A MAGYAR HONVÉDSÉG JELENLEGI FIZIKAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSÉNEK GYAKORLATA

Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ [email protected]

A MAGYAR HONVÉDSÉG JELENLEGI FIZIKAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSÉNEK GYAKORLATA ABSZTRAKT A szerző a Magyar Honvédség jelenlegi fizikai állapot felmérési rendszerével foglalkozik. Említést tesz a vonatkozó jogszabályokról és leírja a rendszerhez szorosan kapcsolódó fontos és meghatározó hasznos tudnivalókat. Ismerteti a differenciálási szempontokat, az alkalmazott mozgásformákat és pontértékelési rendszert, az állapotfelmérés folyamatát, lebonyolítását és adminisztrálását. A mérési eredmények - melyek négy év adatai - a testalkati és teljesítménymutatók alapján adnak egy átfogó és informatív képet a Magyar Honvédség személyi állományának fizikai erőnléti állapotáról. Kulcs szavak: fizikai, állapotfelmérés, teljesítmény, testalkati mutatók. BEVEZETÉS A XXI. század túlfeszített, rohanó világában a szürke hétköznapok jelentős terhet rónak társadalmunk minden egyes tagjára. A fizikai teljesítmény különböző megnyilvánulási formáinak össztársadalmi színvonala, jelentősen befolyásolja társadalmunk és azon keresztül haderőnk terhelhetőségét annak fizikai teljesítő képességét. Az Észak Atlanti Szervezethez (1999) és az Európai Unióhoz (2004) történő csatlakozásunkat követően, haderőnknek új kihívásokkal kellett szembenéznie, mivel megváltoztak az elvárások és annak szintjei. A feladatok, melyeknek egy része külföldön – műveleti vagy hadműveleti területen –, más része pedig itthon történik, új kihívásokat támasztanak. A sikeres, eredményes végrehajtáshoz elengedhetetlen a megfelelő fizikai felkészültség, melynek fejlesztése és aztán annak szinten tartása mindennapos feladat kell, hogy legyen. A szolgálatok során számtalanszor kerülhetnek olyan váratlan veszélyes, illetve életveszélyes helyzetekbe (pl.: földrengések, árvizek, terrortámadások, tűzharcok), melyek mind mentálisan, mind pedig fizikálisan az átlagosnál nagyobb megterhelést jelenthetnek számukra. Percek, másodpercek alatt kell képesnek lenniük arra, hogy döntéseket hozzanak, és ha kell hazájukat, valamint az anyagi javakat életük árán is meg védjék. Ezekre a helyzetekre a szükséges feltételek megteremtésével többnyire fel tudnak készülni, de tökéletesen sajnos soha. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A Magyar Honvédségben 1997-től beszélhetünk az egész állományra kiterjedő fizikai alkalmasság-vizsgálatról, majd később annak kiegészítéseképpen, az úgynevezett fizikai állapotfelmérésről, melynek célja az adott munkakör betöltésére alkalmas katona aktuális edzettségi állapotának meghatározása.(A megfelelő színvonalú edzettségi állapot a fizikai

felkészülés és kiképzés folyamatának eredménye, amely jelentősen befolyásolja a munkaköri feladat végrehajtásának minőségét és eredményességét.) Jelenleg a fizikai alkalmasság-vizsgálatokat és állapotfelméréseket négy rendelet a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV.10.) és a már említett, annak módosításait tartalmazó 18/2010. (XII. 10.) HM rendelet, valamint a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól szóló 7/2006. (III. 21.) és annak módosításait tartalmazó, és azzal párhuzamosan, együtt alkalmazandó újonnan 2009. október 1-vel hatályba lépett 13/2009. (VIII. 26.) rendelet szabályozza. A 13/2009. (VIII. 26.) HM rendelet változásai elsősorban a fizikai állapotfelmérésre és a szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékszó állomány fizikai alkalmasság-vizsgálatára vonatkoznak, melyhez szorosan kapcsolódik egy (116/2009 VKF intézkedés) vezérkari főnöki intézkedés is. Az állapotfelmérésre vonatkozóan újra visszatért a 4 fokozatú értékelési rendszer és új elemként a „T” kategóriánkénti összesített minimum szintek mellett a mozgásformánkénti minimalizálás is követelmény lett. A KÖVETELMÉNYEK DIFFERENCIÁLÁSÁNAK SZEMPONTJAI A jelenlegi követelményrendszer nemek szerint, életkor és a munkaköri beosztások fizikai megterhelése alapján került differenciálásra. A négy munkaköri kategóriában a funkcionális szervrendszerek alap-, közép-, felső és emeltszintű edzettségi állapota a munkaköri beosztáshoz kapcsolódó edzettségi követelmény. A T1 és T2 jelölésű kategóriák az ülő és a könnyű fizikai munkavégzéssel, a T3 és T4 jelölésű kategóriák a közepes és nehéz fizikai munkavégzéssel járó munkaköri beosztásokat jelölik. A férfiak és nők vizsgálatára a 25 év alatti korcsoporttól 5 éves korcsoportonkénti beosztásban az 51 év feletti korcsoportig való besorolás alapján kerül sor. A nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül a fizikai állapotfelmérés nem kötelező. Jelenleg tehát (62-5=57 év) 57 év fölött már nem kötelező. Az életkor és azon keresztül a korcsoportba történő besorolás meghatározása a születési év alapján történik, ellentétben a fizikai alkalmasság-vizsgálatok során alkalmazott (év, hónap, nap-os) meghatározással szemben. AZ ALAKALMAZOTT MOZGÁSFORMÁK Az előirt mozgásformák közül egy keringésrendszeri állóképességet és két izom erőállóképességét felmérő mozgásforma végrehajtását írtja elő a hatályos 7/2006 (III.21.) HM rendelet. A fizikai állapotfelméréskor a T1 és T2 jelzésű ülő és könnyű fizikai munkát jelző munkakörökben a keringésrendszeri állóképességet vizsgáló 6 km gyorsított menet és a 3200 méter síkfutás választható. A T3 és T4 jelzésű közepes és nehéz fizikai munkavégzést jelölő munkakörökben a 3200 méter síkfutás kötelező mozgásforma. Indokolt esetben a Másodfokú Felülvizsgáló Bizottság (Másodfokú FÜV Bizottság) az éves fizikai állapotfelmérés mozgásanyagaként a 800 méter úszást is előírhatja. A fizikai alkalmasság hatósági vizsgálatakor a vizsgálatot végző egészségügyi szerv kerékpár-, futószalag ergométeres terheléseket is alkalmazhat. Az egészséges állomány körében az ergométereken

végzett terhelések teljes kimerülésig tartó úgynevezett vita maxima vizsgálatok. Ezek során a fokozatosan emelkedő intenzitás 1 perces terhelési lépcsőben testtömeg kilogramm/0,25 wattot jelent. Az 50 év feletti katonák esetében orvosi javaslatra a fizikai állapotfelmérés a kijelölt egészségügyi intézményekben ergometriás vizsgálattal is elvégezhető. Az erő-állóképességet felmérő mozgásformák közé tartoznak a karhajlítás-nyújtás mellső fekvőtámaszban (a továbbiakban: fekvőtámasz), a karhajlítás-nyújtás függésben (a továbbiakban: húzódzkodás) és a felülés gyakorlatcsoport (módosított felülés - a láb rögzítetlen -, hasprés) gyakorlatai. A férfiaknál (T1-T4 kategóriákban) és a közepes, nehéz fizikai munkát végző nőknél (T3-T4 kategóriákban) a fekvőtámasz mellett a húzódzkodás gyakorlatcsoport gyakorlatai választhatók nemenkénti bontásban. Az ülő és a könnyű fizikai munkát végző nőknél (T1-T2 kategóriákban) kerül alkalmazásra a mellső térdelőtámaszos karhajlítás-nyújtás mozgásforma. A húzódzkodás nőknél társ segítségével is végrehajtható. A törzsizmok erő-állóképességének felmérésére a felülés gyakorlatcsoport hivatott. A T1 és T2 (ülő és könnyű fizikai munkavégzést jelölő) munkaköri kategóriákban a hanyattfekvés térdben hajlított emelt lábhelyzetben végrehajtott lapockaemelés (hasprés) választható. A T3-T4 (nehéz fizikai munkát jelentő munkaköri kategóriákban) a láb talajhoz történő rögzítése nem megengedett. A FIZIKAI ÁLLAPOTFELMÉRÉS FOLYAMATA A fizikai alkalmasság időszakos ellenőrzésekor, a fizikai állapotfelmérés során általános orvosi vizsgálatok, életmódprofil és testösszetétel ellenőrzése történik, majd egyszerű teljesítmény-élettani vizsgálatok következnek pályakörülmények között. A fizikai állapotfelmérések elsősorban a kondícionális képességek mérésére hivatottak. A hosszú távú állóképességet és a helyi izomerő-állóképességet mérik, ami tekinthető regionális izomerő-állóképességnek is, hiszen nem csak konkrétan egy izom, hanem izomcsoport vagy izom csoportok egyidejű terhelése történik és természetesen közvetetten azokkal szoros összefüggésben lévő más funkcionális szervrendszereké is. A gyakorlatok egyszerűek, hiszen viszonylag nagy létszámú állomány egyidejű tesztelését kell lebonyolítani, lehetőség szerint minél rövidebb idő alatt. Ezért minden mozgásforma egyszerű, könnyen és szinte bárhol végrehajtható. A fizikai állapot felmérés folyamata során az ellenőrzését három tagból álló Fizikai Állapotfelmérő Bizottság hajtja végre, amelynek tagjait (orvost és testnevelőt illetőleg a fizikai terhelhetőség megítélésében jártas szakembert, valamint a bizottság elnökét) az állományilletékes parancsnok, illetve szolgálati elöljáró nevezi ki. Az ellenőrzést az MH vezető állományú vezető állományú katonái esetében az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ (a továbbiakban: MH HEK) Kecskeméti Repülő Korház Fizikai Állapotfelmérő Bizottsága végzi. Amennyiben a foglalkoztatott nem éri el a munkatérkép (18/2010. (XII. 10.) HM rendelet) szerint elvárt teljesítményszintet, részletes orvosi vizsgálaton kell felfedni annak okát. Amennyiben az elvárt teljesítményszintet sérülés vagy megbetegedés miatt nem képes elérni a jelölt, ennek megfelelően kell eljárni (FÜV). Amennyiben az elégtelen teljesítményszint nem egészségi okkal, hanem a fizikai teljesítőképesség szinten tartási kötelmeinek elmulasztásával

(nemtörődömséggel, lustasággal, edzések kihagyásával) így felelőtlenséggel hozható összefüggésbe, a foglalkoztatottat le kell szerelni. Ennek során azonban megfelelő körültekintéssel kell eljárni. A különleges, speciális feladatot irodában ellátók körében figyelemmel kell lenni az elsődlegesen elvárt megfelelőség iránt (hang- és képelemzők, számítástechnikai szakemberek, közgazdász-elemzők stb.). A munkakörükben bármilyen fizikai megterhelésnek kitett foglalkoztatottakat viszont a munkatérképnek megfelelő teljesítményszint elérésére kell kötelezni. Ha a katona minősítése maradandó egészségkárosodása következményeként „egészségileg korlátozással alkalmas”, és emiatt nem képes eleget tenni a követelményeknek a Másodfokú Felülvizsgáló Bizottság (a továbbikaban: a Másodfokú FÜV) a módosult fizikai terhelhetőségére való tekintettel az egészséges állomány mozgásanyagától eltérő mozgásformák alkalmazását is előírhatja. Ebben az esetben a fizikai alkalmasság évenkénti ellenőrzését az MH HEK Katonai Fizikai Alkalmasság-vizsgáló és Orvosi Élettani Osztálya, valamint az MH HEK Kecskeméti Repülőkórház, Repülőorvosi Alkalmasság-vizsgáló szerve végzi. A „Fizikai terhelhetősége jelenleg nem megfelelő, hat hónap múlva ismételt vizsgálata szükséges” értékelés esetében, ha a katona minősítése az ismételt ellenőrzés során „Fizikai állapota nem megfelelő”, őt az MH HEK Alkalmasság-vizsgáló Intézetébe vagy a Kecskeméti Repülő Korházba kell beutalni teljes körű szakorvosi és fizikai (testösszetételi és testalkati valamint összetett terhelés - élettani) kivizsgálás elvégzésére. Ha a kivizsgálás alapján a katona fizikai teljesítményének csökkenése egészségi okra vezethető vissza, a katona gyógykezeléséről, orvosi rehabilitációjáról, illetőleg egészségi alkalmasságának felülvizsgálatáról kell intézkedni. Ha nem egészségi okra vezethető vissza, hanem a katona életmódjának következménye, a katona fizikai alkalmatlanságát kell megállapítani. A fizikai alkalmatlanságról, és ennek alapján a katonai szolgálatra alkalmatlanságról első fokon a Másodfokú FÜV Bizottság, másodfokon a Központi FÜV Bizottság határoz. LEBONYOLÍTÁS ÉS ADMINISZTRÁLÁS Az állapotfelmérések lebonyolításakor a mozgásformák szabályos végrehajtása mellett fontos szerepet kap az öltözet, a környezet és a terhelési kritériumok is. A 6 km gyorsított menetnél és a 3200 méter síkfutásnál több résztvevő esetén körszámláló lapot javasolt alkalmazni. A fizikai állapotfelmérések eredményeinek adminisztrálásakor a szükséges adatokat a „Fizikai állapotfelmérő lap”-on kell feltüntetni (8. melléklet a 13/2009. (VIII. 26.) HM rendelethez). A Fizikai Állapotfelmérő Bizottságok (FÁB) elnökei az állapotfelmérés eredményét hivatalos úton megküldik az állományilletékes személyügyi szervek részére. A fizikai állapotfelmérés eredménye minden év végén meg kell, hogy jelenjen a katona, éves teljesítményének értékelésében. A PONTÉRTÉKELÉSI RENDSZER A pontértékelési rendszerben a T1 és T2 munkaköri kategóriák maximálisan szerezhető pontértéke 340 pont. A T3 és T4 munkaköri kategóriákban 360 pont a felső érték. Az alacsonyabb szintű edzettségi állapotot megkövetelő 6 km gyorsított menet, 800 méter úszás és a T1, T2 jelölésű munkakörök esetén alkalmazott ergométeres terhelések során szerezhető maximális pontszám 140. A magasabb edzettségi állapotot követelő 3200 méter

síkfutás és a T3, T4 jelölésű munkakörök esetén alkalmazott ergométeres terhelések maximális elérhető pontszáma 160 pont. Az erő-állóképességet felmérő gyakorlatokért maximum 100-100 pont adható. A munkaköri követelmények T1, T2, T3 és T4 kategóriákban 200, 220, 240 és 260 pont.

Követelmény szintek

T1 (200 pont)

T2 (220 pont)

T3 (240 pont)

T4 (260 pont)

Értékelés

Összpontszám

Kiváló

240-360

Jó

220-239

Megfelelő

200-219

Nem megfelelő

<200

Kiváló

260-360

Jó

240-259

Megfelelő

220-239

Nem megfelelő

<220

Kiváló

288-360

Jó

260-287

Megfelelő

240-259

Nem megfelelő

<240

Kiváló

324-360

Jó

288-323

Megfelelő

260-287

Nem megfelelő

<260

„1. Összpontszámra tekintet nélkül nem megfelelőre kell értékelni a vizsgált személyt T1-T2 követelményszint esetén, ha a 3200 méter síkfutásból vagy 6000 méter gyorsított menetből legalább 60 pontot, fekvőtámasz-húzódzkodás gyakorlatcsoportból legalább 30 pontot és felülés gyakorlatcsoportból legalább 30 pontot nem ér el. 2. Összpontszámra tekintet nélkül nem megfelelőre kell értékelni a vizsgált személyt T3-T4 követelményszint esetén, ha a 3200 méter síkfutásból legalább 80 pontot, fekvőtámaszhúzódzkodás gyakorlatcsoportból legalább 40 pontot és felülés gyakorlatcsoportból legalább 40 pontot nem ér el.” (9. melléklet a 13/2009. (VIII. 26.) HM rendelethez) „(5) A fizikai állapotfelmérés eredménye a következők szerint értékelendő: a) „Fizikai állapota kiváló”, b) „Fizikai állapota jó”, c) „Fizikai állapota megfelelő”,

d) „Fizikai teljesítménye nem megfelelő, hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges”, e) „Fizikai állapota nem megfelelő”.” (13/2009. (VIII. 26.) HM rendelet, 8 §, (1) bekezdés) VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK, MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 januárjától az AVI-ban, a felmérésen megjelent katonákkal új, a heti mozgásmennyiségre vonatkozó kérdőívet is kitöltettünk. Az első negyedévi eredményeket a Mellékletben tüntettük fel. • Az állomány alig több mint 50%-a mozog rendszeresen (51,3%) • Az állomány közel 15%-a egyáltalán nem, illetve bevallása szerint rendszertelenül, maximum 1-2 órát sportol. • Az egyes csoportoknál az életkorban és a főbb antropometriai mutatókban nem volt jelentős különbség, de a legaktívabb csoport testtömege, zsír%-a volt a legalacsonyabb, és az átlag BMI (testtömeg index) csak náluk volt 25 alatt. • A nem, vagy rendszertelenül edző csoport (1. , 2. csoport) mintegy 50%-a, míg a rendszeresen mozgó csoport 75%-a lett alkalmas. • Az inaktív csoportból 11,3 % nem volt terhelhető, míg a legaktívabb csoportból (4. csoport) kevesebb, mint 3 %. • A két rendszeresen edző csoport rész teljesítményei között minimális különbség volt, mind a két csoport a „T4”-es szint (260 pont) felett teljesített átlagban, de összesítésben mégis jobban teljesítettek az aktívabb katonák. • Az 1. csoport teljesítménye átlagban még a T3-as szintet sem érte el. Már az első negyedév statisztikájából is megállapítható, hogy az eredményes felkészüléshez a rendszeres, hetente minimum 3-5 óra edzés, sportolás szükséges. A másik felmérés során, a 2007-és 2010 között misszióba jelentkezett és megjelent férfi állomány (~13000 fő) teljesítmény és antropometriai adatait értékeltük. A részleteket szintén a melléklet tartalmazza „T3” és T4” kategóriák szerint • Az állomány több mint 6%-a nem terhelhető • Az állomány több mint 70%-a alkalmas minősítést szerzett. • Az alkalmatlan minősítést szerzett katonák testtömege, testzsír százaléka, BMI-je jelentősen magasabb, mint az alkalmas minősítést szerzett katonáké. • A nem terhelhető katonák antropometriai adatai majdnem elérik a közepes elhízás mértékét • A misszióba jelentkező állomány több mint 12 %-a 30 feletti BMI-vel rendelkezik. • A 26 év alatti alkalmatlan katonák teljesítménye a 41 év feletti alkalmas katonák teljesítményével egyezik meg. Ez érvényes a testtömegükre is!! • Az életkor növekedésével az antropometriai mutatók, és a teljesítmény is romlik - ez normál élettani folyamat – de ha már fiatal korban rosszak a mutatók, akkor idősebb korban sem várhatunk csodát.

ÖSSZEGZÉS ÉS JAVASLATTÉTEL A fizikai alkalmatlanság mögött két jelentős tényező áll, egyrészt a nem megfelelő heti mozgásmennyiség és intenzitás, másrészt a helytelen táplálkozással is együtt jelentkezhető elhízás. Fontos, hogy a rendszerbe bekerülő állomány testalkati mutatói és teljesítménye minél jobb legyen. A már állományban szolgáló katonák fizikai teljesítmény csökkenése jelzi leghamarabb az életmódváltás szükségszerűségét. A testalkati tényezők nagyban meghatározzák a teljesítményt, a túlsúly, az elhízás a fizikai teljesítőképességet jelentősen rontja. A 30 feletti BMI már nem csak a fizikai alkalmasságot kérdőjelezi meg, hanem az egészségügyi alkalmasságot is. Ahhoz, hogy a felkészítés utáni fizikai teljesítmény szintmutatók pozitívak legyenek nélkülözhetetlen a megfelelő személyi (testnevelési főiskolát v. egyetemet végzett testnevelő tiszt) és tárgyi feltétel (sportpálya, tornaterem, sportszerek). A rendelkezésre álló időintervallum, ha nincs megfelelően edzéselméletileg felépítve és következetesen betartva, illetve betartatva a pozitív változás nem vagy csak minimális mértékben fog megvalósulni. A rendszeres, következetes edzés (a heti három alkalom), mely az edzéselméleti törvényszerűségeket a legmesszebbmenőkig szem előtt tartva szakszerűen felépített, alapkövetelmény a sikerhez. Ezt viszont csak az arra célirányosan kiképzett testnevelő állomány tudja megvalósítani. Ellenkező esetben fokozódik a sérülés veszélye és a kiképzendő állomány fizikai teljesítményében nem várható javulás.. Ha a fenti tételek közül akár egy is sérül, már kétségessé válhat a kiképzések fizikai teljesítmény szintnövelő eredményessége, ami maga után hozza az alkalmatlanok számának növekedését. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy amíg az egészségi állapot adott, a pszichés teljesítőkészség többé-kevésbé állandó, addig a fizikai teljesítőképesség rendszeres testedzéssel szinten tartható, fejleszthető, alakítható. (Ez gyakorlatilag életmódbeli szemléletváltást, rendszeres és következetes testedzést, motoros képességfejlesztést kíván. A magyarországi populáció ugyanis közismerten túlsúlyos, nagyrészt rendszertelenül, korszerűtlenül étkezik, keveset mozog, és még kevesebbet, - azt is rendszertelenül - sportol. Bármennyire is közhely a közmondás, miszerint „Ép testben, ép lélek”, a célpopuláció körében felvilágosító előadások és bemutatók sorával törekednünk kell arra, hogy a rendszeres testedzéseket fenntartsuk. Elismert tény, hogy a jó erőálló-képesség jó pszichés állóképességet feltételez, másrészt hosszútávon csökkenti számos megbetegedés megjelenését is. Ha a fokozatosság elvét nézzük, a magyarországi szélsőséges időjárási viszonyok közepette történő fizikai motoros képesség fejlesztés és aztán azok azon körülmények között történő mérése, hozzásegíthet ahhoz, hogy majdan kint a honinál zordabb körülmények között is képesek legyenek jelentősebb teljesítmény csökkenés nélkül elvégezni a kiszabott feladatokat. A magyarországi viszonyok bár sokak számára évről évre egyre embertelenebbnek tűnnek és elviselhetetlennek, még korántsem annyira kemények, mint pl. az afganisztáni vagy az afrikai viszonyok. Még mindig szerencsésebb, ha az edzettlenségből fakadó lemorzsolódás a hazai szélsőséges viszonyok között, a fizikai alkalmasság-vizsgálat során történik, mint odakint hadműveleti területen.

Mindig a mozgásos tevékenység jellege és a környezeti feltételek határozzák meg, hogy milyen kondicionális képességről beszélhetünk és hogy annak fejlettségi szintje elegendő-e vagy sem. A legoptimálisabb ezért a kinti felkészítés, kiképzés lenne, hiszen ezáltal katonáink képesek lennének fokozatosan adaptálódni az őket ért ingerhatásokhoz, miközben edzettségük mind lelkileg, mind fizikálisan egyre magasabb szintre emelkedne, és egyre szilárdabbá válna. A felkészülési időszakban ezért a lehetőségektől függően mindig a majdani missziós tevékenység jellegét és az ottani klimatikus körülményeket kell szem előtt tartani és ahhoz igazítani a rendszeres képességfejlesztéseket. Olykor akár más szakterületekhez köthető képességek fejlesztésével együtt egy komplex képességfejlesztési rendszeren belül és egyre szélsőségesebb viszonyok között, melyek segítségével hozzá szoktatható katonáink pszichomotoros szervrendszere a várható és mindennapos megterhelésekhez. Azokat a fizikai motoros képességeket célszerű fejleszteni, amikre majdan az adott külföldi területen folytatott tevékenységekhez nagy valószínűséggel szükség lesz. A kiképzés keretein belül a heti rendszerességgel, következetesen megtartott célirányos foglalkozásokon (edzéseken), a szakképzett foglalkozásvezetők (edzéselméleti szakemberek, testnevelő tisztek) segítségével javítani és azáltal tökéletesítetni kell a különböző mozgásformák technikai végrehajtását. Az edzés szerkezetét (felépítését) az adott edzésre vonatkozó pedagógiai (andragógiai), pszichológiai, fiziológiai, edzésmódszertani követelmények figyelembe vételével célszerű felépíteni. A fizikai motoros képességek fejlesztésére hivatott foglalkozások hármas tagozodásúak legyenek (bevezető, fő és levezető részből álljanak). Tisztában vagyok azzal, és tényként kezelem (a vizsgálatok jellegéből adódóan), hogy „a követelmények szigorú és következetes betartatása - rövid távon - növeli a nem megfelelők számát ”. Valóban szembe kell nézni ezen eshetőségekkel, de nem gondolhatjuk komolyan és nem engedhető meg, hogy a feltételrendszert - ami már tudományos vizsgálatokkal is bizonyított - ennek okán gyengíteni, színvonalát mérsékelni, ezáltal a teljesítmény szinteket csökkenteni kellene. Ellenkezőleg: el kell érni azt, hogy az állomány, megértse, hogy az ő egyénre szabott testi épsége, egészsége megőrzése, hovatovább az ő egyéni munkakörének, a beosztásának megőrzése a cél. Munkavégzésének ez alap feltétele kell, hogy legyen. Mint ahogyan a különböző gyakorlatokra (lásd: Bevetés irány), úgy a fizikai állapotfelmérésekre is készülni kell. Az emberi szervezet élettani működési sajátosságaiból fakadóan, viszont a fizikai motoros képességek fejlesztése és szinten tartása, Nem néhány napon, hónapon, hanem egész éven keresztül szükséges, ugyanis, ha ez nem valósul meg, akkor teljesítmény csökkenés fog bekövetkezni, mely később a hatékonyságra is negatív hatással lesz. A harcérték minősége romlani fog.