. Dr. Peter Zenner, a cégcsoport és a konszern tulajdonosa nemrégiben a Balatonnál járt, ahol szakemberek el tt röviden bemutatta cégét és értékelte eddigi magyarországi tapasztalatait. A saarbrückeni családi vállalkozás - amit az nagyapja alapított - immár száz éves múlttal és
tapasztalattal rendelkezik. Ma már leányvállalatok és partnervállalatok révén mind az öt földrészen jelen vannak. Magyarországon Csongrád központtal dolgoznak, legújabb leányvállalatuk pedig "itt, a szomszédos" Kínában, Shanghaiban kezdte meg m ködését. A DRV Gépészettel 12 éve állnak kapcsolatban, amely összeszereli, értékesíti, javítja, szervizeli a Zenner vízmér órákat, valamint a t lük kapott technológia alapján mér óra hitelesít berendezéseket gyárt a világ különböz részeire. Több mint szá ilyen hitelesít pad készült Siófokon, amelyek szerte a világban megtalálhatók. Zenner úr legutóbbi látogatásának célja a legújabb termékük bemutatása volt. A Zenner Chekker vízmér órával és a hozzá telepíthet számítógépes rendszerrel hosszabb távon az is megoldható, hogy a tulajdonos saját maga olvassa le a 100%-os pontosságú fogyasztási értéket, azt levélben, telefonon, vagy e-mailen eljuttassa a központba, ahol ez alapján készítik el számára a fogyasztás ellenértékeként a számlát. A Chekker vízmér ben egy ellen rz szám kód lehetetlenné teszi a mani-puilációs beavatkozásokat, a hamis fogyasztásmérést, tehát rendkívül korrekten, áttekinthet en, mindenki annyi díjat fizet, amennyi vizet fogyaszt. A több mint 100 millió hálózatban található vízmér az új Chekker bevezetésével költségkímél módon átépíthet , tehát nincs szükség szerkezetváltásra, azonnali csatlakozás lehetséges. Az önleolvasás el nye pedig többek között, hogy a leolvasóknak többé nem kell a lakásba lépniük, s a magukat leolvasóknak mondó csalók sem juthatnak többé a lakásokba. Ez tehát a jöv útja, amely hamarosan elterjed nálunk, Magyarországon is. Üzem a város szélén Vízórák, szivattyúk, autók szervize Légvonalban alig néhány száz méternyire a Balatontól, a vasúttól és a Balatonszéplak-alsói állomástól délre található a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóság épülete. Tiszta, kulturált, "európai" mércével mérve is megfelel körülmények között dolgoznak itt az emberek. Méghozzá nem is akárhogyan! Az Igazgatóság az utóbbi években több olyan jelent s feladatot is elvégzett, amelyek tevékenységét ismertté tették az ország határain belül és kívül egyaránt. Kívülálló számára talán meglep , a szakmai körökben azonban jól ismert, hogy a Gépészeti Igazgatóság nem csak az anyacégnek, a Dunántúli Regionális Vízm Rt.-nek dolgozik, hanem számtalan területen küls megrendel k igényeit is kielégíti. Egyik legismertebb tevékenysége a vízmér órák hitelesítése, amelyekhez hitelesít berendezéseket - úgynevezett hitelesít padokat - is gyártanak. A múlt év végén készült el, s idén szerelték fel Németországban azt a speciális, három szint hitelesít padot, amelyhez hasonlót a szakemberek szerint sem igen készítettek még sehol a világon. Máté László igazgató joggal lehet büszke az ilyen teljesítményeikre, amelyek eredménye, hogy a német Zenner vízóra gyártó céggel már évek óta szoros partnerkapcsolatban állnak, valamint nemrégiben egy szintén németországi érdekeltség , de szlovák cég létesített leányvállalatot a DRV-t l bérelt területen, s amellyel szintén szoros kapcsolatban kívánnak dolgozni az elöregedett cs vezetékrendszerek bels korrózióvédelme, az úgynevezett "cs béleléses" felújítás terén. Ez azért nagyon fontos, mert az útburkolat felbontása nélkül megoldható az ivóvíz és szennyvíz vezetékrendszerek hosszú távú újrahasznosítása. A fentieken túl foglalkoznak még többek között szivattyúk, villany- és robbanómotorok, épít ipari gépek szervizelésével, javításával, gépjárm vek bérbeadásával, küls megrendel knek
személy- és teherszállítással, valamint gépjárm vek szervizmunkáival és környezetvédelmi vizsgáztatásával is. Miután a DRV Rt. több m szaki létesítménye a Balatonban található, ezek m ködtetéséhez, ellen rzéséhez megfelel vízi járm vekkel is rendelkeznek. Munkahajójuk alkalmas például kisebb rendezvények, fogadások lebonyolítására is. M szaki diagnosztika tevékenységük kiterjed a cs sérülések okozta vízveszteségek feltárására, vizsgálatára, a videokamerás kút- és csatornavizsgálatokra, a motorok, szivattyúk rezgéseinek mérésére is. A Balatonnál él k, nyaralóval rendelkez k, illetve a tóhoz érkez vendégeknek egyaránt hasznos lehet, ha tudják: a széplak-alsói vasútállomástól délre gépjárm vük, szivattyújuk, vízórájuk meghibásodása, vagy szállítással kapcsolatos igényük esetén bizalommal kereshetik fel a Gépészeti Igazgatóságot, ahol segítenek orvosolni gondjaikat. Cím: Balatonszéplak-alsó, Tóközi út T.: 84/501-166, F: 84/350-737 E-mail:
[email protected]
A Napló 2003. június13-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Készül dnek az uniós tagságra Még idén megkezd dnek az új balatonfüredi szennyvíztisztító telep építési munkálatai Célunk a hosszú távú, biztonságos, a fogyasztói igényeket és a környezetvédelmet kielégít , európai színvonalú víz- és csatornaszolgáltatás -tekintett az uniós csatlakozás elé Lenthár József, a DRV Rt. észak-balatoni igazgatója a minapi szezon el tti tájékoztatón. A közel 36 ezer fogyasztót ellátó és 320 dolgozóval m köd társaságról elhangzott: a min ség miatt a vizet saját, akkreditált laboratóriumaikban folyamatosan ellen rzik. Kiemelten kezelik a fogyasztókat, a centralizált ügyfélszolgálatot, a korszeru szolgáltatást és értékesítést, a min ség további javítását, a díjrendszer megújítását - céljuk a kéttényez s díjfizetés bevezetése -, az önkormányzati kapcsolatok er sítését, valamint a fogyasztói kör b vítését. Külön súlyt helyeznek a környezetvédelemre. Balatonfüreden a Balatonból nyert víz tisztításakor különleges fert tlenítési technológiát alkalmaznak a naponta 40 ezer köbméter vizet kitermel társaságnál. Tavaly összesen 2,5 millió köbméter ivóvizet juttattak el a fogyasztókhoz. - Az él környezetet terhel kémiai és bakteriológiai szennyezés egyes településeken elérte a felszín alatti vízbázisainkat - fogalmazott az igazgató. Ezért megnyugtató, hogy a Nyirádról érkez jó min ség karsztvíz biztosítja az egészséges ivóvízellátást. -Felszín alatti vízbázisaik védelmére intézkedési terv készült. A nyirádi karsztvizet eljuttató vízellátók már 2002-ben elkészültek. Ilyen a tihany-gödrösi medence, Balatonfüreden a Fürd utcai, a balatonakali nyomásfokozó, a sósi-kúti nyomásfokozó, a Zánka-Balatonakali települések közötti ivóvízvezeték, a K vágóörs-Zánka közötti vezeték, K vágóörsnél egy nyomásfokozó, Zánkánál pedig az 1000 köbméteres medence. A vízellátók lehet séget adnak 7000
köbméter/nap vízmennyiség átvételére és szétosztására. 2001-ben Balatonfüred magasabban fekv területeinek (III. zónájának) biztonságos vízellátása megoldódott, és 150-200 új fogyasztó bekötését biztosítja. Befejez dött a balatonfüredi felszíni vízm bels cs vezetékeinek rekonstrukciója és az ottani ivóvízhálózat tisztítása. Végeztek a felújításokkal Révfülöpön, Balatonalmádiban. A révfülöpi ivóvízvezeték felújítása garantálja a nyirádi víz biztonságos kitermelését. Folyamatban lév , tervezett beruházások: Balatonalmádi Vörösberényben 500 köbméteres víztározó medence építése, rekonstrukciót terveznek a Tihany-Gödrös-DiósLepke-sor közötti ivóvízvezetéken, Alsóörsön és Balatonalmádiban. Tervezett rekonstrukciók: a Balatonfüred felszíni víztisztítóm klór-dioxid-adagolójánál, Balatonszepezd Kisfaludy utca ivóvízhálózatánál, Révfülöpön több utcában lev ivóvízvezetéknél. Balatonalmádban, Balatonfüreden, Balatonszepezden is folyamatosan korszer sítenek. Probléma az átalánydíjas fogyasztóknál a mér órák felszerelése, a vízdíjtartozások behajtása, a közületi idényes fogyasztók ellen rzése. A balatonf zf i szennyvíztisztító telep a hozzá kapcsolódó regionális rendszerrel (VI. régió) lehet vé teszi, hogy Tihanytól ide kerüljön a partszakasz nyers, illetve tisztított szennyvize. A tisztított szennyvíz befogadója a Séd patak. Révfülöpön és környékén fokozatosan épül ki a regionális szennyvízhálózat. Mivel a tisztított szennyvíz befogadója a Balaton, a szennyvíz tisztítók b vítése, korszer sítése során korszer tisztítási technológiát építettek ki. A telepeken keletkez szennyvíz iszapját a mez gazdaság jól hasznosítja. A DRV Rt. tisztítókapacitása naponta 18 ezer köbméter, a szennyvízhálózat 412 km hosszú, és közel 20 ezer bekötéssel rendelkeznek. - Állami beruházásként próbaüzem alatt áll a VI. szennyvízrégió nyugati ágánál lev regionális rendszer. Elkészült Fels örs szennyvízcsatorna-rendszere. Az itt összegy jtött szennyvíz a f zf i szennyvíztelepre kerül. Idén folytatódik a régió nyugati ágánál lev regionális szennyvízátemel rendszer. Megépült Balatonsz l s, Pécsely, Vászoly, Dörgicse szennyvízgy jt és elvezet hálózata. Szennyvizük a balatonfüredi szennyvíztisztító telepre kerül. Idén megkezd dhet az új balatonfüredi szennyvíztisztító telep megépítése, mely 2005-re készül el 1,2 milliárdos állami beruházással. A csatornaépítés befejezésével az érintett települések csatornázottsága, a szennyvízcsatorna-hálózat b vítése. Jelent s beruházások zajlanak TihanyGödrös-Diós településeken, Balatonszepezden, Zánkán. Rövidesen befejez dik K vágóörs, Köveskál, Balatonhenye, Pálköve csatornázása. Tihany-Sajkod csatornarendszere szezon el tt m ködhet. Automatikus szagtalanító berendezéseket m ködtetnek, és az átemel knél biofilterrel mérséklik a szagot. A szagot a hálózatra ürített szippantott házi szennyvíz okozza, melyre semmiféle engedély nincs. -Több településen komoly gondot jelent a csapadékvíz elvezetése. A víz ugyanis a szennyvízcsatornákba kerül, ezzel túlterheli a rendszert és rontja a tisztítás hatékonyságát. Kovács Erika
A Somogyi Városkép 2003. június 13-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Vízválasztó Juniális Az teljesen mindegy, hogy június els szombatján pocsék az id járás és netán még napokig esik is az es , egy biztos: arra a bizonyos szombatra kitisztul az ég és hétágra süt a nap. Mintha az id járás is tudná, hogy a DRV Rt. rendezvényére, a Vizes Junilis elnevezés re illik összekapnia magát. Na de ennyire?! A Matula tanyán tartott hepeningen rekken volt a h ség. Csak tekintélyes mennyiség sör elfogyasztása mellett volt kibírható. És ez így megy már nyolc éve. A rendezvénynek természetesen volt komoly része is, amikor az igazgató, Bóta László köszöntötte az egybegy lteket, és értékelte a teljesítményeket. Bóta László elmondta: mérföldk nek tekinti az idei esztend t, hiszen lejárnak az önkormányzatokkal tíz évre kötött koncessziós szerz dések. A következ id szakban minden bizonnyal új fejezet kezd dik az önkormányzatok és a vízszolgáltató cég életében, hiszen valószín leg új alapokra helyezik majd az együttm ködés formáját. Azt ma még nem tudni - hiszen önkormányzati berkeken belül sem kristályosodott ki -, mi lesz a jöv útja, egy azonban biztos: a DRV nem szeretne kimaradni bel le. Annak idején a barcsi önkormányzat az els k között kötött az ivóvíz szolgáltatásra koncessziós szerz dést a vizes céggel, amely nem más, mint az üzemeltetési jog eladása. Akkor a képvisel testületben tevékenyen részt vett Kuzma László országgy lési képvisel , a Dráva völgye Középiskola igazgató helyettese, akivel a Juniálison váltottunk szót. - Ebben a szerz désben, mint vízügyi szakember egyetlen mondatot fogalmaztam meg: a DRV addig nem emelhet díjat, amíg a közegészségügyi határértékeknek megfelel vízmin séget nem szolgáltat. A fejlesztések meg is történtek, a DRV nagyon korrektül teljesítette kötelezettségét a barcsi önkormányzat felé. Azóta is jó min ség minden követelménynek megfelel vizet szolgáltatnak. - Ön személy szerint el tudná képzelni a DRV nélkül a vízszolgáltatást? - szintén szólva, nemigen. Komoly szaktudással, olyan fejlesztéseket hajtottak végre az általuk m ködtetett térségekben, hogy elképzelhetetlennek tartom, hogy az önkormányzatok hátat fordítsanak ennek a szakértelemnek. Egyet el tudok fogadni: a korrekt versenyeztetést. Azt gondolom, a DRV képes egy tisztességes versenyben megállni a helyét. Információm szerint nem is kérnek mást, csak lehet séget. A versenyeztetés jó dolog, hiszen min ségi munkára, árversenyre ösztönöz. Egy a lényeg: a szakmaiságot nem szabad kihagyni, és nem szabad fetisizálni, csak az árat. Ennek a kett nek összhangban kell lennie, mert különben sérül az egész rendszer. - Mit gondol, a jöv ben milyen formában m ködhetnének jól együtt az önkormányzatok és a vízszolgáltatók - Amit én szorgalmazok, egy közös tulajdonú cég. Így m ködne az önkormányzatok kötelezettsége és érdekképviselete a szakvállalat a tudását szakértelmét adná, így a vegyes tulajdonú cégben mindenkinek meg lenne a maga ráhatása. Elképzeléseim szerint ez lehet az egyetlen jól m köd konstrukció. Ez lehet a jöv útja.
- Tudomásom szerint nem csupán a barcsi önkormányzattal ápol jó kapcsolatokat a DRV, de a Dráva Völgye Középiskolával is. - Az iskolával való kapcsolatuk jóval több, mint tíz éves múltra tekint vissza. Ez a kapcsolat a szakképzési alap megjelenésével csak er södött. Örvendetes, hogy ezzel az adó jelleg juttatással a különböz vízügyi cégek, vállalkozások szívesen támogatják iskolánkat. Azt ugye mondanom sem kell, hogy a támogatás mértékét illet en a DRV az els k között szerepel. Együttm ködésünk azonban nemcsak ebben mutatkozik meg. Mivel a DRV ISO min sítéssel bíró cég, ezért csak szakképzett munkaer t alkalmazhat. E tekintetben is partnerek vagyunk. Az elmúlt évben többen is részt vettek vízm kezel i tanfolyamon. A Juniálison is találkoztam olyan DRV-sekkel, akik munkájuk mellett az elmúlt egy évet az iskolapadban töltötték, így újabb képesítést szerezhettek. - Ha ilyen jó viszonyban vannak egymással, bizonyára szívesen kapcsolódik ki a vizesekkel. - Ez pontosan így van. Minden évben nagyon várjuk a június elejét. Évek óta rendszeresen részt veszünk a juniálison, ezzel is demonstrálni szeretnénk a cég felé együttm ködési szándékunkat. Hiszen van olyan tanítványunk, aki valaha nálunk végzett, ma pedig a DRV marcali üzemvezet ségét irányítja. Úgy gondolom, hogy az oktatás és a termel er ebben az esetben mintegy nagycsalád m ködik együtt. - A nyolcadik Vizes Juniálisnak két f szervez je volt Károly Róbertné és Bartos Géza. Utóbbitól megtudtuk: az idei juniálison közel hétszáz f vett részt, köztük sok-sok gyerek. Részükre külön programokat szerveztek. Arcfestés, kifestés, lekvár és vatta cukorevés mellett bábovi és pancsoló verseny is várta a kicsiket. A különböz játékos megmérettetéseken kiválóan szerepeltek a DRV-sek. Hiába, no ha a vizes-vizesnek az ellenfele, abból csak jó sülhet ki. Ennek értelmében a kispályás focit a marcali üzemvezet ség nyerte. Horgászatban a feln ttek kategóriájában Vajda Zsolt (Kaposvár) volt a legjobb, míg az ifik között Kovács Tibor (Lengyeltóti) remekelt. A "vizes virtus" elnevezés er é ügyességi versenyben a gyengébbik nem képviseletében Héker Krisztina (Marcali) állhatott fel a képzeletbeli dobogó legfels fokára, az uraknál pedig Friem Csaba (Marcali) vitte el a pálmát. A f z verseny igen kiélezett versenyt hozott. A szakért en kóstoló zs ri végül a kaposvári központ f szakácsának, alias Gizkének ítélte oda az "arany fakanalat" ízletes kecskepörköltjéért. Egyéb iránt összesen kilenc óriási kondérban f tt a juniális napi menü sor. Miután mindenki jól kiversenyezte magát és kiderült az is, melyik üzemvezet ség nyerte 2003. Június 7. Napján az összetettet (gy zött a Lengyeltóti, a Marcali és a Nagyatád el tt), jöhetett a kés éjszakába nyúló bulizás. -neA Somogy Megyei Hírlap 2003. június 16-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Cs törés és vízhiány Bábonymegyeren Bábonymegyer Több cs törés is volt a napokban Bábonymegyeren - a legutóbbi szombaton este a Haladás és a Szent István utca keresztez désében -, emiatt a település egyes részein órákig vízhiány volt. Szarka László, a DRV Rt. tabi üzemvezet -helyettese tegnap elmondta: a cs törések miatt jelent s mennyiség víz folyt el, miközben megn tt a vízfogyasztás is. A mélyfúrású kút vízhozama ugyanakkor kicsi, ezért a száz köbméteres tárolótartály kiürült. Szombaton este a me-
gyeri falurészen dolgozott az üzemvezet ség ügyeleti brigádja, mert ismét cs törés volt. A vízhiány pótlására tartálykocsi szállította az ivóvizet a száz köbméteres tárolóba. Vasárnapra helyreállították a vízszolgáltatást. Krutek József
A Somogy Megyei Hírlap 2003. június 18-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Tiszta vastalan víz Niklán Nikla Évek óta el ször nincs vízhiány Niklán. Az utóbbi id szakban az okozott vízgondokat, hogy a falu két kútja közül az egyik már alig m ködött. Nikla ugyanis két kútból kapta az ivóvizet. Mindkett t a hetvenes évek elején fúrták, s az egyikben már alig volt víz, a másikból pedig csak nagyon vasas vizet tudtak nyerni. Ezek közül az egyiket már lezárták, s azóta elkészült az új, amivel a régit kiváltották. Dr. Fülöpné Keszty s Ágnes niklai polgármester elmondta: az el z önkormányzat a vízszolgáltatóval közös pályázatot készített a területfejlesztési tanácshoz. A sikeres pályázatnak köszönhet en tizenhétmillió forintból a múlt év novemberére elkészült a 3. számú kút, s abból egészséges és tiszta, vastalan vízhez juthatnak a niklaiak. Ezt most tudják igazán értékelni, hiszen a kánikula ellenére sincs vízhiány, ami pedig az utóbbi években sok bosszúságot okozott nekik. Fábos A Somogyi Hírlap 2003. június 19-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Játszótér a tabi Rétalján Tízmillió forintba került az a játszótér, amelyet háromszáz alsó tagozatos diának adott át Schmidt Jen tabi polgármester. Tab A korszer játszótér régi, jogos igénye a tabi gyerekeknek, emellett segít az egészséges személyiségfejl désben is - mondta Schmidt Jen polgármester, amikor átadta a létesítményt. Hozzátette: a feln ttek és a gyerekek felel ssége, hogy vigyázzanak rá, óvják a rongálóktól. Az új játszótér máris kedvence a kicsiknek s nagyobbaknak: van csúszda, hinta, homokozó, mászóka és drótkötélpálya is. A Széchenyi terv pályázatán nyert 4,9 millió forinthoz a Vonzóbb Tabért Közalapítvány 2,5 milliót, az önkormányzat 2,4 milliót tett hozzá. A Flextronics Kft. egymillió forintját pedig a DRV Rt. tabi dolgozói társadalmi munkával egészítették ki. Megtudtuk azt is: Tabon a következ három évben 3,5 millió forintért építenek játszóteret a Virág úti lakótelepen és b vítik a József Attila lakótelepit is. Krutek József
A Somogyi Hírlap 2003. június 20-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Mégis emelték a csatornadíjat Barcs Nem tudja betartani a lakosságnak tett ígéretét a barcsi önkormányzat. Bár tavasszal még köbméterenként 50 forintos szennyvízdíjat ígértek az év második felére, most azonban kiderült, hogy ez nem lesz tartható. Tegnapi ülésükön a képvisel k köbméterenként 210 forintban állapították meg a szennyvízdíj mértékét, ennyit kell fizetniük a barcsiaknak július 1-jét l. Feigli Ferenc polgármester és Németh Imre képvisel is elmondták: kényszer szülte a döntést, mivel az állami támogatásról határozó tárcaközi bizottság sz k mozgásteret engedett csak az önkormányzat számára. Az els félévben a szennyvízhálózat próbaüzeme miatt egyáltalán nem kellett a barcsiaknak csatornadíjat fizetniük, a második félévben azonban a víz- és szennyvízdíj együttesen köbméterenként 465 forint kiadást jelent majd az itt él knek. A képvisel k tegnap elfogadták a régiós szennyvízberuházás befejezésér l és próbaüzem eredményér l készült tájékoztatót. Molnár Béla, a DRV fejlesztési igazgatója elmondta: jó eredménnyel m ködik a tisztítótelep, bár a falvakban el vannak maradva a bekötésekkel, és emiatt a vártnál kevesebb szennyvíz jut a rendszerbe. A szakember szerint a néhol érezhet b znek is részben ez az oka, s azt ígérte, hogy hamarosan megsz nik a csatornaszag. A régiós szennyvízhálózat legtávolabbi pontjairól több mint 30 kilométert utazik a szennyvíz Barcsig. Nagy László A Somogyi Hírlap 2003. június 21-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Veszélyeztetett vízkincs B ségesek a megye víztartalékai, azonban a vízbázisok közül többet a sérülékenyek közé sorolnak a szakemberek. F leg a Dráva mentén fordul el arzénes szennyez dés, s a megye több részén gond a víz magas ammóniumtartalma. Megyei körkép Az utóbbi hetekben ugyan több vizet használtunk a szokottnál, azonban még így sem értük el a tíz évvel ezel tti átlagfogyasztást. Az évek során ugyanis a víz drágulása nyomán 25-30 százalékkal csökkent a lakossági vízfogyasztás. Nem kell tehát vízkorlátozástól tartani: a szolgáltatók a jelenleginél jóval nagyobb igényt is kielégítenének. Kaposváron a 11 ezer köbméteres napi átlagról a kánikulában 14-15 ezer köbméterre n tt a vízfogyasztás. Takács Tamás, a Kaposvári Vízm vek Kft. gazdasági vezet helyettese elmondta: a zártkertekben és a családi házaknál fogy el több víz, a fogyasztás a legmelegebb júniusi napon a 15 ezer köbmétert is meghaladta. Vízkorlátozásra a megyeszékhelyen sem kell számítani, hiszen a társaság akár 20 ezer köbméteres napi igénynek is megfelel. - Egyedül a kaposfüredi zártkerteknél fordult el nemrég vízhiány. Ennek oka az volt, hogy a zártkertekhez kis átmér j vezeték juttatja el a vizet, s mindenki egyszerre akart öntözni. A Balaton-parton júniusban 10-12 százalékkal n tt a fogyasztás az el z hónapokhoz képest. Molnár Béla, a DRV Rt fejlesztési igazgatója elmondta: akkor sem várható vízkorlátozás, ha tovább tart a kánikula. - A tavat kivéve mindenütt elegend a víz a Balatonnál, kisebb vízhi-
ány csupán akkor lehetséges, ha valahol cs törés fordul el . Somogyban egyedül két déli településen - Berzencén és Somogyudvarhelyen - javasolta a DRV a vízkorlátozás elrendelését. Kovács Zoltán berzencei polgármester elmondta: épp id ben enyhült a h ség, így mégsem kell locsolási tilalmat elrendelniük. - A gondot nálunk az okozza, hogy sokan foglalkoznak eper és málnatermesztéssel, facsemetékkel, s ezeknek hatalmas a vízigénye. Már az új kutunk is csúcsra jár, hiszen nem volt ritka az utóbbi napokban a 900 literes percenkénti fogyasztás - mondta a polgármester. -Somogy az elegend vízbázissal rendelkez megyék közé tartozik, bár ezek között több is veszélyeztetett. Sok helyen gond a magas arzén- illetve ammóniumtartalom. A VIZIG szakembereinek tájékoztatása szerint az el bbi 14, az utóbbi 34 kistelepülést érint a megyében. Az arzéntartalmú vízbázisok f képp Somogy déli részén, különösen a Dráva mentén jellemz ek. Ezekre a gondokra 2009-ig kell megtalálni a megoldást, ami lehet a vízkezelési technológiák javítása, az arzéntartalmú víznyer helyeknél pedig új technológiák bevezetése. Több helyen azt is célszer megvizsgálni, hogy gazdaságosabb-e inkább áttérni másik vízbázisra. Barcson és Nagyatádon nemrég kezdték, s 2005-ig befejezik a vízbázisok vizsgálatát. Barcsnál már túl vannak az állapotfelmérésen. Vadászné Gaál Zsanett, az Aquaprofit Rt. munkatársa elmondta: sérülékenynek tekinthet az itteni vízkészlet. - A homokos talajon át bármilyen felszíni szennyez dés bejut a vízrétegbe, és a kutakba kerülhet. Most azt vizsgáljuk, hogy történt-e már szennyezés és mi módon védhet ki ez a jöv ben. Tiszta vizet a pohárba Legnagyobb számban a Dél-Dunántúlon található sérülékeny vízbázis, emellett a középdunántúli területek, a Balaton felvidék a bakonyi karsztokkal, valamint az északmagyarországi hegyvidék vízkészleteit is a veszélyeztetettek közé sorolják a szakemberek. 1997 óta végzik a hazai vízbázisok vizsgálatát, s várhatóan a jöv évt l már a vízmin ség javítása, az elavult víznyerési technológiák fejlesztése is elkezd dhet. Somogyban és Baranyában összesen 104 sérülékeny víznyer helyet tartanak számon. F leg Baranya karsztvizeinél rossz a helyzet, de a sekély rétegvizeknél is - a Dráva mentiek is ilyenek - 25-27 veszélyeztetett vízforrás. Nagy László A Somogyi Hírlap 2003. június 23-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Uniós víz uniós áron Az uniós csatlakozásból fakadó fejlesztési igények indokolják, hogy idén az inflációnál nagyobb mértékben emelkedett a víz és csatornaszolgáltatás díja - állította Csuport László, a DRV Rt gazdasági vezérigazgató-helyettese. A Balaton-parti állami tulajdonú vízi közm vek esetében a lakossági vízdíj nem egészen 7, a csatornadíj pedig 9 százalékkal emelkedett. Egy köbméter ivóvízért 285,60 forintot kell fizetni, a csatornával együtt 520,80 forintot. Tavaly egyébként 4,9, idén 5,6 milliárd forinttal támogatta az állam a lakossági díjakat. Drágítja a vizet, hogy eleget kell tenni az uniós követelményeknek.
- A szolgáltató jelent s többletköltségéb l egy rész a fogyasztót is terheli - tette hozzá a vezérigazgató-helyettes. - Cserébe a szolgáltatás színvonalának javulását várjuk; a vízmin ségben, a hálózatok alaposabb karbantartásában mutatkozhat ez meg. A korábbinál behatóbb laborvizsgálatnak kell például alávetni az ivóvizet, s ez által reményeink szerint az uniós elvárásoknak megfelel vizet adhatunk a fogyasztóknak. Fónai Imre A Magyar Hírlap 2003. június 24-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vizes célok a fogyasztói elvárások tükrében A Dunántúli Regionális Vízm Rt. Baranya, Fejér, Somogy, Veszprém és Zala megye 369 településén látja el lakossági és közületi fogyasztóit a nap bármely szakában az egészséges, tiszta és min ségileg ellen rzött ivóvízzel. Társaságunk az 5 Dunántúli megye 81 településén vezeti el, majd ártalmatlanítja a keletkezett szennyvizet. A közvetlen ellátáson túl a regionális vízellátó rendszereken jelent s mennyiség ivóvizet biztosítunk a társvállalatok felé, többek között Dunaújváros, Székesfehérvár és Pécs városok ellátása érdekében. A Balaton és a Velencei tó üdül körzetében az idegenforgalmi szezonból fakadó többletfogyasztás ellenére is képesek vagyunk kielégíteni a felmerül igényeket. Cégünk 1993-tól többségi állami tulajdonú részvénytársasági formában m ködik. Társaságunk központja Siófokon található, kiterjedt szolgáltatási területünkön a fogyasztók ellátásáról a területi igazgatóságaink a helyi üzemvezet ségekkel együtt gondoskodnak. M ködési területünkön az Európai Unió elvárásaihoz igazodva folyamatosan fejlesztjük az ivóvíztisztítási technológiánkat, ezzel egy id ben a szigorú el írásoknak megfelel en korszer sítjük a laboratóriumainkat, hiszen az ivóvizet a korábbinál behatóbban kell vizsgálnunk. Munkatársaink ellen rzés céljából naponta több mint száz vízmintát vesznek a víznyer helyeken, a víztisztító m vekben és a cs hálózat különböz pontjain. A DRV Rt. dolgozóin kívül az ivóvíz min ségét az ÁNTSZ szakemberei is kontrolálják. Egyik legfontosabb stratégia célkit zésünk a fogyasztói elégedettség folyamatos növelése. Ennek érdekében a tavalyi év folyamán felmérést végeztünk fogyasztóink körében a szolgáltatásainkkal kapcsolatban. A feldolgozott eredmények alapján igyekszünk javítani tevékenységünk színvonalát, valamint az ügyfélszolgálati rendszerünket. A fogyasztó központú m ködés er sítése érdekében átláthatóbbá kívánjuk tenni szolgáltatási és értékesítési kapcsolatainkat. A tavalyi évben az egyenletesebb teherviselés miatt a DRV Rt. is áttért a kéthavonta történ számlázásról a havi számlaküldésre, a vízmér k leolvasására pedig háromhavonta kerül sor. A Balaton, a Velencei Tó, valamint az ivóvízbázisaink megóvása érdekében számos környezetvédelemi többletfeladatot látunk el. Célunk, hogy lehet ségeinkhez mérten növeljük a csatornázottságot, illetve szorgalmazzuk a rákötések számát azokon a területeken, ahol már kiépült a szennyvízhálózat. Nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti ártalmak csökkentésére, illetve a szennyvízelvezetés során keletkez szaghatások megszüntetésére. Munkafolyamatainkat a min ségi szolgáltatás jegyében, egy küls cég által tanúsított Min ségirányítási Rendszer keretében végezzük. Célunk, hogy kiérdemeljük fogyasztóink, tulajdonosaink és dolgozóink megelégedését! B vebb információért látogassa meg a DRV Rt. honlapját: www.drv.hu
A Magyar Hírlap 2003. június 24-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Lesz elég ivóvíz a Balaton környékén A Dunántúli Regionális Vízm Rt. (DRV) Somogy-, Baranya-, Fejér és Veszprém megyékben, valamint a Balaton és a Velencei-tó környékén összesen 369 településen biztosítja a vízellátást és a szennyvízelvezetést. Tóth István vezérigazgató szerint a nyáron hosszabb vízkorlátozásra sehol sem kell számítani a Balatonon. Ilyenkor, a nyári szezon elején különösen sok ember kíváncsi arra, hogy vajon a Balatonnál miként sikerült a felkészülés, s megfelel lesz-e az ivóvízellátás? A Balatonnál vízkorlátozásra huzamosabb ideig sehol sem kell számítani, az általunk szolgáltatott víz mennyisége és min sége is megfelel lesz. Elvégeztük az ivóvíz vezetékek mosatását, fert tlenítettük a medencéket, valamint a felszíni víztisztító m veknél is felújítottuk, kicseréltük a sz r ket. A Balaton térségének vízellátása 56 százalékban a tóból, a felszíni vízm vek segítségével történik, ahol az ivóvíz min sége alapvet en függ a tó vízmin ségét l. Természetesen, ahol ilyen nagy rendszer üzemel, el fordulhatnak kisebb-nagyobb meghibásodások, zavarok, de úgy igyekszünk felépíteni a szolgáltatásunkat, hogy ezeket a lehet legrövidebb id alatt ki tudjuk javítani. Ha esetleg a gond rövid id n belül nem oldható meg, akkor szükség szerint lajtos kocsikkal képesek vagyunk ideiglenesen tiszta ivóvizet biztosítani a rászorulóknak. A Balaton alacsony vízszintjét sokan magyarázzák azzal, hogy a szárazság mellett a DRV Rt. is túl sok vizet termel ki a tóból. Mi ebb l az igazság? A Balatonból tavaly összesen mintegy 14 millió köbméter vizet használtunk fel. Ez alig 2,4 centiméterrel csökkentette a vízszintet. A párolgás következtében évente csaknem 90 centivel kevesebb a tó vize. Szintén sokan állítják, hogy a tóból "hiányzik" az a tisztított szennyvízmennyiség is, amit a csatornázás fejl désével ma már kivezetnek a vízgy jt területr l. Valóban, a Balaton üdül körzetében 2002-ben például 14 millió köbméter szennyvizet tisztítottunk meg, s ebb l 5 millió köbméter került vissza a tóba. Az általunk okozott "hiány" tehát így csak másfél centi. A jelenlegi tisztítási technológia azonban nem teszi lehet vé a fennmaradó kilencmillió köbméter tisztított szennyvíz visszavezetését a Balatonba. Gyakori panasz volt az elmúlt években, hogy a csatornákból kellemetlen b z áradt. Cégünk eredményesen vezette be f ként a siófoki térségben az úgynevezett automatikus nitrátadagolásos technológiát, amely jelent sen csökkentette a nyári id szakban az átemel k környékén jelentkez b zhatást. Sajnos azonban van még néhány terület, ahol források hiánya miatt nem valósult meg, például Füred és Almádi térségében.
A Balatoni Futár 2003. júniusi számában jelent meg az alábbi cikk: A DRV újabb nemzetközi kapcsolata Cégavatás - gyakorlati bemutatóval A cs bélelés gyakorlati bemutatójával egybekötött cégavatóra került sor SiófokBalatonszéplakon. A DRV Rt Gépészeti Igazgatóságán, ahol egy Szlovákiában m köd cég bérelt területet leányvállalata számára. A vízóragyártás és hitelesítés terén évek óta eredményesen m köd németországi Zenner cég után másodikként kötött együttm ködési szerz dést a DRV Rt. a szintén németországi eredet , de Szlovákiában m köd Insituform Hulin Kft.-vel. A szlovák cég április elején alapította meg magyarországi Kft.-jét, amely a DRV Rt. Gépészeti Igazgatósága területén hozta létre központját-. A megállapodást ünnepélyes keretek között Stefan Hulin tulajdonos és Tóth István a DRV Rt vezérigazgatója írta alá. Az ünnepség egyben szakmai bemutató is volt, ahol Máté László, a Gépészeti Igazgatóság vezet je és Mogyorós Mihály, az Insituform Hulin magyarországi irányítója is beszámolt az elképzeléseikr l. A részt vev hazai cégek képvisel i megismerkedhettek az elhasználódott vezetékrendszerek - ezúttal f ként víz és szennyvíz - felújításának azzal a módszerével, amikor a földben fekv csöveket az eredeti helyükön - tehát útfelbontás nélkül - tudják tisztítani és felújítani, megfelel anyaggal bélelni. A megállapodás lényege, hogy ezen túl a két cég szorosan együttm ködik, s közösen már a cs felújítás teljes skáláját tudja nyújtani. Tvkamerával bels felvételeket készítenek a csövek állapotáról, ez alapján értékelik a vezeték min ségét és határozzák meg az elvégzend feladatokat. A felújítás technológia miatt nem kell megbontani a vízi közm hálózatot, illetve a feltárási munkák a minimálisra csökkennek, tehát a fogyasztóknak a javítás csak kis mértékben okoz kellemetlenséget. Ráadásul úgy, hogy a vezetékrendszer tökéletes kitisztítása mellett olyan magas színvonalon tudják felújítani a csöveket, hogy azok a felújítás után még hosszú évtizedekig használhatók lesznek. Stefan Hulin úr a szerz dés aláírása után hangsúlyozta: az együttm ködést megfelel en megalapozottnak látja, hiszen a két cég korábban már kapcsolatban volt egymással, s mindkét vállalkozás el nyére válhat az együtt dolgozás. Els sorban a magyarországi piacot célozzák meg de - mint mondta - mind a DRV Rt, mind az Isituform Hulin olyan nemzetközi kapcsolatokkal és tapasztalatokkal is rendelkezik, amelyet a kés bbiekben esetleg más országokban is hasznosíthatnak. Tóth István, a DRV Rt. vezérigazgatója szintén a kölcsönös el nyökön alapuló együttm ködés lehet ségét emelte ki, valamint azt a tényt, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozáskor különösen fontosak lehetnek az ehhez hasonló nemzetközi gazdasági kapcsolatok, amelyek a magyar vállalkozások hosszú távú életképességét és a dolgozók biztos megélhetését eredményezhetik. Máté László, a Gépészeti Igazgatóság igazgatója úgy véli, hogy ezzel az újabb nemzetközi kapcsolattal tovább stabilizálják a Gépészeti Igazgatóság vállalkozási tevékenységét, s közösen a korábbinál több sokrét bb és nagyobb volumen munkát is el tudnak vállalni. Mogyorós Mihály eddig a DRV Rt.-nél dolgozott, május 1.-t l az új Kft. igazgatójaként a DRV-t l bérelt központban lesz a munkahelye. Szakmai tapasztalatait és személyes kapcsolatait is szeretné kihasználni annak érdekében, hogy a két cég közötti együttm ködés valóban hasznos és gyümölcsöz legyen. A szerz dés ünnepélyes aláírása alkalmából a szlovák cég a gyakorlatban is bemutatta cs rehabilitációs technológiáját a siófoki Erkel utca szennyvízvezetékének egy szakaszán.
A www.zalamedia.hu honlapon 2003. június 25-én jelent meg az alábbi cikk: Csökken zavarok Vízellátás A nyári idegenforgalmi felkészülés jegyében valamint a térségben várható vízellátási helyzetr l tartott szakmai tájékoztatót a Dunántúli Regionális Vízmu Rt. (DRV) Nyugat-balatoni üzemigazgatósága. Palánki János a küldetésének és min ségpolitikai célkit zéseinek egyre inkább megfelelni képes társaság igazgatója elöljáróban bejelentette, hogy a cég immár az új 2000-es min sítés ISO szabvány szerint m ködik. A jelenleg öt megye területén m köd DRV nyugati igazgatósága 49 település ivóvízellátását szolgáltatja 48 ezer fogyasztási helyen, 23 településen pedig üzemelteti a szennyvízelvezet csatornahálózatot. Mint elhangzott a mennyiségi igények kielégítésében a kapacitás oldaláról fennakadások nem voltak. Csupán átmeneti vízhiányok, kisebb kellemetlenséget okozó nyomáscsökkenések jelentkeztek. A halaszthatatlan rekonstrukcióval, jobbára az akna átépítést is igényl szerelvénycserék miatt Hévízen, Sármelléken, Alsópáhokon és Fels páhokon akadtak vízhiányos napok és a kedvez tlen domborzati viszonyokkal rendelkez Cserszegtomajon a fokozott gondoskodás s a kiemelt pénzügyi ráfordítás ellenére sem sikerült el relépni a vízhiányok gyakoriságának csökkentésében. Gyenesdiás két övezetében végeztek egy m szaki megoldás kivitelezésével, melynek révén a csúcsfogyasztáskor el forduló nyomásesések jól kivédhet k lettek. Az ellátási területén m köd önkormányzatok vezet képvisel i körében tartott szakmai tájékoztatón az is elhangzott, hogy az el z szezon óta min ségi ugrással, dinamikusan b vült a szennyvízcsatorna hálózat.
A Napló 2003. június 26-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Öntözhet, aki bírja pénzzel A Bakonykarszt Rt. vízkorlátozásra kényszerülhet egyes településeken. Körkép (ke) - nem éri kellemetlen meglepetés azokat, akik csapvízzel h sítik magukat és növényeiket ezen a nyáron, mert a legnagyobb szárazságban is zökken mentes lesz a vízellátás - ígérik az illetékesek. Nem jelent nehézséget a 31 ezer köbméteres fogyasztás, ugyanis ennyi ivóvízre van szükség átlagosan egy forró nyári napon a DRV Rt Észak-balatoni Igazgatósága ellátási területén tudtuk meg Kovács István m szaki vezet t l. Nincs gond a 40 ezer fogyasztó vízellátásával a DRV Rt Nyugat-balatoni Igazgatóságának területén sem - közölte Bencsik László m szaki vezet . Naponta 32-33 ezer köbméter vizet termelnek ki, és a forró napokon átlagosan 38 ezer köbméteres fogyasztással számolnak.
A Somogyi Hírlap 2003. június 30-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Elkészült a szennyvízrendszer Barcs Készre jelentették a kivitelez k a Dráva menti szennyvízhálózatot; a hatmilliárdos beruházás során 18 települést kötöttek rá a csatornára, s Barcs határában korszer szennyvíztisztító épült. A m szaki ellen rök megvizsgálták a teljes hálózatot és feljegyezték, hogy hol van javítani-, illetve pótolnivaló. A listát látva a tulajdonos önkormányzatok képvisel i és a szakemberek egyetértettek abban, hogy ezek a tennivalók néhány nap alatt elvégezhet k. A szennyvíztársulás ülésén elhangzott: a csatornarendszer valamennyi településen elkészült és a helyreállítás legnagyobb részét is elvégezték. A legkritikusabb helyzet Rinyaújlakon alakult ki, ám ott gyakorlatilag új utat építenek a feltúrt helyett. Korábban több településen is panaszkodtak a csatorna b zére. Molnár Béla, a DRV fejlesztési igazgatója elmondta: a szagtalanítás elkezd dött, már érezhet a hatás. Mint mondta, a korábbi gondok zöme elmúlt, s még jobb eredmény várható, ahogy növekszik a vezetékeken átfolyó szennyvíz mennyisége. Nagy László
A Népszabadság 2003. július 2-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Nincs vízkorlátozás a Balatonnál Évente 15 millió köbméter vizet vesznek ki engedéllyel a Balatonból ivóvízellátásra, mez gazdasági öntözésre, illetve ipari felhasználásra, de ennek korlátozásával nem lehetne érdemben növelni a tó alacsony vízszintjét - nyilatkozta tudósítónknak Fejér Vilmos, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezet je. Közölte nem kell vízkorlátozásra számítani a balatoni üdül körzetben. A jelenleg 52 centiméter átlagvízszint Balatonból mintegy 240-250 millió köbméter víz hiányzik. - A vízfogyasztás mértéke jelent sen elmarad a napi 184 ezer köbméteres maximális kapacitástól - tudtuk meg Tóth Istvántól, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. vezérigazgatójától. Zalaegerszegi tudósítótól
A Somogyi Hírlap 2003. július 2-ai számában jelent meg az alábbi cikk: DRV: részvény az ingatlanért Ingatlant vesz a DRV Rt a siófoki önkormányzattól Sóstón, ahol szennyvízátemel t létesít a városrész csatornázása során. A képvisel -testület úgy határozott: a vételár 17,5 millió forint legyen, melyb l 70 százalékot készpénzben fizessen a vízm , a további 30 százalékot DRVrészvény átadásával törlessze.
Eredetileg közterületi útban jelölték meg az átemel helyét, ám ez a megoldás csökkentette volna a parkolási lehet séget a sóstói horgásztónál. A DRV Rt ajánlatott tett egy önkormányzati terület megvásárlására (a vízm ekkor még a vételár felét szerette volna részvényben fizetni), amire a testület most rábólintott. - Mit kezdhetünk a vízm -részvényekkel? - tette föl a kérdést a testületi ülésen Nagy Sándor képvisel . - Fizet-e egyáltalán osztalékot a cég? Az ajánlatunk egy gesztus, de vajon mit kapunk cserébe? B kez ek vagyunk, mintha lenne mib l adnunk... Dr. Balázs Árpád polgármester szerint ez nem rossz üzlet, a 30 százaléknyi részvénnyel pedig a városnak nagyobb rálátása lehet a társaság ügyeire. Pongorné Kiss Gabriella képvisel azt hangsúlyozta: a DRV Rt több mint 300 dolgozója közül nagyon sok a siófoki; a társaság tavaly 18 millió forint ipar zési adót fizetett az önkormányzat kasszájába. A döntéskor ezt is ajánlotta figyelembe venni. Fónai A Somogyi Hírlap 2003. július 5-ei számában jelent meg az alábbi cikk: A Dunántúli Regionális Vízm Megyei Igazgatósága Százötven településhez köt dnek Gy lnek a gazdasági adatok a DRV megyei igazgatóságán, napokon belül elkészül az els féléves bizonyítvány. Az már látszik: eredményesek, és a hozzájuk tartozó somogyi városok, községek lakóit magas színvonalon szolgálták ki. Azt viszont csak sejtik: ha megismétl dik a korábbi kánikula, ez újabb er próbát jelent az igazgatóság dolgozóinak. - A nehezén már túl van a DRV, a h ségben is korlátozás nélkül, állandóan biztosítottuk a szolgáltatást. Ezt Bóta László, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. megyei igazgatója mondta. Nehéz id szakon vannak túl. Több fontos projektet szinte azonos id ben fejeztek be, illetve kezdtek el. Építési területeket készítettek el , június utolsó napján véget ért a barcsi próbaüzem, és eközben állandóan figyeltek az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatásra. Bóta László megyei igazgató aláhúzta: sikeres félévet hagytak maguk mögött, pozitív eredménnyel zártak. Ha nem vétenek komoly hibát, jöv januárban ismét kedvez eredményt közölhetnek. Kifejtette: a cégvezetés által támasztott követelmények szerint, megbízhatóan dolgoznak a kirendeltségek. A növekv piaci igényeket kielégítették, az emlékezetes májusi, júniusi kánikulában egyszer sem történt komoly hiba. A DRV megyei igazgatóságának területén januártól júniusig három százalékkal n tt a lakossági és közületi vízfogyasztás. Nagyatád, Berzence és Barcs mez gazdaságilag aktívan hasznosított körzeteiben ötödével (!) több vizet locsoltak el. Helyi szolgáltatóként ismerik a kisrégiós igényeket. Bóta László úgy fogalmazott: 150 somogyi településen, mintegy 60 ezer fogyasztó ellátásáért felelnek. A szolgáltatók számára kritikus id szak a nyár, szakmailag komoly kihívásnak számít. Azt szeretnék, hogy júliusban és augusztusban is problémamentes legyen az ellátás.
Tisztaság a határszélen - Ötvenkét átemel épült a barcsi beruházás alkalmával - tudtuk meg Bóta Lászlótól. Hozzátette: túljutottak a szagtalanítási programon is, ez a próbaüzem része volt. Tavasszal többen fanyalogtak a kellemetlen szagok miatt. Ezen okokat a próbaüzem során kiderítették és megsz ntették. Az is megtörtént, hogy a dugulást összegabalyodott textildarab okozta. Barcson ideális körülmények között történik a szennyvízfeldolgozás, hangsúlyozta a megyei igazgató. Naponta közel 1600 köbméter érkezik, de 3000 köbmétert képes fogadni. Ami beérkezik, az csaknem kétszerese a korábbi mennyiségnek. Bóta László azt is elmondta: a környezetvédelmi és biztonsági feladatok ügyében rendszeresen konzultálnak a társszervezetekkel, illetékes hatóságokkal. Somogyban mindenhol betartják a hatályban lév el írásokat. A Somogyi Hírlap 2003. július 7-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Bérbe adták a csatornát Barcs Az utolsó pillanatban ugyan, de végül is sikerült megegyezniük a térségi csatornázásban részt vev települések képvisel inek a szennyvízhálózat második félévi üzemeltetésér l. A tizennyolc önkormányzat úgy döntött: a közös tulajdonát képez új szennyvízrendszert - bérleti díj fejében - üzemeltetésre átadja a DRV Részvénytársaságnak. Feigli Ferenc polgármester elmondta: határozott id re szóló bérleti és üzemeltetési szerz dést kötöttek a társasággal. A megállapodás december végéig szól, s ez id alatt a tulajdonos önkormányzatok megpályáztatják a hosszú távú üzemeltetést. 2004-tol már a legkedvez bb ajánlattal jelentkez cég üzemeltetheti majd tovább a Dráva menti falvakat felf z csatornahálózatot és az új barcsi szennyvíztisztító telepet. Több település már most pályáztatni szerette volna az üzemeltetést, hogy már az idén a lehet legkedvez bb díjakat alakíthassák ki. Ehhez azonban már végképp nem maradt számukra elég id . Amennyiben a tulajdonos önkormányzatoknak nem sikerült volna megegyezniük a második féléves üzemeltetésr l, sokmilliós állami támogatástól esnek el. Az állam ugyanis csak érvényes üzemeltetési szerz dés megléte alapján fizet. Nagy László A Népszabadság 2003. július 12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Hálózat tizennyolc településnek Átadták a Dráva menti szennyvíztisztítót Tegnap Barcson átadták a tizennyolc somogyi település összefogásával elkészült szennyvízcsatorna-hálózatot és szennyvíztisztító telepet. A Barcs, Babócsa, Bélavár, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Heresznye, Istvándi, Kastélyosdombó, Kálmáncsa, Komlósd, Péterhida, Rinyaújlak, Somogyaracs, Szulok és Vízvár önkormányzatát összefogó Dráva menti Önkormányzati Társulás négy évvel ezel tt kezdett hozzá a tervek elkészíttetéséhez.
Feigli Ferenc, Barcs polgármestere tudósítónknak elmondta: csak jelent s állami segítséggel tudták megvalósítani a bruttó hétmilliárd forintos beruházást. A társulás három évvel ezel tt 3,4 milliárd forintnyi központi céltámogatást, további 1,2 milliárd forintnyi környezetvédelmi alapból történ támogatást nyert a beruházás megvalósításához. Az OTP Bank kedvezményes hitelkonstrukciójának segítségével a lakosság közel 600, míg az önkormányzatok 570 millió forinttal járultak hozzá a költségekhez. A kivitelezést a Délviép Kft. és a Szabadics Kft. által alkotott konzorcium nyerte el, míg a beruházás lebonyolításával a Dunántúli Regionális Vízm vek Rt.-t (DRV Rt.) bízták meg. Az építkezés a terveknek megfelel en haladt, a próbaüzemelést június végén befejezték. Az új vízm vek m ködtetését ez év végéig a DRV Rt. végzi, ezt követ en pályázat kiírásával dönt az önkormányzati társulás a további üzemeltet r l. A két év alatt elkészült, 250 kilométernyi szennyvízcsatorna-hálózattal megépült beruházás naponta háromezer köbméter vizet képes a legkorszer bb technológiával megtisztítani. Feigli Ferenc hangsúlyozta: a térség fejl dése, környezetvédelmi jelent sége, valamint az önkormányzati összefogás miatt is sikertörténetnek nevezte a beruházást. Török Tünde A Somogyi Hírlap 2003. július 15-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Csatornavész felel tlenségb l Sokan a csapadékelvezet csatornákat is rákötötték az új szennyvízrendszerre Barcson, emiatt es idején nem gy zik a munkát a szivattyúk. Már egy pincét elárasztott a szennyvíz, s ha a szabálytalankodók nem térnek jobb belátásra, mélyebben fekv lakóházakat is veszélybe sodorhatnak. Es s napokon másfélszeresére n a beérkez szennyvíz mennyisége Barcson; amíg általában napi 1600-1700 köbméter szennyvíz érkezik az új tisztítóba, addig csapadékos id ben meghaladja a 2200 köbmétert is. A telep elbírna vele, azonban a többlet szinte egyszerre zúdul a hálózatba. - Az egyik barcsi átemel es idején percek alatt megtelik vízzel; nem gy zik a munkát a szivattyúk, s csak id kérdése, hogy a szennyvíz mikor duzzad vissza a hálózatba. Ez nekünk komoly üzemeltetési gondot okozhat, de még többet árthat a fogyasztóknak. Ha a szabálytalankodók nem térnek miel bb jobb belátásra, akkor az alacsonyan fekv házakat elöntheti a szennyvíz - mondta Kiss László üzemvezet . - Lehetnek, akik csak tájékozatlanságból kötötték össze a kétféle csatornát, vannak azonban olyanok is, akik pontosan tudják, hogy kárt okoznak ezzel. Azonban nem érdekli ket más, csak az, hogy ne az udvarukban álljon meg az es víz. Hirtelen érkezik nagy mennyiség, ezért sem valószín , hogy meghibásodásról van szó. Azért is a fogyasztókra gyanakodnak, mert korábban, a régi barcsi szennyvízhálózat üzemeltetésénél is találkoztak már hasonlóval. Ott az sem volt ritka, hogy es zések idején megduplázódott a beérkez szennyvíz mennyisége. Azt is biztosan tudják, hogy nem az új fogyasztók között kell keresniük a baj okozóit, hiszen pontosan behatárolható, hogy a város két régóta csatornázott utcájában - a Bajcsy-Zsilinszky és a Széchenyi utcákban - jelentkezik ez a gond. A szennyvíztisztító vezet je elmondta: csatornadiagnosztikával pontosan kimutathatják az ille-
gális rákötéseket, s ha rövid id n belül nem javul a helyzet, ehhez a megoldáshoz folyamodnak. Nagy László A HP Magazin 2003. júliusi számában jelent meg az alábbi cikk: Az els teljes IS-U bevezetés hazai viziközm nél
Három éves SAP projekt a Dunántúli Regionális Vízm nél A Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Rt.-nél három évvel ezel tt kezdték meg az SAP R/3 vállalatirányítási rendszer bevezetését. A mintegy 850 millió forintos projekt f vállalkozója a HP Magyarország volt, illetve a szerz dést még a Compaq Magyarország kötötte 1999-ben. A projekt során 650 számítógépes munkahelyet kapcsoltak egy - majdnem az egész Dunántúlt lefed - informatikai hálózatba, a felhasználók közül mintegy 300-an SAP-alkalmazók.
Tóth István, a DRV vezérigazgatója 21 éve dolgozik a vállalatnál, s a három évre szóló informatikai nagyberuházásról szóló szerz dést alig egy hónappal vezérigazgatói kinevezése után, 1999 decemberében írta alá. "Mindmáig ez a DRV történetében a legnagyobb érték szerz dés, s a beruházás az egész vállalat m ködését, életét jelent sen átalakította", mondta a vezérigazgató. "A Compaq közbeszerzési pályázaton nyerte el a projekt kivitelezését. A szerz déskötést igyekeztünk alaposan el készíteni, a projektre biztonságosan tartható ütemezést kidolgozni. Az SAP rendszer moduljainak üzembeállítása teljesen újszer tevékenység volt cégünk munkájában, a projekt végig vitelére projektszervezetet állítottunk fel, amelyet projektfelügyel bizottság irányított."
S hogy miért tartották szükségesnek a DRV-nél új informatikai rendszer bevezetését? A Dunántúli Regionális Vízm Rt. több évtizede m köd nagyvállalat, öt megyében, 370 településen mintegy 200 önálló vízm vet üzemeltet. A siófoki központ mellett 7 üzemigazgatóságból és 31 üzemvezet ségb l áll. Már 15 évvel ezel tt használtak számítógépeket, de egészen a legutóbbi id kig "sziget üzemmódban" m ködtek a különböz rendszerek. Az integrációt az SAP bevezetése hozta el. A projektfelügyel bizottság elnöke Tóth István vezérigazgató volt, a DRV és a Compaq részér l is 2-2 tagja volt a csapatnak. A projektet a DRV informatikai igazgatója, Szebényi Tibor vezette. A rendszer bevezetésének kulcskérdése az integráltság volt, s talán ebb l eredt a legtöbb konfliktushelyzet is. Hiszen a teljes integráltság érdekében el kellett búcsúzni a DRV dolgozóinak mindazon szigetszer en m köd programoktól, melyek kidolgozásában a cég informatikailag kreatív munkatársai vettek részt. A projekt vezet inek meg kellett gy zniük a munkatársakat, hogy az SAP moduljai sokoldalúbb szolgáltatásokat fognak nyújtani, s ugyanolyan egyszer lesz ket használni. "A projekt indításával egyidej leg jelent sen b vült a vállalatnál az informatikusok létszáma, kezdetben mindössze 3-4 f s informatikusi gárda dolgozott a cégnél, ma 25-en vagyunk. Mindannyian sokat tanultak-tanultunk az SAP bevezetés során", mondta Szebényi Tibor. "Nem kis gondot jelent, hogy az SAP tapasztalatokkal rendelkez informatikusokra nagy a kereslet, mert így a cégnél történ megtartásuk az országos munkaer piactól függ." Els ütemben a pénzügyi-számviteli, az anyaggazdálkodási és az eszközgazdálkodási modulokat vezették be a DRV-nél, második ütemben a kontrolling, majd az ügyfélszolgálati kapcsolatot támogató közm (IS-U azóta SAP for Utilities) modult, és legvégül, harmadik ütemben az üzemfenntartási tevékenységet támogató modult. A projekt keretén belül sikerült megvalósítaniuk az SAP-modulokon kívül es humáner forrás-gazdálkodási, m szaki információs, gépjárm -nyilvántartási és más területek informatikai integrálását is. Az SAP rendszer kifejezetten a közm vállalatok számára ajánlott IS-U (azóta SAP for Utilities) moduljával készülnek a számlák a víziközm szolgáltatásról, és ez a háttér segíti az ügyfélszolgálati munkát is. E modul bevezetése önmagában szinte akkora feladat volt, mint az összes többi együttvéve. Több mint negyedmillió fogyasztó adatait kell kezelni, a számlakibocsátás helyessége kiemelten fontos szempont, és ne feledjük el azt sem, hogy a DRV az els víziközm -szolgáltató, amely hazánkban ezt a rendszert bevezette. A harmadik ütemben az üzemfenntartási modult vezették be. "Az üzemfenntartási munkát támogató modul alkalmazásba vétele azért is nehéz feladat volt, mert sok olyan munkatársat érintett, akik korábban csak hagyományos módon, papíron rögzítettek adatokat", emlékezik vissza az év elejére Szebényi Tibor. "Ezért is örültünk különösen a szinte problémamentes éles indulásnak. Egyik modul bevezetése sem ment ilyen könnyen. 2003. januárjában került éles üzemi használatba vételre a modul, és az els negyedéves záráskor a program már teljes egészében a többi modulhoz illeszkedve m ködött." Egy-egy modul bevezetésén 10-15 f s munkacsoport dolgozott, esetenként több hónapon keresztül, míg elkészült az adott modul paraméterezése a DRV által használt ügyviteli specifikációknak megfelel en. Majd a DRV siófoki központjában kialakított oktatóteremben megkezdték az SAP megismertetését a munkatársaikkal. A tanfolyamokat a HP szakemberei által már kiképzett saját informatikusaik tartották.
A DRV informatikai kultúrája teljesen átalakult az elmúlt években, a vállalat fels vezet inek szintjén éppúgy, mint a teljes ügyintéz i állománynál. Nagyon sokat költöttek oktatásra, saját oktatótermet alakítottak ki a siófoki központban, és fontosnak tartották, hogy a régi dolgozóknak tanítsák meg a számítógépes rendszerek használatát, még ha ez kissé talán nehezebb feladat is volt. Tóth István vezérigazgató munkáját is megváltoztatta az SAP bevezetése: a vezet i információs rendszer óriási adathalmazt képez napról napra, olyan részletességgel, amelyeket eddig egyáltalán nem kapott meg a cégr l. Az adathalmazokból az adatbányászatot még csak most kezdik, de már látják mindazon gazdálkodási el nyöket, amelyek az egyes területek hatékonyságáról, költségeir l megállapíthatók. A víztermelési, és értékesítési adatok elemzése jelent s költségmegtakarítást hozhat, és rugalmasabb munkaszervezést tesz lehet vé. Az SAP bevezetése természetesen nagymérték hardverfejlesztéssel, hálózatépítéssel járt együtt. Csaknem 50 telephelyen kellett helyi hálózatot kiépíteni, melyek között az adatátvitelt menedzselt, bérelt vonalak, illetve ISDN kapcsolatok biztosítják. Az SAP éles és tesztrendszereit Alphaserverek szolgálják ki.
Terveznek-e további informatikai fejlesztéseket?-kérdeztük Szebényi Tibor informatikai igazgatótól. "Az általunk használt SAP integrált informatikai rendszer ugyan nem teljes kör , hiszen az SAP-nak vannak még más moduljai, de azok bevezetését egyel re nem tervezzük", mondta Szebényi Tibor, informatikai igazgató. "A hangsúlyt most a bevezetett modulok optimális üzemeltetésére, kihasználására helyezzük. Fontos feladat például az alkalmazások válaszidejének csökkentése. E cél érdekében költséghatékony megoldás a mikrohullámú adatátvitel kiépítése. Három igazgatósági központ között már ki is épült a mikrohullámú adatkapcsolat, s pozitív tapasztalataink alapján újabb összeköttetések kiépítését tervezzük. Terveink között szerepel az SAP-n kívül m köd programok fejlesztése, így a m szaki információs rendszer, és a humán er forrás gazdálkodást támogató szoftver".
2004-ben esedékessé válik az SAP verzióváltás, melyhez kapcsolódóan szükséges hardverfejlesztéseket végrehajtani. Az IT-rendszer üzemeltetése - beleértve a licencdíjakat, a támogatási-szerz déseket, az informatikus gárdát - mintegy 260 millió forintjába kerül a DRV-nek évente. A cég éves bevétele mintegy 9 milliárd forint, alkalmazottainak száma 2700. A Zalai Hírlap 2003. július 15-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Kék zászlós strandok Balatonnál tett látogatást tegnap a vízügyi miniszter Balaton-part(h.á.)-tegnapi balatoni körútja során Persányi Miklós megtekintette a DRV Rt. szennyvíztisztító telepét is, aminek rendkívüli szerepe van a vízmin ség védelmében. A rendszert Tóth István vezérigazgató mutatta be. Vízmin ség: akár a hatvanas években Persányi Miklós miniszter a somogyi és zalai Balaton parton Keszthely (h.á.)- A Balatonnál tett látogatást tegnap Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A tárca vezet je Kék Zászló elismerésben részesített négy somogyi strandot, majd Zalában folytatta útját. Persányi Miklós Siófokon találkozott a Balatoni Fejlesztési Tanács, a Balatoni regionális Idegenforgalmi Bizottság vezet ivel, a három tóparti megye közgy lési elnökeivel és a megyei rend rf kapitányokkal, megbeszélést folytatva a balatoni kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatos tennivalókról. Elismerés A zászló tanúsítja: kiváló a víz min sége Err l szólóan a miniszter a balatonlellei strandon tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy a hónap elején elfogadott cselekvési program a tavat és a térséget komlexen kezeli, figyelembe véve a tájrendezési, turisztikai, környezeti, vízmin ségi és -mennyiségi szempontokat egyaránt. Hangsúlyozta, hogy mindehhez olyan együttm ködésre van szükség, amelyben ki-ki a közös érdek és felel sség tudatában dolgozik. Utalt arra, hogy a víz min sége jelenleg olyan kit n , amilyen legutóbb az 1960-as években volt jellemz . A kormányprogramban megfogalmazott sürget teend k közt kiemelten szólt a strandok és a kiköt k mederkotrását segít állami támogatás növelésér l, az iszap elhelyezésének megoldásáról, s arról is, hogy a Balatoni Halászati Rt.-t a halak védelmét és a horgászturizmus fejlesztését szolgáló szervezetté kell átalakítani. A Balaton szép tradícióira utalva a miniszter elmondta, hogy a tárca új hagyományt szeretne teremteni a Kék Zászló elismerés adományozásával. A jelkép azt tanúsítja, hogy a fürd helyen kiváló a víz min sége. A Kék Zászlót ezúttal a balatonlellei, a zamárdi, a balatonboglári és a balatonszárszói strandot üzemeltet k vehették át. Persányi Miklós ezután Keszthelyre utazott, ahol megtekintette a DRV Rt. szennyvíztisztító telepét, aminek rendkívüli szerepe van a vízmin ség védelmében. A rendszert Tóth István
vezérigazgató mutatta be, az alkalmazott technológiáról és a továbbfejlesztést célzóan jelenleg folyamatban lev félmilliárdos beruházásról Palánki János, a Nyugat-balatoni Igazgatóság vezet je beszélt. A miniszter a balatoni látogatását a Helikon Kastélymúzeumban fejezte be, ahol dr. Czoma László, az intézmény igazgatója az ugyancsak folyamatban lév parkrekonstrukcióról, továbbá a kulturális kínálatról tájékoztatott. A Somogyi Hírlap 2003. július 17-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Bevált a nitrát a szag ellen A Balaton térségében egy-egy átlagos szennyvízgy jt régióra 15-20 kilométeres partszakasz jut, ezért a szennyvíz sokat utazik, míg eljut a központi tisztítótelepre, s f leg nyári melegben berohadhat. Ez pedig b zzel jár, ami leginkább az átemel k és a gravitációs gy jt aknák környékén okoz panaszt. Külön gond, hogy ilyen m tárgyakat régen az üdül k, strandok, kereskedelmi ellátóhelyek közelében is létesítettek. A Dunántúli Regionális Vízm Rt. és jogel dje több mint tíz éve igyekszik elejét venni a gondoknak. Több szagtalanítási eljárást is kipróbáltak, legkedvez bbnek minden szempontból a Budapesti M szaki Egyetemmel közösen kidolgozott nitrátadagolásos rendszer bizonyult. Már 1999 végén pályázatot nyújtottak be az Országos M szaki Fejlesztési Bizottsághoz, s a hároméves terv során sikerült megvalósítani a teljesen automatizált, számítógéppel ellen rzött szagtalanítási üzemvitelt. Így alközpontból irányítható és felügyelhet egy egész régió szagtalanítóberendezése, s a különböz üzemállapotok is jól beállíthatók. Ennek köszönhet en most jóval kevesebb a panasz. Ett l függetlenül az rt. bels állásfoglalása: a szaghatással kapcsolatos bejelentésekkel kiemelten kell foglalkozni. Czene Az MTI honlapján 2003. július 17-én jelent meg az alábbi hír: Balatonfüred: új szennyvíztisztító 1,2 milliárdért Balatonfüred, 2003. július 17. (MTI) - Várhatóan 2005 végére épül meg Balatonfüreden az 1,2 milliárd forint befektetésével megvalósuló új szennyvíztisztító telep - jelentette be csütörtökön a tóparti város képvisel -testületi ülésén a DRV Rt. észak-balatoni igazgatója. Az Országos Vízügyi F igazgatóság az Országos Vízügyi Beruházási Mérnöki Konzulens és Tervez Kft.-t (az OVIBER-t) bízta meg a régi szennyvíztisztító telep helyén fölépítend új létesítmény megvalósításával, s a kft. megindította a közbeszerzési eljárást - tájékoztatta a képvisel ket Lenthár József, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. füredi székhely északbalatoni igazgatóságának a vezet je. "A kétfordulós, el min sítéses közbeszerzési eljárás várhatóan idén októberben zárul eredményhirdetéssel, s a beruházás befejezésének a határideje a tervek szerint 2005. október 31." közölte az igazgató. Mint a képvisel -testületi ülésen elhangzott, 2003-ban 200, 2004-ben 500, 2005-ben pedig ismét 500 millió forintot fordít az állam a füredi térségi szennyvíztisztító telep megépítésére.
Az ülést követ en az MTI érdekl désére Lenthár József elmondta: Akalitól Füredig tíz település új szennyvíztisztítója lesz a balatonfüredi, amelynek napi ötezer köbméter a tervezett teljesít képessége. Az érintett hat tóparti és négy háttértelepülésnek összesen mintegy 15.000 állandó lakosa van, a nyári lélekszám viszont eléri a 80-90.000-et is; a 13.000 lelkes Balatonfüreden 7.000 a bekötések száma - köztük sok a csak id szakonként használt üdül ház - s a városban 80 százalék a szennyvízhálózatra bekötött ingatlanok aránya. A képvisel -testületi ülésen a város polgármestere, Bóka István elmondta, hogy az ellátatlan területek csatornázásának els ütemére, amely 300 ingatlan bekötését jelenti s amely összesen 264 millió forintba kerül, a különböz pályázatokon 172 millió forint támogatást kapott az önkormányzat. Az utolsó csatornázatlan városrészek bekötésére 2004-ben szeretne a város támogatást nyerni - nyilatkozta az MTI-nek Bóka István.
A Napló 2003. július 21-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Pályázatokról is döntöttek Állami támogatást nyertek a szennyvízhálózat b vítésére Balatonfüred A jelenlegi kalkuláció szerint 1,2 milliárd forintba kerül az új szennyvíztisztító telep megépítése. A tervek engedélyeztetése befejez dött, a közbeszerzési pályázat eredményhirdetése optimális esetben októberre várható -derült ki a képvisel -testület minapi ülésén Lenthár József, a DRV Rt. igazgatójának beszámolójából. A beruházás befejezésének tervezett határideje 2005. október 31., a régi tisztítóm bontási munkálatai talán már idén megkezd dhetnek. Az igazgató egyel re nem tudott megnyugtató válasszal szolgálni azon képvisel i kérdésre, hogy a beruházás idején miként fognak megbirkózni azzal a plusz igénybevétellel, ami a környez falvak befejezett szennyvízcsatorna -fejlesztéseinek következtében jelentkezik. Nehéz feladat lesz - mondta - de remélhet leg sikerül megoldást találniuk. A szennyvízcsatornával ellátatlan balatonfüredi területek hálózatba kötésének els ütemére 132 millió forint állami céltámogatást sikerült az önkormányzatnak elnyernie, valamint további 40 milliót a vízügyi célel irányzatból - jelentette be dr Bóka István polgármester. Az összességében 264 millióba kerül beruházáshoz további társfinanszírozókat keresnek és valószín leg társulat létrehozására is szükség lesz az érintett területen. A tegnapi ülésen arról döntött a testület, hogy 10 millió forint vissza nem térítend támogatásra pályáznak a Balatoni Fejlesztési Tanácsnál. A polgármesteri hivatal B épületének jöv évi, teljes kör akadálymentesítéséhez 1,78 millió forint önrész biztosításával 7,12 millió forint támogatás elnyerését célozzák meg a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány pályázatán. Jóváhagyták a képvisel k a Kovásznával kötend testvérvárosi együttm ködés programját, a testvérvárosi szerz dés aláírására augusztus 20-án Balatonfüreden kerül sor.
A Somogyi Hírlap 2003. július 23-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Szagos a csatorna Fonyódliget A fonyódligeti városrész déli részén azt panaszolják a lakók, hogy b zlik a csatorna. A Nagy Imre utcából azt is jelezték, hogy volt akit l a fizet vendég is el akart menni a kellemetlen szag miatt. Kiss Péter, az önkormányzati Vagyon és Településgazdálkodási Kht. Ügyvezet je amint értesült a panaszról, tegnap kiment a helyszínre és végigjárta az utcákat. Beleszagolt a csatornába, de semmilyen b zt nem észlelt. Mint mondta, ez a kellemetlenség akkor fordul el néhány napig, amikor tisztítják, fert tlenítik a rendszert. Utána nézett és kiderült, hogy május végén, június elején végezték ezt a munkát. Mindenesetre értesítette a csatornahálózat üzemeltet jét, és a DRV Rt.-nél gyors intézkedést ígértek a szakemberek, akik ma feltárják a panaszok okát.
A Somogyi Hírlap 2003. július 29-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Igazságosabb vízdíjtervek Balaton-part A nagy melegben jelent sen n a vízfogyasztás; többet iszunk s locsolni is kell. A Dunántúli Regionális Rt igazságosabb vízdíj bevezetését tervezi a Balaton partján, de az illetékes minisztérium eddig nem volt partner ebben. Dónucz László, a DRV Rt pr-vezet je elmondta: készülnek az új kalkulációk, sszel újra felterjesztik majd a kéttényez s díjrendszert a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumba. Évek óta szorgalmazzák, hogy külön lehessen számlázni a rendelkezésre állásért, illetve a tényleges fogyasztásért. A jelenlegi rendszer ugyanis az állandó lakosság szempontjából kedvez tlen. k az egész évi fogyasztásuk arányában, a köbméterenkénti árba építve fizetik a rendelkezésre állási díjat. A mindössze egy-két hónapot a Balatonnál tölt üdül tulajdonosok viszont a rendszer m ködtetésének csak a töredékét finanszírozzák. Pedig az év minden napján a rendelkezésükre áll a szolgáltatás, s az év során felhasznált vezetékes ivóvízmennyiség mintegy felét k fogyasztják el nyaranta. A havi alapdíj a terv szerint háromszáz forint lenne. Ezen túl fizetnének a felhasználók a ténylegesen elfogyasztott vízért. Ennek köbméterenkénti ára mintegy tíz százalékkal csökkenhetne a kéttényez s díjrendszer bevezetésével. A három-négy tagú családok járnának jól, akik vízfogyasztása lényegesen meghaladja az 1,1 köbméternyi víz árát kitev rendelkezésre állási díjat. A kisfogyasztók számára azonban megn ne a havonkénti vízszámla összege. A DRV Rt azonban erre a gondra is kínál megoldást: létrehoznának egy alapítványt, amely támogatná azokat a szociálisan rászorulókat, akik rosszul járnának a kéttényez s díjjal. Czene Attila
A Balatoni Futár júliusi számában jelent meg az alábbi cikk: Vízhiány várhatóan nem lesz - A Dunántúli Regionális Vízm Rt. Somogy-, Baranya-, Fejér és Veszprém megyékben, valamint a Balaton és a Velencei-tó környékén összesen 369 településen biztosítja a lakosság és üdül vendégek vízellátását és a szennyvízelvezetést. A nyári szezon közepén különösen sok ember kíváncsi arra, hogy vajon a Balatonnál miként sikerült a felkészülés, s megfelel lesz-e az ivóvízellátás?- kérdeztük Tóth Istvánt, a DRV Rt. vezérigazgatóját. - Mindhárom tóparti igazgatóságunkon tartottunk beszámolót a szezon el tti felkészülésr l. Elvégeztük az ivóvíz vezetékek mosatását, fert tlenítettük a medencéket, valamint a felszíni víztisztító m veknél is felújítottuk, kicseréltük a sz r berendezéseket. Központi forrásból megépült K vágóörs és Balatonakali között egy 300-as összeköt vezeték, valamint Balatonöszödön az új ZENON membrános víztisztítóm is a szezonalitás mennyiségi és min ségi biztonságát növeli. A Balaton térségének vízellátása 56 százalékban a tóból, a felszíni vízm vek segítségével történik, ahol az ivóvíz min sége alapvet en függ a tó vízmin ségét l. A tó hét pontján kerül sor vízkivételre. A felkészülés tapasztalatai alapján állíthatom, hogy a Balatonnál vízkorlátozásra huzamosabb ideig sehol sem kell számítani, az általunk szolgáltatott víz mennyisége és min sége is megfelel lesz. Természetesen, ahol ilyen nagy rendszer üzemel, el fordulhatnak kisebb-nagyobb meghibásodások, zavarok, de úgy igyekszünk felépíteni a szolgáltatásunkat, hogy ezeket a lehet legrövidebb id alatt ki tudjuk javítani. Ha esetleg a gond rövid id n belül nem oldható meg, akkor szükség szerint lajtos kocsikkal képesek vagyunk ideiglenesen tiszta ivóvizet biztosítani a rászorulóknak. Néhány magasabb területen a nagyobb fogyasztásból adódóan kisebb vízhiányok el fordulhatnak, f ként Cserszegtomaly és Rezi körzete olyan, ahol a hálózat fejlesztési hiányosságai miatt ilyenre sor kerülhet. - A köztudottan alacsony vízszintet sokan magyarázzák azzal, hogy a szárazság mellett a DRV Rt. is túl sok vizet termel ki a tóból. Mi ebb l az igazság? - A Balatonból mi tavaly összesen mintegy 14 millió köbméter vizet használtunk fel az egész év során. Ez majdnem 24 milliméterrel, azaz 2,4 centiméterrel csökkentette a vízszintet. Ugyanakkor a párolgás következtében - az elmúlt ötven év átlagát figyelembe véve - mintegy 900 mm-rel, azaz 90 cm-rel!!! csökken évente a vízszint! Gyakorlatilag tehát a mi tevékenységünknek alig van hatása a vízszint csökkenésére. - Szintén sokan állítják, hogy a tóból "hiányzik" az a tisztított szennyvízmennyiség is, amit a csatornázás fejl désével ma már kivezetnek a vízgy jt területr l. - Valóban, a Balaton üdül körzetében 2002-ben például 14 millió köbméter szennyvizet tisztítottunk meg, s ebb l 5 millió köbméter került vissza a tóba. Az általunk okozott "hiány" tehát nem is a korábban említett 2,4 centi, hanem csak 15 mm, azaz másfél centi, ekkora "hiányt" okozunk évente. A fennmaradó 9 millió köbméter tisztított szennyvíz Balatonba történ visszavezetését a jelenlegi tisztítási technológia nem teszi lehet vé. Másrészt a Balaton vízének védelme miatt sem lenne célszer ez, hiszen ebben az esetben a tisztítótelepek - gyakorlatilag megvalósíthatatlan - 100%-os üzembiztonságát kellene garantálni. Remélhet leg a számokból jól látható, hogy nem az idegen vízgy jt re kivezetett tisztított szennyvízmennyiség (15 mm) jelenthet megoldást a vízpótlásra.
- Az ivóvízellátás "mögött" gyakori panasz volt az elmúlt években a szennyvízelvezetés és szennyvízkezelés során keletkez kellemetlen b zhatás. Történt-e ebben el relépés? - Igen, cégünk eredményesen vezette be f ként a siófoki térségben az úgynevezett automatikus nitrátadagolásos technológiát, amely jelent sen csökkentette a nyári id szakban az átemel k környékén jelentkez b zhatást. Sajnos azonban van még néhány terület, ahol források hiánya miatt nem valósult meg a nitrátadagolásos technológia, így nagy melegben el fordulhat, hogy például Füred és Almádi térségében bizony számíthatnak az állandó lakók és az üdül vendégek ilyen b zhatásra. A Balaton térségében hét különálló régióban történik a keletkez szennyvizek összegy jtése és az el írásoknak megfelel tisztítása. A szezonra készülés során elvégeztük a csatornavezetékek és m tárgyainak szükséges felújításait, a szennyvízátemel k korrózióvédelmét, és a szennyvíztelepi m tárgyak állagmegóvási munkáit. A víz védelme érdekében azokon a telepeken, ahol a tisztított szennyvíz a Balatonba jut, olyan technológiák kerültek kiépítésre a Balaton térségében, amelyek jelent sen csökkentik a tó foszfor terhelését. Központi forrásból megvalósult és átadásra került az Alsópáhok - Hévíz - Keszthely f m vi szállító rendszer. A közeljöv ben megkezd dik a Balatonakali - Aszóf - Balatonfüred f gy jt rendszer próbaüzeme, amely lehet vé teszi a térségben lév más települések (Aszóf , Örvényes, Balatonakali, Balatonudvari, Vászoly, Pécsel, Dörgicse) szennyvizeinek továbbítását a balatonfüredi szennyvíztisztító telepre. Nagy probléma, hogy a csapadékvíz elvezet rendszerek közel sem teljes kör en épültek ki a Balaton környékén, így es s id szakban gyakran a szennyvízelvezet rendszerbe kerül a csapadékvíz, amely olyan többletterhelést eredményez, amire a rendszerünk nincs méretezve, mivel ezeket kizárólag szennyvíz elvezetésére tervezték. Felh szakadásoknál tehát egyes helyeken el fordulhatnak kiöntések is, de ez ellen sajnos addig nem tudunk semmit tenni, amíg teljes kör en meg nem épülnek a csapadékvíz elvezet hálózatok. Gyarmati László A Somogyi Hírlap 2003. július 31-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vízmin ség javítás szivaccsal Megújítja ivóvízhálózatát a segesdi önkormányzat, miel tt nekilátnának a községi szennyvízhálózat önálló megvalósításához. Segesd (Bíró Mária) A héten megkezd dött a település teljes vezetékrendszerének különleges tisztítása. Dr. Mohr Tamás polgármester elmondta: Segesd négy évtizedes vízhálózatán el ször alkalmazzák a korszer vegyszeres és mechanikatisztítást, amellyel mintegy 70 százalékkal javul a cs rendszer bels állapota és a vízmin ség. Segesd kútja az egészségi határértéken belüli vas és mangántartalmú vizet ad, az utóbbi id ben mégis sok panasz volt a vízmin ségre. Az üzemeltet DRV Rt most néhány hét alatt a község valamennyi ivóvízvezetékén elvégzi az újszer szivacsos mosást, amely a régi lerakódásokat szinte nyomtalanul eltávolítja a rendszerb l. Az önkormányzat más fejlesztéseket is elindított a község komfortjának javításáért. A képvisel testület legutóbbi döntése szerint a község szennyvízcsatorna-hálózatát a többször sikertelenül megpályázott kistérségi beruházás helyett önállóan kívánják megvalósítani. Az 1992ben épült kazettás-teraszos rendszer szennyvíztelept l a falu határáig több mint 1 kilométer szennyvízvezeték már megvan, a megkezdett beruházás befejezéséhez és a mintegy 20 kilométer bels hálózat kiépítéséhez pedig jöv re adja be támogatási kérelmét a község.
A Zalai Hírlap 2003. augusztusi 4-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Csatornázásra pályáznak Keszthely (h.á.) - Az önkormányzat az idei költségvetésben céltartalékként öntvenmillió forintot különített el. Annak nyolcvan százalékát jelölték meg fejlesztést szolgáló kiadásra, s abból több mint tíz milliót az infrastruktúrát b vít pályázati önrészként történ felhasználásra szántak. Terv készült a város egyes részeiben még hiányzó szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. Ez most alapul szolgál arra, hogy még idén megvalósulhasson a Hévízi úti és a Sopron utcai elvezet rendszer teljes köz vé tétele. A képvisel -testület a minap soron kívül tartott ülésen döntött arról, hogy a rendelkezésre álló saját anyagi er biztosításával pályáznak a Balatoni Fejlesztési Tanács vízmin ségvédelmet szolgáló beruházási támogatására. A több mint 12 milliós költség munka fedezetnek nyolcvan százalékára nyújtanak be igényt. A létesítmény kivitelezéséhez szükséges engedélyek az üzemeltet és szolgáltató DRV Rt. közrem ködése révén rendelkezésre állnak. A terv lehet vé teszi a munkálatok szakaszolását. A megjelölt összeg elnyerése esetén a beruházást teljes egészében még idén kívánja elvégeztetni az önkormányzat. Kisebb összeg támogatással ütemekre bontják a beruházást, mivel a városnak ebben az évben a megjelölt hárommillió forintnál nagyobb összeg nem áll rendelkezésére a feladat finanszírozásához.
A Somogyi Hírlap 2003. augusztusi 5-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Két utcára huszonötmillió Mintegy 25 millió forintba kerül a Pet fi köz és a Pet fi utca helyreállítása. A munkát pár hónapja kezdték, s az út aszfaltozását az Ökobau Kft legkés bb a tavaszig elvégzi. A Pet fi közben az ivóvízvezetéket építették ki, illetve végeztek a szennyvízvezetékkel, a Pet fi utcában új hálózatot építtettek. Mindez ötmillió forintba került, a munkát a DRV Rt szakemberei végezték el.
Helyreállítják az utat az építés után Új vízvezeték-hálózatot kellett kialakítani, mert az útberuházás során a nagy gépek mozgása miatt sorozatosan eltörtek az eternitcsövek - mondta Schmidt Jen polgármester.
- Ezért állítottuk le az út felújítását, s az egész utcában kiépíttettük az új ivóvízgerincvezetéket. A munkákkal nemrég végzett a DRV; az út kivitelez jének ismét átadjuk a területet, s az sszel, de legkés bb 2004 tavaszáig elkészül a Pet fi utca útja. Megoldjuk a szegélykövezést és a csapadékvíz elvezetését is. Ez a felújítás több mint húszmillió forintba kerül. Az utca aszfaltozására, szegélykövezésére több mint tízmillió forint támogatást nyert a város a Teki pályázatán, s hétmillió forinttal segíti az önkormányzat. Az Ökobau Kft a múlt év végén a Pet fi utcában 250 métert már leaszfaltozott, de 750-800 méternyi még hátravan. A városban szeptemberben kezdik a 210 millió forintos szennyvízberuházást, s meg kell oldani - akár hitelb l is - a Vörösmarty utcai híd felújítását. Ez utóbbi a számítások szerint 9-10 millió forintba kerül. A Napló 2003. augusztusi 5-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Sehol nincs vízkorlátozás Körkép (áj.,hi.) - Az idei nyár szokatlanul forró és aszályos. A vízszolgáltatóknak is alkalmazkodniuk kell ehhez a különleges id járáshoz. Mint körképünkb l kiderül, egyel re nincs ok az aggodalomra. A biztonság maximális, az igényeknél nagyobb kapacitással rendelkezünk még nyáron is válaszolta a Napló érdekl désére a Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Rt. észak-balatoni igazgatóságán Lenthár József igazgató, megjegyezve: Balatonfüreden a medencék legalább egynapi vízmennyiség tárolására alkalmasak, ami egy esetleges üzemzavar esetén jelenthet tartalékot. Fontos, hogy regionális rendszer m ködik, így a szolgáltatás biztonsága nem egyegy helyi vízbázishoz kötött: ennek értelmében Révfülöpt l Balatonalmádiig összekötötték a hálózatokat, így bármilyen irányban lehet vizet továbbítani. Az idei nyári aszály miatt a vízfelhasználás növekedését a DRV Rt. szolgáltatási területén mindeddig még nem tapasztalták.
A Somogyi Hírlap 2003. augusztusi 8-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Ivóvízkút épül Új mélyépítés ivóvízkút építésére nyert hárommillió forintot a vis maior keretb l Kaposújlak. Az egyik régi kút tönkrement, ezért biztonsági okokból mindenképp szükség van új fúrására. A beruházással várhatóan a víz min sége is javulni fog. A nyert összeget az önkormányzatnak ki kell egészítenie, de a végleges költség csak a kivitelez k ajánlatai után derül ki, akit a képvisel -testület és a DRV Rt. közösen választ ki. (csg)
Zalai Hírlap 2003. augusztus 14-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Súlyos károkat okoz az aszály és a h ség Megyei körkép - Hónapok óta 30 Celsius-fok közelében vagy afölött tanyázik a h mér i higanyszála, es alig, tombol az aszály, sivatagi homok vihar-szer porfelh t kavar a felfeltámadó szél. Nem kell vízhiánnyal számolni a balatoni üdül régióban sem, kell tartalék áll rendelkezésre. Palánki János a DRV Rt. keszthelyi közm igazgatója elmondta, hogy m ködési területükön a múlt hétvége óta napi 46-48 ezer köbméternyi vizet használnak el a fogyasztók, eddig ez az idei csúcs. Hasonló mérték fogyasztás tavaly is volt, ám akkor korábbi id szakra, júliusra esett. Az igazgató szólt arról is, hogy kapacitásuk jelenleg is csupán 80 %-ig kihasznált. Csúcsfogyasztási id ben, így f ként a kora esti órákban a magasabb fekvés helyeken el fordul nyomáscsökkenés, ezeket az átmeneti problémákat azonban a régen fektetett vezetékek sz k keresztmetszete okozza, amelyeken újabb építkezések során az optimálisnál több fogyasztóhely létesült.
Fejér megyei Hírlap 2003. augusztus 16-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Kedvezmények a bekötéshez Szennyvízcsatorna: átadás szeptemberben Mez szentgyörgy: (v.v.) - A faluban szinte teljesen elkészült a szennyvízcsatorna hálózat gerincvezetéke. A nyomás- és a víztartási próbák következnek. A próbákat követ en azután szeptember közepére tervezik a m szaki átadást, s utána a házi bekötések is megkezd dhetnek, s folyamatosan folytatódhatnak a négyszáz egységet tekintve - tájékoztatta lapunkat Berta József polgármester. Négy település - Balatonf kajár, mint gesztor, Lepsény, Mez szentgyörgy és Füle - közös beruházásban fogott a csatornázáshoz. A szentgyörgyieknek a nagyberuházás összköltségéb l 400 millió forintot kell vállalniuk, ebb l az idei évre 272 millió esik. A három Fejér megyei község a meglév f kajári tisztítóm re csatlakozik. A kivitelez Swietelsky céggel és az üzemeltet DRV-vel történt egyeztetések során megállapodás született arról, hogy a beköt idomokat a lakosság 30 százalékos kedvezménnyel vásárolhatja meg, továbbá a bekötések ingyenesek lesznek, átvételi díjat nem kell fizetni, és ugyancsak az els havi csatornadíjat sem. A lepsényi hálózattal a napokban kötik össze a mez szentgyörgyit, készült a központi átemel , a csövet a patak alatt vezetik át. A rendszer a faluban alapvet en gravitációs, a terepviszonyok csak az Árpád utca nyolc ingatlanjánál teszik szükségessé a házi átemel k kiépítését.
A Somogyi Hírlap 2003. augusztusi 21-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Kötelez lehet a csatorna Somogyszob Megkezdte m ködését a somogyszobi szennyvíztelep. A Rinya mente falvai közül eddig csak Somogyszobon és Bolháson épült szennyvízcsatorna-hálózat, miután a két község közös tisztítóm véhez sikerült elkészíteni a települési csatornarendszert is. Somogyszobon ezzel teljes lett a közm vesítés. A szennyvízhálózatot és a tisztítóm vet üzemeltet DRV Rt a napokban összegezte a rendszer egyéves m ködésében szerzett tapasztalatát, s ezzel párhuzamosan felmérték a lakossági használatot is. Valamennyi önkormányzati intézmény és nagyobb vállalkozás kapcsolódott a hálózathoz, némi elmaradás csak a lakossági rákötéseknél van. - Eddig a lakosság 80 százaléka élt a csatornahálózat lehet ségével, amely els lépésként jó arány - mondta Eller János polgármester. - Az év végéig el kell érnünk a 90 százalékos arányt, mivel ez feltétele volt a környezetvédelmi alaptól kapott támogatásnak is. Az önkormányzat a napokban megkezdte a lakosság felszólítását a rákötésekre. A polgármester szerint sok olyan lakóingatlan van a faluban, ahol a szabványoknak megfelel és a szomszédtól is kell távolságú derít vagy ülepít nem fér el a sz k telken. Ilyen esetben kötelezni fogják a csatornahasználatot. Bíró Mária
A Somogyi Hírlap 2003. augusztusi 21-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Lakógy lés szagos éjszakán Hétf n este sötétedés után hívták lakossági gy lésre a polgármestert a szennyvíztelephez legközelebbi városrész lakói, hogy közösen keressenek megoldást a kellemetlenül terjeng szag és a zavaró zajok megfékezésére. - Leginkább éjjel és hajnalban lehet érezni a szagot, sokszor az ablakot sem lehet nyitva tartani. A legrosszabb nyáron és a konzervgyári idényben, amikor a meleg egyébként is elviselhetetlen - sorolta a lakók mindennapos gondját Orbán Imréné.- Ráadásul még a kompresszor motorzaja is nagyon er s. - Évek óta azon dolgozunk, hogy ezt a gondot megszüntessük, mert mindnyájunknak fontos a város kényelme, komfortja és jó hírneve - mondta Ormai István polgármester. - Ennek érdekében sikerült elérni, hogy a konzervgyár megépítse saját szennyvíz-el tisztítóját, mert a szakemberek szerint, ha a gyár olyan szennyvizet bocsátana a városi tisztítóm be, ami a kommunális szennyvíz biológiai egyensúlyát nem borítja föl, akkor megsz nne a szagkibocsátás is. Ennek a folyamatnak még tart a beállítása, reméljük, sikerül megtalálni a még hiányzó egyensúlyt. Ugyanakkor ez olyan összetett szakmai gond, amiben szerepet játszik a város fekvése, az éjjeli páralecsapódás, a szélmozgás, az üzemeltetés számos lépése.
A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vizsgálatai szerint a városi szennyvíztelep megfelel az el írásoknak, és a DRV üzemeltetésében sem találtak kivetnivalót. A jelenlegi 2500-3000 köbméter napi szennyvízbefogadás mintegy a harmadát köti le a kapacitásnak, s a szakemberek szerint nem a rendszer túlterhelése vagy rossz hatékonysága okozza a szennyszagot. Most újabb vizsgálatsorozatot kér az önkormányzat: mérjék föl független szakért k mind az üzemeltetés, mind a befolyó szennyvizek paramétereit. Az adatokat és a megoldási javaslatokat majd a lakosság képvisel ivel közösen értékeli az önkormányzat.
Fejér megyei Hírlap 2003. augusztus 22-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Kevesebb ivóvíz fogy, mint tavaly A fehérvári IBM-üzem bezárását a vízm is megérzi Székesfehérvár (B.K.L.) - a hosszú, forró nyár nem okozott - és várhatóan ezután sem okoz majd - komolyabb gondokat az ivóvízellátásban. A nyomás csökkenésére csak a Velencei-tó északi partján volt példa. A vízfogyasztás a hetek óta tartó kánikula ellenére sem éri el a tavalyi év hasonló id szakában mért mennyiséget - tájékoztatta lapunkat Kiss István, a Fejérvíz Rt. vezérigazgatója. Míg a csúcsfogyasztását a nyolcvanas években a napi 63 ezer köbméter víz jelentette a társaság szolgáltatási területén, addig most mindössze 28-29 ezer köbméter fogy. A csökkenés a fogyasztási szokások a kilencvenes évek eleji árrobbanást követ megváltozásával, illetve az IBM fehérvári üzemének bezárásával magyarázható. A Fejérvíz ugyan - két kivétellel a megyében található - 71 településen szolgáltat, a víz felét azonban Fehérvár üzemei, intézményei, lakossága fogyasztja el. A kánikulában csupán a Velencei-tó északi partján a magasabban fekv településeken fordult el , hogy csökkent a nyomás, emiatt esetleg szünetelhetett a szolgáltatás. Mindez egyébként az elosztó rendszer számlára írandó. Egyéb problémát nem okozott a rendkívüli kánikula a vízszolgáltatásban - tudtuk meg Hullay Gyulától, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. Fejér megyei Igazgatóságának vezet jét l.
A Somogyi Hírlap 2003. augusztusi 26-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Inni elég, oltani kevés a víz Megyei körkép A tartós szárazság ellenére nem rendelt el és a közeljöv ben sem tervez vízkorlátozást ellátási területén a Dunántúli Regionális Vízm Részvénytársaság. Drasztikus vízszintcsökkenést ugyanis csak az egy fúrt kutat m ködtet kistelepüléseken tapasztaltak. A t zoltásokhoz viszont kevés a felszíni vízhozam.
A házi kutak vízhozama is csökken, de öntözni még lehet a legtöbbjükb l Az egy kutas rendszer Somogyban 34 települést érint, sérülékenységük a folyamatos ivóvízfogyasztás mellett az öntözésnél és az állattartásnál felhasznált jelent sebb vízmennyiség következménye - tudtuk meg Pálfi Imrét l, a DRV Részvénytársaság siófoki közm igazgatójától. Az üzembiztonság érdekében ezeken a településeken a közeljöv ben még egy kutat kellene telepíteni. Ennek költségeit azonban a forráshiánnyal küszköd önkormányzatok nem képesek felvállalni. Megoldást csak az uniós csatlakozással induló országos vízmin ség-javító program nyújthat, melynek els dleges célja: a víztisztítók felújítása, illetve új berendezések létesítése. Pálfi Imre abban reménykedik, hogy ebb l a forrásból a mindössze egy kutat m ködtet településeken újabbak fúrására is jut pénz. A Balatontól a Dráváig húzódó területen - els sorban a turizmus csökkenése miatt - az év els nyolc hónapjában 2-3 százalékkal még csökkent is a kitermelt víz mennyisége. Az augusztusi h ség 10 százalékkal megnövelte, de még így sem érte el az el z évit. A térségben megfelel a vízmin ség is; az ÁNTSZ hetente végez vizsgálatokat, amit az Rt laboratóriumában folyamatos önkontroll egészít ki. Megtudtuk: Somogyban - a régió másik két megyéjéhez viszonyítva - átlagos a vízfogyasztás, ami nyáron még a Balatonnál is alig éri el a téli 50-60 ezer köbméter kétszeresét. Mindehhez megfelel vízbázis áll rendelkezésre. Több száz, 100 és 300 méter mélység fúrt kutakból nyerik a vízmennyiség 25 százalékát. A Balaton déli partján a tó úgynevezett felszíni víztisztító bázisából kitermelt mennyiség 60 százalékban biztosítja az egészséges ivóvizet. Pálfi Imre szerint a fogyasztás szempontjából a következ évekre vonatkozóan biztató lehet, hogy a rendszerek kihasználtsága egyel re meglehet sen alacsony; a Balaton térségében nem haladja meg az évi 40 százalékot, míg az arányaiban folyamatosan azonos mennyiséget fogyasztó Bels -Somogyban 50-60 százalék. A felszíni folyó- és állóvizek megközelít leg egy hónapos folyamatos vízcsökkenése az öntözésnél és a halgazdálkodásnál komoly gondot okoz - tudtuk meg Márk Lászlótól, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgazdálkodási osztályának megbízott vezet jét l. Elmondta: több helyen ötödére csökkent a patakok és egyéb vízfolyások hozama. A tavakban megszaporodtak az algák, nyomában a kénhidrogén, ami a halállományt veszélyeztet oxigéncsökkenéshez vezetett. A halastavak tulajdonosai kezelik a vizet, pusztítják az algákat, de ez nem mindig bizonyul elegend védelemnek. Komolyabb halpusztulást ennek ellenére nem jeleztek még Somogyból. A vízfolyások hozamcsökkenése a t zoltókat is sújtja. Bár Márk László állította, az igazgatóság minden engedélyt megadott ahhoz, hogy megfelel mennyiség vizet nyerjenek a t zegt z oltásához Somogyszentpálnál, még az engedélyezett duzzasztást követ en sem tud ele-
gend vizet szolgáltatni a koroknai vízfolyás. A kisegít kutak, mélységi vizek távol vannak a helyszínt l. Várnai Ágnes
A Somogyi Hírlap 2003. augusztusi 27-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Korszer sítik a vízkezelést Kapoly Hogy megsz njenek a min ségi gondok, fejleszti a kapolyi vízkezel rendszert a szolgáltató. A jelenleg üzemel nátrium-hypo-klorit fert tlenít szer adagolását a korszer bb klór-dioxid adagolásával kívánja kiváltani a DRV Rt - tudtuk meg Májer József dél-balatoni üzemigazgatótól. Elmondta: a településen 1985-ben épült ki a vízhálózat. A község ivóvizét egy 104 méter mély kút adja. A vízkezelési technológiát biztosító m tárgyak az önkormányzat tulajdonában lev területen vannak. - A szabvány határértékét meghaladó vastartalom miatt a kút vizét kezelni szükséges - mondta Májer József. - Ezt vastalanító-berendezéssel oldjuk meg. A sz rt vízhez a gépházi cs szakaszon adagoljuk a fert tlenít t. Idén új hálózati szivattyút építünk be, valamint a vízkezelés korszer sítésével - klór-dioxidos fert tlenítést alkalmazunk - megsz nik az ivóvíz szag- és ízrontó hatása. Krutek
Fejér megyei Hírlap 2003. szeptember 2-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Finisben a csatornázás Hamarosan megkezd dhet az ingatlanok rákötése a négy községben FMH információ- Finiséhez érkezett Iszkaszentgyörgy, Moha, Sárkeresztúr, és Magyaralmás csatornázása. Ha sikeres lesz a 1,5 milliárdos beruházás üzemi próbája, néhány nap múlva megkezd dhetnek a rákötések. Finiséhez érkeztek négy falu Iszkaszentgyörgy, Moha, Sárkeresztúr, Magyaralmás - szennyvíz csatornázási munkálatai. A nettó 1 milliárd 468 millió forintba kerül beruházáshoz 880 milliót nyertek el az önkormányzatok címzett és - összesen - 302 milliót további támogatások formájában. A fennmaradó részt saját er b l, illetve társulati hozzájárulásból fedezik. A Sárkeresztes határában, a Gaja-patak mellett felépített, napi 700 köbméter kapacitású közös szennyvíztisztító telep már kész a próbaüzemre, s lényegében elkészült a negyven kilométernyi, tucatnál több átemel vel ellátott szennyvízcsatorna-rendszer is, melyet most vetnek alá a próbaüzemet megel z ellen rzéseknek, vizsgálatoknak - mondta el Hullay Gyula, a beruházás bonyolításával, illetve a rendszer üzemeltetésével megbízott Dunántúli Regionális Víz-
m vek Rt. (DRV) Fejér megyei Igazgatóságának vezet je. Ami hátra van az utcák, a közterületek rendbetétele, az utak végleges helyreállítása. Amennyiben az átemel k forgatási próbája sikeresnek bizonyul hét-tíz napon belül, megkezd dhet a lakóingatlanok rákötése is a szennyvízcsatorna-hálózatra - tudtuk meg. A rákötések a hálózat szakaszai m szaki átadásának megfelel en - ütemezetten történhetnek. A DRV eddig két tájékoztató levelet küldött ki az érintett ingatlantulajdonosoknak, s a rákötés lehet vé válása el tt mindenkit személyesen is megkeresnek - mondta el az igazgató. Az idén - a tervek szerint - a vezeték teljes hosszában lehet vé válik majd a rákötés az érintett csaknem 1700 ingatlan számára. A DRV egyébként az ingatlanokon belül is vállalja a szennyvíz-csatorna lefektetését, mégpedig - a cs hosszúságától függ en - áfával együtt 9 ezer és 17 ezer forint közötti áron. A Társaság azonban - mint az Hullay Gyula, kérdésünkre elmondta - mivel nem feladata, nincsen felkészülve a tömeges földmunkára. Így azt, legalábbis ha a DRV-t bízza meg, a tulajdonosnak kell elvégeztetnie.
A Somogyi Hírlap 2003. szeptember 6-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Vezeték húszmillióért Az utóbbi egy évben több mint ezerméternyi ivóvíz-gerincvezeték és 810 méternyi szennyvízcsatorna került a siófoki önkormányzat tulajdonába. A tizenegy beruházás húszmillió forintba került. A város képvisel -testülete döntött arról, hogy a korábbiakhoz hasonlóan a rendszerek üzemeltetését most is a DRV Rt-re bízza.
A Dunántúli Napló 2003. szeptember 9-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Ivóvíz a zártkertekben Komló Többévi huzavona után örülhetnek az Ipari út mellett lév zártkertek tulajdonosai. Ha minden a tervek szerint halad, már a hónap végén ivóvíz folyik a házak csapjaiból. -A kérelem többéves, ugyanis a zártkertekben lév épületeket nem csak ideiglenesen, üdülésre használják, a 20 lak többségét állandóan lakják a tulajdonosok, eddig ivóvíz nélkül - közölte a terület önkormányzati képvisel je, Kispál Jen . - Múlt év májusában a városépít bizottság úgy döntött, a vízellátási kérelmet a képvisel -testület elé terjeszti. Az önkormányzat azt két hónap múlva el is fogadta, ám csak az idei költségvetésben nyílt lehet ség a gerincvezeték megépítéséhez szükséges 3 millió biztosítására. Ezt a pénzt a képvisel -testület júniusban szavazta meg, elkezd dhetett a szervezés. A kertekben él k hitetlenkedésének vége, a hálózat megépül.
-A képvisel mostanra az összes engedélyt beszerezte, így a munkanapokon belül elkezd dhet. A volt benzinkúttól a domboldalon lév zártkertekig tartó gerincvezetéket a Komló-Víz Kft. építi. A tulajdonosok vállalták, hogy a kerítésen belüli földmunkát elvégzik, a bekötés és szerelvényezés árát a vízm nek kifizetik. Kispál Jen szerint, ha minden a megbeszéltek, a tervek szerint halad, illetve az id járás sem szól közbe, a kivitelezés már szeptember végére befejez dhet. A lakók októberben már a kutak helyett a csapokból kapják az ivóvizet. Deák G Fejér megyei Hírlap 2003. szeptember 16-ai számában megjelent cikk: Uniós pályázat vízházra Iváncsa - a község önkormányzata eljuttatta pályázatát Brüsszelbe, ahol szeptember 26-án döntenek, létesülhet-e Iváncsán, ún. vízház. A település önkormányzata a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a DRV Rt. és a Közép-Dunamenti Önkormányzatok Társulása támogatását is élvezi az Interegg III.c. nev uniós pályázaton való részvételhez, amelynek egyik eleme a "vízház". Azokban az országokban, ahol ezt már megvalósították, a "vízházakban" környezetvédelmi és vízügyi európai uniós projektek m ködnek, akciók szervezése és célirányos oktató-nevel munka folyik. Iváncsával Magyarország is résztvev jévé válhat e programnak. Somogyi Hírlap 2003. szeptember 16-ai számában megjelent cikk: Vastalanító épül Várhatóan októberben adják át a vastalanító berendezést Csokonyavisontán. A munkálatok jelenleg is folynak, a beruházás értéke 15 millió forint, ebb l 11 millió forint a területfejlesztési tanács támogatása, négymillió forintot pedig az önkormányzat öner b l finanszíroz.
A Somogyi Hírlap 2003. szeptember 18-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Csökkentették a csatornab zt Siófok A siófoki önkormányzat egy friss képvisel -testületi döntés nyomán évi 6,8 millió forint hozzájárulást fizet a DRV Rt-nek környezetvédelmi beruházások támogatására, els sorban a szennyvízelvezetésnél a szagok csökkentésére. A szagokkal kapcsolatos lakossági bejelentések száma az utóbbi id ben jelent sen csökkent Májer József, a DRV Rt dél-balatoni üzemigazgatója szerint -, s ez a társaság környezetvédelmi beruházásainak köszönhet . Korábban több módszert is kipróbáltak, s komoly eredményt csak a limitált nitrátadagolási eljárás hozott. Ezt legel ször a Balaton környékének leghosszabb csatornarendszerén, a siófoki nyugatin alkalmazták. Sokáig kézi vezérléssel dolgoz-
tak, majd egy hároméves program keretében kiépítették a nitrátadagolás automatikus vezérlését. Egy üzemirányító alközpontból irányíthatók és felügyelhet k már az egész régió szagtalanítóberendezései. Májer József úgy ítéli meg: a kritikus helyeken kiegészít kkel (szell z csövek, vízzáras fedlapok, aktívszenes és biofilteres sz r k) alkalmazott eljárás megfelel . A csatornahálózat után most a szennyvíztisztító telep iszapkezelésének és a cs rendszernek a felújításán dolgoznak. A rothasztók próbaüzeme folyik, ez remélhet leg megszünteti a szagok egy részét, de szükség van még további korszer sítésekre is. A tisztítótelep keleti részén ezzel együtt tovább növelik a véd övezetet. Az utóbbi egy évben 7,5 millió forintból kicserélték, illetve korszer sítették a két - korábban sok panaszt okozó - Somogyi utcai szennyvízátemel berendezést, önkormányzati forrásból pedig felújították a Szépvölgyi utcai átemel t. A Somogyi utcaiba 4,8 millió forintért új típusú sz r t építettek be. A tisztítótelep korszer sítésére a DRV Rt 190 millió forintot költött. Fónai imre
Somogyi Hírlap 2003. szeptember 19-ei számában megjelent cikk: Elvitte a víz a garázsajtót Siófok Benyomta a víz a garázsajtót, vízben úszott a h t láda, iszapot mertek a lakók még kés délel tt is az Aradi utcában. Tegnap kora reggel feltehet leg egy fa gyökere összeroppantotta a regionális ivóvízvezetéket.
Vízbetörés utáni romeltakarítás a Kasza családnál Akkor már húszcentis víz állt az udvarunkban, s egyre csak d lt, d lt a vezetékb l, behordva a nagy mennyiség sarat, szennyet, elárasztva a pincéket - mondta Fogl Józsefné. - A t zoltók értesítésünk után öt perccel már jöttek öt szivattyúval, nem így a DRV Rt-sek; rájuk több mint egy óra hosszat várni kellett. Van, akinek kisebb, másnak nagyobb a kára. (Akadt olyan garázs is, amelyikben szinte embermagasságban állt a víz, tönkrementek a télire tárolt gyümölcsök, ajtók törtek szét stb.) Azt fontolgatjuk, hogy bepereljük a vízm vet.
A térség egyetlen ivóvíz-távvezetéke repedt meg egy ponton tegnap az Aradi utcában, ez szállítja a Siófokon termelt vizet több településre Balatonszabaditól Siójuton át Mez szentgyörgyig. -Az els vélemények szerint egy fa gyökerei érték el, vették körbe, majd roppantották meg a vezetéket - állította Májer József, a DRV Rt dél-balatoni üzemigazgatója. - Egy órán belül nemcsak a helyszínen voltunk, hanem el is zártuk a folyást, majd üzembe helyeztük a térségi tározókat (ezekben 12-16 órára való víz van), megszüntetve ezzel a cs törés miatt fellép vízhiányt. -Májer József arról is beszélt: a DRV Rt ilyen esetekre biztosítást kötött, ennek révén természetesen állják az ingatlanokban keletkezett kárt. Mivel pedig - tette hozzá az üzemigazgató közterületen álló fa okozhatta a hibát, ilyen pedig máskor is el fordulhat, fölveszik a kapcsolatot az önkormányzat illetékesével, miként lehetne ezeket az eseteket megel zni. A DRV Rt tegnap estére elhárította a hibát az Aradi utcában. Fónai Imre
Somogyi Hírlap 2003. szeptember 20-ai számában megjelent cikk: Kapoly Cs törés volt Kapolyon a Szabadság utcában. Elrepedt a beköt vezeték m anyag szerelvénye és a felszínre tört az ivóvíz. Karádon a Május 1. Utcában hibásodott meg egy t zcsap és folyt a víz a közterületen. Mindkét esetben a DRV Rt. tabi üzemvezet ségének a szakemberei hárították el a hibát, vízhiány az érintett utcákban nem volt.
Zalai Hírlap 2003. szeptember 24-ei számában megjelent cikk: F könyvel k fóruma Balatongyörök A Víz- és Csatornam vek Országos Szakmai Szövetsége rendezésében kezd dött tegnap a Hotel Panorámában a szolgáltató cégek f könyvel inek értekezlete. Az évente sorra kerül kétnapos találkozóra ezúttal a DRV Rt. szervezésében került sor. A mintegy száz résztvev vel zajló fórumon a szolgáltatás gazdasági helyzetét, a törvényi változások erre gyakorolt hatását, a támogatási rendszert és az árképzés aktualitásait tekintik át el adások és kötetlen beszélgetések keretében.
Somogyi Hírlap 2003. szeptember 25-ei számában megjelent cikk: Kilitib l A DRV Rt. szerint a legtöbb helyütt megsz nt a csatornab z Siófokon. A kiliti városrészben azonban a Jegenye sori körforgalomból a katolikus templomig f leg nyáron szinte elviselhetetlen volt a b z. Ezt mikor szüntetik meg? Májer József a DRV Rt. Dél-balatoni igazgatója: - A kiliti városrészben még valóban nem építettünk ki semmiféle sz r berendezést a szennyvízátemel knél. A kérdéses területr l ezt a panaszt most halljuk el ször, és természetesen tudjuk a megoldást is. Ott egy kicsiny átemel m ködik, ezért a b z csökkentése technikailag és anyagilag sem jelenthet gondot a cégünknek. A jöv évben akár meg is valósulhat ezt a beruházás.
Somogyi Hírlap 2003. szeptember 29-ei számában megjelentek meg az alábbi cikkek: Folyik a víz és a pénz Siófok A siófoki Takács Béláné a mér órája szerint 25 köbméter vizet használt el május 15.-t l július 22-ig. Ezen, nagyon megdöbbent az egyedül él id s hölgy. Soha még ennyi vizet nem használt el, hiszen nem öntöz, nem tud kádban sem fürdeni, mert a mozgás is nehezére esik, s júniusban kórházban volt. -Kértem a vízórám vizsgálatát, ezt az Országos Mérésügyi Hivatal kaposvári kirendeltsége elvégezte - mondta Takács Béláné. - Ennek eredménye szerint a vízmér pontos, így a kiszámlázott pénz megilleti a DRV-t. Mivel jó a mér , a vizsgálatért nekem kellett fizetnem 8350 forintot. Július végén új mér t kapott, s ez az el z leg használt mér óránál jóval kevesebbet mutatott. Eszerint július 23. és augusztus 12. között csak 2 köbméternyi vizet használt el. -Más választásom nem lévén, kifizettem a május 15. és augusztus 22. közti id re kiszámlázott 27 köbméterért a 9895 forintot - mondta Takács Béláné, s könnyeivel küszködve hozzátette: a vizsgálattal együtt több mint 18 ezer forintot fizetett a DRV-nek. - Féltem: ha nem fizetek, még a kamatokat is rám terhelik. Kölcsön is kellett kérnem, mert ekkora összeget a nyugdíjamból nem tudok el teremteni. Belefáradtam, hogy állandóan telefonálgassak a cégnek, az is csak növelte a kiadásaimat. - Az órák vizsgálatát, mint a hölgy is elmondta, a mérésügyi hivatal végzi t lünk függetlenül, mi ezzel nem tudunk manipulálni - mondta Májer József, a DRV Rt Dél-balatoni Üzemigazgatóságának a vezet je. Hangsúlyozta: nem ellenérdekeltek a fogyasztókkal, csak azt szeretnék kifizettetni, ami a tényleges fogyasztás. - Ezek után még egy lehet ség van; érdemes ilyenkor elvégeztetni a mér óra úgynevezett szerkezeti beltartalmi vizsgálatát is.
-Az igazgató elmondta, hogy természetesen nem kételkedik az id s asszony által elmondottakban, az esetek nagy többségében ilyenkor a bels rendszer hibája okozza a túlfogyasztást. Utólag viszont már nehéz megállapítani, mi is történt valójában és hova t nt, hol folyt el a víz. Keszthelyi Siófok Négy finn szakember a helsinki vízm vek és víztársulatok vezet i az európai uniós programokra vonatkozó el készít tárgyalásokat folytattak tegnap Siófokon. Tóth István a DRV Rt. vezérigazgatója, Fejér Vilmos , a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezet je , és Molnár Gábor , a Balatoni Integrációs Kht. Megbízott vezet je volt a balatoni régió pldaláról a résztvev . Ezt követ en hajóra ültek és bejárták a Balatont. (ca)
A Régió start cím regionális havi lap 2003. októberi számában jelent meg az alábbi cikk: A Dél-Dunántúl vízellátója Megtalálni, megtisztítani, és hosszú kilométereken szállítani rendeltetési helyére - röviden ezzel foglalkozik az a cég, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. (DRV Rt.), amely a helyi vízszolgáltatókkal áll szerz désben, illetve maga is szolgáltató. Fogyasztóként kevesen találkoznak a nevével, azonban munkája nagyban hozzájárul ahhoz, hogy sok településen a csapokból folyamatosan megbízható min ség víz folyjék. A mintegy kétezer hétszáz f t foglalkoztató cégnek a Pécs-Üszögin kívül további öt igazgatósága, és saját gépészeti igazgatósága van, emellett szerteágazó m szaki fejlesztést folytat.
- A DRV Rt. jogel dje 1975 óta van jelen a térség víziközm -ellátásában. Akkoriban kezd dött el a Pécs vízellátását segít második dunai vezeték tervezése, a hozzátartozó vízbeszerzéssel, és került sor ennek megvalósítására is. Jelenleg a DRV Rt. Pécsi Igazgatósága jelent s részt vállal Pécs, Komló és térsége, valamint Mohács és a távvezetékek mentén elhelyezked községek vízellátásában. A köztudatban úgy él, hogy azon a vezetéken Duna víz jön. Valójában a Mohácsi szigeten a nyolcvanas években feltárt jelent s víztartalékkal rendelkez ivó-
vízbázisból származik, ahol parti sz rés kutakkal történik a rétegvíz kinyerése. Innen Pécs évente mintegy kétmillió köbméter vizet használ. Mohács fölött, a Duna bal partján, a jelenleg b vítés alatt álló tisztítóüzemben történik az egészséges ivóvízkészlet megtisztítása - meséli dr. Solti Dezs c. egyetemi docens, a Pécsi Igazgatóság vezet je.
Hová kerül onnan?- Egy ezer milliméter átmér j , közel negyven kilométeres távvezetéken a Pécs-Üszögi telepre jut. Emellett Mohács vízellátásban ugyanerr l a rendszerr l évi nyolcszázötvenezer köbméter vizet szolgálunk ki, valamint egy ott kialakított kis regionális rendszeren keresztül Bár, Duna-szekcs , Újmohács településekre adunk innen ivóvizet. -Pécs-Üszögb l aztán több vezetéken keresztül jut el az ivóvíz a Pécsi Vízm rendszerébe. A nagyságrendet jól érzékelteti, hogy egy hatszáz, egy ötszáz és két darab négyzáz milliméteres vezetéken keresztül jut el nem- csak a városi alapzónára, hanem a második ellátási övezetbe is. A jelenleg érvényes szabályok szerint a DRV Rt.-nek is másfél és hat bár közötti üzemnyomással kell a vizet szolgáltatnia. Üszögben egyébként 2 x 40000 m3 víztározó kapacitás áll rendelkezésre, mely több mint egynapi vízkészletet jelent Pécs és a pécsi ipar számára. Innen történik a vízátadás Komlóra, Hird térségébe, ahol van még egy nyomásfokozó állomás is. Ezen, keresztül biztosítjuk áttételesen Vasasra, Somogyra, Hirdre az ivóvizet.
- Lehet-e ekkora területen megbízható min séget nyújtani?- A DRV Rt. rendelkezik az ISO 9001 - 2000-es min sítéssel, és hosszabb id re visszatekintve nem érkezett panasz sem a fogyasztóktól, sem a vizet ellen rz hatóság részér l. - Érdekesség, hogy a pécsiek tudatában él , dunai vizet szállító vezeték jelenleg is üzemel, azonban ezen keresztül iparivíz-szolgáltatást végzünk a Pannon Power Pécsi Er m nek, aminek évente kétmillió köbméter ipari vizet biztosítunk. Ezen kívül egy töredéke a pécsi, külön iparivíz-hálózatra kerül, illetve a mohácsi farostlemezgyár szükségletét elégíti ki.
-Jól értem, hogy ezen kívül még számos településre is jut víz? - A regionális f m mellett, amir l már beszéltem, harminc település közvetlen lakossági ellátását biztosítjuk. Ezek kis regionális rendszerek, melyek közül Kozármisleny, illetve az ehhez csatlakozó tizenkét település vízszükségletét fedezzük. A Pécs-Üszögi telep ellátási körzetébe tartozik még Bogád, Nagykozár egészen Magyarsarlósig. Az ivóvíz-szolgáltatás mellett szennyvíztisztító telepeket is üzemeltet a DRV Rt. Ilyen a hosszúhetényi és a dunaszekcs i, ez utóbbi kiszolgálja a bári szennyvíztisztítási igényeket is. - Milyen eredményeket tudhatnak magukénak?- A könnyen belátható egymásrautaltság okán a DRV Rt-nek jó együttm ködése van a térség vízszolgáltatóival. Emellett a térségben, szorosabb kapcsolatban vagyunk a Komlóvíz Kft.-vel, ahol a DRV Rt. tulajdonosként is jelen van. Ez különösen szerencsés társítás, hiszen lehet séget ad arra, hogy a szükséges kapacitás és a fejlesztés biztosítása mellett - az igényeket megismerve - el relátóan lehessen tervezni. - Egyébként az els hazai membránsz r a DRV Rt. m ködési területére, Balatonöszödre került, ez a készülék vegyi anyag hozzáadása nélkül képes a vizet megtisztítani. A K+F tevékenységünk rendkívül szerteágazó, abból szívesen adunk szemelvényeket legközelebb.
A Balatoni Futár 2003. októberi számában jelentek meg az alábbi cikkek: Megsz nik a földvári üzemvezet ség Jöv év elejét l megsz nik a DRV Rt. Balatonföldvári Ivóvíz Üzemvezet sége. Hogy mi indokolja a változtatást, azt Májer Józseft l, a Dél-balatoni Igazgatóság igazgatójától kérdeztük. - Els sorban a kor követelményeihez szeretnénk igazodni az ésszer sítéssel, amelynek eredménye a földvári átszervezés. A racionalizálás azonban nem csak a földvári térséget és ellátási területet érinti, hanem a lellei és a siófoki üzemvezet séget is, hiszen ezek veszik majd át az ellátási feladatokat - tájékoztatta lapunkat Májer József -. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a megoldással sikerül az üzemvezet ségek leterhelését közelíteni egymáshoz, és így a fogyasztók is magasabb színvonalú ellátásban részesülhetnek. A siófoki üzemvezet séghez kerül majd Szántód, Zamárdi és Balatonendréd, a lelleihez pedig Balatonföldvár, Balatonszárszó, K röshegy, Bálványos, Kereki, Pusztaszemes, Szólád, Kötcse, Teleki és Nagycsepely. A siófoki és lellei üzemvezet ségek új ellátási területéhez a vízellátó rendszerek önállóan kezelhet és üzemeltethet határait részletesen meghatároztuk, a szükséges ivóvíz átadási helyeket megterveztük. A szervezeti változással egyidej leg a siófoki üzemvezet ség telephelye is megváltozik majd, amely átkerül a F u. 254 alól a DRV Rt. széplak-alsói telephelyére, a volt raktár területére, ahol kulturált körülményeket tudunk biztosítani a m ködéshez. Így a régi, korszer tlen és elavult helyett nem kell új üzemvezet séget építenünk Siófokon, hanem minimális ráfordítással meg tudjuk oldani a megfelel elhelyezést. A lakossági kapcsolattartás érdekében mindössze egy irodát m ködtetünk majd Siófok központjában, a hamarosan átadásra kerül volt KVV-székházban. Így a siófoki fogyasztóinknak sem kell minden gondjukkal, panaszukkal a széplak-alsói központba utazniuk. - Egy-egy ilyen átszervezés, ésszer sítés gyakran munkahelyek megsz nésével jár. A földvári területen dolgozókat nyilván az érdekli a legjobban, hogy velük vajon mi lesz?
- Egy dolog az biztos: mindent igyekszünk elkövetni azért, hogy dolgozóinknak munkát tudjunk biztosítani. Miután a feladatokat továbbra is el kell a területen látni, nyilván ahhoz dolgozók is kellenek. Tehát munkatársaink nagy része természetesen továbbra is nálunk marad. Az el fordulhat, hogy esetleg más munkakörbe kerül valaki, szó lehet például nyugdíjazásra is, alapvet és drasztikus létszámleépítéssel azonban nem számolunk. A földvári üzemvezet ség dolgozói létszáma, valamint m szaki eszközei a fogyasztási helyek arányában kerülnek elosztásra a lellei és a siófoki üzemvezet ségek között. Terveink szerint a földvári üzemvezet ség jelenlegi létszámából tíz f kerül majd át a siófoki, a többi dolgozó a lellei üzemvezet séghez. Megsz nik viszont a földvári üzemvezet ség raktára, anyagai ésfeladatai az Igazgatósági központi raktárhoz kerülnek. A balatonföldvári üzemvezet ség jelenlegi helye január elsejét l, mint telephely m ködik tovább, amely biztosíthatja a minimális ügyfélszolgálati feladatok ellátását, valamint a hibaelhárítás telephelyéül is szolgál egy f m vezet irányításával. A Szántódon lév telephellyel a továbbiakban nem számolunk, az ott dolgozók a siófoki üzemvezet séghez kerülnek. Összességében a tervezett szervezeti változásoktól, az irányítás központosításától a hatékonyság javulását várjuk, valamint az üzemvezet ségek között eddig meglév leterheltségi különbségek kiegyenlít dését. Közösen csatornáznak Balatonakali, Dörgicse és Vászoly települések közös víziközm társulatot alakítottak a szennyvízcsatornázás kivitelezésére. A beruház7ás els üteme közösen készült, hozzávet legesen nettó 650 milliós ráfordítással. A beruházás jelenleg még közös tulajdont képez, hamarosan az önkormányzatok tulajdonába kerül, majd bérbe adják a szolgáltatóknak, a Bakonykarsztnak és a DRV-nek. A vezeték a balatonfüredi tisztítóba csatlakozik az Akalin áthaladó gy jt vezetéken keresztül. Vászolyon egy ütemben készült el a beruházás, a nyári próbaüzem során bebizonyosodott, hogy a hozzávet legesen százhúsz bekötést magába foglaló beruházás a tervek szerint sikerült. Dörgicsén mára üzemel a település nagy részét felölel els ütemében készült csatorna, és lezárult a második üzem próbaüzeme. A rákötések folyamatban vannak, hatvan százalékon zajlott a kivitelezés, alig egy tucatnyi ingatlant érintve. Összességében kétszázhúsz ingatlant csatornáztak, a bekötések már az építési telkekre is elkészültek. Balatonakaliban július elején indult a második ütem, közel száznégymilliós beruházással. A tervek szerint november végére befejez dik a kivitelezés, mivel azonban a társulat alakítása kissé elhúzódott, elképzelhet , hogy a jöv évre is marad megoldandó feladat. Az els ütem szinte a település egészét érintette, a második során hosszú szakaszokon vezetik be a szennyvizet, és 26 esetben a vizet is. Ez utóbbi ötvenezer forintba kerül az érintett családoknak, míg a 163 ingatlant érint szennyvíz bekötéséért háromszor ennyit kell fizetniük. A szennyvíz vezetése két és fél kilométeren át gravitációs, másfél kilométeren át pedig nyomóvezetékes megoldással készül, tizennégy átemel beépítésével. Mindehhez eddig hatvannégy százalékos támogatást nyert a község, az állami segítség mellett a Balaton Fejlesztési Tanácsra is számíthattak. Amennyiben pedig a VICE pályázat is sikeres lesz, az a bekerülési költség további húsz százalékát veszi le az önkormányzat válláról.
A Somogyi Hírlap 2003. október 21-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Sérseksz l s Módosította a sérseksz l si önkormányzat a Dunántúli Regionális Vízm Rt.-vel korábban kötött üzemeltetési szerz dését. Erre a vízm módosítási javaslata alapján került sor, amely az új utókalkulációs rendszernek megfelel en új díjkalkulációs szerkezetet tartalmaz. Ez a szolgáltató szerint a korábbinál áttekinthet bb és egyszer bb is.
A Somogyi Hírlap 2003. október 24.-ei számában jelentek meg az alábbi cikkek: Átszervezés a Vízm nél Szervezeti változásokról döntött a dunántúli Regionális Vízm Rt. vezetése. A siófoki üzemvezet séghez kerül a megsz n balatonföldváritól Szántód, Zamárdi és Balatonendréd. A siófoki üzemvezet ség ugyanakkor 2004. Elejét l a F u. 254. szám alól a cég széplak alsói telephelyére, a korábban raktárként használt épületbe költözik. Mindezt minimális pénzráfordítással megoldhatják. A lakossági kapcsolatok tartására azonban fenntartanak egy irodát Siófok belvárosában is, a K olajvezeték-épít Rt. átépített és hamarosan átadandó volt székházában. Ennek köszönhet en az esetleges panaszok, az ügyintézés miatt nem kell a széplaki városrészbe utazni. Drága, de jó marad a víz Szakért kkel vizsgáltatta meg az önkormányzat annak lehet ségét, hogy saját kutakból olcsóbb vizet nyerhessenek a marcaliak. Ez az elmúlt években már a második átfogó felmérés volt, de megoldással ez sem kecsegtet. Rosszabbat és drágábbat pedig senki nem szeretne. Dr. Süt László, Marcali polgármestere elmondta: a vizsgálat lényege az volt, hogy saját kutakkal olcsóbb lenne-e a vízszolgáltatás a városban? Kiderült, hogy a helyi vízbázisból roszszabb min ség vízhez lehetne jutni, és a szükséges beruházások miatt nem is lenne olcsóbb. A vizsgálat eredményei szerint több mint 400 millió forintba kerülne egy saját rendszer kiépítése. Ez a számítások szerint ötven év alatt térülne meg, akkorra azonban újabb költséges beruházásokra lenne szükség a felújítás miatt. A vízdíjat azonban nem csak ez drágítaná, hanem az is, hogy a nyerhet víz nagyon sok káros anyagot tartalmaz, ami miatt tisztítani kellene. Ez szintén pénzbe kerül és az sem ideális, hogy legalább öt új kutat kéne fúrni ahhoz, hogy a városban biztonságos legyen az ellátás. Ezek mind máshonnan táplálkoznak, a hozzáért k pedig azt mondják: a többféle víz tisztítása és keverése sosem eredményez jóíz vizet. Somogyban legtöbb településén is éppen ez a probléma. A korszer regionális rendszerek helyett Somogyban ugyanis az egyedi kutas ellátás a jellemz . Emiatt sokkal több vízbázist kell karbantartani, ami mindenütt jelent sen drágítja a szolgáltatást. A legjobb min ség és íz vizek egyébként Barcs térségében, Kadarkúton és Marcali környékén vannak a megyében. Marcaliba például a nyírádi karsztból érkezik a különleges tisztaságú ivóvíz, amit fert tleníteni és tisztítani is alig kell. Dr. Süt László szerint Marcaliban, sincs más megoldás a gondra, mint másutt: az államnak annyi pénzt kellene kompenzációra fordítani, hogy megsz njön a jelenlegi aránytalanság. Az
áram- és gázszolgáltatási díjakhoz hasonlóan azt kéne elérni, hogy az országban mindenütt ugyanannyiba kerüljön a fogyasztóknak a víz. Fábos A Somogyi Hírlap 2003. október 25-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Átszervezik az üzemet Megszüntetik a Dunántúli Regionális Vízm Rt balatonföldvári ivóvíz-üzemvezet ségét, s a jöv év elejét l a feladatokat megosztják Siófok és Balatonlelle között. A cég meg akarja tartani a dolgozókat. Balatonföldvár Pusztaszemessel, Kerekivel, Bálványossal, K rösheggyel, Balatonszárszóval, Szóláddal, Kötcsével, Nagy-csepellyel és Telekivel együtt a balatonlellei üzemvezet séghez kerül. Májer József, a Dél-balatoni Igazgatóság igazgatója számít a dolgozókra. Mint elmondta: a fogyasztási helyek arányában megosztják ket, csakúgy, mint a m szaki eszközöket. Várhatóan tízen a siófoki üzemvezet séghez kerülnek, a többiek pedig a balatonlelleihez. El fordulhat az is, hogy valakit esetleg más munkakörbe helyeznek, vagy pedig nyugdíjba megy. A balatonföldvári üzemvezet ség január elsejét l telephelyként m ködik tovább. A minimális ügyfélszolgálati feladatokat ellátja, illetve innen végzik a hibaelhárítást is egy m vezet irányításával. A részvénytársaság vezetése ezekt l az átszervezésekt l a munka hatékonyságának a növekedését várja. A Somogyi Hírlap 2003. november 4-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Három ivókút egy parkban Ádánd Ötezer négyzetméteres parkot alakítana ki az önkormányzat a község központjában, s ezt különlegessé tenné két ivóvizes és egy termálvizes közkút. Felélesztik a beomlott artézi kutat a DRV Rt segítségével, és ivókúttá alakítják az évek óta szabadon kifolyó h vizes kutat. - Az artézi kút használhatóvá tétele sajátos berendezést igényel, azzal csak a vízm rendelkezik - mondta Pollák Tibor ádándi polgármester. - Megszüntetjük a termálvíz szabad elfolyását is, és mutatós kútfejjel, többcsapos vízvételi lehet séggel valódi közkúttá tesszük. A kett közel van egymáshoz, s van egy harmadik kutunk is, és helyreállítjuk a harmincas években létesített, muzeális érték kerekes kutat. A Balaton déli partján egyedülálló, hogy ivóvizes és gyógyhatású vizes kút áll majd rendelkezésre egy parkban; ezeket egyébként más-más vízadó réteg látja el vízzel, s az utóbbinak gyógyhatását egészségügyi miniszteri szakmin sítés tanúsítja. A csaknem ötezer négyzetméteres területet közparkká akarjuk fejleszteni, kés bb játszóteret is kialakítunk. Pályázati támogatással szeretnénk mindezt megvalósítani, mivel kevés az öner nk. A DRV Rt ezen a héten tisztítja ki az ádándi ivóvízhálózatot. A több évtizede épült rendszert korszer technológiával átmossák, s így jobb min ség lehet majd az ádándiak vize, és megsz nhet a néhány helyen tapasztalható b zhatás is. Fónai
A Somogyi Hírlap 2003. november 10-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Indokolt a kett s vízdíj Balaton-part. Januártól még nem vezetik be a kéttényez s vízdíjat, ám a pénzügyminiszter szerint is meg kell kezdeni ennek az el készítését. A DRV Rt évek óta próbálja elérni, hogy az igazságosabb teherviselés érdekében alapdíjat is számolhasson egész évben a fogyasztóinak. Ez ellen eddig els sorban a Balaton-parti üdül tulajdonosok tiltakoztak, noha az év bármely napján ruccannak le nyaralójukba, mindig folyik a víz a csapból; ennek viszont költségei vannak, amit a szolgáltató most beépít a vízdíjba, tehát javarészt az állandó lakosokkal fizetteti meg. László Csaba pénzügyminiszter a minap levelet írt Bóka Istvánnak, a tóparti önkormányzatokat tömörít Balatoni Szövetség elnökének. A tárca vezet je szerint a kett s tarifarendszer alkalmazását az uniós irányelvek is alátámasztják, miszerint költségarányos díjszabás követend . László Csaba szerint január elsejét l még nem lehet bevezetni az alapdíjat, vagy legfeljebb csak kezdeti lépés tehet , ám meg kell kezdeni ennek a szakmai el készítését. A Balaton partján él k különösen érzékenyek a magas víz- és csatornadíj változásaira. Elterjedt, hogy a környezetterhelési díj bevezetése miatt jelent sen emelkedhet jöv re a most köbméterenként 210 forintos csatornadíj. Az állampolgári jogok országgy lési biztosa ugyanakkor a fogyasztókra hátrányosnak tartja, hogy csak 10 százalékos locsolási kedvezményt számolhatnak el. A készül kormányrendelet-módosítás tervezete szerint a fogyasztók jogosultak lesznek vízórát szerelni a kerti csapra, és a szennyvízdíjat a f mér n és a kerti csapon mért fogyasztás különbözete alapján számolják ki. Fónai Imre A Somogyi Hírlap 2003. november 11-ei számában jelentek meg az alábbi cikkek: Közös vízdíj a Dráva mentén Barcs Beruházás arányosan osztják el a tulajdonos települések egymás között az ország legnagyobb szennyvízhálózatát, s 2018-ig várhatóan a DRV Rt fogja üzemeltetni. A települések polgármesterei és a barcsi képvisel -testület egyaránt rábólintottak erre. Több hónapos vita után végre közös nevez re jutott a 18 Dráva menti település vezetése a hatmilliárdos szennyvízhálózat tulajdoni elosztásának kérdésében, s Barcs képvisel -testülete rendkívüli ülésen fogadta el a polgármesterek javaslatát. Annak ellenére rábólintottak, hogy a két elosztási mód közül a Barcs számára kedvez tlenebbet választották, azaz beruházás-arányosan osztják fel a 18 település között az új közm tulajdont. A Dráva menti polgármesterek és a barcsi képvisel k azzal is egyetértettek, hogy a DRV Rt-t bízzák meg a rendszer üzemeltetésével; a két jelentkez közül a siófoki központú társaság ajánlatát tartva kedvez bbnek. A barcsi képvisel k egyúttal meghatározták a 2004. évi víz- és szennyvízdíjat is. Amennyiben azok az egész térségre nézve egységesek lesznek, Barcson és környékén a vízért 267 forintot, a szennyvíz-szolgáltatásért 230 forintot kell fizetniük az itt él knek jöv re köbméterenként és áfa nélkül. Feigli Ferenc polgármester elmondta: a barcsi lakosság számára kedvez lesz ez a vízdíj, a vállalkozói kör pedig még inkább nyer
vele, mivel a díjak egységesek lesznek. A tulajdoni elosztásról, üzemeltet r l és díjakról hozott döntések természetesen csak akkor lesznek érvényesek, ha a többi település képvisel testülete is elfogadja. A témát e hónap végéig várhatóan valamennyi érintett településen napirendre t zik. Nagy László A Somogyi Hírlap 2003. november 14-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Készpénz és részvény Szennyvízátemel t épít a DRV Rt. azon a Molnár kapitány utcai ingatlanon, amit megvesz a siófoki önkormányzattól. A 15 millió forintos vételárat a vízm úgy törleszti majd, hogy tízmilliót készpénzben fizet, ötmillió forint értékben pedig DRV-törzsrészvényt ad a városnak.
A Somogyi Hírlap 2003. november 25-ei számában jelentek meg az alábbi cikkek: Szennyvízdíjat is számolnak A kiépült szennyvízcsatorna-szolgáltatásért várhatóan márciustól kell fizetniük a csatornadíjat azoknak, akik rákötnek a rendszerre. A próbaüzem befejezése után akkor kezdi a hálózatot m ködtetni a DRV Rt. A szolgáltató cég a díjszámításait már eljuttatta az önkormányzathoz, ezek szerint a szennyvízszolgáltatás köbméteréért 619 forintot plusz áfát kell fizetni, ha a képvisel -testület mint ármegállapító hatóság elfogadja ezt a javaslatot. A háztartásonként fizetend összeg azonban ennél kevesebb lesz, mert a víz- és csatornadíjat az állam támogatja, ez tehát Lengyeltótiban együttesen 495 forint + áfa lesz. Az ivóvíz díja ugyanis a DRV javaslata szerint 2004-ben köbméterenként 196 forint plusz az áfa. Helyreállítják a kutakat Elkészültek az ádándi új egészségház alapozásával, építését majd a tavasszal folytatják. A képvisel testület döntött arról is, hogy a DRV Rt. segítségével fölújítják a község közepén lev artézi kutat és ivókúttá alakítják át az évek óta szabadon folyó termálvizes kutat. Az artézi kút használhatóvá tétele sajátos berendezést kíván, ilyen csak a vízm nek van. Megszüntetik a termálvíz szabad folyását is, és mutatót kútfejjel, többcsapos vízvételi lehet séggel teszik közkúttá. Egyúttal helyreállítják a harmincas években létesített, muzeális érték kerekes kutat is. A majdnem ötezer négyzetméteres területet kés bb parkká alakítják.
A Heti Hirdet 2003. november 27-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Kistérségi Tanácskozás Bemutatkozott a Balaton Projekt is Els alkalommal szervezett egy cégnél kihelyezett ülést a Balatonföldvár és Térsége Önkormányzati Településfejlesztési Társulás, amely november 24-én a DRV Rt. széplak-alsói Gé-
pészeti Igazgatóságán tartotta soros ülését. A helyszín nem volt véletlen, hiszen a Gépészet igazgatója, Máté László egyben Balatonföldvár alpolgármestere is. Mint a tanácskozáson Vörös Gyula szóládi polgármester, a társulás elnöke elmondta: terveik szerint ezen túl más gazdálkodó egységeket is meglátogatnak majd a térségben. A tanácskozáson megjelent dr. Bóka István, Füred polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke is, aki többek között hangsúlyozta: a Balatoni Régió kérdése els sorban bels ügy, nem tartozik az Európai Unióhoz, s nekünk, magyaroknak kell eldönteni, hogy valóban akarunk-e egyáltalán egy ilyen régiót, avagy sem? A tó környezetéhez 162 település tartozik, s ha nem tudjuk érdekeinket megfelel módon képviselni, akkor feler södhetnek a közelmúlt negatív tendenciái. Az önkormányzatoknak tehát össze kell fogni, hisz az érdekeik közösek. A térségi polgármesterek megismerkedhettek a Balaton Project-el is, amely a térség gazdasági fejlesztését, s egy hatékony média csoport megvalósítását t zte célul. E csoport része a tó nevét felvev , s jelenleg az NB I-es bajnokság els helyén álló Balaton FC, a 88.2 Balaton Rádió, a most még csak a déli parton, de januártól az egész Balaton térségében megjelen Balatoni Heti Hirdet , a negyedévente kiadandó színes Balaton Magazin, valamint a képújsággal már jelen lév , s hamarosan teljes adással jelentkez Balaton televízió. A Somogyi Hírlap 2003. november 27-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Szennyvízbírság után felújítás Marcali: Tavaly ötmillió, idén 7,5 millió forint környezetvédelmi bírságot kénytelen fizetni a DRV Rt, mert a marcali szennyvíztisztítóból kibocsátott víz foszfor és ammónia tartalma meghaladja a határértéket. A DRV annak ellenére fizet, hogy szerintük a hatóság nem megfelel helyen veszi a mintát. - A marcali szennyvíztisztító egy háromfázisú tisztítóm - mondta Bóta László, a DRV igazgatója. - A harmadik fázis a marcali víztározó, ahol a nádas a sz r , a vízben él mikroorganizmusok pedig biológiai tisztítást végeznek. A tározóból a Balatonba folyó víz szennyez anyag-tartalma jóval a határérték alatt van, ám a hatóság a szennyvíztisztítóból kifolyó vizet vizsgálja a biológiai tisztulás el tt. Azt az igazgató is elismerte: az 1976 óta m köd tisztítóm teljes rekonstrukcióra szorulna. Süt László Marcali polgármestere azt mondta: az önkormányzatnak nincs köze a tisztítóhoz, azt a DRV koncesszióban üzemelteti, a megoldásban segíteni szeretne a város. A DRV már jelezte: a jöv re lejáró koncessziót ismét megpályázza és azt is, hogy a teljes felújítás tervét még ebben az évben elkészítik. A 6-700 millió forintos beruházáshoz Marcali önkormányzata nyújt majd be pályázatot. Fábos Erika A Somogyi Hírlap 2003. november 28-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Sokallják a szennyvízdíjat A térségi szennyvízhálózat elkészültével a falvak lakói is szembesülnek vele: drágul a szolgáltatás. A javaslat szerint jöv re a térségben a víz 267 forintba, a szennyvízkezelés 230 forintba kerül köbméterenként. A falusiak szerint a vízdíjjal csaknem azonos nagyságú szennyvízszámlát sokan nem tudják majd kifizetni.
Sára Sándorné, Csokonyavisonta: - Amikor elkezd dött a csatornázás, mindenki örült, hogy komfortosabb lesz a falu. Most mindenki joggal háborog amiatt, hogy ez hatalmas terhet ró ránk. A környez térségekhez képest nagyon nagy árat állapított meg itt a DRV. Egyedül élek, a vízóra szerint mégis hétezer liter víz fogy nálam, és ezért csaknem négyezer forintot fizetek. A nagyobb családok vízdíja tízezer forintnál is több. Most a szennyvíz miatt ez jóformán a duplájára n majd mindenkinél. A nagyatádi ismer seim ugyanakkor a felét sem fizetik ugyanezért a szolgáltatásért. Bencsik János Istvándi: - Alighanem elérkezik ebben a térségben is a kutak meg a szivatytyúk fénykora. Aki csak teheti, ezután így látja el majd a háztájit vízzel. Mi is tartunk állatokat, és még sokan foglalkoznak vele a településen. Nekem is erre kell fölkészülnöm, és még jó néhány gazdának. Nálunk eddig 250 forintba került a víz köbmétere, ezt most 267 forintra emelik, és hozzájön a 230 forintos szennyvízdíj. Akárhogy is számolom, havonta tízezer forintnál is többet kell majd fizetnem, holott a víz nagy része meg sem jelenik majd a csatornában. Akkor már inkább a szivattyú és a kút. Kozma László Vízvár: - Elfogadtuk ezeket a díjakat, mert nem tudtunk mást tenni. Ennek a félévnek az adatai alapján állapította meg a DRV Rt. Vízvár még aránylag szerencsés helyzetben van, mert itt a víz olcsóbb, mint a térség más településein. A vízm ugyanis helyi üzemeltetésben maradt, és alacsonyan tudjuk tartani a víz árát. Bízom benne, hogy a szennyvíz sem sokáig kerül majd többe. A testületünk jöv re szeretné megtalálni a módját, hogy az itt él knek csak a vízdíjjal azonos mérték szennyvízdíjat kelljen fizetniük. A különbözetet magára vállalná a falu. Újfalvi Jánosné, Bélavár: - Nálunk éles vitákat keltett ez a kérdés, nehezen tudjuk ugyanis elfogadni ezt a nagy összeget. Az is fölmerült, hogy elölr l kellene kezdeni a tárgyalásokat a jöv évi árakról. Egy biztos: ez a nagy összeg díj egyáltalán nem ösztönzi a csatornázást. Az embereknek ilyen csatornadíjak mellett eszükbe sem jut rákötni a lakásukat a szennyvízvezetékre. Az utóbbi hetekben jó néhány bélavári megkérdezte t lem: minek kösse be a csatornát, amikor nem tudja majd kifizetni a díját? És kénytelen vagyok igazat adni nekik. A Somogyi Hírlap 2003. november 29-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Lesz Alapdíj El készíti a szaktárca a kéttényez s vízdíj 2005-ös bevezetését. A tóparti önkormányzatokat tömörít Balatoni Szövetség kezdeményezte ezt az igazságosabb teherviselés érdekében, s már évek óta szorgalmazza a DRV Rt is, hogy egész évben alapdíjat is felszámíthasson. A pénzügyminiszter indokoltnak találta a kérést. (fi) A Somogyi Hírlap 2003. december 08-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Elbontott Víztorony Elbontotta a DRV Rt. A Balatonszabadiban lév úgynevezett Makovecz-telepen a víztornyot, ami egykor stratégiai fontosságú volt a biztonságos vízellátásban, de szerepe mára megsz nt. Ezen a területen most öt telket alakíthat ki az önkormányzat. (ca)
A Somogyi Hírlap 2003. december 09.-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vízmondóval Tájékoztatnak Kiadvánnyal ált el a DRV Rt, s Vízmondó a címe. A céljuk vele hogy a fogyasztók egyre többet megtudjanak a víz- és szennyvízkezelés technológiájáról. Ennek köszönhet en jobban megérthetik azt is, hogy a szolgáltatásért miért kell fizetni a kirótt díjat. Nyitottnak kell lennünk a fogyasztók el tt - összegezte- Tóth István a DRV Rt vezérigazgatója. - A negyedéves elszámoló számlákkal együtt küldjük ki a Vízmondót a minél jobb tájékoztatás érdekében. Az els lapon a víz útját mutatta be a cég; általános képet nyújtott arról, hogy kik, és mit csinálnak a zavartalan ellátás érdekében. A második az ivóvíz utját követte végig a fogyasztókig; azt mutatta, mit kell tenni, hogy a megfelel mennyiségben, min ségben és nyomással az ingatlanokig érjen. No és, hogyan tisztítják, ellen rzik. A harmadik szám pedig a szennyvíztisztításról szólt. Mindegyiket jellemzi, hogy sok képpel, grafikonnal, és kevés szöveggel igazít útba. Ugyanakkor a közvéleményt érdekl kérdéseket tettek fel, s azokra válaszoltak is a szakemberek. - Ezekben a napokban kezdik a kollégáim a legújabb kiadvány eljuttatását a fogyasztókhoz - mondta Tóth István. - Ez a vízdíjakról szól, azokról az összefüggésekr l, hogy miért éppen ennyit kell a szolgáltatásért fizetni. - A vezérigazgató a kezdeményezésr l szólva elmondta: - a DRV Rt. Min ségbiztosításának egyik eleme a fogyasztói elégedettség. Ezt folyamatosan mérik. Azt, hogy az emberek olvassák a Vízmondót abból is látszik, hogy a közölt keresztrejtvényre rendszeresen 600-700 megfejtés érkezik. Közülük húsznak kiküldték véglegesítés el tt a fogyasztóknak szánt tájékoztatót; ez egy másik eleme a folyamatos párbeszédnek a fogyasztókkal. Hasznát vették a válaszaiknak. Czene
A Somogyi Hírlap 2003. december 13-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Félszáz éves a Siófoki Vízm Ötven éve alapították az egységes állami vízügyi szolgálatot, s a jubileum alkalmából a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium emlékérmet alapított. Ezt a félszáz éves DRV Rt harminckét munkatársa kapja meg. Az Országos Vízügyi F igazgatóságot, s a területi szerveit 1953-ban alapították. Az 1960-as években meghirdetett törpe vízm programnak köszönhet en tizenöt év múlva kétmillió falusi ember részesült vezetékes vízellátásban, a csatornázottság hiánya viszont már akkor is jelent s gondot okozott. Félszáz éve kezd dött a DRV Rt. története is: az addigi községi tulajdonban lev siófoki vízm vállalattá alakult. A háború után megsokszorozódott a tó vendégforgalma, a lakosok száma pedig a 60-as évekig két és félszeresére n tt. 1957-ben még csak 11 Balatoni településen
volt közm ves ivóvízellátás. A növekv igények új szervezettséget kívántak, ezért 1960-ban a tó déli oldalán m köd vízm veket egyesítve létrehozták a Dél-balatoni Víz- és Csatornam Vállalatot. A cég 1980-ban egyesült a Somogy Megyei Víz- és Csatornam vekkel, hat évvel kés bb a vállalat neve Dunántúli Regionális Vízm vekre változott. Tíz éve állami többségi tulajdonú részvénytársasági formában m ködik.
A Fejér Megyei Hírlap 2003. december 13-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Az idén ingyenes a rákötés a hálózatra Közm vesített falu: elkészült a szennyvízcsatornázás Mez szentgyörgy (vv)- Négy település- Balatonf kajár mint gesztor, Lepsény, Mez szentgyörgy és Füle- közös beruházásban fogott a múlt esztend ben a szennyvízcsatornázáshoz. A faluban az elmúlt hetekben megtörtént a rendszer m szaki átadása: a kivitelez Swietelsky cégt l az üzemeltet DRV vette át, s megkezd dtek a rákötések, valamint az úthelyreállítások is. Érdekeltségi hozzájárulásként 100 ezer forintot kellet, kell fizetni, melynek a 15 %-át közm fejlesztési hozzájárulásként visszakapták, visszakapják az érintettek. A beköt idomokat 30 %-os kedvezménnyel vásárolhatta meg a lakosság, s aki még az idén ráköt a rendszerre, annak az ingyenes lesz, s az els havi csatornadíjat sem kell kifizetnie. - Tájékoztatta lapunkat Berta József polgármester. A nettó 1,7 milliárdos nagyberuházásból 330,6 millió forint esett a szentgyörgyiekre. A Somogyi Hírlap 2003. december 15-ei számában jelentek meg az alábbi cikkek: Véget vetnek a vízlopásnak Rinyabeseny Fél évet kaptak a rinyabeseny iek, hogy véget vessenek az ivóvízlopásnak. A faluban ugyanis többen vízóra nélkül, számolatlan vételezik az ivóvizet, a vízdíjat pedig az önkormányzat fizeti. - Nagyon nehéz helyzetben van a község, bevétele semmib l nincs az önkormányzatnak, a törvény által el írt kötelezettségekb l is jóval több van a kelleténél. A falu pénzéb l minden forintot meg kell fogni, nem fizethetünk mások helyett közpénzb l - mondta Farkas Sándor polgármester. - Amikor bevezették ide az ivóvizet, több közkifolyó készült, s a gerincvezeték minden utcában minden házhoz eljutott. Csak néhányan voltak, akik rendes tervvel, engedélylyel beköttették a vizet az ingatlanra, s jó néhányan engedély nélkül vezették be házukba a vizet. Jelenleg csak három család fizet a faluban óra szerint vízdíjat, minden egyébért az önkormányzat rendezi a számlát. Pedig a község 60 háztartásából 32-ben így vagy úgy vezették be a vizet. A képvisel -testület határozata szerint minden érintettet felszólítanak, hogy rendezze a vízhasználatot. A DRV most kedvezménnyel is segíti a vízórák fölszerelését, ez megfelel tervek birtokában 4370 forintba kerül. Akinek még tervrajza sincs, annak erre további háromezer
forint körüli összeget kell szánnia. Minderre május 31-ig kaptak határid t, azután a DRV Rt leköti a vizet az ingatlanról. Díjat emelnek A Siófokon keletkez folyékony hulladék szállítását a Zöldfok Rt., ártalmatlanítását a DRV Rt. végzi. Mindkét szolgáltató díjemelés jóváhagyását kérte a testülett l. Eszerint jöv re köbméterenként áfa nélkül 1136 forintért szállítják, és 489 forintért ártalmatlanítják a folyékony hulladékot. (fi) A Balatoni Futár 2003. decemberi számában jelent meg az alábbi cikk: A Dunántúli Regionális Vízm vek Rt. januártól megszünteti a Balatonföldvári Üzemvetet ségét, s feladatait, eszközrendszerét és dolgozóit elosztja a két szomszédos üzemvezet ség között. A részvénytársaság azonban ezzel még korántsem fejezte be a cégen belüli ésszer sítéseket. A siófoki DRV Központban az energetikai és munkavédelmi önálló csoportokat összevonjuk, így ésszer bbé válhat a munkavégzés - tájékoztatta lapunkat Tóth István vezérigazgató. - A földvári üzemvezet ség megszüntetésén túl szó van egy még nagyobb változásról, mégpedig az Ajkai Üzemvezet ség átszervezésér l. Az Ajkai Üzemvezet ség ma még a Fejér megyei Igazgatósághoz tartozik, területileg azonban közelebb van a Nyugat-balatoni Igazgatósághoz. A másik fontos szempont, hogy a Nyugat-balatoni Regionális rendszer a nyírádi vízbázisra támaszkodik. A cégvezetés ezért logisztikailag célszer bbnek tartja az ajkai üzemvezet ség átszervezését a keszthelyi igazgatósághoz. Két nagy regionális rendszer f vízbázisa a nyírádi, innen egy vezetékrendszer elvezet a Balatonig, a másikon Ajka városának és térségének biztosítjuk az ivóvizet. A nyírádi víznyer k nagy átmér j aknakutak, amelyek m ködtetése speciális felkészültséget igényel. Az ivóvíz-szolgáltatás a két igazgatóság közötti m ködési formában eddig is zavartalan volt, de úgy véljük, hogy logisztikailag indokoltabb a mostani átszervezés. Január elsejét l tehát célszer az Ajkai Üzemvezet séget Keszthelyhez csatolni. Várható-e az összevonáskor létszámleépítés? Azt gondolom, a 2004-es évben kell pontosan megvizsgálnunk, hogy az ajkai Üzemvezet ség milyen tevékenységeket folytat. A nyugat-balatoni Igazgatóságnak most már az is feladata lesz, hogy felmérje a sümegi, a tapolcai, az ajkai, valamint a Regionális Üzemvezet ségek feladatait, és javaslatot tegyen az esetleges változtatásokra is. Társaságunk az egyre nagyobb követelmények, valamint az Európai Uniós elvárások miatt továbbra sem tudja elkerülni, hogy az egyes területeken ne próbáljon meg racionalizálásokat végrehajtani. A folyamat tehát nem állhat meg. Még nem kezdtük el, de úgy hiszem, hamarosan át kell majd vizsgálnunk az egész céget, hiszen ha a piaci pozíciónkat meg akarjuk rizni, akkor hosszabb távon szükség lesz az egész DRV Rt. szervezeti korszer sítésére. Gy.L.
A Somogyi Hírlap 2003. december 16-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Fényképeken félszáz év Siófok Az ágazat tevékenységének 50. évfordulóját ünneplik a vízügyi dolgozók. A DRV Rt. siófoki központjában tegnap 73 dolgozóját jutalmazták a minisztérium ezüst emlékérmével. Ezt azok a munkatársak vették át, akik 35 évet töltöttek a vízügy szolgálatában. Ezzel egy id ben a siófoki székházban fotókiállítást is nyitottak, ez a siófoki vízm b l lett DRV Rt. történetét mutatja be (képünkön). A fotók zömét a 76 éves Balogh Endre a cég krónikása készítette akit e napon ugyancsak kitüntettek. A Somogyi Hírlap 2003. december 19-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Kéttényez s a vízdíj TAB Több mint ötvenperces vitát folytattak a tabi képvisel k tegnapi ülésükön az ivóvíz- és a szennyvízdíjak megállapításáról szóló rendelet kapcsán. A városatyák nem az el terjesztésben szerepl egytényez s díjak mellett voksoltak, hanem - név szerinti szavazással - a kéttényez s megtartása mellett döntöttek. A hozzászólók közül többen azzal is érveltek, hogy ez a lakosság többségének el nyösebb. Így a lakosság változatlanul havi 250 Ft rendelkezésre állási díjat, illetve a mennyiséggel arányos köbméterenkénti 279 Ft-ot fizet az ivóvízért. A szennyvíznél ugyancsak havi 250 Ft a rendelkezésre állási díj, valamint 302 Ft a köbméterenkénti összeg. Ezt még a törvényben meghatározott áfa növeli. Krista Józsefné képvisel javaslatára elfogadták: a DRV Rt. és az önkormányzat 2004. március 31-ig új díjkalkulációs sémát dolgozzon ki, ami alapja lehet a 2005. évi víz- és szennyvízdíj megállapításának. A Somogyi Hírlap 2003. december 19-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Víz öntötte el az udvarokat Siófok Alaposan meglep dtek a siófoki Damjanich és Szegf utcában lakók tegnap reggel, mikor kinéztek az ablakukon: udvarukat mintegy 30-40 centiméter magasan víz borította. Mint kiderült, a közelben eltört egy tíz centiméter átmér j vízvezetékcs , s emiatt kés délutánig a városrész több utcája is víz nélkül maradt. A Damjanich és Szegf utca póruljárt lakosai tegnap egész nap csak gumicsizmában járhattak a házak udvarán. Az érintettek elmondták: a DRV Rt szakemberei nem is olyan régen végeztek felújítást a Damjanich utcában. - Két hete voltak itt, ezt igazolja az a gödör is, amit akkor ástak, és csak nagyjából temették vissza a földet az autósok nagy örömére - mondta Kiss József. - Valóban, két-három hete dolgoztunk a Damjanich utcában. Akkor viszont nem meghibásodás miatt voltak munkatársaink a helyszínen, hanem felújítást végeztek - mondta Csertán Gá-
bor, a DRV Rt. Dél-balatoni Igazgatóságának m szaki vezet je. - Az akkori munka után valószín leg megsüllyedt a talaj, és ennek következtében törhetett el ez a tíz centi átmér j cs . Három-négy méter hosszú szakaszt kellett kicserélnünk, ennek az idejére maradt csak víz nélkül a városrész több közeli utcája. A cs szerelés után a teljes helyreállítást pénteken végezzük el. A m szaki vezet elmondta, a víz többnyire füves területeket öntött el, a házakban nem tett kárt. Egy garázsban állt csak mindössze két-három centiméteres víz, s onnan is - csakúgy, mint az ingatlanokon lev aknákból - kiszivattyúzták. Keszthelyi A Somogyi Hírlap 2003. december 20-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Aláírás egyetértés nélkül Barcs Tizennyolcból 12 település képvisel -testülete a DRV Rt-t választotta a Dráva menti csatornahálózat üzemeltet jének, így tegnap a polgármesterek aláírhatták a társaság képvisel ivel a szerz dést. Két jelentkez közül a DRV Rt-t választották a nemrég elkészült hatmilliárdos térségi csatornahálózat üzemeltet jének a tulajdonos Dráva menti települések. Feigli Ferenc barcsi polgármester elmondta: szakmailag felkészült, stabil céget kerestek, amelyik garantálja, hogy a mindenkori államilag támogatott mérték alatt maradhat a szennyvízdíj. A megállapodás szerint azokon a településeken, amelyeken a DRV a vízszolgáltató - ilyen Barcs és a környez falvak többsége -, jöv re 230 forint lesz a szennyvízdíj, s 267 forintot kell fizetni a víz köbméteréért áfa nélkül. Tegnap is kiderült: nincs egység az önkormányzatokban sem az üzemeltet , sem a tarifák kérdésében. Szolga József darányi jegyz elmondta: Darány és Kastélyosdombó testülete is csupán a tulajdonmegosztást tudta elfogadni, sem az üzemeltet r l, sem a díjakról nem döntött, így a két falu els emberei nem írhatják alá a szerz dést. A vízdíjaknál érvényesülhet, a csatornadíjak megállapításakor viszont nem érvényesül az önkormányzati szuverenitás. Ez utóbbinál minden település kénytelen lesz elfogadni azt a döntést, amit a többség hoz. Nagy László
A Népszabadság 2003. december 23-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Nyomtalanul elt nik a szennyvíz Megdöbbent tényre derült fény a minap a Velencei-tó térségében. Eszerint, az elmúlt egy évben a Dunántúli Regionális Vízm Rt. agárdi szennyvíztisztító telepére a tó környékr l egyetlen szippantós autó sem szállított be lakossági szennyvizet. Egy éve nem járt szippantós kocsi az agárdi szennyvíztisztító-m nél (kép: a szerz )
Azt leginkább csak találgatni lehet, hogy a szennyvízcsatornával nem rendelkez élelmes ingatlantulajdonosok mily módon szabadulnak meg a derít k iszapjától, vagy hogy a közismert nevükön szippantós autóknak nevezett járm vek tulajdonosai mely tó környéki árokba, földterületre, netán a tóba ürítik számukra olcsó megoldásként kocsijuk szennyez szállítmányát. Novemberben törvényt fogadott el a Parlament a környezetterhelési díjról. Ennek értelmében mindenkinek, aki az el írtakon túl terheli a környezetet, adószer en díjat kell fizetnie. A törvény nyomán a Velencei-tavi Kistérségi Területfejlesztési Társulás nyolc települése megállapodott a szennyvízkezeléssel kapcsolatos helyi közszolgáltatás együttes és azonos kialakításáról. Oláhné Surányi Ágnes a kistérségi társulás elnöke, Velence polgármestere szerint példaérték ez a mostani megállapodás. - Az ennek alapján megszület rendelet - amelyet els ként Velence képvisel -testülete fogadott el - szó szerint egyforma lesz valamennyi településen a kistérségben - mondta az elnök asszony. - Társulásunknak ez az els olyan tevékenysége, döntése, ami mind a nyolc társulási tagunknál egyeztetetten azonos, és ami mind a nyolcunkra nézve kötelez . A rendelet arra sarkallja majd az ingatlantulajdonosokat, hogy ahol már kiépült a szennyvízhálózat, ott kössenek rá, mert jobban járnak, illetve ahol nincs ilyen hálózat, ott arra ösztönöz, hogy társuljanak annak kialakítására. Ugyanakkor a törvény és a helyi rendelet értelmében, abban lesznek érdekeltek a lakosok, hogy igazolással rendelkezzenek arról, kivel, hova szállíttatták el a szennyvizüket. Ebben az esetben nem kell majd fizetni a környezetterhelési díjat. A Somogyi Hírlap 2003. december 23-ai számában jelentek meg az alábbi cikkek: Drágul a busz, a víz, a lakás Marcali Hat helyi szolgáltatásról szóló el terjesztésnél szavazott meg inflációt követ áremelést a képvisel -testület az önkormányzat idei utolsó ülésén. Az egyik a helyi autóbusz-közlekedés díja volt. A Kapos Volán Rt 8,3 százalékos tarifaemelési javaslatát a bizottságok megtárgyalták, s a képvisel -testület elfogadta. Így az eddig 90 forintos vonaljegy 100 forint lesz. A DRV Rt javaslata alapján az ivóvíz 0,67 százalékkal drágul, a csatornadíj 9,7 százalékkal: összességében 4,96 százalékkal n . A lakossági ivóvíz- és csatornahasználati díj végleges értéke majd január 1-je után d l el, mikor beérkeznek a támogatási kérelmek. Várhatóan a 465 helyett 495 forintot kell majd fizetni köbméterenként az ivóvízért és a csatornadíjért. Vigmond Erika Drágul a víz és a viteldíj Barcs A közm díj 497 forintra n , a helyi autóbuszok viteldíjai pedig átlagosan 11 százalékkal emelkednek jöv re Barcson. Az ivóvíz köbméteréért 267 forintot, a szennyvízkezelésért pedig - áfa nélkül - köbméterenként 230 forintot kell fizetniük a barcsiaknak 2004-ben - err l döntött idei utolsó ülésén a képvisel -testület. Tavaly a második félévben 255 forintot fizetett a vízért a barcsi fogyasztó.
Feigli Ferenc polgármester sikerként könyvelte el az emelés szerény mértékét. Elmondta: a vállalkozók közm díja ennél is kedvez bben alakul, 2004-ben ugyanannyit fizetnek majd köbméterenként, mint a lakosság. Sikerült elérni azt is, hogy a nagyobb állattartók a gazdaságukban felhasznált víz után ne fizessenek szennyvízdíjat, mivel az nem kerül be a csatornába. A kerti csapokra vízóra kerül, s az ott mért mennyiséggel csökken a díj összege. Karvalics Ottó képvisel ugyan-akkor arról beszélt: a régiós szennyvízhálózat üzemeltet jének kiválasztása olyan lehet ség volt, amellyel kedvez bb díjakat is kiharcolhattak volna, s pontos képet kaphattak volna a szolgáltatás költségeir l. Szerinte ezt a lehet séget elszalasztotta Barcs önkormányzata. 2004-ben Barcson a vízszolgáltató továbbra is a DRV Rt. marad, s ugyanez a társaság nyert megbízást az új - Barcs és a környez 17 kistelepülés közös tulajdonában lév - térségi szennyvízhálózat és a barcsi tisztítótelep üzemeltetésére is. A becslések szerint jöv re 339 ezer köbméter ivóvizet használ a város lakossága, s 97 ezret a közületek. Nagy László A Somogyi Hírlap 2003. december 27-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Hárommilliárdos beruházás Sikeres évet zár a város. 25 millió forintos hiánnyal kezdett az önkormányzat, s ezt a nyertes pályázatokkal mára sikerült ellensúlyozni - mondta Papszt Lajos polgármester a Somogyi Hírlapnak. A szennyvízcsatorna-hálózat a város legnagyobb beruházása. Tavaly júniusban kezdték a munkát, s 3,2 milliárd forintba került. A kiépített hálózatra mintegy 5200 lakás csatlakozhat. A szennyvízcsatorna-rendszer ünnepélyes átadását a DRV Rt.-vel közösen tavasszal tartják a víz világnapján. S jöv re nekilátnak az építkezés során megbolygatott úthálózat teljes helyreállításához. A Somogyi Hírlap 2003. december 29-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Ökoadó növeli a csatornadíjat Balaton-part Köbméterenként hat-tíz forinttal n het a csatornadíj a DRV Rt területén a vízm számításai szerint a környezetterhelési díj januári bevezetése miatt. A f városban csaknem 40 százalékkal emelkedik január elsejét l a csatornaszolgáltatás díja, s a jelent s áremelést a budapesti közgy lés javarészt az ökoadó bevezetésével indokolta. Ezek után jogos a Balaton partján él k aggálya: vajon az állami tulajdonú vízi közm vek, így a DRV Rt esetében is, ahol amúgy is igen drága az ivóvíz- és a csatornaszolgáltatás, hasonló mérték díjemelésre kell-e számítani, vagy sem? - Úgy számolunk, hogy hat-tíz forinttal n het a csatornadíj az ökoadó bevezetése miatt mondta érdekl désünkre Dónucz László, a DRV Rt pr-vezet je. - A Balaton térségében tehát csak minimális változásra kell számítani, hiszen más a helyzet, mint Budapesten, ahol a
szennyvíz egy része ma is tisztítatlanul folyik a Dunába. A Balatonnál a tisztítási technológia jóval magasabb szinten áll, ezért a környezetet sem terheli a szennyvíz olyan mértékben. Az ökoadót azonban a január elsejét l érvényes jogszabály szerint minden él vízbe vezetett szennyvíz után meg kell fizetni, akkor is, ha tisztított, s csak igen minimális környezetterhelést okoz. Esetünkben vízterhelési díjat kell fizetni, amit a terveink szerint nem építünk be a díjba, hanem a számlán külön sorban tüntetjük majd föl. Egyrészt hogy világosan látszódjék: ez egy kötelez állami adó, másrészt a vízm számára is egyszer bb így az elszámolás, hiszen ez nem a saját bevételünk lesz, hanem be kell fizetnünk az állami költségvetésbe. Az ökoadó hat-tíz forinttal növeli a jöv évi csatornadíjat, ezen kívül az inflációnak megfelel víz- és csatornadíj-emelkedés is várható Dónucz László, a DRV Rt pr-vezet je szerint. Ahogyan a korábbi években lenni szokott, az állami tulajdonú víziközm vek esetében csak február vége felé válik véglegessé a 2004. évi díj. Addig a vízterhelési díj sem jelenik meg a számlákban. -Úgy tudjuk, a jogszabály szerint azoknak is fizetniük kell ökoadót - esetükben talajterhelési díjat -, akik nincsenek rákötve szennyvízcsatorna-hálózatra. Sokan vannak még, akiknek megvolna rá a lehet ségük, hiszen ingatlanuk el tt van a csatorna, s még többen, akik csatorna híján még lehet, hogy évekig várnak rá. Az utóbbiak esetében különösen igazságtalan lenne ez, bár az is igaz: aki a csatornára köt, az meg a díjban fizeti meg a legújabb adót. Ha van kalapja, azért, ha nincs, akkor meg azért... Figyelemre méltó: az uniós csatlakozás küszöbén állunk, ám az uniós tagországokban nincs olyan, hogy a fogyasztóval környezetterhelési és csatornadíjat egyszerre fizettetnek. Írországban például nincs ivóvíz- és csatornadíj, ott csak az ökoadót fizetik. Fónai A Somogyi Hírlap 2003. december 31-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Ment öv eladósodottaknak Siófok Jelent s az eladósodott siófoki családok száma. Kaposvár, Marcali és Nagyatád után jöv re itt is bevezetik az adósságkezelési szolgáltatást. A családsegít központ önkormányzati támogatásnak köszönhet en siet az adósok segítségére. Bár ez nem kötelez önkormányzati feladat, ezt a támogatási formát az állam jelent s mértékben ösztönzi: a kifizetett összeg 90 százalékát visszatéríti. -Az a legfontosabb, hogy a hátralékkal rendelkez k legalább a lakásukat meg tudják tartani így Horváth Barbara, a családsegít központ adósságkezelési tanácsadója. - Ezért aztán a lakáshasználattal összefügg adósságokkal foglalkozunk, vagyis az áram-, a gáz-, a távh -, a víz- és a csatorna-díjjal, a lakbérrel. Az els lépcs ben feltérképezzük az adott család jövedelmi viszonyait; a tanácsadásba bevont ügyfél az aktuális számlát köteles fizetni, újabb adósságot nem halmozhat föl. A szolgáltatóval szerz dést kötünk annak érdekében, hogy olyan legyen a havi törleszt részlet, amit biztosan ki tud gazdálkodni. Az adósság kifizetése után még fél évig tartjuk a kapcsolatot, ezzel a "visszaesést" akarjuk megel zni.
-Adósságkezelési támogatásban a törvény szerint a 6 és 18 hónap közötti, 50 ezer forintot meghaladó tartozással rendelkez k részesülhetnek, s megoldást azok számára jelenthet, akinél ez nem éri el a 267 ezer forintot. Siófokon sokan vannak ilyenek. A DRV Rt-nek 261 ilyen fogyasztó 26 millió forinttal tartozik, a Dédász Rt-nek 221-en 16 millió forinttal. Sokan vannak olyanok Siófokon, akik átmeneti segély segítségével próbálják csökkenteni jelent s közm hátralékukat, ám ez nagyon kevés a felhalmozott adóssághoz képest. A családsegít központ az adósságkezelési tanácsadás bevezetése el tt begy jtötte az adatokat a szolgáltatóktól a hátralékosokról. Három szolgáltató válaszolt megkeresésükre, a vízm és a Dédász mellett a Zöldfok Rt azt közölte: annyi adósság náluk nem gy lik össze, amennyi beleférne az államilag támogatott, 50 ezer forint fölötti programba. Adósságkezelési szolgáltatásban a jöv évt l azok részesülhetnek, akiknek a hátraléka 50 ezer és 300 ezer forint közötti, s ha vállalják legalább 25 százalékos önrész megfizetését, illetve adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. A támogatás mértéke az adósság 75 százaléka, legföljebb 200 ezer forint lehet. A kérelmeket a családsegít höz kell benyújtani, az intézmény az el készületeket elvégzi, és a jogos igényeket el zetes véleményezéssel továbbítja az önkormányzathoz. A város az adós vállalásától függ en egy összegben vagy részletekben fizet a szolgáltatónak. A szolgáltatók adataiból kit nik, jelent s a siófoki hátralékosok száma. A vízm nek például 50 ezer forinttal nagyobb összeggel csaknem háromszázan tartoznak 45 millió forint értékben. Fónai
