A MAGYAR KOHÁSZAT JELLEMZŐI

KOHÁSZAT MUNKAADÓI OLDAL __________________________

Tárgy: az “Autonóm társadalmi párbeszéd erősítése” Phare program előkészítése

A MAGYAR KOHÁSZAT JELLEMZŐI (résztanulmány) • Vaskohászat (és a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés további tagvállalatainak jellemzői) • Alumíniumkohászat • Színesfémkohászat • Fémöntés

Készült: 2001. december – 2002. január,

Budapest, 2002. január 14.

TARTALOM Oldal BEVEZETŐ VASKOHÁSZAT I. A Vaskohászat, illetve a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés jellemzői

1

1. A hazai gyakorlat

1

2. Nemzetközi gyakorlat

3

II. A magyar acélipar helyzetének alakulása

4

1. Az elmúlt évtizedben lezajlott események

4

1.1. Szerkezetváltás

4

1.2. Foglalkoztatás

6

1.3. Privatizáció

7

2. EU csatlakozás és jövőkép 3. A kollektív párbeszéd fórumai

8 11

3.1. A vaskohászatban működő szakszervezeti-szövetségi szerveződések

11

3.2. Munkaadói szervezet(ek)

11

4. A kollektív párbeszéd

13

4.1. Előzmények

13

4.2. A piacgazdaság bérmechanizmusra történő áttérés feladatai és javaslat a Kollektív Ágazati Bérmegállapodásra

13

4.3. A DUNAFERR társaságcsoport kollektív szerződése

14

4.4. A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének (VVSZSZ) Középszintű Kollektív Szerződése (VSZKSZ)

15

4.5. Módosítások legfontosabb elemei

17

4.6. A módosításokról

18

5. A középszintű szociális párbeszéd további fórumai, eseményei

21

6. Összefoglaló

22

7. Európai Üzemi Tanácsok

22

2

MELLÉKLETEK 1. Az MVAE tagvállalatainak helyzete 2. Az érintett szervezet (szerződés), illetve tagvállalati rövidítések megfelelője 3. Tagvállalati szerveződések 4. TEÁOR 5. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés tagvállalatai és a Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó vállalkozások és szakszervezetek (2001) 6. Az MVAE-ben és ezen belül a vaskohászatban foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 7. A vállalkozások nagysága ALUMÍNIUMKOHÁSZAT JELLEMZŐI

I. Az alumíniumkohászat gazdasági helyzete és a szociális párbeszéd 1

jellemző vonásai 1. Magyar Alumíniumipar

1

2. Alumínium ágazat, Inota

2

II. Kapcsolat az Alumíniumipari Szakszervezetek Szövetségével (ASZSZ) 3 MELLÉKLETEK 1. Munkaügyi kapcsolatok szereplői az alumíniumipari ágazatban A SZÍNESFÉMKOHÁSZAT JELLEMZŐI I. Ágazat jellege, struktúrája

1

II. Munkaügyi kapcsolatok szereplői

2

III. Kollektív alku jellemzői

4

IV. Participációs intézmények

5

3

A FÉMÖNTÉS JELLEMZŐI 1. Ágazat jellege, struktúrája 1.1.“275” Fémöntés alágazat struktúrája

1 1

1.2. A fémöntés szakágazat jelenlegi gazdasági helyzete

11

1.3. Az EU csatlakozás várható hatása a fémöntés szakágazatra

15

2. Munkaügyi kapcsolatok szereplői a fémöntés szakágazatban

18

2.1. Milyen szakszervezetek vannak jelen a szakágazatban?

18

2.2. Mely munkaadói szövetségek vannak jelen a fémöntés szakágazatban?

19

2.3. A Magyar Öntészeti Szövetség jellemzése:

19

3. Kollektív alku jellemzői 3.1. Van-e/volt-e a szakágazatban középszintű kollektív vagy bérmegállapodás? 20 3.2. Az “Öntészeti szakmai bérmegállapodás” megszűnése

21

3.3. Törekvések az “Öntészeti szakmai kollektív szerződés (ÖSZKSZ) megkötésére

21

4. Középszintű szociális párbeszéd fórumai ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK

22

BEVEZETŐ A tanulmány a magyar kohászati ágazat (vaskohászat, alumíniumkohászat, színesfémkohászat, fémöntés) elemzését, bemutatását tartalmazza, a munkaadói oldal(ak) rendelkezésére álló információinak felhasználásával. Szerkezetét tekintve külön –külön, al-, szakágazatonként készültek el a helyzetelemző résztanulmányok, az egyes munkaadói szervezetek hosszabb vagy rövidebb ismeretanyagától függően. Az anyagok első fejezetei, elsősorban a vaskohászat és fémöntés területén történelmi visszatekintéssel is szolgálnak, mert csak így érthető meg az a drasztikus gazdasági, foglalkoztatási átrendeződés, amely az elmúlt évtizedben a szakmát érte. A kohászati termelés radikális csökkenése, a pénzügyi válság, a konszolidáció, reorganizáció és privatizáció rányomták bélyegüket mind a helyi, mind a középszintű szociális párbeszéd megfelelő keretek között tartására, s az újraindítás jelentős erőfeszítésekkel járt. A szakma területén a meghatározó munkavállalói partner, a Vasas Szakszervezeti Szövetség. A szövetséggel a nehézségek ellenére sem szakadt meg a jó kapcsolat, s az elmúlt tíz év nehézségei közepette is megvolt a felekben a munkabéke megőrzésére, megszervezésére való törekvés. Ezt példázza a Vaskohászati Vállalatok Kollektív Szerződésének (VSZKSZ) létrejötte is, vagy a szerződéskötési hajlandóság a fémöntés területén. Az alumíniumkohászat statisztikailag a kohászatba tartozik, de szakszervezeti kapcsolódása nem a Vasashoz köti. Ezen szakágazatban is fellelhető napjainkban (illetve mintegy öt éve már) a megállapodások létrejötte, a szerződéskötésre való hajlam.

2

A munkavállalói és a munkaadói oldal párbeszédének nagyfokú javítására van viszont szükség a színesfémkohászat területén. A szerződéskötések, illetve a már megkötött szerződésekhez való csatlakozás (nem beszélve a kiterjesztésről) gátja, hogy: •

az ágazat egyes cégei között is jelentős jövedelmezőségbeni eltérések vannak,

•

a társaságok regionális elhelyezkedése meghatározó, ugyanis míg az északi térségben 17-20 %-os a munkanélküliség ráta, addig Budapesten vagy a Dunántúlon 3-6 %-os,

•

az átlagbérek között nem egyszer kétszeres, két- és félszeres különbségek vannak,

•

jövedelmezőségi különbségek miatt eltérő lehetőségek vannak a szociális juttatások területén is,

•

az elmúlt évtizedben a hangsúly elsősorban a munkahelyek megőrzése, semmint az “alku” felé tolódott el.

VASKOHÁSZAT

I. A Vaskohászat, illetve Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés általános jellemzői A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) 1980 óta működik önkéntes egyesülésként. Jelenleg 28 vállalkozás tagja az Egyesülésnek, ebből 15 cég a vaskohászati alágazatba tartozik, a többi 13 pedig a vaskohászattal kapcsolatban álló kereskedelmi (hulladék, késztermék) alapanyaggyártó, továbbfeldolgozott termékeket gyártó (acélszerkezet), kutató, minőségüggyel foglalkozó és energiaszolgáltató társaság. Ezt azért szükséges jelezni, mert az eddig kialakult szociális párbeszédnek nemcsak a vaskohászati társaságok voltak a résztvevői, hanem az MVAE további tagvállalatai is. Ebben a fejezetben így most csak a vaskohászatot és a hozzá szorosan kötődő társaságok helyzetét mutatjuk be. Úgy véltük, hogy együttesen kell szemlélni a kohászatot, ezért a további fejezetekben ezen alágazatokat jellemző fő vonásokat is összefoglaltuk. Munkaadói oldalról szemlélve – mivel hasonló a tevékenység, hasonló az iparban elfoglalt hely, a nehéz fizikai munka, a kereseti rendszer és annak szintje – e statisztikai besorolás indokolt. Az alábbiakban összefoglaljuk a hivatalos statisztikai besorolást, amelyből látható, hogy a KOHÁSZAT, jelenleg hogyan értelmezhető. 1. A hazai gyakorlat Az 1992-től érvényes magyar ágazati osztályozás (A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, TEÁOR) a felső két szinten átvette a nemzetközi ajánlásokat és a hazai tevékenységek sajátos kombinációit a harmadik és a negyedik szinten érvényesítette. A hierarchia szintek elnevezésére azonban a magyar statisztika megtartotta a korábbi gyakorlatot (gazdasági ág, ágazat, alágazat, szakágazat). Az ágazati osztályozási rendszer alapul szolgál a gazdasági egységek ágazati besorolására, amely a statisztikai számjel része (a 8 számjegyű törzsszám után következő 4 számjegyű

2 TEÁOR szám). A tevékenységek osztályozásában, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, nem játszik szerepet, hogy a tevékenység milyen tulajdon, vagy gazdálkodási formában történik. Jelenleg az Európai Unió megfelelő osztályozásán alapuló egységes ágazati osztályozási rendszer van érvényben (TEÁOR ’98). Ennek fő jellegzetessége, hogy a 17 főcsoporton belül (gazdasági ág) alcsoportokat is megkülönböztet (az első szinten betűjelet alkalmazva). A második szinten 60 főosztály, a hagyományos magyar gyakorlatnak megfelelően ágazat van megkülönböztetve. Pl.: D

FELDOLGOZÓIPAR (gazdasági ág, egyben iparág) DJ

FÉMALAPANYAG-,

FÉMFELDOLGOZÁSI

TERMÉKEK

GYÁRTÁSA (iparági alcsoport) 27

FÉMALAPANYAG GYÁRTÁSA (ágazat)

27.1.

Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása (alágazat)

27.2.

Csőgyártás (alágazat)

27.3.

Vas, acél, egyéb feldolgozása (alágazat)

27.10. Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása (szakágazat) 27.21. Öntöttvas cső gyártása (szakágazat) 27.22. Acélcső gyártás (szakágazat) 27.31. Hidegen húzott vas-, acéltermék gyártása (szakágazat) 27.32. Hidegen hengerelt keskeny acélszalag gyártása (szakágazat) 27.33. Hidegen alakított acélidom gyártása (szakágazat) 27.34. Acélhuzal gyártás (szakágazat) 27.35. Vas, acél, egyéb máshova nem sorolt (nem ECSC) termék gyártása (szakágazat) 27.5. Fémöntés (alágazat) Fenti példából látható, hogy a “vaskohászat”, mint hagyományos értelemben vett ipari alágazat a 27.1 – 27.3. alágazatok összessége, nem ágazat, mivel a

27. fémalapanyag

gyártása (ágazat) a 27.4. nem vasfém alapanyag-gyártást (alumínium, réz, egyéb), mint alágazatot is, tartalmazza.

3 Ennek tisztázása azért is szükséges, mert az EU előírásoknak megfelelő iparstatisztikai adatok alkalmazása az EU csatlakozás után előírt követelmény lesz. Az MVAE tagjai közül négy vállalkozás sorolható a kisvállalkozások közé, nyolc társaság tartozik a közepes vállalkozások körébe, a többi tizenhat társaság nagyvállalatnak számít. A 28 tagvállalat 2001-ben mintegy 12 700 főt foglalkoztatott, a létszám több mint 80 %-a a vaskohászati besorolású társaságoknál áll alkalmazásban. (Itt kívánjuk megjegyezni, hogy az összeállításban szereplő adatok 1996-2000 közötti tényadatok, 2001. évre év végi várható – vállalatok által előrejelzett – adatok.) Létszámát tekintve a két “legnagyobb” vállalkozás a DAM Steel Speciális Acélgyártó Rt. és a DUNAFERR Acélművek Kft., ez a két cég a tagvállalati létszám több mint 40 %-át foglalkoztatja. Az Egyesülésbe tartozó vaskohászati cégek állítják elő a hazai nyersvas és acéltermelés, valamint a melegen hengerelt termékek termelésének 100 %-át. Az összes hazai acéltermék gyártásának mintegy 98 %-át adják az MVAE-ba tartozó társaságok. Az 1990-es években lezajlott ipari szerkezetváltás következtében a hazai iparon belül az acélipar súlya jelentősen mérséklődik. A termelési érték és létszámarányát tekintve is mindössze 2 %-os a részesedése, szemben az 1980-as évekbeni 7-8 %-os részesedési aránnyal. A hazai acéliparnak három bázisa van, Dunaújváros, az észak-magyarországi térség (Borsod, Nógrád megye) és Csepel. 2. Nemzetközi gyakorlat A tevékenységek, termékek és szolgáltatások rendszerezése, osztályozása elsődleges, központi helyet foglal el a gazdaságstatisztikában. A tevékenységek ágazati osztályozási rendszere a gazdasági tevékenységeknek a tevékenység jellege szerinti osztályozását jelenti. A termelő és szolgáltató tevékenységek jellegét azok a kritériumok határozzák meg, hogy mi az előállított termékek és szolgáltatások felhasználási célja, és az előállításuk során milyen technológiát alkalmaznak.

4

A tevékenységi osztályozások nemzetközi összehangolása során nagy hangsúlyt fektetnek a statisztikai egységek meghatározására és a megfogalmazások egységesítésére. A tevékenységi osztályozás a tevékenységeket végző gazdasági egységeket sorolja be a fő tevékenységüknek megfelelően. A magyar statisztikai gyakorlat a gazdasági szervezeteket tekinti a besorolás egységének. Ezeket a szervezeteket a fő tevékenységük szerint sorolják be az ágazatokba. Nemzetközi szinten nagy hangsúlyt fektetnek a nemzeti ágazati osztályozás harmonizálásának. Az ENSZ Statisztikai Bizottsága által elfogadott “Gazdasági tevékenységek Szabványos Nemzetközi Osztályozása”(ISIC) harmadik felülvizsgálatának változata (ISIC Rev. 3.) van jelenleg érvényben. Az ENSZ (ISIC) osztályozás alapján dolgozta ki az Európai Közösség a saját ágazati osztályozását (NACE). A legújabb ISIC Rev. 3. változatot követve, jelenleg a NACE Rev. 1. alkalmazása van érvényben az Európai Közösség tagországaiban (1993tól kezdődő adatgyűjtések esetén). Az Európai Közösségen belül a NACE alkalmazása kötelező, pontosabban minden osztályozási szinten csak olyan struktúrában lehet statisztikai adatokat közölni, amelyekből öszszeállítható a NACE szerinti osztályozás. Az ISIC Rev. 3. és a NACE Rev. 1. egyaránt négy szintet különböztet meg, az első jegyen nem számot, hanem betűjelet alkalmazva. Mindkét nemzetközi ajánlás a legfelső szinten 17 “főcsoportot” (section), a második szinten 60 “főosztályt” (division) különböztet meg, a harmadik szinten (group) és a negyedik szinten (class) már eltérő részletességű bontást alkalmaz.

II. A magyar acélipar helyzetének alakulása 1. Az elmúlt évtizedben lezajlott események 1.1. Szerkezetváltás

5 A magyar acéliparban az elmúlt évtized elején a gazdasági rendszerváltozás következtében, a piacgazdaság kialakulásával évekig tartó strukturális válság következett be, melyet a kormányzat állami segítséggel csak szűk körben tudott mérsékelni. A gazdasági rendszerváltás és a KGST összeomlása következtében az ország acélfelhasználása néhány év alatt kevesebb, mint a felére (az egy főre eső felhasználás 240 kg/főről 90 kg/főre) esett. A belső felhasználás drámai csökkenésével egyidejűleg rendkívüli mértékben megnőtt a környező országok részéről megnyilvánuló importnyomás (kapacitásaikat így kívánták fenntartani). Az állam ebben az időszakban lényegében sorsára hagyta az acélipari vállalatokat. Ennek következményeként a borsodi régióban működő két nagyvállalatot (Ózd és Diósgyőr) roszszul sikerült privatizációba vitték, működésüket csak a privatizációból való visszavásárlással lehetett fenntartani. 1992-ben mindkét nagyvállalat csődhelyzetben volt. A lapos termékeket gyártó DUNAFERR Dunai Vasmű az export dinamikus növelésével nagyrészt ellensúlyozni tudta a hazai piac összeomlását. Pénzügyileg azonban ez a vállalat is súlyos helyzetbe került. 1989-1992. között a nyersacéltermelés 54 %-kal, a hosszútermékek gyártása

78 %-kal, a

lapostermékek gyártása 23 %-kal, a varratmentes csövek gyártása 70 %-kal, a vaskohászatban foglalkoztatottak száma 50 %-kal csökkent. Bár a termelő kapacitások kihasználtsága – főleg a hosszútermék-gyártó vállalatoknál töredékére esett vissza, tudatos leépítésekre ekkor még nem került sor. A magyar gazdaság és az acélfelhasználás 1992-ben volt a mélypontján; 1993-96 között mindkettő lassú fejlődésnek indult. Az acélfelhasználás ugyan 40 %-kal nőtt (1996-ban 130 kg/fő körül volt), de még mindig sokkal kisebb maradt a 80-as évek hazai, illetve az EU aktuális adatainál. A nyersacéltermelés 1994-ig nőtt, majd ezt követően 1,8-1,9 M t körül stabilizálódott. A lapostermékek termelése folyamatosan emelkedett és 1996-ban megközelítette a 80-as évek maximumát. A hosszútermékek termelése is nőtt; 1996-ban ugyan 44 %-kal nagyobb

6 volt az 1992-esnél, de még mindig csak 32 %-a volt az 1998-as termelésnek. Részletes adatok a mellékletben. 1.2. Foglalkoztatás A magyar vaskohászatban 1975-ben még mintegy 85 000 főt foglalkoztattak. Ebben persze szerepe volt az akkori statisztikai besorolási rendszernek is, mivel itt szerepeltek a vaskohászattal szoros gazdasági kapcsolatban álló szolgáltató, kutató, termelő cégek is, valamint a teljes vas- és acélöntés. (Így a Kohászati Gyárépítő Vállalat, a Kohászati Alapanyagelőkészítő Vállalat, a Vasipari Kutató Intézet, az Öntödei Vállalat és a Csepel Művek Tröszt jelentős része is). Ezek a cégek – néhány kisebb öntödétől eltekintve – fokozatosan, de napjainkra felszámolásra kerültek. (Néhány fővel, kisebb acélfeldolgozó egységek jöttek létre.) A vaskohászatban (a szorosabban vett termelő cégeket tekintve) 1985-ben is még mintegy 58 400 főt foglalkoztattak. Ez a szám 1988-ig 5 600 fővel mérséklődött, majd 1991-ben jóval drasztikusabb, összesen 31.000 fős csökkenés következett be. Ebben az időben a létszámcsökkenés már több okra vezethető vissza. Egyrészt megkezdődött a szolgáltató, kereskedelmi és egyéb, nem az alaptevékenységgel összefüggő részlegek leválása, leányvállalatok, majd társaságok alakulása. Másrészt magára az alaptevékenységre, de abból is elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket létrehozó továbbfeldolgozott termékgyártásra szintén társaságok alakultak. Harmadrészt valójában már megkezdődött a reorganizáció első szakasza, ugyanis az acélfelhasználás csökkenése miatt és a követelményekhez igazodva már a '80-as évek végén fokozatosan álltak le az elavult termelő berendezések. Ezek után 1992-ben bekövetkezett a nehézipari, és benne a vaskohászati válság mélypontja. Megkezdődtek a csődök, a felszámolások, a sikertelen privatizációk. Több vállalat tevékenysége megszűnt. (Borsodnádasdi Lemezgyár, Ötvözetgyár). A kormány reorganizációt célzó intézkedései 1992-től 1996-ig jelentettek közvetlen beavatkozást, ez idő alatt a létszámcsökkenés (további 7 ezer fő) főbb összetevői a következők voltak: – korkedvezményes nyugdíjba vonult:

26 %

– korengedményes nyugdíjat kapott:

34 %

– foglalkoztatási társaságba került:

14 %

– munkanélkülivé vált:

20 %

7 – egyéb (más munkahely, vállalkozás):

6%

1996-ban a Diósgyőri Acélművek Kft. technológia-váltása újabb 1 700 fő munkahelyét szüntette meg, amely a humánus megoldások alkalmazása ellenére már inkább a munkanélküliek táborát növelte. 1998-ban megszűnt a melegen hengerelt csőgyártás Budapest-Csepelen, amely további 800 ember elbocsátását jelentette. 1.3. Privatizáció Vaskohászat (illetve az MVAE tagvállalatai) Az 1980-as évek végén a ’90-es évek elején az acélipar válságával egy időben indultak meg a szervezeti változások a nagy állami vállalatoknál. A vállalatok a különféle termelőés szolgáltató tevékenységekre önálló vállalkozásokat hoztak létre. Ezzel párhuzamosan elindult a privatizáció, a maga ellentmondásaival, problémáival együtt. A nem vaskohászati besorolású tagvállalatok közül ma már csak a DUNAFERR társaságok vannak részben vagy egészben állami tulajdonban. A többi társaságot már privatizálták vagy már, eleve magántulajdonú cégként alakultak. A privatizáltság foka (a konszolidált jegyzett tőkére vetítve) M.e.: %

Állami Külföldi tulajdon tulajdon

Belföldi* tulajdon

Egyéb** 9,0

Vaskohászat összesen

49,2

32,4

9,4

Nem vaskohászati tagvállatok össz.

64,3

24,6

11,1

MVAE tagvállalatok összesen

50,1

31,9

9,5

* Belföldi társaságok, illetve magánszemélyek ** Önkormányzatok, társadalombiztosítás, stb.

0 8,5

8 M.e.: %

Állami tulajdon Csepel Észak-Magyarország DUNAFERR társaságok

10,7 73,5

Külföldi tulajdon 68,2 10,9

Belföldi tulajdon 100,0 21,1 1,0

Egyéb

0 14,6

Az MVAE tagvállalatai jelenleg még 50 %-ban állami tulajdonban vannak, e mérték változása alapvetően a DUNAFERR társaságcsoport magánosításától függ. Külföldi tulajdonban van az ózdi és miskolci acélgyártás döntő része (Ózdi Acélművek Kft., Finomhengermű Munkás Kft., Diósgyőri Acélművek (Steel) Rt., a DUNAFERR Lőrinci Hengermű Kft., valamint a DWA DUNAFERR Voest Alpine Hideghengermű Kft. egy része. A kapcsolódó cégek közül külföldi tulajdonú a Rath-Hungária Rt. (tűzállótéglagyártás). A külföldi tulajdon hányada a tagvállalatoknál mintegy 32 %-os. 2. Az EU csatlakozás és jövőkép Az acélpiac védelme ma is és valószínűleg a jövőben is a magyar acélipar egyik legfontosabb, kívülről sokszor támadott kérdésköre. Adminisztratív védelem (kvótarendszer) már ma is csak igen korlátozottan alkalmazható, a közép-európai társaságokkal a kétoldalú megegyezések felé tolódott el a hangsúly, nagyon változó sikerrel. A leginkább minőségalapú piacvédelem hatékony működtetésének feltételei (szigorú piacfelügyelet és fogyasztóvédelem) még messze elmaradnak az EU gyakorlattól, eddigi sürgetéseink nem sok eredménnyel jártak. Csak remélhetjük, hogy az EU csatlakozás közeledtével ennek is kialakulnak a feltételei; addig viszont indokolt egyéb módszerek alkalmazása. Ami az EU csatlakozás egyéb kritériumait illeti, a magyar acélipari vállalatok minőségügy szempontjából kedvező helyzetben vannak: valamennyien rendelkeznek nemzetközi szervezetek által tanúsított ISO 9001 vagy 9002 szerinti minőségbiztosítási rendszerrel. A csatlakozás szempontjából a vállalatok környezetvédelmi helyzete ítélhető a legkritikusabbnak. Elsősorban a primer technológiák (zsugorítmánygyártás és nyersvasgyártás) légszennyezése és a vízszennyezés mértéke haladja meg az EU normákat. A felkészüléshez

9 néhány éven belül kb. 25 Mrd Ft-nyi (100 M Euro) fejlesztést kellene végrehajtani, ehhez adódnak még a környezetvédelmi rendszerek, berendezések működési költségei. Erre a vállalatok önerőből nem lesznek képesek; a fejlesztésekhez kormányzati és EU támogatást is igénybe kívánnak venni (a környezetvédelmi fejlesztések állami támogatása – mint ismeretes – hosszabb távon is lehetséges). A magyar gazdaság reményteljes pozícióban, az EU átlagot lényegesen meghaladó növekedési kilátásokkal lépett a harmadik évezredbe. Mivel a gazdaság fő hajtóereje továbbra is az ipar lesz, jelentősen nő az acélfelhasználás (2005-ben elérheti a 2,4-2,5 Mt-át). Az ipar modernizálásának eredményeképpen az átlagosnál is gyorsabban fog nőni az értékesebb, feldolgozott termékek részaránya a felhasználásban. Jelenleg hazánkban az egy főre jutó acélfelhasználás 170-180 kg/fő, az EU jelenlegi átlaga ennek kétszerese. – A növekedés üteme nem lesz azonos a különböző acéltermékek körében. A gazdaság további modernizálódásának eredményeképpen várható, hogy acélfelhasználásunk szerkezete is közeledik a fejlett országokéhoz: a nagyobb értékű, nagyobb teljesítményű termékek felhasználása gyorsabban, a melegen hengerelt tömegacéloké valószínűleg lassabban fog nőni az átlagnál. A nagyobb méretpontosságú, hidegen alakított, nagyobb élettartamot és esztétikusabb külsőt biztosító bevonatolt termékek aránya ezért nőni fog a felhasználásában (ez a tendencia már az elmúlt években is kimutatható volt). Ugyanúgy az átlagnál gyorsabban nőhet a nemesacélok, ötvözött acéltermékek felhasználása; a járműipari beszállítók és a gépipar egyéb szereplői ehhez jó felvevőpiacot fognak biztosítani. Vállalatainknak oda kell figyelni ezekre a folyamatokra; fejlesztési döntéseiknél fel kell készülni ezekre a változásokra, hiszen – mint láttuk – ezekből a termékekből ma is nettó importőrök vagyunk, aminek az oka esetenként (pl. a bevonatolt termékeknél) a kapacitás szűkössége. – A meleghengerlő kapacitások nagysága a vállalati tervek szerint alig változik. A lapostermék-gyártó kapacitás (DUNAFERR Acélművek Kft. és a DUNAFERR Lőrinci Hengermű Kft.) továbbra is jelentősen meghaladja a hazai igényeket, bár az eltérés csökken. Itt alapvetően arra kell törekedni, hogy a vállalatcsoport a továbbfeldolgozás fejlesztésével csökkentse a melegen hengerelt termékek és növelje a feldolgozott, értékesebb termékek eladásának az arányát. Ez irányú törekvéseik eddig is érezhetők voltak; feldolgozó üzemeik (hideghengermű, hegesztett cső- és profilgyártó-sor, bevonó-

10 sor) kapacitásának a meleghengermű kapacitásához viszonyított aránya azonban még mindig messze elmarad a mértékadó EU-beli vállalatokétól. A vállalatvezetés ennek tudatában elhatározta a horganyzó kapacitás növelését – Az Ózdon és Diósgyőrben működő hosszútermék-gyártó hengerművek közül kapacitásváltozást csak a Finomhengermű Munkás Kft. tervez, amely a termelés racionalizálását kívánja ezzel elérni. Az összesen kb. 900 kt-ra tehető hazai hosszútermék-gyártó kapacitás elvileg ugyan jó ideig elegendő lenne még a hazai igények fedezetére, de az elmúlt években csak az Ózdi Acélművek Kft. és a Finomhengermű Munkás Kft. hoszszabb távú működése látszott megnyugtatóan stabilnak. Jelenleg Diósgyőr válsága is megoldódni, a cég helyzete rendeződni látszik. – Továbbfeldolgozó vállalataink hazai piaca elvileg biztosított, hisz ezen termékek felhasználása a korábban leírtak szerint az átlagnál jobban nőhet. Lehetőségeiket azonban eddig is, és a továbbiakban is súlyosan ronthatja, ill. veszélyeztetheti az import, amelynek visszaszorítására a vállalatoknak, de a kormányzatnak is lépéseket kell tenni. A hazai acélipar továbbra is a strukturális átalakulás állapotában van és így vág neki az Európai Unióhoz vezető útnak, majd a csatlakozást követő beilleszkedési periódusnak. Helyzetéről és kilátásairól az alábbiakat lehet elmondani: a.) A kormányzat nem kíván érdemi támogatást nyújtani az acélipari vállalatok problémáinak megoldásához; az életképesség megteremtését, illetve fenntartását a vállalatok feladatának tekinti. b.) Az acélipar területén is rohamosan terjedő globalizáció, továbbá a környező országokban tartósan fennmaradó exportkényszer rendkívül kemény versenyre kényszeríti a vállalatokat a hazai piacokon is. c.) A hazánkban működő acélipari vállalatok mérete nemzetközi mércével mérve kicsiny. A fent leírt helyzetben alapvetően kétfajta lehetőség van tartós, stabil működésük fenntartására: –

rugalmas piaci és termelési stratégiával olyan piaci réseket töltenek ki termékeikkel, amelyek nagyobb és kevésbé rugalmas vállalatok számára nem vonzóak, nem gazdaságosak. Ez folyamatos piackövetést, rugalmas termékszerkezetet és jó marketingmunkát igényel

11 –

részeseivé válnak a globalizációnak. Ebben az esetben el kell érni, hogy legalább a szűkebb régióban meghatározó legyen a szerepük.

d.) Az ország, mai ismereteink szerint elsősorban a hosszú termékekből, hosszú távon egyre növekvő mértékben szükségszerűen (a kapacitásokból adódóan) nettó acélimportőr lesz (hasonlóan Szlovéniához, Írországhoz vagy Dániához). Az ország adottságait is figyelembe véve a hazai acélipari vállalatoknak arra kell törekedni, hogy termékszerkezetükben a minőségi, értékesebb, feldolgozott termékek arányát növeljék, azaz a kis méretű magyar acélipar minél nagyobb értéket állítson elő. Nagy kérdés ennek pénzügyi fedezete. A belső tartalékok kihasználásán túl fel kell készülni az EU strukturális alapjaihoz való hozzáférés módszereinek megismeréséhez, hogy ezekből a forrásokból (beleértve a jelenlegi Phare területfejlesztési lehetőségeket is) a hazai acélipar is részesedhessen. Ez annak idején – beleértve az állami támogatásokat – az EU acéliparának átalakításakor természetes volt. 3. A kollektív párbeszéd fórumai 3.1. A vaskohászatban működő szakszervezeti szövetségi szerveződések: –

Vasas Szakszervezeti Szövetség, ennek Vasas Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetsége

–

Liga Vas- és Fémipari Szövetség

–

Fém-, Gép Munkástanácsok Országos Szövetsége

–

Régiós szervezetek: = DUNAFERR DV Vasas Szakszervezeti Szövetség = DUNAFERR Ifjúsági Szakszervezet (DISZ) = Ózdi Kohászati Dolgozók Érdekképviseleti Szövetsége = Diósgyőri Kohászat Vasas Szakszervezeti Szövetsége

3.2. Munkaadói szervezet(ek) A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége (VVSZSZ) 43 tagvállalat elhatározása alapján 1992.-ben alapított társadalmi szerveződésű munkáltatói érdekvédelmi szervezet volt.

12 A szövetség létrehozását az a szándék vezérelte, hogy együttes fellépéssel elősegítse a tagvállalatok érdekeinek védelmét, hozzájáruljon a szakma társadalmi megítélésének javításához, nemzetközi súlyának növeléséhez. A VVSZSZ-t a párhuzamosság elkerülése érdekében a tagvállalatok a 2001. szeptember 20-án tartott közgyűlésen a tagvállalatok megszüntették. A szakágazatban esedékes érdekvédelmi feladatok, így a VVSZSZ munkaügyi kapcsolatainak keretében kialakult középszintű szociális párbeszéd folytatójaként a Magyar Vasés Acélipari Egyesülés (MVAE) az illetékes munkáltatói érdekvédelmi szervezet a jövőben. Az MVAE tagvállalatainak jelenlegi száma 28, az általuk foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszáma 2001-ben 11.700 fő. A 28 tagvállalatból 15 a vaskohászati (acélgyártás) tevékenységet folytat és 10.380 főt foglalkoztat, a további 13 egyéb, nem vaskohászati TEÁOR számú besorolás alá tartozó vállalkozás, amelyek együttesen további kétezer munkavállalót foglalkoztatnak. Az MVAE tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének és a Magyar Kereskedelmi Kamarának. Az MVAE kapcsolatot tart fenn a Magyar Öntészeti Szövetséggel, a Magyar Gépgyártók Országos Szövetségével, a Magyar Építőipari Szövetséggel. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés nemzetközi kapcsolatai –

1991 óta társult tagja a Nemzetközi Vas-, és Acélipari Intézetnek (IISI)

– 1995 óta társult tagja az Európai Vas- és Acélipari Szövetségnek (EUROFER). –

Az MVAE kapcsolatot tart fenn a német, osztrák, lengyel, cseh, román acélipari szervezetekkel (egyesülések, egyesületek, szövetségek, stb.).

13 4. A kollektív párbeszéd 4.1. Előzmények Új követelmények és új feltételek kialakítása a bérgazdálkodásban A piacgazdasági viszonyok fokozatos kiépülésével lehetővé, sőt szükségszerűvé vált a bérmeghatározás területén is a változást jelentő elmozdulás, a piacgazdasági bérmechanizmus megteremtése. Az Érdekegyeztető Tanács háromoldalú (kormány, munkáltatók és munkavállalók) megállapodása eredményeként 1991-ben a központi bérszabályozást egy liberalizált, piacgazdasági viszonyokra jellemző, háromszintű bérmegál-lapodási rendszer váltotta fel. A bérnövekedésre vonatkozó megállapodások mellett a piacgazdasági követelményeknek megfelelő munkadíjazási rendszer létrejöttéhez szükség volt arra is, hogy kialakuljanak a kollektív megállapodásokon nyugvó ágazati-szakmai alapbérrendszerek. Addig azonban, amíg a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleti szerveinek kollektív megállapodásával létrehozott ágazati-szakmai munkabesorolási és tarifa megállapodások nem jöttek létre, átmenetileg központi munkabesorolási és tarifaszabályozás érvényesült a 90-es évek elején. A középszintű kollektív bértárgyalási és bérmegállapodási rendszer gyors és széleskörű kiépülése az országos és a vállalkozási érdekegyeztetési szint közötti összekötő kapocsként az országos megállapodások betartásának egyik garanciáját képezte (1992-ben 55-60 bérmegállapodás volt). A rendszer a munkaerőpiacon kiszámíthatóbbá tette a bérezési viszonyokat, azok változását, valamint erőteljesen csökkentette a kormány közvetlen szerepvállalását, beavatkozását a vállalkozási szférában. 4.2. A piacgazdasági bérmechanizmusra történő áttérés feladatai és javaslat a Kollektív Ágazati Bérmegállapodásra 1991-ben a vaskohászatba sorolt vállalatoknál legnagyobb súllyal jelenlevő munkavállalói érdekképviselet – a Vasas – konkrét szerződéskötést kezdeményezett a szakmai szövetségünk, az MVAE-nál.

14 A 38 tagvállalat egyetértése alapján a bértárgyalási részvételi szándék kinyilvánítása, majd a tarifa értékek egyeztetése megtörtént a munkaadói oldalon. Egyidejűleg előzetes megbeszélés történt a szakszervezeti képviselőkkel a szerződés tárgyát képező kérdésekről, amelyek bekerültek a Kollektív Ágazati Bérmegállapodás tervezetébe. (Pl. ajánlott jelleggel az 1992. évi átlagos és maximális átlagbérnövelés mértéke és a tarifarendszer iparági átlagot tükröző, viszonyszámmal meghatározott tarifaértékei; a minimális besorolási alapbérarányok; kötelező jelleggel: ágazati besorolási és tarifarendszer alkalmazása). 1992. június 15-én, többfordulós érdekegyeztetési tárgyalások után megkötésre került a Vaskohászati Ágazati Bérmegállapodás. A 32 vállalkozásra kötelező munkaminősítési és besorolási szabályokat, ajánlott minimális tarifaértékeket, és ajánlott bérnövelési mértékeket tartalmazó megállapodást munkaadói oldalról a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének képviselői, munkavállalói oldalról a VASAS Szakszervezeti Szövetség Kohász-Öntész Tagozatának, valamint a DUNAFERR Dunai Vasmű Szakszervezeti Szövetségének képviselői írták alá. A szerződő felek a megállapodás jelentőségét elsősorban abban látták, hogy elősegítette az ágazati béralakítási törekvések összehangolását, megteremtette a piacgazdaságra jellemző egységes, vaskohászati ágazatra érvényes munka-besorolási és tarifarendszer alapjait. 1993-ban tervezetek készültek és előkészületek történtek –

az 1993. évi Vaskohászati Ágazati Bérmegállapodás és külön

–

a Vaskohászati Ágazati Kollektív Szerződés

megkötésére, de akkor a tárgyalások – a szakszervezeti oldalon történt személyi változások miatt – megtorpantak. 4.3. A DUNAFERR társaságcsoport kollektív szerződése Az új Munka Törvénykönyve – a versenyszférára – megjelenése után a DUNAFERR társaságcsoport kollektív szerződését 1992-ben kötötték meg, a szociális partnerek a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt. létrehozását követően. A DUNAFERR csoport kollektív szerződése hasonló szisztéma szerint működik, mint egy ágazati kollektív szerződés – valamennyi fontos általános kérdés szabályozása itt történik meg.

15

A DUNAFERR DV Rt-hez tartozó kft-ékre a társaságcsoport kollektív szerződésén kívül ú.n. függelékek is vonatkoznak, melyeket a kft-ék ügyvezetői és az üzemi szakszervezetek kötnek meg. A vállalkozások kollektív szerződéseiben megtalálható, illetve hivatkozás történik a DUNAFERR DV Rt., illetve a VSZKSZ egyes rendelkezéseire is. A fő szabály az, hogy a társaságok a kollektív szerződés függelékekben a társaságcsoport kollektív szerződéséhez szabályozottaktól csak annyiban térhetnek el, amennyiben az a munkavállalóknak kedvezőbb feltételeket biztosít. A DUNAFERR DV Rt. évenkénti bérmegállapodásainak lehetőségét az ÁPV Rt., majd az Acél XXI. Kft. határozta meg, amely mindig komoly alkut jelentett a munkáltató és a szakszervezetek között. (Vasas Ifjúsági Szövetség) A bértáblázat kategóriánként tartalmazza a hozzárendelt összegek tól-ig határait. Ehhez az elmúlt években hozzárendelték alkalmazott körben az éves munkaértékelést a munkaköri leírások alapján, fizikaiaknál pedig a “HAY” munkamódszer bevezetésén fáradoznak. 4.4. A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének (VVSZSZ) Középszintű Kollektív Szerződése (VSZKSZ) A Vasas Kohász-Öntész Tagozat 1995.március 21-én levélben kereste meg a VVSZSZ főtitkárát azzal a kéréssel, hogy kezdődjenek meg – egy Vasas és VVSZSZ elnöksége találkozás után – egy közös előkészítésen nyugvó átfogó, kölcsönösen elfogadható, középszintű bér, ill. kollektív szerződéses megállapodás aktív munkálatai. 1995. május 3-án “A SZÁNDÉKNYILATKOZAT” aláírása után a munkaadói oldalon a Munkagazdasági Bizottság kapta a koordináló szerepet, melyet a Gazdasági Szakigazgatói Tanács felügyelt. 1995. július 5-én volt az első – munkaadói munkavállalói oldal – Szerződés Előkészítő Bizottság (SZEB) – ülés, ahol elfogadásra került a feladat és munkaterv, egy ütemterv és megállapodás arról, hogy az ülések megrendezésére egyszer a Vasas, máskor a VVSZSZ szervezésében kerül sor. Mindkét oldal a szeptemberre elkészült VSZKSZ tervezetet saját fórumain megtárgyalta.

16 A munkaadói oldal – a tárgyalási adatokat – november végére előkészítette; VVSZSZ tagvállalati számát (44 vállalkozás), a dolgozói létszámát (22.127 fő 1995-ben), vasas szövetségi lefedettségét (30 vállalat), a munkakörökhöz tartozó legkisebb alapbér nagyságát és arányait, valamint a VSZKSZ-hez a felhatalmazásokat a tárgyalások lefolytatására bekérte (33 vállalkozástól megkaptuk). 1995. október 20-ára összeállt egy VSZKSZ munkaanyag, amelynek főbb jellemzői – a VSZKSZ-t kötő felek: a Vasas – VVSZSZ – a VSZKSZ célja: munkabéke megőrzése – a VSZKSZ hatálya: azon munkáltatókra vonatkozik, akik a szerződést nevükben történő megkötésre felhatalmazást adnak – VSZKSZ és a helyi kollektív szerződés kapcsolata: a vállalkozásnál Érdekegyeztető Tanács működtetése (a rendezett munkaügyi kapcsolatok fórumaként) – VSZKSZ felmondása, megszűnése, kapcsolatrendszer – szakszervezeti jogosítványok és működési feltételeinek biztosítása – munkaviszony kötésére vonatkozó szabályok (az MT-re hivatkozva kiegészítésekkel lát el, pontosít néhány rendelkezést a határozott időre létesített munkaviszony területén) – felmondás szabályozása (részletesen tárgyalja a rendkívüli felmondásra okot adó munkáltatói magatartásokat. A végkielégítés 10 év munkaviszony után fél hónappal haladja meg az MT által előírt minimális mértéket.) – tömeges létszámleépítés szabályozása [előírja a szakszervezetekkel való konzultálást a Foglalkoztatási törvény elvei alapján (A Létszámleépítési Bizottságba a helyi szakszervezetet be kell vonni)és megadja a megoldási lehetőségek választékát.] – foglalkoztatási garanciák (a hatáskörileg érintett szakszervezetek véleményének meghallgatásával kell keresni a megoldást a foglalkoztatási gondokra) – a munkaviszonyon belüli szabályok (csak az MT-től való eltéréseket, illetve eltérési lehetőségeket tartalmazza), így pl. a napi munkaidőnek 6 hónap átlagában a teljes munkaidőnek kell megfelelnie.) – túlórakeret megnövelt mértéke és pótlékai – a munkáltató és a munkavállaló rendkívüli felmondását megalapozó magatartások esetei – a munka díjazásának elvei (a VSZKSZ előírja, hogy éves ágazati bérmegállapodásokban egyezzünk meg az ágazati konkrét bérfejlesztési kérdésekről. A VSZKSZ ennek alapelveit, határidőit is rögzíti. Meghatároztuk a tárgyalások lezárásának a napját, ami

17 alku esetén a nyilvánvalóan nem nem mindit tartható. A VSZKSZ %-os formában rögzíti a túlmunka pótlékot, a törvényi előírásnál magasabban.) – a munkahelyvesztés megelőzésének lehetséges módozatai – bérmegállapodási minimumok 3 fizikai kategóriában, 3 szellemi kategóriában szorzóval és Ft/fő,hóval megjelölve – jóléti, munkavédelmi ellátások (egy-egy pont, hogy a vállalkozásoknál kell részletes megállapodást és szabályzatokat készíteni) – munkaügyi vita rendezése – SZEB tagok végezhetik a vállalkozásoknál és kérhetik a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) segítségét is. A VSZKSZ mellékleteként segédanyagokat készített elő a SZEB, melyeket a VVSZSZ tagvállalatok és a szakszervezet vezetői felé kerültek kiküldésre. (pl.: kérdések, – Munkaszerződés minta: fiatalokkal, nőkkel be nem tölthető munkahelyek felsorolása – Szabályzat minta: a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettség vétkes megszegése – az egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának rendje). 1995. november 9-én Sárközi István a LIGA Vas- és Fémipari Szövetsége elnöke jelezte, hogy részt kíván venni a tárgyalásokon. A VVSZSZ elnöke biztosította a kívánt anyagokat a LIGA elnöke részére, de a továbbiakban, illetve azóta sem jelentkeztek a munkaadói oldalon. A vaskohászatban működő vállalkozások versenyképességének javításához, a munka világában felmerülő érdekkülönbségek csillapításához járult hozzá a megállapodás. Megteremtődött a szociális partnerek középszintű együttműködésének intézményes alapja, az ágazati érdekegyeztetés továbbfejlesztésének lehetősége. A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés 1996. január 1., az induláskor kétéves időtartamra volt hatályos, mely évente közös akarattal módosításra került. 4.5. Módosítások legfontosabb elemei: • Minden alkalommal a munkaadói oldal által összeállított adatok alapján kezdődtek meg a tárgyalások • A megállapodások visszamenőleg január 1-től érvényesek minden évben

18 • A bérmegállapodásban 4 szellemi munkakört és 3 fizikai munkakört határoztunk meg, melyhez évenként változó összegek tartoztak, a szorzók változatlanok, de a minimálbér összege mindig magasabb volt az országos mértéknél. 2001-ben megegyezett a vaskohászati és az országos minimálbér összege. Sajnos a kategóriák összetorlódása miatt, több vállalkozás kérte és lehetőséget kapott arra, hogy a minimumértékek szorzója 0,9 % legyen. Ennek ellenére a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. felmondta a VSZKSZ-t 2001-ben. • A szociális megállapodásnál is a fokozatosság elvét követtük. Első évben a négy feltétel – étkezési hozzájárulás – üdülési támogatás – temetési segély – önkéntes nyugdíjkiegészítő pénztár közül kettőt, ma már három feltételt kötelezően be kell tartania a munkáltatónak. 4.6. A módosításokról –

1. sz. módosítás: a középszintű bérmegállapodás elveinek részletesebb megfogalmazása került be a bér és szociális megállapodás módosításán túl a VSZKSZ-be 1997. április 9-ei aláírás alkalmával.

–

2. sz. módosítás: 1997. decemberében került aláírásra, a VSZKSZ határozatlan időtartamúvá változott 1998. január 1. után.

–

3. sz. módosítás: 1998. május 8-án került aláírásra – bővítésre került a szakszervezeti tevékenység támogatásán belül: a munkaidő kedvezménye – a határozott munkaidejű munkaviszony kritériumai – a munkaviszony megszüntetésére – a munkaidő hosszába bele számít, a munkaközi szünet 20 perce, valamint a bér-, szociális megállapodás módosítása.

–

4. sz. módosítás: bér- és szociális megállapodás aláírására került sor 1999. áprilisában

–

5. sz. módosítás: 2000. március 23-án került sor a VSZKSZ bér- és szociális megállapodásának megkötésére

–

6. sz. módosítás: előkészítése megkezdődött 2000. szeptemberében.

2001. március 27-én került aláírásra, megkötésre a VSZKSZ érvényes módosítása, melyet Horváth István a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének elnöke valamint Szőke Károly a Vasas elnöke és Ágotai József a Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetség elnöke látott el kézjegyével.

19 A munkaadói oldal a vállalkozások véleményeinek és adatainak alapján: írásbeli tájékoztatást adott “a minimálbér 40 ezer forintra való emelésének hatásá”-ról. A megbeszélésen a szakszervezeti oldal képviselői –több hozzászólás, vita után- elfogadták a helyzetről kialakított korrekt összeállítást. A “VSZKSZ bér és szociális, 2001-évre vonatkozó megállapodásá”-nak előkészítésével kapcsolatban több probléma fogalmazódott meg. ! a kormányzat által a két évre (40 ill. 50 ezer forint) előre meghatározott kötelezően bevezetendő minimálbér hatása a VSzKSz bérmegállapodására negatív, mert elvesztettük az előnyünket az ágazati minimálbér meghatározásánál. ! 2001. évben a vállalkozásoknak nemcsak a 40 ezer forintos minimálbér bérskála összenyomó hatásaival kell számolnia, hanem a jövő évi 50 ezer forintos országos minimálbér bevezetésének hatásaira is készülniük kell. ! a VSZKSZ bérmegállapodása szorzóinak megtartása 2001-ben szükséges, mert így őrizhetők meg hosszabb távon a kereseti arányok, annak ellenére, hogy jelenleg esetenként teljesítmény nélkül növekszik a kategóriánkénti besorolási bér, elsősorban a fizikai munkaköröknél. Továbbra is előnyt jelent a vállalkozások számára az, hogy ! a VSZKSZ folyamatos karbantartása, a hatásvizsgálatok folyamatos elemzése segít a következő évek kategóriánkénti minimálbér beállási módosításának előkészítésében, (a gazdálkodók ez irányú felkészülésében a SZEB munkaadói oldala szakismeretével áll a vállalkozások rendelkezésére) ! a középszintű megállapodás 2002. évi előkészítésével kapcsolatban – a Munka Törvénykönyve várható módosítása miatt – illetve egyéb a szerződés előkészítését meghatározó feladatok megfogalmazásával, újabb javaslatokat tartalmazó kétoldalú indítványokkal csak a SZEB-nek kell foglalkoznia A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége Középszintű Kollektív Szerződése megnevezése megváltozik:

20

VASKOHÁSZATI SZAKÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS rövidítése: VSZKSZ 2001. január 1-jei hatállyal a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók személyi alapbérének el kell érnie az alábbi értékeket: Szellemi munkakörök

Vezető beosztásúak;

160 000,-

Felsőfokú végzettséget igénylő;

88 000,-

Középfokú végzettséget igénylő;

56 000,-

Alapfokú végzettséget igénylő, ill. 1 év alatti gyakorlati idővel rendelkezők ; 52 000,Fizikai munkakörök

Segédmunkás;

40 000,-

Betanított munkás;

52 000,-

Szakmunkás;

68 000,-

! A Salgótarjáni Acélárugyár Rt-re az Ózdi Acélművek Kft-re, és az Aicher Beton Kft re 2001-ben a bérmegállapodás kategória szorzói nem vonatkoznak. ! Az MVAE (munkaszervezete) a bérmegállapodásban elfogadott minimum értékek – a segédmunkás munkakör kivételével – 0,9 szorzó figyelembevételével érvényesek. ! A 2001.évi szociális megállapodásban szereplő összegek az alábbiak szerint módosulnak: 1.2 pontban a 1.3 pontban a

15.000,-Ft-ról

25.000,-Ft-ra

50.000,-Ft-ról

55.000,-Ft-ra

25.000,-Ft-ról

30.000,-Ft-ra változik.

A Vasas Kohász-Öntész Tagozata a Szakszervezeti struktúrán belül működési rendjében és megnevezésében is változtatást hajtott végre. A megnevezése Vasas Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetséggé változott. (A kollektív szerződés megtalálható a függelékben.)

21

5. A középszintű szociális párbeszéd további fórumai, eseményei 1997. november 19-én “A középszintű érdekegyeztető tárgyalások és kollektív megállapodások helyzete a magyar vaskohászatban” címmel nagysikerű konzultatív tanácskozás megrendezésére került sor az alábbi témakörökben –

szakmai előkészítésének, egyeztetésének tapasztalatai,

–

gyakorlati alkalmazásának előnyei és hátrányai,

–

a kölcsönös érdekek alapján történő továbbfejlesztés és bővítés lehetőségei

a Vasas Kohász-Öntész tagozata, valamint a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének munkavállalói és munkaadói érdekképviselői részvételével. 1999. január 8-án a Francia Nagykövetség Kereskedelmi Irodája kért és kapott a VSZKSZből , mert “a francia szakma érdeklődik a magyar szabályozás iránt.” 1999. május 27-én a Vasas Székházban került megrendezésre “A rugalmas munkaidőrendszerek alkalmazása, illetve a munkaidő hossza” című szakmai tanácskozás német és osztrák szakszervezeti képviselőkkel is bővült. 1999. márciusában a Kohász-Öntész Tagozat előkészített egy középszintű megállapodást, amely 1999. július 1-től 2001. december 31-ig terjedt. A munkaadói oldal vállalkozásai az elképzeléstől nem zárkóztak el, a felvetésre összeállított anyagban = javaslat – tervezet = kockázatosnak ítélték meg az 1999. évben és azt követő években az acélipar helyzetét a világban. Ezért három évre előre a munkaadói oldal nem tudta magát elkötelezni. (Részletek a függelékben.) Az eddigi középszintű szociális párbeszéd formáihoz tartozik, hogy a Vasas Elnökségi ülésén évenként, amikor a gazdálkodással kapcsolatos témát tárgyalják, meghívásra kerülnek a munkaadói szövetségek elnökei. Az Egyesülés az évet értékelő év végi rendezvényére meghívja a Vasas elnökségének és a Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetségének képviselőit is.

22 Az MVAE Igazgatótanácsának elnöke és a Vasas elnöke között rendszeresebbé váltak a találkozók. A 2001. szeptemberi megbeszéléshez készített anyag a függelékben található. 6. Összefoglaló A kollektív alku területén elmondható – a folyamatos létszám csökkenés ellenére – a kialakult területeken a kollektív szerződések nem kerültek felmondásra a vállalkozásokon belül. Ezek mindegyikében a munkavállalók számára (pl. végkielégítésre, szabadságos bérre, 13. havi keresetfizetésre vonatkozóan) többlet juttatások biztosítása található a középszintű kollektív szerződések minimum értékei fölött. A helyzetünket ágazati szinten kissé fogyatkozónak ítéljük meg, de amint a gazdálkodásban valamiféle hosszabb távra vonatkozó pozitív kilátás körvonalazódik, bizonyára a konzultáció, a párbeszéd bővebb, több elemre vonatkozó megállapodást fog jelenteni. 7. Európai Üzemi Tanácsok A vaskohászatban tevékenykednek az üzemi tanácsok. Az ágazatban nincs olyan vállalkozás, ahol Európai Üzemi Tanács működne.

1. sz. melléklet

Az MVAE tagvállalatainak helyzete (alapvetően a magyar acélipar)

Az Egyesülésbe tartozó vaskohászati vállalkozások gyakorlatilag a magyar acélipar egészét lefedik, így minden jellemző adat a rendelkezésünkre áll. Az ipari szerkezetátalakítás következtében az ország acélszükséglete, késztermékben számítva az 1990. évi 1440 kt-ról, az 1991-1996 között lezajlott jelentős visszaesést követően, 2000-re 1800 kt-ra növekedett, majd 2001-re mintegy 2000-2100 kt-ra. A felhasználáson belül az ipar részaránya megközelíti a 70 %-ot, az építőiparé pedig több mint 15 % (Építőipar + Fémfeldolgozás együtt kb. 35-40 %). A gazdaságtalan kapacitások leépítése (részben a nyersvasgyártás, teljes egészében az SM acélgyártás, az elavult hengersorok egy része) 1992-1996 között már megtörtént. Termelés Az MVAE tagvállalatainak termelését az alábbi négy táblázat adatai jellemzik. M.e.: kt

Nyersvas és acéltermelés

1996

1997

1998

1999

2000

2001 várható

Nyersvas

1496

1140

1259

1310

1340

1228

Nyersacél

1872

1690

1821

1813

1871

1952

Nyersvasat kizárólag a DUNAFERR Acélművek Kft. gyárt. Nyersacéltermelés három helyen – DUNAFERR Acélművek Kft., DAM Steel Speciális Acélgyártó Rt. és az Ózdi Acélművek Kft. – folyik, a megtermelt nyersacél háromnegyed részét a DUNAFERR Acélművek Kft. állítja elő.

24 Ma már a teljes legyártott mennyiséget folyamatos öntőműveken öntik le, ezzel jelentősen javultak a fajlagos anyagfelhasználási mutatók. A gyártott acél döntő hányada (95-96 %) ötvözetlen. A nyersacél 87,5 % a konverteracél, 12,5 %-a pedig elektroacél. Lapos termékek termelése

Mh. acéllemez és tekercs Bevont és borított lemez H.h. acéllemez és tekercs Hajlított profil (nyitott)

M.e.: kt

1996

1997

1998

1999

2000

2001 várható

1350

1373

1409

1489

1505

1466

-

58

84

91

103

89

343

384

368

403

437

409

30

35

47

51

39

42

A melegen hengerelt acéllemez és tekercs termelése két vállalkozás között oszlik meg; DUNAFERR Acélművek Kft. (90 % körül) és a DUNAFERR Lőrinci Hengermű Kft. (bruttó adatok). A hidegen hengerelt acéllemezek a DWA DUNAFERR Voest Alpine Hideghengermű Kftben készülnek, míg a bevont és borított a METAB Fémfeldolgozó Kft. állítja elő. Az ötvözetlen hajlított nyitott profil pedig a DUNAFERR Lemezalakító Kft. terméke. M.e.: kt

Hosszú termékek termelése

M.h. rúd-idom H.húzott acélhuzal Húzott, hántolt, csiszolt rúd

1996

1997

1998

1999

2000

389 59

324 64

374 53

385 32

324 64

2001 várható 358 68

21

20

18

16

19

19

Melegen hengerelt rúd-idom termelés három helyen folyik Magyarországon, a DAM Steel Speciális Acélgyártó Rt-nél és az Ózdi Acélművek Kft-nél állítják elő a termékek többségét, rajtuk kívül az Finomhengermű Munkás Kft. is gyárt kisebb mennyiséget.

25 A húzott, hántolt, csiszolt acélrúd előállítása elsősorban a Csavar és Húzottáru Rt-nél történik, kisebb mennyiséget gyárt még a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. Hidegen húzott acélhuzalt négy társaságunk gyárt, közülük meghatározó a Drótáru és Drótkötél Rt. termelése. (További gyártók: Csavar és Húzottáru Rt., Salgótarjáni Acélárugyár Rt., Ózdi Acélművek Kft.) Hegesztett acélcső és zárt profil termelés

M.e.: kt

1996

1997

1998

1999

2000

2001 várható

Hegesztett cső

51

49

48

40

49

46

Hajlított zárt profil

124

137

130

138

157

141

A hegesztett cső meghatározó gyártója a Csepeli Acélcső Gyártó és Forgalmazó Kft., kisebb mennyiséget gyárt még a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. A hajlított zárt profil a DUNAFERR Lemezalakító Kft. terméke. Értékesítés A hazai acélfelhasználásnak több mint a felét a kisebb feldolgozottságú, melegen hengerelt acélkésztermékek teszik ki. E termékcsoportban az összes értékesített volumen 1997-ben volt a legkisebb (1697 kt) és 1999-ben volt a legnagyobb (1885 kt). Ezen belül a belföldi értékesítés a folyamatos növekedés eredményeként 2000-re 191 kt-val nőtt, míg az export (530-680 kt között) ingadozott. Az összes értékesítésen belül az export részaránya 29-36 % között változott. A kivitel mind mennyiségben, mind pedig arányában 2000-ben volt a legkevesebb. 2001-ben a kedvezőtlen külső- és belső gazdasági környezet jelentős mértékben kihatott az acélipar teljesítményére. Az acéltermékek ára az exportpiacokon jelentősen mérséklődött. Mindez megfigyelhető mindhárom termékfőcsoportban.

26 Az előbbiek és az egyre növekvő import miatt a belső piacon is sokkal nagyobb értékesítési nehézségekkel kellett szembenézniük a vállalatoknak. Árbevétel, eredményesség, pénzügyi helyzet, források Az acélipar árbevétele és eredményessége a változó piaci igények és a mindenkori gazdálkodási körülmények szerint alakult. Az árbevétel 1996-2000 között folyóáron általában folyamatosan növekedett, 1999-ben volt kisebb mértékű visszaesés. A nettó árbevétel alakulása

Vaskohászat összesen (folyóáron) Vaskohászat összesen (összehasonlító áron)

M.e.: %

1996

1997

1998

1999

2000

2000 1996

100,0

118,0

114,0

95,5

121,4

155,9

100,0

118,2

112,4

109,7

111,2

161,9

2000-ben a vaskohászati alágazat összesített nettó árbevétele folyó áron 56 %-kal, összehasonlító áron 62 %-kal volt magasabb, mint 1996-ban. Folyó áron az éves átlagos növekedési ütem 12 %, míg összehasonlító áron 13 %. A vaskohászat árbevételének kb. háromnegyede a DUNAFERR RT vaskohászati besorolású vállalkozásainál keletkezik. A nettó árbevétel alakulása régiónként, folyóáron

Csepel É-Magyarország DUNAFERR társaságok

M.e.: %

1996

1997

1998

1999

2000

100,0 100,0 100,0

70,8 98,9 129,7

58,0 115,1 116,2

86,9 99,1 94,6

123,6 105,1 126,9

2000 1996 44,1 118,5 181,1

A Csepelen történt drasztikus csökkenést az ottani vaskohászat zsugorodása okozza, 1997-től mindössze egy vállalkozás (Csepeli Acélcső Gyártó és Forgalmazó Kft.) adatai szerepelnek. A precíziós csőtermékek gyártója nem tagja az Egyesülésnek.

27 2001-ben a kedvezőtlenül alakuló külső körülmények, a világgazdasági dekonjunktúra, az exportpiaci árak csökkenése, illetve a hazai gazdaság szerényebb mértékű bővülése miatt az acélipar árbevétele (folyóáron) várhatóan 8-10 %-kal alacsonyabb lesz mint az előző évben. Bruttó termelési érték és a hozzáadott érték alakulása

M.e.: %

1996 = 100

Bruttó termelési érték Hozzáadott érték

1996

1997

1998

1999

2000

2000 1996

100,0

112,3

117,1

93,0

123,4

132,9

100,0

91,5

136,2

84,0

152,7

159,8

A vizsgált időszakban a munka termelékenysége is jelentősen javult, az egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelési érték 2000-ben az 1996. évinek csaknem kétszerese, ugyanez igaz az 1 főre jutó hozzáadott értékre is. A növekedésben három fontos tényező hatása érvényesült –

a ’90-es évek eleji alacsony bázis

–

a folyamatos létszámcsökkenés

–

az 1998-as és a 2000. évi értékesítési lehetőségek növekedése. Egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelési érték és hozzáadott érték régiónkét (folyó áron) M.e.:1000 Ft/fő/hó

Csepel É-Magyarország DUNAFERR társaságok

1996

1997

1998

1999

2000

998 481 1 592

1 224 503 2 061

1 479 735 2 382

1 418 797 2 302

1 821 577 3 115

Az árbevétel növekedésével azonban az acélipar költségei is “lépést tartottak”, sőt sok esetben meg is előzték. Emiatt az alágazat üzemi eredménye az 1998-as és a 2000-es év kivételével negatív volt.

28 A helyzetet tovább rontotta, hogy a vaskohászat a szinte állandósult forgóeszköz finanszírozási problémáik miatt folyamatosan hitelfelvételre kényszerült, így az adózás előtti eredmény szintjén a veszteségek még magasabbak voltak. Az összesítés azonban a vállalkozások közötti különbségeket elfedi, hiszen a vaskohászati vállalkozások között számos stabilan gazdálkodó cég van. A vizsgált időszak veszteségeinek zöme a Diósgyőri Acélművek Rt-nél keletkezett, melynek helyzetét talán a 2001-ben történt újbóli privatizáció rendezni tudja majd. A jövedelmezőség alakulása

Árbevétel arányos adózás előtti eredmény Vaskohászat összesen Csepel É-Magyarország DUNAFERR társaságok

1996

1997

1998

1999

2000

-2,4 -15,5 -14,3 3,6

-4,6 -16,2 -22,8 1,5

0,0 4,9 -6,4 1,9

-3,8 2,4 -11,8 -1,3

0,7 8,9 -9,3 3,2

A magyar acéliparban működő vállalkozások már hosszú évek óta súlyos pénzügyi-likviditási gondokkal küzdenek. Ennek okait teljes körűen feltárni meghaladná ennek az anyagnak a terjedelmét, ezért csak néhány – a szakma egészére jellemző – problémát ismertetünk. A magyar acélipar nem tudja magát függetleníteni a külpiacon végbemenő eseményektől, recessziótól. Hiszen mint már említettük, a belső hazai piac felvevőképessége nagyon alacsony, így az export visszaesését nincs mivel ellentételezni. Ez pedig azonnal financiális problémát okoz. Az eladhatatlanná váló termékekben “benne fekszik” az alapanyag, a többi költségtényezőről már nem is beszélve. (Az anyagköltség hányad mára már elérte a 80 %-ot.) A nagy mennyiségben beáramló olcsó import miatt a régi vevők egy része elpártol a hazai gyártótól. A megmaradt vevőiknek pedig – igazodva az alacsony importárhoz – árkedvezmények adására, halasztott fizetési határidő alkalmazására kényszerülnek. A helyzetet még tovább rontotta a törvényi szabályozás, mely egyrészt nagyon megszigorította az általános for-

29 galmi adó visszaigénylését, ugyanakkor az APEH visszafizetési kötelezettségének határidejét 45 napra emelte. Likviditási mutató

Vaskohászat összesen

M.e.: Ft/Ft

1996

1997

1998

1999

2000

1,1

1,0

1,0

0,9

1,1

Általánosan elfogadott, hogy a likviditási mutatónak 1-nél nagyobbnak kell lennie. 1,3-as értéktől fölfelé mondhatjuk azt, hogy a vállalkozás pénzügyi helyzete megfelelő. A vaskohászati átlag általában 1 körül alakul, ami igen feszes gazdálkodást kíván. Természetesen az átlag elfedi a vállalkozások közötti különbségeket. A vaskohászati vállalatok közül számos vállalkozás mutatója tartósan eléri, illetve meghaladja a kívánt mértéket. Privatizáció Az 1980-as évek végén a ’90-es évek elején az acélipar válságával egy időben indultak meg a szervezeti változások a nagy állami vállalatoknál. A vállalatok a különféle termelő- és szolgáltató tevékenységekre önálló vállalkozásokat hoztak létre. Ezzel párhuzamosan elindult a privatizáció, a maga ellentmondásaival, problémáival együtt. A több éven át tartó folyamat eredményeként a privatizáció jelenlegi helyzetét a következőkben lehet összefoglalni. Csepelen a Csepel Művek Vasművéből létrejött Csepeli Csőgyár Rt. 1996-ban négy önálló társasággá alakult. Ezek közül két cég mára már megszűnt. A két másik társaságot – melyek közül csak egyik az Egyesülés tagja – privatizálták. Az állami vállalatként működő DUNAI Vasműben a ’80-as évek végén kezdődött el a decentralizáció, a DV termelő tevékenységét az általa 100 %-os tulajdonnal alapított kft-k vették át. A későbbiekben a szolgáltató egységeket is társaságokká alakították. A társaságcsoporton belül a privatizációs akciók folyamatosan zajlottak a közelmúltban és zajlanak ma is. A DUNAFERR RT öt acélipari tagvállalata közül kettő – a DUNAFERR Lőrinci Hengermű Kft.

30 és a DWA DUNAFERR Voest Alpine Hideghengermű Kft. – nagyobb, illetve kisebb részben privatizált. A társaságcsoport jövőbeni helyzete ma még nem tisztázott, hiszen a “kvázi privatizációként” felfogható vagyonkezelésbe adás helyessége (melynek célja a technológia váltásra és a privatizációra való felkészítés volt) jelenleg elég vitatott kérdés. Az észak-magyarországi térségben kezdődött el a magyar acélipar szervezeti rendszerének átalakítása, illetve itt történtek az első magánkézbe adások is. De itt volt a legtöbb probléma is. Többszöri sikertelen privatizáció “át és visszaszervezés”, csőd, felszámolás után úgy tűnik, hogy Ózdon a jelentős mértékben összezsugorodott kohászat helyzete stabilizálódott. Az 1995-ben létrejött Ózdi Acélművek Kft. tulajdonosa 1997 óta egy német cég, mely a privatizációs szerződésben vállaltaknak megfelelően működteti a társaságot. Szinte ugyanez a folyamat zajlott le Diósgyőrben is, a különbség az, hogy tovább tartott. Az utolsó felszámolási eljárás (2000. IV. hó) után 2001. áprilisa óta új (olasz) tulajdonosa van a cégnek. Remélhetőleg ez a privatizáció már sikeres lesz. A térség további vállalkozásai – a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. kivételével – már privatizáltak. A nem vaskohászati besorolású tagvállalatok közül ma már csak a DUNAFERR társaságok vannak részben vagy egészben állami tulajdonban. A többi társaságot már privatizálták vagy már, eleve magántulajdonú cégként alakultak. A privatizáltság foka 2000-ben (a konszolidált jegyzett tőkére vetítve)

M.e.: %

Állami Külföldi tulajdon tulajdon Vaskohászat összesen Nem vaskohászati tagvállatok össz. MVAE tagvállalatok összesen

57,0 64,3 57,5

* Belföldi társaságok, illetve magánszemélyek ** Önkormányzatok, társadalombiztosítás, stb.

21,7 24,6 21,9

Belföldi* tulajdon

Egyéb**

10,9 11,1 10,9

10,4 0 9,7

31 M.e.: % Állami tulajdon Csepel Észak-Magyarország DUNAFERR társaságok

17,5 73,5

Külföldi tulajdon

Belföldi tulajdon 100,0 32,7 1,0

49,8 10,9

Egyéb

0 14,6

Foglalkoztatás Az acéliparban a termelő kapacitások leépítése és a termelés csökkenése, a vállalatok többszöri átalakítása, illetve több vállalkozás megszűnése miatt erőteljes létszámcsökkentésre került sor. 1985-95 között a foglalkoztatottak száma 58 ezerről 16 ezerre csökkent. 2001-ben pedig már kevesebb mint 10 ezer fő dolgozik. Jellemzően az észak-magyarországi térségben volt a legnagyobb mértékű a csökkenés. 1990ig Miskolcon elbocsátásra került 6 ezer, Ózdon pedig 7 és fél ezer munkavállaló. A radikális létszámleépítések időszaka mára már befejeződött. A folyamatban lévő korszerűsítések a foglalkoztatottak számának mérsékeltebb ütemű csökkenését és inkább a munkaerő összetételének javulását eredményezik. Létszámalakulás (teljes munkaidős létszám) M.e.: fő

Vaskohászat összesen ebből: fizikai szellemi Nem vaskoh. tagváll. össz. ebből: fizikai szellemi

1996

1997

1998

1999

2000

14 352 11 658 2 694 3 907 2 314 1 593

12 780 10 228 2 552 3 499 2 027 1 472

12 332 9 815 2 517 2 416 1 294 1 122

10 966 8 699 2 267 2 393 1 260 1 133

10 342 8 230 2112 2 241 1 195 1 046

32 Az acélipar jelenlegi helyzete (2001. év vége) Az ipar teljes belföldi értékesítése az idén várhatóan mindössze 1 %-kal emelkedik. Összetételében a továbbfelhasználásra kerülő, valamint a beruházási javak eladása bővült, a fogyasztási termékeké és az energiaszolgáltatásé pedig visszaesett. Az ipari termelői árak összességében 7 %-kal nőttek. Ezen belül a belföldi értékesítési árak 11 %-kal, az exportárak viszont csupán 3 %-kal emelkedtek, amely összefüggésben van a forint devizapiaci árfolyamának erősödésével is. A külkereskedelmi termékforgalom növekedési üteme a tavaly elért dinamikához hasonlítva számottevően lassult. Az export volumene várhatóan éves viszonylatban 9 %-kal, az importé 8 %-kal bővül. A jelentős ütemcsökkenés egyik tényezője az elmúlt évi magas bázis, ezen kívül jelentős szerepet játszott a világgazdasági konjunktúra egyre kiterjedtebbé váló lassulása, majd egyes meghatározó országokban (USA, Japán, Németország) bekövetkezett recesszió. Jelenleg az iparilag fejlett országokban szinte mindenütt kihasználatlan kapacitások vannak, az ipari termékek árai stagnálnak vagy csökkennek, a rendelésállomány visszaesett és a készletek felhalmozódnak. Lényegében ugyanez a helyzet az acéliparban is, csak talán az átlagosnál nagyobb mértékben jelentkeznek a negatívumok. Mindezek következtében a hazai acélipari vállalkozásoknál is rendkívül kedvezőtlen helyzet alakult ki. Az acéltermékek ára az exportpiacokon erőteljesen 10-15 %-kal mérséklődött (összességében átlagosan 12 %-kal). A belföldi piacokon pedig az alacsony árak miatt egyre növekvő import következtében, folyamatosan értékesítési nehézségekkel kell szembenézni. A hazai valuta felértékelődése ugyanis az import beszerzéseket még a korábbinál is kedvezőbbé tette. A belföldi és az exportpiacok nagyobb arányú piacvesztésének elkerülése érdekében a vállalkozások több esetben is árengedmény adására kényszerültek. Az acélipari termékek összessé-

33 gében a belföldi értékesítési árak átlagosan 7 %-kal emelkedtek, amely számottevően elmarad az összes ipari termék belföldi értékesítési árának növekedésétől. Az exportárak tekintetében azonban még ennél is rosszabb a helyzet, mivel az ipari termékek szerény mértékű áremelkedésével szemben az acéltermékek exportáraiban átlagosan 12 %-os csökkenés következett be. Tekintettel arra, hogy az exportpiacokon értékesített termékeknek egyébként is alacsony a fedezettartalma, így több vállalkozásnál számottevő veszteségek halmozódtak fel. Az acélipar helyzetét tovább súlyosbítja az országba áramló nagy mennyiségű, olcsó import. Ennek alapvetően az az oka, hogy az európai volt szocialista országokban és a volt Szovjetunió utódállamaiban igen jelentős a felesleges kapacitások nagysága. Ez a nagy mennyiségű import még kedvezőbb gazdasági körülmények között is jelentős piaczavarást, vállalati veszteséget okoz, recesszió esetén pedig még súlyosabb problémákat. A hazai acélipar védelmében ezért nagyon nagy szükség lenne egy megfelelően kialakított piacvédelemre. Ehhez azonban kormányzati szervek pozitív hozzáállására lenne szükség. Olyan piacvédelmi rendszer kialakítása lenne célszerű, mely megfelel az EU elvárásainak. Adminisztratív védelem (kvótarendszer) már ma is csak igen korlátozottan alkalmazható, a kétoldalú megállapodások felé tolódott el a hangsúly, igen változó sikerrel. A kormányzat mindeddig nem tett hatékony lépéseket a – esetleg még WTO-val sem ütköző – védelmi lehetőségek kimunkálására: Pl. minőségi módszerek, dömpingvád feltételeinek kialakítása, stb. Az MVAE, mint a vaskohászati vállalkozások érdekvédelmi szervezete, folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket, a vállalkozások jelzései alapján elkészíti a piacvédelmi beadványokat. A siker azonban gyakran elmarad. Az illetékes szervek egyre több és több adatot követelnek, érdemi döntést azonban nem hoznak.

2. sz. melléklet

Az érintett szervezet (szerződés), illetve tagvállalati rövidítések megfelelője

MVAE = Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés VVSZSZ = Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége VSZKSZ = Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés

A “D”-vel kezdődő vállalkozások a DUNAFERR csoport tagjai, ideértendő a METAB Kft. és a DWA Kft., ez utóbbi a DUNAFERR Voest Alpine Hideghengermű Kft.

További cégek (ahol a rövidítésből a cég neve nem derül ki) Megnevezés

Rövidítés

Borsodi Érc, Ásvány és Hulladékhasznosító Mű Rt.

BÉM Rt.

Csavar és Húzottáru Rt.

CH Rt.

Drótáru és Drótkötél Rt.

D&D Rt.

Diósgyőri Acélművek Rt.

DAM Rt.

Salgótarjáni Acélárugyár Rt.

S-Acélárugyár Rt.

Tüzeléstechnikai Kutató és Fejlesztő Rt.

TÜKI Rt.

Tagvállalati szerveződések

3. sz.melléklet 2001

VVSzSz 1 2

BÉM Rt CH Rt

3

CS.ACÉLCSŐ- és FORG. KFT.

4

D&D Rt

5

D-ACÉLMŰVEK KFT.

6

DAM RT

VSzKSz Vaskohászat 1

CS.ACÉLCSŐ- és FORG. KFT.

2

CS.FORRCSŐ KFT.

3

D-ACÉLMŰVEK KFT.

MVAE 1 2

BÉM Rt CH Rt

3

CS.ACÉLCSŐ- és FORG. KFT.

4

D&D Rt

5

D-ACÉLMŰVEK KFT.

6

DAM RT

7

D-LEMEZALAKÍTÓ KFT.

4

D-LEMEZALAKÍTÓ KFT.

7

D-LEMEZALAKÍTÓ KFT.

8

D-LŐRINCI HENGERMŰ KFT.

5

D-LŐRINCI HENGERMŰ KFT.

8

D-LŐRINCI HENGERMŰ KFT.

9

DWA KFT.

6

DWA KFT.

10

FINOMHENGERMŰ Kft

11

METAB KFT

12

ÓZDI ACÉLMÜVEK KFT.

13

"Ózdi" Hengermű Kft

14 15 16

9

DWA KFT.

10

FINOMHENGERMŰ Kft

11

METAB KFT

12

ÓZDI ACÉLMÜVEK KFT.

13

"Ózdi" Hengermű Kft

7

ÓZDI ACÉLMÜVEK KFT.

PRECÍZIÓS CSŐ RT.

8

PRECÍZIÓS CSŐ RT.

14

PRECÍZIÓS CSŐ RT.

S-ACÉLGYÁR RT. SILCO KFT.

9 10

S-ACÉLGYÁR RT. SILCO KFT.

15

S-ACÉLGYÁR RT.

16 17

ALCUFER KFT D-ACÉLSZERKEZETI KFT.

Egyéb tagvállalatok 17 18

ALCUFER KFT D-ACÉLSZERKEZETI KFT.

11

D-ACÉLSZERKEZETI KFT.

19

D-DUNAI VASMŰ RT.

12

D-DUNAI VASMŰ RT.

18

D-DUNAI VASMŰ RT.

20

D-ENERG.SZOLGÁLTATÓ KFT

13

D-ENERG.SZOLGÁLTATÓ KFT

19

D-ENERG.SZOLGÁLTATÓ KFT

21

D-FEJLESZTŐ KARBANT. KFT.

14

D-FEJLESZTŐ KARBANT. KFT.

22

D-FERROMARK. KFT.

15

D-FERROMARK. KFT.

23

D-KERESKEDŐHÁZ KFT.

16

D-KERESKEDŐHÁZ KFT.

20

D-KERESKEDŐHÁZ KFT.

24

D-K-SPAN KFT.

17

D-K-SPAN KFT.

25

D-KVARNER MÉRNÖKI I.KFT.

18

D-KVARNER MÉRNÖKI I.KFT.

26

D-TŰZÁLLÓ KFT.

19

D-TŰZÁLLÓ KFT.

21

D-TŰZÁLLÓ KFT.

27

D-QUALITEST KFT.

20

D-QUALITEST KFT.

22

D-QUALITEST KFT.

28

DUTRADE Rt

23

DUTRADE Rt

21

D-FERROCONTROL KFT

22

D-PLAN KFT

23

D-DBK KOKSZOLÓ KFT.

24

D-KIKÖTŐ KFT.

25

D-KOMPLEX KFT.

26

D-SKINFIX KFT.

27

D-VÉDELMI KFT.

29

FEGROUP INVEST RT.

28

FEGROUP INVEST RT.

24

FEGROUP INVEST RT.

30

FERR-CO KFT.

29

FERR-CO KFT.

25

FERR-CO KFT.

31

Thyssen-FERROGLOBUS RT.

30

Thyssen-FERROGLOBUS RT.

32

MAGYAR Vas-és Acélipari Es

31

MAGYAR Vas-és Acélipari Es

33

ÓZDI Salakfeldolgozó Kft

32

ÓZDI Salakfeldolgozó Kft

33

METALCONTROL KFT. RÁTH HUNGÁRIA KFT

34

RÁTH HUNGÁRIA KFT

26

35

STEELVENT 2000RT

27

STEELVENT 2000RT

36

TŰKI RT

28

TŰKI RT

Megjegyzés: felfüggesztve felmondta a VSZKSZ-t

4.sz.melléklet TEÁOR - a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés a Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződése területeiről Ágazati beorolás 2320 2626 2626 2640 2710 2710 2710 2710 2710 2710 2710 2710 2710 2712 2712 2713 2722 2732 2734 2734 2812 2852 2951 3320 3710 4100 4521 4521 5140 5152 5162 5162 6311 7020 7020 7032 7310 7310 7420 7420 7430 7430 7460

Ágazati megnevezés DF 23 Kokszgyártás DJ 26 Nemesfém ásványi termék

DJ 27 Fémalapanyag

DJ 28 Fémfeldolgozás DK 29 Gép és berendezés DL 33 Műszergyártás DN 37 Nyersanyag visszanyerés hullaE 41 Víz termelés és elosztás F 45 Építőipar G 51 Nagykereskedelem

I 63 Szállítási tevékenység K 70 Ingatlan ügyek

K 73 Kutatás fejlesztés K

74 Gazdasági szolgáltatás

Cégek D-DBK KOKSZOLÓ KFT. D-TŰZÁLLÓ KFT RÁTH HUNGÁRIA KFT MAGNEZITIPAR RT. “FA” CH Rt D-ACÉLMŰVEK KFT. DAM RT D-LŐRINCI HENGERMŰ KFT. DWA KFT. FINOMHENGERMŰ Kft INDRUSTRING KFT ÓZDI ACÉLMÜVEK KFT. D-LEMEZALAKÍTÓ KFT. CS.FORRCSŐ KFT. PRECÍZIÓS CSŐ RT. METAB KFT CS.ACÉLCSŐ- és FORG. KFT. SILCO KFT. D&D Rt S-ACÉLGYÁR RT. D-ACÉLSZERKEZETI KFT D-SKINFIX KFT. D-FEJLESZTŐ KARBANT KFT D-FERROCONTROL KFT D-FERROMARK KFT D-ENERG SZOLGÁLTATÓ KFT D-K-SPAN KFT D-PLAN KFT FERROGLOBUS RT D-KERESKEDŐHÁZ KFT. ALCUFER KFT FEGROUP INVEST RT. D-KIKÖTŐ KFT D-DUNAI VASMŰ RT D-KOMPLEX KFT. FERR-CO KFT. ÓZDI Salakfeldolgozó Kft TŰKI RT D-KVARNER MÉRNÖKI I KFT MAGYAR Vas-és Acélipari Egyesülés D-QUALITEST KFT. METALCONTROL KFT. D-VÉDELMI KFT.

5.sz.melléklet A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés tagvállalatai és a Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó vállalkozások és szakszervezetek (2001) VSZKSZ

MVAE

Szakszervezeti tömörülés

Vaskohászat 1 CS.ACÉLCSŐ- és FORG. KFT. 2 CS.FORRCSŐ KFT. 3 D-ACÉLMŰVEK KFT. 4 D-LEMEZALAKÍTÓ KFT. 5 D-LŐRINCI HENGERMŰ KFT. 6 DWA KFT.

7 ÓZDI ACÉLMÜVEK KFT. 8 PRECÍZIÓS CSŐ RT. 9 S-ACÉLGYÁR RT. 10 SILCO KFT.

1 2 3

BÉM Rt CH Rt CS.ACÉLCSŐ- és FORG. KFT.

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

D&D Rt D-ACÉLMŰVEK KFT. DAM Steel RT D-LEMEZALAKÍTÓ KFT. D-LŐRINCI HENGERMŰ KFT. DWA KFT. FINOMHENGERMŰ Kft METAB KFT ÓZDI ACÉLMÜVEK KFT. "Ózdi" Hengermű Kft PRECÍZIÓS CSŐ RT. S-ACÉLGYÁR RT.

Vasas Vasas Vasas Vasas Vasas és Munkástanácsok Vasas és DISZ Vasas és Munkástanácsok Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas Vasas Vasas Vasas Vasas Vasas Vasas

Egyéb tagvállalatok 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

D-ACÉLSZERKEZETI KFT. D-DUNAI VASMŰ RT. D-ENERG.SZOLGÁLTATÓ KFT D-FEJLESZTŐ KARBANT. KFT. D-FERROMARK. KFT. D-KERESKEDŐHÁZ KFT. D-K-SPAN KFT. D-KVARNER MÉRNÖKI I.KFT. D-TŰZÁLLÓ KFT. D-QUALITEST KFT.

21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33

D-FERROCONTROL KFT D-PLAN KFT D-DBK KOKSZOLÓ KFT. D-KIKÖTŐ KFT. D-KOMPLEX KFT. D-SKINFIX KFT. D-VÉDELMI KFT. FEGROUP INVEST RT. FERR-CO KFT. Thyssen-FERROGLOBUS RT. Magyar Vas-és Acélipari Es ÓZDI Salakfeldolgozó Kft METALCONTROL KFT.

16 17 18 19

ALCUFER KFT D-ACÉLSZERKEZETI KFT. D-DUNAI VASMŰ RT. D-ENERG.SZOLGÁLTATÓ KFT

20

D-KERESKEDŐHÁZ KFT.

21 22 23

D-TŰZÁLLÓ KFT. D-QUALITEST KFT. DUTRADE Rt

24 25

FEGROUP INVEST RT. FERR-CO KFT.

26 27 28

RÁTH HUNGÁRIA KFT STEELVENT 2000RT TŰKI RT

Vasas Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ nincs Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas nincs Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ nincs Vasas és DISZ nincs nincs Kereskedelmi Vasas Vasas Vasas nincs nincs Vasas

Megjegyzés: vasas = Vasas Szakszervezet működési körébe tartozó munkahelyi szakszervezet DISZ = DUNAFERR Ifjúsági Szervezet kereskedelmi = Kereskedelmi Szakszervezet működési körébe tartozó munkahelyi szakszervezet

1

6.sz melléklet

Az MVAE-ben és ezen belül a vaskohászatban foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (figyelembe véve a VSZKSZ hatályosságát is) Me.:fő Megnevezés VSZKSZ hatálya alá tartozó vállalkozások összesen Ebből: VSZKSZ hatálya alá tartozó vaskohászati vállalkozások MVAE vaskohászati tagvállalati létszáma

1997

1998

1999

13 629 13 687 13 462

7 447

7 538

8 191

14 352 12 780 12 332

2000

2001

11 453 10 042

6 808

6 081

11 018 10 379

7.sz.melléklet

A vállalkozások nagysága

1. MVAE db

→ kisvállalkozások

(10-50 fő)

4

1,5%

→ közepes vállalkozások (51-250 fő)

8

9,0%

→ nagy vállalkozások

16

89,5%

(250 fő felett)

2. MVAE vaskohászat

→ kisvállalkozások

(10-50 fő)

-

→ közepes vállalkozások (51-250 fő)

5

3,9%

→ nagy vállalkozások

10

96,1%

(250 fő felett)

AZ ALUMÍNIUMKOHÁSZAT JELLEMZŐI

I. Az alumíniumkohászat gazdasági helyzete és a szociális párbeszéd jellemző vonásai

1. Magyar Alumíniumipar

A társaság jogelődjét, a Magyar Alumínium Kft-t magyar magánszemélyek a hazai alumíniumipar teljes körű privatizációjának megkezdésekor, 1995-ben alapították. Az alapítás célja az alumíniumipar privatizációs folyamatába történő bekapcsolódás volt. Az 1995-98 közötti időszakban lezajlott privatizációk során fokozatosan a társaság teljes vagy részleges tulajdonába kerültek az alumíniumiparhoz szorosan kapcsolódó vállalkozások (bauxitbánya, timföldgyár, alumíniumkohó), miközben a társaság részvénytársasággá alakult át.

A Magyar Alumínium Rt. (MAL Rt.) néhány éven át legfontosabb termelő társaságait, az Ajkai Timföld Kft-t, az Inotai Alumínium Kft-t és a KÖBAL Kőbányai Könnyűfémmű Kft-t holding rendszerű szervezeti felépítéssel és irányítással működtette. 2000. szeptember 29-én – az Ajkai Timföld Kft-vel és az Inotai Alumínium Kft-vel összeolvadva, azokat ágazatként magába integrálva – kialakult a társaságcsoport mai szervezete, a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Rt. (MAL Rt.). A társaság ágazatai termék kapcsolataikban vertikálisan illeszkednek egymáshoz, kiaknázva azt a sajátos adottságot, hogy a Magyarországon megtalálható és gazdaságosan kitermelhető bauxit teljes mennyisége hidráttá és timfölddé dolgozható fel, (a feldolgozás melléktermékeként előállított szintetikus zeolit és fém gallium mellett), ill. a hidrát és a timföld részben önálló termékként, részben – a timföld kohósítása után – különböző alumínium félgyártmányként értékesíthető. A társaságcsoport termékeinek 70-75%-át nyugat-európai országokba exportálja.

2 A MAL Rt. tevékenységéhez szorosan kapcsolódik a Bakonyi Bauxitbánya Kft., a hazai bauxitvagyon egyedüli kitermelője. Az 1.000 kt/év körüli bauxittermelés 3/4-ed részét a MAL Rt. Timföld Ágazata dolgozza fel. (A MAL Rt. 42%-ban résztulajdonosa is a 700 munkavállalót foglalkoztató bányászati társaságnak.)

A MAL Rt. 1997-98-ban sikeres reorganizációt hajtott végre társaságainál, amelynek eredményeképp azonos modell szerint alakította át társaságainak szervezeti felépítését. Egyszerű tagoltságú, termékorientált üzleti egységeket - divíziókat - hozott létre, megteremtve egyúttal az üzleti egységek elszámolási és érdekeltségi rendszerét, a működési költségek jelentős csökkentése mellett. Bevezetett továbbá egy csoportszintű integrált számítógépes rendszert is, amelynek logisztikai és pénzügyi modulja már üzemel, termelésirányítási modulja pedig bevezetés alatt áll.

A MAL Rt. dinamikus fejlődésére és kiegyensúlyozott gazdálkodására jellemző, hogy 1998-ban 30 Mrd Ft árbevétel mellett közel 0,7 Mrd Ft, míg 1999-ben a mintegy 32 Mrd Ft árbevétel mellett már 0,9 Mrd Ft-ot meghaladó mérleg szerinti eredményt ért el. A társaságcsoport 2000. évi árbevétele és mérleg szerinti eredménye – a kedvező piaci tendenciáknak köszönhetően is – ugrásszerű növekedést mutat: az árbevétel 39 Mrd Ft felett, míg a mérleg szerinti eredmény 2,9 Mrd Ft körül alakult.

A MAL Rt. célkitűzése, hogy piacképes termékstruktúrájával, jó minőségű termékeivel, meglévő humán erőforrásainak kiaknázásával és a környezetvédelmi előírások maximális betartása mellett tovább erősítse a közép-európai térségben piaci pozícióit. Stratégiai fejlesztési tervei arra irányulnak, hogy új, munkahely teremtő beruházásokkal folyamatosan biztosítsa a termékszerkezet-váltást, a minőség állandó javítását, megteremtve ezzel a társaságcsoport hosszú távú működésének feltételeit is.

3 2. Alumínium ágazat, Inota A kohászati ágazat története

A közel 50 éves múltú, ma már egyetlen magyar inotai alumíniumkohó szervesen illeszkedik a hagyományos alumíniumipari vertikumba, mivel a kohósítás alapanyagául szolgáló timföldet az ajkai timföldgyártól kapja. A 35.000 t/év folyékony fém kapacitású kohó kezdetben tömböket, hengerlési és sajtolási tuskókat gyártott más tovább-feldolgozó üzemek részére, de később a folyékony fém nagyobbik részét huzal és szalag öntvehengerlő berendezések üzembe helyezésével saját maga dolgozta fel.

A cég élete kezdettől fogva összeforrt a fejlesztésekkel. Az újra, jobbra, gazdaságosabbra törekvő szemléletmódnak köszönhetően folyamatos fejlődés figyelhető meg a termékszerkezet változásában. Rekonstrukciók, bővítések, továbbá új technológiák alkalmazásával és új gépi berendezések beállításával lehetővé vált mind a durva huzalok, mind a szalagok tovább-feldolgozása, amelynek eredményeképp a cég termékpalettája fokozatosan kibővült. Az ötvözetlen és ötvözött öntvehengerelt durvahuzalból ma már különféle (villamos ipari, villámhárító, élelmiszeripari, hegesztő, fémszóró és fémgőzölő) húzott huzalok és sodratok, míg az öntvehengerelt keskenyszalagból hidegen hengerelt vékonyszalagok és hidegfolyatási tárcsák készülnek. E termékkörben a társaság ma döntően egyedüli hazai gyártó. Az ágazathoz tartozik az ajkai telephelyű, 8.000 t/év kapacitású, öntészeti ötvözeteket és sajtolási tuskókat előállító ALU-FÉM divízió is. A cég jelentős beszállítója a villamos-, csomagolóanyag-, élelmiszer- és építőiparnak, termékeinek több mint 60%-át Nyugat-Európa és Közép-Kelet-Európa országaiba exportálja.

4 Az állami tulajdonban lévő társaságot magyar magántulajdonosok csoportja 1995ben privatizálta. Az INOTAI ALUMÍNIUM KFT új tulajdonosa a MAL RT jogelődje, a Magyar Alumínium Kft. lett. A MAL RT 2000-ben összeolvadt az INOTAI ALUMÍNIUM KFT-vel. Ezt követően a társaság Alumínium Ágazatként 4 divízióval – Elektrolízis és Öntöde, Tárcsa és Szalag, Huzal és ALU-FÉM – tevékenykedik és 750 dolgozójával a MAL-csoport második legnagyobb termelő egysége.

Nem csupán a kohászat adatait tartalmazza!

II. Kapcsolat az Alumíniumipari Szakszervezetek Szövetségével (ASZSZ)

Az ASZSZ jelenlegi formájában 1993. októbere óta működik. Az ASZSZ tagszervezetei az alábbi szakszervezetek, amelyek a következő táblázatban megjelölt gazdálkodó szervezeteknél fejtik ki érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységüket.

Gazdálkodó szervezet neve

Szakszervezet neve

MAL Rt Timföld Ágazat Le Belier Magyarország Kft Összesen: MAL Rt Alumínium Ágazat MAL MWK Kft CLEAN Kft Összesen: Kőbányai Könnyűfémmű Kft

Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet

Inotai Alumínium Kft. Szakszerv.

KÖBÁL Kft Szakszer-vezeti Alapszervezete

Munkavállalói létszám fő

Szakszervezeti taglétszám fő

%

900

700

77,8

850

250

29,4

1 750

950

760

600

54,3 80,0

49 45 854

15 16 631

30,7 35,5 73,9

295

158

53,6

5 Magyaróvári Timföld és Műkorund Rt (MOTIM Rt) MOTIM Kádkő Gyártó és Értékesítő Kft MOTIM Műkorund Gyártó és Értékesítő Kft MOTIM Alumíniumszulfát Gyártó és értékesítő Kft ACÉLKAR Gépipari Karban-tartó, Gyártó és Mérnöki Kft MOGÉPSZER Mosonmagyaróvári Gépipari Szerelő és Javító Kft MAVIKA Magyaróvári Villamos Karbantartó Kft M-AUTOMATIKA Szolgáltató Kft Összesen: ALCOA-KÖFÉM Kft ALCOA Oktatási és Művelődési Klub Összesen: METALUCON Kft MINDÖSSZESEN:

Mosonmagyaróvári Vegyipari Dolgozók Szakszerv.

Székesfehérvári Alumíniumipari Szakszervezet -------ASZSZ

609

219

36,0

373

163

44,0

232

72

31,0

65

16

25,0

63

32

51,0

31

11

35,0

33

20

60,0

18

11

61,0

1 424 1 860

544 834

38,0 44,8

4

4

100,0

1 864 6.187

838 3 121

45,0 50,5

A HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkaadók Országos Szövetsége tagja a Bakonyi Bauxitbánya Kft, és ott működik a Bányaipari- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (BDSZ), amely a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége konföderációhoz tartozik. A 814 fős munkavállalói létszámból szakszervezeti tag 620 fő, amely 76,2 %-os szervezettséget mutat.

Az ágazathoz, illetve a konföderációkhoz kapcsolódó a Bakonyi Bauxitbánya Kft. Szakszervezete (BDSZ), ezen kívül a Demokrata LIGA szakszervezet működik az

6 ALCOA-KÖFÉM Kft-nél, kb. 250 taggal. Az alumíniumipar területén más szakszervezet nem működik. A szakszervezet szerveződése alulról fölfelé való építkezéssel jött létre. Így a tagszervezetek tagjai az ASZSZ-nek, az ASZSZ tagja a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ), a VDSZ pedig tagja az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének, mint konföderációnak.

A szakágazatban un. ágazati kollektív szerződés még nem jött létre, de tervezve van. Az erre való törekvését mindkét fél kifejezte az 1997. decemberi együttműködési megállapodásban, nevezetesen, hogy megvizsgálják a szakágazati kollektív szerződéskötés lehetőségét. Időben és tartalmi kérdésekre ajánlásokat dolgoznak ki 1998. január 1-i hatállyal. Annak oka, hogy eddig nem jött létre szakágazati kollektív szerződés az, hogy a cégek eltérő gazdasági helyzete, eltérő regionális, térségi bér és fejlettségi különbségek relevánsak a szakágazati kollektív szerződés megkötések szempontjából. Tehát ahhoz, hogy a szakágazati kollektív szerződés megkötése reális közelségbe kerüljön, a fenti fennálló feszültséget minimalizálni szükséges, akkor lesz realitása a szakágazati kollektív szerződés megkötésének.

Az ASZSZ tagszervezetei vonatkozásában a kollektív alku területén a növekedés volt a jellemző. A szakágazatban az alábbi intézményes együttműködések nyújtanak formalizált keretet az együttműködésnek.

1.)

Együttműködési Megállapodás az Alumíniumipari Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), mint munkavállalói és az Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége (HUNGAMOSZ), mint munkaadó érdekképviselet között.

2.)

Együttműködési Megállapodás a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, az Alumíniumipari Szak-

7 szervezetek szövetsége és az Alumíniumipari Munkaadók Országos Szövetsége között.

A HUNGAMOSZ és az ASZSZ által realizált szakágazati akció lényegében az előző megállapodásokban foglaltakra korlátozódott. Az ASZSZ szerveződési területén a tagszervezetek szintjén a kollektív szerződéses lefedettség gyakorlatilag 100 %-os.

Több munkáltatóra vonatkozó kollektív szerződés csak a MAL Rt és Kft-i esetében értelmezhető.

Az ASZSZ jelenleg működő érdekeltségi szférájában az ÜT-k - mint participációs intézmények – választása gyakorlatilag 100 %-os a 2001. évi választások eddig rendelkezésre álló adatok alapján. Tehát minden munkáltatónál volt üzemi tanács választás a következő eredménnyel. A részvétel 70,4 %-os volt, a VDSZ munkahelyi szakszervezeti jelöltjeire leadott szavazatok aránya 86,7 %, Demokrata LIGA 12,4 %, munkavállalói 0,9 %. Tehát az ASZSZ reprezentatívnak minősül.

Az ASZSZ működési területén az ALCOA KÖFÉM Kft multinacionális cégnél működik európai uniós ÜT, de a magyarokat nem hívták meg, azzal az indokkal, hogy még jelenleg nem vagyunk tagjai az Európai Uniónak, ahogyan bekövetkezik, azonnal meghívják a magyarokat.

Az Európai Uniós Ágazati Bizottság munkájában való szerepvállalás egyértelműen igen, de ehhez előbb a hazai ágazati bizottságokat kell megalakítani, működtetni, csak ezt követően lehet felelősséggel nyilatkozni a hogyanról.

Melléklet Munkaügyi kapcsolatok szereplői az alumíniumipari ágazatban Az ágazati tanulmányokhoz készült témavázlat sorrendjében adjuk meg a címbeli tájékoztatást. 1.)

Az ágazatban működő szakszervezetek, –

Az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet,

–

Az Inotai Alumíniumipari Szakszervezet,

–

A Magyar Vegyipari Dolgozók Rokon Szakmában Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) társaságoknál működő szervezetei

–

A Bányászati Dolgozók Szakszervezete (BDSZ)

Az ágazatban működő szakszervezetek az Alumíniumipari Szakszervezeti Szövetségbe (ASZSZ) tömörültek, mely tagja a Magyar Vegyipari Energiaipari és Rokon Szakmában Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) Az említett VDSZ Szövetség tagja az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének is. 2.)

A szakszervezetek szervezettsége meglehetősen magas, a munkavállalók 60-80 %-a tagja. A Szakszervezetek együttműködése szoros, a Szövetségek alapszabálya tartalmazza együttműködésüket.

3.)

Az ágazatban működő munkaadói szervezetek: –

A HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége,

4.)

A HUNGAMOSZ tagjainak száma öt, munkavállalói száma mintegy ötezer,

5.)

A HUNGAMOSZ tagja a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) megfigyelő státusz kiépítésén munkálkodik az EUROMETAUX európai alumíniumipari munkaadói szövetséggel.

2

6.)

Az ágazatban további munkaadókat képviselő szervezet a Magyar Kereskedelmi Kamara.

7.)

Az ágazatban nincs és nem volt középszintű Kollektív szerződés, de minden társaságnál van Kollektív Szerződés.

8.)

Az ágazatban nincs és nem volt középszintű bérmegállapodás.

9.)

Törekvés volt középszintű megállapodások létrehozására de miután minden társaság (beleértve a szakszervezeteket is ) ragaszkodott a saját szabályozáshoz azt rugalmasabbnak tartva, továbbra sem időszerű a középszintű megállapodás az ágazatban.

10.)

A következő évek trendje az ágazatban: a jelenlegi megállapodások fenntartása.

11.)

A középszintű egyeztetésnek van szabályozott fóruma az ágazatban: a HUNGAMOSZ az ASZSZ és a VDSZ szerződésben rögzítette azt. A megállapodás látható a HUNGAMOSZ Internetes honlapján.

12.)

Az ágazatban 100 % arányban választottak Üzemi tanácsokat, Európai Üzemi Tanács nincs az ágazatban.

A SZÍNESFÉMKOHÁSZAT JELLEMZŐI

A Csepeli Fémmű Rt. gazdasági helyzete és a szociális párbeszéd jellemző vonásai

I. Ágazat jellege, struktúrája 1. Ágazat struktúrája A Csepeli Fémmű Rt ágazati besorolása: DJ Nemzetgazdasági ág 27

Fém alapanyag gyártás ágazat

274 Nemvas fém gyártás alágazat 2744 Réz gyártás szakágazat Ezt a szakágazatot a Társaság gyakorlatilag egyedül képezi, mivel egyéb számottevő gyártó nincs. 2. Ágazat gazdasági helyzete A Társaság fő értékesítési iránya az export (2000-ben az árbevétel 73,2 %-át adta), ezen belül a fejlett ipari országok (EU és USA) 90 % feletti részt jelent. E piacokon válság van, a kereslet lényegesen csökkent idén II. negyedévtől. A piac romlása fokozottan hat ránk, mivel a végfelhasználók igénycsökkenéskor hagyományosan a fő szállító megtartására törekszenek, a kiegészítő szállítókat mellőzik. Emiatt minden termékkörünkben 20-30 % közti mértékben csökkent az export rendelésállomány tavalyhoz képest. Erősödött a verseny a számunkra másodlagos belföldi piacon is: az otthon eladhatatlan árutömeggel itt jelentkeznek az európai gyártók, nagyvonalú hitelnyújtással és a forintfelértékelődés miatt csökkent árakkal. Következményképpen a tavalyi 153,6 M Ft adózott eredmény után idén legfeljebb 0 szaldót remélhetünk. Jövő évi előrejelzések és saját piaci felméréseink nem ígérnek javulást.

2

3. EU csatlakozás várható hatása Termékeink exportja és importja EU irányban vámmentes, így a versenyképesség nem változik. A forint viszonylagos erejének változása kiszámíthatatlan, további erősödése rontaná exportunk jövedelmezőségét és az import olcsóbbodása miatt hazai versenyképességünket is. Némi közvetett előnyt remélünk abból, hogy a csatlakozás ráirányítja az EU-beli vállalkozók figyelmét az új területre, nagyobb érdeklődéssel keresik az itteni partnereket, mint amit most marketinggel magunk kelthetünk.

II. Munkaügyi kapcsolatok szereplői 1. Szakszervezetek jelenléte A Társaságnál csak a Vasas Szakszervezet rendelkezik tagsággal és szervezeti struktúrával. A rendszerváltás hajnalán történtek kezdeményezések más szakszervezetek részéről, de érdeklődés híján sikertelenül. 2. A Vasas Szakszervezet jelenléte A szervezettség mértéke a Társaságnál: –

dolgozói létszám: fizikai 741 fő alkalmazott 237 fő összesen 978 fő

ebből szakszervezeti tag - -,,ebből szakszervezeti tag

28,9 %, 35,9 %, 30 6 %

(2001. december 20.-i állapot szerint). –

Móri gyárunk alapszervi vezetője tagja a Szövetségi Tanácsnak (megyei küldöttként)

–

a Vasas Szakszervezet havi hírlevelet és eseti propagandaanyagokat küld

–

a Vasas Szakszervezet évente megrendezett kihelyezett tájékoztató ankétjain részt vesz az SZB titkár.

3 Az ágazati és helyi szakszervezet közti kapcsolat tartalmi jellemzéseként megállapítható, hogy az alig nevezhető munkakapcsolatnak. A formális elemek uralják, laza, tartalomszegény, periférikus. Mindkét fél hibája, hogy a párbeszéd idáig jutott. Az ágazati oldal rosszallja az alacsony szervezettséget és befizetést, az alapszerv az operatív együttműködés hiányát. Az alapszerv csapdában van: egyszerre kellene emelnie a szervezettséget és a tagdíjat, ami két ellenható tényező. A szervezettség a rendszerváltás után, hónapok alatt esett a jelen szintre a közel teljesről. Az anyagi függetlenség megteremtése kulcstényező, e nélkül nem lehet valódi érdekvédelmet folytatni. Az anyagi hátteret a tagságnak kell biztosítani, hiszen az ő érdekvédelmi szervükről van szó. Ellenérdekű felektől függés a rendszert működésképtelenné teszi. A tagság elegendő tehervállalása viszont csak attól remélhető, ha valódi, értékes érdekérvényesítő juttatásokat kap. Ehhez felső szinten támogatni kellene az érdekérvényesítés kibontakozását. A gazdaság (és a társadalom) akkor működik jól, ha csoportjai képesek érdekeiket felismerni, megfogalmazni, képviselni és érvényesíteni. Ez utóbbi olyan alkut jelent, ami a csoportérdekeket összehangolva társadalmi optimumot alakít ki. A szereplők elsődleges érdekellentéte feloldódik a társadalmi haladás közös nevezőjében. Boldogabb polgári társadalmakban a rendszer így működik. Mi minden részfeltétel terén gyermekkorban vagyunk, ezért kellene a zsengéket erősíteni, kezdetben felülről és formális eszközökkel is, míg a szereplők felkészülnek funkciójukra. A lényeg, hogy a rendszer mielőbb működni kezdjen. A társasági alapszerv mozgástere csekély, ellenben könnyen felmorzsolódhat (pl. ha a központi elvárásnak engedve megemeli a tagdíjat). 3. Munkaadói szövetségek az ágazatban A hazai színesfémkohászatban nincs munkaadói szövetség. Ilyen csak a vaskohászatban működik, ebbe a társaság korábban beléphetett volna (acél termékeket gyártunk, de ezek 10 % árbevétel részt adnak csak). A szakmai különbségek és ebből adódó érdekkülönbségek miatt nem csatlakoztak, csak egyes, az acélszakmát érintő akciókban vettek részt. Szakmai szervezeti tagság nemzetközi és belföldi viszonylatban műszaki (OMBKE, Nemzetközi Réztanács), illetve helyi jellegű (Tulajdonosi Önkormányzat Csepel gyártelepen).

4 Tagja a BKIK-nak de szolgáltatási megfontolásból, érdekegyeztető munkájában nem vesznek részt.

III. Kollektív alku jellemzői 1. Középszintű kollektív szerződés Van olyan alágazati kollektív szerződés, mely ágazativá válhatott volna, de vaskohászati maradt. A társaság nem csatlakozott a MVAE által kidolgozott szerződéshez, mert annak dolgozói juttatásaira nem volt elég forrása. 2. Középszintű bérmegállapodás Nincs ilyen. A fenti vaskohászati kollektív szerződés csak a megállapodási eljárást szabályozza (munkaadók és szakszervezet közt, évente, márc. 31-ig), a mértéket, számítási módot nem, tehát évenkénti alku tárgya. 3. Középszintű kollektív szerződés jellemzése A társaságra vonatkozó érvényes középszintű szerződés nincs. Sem a szakágazatban, sem az alágazatban nem volt középszintű kollektív szerződés. Ennek szükségessége sem merült fel azért, mert a hazai fémkohászat kevés szereplős, nagy szakmai különbségek jellemzik, így a vállalati kollektív szerződések betöltötték a szabályozó és alkalmazó szerepet. Erőltetett lett volna (és lenne) szakmai általánosítások keresése. A vaskohászati szerződéshez jelenleg a Csepel Fémmű Rt. nem tud csatlakozni, a társaság jövedelmezősége ezt nem engedi meg. Ennél gyengébb tartalmú szerződéshez pedig nem találnak partnereket. Így maradtak az egyedi szerződésnél. 4. Érvényesülő trendek a kollektív alkuban A tulajdonosi érdek erősödése jellemző. A társaság privatizálása, alacsony jövedelmezősége, a szervezettségi arány csökkenése, a munkahely veszélyeztetettsége és az el-

5 helyezkedés korlátai, mind ezt erősítő tényezők. Ezek eredményeként a vállalati kollektív szerződésből kikerültek azok az elemek, melyek lényegi előnyt adtak a Munka Törvénykönyvéhez mérten. A kollektív szerződés mai tartalma szerint egyrészt szakmai részletezése, másrészt hozzáférhető és olvasmányos formája a törvénynek. IV. Participációs intézmények 1. Üzemi tanács A társaságnál folyamatosan működik ilyen szervezet. Idén novemberben választották újra, 60,1 % részvételi aránnyal a dolgozók. 2. Európai Üzemi Tanács A szakágazatban nincs ilyen.

A FÉMÖNTÉS JELLEMZŐI

Az öntvénygyártás gazdasági helyzete és a szociális párbeszéd jellemző vonásai 1. Ágazat jellege, struktúrája 1.1 “275” Fémöntés alágazat struktúrája Az alágazatot az öntött anyag fajtájától függően további szakterületekre osztják. Így: 2751 Vasöntés 2752 Acélöntés 2753 Könnyűfémöntés 2754 Egyéb színesfémöntés - Az öntvénygyártási tevékenységet (is) folytató vállalkozások, a foglalkoztatottak számára, a termelés és értékesítés volumenére valamint értékére nincsenek megbízható adatok, mivel a statisztikai rendszer erre nem alkalmas. Ennek oka rendkívül összetett, pl. öntvényt nem csak a fenti TEOR szám alá sorolt vállalkozások gyártanak, pl. vertikumi öntödék; az öntödékben nem csak öntvényt, hanem abból alkatrészt, részegységet gyártanak, stb. Ezért a Magyar Öntészeti Szövetség (MÖSZ) az általa ismert öntvényt (is) gyártó vállalkozásoktól közvetlenül kér információkat a hazai öntészet helyzetének megközelítő megismerése, értékelése céljából. A következőkben bemutatott adatok a MÖSZ rendelkezésére álló információk (1-3 táblázat). A vasalapú öntvénygyártó vállalkozásokra ( 2751; 2752) vonatkozó információk a precíziós öntödék adatait is tartalmazzák. - Öntvénygyártási (is) folytató vállalkozások száma: A szövetség 107 öntödétől kapott adatokat 2000. évben. A vas- és acélöntödék száma ismereteink szerint csaknem teljes körű, csupán néhány, 10 főnél kisebb létszámot foglalkoztató cég nem szerepel a MÖSZ statisztikájában. A nemvasfém öntödék száma viszont lényegesen több a bemutatott 67 vállalkozásnál, de ezek is elsősorban egyéni vagy mikro vállalkozások. - A vállalkozások nagysága A tanulmány célja miatt a vállalkozások nagyságát a foglalkoztatottak száma szerint szükséges bemutatni: E szerint fémöntés alágazatban döntően kis- és közepes vállalkozások működnek, mivel a # mikrovállalkozások (<10 fő) 25,2 %-ot # kisvállalkozások (10-50 fő) 34,6 %-ot # közepes vállalkozások (51-250 fő) 33,6 %-ot # nagyvállalkozások (>250 fő) 7,0 %-ot képviselnek.

8 1-3. táblázat Az adatot szolgáltató öntödék adatai 2000-ben

A vállalkozás nagysága foglalkoztatott (fő) < 10 10 - 50 51 - 250 > 250 összesen

A vállalkozás nagysága foglalkoztatott (fő) < 10 10 - 50 51 - 250 > 250 összesen

A vállalkozás nagysága foglalkoztatott (fő) < 10 10 - 50 51 - 250 összesen

Az adatot szolgáltató vas- és acélöntés (2751; 2752) foglalkoztatottak száma (fő) száma termelése (db)

összes

fizikai

(t)

4 15 20 1 40

26 427 2422 290 3165

20 378 2035 270 2703

298 5838 58530 10573 75239

száma (db) 17 14 11 6 48

száma (db) 6 8 5 19

könnyűfémöntés (2753) foglalkoztatottak száma (fő) összes

fizikai

termelése (t)

124 568 1086 2635 4413

108 491 827 2287 3713

1186 3457 7106 27404 39153

nehézfémöntés (2754) foglalkoztatottak száma (fő) összes

fizikai

17 118 612 747

16 100 558 674

termelése (t) 176 2332 6472 8980

9

-

Privatizáció szintje, tulajdonosi szerkezet Azt állami tulajdonú öntödék privatizációja 1994. év végére gyakorlatilag befejeződött. A privatizációra jellemző volt, hogy az alacsonyabb műszaki színvonalú, kedvezőtlenebb piaci helyzetben lévő vas- és acélöntödék döntően magyar magántulajdonba kerültek. Hasonló volt a helyzet a rézalapú ötvözetekből öntvényt gyártó önálló árutermelő öntödék esetében is. Az alumíniumöntödék közül az öntvények iránti élénk külföldi kereslet, valamint a korszerűbb technikai színvonal miatt a nyomásos öntödéket azonnal külföldi szakmai befektetők vásárolták meg. A továbbiakban is elsősorban külföldi tulajdonú alumíniumöntödék épültek zöldmezős beruházással és csak az utóbbi időben telepítettek egy új vasöntödét. A magyar tulajdonú alumíniumöntödék közül néhány az elmúlt két-három évben már jelentős kapacitásbővítő és műszaki színvonal javítását célzó fejlesztést hajtott végre. A 2000. évi adatszolgáltatásban szereplő öntödék tulajdonos szerinti megoszlása a következő:

Öntödék

100 % magyar

100 % külföldi

vegyes

tulajdonú vas- és acélöntödék nemvasfém öntödék

80,0 59,3

2,5 35,2

17,5 5,5

összesen

68,1

21,3

10,6

- Foglalkoztatottak száma és szerkezete: Az 1.-3. táblázatok alapján a fémöntés alágazatban a különböző méretű öntödékben összességében foglalkoztatottak számát és megoszlását (fizikai, szellemi), valamint az egy öntödében foglalkoztatottak számát az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Vállalkozás mérete [fő] < 10 fő 10 - 50 fő 51 - 250 fő < 250 fő Összesen

Foglalkoztatottak száma [fő] összesen fizikai szellemi 167 144 23 1113 969 144 4066 3420 646 2925 2557 368 8271 7090 1181

Fogl./öntöde [fő] 6,2 41,2 112,9 417,9 87,9

10 A foglalkoztatottak száma az öntőiparban az elmúlt évtizedben a rendelkezésre álló adatok alapján mintegy 60 százalékkal csökkent. Az utóbbi években a nemvasfém öntödék közül az alumíniumöntödékben foglalkoztatottak száma növekedett, míg a vasalapú öntödékben csökkent és napjainkban már kisebb létszámot foglalkoztatnak, mint a nemvasfém öntödék: vas- és acélöntödék

3165 fő, ebből fizikai 2703 fő

nemvasfém öntödék

5160 fő, ebből fizikai 4387 fő

1.2. A fémöntés szakágazat jelenlegi gazdasági helyzete Az 1990-ben bekövetkezett politikai, társadalmi változást követően, annak eredményeként a gazdaság szerkezeti átalakuláson ment át. Az ipari termelés volumene a keleti és közép-európai piacvesztés következtében jelentősen visszaesett. Ez természetesen az öntvénygyártást, mint tipikus beszállítói alágazatot is erősen érintette függetlenül attól, hogy a közvetlen öntvényexport nem érte el az összes értékesítés 10 százalékát sem. Az öntvénytermelés és értékesítés minimuma 1994-ben volt, amelyet a következő táblázatban mutatunk be:

Öntvény vasöntvény acélöntvény alumíniumöntvény nehézfémöntvény összes öntvény

1989 179,8 28,8 15,7 9,6 233,9

Öntvénytermelés, kt 1994 40,5 11,9 6,7 1,9 61,0

2000 69,3 6,6 39,2 5,6 120,7

A táblázat adataiból egyértelműen megállapítható, hogy az összes öntvénytermelés 2000. évben közel fele (51,6 %-a) volt az 1989. évinek. A táblázat azonban az öntvény-termelés szerkezetének korszerűsödését is jól mutatja, mivel az alumíniumöntvény-termelés részesedése az összes öntvénytermelésből az 1989. évi 6,7 százalékról 32,5 százalékra növekedett, amelye a fejlett ipari országok öntvénytermelésére jellemző.

11 A táblázatban bemutatott termelésváltozásokat a piac szerkezetében bekövetkezett változások okozták. A vasöntvény értékesítés mintegy 80 százalékos visszaesését elsősorban a belföldi gépipari és járműipari öntvényigények csökkenése okozta, míg az infrastruktúra (vízés csatornázás) öntvényigénye a kezdeti visszaesés után növekedett. Ez utóbbi öntvényfelhasználás növekedését napjainkban a nyugat-európai export hátráltatja. A vasöntvénytermelés és értékesítés 1994. év utáni növekedése elsősorban az öntödék aktív exportpiaci, marketing munkájának az eredménye. A 2000. évben összes vasöntvény eladásából a közvetlen export értékesítés már 29,7 százalékot ért el. A vasöntvény termelésen belül a korszerű anyagminőségnek számító gömbgrafitos vasöntvény részaránya az 1989. évi 7,5 százalékról 2000. évben 20,0 százalékra növekedett, ami csupán annyit jelent, hogy a mennyisége gyakorlatilag változatlan (13 800 t) maradt. Azaz a korszerű anyagminőségű öntvények értékesítésére – elsősorban exportjára – kedvezőbben a lehetőségek, mint a lemezgrafitos öntöttvas öntvényekére. Az 1989-ben még 4,7 kt-ás temperöntvény-termelés 2000. III. negyedévében teljesen megszűnt. Az acélöntvény termelés és értékesítés a bemutatott időszakban folyamatosan csökkent, elsősorban a belföldi értékesítés drasztikus visszaesése miatt. A közvetlen acélöntvény export ugyanis a nulláról mintegy 19,6 százalékra nőtt 2000. évben Az acélöntvény-gyártáson belül kedvező változás, hogy a precíziós öntési eljárással öntött acélöntvények részaránya a bemutatott időszak 3,8 százalékról 9,1 százalékra növekedett. Hasonlóan pozitív változás, hogy az ötvözött acélöntvények részaránya 34,0 százalékról 43,4 százalékra növekedett. A vas- és acélöntvény gyártásunk műszaki színvonala a fejlett ipari, de a környező volt szocialista országok öntvénygyártásához viszonyítva is közepesnek ítélhető. Erre jellemző adat, hogy az egy főre eső átlagos vasalapú öntvénytermelésünk mintegy 27 t/fő, kb. fele a fejlett ipari országok átlagának. A vas- és acélöntvénygyártásunk közel 78 százalékát a közepes méretű öntödék (17 öntöde) állítják elő, míg az egy nagy öntöde 14,2 százalékkal részesedik (a precíziós öntvénygyártást speciális technológiája miatt figyelmen kívül hagytuk).

12 A vas- és acélöntödék jelenlegi erőssége az egyedi- és kis sorozatú, nagy szakértelmet kívánó és előmunka igényű öntvények gyártása. A könnyűfémöntés Magyarország esetében az alumíniumöntést jelenti, mivel jelenleg nincs Magyarországon magnéziumöntvény-gyártás. Az alumíniumöntvények iránti élénkebb, elsősorban külföldi piaci kereslet miatt a termelés visszaesése 1994 évig is “csak” 56,3 százalék volt, amely az utóbbi évek zöldmezős beruházásai és meglévő alumíniumöntödék kapacitásának bővítése miatt gyorsan növekedésnek indult. Az elmúlt évben már közel 2,5-szeresét gyártották, mint 1989-ben. Az értékesítés szerkezete is alapvetően megváltozott, mivel a közvetlen alumíniumöntvény export 68,9 százalék, de közvetve alkatrészként, vagy késztermékként értékesítve az export több mint 80 százalék. Az alumíniumöntvény-gyártás technológiai szerkezetében a nyomásos öntvénygyártás 31,9 százalékról 56,5 százalékra növekedett 1989. és 2000. év között a nagy arányú és növekvő járműipari alkatrészgyártásnak köszönhetően. Ez az arány jellemző a fejlett öntvénygyártással rendelkező országok könnyűfémöntvény gyártására. A kokillába öntött alumíniumöntvények 35,2 százalékról 42,6 százalékra nőtt. A hazánkban korszerűtlen, kizárólag kézi homokformázású alumíniumöntvény termelés viszont ezen időszakban 26,0 százalékról 0,9 százalékra csökken. Az alumíniumöntvények 69,9 százalékát 6 nagyméretű, külföldi tulajdonú öntöde gyártotta, míg 18,1 százalékát a közepes méretű öntödékben (11) állították elő. A maradék 12 százalékot 31 mikro- és kisvállalkozás termelte. Ezek erőssége az egyedi- és kissorozatú alumíniumöntvények gyártására, míg a közepes és nagyméretű vállalkozások a közepes-, de elsősorban nagysorozatú öntvények gyártásában érdekeltek. Az egyéb színesfémöntés alapvetően két fém – a réz és a cink ötvözeteiből – öntött öntvényeket jelenti, mivel a többi (ólom, ón, alpakka) fémötvözet öntvények gyártása elhanyagolható.

13 A rézalapú ötvözetekből öntött öntvények mennyiségét alapvetően a sárgaréz fémszerelvény-gyártás (csaptelepek) igénye határozza meg. Ennek visszaesése eredményezte a rézalapú öntvény termelésünk közel 75 %-os csökkenését 1994-ig, majd a privatizáció és egy új öntöde belépésével a jelentős bővülést is. Az elmúlt évben a kokillába öntött sárgaréz öntvények mennyisége 1994. évihez viszonyítva, több mint háromszorosára növekedett (2750 t), de még nem érte el az 1989. évi mennyiséget (3377 t). A legnagyobb visszaesés (89,3 %) a különböző minőségű alakos bronzöntvények gyártásban következett be. A cinkötvözet (horgany) öntvények termelése 1994-ben mintegy 50 százalékkal volt kevesebb, mint 1989, de 2000-ben (2517 t) már megközelítette az 1989. évi mennyiséget (2800 t). Az egyes anyagminőségek termelésének változását is piaci igények határozták meg. Az elmúlt évben rézalapú ötvözetekből öntött öntvények 98,7 százalékát belföldön használták fel, míg a horganyötvözet öntvények 64,5 százalékát közvetlenül exportálták. Az egyéb színesfémöntvény termelésben a sárgarézöntvények esetében a kokillába, a bronzöntvényeknél homokba történő öntési technológia jellemző, a horganyötvözeteket melegkamrás nyomásos öntéssel gyártják. Az egyéb színesfémöntést végző üzemek zömében mikro- és kisvállalkozások, “nagyméretű” öntöde nincs Magyarországon. Az előzőekben bemutatott magyar öntőipar különösen érzékeny a gazdaság - és ezen belül az ipari termelés - változásaira. A 2001. évi öntvénytermelésünket különböző módon befolyásolja az európai országok és elsősorban a legfontosabb export célország, Németország növekedési teljesítményének visszaesése, illetve recessziója, de jelentős módon érzékelhető a hazai ipari termelés több mint egy éve tartó stagnálása.

14 A rendelkezésre álló 2001. elsős féléves tényadatok és a jelentősebb öntödék információi alapján a 2001. éves várható öntvénytermelés az alábbiak szerint változik az előző évihez képest viszonyítva: -

vasöntvénytermelés

-

acélöntvénytermelés

-

alumíniumöntvény-termelés

-

egyéb színesfémöntvény termelés

A termelés volumenében 2001. évben várhatóan bekövetkező változások az öntödékben jelentősen eltérőek. Várhatóan lesznek vasöntödék amelyek jelentősen növelték termelésüket és több alumíniumöntöde teljesítménye is csökken, attól függően, hogy milyen felhasználói piacokkal sikerült üzleti kapcsolatait megtartani, bővíteni. 1.3. Az EU csatlakozás várható hatása a fémöntés szakágazatra Magyarország Európai Uniós tagságára való felkészülés, majd a rendes tagság alapvető hatással lesz a hazai feldolgozóiparra, ezen belül az öntőipari szakágazatra is, döntően befolyásolva jövőképét. Ez utóbbi esetben a legfontosabbak a versenyképességet és ezen keresztül a globalizálódó öntvénypiacon belüli részesedésünket befolyásoló tényezők, az EU előírásaival harmonizáló környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés, a képzett szakmunkaerő hiánya, stb. Ezek részletesebben: –

Az öntvényexport várhatóan tovább nő. A politikai és gazdasági stabilitás növekedése, a kockázatok csökkenése miatt további szakmai befektetők, köztük öntött alkatrészeket igénylő vállalkozások és öntödék is települnek Magyarországra, illetve a már jelenlévők növelik kapacitásukat. Jelenleg egy vasöntöde és több könnyűfémöntöde folyó beruházásai sorolhatók fel (Weslin Hungary Autóipari Rt.; Gibbs Die Casting; VAW alumíniumtechnika Kft.; Prec-Cast Kft.; Le Belier Magyarország Formaöntöde Rt. a magyar tulajdonú alumíniumöntödék közül a

15 Fémalk Fémöntészeti Alkatrészgyártó Kft.; Csaba Metal Kft.; Borbás Vállalkozási Kft.; stb.) –

A piaci verseny kibontakozása nem csak növekvő öntvény exportot, hanem importot is jelent. Minden esély megvan arra, hogy a közvetlen öntvényimport a következő években tovább nő (pl. járműipari, víz- és csatornahálózati öntvények, stb.).

–

A versenyképesség növelése, de a megtartása is különösen a rosszabb műszaki színvonalú, magyar tulajdonú öntödék esetében csak jelentős beruházásokkal érhető el. A beruházások célja a műszaki, technológiai színvonal javítása a termékválaszték bővítése, az öntvények minőségének javításán túlmenően a termelékenység növelése. Az EU tagországok öntödéitől jelenleg jelentős mértékben elmaradó bér hosszabb távon nem lehet a versenyképesség forrása. A bérköltségek növekedésével csökken a versenyképességük. Ezzel az öntöde tulajdonosok többsége számol. A nagyobb gondot azonban az okozza, hogy a magyar tulajdonú vas- és acél esetében az öntvénygyártás alacsony jövedelmezősége miatt a beruházásokhoz szükséges saját pénzügyi forrás nem áll rendelkezésre és belátható időn belül ez nem is várható. ezért a külső források, pl. banki hitelek alig hozzáférhetőek.

–

Az EU csatlakozás piaci hatásain kívül jelentősen befolyásolja öntödéink további működését az EU környezetvédelmi előírásainak átvétele, illetve az abban foglaltak átvétele. Az öntödéket elsősorban a levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi, esetenként a talajszennyezés megszüntetésére, illetve a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó új jogszabályok, valamint a technológiai hulladékokra vonatkozó előírások betartása állítják nehéz feladat elé. A jogszabályok, határértékek betartása érdekében ugyanis jelentős beruházásokat kell elvégezni. Az ehhez szükséges anyagi eszközök a magyar tulajdonú kis- és közepes öntödék esetében nem állnak rendelkezésre. Ehhez szükséges lenne magyar és EU-s támogatásokra, kedvezményes hitelekre. A szükséges beruházások nagyobb terhet az egyébként is rosszabb helyzetben lévő vas- és acélöntödék számára jelentenek. Ezért nagy a valószínűsége, hogy több magyar tulajdonú kis- és közepes méretű vas- és acélöntöde lesz kénytelen 2004 és 2007 között megszüntetni tevékenységét.

–

A fémöntés egyes szakterületeinek erőssége az egyedi, kis- és közepes sorozatú, nagy szakértelmet és jelentős előmunkát is igénylő öntvények gyártása. Ehhez

16 természetesen szükség van jól felkészült, nagy gyakorlattal rendelkező szakmunkásokra. Magyarországon az iskolarendszerű öntő alapképzés és szakközépiskolai képzés már közel 10 éve megszűnt. Ennek oka elsősorban az, hogy a fiatalok számára az öntőszakma, annak nehézsége és a munkakörülmények, valamint a nem kiemelkedő jövedelmi lehetőségek miatt nem vonzó (ez az EU-ra is jellemző). Fennáll a veszélye annak is, hogy a csatlakozás után a képzett öntők NyugatEurópában vállalnak munkát. Ha nem sikerül ezen változtatni, pl. a már öntödékben dolgozók képzésével, illetve kelet-európai öntők foglalkoztatásával, akkor a hazai öntödék versenyképessége tovább romlik. A magyar öntvénygyártás jövőképe Az előző EU csatlakozással összefüggő legfontosabb tényezőket, valamint egyéb szempontokat figyelembe véve a magyarországi öntvénygyártás jövőképe az alábbi lehet: - Az öntőiparunk függősége az európai öntvénypiactól tovább nő; - Öntvénygyártásunk termékszerkezete tovább korszerűsödik, a könnyűfémöntvények részaránya tovább nő; - A vasöntvénytermelés reményeink szerint a jelenlegi szint (70 kt) körül stabilizálódik, de ehhez az is szükséges, hogy további új öntödék épüljenek. A jelenleg működő öntödék közül ugyanis több néhány éven belül beruházásra kényszerül. A vasöntvénygyártás termékszerkezete tovább korszerűsödik. A korszerű anyagminőségű gömbgrafitos vasöntvények részaránya néhány éven belül eléri a 35-40 százalékot; - Az acélöntvény-gyártás mennyisége az előrejelzések szerint 5-6 kt között várható. Ezt a mennyiséget várhatóan 3-4 hagyományos és 5-8 precíziós öntöde állítja elő. a termékszerkezetben túlsúlyba kerül az ötvözött acélöntvények aránya. A precíziós acélöntödéknek a távol-keleti dömpinggel lehetetlen megegyezni. Ezért csak azok maradnak talpon, amelyek különleges ötvözetekből, a hagyományostól eltérő, pl. nagy tömegű (15-30 kg) öntvények gyártására lesznek képesek. - A legkedvezőbb a jövőképe a könnyűfémöntödéknek. A jelentősen nagyobb piaci kereslet miatt alumíniumöntvény-gyártásunk további bővülése várható, és optimista becslések szerint néhány éven belül a termelés volumene meghaladja az 50 kt-át. Ez

17 a fejlődés – mint említettük – várhatóan két eltérő, de végeredményben azonos módon valósul meg. Egyrészt újabb öntvényt, illetve abból az üzemben alkatrészt és/vagy részegységet gyártó üzem települ hazánkba. Másrészt a már itt lévők tovább bővítik öntödei, és kiépítik megmunkáló, összeszerelő kapacitásaikat. A jövőben nagyobb arányban várható, hogy a magyar tulajdonú – elsősorban nyomásos - alumíniumöntödék is képesek lesznek termelő kapacitásaik – öntőgépek, kiegészítő berendezések, robotok, környezetvédelmi beruházások – bővítésére, korszerűsítésére. A világon és így Európában is a személygépkocsi-ipar igényeinek köszönhetően egyre nős a nyomásos magnéziumöntvények termelése. Ezért ma már nagy a valószínűsége, hogy két-három éven belül Magyarországon is újra lesz jelentősebb magnéziumöntvény-gyártás. - A nehézfémöntvény-gyártáson belül a nyomásos cinköntvények gyártásában is hasonló trend lehetséges, mint az alumíniumöntvény-gyártásban. A rézalapú ötvözetekből gyártott öntvények esetében változatlanul a sárgarézöntvények jelenthetik a nagyobb volument, elsősorban a kész szerelvény-, vagy alkatrészgyártás bővülése miatt. - Valamennyi anyagminőségű öntvény esetében kívánatos, hogy az öntödék ne csak nyersöntvényt szállítsanak, hanem lehetőleg nagyobb hozzáadott értékű, előmunkált készre munkált, esetleg szerelt alkatrészeket értékesítsenek, mert csak ez teremtheti meg a további fejlesztések forrását. 2. Munkaügyi kapcsolatok szereplői a fémöntés szakágazatban 2.1. Milyen szakszervezetek vannak jelen a szakágazatban? Az öntödék többségében nem működik szakszervezet, illetve más munkavállalói érdekképviseleti szervezet. A korábbi önálló árutermelő vas-, acél-, és egyéb színesfém (nehézfém), valamint egyes alumíniumöntödékben, illetve a nagyobb vertikumok öntödéiben ma is létezik a Vasas Szakszervezeti Szövetséghez tartozó Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetség tagszervezete.

18 Ismereteink szerint a korábban az alumíniumiparhoz tartozó, vertikumi öntödékben egykét helyen a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének tagszervezete létezik. Nincs információnk, hogy melyik öntödében van és működik is az alapszervezet. Egy-két öntödében a szakszervezet mellett munkástanács is létezik. 2.2. Mely munkaadói szövetségek vannak jelen a fémöntés szakágazatban? A magyarországi fémöntés szakágazatban érdekelt vállalkozások tulajdonosainak egyetlen munkaadói érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezete a MAGYAR ÖNTÉSZETI SZÖVETSÉG. 2.3. A Magyar Öntészeti Szövetség jellemzése: Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vételi sorszáma: 5148 Címe: 1211 Budapest, Gyepsor u. 1. Postacím: 1751 Budapest, Pf. 200/19. Telefon/fax: 1-420-4812 E-mail:

[email protected]

Honlap:

www.foundry.matav.hu

Ügyvezetés: 2 fő főállású 2 fő nyugdíjas A Magyar Öntészeti Szövetséget (MÖSZ) 1992 decemberében alapították az 1986-ban létesített Magyar Öntészeti Egyesülés tagjainak és szervezetének bázisán, de nem jogutódjaként. A szövetség fontosabb feladatai és tevékenysége: -

általános munkaadói érdekképviselet;

-

szakmai érdekvédelem, érdekképviselet;

A MÖSZ-nek 2001. december 31-én összesen 76 tagja volt. Ebből: 26 vas- és acélöntöde (precíziós öntöde is) 30 nemvasfém (alumínium és egyéb színesfém) öntöde 20 öntészeti háttéripari és kereskedő vállalkozás

19

A tagvállalkozásokban foglalkoztatottak száma és aránya az öntödékben foglalkoztatottakhoz viszonyítva a MÖSZ rendelkezésére álló adatok alapján:

-

- vas- és acélöntödék:

2496; 78,9 %

- nemvasfém öntödék:

2991, 58,0 %

A MÖSZ alapító tagja a MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE-nek

-

A MÖSZ 2001. július 1-től rendes tagja a CAEF Európai Öntvénygyártó Szövetségek Bizottságának

-

A MÖSZ rendszeres informális kapcsolatot tart fenn a nagyobb öntvényfelhasználó vállalkozások szakmai szövetségével. Így a • Magyar Gépgyártók Országos Szövetségével • Járműalkatrészgyártók Országos Szövetségével • Magyar Vas- és Acélipari Egyesüléssel

3. Kollektív alku jellemzői 3.1. Van-e/volt-e a szakágazatban középszintű kollektív vagy bérmegállapodás? A fémöntés szakágazatban szakágazati/szakmai kollektív szerződéskötés nem történt, csak egy alkalommal a Magyar Öntészeti Egyesülés és a Vas- Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Kohász-Öntész tagozata között jött létre 1992. április 28-án “Öntészeti szakmai bérmegállapodás”. Az öntészeti szakmai bérmegállapodás hatálya a “Munka Törvénykönyv” érvényes előírása szerint a szövetséget az aláírásra felhatalmazó 17 öntödére terjedt ki. Ezek többsége még az átalakulás előtti állami tulajdonú vállalat, hat vállalkozás már átalakult Kft. illetve Rt. volt. Az öntészeti szakmai bérmegállapodás 1992.évre vonatkozóan a következőket tartalmazta:

20

- öntészetre vonatkozóan szakmai munkabesorolási rendszert, a fizikai foglalkozásúak, a szellemi foglalkozású munkavállalók besorolási feltételeit; - az egyes munkabesorolási kategóriák és munkakörök rögzített bértételeit az országos hivatalos minimálbér százalékában, mint garantált alapbér minimumot; - az átlagkereset növekedésének minimumát és maximumát; - a Szakmai Kollektív Szerződés kötésének szándékát. 3.2. Az “Öntészeti szakmai bérmegállapodás” megszűnése A Magyar Öntészeti Egyesülés tagjai 1992. december 16-án megtartott ülésén az egyesülés jogutód nélküli végelszámolása mellett döntöttek, és ekkor határozták el az egyesülésről szóló törvény szerinti szakmai szövetség, a Magyar Öntészeti Szövetség alapítását és választották meg az első tisztségviselőket. A Magyar Öntészeti Egyesülés végelszámolója a csődtörvény előírása szerint 1992. december 31-i hatállyal felmondta az öntészeti szakmai bérmegállapodást. 3.3. Törekvések az “Öntészeti szakmai kollektív szerződés (ÖSZKSZ) megkötésére A VASAS Szakszervezeti Szövetség Kohász-Öntész tagozata az 1992.-t követő időszakban rendszeresen megkereste a Magyar Öntészeti Szövetséget a középszintű kollektív szerződés megkötésének szándékával. Ekkor a MÖSZ ügyvezetése megkereste tagjait, hogy szándékukban áll-e a szövetséget a KSZ megkötésére felhatalmazni. A válaszok alapján a szövetség mindenkori elnöksége úgy határozott, hogy az öntödék kritikus gazdasági helyzete miatt a tagok többsége nem képes a Munka Törvénykönyvben rögzítetteken túl, annál kedvezőbb feltételeket nyújtani, ezért a középszintű KSZ megkötésének nincs értelme. 1999-ben a Vasas Szakszervezeti Szövetség Kohász-Öntész tagozata indítványára 3-3 tagú “Szerződést előkészítő bizottságot” (SZEB) hoztunk létre, és a korábbi módszertől eltérően kidolgoztuk az ÖSZKSZ első változatát, amelynek alapjául a több éve élő - a VASAS és a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége közötti - középszintű KSZ szolgált. Az ÖSZKSZ tervezetét a szövetség valamennyi öntödei tagjának véleményezésre, javaslattételre megküldtük, majd az alapján elkészítettük a tervezet második változa-

21 tát. Ezt ismét elküldtük a tagoknak azzal a kéréssel, hogy akik elfogadják és felhatalmazzák aláírásra a szövetséget, azt írásban jelezzék. A tervezetet a VASAS is megkapta és átdolgozta. Ezután 2001.01.20-án SZEB ülésére már meghívtuk mindazon tagok képviselőit, akik az ÖSZKSZ megkötésében érdekeltek voltak. Ezek a cégek megkapták a VASAS által javasoltak szerint kiegészített harmadik változatát is az ÖSZKSZ tervezetének. Az ülés résztvevői hosszas vita után úgy döntöttek, hogy az ÖSZKSZ megkötésére ne kerüljön sor. Ennek okai: -

az ÖSZKSZ hatálya alá tartozást a 2. változat alapján csupán hat vállalkozás fogadta el;

-

ezek közül kettőben nem működik szakszervezet, ezért ezekre vonatkozóan a VASAS nem kompetens;

-

a megmaradt négy is visszavonta a felhatalmazást, mivel egyrészt nem értett egyet a VASAS kiegészítő javaslataival, másrészt négy vállalkozásra vonatkozóan nem látták értelmét az ÖSZKSZ megkötésének. A felek felhívták a figyelmet a helyi, üzemi kollektív szerződések megkötésének fontosságára, lehetőségeire.

4. Középszintű szociális párbeszéd fórumai A MÖSZ és az érintett szakszervezetek között nincs intézményes, az együttműködésnek formális keretet adó megállapodás. Ez azonban nem zárta ki a rendszeres információs kapcsolatot a VASAS Szövetség Kohász-Öntész Tagozatával. Ez a MÖSZ részéről olyan - a szakszervezet által igényelt - információkra terjed ki, mint pl. a hazai öntőipar helyzetének bemutatása, szakmai-gazdasági konzultáció, stb. Meghívás és érdekeltség esetén részt veszünk a szakszervezet rendezvényein, míg a szövetség a szakszervezet képviselőit az éves közgyűlésre hívja meg.

Összefoglaló megállapítások 1. A 27 statisztikai számjelű kohászat termékei iránti igény, s ennek következtében a termelés világszerte, így Magyarországon is ciklikusan alakul. Az elmúlt néhány évben a hullámzás egyre erőteljesebb, azaz gyakoribb a változás, s a leszálló ágban egyre mélyebbek a válságok. A privatizált al-, illetve szakágazatok közül elsősorban az alumíniumkohászat és a fémöntés, de néhány magánosított társaság a vaskohászatból is, meg tud birkózni a válságos időszakokkal. Ez utóbbiaknál inkább az olcsóbb (sok esetben nem is alacsonyabb az ár) import okoz értékesítési gondokat. Mindezek következménye a pénzügyi hiány, amely a hitelhez, pályázati forrásokhoz nehezen hozzájutni tudó cégeket nagyon érzékenyen érinti. 2. A privatizáció foka 50 %-os a vaskohászatban, a többi al-, szakágazatnál teljes, így az összkohászat mintegy 70 %-ban tekinthető magántulajdonban lévőnek (a jegyzett tőke alapján). Külföldi befektetők vannak részben a vaskohászat, részben a fémöntés területén, a Csepeli Fémmű Rt. (színesfémkohászat) egy osztrák-magyar kettős állampolgár tulajdonában került. A kohászatban így a külföldi részarány mintegy 35-40 %-ra tehető. A privatizáció további számottevő változása a DUNAFERR RT sorsától függ. 3. A kohászatban is változott a szakszervezetek súlya, szerepe az elmúlt tíz év alatt. Elsősorban az újonnan létrejött, illetve magánosított kis-, és közepes társaságok mellőzik a kollektív érdekegyeztetést. A nagyobb cégek viszont (termelési értéküket tekintve ezek képviselik a nagyobb súlyt az ágazatban), a privatizáció ellenére is számítanak a munkavállalói érdekképviseletek szerepére. Így volt ez a felszámolások, a konszolidáció, a reorganizáció folyamatában is. 3. A középszintű érdekegyeztetés munkái sikereket hoztak a vaskohászatban és a tevékenységével szoros kapcsolatban álló cégeknél. Ez köszönhető a Vasas Szakszervezet szívós munkájának és a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége, majd a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés tagjai és vezetői pozitív hozzáállásának is.

A pozitív hozzáállás megvolt az Öntészeti Szövetség és a Vasas párbeszédében is, de az érdekeket egyelőre nem sikerült közös nevezőre hozni. A jövő útja a további közös munka, párbeszéd, egyeztetés a vaskohászatban, a fémöntés területén és az alumíniumkohászatban is. Ellentmondás: A négy al-, szakágazatnak közös munkaadói szervezete nincs. A négyből egy, az alumíniumkohászat munkavállalói oldalon nem a Vasas Szakszervezeti Szövetséghez tartozik. Itt tehát ütközik a hivatalos statisztikai besorolási rendszer és a kialakult érdekvédelmi intézményrendszer.

FÜGGELÉKEK JEGYZÉKE

1. A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés főbb feladatai 2. Kapcsolattartás az EU szervezeteivel 3. Szándéknyilatkozat (Vasas – VVSZSZ között a középszintű szerződés létrehozására) 4. Levél az MVAE Igazgatótanácsának elnöke részére 5. A DUNAFERR Társaságcsoport Kollektív Szerződésének főbb vonásai 6. Tájékoztató a VVSZSZ Középszintű Kollektív Szerződése munkaadói feladatairól 7. Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés 8. Levél az MVAE elnök részére 9. A vaskohászat versenyképességének, foglalkoztatási és jövedelmi helyzetének jobbításához szükséges alapfeltételek 10. Információs rendszer kiépítésének megkezdése a középszintű párbeszéd munkálataihoz 11. Levél az MVAE igazgatója részére 12. Középszintű Megállapodás 13. Javaslat-tervezet a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szakszervezeti Szövetség közötti Középszintű Megállapodás megkötésének lehetőségeire, tartalmára 14. Megállapodás a VVSZSZ tagvállalatai (2000-2002) eredményes gazdálkodásának elősegítésére és ezzel összefüggésben a munkabéke megőrzésére (tervezet) 15. Levél a Vasas Szövetség elnöke részére

16. Levél az Igazgatótanács elnöke részére

1. függelék

A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés főbb feladatai (kivonat az alapszabályból, illetve a társasági szerződésből) A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége (VVSZSZ) 43 tagvállalat elhatározása alapján 1992.-ben alapított társadalmi szerveződésű munkáltatói érdekvédelmi szervezet volt. A szövetség létrehozását az a szándék vezérelte, hogy együttes fellépéssel elősegítse a tagvállalatok érdekeinek védelmét, hozzájáruljon a szakma társadalmi megítélésének javításához, nemzetközi súlyának növeléséhez. Célja volt továbbá az, hogy összefogja a vaskohászat és a hozzákapcsolódó területen működő különböző méretű és működésű vállalatokat és vállalkozásokat. Képviselje a vaskohászati vállalkozások érdekeit, ellássa a tagok közötti egyeztetést és kapcsolattartást. Kezdeményezze, koordinálja, szervezze az összehangolt tevékenységet és fellépést mindazon kérdésekben, amelyek a tagok érdekeinek érvényre juttatása körében felmerülnek. Feladatai között a szakmai tevékenységet érintő sokoldalú ön és érdekvédelmi kérdések a hangsúlyosak, amelyek kiterjednek “a munkáltatói és vállalkozói érdekvédelemben, valamint az ágazati szintű többoldalú érdekegyeztetésben” felmerülő feladatokra is. A VVSZSZ-t a párhuzamosság elkerülése érdekében tagvállalatok a 2001. szeptember 20-án tartott közgyűlésen megszüntették. A szakágazatban esedékes érdekvédelmi feladatok, így a VVSZSZ munkaügyi kapcsolatainak keretében kialakult középszintű szociális párbeszéd folytatójaként a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE)– az illetékes munkáltatói érdekvédelmi szervezet a jövőben. Az MVAE-t a tagvállalatok gazdasági érdekeik előmozdítására és erre irányuló együttes tevékenységük összehangolására az 1968-ban miniszteri utasítással létesített egyesülés átalakításával 1979-ben önkéntes egyesülésként hozták létre. A szervezet a társasági törvény hatálya alá tartozó kooperatív társaság. Az egyesülés a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének tagja. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés országos jelentőségű tevékenységet folytató, önálló jogi személy, a tagvállalatok önállóságát az egyesülés nem érinti. Az egyesülés iránytó szerve az Igazgatótanács, az Igazgatótanács tagjai a tagvállalatok vezetői.

2

Az egyesülés feladatai, tevékenysége az alábbiak szerint foglalhatók össze: –

A tagvállalatok aktuális tény-, tervadatainak feldolgozása és visszacsatolása, az MVAE központi információs rendszerének működtetése, a nemzetközi információ-csere biztosítása, (áremelések, humánpolitikai elemzések, a jövedelemképződési folyamatok áttekintése, a szervezeti változások, a privatizáció tapasztalatainak átadása). A gazdálkodásra vonatkozó törvények hatásvizsgálata, a problémák, javaslatok közvetítése az illetékesek felé.

– A tagvállalatok műszaki színvonalának, illetve annak fejlődését jellemző adatok, eredmények rendszeres gyűjtése és elemzése a mértékadó nemzetközi színvonallal való összehasonlítás alapján; értékelő anyagok és javaslatok kidolgozása. Közreműködés országos és regionális vaskohászati fejlesztési, reorganizációs programok kidolgozásában és értékelésében. –

A tagvállalatok, illetve a vaskohászat érdekeinek képviselete országos intézményeknél (kamarák, egyesületek), illetve a törvényhozói irányító és végrehajtó szervezeteknél (parlamenti bizottságok, minisztériumok). A tagvállalatok munkáltató érdekképviselete (eseti felhatalmazás alapján Középszintű Kollektív Szerződés megkötése) kapcsolattartás, egyeztetés a tagvállalatoknál működő reprezentatív szakszervezetekkel, kiemelten a Vasas Szakszervezettel. A tagvállalatok képviselete a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségében. A magyar vaskohászat képviseleti (adatszolgáltatás, tárgyalások előkészítése, rézvétel tárgyalásokon, stb.) a nemzetközi vaskohászati szervezeteknél (IISI, EUROFER, OECD). A nemzetközi együttműködési feladatok összefogása, szimpóziumok, rendezvények megszervezése.

–

A tagvállalatok termelési kapacitásai jó kihasználásának elősegítésére javaslatok kidolgozása. Ezzel összefüggésben a tagvállalatok által gyártott késztermékek belföldi értékesítésének az országos importjának figyelemmel kísérése és az import arányának indokolatlan növekedését fékező intézkedési javaslatok kidolgozása. Az acélkésztermékek exportjának elősegítésével összefüggő koordinációs és érdekvédelmi feladatok végzése. Legfontosabb partnerországaink vaskohászati érdekvédelmi szervezeteivel való folyamatos kapcsolattartás. A tagvállalatok termékeit felhasználó belföldi vállalatok szakmai szövetségeivel találkozók szervezése, a felhasználói igények változásainak figyelése, a problémák feltárása és

3 megoldásukra javaslattétel. Belföldi és külföldi kiállítások, vásárok, szakmai kiadványok, tanulmányok készítése. Az MVAE tagvállalatainak jelenlegi száma 28, az általuk foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszáma 2001-ben 11.700 fő. A 28 tagvállalatból 15 vaskohászati (acélgyártás) tevékenységet folytat és 10.380 főt foglalkoztat, a további 13 egyéb, nem vaskohászati TEÁOR számú besorolás alá tartozó vállalkozás, amelyek együttesen további kétezer munkavállalót foglalkoztatnak. Az MVAE tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének és a Magyar Kereskedelmi Kamarának. Az MVAE kapcsolatot tart fenn a Magyar Öntészeti Szövetséggel, a Magyar Gépgyártók Országos Szövetségével, a Magyar Építőipari Szövetséggel. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés nemzetközi kapcsolatai: –

1991 óta társult tagja a Nemzetközi Vas-, és Acélipari Intézetnek (IISI) Az 1967-ben alapított Nemzetközi Vas- és Acélipari Intézet egy non profit kutatóintézet, melynek tagjai acéltermelő vállalatok, nemzeti, vagy regionális acélipari egyesülések és acélipari kutatóintézetek több mint 50 országban. Az IISI tagok országai együttesen a globális acéltermelés több mint 70 százalékát adják.

– 1995 óta társult tagja az Európai Vas- és Acélipari Szövetségnek (EUROFER). Az Európai Vas- és Acélipari Szövetség 1976-ban alakult. Tagjai és társult tagjai acélipari cégek és nemzeti acélipari egyesülések az Európai Unió és Közép- és Kelet-Európa országainak területén. A EUROFER célja, hogy elősegítse a nemzeti szövetségek és vállalatok együttműködését minden tekintetben, mely hozzájárul az európai acélipar fejlődéséhez, hogy képviselje tagságának közös érdekeit harmadik személyek, legfőképp az EU intézményei és nemzetközi szervezetek előtt. –

Az MVAE kapcsolatot tart fenn a német, osztrák, lengyel, cseh, román acélipari szervezetekkel (egyesülések, egyesületek, szövetségek, stb.).

2. függelék

Kapcsolattartás az EU szervezeteivel

EUROFER Az Európai Unió acéltermelőinek érdekvédelmi központja Brüsszelben van. Tagjai az Európai Unió acélipari egyesülései, illetve ahol ilyen nincs, ott az ország meghatározó vállalata. Ez a szervezet elsősorban az európai acélpiac helyzetét figyeli és tesz lépéseket minden általa rendkívülinek tekintett esetben. 1995. szeptember 1-től mind az MVAE, mind a DUNAFERR RT társult tagjai az EUROFER-nek, ezen belül a Kereskedelmi Vezetők és a Konjunktúra és Szociálpoltikai Munkacsoportokban működnek közre. Az itt kialakított kapcsolatok nyomán 1996 elején látogatott látogatott az Egyesülésünkbe a profiacélok gyártásával foglalkozó munkacsoport. Rendszeres adatszolgáltatás alakult ki, amely főképpen piaci információkra (értékesítés, árak) terjed ki. Az EUROFER-ben való aktív részvételünk, a magyar vas- és acélipar uniós csatlakozásának előkészítését segíti elő. A közvetlen kapcsolat közrejátszhat abban, hogy az Európai Unió a piacvédelem fő eszközeként alkalmazott antidömping eljárást velünk szemben differenciáltan kezelje. Erre már is volt példa, amikoris visszavonták a magyar hosszú termékek ellen kezdeményezett dömpingvádat. Mindezek tükrében az EUROFER-rel kialakított együttműködésünket eredményesnek és reménykeltőnek lehet ítélni. 2001-ben és 2002-ben az Egyesülés munkatársai öt alkalommal vettek részt az EUROFER által finanszírozott Buisness Support Program (BSP) közép-kelet európai egyesüléseknek szervezett EU csatlakozási felkészítőjén (Katowice, Prága, Budapest, Bukarest, Brüsszel).

2 Nemzetközi Vas- és Acélintézet (IISI) Az intézet mintegy 50 ország acélipari vállalatait, egyesüléseit és szövetségeseit tömöríti. Ebből eredően a világ acéliparának 74 %-át felöleli, de az a szándéka, hogy az egész világ acéliparát előbb-utóbb összefogja. Az intézet munkacsoportokat működtet, nevezetesen gazdasági, statisztikai, környezetvédelmi piacfejlesztési, technológiai és alapanyagbizottságokat. Emellett információkat gyűjt, illetve szolgáltat. Az MVAE 1992 óta társult tagja a Nemzetközi Vas- és Acélintézetnek, a DUNAFERR Rt. 1997-ben vették fel társult tagként. A rendszeres információcsere döntően a termelés és a termék előállítása terén bonyolódik. Az intézet a világ acéliparának legnevesebb személyiségeit foglalkoztatja és mozgatja, mert az előzőekben említett munkacsoportok vezetői, valamint tagjai a világ neves acélipari társaságainak szakértőiből állnak. Az intézet igazgatósága évente kétszer foglalkozik a szervezet ügyeivel; áprilisban egy féléves ülésszakon és októberben az éves közgyűlés alkalmával. A kialakított együttműködés abszolút korrekt, rendkívül értékes és a jövő szempontjából is mértékadó. Reményeink szerint Uniós tagságunkkal egyidejűleg rendes tagokká válunk, és akkor módunk lesz a korábban említett munkacsoportok tevékenységében is részt venni. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Az európai integrációs törekvések megvalósítása szempontjából kiemelkedő jelentőségű Magyarország OECD tagsága (1996. májusától). A tagság hazánk számára új lehetőséget és kötelezettségeket jelent. Egyrészt értékes új információs forrás az iparpolitikánk alakításához, másrészt lehetőség a nemzetközi trendekhez való szoros kötödésre.

3 Az Ipari és Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium az MVAE központi szervezetének közreműködésével közel 2 éve szolgáltatja az OECD-nek a kért adatokat negyedévenként, illetve évente. Tekintettel arra, hogy a szervezettel a kapcsolatunk közvetett, nem számolhatunk be személyes tapasztalatokról. Egyéb kapcsolatok Az Európai Közösség (Közös Piac) megalakulása idején a Montanunió (ESZAK) fogta össze a szén- és acélipar nyugat-európai ügyeit. Az MVAE már közel egy évtizede kapcsolatban van vele. Időközben a Montanunió az Európai Unió Bizottságának egyik vezérigazgatóságává változott, amely az IKIM Európai Ügyek Hivatalával ún. Acél Kontakt Csoportot hozott létre az EU és a magyar acélipar közötti kapcsolat kiépítésére, a folyamatok figyelemmel kísérésére. E kontakt csoport munkájában az MVAE szakértőként vesz részt és adatokkal, anyagokkal segíti tevékenységét. Az együttműködés gyakorlati hasznát bizonyító nagy jelentőségű esemény volt az 1996. november 25-26-án megrendezett “Az acélipar globális és regionális kilátásai Európában” című szeminárium, melyet az EU és az MVAE rendezett Budapesten. Hasonlóan nagy sikerű volt az idén januárban az EU bizottsága által szervezett antidömping szeminárium a volt szocialista országok képviselői részére. A bizottság munkatársai részletesen ismertették az általuk működtetett antidömping eljárásokat és módszereket. Az előadók arra biztatták a részvevő közép-keleteurópai országokat, hogy hasonló módszereket dolgozzanak ki, és szükség esetén éljenek bevezetésükkel. Az eseményen a Magyarországot képviselő küldöttségben az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter mellett az egyesülés igazgatója is részt vett. Az MVAE az előbbiekben felsorolt nemzetközi szervezetekkel áll munkakapcsolatban. Lényeges továbbá a különböző országok nemzeti szervezeteivel meglévő együttműködés, különösképpen a német, a cseh, a lengyel és a japán egyesülésekkel. Ezekkel a szervezetekkel rendszeresen vagy ad hoc jelleggel folytatunk adatcserét, mindig az adott témának megfelelően.

4 Rendszeres a külkereskedelmi forgalomra vonatkozó floppy csere a Német Acélipari Gazdasági Egyesüléssel. A kétoldalú együttműködés kibővítése különösképpen a FÁK országaival nagyon fontos, de egyáltalán nem könnyen végrehajtható feladat. A magyar acélipar szempontjából viszont elkerülhetetlennek látszik még akkor is, ha azokban az országokban még kevésbé rendezettek a viszonyok, és a lehetséges partnereket sem mindig sikerül megtalálni. Kapcsolatban állunk viszont (pl. piacvédelmi tárgyalások, BSP program) a lengyel, a cseh, a román munkaadói szervezetekkel is.

A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés kapcsolatai a főbb nemzetközi szervezetekkel Az intézmény megnevezése United Nations Economic Commission for Europe (ECE)

A kapcsolat jellege, munkacsoport Közvetett, a Magyar Nemzeti Bizottságon (GM) keresztül, folyamatos, negyedévenkénti tájékoztatás, éves beszámoló készítése

Industry and Technology Division (Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága, Genf)

Acélipari Munkacsoport (1996. októberétől Kereskedelem és Vállalatfejlesztési Bizottsághoz tartozik)

EUROFER (Az Európai Unió acéltermelőinek érdekvédelmi szervezete)

Közvetlen, folyamatos, havi, negyedéves, éves adatszolgáltatás Kereskedelmi Vezetők Munkacsoportja, Szociálpolitikai Munkacsoport Konjunktúra Munkacsoport

International Iron and Steel Institute (IISI) (Nemzetközi Vas- és Acélintézet, Brüsszel)

Közvetlen, folyamatos, havonkénti tájékoztatás, éves beszámoló készítése Statisztikai Munkacsoport

Organisation for Economic Cooperation and Development (OECD) (Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, Párizs)

Közvetett, a Magyar Nemzeti Bizottságon (GM) keresztül folyamatos, negyedévenkénti tájékoztatás, éves beszámoló készítése Acélipari Bizottság

3. függelék VASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG

VASKOHÁSZATI VÁLLALATOK SZAKMAI SZÖVETSÉGE

SZÁNDÉKNYILATKOZAT

Az 1995. május 3-án megtartott vezetői szintű konzultáció során kinyilvánítják az a közös szándékukat, hogy a kölcsönös előnyök és érdekek figyelembevételével a VASAS SZAKSZEERVEZETI SZÖVETSÉG, mint munkavállalói érdekképviseleti szervezet és a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége, mint a vaskohászati vállalatok munkaadói szervezete ,keresi a lehetőséget SZAKÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS megkötésére. A kollektív szerződés kötés munkálatainak előkészítésére egy – a két fél szakértőiből és érdekelt gazdálkodó szervezetek munkáltatói, továbbá munkavállalói képviselőiből álló – teamet bíznak meg. Közös törekvésük, hogy a Szakágazati Kollektív Szerződést lehetőleg 1995. december 31-ig megkössék. Budapest, 1995. május 3.

Hódi Zoltán sk. alelnök Vasas Szakszervezeti Szövetség nevében ben

Horváth István sk. elnök Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége nevé-

2 Tervezet

Vasas Szövetség Kohász-Öntész Tagozat Bogáts József elnök 1086 Bp., Koltói Anna u. 5-7.

Tisztelt Bogáts Úr! A Vasas Kohász-Öntész Tagozat levelét – a középszintű szakágazati Ksz és bérmegállapodásra irányuló kezdeményezéséről – megkaptam. Az egyesülés Igazgatótanácsa 1995. április 6-i ülésén megtárgyalta a kezdeményezést és kifejezte készségét a tárgyalások lefolytatására. A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének tagjai munkaadói érdekképviseletében az előkészítést az egyesülés Munkagazdasági Bizottságán belül májusban kialakításra kerülő 7-8 fős szakbizottság végzi. A Munkagazdasági Bizottság elnöke Dr. Szedlacsek György (06-46-379-701) titkára Novákné Lepsényi Éva (1172-530) akik felvilágosítást adnak és a kapcsolatot tartják Önnel.

Budapest, 1995. április 28. Üdvözlettel: dr. Mezei József sk. a VVSZSZ főtitkára Kapják: Címzett Gaál Károly tagozati titkár Horváth István VVSZSZ elnöke

LIGA Vas és Fémipari Szövetesége

4. függelék

1146 Bp., Thököly út 156. Tel: 251-2300, 253-3313 Fax: 251-2288

Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége Horváth István elnök részére Tisztelt Elnök Úr! Szövetségünk tudomására jutott, hogy megkezdődtek az előkészületek a vaskohászati vállalatok középszintű kollektív szerződés megkötésére. Áttanulmányoztuk a szerződéskötésre felhatalmazást adó vállalatok listáját, melyből kiderült számunkra, hogy a vállalatok között három olyan vállalkozás is szerepel, ahol szövetségünk tagszervezete működik. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a MT 33. § (8) bek. minden – az adott vállalatnál működő – szakszervezet számára biztosítja a kollektív szerződés kötési tárgyalásokon való részvétel jogát.

Egyben tájékoztatjuk arról, hogy a MT 33. § (5) bek. szerint az adott vállalatnál a reprezentatív szakszervezet csak akkor lehet kizárni a ksz. aláírásából, ha van olyan szakszervezet a vállalatnál, mely az üzemi tanács választásokon megszerezte a leadott szavazatok 65 %-át. A fentiek értelmében az alábbi vállalatoknál (DAM Kft. Diósgyár, Dunaferr Lőrinci Hengermű Budapest, Dunaferr Qualitest Kft.) a szövetségünkhöz tartozó szakszervezetek nélkül érvényes kollektív szerződés nem köthető. Véleményünk szerint a több vállalatra kiterjedő kollektív szerződés megkötésekor sem hagyhatók figyelmen kívül ezen szakszervezeti jogosítványok. Mindezeket figyelembe véve kérjük T. Elnök Urat, hogy a továbbiakban szövetségünk részére szíveskedjenek biztosítani a tárgyalásokon való részvételt. Egyben kérjük, hogy küldje meg számunkra az eddigi tárgyalások dokumentációját. Ezen levelet tájékoztatásul megküldjük a Vasas Szakszervezeti Szövetségnek és a Vasas Szövetség Kohász-Öntész tagozatának. Budapest, 1995. november 9. Sárközi István sk. elnök

2 MAGYAR Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége MUNKAADÓI Professional Federation for Steel Industry 1373 Bp. 5. Pf. 548, 1051. Október 6. u. 7. SZÖVETSÉG ___________________________________________________________________ Liga Vas- és Fémipari Szövetsége Sárközi István elnök Budapest, 1146 Thököly út 156. Tisztelt Elnök Úr! Köszönettel vettem figyelemre méltó levelét, melyhez az alábbi észrevételeket teszem: Az Ön által hivatkozott MT 33 § 8. szakasza “a munkáltatónál képviselt valamennyi szakszervezet” részvételi jogát és együttműködését engedélyezi. A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége az MT hivatkozott paragrafusa szerint nem a munkáltató, mert a Szövetség által előkészítés alatt álló középszintű megállapodásban munkaadói érdekképviseletet lát el. Az MT 33 § 5. szakaszára hivatkozása esetén is hasonló a helyzet, mert az is a vállalati kollektív szerződés megkötésére vonatkozik. Ezért tisztelettel kérem, hogy a hivatkozott vállalkozásoknak a szakszervezetekhez (így Önökhöz) is eljuttatott VSZKSZ “munkaanyagá”-nál fejtsék ki véleményüket. Álláspontom szerint jelen esetben a 34. § 2.3. szakaszának alkalmazása alapján a Vasas szövetséggel kötött “Szándéknyilatkozat” alapján – amelyet mellékelten megküldök – a Liga Vas és Fémipari Szövetségének részvételét a VSZKSZ munkálataiban csak a fent említett módon biztosíthatom.

Budapest, 1995. november 16.

Tisztelettel:

Horváth István a VVSZSZ elnöke

5. függelék DUNAFERR TÁRSASÁGCSOPORT KOLLEKTIV SZERZŐDÉSE

A társaságcsoport Kollektív Szerződése a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt. létrehozását követően, l992-ben fogalmazódott meg jelenlegi szerkezetében. A Dunai Vasműnek, mint szocialista nagyvállalatnak egy kollektív szerződése volt, amely az rt. Létrehozását követően a “DUNAFERR Társaságcsoport Kollektív Szerződése” és a hozzá kapcsolódó társasági Kollektív Szerződési Függelékekben öltött testet. Egységes formátumúvá legutóbb l998. június 30-án vált. l. HATÁLYA A DUNAFERR Társaságcsoport Kollektív Szerződés hatálya a DUNAFERR Rt. és annak többségi tulajdonú társaságaira, valamint az általuk foglalkoztatott munkavállalókra, a Jogsegélyszolgálat és a reprezentatív szakszervezetek főmunkaidőben foglalkoztatott munkatársaira terjed ki. A DUNAFERR Rt. által alapított más jogi személyek írásban jelezhetik csatlakozási szándékukat. A KSZ hatálya alá tartoznak a társaságok és jogelődjeik nyugdíjasai is. A KSZ l. sz. melléklete felsorolja a KSZ hatálya alá tartozó társaságok névsorát. A ki- és bekerülést minden évben a KSZ módosítások rögzítik. 2. AZ ALÁÍRÓK A Kollektív Szerződést a munkáltató részéről a DUNAFERR DUNAI VASMŰ Rt. elnökvezérigazgatója, a reprezentatív szakszervezetek részéről a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke és a DUNAFERR Ifjúsági Szervezet elnöke kötötték. A TÁRSASÁGI KSZ FÜGGELÉKEK Az alapszabály az, hogy a társaságok a KSZ függelékekben a társaságcsoport KSZ-ében szabályozottaktól csak annyiban térhetnek el, amennyiben az a munkavállalóknak kedvezőbb feltételeket biztosít. A KSZ függelékekben határozták meg azokat a munkaköröket is, amelyekben foglalkoztatott munkavállalókra a KSZ hatálya nem terjed ki. /egyéni munkaszerződések./ A KSZ 2. sz. melléklete javasol is társasági szabályozásra témaköröket: - A Kollektív Szerződésre vonatkozó szabályok - A Kollektív Szerződést kötő felek kapcsolatrendszere - A munkaviszonyra vonatkozó szabályok E témakör javaslatsora a legbővebb, tartalmazza: - Előmenetelhez való jog feltételei és garanciái - Munkáltatói jogok és kötelezettségek gyakorlói - Pályázat alapján betölthető munkakörök és elbírálásának szabályai - A munkaviszony kezdő napja - Munkára képes állapot - A munkavégzés szabályai - Nők, fiatalkorúak, megváltozott munkaképességűek által betölthető munkakörök jegyzéke

2 -

Változó munkahely Felmondási idő, felmondási tilalmak, korlátozások Munkakörbe nem tartozó munkavégzés különösen indokolt esetei, Egészségre ártalmas, veszélyes munkavégzés időtartama és egyéb korlátozások Munkaidő, munkaidőkeret, munkarend, pihenőidő Bérrendszer, bérformák, bérpótlékok, garantált bér, a munkabér fizetésének szabályai A túlmunka díjazása, a készenlét szabályozása, állásidő térítése stb.

A KSZ módosítása A DUNAFERR Társaságcsoport Kollektív Szerződése rögzíti a módosítás folyamatát: - Előkészítő Bizottság létrehozása a szerződő felek részvételével - Az egyeztetett javaslatok vállalatcsoporti vitára bocsátása - A visszamenőleges hatály arra az esetre, ha az a munkavállalók számára kedvezőbb - Kiemelten kezeli az l992. évi LV. Törvényhez kapcsolódóan, hogy a társaságok átszervezése, átalakítása, privatizációja, tulajdonosváltozása esetén a társaságcsoporti KSZ és annak függelékeinek hatálya addig fennmarad, amíg az érintett társaság saját KSZ függeléke hatályba nem lép. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉST KÖTŐ FELEK KAPCSLATRENDSZERE A fő szabály az, hogy a munkavállalókat érintő, a munkaviszonyra vonatkozó, de a KSZ-ben nem szabályozott általános jellegű kérdések rendezéséhez a DUNAFERR Társaságcsoport reprezentatív szakszervezeteinek egyetértése szükséges. Kiemelt téma az, hogy az illetékes gazdasági vezető a munkaviszony megszűnését megelőzően köteles írásban értesíteni a munkavállaló képviseletét ellátó szakszervezet vezetőjét. A munkáltató vállalta, hogy a szakszervezetek tagjainak egyéni megbízása alapján a munkabérükből levonja a szakszervezeti díjat. Rögzítésre kerültek a függetlenített szakszervezeti tisztségviselők jogosultságai is, valamint a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége folyamatos és zavartalan működéséhez szükséges tárgyi, anyagi és személyi feltételek. A KSZ MUNKAVÁLLALÓKAT ÉRINTŐ FŐBB FEJEZETEI -

A munkaviszonyra vonatkozó szabályok Szociális és egyéb juttatások, támogatások Hatályba léptető és vegyes rendelkezések Mellékletek: l. sz. A KSZ hatálya alá tartozó társaságok 2. sz. E szerződés hatálya alá tartozó társaságok saját KSZ függelékeihez szabályozandó, illetve szabályozásra ajánlott témakörök felsorolása, figyelemmel a MT 13. szakaszára 3. sz Megállapodás a munka díjazásával kapcsolatos szabályokról /l994-től 200l-ig a hozzákapcsolódó mellékletek rögzítik az éves bér- és szociális tárgyalásokon kötött megállapodásokat. 4., sz Bérkategória-értékek 5. sz. Besorolási rendszer 6. sz Egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának rendje 7. sz. A kártérítés kiszabásának eljárási rendje

3 8. sz Panaszjog gyakorlásának eljárási rendje A MUNKAVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK SAJÁTOSSÁGAI A KSZ-t kötő felek nagy figyelmet fordítottak a konszern keretei közötti munkaviszony jogfolytonossági kérdésének. Magyarországon nincs konszern törvény. Így a DUNAFERR csoporton belül egyik társaságtól a másikba kerülés önálló jogi személyhez kerülést jelent. Ezért hangsúlyozza a KSZ: “ A KSZ hatálya alá tartozó társaságnál töltött folyamatos munkaviszonynak számít annak a KSZ hatálya alá tartozó munkaviszonynak az időtartama, amit a munkavállaló vagy a Dunai Vasműben, vagy az általa alapított társaságainál töltött, vagy e társaságok további alakítása, privatizációja, tulajdonosváltozása következtében tölt, vagy amit a korábbi Dunai Vasműs Kollektív Szerződések elismertek, vagy ami e társaságok közötti munkaerőmozgásból adódik, és a munkavállaló 3 munkanapon belül elhelyezkedik. “ Nagy jelentőségű a DUNAFERR outplacement rendszere elemeinek beemelése a KSZbe: – A Rendelkezési Állomány szabályozása, – A DUNAFERR “Foglalkoztatásért” Acélalapítványhoz, és a DUNAFERR MG Kft-hez kerülés és onnan a DUNAFERR-be való esetleges visszakerülés szabályozása. A DUNAFERR vezetése ezzel a leépítési rendszerrel tudta csak a korábbi – a Munka Törvénykönyvéhez képest rendkívül magas végkielégítési mértéket lecsökkenteni. Az MT-hez képest kedvezőbbek a tanulás feltételei is – a tanulmányi szabadság mértékében. A SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK A DUNAFERR Csoport a magyar gyakorlathoz képest kiemelt szociális juttatásokkal rendelkezik: lakásalap, munkásszálló, Családi Szálló fiatal házasoknak, törzsgárdatagság, nyugdíjas támogatási rendszer, önkéntes nyugdíjpénztár, kitüntetési rendszer stb. A DUNAFERR BÉREZÉSI RENDSZERÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A vállalatcsoportnál l994-ben került bevezetésre a jelenlegi bérezési rendszer, amely két összetevőből áll: l. Bérkategória rendszer 2. Érdekeltségi rendszer Az érdekeltségi rendszer elemei: szabadságos bér /l hónap/ karácsonyi bér /l hónap/ teljesítményösztönző / a teljesítménymutatók terv feletti teljesítése esetén Az éves bér és szociális tárgyalásokon l999-et kivéve mindig infláció feletti volt a bérmegegyezés eredménye.

4 ÖSSZEGZÉS A DUNAFERR Társaságcsoport Kollektív Szerződése az elmúlt egy évtizedben is példaértékű volt a munkavállalói érdekvédelem terén.

6. függelék

TÁJÉKOZTATÓ Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége Középszintű Kollektív Szerződése Munkaadói feladatairól

1995. december 20-án a VVSzSz elnöke a felhatalmazást adó 27 gazdálkodó szervezetképviseletében aláírta a VSzKSz-t, melynek hatályba léptetése 1996. január 1-étől érvényes. Rendelkezései a munkahelyi KSz-el összhangban március 31-től érvényesülnek. A tájékoztatóban a legfontosabb tennivalókat említjük meg: 1. A munkaadóknak gondoskodniuk kell arról, hogy - a munkahelyi Kollektív Szerződés kihírdetése során bevált gyakorlatot alkalmazva - az érintettek körét a VSzKSz tartalmával megismertessék és a jogakalmazókat ellássák példányokkal (Mt. 38.§. /1/ bek.) 2. A VVSzKSz 5.3. és 6.3. pontja szerint a munkáltatói oldal - az érdemi tárgyaláshoz szükséges összesített, aggregált adatoknak a munkavállalói oldal részére történő megküldése mellett - köteles javaslatot tenni a munka díjazásával összefüggő szabályok (bér- és szociális megállapodás) kollektív szerződésben történő rendezésére (Mt.37.§./3/.bek.). 3. A kollektív szerződések közötti kapcsolat a. ) A szűkebb hatályú (munkaszervezeti színtű, több munkáltató által - esetleg területi jelleggel - kötött) kollektív szerződéstől csak a munkavállalóra nézve kedvezőbb szabályokkal térhet el. (Mt. 41.§.) b.) A VSzKSz elsődlegesen a munkáltatói és munkavállalói jogok és kötelezettségek rendezett biztosítására, továbbá a munkaviszonnyal összefüggő egyes juttatások alsó ha-

2 tárainak meghatározására, valamint az érdekvédelmi tevékenységek elősegítésére jött létre. . c.) A VSzKSz-től a munkahelyi kollektív szerződések és a kollektiv szerződésektől a munkavállalóval kötött munkaszerződések - a kifejezett felhatalmazástól eltekintve, amely az Mt. 76.§-a értelmében a munkavállalóra kedvezőbb feltételek irányába történő eltérést megengedi - csak a munkavállalók javára (előnyére) térheW ek el. Érvénytelen a munkahelyi kollektív szerződések és a munkaszerződések olyan kikötése, amely e szabályba ütközik. (Mt. 41. ~. ) d.) A VSzKSz felmondása és megszűnése a munkahelyi kollektív szerződések hatályát nem érinti.

e.) A VSzKSz és a munkahelyi kollektív szerződések módosítása, illetőleg bármilyen irányú megváltoztatása nem eredményezi a munkaszerződés automatikus módosítását, vagyis a munkaszerződést a munkavállalóval közös megegyezéssel lehet csak módosítani. A munkáltató a ksz új tartalmának megfelelően köteles a munkaszerződés módosítást megkísérelni. f. ) A kollektív szerződésekben biztosított egyes juttatásokra és kedvezményekre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése esetén a munkavállalókat változatlanul megilletik azok a juttatások és kedvezmények, amelyek a munkaszerződésben kikötöttek. g.) A SZEB különös gondot fordít arra, hogy az Mt. 13.§-ának szabályait betartsák, ennek keretében a (2) bekezdés szerint a megállapodással létrehozott szabályozásuk jogszabályba ne ütközzön, figyelemmel a (4) bekezdésben meghatározott semmisségre. Továbbá élnek a (2) bekezdésben biztosított azon lehetőséggel, hogy a kollektív szerződés az előző tilalmon túl, bármilyen kérdésről rendelkezhet. 4. Ahol nincs szakszervezet, ott a VSzKSz és a Munka Törvénykönyve rendelkezései az irányadók. 5. A SZEB a megbízói nevében és érdekében ellenőrzi a VSzKSz bevezetését a Munka Törvénykönyve és az Alapszabály/ok alapján. 6. A SZEB tagjai a szélesebb hatályú kollektív szerződés és a szűkebb hatályú kollektív szerződésekkel összefüggő viták rendezésében felkérés esetén közreműködik. 7. A SZEB előkésziti a VSzKSz módositását az észrevételek, javaslatok alapján vagy törvénymódosítások esetén. a.) A VSzKSzt-t módosítani kell, ha

3 - a szabályai magasabb szintű szabályba ütköznek, - jogszabály változása miatt a szabályai jogellenessé váltak. b.) A kollektív szerződés módosítására a hatálya alá tartozó körből - bármely munkavállaló, vagy - munkavállalói közösség, - a munkáltató és a tulajdonosi testület, vagy vezető, - a szakszervezeti szövetség, vagy munkahelyi szakszervezeti szerv - és a munkaadói szövetség javaslatot tehet. 8. A SZEG munkaadói oldalának tagjai: Név

Cégnév

Levélcím

Czuczor Lajosné

D-DV Rt

Dunaújváros

06-25-382-249

2401 Pf. 110.

25-313-901

Hajkóné Homolya

DAM Kft.

Gizella Kalmár Ákos

Miskolc 3510 Pf. 567.

ÓAM Kft.

Ózd, 3602 Pf. 240.

Palkó László Petró Zoltán Novákné Lepsényi Éva

CSCSŐ Rt. FERRO K.Rt. MVAE

Tel/Fax

06-46-370-402 46-348-691 06-48-471-204 48-473-715

Budapest

2777-465

17_51 Pf. 104.

2767-970

Budapest

1640-2G6

1092 Pf. 306.

1616-418

Budapest

1 172-617

1373 Pf. 548.

1172-743

9. A munkaadó VSzKSz-hez történő csatlakozása esetén a munkáltatónál képviselt szakszervezet egyetértése is szükséges. (Mt. 3G.§./2/. bek.)

4

Tisztelt MUNKAADÓK ÉS MUNKÁLTATÓK

Ezt a Középszintű Kollektív Szerződést a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének elnöke az Ön érdekében kötötte meg. Meghatározásai minimum normák, amelyeket minden olyan munkavállalójuk számára garantál, aki a vállalkozásukkal munkaviszonyban áll. Jelenlegi formájában az a VSZKSZ kísérlet, hogy hogyan kell egy munkaadói és egy munkavállalói szövetségnek a megállapodásról azonos módon gondolkodni. Ehhez Ön is hozzájárul, mint szövetségünk vállalkozói tagja, illetve hozzájárul csatlakozásának bejelentésével, ha a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének tagjává válik ! Mindenkit megkívánunk nyerni a szövetség munkájához, hogy a szolidaritás gyümölcséhez hozzájusson. Tehát, csak erős szövetségek érhetnek el folyamatos sikereket !

Összeállította: Novákné Lepsényi Éva a SZEB munkaadói oldal titkára

5

Visszaküldendő: Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége Fax: 1-172-743

CSATLAKOZÁS

Alulírott, bejelentem a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének, mint munkáltatói érdekképviseleti szervezetnek, hogy csatlakozunk a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége Középszintű Kollektív Szerződéséhez az abban foglalt jogokat és kötelezettségeket vállalva.

Dátum:

Ph.

____________________________________ aláírás

6

Visszaküldendő: Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége Határidő: 1995. december 12. Fax: 1-172-743

FELHATALMAZÁS

Alulírott, felhatalmazom a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségét, mint munkáltatói érdekképviseleti szervezetet, annak elnökét, a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége Középszintű Kollektív Szerződésének megkötésére, az abban foglalt jogokat és kötelezettségeket vállalva.

Dátum:

Ph.

_________________________________________ aláírás

7. függelék

VASKOHÁSZATI SZAKÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS (EGYSÉGES SZERKEZET 1-6. módosításai)

Érvényes: 1996. január 1-től Összeállította: Novákné Lepsényi Éva 2001.06.15

8 MUNKAADÓK ÉS MUNKÁLTATÓK !

Ezt a Középszintű Kollektív Szerződést a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége az Ön érdekében köti meg. Meghatározásai minimum normák, amelyeket minden olyan munkavállalójuk számára garantál, aki a vállalkozásukkal munkaviszonyban áll. A helyi/Vállalati Kollektív Szerződésekben a Munka Törvénykönyve és a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének Középszintű Kollektív Szerződésben foglaltakat nem kell szerepeltetni, illetve csak abban az esetben, ha a munkavállaló javára pozitív irányban tér el. Jelenlegi formájában az a VSZKSZ kísérlet, hogy hogyan kell egy munkaadói és egy munkavállalói szövetségnek a megállapodásról azonos módon gondolkodni. Ehhez Ön is hozzájárul, mint szövetségünk vállalkozói tagja! Mindenkit megkívánunk nyerni a szövetség munkájához, hogy a szolidarítás gyümölcséhez hozzájusson. Tehát, csak erős szövetségek érhetnek el folyamatos sikereket.

VVSZSZ ELNÖKSÉGE

Tartalomjegyzék VSzKSz célja Általános rendelkezések VSzKSz hatálya A munkahelyi érdekegyeztetés formája VSzKSz módosítása VSzKSz felmondása VSzKSz megszűnése VSzKSz-t kötő felek kapcsolatrendszere Szakszervezeti tevékenység támogatása Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő kedvezménye Munkaviszonyra vonatkozó szabályok Munkaviszony folyamatossága Határozott időre létesített munkaviszony Munkaviszony megszüntetése Felmentési idő Rendkívüli felmondás Végkielégítés Teljes munkaidő Munka díjazása Jóléti szociális ellátások Munkavédelem Kollektív munkaügyi vita Záró rendelkezések Kollektív Szerződés mellékletei: 1. sz. melléklet A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó vállalkozások 2.sz. melléklet 2001. évi bérmegállapodás 3. sz. melléklet 2001. évi szociális megállapodás 4. sz. melléklet A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó munkáltatóknál képviselettel rendelkező reprezentatív szakszervezetek Rövidítések: VVSzSz

Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége

VSzKSz

Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés

SZEB

VSZKSZ-t Előkészítő Bizottság

VKSz

Vállalati Kollektív Szerződés

SzMSz

Szervezeti Működési Szabályzat

10

A VSzKSz-t kötő felek: egyfelől a tagvállalatok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdekképviselet ellátó Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége - VVSzSz -, (1051 Bp. Október 6. u. 7.) másfelől a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezeti funkciójából a Vasas Szakszervezeti Szövetség és a Kohász −Öntész Érdekvédelmi Szövetség (1086 Bp. Magdolna u. 5-7.),

A VSzKSz célja: (Mt. 30. §) Ez a szerződés a munkaadók és a munkavállalók közös érdekein nyugvó olyan dokumentum, amellyel a szerződő felek megteremtik a munkabéke feltételeit, ezért a szerződő felek kölcsönösen biztosítják és megkövetelik a szerződés szabályainak betartását.

I. rész Általános meghatározások, a szerződő felek kapcsolatrendszere 1.

Általános rendelkezések (Mt. 38. §)

1.1.

A szerződés a megállapodást kötő felek aláírásának napjától kezdődően lép hatályba és határozatlan időtartamra szól.

1.2.

A VSzKSz hatálya (Mt. 36. §./b/)

1.2.1

A VSzKSz hatálya kiterjed a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének azon tagjaira, valamint azon nem VVSzSz tag munkáltatókra, akik a szerződést nevükben történő megkötésére felhatalmazást adnak.

1.2.2 A VSzKSz személyi hatálya az 1. számú mellékletben felsorolt munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki. 1.2.3 A szerződő felek jóváhagyásával a későbbiekben csatlakozó munkáltatók kötelezik magukat arra, hogy a VSzKSz rendelkezéseit hatálybalépését követően, kötelező érvénynyel alkalmazzák. (Mt. 36.§./1.c/ és /2/) 1.2.4

A VSzKSz érvényességének ideje alatt az abban szabályozottaktól a helyi Kollektív Szerződések és az egyéni munkaszerződések a munkavállalók hátrányára nem térhetnek el. (Mt. 41.§)

11

1.2.5 A VSzKSz hatálya alá tartozó munkáltatók minden jellegű átalakulása esetén a szerződés hatályban marad. (Mt. 40.§./2/) 1.2.6 Amennyiben a szerződést kötő felek élnek a VSzKSz hatályának kiter- jesztésével, a munkaügyi miniszter kiterjesztésről szóló határozatának közzététele (Munkaügyi Közlöny) minősül kihirdetésnek (Mt. 34.§) 1.2.7 A VSzKSz hatálya alá tartozó, munkáltatóknál képviselettel rendelkező reprezentatív szakszervezetek felsorolása a 4. számú mellékletben. 1.3.

A munkahelyi érdekegyeztetés formája

1.3.1 A munkáltatónál a helyi Kollektív Szerződéssel kapcsolatos kérdések rendezésére, illetve a munkáltató és a munkavállalók közötti munkaügyi kapcsolatok keretében Érdekegyeztető Tanácsot kell működtetni, mindenütt ahol a munkavállalók létszáma az 50 főt meghaladja. 1.4.

A VSzKSz módosítása (Mt. 37. §)

1.4.1

A VSzKSz módosítására, meghosszabbítására vonatkozó álláspontok egyeztetésére a szerződő felek SZEB-et működtetnek, amelyben a munkaadói oldalon 6 fő és a munkavállalói oldalon is 6 fő vesz részt.

1.4.2 A VSzKSz módosítását bármelyik szerződő fél kezdeményezheti. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy bármely fél írásos kezdeményezésére 10 munkanapon belül tárgyalásokat kezdenek a módosítási javaslatokról. Amíg a tárgyalások nem hoznak mindkét fél számára elfogadható megoldást, addig a hatályos VSzKSz rendelkezései maradnak érvényben. 1.4.3 A szerződő felek a VSzKSz rendelkezéseit tárgyév november 1. és december 10. között értékelik, szükség szerint felülvizsgálják és javaslatot tesznek a módosításokra, kiegészítésekre, illetve az új VSzKSz-re. 1.5.

A VSzKSz felmondása (Mt 39.§. /1/, /2/)

1.5.1 A VSzKSz-t bármelyik szerződéstkötő fél 6 hónapos felmondási idővel, naptári hónap végére, írásban felmondhatja. 1.6.

A VSzKSz megszűnése (Mt. 40. §)

1.6.1 A VSzKSz-t kötő felek bármelyikének jogutód nélküli megszűnésével a szerződés hatályát veszti. 2.

A VSzKSz-t kötő felek kapcsolatrendszere (Mt. 31. §)

2.1.A szerződő felek megállapodnak abban, hogy közöttük a kapcsolattartás vezető testületeken, illetve írásban felhatalmazottjaikon keresztül valósul meg.

12 _

Vezető testületek nevében jogosult eljárni: − A VVSzSz részéről: a VVSzSz elnökségének, − A Vasas Szövetsége részéről: a szövetség Elnökségének, a Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetség tisztségviselője és/vagy meghatalmazottja.

2.1.1 A szerződést kötő felek a jogaik gyakorlása és a kötelezettségeik teljesítése során kölcsönösen együttműködnek, a jogszabályokban és a jelen szerződésben megállapított jogokat rendeltetésüknek megfelelően gyakorolják, és kötelezettségeiket is így teljesítik. 2.1.2

A szerződő felek a tudomásukra jutott információk, adatok stb. esetében a másik fél kifejezett szóbeli jelzésére is, vagy iraton történő feltüntetéskor titoktartási kötelezettséget vállalnak.

2.2.

A szakszervezeti tevékenység támogatása

2.2.1 A munkáltatónak a munkavállalók munkaviszonyát érintő döntéseiről a szakszervezet helyi testületét, képviselőjét (bizalmi) előzetesen tájékoztatnia kell, amennyiben a döntés a munkavállalók nagyobb csoportját, szervezeti egységét (25 %-át, illetve 50 főt), illetőleg az egészét érinti. A tájékoztatást a döntés hatálybalépését megelőzően legkésőbb tíz munkanappal kell eszközölni. 2.2.2 A munkáltató tevékenységével arányos színvonalon térítésmentesen biztosítja a reprezentatív szakszervezet(ek) munkahelyi működésének feltételeit. Ennek részleteit helyi megállapodásban kell rögzíteni. 2.2.3 A munkáltató tudomásul veszi, hogy indokolt esetben a szakszervezet(ek) tagjaikkal és a nem szervezett munkavállalókkal munkaidőn belül - a munkahelyi vezető előzetes egyetértésével kijelölt helyen és időben - konzultációt folytathat, tájékoztatást adhat. (Mt. 19.§./2/) 2.2.4 A munkáltató a szakszervezet(ek) tagjainak egyéni írásos megbízása alapján munkabérükből levonja a tagsági díjat és azt haladéktalanul átutalja, a munkahelyi szakszervezet által megadott arányban, a pénzforgalmi számlára. (Mt. 161.§./4/) 2.3.

A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye (Mt 25. §)

2.3.1

A munkaidő-kedvezmény mértéke minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló, szakszervezeti tag után havi két óra. Amennyiben a szakszervezet(ek) a fel nem használt munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltását kéri, abban az esetben az Mt. 25.§./2/ és /5/ szerint kell eljárni.

2.3.2 A kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkáltatóval való tárgyalásnak számítanak különösen: a Kollektív Szerződésről folytatott megbeszélések és az (ÉT) érdekegyeztetések.

13

2.3.3. A szakszervezet tisztségviselőinek munkaidő-kedvezménye és tagjainak a szakszervezet által szervezett képzés, továbbképzés idejére járó rendkívüli fizetett szabadsága, valamint a munkajogi védelem biztosítása érdekében a szakszervezet írásban közli a munkáltató vezetőjével: ♦ tagjainak létszámát, ♦ a választott tisztségviselőinek névjegyzékét, valamint ♦ a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv megnevezését és címét. Az időközi változásokról, azok időpontját követően, illetve a rendkívüli fizetett szabadság igénybevételéről, a munkából történő távolmaradás időpontját megelőzően, legkésőbb tíz munkanappal értesíteni kell a munkáltatót. II. rész A munkaviszony 3.

A munkaviszonyra vonatkozó szabályok

3.1.

A munkaviszony folyamatossága

3.1.1 3.2.

(Hatályát vesztette az Mt. 85/A. §. alapján) Határozott időre létesített munkaviszony (Mt. 79. §. /2/-/4/.)

3.2.1 A határozott időtartamra kötött munkaszerződésben rögzíteni kell naptárszerűen, vagy egyéb alkalmas módon annak időtartamát (lejárati napját). Meghatározható a munkaviszony időtartama: − vagy annak a munkának a megjelölésével, amelynek elvégzéséig a munkaviszony tart, feltéve, hogy a munkaszerződés megkötésekor a munka időtartama, a szakmai tapasztalatok és a munka természete alapján megközelíthető pontossággal előre látható, − vagy a helyettesítendő munkavállaló távolléti idejének megjelölésével. A munkaszerződés egy éven belül negyedik alkalommal történő meghosszabbítása, újrakötése esetén a munkaviszony automatikusan határozatlan idejűvé változik.*** 3.2.2 A munkáltató ösztöndíjasait (ipari tanuló, főiskolás, egyetemista) a képzés befejezése után legalább 1 évig foglalkoztatja. Kivételt képez, ha a munkáltató a képzés befejezésétől számítva féléven belül létszámleépítést tervez vagy valósít meg. 3.2.3 Az előző (3.2.2) pontban érintett munkavállalók számára próbaidő nem köthető ki. 3.3.

A munkaviszony megszüntetése (Mt. 87-88. §)

3.3.1

A munkáltató részéről szervezett létszámleépítés esetén a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésének megelőzése, elkerülése érdekében a hatáskörileg érintett szakszervezetek véleményének meghallgatásával megoldást kell keresni elsősorban az alábbi lehetőségek közül: − képzés, átképzés, átcsoportosítás,

14 − − − −

új munkahely teremtése, munkahelybővítés. részmunkaidős foglalkoztatás alkalmazása, bővítése, munkaerő-felvétel korlátozása, leállítása, főmunkaidőn kívüli munkavégzés csökkentése, nyugdíjas munkaerő leépítése, − külső, más munkáltató által foglalkoztatottak munkavégzésének csökkentése, − korengedményes nyugdíjazás,

3.3.2. Létszámleépítés, átszervezés, felszámolás esetén az Mt 94/A §-ában előírt szabályok betartása mellett az Üzemi Tanáccsal történő konzultációba a helyi szakszervezet képviselőjét is be kell vonni. 3.3.3. A munkáltató mérlegelési jogkörében foglalkoztatási kötelezettséget vállal a szülési szabadságról, sorkatonai szolgálatról, illetve a GYES-ről, továbbá az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenséget követően munkavégzésre visszatérő munkavállalói számára. 3.4.

Felmentési idő (Mt. 93. §. /1/)

3.4.1 A gazdálkodó szervezetnél a felszámolás miatt bekövetkező szervezett létszámleépítés esetén a munkavállalót a felmondási idő teljes időtartamára a munkavégzés alól fel kell menteni. 3.5.

Rendkívüli felmondás (Mt. 96. §)

3.5.1 Rendkívüli felmondásra különösen okot adó kötelezettségszegés: a. A munkavállaló rendkívüli felmondását megalapozó munkáltatói magatartások: − a munkavégzési kötelezettség közvetlen és/vagy azonnali egészségkárosodást, valamint a munkabiztonságot veszélyezteti, − nem tartja be a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, − nem fizeti meg az esedékesség napján a munkavállaló munkabérét, jesíti az egyéb szerződésben vállalt kötelezettségeit, − olyan utasítást ad, amelynek végrehajtása bűncselekményhez, illetve bály megsértéséhez vezet.

nem teljogsza-

b. A munkáltató rendkívüli felmondását megalapozó munkavállalói magatartások: − a munkáltató és/vagy munkatársai sérelmére bizonyítottan bűncselekményt követ el, − a szándékos károkozás minden esete,

15 − a munkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, különösen a céggel való összejátszás,

konkurens

− az összeférhetetlenség, vagy a munkáltató tilalmának figyelmen kívül hagyásával létesít jogviszonyt, − 1 naptári éven belül 3 napot elérő igazolatlan mulasztás, − fegyelmezetlen munkahelyi magatartás tanúsítása, hanyag vagy másokat veszélyeztető munkavégzés, italozás, ittas állapotban történő munkábaállás, munkavégzés, − a titoktartási kötelezettség megsértése. 3.6.

Végkielégítés (Mt. 95. §)

3.6.1. Végkielégítés mértéke - ha a helyi Kollektív Szerződés másképp nem rendelkezik - a munkáltatónál munkaviszonyként elismert: legalább

3 év esetén 5 év esetén 10 év esetén 15 év esetén 20 évesetén 25 év esetén 30 év esetén 35 év esetén 40 év esetén

1 havi 2 havi 3,5 havi 4,5 havi 5,5 havi 6,5 havi 7 havi 7,5 havi 8 havi

átlagkereset összege illeti meg a munkavállalót. A fenti mértékű végkielégítést csak abban az esetben kell fizetni, ha a munkáltató által finanszírozott - a foglalkoztatási gondok enyhítésére, munkanélküliség megelőzésére alapítvány és/vagy foglalkoztatási társaság nem működik. 4. 4.1.

Munkaidő, pihenőidő

A teljes munkaidő (Mt. 117-140. §)

4.1.1 A heti munkaidő 40 óra, ettől eltérés csak a helyi Kollektív Szerződésben és/vagy a munkaszerződésekben lehet. A munkavállalók által az egy naptári napon teljesített rendes és rendkívüli munkaidő hosszát a helyi Kollektív Szerződésben kell szabályozni 4.1.2 A napi munkaidőnek 6 hónap átlagában a teljes munkaidőnek meg kell felelnie. 4.1.3 A munkarendet a helyi Kollektív Szerződés vagy a munkaszerződés szabályozza.

16 4.2.1. Amennyiben a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a munkáltatónál betöltött bármely munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára, legalább húsz perc munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni. A rendes munkaidőt meghaladó minden egybefüggő három óra munkavégzés után további húsz perc munkaközi szünet illeti meg a munkavállalót többletmunkaidejének részeként. 5.

A munka díjazása

5.1.

Munkajogi létszámban lévő - tartós távollétről visszatérő - munkavállalóknak az Mt. 84.§-ában előírt bérrendezését a távollét utolsó napját követő napon kell végrehajtani. E szabályt kell alkalmazni az Mt. 140.§. /1/ alapján a magánerős lakásépítés miatt távollévő munkavállalókra is.

5.2.

Egy munkavállalónak elrendelhető túlmunka felső határa naptári évenként legfeljebb 300 óra. (Mt. 126-129. §.) 200 óra túlóráig munkanapokon 50 % munkaszüneti napon és heti pihenőnapon 100 % 201 órától munkanapon 75 % munkaszüneti napon és heti pihenőnapon 150 % a túlmunka pótléka.

5.3.

Középszintű bérmegállapodás alapelvei a következők:

5.3.1. A középszintű bérmegállapodás alapelvei: − a szerződő felek megállapodnak abban, hogy az évenként megkötésre kerülő középszintű bérmegállapodás a jelen VSzKSz szerves részét képezi − a szerződést kötő felek legkésőbb a tárgyévet megelőző december 1-vel kezdődően tárgyalásokat folytatnak a VSzKSz hatálya alá tartozó munkáltatóknál alkalmazott munkakörök (2.sz. melléklet) minimális bértételeiről. − a tárgyalásokat középszinten legkésőbb a tárgyév február 28-ig kell lezárni, eredményét megállapodásban szükséges rögzíteni. 5.3.2.

A munkahelyi szintű bérmegállapodás alapelvei: A tárgyalásokat legkésőbb: − tárgyév január 15.-én meg kell kezdeni. − tárgyév március 31-ig le kell zárni, eredményét megállapodásban kell rögzíteni. − a megkötött megállapodás a helyi Kollektív Szerződés szerves részét képezi.

5.3.3.

Általános szabályok : − a tárgyalásokhoz szükséges munkaügyi és gazdasági adatokat a munkáltatók, illetve a munkáltatói érdekképviselet a szakszervezet számára, kérésének megfelelően biztosítják.

17 A közölt adatok felhasználása kizárólag a szerződő felek közötti tárgyalások megalapozását szolgálja, ezért harmadik fél részére történő hasznosításuk TILOS! − az aláírt megállapodás tartalmát 8 munkanapon belül nyilvánosságra kell hozni. − a megállapodások kiegészítése, módosítása a szerződő felek bármelyike által mind a közép-, mind a munkahelyi szinten bármikor kezdeményezhető, különös tekintettel a gazdálkodó szervezet/ek/ hatékonysági, jövedelmezőségi mutatóinak változására. 5.4. A reprezentatív szakszervezet vezető tisztségviselőjét (elnökét és/vagy titkárát), megbízatásának időtartamára a munkavállalók érdekvédelmében vállalt többletfeladatok elismeréseként havi kiegészítő javadalmazás illetheti meg. Ennek mértéke az érvényes saját és vezető beosztású alkalmazotti besorolási bér mindenkori különbözete, vagy legalább a középszinten megállapított minimálbér összege. 5.5.

A napi munkaidő egyenlőtlen beosztása esetén díjazásának rendjét a helyi Kollektív Szerződésben kell foglalni 6.

Jóléti szociális ellátások (Mt. 165. §)

6.1.

A munkáltató, gazdasági lehetőségeinek és a munkavállalók szociális helyzetének mérlegelésével, az érvényes számviteli, adózási és egyéb rendelkezések alapján munkavállalóinak béren kívüli ellátásokat, szociális támogatásokat, illetve kedvezményes szolgáltatásokat biztosít, amelynek formáit és mértékét, valamint a jogosultság feltételeit a helyi Kollektív Szerződésben vagy megállapodásban kell rögzíteni.

6.2.

A jóléti-, szociális célú pénzösszegek részletes felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények, ingatlanok és azok berendezései hasznosítása ideértve az elidegenítést is a munkáltató és az Üzemi Tanács együttdöntése alapján történik, úgy, hogy a döntés előtt a szakszervezet véleményét ki kell kérni. (Mt.65.§)

6.3.

A felek megállapodnak abban, hogy a szociális megállapodás tárgykörébe tartozó kérdésekben (3.sz.melléklet) -a bérmegállapodás szerves részeként -a VSzKSz 5.3. pontjában rögzített alapelvek szerint járnak el. 7.

7.1.

Munkavédelem (Mt. 102. §)

A munkavédelmi tevékenység megfelelő szakmai színvonala érdekében a munkáltatónak Munkavédelmi Szabályzatot kell készítenie.

18

III. rész A munkaügyi vita 8.

Kollektív munkaügyi vita

8.1.1 Egyeztető eljárást kell kezdeményezni véleménykülönbség esetén, illetve konfliktushelyzetben a jelen szerződés, illetve jogszabály által az egyeztető tárgyalásra vonatkozó rendelkezés szerint. (Mt. 194. §) 8.1.2 A VSzKSz, valamint a helyi Kollektív Szerződéssel és más a munkaviszonnyal összefüggő kérdések szabályozásával kapcsolatos viták rendezésének elősegítése érdekében, az egyeztetői feladatok ellátására a vitában álló felek bármelyikének felkérése alapján (VSzKSz kialakítására létrehozott 6-6 fős bizottság), azaz a SZEB tagjai működnek közre. 8.1.3 Egyeztetési eljárásnak van helye felkérés alapján: − a VSzKSz alkalmazásával, értelmezésével kapcsolatos vitában, − a helyi Kollektív Szerződés megkötésével, módosításával kapcsolatos vitában, − ha a helyi Kollektív Szerződéssel kapcsolatos érdekvitában, − ha a szakszervezet kifogást (vétót) nyújtott be, − munkaviszonyhoz kötött tulajdonszerzéssel, jogérvényesítéssel kapcsolatos vitás esetekben, − a sztrájkról szóló 1989. évi VII. tv. előírásai szerinti egyeztetés során. − miden olyan esetben, amikor a VSZKSZ a munkáltató és a munkahelyi szakszervezet közötti megegyezést, megállapodást irányoz elő és ez nem jön létre. Amennyiben a SZEB közreműködése nem vezet eredményre, a felek együttesen indítványozzák a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat bevonását a vitás kérdések megoldása érdekében. IV. rész Záró rendelkezések

10.

A szerződő felek vállalják, hogy a VSzKSz hatálya alá tartozó munkáltatókat ellátják a szerződés 1-1 példányával, a munkáltatók pedig mindazokat, akik a rendelkezéseit alkalmazzák. (Mt. 38.§/3/)

11.

A jelen Kollektív Szerződést a szerződő felek az aláírástól számított 10 napon belül tájékoztatás céljából megküldik: − a (Munkaügyi Minisztériumnak), Szociális és Családügyi Minisztériumnak, − az (Országos Munkaügyi Központnak), Országos Munkaügyi és Módszertani Központnak, − az Érdekegyeztető Tanácsnak, − (az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak), a Gazdasági Minisztériumnak,

19 − az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-nek, − a (Magyar Munkaadói Szövetségnek), Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének, − a Magyar Öntészeti Szövetségnek, − a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének. 12.

A szerződő felek illetékes testületeinek tájékoztatása mellett, a SZEB saját maga határozza meg a feladatait és az ügyrendjét. A SZEB működési feltételeit a VVSzSz, illetve a SZEB egyeztetői közreműködését igénybevevők biztosítják.

13.

A jelen VSzKSz-ben nem szabályozott kérdéseket a helyi Kollektív Szerződésekben, illetve a munkaszerződésekben kell szabályozni.

14.

A jelen VSzKSz 1996. január 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit 1996. március 31-től kell kötelezően alkalmazni. 2 eredeti példányban készült, amelyet az aláíró felek őriznek. 15.

16.

A VSzKSz 5.3. és 6.3. pontjaiban foglaltak értelmében a VSZKSZ 2. és 3. számú mellékletei helyébe a jelen megállapodáshoz csatolt bér- és szociális megállapodások lépnek

A jelen módosításba foglalt előírások az aláírást követő nyolc napon belül lépnek hatályba. A rendelkezéseit első ízben 2001március 15-től kell kötelezően alkalmazni, kivéve 2.sz. és 3.sz. mellékletek ettől eltérő időpontjait

Budapest, 2001 március hó.

1.számú melléklet A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó vállalkozások

1. Csepeli Acélcső Gyártó és Forgalmazó Kft. 2. Csepeli Forrcsőív Kft. 3. DUNAFERR Dunai Vasmű Részvénytársaság 4. DUNAFERR Acélművek Kft. 5. DUNAFERR Acélszerkezeti Kft. 6. DUNAFERR DBK Kokszoló Kft. *** 7. DUNAFERR Energiaszolgáltató Kft. 8. DUNAFERR Fejlesztő és Karbantartó Kft. 9. DUNAFERR Ferrocontrol Méréstechnikai Kft. * 10.DUNAFERR Ferromark Kft. 11.DUNAFERR Kereskedőház Kft. 12.DUNAFERR Kikötő Kft. * 13.DUNAFERR Komplex Kft. * 14.DUNAFERR K-SPAN Tervező Kivitelező és Forgalmazó Kft. 15.DUNAFERR Lemezalakító Kft. 16.DUNAFERR Lőrinci Hengermű Kft. 17.DUNAFERR PLAN Építőipari Szolgáltató Kft. * 18.DUNAFERR SKINFIX Fémfeldolgozó Kft. * 19.DUNAFERR QUALITEST Minőségügyi Kft. 20.DUNAFERR Mérnöki Iroda Kft. 21.DUNAFERR Tűzállóanyag-gyártó Kft. 22.DUNAFERR Védelmi Kft. * 23.DUNAFERR Voest Alpine Hideghengermű Kft. 24.FE-GROUP Invest Vagyonkezelő, Tanácsadó és Nagykereskedelmi Rt. 25.THYSSEN-FERROGLOBUS Kereskedőház Rt. 26.FERR-CO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 27.Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés 28.METALCONTROL Vaskohászati Anyagvizsgáló és Minőségellenőrző Központ Kft. 29.Ózdi Acélművek Kft. 30.Aicher Beton Építőanyag és Ipari Kőzet Kft.**** 31.Precíziós Cső Rt. 32.Salgótarjáni Acélárugyár Rt. ** 33.SILCO Minőségi Acéltermékek Kft. * csatlakozott ** csatlakozott *** csatlakozott **** csatlakozott

1998. január 1. 1997. december 1. 1996. március 4. 1999. november 25.

2

2.számú melléklet 2001. évi bérmegállapodás A VSzKSz 5.3. pontja alapján a szerződő felek a következőkben állapodnak meg: 1. 2001. január 1-jei hatállyal a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók személyi alapbérének el kell érnie az alábbi értékeket: Munkakör

Érték (Ft/fő,hó)

Szellemi munkakörök Vezető beosztásúak Felsőfokú végzettséget igénylő Középfokú végzettséget igénylő Alapfokú végzettséget igénylő, ill. 1 év alatti gyakorlati idővel rendelkezők Fizikai munkakörök Segédmunkás Betanított munkás Szakmunkás

160 000,88 000,56 000,52 000,-

40 000,52 000,68 000,-

1.1.A 0-1 év közötti gyakorlattal rendelkező kezdő betanított-, és szakmunkás munkakörök esetében a helyi Kollektív Szerződés szabályozása szerint a kezdő értéktől el lehet térni. 1.2.A jelen megállapodásban rögzített minimum értékeket a 197/2000.(XI.27.) számú kormányrendeletben foglaltak szerint kell értelemszerűen alkalmazni. 1.3. A Salgótarjáni Acélárugyár Rt.-re az Ózdi Acélművek Kft-re, Aicher Beton Kft –re ezen megállapodás nem vonatkozik. Az MVAE (központi szervezetére) az elfogadott minimum értékek – a segédmunkás munkakör kivételével – 0,9 szorzó figyelembevételével érvényesek. 1.4. Az egyes tarifatételekhez tartozó munkaköri besorolásokat a 6/1992. (VI. 27.) sz. MüM rendelet szerint kell elvégezni, illetve karbantartani a munkahelyeken. 1.5.A jelen megállapodás által kötelezően érintett munkavállalók besorolásával összefüggésben felmerülő többletbér 2001. január 1-ig visszamenőleges hatállyal illeti meg az

3 érintetteket. Kifizetését a megállapodás hatálybalépését követően esedékes második havi elszámolás keretében kell teljesíteni.

3. számú melléklet 2001. évi szociális megállapodás A VSZKSZ 6.3. pontjában foglaltak alapján az aláírást követő naptól az alábbiak szerint jóléti, szociális minimum ellátások illetik meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat. 1.1. Amennyiben munkahelyi szinten a munkáltató étkezési hozzájárulást biztosít, annak minimális mértéke: !

bón rendszerű támogatás esetén legalább

!

természetben nyújtott támogatás esetén legalább 2.200,- Ft/fő,hó

1.400,- Ft/fő,hó,

1.2. A munkáltatóval legalább egy éves munkaviszonyban állók számára az üdüléssel járó kiadások enyhítése, pihenésük elősegítése végett természetbeni hozzájárulásként, vagy forintban legalább nettó 25.000,- Ft összegű - bérköltség vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként - szabadságos hozzájárulás illeti meg a munkavállalókat. A pénzbeli hozzájárulást legkésőbb a tárgyév július 1-én kell kifizetni a jogosultaknak. A természetbeni hozzájárulásnál az üdülés számlázott költségének azonos hányadát a munkáltató engedményezi vagy megtéríti. Kiegyenlítése a munkáltató által kialakított eljárási rend szerint történik. 1.3. Legalább három éves munkaviszony alapján az alábbi esetekben és mértékben temetési segély illeti meg a munkavállalót, vagy a közvetlen hozzátartozóját: !

a munkavállaló halála esetén legalább

!

a munkavállaló házastársa, gyermeke halála esetén legalább 30.000,- Ft

55.000,- Ft

A segély folyósításához a közvetlen hozzátartozó nevére szóló temetési számla nyújt jogosultságot. Igénylése, kifizetése a munkáltató által kialakított eljárási rend szerint történik. 1.4. A munkáltató valamely általa választott Önkéntes Nyugdíjkiegészítő Pénztárnál a munkahelyi szerződésben rögzített mértékben és módon átvállalja az egy munkavállalóra eső díjtétel megfizetését, átutalását az egyéni folyószámlák javára.

4 Az anyagi erőforrásokkal összhangban a munkáltatók a jelen megállapodásban felsorolt járandóságok közül legalább három ellátási forma kiválasztását és igénybevételét biztosítják munkavállalóik számára.

5

4.számú melléklet

A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó munkáltatóknál képviselettel rendelkező reprezentatív szakszervezetek Vállalkozások

Szakszervezetek

1. Csepeli Acélcsőgyártó és Forgalmazó Kft. 2. Csepeli Forrcsőív Kft. 3. DUNAFERR Dunai Vasmű Részvénytársaság

Vasas Vasas Vasas és DISZ

4. DUNAFERR Acélművek Kft. 5. DUNAFERR Acélszerkezeti Kft.

Vasas és DISZ Vasas és DISZ

6. DUNAFERR DBK Kokszoló Kft. 7. DUNAFERR Energiaszolgáltató Kft.

Vasas és DISZ Vasas és DISZ

8. DUNAFERR Fejlesztő és Karbantartó Kft

Vasas és DISZ

9. DUNAFERR Ferrocontrol Méréstechnikai Kft. 10. DUNAFERR Ferromark Kft.

Vasas és DISZ Vasas és DISZ

11. 12. 13. 14. 15.

Vasas Vasas és DISZ Vasas és DISZ

DUNAFERR Kereskedőház Kft. DUNAFERR Kikötő Kft. DUNAFERR Komplex Kft. DUNAFERR K-SPAN Tervező Kivitelező és Forgalmazó Kft. DUNAFERR Lemezalakító Kft.

nincs

Vasas és DISZ

16. DUNAFERR Lőrinci Hengermű Kft.

Vasas és DISZ

17. DUNAFERR PLAN Építőipari Szolgáltató Kft. 18. DUNAFERR SKINFIX Fémfeldolgozó Kft. 19. DUNAFERR QUALITEST Minőségügyi Kft.

nincs nincs Vasas és DISZ

20. DUNAFERR Mérnöki Iroda Kft.

Vasas és DISZ

21. DUNAFERR Tűzállóanyag-gyártó Kft.

Vasas és DISZ

22. DUNAFERR Védelmi Kft. 23. DUNAFERR Voest Alpine Hideghengermű Kft.

Vasas és DISZ Vasas és DISZ

24. FEGROUP Invest Vagyonkezelő, Tanácsadó és Nagykereskedelmi Rt. nincs

6 25. THYSSEN-FERROGLOBUS Kereskedőház Rt.

Kereskedelmi

26. FERR-CO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 27. Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés 28. METALCONTROL Vaskohászati Anyagvizsgáló és Minőségellenőrző Központ Kft. 29. Ózdi Acélművek Kft. 30. Aicher Beton Építőanyag és Ipari Kőzet Kft 31. Precíziós Cső Rt. 32. Salgótarjáni Acélárugyár Rt. 33. SILCO Minőségi Acéltermékek Kft.

nincs Vasas Vasas Vasas Vasas Vasas Vasas Vasas

Megjegyzés: vasas = Vasas Szakszervezet működési körébe tartozó munkahelyi szakszervezet DISZ = DUNAFERR Ifjúsági Szervezet kereskedelmi = Kereskedelmi Szakszervezet működési körébe tartozó munkahelyi szakszervezet

Budapest, 2001 március 27.

7

A munkáltatók képviseletében:

Horváth István s.k. ………………………………….…………………………………..

Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége elnök

A munkavállalók képviseletében:

Szőke Károly s.k. .…………….…………………………..…..……………….

Vasas Szakszervezeti Szövetség elnök

Ágotai József s.k. ……………………………….…………………………….

Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetség elnök

8. függelék

VASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG 1086 Budapest, Magdolna u. 5-7. Hivatkozási szám: E-57/2001 Levélcím: 1431 Budapest, Pf. 201. Telefon: 210-2985 Fax: 210-0116 E-mail: [email protected] _______________________________________________________________________ ELNÖK Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés Tóth László elnök úr részére Tisztelt Elnök Úr! Örömmel vettük, hogy a Dunaferr Vasas Napon történt személyes találkozásunk, illetve a telefonon megismételt megkeresésünk alkalmából elfogadta meghívásunkat. Szeretettel meghívjuk és várjuk Önt, ha szükségesnek tartja munkatársait is 2001. július 24-én (kedden) 10 órakor a Vasas Székház 301. számú helyiségében tartandó eszmecserére. Szándékaink szerint e kötetlen beszélgetés módot nyújthat véleménycserére a magyar acélipar középtávú törekvéseiről, lehetőségeiről, az érdekegyeztetésben kialakult szakágazati együttműködésünk eredményeiről és a további célokról, illetve mindazokról a kérdésekről, törekvésekről, amelyek révén kölcsönösen elősegítjük a vaskohászat versenyképességének, foglalkoztatási és jövedelmi helyzetének jobbítását.

Budapest, 2001. július 11.

Szőke Károly sk. elnök

Gaál Károly sk. titkár

9. függelék A VASKOHÁSZAT VERSENYKÉPESSÉGÉNEK, FOGLALKOZTATÁSI ÉS JÖVEDELMI HELYZETÉNEK JOBBÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ALAPFELTÉTELEK (Az MVAE elnöke és a Vasas elnöke közötti eszmecseréhez) A magyar acélipar helyzete, középtávú törekvései, lehetőségei

1. Helyzetkép a.

A magyar acélipar ma a Közép-Kelet-Európai régióban a Jugoszláv utódállamoktól eltekintve a legkisebb. Szabadpiaci körülmények között az ugyancsak kicsi belföldi piac miatt ez nagyobb veszélyeztetettséget jelent a működését tekintve a többi ország acéliparához viszonyítva. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a gyártott termékek választéka hiányos és nincs teljesen összhangban a felhasználói igényekkel.

b.

A régióban egyedül a Magyar Kormány nyilatkozott úgy, hogy nem ad állami támogatást az acéliparnak ( sem közvetlenül, sem közvetve);1998. óta ez a gyakorlat. Ez a többi ország acéliparával szemben versenyhátrányt jelent.( Nem tudjuk bizonyítani, de feltételezzük, hogy a régió országai közvetett módon támogatják a saját acéliparukat.

c.

A termelőkapacitások nagysága a gyártott termékekből szinte minden esetben nagyobb a belföldi felhasználásnál, ezért ezekből exportra kényszerülünk, ugyanakkor ezen termékekből jelentős az import, ami miatt több esetben piacvédelmi igénnyel lépünk fel (változó sikerrel).

d.

A már említett termékválaszték- hiányosság azt jelenti, hogy a nagyobb feldolgozottságú termékekből (pl.erősen ötvözött lemezek és rudak, korszerű könnyített idomacélok, bevonatos lemezek, stb.) nincs gyártókapacitás vagy nem megfelelő a méretválaszték és a minőség, ezért ezekből többnyire importra kényszerülnek a felhasználók.

e.

Az acélipari termelő vállalatok évek óta tőkehiányban szenvednek, emiatt csak a termelés változatlan fenntartására képesek vagy estleg a termelés változatlan fenntartásához

2 szükséges kisebb fejlesztések végrehajtását tudják hitelek igénybevételével elvégezni. Komolyabb beruházásra csak nagyon ritka esetben (pl. Dunaferr Rt és társaságai) képesek. 2.Lehetőségek, törekvések a.

A hazai acélfelhasználás a régióban a leggyorsabban nő, de a jó belföldi acélpiaci helyzetből a belföldi gyártók nem tudtak profitálni, mert az import még a felhasználásnál is nagyobb ütemben nőtt.

b.

Az acélfelhasználás szerkezete korszerűsödik, az átlagosnál is gyorsabban nő az értékes, jobb minőségű, feldolgozottabb acéltermékek iránti igény. A tényleges kapacitások illetve termékszerkezet és az igények közötti ellentmondás ezért egyre nagyobb lesz.

c.

A fejlesztések fő irányai ennek megfelelően az alábbiak: -

a termékszerkezet korszerűsítése, a választék bővítése és a minőség javítása a meglévő kapacitások fejlesztésével és új termékek gyártásának megvalósításával;

-

a termelési profil illetve a termékszerkezet kibővítése a felhasználás irányába (ne csak klasszikus acélipari termékeket, hanem az igények szerinti kész méretre vágott lemezek, rudak, idomok, valamint a felhasználók által igényelt alkatrészek, elemek előállítását és szállítását is vállalják a vállalatok);

-

a termelési költségek csökkentése a hagyományos technológiák célirányos fejlesztésével ( anyag-, és energiafelhasználás, élőmunka ráfordítás csökkentése);

d.

környezetvédelmi fejlesztések az EU igényeknek megfelelően; A fejlesztésekhez szükséges pénzügyi források előteremtése a vállalatok alultőkésített

állapotát figyelembe véve rendkívül nehéznek tűnik. Ennek enyhítésére a vállalatok az alábbi lehetőségekkel számolhatnak: -

külföldi vagy hazai magántőke bevonása

-

ahol lehetséges a kis- középvállalkozások számára elérhető források megpályázása (ez az acélipari vállalatok számára többnyire nem lehetséges, mert a pályázati feltételek közül már az alapfeltételnek sem felelnek meg, viszont a nagyvállalatok számára nem létezik hasonló pályázati kiírás.)

-

a környezetvédelmi fejlesztésekhez állami illetve EU támogatások is megpályázhatók.

3

3.A piac szerepe és biztosításának lehetőségei A mai gazdasági viszonyok között minden ország és ezen belül minden vállalat számára alapvető fontossággal bír a megfelelő piaci térnyerés. Igaz ez az acélipari vállalatokra is. Az egymást egyre sűrűbben követő és egyre mélyebb acélpiaci válságok miatt jelenleg is “ acélháború” –s helyzet alakult ki szinte világszerte. Ezt pregnánsan bizonyítja, hogy jelenleg is számtalan dömpingeljárás van folyamatban, amelyet elsősorban a szabadpiacot korábban oly nagyon szorgalmazó gazdasági nagyhatalmak folytatnak. Az USA-ban elnöki szinten foglalkoznak az acélimport korlátozásának szükségességével. Az EU illetékes szervei ezt nem helyeslik, de ugyanakkor állandóan dömping eljárással fenyegetőznek, ha importjuk növekedését tapasztalják. A magyar acélimport 1995. óta a hiányos piacvédelmi háló, illetve a megfelelő iparvédelem hiánya miatt szinte minden évben az acélfelhasználást meghaladó ütemben növekszik. Természetesen csak a belföldön is gyártott acéltermékek esetében jelent ez problémát az acélipari vállalatok számára. A piacvédelmi intézkedések az utóbbi években nagyon hiányosak voltak és általában nem az MVAE által kért teljes termékkörre és országkörre terjedtek ki. Emiatt az eredményesség sem volt olyan, mint amilyen lehetett volna. A helyzet jelenleg még a korábbinál is rosszabb. A 2000. április 28.-án benyújtott több országra és több termékre kiterjedő kérelmünk nagy részét elutasították és az az óta megismételt vagy új kérelmeink esetében az illetékes szervek halogatják a döntést. Fontos lenne a Vasas Szakszervezet támogató közbenjárása a Gazdasági Minisztériumnál és a Külügyminisztérium Külgazdasági ügyekért felelős területénél a piacvédelmi kérvényeink esetében az eredményesebb és gyorsabb döntéshozatal előmozdítására.

Információs rendszer kiépítésének megkezdése a középszintű párbeszéd munkálataihoz

10. függelék

Visszaküldési határidő: 1996. március 1. Háttéradatok középszintű bér- és szociális megállapodás előkészítéséhez Általános adatok: 1. A gazdálkodó szervezet megnevezése és statisztikai számjele: ......................................................................................................................

2. 1995. évi teljes munkaidős átlagos állományi létszám: ................. fő Béradatok: 3. Az 1995. évi teljes munkaidős átlagkereset: .................... Ft/fő/hó. 4. Az 1995. évi teljes munkaidős átlagkereset-növekedés mértéke: ............. % 5. Az 1995. évi teljes munkaidős alapbérnövelés mértéke: .................. %; − hatálybalépésének időpontja(i): ..................................................... 6. A gazdálkodó szervezetnél érvényes minimálbér: ............................................................ Ft/fő/hó − hatálybalépésének időpontja: ............................................... 7. Az 1995. évben érvényes tarifális bértételek alsó értékei, vagy kategóriánkénti szorzószáma: − a szorzószám vetítési alapja: ...................................... Ft/fő/hó kódszám 11 12 21 22 23 31 32 33 34 35 36 37 38

BÉRTARIFA TÁBLÁZAT alsó érték (Ft/fő, hó) kódszám vagy szorzószám 41 42 51 52 53 54 55 56 57 58 60 61 62

alsó érték (Ft/fő, hó) vagy szorzószám

2 8. A 4. - 7. pontokban foglaltak megállapodás vagy egyoldalú munkáltatói döntés alapján történik: igen

nem

4.

..............

...............

5.

..............

...............

6.

..............

...............

7.

..............

...............

9. 1996. évi adatok: 1996. január havi teljes munkaidős átlagos állományi létszám:

........................ fő

− átl.ker. növekedés (tervezett) mértéke: ................. % időpontja: − alapbér. növelés (tervezett) mértéke: − minimálbér (tervezett) mértéke:

................. % időpontja: ................. % időpontja: .................

Bérenkívüli ellátások adatai: 10. Bérenkívüli ellátások ráfordításai, előirányzatai.

Megnevezés Üzemi étkeztetés Üdültetés Lakástámogatás Segélyezés Művelődés, sport Munkásszállás, albérleti hozzájárulás Munkábajárás Munkaruha ellátás Fogl.eü.ellátás Önsegélyező nyugdíjegészségpénztári befizetés Egyéb ellátások 1 - 11 összesen:

Bruttó vállalati ráford. eFt/év 1995. 1996. tény terv

Munkavállalók térítése eFt/hó 1995. 1996. tény terv

Az ellátások formájának, módjának megnevezése

3

Kitöltési útmutató

5. szám alatt: - amennyiben az alapbérfejlesztés hatálybalépésének időpontja nem január 1., akkor a %-os mértéket a teljes naptári évre átszámítva, kérjük megadni. 6. szám alatt: adatközlést akkor kérünk, ha az érvényes minimálbér eltér az országos megállapodásban foglaltaktól. Amennyiben órabérben történt ennek megállapítása, kérjük azt havibérre átszámítani. 7.

szám alatt: az 1995. december 31-én érvényes alsó értékeket, vagy szorzószá- mokat kérjük megadni az ágazatközi besorolási rendszerről szóló 6/1992. (VI. 27.) MÜM. rendelet mellékletében foglalt azonosító kódszámok figyelembe-vételével, kiegészítve a fizikai foglalkozásúak fokozottan kedvezőtlen munka- körülményeire kódszámával.

− szorzószámos adatközlés esetén a legalacsonyabb bértételt (amit megjelöl), illetve minimálbért tekintjük vetítési alapnak. 10. szám alatt: a jóléti-, és szociális célokat szolgáló létesítmények működését, fenntartását és az ilyen jellegű szolgáltatások összegét kérjük a bruttó ráfordítások keretében megadni. − a munkavállalók térítése a kapott szolgáltatás/ok térítéseként fizetett bruttó összeget jelenti. − az ellátások formája, módja a munkáltató saját és/vagy bérelt intézményeiben nyújtott közvetlen, vagy azt helyettesítő bónos, készpénzes támogatását jelöli. − művelődés, sportjellegű ellátások esetében csak a tömegsportot érintő ráfordításokat kérjük összegezni. − a nyugdíj-kiegészítő biztosítás ráfordításaiban az üzleti és/vagy önsegélyező pénztári díjtétel munkáltató által átvállalt összegét kérjük beírni. Az adatlappal kapcsolatban felvilágosítást adnak: Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége részéről:

Vasas Szövetség KohászÖntész Tagozata részéről:

Novákné, Lepsényi Éva Tel: 11-72-617 11-82-900/201

Gaál Károly Tel.: 13-36-866 vagy 21-00-130

Információs adatlap.

10. függelék

Kategória

Megnevezés

11 12 21 22 23 31 32 33 34 35 36 37 38 40 41

Vezető I. (főo.vez. és h.) Vezető II. (oszt.vez. és h.) Termelésirányító I. (ff.végz.) Termelésirányító II. (kf.végz.) Termelésirányító III. (egyéb végz.) Gyakornok I. 0-1 év gyak. kfokú végz. Munkatárs I. 1 év feletti gyak kfokú végz. Gyakornok II.. 0-1 év gyak. kfokú végz. ff.sz. Munkatárs II. 1 év fel. gyak. kfokú végz. ff.sz. Főmunkatárs II. kfokú végz. ff.szakt. Gyakornok III. 0-1 év gyak.ff.szakt. Munkatárs III. 1 év feletti gyak. ff.végz. Főmunkatárs III. felsőfokú végz. Gyakornok (ügyviteli) 0-0,5 év gyak. Ügyviteli munkatárs 0,5 év feletti gyak.

_w30

Szellemi összesen létszám: fő Szellemi átlag alapbér: Ft/fő, hó

51 52 59 53 54 60 55 56 61 57 58 62

Segédmunkás (normál munk.felt.) Segédmunkás (kedvezőtlen munk.felt.) Segédmunkás (fokozottan kedv.-len) Betanított munkás (normál munkafelt.) Betanított munkás (kedv.-len munk.felt.) Betanított munkás (fokozottan kedv.-len) Szakmunkás (normál munk.felt.) Szakmunkás (kedv.-len munkafelt.) Szakmunkás (fokozottan kedvezőtlen) Mester (normál munkafelt.) Mester (kedvezőtlen munk.felt.) Mester (fokozottan kedvezőtlen)

_

Fizikai összesen _étszám: fő Fizikai átlag alapbér: Ft/fő, hó

_rtb

Vállalkozás átl. stat. állományi létszáma: fő Vállalkozás átlag alapbére: Ft/hó

1995. év 1996. I-IX. hó kategóriához tar- kategóriához tartozó tozó létszám átlagbér létszám átlagfő Ft/fő,hó fő bér Ft/fő,hó

 

 

 



 







2 Információs adatlap. 1. Jövedelmi helyzet változása

1995-ben

1996-ban

Alapkereset-növelés mértéke (%)

................

..................

Alapbérnövelés mértéke (%)

................

..................

Átlagkereset (Ft/fő, hó)

................

..................

Érvényes minimálbér (Ft/fő, hó)

................

..................

Kötöttek-e bérmegállapodást

igen - nem

igen - nem

1995-ben

1996-ban

Időbér

igen - nem

igen - nem

Teljesítménybér

igen - nem

igen - nem

Kombinált (időbér + telj.bér)

igen - nem

igen - nem

Munkakör-alapú bér

igen - nem

igen - nem

Egyéni

igen - nem

igen - nem

Csoport

igen - nem

igen - nem

Egyéb: ......................................................

igen - nem

igen - nem

Prémium

igen - nem

igen - nem

Jutalom

igen - nem

igen - nem

Pótlékok

igen - nem

igen - nem

2. Bérezési-anyagi ösztönzési rendszer 2.1. Bérezési rendszer

2.2. Kiegészítő ösztönzési rendszer

megnevezése: ..................................................................................................... ........................................................................................................................... Természetbeni juttatások

igen - nem

igen - nem

megnevezése: .................................................................................................... Egyéb: .......................................................... 2.3. Anyagi jellegű ráfordítások összetétele

igen - nem 1995-ben

igen - nem 1996.I-IX.hó

Bérköltség

.................EFt

.............EFt

Személyi jellegű egyéb kifizetések

.................EFt

.............EFt

TB járulék

.................EFt

.............EFt

Személyi jellegű ráfordítások összesen .............EFt

.................EFt

1

4,0

2,2

1,4

1,7

1,3

1,0

3

Kategória szorzók %

14.500 Ft/hó alatt létszám E Ft/év fő 4 5

15.000 Ft/hó alatt létszám E Ft/év fő 6 7

15.500/Ft/hó alatt létszám E Ft/év fő 8 9

Kategóriánkénti minimálbér 16.000 Ft/hó alatt létszám E Ft/év fő 10 11

A közölt adatok tartalmazzák-e az 1996. évi bérfejlesztést: igen

nem

Megjegyzés: 3.oszlop, az eddig beérkezett adatok alapján a SZEB által "tervezett" minimálbérhez viszonyított arány 4, 6, 8, 10. oszlopban a szorzó figyelembevételével megállapított minimálbértől - elmaradt teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámát kell megadni 5, 7, 9, 11. oszlopban az elmaradás éves összegét kell E Ft/év kell megadni.

2

Teljes munkaidőben foglalkoztatottak fő

ÖSSZESEN 1996-ra tervezett mérlegszerinti bérköltség %-a 1995. évi tényleges mérlegszerinti bérköltség %-a

Segédmunka (51, 52, 59) Betanított munka (53,54,60) Szakmunka (23,55,56,57,58,61,62) Középisk.végzetts.igénylő (22,31,32,33,34,35,40,41,42) Felsőfoku végzetts. igénylő (21,36,37,38) Vezető (11,12)

Munkakör

Megnevezés

Adatlap (az 1996. február 29-i állapotnak megfelelően)

Visszaküldendő: 1996. április 10. Fax: 1-172-743 Közgazgasági Iroda

VASKOHÁSZATI VÁLLALTOK SZAKMAI SZÖVETSÉGE

MUNKAERŐ KÖLTSÉGFELVÉTEL 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

Alapbér illetve törzsbér Ebből: szakmunkásként bérezett szakmunkástanulók dijazása Bérpótlékok Ebből: túlórapótlék Ebből: műszakpótlék Kiegészítő fizetés Egyéb bér Ebből: a munkálttó állományába tartozó munkavállalók részére teljesített kifizetések tanfolyami külső előadók, szakmai oktatást végzők stb. részére teljesített kifizetések Prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés Egészségbiztosítási járulék Nyugdijjárulék Munkaadói járulék Rehabilitációs hozzájárulás Foglalkozás-egészségügyi szolgálat költsége Szakképzési hozzájárulás (nettó módon) Szakmunkásként bérezett szakmunkástanulók bére után fizetendő összes kötelező járulék Egészségügyi hozzájárulás Jóléti (szociális) és kulturális költségek Ebből: vssza nem térítendő lakásépítési támogatás étkezési térítés segély Érdekképviseleti és társadalmi szervezeteknek nyújtott támogatás Bel- és külföldi kiküldetés költségei Munkakörhöz kapcsolódó költségtérítések Ebből: gépkocsi használatához kapcsolódó költségtérítések, lízing dijak stb.

A megváltozott munkaképességű dolgozók keresetkiegészítése Természetbeni juttatás Korengedményes nyugdíj igénybevételéhez munkáltatói hozzájárulás Végkielégítés A betegszabadság dijazása és táppénzből a munkáltatót terhelő hányad Ebből: a kötelező mértéket meghaladó dijazás Szakoktatással, továbbképzéssel kapcsolatos kiadások Munkábajárással kapcsolatos költségtérítések Jubileumi jutalom A munkáltató által önként vállalt élet-, baleset-, betegség és nyugdíjbiztosítás dija Egyéb juttatás Technikai összesen (01-től 37-ig) Teljes munkaidőben Nem teljes munkaidőben

Kód 0100 0150 0200 0300 0400 0500 0600 0650 0660 0700 0900 1000 1100 1150 1170 1200 1250 1270 1300 1350 1360 1370 1400 1500 1600 1650 1700 1800 1900 2000 2200 2250 2300 2400 2500 2600 2700 2900 3000 3100

2

41 42 43 44 45 46 46,1 47 47,1 48 48,1 49 49,1 50 50,1 51 51,1 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62

Nyugdijasként Átlagos statisztikai állományi létszám összesen (39+40+41) Ebből: szakmunkásként bérezett szakmunkástanulók Egésznapos távollét munkanapjainak száma Rövidített munkaidőben ledolgozott munkanapok száma 1-19 munkaóra % 1-19 munkaóra fő 20-30 munkaóra % 20-30 munkaóra fő Munkarend szerint előírt 36-39 % Munkarend szerint előírt 36-39 fő heti munkaórák száma 40 % heti munkaórák száma 40 fő 41-42 munkaóra % 41-42 munkaóra fő 42 munkaóra felett % 42 munkaóra felett fő Összesen % Rövidített munkaidő a munkarend szerint meghatározott %-ban Szakmunkásként dolgozó szakmunkástanulók heti kötelező munkaóráinak száma/fő Munkanapokon, de munkarenden kivül teljesített túlórák száma éves szinten Technikai összesen (52-től 54-ig) Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Értékesítés nettó árbevétele Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Társadalombiztosítási járulék Személyi jellegű ráfordítások

3200 3250 3300 3400 3500 3600 3610 3700 3710 3800 3810 3900 3910 4000 4010 4100 4110 4200 4300 4400 4500 4600 5000 5100 5200 5300 5400 5500

10.függelék Útmutató a "Munkaerő-költség felvétel, 1997, 1998. I. félév" c. jelentéshez A 01-10. sorokban az 1998. évben és az 1999. I. félévben elszámolt keresetet kell jogcímenként részletezni. (A 01+03+06+07+10 sorok összegének meg kell egyezni az 1115. sz. jelentés 12. sor "b" rovatában közölt adattal, illetve kisszervezetek esetében az 1116. sz. jelentés 21. sor "b" rovatában jelentett összeggel.) Ebből külön tételként kiemelten kell közölni a 02. sorban a szakmunkásként bérezett - harmadéves - szakmunkástanulók díjazását, a bérpótlékból kiemelten a túlórapótlékok (04. sor) és a műszakpótlékok (05. sor) összegét, valamint az egyéb bérek közül (08. sor) a munkáltató állományába tartozó munkavállalók részére teljesített kifizetéseket (pl. a munkáltató főfoglalkozású dolgozóinak további munkaszerződés alapján betöltött egyéb munkakör ellátásáért fizetett díjazása) és a tanfolyami külső előadók, szakmai oktatást végzők stb. részére ezen tevékenységük alapján történt kifizetéseket (09. sor). A 11-18. sorokba a munkáltató által kötelezően teljesítendő kifizetéseket, járulékokat kell jogcímenként részletezni. (A jelentett összegnek tartalmaznia kell a teljes fizetendő összeget abban az esetben is, ha valamely ok miatt a tényleges kifizetés elmarad.) Nem tartozik a 1112. sorokba a munkavállaló keresetét terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (10 %) és a 13. sor adatában sem jelenthető a munkavállalói járulék összege. A 18. sorban szereplő egészségügyi hozzájárulást 1997. január 1-től vezették be. A 19-37. sorokba kell jelenteni a kereseten felül, az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódóan 1997-ben történt egyéb kifizetéseket, beleértve ezeknek a munkáltató által átvállalt SzJA terheit is, melyek: − Jóléti (szociális) és kulturális költségek (19. sor): segélyek, saját és bérelt jóléti, kulturális, sport- és gyermekintézmények üzemeltetésével kapcsolatos költségek, a munkavállalók részére pénzben vagy természetben nyújtott üdülési és étkezési térítés, kulturális illetve sporttevékenységgel kapcsolatos juttatások, vissza nem térítendő lakásépítési támogatás, beleértve a kamatmentesen nyújtott kölcsön miatt a munkáltatót terhelő kezelési költségek összege. (Ez utóbbit, az étkeztetési térítést és a segélyt kiemelten a 20-22. sorokban is kell jelenteni!) − Az érdekképviseleti és társadalmi szervezeteknek (pl. szakszervezet) nyújtott támogatások (23. sor). − A bel- és külföldi kiküldetési költségek (pl. a kiküldetéssel kapcsolatban jelentkező utazási és szállásköltség, különélési pótlék, napidíj stb.) − A munkakörhöz kapcsolódó költségtérítések (pl. a saját illetve a munkáltató által saját használatra átadott gépkocsihoz nyújtott költségtérítések - üzemanyag, lízingdíj, biztosítási díj -, a munkaruha, formaruha, a védőétel és védőital költsége, illet-

2 ve az ily módon nevesített pótlékok összege). A 26. sorba ebből kiemelten is jelenteni kell a gépkocsi használatához kapcsolódó költségtérítéseket. A költségekbe beleértendő a munkáltató által átvállalt, említett juttatásokhoz kapcsolódó SzJA hányad is. − A megváltozott munkaképességű dolgozók részére a 8/1983. (VI.29.) Eü.-PM. sz. rendelet alapján fizetett kereset-kiegészítés (27. sor). − A természetbeni juttatás (nem értendő ide a természetbeni bér, mely része a keresetnek!). − A korengedményes nyugdíj igénybevételéhez nyújtott munkáltatói hozzájárulás (29. sor). − A törvényben, illetve kollektív szerződésben meghatározott mértékű végkielégítés, beleértve az olyan címen fizetett díjazásokat is, melyek a munkavállalót olyan magatartás tanusítására kötelezik, mely nem veszélyezteti a munkáltató jogos érdekeit (pl. előírt időn belül a konkurenciánál nem helyezkedik el.) − A betegszabadság díjazása (a betegség miatti távollét első 15 napjára a munkáltató által fizetett összegek) és a táppénzből a munkáltatók terhelő hányad, melyből a 32. sorban kiemelten közölni kell a díjazásnak azt a részét, mely a kötelező mértéket meghaladja (pl. a munkáltató a dolgozóinak ilyen távolléte esetén is 100 %-os munkabért fizet, akkor a kötelezően fizetendő és a ténylegesen kifizetett összegek különbségét kell itt jelenteni). − Az oktatással kapcsolatos költségtérítések, így a munkáltató által fizetett ösztöndíjak, tandíjak, a biztosított szakirodalom és egyéb, oktatáshoz szükséges segédeszközök költsége. − A munkábajárással kapcsolatos költségtérítések (pl. távolsági busz, HÉV vagy vasúti bérlet árából a munkavállalónak megtérített rész, valamint a rendszeres munkásszállításra használt járművekkel kapcsolatos dologi kiadások amortizációval csökkentett összege). − A törvényben, illetve kollektív szerződésben meghatározott mértékű jubileumi jutalom. − A munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja. − Egyéb juttatások (pl. tárgyjutalom értéke, a nem díjazás ellenében vállalt tisztségek esetenkénti jelképes jutalmazásaként fizetett tiszteletdíj). A 39-42. sorokban jelentett kiegészítő létszámadatoknak meg kell egyezni az 1115. sz. (kisszervezetek esetén az 1116. sz.) éves munkaügyi jelentés megfelelő adataival. A 43. sorban a 40. sorból kiemelten a szakmunkásként bérezett szakmunkástanulók számát kell közölni.

3 A kiegészítő adatok a munkanap felhasználásról c. táblában a statisztikai állományi létszámba tartozó munkavállalók által, a távollét okától függetlenül (szabadság, betegség, fizetés nélküli szabadság stb.) le nem dolgozott munkanapok számát, valamint a rövidített munkaidőben ledolgozott munkanapok számát kell jelenteni (pl. a munkáltató gazdasági körülményei miatt átmenetileg csökkentett munkaidőben teljesített munkanapok száma). A kiegészítő adatok a mérleg jövedelmezőségi mutatóiról c. tábla: − Az 57. sorban az Éves beszámoló "A" Eredménykimutatás A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredményét (32. sor), az Egyszerűsített éves beszámoló "A" Eredménykimutatás A. Üzemi (üzleti tevékenység eredményét, (09. sor) kell beírni. − Az 58. sorban az Éves beszámoló "A" Eredménykimutatás I. Értékesítés nettó árbevételét (11. sor), az Egyszerűsített éves beszámoló "A" Eredménykimutatás I. Értékesítés nettó árbevételét (01. sor) kell beírni. − Az 59-62. sorokban az Éves beszámoló "A" Eredménykimutatás 09.10.11. és V. tételszám alatti összegeket (25. 26. 27. 28. sorok) az Egyszerűsített éves beszámoló "A" Eredménykimutatás V. tételszám személyi jellegű ráfordítások összegét (05. sor), valamint ennek összetevőit a Bérköltséget, a Személyi jellegű egyéb kifizetéseket és a Társadalombiztosítási járulék összegeit kell beírni (az előző év 1996., a tárgyév 1997. és 1998. I. félév). A kiegészítő adatok a teljesített munkaórák meghatározásához c. tábla: − A 46-51. sorokban az 1997. december 31-ei és az 1998. június 30-ai eszmei időpontban statisztikai állományi létszámba tartozók %-os megoszlását (összeshez viszonyított arányát) kell meghatározni (az összes teljes, illetve az összes nem teljes munkaidőben foglalkoztatott 100 %-nak tekintve) aszerint, hogy a heti munkaidő hossza hány munkaóra. A 51. sorban közölt adat esetén a szöveges rész melletti kis négyzetbe a tényleges heti óraszámot kérjük beírni (a közölt szám 42-nél csak nagyobb lehet!). Helyes kitöltés esetén a 46-51. sorokban jelentett százalék adatok összege a 52. sorban nyomdailag előnyomott 100 %-ot adják ki. − Ha a munkáltató gazdasági körülményei miatt átmeneti munkaidő-csökkentést hajtott végre (a 45. sorban van adat), akkor az 53. sorba a rövidített munkaidőhossznak a Kollektív Szerződésben (munkaszerződésben) meghatározott teljes munkaidőhosszhoz viszonyított arányát kell beírni. − Az 54. sorba a szakmunkásként dolgozó és úgy is bérezett szakmunkástanulók egy főre vetített heti munkaóráinak számát kell beírni. − Az 1997. évben, illetve 1998. június 30-áig munkanapokon, de munkarenden kívül teljesített túlórák együttes számát az 55. sorban kell közölni, 1000 órára kerekítve. A kérdőíven a technikai összesenek kizárólag a gépi ellenőrzést szolgálják, logikai összefüggést nem takarnak. A kiegészítő adatok a mérleg jövedelmezőségi mutatóiról c. tábla: − Az 57. sorban az Éves beszámoló "A" Eredménykimutatás A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredményét (32. sor), az Egyszerűsített éves beszámoló "A"

4 Eredménykimutatás A. Üzemi (üzleti tevékenység eredményét, (09. sor) kell beírni. − Az 58. sorban az Éves beszámoló "A" Eredménykimutatás I. Értékesítés nettó árbevételét (11. sor), az Egyszerűsített éves beszámoló "A" Eredménykimutatás I. Értékesítés nettó árbevételét (01. sor) kell beírni. − Az 59-62. sorokban az Éves beszámoló "A" Eredménykimutatás 09.10.11. és V. tételszám alatti összegeket (25. 26. 27. 28. sorok) az Egyszerűsített éves beszámoló "A" Eredménykimutatás V. tételszám személyi jellegű ráfordítások összegét (05. sor), valamint ennek összetevőit a Bérköltséget, a Személyi jellegű egyéb kifizetéseket és a Társadalombiztosítási járulék összegeit kell beírni (az előző év 1996., a tárgyév 1997. és 1998. I. félév).

5

VASKOHÁSZATI VÁLLALATOK SZAKMI SZÖVETSÉGE

ADTLAP Hat.idő:1998. jan. 9. Fax:117-2617 ___________________________________ Gazdálkodó szervezet neve Megnevezés 1996.évi tény 1.üzemi(üzleti)tevékenység eredménye MFt 2.Bérköltség MFt 3.Átlagkereset Ft/fő,hó 4.Minimálbér Ft/fő,hó 5. Stat.átl.áll. létsz. fő 6.Teljes munkaidős létsz. Fizikai _________ Szellemi fő 7.Átlagkeresetnövekedés % 8.Bérfejlesztés % 10. Bérkötség/össz.költség aránya % 11.Bétfejlesztés bevezetésének időpontja/i 12. Mikor módosították legutóbb a vállalkozás kollektív szerződését?

1997.évi várható

1998évi terv

____________

_________

A VSZKSZ szociális megállapodásának alkalmazása Írja be,hogy Étkezési hozzájáMilyen mértéke- rulás ket alkalmazott 1997-ben? 1200.vagy2000,Fog 1998-ban,

Kékesné

üdülési hozzájárulás

Temetési segély

Természetbeni Vagy 10000,-

40000,vagy20000,-

Önkéntes nyugdíj-kiegészítő pénztár mióta működik?

6 VASKOHÁSZATI VÁLLALATOK SZAKMAI SZÖVETSÉGE 10. függelék

_ _________________________ vállalkozás megnevezése

Visszaküldendő:2001. január 10-ig

ADATLAP Megnevezés

2000.évi várható

1. Alapbérfejlesztés

%

2. Átlagkereset növekedés 3. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma 4. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete

2001.évi terv

% fizikai szellemi

fő fő

fizikai szellemi

Ft/fő,hó Ft/fő,hó

összesen

Ft/fő,hó

_ 40 000Ft/fő,hó-ra való emelés/tovagyürűző hatása A. B.

a VSzKSz kategória szorzóinak figyelembe vételével a vállalkozás kategória szorzóinak figyelembe vételével A.

Érintett létszám

fizikai

fő

szellemi

fő

a.) az emeléshez szükséges többletbér

EFt

b.)többlet tb-járulék (31%)

EFt

c.) MPA munkáltatói járuléka

EFt

KÖZVETLEN TÖBBLETKÖLTSÉG (a+b+c)

EFt

d.)EHO (+300Ft) okozta többletköltség

EFt

ÖSSZES TÖBBLETKÖLTSÉG (a+b+c+d)

EFt

B.

A TB JÁRULÉK CSÖKKENTÉS (2%pont hatása) munkáltatói járulék 2000-ben

(33%)

EFt

2001-ben

(31%)

EFt

MEGTAKARÍTÁS TÖBBLETTEHER

Kitöltésért felelős neve, telefonszáma

Kékesné

EFt EFt

aláírás

VASKOHÁSZATI VÁLLALATOK SZAKMAI SZÖVETSÉGE

A VSZKSZ bérmegállapodása és az országos minimálbér Megnevezés

1996

1997

1998

1999

2000

2001 terv

Szellemi munkakörök Vezető beosztásúak

62000

70000

84700

100000

114000

160000

Felsőfokú végzettséget igénylő

34100

38500

46200

55000

62400

88000

Középfokú végzettséget igénylő

21700

24500

29700

35000

39900

56000

27500

32500

37100

52000

Alpfokú végzettséget igénylő

Fizikai munkakörök Segédmunkás

15500

18200

22000

25000

28500

40000

Betanított munkás

20200

22750

27500

32500

37100

52000

Szakmunkás

26400

29750

35900

42500

48500

68000

Minimálbér változások VSZKSZ minimálbér

15500

18200

22000

25000

28500

40000

Országos minimálbér

14500

17000

19500

22000

25500

40000

1,07

1,07

1,13

1,14

1,12

1,00

VSZKSZ előző évhez

1,17

1,21

1,14

1,14

1,40

Országos minimálbér előző évhez

1,17

1,15

1,13

1,16

1,57

VSZKSZ/országos minimálbér

Visszaküldendő: 1997. április 26ig Fax szám:

117-26-17

Adatlap a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége Középszintű Kollektív Szerződése 1997. évi bérmegállapodásának módosítása után 1.) Gazdálkodó szervezet törzsszáma:

megnevezése: ..................................................................................... ...................................................................................... 1997. évi március havi létszáma: ................. fő (teljes munkaidős átlagos statisztikai állományi létszám) 1996. évi teljes munkaidős létszámra jutó éves átlagkereset: ................................ Ft/fő, hó 2.) Hozzájárulási nyilatkozat: A gazdálkodó szervezet hozzájárul-e ahhoz, hogy a középszintű kollektív bérmegállapodás adatlapján közölt információkat az ÉT-ben résztvevő feleknek - beleértve a döntéselőkészítést folytató bizottságokat -, továbbá az érdekegyeztetéssel foglalkozó kutatóknak, tanulmányt készítőknek az OMMK átadja. IGEN

Dátum: ....................... 199........................

NEM

PH

.............................................. A munkáltató aláírása

A kitöltésért felelős neve: telefonszáma:

11. függelék AMBASSADE DE FRANCE EN HONGRIE Le Conseiller Economique et Commercial

Budapest, le 8 janvier 1999

TELECOPIE ___________________________________________________________________________ Címzett: Dr. Mezei Józser úr igazgató Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés Fax: 318-2446 Feladó: Fancia Nagykövetség Kereskedelmi Iroda Fax: 36-1 266-1248 Oldalak száma ezt is beleértve: 1 ___________________________________________________________________________ Hivatkozás: 1999. január 8-án folytatott telefonbeszélgetés Ügyintéző: Bakonyiné Dr. Fest Edit – Szakági Attasé Tisztelt Igazgató Úr! Hivatkozva 1999. január 8-án Novákné Lepsényi Éva kolléganőjével folytatott telefonbeszélgetésre (akinek a nevét a Családügyi Minisztérium Jogi Főosztályán adták meg), azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok Igazgató Úrhoz, hogy a VSZKSZ-ből, azaz az Ágazati Kollektív Szerződésből egy példányt részemre megküldeni szíveskedjék. A szerződésre azért lenne szükségem, mert a francia szakma érdeklődik a magyar szabályozás iránt. Szíves segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel:

Paul Hunsinger sk. Conseiller Economique et Commercial

12. függelék

Középszintű Megállapodás a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége tagvállalatainak középtávú (1999–2001) eredményes gazdálkodásának elősegítésére és ezzel összefüggésben a munkabéke megőrzésére – Javaslat –

Készítette: Kohász-öntész tagozat 1999. március

2

BEVEZETÉS A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szakszervezeti Szövetség mint megállapodó felek: – a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége Középszintű Kollektív Szerződésének (VSzKSz) hatálya alá tartozó vállalkozások munkavállalóinak, gazdasági, szociális és foglalkoztatási helyzetének, valamint munkakörülményeik javításának, – a középszintű kollektív szerződés által érintett vállalkozások gazdasági eredményességének, versenyképes működésnek elősegítése, továbbá; – a kölcsönösen kialakított hazai és a nemzetközi normáknak is mind jobban megfelelő középszintű és munkahelyi munkaügyi kapcsolatok gyakorlatának megvalósítása érdekében az alábbi középtávú Megállapodás megkötését határozzák el, amelynek tartalmát a továbbiak szerint rögzítik: 1. A megállapodás időbeli hatálya: 1999. július 1-jétől 2001. december 31-ig terjed. 2. A megállapodás szakmai, személyi hatálya: a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége Középszintű Kollektív Szerződésének (VSzKSz) hatálya alá tartozó vállalkozásokra és azok munkavállalóira érvényes. A VSzKSz által nem érintett VVSzSz tagvállalatok számára figyelembevétele ajánlás jellegű. 3.A bérek alakulása A megállapodó felek szerepük szerint kölcsönösen kötelezettséget és felelősséget vállalnak, és érdekeltek abban, hogy a megállapodás időszakában: 3.1. A VSzKSz hatálya alá tartozó vállalkozások hazai és nemzetközi versenyképessége eredményessége javuljon, a munkavállalók reálkeresete ezzel arányban az Európai Uniós keresetek irányába felzárkóztató jelleggel növekedjen. 3.2. A munkavállalók munkajövedelmében meghatározó elemnek tekintik az alapbéreket. Ezért a bérek növelését alapvetően a középszintű bértarifa táblázat értékeinek, az átlagbérekhez viszonyított arányok folyamatos emelésével biztosítják. 3.3 A bértarifa rendszer fokozatos és teljesíthető évenkénti módosításait alapos, feltáró munka és hatásvizsgálat eredményeként kell kialakítani. Ennek érdekében a megállapodás mellékleteként meg kell határozni: – a tarifatételek egymáshoz viszonyított arányának állandóságát, az átlagbérekhez viszonyított arányaik növekedési ütemét, – a tarifatételekhez kapcsolódó munkaköri besorolás egységesen áttekinthető, alkalmazható ismérveit, – az átlagbérek és induló bértételek közelítésének lehetőségeit, biztosítékait. – a reálkeresetek középtávú növekedésének tervezett mértékét. 3.4. A VVSzSz tagvállalatainál az eredményektől függő ösztönzési rendszer működjön, amelynek alapelemeként kell figyelembe venni: – az egyes munkakörben foglalkoztatottak egyéni és/vagy kollektív ráhatását a társaság eredményeire, illetve; – a középszintű bértarifa rendszer által meghatározott besorolási arányokat. Kékesné

3 4. Jóléti- szociális kérdések A megállapodás időszakában a jelenleg hatályos középszintű kollektív szerződés 3. számú mellékletébe foglalt szociális járandóságok összetételét reálértékük megőrzésével fenntartják. A belső szerkezetének indokolt változtatása (közterhek növekedése) esetén kiegyenlítő bérfejlesztés vagy a rászoruló munkavállalók nagyobb arányú munkáltatói támogatásának irányába módosíthatják. A ciklusidő második felében az ellátási formák kínálatát bővítik, kiválasztásuk kötelező mértékét az anyagi erőforrások alakulásával összhangban határozzák meg. 5.

Foglalkoztatás, munkaidő A megállapodó felek leszögezik, hogy a műszaki – technológiai változtatások, valamint a vállalkozások szervezeti felépítésének és működtetésének korszerűsítése következtében a foglalkoztatottak létszáma a középtávú időszakban tovább csökkenhet, mértékét tekintve azonban mérséklődik. A felek törekednek arra, hogy a létszámcsökkentésnél alkalmazott módszerek közül elsősorban; – – –

a természetes fogyás, a korengedményes nyugdíjazás, társaság alakítás eredményezte létszámcsökkentés érvényesüljön.

A munkáltatók foglalkoztatás politikájában meghatározó jelentőségűek a munkahelyi érdekegyeztetés keretében kialakított létszámtervek. Ezek során kiemelt figyelmet kell fordítani; – az üzem- és munkabiztonsági követelményekre, – a természetes veszteségidőket is tartalmazó munkaidőalap változására.

A megállapodó felek a középtávú ciklusidő lejártáig kidolgozzák a munkaidő csökkentésének lehetőségeit, formáit. Meghatározzák a keresetek változatlansága mellett egyes munkakörökre vagy a munkavállalók egészére kiterjedő munkaidő csökkentés mértékét. 6. Munkaügyi kapcsolatok, munkabéke megőrzése A munkabéke megőrzésének előfeltétele a kiegyensúlyozott munkaügyi kapcsolatokra épül. Ennek keretében alapelvként kell kezelni a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit érintő kérdések tárgyalásos úton való rendezését, kollektív munkaszerződésben történő rögzítését. Ennek egyik meghatározó intézményes formája a felek egyező akaratával létrehozott és eredményesen működő középszintű paritásos bizottság. A kedvező tapasztalatok alapján szükségszerű létrehozni és működtetni a munkahelyi szintű paritásos bizottságokat 2000. január 1-jétől kezdődően. Gyorsítani kell a középszintű kollektív szerződés kiterjeszthetőségét megalapozó feltételek megteremtését. A paritásos bizottság(ok) feladat- és jogkörét, eljárási rendjét ki kell dolgozni, amely 2000. január 1-jétől a VSzKSz mellékletét képezi. A kollektív tárgyalások érdemi vitájához szükséges információkat, a felek a szükséges határidők betartása mellett, kellő felkészülési időt biztosítva teljesítik. Kölcsönösen törekednek a kollektív érdek- és jogviták, illetve az egyéni jogsérelmek közös orvoslására.

Kékesné

4 7.Garanciák 7.1.E megállapodás a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szövetség által közösen elfogadott középszintű kollektív szerződéses dokumentum. Az abban foglaltakat az aláírók magukra nézve kötelezettségként elfogadják, gyakorlati lépéseik során ennek megfelelően járnak el. A felek évente megtárgyalják a jelen megállapodás megvalósítására szolgáló éves intézkedéseiket, valamint értékelik az egyes VSzKSz működtetésével kapcsolatos tapasztalataikat. Erre először 1999. decemberében kerül sor. Közös álláspontjuk alapján a szükségszerű kiegészítések módosítások a nevezett dokumentumok mellékletét képezik. A felek tartózkodnak az egyoldalú lépésektől, az erőfölény alkalmazásától. 7.2.A Vasas Szövetség a megállapodás hatálya alatt tartózkodik a központi nyomásgyakorló eszközök alkalmazásától. Segítséget nyújt a munkahelyi konfliktusok elkerüléséhez, szükség esetén a felek kérésére jószolgálati szerepet vállal. 7.3.A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége vállalja, hogy saját érdekkörében betartja, betartatja a megállapodásból adódó kötelezettségeket. Gondoskodik arról, hogy a közép és munkahelyi szintű megállapodásokban érvényesüljenek a jelen megállapodásban, illetve az ezt konkretizáló éves egyezségben foglaltak. Szavatolják a szakszervezeti jogosítványok érvényesülését. Biztosítják működésének feltételeit. 8. Záradék A felek a jelen megállapodást kollektív szerződéses erejű megállapodásnak tekintik, amelynek módosítására, illetve felmondására vonatkozóan a Munka Törvénykönyve, a Középszintű Kollektív Szerződés, valamint e megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni. 8.1.A megállapodással említett célkitűzések kiemelkedő jelentőségére tekintettel e megállapodás csak abban a rendkívüli esetben mondható fel, ha a másik fél olyan mértékben sérti meg jelen okmányban foglaltakat, hogy a megállapodás ellenes magatartás valamennyi lehetséges egyeztető, békéltető, közvetítői fórum igénybevétele ellenére a felmondásra, kényszerülő fél szempontjából nem orvosolható. Összeállította: Gaál Károly Kohász-Öntész tagozat titkára Budapest, 1999. március 10.

Kékesné

13. függelék

JAVASLAT - TERVEZET a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége (VVSZSZ) és a Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSZSZ) közötti Középszintű Megállapodás megkötésének lehetőségeire, tartalmára

Előzmények A Vasas Szakszervezeti Szövetség - a Középszintű Kollektív Szerződés munkái során kialakult párbeszéd folytatásaként és a felmerülő problémák megoldására - elkészített egy "Középszintű Megállapodásra" vonatkozó javaslatot (mellékelve). A Megállapodás a címében szereplő célkitűzés szerint "a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége tagvállalatainak középtávú (1999-2001) eredményes gazdálkodásának elősegítésére és ezzel összefüggésben a munkabéke megőrzésére" irányul. A Középszintű Kollektív Szerződés 4. módosítása aláírásakor a két érintett szövetség elnöke megegyezett abban, hogy a javaslatot a VVSZSZ tagvállalatai áttekintik, véleményezik és felvázolják a munkaadói oldal ajánlatát. Abból kiindulva, hogy szükséges-e egyáltalán egy ilyen megállapodás, és ha igen milyen tartalommal köthető meg, felvázoljuk azt az elképzelést, amelyet a VVSZSZ tagjainak elemezniük kell és mint munkaadóknak véleményt kell nyilvánítaniuk a témával kapcsolatosan. A vélemény kifejtés előfeltétele a Vasas által összeállított javaslat áttanulmányozása, mert megjegyzéseink csak annak ismeretében mérlegelhetők.

6

Észrevételek és javaslatok egy Középszintű Megállapodás megkötéséhez

(Készítette az Egyesülés központi szervezete az eddigi tagvállalati tapasztalatok és munkák alapján; munkaközi anyag; a tagvállalatok javaslatai szerint módosul). Általános megállapítások − Középszintű Megállapodás megkötése a világ acélipara, a hazai vaskohászat, és a tevékenységéhez szorosan kapcsolódó társaságok mai (1999) helyzetében nagyon kockázatos. Nemcsak az ez évi jövedelemtermelő képesség csökkenése és több társaságnál a feszült piaci-pénzügyi helyzet, hanem a felső szintű érdekegyeztetés megtorpanása, nem kiforrott szervezeti rendszere, a Munka Törvénykönyvének átfogó módosítása mind-mind megkérdőjelezhetik ennek aktualitását. − Az ipar alágazatai, ágazatai között a vaskohászat viszont mindig élen járt a munkabéke megőrzési törekvéseiben, a leépítés nehéz időszakában is megtalálták a munkaadók és a munkavállalók képviselői a humánus megoldásokat. A privatizáció a hazai acéliparban még nem fejeződött be és nem jutott nyugvópontra a modernizáció kérdésköre sem. Mindezek ellenére, vagy éppen ezért a Vasas Szövetséggel való párbeszéd fenntartása fontos még akkor is, ha egy írásban rögzített megállapodás, a jelen körülmények között, csak az általános szférában mozoghat. − A Vasas Szövetség is rögzíti javaslatában, de ezt első helyre is kell tenni, hogy az alapvető cél a vállalkozások versenyképességének, gazdasági eredményességének növelése, a működés pénzügyi feltételeinek megteremtése, és csak ezek után következhet a munkavállalók munkakörülményeinek javítása. Ezt tudatosítani kell a szakszervezet tagjaiban, vagyis a gazdasági helyzet mindenkori pontos ismerete és az igények ehhez igazítása a munkavállalói oldalnak is létkérdés.

Kékesné

7

Konkrét problémák és feladatok − Figyelembe kell venni, hogy a legtöbb tagvállalatnál van helyi szintű kollektív szerződés (a DUNAFERR-nél csoport szintű is). Ezek tartalmának, hatásköreinek megvizsgálása nem történt meg (össze kellett volna vetni a rögzített jogokat és kötelezettségeket a középszintű célkitűzésekkel, már a középszintű szerződés /VSZKSZ/ munkái során), ezért első lépésként egy ilyen tartalmú elemzés összeállítása szükséges. Egy középszintű megállapodásnál a munkáltatókat a VVSZSZ elnöke képviseli (erre felhatalmazást adnak), de tisztázni kell, hogy milyen garanciák állnak a vállalt kötelezettségek teljesítése mögött. − Egy ilyen megállapodáshoz a jelenlegi középszintű kollektív szerződés rendszere is korszerűsítésre szorul, hiszen a Vasasszövetség javaslata szerint ennek Megállapodásba történő beemelése és évenkénti módosítása jelentené a munka operatív részét és gerincét. (Megjegyzés: Egyébként a Vasas Szövetség e munka értékelésekor negatív tapasztalatait négy pontban összefoglalva, megküldte a VVSZSZ elnöke részére.) 1. A bértarifa-rendszer, a bérek, keresetek alakulása Túl elnagyolt a bértarifa-rendszerrel kapcsolatos elgondolás és a gyakorlat. A VVSZSZ tagvállalatai között közepes, nagy és még nagyobb társaságok vannak (létszám, tőke, termelési érték alapján), különböző a tevékenységi kör, a munkaerő összetétele, a privatizáció mértéke és milyensége, a területi elhelyezkedés, a gazdasági-társadalmi környezetért vállalt felelősség, s a munkabér alapját képező munkatermelékenység mutatója. A keresetek szerkezete is eltérő, ezért szükséges egy alaposabb elemzés, helyzetértékelés. Felvetődik a kérdés: Hogyan lehet egy tarifarendszerhez kötni az ennyire különböző vállalkozásokat?

Kékesné

8 Elemzés nélkül nem lehet kötelezettséget vállalni a "reálkeresetek" folyamatos emelésére, nem véletlen, hogy a gazdaság mai helyzetében az egyes szakmákban évente történik (vagy nem történik) a megegyezés. A VSZKSZ kiterjesztésének (tudniillik, hogy minden vaskohászati vállalatra és/vagy minden VVSZSZ tagra vonatkozzanak az ebben rögzítettek) szorgalmazása is csak a helyzetértékelés után lehetséges (Vasas: 3.1. ponthoz). − Az EU országok feldolgozóiparában a vásárlóerő-paritáson számított munkabérek (tehát a hazai reál megközelítés) 2,5-6,5-szeresei a miénknek. Jelen körülmények között (ahogyan a Vasas javaslatában szerepel) a közelítést felvállalni nem lehet, a közelítésre törekedni lehet (Vasas: 3.1. ponthoz). − Ugyanezekért nem vállalható fel az sem, hogy az alapbér aránya az átlagkeresetekhez viszonyítva nagyobb legyen. A VVSZSZ tagvállalatainál jelenleg ez az arány 49,5 % és 82,4 % között, széles skálán mozog. Több tényezőtől függ az összetétel. Két termelő (még csak nem is kereskedő vagy szolgáltató) tagvállalat példája: − mindkettő továbbfeldolgozott terméket gyárt − Középszintű Kollektív Szerződést hatálya alá tartozik − a jövedelmezőségszint hasonló (1998) de ! Mások voltak az elmúlt évek lehetőségei, más a térségi elhelyezkedés, más a korszerűségi fok, így a munkatermelékenység kb. 40 %kal eltér egymástól. Ezek miatt az egyiknél az alapbér aránya (átlag) 82 %-os, de ez kb. 50 E Ft-nak felel meg, a másik cégnél 51 %-os és ez kb. 60 E Ft-nak felel meg. Mi tehát a közelítés problémája? Az alapbér arány, vagy a keresetek szintje? (Vasas: 3.2. ponthoz) Javasoljuk a keretszerkezetek elemzését, az eltérések okainak feltárását és csak ezután lehet az alapbérek arányának növelése kérdésében állást foglalni. 2. A jóléti-szociális ügyek Sem a kereseteknél, sem a jóléti költségeknél nem vállalható fel a közterhek növekedéséből adódó kompenzálás, nem kiszámítható több évre előre a gazdasági szabályozórendszer. A tagvállalatoknál a munkaadók - az ez évi nehéz gazdasági helyzet Kékesné

9 ellenére - nominál értékben növelik ezen keretek nagyságát, vagy legalábbis csak minimális csökkenés következik be. Ezt azt mutatja, hogy rendkívüli (vagy nehéz) helyzetek miatt (az acélipar piaci pozíciói ciklikusan változnak) nem lehet a reálérték megőrzését felvállalni. A munkáltatói szociális háló bővítése nem indokolt, nem feladat a jóléti szociális kérdések munkaadói megoldása sem. Egy alapos felmérés után a VVSZSZ tagvállalatai körében jóléti kérdésekben a közelítés évről-évre elképzelhető. Erre példa az egyre több munkáltatói csatlakozás a magánnyugdíjpénztárakhoz. De! Újabb adalék a szabályozórendszer kiszámíthatatlanságára. Mi lesz ezek sorsa, ha a kedvezmények megvonásra kerülnek? 3. Foglalkoztatás, munkaidő − Nem vállalható fel, hogy a létszámcsökkentés mértéke mérséklődjön. Csak most jutottak el oda a társaságok, hogy a munkahely-megtartó pályázaton elnyert támogatásokkal vállalt határidő lejárt és a létszám csökkentésével javítható a munkatermelékenység. Amíg ennek optimuma ki nem alakul, illetve le nem zárul a modernizáció, kiszámíthatatlan a foglalkoztatás szintje. Fel lehet vállalni a humánus megoldásokat, de a munkaadók eddig is ezt tették. − Meg lehet vizsgálni a munkaidő rugalmasítását, illetve a munkaidő csökkentését. Nem szabad elfelejteni, hogy az EU-ban a túl magas munkaerőköltségek csökkentése volt a fő cél, nálunk nem lehetne megoldani a keresetek csökkentése nélkül, ez viszont ellentmond a bérszínvonal EU közelítési célkitűzésének. (A Munka Törvénykönyve eleve módosítandó.) 4. A középszintű paritásos bizottság helye, szerepe nem világos. Mi lenne a feladata, hol a helye az érdekegyeztetés rendszerében? Milyen előnye lenne, ha pont a VVSZSZ-VSZSZ vonatkozásában működne elsőként? Milyen törvényi feltételei vannak? Mi köze ennek a Szerződést Előkészítő (mostani) Bizottsághoz (SZEB)? Ezen kérdések tisztázása után lehet egyeztetni a paritásos bizottság szükségességéről.

Kékesné

10

5. Egy Középszintű Megállapodás esetén a jelenlegi VSZKSZ helyét is tisztázni kell. Nagyon fontos a VVSZSZ elnökének kötelezettség-vállalási lehetősége, felelőssége, a teljesítési garanciák megléte, a teljesítések ellenőrzésének kérdése. Javaslat: A munkaadók szövetségének, a VVSZSZ-nek 1999. novemberében közgyűlése lesz (MVAE Igazgatótanácsi ülés helyett, illetve azt kibővítve). Addig az elemzéseket el kell végezni, de szükséges a tagvállalatok véleménye, javaslata is a Középszintű Megállapodásra vonatkozóan. Ezen összegzések után lehet reagálni a Vasas Szövetség javaslatára, átalakítva ezen összeállítást. A véleményeket, javaslatokat minden VVSZSZ tagvállalattól várjuk, hiszen ha újfajta párbeszéd jön létre a munkaadók és munkavállalók képviselői között, mindegyik tagvállalat érdekelt lehet a részvételben akkor, ha az együttes fellépésnek értelmét látja.

Kékesné

14.függelék

TERVEZET Munkaadói oldal javaslata

Budapest, 2000. január 6.

MEGÁLLAPODÁS A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége tagvállalatai (2000-2002)

eredményes gazdálkodásának elősegítésére és ezzel összefüggésben a munkabéke megőrzésére

BEVEZETÉS

A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szakszervezeti Szövetség mint megállapodó felek: – a vállalkozások gazdasági eredményességének, versenyképes működésének elősegítése, – Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége munkavállalóinak gazdasági, szociális és foglalkoztatási helyzetének, valamint munkakörülményeik javítása, továbbá: – a kölcsönösen kialakított hazai és a nemzetközi normáknak is mind jobban megfelelő középszintű és munkahelyi munkaügyi kapcsolatok gyakorlatának megvalósítása érdekében az alábbi MEGÁLLAPODÁS

megkötését határozzák el, amelynek tartalmát az alábbiak szerint rögzítik: 1. A megállapodás időbeli hatálya: 2000. január 1-jétől 2002. december 31-ig terjed. 2. Munkaügyi kapcsolatok, munkabéke megőrzése A munkabéke megőrzésének előfeltétele a kiegyensúlyozott munkaügyi kapcsolatokra épül. Ennek keretében alapelvként kell kezelni a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit érintő kérdések tárgyalásos úton való rendezését.

12

Ennek egyik meghatározó intézményes formája a felek egyező akaratával létrehozott és eredményesen működő középszintű paritásos alapon működő Szerződés Előkészítő Bizottság (SZEB). $

$

$

$

$

A SZEB feladat- és jogkörét, eljárási rendjét ki kell dolgozni, amely a VSZKSZ mellékletét képezze. A kollektív tárgyalások érdemi vitájához szükséges információkat a felek a szükséges határidők betartása mellett, kellő felkészülési időt biztosítva teljesítik. Esélyegyenlőségi állásfoglalást alakítanak ki, amely a VSZKSZ mellékletét képezze. Kölcsönösen törekednek a kollektív érdek- és jogviták, illetve az egyéni jogsérelmek közös orvoslására. Gyorsítani kell a középszintű kollektív szerződés kiterjeszthetőségét megalapozó feltételek megteremtését.

3. Bér- és jóléti, szociális juttatások A megállapodó felek szerepük szerint kölcsönösen törekednek arra, hogy a megállapodás időszakában – a hazai és nemzetközi versenyképesség javuljon, a munkavállalók reálkeresete ezzel arányban az Európai Uniós keresetek irányába felzárkóztató jelleggel növekedjen, – a munkavállalók munkajövedelmében meghatározó elemnek tekintik az alapbéreket, – amennyiben lehetséges, az eredményektől függő ösztönzési rendszert működtetnek – a jelenlegi szociális járandóságaik fenntartására, illetve az anyagi lehetőségeik figyelembevételével az ellátási formákat bővítik, mértékét az anyagi erőforrások alakulásával összhangban határozzák meg. 4. Foglalkoztatás, munkaidő % A vállalkozások szervezeti felépítésének és működtetésének korszerűsítése következtében a foglalkoztatottak létszáma a középtávú időszakban tovább csökkenhet, mértékét tekintve azonban mérséklődik.

% A felek megállapodnak abban, hogy a létszámleépítéseknél továbbra is alkalmazzák a humánus módszereket. Alkalmazott módszerek közül elsősorban pl. – a természetes fogyás, Kékesné

13 – a korengedményes nyugdíjazás. % Megállapodó felek megvizsgálják a munkaidő csökkentésének lehetőségeit, formáit.

Kékesné

14

Záradék

E megállapodás a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szakszervezeti Szövetség által közösen elfogadott dokumentum. A VVSZSZ viszont csak azokra a tagvállalatokra tekinti érvényesnek, ahol a munkáltatók írásbeli nyilatkozattal a Megállapodás megkötéséhez hozzájárulnak. & A felek a jelen megállapodási pontokat, azok részleteit a VSzKSz-ben rögzítik. & A felek tartózkodnak az egyoldalú lépésektől, az erőfölény alkalmazásától. & A Vasas Szövetség a megállapodás hatálya alatt tartózkodik a központi nyomásgyakorló eszközök alkalmazásától. Segítséget nyújt a munkahelyi konfliktusok elkerüléséhez, szükség esetén a felek kérésére jószolgálati szerepet vállal. A megállapodással említett célkitűzések kiemelkedő jelentőségére tekintettel e megállapodás csak abban a rendkívüli esetben mondható fel, ha a másik fél olyan mértékben sérti meg jelen okmányban foglaltakat, hogy a megállapodás ellenes magatartás valamennyi lehetséges egyeztető, békéltető, közvetítői fórum igénybevétele ellenére a felmondásra kényszerülő fél szempontjából nem orvosolható.

Kékesné

MAGYAR VAS- ÉS ACÉLIPARI EGYESÜLÉS VEREINIGUNG DER UNGARISCHEN EISEN UND STAHLINDUSTRIE ASSOCIATION OF THE HUNGARIAN STEEL INDUSTRY

H - 1051 Budapest Október 6. u. 7. Pf.: 548. Postal address:H - 1373 Budapest 5. HUNGARY Levelünk jele: Üi-

/408/2002.

VASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG Szőke Károly elnök

BUDAPEST

Magdolna u. 5-7. 1086

Tisztelt Elnök úr! A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége a működésében mindvégig jelen lévő párhuzamosságok megszüntetése érdekében felülvizsgálta tevékenységét és 2001. szeptember 20-i közgyűlésén úgy határozott, hogy “feloszlással” befejezi munkáját. Eddig végzett különféle, de nevezetesen a középszintű kollektív szerződéssel kapcsolatban tovább végzendő feladatait átruházta a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülésre. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés Igazgatótanácsa a feladatot elfogadta és vállalta azok folytatását a vaskohászati alágazat összefogó, koordinatív szervezeteként. A feloszlást kimondó közgyűlést követően az előírásoknak megfelelően megtettük a szükséges bejelentéseket mind a Fővárosi Bíróságnak, mind a Fővárosi Főügyészségnek, mint a törvényes felügyelet gyakorlójának. A Fővárosi Bíróság 2001. november 12-i levelében rögzítette a VVSzSz törlését a nyilvántartásból. Az ugyancsak 2001. szeptember 20-án megtartott Igazgatótanácsülés ide vonatkozó határozata alapján ezennel kijelentem a következőket:

16 − −

A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés a továbbiakban jogfolytonos módon végzi a VVSzSz által korábban folytatott érdekvédelmi tevékenységet és ezt Társasági Szerződésében kifejezésre juttatja, feltünteti. Az előbbiekből eredően az Igazgatótanács kijelenti, hogy a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés jogosult a szakma területén középszintű kollektív szerződést kötni és azzal kapcsolatban minden kérdésben jogosult eljárni.

A VVSzSz feloszlása után levélben fordultam a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségéhez, hogy a VVSzSz helyett a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülést vegye fel soraiba, mint a vaskohászat területén működő munkaadói érdekvédelmi szervezetet. Az MGYOSZ 2001. december 22-i elnökségi ülésén az MVAE-t felvette a tagok sorába. Mindezeket figyelembe véve az MVAE tovább folytatja mindazon tevékenységet, amelyet a VVSzSz korábban végzett. Elnök úr szíves tájékoztatására mellékelten megküldöm a VVSzSz 2001. szeptember 20-i közgyűlése jegyzőkönyvének, valamint a Fővárosi Bíróság törlést rögzítő és az MGYOSZnak az MVAE felvételét bejelentő levelének másolatát. Őszintén remélem, hogy ez a változás a szakma és a Vasas Szakszervezeti Szövetség között kialakult gyümölcsöző és egymást segítő kapcsolatában törést nem okoz és az együttes munka továbbfolytatásának semmilyen akadálya nem lesz. Ebben bízva üdvözli Önt

Tóth László az MVAE Igazgatótanácsának elnöke Budapest, 2002. I. 9. Melléklet: 3 db

Kékesné

16. függelék

Tóth László Az Igazgatótanács elnöke részére

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS

Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés

SZÖVETSÉGE

Budapest

1055 Bp., Kossuth Lajos tér 8.

Tisztelt Tóth Úr!

Engedje meg, hogy ezúton gratuláljak a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatótanácsi elnöki posztra történő megválasztása alkalmából. Tájékoztatom, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöksége 2001. november 22-i ülésén tudomásul vette a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége megszűnését, és határozott a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés tagként való felvételéről.

Bízom benne, hogy a szervezetünk által nyújtott szolgáltatásokkal továbbra is segíteni tudjuk az Egyesülésük eredményes tevékenységét.

Budapest, 2001. december 5. Üdvözlettel:

Wimmer István sk. főtitkár