A modern gazdaságpolitikák keretrendszere
Dr. Dombi Ákos (
[email protected])
Bevezető gondolatok • Mi a gazdaságpolitika? (Mi nem az?) • A gazdaságpolitika célja: a jólét (növekedés…) • Gazdaságpolitika és közgazdaságtan: az emberi faktor • A gazdaságpolitika = kormányzati cselekvések (?) • A gazdaságpolitika részpolitikái: fiskális politika, monetáris politika, külgazdasági politika, oktatáspolitika, környezetpolitika stb.
• Gazdaságpolitika: Gazdaság és Politika találkozása • Gazdaságpolitika: Állam és Piac találkozása
Gazd.Pol. = Gazdaság és Politika Politikai üzleti ciklusok (Political bussiness cycles)
GDP növekedési üteme Infláció
Költségvetési hiány
Munkanélküliség
Választás I.
Dr. Dombi Ákos
Választás II.
1
Az államháztartás egyenlege (GDP %)
Forrás: Csillag István (2009): Van-e visszaút? Közgazdasági Szemle, júl-aug. 654o.
Az állam térnyerése számokban (redisztribúciós hányad, GDP %) A laissez faire kora ( - 1914-ig)
A vegyes gazdaságok létrejötte (1945 – 70-es évek) J.K. Galbraith (1908-2006)
50 40 30 20
A két világháború között: „A bizonytalanság kora” – J.K.Galbraith
A neoliberális állam (80-as évek – 2008)
2013
2011
2009
2007
2005
2003
2001
1999
1997
1995
1993
1991
1989
1987
1985
1983
1960
1920
1870 körül
10
„A bizonytalanság kora” 2.0
Forrás: Bojtor, A. (2013): Fordulat az állami szerepvállalásban? In: Veress J. (szerk.): Gazdaságpolitikák világválság idején. Typotex Kiadó: Budapest. 56.o.
Az állami szerepvállalás ingája… „The striking thing about the history of thought on the role of the state is that it has little in common with the scientific ideal; it is far from a uniform progression of ideas converging on a more complete set of hypotheses about what the state can and should do to promote development. It resembles instead the swing of a pendulum, from one set of ideas which give primacy to the role of the government over markets to another stressing the advantages of markets over the government and then back again.” D. Rodrick
Dr. Dombi Ákos
Piac
70-es évek
Bizonytalanság kora Állam
Neoliberális állam
Vegyes gazdaság
Laissez faire
Állam
Piac
Állam
Bizonytalanság kora 2.0
(Rodrik, D (1997): The „paradoxes” of the succesful state. European Economic Review, 412.o.)
Piac
2
A jövő ingája (?) D. Rodrick (1957 - )
„The good news I think,… is not only that the pendulum has begun to swing back, but that this time it has a fairly good chance of stopping at some reasonable midpoint before going all the way to yet another counterproductive extreme. I believe we are at the threshold of a serious reconsideration of the role of the state in development, one that will lead to an improved understanding of the role that governments can (and have to) play without the wide-eyed idealism of the 1960s.” D. Rodrik (1997, 413.o.)
Piac
Állam
Az állam alapvető funkciói (≈ a gazdaságpolitika funkciói) Az emberek társadalomba szerveződésének okai • A jogi és a társadalmi keretek biztosítása • A verseny fenntartása • A jövedelmek újraelosztása (redisztribúció) • Az erőforrások átcsoportosítása (allokáció) • Stabilizáció
Modern állami funkciók
• Gazdaságfejlesztés
A gazdaságpolitika elvi (filozófiai) aspektusai: egyensúly – koordináció – szabad piac
USA NÉMETORSZÁG
JAPÁN
EGYENSÚLY KOORDINÁCIÓ
SZABAD PIAC (VÁLLALKOZÁS)
Dr. Dombi Ákos
3
A gazdaságpolitika elvi (filozófiai) aspektusai: növekedés – demokrácia - szolidaritás ÁZSIAI KAPITALISTA MODELL ANGOLSZÁSZ MODELL RAJNAI MODELL
NÖVEKEDÉS
DEMOKRÁCIA
SZOLIDARITÁS
A monetarista és a keynesi gazdaságpolitika Ismérv
Monetarista gazdaságpolitika
Keynesi gazdaságpolitika
A gazdaság természetes állapota
Termelési lehetőségek max. kihasználása
Nincs garancia a termelési lehetőségek max. kihasználására
Az állam gazdasági szerepe
Tagadja az állam aktív gazdasági szerepét
Hirdeti az állam aktív gazdasági szerepét
Magángazdasági Stabil magángazdaság automatizmusok Önműködő automatiz-
Az önműködő automatizmusok nem a teljes musok a teljes fogl. felé fogl. felé visznek
Gazdaságpolitikai irányzatok
Dr. Dombi Ákos
4
méltányosság
Az elkerülhetetlen választás
Jóléti állam Szociális piacgazdaság Ázsiai modell
Neoliberális állam
hatékonyság
A gazdaságpolitika 3 feladata • Egészséges, egyensúlyőrző gazdaságpolitika kialakítása és folytatása, a támadhatósági pontok minimalizálása • Az ország gazdaságának optimális elhelyezése a radikálisan átalakuló termelési és szolgáltatási mezőkben, a technológiai és innovációs erőtérben a globális piacok keretein belül • Olyan szektorok, profilok, kutatások menedzselése, támogatása, bizonyos szempontból életre hozása, amelyek a világ élvonalát jelentik, vagy jelenthetik, és így az adott ország jó értelemben vett kiemelkedő, megkülönböztető jegyeit reprezentálják
A gazdaságpolitika determinációi • A növekedés/fejlődés/felzárkózás szűk keresztmetszete (D.Rodrik: Growth Diagnostics)
• Kormányzati kudarcok (J. Stiglitz) Okok: 1. Az állami akciók ill. a gazdaság hatásmechanizmusai bonyolultak 2. Korlátozott ellenőrzési lehetőség 3. Lobby csoportok
• Politikai meghatározottság • Intézményrendszer • Világgazdasági (világhatalmi) környezet J. Stiglitz (1943- )
Dr. Dombi Ákos
5
Globalizáció
A globalizáció mainstream értelmezése „…the expansion on a global scale of the interrelations among national economic and social systems through private economic institutions. Such expansion is associated with the increase in international movements of goods, „financial” capital and labour…and with an increase in international production, mainly by multinational corporations…” (Nicola Acocella 2005, 421.o.) „Globalizáción általában a világ nemzeteinek, a különböző országok lakosainak fokozott egymásra utaltságát, integrálódását értjük gazdasági, kulturális, demográfiai és politikai értelemben, valamint a természeti környezet változásait is beleértve. A globalizáció fogalma arra utal, hogy egy világban élünk, olyanban amelynek egyes részei ezer szállal egyre közvetlenebbül kapcsolódnak össze. (Gács János 2007, 878.o.)
↓
↓
Gazdasági Globalizáció = – Egységes világpiac kialakulása – Nemzetgazdaságok nemzetköziesedése (az áruk/szolgáltatások, a tőke és a személyek fokozódó nemzetközi áramlása; a termelés nemzetköziesedése (a TNC növekvő szerepe); a fogyasztói kereslet homogenizálódása) Acoccella, N. (2005): Economic Policy in the Age of Globalization. Cambridge University Press: Cambridge. Gács János (2007): A gazdasági globalizáció számokban. A nyitottság alakulása az EU országaiban – I. rész. Közgazdasági Szemle 54(10).
Az áruk/szolgáltatások nemzetközi áramlása: (Export+Import)/GDP (%) (Forrás: Penn World Table 6.3)
1960 1970 1980 1990 2000
Dr. Dombi Ákos
USA
UK
Japan
Germany
France
Nigeria
India
China
Mexico
2007 Brazil
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
6
A portfolió és a működő tőke nemzetközi áramlása; ill. a termelés nemzetköziesedése (billions, $)
Global foreign exchange market turnover (daily average, april)
Forrás: Triennial Surveys (BIS)
1989
2001
2010
620
1239
3981
Cross-border transactions in bonds and equities as a percentage of GDP (%)
1980
1990
1998
USA
9
89
230
Germany
7
57
334
Italy
1
27
640 2009
Forrás: W.E. Murray (2006): Geographies of Globalisation. Routledge 67.o.
1982
1990
2000
Flow of FDI (billions, $) (inflows)
57
208
1271
1114
Stock of FDI (billions, $) (Inward stock)
700
2082
7443
17743
Forrás: World Investment Report (various issues, UNCTAD)
Employment in foreign affilliaties (millions)
22
24
46
80
Sales of foreign affiliaties /World GDP
0,23
0,28
0,49
0,53
A globalizáció nem mainstream értelmezése „A globalizáció olyan, alapvetően hatalmigazdasági természetű folyamat, amelynek során a világgazdaság legerősebbé váló szereplői a legjelentősebb nemzetközi intézményeken keresztül, az adott és általuk is formált jogi keretek között, saját érdekeik alapján egységesítik és általánossá teszik a gazdasági és a politikai játékszabályokat.” (Veress József)
„…a világgazdaság legerősebbé váló szereplői…” • Transznacionális vállalatok (2010) (Forrás: UNCTAD – World Investment Report 2010) 1. General Electric ( eszközérték: 751 mrd. $, forgalom: 150 mrd. $) 2. Toyota Motor Corporation (eszközért.: 360 mrd. $, forg.: 222 mrd. $) 3. Royal Dutch Shell plc (eszközért.: 323 mrd. $, forg.: 368 mrd. $)
• Kereskedelmi láncok • Hedge-fundok, befektetési társaságok, biztosítók, bankok stb. (pénzügyi TNC-k) (2010) (Forrás: UNCTAD – World Investment Report 2010) 1. BNP Paribas ( eszközérték: 2670 mrd. $) 2. Deutsche Bank AG ( eszközérték: 2547 mrd. $) 3. HSBC Holdings PLC ( eszközérték: 2454 mrd. $)
…és viszonyításként Magyarország GDP-je (2010): ~ 27.000 mrd Ft; ~ 110-130 mrd USD (árfolyamtól függően)
Dr. Dombi Ákos
7
A szereplők közötti hierarchia Pénzügyi TNC Kereskedelmi láncok
Nem pénzügyi TNC OTP MOL
„…gazdasági és politikai játékszabályok…” - A neoliberális, mainstream gazdaságpolitika, melynek programcsomagjává a „Washingtoni Konszenzus” 10 pontját avanzsálták, kiforgatva azokat eredeti tartalmukból: 1. Pénzügyi liberalizáció Liberalizáció minden téren! 2. Külkereskedelem liberalizáció 3. Az FDI belépésének liberalizációja 4. Fiskális fegyelem 5. Privatizáció 6. Teljes dereguláció 7. A tulajdon biztonsága 8. Az adózási bázis kiszélesítése 9. Biztonságos export-ösztönző 10. A közkiadások prioritásának árfolyam-politika megváltoztatás
- Milyen körülmények között jók ezek a játékszabályok a nemzetgazdaságnak? A neoliberális gazdaságpolitika potenciális visszásságairól…
„…nemzetközi intézmények…” és „…jogi keretek…” (90-es évek és 2000-es évek eleje) Nemzetközi Intézmények: -Nemzetközi Valutaalap (IMF) -Világbank -Világkereskedelmi Szervezet (WTO) Jogi keretek: -Az IMF és a Világbank feltételekhez kötött hitelezése. A feltétel: „szerkezeti reformok” a neoliberális dogmák alapján. A „talált kincs”: a 80-as, 90-s évek pénzügyi válságai -Multilaterális kereskedelmi megállapodások (GATT, WTO)
Dr. Dombi Ákos
8
A lényeg…
Legerősebb szereplők (transznacionális váll. + ?)
Neoliberális gazdaságpolitika
??? Nemzetközi szervezetek 90-es évek2000-es évek eleje: IMF, WB, WTO (?) Napjaink: ?
Globalizációs externáliák • A nemzeti gazdaságpolitikák autonómiája csökken, felelőssége nő • A fejlettségbeli különbségek globálisan nem csökkennek • A társadalmi egyenlőtlenségek nőnek • A globalizáció és a valódi verseny konfliktusa… • A pénzvilág dominanciája a reálgazdaság felett… • A kormányok és az üzleti szféra kapcsolatai jelentősen változnak • A politikai függetlenség széttöredezése, avagy a globalizáció és a demokrácia konfliktusa…
A Twin Peaks jelenség
Forrás: Durlauf, S. N. – Johnson, P. A. – Temple, J. R. W. (2005): Growth Econometrics. In: Aghion, P. – Durlauf, S. N. (eds): Handbook of Economic Growth. Elsevier, North-Holland, Amsterdam. (565.o.)
Dr. Dombi Ákos
9
50% 45% 40% 35%
Tőkejövedelem nélkül
2007
1997
1987
1977
1967
1957
1947
1937
1927
30%
1917
A felső 10 százalék jövedelmi részesedése
Fokozódó jövedelmi egyenlőtlenségek az USA-ban
Tőkejövedelemmel
Forrás: Saez (2012): Striking It Richer: The Evolution of Top Incomes in the United States. (http://elsa.berkeley.edu/~saez/saez-UStopincomes-2010.pdf)
A nemzeti gazdaságpolitikák autonómiájának csökkenése • Az autonómia csökkenése a tényezők szabad áramlása végett Fiskális politika: az adóverseny determinálja a bevételi oldalt és így a kiadásit is Monetáris politika: a lehetetlen hármasság (rögzített valuta-árfolyam, önálló kamatpolitika és liberalizált pénz-/tőkepiac együtt nem lehetséges)
Munkaerő-piaci szabályozás: rugalmas munkaerőpiac követelménye
• Az autonómia csökkenése a hatalmi struktúrákból eredően Önként vállalt alárendeltség: EU, Euró-zóna Kvázi önként vállalt alárendeltség: feltételes hitelek (IMF, Világbank, nagy bankok),
multilaterális kereskedelmi egyezmények (WTO)
Hol tartunk most? • A Washingtoni konszenzus vége? 1. A harmadik világ elmaradt felzárkózása és stabilitása Rodrik, D. : Goodbye Washington Consensus, Hello Washington Confusion? (Journal of Economic Literature, 2006)
2. A piaci fundamentalizmus bukása (Great Recession) Strauss-Kahn,D.: „The Washington consensus is now behind us … In designing a new macro-economic framework for a new world, the pendulum will swing, at least a little, from the market to the state.” („Washington consensus is over, says IMF chief”, Brisbane Times, 2011.04.06)
3. Fordulat az IMF és a Világbank politikájában (?) • Merre tovább?
Dr. Dombi Ákos
10
D. Rodrick: A globalizáció politikai trilemmája (The Globalization Paradox. Democracy and the Future of the World Economy. W.W.Norton & Company: New York, London 2011)
Hiperglobalizáció
●
? (2008 -)
●
Nemzetállam
Demokrácia
Bretton Woods-i rendszer (1918 –1970-es évek)
A háromból egyszerre csak kettő valósulhat meg!
A két tábor… mainstream
nem mainstream
neoliberális közgazdászok
David C. Korten
A globalizációnak csak pozitív hatásai vannak
Joseph E. Stiglitz Dani Rodrik Veress József ⁞ Vannak negatív hatásai (egyesek szerint csak azok vannak)
Dr. Dombi Ákos
11
