Leggyakoribb munkajogi esetek Az elmúlt időszakban a tagtársainktól érkezett kérdések, és az azokra adott válaszok a szakdolgozók széles rétegeit érinthetik, ezért újonnan induló rovatunkban segítségképpen ezek közül néhányat közreadunk:
Kedvezményes nyugdíjra vonatkozó 2016. évi szabályok „Megszeretném kérdezni miért nincs meg ma hazánkban egy nővérnek az a lehetősége, hogy kicsi nyugdíjjával, ha 40 év munkaviszony után nyugdíjjba mehet szerződéssel, kevesebb órában tovább dolgozhasson, kapva a nyugdíjját és a törvény által max. megengedett fizetést? Akkor nem kelllene más munkakörben nyugdíjj kiegészítésért dolgozniuk. Azt gondolom így valamennyire kárpotolva lehetnének.Kitartásukért a mindig csak igért életpálya modell helyett. Ezenkívül nyilván többen maradnának még, ami enyhíthetné az ágazatra jellemző szakemberhiányt.” A nők kedvezményes nyugdíjában, illetve korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek munkavégzésére van lehetőség, az erre vonatkozó 2016. évi szabályok: Éves keretösszeg: Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt az e kategóriák valamelyikébe tartozó személy munkavégzése esetén a következő rendelkezéseket kell alkalmazni: - Amíg az ellátásban részesülő személy adott évi bruttó keresete nem éri el a törvényben meghatározott éves keretösszeget (amely a tárgyév első napján érvényes bruttó minimálbér összegének a 18-szorosa, 2016-ban 111.000 Ft x 18 = 1.998.000 Ft), addig a kereset mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető.
- Ha a kereset meghaladja ezt az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig (de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ha a keretösszeget decemberben lépi túl a nyugdíjas/korhatár előtti ellátott/szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló, akkor vissza kell fizetnie a decemberi nyugellátást/korhatár előtti ellátást/szolgálati járandóságot. Szüneteltetés a közszférában: A nők kedvezményes nyugdíja saját jogú öregségi nyugdíjnak minősül. A közszférában dolgozó saját jogú nyugdíjas nyugdíjának folyósítását viszont mindaddig szüneteltetik, amíg közalkalmazotti vagy az alább felsorolt bármely hasonló jogviszonya fennáll. A törvény e tekintetben azonos elbírálás alá vonja a korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot is, tehát azok folyósítása is szünetel mindaddig, amíg a közalkalmazotti vagy az alább felsorolt bármely hasonló jogviszony fennáll. Vagyis szüneteltetni kell az öregségi nyugdíj - így a nők kedvezményes nyugdíja, valamint a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság - folyósítását, ha a nyugdíjas hölgy / korhatár előtti ellátott / szolgálati járandóságban részesülő: - közalkalmazotti jogviszonyban, - kormányzati szolgálati jogviszonyban, - állami vezetői szolgálati jogviszonyban, - közszolgálati jogviszonyban, - bírói szolgálati viszonyban, - igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, - ügyészségi szolgálati viszonyban, - fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy - a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. A vonatkozó törvényi rendelkezéseket a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. és C.§ tartalmazzák. A versenyszférában történő foglalkoztatás esetén: 83/B. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított (ez a nők kedvezményes nyugdíja), vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és
a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy (ez szintén a nők kedvezményes nyugdíja azon hölgyek esetében, akik 2011. december 31-én már rendelkeztek 40 évi jogosultsági idővel) a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni. E § alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem (vagyis az a kereset nem számít be, amit a közszférában keres közalkalmazottként, köztisztviselőként a nyugdíjas) (2) A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján - hivatalból dönt. (A hivatkozott 97.§ (5) bekezdése szerint a nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.) (4) A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. A közszférában történő foglalkoztatás esetén: 83/C. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati
viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. (2) A nyugdíjfolyósító szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján - hivatalból dönt. (3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. (4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését. (5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás szüneteltetést megelőző összegének a 22/A. § szerinti növeléssel, továbbá az időközben végrehajtott emelésekkel - a növelés időpontjának és az egyes emelések esedékességének figyelembevételével - növelt összege illeti meg. A korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülő személyek munkavégzésére vonatkozó szabályok közel azonosak, amelyeket a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése szabályoz: A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdését (ez a versenyszférában végzett munkára és az éves keretösszegre vonatkozik) és 83/C. § (1), (2) és (4) bekezdését (ez a közszférában történő alkalmazásra vonatkozik) kell alkalmazni, azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt korhatár előtti ellátást és szolgálati járandóságot kell érteni. A munkabért terhelő közterhek 2016-ban: A munkáltatót terheli: 27% szociális hozzájárulási adó (az 55 évesnél idősebb munkavállalókra vonatkozó kedvezményt viszont a feltételek fennállása esetén érvényesítheti), 1,5% szakképzési hozzájárulás, A munkavállalót terheli: 15% szja, 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkaerő-piaci járulék.
Kedvezményt csak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek kapnak: nekik - a saját jogú öregségi nyugdíjashoz hasonlóan - szintén nem kell megfizetniük a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (kivéve, ha szünetel a nyugdíj folyósítása), illetve az 1,5 %-os munkaerő-piaci járulékot. A munkáltató közteher-költsége: 28,5% (ha nem érvényesítheti az 55 évesnél idősebb munkavállalókkal kapcsolatos szocho-kedvezményt) A munkavállaló közteher-költsége: 33,5% (kivéve a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyeket, az ő esetükben a közteher 29%) Nyugdíjnövelés: A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell! Saját jogú nyugdíjas a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy is, így rá is ezek a rendelkezések vonatkoznak. A növelést a nyugdíjbiztosító nem intézi hivatalból! A nyugdíjasnak kell írásban benyújtott kérelemben igényelnie! A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani az e célra rendszeresített nyomtatványon a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz: A kérelemhez csatolni kell a naptári évben elért nyugdíjjárulék köteles keresetre, jövedelemre vonatkozó igazolásokat. Jogszabályhely TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A.§: (1) A saját jogú nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel - nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. A növelést megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos bruttó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani. (2) A saját jogú nyugellátásban részesülő személy kérelmére a nyugellátását az (1) bekezdés szerint kell növelni akkor is, ha arra a jogosultságot korábban, azóta
megszűnt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy rehabilitációs járadék mellett szerezte. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe. A sajátjogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe. (3) A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani. (4) Ha a növelés iránti kérelem több naptári évben megszerzett keresetre, jövedelemre vonatkozik, a növelés összegét naptári évenként kell meghatározni. (5) Ha a növelésre jogosult személy a növelés megállapítása előtt elhunyt, a növelésre szerzett jog a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy kérelmére a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárás során érvényesíthető. Ebben az esetben a (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.
