A MADAME
Ócsai Tímea
T `twtÅx - Irene története-
Női sorsok sorozat
Magánkiadás
Ez a könyv nem árusítható!
Hunor Könyvek
Nyírbogdány, 2015.
1
A MADAME Előszó helyett
Ez a könyv kizárólag kitaláció, a szerző fantáziájának szüleménye. A benne szereplő személyek is pusztán kitaláltak, nem léteznek. Ha valaki mégis hasonlóságot vél felfedezni közte és a könyvben szereplő karakterek között, az kizárólag a VÉLETLEN műve… A szerző
2
A MADAME
„Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek.” (Máté 7:2.)
3
A MADAME I.
- Jó reggelt, Mrs. Larson! Jól aludt ma? – lépett be a szobába a vidám ápolónő, Maggie. – Meghoztam a reggelijét és a gyógyszereit. Irene Maggie felé fordult és halványan elmosolyodott. A lány ülőhelyzetbe segítette az idős asszonyt és kis asztalkán elé tette a reggelit. Közben vidáman csacsogott tovább. - Szép időnk van ma, igaz? Mit szólna hozzá, ha reggeli után kiülne egy kicsit a napra? Irene csendesen fogyasztotta az ételt. Alig láthatóan bólintott. Ahogy Maggie sürgött-forgott a szobában, Irene követte a tekintetével. Elnézte Maggie magas, vékony alakját, kontyba kötött gyönyörű barna haját. Emlékek tolultak elő. A fiatal a fiatal Irene nevetve csacsog jóképű fiúk között, a fiatal Irene kacéran kacsint a postásra, a fiatal Irenet megsimogatja Simon, a fiatal Irene és John… Nagyot sóhajtott. Igaza volt Maggie-nek, tényleg szép idő volt. Irene élvezettel fordította fejét a nap simogató, meleg sugarai felé. Jólesett kint ülni, hallgatni a madarak csicsergését. Senki nem ült kint. A többi idős bent tévézett, vagy éppen pletykált egymással. Az öreg Bert éppen az új kis ápolónő fenekét próbálta
4
A MADAME megpaskolni, és kajánul nevetett, amikor nem sikerült neki, mert a kis Susan kisiklott a kezei közül. Jó volt ez a csend idekint. Fárasztotta a társaság, a buta beszéd. Tudták Ireneról, hogy különc, vagy, ahogy a háta mögött mondták, bolond. Nem vett részt semmiben, magának való volt. Volt ideje gondolkodni magányában. A jelen számára egyre valószerűtlenebb volt. A múlt…igen, a múlt képei, eseményei, apró mozzanatai mind jobban eszébe jutottak. Egyre jobban emlékezett mindenre, ami történt vele. A jelen eseményei, a jelen napok összefolytak számára, de a múlt egyre jobban kikristályosodott előtte. Olyan volt, mintha megállt volna egy híd előtt és mielőtt rálépett volna, még visszanézett az ösvényre. *** Irene jómódú családból származott. Az apja jó nevű kereskedő volt, az anyja háztartásbeli. Két húga és egy öccse volt. Az osztály legjobb és legszebb tanulójának számított. Termetre magas volt és sudár, hosszú, csillogó barna hajjal. Mindig elérte azt, amit akart. 15 évesen már hárman is udvarolni akartak neki. Ez tetszett neki. Ám a szülei szigorú katolikusok voltak, és Irenet is erre próbálták nevelni. Édesapja nem nézte jó szemmel az udvarlókat. Korainak tartotta még. Azt akarta, hogy lánya még tanuljon, és bejusson valamelyik egyetemre. Irene viszont szerette a dolgokat a saját útján végezni. Legyezte a hiúságát,
5
A MADAME hogy több fiúnak is tetszik. Ám neki a kissé szégyellős Simon tetszett. Tudta, hogy a fiúnak ő is tetszik, de nem tett egy lépést sem Irene felé. Ez bosszantotta a lányt. Ha az iskola folyosóján összefutottak, Simon mindig hosszan ránézett. Pillantása mindent elárult. Ennek ellenére nem közeledett Irene felé. - Ez a Simon teljesen beléd van zúgva – súgta Irene-nak nevetve Felicity, a lány barátnője. - Nem is igaz – mondta duzzogva Irene. – Ha tetszenék neki, akkor legalább elhívna egy fagyira, vagy egy moziba. - Szerintem meg csak szégyellős – mosolygott tovább Felicity. Felicity és Irene már kicsi koruk óta ismerték egymást. A két család jó barátságban volt egymással. Felicity alacsony, kissé dundi volt, nagy dús, göndör vörös hajjal. Az arcát szeplők tarkították. Ezt mindig szégyellte. Volt, hogy csúfolták érte. Mindig is irigyelte barátnőjét, aki annyira magabiztos és szép volt. - Hogy tudnám rávenni, hogy elhívjon valahová? – morfondírozott Irene. - Szerintem sehogy! Várd, hogy ő tegye meg az első lépést. Adj neki időt! – felelte Felicity.
6
A MADAME - Ha Simonra fogok várni, akkor abból nem lesz semmi - makacskodott a lány. – Pedig olyan jóképű! És emellett még intelligens és nagyon okos! – áradozott róla Irene. Simon magas, vékony, fekete hajú fiú volt nagy barna szemekkel. Akárhányszor Irene belenézett ezekbe a nagy meleg barna szemekbe, úgy érezte, elveszett. Nagyon vágyott a fiúra! Akarta őt! És el is tökélte, hogy megszerzi magának. - Féltékennyé fogom tenni! – határozta el. - És szerinted az működni fog? – kérdezte fanyalogva Felicity. - Igen. Mostantól nem veszek róla tudomást, és mással fogok járni. - Biztos vagy abban, hogy ez jó ötlet? – adott hangot kételyeinek Felicity. - Igen, biztos vagyok benne – mondta határozottan a lány. Samuelt választotta magának. Nem volt olyan jóképű és okos, mint Simon, de teljesen odáig volt Irene-ért. Nagyon örült, hogy Irene végre viszonozza a közeledését. Két évvel volt idősebb Irene-tól. Simon hárommal. A szüneteket együtt töltötték, és iskola után haza kísérte Irene-t. Két hét után elhívta a lányt a helyi cukrászdába is.
7
A MADAME - Irene, van kedved este moziba menni? – kérdezte tőle Samuel egyik nap. - Mit játszanak? – kérdezte unottan a lány. - Egy romantikus filmet, szerintem, tetszene neked – válaszolt a fiú. Mivel a Simon ellen indított hadművelet eddig nem járt sikerrel, sőt…úgy tűnt az ellenkezőjére fordult, beleegyezett. - Jól van, rendben, de el kell kérned a papától. Kissé keserű volt a szájíze. Annyira bízott benne, hogy Simon lépni fog, mihelyt meglátja Samuel-lel, de sajnos nem így történt. Sőt, mintha Simon már nem mutatott volna érdeklődést Irene iránt. Szünetekben már nem nézett rá, hanem elfordította a fejét, sőt, kerülte az Irene-nel való találkozást is. A megbeszélt időpontban Samuel becsengetett Irenek-hoz. Irene édesapja, George, nyitott ajtót. - Te biztosan Samuel vagy – mondta a férfi. – Kerülj beljebb! - Köszönöm – jött a feszült válasz. - Úgy hallom, moziba mentek. Mit játszanak? – érdeklődött George.
8
A MADAME - Az „Édes álom” c. filmet – válaszolt még mindig feszülten Samuel. - Szeretném, ha vigyáznál a lányomra és a film után egyenesen haza hoznád. Szeretném, ha időben itthon lenne, mint minden rendes lány. - Úgy lesz, Mr. Kent – bólogatott a fiú. - Jól van, Samuel, bízom benned – monda Mr. Kent, majd a megjelenő Irene-re pillantott. – Éppen Samuel-lel beszélgettünk. Megkértem, hogy vigyázzon rád és időben hozzon haza. - Jaj, apa, hát persze, hogy vigyázni fog rám és időben haza fog hozni – csattan fel Irene. – Ne aggódj, nagylány vagyok már! Ezzel arcon csókolta apját, belekarolt Samuel-be és kiléptek az ajtón. A film tetszett Irene-nak. Az már kissé kevésbé, hogy Samuel nem a filmet nézte, hanem Irene-t és közben próbálta megcsókolni. Irene egyelőre nem hagyta. Hadd dolgozzon meg érte! A film után beültek Samuel autójába és elindultak. Ám, Sam nem hazafelé vitte Irene-t. Ezt a lány azonnal észrevette és meg is jegyezte.
9
A MADAME - Nem erre felé lakok. - Tudom – kacsintott Sam. - Apa azt mondta, hogy vigyázz rám és időben vigyél haza. - Időben haza foglak vinni, ne aggódj – válaszolta mosolyogva a fiú. A helyi park mellett álltak meg. - Van kedved még egyet sétálni? – kérdezte Sam. Inkább Simonnal sétálnék, akarta mondani Irene, de belegyezett. Simon nincs itt, nem is lesz. Nem fogja Irenet parkba, moziba, vagy csak egy sima randira hívni. Mit is akarok én tőle? Hiszen ha ő akart volna már valamit tőlem, akkor elhívott volna! Sam átölelte a derekát és elindultak a park sétányán. Később Sam letért az útról egy sötétebb hely felé. Irene nem tiltakozott. Sam megállt, maga felé fordította és megcsókolta. Irene hagyta. Nem bánta. Eddig még senki sem csókolta meg. Most izgatottan hagyta, hogy Sam elkalandozzon a szájában a nyelvével. Irene-t mintha áramütés érte volna! Hevesen viszonozta Sam ölelését és csókját. Sam lehúzta magával a fűre és tovább halmozta csókjaival. Irene sosem gondolta volna, hogy ez a dolog ennyire jó lehet! A fiú minden érintésére hevesen reagált. Testét mindenütt forróság öntötte el. Hagyta,
10
A MADAME hogy Sam benyúljon a blúza alá és a melleit simogassa. Amikor már mindkettőjüket a vágy teljesen elöntötte, Sam óvszert vett elő és a magáévá tette. Először egy kicsit fájt Irene-nak, de aztán átadta magát az édes forróságnak. Kimerülten pihegtek egymás mellett a füvön. - Vigyáznod kellett volna rám – korholta mosolyogva Irene Samat. - Én vigyáztam. Még óvszert is használtam – nevetett vissza Sam. - Mindig hordasz magadnál? – kérdezte csodálkozva a lány. - Ilyen alkalmakkor nem árt… - Akkor gondolom, nem én vagyok neked az első. Ki volt az első neked és mikor? – kérdezte. - Patty Sanders. Emlékszel rá? - Igen, de ő már vagy két éve végezett és most valamelyik egyetem tanul! – ámult el Irene. – Ő tőled is idősebb. - Pontosan – vigyorodott el Sam. Később Sam hazavitte a lányt. Irene az új élmény hatására hamar álomba merült. Másnap Felicity hívta és érdeklődött, milyen volt a randi.
11
A MADAME - Nagyon jó – felelte Irene. – Lefeküdtem vele. - Hogy mit csináltál? – hüledezett Felicity. – Te megőrültél? A szüleid tudják? - Dehogy tudják! És nem is fogják, ha te nem mondod el nekik! És nem őrültem meg. Nagyon jó volt! - Mesélj! – kérlelte Felicity és nagyon irigyelte barátnőjét. - Telefonba nem, de átmegyek hozzád. Rendben? - Rendben. - Most mennem kell, mert anyának segítenem kell a főzésben, de délután olyan négy óra fele átmegyek – ígérte Irene. - Rendben, akkor várlak – ezzel Felicity vonalat bontott. *** Irene hónapokig járt Sammal. Bár nem szerette a fiút, de a szexet nagyon élvezte vele. Minden alkalommal azt hazudták, hogy moziba vagy sétálni mennek, helyette azonban vagy a parkba mentek, vagy Samhez, ha éppen nem voltak otthon a szülei. Tanulmányai kezdtek romlani. A szülei szóvá is tették, de Irene-t nem érdekelte. Ám, amikor apja megfenyegette, hogy szobafogságra fogja ítélni, úgy döntött, jobb lesz, ha kicsit
12
A MADAME összeszedi magát, különben nem fogják elengedni Sammal sehová. Nehéz volt tanulni. Máson sem járt az esze, csak a Sammal töltött órákon. A fiú sok mindenre megtanította. És a lány nagyon jó diáknak ígérkezett.
13
A MADAME II.
Egy idő után Irene ráunt Samuel-re. Simonról még mindig nem tett le, de a fiú már utolsó éves volt az iskolában, és szeptembertől egy másik város egyetemére készült. Irene-t továbbra is kerülte. A lány szakított Samuel-lel, majd új fiú után nézett. Robert volt a következő kiszemelt fiú. Simon-nal járt egy osztályba. Vele már nem sokat teketóriázott, már az első randin lefeküdtek. Szülei nem örültek Irene új barátjának, de mivel nem tudtak arról, hogy lányuk már szexuális életet él, nem gördítettek akadályt a kapcsolat elé. Édesapja egyébként is kevés időt töltött otthon, mert az üzlet mindig elszólította. Édesanyja, Mary pedig Irene öccse és húgai iskolai dolgaival és nevelésével volt elfoglalva. Mire Irene befejezte a középiskolát, már új barátja volt, Steve. Továbbtanulni nem akart és nem is nagyon tudott, mert a jegyei nem a legjobbak voltak. Ő egyszerűen önfeledten belevetette magát kapcsolataiba, amiben a szex játszotta a főszerepet. Élvezte minden percét. Simon még néha-néha eszébe jutott, de mivel a fiú az egyetem miatt máshová költözött, így már nem vágyott annyira utána.
14
A MADAME Közben kitört a II. világháború. Édesapja üzlete sem ment annyira jól, őt később be is sorozták. Irene-nak fogalma sem volt, hogy lesz tovább. Steve is beállt katonának. Így egyedül maradt. A háborús években összébb kellett magukat húzni, és édesapja is elesett a fronton. Anyjának sokat segített, mellette volt, támogatta. Mindenki megkönnyebbült, amikor véget értek a harcok, és az életben maradt katonák haza tértek. Egy nap Irene éppen a boltból indult haza, amikor szembe találkozott Simon-nal. - Szervusz – köszöntötte őt Simon. – Rég láttalak. Hogy vagy? Irene annyira meglepődött a férfi láttán, hogy alig jutott szóhoz. Simon igazi férfi lett! A lány érezte, hogy az eddig eltemetett érzések újult erővel rohanják meg. - Szervusz – nyögte ki nehezen. – Köszönöm, megvagyunk. - Édesanyáddal és édesapáddal mi van? – kérdezte a férfi. - Sajnos édesapám elesett a fronton. De édesanyám és a testvéreim jól vannak. Örülök, hogy látlak, és hogy te is életben vagy – válaszolta a lány. Egy ideig álltak és egymást nézték.
15
A MADAME - Elkísérlek hazáig – ajánlotta Simon, és a lány szatyorjáért nyúlt. - Köszönöm – Irene nem ellenkezett. Egy ideig csendben mentek egymás mellett, majd Irene szólalt meg elsőnek. - Most, hogy itthon vagy, mit csinálsz? - Egyelőre itthon vagyok, és a szüleimet támogatom, ugyanis édesapámat repesztalálat érte és elveszítette az egyik lábát. Te nem mentél még férjhez? - Nem. Édesanyámat segítem. Közben elérték Irene-ék házát. - Köszönöm, hogy segítettél és elkísértél hazáig. Jó volt újra találkozni veled – mondta őszintén Irene. - Én is örülök, hogy újra találkoztunk – válaszolta tétován Simon. – Nem lenne kedved ma este szórakozni menni? Elmehetnénk moziba, vagy ilyesmi – kérdezte kissé zavartan. Irene szíve nagyot dobbant. Milyen régóta várja ő már ezt a kérdést! Azt hitte, nem jelent Simon számára már semmit. Repeső szívvel válaszolta: - De, nagyon örülnék neki, ha ma este találkoznánk.
16
A MADAME - Akkor 8-kor érted jövök. Rendben? - Rendben – válaszolta boldogan a lány. Egész délután izgatottan készült az estére. Édesanyja is észrevette lánya kipirult arcát és izgatottságát. - Mi történt veled? Szinte ki vagy virulva – jegyezte meg. - A boltból jövet összefutottam Simonnal. Emlékszel még rá? - Hogyne. Olyan rendes család az övé. Olykor a templomban is találkoztunk velük. - Igen. Megkérdezte, hogy nem lenne-e kedvem este elmenni vele egy kicsit szórakozni. Én pedig igennel feleltem – magyarázta remegő hangon a lány. - Nagyon örülök, hogy elhívott. Olyan rég nem voltál már sehol. Ez a háború mindent annyira tönkre tett. Te is szinte fiatalon eltemetted itt magad mellettem. Irene már 22 éves volt. Sok osztálytársa már családot alapított. Még a csúnyácska Felicity is férjnél volt, és már első babájukat várták. Irene nem akart még férjhez menni. Ő még élvezni akarta úgy az életet, ahogy előtte. Simon pontban 8-kor kopogott az ajtójukon. Irene dobogó szívvel fogadta.
17
A MADAME - Mit szólnál, ha előbb sétálnánk és utána döntenénk el, mit csinálunk, hová megyünk? – kérdezte Simon. Már nem volt az a félős fiú, aki középiskolában volt. Irene-t ez meglepte. - Nem bánom – felelte. Elmentek a közeli parkba, sétáltak a tó körül, majd leültek egy padra. Egy ideig hallgattak. - Mi van Steve-vel? Ha jól emlékszem, ő volt az utolsó barátod. Együtt vagytok még? – fordult Irene felé Simon. A lány meglepődött a kérdés hallatán. Igazából az lepte meg, hogy Simon tudta, kivel járt utoljára, pedig a fiú akkor már nem élt ebben a városban. - Nem, nem vagyunk együtt. Steve a háború kitörésekor katonának állt, és többé nem hallottam felőle. Nem tudtam, hogy tudtál róla… - Az emberek beszélnek – válaszolta Simon. Újra hallgatásba burkolóztak. Irene beszívta Simon kölnijének illatát. Vágyott a férfire! Simon keze lassan megérintette az övét a padon. Irene úgy érezte, menten elájul! Szíve szinte a torkában dübörgött.
18
A MADAME Megszorította Simon kezét. A férfi közelebb húzta magához, majd belecsókolt Irene hajába. - Milyen jó illatú a hajad! – lehelte a lány fülébe. Irene reszketni kezdett. - Fázol? – ölelte át Simon. Irene nem szólt semmit, egyszerűen átadta magát az érzésnek. - Mennyi álmatlan éjszakám volt miattad! Mindig azt képzeltem, hogy az enyém vagy. Aztán összejöttél Samuel-lel, majd Robert-tel és Steve-vel. A féltékenység teljesen megőrjített – mondta Simon, majd erősebben szorította magához Irene-t. - Miért nem hívtál el soha randira? Mindig arra vártam, hogy elhívsz! Bosszúból kezdtem el randizni Samuel-lel! - válaszolta a lány. - Nem mertem. Annyira gyönyörű voltál és magabiztos. De már nem számít. Őrülten kívánlak, Irene! – nyögte Simon. Mire a lány válaszolhatott volna, ajkuk forró csókban olvadt össze. Együtt forrtak össze ott, a parkban, ott padon. Irene úgy érezte, kerekebb már nem is lehetne a világ! Itt volt vele Simon, és végre odaadhatta magát neki. Úgy érezte, most már soha semmi és senki sem választhatja el őket egymástól. Si-
19
A MADAME monnal igazából, szerelemből együtt lenni több volt, mint csodás. Így akart élni, vele. Mámorban úszott egész éjjel. Nem tudott elaludni, csak Simonra gondolt. Abban maradtak elváláskor, hogy Simon majd jelentkezik. Másnap meg akarta osztani az örömét, ezért felhívta Felicityt. Igaz, barátnője már elköltözött a férjével, de tartották a kapcsolatot egymással. - Nem hiszed el, mi történt velem! – mondta izgatottan a telefonba Irene. - Mesélj! – kérte Felicity. - Tegnap, ahogy jöttem a boltból Simonba botlottam! És képzeld, hazáig kísért és estére elhívott randira! - Az a Simon? – kérdezte Felicity szomorúan. - Igen! – Irene nem vette észre barátnője hangsúlyát, tovább áradozott. – Este a parkba mentünk és végre az övé lehettem! Szeret engem! Érted, Felicity? Végre, Simon az enyém! Biztos, hogy el fog feleségül venni és boldogan élünk tovább. Az álmom végre teljesült! - Ebben biztos vagy, Irene? Ezt mondta neked Simon? – kérdezte síri hangon Felicity.
20
A MADAME - Hát, mondani nem mondta, de biztos vagyok benne. Ahogy tegnap este szeretkeztünk, ebben nem kételkedem! A vonal végén csend. Nehéz csend. - Felicity, itt vagy? Halló! - Itt vagyok… - Mi bajod van? – kérdezte csodálkozva Irene. – Nem örülsz velem? - Bár örülhetnék – sóhajtott nagyot Felicity. - Mondd már, mi baj! – követelte Irene. - Irene, nézd… - nyelt nagyot Felicity. – Én nem akarok ünneprontó lenni, vagy bántani téged, de ha jól tudom, Simon nős… Irene-ba mintha villám csapott volna! Nem, ez nem lehet igaz! - Honnan veszed? – sikított a telefonba. - Anyámtól tudom… Az osztálytársnőnket, Susant vette el körülbelül egy hónapja. - De én hogyhogy nem tudok róla? Ugyanabban a városban laknak, mint én, és nem tudtam róla?! Te miért nem mondtad? – csuklott el Irene hangja.
21
A MADAME - Kis esküvőjük volt, mert nem volt pénzük nagyobbra. Tudod, a háború őket is megviselte anyagilag. Én meg nem mertem neked elmondani, mert nem tudtam, hogyan fogadnád a hírt. Sajnálom, drága barátnőm – mondta sajnálkozva Felicity. Irene letette a kagylót. Dermedten ült az ágyán. Nem tudott mozdulni. Csak meredt a semmibe. De hát akkor miért hívta el randira? Miért mondott neki szerelmes szavakat Simon? Miért feküdt le vele, ha nős? Irene azt hitte, a férfi szereti… Zokogva vetette magát a párnái közé. Meg akart halni!
22
A MADAME III.
Irenet egy kis idő után reggelente súlyos rosszullétek gyötörték. Azt hitte, a Simon után bánat miatt beteg. Mióta megtudta, hogy a férfi nős, alig evett és szinte ki sem mozdult a lakásból. Mint egy alvajáró tette a házban a dolgát. Édesanyja nagyon aggódott miatta. Amikor már lassan két hete nem múlt el a rosszulléte, úgy döntött, elmegy doktor Müllerhez, a helyi orvoshoz. - Helló, Irene! – üdvözölte a belépő lányt doktor Müller. – Milyen rég nem láttalak. Csak nincs valami baj? - Jó napot, doktor Müller! – köszönt vissza a lány. Miközben leült, elmondta, hogy már lassan két hete reggelente súlyos rosszullétek gyötrik. Az orvos felvonta a szemöldökét. Kislány kora óta ismerte Irenet. Nem volt beteges fajta. Tudta, hogy a lány már 22 éves, de nincs férjnél. Viszont látta a nő sovány, beesett arcát is. - Mond csak Irene, jársz most valakivel? – tette fel neki a kérdést az orvos. - Nem, nincs senkim – válaszolta elcsukló hangon Irene.
23
A MADAME - És mondd csak Irene, ennek ellenére, volt valakivel szexuális kapcsolatod mostanában? – faggatta tovább doktor Müller. Irene az orvosra nézett. Mintha álomból ébredt volna. Csak nem…? - Igen… - mondta alig hallhatóan Irene. Aggódó édesanyja várta otthon. Amikor a lány megérkezett, azonnal a szobájába ment. Mary utánament. Bekopogott hozzá. - Irene! Irene, mi történt? – kérdezte aggódva. Benyitott. Irene az ágyon feküdt és falfehér arccal a plafont bámulta. - Irene, mit mondott az orvos, mi bajod van? – kérdezte aggódva az édesanyja. - Terhes vagyok – válaszolta a nő csendesen. - Hogy mi vagy? – sokkolódott le Mary. – De hát hogyan? Nincs is barátod! Irene! Irene nem válaszolt. Csak némám meredt a hófehér plafonra. - Ki a gyerek apja? – kérdezte kemény hangon az anyja. - Simon West – jött a válasz. - Simon West? Az a Simon, akivel nem rég találkoztál és elmentetek szórakozni? Irene, te lefeküdtél Simonnal úgy, hogy
24
A MADAME nem is vagy a felesége? – sírta el magát az anyja. – Hát így neveltünk mi? Most mit fognak szólni az emberek? Ki fog így feleségül venni? - Jaj, anya, hagyd már abba! – kiáltott anyjára ingerülten Irene. Eddig mindig a fiúk gondoskodtak a szex közbeni védelemről. Irene-nak eszébe sem jutott védekezni, amikor Simonnal volt. Meg sem fordult a fejében, hogy teherbe fog esni. Most mit tegyen? Simon nős, biztos, hogy nem fog elválni Susantól és őt feleségül venni. Hiszen ők is katolikusok, és a vallás tiltja a válást. A gyermeket nem akarta elvetetni. Legalább valami megmarad neki Simonból. Viszont tudta, hogy nem maradhat itt. El kell innen mennie, mert mindenki tudni fogja, hogy zabigyereke van, és később a gyermekét emiatt itt bántanák. De hová menjen? Nem volt semmilyen szakmája, amiből el tudta volna tartani magát és a gyermekét. Mindenképpen egy férjre volt szüksége. Egy olyanra, aki terhesen is elveszi. Tudta, hogy nincs sok ideje. Pocakja hamar kerekedni fog. Addig kell férjet szereznie, amíg nem látszódik a terhessége. Felhívta Felicityt. - Szia! Jaj, de jó, hogy hívtál! – örült meg barátnője hívásának.
25
A MADAME - Szia! Hogy vagy? Hogy kerekedik a pocakod? – kérdezte vidámságot erőltetve magára Irene. - Még egy hónap van hátra. Gondolhatod! Úgy érezem magam, mint egy pingvin – nevetett Felicity. - Szükségem van a segítségedre – váltott hangnemet a lány. - Mi a baj? – aggodalmaskodott barátnője. Tudta, hogy menynyire megviselte a lányt Simon házasságának a híre. - Terhes vagyok. Simontól. - Te jó ég! – kiáltott fel Felicity. - Segítened kell. Férjet kell találnom. Nem itt. Máshol, ahol nem ismernek. Olyan férj kell, aki elvesz terhesen. A vonal végén csend. - Felicity, itt vagy? – kérdezte ijedten Irene. - Igen… Irene, te mindig őrültségeket csinálsz! De talán tudok segíteni. A férjemnek, Patricknek van egy barátja… Nagyon rendes ember. Még mindig nem nősült meg. Tudod, a háború. Repeszdarabok fúródtak az arcába, amik eléggé elcsúfították… emiatt a nők elkerülik. De, mint mondtam, nagyon rendes ember. Jó módú… Ha gondolod, meg tudom szervezni, hogy találkozz vele.
26
A MADAME Irene nagyot nyelt. Egy elcsúfított arcú férfi! De nem volt más választása. - Rendben – egyezett bele. - Majd hívlak, ha el tudom intézni – búcsúzott barátnője. Irene elgondolkodva tette le a kagylót. Az érzések kavarogtak benne. Nem tudta, hogy sírjon-e vagy örüljön. Simonról azóta sem hallott, a férfi nem jelentkezett. Ő pedig büszkébb volt annál, hogy felkeresse a férfit. Pár nap múlva Felicity jelentkezett. - Sikerült megszerveznem, hogy Gabriel Larson nálunk vacsorázzon holnap este. Te el tudsz jönni? - Igen. - Patricknek említettem, hogy lehet, hogy jössz. Az lenne a legjobb, ha vonattal jönnél, nálunk éjszakáznál és csak másnap mennél haza. Mit gondolsz? – kérdezte Felicity. - Rendben van. - Jó, akkor várlak holnap – búcsúzott Felicity. Irene összepakolt néhány holmit magának. Elképzelte, milyen lehet Gabriel Larson, ám sehogy sem sikerült neki. Éjjel rém-
27
A MADAME álma volt. Egy sebhelyes arcú szörny üldözte. Ő Simon nevét kiáltotta, de nem jött őt megmenteni senki sem. Másnap három óra körül érkezett meg barátnőjéhez. Ő már várta a vasút állomáson. - Irene! De jó újra látni téged! – üdvözölte őt melegen Felicity. A terhesség megszépítette a nőt. - Jaj, Felicity, nem volt számodra megterhelő kijönni elém? – aggodalmaskodott barátnője miatt Irene. - Á, dehogy – nevetett fel Felicity. – Itt lakunk nem messze. Pár perces séta után megérkezetek. Felicity megmutatta Irene szobáját és hagyta, hogy kipakoljon. Később Irene Felicityt a konyhában találta. - Miben segíthetek? – ajánlkozott. - Már kész van minden. Nem lesz olyan nagy vacsora, ne aggódj. Talán csak annyit segíts, hogy megteríted az asztalt. Beszélgetésüket léptek zaja szakította félbe. A konyhába lépett Patrick, Felicity férje. - Szervusz, Irene – üdvözölte Patrick. - Szervusz.
28
A MADAME Ismerték egymást. Irene volt Felicity koszorúslánya az esküvőn. - Hogy s mint? – érdeklődött udvariasan a férfi, miközben feleségéhez lépett. Megcsókolta az asszonyt. Felesége szerelmes pillantással reagált. Férje megsimogatta Felicity karját. Pár pillanatig egymást nézték. Irene irigyelte őket. Felicity sosem volt szép, nem voltak udvarlói, nem versengtek érte a fiúk, sőt, inkább csúfolták dundi testalkata és szeplős arca miatt. És mégis, olyan férjet kapott, aki nagyon szerette, és akit ő is nagyon szeretett. Látszott, hogy boldogok együtt. Csengettek. - Majd én megyek és ajtót nyitok, biztosan Gabe az – indult kifelé Patrick. A nők is csatlakoztak a férfiakhoz a hallban. - Gabe barátom, szeretném neked bemutatni feleségem barátnőjét, Irene Kent-et – mutatta be Patrick egymásnak őket. Gabriel Larson viszonylag magas volt, erős testalkatú és szőke hajú. Arcát sebhelyek borították. Nem volt annyira kellemetlen, mint amire Irene számított. - Örülök, hogy megismerhetem – fordult felé Gabe. Látszott rajta, hogy azonnal megtetszett neki Irene.
29
A MADAME A vacsora vidám hangulatban telt el. - Majd én segítek neked az asztalt leszedni – ajánlkozott Patrick. - Ugyan, majd én segítek – ugrott fel Irene. - Hagyd csak, nem nehéz. Majd én segítek Felicitynek. Te csak ülj nyugodtan, hiszen házunk vendége vagy. A házaspár az edényekkel megpakolva kiment a konyhába. Ketten maradtak. - Messze lakik Miss Kent? – érdeklődött Gabe. - A másik városban. Ma itt töltöm az éjszakát. Patrick és Felicity voltak oly szívesek és megengedték nekem - válaszolta Irene udvariasan. – És ön, messze lakik, Mr. Larson? - Nem, ebben a városban élek, csak a város túloldalán. Apám cégét vezetem. Szüleim sajnos már nem élnek, magam vagyok. És ön, Miss Kent? Hogyhogy még mindig nincs férjnél? Egy ilyen gyönyörű nő még mindig hajadon… - Ó, köszönöm, Mr. Larson… - Gabriel, ha szabad kérnem – vágott közbe a férfi. - Gabriel – mondta a nő mosolyogva. – Hát, így sikerült. De kérem, szólítson ön is Irene-nak.
30
A MADAME - Köszönöm, Irene – válaszolt a férfi. Közben Patrick és Felicity visszatértek a konyhából és még egy kis ideig együtt beszélgettek. Majd Gabriel távozott és a többiek is nyugovóra tértek. Irene gondolataiba merülve feküdt az ágyon. Nem volt annyira ellenére Gabriel. Bár idősebb volt tőle vagy öt évvel, de a modora megnyerő volt. És az sem volt utolsó szempont, hogy volt pénze. Nem tudta, hogy a férfi mit fog reagálni, ha megtudja, hogy Irene terhes. De bízott benne, hogy minden simán fog menni.
31
A MADAME IV.
Gabrielnek tetszett Irene, és ezt azzal is kimutatta, hogy miután a nő hazatért barátnőjétől még aznap felhívta telefonon és randevúra hívta. Irene nagyon örült a lehetőségnek. Megegyeztek, hogy Gabriel autójával átjön még aznap este és elmennek valahová. - El fogod neki mondani, hogy terhes vagy? – kérdezte az anyja, amikor Irene elmondta neki Gabe-et. - Igen, mindenképpen – válaszolta határozottan a nő. - Szerinted el fog venni? Milyen vallású? – aggodalmaskodott az anyja. Szinte rettegett attól, hogy szájára veszik a népek. - Ne aggódj, anya, nem kell majd szégyenkezned miattam. Ha Gabe elvesz feleségül, nem itt fogunk élni. Hozzá fogok költözni – mondta fagyosan Irene. Amikor Gabe megérkezett, bemutatta az anyjának, majd a városba mentek. Beültek egy étterembe. Irene úgy gondolta, nem fog teketóriáni. Nem sok ideje volt. Vacsora után sétálni mentek. A parkba. Abba a parkba, ahol annak idején oly sok fiú magáévá tette, és ahol Simonnal is együtt voltak. Simon…még mindig fájt neki a férfi árulása.
32
A MADAME Irene megállt, és megcsókolta Gabrielt. Az pedig hevesen viszonozta. Irene nem sok időt hagyott a férfinek a gondolkodásra, lehúzta magával a fűre. Otthon a szobájában elmélkedett. Nem volt rossz Gabe-vel. Persze, nem volt olyan jó, mint Simonnal, de azért élvezte a dolgot. Úgy gondolta, egyáltalán nem fog rosszul járni Gabriel Larsonnal. Már pár hete együtt jártak, és minden alkalommal együtt is töltötték az éjszakát, általában Gabriel házában. Irene elérkezettnek látta az időt a cselekvésre. - Gabe, szeretsz engem? – kérdezte Irene az egyik együtt töltött pásztoróra után. Egymás karjaiban feküdtek. - Igen – válaszolta a férfi. - Mennyire szeretsz? – faggatta a nő. - Nagyon szeretlek. - Annyira, hogy elvennél feleségül? Gabe fölé hajolt. Belenézett Irene szemébe, és úgy válaszolta: - Igen, elvennélek, ha hozzám jönnél. - Akkor ezt most vehetem lánykérésnek – mosolyodott el Irene.
33
A MADAME - Igen… veheted lánykérésnek – mosolygott vissza Gabe. - Ez komoly? - Igen. - Úgy is elvennél, ha megesett nő lennék? – kérdezte bizonytalanul Irene. Gabe csendesen ránézett Irene-ra. - Szóval, ezért nem mentél még férjhez? Terhes vagy? - Igen – jött az egyenes válasz. - Ki a gyerek apja? – kérdezte mereven Gabriel. - Egy volt osztálytársam, Simon – Irene nem mert a férfi szemébe nézni. - Szereted még őt? - Nem – felelte csendesen a nő. - És engem szeretsz? – tette fel a kérdést Gabe. Irene egy percig hallgatott. Mit feleljen? Az túlzás, hogy szerelmes lenne Gabe-be. Jó volt vele a szex, volt pénze, és szüksége volt rá. Simonon is bosszút akart állni. - Igen – felelte kissé keményen.
34
A MADAME Egy hónap múlva már össze is házasodtak. Gabriel eladta a házát és több száz kilométerrel messzebbre költöztek. Öt hónap múlva pedig megszületett Irene Theresa Larson. Gabriel saját nevére vette a kicsit és úgy szerette, úgy nevelte, mint sajátját. Irene-t boldogsággal töltötte el kislánya és az a tudat, hogy Gabriel is szereti őket. Gabriel tényleg jó ember volt. Mindent megtett, hogy a feleségének és kislányának mindene meglegyen. Irene nagyon hálás is volt neki. Annyira, hogy a kis Irene alig múlt egyéves, amikor Mrs. Larson teherbe esett. Izgatottan várta haza férjét, hogy elmondhassa neki a jó hírt. Alig lépett be férje az ajtón, Irene azonnal a nyakába ugrott és összecsókolta. Gabe alig kapott levegőt. - Na, na, mi ez a nagy öröm? – kérdezte csókoktól fuldokolva. - Jaj, drágám, jó hírem van a számodra – lelkendezett Irene. – Terhes vagyok! Gabe az örömtől alig jutott szóhoz. - Tényleg? Terhes vagy? Az én gyerekemmel? Irene-t egy kicsit szíven szúrta az az „én gyerekemmel” kifejezés, de nem szólt semmit. Hagyta, hogy férje felkapja, és most ő csókolja össze.
35
A MADAME Terhessége zavartalan volt. Mindketten nagy izgalommal várták a kicsit érkezését. Amikor eljött az idő, Gabe a bábaaszszonyért szaladt. Mrs. Gillis szakértően tüsténkedett az aszszony körül, míg Gabe idegesen várakozott az ajtó előtt. Amikor meghallotta a kicsi sírását, felugorott. Mrs. Gillis jelent meg az ajtóban. - Most már bejöhet Mr. Larson. Nézze meg a gyönyörű kislányát – mosolygott. - Lányom született?! – ámuldozott a férfi. – Megszületett az én lányom? Könnyek szöktek a szemébe. Hát mégis jó volt hozzá az Isten? Kárpótolta őt egy saját kislánnyal. Szerette kis Irene-t, de ez az ő kislánya volt. Tőle született. Gyengéden vette a kicsit a kezébe és csak nézegette, gyönyörködött benne. - Mit szeretnél, hogy mi legyen a neve? – kérdezte a felesége. Gabe a kicsit visszatetette kiságyába, felesége mellé ült az ágyra, és gyengéden cirógatni kezdte. - Mit szólnál az Eve-hez? - Eve Larson? – ízlelgette a nevet Irene. – Nem szeretnél neki két nevet, mint kis Irene-nak? - Nem, nekem az Eve elég – válaszolta férje.
36
A MADAME - Rendben, nekem is tetszik az Eve. Legyen akkor ez a neve – mosolygott Irene, és megcsókolta férjét. Irene boldogsága felhőtlen volt. Gyönyörködött két lányában. Ám láthatóan nagyon örült, hogy saját lánya van. Nem mellőzte kis Irene-t, de tagadhatatlan volt rajongása a saját lánya, Eve iránt. Míg kis Irene tiszta anyja volt, addig Eve az apjára hasonlított. Gyönyörű szőke, kis göndör fürtjei voltak. Apja sokszor „kisangyalomnak” szólította. Ahogy a kis Eve cseperedett, annál több időt töltött együtt újra Gabe és Irene. Fizikailag a legjobban megértették egymást. Ennek meg is lett újra a gyümölcse. Irene újra áldott állapotba került. Ezúttal fiút szült Gabe-nek, aki az édesapja után a Gabriel nevet kapta. Még két fiúk született az évek során: Stephen és Matthew. Irene-t teljesen lekötötte a gyermekek nevelése és a háztartási munka.
37
A MADAME V.
Eve hat éves múlt, amikor egyszer nagyon beteg lett. Arca forró volt, szeme lázban égetett. Sokat köhögött, orra erősen folyt. Irene abban reménykedett, hogy esetleg csak egy kicsit meghűlt. Kihívta hozzá az orvost. Az orvos is meghűlés ellen próbálta kezelni. Ám, Eve állapota nem javult, sőt rosszabbodott, testén kiütések jelentek meg. Irene és Gabe sem enni, sem aludni nem nagyon tudtak, virrasztottak a kicsi ágyánál. Gabe rendületlenül imádkozott. Sajnos a betegség elérte az agyvelőt és ott gyulladást okozott. Nem sokkal később kicsi Eve meghalt kanyaróban. Gabriel és Irene majdnem belehaltak a fájdalomba. - Miért, miért kellett Eve-nek meghalnia? – kérdezte zokogva Gabriel. - Istenem! – sírt fel Irene. - Miért kellett az én lányomnak meghalnia? – kesergett tovább Gabe. – Ő volt az én szemem fénye. Irene-nek mély fájdalmat okoztak a szavak. - Azt akarod mondani, hogy jobb lett volna, ha Irene hal meg? – kérdezte fájdalmasan.
38
A MADAME - Eve az én lányom volt! – mondta keményen Gabe. - Házasságban született! Törvényesen! Elfogadtam a te lányodat, úgy szeretem, mint sajátomat, nevemet adtam neki. Akkor miért veszi el Isten az én lányomat? - Eve az én lányom is volt! Én is nagyon szerettem! – jajdult fel Irene. Mindketten menthetetlenül vigasztalhatatlanok voltak. Eve halála után minden megváltozott. Gabriel eltávolodott a feleségétől. Sokáig kimaradt, inni kezdett, volt, hogy napokig haza sem jött üzleti ügyekre hivatkozva. Irene szenvedett. Nem elég, hogy a kislánya meghalt, úgy tűnt, férjét is elveszítette. Hiányolta férjét lelkileg és testileg is. Az eddigi harmónia megszűnt közöttük. Hiába voltak ott Gabe-nek a saját fiai, ő Eve-t hiányolta. Így teltek a napok, a hetek és a hónapok. Ha Gabe részegen jött haza, tört-zúzott maga körül. Irene úgy érezte, megszakadt benne valami. Gyerekeivel próbált vigasztalódni, velük töltötte ideje nagy részét. Olvasott nekik, ölébe vette őket, játszott velük. Ám, mint nő, nem tudta önmagát megtagadni. A testi örömöket nagyon is szerette. Mivel Gabe csak ritkán nyúlt már hozzá, sóvárogni kezdett. Ekkor találkozott Peter McCormickkal, az új postással. Peter nem rég érkezett a városba, áthe-
39
A MADAME lyezték. Első perctől kezdve tetszett neki Irene, de eleinte a nő nem viszonozta a közeledését a gyász miatt. Egyik nap csomagot kapott. Az édesanyja küldte neki. - Jó napot, Mrs. Larson! Csomagja érkezett - Peter, mint mindig, most is mosolyogva üdvözölte az asszonyt. - Jó napot, Mr. McCormick – mosolygott vissza a nő. Ahogy Peter átadta a csomagot, ujjaival végigsimította az asszony kezét. Irene-ban bizsergető érzést keltett. Teljesen elpirult. - Nincs kedve egy hűsítő italra bejönni? – kérdezte Irene. A postás először meghökkent, de kapva kapott az alkalmon. - Köszönöm, szívesen elfogadom – válaszolta. A gyerekek éppen kint játszottak a hátsó kertben. Irene bevezette a férfit a konyhába. Hellyel kínálta, majd kiöntött neki egy pohár limonádét. - Tessék – nyújtotta felé a poharat, miközben hozzáért Peter ujjaihoz. - Köszönöm – nyögte Peter. Egymásra néztek. De régen nézett így már rá valaki! Látta Peter szemében a vágyat. Szinte égette bőrét a tekintete. Peter
40
A MADAME felállt, letette a poharat és karjaiba kapta Irene-t. Forró csókkal halmozta el. Irene vére felpezsdült. Szenvedélyesen viszonozta a csókot. Teste szinte életre kelt. Ledobálták egymás ruháit és a férfi a konyhában magáévá tette Irene-t. Nem volt bűntudata, hogy megcsalja a férjét. Azzal nyugtatta magát, hogy a férje már régen elhagyta őt, hiszen már nem foglalkozott annyit vele és sokszor kerülte is őt. Akárhányszor arra járt, Peter minden alkalommal bement Irene-hoz. Így telt el a nyár. Irene rosszullétekkel küzdött. Tudta, hogy ez mit jelent! Terhes! És tudta, hogy Petertől. Egyáltalán nem védekeztek. Hogy lehetett ilyen felelőtlen!? Őrlődni kezdett. Mi lesz, ha Gabe megtudja? Kis Irene-t elfogadta, de ezt a babát nem fogja elfogadni! Ebben biztos volt! Azt sem akarta, hogy kitudódjon, hogy csalja. Eldöntötte: elveteti a gyereket! *** A beavatkozást titokban hajtatta végre. Fájt neki, de nem tarthatta meg a kicsit. Eldöntötte, többet nem létesít szexuális kapcsolatot Peter McCormick-kal. Peter nem értette, mi baja van Irene-nak. Eddig annyira tüzes szerető volt, most pedig olyan hideg, mint a kő. A nő teljesen elutasítóan bánt vele. Hiába próbálkozott, hiába faggatta,
41
A MADAME Irene nem mondott semmit, sőt, ha nem kellett semmilyen postai papírt aláírni, akkor a gyerekeket küldte ki a levelekért, küldeményekért. Peter feladta, és nem forszírozta tovább a dolgot. Irene újra a magányba temetkezett. Végezte az otthoni teendőket, rendezte a gyerekeket. Gabe-bel való kapcsolata nem sokat változott. Belenyugodott a helyzetbe. Ha férje megkívánta, odaadta magát neki. Ezzel is enyhítette vágyait és fájdalmát.
42
A MADAME VI.
Egy évvel a Peter McCormick-kal történő afférja után megjelent John Stern, az új, katolikus pap. Irene-k nem jártak sokat templomba. Igaz, katolikusok voltak. Elmentek húsvétkor és karácsonykor. Eddig az idős Mr. Lewis volt a pap, de szegény elhalálozott, ezért utánpótlásra volt szükség. Így érkezett meg John. Mint az új pap, végigjárta híveit, bemutatkozott nekik és hívta őket vasárnapi misére. Irene-ékhoz is ellátogatott. Egy szerda délután csengetett be hozzájuk. Gabe éppen otthon volt, így ő nyitott ajtót. - Üdvözlöm, atyám – mondta egy kicsit meglepve a papi ruhába öltözött férfinek. - Üdvözlöm. Ön Gabriel Larson, igaz? – válaszolta mosolyogva a pap. – John Stern vagyok, az új pap. - Igen, Gabriel Larson vagyok. Nagyon örülök, hogy megismerhetem. Jöjjön beljebb, atyám – invitálta Gabe. A nappaliban ültek le. - Mindjárt szólok a feleségemnek, Irene-nak.
43
A MADAME Ezzel Gabriel kiment a konyhába a felesége után. - Irene, gyere át a nappaliba. Új lelkész van itt, John Stern – mondta feleségének. Irene éppen mosogatott. Megtörölte a kezeit és átment a nappaliba. - Atyám, ez itt a felségem, Irene – mutatta be őket egymásnak Gabe. - Nagyon örülök, hogy megismerhetem – fogott az asszonynyal kezet a pap. Kicsit tovább tartotta kezében a nő kezét. Irene elpirult. - Én is nagyon örülök, atyám –nyögte. John Stern igen jóképű pap volt. Magas, vékony, meleg barna szemekkel. Haja már kezdett őszülni. Hangja lágy, kellemes volt. Irene-t Simonra emlékeztette. - Csak azért bátorkodtam eljönni, hogy bemutatkozzam és elhívjam önöket a vasárnapi misre. - Számíthat ránk, atyám – mondta Gabe. Közben a gyerekek is befutottak a házba. Nagy zajjal keresték szüleiket. Irene kiment értük, és bevezette őket a nappaliba.
44
A MADAME - A gyerekeink – mondta Gabe büszkén. - Mutatkozzatok be az atyának szépen – kérte őket édesanyjuk. A gyerekek John elé járultak és mindegyik szépen elmondta, hogy hívják. Majd kuncogva bújtak anyjuk mögé. - Kicsit szégyellősek – magyarázta nevetve apjuk. - Hát, akkor én nem is zavarok tovább. Még meg kell látogatnom a többi tagot is. Találkozunk vasárnap – állt fel a pap, majd elhagyta a házat. Irene különös gonddal készült a misére. Szépen felöltözött, a gyerekeket is a legszebb ruhájukba öltöztette. Együtt indultak a templomba. John nagyon szépen beszélt a pulpitusról. Kellemes hangja betöltötte a templom falait. Irene áhítattal hallgatta őt. Kifele menet az ajtóban váltottak néhány szót a pappal. - Nagyon értékes volt a prédikációja, atyám – mondta Gabriel. - Nagyon örülök, Mr. Larson.
45
A MADAME Irene egyetértően bólintott. Kezet fogott ő is Johnnal. Talán John egy kicsivel tovább szorította a kezét, mint a többiekét… Majdnem minden vasárnap elmentek a templomba. Gabriel kedvelte a papot, de főként azért járt, mert az üzleti ügyei elég rosszul álltak, és Istentől várt segítséget. Sokat imádkozott. Irene viszont csak azért járt szívesen a vasárnapi misékre, mert látni akarta Johnt. Kereste az alkalmat, hogyan tudna kettesben maradni a pappal, de az nem járt náluk a bemutatkozása óta, a templomban pedig nem lehetett vele kettesben maradni, hiszen a hívek mindannyian ki akarták őt sajátítani egy kicsit maguknak. Anyagi dolgaik rosszra fordultak. Gabriel csődbe ment. Sokat volt otthon, az újságokat bújta, próbált valami állás után nézni. Sokat volt ingerült, mind a gyerekeket, mind a feleségét hanyagolta. - Lassan nem lesz, mit ennünk – zsörtölődött egyik nap. - Biztos vagyok, hogy sikerül valami munkát találnod – nyugtatta az asszony. - Én is bízom benne, mert ha így haladunk, még kenyeret sem fogunk tudni venni.
46
A MADAME Majd fogta magát a férje, és elment otthonról. Nem sokkal távozása után kopogtattak az ajtón. Irene ajtót nyitott. John állt kint. - Jó napot, Mrs. Larson – köszöntötte melegen a pap. - Jó napot, atyám – örült meg Johnnak az asszony. - Kerüljön beljebb! - Gondoltam, meglátogatom híveimet, hátha akad valami ügyes-bajos gondjuk. - Ennek igazán örülök, atyám – vezette a nappaliba Irene. - Minden rendben van? A gyerekek? – érdeklődött John. - A gyerekek rendben vannak. A nagyok iskolában vannak, a kisebbek kint játszanak. - A férje? – kérdezte a férfi. - Gabriel az imént ment el. Próbál munkát keresni. Sajnos csődbe ment a vállalkozása – mondta Irene szomorúan. - Segíthetek valamiben? Esetleg pénzre lenne szükségük? – készségeskedett John. - Nagyon kedves, atyám, de egyelőre még meg tudjuk oldani a dolgainkat – válaszolta az asszony.
47
A MADAME - És te hogy vagy, Irene? – váltott hirtelen tegező formára a pap. Irene rápillantott. John viszonozta pillantását. Pár percig így ültek, egymást nézve. - Én…én jól vagyok – nyögte végül Irene. - Semmiben sem szenvedsz hiányt? – nézett mélyen a szemébe John. Irene lélegzete elakadt. Most céloz valamire John? Töprengett. - Nem, atyám, egyelőre nem – válaszolta szemlesütve Irene. - Hát, akkor megyek is, nem zavarlak tovább. Remélem, vasárnap találkozunk – állt fel a pap és kezet nyújtott Irene-nak. Kézfogásuk hosszúra sikerült, és John lágyan simogatta Irene kezeit. Irene reszketni kezdett. Ez nem kerülte el a férfi figyelmét. Majd elengedte a nőt és távozott. Irene-nak le kellett ülnie, mert még a lábai is remegtek. - Anya, megjöttem – lépet be hirtelen a házba kis Irene. Irene felocsúdott. - Szervusz, kincsem. Minden rendben ment az iskolában? – kérdezte lányát.
48
A MADAME - Igen, minden rendben van – válaszolta a lányt és felment a szobájába. Gabriel este jött haza. Talált munkát, bár nem a legjobban fizetőt. - A gyárban fogok dolgozni. Elég kemény lesz, de ez is valami. Most össze kell húznunk magunkat – mondta. - Persze, minden rendben lesz – nyugtatta meg Irene. Odabújt férjéhez. Gabriel megsimogatta a hátát. Irene-ben feléledt a jól ismert vágy. Miközben férje ölelte és csókolta, ő John képzelte oda. Férje új munkája kevés pénzzel járt. A gyerekeknek viszont új ruhákra volt szükségük, mert a fiúk nagyon nőttek. Nem volt kitől ruhát kérni. Irene úgy gondolta, Johntól fog segítséget kérni. Felkereste őt a paplakban. John nagyon megörült, amikor meglátta Irene-t. - Minek köszönhetem kedves látogatását, Mrs. Larson? – kérdezte melegen a férfi. - Atyám, szükségem lenne a segítségére – felelte Irene. – Mint tudja, férjem új munkahelyre került, a helyi gyárba, de sajnos nem keres valami jól. A fiúknak viszont új ruhákra lenne szükségük, és nem tudom, miből vegyem meg nekik.
49
A MADAME Sajnos nincs, kihez forduljak segítségért. Ezért úgy gondoltam, eljövök önhöz és a segítségét kérem. - Mennyi pénzre lenne szükséged, Irene? – váltott újra tegező formára a férfi. Tudta, hogy most megfogta magának az aszszonyt. Irene megmondta az összeget. John átment a másik szobába, és a kért összeggel tért vissza. Odaadta az asszonynak. - Ó, atyám! Nagyon köszönöm! – hálálkodott a nő. – Hogy háláljam meg ezt a nagylelkűséget? John jelentőségteljesen Irene-ra nézett. Ő azonnal megértette a pap kívánságát. Felállt és elé lépett. John előbb a karját simította végig, aztán a hátát, majd a melleit. Megérintette ajkait, majd megcsókolta. Irene nagyot sóhajtva fonta karjait a pap nyaka köré. Egy óra múlva Irene már vidáman tartott hazafelé. Megvolt a pénz. És végre megkapta Johnt is. A gyerekek nagyon örültek új ruháiknak. - Honnan volt pénzed ruhákra? – kérdezte Gabe. - Az atya adott. Azt mondta, hogy szívesen segít nekünk, mert tudja, milyen helyzetbe kerültünk. A gyerekek sorsát meg különösen a szívén viseli – válaszolta Irene.
50
A MADAME - Hát azt biztos, hogy nagyon rendes. Hallottam már másoktól is, hogy nagyon segítőkész ember, mindig ott van, ahol baj van. Ritka az ilyen pap. Ő legalább nem kunyerál állandóan pénzt! – értett egyet vele férje. Férjével való kapcsolata valamennyire helyre jött Irene-nak. Gabe már nem sírt többet a kis Eve miatt, nem is hozta többet szóba. Mióta pedig talált munkát, lecsillapodott, nem ivott és nem veszekedett otthon. Irene-nal is több időt töltött, újra egymásra találtak, főként az ágyban. Ám, Irene nem bírt ellen állni Johnak. Hiába volt rendben a férjével az intim élete, ő akkor is ment Johnhoz, amíg férje dolgozott. A férfi pedig egyszer sem utasította őt el. Később már John járt hozzájuk. Azon az ürügyön, hogy megnézze, minden rendben van-e a gyerekekkel és híveivel, heti rendszerességgel felkereste Larsonékat. Ezt-azt mindig vitt a gyerekeknek, és ha kellett, Irene-nak is adott pénzt. Irene pedig szívest örömest hálálta meg a pap nagylelkűségét.
51
A MADAME VII.
Irene terhes lett. Tudta, hogy Johntól. Kiszámolta. Teljesen kétségbeesett. Szerette Johnt, de szerette a férjét is. Annyira jól ment most minden, egyszerűen nem akarta elrontani! Felkereste a férfit a paplakban. - John, terhes vagyok – mondta neki kertelés nélkül. - Ez remek! – örvendezett a pap. - Tőled. - Ez biztos? – rémült meg a férfi. - Igen, biztos. Utánaszámoltam. Csak te lehetsz a gyerek apja – mondta szenvtelenül Irene. - Meg akarod tartani? – kérdezte John. - Nem – jelentette ki Irene határozottan. – Segítened kell elvetetni. Pénz kell rá. - Jól van, rendben van – állt fel a férfi, és átment a másik szobába. Pénzzel a kezében jött vissza. – Ez elég lesz? – adta oda az összeget a nőnek. Irene megszámolta a pénzt.
52
A MADAME - Igen, elég lesz. Felállt, megcsókolta Johnt. - Köszönöm – mondta, és sarkon fordult. A férjének azt mondta, hogy el kell mennie a beteg édesanyját meglátogatni. Csak két napról lenne szó. John beleegyezett. Irene rábízta kis Irene-ra a kicsiket és távozott. Két nap múlva kicsit sápadtan érkezett haza. - Irene, rendben vagy? – aggodalmaskodott John. - Igen, minden rendben van. Csak egy kicsit elfáradtam – hárított felesége. - Anyáddal mi van? Nagyon rosszul van? - Nem, minden rendben van. A mama is korához képest jól van. Ha nem bánod, most megyek, és egy kicsit ledőlök - ezzel felment a szobájába. Nagyon megviselte az abortusz. Az első még könnyebb volt. Azt a gyereket egyáltalán nem akarta és fiatalabb is volt. De ez a második…ez fájdalmasabb volt számára. Ez John gyereke volt.
53
A MADAME Férje közeledését női bajokra hivatkozva hárította el. Ez az idő éppen elég volt arra, hogy valamennyire összeszedje magát. John pár nappal az abortusza után meglátogatta. - Hogy vagy, Irene? – kérdezte aggódva. - Ne aggódj, John, jól vagyok. Túléltem – válaszolta csendesen az asszony. Egy darabig csendben ültek. Majd John felállt, megcsókolta Irene fejét, és távozott. Irene testileg viszonylag hamar felépült, de lelkileg nehezen tudta csak magát túltenni gyermeke elvetetésén. Úgy érezte, még egyszer nem lesz képes rá! Egy ideig kerülte Johnt. Ám nem sokáig tudott neki ellenállni. A férfi újra és újra megjelent nála. Mindig hozott valamit, volt egy-két jó szava a gyerekekhez, és gyengéden bánt Irene-nal. Az asszony újra meg újra a karjaiba omlott, aminek meg is lett a következménye. Fél évvel abortusza után újra terhes lett. Nem, ezt a gyermeket már nem veteti el! Történjék bármi, megtartja! Amikor férje megérkezett, Irene elújságolta neki a jó hírt: - Drágám, terhes vagyok! - Ez biztos? – kérdezte aggódva férje.
54
A MADAME - Igen, biztos – lepődött meg a férfi válaszán. Eddig mindig nagyon örült, amikor bejelentette, hogy terhes. – Nem örülsz? - Jaj, dehogynem, csak tudod, így is elég a négy gyereket eltartani. Nem állunk olyan jól, mint annak idején. - De hát az Úr, majd gondoskodik rólunk. Eddig is ezt tette. Ráadásul itt van John atya, mindig segít, ha kérjük - válaszolta az asszony. - Igen, igazad van. Nem lehetünk neki elég hálásak. Annyira önzetlen! Sosem kér semmit, mindig csak ad. Ritka az ilyen pap. Kincset ér – bólogatott a férje. - A kis Gabe is sokat segít neki parókián, az atya nem győzi dicsérni, hogy milyen ügyes – mosolyodott el Irene. - Igen. Ki tudja, lehet, Gabrielből is pap lesz – mélázott el a férje. Így történt, hogy nem sokára megszületett Joseph Larson. Akik csak meglátták a csecsemőt, mind összecsapták a kezüket, és „jaj, de édes kisbaba” felkiáltással gügyögtek neki. A férje elfogadta a kicsit. Irene pedig megnyugodott, hogy nem derült ki, hogy Johné a gyermek. Viszonyát természetesen tovább folytatta a pappal férje mellett.
55
A MADAME VIII.
Irene úgy gondolta, minden rendben van. Ám, az emberek elkezdtek pletykálni. Hiába költöztek el annak idején, az emberek rájöttek, hogy kis Irene nem Gabriel lánya. Az is feltűnt a híveknek, hogy John különösen sokat jár Larsonékhoz, főleg, amikor a férj nincs otthon. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozott, hogy John Sternt mindenki nagyon szerette. Mindig ott tűnt fel, ahol baj volt. Ott segített, ahol csak tudott. Mióta ő volt a pap a városban, a templom megtelt hívekkel. Később a húga, Ruth is bátyja után jött, és sokat segített a templomi munkákban. A vasárnapi iskolát például ő tartotta a gyerekeknek. A testvérpár tehát nagyon népszerű volt a városban. *** Irene folytatta kettős viszonyát a férjével és John-nal. A kis Joe másfél éves volt, amikor megszületett kis öccse, Lewis. Nem volt vitás, hogy a Larson vezetéknevet kapta, hiába volt neki is John az apja. Sok időt töltött a két kicsivel. A többiek már elég nagyok voltak, nem igényeltek már annyit törődést. A kis Joet különösen kedvelte. Az is nagyon ragaszkodott anyjához. Örült, hogy
56
A MADAME férje nem gyanakszik és elfogadja a két utolsó gyereket, mint sajátjait. Ám eldöntötte, hogy most már nem szül több gyereket. A szexualitás sem volt már olyan, mint régen. Két abortusz és hat gyerek után nem is volt csoda. John is kezdett elmaradozni, amit Irene eleinte nem is bánt. Sajnos Gabriel újra inni kezdett, és otthon verekedett. Szinte semmiségeken kapta fel a vizet. - Ez az étel egyáltalán nem meleg már! Melegítsd meg! - követelte ittas állapotban az asszonytól. Az étel meleg volt, de Irene jobbnak látta nem szólni semmit. Kiment a konyhába és egy kicsit melegített rajta. Visszavitte férjének és letette elé. - Még mindig nem jó! – kóstolt bele Gabe. Majd fogta és a falhoz vágta. – Nem megmondta, hogy nem jó! – dühöngte. - Mi bajod van? Miért veszekszel? – kérdezte ijedten Irene. - Mit csináltál egész nap, hogy nem tudtál meleg ételt készíteni? Talán megint a papnál voltál? – mennydörögte Gabriel. Irene megijedt. Mit akar ez jelenteni? Megsejtett valamit férje? - Nem, itthon voltam – válaszolta csendesen.
57
A MADAME - Lucaséknak gyereket csinált a pap! Ma hallottam! Remélem, nálunk egy gyerek sincs a paptól! – őrjöngött a férje. Pollyval is lefeküdt John? Irene-t sokként érte a hír. Azt hitte, hogy John csak őt szereti, és csak vele szerelmeskedik! Hát így becsapta őt? Azt a ronda, kapafogú, nagy pofájú Pollyt is szerette? Vele is azt csinálta, amit ő vele? Irene-ban egy világ omlott össze. Ő bízott Johnban. Még a gyerekeit is odaadta, hogy segítsenek neki a templomi teendőkben. Ugyanúgy elbánt vele, mint annak idején Simon… Miután férje felment a szobába és elaludt, Irene szabad folyást engedett a könnyeinek. Elhatározta, hogy többet látni sem akarja Johnt. Irene legnagyobb meglepetésére férje nem erőltette a vasárnapi templomba járást. Amikor Irene azt mondta, hogy nem megy a misére, mert fáradt és rosszul érzi magát, Gabe nem mondott semmit, nem kérdezett semmit. Egyszerűen elment a kocsmába inni. Többet nem mentek templomba.
58
A MADAME IX.
- Kerekecske, gombocska, itt szalad a nyulacska! Joe nagyot nevetett, amikor anyja megcsiklandozta. Szeretett az anyjával játszani. Az mindig olyan vicces volt. Sok mondókára, versre tanította. - Egy megérett a meggy, kettő…, na, hogy is van? – kérdezte Irene Joe-tól. - Csipkebokoj vesső – kacagott Joe. - Úgy van! Ügyes vagy! – dicsérte meg Irene. Szerette Joet. John-ra emlékeztette. Sok időt töltött vele. Ő volt a kedvence. Sokat simogatta, becézgette. Mivel férje elhanyagolta, így gyerekeivel töltötte ideje nagy részét. Különösen Joseph-vel voltak együtt sokat. Remélte, hogy sokra fogja majd vinni. Mindig jóleső érzéssel nézett végig Joe magas, karcsú alakján. Szép szál legény lesz majd belőle nagy korára, gondolta. Ám az a gondolat, hogy majd lányoknak udvarol, esetleg családot alapít már nem töltötte el olyan jó érzéssel. De még kicsi! Még sokára lesz nagy. Nyugtatta magát. Addig az enyém!
59
A MADAME A gyerekek nőttek. Irene Theresa már abban korban volt, hogy udvarlója lett. Egy rendes, derék fiú, Frank udvarolt neki. A nagyobb Larson gyerekek is próbáltak barátnőt keresni több kevesebb sikerrel. Joe az anyja mellett volt. Segített neki a ház körüli teendőkben. Volt, hogy együtt főztek. De, ha boltba kellett menni, Irene őt kérte meg. Férjével a szexuális élete nem alakult a legjobban. Pedig Irene igényelte volna. Valahogy Gabe eltávolodott tőle. Talán sejti, hogy viszonya volt neki is John-nal? És talán azt is tudja, hogy két gyerek nem az övé? Gabriel nem mondott semmit, de valahogy érezni lehetett, hogy tudja. Amikor kedve volt, használta Irene-t, de semmi több. Már nem volt meg köztük a tűz. Irene sokszor Johnt képzelte férje helyébe. *** Telt az idő, és a gyerekek sorra alapítottak családot. Irene Therese férjhez ment Frankhez és született két fiúk: Frank Jr. és Thomas. Jó pár évre rá Gabriel következett a sorban. Ő is megnősült és született két lánya. Őt követette Stephen. Neki is két lánya született. Matthew nem mutatott hajlandóságot a nősülésre, és a lányok sem érdekelték annyira. Szívesen töltötte szabad idejét erdőkben vándorolva és madárhangokat megörökítve. A kis Lewis még fiatal volt. Hála Istennek Joe-
60
A MADAME nak nem tetszett egy lány sem. Vagyis az anyja nem tudott róla. Ő maradt vele. Egyik este vacsora után még beszélgettek Joe-val. - Hallotta, hogy a vén Perry meghalt? – kérdezte Joe. - Nem, mi történt vele? – csodálkozott el Irene. - Szívinfarktust kapott. Hétfőn lesz a temetése. A bolt nem is lesz sokáig nyitva, ők is mennek a temetésre. - Milyen jó, hogy mondod. Akkor a holnapi vásárlást majd úgy időztem, hogy még idejében meg tudjam venni, ami kell. - Lassan megyek, lezuhanyozok, és lefekszek – ásított nagyot Joe. - Jól van, menjél, fiam, én még a konyhában elmosogatok. Joe felállt és felment zuhanyozni. Irene neki állt a konyhában a mosogatásnak, aztán megállt egy pillanatra. Hallotta, hogy Joe zuhanyozik. Pár percig hallgatta a víz zubogását. Majd vágytól fűtve felment az emeletre. Megállt a fürdőszoba ajtaja előtt. Hallgatózott. Résnyire nyitotta az ajtót. Látta Joe alakját a zuhanyfüggöny mögött. Kicsi korában de sokat fürdette Joe kis puha testét! Ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy újra megérinthesse Joe testét. Egy pillanatig habozott… Joe elzárta a vizet. Irene halkan visszacsukta az ajtót.
61
A MADAME Később többször élt az alkalommal. Ha Joe éppen fürdött, és nem zuhanyozott, akkor Irene különböző ürüggyel benyitott hozzá. - Jaj, fiam, ne haragudj, de megvágtam a kezem és kellene egy sebtapasz. Joe kicsit összerezzent, de nem szólt semmit. Amikor fia éppen öltözött a szobájában, Irene kopogott, de választ nem várva már nyitott is be. - Jaj, ne haragudj, csak a megszáradt ruháidat hoztam be. Joe éppen alsóneműben állt a szoba közepén és a nadrágját akarta felhúzni. Irene szeme falta a látványt. Pont olyan volt, mint John! Olyan szép és jóképű. Ahogy elment mellette, súrolta Joe hátát. Milyen jó érzés volt! *** Irenet aggasztotta, hogy mi lesz vele, ha Joe-nak családja lesz és itt hagyja. Mi marad akkor neki? De tudta, hogy Joe-ban is dolgozik a tesztoszteron. Neki is vannak vágyai. Hogy oldja meg, hogy fia ki legyen elégítve, de ne menjen el? - Mama, elhozhatom a kicsi Krissyt? Tudna vigyázni rá? Dolgoznom kell mennem – hívta telefonon menye, Rose.
62
A MADAME - Persze, hozd el nyugodtan, majd én vigyázok rá – válaszolta. Krissy másfél éves volt. Eleven göndör hajú kislányka. Sokat csacsogott. Míg Irene mosogatott, addig Joe-val voltak a szobában. Hirtelen feltűnt Irene-nak a csend. Hogy Krissy nem csacsog. Átment a hallon a nappalihoz. Benézett. Joe az ölébe ültette Krissyt és simogatta…a bugyijában. A gyermek mereven ült fia ölében. És akkor rájött, hogyan tarthatja meg magának úgy Joet, hogy ki legyen elégítve, de ne menjen el! Visszament a konyhába és végezte tovább a dolgát. Nem sokkal később Krissy jött ki hozzá a konyhába. Csendes volt. - Mi baj van, bogaram? Mit játszottál? – kérdezte kedveskedve Irene. Krissy nem válaszolt, de zaklatott volt. - Mi baj van, mondjad, bogaram! – duruzsolt neki tovább a nagyanyja. Mivel Krissy nem válaszolt, Irene így folytatta: - Kérsz egy kis cukrot?
63
A MADAME És felé nyújtotta a cukros dobozt. Krissy felvidult és egy cukorért nyúlt. Boldogan nyitotta ki és tömte a szájába. Leült a konyha asztalhoz és újra elkezdett játszani a babájával. Öt óra fele fia, Gabriel jött a kicsiért. - Minden rendben volt Krissyvel? – kérdezte vidáman. - Persze. Nagyon jól viselkedett. Nem volt vele semmi baj. Éhes vagy? Kérsz valamit enni? – terelte másra a szót az aszszony. - Mit főzött, muter? – kérdezte. - Van egy kis tyúkhúsleves, tört krumpli és rántott csirke comb. - Akkor ennék belőle – felelte a férfi és leült az asztalhoz. Közben bejött Joe is. - Szevasz, Gabe! - Szevasz, Joe! Mi van? Itthon vagy? Nincs munka? – érdeklődött Gabe. - Egyelőre nem találok állást. Közben Krissy odaült apja mellé. Ott biztonságban érezte magát. Irene és Joe figyelték, hogy mond-e valamit az apjának, de a kicsi nem szólt egy szót sem. Megnyugodtak.
64
A MADAME X.
Irene szívesen elvállalta az unokát őrzését, ha a szülők éppen nem értek rá, mert dolgozniuk kellett. A kis cafka lányok meg hogy hagyták magukat Joe-nak! Irene megvetette őket. Krissy és a húga, Tina voltak nála. Joe vigyázott rájuk az emeleti szobában. Irene már megleste őket egyszer. Joe a két lánnyal volt egyszerre. Levetette a lányokkal a bugyijukat és hol ő simogatta őket mindenhol, hol a lányokkal simogatta egymást. Rávette a lányokat, hogy simogassák a nemi szervét a nadrágján keresztül. Mind a kettővel csináltatta. Kicsit bosszantotta Joet, hogy a kisebbik, Tina erősen tiltakozik, és sokat sír. Csúfolta is érte, hogy kis rívó picsogó. Csengettek. Irene ment ajtót nyitni. A postásnő volt az, Katie. - Jó napot, Mrs. Larson, hoztam egy kis pénzt – mondta nevetve. - Na, az nagyon jó! – válaszolta vissza vidáman Irene. Majd hirtelen nagy lábdobogás az emeletről. A kis Tina szaladt nagyanyjához zaklatottan, utána meg Krissy. Fel voltak öltözve. Irene ruhájába bújt. - Mi baj van? – kérdezte Katie.
65
A MADAME - Mi baj van, bogaram? – kérdezte Irene is búgó hangon. - Joe bánt – szipogta Tina. - Nem, nem bántja – válaszolta Krissy. – Csak játszik vele és Tina mindig megsértődik! - Jaj, ezek a gyerekek! – fordult vissza a postásnőhöz Irene. És nevetve aláírta a papírt, majd átvette a pénzt. - Jaj, igen, az enyémek is ilyen kis érzékenyek, pedig fiúk! – nevetett újra Katie. – Mindig mondom nekik, hogy így nem lesz belőlük jó katona. - Hát az biztos! – helyeselt harsányan Irene. – Na, gyertek, menjünk be, nézzük meg, mi sül a sütőben – terelte be a lányokat az asszony. – Viszontlátásra! - Viszlát, Mrs. Larson! További szép napot! – búcsúzott Katie vidáman. *** Irene Theresa a férje szülinapjára tartott szokásos ünnepet, és ahogy szokta, meghívta a rokonságot. Mindig szerette, ha együtt vannak. Szorgosan sütött, főzött, majd férjét, Franket elküldte a szüleiért és az otthon maradt öccseiért. A többiek maguk jöttek.
66
A MADAME - Irene, nagyon finomat főztél – dicsérte meg apja, Mr. Larson. - Köszönöm, apa – érzékenyült el Irene Theresa. - Talán még anyád sem főz ilyen finoman – kacsintott az öreg. Erre harsány nevetés tört ki. - Nézd már az öreget, sértegeti a mutert – súgta nevetve a feleségének ifjú Gabriel. - Dehogynem. Anyu is nagyon finom főz – kelt anyja védelmére Irene Theresa, de jól esett neki apja dicsérete. Mindig hálás volt azért, mert Mr. Larson elfogadta őt, mint lányát, nevére vette és sosem bántotta. Jól bánt vele mindig. Irene Theresa tudta, hogy nem Mr. Larson saját lánya. Megmondták neki az iskolában. Sokszor összesúgtak a háta mögött, ezért ő otthon megkérdezte az anyját, igaz-e. Az anyja pedig megmondta, hogy igaz, nem Mr. Larson az igazi apja. De hogy ki volt az igazi apja, azt sosem árulta el neki Irene. Ebéd után a gyerekek bementek a fiúk szobájába játszani, a felnőttek pedig ittak és beszélgettek. Egyszer csak megjelent a gyerekek szobájának ajtajában Joe. - Mit csináltok? – kérdezte vigyorogva.
67
A MADAME A kislányok megrémültek, de úgy gondolták, bajuk nem eshet, mert itt vannak a többiek is, főleg Frank és Thomas, akik már jóval nagyobbak voltak, mint ők. - Építőkockával játszunk – felelték a lányok. A fiúk kártyáztak. Megjelent Lewis is az ajtóban. - Nézd már, a lányok építőkockával játszanak – nyerített Joe Lewis fülébe. Lewis zavartan nevetett. - Te meg ne csalj, Frank! Idáig látom, hogy csalsz! – szólt rá a fiúra. - Nem is csalok! – védekezett a fiú. Joe beült közéjük és piszkálni kezdte őket. - Fogadjunk, hogy kis farkatok van! Igaz, Lewis? – nézett kajánul az öccsére. – Gyere, köpködjük meg nekik, hátha nagyobbra nő! Ezzel fogta a két férfi a kis Franket, lefogták, lehúzták a nadrágját és a gatyáját és mind a ketten megköpködték a szemérmét. Majd elkapták a menekülő Thomast is, és vele is megismételték a műveletet.
68
A MADAME A lányok riadtan nézték a jelenetet. Tina fogta magát és gyorsan kiszalad a szüleihez. Krissy ott maradt, nem bírt a félelemtől mozdulni. Nagyon megkönnyebbült, amikor a két férfi harsány nevetéssel kiment a szobából. *** - Mama, két hétre tudna vigyázni a kis Judith-ra? Az aszszonynak sok baja a kis Eve-vel, has fájós, sírós, így nagy segítség lenne, ha két hétig vigyázna Judith-ra -–hívta Stephen egyik nap Irene-t. - Persze, örömmel. Nyugodtan hozd el Judith-ot, itt jó helye lesz. Majd mondom Gabe-nek, hogy engedje el játszani Krissyt és Tinát. - Jól van, akkor holnap elviszem – zárta a beszélgetést Stephen. Másnap megérkezett Judith. 5 éves volt. Irene előkészítette a szobáját. A Joe mellettit kapta. Irene többször megleste őket. Joe ugyanazt csinálta vele is, mint a másik két lánnyal. Simogatta a kislány szemérmét, és magát is simogattatta vele. Judith sem mondott semmit. Hogy ezek milyen buta lányok! De nem is baj az. Legalább nagy korukban majd tudják, mit kell csinálni egy férfivel.
69
A MADAME XI.
Lewis a legkisebb is nősülni készült. Ugyanis a menyaszszonynak való teherbe esett. És egy kicsit az is zűrt okozott, hogy 17 éves volt! Gina szülei hithű katolikusok voltak, így az abortuszt elvetették, a házasságot meg kénytelenek voltak, támogatni. Viszont annyira haragudtak parázna lányukra, hogy nem engedélyezték számára a fehér ruhát. Nem érdemled meg ezek után, mondták neki. Így Gina egy kis lila ruhában mondta ki a boldogító igent Lewisnak, John Stern második fiának. Maga John adta őket össze, akinek előtte Gina meggyónta a bűnét, és a pap már nem firtatta a lila ruhát. Annyira szűk körű volt az esküvő, hogy nem gondolta, hogy nagy baj lenne belőle. Ennek ellenére Lewis és Gina élete nem volt felhőtlen. Lewis nagyon iszákos és munkakerülő ember volt. Első szülött lányát, Gina Bessyt ki nem állta, mert nem fiúnak született. Viszont a fiút, Lewis Juniort már szívesebben fogadta. Sajnos annak ellenére, hogy a szüleik nem engedélyezték az abortuszt, ők mégis elvetették harmadik gyermeküket, de a negyediket már nem merték, így született meg Gabriel Junior. Nagyon szűkösen éltek.
70
A MADAME Krissy, Tina és Judith már viszonylag nagyok voltak. Veszélyes lett volna őket továbbra is használni. De pont jól jött Gina Bessy. Joe-nak és Irene-nak ő volt az új játékszerük. Talán éppen ezt sejtette Lewis, és ezért harcolt annyira az ellen, hogy neki lánya szülessen. Gina Bessy olyan jó játékszernek vált be, hogy Joe évekig használta, sokkal nagyobb koráig. Irene-nak pedig nem kellett aggódnia, hogy Joe elhagyja. *** Gabriel Larson a sok ivászatnak köszönhetően tüdőembóliában halt meg 68 éves korában. Irene nem bánta. Az utóbbi években külön szobában aludtak annyira elhidegültek egymástól. Éppen megsiratta férjét, hiszen sokat köszönhetett neki. De nem fájt neki úgy a hiánya, mint amikor megtudta, hogy John Stern meghalt rákban. *** - Hallotta, hogy Tina férjhez megy? – mondta egyik nap Joe Irene-nak. - Nem. Kihez? – csodálkozott el Irene. - Valami paphoz – vetette oda hanyagul Joe. - Egy paphoz?
71
A MADAME - Igen. Gabe mondta. Még csak nem rég ismerik egymást, és össze akarnak házasodni. - Talán terhes? – kérdezte Irene. - Nem tudom, nem mondták. Mindketten hallgattak. Tina valahogy fura gyerek volt. Egyik unoka sem mondott soha semmit, Tina sem, de ő egy nagyon lázadó típus volt. És pont egy paphoz megy hozzá! Unokáik már nem voltak megkeresztelve. A menyek nem akarták. Úgy voltak vele, majd mind eldönti felnőtt korában, mit akar. Viszont egy papnak meg szoktak gyónni... Vajon Tina elmondta a pap barátjának, hogy mi történt vele? Ha igen, mit fog lépni a pap? Egyáltalán emlékszik rá Tina, hogy mi történt vele? Ha igen, mennyire emlékszik? Mindenre? Semmire? Töredékre? Az ügy bombaként robbant a családban. A pap férje nem tudta elviselni, hogy feleségét meggyalázták. Követelte a szembesítését. Hallani akarta a másik feleket is. Irene éppen egyedül volt otthon. Joet elküldte az üvegeshez, hogy hozza el az új ablakot. - Szia, nagyi! – toppant be hozzá Aaron és Tina. – Örülsz, hogy látsz bennünket?
72
A MADAME Irene teljesen lesápadt. Aaron és Tina nem voltak jókedvükben. Tudta, hogy miért jöttek. - Mesélj már nekünk egy kicsit erről a Joe-ról! Mit csinált ez a Joe a feleségemmel kiskorában? - Semmit….semmit… - hebegte halott sápadtan Irene. – Én most nem értem, mi a baj. Tina be van varrva alul? - Nem, Tina nincs bevarrva! Amikor be volt varrva, akkor a vadbarom fiad belenyúlkált a varratba! Bezzeg te nem voltál bevarrva a sok pasiddal! – fújtatott Aaron. - Milyen sok pasi?! – adta az ártatlant Irene-t. - Mondjuk Irene Theresa apja. Vagy Lewis, akiről azt mondják, hogy a paptól van… Megcsörrent a telefon. - Én vagyok. Nem tudom egyből vinni az ablakot, mert most szólt az öreg Harris, hogy segítsek már neki lepakolni. Úgyhogy kések. Rendben? – Joe volt a vonal végén. - Nem baj! – kiabált bele Irene. – Nem fontos! Most itt van Aaron és Tina! Joe bontotta a vonalat.
73
A MADAME - Ki volt az, nagyi? Talán csak nem Joe? Ennyire félted tőlem? – vicsorogta a pap. - Milyen pap vagy te? Ilyen szélsőséges?! Hát hol a megbocsátás? – állt át támadásba Irene. Aaron ránézett. - Ennél nagyobb beismerésre nincs szükségem. Most már biztosra tudom, hogy a feleségem nem hazudott. És azt is tudom, hogy Isten igazságos: mindenki meg fog halni, akinek köze volt a feleségem meggyalázáshoz – mondta, ezzel fogta Tina kezét és kisétált a házból. Irene-nak nadrágot és bugyit kellett cserélnie. Az utóbbi időben inkontinencia problémái voltak. Az ügy nagy port kavart. Az egész város erről beszélt. A fiatalok nem fogták be a szájukat. A család széthullott. Senki sem állt többé szóba Irene-nal és Joe-val, kivéve Irene Theresát. Ő néha-néha benézett hozzájuk. Az első sokk akkor érte őket, amikor meghalt a menye, Rose, Gabriel felesége. Majd pár évre rá maga Gabriel is hirtelen elhunyt. Leállt a szíve. Irene-nak eszébe jutott, mit mondott Aaron. Mindenki fizet Tina bemocskolásáért. Joe ivott. Oly annyira, hogy a mája nem bírta és leállt a működése. Úgy érezte Joe-val meghalt az egyik fele. Később ő is ágyhoz kö-
74
A MADAME tött beteg lett. Nem akart egyik gyerekéhez sem menni. Tudta, be sem fogadnák őt. Irene Theresát meg nem akarta terhelni, mert Franket, a férjét kellett ápolnia, aki súlyos beteg volt. Így került öreg otthonba.
75
A MADAME Végszó
- Mrs. Larson – ébresztgette Maggie. – Jó lesz most már viszszamenni az ágyba. Óvatosan áthelyezte Irene-t a tolószékbe és visszavitte a szobájába. - Miről tetszett álmodni? – kérdezte a mindig vidám ápolónő. - Sok mindenről – válaszolta az idős asszony. - Az a jó, ha sok emlék van – mosolygott Maggie. - Talán igen… - mondta csendesen Irene. Most már minden nap emlékezhetett. Az egész életére. Mert semmi más nem maradt számára a magányon kívül.
76
