A leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok az építőiparban

A leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok az építőiparban

Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail cím: [email protected] Telefonszám: +36 1 433 0396 Összhangban az építkezések biztonságáért „Az építőiparral összefüggő veszélyek és szabálytalanságok megelőzéséért” Construma Szakkiállítás – Munkavédelmi Akadémia 2013. április 11. – Hungexpo Budapesti Vásárközpont

STATISZTIKA

Összes főbb megállapított szabálytalanság a 2012-es évben

Építőipar 2012

Feketefoglalkoztatás

Munkaidő szabályainak megsértése

Pihenőidő szabályainak megsértése

Rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértése

Nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése

intézkedések száma

1 035

150

15

3

521

érintett létszám

2 491

1 177

54

18

1 888

Munkabérrel kapcsolatos jogsértések

231

1 242

Egyéb főbb jogsértések

Összes főbb intézkedés

308

2 263

676

7 546

STATISZTIKA

Intézkedések megoszlása GA2

13%

Fekete-foglalkoztatás Munkaidő szabályainak megsértése

10%


46%

Rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértése Nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése Munkabérrel kapcsolatos jogsértések

23%


0% 7% 1%

4. dia GA2

Ez már az ágazati intézkedésekre vonatkozik? gedeona; 2013.03.11.

STATISZTIKA Részletezett statisztika 1.

Feketefoglalkoztatás

A külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések megszegése

Bejelentés elmulasztása

Munka-szerződés nélküli foglalkoztatás

Részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás esetén

Színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás

Efo/Eftv. bejelentés nélküli foglalkoztatás

Efo tv. szerint bejelentés elmulasztása

int.

711

2

675

22

7

5

324

324

fő

1 779

15

1 691

38

25

10

712

712

Jogsértések megnevezése

Építőipar


Munkaidő szabályainak megsértése

A járművezetők engedélyezett vezetési és pihenőidejének túllépése

A munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése (munkaidőbeosztás)

A munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése (munkaidőkeret)

A munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése (napi, heti munkaidő)

Vasárnapi munkavégzésre vonatkozó (munkaidő, pihenőidő) szabályainak megszegése

int.

150

2

81

50

14

3

fő

1 177

3

360

744

66

4


Építőipar



Építőipar


A pihenőidőre vonatkozó szabályok megszegése (heti pihenőidő)

A pihenőidőre vonatkozó szabályok megszegése (munkaközi szünet)

A pihenőidőre vonatkozó szabályok megszegése (napi pihenőidő)

Rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértése

A rendkívüli munkára vonatkozó szabályok megszegése

Munkaszüneti napon történő munkavégzés szabályainak megszegése

15

8

1

6

3

1

2

54

20

5

29

18

4

14

int. fő



Építőipar

Nyilvántartással kapcsolatos szabályok megsértése

A munkáltató nyilvántartási kötelezettségének megszegése egyéb módon (hiányos, hamis nyilvántartás)

A munkáltató nyilvántartási kötelezettségének megszegése egyéb módon (nincs nyilvántartás)

A munkáltató nyilvántartási kötelezettségének megszegése kettős nyilvántartás alapján

Jogellenes munkaerőkölcsönzés

Nyilvántartásba vétel hiányában folytatott munkaerőkölcsönzési tevékenység

521

223

292

6

8

8

1 888

875

984

29

35

35

int. fő



Építőipar

int. fő


Építőipar

int. fő

Munkabér

A munkabér védelmére vonatkozó szabályok megszegése egyéb módon

A munkabér védelmére vonatkozó szabályok megszegése (határidőben nem fizeti ki a bért)

Egyéb, jogszabályban meghatározott mértékű kötelező juttatásra (távolléti díj) vonatkozó szabályok megszegése

Garantált bérre vonatkozó rendelkezések megszegése

Kollektív szerződésben megállapított bértől eltérés

231

28

42

6

1

50

1242

72

703

26

1

105

Minimálbérre vonatkozó előírás (garantált bérminimum) megszegése

Pótlékra vonatkozó szabályok megszegése (éjszakai bérpótlék)

Pótlékra vonatkozó szabályok megszegése (munkaszüneti napi munkavégzés)

Pótlékra vonatkozó szabályok megszegése (műszakpótlék)

Pótlékra vonatkozó szabályok megszegése (rendkívüli munkavégzés ellenértéke)

Pótlékra vonatkozó szabályok megszegése (vasárnapi munkavégzés)

47

9

5

8

33

2

116

22

9

31

152

5



Építőipar


A foglalkoztatásra irányuló jogviszony A szabadságra megszűnésével vonatkozó összefüggő igazolások szabályok kiállításának és megszegése kiadásának elmulasztása

Fiatal munkavállalók szabálytalan foglalkoztatása

int.

300

272

27

1

fő

641

546

94

1

Munkaügyi ellenőrzések az építőiparban

A 2012-es évben Magyarországon 19 080 munkaügyi hatósági ellenőrzést folytattak le munkaügyi felügyelők, ebből 2 614 volt az építőiparban (14%). Az ellenőrzések jogszabályi háttere: A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. tv. (Met.) • •

• • • •

A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat. Széles körű jogosítványok az ellenőrzéskor (háttérszabály: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXV. tv. (Ket.) hatósági ellenőrzésre és szemlére vonatkozó szabályai) Széles körű ellenőrzési hatáskör (Met. 3. § (1) bek.) Széles, de szigorúan szabályozott intézkedési hatáskör (Met. 6. § (1) bek.) Szigorúan behatárolt kötelező bírságkiszabás (Met. 6/A. § (1) bek.) Bírság alóli mentesülés meghatározott esetei (Met. 6/A § (2) bek.)

Munkaügyi ellenőrzések az építőiparban

Szervezeti felépítés Jogszabályi háttér: A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII.28.) Korm. rendelet, fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. CXXVI. törvény, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet. •

• •

Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség korábbi területi szervei 2011. január 1-jétől kezdődő hatállyal a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként működő szakigazgatási szerveiként működnek tovább. 2012. január 1-jétől a korábbi OMMF a Nemzeti Munkaügyi Hivatalba integrálódott. A szakigazgatási szervek tekintetében ún. osztott irányítás valósul meg (elválik a szakmai és a funkcionális irányítás).

A szabálytalanságok okai 1. Bejelentési kötelezettség Adózás rendjéről szóló tv. 16. § (4) bekezdés: A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, valamint a Tbj. 56/A. §-a szerinti kötelezettet is) - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, (…) kell teljesíteni. A bejelentés ideje előtti munkavégzés „feketemunka” megállapítását vonhatja maga után! Kivétel: Met. 6/A § (2) a) pont: az ellenőrzés ideje későbbi, mint a bejelentés ideje.

A szabálytalanságok okai 4a) Ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Efo. tv.) meghatározott korlátok túllépése miatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a Tbj. általános adózási és járulékfizetési szabályait köteles alkalmazni, az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított nyolc napon belül - a (4) bekezdésben előírt módon biztosítottként - jelenti be. Ettől eltérően nem kell a (4) bekezdés szabályai szerint biztosítottként bejelenteni azt a természetes személyt, akit a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát nem vette fel és munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. tv. (Efo tv.) szerinti bejelentési kötelezettség „Bevallás és bejelentés” – a fogalmak összekeverése szabálytalanságokhoz vezet! A korábbi Eftv. 12. §-a a „Bejelentési és bevallási” szabályokat tartalmazta. Az új, hatályos Efo. tv. 11. §-ától kezdődően tartalmazza a bejelentési és bevallási szabályokat. A 12. § szövege szerint a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint az ügyfélkapun keresztül teljesíti. Ettől eltérően - az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásra elektronikusan kötelezettek kivételével - a munkáltató választhatja azt, hogy bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal papír alapon havonta, a tárgyhót követő hó 12-éig teljesíti. A bevallás adójogi fogalom, a bejelentés pedig inkább munkajogi! Szabályos foglalkoztatás mellett nincs lehetőség utólagos bejelentésre egyszerűsített foglalkoztatás esetén sem!

A szabálytalanságok okai Efo tv. 11. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a (3) bekezdés szerinti adatokat. A munkáltató bejelentési kötelezettségét - választása szerint a) elektronikus úton, kormányzati kézbesítési szolgáltatás igénybevételével (a továbbiakban: ügyfélkapu), vagy b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti. (8) Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. A bejelentés módosítására az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak szerint kerülhet sor, függetlenül attól, hogy bejelentési kötelezettségének eredetileg a munkáltató melyik módon tett eleget. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló jogviszony esetén – eltérően az Mt. szerinti munkaviszonytól - a munkaszerződés írásba foglalása nem kötelező, figyelemmel arra is, hogy a jogviszony a bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Lehetőség van továbbá a felek megállapodása alapján [Efo. tv. 3. § (1) bekezdés] minta-munkaszerződés használatára, melyet az Efo. tv. melléklete tartalmaz. A bejelentési kötelezettség teljesítése mellett a munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni. [Efo tv 3. § (1)]

A szabálytalanságok okai 2. Egyszerűsített foglalkoztatás leggyakoribb szabálytalanságai Létszámkorlát megsértése 1. § (2) Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve nem haladhatja meg a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. (3) A (2) bekezdésben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, a 2. § 3. pontjára is figyelemmel. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át. Létszámkorlát megsértése esetén Az Efo.tv. 8. § (4) bekezdése értelmében

Adóhatóság intézkedik.

A szabálytalanságok okai

Időkorlát megsértése (4) Ha a munkáltató és a munkavállaló a) idénymunkára, vagy b) idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg. Az Efo. tv. 1 § (4) bekezdéséből következően a munkaviszony 120 napos abszolút időkorlátja kizárólag azonos felek között áll fenn. Egy munkáltató foglalkoztathat az év akár 365 napján Efo. tv. szerinti idénymunkásokat, amennyiben más munkavállalókról van szó, és az egyes munkavállalókkal fennálló munkaviszonya a naptári évben külön-külön számolva a 120 napot nem haladja meg. Időkorlát megsértése esetén Az Efo.tv. 8. § (4) bekezdése értelmében

Adóhatóság intézkedik.


„Szerződésmódosítás” tilalma Mt. 201. § (1) A törvényben meghatározott munkáltató és munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíthetnek. Érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn. (2) A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják.

A szabálytalanságok okai A munka- és pihenőidő nyilvántartása egyszerűsített foglalkoztatásnál Az Mt. 203. §-a nem „szünteti meg” Efo esetén a munkaidő-nyilvántartási kötelezettséget! Azt vezetni kell Az Mt. 134. §-a szerint: A munkáltató nyilvántartja a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság tartamát. (2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. (3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Az új Efo. tv. a korábbi Eftv-vel ellentétben nem ír elő „jelenléti ív” vezetésére vonatkozó kötelezettséget. Ebből a munkáltatók egy része azt a téves következtetést vonta le, hogy a hétköznapi szóhasználatban„jelenléti ívként” ismert, de helyesen munkaidő-nyilvántartásnak nevezett dokumentum vezetésére vonatkozó kötelezettség Efo. tv. hatálya alá tartozó munkavállalók esetében nem áll fenn. Ez helytelen következtetés. A „jelenléti ív” jogilag az Eftv., tehát a már hatályát vesztett, egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény mellékleteként bevezetett, szigorú számadásúnak tervezett nyilvántartás volt. Az Mt. 203. §-a a munkaidő-nyilvántartás vezetését nem „veszi ki” az Mt. általánosan alkalmazandó szabályai alól, így egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltatót terheli a munkaidő-nyilvántartás vezetésének kötelezettsége, kivéve, ha a felek minta-munkaszerződést kötnek (Mt. 203. § (4)).

A szabálytalanságok okai 3. A munka- és pihenőidőre vonatkozó tipikus szabálytalanságok (Mt.)

•

A munkaidő maximális és a pihenőidő minimális tartamára vonatkozó szabályok megsértése. Teljes napi munkaidő: napi 8 óra (12 órára emelhető 2 esetben); Beosztás szerinti munkaidő: 4-12 óra/nap, max. 48 óra/hét; Készenléti jell./hozz.: 24/72 óra; Részmunkaidő esetén ebben meg kell állapodni!; Pihenőidő szabályai: későbbiekben kifejtve; Munkaidőkeret maximális tartama: 4hó/16hét; 5 esetben: 6hó/26 hét; KSZ: 12hó/52 hét, ha… ;

•

Az Mt. 124. § (1) bekezdése alapján általános és az általánostól eltérő – tehát valamennyi – munkarend esetén a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.

•

A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.


•

A munkaviszony megszűnésekor az időarányosan a munkavállalót megillető, de ki nem adott szabadságot meg kell váltani. A szabadság megváltására csak ebben az egy esetben van lehetőség [Mt. 122. § (5) bek.]. Nem kell ugyanakkor alkalmazni ezt a szabályt az apák pótszabadságára [Mt. 121. § (4) bek.], amelynek a ki nem adott részéről a munkáltató kérésére igazolást kell kiadni [420/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (6) bek.].

•

Mt.) 97. § (4) bekezdése értelmében a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

•

A munkaidő-nyilvántartás Mt. 134. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés (írásban közölt munkaidő-beosztás „frissítése” – változás naprakész feltüntetése) által történő kiváltása esetén nem elegendő a változás naprakész feltüntetése, szükséges az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolása is. Kizárólag a rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartása vezethető ily módon; a készenlét és a szabadság tartamát továbbra is az eddigi szabályok szerint, naprakészen [az Mt. 134. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően] kell nyilvántartani. A fenti, eltérésre lehetőséget biztosító rendelkezések nem befolyásolják azon elvárásokat, hogy a munkaidő-beosztás a helyszínen ellenőrizhető, hiteles, teljes és valós legyen.


•

Mt. 124. § (2) bekezdése szerint a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Ennek a rendelkezésnek leginkább az általános munkarendtől eltérő, például heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkarendek esetén van jelentősége (napi 12 vagy 24 órás munkarendek).

•

124. § (3) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

A szabálytalanságok okai 4. A munkabérrel kapcsolatos tipikus szabálytalanságok

•

A minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó szabályok megsértése.

•

Távolléti díj számítása: a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal módszertani segédletet tett közzé a távolléti díj számításával kapcsolatos új szabályok alkalmazására, mely a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján - www.munka.hu – megtalálható. A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 146. § (3) bekezdés d) pontjának értelmében a munkavállalót óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre távolléti díj illeti meg, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.

•

A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Jó tudni…

Az új Mt. számos olyan változtatást vezetett be, mely kedvez a munkáltatóknak, illetve változatlan formában megtartott számos ilyen jellegű szabályt.

•

Az Mt. 203. § (1) bekezdése sorolja fel azokat a szabályokat, melyeket Efo esetén nem kell alkalmazni (ez új jogtechnikai megoldás, korábban az Eftv., majd az Efo. tv. sorolta fel a kivételeket. A kivételek kikerülése nem jelenti tehát ezeknek a szabályoknak az újbóli kötelező alkalmazását.)

•

Korábban az Eftv., majd az Efo. tv. szabályai szerint annyiszor kellett kiadni a munkavállaló részére a korábbi Mt. 97. § (2) bekezdése szerinti igazolásokat, ahányszor a munkaviszonya megszűnik, illetve azt megszüntetik. Az új Mt. 203. § (2) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnésekor Efo esetén a 80. §-ban meghatározott igazolásokat nem kell kiadni.

•

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a napi munkaidő - munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is - beosztható egyenlőtlenül.

Jó tudni…

•

Az Mt. 103. § (1) bekezdése alapján, a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a 107. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartama a) a hat órát meghaladja, húsz perc, b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontja szerint nem munkaidő - a készenléti jellegű munkakört kivéve - a munkaközi szünet. Az Mt. 103. § (5) bekezdése értelmében, munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával legalább 20 percet egybefüggően, a munkavégzés 3. és 6. órája között kell kiadni. Amennyiben a munkaközi szünet 20 percnél hosszabb tartamú, a fennmaradó rész bármikor, akár több részletben is kiadható. Lehetőség van például a kilenc órát meghaladó munkavégzés esetén a munkaközi szünet egyben (45 perc) történő kiadásának, ilyenkor viszont figyelemmel kell lenni az Mt. 103. § (5) bekezdésére, vagyis legalább 20 percet a 3. és 6. óra között kell kiadni. A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, ilyen módon díjazás sem jár rá; kivéve a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében [Mt. 86. § (3) bek. a) pont]. Az általános munkarendben dolgozó munkavállalók esetében a munkaközi szünetek tartamát nem lehet hetente összevontan ledolgozni, azonban a munkaidő-keretben foglalkoztatott munkavállalók esetében ez lehetséges.

Jó tudni… •

101. § (1) Vasárnapra rendes munkaidő a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjellegű, c) a megszakítás nélküli, d) a több műszakos tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, h) külföldön történő munkavégzés során, valamint i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

Az Mt. 140. § (1) bekezdése szerint a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, d), e) és i) pontokban felsorolt munkavállalókat ötven százalék bérpótlék illeti meg. Ebből következően nem illeti meg pótlék az a-c) és f-h) pontokban felsorolt munkavállalókat, még akkor sem, ha egyébként a d), e), i) kategóriába is tartoznak.

Jó tudni… •

Az Mt. 141. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalónak, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, azaz, ha a munkavállalónak rendszeresen más és más időpontban kell elkezdenie a napi munkaidő teljesítését. Az Mt. 141. § (2) bekezdése szerint a változást akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Nem kell tehát műszakpótlékot fizetni, ha a munkakezdés időpontja változik ugyan, de a változás nem minősül rendszeresnek, vagy nincs legalább négy óra eltérés a változó munkakezdési időpontok között.

•

Fentiektől eltérően éjszakai munkavégzés (22-06h) esetén mindenképpen jár a munkavállalónak 15% bérpótlék (ha a fenti műszakpótlék nem illeti meg és az éjszakai munkavégzés az egy órát meghaladja.)

•

A garantált bérminimumra való jogosultság tárgyában kialakultnak tekinthető az ítélkezési gyakorlat, mely szerint az emelt összegű minimálbérre jogosultságnak kettős feltétele van: 1. munkakör betöltése - jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabály illetve munkáltatói rendelkezés alapján - középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez legyen kötve, 2. a munkavállaló rendelkezzen is ezekkel a feltételekkel.(BH 2012.47 és BH 2012.73).

Jó tudni… •

Az ún. behívásos munkavégzés alapján (Mt. 193. § (1) – (2)) a legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. Ebben az esetben a munkaidőkeret tartama a négy hónapot nem haladhatja meg. A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval. Ez a részmunkaidő egyik különös fajtája, azaz ebben a feleknek meg kell állapodniuk. A munkáltatónak a munkavégzés időpontját, annak esedékessége előtt legalább három nappal előre közölnie kell. A szabályozás értelmében a munkavállaló csak akkor köteles munkát végezni, ha a munkáltató erre kifejezetten utasítja (behívja), ám díjazást is csak a ténylegesen ledolgozott órák után kap. A munkaidőkeret alkalmazása ebben a foglalkoztatási formában lehetőség, nem pedig kötelezően választandó. Mivel az Mt. 97. § (3) bekezdése szerint munkaidőkeret alkalmazása esetén - a 101-102. §-ban foglaltakra tekintettel - a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás), ezért ebben az esetben nincs akadálya a napi 6 órát meghaladó munkaidő-beosztásnak, a munkaidőkeretre, munka- és pihenőidőre vonatkozó általános szabályok betartása mellett. Munkaidőkeret alkalmazása nélkül csak rendkívüli munkavégzés elrendelésével van lehetőség a napi 6 órát meghaladó munkavégzésre.

Jó tudni… •

Az Európai Parlament És a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről ún. „keménymag” rendelkezéseit minden Tagállam kötelezően adoptálta (az Mt-ben a 295. §-ban találhatóak). Az irányelv 3. Cikk (1) bekezdése szerint ezek a következőek: a) maximális munkaidő és minimális pihenőidő; b) minimális éves szabadság; c) minimális bérszint, beleértve a túlóradíjakat; ez a pont nem vonatkozik a kiegészítő foglalkozási nyugdíjrendszerekre; d) munkavállalók rendelkezésre bocsátásának feltételei, különösen a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások esetében; e) munkahelyi egészség, biztonság és higiénia; f) védintézkedések a várandós vagy gyermekágyas nők, gyermekek és fiatalok munkaviszonyára vonatkozó szabályokat illetően; g) férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód és más megkülönböztetést tiltó rendelkezések. Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a minimális bérszint fogalmát annak a tagállamnak a nemzeti jogszabályai, illetve gyakorlata határozzák meg, amelynek a területén a munkavállaló kiküldetésben tartózkodik.

Jó tudni…

•

Mt. 97. § (5) bekezdése értelmében, amennyiben a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, az adott napra vonatkozó munkaidőbeosztást legalább négy nappal korábban módosíthatja.

•

A szabadság kiadásának szabályai rugalmasabbak, mint a régi Mt-ben.

•

„Cserébe” a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai rugalmatlanabbak (naptári évenként max. 44 beosztás szerinti munkanap, vagy 352 munkaóra, amit részmunkaidőnél még arányosítani is kell).

•

Számos eltérést enged az új Mt. „Eltérő megállapodás” címszavak alatt. Vagy KSZ vagy a felek megállapodása térhet el a rendelkezésektől.

•

Az új Építőipari Ágazati Kollektív Szerződést 2013. február 27-én írták alá. A következő lépésként a nemzetgazdasági miniszter az egész ágazatra kiterjeszti a módosított kollektív szerződést, addig a korábbi ágazati megállapodás marad hatályban, kivéve az új Munka törvénykönyvébe ütköző rendelkezéseket.

Jó tudni… •

Met. 6/A. § (1) A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató a) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértette, b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pontjában, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §-ában foglalt bejelentési kötelezettségének, c) a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót, vagy d) hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet. (2) Nem szabható ki munkaügyi bírság, ha a) a foglalkoztató a munkaviszony létesítésének vagy megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, b) a munkaviszony létesítésének vagy megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettséget külön jogszabály szerint a foglalkoztató helyett más teljesíti, és a foglalkoztató a bejelentés határidőben történő teljesítéséhez szükséges adatokat a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig teljes körűen átadta, vagy c) a foglalkoztató a munkavállaló részére ki nem fizetett a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabért az eljárás során kitűzött határidőn belül kifizeti.

Jó tudni… •

A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet 4. §-a szerint a rendezett munkaügyi kapcsolatok alábbi feltételeinek való megfelelés hiánya esetén, a 6. §-ban foglaltak kivételével, nem nyújtható támogatás, ha a támogatás igénylőjével szemben a) (…) bejelentési kötelezettség elmulasztása, b) (…) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezések megsértése, c) (…) munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése, d) a harmadik országbeli állampolgár da) munkavállalási engedély, illetve EU Kék Kártya, vagy db) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) szerinti, keresőtevékenység folytatására jogosító engedély (ideértve a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított EU Kék Kártyát is) nélkül történő foglalkoztatása, e) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az Mt. 193/D. §-a (1) bekezdésének a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályainak megsértése […] miatt a hatáskörében eljáró illetékes hatóság, vagy bíróság a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal, illetőleg jogerős bírósági határozattal az 5. §-ban meghatározott hátrányos jogkövetkezményt alkalmazott.

Jó tudni…

•

A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet 2012. december 19-től az alábbiak szerint módosult: 6. § (2) A 4. §-ban és az 5. §-ban foglaltaktól eltérően támogatás nyújtható, ha a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben a 4. § a) pontja szerinti jogsértés elkövetése miatt az 5. § a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazták, azonban a) a munkaügyi hatóság, valamint az állami adóhatóság által kiszabott munkaügyi bírság/mulasztási bírság összege nem haladja meg a harmincezer forintot, b) a jogsértés első alkalommal, egy munkavállaló vonatkozásában került megállapításra, c) a jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését nem állapította meg. A jogszabály törlésről nem rendelkezik, így a már nyilvánosságra hozott határozatok továbbra is szerepelnek az adatbázisban, ugyanakkor a rendelet 7. §-a kiegészült egy (4) bekezdéssel, mely szerint a támogatást kérő a 6. § (2) bekezdés szerinti esetben a bírságot megállapító határozat másolatát a támogatás nyújtó felé köteles benyújtani.

Tájékoztatatás, felvilágosítás

A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 323/2011 (XII.28.) Korm r. 15. § (5) bekezdése szerint a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság - a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv közreműködésével – részt vesz a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység ellátásában.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkaügyi Főosztálya tájékoztatást, felvilágosítást ad - írásban (e-mail, levél formájában), illetve - a honlapon elérhető szolgáltatás útján (www.munka.hu) A Budapest Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkaügyi Felügyelőségei tájékoztatást, felvilágosítást adnak: - személyes megkeresés alapján a Hatóság hivatali helyiségében (ideértve a telefonon történő tájékoztatást is), illetve - írásban (e-mail, levél formájában).

A leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok az építőiparban

Recommend Documents