FELTÉTLEN KIZÁRÓ OKOK

Feltétlen kizáró okok

A BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (VÉDJEGYEK ÉS FORMATERVEZÉSI MINTÁK) ÁLTAL A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYEKKEL KAPCSOLATBAN VÉGZETT VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS B. RÉSZ VIZSGÁLAT 4. SZAKASZ FELTÉTLEN KIZÁRÓ OKOK

A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

1. oldal DATE 02/01/2014


Tartalomjegyzék 1.

Általános elvek .......................................................................................... 4 1.1. Indokolt kifogás .......................................................................................... 4 1.2. Párbeszéd a bejelentővel ........................................................................... 4 1.3. Európai kritériumok.................................................................................... 5 1.4. Nem releváns kritériumok .......................................................................... 6 1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.4.4.

Nem használt megnevezés ............................................................................ 6 Rendelkezésre állás ....................................................................................... 6 Ténybeli monopólium ..................................................................................... 6 Kettős jelentés ................................................................................................ 7

1.5. Az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kifogások hatóköre ......... 7 1.6. A kifogás időpontja .................................................................................... 8 1.7. Jogi nyilatkozatok ...................................................................................... 8 1.8. A különböző kizáró okok közötti kapcsolat .............................................. 9

2.

Feltétlen okok (a KVR 7. cikke)................................................................. 9 2.1. Grafikus ábrázolás [A KVR 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja] ........... 9 2.1.1. Általános megjegyzések ................................................................................. 9 2.1.2. A 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében elutasított vagy elfogadott védjegybejelentésekre vonatkozó példák .................................... 10 2.1.2.1. 2.1.2.2. 2.1.2.3. 2.1.2.4. 2.1.2.5. 2.1.2.6.

Szag- és illatvédjegyek .............................................................................. 10 Ízvédjegyek ............................................................................................... 11 Hangvédjegyek.......................................................................................... 11 Mozgókép-védjegyek ................................................................................ 11 Két vagy több szín „bármilyen megjelenésben” történő, forma és alak nélküli kombinációja .................................................................................. 12 A megjelölés jellegével összhangban nem álló, félreérthető és ellentmondásos leírások ............................................................................ 12

2.1.3. A KVR egyéb rendelkezéseivel való kapcsolat ............................................ 13

2.2. Megkülönböztető képesség [a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja] ....................................................................................................... 13 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.4.

Általános megjegyzések ............................................................................... 13 Szóelemek .................................................................................................... 14 Könyvcímek .................................................................................................. 16 Színek 16 2.2.4.1. 2.2.4.2.

Önálló színek............................................................................................. 16 Színkombinációk ....................................................................................... 17

2.2.5. Önálló betűk.................................................................................................. 18 2.2.5.1. 2.2.5.2.

2.2.6. 2.2.7. 2.2.8. 2.2.9. 2.2.10. 2.2.11. 2.2.12.

Általános megfontolások ........................................................................... 18 Példák ....................................................................................................... 19

Jelmondatok (szlogenek): a megkülönböztető képesség értékelése ........... 20 Egyszerű ábrás elemek ................................................................................ 23 Megszokott ábrás elemek............................................................................. 24 Tipográfiai szimbólumok ............................................................................... 25 Piktogramok .................................................................................................. 26 Általános/megkülönböztetésre nem alkalmas címkék ................................. 27 Térbeli védjegyek ......................................................................................... 28

2.2.12.1. Előzetes megjegyzések ............................................................................. 28


VERSION 1.0

2. oldal DATE 02/01/2014


2.2.12.2. Formák, amelyek nem kapcsolódnak magukhoz az árukhoz és szolgáltatásokhoz ...................................................................................... 29 2.2.12.3. Maguknak az áruknak a formája vagy az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódó formák ....................................................... 29 2.2.12.4. A csomagolás formája ............................................................................... 32

2.2.13. Mintázatot tartalmazó védjegyek .................................................................. 34 2.2.14. Pozíciós védjegyek ....................................................................................... 37

2.3. Leíró jelleg [a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja] ....................... 38 2.3.1. Általános megjegyzések ............................................................................... 38 2.3.1.1. 2.3.1.2. 2.3.1.3.

A leíró jelleg fogalma ................................................................................. 38 A hivatkozási alap ..................................................................................... 39 A KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett jellemzők ............ 40

2.3.2. Szóvédjegyek ............................................................................................... 42 2.3.2.1. 2.3.2.2. 2.3.2.3. 2.3.2.4. 2.3.2.5. 2.3.2.6. 2.3.2.7. 2.3.2.8. 2.3.2.9. 2.3.2.10.

Egy szó...................................................................................................... 42 Szókombinációk ........................................................................................ 43 Helyesírási hibák és kihagyások ............................................................... 44 Rövidítések és mozaikszók ....................................................................... 45 Jelmondatok, szlogenek ............................................................................ 46 Földrajzi fogalmak ..................................................................................... 47 Az áruk vagy szolgáltatások tárgyát leíró fogalmak................................... 50 Önálló betűk és számok ............................................................................ 53 Színek megnevezése ................................................................................ 55 Növényfajták neve ..................................................................................... 56

2.3.3. Ábrás védjegyek ........................................................................................... 57 2.3.4. Ábrás (figurális) küszöb ................................................................................ 59 2.3.4.1. 2.3.4.2. 2.3.4.3.

Előzetes megjegyzések ............................................................................. 59 Stilizált szóelemek ..................................................................................... 60 Más ábrás elemekkel kombinált szóelemek .............................................. 62

2.4. Szokásos megjelölések vagy adatok [a KVR 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja] .......................................................................... 67 2.4.1. 2.4.2. 2.4.3. 2.4.4.

Általános megjegyzések ............................................................................... 67 Az az időpont, amelytől kezdve egy fogalom szokásossá válik ................... 67 A szokásos fogalmak értékelése .................................................................. 67 A KVR 7. cikke (1) bekezdése d) pontjának alkalmazhatósága növényfajták neveivel kapcsolatosan ........................................................... 68

2.5. Alapvetően műszaki funkciójú, lényeges esztétikai értéket hordozó vagy az áruk jellegéből eredő formák [a 7. cikk (1) bekezdésének e) pontja] ....................................................................................................... 68 2.5.1. 2.5.2. 2.5.3. 2.5.4.

Általános megjegyzések ............................................................................... 68 Az áru jellegéből következő forma ............................................................... 70 Az áru célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges formája ...................... 71 Az áru értékének lényegét hordozó forma ................................................... 75


VERSION 1.0

3. oldal DATE 02/01/2014


1.

Általános elvek

1.1.

Indokolt kifogás

Ha az elbíráló feltétlen kizáró ok fennállását állapítja meg, indokolt kifogást kell kiadnia, amely pontosít minden egyes feltétlen kizáró okot, valamint minden egyes okot egyértelműen és egymástól elkülönülten megindokol. A részenkénti kifogásokat (az úgynevezett fokozatos kifogásokat) el kell kerülni. Más szóval minden egyes kizáró oknak saját indoklással kell rendelkeznie. Sok esetben bizonyos kizáró okok között átfedés van, például megkülönböztető képesség és leíró jelleg tekintetében. Még ezekben az esetekben is minden kizáró okot külön meg kell indokolni. Például, ha egy szóvédjegyről megállapítják, hogy jelentéstartalma a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján is kifogásolható, a kizáró okokról szóló értesítésnek ezekkel az okokkal külön pontokban kell foglalkoznia. Ebben az esetben egyértelműen jelezni kell, hogy a megkülönböztető képesség hiányát ugyanazon okokból állapították-e meg, mint amelyek alapján a megjelölést leíró jellegűnek minősítették. A közösségi védjegyoltalom elutasításához elegendő, ha a 7. cikkben említett okok valamelyike csak az Európai Unió egy részében áll fenn. Az elbírálókat azonban arra ösztönözzük, hogy ebben a szakaszban a vonatkozó összes kizáró okot sorolják fel. Esetenként a bejelentő által előterjesztett érvek vagy az áruk és szolgáltatások jegyzékének korlátozása (részleges visszavonás) más kizáró okok alkalmazását eredményezi. Emlékeztetjük az elbírálókat arra, hogy ha a közösségi védjegy elutasításának új kizáró okokon vagy új érveken kell alapulnia, lehetőséget kell biztosítani a fél számára, hogy ezzel kapcsolatban észrevételeket tegyen.

1.2.

Párbeszéd a bejelentővel

A vizsgálati eljárás során az elbírálónak törekednie kell a bejelentővel folytatott párbeszédre. Az elbírálónak az eljárás minden szakaszában gondosan mérlegelnie kell a bejelentő által benyújtott észrevételeket. Az elbírálónak a védjegy elfogadása érdekében előterjesztett új tényeket és érveket hivatalból szintén mérlegelnie kell. Ennek oka, hogy a bejelentés kizárólag akkor utasítható el, ha a határozathozatal időpontjában az elbíráló meg van győződve arról, hogy a kifogás kellően megalapozott. Ha a bejelentő nem nyújtott be észrevételeket, és ha az elbíráló hivatalból nem talált álláspontjának megváltoztatására okot adó indokot, a bejelentést értesítéssel utasítják el, amely tartalmazza az eredeti kifogásközlési levele(ke)t, kifejti, hogy a bejelentést ezennel elutasítják, és tartalmazza a fellebbezés lehetőségéről szóló tájékoztatást. Nem megfelelő, ha a jogerős határozat kizárólag „a kifogásban közölt indokok” alapján történő elutasításra korlátozódik. Ha a bejelentő vitatja az eredeti értesítésben szereplő indokokat, az elutasításnak először is tartalmaznia kell az eredetileg közölt indoklást, majd a bejelentő érveit kell megvizsgálni. Ha az elbírálónak az elutasítás alátámasztására új tényeket vagy érveket kell felhoznia, a bejelentőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a jogerős határozat meghozatala előtt ezekkel kapcsolatosan észrevételeket tegyen.


VERSION 1.0

4. oldal DATE 02/01/2014


Ha a bejelentő az áruk és szolgáltatások jegyzékének korlátozásával próbálja elhárítani a kifogást, a korlátozás új kizáró okokat vethet fel, például a leíró jelleg mellett megtévesztő jelleget. Ebben az esetben egy másik kifogásközlési levelet kell kibocsátani annak érdekében, hogy a bejelentőnek lehetősége legyen észrevételt tenni minden megfelelőnek ítélt kizáró okkal kapcsolatban. Nem elfogadható az áruk vagy szolgáltatások leírásának olyan feltétellel történő korlátozása, mely szerint az áruk vagy szolgáltatások nem rendelkeznek egy bizonyos jellemzővel (lásd a C-363/99. sz. „Postkantoor”-ügyben 2004. február 12-én hozott ítélet 114. pontját). Például a „Színház” védjegy esetében a „könyvek, a színházról szóló könyvek kivételével” leírás nem elfogadható. Ezzel ellentétben a pozitív módon megfogalmazott korlátozások általában elfogadhatók, mint például a „kémiáról szóló könyvek”. A megszerzett megkülönböztető képesség igazolása tekintetében [a 7. cikk (3) bekezdése] a bejelentő jogosult arra alapozni az igényét, hogy védjegye használat révén szerezte meg megkülönböztető képességet, és benyújthatja a használat igazolását. A bejelentőnek a használat igazolását a kifogásközlő levél kézhezvételét követően, de még az előtt kell elküldenie, hogy az elbíráló jogerős határozatát meghozná. Ebben a tekintetben a bejelentő a KV Vhr. 71. szabálya szerint a kifogásközlő levél kézhezvételét követően kérheti a határidő meghosszabbítását. Ha az elbíráló a 7. cikk (3) bekezdése alapján el kívánja fogadni a védjegyet, nem kell elutasító levelet küldenie. Ha a benyújtott igazolás ellenére az elbíráló úgy ítéli meg, hogy a közösségi védjegybejelentés továbbra is a 7. cikk (1) bekezdésébe ütközik, mert a használat igazolása nem volt meggyőző, a kifogásközlő levélnek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a Fellebbezési Tanácshoz fellebbezés benyújtására van lehetőség. A levélnek annak indoklását is tartalmaznia kell, hogy a megjelölés a 7. cikk (1) bekezdésében említett okok bármelyike alapján miért nem elfogadható, és külön indoklást kell magában foglalnia arra vonatkozóan, hogy a bejelentőnek a megszerzett megkülönböztető képesség iránti igénye miért nem teljesül.

1.3.

Európai kritériumok

A KVR 7. cikkének (1) bekezdése egy európai rendelkezés, és egy közös európai norma alapján kell értelmezni. Nem lenne helyes, ha a megkülönböztető képességre különböző nemzeti hagyományokon alapuló különböző normákat alkalmaznánk, vagy ha az érintett országtól függően a közrend vagy a közerkölcs megsértésére alkalmaznánk különböző (azaz enyhébb vagy szigorúbb) normákat. A KVR 7. cikkének (2) bekezdése azonban a lajstromozásból kizárja a bejelentést, ha a kizáró ok csak az Európai Unió egy részében áll fenn. Ez azt jelenti, hogy az elutasításhoz elegendő, ha a védjegy az EU valamelyik hivatalos nyelvén leíró jellegű, vagy nem alkalmas a megkülönböztetésre. Ami a többi nyelvet illeti, elutasításra kerül sor, ha a védjegy az Európai Unió legalább egy részében az érintett vásárlóközönség jelentős része által használt nyelven kifogásolható (lásd az alábbi 2.3.1.2. pontot, a T-72/11 sz. „Espetec”-ügyben 2012. szeptember 13-án hozott ítélet 35–36. pontját és hivatkozási alapját). Ha a kifogás nem a szó jelentéstartalmán alapul, a kizáró ok általában az Európai Unió egészére érvényes. Az Európai Unió bizonyos részeiben azonban eltérő lehet, hogy az


VERSION 1.0

5. oldal DATE 02/01/2014


érintett vásárlóközönség hogyan észleli a megjelölést, milyen a kereskedelmi gyakorlat, illetve milyen a bejelentéssel érintett áruk és szolgáltatások használata.

1.4.

Nem releváns kritériumok

A bejelentők gyakran hoznak fel olyan érveket, amelyeket a bíróságok már korábban irrelevánsnak ítéltek. Ezeket az érveket el kell vetni, és hivatkozni kell a vonatkozó ítéletek megfelelő szakaszaira.

1.4.1.

Nem használt megnevezés

Az a tény, hogy a bejelentett megnevezés leíró használata nem megállapítható, irreleváns. A KVR 7. cikke (1) bekezdése c) pontját prognosztikai módszerrel kell vizsgálni (feltételezve, hogy a megjelölést a bejelentéssel érintett áruk vagy szolgáltatások esetében fogják használni). A KVR 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának szövegéből egyértelműen következik, hogy elegendő, ha a megjelölést az áruk és szolgáltatások jellemzőinek feltüntetésére „használhatnák” (lásd a C-191/01. sz. „Doublemint”-ügyben 2003. október 23-án hozott ítélet 33. pontját).

1.4.2.

Rendelkezésre állás

Gyakran történik hivatkozás arra, hogy más kereskedőknek nincs szükségük a bejelentett megnevezésre, használhatnak közvetlenebb és egyszerűbb megjelöléseket, vagy szinonimák állnak rendelkezésükre az áruk megfelelő jellemzőinek leírásához. Ezeket az érveket, mivel irrelevánsak, el kell utasítani. Bár a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján közérdek fűződik ahhoz, hogy a leíró jellegű megnevezést ne jegyezzék be védjegyként annak érdekében, hogy az minden versenytárs számára szabadon rendelkezésre álljon, a Hivatalnak nem kell kimutatnia, hogy harmadik személy jelenlegi vagy jövőbeli igénye vagy konkrét érdeke fűződik a bejelentéssel érintett, leíró jellegű megnevezéshez (nincs „konkretes Freihaltebedürfnis”) (lásd a C-108/97. sz. „Chiemsee”-ügyben 1999. május 4-én hozott ítélet 35. pontját; a C-363/99. sz. „Postkantoor”-ügyben 2004. február 12-én hozott ítélet 61. pontját). Ezáltal irreleváns, hogy vannak-e szinonimák vagy léteznek-e a leíró jellegű jelentés kifejezésére más, általánosabb módszerek (lásd a C–265/00. sz. „Biomild”-ügyben 2004. február 12-én hozott ítélet 42. pontját).

1.4.3.

Ténybeli monopólium

Az, hogy a bejelentő az egyetlen személy, aki olyan árukat és szolgáltatásokat kínál, amelyek esetében a megjelölés leíró jellegű, a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja szempontjából irreleváns. Ebben az esetben azonban a bejelentő nagyobb valószínűséggel jár sikerrel a megkülönböztető képesség megszerzésében.


VERSION 1.0

6. oldal DATE 02/01/2014


1.4.4.

Kettős jelentés

A bejelentők által felhozott gyakori érvet, miszerint a bejelentéssel érintett megnevezésnek egynél több jelentése van, amelyek közül az egyik az áruk/szolgáltatások tekintetében nem leíró jellegű, vissza kell utasítani. A KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján az elutasításhoz elegendő, ha az érintett árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatosan a megnevezés lehetséges jelentései közül az egyik leíró jellegű (lásd a C-191/01. sz. „Doublemint”-ügyben 2003. október 23-án hozott ítélet 32. pontját, amelyet a C-363/99. sz. „Postkantoor”-ügyben 2004. február 12-én hozott ítélet 97. pontja megerősített). Tekintettel arra, hogy a vizsgálatnak a bejelentéssel érintett árukra/szolgáltatásokra kell összpontosítania, a bejelentéssel érintett védjegyet alkotó szó (szavak) további lehetséges jelentésére vonatkozó érvek (amelyek az érintett árukkal/szolgáltatásokkal nem függnek össze) irrelevánsak. Hasonlóképpen, ha a bejelentéssel érintett védjegy egy összetett szóvédjegy, a vizsgálat szempontjából adott esetben az érintett megjelölés egészével kapcsolatos jelentés számít, nem pedig a külön-külön figyelembe vett egyes összetevők lehetséges jelentése (lásd a T-315/03. sz- „Rockbass”-ügyben 2005. június 8-án hozott ítélet 56. pontját).

1.5.

Az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kifogások hatóköre

Szinte valamennyi feltétlen kizáró okot, és különösen a leginkább jellemző okokat, így a megkülönböztető képesség hiányát, a leíró jelleget, a megszámlálhatatlan jelleget és a megtévesztő jelleget a bejelentéssel ténylegesen érintett áruk és szolgáltatások tekintetében kell értékelni. Amennyiben kifogás merül fel, az elbírálónak a bejelentéssel érintett minden egyes áruval vagy szolgáltatással kapcsolatban különkülön meg kell neveznie, hogy a szóban forgó megjelölés esetében milyen kizáró ok vagy okok állnak fenn. Elegendő, ha a kizáró ok az áruk és/vagy szolgáltatások egyetlen homogén kategóriájára vonatkozik. Homogén kategóriának minősül azon áruk és/vagy szolgáltatások csoportja, amelyek elegendő közvetlen és konkrét kapcsolattal kötődnek egymáshoz (a T-118/06. sz. „ULTIMATE FIGHTING CHAMPIONSHIP”ügyben 2009. április 2-án hozott ítélet 28. pontja). Ha egy adott áru- vagy szolgáltatáskategória vagy -csoport estében ugyanolyan kizáró okot vagy okokat neveznek meg, kizárólag az érintett áruk és/vagy szolgáltatások mindegyikére vonatkozó általános indoklás alkalmazható (a C-239/05. sz. „Kitchen company”-ügyben 2007. február 15-én hozott ítélet 38. pontja). A leíró jelleg tekintetében a kifogás nemcsak azokra az árukra/szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek esetében a bejelentéssel érintett védjegyet alkotó megnevezés(ek) közvetlenül leíró jellegű(ek), hanem arra a szélesebb kategóriára is, amely (esetlegesen legalább) egy azonosítható alkategóriát tartalmaz, vagy azokra a konkrét árukra/szolgáltatásokra, amelyek esetében a bejelentéssel érintett védjegy közvetlenül leíró jellegű. Amennyiben a bejelentő nem alkalmaz megfelelő korlátozást, a leíró jelleggel kapcsolatos kifogás szükségszerűen érinti a szélesebb kategóriát. Például az „EUROHEALTH” megjelölést a „biztosítások” összessége és nem csak az egészségbiztosítások vonatkozásában kell elutasítani (lásd a T-359/99. sz. „Eurohealth”-ügyben 2001. június 7-én hozott ítélet 33. pontját). Azokkal az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban is felmerül a kifogás, amelyek közvetlenül kapcsolódnak azokhoz, amelyekre a leíró jellegű jelentéstartalom vonatkozik. Továbbá, ha a leíró jellegű jelentéstartalom olyan tevékenységgel A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

7. oldal DATE 02/01/2014


kapcsolatos, amely több, a leírásban külön említett áru és szolgáltatás használatát érinti, a kifogás ezek mindegyikével kapcsolatban felmerül (lásd a T-355/00. sz. „Tele Aid”-ügyben 2002. március 20-án hozott ítéletet, számos olyan áru és szolgáltatás esetében, amelyek a gépjárművezetőknek kínált távsegítséggel függnek össze, illetve arra vonatkoznak). Olyan, úgynevezett kiegészítő áruk vagy szolgáltatások is szerepelhetnek a védjegybejelentésben foglalt áruk és szolgáltatások között, amelyek használata a fő árukkal vagy szolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása érdekében történik. Általában ide sorolhatók azokra az árukra vonatkozó iratok vagy használati utasítások, amelyek az áruhoz tartoznak vagy amelyeket azokhoz hozzácsomagoltak, vagy a reklám és a javítás. Ezekben az esetekben a kiegészítő áruk természetükből adódóan a fő termékkel együtt történő felhasználást és értékesítést szolgálják (például járművek és felhasználói kézikönyvek). Következésképpen, ha a közösségi védjegyről megállapításra kerül, hogy a fő áruk esetében leíró jellegű, akkor az az azokhoz szorosan kapcsolódó kiegészítő áruk esetében is leíró jellegűnek minősül.

1.6.

A kifogás időpontja

Kifogást a lehető legrövidebb időn belül és a lehető legátfogóbb módon kell emelni. Ritka esetben azonban a Hivatal hivatalból újraindítja a vizsgálati eljárást, ha a megjelölést egyértelműen tévedésből fogadták el, vagy ha egy korábban elfogadott megjelölésre az új ítélkezési gyakorlat szerint ugyanazok a következtetések vonatkoznak (a T 289/02. sz. „Telepharmacy Solutions”-ügyben 2004. július 8-án hozott ítélet). Ez a közösségi védjegybejelentések esetében lajstromozás előtt bármikor, azaz még a meghirdetést követően is megtörténhet. Az EU-t megjelölő nemzetközi lajstromozások esetében ez mindaddig megtörténhet, amíg a felszólalás benyújtására álló határidő (az újbóli meghirdetést követő hat hónap) el nem kezdődött [a KV Vhr. 112. szabályának (5) bekezdése] és ha az átmeneti státuszra vonatkozó, korábban küldött nyilatkozatot visszavonják. A Hivatal a vizsgálati eljárást harmadik fél észrevételei alapján is újraindíthatja (a KVR 40. cikke).

1.7.

Jogi nyilatkozatok

A KVR 37. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy az elbíráló a lajstromozás feltételeként olyan nyilatkozatot írjon elő, amelyben kijelentik, hogy a megjelölés megkülönböztetésre nem alkalmas eleme tekintetében nem igényelnek védjegyoltalmat. A gyakorlatban az elbírálók általában nem alkalmazzák ezt a rendelkezést. A megjelölést, amennyiben nem kizárólag leíró jellegű, illetve alkalmas a megkülönböztetésre, általában e nyilatkozat nélkül is elfogadják. A nyilatkozat általában nem segít a feltétlen kizáró ok megszüntetésében. Ha a védjegy olyan elemekből áll, amelyek mindegyike önmagában egyértelműen nem alkalmas a megkülönböztetésre, nincs szükség a különálló elemekre vonatkozó nyilatkozatra. Például ha egy folyóirat védjegye az „Alicante Local and International News”, az azon belüli egyedi elemekre nem kell nyilatkozatot benyújtani. Ha a bejelentő nyilatkozata nem szünteti meg a kizáró okot, vagy a bejelentő nem tesz eleget a feltételeknek, a bejelentést a szükséges mértékben el kell utasítani. Ha a bejelentő bejelentésében a megkülönböztetésre nem alkalmas elemre vonatkozó nyilatkozatot tett, a nyilatkozatot akkor is fenn kell tartani, ha az elbíráló azt nem tartja A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

8. oldal DATE 02/01/2014


szükségesnek. A megkülönböztetésre alkalmas elemekre vonatkozó nyilatkozatokat az elbírálónak el kell utasítania, mivel azok egy védjegy tisztázatlan terjedelmű oltalmát eredményeznék.

1.8.

A különböző kizáró okok közötti kapcsolat

A kifogásnak és az azt követő elutasításnak valamennyi vonatkozó kizáró okot tartalmaznia kell. Minden egyes kizáró okot külön meg kell indokolni. Különösen annak a félreértésnek az elkerülése érdekében, hogy az elutasítás a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontján, a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontján vagy mindkettőn alapult-e, a kizáró okok mindegyikének külön pontot kell szentelni. Ha a bejelentő az áruk és szolgáltatások jegyzékét oly módon változtatja meg, hogy új kizáró ok merül fel, ezzel kapcsolatos kifogást kell emelni. Ez abban az esetben fordul elő például, ha a bejelentéssel érintett áruk és szolgáltatások jegyzékét a bejelentő úgy korlátozza, hogy a megjelölés megtévesztővé válik. Több kizáró ok felmerülése esetén a bejelentőnek valamennyit meg kell szüntetnie, mivel az elutasítás egyetlen kizáró okon is alapulhat (a C-104/00 P. sz. „Companyline”-ügyben 2002. szeptember 19-én hozott ítélet 28. pontja). Az Iránymutatás következő pontjai a KVR 7. cikke (1) bekezdésének különböző pontjaival foglalkoznak, az ábécésorrendnek megfelelően a KVR 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjától 7. cikke (1) bekezdésének k) pontjáig. Ezt követi a KVR 7. cikkének (3) bekezdése szerint megszerzett megkülönböztető képességgel kapcsolatos szakasz, majd az együttes védjegyekkel foglalkozó utolsó szakasz.

2.

Feltétlen okok (a KVR 7. cikke)

2.1.

Grafikus ábrázolás [A KVR 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja]

2.1.1.

Általános megjegyzések

Ez a szakasz a BPHH azon kötelezettségét tükrözi, miszerint el kell utasítania azokat a megjelöléseket, amelyek nem felelnek meg a KVR 4. cikke által előírt követelményeknek. A KVR 4. cikke szerint közösségi védjegyoltalom tárgya lehet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, különösen szavak – beleértve a személyneveket –, minták, ábrák, betűk, számok, továbbá az áru vagy a csomagolás formája, ha e megjelölés alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A KVR 4. cikke ezért két követelményt határoz meg: a megjelölésnek a) grafikailag ábrázolhatónak kell lennie és b) alkalmasnak kell lennie arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A grafikai ábrázolásra vonatkozó követelmény rendeltetése magának a megjelölésnek a megállapítása annak meghatározása érdekében, hogy a lajstromozott védjegy a védjegyjogosult számára pontosan milyen oltalmat biztosít. Az ítélkezési gyakorlat egyértelműen meghatározta, hogy a grafikai ábrázolásnak a védjegyről szóló irányelv 2. cikke szerint, amely a KVR 4. cikkének felel meg, alkalmasnak kell lennie a megjelölés különösen képekkel, vonalakkal vagy jelekkel történő vizuális megjelenítésére, és hogy az ábrázolásnak egyértelműnek, pontosnak, önállónak, A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

9. oldal DATE 02/01/2014


könnyen hozzáférhetőnek, érthetőnek, tartósnak és objektívnek kell lennie (a C-273/00. sz. „Sieckmann”-ügyben 2002. december 12-én hozott ítélet 46–55. pontja és a C-104/01. sz. „Libertel”-ügyben 2003. május 6-án hozott ítélet 28–29. pontja). Más szóval a grafikusan nem ábrázolható megjelölést a KVR 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján nem lehet közösségi védjegyként lajstromozni. A Bíróság hangsúlyozza továbbá, hogy a megjelölés érzékelésének mindig egyértelműnek és egyformának kell lennie, hogy így a megjelölés a származásra utaló legyen. Az ábrázolás célja, hogy a megjelölés azonosítási és érzékelési folyamata során kifejezetten kerüljön minden szubjektív elemet. Következésképpen a grafikai ábrázolási módnak egyértelműnek és objektívnek kell lennie. Ha a megjelölés jellegénél fogva grafikusan nem ábrázolható, a leírás is elegendő lehet, feltéve, hogy ez a leírás egyértelmű, pontos, önálló, könnyen hozzáférhető, érthető, tartós és objektív. Ezért a hangvédjegyek leírás alapján lajstromozhatók, miközben az illatok nem lajstromozhatók (lásd lent).

2.1.2.

A 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében elutasított vagy elfogadott védjegybejelentésekre vonatkozó példák

Az alábbiakban szereplő példák felsorolása nem teljes körű. 2.1.2.1. Szag- és illatvédjegyek Jelenleg nincs kielégítő módja az illatok grafikus ábrázolásának. Ami a kémiai képleteket illeti, az ilyen képletekben kevés ember ismerné fel az illatot. Továbbá az illatminta letétbe helyezése a KVR 4. cikkének alkalmazásában nem jelent grafikus ábrázolást, mivel az illatminta nem kellően állandó és tartós. Más szóval a kémiai képlet, az írott szavakkal történő leírás, az illatminta letétbe helyezése vagy ezen elemek kombinációja nem felel meg a szag- és illatvédjegy grafikus ábrázolására vonatkozó követelményeknek (lásd a C-273/00. sz. „Sieckmann”-ügyben 2002. december 12-én hozott ítélet 69–73. pontját). Jelenleg az illatokra vonatkozóan nincs olyan általánosan elfogadott nemzetközi osztályozás, amely a nemzetközi színkódokhoz vagy a kottázáshoz hasonlóan lehetővé tenné az illatmegjelölés objektív és pontos, az egyes illatok elnevezésével vagy pontos kódjával történő azonosítását (a T-305/04. sz. „Odeur de fraise mûre”ügyben 2005. október 27-én hozott ítélet 34. pontja). Jóllehet, ahogy az a „Sieckmann”ügyből következik, a leírás grafikusan nem tudja ábrázolni az illatmegjelöléseket, amelyek sokféleképpen leírhatók, az ítélkezési gyakorlat értelmezése szerint nem zárható azonban ki, hogy a jövőben az illatmegjelölés a KVR 4. cikkében előírt valamennyi követelménynek megfelelően ábrázolható lesz (a T-305/04. sz. „Odeur de fraise mûre”-ügyben 2005. október 27-én hozott ítélet 28. pontja). A fent említett esetben a Törvényszék sem a (piros földieper) grafikus ábrázolását, sem a szavakkal történő leírást („érett földieper illata”) nem tekintette a meghatározott követelmények teljesülésének. A földieper illata fajtánként különböző, és az „érett földieper illata” leírás számos fajtára, ezáltal különböző eltérő illatokra utalhat. A Törvényszék szerint a leírás nem egyértelmű és nem pontos, valamint a bejelentéssel érintett megjelölés azonosítási és érzékelési folyamatából nem zár ki minden szubjektív elemet. Hasonlóképpen, a földieper képe csak a gyümölcsöt ábrázolja, A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

10. oldal DATE 02/01/2014


amely a szóban forgó illatmegjelöléssel feltételezhetően azonos illatot bocsát ki, nem pedig a bejelentéssel érintett illatot, ezért nem tekinthető az illatmegjelölés grafikus ábrázolásának.

2.1.2.2. Ízvédjegyek A fenti 2.1.2.1. pontban említett érvek hasonlóképpen az ízvédjegyekre is vonatkoznak (lásd az R 120/2001-2. sz. „The taste of artificial strawberry flavour’”-ügyben 2003. augusztus 4-én hozott határozatot).

2.1.2.3. Hangvédjegyek Ha a hangvédjegy zenéből áll, a Hivatal a bejelentéssel érintett hang grafikus ábrázolásaként csak a hagyományos kottázást fogadja el (a C-283/01. sz. „Shield Mark”-ügyben 2003. november 27-én hozott ítélettel összhangban). Ha azonban a megjelölés nem zenei hangokból áll, az oszcillogramból vagy szonogramból álló grafikus ábrázolás elfogadható, ha ahhoz elektronikusan benyújtott, megfelelő hangfájl kapcsolódik (lásd a Hivatal elnökének EX-05-3. sz. 2005. október 10-i határozatát).

2.1.2.4. Mozgókép-védjegyek A mozgókép-védjegyeknek is meg kell felelniük a grafikus ábrázolással kapcsolatos követelményeknek. Az R 443/2010-2. sz. „RED LIQUID FLOWING IN SEQUENCE OF STILLS (MOVEMENT MARK)”-ügyben 2010. szeptember 23-án hozott ítéletében a Második Fellebbezési Tanács megállapította, hogy azokban az esetekben, amelyekben egy megjelölést grafikus ábrázolással és szöveges leírással is meghatároznak annak érdekében, hogy az ábrázolás többek között egyértelmű, pontos, érthető és objektív legyen, a leírásnak és a grafikus ábrázoláson látható képnek összhangban kell lennie. A szóban forgó esetben az elbírálónak az volt a véleménye, hogy az ábrázolásban szereplő képkockák a leírással együtt nem jelölték meg egyértelműen a mozgást, különösen azért, mert nem volt elég egyértelmű, hogy a mozgás hogyan haladt a különböző képkockák között:


VERSION 1.0

11. oldal DATE 02/01/2014


A Második Fellebbezési Tanács azonban ezzel kapcsolatban úgy vélte, hogy a megjelölés grafikus ábrázolása és szöveges leírása tökéletesen összeegyeztethető és egymást kiegészítik. A bejelentő a mozgás folyamatának egyértelmű ábrázolására kellő számú képkockát, valamint a mozgás haladásának pontos és részletes szöveges leírását tartalmazta, így nem hagyott kétséget a mozgókép-védjegy elvével kapcsolatban. A Második Fellebbezési Tanács által meghatározott feltételek szerint a KVR 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján csak akkor utasítható el a mozgóképvédjegy lajstromozása, ha az „ésszerű megfigyelést végző személynek különösen magas szellemi erőfeszítésre van szüksége annak érzékeléséhez, hogy mi a mozgókép-védjegy”. A Fellebbezési Tanács nem határozott meg korlátokat, és a képkockák száma az érintett mozgástól függ, amennyiben megfelelnek az alaki követelményeknek. A védjegy leírásához hasonlóan tartalmának pontosnak kell lennie, és meg kell felelnie a mozgás következetességének és összetettségének annak érdekében, hogy megfelelően és eredményesen írja le a megjelölést. 2.1.2.5. Két vagy több szín „bármilyen megjelenésben” történő, forma és alak nélküli kombinációja Két vagy több szín „bármilyen megjelenésben” történő, alak és forma nélküli kombinációja nem felel meg a „Sieckmann” és a „Libertel”-ügyben a grafikai ábrázolás egyértelműsége és állandósága tekintetében megállapított követelményeknek, ami a védjegyként történő minősítés feltétele (lásd még az R 730/2001-4. sz. „YELLOW/BLUE/RED”-ügyben 2004. július 27-én hozott határozatot). Két vagy több szín egyszerű egymás mellé helyezése forma és kontúr nélkül, illetve a két vagy több színre „minden elképzelhető formában” való hivatkozás nem hordozza magában a KVR 4. cikke által megkövetelt pontosság és állandóság jellemzőit (a C49/02. sz. „Colours blue and yellow”-ügyben 2004. június 24-én hozott ítélet 34. pontja). Továbbá az ilyen ábrázolások számos különböző kombinációt tennének lehetővé, ami nem engedné, hogy a fogyasztó egy bizonyos kombinációt érzékeljen és idézzen fel, amely alapján bizonyossággal megismételheti a vásárlást, valamint azt sem tenné lehetővé, hogy az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők tisztában legyenek a védjegyjogosult számára nyújtott oltalom terjedelmével. E célból a két vagy több absztrakt módon és kontúr nélkül meghatározott szín grafikus ábrázolásának szisztematikus elrendezésben, előre meghatározott módon és állandó jelleggel kell egymáshoz rendelnie a kérdéses színeket (lásd a T-293/10. sz. „Colour per se”-ügyben 2012. június 14-én hozott ítélet 50. pontja). 2.1.2.6. A megjelölés jellegével összhangban nem álló, félreérthető és ellentmondásos leírások A félreérthető és ellentmondásos leírás nem elfogadható. Továbbá a leírásnak összhangban kell állnia a megjelölés jellegével. A Törvényszék a T-293/10. sz. „SEVEN SQUARES OF DIFFERENT COLOURS”-ügyben 2012. június 14-én hozott ítéletében úgy ítélte meg, hogy a védjegy leírása („Hat, geometrikusan három párhuzamos síkpárban elrendezett felület, ahol minden egyes pár merőleges a másik két párral, amelyek jellemzője, hogy: (i) bármely két szomszédos felületnek eltérő a


VERSION 1.0

12. oldal DATE 02/01/2014


színe és (ii) minden egyes felületnek rácsszerkezete van, amely a felületet kilenc egyenlő részre osztó fekete határvonalból áll”) túl nehezen érthető:

Az így meghatározott megjelölés nem egy per se (önmagában vett) színvédjegy, hanem egy térbeli védjegy vagy ábrás védjegy, amely egy konkrét alakú tárgy, egy bizonyos színelrendezésű négyzetekkel borított kocka külső megjelenésének felel meg. Még ha a leírás egyértelmű és könnyen érhető lett is volna – de nem volt –, a megjelölés valódi jellege tekintetében mindenképpen belső ellenmondást hordozott (az ítélet 64. és 66. pontja).

2.1.3.

A KVR egyéb rendelkezéseivel való kapcsolat

Ha a védjegy a KVR 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján kifogásolható, a védjegynek a többi lehetséges kizáró ok, például a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) vagy 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján történő további vizsgálata nem szükséges. A KVR 7. cikkének (3) bekezdése szerint a KVR 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a feltétlen kizáró okok a védjegy használata révén megszerzett megkülönböztető képesség alapján nem szüntethetők meg.

2.2.

Megkülönböztető képesség [a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja]

2.2.1.


Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a védjegy megkülönböztető képessége a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében azt jelenti, hogy a megjelölés lehetővé teszi a védjegybejelentésben szereplő terméknek és/vagy szolgáltatásnak egy meghatározott vállalkozástól származóként történő azonosítását, és ezáltal a szóban forgó terméknek más vállalkozások termékeitől való megkülönböztetését (a C-468/01 P–C-472/01 P. sz. egyesített ügyekben 2001. április 29-én hozott ítélet 32. pontja; a C-64/02 P. sz. ügyben 2004. október 21-én hozott ítélet 42. pontja; a C-304/06 P. sz. ügyben 2008. május 8-án hozott ítélet 66. pontja; és az Audi kontra BPHH ügy 33. pontja). Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az ilyen megkülönböztető képesség kizárólag egyrészt a védjegybejelentésben szereplő árukra vagy szolgáltatásokra, másrészt arra hivatkozva értékelhető, hogy a szóban forgó megjelölést az érintett vásárlóközönség hogyan észleli (a C-468/01 P–C-472/01 P. sz. egyesített ügyekben 2001. április 29-én hozott ítélet 33. pontja; a C-304/06 P. sz. ügyben 2008. május 8-án hozott ítélet 67. pontja; és az „Audi kontra BPHH” ügyben hozott ítélet 34. pontja) (a T-293/10. sz. „Colour per se”-ügyben 2012. június 14-én hozott ítélet, a C-311/11 P. sz. „Wir machen das Besondere einfach”-ügyben 2012. július 12-én hozott ítélet 23. pontja). Bár általánosan elfogadott, hogy minimális fokú megkülönböztető képesség elegendő, azt is figyelembe kell venni, hogy ahhoz, hogy egy közösségi védjegy alkalmas legyen a megkülönböztetésre, a védjegynek az Európai Unió egészére nézve alkalmasnak kell lennie a megkülönböztetésre. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

13. oldal DATE 02/01/2014


Az Európai Bíróságok ítélkezési gyakorlata szerint a szóvédjegy, amely a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozóan leíró jelleggel rendelkezik, a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében ezen áruk és szolgáltatások vonatkozásában ebből adódóan szükségszerűen nem alkalmas a megkülönböztetésre (lásd a T-190/05. sz. „TWIST & POUR”-ügyben 2007. június 12én hozott ítélet 39. pontját). Hasonlóképpen, még abban az esetben is, ha egy adott megnevezés az érintett áruk és szolgáltatások tekintetében nem egyértelműen leíró jellegű, így a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján kifogás nem emelhető, a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján továbbra is kifogásolható azon az alapon, hogy az érintett vásárlóközönség csak az áruk és/vagy szolgáltatások jellegére vonatkozó információkat észleli, a származásuk megjelölését nem. Ez történt a „medi” megnevezés esetében is, amely a Törvényszék szerint az érintett vásárlóközönségnek kizárólag az áruk orvosi vagy gyógyászati rendeltetéséről vagy azoknak az egészségügyi területre vonatkozó általános hivatkozásáról nyújtott tájékoztatást (a T-470/09. sz. „Medi”-ügyben 2012. július 12-én hozott ítélet 22. pontja). A KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján történő kifogás alkalmazható azokban az esetekben is, amelyekben az alkalmazott szószerkezet, bár nyelvtani szempontból helytelen, a reklámnyelvezetben és a szóban forgó kereskedelmi feltételek között általánosnak tekinthető. Ez történt az „ECO PRO” szóösszetétel esetében, amelyben a PRO magasztaló elemet az ECO leíró elem mögé helyezték, és amelyet az érintett vásárlóközönség olyan jelzésként értelmezhetne, mintha a megnevezett árukat „ökológiai szakembereknek” szánták volna, vagy mintha azok „támogatnák az ökológiát” (a T-145/12. sz. „ECO PRO”-ügyben 2013. április 25-én hozott ítélet 29–32. pontja).

2.2.2.

Szóelemek

A szavak nem alkalmasak a megkülönböztetésre vagy egy összetett megjelölésnek nem kölcsönöznek megkülönböztető képességet, ha azokat olyan gyakran használják, hogy elveszítették az áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére való képességüket. A következő megnevezések önállóan vagy más nem lajstromozható elemekkel együtt e rendelkezés alapján nem lajstromozhatók. Az áruk és szolgáltatások csupán egy meghatározott pozitív vagy vonzó tulajdonságát vagy funkcióját megjelölő megnevezéseket el kell utasítani, ha a védjegybejelentésben önállóan vagy a következő leíró jellegű megnevezésekkel együttesen állnak: ●

ECO az „ökológiai” jelöléseként (a T-328/11. sz. „EcoPerfect”-ügyben 2012. április 24-én hozott ítélet 25. pontja és a T-625/11. sz. „ecoDoor”-ügyben 2013. január 15-én hozott ítélet 21. pontja);

●

MEDI az „orvosi” kifejezésre való hivatkozásként (a T-470/09. sz. „medi”-ügyben 2012. július 12-én hozott ítélet);

●

MULTI a „sok, számos, egynél több” kifejezésre való hivatkozásként (az R 99/1999-1. sz. „MULTI 2 ‘n 1”-ügyben 1999. július 21-én hozott határozat; az R 904/2004-2. sz. „MULTI”-ügyben 2005. november 17-én hozott határozat);


VERSION 1.0

14. oldal DATE 02/01/2014


●

MINI a „nagyon kicsi” vagy „apró” jelöléseként (az R 62/1999-2. sz. „MINIRISC”ügyben 1999. december 17-én hozott határozat);

●

Premium/PREMIUM a „legjobb minőség” kifejezésre való hivatkozásként (a T-60/11. sz ügyben 2012. május 22-én hozott ítélet 46–49., 56. és 58. pontja; és a T-582/11. sz. és a T-583/11. sz. „PREMIUM L’, ‘PREMIUM XL” egyesített ügyekben 2013. január 17-én hozott ítélet 26. pontja);

●

PLUS, a „további, extra, kiváló minőségű, jellegében kiváló” jelöléseként (az R 329/1999-1. sz. „PLATINUM PLUS”-ügyben 1999. december 15-én hozott határozat);

●

ULTRA 1 a „rendkívül, rendkívüli” jelöléseként (az R 333/2002-1. „ULTRAFLEX”-ügyben 2002. december 9-én hozott határozat);

●

UNIVERSAL azokra az árukra való hivatkozásként, amelyek általános használatra szolgálnak (a T-435/11. sz. „UniversalPHOLED”-ügyben 2012. május 2-án hozott ítélet 22. és 28. pontja).

sz.

A felső szintű domain végződések, mint például a „.com” csak azt a helyet jelöli, ahol az információ az interneten elérhető, és így a leíró jellegű vagy egyébként kifogásolható védjegyet nem teszi lajstromozhatóvá. Ezért a www.books.com a nyomtatott anyagok esetében éppúgy kifogásolható, mint az önállóan álló „books”. A Törvényszék ezt a T-338/11. sz. "photos.com”-ügyben 2012. november 21-én hozott ítéletének 22. pontjában megerősítette, amelyben megállapította, hogy a ".com” elem egy technikai és generikus elem, amelynek használatára a kereskedelmi internetes oldal címének szokásos struktúrájában van szükség. Ezenkívül azt is jelezheti, hogy a védjegybejelentésben szereplő áruk és szolgáltatások az interneten keresztül megszerezhetők vagy ott megtekinthetők, vagy az internethez kapcsolódnak. Következésképpen a szóban forgó elemet az érintett áruk és szolgáltatások tekintetében megkülönböztetésre alkalmatlannak kell tekinteni. A vállalkozások társasági formájának rövidítése, mint például az Ltd., GmbH nem ad megkülönböztető jelleget a megjelölésnek. Hasonlóképpen, nem lajstromozhatók azok a megnevezések sem, amelyek arra utalnak, hogy az árukat és szolgáltatásokat az emberek egy csoportja bocsátja rendelkezésre, mint például „vállalat, emberek” (szervezetek esetében) „Klub”. Például a „Kitchen Company” a konyhák esetében nem lajstromozható. Más a helyzet, ha a megjelölés egésze nem pusztán az absztrakt módon meghatározott árukra és szolgáltatásokra vonatkozik, hanem egy különálló, azonosítható egység általános benyomását kelti. Például: a „Royal Society for the Prevention of Cruelty to Animals”, az „International Trade Mark Association” lajstromozható lenne. Az egyének neve a név gyakoriságától függetlenül alkalmas a megkülönböztetésre, még a leggyakoribb vezetéknevek, például a Smith vagy a García esetében is. Lásd a C-404/02. sz. „Nichols”-ügyben 2004. szeptember 16-án hozott ítélet 26. és 30. pontját. Ugyanez érvényes a közismert személyek, többek között az államfők nevére is.

1

2010. június 23-án módosított.


VERSION 1.0

15. oldal DATE 02/01/2014


2.2.3.

Könyvcímek

Kizárólag egy híres történet vagy könyv címéből álló védjegyek azokkal az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyeknek tárgya a szóban forgó történet, a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján elképzelhető, hogy nem rendelkeznek megkülönböztető képességgel. Ennek oka, hogy bizonyos történetek (vagy azok címe) olyan régiek és annyira ismertek, hogy „azok beépültek a nyelvbe” és az adott történeten kívül nem hordoznak más jelentést. Például a „Pán Péter”, a „Hamupipőke” vagy az „Iliász” tökéletesen alkalmasak arra, hogy megkülönböztető képességgel rendelkező védjegyek legyenek (például) festék, ruha vagy ceruzák esetében. Könyvek vagy filmek esetében (például) azonban nem játszhatnak megkülönböztető szerepet, mert a fogyasztók egyszerűen azt gondolják, hogy ezek az áruk Pán Péter vagy Hamupipőke történetére vonatkoznak, mivel ez az érintett megnevezések egyetlen jelentése. Ezekben az esetekben, ha a szóban forgó cím annyira híres, hogy az érintett vásárlóközönség valóban jól ismeri, és ha a védjegy az árukkal/szolgáltatásokkal összefüggésben úgy észlelhető, mint egy híres történet vagy könyv címe, kifogást kell emelni. Ebben a tekintetben a megkülönböztető képesség hiánya abban az esetben állapítható meg nagyobb valószínűséggel, ha kimutatható, hogy a történet nagy példányszámban jelent meg, és/vagy széles körű közönséget elérő, számos televíziós, színházi és filmadaptációt készítettek belőle. A szóban forgó védjegy jellegétől függően a nyomtatott anyagokkal, filmekkel, hang- és filmfelvételekkel, színdarabokkal és bemutatókkal (ez a lista nem teljes körű) kapcsolatban kifogás emelhető.

2.2.4.

Színek

Ez a szakasz a színekkel vagy színkombinációkkal („ szín per se”) foglalkozik. Ha a védjegybejelentésben színek vagy színkombinációk szerepelnek, a megfelelő szabványos vizsgálat értékeli, hogy azok rendelkeznek-e megkülönböztető képességgel, ha az árukon vagy azok csomagolásán alkalmazzák, vagy ha a szolgáltatások nyújtásával összefüggésben használják azokat. A védjegy elutasítására elegendő ok, ha a fenti helyzetek bármelyike szerint a védjegy nem alkalmas a megkülönböztetésre. A színkombinációk esetében a megkülönböztető képesség vizsgálatának azon a feltevésen kell alapulnia, hogy a benyújtás szerinti színkombináció az árukon vagy azok csomagolásán, vagy a szolgáltatások reklámvagy promóciós anyagán jelenik meg.

2.2.4.1. Önálló színek A Bíróság megállapítása szerint nem jellemző a fogyasztók szokásaira, hogy grafikus vagy szóelemek hiányában színük vagy csomagolásuk színe alapján alakítanak ki feltételezéseket az áruk származásával kapcsolatban, mivel a színeket önmagukban a jelenlegi kereskedelmi gyakorlatban rendszerint nem használják azonosításra (a C-104/01. sz. „Libertel”-ügyben 2003. május 6-án hozott ítélet). Önmagában a szín rendszerint nem alkalmas arra, hogy megkülönböztesse egy adott vállalat áruit (az ítélet 65. pontja). Ezért az önálló színek az áruk és szolgáltatások esetében néhány igen sajátos körülmény kivételével megkülönböztetésre nem alkalmasak. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

16. oldal DATE 02/01/2014


Ezen igen sajátos körülmények esetében a bejelentőnek igazolnia kell, hogy a védjegy az érintett árukkal összefüggésben teljes mértékben szokatlan vagy meglepő. Ezek az esetek rendkívül ritkák, például a tej esetében a fekete szín. Az elutasításhoz nem szükséges az alábbi 2.2.4.2. pontban felsorolt tényezők valamelyikének a fennállása, ha azonban erről van szó, azt az elutasítás alátámasztására szolgáló további érvként kell felhasználni. Ha egy önálló színről megállapítják, hogy azt az érintett szektorban általánosan és/vagy dekorációs vagy funkcionális célból használják, a színt el kell utasítani. A Törvényszék szerint a közérdek az önálló szín kisajátításának megakadályozása, függetlenül attól, hogy az érintett érdekeltségi terület egy igen sajátos piaci szegmenset érint-e (a T-97/08. sz. „Shade of orange”-ügyben 2010. szeptember 13-án hozott ítélet 44–47. pontja).

2.2.4.2. Színkombinációk Amennyiben a védjegybejelentésben önmagukban vett (per se) színek szerepelnek, a jogosultság terjedelmének meghatározása érdekében a benyújtott grafikus ábrázolásnak ezeket a színeket térben kell ábrázolnia („azt kapod, amit látsz”). A grafikus ábrázolásnak pontosan meg kell jelölnie a különböző színek arányát és helyzetét, ezáltal szisztematikus elrendezésben, előre meghatározott módon és állandó jelleggel kell egymáshoz rendelnie a kérdéses színeket (a C-49/02. sz. „Blue and yellow”-ügyben 2004. június 24-én hozott ítélet 33. pontja és a T-293/10. sz. „Colour per se”-ügyben 2012. június 14-én hozott ítélet 50. pontja). Például a piros szín felett egy kis sárga színű csíkot tartalmazó megjelölés különbözik az ugyanilyen arányban megjelenített piros és sárga színtől, amelyen a piros szín a bal oldalon található. Az absztrakt módon megjelölt védjegybejelentés, különösen a két szín „minden lehetséges kombinációban” vagy „bármilyen arányban” nem engedélyezhető, és a KVR 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kifogást eredményez (az R 730/2001-4. sz. „GELB/BLAU/ROT”-ügyben 2004. július 27-én hozott határozat 34. pontja). Ezt meg kell különböztetni annak előírásától, hogy a színkombináció hogyan jelenhet meg a terméken, amely nem szükséges, mivel a lényeg a lajstromozás tárgya, nem pedig az a mód, ahogy az a terméken használható. Színkombináció esetében az elutasítás csak konkrét tényeken vagy érveken alapulhat, és abban az esetben, ha ezeket a konkrét kizáró okokat nem határozzák meg, a védjegyet el kell fogadni. Ha a két szín egyike a termék megszokott színe vagy a termék természetes színe, azaz a termék megszokott vagy természetes színéhez hozzáadnak egy színt, a kifogást ugyanolyan módon kell alkalmazni, mintha csak egy szín lenne. Például: a szürke a kerti szerszámok nyelének szokásos színe, a fehér pedig a mosótabletták természetes színe. Ezért azt a mosótablettát, amely fehér, és egy másik piros színű réteg kapcsolódik hozzá, olyan esetnek kell tekinteni, amely szín hozzáadásával jár. Két szín kombinációját azonban többek között a következő esetekben el kell utasítani: ●

Számos esetben a szín csupán az áruk díszítő eleme vagy a fogyasztó igényének felel meg (pl. az autók vagy a pólók színe), az érintett színek számától függetlenül.

●

A szín az áruk jellegéhez tartozik (pl. festékek esetében).


VERSION 1.0

17. oldal DATE 02/01/2014


●

A szín lehet technikai szempontból funkcionális (pl. a piros szín a tűzoltó készülékek esetében, az elektromos vezetékeknél használt különböző színek).

●

A szín lehet szokásos vagy általános (pl. ismételten a piros a tűzoltó készülékek esetében, a sárga a postai szolgáltatások esetében).

●

A szín jelezheti az áruk egy konkrét tulajdonságát, például ízét (sárga a citrom íz esetében, rózsaszín a földieper íz esetében).

●

A színkombinációt abban az esetben is el kell utasítani, ha a színkombináció már megtalálható a piacon, különösen abban az esetben, ha azt számos különböző versenytárs használja (pl. sikerült kimutatnunk, hogy a piros és a sárga szín kombinációját különböző vállalatok sörös- és üdítőitalos dobozokon használják).

Ezekben az esetekben a védjeggyel szemben kifogást kell emelni, de gondosan elemezni kell az érintett árukat és szolgáltatásokat és azok piaci helyzetét. A szolgáltatásokat megjelölő színvédjegyek megkülönböztető képességének értékelési feltételei nem térhetnek el az árukat megjelölő színvédjegyekre vonatkozó vizsgálati feltételektől (amint azt a Törvényszék a T-404/09. sz. „GREY-RED”-ügyben 2010. november 12-én hozott ítéletében említi). Ebben az esetben a védjegybejelentésben szereplő színkombinációról a Törvényszék megállapította, hogy a lényeges vásárlóközönség szempontjából érzékelhető módon nem különbözik az érintett szolgáltatások esetében általában használt színektől. A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a védjegybejelentésben szereplő színkombináció nagyon közel áll a vasúti kereszteződésekben és a vasúti közlekedéssel társított jelzőtábláknál használt „fehér/piros" színkombinációhoz, és hogy a megjelölést egészében véve az érintett vásárlóközönség funkcionális vagy díszítő elemként, nem pedig a szolgáltatások kereskedelmi származásának jelöléseként érzékelné. Minél több színről van szó, a különböző színeknek és az azok sorrendjének megjegyzésével kapcsolatos nehézség miatt a megkülönböztető képesség annál valószínűtlenebb. A színek megnevezéséhez lásd a 2.3.2.9. pontot.

2.2.5.

Önálló betűk 2

2.2.5.1. Általános megfontolások A Törvényszék a C-265/09 P. sz. (α ábra) ügyben 2010. szeptember 9-én hozott ítéletében úgy döntött, hogy a szabványos írásjelekkel megjelenített, grafikai módosítások nélküli, egyetlen betűből álló védjegyek esetében az ezen árukat és szolgáltatásokat érintő, tényeken alapuló vizsgálat keretében értékelni kell, hogy a szóban forgó megjelölés alkalmas-e a különböző áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére (az ítélet 39. pontja). A Törvényszék emlékeztetett arra, hogy a KVR 4. cikke szerint a betűk azon megjelöléstípusok közé tartoznak, amelyek közösségi védjegyoltalom tárgyai lehetnek Ez a rész a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti önálló betűkkel foglalkozik. A 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti önálló betűk esetében lásd a 2.3.2.8. pontot.

2


VERSION 1.0

18. oldal DATE 02/01/2014


azzal a feltétellel, hogy alkalmasak arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztessék más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól (az ítélet 28. pontja), és hangsúlyozta, hogy egy megjelölés védjegyként történő lajstromozásához nincs szükség a bejelentő meghatározott fokú nyelvi vagy művészi kreativitására vagy ötletességére. A Törvényszék, miközben elismeri, hogy figyelembe kell venni azokat a nehézségeket, amelyek bizonyos védjegytípusok megkülönböztető képességének megállapítása során e védjegyek jellegéből adódóan felmerülnek, és hogy a megkülönböztető képesség bizonyítása nehezebbnek bizonyulhat az egyetlen betűből álló védjegyek esetében, mint más szóvédjegyek esetében (az ítélet 39. pontja), egyértelműen megállapítja, hogy ezek a körülmények nem indokolják az ítélkezési gyakorlat által értelmezett megkülönböztető képesség feltételének alkalmazását kiegészítő, vagy attól eltérő különös feltételek előírását (az ítélet 33–39. pontja). A bizonyítási teher tekintetében a Törvényszék megállapította, hogy a feltétlen kizáró okok vizsgálatánál a Hivatalnak a KVR 76. cikkének (1) bekezdése alapján hivatalból meg kell vizsgálnia azokat a releváns tényeket, amelyek alapján a KVR 7. cikkének (1) bekezdése szerint kifogást emelt, és e követelményt nem lehet a közösségi védjegy bejelentőjének sérelmére sem relativizálni, sem visszavonni (55–58. pont). Ezért a Hivatalnak indoklással alátámasztott magyarázatot kell adnia arra, hogy a szabványos írásjelekkel megjelenített, egyetlen betűből álló védjegy miért nem alkalmas a megkülönböztetésre. Ezért az eset konkrét körülményei alapján alapos vizsgálatot kell végezni annak értékelésére, hogy az egyetlen, szabványos írásjelekkel megjelenített betű az érintett áruk/szolgáltatások esetében szolgálhat-e védjegyként. A tényeken alapuló értékelés szükségessége azt jelenti, hogy nem lehet feltevésekre hagyatkozni (például arra, hogy a fogyasztók általában nem szoktak hozzá, hogy egyetlen betűt védjegynek tekintsenek). Következésképpen az egyetlen betűből álló védjegyek vizsgálatakor, tekintettel a betűk korlátozott számára, kerülni kell az általános, megalapozatlan - például a megjelölések rendelkezésre állásával kapcsolatos - indokokat. A Hivatal tényeken alapuló értékeléssel köteles megállapítani, hogy a védjegybejelentésben szereplő védjegy miért kifogásolható. Egyértelmű tehát, hogy az egyetlen betűből álló védjegyek vizsgálatának alaposnak és következetesnek kell lennie, és hogy minden egyes esetben gondosan meg kell vizsgálni, hogy egy adott betű az érintett áruk és/vagy szolgáltatások tekintetében megkülönböztetésre alkalmasnak tekinthető-e. 2.2.5.2. Példák Műszaki - például számítógépekkel, gépekkel, motorokkal és szerszámokkal kapcsolatos - területeken például nagyobb a valószínűsége, hogy egyetlen betűt a származás megjelölése helyett technikai, modellre vagy katalógusra való hivatkozásként észlelnek, bár adott esetben ezt tényeken alapuló értékeléssel kell megállapítani. Az előzetes vizsgálat eredményétől függően a szabványos írásjelekkel megjelenített, egyetlen betűből álló védjegy a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján kifogásolható lehet azon az alapon, hogy az érintett áruk és/vagy szolgáltatások, vagy azok egy része tekintetében nem alkalmas a megkülönböztetésre. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

19. oldal DATE 02/01/2014


Ez az eset állna fenn például a „gyümölcslevek” tekintetében az egyetlen „C” betűből álló védjegy alkalmazásánál, mivel ezt a betűt általában a C-vitamin megnevezésére használják. Az érintett vásárlóközönség ezt nem a szóban forgó áruk kereskedelmi származását megkülönböztető megjelölésként észlelné. A megkülönböztető képesség hiányával kapcsolatos további példaként szolgálhatnak a védjegybejelentésben szereplő egyetlen betűből álló védjegyek a játékkockák esetében - amelyeket arra használnak, hogy megtanítsák a gyerekeket, hogy a kockán megjelenő betűk kombinációjával hogyan képezzenek szavakat -, magának a terméknek a leírása nélkül, vagy a védjegybejelentésben szereplő egyetlen betűből álló védjegyek a lottószolgáltatások esetében, amely egy olyan terület, amelyen a betűket gyakran különböző sorozatszámok megjelölésére használják. Bár a fenti két esetben nincs közvetlen leíró jellegű kapcsolat a betűk és az áruk/szolgáltatások között, az egyetlen betűből álló védjegy nem alkalmas a megkülönböztetésre, mert a fogyasztók a játékkockák és a lottó esetében jobban hozzászoktak ahhoz, hogy az egyetlen betűt funkcionális vagy praktikus jelentésű, nem pedig kereskedelmi származást jelző elemnek tekintsék. Másrészt, ha nem állapítható meg, hogy egyetlen adott betű az érintett áruk és/vagy szolgáltatások tekintetében nem alkalmas a megkülönböztetésre, azt el kell fogadni abban az esetben is, ha azt szabványos írásjelekkel vagy teljesen egyszerű módon jelenítik meg.

Például a betűt elfogadták a 39. osztályba tartozó „szállítás; áruk csomagolása és raktározása; utazásszervezés” megnevezésű szolgáltatások és a 43. osztályba tartozó „vendéglátás (élelmezés); időleges szállásadás” megnevezésű szolgáltatások tekintetében (lásd az R 1008/2010-2. sz. ügyben 2010. szeptember 30án hozott határozat 12–21. pontját). További példákat lásd az alábbi 2.3.2.8. pontban.

2.2.6.

Jelmondatok (szlogenek): a megkülönböztető képesség értékelése

A Bíróság úgy döntött, hogy a jelmondatokra megkülönböztető képességük értékelésekor nem lehet szigorúbb kritériumokat alkalmazni a más típusú megjelölések tekintetében alkalmazottakénál (a C-311/11 P. sz. „WIR MACHEN DAS BESONDERE EINFACH”-ügyben 2012. július 12-én hozott ítélet és az említett ítélkezési gyakorlat). A reklámszlogenek a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján abban az esetben kifogásolhatók, ha az érintett vásárlóközönség azokat csupán egyszerű reklámkifejezésként észleli. Megkülönböztető képességgel rendelkezőknek kell azonban tekinteni őket, ha reklámfunkciójukon túl a vásárlóközönség a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások kereskedelmi származása megjelöléseként észleli azokat. A Bíróság előírása alapján a jelmondatok megkülönböztető képességének értékelése során a következő kritériumokat kell tekintetbe venni (a C-398/08 P. sz. „VORSPRUNG DURCH TECHNIK”-ügyben 2010. január 21-én hozott ítélet 47. pontja és a T-523/09. sz. „WIR MACHEN DAS BESONDERE EINFACH”-ügyben 2011. április 13-án hozott ítélet 37. pontja). A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

20. oldal DATE 02/01/2014


A reklámszlogen vélhetően alkalmas a megkülönböztetésre, ha azt a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások tulajdonságait magasztaló puszta reklámüzenetnél többnek tekintik, mert: ● ● ● ● ●

több jelentéssel bír és/vagy szójátékot alkot és/vagy olyan fogalmi intrikát, feszültséget vagy meglepetést hordozó elemeket vezet be, melyek a szlogent fantáziadússá, meglepővé vagy váratlanná teszik és/vagy különös eredetiséget vagy visszhangot hordoz és/vagy az érintett vásárlóközönségben kognitív folyamatokat indít el, vagy értelmezésre irányuló erőfeszítést követel.

A fentieken kívül a jelmondat következő megkülönböztető képesség megállapításához: ● ●

tulajdonságai

hozzájárulhatnak

a

szokatlan mondattani struktúrák olyan nyelvi és stilisztikai eszközök, mint például az alliteráció, a metafora, a rím, a paradoxon stb. használata.

A szokatlan nyelvtani formákat azonban gondosan értékelni kell, mert a szlogeneket tömörebbé és lendületesebbé tételük érdekében gyakran egyszerűsített formában írják le (lásd többek között a T-88/06. sz. „SAFETY 1ST”-ügyben 2008. január 24-én hozott ítélet 40. pontját). Ez azt jelenti, hogy az olyan nyelvtani elemek, mint a határozott névelők vagy névmások (A, AZ stb.), kötőszavak (VAGY, ÉS stb.) vagy elöljárók, toldalékok (-BÓL, -BŐL, -NAK, -NEK stb.) hiánya nem mindig elegendő ahhoz, hogy a jelmondatot megkülönböztetésre alkalmassá tegyék. A Törvényszék a „SAFETY 1ST”ügyben úgy ítélte meg, hogy a „FIRST” („ELSŐ”) helyett a „1ST” („1.") használata nem eléggé szokatlan a védjegy megkülönböztető képességének kifejezésére. A pontatlan vagy megközelíthetetlen jelentéssel bíró jelmondat, vagy amelynek értelmezése az érintett vásárlóközönségtől jelentős szellemi erőfeszítést igényel, vélhetően megkülönböztető képességgel rendelkezik, mivel a fogyasztók a védjegybejelentésben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal való egyértelmű és közvetlen kapcsolatot nem tudnák megállapítani. Az, hogy az érintett közönség szakemberekből áll, és figyelmének szintje az átlagnál magasabb, döntően nem befolyásolhatja a megjelölés megkülönböztető képességének értékelésénél alkalmazott jogi kritériumokat. A Bíróság megállapítása szerint „ebből nem következik szükségszerűen, hogy a megjelölés csekélyebb megkülönböztető képessége is elegendő, amennyiben az érintett közönség szakemberekből áll” (a C-311/11 P. sz. „WIR MACHEN DAS BESONDERE EINFACH”-ügyben 2012. július 12én hozott ítélet 48. pontja). A következő példák a jelmondatok által betölthető néhány fő funkciót, és a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kifogás alátámasztására szolgáló érveket mutatják be.


VERSION 1.0

21. oldal DATE 02/01/2014


Közösségi védjegy

Fő funkció

Ügyszám

5 904 438. sz. közösségi védjegy MORE THAN JUST A CARD a 36. osztályra vonatkozóan (bank-, hitel- és betéti kártya szolgáltatások)

Vevőszolgálati közlemény

R 1608/2007-4

A KVR 7. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján kifogást emeltek ellene. A jelmondat pusztán a védjegybejelentésben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos információt hordoz. Egy angolul beszélő ezt a nyelvezetet használná egy olyan bankkártya leírására, amely a szokásostól kissé eltér. Azt a képzetet ébreszti, hogy a kártya olyan szívesen látott tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek első látásra nem nyilvánvalóak. Az, hogy a jelmondat nyitva hagyja, hogy mik ezek a tulajdonságok, hogy a védjegy nem írja le a konkrét szolgáltatást vagy a „kártya” jellemzőjét, nem teszi a védjegyet alkalmassá a megkülönböztetésre. Közösségi védjegy

Fő funkció

Ügyszám

7 394 414. sz. közösségi védjegy WE PUT YOU FIRST. AND KEEP YOU AHEAD a 40. osztályra vonatkozóan

Vevőszolgálati közlemény

-

A KVR 7. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján kifogást emeltek ellene. A védjegy egy magasztaló reklámüzenet, amely a szolgáltatások pozitív szempontjait hangsúlyozza, nevezetesen azt, hogy azok segítenek a legjobb üzleti pozíció megszerzésében és ennek a helyzetnek a jövőbeni megtartásában. Közösségi védjegy

Fő funkció

Ügyszám

6 173 249. sz. közösségi védjegy SAVE OUR EARTH NOW a 3., 17., 18., 20., 22., 24., 25. és 28. osztályra vonatkozóan

Értéknyilatkozat vagy politikai mottó

R 1198/2008-4

A KVR 7. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján kifogást emeltek ellene. A megjelölés egy egyszerű és nyílt felhívás arra, hogy környezetbarát termékek vásárlásának előnyben részesítésével cselekedjünk és járuljunk hozzá a Föld jólétéhez. A bejelentő véleményével szemben, hogy a "most" („now”) szó eredeti elemet képez, mivel senki sem hiszi, hogy a szóban forgó áruk megvásárlásával szó szerint most óvja a Földet, a „MOST” szó egy, az értékesítés során általánosan alkalmazott, érzelmeket kifejező szó, amely fogyasztásra ösztönzi a fogyasztókat, hogy várakozás nélkül szerezzék meg, amit akarnak; felszólítás a cselekvésre. Az érintett vásárlóközönség a megjelölést a kereskedelmi származás megjelölése helyett azonnal magasztaló reklámkifejezésként ismeri fel és észleli, amely azt jelzi, hogy az áruk az ugyanilyen fajtájú árukkal szemben környezetbarát választási lehetőséget nyújtanak. Közösségi védjegy

Fő funkció

Ügyszám

4 885 323. sz. közösségi védjegy DRINK WATER, NOT SUGAR a 32. és 33. osztályra vonatkozóan

Inspiráló és motiváló kijelentés

R 718/2007-2

A KVR 7. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján kifogást emeltek ellene. A megjelölés egy banális jelmondat, amely pusztán azt a gondolatot hordozza, hogy a fogyasztó cukros ital helyett valódi vizet fog inni. A megjelölésből hiányzik a másodlagos vagy rejtett értelem, nem rendelkezik érdekes elemekkel, és a fogyasztónak szánt üzenete egyszerű, közvetlen és félreérthetetlen. Ezért kereskedelmi származásra utaló megjelölésként való észlelése nem valószínű. Világos, hogy a megjelölés pusztán jó tanácsot tartalmaz, nevezetesen azt, hogy egészségügyi szempontból jobb nem cukrozott vizet inni. Hogyan is lehetne jobban reklámozni az ilyen árukat, mint az olyan kifejezéssel, mint DRINK WATER, NOT SUGAR (IGYON VIZET, NE CUKROT)? A fogyasztók ezt beleegyezéssel fogják olvasni, de a védjegyet a terméken máshol fogják keresni.

Néhány példa az elfogadott jelmondatokra:


VERSION 1.0

22. oldal DATE 02/01/2014


●

DEFINING TOMORROW, TODAY, az R 1264/2011-2. sz. ügyben, a 9 694 431. sz. közösségi védjegyre, a 9., 10., 16., 35., 41., 44. és 45. osztályba tartozó árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan 2012. február 7-én hozott határozat.

●

SITEINSIGHTS, a Fellebbezési Tanács R 879/2011-2. sz. a 9 284 597. sz. közösségi védjegyre, a 9. és 42. osztályba tartozó árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan 2011. november 8-án hozott határozat.

●

THE PHYSICIAN DRIVEN IMAGING SOLUTION, a W 01 096 100. sz. nemzetközi lajstromozás a 9., 16. és 42. osztályba tartozó árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan.

●

UNMASKING THE SOCIAL NETWORK OF FRAUD, a 10 477 941. sz. közösségi védjegy, a 9., 36. és 45. osztályba tartozó árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan.

Egy jelmondat a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján abban az esetben kifogásolható, ha az áruk vagy szolgáltatások fajtájával, minőségével, rendeltetésével vagy egyéb jellemzőjével kapcsolatban azonnali információt hordoz (lásd az alábbi 2.3.2.5. pontot).

2.2.7.

Egyszerű ábrás elemek

Az egyszerű mértani alakzatok, például a körök, vonalak, négyszögek vagy a közönséges ötszögek nem alkalmasak olyan üzenet közlésére, amelyre a fogyasztók emlékezni tudnának, így azokat nem tekintik védjegynek. A Bíróság megállapítása szerint egy rendkívül egyszerű megjelölés, amely olyan alapvető mértani formából áll, mint a kör, a vonal, a négyszög vagy az ötszög, nem alkalmas olyan üzenet közlésére, amelyre a fogyasztók emlékezni tudnának, így az nem tekinthető védjegynek (lásd a T-304/05. sz. ügyben hozott ítélet 22. pontját).

Példák az elutasított védjegyekre Megjelölés

Áruk és szolgáltatások

33. osztály

Indoklás

A megjelölés pusztán egy hagyományos ötszögből, egy egyszerű mértani formából áll. A T-304/05. sz. A mértani formát, ha esetleg a címke formáját „Pentagon”-ügyben jelenítené meg, úgy érzékelhetik, mintha 2007. szeptember 12funkcionális vagy esztétikai rendeltetése én hozott ítélet. lenne, nem pedig a származás jelölésére szolgáló funkciója.


Ügy

VERSION 1.0

23. oldal DATE 02/01/2014


Megjelölés


Indoklás

Ügy

A megjelölést túlzottan egyszerű mértani formaként, alapvetően paralelogrammaként fogják észlelni. A védjegy azonosítási funkciójának betöltéséhez a 9., 14.,16., 18., paralelogrammának olyan elemeket kell amelyek azt más 21., 24., 25., tartalmaznia, szemben 28., 35–39., 41– paralelogramma-ábrázolásokkal egyedivé teszik. A megjelölés két 45. osztály tulajdonsága, hogy jobb oldalra kissé megdől, és hogy az alsó része kissé lekerekített és balra kinyúlik. Az ilyen csekély különbségeket az általános fogyasztó nem észleli.

14., 18., 25. osztály

9. osztály

A T-159/10. sz. „Parallelogram”ügyben 2011. április 13-án hozott ítélet.

A megjelölés a figyelmes érintett A T-139/08. sz. vásárlóközönség esetében sem rendelkezik ”Representation of the könnyen és azonnal megjegyezhető vonással. half a smiley smile”Azt kizárólag díszítőelemként fogják észlelni, ügyben 2009. akár a 14. osztályba tartozó árukról, akár a 18. szeptember 29-én és 25. osztályba tartozó árukról van szó. hozott ítélet. A megjelölés egy egyszerű egyenlő oldalú háromszög. A megfordított alakzat és a háromszög piros körvonala nem kölcsönöz a megjelölésnek megkülönböztető képességet. A megjelölés továbbra is egy egyszerű mértani forma általános benyomását kelti, amely nem alkalmas arra, hogy első látásra védjegyüzenetet közvetítsen.

W01 091 415. sz. nemzetközi lajstromozás.

A megjelölés pusztán egy egyszerű mértani formából és zöld színből áll. A meghatározott A T-282/09. sz. „Green 3., 18., 24., 43., színt az áruk és szolgáltatások reklámozása square”-ügyben 2010. és értékesítése során általánosan és széles december 9-én hozott 44. osztály körben alkalmazzák, mivel pontos üzenet ítélet. közvetítése nélkül képes a figyelemfelhívásra.

Egy elfogadott védjegy példája Megjelölés


Indoklás

Ügy

A megjelölés egymást átfedő háromszög elemeket ábrázoló formából áll. A keltett 35., 41. osztály általános benyomás jóval összetettebb annál, mint amit egy egyszerű mértani forma hoz létre.

2.2.8.

10 948 222. sz. közösségi védjegy.

Megszokott ábrás elemek

A szőlőlevél következő megkülönböztetésre:

ábrázolása

a

bor

esetében

nem


VERSION 1.0

alkalmas

a

24. oldal DATE 02/01/2014


Hasonlóképpen, a tehén következő ábrázolása a tejtermékek esetében nem alkalmas a megkülönböztetésre:

A 11 345 998. sz. közösségi védjegy, a 29. (tej és tejtermékek stb.) és a 35. osztályra vonatkozó védjegybejelentés. A fenti megjelölés elutasításra került, mivel a tehenek ábrázolását a tejjel és a tejtermékekkel kapcsolatosan általánosan használják. Az, hogy a szóban forgó megjelölés egy, a tehénről készült „légi” felvétel, nem elegendő arra, hogy a megjelölést alkalmassá tegye a megkülönböztetésre, mivel a megszokott megjelölés jelentéktelen módosításai nem teszik a megjelölést alkalmassá a megkülönböztetésre. Ugyanilyen érvelés vonatkozik az olyan kapcsolódó árukra is, mint például a „tejcsokoládé”.

2.2.9.

Tipográfiai szimbólumok

A tipográfiai szimbólumokat, például a pontot, a vesszőt, a pontosvesszőt, az idézőjelet vagy a felkiáltójelet a fogyasztók nem fogják a származás megjelölésének tekinteni. A fogyasztó figyelmének felhívására szolgáló megjelölésként, nem pedig a kereskedelmi származás jelölését célzó megjelölésként fogják azokat észlelni. Hasonló érvelés vonatkozik az általános pénzjelekre, mint például az €, £, $ szimbólumok; az érintett áruktól függően ezek a megjelölések a fogyasztókat csak arról tájékoztatják, hogy az adott terméket vagy szolgáltatást a szóban forgó pénznemben forgalmazzák. A következő védjegyekkel szemben kifogást emeltek: Megjelölés


14., 18. és 25. osztály

Indoklás A Bíróság megerősítette a Fellebbezési Tanács azon megállapítását, hogy a bejelentett védjegy nem rendelkezik a szükséges szintű megkülönböztetési képességgel. Pusztán egy írásjelből áll, amely a fogyasztók számára azonnal szembetűnő további jellemzőket tartalmaz, és amely az üzleti vállalkozásoknál és a reklámban gyakran használt, megszokott megjelölés. Gyakori használatára tekintettel az érintett fogyasztó a felkiáltójelet pusztán magasztaló reklámnak vagy figyelemfelkeltő jelnek tekinti (lásd a T-75/08. sz. „!”-ügyben 2009. szeptember 30-án hozott ítéletet).

Ügy

5 332 184. sz. közösségi védjegy.


VERSION 1.0

25. oldal DATE 02/01/2014


Megjelölés


Indoklás

Ügy

A védjegybejelentésben szereplő megjelölést elutasították, mert a bejelentéssel érintett áruk (élelmiszerek és italok) esetében a százalék az árral kapcsolatban különösen fontos. A százalékjel például egyértelműen jelzi, hogy a költség/haszon arány kedvező, mert a szokásos árhoz képest az árat bizonyos százalékkal csökkentették. Az ilyen piros körben álló százalékjelet gyakran használják 29., 30., 31. és 5649256 sz. közösségi továbbá a kiárusítások, a különleges 32. osztály védjegy. ajánlatok, a raktárkészlet-kiárusítások vagy az olcsó, nem márkás termékek stb. esetében. A fogyasztó a megjelölést pusztán olyan piktogramként értelmezi, amely azt az információt hordozza, hogy a védjegybejelentésben szereplő árukat áron árusítják (lásd az csökkentett R 998/2008-1. sz. „Prozentzeichen”-ügyben 2008. október 16-án hozott határozatot).

2.2.10. Piktogramok A piktogramok alapvető és díszítés nélküli jelek és szimbólumok, amelyek úgy értelmezhetők, hogy az érintett árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban pusztán tájékoztató vagy utasítást hordozó értékkel bírnak. Példaként lehetne felhozni azokat a megjelöléseket, amelyek a használati módot jelzik (például a telefon képe a pizza házhozszállítási szolgáltatással kapcsolatban), vagy amelyek egyetemesen érthető üzenetet hordoznak (mint a kés és a villa az élelmiszer-ellátással kapcsolatban). Az általánosan használt piktogramok, például a kék háttéren megjelenő fehér „P” betű a parkoló jelölésére [ez a megjelölés a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontja alapján szintén kifogásolható lehet], vagy a fagylalt formája annak jelölésére, hogy a közelben fagylaltot árulnak, nem alkalmasak megkülönböztetésre azokkal az árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek tekintetében használják azokat. Megjelölés

Indoklás

Ügy

Tekintettel a védjegybejelentésben szereplő, a 9., 35., 36., 38. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások (például bankautomaták, banki szolgáltatások) típusára, a vásárlóközönség a megjelölést olyan gyakorlati jelzésként vagy irányjelző nyílként fogja értelmezni, amely azt mutatja, hogy a mágneskártyát hová kell A T-414/07. sz. „A behelyezni az automatába. A háromszögek hand holding a card összekapcsolása a védjegybejelentésben with three triangles”szereplő többi elemmel azt eredményezi, hogy az ügyben 2009. július 2érintett vásárlóközönség azokat iránymutató án hozott ítélet. nyilakként észleli. A fogyasztók ilyen típusú gyakorlati információkat naponta látnak különféle helyeken, például bankokban, élelmiszeráruházakban, pályaudvarokon, repülőtereken, parkolóházakban, telefonfülkékben stb. (az ítélet 37–42. pontja).


VERSION 1.0

26. oldal DATE 02/01/2014


Megjelölés

9 894 528. sz. közösségi védjegy a 9. osztályba sorolt áruk esetében

Indoklás

Ügy

A fenti megjelölést elutasították, mivel teljes egészében megegyezik a „nagyfeszültség”, illetve a „vigyázat, áramütésveszély” jelképeként ismert nemzetközi munkavédelmi jelképpel. Ilyen jelképként hivatalosan az ISO 3864 mint a Az R 2124/2011-5. sz. nagyfeszültség szabványos jelképét határozta „Device of lightning meg, amely esetében a védjegybejelentésben bolt”-ügyben 2012. szereplő kép egy háromszögön belül helyezkedik szeptember 21-én el, amely egy veszélyt jelző szimbólumot jelez. hozott határozat. Mivel ez a megjelölés alapvetően megegyezik a nagyfeszültség veszélyének jelzésére szolgáló szokásos nemzetközi megjelöléssel, a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján elutasításra került.

2.2.11. Általános/megkülönböztetésre nem alkalmas címkék A megjelölést képező ábrás elem formákból, mintákból vagy ábrákból is állhat, amelyeket az érintett vásárlóközönség megkülönböztetésre nem alkalmas címkeként észlel. Az elutasítás oka ebben az esetben is az, hogy az ábrás elemek nem képesek arra, hogy bevésődjenek a fogyasztók emlékezetébe, mivel túlzottan egyszerűek és/vagy a védjegybejelentésben szereplő árukkal/szolgáltatásokkal kapcsolatos használatuk széles körben elterjedt. Lásd az alábbi mintákat Megjelölés

4373403. sz. közösségi védjegy, amelyet a 16. osztályba sorolt árukra vonatkozóan térbeli védjegyként nyújtottak be [Öntapadós címkék; kézi címkézésre szolgáló öntapadós címkék; és címkék (nem textilárukhoz)].

Indoklás

Ügy

A védjegybejelentésben szereplő védjegy „nem alkalmas a megkülönböztetésre” és a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján elutasításra került, mert banális és szokványos, mivel az öntapadós címkékkel kapcsolatba hozható. A megjelölés sokat mond az áruk jellegéről, de nagyon keveset - talán semmit sem - a gyártó személyéről (a határozat 11. pontja).

Az R 1146/2005-2. sz. ügyben 2006. május 22-én hozott határozat.


VERSION 1.0

27. oldal DATE 02/01/2014


Megjelölés

9 715 319. sz. közösségi védjegy a 6., 7., 8., 9. és 20. osztályba tartozó áruk esetében

Indoklás

Ügy

A védjegy elutasításra került, mivel alapvető formája alapján, amelyet mindössze élénk sárga színnel kombináltak, az érintett szakmai és általános vásárlóközönség a védjegybejelentésben szereplő árukat egy adott vállalkozástól származóként nem tudja megkülönböztetni. Ebben az esetben a sárga szín az áru díszítésére szolgáló elemként, és az árura Az R 444/2012-2. sz. történő figyelemfelhívásra szolgálhat, anélkül, „Device of a label in hogy konkrét információt vagy pontos üzenetet yellow colour”-ügyben hordozna az áruk kereskedelmi származásával 2013. január 15-én kapcsolatban. Továbbá, ahogy az általánosan hozott határozat. ismert, az élénk sárga színt az áruk széles skálájára funkcionális módon, azaz többek között a tárgyak láthatóságának növelésére, hangsúlyozásra vagy figyelmeztetésre használják. Az érintett fogyasztók ezért ezt a színt nem védjegyként fogják felismerni, hanem annak figyelemfelhívó vagy díszítő funkcióját észlelik.

Hasonlóképpen a következő védjegyek is elutasításra kerültek

11 177 912. sz. közösségi védjegy a 29., 30. és 31. osztályba sorolt áruk esetében.

11 171 279. sz. közösségi védjegy a 29., 30. és 31. osztályba sorolt áruk esetében.

10 776 599. sz. közösségi védjegy, többek között a 32. és 33. osztályba sorolt áruk esetében.

Az előző három esetben a címkék színe és formája is meglehetősen megszokott. Ugyanez az indoklás vonatkozik a fenti három eset közül az utolsóban található gyümölcsök stilizált megjelenítésére is. Továbbá az említett ábrás elem a védjegybejelentésben szereplő áruk, például gyümölcslevek bizonyos összetevőit ábrázolja vagy legalábbis határozottan utal azokra.

2.2.12. Térbeli védjegyek 2.2.12.1.

Előzetes megjegyzések

A KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja a különböző védjegy-kategóriák között nem tesz különbséget annak meghatározására, hogy egy védjegy képes-e arra, hogy valamely vállalkozás áruit és szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól (lásd a T-194/01. sz, „Ovoid tablet”-ügyben 2003. március 5-én hozott ítélet 44. pontját). Ennek az egységes jogi normának a különböző védjegyekre és védjegy-kategóriákra történő alkalmazásánál a fogyasztói észleléssel és a piaci feltételekkel összhangban álló különbséget kell tenni. Azokra a megjelölésekre, amelyek maguknak az áruknak a formájából állnak, nem vonatkoznak szigorúbb kritériumok a többi védjegyre vonatkozó kritériumoknál, de A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

28. oldal DATE 02/01/2014


sokkal nehezebb lehet a megkülönböztető képesség megállapítása, mivel elképzelhető, hogy ezeket a védjegyeket az érintett vásárlóközönség nem ugyanolyan módon észleli, mint a szó- vagy az ábrás védjegyeket (lásd a C-136/02 P. sz. „Maglite”ügyben 2002. április 8-án hozott ítélet 30. pontját). A térbeli védjegyek három kategóriába sorolhatók: ● ● ●

formák, amelyek nem kapcsolódnak magukhoz az árukhoz és szolgáltatásokhoz formák, amelyek maguknak az áruknak a formáját vagy az áruk egy részének formáját jelenítik meg a csomagolás vagy az áru tárolójának, tartójának formája.

2.2.12.2. Formák, amelyek nem kapcsolódnak magukhoz az árukhoz és szolgáltatásokhoz Azok a formák, amelyek nem kapcsolódnak magukhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz (pl. a Michelin-ember), általában alkalmasak a megkülönböztetésre.

2.2.12.3. Maguknak az áruknak a formája szolgáltatásokhoz kapcsolódó formák

vagy

az

árukhoz

vagy

Magának a terméknek a formáját megjelenítő térbeli védjegyekkel kapcsolatosan kialakított ítélkezési gyakorlat a termék vagy a termék elemeinek kétdimenziós megjelenítését tartalmazó ábrás védjegyekre is vonatkozik (lásd a T-152/07. sz. „Representation of a watch”-ügyben 2009. szeptember 14-én hozott ítéletet). A védjegybejelentésben szereplő áruk vagy csomagolásuk formájából álló forma esetében a vizsgálatnak a következő három lépésből kell állnia. 1. lépés: A KVR 7. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti elemzés Elvileg az elbírálónak először meg kell vizsgálnia, hogy fennáll-e a KVR 7. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti kizáró okok valamelyike, mivel ezek a szerzett megkülönböztető képesség alapján nem szüntethetők meg. Ezen első lépéssel kapcsolatban lásd a 2.5. pontot – „Alapvetően műszaki funkciójú, lényeges esztétikai értéket hordozó vagy az áruk jellegéből eredő formák”. 2. lépés: A térbeli védjegy elemeinek azonosítása A második lépésben az elbírálónak meg kell határoznia, hogy a térbeli védjegy ábrázolása tartalmaz-e más elemeket, például szavakat vagy címkéket, amelyek a védjegyet alkalmassá tehetik a megkülönböztetésre. A térbeli elemet általában minden, magában megkülönböztetésre alkalmas elem megkülönböztetésre alkalmassá teszi, amennyiben az a termék szokásos használata során észlelhető. Tipikus példaként említhetők a szavak vagy ábrás elemek vagy azok kombinációja, amelyek a forma külső részén jelennek meg és tisztán és világosan láthatók maradnak, mint például az üvegcímkék. Következésképpen térbeli védjegyként még a termék szokásos formája is lajstromozható, ha azon megkülönböztetésre alkalmas szómegjelölés vagy címke látható.


VERSION 1.0

29. oldal DATE 02/01/2014


Megkülönböztetésre nem alkalmas elemek vagy leíró jellegű elemek azonban, amelyek szabványos formában jelennek meg, ezt a formát nem teszik megkülönböztetésre alkalmassá (a T-137/12. sz. „Shape of a vibrator”-ügyben 2013. január 18-án hozott ítélet 34–36. pontja). 3. lépés: Magának a formának a megkülönböztető képességére vonatkozó kritériumok Végül magának a formának a megkülönböztető képességére vonatkozó kritériumokat kell ellenőrizni. Alapvetően azt kell megvizsgálni, hogy a forma annyira eltér-e az alapvető, szokásos vagy elvárt formáktól, hogy ez lehetővé teszi, hogy a fogyasztó az árukat kizárólag formájuk alapján azonosítsa, és ugyanazt a cikket ismét megvásárolja, ha az árukkal kapcsolatosan kedvező tapasztalatokat szerzett. Erre jó példaként szolgálnak a krokodil formájú fagyasztott zöldségek. A kizárólag maguknak az áruknak a formájából álló térbeli védjegyek megkülönböztető képességének vizsgálata a következő kritériumokon alapul: ●

A forma megkülönböztetésre nem alkalmas, ha az egy alapvető forma (lásd a T-30/00. sz. „TABS-SQUARE / RED / WHITE”-ügyben 2001. szeptember 19én hozott ítéletet) vagy alapvető formák kombinációja (lásd az R 263/1999-3. sz. ügyben 2000. április 13-án hozott ítéletet).

●

A formának ahhoz, hogy alkalmas legyen a megkülönböztetésre, a fogyasztó által várt formától alapvetően el kell térnie, és jelentősen el kell térnie az ágazati normától vagy szokásoktól. Minél inkább hasonlít a forma a szóban forgó termék legvalószínűbb formájára, annál valószínűbb, hogy az adott forma nem alkalmas a megkülönböztetésre (lásd a C-136/02 P. sz. „Maglite”-ügyben 2002. április 8-án hozott ítélet 31. pontját).

●

Egy olyan területen, ahol rengeteg formatervezési minta található, nem elegendő, hogy a forma az általános forma egy változata vagy több forma variánsa legyen (lásd a C-136/02P. sz. „Maglite”-ügyben 2002. április 8-án hozott ítélet 32. pontját és a T-88/00. sz. „Maglite”-ügyben 2002. február 7-én hozott ítélet 37. pontját).

●

A térbeli védjegy funkcionális formáit vagy jellemzőit a fogyasztó ilyen formaként vagy jellemzőként felismeri. Például a lekerekített szélű mosószer-tabletták nem károsítják a mosás közben a ruhát, és a különböző színű rétegek különböző aktív összetevők jelenlétéről tanúskodnak.

Miközben a vásárlóközönség hozzászokott, hogy a térbeli védjegyet a származás jelöléseként ismerje fel, ez nincs feltétlenül így, ha a térbeli megjelölés magától a terméktől nem különböztethető meg. Következésképpen a megkülönböztető képesség értékelése a magának a terméknek az ábrázolásából álló térbeli védjegy esetében és ugyanannak a terméknek a pontos megjelenítéséből álló ábrás védjegy esetében nem vezethet eltérő eredményre (a T-30/00. sz. „TABS-SQUARE / RED / WHITE”-ügyben 2001. szeptember 19-én hozott ítélet 49. pontja).


VERSION 1.0

30. oldal DATE 02/01/2014


Az alábbiakban található lista a védjegybejelentésben szereplő áruk formáira és azok elemzésére vonatkozó példák felsorolását tartalmazza: Megjelölés

Indoklás

Ügy

Azok az ábrás védjegyek, amelyek magának az árunak a természethű megjelenítését grafikusan ábrázolják, az ilyen áruk vonatkozásában nem alkalmasak a megkülönböztetésre. „A tabletta formájú mosó- vagy mosogatószerek” esetében a tabletta ábrázolása elutasításra került. A forma, nevezetesen a téglalap alakú tabletta a A T30/00. sz. „TABSmosógépek vagy mosogatógépek esetében SQUARE / RED / használatra szánt termék vonatkozásában egy WHITE”-ügyben 2001. alapvető és nyilvánvaló forma. A tabletta kissé szeptember 19-én lekerekített sarkait a fogyasztó vélhetően nem a hozott ítélet. szóban forgó forma megkülönböztető képességeként fogja észlelni (a T-30/00. sz. „TABS-SQUARE / RED / WHITE”-ügyben 2001. szeptember 19-én hozott ítélet 44. és 53. pontja). Ugyanezt a megközelítést számos ítélet, többek között a C-144/06P sz. „TABS”-ügyben 2007. október 4-én hozott ítélet is megerősítette.

Ez a forma elutasításra került, mert ez az ilyen A C-136/02 P. sz. típusú termékek, azaz a zseblámpák szokásos „Maglite”-ügyben 2002. formájának pusztán egy változata (az ítélet április 8-án hozott 31. pontja). ítélet.

Ez a forma elutasításra került, mert az ágazati normától vagy szokásoktól nem tér el jelentősen. Bár ebben az ágazatban az áruk általában A T-137/12. sz. „Shape hosszúkás formákból állnak, a piacon számos of a vibrator”-ügyben más forma is létezik, amelyek gömbölyűek vagy 2013. január 18-án kerekek (az ítélet 29. pontja). A leíró jellegű rövid hozott ítélet. „fun factory” szóelem hozzáadása a forma egészéből hiányzó megkülönböztető jelleget nem állítja helyre (az ítélet 36. pontja). A Bíróság megerősítette ennek a térbeli védjegynek az elutasítását, mivel az édesség- és csokoládéágazatban általánosan használt formáktól és színektől való eltérése nem kielégítő. Az ábrás elemekkel való kombináció nem indokolja a kétdimenziós védjegyekre vonatkozó kritériumok alkalmazását. Ha az áruk és szolgáltatások jegyzékével összefüggésben leolvasott védjegy megjelenítéséből nem egyértelmű, hogy a védjegybejelentésben szereplő forma mit ábrázol, akkor belső problémáról van szó: anélkül hogy tudnánk, hogy mi a forma, az sem állapítható meg, hogy alkalmas-e a megkülönböztetésre, és az sem, hogy általános vagy funkcionális-e. Fel kell szólítani a bejelentőt, hogy tisztázza a forma jellegét (fennáll az együttműködési és a valósághű információk közlésének kötelezettsége). Mindenesetre ezeket a formákat vissza kell utasítani, ha alapvető formákból vagy eredetiséget nélkülöző elemekből állnak.

A C-96/11. sz. „Milk mice”-ügyben 2012. szeptember 6-án hozott ítélet.


VERSION 1.0

31. oldal DATE 02/01/2014


Megjelölés

Indoklás

Ügy

Ez a fogantyúból álló térbeli védjegy, amelyet a 8. osztályba sorolt árukra [a mezőgazdaságban, A T-391/07. sz. „Hand kézzel kertészkedésben és erdészetben grip”-ügyben 2009. működtetett munkaeszközök, többek között szeptember 16-án metszőollók, nyesőollók, sövénynyíró ollók, hozott ítélet. birkanyírók (kéziszerszámok)] nyújtottak be, elutasításra került.

Ezek a kritériumok vonatkoznak értelemszerűen a szolgáltatásokkal kapcsolatos formákra is, például a mosodai szolgáltatás esetében a mosógép formájára. 2.2.12.4.

A csomagolás formája

Az üvegek vagy az áruk tárolóinak, tartóinak formájára ugyanazok a kritériumok vonatkoznak. A védjegybejelentésben szereplő formának lényegesen el kell térnie az alapvető vagy általános elemek kombinációjától, és feltűnőnek kell lennie. Az áruk tárolóinak, tartóinak esetében egy adott elem funkcionális tulajdonságára is tekintettel kell lenni. Mivel a tárolók és tartók, és az üvegek ágazatában a különböző típusú áruk esetében eltérhet a kereskedelmi használat, ajánlatos azzal kapcsolatos kutatást végezni, hogy milyen formák léteznek a piacon, és ehhez az érintett áruk meglehetősen széles kategóriáját kell kiválasztani (azaz a tejes doboz megkülönböztető képességének értékeléséhez általánosságban az italdobozokkal kapcsolatos kutatást kell lefolytatni; e tekintetben lásd a C-173/04. sz. „Standbeutel” üggyel kapcsolatos főtanácsnoki véleményt). Megjelölés

Indoklás

Ügy

A védjegybejelentésben szereplő forma elutasításra került, mivel a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az érintett iparágban a nyulat formázó, A C-98/11 P. sz. aranyszínű csomagolású csokoládé a piacon „Shape of a bunny szokásos jelenség. Az egyes elemek - azaz a made of chocolate with nyulat ábrázoló forma, az aranyszínű a red ribbon”-ügyben fóliacsomagolás és a piros szalag a csengővel 2012. május 24-én elemzése megállapította, hogy azok sem hozott ítélet. egyenként, sem együtt nem alkalmasak a megkülönböztetésre (az ítélet 44–47. pontja). A fenti védjegyet - az édességek csavart csomagolása ábrázolásának lajstromozását (tehát nem magát a terméket) - elutasították, mivel az „az édességcsomagolás szokásos és hagyományos formája, valamint a piacon nagyszámú hasonlóan csomagolt édességet lehet A T-402/02. sz. „Sweet találni” (az ítélet 56. pontja). Ugyanez vonatkozik wrapper”-ügyben 2004. a szóban forgó csomagolás színére, nevezetesen novembert 10-én a „világosbarna (karamell)” színre. Ez a szín hozott ítélet. önmagában nem szokatlan, és gyakran használják édességek csomagolására (az ítélet 56. pontja). Az átlagos fogyasztó ezért ezt a csomagolást nem a származás megjelöléseként, hanem pusztán édességcsomagolásként fogja észlelni.


VERSION 1.0

32. oldal DATE 02/01/2014


Megjelölés

Indoklás

Ügy

A védjegybejelentésben szereplő forma elutasítását a Törvényszék megerősítette. A nyújtott nyak és a középső lapos rész nem tér el a védjegybejelentésben szereplő árukat, nevezetesen élelmiszertermékeket, többek között gyümölcsleveket, fűszereket és tejtermékeket tartalmazó flakonok szokásos formájától. A T-129/04. sz. „Shape Ezenkívül sem a nyak hossza, sem a nyak of a plastic bottle”átmérője, sem a flakon magassága és szélessége ügyben 2006. március közötti arány nem nevezhető egyedinek (az ítélet 15-én hozott ítélet. 50. pontja). Továbbá, még ha a flakon oldalán lévő bemélyedéseket szokatlannak lehetne is minősíteni, önmagában ez még nincs oly mértékben hatással a bejelentett védjegy által keltett összbenyomásra, hogy ez utóbbi jelentősen eltérne az ágazat szabványaitól vagy szokásos formáitól (az ítélet 53. pontja).

A következő formák elfogadásra kerültek:

A Fellebbezési Tanács R 139/1999-1. sz. „Granini Bottle”-ügyben 1999. augusztus 4én hozott határozata

A T-393/02. sz. „Shape of a white and transparent bottle”-ügyben 2004. november 24én hozott ítélet A fenti flakont a Törvényszék a megszokottól eltérőnek ítélte, és alkalmasnak találta arra, hogy a védjegybejelentésben szereplő árukat, nevezetesen a mosószereket és a folyadékok tárolására szolgáló műanyag dobozokat megkülönböztesse más kereskedelmi származású áruktól (az ítélet 47. pontja). A Törvényszék a tároló három tulajdonságát hangsúlyozta. Először is, a tároló különösen szögletes, és a sarkok, az élek és az oldalak a formáját egy kristályhoz teszik hasonlóvá. Másodszor, a tároló azt a benyomást kelti, mintha egy önálló tárgy lenne, mivel kupakja illeszkedik annak összképébe. Végül pedig a tároló különösen lapos, ami egyedi és a megszokottól eltérő megjelenést kölcsönöz neki (az ítélet 40. pontja).


VERSION 1.0

33. oldal DATE 02/01/2014


2.2.13. Mintázatot tartalmazó védjegyek Az ábrás védjegy mintázatot tartalmazó védjegynek tekinthető, ha az rendszeresen ismétlődő elemekből áll. A mintázatot tartalmazó védjegyek bármilyen árukra és szolgáltatásokra vonatkozhatnak. A gyakorlatban azonban általában olyan árukkal kapcsolatosan szerepelnek védjegybejelentésben, mint a papír, szövetek, ruházati cikkek, bőráruk, ékszerek, tapéta, bútor, csempe, gumiabroncsok, építési anyagok stb., azaz olyan áruk, amelyeken mintázatok szerepelnek. Ezekben az esetekben a mintázat nem más, mint az áruk külső megjelenése. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy bár a mintázatok négyzet alakú címkék formájában ábrázolhatók, azokat úgy kell értékelni, mintha a védjegybejelentésben szereplő áruk teljes felületét befednék. Figyelembe kell venni továbbá, hogy ha egy mintázatot tartalmazó védjegy olyan árukra vonatkozik, mint az italok vagy általánosságban a folyékony anyagok, azaz olyan áruk, amelyeket általában tárolókban, flakonokban forgalmaznak és értékesítenek, a mintázat értékelését úgy kell lefolytatni, mintha az a tároló/csomagolás külső felületét fedné be. A fentiekből következik, hogy általában a mintázatok megkülönböztető képességének értékelésénél az elbírálónak magának a terméknek a megjelenítését ábrázoló térbeli védjegyre vonatkozó kritériumokkal megegyező kritériumokat kell alkalmaznia (lásd a T-329/10. sz. „Black, grey, beige and dark red coloured checked pattern”-ügyben 2012. szeptember 19-én hozott ítéletet). A szolgáltatások tekintetében az elbírálóknak tekintetbe kell venniük, hogy a mintázatot tartalmazó védjegyeket a gyakorlatban fejléceken és levelezésekben, számlákon, internetes honlapokon, reklámokban, üzletek megjelölésénél stb. használják. Elvileg, ha egy mintázat megszokott, hagyományos és/vagy tipikus, nem alkalmas a megkülönböztetésre. Továbbá az alapvető/egyszerű mintából álló mintázatok általában nem rendelkeznek megkülönböztető képességgel. Az elutasítás oka, hogy az ilyen mintázatok nem hordoznak olyan „üzenetet”, amely a megjelölést könnyen megjegyezhetővé tenné a fogyasztók számára. Paradox módon ugyanez vonatkozik a rendkívül összetett mintából álló mintázatokra is. Ezekben az esetekben a teljes minta összetettsége nem teszi lehetővé a minta egyedi részleteinek az emlékezetbe való bevésését (a T-36/01. sz. „Texture of glass surface”-ügyben 2002. október 9-én hozott ítélet 28. pontja). A célközönség valójában számos esetben a mintázatokat pusztán díszítőelemként észlelné. Ebben a tekintetben figyelembe kell venni, hogy az átlagfogyasztó a dolgokat általában nem analitikus módon szemléli. A védjegynek tehát lehetővé kell tennie, hogy a szóban forgó áruk/szolgáltatások átlagfogyasztói, akik szokásosan tájékozattak, ésszerű módon figyelmesek és körültekintőek, az érintett terméket meg tudják különböztetni más vállalkozások áruitól/szolgáltatásaitól anélkül, hogy elemző vagy összehasonlító vizsgálatot végeznének és különösebb figyelmet szentelnének a kérdésnek (lásd a bíróság C-218/01. sz. „Perwoll bottle”-ügyben 2004. február 12-én hozott ítéletének 53. pontját és a C-173/04. sz. „Stand-up pouches”-ügyben 2006. január 12-én hozott ítélet 29. pontját). Az, hogy a mintázatok más funkciókat is betölthetnek és/vagy hatásokat gyakorolhatnak, további érv a mellett, hogy nem alkalmasak a megkülönböztetésre. Ezzel szemben, ha egy mintázat fantáziadús, szokatlan és/vagy önkényes, eltér az A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

34. oldal DATE 02/01/2014


ágazati normától vagy szokásoktól, vagy nagyobb általánosságban a célközönség könnyen meg tudja azt jegyezni, általában kiérdemli a közösségivédjegy-oltalmat. A fentiekből következően a mintázatokat tartalmazó védjegyeket általában az áruk figyelembevételével kell értékelni. Azt a mintázatot tartalmazó védjegyet azonban, amelyet az áruk tekintetében úgy ítéltek meg, hogy nem alkalmas a megkülönböztetésre, az azokhoz az árukhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások vonatkozásában is úgy kell tekinteni, hogy nem alkalmas a megkülönböztetésre. Például egy varrásmintát, amely a ruházati cikkek és bőráruk esetében nem alkalmas a megkülönböztetésre, a szóban forgó árukat érintő lakossági szolgáltatások vonatkozásában is úgy kell tekinteni, hogy nem alkalmas a megkülönböztetésre (analógiaként lásd az R 868/2009-4. sz. „Device of a pocket”-ügyben 2010. július 29-én hozott határozatot). Ugyanezek a megfontolások vonatkoznak a szövetmintára is az olyan szolgáltatásokkal kapcsolatban, mint például a szövetgyártás. Az alábbi lista mintázatot tartalmazó védjegyek nem teljes körű felsorolását tartalmazza: Megjelölés

8 423 841. sz. közösségi védjegy, amelyet ábrás védjegyként nyújtottak be a 18., 24. és 25. osztályra vonatkozóan

Indoklás

Ügy

A magának a terméknek a megjelenéséből álló térbeli védjegyekre vonatkozó kritériumok a magából a terméknek a megjelenéséből álló ábrás védjegyekre is vonatkoznak. Általában az a T-326/10. sz. „Light egyszerű és megszokott díszítő mintázatot grey, dark grey, beige, tartalmazó védjegy olyan védjegynek minősül, dark red and brown amely nem hordoz egyetlen elemet sem, amely coloured checked képes lenne arra, hogy felkeltse a fogyasztók pattern”-ügyben figyelmét, és nem alkalmas az áruk vagy 2012. szeptember szolgáltatások származásának jelölésére. A fenti 19-én hozott ítélet 47. mintázatot tartalmazó védjegy egy szövetminta és 48. pontja. volt, ezért úgy ítélték meg, hogy magának a terméknek az ábrázolását tartalmazza, mivel a védjegybejelentés a 18. 24. és 25. osztályra vonatkozott.

a T-329/10. sz. „Black, grey, beige and dark Ebben az esetben az előző esethez hasonlóan a red coloured checked Törvényszék megerősítette a védjegy pattern”-ügyben 2012. elutasítását. szeptember 19-én hozott ítélet. 8 423 501. sz. közösségi védjegy, amelyet ábrás védjegyként nyújtottak be a 18., 24. és 25. osztályra vonatkozóan


VERSION 1.0

35. oldal DATE 02/01/2014


Megjelölés

5 066 535. sz. közösségi védjegy, amelyet ábrás védjegyként nyújtottak be a 12. osztályba tartozó gumiabroncsokra vonatkozóan

9 526 261. sz. közösségi védjegy, amelyet ábrás védjegyként nyújtottak be (stilizált V betűk sorozata), a 16., 18., 25. osztályba tartozó árukra vonatkozóan

9 589 219. sz. közösségi védjegy, amelyet ábrás védjegyként nyújtottak be a 9. osztályra vonatkozóan

6 900 898. sz. közösségi védjegy, a 18. és 25. osztályba sorolt árukra vonatkozó védjegybejelentés esetében

Indoklás

Ügy

Ha a védjegy az áruk vagy szolgáltatások stilizált ábrázolása, az érintett fogyasztó első látásra az adott rész vagy a teljes termék puszta ábrázolását látja. Ebben a gumiabroncsokra vonatkozó védjegybejelentésben az érintett fogyasztó a védjegyet pusztán egy gumiabroncs barázdáinak ábrázolásaként, nem pedig az eredet vagy a származás jelöléseként észleli. A mintázat szokványos és a védjegy a származás jelölésére szolgáló funkcióját nem tudja betölteni.

-

A védjegyet a 18. és 25. osztályra vonatkozóan elutasították, a 16. osztályra vonatkozóan azonban elfogadták. Bár a megjelölést „stilizált V betűk sorozataként” írták le, a megjelölést az érintett vásárlóközönség vélhetően cikk-cakk öltések sorozataként vagy rombusz alakú mértani alakzatokként észleli. Mindenesetre a mintázat meglehetősen egyszerű és szokványos, ezért nem rendelkezik megkülönböztető képességgel.

-

A „tudományos, laboratóriumi vagy orvosi kutatásokban történő felhasználásra szolgáló, elektrokémiai foszforeszkálást alkalmazó, kémiai és biológiai elemzésekben használható soküreges lemezre” vonatkozó védjegybejelentésben szereplő megjelölés elutasításra került, mert nem alkalmas a származás megjelölésére. A bejelentésben a védjegyet úgy írták le, hogy az az áruk alján elhelyezkedő mintának felel meg, és megállapítást nyert, hogy az elbíráló helyesen állapította meg, hogy szembeötlő tulajdonság híján a fogyasztó azt pusztán árudíszítésként fogja észlelni.

Az R 412/2012-2. sz. „Device of four identically sized circles”-ügyben 2012. október 9-én hozott határozat.

A fenti védjegy elutasításra került, mivel a zsebre varrt mintázatok a divatszektorban megszokottak, és az adott mintázat semmilyen emlékezetes A T-388/09. sz. ügyben vagy szembeötlő tulajdonsággal nem rendelkezik, 2010. szeptember amely minimális szintű megkülönböztető 28-án hozott ítélet 19képességet kölcsönözne, amely alapján a 27. pontja. fogyasztó azt puszta díszítő elemnél többként észlelné.


VERSION 1.0

36. oldal DATE 02/01/2014


Megjelölés

3 183 068. sz. közösségi védjegy, amelyet ábrás védjegyként nyújtottak be a 19. és 21. osztályra vonatkozóan

Indoklás

Ügy

Az üvegfelületekre vonatkozóan benyújtott védjegybejelentésben szereplő védjegyet a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján elutasították. Ezt azzal indokolták, hogy az érintett fogyasztó számára nem megszokott, hogy az üvegfelületeken megjelenő mintázatot származás megjelöléseként észlelje, és hogy a minta A T-36/01. sz. „Glassfunkcionális elemként ismerhető fel, amelynek sheet surface”-ügyben célja, hogy az üveget átlátszatlanná tegye. 2002. október 9-én Ezenkívül a mintázat bonyolultsága és hozott ítélet 26-28. fantáziadús jellege nem elegendő ahhoz, hogy pontja. azt alkalmassá tegye a megkülönböztetésre, ami a minta kivitelezése esztétikai és díszítő jellegének tulajdonítható, és nem teszi lehetővé, hogy a minta egyedi elemei az emlékezetbe vésődjenek, vagy azokat észrevegyék anélkül, hogy a termék tényleges jellemzőit egyidejűleg észlelnék.

A védjegyet elutasították, mert nagyon egyszerű elemekből áll, és összességében egy alapvető és szokványos megjelölés. A védjegybejelentésben szereplő áruk, mint például tisztítókendők és antiszeptikus törlőkendők vonatkozásában a bejelentett megjelölés azok megjelenését jelenítheti meg abban az értelemben, hogy vélhetően az alkalmazott szövet rendelkezik ezzel a struktúrával. A megjelölés pusztán egyenlő négyzetek ismétlése, ami nem ábrázol semmilyen elemet vagy felismerhető változatot, különösen a fantáziadús jelleg vonatkozásában vagy az 10 144 848. sz. közösségi elemek kombinációjának módja tekintetében, ami megkülönböztetné egy másik, különböző számú védjegy, amelyet ábrás védjegyként nyújtottak be négyzetekből álló szabályos minta szokásos a 3., 5., 6., 10., 11., 12., 16., ábrázolásától. Sem az egyes négyzetek formája, sem az a mód, ahogy azok összekapcsolódnak, 18., 20. és 21. osztályra nem tűnik olyan azonnal észrevehető vonatkozóan tulajdonságnak, amely felkelti az átlagfogyasztó figyelmét, és arra készteti, hogy azt megkülönböztetésre alkalmas megjelölésként észlelje.

Az R 2600/2011-1. sz. „Device of a black and white pattern”-ügyben 2012. november 14-én hozott határozat.

2.2.14. Pozíciós védjegyek A pozíciós védjegyek iránti bejelentések valójában olyan megjelölések oltalmára vonatkoznak, amelyek a termék bizonyos részén elhelyezett, és a termék méretéhez képest bizonyos arányban álló (ábrás, szín- stb.) elemekből állnak. A védjegy megjelenítése mellett az érintett jog pontos jellegét tartalmazó leírást is be kell nyújtani. A térbeli védjegy vizsgálatakor figyelembeveendő tényezők a pozíciós védjegyekre is vonatkoznak. Az elbírálónak különösen figyelembe kell vennie, hogy az érintett fogyasztó képes lesz-e egy olyan megjelölés azonosítására, amely magának a terméknek a szokásos megjelenésétől eltér. A pozíciós védjegyek vizsgálatánál figyelembe kell venni továbbá, hogy a védjegy elhelyezkedését az árun vélhetően a védjeggyel való összefüggésben észlelik-e. Meg kell jegyezni, hogy még abban az esetben is, ha elfogadott, hogy az érintett vásárlóközönség felfigyel a termék különböző esztétikai részleteire, ez nem jelenti automatikusan, hogy a megjelölést védjegyként észleli. Bizonyos körülmények között, A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

37. oldal DATE 02/01/2014


és tekintettel az egyes ágazatok normáira és szokásaira, a pozíciós védjegy a szemlélő számára önálló jellemzőnek tűnhet, amely megkülönböztethető magától a terméktől, és így védjegyüzenetet hordoz. A következőkben a pozíciós védjegy értékelésére vonatkozó példák felsorolása található: Megjelölés

Indoklás

Ügy

Ebben az esetben a Törvényszék megerősítette a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kifogást. A védjegy leírása szerint „A védjegy a karóra számlapján látható kör alakú és négyzet alakú mezők elhelyezkedéséből áll”. A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a védjegy nem független és nem különböztethető meg magának a terméknek a formájától és mintájától, és hogy a pozícionált elemek lényegesen nem különböznek a piacon fellelhető egyéb mintáktól.

A T-152/07. sz. „Representation of a watch”-ügyben 2009. szeptember 14-én hozott ítélet.

A Törvényszék ebben az esetben - amely olyan harisnyaárukkal kapcsolatos, amelyek orrát narancssárga színű csík fedi - úgy ítélte meg, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a termék e részének a színezését általánosságban védjeggyel kapcsolatos tulajdonságként észlelik. Éppen ellenkezőleg, úgy vélte, hogy ezt a tulajdonságot vélhetően a piaci ágazat normáiba és szokásaiba illő, díszítést szolgáló tulajdonságként észlelhető. A Törvényszék ezért fenntartotta a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kifogást.

A T-547/08. sz. ”Orange colouring of the toe of a sock”ügyben 2010. június 15-én hozott ítélet.

2.3.

Leíró jelleg [a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja]

2.3.1.


2.3.1.1. A leíró jelleg fogalma A megjelölést leíró jellege miatt el kell utasítani, ha olyan jelentéssel bír, amelyet az érintett vásárlóközönség azonnal a védjegybejelentésben szereplő árukra és szolgáltatásokra vonatkozó információközlésnek tekint. Ilyen esetről van szó, ha a megjelölés többek között az áruk és szolgáltatások mennyiségével, minőségével, jellemzőivel, rendeltetésével, fajtájával és/vagy méretével kapcsolatos információkat tartalmaz. A fogalom valamint az áruk és szolgáltatások közötti kapcsolatnak kellően közvetlennek és sajátosnak (a T-311/02. sz. „Limo”-ügyben 2004. július 20-án hozott ítélet 30. pontja, a T-173/03. sz. „Nurseryroom”-ügyben 2004. november 30-án hozott ítélet 20. pontja), valamint konkrétnak, közvetlennek és további mérlegelés nélkül érthetőnek kell lennie (a T-345/99. sz. „Trustedlink”-ügyben 2000. október 26-án hozott ítélet 35. pontja). Ha a védjegy leíró jellegű, akkor megkülönböztetésre nem alkalmas. A KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja nem vonatkozik azokra a fogalmakra, amelyek csak sugallják vagy utalnak az áruk bizonyos tulajdonságaira. Bizonyos esetekben ezt az árukra való pontatlan vagy közvetett hivatkozásnak is nevezik (a T-135/99. sz. „Cine Action”-ügyben 2001. január 31-én hozott ítélet 29. pontja). A KVR 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának alapját az a közérdek képezi, hogy ne vonatkozzanak kizárólagos jogok olyan tisztán leíró jellegű fogalmakra, amelyeket A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

38. oldal DATE 02/01/2014


esetlegesen más kereskedők is használni kívánnak. Az elbírálónak azonban nem kell kimutatnia, hogy a bejelentő vagy versenytársai már gyakorolják-e a leíró jellegű felhasználást. Következésképpen teljesen érdektelen, hogy hány versenytárs lehet érintett. Ezért ha egy szó szokásos és mindennapi jelentése alapján leíró jellegű, ez a kizáró ok nem szüntethető meg annak kimutatásával, hogy a bejelentő az egyetlen olyan személy, aki a szóban forgó árukat gyártja vagy azok gyártására képes.

2.3.1.2. A hivatkozási alap A hivatkozási alap az, hogy az érintett vásárlóközönség mit ért a szóban forgó szó alatt. Ez szótári szócikkekkel, a fogalom használatára vonatkozóan az internetes honlapokon talált, leíró jellegű példákkal támasztható alá, vagy egyértelműen eredhet a fogalom szokásos jelentéséből. A megjelölés elutasításához az elbírálónak nem kell bizonyítania, hogy a szó egy szótári szócikk tárgya. Különösen az összetett fogalmak esetében a szótárakban nem szerepel minden lehetséges kombináció. A lényeg a szokásos és egyszerű jelentés. Ezenkívül azok a fogalmak, amelyeket az áruk és szolgáltatások megfelelő vonatkozó tulajdonságainak megnevezésére szolgáló szakkifejezésekként használnak, leíró jellegűnek tekintendők. Ezekben az esetekben nem kell kimutatni, hogy a fogalom jelentése azonnal nyilvánvaló azon érintett fogyasztók számára, akiknek az árukat és szolgáltatásokat szánják. Elegendő, ha a fogalom az érintett vásárlóközönség egy része számára a védjegybejelentésben szereplő áruk vagy szolgáltatások leírásaként, vagy az áruk és szolgáltatások jellemzőiként használt vagy ismert (lásd a T-226/07. sz. „PRANAHAUS”-ügyben 2008. szeptember 17-én hozott ítélet 36. pontját). A hivatkozási alappal kapcsolatosan a következő alapelveket kell alkalmazni a nyelv és a szótár használatánál: ●

A megjelölést el kell utasítani, ha az az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén leíró jellegű, az érintett ország méretétől vagy lakosságától függetlenül.

●

Rendszeres nyelvi ellenőrzésekre csak az Európai Unió hivatalos nyelvein kerül sor. Amennyiben azonban meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre annak igazolására, hogy egy adott fogalom az Európai Unió hivatalos nyelvein kívüli nyelven jelentéssel bír, és azt az Európai Unió egy részében megértik, a szóban forgó fogalmat el kell utasítani.

A bizonyíték eredhet az adott elbíráló személyes tudásából, vagy születhet harmadik fél észrevételei vagy a törlési kérelemben szereplő dokumentáció alapján. Következésképpen a megjelölést abban az esetben is el kell utasítani, ha az egy tagállamban hivatalos nyelvként elismert nyelven megjelenő fogalom, bár a nyelv nem az Európai Unió hivatalos nyelve. Például a HELLIM fogalom a „Halloumi” szó, egy sajttípus török fordítása. Mivel a török nyelv Ciprus hivatalos nyelve, ez egy olyan nyelv, amelyet Ciprus lakosságának egy része ért és beszél, ezért a ciprusi átlagos fogyasztó azt értheti a HELLIM alatt, hogy az a sajtot leíró fogalom (lásd a T-534/10. sz. „HELLIM/HALLOUMI”-ügyben 2012. június 13-án hozott ítéletet). ●

Ha a Hivatal megkapja a szükséges bizonyítékokat, a megjelölés elutasításra kerül, ha az valamely nyelven leíró jellegű, amennyiben (a szóban forgó nyelvet) az Európai Unió egy részében értik (lásd a KVR 7. cikkének (2) bekezdését és a T-72/11. sz. „Espetec”-ügyben 2012. szeptember 13-án hozott ítélet 35–36.


VERSION 1.0

39. oldal DATE 02/01/2014


pontját). Az, hogy egy adott nyelvet az Európai Unió egy részében beszélnek, valamint az adott fogalom szóban forgó nyelv szerinti jelentése, általában harmadik fél által tett észrevétel vagy törlési kérelem alapján jut a Hivatal tudomására. ●

A leíró jellegű jelentésre vonatkozó érvényes bizonyítéknak számít továbbá az internetes keresés, különösen új fogalmak vagy szlengek esetében, a bizonyítékot azonban gondosan kell értékelni, hogy a szót valóban leíró jelleggel használják-e, mivel a leíró jellegű használat és a védjegyhasználat közötti különbség az interneten pontatlan, és az interneten nagyon sok strukturálatlan, ellenőrizetlen információ vagy kijelentés található.

●

A kifogásnak egyértelműen tartalmaznia kell, hogy mely nyelv vagy nyelvek érintettek, mi teszi a kizáró okot alkalmazhatóvá legalább azokban a tagállamokban, amelyekben ez a nyelv a hivatalos nyelv vagy az egyik hivatalos nyelv, és mi zárja ki a szóban forgó tagállam esetében az átalakítást [lásd a KV Vhr. 45. szabályának (4) bekezdését].

2.3.1.3. A KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett jellemzők Áruk és szolgáltatások fajtája Ez az árukat vagy szolgáltatásokat, azaz azok típusát vagy jellegét foglalja magában. Például „bank” a pénzügyi szolgáltatások esetében vagy „Universaltelefonbuch” az általános telefonkönyv esetében (lásd a T-357/99. és T-358/99. sz. „Universaltelefonbuch” egyesített ügyekben 2001. június 14-én hozott ítéletet). Minőség Ide tartoznak a magasztaló szavak, kifejezések, amelyek az érintett áruk kiváló minőségére vonatkoznak, valamint az árukban rejlő minőség. Olyan fogalmakat takar, mint a „könnyű”, „extra”, „friss”, „rendkívül könnyű” azokkal az árukkal kapcsolatosan, amelyek rendkívül könnyűek (az R 1215/00-3. sz. „Hyperlite”-ügyben 2001. június 27-én hozott határozat). Ezenkívül a számok vonatkozhatnak a termék minőségére, például a „2000” a motor méretére, vagy a „75” a motor lóerőben (kW-ban) mért teljesítményére vonatkozik.

Mennyiség Ide tartozik annak a mennyiségnek a jelzése, amelyben az árut általában értékesítik, mint például a „hatos csomag” a sör esetében, „egy liter” az italok esetében, „100” (gramm) a táblás csokoládék esetében. Csak az adott ágazatra irányadó mennyiségmértékek vehetők figyelembe, a feltételezhetően lehetségesek nem számítanak ide. Például a 99,999 a csokoládé esetében elfogadható lenne.

Rendeltetés A rendeltetés lehet az a mód, az az alkalmazási módszer vagy funkció, amelyben az áru vagy szolgáltatás használata megvalósul. Erre példa a "Trustedlink" az IT-ágazat árui és szolgáltatásai esetében, amely célja a biztonságos (megbízható) kapcsolat A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

40. oldal DATE 02/01/2014


biztosítása (a „-345/99. sz. „Trustedlink”-ügyben 2000. október 26-án hozott ítélet). Ezen az alapon utasították el például a következő védjegyek lajstromozását: „Inhale” a belélegezhető gyógyszerek esetében (az R 6/00-2. sz. „Inhale”-ügyben 2002. május 21-én hozott határozat) és a „Therapy” a masszírozó berendezések esetében (az R 144/99-3. sz. „THERAPY”-ügyben 1999. szeptember 8-án hozott határozat). Ez a kifogás vonatkozik a tartozékokra is: az áruk típusát leíró fogalom leírja az ezekhez az árukhoz tartozó tartozékok rendeltetését is. Ezért kifogásolható a „New Born Baby” a játékbabák tartozékai esetében és a „Rockbass” a rock gitárok esetében [a T-315/03. sz. „Rockbass”-ügyben 2005. június 8-án hozott ítélet (a C-301/05 P. sz. ügy fellebbezése, rendezve)].

Érték Ide tartozik a fizetendő (magas vagy alacsony) ár, valamint a minőségi értelemben vett érték. Ezért nem csak az olyan kifejezéseket takarja, mint az „extra” vagy a „top”, hanem az olyan kifejezéseket is, mint az „olcsó” vagy a „többet kap a pénzéért”. Ide tartoznak azok a kifejezések is, amelyek a mindennapi szóhasználatban kiváló minőségű árukat jelölnek. Földrajzi eredet Lásd az alábbi 2.3.2.6. pontban a „Földrajzi kifejezések értékelése” cím alatt. Az áruk előállításának vagy a szolgáltatás nyújtásának ideje Ide tartoznak azok a kifejezések, amelyek arra az időre vonatkoznak, amikor a szolgáltatásokat nyújtják, akár kifejezetten („esti hírek”, „24 óra”), akár a szokásos módon (éjjel-nappal a hét minden napján) utalnak rá. Az az idő is ide tartozik továbbá, amikor az árut előállítják, ha az adott áru esetében jelentőséggel bír („késői szüretelésű” a bor esetében). A bor esetében az évjáratot jelző „1998-as” szám jelentőséggel bír, a csokoládé esetében azonban nem. Egyéb jellemzők Ide tartoznak az áruk vagy szolgáltatások egyéb jellemzői, és ez azt mutatja, hogy az előző lista a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában nem teljes körű. Elvileg a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében az áruk és szolgáltatások bármely jellemzőjének elutasítást kell eredményeznie. Nem számít, hogy az áruk vagy szolgáltatások jellemzői kereskedelmi szempontból lényegesek-e vagy csupán mellékesek, vagy vannak-e szinonimái az adott jellemzőknek (a C-363/99. sz. „Postkantoor”-ügyben 2004. február 12-én hozott ítélet 102. pontja és a T-328/11. sz. „EcoPerfect”-ügyben 2012. április 24-én hozott ítélet 41. pontja).


VERSION 1.0

41. oldal DATE 02/01/2014


Példák az „egyéb jellemzőkre”: ● ●

a védjegybejelentésben szereplő árukon és szolgáltatásokon belüli tárgy: (lásd az alábbi „Fogalmak, amelyek áruk és szolgáltatások tárgyát írják le” című 2.3.2.7. pontot) a fogyasztói célcsoport meghatározása: „gyermekek” vagy „ellos” (a T-219/00 sz. „Ellos”-ügyben 2002. február 27-én hozott ítélet) a ruházati cikkek esetében.

2.3.2.

Szóvédjegyek

2.3.2.1. Egy szó Leíró jellegűek azok a fogalmak, amelyek az áruk és szolgáltatások jellemzőire vonatkozó információkat tartalmaznak annak érdekében, hogy (kereskedelmi származásuk helyett) jellegük tekintetében megkülönböztessék azokat a hasonló áruktól és szolgáltatásoktól, és ezáltal lehetővé tegyék, hogy a fogyasztó az áruk és szolgáltatások kereskedelmi származása helyett azok minősége, funkciója, típusa vagy más jellemzői alapján válasszon. Ezért a leíró jellegű fogalmak nem tölthetik be a védjegy funkcióját. Ugyanezért a kizáró ok attól függetlenül érvényes, hogy az érintett fogalmat az érintett áruk és szolgáltatások tekintetében más versenytársak már leíró jelleggel alkalmazzák-e. Különösen abban az esetben leíró jellegű egy szó, ha az a nagyközönség számára általánosságban (amennyiben az áruk nekik szólnak) vagy a szakmai közönség számára (függetlenül attól, hogy az áruk a nagyközönségnek is szólnak) leíró jelentéssel bír: ●

Az „AIRSHOWER” szó, még abban az esetben is, ha a piacon nem használják, a tusolórendszerek esetében leíró jellegű (a T-307/07. sz. ügyben 2009. január 21én hozott ítélet)

●

A „MEDIGYM” az orvosi célú testedző-berendezések esetében leíró jellegű (a T-33/12. sz. ügyben 2013. február 8-án hozott ítélet).

Továbbá kifogást kell emelni azok ellen a fogalmak elleni is, amelyek az áruk és szolgáltatások kívánatos jellemzőit írják le: ● ●

PRIMA (az R 83/1999-2. sz. ügyben 2000. március 22-én hozott határozat) LITE (a T-79/00. sz. ügyben 2002. február 27-én hozott ítélet).

Ezek a fogalmak szinte minden áru és szolgáltatás esetében ki vannak zárva a lajstromozásból. Fontos azonban megkülönböztetést tenni azok között a magasztaló fogalmak között, amelyek – bár általánosságban – az áruk és szolgáltatások kívánt jellemzőit olcsóként, praktikusként, magas minőségűként stb. írják le, és amelyek ki vannak zárva a lajstromozásból, és azok között a fogalmak között, amelyek szélesebb értelemben magasztaló jellegűek, azaz amelyek az áruk homályos pozitív mellékjelentésére, vagy az áruk vevőjére vagy gyártójára utalnak anélkül, hogy magukra az árukra és szolgáltatásokra hivatkoznának. Nem leíró jellegű a következő: ●

„BRAVO”, mivel nem egyértelmű, hogy ki mondja kinek, hogy „BRAVO”, és mit dicsérnek (a C-517/99. sz. ügyben 2001. október 4-én hozott ítélet).


VERSION 1.0

42. oldal DATE 02/01/2014


2.3.2.2. Szókombinációk Általánosságban az elemek puszta kombinációja, amelyek mindegyike maguknak az áruknak és szolgáltatásoknak a jellemzőit írja le, továbbra is ezeket a jellemzőket írja le. Ezeknek az elemeknek az egyszerű, szokatlan – különösen a mondattannal vagy a jelentéssel kapcsolatos –, variációk nélküli összekapcsolása nem eredményezhet mást, csak leíró jellegű megjelölést. Ha azonban az árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban a kombináció szokatlan jellege miatt egy kombináció olyan benyomást kelt, amely kellően távol áll attól, amit az ezt a kombinációt képező elemek által közvetített jelentések puszta kombinációja hoz létre, az a kombináció a részei összességénél többnek tekinthető (a C-265/00. sz. „Biomild”-ügyben 2004. február 12én hozott ítélet 39. és 43. pontja). Az olyan kifejezéseket, mint a „kombináció szokatlan jellege”, „olyan benyomást kelt, amely kellően távol áll attól” és „a részei összességénél több” úgy kell értelmezni, hogy a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja nem alkalmazandó, ha a két leíró jellegű elem kombinálásának módja önmagában fantáziadús. A következő példák esetében a lajstromozás elutasításra került: ●

„Biomild”, joghurtra vonatkozóan, amely lágy és organikus (a C-265/00. sz. ügyben 2004. február 12-én hozott ítélet)

●

„Companyline”, biztosítási és pénzügyi ügyletekre vonatkozóan (a C-104/00 P. sz. ügyben 2002. szeptember 19-én hozott ítélet)

●

„Trustedlink”, e-kereskedelemmel kapcsolatos szoftverre, üzleti tanácsadási szolgáltatásokra, szoftverintegrációs szolgáltatásokra és e-kereskedelmi technológiákkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos oktatási szolgáltatásokra vonatkozóan (a T-345/99. sz. ügyben 2000. október 26-án hozott ítélet)

●

„Cine Comedy”, rádió- és televízióadások sugárzására, filmek gyártására, bemutatására és kölcsönzésére, valamint filmekkel kapcsolatos jogok kiadására, átadására, kölcsönzésére és más hasznosítására vonatkozóan (a T-136/99. sz. ügyben 2001. január 31-én hozott ítélet)

●

„Teleaid”, beszéd- és adatátviteli elektronikai eszközökre, autó- és járműjavítási szolgáltatásokra, hírközlési hálózat működtetésére, autómentő-szolgáltatásokra és a járművek helyzetének meghatározásával kapcsolatos adatfeldolgozási szolgáltatásokra vonatkozóan (a T-355/00. sz. ügyben 2002. március 20-án hozott ítélet)

●

„Quickgripp”, kéziszerszámokra, kapcsokra, fogókra, és szerszámok, kapcsok és fogók alkatrészeire és kapcsokra vonatkozóan (a T-61/03. sz. ügyben 2004. május 27-én hozott ítélet)

●

„Twist and Pour”, kézben tartandó műanyagtartályokra, amelyeket folyékony festéket tartalmazó, tárolásra és kiöntésre szolgáló eszköz részeként értékesítenek (a T-190/05. sz. ügyben 2007. június 12-én hozott ítélet)

●

„CLEARWIFI”, hírközlési szolgáltatásokra, nevezetesen számítógépes és hírközlési hálózatokhoz való nagy sebességű hozzáférésre vonatkozóan (a T-399/08. sz. ügyben 2009. november 19-én hozott ítélet)


VERSION 1.0

43. oldal DATE 02/01/2014


●

„STEAM GLIDE”, elektromos vasalókra, elektromos lapos vasalókra, ruházati cikkek, és az említett áruk részeinek és kellékeinek vasalására szolgáló elektromos vasalókra vonatkozóan (a T-544/11. sz. ügyben 2013. január 16-án hozott ítélet).

Egy megkülönböztetésre nem alkalmas szóelem puszta kombinációja egy másik leíró jellegű szóelemmel nem teheti a kombinációt megkülönböztetésre alkalmassá. Ezért az „EURO” és a tisztán leíró jellegű fogalmak kombinációit el kell utasítani, ha az „EURO” elem erősíti a megjelölés egészének leíró jellegét, vagy ha az adott fogalom, valamint az áruk és szolgáltatások között ésszerű kapcsolat van. Ez összhangban van a T-359/99. sz. „Eurohealth”-ügyben 2001. június 7-én hozott ítélettel. A főnevek és melléknevek pontos, nyelvtanilag helyes használata nem meghatározó annak megállapításában, hogy a megjelölés leíró jellegű-e. Azt kell inkább értékelni, hogy a szókombináció jelentése megváltozik-e, ha megfordítják. Például a „Vacations direct” (nem lajstromozható, az R 33/2000-3. sz. ügyben 2001. január 23-án hozott határozat) megegyezik a „direct vacations” fogalommal, miközben a „BestPartner” nem ugyanaz, mint a „PartnerBest” valamint a német „Sportschule” (sportiskola) fogalom jelentése eltér a „Schulsport” (iskolai sport) fogalmától. A különböző nyelvű szavakból álló kombinációk nem változtathatják meg az egyes ügyek eredményét, feltéve, hogy az érintett fogyasztók mindkét fogalmat minden különösebb erőfeszítés nélkül megértik. 2.3.2.3. Helyesírási hibák és kihagyások Egy helyesírási hiba nem feltétlenül változtatja meg a megjelölés leíró jellegét. Mindenekelőtt a szavakban egy másik nyelv hatására, vagy az EU-n kívüli területeken szokásos helyesírás - például az amerikai angol nyelv vagy a szleng szerinti írás miatt, vagy annak érdekében, hogy a szó divatosabb legyen, helyesírási hibák fordulhatnak elő. Példák elutasított megjelölésekre: ● ● ● ● ●

„Xtra” (az R 20/1997-1. sz. ügyben 1998. május 27-én hozott határozat) „Xpert” (az R 0230/1998-3. sz. ügyben 1999. július 27-én hozott határozat) „Easi-Cash” (az R 96/1998-1. sz. ügyben 1998. november 20-án hozott határozat) „Lite” (a T-79/00. sz. ügyben 2002. február 27-én hozott ítélet). „Rely-able” (a T-640/11. sz. ügyben 2013. április 30-án hozott ítélet).

Továbbá a fogyasztók további gondolkodás nélkül a „@” jelet „a” betűként és az „€” jelet „e” betűként értelmezik. A fogyasztók bizonyos számokat szavakkal helyettesítenek, például a „2”-t az angol „to” szóval, vagy a „4”-et az angol „for” szóval. Másrészt, ha a helyesírási hiba fantáziadús és/vagy feltűnő, vagy megváltoztatja a szó jelentését [elfogadott: „MINUTE MAID” 2 091 262. sz. közösségi védjegy, („minute made” helyett)], a megjelölés elfogadható. Általában a helyesírási hibák megfelelő szintű megkülönböztető képességgel ruházzák fel a megjelölést, ha azok: ●

feltűnőek, meglepőek, szokatlanok, önkényesek és/vagy


VERSION 1.0

44. oldal DATE 02/01/2014


●

képesek arra, hogy megváltoztassák a szóelem jelentését vagy a fogyasztó részéről bizonyos szellemi erőfeszítést követelnek ahhoz, hogy azonnali és közvetlen kapcsolat jöjjön létre azzal a fogalommal, amelyre vélhetően vonatkoznak.

A következő védjegyek elutasításra kerültek: Megjelölés

Indoklás

Ügy

ACTIVMOTION SENSOR 10 282 614. sz. közösségi védjegy, a 7. osztályba sorolt árukra vonatkozó védjegybejelentés esetében (uszodai és spa tisztító berendezések, nevezetesen seprő- és szívóberendezések és azok alkatrészei)

A védjegy egyszerűen az „ACTIV” szóból, amely Az R 716/2012-4. sznyilvánvalóan az „ACTIVE” szó helyesírási „ACTIVMOTION hibával leírt változata, a „MOTION” és a SENSOR”-ügyben „SENSOR” szóból áll. A szavak kombinálásával 2012. augusztus 6-án tökéletesen érthető és egyszerű leíró jellegű hozott határozat kombináció jön létre, ezért elutasításra került. 11. pontja.

XTRAORDINARIO

A fenti fogalom egy nem létező szó, amely azonban nagyon hasonlít a spanyol Az R 2297/2011-5. sz. 930 778 sz., az EU-t „extraordinario” melléknévre. A spanyol és a „Xtraordinario”-ügyben megjelölő nemzetközi portugál fogyasztók ezt a megjelölést egy olyan 2012. március 8-án lajstromozás, a szó helyesírási hibával leírt változataként észlelik, hozott határozat 11-12. 33. osztályba tartozó árukra amelynek jelentése „figyelemreméltó”, „speciális”, pontja. vonatkozó „kiváló”, „nagyszerű” vagy „csodálatos”, és ekként védjegybejelentés a megjelölésnek leíró jellegű jelentést kölcsönöz. (tequila)

Másrészt a következő védjegyeket elfogadták: Megjelölés

Indoklás

Ügy

LINQ

Ez egy kitalált szó, amely egyetlen ismert szótárban sem szerepel, és nem mutatták ki, hogy ez a szó a bejelentő érdekkörébe tartozó üzleti körben általánosan használt helyesírási hibával leírt szó lenne. Ezenkívül, mivel a szó rövid, az utolsó „Q” betűt különös elemként észlelik, így a fantáziadús írásmód nyilvánvaló.

Az R 9/2001-1. sz„LINQ”-ügyben 2002. február 4-én hozott határozat 13. pontja

1 419 415. sz. közösségi védjegy, a 9. és 38. osztályba sorolt árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan

LIQID 5 330 832. sz. közösségi védjegy, eredetileg a 3., 5. és 32. osztályba sorolt árukra vonatkozóan

Ebben a szóvédjegyben a „QI” kombináció az angol nyelvben rendkívül szokatlan, mivel a „Q” betűt általában „U” betű követi. A „liquid” szó feltűnő helyesírási hibája miatt még egy siető Az R 1769/2007-2. szfogyasztó számára is feltűnik a „LIQID’ szó „LIQID”-ügyben 2008. sajátossága. Ezenkívül az írásmód nemcsak a február 22-én hozott megjelölés által keltett vizuális benyomást határozat 25. pontja befolyásolja, hanem az akusztikai benyomást is, mivel a védjegybejelentésben szereplő megjelölés kiejtése eltér a „liquid’ szó kiejtésétől.

2.3.2.4. Rövidítések és mozaikszók A leíró jellegű fogalmak rövidítései maguk is leíró jellegűek, ha azok így használhatóak vagy használhatóak lennének, és az érintett vásárlóközönség – függetlenül attól, hogy általános vagy szakmai vásárlóközönségről van-e szó – a teljes szó leíró jelentésével


VERSION 1.0

45. oldal DATE 02/01/2014


azonosként ismeri fel azokat. Pusztán az, hogy egy rövidítés egy leíró jellegű fogalomból ered, nem elegendő. A következő megjelöléseket elutasították, mert az érintett szempontjából a leíró jelentés egyértelműen igazolható volt: ● ● ● ●

vásárlóközönség

SnTEM (a T-367/02–T-369/02. sz. ügyben 2005. január 12-én hozott ítélet) TDI [a T-16/02. sz. ügyben 2003. december 3-án hozott ítélet (a C-82/04 P. sz. fellebbezés, rendezve)] LIMO (a T-311/02. sz. ügyben 2004. július 20-án hozott ítélet) BioID [a T-91/01. sz. ügyben 2002. december 5-én hozott ítélet (a C-37/03 P. sz. fellebbezés hatályon kívül helyezte a Törvényszék ítéletét és a Második Fellebbezési Tanács elutasító határozatát)].

Meg kell jegyezni, hogy az olyan internetes adatbázisok, mint az „AcronymFinder.com” hivatkozási alapként történő használatánál a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni. Az adatfeldolgozás terén például a technikai referenciakönyvek vagy a tudományos irodalom használatát kell előtérbe helyezni. Alternatívaként a rövidítés tényleges használatának alátámasztására elegendő, ha a rövidítést az érintett területen működő kereskedők egy része használja az interneten. Azokat a megjelöléseket, amelyek egy önmagában nézve nem leíró jellegű olyan mozaikszóból állnak, amely egy leíró jellegű szókombináció előtt vagy után áll, leíró jellegük miatt el kell utasítani, ha azt az érintett vásárlóközönség pusztán az adott szókombináció rövidítésével kombinált szóként észleli, például a „Multi Markets Fund MMF”. Ennek oka, hogy a mozaikszó és a szókombináció célja, hogy együttesen kölcsönösen tegyék egyértelművé egymást, és felhívják a figyelmet arra, hogy egymással kapcsolatban állnak (a C-90/11. és C-91/11. sz. „Natur-Aktien-Index/Multi Markets Fund”-ügyben 2012. március 15-én hozott ítélet 32. és 40. pontja). Ez abban az esetben is így van, ha a mozaikszó nem tükrözi a szókombináció puszta „kiegészítőit”, például a névelőket, az elöljárószavakat vagy az írásjeleket, ahogy azt a következő példák mutatják: ● ●

„NAI – Der Natur-Aktien-Index” „The Statistical Analysis Corporation – SAC”

Miközben a fenti szabály az esetek többségére érvényes, a leíró jellegű, az adott szó rövidítésével szembeállított szókombinációk nem mindegyike tekinthető leíró jellegűnek. Ilyen esetről van szó, ha az érintett vásárlóközönség a mozaikszót nem azonnal észleli a leíró jellegű szókombináció rövidítéseként, hanem megkülönböztető elemnek tekinti azt, amely a megjelölés egészét az egyedi részek összességénél többnek láttatja, amint azt a következő példa szemlélteti: ●

„The Organic Red Tomato Soup Company – ORTS”.

2.3.2.5. Jelmondatok, szlogenek A jelmondat a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján abban az esetben kifogásolható, ha az áruk vagy szolgáltatások fajtájával, minőségével, rendeltetésével vagy egyéb jellemzőjével kapcsolatban azonnali információt hordoz. Az ítélkezési gyakorlat által megállapított kritériumok annak meghatározására, hogy egy jelmondat leíró jellegű-e vagy sem, megegyeznek a csupán egyetlen elemet A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

46. oldal DATE 02/01/2014


tartalmazó szóvédjegy esetében alkalmazott kritériumokkal (a T-28/06. sz. „VOM URSPRUNG HER VOLLKOMMEN”-ügyben 2007. november 6-án hozott ítélet 21. pontja). A jelmondatokra nem alkalmazhatók szigorúbb kritériumok a más típusú megjelölésekre alkalmazottakénál, különösen annak figyelembevételével, hogy a „jelmondat” fogalma nem a megjelölések egy speciális altípusára utal (a C-311/11 P. sz. „WIR MACHEN DAS BESONDERE EINFACH”-ügyben 2012. július 12-én hozott ítélet 26. és 40. pontja). Példa egy leíró jellegű jelmondatra: ●

A 9. osztályra vonatkozó bejelentést (műholdas navigációs rendszerek stb.) a „FIND YOUR WAY” esetében, (az R 1184/2006-4. sz. ügyben 2007. július 18-án hozott ítélet) a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján elutasították. A „FIND YOUR WAY” kifejezés a 9. osztályba tartozó, védjegybejelentésben szereplő árukkal kapcsolatban egyértelműen arra szolgál, hogy tájékoztassa az érintett fogyasztót, hogy a bejelentő árui segítik a fogyasztókat a földrajzi helyek azonosításában annak érdekében, hogy megtalálják a keresett utat. A védjegybejelentésben szereplő megjelölés által közvetített üzenet közvetlenül arra utal, hogy a fogyasztók az adott áruk használatával megtalálják az egyik helyről a másikra vezető utat.

●

A „BUILT TO RESIST” a 16. osztályba sorolt papír, papíripari cikkek és irodai cikkek, a 18. osztályba sorolt bőr, bőrutánzatok, utazási cikkek, amelyek nem tartoznak más osztályokba és lószerszámok és a 25. osztályba sorolt ruházati cikkek, cipők és kalapáruk tekintetében csak egy jelentéssel bírhat, nevezetesen azzal, hogy az árukat hosszan tartó használatra gyártották, és ezért tartósak és ellenállóak (a T-80/07. sz. „BUILT TO RESIST”-ügyben 2009. szeptember 16-án hozott ítélet 27–28. pontja).

2.3.2.6. Földrajzi fogalmak Földrajzi fogalom minden létező hely, például egy ország, egy régió, egy város, egy tó vagy egy folyó neve. Ez a felsorolás nem teljes körű. A melléknévi formák nem térnek el kellőképpen az eredeti földrajzi fogalomtól ahhoz, hogy az az érintett vásárlóközönséget arra vezetné, hogy a földrajzi fogalomtól eltérő dologra gondoljon (a T-295/01. sz. „OLDENBURGER”-ügyben 2003. október 15-én hozott ítélet 39. pontja). Például a „német” szót továbbra is Németországra történő utalásként, a „francia” szót pedig továbbra is Franciaországra történő utalásként észlelik. Továbbá az olyan elavult fogalmak, mint „Ceylon”, „Bombay” és „Burma” is ide tartoznak, ha azokat a fogyasztók általánosan használják, vagy általában származás megjelöléseként értelmezik. Ez a szakasz a „földrajzi fogalom” kifejezést a közösségi védjegybejelentésben szereplő bármely földrajzi jelzésre utalóan használja, miközben a „földrajzi jelzés”, „eredetmegjelölés” és „földrajzi származás jelzése” kizárólag az oltalmukra szolgáló konkrét jogszabályokkal összefüggésben jelenik meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó, ha a földrajzi fogalmat tartalmazó megjelölés más, önállóan lajstromozható elemeket tartalmaz, amelyek a földrajzi fogalommal való kombinációban a megjelölés egészét megkülönböztetésre alkalmassá teszik. Ha a megjelölés más, nem leíró jellegű elemeket tartalmaz, a kombináció (a megjelölés egészének) lajstromozhatóságát ugyanúgy kell értékelni, mint azokban az esetekben, amelyekben a leíró jellegű elemek megkülönböztető képességgel rendelkező vagy A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

47. oldal DATE 02/01/2014


megkülönböztető képességgel nem rendelkező elemekkel párosulnak [lásd az alábbi 2.3.4. „Ábrás (figurális) küszöb” pontot].

Oltalom alatt álló földrajzi jelzések különös esete A speciális uniós jogszabályok alapján oltalom alatt álló eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések a 7. cikk (1) bekezdése j) és k) pontjának hatálya alá tartoznak.

A jogszabályok által külön nem szabályozott földrajzi fogalmak A többi leíró jellegű fogalomhoz hasonlóan azt kell megvizsgálni, hogy a földrajzi fogalom az áruk és szolgáltatások objektív jellemzőit írja-e le. Az értékelést a védjegybejelentésben szereplő árukra és szolgáltatásokra, valamint az érintett vásárlóközönség észlelésére vonatkozóan kell elvégezni. A földrajzi fogalom leíró jellege a következőkre vonatkozhat: ● ● ●

az árutermelés helye; az áru tárgya (pl. a város vagy a régió, amelyről az útikönyv szól, vagy az újság által lefedett terület); a hely, ahol a szolgáltatásokat nyújtják.

A földrajzi fogalmak értékelése A földrajzi fogalom értékelésének első lépése annak meghatározása, hogy azt az érintett vásárlóközönség így is értelmezi-e. Ezt az értelmezést normatív módon kell biztosítani, amely során egy megfelelően tájékozott, elegendő általános ismeretekkel rendelkező fogyasztót kell alapul venni, aki földrajzi témákban nem szakértő. A földrajzi fogalom értékelésének második lépése annak meghatározása, hogy a védjegybejelentésben szereplő földrajzi fogalom egy olyan helyet jelöl-e, amelyet az érintett személyek csoportja a védjegybejelentésben szereplő árukkal vagy szolgáltatásokkal hoz összefüggésbe, vagy a jövőben ésszerűen azokkal fogja társítani (lásd a C-108/97. és C-109/97. sz. „Chiemsee” egyesített ügyekben 1999. május 4-én hozott ítélet 31. pontját). Más szóval, a földrajzi fogalom nem értelmezhető pusztán szuggesztív vagy fantáziadús fogalomként. Miközben például az Északi-sark és a Mont Blanc általánosan ismert földrajzi fogalmak, a fagylalttal vagy a sportautókkal összefüggésben nem lehetséges gyártási helyekként, hanem pusztán szuggesztív és fantáziadús fogalmakként értelmezik azokat. A jövőbeni ésszerű társítás tekintetében értékelni kell az érintett vásárlóközönség körében a földrajzi fogalom ismertségének fokát, a fogalom által megjelölt hely jellemzőit, valamint az áruk és szolgáltatások kategóriáját (a C-108/97. és C-109/97. sz. „Chiemsee” egyesített ügyekben 1999. május 4-én hozott ítélet 32. és 37. pontja). Meg kell jegyezni, hogy a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján történő elutasítást nem elegendő csupán arra alapozni, hogy az áruk és szolgáltatások elvileg a védjegybejelentésben szereplő földrajzi fogalommal jelölt helyen gyárthatók vagy nyújthatók lennének (a T-226/2008. sz. ügyben 2009. július 8-án hozott ítélet). Annak a lehetőségnek az értékelését, hogy egy földrajzi nevet - bár ténylegesen nem a termék földrajzi eredetének jelölésére használják - a jövőben használni fogják-e erre, a fogyasztó jelenlegi észlelésére és objektív kritériumokra kell alapozni. Ennek során A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

48. oldal DATE 02/01/2014


különösen figyelembe kell venni a szóban forgó áruk földrajzi eredetének relevanciáját és az áruk származásának megjelölése tekintetében, vagy az áruk bizonyos minőségi és objektív kritériumaira való hivatkozás vonatkozásában a földrajzi nevek használatával kapcsolatos ágazati szokásokat. A KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja nem korlátozódik a jó hírnévvel rendelkező földrajzi fogalmakra, vagy amelyekkel kapcsolatban a Hivatal ki tudja mutatni, hogy ténylegesen szükség van arra, hogy a versenytársak számára szabadon tartsák azokat. Következésképpen pusztán az, hogy a földrajzi fogalmat csak egy gyártó használja, nem elegendő a kifogás megszüntetéséhez, bár a megszerzett megkülönböztető képesség értékelésénél figyelembeveendő fontos érv. Van azonban néhány olyan földrajzi név, amely pusztán a termékek vagy szolgáltatások magas minőségének köszönhetően, széles körben való elismertsége és híre miatt esetlegesen elutasítható. Ilyen esetben nincs szükség a kapcsolat részletes értékelésére (a T-377/09. sz. „Passionately Swiss”-ügyben 2011. december 15-én hozott ítélet 43–45. pontja).

Földrajzi fogalmak: fantáziadús vagy leírást hordozó Hogy egy meglévő földrajzi fogalmat az érintett árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban úgy értelmeznek-e, hogy az a gyártás helyére vonatkozó információs értéket képvisel, vagy úgy hogy az sokkal inkább egy fantáziadús fogalom, az áruk jellegétől is nagyban függ. Valójában a megfelelő vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy az érintett áruk esetében a földrajzi eredetre való hivatkozás az ágazati gyakorlat vagy hagyomány részét képezie. Tanácsos az érintett tagállam egy állampolgárával konzultálni erről. A mezőgazdasági termékek vagy italok (ásványvíz, sör) esetében a földrajzi fogalmak általában a gyártási helyre történő hivatkozásra szolgálnak. Ez azonban adott esetben nem minden tagállamban van így, és függ a földrajzi hely vagy térség méretétől (a T-295/01. sz. „OLDENBURGER”-ügyben 2003. október 15-én hozott ítélet). A textiláruk és testápolási termékek esetében bizonyos helyek gyártási hagyományokkal rendelkezhetnek, miközben más helyek vonatkozásában a fogalom fantáziadúsnak tűnhet. Ezekben az esetekben segíthet annak megállapítása, hogy a szóban forgó termékeket ténylegesen előállítják-e az adott helyen, és ez az érintett vásárlóközönség előtt nemzeti vagy nemzetközi szinten ismert-e. Ez a követelmény nem tévesztendő össze magának a földrajzi eredetnek az ismertségével, és nem felel meg feltétlenül annak a követelménynek, hogy a földrajzi fogalom, valamint az érintett áruk és szolgáltatások között kapcsolatnak kell lennie (a T-230/06. sz. „Port Louis”ügyben 2008. október 15-én hozott ítélet 28–35. pontja). Széles körben elterjedt gyakorlat, hogy divatos városneveket használnak olyan áruk és szolgáltatások esetében, amelyeknek a város ismertségének okával semmi kapcsolatuk nincs („Hollywood” a rágógumi esetében), vagy bizonyos divatos városrészek vagy bevásárlóutcák nevét használják („Champs Élysées” a palackozott víz, „Manhattan” a paradicsom, „Denver” a világítóberendezés vagy „Port Louis” a textiláruk esetében). Ezeket fantáziadús fogalomként észlelik és elfogadhatók. Ezzel ellentétben a „Milano” fogalmat a ruházati cikkek esetében el kell utasítani.


VERSION 1.0

49. oldal DATE 02/01/2014


A szolgáltatások esetében a földrajzi fogalmat számos esetben a szolgáltatásnyújtás helyeként észlelik (el kell utasítani a következőket: München a pénzügyi szolgáltatások, Zürich a biztosítások, Kanári szigetek a turisztikai szolgáltatások esetében). A szállodák és éttermek területén a földrajzi fogalom vonatkozhat az ételek fajtájára, az étterem tulajdonosának származási helyére, arra a városrészre vagy utcára, ahol a szálloda található, vagy elképzelhető, hogy a szolgáltatásokkal semmilyen kapcsolatban nincs („Hotel Bali” a spanyolországi Benidormban).

2.3.2.7. Az áruk vagy szolgáltatások tárgyát leíró fogalmak Azt a megjelölést, amely kizárólag olyan szóból áll, amely azt írja le, hogy mi lehet a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások tárgya vagy tartalma, a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján el kell utasítani. Azok a fogalmak, amelyek általánosan ismertek, és amelyeket az érintett vásárlóközönség vélhetően egy adott dologgal, termékkel vagy tevékenységgel hoz kapcsolatba, képesek a tárgy leírására. A lényeges kérdés az, hogy a védjegybejelentésben szereplő megjelölés a védjegybejelentésben szereplő árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatosan a kereskedelemben használható-e olyan módon, amelyet az érintett vásárlóközönség szükségszerűen a védjegybejelentésben szereplő, szóban forgó áruk vagy szolgáltatások tárgyának leírásaként észlel, és ezért más kereskedők számára szabadon kell tartani. Például az olyan széles körben ismert név, mint a „Vivaldi” azonnal a híres zeneszerzőt juttatja eszünkbe, éppúgy, ahogy a „sí” alapján azonnal a sísportra asszociálunk. Miközben a 16. osztály (könyvek) kiváló példa arra az árukategóriára, amely magában foglalja a tárgyat vagy tartalmat, az e szakasz szerinti kifogás más áruk és szolgáltatások, például adathordozók, DVD-k, CD-ROM-ok vagy kiadói szolgáltatások tekintetében is felmerülhet. E szakasz a „tárgy” („téma”) és a „tartalom” fogalmakat szinonimaként használja. Lásd még a 2.2.3. „Könyvcímek” című pontot. Híres emberek (különösen zenészek és zeneszerzők) neve jelezheti az árukategóriát, ha a vásárlóközönség a széles körben elterjedt használat, az időbeni eltérés, az elhalálozás időpontja vagy a népszerűsítés, az elismertség, a különböző előadóművészek vagy a zenei képzés alapján ezeket a neveket vélhetően általánosként értelmezi. Erről lenne szó például „Vivaldi” esetében, akinek a zenéjét a zenekarok világszerte játsszák, és a „Vivaldi” szót nem a zene eredetének jelöléseként értelmezik. A fentieken alapuló kifogások: ●

csak olyan árukra (pl. könyvekre) vagy szolgáltatásokra (pl. oktatásra) vonatkoznak, amelyek tárgyát más dolgok, termékek és/vagy tevékenységek képezik (pl. egy történelemről szóló könyv vagy történelemről szóló tanfolyam),

●

ha a megjelölés kizárólag az adott tárgyat jelölő szóból áll (pl. „JÁRMŰVEK” vagy „TÖRTÉNELEM”), és

●

eseti alapon, több tényező értékelésével jönnek létre (lásd lent).


VERSION 1.0

50. oldal DATE 02/01/2014


Áruk és szolgáltatások, amelyek tárggyal, tartalommal rendelkezhetnek A legtöbb esetben kifogásolható tárgyat (témát) tartalmazó, vagy abból álló áruk vagy szolgáltatások a következők: ●

9. osztály: Mágneses adathordozók, szoftverek, hanglemezek, elektronikus kiadványok (letölthető). °

Kifogásolható – –

●

16. osztály: Nyomtatott anyagok, fényképek és amennyiben azok nyomtatott anyagokat tartalmaznak. °

„Memória/memory” (a C-369/10. sz. ügyben 2011. március 14-én hozott ítélet)

35. osztály: Kereskedelmi szolgáltatások. °

– –

reklámozás,

Távközlés

○ Kifogásolható – –

HÍREK a távközlés esetében MATEK online fórumok rendelkezésre bocsátása esetében

41. osztály: letölthető).

Oktatás, képzés, szórakoztatás, elektronikus kiadványok (nem


kiskereskedelmi

ELECTRONICA az elektronikai árukkal kapcsolatos kereskedelmi vásárok esetében (a T-32/00. sz. „Electronica”-ügyben 2000. december 5-én hozott ítélet 42–44. pontja) ÉLŐ KONCERT a reklámszolgáltatások esetében RUHÁZATI CIKK a kiskereskedelmi szolgáltatások esetében

38. osztály: °

vásárok,

Kifogásolható –

●

TÖRTÉNELEM a könyvek esetében PÁRIZS az útikönyvek esetében AUTÓ a magazinok, folyóiratok esetében ÁLLATOK a fényképek esetében

Kifogásolható –

●

anyagok,

28. osztály: „Társasjátékok” °

●

oktatási

Kifogásolható – – – –

●

STATISZTIKAI ELEMZÉS a szoftverek esetében ROCKZENE a CD-k esetében.

VERSION 1.0

51. oldal DATE 02/01/2014


°

Kifogásolható – – –

NÉMET nyelvtanfolyamok esetében TÖRTÉNELEM oktatás esetében KOMÉDIA televíziós programok esetében

A nizzai osztályozás szerinti fenti osztályok felsorolása nem teljes körű, bár az esetek nagy részét lefedi. Következésképpen a leíró jellegű tartalmon alapuló kifogásokat elsősorban a fenti árukkal és szolgáltatásokkal összefüggésben kell felvetni. Az elbírálónak értékelnie kell annak valószínűségét, hogy a megjelölést származás jelzéseként fogják-e észlelni. Ebben a tekintetben a megjelölés írásmódja a fogalom különbözőképpen történő észlelését eredményezheti. Például a könyvekkel vagy a televíziós programokkal összefüggésben a „PENGUIN” („pingvin”) szót inkább származás jelöléseként észlelik, mint a „PENGUINS” („pingvinek”) vagy a „THE PENGUIN” („a pingvin”) esetében, amit vélhetően inkább leíró jellegű címként észlelnek. Ha a védjegybejelentésben szereplő megjelölés áruk vagy szolgáltatások egy bizonyos jellemzőjére vonatkozó leíró jellegű fogalom, az áruk vagy szolgáltatások olyan megnevezését, amely kizárja a védjegybejelentésben szereplő megjelöléssel leírt adott jellemzőt, a tartalom alapján el kell utasítani. Ennek az az oka, hogy nem elfogadható, ha egy bejelentő azzal a feltétellel jelenti be igényét árukra vagy szolgáltatásokra, hogy azok egy bizonyos jellemzővel nem rendelkeznek (lásd a C-363/99. sz.”Postkantoor”ügyben 2004. február 12-én hozott ítélet 114–116. pontját). A következő kitalált példák olyan áru- vagy szolgáltatás megnevezéseket illusztrálnak, amelyekkel kapcsolatban kifogást kell emelni: ● ● ●

KOMÉDIA a következők esetében: „televíziós sugárzás, kivéve a komédiaprogramokat” PINGVINEK (többes számban!) a következők esetében: „könyvek, kivéve a pingvinekről szóló könyveket” TECHNOLÓGIA a következők esetében: „tanfolyamok, kivéve a számítógépekkel és technológiával kapcsolatos tanfolyamokat”.

A fenti példáktól meg kell különböztetni pozitív bejelentéseket, amelyek alapján tárgyat vagy a tartalmat. Például a kifogásolhatók, legalábbis nem azokra a írják le: ● ● ●

az árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó a bejelentett megjelölés nem írhatja le a következő kitalált példák nem lennének megjelölésekre, amelyek a tartalmat, témát

KOMÉDIA a következők esetében: „gazdasági hírek, politikai és technológiai témák televíziós sugárzása” PINGVIN a következők esetében: „country és western, középkori és ókori római témákkal foglalkozó képregények” TECHNOLÓGIA a következők esetében: „fantasztikus irodalom kreatív írásával foglalkozó tanfolyam”.


VERSION 1.0

52. oldal DATE 02/01/2014


2.3.2.8. Önálló betűk és számok Önálló betűk 3 Általános megfontolások A Törvényszék megállapította, hogy a feltétlen kizáró okok vizsgálatánál a Hivatalnak a KVR 76. cikkének (1) bekezdése alapján hivatalból meg kell vizsgálnia azokat a releváns tényeket, amelyek alapján a KVR 7. cikkének (1) bekezdése szerint kifogás emelhető, és e követelményt nem lehet a közösségi védjegy bejelentőjének sérelmére sem relativizálni, sem visszavonni (55–58. pont). Ezért a Hivatalnak indoklással alátámasztott magyarázatot kell adnia arra, hogy a szokásos írásjelekkel megjelenített, egyetlen betűből álló védjegy miért leíró jellegű. Következésképpen az egyetlen betűből álló védjegyek vizsgálatakor, tekintettel a betűk korlátozott számára, kerülni kell az általános, megalapozatlan, például a megjelölések rendelkezésre állásával kapcsolatos indokokat. Hasonlóképpen, nem lenne megfelelő, ha a kifogást a megjelölés esetlegesen lehetséges jelentéseivel kapcsolatos spekulatív indokokra alapoznák. A Hivatal tényeken alapuló értékeléssel köteles megállapítani, hogy a védjegybejelentésben szereplő védjegy miért kifogásolható. Ezért egyértelmű, hogy az egyetlen betűből álló védjegyek vizsgálatának alaposnak és szigorúnak kell lennie, és minden egyes esetben gondos vizsgálatot kell végezni.

Példák A műszaki, például a számítógépekkel, gépekkel, motorokkal és szerszámokkal kapcsolatos területeken előfordulhat, hogy bizonyos betűk leíró jellegű mellékjelentéssel rendelkeznek, ha az érintett árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatosan kellően pontos információkat hordoznak. Az „E” betűt a 7. osztályba tartozó „szélerőművek és azok alkatrészei, generátorok, szélerőművek forgólapátjai, szélerőművek forgórészei”, a 9. osztályba tartozó „szélerőművek szabályozókapcsolói, frekvenciaátalakítók, mérő-, jelző- és ellenőrző (felügyeleti) eszközök” és a 19. osztályba tartozó „szélerőművek tornyai” vonatkozásában szintén leíró jellegűnek ítélték, mivel az „energiára” vagy „elektromosságra” utaló hivatkozásnak tekinthető (a T-329/06. sz. „E”-ügyben 2008. május 21-én hozott ítélet 24–31. pontja és az R 394/2006-1. sz. ügyben 2006. szeptember 8-án hozott határozat 22–26. pontja). Egy kifogás a szélesebb vásárlóközönségnek szánt áruk és/vagy szolgáltatások tekintetében is indokolt lehet. A ruházati cikkek esetében például az „S”, „M” vagy „L” betű kifogásolható, mert ezeket a betűket a ruházati cikkek méretének leírásához, azaz a „Small”, „Medium” vagy „Large” rövidítésére használják. Másrészt, ha nem állapítható meg, hogy egy adott betű az érintett áruk és/vagy szolgáltatások esetében leíró jellegű-e, és feltéve, hogy a védjegybejelentésben szereplő védjegy a KVR 7. cikke (1) bekezdésének egy másik rendelkezése alapján vélhetően nem kifogásolható, a bejelentést el kell fogadni. Ez a rész a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti önálló betűkkel foglalkozik. A 7. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti önálló betűk esetében lásd a 2.2.5. pontot. 3


VERSION 1.0

53. oldal DATE 02/01/2014


További példákat lásd a fenti 2.2.5.2. pontban.

Számok A Bíróság a C-51/10 P. sz. „1000”-ügyben 2011. március 10-én hozott ítéletében úgy döntött, hogy a kizárólag számokból álló, grafikai változtatás nélküli megjelölések védjegyként lajstromozhatók (az ítélet 29-30. pontja). A Bíróság analógia alapján hivatkozott az önálló betűk tekintetében a C-265/09 P. sz. „(α)”-ügyben 2010. szeptember 9-én hozott korábbi ítéletére (az ítélet 31. pontja), és hangsúlyozta, hogy a számokból álló védjegyek vizsgálatakor különös figyelmet kell szentelni az érintett áruknak és/vagy szolgáltatásoknak (az ítélet 32. pontja). Ezért egy szám közösségi védjegyként csak abban az esetben lajstromozható, ha az a lajstromozásra irányuló bejelentéssel érintett árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatosan megkülönböztető képességgel rendelkezik (az ítélet 32. pontja) és nem pusztán leíró jellegű, vagy az áruk és szolgáltatások tekintetében más módon nem alkalmas a megkülönböztetésre. A Fellebbezési Tanács például megerősítette a 25. osztályba sorolt „ruházati cikkek, cipők és kalapáruk” tekintetében bejelentett „15”-ös védjegy elutasítását azzal az indokkal, hogy a „15”-ös szám közvetlenül és különösen kapcsolódik ezekhez az árukhoz, mivel méretükkel kapcsolatos nyilvánvaló és közvetlen információt tartalmaz. A Fellebbezési Tanács megerősítette továbbá ennek a megjelölésnek a 32. osztályba sorolt „sörök” tekintetében történő elutasítását is, mivel az érintett áruk forgalmazásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalat – amelyekre az elbíráló hivatkozott – azt mutatta, hogy a közösségi piacon számos nagyon erős sör létezik, amelyek alkoholtartalma 15% vol. (az R 72/2209-2. sz. ügyben 2009. május 12-én hozott határozat 15–22. pontja). A Törvényszék elutasította a 16. osztályba sorolt „poszterek, plakátok, brosúrák, folyóiratok, többek között keresztrejtvényeket és rejtvényeket tartalmazó folyóiratok, nyomtatott anyagok, újságok tekintetében bejelentett „1000”-es védjegyet, mivel úgy ítélte meg, hogy az „1000”-es megjelölés mennyiségre utal, amelyet az érintett vásárlóközönség azonnal, további gondolkodás nélkül a szóban forgó áruk jellemzőinek leírásaként, különösen az oldalak és a művek számaként, adatmennyiségként vagy a gyűjteményben szereplő rejtvények számaként vagy az azokban megadott tételek sorszámaként észlel (az ítélet 26. pontja). A Törvényszék hozzátette továbbá, hogy a brosúrák, folyóiratok és újságok gyakran közölnek rangsorolásokat és gyűjteményeket, amelyeknél a tartalom jelzésére a kerek számokat részesítik előnyben (az ítélet 27. pontja). A fenti ítéletet a Bíróság a fenti C-51/10 P. sz. „1000”-ügyben hozott ítéletében erősítette meg. A Törvényszék ugyanezt az indoklást követte a 16. osztályba tartozó, fentiekben felsorolt áruk tekintetében bejelentett következő megjelölések esetében is: „100”, „300”, „222”, „333” és „555” [a T-425/07. és T-426/07. sz. egyesített ügyekben („100” és „300”) 2009. november 19-én hozott ítélet és a T-200/07., T-201/07. és T-202/07. sz. egyesített ügyekben („222”, „333”, „555”) 2009. november 19-én hozott ítélet]. Általánosan ismert, hogy a számokat gyakran használják az érintett árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos információk közlésére. A következő forgatókönyvekben


VERSION 1.0

54. oldal DATE 02/01/2014


például kifogást kellene emelni annak alapján, hogy a bejelentett megjelölés leíró jellegű, mivel a következőkre vonatkozik: ●

az áruk gyártásának/szolgáltatások nyújtásának dátuma, ha ez a tényező az érintett áruk/szolgáltatások vonatkozásában releváns. Az „1996” vagy „2000” például a „borok” esetében kifogásolható, mivel a bor kora a vásárláskor történő választásnál igen releváns tényező,

●

a méret: „1600” az autók esetében, „185/65” a gumiabroncsok esetében,

●

a mennyiség: 200 a cigaretták esetében,

●

telefon-előhívószámok: „0800” vagy „0500” az Egyesült Királyságban, „800” Olaszországban, „902” Spanyolországban stb.,

●

a szolgáltatásnyújtás ideje: „8 – 10”, „24/7”,

●

az áruk teljesítménye: „115” (LE) a motorok vagy autók esetében,

●

sebesség: „486”, „586”, „686”, „266”, „333”, „500”, „550” a számítógépek esetében,

●

az alkoholtartalom: „8,5%” a világos sör esetében, „13%” a borok esetében.

Másrészt abban az esetben, ha a szám az áruk és szolgáltatások tekintetében semmilyen lehetséges jelentéssel nem bír, akkor elfogadható, például a „77” a „pénzügyi szolgáltatások” esetében vagy „333” a „ruházati cikkek, különösen a farmernadrágok” esetében.

2.3.2.9. Színek megnevezése A kizárólag egy szín megnevezéséből álló megjelöléssel szemben a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján kifogást kell emelni, ha a védjegybejelentés olyan árukra vonatkozik, amelyek esetében a színt a vásárlóközönség az áru egyik jellemzőjének leírásaként észlelheti. Például a KÉK szín neve a sajttal összefüggésben egy bizonyos fajta sajtot ír le, a ZÖLD szín egy bizonyos teafajtát. A BARNA szín neve a cukorral összefüggésben a cukor színét és a cukor fajtáját írja le. Ez a szabály főként az általános színekre, például az alapszínekre vagy az EZÜSTRE és az ARANYRA vonatkozik. Ha a védjegybejelentésben szereplő áruk színezékeket, például festéket, tintát, színezőket, kozmetikumokat stb. érintenek, a színek neve az áruk tényleges színét írhatja le, és azokat a megjelöléseket, amelyek kizárólag egy színből állnak, a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján el kell utasítani. Ezekben az esetekben a színek nevét nem védjegyeknek, hanem csak az áruk fő jellemzőjét leíró elemeknek tekintenék. Általánosságban a következő iránymutatások alkalmazandók: ●

Ha a szín az áruk tipikus jellemzője és a fogyasztó választása szempontjából lényeges, mint például a ruházati cikkeknél és a gépjárműveknél, az olyan színmegnevezéseket mint a SMARAGDZÖLD vagy a BARACK, amelyeket – bár más jelentéssel is bírnak – a valódi színhez erősen kötődőként észlelnek, el kell utasítani.


VERSION 1.0

55. oldal DATE 02/01/2014


●

Az olyan szavak, mint a ZAFÍR vagy FLAMINGÓ (skarlátvörös) nem rendelkeznek eléggé erős szín-mellékjelentéssel ahhoz, hogy a színnel nem összefüggő jelentést elnyomják, és így általában nem kell kifogást emelni ellenük, ha a védjegybejelentésben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban vélhetően nem úgy észlelik azokat, hogy színjelentéssel bírnak.

A színek más szavakkal kombinálva lajstromozhatók lehetnek, ha a megjelölés egésze alkalmas a megkülönböztetésre: ICE COFFEE (jegeskávé), VANILLA ICE és MISTY BLUE (pasztellkék). A leíró jellegű kombinációkat, mint például a DEEP BLUE (mélykék) el kell utasítani. Azok a szótárban megtalálható szavak, amelyek leíró jellegűek, de alig ismertek, és vélhetően mások nem fogják azokat használni, elfogadhatóak: LUNA (az ezüst alkimista megnevezése) és CARNELIAN [egy vörös drágakő, a CORNELIAN (karneolagát) kevésbé ismert megnevezése]. 2.3.2.10.

Növényfajták neve

A növényfajták neve élő növények vagy mezőgazdasági vetőmagok termesztett fajtáinak vagy alfajainak nevét írja le. Ezért az érintett vásárlóközönség azokat nem észleli védjegyként. Ez a szakasz csak olyan növényfajták neveivel foglalkozik, amelyeket a kereskedelemben használnak, de amelyeket a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) a 2100/94/EK rendelettel összhangban egyidejűleg nem vett nyilvántartásba. A nyilvántartásba vett növényfajta-neveket tartalmazó, vagy azokból álló közösségivédjegy-bejelentések vizsgálatával ezen Iránymutatás egy másik, a KVR 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjával kapcsolatos szakasza foglalkozik. A növényekre vonatkozó védjegy leíró jellegének értékelésével kapcsolatos kritériumok nem térnek el a többi védjegy-kategóriára vonatkozó kritériumtól. A védjegyekre vonatkozó jogszabályok rendelkezései a növényekre ugyanúgy vonatkoznak, mint ahogy más árukategóriákra. Ebből következik, hogy a növényfajta nevét a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján el kell utasítani, kivéve, ha az a KVR 7. cikkének (3) bekezdésében előírt feltételek alapján megszerezte a megkülönböztető képességet. Ha a közösségivédjegy-bejelentés élő növények, mezőgazdasági vetőmagok, friss gyümölcsök, friss zöldségek vagy hasonlók megnevezéséből áll, az elbírálónak internetes keresés útján meg kell vizsgálnia, hogy a védjegybejelentésben szereplő fogalom megegyezik-e egy, a kereskedelemben már használt konkrét növényfajta nevével. Ha a keresés feltárja, hogy a szóban forgó fogalom már az uniós vagy más joghatóság alatt álló kereskedelemben használatos, az elbírálónak a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján kifogást kell emelnie arra hivatkozva, hogy a szóban forgó fogalom az érintett áruk jellegét írja le. Az eset körülményeitől függően, és feltéve, hogy a rendelkezésre álló bizonyíték igazolja, hogy a szóban forgó fogalom használata annyira elterjedt, hogy az uniós kereskedelemben szokásossá vált, a lajstromozást a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja és d) pontja alapján is el kell utasítani. Például az Ötödik Fellebbezési Tanács az R 1095/2011-5. sz. „SHARBATI”-ügyben 2012. március 1-jén hozott ítéletében megerősítette a 30. osztályba sorolt rizs, liszt és A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

56. oldal DATE 02/01/2014


más gabonakészítmények, kenyér, péksütemények és cukrászsütemények tekintetében bejelentett „SHARBATI” védjegy elutasítását, mivel az leíró jellegű. A Sharbati egy rizs-, valamint búzafajta, amelyről egy Indiában ismert lisztfajta a nevét kapta. Még akkor is, ha a bizonyítékok nagy része Indiából származik, azok egy része a nyersanyagpiaci exportkereskedelemre vonatkozik. Ezért az, hogy egy bizonyos szó egy indiai rizsfajta neve, már határozott utalás volt arra, hogy a terméket forgalmazzák az Európai Unióban. A Fellebbezési Tanács azonban úgy ítélte meg, hogy nincs elég bizonyíték arra, hogy a SHARBATI fogalom az Európai Unióban általánossá vált volna. Bár igazolást nyert, hogy a Sharbati rizst, illetve a Sharbati búzát ajánlották európai uniós kereskedőknek, ténylegesen importálták az Európai Unióba, és hogy nem volt más pontos neve a szóban forgó terméknek, ez nem volt elég bizonyíték arra, hogy a közösségivédjegybejelentés benyújtásának napján a termékek a KVR 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint előírt mértékben ismertek lettek volna. Kifogást kell emelni abban az esetben is, ha a bejelentett védjegy a kereskedelemben használt növényfajta nevétől csak egy kissé tér el (azaz csekély eltérések, amelyek nem változtatják meg a megjelölés vizuális vagy hangzásbeli észlelését), ami azt az érzetet kelti a fogyasztókban, hogy egy növényfajta nevének leíró jellegű változatával vagy annak generikus nevével állnak szemben. Ezzel kapcsolatos további példa az R 1743/2007-1. sz. „VESUVIA”-ügyben 2009. december 3-án hozott határozatban található. A Fellebbezési Tanács úgy ítélte meg, hogy az Egyesült Államokból és Kanadából származó bizonyíték elegendő annak megállapításához, hogy az egy rózsafajtát jelölő „Vesuvius” név a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Európai Unión belül leíró jellegű megjelöléssé válhat, és hogy a „VESUVIA” bejelentett védjegy ehhez közel áll. A Fellebbezési Tanács elutasítását azzal indokolta, hogy a rózsákra általában nőnemben utalnak. Végül meg kell említeni, hogy nem csak azon bejelentett védjegyekkel szemben kell kifogást emelni, amelyek megegyeznek egy a kereskedelemben már használt növényfajta nevével (vagy attól kissé eltérnek), hanem minden olyan áruval és/vagy szolgáltatással szemben is, amely közvetlen kapcsolatba hozható a szóban forgó növényfajtával (például a szóban forgó növényfajta behozatala/kivitele).

2.3.3.

Ábrás védjegyek

Azok a megjelölések, amelyek ábrázolása nem latin, görög vagy cirill betűkkel történik, alakiság szempontjából ábrás védjegyeknek tekintendők. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezeknek a megjelöléseknek a jelentésbeli tartalmát a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján nem kell figyelembe venni. Ha egy ábrás védjegy kizárólag egy alapvető természetes alakból áll, amely jelentősen nem tér el az áruk vagy szolgáltatások fajtájának vagy rendeltetésének jelzésére szolgáló, élethű képtől, a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján el kell utasítani, mivel az a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások jellemzőjének leíró jellegű megjelölése.


VERSION 1.0

57. oldal DATE 02/01/2014


Megjelölés

Ügy A T-385/08. sz. „Representation of a dog”-ügyben 2010. július 8-án hozott ítélet.

A T-386/08. sz. „Representation of a horse”-ügyben 2010. július 8-án hozott ítélet.

Ezekben az esetekben a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a 18. és 31. osztályba sorolt áruk vonatkozásában egy kutya, illetve egy ló ábrázolása annak az állatfajtának a megjelenítésére szolgál, amelynek az árukat szánták. Az első esetben a Törvényszék megállapította, hogy a 18. osztályba sorolt árukat kifejezetten kutyák számára gyártották, mint például kutyapórázok, kutyanyakörvek és más, kutyáknak való kiegészítők, többek között táskák. Az állatoknak szóló kellékek ágazatában általános gyakorlat, hogy állatok élethű vagy stilizált, de realisztikus képét használják az érintett állatfajta jelölésére. Ezért a 18. osztályba sorolt áruk esetében a kép üzenetét az érintett vásárlóközönség azonnal, további gondolkodás nélkül úgy észleli, hogy azok kutyáknak valók. Egy kutya képe ezért az érintett áruk egy lényeges jellemzőjét jelöli. A bejelentett megjelölés ezért leíró jellegű (az ítélet 25–28. pontja). Ugyanez vonatkozik a 31. osztályba sorolt árukra. Mivel a háziállatoknak szánt élelmiszerekbe, ételekbe a kutyaeledel is beletartozik, a bejelentett védjegy a szóban forgó áruk leíró jellegű megjelölése, amelyet az érintett vásárlóközönség azonnal megért (az ítélet 29. pontja). A második esetben a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a 25. osztályba sorolt ruházati cikkek, kalapáruk és övek esetében a ló képe az áruk fajtájának vagy rendeltetésének leírását jelentette, nevezetesen azt, hogy azokat különösen lovagláshoz fejlesztették ki, illetve hogy azok arra alkalmasak. Mivel az érintett vásárlóközönség a lovat és a lovaglást vélhetően közvetlenül összekapcsolja, a Törvényszék fenntartotta, hogy a ló képe és az érintett áruk között azonnali és közvetlen kapcsolat van (az ítélet 35–38. pontja). A következő megjelölést például kellő mértékben stilizáltnak találták ahhoz, hogy jelentősen eltérjen egy olyan élethű ábrázolástól, amely az áruk vagy szolgáltatások fajtájának vagy rendeltetésének jelölésére szolgál, ezért lajstromozásra került. Megjelölés

Közösségi védjegy száma


844. sz. közösségi védjegy

1., 3., 5., 6., 7., 8., 9., 11., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 26., 28., 31., 41., 42. osztály


VERSION 1.0

58. oldal DATE 02/01/2014


2.3.4.

Ábrás (figurális) küszöb

2.3.4.1. Előzetes megjegyzések A megkülönböztető képességgel nem rendelkező, leíró jellegű és generikus fogalmak vagy megjegyzések kikerülhetnek a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja alapján történő elutasítás hatálya alól, ha azokat olyan más elemekkel kapcsolják össze, amelyek a megjelölés egészét alkalmassá teszik a megkülönböztetésre. Más szóval, előfordulhat, hogy a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja alapján történő elutasítások nem vonatkoznak a megkülönböztető képességgel nem rendelkező, leíró jellegű és generikus elemre, ha azt olyan más elemekkel kombinálják, amelyek a megjelölés egészének minimális szintű megkülönböztető képességet kölcsönöznek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyik fő kérdés, amire az elbírálónak napi munkája során keresnie kell a választ az az, hogy a védjegy eléggé ábrás, figurális-e ahhoz, hogy elérje a lajstromozáshoz szükséges minimális szintű megkülönböztető képességet. Az ábrás elemek jelenléte egy leíró jellegű és/vagy megkülönböztető képességgel nem rendelkező szóelemből álló megjelölésnek megkülönböztető képességet kölcsönözhet, hogy azt közösségi védjegyként történő lajstromozásra alkalmassá tegye. Ezért az elbírálónak el kell döntenie, hogy a megjelölés stilizálása és/vagy grafikai jellemzői elegendőek-e ahhoz, hogy az védjegyként működjön. E dokumentum alkalmazásában az „ábrás elem” kifejezés a megjelölésben feltűnő valamennyi grafikai elemet/stilizálást, például a betűtípust, a betűméretet, a színeket, a szavak/betűk helyzetét/elrendezését magában foglalja. Ide tartoznak a mértani formák, a címkék, a minták és a jelképek, valamint a fenti elemek valamennyi kombinációja. Általában, ha egy önmagában megkülönböztető képességgel rendelkező ábrás elem egy leíró jellegű és/vagy megkülönböztető képességgel nem rendelkező szóelemhez kapcsolódik, akkor a védjegy lajstromozható, feltéve, hogy az ábrás elem méretének és elhelyezésének köszönhetően egyértelműen felismerhető a megjelölésben. Megjelölés



11 418 605. sz. közösségi védjegy

24. osztály

A fenti megjelölés ellen kifogást emeltek, mivel a betűtípus nem alkalmas a megkülönböztetésre, mert jelentősen nem tér el a kereskedelemben általánosan használt betűtípusoktól, és mivel az "i" betűn megjelenő piros ábra alig felismerhető.

Még ha az ábrás elem megfelel is a fent említett követelményeknek, a megjelölés egészét a bejelentett árukkal és szolgáltatásokkal összefüggésben kell értékelni. Figyelembe kell venni, hogy ha a szóelem leíró jellegű/nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, különösen ellenőrizni kell, hogy az ábrás elem: ●

feltűnő és/vagy meglepő, és/vagy váratlan, és/vagy szokatlan, és/vagy önkényese;


VERSION 1.0

59. oldal DATE 02/01/2014


●

képes-e annak elérésére, hogy a fogyasztók emlékezetébe azonnal és hosszan tartóan bevésődjön a megjelölés azáltal, hogy a szóelem által közvetített leíró jellegű/megkülönböztető képességgel nem rendelkező üzenetről eltereli a figyelmüket;

●

olyan jellegű-e, hogy az érintett vásárlóközönség jelentésének megértéséhez erőfeszítésre van szükség. Megjelölés

részéről a szóelem




3. osztályba sorolt termékek (vizsgálat alatt álló megjelölés)

A fenti védjegy ellen kifogást emeltek, mivel a 3. osztályba sorolt, bejelentett áruk vonatkozásában egyértelműen leíró jellegű (és nem rendelkezik megkülönböztető képességgel). A fogalom leíró jellegű tartalma erősebb az „L” betű figurális megjelenítésénél, még akkor is, ha az adott figurális "L" betű önállóan, ugyanezen áruk és szolgáltatások esetében lajstromozható lenne.

Végül az, hogy egy megjelölés ábrás elemeket tartalmaz, nem jelenti azt, hogy nem félrevezető vagy ellentétes a közrenddel, vagy hogy nem vonatkoznak rá egyéb, például a KVR 7. cikke (1) bekezdésének h), i), j) és k) pontjában meghatározott kizáró okok.

2.3.4.2. Stilizált szóelemek Az alap- vagy szabványos betűtípusú, leíró jellegű vagy megkülönböztetésre nem alkalmas, speciális betűformázással (például félkövér vagy dőlt) vagy a nélkül megjelenő szóelemek általában nem lajstromozhatók. Minél olvashatóbb és/vagy általánosabb a betűtípus, annál kevésbé alkalmas a megkülönböztetésre. Ugyanez vonatkozik a kézzel írt betűtípusokra is. Könnyen olvasható és/vagy általános kézírású betűtípusok általában nem rendelkeznek megkülönböztető képességgel. Más szóval, ahhoz, hogy egy megjelölés alkalmas legyen a megkülönböztetésre, a betűtípus stilizálásának olyan jellegűnek kell lennie, hogy a fogyasztók részéről szellemi erőfeszítésre legyen szükség a szóelem bejelentett árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos jelentésének megértéséhez. ●

Normál betűtípus + dőlt Megjelölés




többek között az 1., 7. és 22. osztályba sorolt áruk

A fenti megjelölés elutasításra került. Ebben az esetben a „Foam” szó normál betűtípusban és a „plus” szó egyszerű dőlt írásmódban jelenik meg. Mivel ezek az alakok semmiképpen sem feltűnőek vagy rendkívüliek, az érintett vásárlóközönség a vizuális elemeket nem tekinti úgy, hogy azok a megjelölés származását jelölik (az R 655/2007-1. sz. "Foamplus"-ügyben 2008. május 7-én hozott ítélet 16. pontja).


VERSION 1.0

60. oldal DATE 02/01/2014


●

Speciális betűtípus Megjelölés




12., 25. és 28. osztály

A „Superleggera” kifejezés magyarul azt jelenti, hogy „rendkívül könnyű” és ennek a védjegynek az elutasítását a Törvényszék megerősítette (lásd a T-464/08. sz. „Superleggera”-ügyben 2010. május 19-én hozott ítélet 33–34. pontját). A Törvényszék megállapította, hogy még akkor is, ha a betűtípus bizonyos tekintetben különleges, az írásmód nem vésődik be azonnal és hosszan tartóan az érintett vásárlóközönség emlékezetébe, illetve nem különbözteti meg a bejelentő áruit a piac más kereskedőinek áruitól. Ennek oka, hogy a kézzel írt betűk alakja a kereskedelem terén szokásos. Ez az írásmód ezért a fogyasztók, és ebben az esetben az érintett vásárlóközönség szemében teljes mértékben szokásosnak tűnik. Ami a bejelentő érvelését illeti, hogy a szó elején a nagy „S” betű megváltoztatja a „Superleggera” kifejezés észlelésének módját, a Törvényszék megállapítja, hogy a nagybetű használatából nem következik, hogy a kifejezést a vásárlóközönség úgy érzékeli, hogy az a szóban forgó árukkal kapcsolatosan nem nyújt információt.

●

Szín

Egy alapvető vagy a piacon általánosan használt szín puszta „hozzáadása” nem elegendő ahhoz, hogy a leíró jellegű és/vagy megkülönböztető képességgel rendelkező szóelemet lajstromozhatóvá tegye. Lásd a következő példát egy olyan védjegyre, amelyet egy szín hozzáadása ellenére elutasítottak. Megjelölés

●




9. és 38. osztályba sorolt áruk és szolgáltatások

A szavak és/vagy betűk betűtípusa, betűmérete vagy elrendezése

A szóelemek elhelyezésének módja egy megjelölést alkalmassá tehet a megkülönböztetésre, ha az befolyásolni tudja, hogy a fogyasztó hogyan észleli a szóelemek jelentését. Más szóval, az elrendezésnek olyan jellegűnek kell lennie, hogy szellemi erőfeszítést követeljen a fogyasztótól a szóelemek és a bejelentett áruk és szolgáltatások között fennálló kapcsolat észleléséhez. Általában az, hogy a szóelemek elhelyezése függőleges, fejjel lefelé álló, vagy egy vagy több sorból álló, nem elegendő ahhoz, hogy a lajstromozáshoz szükséges minimális szintű megkülönböztető képességgel ruházza fel a megjelölést. Megjelölés




3. osztályba sorolt áruk

A kozmetikai cikkek, test- és szépségápolási termékek tekintetében a fenti védjegyet elutasították, mivel a betűtípus szokványos és a két szóelem egymás alatti megjelenítése nem tekinthető szokatlannak. Az, hogy a „beauty” szóban a „b” betű a többi betűnél vastagabban szedett, alig észrevehető. Ezek a tényezők önmagukban nem ruházzák fel a bejelentett megjelölést megkülönböztető képességgel (a T-559/10. sz. „Natural beauty”-ügyben 2012. július 11-én hozott ítélet 26. pontja).


VERSION 1.0

61. oldal DATE 02/01/2014


A következő védjegy elfogadható: Megjelölés



2795771. sz. közösségi védjegy

9. és 38. osztályba sorolt áruk és szolgáltatások

A „DVB” mozaikszó jelentése „Digital Video Broadcasting”, amely kifejezés egy konkrét sugárzástechnológiai típust jelöl. A DVB mozaikszó előzetes ismerete nélkül bizonyos szellemi erőfeszítésre és értelmezésre van szükség a fent ábrázolt megjelölés jelentésének kitalálásához. A megjelölést alkotó betűk önállóan nem egyértelműen azonosíthatók, mivel a megjelölés lehet a DV3, D13, DVB vagy akár az LV3 vagy az LVB stilizált változata. Továbbá a betűtípus nem tér el jelentősen az általános betűtípusoktól. Tekintettel arra, hogy a fenti megjelölés minimális szintű megkülönböztető képességgel rendelkezik, védjegyfunkciót tölthet be (az R 1641/2007-2. sz. ügyben 2008. október 9-én hozott ítélet 23–25. pontja).

2.3.4.3. Más ábrás elemekkel kombinált szóelemek Szokványos formákkal vagy ábrákkal kombinált szóelemek Az alapvető formák és ábrák körébe tartoznak a pontok, vonalak, vonalszakaszok, körök és sokszögek, például a háromszögek, négyzetek, téglalapok, paralelogrammák, ötszögek, hatszögek stb. Figyelembe kell venni továbbá, hogy vannak olyan formák, ábrák és minták, amelyek annak ellenére, hogy nem „mértaniak”, túl egyszerűek/szokványosak ahhoz, hogy megkülönböztető képességgel ruházzanak fel egy megjelölést. A leíró vagy megkülönböztető képességgel nem rendelkező szóelemek elfogadása valószínűtlen, ha azokat alapvető/egyszerű/szokványos mintákkal kombinálják, függetlenül attól, hogy ezek mértaniak vagy sem. Ennek oka főként a következő körülményekben rejlik: ●

ha a fogyasztók ránéznek egy védjegyre, általában a szóelem az, amelyet valószínűleg felismernek, és könnyen megjegyeznek;

●

az ilyen formák/ábrák semmilyen „üzenetet" nem közvetítenek a fogyasztóknak, és ezért nem képesek arra, hogy figyelmüket eltereljék a szóelem leíró jellegű/megkülönböztetésre nem alkalmas jelentéséről.

Egy alapvető vagy a piacon általánosan használt szín alkalmazása nem kölcsönöz a védjegynek szükséges szintű megkülönböztető képességet. A következő védjegy kifogásolhatónak minősül: Megjelölés




24. osztályba sorolt áruk

Másrészt, az összetett formák, ábrák és minták megkülönböztető képességgel ruházhatnak fel egy megjelölést. Általában minél összetettebbek a A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

62. oldal DATE 02/01/2014


formák/ábrák/minták, annál inkább alkalmasak a megkülönböztetésre. Ahhoz azonban, hogy a megfelelő szintű megkülönböztető képesség fennállása megállapítható legyen, más tényezőket, többek között a következőket kell figyelembe venni: ●

a forma/ábra/minta nem állhat alapvető/egyszerű/szokványos formák/ábrák/minták megkülönböztető képességgel nem rendelkező kombinációjából, függetlenül attól, hogy azok mértaniak-e vagy sem. Ezekben az esetekben megfelelően kell értékelni az ábrás elem vizuális hatását a szöveges eleméhez viszonyítva;

●

a forma/ábra/minta nem állhat egy általános/megkülönböztető képességgel nem rendelkező címkéből;

●

a formát/ábrát/mintát a bejelentett árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatosan a kereskedelemben általánosan nem használhatják;

●

a forma/ábra/minta nem lehet olyan minta, amelyet az érintett vásárlóközönség nem tud könnyen megjegyezni;

●

a forma/ábra/minta nem rendelkezhet pusztán díszítő/funkcionális jellemzőkkel;

●

a forma/ábra/minta nem állhat az áruk és/vagy szolgáltatások (vagy azok egy részének) kétdimenziós, leíró jellegű/megkülönböztető képességgel nem rendelkező megjelenítéséből, és nem erősítheti a szóelem által közvetített leíró jellegű és/vagy reklámüzenetet;

●

a forma/ábra/minta nem állhat a védjegybejelentésben szereplő tárolódobozának/csomagolásának megkülönböztető képességgel rendelkező kétdimenziós megjelenítéséből;

●

a forma/ábra/minta nem állhat az áruk vagy azok egy része külső megjelenésének/sziluettjének megkülönböztető képességgel nem rendelkező megjelenítéséből;

●

a forma/ábra/minta nem állhat annak a helynek/térnek/térségnek/színhelynek megkülönböztető képességgel nem rendelkező kétdimenziós megjelenítéséből, ahol az árukat/szolgáltatásokat értékesítik/nyújtják/forgalmazzák/kiállítják.

áruk nem

Ezek a „jellemzők” átfedésben lehetnek egymással, és ugyanakkor, ugyanabban a megjelölésben megjelenhetnek. Az alábbiakban néhány, a fent említett kategóriák némelyikébe tartozó ábrás elem példája található. Áruk vagy szolgáltatások, vagy azok egy része leíró jellegű / megkülönböztetésre nem alkalmas megjelenítéséből álló ábrás elemek Bizonyos esetekben az ábrás elem a védjegybejelentésben szereplő áruk vagy szolgáltatások (vagy azok egy része) megjelenítéséből áll. Alapvetően a megjelenítés abban az esetben tekinthető leíró jellegűnek és/vagy megkülönböztetésre nem alkalmasnak, ha az: ●

az áruk és szolgáltatások „hiteles” vagy „élethű” megjelenítése;


VERSION 1.0

63. oldal DATE 02/01/2014


●

az áruk és szolgáltatások szimbolikus/stilizált – de még mindig realisztikus – megjelenítéséből áll.

Ahhoz, hogy kifogásolható legyen, az áruk/szolgáltatások megjelenítése egyik fenti esetben sem térhet el jelentősen a kereskedelemben általában használttól. Az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban kereskedelemben általánosan használt ábrás elemek A bejelentett árukkal és/vagy szolgáltatásokkal kapcsolatosan a kereskedelemben általánosan használt ábrás elemek a megjelölés egészének általában nem kölcsönöznek megkülönböztető képességet. Lásd az alábbi védjegyeket: Megjelölés

Védjegy száma


1 116 291. sz. az EU-t megjelölő nemzetközi lajstromozás

29., 30., 31. és 43. osztályba sorolt áruk és szolgáltatások

A fenti védjegyben szereplő „Einfach Gut!” német kifejezés magyarul azt jelenti „Egyszerűen jó!”. A piros szív az árukkal és szolgáltatásokkal, különösen az olyan élelmiszerekkel kapcsolatosan mint a csokoládé és az édességek, főleg különleges alkalmakkor, mint például a Valentin-nap, a piacon általánosan használt forma. Ennek megfelelően a védjegy lajstromozását elutasították. Megjelölés

Ügy A C-37/03 P. sz. „BioID”-ügyben 2005. szeptember 15-én hozott ítélet.

A fenti védjegyet a szoftverek és a távközlés területén a jelszókezeléssel és a biztonsági szolgáltatásokkal kapcsolatosan a 9., 38. és 42. osztályba sorolt, bejelentett áruk és szolgáltatások vonatkozásában elutasították. Az érintett vásárlóközönség a megjelölés egészét úgy fogja értelmezni, mintha az „biometrikus azonosítást” jelentene, amely nem választható el a bejelentett áruktól és szolgáltatásoktól, és nem alkalmas arra, hogy az érintett vásárlóközönség szempontjából a végfelhasználó számára biztosítsa a védjeggyel ellátott termék vagy szolgáltatás származásának jelzését (az ítélet 70. pontja). Továbbá, mivel hiányzik a megkülönböztetési képességgel rendelkező elem, az általános „Arial” betűtípus és a különböző vastagságú betűk sem teszik képessé a bejelentett védjegyet arra, hogy származás megjelöléseként szolgáljon (az ítélet 71. pontja).

Mintázatokból álló ábrás elemek Általánosságban a leíró jellegű/megkülönböztető képességgel nem rendelkező szóelemekből álló megjelöléséket a mintázatok nem ruházzák fel megkülönböztető képességgel, ha azokat az érintett vásárlóközönség pusztán díszítőelemként észleli. Valójában a megjelölések ezekben az esetekben nem közvetítenek a fogyasztók számára könnyen megjegyezhető üzenetet.


VERSION 1.0

64. oldal DATE 02/01/2014


Megkülönböztető képességgel nem rendelkező és/vagy szokványos ábrás elemek kombinációi A szokványos ábrás elemek (függetlenül attól, hogy mértaniak-e vagy sem) kombinációi a szóelemekből álló megjelöléseket általában nem ruházzák fel megkülönböztető képességgel, ha nem képesek elterelni a fogyasztó figyelmét a szóelemek által közvetített leíró jellegű/megkülönböztetésre nem alkalmas üzenetről. Ezekben az esetekben megfelelően kell értékelni az ábrás elem vizuális hatását a szöveges eleméhez viszonyítva. Lásd például az alábbi elutasított védjegyeket: Megjelölés




a 39. és 41. osztályba sorolt szolgáltatások vonatkozásában (az autóklub szolgáltatásokat is beleértve) Visszavonva.

Ebben az esetben a „lendületes vonal” nem elegendő ahhoz, hogy megkülönböztető képességgel ruházza fel a védjegyet. Valójában a megjelölés nem szembetűnő, nem észrevehető vagy megjegyezhető, sőt a többi szó- és ábrás elemhez képest nem is meghatározó. Továbbá a lendületes vonal (valamint a többi ábrás elem, azaz a betűtípusok, a színek és a címke) nem képesek arra, hogy eltereljék a figyelmet a „SUPERCAR EXPERIENCE” kifejezés által közvetített egyértelmű, leíró jellegű/megkülönböztető képességgel nem rendelkező üzenetről.

Hasonló indoklás érvényes értelemszerűen a következő megjelölés ábrás elemére is: Megjelölés




9., 35. és 41. osztály

Másrészt a következő védjegyeket elfogadhatónak találták: Megjelölés




12., 35. és 36. osztályba sorolt áruk és szolgáltatások (lajstromozott)


9., 38. és 42. osztályba sorolt áruk és szolgáltatások (lajstromozott)

Mindkét esetben egyes ábrás elemek (a "Specialized” szó előtt álló jel és az „ECO” szó jobb oldalán körkörösen elhelyezett öt téglalap) önálló vizuális hatással rendelkeznek, amelyek ugyanolyan mértékben befolyásolják a megjelölésről alkotott átfogó benyomást, mint a szóelem, ezért képesek a fogyasztó figyelmének felhívására.


VERSION 1.0

65. oldal DATE 02/01/2014


Általános/megkülönböztetésre nem alkalmas címkék szóelemei Bizonyos esetekben a leíró jellegű és/vagy megkülönböztetésre nem alkalmas szóelemeket olyan jelképekkel kombinálják, amelyek bár nem egyszerű mértani formák, általános/megkülönböztetésre nem alkalmas címkékből állnak. Ezek a címkék nem képesek arra, hogy bevésődjenek a fogyasztók emlékezetébe, mivel túl egyszerűek és/vagy a kereskedelemben a bejelentett árukkal/szolgáltatásokkal összefüggésben általánosan használatosak. Lásd az alábbi mintákat: Megjelölés



116 434. sz. közösségi védjegy

32. osztály (elutasítva)


35., 37. és 42. osztályba sorolt szolgáltatások

Az árcédula formájának és színének az érintett vásárlóközönség általi észlelése tekintetében a színes árcédulákat mindenféle áru és szolgáltatás esetében általánosan használják a kereskedelemben. Ezért az, hogy a fenti védjegyben szereplő árcédula felhívhatja a vásárlóközönség figyelmét, nem befolyásolja az uralkodó szóelemek jelentését. Ezenkívül úgy tűnik, hogy a forma az érintett vásárlóközönség tudatában erősíti a szóelemek reklámjellegét (a T-122/01. sz. „Best Buy”-ügyben 2003. július 3-án hozott ítélet 33–37. pontja).

A „szokásos” színekkel (vagy azok kombinációjával) való kiegészítés ezekben az esetekben sem ruházza fel a megjelölést megkülönböztető képességgel. Ez annál is inkább így van, amikor a bejelentett szín más funkciókkal rendelkezik, mint a puszta díszítés. Lásd például az alábbi védjegyeket: Megjelölés




a 35., 36., 38., 41., 42., 43., 44. és 45. osztályba sorolt szolgáltatások (elutasítva)

Az, hogy ezt a címkefajtát általában áruk (például szeszes italok, nugátok stb.) esetében használják, nem elegendő ahhoz, hogy a megjelölést a szolgáltatásokkal kapcsolatban kellő mértékű megkülönböztető képességgel ruházza fel.


VERSION 1.0

66. oldal DATE 02/01/2014


2.4.

Szokásos megjelölések vagy adatok [a KVR 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja]

2.4.1.


A KVR 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja kizárja a lajstromozásból azokat a megjelöléseket, amelyek kizárólag olyan szavakból vagy adatokból, jelekből állnak, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak. Ebben az összefüggésben a megjelölés szokásos jellege maguknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a tulajdonságain vagy jellemzőin kívüli egyéb dolgokra is utalhat. Ez a kizáró ok olyan szavakat is takar, amelyeknek eredetileg nem volt jelentése, vagy más jelentése volt. Ez bizonyos rövidítésekre is vonatkozik, amelyek bekerültek az informális nyelvezetbe vagy a zsargonba, és ezáltal szokásossá váltak a kereskedelemben. Továbbá a KVR 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján történő elutasítás olyan ábrás elemekre is vonatkozik, amelyek gyakoriak, vagy az áruk és szolgáltatások szokásos megnevezésévé váltak, például a kék háttéren megjelenő fehér „P” betű a parkolókra vonatkozóan, vagy Aszklépiosz kígyós botja a gyógyszertárakra vonatkozóan. A borok és a szeszes italok ágazatában ez az úgynevezett hagyományos kifejezésekre vonatkozik, amelyek – bár nem földrajzi fogalmakról van szó – konkrét terméktípusokat jellegük vonatkozásában jelölnek, még abban az esetben is, ha bizonyos földrajzi területekre korlátozódnak.

2.4.2.

Az az időpont, amelytől kezdve egy fogalom szokásossá válik

A KVR 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja cikke a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjával jelentős átfedést mutat, ezért nagyon ritka, hogy egyedül erre a rendelkezésre lehetne támaszkodni. Ennek oka, hogy egy védjegy megkülönböztető képességét vagy leíró jellegét a benyújtás napjához és a határozat napjához viszonyítva kell értékelni, ezért az a kérdés, hogy egy fogalom vagy egy ábrás elem az adott napot évekkel megelőzően nem leíró jellegű volt-e, vagy megkülönböztető képességgel rendelkezett-e, vagy a fogalom először mikor jött létre, a legtöbb esetben lényegtelen. Bizonyos esetekben a bejelentett megjelölés a lajstromozás napját követően válik szokásossá. A megjelölés jelentésének változásai, amelyek azt eredményezik, hogy a megjelölés a lajstromozást követően szokásossá válik, a KVR 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében ex tunc hatállyal (visszamenőlegesen) nem eredményeznek törlést, de a KVR 51. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján ex nunc hatállyal visszavonáshoz vezethetnek. Például a „STIMULATION” közösségi védjegyoltalom törlésre került, mert az energiaitalokkal kapcsolatosan szokásosan használt fogalommá vált.

2.4.3.

A szokásos fogalmak értékelése

A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a KVR 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja nem alkalmazandó, ha a megjelölés használata (a közösségi védjegy bejelentőjén kívül) a piacon egyetlen kereskedő általi használatra korlátozódik (a T-507/08. sz. „16PF”ügyben 2011. június 7-én hozott ítélet). Más szóval, egy adott védjegy nem kizárólag amiatt tekinthető szokásosnak, mert a közösségi védjegy bejelentője nem az első kereskedő volt, amely azt védjegyként használta. A szokásos jelleg igazolására az A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

67. oldal DATE 02/01/2014


elbírálónak – általában az internetről származó - bizonyítékot kell szolgáltatnia arról, hogy az érintett fogyasztók védjegynek való kitettsége nem védjeggyel kapcsolatos környezetben történt, és ezért annak bejelentett árukkal és szolgáltatásokkal szembeni szokásos jelentését elismerik. A KVR 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja nem alkalmazandó, ha a védjegy egy általános magasztaló fogalomból áll, amely az érintett árukkal és szolgáltatásokkal különösebb szokásos kapcsolatban nem áll (lásd a C-517/99. sz. „Bravo”-ügyben 2001. október 10-én hozott ítélet 27. és 31. pontját). A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az „5 HTP” kifejezés az 5-hidroxi-triptofán hatóanyag szokásos megnevezése, amelyet gyógyszerekben kedélyjavítóként használnak (a T-190/09. sz. „5 HTP”-ügyben 2011. március 9-én hozott ítélet). A Törvényszék fenntartotta a KVR 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti kifogást, és az volt az álláspontja, hogy az érintett vásárlóközönség e megjelölésnek való kitettsége alapján a gyógyszerekkel kapcsolatos területen ennek a gyógyszernek a szokásos megnevezéseként értelmezné azt. E tekintetben a Törvényszék megítélése szerint lényegtelen, hogy a vásárlóközönség tudja-e, hogy mit jelent ez a rövidítés. A leíró jelentés hiánya a fogyasztó szempontjából tehát a KVR 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti kifogással szemben hatástalan indok lehet.

2.4.4.

A KVR 7. cikke (1) bekezdése d) pontjának alkalmazhatósága növényfajták neveivel kapcsolatosan

Meg kell jegyezni, hogy a kizárólag növényfajták neveiből álló, a megnevezéssel egybeeső védjegyek vizsgálatával összefüggésben felmerülhet a generikus jelleg kérdése. Ezért ezen Iránymutatás fent nevezett része kifejti, hogy ha a rendelkezésre álló bizonyíték szerint egy adott növényfajta neve az Európai Unióban a szóban forgó fajta generikus megnevezéseként szokásossá vált, akkor az elbírálónak – a bejelentett védjegynek a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján történő, azzal az indokkal való elutasítása mellett, hogy a bejelentett védjegy leíró jellegű – a KVR 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján azzal az indokkal is kifogást kell emelnie, hogy a védjegy kizárólag olyan fogalomból áll, amely az Európai Unióban a vonatkozó területen generikussá vált. Lásd a fenti 2.3.2.10. „Növényfajták neve” című pontot.

2.5.

Alapvetően műszaki funkciójú, lényeges esztétikai értéket hordozó vagy az áruk jellegéből eredő formák [a 7. cikk (1) bekezdésének e) pontja]

2.5.1.


A KVR 7. cikke (1) bekezdésének e) pontja kizárja a lajstromozásból azokat a megjelöléseket, amelyek kizárólag olyan formából állnak, amely i. az áru jellegéből következik; vagy ii. a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges; vagy iii. az áru értékének lényegét hordozza. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a KVR 7. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján történő kifogás nem indokolt, ha a bejelentett megjelölés olyan formából áll, amelyet további, megkülönböztető képességgel rendelkező dologgal kombináltak (függetlenül attól, hogy szó- és/vagy ábrás elemekről van-e szó), mivel a megjelölés egésze az adott esetben nem kizárólag egy formából áll. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

68. oldal DATE 02/01/2014


A KVR 7. cikke (1) bekezdésének e) pontja azonban nem határozza meg azokat a megjelöléstípusokat, amelyeket az adott rendelkezés értelmében formáknak kell tekinteni. Nem tesz különbséget a térbeli, a kétdimenziós vagy a térbeli formák kétdimenziós megjelenítése között. Ezért le kell szögezni, hogy a KVR 7. cikke (1) bekezdésének e) pontja formákat ábrázoló védjegyekre alkalmazható függetlenül attól, hogy azok hány dimenzióban jelennek meg (a T-331/10. sz. „Surface covered with black dots”-ügyben 2012. május 8-án hozott ítélet 24. pontja). A KVR 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának alkalmazhatósága ezért nem korlátozódik a térbeli formákra. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően egy védjegy „ábrás” védjegyként történő besorolása nem mindig zárja ki a KVR 7. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti kizáró okok alkalmazhatóságát. A Bíróság és a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a termék megjelenéséből álló térbeli védjegyek tekintetében kialakult ítélkezési gyakorlat a termékek kétdimenziós ábrázolásából álló „ábrás” védjegyekre is vonatkozik (a C-25/05 P. sz. „Sweet wrapper”-ügyben 2006. június 22-én hozott ítélet 29. pontja; a C-144/06. sz. „Tabs”-ügyben 2007. október 4-én hozott ítélet 38. pontja). A KVR 7. cikkének (3) bekezdése tisztázza, hogy az áruk jellegéből eredő formák (függetlenül attól, hogy előfordulnak-e a természetben vagy gyártják azokat) alapvetően műszaki funkciójú formák, vagy az áru értékének lényegét hordozó formák - esetében a KVR 7. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján történő kifogás nem kerülhető el annak igazolásával, hogy azok megszerezték a megkülönböztető képességet. Következésképpen a védjegyoltalmat kizárják, ha a forma a KVR 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának hatálya alá tartozik, függetlenül attól, hogy az adott konkrét forma a piacon ténylegesen megkülönböztető képességgel rendelkezhet. Ebben a tekintetben meg kell említeni, hogy a Bíróság a KVR 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelő 89/104/EGK első tanácsi irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának harmadik francia bekezdése értelmezésére vonatkozó, a C-371/06. sz. „BENETTON”-ügyben 2007. szeptember 20-án hozott előzetes döntésében úgy ítélte meg, hogy az áru formája, amely annak jelentős értéket kölcsönöz, nem minősülhet védjegynek az irányelv 3. cikkének (3) bekezdése alapján, még akkor sem, ha a védjegybejelentés előtt megkülönböztetésre alkalmas megjelölésként való ismertsége folytán – a szóban forgó áru egyedi jellemzőit bemutató reklámkampány során – szerzett vonzerőt. Továbbá a Bíróság a C-53/01. sz., C-54/04. sz. és C-55/01. sz. „Linde” egyesített ügyekben 2003. április 8-án hozott előzetes döntésének 44. pontjában megállapította, hogy mivel a 89/104/EGK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontja olyan előzetes akadályt képez, amely megakadályozhatja a kizárólag az áruk formájából álló megjelölés lajstromozását; ha az adott rendelkezésben felsorolt kritériumok valamelyike teljesül, a megjelölés védjegyként nem lajstromozható. A Bíróság kijelentette továbbá, hogy ha az említett előzetes akadály megszűnik, továbbra is meg kell győződni arról, hogy az áruk térbeli formáját a 3. cikk (1) bekezdésének b)–d) pontjában meghatározott egy vagy több kizáró ok alapján nem kell-e kizárni a lajstromozásból (az ítélet 45. pontja). Ha a megjelölésnek a KVR 7. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti vizsgálata alapján az a következtetés vonható le, hogy az adott rendelkezésben említett kritériumok valamelyike teljesül, már nem kell azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy a megjelölés használat révén megszerezte-e a megkülönböztető képességet, mivel a A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

69. oldal DATE 02/01/2014


KVR 7. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti kifogás a KVR 7. cikkének (3) bekezdésére történő hivatkozással nem szüntethető meg (a T-508/08. sz. „Representation of a loudspeaker” ügyben 2011. október 6-án hozott ítélet 44. pontja). A fenti körülmény magyarázza, hogy miért előnyös a megjelölésnek a KVR 7. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján történő előzetes vizsgálata abban az esetben, ha a KVR 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltétlen kizáró okok közül több is alkalmazható, bár nincs arra vonatkozó kötelezettség, hogy az adott megjelölést először a KVR 7. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján kell vizsgálni. Ezért ha a bejelentett megjelölés olyan formából áll, amelyet az érintett vásárlóközönség pusztán funkcionális formaként és olyan formaként észlel, amely jelentősen nem tér el az ágazati normáktól, és a megkülönböztető képesség hiányát igazoló bizonyíték erősebb, mint a funkcionalitásra utaló bizonyíték, célszerű lehet kizárólag a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján történő elutasítás (a T-137/12. sz. „Shape of a vibrator”-ügyben 2013. január 18-án hozott ítélet 33. pontja). Ha másrészt a formát képező különböző elemek kezdettől fogva egyértelműen azonosíthatók, és megállapítható, hogy minden lényeges (azaz legfontosabb) jellemző műszaki funkciót szolgál vagy az áru értékének lényegét hordozza, az elbírálónak esettől függően először a KVR 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának i. vagy ii. alpontja alapján kell kifogást emelnie. Ezért adott esetben a megalapozott és eredményes igazságszolgáltatás, valamint az eljárás gazdaságossága érdekében a KVR 7. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján történő kifogást a lehető leghamarabb fel kell vetni. A kizárólag a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) és/vagy c) pontja alapján történő kezdeti kifogást követően az is előfordulhat, hogy a bejelentő által benyújtott bizonyíték igazolja, hogy a szóban forgó forma valamennyi lényeges jellemzője műszaki funkciót szolgál, vagy hogy a forma az áru értékének lényegét hordozza. Ezekben az esetekben a 7. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. vagy iii. alpontja alapján további kifogást kell emelni, hogy a bejelentő beadványait azzal kapcsolatban megtehesse. Ez a megközelítés azonban csak az esetek korlátozott számában lehetséges. Ilyen forgatókönyv esetén a bejelentő megpróbálhatja a kifogást érvekkel megdönteni, mivel a megszerzett megkülönböztető képességre vonatkozó bizonyítékot a KVR 7. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján történő kifogással összefüggésben nem veszik figyelembe.

2.5.2.

Az áru jellegéből következő forma

A KVR 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának i. alpontja alapján a kizárólag maguknak az áruknak a jellegéből következő formából álló megjelölések nem lajstromozhatók. Ez a kizáró ok csak abban az esetben alkalmazandó, ha a bejelentett védjegy kizárólag (a gyártott vagy természetben előforduló) áruk élethű formájából áll, például a banánok esetében a banán alábbi realisztikus ábrázolása:

Meg kell jegyezni, hogy ha egy adott termék különböző formákban jelenhet meg, a KVR 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának i. alpontja alapján nem vethető fel kifogás, A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

70. oldal DATE 02/01/2014


mivel az adott áruknak nem csak egy lehetséges természetes formája van. Például ez a kizáró ok nem alkalmazható a villanyborotva fejének alábbi formájára, amely esetében „villanyborotva" megnevezés szerepelt, mivel ezeket nem feltétlenül ilyen konfigurációval kell gyártani:

Más kizáró okok azonban továbbra is alkalmazhatók lehetnek, mint például ebben az esetben a KVR 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja szerinti kifogás, mivel a szóban forgó forma lényeges jellemzőit tekintve funkcionális (a C-299/99. sz. „Philips”ügyben 2002. június 18-án hozott ítélet). Mindazokban az esetekben, amelyekben a bejelentett közösségi védjegy kizárólag az áruk jellegükből következő formájából áll, a KVR 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján további kifogás vethető fel azzal az indokkal, hogy a szóban forgó forma az áruk jellegét írja le.

2.5.3.

Az áru célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges formája

A KVR 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja alapján a kizárólag az árunak a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges formájából álló megjelölések nem lajstromozhatók. A Bíróság az alapvetően funkcionális formákkal kapcsolatosan két precedensértékű ítéletet hozott, amelyek a kizárólag funkcionális formákból álló védjegyek vizsgálatánál iránymutatásként szolgálnak (a C-299/99. sz. „Philips”-ügyben 2002. június 18-én hozott előzetes döntés és a C-48/09 P. sz. „Red Lego brick”-ügyben 2010. szeptember 14-én hozott ítélet), amelyek többek között a KVR 7. cikke (1) bekezdésének megfelelő 89/104/EGK irányelv 3. cikkének (1) bekezdését értelmezik.

A fenti megjelölés tekintetében a Bíróság megállapította, hogy a terméknek kizárólag a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges formájából álló megjelölések esetében a 89/104/EGK irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontja ii. alpontjának célja azon formák lajstromozásának megakadályozása, amelyek alapvető jellemzői műszaki funkciót töltenek be, amelynek következtében a védjegyoltalommal járó kizárólagosság megakadályozná, hogy a versenytársak ilyen funkcióval rendelkező terméket kínáljanak, vagy legalábbis az általuk alkalmazandó műszaki megoldást szabadon megválasszák annak érdekében, hogy áruikat ilyen funkcióval lássák el (a C-299/99. sz. „Philips”-ügyben 2002. június 18-án hozott előzetes döntés 79. pontja).


VERSION 1.0

71. oldal DATE 02/01/2014


Meg kell jegyezni, hogy a KVR 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii) alpontja az azokra a megjelölésekre való hivatkozással, amelyek „kizárólag” a célzott műszaki hatás eléréséhez „szükséges” formából állnak, biztosítani kívánja, hogy kizárólag azon áruformákat zárják ki a lajstromozásból, amelyekben kizárólag egy műszaki megoldás ölt testet, és amelyeknek védjegyként történő lajstromozása ezért ténylegesen akadályozná e műszaki megoldás más vállalkozások által történő használatát (a „Red Lego brick”-ügyben hozott ítélet 48. pontja). Egy megjelölés „kizárólag” akkor áll a műszaki hatás eléréséhez szükséges formából, ha az említett forma valamennyi alapvető jellemzője műszaki funkciót tölt be, és a műszaki funkciót be nem töltő, nem alapvető jellemzők e tekintetben irrelevánsak (a „Red Lego brick”-ügyben hozott ítélet 51. pontja). Az a tény, hogy lehetnek ugyanolyan műszaki hatás elérését lehetővé tevő alternatív formák, amelyeknek más a mérete vagy a kivitelezése, önmagában nem zárja ki ennek a rendelkezésnek az alkalmazását (a „Red Lego brick”-ügyben hozott ítélet 53–58. pontja). A 7. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja azonban nem alkalmazható, ha az áruk formája jelentős, funkcióval nem bíró elemet is magában foglal, mint amilyen egy, az említett formában jelentős szerepet játszó díszítő vagy fantázia szülte elem (a „Red Lego brick”-ügyben hozott ítélet 52. pontja). Ezzel ellentétben egy vagy több kisebb önkényes elem jelenléte egy olyan térbeli védjegyben, amelynek valamennyi alapvető jellemzőjét azon műszaki megoldás szabja meg, amelynek e megjelölés a kifejeződése, nem befolyásolja azt a megállapítást, amely szerint az említett megjelölés kizárólag a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges formából áll. A 7. cikk (1) bekezdése e) pontja ii. alpontjának helyes alkalmazása megköveteli a térbeli megjelölés alapvető jellemzőinek megfelelő meghatározását. Az „alapvető jellemzők” kifejezést úgy kell érteni, hogy az a megjelölés legfontosabb elemeire vonatkozik (a „Red Lego brick”-ügyben hozott ítélet 68–69. pontja). Az alapvető jellemzők meghatározását esetről esetre kell végezni. Az alapvető jellemzők meghatározását követően meg kell állapítani, hogy e jellemzők mindegyike a szóban forgó áruk műszaki funkcióját szolgálja-e. A közösségi védjegybejelentés 7. cikk (1) bekezdése e) pontja ii. alpontja alapján történő értékelése során figyelembe kell venni a „műszaki hatás” kifejezés jelentését. Ezt a kifejezést széles értelemben kell értelmezni, és olyan formákat foglal magában, melyek például: ● ● ● ●

illenek egy másik cikkhez, a legnagyobb szilárdságot nyújtják, a legkevesebb anyagot használják, megkönnyítik a megfelelő raktározást és szállítást.

Az alapvető funkcionális formák tekintetében precedensként szolgáló ügy egy építőjáték szett építőkockájának formáját érinti.


VERSION 1.0

72. oldal DATE 02/01/2014


A törlési eljárásban a Hivatal két fóruma (először a Törlési Osztály és másodszor a Fellebbezési Nagytanács) mondta ki az alábbi térbeli megjelölésre vonatkozó 107 029. sz. közösségi védjegy törlését a 28. osztályba tartozó „építőjátékok” tekintetében: Megjelölés



107 029. sz. közösségi védjegy

28. osztály (építőjátékok)

Különösen a Fellebbezési Nagytanács megállapította, hogy a „piros Lego kocka” („Red Lego brick”) minden egyes jellemzője sajátos műszaki funkciót tölt be, nevezetesen i. a kocka felső lapján elhelyezkedő kötőelemek: magasság és átmérő az összetartó erő céljából; szám az összeillesztés többféle variációja céljából; elrendezés az összeillesztések konfigurációja céljából; ii. a kötőelemek a kocka belsejében: összetartó erő, szám a nagyobb összetartó erő céljából, minden elhelyezkedésben; a fal vastagsága annak érdekében, hogy rugóként működjön iii. az oldalak: a többi kocka oldalához illeszkedve falat alkotnak iv. homorú oldal: a kocka felső lapján elhelyezkedő kötőelemekkel való összeillesztés és az összeépítés lehetővé tétele céljából; és v. az egész forma: építőkocka formája; olyan méret, amelyet egy gyermek a kezében tud tartani (az R 856/2004-G. sz. ügyben 2006. július 10-én hozott határozat 54. pontja). A Törvényszék elutasította a fenti határozattal szemben benyújtott fellebbezést és megerősítette a Fellebbezési Nagytanács megállapításait, amelyek szerint ez utóbbi helyesen alkalmazta a KVR 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontját (a T270/06. sz. „Red Lego brick”-ügyben 2008. november 12-én hozott ítélet). Fellebbezést követően a Bíróság a C-48/09. sz. „Red Lego brick”-ügyben 2010. szeptember 14-én hozott ítéletében megerősítette a Törvényszék ítéletét és megállapította, hogy „… az áru vizsgált formája által megtestesített megoldás az, amely az érintett árukategória tekintetében műszakilag a legkívánatosabb megoldás. Ha az e formából álló térbeli megjelölés védjegyként lajstromozásra kerülne, az e védjegy jogosultja versenytársai számára megnehezítené az olyan formák forgalomba hozatalát, amelyek valódi alternatívát jelentenek, vagyis azon formáknak, amelyek nem hasonlóak, ugyanakkor funkcionális szempontból érdekesek a fogyasztó számára” (az ítélet 60. pontja). A Bíróság különösen kiemelte, hogy valamely forma alapvető jellemzőit a KVR 7. cikke (1) bekezdése e) pontja ii. alpontjának alkalmazása céljából a lehető legobjektívebb módon kell meghatározni. A Bíróság hozzátette, hogy ez a meghatározás végezhető esettől függően és különösen az adott eset nehézségi fokára tekintettel - az említett megjelölés egyszerű vizuális elemzése által, vagy épp ellenkezőleg: alapulhat részletekbe menő vizsgálaton, amelynek keretében tekintetbe veszik az értékelés szempontjából hasznos elemeket, például a közvélemény-kutatásokat és a szakértői véleményeket, vagy az ugyanazon áruval kapcsolatban korábban biztosított szellemi tulajdonjogokra vonatkozó adatokat (az ítélet 71. pontja). Továbbá a Bíróság megállapította, hogy: A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

73. oldal DATE 02/01/2014


„… Egy forma jellemzőinek műszaki funkcionalitása többek között a korábbi szabadalmakra vonatkozó, az érintett forma funkcionális elemeit leíró dokumentációra tekintettel értékelhető.” (az ítélet 85. pontja). Ezért az, hogy az érintett forma egy bejegyzett vagy bejelentett szabadalom tárgya vagy annak tárgyát képezte, elfogadható bizonyíték annak igazolására, hogy a szabadalmi bejelentésben a forma funkcionálisként azonosított aspektusai szükségesek a műszaki hatás eléréséhez. A következő, "kés és kés nyele” vonatkozásában bejelentett formát érintő eset egy arra vonatkozó példát mutat be, hogy hogyan határozhatók meg egy forma alapvető jellemzői és hogyan értékelhető, hogy e jellemzők mindegyike műszaki funkciót tölt-e be: Megjelölés

Ügy

A T-164/11. sz. „Shape of knife handles”-ügyben 2012. szeptember 19-én hozott ítélet

Ebben az esetben a bejelentett forma leírása a következő volt: ... egy kissé hajlított késnyél, amelyet a kés pengéje és a markolat hosszanti tengelye közötti 5–10 fokos szög jellemez, amelynek középső részén egy kissé lekerekített külső harántszakasz található, amely egy hátsó keskeny végződés után kiszélesedik. A nyél a kés borításánál egy recézett csavart is magában foglal. A Törvényszék megállapította, hogy Ahogy a szabadalomból [amelyre a törlési eljárás felperese hivatkozik] kiderül, a kés pengéje és a gyöngyház nyél hosszanti tengelye közötti technikai hatás célja a vágás megkönnyítése. A középső szakasz a hosszú vágások szempontjából különös jelentőségű. Pontosabbá teszi a vágást, miközben lehetővé teszi a nagyobb nyomáskifejtést. Végül a recézett csavar lehetővé teszi a penge kinyitását és a kés pengéjének más eszközök használata nélküli cseréjét anélkül, hogy az hátráltatná a kés használat közbeni kezelését (az ítélet 30. pontja). és megállapította, hogy a megjelölés legfontosabb, annak alapvető jellemzőit képező elemei kizárólag funkcionálisak (az ítélet 33. pontja).


VERSION 1.0

74. oldal DATE 02/01/2014


2.5.4.

Az áru értékének lényegét hordozó forma

A KVR 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontja alapján a kizárólag az áruk értékének lényegét hordozó formából álló megjelölések nem lajstromozhatók, vagy ha lajstromozták azokat, akkor a védjegy törlésének van helye. Miközben ugyanaz a forma elvileg formatervezési mintaként és védjegyként is oltalmat kaphat, meg kell jegyezni, hogy a KVR 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontja a formákra vonatkozó védjegyoltalmat csak bizonyos meghatározott esetekben utasítja el, nevezetesen akkor, ha a megjelölés kizárólag olyan formából áll, amely a termék értékének lényegét hordozza. Mostanáig az áruk értékének lényegét hordozó formákkal kapcsolatosan az egyetlen precedensként szolgáló ügy – melynek tárgyát egy hangszóró alábbi térbeli ábrázolása képezte - az R 497/2005-1. sz. ügy, melyben 2008. szeptember 10-én hoztak határozatot. Megjelölés

Ügy

Az R 497/2005-1. sz. ügyben 2008. szeptember 10én hozott határozat

Az áruk a hangszórókon kívül a 9. osztályba tartozó, akusztikai jelek vételére, feldolgozására, ismétlésére, szabályozására vagy elosztására szolgáló elektromos és elektronikus készülékek és eszközök és a 20. osztályba tartozó hifitornyok. Az említett határozatban az Első Fellebbezési Tanács megállapította, hogy a szóban forgó hangszóró formáját egy tiszta, karcsú és időtlen szoborként észlelik, és hogy a forma önmagában az érintett fogyasztó értékelésének meghatározó eleme, aki a formában a termék értékének lényegét fogja látni (a határozat 34. pontja). A Törvényszék a T-508/08. sz. „Representation of a loudspeaker”-ügyben 2011. október 6-án hozott ítéletében megerősítette a Fellebbezési Tanács fenti határozatát. Mostanáig ez az egyetlen olyan európai uniós bírósági ítélet, amely az áruk értékének lényegét hordozó díszítő formák kérdésének érdemi részével foglalkozik. A Törvényszék emlékeztetett arra, hogy az áru értékének lényegét hordozó formák és a pusztán funkcionális formák lajstromozási tilalmának közvetlen célja annak elkerülése, hogy a védjegy által nyújtott kizárólagos és állandó jog olyan más jogok időkorlátozás nélküli fenntartását eredményezze, amelyek fennmaradásának időtartamát a jogalkotó korlátozni kívánja (az ítélet 65. pontja). Az ügy lényegével kapcsolatosan a Törvényszék megállapította, hogy a fentiekben felsorolt áruk esetében a külső megjelenés nagyon fontos tényező a fogyasztó választásában még akkor is, ha a fogyasztó a szóban forgó áru más tulajdonságait is figyelembe veszi. Miután megállapította, hogy a lajstromoztatni kívánt forma sajátos megjelenést mutat, amely a felperes védjegystratégiájának lényeges elemét képezi, A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

75. oldal DATE 02/01/2014


valamint növeli a szóban forgó áru vonzerejét, azaz értékét, a Törvényszék megjegyezte, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékokból - úgymint a forgalmazók internetes oldalainak kivonataiból, valamint az árverési értékesítésre és a használt áruk értékesítésére vonatkozó internetes oldalak kivonataiból - kitűnik, hogy e forma esztétikai jellemzői igen hangsúlyosak, és ezt a formát a zene megjelenítésének egyfajta tiszta, karcsú és időtlen szobraként észlelik, amely észlelés e formát az értékesítés reklámozása érveként lényeges tényezővé avatja (az ítélet 75. pontja). A Törvényszék ezáltal azt a következtetést vonta le, hogy a szóban forgó áru más jellemzőitől függetlenül a lajstromoztatni kívánt forma az említett áru értékének lényegét hordozza. A fenti ítéletből következik, hogy fontos annak meghatározása, hogy egy forma esztétikai értéke önmagában nagymértékben meghatározhatja-e a termék kereskedelmi értékét és a fogyasztó választását. Lényegtelen, hogy a termék összértékét más tényezők is befolyásolják-e, ha a forma által befolyásolt érték önmagában lényeges. A gyakorlatban ez a kizáró ok főként azokra az árukra vonatkozik, amelyek esetében az érintett tárgy formája a fő, habár nem szükségszerűen kizárólagos tényező, amely meghatározza a vásárlási döntést. Például erről van szó a műtárgyak és az olyan cikkek esetében, mint az ékszerek, vázák és más tárgyak, amelyeket elsősorban a formájukkal összefüggő esztétikai érték miatt vásárolnak meg. Másrészt az, hogy a forma tetszetős vagy vonzó lehet, nem elegendő a lajstromozás elutasításához. Ha így lenne, valójában lehetetlen lenne egy forma bármilyen védjegyét elképzelni, tekintettel arra, hogy a modern üzleti életben nincs olyan ipari hasznosítású termék, amely esetleges piaci bevezetése előtt ne képezné tanulmány, kutatás és ipari formatervezési minta tárgyát (az R 395/1999-3. sz. „Gancino quadrato singolo”-ügyben 2000. május 3-án hozott határozat 1–2. és 22–36. pontja). Például a Fellebbezési Tanács úgy ítélte meg, hogy az alábbi forma az áru értékének lényegét nem hordozza: Megjelölés

Ügy

Az R 486/2010-2. sz. „Shape of a chair”-ügyben 2010. december 14-én hozott határozat.

A Fellebbezési Tanács megállapította, hogy bár a fenti forma esztétikailag megnyerő és bizonyos értelemben tetszetős, nem tér el lényegesen a székeknek a bejelentés napján fellelhető szokványos megjelenésétől. Megállapította továbbá, hogy a széket azért vásárolják, hogy ráüljenek, és otthon vagy a munkahelyen kényelmes irodai bútordarabként használják. A Fellebbezési Tanács ezt az esetet a fent említett „Loudspeaker” („hangszóró”) ügytől elkülönítette, megjegyezve, hogy azon jellemzők A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, B. rész, Vizsgálat. FINAL

VERSION 1.0

76. oldal DATE 02/01/2014


alapján, mint hogy deréktámaszul szolgáló hajlított háttámlával rendelkezik, valamint hogy a kényelem-növelő karfák és a négy görgővel felszerelt láb, formájuk alapján látható megkülönböztető jelzést hordoznak, eltér a „Loudspeaker”-ügyben hozott határozatban szereplő hangszóró műszaki jellemzőitől. A Fellebbezési Tanács úgy ítélte meg, hogy a közösségi védjegy jogosultja által a fenti székkel kapcsolatosan hivatkozott „dizájn ikon” státusz automatikusan nem jelenti azt, hogy a termék értéke főként önmagában a formában rejlik, hanem sokkal inkább annak köszönhető, hogy a szék szilárd, kényelmes és ergonomikus kivitellel rendelkezik, amely különösen a marketing területén évek során kifejtett jelentős erőfeszítéseknek köszönhetően vált híressé. A Fellebbezési Tanács megállapította továbbá, hogy a közösségi védjegy jogosultja nem érvelt azzal, hogy a forma értéke tetszetősségében rejlett, és hogy a törlési eljárás felperese nem nyújtott be bizonyítékot annak alátámasztására, hogy az eladók a szóban forgó széket főként annak esztétikai megjelenésére alapozva reklámozták (a határozat 21–23. pontja) (meg kell említeni, hogy a Fellebbezési Tanács határozata ellen fellebbezést nyújtottak be és az ügy T-161/11. számon a Törvényszék előtt folyamatban van). E védjegyek vizsgálatánál eseti megközelítésre van szükség. Ezen esetek többségénél a megfelelő vizsgálat csak akkor lehetséges, ha a bejelentő (vagy harmadik fél) által rendelkezésre bocsátott információk és dokumentumok alapján igazolt, hogy a forma esztétikai értéke önmagában nagymértékben meghatározza a termék kereskedelmi értékét és a fogyasztó választását. A fenti két esetben pontosan erről volt szó: a „Loudspeaker”-ügyben a Fellebbezési Tanács csak a felperes által benyújtott bizonyíték gondos értékelése után emelt kifogást ezzel az indokkal; a fent leírt utóbbi esetben a bizonyítékot a törlési eljárás felperese előterjesztette, ez azonban nem bizonyult kielégítőnek.


VERSION 1.0

77. oldal DATE 02/01/2014

FELTÉTLEN KIZÁRÓ OKOK

Recommend Documents