A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. előadó: Princz-Jakovics Tibor (PhD) okl. építőmérnök tudományos munkatárs
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszék 1
Tartalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Közlekedés, gazdaság, társadalom és környezet kapcsolata Fenntartható közlekedés elvei A közlekedési infrastruktúra fejlettsége, hatékonysága Közlekedési belső/külső költségek, externális hatások Közlekedésfejlesztési nehézségek Magyarországon Közlekedési stratégia (EKFS), teherszállítási stratégia Mobilitás-menedzsment alkalmazási lehetőségei EU projektek, kutatás, platformok
2
1. A közlekedés, a gazdaság, társadalom, és a környezet kapcsolata
3
2/1. A fenntartható közlekedési rendszer 1.
Biztosítja az alapvető mobilitási igények kielégítését.
2.
Megfizethető
3.
Hatékony
4.
Csökkenti az emissziókat (zaj-, levegőszennyezés, hulladék)
4
2/2. A fenntartható közlekedés fogalma „A fenntartható közlekedés olyan közlekedést jelent, amely nem veszélyezteti a lakosság egészségét és az ökoszisztémákat, továbbá a közlekedési igényeket úgy elégíti ki, hogy a megújuló erőforrásokat lassabb ütemben használja fel, mint az újratermelődésükhöz szükséges idő, a nem megújuló erőforrásokat pedig az azokat helyettesítő megújuló források előállítási üteménél lassabban használja fel.” – OECD /2001./ „A fenntarthatóság a közlekedésben nem azonosítható a mobilitás mértékének a fenntartásával, a forgalom mennyiségi növekedésének megőrzésével.” – Fleischer Tamás /2001./ 5
2/3. A fenntartható közlekedés kritériumai Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency) dolgozta ki: • • • • • •
a közlekedés környezeti hatásai, a közlekedés mértéke, a közlekedési infrastruktúra fejlettsége, a közlekedés költségei, a közlekedés hatékonysága, a környezeti és közlekedési irányítás összehangoltságának mértéke
6
3/1. A közlekedés mértéke
7
3/2. A közlekedési infrastruktúra fejlettsége
8
3/3. A közlekedés hatékonysága
9
4/1. A közlekedés költségei
10
4/2. Externális hatások Externália: „Külső hatás, egy személy vagy vállalat törvényes tevékenységének véletlen mellékhatása egy másik személy, vagy vállalat profitjára, vagy jóléti szintjére” (E. J. Mishan: Költség-haszon elemzés, KJK) Negatív externális hatás: légszennyezés, zajhatás, torlódások, balesetek stb. Pozitív externális hatás: Szgk-ről áttérés kerékpáros közlekedésre
11
4/3. A közlekedés okozta környezeti károk számszerűsítése Magyarországon (2003) Közlekedésből származó államháztartási bevételek: 512 mrd Ft (ebből 384 mrd Ft üzemanyagadóból származik) Közlekedéssel kapcsolatos államháztartási kiadások: 3 000 mrd Ft Fedezetlen költség: ~ 2 700 mrd Ft (a közlekedés támogatása, a központi költségvetés kb. 51%-a) Részletezve:
1. 1 100 mrd Ft a környezeti és egészségügyi károk 2. 3. 4. 5. 6.
800 mrd Ft a személygépkocsik magánhasználata 350 mrd Ft ingyenes parkolás 200 mrd Ft hálózatfejlesztés, fenntartás, felújítás 200 mrd Ft egyéb kár 161 mrd Ft üzemanyag-manipuláció
Forrás: Lukács András – A közlekedés fenntartható fejlesztésének koncepciója
12
5. Közlekedésfejlesztési nehézségek Magyarországon Kínálati oldalon: 1. Magyarországi úthálózat problémái (minőségi problémák – leromlott állapot) 2. A direkt útdíjak hiánya 3. Az alágazatok közti arányok kedvezőtlenek (a közút és a vasút közötti versenyhelyzet => kombinált közlekedés) 4. Vasút helyzete (piac megteremtése, MÁV részleges privatizációja) Keresleti oldalon: 1. Mobilitási igények növekedése (mennyiségi) 2. Utazáskényelem (minőségi: „mindenki autóval utazna”) 13
6/1. A magyar közlekedéspolitika (2003-2015) Eszközök: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
OGY 19/2004 határozata
EU által bevezetett decoupling A közúti forgalom növekedési ütemének lassítása A kombinált szállítás fejlesztése A közösségi közlekedés részarányának (modal split) megőrzése, a járműállomány és az infrastruktúra fejlesztése Az EU által előírt emissziós normák betartása A meglévő kapacitás kihasználtságának növelése A közlekedési hálózat környezetbarát fejlesztése A társadalom tájékoztatásának növelése 14
6/2. Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia, 2008-2020 Célok: 1.) a fizikai elérhetőség javítása, 2.) hatékonyabb áruszállítási és személyközlekedési rendszerek működtetése. 3.) A fenntarthatósági elvek erősödjenek, 4.) A mobilitási esélyegyenlőség javuljon, 5.) a jelenleginél költséghatékonyabb közlekedési rendszer jöjjön létre
15
6/3. Európai Unió teherszállítási stratégiája, 2007 A teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv kiemelt uniós cselekvési irányai: (1) Elektronikus teherszállítás és intelligens közlekedési rendszerek (ITS) (2) Fenntartható minőség és hatékonyság (3) Egyszerűsítés (4) Járműméret és rakodási egységek (5) Zöld szállítási folyosó (6) Városi szállítási logisztika
16
7/1. Mobilitás-menedzsment céljai 1. Vasút kapacitások jobb kihasználása 2. Forgalom optimális elosztása 3. Az egy időben fellépő forgalmi igény csökkentése (Személygépkocsival megtett egyéni utazások csökkentése, Közösségi közlekedés javítása,fejlesztése) 4. Környezetterhelés csökkentése
17
7/2. Mobilitás-menedzsment eszközei, alkalmazási lehetőségei Eszközök: 1. Jogi szabályozás 2. Pénzügyi, adózási ösztönzők 3. Útdíjfizetés környezeti kedvezményekkel Alkalmazási lehetőségek: 1. Mobilitási tervek készítése 2. Vasúti közlekedés javítása, kombinált szállítások módok előtérbe helyezése 3. Integrált közlekedési szolgáltatások 4. Új irányítási rendszerek 5. City logisztika fejlesztése
18
8/1. EU projektek, kutatás, platformok 1.
EU projektek: a.
b. c.
2.
SUGRE (Sustainable Green Fleets) Bioüzemanyagok felhasználásának tapasztalatai FREIGHTWISE (Management Framework for Intelligent Intermodal Transport) CIVITAS I-II. (City-Vitality-Sustainability)
Platformok: a. b. c.
EPOMM (European Platform on Mobility Management) ERTRAC (European Road Transport Research Advisory Council) ERRAC (European Rail Research Advisory Council) 19
8/2. SUGRE projekt tapasztalatai „Clean vehicles” (svéd definíció: max 120 g CO2/km) 1. Információ-nyújtás, tájékoztatás fontossága 2. Ösztönzőkre van szükség 3. Érdeklődés, de sok bizonytalanság 4. CO2 kibocsátás csökkentésének számszerűsítése 5. Pozitív arculat 6. Példák átállásra: közműszolgáltató, útügyi adminisztráció
20
Köszönöm a figyelmüket! PRINCZ-JAKOVICS Tibor (PhD) okleveles építőmérnök tudományos munkatárs BME Környezetgazdaságtan Tanszék Tel: +36 1 463-3919 Fax: +36 1 463-2825 E-mail:
[email protected]
21
