A Magyar Köztársaság veszélyhelyzet-kezelési kérdéseinek elmélete és gyakorlata

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar

Hadtudományi Doktori Iskola /A hadtudomány általános elmélete/

A Magyar Köztársaság veszélyhelyzet-kezelési kérdéseinek elmélete és gyakorlata Előadó: Dr. univ. Dsupin Ottó r. ezredes, a KKB Titkárság vezetője 2008. március 04.



Fő tartalmi kérdések A biztonság, fenyegetések, kockázatok, kihívások, stratégiák, A Magyar Köztársaság védelmi igazgatási rendszere, A Kormányzati Koordinációs Bizottság szerepe, feladatai, Aktuális feladatok.

A biztonság A biztonság nehezen meghatározható

fogalom. A "biztonság" szó latin megfelelője a "securitas sine cura" ("securitas" ill. "securus", két összetevője "sine=nélkül", és "cura=aggodalom/félelem").

A biztonságon legegyszerűbb

megközelítésben a fenyegetettség nélküli állapotot, vagy bármiféle veszélyeztetettség hiányát értjük.

A biztonság Más megfogalmazásban a biztonság

mindazoknak a céloknak, feladatoknak és eszközöknek a rendszere, amelyek felhasználásával csökkenthető a fenyegetettség és/vagy hatékonyan elhárítható bármiféle veszélyhelyzet.

A biztonság összetevői A biztonság összetevői, tágabb, átfogó

értelmezése alatt a társadalmi (jogi, szociális), politikai (diplomáciai), gazdasági, környezeti (ökológiai), katonai, informatikai, pénzügyi, egészségügyi, belügyi biztonságot értjük.

FENYEGETÉSEK, KOCKÁZATOK, KIHÍVÁSOK Globális fenyegetés TERRORIZMUS; TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK ELTERJEDÉSE; INSTABIL RÉGIÓK, MŰKÖDÉSKÉPTELEN ÁLLAMOK; ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ; GAZDASÁGI INSTABILITÁS; AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM KIHÍVÁSAI; GLOBÁLIS TERMÉSZETI, CIVILIZÁCIÓS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI VESZÉLYFORRÁSOK.

NEMZETI BIZTONSÁGI STRATÉGIA 2073/2004.(IV.15.) Korm. hat.

Belső fenyegetés, kockázat

• • • •

SZERVEZETT BŰNÖZÉS, FEKETEGAZDASÁG ÉS KORRUPCIÓ, KÁBÍTÓSZEREK TERJEDÉSE, POLITIKAI ÉS VALLÁSI SZÉLSŐSÉGEK,

•

KATASZTRÓFA,- VESZÉLYHELYZETEK.

NEMZETI BIZTONSÁGI STRATÉGIA 2073/2004.(IV.15.) Korm. hat.

A veszélyhelyzet olyan körülmény, szituáció kialakulása, melyben az életminőséget rontó hatások jelennek meg. Általánosságban kijelenthető, hogy veszélyezteti -

az emberi életet, az anyagi javakat, a kulturális értékeket, az élővilágot, a természetet, valamint a kialakult társadalmi rendet.

A veszélyhelyzet A különböző típusú és kiterjedésű veszélyhelyzetek (veszélyek,

természeti, technológiai, környezeti katasztrófák, rendkívüli események) a társadalom fejlődéséből fakadó automatikus és elkerülhetetlen velejárói.

A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. tv. szerint a

"veszélyhelyzet a szükséghelyzetet (Alkotmány 19.§ (3) bek. i) pont) el nem érő mértékű, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot, amelyet különösen a következő események válthatnak ki."

Polgári veszélyhelyzet-kezelés

Térségünkben a fegyveres összeütközés veszélye

megszűnésével előtérbe kerültek a biztonság más aspektusai, a polgári veszélyhelyzet-kezelés kérdései.

A veszélyhelyzet-kezelés A veszélyhelyzet-kezelés (veszélyhelyzet-menedzsment)

egy összetett folyamat, amely felöleli az érintett fizikai vagy elméleti terület minden olyan elemét, amelybe való beavatkozással a veszélyhelyzet kialakulásának valószínűségét csökkenteni vagy a következményeket mérsékelni tudjuk.

Fázisai:

a megelőzés, a mentés és a helyreállítás (vizsgálat) mindenképpen eleme kell, hogy legyen.

A veszélyhelyzet-kezelés technológiája magába foglalja a veszélyhelyzetek kezelésére szolgáló rendszereket

annak eszközeivel, eljárásával együtt. E terület egységes egészet alkot, viszont elemeit meg kell határozni annak érdekében, hogy a rendszervizsgálatnál meghatározzuk a gyenge pontokat és azok javítására intézkedni legyünk képesek.

Ezek a területek az alábbiak: a jogi szabályozás kérdése a veszélyhelyzet-kezelésben részt vevő szervezetek szervezési,

vezetési rendszere, a hazai és nemzetközi együttműködés helyzete, a készenlét foka, a képzettség színvonala, a reagálóképesség biztosítottsága, a technikai, informatikai felszereltség színvonala.

A veszélyhelyzet-kezelés megoldandó feladatait a folyamat időbeli lefolyása alapján csoportosíthatjuk az alábbiak szerint: Kockázatelemzés, amelynek során a lehetséges kockázati

tényezőket vesszük számba és meghatározzuk a kockázat és a veszélyhelyzet kialakulása közötti kapcsolatot.

Tervezés, amelynek során az előírásokat határozzuk meg, azok

betartását ellenőrizzük, minősítjük, és terveket dolgozunk ki.

Helyzetelemzés, amelynek során a lehetséges

veszélyhelyzetek kialakulásának valószínűségét vizsgáljuk, reális idejű szituációelemzést végzünk, döntési variációkat dolgozunk ki.

Veszélyhelyzet-felszámolás, amelynek során a tervekben

foglaltakat végrehajtjuk.

Vizsgálat, amelynek során a tapasztalatokat összegezzük, és

annak alapján módosítjuk a folyamat első fázisában szereplő kitételeket.

Stratégiák Nemzeti Biztonsági Stratégia, Nemzeti Katonai Stratégia, Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia, Politikai Stratégia és Külpolitikai Stratégia, Gazdasági Stratégia, Rendvédelmi Stratégia.

A Nemzeti Biztonsági Stratégia a legfontosabb politikai elképzeléseket

tartalmazza az államnak a háborúhoz, a konfliktusokhoz és a békeidőszak feladataihoz történő hozzáállását illetően.

A Nemzeti Katonai Stratégia a katonai célok (a végső cél), a katonai

stratégiai koncepció (módszer), a katonai erőforrások (eszközök) elemzésével alakítja ki a követendő elgondolást, az állam részére a katonai erő felhasználását tekintve

A Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia Nemzeti Biztonsági Stratégiára épülve: bemutatja a jelenlegi helyzetet, a jövőbeni kilátásokat meghatározó kockázati tényezőket és kihívásokat; megfogalmazza a nemzetközi együttműködésből adódó lehetőségeket; meghatározza a stratégiai célokat és eszközöket, a fejlesztések irányait, azok időbeni ütemezését.

A politikai stratégia és külpolitikai stratégia elsődlegesen a belpolitikai folyamatok

figyelembevétele szükséges az elemzők részére, majd a szűkebb politikai törekvések (szomszéd országok helyzete), a baráti (NATO) országok és a nemzetközi szervezetek lehetőségeinek figyelemmel kísérése.

A gazdasági stratégia az ország főbb gazdasági mutatóinak

elemzése, következtetések levonása utána befolyásoló körülményeket figyelembe véve a nemzeti gazdasági törekvések körvonalazása a technológiai lehetőségekkel együtt.

A rendvédelmi stratégia olyan dokumentum, amely a társadalom és a

környezet számára közérthetően fogalmazza meg a magyar rendvédelem jövőbeni szerepét, fejlesztésének prioritásait. Tartalmazza a nemzeti és közösségi forrásokra, támogatásokra, alapokra épülő, s ütemezett megvalósítást biztosító erőforrás szükségleteket.

Az állam lehetőségei a veszélyhelyzetkezelés során résztvevők befolyásolására ÖSZTÖNZŐK Diplomáciai

közvetítés diplomáciai elismerés tárgyalások konfliktus tárgyalásos megoldása menekültek fogadása, ellátása

SZANKCIÓK

Gazdasági

gazdasági együttműködés pénzügyi élelmiszer-, energia-, egészségügyi segélyek orvosi segítség biztosítása

Katonai

kölcsönös bizalmon alapuló katonai adatok cseréje helyi ellenőrzés gyakorlatokra történő meghívás közös gyakorlatok végrehajtása

Diplomáciai

tárgyalások felfüggesztése diplomáciai elszigetelés diplomáciai kapcsolatok szüneteltetése sajtókampány indítása menekültek elutasítása kiutasítások szociális, kulturális diplomáciai események törlése fellépés a nemzetközi fórumokon

Gazdasági

szállítások leállítása embargó (energiahordozók, nyersanyagok) kinnlevőségek zárolása kifizetések felfüggesztése banki, pénzügyi tranzakciók szüneteltetése kereskedelmi szigorítások,

Katonai

adatszolgáltatás felfüggesztése katonai emü. törlése helyi ellenőrzés tiltása gyakorlatokra történő meghívás felfüggesztése készenléti csapatok felvonultatása erődemonstráció a határ mellett



A VESZÉLYHELYZETKEZELÉS

A VESZÉLYHELYZET-KEZELÉS FOLYAMATA KIHÍVÁSOK, KOCKÁZATOK, FENYEGETÉSEK

Ezen veszélyhelyzetek rendkívül változatosak, így keletkezésük okai, jellegük, formáik, és lefolyásuk időtartama is igen széles spektrumot töltenek be.

A VÉDELMI IGAZGATÁS EGYSZERŰSÍTETT MODELLJE ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

ORSZÁGGYŰLÉS OGY Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága

Katonai Iroda

Központi

KORMÁNY

ÖTM

HM

GKM

Kormányzati Koordinációs Bizottság Védelmi Titkárság

VH

VKF

NHK

Területi

TÁRCÁK

Megyei (Fővárosi) Védelmi Bizottságok

Helyi

Helyi Védelmi Bizottság

Polgármesterek

Önálló védelmi szervezetek

A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK VÁZLATOS RENDSZERE A minősített időszakokban bevezethető rendkívüli intézkedéseket a honvédelmi törvény szabályozza. A cél: A rendkívüli intézkedések felülvizsgálata, külön törvényben történő megjelenítése.

RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT

VESZÉLYHELYZET

SZÜKSÉGÁLLAPOT

19/E§

MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET



Központi szint MVB határozatok

Minősített helyzetekben

Megyei fővárosi védelmi bizottság (elnöke)

koordinálás

Helyi HelyiVédelmi VédelmiBizottság Bizottság

Polgármesterek Polgármesterek

Megyei Védelmi Bizottság koordinálás

Megyei Védelmi Iroda

Szakmai felügyelet

Irányítás

MVB tagjai

MRFK MRFK

ÖTM VT

§ Kat., Kat. Vhr

HM VH

§ Hvt., Hvt. Vhr

GKM VKFO



FONTOS JOGSZABÁLYOK Alk.: 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya, Kat.: A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. Törvény Kat. Vhr.: 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról Hvt.: 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről Hvt. Vhr.: 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. tv. 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről



FONTOS JOGSZABÁLYOK /Állami irányítás egyéb jogi eszközei/

2266/2000. (XI. 7.) Korm. határozat a Kormányzati Koordinációs Bizottság szervezeti és működési rendjének, valamint eljárási szabályainak elfogadásáról 2046/2007. (III. 19.) Korm. h. A terrorizmus elleni küzdelem aktuális feladatairól szóló 2112/2004. (V. 7.) Korm. határozat módosításáról a terrorizmus elleni fellépés egységes végrehajtásáról szóló 9/2007. sz. IRM-ÖTM együttes utasítás.



A védelmi igazgatás Hvt. Vhr. I. Fejezet/ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK/2. § e) védelmi igazgatás: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer. Az állam komplex védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenység, amely magában foglalja az Alkotmányban szabályozott minősített időszakokra és az azokat kiváltható helyzetekre történő felkészülést, továbbá az említett időszakok és helyzetek honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosság-ellátási feladatainak tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét.



A Kormányzati Koordinációs Bizottság



A Kormányzati Koordinációs Bizottság

A Kat. 9. §-ának megfelelően a Kormány katasztrófavédelemmel kapcsolatos döntései előkészítéséért, a döntések összehangolásáért a KKB felelős.

A KKB a Kormány operatív irányító, koordináló, tájékoztató szerve.

Állandó és ideiglenes szervei útján figyelemmel kíséri a kialakult helyzetet, a helyzet kezelésbe bevont erők tevékenységét.

Előkészíti a Kormány döntéseit, ajánlásokat tesz a tárcák számára a szükséges szakmai döntések meghozatalára.



A Kormányzati Koordinációs Bizottság tagjai I. a) elnöke az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, b) elnökének általános helyettese az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, c) elnökének helyettese katasztrófaveszély vagy bekövetkezett katasztrófa esetén a katasztrófa típusának megfelelően a védekezésben leginkább érintett tárca államtitkára, veszélyhelyzeti szintet elérő ár- és belvíz elleni védekezés esetén a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, nukleárisbaleset esetén az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban OAH) főigazgatója.



A Kormányzati Koordinációs Bizottság tagjai II. Tagjai: ¾ a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, ¾ a Pénzügyminisztérium államtitkára, ¾ a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára, ¾ az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, ¾ a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára, ¾ a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, ¾ az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, ¾ a MeH Nemzetbiztonsági Iroda vezetője ¾ az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára ¾ a MeH Elektronikus Kormányzati Központ vezetője



Dr. Vadai Ágnes HM államtitkár

Dióssy Gábor GKM államtitkár

Gőgös Zoltán FVM államtitkár

Dr. Kincses Gyula EüM államtitkár

Bajnai Gordon ÖTM miniszter, KKB elnök

Juhász Gábor IRM államtitkár

Dr. Ujhelyi István ÖTM államtitkár, KKB elnökh.

Kovács Kálmán KvVM államtitkár

Dr. Dudás Ferenc MeH NBI vezető

Keller László PM államtitkár

Dr. Rónaky József OAH főigazgató

Csizmár Gábor MeH államtitkár

Baja Ferenc MeH EKK



A KKB ülésein tanácskozási joggal részt vesz ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

a Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök, az országos rendőrfőkapitány, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, az országos tiszti főorvos, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főigazgatója, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke, a Büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, továbbá a KKB elnöke által meghívott szakemberek, illetve az érintett megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnökök.



KKB ÜLÉSEIN TANÁCSKOZÁSI JOGGAL RÉSZT VESZ

Dr. Tatár Attila tű. altábornagy OKF főigazgató

Havril András vezérezredes Honvéd Vezérkar főnöke

Pataki Dániel Nemzeti Hírközlési Hatóság elnök

Dr. Bencze József r. altábornagy országos rendőrfőkapitány

Dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvos

Dr. Göndöcs Zsigmond OMFI főigazgató

Horváth Zsolt Csaba Nemzeti Közlekedési Hatóság elnök

Dr. Bozó László OMSZ elnök

Dömény Sándor bv. dandártábornok BVOP mb. országos parancsnok

Dr. Váradi József KvVM VKKI vízügyi igazgató



KKB ÜLÉSEIN ÁLLANDÓ MEGHÍVOTTAK ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Külügyminisztérium államtitkára, Miniszterelnöki Hivatal illetékes államtitkára, Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára, Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára, KKB Tudományos Tanács elnöke, KKB Operatív Törzs vezetője,



A Kormányzati Koordinációs Bizottság szervei A KKB állandó jelleggel titkárságot, Veszélyhelyzeti Központot, valamint katasztrófahelyzetben Operatív Törzset működtet.

A KKB titkársága és katasztrófahelyzetben az Operatív Törzse az ÖTM-ben (a Nemzeti Helyzetértékelő Központban), Veszélyhelyzeti Központja az OKF bázisán működik.

A KKB Veszélyhelyzeti Központ az OKF szervezeti elemeként állandó ügyeleti szolgálattal biztosítja a katasztrófákkal összefüggő hazai és külföldi információk gyűjtését, elemzését és az érintettek részére történő biztosítását.

A KKB Operatív Törzs az OKF állományából és az érintett minisztériumok állományából kijelölt szakemberekkel látja el a feladatát.

VESZÉLYHELYZET-KEZELÉS KATASZTRÓFAHELYZET KORMÁNY

Kormányzati Koordinációs Bizottság ÖTM miniszter

KKB Tudományos Tanács

KKB TITKÁRSÁG

KKB Veszélyhelyzeti Központ

KKB OPERATÍV TÖRZS



Védekezési munkabizottságok Az érintett tárca katasztrófahelyzetben ellátandó szakmai feladatainak koordinálására a KKB szakmai döntés-előkészítő szerveként a katasztrófa szerint leginkább érintett minisztériumban védekezési munkabizottságot hoz létre.

¾ÖTM: Nukleáris Baleset-elhárítási VM, Földrengés Elleni VM, Ipari Baleset-elhárítási VM, ¾IRM: Migráció Elleni VM, ¾EüM: Járványügyi VM, ¾GKM: GKM VM. ¾KvVM: Árvíz és Belvízvédelmi VM,

VESZÉLYHELYZET-KEZELÉS KATASZTRÓFAHELYZET

KKB OPERATÍV TÖRZS

OKF

ÖTM

Nukleárisbalesetelhárítási VM

KvVM

Árvíz és belvízvédelmi VM

Földrengéselleni VM

BÁH

IRM

Iparibaleset-elhárítási VM (SEVESO)

EüM

Járványügyi VM

Migrációelleni VM

GKM

GKM VMB

TOVÁBBI TÁRCÁK



A KKB Titkárság: •előkészíti a KKB üléseit, gondoskodik az érintettek tájékoztatásáról, nyilvántartja a KKB elnöke által meghatározott személyek munkaidő alatti vagy munkaidőn túli elérhetőségét,

Dr. univ. Dsupin Ottó r. ezds. KKB Titkárság titkárságvezető

•figyelemmel kíséri a jogszabályokban a KKB és annak elnöke számára meghatározott, a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégiából adódó, és a KKB éves feladattervében meghatározott feladatok végrehajtásának helyzetét, melyről havonta tájékoztatja a KKB elnökét és az üléseken a KKB-t, •összeállítja a KKB elnökének a Kormány részére szóló éves beszámolóját,



A Veszélyhelyzeti Központ: 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról (5)[3] A Veszélyhelyzeti Központ a BM OKF szervezeti elemeként állandó ügyeleti szolgálattal biztosítja a katasztrófákkal összefüggő hazai és külföldi információk gyűjtését, elemzését és az érintettek részére történő biztosítását.

Dr. Tóth Ferenc pv. ezredes KKB VK vezető

[3] A 3. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 282/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. §-a (5) bekezdésre változtatta.



A KKB Operatív Törzs A védekezési munkabizottság megalakulásáig végzi a katasztrófa következményeinek elhárítására vonatkozó operatív döntések előkészítését, és az alárendelt szervezetekre vonatkozóan javaslatot tesz a végrehajtásra az érintett tárcák részére. Ezt követően a KKB elnökének intézkedése szerinti feladatokat hajtja végre. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy OKF főigazgató-helyettes KKB VK vezető

Működési helye: ÖTM Nemzeti Helyzetértékelő Központ



A Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa Kat. Vhr. 4. § A KKB tevékenységének támogatása, a megalapozottabb döntés-előkészítés érdekében a KKB Tudományos Tanácsot működtet. A Tudományos Tanács tagjai a miniszterelnök által felkért tudományos intézetek, szervezetek vezetői, illetőleg nukleáris baleset esetén az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) vezetője által felkért szakértők.

Prof. Meskó Attila MTA főtitkár

Prof. Pléh Csaba MTA főtitkárh.



A kormányzati szintű vezetési rendszer felépítésében és működtetésében az alábbi elvek érvényesítése a követelmény: a veszélyhelyzet-kezelés központi és egyedüli felelős szerve a Kormány,

amely kormányzati szinten biztosítja a veszélyhelyzet-kezeléshez szükséges jogszabályi és költségvetési feltételeket, megteremti a nemzetközi együttműködés és elhárítás feltételeit.

A Kormány, mint a végrehajtó hatalom legfőbb szerve felelős minden, a

lakosság életét felszámolásáért.

A

és

a

vagyonbiztonságot

fenyegető

veszélyhelyzet

cél: a jelenlegi több koordináló szerv helyett valamennyi veszélyhelyzetben egy állandó, ugyanazon központi szerv (pl. Kormányzati Koordinációs Bizottság / Kormányzati Védelmi Bizottság) működtetése a Kormány megfelelő információkkal való ellátása érdekében.



¾A 2007. évi katasztrófavédelmi tevékenységről és a 2008. évre vonatkozó megelőzési és felkészülési feladatokról szóló Korm. előterjesztés elkészítése, ¾A KKB 2008. évi feladatterve elkészítése, ¾KKB ülések előkészítése, napirendi pontok kidolgozása, ¾KKB működésével kapcsolatos jogi normák átdolgozása, ¾A Nemzeti Kritikus Infrastruktúra Védelmi Program kidolgozásával kapcsolatos koordinációs munka végzése,



A kritikus infrastruktúra védelmi nemzeti program kidolgozásával kapcsolatban végrehajtott feladatok:

2007. február 08. a kritikus infrastruktúra védelmi nemzeti program kidolgozásának szükségessége, szakértői munkacsoport megalakítása, az OKF főigazgatója számoljon be a soros KKB ülésen az elvégzett eddigi munkáról.

A KKB 2007. március 29-i ülésén a KKB elfogadta a kritikus infrastruktúra védelmi program kidolgozására vonatkozó javaslatokat, melyeket az 1/2007. (III.29.) KKB határozat rögzített.

2007. május 08. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a tárcák és központi államigazgatási szervek bevonásával elkészíti a kritikus infrastruktúra védelmi programra vonatkozó zöld könyvet.



A kritikus infrastruktúra védelmi nemzeti program kidolgozásával kapcsolatban végrehajtott feladatok:

A 2007. szeptember 26-án a kritikus infrastruktúra védelem nemzeti programját megalapozó Zöld Könyvvel együtt – „a terrorizmus elleni küzdelem aktuális feladatairól szóló 2112/2004. (V. 7.) Korm. határozat módosításáról” szóló 2046/2007. (III. 19.) Korm. határozat 2.3.1. sz. pontjában rögzítetteknek megfelelően a szükséges formai kiegészítésekkel közigazgatási egyeztetésre bocsátja.

A KKB 2007. második félévi rendes ülésén elfogadta a Zöld Könyvet. Valamint döntött a Korm. előterjesztés közigazgatási egyeztetésre történő bocsátásáról.



Szektorok és felelősök listája Ágazat

Alágazat

Felelős

I. Energia

1.

kőolaj kitermelés, finomítás, feldolgozás, tárolás és elosztás 2.földgáztermelés, feldolgozás, tárolás és elosztás 3.villamosenergia-termelés, továbbítás, elosztás

GKM

II. Infokommunikációs technológiák

1.

információs rendszerek és hálózatok 2.eszköz-, automatikai és ellenőrzési rendszerek 3.internet infrastruktúra és hozzáférés 4.vezetékes és mobil távközlési szolgáltatások 5.rádiós távközlés és navigáció 6.műholdas távközlés és navigáció 7.műsorszórás 8.postai szolgáltatások 9.kormányzati informatikai, elektronikus hálózatok

MeH EKK, GKM

III. Közlekedés

1.

közúti közlekedés 2.vasúti közlekedés 3.légi közlekedés 4.belvízi közlekedés 5.logisztikai központok

GKM

IV. Víz

1.

ivóvíz szolgáltatás 2.vízminőség ellenőrzés 3.szennyvíztisztítás

KvVM



Szektorok és felelősök listája V. Élelmiszer

1.

élelmiszer előállítás 2.élelmiszer-biztonság

FVM

VI. Egészségügy

1.

kórházi ellátás 2.mentésirányítás 3.egészségügyi tartalékok és vérkészletek 4.magas biztonsági szintű biológiai laboratóriumok 5.egészségbiztosítás

EüM

VII. Pénzügy

1.

fizetési, értékpapírklíring- és elszámolási infrastruktúrák és rendszerek 2.bank és hitelintézeti biztonság

PM

VIII. Ipar

1.

vegyi anyagok előállítása, tárolása és feldolgozása 2.veszélyes anyagok szállítása, 3.veszélyes hulladékok kezelése és tárolása, 4.nukleáris anyagok előállítása, tárolása, feldolgozása 5.nukleáris kutatóberendezések 6.hadiipari termelés 7.oltóanyag és gyógyszergyártás

GKM, HM, ÖTM (OKF), IRM (OAH)

IX. Jogrend - Kormányzat

1.

kormányzati létesítmények, eszközök 2.közigazgatási szolgáltatások 3.igazságszolgáltatás, 4.nemzeti szimbólumok

IRM, ÖTM

X. Közbiztonság - Védelem

1.

honvédelmi létesítmények, eszközök, hálózatok

IRM, HM, ÖTM (OKF)



A Magyar Köztársaság veszélyhelyzet-kezelési kérdéseinek elmélete és gyakorlata

Recommend Documents