M!anyagok az épít"iparban

Dr. Lehoczki László, a M"anyag és Gumi szerkeszt!je

1. Bevezetés 2010-ben a FREEDONIA GROUP készített piaci tanulmányt a lakásépítésr!l, amiben megállapítja, hogy a 2009-es globális recesszió a világ nagy részén súlyos csapást mért a lakáspiacra, f!leg az iparosodott országokban. Az új házak építése er!teljesen csökkent ÉszakAmerikában, Nyugat-Európában és Japánban, ami 2014ig ezekben az országokban várhatóan a leggyorsabb ütem" b!vülésbe fordul át. A jelent!s fellendülés ellenére – pl. az USA-ban az új lakások építése 24%-kal n! évente – az aktivitás szintje 2014-ben még általában alatta marad majd az elmúlt évtizedének. Világszerte az új lakások iránti kereslet évente 3%-kal n! 2014-ig, ami 53 millió új lakás építését jelenti (2009ben ez a szám 45,6 millió volt). A fejl!d! régiókban, a leggyorsabb növekedés az új lakások építésében Afrikában és a Közel-Keleten várható, ahol a populáció és a háztartások számának b!vülése 3,9%/év, 2014-ig 11 millió új lakás készülhet el. Az ázsiai/óceániai térségben ezek a számok 2,0%/év és 31,7 millió új lakás. Kínában az új építkezések üteme (0,5%/év) sokkal kisebb a globális átlagnál, ennek ellenére az új lakások száma még mindig meghaladja a világon építettek negyed részét. A magyarországi helyzetre az jellemz!, hogy az épít!ipari termelés volumene 4,4%-kal csökkent 2011 májusában az egy évvel korábbihoz képest. Havi bontásban kicsit kedvez!bb a kép, a szezonálisan kiigazított adatok szerint a termelés a márciusi és áprilisi jelent!s csökkenés után az év ötödik hónapjában 6,4%-kal volt nagyobb az el!z! havinál. Az els! öt hónapban együttvéve 8,3%kal volt kisebb a volumen, mint egy éve ilyenkor. Mind az épületeknél, mind pedig az egyéb építményeknél viszszaestek a teljesítmények, az el!bbinél 7,3%-kal, az utóbbinál 1,5%-kal maradtak el a tavaly májusitól. A KSH magyarázata szerint, a csökkenést mérsékelték az elindított útkarbantartási, illetve vasút-felújítási munkák. Különösen érzékenyen érinti az ágazat szerepl!it, hogy még most sem torpant meg a szerz!dések visszaesése. Az ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK ORSZÁGOS SZAKSZÖVETSÉGE (ÉVOSZ) az idén már nem reméli, hogy véget ér a szakma vessz!futása. Az eddig kedvez!tlen tendenciákból adódóan az épít!ipari cégek nagy valószín"séggel további elbocsátásokra kényszerülnek. Igaz ugyan, hogy id!nként megjelenik a piacon egy-egy komolyabb volumen" megrendelés, pl. az autópálya-építéshez kapcsolódva, de ezek nem oldják meg a problémákat. A lakás2011. 48. évfolyam 8. szám

építés szinte teljesen leállt, s ebben idén sem lesz változás. Továbbra is sok ugyanis az eladatlan lakás a f!városban és vidéken. Az irodaházak esetében sincs változás, sok a leállított, torzóban, szerkezetkészen abbamaradt építkezés. A szakma szinte csak az uniós források gyors felhasználásában és az ezzel összefügg! épít!ipari tenderek gyors kiírásában bízhat. Azonban itt is gondok vannak, f!ként azért, mert a bürokrácia még most is elhúzódóan dönt, az önkormányzatoknak nincs elegend! önerejük, illetve a már megnyert tendereket megtámadják a vesztesek. 2. Csövek és profilok Az európai cs!- és profil extruziós piac kereslete 4,7 millió tonna volt 2009-ben, áll az APPLIED MARKET INFORMATION (AMI) tanulmányában. Ez 2007-tel összehasonlítva drámai csökkenés volt, amikor is a kereslet 12 éves csúcsot döntött. 2008 és 2009 nagy kihívás volt az iparág számára a globális gazdasági válság miatt, ami mind a világkereskedelemre, mind a hazai piacokra negatívan hatott. A csökken! vev!i bizalom hatással volt a lakás-, valamint a kereskedelmi célú épületek építésére. A cs!- és profil extrudálás m"anyag igénye 2002–2007 között évente 2,5%-kal n!tt, 2008-ban 10%-kal, 2009ben pedig 8%-kal csökkent. 2010-ben megindult némi visszarendez!dés a szektor megújuló optimizmusának köszönhet!en. Közép-Európa az európai keresletb!l 2008-ban 15%-kal részesedett, ez az érték 2006-ban még csak 12% volt. Európában a cs!- és profilgyártás megoszlása nagymértékben függ az adott ország területét!l és népességét!l. Így Németország ezen termékek gyártásának és keresletének legnagyobb piaca. 2009-ben 1,2 millió tonna

1. ábra. Cs!- és profil extrudálásra felhasznált m"anyagok aránya országonként 2009-ben

281

M!anyagok alkalmazása

M!anyagok az épít"iparban

m"anyagot használtak fel az épít!iparban, ami a teljes európai polimer szükséglet 26%-át jelenti. A második helyen Olaszország áll 13%-kal, majd Franciaország és az Egyesült Királyság következik nagyjából 10–10%-kal. Az elmúlt években a teljes nyugat-európai termelés zsugorodott, míg Közép- és Kelet-Európa részesedése 14% körüli értékre b!vült mostanra. Annak ellenére, hogy az utóbbi régióban jelent!s mértékben n!tt a cs!- és profilgyártás, az igényeket még mindig csak importtal lehet kielégíteni (1. ábra). 2.1. Épít!ipari profilok Az AMI megállapítása szerint, Európában a h!re lágyuló profilokat gyártó szektor a teljes polimer kereslet kb. 5%-át teszi ki, és közel 900 vállalat foglalkozik ezzel a tevékenységgel. A profilok több mint 90%-át PVC-b!l gyártják, a maradék nagyobb része polietilénb!l, kisebb része pedig polipropilénb!l, polisztirolból, termoplasztikus elasztomerb!l és m"szaki m"anyagból készül. A piac legnagyobb részét az ablakok és az épít!ipari profilok teszik ki. A gyártás 65%-a ilyen típusú termék. A gyártók a nagyobb méret" feldolgozók vállalatok, több ezer tonna m"anyagot használnak fel évente. A vezet! profilgyártók közé tartozik a PROFINE, a VEKA, a REHAU, az ALPHACANE, a DECEUNINCK és a TESSENDERLO GROUP. A profilok legfontosabb piaca Németország, a polimer keresletet tekintve közel 50%-os részesedéssel. A gyártóhelyek számát figyelembe véve csak 20% az arány, ami jól mutatja a német cégek méretét és fontosságát. A második legtöbb profil extrudáló cég Olaszországban található. A gazdasági recesszióig a leggyorsabb növekedést Közép- és Kelet-Európa piacai érték el. A fellendülés 2006–2007-re tehet!, ekkor számos nyugati cég helyezte át gyártókapacitását ebbe a régióba. Az AMI adatbázisa 157 gyártóhelyet említ az újabb EU tagállamokban, ezek negyedét nyugat-európai vállalatok alapították. Észak-Amerikában a gazdasági pangás után mostanában kezd fellendülni a profilok piaca. A lakóépületi ablakok, melyek nagy része PVC, eladása 2005 után kezdett el csökkenni mind az új építés" házaknál, mind a felújításoknál. Abban az id!ben évente 70 millió ablakot adtak el, a negatív csúcs 2009-ben volt 38 millió darabbal. 2010-ben, enyhe emelkedés után, ez a szám 40 millió körüli, és 2012-re a 60 milliót szeretnének elérni. Az ablakprofilok eladásának 60%-a PVC, melyb!l a 2009. évi 23 millió után tavaly nagyjából 35 millió darabot adtak el. A piaci trendek közé tartozott az egyedibb termékek fejlesztése, mint pl. új színek és kialakítások megjelenése, ami elmozdulást jelent a hagyományos „minden fehér” ablakkeretekt!l. Az, hogy a profilok legnagyobb része tömegm"anyagból – ennek kb. 50%-a PVC-b!l, 25%-a polietilénb!l és 282

12,5–12,5%-a polipropilénb!l és ütésálló polisztirolból – készül, nem meglepetés. Ugyanakkor a m"szaki m"anyagok használata is kimutatható: ezek között az ABS a legnépszer"bb típus több mint 20%-os részesedésével, ezt követik a h!re lágyuló elasztomerek 14%-kal és a polikarbonát 12%-kal. Az akrilátok és a cellulózszármazékok 7–7%-kal részesednek ezen belül. Megemlíthet!k még a poliamidok, a poliuretánok, a biom"anyagok és egyéb speciális m"anyagok alkalmazása is. A profilok piacát merev és flexibilis részre lehet osztani. A merev profilok f!leg merev PVC-b!l készülnek, mint pl. az ablakkeretek (2. ábra), homlokdeszkák (3. ábra), burkolatok (4. és 5. ábra), zsaluzatok (6. ábra), kábelvéd!k, függönytartók, bútorok stb. A flexibilis profilokat lágy PVC-b!l, poliolefinekb!l vagy termoplasztikus elasztomerekb!l gyártják, ezeknek els!sorban autóipari és háztartási készülékekben való alkalmazása ismert.

2. ábra. PVC ablakprofil

3. ábra. PVC-b!l készült homlokdeszka

2011. 48. évfolyam 8. szám

A merev PVC profilok sikeresen helyettesítik a fát és az alumíniumot az európai országokban, f!leg Németor-

4. ábra. M"anyag falburkoló elemek

5. ábra. Küls! burkolat PVC-b!l

6. ábra. PVC zsaluzat


szágban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban. Az ablakkeretek nagy része meglehet!sen bonyolult keresztmetszet" profilokból áll, bár vannak olyan termékek, melyeket habosított PVC-b!l gyártanak. A mikrocellás profilokat bels! burkolatokhoz és mennyezetekhez alkalmazzák. Ezek gyártásához szuperkritikus folyadékokat használnak a habosítószerek helyett, így nagyon finom habszerkezetet érnek el. Az USA kivételével nincs jelent!s piaca a PVC bevonatú fakereteknek. Annak ellenére, hogy a profil extrudálok helyzete az elmúlt id!szakban az épít!ipari recesszió miatt igen nehéz volt, hosszú távon a kilátások pozitívak. Jelent!s potenciál van még a keleti piacokban (bár a helyi gyártás még fejl!d!képes), ugyanis n! az igény az energiahatékonyságra, a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére, ez pedig a m"anyag ablakok és épít!ipari termékek beépítését segíti. Az ablakok és ajtók szegmensében a m"anyagok kereslete n! a leggyorsabb ütemben, bár e termékek részesedése a globális piacon csak kb. 20%. A b!vülés f! hajtóereje Kína, ahol a m"anyag termékek egyre inkább teret nyernek a fémekkel szemben, f!leg a lakóházépítésben. A m"anyagok el!nye a viszonylag kisebb költségb!l és a kevesebb karbantartásból származik. A szigetelési tulajdonságaik szintén fontos tényez!nek számítanak az energia-megtakarítás miatt. Az USA-ban is a m"anyag ablakok és ajtók használata n! a leggyorsabb ütemben, piaci részesedésük azonban itt is csak 20% (fém 46%, fa 34%). N! a kereslete az üvegszálas bejárati ajtóknak a fa- és fémajtókkal szemben. Az üvegszálas ajtók esztétikusabbak, olcsóbbak és energiahatékonyabbak a fémeknél. Míg a hagyományos faajtók vonzóbbnak t"nnek, mint az üvegszálból készültek, az utóbbiak módosított feldolgozási technológiái megengedik a gyártóknak, hogy ezek a termékek egyre inkább hasonlítsanak a fára. A PVC ajtók és ablakok el!nyei, ahogy korábban felsoroltuk: olcsók, tartósak, minimális a karbantartás-igényük és kiváló az energiahatékonyságuk. Visszatérve Kínára, 2014-ben a m"anyag ablakok és ajtók részesedése várhatóan 28% lesz, megel!zve a fát (23%), de a fémeket (49%) nem. Csak az ablakokat tekintve a fémek részesedése 2014-ben 60% lesz, második legnépszer"bb anyag a m"anyag a leggyorsabb növekedési ütemmel. Az ajtóknál a fa a domináns anyag. Ezt a pozíciót veszélyeztetik a kompozit anyagok, mint pl. a m"anyag/fa kompozitok. 2.2. M"anyag csövek A m"anyag csövek költséghatékony alternatívái az agyag-, a beton-, a lágyvas-, az acél- és a rézcsöveknek, mivel korrózióállók, kis tömeg"ek és könny" a beépíté-

283

sük. A h!re lágyuló csövek, alkalmazásuk szerint, négy kategóriába sorolhatók: –#gravitációs csövek: szennyvízcsatornák, csapadékvíz-levezet! hálózatok, épületszennyvíz rendszerek, es!víz lefolyócsövek, út- és vasút víztelenít!k, talaj- és belvíz elvezet!k, valamint kábelvéd! rendszerek; –#nyomóvezetékek: gáz- és vízelosztó f!vezetékek, épületbekötések, öntöz!rendszerek; –#bels! meleg- és hidegvíz hálózatok, f"t!csövek; –#ipari csövek, els!sorban a feldolgozó iparágban. A világ m"anyag cs! kereslete várhatóan évi 7,3%-kal n! a jöv!ben és 2015-re elérheti a 20,3 millió tonnát, amit az építési aktivitás és a gyártási mennyiség emelkedése támogat. Ez az érték 2010-ben 15,8 millió tonna volt, ennek 56%-a volt PVC, 28%-a HDPE és 16%-a egyéb m"anyag. A kisebb mennyiségben gyártott ABS, GRP és PP csöveknél átlag feletti felhasználás b!vüléssel kell számolni, mivel m"szaki jellemz!ik és teljesítményeik alapján egyre népszer"bbé válnak. A HDPE csövek eladása várhatóan évi 7% felett n! a földgáz és nyersolaj termelés és -szállítás kiterjesztése miatt. Ugyanakkor a HDPE, valamint az ABS és PP csöveket is egyre gyakrabban alkalmazzák az épít!iparban a PVC rovására. Az összes m"anyag cs! igény több mint kétharmada 2010–2015 között az ázsiai/csendes-óceáni térségben jelentkezik. A felhasználás növekedése majdnem eléri az évi 9%-ot, ami a földgáz termelés, a gyártási aktivitás, valamint a lakóház- és üzleti építkezési kiadások növekedésének köszönhet!. Számos nagy ázsiai ország ér el rekord fellendülést, köztük India, Kína és Indonézia. Kína egyedül a világ m"anyag cs! igényének 40%-át igényli 2010 és 2015 között. Az észak-amerikai m"anyag cs! piac több mint évi 6%-kal b!vül 2015-ig. Az USA-ban ez közel 7%/év lesz a drámai 2007 és 2009 közötti csökkenés után. Az afrikai, közel-keleti, kelet- és nyugat-európai piac szintén élénkül. A beruházási, építkezési és gyártási kedv újra feléled Kelet- és Nyugat-Európában a gazdasági krízis után. Az energiatermelés, az építkezési és gyártási aktivitás el!remozdítja az afrikai és közel-keleti m"anyag cs! piacot is. Ezzel ellentétben Közép- és Dél-Amerikában kisebb ütem" lesz a növekedés, mint az iparosodott országokban. A m"anyag csövek 2008 évi alkalmazás szerinti megoszlását mutatja Európában a 7. ábra. A gravitációs cs! piac messze a legnagyobb mind mennyiségben, mind értékben. 2009-ben a m"anyag csövek teljes keresletének kb. 70%-át tette ki Európában. 2001 és 2006 között még gyengén teljesítettek az épít!ipar, az infrastrukturális projektek és a kábelcsatornák iránti kereslet visszaesése miatt. 2007–2008-ban egy rövid expanziós periódus következett, mivel az európai 284

7. ábra. M"anyag csövek alkalmazás szerinti megoszlása Európában 2008-ban

gazdasági növekedés jótékonyan hatott az épít!iparra is. A PVC rendszerek fellendülése nagyobb volt a korábban vártnál, de a szennyvíz- és es!víz elvezetésben megjelent helyettesít! anyagként a polipropilén és a polietilén. A PVC a közcsatornáknál is folyamatosan el!nyt szerez az agyagcsövekkel szemben. A PVC csövekkel szembeni környezetvédelmi ellenállás csökkent, ezért számos alkalmazásban ismét el!retörnek. A PVC marad a gravitációs csövek f! alapanyaga, bár a jöv!ben várható, ha lassú ütemben is, hogy n!ni fog a polietilén és polipropilén rendszerek piaci részesedése. A polietilén gravitációs csövek (8. ábra) az es!víz- és útvíz elvezetésben törtek el!re 2007–2008-ban. A vékonyfalú PE csövek a betont helyettesítik a nagyobb átmér!j" alkalmazásokban. Az európai infrastrukturális projektek 2013-ig biztosítják a szektor lendületét. A kábelvédelem szintén fontos piaci szegmens marad a beruházásoknak köszönhet!en.

8. ábra. Nagy átmér!j" HDPE gravitációs cs! beépítése

A nyomóvezetékek közé tartoznak a gáz- és vízelosztó csövek, a hideg- és melegvíz vezetékek és a f"t!csövek. Ezekhez leginkább a polietilént (PE 80 és PE 100) használják. A piac 2006–2007 folyamán er!re kapott, nagymértékben köszönhet!en a kelet-európai gáz és víz infrastrukturális beruházásoknak. A PE cs! b!vülésének oka a fémcsövek (lágyvas a víz nyomócsövekhez, réz és 2011. 48. évfolyam 8. szám

acél a hideg- és melegvíz hálózatokhoz) és a PVC helyettesítése. A m"anyag rendszerek el!retörése a hideg- és melegvizes csöveknél nagyon er!s, az átlagos keresletb!vülés 2003–2008 között évi 10% volt, ami azt jelzi, hogy a rézés acélcsövek helyettesítése folytatódik, bár a növekedés hajtóereje továbbra is az export (els!sorban a PPr csövek exportja a volt szovjet tagköztársaságokba és a KözelKeletre). A PEX (térhálósított PE/alumínium, 9. ábra) és a PE-RT/alumínium többréteg" kompozit csövek fejlesztése szintén el!térbe került a hideg- és melegvizes hálózatoknál. A PE-RT (közepes s"r"ség" etilén-oktán kopolimer fokozott h!állósággal) használatának b!vülése Európában 2003–2008 között évente 29% volt (10. ábra). A gravitációs cs! szektoron belül nem várható, hogy a kereslet jelent!sen n! a jelenlegi szinthez képest, mivel a kormányok csökkentik az infrastrukturális projektekre fordítható összegeket. A b!vül! szektorokat, mint pl. az es!víz elvezet! rendszerek, ellensúlyozni fogja az építkezési projekteknél és a kábelvédelemben jelentkez! ki-

sebb kereslet. További kedvez! lehet!ségek nyílnak a nagy átmér!j" csatornacsövek cseréjében. A gáz- és víz nyomócsövek hosszútáv kilátásai általában pozitívak. Az er!sebb, könnyebb és kisebb falvastagságú PE 100 rendszerek (11. ábra) további piaci részesedést szereznek a lágyvas, a PVC és az acél kárára. A vizes alkalmazásokban sok meglév! hálózat elöregedett, ezért számos lehet!ség kínálkozik az id!sebb öntöttvas és azbesztcementes vezetékek cseréjére. Az EU részér!l er!s a nyomás a szivárgások, veszteségek csökkentésére és a víztakarékosságra.

11. ábra. PE 100 cs! gyártása

9. ábra. PEX csövek PE hab szigeteléssel

10. ábra. Beépített PE-RT csövek


3. Egyéb m"anyag épít!ipari termékek 3.1. Padlók A padlók és sz!nyegek, köztük a PVC (12. ábra) és egyéb m"anyag alapanyagúak, kereslete a világon 5%kal n! éves szinten 2014-ig, ami 15,3 milliárd négyzetmétert jelent. Ez jelent!s javulás a 2004 és 2009 közötti id!szakhoz képest, amikor a gazdasági válság letörte az eladásokat. Megélénkül a lakóház építési aktivitás, f!leg

12. ábra. PVC padló gyerekszobában

285

az iparilag fejlett országokban, de megfelel!en alakul a piaci környezet számos fejl!d! országban is. A piaci megoszlás várhatóan a következ! lesz: Ázsia/Óceánia 47%, Észak-Amerika 19%, Nyugat-Európa 16% és egyéb régiók 17%. Ebb!l egyedül a kínai eladások várhatóan 38%-ot tesznek ki. A padlópiac három f! szegmensre osztható: lakóház építkezések, üzleti jelleg" építkezések és a szállítási eszközök. A lakóház építési piac messze a legnagyobb a teljes értékesítés több mint felével, de a nem-lakóház célú építkezések is jelent!s részt hasítanak ki. 3.2. Szigetel!anyagok A szigetel!anyagok iránti igény a világon 2014-ig évi 5%-kal n!, ez 23 milliárd négyzetméter R-1 érték" anyagot jelent. Az R érték a h!szigetelés egyik mér!száma az épít!iparban. Minél nagyobb, annál jobb a szigetelés, vagyis annál kisebb a h!vezetés. A piaci részesedés tekintetében Ázsia/Óceánia vezet 40%-kal, második ÉszakAmerika 26%-kal, majd Nyugat-Európa (21%) és az

egyéb régiók (13%) következnek. A felhasználás a legtöbb iparosodott országban egészséges mértékben n!. A fejl!d! országokban a 2008/2009. évi válságot követ!en a kereslet fellendül!ben van. A m"anyagok közül h!- és hangszigetelésre habosított és üvegszálas termékeket használnak a hagyományos anyagok mellett (13– 14. ábra). 3.3. Szilárd burkolatok és egyéb öntött polimerek Az öntött polimerek kereslete a világon 2014-ig évi 8,7%-kal n! és eléri a 256 millió négyzetméter felületet. 2009-ben ez a mennyiség 168,5 millió négyzetméter volt, régiók szerinti megoszlásban Ázsia/Óceánia 67%, Nyugat-Európa 12%, Észak-Amerika 10% és egyéb országok 11%. Kína részesedése 60%, itt az öntött polimer iparág nagyon gyorsan fejl!dik, és jelent!s az épít!ipari aktivitás is. A keresletet élénkíti még az építkezések fellendülése az USA-ban, Nyugat-Európában, Ausztráliában, Japánban és Dél-Koreában. Más típusú burkolóanyagokkal összehasonlítva, az öntött polimereknek nagyon jó a teljesítménye és rugalmas tervezést is nyújtanak. Az öntött polimer értékesítések 65%-a szilárd burkolat. Az ún „iparilag el!állított kövek” (engineered stone, k!b!l és m"gyantából álló kompozit anyagok) kereslete n! várhatóan a leggyorsabb ütemben 2014-ig, bár felhasználásuk ma még kisebb mérték". F! alkalmazási területük a konyhapultok (15. ábra). A legolcsóbbak, de a legkevésbé tartósak a gelcoat-ok, melyek száler!sített epoxi vagy poliészter alapú kompozitok. Piaci b!vülésük el!reláthatólag mérsékelt ütem" marad.

13. ábra. H"t!kamra szigetelése poliuretán habbal

15. ábra. „Engineered stone” konyhapult

Források 14. ábra. BASF Basotec melamin gyanta habból készült hangelnyel! panelek hangszigetelésre és zajcsökkentésre egy gyermek múzeumban

286

Világgazdaság Online, www.vg.hu Freedonia Group tanulmányok, www.freedoniagroup.com Applied Market Information sajtóközlemények, www.amiplastics.com Pipe and Profile Extrusion, www.pipeandprofile.com


M!anyagok az épít"iparban

Recommend Documents