A magyarországi éghajlatpolitika stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2015. június 17. Magyar Földtani és Geofizikai intézet Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága Tájékoztató a nemzetközi és a hazai klímapolitika aktuális kérdéseiről (1. napirend)
Miért kell stratégia az éghajlatváltozásra? >
>
>
>
Kárpát-medencei létalapjaink – gazdag vízkészleteink, termőföldjeink, erdeink, változatos élővilágunk – tartós megóvása nemzetstratégiai jelentőségű. Az éghajlatváltozás hatásai olyan komplex problémakört alkotnak, mely kihívásokra hatásos választ csak összehangolt, távlatos koncepciók adhatnak. A klímavédelem horizontális szempontjai szinte minden gazdaságfejlesztési, regionális fejlesztési programban meg kell jelenjenek A NÉS cél- és eszközrendszere lehetővé teszi az EU pénzügyi források éghajlatvédelmi célú felhasználásának tervezését, fókuszált megvalósítását és nyomon követését.
I. Társadalmi szükségletek, gazdasági igények
Igény-gazdálkodás: integrált megközelítés Alkalmazkodási, felkészülési túlélési stratégiák
Élelmiszer biztonság
Energia biztonság
Infrastruktúra biztonság Környezet és egészség biztonság
Vízbiztonság
Természeti erőforrások
Anyagi inputok, gazdasági rendszerek
ökoszisztémák
mezőgazdasági alapanyagok
Humán, társadalmi igények élelem, létfenntartás
öntözési víz
termőföld
műtrágya, növényvédelem
„hajlék” infrastruktúra
vízkészletek ivóvíz klíma
fogyasztási javak, szolgáltatások
építőanyagok
ásványvagyon
ipari alapanyagok
energiahordozók
hő-, vill. energia, üzemanyagok
mobilitás, közlekedés Forrás: Pálvölgyi T. – Csete M. (2012) Gazdálkodás 56:(1)
Szennyezések, kibocsátások
hulladék
szennyvíz
levegőszennyezés
Integrált megközelítés: fenntarthatóság és természeti erőforrások, alkalmazkodás
Primerenergia felhasználás tendenciája és jövőképei PJ 1200 1150
TÉNY ADATOK "Ölbe tett kéz"
1100 1050
"Közös erőfeszítés"
1000 950
„Policy változat"
900 850 2000
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020
Import villamosenergia igények – átterhelünk? 40% 35%
import aránya a villamosenergia felhasználásban
30% 25% 20% 15% 10%
hazai lignit aránya a villamosenergia felhasználásban
5% 0% 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
II. Éghajlatváltozás, sérülékenység, alkalmazkodás
Megváltozott a földi légkör összetétele Döntően az emberi tevékenységnek köszönhetően napjainkig a légköri üvegházhatású gázok sorában: Kiotói Jkv. hatályos
Forrás: NOAA
UNFCCC hatályos
> > >
a CO2 koncentrációja 37%-kal a metáné 156%-kal, a dinitrogén-oxidé pedig 19%-kal
nőtt az iparosítás előtti időszakhoz képest. Forrás: NOAA
Mi az, amiben biztosak a tudósok? A megfigyelt éghajlati mutatók, ökoszisztéma indikátorok a Föld számos pontján statisztikailag szignifikáns változást mutatnak. A globális változások mértéke és gyorsasága nagyobb, mint az elmúlt 30ezer évben valaha. > Az éghajlaton az emberi beavatkozás jelei mutatkoznak. A megfigyelt változások nagy valószínűséggel az emberi tevékenység rovására írhatók. >
Elővigyázatosság: „mitigáció” Kockázatkezelés: „adaptáció”
Hazai dekarbonizáció szempontjából jelentős ágazatok Villamos- és hőenergia termelés Lakossági és közületi fűtés Közlekedés Műtrágya felhasználás, földhasználat Állattartás, mezőgazdasági technológiák Hulladékgazdálkodás Vas- és acélgyártás Fugitív kibocsátások Cement- és mészgyártás Kőolaj finomítás Vegyipar F-gázok felhasználása Élelmiszeripar Papíripar Tégla, cserép, kerámia, üveg gyártása
= 36%
= 95%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
Merre vezet a kibocsátás-csökkentés magyar útja? Egyes szektorok dekarbonizációs potenciálja és azok összetétele 2050-re
Forrás: NÉS-HDÚ
Az éghajlati sérülékenység vizsgálat háttere, célja > > >
A sérülékenység-vizsgálat célja annak feltárása, hogy az egyes térségek mennyire veszélyeztetettek az éghajlatváltozás hatásaival szemben E vizsgálatoknak a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) értékelési keretrendszerébe kell illeszkedniük Az éghajlati sérülékenység területi vizsgálata keretei között a következő specifikus célok tűzhetők ki: > Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer kidolgozása, fenntartása > A területi sérülékenység vizsgálatokat, a helyi alkalmazkodási stratégiákat megalapozó – az éghajlatváltozás kiváltó okaival, folyamataival és hatásaival kapcsolatos – kutatások támogatása > Az éghajlati sérülékenység vizsgálatokkal kapcsolatos módszertani háttér, indikátorok és adatbázisok fejlesztése
Az éghajlati sérülékenység területi értékelése: városi hőhullámok közegészségügyi kockázatai Azok a térségek a legsérülékenyebbek, ahol: > magas a hőhullám napok számának növkedése, > rossz a lakosság egészségügyi és szociális helyzete, valamint kedvezőtlen a korszerkezete, > rossz a lakosság jövedelmi helyzete.
Épületek területi sérülékenysége – Tatabánya Tatabánya polgárainak közel 25%-a a legsérülékenyebb épülettípusokban él, vagy dolgozik.
Forrás: Horváth, S., Pálvölgyi, T., Csoknyai, T. és Talamon A. Generalized residential building typology for urban climate change mitigation and adaptation strategies: The case of Hungary. Energy and Buildings, Volume 62, July 2013,
A budapesti nagyobb panelos lakótelepek szél-sérülékenysége Forrás:Hrabovszky-Horváth Sára: Az energiatudatos panelrehabilitáció klímastratégiai aspektusai . BME doktori értekezés
A magyarországi turisztikai régiók sérülékenysége
Forrás: Csete M.-Pálvölgyi T.- Szendrő G. (2013): Assessment of Climate Change Vulnerability of Tourism in Hungary, Regional Environmental Change 13(1) pp, 1043-1057
III. Válaszok: NÉS-2, települési klímastratégiák
A NÉS stratégiai keretei >
A Stratégia küldetése Az ágazati tervezést segítő, önálló célrendszert és konkrét cselekvési irányokat kitűző, azonban az ágazati fejlesztési törekvéseket „felül nem író” tervdokumentum. A klímapolitika, a zöldgazdaság-fejlesztés és az alkalmazkodás átfogó keretrendszere, mely az éghajlatvédelem céljait és cselekvési irányait tükrözi mind ágazati mind területi dimenziókban a szakpolitikai és gazdasági tervezés számára, illetve a társadalom egésze felé.
>
A NÉS a 2014-2025 időszakra (kitekintéssel 2050-re) készül, cselekvési irányai három időtávra kerültek meghatározásra: rövidtáv: a 2014-2017. – konkrét feladatok → Éghajlatváltozási Cselekvési Terv középtáv: 2018-2025. – stratégiai szintű cselekvési irányok hosszútáv: 2025. évet követő, 2050-ig kitekintő időszak beavatkozási lehetőségei
>
A Stratégia jövőképe Dekarbonizációs jövőkép: „átmenet a fenntarthatóság felé” – a gazdasági versenyképesség és növekedés, a társadalmi jólét és a szegénység elleni küzdelem, az éghajlatvédelem szempontjainak figyelembe vételével. Adaptációs jövőkép: „felkészülni az elkerülhetetlenre, megelőzni az elkerülhetőt!” – az alkalmazkodás és a felkészülés teendői már rövidtávon beépülnek a szakpolitikai tervezésbe és a gazdasági döntéshozatalba.
A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), a Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) és a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) egyesített célrendszere
A települési alkalmazkodási barométer (TAB) > Megalapozó dokumentuma a települési klímastratégiáknak > Képet kapjunk egy település alkalmazkodással, megmaradással, fenntarthatósággal, tűrőképességgel kapcsolatos kilátásaira > Nem helyettesíti a részletes sérülékenység-vizsgálatot > Irányt mutathat egy klímabiztos településfejlesztés felé > Két részből áll • általános kérdések (1.-5.) • tematikus kérdéssorok (12 féle, A-L)
Útiterv a települési éghajlatvédelem felé Együttműködési keretmegállapodás a Klímabarát Települések Szövetségével Települési környezetvédelmet érintő stratégiák összegyüjtése A stratégiák kiértékelése, adatbázis
TAB kérdőív kitöltése, értékelése
Összehasonító tanulmány elkészítése
Települési Klímastratégia készítési segédlet, módszertan
A NAK intézményi háttere > >
> > >
A Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK) a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) önálló szervezeti egysége. Az MFGI fő feladata a földtani és természeti erőforrásokkal kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások elvégzése, téradatbázisok felépítése. A NAK 2012-ben kormányzati döntés alapján jött létre. Szakpolitikai felügyeletét az NFM szakállamtitkársága látja el. Más minisztériumokkal, háttér- és tudományos intézetekkel is együttműködik.
Köszönöm a figyelmet! http://nak.mfgi.hu
