A leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok az iparban
Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail cím:
[email protected] Telefonszám: +36 1 433 0396 „Megelőzéssel a gépipar biztonságáért” Szimpózium a gépiparral összefüggő veszélyek és szabálytalanságok megelőzéséért Ipar Napjai 2013 Véd-Tech Védelmi Technológiák Munkavédelmi, Munkabiztonsági és Tűzvédelmi Szakkiállítás 2013. május 30. – Hungexpo Budapesti Vásárközpont
Munkaügyi ellenőrzések az iparban A munkaügyi ellenőrzések lefolytatását végző hatóságok Jogszabályi háttér: A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII.28.) Korm. rendelet, fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. CXXVI. törvény, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet. –
– –
Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség korábbi területi szervei 2011. január 1-jétől kezdődő hatállyal a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként működő szakigazgatási szerveiként működnek tovább. 2012. január 1-jétől a korábbi OMMF a Nemzeti Munkaügyi Hivatalba integrálódott. A szakigazgatási szervek tekintetében ún. osztott irányítás valósul meg (elválik a szakmai és a funkcionális irányítás).
Munkaügyi ellenőrzések az iparban A 2012-es évben Magyarországon 19 080 munkaügyi hatósági ellenőrzést folytattak le munkaügyi felügyelők, ebből 2 476 volt a feldolgozó- és gépiparban (13%). Az ellenőrzések jogszabályi háttere: A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. tv. (Met.) – –
– – – –
A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat. Széles körű jogosítványok az ellenőrzéskor (háttérszabály: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXV. tv. (Ket.) hatósági ellenőrzésre és szemlére vonatkozó szabályai) Széles körű ellenőrzési hatáskör (Met. 3. § (1) bek.) Széles, de szigorúan szabályozott intézkedési hatáskör (Met. 6. § (1) bek.) Szigorúan behatárolt kötelező bírságkiszabás (Met. 6/A. § (1) bek.) Bírság alóli mentesülés meghatározott esetei (Met. 6/A § (2) bek.)
STATISZTIKA
Összes főbb megállapított szabálytalanság a 2012-es évben
Feldolgozó és gépipar (2012)
Nyilvántartáss al kapcsolatos szabályok megsértése
Munkabérrel kapcsolatos jogsértések
intézkedések száma
810
519
479
406
148
26
351
2 739
érintett létszám
8 346
8 480
1 403
4 979
3 135
559
8 346
35 248
Munkaidő Feketeszabályainak foglalkoztatás megsértése
Pihenőidő szabályainak megsértése
Rendkívüli munkavégzés Egyéb főbb szabályainak jogsértések megsértése
Összes főbb intézkedés
A szabálytalanságok okai 1. Bejelentési kötelezettség Adózás rendjéről szóló tv. 16. § (4) bekezdés: A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, valamint a Tbj. 56/A. §-a szerinti kötelezettet is) - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, (…) kell teljesíteni. A bejelentés ideje előtti munkavégzés „feketemunka” megállapítását vonhatja maga után! Kivétel: Met. 6/A § (2) a) pont: az ellenőrzés ideje későbbi, mint a bejelentés ideje.
A szabálytalanságok okai Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. tv. (Efo tv.) szerinti bejelentési kötelezettség „Bevallás és bejelentés” – a fogalmak összekeverése szabálytalanságokhoz vezet! A korábbi Eftv. 12. §-a a „Bejelentési és bevallási” szabályokat tartalmazta. Az új, hatályos Efo. tv. 11. §-ától kezdődően tartalmazza a bejelentési és bevallási szabályokat. A 12. § szövege szerint a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint az ügyfélkapun keresztül teljesíti. Ettől eltérően - az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásra elektronikusan kötelezettek kivételével - a munkáltató választhatja azt, hogy bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal papír alapon havonta, a tárgyhót követő hó 12-éig teljesíti. A bevallás adójogi fogalom, a bejelentés pedig inkább munkajogi! Szabályos foglalkoztatás mellett nincs lehetőség utólagos bejelentésre egyszerűsített foglalkoztatás esetén sem!
A szabálytalanságok okai 3. A munka- és pihenőidőre vonatkozó tipikus szabálytalanságok (Mt.) – – – – – –
A munkaidő maximális és a pihenőidő minimális tartamára vonatkozó szabályok megsértése. Teljes napi munkaidő: napi 8 óra (12 órára emelhető 2 esetben); Beosztás szerinti munkaidő: 4-12 óra/nap, max. 48 óra/hét; Készenléti jell./hozz.: 24/72 óra; Részmunkaidő esetén ebben meg kell állapodni!; Pihenőidő szabályai: későbbiekben kifejtve; Munkaidőkeret maximális tartama: 4hó/16hét; 5 esetben: 6hó/26 hét; KSZ: 12hó/52 hét, ha…;
–
Az Mt. 124. § (1) bekezdése alapján általános és az általánostól eltérő – tehát valamennyi – munkarend esetén a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
–
A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.
A szabálytalanságok okai –
A munkaviszony megszűnésekor az időarányosan a munkavállalót megillető, de ki nem adott szabadságot meg kell váltani. A szabadság megváltására csak ebben az egy esetben van lehetőség [Mt. 122. § (5) bek.]. Nem kell ugyanakkor alkalmazni ezt a szabályt az apák pótszabadságára [Mt. 121. § (4) bek.], amelynek a ki nem adott részéről a munkáltató kérésére igazolást kell kiadni [420/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (6) bek.].
–
Mt.) 97. § (4) bekezdése értelmében a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
–
A munkaidő-nyilvántartás Mt. 134. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés (írásban közölt munkaidő-beosztás „frissítése” – változás naprakész feltüntetése) által történő kiváltása esetén nem elegendő a változás naprakész feltüntetése, szükséges az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolása is. Kizárólag a rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartása vezethető ily módon; a készenlét és a szabadság tartamát továbbra is az eddigi szabályok szerint, naprakészen [az Mt. 134. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően] kell nyilvántartani. A fenti, eltérésre lehetőséget biztosító rendelkezések nem befolyásolják azon elvárásokat, hogy a munkaidő-beosztás a helyszínen ellenőrizhető, hiteles, teljes és valós legyen.
A szabálytalanságok okai
–
Mt. 124. § (2) bekezdése szerint a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidőbeosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Ennek a rendelkezésnek leginkább az általános munkarendtől eltérő, például heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkarendek esetén van jelentősége (napi 12 vagy 24 órás munkarendek).
–
124. § (3) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.
A szabálytalanságok okai 4. A munkabérrel kapcsolatos tipikus szabálytalanságok –
A minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó szabályok megsértése.
–
Távolléti díj számítása: a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal módszertani segédletet tett közzé a távolléti díj számításával kapcsolatos új szabályok alkalmazására, mely a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján - www.munka.hu – megtalálható.
–
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 146. § (3) bekezdés d) pontjának értelmében a munkavállalót óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre távolléti díj illeti meg, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.
–
A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
Jó tudni… Az új Mt. számos olyan változtatást vezetett be, mely kedvez a munkáltatóknak, illetve változatlan formában megtartott számos ilyen jellegű szabályt.
–
Az Mt. 203. § (1) bekezdése sorolja fel azokat a szabályokat, melyeket Efo esetén nem kell alkalmazni (ez új jogtechnikai megoldás, korábban az Eftv., majd az Efo. tv. sorolta fel a kivételeket. A kivételek kikerülése nem jelenti tehát ezeknek a szabályoknak az újbóli kötelező alkalmazását.)
–
Korábban az Eftv., majd az Efo. tv. szabályai szerint annyiszor kellett kiadni a munkavállaló részére a korábbi Mt. 97. § (2) bekezdése szerinti igazolásokat, ahányszor a munkaviszonya megszűnik, illetve azt megszüntetik. Az új Mt. 203. § (2) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnésekor Efo esetén a 80. §-ban meghatározott igazolásokat nem kell kiadni.
–
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a napi munkaidő - munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is - beosztható egyenlőtlenül.
Jó tudni… –
101. § (1) Vasárnapra rendes munkaidő a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjellegű, c) a megszakítás nélküli, d) a több műszakos tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, h) külföldön történő munkavégzés során, valamint i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. Az Mt. 140. § (1) bekezdése szerint a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, d), e) és i) pontokban felsorolt munkavállalókat ötven százalék bérpótlék illeti meg. Ebből következően nem illeti meg pótlék az a-c) és f-h) pontokban felsorolt munkavállalókat, még akkor sem, ha egyébként a d), e), i) kategóriába is tartoznak.
Jó tudni… –
Az Mt. 141. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalónak, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, azaz, ha a munkavállalónak rendszeresen más és más időpontban kell elkezdenie a napi munkaidő teljesítését. Az Mt. 141. § (2) bekezdése szerint a változást akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Nem kell tehát műszakpótlékot fizetni, ha a munkakezdés időpontja változik ugyan, de a változás nem minősül rendszeresnek, vagy nincs legalább négy óra eltérés a változó munkakezdési időpontok között.
–
Fentiektől eltérően éjszakai munkavégzés (22-06h) esetén mindenképpen jár a munkavállalónak 15% bérpótlék (ha a fenti műszakpótlék nem illeti meg és az éjszakai munkavégzés az egy órát meghaladja.)
–
A garantált bérminimumra való jogosultság tárgyában kialakultnak tekinthető az ítélkezési gyakorlat, mely szerint az emelt összegű minimálbérre jogosultságnak kettős feltétele van: 1. munkakör betöltése - jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabály illetve munkáltatói rendelkezés alapján - középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez legyen kötve, 2. a munkavállaló rendelkezzen is ezekkel a végzettségekkel.(BH 2012.47 és BH 2012.73).
Jó tudni… –
Az Európai Parlament És a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről ún. „keménymag” rendelkezéseit minden Tagállam kötelezően adoptálta (az Mt-ben a 295. §-ban találhatóak). Az irányelv 3. Cikk (1) bekezdése szerint ezek a következőek: a) maximális munkaidő és minimális pihenőidő; b) minimális éves szabadság; c) minimális bérszint, beleértve a túlóradíjakat; ez a pont nem vonatkozik a kiegészítő foglalkozási nyugdíjrendszerekre; d) munkavállalók rendelkezésre bocsátásának feltételei, különösen a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások esetében; e) munkahelyi egészség, biztonság és higiénia; f) védintézkedések a várandós vagy gyermekágyas nők, gyermekek és fiatalok munkaviszonyára vonatkozó szabályokat illetően; g) férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód és más megkülönböztetést tiltó rendelkezések. Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a minimális bérszint fogalmát annak a tagállamnak a nemzeti jogszabályai, illetve gyakorlata határozzák meg, amelynek a területén a munkavállaló kiküldetésben tartózkodik.
Jó tudni… –
Met. 6/A. § (1) A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató a) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértette, b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pontjában, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §-ában foglalt bejelentési kötelezettségének, c) a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót, vagy d) hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet. (2) Nem szabható ki munkaügyi bírság, ha a) a foglalkoztató a munkaviszony létesítésének vagy megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, b) a munkaviszony létesítésének vagy megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettséget külön jogszabály szerint a foglalkoztató helyett más teljesíti, és a foglalkoztató a bejelentés határidőben történő teljesítéséhez szükséges adatokat a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig teljes körűen átadta, vagy c) a foglalkoztató a munkavállaló részére ki nem fizetett a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabért az eljárás során kitűzött határidőn belül kifizeti.
Jó tudni… –
A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet 4. §-a szerint a rendezett munkaügyi kapcsolatok alábbi feltételeinek való megfelelés hiánya esetén, a 6. §-ban foglaltak kivételével, nem nyújtható támogatás, ha a támogatás igénylőjével szemben a) (…) bejelentési kötelezettség elmulasztása, b) (…) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezések megsértése, c) (…) munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése, d) a harmadik országbeli állampolgár da) munkavállalási engedély, illetve EU Kék Kártya, vagy db) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) szerinti, keresőtevékenység folytatására jogosító engedély (ideértve a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított EU Kék Kártyát is) nélkül történő foglalkoztatása, e) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az Mt. 193/D. §-a (1) bekezdésének a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályainak megsértése […] miatt a hatáskörében eljáró illetékes hatóság, vagy bíróság a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal, illetőleg jogerős bírósági határozattal az 5. §-ban meghatározott hátrányos jogkövetkezményt alkalmazott.
Jó tudni…
–
A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet 2012. december 19-től az alábbiak szerint módosult: 6. § (2) A 4. §-ban és az 5. §-ban foglaltaktól eltérően támogatás nyújtható, ha a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben a 4. § a) pontja szerinti jogsértés elkövetése miatt az 5. § a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazták, azonban a) a munkaügyi hatóság, valamint az állami adóhatóság által kiszabott munkaügyi bírság/mulasztási bírság összege nem haladja meg a harmincezer forintot, b) a jogsértés első alkalommal, egy munkavállaló vonatkozásában került megállapításra, c) a jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését nem állapította meg.
A jogszabály törlésről nem rendelkezik, így a már nyilvánosságra hozott határozatok továbbra is szerepelnek az adatbázisban, ugyanakkor a rendelet 7. §-a kiegészült egy (4) bekezdéssel, mely szerint a támogatást kérő a 6. § (2) bekezdés szerinti esetben a bírságot megállapító határozat másolatát a támogatás nyújtó felé köteles benyújtani.
Tájékoztatatás, felvilágosítás
A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 323/2011 (XII.28.) Korm r. 15. § (5) bekezdése szerint a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság - a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv közreműködésével – részt vesz a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység ellátásában.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkaügyi Főosztálya tájékoztatást, felvilágosítást ad – írásban (e-mail, levél formájában), illetve – a honlapon elérhető szolgáltatás útján (www.munka.hu) A Budapest Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkaügyi Felügyelőségei tájékoztatást, felvilágosítást adnak: – személyes megkeresés alapján a Hatóság hivatali helyiségében (ideértve a telefonon – történő tájékoztatást is), illetve – írásban (e-mail, levél formájában).
