A millennium mint művelődéstörténeti határpont Magyar művelődéstörténet Biró Annamária PKE, Magyar Nyelv- és Irodalomtudomány
1849-1867: önkényuralom, neoabszolutizmus, Bach-korszak az "új" jelzővel 18. századi felvilágosult előképeitől különbözteti meg A reformkor és 1848 nagy nemzedékét jórészt kiiktatták: kivégezték, bebörtönözték, emigrációba kényszerítették vagy itthoni tétlenségre kárhoztatták Általuk képviselt magatartásminta: a saját érdekek és a nemzet ügyének összekapcsolása Abszolutizmus: a polgári állam és társadalom, valamint a tőkés gazdaság felülről való megteremtése Cél: • igazolni akarták az önkényuralmi módszereket a civilizált Európa előtt • a birodalom fennmaradása érdekében maguk is elkerülhetetlennek látták a modernizációt • polgári átalakulás: de! a birodalmi egységesítés szempontjának és a dinasztikus hatalmi érdekeknek rendelték alá (és rendőri intézkedések sokasága)
Legjelentősebb lépés: a jobbágyrendszer felszámolása A volt jobbágyok az általuk művelt föld szabad tulajdonosává váltak, a földesúri bíróságok eltörlésével pedig megszűnt személyes alávetettségük is. A birtokosok kárpótlását az állam vállalta magára. Drasztikus eszközök miatt Magyarországon: Deák Ferenc: passzív rezisztencia (elsősorban a birtokos nemesség és az értelmiség) A hivatalvállalók kiközösítése, honvédek bújtatása, adó megtagadása: "elhatározták, hogy az adót nem fizetik, míg végrehajtó nem jön rájok. A katonaságnak csak azt szolgáltatják ki, amit elkerülni nem lehet. A fuvarral késnek, utat könnyű kedvvel nem csinálnak. A német nyelv értését megtagadják, s mindenütt magyar tolmácsot, magyar választ és ítéletet kívánnak. Vagyonát, jövedelmét, keresetét senki úgy, amint van, be nem vallja. Ha fölvilágosítást kérnek tőle, nem tudommal felel, ha személyekről, nem ismeremmel, ha tényekről, nem láttammal. Megvetni az önkényuralmat, nem tudni szolgáiról semmit, mintha itt sem élnének, ez volt a közjelszó. Ne érezze magát az osztrák otthon sehol, soha, semmiben. Legyen s maradjon idegen e földön, ne szeresse senki. A társaságok ne fogadják be. A családok és házak küszöbei legyenek elzárva előttük. A nők ne bocsássák közelükbe, a férfiak ne barátkozzanak, ne mulassanak velök. Legyenek olyanok, mint a pestises, akit mindenki kerül, akitől mindenki fél."
1850-es évek vége: enyhül az elnyomás keménysége Közélet újraéledése: kulturális egyesületek, egyházak keretein belül, sőt a sajtó hasábjain is, bár szoros korlátok között (röpiratok, falfeliratok, közös nemzeti gyász Széchenyi halála után) Pesti Napló (volt centralisták, Kemény Zsigmond) A Bach-rendszer az 1850-es évek végére ahelyett, hogy megteremtette volna az erős, egységes birodalmat, a csőd szélére juttatta a monarchiát. Az uralkodó meneszti Alexander Bach-ot, 1860-ban az Októberi Diplomában megígéri az alkotmányosság helyreállítását, a magyar országgyűlés összehívását A kormányzást Magyarországon az 1848 előtti újkonzervatívok vezetőire bízta Nem felelt meg, de a többség inkább akart Béccsel, mint Belgráddal vagy Bukaresttel egyezkedni. 1865 húsvétján Deák a Pesti Naplóban közzétette a magyar egyezkedési ajánlatot
1865 végén Ferenc József összehívta az országgyűlést, amely a "közös ügyek" rendezésére egy bizottságot választott. 1866: porosz-osztrák háború Elvesztése miatt fontossá vált a belső béke megteremtése 1867: a Habsburg Birodalom két legerősebb nemzete, az osztrák-német és a magyar között megkötött kompromisszum eredményeként létrejött a kétközpontú Osztrák-Magyar Monarchia. 1867-1918: dualizmus kora Ambivalens megítélés Magyarok: két szuverén állam együttéléséről beszéltek, amelyek azonos uralkodó alatt egyes ügyeiket közösen intézik Osztrákok: a Monarchia egységes voltát emelte ki az alkotórészek önállóságával szemben
Hívei: rendezett viszonyok, a Habsburg-monarchia esetleges felbomlása esetére is biztosította Magyarország állami létét Ellenzői: a magyar állam szétesését jósolták, mivel sorsát egy halálra ítélt birodalomhoz kötötte. (Kossuth: Kasszandra-levél) Közös ügyek: a külügy, a hadügy, az ezekre vonatkozó közös pénzügy, melyeknek közös, birodalmi minisztériumai voltak. Első kormány: Andrássy Gyula létrejött Magyarország és Erdély uniója rendezni kellett a viszonyt Horvát-Szlavón-Dalmátországgal Fiume: a magyar kormány nem volt hajlandó egyedüli tengeri kikötőjét átengedni a horvátoknak 1870: állandó "fiumei provizórium„ Fiume megyét Horvátországhoz csatolta, de a város és a kikötő a magyar kormány közvetlen ellenőrzése alá került, s egy tengerparti kormányzó irányította.
Tisza Kálmán korszaka (1875-1890) Bírálók: mozdulatlanság korszaka, megtorpant a polgári államot kiépítő reformok sorozata Pártfogók: boldog békeidőszak 1890 után: válságperiódus
Kulturális élet Irodalmi Deák Párt: gyakran emlegetik a népnemzeti iskola szinonimájaként, bár ez talán tágabb értelmű, mert egyrészt magában foglalja a nagy elődöket: Eötvös Józsefet, Kemény Zsigmondot, Csengery Antalt is, másrészt erősebben hangsúlyozza a társaság - az irodalmival szemben - politikai elképzeléseit és irányultságát. Vajda János és Zilahy Károly vezette írói csoportosulás modernebb és a nemzetközi tudományos életet jobban ismerő és bemutató Akadémia elfogulatlanabb pályázati bírálati rendszer irodalomkritikai gyakorlat
Gyulai Pál és szűk baráti köre az irodalmi élet legfontosabb pozíciói: akadémiai tisztségek, egyetemi katedrák, lapszerkesztői, könyvkiadói és pályadíj-bizottsági székek Minden új kezdeményezést erősen bíráltak Követendő irodalmi minta: az 1840-es évek végi-1850-es évek eleji Arany János-művek (pedig már Arany is más utakon járt) Fiúk nemzedéke: "Ez a nemzedék ... megtanult minden megtanulhatót, átvett egy súlyos örökséget, s tehetetlennek, szegénynek érzi magát a rászakadt gazdagságban... Úgy érzi, hogy a költészetben nehéz újabbat és nagyobbat alkotnia, mint amit az előtte járó alkotott. Ez elégedetlenné teszi, és gáncsoskodóvá, önmagával szemben is... Fogyatékossági érzése valóságos kínzó komplexumként veti elébe a nemzedéki problémát.”
Jókai Mór sikere a polgári társadalom sikerfigurái, nagyváros képei Civilizáció negatívumai – „Senki szigetére” való menekülés
Élclapok: a napi eseményeket, a közélet alakjait figurázták ki Borsszem Jankó (1868-1938) A Deák-párthoz kötődött, mely pénzzel is rendszeresen támogatta. Ágai Adolf alapította Csicseri Bors álnéven. Állandó alakjai: Mokány Berci, a vidéki földesúr, Sanyaró Vendel, a köztisztviselő, Mihaszna András, a rend őre
Munkatársai között számos nagy nevű írót, költőt találunk, főként a Kávéforrás írói köréből (Ábrányi Kornél, Dóczi Lajos, Berczik Árpád, Rákosi Jenő).
1870-es évek: új nemzedék Figyelő c. folyóirat köré csoportosultak (Reviczky Gyula, Gáspár Imre, Koroda Pál, Rudnyánszky Gyula) – élesen támadták Gyulai Pál körét és rendszerét A pályadíjak számukra szinte misztikus jelentőséggel bírtak. Gyulai elutasította őket Esetükben már kenyérharcól beszélhetünk (szűk elhelyezkedési lehetőségek) Ez a nemzedéki és irodalompolitikai alapú harcos szembenállás teljesen ismeretlen volt a környező országok irodalmában. kozmopolita költészet körül kialakult vita a népies tárgyú és nyelvezetű, a hazafias érzés inspirációját előtérbe állító és a városi tárgykört választó, elvontabb kép- és nyelvhasználatú, a nemzeti tulajdonságok helyett az örök emberit hangsúlyozó költészet között több évtizedig dúló harc 1877 Arany János: Kozmopolita költészet (Fővárosi lapok)
KOZMOPOLITA KÖLTÉSZET Nem szégyellem, nem is bánom, Hogy, ha írnom kelle már, Magyaros lett írományom S hazám földén túl se jár; Hogy nem „két világ” csodája Lettem csak népemböl egy: Övé (ha van) lantom bája, Övé rajtam minden jegy.
Légy, ha birsz, te „világ-költõ!” Rázd fel a rest nyugatot: Nekem áldott az a bölcsõ, Mely magyarrá ringatott; Onnan kezdve, ezer szállal Köt hazámhoz tartalék: Puszta elvont ideállal Inkább nem is dallanék.
Ám terjessze a hatalmos Nyelvét, honját, istenit! Zúgó ár az, mindent elmos, Rombol és termékenyit: De kis fajban, amely ép e Rombolásnak útban áll: Költõ az legyen, mi népe, Mert kivágyni: kész halál.
S hol vevéd gyász tévedésed, Hogy faját s a nemzeti Bélyeget, mit az rávésett, A nagy költõ megveti? Hisz forgattam, a javából, Én is egypárt valaha; Mind tükör volt: egymagából Tûnt nekem föl nép, s haza.
Reviczky Gyula: Arany Jánosnak És ne gondold, hogy kihalnak Sujtott népek hirtelen, - Válaszul "Kozmopolita költészet" czímü versére Amig össze-zeng a dalnok S a nemzeti érzelem. Áldom én is azt a bölcsőt, Tán veszélyt, vagy annak látszót, »Mely magyarrá ringatott«. Vélsz a honra tûnni fel: Áldom én is azt a sorsot, Hát van lelked, a szent zászlót Mely szivembe dalt adott. Épen akkor hagyni el!? A dicső szellem világát Oh, ha méltóbb s új kobozzal Áldom mindenek felett, A megifjodott hazát S dallom, a mi bennem eszme, Zönghetném még Homérosszal; Dallom a mit érezek. Ne csak mindig panaszát! Szép az ének, szent az ének, De legyek, ha veszni sorsa, Drága kincs, ha nemzeti. Húnyó nép közt Osszián, De a legszebb dal örökké Inkább, hogysem dalok korcsa Általános, emberi. Közönyös harmóniám! Az igazság egy lehet csak Valamennyi nyelveken. Nagy leszen, ha lelke is nagy, Ki müvész első helyen.
Kék egével ősz Homérosz Valamennyi nemzeté. Buskomolyság, mélaság is Egy van csak: a Hamleté. Bolond Istók mindenütt volt, A hol ember szenvedett. Nagy müvész, ki emberek közt Feledi a nemzetet. Gunykaczaj minden hazában Don Quijotenak végzete. Ember, hát nem kell kutatni Küzködő Faust német-e? A világ nyelvét beszéli Moliére, a franczia Harpagon, Alcest s a többi Csupa kozmopolita. Általános eszme s érzés, Nagy, ha nem is nemzeti, »Dalok korcsa«, melyben ez nincs;
Az igazság megveti. Nép után nép küzd a létért, Eltünnek a nemzetek, Róma megszünt, csak Horáczban Élnek még az emberek. Népével van összeforrva A nagy eszmék dalnoka. »Mind tükör volt egymagából Tűnt nekem föl nép s haza!« Egy egész nép ilyen ének S akkor leghatalmasabb, Hogyha, bár forrása egy csak, Mindenütt süt, mint a nap. A tiéd is mindenütt süt. Nagy vagy a nagyok között! Nemzet ily naggyá sosem tesz, Csak az eszme, mely örök. »Két világ csodája,« fénye Halhatatlan éneked, Most magyar, létezni fogsz, ha Nemzeted csak létezett!
Később: Kozmopolitikus irány a költészetben A patriotizmus lehet ugyan a költészet tárgya, de nem légköre. A művészet nem érzeleg s nem lehet hivatása, hogy vezércikkeket, parlamenti szónoklatokat helyettesítsen. Minél jobban sikerül a költőnek tárgyát általánosítani, annál magasabban áll ... A legnagyobb költők a legnemzetibbek, de egyúttal, a legemberibbek, legáltalánosabbak. Aranyhoz való viszonyulás: ambivalens (Arany nem reagál a megkeresésekre) Felfedezik a nem népies vonásokat költészetében (a humor valamiféle megnyugvásban megenyhült világfájdalmat jelent) Komlós Aladár: Ha Petőfi népi és nemzeti volt egyszerre, Arany meg nemzeti, Pósa és Szabolcska már csak falusi, mégpedig Budapest ellen falusi. A modernista lírai törekvésekkel szemben egy sokkal egyszerűbb és érthetőbb képvilágú, nyelvezetű és hangú, kevés gondolkodni valót kínáló és minden ízében magyaros (sőt nemritkán magyarosch) költészetet tálaltak a nyugat-európai időmértékes helyett az "ősi magyar" hangsúlyos és a népszínművekben könnyen énekelhető verselésben.
Próza: realista, naturalista orosz regényíróknak óriási kultusza és divatja
- magyarosítás
Mikszáth Kálmán (1847-1910) Sikerének okai: 1880-as évek eleje: a kulturális kormányzat határozata: csapást mérni a ponyvairodalomra 1882 elején megbízták P. Szathmáry Károly állami biztost, hogy neves írókkal írasson olyan erkölcsnemesítő, hazafias tárgyú műveket, amelyek ponyvaköntösben fognak megjelenni Jó könyvek a magyar nép számára című népnevelő ponyvasorozat sikertelen DE! Jókai összebarátkozik Mikszáthtal, innentől kezdve a kiadók figyelnek rá
Tiszaeszlári vérvád – tudósító: Mikszáth Kálmán 1882. április 1-jén, a zsidó húsvét napján Tiszaeszlár községben eltűnt Solymosi Eszter 14 éves cselédlány. Mikszáth beszámolói: A rituális gyilkosság vádjának morbidságát és hihetetlen primitívségét mutatták ki A kormányzat felelősségét az 1870-es évektől felerősödő politikai antiszemitizmus miatt Antiszemitizmus szűklátókörűsége
Ponyvatermelés hőskorának vége: 1878-ban meghalt Tatár Péter Kiadók átalakulása: fúziók során egyesültek, nagy apparátust mozgató részvénytársaságokká, nagyvállalatokká alakultak.
1868: Athenaeum, 1873: Franklin Társulat,1880-as évek közepétől: Révai Kiadó
A historizmus művészete Építészet A historizmus első korszakának jellegzetes alkotása volt az 1884 és 1896 között felépült, neoreneszánsz palotákkal ékes Sugárút. Hősök tere: a historizmus második korszakának színpadias, barokkos térformálása
Az 1880-as évektől épült ki a Duna-part a Kossuth tértől a Lánchídig. 1876-ra készült el a Margit híd. A Dunán még két új híd készült, a Ferenc József (ma Szabadság) híd és az Erzsébet híd. 1884 és 1896 között építették ki a Nagykörutat Ybl Miklós fő műve: Operaház (1875-1884)
A Henszlmann Imre által nemzeti stílusnak nevezett gótika jegyei uralják a korszakban épült legnagyobb középületet, a Steindl Imre által tervezett Országházat (1885-1904), amelyben már a barokk stílus elemei is meghatározó szerepet játszottak (például a kupola kialakításában).
A historizmusban már Európa-szerte alkalmazták az új vas-üveg szerkezeteket. Magyarországon a Nyugati pályaudvar például az Eiffel-cég tervezésében, 1874 és 1877 között épült fel.
Festészet Benczúr Gyula (1844-1920)
Hunyadi László búcsúja, 1866 A történeti festészet komor, drámai hangvételét követő festménye
Plein air: Olvasó nő az erdőben (1875)
súlyos, barokkos kompozíciók az anyag szépségét, gazdagságát kiemelő, a barokkos pátoszt részletnaturalizmussal vegyítő festésmód a témát csupán kiindulásnak, gazdag és pompás vásznak megfestése ürügyének tekintő szemlélet
Budavár visszavétele (1896)
Zichy Mihály (1827-1906) – világpolgár a magyar romantika rajzművészetének legnagyobb alakja A pusztítás géniuszának diadala : A démon fegyverei, 1878
Madách: Az ember tragédiája (illusztrációk)
Zene Kodály Zoltán jellemzése: A század végén zeneélet dolgában három teljesen elkülönült rétegre szakadt az ország. A zeneileg műveltek szerfölött vékony rétege teljesen az idegen eredetű, német vagy olasz szellemiséget kifejező, de nemzetközivé lett remekművek kultuszában élt. Magyar jelleget a magasabb zenében, némi leereszkedéssel, Erkel operáiban és Liszt rapszódiáiban látott ... A cigányzenében előadásra kerülő népies műzeneirodalmat ez a réteg nem tekintette művészi zenének, viszont ez volt egész középosztályunk zenei bibliája. Hozzá még a művészi zene nem jutott el, s ha véletlenül szembe került vele: egyszerűen idegennek és érthetetlennek minősítette, műveletlenségét nemzeti palásttal takarva be ... S ott volt a harmadik réteg, a falu rejtélyes, ismeretlen népe.
Liszt Ferenc (1811-1886) Sokáig csak külföldön játszott 1865-ben maga vezényelte a Szent Erzsébet-legenda budapesti bemutatóját
1867-es koronázás a Mátyás templomban: Koronázási mise a bécsi udvar zenészeinek előadásában 1875-től a Zeneakadémia elnöke és tanára 1875. november 14: Országos Magyar Királyi Zeneakadémia Nemzeti Színház: a magyar operajátszás színtere fél évszázados zenei tevékenysége idején: mintegy százötven opera és félszáz balett. Több mint ötödrésze magyar szerző alkotása Erkel Hunyadi Lászlója és Bánk bánja az élen. Erkel Ferenc irányítása idején Verdi művei (különösen az Ernani és az Álarcosbál) megőrizték vezető szerepüket Wagner csak fokozatosan tudott tért hódítani a Lohengrin és a Tannhäuser 1866-os, illetve 1871-es bemutatója után, részben Erkel ellenállása, részben pedig a szükséges technikai és személyi feltételek hiánya miatt. Az Operaház mint nemzeti intézmény elsődleges feladatai közé tartozott a magyar opera és balett művelése (nehezen volt összeegyeztethető az üzleti érdekekkel, a közönség elvárásaival és a művészi érték alapján történő szelekcióval.)
Népszínű: a korábbi évtizedek reprezentatív zenés színjátéktípusa – veszít népszerűségéből (Szigligeti Ede) a közéleti mondandó helyére a magánéleti szenvedélyek léptek, az izgalmas cselekménynek csaknem kizárólagos helyszíne az idealizált magyar falu lett A magyar operettjátszás Offenbach kultuszával kezdődött Monarchia-operett: a dualista állam egyik sajátos kulturális vívmánya Mintadarab: ifj. Johann Strauss A cigánybáró című operettje (Jókai Mór elbeszélése alapján, 1885; a Népszínházban: 1886) Lehár Ferenc: A víg özvegy (1906)
Film jellegzetesen modern művészet: • létének feltétele egy korához szorosan kötődő technikai találmány • alig egy-két évtized elég volt ahhoz, hogy művészetté váljék
Edison 1893-tól készített mozgókép-felvételeket Filmtörténet kezdete: 1895. december 28 - Lumiere-ék a párizsi Grand Café kávéház alagsorában az első mozielőadást megszervezték. A film történetét tehát az első olyan nyilvános vetítéstől számítjuk, amelyen fizető közönségnek játszottak le mozgóképeket.
A film tartalma: lényegtelen, a közönség az újdonságra, a látványosságra, a megmozdult kép csodájára kíváncsi 1896 Magyarország: áprilisban a mai Operett Színház helyén álló Somossy Orfeumban májusban az akkor megnyílt nagykörúti Royal Nagyszálló kávéházában
Millenium: "Ősbudavára" és a "Konstantinápoly Budapesten" elnevezésű két nagy mutatványosközpontban
A millenium Mit kellett bizonyítania? Jókai Mór: a magyar nemzet rátalált önmagára. Szíve egyetért a fejével. Harcias erényeit megtartva, kifejtve, mégis a béke őrét látja benne a világ. Mivelhogy hazáját, koronáját híven és önként szolgálja, nem fél a rabszolgaságtól többé. A millenniumnak dokumentálnia kellett, hogy itt, Európa végvidékén egy erős, egységes nemzeti állam vetette meg a lábát. Egyforma súllyal szerepel itt az összekötő Európa és a különállást, egyediséget jelző végvidék. Egyszerre van jelen a múlt és jelen. A legfontosabb, a minden mást háttérbe szorító azonban az egység és a nemzet. Nagyobb hangsúly: "magyar múlt" Fényes sikerek: a kontinens első földalatti vasútja, a várbeli Szent Istvánszobor, a Szépművészeti Múzeum, s természetesen a kiállítás történelmi részlege, Vajdahunyad-vár Fonákság: nemzetiségi szervezetek tiltakozásai
Az 1896. évben Magyarországon szakadatlan láncolatban folytak az ünnepségek, díszfelvonulások, avatások, megnyitások és kongresszusok. Az ünnepi kórusban a hazafias lelkesedés vitte a főszólamot, amelyet csak itt-ott zavart meg néhány nemzetiségi nyilatkozat. A lelkesedés nagyszerű teljesítményre sarkallt, lelkesedők pedig nagyon sokan voltak. A sok látványosság között a legjelentősebb az ezredévi kiállítás volt. A király, királyné az udvar és a külhatalmak diplomáciai képviselőinek jelenléte adta meg annak elsősorban az állami, mondhatnók, a hatalmi fontosságot. Magyarország államiságának és a magyar nemzet tekintélyének súlya külső ünnepélyességekkel a világ szemei előtt ilyen világosan és impozáns módon a koronázás óta még föltüntetve nem volt, hála királyunk lovagias szívének, királynénk rokonszenvének, de a magyar kormánynak is, mely így ez országnak megszerzette. Őfelségeik 11 órakor érkeznek meg, és az udvari sátorban – esetleg az ünnepélyek csarnokában – felállított tribünre mennek. Az urak teljes díszben jelennek meg, a rendek nagykeresztjeinek szalagjaival, a véderőhöz tartozók a szolgálati jelvénnyel. Azok az urak, kik díszmagyarral nem rendelkeznek, és egyenruhát nem viselhetnek, frakkban, fehér nyakkendővel jelennek meg.
Gárdonyi Géza ezen a napon a következőket írta naplójába: 1896. május 2. Első napja a nyári ruhának és a cserebogárnak. A millenniumi kiállítás megnyitása. Én bizony nem húztam frakkot. Utálattal néztem végig, a német família mint fogadja „Magyarországom” hódolatát. A király – kopasz saskeselyű – vörös kucsmában és fehér ködmenben. A királyné feketében. Árpád ivadékai részint téli prémes magyarban, részint nyáriban. Keverve cilinder és frakk. Főképpen a kereskedők voltak díszmagyarban, meg a grófok, mágnások. A király beszédétől meg a Gotterhaltétól az ezredik ünnepen rosszul lettem. Ebéd után betegen feküdtem le
Heltai Jenő: A király a költészeti csarnokban Hogy a király a nagy kapun belépett, Doktor Falk Miksa mondott szép beszédet, Örömrepesve jelentette ki, Hogy ez a csarnok a költészeti.
„Szép, szép, nagyon szép –” mondta őfelsége,
Mi boldog volt a múzsa, óh mi boldog! Reá a fölség nyájasan mosolygott S azt kérdezi: „Régóta áll a gyár? Külföldre is exportálnak-e már?”
„Hogy ennek is van pavillonja végre.
A múzsa szólt: „Gyárunk már régen áll itt,
A versek ugye-bár gyártatnak itt?”
Külföldre is igen gyakorta szállít,
„Megkérdezünk” – így szólt Falk – „valakit.” Elvünk a rend, a pontosság, szigor S legjobb vevőnk Polignac Melchior.” „Kik ülnek ott mogorván egy rakáson?” – Ezek poéták felség, megbocsáson.
A fölség szólt: „Valóban nagy öröm!
„S ki az, aki őket megihleti?”
Igaz, hogy a szonett divatba jön?”
– A múzsa fölség, mondta Falk neki.
A múzsa lelkesülten suttogott „Tényleg beszélik, fölség, itt meg
A hirlapokban mindezt nem közölték, Mivel a múzsa reklámra se költ még, Hirdess, szegény lány, hogyha tönkre mész is, A hirdetés a legdicsőbb poézis.
A történeti kiállítás szomszédjában egy egész falu épült 24 házzal, templommal, iskolával, községházzal. Ahány ház, annyi vidék népies építkezésének, telkének bemutatása, bebútorozott szobáival, kertjével, gazdasági épületeivel; köztök sváb, szerb, szász, román férfi, nő papírból és elevenen nemzeti viseletben; valamint a székely, kun, jász, palóc, matyó, göcseji magyar szójárások képviselői.
Valóban érdekes látvány az a 250 néger atyafi, kik az ezredévi ünnep tiszteletére Afrikából Budapestre jöttek, s most ott tanyáznak az Állatkertben. Ruházatuk mindössze egy tarka szövetű lepel, melyet festői ráncokba szednek; azt vélné az ember, tógás rómaiak. Testök egy része mindig kilátszik. Sokszor alig van rajtuk valami takaró, mert – aránylag – igen tiszták lévén, van mindig egy-kettő, aki nagy hévvel mosakodik a vízérben, mely telepükön át csörgedez. Van tehát mód tanulmányozni testalkatukat, s ez már magában is megérdemli az 50 krajcárnyi belépti díjt, mivel e négerek mitőlünk annyira elütő emberek. De fokozza a látvány becsét a határozott esztétikai élvezet. Szebb idomokat alig lehetne találni. Főleg fürdés közben egy ily karcsu néger alak, amint fénylik a róla lefutó víztől, valóságos eleven bronzszobor. Tartásuk, mozdulataik is szoborszerűek. A mi testünk megszokta, hogy fel legyen öltöztetve, s öltözet nélkül ügyetlen, tétovázó volna. A néger járása-kelése ruha nélkül is természetes, minden lépten más-más festői képpé alakul, mely az életből születik, s kincs lenne művésznek.
Május 4-én Ezen a napon nyitották meg a Műcsarnokot, benne a képzőművészeti kiállítással. Több mint 300 magyar művész (festő, szobrász, stb.) ezernél is több alkotását lehetett megtekinteni. Munkácsy pavilonja is, amelyben a művész trilógiájának Ecce homo darabja volt kiállítva. Június 5-én a koronát a Mátyás templomban állították ki, hol három napig volt megtekinthető. Október 25-én Ferenc József megnyitja az Iparművészeti Múzeumot
A nagyszabású kiállítást 520 000 négyzetméteren rendezték meg a Városligetben Történelmi kiállítás Ebben a főcsoportban építették fel a Vajdahunyad várat először csak fából, a többihez hasonlóan- valamint különböző művészettörténeti korok stílusát bemutató épületeket. Az épületek román, gótikus és reneszánsz eredetijük után készültek. Külön pavilont kapott a népélet, a mezőgazdaság, a vadászat, halászat, köztük Bosznia-Hercegovina kiállításával.
Jelenkori kiállítás •I. csoport: Művészet; Képzőművészet, Előadó művészet •II. csoport: Közművelődés: az irodalom és a sajtó termékek, valamint a tudományos és közművelődési intézetek és egyletek működése •III. csoport: Oktatásügy •IV. csoport: Egészségügy, Gyermeknevelés •V. csoport: Kereskedelem; pénz- és hitel-ügy •VI. csoport: Mezőgazdaság; gyümölcsészet; kertészet; borászat; méhészet; állattenyésztés; selyemtenyésztés; állati termékek; állategészségügy •VII. csoport: Erdészet; vadászat •VIII. csoport: Bányászat és kohászat; vas- és fémipar •IX. csoport: Gépipar; műszerek és tudományos eszközök •X. csoport: Közlekedés; hajózás; tengerészet •XI. csoport: Építési ipar
•XII. csoport: Faipar; butoripar; dekoratív ipar; teljes lakberendezések •XIII. csoport: Agyag- és üvegipar •XIV. csoport: Bőripar; textilipar; ruházati ipar •XV. csoport: Papiripar; sokszorosító műiparágak •XVI. csoport: Arany-, ezüst- és díszmű-áruk, apró áruk •XVII. csoport: Hadügy •XVIII. csoport: Vegyészeti ipar XIX. csoport: Néprajzi kiállítás; házi-ipar; műkedvelők kiállítása
Ősbudavár
Telefon-hírmondó pavilonja
