Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája
A makói vöröshagyma és fokhagyma, mint hungarikum
Készítette: Úr Kitti 2/14 H
1
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés
3
2. A hungarikum
3
3. Makói hagyma
4
4. Vöröshagyma története
4
4.1 A makói vöröshagyma-termelés gyökerei
6
4.2 Az egységes termelés kezedet
8
4.3 A nemesített makói vöröshagyma
9
5. Fokhagyma
2
11
5.1 Története
11
5.2 Élettani hatása
12
5.3 Jellemzői
13
5.4 A makói fokhagyma fajták
14
5.5 Hagyma a makói építészetben
15
6. Összefoglalás
16
7. Irodalmi jegyzék
17
1.Bevezetés A magyar konyha elengedhetetlen terméke a hagyma, szinte minden húsételhez lehet használni. A makói hagymának világ szerte nagy hírneve van. Mind a vöröshagyma mind a fokhagyma rengeteg gyógyító hatással rendelkezik. A makói hagyma egy hungarikum ezért választottam ezt a terméket, hogy bemutassam és mindenki megismerje jótékony hatásait. Valamikor Makón és környékén szinte minden ember hagymatermesztéssel foglalkozott. Magyarországon a hagyma egy kincs, de már sok helyről szállítanak be az országba hagymát, amit Makói hagymaként árulnak, ezért kell védjeggyel ellátni.
2.A hungarikum 2012. július 1-én hatályba lépett a 2012. évi XXX. törvény „A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról.” Hungarikumnak nevezhetjük azokat a jelentős nemzeti értékeket, amelyeket a magyarság meghatározó része nemzeti kincsnek tekint. A hungarikum (hungaricum) kincs, a kincset pedig védeni kell. A Hungarikum Bizottság hungarikumnak minősíti. A törvény erejével hungarikumok: pl. pálinka, törköly pálinka, makói hagyma. A Hungarikum Nemzeti Bizottság fogja majd eldönteni, hogy mit minősít hungarikumnak, és így mit vesz fel a Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményébe. A jogalkotó, a hungarikumokat elsősorban fogyasztóvédelmi szabályozáson keresztül védi. A törvényt szerint a „hungarikum” megkülönböztető megjelölés nem rendeltetésszerű használata a fogyasztó megtévesztésének minősül. A hungarikumok csoportosítása: 1./ áruk és szolgáltatások, pl. bűvös kocka, Kodály-módszer 2./ földrajzi árujelzők és eredetmegjelölések, pl. Halas, Tokaj 3./ különleges természeti és egyéb értékek, pl. aggteleki cseppkő; huszár hagyomány.
3
3. Makói hagyma 1. Makót világhírűvé
leginkább az a makói vöröshagyma tette, amely ma már márkázott, védjeggyel, illetve földrajzi árujelzővel ellátott magyar termék.
kép Makói vöröshagyma
A fokhagyma pedig az a növény lehet, amely Makó mezőgazdaságát tartós növekedési pályára állíthatja, és biztos megélhetést nyújthat a termelőknek. A városkörnyéki földek ma is optimális környezetet nyújtanak ennek a sok szempontból hasznos növénynek. 4. Vöröshagyma története A vöröshagymát (Allium Cepa) szinte az egész világon termesztik. A méltán híres makói hagyma azonban egyediségét, különlegességét a speciális termesztésének és ebből eredő tulajdonságainak köszönheti. A makói hagyma szárazanyag-tartalma a szokásosnál 4-5%-kal nagyobb (ezen belül nagy kéntartalommal, és csípős ízzel jellemezhető). Ezáltal lehet az egyik legjobban tárolható típus, de a benne rejlő anyagok a felhasználás során is fontosak. A speciálisan magyaros pörköltalap elkészítéséhez ez az összetételű hagyma a legmegfelelőbb. A vöröshagyma szinte minden
érettségi
fokán
felhasználható,
változatos
külleme és íze sokszínű konyhai alapanyaggá 2. kép. Vöröshagyma teszi. A kertben termelt vöröshagymát zöldhagymaként, a későbbi fejlődése során friss főzőhagymaként, illetve a beérés után télire eltett hagymaként hasznosítjuk. A megválogatott, érett, egészséges hagymákat raktárban, kamrában vagy padláson vékony rétegben kiterítve tároljuk. Fagyott állapotban a hagymát nem szabad mozgatni, mert akkor elrothad, de kiengedés után felhasználható. A makói hagyma 90 százalékát az elmúlt években főként szárítva értékesítették, főként Nyugat-Európába, leves gyáraknak. Ez az értékesítési forma azonban visszaszorulóban van, mivel olcsóbban lehet beszerezni nem sokkal rosszabb
4
minőségű szárított vöröshagymát Egyiptomból, Indiából és Kínából. A kilábalást az jelenti, ha a makói hagyma prémiumtermékként jelenik meg a piacon. A vöröshagymáról ismert, hogy kedvező körülmények esetén jól alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz, és felerősödnek speciális pozitív tulajdonságai. A makói vöröshagyma esetében ezek a következők: magas szárazanyag-tartalom, igen erős íz hatás, jó eltarthatóság. Makó térségében a népi nemesítés által kinemesített „Makói tájfajta”, a dughagymás vöröshagyma genetikai anyagának felhasználásával jelenleg a „Nemesített makói”, a „Makói CR” (klíma rezisztens), a „Makói 104” és a „Makói Bronz” fajták szerepelnek a köztermesztésben. Termelési körzetek: Csongrád megye: Makó, Királyhegyes, Apátfalva, Kövegy, Pitvaros, Magyarcsanád, Csanádpalota, Csanádalberti, Ambrózfalva, Nagyér, Földeák, Nagylak. Békés megye: Tótkomlós, Békéssámson.
Természeti tényezők: Talajtani tényezők: a tájkörzet talajait a medrét változtató Maros folyó hordalékai alakították ki, a lösz és öntéstalaj magas tápanyagtartalmú, nyomelemekben gazdag, középkötött, morzsalékos szerkezetű, síkfelületű, jó a levegő és vízgazdálkodása. Éghajlati tényezők: a Makói tájkörzet legjellemzőbb éghajlati adottsága a forró nyár. Magyarországon itt a legtöbb a nyári napok (85-90 nap) és a hőségnapok (30 nap) száma. A nyári félév átlagos hőmérséklete 18,1°C, a napos órák száma 2100 óra/év, a hő összeg 3340°C a tenyészidőszakban. A Makói vöröshagyma hosszúnappalos hagyma-változat, kifejlődéséhez 15 óra/nap megvilágítás szükséges. A 20°C-os hőmérsékleten meginduló hagymafejképződés a nyárvégi meleg és csapadékhiányos időben lelassul, a lomb és a gyökérzet elszárad, a hagymatest külső levelei elvékonyodnak és kialakul a zárt, erős („páncélos”) bronzvörös Makói vöröshagyma szín. Emberi tényezők: A Makói tájkörzetben több száz éve termesztenek vöröshagymát. A török hódoltság megszűnése után újjátelepülő vidék lakossága gyorsan növekedett, ami együtt járt a 5
rendelkezésre álló földterület felaprózódásával, a földínség kialakulásával. A lakosság háromnegyed részét a XIX. század közepén zsellérek tették ki, akiknek a kis bérelt területen az egyetlen lehetőségük intenzív növényi kultúra termesztése volt. Erre a célra a vöröshagymát választották ki, amelynek gyógyító hatása is van. Ez – egyebek mellet – annak köszönhető, hogy kémiai összetevői jelentős bioaktív gyógyító és egészségvédő hatást biztosítanak a Makói vöröshagymának. A népi gyógyászatban évszázadok óta használják a hagyma különböző részeit (héj, hús). Főleg a szem megbetegedéseinek kezelésére, orrvérzés elállítására, meghűlés és torokfájdalmak enyhítésére, kelések és gyulladások gyógyítására használják a többi hagymánál magasabb szintű fruktózt, szerves kén- és karbonil vegyületeket, nyomelemeket és vitaminokat tartalmazó Makói vöröshagymát. Az említett jellemzők kedvező fogyasztási, feldolgozási, szállítási, tisztítási és tárolási tulajdonságokat kölcsönöznek a makói hagymatípusnak, ami sokoldalú felhasználhatósággal, étkezési, ipari és gyógyszergyártási alkalmassággal párosul. A vöröshagyma termesztés írásos nyoma Szirbik Miklós 1835-ös leírásban megjelenik, amit Palugyai Imre és Reizman János könyvei követnek. A századfordulót követően már hetilapjuk volt a térség hagymatermesztőinek – a makói hagymásoknak – „Hagymakertész” címmel; az 1930-as években pedig Erdei Ferenc tett sokat a Makói vöröshagymáért és hagymásokért. 4.1 A makói vöröshagyma-termelés gyökerei A közép-ázsiai eredetű vöröshagyma kiválóan alkalmazkodott a Makó térségi adottságokhoz, a Makói vöröshagymának a földrajzi környezettel, a Makói tájkörzettel kialakult kapcsolata részben természeti (talaj és éghajlati), részben emberi tényezőkön alapul.
3. kép. Makói vöröshagyma és fokhagyma
6
Kétszázötven éve még szőlőültetvények álltak Makó határában. Voltaképpen a szerencsés véletlenek összjátékának köszönhető, hogy a hagyma kivált a többi kerti növény közül, és futott be világhírű karriert. Makón, mint száraz éghajlatú területen, szükségmegoldásként született meg a dughagymás eljárás, azaz az étkezési hagyma két év alatt történő előállítása.
A kétéves termelési mód esetében az apró virágmagból (az ún. feketemag), sűrű magvetéssel kisméretű hagymát, ún. dughagymát állítanak elő, ez lesz a következő évi kifejlett áruhagyma termelésének alapanyaga (szaporítóanyaga). Az augusztus közepére beérett dughagymáról eltávolítják az elszáradt szárrészt (söprés), ezt követi a felszedés, rostálás (földtelenítés), utóérlelés, beszállítás és a nagyság szerinti osztályozás. Az osztályozott dughagymát ritka szövésű zsákban kell az ősz folyamán tárolni, majd novemberben a hőkezeléssel kezdődik a speciális makói termesztési eljárás. A hőkezelés megakadályozza a virágrügy kialakulását, így a második évben nem jelenik meg a hagymatestet értéktelenné tevő magszár. Az áruhagyma (étkezési hagyma) előállítása a második évben történik. Tavasszal a hőkezelőből kitárolt dughagymát kitisztítják (szelelik), a kártevők ellen csávázzák, majd április közepéig a felmelegedő talajba elvetik. A betakarítás augusztus második felében történik (kiemelés, renden szikkasztás, felszedés, beszállítás) azt követi a raktározás, ill. az értékesítés.
4. kép. Fokhagyma és vöröshagyma
Milyen fajta lehetett az első makói hagyma? 7
A makói ősfajta a kisebb méretű, keményfejű, élénk, világos színű kelet-európai hagymák családjába tartozott. Erdei Ferenc szerint „a mainál sokkal egyöntetűbb, kistermetű, élénk színű, kemény és alakjára nézve nem telten gömbölyű, hanem inkább szikárabb, ’vállasabb’ hagyma volt.” A kisméretű dughagyma nem tartalmaz elég tápanyagot ahhoz, hogy elvetve magszárat hozzon, de a belőle termesztett étkezési hagyma sem túl nagy. „A makói hagymának – úgy mondják – nincs párja, mert míg igen nagyra megnő, a mellett színe, íze, szaga és ereje kitűnő.” A 19. század végétől a termőképesség fokozására bevontak a termesztésbe nagyobb testű hagymákat Az itteni szárazabb éghajlat és a helyi termesztési mód hatására a századfordulóra kialakult a makói tájfajta vöröshagyma. Az új változatnak megnövekedett a mérete, rövidült tenyészideje. A makói vöröshagyma elveszítette alakegyöntetűségét. Ennek ellenére valamennyi változatot jellemezte a többrétegű, jól záródó, bronzvörös héjazat, a fehérszínű, acélos hús és a kifogástalan tárolhatóság. 4.3 Az egységes termelés kezdete A makói hagyma tulajdonságait az 1935. évi hagymakiállításkor jellemezték. A makói vöröshagyma anyagának ismerete nélkül ugyanis tudományos igényű nemesítés aligha kecsegtetne gyors eredménnyel. A kiállításon egyértelművé vált, hogy vöröshagymánk küllemében sem kifogástalan, kevert állapotában jó tulajdonságai nem öröklődnek 5. kép. Vöröshagyma
megbízhatóan. Vegyes anyagában mindig visszaütnek a más-más jellegű ősöknek az ivadékai.
5. kép Nem egységes alakú makói fajta A Makó és Vidéke Hagymakertészek Szövetkezetének és Egyesületének fölkérésre szakértőkből álló bizottság 1935. október 25–26-án megállapította, hogy a makói vöröshagyma tájfajta …… sokféle „vér” keveredik benne, de a makói természeti körülmények és a termelési eljárás annyira egyöntetűvé tette, hogy minden más hagymától megkülönböztethető. A bírálók növénytani és kereskedelmi szempontból megállapították a
8
makói vöröshagyma lényeges jegyeit: világos vagy sötétebb, de mindenesetre élénk hagymavörös szín; több és szorosan tapadó héj; begömbölyödő és vékony szárban végződő nyak; kicsiny gyökérfelület; kerekded alak, melynek legnagyobb szélessége a hossztengely közepénél alább nem esik, és a hagyma hosszúsága legfeljebb 1/6 résszel haladja meg a szélességét; a hagyma nagyságának nincs fajtameghatározó jelentősége. Az egyik kisebb termetű, világosabb héjú, soványabb alakú, jellegzetesen kigömbölyödött fölső részű és ’vállas’ hagyma, s ezt az Erdeiek kezén találtuk elsősorban; a másik nagyobb termetű, nagyjában gömbalakú, vaskosabb hagyma, ezt viszont a Rozsnyaiak kezén találtuk elsősorban. Az első inkább keleti és a déli hagymák hatását, az utóbbi inkább a nyugatiakét mutatja. A látottak után az előbbit Erdei-féle, az utóbbit Rozsnyai-féle változatnak neveztük A bizottság a két változat jellemzését is rögzítette. 4.4 A nemesített makói vöröshagyma 1. A terméshozam növelése. Olyan fajtákat kell honosítani, amelyeknél csökkenteni lehet a fotoperiodikus küszöbértéket, így hosszabb idő áll rendelkezésre a fejesedésre. A fajta fényigényét egy órával csökkenteni lehet, a 60 napos fejesedési periódus 100 napra nyújtható. Gyorsítani kell a hagymaképződési szakaszban a tápanyag-beépülést; az ilyen fajtára az jellemző, hogy a fajta egységnyi levélfelülete hatékonyabban asszimilál. 2. A beltartalmi értékek javítása (szárazanyag, cukor, fűszerező érték stb.) táplálkozás-élettani jelentőségén túl konzervipari szempontból fontosak. 3. A betegség-ellenállóság fokozása 4. Eltarthatóság. A Makóinak áprilisban 70 százaláka kereskedelemképes, a vizsgált külföldi fajtáknál ez az érték 2–17 százalék között mozgott. A tárolhatóságot tovább kívánják fokozni a csírásodási hajlam csökkentésével és a raktári betegségekkel szembeni ellenállóság növelésével. 5. A magról termeszthető Makói hagyma előállítása megfelelő heterózispartnerek kiválasztásával. 6. A fölmagzási hajlam csökkentése.
6. kép. Makói hagyma 9
Makói CR Államilag minősítve 1985-ben. Nemesítők: Szalay Ferenc (70%), Pintér Hermina (20%), Barnóczki Attila (10%). Fajtafenntartó a ZKI Rt. Makói Állomása. Általános jellemzése.
7. kép Makói CR Makói fehér Kettőshasznosítású fajta. Dughagymáról termesztve konyhai fölhasználásra és ipari földolgozásra egyaránt alkalmas. Magról vetve ecetes gyöngyhagymaként hasznosítható.
8. kép Makói fehér Makói bronz Államilag minősítve 1980-ban. Nemesítők: Szalay Ferenc (70%), Pintér Hermina (30%). Fajtafenntartója a ZKI Rt. Makói Állomása.
9. kép Makói bronz 5. Fokhagyma
10
„A fűszerek királynője” Nyugat- és Közép-Ázsiából származott, őshazája a kirgiz sztyeppe. Kultúrtörténete megközelítően ötezer éves. Táplálkozási jelentősége nagy egyik legnagyobb tápláló értékű zöldségnövényünk, emellett érelmeszesedést, magas vérnyomás betegséget gátló és gyógyító hatóanyagokat is tartalmaz. A magyar ételek egyik legfontosabb ízesítő fűszere, a magyar kertek elmaradhatatlan növénye. Változatosan alkalmazható: nyersen, friss salátákban, levesekben, zsíros és húsos fogásokban, mártások készítésénél. A hagymaféléknek sok fajtája van, és egész évben az asztalra kerülhetnek.
10. kép Fokhagyma
5.1 Tör ténete Kultúrtörténete megközelítően ötezer éves. A kirgiz sztyeppéről terjedt el Kr. e. több évezreddel keletre és délre. Meghonosodott Kínában, Indiában, Közép-Keleten. Az ősi indiai orvostudomány bőrbetegségek, étvágytalanság, bélpanaszok, köhögés, kóros lesoványodás, reumatikus fájdalmak és aranyér ellen alkalmazta. Négyezer évvel ezelőtt a Földközi-tenger partján jelentős fokhagymakultúrák keletkeztek. Tutanhamon sírkamrájában fokhagymagerezdeket találtak. Ezeket azért temették el a fáraóval, hogy azok a túlvilágon is rendelkezésére álljanak. Egy Kr. e.
11
1550-ből származó egyiptomi papirusztekercs a fokhagymát huszonkétféle gyógyszerként ajánlotta. Hippokratész sokféle gyógyhatásáért elismeréssel nyilatkozott róla. Ajánlotta vizelethajtónak, légúti betegségek gyógyítására, emésztési zavarok, fertőző betegségek, mellkasi panaszok, fogfájás és epilepsziaroham ellen. Dioszkoridész alkalmazta kígyómarás, veszettség esetében, féreghajtásra. Galenosz fertőző betegségek és mérgezések elleni hatása miatt dicsérte. A hadba vonuló római légiókat ellátták hagymával, mert éppúgy, mint a görögök, meg voltak győződve bátorságot és erőt adó tulajdonságáról. Marcus Terentius Varro szerint: „Apáink és nagyapáink bátor emberek voltak, bár igen durva fokhagyma- és hagymaszaguk volt.” Rómában a legelőkelőbb körökben is egymásnak adogatták a különféle fokhagymarecepteket nemi vágyat növelő hatása végett. A fokhagyma megszűnteti a székrekedést és a puffadást és elhajtja a szeleket. Féregűző hatású. Fokhagymatapaszként alkalmazva hatásos a veszett kutya harapása ellen. A fokhagymás ételek megvédenek a fertőzött víz ivásának a következményeitől. Akár nyersen, akár megfőzve a fokhagyma tisztává teszi a hangot és enyhíti a krónikus köhögést. Vizelethajtó, és megkönnyíti a székelést. Ha szurokfűvel együtt megfőzik, ez az ital megöli a bolhát és a tetűt. A fokhagyma megvéd mindenféle méreg ellen.” A pestis ellen immúnissá tette a szervezetet, ezért 1721-ben a Marseille kikötőben tomboló járványkor a bőséges mennyiségű foghagymát fogyasztó tolvajok bátran fosztogatták az üresen hagyott lakásokat. Az első világháborúban a sok fokhagymát fogyasztó katonák körében sokkal ritkább volt a tífusz. A fokhagyma szó az 1395 körül keletkezett Besztercei szójegyzékben fordult elő először „Alium: fog hagma” formában. A Magyar nyelvtörténeti szótár 1527-ből „Allium fokhagmath”, a Magyar oklevélszótár 1549-ből ”Emi cepas Eusyfwkhagmath pro plantatione” alakban említi. Személynévként 1522-ben fordul elő Fokhagymas, melléknévként 1560 körül a Gyöngyösi latin– magyar szótártöredékben foghagmas alakban. Összetett szó. Az előtag valószínűleg azonos a fok főnévvel, amelynek szerteágazó jelentése között ’ízecske, rész, gerezd’ is előfordul. A régi nyelvben volt fokos hagyma. 1659-ben bukkant föl először: „én a veres hagymárul, te a fokosrul” formában. Szintén a régi nyelvben Pápai Páriz Ferenc művében előfordul: „Edgy fokát a fokhagymának” kifejezés. Más – inkább csak népetimológiás – magyarázat szerint az előtag a fog főnév; a tárgyi hasonlóság alapján. A régi öregek Makón fokhajmának mondták; ez a tájnyelvi alak kiveszett. 5.2 Élettani hatása A fokhagyma táplálkozási jelentősége nagy; egyik legnagyobb tápláló értékű zöldségnövényünk. Értékét nagy szárazanyag tartalma (34–36%) és fehérjemennyisége (5–6%) adja. Számottevő a C-vitamin tartalma is (10–19 mg/100g). Egy 12 grammos fokhagymagerezd 16,3 kalóriát (3,9 Joule), 0,7 gramm fehérjét, 00,1 gramm zsírt, 3,1 gramm szénhidrátot, 4,3 mg kalciumot, 15,2 mg foszfort, 0,15 mg vasat 0,02 mg B1 vitamint tartalmaz, valamint kisebb mennyiségben A- és D-vitamint és olyan ásványi anyagokat, mint magnézium, cink, mangán, réz, kobalt és a klór.3 A
12
gyógyászatban egyre jelentősebb a szerepe. Az emberi szervezetre gyakorolt hatása a több ezer éves népi bölcsességen alapul, amelyet a tudományos orvoslás és a kémiai vizsgálatok megerősítettek. A fokhagyma érelmeszesedést, magas vérnyomás betegséget gátló és gyógyító hatóanyagokat is tartalmaz. (A vagus-tónus fokozása, a vérnyomás csökkentése és a szívkoszorúér véráramlás fokozása révén.) Kiderült, hogy az allicin előanyaga, az alliin, illatmentes, és semmiféle anti- bakteriális hatása nincs. Ha azonban a fokhagymát földarabolják (vagy például megrágják), akkor az alliin egy enzimmel kerül kapcsolatba, és ez alakítja át az alliint allicinné. Ezzel azonban nemcsak az antibakteriális hatás alakul ki, hanem a hagymaillat is. Prodnitznak sikerült szerves oldószerrel leválasztania a zsírban oldódó alkatrészeket. Az így kivont két fő anyagból újabb hatóanyagokat fedezték fel. Fokhagymából hazánkban egyre több gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményt forgalmaznak. 5.3 Jellemzői Növénytanilag a fokhagyma (Allium sativum) a liliomfélék családjába tartozó évelő növény. Erőteljes, bojtos gyökérzetet fejleszt.
11. kép. Fokhagyma gerezdek
Hagymája
több
gerezdből
tevődik
össze.
A
gerezdek
külső
védőhéjazatból,
húsos
raktározólevelekből és hajtáskezdeményből állnak. A gerezdek mérete kívülről befelé haladva egyre kisebb. A hagymafejet kívülről pergamenszerű hagymaburoklevél veszi körül. Levelei – a vöröshagymától eltérően – laposak, két sorban vannak rendeződve. Lemezük enyhén csónakos, világoszöld. A levélalapok hüvelyszerűek, ezekből alakul ki az érett hagymát körülfogó száraz, külső héjazat. A hazánkban termesztett fajták általában nem hoznak virágzati szárat. „A’ foghagymát – írta Lippay János – nem magon szokták vetni; mert igaz magja ninchen, hanem a’ szárának tetején levélnek néha egy hártyában bé-takarva sok apró görözdöchkék, fő-képpen az 13
őszi fog-hagymákon, kiket mag gyanánt el-ültethetni; de három vagy négy esztendeig köll várakozni, míg fejek nől.” Környezeti igénye nagyban hasonló a vöröshagymáéhoz. Hőigénye közepes. A téli hideget jól tűri, de a vegetáció középső szakaszában már több meleget igényel, az érést megelőző időszakban pedig kedvező a magas, 25 °C körüli hőmérséklet. Fényigénye hasonló a vöröshagymáéhoz. A hazai nappalhosszúság és besugárzás megfelelő. Vízigénye közepes. A szárazságot jól tűri, az öntözést nagyobb terméshozammal hálálja meg. A makói hagymakertész a termelőszövetkezetek megalakításáig kizárólag réti agyagtalajokon termelte; a püspöki uradalomhoz tartozó lelei földeken, továbbá Kiszomboron; a Belsőnyomás egy részén és Óföldeákhoz tartozó Gencsháton. A fekete földeken acélos fokhagyma termett. Újabban csak a tavaszi fokhagymát termelik réti agyag talajon, az őszinek Makó határában minden föld megfelel. Tápanyagigénye átlagon fölüli. A makói természeti adottságok megfelelnek a fokhagyma környezeti igényének. 5.4 A makói fokhagymafajták Lippay János két fokhagymafajtát ismert: „Eggyik őszi; másik ki-keleti, vagy nyári. Az őszit azért nevezik annak, hogy őszszel ültetik el. A másikat, hogy ki-keletkor.” Makón mindkettőt termesztik. Az őszi nagyobb méretű, de lazább húsú, nincs megfelelő aromája. Régen főleg szálas eladásra termelték. Még ősszel, legkésőbb karácsonyig el kell adni, ugyanis hamar kipuhul, kifújja magát. Szezonja májustól júliusig tartott.
12. kép. Makói fokhagyma
14
A tavaszi fokhagyma kemény, elálló, jól tárolható, ízét-zamatát májusig megtartja, addig egészséges és csíramentes. A tavaszi fokhagyma az őszinél keskenyebb levelű. Elállósága és zamata miatt kolbászba Makón kizárólag a tavaszi fokhagymát teszik. A tavaszi fokhagymának Makón két fajtáját termelik: a zöld és a sárga szárút. A zöldszárút tartják az ősi makóinak, a sárgaszárút a népi emlékezés olasz eredetűnek tudja. Az utóbbi valamivel többet terem, de lazább szerkezetű, könnyű, gerezdjei novembertől hajlamosak a kipuhulásra. Hamarabb el kell adni. Érték minőségben és ízben is közel állt az őszi fokhagymához. Termesztési technológia Őszi dughagymás szaporítása során biztosabb és nagyobb terméshozammal számolhatnak. Őszi mélyszántással, vagy kiskertben mély talajlazítással készítik elő a fokhagyma helyét, majd október elején, sorba duggatják. Telepítését lehetőleg október közepéig be kell fejezni, hogy a növények a tél beálltáig jól megerősödjenek. Igen korai ültetéssel hoz nagyobb termést. Várható terméshozama hektáronként 10–15 tonna. Július első felében takarítható be. Füzérbe kötve szárítják, száraz, szellős helyen tárolják. Előnyös tulajdonsága a rendkívül kedvező tárolhatósága, amely átlagon fölüli fűszerező értékkel társul. 5.5 Hagyma a makói építészetben
A városnak nincs különösebben jelentős építészeti vonatkozása, így viszont az 1998-ra felépült Hagymaházzal, a 2000-re elkészült városi sportcsarnokkal és a buszpályaudvarral Makovecz Imre munkáinak olyan jelentős együttese jött létre, amely akár zarándokhelyévé teheti a nemrég elhunyt építész tisztelőinek. Ezzel Makó talán kiléphetne „a hagyma városa” 15
szlogen bűvköréből – ezt egyébként hasznos lett volna észrevenni a most elkészült gyógy- és élményfürdő elnevezése előtt.
13. kép Búza utcai bölcsőde
15. kép. Hagymaház
14.kép Zenepavilon
16. kép Hagymatikum
6.Összefoglalás Ezért választottam a hungarikumaink megőrzésének bemutatására a makói hagymát és fokhagymát, mert kezd háttérbe szorulni az eredeti makói hagyma árusítása és termelése. Mivel a külföldről behozott hagymát olcsóbban tudják értékesíteni, mint az eredeti védjeggyel ellátott terméket. A vöröshagyma az egyik legrégebben termesztett fűszer- és zöldségnövény. Őshazája Afganisztán, Irán és Türkménia. Az ókori népek nagy becsben tartották. Hazánkban a középkortól termesztik, Makón a 18. sz. végétől. Mivel Makón egy különleges módszerrel termesztik a
16
hagymát ezért is van ilyen nagy hírneve. A hagymatermesztés három évig tart: az első a magtermelés, a második a dughagymára nevelésre a harmadik magának a hagymának a termesztése. A fokhagyma gyógy- és fűszernövény, melynek hagymagumója fogyasztható felvágva erőteljes aromával rendelkezik. Népies neve „foghagyma” vagy „büdös hagyma”. A hagyma évezredek óta az emberiség egyik legfontosabb táp- és gyógynövénye. Nincs még egy olyan növény, amelyhez annyi legenda, mitikus történet, vallási hiedelem fűződne, mint a vöröshagymához és a fokhagymához. A hagyma különleges gyógyszer is amellett, hogy megízesíti ételeinket. Számos sokak által nem ismert gyógyító hatása is van: emésztést elősegítő, bélfertőtlenítő, bélféregűző, vérnyomáscsökkentő, érelmeszesedés ellen is hatásos. Érdekesség a hagymáról, hogy az első világháború alatt a katonáknak fokhagymalevet adtak, és a katonai orvos mindig hordott magánál, hiszen a lőtt sérüléseket kiválóan lehetett fertőtleníteni vele. A fokhagyma még a hangyákat is elűzi a lakásból.
7. Irodalmi jegyzék: 1. Bencsik Gábor, 1986 – Kis könyv a magyar hagymáról 2. Angeli Lambert, Horváth József, Hullai Lajos, 1960 – Kertészeti ismeretek: Ezüstkalászos tanfolyamok tankönyvei 3. dr. Szabó István, 2002 – A hagymafélék termesztése 4. new.mako.hu/a-makoi-hagyma 5. new.mako.hu/voroshagyma 6. new.mako.hu/fokhagyma Kép jegyzék: 1. kép. Makói vöröshagyma 2. kép. Vöröshagyma 3. kép. Makói vöröshagyma és fokhagyma 4. kép. Fokhagyma és vöröshagyma 5. kép. Makói hagyma kosárban 6. kép. Makói hagyma 17
7. kép. Makói Cr 8. kép. Makói fehér 9. kép. Makói bronz 10. kép. Fokhagyma 11. kép. Fokhagyma gerezdek 12. kép. Makói fokhagyma 13. kép. Búza utcai bölcsőde 14. kép. Zenepavilon 15. kép. Hagymaház 16. kép. Hagymatikum
18
