Ájulás veszélyei: fulladás, a gyomortartalom a tüdőbe szivárog első teendő: légzés és keringés ellenőrzése • mellkas megtekintése oldalról; száj, orrlyukak észlelése füllel, kézitükörrel, bőrünkkel • fejartéria (carotis) megtapintása ha jók: valódi? – ellene: teátrális kezdet, szemhéj rebeg, nyitásra ellenáll, fájdalominger, kar ejtése arcra; valódi mellett: sérülés, bevizelés valódi ájulás: átjárható légutak biztosítása és fenntartása • teendők: ruházat meglazítása, garatba tekintés, kitörlés, idegen test eltávolítása (kivehető fogsoré is) • stabil oldalfekvés: ha nincs ellenjavallata (végtagok, gerinc, koponya, has, mellkas sérülése – testet áttapintani) • ha a stabil oldalfekvés nem kivihető: szabad légutak biztosítása: fej hátrahajtása, áll kiemelése Leggyakoribb okok • labilis személy ájulása pszichés trauma hatására • tartós, egyoldalú igénybevétel (pl. álldogálás) • menstruatio, terhesség első trimestere, méhen kívüli terhesség • anémia (vérszegénység), heveny vér- és folyadékvesztés, gyógyszer (vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok, nyugtatók, hashajtók), drogok (összes eszméletlenség harmada), alkohol • a vérnyomás receptorának (a nyak felső részén) túlérzékenysége (szoros ruházat, nyomás) • alacsony vércukorszint: sápadt, verítékezik, szapora pulzus, nyugtalan, zavart; bármilyen pszichés tünet megjelenhet, részegséggel is összekeverhető • a szívből kiáramló vérmennyiség heveny csökkenése: szívritmuszavar, hirtelen magasba szökő vérnyomás • megnövekedett mellkasi nyomás: köhögés, nevetés, súlyemelés, székelés • agyrázkódás, koponyaűri vérzések • agy érkatasztrófák (aneurysma) • agyhártya-, agyvelőgyulladás (meningitis, encephalitis) • tüdőembólia • sokk: pl. allergiás, fertőzés miatti • légzési elégtelenség miatt: falat félrenyelése: légszomj, beszéd- és légvétel képtelensége, fokozódó lilulása a szájnak, arcnak, ujjaknak, esetleg azonnali keringésleállás (vegetatív reflex miatt)⇒erős köhögésre felszólítás⇒erőteljes ütés lapos tenyérrel a lapockák közé, 4x ismételhetjük⇒Heimlich-műfogás, 4x ismételhetjük⇒fektetés fejjel lefelé, ujjal/eszközzel mekísérelni az idegentestet eltávolítani⇒hátbavágás és Heimlich-műfogás ismétlése⇒eszméletvesztés esetén újraélesztés
Szívroham angina pectoris: • szegycsont mögötti vagy felső hasi nyomó, égő, szorító, markoló fájdalom, mely 20 percnél nem tart tovább; kisugárzódhat: bal váll, bal karon kisujjig a singcsonti oldalon, esetleg jobb váll-kar, lehet szimmetrikusan kétoldali is, állkapocs (fogfájás!), nyak, gerinc; légszomj, verítékezés kíséri (ritkán nyálfolyás, böfögés), híg vizeletürítés • teendő: nyugalom, félülő helyzet, nitroglicerin: Nitrolingual aeroszol, Nitromint aeroszol/tabletta szívinfarktus: • nitroglicerinre nem vagy alig szűnő szegycsont mögötti fájdalom • légszomj, verítékezés, a bőr sápadt, szürkés • halálfélelem, megsemmisülés-érzés • hányinger, hányás • kezeken, ajkon lilás színváltás • atípusos formák: fájdalom nélkül (idősek, diabetesesek), hasi fájdalom, csak enyhe gyengeség, csak enyhe légszomj • szövődmény lehet: szívelégtelenség⇒újraélesztés • teendő: mint az anginánál mellkasi fájdalommal járhat még: légmell, gyomor-,nyombélfekély, tüdőembolia, mellhártya, szívburok gyulladása, GERD (gastro-esophageal reflux disease=a nyelőcsőbe a gyomorsav visszaszivárog, irritálja), csont-, izomeredetű fájdalmak, pánik!
Epilepsziás roham leggyakoribb okai: lázgörcs (gyermekkorban), központi idegrendszer fertőzése, veleszületett epilepszia, szerzett epilepszia: trauma, krónikus alkoholizmus, agytumor, agyi érbetegségek kisroham: csak egyes izmok vagy izomcsoportok érintettek • lehet féloldali • lehet bizonyos testtájon jelentkező érzészavar • automatizmus: pl. matatás, grimaszok • tudatzavar általában nincs • amnézia a rohamra nagyroham: egész testre terjed ki • felkiáltás, összeesés (arcon, állon hegek) • kb. 10-30mp-es görcs légzésleállással, majd 1-5 percig ritmusos rángás a lábakban, karokban • nyelvharapás, esetleg habzó száj
• • •
bevizelés, esetleg székletürítés a roham után kábultság, zavartság, mély alvás, amnézia a rohamra teendők: fektetés, tudatzavarnál stabil oldalfekvés; légútbiztosítás, fogak közé ruha tehető
Újraélesztés (BLS/CPR) (BLS: Basic Life Support
CPR: Cardio-Pulmonalis Resuscitatio)
1. Győződjünk meg arról, hogy az áldozat, a segítők és magunk biztonságban vagyunk. 2. Ellenőrizzük, hogy kapunk-e választ az áldozattól: Finoman rázzuk meg a vállát és hangosan kérdezzük: „Jól van?” 3A. Ha válaszol: - hagyjuk abban a helyzetben, amelyben találtuk, feltéve, hogy nincs veszély - igyekezzünk megtudni, mi a baj és hívjunk segítséget, ha szükséges - rendszeresen értékeljük újra az állaotát 3B. Ha nem válaszol: - kiáltsunk segítségért - fordítsuk a hátára és biztosítsunk átjárható légutakat: kezünket homlokára téve finoman hajlítsuk hátra a fejét, másik kezünkkel emeljük ki állkapcsát 4. A légutakat nyitva tartva ellenőrizzük a légzést: nézzük, van-e mellkasmozgás, hallgatózzunk a szájnál, bőrünkkel érzékeljük a mozgó levegőt - a szívleállást követő néhány percben az áldozat halványan lélegezhet vagy „gaspol”: rendszertelenül, hangosan, agóniájában levegőért kap - legfeljebb 10 mp-ig figyeljük a légzést, ha kétségeink vannak, hogy az normális, tekintsük úgy, hogy nincs légzése 5A. Ha a légzése normális - stabil oldalfekvés - küldjünk valakit vagy hívjunk magunk mentőt - ellenőrizzük folyamatosan a légzést 5B. Ha nincs kielégítő légzése: - kérjünk meg valakit, ha nincs más, hívjunk magunk mentőt, ennek érdekében ott is hagyhatjuk az áldozatot - kezdjük meg a szívmasszázst térdeljünk az áldozat mellé tegyük egyik kezünket a mellkasa közepére, majd rá a másik kezünket, ujjainkat kulcsoljuk a mellkas felett függőleges testtartással, nyújtott karral nyomjuk le a mellcsontot 4-5 cm-rel szűntessük meg a nyomást, de a kapcsolat ne szakadjon meg a mellkassal, hagyjuk, hogy a mellcsont visszatérjen a kiindulási helyzetbe
a masszázst percenkénti 100-as tempóval csináljuk (kicsit kevesebb, mint 2 lenyomás másodpercenként) a nyomás és felengedés ideje azonos legyen (mint a négyszögjel) 6A. Vegyítsük a folyamatba a lélegeztetést: - 30 szívmasszázs után ismét biztosítsuk az átjárható légutakat (kezünket homlokára téve finoman hajlítsuk hátra a fejét, másik kezünkkel emeljük ki állkapcsát) - mutató és hüvelykujjunkkal zárjuk az orrnyílásokat - hagyjuk, hogy a szája kinyíljon, de állkapcsa maradjon kiemelve - vegyünk egy normál lélegzetet, majd ajkainkat tapasszuk a szája köré, meggyőződve arról, hogy a levegő nem szökhet ki - 1 mp-ig fújjunkbe, közben figyeljük a mellkast emelkedni - vegyük el a szánkat, miközben a fej- és áll pozícióját tartjuk, és nézzük a mellkas süllyedését - adjunk még egy belégzést, majd a lehető legkisebb késlekedéssel helyezzük vissza tenyereinket a mellkas közepére és folytassuk a szívmasszázst - a masszázs-lélegeztetés aránya 30:2-höz legyen - csak akkor hagyjuk abba az újraélesztést, ha visszatér a normális légzés Ha a lélegeztetés során nem emelkedik a mellkas: - ellenőrizzük a száját és távolítsuk el a látható légúti akadályokat - ellenőrizzük, megfelelő-e a fej és az áll pozíciója - ne próbáljunk kettőnél több lélegeztetést sikertelenség esetén sem, térjünk vissza a szívmasszázshoz Ha van segítségünk, két percenként váltsunk, megelőzve a kifáradást. A váltás minimális időveszteséggel történjen. 6B. Újraélesztés csak szívmasszázzsal - ha nem tudunk vagy nem akarunk lélegeztetni - folyamatosan, 100/perces tempóval - csak akkor hagyjuk abba, ha visszatért a normál légzés 7. Folytassuk, amíg: - megérkezik a szakképzett segítség és átveszi - visszatér a normális légzés (a fejartéria ellenőrzése nem megbízható) - végleg kimerültünk
Megjegyzések: - szájból orrba lélegeztetés: szintén hatásos, szóba jön, ha az áldozat szája komolyabban megsérült, nem lehet kinyitni, vagy nem tudunk a száj körül légmentesen zárni - legtöbbször ruházaton keresztül is megtalálható a mellkasi nyomáspont, ha kétségeink vannak, távolítsuk el a ruhákat Gyermekek újraélesztése - sokszor nem kezdik el, mert félnek, hogy sérülést okoznak – jobb, ha elkezdjük! - 5 lélegeztetéssel kezdjük
- ha egyedül vagyunk, 1 percig végezzük a BLS-t, utána menjünk csak segítséget hívni - mellkast kb. harmadáig nyomjuk össze; 1 év alatti csecsemőnél két hüvelykujjunkat használjuk, 1 év feletti gyermeknél 1 vagy 2 kézzel dolgozzunk
Tápanyagok szervetlen anyagok: víz, ásványi sók – a természetben előforduló formában használja fel ezeket a szervezet szerves anyagok: fehérjék, szénhidrátok, zsírok – felhasználásuk előtt a szervezetben lebomlanak, átalakulnak a táplálék tartalmaz még ballasztanyagokat: az emésztőrendszeren végighaladva nagyjából változatlanul ürülnek ki (szaruanyagok, cellulóz)
Fehérjék aminosavakból épülnek fel testünk fehérjéinek felépítésében 21 aminosav vesz részt, ebből 10 esszenciális: -a szervezet nem tudja előállítani -elsősorban állati fehérjék tartalmazzák (vegetarianusok komplettálással vihetik be) -hiányuk elsősorban növekedési zavarokhoz vezet fehérjében gazdag táplálékok: hús, tej, tojás, bab, borsó
Szénhidrátok alkotóelemeik: szén, hidrogén és oxigén egyszerű szénhidrátok: glükóz, galaktóz fruktóz [monoszacharidok], laktóz (tejcukor), maltóz [diszacharidok] összetett szénhidrátok: glikogén, cellulóz
Zsírok szerves oldószerekben oldódnak, vízben nem alkotóelemeik: szén, hidrogén, oxigén zsírsavakból és glicerinből épülnek fel (trigliceridek) zsírsav: karboxil csoport (-COOH)―szénlánc―a végén metil-csoport (-CH3) telített zsírsavak: nincs kettős kötés a zsírsav szénláncának szénatomjai közt, pl. palmitinsav, sztearinsav telítetlen zsírsavak: van kettős kötés, egyszeresen (pl. oleinsav)/többszörösen telítetlenek (pl. linolsav, linolénsav) esszenciális zsírsavak:
-többszörösen telítetlen zsírsavak, melyeket a szervezet nem tud előállítani, táplálékkal kell felvennünk -az anyagcsere szabályozásában vesznek részt, nem energiaforrások -két családjuk az omega-3 (pl. linolénsav, eikozapentaénsav [EPA], dokozahexaénsav [DHA]) és az omega-6 (pl. linolsav, arachidonsav) [omega-3=a kettőskötés a láncvégi metilcsoport előtt 3 szénatommal található] transz zsírok: -nevük a kettős kötés típusából ered (cisz/transz) -növelik a „rossz” koleszterin (LDL) és csökkentik a „jó” koleszterin szintjét a vérben, így elősegítik az érelmeszesedést -részlegesen hidrogénezett növényi olajokból származnak -fogyasztásuk minimalizálása ajánlott
Vitaminokhoz E-vitamin: antioxidáns, emberben betöltött szerepére kevés adat van B1-vitamin: gabonamagvak, rizs héjában; hiánybetegsége a beriberi: ideggyulladás (bénulás), ödéma, szívelégtelenség B12-vitamin: a DNS-szintézisben van jelentősége, hiánya elsősorban a vérképzés zavaraként jelenik meg (vészes vérszegénység) Folsav: fontos terhességben, hiányában gerinczáródási zavarok fordulnak elő legtöbbször C-vitamin: Szent-Györgyi Albert határozta meg először kémiai szerkezetét, paprikából vonta ki; hőre, fényre érzékeny, gyorsan elbomlik; csökkent bevitel esetén: fáradékonyság, csökkent ellenállóképesség, fogínyvérzés; hiánybetegsége: skorbut (bőr-, nyálkahártya-, ízületi vérzések, fogínygyulladás)
Folyadékszükséglet testünk kb. 70%-a víz a szervezet folyadékszükséglete függ a fizikai aktivitástól, hőmérséklettől, a levegő nedvességtartalmától és egyéb tényezőktől a napi folyadékbevitel optimális mennyisége nincs tisztázva (a napi 1.5-2 l, amit egyes szakértők mondanak, tudományosan nincs bizonyítva) a bevitt folyadék kb. 20%-a származik a táplálékból
Sportolók táplálkozása ülő életmódú ember napi fehérjeszükséglete 1g/testtömegkg, intenzíven sportolóké 2g/ttkg folyadékbevitel: -a megfelelő folyadékbevitel a sportolás alatt kulcsfontosságú a jó teljesítményhez -ajánlás: az igénybevétel előtt 2-3 órával igyunk 4-6 dl folyadékot, a sportolás közben kb. 2 dl-t 15-20 percenként -egyes vizsgálatok szerint azok a sportolók, akik a szomjúságérzet megjelenése előtt isznak, jobban teljesítenek, de fennáll a túlhidráltság veszélye -túlzott vízbevitel ásványianyagok pótlása nélkül hiponatrémiához vezet: gondolkodás eltompulása, fejfájás, kábultság, gyengeség, zavartság, súlyos esetben kóma, görcsök, halál (vízmérgezés) szénhidrátok: -igénybevétel során az izom fő üzemanyaga a szénhidrát, mely glikogén formájában raktározódik (1/3-ad a májban, 2/3-ad az izmokban) -tartós igénybevétel során a glikogénraktárak elfogyhatnak, ilyenkor az izom másfajta (anaerob) energiatermelésre vált, ennek végterméke a tejsav, mely a fáradság, égő érzés és izomláz kialakulásában játszik szerepet -a fentiek értelmében fontos a glikogénraktárak töltöttsége, melyet szénhidrátban gazdag diétával biztosíthatunk
Testsúly A tápláltság megítélésére széleskörűen alkalmazzák a TestTömeg Indexet (TTI; angolul Body Mass Index [BMI]). Kiszámítása: a testtömeg osztva a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. A TTI normális értéke 18.5-25 között van. Az elhízás mértékének megítélése a TTI szerint: Enyhe fokú elhízás: TTI értéke 25,1-27,0 között. Mérsékelt elhízás: TTI értéke 27,1-31,0. Súlyos elhízás: TTI értéke 31,1-44,0. Igen súlyos elhízás: TTI értéke 44,1 felett. Alultápláltság: TTI értéke 17.5 alatt.
Sportélettan egy mozdulat végrehajtásában általában több izom vesz részt (ezek a szinergisták; az ellentétes irányba dolgozó izmok az antagonisták, pl. felkaron biceps↔triceps)
a mozgatóidegsejt és az általa beidegzett izomrostok motoros egységet képeznek kis számú motoros egység állandó aktivációja biztosítja az izomtónust, mely az izmok gyors aktiválásához szükséges az izomtónus csökken az izmok kimerülésekor, alvásban, ájulásban, a mozgatóideg működésének kiesésekor az izmoknak a mozgáson kívül szerepük van az ízületek rögzítésében, az anyagcserében, a hőtermelésben és a vérkeringés serkentésében Az izomösszehúzódás kémiája az izom összehúzódásra képes elemei két fehérje: az aktin és a miozin az izommunka energiáját az ATP (adenozin-trifoszfát) biztosítja a lebomlott ATP azonnal újraépül kreatin-foszfátból a kreatin-foszfát is gyorsan újraszintetizálódik, ehhez az energiát a glükóz tejsavvá való bomlása adja (a glükóz elsősorban a glikogén bomlásából származik) a tejsav egy része szén-dioxidra és vízre bomlik, a többiből ismét glükóz lesz az izom kifárad, ha a glikogénkészlet megfogy és a bomlástermékek felhalmozódnak: ereje kisebb, összehúzódása lassabb lesz Az izomerő vázizmainkat kétféle izomrost alkotja: gyors és lassú lassú (korábbi elnevezése: vörös) rostok: oxigén tárolására képesek, főleg aerob anagcserét végeznek; lassabb összehúzódás, tartós munkabírás jellemzi gyors (fehér) rostok: döntően anaerob módon nyeri az energiát; gyorsan húzódik össze, hamar fárad a gyors és lassú rostok aránya genetikailag meghatározott, de az edzés befolyásolja edzés hatására az izom ereje és térfogata nő: az izomrostok száma nem változik, de az összhúzékony fehérjék mennyisége növekszik az izomerő amiatt is fokózódik edzés hatására, hogy a motoros egységek egyre jobban egymással szinkronizálódva aktiválódnak erőfajták: - maximális erő: az adott edzettségi fokon kifejthető legnagyobb erő - gyors erő: nagy ellenállást rövid idő alatt győz le az izom (pl. súlylökés) - erőállóképesség: az izmok elfáradással szembeni ellenállóképessége hosszan tartó, nagy erőkifejtésnél A szervezet jó állóképessége együtt jár a sportmozgás, verseny, edzés stb. utáni gyors regenerálódó-képességgel. Az állóképesség függ: keringés, légzésszervek, anyagcsere és idegrendszer működésétől, a jó mozgáskoordinációtól (energia-megtakarítás), pszichikai adottságoktól (monotóniatűrés). A bemelegítés alapfeltétel mindenféle sporttevékenység végzéséhez a helyes bemelegítés az optimális teljesítmény feltételeinek biztosítása és a sérülések megelőzése miatt hatásai:
- közvetlen élettani hatások: adrenalinkibocsátás (pulzus nő→ vérellátás javul; ízületi folyadék termelődése fokozódik→ízület mozgatása hatékonyabb), hajszálerek tágulnak (jobb vérellátás) - az izmok hőmérséklete emelkedik: a vér viszkozitása csökken (jobb keringés), enzimaktivitás gyorsul, a hemoglobin könnyebben leadja az oxigént, az izom viszkozitása csökken (a rostok nyújthatóbbak és rugalmasabbak lesznek→az összehúzódás ereje és sebessége nő) - az izmok anyagcseréje élénkül (jobb energiaellátás a glikogénbontás miatt) - az idegek ingerületvezető-képessége növekszik, a koordináció javul bemelegítés nélkül az energiafelhasználás gazdaságtalan, a raktárak hamar kimerülnek és a bomlástermékek gyorsan felszaporodnak Aktív élet a rendszeres testmozgás segít fenntartani a testi-lelki fittséget, egészséges testsúlyt, egészséges csontsűrűséget, az ízületek mozgékonyságát, erősíti az immunrendszert segít a 2-es típusú diabetes, a magas vérmnyomás, szívbetegség, álmatlanság, depresszió, időskori elbutulás megelőzésében, növekszik az általános energiaszint, a fájdalomküszöb
