Gazdaságtörténet Magyarország gazdaságtörténetének vázlatos áttekintése Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329
[email protected] bodrogi@ finance.bme.hu
A magyarság eredete
Uráli őshaza - elmélet Az uráli népek i.e. 4. évezredben kezdtek szétválni
– I.e. 2. évezredtől termelő gazdálkodás folyt – I.e. 1. évezredben vált ki végleg a magyarság az ugor népekből – I.e. V. században indul el a délre, majd nyugatra vándorlás (feltehetően éghajlatváltozással összefüggésben)
Volga – Káma folyók környéke (Magna Hungaria) Don folyó környéke (Levédia) Dnyeper folyó környéke (Etelköz) A honfoglalásra 895895-ben kerül sor
A honfoglalás utáni évszázad
A népvándorlás során az ősmagyarok több néppel kapcsolatba kerültek – Termelési ismeretek elsajátítása (földművelés, szerszámok, stb.) – Jövevényszavak (pl. búza, árpa, eke, stb.) – A hatalmi berendezkedés átvétele (kettős fejedelemség)
A mezőgazdasági termelés jelentőssé válik (ez a nomád életmód alatt csak korlátozottan volt lehetséges) – Haszonállatok: ló, juh, kecske, szarvasmarha
A honfoglalás után a KárpátKárpát-medencében kb. 500 ezer ember élhetett (magyarok és őslakosok) A X. században még nem alakul át a hagyományos társadalmi és hatalmi berendezkedés – ez a fejedelemség kora Zsákmányszerző hadjáratok nyugat felé – kezdetben sikeres vállalkozások – 933: merseburgi, 955: augsburgi vereség – Az utolsó hadjáratra Bizánc ellen került sor 970970-ben (teljes vereség)
A feudális állam megalapítása
Géza fejedelem (972(972-997) ismeri fel az államszervezés szükségességét (keleti vagy nyugati orientáció…) A szervezés nagyobb részét I. (Szent) István király (997(997-1038) végezte A feudális rend kiépülése – Kereszténység felvétele (egyházszervezés, tized) – Közigazgatás kiépítése (megyék, államvezetési tisztségek, stb.) – Földmagántulajdon megjelenése (kezdetben a király a legnagyobb földbirtokos)
A társadalom felépülése
– Szabadok (erős vagyoni különbségek alakulnak ki) – Propriusok (egyházi és királyi alattvalók) – Szolgák (lényegében rabszolgák)
A korai ÁrpádÁrpád-kor gazdasága Mezőgazdaság
Állattartás
– A letelepedés után elterjednek új háziállatok (sertés, tyúk) – Az állatok többségét kezdetben még szilajon tartották
Földművelés
– Amíg bőven volt földterület, vadtalajváltó gazdálkodás – Az eke fejlődése lehetővé tette a hatékonyabb talajmegmunkálást
Földesúri mezőgazdasági „üzem”: – – – –
A kereskedelem fejletlensége miatt főként önellátás Praedium:: földesúri házi gazdaság (szolgák végezték a munkát) Praedium Fejlettebb formájában a szolgák használatra földet kaptak Allódium: földesúr kezelésében maradó földterület
Királyi (vár)birtokok
– Az udvartartást és a hadsereget látták el
A korai ÁrpádÁrpád-kor gazdasága Ipar, kereskedelem A honfoglaláskor már voltak iparűzők (főként ötvösök és kovácsok) A kézművesek a kezdetben nem csak a mesterségükből éltek, az önellátó jelleg miatt erre nem volt lehetőségük
– Főbb mesterségek az Államalapítás után: szűcs, tímár, fazekas, kovács
Külkereskedelmi kapcsolatok a honfoglalás után: Bizánc, Kijevi fejedelemség, északészak-Európa Belkereskedelem az önellátó jelleg miatt kezdetben nagyon fejletlen volt Piac kezdetben hetente egyszer volt, és csak a királyi birtokokon, településeken
A korai ÁrpádÁrpád-kor gazdasága A pénzgazdálkodás kezdete Az első érméket az Államalapítás után Szent István verette Kezdetben nem volt pénzrontás (kamara haszna…), de a XII. században már megjelent
I. (Szent) István dénárja
Királyi (állami) jövedelmek
Domaniális jövedelmek: királyi birtokok, uradalmak hozamából származó jövedelmek
Regálé jövedelmek: királyi felségjog alapján járó bevételek (pénzverés, bányászat, vámok)
Kezdetben szinte csak domaniális jövedelmei voltak a királyoknak, de a XII. századtól fokozatosan tért nyer a regálé rendszer A királyi hatalom a földterület csökkenésével fokozatosan gyengül
Változások a XIII. századtól
1241--42: tatárjárás 1241
– A lakosság 1515-20% 20%--a elveszett – Kiderült a településszerkezet sérülékenysége, a várak hiánya – A lakosságszám hamar növekedésnek indult újra, elsősorban bevándorlásnak köszönhetően
A településszerkezet átalakul
– A praediumok falvakká alakultak (10(10-15 ház településenként) – A városok védőfalat kapnak – Várépítési program indul
Változik a társadalom felépülése
– A módosabb közszabadokból és a királyi szerviensekből kialakult a nemesség (felettük az uralkodó bíráskodott) – Aranybulla (1222) – A praediumok átalakulásával kialakul a klasszikus feudális jobbágyság (felettük a földesúr bíráskodott)
Változások a XIII. századtól Változások a mezőgazdaságban
Nagyobb területeket vontak be a termelésbe, és fejlettebb technikát alkalmaztak, így növekedett a hozam – Szántás fejlődése (váltóeke) – A parlagoltatást felváltja a nyomásrendszer
A földesúri mezőgazdasági üzem átalakul
– Az allodiális földek aránya ekkor még kimutathatóan alacsony, a termelési tevékenység jelentős része a jobbágytelkeken zajlott – A jobbágyterhek nem egyenlő mértékben emelkedtek, a belső migráció nagy méretet öltött – A jobbágyok szabadságát egyre inkább korlátozó törvényeket hoztak (lásd később: DózsaDózsa-féle felkelés)
Változások a XIII. századtól Ipar, bányászat
A mélyművelésű bányászat a késői ÁrpádÁrpád-korban honosodik meg – Technikai fejlődés teszi lehetővé (vízenergia)
Arany, ezüst, rézbányák nyílnak jelentős hozammal A kézműipar fokozatosan teljesen önálló, független ágazattá válik Az iparűzők a városokba költöznek Megjelennek a céhek (érdekvédelmi szervezetek)
A vegyesházi királyok ideje – XIV. és XV. század
A királyi birtokok csökkenésével a központi hatalom fokozatosan gyengül 1301: kihal az ÁrpádÁrpád-ház, 13011301-től (1307(1307-től…, 13081308-tól…, 1310--től…) Károly Róbert (I. Károly) uralkodott 1310 – A tartományurak visszaszorítása 13231323-ig eltartott
A földadományokat visszaszorítja (honor (honor rendszer) Bevezeti a külkereskedelmi vámot (harmincad) Átalakítja az urbura (bányabér) rendszerét
– Érdekeltté váltak a földtulajdonosok a bányászatban – Nemesfém Nemesfém--monopóliumot vezet be
1325--től vertek firenzei mintára aranyforintot 1325 – 1 aranyforint = 100 dénár
Az államhatalom helyzete Károly Róbert idején Magyarország adja a világ aranytermelésének egyharmadát, Európa aranytermelésének 90%90%-át (!) Az aranyforint bevezetése után az állam lemondott a pénzrontásból származó bevételről, helyette új illetéket vezettek be (kapuadó) Az értékálló pénz külföldön is keresett volt, emiatt a nemesfém mennyisége az országban fokozatosan csökkent 1335: Visegrádi királytalálkozó
– Bécs árumegállító jogát kikerülve Csehországi kereskedelmi útvonal – Trónöröklési megállapodások (Lengyelország)
I. (Nagy) Lajos Legendás lovaguralkodó, hadjáratai európai hírnevet hoztak számára (és fokozatosan kiürülő kincstárat…) 1351: Rendi országgyűlés Budán
– Törvénybe foglalják (megerősítik…) az ősiség jogát – Nemesi jogok, kiváltságok egységesítése (Aranybulla…) – Előírja a kilenced szedését, mint egységes földesúri adófajta (ez nem megy át tartósan gyakorlatba)
Nagy Lajos után az állam fokozatosan újra a pénzrontás eszközéhez nyúl
Luxemburgi Zsigmond
Nagy Lajos leányát, Máriát vette feleségül, így került trónra Hatalma megszilárdítása érdekében sok egyezséget kényszerül kötni főnemesi csoportokkal… A királyi birtokok eladományozásra vagy elzálogosításra kerülnek (a kb. 300 magyarországi vár közül csak 70 marad a király uralma alatt) A központi államhatalom természetesen ismét meggyengül…
A gyengülő hatalom tipikus jellemzője, a pénzrontás ismét bevett szokássá válik Budai Nagy AntalAntal-féle parasztfelkelés (1437)
Az Oszmán birodalom felemelkedése
A birodalom 1300 körül kezdett megerősödni 1389: rigómezei csata 1400 után: északi terjeszkedés…
Magyarország a XV. században
Luxemburgi Zsigmond király (1387(1387-1437) után: I. Albert (1437(1437-1439), I. Ulászló (1440(1440-1444), - Hunyadi János kormányzósága V. László (1444/1453(1444/1453-1457): polgárháborús időszak
Nándorfehérvári diadal – a török terjeszkedést ekkor még sikerül visszaszorítani
Magyarország a XV. században
Hunyadi Mátyás (1458(1458-1490):
– 14671467-től ismét értékálló pénzt vezetnek be – A régiek helyett új adónemekkel növelik a kincstári bevételeket – Kapuadó helyett füstpénz – háztartásonként szedték – Harmincad helyett koronavám – A rendkívüli hadiadó rendszeressé válik
Az új rendszer gyengesége, hogy a jobbágyság adója adta a bevételek 60%--át 60%
II. Ulászló (1490(1490-1516) és II. Lajos (1516(1516-1526): A királyi hatalom ismét rendkívül legyengül a főúri terjeszkedés mellett
