019/1.0/1885-06
A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai 019/1.0/1885-06 ........................................................................................................................ 1 A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai ........................................................... 1 Kölcsönös tájékozódás a gyermekről ..................................................................................... 3 A családdal való ismerkedés módjai, kölcsönös látogatások szervezése, azok előkészítésének feladatai. .................................................................................................. 3 A szülő tájékoztatása az intézmény vagy szolgáltatás céljáról, a szolgáltatás rendjéről, a gyermek gondozási-nevelési helyszíneinek, a gyermekkel foglalkozó személyeknek a bemutatása......................................................................................................................... 3 A gyermek beilleszkedése a csoportba, az anyával való személyes kapcsolat jelentősége a gyermek adaptációjában. ................................................................................................ 6 A szülő folyamatos tájékoztatása a gyermek gondozása-nevelése során történt fontos eseményekről szóban, illetve írásban. ............................................................................... 6 Szülői értekezletek, szülő-csoportos beszélgetések szervezése, bonyolításának szabályai, témaválasztásuk. ................................................................................................................ 7 A gyermek intézményből, szolgáltatásból való eltávozásának előkészítése, az intézményváltással kapcsolatos gondozási-nevelési, tájékoztatási feladatok................... 7 A gondozó-nevelő munka szakmai dokumentálása ............................................................... 8 A gyermekről és családjáról vezetett személyi adatok dokumentálása, az adatok kérésére, az adatok felhasználására és az adatvédelemre vonatkozó szabályok.............. 8 A gyermek gondozása-nevelése során a gyermek napi tevékenységére, a napi történésekre vonatkozó vezetett szakmai dokumentumok, a jelenléti ív, a csoportnapló, az üzenő füzet. ................................................................................................................... 9 A gyermek fejlődését, az aktuális egészségi állapotot, a gyermek egészségét érintő eseményeket - baleset, sérülés, acut megbetegedés - rögzítő törzslap, vezetésének szabályai. .......................................................................................................................... 11 A gondozó-nevelő munkát végző személy jelentési, jelzési kötelezettségei. .................. 11 A szülői érdekvédelmi fórum feladatai, lehetőségei, tevékenységének dokumentációja. .......................................................................................................................................... 12 Az egészségvédelem dokumentációja.................................................................................. 13 Az acut megbetegedések dokumentálása, a gyermek ellátásának rögzítése. ................. 13 A szülő értesítése, az egészségügyi ellátás igénybevétele. .............................................. 13 Gyógyszerelés dokumentálása. ........................................................................................ 13
1
A fertőző megbetegedések bejelentése, dolgozók egészségi állapotának, munkaképességének a gyermekellátás szempontjából nélkülözhetetlen dokumentumai. .......................................................................................................................................... 14 A közegészségügyi, járványügyi ellenőrzések jegyzőkönyvei, tűzvédelem, munkavédelem szabályai, annak betartását biztosító szabályzatok, betartásuk ellenőrzése. ...................................................................................................................... 14 Az intézményben, szolgáltatásban történő gyermek, felnőtt étkeztetéssel kapcsolatos dokumentáció................................................................................................................... 16 A folyamat kritikus pontjai, a veszélyek megelőzésére szolgáló rendszer, működtetés, ellenőrzés (HACCP). .......................................................................................................... 18 Az intézmény működésével kapcsolatos dokumentumok ................................................... 20 A napközbeni ellátást biztosító intézmény, szolgáltatás működési engedélye, megszerzésének feltételei, az engedélykérés lépései...................................................... 20 A gondozó-nevelő munka alapját képező szakmai program. .......................................... 25 Szervezeti és működési szabályzat, valamint kiegészítő szabályzatok. ........................... 25 A gyermekek napirendje, a gyermekcsoport napirend-készítésének szabályai. ............. 26 Az intézmény, szolgáltatás statisztikai jelentési kötelezettsége. ..................................... 27 A gazdálkodással kapcsolatos dokumentációk, költségvetési terv, rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos dokumentumok ismerete. ......................... 28 Állami támogatás, feladat-ellátási szerződés, a szülők finanszírozási kötelezettségei, annak dokumentációja. .................................................................................................... 29 Az intézmény ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumok ................................................. 32 Az intézmény, illetve szolgáltatás szabályos működésének ellenőrzése. ........................ 32 Jogszabályoknak, szakmai feltételeknek való megfelelőség gyermekvédelmi, hatósági vizsgálata. ......................................................................................................................... 33 A gondozás – nevelés szervezési és személyi körülményei ..................................................... 34 A pénzfelhasználás - állami normatíva, kiegészítő normatíva, költségvetés – ellenőrzéséhez szükséges dokumentáció, az ellenőrzések formái, a hibák következményei. .............................................................................................................. 34 A minőségirányítási rendszer szabályainak betartása. .................................................... 36 A bölcsődei minőségirányítási rendszer kiépítéséhez a jogszabályi háttér, valamint a szakmai anyagok adottak. 2008-tól elérhető A bölcsődei gondozás – nevelés országos alapprogramja. 2010-től kiadásra került A bölcsődei nevelés – gondozás szakmai szabályai módszertani levél. 2011-ben az NCSSZI kiadta a Napközbeni ellátás – bölcsőde protokoll. Mindezek alapján a minőségirányítás nagy része biztosított, még az ellenőrzés kidolgozása hátra van. ...................................................................................................... 36 Az intézmény működésének legfontosabb mutatói. ....................................................... 41 Felhasznált és ajánlott irodalom ........................................................................................... 42 Nyomtatvány minták: ........................................................................................................... 43 FELVÉTELI KÉRELEM ................................................................................................. 43 MEGÁLLAPODÁS .......................................................................................................... 44
2
Kölcsönös tájékozódás a gyermekről A családdal való ismerkedés módjai, kölcsönös látogatások szervezése, azok előkészítésének feladatai. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről – rögzíti a szülők jogait és kötelességeit, köztük a gyermek ellátásában résztvevő szervekkel, személyekkel való együttműködést. Az együttműködés kifejezés magában hordozza a partneri viszonyt, amely kizárólag egyenrangúságra épülhet. Bár a családok játsszák a legfontosabb szerepet a gyermekek életében, jobban el tudják látni funkcióikat, ha az intézménytől is segítséget kapnak, ha a napközbeni ellátást végző intézmény gondoskodó közössége formális és informális kiegészítést nyújt a család saját erőforrásai mellé. Minden intézményi nevelés – gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve tudja szolgálni a gyermek fejlődését. A családi és az intézményi nevelés-gondozás összhangja, a szülők és a szakember közötti partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermekek harmonikus fejlődésének. A szülő ismeri legjobban a gyermekét, így közvetíteni tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel a szakembert a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. A szakember pedig, szaktudásával, tapasztalataival tudja segíteni a szülőt gyermeke nevelésében. A szülők és az intézmény folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről; ez alapvető fontosságú a személyre szóló nevelés-gondozás kialakításában, és a családokat is segíti a gyermek nevelésében. A korrekt partneri együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a hitelesség, a személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, tapintatos, folyamatos kommunikáció, az információ megosztása. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, egyéni kapcsolattartási formák: beszélgetés érkezéskor és hazamenetelkor, üzenőfüzet, családlátogatás; csoportos kapcsolattartási formák: szülői értekezletek és szülőcsoportos beszélgetések, családi délutánok, hirdetőtábla, nyílt napok, írásos tájékoztatók, szervezett programok, stb. Mivel mindegyik másmás szerepet tölt be, célszerű párhuzamosan minél többet alkalmazni közülük. 1 Az együttműködésben e formákat lehet jól, nagyon jól – és lehet kevésbé jól is megvalósítani.
A szülő tájékoztatása az intézmény vagy szolgáltatás céljáról, a szolgáltatás rendjéről, a gyermek gondozási-nevelési helyszíneinek, a gyermekkel foglalkozó személyeknek a bemutatása. A szolgáltatást igénylő szülő, és az ellátást biztosító szolgáltatás vezetőjének első találkozása. A szülő elmondja az ellátás igénybevételnek indokait, ilyen jellegű személyes szükségleteit. Tájékozódik az ellátással kapcsolatos legfontosabb dolgokról (a beszélgetés, illetve a bölcsőde „megmutatása”során). Ennek nyomán kialakul a szülőben egy benyomás az adott ellátás mibenlétéről, minőségéről, szemléletéről. Ezek az információk segítenek a szülőnek a döntésben, hogy akarja-e az adott bölcsődében a szolgáltatást igénybe venni. Az ellátást nyújtó bölcsőde vezetője tájékoztatást ad az ellátásba kerüléssel kapcsolatos lehetőségekről, tenni1
A bölcsődei nevelés – gondozás szakmai szabályai Módszertani levél SZMI Budapest 2009.
3
valókról. Sor kerülhet az adott gyermek előjegyzési naplóba való felvételére. Megállapodnak az esetleges következő lépések időpontjáról, tenni valóiról. Ha a szülő már döntött, akkor megindulhat az ellátásba kerülés következő lépése / tennivalója, ha a szülő még mérlegel a döntés előtt, akkor megállapodnak abban, a szülő mikor közli a döntését. Jelentkezési lapot kitölti. A vezető iktatja a jelentkezési lapot. SNI-s gyermek esetén mérlegelni kell a felvállalhatóságot. Bölcsődekóstolgató A nevének megfelelően „kóstolót”, ízelítőt ad az ellátásról. A bölcsődekóstolgató attól függően, hogy kinek szervezik meg, más és más célt szolgálhat, de minden esetben közös törekvés, hogy a szolgáltató bemutassa az ellátást, annak színvonalát, minőségét, helyszínét, hogy az ellátást igénylők vagy potenciális igénylői valóságos képet kapjanak az ellátás mibenlétéről (tárgyi feltételekről, az ott megvalósuló mindennapi ellátásról, az ott uralkodó szemléletről, stílusról, emberi kvalitásokról).2 A szolgáltató bölcsődekóstolgatót szervez azoknak a kisgyermekeknek és szüleiknek, akik már döntöttek az ellátás igénybevételéről. Nekik biztosítanak az ellátás megkezdése előtt olyan köztes lehetőséget, hogy kicsit ismerkedjenek meg az intézménnyel, az ott dolgozó emberekkel. Ez a találkozás egyben az elvárt jó kapcsolat kiépítésének is egyik fontos alkalma, a kölcsönös információ csere jó lehetősége. E célcsoportnak szánt bölcsődekóstolgató megtartásának időpontját – szakmai / szervezési okokból - a szolgáltató maga választja meg. A szolgáltató – amennyiben emberi kapacitása erre módot ad, illetve az ellátás érdekében ez szükséges – szervez bölcsődekóstolgatót olyan szülők és kisgyermekeik számára, akik gyesen, gyed-en vannak. A cél ebben az esetben az, hogy a potenciális igénylőknek mutassák meg az ellátást, valóságos információik legyen róla, és amennyiben szükségük lesz az ellátásra, a már kapott ismeretek birtokában tudjanak lépni, dönteni a szolgáltatás igénybe vételéről. A bölcsődei felvétel A vezető, és ha lehetőség van rá a saját gondozó is jelen van. A felvételt a szakmai előírások szerint végzik. Elvégzi a felvétellel kapcsolatos dokumentációs, adminisztratív feladatokat. Nyugodt beszélgetés keretében, megismerkedik a szülővel, tájékozódik a gyermekről, a család működéséről, a kisgyermek eddigi ellátásának milyenségéről, fejlődésének eddigi főbb jellemzőiről. Tájékoztatja szülőt az ellátásba kerülés következő fontos lépéseiről, érzékelteti ezek fontosságát, ismerteti célját, mibenlétét (családlátogatás, orvosi igazolás, anyás beszoktatás, stb.) Bemutatja az ellátásba felvett kisgyermek leendő gondozóját, csoportját, helyét, jelét. A felvétel során a vezető tudatosan törekszik a szolgáltatást igénylővel való jó minőségű, kölcsönösen kielégítő kapcsolat kiépítésére. Felvételi dokumentáció: Felvételi könyv (SZ.NY.3354-10 r.m.sz.ny.) A bölcsődébe járó gyermekek személyi adatait tartalmazza lakcímmel együtt, a szülők munkahelyével és elérhetőségével. A kitöltésére az első intézményben töltött napon kerül sor. Szerepelnie kell benne a felvétel és az elbocsátás dátumának is. Fontos, hogy pontosan kitöltött és naprakész legyen. /5 évig megőrzendő dokumentum/.
2
Napközbeni ellátás – bölcsőde (szakmai protokoll) NCSSZI 2011 Budapest
4
IX. számú melléklet „A gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekről” 235/1997.(XII.17) Kormányrendelet Az adatlap a Gyvt.139.§ alapján kötelezően kitöltendő dokumentum (5 évig megőrzendő). A kitöltése a bölcsődébe történő felvétel napján történik. Tartalmazza a személyes gondoskodás formáját (gyermekek napközbeni ellátása), a gyermek személyi adatait, a szülők vagy a törvényes képviselő személyi adatait, a térítési díj adatait (bölcsődében csak az étkezés!), a normatív kedvezményt (alanyi jogú vagy ingyenes) és az ellátás megszűnésének időpontját. Megállapodás az ellátás igénybevételéről 1997.évi XXXI.Tv. 32.§ (4) Állami fenntartású intézmény esetén, ha a felvételről az intézmény vezetője dönt, az ellátás megkezdésekor a kérelmezővel illetve törvényes képviselőjével az intézmény megállapodást köt, melyet 15 napon belül megküld a fenntartónak. A megállapodás tartalmazza: az ellátás várható időtartamát, a szolgáltatások formáját és módját, a személyi térítési díj megállapítására és fizetésére vonatkozó szabályokat. Szülői nyilatkozat a tájékoztatási kötelezettség megtörténtéről 1997. évi Tv. 33.§ (2) A szülő nyilatkozik és aláírásával igazolja, hogy az intézmény a Törvény által rárót tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, szóban és írásban informálta: az ellátás feltételeiről, az intézmény által vezetett személyes nyilvántartásokról, az érték és vagyonmegőrzés módjáról, az intézmény házirendjéről, a gyermekek napirendjéről, a panaszjog gyakorlásának módjáról, a fizetendő térítési díjakról. Nyilatkozat a 3 vagy többgyermekes illetve a tartósan beteg gyermeket nevelő családok térítési díj kedvezményéhez Szülői nyilatkozat, melyben a szülő díj visszatérítési kötelezettsége tudatában nyilatkozik a 18 éven aluli és a 25 évnél fiatalabb oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermekei számáról, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos (szakértői bizottság véleménye alapján) ellátott gyermekről. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás keretein belül biztosított ingyenes étkeztetést igénybevevők nyilvántartása. A nyilvántartás alapja a lakóhely szerinti illetékes települési önkormányzat határozata a jogosultságról, mely 1 évig érvényes. Az ingyenesség csak a határozat időtartama alatt vehető figyelembe, a lejárt határozat megújításáig a teljes térítési díjat kell beszedni. Gyógypedagógiai szakvélemény Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsági, valamint más szakvizsgálatok kérése esetén a gyógypedagógus szakvéleményt készít, melyet gondozónői jellemzéssel egészít ki. A szakvéleményben leírja a gyermek állapotának jellemzőit, a diagnózist (ha van), az eddig elvégzett fejlesztő tevékenységet. Legtöbb esetben bajmegállapítás vagy intézményi elhelyezés (óvodába továbbadás) céljából készül ilyen típusú szakvélemény.
5
A gyermek beilleszkedése a csoportba, az anyával való személyes kapcsolat jelentősége a gyermek adaptációjában. A beszoktatás dokumentációjában a legfontosabb és leglényegesebb momentumok jelenjenek meg! Alakilag lehet „kis kockás füzet” vagy összefűzött A4-s lapok a gyermekegészségügyi törzslap mellékleteként. Családlátogatás: Ismételt információ csere a család és az intézmény között. Az erről készült feljegyzés részletes legyen, a gyermek otthoni körülményeire, eddigi életére, a családtagokkal való viszonyrendszerére koncentráljon. A beszoktatás első 10 napjának eseményei Lényegre törő, részletes, személyre szóló összefoglalása a gyermek bölcsődében töltött idejének. A gondozónő az első napokban az ismerkedésre, kapcsolatépítésre koncentrál, játékhelyzetekben közeledik a gyermekhez. Tájékozódik és megfigyeli az anya és a gyermek kapcsolatát, az anya által végzett gondozási műveleteket, majd a második héten átveszi azokat. Az események rögzítésének főbb szempontjai: a kapcsolatfelvétel főbb állomásai, az új környezet elfogadása, a gondozónő-gyerek kapcsolat alakulása, az érzelmi kötődés kezdetei, a gondozási műveletek átvételének folyamata, a szülőtől való leválás szakaszai, a napirendbe való beilleszkedés folyamata, a társakkal való kapcsolat alakulása A beszoktatás összegzése a 10 nap eseményeinek összefoglalása, kiemelve a legfontosabb jellemzőket (akár pozitív, akár negatív). Nem a gyermek általános jellemzése!
A szülő folyamatos tájékoztatása a gyermek gondozása-nevelése során történt fontos eseményekről szóban, illetve írásban. Üzenő füzet A család és az intézmény közötti írásos kommunikációt rögzíti. Célszerű kis alakú, kemény borítású füzetet használni, mivel esztétikusabb és tartósabb. Tartalma: - Információk a bölcsődéről (név, cím, telefonszám, vezető és gondozónő neve stb.) - Gyermek személyi adatai - Szülők személyi adatai, elérhetőségük - Családorvos neve - A szülőkön kívül ki viheti el a gyermeket a bölcsődéből - A szülők jellemzése a gyermekről, az eddigi életút, szokások, nevelési módszerek - Gondozónői bejegyzések (az első bejegyzés az adaptáció összegzése) A szülő által írt jellemzés tartalmazza: - a gyermekkel a bölcsődébe kerülés előtt történt fontosabb eseményeket, - a gyermek jelenlegi fejlettségét a mozgás, önállóság, szobatisztaság, étkezés, beszéd és játék területén. - egyéni szokások (alvás, étkezés, stb.) - eddigi napirend - felnőttekhez, gyermekekhez való viszony - étel vagy gyógyszer érzékenység. 6
A gondozónő által havonta vagy negyedévente írt feljegyzés tartalma: - tájékoztatás a gyermek testi, érzelmi, értelmi és szociális fejlődésére vonatkozó bölcsődei tapasztalatokról. A leírtaknak összhangban kell lennie a gyermek-egészségügyi törzslapba feljegyzettekkel, de személyesebb, nem bizalmaskodó, vagy kioktató, közérthetőbb stílusban. Nagyon fontos, hogy a vélemény őszinte, hiteles, a fejlődés irányát tükröző legyen, a pozitívumokra támaszkodva és azt kiemelve. Törekedni kell a magyar nyelv helyes használatára, a rendezett külalakra.
Szülői értekezletek, szülő-csoportos beszélgetések szervezése, bonyolításának szabályai, témaválasztásuk. A szolgáltató, a már ellátásba felvett szülőket kiértesíti, szülői értekezletre hívja őket. Ennek célja, hogy A szolgáltató, a vezető ismertesse a mindenkire egyaránt érvényes tudnivalókat, előírásokat, elvárásokat. (Pl. napirend, a megbetegedésekkel kapcsolatos tudnivalók; a házirend; a napi ellátás legfontosabb sarokpontjai: nyitva tartás, térítési díj befizetése és egyéb tudnivalók; létrehozzák a Szülői Fórumot; az érdekérvényesítés lehetséges módjait ismertetik stb.) Mindezek tudomásul vételéről a szülők nyilatkoznak. A szülők, a gyermekük leendő gondozónőivel megbeszélik az ellátásba kerülés következő lépéséit, már személyre / időre lebontva – a beszoktatás ütemezését. Ennek az ütemezésnek megfelelően megbeszélik a családlátogatás konkrét időpontját a szülőkkel (ez optimális esetben egy héttel a beszoktatás megkezdése előtt és lehetőség szerint, akkor, ha a család többi tagja is otthon van.). A szülői értekezlet során – annak közös és csoportos módon zajló részében is - fontos törekvése a szolgáltatónak a kapcsolat építése az ellátást igénylőkkel. Ezt a törekvést sokféle direkt és indirekt módszerrel és tudatosan végzi. A szülőcsoportos beszélgetések tematikus beszélgetések a csoport gondozónőinek vezetésével a csoportba járó gyermekek szüleit foglalkoztató nevelési témáról. A problémák megosztása, egymás meghallgatása segíti a szülői kompetenciaérzés megtartását. Lehetőség van az egymástól hallott helyzetkezelési módok továbbgondolására, ezáltal a saját viselkedésrepertoár bővítésére. A gondozónőktől kapott indirekt megerősítések jó irányba befolyásolják a szülők nevelési szokásait.3
A gyermek intézményből, szolgáltatásból való eltávozásának előkészítése, az intézményváltással kapcsolatos gondozási-nevelési, tájékoztatási feladatok. A bölcsődéből az óvodába kerüléskor a szülő, a bölcsődevezető és a gondozónő közösen tisztázzák, hogy ki megy óvodába, és hogy ki melyik óvodába kerül. A gondozónő átsétál óvodába készülő gyermekeivel az általa kiválasztott óvodába, hogy ismerkedjenek az új hellyel. Az óvónő is meglátogatja a bölcsődében a leendő óvódásokat. A gyermek bölcsődei fejlődéséről az óvónőknek készíthet a gondozónő egy írásos tájékoztatót, különös figyelemmel a gyermek egyéni szokásaira, igényeire, egyedi fejlődésére vonatkozóan. Az utolsó szülőcsoportos beszélgetés témája a bölcsődében az óvodába való átlépés. Ennek milyen lehetséges nehézségei lehetnek? 3
Bölcsődei gondozás-nevelés országos alapprogramja SZMI 2008 Budapest
7
Melyek az átállást megkönnyítő lépések, feladatok? A szülőkben ezzel kapcsolatban milyen félelmek, érzések, aggodalmak vannak? (Ha a szülő rossz érzései kimondhatók, már nem terhelik meg az óvodába való átlépés folyamatát. Amennyiben arra mód van, az óvónő is elmegy erre az utolsó szülőcsoportos beszélgetésre. A szülő is otthon beszélget az óvodáról gyermekének, ha módjukban áll, el is látogatnak oda. Az utolsó bölcsődében töltött napon a gyerekek és szüleik a csoportban együtt töltik a napot a gondozónővel: játszanak, beszélgetnek, régi képeket nézegetnek, felidéznek régi emlékeket. A gyermekek számára tarisznyát, vagy valami emléket készítenek, melyben egy közös fotó is található. Lehetőség van bensőséges, személyes búcsút venni a gondozónőtől, és ezzel lélektanilag szépen lezárni a kapcsolatokat. Ha a gondozónőnek módjában áll, akkor elkíséri ő is a gyermeket a szülővel együtt az óvodába. A gondozónő, ha módjában áll, meglátogatja a már az óvodába járó volt bölcsődés gyermekét, illetve tájékozódik arról, hogy sikerült beilleszkednie. A már óvodába járó gyerek szülei (legtöbbször ezt igénylik) egy szülőcsoportos beszélgetésre visszajönnek a bölcsődébe, megosztani tapasztalataikat. A már óvodás gyerekek eljönnek a bölcsődébe meglátogatni régi helyüket, gondozónőjüket.4
A gondozó-nevelő munka szakmai dokumentálása A gyermekről és családjáról vezetett személyi adatok dokumentálása, az adatok kérésére, az adatok felhasználására és az adatvédelemre vonatkozó szabályok. A dokumentáció vezetése, az abban szereplő adatok, információk felhasználása a gyermekről való lehető legmagasabb színvonalú gondoskodás biztosítása, a gyermek fejlődésének segítése, a hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítése érdekében történjék. A dokumentáció semmiféleképpen sem a gyermekek minősítését szolgálja. A dokumentáció vezetésénél fontos szempontok: a tárgyszerűség (objektivitás), a validitás (a szempontok, kategóriák, kritériumok stb. alkalmasak annak a helyzetnek, folyamatnak a jellemzésére, amelyre használják őket), a hitelesség, az árnyaltság, a rendszeresség ill. a folyamatosság. A dokumentáció készítéséhez alkalmazott módszerek és eszközök kiválasztásánál különösképpen tekintettel kell lenni a kisgyermekek fokozott biztonságigényére (személyi- és tárgyi környezet állandósága, az adott helyzetnek a kisgyermek megszokott, számára elfogadott élethelyzetekhez való hasonlósága). A dokumentáció vezetéséhez kérni kell a szülők hozzájárulását, a rögzítetteket kérésre a szülőknek meg kell mutatni. A hozzájárulás a szülő önkéntes és határozott kinyilvánítása, mely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá és gyermekére vonatkozó - teljes körű vagy részleges - személyes adatok kezeléséhez. A dokumentáció vezetésénél és kezelésénél a személyiségi jogokat a legmesszebbmenőkig figyelembe kel venni. 4
Napközbeni ellátás – bölcsőde (szakmai protokoll) NCSSZI 2011 Budapest
8
A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett szülő vagy gyermek személyiségi jogait az adatkezeléshez fűződő egyéb érdekek nem sérthetik. Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. A bölcsődében csak olyan személyes adat kezelhető, mely a kötelezettség teljesítéséhez elengedhetetlen és a meghatározott cél elérésére alkalmas. A gyermekek gondozása-nevelése során a szakemberek tudomására jutott adatok és információk adatvédelem hatálya alá esnek, ezért óvni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, továbbítás és nyilvánosságra kerülés ellen. / 1992. évi LXIII. Tv, 253/1997. (XII. 17.) Kr./ Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a korai fejlesztés és gondozás feladatait – a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére épített – fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell dokumentálni. Az egyéni fejlesztési tervet a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta) készíti el. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell az értelmi fejlesztés, a hallásfejlesztés, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztő terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait. A fejlesztést - gondozást végző gyógypedagógus (terapeuta) központilag kiadott nyomtatványon egyéni fejlesztési naplót vezet. A gyermek fejlődését a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), központilag kiadott nyomtatványon, értékelő lapon értékeli. Az egyéni fejlesztési tervet és az értékelési lap egy példányát megküldi a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnak, illetve a szülőnek, egy példánya az ellátó intézményben marad. A bölcsőde a gyermek fejlődésének nyomon követése, a fejlődési folyamat alakulásáról való tájékozódás céljából az egyes módszertani javaslatokban megfogalmazott módon dokumentációt vezet.
A gyermek gondozása-nevelése során a gyermek napi tevékenységére, a napi történésekre vonatkozó vezetett szakmai dokumentumok, a jelenléti ív, a csoportnapló, az üzenő füzet. Csoportnapló Vezetése napi rendszerességgel történik, a csoport létszámát és a napi eseményeket rögzíti. Szerepelni kell benne a csoport névsorának, a jelenlétnek illetve hiányzásnak, a levegőn való tartózkodás időtartamának, az étrendnek, az esetleges gyógyszeradásnak és a délelőtt illetve a délután történtek rövid összefoglalójának. Fejlődési napló A megfigyelés a gyermekellátásban mindennapi módszer a megismerésre, a fejlődés követésére. Minél jobban ismerjük a ránk bízott gyermeket, minél többet látunk meg az életéből, viselkedéséből, annál eredményesebb a munkánk. A megfigyelés csak akkor jó, ha rendszeresen végezzük. Az elszórt, véletlenszerű megfigyelés, a viszonyítási lehetőségek miatt félrevezető lehet. A rendszeres megfigyelés a biztosítéka annak, hogy ne csak a feltűnő, kirívó
9
helyzeteket vegyük észre, ne csak a rendkívüli helyzetekre, gondot okozó gyermekre figyeljünk fel. A megfigyeléseink eredményét csak akkor tudjuk hasznosítani a munkánkban, ha írásban rögzített. A gyermek tevékenységének, viselkedésének megfigyelése során a lehető legrövidebb időn belül szükséges az írásos rögzítés, mivel a megfigyelt képek az idő haladtával módosulnak, régebbi emlékképekkel tárulnak. Az írásos megfigyelések mások számára is fontos információt tartalmaznak. Nagyon fontos a megfigyelés során a tényekhez ragaszkodás, a konkrét fogalmazás. Azt kell leírni, amit a gyermek éppen tesz, mond, és ne helyettesítsük ezt a gyermek viselkedésének értékelésével. A megfigyelés rögzítésekor kerüljük az általános, kevés információ tartalmú megfogalmazásokat (pl. sokat, ügyesen, szépen, jól, rosszul, stb.). A megfigyelés lehet tematikus, amikor egy adott fejlődési terület, téma megfigyelését végezzük. Az egyéni megfigyelés során pedig a gyermek fejlődését követjük nyomon minden egyes fejlődési területet megfigyelve. A megfigyelések regisztrálására a legalkalmasabb a folyamatosan vezetett fejlődési napló. A fejlődési naplóban a napi megfigyelések képezik az eseménynapló részt, amelyek alapján a fejlődés - életkoronként más és más időtartam eltelte után – összegezhető. Az alapvető fejlődési területek a következők: Bevezetés:
a gyermek életét befolyásoló főbb események (pl. betegség, izolálás, csoportváltás, új gondozónő, a régi távozása, új táplálási mód, új napirend, új ágy, új játszóhely, séta, stb.) 1. Érzelmi állapot 2. Felnőttekhez való viszony a) Gondozónővel való kapcsolat b) Más felnőttel való kapcsolat 3. Gondozással kapcsolatos magatartás a) Étkezés b) Fürdés, öltözés 4. Mozgás 5. Értelmi fejlődés a) Figyelem, érdeklődés b) Beszéd megértése – hangadás, verbális beszéd c) Kéznézés – manipuláció – játék d) szervezett programon való részvétel (csecsemőotthon) a) „óvoda” – alkotó szoba b) séta c) kirándulás 6. Gyermekekhez való viszonya 7. Alvás 8. Ujjszopás, egyéb egyéni megnyugtatás 9. Szobatisztaság 10. Egyéni megnyilvánulások – akarat, éntudat – szokások Összefoglalás A fejlődési napló lehet füzet, vagy a4-es lapok összefűzve. Az eseménynapló része dátum szerinti bejegyzéseket tartalmaz, majd csecsemőkorban havonta, 1-3 év között negyedévente összegzésre (értékelésre) kerül a gyermek fejlődése.
10
A jól vezetett fejlődési napló a gondozónői munkára is pozitív hatással van, segíti a nevelőket az egyéni fejlődés szakszerű támogatásában. Egyénileg tudják a fejlődéshez szükséges feltételeket biztosítani a gyermekek számára. Az esetleges lassabb fejlődés, vagy egy-egy terület lemaradása az átlagos fejlődésmenettől is egyénileg kiszűrhető.
A gyermek fejlődését, az aktuális egészségi állapotot, a gyermek egészségét érintő eseményeket - baleset, sérülés, acut megbetegedés - rögzítő törzslap, vezetésének szabályai. Germekegészségügyi törzslap, fejlődési lappal együtt (C.3354-6/a.r.sz.ny.r.) A gyermek 1 éves koráig havonta, később negyedévente kell vezetni, a kiinduló pont a gyermek születési ideje. Formailag legyen áttekinthető, esztétikus, olvasható. A személyi adatok, a születés körülményei, a táplálás, az oltások, az eddigi élettörténet rögzítése az első illetve a második oldalon történik. A gyermek bölcsődébe kerülése után, a beszoktatás végén felvett aktuális testi állapot jellemzőinek rögzítése pl: hossz, súly, fej és mell körfogat, a tüdő, szív állapota, nyálkahártyák, has stb. jelenti az úgynevezett felvételi státuszt. A testi fejlődés nyomon követése, az átlagostól való eltérés feljegyzése 1 éves korig havonta, e felett pedig ¼ évente a bölcsődeorvos prevenciós munkájának alapja. A felvételi státuszt (a gyermek testi állapotának jellemzői a vizsgálat időpontjában) a bölcsőde orvosa veszi fel a beszoktatás megkezdésétől számított egy hónapon belül. A gondozónői és az orvosi bejegyzések a megadott időpontok szerint történjenek és tükrözzék a gyermek aktuális állapotát fejlődési területek szerint. A megfogalmazások legyenek tömörek, szakszerűek és valósághűek. Sajátos nevelési igényű gyermek esetében a törzslapon rögzítve legyen a szakértői megállapítás vagy ennek hiányában az első tünet észlelésének időpontja. Fejlődési lap (fiú 3341-46/c, lány 3341-45/c): A gyermek fontosabb növekedési és fejlődési adatait tartalmazza. A táblázatba előre berajzolt standardok – referenciapercentilisek – segítenek annak megítélésében, hogy a vizsgált gyermek testméretei mennyire felelnek meg az életkorának illetve a testméretei között milyen összefüggés van. Külön füzetben a bölcsődevezető dokumentálja a: fertőző betegségekről történő kimutatást, tetvességi nyilvántartást (a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ módszertani levele alapján), védőoltási nyilvántartást.
A gondozó-nevelő munkát végző személy jelentési, jelzési kötelezettségei. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. 17. § előírja, hogy a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódóan alapfeladatot ellátó – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetésének megelőzése érdekében - intézmény szakalkalmazottja, illetve maga az intézmény köteles: - jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermek jóléti szolgálatnál, - hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyosan veszélyeztető ok fennállása esetén,
11
kötelesek továbbá az e körbe tartozó intézmények a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése és a veszélyeztetettség megelőzése, illetve megszüntetése érdekében egymással együttműködni. A jelentési kötelezettség elmulasztása büntető jogi felelősséggel jár. A jelzés leadásának módja általában helyileg szabályozott, de mindig írásban kell megtörténjen. A szakmailag elfogadott hivatali út a következő: - a gondozónőjelzést ad a bölcsőde vezetőjének az észlelt problémáról, - a bölcsődevezető ellenőrzi a kapott információt, tájékozódik a kialakult helyzetről, - objektíven értékeli a tudomására jutott tényeket, majd súlyosságától függően írásban jelzést ad a gyermek jóléti szolgálatnak, vagy jelenti a gyámhatóságnak, - minden esetben visszajelzést kér a megtett intézkedésekről. -
A szülői érdekvédelmi fórum feladatai, lehetőségei, tevékenységének dokumentációja. A gyermeki jogok érvényesülésének és védelmének érdekében a gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmény fenntartója meghatározza az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakulásának és működésének szabályait /Gyvt. 35.§/. A napközbeni kisgyermekellátás területén a fórum választott és szavazati jogú képviselői: az ellátásban részesülő gyermek szülei vagy törvényes képviselői, az intézmény dolgozóinak képviselői, az intézményt fenntartó képviselői. A fórum tagjainak száma nem lehet kevesebb háromnál, nagyobb létszám esetén is páratlan számú maradjon. Feladata: megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat és dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben, intézkedéseket kezdeményez a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél, véleményt nyilvánít az intézmény vezetőjénél a gyermekeket érintő ügyekben, javaslatot tesz az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működéséről és az ebből származó bevételek felhasználásáról, egyetértési jogot gyakorol az intézmény házirendjének jóváhagyásánál. Az érdekképviseleti fórum évente legalább kétszer ülésezik, illetve szükség szerint. Üléseiről jegyzőkönyv készül, mely 5 évig megőrzendő. Működését szabályzatban kell rögzíteni, melyet az intézmény fenntartója alkot meg és hagy jóvá (önkormányzati bölcsődék esetében a helyi szociális rendeletben). Az ülések megszervezése, a jegyzőkönyvek elkészítése, valamint a hozott határozatok végrehajtása az intézmény feladata. A gyermek szülője vagy törvényes képviselője panaszt tehet az érdekképviseleti fórumnál az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, illetve a gyermeki jogok sérelme vagy az intézmény dolgozóinak kötelességszegése esetén. Az intézményvezetője az érdekképviseleti fórummal együttműködve a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad az orvoslás lehetséges módjáról. A panaszt tevőnek 15 napon belül meg kell küldeni az értesítést a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről.
12
Az egészségvédelem dokumentációja Az acut megbetegedések dokumentálása, a gyermek ellátásának rögzítése. Az egészségvédelmi követelmények betartását a bölcsőde vezetője és foglalkozásegészségügyi orvosa, valamint a bölcsőde gyermekorvosa rendszeresen ellenőrizze. A betegségek megelőzése érdekében, a higiénés szabályok betartása mellett szükséges, hogy a bölcsőde naponta biztosítsa: - a megfelelő időtartamú szabad levegőn tartózkodást, játék és alvás formájában, a megfelelő étrendet, folyadékpótlást, vitaminellátást, a fejlődéshez szükséges anyagok bevitelét, tiszta fehérneműt (azoknál, akik igénylik a bölcsődei ruhát). Hetente 1x szükséges ágyneműt váltani; hetente 2x, ill. szükség szerint tiszta ruhát (amenynyiben a bölcsőde biztosítja), és szükség szerint a jellel ellátott törölközőt. A törölközők elhelyezése úgy történjen, hogy azok egymással ne érintkezzenek. Ugyanilyen módon kell megkülönböztetni a gyermekek fésűit, hajkeféit. A védőoltásokkal kapcsolatos részletes feladatokat az Országos Epidemiológiai Központ által évente kiadott, az adott védőoltási év tevékenységére vonatkozó Módszertani levél határozza meg. A védőoltások nyilvántartása és jelentése a házi gyermekorvos feladata. Az oltások megtörténtéről az oltott személyt egyéni dokumentációval is el kell látni, a 15 évesnél fiatalabbak oltásait a Gyermekegészségügyi Kiskönyvbe kell bejegyezni. Azoknak az orvosokak, akik bölcsődébe, illetve egyéb közösségbe kerülő gyermekek vizsgálatát végzik, az életkor szerint esedékessé vált kötelező oltások megtörténtét ellenőrizni kell. A hiányzó oltások pótlása érdekében kötelesek felvenni a kapcsolatot a gyermek házi gyermekorvosával/orvosával. A bölcsődei gondozottaknál az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokról célszerű saját nyilvántartás is vezetni. Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások megtörténtéről a bölcsőde orvosa, a gondozónő a Gyermekegészségügyi Kiskönyvben bejegyzett oltások alapján tájékozódhat, az ott dokumentált oltások megtörténtét rá kell vezetni a gyermek egészségügyi törzslapjára is. Ha a bölcsődében fertőző betegség, vagy annak gyanúja fordul elő, azt a 63/1997. (XII. 21.) NM rendeletben foglaltak szerint jelenteni kell.
A szülő értesítése, az egészségügyi ellátás igénybevétele. A betegség gyanúját a bölcsődei gondozónő jelzi a bölcsőde orvosának, aki indokolt esetben "kitiltja" a gyermeket a közösség védelmében. Ha az orvos nem érhető el, akkor a bölcsődevezető gondoskodik arról, hogy a szülő minél hamarabb elvigye a gyermekét. A bölcsődében minden esetben ún. sürgősségi ellátás (lázcsillapítás, elsődleges sebellátás.) történik, a betegség kezelése a család orvosának a feladata. Lezajlott betegség után a szülő köteles orvosi igazolást vinni a bölcsődébe, melyet a gondozónő a bölcsődei gyermekegészségügyi törzslapon dokumentál, és a bölcsőde orvosa számára megőriz.
Gyógyszerelés dokumentálása. Lázas, hurutos, antibiotikummal kezelt, beteg gyermek nem jöhet bölcsődébe. Egyes nem fertőző (allergia, anyagcsere, vese-húgyúti, epilepszia, stb.) betegségben szenvedő gyermeknek, ha szükséges, a háziorvosa által előírt gyógyszerét beadhatják a bölcsődében. Sürgős esetben csak láz- és fájdalomcsillapítót kap a gyermek. 13
A szülőknek írásban (az üzenőfüzetben) kell nyilatkozniuk a gyógyszerszedéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben (milyen gyógyszert kaphat a gyermek, milyen gyógyszerre érzékeny.). A gondozónőnek ugyancsak írásban kell jeleznie azt, hogy milyen gyógyszert kapott a gyermek. Minden bölcsődében kell lennie mentődoboznak. Az elsősegélydoboz felszerelése előírás szerinti: A férőhelyszámnak megfelelő szabvány mentődobozt - MSZ 13 553 - hozzáférhető helyen kell tárolni. Minden esetben a bölcsődeorvos állítja össze a bölcsőde gyógyszerkészletét, melyben kell, hogy szerepeljenek: - lázcsillapítók (kúp, tabletta, szirup, injekció), - görcsoldók (kúp, tabletta), - allergia elleni szerek (tabletta, szirup, injekció, kenőcs), - életmentő gyógyszerek.
A fertőző megbetegedések bejelentése, dolgozók egészségi állapotának, munkaképességének a gyermekellátás szempontjából nélkülözhetetlen dokumentumai. A bölcsőde orvosának figyelemmel kell kísérnie a fertőző betegségben szenvedő, vagy fertőző betegek környezetében élő gondozottakkal kapcsolatban hozott járványügyi intézkedések, határozatok (elkülönítés, járványügyi megfigyelés és ellenőrzés, felvételi zárlat, stb.) betartását. A bölcsődékben észlelt egyes fertőző betegségek esetén az ÁNTSZ területileg illetékes városi intézete a megbetegedési veszély elhárítása érdekében (hatályos jogszabály alapján) elrendelheti a gondozottak védőoltását, vagy gyógyszeres kezelését, melyet a bölcsőde orvosának - a háziorvossal egyeztetve – el kell végeznie. A fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi vonatkozásban káros rovarok és egyéb ízeltlábúak, valamint a rágcsálók ellen védekezni, elszaporodásuk megakadályozásáról, és rendszeres irtásukról gondoskodni kell. A területileg illetékes ÁNTSZ városi intézete a bölcsődékben a tetvesség felderítésére időszakos vagy soronkívüli szűrővizsgálatot rendelhet el, melyet el kell végezni.
A közegészségügyi, járványügyi ellenőrzések jegyzőkönyvei, tűzvédelem, munkavédelem szabályai, annak betartását biztosító szabályzatok, betartásuk ellenőrzése. 5 A bölcsődei dolgozók egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai: A dolgozó köteles munkába lépés előtt a foglalkozás-egészségügyi orvosnál munkaköri alkalmassági vizsgálaton megjelenni. Egészségügyi Nyilatkozatot kell aláírnia, melyben nyilatkozik, hogy nincs eltitkolt betegsége és részt vesz a foglalkozás-egészségügyi orvos által megjelölt vizsgálatokon, amely alapján alkalmassága elbírálható. (33/1998. (VI.24.) NM rendelet) A bölcsőde vezetője köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, hogy a dolgozó rendelkezik-e érvényes ernyőszűrési lelettel. A dolgozó köteles jelenteni a bölcsőde vezetőjének, ha egészségi állapotában a munkáját kedvezőtlenül befolyásoló változás (ismeretlen eredetű lázas megbetegedés, mások megbetegedését okozó bőrbetegség, hasmenés és heveny gyomor-bélpanaszok) következik be, vagy vele közös háztartásban élő személynél hasmenéses megbetegedés fordul elő. Mindenkinek ismernie kell a villamos-, gáz-, fűtés-, víz főelzárókat és azok működését! 5
A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai SZMI 2008 Budapest
14
A gondozónők elsősegélynyújtási ismereteit rendszeresen fel kell eleveníteni. A létszámhoz igazodó elsősegély felszerelést hozzáférhető helyen kell tárolni. Az intézményben évente műszaki bejárást kell tartani, melynek fő szempontjai: - a padozatok állapotának ellenőrzése, botlásveszély, csúszásveszély, - lépcsők, kapaszkodók, korlátok állapota, - ajtók, ablakok zárhatósága, küszöbök állapota, - mázolás, falak állapota, festés szükségessége, - vízcsapok javítása, cseréje, - kiöntők, lefolyók állapota, csöpögés, dugulás, kellemetlen szagok, - radiátorok, kályhák, füstcsövek, - gáztűzhely, vízmelegítő, kéménybekötés, kémény, - szociális helyiségek állapota, - bútorok selejtezése, felújítása, - edények, étkészletek, evőeszközök, - villamos berendezések állapota, elhasználtságuk, korszerűsítésük, dugaszoló aljzatok, (a gyermekek által használt helyiségekben ne legyen általuk elérhető helyen dugaszoló aljzat), - világításnál a burák, fényterelők megtisztítása, mozgó, laza foglalatok cseréje, - az épület állagának ellenőrizése szemrevételezéssel - tető, csapadékvíz elvezetések, - villámhárító, - kerítés, kapuk, zárak, rácsok ellenőrzése, - járda, - kert: kiszáradt ágak, feltüremkedő gyökérzet. Gyermekfelszerelések ellenőrzése: - játékok javíthatók-e vagy selejtezendők, - homokozó letakarható-e, cserélni kell-e a homokot, - mászóka, pancsoló, vízpermetező - gyermekbútorok javíthatók-e, - szekrények, zárak, elkerített szobasarkok. Tűzvédelem: Tűzvédelmi utasítás szükséges minden 5 főnél több személyt foglalkoztató szervezeti egységnél. Minden bölcsődében kell, hogy legyen tűzvédelmi felelős. A mentési útvonalat, sorrendet, az oltási eszközöket és az értesítendők névsorát minden egyes csoportban, közösségi tereken a tűzoltó készülékek mellé jól láthatóan ki kell függeszteni. A tűzriadó esetén szükséges teendőket évente egyszer gyakorolni kell. A tűzbiztonsági felszereléseket félévente egy alkalommal ellenőriztetni kell a Tűzoltó Készülék Szerviz munkatársaival. Az ellenőrzés megtörténtéért az intézményvezető felelős. Szükség esetén értesítendők telefonszáma, elérhetősége jól látható helyen legyen kifüggesztve: mentők, tűzoltók,
15
rendőrség, a gyermekintézmény vezetője, orvos, gyermekorvos, áramszolgáltató, gázszolgáltató, vízművek, távfűtő, műszaki karbantartója, ÁNTSZ.
Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő rendelkezéseket. A munkáltató köteles munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező egyént foglalkoztatni, (az időtartam és a képesítési feltétel a munkavállalói létszámhoz és a veszélyességi osztályhoz igazodik). Munkába lépés előtt az új dolgozót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatótól - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását, a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőségek biztosítását. A személyes gondoskodás körében dolgozók munkaruhával történő ellátását a 15/1998. (IV. 30.) NM r. 3. § (6) bekezdés szabályozza. Javasolt az egyes munkaköröknél, a munkavédelmi szabályzatban, a védőruhák között szerepeltetni a minimálisan szükséges felszerelést.
Az intézményben, szolgáltatásban történő gyermek, felnőtt étkeztetéssel kapcsolatos dokumentáció. A három év alatti gyermekek élelmi anyag szükségletének ismeretében, az életkor figyelembe vételével, a korszerű kisgyermek táplálás elvei szerint a heti étrend összeállítása, megvalósulásának figyelemmel kísérése. Speciális étrend véleményezése, a szakorvosi utasítások betartásának ellenőrzése. Az élelmezés higiéné folyamatos ellenőrzése az ételek készítése valamint a gyermekek étkeztetése során A közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű korszerű étkezést kell biztosítani. A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő- és kisgyerek táplálási elveket kell figyelembe venni, úgy, hogy a táplálék: Mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű, A higiénés követelményeknek megfelelő, Megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető, Élelmiszer-biztonsági (HACCP) rendszer alkalmazása megtörténik.
16
A közétkeztetés célja, hogy az ellátottakat az élelmezés során életkoruknak, élettani igényeiknek megfelelő energiát és tápanyagot tartalmazó táplálékhoz juttassa. Az étkeztetés formája alapján az étkeztetőnek az ellátottak teljes napi energia és tápanyagszükségletének különböző hányadát kell nyújtani. Bölcsődében a napi igény nagyobb részét 75%-át biztosítani kell, mégpedig egy olyan korosztály részére, amelynek egészségtudata, táplálkozási magatartása, étkezési kultúrája, ízlése alakulóban van. A gyermekélelmezés feladatkörébe tartozik az egészséges táplálkozás megvalósítása mellett, annak megismertetése, elfogadtatása is, valamint a gyermek ízlésének, táplálkozási magatartásának, étkezési kultúrájának formálása. A bölcsődében gyermekekre szabott minőségi élelmezést kell biztosítani, mely kiküszöböli az ételeredetű megbetegedéseket, csak megfelelő biztonságú alapanyagok beszerzésére törekszik és a szakember korszerű technológiával és megfelelő hozzáértéssel készíti el az ételt. A gyermekeknek és a bölcsődében dolgozó felnőtteknek külön étlap, és külön ételkészítés szerint történik a főzés. A gyermekek étkeztetése során a vezető és élelmezésvezető közös feladata, hogy az alábbi szempontok érvényesüljenek. Az élelmező konyha részére kellő számú és képzettségű dolgozó áll rendelkezésre, az élelmezést vezető személy megfelelő szakképzettségű. A bölcsődei főzőkonyhákon szakképzett szakácsnők és a Kereskedők és Vendéglátók Érdekvédelmi Szervezete által szervezett, jogszabály által előírt közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, minőségügyi, környezetvédelmi tanfolyamot végzett konyhalányok dolgoznak. Speciális étrend esetén dietetikus szakember bevonása kötelezően biztosított. Speciális diétához ÁNTSZ határozata rendelkezésre áll. Tárgyi felszereltség – konyhai munkaeszközök, előkészítő, sütő-főző berendezések, korszerű szállítóedények, szakosított hűtők, szoftverekkel, élelmezési programmal felszerelt számítógép és megfelelő méretű elhelyezkedésű helységek – alapvető követelmény. A HACCP rendszer megfelelően működtetett, dokumentált és folyamatosan felülvizsgált. A korszerű táplálkozási elveknek és konyatechnológiai eljárásoknak figyelembevételével legalább 2 hétre előre készített az étlap, ami a szülők számára nyilvános. Az étrend figyelembe veszi a korosztály élelmezési nyersanyagnormáit, minimum 4 – szeri étkezés (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna) esetén az ajánlott napi energia és tápanyagtartalom 75 %-át. Az étrend változatos, idényszerű, ízében összehangolt. Az étrendtervezéssel párhuzamosan folyamatos tápanyagszámítás történik 2 havonta. A folyadékpótlás az egész nap folyamán biztosított. A 3 éven aluli gyermekek élelmezésével kapcsolatos táplálkozástudományi és higiénés szabályok szerint a bölcsődében főzőkonyha működik. Épületi adottságok hiánya esetén befejező, illetve melegítő konyha működik. Csecsemőkorú gyermekek ellátása miatt tejkonyha szabályosan kialakított. Itt készül az 1 év alatti kisgyermekek tápláléka, mely tisztított formában a bölcsődei konyhák előkészítőiből/központi előkészítőből kerülnek ide. Csecsemőtáplálásra az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet „Az egészséges csecsemő táplálásának irányelvei” című 2001. évi ajánlása irányadó.
17
A csecsemő edényeit a nagyobb gyermekekétől külön tárolják és mosogatják. A tápszer tárolása száraz, hűvös helyen történik. A fogzás megindulása után a csecsemő rágásra késztetett (pl.: kenyérhéj, kifli darab). Zárt fogsor esetén – ha biztosan rág – már darabos ételt, darabos gyümölcsöt kap a gyerek. Napi rendszerességgel kerti veteményből készült főzeléket, heti egy alkalommal mártást, naponta friss gyümölcsöt, zöldséget és a kis étkezésekhez szintén évszaknak megfelelő kerti veteményt kapnak a gyerekek. A főzelékekhez minden esetben feltét biztosított – túró, tojás, sovány hús, sajt. Nagyobb gyerekek hetente egy alkalommal a főzelék „forma” helyett „felnőttes formában” kapják az ételt (pl.: zöldség köret párolt hússal). Az étkezés körülményeihez mennyiségben és méretben megfelelő edényzet áll rendelkezésre. Megvalósul az egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság az Egészség Évezredének Johan Béla Nemzeti Programjában megfogalmazottak szerint.
A folyamat kritikus pontjai, a veszélyek megelőzésére szolgáló rendszer, működtetés, ellenőrzés (HACCP). A HACCP olyan, tág értelemben vett jó gyártási és forgalmazási gyakorlatra és jó higiéniai gyakorlatra alapozott élelmiszer-biztonsági kockázatkezelő rendszer, amely önmagában vagy a teljes körű minőségbiztosítási rendszer részeként is alkalmazható. Célja a megelőzés. A HACCP rendszerben fontos a fogyasztó-, illetve fogyasztásorientált terméklánc-szemlélet, azaz nem csak a végterméket kell vizsgálni, hanem a teljes élelmiszer-előállítási láncot. Ennek a rendszerszemléletű megelőző minőségbiztosításnak két fő eleme van: a jól átgondolt, helyes tevékenység, a jól tervezett és alkalmazott ellenőrzés. A megelőző élelmiszer-minőségbiztosítás sikere elválaszthatatlan a mikrobás szennyeződések forrásainak, terjedési módjának, a mikrobák belső tulajdonságainak ismeretétől, az élelmiszerek összetételi jellemzőitől, az élelmiszer-feldolgozás és -tárolás tényezőitől függő szaporodásuk, túlélésük vagy pusztulásuk dinamikájának ismeretanyaga használatától, valamint a mikrobák és az emberi szervezet kölcsönhatásainak az ismeretétől is. Az élelmiszerek mikrobiológiai biztonságosságát illetően különös hangsúlyt kapnak azok a területek, ahol az elsődleges élelmiszer-feldolgozás nem tartalmaz kifejezetten kórokozókat pusztító műveleteket. Például a hús- és baromfiipari elsődleges nyersanyag-feldolgozás technológiája tulajdonképpen szétszerelés, amelynek során csupán a mikrobás szennyeződés szétkenése következhet be, tehát a mezőgazdaság által szolgáltatott nyersanyag a mikrobiológiai biztonság szempontjából is meghatározó. Ezért fontos a terméklánc-szemlélet, a vertikum szereplőinek harmonizált kapcsolata, a közös érdekeltség megteremtése, a minőségpartnerség és a visszacsatolás. A HACCP az alábbi területekkel foglalkozik: Megvétel (alapanyag, adalékok, víz, takarmány minősége, állapota), Munkaeszközök, munkaterület (tisztíthatóságuk, környezet-menedzsment), Munkaerő (kézmosás, WC-k, személyi higiéne, a személyzet egészségi állapota), Műveletek (technológia, tisztítás–fertőtlenítés), Megőrzés (megfelelő feliratozás, kártevők, utószennyeződés kizárása, tárolás, forgalmazás). A HACCP rendszer lényege azoknak a kritikus szabályozási ellenőrzési és beavatkozási pontoknak a kiválasztása, felügyelete és az utóbbi eredményeinek a dokumentálása, ahol a ve-
18
szély kialakulásának a megelőzése a leghatékonyabban valósítható meg. Azokról a pontokról van tehát szó, amelyeknél a kérdéses mikrobás szennyeződés és/vagy a mikroba-szaporodás kockázata a termelés, tárolás, szállítás és fogyasztásra való előkészítés láncolatában a leginkább fennáll, illetve amelyeknél a mikrobák eliminálása/inaktiválása lehetséges. A HACCP koncepció lényegéhez tartozik az is, hogy a felügyelet nem feltétlenül, sőt nem is elsősorban mikrobiológiai módszerekkel történhet (ezek általában túlzottan időigényesek és nem eléggé reprodukálhatóak), hanem az egyszerűbben és gyorsabban mérhető más jellemzők (időtartam, hőmérséklet, pH, vízaktivitás stb.) ellenőrzésével. Egyes terméktípusok esetén a HACCP koncepció szerinti gyártásirányítás olyan hatékony lehet, hogy a mikrobiológiai vizsgálatok a minimumra szoríthatók, más esetekben viszont a környezet és a végtermék mikrobiológiai elemzése is lényeges eleme marad a hatékony minőségbiztosításnak. Ha az ilyen megelőző élelmiszer-biztonsági és minőségbiztosítási rendszer alkalmazása megvalósul, akkor már az esetenkénti mikrobiológiai késztermék-vizsgálatok is több értelmet nyernek, mert a GMDP-HACCP bevezetése után igen jelentősen csökken a mikrobiológiai jellemzőknek a szórása is. Ilyen esetekben már ésszerű számú késztermék-minta vizsgálata is elégséges lehet a GMDP esetenkénti hiányának az észleléséhez. A HACCP hét fő elemből áll: A veszélyek (hazards) azonosítása, súlyosságuk és valószínű bekövetkezésük gyakorisága szerint rangsorolásuk, a kockázat (risk) alapján. A rendszerelemző munka első része az adott élelmiszertípus és az élelmiszer gyártási, értékesítési és fogyasztási láncolata szempontjából kritikus kórokozó mikroorganizmusok mint veszélyek) és az általuk képviselt kockázat meghatározása. Azon kritikus irányítási/szabályozási/felügyeleti pontok (critical control points, CCPs) kiválasztása, ahol a feltételezett (azonosított) veszély megelőzhető, kizárható vagy elfogadható szintre csökkenthető. Itt tehát az angol control szó nem szűkül le az ellenőrzés fogalmára, hanem szabályozás értelmű: a szóban forgó pontokon nemcsak vizsgálni, észlelni kell a veszélyt, ill. az azt indikáló paramétert, hanem eredményes beavatkozást lehet és kell végezni a kívánttól való eltérés korrigálása végett, a veszély megelőzése vagy elhárítása céljából. Kritikus pont lehet tehát akár egy nyersanyag vagy segédanyag, akár egy meghatározott helye az össz-tevékenységnek, egy művelet, résztevékenység vagy feldolgozási fázis. Azoknak a kritériumoknak az előírása (tehát azon határértékeknek, tűréshatároknak a meghatározása), amelyek a megfelelőt elválasztják a nem megfelelőtől, amelyek alapján eldönthető, hogy a kritikus szabályozási pont a veszély megelőzése szempontjából „kézben van tartva”. A kritikus pontok felügyeletére (monitoring) alkalmas módszerek kiválasztása és alkalmazása. Azon helyesbítő intézkedések, tevékenységek meghatározása, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha monitoring szerint a CCP „nincs rendben”. Annak az ellenőrzése és bizonyítása (igazolása, verifikálása), hogy a preventív rendszer megfelelően működik. Dokumentálás (a HACCP rendszer működtetését mutató feljegyzések, nyilvántartások). A HACCP rendszerben az „emberi tényező”, az élelmiszer-láncolatban közreműködő ember, annak oktatása, informálása és motiválása döntő szerepet játszik. Nem kevésbé fontos a kormányok, a hatóságok szerepe, amelyeknek a feladata, hogy saját tevékenységükkel, ami nem elsősorban „rendőri” tevékenység kell hogy legyen ebben a tekintetben, segítsék a termelőket, az ipart az élelmiszerfogyasztók érdekeinek érvényesítéséhez szükséges jó gyártási,
19
forgalmazási és higiéniai gyakorlat megvalósításában. Az ipari ellenőrzés ilyen rendszerének interdiszciplináris megközelítést kívánó kidolgozásához nyilvánvalóan a különféle kutatóhelyekre és felsőoktatási intézményekre is támaszkodni kell. A GMDP megvalósítása azonban nem bízható másra, mint az élelmezési ágazat láncolatában részt vevőkre.
Az intézmény működésével kapcsolatos dokumentumok A napközbeni ellátást biztosító intézmény, szolgáltatás működési engedélye, megszerzésének feltételei, az engedélykérés lépései. A szolgáltatótevékenység működési engedély alapján végezhető. Kiadásáról a fenntartó kérelmére a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátása esetén az intézmény székhelye illetve telephelye szerint illetékes kormányhivatal Gyámhivatala gondoskodik. Működési engedély szükséges gyermekjóléti alapellátás nyújtása esetében a következő szolgáltatóknak: bölcsőde,/ napos, hetes / családi napközi házi gyermekfelügyelet gyermekek átmeneti otthona családok átmeneti otthona gyermekjóléti szolgálat helyettes szülői ellátás 6
Intézményi formában végzett szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell az intézményvezető - többcélú intézmény esetén a szakmai vezető - szakképesítését bizonyító irat másolatát, és a vezető (szakmai vezető) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, az intézmény fenntartójának és az intézményvezető együttes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a feladat ellátását biztosító, külön jogszabályban meghatározott munkakört betöltő személyek (a továbbiakban: szakalkalmazottak) rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, és nem állnak fenn velük szemben a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, a szolgáltatótevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot, az intézmény elhelyezésére szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okirat másolatát, ha beszerezte - az előzetes szakhatósági hozzájárulást, illetve ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki, a használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély másolatát.
6
259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről
20
a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szolgáltató (intézmény, működtető) adószámát igazoló közokirat másolatát, ha a szolgáltató (intézmény, működtető) költségvetési szerv - a szolgáltató (intézmény, működtető) alapító okiratának másolatát, ha a fenntartó a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás vagy települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása - a társulási szerződés másolatát, a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a Gyvt. 145. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatót, intézményt, hálózatot, illetve férőhelyszámot normatív állami hozzájárulással kívánja-e működtetni. Az előzőekben nem szabályozott szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell ha a szolgáltatás nyújtása, illetve a munkakör betöltése külön jogszabály szerint szakképesítéshez vagy tanfolyam elvégzéséhez kötött - a szakképesítést, illetve a tanfolyam elvégzését bizonyító okirat másolatát, családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének, illetve az önálló helyettes szülőnek a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének, az önálló helyettes szülőnek, valamint a szolgáltatónál külön jogszabályban meghatározott munkakörben, illetve önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott személynek a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének a külön jogszabály szerinti Egészségügyi Nyilatkozatát, illetve a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a gondozás helyén élő más személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket, a szolgáltatótevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot, a házi gyermekfelügyelet és a gyermekek átmeneti házi gondozása kivételével a szolgáltatótevékenység folytatására szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okirat másolatát, családi napközi és alternatív napközbeni ellátás esetén - ha beszerezte - az előzetes szakhatósági hozzájárulást. Egyházi és nem állami fenntartó esetén a kérelemhez - az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl - csatolni kell a fenntartó által megkötött, a szolgáltató tevékenység körében okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítási szerződés másolatát, ha jogszabály kivételt nem tesz; az ellátási szerződést, ha a fenntartó a szolgáltató tevékenységre ellátási szerződést kötött; annak harminc napnál nem régebbi közokirati igazolását, hogy a fenntartó köztartozásmentes adózónak minősül; egyéni vállalkozó fenntartó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő hatályos adatait igazoló, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, vagy a működést engedélyező szervnek be kell mutatni az egyéni vállalkozói igazolványt
21
vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő bejelentkezésről, illetve a változás-bejelentésről kiadott, a fenntartó hatályos adatait tartalmazó igazolást (igazolásokat); a fenntartó három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, ha a fenntartó cég; a fenntartó bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, ha a fenntartó társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány; egyházi fenntartó esetén az egyházat nyilvántartásba vevő bírósági végzés másolatát, kivéve, ha az egyházat a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 22. §-a alapján vették nyilvántartásba, és az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, továbbá ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége - a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik; a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szolgáltató (intézmény, működtető) adószámát igazoló közokirat másolatát, kivéve, ha a fenntartó egyéni vállalkozó vagy cég; a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a Gyvt. 145. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatót, intézményt, hálózatot, illetve férőhelyszámot normatív állami hozzájárulással kívánja-e működtetni. Ha a fenntartó a Gyvt. 145. § (2) bekezdése szerinti, a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadását (a továbbiakban: befogadás) kéri, és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal előzetes szakhatósági hozzájárulását nem csatolja, azon szolgáltató, intézmény, hálózat, illetve férőhelyszám esetében, amellyel az ellátásra köteles helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségének tesz eleget, illetve amelyre nézve a fenntartó európai uniós vagy hazai fejlesztési támogatásban részesül, a kérelemhez csatolni kell a jegyző feladatellátást igazoló nyilatkozatát, illetve a pályázat elnyerését igazoló dokumentumot. A működést engedélyező szerv a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon és az utógondozó otthon székhelyén, illetve telephelyén, valamint az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyén és területi irodájában helyszíni szemlét tart. Nem kell a székhelyen helyszíni szemlét tartani, ha ott ellátást nem nyújtanak. A bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban az intézményre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások teljesülése kérdésében - első fokú eljárásban az in-
22
tézmény székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi népegészségügyi intézetet, másodfokú eljárásban a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet, az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése kérdésében - első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, - a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében - első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét, családok átmeneti otthona és utógondozó otthon esetén csak abban az esetben, ha az intézmény meleg étkeztetést nyújt - az élelmiszer-higiéniai és élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében - első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának kerületi hivatalát, másodfokú eljárásban a megyei kormányhivatal Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságát; egyházi vagy nem állami fenntartású, korai fejlesztést és gondozást, illetve fejlesztő felkészítést végző bölcsőde, hetes bölcsőde és gyermekotthon esetén - a korai fejlesztéshez és gondozáshoz, illetve a fejlesztő felkészítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek teljesítése kérdésében - első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes megyei, fővárosi főjegyzőt, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét; abban az esetben, ha a fenntartó a szolgáltatót, intézményt, hálózatot, férőhelyet normatív állami hozzájárulással kívánja működtetni, a befogadás kérdésében az első fokú eljárásban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt, a másodfokú eljárásban a minisztert szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóságok ügyintézési határideje harminc nap. A szakhatóság a fenntartó kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a működési engedélyezési eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő hat hónapon belül benyújtja. Családi gyermekfelügyelet engedélyezése esetén ki kell kérni a kistérségi népegészségügyi intézet - a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes - vezető védőnőjének (a továbbiakban: védőnő) véleményét. A védőnő - a megkereséstől számított tizenöt napon belül - helyszíni vizsgálat alapján azt véleményezi, hogy a családi gyermekfelügyelet körülményei alkalmasak-e a 2-4 éves gyermekek ellátására. A szakmai programot a módszertani intézmény - a kirendeléstől számított harminc napon belül - valamennyi szolgáltató tevékenység engedélyezése esetén szakértőként véleményezi. A működést engedélyező szerv a határidőt - a módszertani intézménynek a határidő letelte előtt benyújtott indokolt kérelmére - egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A működési engedélyben fel kell tüntetni: a fenntartó nevét, székhelyét, a szolgáltató tevékenység típusát és formáját, az ellátási területet,
23
az ellátás kezdő időpontját. Intézmény esetében: az intézmény nevét, az intézmény férőhelyszámát, az intézmény székhelyét, telephelyeinek számát.
A működési engedélyt kiadó határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül az első fokú működést engedélyező szerv a fenntartó részére a miniszter által erre a célra rendszeresített formában, a szükséges számú példányban tanúsítványt állít ki. A tanúsítványt a szolgáltató (intézmény, működtető) székhelyén, telephelyén és területi irodáiban jól látható módon ki kell függeszteni. A működési engedélynek a tanúsítványban foglalt adatokat érintő módosítása és visszavonása esetén az első fokú működést engedélyező szerv a tanúsítványt bevonja, és módosítás esetén új tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány tartalma A tanúsítványt kiállító szerv neve, székhelye és elérhetősége. A fenntartó neve, székhelye és elérhetősége. A szolgáltató (intézmény, működtető) neve. A szolgáltató (intézmény, működtető) székhelye. Telephely részére kiállított tanúsítvány esetén a szolgáltató (intézmény) telephelye. Területi irodával rendelkező szolgáltató (intézmény, ellátást nyújtó székhely, telephely) esetén a területi iroda címe. A szolgáltató (intézmény, hálózat) ágazati azonosítója. Az engedélyezett gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységek és az engedélyezett férőhelyek száma a működési engedélyben feltüntetett módon. Nevelőszülői hálózat, helyettes szülői hálózat vagy külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén csak a hálózat engedélyezett összes férőhelyszámát kell feltüntetni. Határozott idejű és ideiglenes működési engedély esetén a működési engedély hatálya, egyéb esetben az arra való utalás, hogy a működési engedély határozatlan időre szól. A tanúsítvány kiállításának helye és ideje. A kiadmányozási joggal rendelkező személy aláírása és a tanúsítványt kiállító szerv bélyegzőlenyomata. A működési engedély kiadható határozott és határozatlan időre. Határozott idejű működési engedély akkor adható ki ha valamely, a kiadáshoz szükséges feltétel a kiadás időpontjában nem teljesül, de pótolható. A kiadott működési engedély a fenntartó kérésére bármikor módosítható. A működési engedélyt kiadó szerv évente ellenőrzést tart a működés feltételeinek meglétével kapcsolatban. A működési engedély visszavonható: ha a szolgáltató a tevékenységével felhagy, a fenntartó jogutód nélkül megszűnik, a szolgáltató tevékenységet szabálytalanul folytatják és a kitűzött határidőn belül a fenntartó nem intézkedik a szabálytalanság megszüntetéséről, a fenntartó természetes személy gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyét visszavonták.
24
A gondozó-nevelő munka alapját képező szakmai program. A gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény szakmai programjának7 tartalmaznia kell a szolgáltató, intézmény nevét, székhelyét, telephelyét; az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzőit; a szolgáltatás célját, feladatát, alapelveit, így különösen a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását, az intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés módját, a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, valamint a szolgáltatási típusnak megfelelően a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellegét, tartalmát, módját; az ellátás igénybevételének módját; a gyermekjóléti szolgáltató, intézmény szolgáltatásáról szóló tájékoztatás helyi módját; az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat; a szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módját, formáit. A szakmai programhoz mellékelni kell a Gyvt. 32. § (4) és (6) bekezdése szerinti megállapodások tervezetét, nevelőszülői hálózat működtetése esetén a Gyvt. 66/A. § (1) bekezdése szerinti, utógondozói ellátás nyújtása esetén a Gyvt. 53/A. § (3) bekezdése szerinti megállapodás tervezetét, átmeneti elhelyezést biztosító gyermekjóléti intézmény, befogadó gyermekotthon, otthont nyújtó ellátást biztosító gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói ellátást biztosító utógondozó otthon esetében a házirendet vagy annak tervezetét, a szervezeti és működési szabályzatot vagy annak tervezetét. A nem hálózatban működtetett családi napközi és családi gyermekfelügyelet, valamint egyszemélyes gyermekjóléti szolgáltatás és alternatív napközbeni ellátás esetén nem kötelező szervezeti és működési szabályzatot készíteni. A szakmai programot az (1) bekezdés szerinti elemeinek változása esetén módosítani kell.
Szervezeti és működési szabályzat, valamint kiegészítő szabályzatok. A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal – szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó részletszabályokat a szervezeti és működési szabályzatban vagy a szervezeti egységek ügyrendjében kell meghatározni. A gazdálkodás részletes rendjét – kormányrendeletben meghatározottak szerint – a költségvetési szerv belső szabályzataiban kell rendezni.8 A Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező tartalmi elemei: 7
15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 8
1992. évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról 91.§. (2)
25
A költségvetési szerv létrehozásáról szóló jogszabályra történő hivatkozás, ha a költségvetési szerv létrehozásáról jogszabály rendelkezett A költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma, alapító okiratának kelte, az alapító okirat száma, az alapítás időpontja Az ellátandó, és a szakfeladatrend szerint (szakfeladat számmal és megnevezéssel) besorolt alaptevékenységek Az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölése Gazdálkodó szervezetek részletes felsorolása, amelyek felett a költségvetési szerv alapítói, illetve tulajdonosi (tagsági, részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogokat gyakorol Az intézmény szervezeti felépítésének leírása A szervezeti ábra A szervezeti formái Az intézmény belső szervezeti tagozódása A szervezeti egységek megnevezése és feladatköre, engedélyezett létszám A szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványai, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el Munkakörhöz tartozó feladat és hatáskörök A hatáskörök gyakorlásának módja A szervezeti egységek szakmai együttműködésének, a helyettesítések rendje Az intézmény irányítási és működési rendjével kapcsolatos szabályozások A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje A költségvetési szervekre külön jogszabályban előírt tartalmi elemek Záró rendelkezések Mellékletek: o Működésre vonatkozó jogszabályi jegyzék o Kockázatviselési szabályzat o Szabálytalanságok kezelése o Ellenőrzési nyomvonal
A gyermekek napirendje, a gyermekcsoport napirend-készítésének szabályai. A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve ezzel a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről és kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, alvás, étkezés) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg – várakozási idő nélkül. A Napirend összeállítása gyermekcsoportonként az alábbi szempontok szerint történik: a gyermekcsoport életkori összetétele, a csoport tagjainak fejlettsége, szükségletei, a csoport létszáma, évszakok, időjárás, személyi állandóság és létszám, saját gondozónő-rendszer tárgyi feltételek,
26
munkaszervezés, a gondozási műveletek időigénye, a bölcsőde nyitvatartási ideje, a gyermekek érkezése, távozása, a gyermekek otthoni életének, szokásainak lehetőség szerinti figyelembe vétele, a kisegítő személyzet összehangolt munkája. A gondozónői munkarend összeállítása a gyermekek napirendjének alapján történik.
Egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható. bölcsődei csoportban, ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható.9 A fogyatékos gyermeket is ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb 10, a kizárólag fogyatékos gyermeket ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb 6 gyermek fejleszthető, gondozható. Természetesnek tekintendő, hogy a gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba járjon. Életkor szerint homogén és vegyes korcsoportú gyermekcsoportok egyaránt előfordulnak. Szakmailag kedvezőbb az életkor szerinti homogén csoport: részint azért, mert a gyermekek közötti egyéni különbségek kezelése még ebben az esetben sem mindig könnyű feladat, részint azért, mert a vegyes korcsoport előnyei (a nagyok húzóerőt jelentenek a kicsiknek, a kicsikkel való együttlét során empátiájuk, toleranciájuk nő) bölcsődés korban kevésbé érvényesülnek, mint a későbbi életszakaszokban.
Az intézmény, szolgáltatás statisztikai jelentési kötelezettsége. Az intézmény statisztikai jelentési kötelezettségét évente egy alkalommal kormányrendelet szabályozza. Minden év február közepéig a KSH által szerkesztett és kiadott nyomtatványon „Éves jelentés a bölcsődék működéséről” elektronikus illetve postai úton kell megtenni. A következő adatokat kell közölni: az intézmény neve, címe, fenntartója, területi elhelyezkedése, a felelős vezető neve,címe, elérhetősége, a kitöltő neve, címe, elérhetősége, az intézmény férőhelyszáma, a felvett gyermekek száma éves összesítésben, az éves nyitvatartási napok száma, a lehetséges gondozási napok száma, a teljesített gondozási napok száma éves összesítésben, a május 31.-én felvett gyermekek száma életkori bontásban, sajátos nevelési igényű gyermekek száma, az engedélyezett álláshelyek száma, az engedélyezett gondozónői álláshelyek száma, a betöltött gondozónői álláshelyek száma a szakképesítések típusa szerint, az üres gondozónői állások száma, tartósan távollévő gondozónők száma, az őket helyettesítők száma szakképesítés szerint, képesítés nélküli gondozónők száma 9
15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
27
adminisztratív álláshelyek száma (betöltött illetve üres), segítő szakemberek száma. Ezeken az adatokon kívül kérhetnek még különböző kiegészítő információkat a működésről, az ellátás formáiról, az alapellátáson kívül nyújtott szolgáltatások típusairól. Az éves adatszolgáltatás kötelező. A KSH mellett kérhet statisztikai adatokat a fenntartó, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és az Országos Intézet is.
A gazdálkodással kapcsolatos dokumentációk, költségvetési terv, rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos dokumentumok ismerete. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos dokumentációja függ a gazdálkodási formától vagyis attól, hogy önálló vagy részben önálló gazdálkodóként van az alapító okiratban megjelölve. Az önállóan gazdálkodó szervezet teljes körűen rendelkezik a működéshez biztosított pénzeszközök felett, míg a részben önálló szervezet a pénzeszközök meghatározott részét birtokolja. Az intézmény vezetője mindkét esetben egyszemélyi felelőséggel tartozik a gazdálkodásért. A gazdálkodással kapcsolatos dokumentáció legfontosabb eleme a költségvetés, melynek összeállítását a megadott keretszámok alapján az intézményvezető végzi. A költségvetés két oldalának (kiadás és bevétel), mindig egyensúlyban kell lennie, hiányt nem lehet tervezni! A kiadási oldal két fő oszlopa a személyi és a dologi kiadás. A személyi kiadások tartalmazzák az alkalmazottak bérét, annak járulékait és egyéb bérjellegű juttatásokat. A különböző törvények által megszabott juttatások nyújtása kötelező mint pl: utazási költségtérítés, jubileumi jutalom, szabadság megváltás stb. Az adható juttatások pl: cafetéria, jutalomkeret, étkezési hozzájárulás szabadon választhatóak a fenntartó döntése szerint. A dologi oldalon a működési költségek biztosítása előnyt élvez a többi kiadással szemben pl:víz, villany, fűtés, gyermekek élelmezése stb. Utoljára, a maradék elv alapján tervezhető a beszerzésekre szánt összeg pl: eszközök, bútor, játék stb. A bevételi oldal három forrás alapján terveződik: állami normatíva, fenntartói hozzájárulás, szülői, esetleg alkalmazotti befizetések (étkezési térítés), szolgáltatásból származó bevételek. A fenntartói hozzájárulás összege mindig attól függ, hogy az állami normatíva, a szülői (alkalmazotti) befizetések és a szolgáltatásból származó bevételek összegét mennyivel kell kipótolni ahhoz, hogy a költségvetés egyensúlyban maradjon. A költségvetés felhasználásáról negyedévenként beszámoló készül, melyet a fenntartó fogad el. A gazdálkodással kapcsolatban használt dokumentumok, nyilvántartások: a működtetéssel kapcsolatos számlák, készletbeszerzési bizonylatok, számlák, felhasználási bizonylatok, térítési díjak elszámolása térítési díjak kedvezményének elszámolása kis és nagy értékű eszközök nyilvántartása, pénzforgalom bizonylatai, kifizetések, könyvelési bizonylatok (önálló gazd. esetén), étkezők nyilvántartása.
28
Szabályzatok: Iratkezelési Szabályzat Élelmezési Szabályzat Pénzkezelési Szabályzat Bizonylati Szabályzat Utalványozás és Kötelezettségvállalás Szabályzata Anyaggazdálkodási, Selejtezési és Leltározási Szabályzat Gépjármű Használati Szabályzat Belső Ellenőrzési Szabályzat Számviteli Szabályzat Vagyonvédelmi Szabályzat A bölcsődevezető által kezelt, a dolgozókkal kapcsolatos nyilvántartások, dokumentumok: dolgozók „Egészségügyi Nyilatkozata” (C.3151- 2/A), Beutalás munkaköri alkalmassági vizsgálatra (A. 3510-217), munkaköri leírások, dolgozók szabadság nyilvántartása (B. 18-50 r.sz.), dolgozók jelenléti kimutatása, dolgozók jelenléti kimutatása, dolgozók személyi anyagának vezetése, szakdolgozók nyilatkozata az 1997.évi XXXI. Tv. 15§ (8) alapján, élelmezés egészségügyi minimum tanfolyam nyilvántartása, munkavédelmi napló.
Állami támogatás, feladat-ellátási szerződés, a szülők finanszírozási kötelezettségei, annak dokumentációja. Állami támogatás: Az állam az intézmények anyagi támogatását állami normatíva formájában biztosítja. Az állami normatíva a fenntartó részére a működtetéshez nyújtott állami támogatás. Csak a kötelező feladatok ellátásához vehető igénybe. A normatívák összege minden évben a Költségvetési Törvényben kerül kihirdetésre. A bölcsődék normatív állami finanszírozása a rendszerváltás utáni időszakban egy időre szünetelt (1991-1997) jelenleg működő rendszer is sokat vitatott, az intézmények folyamatosan kérik átgondolását, megváltoztatását. A bölcsődék finanszírozása ugyanis a többi szociális intézményhez hasonlóan nem a felvett létszám, hanem a kihasználtsági mutatók (bentlévők átlaglétszáma) alapján történik. Ez a finanszírozási mód kb. 20% veszteséget okoz a fenntartónak illetve az intézménynek. További veszteséget jelent, hogy a munkanapok száma (nyitvatartási napok) csak a fizetett ünnepekkel van csökkentve, a nyári és téli zárási napokéval nem. Ez rontja a kihasználtsági mutatókat, így az összes veszteség kb. 25%. A normatíva igénylése előre, becsült adatok alapján történik, ami évente két alkalommal módosítható (+,-). Az elszámolást az év végi ténylegesen teljesített adatok szerint kell megtenni, a Költségbetési Törvény szerint. Ha az igénylés és a teljesítés között 10%-nál nagyobb a különbség, a jogtalanul felvett állami támogatást vissza kell fizetni, kamataival együtt. Feladat ellátási szerződés: A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. 97.§-a értelmében a települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretében nyújtott szolgálta-
29
tások tekintetében a feladataik ellátására ellátási szerződést köthetnek nem állami szervvel vagy arra vállalkozó személlyel. Az ellátási szerződés tartalmát a szerződő felek szabadon határozhatják meg, de tartalmaznia kell a Szociális Tv. 121.§-ában megfogalmazottakon túl: azt az időszakot, amelyre a szerződést kötik, a szolgáltatást végző nem állami szerv nyilatkozatát a nyilvántartási kötelezettség, az adatkezelés, és az adatvédelem szabályainak betartásáról. Az ellátási szerződés megkötését, módosítását, megszüntetését a települési önkormányzat képviselő-testülete végzi. Létrejöttét a település lakosságával a helyben szokásos módon közölni kell. A szülők finanszírozási kötelezettségei: A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért és gyermekek átmeneti gondozásáért, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított utógondozói ellátásért térítési díjat kell fizetni. A fenntartó megállapítja az ellátások intézményi térítési díját, ami a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. Az intézményi térítési díjat több szolgáltatás és ellátás nyújtása esetében is szolgáltatásonként (ellátásonként) kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti (ellátásonkénti) közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával. A bölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra (a továbbiakban együtt: gondozására), valamint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan. A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján a tárgyév április elsejéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. A fenntartó az intézményi térítési díjat a kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető, a szolgáltatást vezető vagy a működtető konkrét összegben állapítja meg. A bölcsődei ellátás esetében az intézményvezető a megállapítja a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetésre vonatkozó személyi térítési díjat, valamint emellett - a fenntartó döntésétől függően - a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapíthat személyi térítési díjat. Az intézményvezető a kötelezettet írásban értesíti a személyi térítési díj összegéről a gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltatás, ellátás igénybevételét megelőzően, a gyermekek átmeneti gondozása és utógondozói ellátás esetén legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított harminc napon belül. A személyi térítési díj - a gyermekétkeztetés kivételével - nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla. A személyi térítési díj összege - önkormányzati intézmény esetén - a fenntartó rendeletében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.
30
Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ha a kötelezett a személyi térítési díj egyházi vagy nem állami fenntartó által megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a személyi térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell megfizetni. A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan az új térítési díj megfizetésére. A térítési díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg. A kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, vagy a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Térítésmentesen kell biztosítani a gyermekjóléti szolgáltatást, amely esetben intézményi térítési díjat sem kell megállapítani. A személyi térítési díj megállapításánál utógondozói ellátás esetében az igénybe vevő fiatal felnőtt rendszeres havi jövedelmét, a gyermekek napközbeni ellátása és a gyermekek átmeneti gondozása esetében a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. A személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg a jövedelem 50%-át családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén, 20%-át az a) pont alá nem tartozó egyéb gyermekek napközbeni ellátása esetén, 25%-át az a) pont alá nem tartozó egyéb gyermekek napközbeni ellátása esetén, ha annak keretében étkezést is biztosítanak, 50%-át átmeneti gondozás esetén, 30%-át a fiatal felnőtt utógondozói ellátása esetén. Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik. Bölcsőde esetében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, a három- vagy többgyermekes család gyermekének, az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek gondozását térítésmentesen kell biztosítani. Ezekben az esetekben személyi térítési díj csak az étkezésért kérhető. A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a bölcsődében, hetes bölcsődében, az óvodában, a nyári napközis otthonban, az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban, az általános iskolai, továbbá - ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik - középfokú iskolai menzai ellátás keretében,
31
a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében, a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében nyújtott étkeztetésre. A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.
Az intézmény ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumok Az intézmény, illetve szolgáltatás szabályos működésének ellenőrzése. A bölcsődék egészségügyi tevékenysége feletti szakfelügyeletet a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének tisztifőorvosa gyakorolja. A tisztifőorvos feladata ellátása érdekében közreműködésre felkérheti a regionális módszertani bölcsődét vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt. A szociális és gyámhivatal, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézmények, illetve személyek bevonásával, legalább négyévente, az adott évben esedékes 14. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés keretében ellenőrzi a szolgáltatók (intézmények, hálózatok) szakmai munkáját. A kijelölt módszertani feladatokat ellátó intézmény módszertani és szolgáltató tevékenységének ellenőrzését a szociális és gyámhivatal a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet bevonásával ellenőrzi. Ha a szociális és gyámhivatal jogszabálysértést észlel, a 14/B. §-ban foglaltak szerint intézkedik a jogszerű működés helyreállítása érdekében. A szociális és gyámhivatal ellenőrzési jogkörében legalább négyévenként ellenőrzi a gyámhatóságok gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági tevékenységének jogszerűségét, az egészségügyi szakfelügyelet kivételével a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet vagy a kijelölt módszertani feladatokat ellátó intézmény, illetve az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe felvett szakértő szükség szerinti bevonásával - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenységét. A szociális és gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogkörét a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjével egyeztetett éves ellenőrzési terv és program szerint gyakorolja, amelyben meghatározza a teljes körű, illetve célellenőrzés alá vont szerveket, valamint a célvizsgálati tárgyköröket.10 A szociális és gyámhivatal (a továbbiakban: megyei gyámhivatal), illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt módszertani és továbbképzési feladatokat ellátó intézmény (a továbbiakban: módszertani intézmény) a 10
331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről
32
Gyvt. 96. §-ának (9) bekezdésében foglaltak szerint segíti illetékességi területén a szolgáltatók munkáját. Tevékenysége során együttműködik a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézettel (a továbbiakban: Intézet). A módszertani bölcsőde felkérésre szakvéleményt ad a működési engedélyt kiadó, az ellenőrzést végző, illetve a felügyeletet gyakorló szervnek, valamint a fenntartónak, hogy a bölcsőde tárgyi és személyi feltételei, szakmai programja és működése megfelel-e a jogszabályokban előírt szakmai követelményeknek. A regionális módszertani bölcsőde együttműködik az egységes óvoda-bölcsődével. Az egységes óvoda-bölcsőde fenntartójának felkérésére a regionális módszertani bölcsőde szakmai véleményt ad arról, hogy az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezik-e a 3 évesnél fiatalabb gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges feltételekkel, véleményezi az egységes óvoda-bölcsőde nevelési programját, minőségirányítási programját, házirendjét, valamint szervezeti és működési szabályzatát a 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésével, gondozásával összefüggésben, részt vesz az egységes óvoda-bölcsőde ellenőrzésében, amelynek során a 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésével, gondozásával összefüggő szakmai kérdéseket ellenőrzi.
Jogszabályoknak, szakmai feltételeknek való megfelelőség gyermekvédelmi, hatósági vizsgálata. A szociális és gyámhivatal ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzat jegyzőjének és a városi gyámhivatalnak a szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését, valamint első fokon dönt a gyermekek átmeneti gondozása és a gyermekvédelmi szakellátások működésének engedélyezéséről. Ellenőrzi a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók működését, valamint ennek keretében szükség esetén a Gyvt. 100/A. §-a szerinti gyermekvédelmi igazgatási bírságot szab ki vagy a Gyvt. 100/B. §-ában foglalt intézkedést tesz. Az ellenőrzés kiterjed a működési engedélyben rögzített feltételek meglétére, változatlan érvényesülésére. Az ellenőrzés vázlatos szempontjai: A szolgáltató tevékenység adatai Működési engedély és dokumentáció Működő csoportok létszám adatai, kihasználtság mutatói Az intézmény nyitva tartása Szakmai program Személyi feltételek Tárgyi feltételek Továbbképzések Bűnmegelőzés A regionális Módszertani bölcsődék kompetenciája a szakmai munka minőségére terjed ki. Az ellenőrzés során megfigyeléssel és dokumentáció áttekintésével az alábbi szempontok alapján ellenőrzik a szakmai munkát: A bölcsődei gondozás-nevelés alapelveinek megvalósulása A gondozás-nevelés főbb helyzetei, szakmaisága Ebédeltetés Játéktevékenység 33
A gondozás – nevelés szervezési és személyi körülményei Napirend A gyermekekről vezetett egyéni és csoport dokumentáció Csoportnapló Üzenőfüzet Gyermekegészségügyi törzslap Egyéni fejlődési napló Heti étrend
A pénzfelhasználás - állami normatíva, kiegészítő normatíva, költségvetés – ellenőrzéséhez szükséges dokumentáció, az ellenőrzések formái, a hibák következményei. 11
3. sz. melléklet:
14. Gyermekek napközbeni ellátása a) Bölcsődei ellátás
494 100 forint/fő
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe. Ha a települési önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni. A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 30. § (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban, illetve a Közokt. tv. 30. § (6) bekezdése alapján fejlesztő felkészítésben részesülő gyermek után a települési önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 16. pont bb) és a 16. pont bc) alpontok szerinti hozzájárulást. A Közokt. tv. 33. § (14) bekezdése szerinti egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között ellátásban részesülő bölcsődéskorú, második életévüket betöltő gyermekek után nem az e pontban meghatározott, hanem a 15. pont a) alpont szerinti normatív hozzájárulás vehető igénybe az ott megállapított feltételeknek megfelelően. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámoláskor a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel. b) Családi napközi ellátás és -gyermekfelügyelet
268 200 forint/fő
A hozzájárulás a Gyvt. 43. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi napköziben ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe legfeljebb 14 éves korig. Ez a hozzájárulás igényelhető a Gyvt. 43/A. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi gyermekfelügyelet keretében ellátott, a Gyvt.-ben meghatározott életkorú gyermekek után is. A hozzájárulás 50%-át veheti igénybe a fenntartó, ha a napi nyitvatartási idő összességében nem éri el a heti 20 órát. A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel. 16. bb) Korai fejlesztés, gondozás
11
240 000 forint/fő/év
2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről
34
A hozzájárulást igénybe veheti a települési önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási intézményben - bölcsőde, fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, gyermekotthon, szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény - szervezett korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermek után, ha a feladat ellátásáról a Közokt. tv.-ben, valamint a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 25-27. §-aiban foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett más jogcímen közoktatási célú hozzájárulás nem igényelhető. 16. bc) Fejlesztő felkészítés
305 000 forint/fő/év
A hozzájárulást igénybe veheti a települési önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási - bölcsőde, fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, gyermekotthon, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye - intézményben szervezett fejlesztő felkészítésben részt vevő gyermekek után, ha a feladat ellátásáról a Közokt. tv.-ben, valamint a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 28. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. A hozzájárulás igénylési feltételei: A 16. pont bb) és 16. pont bc) alpontok szerinti hozzájárulás a 2012. naptári évben az ezen ellátásokat igénybe vevő hetente ellátott gyermek/tanuló létszámból számított 12 havi - havonkénti - átlaglétszámok éves összesítése és tízzel elosztott létszáma után igényelhető. A heti ellátotti létszám megállapításakor egy gyermek csak egyszer vehető figyelembe, függetlenül attól, hogy a hét egy vagy több napján, illetve egyéni, illetve csoportos foglalkozás keretében biztosították számára a Közokt. tv.-ben, valamint a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 25-28. §-aiban foglalt követelményeknek megfelelő időkeretekben az ellátást.
8. sz. melléklet: II.2. Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása
1 640 forint/fő
A támogatást azok a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások igényelhetik a szociális továbbképzés és szakvizsga megszervezéséhez, amelyek szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást nyújtó intézményt, vagy szolgáltatást tartanak fenn. Az igényjogosultság alapja a Szoctv. 92/D. § (1) bekezdésében felsorolt munkakörben személyes gondoskodást végző és a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet szerint továbbképzésre kötelezett személyek 2010. szeptember 1-jei állapotnak megfelelő statisztikai állományi létszáma. A támogatás a 2011. évben, vagy azt megelőzően megkezdett továbbképzésen való részvétel költségeire (részvételi díj, utazási-szállási költség), a továbbképzésen részt vevő helyettesítésével kapcsolatos kiadásokra, a szakvizsga és az erre felkészítő tanfolyamon való részvétel költségeire fordítható. A támogatás felhasználásáról éves elszámolást kell készíteni, amelyet a tevékenységgel összefüggő eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, a továbbképzésről és a szakvizsgáról kiadott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani. Az év végi - kötelezettségvállalással nem terhelt - maradványt a központi költségvetésbe vissza kell fizetni a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolási szabályok szerint és eljárási rendben. A támogatás következő évre áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradványa 2013. július 31-éig használható fel jogszerűen. A támogatás folyósítása negyedévenként, a tárgynegyedév második hónapjában az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott időpontig történik. II. 3. Ingyenes és kedvezményes intézményi étkeztetés
68 000 forint/fő
A támogatás a Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott azon gyermekek után vehető igénybe, akik a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján ingyenes bölcsődei étkeztetésben részesülnek. E támogatást igényelheti a települési önkormányzat az általa fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek után, akik számára a fenntartó a Gyvt. 148. § (5) bekezdése alapján 50%-os normatív étkezési térítési díj-kedvezményt, vagy ingyenes étkeztetést biztosít. Az ellátottak számának - a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek ellátása kivételével - meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott
35
gondozási napok száma osztva 252-vel. elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel. Fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek ellátása esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők. A támogatás igénylése során e törvény 3. melléklete Kiegészítő szabályok 2-8. pontjaiban foglaltakat kell alkalmazni.
A minőségirányítási rendszer szabályainak betartása. A bölcsődei minőségirányítási rendszer kiépítéséhez a jogszabályi háttér, valamint a szakmai anyagok adottak. 2008-tól elérhető A bölcsődei gondozás – nevelés országos alapprogramja. 2010-től kiadásra került A bölcsődei nevelés – gondozás szakmai szabályai módszertani levél. 2011-ben az NCSSZI kiadta a Napközbeni ellátás – bölcsőde protokoll. Mindezek alapján a minőségirányítás nagy része biztosított, még az ellenőrzés kidolgozása hátra van. A minőségi munkára vonatkozóan a következők megléte szükséges: A megfigyelések, empirikus tapasztalatok dokumentálása / rögzítése, értékelése és hasznosítása a munkába. Visszacsatolás a szülők részéről: a szolgáltatásról, annak minőségéről, a magukon tapasztalt változásokról. A gyermekek fejlődésében, viselkedésében tapasztalt változások nyomon követése (gondozónői és szülői tapasztalatok összevetése). Az egyes szolgáltatások bevezetése előzetes igényfelmérés alapján történik. Megállapodást kötött a bölcsőde/szakember és a szülő, mely tartalmazza az együttműködés feltételeit, kompetenciákat, térítés díját. A szolgáltatást vezető személy rendelkezik megfelelő szakmai képesítéssel. A bölcsődében nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez szükséges tárgyi feltételek biztosítottak. A szolgáltatás igénybevétele a bölcsődében, illetve azon kívül szabályozott feltételekhez kötött, megfelelően dokumentált. Az igénybe vett étkezések díját és a szolgáltatás költségeit a törvényi és helyi pénzügyi szabályok szerint számolják el. Megtörtént az első találkozás a családdal. Rendelkezésre áll írásos tájékoztató anyag a bölcsődéről. Megtörtént a beiratkozás, a jogszabályok által előírt dokumentum kitöltésére sor került. A szülői értekezlet tervezett és dokumentált. A szülők tájékoztatása kiterjed a kisgyermeket gondozó szülőt/törvényes képviselőt megillető jogokra és kötelezettségekre, továbbá a kisgyermek ellátásával, gondozásával kapcsolatos történésekre, ismeretekre, elvárásokra. Megtörtént a családlátogatás. Előkészítés Lebonyolítás. A gyermek élet és lakókörnyezetének feltérképezése, megismerése.
36
A család állapotának és körülményeinek figyelembevételével szükség esetén ismételt/évközi családlátogatás. Családlátogatás dokumentálása. Napi kapcsolat a gyermekek átvétele és átadása idején. Egyéni beszélgetés lehetőségének biztosítása. A tanácsadó helyiség és a tanácsadást tartó személy elérése ismert és közzétett. A tanácsadás nyugodt körülmények között, egyeztetett időpontban, téma centrikusan történik, a szülő kérésére ismételhető. A segítségnyújtásban be kell tartani a kompetencia határokat. Személyes kapcsolatra épülő szülőcsoportos beszélgetések. Szülőkkel való jó kapcsolat, partneri együttműködés, bizalom megerősítése. Családi nevelés segítése, egy-egy téma közös feldolgozása. Szülői hatékonyság támogatása, bizonytalanságok csökkentése, szülői szerepben való megerősítés. Hatékony gondozási-nevelési módszerek mintaközvetítése. Gyermekközpontú szemlélet átadása. Téves hiedelmek, előítéletek csökkentése, bölcsődével kapcsolatos szülői szorongás, bűntudat oldása. Szülők gondjainak, örömeinek meghallgatása, igényeik megismerése. Szülői-nevelői közösség építése. Szülőcsoportok fejlődésének követése, dokumentálása. Rendszeresen vezetett üzenő füzet, mint a kapcsolattartás írásos formája. A rendezvények időpontja tervezett, mindenki számára ismert. A programok lebonyolításához elegendő idő és hely biztosított. A programok gyakoriságukban, témájukban a helyi adottságokhoz, igényekhez, szükségletekhez igazodnak. Szülők bevonása a közös programok szervezésébe, megvalósításába. A család–bölcsőde programok a családok minél szélesebb körét szólítják meg. A programokról fényképes emlékeztető készül. A gondozónő figyelembe veszi a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait és a fejlődés egyéni ütemét. A helyes nevelői magatartás jellemzői: gyermek iránti szeretetet és bizalom, biztonság, követelmények, erő és oltalom. A gondozónő nevelői attitűdje meleg-engedékeny, mely optimális lelki szabadságot és kedvező kibontakozást ígér. A rendszeres pozitív gondozónői példa hatására – viselkedési és helyzetmegoldási minták épülnek be a személyiségbe. A gondozónő a csoportjába járó gyermekek számára tevékenységbe ágyazott ismeretszerzést biztosít. Ennek során a gyermekek korának, fejlettségének megfelelő, optimális feltételeket
37
teremt annak érdekében, hogy a gyermekek megfelelő tapasztalatokra tehessenek szert, olyan tapasztalatokra, amelyek fejlődésüket, belső pszichés struktúráik érlelődését, integrációját segítik. A nevelés a bölcsődében, természetes élethelyzetekben valósul meg. Ilyen helyzetek: a gondozás; mozgás; az énekkel, mondókával, mesével, verssel, bábbal való ismerkedés; a különböző alkotó tevékenységek. Ezekben a természetes élethelyzetekben a gyermek és a felnőtt, a gyermek és a társai között létrejövő interakció, együttes tevékenység, és kommunikáció a tanulás meghatározó színterei. A tanulás folyamatos, időkorlátok nélküli, a gyermek egyéni ütemének megfelelő, önkéntes. Egy gyermekcsoporton belül a gondozónők összehangolt, egységes nevelői módszereket alkalmaznak. Megvalósul a „A bölcsődei nevelés - gondozás szakmai szabályai” Módszertani levélben foglalt elvek elfogadása és gyakorlatban való alkalmazása. A gondozási tevékenységek közben a felnőtt a csecsemő és kisgyermek szükségleteit bensőséges interakciós helyzetben elégíti ki. Rendelkezésre áll a gondozási helyzetekhez – pelenkaváltás, WC használat, mosakodás, fésülködés, orrtörlés, öltözködés, étkezés, fogápolás, levegőzés, alvás – a személyi és tárgyi környezet állandósága. Megfigyelhető a gondozónő biztonságot nyújtó jelenléte és empatikus, motiváló magatartása. Gondozás a szakma szabályai szerint valósul meg. Az egyéni bánásmód elve, a stabilitás elve, az aktivitás, az önállóság segítésének elve, az egységes nevelői hatások elve maradéktalanul érvényesül. A gondozónők törekednek a szociális kompetencia kialakítására. A gyerekek csecsemőkoruktól kezdve aktív részesei a gondozási helyzeteknek. Próbálkozási lehetőségei biztosítottak a gondozónő állandó figyelme és szükség szerinti segítsége mellett. A gondozónő helyes nevelői módszerek alkalmazásával – megerősítés, dicséret, bíztatás – növeli a gyermek együttműködési kedvét. Rendelkezésre áll a gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet, a fejlesztéshez szükséges tárgyi eszközök. Lehetőség van speciális szakember bevonására rendszeres időközönként prevenciós és korrekciós feladatok ellátására. Figyelembe veszik sajátos nevelési igényű gyermeknél az egyéni/csoportos foglalkozások során az egyes tanulási folyamatokhoz szükséges hosszabb időt és a direktebb nevelési módszereket. Egyéni fejlesztési terv készül a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján a korai gondozás és fejlesztés feladatairól az adott fejlesztési évre vonatkozóan. A fejlesztést, gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta) készíti el az egyéni fejlesztési tervet és központilag kiadott nyomtatványon egyéni fejlesztési naplót vezet, majd a gyermek fejlődését értékelő lapon értékeli a fejlesztő év végén.
38
Játék tevékenység biztosított A gondozónő biztosítja a szabad játéktevékenység feltételeit – megfelelő hangulat, hely, idő, eszközök. Helyes nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gondozónő a gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival, saját személyes mintanyújtásával színesíti. Biztosított az öntevékenység és a szabad játékválasztás lehetősége. A játék mindig önmagáért való, maga a cselekvés, az elképzelés okoz örömet a gyermeknek. A gyermek belső, pszichés kapacitásának, állapotának megfelelő módon játszik egyedül, egymás mellett vagy társakkal. A gondozónő érvényt szerez a megfelelő viselkedési szabályoknak, melyek védik a játszó gyermeket. A gondozónő ügyel a játéktevékenység lezárására, a játékot a gyermek vagy magától fejezi be, vagy a gondozónő időben történő előzetes kérése után. A gondozónő a játék befejeztével a már használaton kívül levő játékeszközöket állandó helyükre teszi, ebben – mintát követő módon – a gyerekek is részt vehetnek. Mozgás biztosított A gondozónő biztosítja a megfelelő mozgásteret, időt, eszközöket és a személyi állandóságot, biztonságot, mozgáskedv fenntartását a megfelelő mozgáshoz a csoportszobában és az udvaron egyaránt. A kisebbek számára – csecsemők/tipegők - szükséges elkerített szoba/udvarrész vagy hempergő rendelkezésre áll. Változatos és sokféle finommozgás és nagymozgásos lehetőség biztosított. A nagymozgásos és csendes játékok a nap folyamán többször váltják egymást. A gyerekeket mozgásra motiváló környezet veszi körül – 0-3 éves korosztály számára megfelelő játékeszközök és a gondozónő bíztatása, együttjátszása, együttmozgása megvalósul. Mondóka, vers, ének tevékenység megvalósul A gondozónő bőséges, változatos, a 0-3 éves korosztály számára megfelelő repertoárral rendelkezik, és ezekből tudatosan válogat, rendszeresen alkalmazza az egy-egy helyzethez, játékhoz illő anyagot. A mondókák, dalok, versek anyaga a gyermekek életkorához igazodik. Egy-egy helyzethez, alkalomhoz, ünnephez kapcsolódóan megfelelően, többszöri ismétléssel alkalmazza a gondozónő a gyermekek igényeinek megfelelően a verseket. A gondozónő verselése által lehetővé teszi, hogy a gyermek megismerje az anyanyelv ritmusát, zeneiségét, elsajátítsa szókincsét, szófordulatait. A hangulatkeltő dalok, ölbeli mondókák többszöri ismétléssel hangzanak el, mindig a gyermek érdeklődése, igénye szerint. A nagyobb gyermekeknél a gondozónő képzettségének megfelelő hangszert (vonós, billentyűs, fúvós stb.) használ. Altatódal énekelése, vagy zenére elszenderedés esetén az alábbi feltételek biztosítottak: 39
lefektetés után minden alkalommal halkan énekel / halk zenét szólaltat meg a gondozónő, a dal /zene mindig ugyanaz, így a helyzet és a zene összekapcsolódik, beidegződik, kondicionálódik, a zene időtartama rövid ideig (néhány perc) tart, a zene szöveg nélküli, „relaxációs” jellegű, nyugodt, lassú tempójú, segíti az ellazulást, az alváshoz való ráhangolódást. A mese a bölcsődében a korosztálynak megfelelő népi és irodalmi mesék, kitalált történetek egyaránt előfordulnak. a gyermekcsoportban a gondozónők és gyermekek által használt könyvek elkülönítettek. A gyermekek képeskönyvei életkoruknak, fejlettségüknek megfelelőek, elérhetőek. Bábjáték A gondozónő fokozatosan ismerteti meg a csoportban a gyereket az egyes bábfajtákkal. A bábok nyitott polcokon bármikor hozzáférhetőek. A csoportban lévő bábok esztétikusak. A gondozónő rendszeresen alkalmazza a bábjátékot a gyermekcsoportban. A gondozónő bábjátéka képszerű, a gyermek vizuális beállítottságának kedvez és művészi erejével hat. Beszélget, bátorít, vigasztal, mondókázik, énekel, mesél a gondozónő a bábok segítségével. Firka, alkotás Megfelelő mennyiségű, sokrétű és sokféle tapasztalatszerzési lehetőség áll a gyerekek rendelkezésére. Síkban és térben egyaránt biztosított a különböző anyagokkal való tevékenység (pl.: háromdimenziós alkotások, függőleges és vízszintes felületre való festés, ragasztás, természetes anyagok felhasználásával való alkotás). Az alapvető és korosztálynak megfelelő eszközök hozzáférhetőek (zsírkréta, kréta, ceruza, főzött gyurma, papírok, lapok stb.) a gyermekek számára. A gondozónő a feltételeket biztosítja, az egyes technikákat megmutatja, mintát nyújtva a gyermek számára, a gyermek igényeinek megfelelő technikai segítséget nyújt az érdeklődés fenntartására. A gyermekek alkotásai megbecsültek, minden egyes gyermek alkotása csoportszobában/átadóban az ő számukra is jól láthatóan, lehetőleg a gyermekek szemmagasságában vannak elhelyezve. A gondozónők gyűjtik a gyermekek alkotásait, és év végén a szülőknek átadják. Egyéb tevékenység A nagyobb gyermekek csoportjaiban alkalmanként közös munkálkodásra, valamilyen élethelyzet előkészítésére és ennek megoldására van lehetőség. (gyümölcsnap, babafürdetés, viráglocsolás, születésnap stb.) A gyermekek számára a részvétel az egyes tevékenységekben minden esetben önkéntes. Ezen tevékenységek során megvalósul az együttműködés és a feladatok megosztása. Az élelmező konyha részére kellő számú és képzettségű dolgozó áll rendelkezésre, az élelmezést vezető személy megfelelő szakképzettségű.
40
A bölcsődei főzőkonyhákon szakképzett szakácsnők és a Kereskedők és Vendéglátók Érdekvédelmi Szervezete által szervezett, jogszabály által előírt közegészségügyi, élelmiszerhigiéniai, minőségügyi, környezetvédelmi tanfolyamot végzett konyhalányok dolgoznak. Speciális étrend esetén dietetikus szakember bevonása kötelezően biztosított. Speciális diétához ÁNTSZ határozata rendelkezésre áll. Tárgyi felszereltség – konyhai munkaeszközök, előkészítő, sütő-főző berendezések, korszerű szállítóedények, szakosított hűtők, szoftverekkel, élelmezési programmal felszerelt számítógép és megfelelő méretű elhelyezkedésű helységek – alapvető követelmény. A HACCP rendszer megfelelően működtetett, dokumentált és folyamatosan felülvizsgált. A korszerű táplálkozási elveknek és konyatechnológiai eljárásoknak figyelembevételével legalább 2 hétre előre készített az étlap, ami a szülők számára nyilvános. Az étrend figyelembe veszi a korosztály élelmezési nyersanyagnormáit, minimum 4 –szeri étkezés (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna) esetén az ajánlott napi energia és tápanyagtartalom 75 %-át. Az étrend változatos, idényszerű, ízében összehangolt. Az étrendtervezéssel párhuzamosan folyamatos tápanyagszámítás történik 2 havonta. A folyadékpótlás az egész nap folyamán biztosított. Csecsemőkorú gyermekek ellátása miatt tejkonyha szabályosan kialakított. Itt készül az 1 év alatti kisgyermekek tápláléka, mely tisztított formában a bölcsődei konyhák előkészítőiből/központi előkészítőből kerülnek ide (Az egészséges csecsemő táplálásának irányelvei szerint). A csecsemő edényeit a nagyobb gyermekekétől külön tárolják és mosogatják. A tápszer tárolása száraz, hűvös helyen történik. Az étkezés körülményeihez mennyiségben és méretben megfelelő edényzet áll rendelkezésre. Megvalósul az egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság az Egészség Évezredének Johan Béla Nemzeti Programjában megfogalmazottak szerint. A gyermekcsoportban kialakult közösségi, együttélési normák vannak. A kisgyermek fejlettsége képessé teszi differenciált érzékelésre, észlelésre, növekedése, súlygyarapodása megfelel életkorának, egyéni alkatának. A gyermek képes önmaga beazonosítására. A gyermekben tudatossá vált saját testének térben való elhelyezkedése és érzékeli annak határait. A gyermek beszédkedve jó, aktív szókincse gazdag. Beszéde közlő funkciót hordoz, képes szociális kapcsolatteremtésre. A gyerek szívesen hallgat éneket és hangszerek hangját. Érzékeny a hangokra és zörejekre, dúdolgat maga is, érzi a mondókák, dallamok lüktetését, melyeket mozgással tud követni.
Az intézmény működésének legfontosabb mutatói. A gyermekek napi jelenléte Beíratott % Gondozási % 1 gondozónő / gyermek Hiányzási napok száma – megoszlás (beteg – egyéb) 41
Költségvetés szakmai anyagra jutó %-a Önköltség Intézmény bevételei
Felhasznált és ajánlott irodalom 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1992. évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról 91.§. (2) 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről A bölcsődei nevelés – gondozás szakmai szabályai Módszertani levél SZMI Budapest 2009. Napközbeni ellátás – bölcsőde (szakmai protokoll) NCSSZI 2011 Budapest
42
Nyomtatvány minták: Felvételi kérelem Alulírott, …………………………………………..………… szülő ( törvényes képviselő) kérem gyermekem bölcsődei felvételét a Veszprém Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődéje Módszertani
Napsugár
Hóvirág
Vackor
Aprófalvi
bölcsődéjébe12,
…………………………………………… időponttól kezdődően. Gyermek neve: ………………………………… Gyermekem felvételét a következő indokkal kérem: Születési hely: …………………………………
a. Munkavégzés, tanulmányok folytatása
Születési idő:……………………………………
b. Szülő betegsége
Anya leánykori neve: ……………………………
c. Gyermek fejlődése érdekében
A gyermek TAJ száma:
d. Egyedülálló szülő/3 vagy több kiskorú eltartása e. Szociális helyzet
Állandó lakcím:
Ir.szám: ………
Település, utca, házszám: …………………………………………………………….……………… Tartózkodási cím:
Ir.szám: ………
Település, utca, házszám: …………………………………………………………….……………… Az önkormányzattól Rendszeres Gyermekvédelmi Kedvezményt kapok.
IGEN
NEM
Saját háztartásomban eltartott gyermekeim száma: ………………. fő. Szülők / törvényes képviselő adatai: Anya neve:
…………………………… Apa neve:
…………………………………
Születési helye:
…………………………… Születési helye:
…………………………………
Születési ideje:
…………………………… Születési ideje:
…………………………………
Anyja neve:
…………………………… Anyja neve:
…………………………………
Állampolgársága: …………………………… Állampolgársága: …………………………… Dátum: ……………………………
12
……………………………………… Szülő / törvényes képviselő aláírása
A választott bölcsőde aláhúzásával jelölje
43
Megállapodás A gyermekek napközbeni ellátása / bölcsődei ellátás igénybevételéhez -
mely létrejött a Veszprém Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődéje és
- …………...................................... szülő/törvényes képviselő – a továbbiakban ellátást igénylő – között a mai napon az ellátást igénylő gyermeke bölcsődei ellátásáról. A bölcsődei ellátás kezdő időpontja: …….………; tartama: …………………………… 1. A bölcsőde biztosítja az ellátást igénylő szülő gyermeke számára: -
a bölcsődei ellátás alapelveire épülő szakszerű gondozás-nevelés,
-
napi négyszeri étkezés, a nyugodt alvás, pihenés biztosítása,
-
a gyermek szabadlevegőn tartózkodásának biztosítása,
-
az önálló játéktevékenység támogatása, a gyermek fejlettségének megfelelő készségfejlesztés,
-
különleges bánásmódot igénylő gyermek esetében korai fejlesztés.
2. Az ellátást igénylő tudomásul veszi, hogy az intézményben a napi térítési díj ………… Ft, melyet az intézmény fenntartója – Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata évente legfeljebb kétszer megváltoztathat. A térítési díj változásáról az ellátást igénylő szülő értesítést kap. A térítési díjat előre, a tárgyhónap 15-ig kell az ellátást nyújtó bölcsődének megfizetni. Amennyiben a szülő a térítési díj fizetés kötelezettségének nem tesz eleget, a bölcsőde követelését elküldi a fenntartónak, és az ellátást felfüggeszti. 3. A térítési díj fizetésére kötelezett személy neve: …………………………………… lakcíme: ………………..……………...…………………………………………… 4. A bölcsődei ellátás megszűnik: -
a szülő, egyéb törvényes képviselő bejelentése alapján
-
ha a gyermek a jogszabályban meghatározott életkort betöltötte
-
Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara miatt veszélyezteti a többi gyermek egészségét. (15/1998. /IV.30./ NM rendelet 43. §. /3/ bek.)
5. Az intézményvezető tájékoztatja továbbá a szülőt az alábbiakról: -
az ellátást tartama és feltételei: a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését szervezzük meg azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. (1997. évi XXXI. törvény 41. §. /1/ bek.)
-
A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
44
-
akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül,
-
akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni. (1997. évi XXXI. törvény 41. §. /2/ bek.)
-
A gyermek napközbeni ellátását biztosítani kell, ha azt a jegyző a védelembe vétel (Gyvt. 68.§. (3) a./ pontja) során elrendeli.
-
Az intézmény által vezetett, gyermekre vonatkozó dokumentáció: üzenőfüzet, egészségügyi törzslap, fejlődési lap és napló, IX. számú adatlap;
-
az érték- és vagyonmegőrzés módja: a gyermekeknek zárható szekrénye van. A bejárati ajtók, kapuk napközbeni zárva tartásáról a bölcsőde gondoskodik. Az érkezés és távozás időtartama alatt a szülők figyelmet fordítanak a kapuk csukott állapotára.
-
az intézmény házirendje: a melléklet szerint;
-
a panaszjog gyakorlásának módja: A gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdek-képviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél vagy érdekképviseleti fórumánál az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén. Az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. Az Egyesített Bölcsődék intézményvezetője Barbainé Bérci Klára, elérhetősége: Veszprém Cserhát ltp.13. 0688/428-869; e-mail:
[email protected]
-
az érdekképviseleti fórum: Az Egyesített Bölcsődékben működő érdekképviseleti fórum tagjait és elérhetőségüket a gyermekük üzenőfüzetében és a csoportszobához tartozó átadókban a faliújságra kifüggesztve találhatják meg.
Az ellátást igénylő a Házirend egy példányát átvette, az abban foglaltakat tudomásul vette, vállalta a betartását. A Házirend a szülőkre és hozzátartozókra egyaránt vonatkozik. A szülő nyilatkozik arról, hogy a felvételnél közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Vállalja, hogy a kérelméhez csatolja a felvételt igazoló dokumentumokat, valamint ha a közölt adatokban változás következik be, azt 15 napon belül az intézményvezetővel tudatja. Jelen Megállapodás a gyermek ellátásának megszűnésével automatikusan hatályát veszti. A Megállapodást és a tájékoztatást a felek – mint akaratukkal mindenben megegyezőt – tudomásul vették és aláírták. Veszprém, ……………………………. ………………………………… szülő (törvényes képviselő)
P.H.
…………..………………………… intézményvezető
Sz.ig. száma: …………………………
45
IX. számú adatlap13 A gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekről (Gyvt. 139. §) (Az ellátó személy vagy az intézmény vezetője tölti ki.)
A nyilvántartásba vétel időpontja: 1.
.................................................................................................................................
A személyes gondoskodás formája: - gyermekjóléti szolgáltatás - gyermekek napközbeni ellátása - gyermekek átmeneti gondozása
2. A gyermek személyi adatai: Név: ................................................................................................................................. Születési ................................................................................................................................. hely, idő: Állampolgárság (menekült, bevándorolt, le- ................................................................................................................................. telepedett) Anyja neve: ................................................................................................................................. Lakóhely: ................................................................................................................................. Tartózkodási ................................................................................................................................. hely: A törvényes képviselő személyi adatai: Név: ................................................................................................................................. Születési ................................................................................................................................. hely, idő: Állampolgárság (menekült, bevándorolt, le- ................................................................................................................................. telepedett) Anyja neve: ................................................................................................................................. Lakóhely: ................................................................................................................................. Tartózkodási ................................................................................................................................. hely:
3.
4. A szülők személyi adatai: Anya neve: ................................................................................................................................. Születési ................................................................................................................................. hely, idő: Állampolgárság (menekült, bevándorolt, le- ................................................................................................................................. telepedett) Anyja neve: ................................................................................................................................. Lakóhely: ................................................................................................................................. Tartózkodási ................................................................................................................................. 13
235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról
46
hely: Apa neve: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakóhely: Tartózkodási hely:
................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. .................................................................................................................................
5. Határozat: Határozatot hozó szerv ................................................................................................................................. neve: Határozat ................................................................................................................................. száma: Kelte: ................................................................................................................................. Jogerős: ................................................................................................................................. 6. A gondozási/térítési díj adatai: Fizetésre kö................................................................................................................................. telezett neve: ............................................................................................................................. A díj összege: Ft Díjfizetés ................................................................................................................................. kezdete: Vége: ................................................................................................................................. A hátralék ................................................................................................................................. összege: Végrehajtási intézkedés ................................................................................................................................. időpontja: Normatív étkezési kedvezményt igénybe vett - 50% - ingyenes 8. A felülvizsgálat adatai: A felülvizsgálatot végző szerv neve: ................................................................................................................................. Ideje: ................................................................................................................................. Eredménye: ................................................................................................................................. Ideje: ................................................................................................................................. Eredménye: ................................................................................................................................. Ideje: ................................................................................................................................. Eredménye: ................................................................................................................................. Ideje: ................................................................................................................................. Eredménye: ................................................................................................................................. Ideje: ................................................................................................................................. Eredménye: ................................................................................................................................. Ideje: ................................................................................................................................. Eredménye: ................................................................................................................................. 7.
9. A megszűnés adatai: Határozat ................................................................................................................................. száma: Kelte: ................................................................................................................................. Jogerős: .................................................................................................................................
47
Hatósági kötelezés nélkül igénybe vett szolgáltatás megszűnésének Időpontja: ................................................................................................................................. Oka: .................................................................................................................................
10.
1. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez A TÉRÍTÉSIDÍJ-FIZETÉS DOKUMENTÁLÁSA A ..... ÉVBEN Az ellátásra jogosult neve: Beutaló határozat száma, kelte:...................................... Az ellátás kezdete:
Bölcsőde esetében
Az intézményi térítési díj havi öszszege
napi öszszege
dátum
A személyi térítési díj havi öszszege
napi öszszege
dátum
Étkeztetés Gondozás Bölcsőde kivételével gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása, utógondozói ellátás esetén
Az intézményi térítési díj
havi öszszege
napi öszszege
A fizetésre kötelezett neve
Hónap
Havi jövedelme
Havi térítési díj
havi öszszege
napi öszszege
Címe
A befizetés Kelte
dátum
A személyi térítési díj
naplószáma
összege
Túlfizetés vagy hátralék
dátum
Összeg
Megjegyzés
Hátralék 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. Hátralék
48
Ellenőrizte: ..............................................
49
2. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez AZ ELLÁTÁSI NAPOKON AZ ELLÁTÁST IGÉNYBE VEVŐK JELEN- VAGY TÁVOLLÉTÉNEK DOKUMENTÁLÁSA Az intézmény neve, címe: .................................................. Év, hónap: .................................................. .................................................. Sorszám
Név
Havi összes
Napok 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
Ellenőrizte:
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Jelen
Távol
Megjegyzés
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Összesen
50
51
52
3. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez GONDOZÁSI NAPLÓ
Az ellátás Sorszám
Dátum
Az ellátott neve
A tevékenység leírása
Ráfordított idő
A törvényes képviselő aláírása
HAVI ZÁRÁS
Az ellátásra jogosultak száma a hónap folyamán Az ellátással kapcsolatos látogatások száma Az ellátásra fordított összes idő fél órára kerekítve
.......................................................................... ......................................................................... a gondozó aláírása
az ellátást nyújtó szervezet vezetőjének aláírása
Dátum: ...........................................................
53
4. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez A GYERMEKÉTKEZTETÉS IGÉNYBEVÉTELÉNEK DOKUMENTÁLÁSA
Év, hónap: ................................ Havi étkezési napok
Napok Sorszám
Név
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
Előre befizetett napok
Napi térítési díj
Havi előleg
Előző havi túlfi- hátrazetés lék
Havi öszszes befizetés
Tárgyhavi túlfizetés
hátralék
31
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Összesen
54
Megjegyzés
55
5. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez
JÖVEDELEMNYILATKOZAT A SZEMÉLYI TÉRÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Az ellátást igénybe vevőre vonatkozó személyes adatok*: Név: Születési név: Születési hely, idő: Anyja neve: Apja neve: Lakóhelye: Tartózkodási helye: Az 1997. évi XXXI. törvény 148. § (10) bekezdése szerint a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését vagy a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését a kötelezett vállalja-e (a rovat kitöltése nem minősül tényleges vállalásnak): igen – ebben az esetben a jövedelemnyilatkozat további részét nem kell kitölteni, nem Az ellátást kérelmező fiatal felnőttre és családok átmeneti otthona esetén a szolgáltatást igénybe vevő szülőre, nagykorú testvérre vonatkozó jövedelmi adatok:
A jövedelem típusa
Nettó összege
Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, szellemi és más önálló tevékenységből származó Táppénz, gyermekgondozási támogatások Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások Egyéb jövedelem (pl. ösztöndíj, bérbeadás) Összes jövedelem
56
Kiskorú igénybe vevő esetén a családban élőkre vonatkozó (nettó) jövedelmi adatok: A család létszáma: .............. fő**
Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó
Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, szellemi és más önálló tevékenységből származó
Táppénz, gyermekgondozási támogatások
Nyugellátás és Önkormányzat és egyéb nyugdíjmunkaügyi szerszerű rendszevek által folyósított res szociális elláellátások tások
Az ellátást igénybe vevő kiskorú A közeli hozzátartozók neve, születési ideje
Rokoni kapcsolat
1) 2) 3) 4) 5) ÖSSZESEN: (szükség esetén a táblázat sorai bővíthetők) * Családok átmeneti otthona esetén, ha a szolgáltatást a gyermek a szülőjével (szüleivel), nagykorú testvérével együtt veszi igénybe, a szülő, nagykorú testvér személyi adatai – a sorok számának értelemszerű növelésével – ugyanazon az adatlapon felvehetők. ** A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek tekintetében a reá nézve igényelt ellátás személyi térítési díjának megállapításánál csak a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (pl. gyermektartásdíj, árvaellátás, családi pótlék) kell a jövedelemszámítás szempontjából figyelembe venni [Csjt. 104. § (1) bek.], kivéve ha a bíróság a gyámot kötelezte a gyermek eltartására.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A térítési díj megállapításához szükséges jövedelmet igazoló bizonylatokat egyidejűleg csatoltam. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak az eljárás során történő felhasználásához. Dátum: ................................................ ................................................................ az ellátást igénybe vevő (törvényes képviselő) aláírása
57
Egyéb jövedelem
Tájékoztató a jövedelemnyilatkozat kitöltéséhez I. Személyi adatok A jövedelemvizsgálat vonatkozásában közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársat, a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, valamint korhatárra tekintet nélkül a tartós beteg, illetőleg a fogyatékos gyermeket kell figyelembe venni. II. Jövedelmi adatok Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a szépkorúak jubileumi juttatását, a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés révén szerzett bevétel, továbbá a természetes személyek között az adórendszeren kívüli
58
keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke. A családtagok jövedelmét kizárólag kiskorú igénybe vevő esetén kell feltüntetni, külön-külön. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. A jövedelemszámításnál irányadó időszakot a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 131. § (1)–(2) bekezdése alapján kell meghatározni. – rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, – nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. III. Jövedelem típusai 1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenységből származó jövedelem. 2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni továbbá a jogdíjat, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, valamint a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. 3. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj. 4. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. 5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék. 6. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. Szükség esetén a nyilatkozatok rovatai bővíthetők, valamint kitöltésük mellékletben folytatható.
59
A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állók esetében a gondnok aláírása, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt állók esetében a gondnok és a gondnokolt együttes aláírása szükséges.
60
