A MAROS FOLYÓ SZERZŐDÉSÉNEK CHARTÁJA - GYULAFEHÉRVÁR TÉRSÉGE –
A projekt szerzői: PAEM Alapítvány Fehér megye, Gyulafehérvár polgármesteri Hivatala, Bios Szövetség Fehér megye. Finanszírozás: PHARE 2001, Civil társadalom, 4 komponens – belépés, 4.2 Közösségi szerzés a környezetvédelem és a gazdasági – társadalmi fejlődés területén.
A projekt kivitelezője és titkársága: - PAEM Alapítvány Fehér megye, - Crina Iacob – projekt menedzser - Elena Stoia – projekt asszisztens - Emil Paul – nemformális környezetvédelmi nevelési szakértő - Minerva Parfene – laboráns - Ileana Bolea – közgazdász
A Maros Folyó Szerződése azokat az általános célokat és a főbb tevékenységi irányokat határozzák meg amelyeket a partnerek vállalnak hogy végrehajtják a Folyó Szerződés keretén belül. A Charta egyenlő mértékben összefoglalja azokat a problémákat amelyeket az Elemző Tanulmány tárt fel, amelyet szakértők csoportjai készítettek, és a benne található gyakorlati megoldási javaslatokat is.
A dokumentumot 2004 szeptember 10-én írták alá a partnerek
- 2– A Maros Folyó Szerződésének Chartája Bevezetés Mi is egy Folyó Szerződés? A Folyó Szerződés a fenntartható helyi fejlesztési politikának olyan végrehajtási stratégiája amely az adott térség minden vízfelhasználóját célozza meg azért hogy a vízkészletek átfogó gazdálkodását valósítsa meg a Maros völgyében – Gyulafehérvár térségében. A Folyó Szerződés feltétele egy elemző tanulmány elkészítése amely figyelembe veszi nem csak a vízzel, a környezet minőségével és a természetvédelemmel kapcsolatos problémákat hanem a területfejlesztéssel, turizmussal, kulturális örökséggel,….kapcsolatosakat is. Ez az elemzés lehetővé kell hogy tegye a létező problémák általános megismerését és a célokat is ( Charta ), azért hogy a partnerek által végrehajtandó tevékenységeket ( szerződés ) meg lehessen határozni. A Folyó Szerződés ismertetése A Folyó Szerződés céljai: -
A Maros folyó vízgyűjtő területének, Gyulafehérvár térségében integrált, fenntartható és közreműködő gazdálkodása a Szerződés partnereinek részvételével A lakosság tájékoztatása, mozgósítása és nevelése a Maros vízgyűjtő területének, Gyulafehérvár térségében, a vízkészletek tisztelete és védelme érdekében.
A Maros Folyó Szerződésének szükségessége: A Maros Folyó Szerződés – Gyulafehérvár térségében, a kiterjedt elemzésnek köszönhetően, szükséges újdonságot jelent és Gyulafehérvár város Helyi Fenntartható Fejlesztési Stratégiájának megvalósítását, a Helyi Vízgazdálkodási és Létesítési Terv valamint a Maros Vízgyűjtő Terület Igazgatóság –Gyulafehérvár térség Terveinek megvalósítását szolgálja. A Maros vízgyűjtő medencének vízkészleteinek integrált gazdálkodásának, az önkormányzatok együttműködésének szükségessége, a helyi szereplők és a lakosság igénye határozták meg ezt a közös és átfogó kezdeményezést amelyet a Folyó Szerződés elfogadásával lesz megvalósítva.
-
3–
A Maros Folyó Szerződés létrehozásának kezdeményezései Az EcoMaros projekt 2003 decemberében indult, a Maros völgyében elvégzett előzetes tanulmányt követően. Megalakításra kerültek: a Helyi Kezdeményezések Bizottsága (HKB) és négy szakértői munkacsoport: 1. Vízrajzi munkacsoport; 2. Vízminőségi, ökológiai és környezeti munkacsoport 3. Szociológiai, történelmi és néprajzi munkacsoport 4. Jógi – gazdasági munkacsoport A csoportok munkájában a tanulmány érdeklődési területein illetékes szakemberek vettek részt. A csoportok lehetővé tették a Maros völgyének jelenlegi állapotának felmérését, a talált problémák feltárását, az ezekből eredő célkitűzések meghatározását és a konkrét projektek azonosítását amelyek a meghatározott célok elérését szolgálhatják. A Maros Folyó Szerződés létrehozását szolgáló Helyi Kezdeményezések Bizottságának összetétele: 2004 május 18-án a partnerek aláírtak egy elvi megállapodást a Helyi Kezdeményezések Bizottságának megalakításáról ( HKB ). A Helyi Kezdeményezések Bizottságának összetétele a következő: 1. Gyulafehérvár megyei jogú város Tanácsa 2. PAEM alapítvány Fehér megye 3. BIOS szövetség Gyulafehérvár 4. SALVAMONT szövetség Gyulafehérvár 5. AISTEDA Egyetemi Alapítvány Gyulafehérvár 6. Környezetvédelmi Ügynökség Gyulafehérvár 7. Fehér megyei Vízgazdálkodási Rendszer 8. Fehér megyei Talaj és Mezőgazdasági Kutató Iroda 9. Fehér megyei Civilvédelmi Felügyelőség 10. Fehér Megyei Közegészségügyi Hivatal 11. Víz és Csatornázási Helyi Vállalat RT Fehér megye 12. Víz Szolgáltató Kereskedelmi Vállalat CTTA Rt Fehér megye 13. Nemzeti Talajjavító Társaság Fehér megye 14. Fehér megyei Területszervező és Földhivatal Fehér megye A HKB szerepe az hogy a Folyó Szerződés létrehozását és megvalósítását biztosítsa az alábbiak által: • Az elemző tanulmány megvalósításának koordinálása a Maros folyó völgyében – Gyulafehérvár térségében • A Folyó Szerződés Chartájának megvalósítása • A helyi vízfogyasztók mozgósítása a Folyó Szerződés aláírása céljából • A Folyó Szerződés projektjeinek megvalósításának felügyelet.
-
4–
A Maros Folyó Szerződésének Chartája 9 célt tartalmaz a Maros vízgyűjtő medencéjének – Gyulafehérvár térség résztvevő, integrált és fenntartható gazdálkodása érdekében A Maros Folyó Szerződésének Chartája egy példaértékű dokumentumot jelent amely a partnerek által felállított célok összefoglalója. Az általános célok mellet a sajátos célok is fel vannak tüntetve és ezek elérésére is javaslatokat fogalmaztak meg. Megjegyzés: - a jelen Maros Folyó Szerződésének Chartájának fejlesztése és adaptálása lehetséges. Ez azt jelenti hogy a felsorolt problémákat és célokat ki lehet egészíteni újabbakkal. Ezek a kezdeményezések azonban a jelen dokumentumot aláíró partnerek jóváhagyásával kell bírjanak. A. 1 Célkitűzés Az áradás és szárazsági időszakok hatásának csökkentése az integrált vízgazdálkodás segítségével. Helyzet felmérés Heves esőzések után a Maros völgye közvetlenül érintett erős áradások által, úgy ahogy a mellékfolyói is. Az Ompolynak heves áradásai vannak főleg Gyulafehérvár fölött Zlatna és Sárd között. Az 1995-ös áradásokat az érintett lakosság nagyon hevesnek ítélte meg. A Maros valamint az Ompoly limnimetrikus adatai világosan azt bizonyítják hogy ezeket a szinteket több ízben is elérték a folyók. Az áradások számának növekedésében sok tényező játszik közbe mint: az árterületek bevonása mezőgazdálkodási tevékenységbe, az építkezések kiterjedése az árterületekbe, klímaváltozások, .Ezek a tényezők mind közvetlenül befolyásolják a folyóvíz hidrológiai működését. Problémák és megoldások javaslatai 1 probléma: esőzések nyomán erőteljes felszíni vízfolyások keletkeznek a geológiai adottságokból eredően az Ompoly és a Maros vízgyűjtő területein amelyek áradásokat okoznak. Erdősítések létrehozása a talajelmosás és csuszamlások megakadályozása céljából az Ompoly völgyében Zalatna és Patrangeni között és a Sebes völgyében Lancrám és Oarda között. 2 probléma A vízhozam jelentős növekedése a Maros, Ompoly és Sebes folyókon A Maros és az Ompoly árterületeinek és partjainak rekultiválása és karbantartása és védelmi szerepüknek helyre állítása. A Sebes folyó esetében, mivel létezik egy víztározó Oasánál de ez rendszertelenül működik, a lakosság riasztó rendszerének javítása. Az Ompoly völgyében újraerdősítések szükségesek mindkét parton. A mellékágak lakott területen található medreinek tisztítása hogy a víz akadálymentesen tudjon elfolyni. 3 probléma Az Ompoly torkolatánál tapasztalható magas vízszintek a Maroson ( a két áradás hatásának eredménye ). A torkolat után tapasztalható áradási csúcsszinteket azzal lehet csökkenteni hogy a vízmennyiséget az Ompoly területén tartjuk.
-5Példaképpen jelezzük: a régi malom árok felújítását amely elvezetheti a vízfölösleget a régi mederbe amely jelenleg mocsaras terület Micesti és Gyulafehérvár között. 4 probléma A Maros vízének behatolása áradások idején a város gátak által védett területeire, behatolván a csapadékvíz elvezető rendszeren és a szennyvíztisztító rendszeren. Az árvízvédelmi műtárgyak működésének felügyelete valamint árterület létrehozása a létesítmények fölött az áradás szintek csökkentése céljából 5 probléma A terület nem megfelelő állapotához kapcsolódó vízhozam növekedés Az állandó/ideiglenes legelők karbantartása és sövény ültetés a partok közelében amelyek megnövelik a területek vízvisszatartó képességét. 6 probléma A part menti lakosság nem megfelelő tájékoztatása az árvízvédelemről és az együttműködés az illetékes hatóságokkal. A lakosság megfelelő tájékoztatása a helyi médián keresztül. Létezik ugyan egy helyi árvízvédelmi terv Gyulafehérváron de ezt a lakosság nem ismeri. A kommunikáció javítása a védelmi bizottságok és a lakosság között mezőgazdászok, állattartók és vállalkozások bevonásával. A gyulafehérvári Vízügyi központban létre kell hozni egy adatbankot az árvízveszélyes területen élők adataiból kapcsolatfelvétel és tanácsadás céljából. 7 probléma A Maros völgyében – Gyulafehérvár térségében az érintett lakosságnak nincs lehetősége a Maros, Ompoly és Sebes folyók területeire vonatkozó meteorológiai prognózisok megismeréséhez amivel jobban tudnának védekezni árvíz esetén. A meteorológiai előrejelzések követése az áradások lehetőségének becslése érdekében. Az Aqua-Fil központ révén a szabadidős tevékenységet végző személyek tájékoztatása az időjárásról és szükség estén riasztásuk. 8 probléma Lakóhelyek építése árterületeken A Gyulafehérvár térségében élő lakosság tájékoztatása az építési tilalom alatt álló árterületekről és ezek kiterjesztése a város gátak által védett belterületeire is. 9 probléma Az elhúzódó szárazság idején a szennyező anyagok tartalma a Maros és az Ompoly vízében jelentősen növekszik. Riasztórendszer létrehozása a Vízügyi Központban az illetékes szervezetekkel együttműködve amely a lakosságot figyelmezteti veszély esetén hogy milyen teendőket kell elvégezni az egészségük megóvása céljából erős szárazság idején. B. 2 Célkitűzés A források és a folyó vízének minőségének javítása. Helyzet felmérés A Maros vizét az V minőségi osztályba lehet besorolni a nehézfém tartalom függvényében amelyek nagyrészt természetes szennyező forrásokból származnak. A mellékfolyók vízminősége változó amely a nagyon jótól (Sebes) a közepes - szennyezettig tart a bányászat derítővizeinek szennyezéseinek hatására. A Sebes vize az I-II minőségi osztályba tartozik a horganytartalomtól függően amely természetes szennyező forrásból származik.
-6Problémák és megoldás javaslatok 1 probléma A források magas nitrát tartalma, amely meghaladja a megengedett 50 mg/l NO3-at amit az európai Keretdirektívák írnak elő az ivóvíz minőségére. Az ivóvízforrások térségének védelme és figyelemkeltő táblák elhelyezése az érintett forrásoknál. A forrásvizek minőségének folyamatos ellenőrzése a térségben. 2 probléma A Maros vízének eutrófizálása a szennyvízkezelő telepek rossz működése következtében A Gyulafehérvári szennyvízkezelő üzem beruházásának befejezése amely lehetővé teszi a nitrogén és a foszfor kivonását, a Zalatnai szennyvíz kezelő telep felújítása, a volt Zalatnai bánya derítő tavának stabilizálása, a Lancrámi szennyvízkezelő javítása. A háztartások és a különálló gazdaságok és farmok egyéni szennyvíztisztításának bevezetése és fejlesztése. 3 probléma A lakosság hiányos nevelése a vízvédelem területén. Mozgósító rendezvények szervezése amelyek felhívják a lakosság figyelmét a források és a folyók védelmének szükségességéről a Vízügyi Központ szervezésében és a helyi sajtó közreműködésével. 4 probléma A Maros szennyezése nehézfémekkel, szervetlen és szerves oldószerekkel. Kampányolás a szennyező gazdasági társaságoknál Gyulafehérváron függetlenül attól hogy a város csatornahálózatára vannak kötve vagy sem azért hogy csökkentsék vagy számolják fel szennyező forrásaikat. A hatályos törvényes előírások betartásának követése és ellenőrzése. 5 probléma Az Ompoly szennyezése nehézfémekkel Zalatna alatt. A nehézfém szennyeződés követési rendszerének létrehozása felszíni és talajvizekben víz és lerakodás elemzésével és biológiai jelzők elemzésével ( halak, mohák, algák, vízi gerinctelenek szervezeteiben a nehézfémek felgyűlnek) A lakosság figyelmének felkeltése a szennyezések veszélyeire és tanácsadás az egészségük megőrzésére a gyulafehérvári Vízügyi Központ szervezésében. 3.-Célkitűzés A Maros és mellékfolyóinak, az Ompoly és a Sebes, átfogó gazdálkodása Helyzet felmérés A Maros partjai helyenként nagyon le vannak pusztulva és a fás növényzet kiterjedt területekről eltűnt. A helyzetet a folyó dinamikája, az utóbbi évek jelentős áradásai, a fás területek eltűnése az ártérben engedélyezett legeltetés hatására valamint Gyulafehérvár térségében működő kavicsbánya együttes hatása hozta létre. Ezek az eróziós folyamatok áradás idején vízzavarodáshoz és hordalék szállításhoz vezetnek. A Maros folyásának rendezése jelentős hatással lehet a folyó hidraulikájára de a természeti és táj állapotára is. Ezért szükséges a Maros folyó átfogó gazdálkodása. Problémák és megoldás javaslatok 1 probléma A Maros és mellékfolyóinak partjainak erős eróziója bizonyos szakaszokon, Teleac, Ciugud, Oarda és Paclisa a Maroson; Sárd és Micesti – az Ompolyon; a Gólyafogadó – a Sebesen. Partjavító tevékenységek, fa és sövényültetések a partokon a tulajdonosok egyetértésével és beleegyezésével az érintett szakaszok erősítése céljából.
-
7–
2 probléma Télen jégtorlaszok keletkeznek a Teleac-i és Oarda-i hidaknál – közúti és vasúti hidak – mert a régi pillérek még a mederben vannak. A meder tisztítása Oardanál és a Teleac-i híd nyílásának szabadon tartása. 3 probléma A vasúti híd középső pillérei közötti sziget növényesedése. A sziget karbantartása és a növényzet kivágása a híd állapotának stabilizálása céljából. 4 probléma A Sebes medrében található akadályok és kidőlt fák jelenléte A fákat el kell távolítani a mederből. A fák kidőlésének megakadályozása érdekében az illetékes szervezetek felmérik az öreg fák állapotát és szükség esetén kivágják azokat és fiatalítják a területet. Megjegyezzük hogy a növényzet változatossága azonban hozzájárul a biológiai változatossághoz de akadályt jelenthet a víz folyásában is. E szempontból célszerű az hogy a településeken kívül ne minden akadály legyen felszámolva. 5 probléma A Maros középső medrének mélyülése az erőteljes kavicskotrás következtében, ami a meder flóra és fauna eltűnését eredményezte, a holtágak kiszáradása és két sziget eltűnése valamint a partok eróziója. A kavicskotrások számának csökkentése a Maros medrében, az engedélyezett kotrási terület és a kitermelt mennyiség ellenőrzése az illetékes szervek által. Azt javasoljuk hogy a jövőben korlátozzák a kiadott engedélyek számát a fő mederben és inkább a lerakodások kitermelését szorgalmazzák a helyreállítási kötelezettségek szigorú betartásának ellenőrzésével ( növényzet visszaállítása, füvesítés, faültetés ). Tanulmányok készítése a szigetek újbóli létrehozása céljából az elhagyott holtágak állandó vízpótlással. D. 4 célkitűzés Környezetvédő mezőgazdasági tevékenységek szorgalmazása a talajvizek és az élőkörnyezetek szennyezésének csökkentése érdekében. Helyzet felmérés Az egyik probléma amellyel a mezőgazdaság küzd a folyók partján bizonyosan a területvesztés a folyók partján. Néhány helyen a Maros elég tekintélyes kiterjedésű mezőgazdálkodási területeket árasztott el. Létezik néhány terv a partok megerősítésére. Adott viszont az a tény hogy a fás növényzet egyrészt hasznos a folyók partjainak megerősítésére és másrészt hogy nitrát és foszfát kötő gyűrűt képez és akadályozza az eutrófizációt. Javasolt tehát a Maros vízgyűjtő területén a környezetkímélő mezőgazdasági gyakorlatok bevezetése a talaj és felszíni vizek állapotának javítása érdekében. 1 probléma A kalászosok és a kukorica termesztése a Maros partjai mentén. Jó mezőgazdasági gyakorlatok szorgalmazása mint: ésszerű trágyázás ( szerves és műtrágyázás ), nitrofil ( nagy nitrát igényű ) növények termesztése, a területek forgó művelése. 2 probléma A partok eróziója a Maros és mellékfolyói partjain gyakorolt legeltetés és itatás miatt. Az állatok itatásának korlátozása a folyók vízéből. A védőgátakon be kell tiltani a legeltetést.
-83 probléma Mezőgazdasági szennyvíz kibocsátások általi szennyezés és a Maros eutrofizációja. Annak ellenére hogy a törvény szabályozza a mezőgazdasági kibocsátások korlátozását és felszámolását, az előírásainak betartásáért szükséges a termelők informálása és mozgósítása azért hogy szabályos trágya le rakatokat létesítsenek, akadályozzák meg a silók folyásait, ésszerűen trágyázzanak, lásd a Sebes régi medre melletti esztenákat, a Teleac-i legelők rakatait és a Micesti-i zöldség termelő területet 4 probléma A Micesti-i nedves terület és a Sebes régi medrének kiszáradása. A Micesti malomárok mocsara elnevezésű hely megőrzése mivel a zöldségtermesztés és hulladék lerakás által veszélyeztetve van. A Sebes régi medrének védelme mert a hodályok, a juhok legeltetése és a lakosság szemét lerakása által veszélyeztetve van. A legeltetés betiltása, a szemét eltávolítása és a szemetelés betiltása valamint a vízpótlás eredményeket hozhatnak. 5 probléma A műtrágyázás és a szerves trágyázás növekedése a folyók algásódásához és a forrásvizek minőségének romlásához vezet. A területen érdekelt mezőgazdászok tájékoztatása és tanácsolása a Jó Mezőgazdálkodási Gyakorlatok Kézikönyvének javaslatainak betartására. 6 probléma A növényvédő, rovarirtó és gyomirtó szerek ésszerűtlen használata A termelők tájékoztatása és tanácsadás részükre a szerek racionális használatáról a Vízügyi Központ szervezésében és a Fehér megyei Mezőgazdasági Hivatal együttműködésével. E 5 Célkitűzés Helyzet felmérés A Maros és mellékfolyói völgyében számos élőhely található amelyekben sok és változatos életközösség létezik. Számos növény és állatfaj talált magának az élethez szükséges feltételeket. A holtágak, a nedves területek, az ártéri füzesek, az ideiglenes vízfelületek, a nádasok és a magányos fák a táj olyan elemei amelyek mind hozzájárulnak az élőhelyek változatosságához. A Maros mentén találhatók: Oarda-i berek, a Sebes régi medre, a Limba-i fűzes, és a Drambarilor szigeti berek. Az Ompoly a régi medrében kialakította a Micesti-i malomárki mocsarat amely jellegzetes növényeknek ad otthont és amelyet védett területnek kell nyilvánítani és oktatási és szabadidős tevékenységekre kell felhasználni. A szürkegémemek jelenléte az Oardai bereknél és a Sebes régi medrében jelzi a helyek jó minőségét. Drambarnál megjelentek az édesvízi kagylók és a hód ami ez élőhely életképességét jelzi. A különböző helyeken tapasztalható halivadék számának növekedése jelzi a Maros vízének minőségének javulását. Problémák és megoldás javaslatok 1 probléma Néhány faj egyedeinek számának csökkenése ( kétéltűek, madarak, halak, emlősök ) Olyan gazdálkodási és védelmi intézkedések hozása amelyek elősegítik e fajok visszatelepedését ( a mocsarak visszaállítása, nádasok telepítése, partok és növényzetüknek megóvása )
-92 probléma A térségnek nincs még egy növény és állatfaj leltára A fajok felleltározása, főleg a védelem alá helyezésre javasolt helyeken, a Vízügyi Központ koordinálásával és intézmények szakértőivel. Veszélyeztetett fajok nyilvántartásba vétele és a védelmüket célzó projektek kidolgozása. 3 probléma A természetes élőhelyek megszűnése a Maros völgyében A berkek és legelők állapotának visszaállítása, a part menti lakosság mozgósítása és tájékoztatása a cél érdekében. A meglévő élőhelyek védettség alá helyezése és értékesítése nevelési és szabadidős célokra. 4 probléma Az idegen és nitrofil fajok elterjedése a partok mentén Harcolni kell az olyan nem őshonos növényfajok ellen mint az Ailanthus és Balsaminae Himalayana amelyek kiszorítják az őshonos fajokat. A Vízügyi Központ felleltározza az elözönlött helyeket és javaslatokat tesz kiirtásukra A helyek közeli szennyező forrásokat és szemetelést fel kell számolni. 5 probléma A hajállomány szétszóródása és csökkenése A Maros bizonyos szakaszainak védelem alá helyezése az ívó helyek és menedék biztosítása céljából, itt a horgászatott és a kavics kitermelést be kell tiltani. Hallétrák kiépítése olyan helyeken ahol ezek szükségesek a halak vándorlásához. 6 probléma A védett vagy a jövőben védelem alá helyezhető helyek hiánya A Micesti-i malomárok mocsár és a Sebes régi medrének rendezése és védelem alá helyezése. A hely értékesítése és gazdálkodásának létrehozása, az itt élő fajok leltározása, az turizmus fejlesztése. 7 probléma Hiányosságok a lakosság környezetvédelmi nevelésében és nincs természetvédelmi terv. Tiszta partok és tisztább vizek témájú kampányok szervezése amely lehetővé teszik az iskolák bevonását a környezetvédelembe. Pedagógiai eszközök elterjesztése az általános iskolákban Természetvédő magatartás kialakítása a Vízügyi központ által szervezett élőhely visszaállítási tevékenységek keretében. F. 6 Célkitűzés A vízhez kapcsolódó örökség értékesítése és a turizmus fejlesztése Helyzet felmérés A Maros völgyében számos olyan hely van amely érdekes turisztikai, történelmi és néprajzi értékeket tartalmaznak mint: a Cricau völgyi működő vízimalom, az Ighiel völgyi hagyományos vízi tilolók, az Ompoly völgyi bányászati vízimalmok, a Gyulafehérvári erődítmény ( amely a vizes árkot tervezte első védelmi vonalnak ), a romai kori erődítmény romjai beleértve a vízellátó és elvezető rendszereket is, a Sebes-i középkori vár,…stb. A térség turisztikai értékesítése jelentősséggel bírhat mivel a Gyulafehérvári erődítmény és a Maros területének történelmi öröksége komoly vonzáspontot jelent a látogatók számára. A Maros a turizmushoz kapcsolódó tervek gerincét képezheti mert a vízgyűjtő területén sok és változatos látnivalók találhatók: kivételes építészeti örökség, sok vízimalom amelyből csak kevés működőképes, a Gyulafehérvár – Zalatna vasútvonal stb. Azok a vállalatok amelyek vizet használnak fel termelésükben ütőkártyák a térség részére amennyiben a környezetvédelmi kötelezettségeiknek eleget tesznek.
-
10 –
Problémák és megoldás javaslatok 1 probléma A térségben található vízimalmok, kutak, tilolók turisztikai értékesítésének hiánya A fent említett létesítmények felújítása, állag megóvása, értékesítése a helyi turizmusba bevonása. 2.probléma A Maros és mellékfolyóinak turisztikai lehetőségeinek hiányos népszerűsítése Turisztikai információs központok létesítése és a meglévő de hiányos szálláshelyek fejlesztése. Információs plakátok elhelyezése az érintett helyszíneken 3 probléma Gyenge szállás lehetőségek és az szakszerű idegenvezetés hiánya a Maros, az Ompoly és a Sebes völgyében ellentétben más területekkel ( Aranyos völgye ) Falusi turizmust elősegítő panziók létesítésének támogatása, a vidéki turizmus fejlesztésének szorgalmazása, kerékpárutak építése, kirándulások szervezése az érdekeltek részére a célterületeken. 4 probléma A horgászok érdektelensége a folyók lehetőségei irányában A horgászok számára érdekes helyek megfelelő halgazdaságának fejlesztése a hagyományos helyszíneken, a vízminőség javítása és a halorzás visszaszorítása 5 probléma A helyi hagyományos termékek alacsony jelenléte a piacon és ezek értékesítésének hiánya. A helyi sajátos termékek termelésének és ezek fejlesztésének támogatása valamint ezek értékesítése a térségben ( például: a Bucerdea és Ighiu borok, a Cricau diói, Micesti-i paradicsom, Sárdi káposzta, Ighiu-i liszt stb ) 6 probléma A helyi néprajzi hagyományok elégtelen értékesítése A sajátos hagyományokhoz kapcsolódó lehetőségek kiaknázása és értékesítése, a helyi turizmus fejlesztése, helyi rendezvények, kiállítások, kirándulások és ismeretterjesztő találkozók szervezése, az érdekelt intézmények és a lakosság bevonásával. A hosszú távú turisztikai elképzelések kidolgozása és megvalósítása, információs és tájékoztató táblák elhelyezése, szórólapok kiadása és szétszórása, múzeum létesítése az Ompoly völgyében, turisztikai honlapok létrehozása, a helyek népszerűsítése a médiában és az utazási irodákban. 7 probléma A Maros vízi sport lehetőségeinek és tájképének értékesítésének hiánya A Maros régi időktől fogva a vízgyűjtő területén fontos közlekedési útvonalat jelentet, erre bizonyíték a középkori tutajozás amelyet a Partos negyed neve őriz és amelyet a középkori Hajózási Szabályzat is tanúsít. Javasoljuk hogy Teleac és Partos térségében egy egy könnyű eszközökkel ( csónak, kajak, tutaj ) felszerelt és hozzáértő személyzet által kiszolgált vízi sport központ létrehozását és ezeknek bevonását Gyulafehérvár turisztikai ajánlataiba. Szükséges a képzéssel és idegenvezetéssel foglalkozó személyek felkészítése is a turisták érdekében.
- 11 G 7 Célkitűzés A „Víz Háza”-Aqua-Fil központ megbízása a Folyó Szerződés célkitűzéseinek megvalósításának koordinálásával Helyzet felmérés A Maros vízgyűjtő területének – Gyulafehérvár térségének Folyó Szerződésének aláírói tevékenységét szükséges les összehangolni azért hogy olyan átfogó intézkedések születhessenek amelyek lehetővé teszik a felszíni és talajvizek védelmét a szennyező források csökkentésével amelyek a kezelőhálózatra csatakozott vagy nem csatakozott gazdasági szereplők tevékenységeik nyomán keletkeznek. 1 probléma Egy olyan szervezet hiánya amely átfogja a helyi vízgazdálkodásban szereplők tevékenységét Gyulafehérvár térségében A Maros Folyó Bizottságának létrehozása Gyulafehérvár térségében amely a Maros Folyó Szerződés előírásainak megvalósítását felügyeli és amelynek a Titkárságát a „Víz Háza” az Aqua-Fil európai hálózatának 2001-ben létrehozott Gyulafehérvári központja látja el. A Bizottság a Charta aláíróinak képviselőiből tevődik össze és a Víz Ház központon keresztül képzéseket visz szervez a térségi szennyező tevékenységet folytató szereplők részére Környezetvédelmi Rendszerek Menedzsmentje témakörben. H 8 Célkitűzés Helyzet felmérés A Maros és mellékfolyóinak területein számos helyen szemét lerakásokkal lehet találkozni, ezek a partokat valósággal megfullasztják. Áradások idején ezeket a víz elhordja és lerakja a folyók alsó szakaszain. Építési törmelékek lerakása is tapasztalható amelyek akadályozzák a víz szabad folyását és rontják a partok természetes képét. Problémák és megoldás javaslatok 1 probléma A vad szemét lerakások a folyók partjain és medreiben A „Víz Háza” központ figyelem felkeltő és mozgósító kampányt kezdeményez a lakosság körében a szelektív hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem területén. A hulladék gazdálkodás és szemét lerakás törvényes szabályainak betartásának ellenőrzésének fokozásának szorgalmazása az illetékes hatóságoknál. 2 probléma A veszélyes hulladékgyűjtő pontok ( műanyag és vegyszerek ) elhelyezésének hiányos ismerete a lakosság körében. A lakosság tájékoztatása az ilyen központok elhelyezéséről és lehetőségeiről a helyi médiák segítségével. A nagy ipari vállalatok figyelmének felkeltése a környezetvédelmi feladataik ellátásáról amelyek a környezet javítását és a lakosság egészségi állapotát javíthatják a "„Víz Háza" központ szervezésében.
-
12 –
I 9 Célkitűzés A természetvédelmi nevelés, főleg a vízzel kapcsolatos, bevezetésének szorgalmazása a térség oktatási intézményeiben. Helyzet felmérés A gyerekek a társadalmunk jövőjét jelentik tehát nevelésük elsődleges szempont a jövőnk biztosítása céljából és ebben a víz központi szerepet játszik, a „Víz életet jelent” szlogen bizonyítja ezt. Az új pedagógiai módszerek az ismeretek átadását játékosan képzeli el és a vizet mint játék közeget és eszközt elsődlegesnek tekintik. Ilyen szemszögből a víz sok gyakorlati alkalmazás tárgyát képezi és nagyon fontos hogy e cél érdekében eszközöket és struktúrákat hozzunk létre. Problémák és megoldás javaslatok 1 probléma A nem hagyományos pedagógiai módszerek, eszközök és használatukra képzett személyek hiánya a térségben Olyan nevelési struktúra létrehozása ( szövetségek, klubok, természetvédelmi központok,…) létrehozása a térségben amelyben az érdekelt gyerekek és fiatalok szervezetten részt vehetnek a környezetvédelmet célzó tevékenységekben valamint az oktatási intézmények ellátása környezetvédelmi nevelést segítő eszközökkel ( pedagógiai csomagok ) 2 probléma Olyan struktúra hiánya amely lehetővé teszi a tájékoztatást, a környezetvédelmi nevelés és a kapcsolódó eszközök népszerűsítését és használatát a térségben. Az Aqua.-Fil projekt „Víz Házának” kapacitásának bővítése a környezetvédelmi nevelés területén: - dokumentálási kapacitás növelése - természeti ismereteket bővítő tevékenységek szervezése - környezetvédő szakkörök tevékenységeinek támogatása - az intézményekkel való együttműködés fejlesztése - képzések felnőtt érdekelt közönség részére - tapasztalat cserék szervezése 3 probléma A vízgazdálkodással kapcsolatos információs és dokumentációs struktúra hiánya amely lehetővé tenné a döntéshozók és a lakosság tájékoztatását a terület projektjeiről, célkitűzésekről és segítené az együttműködést és a tapasztalatcserét a Folyó Szerződés partnerei között. A „Víz Háza” központ kapacitásának bővítése oly céllal hogy tájékoztatni tudja a lakosságot és a civil szervezeteket a Maros völgyében végzett víz és környezetvédelmi tevékenységekről egy Folyó Szerződés Hírlap kiadásával és a www. albaiulia.aquafi.net honlapon keresztül. Köszönettel: Köszönjük a partnereknek ( helyi adminisztrációk, oktatási intézmények, szövetségek ), a közreműködőknek (helyi hatóságok, gazdasági ügynökségek, szakértők, ..) és a lakosságnak hogy részt vettek és segítséget adtak e Charta létrehozásához. Mindegyiküket szeretnénk biztosítani őszinte hálánkról azért az időért amelyet velünk töltöttek a munkacsoportokban a problémák feltárása és a célok meghatározása érdekében.
