Sapere aude!
„A múzsák járvány istenségek, nem
Locke
pirulhatunk, hogy hozzánk később jöttek. Piruljunk, ha örömmel nem
Francke
fogadjuk” Báróczi Sándor „Egy olyan szellemi mozgalomban mint az európai felvilágosodás,
Fenelon
mindenki sorra átvesz, majd továbbad valamit. A kérdés inkább az, mit tud
Salzmann
átvenni, mit kezd azzal amit átvett, és mit ad tovább.” Kosáry Domokos
Rousseau
Rochow
o
Könyvtárak
o
Fordítások
o
Prédikációk
o
Előadások
o
A főúri magánnevelés kéziratos dokumentumai
o
Sajtó
o
Könyvek - kézikönyvek - tankönyvek
Főúri magánkönyvtárak (Ráday Gedeon, Teleki Sámuel, Széchényi Ferenc, Festetics György) Iskolai könyvtárak (Katolikus, református és evangélikus iskolák könyvtárai) Marosvásárhely Teleki Téka
Festetics Könyvtár Keszthely
Értelmiségiek könyvtárai (Péczeli József, Tompa Ádám, Váradi Szabó János) Sárospatak
Bárány György Francke fordítása (1711) Székely Ádám Locke fordítása (1771)
Salzmann fordítás : - Igaz Simon (1797) Campe fordítások:
- Kováts Ferenc (1780) - Földi Ferenc (1789) - Bárány Péter (1791) - Andrád Sámuel (1793)
A felvilágosodás kori prédikáció, mint sajátos kommunikációs műfaj
o
Molnár János a jó nevelésről (1777)
o
Gombási István a szülők felelősségéről (1784)
o
Almási Szalai János a gyermek értelmének formálásáról (1794)
o
Herepei János a leányok neveléséről (1797)
o
Kozma Gergely a nevelésügy reformjáról (1802)
o
Fábián József a tanítók kötelességeiről (1818)
A kéziratos pedagógiai előadások jelentősége a felvilágosodás nevelési
eszméinek népszerűsítésében
o
Rátz István előadásai Sárospatakon
o
Márton István előadásai Pápán
o
Zákány József előadásai
Debrecenben
Széchényi Ferenc családja körében
Ráday Pál
o
Az apa (Ráday Pál)
o
A kézirat (1723)
o
A nevelő (Fatavich Ferenc)
o
A fiú (Ráday Gedeon)
Pécel
Teleki László
Szirák
o
Az apa: Teleki László
o
A kézirat: „Education..” 1796
o
A nevelő: Szabó András
o
A gyermekek: Teleki József, Teleki
Ádám, Wesselényi Miklós
Zsibó
Teleki József
o o o
Festetics György o
Festetics László
Az apa (Festetics György) A kézirat A nevelők (Péteri Takács József, Kultsár István) A fiú (Festetics László)
Kultsár István
I. Ferenc
Görög Demeter
o
Az uralkodó ( I. Ferenc)
o
Görög Demeter, a trónörökös nevelője
o
A kézirat (1809)
o
A tanítványok (Ferdinánd, Ferenc Károly)
Ferenc Károly
o
o
A felvilágosodás kori hírlapok és a nevelés Felvilágosodás kori folyóirataink a nevelésről
o
„Jól a fejébe kell a Gyermeknek verni, hogy őtet az Isten nem azért teremtette, hogy tsak magának éllyen, hanem azért, hogy az Istennek, Hazájának
s Fejedelmének hasznos szolgálattyára légyen”
o
„Az Oskolabéli Tudományok tanításában a Mester hadja el, ami az haszonra nem nagy érdemű.”
o
1776
„Az emlékezetet úgy gyakoroltassa, hogy az elmének futamattya el ne nyomattassék.”
o
„Valamit tsak nékik megmutathat természetben, vagy mesterséggel készült formában, azt mutassa meg.”
o
„Szoktassa a gyermeket ítélet-tételre.”
o
„„Tilos a gyermeket bottal, ököllel, pofon agyba -főbe ütni, üstöküket rángatni”
o
A jó tanítónak „istenfélőnek, tanítványait szertőnek, jókedvűnek,
békességes
tűrőnek,
soldjával
megelégedőnek, nemtsak elegendő tudományúnak, hanem a tanításra is alkalmatosnak” kell lennie.
1797
o
„Szabadon nőjjön fel 10 esztendős koráig, mint a szarvas az erőben.”
o
„Játék érje a játékot, s az ezek körül lévő tárgyak fejtegessék teste és lelke tehettségeit.”
o
„Tíz esztendős korában neveléséhez kezdenék. A vallás és a természet tudománnyai velejével táplálnám értelmét, példaadásokkal formálgatnám akaratját.”
o
„Egyik tehettségére nézve is önmunkásságát el nem ölném.”
o
„Nevendékem természetére és polgárságára való tekintettel dolgoznám a Természettel kezet fogva annak
boldogságán.”
o
„Kettős czélja vagyon a nevelésnek: első az, hogy az ember jó embernek neveltessék, második pedig az, hogy a közéletben hasznos társ legyen.”
o
„A nevelés tudománya azon szabályok rendbe szedett foglalatja, melyek szerint az ember erői s tehetségei kifejtődnek s műveltetnek.”
o
„A mindennapi tapasztalás az a közönséges eszköz, mellyet a jóltevő természet kisdedségünktől utolsó pillanatunkig oktatásunkra rendelt.”
o
1766 - az iskolák összeírása
o
1769 - az iskolaügy feletti felügyelet királyi felségjog
o
1774 - a Felbiger - féle reform
o
1776 - az ország tankerületekre osztása
o
1777 - Ratio Educationis Mária Terézia
o
Általános elv: a hasznosság
o
Szerzői: Ürményi József, Makó Pál,
o
Tersztyánszky Dániel, Kollár Ádám
o
Cél:a közboldogság, jó
o
állampolgárok nevelése
o
A tankötelezettség kérdése
o
A tolerancia elve
o
Az iskolarendszer reformja népiskolák - tankönyvek
A magyarországi közoktatás első átfogó állami szabályozása
középfokú oktatás felsőoktatás o
Ürményi József
Értékelése
o
1769- új tanterv az erdélyi iskolák számára
o
1770 - a Debreceni Református Kollégium új tanterve
o
1777 - tiltakozó
felségfolyamodvány a Ratio Educationisnak a protestánsokra való kiterjesztése ellen(Teleki József) o
Bessenyei György szerepe
o
A tiltakozás eredményei
Teleki József
o
1781- A Ratio Educationis megerősítése
o
1781 - Norma Regia- A Ratio érvényének kiterjesztése Erdélyre
o
1781. - A türelmi rendelet és tanügyi következményei = „közös iskolák”
o
1784. - A nyelvrendelet és tanügyi következményei
II. József
o
1791- tanulmányi bizottság létrehozása
o
1793 - törvényjavaslat a „nemzeti nevelés általános rendezéséről”
o
1795 - Sándor Lipót „emlékirata” a magyarországi nevelésügyről
o
1806 - A II. Ratio Educationis
I. Ferenc
o
1806 - Systema rei Scholasticae
Evangelicorum Aug. Conf. In Hungaria (Schedius Lajos) Schedius Lajos o
1807 - Ratio Institutionis (Budai Ézsaiás)
Budai Ézsaiás
Az iskola tervrajza
o
Tessedik Sámuel (1742-1820)
o
Pedagógiai tevékenysége
o
Az iskola, és jelentősége a magyar nevelés történetében
Az épület napjainkban
o
Alapítás: Festetics György 1796
o
Az első felsőfokú mezőgazdasági tanintézmény Európában
o
Parasztiskola
o
Erdésziskola
o
Kertésziskola
o
Lovásziskola
o
Intézők képzése
o
Jogászképzés
Tanárok: Asbóth János, Nagyváthy János, Pethe Ferenc
