A meddőséggel összefüggő életminőség jellemzői magyar pároknál

EREDETI KÖZLEMÉNY E R ED ETI K ÖZLEM ÉN Y

A meddőséggel összefüggő életminőség jellemzői magyar pároknál Cserepes Réka Eszter1 1

■

Kőrösi Tamás dr.2

■

Bugán Antal dr.1

Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Magatartástudományi Intézet, Debrecen 2 Kaáli Intézet, Győr

Bevezetés: A nem kívánt gyermektelenség megtapasztalása jelentősen befolyásolja az érintett párok életminőségét. A meddőségre adott pszichoszociális válaszok nemcsak egyéni szinten, hanem a párkapcsolat viszonylatában is megjelennek. Célkitűzés: A szerzők a meddőséggel összefüggő életminőség és depresszió együttjárásának vizsgálatát tűzték ki célul, mind az egyének, mind a párkapcsolat szintjén. Módszer: 126 pár öt magyar meddőségi központban töltött ki kérdőívcsomagot, amely a termékenységi problémákkal összefüggő nemzetközi FertiQoL kérdőívet, a Beck Depresszió Kérdőívet és szociodemográfiai kérdéseket tartalmazott. Eredmények: Nemi összehasonlításban a nők több depresszív tünetről számoltak be, mint a férfiak, életminőségük pedig alacsonyabbnak bizonyult. A férfiaknál és nőknél is a magasabb depressziószint alacsonyabb életminőségi mutatókkal korrelált. Ezenfelül a nők súlyosabb depressziója partnerük rosszabb életminőségével is összefüggött. Következtetések: Az eredmények rámutatnak a nők és férfiak meddőségre adott eltérő reakcióira, valamint a női affektív problémák párkapcsolati szintű hatásaira. A szerzők megállapításai a nem kívánt gyermektelenséggel küzdők pszichoszociális támogatásában, főként pártanácsadásban vagy párterápiában használhatóak. Orv. Hetil., 2014, 155(20), 783–788. Kulcsszavak: meddőség, életminőség, depresszió

Characteristics of infertility specific quality of life in Hungarian couples Introduction: Experiencing involuntary childlessness has a great impact on couples’ quality of life. Aim: The aim of the authors was to examine the intercorrelations among infertility specific quality of life and depression on the levels of individuals and couples. Method: 126 couples in five fertility centers in Hungary filled out the FertiQoL and Beck Depression Inventory and answered some sociodemographic questions. Results: In gender comparison, women reported about more depressive symptoms and poorer quality of life than men. Both in men and women, the higher depression level correlated with lower level of quality of life. Moreover, the presence of more depressive symptoms in women was related to men’s poorer quality of life. Conclusions: The results show that differences may exist in affective responses to infertility between women and men and that female affective problems take effects on the level of the couple relationship. These findings may be useful in psychosocial support of the couples facing infertility, especially in couple counselling or couple therapy. Keywords: infertility, quality of life, depression

Cserepes, R. E., Kőrösi, T., Bugán, A. [Characteristics of infertility specific quality of life in Hungarian couples]. Orv. Hetil., 2014, 155(20), 783–788. (Beérkezett: 2014. január 17.; elfogadva: 2014. február 27.)

Orvosi becslések szerint Magyarországon a reproduktív korban lévő párok 10–15%-át érinti a meddőség problémaköre, ami hasonló arányokat mutat a nyugati világ többi országában is [1, 2]. Egy nemzetközi felmérés szerint viszont ez a becsült érték inkább 9% körül mozog [3]. Klinikai definíció szerint egy pár akkor tekinthető DOI: 10.1556/OH.2014.29867

meddőnek, ha egyévnyi rendszeres, védekezés nélküli szexuális élet mellett nem következik be a fogamzás [4]. A nem kívánt gyermektelenséggel való szembesülés krízist jelent az egyének életében [5, 6], mivel a szülővé válás folyamata, s annak akadályozottsága is, kulturálisan és társadalmilag is szabályozott [7]. A meddőség meg783

2014

■

155. évfolyam, 20. szám

■

783–788.

E R ED ETI K ÖZLEM ÉN Y

élése szoros kapcsolatban áll mind az egyén testi és lelki jóllétével, mind párkapcsolatával és más társas viszonyaival [8]. A meddő párok vizsgálata során a pszichés mutatók közül a depresszió és a szorongás jelenik meg leggyakrabban. A hangulati zavarok a termékenységgel komplex kapcsolatban állnak, s bár igen nagyszámú szakirodalmi adat áll rendelkezésre e témában, még további vizsgálatok szükségesek, amelyek a hangulati ingadozások meddőség kialakulására gyakorolt hatását, illetve a meddőség mellett fellépő hangulati panaszokat kutatja [9]. Az esetek többségében a nem kívánt gyermektelenség megtapasztalása során fellépő szorongásos és depresszív tüneteket a distresszel teli, illetve krízishelyzetekre adott reakciók következményeinek tekintjük [10]. Ezek a változók igen gyakran mutatnak eltérést a nem kívánt gyermektelenséggel kapcsolatos vizsgálatokban. A meddőségi kezelésre érkező nők és férfiak is általában több depresszív és szorongásos tünetről számolnak be, mint a gyermekvállalást sikeresen megvalósítók [6, 11, 12, 13, 14]. Megjegyzendő, hogy a klinikai küszöbérték fölötti pontszám ritkán fordul elő [15]. Ugyanakkor jegyeznek olyan vizsgálatot is, ahol a depresszió fokozott jelenléte nem igazolódott a meddő mintánál [16], vagy az átlaghoz képest is kevesebb depresszív tünet jelent meg az asszisztált reprodukcióra jelentkező női populációban [17]. Gyakran áll a kutatások fókuszpontjában annak vizsgálata, hogy milyen nemi különbségek mutatkoznak a nem kívánt gyermektelenség megélésében. Eredményeik szerint a nőket viseli meg jobban a meddőség megélése: több depresszív tünetről, kevésbé jó életminőségi mutatókról számolnak be, mint a férfiak [14]. Az elmúlt években megnőtt a kutatási érdeklődés annak feltárása iránt, hogy a meddő pár tagjai párként hogyan élik meg a nem kívánt gyermektelenséget, és milyen hatással vannak az egyéni reakciók a partner reakcióira [15, 18, 19, 20, 21, 22]. Ez a vizsgálati elrendezés azért is fontos, mert a terméketlenség a pár közös problémája, a gyermekvállalás – mint közös cél – gátoltsága mindkét felet közvetlenül érinti, a krízis egyéni szintű megélése pedig befolyásolja a partner viszonyulását, válaszait a termékenységi problémával kapcsolatban. Több tanulmány is rámutatott, hogy a pár nő vagy férfi tagjának depreszsziószintje összefüggést mutat a párkapcsolat szintjén számolt életminőséggel: így a nők alacsonyabb depreszsziója a pár hasonlóbb életminőségét eredményezi, míg a férfiak részéről a magasabb depressziószint okozza ugyanezt a hatást [15]. A depresszió érzése ugyanakkor együtt jár azzal, hogy a megkérdezettek a saját és a partner életminőségét közel azonosnak ítélik [23]. Célunk a meddőséggel kapcsolatos életminőség és a depresszió jellemzőinek és összefüggéseinek feltárása azoknál a magyar pároknál, akik asszisztált reprodukciót végző intézménybe jelentkeznek. Az életminőség és depresszió együttjárásának vizsgálatát tűztük ki célul, mind az egyének, mind a párkapcsolat szintjén. 2014 ■ 155. évfolyam, 20. szám

Módszer A vizsgálat a „Reprodukciós zavarral küzdő párok vizsgálata életminőségi, párkapcsolati és nemi identitásbeli jellemzők mentén” című PhD-kutatás keretében került lebonyolításra, amelyhez az etikai engedélyt az Egészségügyi Etikai Tanács Tudományos Kutatásetikai Bizottsága adta meg.

Vizsgálati helyszínek, személyek A vizsgálat 5 magyarországi meddőségi központban zajlott (Debreceni Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, meddőségi szakrendelés, Debrecen; Jósa András Oktató Kórház, meddőségi szakrendelés, Nyíregyháza; Kaáli Intézet, Győr; Kaáli Intézet, Budapest; Róbert Károly Magánklinika, meddőségi központ, Budapest) 2012. február és 2013. március között. A részvételt öszszesen 126 első konzultációra érkező pár vállalta, azaz 252 fő (a részvételi arány 43%). A vizsgálatba bevont személyek az első orvosi konzultációra várakozva, a vizsgálati tájékoztató után aláírták a beleegyező nyilatkozatot és kitöltötték az általunk összeállított kérdőívcsomagot. A kitöltött kérdőívek visszajuttatására a következő konzultációig volt lehetőség. A vizsgálatban részt vevő 126 pár demográfiai és orvosi jellemzőit az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat

Demográfiai és orvosi adatok

Nők (N = 126)

Férfiak (N = 126)

Átlag±szórás vagy N (%)

M±SD vagy N (%)

Életkor

32,19±4,87

34,48±5,02

Párkapcsolat hossza (év)

7,32±3,66

Gyermektelenség hossza (év)

2,71±1,92

Iskolai végzettség Általános iskola/szakiskola

25 (19,8)

48 (38,1)

Gimnázium/szakközépiskola

40 (31,7)

38 (30,2)

Főiskola/egyetem

61 (48,4)

40 (31,7)

Diagnózis1 Ismeretlen eredet/nincs adat Csak női eredet

110 (43,7) 80 (31,7)

Csak férfi eredet Közös eredet

52 (20,6) 10 (4,0)

1

Az adatokat a diagnosztikus folyamat végén bocsátották rendelkezésünkre az adott intézetek.

Vizsgálati eszközök A reprodukciós problémákkal összefüggő életminőség mérésére a Nemzetközi FertiQoL kérdőívet használtuk [24]. A kérdőív központi része (Core) 24 itemet tartalmaz, és 4 alskálába szerveződik, amelyek a meddőséggel összefüggő életminőségi területeket érintenek: érzelmi 784

ORVOSI HETILAP

E R ED ETI K ÖZLEM ÉN Y

életminőség (például „Érez szomorúságot és lehangoltságot termékenységi problémái miatt?”), testi-kognitív életminőség (például „Meddőséggel kapcsolatos gondolatai rontják a figyelmét és a koncentrációját?”), párkapcsolati életminőség (például „Termékenységi problémáik ellenére gyengédek egymáshoz partnerével?”) és szociális életminőség (például „Úgy érzi, hogy családja képes megérteni mindazt, amin Ön keresztül megy?). A négy alskála összegzéséből egy teljes skála is számolható. A  kérdőív kérdéseire ötfokú Likert-skálán lehet választ adni. A kérdőíven elért magasabb pontok jobb életminőséget jeleznek.

2. táblázat

Nemek közötti különbségek az életminőség és a depresszió tekintetében

Nők

Férfiak

t-érték

Érzelmi életminőség

69,01±16,33

81,41±12,80

6,71**

Testi-kognitív életminőség

76,49±16,65

89,75±10,91

7,48**

Párkapcsolati életminőség

83,33±13,35

85,38±12,79

NS

Szociális életminőség

80,26±13,85

86,90±9,39

4,46**

Teljes életminőség

77,27±12,05

85,86±9,35

6,32**

Depresszió

12,32±3,35

11,09±2,71

3,18*

*p<0,01

A depresszió szintjét a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel vizsgáltuk [25], amely 9 tétellel méri a szociális visszahúzódást, a döntésképtelenséget, az alvászavart, a fáradékonyságot, a túlzott aggódást a testi tünetek miatt, a munkaképtelenséget, a pesszimizmust, az elégedettség és az öröm hiányát, és az önvádlást (például „Minden érdeklődésemet elvesztettem mások iránt”). A válaszadó négyfokú Likert-skálán jelölheti, hogy egy-egy állítást mennyire érezte jellemzőnek saját magára az elmúlt 2 hétben (1: egyáltalán nem jellemző, 4: teljesen jellemző). A kérdőíven elért magasabb pontszámok több depresszív tünet meglétét jelzik. A kérdőívcsomag szociodemográfiai kérdéseket is tartalmazott, amelyek a vizsgálatba bevont személyek életkorára, legmagasabb iskolai végzettségére, családi állapotára, a párkapcsolat és a nem kívánt gyermektelenség idejére kérdeztek rá. Az etikai engedély, illetve az aláírt beleegyező nyilatkozatok biztosították az orvosi adatokhoz való hozzáférést.

Statisztikai elemzés A statisztikai elemzés az SPSS 17.0 programcsomag (Chicago, IL, Amerikai Egyesült Államok) segítségével történt. Először a skálák belső konzisztenciájának és normáleloszlásának az ellenőrzése történt meg. A nemek közötti különbségeket független mintás t-próbákkal számoltuk ki. A férfiak és nők életminőségi és depressziós pontszámai közötti összefüggést Pearson-korreláció segítségével vizsgáltuk. Az együttjárások vizsgálatára nemcsak az életminőségi alskálákat és depresszió-kérdőívet használtuk változóként, hanem a demográfiai kérdések közül a folytonos változókat, így a nők életkorát, a férfiak életkorát, a párkapcsolat hosszát és a nem kívánt gyermektelenségi idő hosszát. A párkapcsolati szintű összefüggések pontosabb számítására egy újabb változót alkottunk, ami a 126 párt különíti el egymástól. Parciális korreláció során a korábban mért együttjárásokat ezzel a változóval kontrolláltuk. A statisztikai szignifikanciaszintet a p<0,05 érték jelentette.

**p<0,001

3. táblázat

A nők és a férfiak életminőségének a saját és a partner depressziójával és a gyermektelenség idejének hosszával mért korrelációi1

Nőknél

Női depresszió

Férfi depresszió

Érzelmi életminőség –0,45***

–0,18*

Testi-kognitív életminőség

–0,53***

–0,08

Párkapcsolati életminőség

–0,25**

–0,16

Szociális életminőség

–0,38***

–0,12

Teljes életminőség

–0,51***

–0,17

Férfiaknál

Férfi depresszió

Női depresszió

Gyermektelenség idejének hossza

Érzelmi életminőség –0,44***

–0,21*

–0,22*

Testi-kognitív életminőség

–0,41***

–0,19*

–0,20*

Párkapcsolati életminőség

–0,53***

–0,11

–0,21*

Szociális életminőség

–0,40***

–0,21*

–0,14

Eredmények Az életminőség és a depresszió tekintetében is találtunk szignifikáns különbségeket a nemek között (2. táblázat). A férfiak jobb mutatókról számoltak be a meddőséggel összefüggő érzelmi, testi-kognitív, szociális és teljes életminőség területén, mint a nők. A párkapcsolati életminőség tekintetében nem volt különbség nők és férfiak között. A depresszió szintje a nőknél volt magasabb. A depresszió diagnózisára használt határértékek alapján a vizsgált személyek depressziós tüneteinek megoszlása a következőképpen alakult: 149 fő (59%) normáltartományba tartozott, 61 fő (24%) enyhe, 10 fő (4%) közepesen súlyos, 32 fő (13%) súlyos depresszióra utaló értékkel rendelkezett.

1 Kontrollálva a párokra. *p<0,05 **p<0,01 ***p<0,001

ORVOSI HETILAP

785

2014 ■ 155. évfolyam, 20. szám

E R ED ETI K ÖZLEM ÉN Y

Az életminőségi és a depressziómutatók negatív korrelációi a nőknél és a férfiaknál is megjelentek, és szignifikáns együttjárásokat mutattak (3. táblázat). A férfiaknál a magasabb depressziószint a saját alacsonyabb életminőségükkel korrelált, illetve a nők alacsonyabb érzelmi életminőségével mutatott gyenge összefüggést. A nőknél a magasabb depressziós érték nemcsak a saját, hanem a partner több, alacsonyabb életminőségi mutatójával is összefüggött (érzelmi, testi-kognitív, szociális és teljes életminőség). A demográfiai jellemzők közül csupán a nem kívánt gyermektelenség idejének a hossza mutatott korrelációs viszonyt a férfiak életminőségével: a hosszabb ideje tartó nem kívánt gyermektelenség a férfiaknál alacsonyabb érzelmi, testi-kognitív, párkapcsolati és teljes életminőséggel járt együtt.

a többi életminőségi terület értékei. A testi-kognitív életminőség is valamelyest rosszabbnak tűnik, mint a párkapcsolati és szociális életminőség. Az érzelmi és a testikognitív dimenzió csak az egyén reakcióira fokuszál, míg a párkapcsolati és szociális életminőség a társas kapcsolatok alakulásáról nyújt képet számunkra. Nők esetében tehát azt láthatjuk, hogy a meddőséggel összefüggő egyéni válaszok valamelyest eltérnek attól, ahogy a nők a társas kapcsolatok meddőséggel összefüggő alakulását észlelik. Egy korábbi vizsgálat is rámutatott már arra, hogy a nem kívánt gyermektelenséggel küzdő nők körében az általános pszichológiai életminőség alacsony, ugyanakkor az általános szociális életminőség viszonylag magas; a lelki megterheltség mellett a társas kapcsolatok színvonala jó [15]. Ugyanez a vizsgálat a férfiaknál épp ellenkező tendenciát észlelt: az általános életminőség szociális dimenziója náluk rosszabb minőségűnek mutatkozott, míg a pszichológiai életminőség jobbnak.

Megbeszélés Vizsgálatunk magyar meddőségi központokba, ambulanciákra jelentkező párok életminőségi és depressziós jellemzőit és azok összefüggéseinek feltárását tűzte ki célul, mind az egyének, mind a párkapcsolat szintjén. 5 magyar meddőségi központban 126 pár töltötte ki kérdőíveinket, a válaszadási hajlandóság 43% volt.

Párkapcsolati összefüggések A párkapcsolati életminőség dimenziója egyedülálló területnek bizonyul. Csak ezen a területen nem találtunk különbséget a nemek között [27, 28]. Ezen az életminőségi területen a nőknél a depresszió hatása egyéni szinten gyengén érzékelhetőnek mutatkozott [28], partneri szinten pedig nem érvényesült. Egyik fontos vizsgálati eredményünk, hogy meddő pároknál a nő magasabb depressziószintje együtt jár a férfi meddőséggel összefüggő alacsonyabb életminőségével. A talált összefüggéseink – a korábbi vizsgálatok tanulságait is figyelembe véve – azt mutatják, hogy a nő magasabb depressziószintje okozza a férfi alacsonyabb életminőségét. Feltételezhetjük, hogy a nők depressziója rontja a pár életminőségét (tehát a férfiét is), míg a férfiak depressziója vélhetően bizonyos mértékig független a  pár életminőségétől. Más eredmények szerint, ha a nők kevésbé használnak pozitív megküzdési technikákat, az mind a saját, mind a férj meddőséggel kapcsolatos aggodalmait fokozni fogja [20]. Ugyanakkor a férfiak optimistább megnyilvánulásai vagy pozitív átkeretezési módjaik inkább növelik a nők depresszióját, illetve streszsz-szintjét [20, 22]. Arra vonatkozó eredményt is ismerünk a meddő párokat vizsgáló irodalomból, miszerint a férfiak esetében kétszer nagyobb az esély a súlyosabb depresszióra, ha nem mindig kapnak érzelmi támaszt, elismerést a partnertől [32]. A nőknél jelentkező depreszszió és a férfiak alacsony életminőségének kapcsolata mögött még a férfiak azon kognitív torzítása is meghúzódhat, miszerint hajlamosak partnerüket depresszívebbnek látni, mint a nők saját magukat [6].

Nemek közötti különbségek Eredményeink a nemek közötti különbségek tekintetében illeszkednek a korábbi adatokhoz: a nők több depresszív tünetről számolnak be [14, 15, 26, 27, 28], a meddőséggel összefüggő életminőségi mutatók pedig – a párkapcsolati dimenziót kivéve – a férfiakénál jobbak [27, 28, 29]. Feltűnő, hogy a nőknél az érzelmi életminőség a legalacsonyabb szintű, ami a termékenységi problémákkal összefüggő erősebb érzelmi megterheltséget jelzi. Ennek hátterében azt feltételezzük, hogy a nőkre jobban jellemző a tradicionális feminin magatartás: érzelmeiket könnyebben fejezik ki [16]; jellemzőbb, hogy a nem kívánt gyermektelenséggel együtt járó negatív érzelmeknek jobban átadják magukat [14, 30]. Magyar mintán a korábbi vizsgálatok a depresszió tekintetében nem találtak a nemek között különbséget [14, 16]. Férfiak esetében az eredményeink azt mutatják, hogy a régebb óta fennálló nem kívánt gyermektelenség az életminőség rosszabb mutatóit vonja maga után. Hasonló összefüggést eddig csak női mintán igazoltak [31]. Vizsgálatunkban a nők életminőségi mutatói sem a nem kívánt gyermektelenség hosszával [27, 28], sem más demográfiai jellemzővel nem mutattak összefüggést. A magasabb depresszió férfiaknál minden életminőségi dimenzió alacsonyabb értékével közepesen szoros öszszefüggést mutat. Nőknél hasonló erősségű együttjárás csak az érzelmi és a testi-kognitív életminőség területén figyelhető meg. Ahogy korábban is felhívtuk rá a figyelmet, a meddőséggel összefüggő érzelmi életminőségi pontszámok a női csoportban jóval alacsonyabbak, mint 2014 ■ 155. évfolyam, 20. szám

Következtetések A vizsgálat erőssége, hogy magyar mintán először vizsgálta a meddőség során jelentkező depressziót és életminőségi változásokat, és az azok között meghúzódó kap786

ORVOSI HETILAP

E R ED ETI K ÖZLEM ÉN Y

csolatokat. Az összefüggések felderítése nemcsak az egyének, hanem a párkapcsolat szintjén is megtörtént. Ez azért hangsúlyos és fontos kérdés, mivel a nem kívánt gyermektelenség nem individuumokat, hanem párokat érint. A vizsgálati mintába öt magyar meddőségi központba érkező párok kerültek be (mind meddőségi ambulanciáról, mind IVF-központokból), amivel a minta reprezentativitását próbáltuk elősegíteni. Mindemellett érdemes lenne a mintát tovább bővíteni és több meddőségi központot bevonni a vizsgálatba. A vizsgálat korlátjának tekinthető, hogy a részvételi arány igen alacsony volt, ami a kapott eredményeket torzíthatja. A párkapcsolati szintű életminőségi változások vizsgálatát – a maga komplexségében – érdemes lenne több módon vizsgálni, illetve más változókkal is kontrollálni. Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság „Pszichológia és Tanácsadás” speciális témával foglalkozó csoportja (ESHRE Special Interest Group „Psychology and Counselling”) 1999-ben nemzetközi irányelveket dolgozott ki a meddőség és a meddőség kezelése során felmerülő pszichológiai támogatás biztosítására. Az irányelvek szerint az asszisztált reprodukciós eljárások elkezdése előtt – az orvosi kezelésekkel párhuzamosan, illetve a sikeres vagy sikertelen beavatkozások után – pszichológiai segítség (pszichoedukáció, szupportív konzultáció, terápiás konzultáció) nyújtható a kezelteknek [33]. Mivel a magyar meddőségi ellátásról és az asszisztált reprodukcióról szóló protokoll a kezeltek pszichológiai ellátását ismertető irányelveket nem tartalmaz, és ezáltal e szolgáltatások OEP-finanszírozása sem valósul meg [2, 34], a betegek egyáltalán nem, vagy csak kis százalékban fordulnak pszichológushoz. Az életminőség és pszichés jóllét területének feltérképezése jó alapot nyújthat a meddő párok pszichoszociális ellátásának biztosításához. A vizsgálat eredményei a gyakorlati munka során is hasznosíthatóak. Amellett, hogy a minta nagy része minimális depreszszív tünetről számolt be, meg kell említenünk, hogy 47 fő (több mint 18,5%) esetében a depresszió szintje közepesen súlyosnak vagy súlyosnak tekinthető. Ez az arány közel azonos a korábbi vizsgálatok depresszióreprezentációjával [32, 35]. Ezekben az esetekben fel kell hívni a figyelmet, hogy szükség lenne a depresszió monitorozására már a meddőségi kezelésekre való jelentkezéskor, mivel a kezelések elején meglévő depresszív állapot a kezelések utáni depressziónak igen erős előrejelzője [35]. Eredményeink igazolják a meddőség megélésének a nemek között észlelhető különbségeit, vagyis, hogy a nőket jobban megviseli a nem kívánt gyermektelenség, mint a férfiakat, illetve a nők a meddőség negatív hatásait jobban kifejezik. A pszichoszociális segítségnyújtás során – főként, ha mindkét fél részt vesz a konzultációban és a terápiában – érdemes hangsúlyt fektetni a nemek között előforduló különbségekre, azok feltárására. Amellett, hogy a férfiak általában jobb életminőségi mutatókkal rendelkeznek, mint a nők, a pszichoszociális ORVOSI HETILAP

gondozást számukra is érdemes felkínálni, mivel a felek meddőségre adott reakciói is kapcsolatban állnak egymással. Eredményeink szerint a nő depresszívebb hangulata is hozzájárulhat a férfi rosszabb életminőségéhez. Anyagi támogatás: Cs. R. E. publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergenciaprogram című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Szerzői munkamegosztás: CS. R. E.: vizsgálat megtervezése, hipotézisek kidolgozása, vizsgálat lefolytatása, statisztikai elemzések, kézirat megszövegezése, kézirat végleges változatának elkészítése. K.T.: vizsgálat lefolytatása, kézirat megszövegezése, kézirat végleges változatának jóváhagyása. BA: vizsgálat megtervezése, hipotézisek kidolgozása, kézirat megszövegezése, kézirat végleges változatának elkészítése. A cikk végleges változatát valamennyi szerző elolvasta és jóváhagyta. Érdekeltségek: A szerzőknek nincsenek érdekeltségei.

Köszönetnyilvánítás Köszönjük a kutatásban résztvevő pároknak, hogy vállalták a kérdőívek kitöltését. Köszönjük a vizsgálatban részt vevő intézetek vezetőinek és dolgozóinak az adatgyűjtésben nyújtott együttműködését.

Irodalom [1] Bernard, A., Krizsa, F.: Generally about infertility. In: Kaáli, S. (ed.): Modern diagnostic and therapy in infertility. [A meddőségről általában. In: Kaáli, S. (szerk.): A meddőség korszerű diagnosztikája és kezelése.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006. [Hungarian] [2] Hungarian College of Obstetrics and Gyneacology: Professional guideline of Ministry of Public Health about infertility, workup and general treatment possibilities (1. revised version). [Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. Meddőségről: kivizsgálásról és a kezelés általános lehetőségeiről (1. módosított változat).] Hivatalos Értesítő, 2010, 30, 6480–6484. http://www.kozlonyok.hu/ kozlonyok/Kozlonyok/12/PDF/2010/30.pdf [Hungarian] [3] Boivin, J., Bunting, L., Collins, J. A., et al.: International estimates of infertility prevalence and treatment-seeking: potential need and demand for infertility medical care. Hum. Reprod., 2007, 22(6), 1506–1512. [4] Zegers-Hochschild, F., Adamson, G. D., de Mouzon, J., et al.: The International Committee for Monitoring Assisted Reproductive Technology (ICMART) and the World Health Organization (WHO) Revised Glossary on ART Terminology, 2009. Hum. Reprod., 2009, 24(11), 2683–2687. [5] Lalos, A., Jacobsson, L., Lalos, O., et al.: The wish to have a child. Acta Psychiatr. Scan., 1985, 72(5), 476–481. [6] Wischmann, T., Stammer, H., Scherg, H., et al.: Psychosocial characteristics of infertile couples: a study by the Heidelberg Fertility Consultation Service. Hum. Reprod., 2001, 16(8), 1753–1761. [7] Whiteford, L. M., Gonzalez, L.: Stigma: The hidden burden of infertility. Soc. Sci. Med., 1995, 40(1), 27–36.

787

2014 ■ 155. évfolyam, 20. szám

E R ED ETI K ÖZLEM ÉN Y [8] Chachamovich, J. R., Chachamovich, E., Ezer, H., et al.: Investigating quality of life and health-related quality of life in infertility: a systematic review. J. Psychosom. Obstet. Gynaecol., 2010, 31(2), 101–110. [9] Williams, K. E., Marsh, W. K., Rasgon, N. L.: Mood disorders and fertility in women: a critical review of the literature and implications for future research. Hum. Reprod. Update, 2007, 13(6), 607–616. [10] Jordan, C., Revenson, T. A.: Gender differences in coping with infertility: A meta-analysis. J. Behav. Med., 1999, 22(4), 341–358. [11] Salvatore, P., Gariboldi, S., Offidani, A., et al.: Psychopathology, personality, and marital relationship in patients undergoing in vitro fertilization procedures. Fertil. Steril., 2001, 75(6), 1119– 1125. [12] Fassino, S., Pierò, A., Boggio, S., et al.: Anxiety, depression and anger suppression in infertile couples: a controlled study. Hum. Reprod., 2002, 17(11), 2986–2994. [13] Verhaak, C. M., Smeenk, J. M., van Minnen, A., et al.: A longitudinal, prospective study on emotional adjustment before, during and after consecutive fertility treatment cycles. Hum. Reprod., 2005, 20(8), 2253–2260. [14] Szigeti, F. J., Konkolÿ Thege, B.: Psychological consequencies of infertility: a Hungarian pilot-study. [A meddőség pszichés velejárói egy hazai pilot-vizsgálat tükrében.] Magyar Pszichol. Szemle, 2012, 67(4), 713–731. [Hungarian] [15] Chachamovich, J., Chachamovich, E., Fleck, M. P., et al.: Congruence of quality of life among infertile men and women: findings from a couple-based study. Hum. Reprod., 2009, 24(9), 2151– 2157. [16] Cserepes, R. E., Kollár, J., Sápy, T., et al.: Effects of gender roles, child wish motives, subjective well-being, and marital adjustment on infertility-related stress: a preliminary study with a Hungarian sample of involuntary childless men and women. Arch. Gynecol. Obstet., 2013, 288(4), 925–932. [17] Lewis, A. M., Liu, D., Stuart, S. P., et al.: Less depressed or less forthcoming? Self-report of depression symptoms in women preparing for in vitro fertilization. Arch. Womens Ment. Health, 2013, 16(2), 87–92. [18] Berghuis, J. P., Stanton, A. L.: Adjustment to a dyadic stressor: a longitudinal study of coping and depressive symptoms in infertile couples over an insemination attempt. J. Consult. Clin. Psychol., 2002, 70(2), 433–438. [19] Peterson, B. D., Newton, C. R., Rosen, K. H., et al.: Coping processes of couples experiencing infertility. Family Relations, 2006, 55(2), 227–239. [20] Peterson, B. D., Pirritano, M., Christensen, U., et al.: The impact of partner coping in couples experiencing infertility. Hum. Reprod., 2008, 23(5), 1128–1137. [21] Donarelli, Z., Lo Coco, G., Gullo, S., et al.: Are attachment dimensions associated with infertility-related stress in couples undergoing their first IVF treatment? A study on the individual and crosspartner effect. Hum. Reprod., 2012, 27(11), 3215–3225. [22] Thompson, E. H., Woodward, J. T., Stanton, A. L.: Dyadic goal appraisal during treatment for infertility: How do different perspectives relate to partners’ adjustment? Int. J. Behav. Med., 2012, 19(3), 252–259. [23] Chachamovich, J. R., Chachamovich, E., Ezer, H., et al.: Agreement on perceptions of quality of life in couples dealing with

2014 ■ 155. évfolyam, 20. szám

[24]

[25]

[26]

[27]

[28]

[29]

[30]

[31]

[32]

[33]

[34]

[35]

infertility. J. Obstet. Gynecol. Neonatal Nurs., 2010, 39(5), 557–565. Boivin, J., Takefman, J., Braverman, A.: The Fertility Quality of Life (FertiQoL) tool: development and general psychometric properties. Fertil. Steril., 2011, 96(2), 409–415.e3. Rózsa, S., Szádóczky, E., Füredi, J.: Psychometric properties of the Hungarian version of the shortened Beck Depression Inventory. [A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán.] Psychiatria Hungarica, 2001, 16(4), 384–402. [Hungarian] Kraaij, V., Pruymboom, E., Garnefski, N.: Cognitive coping and depressive symptoms in the elderly: A longitudinal study. Aging Ment. Health, 2002, 6(3), 275–281. Huppelschoten, A. G., van Dongen, A. J., Verhaak, C. M., et al.: Differences in quality of life and emotional status between infertile women and their partners. Hum. Reprod., 2013, 28(8), 2168–2176. Aarts, J. W., van Empel, I. W., Boivin, J., et al.: Relationship between quality of life and distress in infertility: a validation study of the Dutch FertiQoL. Hum. Reprod., 2011, 26(5), 1112– 1118. Hsu, P. Y., Lin, M. W., Hwang, J. L., et al.: The fertility quality of life (FertiQoL) questionnaire in Taiwanese infertile couples. Taiwan J. Obstet. Gynecol., 2013, 52(2), 204–209. Fekkes, M., Buitendijk, S. E., Verrips, G. H., et al.: Health related quality of life in relation to gender and age in couples planning IVF treatment. Hum. Reprod., 2003, 18(7), 1536–1543. Karabulut, A., Özkan, S., Oğuz, N.: Predictors of fertility quality of life (FertiQoL) in infertile women: analysis of confounding factors. Eur. J. Obstet. Gynecol. Reprod. Biol., 2013, 170(1), 193–197. Lund, R., Sejbaek, C. S., Christensen, U., et al.: The impact of social relations on the incidence of severe depressive symptoms among infertile women and men. Hum. Reprod., 2009, 24(11), 2810–2820. Boivin, J., Appleton, T. C., Baetens, P., et al.: Guidelines for counselling in infertility: outline version. Hum. Reprod., 2001, 16(6), 1301–1304. Hungarian College of Obstetrics and Gyneacology: Professional guideline of Ministry of Public Health about fertility care, assisted reproduction, in vitro fertilization (1. revised version). [Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. Meddőség ellátásról – asszisztált reprodukcióról – In Vitro Fertilizációról (1. módosított változat).] Hivatalos Értesítő, 2010, 30, 6467–6479. http://www. kozlonyok.hu/kozlonyok/Kozlonyok/ 12/PDF/2010/30.pdf [Hungarian] Verhaak, C. M., Lintsen, A. M., Evers, A. W., et al.: Who is at risk of emotional problems and how do you know? Screening of women going for IVF treatment. Hum. Reprod., 2010, 25(5), 1234–1240.

(Cserepes Réka Eszter, Debrecen, Nagyerdei krt. 98., 4032 e-mail: [email protected])

788

ORVOSI HETILAP