ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

2014.11.17.

ALAPVETÉSEK

1

ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ

MISKOLCI EGYETEM

1. Kölcsönös 2. Egybehangzó akaratnyilatkozat 3. A másik fél által felismerhető módon megfogalmazva →közlés!

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK

2014.

Nincs szükség semmilyen más ún. reálaktusra (pl. dolog átadása)

ÉRVÉNYTELENSÉG LÉNYEGE

3 Ha a szerződés valamely lényeges eleme (akarat, nyilatkozat, joghatás) valamilyen HIBÁBAN szenved → nem alkalmas a kívánt joghatás kiváltására. A HIBA „súlyától” függően beszélhetünk: ABSZOLÚT ÉRVÉNYTELENSÉG (feltétlen)

RELATÍV ÉRVÉNYTELENSÉG (feltételes)

• a szerződés vl. elemének a hibája • az érvénytelenségi ok nem olyan olyan kirívó, hogy az érvénytelenség „súlyos” feltétlen, azaz nincs szükség külön • a szerződés csak arra jogosult eljárásra eredményes megtámadása folytán • a szerződés „ipso iure” érvénytelen érvénytelen. • SEMMISSÉG • MEGTÁMADHATÓSÁG

MEGTÁMADÁSI OKOK SZERZŐDÉSI AKARAT HIBÁJA

1. Tévedés, feltevés

közös

5

CÉLZOTT JOGHATÁS HIBÁJA

téves 1. Feltűnő értékaránytalanság

2. Megtévesztés 3. Jogellenes fenyegetés

2

FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatuk JOGHATÁST váltson ki (jogok+kötelezettségek keletkezzenek). AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ELŐKÉRDÉSE: Csak létrejött szerződés tekintetében vizsgálható: tartalmi és formai követelményeknek való megfelelés. TARTALMI SZEMPONTOK – KONSZENZUÁL JELLEG hangsúlyos: SZERZŐDÉSEN ALAPULÓ KÖTELEM: kölcsönös megegyezésen alapuló akarati jogviszony.

2. ÁSZF-ként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelensége

SEMMISSÉGI OKOK SZERZŐDÉSI AKARAT HIBÁJA

• színlelt szerződés

CÉLZOTT JOGHATÁS HIBÁJA

4 SZERZŐDÉSI JOGNYILATK. HIBÁJA

tilos szerződés • alakiság jóerkölcsbe ütköző szerződés sértése uzsorás szerződés fiduciárius hitelbiztosíték fogyasztói jogot csorbító feltétel semmissége fogyasztói joglemondó nyilatkozat semmissége tisztességtelen általános szerződési feltétel tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben • lehetetlen szolgáltatás • ellentmondó, érthetetlen kikötés • • • • • • • •

1. SEMMISSÉG 6:88.§

6

1.1. ALAPVETÉS: a megkötés időpontjától (visszamenőlegesen) érvénytelen, megállapításához külön eljárásra továbbra sincs szükség

SEMMISSÉG HIVATALBÓLI ÉSZLELÉSE: A felek által célzott joghatás nem érhető el, vagyis a semmis szerződés alapján a Bíróság teljesítésre akkor sem kötelezhet, ha a semmisségi okra egyik fél sem hivatkozik. SŐT!!! Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Bíróság a semmisség miatti érvénytelenség jogkövetkezményeit is hivatalból alkalmazza – a vagyonmozgás rendezésére külön kereseti, v. viszontkereseti kérelmet kell előterjeszteni.

1

2014.11.17.


7

Vételár visszaadására vonatkozó igény: KÖTELMI IGÉNY ELÉVÜLÉSE szab határt.

ELŐZMÉNY: Reménybeli örökösnek van-e jogilag védett olyan érdeke, amely megalapozná a vele törvényes öröklési kapcsolatban lévő rokonának az olyan szerződése „megtámadásának” a lehetőségét, amellyel a várt öröksége tárgyáról – az ún. ÖRÖKSÉGI VÁROMÁNYÁRÓL – rendelkezik. KÚRIAI gyakorlat beépült a PTK-ba. Mindig kell vizsgálni az érintett KERESHETŐSÉGI JOGÁT!!

ÜGYÉSZ kivételes keresetindítási joga:

9

törvényben meghatározott határidőn belül, az arra jogosult(ak) részéről történt, eredményes megtámadás esetén válik csak érvénytelenné a szerződés „ex tunc” hatállyal a megkötés időpontjára. 2/2010. PK vélemény A kereseti kérelemhez kötöttség a jogcímet illetően is érvényesül: a B. hivatalból nem vizsgálja olyan megtámadási ok fennállását, amelyre a fél nem hivatkozott. KIVÉTEL: tévedés →közös téves feltevés (fordítva nem igaz!!) Ha a fél semmisségi és megtámadási okra is hivatkozik: 1. a semmisségi ok vizsgálata 2. megtámadási ok 3. egyéb igény

2. MEGTÁMADÁS 6:89.§

Dolog visszaadására vonatkozó igény: az ELBIRTOKLÁSI IDŐ szab időbeli határt. a semmis szerződés alapján teljesítést határidőre tekintet nélkül soha nem lehet követelni.

1.4. ÁTMINŐSÍTÉS: ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékének megfelel → az utóbbi érvényes. KIVÉVE: ha az a felek feltehető szándékával ellentétes.

Közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében Uzsorás szerződés esetében

2. MEGTÁMADÁS 6:89.§

11

2. MEGTÁMADÁS 6:89.§ 2.1.MEGTÁMADÁSRA JOGOSULTAK

2.2. A MEGTÁMADÁS HATÁRIDEJE A szerződés megkötésétől számított 1 év egységesen! ELÉVÜLÉSI jellegű határidő – elévülés nyugvására vonatkozó szabályok → MENTHETŐ OK megszűnésétől + 3 hónap v. amennyi még hátra van az 1 évből. A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben megtámadási jogát kifogás útján akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt.

2. MEGTÁMADÁS 6:89.§ 2.4. A MEGTÁMADÁSI JOG MEGSZŰNÉSE

a) másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozattal, vagy

a) Ha a jogosult MEGERŐSÍTI SZERZŐDÉSI AKARATÁT.

b) Közvetlenül a bíróság előtti érvényesítéssel

ELTÉRÉSEK: NEM KÖTELEZŐ AZ ÍRÁSBELISÉG!!! alkalmazni kell a PTK jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó szabályait – ahol a PTK alakszerűséget ír elő, ott az a megtámadásra is irányadó. Pl. ingatlan adásvétel

b)

c)

NEM KÖTELEZŐ A SORREND SEM!!! DE! 1 éven belül lehet bírósághoz fordulni akkor is, ha a keresetindítást egyoldalú nyilatkozattal történő eredménytelen megtámadás előzte meg. Csak polgári bíróság előtt! (Büntetőeljárás, felszámolási elj. Ø)

10

sérelmet szenvedett fél + akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik. Pl. adóhatóság øø

2.3.MEGTÁMADÁS MÓDJA

a)

8

1.3. IDŐBELI KORLÁTOK – Pl. eredeti állapot helyreállítása:

Az hivatkozhat rá, illetve peres eljárást az kezdeményezhet, aki akinek ehhez jogi érdeke fűződik, illetve akit a törvény feljogosít.

2.1. ALAPVETÉS


Az új PTK – ban ø, hogy a semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni!!!!

1.2. PERINDÍTÁSRA JOGOSULTAK

12

Csak a megtámadási határidő megnyílta után! Csak a megtámadási ok ismeretében!

b) Ha a jogosult LEMOND A MEGTÁMADÁSI JOGÁRÓL. Csak a megtámadási határidő megnyílta után!

Egyértelműnek kell lennie – ki kell tűnnie belőle a lemondó szándékának. A megtámadásról való lemondás jogszerűen nem foglalható magába a szerződésbe!

2

2014.11.17.

3. MEGTÁMADÁSI OKOK 3.1. A szerződési akarat hibája

13

3.1.1. TÉVEDÉS 6:90.§ a) FOGALOM: aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta, vagy

a másik felismerhette volna – KIVÉTEL: INGYENES SZERZŐDÉSEK!!

b) LÉNYEGES KÖRÜLMÉNY: Amelynek ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést (bírói gyakorlat beépítése). Vonatkozhat a szerződés alanyára, tárgyára (pl. ellenszolgáltatás mértéke) vagy tartalmára (pl. teljesítési határidő)

NINCSENEK JOGI KÉRDÉSBEN VALÓ TÉVEDÉSRE vonatkozó speciális rendelkezések – általános szabályok szerint!

3. MEGTÁMADÁSI OKOK 3.1. A szerződési akarat hibája 3.1.3. MEGTÉVESZTÉS 6:91.§

15

Szándékos és célzatos magatartás, amely a másik fél tévedését idézi elő: tévedésbe ejtés v. tévedésben tartás. A megtévesztett fél támadhatja azt a jognyilatkozatot, amit a megtévesztés hatására tett meg.

3.1.4. JOGELLENES FENYEGETÉS Olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen és ezzel a szerződő felet jognyilatkozatának megtételében befolyásolja. Ez lehet személyes vagy vagyoni hátrány.

3. MEGTÁMADÁSI OKOK 3.2. Célzott joghatás hibái 3.2.1. FELTŰNŐ ÉRTÉKARÁNYTALANSÁG 6:98.§

17

elsősorban a forgalmi értéket kell vizsgálni „laesio enormis”

AZ ESET ÖSSZES KÖRÜLMÉNYÉT VIZSGÁLNI KELL: kereslet-kínálat alakulása, ennek az értékekre gyakorolt hatása, szerződő fél különleges igénye, fokozott érdekeltsége a szolgáltatás minősége, korszerűsége, újszerűsége, divatossága értékmeghatározás módja pl. részletfizetés, versenytárgyalás stb.

A megtámadási jog nem lehet az utólag vl. okból megbánt szerződéstől való szabadulás vagy kedvezőbb feltételek kikényszerítésének eszköze!

3. MEGTÁMADÁSI OKOK 3.1. A szerződési akarat hibája

14

MEGTÁMADÁST KIZÁRÓ KÖRÜLMÉNYEK TÉVEDÉS JOGI FELTÉTELE: ha a tévedésre hivatkozó fél a tévedését kellő gondosság mellett felismerhette volna. KIVÉTEL: ha a tévedésben lévő fél a tévedés kockázatát maga vállalta. Pl. szerencseelemet tartalmazó szerződés

3.1.2. KÖZÖS TÉVES FELTEVÉS 6:90.§ FOGALOM: ha a felek a szerződés megkötésekor

valamely lényeges kérdésben ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. Pl. ÁFA v. hrsz.


16

Visszterhesség vélelme – szerződési jog alapelve 6:61.§ FOGALMA: a szerződéssel kikötött szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár. KIVÉTEL: szerződésből, körülményekből más következik. Pl. jogszerűen egyensúlyhiányos szerződések

FELTŰNŐ ÉRTÉKAARÁNYTALANSÁG FOGALMA szolgáltatás és ellenszolgáltatás értéke között, anélkül, h. az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában, feltűnően nagy az értékaránytalanság.


18

ÚJ SZUBJEKTÍV KRITÉRIUMOK – KIZÁRT A MEGTÁMADÁS, ha a)a fél az értékaránytalanság ismeretében kötötte meg a szerződést, b)a fél az aránytalanság kockázatát vállalta, c) a felek a megtámadási jogot a szerződésben kizárják (nem az egyik fél egyoldalúan lemond róla!) DE! NEM LEHET KIZÁRNI a feltűnő értékaránytalanság miatti MEGTÁMADÁSI JOGOT: a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésben.

3

2014.11.17.

3. MEGTÁMADÁSI OKOK 3.2. Célzott joghatás hibái 3.2.1. FELTŰNŐ ÉRTÉKARÁNYTALANSÁG 6:98.§ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYE MEGTÁMADÁS EREDMÉNYES, akkor BÍRÓSÁG

–

3. MEGTÁMADÁSI OKOK

19

HA

A

a) a szerződést érvényessé nyilvánítja és b) dönt az aránytalan előny kiküszöböléséről DE! EZ NEM JELENTHETI A SZOOLGÁLTATÁS ÉRTÉKÉNEK A FORGALMI ÉRTÉKRE való leszállítását vagy felemelését!! CSAK A FELTŰNŐ ARÁNYTALANSÁGOT KELL KIKÜSZÖBÖLNI!


21

3.2. Célzott joghatás hibái 3.2.2. TISZTESSÉGTELEN ÁSZF (nem fogyasztói sz.ben) 6:102.§ - BÍRÓSÁG mérlegeléssel állapítja meg az adott ÁSZF tisztességtelenségét. TISZTESSÉGTELEN ÁSZF: ha szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével, egyoldalúan és indokolatlanul, az ÁSZF alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.


23

20

3.2. Célzott joghatás hibái 3.2.2. TISZTESSÉGTELEN ÁSZF (nem fogyasztói szerződésben) 6:102.§ „business to business or consumer to consumer” El kell határolni a fogyasztói szerződés tisztességtelen ÁSZFjétől, mert ott a PTK kifejezetten meghatározza a tisztességtelennek minősülő feltételeket, illetve az semmisségi ok (6:103-104.§§).

MINDIG A KÉRDÉSES JOGVISZONY MINŐSÍTÉSE AZ ELSŐ!!


22

3.2. Célzott joghatás hibái 3.2.2. TISZTESSÉGTELEN ÁSZF (nem fogyasztói sz.ben) 6:102.§ - A BÍRÓI MÉRLEGELÉS SZEMPONTJAI: mindig egyedileg a konkrét ügyben kell vizsgálni, a szerződéskötéskor fennálló valamennyi körülményt vizsgálni kell.

TISZTESSÉGTELEN A FELTÉTEL, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben, a felek szerződésből eredő jogai és kötelezettségei tekintetében jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára. (93/13/EGK IE. 3. cikk (2) bek.) Nagyban meghatározzák a gazdasági élet forgalmi szokásai.


24

3.2. Célzott joghatás hibái 3.2.2. TISZTESSÉGTELEN ÁSZF (nem fogyasztói sz.ben)

3.2. Célzott joghatás hibái 3.2.2. TISZTESSÉGTELEN ÁSZF (nem fogyasztói sz. ben)

A TISZTESSÉGTELENSÉG VIZSGÁLATA ALÓLI KIVÉTELEK:

A TISZTESSÉGTELENSÉG ÁSZF megtámadása:

a) azok a feltételek, melyek a szerződés főszolgáltatását állapítják meg; vagy b) a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát határozzák meg, ha azok világosak és érthetőek, c) ha a feltétel(eke)t jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásainak megfelelően határozták meg. (bírói mérlegelés – megfelel-e a jogszabályoknak?)

a)csak nem fogyasztói szerződések esetén, mert egyébként semmisség; b)OK: a semmisség alkalmazása indokolatlan beavatkozást jelentene a magánautonómiába. c) A BÍRÓSÁG nem észleli hivatalból – azt a sérelmett szenvedett félnek meg kell támadnia

4

2014.11.17.

4. SEMMISSÉGI OKOK

25

4.1. Szerződési akarat hibája 4.1.1. SZÍNLELT SZERZŐDÉS 6:92.§ TITKOS FENNTARTÁS: egyoldalú, a másik fél által nem ismert rejtett indok!!! - a szerződés érvényességét nem érinti!!

SZÍNLELT SZERZŐDÉS - Mindig tudatos és kétoldalú. a) Egyik fél sem kíván szerződést kötni, vagy b) Másféle szerződésre irányul a felek valóságos akarata, mint amit megkötöttek.

JOGKÖVETKEZMÉNYEK: a) a megkötött szerződés semmis, b) a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.

4. SEMMISSÉGI OKOK 4.2. A szerződési jognyilatkozat hibája

27

4.2.3. SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁS, MEGSZÜNTETÉS, FELBONTÁS ALAKI HIBÁJÁNAK ORVOSLÁSA ha a szerződéses jogny. csak meghatározott alakban érvényes → annak megszüntetésére, módosítására stb. is. KIVÉTEL: ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából jött létre. Pl. lakásbérlet ALKIVÉTEL: a) A jogszabály közokiratot vagy TBM formát írt elő. b) Ha a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul.

4. SEMMISSÉGI OKOK 4.3. A célzott joghatás hibája

29

4.3.2. JÓERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ SZERZŐDÉS 6:96.§ A jogalkotó korábban is a bíróságokra bízta a megítélését, a PTK továbbra sem ad még támpontokat sem. Olyan absztrakt fogalom, amely a TÁRSADALOM általános értékítéletét, erkölcsi felfogását fejezi ki. „Jóerkölcsbe ütközik az a szerződés, amelyet a jogszabály nem tilt, de az azzal elérni kívánt cél, a vállalt kötelezettség jellege, vagy az azért vállalt ellenszolgáltatás felajánlása, vagy a szerződés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan sérti – az általános társadalmi megítélés egyértelműen tisztességtelennek minősíti” (BH2000. 260.)

4. SEMMISSÉGI OKOK

26

4.2. A szerződési jognyilatkozat hibája 4.2.1. SZERZŐDÉS ALAKI HIBÁJA 6:94.§

bizonyos jognyilatkozatokra a felek vagy a törvény meghatározott alakiságot írnak elő. Pl. törvényi írásbeliség: kötbér, jogvesztés kikötése, ingatlan adásvétel az alakiság megsértésével tett jognyilatkozat – semmis.

4.2.2. ALAKI HIBA MIATTI SEMMISSÉG ORVOSLÁSA a semmis szerződés a TELJESÍTÉS ELFOGADÁSÁVAL, a teljesített rész erejéig érvényesség válik – csak osztható szolgáltatás esetén Általános jelleggel elismeri a teljesítés orvosló hatását.

KIVÉTELEK: a) Ha a jogszabály közokirati, vagy TBM formát ír elő. b) Ha a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányult.

4. SEMMISSÉGI OKOK

28

4.3. A célzott joghatás hibája 4.3.1. TILOS SZERZŐDÉS 6:95.§ a)Jogszabályba ütközik → Ha a szerződés lényeges eleme a PTK kógens rendelkezésébe (pl. fogyasztók jogai), vagy más jogszabály kógens rendelkezésébe ütközik.

b)Jogszabály szándéka

megkerülésére

irányul

a

felek

Pl. a megbízó felmondási jogának aránytalan mértékű korlátozása = tartalmilag a felmondási jog gyakorlását kizárja, ezért a jsz. megkerülésére irányul (BH2004. 179.)


30

4.3.2. JÓERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ SZERZŐDÉS 6:96.§ GYÓGYÍTHATATLAN BETEGEKKEL KÖTÖTT TARTÁSI, ÉLETJÁRADÉKI SZERZŐDÉSEK

a) NEM ütközik jóerkölcsbe: ha az eltartó az eltartott gyógyíthatatlan betegségének tudatában, DE! az eltartott kifejezett kívánságára köti meg a szerződést, és ápolásának teljes terhét magára vállalja.

b) Jóerkölcsbe ütközik : ha az eltartó az eltartott gyógyíthatatlan betegségének tudatában és egyben közeli halálának reményében köti meg, a helyzet a felek előtt nem kölcsönösen ismert, hanem azt csak az eltartó látja reálisan.

5

2014.11.17.

4. SEMMISSÉGI OKOK

4. SEMMISSÉGI OKOK

31

4.3. A célzott joghatás hibája 4.3.3. UZSORÁS SZERZŐDÉS 6:97.§

4.3. A célzott joghatás hibája 4.3.4. FIDUCIÁRIUS HITELBIZTOSÍTÉKOK 6:99.§

FOGALOM Olyan jogügyletek, amelyekben a tulajdonjog, tulajdonjog megszerzésére vonatkozó jog (opció), illetve más követelés vagy jog jogosulti pozíciója biztosítéki szerepet tölt be.

objektív és szubjektív feltételek együttes megléte a) OBJEKTÍV FELTÉTEL a szerződés megkötésének időpontjában, feltűnően aránytalan előny kikötése,

TIPIKUS ESETE a biztosítéki tulajdon-átruházás (engedményezés) MEGJELENÉSI FORMÁI MÉG a tulajdonjoghoz kapcsolódó egyes intézmények:

b) SZUBJEKTÍV FELTÉTEL a szerződő fél gazdasági helyzete válságos legyen (hátrányos helyzet HH), az ellenérdekű fél azt ismerje és célzatosan kihasználja, és ezzel olyan gazdasági előnyhöz jusson, ami őt egyébként nem illeti meg.

4. SEMMISSÉGI OKOK

tulajdonjog-fenntartás →→→→ főszabály szerint nincs biztosítéki visszavásárlási jog funkciójuk vételi jog, pénzügyi lízing, faktoring

4. SEMMISSÉGI OKOK

33

4.3. A célzott joghatás hibája 4.3.4. FIDUCIÁRIUS HITELBIZTOSÍTÉKOK 6:99.§ ELŐZMÉNY a jelzálogjog alapításának magas volt érvényesítése is nehéz, lassú és drága volt.

a

költsége

+

az

NAGYFOKÚ JOGALKALMAZÓI BIZONYTALANSÁG: Pl. a biztosítéki célú vételi jog nem ütközik-e a „lex commissoria” tilalmába? Pl. feltűnő értékaránytalanság címén megtámadhatók-e ezek a szerződések?

2013-as PTK: „Semmis az a kikötés, amely ….. pénzkövetelése biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul” Pénzkövetelés dologi biztosítéka a zálogjog legyen!

4. SEMMISSÉGI OKOK 4.3. A célzott joghatás hibája PTK IS ELFOGADJA:

32

35

tulajdonjog-fenntartást, valamint a lízinget és a faktoringot.

4.3.5. LEHETETLEN SZOLGÁLTATÁS – FOGALMA: Ha a szerződés megkötésekor valamelyik fél által vállalt szolgáltatás teljesítése lehetetlen ≠ a szolgáltatás lehetetlenné válása

LEHETETLEN SZOLGÁLTATÁS FAJTÁI: a) Fizikai okból: ha az adott szolgáltatás teljesítése a tudomány által alátámasztottan nem lehetséges.

34

4.3. A célzott joghatás hibája 4.3.4. FIDUCIÁRIUS HITELBIZTOSÍTÉKOK 6:99.§ KIVÉTELEK:

a nem pénzkövetelést biztosító FHB, az összetett jellegű pl. egy projektfinanszírozás sikeres megvalósulását biztosító vételi jog kikötés, a pénzügyi biztosítékokról szóló 2002/47/EK IE-ben meghatározott biztosítéki megállapodások (ezek állampolgárokat és szervezeteiket nem érintik)

SEMMISSÉG INDOKAI: a) A FHB-ok az adós érdekeinek védelmét szolgáló szabályok megkerülésével járnak. b) A PTK a zálogjogot tekinti alapvető dologi jellegű biztosítéknak: Nem fosztja meg az adós a tulajdonjogától, A zálogjogosult hitelező számára megfelelő, rendezett elsőbbségi kielégítési jogot biztosít.


36

4.3.5. LEHETETLEN SZOLGÁLTATÁS – FOGALMA: a) FIZIKAI okból lehetetlen:

OBJEKTÍVE LEHETETLEN • ha az adott korban és • körülmények között a szolgáltatás megvalósítására senki sem képes pl. lehozni a csillagokat az égről

SZUBJEKTÍVE LEHETETLEN ha a szolgáltatás teljesítése elvileg lehetséges ugyan, de az adott helyzetben a kötelezett személyes körülményei és képességei mégis kizárják a vállalt szolgáltatás megvalósítását pl. néma felolvasásra vállalkozna

6

2014.11.17.


37

4.3.5. LEHETETLEN SZOLGÁLTATÁS – FOGALMA: b) JOGI okból lehetetlen: Ha a teljesítés megvalósítását vl. jogszabály kizárja. SZUBJEKTÍVE LEHETETLEN OBJEKTÍVE LEHETETLEN • Ha a jogszabály általános • jelleggel zárja ki a magatartás megvalósítását Pl. forgalomképtelen dolog tulajdonjogának átruházása

Ha a jogszabály(ok) csak bizonyos személyi kört érintően tartalmaz korlátozást és a kötelezett ebbe a személyi körbe tartozik. Pl. jsz. által előírt szakképzettséghez kötött tevékenység megvalósítása

5. ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYEI 5.1. ÁLTALÁNOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK

39

A szerződésnek nincs kötelem-keletkeztető hatálya → KÍVÁNT JOGHATÁS KIVÁLTÁSÁRA ALKALMATLAN. Nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére és nem keletkeztet jogosultságot a szolgáltatás követelésére DE! Az érvénytelenség minden további jogkövetkezményét a Bíróság hivatalból nem alkalmazza, még semmisség esetében sem!! A Bíróság csak a fél erre irányuló kereseti kérelme alapján és aszerint járhat el.

5. ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYEI

41

5.2. Érvénytelenség megállapítása A JOGKÖVETKEZMÉNYEK ALKALMAZÁSA NÉLKÜL

KERESETI KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG – JOGCÍM SEMMISSÉGRE ALAPÍTOTT érvénytelenségi kérelem – a B. a semmisséget a keresetben megjelölttől eltérő más JOGCÍMEN is megállapíthatja A SZERZŐDÉS MEGTÁMADÁSA esetében a kereseti kérelemhez kötöttség a JOGCÍM TEKINTETÉBEN is érvényesül. KIVÉTEL: tévedés – közös téves feltevés

4. SEMMISSÉGI OKOK 4.3. A célzott joghatás hibája 4.3.5. LEHETETLEN SZOLGÁLTATÁS

38

A szolgáltatás nem lehetetlen azért, mert a kötelezett a szerződés megkötésekor még nem rendelkezett a szolgáltatás tárgyával! (6:107.§) „az öröklési szerződés a tartási szerződés megszüntetésére irányuló perrel megindított tulajdoni jogvitára tekintettel éppen nem irányult lehetetlen szolgáltatásra, így annak semmissége sem állapítható meg mindaddig, amíg az örökhagyó által megindított per jogerősen be nem fejeződik” (BH2002. 58).

LEHETETLEN SZOLGÁLTATÁS KÖVETKEZMÉNYE: az ilyen szerződés semmis. 4.3.6. ÉRTHETETLEN ÉS EGYMÁSNAK ELLENTMONDÓ KIKÖTÉS a szerződés értelmezése útján állapítható meg.”

5. ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYEI 5.2. Érvénytelenség megállapítása A JOGKÖVETKEZMÉNYEK ALKALMAZÁSA NÉLKÜL

40

A fél az érvénytelenség megállapítását a Bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását is kérné. (1959-es PTK-ba 2012-be került 239/A:§)

5/2013. PJE határozat A PTK a Pp. 123.§-ban előírt konjunktív feltételek fennállása nélkül is lehetővé teszi MEGÁLLAPÍTÁSI KERESET előterjesztését. (A PTK a Pp. rendelkezéseihez képest speciális szabály, amely kizárja az ált. rendelkezések alkalmazását). A per tárgyának értékét a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értéke határozza meg. A perben az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása ir. VISZONTKERESETET akkor lehet előterjeszteni, ha az alperes a SZ. érvénytelenségét nem vitatja, ill. elismeri a keresetben foglaltakat.


42

5.2. Érvénytelenség megállapítása A JOGKÖVETKEZMÉNYEK ALKALMAZÁSA NÉLKÜL KERESETI KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG – 1/2005. PK vélemény Ha a felek egyike sem kéri a jogkövetkezmények alkalmazását, akkor arról a Bíróság nem dönthet. DE! A BÍRÓSÁG az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet. Pl. eredeti állapot helyreállítása helyett a szerződést – az érvénytelenségi ok kiküszöbölése mellett – érvényessé nyilváníthatja.

KORLÁT: nem választhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.

KÁRVESZÉLY ÁTSZÁLLÁSA Az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással a kárveszély a másik félre száll át. 6:109.§ (tipikusan dologszolgáltatásnál)

7

2014.11.17.


5.3. A szerződés „ex tunc” hatályú ÉRVÉNYESSÉ NYILVÁNÍTÁSA 6:110.§

5. ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYEI 43

5.3. A szerződés „ex tunc” hatályú ÉRVÉNYESSÉ NYILVÁNÍTÁSA 6:110.§

44

BÍRÓSÁG érvényessé nyilváníthatja a szerződést:

BÍRÓSÁG ALAKÍTÓAN NYÚL BELE A FELEK SZERZŐDÉSÉBE!

a)Ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető, illetve b)Az érvénytelenség oka utóbb megszűnt.

KORLÁTAI: (PK267. II.)

LEGFONTOSABB JOGHATÁS a felek úgy kötelesek teljesíteni + a szerződésszegésért úgy felelnek, Mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna!


5.4. A szerződés „ex tunc” ÉRVÉNYESSÉ VÁLÁSA A FELEK AKARATÁBÓL 6:111.§

a felek a szerződést milyen mértékben teljesítették, mi lett a teljesített szolgáltatások sorsa, milyen változások következtek be a felek helyzetében, lényegesek a felek perbeli nyilatkozatai is.

A fél szerződési akarata a szerződés érvényessé nyilvánításával sem pótolható. → Az orvoslás az érdeksérelem kiküszöbölése!


5.4. A szerződés „ex tunc” ÉRVÉNYESSÉ VÁLÁSA A FELEK AKARATÁBÓL 6:111.§

46

KONVALIDÁLÓDÁS – „ipso iure” - esetkörei:

ELTÉRÉS A KORÁBBIAKHOZ KÉPEST:

a) az érvénytelenség oka magától elhárul és a felek a szerződést megerősítik (nincs alaki kelléke)

a) valamennyi érvénytelenségi ok tekintetében, b) a felek választására bízza, hogy a konvalidáció „ex tunc” vagy „ex nunc” hatállyal valósuljon meg

jogszabályváltozás felek megkapják a hiányzó hatósági jóváhagyást

CÉL: a szerződés megmentése

b) az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik hiányzó alakiság pótlása szerződés módosítása, megerősítése stb.

a felek úgy kötelesek teljesíteni + a szerződésszegésért úgy felelnek, Mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna!

A FELEK MAGUK erősítik meg a szerződést!


5.4. A szerződés „ex tunc” ÉRVÉNYESSÉ VÁLÁSA A FELEK AKARATÁBÓL 6:111.§ JOGHATÁS – „ex nunc” hatály esetén:


az addigi teljesítéseket az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásával kell rendezni

5.5. EREDETI ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSA 6:112.§ 1/2010. PK vélemény beépülése – FELTÉTELE: csak dolog tulajdonjogának átruházására szerződések esetén, melyek eredetileg reverzibilisek az EÁH csak TERMÉSZETBEN történhet

JOGHATÁS – „ex tunc” hatály esetén:

irányuló mindig

5.5. EREDETI ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSA 6:112.§ 48 AZ EÁH KORLÁTAI: ha a természetbeni visszatérítés a) dologszolgáltatás → dologi jogi igény → nem évül el. HATÁRAI: elbirtoklás (10-15 év), ingatlan esetén a törlési per korlátai

b) pénzszolgáltatás, mint fajlagos szolgáltatás → kötelmi igény → elévülnek (5 év) SZOLGÁLTATÁSOK EREDETI ÉRTÉKEGYENSÚLYÁNAK FENNTARTÁSA

egyik fél se kerüljön aránytalanul kedvezőbb, illetve méltánytalanul hátrányosabb vagyoni helyzetbe,

8

2014.11.17.



49 5.6. ALAPTALAN GAZDAGODÁS PÉNZBENI MEGTÉRÍTÉSE 6:113.§ 1959-es PTK eredeti vagy utólagos irreverzibilitás esetén: a) b)

EÁH-ra nem volt lehetőség (nem volt célszerű) és a szerződés érvényessé sem volt nyilvánítható

a bíróság a szerződést HATÁROZATHOZATALIG HATÁLYOSSÁ NYILVÁNÍTOTTA + rendelkezett az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli térítéséről. 2013-as PTK – új alapokra helyezte ezt a kérdést: jogalap nélküli gazdagodás elvére támaszkodva, de önálló, sui generis szabály: Bíróság rendelkezik az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli térítéséről.

5. ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYEI 5.6. ALAPTALAN GAZDAGODÁS PÉNZBENI MEGTÉRÍTÉSE 51

UZSORÁS SZERZŐDÉS a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha a sérelmet szenvedett felet még a részletfizetés is súlyos helyzetbe hozná, illetve sérelmet okozó felet az aránytalan előny visszatérítésére kötelezheti.

RÉSZLEGES ÉRVÉNYTELENSÉG 6:114.§ ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott és elkülöníthető részét érinti, a felek feltehető akaratának mérlegelése → a szerződést az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna

5. ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYEI 5.7. JÁRULÉKOS IGÉNYEK 6:115.§

53

Általában mindkét fél jogalap nélküli birtokosnak minősül – a másik fél szolgáltatása tekintetében!

↓ az egymás egyenértékű szolgáltatásait kölcsönösen használó felek a jogvita eldöntéséig JÓHISZEMŰ JOGALAP NÉLKÜLI BIRTOKOSNAK TEKINTENDŐK

↓ egyidejű visszaszolgáltatási kötelezettség időpontjáig a kölcsönösen birtokolt szolgáltatások hasznaival nem kötelesek elszámolni

50 5.6. ALAPTALAN GAZDAGODÁS PÉNZBENI MEGTÉRÍTÉSE 6:113.§ Kötelmi természetű igény – általános elévülési idő „GAZDAGODÁSTÓL” ELESÉS – nincs megtérítési

kötelezettség: ha a másik fél hibájából nem tudja a kapott szolgáltatást visszatéríteni

ALAPTALAN GAZDAGODÁS PÉNZBENI MEGTÉRÍTÉSE – ha nem irreverzibilis a szerződés DE! az EÁH valamely fél lényeges jogi érdekét sérti! lényeges piaci változások pl. ingatlanok értékváltozásai


52

KAMAT „a jogalap nélkül használt és visszajáró pénzszolgáltatás használati díja”

HASZNÁLATI DÍJ a teljesített dologszolgáltatás másik fél által – a szerződés érvénytelensége folytán – jogalap nélkül történő birtoklásának és használatának ellenértéke.


54

ÉRVÉNYTELENSÉG OKA AZ EGYENÉRTÉKŰSÉG HIÁNYA vagy a szerződés INGYENES ↓ akkor a szolgáltatások kölcsönös használata nem kompenzálja egymást ↓ a másik fél szolgáltatását egyoldalúan használó fél rosszhiszemű jogalap nélküli birtokosként felel a kamatokkal és a használati díjjal (DOGMATIKAILAG SÁNTÍT!)

9

2014.11.17.


55

KÁRTÉRÍTÉS érvénytelen szerződésből eredő kárigényeket – a deliktuális felelősség szabályai szerint kell elbírálni. FŐSZABÁLY: a szerződés érvénytelenségét okozó fél a másik fél teljes kárát köteles megtéríteni KIVÉTEL: ha a felróhatóság hiányával kimenti a felelősségét – a szerződéssel okozott kár (negatív interessze)

6. A SZERZŐDÉS HATÁLYA

57

FELTÉTEL 6:116.§ egy bizonytalan jövőbeni esemény, amelyhez a szerződés hatályának beállta vagy megszűnése fűződik. az esemény lehet emberi, társadalmi vagy a külvilág számára észlelhető körülmény, jogi tény, melytől a szerződés hatályának beállta vagy megszűnése függ. Pl. születés, halál, betegség, háború stb. a jövőbeli eseménynek a felek magatartásától függetlennek kell lennie – PL. nem lehet hatalmasság gyakorlása (BH2001 170) az eseménynek jövőbelinek kell lennie (nem lehet olyan körülmény, ami a szerződéskötéskor már fennáll) a jövőbeli eseménynek bizonytalannak kell lennie a feltételnek érthetőnek és ellentmondásmentesnek kell lennie


59

FÜGGŐBEN LÉVŐ FELTÉTEL 6:117.§ a feltétel bekövetkeztéig egy függő jogi helyzet áll elő: a felek jogot nem gyakorolhatnak + kötelezettség sem terheli (felfüggesztő feltétel) - a szerződés hatálya beáll ugyan, de az a feltétel bekövetkeztével megszűnik (bontó feltétel)

ÁTMENETI IDŐSZAK JELLEMZŐI: egyik fél sem tehet semmit, ami a másik fél jogát a feltétel bekövetkezése vagy meghiúsulása esetére csorbítja vagy meghiúsítja SŐT! a megállapodás realizálása érdekében együttműködési kötelezettség terheli őket a korlátozás nem érinti jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett személy jogát, a feltétel bekövetkeztére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az, aki a feltételt felróhatóan maga idézte elő.


56 egy érvényesen létrejött szerződés ténylegesen joghatást vált-e ki: jogosult követelheti a szolgáltatást, a kötelezett a szolgáltatás teljesítésére köteles → ha az érvényes szerződés nem váltja ki a hozzá fűződő joghatást – hatálytalan szerződés.

OKAI: a) a felek akaratából – bontó vagy felfüggesztő feltétel b) 3. személy beleegyezése, hatóság jóváhagyása

JOGKÖVETKEZMÉNYE: a teljesítés nem követelhető. RELATÍV HATÁLYTALANSÁG: csak meghatározott személyek irányába nem vált ki joghatást – Pl. fedezetelvonó szerződés

6. A SZERZŐDÉS HATÁLYA A FELTÉTELEK FAJTÁI:

58

a) FELFÜGGESZTŐ FELTÉTEL ha a felek a szerződés hatályának beálltát egy bizonytalan jövőbeni eseménytől tették függővé. Ennek az eseménynek a beálltáig a szerződés nem lép hatályba.

b) BONTÓ FELTÉTEL ha a felek a szerződésben meghatározott bizonytalan jövőbeli eseménytől a szerződés hatályának megszűntét tették függővé. Ha az esemény beáll a szerződés hatályát veszti.

IDŐHATÁROZÁS: egy jövőben biztosan bekövetkező konkrét időpont meghatározása, amely időpont bekövetkeztekor a szerződés hatályba lép, vagy hatályát veszti. Pl. konkrét időpont vagy biztos esemény megjelölése


60

BELEEGYEZÉSTŐL, JÓVÁHAGYÁSTÓL FÜGGŐ SZERZŐDÉS a

beleegyezéssel vagy jóváhagyással a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. Pl. praxisjog megvásárlása esetén (6:118.§)

Nem válik hatályossá a szerződés, ha a beleegyezést, illetve jóváhagyást az arra illetékes nem adja meg, vagy arról a megszabott határidőn belül nem nyilatkozik.

ADDIG A FÜGGŐBEN LÉVŐ FELTÉTEL szabályait kell alkalmazni! HATÁLYTALAN SZERZŐDÉS JOGHATÁSA (6:119.§) a szerződés teljesítése nem követelhető! a hatálytalan szerződés alapján történt teljesítésekre az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni

10

2014.11.17.

7. FEDEZETELVONÓ SZERZŐDÉS 6:120.§

61 „Az a szerződés, amellyel 3. személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e 3. személy irányában hatálytalan…”

RELATÍV HATÁLYTALANSÁG LÉNYEGE a PTK a szerződés hatályát csak meghatározott személyek vonatkozásban zárja ki. másik esete az elővásárlási jog megsértése

1/2011. (VI.15.) PK vélemény továbbra is irányadó!! FOGALMI ELEMEK 1.) Fedezetelvonó jogügylet szerződés egyoldalú jogügylet pl. díjkitűzés, közérdekű kötelezettségvállalás


63

FOGALMI ELEMEK

62

adásvétel, ajándékozás apportálás

vagyoni értékű jog átruházása követelés engedményezése a vagyontárgy fedezetelvonási céllal történő megterhelése (zálogjogosult kielégítése elsőbbsége!)


64

FOGALMI ELEMEK

2.) Fedezetelvonó szerződés „szereplői”

a) az alapügylet kötelezettje b) a kötelezettel („fedezetelvonásra”) szerződő fél c) az alapügylet jogosultja: akinek a kielégítési alapját a perben kifogásolt ügylet részben vagy egészben elvonja.

Fedezetelvonó szerződés „alanyai” a) az alapügylet kötelezettje b) a kötelezettel („fedezetelvonásra”) szerződő fél



FOGALMI ELEMEK 1.) Fedezetelvonó jogügylet az adós vagyonába tartozó vl. vagyontárgy tulajdonjogának átruházása

65

FOGALMI ELEMEK

4.) Kötelezett vagyona nem nyújt fedezetet a kötelezett rendelkezik-e olyan egyéb vagyonnal, amely a jogosult követelésére egészben vagy részben fedezetet nyújt? az egyéb vagyon hiányára is a jogosultnak kell a perben hivatkoznia (kötelezett ellenbizonyítással élhet) a fedezetet nyújtó egyéb vagyon léte – kereset elutasítása (még akkor is, ha a felek a szerződést fedezetelvonó szándékkal kötötték meg)

3.) Igény állapotában lévő követelés fennállta a szerződés megkötésekor a kötelezettel szemben fennálló követelés léte DE! Nem szükséges, hogy az már lejárt és esedékes követelés legyen!

PERINDÍTÁSKOR további feltétel: a kötelezettel szemben fennálló követelés az igény állapotába kerüljön.

NEM FELTÉTEL: az előzetes bírósági úton történő igényérvényesítés sikertelensége!

7. FEDEZETELVONÓ SZERZŐDÉS 6:120.§ 66 FOGALMI ELEMEK 5) Szerző fél rosszhiszeműsége: a szerződéskötéskor tudott, vagy tudnia kellett kötelezettet terhelő követelésről és emellett arról is, hogy a szerződéssel a jogosult kielégítési alapját részben vagy egészben elvonják. vagylagos feltétel az ingyenesség mellett, a megszerzett vagyontárggyal egyenértékű ellenszolgáltatás nyújtása ellenére a fél rosszhiszeműsége alapul szolgálhat a fedezetelvonás megállapítására. Pl. a szerző fél tudja, hogy a befolyt ellenértéket a kötelezett a jogosult elől elvonja, vagy Ha a nyújtott ellenszolgáltatás a jogosult kielégítésére alkalmatlan pl. beszámítással vagy végrehajtás alól mentes vagyontárggyal teljesít

11

2014.11.17.


67

FOGALMI ELEMEK

6) A fedezetelvonó szerződés ingyenessége:

hozzátartozójával kötött szerződés, olyan jogi személlyel (tagjával, vezető tisztségviselőjével, ill. annak hozzátartozójával) köt szerződés, melyben többségi befolyása van, Azonos természetes v. jogi személyek befolyása alatt álló jogi személyek egymással kötnek szerződést.


a megszerzett vagyontárgy tulajdonjogával továbbra is a szerző fél rendelkezik, csak az átruházott vagyontárgyból való kielégítés, vagyonra vezetett végrehajtás tűrésére irányul.

KÖZÖMBÖS

INGYENESSÉG – ROSSZHISZEMŰSÉG VÉLELME

c)

68

JOGKÖVETKEZMÉNYE - A JOGOSULT IGÉNYE:

A szerződő félre a szerződésből ingyenes előny származzon. vagylagos feltétel a rosszhiszeműség mellett, Tipikusan ajándékozás formájában jelenik meg. a) b)


69

JOGKÖVETKEZMÉNYE – SZERZŐ FÉL HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉGE KORLÁTOZOTT Csak a megszerzett vagyontárgyra, vagy annak értékére korlátozódik.

1959-es PTK – ELŐNYTŐL VALÓ ELESÉS: Az a szerző fél, aki a szerződésből eredő ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett → 3. személy irányában nem felelt.

2013-as PTK – ELŐNYTŐL VALÓ ELESÉS Ha az elesésére vagy az átruházásra rosszhiszeműen került sor, a szerző fél a vagyontárgy értékéig saját vagyonából köteles helytállni a 3. személlyel szemben.

Hogy a jogosult követelése milyen jogcímből szerződésből, szerződésen kívüli károkozásból stb.

ered

pl.

NEM ÉRVÉNYTELEN Ø az eredeti állapot helyreállítása visszaszolgáltatására kötelezés)

(elvont

fedezet

A perben érvényesített igényt pénzben kell meghatározni.


70

FEDEZETÜL SZOLGÁLÓ VAGYONTÁRGY TÖBBSZÖR IS GAZDÁT CSERÉL LB PK - a kereset a közvetlenül szerzőtől szerző további személyekkel szemben is érvényesíthető A fedezetelvonó szerződések alapján szerző felek mindegyikét egyetemlegesen helytállási kötelezettség terheli: az utolsó szerző a vagyontárggyal áll helyt, a közbülső szerzők pedig a vagyontárgy értékéig. DE!

minden egyes szerződésnél vizsgálni kell a fedezetelvonás feltételeinek fennállását; valamennyi szerző félnek perben kell állnia

12

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

Recommend Documents