A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere

Important: date of submission and registration of this document is 16 April 2012

A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere A. RÉSZ: ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK ÁLTALÁBAN VÉVE A K+F+I SZAKPOLITIKÁRÓL A.1. K+F+I politika –Tényfeltárás A hatóságoknak szóló kérdések: 1. Kérjük, ismertesse, az Ön tagállamának hatóságai milyen módon nyújtanak támogatást a K+F+I területén. Kérjük, adjon rövid történeti áttekintést általában a K+F+I szakpolitikáról, valamint az állami beavatkozás alapjául szolgáló jogi eszközökről. E politika irányítása milyen mértékben folyik nemzeti, regionális vagy helyi szinten? Támogatási eszközök: A támogatást nyújtó szervek tapasztalatai szerint a következő eszközök állnak rendelkezésre Magyarországon a K+F+I területet ösztönző gazdasági szabályozási rendszer keretein belül a K+F+I politika számára: –

– – – –

vissza nem térítendő támogatások (GOP, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap stb.) kedvezményes hitelkonstrukciók tőkejuttatás, kockázati tőke garancia adó- és járulékkedvezmények (társasági adó, innovációs járulék kedvezmény, iparűzési adó kedvezménye, különadó-kedvezmény)

Közvetett támogatások: A hazai innovációs rendszer finanszírozásában igen jelentős a szerepük az ún. indirekt eszközöknek, amelyek nemzetközi összevetésben is számottevőek. A vállalkozások számos kategóriában vehetnek igénybe pl. K+F adó-, illetve járulékkedvezményeket. Közvetlen támogatások: Az EU Strukturális Alap források elérhetővé válásával és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap létrehozásával a közvetlen támogatások kerülnek előtérbe a hazai K+F+I támogatási rendszerben, a támogatások elsődlegesen vissza nem térítendő (pályázati) támogatások formájában valósulnak meg. A hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer jellegzetessége, hogy a támogatási és egyéb lehetőségek sok esetben egymástól függetlenül állnak rendelkezésre. A K+F tevékenység átfogó jellege miatt az egyes részterületeken tapasztalható adminisztratív vagy szervezeti egyszerűsítések nem elegendőek, mert természetszerűleg nem foghatják át az összes érintett területet (pl. hiába egyszerűbb laborfejlesztésre vissza nem térítendő támogatást kapni, ha eközben nem bővül megfelelő mértékben a rendelkezésre álló kutatói létszám stb.). Rövid szakpolitikai történeti áttekintés: A Kormány az 1023/2007. (IV. 5.) Kormányhatározatban rögzítette a középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiáját (továbbiakban: TTI stratégia), továbbá az 1066/2007. (VIII. 29.) Kormányhatározatban a stratégia megvalósítását szolgáló, 1

2007-2010-re vonatkozó intézkedési tervet (továbbiakban: TTI intézkedési terv). A TTI intézkedési terv 2007-2008. évi tapasztalatai, valamint a gazdasági válság hatásainak

2

figyelembe vételével 2008 végén javaslat készült egy 2009-2010-re vonatkozó aktualizált TTI intézkedési tervre, amelyet a Kormány 2009. februárban elfogadott1. A TTI intézkedési terv 2007-2008-ban teljesült, 32 db intézkedés áttekintését és értékelését független szakértő végezte. Elemezésre kerültek az intézkedések outputjait, eredményei, kiegészítve a döntéshozók részére készült megállapításokkal a lehetséges továbbfejlesztési irányokra. A teljesült feladatok révén elért főbb eredmények: •

•

• •

Vállalati innováció ösztönzése, illetve a regionális innováció elősegítése: Az ÚMFT (GOP, KMOP, ROP), és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTI Alap) 24 különböző programjában közel 200 milliárd Ft értékű támogatást nyert el közel 2400 pályázó. Felsőoktatás minőségének javítása: A felsőoktatás és a vállalati szféra együttműködésének erősítése, a felsőoktatás K+F+I infrastruktúrájának fejlesztése érdekében az ÚMFT TÁMOP, TIOP, KMOP különböző felsőoktatási K+F konstrukcióiban 53 pályázó közel 68 Mrd Ft értékű támogatást nyert el. „Innováció-barátabb” jogszabályi környezet: Az új szabályozások elősegítik a folyamatok hatékonyságát a mobilitás és a pályázatok területén. Nemzetközi TTI együttműködések erősödése: a) Magyarország nyerte el az Európai Technológiai Intézet (EIT) létrehozásának jogát, amelynek székhelye Budapest; b) Magyarországon lesz az ELI pán-európai szuperlézer kutatási nagyberendezés egyik helyszíne, amelynek székhelye Szeged; c) az EU K+F+I programjaiban (FP7, CIP) való magyar részvétel támogatását szolgáló pályázatok keretében 34 pályázó 146 millió Ft támogatást nyert el.

Az értékelés főbb következtetései és megállapításai: • Teljes az összhang a hazai kormányzati TTI stratégia, valamint a kiemelt fontosságú EU K+F+I programok időhorizontja, valamint a stratégia céljai és megvalósításukat szolgáló intézkedési tervek feladatai között • • •

Hatékony forráskoordinációs mechanizmusok jöttek létre. Monitoring, értékelés, hatásvizsgálat továbbfejlesztése szükséges Intézményrendszeri keretek stabilitásának fokozása szükséges

A 2009-2010 időszakra vonatkozóan az új intézkedési terv meghatározta a szakterület legfontosabb és reálisan teljesíthető feladatait a TTI stratégia prioritásai szerinti csoportosításban. Kiemelt jelentőségű intézkedések voltak: • A hazai K+F+I források összehangolása Forráskoordinációs Munkacsoport működtetésével, új mandátumának biztosításával. A pályázóknak K+F+I forrástérkép készítése, aktualizálása. Folyamatosan áttekintő összeállítás a K+F pályázatok helyzetéről. • A kiemelkedő egyetemeknek pályázati úton Kutatóegyetemi cím, valamint támogatás nyújtása. A pólus innovációs parkok, klaszterek létrehozásának támogatása. • Nagy, K+F infrastruktúra fejlesztése (ELI), hazai stratégiai K+F infrastruktúra felmérése, fejlesztési stratégiájának kialakítása (NEKIFUT). • A vállalati és a regionális innováció kiemelt támogatása pályázati és tőkepiaci eszközökkel. 1

(1019/2009 (II. 19) Korm.határozat a Kormány 2009-2010-re vonatkozó tudomány-, technológia-, és innovációpolitikai intézkedési tervéről, ezzel egyidejűleg a Kormány a 2007-2010-re vonatkozó tudomány-, technológia- és innovációpolitikai (TTI) intézkedési tervéről szóló 1066/2007 (VIII.29.) Korm. határozatot hatályon kívül helyezte.

3

Nemzetközi K+F együttműködés fejlesztése, felkészülés az EU elnökség K+F feladataira. MTA törvény módosítása. A K+F társadalmi elfogadottságának segítése

• • •

A 2010. évi parlamenti választásokat követően a hivatalba lépett új kormány 2011. január 14én meghirdette az Új Széchenyi Tervet (ÚSZT). Az ÚSZT Tudomány-Innováció Programjának legfőbb célja, hogy Magyarország K+F+I ráfordítása folyamatos növekedéssel az évtized közepére a GDP 1,5%-a legyen. A 2011 áprilisában megjelent Nemzeti Reform Program a K+F ráfordítások szintjére vállalt nemzeti célkitűzés értékét a GDP 1,8%-ában határozta meg. A 2011 áprilisában megjelent Nemzeti Reform Program a K+F ráfordítások szintjére vállalt nemzeti célkitűzés értékét a GDP 1,8%-ában határozta meg. A program horizontális prioritásai: • Emberi erőforrások fejlesztése, • Konkrét vállalkozásfejlesztési lépések az innovatív cégek helyzetbe hozására, • nemzetközi együttműködések erősítése, • A nemzeti innovációs rendszer kormányzati irányítási rendszerének átalakítása, jogszabály alkotási lépések) A program ágazati prioritásai • A mobilitás, járműipar, és a logisztika; • Az egészségipar; • Az informatika és a számítástechnika; • Az új energetikai és környezetvédelmi fejlesztések, melyekkel a gazdaság illetve a társadalom mûködésének biztonságát lehet elérni; • Agrárium; • Kreatív iparágak Elindult a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) koordinálásával egy olyan szakmapolitikai munka 2011-ben, amelynek célja egy új nemzeti K+F+I stratégia kimunkálása, amelynek időtávja 2020-ig szól, felváltva a jelenleg érvényben levő középtávú (2007-2013) kormányzati TTI stratégiát. A 2007-es TTI stratégia megújítását több körülmény is indokolja: o

o

o o

új paradigmát tükröző, modern innováció-politikai megközelítés (amely a legfrissebb nemzetközi trendekre [Innovation Union, OECD Innovation Strategy] és a hasonló körülmények között a gyakorlatban sikeresnek bizonyuló EU tagországok [Írország, Ausztria, Finnország] jó gyakorlataira épít; és a K+F-en alapuló technológiai (középpontjában az originális) innovációs szemléletet kibővíti az innováció széles értelmezésével) érvényesítése; a stratégia időhorizontja 2011-2020 lehet, így biztosíthatja, hogy az EU-2020 stratégia keretében vállalt számszerű célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket a kormányzat időben felmérje és megtegye; az Új Széchenyi Terv /ÚSZT/ (5. program: Tudomány – Innováció) megfelelő, az új prioritásokhoz illeszkedő megalapozása, a K+F+I stratégia számos ponton elválaszthatatlanul kapcsolódik hazánk tudománypolitikájához, ugyanakkor a világos felelősségi viszonyok és a hatékony végrehajtás biztosítása érdekében azzal nem együttesen kerül megfogalmazásra, fókuszában elsődlegesen a hasznosítás-orientált kutatás-fejlesztés, valamint a vállalkozások általánosabb innovációs tevékenysége áll. 4

A 2020-ig terjedő K+F+I stratégia programozása párhuzamosan zajlik a kapcsolódó K+F+I pályázatok tervezésével, így lehetőség van a tapasztalatok, újítások érvényesítésére, a különböző szintű stratégiai dokumentumok közötti szinergiák fokozott kihasználására. A pályázati rendszer átalakításának tervezett főbb sarokkövei: • a kkv-k originális és adaptív innovációs tevékenységének ösztönzése, fokozottan élve a szellemi tulajdonvédelem (IPR) eszközével és menedzsment követelményeivel, • a jelenlegi, alapvetően K+F projektszemléletű támogatási rendszer bővítése [Jeremie magvető], • a technológia intenzív gazellák / fiatal innovatív vállalkozások (YIC) kiemelt, összetett támogatása, • a stratégiai ágazatok K+F+I tevékenységének célzott, proaktív és irányított támogatása, • a K+F+I támogatási rendszer térszerkezeti problémáinak, területi kiegyensúlyozatlanságának orvoslása, • a nemzetközi, EU-s programokban és kezdeményezésekben való magyar részvétel ösztönzése, ezzel felkészülés a Horizon2020 kiválósági alapon megítélt támogatásaiból való magyar részesedés növelésére, • a meglévő pályázatok feltételrendszerének egyszerűsítése és pályázóbaráttá tétele. Elindult egy, a nemzeti K+F+I stratégia megalapozását célzó K+F+I Obszervatórium felállítása, amely a K+F+I területéről származó adatok begyűjtésével, feldolgozásával, elemzésével és nyilvántartásával hozzájárul ezen probléma megoldásához. A hazai innováció keresleti oldalának erősítése érdekében egy, a hazai gyakorlatban eddig még nem létező, de az EU-ban egyre inkább előtérbe kerülő és az EU által kiemelten preferált kezdeményezés, a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések (PcP) rendszerének magyarországi bevezetését és elterjesztését célzó program elindítását tervezzük 2012. évben. 2011. január 1-jétől az alábbi strukturális átalakításokat vezették be a K+F+I kormányzati tevékenység vonatkozásában: - Felállításra került a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács, mely a Kormány javaslattevő, véleményező, tanácsadó és döntés-előkészítő testületeként működik, állást foglal valamennyi a K+F+I területet érintő stratégiai és finanszírozási kérdésben. - A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA), mint a K+F+I-t támogató meghatározó hazai pénzügyi forrás feletti rendelkezési jog a nemzeti fejlesztési miniszterhez lett telepítve, integrálva ezzel a KTIA-t is az egységes hazai fejlesztéspolitikai koordinációs rendszerbe, valamint biztosítva az összehangolt működést, illetve az egyszerűsítést, mind a közreműködői szervek, mind a forrásgazdálkodás, mind pedig az eljárások vonatkozásában. A KTIA kezelőjének a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség lett kijelölve. - A Kormány K+F+I-ért felelős szervének, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnak a neve Nemzeti Innovációs Hivatallá változott. Az új szerv a KTIA nemzetközi programjainak, pályázatainak a működtetésében szakmailag közreműködik. - A „Innovációs és fejlesztési eseti bizottság” létrehozásáról szóló 76/2011. (X. 14.) OGY határozat megteremtette a TTI irányítási rendszer parlamenti testületét. - 2012-től létrejött a K+F tevékenység minősítésének hatósági, illetve szakértői eljárása, mely feladatot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja el. 2.

Kérjük, írja le az Ön tagállamában az elmúlt 5 év során az általános K+F+I politika fejlesztésére szánt teljes pénzügyi költségvetés szerkezetét. Kérjük, ezt az alábbi kategóriák szerinti lebontásban ismertesse: 5

a) A támogatás fajtái: – Nem állami támogatási intézkedések: – Általános K+F+I kezdeményezések, vállalkozásokra irányulnak (pl. oktatás),

amelyek

nem

a

– A vállalkozásoknak nyújtott olyan pénzügyi támogatás, amelynek összege a de minimis küszöb2 alatt marad, – Általános intézkedések (pl. a vállalkozásoknak a K+F+I területén tett befektetéseire vonatkozó adókedvezmények). – Állami támogatások: programok, ad hoc (programon kívüli) támogatások. b) Nemzeti szintű K+F+I célkitűzések (adott esetben regionális és helyi szintűek is) Célkitűzések, pl. a kutatószervezetek és a K+F projektek finanszírozása, kutatási infrastruktúrák, a klaszterek támogatása, a tudástranszfer előmozdítása; c) Az intézkedések fajtái, lehetőleg a K+F+I keretrendszere szerinti formában (K+F projektekhez nyújtott támogatás, műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás, a KKV-k iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségeihez nyújtott támogatás, fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás, az innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás, magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás, innovációs klasztereknek nyújtott támogatás); N 138/2008. sz. állami támogatás – Magyarország A Gazdaságfejlesztési Operatív Program „K+F és innováció a versenyképességért” prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználására vonatkozó támogatási program (lekötött összeg nemzeti valutában) 2008:

10.984 millió HUF

2009:

20.706 millió HUF

2010:

20.876 millió HUF

N 409/2007 számú állami támogatás – Magyarország A HU 21/2004 számú támogatási program kiegészítése és meghosszabbítása Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások (lekötött összeg nemzeti valutában) 2008:

7.505 millió HUF

2009:

5.087 millió HUF

2010:

454 millió HUF

2

A de minimis küszöb vállalkozásonként hároméves időszakra 200 000 EUR. Lásd a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15. 1998/2006/EK bizottsági rendeletet.

6

d) Ágazatok (az ágazati lebontáshoz használhatja a NACE-kódokat, vagy pedig az állami támogatási ügyekre vonatkozó keresőeszközben (lásd: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm?clear=1&policy_area_id =2) a „Select” funkciónál megadott kategóriákat. Döntően az alábbi ágazatokban került sor K+F+I keretszabály hatálya alá tartozó támogatások nyújtására: 8690 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 3250 Orvosi eszköz gyártása 3030 Légi, űrjármű gyártása 2932 Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása 2562 Fémmegmunkálás 5829 Egyéb szoftverkiadás 3822 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 2651 Mérőműszergyártás 7219 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés 7211 Biotechnológiai kutatás, fejlesztés 2120 Gyógyszerkészítmény gyártása 2660 Elektronikus orvosi berendezés gyártása 7420 Fényképészet 4672 Fém-, érc-nagykereskedelem 7220 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés 4646 Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme 6209 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás 6201 Számítógépes programozás 0322 Édesvízihal-gazdálkodás 3900 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés 7112 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás 6202 Információ-technológiai szaktanácsadás 2611 Elektronikai alkatrész gyártása 4741 Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme 6209 'Egyéb információ-technológiai szolgáltatás 2312 'Síküveg továbbfeldolgozása e) kedvezményezettek mérete (kisvállalkozások, középvállalkozások és 3 nagyvállalatok ) és jellege (vállalkozás, kutatási szervezet, ezen belül felsőoktatás, non-profit szervezet, egyéb); N 138/2008. sz. állami támogatás – Magyarország A Gazdaságfejlesztési Operatív Program „K+F és innováció a versenyképességért” prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználására vonatkozó támogatási program

3

2008 - nagyvállalkozás: 0

KKV: 106


KKV: 217


KKV: 252

Alkategóriák is meghatározhatók, amennyiben vannak ilyenek és relevánsak.

7

N 409/2007 számú állami támogatás – Magyarország A HU 21/2004 számú támogatási program kiegészítése és meghosszabbítása Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások 2008 - nagyvállalkozás: 8

KKV: 49


KKV: 79


KKV: 14

A támogatási eszközök fajtája (pl.: közvetlen, vissza nem térintendő támogatás, visszatérítendő előleg, kölcsön, kedvezményes hitel, adózási ösztönzők, tőkejuttatás, kezességvállalás, az áruk vagy szolgáltatások azok piaci árát meghaladó ellentételezése, tanácsadás, képzés, infrastruktúrák biztosítása, közbeszerzési politika, a társadalombiztosítási járulékok csökkentése, adósságleírás); A támogatási programok alapján az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre, azonban döntően vissza nem térítendő támogatás került nyújtásra. 1. működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás, 2. visszatérítendő támogatás, 3. kezességvállalás, 4. tőkejuttatás 3.

A K+F+I állami támogatási programjainak végrehajtása és kihasználtsága a) Kérjük, sorolja fel a tagállamában a K+F+I támogatását szolgáló, jelenleg hatályban lévő programokat. K+F+I keretszabály alapján: N 138/2008. sz. állami támogatás – Magyarország A Gazdaságfejlesztési Operatív Program „K+F és innováció a versenyképességért” prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználására vonatkozó támogatási program N 409/2007 számú állami támogatás – Magyarország A HU 21/2004 számú támogatási program kiegészítése és meghosszabbítása Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások b) Kérjük, minden egyes program esetében adja meg, hogy célkitűzése a K+F, az innováció4, vagy pedig vegyes (K+F+I). A K+F+I támogatási programok célja vegyes (K+F+I). c) Az egyes programok kezdeti összes költségvetési előirányzatát ténylegesen milyen arányban használták fel (azaz fizették ki)?

4

Az innovációs célkitűzésű programok alatt a K+F+I keretrendszerében meghatározott következő innovációs támogatási intézkedéseket értjük: fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás, az innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás, magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás, innovációs klasztereknek nyújtott támogatás.

8

Az N 138/2008. sz. állami támogatási program 2007-2013-ra vonatkozó keretösszege 990 673 529 Euró, amely a jelenlegi árfolyamon számolva 277 388 588 120 HUF, a kifizetési állományunk 2012. 02. 08. napján: 53 444 778 577 HUF. d) Az egyes programok költségvetését milyen arányban használták fel kkv-k, nagyvállalatok és egyéb kedvezményezettek? Az N 138/2008. sz. állami támogatási program esetében: 83% KKV 17 % Nagyvállalat Az N 409/2007 sz. állami támogatási program esetében: 88% KKV 12% Nagyvállalat 4. Kérjük, fejtse ki, tagállama K+F+I stratégiája szempontjából mi a jelentősége az uniós programoknak és finanszírozásnak. Amennyiben lehetséges, adja meg a következő uniós programok és finanszírozás relatív fontosságát: – Az uniós keretprogramok (a jelenleg hatályos hetedik keretprogram5); Az Innovációs Unió 2010. évi Scoreboard adatai alapján Magyarország a „moderáltan innovatív” országok kategóriájába tartozik, ami valamivel kedvezőbb megítélést jelent az elmúlt tíz év eredményeihez képes annak ellenére, hogy az innovációs profilja az országnak nem mutatott jelentős változást. A gazdasági válság következtében a szűkülő K+F+I-re fordított nemzeti források mellett egyre nőtt a szerepe az EU-s forrásoknak. Általánosan megállapítható, hogy a jellemzően alacsonyan teljesítő EU12-be tartozó tagállamok a fejlett innováció rendszerrel rendelkező országokhoz képest elsősorban a K+F beruházások mértékében, a kutatók számában és a tudományos kiválóság hátterét képező intézményei szintjén maradnak el az EU15-től. A fenti okok 90%-ban magyarázzák meg a projektekre eső átlagos pénzügyi hozzájárulásban mutatkozó különbségeket. Ebben természetesen az is nagy szerepet játszik, hogy ezen országcsoportok között jellemzően nagy a bérszínvonal különbség. Ugyan relevánsnak tekintjük az EU12 és az EU15 közötti különbség tételt az EU15 és EU12 közötti teljesítményt illetően, mégis fontosnak tartjuk azokat a további adatfeldolgozásokat, amelyek strukturáltabb bontásban jellemzik az egyes országcsoportokat. A gyengén szereplő tagállamoknak jelentősen javítani kell kutatási kapacitásaikat, azaz (i) fel kell gyorsítani az egyetemek modernizációját; (ii) fejleszteni kell a K+F+I infrastruktúrát, (iii) növelni kell a műszer beszerzés támogatását, (iv) javítani kell a technológiai transzfert; (v) növelni kell az együttműködést az ipar, a start-up cégek és az egyetem/akadémia között.

5

http://ec.europa.eu/research/fp7/index_en.cfm

9

Kiemelt hangsúlyt kaptak a nemzeti szintű felkészülési programstratégiák, valamint a nemzeti K+F+I és az EU-s programok összehangolásának igénye. A fő hangsúly a Keretprogram rendszerének és a kohéziós politikát szolgáló Strukturális Alapok közötti szinergiák kiaknázására fektettük, amit a programtervezésnél maximálisan igyekeztünk érvényesíteni. A programstruktúrák kialakításánál arra törekedtünk, hogy a programportfolió elemei ne duplikálják az EU FP7 pályázatait, ne szívják el az EU-s forrásoktól a hazai pályázókat, hanem annak rendszerét kiegészítsék, illetve a nemzetközi konzorciumokban való részvételhez a felkészülést biztosítsák. Az EU FP7 pályázatai által nyújtott lehetőségek 2010-től egyre jelentősebbé váltak, mivel a hazai K+F+I források a KTI Alap zárolásával jelentősen szűkültek. A hazai programstruktúrák kialakításánál jelentős volt az a törekvés, hogy a magyar pályázók minél eredményesebben szerepeljenek a Keretprogramban, onnét minél nagyobb összegeket legyenek képesek elnyerni. Ehhez olyan programok kialakítására került sor, amelyek pl. támogatták a nemzetközi konzorciumok kiépítéséhez szükséges kapcsolatépítést és tárgyalásokat, valamint nyertes projektek esetében fedezték a Bizottsággal való tárgyalásokhoz és szerződéskötéshez szükséges kijutás költségeit. E mellett ösztönöztük a pályázókat, hogy minél nagyobb számban igyekezzenek vállalni a projektkoordinátor szerepét. Továbbá lehetővé tettük, hogy a kedvezményezettek a maximális támogatási intenzitásokat igénybe vehessék, amennyiben az elnyert EU-s projekt keretében erre nem volt lehetőségük. Aktívan bekapcsolódtunk és hazai pályázat keretében lehetővé tettük kutatóink számára az EU FP7 ERA-NET programjaiban való részvételt, amelynek legfőbb célja a nemzeti és regionális kutatás-fejlesztési programok koordinációja, az adott tématerületen közös stratégiai célok kitűzése és végrehajtása, közös nemzetközi pályázati felhívások meghirdetése és együttes lebonyolítása. Az ERA-NET programok lehetőséget adnak továbbá a tagállamoknak közös tevékenységek megtervezésére, megvalósítására. – A versenyképességi és innovációs keretprogram6; – az Európai Innovációs és Technológiai Intézet7; – Kohéziós politika, különösen a strukturális alapok által a K+F-hez és az innovációhoz, a vállalkozói kedv fokozásához, az IKT-hez, valamint a humántőke fejlesztéséhez nyújtott finanszírozás révén8; Felsőoktatás: TÁMOP-4.2. művelet: “A felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés kiépítésének szolgálatában. A művelet elsősorban azokat a szervezeti, képzési és kutatás-fejlesztési jellegű tevékenységeket támogatja, amelyek a vállakozásokkal való szervezett együttműködés keretfeltételeinek a kialakítása révén bővíti a felsőoktatási intézmények kapacitásait a tudástermelés, illetve a tudásdisszemináció területén. Ezek a tevékenységek a felsőoktatási intézmények oldaláról a GOP K+F ösztönzését szolgáló, valamint a pólusprogramok idevágó műveleteit egészítik ki és támasztják alá.

6 7 8

http://ec.europa.eu/cip/ http://eit.europa.eu/ http://ec.europa.eu/regional_policy/activity/research/index_hu.cfm

10

A művelet keretében tervezett tevékenységek egy másik csoportja a kutatás szellemi kapacitásainak a bővítését, a felsőoktatási alapkutatás human szinvonalának emelését, a kutatói munka és életpálya vonzerejének növelését, valamint a kutatási eredmények fokozott társadalmi megismerését és elismerését szolgálja. A Nemzeti Kiválóság Program, olyan átfogó pályázati rendszer megvalósítása, ami lehetővé teszi az oktatói-kutatói életpálya tervezhetőségét: • A Kiváló hallgatók, a doktorjelöltek és doktori fokozatot szerzettek, az oktatók-kutatók támogatása, mobilitásuk elősegítése • Átfogó hallgatói, oktatói és kutatói tehetségggondozó program megvalósítása • A külföldön dolgozó kiváló Magyar kutatók, oktatók számára a Magyarországra történő visszatelepülés vonzóvá tétele a kutatók karrier lehetőségeinek (kiemelt akadémiai/kutatói álláshelyek biztosítása) támogatásával. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program esetében: 1.1.

Intézkedés célja:

A tudás minél jobb piaci hasznosulása érdekében kiemelkedő fontosságú az elsősorban üzleti célú, de nagyobb megtérülési kockázatú K+F projektek támogatása, különösen a vállalkozások vezető szerepe mellett az egyetemek és kutatóintézetek együttműködésével folytatott alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés ösztönzése, majd az eredmények piacra juttatása. Az intézkedés célja ezért olyan, elsősorban együttműködésben végzett kutatási projektek támogatása, amelyek kutatási eredményekre támaszkodva korszerű, magas értéket képviselő, piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttét eredményezik.

1.2.


Az intézkedés célja a fejlesztési/versenyképességi pólus ÚMFT zászlóshajó programhoz kapcsolódóan akkreditált9 innovációs pólus klaszterek létrehozása és „nemzetközileg is láthatóvá” fejlesztése, elsősorban a meglevő K+F+I együttműködések és szolgáltató infrastruktúra (az innovációs és technológiai parkok) bázisán. 1.3.


A vállalati szektor versenyképességének, növekedési potenciáljának javításához jelentősen és közvetlenül hozzájárul a vállalati önálló K+F+I potenciál fejlesztése, illetve a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése. Célul tűzzük a vállalkozások önálló vagy együttműködésben végzett termék, szolgáltatás és technológia fejlesztések ösztönzését (illetve a versenyképes technológiák megvásárlását és adaptálását), az új vagy továbbfejlesztett termékek hasznosítását, piaci bevezetését és a kapcsolódó márkaépítés támogatását. Mindhárom intézkedés szorosan kapcsolódik a K+F+I vállalkozói kedv fokozásához, az IKT finanszírozáshoz 9

Az akkreditáció szervezetrendszerét és szakmai tartalmát a fejlesztési pólusok ÚMFT zászlóshajó programja határozza meg.

11

– Az Európai Beruházási Bank, különösen a kockázatmegosztó pénzügyi mechanizmus révén10, A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések 5. Véleménye szerint az Ön tagállamában milyen jelentőségű szerepet játszik a K+F+I politika fejlesztésében a magánszektorból származó finanszírozás szintje? Amennyiben lehetséges, jelezze a magánszektorból származó finanszírozás különböző forrásainak relatív fontosságát, így a következőkét: bankok által nyújtott hitelfinanszírozás, saját tőkeforrások, meglévő részvényesek, kockázati tőke (befektetési alapok tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokba történő befektetései) és kockázatitőke-befektetések (vállalkozásoknak nyújtott saját tőke vagy kvázi-sajáttőke finanszírozás a korai növekedési szakaszokban). 6. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság mennyiben gyakorolt hatást a következőkre: – az általános állami K+F+I politika; – az Ön tagállamában a K+F+I területnek nyújtott állami támogatásnyújtás; – a magánszektor K+F+I területre irányuló kiadásainak szintje. Amennyiben hatással volt ezekre, kérjük, jellemezze e hatást és jelezze, hogy tagállamának hatóságai válaszul módosították-e általános K+F+I szakpolitikájukat és különösen az állami támogatásnyújtást. Tagállamának hatóságai milyen módon szándékoznak finanszírozást biztosítani a kkv-k K+F+I kiadásai számára, amelyeket különösen súlyosan érintett a pénzügyi válság hatása a bankhitelezésre? A válság hatására a vállalkozások jelentősen csökkentették a területre szánt beruházásaik mértékét. A pénzügyi válság hatására egyértelműen csökkent mind a magánszektor által finanszírozott, mind az államilag támogatott K+F+I beruházások száma. Általában csökkent a K+F+I célú tevékenységek prioritása, hiszen sok esetben a vállalkozások túlélése, és nem a fejlesztés volt a cél. A válság hatására az állami támogatások ösztönző hatása mindinkább előtérbe került. A.2. A K+F+I politika indoklása A hatóságoknak szóló kérdések: 7. Az Ön tagállamában kialakított K+F+I politikának melyek voltak a fő szakpolitikai céljai (pl. a K+F+I területére irányuló beruházások növelése, a források jobb elosztása, egy adott ágazat, tevékenység vagy régió fejlesztése, a foglalkoztatás, a környezetvédelem)? Amennyiben megítélése szerint az érintett intézkedések nem valamilyen konkrét célkitűzésre összpontosultak, kifejtené, ennek mi volt az oka? Főbb célok: • Az ország versenyképességének a K+F+I-n keresztüli javítása • Regionális kiegyenlítés • Nemzetközileg versenyképes tudásközpontok megerősítése 10

Az EU által (a hetedik fejlesztési program révén) és az EBB által társfinanszírozott kockázatmegosztó pénzügyi mechanizmus célja elsősorban a magánszektor kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs, valamint innovációs befektetéseinek előmozdítása Európa egészében. Lásd: http://www.eib.org/products/loans/special/rsff/?lang=en és http://ec.europa.eu/invest-in- research/funding/funding02_en.htm

12

• Egyetemi/akadémiai és az üzleti szféra K+F+I együttműködéseinek erősítése, beleértve a különböző hálózatos együttműködési formák támogatását (nemzeti technológiai platformok, klaszterek, határon átnyúló együttműködések stb.) • A nemzetközi K+F+I együttműködésben rejlő szinergiák kihasználása (pl. az EU K+F+I Keretprogramjaiban való minél sikeresebb magyar részvétel elősegítése, stratégiailag jelentős nagy kutatási infrastruktúrákhoz való hazai hozzáférés biztosítása, stb.) • A horizontális szempontok mellett az utóbbi időszakban teret nyertek a hazai gazdaság számára K+F+I kitörési pontokat jelentő ún. kiemelt húzóágazatoknak a meghatározása és fejlődésüknek támogatása. A lehetséges állami intézkedések megnyilvánulhatnak anyagi, valamint nem anyagi támogatás formájában. Az anyagi ösztönzők a következők lehetnek: • • • • •

pályázat keretében elnyert, illetve egyedileg megítélt közvetlen támogatás (visszatérítendő és vissza nem térítendő), adó- és járulék kedvezmények, munkahely-teremtési támogatás, a beszállítói hálózat és háttéripar fejlesztése, képzési támogatás.

A nem anyagi jellegű támogatási formák az alábbiak: • • • •

adminisztrációs terhek csökkentése, pályázati rendszer egyszerűsítése, képzési rendszer piaci igényekhez történő igazítása, keresleti oldal érdekeltté tétele az adott szolgáltatás igénybevételére.

Minden vállalkozás számára fontos, hogy több lábon álljon, tehát ne csak egy vállalattal legyen szerződéses kapcsolatban, hanem bizonyos termékeikre különböző felvevő kört találjon. Az államnak lehetősége van ebben segíteni az üzleti vállalkozásokat, a külképviseletek és egyéb szervezetek bevonásával olyan információs rendszert építhet ki, amely egyfelől felméri a világpiac igényeit, másfelől tisztában van az ország kapacitásaival. A fejlesztések hatékonyságát azzal is lehet még növelni, ha az állam a kitörési pontokhoz kötődő, támogatást elnyerő kis- és középvállalkozások számára a fejlődésükhöz szükséges egyéb szolgáltatásokat is biztosít. Ilyen szolgáltatás például az üzleti kapcsolatok közvetítése, a gazdaság–diplomáciai támogatás, a marketing támogatás. Az adminisztrációs terhek csökkentése felé tett lépések közül kiemelendő a kormányablakok felállítása, melyek „egyablakos” tájékoztatási és ügyintézési rendszerként segítik a gyorsabb ügyintézés lebonyolítását. Kulcsfontosságú a foglalkoztatási és az oktatási rendszer összehangolása, a képzéseknek igazodniuk kell a mindenkori munkaerő–piaci igényekhez, meg kell szüntetni az öncélú képzéseket. Hiányszakmák esetében az adott képzéshez nyújtott magasabb állami támogatással, ezzel párhuzamosan a tanulóknak kiadott magasabb ösztöndíjakkal fokozható a képzés iránti érdeklődés. A kkv-k – húzóágazatokhoz kapcsolódó – fejlődésének elősegítésére elengedhetetlen a vállalatok megfelelő informáltságának biztosítása, és teljes körű tájékoztatás nyújtása az állami pályázatokról. Ennél is továbbmenve, esetlegesen ki lehet építeni egy, a pályázatírásban történő segítségnyújtást célzó rendszert, mint szolgáltatási funkciót. A magyar kis- és középvállalatokat képessé kell tenni a pályázatokon való sikeres részvételre. Ennek érdekében hozzá kell jutniuk a szükséges információkhoz, és meg kell tanulniuk a pályázatírás hatékony módját. 13

8. Véleménye szerint tagállama eltérő K+F+I célokat követ a nem állami támogatási K+F+I intézkedések és az állami támogatási K+F+I intézkedések végrehajtásakor? Amennyiben így van, kérjük, jelezze az eltéréseket. Nem, nincsen alapvető eltérés az állami támogatási és nem állami támogatási intézkedések nyújtásakor. 9. Tagállama hogyan kíván egyensúlyt kialakítani K+F+I politikáiban az állami támogatással járó beavatkozások és a K+F+I területét támogató egyéb politikák között? Véleménye szerint az általános horizontális intézkedéseken túlmenően mik az állami támogatási intézkedések? Ld. 7. pontban leírtakat 10. Értékelése szerint mennyire hatékony tagállamának K+F+I politikája? Végeznek-e az egyedi intézkedésekre vagy a programokra vonatkozóan értékelő elemzést? A 2007-ben jóváhagyott középtávú (2007-2013) kormányzati TTI stratégia 2013-ig szabott irányt a KFI szakterületet érintő feladatokra. A feladatok megvalósítása érdekében két éves intézkedési terveket fogadtak el. (2007-2008; és 2009-2010). A 2007-2008. évi IT terv teljesülését független szakértő értékelte. (főbb megállapításai jelen válasz második felében a programértékelési résznél találhatók.) A 2007-2008. évi TTI intézkedési terv módosításra került, a 2009-2010. évi TTI intézkedési terv révén. A 2009-2010. évre vonatkozó TTI intézkedési terv feladatai végrehajtásának állása szintén értékelésre került. A Gazdaságfejlesztési Operatív Programok (GOP) keretében az EU előírások szerint nagyon szigorú és EU konform értékelési és ellenőrzési kultúra alakult ki. Ez fokozatosan megjelenik a hazai K+F+I támogatáspolitikai gyakorlatban is. Ennek keretében átfogó, jelentős stratégiai és programértékelések történtek: a) Értékelési jelentés a TTI stratégia Intézkedési tervének 2007-2008-ban teljesült feladataira vonatkozóan A dokumentum a Kormány tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) intézkedési tervéről szóló 1066/2007. (VIII. 29.) Kormányhatározatban rögzített, 2007-08-ban megkezdődött illetve már lezárult 32 db intézkedés áttekintését, magas szintű értékelését tartalmazza. Az egyes intézkedések értékelését 2009. március 30-tól 2009. szeptember 18-ig végezte a független szakértő, a dokumentumban foglalt információk az értékelési tárgyát képező intézkedések megvalósításának 2009. augusztus 31-i állapotát tükrözik: •

megmaradtak, és kibővültek az innovációs jellegű tevékenységekre vonatkozó adókedvezmények • elkészült a fiatal innovatív vállalkozásokhoz (YIC) kapcsolódó adópolitikai kedvezményrendszer bevezetésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány, • kialakításra került a hazai szereplők EU FP6 és FP7 programban való részvételének átmeneti és előfinanszírozására vonatkozó szabályozás • Magyarország nyerte el az Európai Technológiai Intézet (EIT) létrehozásának jogát, melynek eredményeképpen az intézet felállításra került, 14

• a költségvetési kutatóhelyeken létrehozott szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogokra vonatkozó hatályos szabályozás módosult, annak érdekében, hogy elősegítse a kutatási eredmények piaci hasznosulását, • kialakításra került és hatályba lépett a szabályozás, mely a pályázó gazdasági státusza és kutatás-fejlesztési kockázatai alapján határozza meg a pályázati konstrukciók keretében elnyerhető támogatás intenzitását, • kialakításra került és hatályba lépett egy egyszerűsített szabályozás, mely lehetővé teszi a harmadik országból érkező kutatók fogadását, többek között a fogadó intézmények akkreditációjának segítségével, • egy OECD kutatás keretében felmérésre és nemzetközi összevetésre került a hazai innovációs rendszer, • 24 különböző pályázattípust indítottak el közel 240 milliárd forintos támogatási kerettel, melyből összesen 200 milliárd forint értékű támogatást nyert el 2400 pályázó b) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2004.01.01. – 2009.12.31. közötti működésének átfogó értékelése” – a tanulmányt független szakértői konzorcium készítette. Az értékelés kiemelt megállapításai a következők voltak: • Szükséges az innovációt meghatározó stratégiai dokumentumok (innovációs törvény, Alap törvény, kormányzati TTI stratégia, NKTH stratégia) aktualizálása, pontosítása (köztük pl. az innováció fogalmára alkalmazott meghatározás korszerűsítése és egységesítése), a stratégiai célok hierarchiájának meghatározása, a stratégia-megvalósítás eszközrendszerének a kidolgozása, valamint a KTI Alap szerepének meghatározása. • Szükséges a kormányzati K+F+I támogatási konstrukciók hosszútávra szóló tervezése és a különböző finanszírozási források (a KTIA mellett elsősorban a Strukturális Alapok operatív programjai) egyértelmű összehangolása és koordinációja. Ezzel összefüggésben át kell gondolni, hogyan csökkenthető az egyéb, nem feltétlenül innovációs célú, ám fontos közfinanszírozású K+F feladatok Alapból történő finanszírozása; a felsőoktatási intézmények, illetve a Magyar Tudományos Akadémia részéről az e finanszírozás biztosítására vonatkozóan erős nyomás tapasztalható, hiszen a Kormány az Alap képződésével párhuzamosan jelentősen szűkítette az egyéb közfinanszírozású K+F forrásokat. • A stratégiai döntéshozatal megerősítéséhez fontos feltétel az érdemi, tényekre alapozott döntés-előkészítés biztosítása. Szükséges az Alap felhasználását szakszerűbbé tenni, valamint a jogszabályoknak való maradéktalanul megfelelő működést biztosítani. • Indokolt kormányzati stratégiai szinten a KTI Alap szerepének megerősítése. • Szükséges a döntés-előkészítési folyamatok transzparenciájának további növelése, a szakmai-etikai jellegű összeférhetetlenségi szabályok – jogszabályi előírásokon túlmutató – további kidolgozása, a bírálók szerepének és kiválasztásának pontosabb meghatározása és mindezek dokumentálása és következetes alkalmazása. • Az NKTH, és az Alap regionális innovációs politikája, stratégiája az értékelési eredmények alapján jelentős felülvizsgálatra szorul. • Az Alap hatásainak és eredményeinek méréséhez szükséges a megfelelő és megbízható informatikai háttér kiépítése, továbbfejlesztése. Az informatikai rendszernek a szakpolitika és a pályázatmenedzsment számára, valamint a programok és projektek szakmai és pénzügyi nyomon követéséhez is biztosítania kell a naprakész adatokat. • A pályázati programok, konstrukciók és pályázatok eredményeinek nyomon követéséhez szükséges a folyamatos és érdemi szakmai monitoring rendszer kiépítése és működtetése, ami alapján folyamatos visszacsatolás érkezik és lehetőség nyílik a beavatkozásra program, konstrukció és projektszinten egyaránt. • Összességében megállapítható, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap működése kedvező és mérhető nemzetgazdasági szintű hatásokat eredményezett az 15

esetleges hiányosságok ellenére. E kedvező hatások erősödése várható, amennyiben a K+F+I irányítási rendszerben és az Alap működésében azonosított hiányosságok a megfogalmazott javaslatok mentén javításra kerülnek. *** A GVOP vonatkozásában készültek értékelések, amelyekben szignifikánsan kimutatható volt, hogy az a vállalkozás, amely támogatásban részesült a későbbiekben jobb gazdasági eredményeket ért el. A GOP hatékonyságának az a problémája, hogy a jelentős K+F+I tevékenységet végző cégek a fővárosban vannak, valamint a vállalkozások gyakran nem ismerik fel a saját K+F+I lehetőségeiket. A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések: 11. Véleménye szerint hogyan alakul tagállama K+F+I politikája a fentiekben említett Európa 2020 stratégia és annak végrehajtása összefüggésében? Az Európai Uniónak jelentős javulást kell elérnie ahhoz, hogy 2020-ig elérje az Európa 2020 stratégiában meghatározott, a GDP 3 %-ának megfelelő kiadási célkitűzését a K+F+I-re fordított összeg tekintetében. Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: „Innovatív Unió” című közleményében a Bizottság megfogalmazza, hogy mit kell tenni az innováció fellendítése, valamint annak érdekében, hogy a K+F+I politikát a társadalmunkat érintő kihívásokra, például az éghajlatváltozásra, energia- és erőforrás-hatékonyságra, egészségügyre és demográfiai változásokra összpontosítsuk. A közös stratégiai keret (Horizont 2020) megszünteti a széttöredezettséget és nagyobb fokú koherenciát biztosít, többek között a nemzeti kutatási programokkal. Szorosan kapcsolódik a fő ágazati szakpolitikai prioritásokhoz, mint például az egészségügy, az élelmezésbiztonság és a biogazdaság, az energiaügy és az éghajlatváltozás. Az Európai Technológiai Intézet a Horizont 2020 program részét képezi majd, és jelentős szerepet fog játszani a tudásháromszög három oldalának (oktatás, innováció és kutatás) a tudásés innovációs közösségek révén történő közelítésében. A kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus sikeres példája nyomán a kutatásfinanszírozás új megközelítésének egyik jellemzője az innovatív pénzügyi eszközök fokozottabb alkalmazása lesz. A Magyarország számára fontos, a gazdasági, szociális és területi kohéziót támogató keretben 376 milliárd euró szerepel a következő hétéves tervezési időszakra. Újdonság, hogy az Európa 2020 stratégiához szorosan kapcsolódó projektek kapnának támogatást (kondicionalitás), ami az uniós pénzek eredményes felhasználásának garanciája. Ez arra utal, hogy át kell gondolni a kohéziós eszközök és a Horizon2020 közötti szinergiák komplex, többszintű rendszerét, a programozás és intézményrendszer vonatkozásában. Az Nemzeti Reform Programban (NRP) Magyarország azt vállalta, hogy a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányát (GERD/GDP) a 2010-es 1,14%-os értékről 2020-ra 1,8%-os értékre növeli, amihez további jelentős forrásokat kell majd biztosítani. Tovább kell törekedni a magánszféra K+F+I ráfordításainak növelésére, hogy a jelenleg fennálló 2:1 közfinanszírozás-magánszektor arányt lehetőleg a ciklus végére 1:2 arányra változtassuk. A hazai kutatás-fejlesztés és innovációs rendszert képessé kell tenni arra, hogy minél hatékonyabban tudjon Magyarország szerepelni az EU programokban 2014-2020 között. 16

A.3. A K+F+I keretrendszerének hatása a K+F+I politikára A hatóságoknak szóló kérdések: 12. Általános K+F+I politikájuk kialakítását befolyásolták-e a K+F+I keretrendszerének rendelkezései (pl. a jogosult támogatási kategóriák, a támogatás ösztönző hatásának értékelése)? Vannak-e példák olyan támogatási intézkedésekre, amelyek kialakítását az eredetileg tervezetthez képest megváltoztatták, hogy összhangban legyen a K+F+I keretrendszerének követelményeivel? Amennyiben igen, kifejtené ennek okát? Magyarország K+F+I szakpolitikáját jelentősen befolyásolták a K+F+I keretszabály rendelkezései. A K+F támogatási intézkedéseket, így különösen a támogatási kategóriákat, a támogatási intenzitásokat, az elszámolható költségeket hozzáigazítottuk a K+F+I keretszabályhoz. A hazai pályázati rendszert is átalakítottuk a K+F+I Keretszabálynak megfelelően. A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések: 13. Véleménye szerint a K+F+I jelenleg hatályos keretrendszere útmutatással szolgált a tagállamok számára a piaci hiányosságokat jobban megcélzó, nagyszabású egyedi K+F támogatások kialakításához. A kutatási infrastruktúra területén további tisztázásra van szükség. ld. 30. pont

B. RÉSZ: ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK A K+F+I TERÜLETÉN NYÚJTOTT ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL B.1. A K+F+I területén nyújtott állami támogatás hatékonysága A hatóságoknak szóló kérdések: 14. Amennyiben tagállama olyan intézkedések révén valósított meg K+F+I célkitűzéseket, amelyek meghatározott feltételek teljesülése esetén nem minősülnek állami támogatásnak, kérjük, jelezze, hogy ezek az intézkedések az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak-e, és milyen módon biztosítják, hogy ne tartalmazzanak állami támogatást: Amennyiben a támogatás nyújtására pályázati felhívás/támogatási program keretében került sor, a pályázati feltételek/támogatási program feltételei, így különösen a pályázók/kedvezményezettek körének, a támogatható tevékenységeknek a meghatározásával biztosítottuk, hogy az adott támogatás ne minősüljön állami támogatásnak. -

csekély összegű támogatás11

11

A csekély összegű támogatás (de minimis támogatás) olyan támogatás, amelyet egy vállalatnak nyújtottak, amelynek összege három pénzügyi év időszakában nem haladja meg a 200 000 eurót, és amely eleget tesz bizonyos feltételeknek, nem minősül a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak, mivel a kereskedelemre nincs hatással, illetve a versenyt nem torzítja. A csekély összegű támogatás feltételeit a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006.12.28., 5.o.) határozza meg.

17

Bizonyos K+F adókedvezmények csekély összegű (de minimis) támogatásként vehetőek igénybe. A felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az adózó a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontjában foglaltak alkalmazásakor az ott meghatározott összeg háromszorosát, legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe, amelynek a társasági adókulccsal (az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10%, afelett 19%) számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az adókedvezményre vonatkozó jogszabály tartalmazza, hogy a támogatás igénybevételére csak az 1998/2006/EK rendelettel összhangban kerülhet sor. -

K+F+I infrastruktúra: Amennyiben nem állami támogatásként finanszírozunk ilyen infrastruktúrát, biztosítani kell, hogy annak ne a gazdasági célú felhasználása legyen az elsődleges, a bérbeadásra piaci áron kerüljön sor, és a kedvezményezett az ebből származó bevételét forgassa vissza a nem gazdasági tevékenységébe.

-

Iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatos politika:

-

Oktatás és képzés: Az ilyen célra nyújtott támogatások esetében (amennyiben azokat nem állami támogatásnak minősítettük) nem vállalkozások, hanem magánszemélyek vagy nem gazdasági tevékenységet végző szervezetek voltak a kedvezményezettek.

-

A képzett munkaerő mobilitása: Az ilyen célra nyújtott támogatások esetében (amennyiben azokat nem állami támogatásnak minősítettük) nem vállalkozások, hanem magánszemélyek vagy nem gazdasági tevékenységet végző szervezetek voltak a kedvezményezettek.

-

Tudástranszfer és technológiaátadás

-

Általános adózási ösztönzők

-

A magyar adórendszer nemzetközi összevetésben is jelentős ösztönzőket (K+F adó-, ill. járulékkedvezmény) tartalmaz a vállalati K+F tevékenység erősítése érdekében. Az adóösztönzők minden adózó számára elérhetőek, így nem minősülnek szelektív intézkedésnek

-

Közbeszerzési politika

-

Tájékoztató kampányok

-

Egyéb általános intézkedések

15. Milyen hatással volt a K+F+I keretrendszere az Önök K+F+I politikájának általános hatékonyságára A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések:

18

16. Kérjük, tegyen elérhetővé minden olyan esetleges releváns felmérést vagy jelentést, amely az Ön tagállamában a K+F+I területére irányuló állami támogatás hatékonyságát írja le. Lásd. az 1. és 10. pontban foglaltakat. 17. Tapasztalatai szerint a K+F+I előmozdítását mely típusú állami támogatási eszközök szolgálják a legmegfelelőbb módon? (pl. közvetlen, vissza nem térítendő támogatás, visszatérítendő előleg, kölcsön, kedvezményes hitel, adóügyi ösztönzők, tőkejuttatás, kezességvállalás, az áruk vagy szolgáltatások azok piaci árát meghaladó ellentételezése, tanácsadás, képzés, infrastruktúrák biztosítása, közbeszerzési politika, társadalombiztosítási járulékok csökkentése, adósságleírás). Kérjük, indokolja válaszát. A jelenleg tapasztalható forráshiány miatt fokozott szerep jut az állami finanszírozásnak, a vissza nem térítendő támogatás szerepe felértékelődik. Ennek eredményeképpen napjainkban a közvetlen pénztámogatás javíthat leghatékonyabban a helyzeten. 18. Tapasztalatai alapján melyek azok az eszközök, amelyekkel különösen hatékonyak támogathatóak az innovatív kezdő vállalkozások és kkv-k? Korábbi évek tapasztalatai alapján: a) INNOCSEKK illetve később INNOCSEKK PLUSZ Program A regionális innováció előmozdítása érdekében meghirdetett konstrukció célja volt a hazai mikro- és kisvállalkozások termék-, szolgáltatás-, eljárás- vagy szervezési innovációjának ösztönzése innovációs szolgáltatás vásárlásának egyszerűsített adminisztrációs feltételekkel történő támogatásával. A konstrukció a saját K+F tevékenységet nem folytató, KFI szolgáltatásokat igénybe vevő kkv-k támogatásával is bővítette az innovatív vállalkozások körét, emellett hozzájárult a KFI szolgáltatások keresleti oldalának ösztönzéséhez, a tudásközpontok és a kisvállalkozások közötti tudástranszfer előmozdításához. Az INNOCSEKK PLUSZ lehetővé tette a technológiai innováció mellett az innovációs tevékenység más formáinak a támogatását is, illetve a régióhatárokon túli K+F szolgáltatatóktól is különböző szolgáltatások vásárlását. A 10. pontban leírt értékelés szerint a program sikeres volt. b) BAROSS GÁBOR program Szintén a regionális innováció támogatása érdekében a mikro és KKV-k részére kiírt konstrukció. Célja volt, hogy segítséget nyújtson a magyarországi régiókban a mikro és kisvállalkozások K+F+I projektjeinek megvalósításához az alábbi területeken: • Nemzetközi K+F projektekben való részvétel támogatása • Innovációs kompetencia és szolgáltatásfejlesztés • K+F projektek támogatása • K+F infrastruktúra fejlesztése Jövőbeli tervek szerint: a) Innovatív ötletekből „gazellák” és technológiai inkubátor program A program célja az ígéretes üzleti tervekké konvertálható innovatív ötletek megvalósításának elősegítése, a létrejövő nagy növekedési és export potenciálú fiatal innovatív vállalkozások12 fejlődésének, piaci alapú finanszírozásra való felkészítésének több lépésben történő 12

Az Enterprise Ireland gyakorlatában High Potential Start-Up-nak azok a vállalkozások minősülnek, amelyek az alapításuktól számított 3. év végére várhatóan legalább 10 alkalmazottat és 1 millió eurós éves árbevételt tudnak felmutatni. Az ír statisztikák szerint az induló kkv-k kb. 6%-a felel meg ennek a kritériumnak az üzleti tervek alapján, azonban hozzájuk köthető a kkv-k által telejsített munkahelyteremtés jelentős része.

19

elősegítése. A program a célok elérése érdekében többszakaszos pályázati támogatást és aktív mentori megközelítést alkalmaz. Az egymásra épülő szakaszok célja, hogy segítse a pályázót abban, hogy az innovatív, megvalósítás egyre magasabb szintjére fejlessze tovább ötletét, K+F eredményét, találmányát. A program célja a technológia-alapú vállalkozások mentorálására képes technológiai inkubátor vállalkozások létrehozásának ösztönzése, a technológiai inkubáció módszereinek és üzleti modelljének megteremtése a magyar K+F+I szférában. További cél a technológiaintenzív vállalkozások piacképes termékeinek kifejlesztésére irányuló K+F tevékenységének ösztönzése, vállalkozások termék- és üzletfejlesztésének segítése, inkubációja, magántőke és üzleti érdekeltség bevonásával, a technológiai inkubátorokon keresztül. A Program az innovációs lánc KFI szakaszait követő üzletfejlesztési tevékenységeket és a kockázati tőkebevonást támogatja a) Kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés (PcP) A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés alatt olyan „K+F szolgáltatások – bizonyos feltételek teljesülése esetén – állami támogatásnak nem minősülő beszerzési modelljét” kell érteni, amely a közintézmények igényeire épülő, innovatív ötletek megvalósítását és alkalmazást teszi lehetővé a fenntartható, minőségi közszolgáltatások érdekében. A PcP keretében a folyamatban résztvevő vállalkozások új megoldásokat alakítanak ki a közszféra előzetesen felmért és jól körülhatárolt, közép- és hosszú távú szükségleteire. Ezek a közigények általában olyan új technológiák / termékek kidolgozását teszik szükségessé, amelyek vagy meghaladják a piacon fellelhető szolgáltatások technológiai korlátait, vagy nagyon magas áruk miatt a közintézmények számára elérhetetlenek; esetleg a keresett megoldások egyáltalán nem is léteznek még kereskedelmi forgalomban, vagy ha mégis, a kínálat további K+F nélkül használhatatlan. A PcP program során a K+F haszna és kockázata a közbeszerzők és vállalkozások közötti oly módon oszlik meg, ami a K+F eredményeinek széles körű kereskedelmi hasznosítására és elterjedésére buzdít. A kereskedelmi hasznosítást megelőző K+F fázis, illetve a K+F-ből származó eredmények kereskedelmi léptékű piaci bevezetésének egyértelmű különválasztása lehetővé teszi a költségvetési szerv számára, hogy kockázat nélkül mérhesse fel a magánszektorban rejlő lehetőségeket és találjon ott testre szabott megoldásokat. Ugyanakkor a vállalkozások részére hatalmas lehetőség rejlik abban, hogy innovatív-jellegű ötleteikhez egyfelől anyagi hozzájárulást kapjanak, másfelől termékfejlesztésükkel olyan piacot érhessenek el, amelyre méretük vagy anyagi korlátaik miatt amúgy nem volna mód. Hatékony eszköz továbbá az egyetemi együttműködések, és az olyan inkubátorházak létrehozásának ösztönzése, melyekben a KKV-k számára biztosítnak lehetőséget. B.2. A K+F+I területére irányuló állami támogatás pozitív hatásai A hatóságoknak szóló kérdések: 19. Amikor tagállamának hatóságai állami támogatást nyújtanak a K+F+I-hez, milyen módon igazolják az ösztönző hatás meglétét? Általában megvizsgálják-e az alternatív helyzetet (azaz azt, hogy az érintett vállalkozás a támogatás nélkül mit tenne)? Kérjük, soroljon fel példákat. Mérik-e azt, hogy a további közkiadások milyen hatást fejtenek ki a magánszektor K+F+I kiadásainak mozgósítására? Ha igen, e mérések milyen eredménnyel szolgáltak? A támogatások ösztönző hatását kötelezően be kell mutatni a K+F projektről készült pályaműben. Ösztönző hatás hiányában a pályázat támogatásra nem jogosult. A támogatási döntés-előkészítési eljárásban a bírálat részét képezi az ösztönző hatás vizsgálata is. 20

Az N 138/2008. sz. állami támogatási program jogalapjául szolgáló 22/2007. MEHVM rendelet alapján a támogatásoknak ösztönző hatást kell kifejteniük. A támogatást nyújtó a támogatási döntés meghozatala előtt előzetesen megvizsgálja, hogy a támogatások eredményeként a kedvezményezett K+F+I tevékenysége növekszik-e. A támogatást nyújtó az ösztönző hatás megállapítása érdekében összehasonlító elemzést készít a támogatással megvalósuló és a támogatás nélküli helyzetről. A támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a támogatás bizonyíthatóan kifejti az alábbi hatások legalább egyikét: a) növeli a projekt méretét, ideértve a projekt összköltségét, illetve a K+F+I tevékenységekben részt vevő személyek számát; b) bővíti az alkalmazási kört, ideértve a várható projekt eredményeket; c) csökkenti a projekt végrehajtásának időtartamát, növeli a végrehajtás ütemét; d) növeli a kedvezményezett által a K+F+I-re fordított teljes összeget. Támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a kedvezményezett a támogatni kért projekthez kapcsolódó tevékenységek bármelyikének megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. Az N 409/2007 számú állami támogatás támogatási program jogalapjául szolgáló 147/2007. Korm.rendelet alapján a támogatásoknak ösztönző hatást kell kifejteniük oly módon, hogy a támogatások eredményeként a K+F és innovációs tevékenységek köre a támogatott vállalkozás esetében növekedjék. A támogatást nyújtó a támogatás odaítélése és a támogatási döntés meghozatala előtt előzetesen megvizsgálja, hogy a támogatás eredményeként a kedvezményezett a K+F+I tevékenységeit valóban bővíti-e. A támogatást nyújtó az ösztönző hatás megállapítása érdekében összehasonlító elemzést készít vagy készíttet a támogatással megvalósuló és a támogatás nélküli helyzetről. A támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a támogatás bizonyíthatóan növeli az alábbi mutatók értékének egyikét: a) a projekt méretét, ideértve a projekt összköltségét, illetve a K+F és innovációs tevékenységekben részt vevő személyek számát; b) az alkalmazási kört, ideértve a várható projekteredményeket; c) a projekt végrehajtásának ütemét; d) a kedvezményezett által a K+F-re és innovációra fordított teljes összeget. Nem szükséges a fenti mutatók teljesülésének bizonyítása, amennyiben a támogatás a) kis- és középvállalkozások részére nyújtott K+F projekttámogatásnak minősül és annak összege nem éri el a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget kis- és középvállalkozásonként és projektenként; b) kis- és középvállalkozások részére műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatásnak minősül és a támogatás összege nem éri el a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget kis- és középvállalkozásonként és projektenként; c) kis- és középvállalkozások részére nyújtott iparjogvédelmi támogatásnak minősül; d) innovációs tanácsadó és innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatásnak minősül; e) magasan képzett munkaerő kölcsönzéshez nyújtott támogatásnak minősül; vagy f) fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatásnak minősül. A támogatott projektek ösztönző hatását illetően összesített éves jelentés készül, amelyhez a kedvezményezettek kötelesek folyamatosan, a pályázati útmutatóban meghatározott módon, egyedi esetekben a támogató részére, kérésének megfelelően adatot szolgáltatni. A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések: 20. Milyen feltételek esetén tartja szükségesnek a K+F+I területének állami támogatását? Kérjük, határozza meg a K+F+I területére irányuló állami támogatás pozitív hatásait, 20

különösen a K+F+I állami támogatásával kiküszöbölhető piaci hiányosságokat, illetve bármi egyéb okot. • Elsőként a kutatás-fejlesztést és az innovációt érdemes különválasztani. A kutatásfejlesztésnek tudományos-műszaki-technológiai jellegű kockázatai vannak, esetenként (pl. az alapkutatások esetén) e kockázatok számottevőek. A magasabb kockázatú tevékenységek bőkezűbb és magasabb támogatási intenzitású finanszírozása indokolt. Az innovációhoz (az új tudás alkalmazásba viteléhez) is fontos a pénzügyi támogatás, de ez egyrészt lehet alacsonyabb támogatási intenzitású, másrészt az innovációs támogatás hasznosulását indokolt egyes szolgáltatásokkal (pl. inkubációval, piaci bevezetéshez kötődő marketing/menedzsment-szolgáltatással, szellemi tulajdonmenedzsmenttel stb.) kiegészíteni. • Különbséget kell tenni közvetlen és közvetett támogatási eszközök között. A közvetlen eszközökkel (pl. pályázatokkal) lehetségessé válik, hogy egy-egy nemzetgazdaság a saját erős K+F+I területeit célzottan is erősítse. • A keresletoldali és a kínálatoldali eszköztár megkülönböztetése is indokolt. Az állam keresletoldali K+F+I ösztönzése adott területen speciális versenyelőnyhöz és egyben piacokhoz juttathat szereplőket, melyet a későbbiekben képes lehet kihasználni. A kínálatoldali ösztönzés arra a logikára épül, hogy a kedvezményezett megtalálja a saját piacait, ehhez kap segítséget. • Végül, de nem utolsósorban a rendszerszemléletű (systemic) beavatkozások az innovációs folyamatok dinamikáit (a tudásáramlást) erősíthetik, mert a kutatások és a tapasztalatok szerint az eredményes K+F+I innovációs rendszerekben/ökoszisztémákban zajlik, ahol a szereplők nem függetlenek egymástól. A K+F+I állami támogatása a fent említett mechanizmusok segítségével a következő pozitív hatásokat váltja ki: • input addicionalitás: létrejönnek illetve megőrződnek olyan K+F+I kapacitások, amiket a piac nem finanszírozna, így közelítve a makroszintű K+F+I beruházási szintet az optimálishoz. • output addicionalitás: létrejönnek olyan eredmények (új termékek, szabadalmak, export-bővülés stb.) melyek a támogatás nélkül nem jönnének létre. • magatartás-változás (behavioural additionality): javul a támogatásban részesülő szereplők felkészültsége a jövőben várható versenyre, mert olyan új ismeretek birtokába jutnak, melyeket maguktól nem finanszíroztak volna meg. Annak, hogy a fenti addicionalitások minél jobban érvényesüljenek, a következő főbb feltételei vannak: • szektorközi (vállalat-kutatóhely) együttműködésben megvalósuló K+F+I tevékenységek támogatása • a K+F+I jellegzetességeire tekintettel levő értékelési rendszerek működtetése • stabil finanszírozás. 21. Véleménye szerint milyen feltételek esetén fejtenek ki az állami támogatási eszközök ösztönző hatást, azaz mikor ösztönzik a támogatásban részesülőt a K+F+I területén további erőfeszítésekre? Véleménye szerint az állami támogatásra főként azért van-e szükség, hogy a finanszírozási nehézségekre nyújtson megoldást (pl. arra, hogy a vállalkozások nem képesek a K+F+I-hez külső forrásokat elérni), vagy azért, hogy a K+F+I alacsony nyereségességét ellensúlyozza (pl. azt, hogy a vállalkozások nem képesek az innovációból profitra tenni szert)? 21

Szükséges itt is a kutatás-fejlesztés és az innováció szétválasztása, de itt már tekintetbe kell venni azt is, hogy for-profit, vagy non-profit (pl. állami) szereplőről van-e szó, és azt is, hogy esetleg a szervezet céljai között a K+F mellett az innováció is szerepel-e. A főbb feltételek, melyek további K+F+I-re ösztönöznek az állami támogatási ösztönzők alkalmazása esetén For-profit szereplők esetén Non-profit szereplők esetén További K+F-re ösztönző Az új tudás létrejöttéhez, Új, kihívásokat és feltételek illetve a támogatási perspektívát jelentő kutatási / eszközhöz kapcsolódó közszolgálati irányok pozitív tapasztalat (pl. piaci felfedezése visszajelzés, jó partnerekkel A tudományos-szakmai való együttműködés, presztízs növekedése stratégiai Kutatási potenciál (pl. kockázat/bizonytalanság infrastruktúra) felépítése kiküszöbölése stb.) További innovációra Mérhető, a vállalkozás A spin-off folyamatoknak ösztönző feltételek számára fontos, a kedvező körülmények (pl. támogatáshoz köthető mobilitás, korrekt IPR eredmények elérése belátható szabályozás, kockázati tőke időtávon belül (ezeket előre jelenléte) K+F+I-re ösztönző feltételek nem biztos, hogy meg tudja Stabil finanszírozás mellett a (ha a szereplő K+F intenzív, határozni!) külső környezetben meglévő és innovációra tör) innovációs igényekhez igazodó kutatási tervek megléte Az állami támogatásra azért is szükség van, hogy a finanszírozási nehézségekre nyújtson megoldást (a piachoz közeli új tudás alkalmazásba vitele esetén), és azért is, hogy a kutatás-fejlesztésben meglévő kockázatok miatti alacsony nyereségességét ellensúlyozza. A non-profit szektort arra kell ösztönözni, hogy a kutatással létrejövő új tudás alkalmazásba vitelére is és az új ismeretek oktatására is törekedjen, a for-profit szektort pedig arra, hogy intenzívebben törekedjen a vállalati határokon kívül eső tudásbázisok (pl. a non-profit kutatószektor) tudásának vállalati folyamatokba történő becsatornázására. B.3. A K+F+I területére irányuló állami támogatás negatív hatásai A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések: 22. Véleménye szerint melyek a K+F+I állami támogatásának legfőbb lehetséges negatív hatásai, azaz milyen módon torzíthatja a versenyt és milyen hatásai lehetnek a kereskedelemre? Milyen körülmények esetén lehet jelentős kockázata annak, hogy a K+F+I támogatása torzítja a versenyt/hatással van a kereskedelemre? Válaszában különösen a következő körülményeket mérlegelje: a támogatott K+F+I tevékenység piachoz való közelsége; a támogatás összege; a kedvezményezett mérete; a kedvezményezett piaci ereje; a kedvező externáliák mértéke; az érintett piac szerkezete. 23. Véleménye szerint milyen körülmények között jár a verseny torzulásának jelentős kockázatával a támogatás még akkor is, ha nem haladja meg azt a küszöbértéket, amely felett a K+F+I keretrendszere szerint kötelező a támogatásra vonatkozóan részletes vizsgálatot végezni? A jelenlegi szabályok kellőképpen számba veszik-e a programok alapján nyújtott különböző támogatási intézkedések lehetséges együttes hatását („halmozott hatás”, pozitív vagy negatív)? 22

24. Milyen biztosítékokkal garantálható, hogy az állami támogatási beavatkozás káros versenytorzító hatásai ne legyenek jelentősebbek annak pozitív hatásainál? A szabályok emeljék-e ki, hogy a kevésbé versenytorzító hatású eszközöket kell alkalmazni, amennyiben vannak ilyenek? 25. Véleménye szerint a K+F+I területére irányuló állami támogatási intézkedések célkitűzésének eléréséhez szükség van-e a kedvezményezettre és/vagy a támogatható K+F+I tevékenységre vonatkozó területi korlátozásokra (pl. annak kikötésére, hogy a támogatható tevékenységeket egy meghatározott tagállamban vagy régióban hajtják végre)? Amennyiben igen, fejtse ki, miért, és jelezze, Önök milyen mértékű korlátozást alkalmaznak, illetve tekintenének szükségesnek? Vagy pedig úgy véli, hogy az ilyen jellegű területi korlátozások negatív következményekkel járnak, pl. kedvezőtlenül befolyásolják a lehetséges kedvezményezettekre ható ösztönzőket, hogy K+F+I tevékenységeiket az EU területén belül folytassák? Számos esetben probléma, hogy a támogatással létrehozott eredmény egyáltalán nem vagy csak rendkívül kis mértékben hasznosul az adott országban. Arra vonatkozóan javasolnánk ösztönzők bevezetését, hogy az adott országban létrejött eredmény abban az országban is jelenjen meg szellemi tőkeként.

C. RÉSZ: A K+F+I KERETRENDSZERE C.1. Általános kérdések a K+F+I keretrendszeréről A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések: 26. Általánosságban hogyan értékeli K+F+I jelenleg hatályos keretrendszerét: mi működött jól, mi működött kevésbé jól? Kérjük, indokolja válaszát. Álláspontunk és tapasztalataink szerint az innováció (főleg a technológiai innováció) támogatása meglehetősen korlátozott, mind támogatható tevékenység, mind kedvezményezetti kör tekintetében a keretszabály alapján. 27. Megfelelőnek tartja-e összességében az egyensúlyt a szabályok szerkezeti felépítésében a csoportmentesség hatálya alá tartozó intézkedések, a támogatási programok értékelése, és a részletes vizsgálathoz kötött egyedi intézkedések között? Van-e lehetőség a jelenlegi szerkezet továbbfejlesztésére? Ha igen, kérjük, fejtse ki, milyen javítások kívánatosak. C.2. A támogatás fogalma a K+F+I keretrendszerének összefüggésében Általában valamennyi olyan támogatás, amely megfelel az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, állami támogatásnak minősül. A K+F+I területén az állami támogatás fogalmával kapcsolatban felmerül néhány sajátos kérdés. A kutatási szervezetek az EUMSZ 107. cikkének (2) bekezdése értelmében vállalkozásnak minősülnek, amennyiben gazdasági tevékenységet végeznek. Ha a gazdasági tevékenységek közfinanszírozására rendes piaci feltételek alapján kerül sor, az nem minősül állami támogatásnak. Az államilag finanszírozott kutatási szervezeteken keresztül közvetett támogatást lehet nyújtani vállalkozásoknak. A hatóságoknak szóló kérdések: 23

28. A pénzügyi eszközök tekintetében Ön szerint szükség van-e az átlátható támogatás fogalmának pontosítására, valamint ezen eszközök támogatástartalmának számszerűsítését segítő további iránymutatásra? Ha igen, milyen részletekre kell Ön szerint kitérni e tekintetben? Támogatjuk ezen eszközök támogatástartalmának számszerűsítését segítő további iránymutatást. 29. Kérjük, jelezze, ha bármiféle nehézséget tapasztalt a K+F+I előmozdítását célzó közbeszerzések esetleges állami támogatási elemeinek értékelése során, akár a K+F-re irányuló közbeszerzés (pl. a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés13) esetében, akár az innovatív termékek és szolgáltatások közbeszerzése esetében. Ha igen, kérjük, írja le e nehézségeket. Ön szerint hogyan lehet(ne) ezeket megoldani? Véleménye szerint szükséges-e ezeket a kérdéseket a K+F +I keretrendszerén belül tovább pontosítani? Vannak-e Önöknél nemzeti vagy regionális szinten olyan mechanizmusok, amelyek arra szolgálnak, hogy kiküszöböljék a K+F+I finanszírozásában az átfedéseket és/vagy összeegyeztethetetlenségeket a K+F+I területére irányuló támogatási intézkedések, illetve közbeszerzések között? Az EU-ban jelenleg nincs egységes jogi szabályozás a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés terén, hiszen a „Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés: az innováció serkentése a fenntartható, minőségi európai közszolgáltatások érdekében” című,14 2007 végén elfogadott EU közlemény is mindössze kísérletet tett a PcP értelmezésére azzal, hogy egy módszertani keretet állított össze. Mivel nincs egységesen szabályozott európai gyakorlat, csupán hasonló, egymástól elkülönülten működű programok léteznek, ezért Magyarországnak is a már meglévő irányvonalak mentén, a külföldi példákat alapul véve kell megfogalmaznia saját nemzeti PcP modelljét. Tekintettel arra, hogy a PcP modell hazánkban egyelőre még sehol sincs alkalmazásban, ezért a hazai bevezetéseként mindenképpen szükséges egy pilot fázis elindítása. A PcP pilot program egyes szakaszait jogilag és szakmailag össze kell hangolni a magyar és az EU-s normákkal, gyakorlatokkal, amelynek elvégzéséhez külső szakértők bevonása indokolt. Néhány ágazatra (egészségügy / védelem / közlekedés) fókuszáló igényfelmérést kell végezni. A PcP eljárás valamilyen módon történő EU szintű „leszabályozása” a felhalmozódó tapasztalatok függvényében valószínű előtérbe fog kerülni. 30. Tapasztalt-e bármiféle nehézséget az állami támogatási szabályoknak a K+F+I infrastruktúráihoz nyújtott közfinanszírozásra való alkalmazása során, beleértve a kettős (gazdasági és nem gazdasági jellegű) felhasználásra szánt infrastruktúrákat is? Ha igen, kérjük, írja le e nehézségeket. Milyen megoldáshoz folyamodott? Véleménye szerint szükséges-e ezeket a kérdéseket a K+F +I keretrendszerén belül tovább pontosítani? Ha igen, milyen részletekre kell Ön szerint kitérni e tekintetben? Amennyiben nem állami támogatásként finanszírozunk ilyen infrastruktúrát, biztosítani kell, hogy annak ne a gazdasági célú felhasználása legyen az elsődleges, a bérbeadásra piaci áron kerüljön sor, és a kedvezményezett az ebből származó bevételét forgassa vissza a nem gazdasági tevékenységébe. Ugyanakkor nem egyértelmű, hogy egyrészt mekkora az mértékű 13

A kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzésről bővebb információk itt találhatók: http://cordis.europa.eu/fp7/ict/pcp/home_en.html 14 „Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés: az innováció serkentése a fenntartható, minőségi európai közszolgáltatások érdekében” – COM(2007) 799 végleges, 2007. 12. 14.

24

az a gazdasági felhasználás, ahol még el lehet fogadni, hogy az infrastruktúra fejlesztése nem minősül állami támogatásnak. A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések: 31. Véleménye szerint megfelelő-e a kutatási szervezetek és vállalkozások közötti együttműködésre vonatkozó jelenlegi iránymutatás és kritériumrendszer, a következők tekintetében: – közvetett támogatás vállalkozások részére, amelyben közfinanszírozású kutatási szervezetekkel való együttműködésük révén részesülnek; – közfinanszírozású kutatási szervezetek által vállalkozások megbízásából végzett szerződéses kutatásra vonatkozó rendelkezések; – a kutatási szervezetek és a vállalkozások együttműködésének feltételei, például a szellemi tulajdon átadása tekintetében? Amennyiben nem megfelelő, véleménye szerint e tekintetben milyen szempontokat lenne legcélszerűbb figyelembe venni? Véleménye szerint vannak-e olyan egyéb területek, ahol a kutatási szervezetek és a vállalkozások közötti együttműködésre vonatkozó jelenlegi iránymutatás és kritériumrendszer javításra szorul? Részben megfelelő az iránymutatás. A problémát az adja, hogy nagyon tág a megfogalmazás és a kritériumrendszer, amely a vállalkozások és a kutatási szervezetek együttműködését szabályozza. Ennek alkalmazása a támogatási rendszerben azért okozott problémát, mert - bár ezek az együttműködések támogatási intenzitást növelő tételként számításba kerültek – a támogatás nyújtó azonban nehezen tudta ellenőrizni az együttműködések fennállását, a többlettámogatás jogosságát. 32. Véleménye szerint mi a leghatékonyabb módszer a közfinanszírozású kutatási szervezetek által végzett/létrehozott szolgáltatások vagy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogok piaci árának meghatározására? Az Ön tagállama/szervezete milyen módszert alkalmaz? 33. Vannak-e a támogatás fogalmával kapcsolatban egyéb olyan szempontok, amelyek tekintetében további pontosításra van szükség? Ha igen, jelezze őket, és indokolja válaszát. C.3. A K+F+I keretrendszerében megadott fogalom-meghatározások A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések: 34. A K+F+I keretrendszerének alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján vannak-e olyan fogalmak (pl.: kutatási szervezetek, eljárási és szervezési innováció, innovációs klaszterek), amelyek meghatározása további pontosításra vagy változtatásra szorul? Ha igen, milyen főbb elemeket kellene figyelembe venni? Az innovációs klaszterekre vonatkozó szabályozás pontosítása, valamint annak gyakorlati alkalmazása tekintetében javasolt a pontosítás. 35. Megítélése szerint az „ipari kutatás” és a „kísérleti fejlesztés” jelenlegi meghatározása (a K+F+I keretrendszere 2.2. pontjának f) és g) alpontja) kellőképpen egyértelmű-e az érintett, a K+F+I keretrendszer hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében? 25

A megfogalmazások általában elég egyértelműek, bár azok gyakorlati alkalmazása okozott már problémát. A kísérleti fejlesztés fogalma kellően teljes, abban a tekintetben, hogy a fogalom meghatározáson túl, példálózó jellegű kiegészítést tartalmaz, azonban mindez lehetőséget ad annak tág értelmezésére és felpuhítja a fogalmat. A magyar jogrendszerben éppen ezért bevezetésre került a kutatás-fejlesztési tevékenységek hatósági minősítésének rendszere. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, mint a K+F minősítésre kijelölt hatóság abban dönt, hogy az adott tevékenység kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül-e 36. Véleménye szerint a „kutatási szervezetek” meghatározása (a K+F+I keretrendszere 2.2. pontjának d) alpontja) elég tág-e ahhoz, hogy lefedje a nem gazdasági jellegű K+F+I területén működő és/vagy az innovációs közvetítő tevékenységeket végző szervezeteket? A kutatási szervezet fogalma kellően tág. Megfelelő értelmezéssel helyesen alkalmazható. C.4. A K+F+I keretrendszerének alkalmazási köre A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések: 37. Véleménye szerint vannak-e olyan alapvető különbségek a különböző ágazatokban és/vagy tudományterületeken végzett K+F+I tevékenységek között, amelyek az állami támogatási szabályok tekintetében eltérő kezelést tennének szükségessé? Amennyiben igen, kérjük indokolja. A K+F+I terén az egyes ágazatok és szakterületek K+F+I tevékenységei eltérő karaktert mutathatnak. Egy ICT (rövid átfutási idejű, szobában elvégezhető projektek) és egy biotechnológiai kutatás (műszer, anyag, helyigényes, speciális előírások, minősítő eljárások, stb.) mind módszertanilag, mind időtartam tekintetében jelentősen eltérő jegyeket mutathatnak, így az ezekre vonatkozó támogatási formák (pl.: pályázatok, technológiai inkubációk, stb.) szintén eltérőek kellenek, hogy legyenek. A fentiek alapján ezen ágazat specifikus eltérő sajátosságoknak a támogatási szabályozásban is tükröződnie kell. 38. Figyelembe véve, hogy a jelenlegi szabályok már most sem csak a technológiai K+F+I területére terjednek ki, hanem lehetővé teszik a K+F+I tevékenységek új és kialakulóban lévő formáinak támogatását is, úgy ítéli-e meg, hogy továbbra is fennállnak olyan piaci hiányosságok, amelyek gátolják a társadalmi (pl. az idősödő társadalom, a mobilitás, a kisebbségek integrációja területére irányuló) innováció, vagy a digitális világban megjelenő kulturális tartalom előállítására és terjesztésére irányuló innováció olyan formáit, amelyek állami támogatást érdemelnének, ám a jelenlegi szabályok nem kezelik ezeket kielégítő módon? Ha igen, nevezze meg ezeket, és indokolja válaszát. Támogatjuk digitális világban megjelenő kulturális tartalom előállítására és terjesztésére irányuló innováció olyan formáit, amelyek állami támogatást érdemelnének. 39. A K+F+I tevékenységek a K+F-től a piaci alkalmazásig (innovációig) vezető folyamat során nem feltétlenül lineáris modellt követnek, és e folyamat során az innováció egyéb formái is létrejöhetnek (szervezeti határokon átnyúló együttműködés innovációs hálózatok/platformok révén, klaszterek, közös fejlesztés (co-creation), a közösségi tudás igénybevétele (crowd-sourcing), nyitott innováció, innovációmenedzsment, az innovációs célú multidiszciplináris együttműködés stb.). Tapasztalatai szerint szükség 26

van-e kifejezetten az ilyen típusú innovációs folyamatokat támogató állami beavatkozásra, a K+F+I keretrendszerének jelenlegi rendelkezésein túlmenően? A K+F+I keretrendszerének jelenlegi fogalom-meghatározásai kielégítő módon fedik-e le az ilyen típusú innovációs eljárásokat? Igen, az ilyen típusú innovációs folyamatokat támogató állami beavatkozásra szükség van. A 2011 januárjában megalakult NIH egyik kiemelt feladata a nemzeti innovációs menedzsment, amely a hazai innovációs folyamatok erősítése, koordinálása, a K+F+I szféra szolgáltatásinak kiépítésére irányul. Ennek keretében a Hivatal egy széles körű innovációs bázis (TéT Obszervatórium, Innovációs portál,) épít ki, támaszkodik a regionális innovációs ügynökségek munkájára, hogy könnyebben elérje a régiók innovációs szereplőit és tervezi a Nemzeti Technológiai Platformok (NTP) hálózatos működtetését. A hivatal alapvető módszere, hogy az innovációs szolgáltatások terén erősítse a „networking” szemléletet. A NIH elődje az NKTH kiépítette a regionális innovációs erősítése érdekében a Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ) hálózatot. A vállalkozásokat helyben, a régióban lehet elérni, ezért hatékony innováció-menedzsment (mozgósítás, tanácsadás, információnyújtás stb.) csak regionális jelenléttel lehetséges. A vállalkozók ötleteiket, innovációs kezdeményezéseiket – ismeretek, tapasztalat hiányában – nem tudják önállóan, a legjobb irányban és a lehetséges támogatásokat igénybe véve fejleszteni. Rengeteg ígéretes kezdeményezés elvész. Szükség van a régiókban egy olyan koordináló, irányító, tanácsadó szervezetre, amely egyablakos módon, fordítókorongszerűen irányítja a vállalatokat a szükséges fejlesztési lehetőségek irányába. Ezen szervezetek az általuk mozgósított, illetve a náluk jelentkező vállalkozók innovációs képességét felmérve irányítják őket a célzott innovációs fejlesztési eszközökhöz: inkubátor, hazai pályázatok, kockázati/magvető tőke, ipari partner, piaci hitel/tőke/befektető, hazai/nemzetközi együttműködés stb. A közös módszertan, a koordináció szükségessége és a szinergiák erősítése miatt ezek a regionális szervezetek hálózati jelleggel működhetnek hatékonyan. A fentiekben vázolt feladatokra alkalmasak a hálózati jelleggel működő RIÜK-k. A RIÜk non-profit gazdasági társaságként működnek, alapítóik között vannak a régió alapvető innovációban érintett intézményei és finanszírozó szervei. A RIÜ-k jelentős szakmai tapasztalatot szereztek, széleskörű szakmai kompetenciát és a régiókban jelentős innovációs és vállalkozói kapcsolatrendszert építettek ki. A RIÜ-k 6 éven keresztül regionális KFI közfeladatok ellátására pályázati támogatást kaptak. A K+F+I stratégiai célok megvalósítása, a nemzeti innovációmenedzsment feladatok ellátása igényli a meglévő regionális innovációs ügynökségi kapacitásokat. A Nemzeti Technológiai Platformok (NTP) a K+F és a gazdasági szféra stratégiai érdekközössége. Célja a nemzetgazdaság egy-egy adott területének szakmai és üzleti fejlesztése és versenyképességének növelése. Kialakítják az általuk felölelt üzleti és technológiai terület jövőképét, kijelölik a terület elérni kívánt (világ)piaci pozícióját . Rendelkeznek a távlati célok elérését szolgáló hosszú távú stratégai kutatási tervvel, meghatározva ennek távlati humán erőforrásigényét, ezáltal támpontokat ad a képzés irányainak meghatározásához, és támpontokat adnak a terveik megvalósítását segíti szabályozási környezet alakításához. Ilyen módon a Platformok stratégiai partnerséget nyújtanak a nemzeti innovációs stratégiák, szakpolitikák kialakításához és azok prioritásinak kijelöléséhez. Az NTP-k küldetésük révén: 27

• tevékenységük láthatóvá és elismertté válik a szakpolitikák számára, ráirányítják a figyelmet azokra az üzleti érdekközösségekre, technológiákra és iparágakra, amelyek a nemzetgazdaság fejlesztése szempontjából meghatározóak vagy meghatározóak lehetnek (ezáltal támpontokat adhatnak a kormányzati intézkedések fokuszálásához, a prioritások kijelöléséhez), • törekednek a kutatási kapacitások fókuszálására (amivel támpontokat adhatnak az állami K+F támogatások hatékony felhasználásához), • megfogalmazzák igényeiket a szabályozási környezettel szemben (ezzel támpontokat adhatnak a koherens jogszabályalkotáshoz, az innováció számára kedvező környezet kialakulásához), • megfogalmazzák a Platformok működési területének innovációs és üzleti fejlesztésének terveit, hosszú távra kijelölik a tudományos kutatás és a technológiai fejlődés irányát, segítik az új technológiák gyors alkalmazását, ösztönzik a befektetéseket a K+F-be és teret nyitnak az interdiszciplináris kutatások számára, (ezzel támpontokat adhatnak az innovációpolitikával konzisztens szakpolitikák kialakításához), • piacvezérelt K+F igényeket generálnak, • ösztönzik a hatékonyabb kereskedelempolitikát, a kereskedelem és szolgáltatás felkészítést az újdonságok fogadására, • elősegítik az adott terület technológiai és üzleti fejlesztésében érdekelt intézmények közötti együttműködést, létrejönnek és erősödnek technológia-orientált érdekközösségek, összefogott, célirányos kutatásaikból eredmények; termékek, szolgáltatások születnek (értékesítésük révén növekszik a GDP, a foglalkoztatás, a nemzetgazdaság jövedelemtermelő képessége). • A Platformok tevékenysége hozzájárul az EU szinten sikeres „közös technológiai kezdeményezés” (JTI) szemlélet meghonosodásához, amely támogatáspolitikában az egyedi pályázati projektek támogatása helyett a komplex, többéves K+F programok támogatását helyezi előtérbe. A Platformok tevékenysége, kapcsolata az Európai Technológiai Platformokkal erősíti a nemzetközi és európai együttműködéseket, A Platformok és kormányzat együttműködése erős hozzáadott értéket képvisel a kormányzat, a szaktárcák számára a hosszú távú tervezésnél; az állami szabályozás, az oktatás és a képzés területein és más szakmai közösségek számára is. 40. A K+F+I keretrendszerének ki kellene-e térni konkrétabban olyan tevékenységekre, mint a felhasználó-orientált innováció és tervezés? Ki kellene-e terjednie a marketingtevékenységek egyes típusaira is? A megújuló K+F+I Keretszabálynak célszerű részletesebben kitérnie az originális és adaptív innováció, valamint a technológiai innováció mellett az innováció egyéb formáira is: piaci, pénzügyi innovációk, design. A készülő nemzeti K+F+I stratégia egyik új elemként ezeket a területeket és szemléletet erősíteni kívánja. C.5. A K+F+I keretrendszerében szereplő egyes állami támogatási célkitűzések C.5.1. Az innovációra irányuló támogatási intézkedések A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések: 41. Tapasztalatai (pl. a támogatási intézkedések értékelése, a kedvezményezettek és az ágazat jelentései alapján) alapján hatékonynak tartja-e az innovációra irányuló támogatást (fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás, az innovációs 28

tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás, magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás, innovációs klasztereknek nyújtott támogatás)? Amennyiben nem tudja megítélni hatékonyságát, mi ennek az oka? A hazai támogatási rendszer előtérbe helyezi a K+F támogatását. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott támogatások legjelentősebb részét K+F projekttámogatás támogatási kategória alapján nyújtottuk. Az innovációs támogatások nyújtására sok esetben de minimis támogatásként került sor, mivel álláspontunk szerint elég szűkek a keretszabály álta e célra biztosított lehetőségek. 42. Szükséges-e az állami támogatási szabályokat felülvizsgálni annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljon az innovációra irányuló támogatás? Milyen területeken? Kérjük, indokolja válaszát. A feltételrendszert mindenképpen erősítésének fényében.

modernizálni

szükséges,

a

projektszemlélet

Álláspontunk és tapasztalataink szerint az innováció (főleg a technológiai innováció) támogatása meglehetősen korlátozott, mind támogatható tevékenység, mind kedvezményezetti kör tekintetében a keretszabály alapján. C.5.2. Az innovációs klasztereknek nyújtott támogatás A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések: 43. A K+F+I jelenlegi keretrendszere lehetővé teszi az innovációs klaszterek előmozdítását. Tapasztalatai szerint megfelelőek-e az innovációs klaszterek előmozdításának feltételei? Ha nem, kérjük részletezze, miért nem. 44. Milyen tapasztalatai és ajánlásai vannak a klasztertevékenység létrehozásához, bővítéséhez és élénkítéséhez az innovációs klasztert működtető jogalanynak (gyakori megnevezését használva: a „klaszterszervezetnek”) nyújtható beruházási támogatással kapcsolatban? 45. Milyen tapasztalatai és ajánlásai vannak a klaszterszervezeteknek, és különösen a támogatás fokozatos megszüntetésére irányuló, öt évre korlátozódó finanszírozási programnak nyújtható működési támogatással kapcsolatban? C.5.3. Műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás. A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdés: 46. Tapasztalatai szerint megfelelő-e, hogy a támogatás jelenleg a „műszaki” tanulmányokra korlátozódik? Kérjük, fejtse ki. C.5.4. Ipari tulajdonjogok A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdés: 47. Tapasztalatai szerint megfelelőek-e iparjogvédelmi jogokhoz nyújtott támogatásra vonatkozó jelenlegi szabályok? Kérjük, fejtse ki. Keveset alkalmazzuk, ezért nincs érdemi tapasztalat. 29

C.5.5. A prototípusokhoz/kísérleti projektekhez nyújtott támogatás A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések: 48. Tapasztalatai szerint szükség van-e kifejezetten az „újfajta” prototípusokat támogató állami beavatkozásra? Amennyiben igen, kérjük, indokolja válaszát. Támogatjuk az „újfajta” prototípusokat támogató állami intézkedéseket lehetővé tévő támogatási kategória bevezetését. 49. Az „újfajta” prototípusok csak egyes ágazatokra/tudományterületekre jellemzőek-e, és amennyiben igen, melyek ezek? Vannak-e olyan konkrét ágazatok (a hajógyártáson kívül), amelyekben az „újfajta” prototípus szükségképpen a kereskedelmi végtermék? Milyen módon értékeli/értékelné, hogy egy prototípus jellegét nézve „újfajta”ak”minősül-e? 50. Az ilyen „újfajta” prototípusok és kísérleti projektek finanszírozása milyen hatással van/lenne a versenyre, és milyen módon lehetne az ilyen úttörő jellegű innovációkat és technológiákat úgy előmozdítani, hogy eközben egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a belső piacon a vállalkozások számára és a tagállamok között? C.5.6. Közös európai érdeket szolgáló fontos projektek A hatóságoknak szóló kérdések: 51. Mérlegelték-e valaha azt a lehetőséget, hogy a 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint valamilyen meghatározott közös európai érdekre irányulóan próbáljanak kialakítani a K+F+I területét támogató intézkedéseket? 52. Milyen tapasztalatai vannak a támogatásnak az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján való összeegyeztethetőségére vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatban (a K+F+I keretrendszerének 4. fejezete)? A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések: 53. Milyen típusú projektek esetében tartaná indokoltnak a közös európai érdekre építő megközelítés kialakítását? Az Európai Uniót érintő főbb társadalmi kihívások olyan mértékűek, hogy a nemzeti programok, pályázatok ezeket nem tudják egyedül kezelni. Az EU-n belüli nemzeti, regionális programok pedig nem elég nagyléptékűek ahhoz, hogy a társadalmi kihívásokat kezelni tudják, és elkerülhetetlenül magukban hordozzák a duplikáció és a fragmentáció lehetőségét. Ezekben az esetekben tartjuk indokoltnak a közös európai érdekeken alapuló megközelítést. Hosszú távú, a közszféra-és magánszféra-együttműködéseinek kezdeményezései (PPP) esetében is indokolt lehet közös európai megközelítés, amikor is az ipari szereplők, a kutatótársadalom és a közszféra együtt törekednek közös kutatási tervek megvalósítására, az Európát érintő társadalmilag fontos problémák megoldása érdekében. Ezek a kezdeményezések lehetővé tennék a magán, a nemzeti és az európai szintű ráfordítások összehangolását a kitűzött átfogó célok elérése érdekében. Ezek a megfogalmazott stratégiai kutatási célok és távlatok olyan jellegűek és mértékűek lennének, amelyek pusztán nemzeti forrásból nem lennének megvalósíthatók és a célokat az FP7-ben már korábban bevezetett támogatási eszközökkel sem lehetne elérni. Olyan nagyléptékű kutatási tevékenységek kerülhetnének így támogatásra, amelyek egyrészt 30

fontos társadalmi problémák megoldására irányulnak, másrészt az európai ipar versenyképességét fokozzák. 54. Tapasztalatai szerint szükséges-e valamilyen meghatározott okból felülvizsgálni a jelenlegi szabályokat? Kérjük, indokolja válaszát. C.6. A támogatás keretrendszerében

összeegyeztethetőségére

vonatkozó

kritériumok

a

K+F+I

A K+F+I területére irányuló állami támogatásnak meghatározott piaci hiányosságot kell kezelnie, és a kedvezményezett magatartásának megváltozásához kell vezetnie, hogy növelje K+F+I projektjeinek vagy tevékenységeinek szintjét. A támogatás csak akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha a verseny torzulása nem minősül a közös érdekkel ellentétesnek. C.6.1. Szokásos vizsgálat (a K+F+I keretrendszerének 5. és 6. fejezete) A szokásos vizsgálatra vonatkozóan ebben a részben feltett kérdések megválaszolásakor kérjük, vegye figyelembe a programok és az egyedi támogatások közötti megkülönböztetést is. A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések: C.6.1. a)

Támogatási intenzitás, támogatási összegek, többlettámogatás

55. Milyen tapasztalatai vannak a K+F+I jelenlegi keretrendszere alapján alkalmazható támogatási intenzitással, támogatási összegekkel és többlettámogatással kapcsolatban? Mennyiben igaz rájuk, hogy – túlzott mértékűek, azaz a piaci hiányosság általában az alkalmazható maximális támogatási intenzitást/összeget el nem érő támogatással is kiküszöbölhető, – vagy túlságosan korlátozottak, azaz az alkalmazható maximális támogatási intenzitás/összeg nem elégséges a piaci hiányosság kiküszöböléséhez? A KKV-k esetében szükséges lenne a támogatási bónuszok emelésére a piaci hiányosság kiküszöböléséhez. Javasoljuk a többlettámogatás növelését 20 százalékpontra középvállalkozások és 30 százalékpontra a kisvállalkozások esetében. 56. Mennyiben lenne kifejezetten szükség a támogatási intenzitásra, támogatási összegekre és többlettámogatásra vonatkozó jelenlegi feltételek egyszerűsítésére (pl. az ipari kutatási vagy kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányokra vonatkozó támogatási intenzitások összehangolására)? Kérjük, indokolja válaszát. 57. Regionális többlettámogatás: Véleménye szerint indokolt-e vagy sem a regionális többlettámogatás (amely a jelenlegi szabályok szerint a fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatás és az innovációs klasztereknek nyújtott támogatás esetében alkalmazható)? Miért? Mindenképpen indokolt, hiszen például Magyarország esetében jelentősek a regionális eltérések, amely jelentősen befolyásolja a K+F+I területén a finanszírozási hajlandóságot és vállalkozások erre fordítható forrásait is. 31

Kiegyenlítési záradék: A K+F+I jelenlegi keretrendszere figyelembe veszi a verseny nemzetközi dimenzióját. A keretrendszerben szereplő kiegyenlítési záradék lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételekkel a megengedhetőnél magasabb támogatási szinteket alkalmazzanak, amennyiben egy tagállam igazolni tudja, hogy egy EU-n kívüli versenytárs hasonló projekthez magasabb intenzitású támogatásban részesült vagy fog részesülni. A kiegyenlítési záradékkal azonban eddig még senki nem élt. a) Úgy véli-e, hogy ennek ellenére a kiegyenlítési záradék jelenlegi formájában szükséges/releváns? Amennyiben igen, kérjük, indokolja válaszát. b) Úgy véli-e, hogy másféle mechanizmus kialakítására van szükség K+F+I területén folyó verseny nemzetközi dimenziójának megfelelőbb kezelése érdekében? Amennyiben igen, kérjük, indokolja válaszát. C.6.1. b) Elszámolható költségek és az összeegyeztethetőségre vonatkozó egyéb kritériumok 58. Tapasztalatai alapján mi a véleménye a K+F+I keretrendszerében a különböző támogatási célok tekintetében az összeegyeztethetőségre vonatkozóan meghatározott egyéb kritériumokról (pl. elszámolható költségek, a fiatal innovatív vállalkozás fennállásának ideje, a magasan képzett munkaerő meghatározása)? Kérjük, indokolja válaszát. Az elszámolható költségek több esetben pontosításra szorulnak. megvalósíthatósági tanulmányok esetében)

(pl. műszaki

59. Elszámolható költségek: Véleménye szerint az elszámolható költségek fogalmának a projekt összköltségére kellene-e vonatkoznia, vagy a többletköltségre (azaz az összevethető – azaz a támogatás hiányában megvalósuló – projekthez képest jelentkező további költségekre)? A projekt összköltségére kellene vonatkoznia. Ez egyértelműbb, egyszerűbb rendszer. C.6.1. c) Ösztönző hatás 60. Tapasztalatai szerint a támogatás ösztönző hatásának igazolására vonatkozó feltételek (a K+F+I keretrendszerének 6. fejezete) kellőképpen világosak és megfelelőek? Kérjük, válaszában térjen ki külön – az ösztönző hatás formális szempontjára (a K+F+I tevékenység nem kezdődhetett el azelőtt, hogy a kedvezményezett a nemzeti hatóságokhoz támogatásért folyamodott volna), valamint – az ösztönző hatás érdemi szempontjaira, különösen a tények összevetésén alapuló elemzésre (a támogatás hiányában megvalósuló K+F+I projekt jövedelmezősége (nettó jelenértéke), kockázatértékelés, a finanszírozási nehézségek elemzése). Álláspontunk szerit az ösztönző hatás tekintetében kellően egyértelmű és világos a K+F+I keretszabály. Az ösztönző hatás formális szempontja könnyen ellenőrizhetőek a támogatás nyújtónál és az a támogatást kérő számára is világos szabályozás.

32

Az ösztönző hatás érdemi szempontjai is világosak, azonban a gyakorlatban alkalmazásuk, számon kérésük és ellenőrzésük nehéz. C.6.2. Részletes vizsgálat (a K+F+I keretrendszerének 7. fejezete) 61. Kérjük, fejtse ki véleményét – tapasztalatai alapján – az egyedi támogatási intézkedések részletes vizsgálatáról, különösen pedig arról, hogy megfelelőek-e a következők: – a támogatási küszöbértékek, amelyek meghaladása esetén kötelező részletes vizsgálatot végezni, – a módszertan: a piaci hiányosság elemzése, az ösztönző hatás, a verseny és a kereskedelem torzulása, – a nemzeti szintű szakpolitikai kezdeményezésekre gyakorolt esetleges hatás 62. Úgy véli-e, hogy amennyiben határozott jelek mutatnak arra, hogy nem áll fenn piaci hiányosság (pl. a piacon már hajtanak végre a bejelentett projekttel megegyező, vagy ahhoz nagyon hasonló K+F+I projekteket), a verseny és a kereskedelem torzulása különösen jelentős lehet, és a támogatást meg kellene tiltani? 63. Ön szerint elég pontosak-e a K+F+I keretrendszerében kialakított kritériumok az állami támogatás kedvező és kedvezőtlen hatásainak elemzéséhez és mérlegeléséhez? Kérjük, indokolja válaszát a K+F+I keretrendszerének 5. fejezete szerinti vizsgálat (szokásos vizsgálat), és annak 7. fejezete szerinti vizsgálat (részletes vizsgálat) tekintetében egyaránt. C.7. A jelentéstételre és a monitoringra vonatkozó kötelezettségek a K+F+I keretrendszere értelmében A hatóságoknak szóló kérdések: 64. Milyen tapasztalatai vannak a monitoring/ a K+F+I keretrendszerében (annak 8. fejezetében) a K+F+I területére irányuló állami támogatás és más támogatás halmozására vonatkozóan meghatározott rendelkezéseknek való megfelelés tekintetében? 65. Milyen tapasztalatai vannak a jelentéstétel és a monitoring tekintetében (a K+F+I keretrendszere 10 fejezetének 1. szakasza)? D. RÉSZ: ÁLTALÁNOS CSOPORTMENTESSÉGI RENDELET: A K+F+I TERÜLETÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK

A K+F+I keretrendszerének jelentős része bekerült az általános csoportmentességi rendeletbe, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy a Bizottságnak történő előzetes bejelentés nélkül támogathassák a K+F+I területére irányuló beruházások túlnyomó részét. A csoportmentesség hatálya alá tartozó intézkedések formájában nyújtott K+F+I támogatás teljes összege azonban viszonylag alacsony (2009-ben a K+F+I területére irányuló összes támogatás 9 %-át nyújtották csoportmentesség alapján). A hatóságoknak szóló kérdések: 66. Az Ön tagállama milyen mértékben használta ki az általános csoportmentességi rendelet alapján biztosított lehetőségeket? A K+F+I területére irányuló támogatást milyen 33

arányban nyújtották az általános csoportmentességi rendelet alapján (a K+F+I keretrendszerével szemben)? (Kérjük, adja meg az általános csoportmentességi rendelet alapján nyújtott támogatási intézkedések számát és az ez alapján nyújtott támogatások összegét a K+F+I területére irányuló összes támogatás százalékában kifejezve.) Az Ön tagállama milyen típusú K+F+I támogatásokat alkalmazott az általános csoportmenteségi rendelet alapján? (Kérjük, számszerűsítse az intézkedések számát és a támogatás i összegeket.) A nagyobb K+F programjaink a keretszabály alapján kerültek jóváhagyásra: N 409/2007 számú állami támogatás – Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások című intézkedés; N 138/2008 számú állami támogatás – a Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználása című támogatási program Az általános csoportmentességi rendelet alapján az alábbi támogatási programjaink léteznek: SA27450 (X33/2009) – Svájci-magyar Együttműködési Program SA29372 (X770/2009) – Kormány egyedi döntésével a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő kutatás-fejlesztéshez nyújtott projekttámogatás SA 29753 – X875/2009) – TÁMOP programból nyújtandó állami támogatások X 9/2010 – TIOP programból nyújtható állami támogatások X 16/2010 – ENPI programból nyújtott támogatások X 18/2010 – ETE-IPA támogatások 67. Vannak-e olyan konkrét tényezők, amelyek hátráltatják tagállamának hatóságait abban, hogy a K+F+I területére irányuló támogatás jelentősebb hányadát nyújtsák az általános csoportmentesség hatálya alá tartozó intézkedések formájában? Ha igen, kérjük, részletezze. A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések: 68. Megfelelőnek tartja-e a K+F+I intézkedésekre vonatkozó bejelentési küszöbértékeket? Megfelelőnek tartjuk. 69. Megfelelőnek tartja-e az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó K+F+I intézkedések körét? Ha nem, kérjük, fejtse ki, milyen módosításokra lenne szükség és miért. Megfelelőnek tartjuk. 70. Tapasztalatai alapján kívánatos-e, hogy az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott összeegyeztethetőségi kritériumok (pl. támogatási intenzitás, támogatási összegek, elszámolható költségek) valamennyi támogatási kategória esetében pontosan megegyezzenek a K+F+I keretrendszerében meghatározott kritériumokkal? Amennyiben nem, kérjük, indokolja válaszát. 34

A K+F+I keretszabály keretében lehetőséget kellene biztosítani rugalmasabb összeegyeztethetőségi kritériumok meghatározására (pl. innováció esetében), hiszen ezen esetben a támogatás nyújtása a Bizottság előzetes jóváhagyásához kötött. E. RÉSZ: EGYÉB A hatóságoknak és a más érdekelt feleknek egyaránt szóló kérdések: 71. Van-e a K+F+I keretrendszerének alkalmazásával kapcsolatban egyéb észrevétele, beleértve olyan kérdéseket is, amelyek nem szerepeltek az előbbiek során? 72. Amennyiben úgy véli, hogy valamilyen dokumentum vagy tanulmány fontosnak bizonyulhat a K+F+I jelenlegi keretrendszere alkalmazásának értékelése szempontjából, illetve hozzájárulhat e keretrendszer jövőbeli felülvizsgálatának előkészítéséhez, kérjük, nyújtsa be annak egy példányát. Kérjük, tüntesse fel, hogy a Bizottság szolgálatai megkereshetik-e Önt, ha a benyújtott információkkal kapcsolatban további kérdéseik merülnének fel. X Igen nem A magyar hatóságok részéről a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága, Nemzeti Külgazdasági Hivatal, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tapasztalatai kerültek kifejtésre. Számos kérdésnél a magyar hatóságok nem rendelkeznek kellő tapasztalattal.

35

A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere

Recommend Documents