A Nagy Lajos Általános Művelődési Központ. Szervezeti és Működési Szabályzata

A Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Szervezeti és Működési Szabályzata 2009.

Készítette: Dudla Erzsébet

1

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Az intézmény adatai: 1. Elnevezése:

Nagy Lajos Általános Művelődési Központ

2. Székhelye:

6088 Apostag, Hunyadi u. 9-11. A székhelyen működik a Nagy Lajos ÁMK Általános Iskolájának „A”„B” épülete

3. Telephelyei: Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Általános Iskolája 6088 Apostag, Hunyadi u. 18. Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Általános Iskolája 6088 Apostag, Hunyadi u. 19. Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Általános Iskolája 6088 Apostag, Bajcsy-Zsilinszky u. Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Egységes ÓvodaBölcsődéje 6088 Apostag, Hunyadi u. 23-25. Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Könyvtár és Közművelődési intézményegysége 6088 Apostag, Hunyadi u. 19. Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Könyvtár és Közművelődési intézményegysége, 6088 Apostag Iskola u. 5. Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Könyvtár és Közművelődési intézményegysége 6088 Apostag, Nagy Lajos tér 1. 4. Fenntartója:

Apostag Község Önkormányzata

5. Alapító okirat száma, kelte: 40/2009. (V.26) 6. Statisztikai törzsszáma: 7. OM azonosító jele: 8. Jogállása:

200772

A Nagy Lajos ÁMK jogi személy

9. Költségvetési gazdálkodás formája: Részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény gazdálkodását a Polgármesteri Hivatal látja el. Az önkormányzat által jóváhagyott bérelőirányzatokon belül az ÁMK igazgatója a felhasználásról önállóan rendelkezik, gyakorolja a munkáltatói jogokat. 10. Az intézmény típusa: Az intézmény típusa többcélú intézmény, ezen belül a közoktatásról szóló törvény 33.§ (5) bekezdésében meghatározott általános művelődési központ (óvoda, általános iskola, közművelődés).

2

II. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGEI A Nagy Lajos ÁMK az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységeit a szervezeti és szakmai tekintetben önálló óvoda, általános iskola és közművelődési intézményegység keretében végzi. 1. Alaptevékenységek és feladatmutatók 85321-3 Bölcsődei ellátás egységes óvoda-bölcsőde formájában A gyermekjóléti alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátást nyújt a családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermekek számára. Feladata a 2-3 év közötti gyermekek gondozása, nevelése, harmonikus testiszellemi fejlesztése az életkori és egyéb sajátosságok figyelembevételével. 80111-5 Óvodai nevelés: Az óvodai nevelés 3 éves kortól a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik. Az ötödik életévet betöltő gyermek az óvodai nevelési év első napjától kezdődően óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozásban részesül. Feladatmutatók: nevelést igénylők száma (fő), férőhelyek száma (db) 80121-4 Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás: Az általános iskolai alapfokú nevelés-oktatás a tanulót érdeklődésének, képességének megfelelően felkészíti a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Feladatmutató: tanulók létszáma (fő), tanulócsoportok száma (db) 80511-3 Napközi otthoni és tanulószobai ellátás A szülők igényei szerint eleget tesz az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. Feladatmutató: Foglalkozásban résztvevők száma (fő), csoportok száma (db) 55231-2 Óvodai intézményi étkeztetés 55232-3 Iskolai intézményi étkeztetés Feladatmutató: étkezési ellátottak száma (fő), étkezési napok száma (db) 801225 Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás: Különleges gondozás keretében ellátja azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak gyógypedagógiai ellátás keretében történő fejlesztését, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján és (pszichés fejlődési zavaraik miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak a Közoktatási törvény 121.§. (29) B pontja alapján (pl.: dyslexia, dysgpraphia, dyscalkulia/)

3

A.) a közoktatási tv. 121.§ (1) 29.a. pontja alapján a beszédfogytékos, enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. B.) a közoktatási tv. 121. § (1) 29.b. pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek Feladatmutató: ellátottak száma (fő), fejlesztésükre fordított órák száma (db) 92180 Közösségi művelődési tevékenység: A helyi társadalom művelődési értékeinek és kulturális szükségleteinek szolgálata; ezen belül különösen ismeretszerző, amatőr, alkotó, művelődő közösségek támogatása, a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez lehetőségek biztosítása, tanfolyamok, szakkörök szervezése, hagyományok, helyi művelődési szokások gondozása. Feladatmutató: 1 db művelődési ház, 1 db Faluház 923127 Könyvtári tevékenység 92192-5 Egyéb szórakoztató és kulturális tevékenység 923215 Múzeumi tevékenység 2. Feladatok, tevékenységek forrásai  Állami normatív támogatás  Önkormányzati támogatás  Saját bevétel  Átvett pénzeszközök (pályázattal elnyert pénzek) 3. Az alaptevékenységekre vonatkozó alapszabályok A feladatok ellátására és irányítására a tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek közül kiemeljük a következőket: Közoktatási tevékenységekre:  A közoktatásról szóló, többször módosított 1993 évi LXXIX. Törvény  A nevelés-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet  A közoktatási törvény végrehajtásáról szóló, módosított 20/1997. (II.13.) kormányrendelet  A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet  A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló, módosított 130/1995. (X. 26.) Korm. r.,  A kerettanterv kiadásáról szóló módosított 28/2000. (IX. 21.) OM r.,  A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló, módosított 26/1997. (VII. 10) MKM. Rendelet,  Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló, módosított 173/1996. (VIII. 28.) Kormány rendelet,

4

 A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló, módosított 3/2002. (II. 15.) OM rendelet,  A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus- szakvizsgáról, valamint a képzésben résztvevők juttatásairól szóló, módosított 277/1997. (XII. 22) Kormány rendelet,  A tankönyvpiac rendjéről szóló, módosított 2001 évi XXXVII. Törvény  Az iskola tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet  Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló, módosított 26/1997. (XII.3.) NM rendelet.  A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény. Közművelődési tevékenységre:  A kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló, módosított 1997. évi CXL. Törvény 73.§tól;  A közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló, módosított 2/1993. (I.30.) kormányrendelet;  A közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletéről szóló 5/1999. (III.26.) NKÖM rendelet;  A kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló, módosított 1/2000. (I.14.) NKÖM rendelet. A nem közoktatási ágazatba tartozó jogszabályok alkalmazása a Kt. 33.§-ának (12) bekezdése szerint azzal az eltéréssel történik, hogy a nem közoktatási intézményegységek tekintetében is alkalmazni kell a közoktatási törvénynek:  az intézményvezető megbízásáról rendelkező 18.§-ának (7)-(8) bekezdésében  a működés általános szabályait és rendjét megállapító 37-38. §-ában, 40.§-ának (1)-(3) bekezdésében  az intézmény vezetőjének feladatairól szóló 54. §-ában, valamint a  fenntartói döntést megelőző vélemények beszerzéséről rendelkező 102.§-ának (3) bekezdésében foglaltakat. A különböző típusú intézményegységben foglalkoztatottakra a közalkalmazotti törvény következő végrehajtási rendeleteit kell alkalmazni:  138/1992. (X.8.) kormányrendelet:  150/1992. (XI.20.)kormányrendelet:

óvoda általános iskola központi irányítás közművelődési egység

Gazdálkodásra vonatkozó fontosabb jogszabályok:  A számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. törvény;  Az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet;  A mindenkori költségvetési törvény és az önkormányzati költségvetési rendelet.

5

4. Vállalkozási feladatok: A Nagy Lajos ÁMK vállalkozási feladatokat nem lát el, de helyiségeit az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül , a rendeltetésszerű használattal megegyező vagy ahhoz közel álló célra - az önkormányzattal való előzetes egyetértéssel - bérbe adhatja.

III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK FELADATAI 1. A Nagy Lajos ÁMK intézményegységei: NLÁMK Egységes Óvoda-BölcsŐdéje  Az Egységes Óvoda-Bölcsőde 75 férőhellyel (3 csoportban), 3 foglalkoztatóval, 1 altatóval, tornaszobával és kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik. Két csoportba az óvodás korú gyermekek, egy csoportba pedig bölcsődés /2-3 éves, max. 5 fő/ és óvodás korú gyermekek /max. 15 fő/ vegyesen járnak.  Az Egységes Óvoda-Bölcsőde élén vezető beosztású intézményegység-vezető áll. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az óvodát érintik, az intézményegység nevelőtestülete gyakorolja a döntési és véleményezési jogokat. Feladata az integráción belül: A pedagógiai munka folyamatos fejlesztésével a nevelési programjában meghatározottak szerint, a szülőkkel együttműködve biztosítja a 3-7 éves korosztály nevelését ill. a gyermekjóléti alapellátás keretében biztosítja a 2-3 éves gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését.. Korszerű színvonalon gondoskodik az óvodás és bölcsődés korú gyermekek személyiségének fejlesztéséről. Gondoskodik a fejlődésben elmaradt gyermekek felzárkóztatásáról, a gyermekvédelemmel összefüggő feladatok ellátásáról. Együttműködik az iskolával. Vele együtt keresi az intézmények közötti átmenetek legmegvalósíthatóbb módját. Működésének részletes szabályait az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. NLÁMK Általános Iskola:  Rendelkezésre áll 10 tanterem, természettudományi előadó, tornaterem, fiútechnika-terem, leánytechnika-terem, számítástechnikai szaktanterem és az iskolai könyvtár.  Az iskola élén magasabb vezető beosztású intézményegység-vezető áll, aki egyben a NLÁMK intézményigazgatója is.  Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az iskolát érintik, az intézményegység nevelőtestülete gyakorolja a döntési és véleményezési jogokat.

6

Feladata az integráción belül:  Pedagógiai programja szerint biztosítja a 6-16 éves korosztály korszerű nevelését, képzését, művelődését a családdal való szoros együttműködéssel. Sokoldalú tevékenységgel megteremti a közéleti nevelés lehetőségeit az intézményi demokrácia formáinak felhasználásával.  Feltárja az óvoda és az iskola egymásra épülésének módjait, folytatja az óvoda felzárkóztató tevékenységét, gondoskodik a tehetségek fejlesztéséről és a tanulók képességének maximális kibontakoztatásáról, ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat, felkészíti a tanulókat a továbbtanulásra. A NLÁMK Általános Iskola részletes működési szabályait az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza. Könyvtár és közművelődési intézményegység:  Három telephelyen működik: a NLÁMK Általános Iskolájának Hunyadi u. 19. számú épületében, a Művelődési Házban és a Faluházban (volt Zsinagóga épülete). A NLÁMK Általános Iskola épületében található a községi könyvtár, s rendelkezésre áll egy irodahelyiség és egy klubhelyiség, de az oktatáson kívüli időben használhatja az intézmény valamennyi létesítményét és helyiségét. A Művelődési Házban rendelkezésre áll a 200 főt befogadó nagyterem. A Faluházban rendelkezésre áll a 100 főt befogadó nagyterem.  Az intézményegység élén intézményegység-vezető áll, beosztásának elnevezése: közművelődési igazgatóhelyettes.  Közvetlen vezetéséhez egy részmunkaidős könyvtáros és két takarító tartozik. Az intézményegység tevékenysége egyrészt az intézményen belüli gyermekkorosztály felé irányul, másrészt a község lakosságának művelődését célozza. Feladata:  Működési területén biztosítja a társadalmi igényekhez, a helyi sajátosságokhoz, életkorhoz igazodó művelődési tevékenységhez szükséges egyes feltételeket.  Biztosítja a lakosság részére a közéleti és kulturális informálódás lehetőségét.  Információs és egyéb közhasznú szolgáltatást végez, rendszeres és szervezett lehetőségeket nyújt a közösségek, civil szerveződések vélemény- és információcseréjéhez.  Közreműködik a művészeti alkotások bemutatásában, színházi előadást, rendezvényeket szervez.  Szervezi a tanulók könyvtári foglalkozásait. A lakosság számára biztosítja a könyvkölcsönzést, a helyben olvasást és a könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatását. Feladata az integráción belül:  Tevékenységszervezéssel segíti az iskola és az óvoda integrált szocializációs fejlesztő munkáját a tanulók kötelező foglalkozásain és szabadidejében.  Programjaival ösztönzi a helyes szabadidős tevékenységek iránti szükségletek kialakítását. Minden korosztály számára lehetőséget nyújt az aktív pihenésre, szórakozásra. Az intézményegység működésének részletes szabályait az SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza.

7

2. A NLÁMK egészére kiterjedően működő szakemberek: Intézményi titkár, feladata különösen:  Központi iktatás és irattározás, postázás;  Az igazgatóhoz tartozó adminisztráció ellátása;  Igazgatótanács, vezetői tanács, szakmai tanács, szakalkalmazotti, alkalmazotti közösségi értekezlet jegyzőkönyveinek vezetése;  Az egységek adminisztrációs munkájának elvégzése;  Tanulókat érintő adminisztrációs és nyilvántartási feladatok elvégzése. Az intézményi titkár részletes feladatait munkaköri leírás állapítja meg.

IV. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS A NLÁMK-ban a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az igazgató, az iskola tagintézményvezető helyettese és az intézményegység-vezetők látják el. Az ÁMK vezetését az igazgatótanács segíti. 1. Vezetői beosztások: A magasabb vezető beosztású igazgató az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Vezető beosztások:  általános iskolai intézményegység-vezető helyettes;  óvodai intézményegység-vezető;  közművelődési igazgatóhelyettes. 2. Az igazgató: Felel  az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért;  az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért;  az intézményi gazdálkodásban a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért;  a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért;  a vezetői ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért;  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért;  a pedagógiai, közművelődési munkáért;  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért;  az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerének működtetéséért;

8

 a nevelő és oktató, továbbá közművelődési munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért;  a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladat ellenőrzéséért;  a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése ellenőrzéséért;  a pedagógus és közművelődési középtávú továbbképzési terv, éves beiskolázási terv elkészítéséért, a szakalkalmazottak továbbképzésének megszervezéséért;  A közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információ-szolgáltatásáért, a statisztikai adatszolgáltatásért;  A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért;  Az intézmény által rendezett nemzeti, társadalmi ünnepek megszervezéséért, amelyben felhasználja a közművelődési egység munkáját;  A jogszabály szerint más vezetői feladatok ellátásáért. Feladata  a szakalkalmazotti értekezlet, az alkalmazotti közösség értekezlete, az igazgatótanács, a vezetői tanács üléseinek előkészítése, vezetése, a szakmai tanács vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának magszervezése és ellenőrzése;  szakmai együttműködés irányítása és szervezése a nevelési egységek között, valamint a nevelési egységek és a közművelődés között.  a nevelő, oktató és közművelődési munka irányítása és ellenőrzése az intézményegység-vezetőkön keresztül, az intézményegységek tevékenységének koordinálása.;  az intézmény gazdasági működésének irányítása, az üzemelés folyamatosságának, gazdaságosságának figyelemmel kísérése;  a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez, a pedagógiai-művelődési program megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;  a közalkalmazotti tanáccsal, a diákönkormányzattal és a szülői szervezetekkel való együttműködés az intézményegység-vezetők bevonásával;  gyakorolja a munkáltatói jogokat, a szakalkalmazotti munkakörre benyújtott pályázat elbírálását az intézményegység-vezető egyetértésével végzi;  ellátja a pályáztatói feladatokat az intézményegység-vezetői beosztások tekintetében;  eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségének a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben;  kiadja az intézményen belüli különböző szabályzatokat;  dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti szabályzat vagy egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat;  gondoskodik a katasztrófa, tűz és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról;  teljes körűen képviseli az intézményt külső szervek előtt, de képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat;

9

 ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – át nem ruházott – feladatokat. Hatáskörök átruházása A NLÁMK igazgatója egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: a) a képviseleti jogosultság köréből  az intézményegységek szakmai képviseletét az intézményegység-vezetőire;  az intézmény közművelődési ügyekben való képviseletét a közművelődési igazgatóhelyettesre. b) munkáltatói jogköréből  a közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszűnése kivételével a munkáltatói jogkörbe tartozó egyéb feladatokat az intézményegység-vezetőkre az irányításuk alá tartozó közalkalmazottak tekintetében. 3. Az intézményigazgató szakmai helyettese A NLÁMK igazgatójának általános szakmai helyettese az iskolai intézményegység-vezető helyettes A helyettesítést a következők szerint látja el:  A NLÁMK igazgatója akadályoztatása esetén gyakorolja annak feladat- és hatáskörét, kivéve azokat, amelyeket az igazgató saját hatáskörébe tart fenn;  Az igazgató tartós távolléte esetén a fenntartott ügyekben a helyettesítést az igazgató rendelkezése szerint látja el Feladat és hatásköre az általános helyettesítésen kívül:  Gondoskodik a Szakmai Tanács elé kerülő beszámolók és elemzések előkészítéséről, javaslatot tesz az éves munkaterv megállapítására, szervezi a döntések megvalósítását. 4. Az intézményegység-vezetők  Vezetői megbízásukról az igazgatótanács dönt. Felettük a munkáltatói jogokat a NLÁMK igazgatója gyakorolja. A NLÁMK Általános Iskola intézményegységvezető felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.  Irányítják, szervezik intézményegységük szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviselik az intézményegységet.  Döntenek az intézményegységük működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek előzetes egyeztetése nem tartozik az ÁMK központi szerveihez, illetőleg amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység más közösségének hatáskörébe. Hatáskörükben eleget tesznek a közalkalmazotti tanácsi egyeztetéseknek.  Ellátják, illetve irányítják a pedagógiai, szakmai munka belső ellenőrzését az intézményegység működési szabályzatában foglaltak szerint.

10

 Az eredményes gazdálkodás segítése érdekében az éves költségvetés tervezésének időszakában felmérik, és az intézményigazgatóhoz eljuttatják az intézményegység következő évi személyi és dologi jellegű igényeit.  Ellátják az igazgató által átruházott munkáltatói jogkörükbe tartozó feladataikat.  Felelősek: intézményegységük pedagógiai munkájáért; az intézményegység mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerének működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, az adatkezelési szabályok érvényesítéséért, az országos statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos intézményi feladatokért, a KIR-hez kapcsolódó információszolgáltatásért, a pedagógus azonosító számmal, az iskolában tanuló azonosítószámmal és a diákigazolvánnyal kapcsolatos feladatokért, a tanügy-igazgatási munkákért, valamint a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint a vezetőhöz utalt feladatok megszervezéséért és végrehajtásáért. A NLÁMK Általános Iskola vezetője Jogköre:  Az igazgató hatásköréből átruházott jogkörök gyakorlása;  A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos döntések és intézkedések;  A tantárgyfelosztás elkészítése, jóváhagyása. Feladata különösen:  jogszabályban meghatározott tanügy-igazgatási feladatok ellátása;  a nevelőtestület vezetése, a nevelő- és oktatómunka irányítása;  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;  a rendelkezésre álló költségvetési keretek alapján az intézményegység működéséhez szükséges személyi tárgyi feltételek biztosítása, a diákönkormányzattal, a szülői szervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés;  az intézményegységben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása;  a statisztikai jelentések, KIR-adatszolgáltatás, iskolai tankönyvterjesztési feladatok irányítása; A NLÁMK Általános Iskola intézményegység vezető-helyettese Jogállása:  Vezető beosztással az általános iskola intézményegység-vezetője – a nevelőtestület véleményének kikérésével – bízza meg határozatlan időre.  Felette a munkáltatói jogokat az intézményegység-vezető gyakorolja.  Munkáját az intézményegység-vezető közvetlen irányításával végzik, tevékenységéről rendszeresen beszámol.  Munkáját meghatározott körben koordinálja a közművelődési egységgel. Feladatait munkaköri leírása tartalmazza

11

A NLÁMK Óvoda intézményegység-vezető Jogköre:  az igazgató hatásköréből átruházott jogkörök gyakorlása;  az óvodai felvétellel, átvétellel, igazolatlan mulasztással kapcsolatos intézkedések megtétele.  az egységes óvoda-bölcsődei felvétellel kapcsolatos intézkedések;  közvetlenül vezeti az egységes óvoda-bölcsőde intézményegységet. Feladata különösen:  a nevelőtestület vezetése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése;  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;  a rendelkezésre álló költségvetési keretek alapján az intézményegység működéséhez szükséges személyi tárgyi feltételek biztosítása, a diákönkormányzattal, a szülői szervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés;  az intézményegységben folyó gyermekvédelmi munka irányítása;  az óvodai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése;  a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása;  a technikai dolgozók (dajkák) munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése;  munkarend megszervezése, helyettesítési beosztás;  munkából való távolmaradás jelentése;  többletfoglalkozási órák elszámolása; Részletes feladatait a munkaköri leírása határozza meg. Közművelődési intézményegység-vezető Jogállása:  Vezetői megbízása határozott időre szól;  Vezetői megbízásáról az Igazgatótanács dönt;  Felette a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Kizárólagos jogköre:  Az igazgató hatásköréből átruházott jogkörök gyakorlása. Főbb feladatai:  Szervezi az intézmény közművelődési és könyvtári munkáját, koordinálja az intézményegységek közötti közművelődési tevékenységet, munkája során integrálja a nevelési-oktatási és közművelődési feladatokat.  Gondoskodik a községi művelődés alapszintű szervezéséről, továbbá a kulturális és egyéb szolgáltatások szervezéséről.  Irányítja, szervezi és ellenőrzi a közművelődési egység munkáját.  Programokat szervez gyermekek és felnőttek részére.  Szervezi az együttműködést a külső szervekkel, civil szervezetekkel.  Ellát propaganda és dekorációs tevékenységet.  Távolléte esetén a helyettesítés ellátásáról az intézményigazgató rendelkezik.

12

5. Beosztott közalkalmazottak Jogállásuk:  A kiemelt munkáltatói jogkört az intézményigazgató,  az általános munkáltatói jogkört az intézményegység-vezetője gyakorolja. Feladatuk:  A pedagógusok (iskolai, óvodai) jogait és kötelezettségeit a Kt. 19§-a, valamint az 1. sz. mellékletének Harmadik rész 6. és 8-9. pontja határozza meg. Feladataikat az intézmény Pedagógiai-Művelődési Programja és az annak részét képező iskolai helyi tanterv alapján látják el.  Technikai alkalmazottak: Felettük az általános munkáltatói jogok az intézményegység-vezetőt illetik meg. Munkájukat legjobb tudásuk szerint, a felettesül utasításai alapján, a munkavédelmi és biztonsági előírások betartásával, a vonatkozó szakmai szokásoknak megfelelően végzik. Feladataikat munkaköri leírás tartalmazza. 6. A helyettesítés rendje  Az intézményigazgatót távollétében az általános helyettesítési jogkörrel megbízott általános iskolai intézményegység-vezetőhelyettes helyettesíti.  Az intézményigazgató ás az általános helyettesítésével megbízott intézményegység-vezetőhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítő megbízásáról az igazgató gondoskodik. Ha a helyettesítésről nem történt intézkedés, az igazgató helyettesítését a legmagasabb fizetési fokozatba tartozó tanár látja el.  Az intézményegység-vezető tartós távolléte esetén az igazgató a munkajogi szabályoknak megfelelően külön intézkedik a helyettesítés ellátásáról és díjazásáról.  Az NLÁMK Egységes Óvoda-Bölcsődéje vezetőjének tartós távolléte esetén helyettesítésére megbízást kell adni.  A közművelődés vezetését ellátó intézményegység-vezető helyettesítését szakalkalmazott látja el. 7. Kiadmányozási (aláírási) jogkör  A NLÁMK nevében aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az intézményigazgató általános helyettese írja alá  A szakmai egységvezetők aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó intézményegység szakmai tevékenységére vonatkozó jelentések, tájékoztatók aláírására, a saját hatáskörben tett intézkedésekre, az iskola és az óvoda vezetője esetében a tanügyigazgatás körébe tartozó ügyekre terjed ki.  A közművelődési igazgatóhelyettes aláírási jogköre az egység tevékenységi körén belül létesített megbízási szerződések, felkérések, terembérleti szerződések, a költségvetési kereten belüli intézkedésekkel kapcsolatos levelek, valamint a részleges munkáltatói jogkörben keletkezett iratok aláírására terjed ki.

13

V. AZ IGAZGATÓTANÁCS, SZAKMAI TANÁCS, VEZETŐI TANÁCS, A SZAKALKALMAZOTTI ÉS ÖSSZALKALMAZOTTI ÉRTEKEZLET, AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK KÖZÖSSÉGE 1. Az igazgatótanács a) Összetétele és választása Vezetője: az intézményigazgató Tagjai:  a mindenkori intézményegység-vezetők (óvoda, iskola, közművelődési egység),  közalkalmazotti tanács tagjai,  munkaközösségvezetők,  DÖK-vezető. b) Jogköre: Dönt:

 az intézményegység-vezetői pályázat kiírásáról és a pályázat feltételeiről,  az intézményegység-vezető megbízásról az előírt vélemények megtárgyalása után,  az intézményegység-vezetői megbízás visszavonásáról.

Állást foglal:  az intézményegységek feladatainak összehangolásáról,  az intézmény egészének működését befolyásoló személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról, továbbá  mindarról, amiben a vezetői tanács vagy az intézményigazgató állásfoglalást kér. Véleményezi:  a közalkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyeket (címek adományozása, kitüntetési javaslat, intézményi szintű jutalmazások),  az intézmény éves költségvetési tervének javaslatát,  a fejlesztési, beruházási és felújítási terveket,  javaslattevő jogköre kiterjed az intézmény működésével kapcsolatos minden további kérdésre. c) Feladata az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítésében:  dönt az összalkalmazotti értekezlet összehívásának időpontjáról, napirendjéről,  véleményezi az előterjesztéseket, állásfoglalását az értekezleten ismertetni kell.  Az igazgatótanács készíti elő az összalkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetői megbízás tárgyában, amelyet az intézményegységek nevelőtestületei, illetve szakalkalmazotti értekezlete által delegált tagokból álló előkészítő bizottság végez.

14

d) Működése  Az igazgatótanácsot - az általa elfogadott munkaterv szerint negyedévenként az intézményigazgató hívja össze.  Rendkívüli igazgatótanácsi értekezlet összehívására kerül sor, ha azt a tagok egyharmada az okok megjelölésével indítványozza, vagy ha azt a vezetői tanács vagy az intézményigazgató szükségesnek ítéli meg.  Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha a tagjainak legalább kétharmada jelen van.  Döntéseit nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.  Az intézményegység-vezetői megbízáshoz és a megbízás visszavonásához az igazgatótanács teljes létszámának legalább kétharmada - titkos szavazás keretében adott - igenlő szavazata szükséges.  A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt. 2. Vezetői Tanács Az intézmény vezetését közvetlenül segítő, operatív intézkedő szerv. A vezetők közötti információ-átadás egyik színtere. a) Összetétele Vezetője: a NLÁMK igazgatója. Tagjai:  iskola, óvoda, intézményegység-vezetője,  közművelődési igazgatóhelyettes. b) Feladat- és hatásköre:  véleményezi a szakalkalmazotti értekezlet és az Igazgatótanács elé kerülő előterjesztéseket,  gondoskodik a Szakmai Tanács állásfoglalásainak konkretizálásáról,  javaslatot tesz a NLÁMK éves munkatervére, valamint a Szakmai Tanács elé kerülő témákra,  megállapítja saját üléstervét,  véleményezi a kibocsátásra kerülő belső szabályzatokat és igazgatói utasításokat a közalkalmazotti tanács véleményének megkérése előtt,  állást foglal a kitüntetési javaslatok felterjesztéséről, továbbá  a munka- és tűzvédelem területén jelentkező feladatokról, valamint az operatív döntést igénylő egyéb kérdésekről. 3. Szakmai tanács a) Összetétele és választása Vezetője: a NLÁMK általános iskola vezetője Tagjai:  az iskola, óvoda, közművelődési intézményegység-vezetője, az iskolai, az óvodai nevelőtestület, közművelődési egység közössége képviseletében nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választott kettő-kettő képviselő.

15

b) Feladata:  Az intézmény egészét érintő szakmai ügyekben állásfoglalás kialakítása, javaslat a továbbfejlesztés irányainak meghatározására.  Vizsgálja és állásfoglalásával segíti a nevelési folyamatok egymásra építettségét, az óvoda és iskola együttműködését, a közművelődési tevékenységet a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokban, a szabadidő szervezését, a nevelő-oktató munkát segítő tevékenységeket. Véleményezi:  a NLÁMK munkatervi javaslatát, szakmai munkájáról készült értékelést, beszámolót; állásfoglalását a szakalkalmazotti értekezleten ismertetni kell.  az intézményi szintű szakmai munkaközösség munkájáról szóló beszámolót,  a NLÁMK-s gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet,  az intézmény szakmai pályázatainak kiírását, valamint  az intézményvezetői és intézményegység-vezetői pályázatra benyújtott vezetői programot. c) Működése  A szakmai tanács munkaterv szerint félévente, illetve szükség szerint ülésezik.  Érdemi állásfoglalásának kialakításához tagjainak kétharmados jelenléte, és a jelenlevők szavazatának egyszerű szótöbbsége szükséges, helye van a különvélemény fenntartásának.  Az ülések érdemi előkészítéséért, az állásfoglalások megvalósításának szervezéséért, szükség esetén a döntésre illetékes szerv elé terjesztéséért az intézményigazgató általános helyettese felelős. 4. A szakalkalmazotti értekezlet Nevelési-oktatási, gondozói-nevelési és közművelődési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozatot hozó szerve. a) Összetétele: Vezetője: a NLÁMK igazgatója. Tagjai:  Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörben, a nevelőoktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettséget igénylő, valamint a NLÁMK munkáját segítő munkakörben foglalkoztatott főfoglalkozású, részfoglalkozású, valamint a nyugdíj mellett foglalkoztatott közalkalmazottak.  A szakalkalmazotti értekezleten az óraadók tanácskozási joggal vesznek részt. Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörök:  a vezetői munkakörök  a tanár, tanító, napközi otthoni nevelő,  óvodapedagógus,  gondozónő,  közművelődési szakalkalmazott,  könyvtáros

16

A döntési jogkörébe tartozik:  az intézmény pedagógiai-művelődési programjának elfogadása,  az intézmény szervezeti és működési szabályzatának és módosításának elfogadása, a jóváhagyást megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,  az intézmény éves munka- és feladattervének elfogadása,  az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,  a szakalkalmazotti értekezlet képviseletében eljáró pedagógusok megválasztása,  az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, a Szakmai Tanács és a munkaközösségek véleményének megtárgyalását követően,  a minőségirányítási program végrehajtásának évenkénti értékelése. Véleménynyilvánítás és javaslattétel:  A szakalkalmazotti értekezlet véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.  Ha a szakalkalmazotti értekezlet az intézmény működését érintő bármely – azonnal meg nem válaszolható – kérdésben véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója köteles azt megvizsgálni, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ adni, amelynek megfelelő közzétételéről az intézményegységvezetők gondoskodnak. d) Működése  A szakalkalmazotti értekezlet a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére - a közoktatási törvényben meghatározott kivétellel - meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre.  A szakalkalmazotti értekezletet általában évente egyszer, a művelődési év indításakor kell összehívni.  Össze kell hívni akkor is, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény más vezető testülete vagy a szakalkalmazottak egyharmada írásban kéri az intézményigazgatótól.  A szakalkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50 százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.  Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal kapcsolatos rendkívüli szakalkalmazotti értekezlet határozatképességéhez a tagok legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a szakalkalmazotti értekezlet titkos szavazással határoz. A döntésben érintett személy a szavazásban nem vesz részt. 5. Az alkalmazotti közösség, az összalkalmazotti értekezlet a) Összetétele: Vezetője: intézményigazgató Tagjai:  Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja.

17

b) Jogköre  Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben, amelyet összalkalmazotti értekezleten gyakorol.  Az alkalmazotti közösség dönt az intézmény minőségirányítási programjának elfogadásáról. c) Működése  Évente egyszer, a művelődési év indításakor az ÁMK igazgatója tájékoztatást ad az összalkalmazotti értekezleten az intézmény feladatainak ellátásáról és működéséről, valamint a minőségirányítási program előző évi végrehajtásáról.  Össze kell hívni az összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt, valamint akkor is, ha azt az igazgatótanács valamely kérdés megtárgyalására elhatározza, vagy összehívását az alkalmazottak egyharmada a napirend megjelölésével kezdeményezi.  Az összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Az összalkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. 6. Intézményegységek közösségei a) Az általános iskola intézményegység nevelőtestülete A nevelőtestület vezetője az intézményegység-vezető. Tagja: az intézményegység-vezető, a helyettes, az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, továbbá a NLÁMK igazgatója A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:  az intézményi pedagógiai-művelődési program részét képező iskolai pedagógiai program, helyi tanterv és módosításának elfogadása,  az iskola működéséhez kapcsolódó belső szabályzat és módosításának elfogadása (SZMSZ intézményi szintű, szakalkalmazotti értekezlet fogadja el),  az iskola éves munkatervének elkészítése,  az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  a házirend elfogadása,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,  a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása,  az iskolai tankönyvellátás rendjének megállapítása a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével,  a tankönyv-támogatás felhasználásának módjáról történő döntéshozatal a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével,

18

 az intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,  jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a véleményét:  a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,  az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,  az intézményegységvezető-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt,  az iskolai felvételi követelmények meghatározásánál,  az iskolai költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésénél,  külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntési jogkörét az erre a célra létrehozott fegyelmi bizottságra ruházza át. A nevelőtestület összehívása  évente háromszor: - tanévnyitó, - félévi és - évzáró nevelőtestületi értekezlet,  havonta egy alkalommal munkaértekezlet,  évi két alkalommal nevelési értekezlet céljából történik. b) Az általános iskola intézményegység alkalmazotti közösségét  a nevelőtestület  az iskolatitkár  a takarítók  a karbantartó alkotja. Véleményt nyilvánít az intézményegység-vezető megbízása előtt. Elfogadja az iskola minőségirányítási programját, teljesítését évente értékeli. c) Az általános iskola intézményegység kibővített vezetősége Feladata: az iskolavezetés segítése a nevelő-oktató munka szervezésében, ellenőrzésében. Vezetője: az intézményegység-vezető Tagjai:  intézményegység-vezető helyettes,  szakmai munkaközösség-vezetők,  diákönkormányzatot segítő tanár, Üléseit munkaterv alapján az intézményegység-vezető hívja össze. d) Az általános iskola intézményegység nevelőtestületének fegyelmi bizottsága Feladata: a tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása és döntéshozatal. A fegyelmi bizottság állandó tagjai:  az iskola intézményegység-vezetője, az intézményegység-vezető helyettes.

19

A fegyelmi bizottság változó tagjai:  a tanuló osztályfőnöke és az a két pedagógus, aki a tanulót a heti legmagasabb óraszámban tanítja. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanuló fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten kötelesek tájékoztatást adni. e) Az általános iskola intézményegység szakmai munkaközösségei, együttműködésük és kapcsolattartási rendjük Szakmai munkaközösség hozható létre az iskolában dolgozó legalább három azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, ill. azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezésére. Intézmény szakmai munkaközösségei:  alsótagozatos szakmai munkaközösség;  természettudományi munkaközösség;  osztályfőnöki munkaközösség;  /magyar nyelv és irodalom munkaközösség/. A szakmai munkaközösségek feladatai:  Munkáját éves munkaterv alapján végzi.  Gondozza a munkaközösség területéhez tartozó tárgyat, ill. tárgyakat.  Javaslatot tesz azok eredményességének ellenőrzésére és továbbfejlesztésére, a tantervek korszerűsítésére, a tantervi anyag ésszerű átrendezésére, kiegészítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletre, módszerekre, alternatív programok választására, helyi alkalmazására, fakultáció és tanórán kívüli foglalkozások programjaira, tanmenetek ellenőrzése és véleményezése, egységes követelményrendszer biztosítása.  Éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében és a pedagógusteljesítmény-értékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.  Gondoskodik a pedagógusok-munkakörben foglalkoztatottak ill. gyakornokok szakmai segítéséről.  Részt vesz a pedagógus álláshelyek pályázati anyagának véleményezésében.  Javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére Szakmai munkaközösség vezető jogai és feladatai:  Összeállítja – és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munka-programját.  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért.  Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmenetét, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést.  Szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat /tanórákat / szervez, segíti a szakirodalom felhasználását.  Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé.

20

 Az igazgató megbízására a pedagógusteljesítmény-értékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát végez, továbbá óralátogatásokat végez és tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.  Képviseli a munkaközösséget az intézmény felé és az iskolán kívül.  Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről.  Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb.  Tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait a vezetői értekezletekről.  Állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. f) Az egységes óvoda-bölcsőde intézményegység nevelőtestülete Vezetője az intézményegység-vezető. Tagjai: az intézményegység-vezető, az óvodapedagógusok, bölcsődei gondozónő továbbá a NLÁMK igazgatója. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik  az intézményi pedagógiai-művelődési program részét képező óvodai foglalkozási program és módosítása elfogadása,  az óvodai éves munkaterv elfogadása,  az egységes óvoda-bölcsőde működéséhez kapcsolódó belső szabályzat elfogadása (SZMSZ intézményi szintű, szakalkalmazotti értekezlet fogadja el),  az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  az intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a véleményét:  az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,  az óvoda költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében. A nevelőtestület összehívása:  Évente három alkalommal az intézményegység-vezető által meghatározott időben ülésezik.  Tartalma szerint - nevelési évnyitó, - féléves és - nevelési évzáró értekezletek.  Szükség esetén összehívható rendkívüli módon, jogszabály által meghatározott döntéshozatal céljából vagy a nevelőtestület egyharmadának kezdeményezésére. g) Az egységes óvoda-bölcsőde intézményegység alkalmazotti közössége Vezetője az intézményegység-vezető. Tagjai: nevelőtestület tagjai, a dajka, a kisegítő munkakörbe tartozók.

21

Jogköre:  véleményt nyilvánít az intézményegység-vezető megbízásával és megbízásának visszavonásával, az óvoda átszervezésével, költségvetésének meghatározásával kapcsolatos ügyekben, valamint azokban az ügyekben, amelyeket az intézményegység-vezető az alkalmazotti közösség elé terjeszt,  elfogadja az óvodai minőségirányítási programot, teljesítését évente értékeli. Összehívása:  Évente egy alkalommal ülésezik az intézményegység-vezető által meghatározott időpontban a nevelési év elején. Az iskolai és az egységes óvoda-bölcsődei nevelőtestület:  gyakorolja mindazokat a döntési és véleményezési jogokat, amelyeket a közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei a nevelési-oktatási intézmények nevelési nevelőtestületeinek hatáskörébe utal, s amelyek nem tartoznak az NLÁMK szakalkalmazotti értekezleteinek hatáskörébe.

VI. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZTI EGYÜTTMŰKÖDÉS, A VEZETŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 1. Az együttműködés elvei  A NLÁMK részeit alkotó intézményegységek a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. Az egységek munkájának összehangolását az Igazgatótanács és a Szakmai Tanács segíti.  Az intézmény működési alapelveit, továbbá az intézményegységek együttműködésének elveit részletesen tartalmazza a NLÁMK hosszú távra szóló pedagógiaiművelődési programja. 2. Az átmenetek megkönnyítése  Az átmenetek megkönnyítése terén jelentkező szakmai feladatokhoz kapcsolódóan biztosítani kell a felvett gyermekek továbbjutását az óvodából az iskolába.  A gyermekek iskolába történő távozását a tanítókkal egyeztetett kölcsönös látogatások, hospitálások, megbeszélések előzik meg. A nagycsoportosok tavasszal látogatást tesznek a leendő tanító néni osztályában. Az óvodapedagógusok az iskolában meglátogatják volt óvodásaikat, érdeklődnek előmenetelükről. Az óvoda bemutató foglalkozásokat tart a tanítóknak. Az óvodások nézőként részt vehetnek az alsó tagozatos gyermekek műsorain. 3. A szervezeti egységek együttműködésének színterei:  Igazgatótanács,  Szakmai Tanács,  szakalkalmazotti értekezlet,  alkalmazotti közösségi értekezlet.

22

4. A közművelődési egység integráción belüli feladatai:  Az SZMSZ II. fejezete tartalmazza.  Az együttműködéssel elérni kívánt célok, illetőleg az ezzel kapcsolatos feladatok megjelennek a NLÁMK éves munkatervében is. 5. A vezetők kapcsolattartásának rendszeresített formája:  a vezetői tanács ülése, de ezen kívül is közvetlen kapcsolatban állnak egymással. 6. A NLÁMK igazgatója a szervezeti rendnek megfelelően irányítja, integrálja az egységek és a hozzájuk tartozó dolgozók munkáját.  Az igazgató és a vezetők elsősorban a közalkalmazott közvetlen felettese útján adnak utasítást. Ha ettől kivételesen el kell térni, a kapott utasításról a dolgozó köteles tájékoztatni a közvetlen felettesét.  A NLÁMK igazgatóját az intézményegységek és szervezeti egységek értekezleteire meg kell hívni, illetve azokon saját döntésétől függően vesz részt.

VII. SZAKMAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 1. Az intézményigazgató ellenőrzése  Az intézményigazgató közvetlenül ellenőrzi az intézményegység-vezetők és a hozzá közvetlenül beosztott szakemberek szakmai munkáját.  Az ellenőrzés módszerei: beszámoltatás és célvizsgálat, amelynek megállapításait az érintettel meg kell beszélni. Az igazgató az ellenőrzéshez ütemtervet készít. A beszámoltatás lehet közvetlen, történhet szóban vagy írásban, valamint beszámolásnak minősül az is, ha a NLÁMK vezető testületi szerve az intézményegység tevékenységét vagy annak részterületét értékeli. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje az általános iskola intézményegységben  A belső ellenőrzésnek a legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges megerősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, illetőleg bővíteni. Az ellenőrzést az iskola intézményegység vezetője, a helyettes és a munkaközösség-vezetők végzik az éves ellenőrzési terv alapján.  Az ellenőrzésnek óralátogatásokon, óraelemzéseken, a tanulók által készített írásbeli dolgozatok és felmérőlapok értékelésén kell alapulnia. Az óra ellenőrzését végző személy a haladási naplóban az ellenőrzés tényét kézjegyével igazolja. A pedagógus adminisztrációs feladatainak ellenőrzése folyamatos az iskolavezetőség részéről. Az ellenőrzést végző feladatai a munkaköri leírásban jelennek meg.  A kibővített iskolavezetés javaslatát figyelembe véve az intézményegység vezetője készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a tanév során valamennyi pedagógus munkáját értékeljék. A pedagógus kérheti, hogy munkájának segítése érdekében óralátogatás során felmérjék nevelő és oktató munkájának hatékonyságát, értékeljék pedagógiai módszereit.

23

   

3.

Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézményegység vezetője, illetőleg illetékes helyettese felel. Az egyes szakterületek belső ellenőrzésének irányításával a szakmai munkaközösségek vezetőit lehet megbízni. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, a Szülői Munkaközösség, amelyet az intézményegység vezetője engedélyez. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal, aki arra észrevételeket tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, megvitatják, s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézményegység vezetésénél. Az előző tanítási év ellenőrzéseinek tapasztalatait összegezni kell a tanévnyitó értekezletre, megállapítva, hogy az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében milyen intézkedések megtétele szükséges. Az ellenőrzés során felmerült hiányosságokkal, problémákkal összefüggő intézkedésekről intézkedési terv készül. A hibák kijavítása utólagos ellenőrzéssel történik.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje az egységes óvoda-bölcsődében  Az óvoda intézményegység vezetője ellenőrzi az óvodapedagógusok, a gondozónő és a dajkák munkáját.  A nevelőmunka ellenőrzése kiterjed adminisztrációra és gyakorlati munkára.  Ellenőrzi a nyílt hétre, szülői értekezletekre való felkészülést és lebonyolítást.  Az éves munkaterv tartalmazza az éves ellenőrzések általános szempontjait, a feladatok végrehajtásának határidejét, a felelősök nevét. Az ellenőrzések ütemezésére, gyakoriságára vonatkozóan külön éves ellenőrzési terv készül.  Az ellenőrzések tapasztalatairól az intézményegység vezető ellenőrzési naplót vezet, amely a feltárt hibákat, hiányosságokat, mulasztásokat, illetve az ezek kiküszöbölése végett indokolt változtatási javaslatokat és utasításokat tartalmazza.

4.

A szakmai munka ellenőrzése a közművelődési egységnél

Az ellenőrzés kiterjed:  a közművelődési rendezvényekre, előadásokra,  a tanfolyami- és klub kisközösségekre,  az intézményhasználó civil szervezetek küldetésük szerinti helyhasználatára. Az ellenőrzést minden területre kiterjedően az intézményigazgató végzi. Az ellenőrzés módszere:  személyes tapasztalatszerzés,  munkanapló ellenőrzés. Az ellenőrzés éves munkaterv szerint történik. Az ellenőrzések tapasztalatait ellenőrzési naplóban (a tanfolyamokét a munkanaplóban aláírással is igazolva) kell rögzíteni, amely a feltárt hiányosságokat, a kiküszöbölésükre vonatkozó javaslatokat, intézkedéseket is tartalmazza.

24

VIII. VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS Az intézményigazgató évente egyszer találkozik az iskolai, óvodai szülői szervezet vezetőivel és tagjaival. 1.

Az általános iskola intézményegység szülői közösségével történő kapcsolattartás rendje:

A szülői munkaközösség és a szülői választmány a közoktatási törvény 59.60.61.§-a alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és a kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhat létre. Döntési jogkörébe tartozik:  saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása,  képviseletében eljáró személyek megválasztása;  a rendelkezésre álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének és felhasználási módjának megállapítása. Véleményezési jogkört gyakorol:  A Működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, pl.: tanórán kívüli foglalkozások, szünidei foglalkozások formáinak, rendjének megállapításában;  Házirend megállapításában,;  Iskola és család kapcsolattartási rendjének és a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában;  A szülőket anyagilag is érintő ügyekben;  A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában. A szülői választmányt az intézményegység-vezető az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább 3-szor hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a szülői választmány elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. Az osztályok szülői munkaközösségeivel a kapcsolatot az osztályfőnök tartja, aki a szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői munkaközösségek véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség vezetői, vagy a választott SZMK-elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatás formái és rendje: Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített szülői értekezleteken és fogadóórákon, valamint írásbeli tájékoztatást ad a tájékoztató füzeten keresztül. Az iskolai munkaterv szerint tanévenként 2 rendes szülői értekezletet tart, és 3 alkalommal fogadóórát.

25

A szülői értekezletek:  Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja.  A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást.  Az első félév elteltével a tanulóközösség eredményéről és a 2. félév feladatainak meghatározásáról a félévi szülői értekezleten gondoskodik az osztályfőnök.  A szülői értekezletek időpontjáról a tanulók tájékoztató füzetén keresztül az osztályfőnök gondoskodik. Szülői fogadóórák:  Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket és szóbeli tájékoztatást ad a tanulókról.  A tanulók szüleit az osztályfőnök a tájékoztató füzeten keresztül értesíti a fogadóórák időpontjáról. Rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje.  Valamennyi pedagógus köteles a tanuló minden érdemjegyét és írásos bejegyzését az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni.  A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjegygyel kell ellátni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi a a tájékoztatók bejegyzéseit.  A tanulónak kötelessége a tájékoztató füzetét a házirendben meghatározott módon kezelni. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos egyéb lehetőségek:  A családlátogatások;  A nyílt tanítási napok. 2.

Az egységes óvoda-bölcsőde intézményegység szülői közösségével történő kapcsolattartás rendje:  Az óvodás korú gyermekek szüleinek közösségét az óvodába járó gyermekek szülei alkotják. Képviselőiket csoportonként választják. A választott képviselőkkel az intézményegység-vezető legalább évi két alkalommal ülésezik.  Szülői értekezletek: az egységes óvoda-bölcsőde évente háromszor cso portos, egyszer az új gyermekek szüleinek összevont szülői értekezletet tart. Az iskolába menő gyermekek szüleinek tájékoztató összevont szülői értekezletet tartanak a tanítónőkkel közösen évi egy alkalommal. Időpontját az éves munkaterv tartalmazza. Az értekezletek témájára a szülők is tehetnek javaslatot.  Fogadóóra: a szülő vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére időpont egyeztetéssel, valamint állandó, rendszeres időpontban tart az intézményegység vezetője és minden óvodapedagógus.  Az egységes óvoda-bölcsőde intézményegységbe járó bölcsődések szüleit üzenő füzeten keresztül havonta értesítjük gyermeke fejlődéséről. A gondozónő meghatározott időpontban szóbeli tájékoztatást ad átvételnél vagy hazaadásnál.

26

IX. A MŰKÖDÉS ÉS A LÉTESÍTMÉNYEK HASZNÁLATI RENDJE 1. A NLÁMK Általános Iskola működése és használati rendje A tanév rendje  A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter rendelkezik.  A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 21-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik.  A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben, az SZMK, a Közalkalmazotti Tanács és a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével.  A tanév helyi rendjének elfogadása az évnyitó értekezleten történik. A tantestület ezen dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításáról, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról.  A tanév helyi rendjét, a házirendet és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertették a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontját az intézmény faliújságán ki kell függeszteni. A tanév helyi rendjében meghatározzuk:    

Az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját; A tantestületi értekezlet témáit és időpontjait; A tanítás nélküli munkanapok programját és időpontjait; A tanítási szünetek időpontjait.

Az intézmény nyitva tartása:     

A tanév során az iskola hétfőtől-péntekig 7 – 16 óráig tart nyitva. Hivatali idő az ÁMK központi szerveinél: 8-16 óráig tart. A közművelődési intézményegység nyitva tartása 8-16 óráig. Könyvtár nyitva tartása: Az épületben a nyitvatartási időn kívül csak előzetes bejelentés után lehet tartózkodni engedéllyel, ha az épület őrizete, felügyelete biztosított.  Nyári szünetben az előre meghatározott ügyeleti napokon /kifüggesztett rend szerint / 9-12 óra között az irodában ügyeletet tart az iskola vezetőségének egyik tagja.  A tanítási szünetek alatt 2. A NLÁMK Egységes Óvoda-Bölcsődéjének működése és használati rendje A nevelési év beosztása:  Az óvodai nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart.  Az óvodai oktatási év szeptember 1-től május 31-ig tart. 27

Az egységes óvoda-bölcsőde nyitva tartása:  Az egységes óvoda-bölcsőde hétfőtől péntekig legfeljebb napi 9,5 órában biztosítja az óvodai ill. bölcsődei ellátást.  Nyitva tartás – a jelenlegi igényeknek megfelelően, gyermekek számára: 7-1630-ig tart.  Szükség esetén – törvény előírása alapján a nyitva tartás módosítható.  A gyermekek távozása: a szülő által írásban adott személlyel történhet.  Az ünnepekkel összefüggő változásokról, az országos rendelkezés figyelembe vételével – két héttel előbb a szülőt értesíteni kell.  Az óvodát az egész napos nyitva tartáson belül a szülők fél napra is igénybe vehetik étkezéssel vagy anélkül.  A nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. 3. A vezetők benntartózkodása:  A hivatali nyitvatartási időben az igazgató vagy az általános helyettese és a közművelődési igazgatóhelyettes benn tartózkodik.  Az intézményegységek vezetőinek vagy helyettesének reggel 8 órától 16 óráig tartó időszakban az intézményegységben kell tartózkodni. 4. Az iskolához tartozó helyiségek használati rendje  Az iskola létesítményeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt lehet használni.  Az iskola helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni. A helyiség eltérő rendeltetés céljára történő használatához az iskola igazgatója, illetve az intézmény igazgatójának előzetes engedélyére van szükség.  Az iskola folyosóin, a tornateremben és az étkezőben minden esetben biztosítani kell a felügyeletet. A felügyeletet az ügyeletes tanár és az ügyeletes tanulók biztosítják.  Az iskola szertárait, a tornatermet, a technika, a természettudományi előadó és a számítástechnika termet zárva kell tartani és csak felügyelő tanár jelenlétében lehet kinyitni, illetőleg oda belépni.  A sportudvaron és a tornateremben tanítási idő alatt a tanuló csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat.  Az iskolai könyvtárat a tanulók a könyvtári tanórák kivételével a nyitvatartási időben vehetik igénybe.  Az ebédlőben ebédeltetés ideje alatt a tanulók felügyeletét mindvégig biztosítania kell a napközis nevelőnek. 5. Az óvodai csoportszobák kizárólag a gondozási-nevelési feladatokra használhatóak. Az óvodai tornaszoba az egységes óvoda-bölcsőde intézményegység vezetőjével történő előzetes egyeztetés alapján használható fejlesztő foglalkozásokra, közművelődési programok lebonyolítására a megfelelő felügyelet biztosítása mellett.

28

X. BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NLÁMK-VAL  A NLÁMK szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók számára nyitottságot feltételez. Az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő, nevelő-oktató munka nyugodt feltételeit és körülményeit.  A fenntartó képviselőit, illetve más hivatalos szervtől érkezőket először az intézményigazgató fogadja abban az esetben is, ha a megbeszélés, ellenőrzés, szaktanácsadás stb. az intézményegységet érinti.  A főépületbe hivatali időben megjelenő külső személyek az intézményi titkárnál bejelentik jövetelük célját, aki szükség esetén megfelelő tájékoztatást ad az ügyintézés helyéről.  A közművelődési programokra érkezők a kijelölt helyen és időben tartózkodhatnak az épületben. A kiállításokat a megállapított időben lehet megtekinteni.  A klubszoba és a művelődési ház használatát civil csoportok előzetes egyeztetés alapján kérhetik a közművelődési igazgatóhelyettesnél.  A tornatermi foglalkozások befejezését követően a külső résztvevőknek el kell hagyni az épületet.  Közművelődési rendezvények idején a belépés zavartalanságáért, illetőleg a közönség fogadásáért a közművelődési egység felelős. A program befejeztével az épület megfelelő rendben való elhagyását a rendezők kísérik figyelemmel.  Az engedélyezett vásárok, bemutatók stb. közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. A művelődési bérbeadása estén az erről szóló szerződés tartalmazza az igénybevétel és a külső személyek belépése, benntartózkodása rendjét.  Az egységes óvoda-bölcsődét érintő ügyek elintézéséhez a vendéget az óvoda vezetőjéhez kell kísérni.  Az egységes óvoda-bölcsöde területén idegen személyek kíséret nélkül nem közlekedhetnek.

XI. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE 1. Intézményi szinten kezelt kapcsolatok A NLÁMK széleskörű szakmai kapcsolatot tart fenn a lakóhelyi, kistérségi, megyei és országos szakmai és társadalmi szervezetekkel, egyházakkal. Az egész intézményt érintő ügyekben történő kapcsolattartás az igazgató feladata. Kiemelt kapcsolatot tart fenn a következő szervezetekkel:  Fenntartójával: Apostag Község Önkormányzatával;  A polgármesteri hivatallal;  A Regionális Módszertani Bölcsődével,  A Bács-Kiskun megyei Pedagógusházzal;  A kalocsai Nevelési Tanácsadóval;  A Bács-Kiskun Megyei Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal;  A családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal; 29

 Általános Művelődési Központok Országos Egyesületével. Munkakapcsolatot tart fenn:  Az Apostagért Közalapítvánnyal;  A dunaföldvári LEVENDULA Alapfokú művészeti Iskolával;  A történelmi egyházakkal /katolikus, evangélikus, református/. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért rendszeres kapcsolatot tart:  A háziorvossal;  A védőnővel;  Az iskolai fogorvossal. Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskolai és óvodai GYIV-felelős rendszeres kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal és a polgármesteri hivatal gyámügyi előadójával. 2. Az intézményegységek kapcsolatai: Az egységvezetők szakmai ügyekben közvetlenül is tartják a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel. a) Iskolában  Az óvodával, közművelődési intézményekkel az iskola intézményegység-vezető helyettese.  A Pedagógiai szolgáltatóval és az önkormányzattal az iskola intézményegységvezetője,  A gyermekjóléti szolgálattal szükség esetén minden osztályfőnök felveheti a kapcsolatot, az általános információáramlás az intézményi gyermekvédelmi felelősön keresztül történik,  Az iskolai egészségügy ellátásban résztvevőkkel az intézményegység-vezető helyettese.  Középiskolákkal a beiskolázással kapcsolatos teendőkkel kapcsolatosan a 8. osztályos osztályfőnök és az iskola vezetője.  A szakmai fórumokkal a szakmai munkaközösség-vezetők tartanak kapcsolatot. b) Egységes Óvoda-Bölcsődében  A kapcsolattartás az óvodavezető feladata.  A Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködéshez szükség szerint igénybe veheti az intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködését.  A Nevelési Tanácsadóval az indokolt iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatban tart kapcsolatot. d) Közművelődési egységben A kapcsolat fenntartása a közművelődési igazgatóhelyettes feladata.  A Levendula Alapfokú Művészetoktatási Iskolával;  Megyei és országos könyvtárakkal;

30

XII. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az intézmény hagyományainak ápolásával kapcsolatos kötelezettség  Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és a gyermekközösség minden tagjának kötelessége.  Az intézményben a nemzeti ünnepek, megemlékezések rendezését az intézményegységek végzik, és az éves munkatervben határozzák meg a feladat elvégzésére kijelölt felelős nevét és az időpontokat. Intézményi szintű rendezvények Az ÁMK szintű rendezvények, hagyományok ápolása központilag történik. Ilyen rendezvény: Pedagógus nap, Karácsonyi ünnepség. A rendezvények időpontját és felelősét az intézmény Igazgatótanácsa határozza meg. A rendezvény felelőse együttműködik az egységekkel, a szervezésben segítik munkáját. Iskolai rendezvények, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladat Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény névadójának emlékére: Intézményünk névadója kiemelkedő irodalmi személy volt, akinek arcképét és életútjáról képes ismertetőt az iskola előterében helyeztünk el. Névadónk születésnapja alkalmából – tanítási nap keretében – műsoros esten emlékezünk meg. Vers és prózamondó versenyek megrendezésében, programjában a névadó meghatározó szerepet kap. Névadónk halálának évfordulóján megemlékezést tartunk iskolánk előkertjében, megkoszorúzzuk szobrát. A tanulók számára:  Óvodások fogadása tanévenként egyszer  Első osztályosok ünnepélyes fogadása: a tanévnyitó ünnepélyre 5. osztályosok és osztályfőnökük kíséri, majd megajándékozzák őket.  Közös ünnepek: - Mikulás: testvérosztályok közös ajándékkészítése, ajándékcsere, Mikulásbál

31

   

- Karácsony: az alsó tagozatosok műsorral készülnek a közös karácsonyra, majd közös éneklés, gyertyagyújtás - Farsang: farsangi jelmezfelvonulás, jelmezbál - Gyermeknap: szülők - nevelők-gyermekek közös játékos délutánja, főzéssel egybekötve; - Madarak, fák napja: természetvédelmi vetélkedő vagy kirándulás. Táborozások: a diákönkormányzatot segítő nevelő szervezésében. Végzős diákjainkat ballagás keretében búcsúztatjuk ünnepélyesen. A ballagást a 7. osztály szervezi. Az ünnepélyhez méltó módon felvirágozzák az iskolát, az osztálytermeket. A hagyományok ápolásakor törekszünk a folyamatosságra. Az ünnepélyek rendjét az éves munkaterv tartalmazza.

Felnőtt dolgozók számára:  új munkatársak köszöntése  munkatervben szereplő ünnepek közös ünneplése  névnapok megünneplése  nyugdíjba vonulók búcsúztatása  közös kirándulás Szülők számára:  Leendő 1. osztályosok szüleinek előzetes látogatása az osztálytanító részéről vagy értekezletre hívás.  Rendezvényeken való részvétel  Értekezleteken való részvétel, év eleji, évközi, félévi értekezlet  Ünnepeken való részvétel  Fogadóórákon, fogadónapokon való részvétel Óvodai ünnepségek, megemlékezések rendje, hagyomány ápolásával kapcsolatos feladat Az ünnepeket mindenkor az életkori sajátosságoknak megfelelően kell előkészíteni, lebonyolítani. Hangsúlyos szerep jusson a készülődésnek, gyűjtőmunkának, a külsőségeknek, a gyermek világához közel álló mozzanatok kiemelésének. Nem lehet a készülődés megterhelő a gyermek számára. Az ünnepek megszervezésének módja: Óvodai szintű ünnep, az óvónők által készített dramatikus játék vagy egyéb program alapján. Karácsony: Csoportonkénti szervezésben zajlik. Majd részvétel a közös intézményi karácsonyi ünnepen. Farsang: Óvodai szintű programszervezés által, lehetőség szerint a szülők minél szélesebb körű bevonásával. Húsvét: Csak előkészületi stádiumban ünnepeljük. Gyermeknap: Élménydús közös kirándulás vagy más óvodai szintű program által. Anyák napja: Csoportosan szervezett vagy egyéni köszöntés által. Évzáró, ballagás: Csoportonként külön vagy több csoport által közösen szervezett módon, illetve közös családi program szervezése révén. A történelmi ünnepek tartalmát a 3-7 éves gyermek még nem értheti meg, emiatt az óvodában megemlékezéseket direkt módon nem tartunk.

32

XIII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Az egységes óvoda-bölcsőde és az iskola saját működési szabályzatában határozza meg a vezetők és pedagógusok, valamint más alkalmazottak feladatait a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén. Ha a balesetet az egységes óvoda-bölcsődéhez vagy iskolához nem tartozó alkalmazott észleli, haladéktalanul meg kell adni a szükséges segítséget, és értesíteni kell az intézményegység vezetőjét, illetőleg bármely alkalmazottját a további intézkedések megtétele érdekében.

XIV. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az intézményegységekben történt rendkívüli eseményről az intézményegység-vezető az igazgatót haladéktalanul tájékoztatni köteles. Az igazgató intézkedik arról, hogy a fenntartó és más érintett hivatalos szerv értesítése minél előbb megtörténjen. A részletes szabályokat és a bombariadó esetén szükséges intézkedéseket az intézményegységek részletes működési szabályzatai tartalmazzák.

XV. A DIÁKÖNKORMÁNYZATI SZERV, A DIÁKKÉPVISELŐK ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS, DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA  A NLÁMK az általános iskola intézményegységen keresztül biztosítja a diákönkormányzat és az iskola intézményegység vezetőinek kapcsolattartását, továbbá az iskola tanulóinak rendszeres tájékoztatását, a tanulók véleménynyilvánításának formáját az iskolai működési szabályzat rendezi.  A diákvezetők előzetesen egyeztetett időpontban megkereshetik az igazgatót. Az erre vonatkozó igényt az intézményi titkárnál kell bejelenteni.  Az igazgató részt vesz az évi rendes diákközgyűlésen, ahol az általános intézményi szintű kérdésekről tájékoztatást ad.

33

XVI. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA  A NLÁMK hivatalos dokumentumai (Pedagógiai-Művelődési Program, SZMSZ, Minőségirányítási Program, Házirend) az intézményvezető titkárságán, az iskolai könyvtárban és az intézményegységek vezetőinél kerülnek elhelyezésre.  A dokumentumok nyilvánosak, melyek hivatali időben, illetve a könyvtár nyitvatartási idejében megtekinthetők.  Felvilágosítást az általános művelődési központ intézménytípushoz kapcsolódó kérdésekkel kapcsolatban előzetes időpont egyeztetés után az intézményvezető, vagy az intézményvezető általános helyettese adhat.  Az intézményegységek vezetői saját egységük programjairól, a házirendjükről, szervezeti és működési rendjükről, minőségirányítási programjukról szervezett formában a beiratkozás előtt munkatervük szerint, egyébként előzetes egyeztetés alapján megbeszélt időpontban adnak tájékoztatást.  A minőségirányítási program éves értékelésének egy példányát az iskolai könyvtárban kell elhelyezni.

XVII. REKLÁMTEVÉKENYSÉG Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja.  A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál: - a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti, - a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti, - az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti, - a fogyasztóvédelmi oktatás hatékonyságát elősegíti; - a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál /pl. a közművelődési, közgyűjteményi intézmények, Állat-és Növénykert stb. programjainak, műsorfüzeteinek terjesztése/.  A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetők.  Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető.  Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati engedély szükséges.  Minden konkrét megkeresés esetén az intézményigazgató személyesen tárgyal és köt szerződést.

34

 Szerződéskötés előtt az önkormányzat illetékesének előzetes engedélyét be kell szerezni.  Az intézmény épületeiben reklámot, tájékoztatót elhelyezni – amennyiben az a társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti – az intézményigazgató személyesen engedélyezi.  Egyéb esetben –a tartalomtól függően – a reklámozást az illetékes egységvezető engedélyezi.

XVIII. Záró rendelkezések 1. Az SZMSZ-ben nem szabályozott, de kötelezően rendelkező kérdések az intézményegységek működési szabályzatában találhatók. Az iskolai könyvtár működését az iskolai működési szabályzat tartalmazza. 2. A NLÁMK Szervezeti és működési Szabályzatát a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el.  Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A Hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az ÁMK azon alkalmazottjaival is, akik nem tagjai a szakalkalmazotti értekezletnek, továbbá azokkal, akik kapcsolatba kerülnek a NLÁMK-val, és meghatározott körben használják helyiségeit. 4. Az SZMSZ előírásai vonatkoznak az intézmény minden alkalmazottjára és az intézmény külső használóira. 5. A NLÁMK Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei:       

Szervezeti felépítést mutató vázrajz; Egységes Óvoda-Bölcsőde intézményegység működési szabályzata Általános iskola intézményegység működési szabályzata; Közművelődési intézményegység működési szabályzata Könyvtár működési szabályzata Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata; Az intézmény vezető testületeinek ügyrendje, az intézményvezetői megbízásban közreműködő előkészítő bizottság megválasztása;

6. A NLÁMK önálló belső szabályzatai, amelyek fenntartói jóváhagyást nem igényelnek, de az intézmény működéséhez hozzátartozó kérdéseket rendeznek:  Közalkalmazotti szabályzat;  Iratkezelési szabályzat;  Leltározási szabályzat;  Selejtezési szabályzat.

35

Záradék A fenti szervezeti és működési szabályzatot a Nagy Lajos Általános Művelődési Központ szakalkalmazotti értekezlete a 200... …………………..-án megtartott határozatképes értekezletén ………%-os szavazataránnyal elfogadta. Ezt a tényt az igazgató és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják. Apostag, 200..………………

…………………………….. jegyzőkönyv-hitelesítő

……………………………. jegyzőkönyv-hitelesítő

………………………. igazgató

Nyilatkozatok A közalkalmazotti tanács képviseletében nyilatkozom arról, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakorolhattuk. Apostag, 200..…………………….. ……………………… a KT-elnöke 2.A szülői munkaközösség képviseletében nyilatkozom arról, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott kérdések szabályozásában egyetértettünk, amelyet a szülői munkaközösség üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít. Apostag, 200..………………………. ……………………….. az SZMK elnöke 1. A diákönkormányzat képviseletében nyilatkozom arról, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott kérdések szabályozásával kapcsolatban egyetértési jogunkat gyakorolhattuk. Apostag, 200..………………………. …………………………. diákönkormányzat vezetője

36

A Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Egységes Óvoda-Bölcsődéjének Szervezeti és Működési Szabályzata 2009.

37

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A működési szabályzat (MSZ) célja, jogi alapja:  Célja, hogy meghatározza a Nagy Lajos ÁMK Egységes Óvoda Bölcsődéjének mint nevelési intézmény szervezeti felépítését, az intézményegységi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.  Az MSZ az intézményegységre vonatkozó – az intézmény pedagógiai-művelődési program részét képező – óvodai pedagógiai programban megfogalmazott cél és feladatrendszer tevékenységeinek és feladatainak összehangolt és hatékony megvalósulását szabályozza.  A működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek:  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről

AZ ÓVODA ALAPADATAI Az intézményegység adatai: Az intézmény neve:

Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Egységes Óvoda-

Bölcsődéje Intézmény címe: 6088

Apostag, Hunyadi u. 23-25.

Intézmény telephelyei:

Apostag, Hunyadi u. 23. Apostag, Hunyadi u. 25.

Típusa: Napköziotthonos Óvodai csoportok száma: 3 csoport Felvehető gyermekek száma: 75 fő Alapfeladatok az alapító okirat alapján: 

Bölcsődei ellátás egységes óvoda-bölcsőde formájában A gyermekjóléti alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátást nyújt a családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermekek számára. Feladata a 2-3 év közötti gyermekek gondozása, nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlesztése az életkori és egyéb sajátosságok figyelembevételével.  Óvodai nevelés, iskolai életmódra történő felkészítés;  A 3-7 éves gyermekek nevelése a „Tevékenység központú óvodai nevelés” című helyi program szerint történik, melynek fő feladatai: - Egészséges életmód kialakítása, a gyermekek edzése; - Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, közösségi életre felkészítés; 38

- Értelmi fejlesztés;  Szociálisan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése, nevelése;  Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység;  Óvodai, bölcsődei intézményi étkeztetés;

Az egységes óvoda-bölcsőde szervezete: Az egységes óvoda-bölcsőde alaptevékenységét csoportkeretben végzi. Csoportra való bontás koruk, fejlettségi szintjük, ill. az adott körülmény határozza meg. Ezt tanévenként szükség és lehetőség figyelembe vételével változhat. A csoport létszámának megállapítása a helyi körülmények és a gyermek elláthatóságának figyelembe vételével történik a Közoktatási Törvény alapján. Figyelembe kell venni az egységes óvoda-bölcsődékre vonatkozó szabályozást a csoportok kialakításánál. Az egységes óvoda- bölcsőde intézményegység-vezető dönt: a csoportösszevonásokról (délutáni napközis csoportok összevonása) A csoportokhoz különböző szervezeti egységek kapcsolódnak, amelynek kiszolgáló tevékenységet látnak el: - Mosdó, gyermeköltöző - Egyéb közös használatú helyiségek (szertár, mosókonyha, konyha)

Óvodapedagógusok feladatai: Az óvodapedagógus alapvető feladatai: - A rábízott gyerekek nevelése és fejlesztése a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően - Feladatait a közoktatási törvényben meghatározottak szerint, az országos és helyi nevelési program alapján végzi önállóan és felelősséggel - Alkotó módon együttműködik a nevelő munka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében - Köteles betartani a pedagógusetika követelményeit, munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit (jó munkahelyi légkör) Javaslatot ad: - Az óvodai nevelőmunka munkatervéhez - Az óvodai munkaszervezési kérdésekhez - Az óvodai felszerelés bővítéséhez - A szükséges javításokhoz Kötelessége: - A munkafegyelem megtartása - A közösségi együttműködés formáinak betartása - A tervszerű felkészülés naponta a nevelőmunkára - A gyermekek folyamatos felügyelete Alaptevékenysége: - Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért. - Az érvényben lévő alapdokumentum előírásai és ajánlásai szerint megfelelően felkészül a tervszerű nevelőmunkára (használja a szükséges szemléltető eszközöket, segédanyagokat). - Folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a gyermekek teljesítményét, fejlődését és erről személyiséglapon feljegyzést készít. 39

-

-

A minőségfejlesztésben aktívan részt vesz. Folyamatosan képzi magát, továbbképzésekre jár. Naprakészen vezeti a csoportmunkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat (mulasztási napló, csoportnapló, személyiséglapok). Alapvető feladata a rábízott gyermekek egyéni differenciált nevelése. Vegye figyelembe a gyerekek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás. Családlátogatást végez, folyamatosan együttműködik a gyermekek szüleivel. Szülői értekezletet, nyílt napot tart, bemutató foglalkozásokat szervez. Kapcsolatot tart társintézményekkel. Közös ünnepeket, kirándulásokat szervez. Aktívan és felkészülten részt vesz a nevelési értekezleteken. Az óvoda tárgyait és eszközeit kímélő módon, anyagi felelősséggel használja és óvja. Csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért felelősséggel tartozik. Összehangolt munkát végez az óvoda többi dolgozójával, irányítja a csoportdajka munkáját Az óvodában olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy a helyettesítésről időben gondoskodhassanak, munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát. A csoportszobában és a közös helységekben teremtsen esztétikus környezetet.

Az óvodára háruló feladatokból az óvónő köteles az alábbi részfeladatokat ellátni a vezető útmutatása szerint: -

Helyettesítés Előadás, beszámoló, gyakorlati bemutató tartása Szertárfelelős Könyvtárfelelős Jegyzőkönyvvezetés Az óvodai munkatervben szereplő rendezvények, szabadidős tevékenységek megszervezése Pályázatírásban való részvétel Továbbtanulók segítése Hallgatók gyakorlatának vezetése Leltározás, selejtezés előkészítése Felkérés alapján vállalhat munkavédelmi és tűzvédelmi megbízatást Ifjúságvédelmi feladatok ellátása

A gondozónő feladata: A csoportban ellátja a bölcsődés korú gyermekek gondozási és nevelési feladatait. Munkájának alapját a Bölcsődei nevelés-gondozás alapprogramja, a 137/1996. (VIII.28) Kormányrendelet alapján végzi. Konkrét feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Munkája során végzett főbb tevékenységek csoportjai:  Végzi a gyermek szükségleteit figyelembe vevő gondozási-nevelési tevékenységet.  Közreműködik a gyermek egészséges, tevékeny életmódjának kialakításában.  Ellátja a megbetegedett gyermeket.  Részt vesz a biztonságos, balesetmentes környezet kialakításában, a nevelőgondozó munkához szükséges tárgyi feltételek megteremtésében.  Kapcsolatot tart, együttműködik a gyermek szüleivel, valamint a munkatársakkal.

40

 Elvégzi a munkájával kapcsolatos adminisztrációt. Általános szakmai követelmények A csecsemő- és kisgyermekgondozó munkáját a gondozó-nevelő munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelően végzi:  felelősséget érez más emberek csecsemőjének, kisgyermekének korai személyiségformálásával, nevelésével, gondozásával kapcsolatban,  a gondozási-nevelési elvekkel összhangban tiszteletben tartja a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos kulturális sajátosságait, hagyományait, szokásait,  a szakmai titoktartás szabályai szerint kezeli a birtokába jutott információkat, megfigyeléseit kizárólag a gyermek érdekében használja fel,  betartja a szakmai illetékesség határait,  szociális érzékenységgel, előítéletek nélkül, a másik fél emberi méltóságát, véleményét tiszteletben tartva együttműködik másokkal és képviseli saját meggyőződését, véleményét. A csecsemő- és kisgyermekgondozó munkavégzéséhez szükséges szakmai kommunikáció:  ismerje a kommunikáció szerepét a csecsemő- és kisgyermek gondozási munkában,  alkalmazza a kommunikáció közvetlen és jellemző eszközeit a csecsemővel és kisgyermekekkel való bánásmód során,  ismerje és értelmezze a gyermek jelzéseit,  figyeljen a metakommunikációs jelzésekre,  kontrollálja saját metakommunikációját és ügyeljen ennek veszélyeire,  törekedjen a gyermekkel való harmonikus, elfogadó, segítő kapcsolat kialakítására és fenntartására,  adjon lehetőséget a gyermeknek az egyenrangú választásra, döntésre, önálló tevékenységre,  ismerje fel a konfliktushelyzetet a csoportban élő gyerekeknél, mérlegelje annak megoldási lehetőségeit, adjon lehetőséget a gyermeknek a konfliktus önálló megoldására,  alkalmazza a konfliktuskezelés, megoldás különböző módjait, a gyermek és az érintett felnőttek személyiségét figyelembe véve,  tudja elfogadtatni saját szakmai álláspontját a gondozás-nevelés kapcsán. A csecsemő- és kisgyermekgondozó munkavégzéséhez szükséges önismeret  ismerje a személyiség- és önismeretfejlesztés lehetőségeit,  empátiás készséggel forduljon a rábízott gyermekek és azok családtagjai felé,  viselkedését tudja megfelelően kontrollálni,  tudjon felelősen tevékenykedni, viselkedni és döntéseiért vállalja a következményeket,  tudja felmérni saját teherbírása határait,  alkalmazza az aktív, a passzív pihenés és a rekreáció önmaga számára legmegfelelőbb formáit, és éljen a számára biztosított munkahelyi kikapcsolódás lehetőségével,  rendelkezzen reális önismerettel és tudatosítsa, hogy személyisége a munkaeszköze,  szükség esetén éljen a segítéskérés lehetőségével.

41

Dajka feladata és jogköre: Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére! Tisztelje a gyermeket, szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa. A dajka az intézményegység-vezető, illetve az általa megbízott csoportvezető óvodapedagógus irányítása alapján feladatait osztott munkarendben végzi. A dajka az óvodában olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon. Távol maradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban levő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát. A dajka általános feladatai a gyermekcsoportban: -

-

A dajka mindazokat a feladatokat végzi, amely szükséges a gyermek egészséges óvodaibölcsődei ellátásához, az óvoda-bölcsődében végzett nevelési célok eléréséhez. A dajka a 2-3-6-7 éves gyermekek nevelését ellátó intézményben az óvodapedagógus és a gondozónő segítőtársaként végzi a feladatát. Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiéniás feltételeket. Közreműködik a gyermek egész napi gondozásában, környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Ellátja a környezetgondozási és balesetmegelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt. Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva, önállóan szervezi és végzi. a csoportvezető óvónő és gondozónő által meghatározott napirend szerint segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában, az óvónő és gondozónő mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoport életében az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, segít az ételek kiosztásában, az edények leszedésében. a nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyerekek jelének figyelembevételével a terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt a játék- és egyéb tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő utasításait követve a gyermekek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását hiányzás esetén helyettesítést végez járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és az óvónő útmutatásai szerint részt vesz séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre a baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti az óvodavezetőnek a környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik (növényeket gondozza)

A dajka egyéb feladatai: -

a játékeszközöket tisztán tartja, a szükséges fertőtlenítéseket igény elvégzi a gyermekcsoport textíliáit mossa, vasalja, javítja a megbeszélt munkamegosztás szerint gondozza az óvoda udvarát, nyáron locsolja a poros udvarrészeket reggeli és délutáni időszakban

42

-

a nyári takarítási szünetben elvégzi az éves nagytakarítást

Egyéb rendelkezések: -

az óvoda-bölcsőde tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja a munkamegosztás alapján – az óvoda elhagyásakor – ellenőrzi az ajtók, ablakok bezárását, az áramtalanítást. a munkatársi értekezleteken részt vesz az épület kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik a csoport textíliáival, evőeszközeivel, edényeivel a leltár szerint elszámol, vezeti a csoport törésnaplóját tervezi és vezeti a felhasznált tisztító- és mosószer mennyiségét a tagintézmény vezetőjével munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet a gyermekekről pedagógiai információt, az óvoda-bölcsőde belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat a gyermekekkel, szülőkkel és munkatársakkal szemben udvarias magatartást tanúsít szükség esetén elvégzi azokat a munkakörébe tartozó feladatokat is, amellyel az intézményegység-vezetője időnként megbízza (például postázás)

Az óvoda-bölcsőde szervezeti formái:

(óvoda-bölcsődei közösségek, szervezeti keretei, kapcsolattartás formája, rendje.)

Nevelőtestület: Tagjai: Az óvoda-bölcsőde valamennyi pedagógusa, a gondozónő és a nevelő munkát segítő dolgozó. A nevelőtestület döntési, véleményezési és javaslattevő jogának színtereit a Kjt. 56.§ és 57.§ tartalmazza. Kiemelés: A nevelőtestületi értekezletet meghatározott időben és programmal kell tartani. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívható, ha az intézményegység-vezető vagy az óvodában működő valamely választott testület ill. a nevelőtestület egyharmada javaslatot tesz. A nevelőtestület üléseit az intézményegység-vezető ill. megbízottja vezeti. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: - a szavazás arányát, - a javaslatot, - a határozatokat A nevelőtestület minden tagja javaslatot tehet az óvodai élettel kapcsolatos minden kérdésre. Ha a javaslat elbírálása nem tartozik a nevelőtestület hatáskörébe, akkor a döntésről az intézményegység-vezető 30 napon belül köteles választ adni. A nevelőtestület tagjai kérhetik a választ írásban is.

Az óvodapedagógusok szakmai közössége: Kjt. 58.§ a nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervéhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógu43

sok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A munkaközösség határozott időre vezetőt választ – dönt működési rendjéről és programjáról.

Feladatok: -

házibemutatók szervezése a munkaközösség témájában a tervező, elemző, értékelő tevékenységben való részvétel kutatások, kísérletek segítése, megvalósítása, értékelése a munkaközösségi tagok ön- és továbbképzése a munkaközösség vezető beszámolási kötelezettséggel tartozik az intézményegységvezetőjének. Munkatervük része az óvodai munkatervnek.

A szülői szervezetre ruházott egyetértési, véleményezési jog (Kjt. 59.§) Az óvoda-bölcsődében a szülők az e törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hoznak létre. A szülői munkaközösség járhat el az óvoda-bölcsőde valamennyi szülőjének képviseletében, amelyiket a szülők több mint 50%-a választotta meg. A szülői munkaközösség dönt saját működéséről. A szülők képviselőivel az intézményegység-vezető tart kapcsolatot, az együttműködés szervezése az intézményegység-vezető feladata. Az együttműködés tartalmát, formáját közösen állapítják meg, melyet mindkét fél rögzít az éves munkatervében. A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelési értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalására, melyben egyeztetési vagy véleményezési joga van. Ezek az alábbiak: A Közoktatásról szóló Törvény 29.§ (1) bek. meghatározott jogköröket a választmány gyakorolja: Dönt: -

működési rendjének éves munkaprogramjának megállapításában, képviseletében eljáró személyek megválasztásában, társadalmi munka szervezésében, a rendelkezésre álló pénzeszközök, az óvodának nyújtott anyagi támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapításában.

Véleményez: -

az óvoda-bölcsődei házirend, nyitva tartás, a működési szabályzat szülőket is érintő rendelkezéseiben, a szülők többségét anyagilag is érintő ügyekben az óvoda-bölcsőde és a családi kapcsolattartás rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában, a szülői értekezletek témáinak, módszerinek meghatározásában ünnepek, ünnepélyek, rendezvények kapcsán a szülői szervezet az óvoda-bölcsőde működésével kapcsolatban véleményt nyilvánít, javaslatot ad, az előterjesztésről 8 napon belül az óvoda-bölcsőde gondoskodik, rendkívüli nevelési értekezlet formájában. „A szülői közösség jogköre bővül, azzal, hogy a szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításáról, tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót „ / Mód.39. § / 44

5. Az egységes óvoda-bölcsőde képviselete és munkáltatói jogok gyakorlásának rendje -

A munkáltatói és fegyelmi jogkört az óvodavezető gyakorolja. Az óvoda-bölcsőde tulajdonában 2 db pecsét van. Körbélyegző, Hosszú bélyegző Felirat: Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Egységes Óvoda-Bölcsődéje, Apostag Hunyadi u. 23-25. A bélyegzők az óvodában a vezető íróasztalának fiókjában elzárva tartandók. Használhatja: intézményegység-vezető Elvesztése ill. betörés esetén a jogszabályoknak megfelelően intézkedni kell. A munkáltatói jogok és kötelességek az Mt. 102.§ és a Kjt. 39.§-ában találhatók.

Az egységes óvoda-bölcsőde működése Az egységes óvoda-bölcsőde intézményegység-vezetője szülői értekezlet keretében megismerteti a szülőkkel az óvoda-bölcsőde helyi nevelési programját. Amennyiben valaki ezen túl is betekintést kíván nyerni a nevelési programba, annak a vezető – előzetes megbeszélés alapján – ezt lehetővé teszi, és megfelelő tájékoztatást nyújt. Az óvoda-bölcsőde nevelési programja az intézményegység-vezető irodájában van elhelyezve, azt a szülők szabadon megtekinthetik.

Az óvoda alaptevékenységének folyamata Óvodai jelentkezés -

A jelentkezés rendjét az OKM által évente kiadott rendelkezés tartalmazza. A beíratás helyéről, idejéről, szükséges okmányokról, bemutatásáról az a fenntartó dönt,

A Kjt. 65.§-a alapján: (1) Az óvodafelvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Óvodába a gyermek a harmadik életéve betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermek fogadása az óvodai nevelési évbe folyamatosan történik. (2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, ahol szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvodavezető dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek létszámát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. A kijelölt óvoda 30.§(4) bekezdés a gyermek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.

45

(3) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével. Az óvodai csoportok szervezésének szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg. - a jelentkezés körülményeiről az érdekelt szülőt értesíteni kell. - A helyhiányban elutasított gyermek szüleit az Oktatási Törvényben megfogalmazottak alapján az óvodavezető írásban értesíti. - A gyermekek adatait az óvodai felvételi és előjegyzési napló tartalmazza. - A felvételek biztosításáért, elvégzéséért a jogszabályok betartásáért az intézményegység-vezető felelős. - A felvételi és mulasztási napló a csoportba beírt gyermekek adatait és hiányzását rögzíti. Vezetéséért a csoportban dolgozó óvodapedagógus felelős. (4) Az óvoda a gyermek 3 éves korától ellátja – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. (5) A gyermek – ha e törvény másképp nem rendelkezik – abban az évben , amelyben az 5. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni. (6) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha aug.31. után született, és a nevelési tanácsadó, vagy szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó, vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, ill. a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. Az illetékes intézmények a szakvélemények megküldésével értesítik a lakóhely, ill. tartózkodási hely szerinti jegyzőt, ha javasolják, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt / Mód. 18. § / Bölcsődei jelentkezés Az óvodai beiratkozássál egy időben történik. Bölcsődésnek maximum 5 gyermek vehető fel, akik betöltötték a 2. életévüket, teljesen egészségesek (orvosi igazolás) és szüleik dolgoznak.

A gyermek felvétele, csoportba való beosztása -

Az óvodáskorú gyermekek felvételére a Közoktatási törvény 65.§ (2) és ennek megfelelő jogszabályok és rendelkezések az irányadóak, valamint a helyi sajátosságok és szokásrend. Óvodai túljelentkezés esetén az intézményegység-vezető, bizottság szervezésével, annak irányításával – a jelentkezők indoklásának figyelembe vételével dönt a gyermekek felvételéről. Átirányításukról a szabályoknak megfelelően intézkedik. A nevelési év megkezdése után új gyermek felvételére akkor kerülhet sor, ha az óvoda létszáma, személyi, tárgyi körülményei lehetővé teszik. Az óvodai csoportok szervezésének szabályairól a Közokt. Törvény 3.§ rendelkezik. Iskola előtt álló 5 éves gyermekeket az óvodába fel kell venni, ill. felkutatni azokat, akik nem jelentkeznek.

Gyermekek az óvodában:

A gyermek igénybe veheti az óvodát amikor: - a 3. életévét betöltötte és szobatiszta

46

-

teljesen egészséges (orvosi igazolás) a szülő az étkezési térítési díjat befizette 5. életévét betöltött gyerek óvodaköteles távolmaradást a szülő köteles igazolni

A gyermekek ruházata az óvoda-bölcsődében: - jellemezze praktikusság, kényelmesség, tisztaság - legyen tartalék ruha - tornacipője, váltócipője legyen

A nevelési év beosztása: Az óvodai nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart. Az óvodai oktatási év szeptember 1-től május 31-ig tart.

Óvodai szünetek: a, Üzemeltetési szünetek: - az óvoda nyári időszakban egész augusztus hónapban zárva tart. - a nevelés nélküli napokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. - A téli és tavaszi szünetben az igények figyelembe vételével vagy ügyeletet tartunk, vagy zárva tartjuk az óvodát, ha 10 főnél kevesebb jelentkező van, vagy a gyermeklétszám nem éri el a 10 főt. - Az óvoda közegészségügyi okokból történő karbantartási munkálatait lehetőség szerint a augusztusban végeztetjük. b, Technikai szünet: Az óvoda-bölcsőde épületének állagában bekövetkezett balesetveszély esetén a fenntartó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, a gyerekek elhelyezésének megoldásával – a szülővel együttműködve. c, Országosan elrendelt munkaszüneti napok, pihenő- és ünnepnapok alatt az óvoda-bölcsőde is zárva tart. d, Az óvodai nevelés nélküli munkanapok egy tanítási évben az öt napot nem haladhatják meg. De ezeken a napokon is gondoskodni kell a gyerekek felügyeletéről. (Igény esetén)

Hagyományaink, ünnepeink: -

az ünnepek tükrözzék haladó nemzeti hagyományainkat, érzéseinket népszokásaink, helyi szokások segítsék nevelési céljaink megvalósítását. A megoldás módjait, eszközeit a csoport pedagógusai a szülőkkel együtt határozzák meg, a gyerekek életkorának, értelmi, érzelmi beállítottságának megfelelően.

Az óvodai élet hagyományos ünnepei: születésnapok, mikulás, anyák napja, gyermeknap, iskolába menők búcsúztatása (évzáró) Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek: Advent, karácsony, farsang, húsvét, Népi megfigyeléseken alapuló néphagyományok ápolása Nemzeti ünnepeink: Március 15. Időszakos ünnepek, melyek adott alkalomhoz kapcsolódnak: Föld napja, Madarak és fák napja, Nagy Lajos megemlékezés, Faluházban rendezett aktuális kiállítások megtekintése

47

A gyerekek távolmaradásának igazolása, étkezések jelentése, befizetése A szülő köteles bejelenteni gyermekének hosszabb távolmaradási okát, amennyiben nem jelentkezik – 10 nap után kétszer írásban felszólítás következik, majd törlés az óvodai nyilvántartásból. (Kivéve az iskola előtt álló 5 évesek.) MKM 20.§ 1.2.3.4.bekezdése rendelkezik e témáról. - a gyerek betegsége esetén a betegség megnevezését is közölni kell. Orvosi igazolás szükséges, ha: - négy héten túl hiányzik, - ha az óvónő betegen adta ki, - bölcsődei-óvodai felvételkor, - környezeti fertőzéskor, - intézményegység-vezető által előírt esetekben. - a gyermekeket az intézményegység-vezető eltilthatja az óvoda látogatásától: - ha lázas, vagy fertőzési tüneteket észlel, - tetves, serkés haj esetén. A szülőt minden esetben értesíteni kell. A gyereket a szülő, ill. általa megbízott személy viheti el. Az óvoda területén – udvarán csak beírt, óvodapedagógusok által felügyelt, egészséges gyerekek tartózkodhatnak. Térítési díjakról A térítési díjak megállapítása az érvényben lévő rendelkezések alapján történik. A szociális segítséget (térítési díj csökkentése, ingyenesség) a körülmények, lehetőségek figyelembe vételével nyújthatunk. (ifjúságvédelmi felelős javaslatára) Az étkezési díjak befizetését minden hónapban szerdai napokon 20-áig előre kell befizetni az intézményi titkárnál. Az igazolt hiányzások miatti különbözetet utólag korrigáljuk, napközis gyermekek esetén.

Tankötelezettség óvodai feladatainak ellátása Kt. 20§ (1) Az óvoda 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséhez, legfeljebb 7 éves korig nevelőintézmény. (7 éves kortól is maradhat: 4/2001. I.26. OM rendelet 11. és 14.§) Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik. (2) A gyerekek – ha egy törvény másképp nem rendelkezik – ötödik életévének betöltésétől kezdve óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni. Ideje legfeljebb napi 4 óra. A tankötelezettség abban a naptári évben kezdődik, amelynek május 31. napjáig a gyermek 6. életévét betölti.

48

(3) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben hatodik , legkésőbb amelyben nyolcadik életévét betölti tankötelessé válik. A gyermek , ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben amelyben a hatodik életévét május 31 napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére megkezdheti akkor is, ha a hatodik életévét dec.31 napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél a nyolcadik életévre, aki aug.31. utáni időpontban született. A tankötelezettsége teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik / Mód. 2. § /

Az intézményegység védő, óvó előírásai -

A gyermek csak szülő vagy felnőtt kíséretében jöhet óvodába. Hazabocsátáskor a gyermeket csak a szülőnek, ill. az általa megbízott személynek adhatja át az óvónő. Az a szülő, aki gyermekét nem kíséri be az óvodába (óvodából), köteles erről írásos nyilatkozatot leadni az óvónőnek. Az óvoda-bölcsődében az egész nap folyamán az óvónő és a gondozónő felelős a rábízott gyermekekért. Nem hagyhatja a gyermekeket az óvoda-bölcsőde területén sehol felügyelet nélkül. Az épületben és az udvaron található veszélyforrásokra fel kell hívni a gyermek figyelmét, s az elvárható magatartásformát életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. A gyermekek környezetéből el kell távolítani minden olyan tárgyat, amely sérülést okozhat. Séta, kirándulás esetén 10 gyermekenként legalább 1 felnőtt kísérje a gyermekeket. Napi séták, óvodán kívüli foglalkozások esetében az intézményegység-vezetőnek jelenteni kell az óvodából távozó gyermekek, felnőttek létszámát, az útvonalat, a közlekedés módját. A faluból való eltávozás tényét és a kísérők névsorát le kell adni az intézményegységvezetőnek.

Baleset esetén az intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatai: - Kisebb sérülésnél a balesetet szenvedett gyermek ellátása (szükség esetén orvosi ellátásról való gondoskodás) - Szülő értesítése - Súlyosabb esetekben mentő kihívása, - Jegyzőkönyv és nyilvántartás vezetése a gyermekbalesetekről Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők: - Az intézményegység minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni - Az intézményegység-vezető dönt a szükséges intézkedésekről és az igazgató, ill. a fenntartó értesítéséről. - Szükség esetén azonnal kiürítjük az óvodát, útvonal a tűzriadó terv szerint.

Az óvoda működésének feladata (anyagi) 2.1.

Az óvoda-bölcsőde ügyintézése és ügyvitele

Az óvodabölcsőde ügykezelését és ügyvitelét az óvodavezető és az intézményi titkár közreműködésével az ÁMK igazgatója a mindenkori előírások betartása mellett látja el. Az óvoda működése során keletkező ügyirat kezelését (iktatás, válaszlevél, statisztika) az erre vonatkozó rendelkezések, utasítások, szabályok határozzák meg. MKM. Rendelet 11/1994./VI.8./2. Melléklet /2/ bekezdése szabályozza.

49

Az óvoda-bölcsőde munkájáról, dolgozóiról, belső életéről véleményezést, egyéb bizalmas adatok szolgáltatását csak az arra illetékes hatóság kérhet ill. adhat a vezető. Az adatszolgáltatás valódiságáért, pontosságáért az intézményegység-vezető felelős.

Az óvoda-bölcsőde költségvetési gazdálkodása Az óvoda-bölcsőde költségvetése az ÁMK költségvetésének részét képezi. Az óvodára és bölcsődére tervezett előirányzatok külön óvodai ill. bölcsődei szakfeladaton jelennek meg.

Társadalmi tulajdon védelme, belső ellenőrzése Társadalmi tulajdon védelme és megőrzése az óvoda-bölcsőde valamennyi dolgozójának, szülőknek kötelessége, valamint a gyermekek ez irányú nevelése. Az intézményegység-vezető az óvoda-bölcsődei vagyon kezelését, ellenőrzését végzi. Az óvoda-bölcsőde tulajdonát képező tárgyakért, eszközökért anyagilag az intézményegység-vezető felelős, ill. az óvoda-bölcsőde tulajdonát kezelő személyek. A vagyon folyamatos nyilvántartását a Polgármesteri Hivatal gazdálkodási csoportja végzi. Vagyonegyeztetést, leltározást, megfelelő ütemezéssel, évente az intézményegység-vezető ill. megbízottjai végzik. A társadalmi tulajdonban bekövetkezett károk esetén az intézményegység-vezető a kár jellegének és nagyságának arányában a hatályos jogszabályok értelmében köteles eljárni. A Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza a fegyelmi vétséget.

Az óvoda-bölcsőde belső rendje Munkarend Nevelési év beosztása: Óvodapedagógusok teendőjüket, csoportbeosztásukat, közvetlen munkatársukat a tanév megkezdése előtt, de legkésőbb a tanévnyitó értekezleten megismerik. Csoportbeosztás: Óvodai csoportok száma: 3 /az egyik csoportban max. 15 óvodás és 5 bölcsődés korú gyermek lehet/ Csoportok kialakításának határai a másik két csoportban : minimum 20, maximum 25 gyerek Évente, jelentkezés alapján, - kor, ill. fejlettségi szint szerint való elosztásról, a létszám meghatározásáról, a csoportbeosztásról az óvodavezető dönt. Munkaidő beosztás: Óvodapedagógusok és a gondozónő munkaidő beosztása: A gyerekekkel 7-16, 30 óráig óvodapedagógus foglalkozik. Munkarendjük változhat: befolyásolja:

- szorgalmi időben - nyári szabadságolás ideje alatt - személyi állomány összetétele

50

- hiányzások - egyéni kérések figyelembe vétele Munkarendek csoportonként változóak: állandó délelőtti, állandó délutáni műszak A gondozónő munkaidő-beosztása: 800-1600 Helyettesítési elvek: Mt. 117.§ - 121.§  Elsősorban saját csoportjában dolgozó óvodapedagógus, intézményegység-vezető, ill. a gyermeket legjobban ismerő helyettesít.  a bölcsődei gondozónőt a csoportvezető óvónő helyettesíti;  Hosszan tartó helyettesítés esetén arányosan, egymás között osztják meg.  Figyelembe kell venni a helyettesítésnél: a) Váltótárs teherbírását b) Önkéntesség c) Egyenletes terhelés d) Családi háttér e) Anyagi helyzet f) Valamint a törvényes előírások a helyettesítésekről, anyagi térítésről A technikai dolgozók munkabeosztását az óvoda-bölcsőde teljes nyitva tartása, valamint a munkakörbe utalt munkák elvégzésének szükségessége szabja meg. Munkájukat heti váltásban végzik, szükség esetén módosítás, átcsoportosítás alkalmazható. A feladatok egyes esetekben megbízás alapján (szóban vagy írásban) történnek. Időpontját, módját az éves munkaterv rögzíti. Az óvoda-bölcsődéből való távolmaradás közlésének rendjét – a gyermek ellátása érdekében – be kell tartani (legkésőbb 1 nappal munkakezdés előtt!) Díjazott feladatok: Munkaközösség vezető: törvényben meghatározott havi pótlék illeti meg.

Tartalmi munka egyéb szervezeti formái: Munka tervezése, házirend, értekezletek, szülői értekezletek (választmányi értekezlet), kirándulás, szülők részvétele az óvoda-bölcsőde működésében, gyermekvédelmi munka. -

Óvodai-bölcsődei munka tervezése: Az óvodai-bölcsődei munka tervezéséért az intézményegység-vezető felel. Munkaterv elkészítésében közreműködnek az óvodapedagógusok, a gondozónő, a munkaközösség tagjai, SZMK választmányi tagok figyelembe véve az Közoktatási Törvényt, helyi - körzeti sajátosságokat, fejlesztési feladatok célrendszerét. Elfogadása után a végrehajtás az óvoda-bölcsőde dolgozói számára kötelezőek. Ennek figyelembevételével készülnek a csoporttervek: melyben rögzítik csoportba tartozó gyermekek fejlesztését szolgáló pedagógiai és szervezést igénylő feladatokat, módszereket, eszközöket, egyedi-egyéni körülmények figyelembevételével. Az elért eredmények értékelik a tervezett és dokumentált célok megvalósítását – amelyekért felelősek.

51

-

Házirend: A házirend az óvodai-bölcsődei élet szervezeti kerete, mely a szülők felé jogokat, kötelességeket, helyi szokásokat szabályozza. A házirend a Szülői Szervezet választmányának egyetértésével készül, szükség esetén módosítható. A hetirend és napirend rögzíti a gyermekek egész napos rugalmas és szervezett életét. Része a csoport pedagógiai tervének, egyben a házirend kiegészítéseként szolgál. Az óvodapedagógus tanév kezdéskor ismerteti a szülőkkel és kifüggeszti látható helyre. A kiscsoportos szülők a beíratáskor átveszik a házirend egy példányát.

Óvodapedagógusok számára Az értekezletek lehetnek: -

- tervezett - és rendkívüli

A tervezett értekezletek a tanév-nyitó, tanév-záró értekezlet. Rendkívüli értekezlet összehívására az intézményegység-vezető, a testület, a munkaközösség tagjai tehetnek javaslatot. Szükség esetén a fenntartó kérheti az értekezlet összehívását. Munkatársi értekezletek szolgálják a feladatok, célok egyeztetését, értékelését. Évente 2-3 alkalommal. Az éves óvoda-bölcsődei munkaterv tartalmazza: az értekezlet témáját, a felelősét, határidejét.

Szülők számára Szülői értekezlet összehívható az óvodapedagógusok javaslatára, a szülők kérésére, az intézményegység-vezető javaslatára. Óvónői összehívás szerint minden csoportban tanév elején és végén eseménytervben meghatározottak alapján /Nagycsoportban szülői kérésre félévkor is/. Témája: a mindenkori csoportok, a gyermeket érintő nevelési – szervezési, együttműködési feladatok megoldásának részeként kell tekinteni. Módszereiben, megoldási módjaiban az óvodapedagógusok és a szülők döntenek. Az értekezlet időpontja, helyi szervezése a csoport óvodapedagógusai a gyermek ellátása, zavarása nélkül történhet. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni, ahol a résztvevők neve, téma, feladatok meghatározása - szülők egyetértésével – történik. Választmányi értekezlet Az Óvoda-Bölcsőde Szülői Szervezetének működési alapelveit a választmány készíti el az óvodavezető közreműködésével. Cél: alapfeladatok, fejlesztés feladatainak meghatározása, a szülők részvételével. Az értekezletek megbeszélt témájának függvényében, az intézményegység-vezető részvételével történik. A választmány tagjai a csoport szülői szervezetének tagjai, elnök, helyettesek. Az óvodapedagógusés a gondozónő köteles módot, lehetőséget adni a szülők számára, hogy a gyermekek folyamatos fejlődéséről, közösségi magatartásáról felvilágosítást adjon, ill. nyújtson, - erre lehetséges formákat biztosítson, figyelembe véve a csoport fejlődését, adottságát, a szülők érdeklődését. Lehet: nyílt napok, ünnepek, közös kirándulások, családlátogatás, munkadélutánok, egyéb közös programok stb.

52

Kirándulás, séták, egyéb intézmény látogatása A csoportvezető óvodapedagógus az óvodán kívül tartott bármilyen ismeretszerző foglalkozás időpontját köteles az intézményegység-vezetőnek jelenteni, valamint a szülőkkel közölni. Köteles a csoportvezető óvodapedagógus meggyőződni a hely balesetmentességéről és maximum 10 gyermekhez 1 felnőtt kísérőről gondoskodni. Gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása :- az intézményegység-vezető és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, elősegítik ezen gyermekek óvodában kerülését. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése. A gyermekvédelmi felelős feladatai: a családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével, különböző támogatásokhoz való hozzájutást javaslatával elősegíti. A problémákat, a hátrányos helyzetet okozta tüneteket felismeri és, ha szükséges szakember segítségét kéri. Együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal ill. a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó, feladatot ellátó más személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal. Részt vesz a Gyermekjóléti Szolgálati esetmegbeszéléseken.

A külső kapcsolattartás formái és rendje Társadalmi környezettel való kapcsolat A gyermekek harmonikus nevelése érdekében fontos a kapcsolatot kiépíteni az óvoda természetes környezetével, intézményével. Kapcsolatfelvétel és tartás az óvoda sajátosságaiból, lehetőségeiből és igényéből adódjék. Kapcsolatfelvétel az intézményegység-vezető feladata, kapcsolattartást az arra kijelölt pedagógus végzi. Az együttműködés célját, módját, eszközét kölcsönösség alapján, - szóban vagy írásban rögzítve az óvoda-bölcsődei munkaterv része. A nevelőtestület tagjai – a gyermekek életkorának megfelelően, - kapcsolatot tartanak az ÁMK intézményegységeivel (iskola, Közművelődés), az egészségügyi szolgálattal (orvos, védőnő) és a családvédelmi intézmény munkatársával. A lehetőséget figyelembe véve, üzemekkel, vállalatokkal való kapcsolattartást szorgalmazni kell. Az óvoda-bölcsőde vezetése és pedagógusai a környező óvodák vezetőivel és pedagógusaival tartják a kapcsolatot.

Kapcsolat a fenntartó és egyéb szervezetekkel -

A fenntartó, irányító, pedagógiai tanácsadó-ellenőrző testület egyéb szervezetekkel való együttműködése az intézményegység-vezető feladata. Működjön együtt a körzetéhez tartozó képviselő-testülettel. Az együttműködés célja: az intézmény folyamatos üzemeltetése, a gyermek testi, szellemi épségének megóvása, fejlesztése. Feladata a kölcsönös tájékoztatás, pontos, gyors információ áramlás. Az intézményi hitoktatásra akkor van lehetőség, ha a szülők 51% fölött igényt tartanak rá és az intézmény helyiséget tud biztosítani, úgy hogy ne zavarja a gyermekek mindennapi életét, tevékenységét, az óvodapedagógusok feladatának ellátását. 8/2000.(V.24.) OM rendelet 2.§ (2) bekezdés és (6) bekezdés. A nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az intézményegység-vezető, ha nincs akkor a szülői szervezet véleményét.

53

Az óvoda-bölcsőde működésének egészségvédelmi és munkavédelmi folyamata Az óvoda-bölcsőde ilyen irányú működését az intézményegység Munkavédelmi, - Tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. A Szabályzat elkészítését a mindenkori rendelkezés határozza meg és visszavonásig érvényes. Módosításokat szükség szerint végrehajthatunk. Ezen feladatok elvégzését az óvodában megbízott óvodapedagógus végzi. Feladatkörét, hatáskörét a munkaköri leírás tartalmazza. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: nevelési évenként minden gyermek egy alkalommal részt vesz: fogászati, belgyógyászati, szemészeti vizsgálaton, a fenntartó által biztosított feltételek mellett. A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be. A tanköteles korú gyermekeknél az iskolai beiratkozás előtt a kötelező egészségügyi vizsgálatokat a gyermekorvos az óvodában végzi.

A pedagógiai tevékenység belső ellenőrzésének rendje Az óvodában folyó pedagógiai munka ellenőrzését, segítését a mindenkori éves munkatervben rögzített időben, témához történik. Indokolt esetben eltérő időben és témában történhet szakmai ellenőrzés. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai: - biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű működését - segítse elő az intézményben folyó nevelőmunka eredményességét, hatékonyságát. - megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről. - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelőmunkájával kapcsolatos értékelések elkészítéséhez. Az intézményben folyó pedagógiai munka ellenőrzését az intézményegység-vezető végzi.

Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-ről és a Házirendről, IMIP-ről Az intézményvezető-vezető irodájában kell elhelyezni: - az óvoda nevelési programját - a szervezeti és működési szabályzatát, valamint - házirendjét. A szülők az óvodavezetőtől kérhetnek szóbeli tájékoztatás a dokumentumokról. A fentiekről a hirdetőtáblákon szerezhetnek tudomást. Az óvodai beíratások előtt a szülők szervezett keretek között választ kapnak kérdéseikre.

54

A Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Általános Iskolájának Szervezeti és Működési Szabályzata

55

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A működési szabályzat (MSZ) célja, jogi alapja: -

Célja: hogy meghatározza a Nagy Lajos ÁMK Általános Iskola mint oktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményegységi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

-

Az MSZ az intézményegységre vonatkozó – az intézmény pedagógiai-művelődési program részét képező - pedagógiai programban megfogalmazott cél és feladatrendszer tevékenységeinek és feladatainak összehangolt és hatékony megvalósulását szabályozza.

-

A működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek:  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről

AZ ISKOLA ALAPADATAI 1.

Közoktatási intézmény jellemzői:

Az intézmény neve: Nagy Lajos ÁMK Általános Iskolája Az intézmény székhelye, címe: 6088 Apostag, Hunyadi u 9-11. Alapfeladatok az alapító okirat alapján: -

Az általános műveltséget megalapozó oktatás-nevelés; Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok; Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok; A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység; Tehetség- és képességkibontakoztatást segítő tevékenység; Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok; Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok – fejlesztő pedagógiai ellátás; Sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai ellátás keretében történő ellátása a Kt.121. §. (29) B pontja alapján; Iskolai könyvtár működtetése; Sportolási lehetőségek biztosítása; Szociális hátrányok enyhítése; Az általános iskolások étkeztetése; Az általános iskolások napközis ellátása.

56

Az intézményegységi bélyegzők felirata és lenyomata: - Hosszú bélyegző: Nagy Lajos ÁMK Általános Iskolája 6088 Apostag, Hunyadi u 9-11. - Körbélyegző:

Nagy Lajos ÁMK Általános Iskolája Apostag

A bélyegzők használatára jogosultak: -

Az iskola intézményegység vezetője; Intézményegység-vezető helyettes; Iskolatitkár; Esetenként megbízott személyek: naplók, ellenőrzők, bizonyítványok, anyakönyvek hitelesítésére az osztályfőnökök, vásárlás, ügyintézés esetén a megbízott személy;

-

Bélyegzőt csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni; Használaton kívüli bélyegzőt el kell zárni; Aláírás joga az intézményegység vezetőjének, távollétében helyettesének van. Saját területén aláírási joga van az iskolatitkárnak: személyi igazolványok bejegyzései, iskolalátogatási igazolások kiállításakor.

A közoktatási intézményegység vezetője: Az intézményegység-vezető, aki egyben a NLÁMK igazgatói feladatait is ellátja. Őt a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete nevez ki. A képviselet jogkörét távollétében a helyettesére ruházza át. 2.

Az intézmény egység szervezeti egységei: - A szárny /Hunyadi u 9./ előtér, 5 tanterem, igazgatói iroda, iskolatitkári iroda, 3 szertár, mellékhelyiségek - B szárny / Hunyadi u 11./előtér, 3 tanterem, nevelői szoba, 2 szertár, mellékhelyiségek. - II. sz. épület, kisiskola: /Hunyadi u 18./ 3 tanterem, mellékhelyiségek. - III. sz. épület /Bajcsy Zs. u. 3./ tornaterem: 1 szertárral, 2 öltözővel, mellékhelyiségekkel - IV. sz. épület, technika épület: /Damjanich u.8./ fiú, lány háztartástechnika terem, előtér, öltöző, mellékhelyiség. - V. sz. épület: /Hunyadi u 19./ számítástechnika terem, könyvtár, napközi, öltöző, zuhanyzó mellékhelyiségek.

3.

Az intézmény működési dokumentumai:

A törvényes működést az alábbi dokumentumok határozzák meg:

A NLÁMK alapító okirata:

Tartalmazza az intézményegység legfontosabb jellemzőit, biztosítja a jogszerű működést. Alapítás kelte: 2006. augusztus 1. A jelenleg hatályos alapító okirat száma: 58/2009. (IX.29.) sz. képviselőtestületi határozat.

57

Az iskola pedagógiai programja meghatározza: az iskolai nevelés programját, ennek keretén belül: - az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait; - a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat; - a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet; - a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; - a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot; - A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét; - A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: - az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit. - Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit; - Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit; - Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit ill. ezek formáit; - Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe; - A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket;

A tanév munkaterve

- Az intézményi célok és feladatok megvalósításához szükséges feladatok, a tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. - Az intézményegység-vezető készíti el a munkaközösségek közreműködésével, figyelembe véve az oktatási minisztérium rendeletét a tanév rendjéről. A nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten fogadja el.

A munkatervben kell meghatározni a következőket: - tanítási szüneteket, - ünnepélyek rendjét, - szülői értekezletek, pedagógusok fogadóóráinak rendjét, - hónapra lebontott eseménytervet.

58

SZÜLŐI KÖZÖSSÉGEK A szülői munkaközösség és a szülői választmány a közoktatási törvény 59-61. §-a alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és a kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhat létre. Döntési jogkörébe tartozik: - saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása, - képviseletében eljáró személyek megválasztása; - a rendelkezésre álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének és felhasználási módjának megállapítása. Véleményezési jogkört gyakorol: - A Működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, pl.: tanórán kívüli foglalkozások, szünidei foglalkozások formáinak, rendjének megállapításában; - Házirend megállapításában,; - Iskola és család kapcsolattartási rendjének és a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában; - A szülőket anyagilag is érintő ügyekben; - A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában. A szülői választmányt az intézményegység-vezető az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább 3-szor hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a szülői választmány elnöke közvetlenül az intézményegység-vezetővel tart kapcsolatot. Az osztályok szülői munkaközösségeivel a kapcsolatot az osztályfőnök tartja, aki a szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői munkaközösségek véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség vezetői, vagy a választott SZMK-elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez.

A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatás formái és rendje: Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített szülői értekezleteken és fogadóórákon, valamint írásbeli tájékoztatást ad a tájékoztató füzeten keresztül. Az iskolai munkaterv szerint tanévenként 2 rendes szülői értekezletet tart, és 3 alkalommal fogadóórát. A szülői értekezletek: − Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. − A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. − Az első félév elteltével a tanulóközösség eredményéről és a 2. félév feladatainak meghatározásáról a félévi szülői értekezleten gondoskodik az osztályfőnök. − A szülői értekezletek időpontjáról a tanulók tájékoztató füzetén keresztül az osztályfőnök gondoskodik. Szülői fogadóórák: − Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket és szóbeli tájékoztatást ad a tanulókról. − A tanulók szüleit az osztályfőnök a tájékoztató füzeten keresztül értesíti a fogadóórák időpontjáról. 59

Rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje. − Valamennyi pedagógus köteles a tanuló minden érdemjegyét és írásos bejegyzését az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni. − A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi a tájékoztatók bejegyzéseit. − A tanulónak kötelessége a tájékoztató füzetét a házirendben meghatározott módon kezelni. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos egyéb lehetőségek: − A családlátogatások; − A nyílt tanítási napok. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje: Az osztályközösségek, tanulócsoportok: Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulói a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportokban látogatják. Az osztályközösség megválasztja az osztálytitkárt, valamint küldöttet delegál a diákönkormányzat vezetőségébe, tehát önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll, mint pedagógus-vezető. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályban tanító pedagógusok mikro-értekezletének összehívására. A Diákönkormányzat: A tanulók képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzatnak a tanulók által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az SZMSZ melléklete. Az iskola diákönkormányzat élén a választott Nagytanács áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a Nagytanács képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat a pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak a legmagasabb tájékozódó és tájékoztató forma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános. A diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. E közgyűléseken a diákönkormányzat beszámol az előző gyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűléseken a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetőségéhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. Rendkívüli diákközgyűlést is össze lehet hívni, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola vezetője, ill. a NLÁMK igazgatója kezdeményezi.

60

A diákönkormányzat és az iskolavezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje: A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár. A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező:  a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor;  tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor;  tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor;  iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái:  A diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége a nevelőtestület és értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál.  Osztályközösségek a probléma megoldására megbízott diákjaik révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél. A közoktatási törvény 39.§(4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

AZ INTÉZMÉNY HASZNÁLATI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE 1.

Az intézmény használati rendje  Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje, tanulóitól, beosztottjaitól ezt megkövetelje  Az épületek folyosójának, osztálytermeinek, azok dekorációjának a megóvása a mindenkori helyileg odatartozó osztály osztályfőnökének a feladata.  Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtérítenie. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A kár felmérése, a kártérítés részleteinek a tisztázása a szülővel vagy gondviselővel az igazgató feladata.  Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, értékéről köteles elszámolni.  A számítógépteremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A terem és a benne levő gépek használatáért az ott foglalkozást tartó pedagógus a felelős.  Az átvett szemléltető eszközökről a pedagógus teljes anyagi felelősséggel tartozik elszámolni.  Az iskola nyitva tartása alatt az épületben idegen személy csak az iskola valamely dolgozójának kíséretében tartózkodhat. A kapuügyeletes feladata a beérkező külső személyek bejegyzése az ügyeleti füzetbe és bekísérése az iskolatitkárhoz.  Tanuló az iskola épületét tanulási idő alatt csak az osztályfőnök vagy az iskola valamely vezetőjének engedélyével hagyhatja el.  Az iskolaépületek és kapuk nyitásáról és zárásáról a karbantartó gondoskodik.  Intézmény felnőtt dolgozói csak a kazánház előtti területen dohányozhatnak.

61

2.

Ügyeleti rendszabályok  Kapus ügyelet: 7 15 –7 45 között a beosztásuknak megfelelően 2 tanuló tart ügyeletet a bejáratnál /A és B épület/ majd a tanítási órák közötti szünetekben heti váltással.  Folyosóügyelet: 7 15 –7 45 között reggeli ügyelettel nevelő látja el napi váltással. Később a tanítási órák közötti szünetekben – az egyenletes terhelést figyelembe véve – épületenként 1 pedagógus látja el beosztás szerint.  A tanítók valamennyi szünetet a tanítványaik között töltik.  A tanulói ügyeletet heti váltással a felső tagozatos tanulók látják el.  Udvari ügyelet: az A és B épület közös, valamint a kisiskola udvarán 1 nevelő a tanítási szünetekben udvari ügyeletet lát el napi váltásban.

A diákügyeletesek feladatai:  Az ügyeletet ellátó tanárok munkájának segítése, különös tekintettel az óraközi szünetekben a folyóson tartózkodásra, ill. az udvarra történő le - és felvonulásra.  Észrevételeikről feljegyzéseiket az ügyeletesi füzetbe vezetik majd az ügyeletes nevelővel ismertetik.  Osztályfőnöki órán az ügyeletesek tevékenységét /időnként / értékelik. 7. A tanítás rendje:        

715- 7 45 között reggeli ügyelet van a gyermekek számára.

A tanítás 7 45 –kor kezdődik A tanítási órák 45 percesek A tanórák napi és heti elosztását az órarend tartalmazza, a csengetési rendet a házirend. Az óraközi szünetek – a tízórai szünetet kivéve 10 percesek. Tízórai szünet a kisiskolában: 830 – 850 az A-B.épületben: 925 – 945- ig tart. A tanítás befejezése után a hazamenő tanulók elhagyják az iskola épületét. A tanítási órák után a folyamatosan következik a napközis munka. Első szakaszában az ebédelés, levegőzés és pihenés. A tanulási idő: 14 órakor kezdődik. Az iskola délutáni munkarendjébe szervesen épülnek be az egyéb foglalkozások 14 órától.

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői munkaközösség, továbbá iskolán kívüli szervezetek is kezdeményezhetik az igazgatónál.

62

A tanórán kívüli foglalkozások közül az énekkar, fakultatív nyelvi órák és hittanórák közvetlenül a tanórák rendjéhez kapcsolódnak. Tanórán kívüli foglalkozásokra, ill. a napközi otthonba történő felvétel általános elvei:  A tanórán kívüli foglalkozások csoportjába való belépés önkéntes és 1 évre szól,  Napközibe való beiratkozás az 1. osztályba íratással együtt történik, a 2-8. osztályos tanulók szülei a tanév elején kérhetik gyermekük felvételét a napközis csoport vezetőjénél vagy az intézményegység-vezetőnél  Túljelentkezés esetén a bizottság dönt a felvételről. A bizottság tagjai: 1. intézményegység-vezető 2. diákönkormányzat vezető 3. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 4. osztályfőnök 5. SZMK képviselő 6. védőnő  Szakkörbe jelentkezés esetén figyelembe kell venni a tanuló érdeklődési körét, tanulmányi eredményét, s azt, hogy egy tanuló 2 szakkörnél többnek lehetőleg ne legyen tagja.  Azok a tanulók, akiknek tanulmányi munkája, magatartása nem kizáró ok, és igényük van rá, engedélyt kaphatnak a községen kívül működő szakkörök, foglalkozások látogatására.  Énekkar: a tanév eleji meghallgatás után, az éneket tanító nevelő tesz javaslatot a tagságra. A javasolt tanulókkal meg kell értetni, hogy az énekkari szereplés megtisztelő küldetés, és az iskolai énekkarnak ünnepélyeinken kötelezettségei vannak.  Korrepetáláson, felzárkóztató foglalkozásokon csak az arra rászoruló gyenge (1-2-re álló) tanulók vesznek részt kötelező jelleggel. Résztvevők száma és személye a tanulmányi eredmény függvényében változó.  Tömegsport foglalkozásokon nem csak a jó mozgású, jó sportoló tanulókat, hanem a puhány, súlyfelesleggel rendelkező, gyenge sporteredményekre képes tanulókat is meg kell nyerni. A jelentkezők, résztvevők ismeretében, képességeiknek megfelelően kell a gyakorlatokat, játékokat biztosítani. A tömegsport órák azonban a jövőben is biztosítsák a különböző szintű versenyekre való felkészítést is. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Amennyiben a tanulók száma az iskola által meghatározott alsó létszám: 10 fő alá esik tartósan, intézkedni kell a foglalkozás megszüntetéséről A délutáni foglalkozás kezdési időpontja: 14 – 15 óra.  Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – amennyiben nem tanítási időben történik, és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat felkészíteni azzal, hogy különböző szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, táborok, színházlátogatás, klubdélután, táncos rendezvények). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni.  Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a

63

résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek  A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítségére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata alapján működik.  Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyházak által kijelölt hitoktatók végzik.

A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ–OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE E belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő – oktató munka egészét. Biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben megtörténjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. 1. Szervezése: A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért az iskola intézményegység-vezető a felelős – és ezen túlmenően az intézmény valamennyi felelős beosztású dolgozója a maga területén. Az ellenőrzéshez, mérésekhez, az ellenőrök tervet készítenek, és azt ütemezik a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján. Értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett az ellenőrzés természetének megfelelően alkalomszerűen, bejelentés nélkül is történhet ellenőrzés. 2. Általános követelmények: Az iskola belső ellenőrzésével szemben az alábbi követelményeket kell figyelembe venni:  Segítse elő az iskolában az oktatás minél teljesebb kielégítését;  Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól;  Segítse a szakmai, gazdasági és egyéb feladatok legésszerűbb és leggazdaságosabb ellátását, a belső rendet a társadalmi tulajdon védelmét;  Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze;  Támogassa a helyes kezdeményezéseket, de ugyanakkor kellő időben jelezzen a működés során felmerülő megalapozatlan v. helytelen intézkedésekre, hibákra és hiányosságokra;  Segítse a vezetői utasítások végrehajtását;  Járuljon hozzá a hibák és hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez. 3. Az ellenőrzést végzik: − − − −

az intézményegység-vezető; az intézményegység-vezető helyettes; a munkaközösség vezetők; az osztályfőnök saját szaktárgyain ill. osztályon belül.

64

A különféle felelősöknek a felelősi területükön belül ellenőrzési joguk van és egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük is az igazgatóhelyettes és az igazgató felé. 4. Az ellenőrzés területei:  pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási ellenőrzések;  időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések;  tanórákon, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, dokumentumok, tanulói produktumok, mérések 5. Formái:      

Óraellenőrzés; foglalkozások ellenőrzése; beszámoltatás; eredményvizsgálatok, felmérések; helyszíni ellenőrzések; Fegyelmi felelősségre vonás.

6. Kiemelt ellenőrzési szempontok:      

A pedagógus munkafegyelme; A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása; A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága; A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja; A tanár-diák kapcsolat; A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:  Az órára történő előzetes felkészülés, tervezés;  A tanítási óra felépítése és szervezése;  Az alkalmazott módszerek;  A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán;  Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése;  A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményessége, a közösségformálás.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskola könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskola könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy évre kikölcsönöz. (jelenleg minden tanuló kap tartós tankönyveket). Az iskolai könyvtár vezetője egyúttal ellátja a községi könyvtár könyvtárosi feladatait is.

65

Iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a NLÁMK Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékleteiben található, gyűjtőköri szabályzat alapján történik, a nevelő és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  Tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól  Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása  A könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása  Könyvtári dokumentumok kölcsönzése  Tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. Az iskolai könyvtár a munkatervben meghatározott időpontban tart nyitva. Az iskolai könyvtár dokumentumait (tartós tankönyveket kivéve) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható. A könyvtárhasználó kiskorú esetén a szülője, a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőig nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető.

A MINDENNAPOS TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzés az alábbi foglalkozások biztosítják: Az 1-4. évfolyamon:  A heti 3 kötelező testnevelésóra;  Heti 3-4 óra tömegsport foglalkozás;  A tanítási napokon pedig a szünetekben játékos egészségfejlesztő testmozgás. Az 5-8.évfolyamon:  A heti 2-3 kötelező testnevelésóra;  A heti 4 órában szervezett tömegsport foglalkozások; A napközi otthonban és a tanulószobán:  Játékos egészségfejlesztő testmozgás A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskola tömegsport egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Ezt a szakmai programot minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja az őszi és a tavaszi időszakban a sportudvart, téli időszakban a tornatermet a testnevelő tanár felügyelete mellett. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben illetve a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. 66

AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved vagy ennek veszélye fennáll a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló – és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan  Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkavédelmi szabályzatnak, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit.  Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.  A nevelők a tanórai és a tanórai foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.  Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetni kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.  Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  Tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat; - A házirend balesetvédelmi előírásait; - Rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét; - A tanulók kötelességeit a baleset megelőzésével kapcsolatban.  Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.  A tanév végén nyári idény belesetek veszélyeire fel kell hívni a tanulók figyelmét.  A tanulók számára közölt balesetvédelmi oktatást és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni.  Az iskola intézményegység-vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló balesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy roszszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  A sérült tanulót az iskolatitkárhoz kell kísérni, aki elsősegélyben részesíti.  Ha szükséges orvost kell hívni.  A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie.  A tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola vezetőjének.

67

 E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni.  Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola vezetőjének ki kell vizsgálnia. Tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.  A tanulóbaleseteket a KIR-rendszerben kell nyilvántartani.  A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről a KIR-ben jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a kiskorú szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  természeti katasztrófa  tűz,  robbantással történő fenyegetés Amennyiben az intézmény bármely tanulójának, vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató és igazgató helyettes. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  Az intézmény fenntartóját;  Tűz esetén a tűzoltóságot;  Robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget;  Személyi sérülés esetén a mentőket;  Egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi illetve katasztrófa elhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell:  A-B épületben: szaggatott csengőszó;  Kisiskolában szaggatott csengőszó;  A többi épületben az ott lévő nevelő telefonon történő értesítése.

68

A riasztás után hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A tűzriadó terv mellékletében található kiürítési terv alapján. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza. Robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozást az „Intézkedési terv robbantással történő fenyegetés esetére” tartalmazza. A terveket évente a dolgozókkal meg kell ismertetni. A kiürítési tervet évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola vezetője a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, és részt vesz iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben és tankönyvterjesztésben résztvevő dolgozóval az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  A felelős dolgozó feladatait;  A szükséges határidőket;  A tankönyvterjesztés, árusítás módját, helyét, idejét;  A felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. A jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: (amennyiben az önkormányzat nem biztosítja minden tanuló számára az ingyen tankönyvet). A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök és a GYIV-felelős közreműködésével - felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról kik jogosultak a normatív kedvezményre. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket igénylőlapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább 25 %-át tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, szótárak vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv és könyv az iskolai könyvtár állományába kerül. Tankönyvrendelés előkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet véleményét Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg.

69

A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI Jogosult a többletfeladat és a minőségi munka elismerésére szolgáló új kereset-kiegészítésre az, aki:  Szakatanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, ezen kívül: bemutató órákat tart, előadásokat szervez és tart, tanítványait versenyezteti, segíti a pályakezdő nevelőket, jó eredményei vannak a tehetséggondozásban vagy felzárkóztatásban.  Szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában, továbbtanulást vállal az iskola céljainak megfelelő szakon, továbbképzésen vesz részt s ott szerzett tapasztalatait szakmai munkájában eredményesen hasznosítja.  Példamutató magatartást tanúsít a közösség életében és pozitívan segíti a nevelőtestület különböző kapcsolattartási formáit:nevelő-tanuló, nevelő-nevelő, nevelő-szülő stb.  Kezdeményezőként illetve önként vállal feladatokat a tanulók szabadidős tevékenységének szervezésében és lebonyolításában / vetélkedők, versenynek, kirándulások, túrák, táborozás /.  Minőségbiztosítással foglalkozó pedagógus a 24/2000.(VIII. 29.) OM rendelet 18 §.(10) bekezdése alapján.  Tanulója bejutott valamely szaktárgyi verseny országos fordulójára.  Eredményesen végzi az 1 osztályosok beszoktatását, illetve eredményesen szervezi a 8. osztályosok továbbtanulását.

A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK A tanulmányi, magatartási, szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét erősítő tanulókat az intézmény jutalomban részesíti. 1. Tantárgyi elismerés:  A tantárgyban végzett kiemelkedő munkájáért szaktanári dicséret.  Több tantárgyból kiemelkedően teljesítő tanuló nevelőtestületi dicséretet, melyet be kell vezetni az anyakönyvbe és a bizonyítványba.  Kimagasló tanulmányi eredmény esetén igazgatói dicséret és jutalomkönyv a tanév végén a tanulók és a szülők közössége előtt.  Megyei, országos szintű tanulmányi és sport teljesítmény jutalmazása tanév végén: oklevél v. jutalomkönyv.  Az egész évben tartó házi sport és tanulmányi versenyek állásáról az iskolai faliújságokon tájékoztatni kell a tanulókat.  Jutalmazáshoz a diákönkormányzat, iskolaszék véleményét kikéri az iskolavezetés és a nevelőtestület.  Tanév végén:  Nagy Lajos-díjban részesül a legjobb közösségi munkát végzett tanuló.  Szendrői Nándor-díjban részesül a legjobb sportteljesítményt elért tanuló.  Hatházi Sándor-díjban részesül a természettudományokban legjobb teljesítményt elért tanuló.

70

2. Magatartás és szorgalom jutalmazása Az a tanuló, aki magatartásában és szorgalmában példás, a felnőttekkel és társaival udvarias, rendszerető, kötelességtudó, a közösségi életben aktív, kezdeményező, az alábbi jutalmazási fokozatokban részesülhet.  szaktanári szóbeli dicséret;  szaktanári írásbeli dicséret;  osztályfőnöki szóbeli dicséret;  osztályfőnöki írásbeli dicséret;  napközis nevelői dicséret;  igazgatói szóbeli dicséret;  igazgatói írásbeli dicséret. A fokozat bejegyzésére a jutalmat adó nevelő jogosult az ellenőrzőbe, A tantestületi dicséret, bejegyzésre kerül az anyakönyvbe és a bizonyítványba is. 3. Fegyelmező intézkedések Azokat a tanulókat, akik az iskolai házirendet tanórán v. tanórán kívül megszegik, vagyis az iskolai közösségi normát sértő magatartást tanúsítanak, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. A tanulók fegyelmezetlen magatartását rendszabályozó intézkedések a következők:  osztályfőnöki figyelmeztetés;  osztályfőnöki intés;  igazgatói figyelmeztetés;  igazgatói intés;  nevelőtestületi fegyelmi intézkedés. Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályban tanító nevelők véleménye, előzetes bejegyzései és szóbeli közlései alapján az osztályfőnök feladata. A bejegyzés az ellenőrzőbe az osztályfőnök feladata. A bejegyzést a szülővel láttamoztatni kell. A tanulók munkafegyelmének kialakítása a szaktanárok és az osztályfőnökök közös feladata. Helyes szokásrendek megteremtésével és azok következetes betartásával, a tanulási módszerek megtanításával a tanulók megfelelő terhelésének biztosításával. A munkafegyelmet sértő tanulók ellen az alábbi fegyelmező intézkedés szabható ki:  szaktanári figyelmeztetés  napközis nevelői figyelmeztetés Ha bizonyos hiányosságok sorozatosan vagy több tárgyból is előfordulnak, illetve ha a tanulók kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegik, fegyelmi eljárást kell lefolytatni jogszabály alapján. A fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi tárgyalásról a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. a.) Fegyelmi bizottság tagjai: Állandó tagok : 1. bizottság elnöke /iskolavezetés egyik tagja/ 2. diákönkormányzatot segítő pedagógus 3. a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 4. A tanulók választott képviselője Nem állandó tagok

: 1. A tanuló osztályfőnöke 2. Két tanára a tanulónak 3. A tanuló osztályának küldötte

71

A jegyzőkönyv vezetője az iskolatitkár. A fegyelmi bizottság munkáját az elnök irányításával végzi munkamegosztás alapján. Feladatai:  előzetes tájékozódás  dönt a fegyelmi eljárás megindításáról  gondoskodik a rendeletben rögzített eljárás előkészítéséről és az eljárás megtartásáról Ha a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésben az iskolának kárt okoz, ez esetben a Ptk. szerint kell eljárni.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje.  Az iskolában – előzetes egyeztetés alapján – évente az iskolaorvos szűrővizsgálatot végez, és a tanulók iskolafogászati szűrővizsgálaton vesznek részt;  Testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést a szakorvos írásos vélemény alapján csak az iskolaorvos adhat. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni.  Az iskolaorvos az osztályfőnök. kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat.  A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját – előzetes egyeztetés alapján – úgy kell megszervezni, hogy az a tanítást lehető legkisebb mértékben zavarja. Ha mód van rá csak tanítás előtt vagy után. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököt az iskolatitkár tájékoztatja.  Az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek.  Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás az intézményegység-vezető feladata.

72

ZÁRADÉKOK

A Nagy Lajos ÁMK Általános Iskola nevelőtestülete …………………-én …… igen és …….fő tartózkodásával , ………fő nem szavazattal elfogadta az intézményegység Működési Szabályzatát. /Melléklet: 1db jegyzőkönyv, 1db jelenléti ív/ Apostag, 2006…………………… Dudla Erzsébet Intézményegység-vezető Jegyzőkönyvvezető: Hitelesítette:

73

A Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Könyvtár és Közművelődési Intézményegységének Szervezeti és Működési Szabályzata

74

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A Szervezeti-és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse az intézményegység adatait és szervezeti felépítését, a vezető és az alkalmazottak feladatait, jogkörét, az intézmény működési szabályait. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézményegység neve: Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Könyvtár és Közművelődési Intézményegysége Az intézményegység székhelye: 6088 Apostag, Hunyadi u. 19. Az intézményegységi bélyegzők felirata: -

Hosszú bélyegző: Nagy Lajos ÁMK Könyvtár és Közművelődési Intézményegysége 6088 Apostag, Hunyadi u. 19. Körbélyegző: Nagy Lajos ÁMK Könyvtár és Közművelődési Intézményegysége Apostag, Hunyadi u. 19.

A bélyegzők használatára az intézményegység-vezető jogosult. Az intézményegység vezetője? Jogállása:  Vezetői megbízása határozott időre szól;  Vezetői megbízásáról az Igazgatótanács dönt;  Felette a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Kizárólagos jogköre:  Az igazgató hatásköréből átruházott jogkörök gyakorlása. Főbb feladatai:  Szervezi az intézmény közművelődési és könyvtári munkáját, koordinálja az intézményegységek közötti közművelődési tevékenységet, munkája során integrálja a nevelési-oktatási és közművelődési feladatokat.  Gondoskodik a községi művelődés alapszintű szervezéséről, továbbá a kulturális és egyéb szolgáltatások szervezéséről.  Irányítja, szervezi és ellenőrzi a közművelődési egység munkáját.  Programokat szervez gyermekek és felnőttek részére.  Szervezi az együttműködést a külső szervekkel, civil szervezetekkel.  Ellát propaganda és dekorációs tevékenységet.  Távolléte esetén a helyettesítés ellátásáról az intézményigazgató rendelkezik.

75

AZ INTÉZMÉNY FELADATAI Az intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenységét „A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény” határozza meg. 1. A könyvtári alaptevékenység keretében elvégzendő feladatai                     

Gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja, Tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, Biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, Részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum és információ cserében, Gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja, Közhasznú információs szolgáltatást nyújt, Szabadpolcos állományrésszel rendelkezik, Az állományba került dokumentumokat korszerű módon nyilvántartja, formailag és tartalmilag feltárja, Gondoskodik az állomány őrzéséről, védelméről, ellenőrzéséről, Biztosítja a könyvtári dokumentumok és információk helyben történő használatát, valamint a könyvtári dokumentumok kölcsönzését, Könyvtárközi kölcsönzést végez, Ajánló, tájékoztató szolgálatot végez, megrendelésre irodalomkutatást, pályázatfigyelést készít, információt szolgáltat, Gyűjti és feldolgozza a község helytörténetével, helyi információival kapcsolatos anyagokat, Közhasznú információkat gyűjt és szolgáltat, Biztosítja a korszerű információtechnológiai eszközök használatát, Másolatszolgáltatást nyújt, Közművelődési tevékenységének keretében tanfolyamokat indíthat, író és olvasó találkozókat, ismeretterjesztő előadásokat, kiállításokat, rendezvényeket szervez, Kapcsolatot tart és együttműködik a helyi civil szervezetekkel és más intézményekkel, Tevékenységét összehangolja a régióban és Bács-Kiskun megyében található, más kulturális intézményekkel, Statisztikai adatokat szolgáltat, A használói igények felmérése érdekében rendszeresen vizsgálatokat végez.

1.1. A könyvtár gyűjtőköre -

Magyar nyelven kiadott szépirodalmi művek, Helyismereti, helytörténeti művek, Helyi lap: Apostagi Napló, Erős válogatással az idegen nyelvű művek, elsősorban a nyelvtanulás és az idegenforgalomra való tekintettel A magyar és idegen nyelven megjelent kézikönyvek, segédkönyvek nyelvek és szakterület szerinti válogatással,

76

-

Az általános művelődést, a tanulást, a közélethez, a munkához szükséges tájékozódást szolgáló ismeretterjesztő és szakmai tájékozódást elősegítő művek és adatbázisok, Közlönyök, magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok, Videokazetták, magnetofon kazetták, CD lemezek, CD-ROM-ok, Számítógépes adathordozók.

1.2. A könyvtár állományának nyilvántartása, gyarapítása A könyvtári dokumentumok gyűjteményét nyilvántartja, őrzi és rendelkezésre bocsátja. Az állományából a fizikailag tönkrement, tartalmilag elavult és a használók számára érdektelenné vált dokumentumokat folyamatosan selejtezi. Az állományból kivont dokumentumokat a vonatkozó jogszabály értelmében értékesítheti. Az intézményvezető saját hatáskörében engedélyezheti, hogy a kivont dokumentumokat térítésmentesen kaphassák meg hazai és külföldi könyvtárak, civil szervezetek. A könyvtár állományának feltárása hagyományos cédulakatalógusokban és számítógépes rendszerben fog történni. Állománygyarapítás forrásai: Vásárlás a Könyvtárellátó Közhasznú Társaságtól, könyvesboltoktól, kiadóktól, antikváriumokból, ajándékozás más intézményektől, magánszemélyektől, dokumentumcsere. 1.3. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok köre A viszonylag gyorsan aktualitásukat vesztő kiadványok, brosúrák, áruismertetők, prospektusok. 1.4. A könyvtár szolgáltatásai -

Tájékoztatás a könyvtár gyűjteményéről. Adatközlés kézikönyvekből, lexikonokból, Tájékozódás más könyvtárak gyűjteményéről, A kézikönyvtár anyagán kívül a gyűjteményben található dokumentumok (könyvek, CD-k, video- és magnetofon kazetták, DVD-k) kölcsönzése, Előjegyzés, Könyvtárközi kölcsönzés, Helyben olvasás, zenehallgatás, videofilm megtekintése, Irodalomkutatás, Sajtófigyelés, Másolatszolgáltatás, Számítógép, szkenner és Internet használat, Kulturális programok szervezése.

A könyvtár alapszolgáltatásai ingyenesek (tájékozódás a gyűjteményről, helyben olvasás). Az egyéb szolgáltatásokért (kölcsönzés, másolatszolgáltatás, irodalomkutatás) a használó a mindenkor megállapított és az olvasói térben kifüggesztett díjat fizeti meg. A könyvtárhasználat részletes szabályait a könyvtár írásba foglalja és a beiratkozás során ismerteti a használókkal. A beiratkozáshoz személyi igazolvány szükséges. Tanulók és önálló keresettel nem rendelkezők csak jótálló segítségével kölcsönözhetnek.

77

2.

Közművelődési feladatai: - A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. - A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása. - Az egyetemes és a nemzeti kultúra értékeinek megismertetése, az ünnepek kultúrájának gondozása. - Az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása. - A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének segítése. - A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása.

3.

Múzeumi tevékenység: - Nagy Lajos Kossuth-díjas író relikviáinak gondozása, fejlesztése, bemutatása. - Európa Nostra-díjas – volt zsinagóga- faluház idegenforgalomba való bevonásából eredő feladatok (idegen vezetés, bemutatás)

AZ INTÉZMÉNY BELSŐ IRÁNYÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. A könyvtári állománygyarapítás és feldolgozás - A községi könyvtár dokumentumgyűjteményének gyarapítása. - A könyvpiaci kínálat figyelemmel kísérése, - A vásárlások lebonyolítása, - Az állományba vétel, a feldolgozás, az apasztás munkafolyamatainak lebonyolítása, a feltáráshoz készített cédulakatalógusok gondozása, - Statisztikai adatok szolgáltatása. 2. Olvasószolgálat - A könyvtár használóinak könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatása (könyvek, napilapok, folyóiratok, adatbázisok, hangzó dokumentumok: CD-k, CD-ROM-ok, videokazetták, DVD-k, helyismereti dokumentumok, társasjátékok) gyarapítása, - A könyvtár használóinak tájékoztatása, - A beiratkozás, felszólítás, perlés elvégzése, - Az olvasók könyvtári dokumentumokkal történő ellátása, - Az olvasói nyilvántartások vezetése, a könyvtári dokumentumok kölcsönzésének, visszavételének intézése, az olvasói statisztika készítése, - A használók igényeinek összegyűjtése, - Az Internet használattal kapcsolatos feladatok végzése. 3. Könyvtári rendezvények szervezése A gyermekeknek olvasással, könyvtárhasználattal kapcsolatos programok, a felnőtt olvasók, használók részére író-olvasó találkozók, könyvbemutató előadások, nyelv-és számítástechnikai tanfolyamok szervezése.

78

4. A Faluházban történő foglalkozások szervezése: -

A Nagy Lajos emlékszobában elhelyezett képek, feljegyzések és egyéb dokumentumok bemutatása. Kiállítások, koncertek, tanfolyamok szervezése gyermekek és felnőttek részére.

5. Az intézményben dolgozók feladatai: Intézményegység-vezető: - Vezeti az intézményegységet, felelős az intézményegység szakmai működéséért és a gazdálkodásáért, ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat, - Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézményegység szakmai és gazdasági működésének területeit, - Képviseli az intézményegységet a fenntartó, a felügyeleti szervek és a könyvtár külső kapcsolataiban, - Megtervezi a szolgáltatásokat, elkészíti az éves munkatervet és gondoskodik annak megvalósulásáról, - Az intézményegység dolgozói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat, - Kialakítja és gondozza a helyismereti gyűjteményt, irányítja a Faluház és művelődési ház működését; - Kapcsolatot tart a helyi civil szervezetekkel, a rendezvényekről éves eseménynaptárt készít, - Felelős a Nagy Lajos emlékszobában elhelyezett múzeumi tárgyak megőrzéséért, a helytörténeti emlékek gyűjtésért, feldolgozásáért, - Kapcsolatot tart a községben lakókkal, civil szervezetek képviselőivel, - Részt vesz az intézményegység szolgáltatásainak megtervezésében és azok népszerűsítésében, - Részt vesz a különböző foglalkozások, tanfolyamok, rendezvények szervezésében. Könyvtáros: -

Végzi a gyűjtemény gyarapításával, feltárásával kapcsolatos feladatokat, Felelős a gyűjteményi és a használói nyilvántartások vezetésért, Végzi az olvasószolgálati, tájékoztatási tevékenységet, Felelős a statisztikai adatszolgáltatásokért, Javaslatot tesz a könyvtári szolgáltatások kialakítására vonatkozóan. Elvégzi a napilapok, folyóiratok beszerzését, érkeztetését, a kapcsolatos reklamációkat, A folyóirat évfolyamokat évente rendezi, Gondoskodik a könyvtári gyűjtemény felszereléséről, a szabad polcokon lévő anyagainak folyamatos rendezéséről, a raktárak rendjéről, Részt vesz az olvasószolgálati, tájékoztatási tevékenységben. Biztosítja a számítástechnikai felügyeletet. A KÖZALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével és az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. A dolgozó a munkáját az előírásoknak a munkahelyi vezető utasításainak és a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni.

79

1. A munkaidő beosztása A munkaviszonyra vonatkozó belső szabályok kialakításánál a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény előírásai az irányadók. A munkarendet a szakmai törvények és egyes központi jogszabályok figyelembe vételével az intézményvezető állapítja meg. Az intézményben a hivatalos munkarend hétfőtől-péntekig 8-16 óráig tart. Az intézményegységben dolgozók munkaidő beosztását a munkaköri leírások tartalmazzák. 2. Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatárért, a gépek, eszközök, könyvek, dokumentumok megóvásáért. 3.

Munkaterv

Az intézményegység vezetője a dolgozókkal közösen éves munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza az éves kiemelt feladatokat, a rendezvényeket, azok végrehajtásáért felelősöket. A munkatervnek tartalmaznia kell: - a fő célkitűzéseket, - a feladatok konkrét meghatározását, - a feladat végrehajtásáért felelős személy/ek megnevezését, - a feladat végrehajtásának határidejét. A munkatervet az intézményigazgató hagyja jóvá és végrehajtását, ill. értékelését folyamatosan végzi. 4. Az intézményi munkavégzéssel kapcsolatos szabályok Szolgálati titoknak minősül minden tény, adat, körülmény, amely munkaköre betöltésével jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más az intézményben dolgozóra, a szolgáltatásokat igénybevevőkre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak megfelelően köteles végezni. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők:    

Az intézményben dolgozók személyi adatai, A dolgozókra vonatkozó vezetői intézkedések, információk, A gazdálkodás adatai, gazdálkodási információk, A könyvtár használóiról gyűjtött adatok.

A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. A televízió, rádió és az írott sajtó képviselőinek adott felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A nyilatkozatok megtételénél minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, az intézmény jó hírnevére és érdekeire. A nyilatkozat megtételére az intézményvezető jogosult.

80

7. Munkaköri leírások Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák, melyek elkészítése és a közalkalmazottak részére történő átadása az igazgató feladata. A munkaköri leírások tartalmazzák a dolgozók iskolai végzettségét, jogállását, az intézményben elfoglalt munkakörüknek megfelelő feladatokat, jogaikat és kötelezettségeiket. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért az intézményvezető felelős. 8. Az intézmény ügyiratkezelése Az ügyiratkezelésért, az ügyiratok kiadmányozásáért az intézmény vezetője a felelős. Az erre vonatkozó szabályokat az intézmény Iratkezelési Szabályzata tartalmazza. 10. Helyettesítés Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák.

81

A Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Általános Iskola iskolai könyvtárának GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA 1. A gyűjtőköri szabályzat alapdokumentumai a) 16/1998.(IV. 8.) MKM rendelet = Magyar Közlöny 1998. 30. sz. 2543-44. , 2555502551. p. b) Az iskola pedagógiai programja 2. A gyűjtőkört meghatározó tényezők - A könyvtár – mint információt gyűjtő, tároló és terjesztő intézmény – használata. - A tanulókkal meg kell ismertetni az információhordozók könyvtári rendszerének lényegét ( könyvtárhasználat )- Rendszeres tantárgyi könyvtárhasználat ösztönzésével el kell érni, hogy a tanuló felismerje a könyvtár szerepét az önálló tanulásban, a szabadidő értelmes eltöltésében. - Az iskolai könyvtár sokoldalú igénybevételén keresztül kell megalapozni a tanulók könyvtárhasználási magatartását, művelődési szabályaik kialakítását. - Lehetőséget kell adni a tanulóknak az új típusú információhordozók tapasztalati megismerésére. - Az iskolában a legfontosabb feladat a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése. 2.1.Belső tényezők: Az iskola szerkezete: 8 évfolyamos általános iskola Nevelési-oktatási célok: - A megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság kialakítása. - A felelősségtudat, a kitartás képességének kialakítása. - Fogékonyság a saját környezet, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. - A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíteni a további tanulásra és előkészíteni őket a társadalomba való beilleszkedésre. - A tanulók önismeretének, együttműködési készségének kialakítása. - Felkészülés a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. - A nemzeti azonosságtudat, az Európához tartozás kialakítása. - A partnerkapcsolás kiépítése. A helyi tanterv különálló könyvtári órát nem tartalmaz, a könyvtári ismereteket beépítjük a magyar irodalom tantárgy tantárgyi követelmény rendszerébe. Emellett heti két órában könyvtár szakkörre járhatnak a gyerekek.

82

2.2. Iskolán kívüli tényezők: Társadalmi, kulturális tényezők: Községünk hátrányos helyzetű a szülők képzettségét tekintve. Kevés a könyv a családoknál, nem olvasottak az emberek, a legtöbb családhoz nem jár folyóirat. Könyvtári ellátottság: Községi könyvtár Számítógépen elérhető információs források, adatbázisok: Internet. 3. Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység 3.1. A gyűjtés köre Az iskola alapvető feladatainak (oktatás) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény fő gyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellékgyűjtőkörbe. 3.1.1. Főgyűjtőkör -

lírai, prózai és drámai antológiák, népköltészet, meseirodalom, életrajzok, történelmi regények, gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélések, versek, általános lexikonok, enciklopédiák, a tananyaghoz kapcsolódó segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, a helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok, a nevelés, az oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézi könyvek, segédletek pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek- és ifjúkor lélektana, iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, folyóiratok, napilapok, szaklapok, zenei irodalom, állomány gyarapításához kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye, oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye, tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteménye.

3.1.2. Mellékgyűjtőkör -

felnőtt szépirodalmi regények kuriózum jellegű kiadványok szak- és ismeretterjesztő irodalom, amely a főgyűjtőkörbe nem tartozik, de színesíti a tanórákat.

83

3.1.3. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai szempontból a) Írásos, nyomtatott dokumentumok - könyv (segéd-, tan-, tartós tankönyvek); - periodika; b) Kéziratok c) Audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok - hangzó dokumentumok, - hangos-képes dokumentumok, d) Számítógéppel olvasható dokumentumok 3.1.4. A gyűjtés terjedelme, szintje és mélysége Az iskolai könyvtárak erősen válogatva gyűjtenek. Teljességgel egyetlen tantárgy, szaktudomány irodalmát sem gyűjtik. Az állományalakítás során arra kell törekedni, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfelelő válogatással tartalmilag teljes, az állomány fejlesztése folyamatos, tervszerű és arányos legyen. 3.1.5. A gyűjtés dokumentumtípusai a) könyvek és könyvjellegű kiadványok b) folyóirat jellegű kiadványok - pedagógiai folyóiratok - tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok - egyéb c) audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok: oktatófilmek, egyéb filmek, diakazetták, fotókópiák, stb. - hangzó dokumentumok: magnószalagok, hanglemezek, kazetták, stb. - számítástechnikai ismerethordozók: CD-k, CD-Romok, lemezek, szoftverek, Internet, stb. 4. A gyűjtemény A különböző dokumentumtípusok, illetve a funkcionálisan elkülönített állományrészek (a kézi- és segédkönyvtár, a kölcsönözhető állomány, a különgyűjtemény, stb.) egységesen alkotják a könyvtár gyűjteményét.

Apostag, 2006. szeptember 1.

Komáromi Petra könyvtáros

Dudla Erzsébet igazgató

84

A Nagy Lajos Általános Művelődési Központ vezető testületeinek ügyrendi szabályairól

85

A vezetésben való részvételre jogosult közösségek az őket megillető jogosítványaikat értekezleteken gyakorolják. Az értekezletek ügyrendi szabályai a következők:      

1. A szakalkalmazotti értekezlet Előkészítéséről és összehívásáról az ÁMK igazgatója gondoskodik. Az előkésztésre bizottság is szervezhető. Az egységvezetők segítenek abban, hogy az írásos anyagokat a testületek tagjai megismerhessék. A szakalkalmazotti értekezlet összehívása – a napirendnek az intézményegység hirdetőtábláin való közzétételével és az írásos anyagok biztosításával – az értekezletet megelőzően legalább 8 nappal korábban történik. A tartósan távollevőket levélben kell meghívni. A határozatképesség számításánál azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel, nem kell figyelembe venni abban az esetben, ha meghívása ellenére nem jelent meg. A szakalkalmazotti értekezletre – az írásos anyag egyidejű megküldésével – meg kell hívni a szülői közösség vezetőjét. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet két választott személy hitelesíti. A jegyzőkönyvben a döntéseket határozati formában: a szavazatarány megjelölésével kell feltüntetni. A szakalkalmazotti értekezlet levezető elnöke az intézményigazgató általános helyettese.

2. A szakmai tanács  Üléseit munkaterv szerint tartja. Az értekezletre külön meghívó nem szükséges.  Napirendi pontjait írásos előterjesztés alapján tárgyalja. Az írásos anyagot a napirendi pont előterjesztője 8 nappal korábban adja át az intézményi titkárnőnek, aki gondoskodik sokszorosításáról és szétosztásáról.  Üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyhez csatolni kell az írásos előterjesztéseket. A jegyzőkönyvben jól elkülönítetten kell megjeleníteni a szakmai tanács állásfoglalását.  Amennyiben a különvéleményt bejelentő tag arra később hivatkozni akar, az állásfoglalás után fel kell tüntetni a bejelentett különvéleményt is.  Az állásfoglalásokat nyilván kell tartani, és megvalósításukat – azok tartalmától függően – értékelni kell.  Ha az állásfoglalással érintett területen a döntés más vezető szerv hatáskörébe tartozik, annak megfelelő előterjesztéséről az igazgató általános helyettese gondoskodik. 3. A vezetői tanács    

Munkaterv szerint ülésezik. Az értekezletet az NLÁMK igazgatója vezeti le. Az átfogóbb napirendi pontokat írásos előterjesztés alapján tárgyalja, amelynek egy példányát az értekezlet előtt 5 nappal az intézményi titkárnőnél kell leadni, aki gondoskodik az anyag sokszorosításáról és szétosztásáról. Az értekezletről 5 napon belül emlékeztető készül, amelynek egy példányát a tanács tagjai megkapják. A feladatokat kitűző állásfoglalásokat nyilván kell tartani, s a végrehajtásukról a határidő lejártával be kell számolni.

4. Az igazgatótanács   

Összehívásáról az ÁMK igazgatója gondoskodik. Az igazgatótanács a napirendi pontokat írásos előterjesztés alapján tárgyalja, amelynek anyagát a meghívóval együtt 8 nappal az értekezlet előtt el kell juttatni a tagokhoz. Az igazgatótanács értekezleteit az ÁMK igazgatója vezeti, az értekezletről jegyzőkönyv készül.

86



  

A döntési jogkörben hozott határozatokat a javaslat mellett és ellen leadott szavazatok számának, illetve a tartózkodók számának pontos feltüntetésével – jól elkülönítetten – kell megjeleníteni. A határozatokat sorszámozni kell, s meg kell jelölni a végrehajtásért felelős nevét, valamint a végrehajtás határidejét. A határozatokat nyilván kell tartani. A véleményezési hatáskörbe tartozó napirendi pontoknál az ÁMK igazgatója összegzi az elhangzottakat, amelyet a jegyzőkönyv alakilag is megfelelően tükröz. Jegyzőkönyvi kivonat formájában kell a határozatokat és az összegző véleményt az igazgató tanács tagjainak kiadni. Ha a döntés a vélemény, illetve az igazgatótanács által tett javaslat tárgyában az igazgató hatáskörébe tartozik, a döntésről az ÁMK igazgatója indoklással ellátott tájékoztatást ad.

5. Az alkalmazotti értekezlet  

Az igazgatótanács döntése alapján az alkalmazotti értekezlet összehívásával kapcsolatos feladatokról az ÁMK igazgatója gondoskodik. Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli alkalmazotti értekezlet szervezését az előkészítő bizottság intézi. Az értekezlet összehívására, levezetésére, jegyzőkönyvezésére megfelelően kell alkalmazni a szakalkalmazotti értekezletre vonatkozó előírásokat azzal, hogy az írásos anyagokat a nem szakalkalmazotti munkakörben dolgozókhoz is el kell juttatni.

6. Intézményvezetői megbízásban közreműködő előkészítő bizottság megválasztása: 

A bizottság elnökére – jelölés alapján – az intézményegységek nevelőtestületei, szakalkalmazotti értekezletei külön-külön szavaznak. Megválasztottnak kell tekinteni, ha a jelölt a három intézményegységben a nevelőtestületi, szakalkalmazotti tagok több mint 50%-ának szavazatát megkapta.



Az előkészítő bizottságba minden intézményegység egy tagot választ.



Az előkészítő bizottság elnöke veszi át a pályázatokat, és gondoskodik arról, hogy megfelelő számban álljon rendelkezésre az intézmény szakszervezeti szerve, a Szakmai Tanács, szakmai munkaközösségek, valamint az intézményegységek nevelőtestületei, szakalkalmazotti közössége részére történő átadáshoz



Az intézményegységekből választott tag feladata a vezetői program megismertetése, illetve annak szervezése intézményegységen belül.



Az előkészítő bizottság elnöke készíti el a vezetési programról véleményt nyilvánító szakalkalmazotti értekezlet, valamint a pályázó támogatásáról állást foglaló alkalmazotti közösség értekezletének forgatókönyvét. Gondoskodik a meghívók elküldéséről, a jelenléti ívek előkészítéséről. Feladata a nevelőtestülethez, szakalkalmazotti értekezlethez nem tartózó intézményi alkalmazottak megfelelő tájékoztatása.

87