A középiskolai munka néhány mutatója 2004
Országos Közoktatási Intézet Budapest, 2005
Készült az Oktatási Minisztérium támogatásával, az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központjában. Az OKI KK 5062/2004. számú projekt témavezetője: Neuwirth Gábor.
Írta: Neuwirth Gábor Közreműködött: Horn Dániel A kutatás szakértőbizottságának tagjai: Balázs Éva, Lannert Judit, Pataki Mihály, Pósfai Péter, Roberts Éva, Sipos János
Olvasószerkesztő: Simon Mária Tipográfia: Aula.info
Adatszolgáltatók: Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda, Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont, Nemzeti Szakképzési Intézet, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, valamint körülbelül 70 országos középiskolai verseny szervezője
Számítógépes adatfeldolgozás: ELTE Számítógépes Szolgálat és Dokusoft Kft. A kutatás adatai elérhetők: http://www.Elnok79.elte.hu/verseny és http://www.oki.hu/kozepiskolak/ Kiadja az Országos Közoktatási Intézet Felelős kiadó: Halász Gábor főigazgató
© Neuwirth Gábor, 2005 © Országos Közoktatási Intézet, 2005
Tartalom Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 A kutatás célja, korlátjai és története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 Az eddigi vizsgálatok ismertetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 2. Az eredményességi mutatók (indikátorok). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 A felsőoktatási felvételi vizsgák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 A felsőoktatásba felvettek aránya a 12. évfolyamok létszámához viszonyítva . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 Országos szintű adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 A településtípusok adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18 A megyék adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19 A nagyvárosok adatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 Az iskolafenntartó szervezetek adatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21 A középiskola-típusok adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22 Felvételi arányok felsőoktatási intézménycsoportonként. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 Országos szintű adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 A településtípusok adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24 A megyék adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25 A nagyvárosok adatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27 Az iskolafenntartó szervezetek adatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28 A középiskola-típusok adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28 A közös és egységes felvételi írásbeli dolgozatok átlagai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 Országos szintű adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31 A településtípusok adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .32 A megyék adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33 A nagyvárosok adatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .34 Az iskolafenntartó szervezetek adatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .34 A középiskola-típusok adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35 A felsőoktatási felvételre jelentkezők nyelvvizsgaarányai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35 Országos szintű adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .36 A településtípusok adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .37 A megyék adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .37 A nagyvárosok adatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .38 Az iskolafenntartó szervezetek adatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39 A középiskola-típusok adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39 A középiskolai tanulóknak szervezett versenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41 Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41 Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .46 Egyéb középiskolai versenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50 3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .56 A beérkezett kérdőívek száma és megoszlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .56 A középiskolai tanulmányaikat elkezdő tanulók helyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .57 A középiskolai tanulók összetétele a lakóhely településmérete szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .58 A tanulók szüleinek iskolai végzettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .60 A tanulók anyagi háttere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .61 Az általános iskolai tanulmányokkal kapcsolatos mutatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .63
A középiskolát kezdő diákok általános iskolai tanulmányi eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .64 A nyelvtanulás időtartama iskolai keretek között, illetve azon kívül. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .66 A középiskolák eredményességére és a 9. évfolyamosokra vonatkozó mutatók összefüggései .67 A felsőoktatásba felvettek aránya. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .68 A felsőoktatási felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .72 A felvételre jelentkezők által letett nyelvvizsgák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .75 A tanulmányi versenyek (OKTV, OSZTV és egyéb versenyek) pontszámai . . . . . . . . . . . . . . . . . .78 4. A továbbtanulási hozzáadott érték. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .84 Az iskolánkénti továbbtanulási hozzáadott érték számításának módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .85 Az iskolacsoportonkénti továbbtanulási hozzáadott érték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .92 Területi szintű adatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .92 Az iskolafenntartó szervezetek és a gimnáziumtípusok továbbtanulási hozzáadott értékei . . . .95 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .96 Mellékletek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 1. melléklet – A középiskolák felvételi és versenyeredményességi mutatói, valamint a felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgaarányai, 2000–2004. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 2. melléklet – A középiskolák felvételi írásbeli átlageredményei tantárgyanként, 2000–2004 . . . . 120 3. melléklet – A középiskolák szociokulturális mutatói, a 9. évfolyamos tanulók körében végzett felmérések alapján, 2000–2004. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 4. melléklet – A középiskolák hozzáadott értékei és a hozzáadott érték szerinti sorrendek . . . . . . 157 5. melléklet – Térképek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173
Előszó Hetedízben kapják meg a középiskolák és a középfokú oktatással foglalkozó irányító- és civil szervezetek annak a több, mint húsz éve folyó kutatómunkának a legújabb eredményét, amely számos objektív mutató alapján hasonlítja össze a magyar középiskolákat. E vizsgálatok több vonatkozásban teszik lehetővé az egyes középiskolák helyzetének megítélését, és módot adnak a változások irányainak felismerésére is. Az első öt kötetben az adatbázis és a közölt iskolasorrendek nem voltak alkalmasak arra, hogy megítéljük a középiskolai oktató-nevelő munka eredményességét, hatékonyságát, minőségét, hiszen az egyes középiskolák működési feltételei, a tanulók kezdeti felkészültsége és képességei nagymértékben eltérőek. A középiskolák segítségével ezúttal ötödízben gyűjtötték össze és vizsgálták meg a belépő tanulók több szociokulturális mutatóját, és ezek összevetése néhány eredményességi mutatóval egyre inkább lehetőséget ad az iskolákban folyó munka megítélésére. A kiadvány ismertet néhány számítási módot, amely több fontos területen a középiskola által termelt hozzáadott érték megállapításához nyújt néhány támpontot. Fel kell hívni az olvasó figyelmét arra, hogy a kiadványban közölt egyes iskolasorrendek a középiskolákban folyó munka megítélésének csak egy-egy dimenzióját jelentik. Természetesen kiemelkedő jelentősége van a legtehetségesebb diákokkal való eredményes foglalkozásnak, de ezen túlmenően még számos olyan nevelési-oktatási cél létezik, amelyik teljesítése ugyanilyen fontos minőségi mutatója lehet egy-egy iskola tevékenységének. Ráadásul minden lista más-más sajátosságokkal rendelkezve, más típusú következtetések levonására ad alkalmat, ugyanakkor számos esetleges vonást is tartalmaz. Egyre kevésbé tájékoztat például a felsőoktatási felvételire való felkészítés eredményességéről a felvételi arányszámok alapján készült sorrend, hiszen ma már számos felsőoktatási intézményben a diákok zömét középiskolai eredményeik alapján, felvételi vizsga nélkül veszik fel. Némelyik középiskola diákjai egy-egy speciális szakterületen gyakorlatilag mind továbbtanulhatnak, míg más iskolákból a diákok szinte kizárólag a legfrekventáltabb egyetemekre pályáznak, és persze az sem mellékes körülmény, hogy ma már a végzős diákoknak közel fele bekerülhet egyetemre, főiskolára. A felsőoktatási írásbeli felvételi vizsgákon szerzett pontszámok alapján összeállított iskolasorrend talán a felvételi arányszámoknál valamivel összemérhetőbb, reálisabb, jobban tájékoztat az adott középiskola felsőoktatási felvételire való felkészítésének színvonaláról, bár meg kell jegyezni, hogy az utóbbi években több szakcsoport esetében éppen az iskola legjobban tanuló diákjainak nem kell részt venniük az írásbeli felvételi vizsgán. Javasoljuk az olvasónak, hogy csak az egyes iskolasorrendek együttes vizsgálatából vonjon le tanulságokat. A „Milyen a jó iskola?” kérdésre válaszolni nagyon nehéz és összetett dolog. Bízom abban, hogy a magyar közoktatás terén a minőségfejlesztési rendszerek utóbbi években elkezdődött helyi, intézményi kiépítése hamarosan elvezet egy komplex intézményértékeléshez, az előző kérdés valóban korrekt megválaszolásához. Ezt jelentős mértékben segíti a minden 6., 8. és 10. osztályos tanulóra kiterjedő, olvasás-szövegértés és a matematika alkalmazás terén végzett országos kompetenciamérés során megállapított hozzáadott pedagógiai érték is. Így folyamatosan lehetővé válik, hogy minden iskola munkáját egyre több mutató alapján és az adott körülmények figyelembevételével értékelhessük. Várjuk az érdekeltek észrevételeit és a kutatás továbbfejlesztésére irányuló javaslatait! Budapest, 2005. május.
Sipos János közoktatási helyettes államtitkár 5
1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai ÖSSZEGZÉS Néhány összefoglaló gondolattal indítjuk kiadványunkat. Tesszük ezt azért, mert a hazai középiskolák munkájának eredményességét vizsgáló, több évtizede folyó kutatásunk leíró és elemző adatait 121 táblázatban, 4 mellékletben és 101 megállapításban, illetve következtetésben mutatjuk be az olvasóknak, így szükségesnek látszik, hogy néhány gondolattal elősegítsük mindezek áttekinthetőségét. 1.
Abból indultunk ki, hogy lehetséges és szükséges a középiskolák eredményességi mutatóinak öszszeállítása. Ezek különböző objektív mutatók alapján rendezik az iskolák tanulóinak eredményeit, és ezzel módot adnak arra, hogy a diákok és szüleik, a pedagógusok és az iskolák vezetői, az intézményeket működtető szervek egymáshoz viszonyíthassák a középiskolákat, a mutatók idősora pedig lehetővé teszi, hogy felmérjék ezek fejlődését, alakulását. Kötetünk, illetve az interneten elhelyezett mellékletek1 273 különböző szempont szerint kialakított eredményességi mutatót tartalmaznak.
2.
Az iskolák csoportjainak településtípusok, megyék, városok, iskolafenntartók és iskolatípusok szerinti összehasonlítása lehetővé teszi a középiskolai oktatás fejlődésének leírását. A sok szempontú elemzésből kitűnik, hogy – az elmúlt 14 évben a középiskolák száma 66%-kal, érettségiző tanulóinak száma (L) 40%-kal, a felsőoktatási intézményekbe az érettségi évében jelentkezők száma (J) 128%-kal és a felsőoktatásba ezek közül bekerülők száma (F) 181%-kal növekedett. Ez a jelentkezési arányok (J/L) emelkedését jelenti 41%-ról 68%-ra, a felvételi arányok (F/L) emelkedését 23%-ról 46%-ra. Ilyen ütemű fejlődés a magyar köz- és felsőoktatás történetében páratlan.2 – Ez az expanzió együtt járt az iskolák felsőfokú továbbtanulásra felkészítő legeredményesebb és legkevésbé eredményes csoportjai közötti különbségek növekedésével, azaz évről évre nő a különbség a továbbtanulási mutatókban a legjobb és legrosszabb iskolacsoportok, településtípusok, megyék, városok, iskolafenntartók és iskolatípusok között. Ez arra hívja fel az iskolák és az oktatás irányítóinak figyelmét, hogy erőfeszítéseket kell tenniük a leszakadó iskolák, iskolacsoportok hátrányainak csökkentésére, a tanulók esélyegyenlőségének növelésére.
3.
A 2000., 2001., 2002., 2003., 2004. években a 9. évfolyamokon lefolytatott, a szociális helyzetre és az előtanulmányokra vonatkozó (továbbiakban szociokulturális) felmérések lehetővé tették egyrészt a középiskolák tanulói összetételének összehasonlítását, másrészt az ezekből képzett mutatók (mint bemeneti adatok) összehasonlítását az elmúlt évtizedben kialakított eredményességi mutatókkal (kimeneti adatokkal).
4.
A középiskolák tanulói összetétele igen nagy mértékben különbözik egymástól:
1
http://www.oki.hu/kozepiskolak; http://elnok79.elte.hu/verseny, a szerző elérhető a
[email protected] és a
[email protected] e-mail címen és az (1) 215--6155-ös telefonszámon. 2 Az Oktatási Minisztérium által közölt, a középiskolai oktatásra vonatkozó alapadatok (intézmények, illetve programtípusok száma, az ott tanuló diákok létszáma, a felsőoktatásba jelentkezők és bekerülők aránya) nem teljesen egyeznek meg kutatásunk vonatkozó adataival. Ennek oka, hogy vizsgálatunk csak azon középiskolákra terjed ki, melyek az egyes elemzési dimenziók esetében különböző feltételeknek megfelelnek. A későbbiekben a szűkítés konkrét szempontjait minden mutató és sorrend esetén feltüntetjük.
6
7
1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai
–
– –
–
míg az iskolák 35-36%-ában a szülők átlaga nem rendelkezik érettségivel (az iskolázottság átlagéve 12 alatt van), addig az iskolák 14%-ában a szülők többsége diplomás (az iskolázottság átlagéve 14 év feletti); míg az iskolák 48-61%-ában a szülők átlagos munkanélküliségi aránya 10% alatt van, addig az iskolák 6-14%-ának esetében 20% felett; míg a középiskolák 12-24%-ában olyan tanulókat vesznek fel, akiknek az általános iskolában kevesebb, mint 10%-a szorult nevelési segélyre, addig a középiskolák 5-20%-ában a tanulók több mint 40%-a vett igénybe nevelési segélyt az általános iskolában; míg a középiskolák 7,4%-ába a tanulók 4,5 feletti tanulmányi átlaggal kerülnek be, addig az iskolák 38,6%-ában 3,5 alatt van a 9. évfolyamot elkezdő tanulók átlaga.
A szociokulturális mutatók egymás között összefüggései szorosak: különösen erős az összefüggése a települési mutatóknak a szülők iskolázottsági mutatóival és a szülők iskolázottságának a tanulók általános iskolai tanulmányi eredményeivel. 5.
A középiskolák néhány bemenő, illetve kimenő adata szoros összefüggést mutat egymással. Ezek (az összefüggés erősségének sorrendjében) a következők: családi és felkészültségi mutatók:
az általános iskolai osztályzatok átlaga a szülők iskolázottságának átlagos évei a szülők munkanélküliségi aránya
eredményességi mutatók:
a felvételi arány (F/L) a nyelvvizsgaarány (Ny/J) az írásbeli felvételi dolgozatok átlaga
A középiskolák korrelációs együtthatói: az általános iskolai osztályzatok átlaga és a
felvételi arány között nyelvvizsgaarány között felvételi dolgozatok átlaga között
0,85 0,81 0,79
a szülők iskolázottságának átlagos évei és a
felvételi arány között nyelvvizsgaarány között felvételi dolgozatok átlaga között
0,75 0,78 0,69
a szülők munkanélküliségi aránya
felvételi arány között nyelvvizsgaarány között felvételi dolgozatok átlaga között
–0,45 –0,51 –0,41
Ez azt jelenti, hogy az iskolák többségénél a tanulók összetétele determinálja az eredményességi mutatókat. A fellelhető összefüggések tartósak, hiszen még úgy is megnyilvánulnak, ha egy, az általános iskoláit 4-5 évvel korábban kezdő korosztály felsőoktatási felvételi eredményeit vetjük öszsze az elmúlt öt tanév 9. évfolyamot kezdő tanulóinak szociális és tanulmányi mutatóival. 6.
Megállapítható minden iskola esetében a bemeneti adatok (9. évfolyamos tanulók szociokulturális mutatói) és a kimeneti adatok (iskolák eredményességi mutatói) közötti különbség. A továbbiakban ezt „hozzáadott értéknek” nevezzük.
A középiskolák tanulói családi és felkészültségi mutatóinak és eredményességi mutatóinak viszonylag szoros összefüggése az iskolák nagy többségére érvényes. Az iskolák kb. 15-15 százaléka esetében azonban jelentősen jobbak, illetőleg rosszabbak az eredményességi mutatók, mint azt a szociokulturális mutatók indokolnák. Vizsgáljuk, hogy mik lehetnek ezeknek az eltéréseknek az okai, de még nem jutottunk objektív módon igazolható magyarázathoz. Öt év bemenő adatainak az ismerete alapján közöljük a „hozzáadott érték” szerinti iskolasorrendeket. Ezeket azonban még nem szabad teljesen megalapozottnak tekinteni. Egyrészt a számítási mód7
8
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
ra is több eljárást (hetet) közlünk, és még bizonyításra szorul, hogy melyik a leghelyesebb. Másrészt csak az iskolák egy részében állnak rendelkezésre legalább négy év bemenő adatai, és még várnunk kell 1-2 évet, amíg a legtöbb iskolára nézve összehasonlíthatóvá válnak az adatok. Megnyílt tehát a lehetőség arra, hogy ismertté váljon az iskolák „hozzáadott érték” szerinti sorrendje, és folytatható az okok elemzése, hogy az átlagtól eltérő „hozzáadott értéket” mutató középiskolák esetében melyek azok az iskolavezetési, pedagógiai, gazdasági tényezők, amelyek a kiemelkedően jó és gyenge eredményeket előidézték. Ha ezek – az előreláthatóan néhány évig tartó – elemzések eredményeket hoznak, mód nyílhat a leghatékonyabb iskolák tapasztalatainak elterjesztésére, az elmaradó iskolák hátrányainak csökkentésére.
A KUTATÁS CÉLJA, KORLÁTJAI ÉS TÖRTÉNETE A középiskolákban folyó munka minősége, eredményessége, hatékonysága számos szempontból elemezhető. Ezen vizsgálatok egyike objektív mutatók (indikátorok) alapján, számokban kísérli meg kifejezni az egyes oktatási intézmények, iskolacsoportok néhány tulajdonságát, a velük szemben támasztott követelmények teljesítését, amelyeknek természetesen csak egy kisebb része mérhető ily módon. A középiskolákban folyó munka eredményességét az elérhető objektív adatok alapján vizsgáló kutatás eredményeit most hetedik alkalommal kapják kézhez a magyar középiskolák és a középfokú oktatással foglalkozó szervezetek. A kutató több mint két évtizede törekszik olyan adatok összegyűjtésére, amelyek alapján összehasonlíthatók a hazai középiskolák, az azokat fenntartó szervezetek, az iskola- és településtípusok. Az erre irányuló igény több oldalról érzékelhető: – a tanulók és szüleik ismerni akarják azoknak az iskoláknak az értékeit, amelyek között választhatnak, amikor a továbbtanulásról döntenek; – az iskolák vezetői és a pedagógusok szeretnék tudni, hogy saját maguk és a tantestület erőfeszítései milyen eredményeket hoznak a többi iskolához viszonyítva; – az iskolákat irányító szervek objektív ismérvek alapján akarják meghozni az iskolákra vonatkozó döntéseiket. A középiskolák összehasonlítása objektív módon azonban nehéz, szinte lehetetlen feladat. Az iskolákkal szemben támasztott igények ugyanis nagyon sokrétűek, ugyanakkor az eredmények mérésének lehetőségei korlátozottak, hiszen a tanító- és a nevelőmunka hatásai a tanulói agyakban és szívekben mutatkoznak meg, így ezek változásai nehezen vagy nem tárhatók fel és nem hasonlíthatók össze. Szinte járhatatlan útnak tűnik a tanárok és az iskolák oktató-nevelő munkájának közvetlen megfigyelése, hisz ez elsősorban a tantermek zárt ajtói mögött folyik, de ha az osztályokban videokamerák lennének is elhelyezve, akkor sem lehetne olyan „versenybírót” találni, aki képes lenne összehasonlítani a látottakat. A kutatási tapasztalatok alapján a legalkalmasabb eszköz, ha a tanító- és a nevelőmunkát az eredmények tükrében vizsgáljuk, azaz azt mérlegeljük, hogyan szerepelnek a középiskolák tanulói olyankor, amikor valamilyen módon összehasonlítják tudásukat, produkcióikat. Ilyen lehetőséget elsősorban a felsőoktatási felvételi vizsgák és a középiskolások különböző versenyei biztosítanak. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos alapképzéseinek felvételi vizsgáin évente 80-85 ezer fő vesz részt, akiknek több mint fele abban az évben érettségizik. A versenyek száma, melyeken bármely középiskolás bizonyíthatja felkészültségét, több száz, az induló diákok száma pedig több százezer. A felvételi vizsgákon és e versenyeken együttesen a középiskolások közel kétharmada – és általában a jobbik hányada – vesz részt, így ezek viszonylag megbízható jelzéseket adnak a középiskolákban folyó munkáról. Ugyanakkor a felsőoktatási felvételek és a legtöbb verseny a tanulók ismereteit, tudását, azaz elsősorban a továbbtanulásra való alkalmasságot méri. A középiskolák egy jelentős részének azonban más 8
1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai
9
feladatai is vannak, a munkaerőpiac igen változatos egyéb igényeit is ki kell elégíteniük. Aláhúzzuk, hogy a következőkben ismertetett vizsgálat erre kevés támpontot nyújt. Azt is hangsúlyozzuk, hogy nem hagyható figyelmen kívül néhány olyan korlát, amely az iskolák összehasonlítását megnehezíti. A teljesség igénye nélkül ezek közül emelünk ki néhányat. 1.
A középiskolák azokat a tanulókat formálják, akik beiratkoznak hozzájuk. Egyes oktatási intézmények iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy csak a jelentkezők legjobbjait tudják felvenni, számos iskolában viszont alig van válogatási lehetőség. Egyes középiskolák a legjobb általános iskolákból veszik fel diákjaikat, mások a gyengébbekből. Van, ahol olyan tanulói rétegeket képeznek, akiknek szülei sok kulturális és anyagi segítséget képesek adni gyermekeiknek, míg máshol a diákok nagy része többszörösen hátrányos helyzetű. A település mérete és szerkezete – ahol az iskola működik – nagymértékben befolyásolja ezeket a tényezőket. Nincs az a tanári együttes, amely képes lenne ezeket a különbségeket kiegyenlíteni, nincsenek olyan mérési módszerek, amelyek valamennyi ilyen eltérést figyelembe tudnának venni.
2.
Az egyes versenyek – természetesen – különböző képességeket, tudást mérnek. Nyilván más pedagógusi munka tükröződik egy népdaléneklési, egy sportági, egy Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny vagy egy diákolimpiai első helyezésben. A felsőoktatási felvételi vizsgák összehasonlításának is sok buktatója van, hiszen nem azonos értékű bejutni egy olyan egyetemre, ahol nehéz vizsgákon tízszeres túljelentkezés mellett kell helytállni, mint egy olyan főiskolára, ahol minden válogatás nélkül bárkit felvesznek. Az sem egyenértékű, ha egy osztályból a felvettek számát a jelentkezőkhöz vagy az osztály létszámához viszonyítják. Még nehezebben hasonlíthatók össze egymással a felvételi vizsgák eredményei és a különböző versenyek helyezései.
3.
Azt is ki kell emelnünk, hogy a középiskoláknak a tantárgyi felkészítésen kívül sok egyéb feladata van, többek között az egyéni képességek kibontakoztatása, az erkölcsi és testi nevelés. Ezeket a különböző versenyek legfeljebb csak áttételesen mérik. Egy olyan iskola, amely a felvételi és a versenyeredmények tekintetében kiváló, középszerű lehet a nevelés hatékonysága terén, és amelyik eredményesen nevel, nem feltétlenül büszkélkedhet versenyeken győztes tanulókkal. Az iskolák összevetése tehát csak a felvételi és a versenyeredmények alapján félrevezető lehet, hiszen a nevelőmunka eredményességének összehasonlítására nem ad módot.
4.
Maga az adatgyűjtő munka is sok akadályba ütközik. A felvételivel, illetve a versenyekkel kapcsolatos adatokat szolgáltató szervezetek információi esetenként nem megbízhatóak, néha elvesztek, és akad olyan versenyszervező is, amely megtagadja az eredmények kiadását. Azok az iskolák, amelyek ilyen versenyekben érdekeltek, joggal vetik fel, hogy az emiatt keletkezett hátrányok sértik érdekeiket, hiszen az elért helyezéseik így nem tudják megerősíteni jó hírüket.
Mindezek ellenére nem lenne helyes eltekinteni az iskolák összehasonlításától, de gondosan mérlegelni kell ennek módszereit, és egy pillanatig sem szabad megfeledkezni e módszerek vitathatóságáról és bizonyos szempontból egyoldalúságáról.
AZ EDDIGI VIZSGÁLATOK ISMERTETÉSE Hazánkban 1967 és 1994 között évenként megjelentek a „Középiskolák felvételi vizsgaeredményei a felsőoktatási intézményekben” c. kiadvány kötetei, amelyek 1987 óta tartalmazták a középiskolák sorrendjét is a felsőoktatási felvételek több eredményességi mutatója szerint. E mutatók 1992 óta kibővültek a felvételi írásbelik pontátlagaival. Az 1980-as évek közepétől elkezdődött az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek (OKTV), az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek (OSZTV) és az egyéb középiskolai versenyek adatainak gyűjtése, és sikerült – több hiányossággal – létrehozni egy 1986-tól idősorosan csoportosított adatbázist. 9
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
10
Az adatbázis létrejötte 1994 után lehetővé tette egy új kutatási feladat kitűzését: a magyar középiskolák fejlődési irányzatainak vizsgálatát objektív ismérvek alapján. Az elemzés azonban ekkor még csak ezen eredményességi mutatók bázisán történhetett. 1996-ban felmerült az igény, hogy ezeket az eddigi kimeneti adatokat vessük össze a bemeneti adatokkal: a középiskolát kezdő 9. évfolyamos tanulók szociális és tanulmányi mutatóival. Először az 1999/2000-es tanévben volt módunk egy ilyen adatokat szolgáltató felmérés lefolytatására, s ez egyben lehetőséget biztosított újabb összefüggések feltárására is, nevezetesen a középiskolák összehasonlítására a tanulmányaikat kezdő tanulók összetétele és az azt befejező diákok elért eredményei mentén. Az ezt követő négy tanévben végzett további felmérések után már meg lehet kísérelni olyan sorrendek összeállítását, amelyek a középiskolai tanulmányaikat kezdők szociokulturális és az azt befejezők eredményességi adatait vetik össze, másként – nem teljesen szabatos kifejezéssel – fogalmazva a továbbtanulási hozzáadott értéket mutatják be. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1995 novemberében adta meg a kutatónak az első megbízást az adatok további gyűjtésére és rendszerezésére. 1998-ig a minisztérium, azóta az Országos Közoktatási Intézet indított évente újabb projektet az adatbázis kiegészítésére, illetőleg a kutatás kiszélesítésére. E megbízások alapján készült el 1996-ban az I., 1997-ben a II., 1999-ben a III., 2000-ben a IV., 2001-ben az V., 2003-ban a VI. és 2004-ben a VII. kutatási jelentés. E jelentések anyagát adta közre 1997-ben, 1999-ben, 2000-ben, 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben e kiadvány hat megelőző kötete. 1. táblázat
A kutatás során eddig kiépített adatbázis teljességének mértéke
Adatcsoport
Versenyek (sorrendek) száma
Időszak
Összes lehetséges adat
Eddig megszerzett adat
Az adatállomány teljességének mértéke (%)
OKTV
23
1986–2004
12 802
12 802
100,0
OSZTV
107
1986–2004
11 500
10 635
92,5
78
1986–2004
26 000
24 628
94,7
208
1986–2004
50 302
48 065
95,5
Felvételi vizsga
5x13
1991–2004
706 944
706 944
100,0
Mindösszesen
273
807 548
803 074
99,5
Egyéb versenyek Összesen
Megjegyzés: A középiskolák 9. évfolyamos tanulóiról a 2000–2004. években 8 204 925 adatot tartalmaz az adatbázis.
A rendelkezésre álló nagy mennyiségű adat (lásd 1. táblázat) lehetővé teszi az intézmények mutatóinak összehasonlítását, időbeli alakulásuk vizsgálatát egyenként vagy akár területi, megyei, település- és iskolatípus, illetőleg iskolafenntartó szerinti bontásban, vagy akár többszempontú elemzését is. Ezáltal lehetőség nyílik a középiskolai oktatás egészének fejlődésére vonatkozó következtetések levonására is. Az is látható, hogy a különböző versenyek eredményei alapján 208-féle, a felsőoktatási felvételek adatai szerint további 65-féle, összesen 273-féle iskolasorrend állítható össze. Ilyen nagyszámú mutató természetesen nem publikálható egy nyomtatott kiadványban, az érdeklődők a korábban jelzett internetes címeken érhetik el a számítógépes adatállományokat.
10
2. AZ EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓK (INDIKÁTOROK) A vizsgálatok lehetővé teszik, hogy a középiskolai munkát – a felsőoktatási felvételi vizsgák mutatószámainak és – néhány, nagy tömegeket megmozgató országos középiskolai verseny eredményeinek tükrében elemezzük.
A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI VIZSGÁK A felsőoktatási felvételi vizsgák adatai alapján a középiskolák a következő mutatók szerint értékelhetőek: A) Létszámokkal összefüggő adatok (százalékban) 1. A felsőoktatásba felvettek számát (F) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F/L táblázat; 2. A felsőoktatásba felvettek számát (F) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F/J táblázat; 3. A felsőoktatásba jelentkezők számát (J) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban J/L táblázat; 4. A felsőoktatásba jelentkezettek nyelvvizsgáinak számát (NY)3 a felsőoktatásba jelentkezettek létszámához (J) viszonyítva, továbbiakban NY/J táblázat; 5. A felsőoktatásba felvettek nyelvvizsgáinak számát (NY) a felsőoktatásba felvettek létszámához (F) viszonyítva, továbbiakban NY/F táblázat; 6. A felsőoktatásba jelentkezettek középfokú nyelvvizsgáinak számát (NYK) a felsőoktatásba jelentkezettek létszámához (J) viszonyítva, továbbiakban NYK/J táblázat; 7. A felsőoktatásba felvettek középfokú nyelvvizsgáinak számát (NYK) a felsőoktatásba felvettek létszámához (F) viszonyítva, továbbiakban NYK/F táblázat; 8. A felsőoktatásba jelentkezettek felsőfokú nyelvvizsgáinak számát (NYF) a felsőoktatásba jelentkezettek létszámához (J) viszonyítva, továbbiakban NYF/J táblázat; 9. A felsőoktatásba felvettek felsőfokú nyelvvizsgáinak számát (NYF) a felsőoktatásba felvettek létszámához (F) viszonyítva, továbbiakban NYF/F táblázat; 10. A tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre felvettek számát (F1) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F1/L táblázat; 11. A tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre felvettek számát (F1) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F1/J táblázat; 12. A műszaki és az agráregyetemekre felvettek számát (F2) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F2/L táblázat; 13. A műszaki és az agráregyetemekre felvettek számát (F2) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F2/J táblázat; 14. A főiskolákra felvettek számát (F3) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F3/L táblázat; 15. A főiskolákra felvettek számát (F3) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F3/J táblázat.
3
Azok a nyelvvizsgára vonatkozó adatok állnak rendelkezésünkre, amelyeket a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapok tartalmaznak.
11
12
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
A fenti 15-féle táblázat elkészítéséhez az 1991–2004. évekre vonatkozóan gyűltek össze az adatok. Az utóbbi évekre nézve a középiskolából hozott pont/felvételi vizsgán szerzett pont (H/SZ) mutató már félrevezető lenne, mert a felsőoktatási intézmények mind a kétféle pontot különbözőképpen számítják. B) A felvételi írásbeli dolgozatok átlagpontjai Négy mutató készült az 1992–2004. években megírt közös és egységes írásbeli vizsgák átlageredményeiből. Ezek: 16. Az érettségi évében felvételizők átlagai az összes felsőoktatási felvételi írásbeli vizsgán; 17. Az érettségi utáni évben felvételizők átlagai az összes felsőoktatási felvételi írásbeli vizsgán; 18. Az érettségi évében felvételizők átlagai 14 vizsgatárgy4 esetében; 19. Az érettségi utáni évben felvételizők átlagai 14 vizsgatárgy esetében. A felsőoktatási felvételek írásbeli vizsgái helyett 2005-től a kétszintű érettségi dolgozatainak alapján lehet bekerülni a felsőoktatási intézményekbe. Így a jövő évtől ezek eredményei alapján lehet majd megítélni a középiskolákban folyó munkát. Nem egyenértékűek a táblázatok abból a szempontból, hogy miként minősítik az iskolák továbbtanulásra felkészítő munkáját. E tekintetben többféle megítélés lehetséges, a következő, kurzív betűkkel szedett mondatok a kutatást végző – vitatható – véleményét tükrözik. A felvételi létszámokra és az írásbeli dolgozatokra vonatkozó mutatók közül az utóbbiak jelzik megbízhatóbban a középiskolai tanítás eredményességét, mert ezek a megszerzett ismeretek, tudás szintjét mérik. A létszámokra vonatkozó 15 mutató közül az iskolák felsőoktatásra felkészítő munkájának hatékonyságát legjobban az F/L mutató (a száz 12. évfolyamos tanulóból felvettek száma) jellemzi. Ez tükrözi ugyanis, hogy a tanulók hány százalékát teszi az iskola a továbbtanulásra fogékonnyá és alkalmassá, illetve irányítja olyan felsőoktatási intézménybe, ahol felvételi esélyei a legjobbak. Ez a mutató nagymértékben függ attól, hogy a tanulók olyan felsőoktatási intézménybe jelentkeznek-e, amelybe a felvétel feltételei a legkedvezőbbek számukra. Ismeretes, hogy vannak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek csak minimális felvételi követelményeket támasztanak, sőt olyanok is, amelyek felvételi vizsga nélkül szinte minden jelentkezőt felvesznek. Ha a középiskola ilyen intézményekbe irányítja gyengébb tanulóit, javíthatja ezt a mutatóját. Sokan tartják fontosnak az F/J mutató (a száz jelentkezőből felvettek száma) jelzéseit. Ez kétségtelen olyan iskolatípusok esetében, amelyeknek nem elsődleges feladata a továbbtanulásra való felkészítés (szakközépiskola, vegyes iskola). Azonban az ilyen alapon készült iskolasorrendeknek súlyos hibája, hogy jobb helyezési számot adnak azoknak az iskoláknak, amelyeknek csak egy-két tanulója jelentkezett a felsőoktatásba, ha azokat felvették (akár felvételi vizsga nélkül is), mint azoknak, amelyeknek valamennyi tanulója jelentkezett (akár a legigényesebb felsőoktatási intézményekbe), de közülük egyet nem vettek fel. Nem helyes sem az F/L, sem az F/J mutatók esetében összehasonlítani a gimnáziumi és a szakközépiskolai osztályokban végző tanulókat. Ezeket a mutatókat ugyanis úgy képezzük, hogy az érettségi évében felvételre jelentkezőket, illetve felvetteket vesszük figyelembe, a szakközépiskolások nagy része viszont az érettségi után a technikusi fokozat megszerzéséért elvégzi a középiskolák 13. évfolyamát is, s csak azt követően jelentkezik a felsőoktatásba. Ezért is készülnek külön iskolasorrendek a gimnáziumokra és a szakközépiskolákra. A vegyes (gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokat is tartalmazó) középiskolák sorrendjeinek értékelésénél ajánlatos figyelembe venni a gimnáziumi és szakközépiskolai osztályok arányát. A nyelvvizsgákra vonatkozó táblázatok (NY/J, NY/F, NYK/J, NYK/F, NYF/J, NYF/F) a tanulók idegen nyelvi felkészültségét jelzik. Ez a felsőoktatásba való bejutást illetően igen fontos tényező, hiszen szinte valamenynyi felsőoktatási intézmény többletpontokkal jutalmazza az államilag elismert nyelvvizsgákat. A jelentkezők közötti nyelvvizsgával rendelkezők aránya jobban jelzi a középiskolák nyelvi felkészítő munkáját, mint a felvettek közötti arány, mert utóbbiakban az is tükröződik, hogy a tanulók az egyéb tárgyak vizsgáin milyen eredménnyel 4
A vizsgatárgyak a következők: angol, biológia, fizika, földrajz, francia, kémia, közgazdaságtan, magyar nyelv és irodalom, matematika, német, olasz, orosz, spanyol, történelem.
12
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
13
szerepeltek. Ezek a mutatók azonban nemcsak az iskola felkészítő munkájára utalnak, hanem erősen függenek a családi körülményektől is. Az arányszámok kialakulásában ugyanis – az iskola felkészítő munkája mellett – jelentős a szerepe annak is, hogy a tanulók családi körülményei lehetővé teszik-e a magánúton (különórákon) való nyelvtanulást és az időszakonkénti hosszabb külföldi tartózkodást. Az elmúlt években az idegennyelv-tudás elismerése változott a felvételi eljárásban. Míg régebben több idegen nyelv állami nyelvvizsgával igazolt ismerete emelte a többletpontok számát, addig az utóbbi években már csak egy, illetve két idegen nyelv tudásáért jár pluszpont. Ezért ez a mutató nem alkalmas a nyelvismeret fejlődésének időbeli vizsgálatára, mert most a felvételre pályázók akkor is csak egy, illetve két állami nyelvvizsgát jeleznek felvételi lapjukon, ha több nyelvből rendelkeznek ilyennel. Több középiskola bírálta a múltban az F/L táblázat jelzésértékét amiatt, hogy összemossa azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyekbe nehéz feltételekkel, szigorú vizsgák árán lehet bekerülni azokkal, amelyek vizsgák nélkül veszik fel a pályázókat. Ezért készültek el a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre (nehezebb felvételi vizsgák, magasabb jelentkezési arányok) vonatkozó F1/L, F1/J mutatók, illetve a műszaki és az agráregyetemekre (alacsonyabb jelentkezési arányok, sok vizsgamentesség) vonatkozó F2/L, F2/J mutatók. Hasonló módon összeállítottuk a főiskolákra vonatkozó F3/L, F3/J mutatókat is. Ezek az indikátorok valóban jobban differenciálnak, mint azok, amelyek együtt kezelik az összes felsőoktatási intézményt. Hiányosságuk viszont – minthogy egy-egy középiskolában kicsi és gyakran véletlenszerű azoknak a tanulóknak a száma, akik egy adott iskolatípusba jelentkeznek –, hogy ezek a mutatók nem mindig tekinthetők jellemzőnek. Az írásbeli dolgozatok átlagait feltüntető táblázatok csökkentik azt a zavaró tényezőt, amely a továbbtanulási célként választott intézmények különböző felvételi követelményszintje miatt bizonytalanná teszi az iskolák összehasonlítását. A közös és egységes írásbeli dolgozatokat ugyanis tárgyanként egy időpontban, azonos tételekből írják a felvételizők, és azokat egységes javítási útmutató alapján értékelik. Ezért a dolgozatírás egy nagy versenynek tekinthető, amelyben évenként az iskolák tanulóinak legjobbjai (válogatott csapata) vesznek részt. Ezek a mutatók – együtt vizsgálva az OKTV és az egyéb versenyek tantárgyi táblázataival – jelzik, hogy az elit- és a tömegképzés az egyes iskolákban az adott tantárgyban milyen eredmények produkálására képes. Figyelembe kell azonban vennünk azt is, hogy a felvételizők egy jelentős része nem ír felvételi dolgozatot, hiszen ez több intézménycsoportban nem kötelező, illetve a legjobbak felmentést kapnak a felvételi vizsga alól. A felvételi mutatók értékelésénél arra is gondolnunk kell, hogy a vizsgált évtizedben a felvételi eljárás jelentősen megváltozott. A nagyszámú felvételi mentesség bevezetése, a felvételi arányok nagymértékű változása, a pontozási módszerek divergálása, majd az utóbbi években az eltérések csökkenése indokolttá teszi, hogy az idősorokat több mutató esetében fenntartásokkal kezeljük. A középiskolák általános képzésének eredményessége elsősorban a felsőoktatási felvételek mutatóival mérhető, hisz a felvételi vizsgáknak az 1991–2004-es évekre vonatkozó több mint hétszázhétezer adata többféle szempontból teszi lehetővé az iskolák csoportosítását. Az évenkénti közel ezer középiskolára vonatkozó, közel ötvenezer adat jellemző a középiskolások teljesítményére, ezért alkalmas általános tanulságok levonására. A felsőoktatási intézményekbe való bejutásra minden középiskolából a legjobban felkészült tanulók pályáznak, ezek számából, arányából és teljesítményéből nagy biztonsággal lehet következtetni az egyes középiskolákban és azok csoportjaiban folyó munka minőségére, a tanulók továbbtanulási esélyeire. A következő fejezetekben a számos felvételi mutatóból négy csoportot veszünk figyelembe. Ezek: – a felvételi vizsgákon megírt közös és egységes írásbeli dolgozatok átlageredményei, – a felsőoktatásba felvettek aránya a végző középiskolai osztályok létszámához viszonyítva (F/ L mutató) az összes felsőoktatási intézmény vonatkozásában, – az F/L mutató három felsőoktatási intézménycsoportot tekintve és – a felsőoktatási felvételekre jelentkező középiskolások nyelvvizsgáinak aránya. Az ismertetett mutatók alakulását a továbbiakban országos és területi szinten: a településtípusokra, a megyékre, a nagyvárosokra, valamint a fővárosi kerületekre vonatkozóan, illetve az iskolák fenntartók és képzési típusok szerint kialakított csoportjaiban vizsgáljuk. 13
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
14
A FELSŐOKTATÁSBA FELVETTEK ARÁNYA A 12. ÉVFOLYAMOK LÉTSZÁMÁHOZ VISZONYÍTVA E mutató (F/L)képzésénél a középiskolákat négy kategóriába soroltuk: gimnáziumok, művészeti középiskolák, szakközépiskolák, vegyes (gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokat oktató) középiskolák. Ezt a csoportosítást az indokolja, hogy ezeknek az iskolatípusoknak eltérő az elsődleges képzési célja: magasabb szintű tanulmányokra vagy szakmára történő felkészítés, illetve a más felvételi feltételeket támasztó művészeti felsőoktatásba való bejutás elősegítése. Ezért nem lenne méltányos e négy típusba tartozó iskolákat a felsőoktatási felvétel szempontjából összehasonlítani egymással. Ugyanakkor az egyes kategóriákba való besorolás sem könnyű feladat (és ennek megfelelően fenntartással kezelendő), hiszen ma már egyre gyakoribb, hogy egy intézményben többféle képzés is előfordul, sőt az egyes iskolákban oktatott programok kombinációi is rendkívül sokfélék.5 Az iskolák tipizálásánál az volt a szempont, hogy egy adott intézményben a 12. évfolyamokon 2004-ben milyen képzési programok működtek. 2. táblázat
A középiskolák száma intézménytípusonként, 1991–2004
Iskolatípusok
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Gimnáziumok
192
195
203
217
239
240
263
288
297
309
324
343
358
353
Vegyes középiskolák
150
153
159
164
168
168
171
175
177
177
177
176
176
184
Szakközépiskolák
275
301
317
342
378
379
396
414
411
414
409
417
411
395
11
12
13
17
17
17
19
19
21
21
22
20
20
20
628
661
692
740
802
804
849
896
906
921
932
956
965
952
Művészeti középiskolák Összesen
A középiskola-típusok összehasonlításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy míg a vizsgált időszakban az iskolák száma 52%-kal emelkedett, addig a gimnáziumoké 82%-kal, a szakközépiskoláé 44%kal, a vegyes iskoláké 3%-kal, a művészeti középiskoláké pedig 82%-kal. Az összefoglaló táblázatokban az iskolák eredményeit a mutatók ötévi átlagával jellemeztük. Azok az iskolák, amelyeknek az öt évben legalább négyszer nincs mutatója (nincs felvételiző diákja), nem szerepelnek. Így biztosítható, hogy az indikátorokat néhány év véletlenszerű adatai ne torzítsák (lásd 1. és 2. melléklet)6. E korlátozó feltételek miatt a felvételi arányokat feltüntető táblázatok 843 középiskolát tartalmaznak. Miután a táblázatokban az 1991–1995-ös és a 1999–2004-es7 évek helyezési számai és mutatói láthatók, véleményt alkothatunk az iskolák fejlődéséről is.
Országos szintű adatok Ma már közismert tény, hogy az elmúlt másfél évtizedben jelentős expanzió zajlott le a felsőoktatásban is. 3. táblázat
A felsőoktatásba jelentkezők és felvettek aránya, 1991–2004 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
*
Jelentkezési arány (J/L)*
41,4 47,5 50,5 51,3 51,3 52,6 52,4 52,7 54,5 50,7 49,8 59,5 61,8 68,8
Felvételi aránya (F/L) *
22,8 24,3 25,8 25,4 27,3 29,8 31,8 33,0 35,1 33,8 33,9 40,8 43,5 45,8
Felvett/jelentkező (F/J)*
55,1 51,2 51,2 49,6 53,2 56,7 60,7 62,5 64,4 66,6 68,1 68,5 70,4 67,4
Az adott évben 12. évfolyamos tanulókra vonatkozóan.
5
Erről bővebben lásd: Halász Gábor – Lannert Judit (Szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2000. Országos Közoktatási Intézet. Budapest, 2000. 6 E könyv korábbi köteteinek mellékleteiben az indikátorok alapján készített iskolasorrendeket közöltük. Ez sok félreértésre adott lehetőséget, nem tudtuk megértetni, hogy 5-10 hely különbség az iskolasorrendeknél alig bír valamilyen jelentőséggel az iskolák megítélésénél. Ezen túl csak az indikátorokat közöljük, megjegyezve, hogy mi számít kiváló, jó vagy kevésbé jó eredménynek. Így a mellékletekben közölhető indikátorok száma lényegesen nagyobb lehet a korábbiaknál. 7 A 12. évfolyamok 2001. évi adatai nem állnak rendelkezésre, ezért az ezzel kapcsolatos mutatókat az 1999., 2000., 2002., 2003. és 2004. évek átlagaiból képeztük.
14
15
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
1. ábra
A 12. évfolyamos tanulók, a felvételre jelentkezők és a felvettek száma, 1991–2004
1. megállapítás A vizsgált időszakban mind az érettségiző osztályok tanulóinak száma, mind a felvételre jelentkezők száma emelkedett. A jelentkezési arány (J/L) a 2000-2001. évi időleges visszaeséstől eltekintve folyamatosan növekedett, jelenleg a 12. évfolyamos tanulók csaknem 70%-a kíván felsőfokon továbbtanulni. Mivel azonban a felvettek száma lényegesen nagyobb mértékben növekedett, mint a 12. évfolyamon tanulóké, a felvételi arány (F/L) jelentős növekedése tapasztalható: az emelkedés 2000. és 2001. kivételével folyamatos volt. A felvett/jelentkező arány (F/J) növekedése – ami összefüggésben van a jelentkezési arány változásával – 1994 és 2003 között emelkedett, de 2004-ben visszaesett. A mutatók változása 1991-hez viszonyítva a 4. táblázatban látható. 4. táblázat
Az iskolák, a tanulók és a felvettek számának növekedése, 1991-hez viszonyítva
Év
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Iskolák száma
1,0
1,1
1,1
1,2
1,3
1,3
1,4
1,4
1,4
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
12. évfolyamos tanuló
1,0
1,1
1,3
1,3
1,3
1,4
1,4
1,5
1,4
1,5
1,6
1,4
1,3
1,4
Felvettek
1,0
1,0
1,5
1,6
1,6
1,7
1,8
1,9
1,8
1,8
1,9
2,5
2,6
2,8
F/L arány
1,0
1,1
1,1
1,1
1,2
1,3
1,4
1,5
1,6
1,5
1,5
1,8
1,9
2,0
2. megállapítás A vizsgált tizennégy évben az iskolák száma 52%-kal, a 12. évfolyamos tanulók száma 40%-kal növekedett, az ezekből az osztályokból a felsőoktatásba jelentkezők száma 132%-kal, a felvettek száma pedig 184%-kal emelkedett. Ez a felvételi arány 104%-os növekedését idézte elő, ami ennek az időszaknak kétségtelenül a legjelentősebb eredménye. Az utolsó három évben a felvett tanulók száma jelentősen nagyobb mértékben növekedett, mint az érettségizőké, ez a felvételi arány radikális emelkedését idézte elő.
15
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
16 5. táblázat
Változások a különböző felvételi arányokat (F/L) produkáló középiskolák számában, 1991–2004
Felvételi arány (F/L %)
Középiskolák száma 1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
90 felett
0
0
0
2
0
0
1
8
11
20
17
22
21
31
80–89,99
0
1
2
1
3
5
12
22
34
41
38
53
65
61
70–79,99
6
9
11
8
10
18
32
45
50
54
57
80
77
90
60–69,99
10
13
19
21
26
36
50
61
64
71
66
63
61
94
50–59,99
22
30
41
37
49
68
72
50
64
63
74
86
98
93
40–49,99
42
50
45
47
60
78
74
99
95
82
84
107
102
92
30–39,99
59
70
81
92
108
107
107
97
112
103
103
115
109
99
20–29,99
133
127
137
156
146
146
142
128
132
105
102
122
122
122
10–19,99
159
171
196
192
208
176
173
200
175
171
166
162
164
157
0,01–9,99
182
168
140
160
162
173
158
166
135
191
180
121
122
101
25
45
29
32
38
31
47
34
48
30
35
25
23
12
638
684
701
748
810
838
868
910
920
931
922
956
964
952
0 Összesen
2. ábra
A magas és az alacsony felvételi arányú iskolák, 1991–2004 (%)
3. megállapítás Az 5. táblázatból látható, hogy azoknak az iskoláknak az aránya, ahol a tanulók több mint 70%-át felveszik a felsőoktatásba, a 14 év alatt 1%-ról 19%-ra növekedett. Ugyanakkor azoknak az iskoláknak a száma, ahol kevesebb, mint a tanulók tized része tanulhat tovább felsőfokon, a 14 év alatt 32%-ról 12%ra csökkent. Még mindig több, mint száz azoknak a középiskoláknak a száma, amelyekből kevesebb, mint minden tizedik tanuló kerül felsőoktatási intézménybe. A 6. táblázat azt mutatja, hogy a hazai középiskolák mekkora hányadából kerülnek ki a felsőoktatási intézmények hallgatói. Ebből kitűnik, hogy a középiskolák egyes csoportjaiban tanulóknak különböző a továbbjutási esélye az egyetemekre, főiskolákra.
16
17
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
6. táblázat
A felsőoktatásba felvettek aránya a küldő iskolák aránya szerint, 1991–2004
A felsőoktatásAz iskolák százaléka, amelyből a tanulók a felsőoktatásba kerülnek ba felvett hallgatók százaléka 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 10%-ig
1,8
1,9
2,1
2,0
1,9
2,1
2,1
2,2
2,4
2,1
2,1
2,1
2,2
2,3
20%-ig
4,2
4,5
4,6
4,6
4,7
4,9
5,0
5,0
5,2
4,7
4,8
4,9
5,0
5,4
30%-ig
7,5
7,8
7,9
8,0
7,9
8,2
8,3
8,3
8,6
7,8
8,0
8,3
8,4
8,8
40%-ig
11,4
11,6
11,9
12,2
11,8
12,5
12,3
12,5
12,7
11,6
12,2
12,1
12,3
13,0
50%-ig
16,1
16,4
16,8
16,9
16,6
17,5
17,2
17,5
17,9
16,2
16,7
16,9
17,1
17,8
60%-ig
22,1
22,6
23,0
22,9
22,3
23,6
23,3
23,6
24,1
22,2
22,5
22,9
23,0
23,7
70%-ig
29,7
30,7
30,9
30,7
29,9
31,6
31,4
31,3
32,0
29,4
29,9
30,1
30,3
31,1
80%-ig
40,3
41,1
41,7
41,5
40,2
41,9
41,8
41,5
42,2
39,4
39,5
40,3
39,8
41,1
90%-ig
56,3
56,4
57,5
56,8
56,1
56,6
57,0
56,8
57,6
54,8
54,6
55,3
55,4
56,4
4. megállapítás Az egyetemi, főiskolai hallgatók fele a középiskolák 16-18 százalékából, kilencven százaléka pedig 5557%-ából került a felsőoktatásba. A 2004-ben érettségizett tanulók közül 242 iskolából (az iskolák egynegyed részéből) tíznél kevesebb hallgatót vettek fel a felsőoktatási intézményekbe, ezekben tanult a 12. évfolyamosok 13,1%-a. Ezekből az iskolákból csak minden tizenegyedik tanuló került a felsőoktatásba, de ezek közül az iskolák közül 19-ből három, 21-ből két, 24-ből egy tanult tovább és 12-ből egy sem. 7. táblázat
A középiskolai tanulók továbbtanulási esélye, 1991–1995 és 1999–2004
Iskolák száma 1991–1995
Iskolák százaléka
1999–2004
1991–1995
1999–2004
12. évfolyamos tanuló 1991–1995
1999–2004
Felvettek száma 1991–1995
Felvételi arány (%)
1999–2004
1991–1995
1999–2004
14
21
1,7
2,1
14 154
19 993
8 613
16 188
60,9
81,0
19
27
2,4
2,6
15 900
21 116
8 690
15 755
54,7
74,6
24
32
3,0
3,1
18 894
22 948
8 479
16 202
44,9
70,6
28
38
3,5
3,7
20 833
25 172
8 271
15 954
39,6
63,4
34
46
4,2
4,5
26 053
27 160
8 580
15 796
32,9
58,2
45
58
5,6
5,7
27 821
32 024
8 539
16 171
30,7
50,5
59
71
7,3
6,9
34 267
34 151
8 592
15 932
25,1
46,7
77
99
9,6
9,7
37 900
44 422
8 519
15 982
22,5
36,0
124
153
15,4
15,0
53 029
63 143
8 440
15 985
15,9
25,3
380
477
47,3
46,7
91 907
114 894
9 017
15 945
9,8
13,9
804
1 022
100,0
100,0
337 169
405 026
85 238
159 910
25,8
39,5
5. megállapítás A fenti adatokból kiszámítható, hogy az elmúlt öt évben a középiskolák 4,7%-ából került be a felsőoktatásba a felvettek egyötöde, ezekben az érettségiző osztályok tanulóinak 10%-a tanult, az ő továbbtanulási esélyük 78% volt. Az iskolák további 11,4%-ából került be a felsőoktatásba a felvettek 30%-a, ezekben a 12. évfolyamosok 19%-a tanult, e fiatalok továbbtanulási esélye 64%. A középiskolák további 37,3%-ából került be a felvettek 40%-a, akiknek a továbbtanulási esélye 37% volt. Ugyanakkor a magyar középiskolák 46,7%-ából, amelyben a tanulók 28%-a tanult, csak a tanulók 14%-a kerülhetett a felsőoktatásba. 17
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
18
A táblázat lehetőséget ad arra is, hogy ezeket az adatokat összehasonlítsuk egy nyolc évvel korábbi helyzettel, amikor a felvettek egyötöde az iskolák kisebb hányadából (4,1%) és kevesebb számú tanulóból került a felsőoktatásba. Ebben a korábbi ötéves periódusban az iskolák egy nagyobb hányadából (47,3%), amelyben a tanulók 27%-a tanult, csak 10%-uk kerülhetett egyetemekre, főiskolákra. Természetesen az egyes iskolák megítélésénél figyelembe kell venni mindazokat a tényezőket, melyeket az előző fejezetben részletesen kifejtettünk (a tanulók kiválasztásának eltérő lehetőségei, a diákok szociális, kulturális és gazdasági körülményei, az iskolák különböző képzési célja, feladata stb.).
A településtípusok adatai A középiskolák településtípusonkénti megoszlása a következőképpen változott. 8. táblázat
A középiskolák száma településtípusonként, 1991–2004
Településtípusok 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Budapest
135
149
156
175
188
196
206
217
219
220
227
238
241
241
100 000 felett
124
129
131
140
149
156
159
164
168
169
170
173
176
171
50 001–100 000
100
102
105
108
115
115
120
128
129
132
127
129
129
125
25 001–50 000
92
102
101
110
118
123
124
126
126
126
122
124
125
126
10 001–25 000
123
131
134
140
154
154
161
171
170
173
170
174
178
177
5 001–10 000
54
56
57
58
66
69
72
76
80
79
74
80
79
79
5 000 alatt
15
15
17
17
20
25
26
28
28
32
33
38
36
33
Összesen
643
684
701
748
810
838
868
910
920
931
923
956
964
952
Az elmúlt 14 évben a legkisebb településeken 120%-kal, a fővárosban 79%-kal növekedett az iskolák száma, a többi településtípus esetében közel azonos mértékű, 25–47%-os a növekedési arány. 9. táblázat
A felvételi arányok (F/L) településnagyság szerint, 1991–2004
Településtípus 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
1991– 2000– 1995 2004
Budapest
19,1 20,8 21,3 20,0 21,4 24,6 26,8 28,2 32,0 31,3 30,3 34,2 35,5 39,7
20,6
34,1
100 000 felett
27,7 28,6 30,1 30,6 33,2 35,9 39,1 40,0 40,8 41,3 40,3 50,2 52,4 54,6
30,2
47,5
50 001–100 000 24,8 26,8 27,9 28,5 30,6 33,2 34,4 35,7 36,9 33,7 36,6 47,0 47,5 47,8
27,9
42,0
25 001–50 000
21,6 23,2 26,5 25,6 26,4 27,3 30,1 30,8 34,4 31,3 32,8 41,4 44,5 44,9
24,9
38,7
10 001–25 000
22,6 23,9 26,0 25,8 27,9 31,0 31,5 32,5 33,8 31,9 33,0 40,6 41,6 44,3
25,4
38,0
5 001–10 000
16,6 20,7 22,3 21,6 22,3 24,6 25,1 27,0 30,7 29,9 25,8 26,2 38,4 39,8
20,9
31,4
5 000 alatt
18,4 20,9 22,2 19,5 20,7 22,0 21,9 25,3 27,3 22,8 19,4 25,3 29,4 35,5
20,4
26,2
Összesen
22,8 24,3 25,8 25,4 27,3 29,8 31,8 33,0 35,1 33,8 33,9 40,8 43,5 45,8
25,3
39,3
6. megállapítás Legmagasabb a felvételi arány a százezer lakos feletti nyolc nagyváros (Debrecen, Pécs, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét) iskoláiban. Ezt követi a tizenegy 50–100 ezer lakosú város (Szombathely, Szolnok, Tatabánya, Kaposvár, Békéscsaba, Veszprém, Zalaegerszeg, Eger, Dunaújváros, Sopron, Nagykanizsa). Harmadik helyen 1999-ig a 10–25 ezer lakosú, negyediken a 25–50 ezer lakosúak városok voltak, de 2000-től helyet cseréltek. A főváros iskolái eddig nyolcszor a 6., ötször az ötödik helyen voltak, cserélgetve ezt a két helyet az 5–10 ezer lakosú városokkal. A hetedik helyen 1994 óta az ötezer lélekszám alatti települések találhatók.
18
19
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
3. ábra
Különbség a legmagasabb és legalacsonyabb felvételi arányú településtípus között, 1991–2004
7. megállapítás A településtípusok közötti különbség 1992-ben csökkent, majd 1993-tól 1997-ig folyamatosan növekedett; az 1998-as és 1999-es visszaesés után 2002-ig tovább növekedett, majd az utolsó két évben ismét csökkent. Aggasztó az a jelenség, hogy 2004-ben a legalacsonyabb és a legmagasabb felvételi arányú településtípus közötti különbség csaknem 2,5-szerese az 1992. évinek.
A megyék adatai A felvételi arányok (a felsőoktatásba felvettek száma a 12. évfolyamosok létszámához viszonyítva) megyék szerint a következőképpen alakulnak. 10. táblázat
A megyék sorrendje a felvételi arányok szerint, 1991–2004
Megye
1991–1995
2000–2004
Baranya
8.
28,0
12.
39,4
Bács-Kiskun
1.
30,8
4.
45,1
11.
25,7
14.
37,9
Borsod-Abaúj-Zemplén
6.
28,6
9.
41,5
Csongrád
7.
28,5
10.
41,2
17.
23,8
13.
38,0
Győr-Moson-Sopron
2.
29,3
1.
48,0
Hajdú-Bihar
9.
27,3
3.
45,8
Heves
5.
28,7
8.
41,6
Jász-Nagykun-Szolnok
13.
25,5
11.
40,3
Komárom-Esztergom
16.
23,9
15.
36,4
Nógrád
19.
20,7
20.
31,3
Pest
18.
23,3
17.
35,1
Somogy
15.
24,4
19.
33,8
3.
28,8
2.
46,1
12.
25,7
6.
42,6
Békés
Fejér
Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna
19
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
20 Megye
1991–1995
2000–2004
Vas
10.
26,7
7.
42,3
Veszprém
14.
25,3
16.
35,5
4.
28,7
5.
43,6
20.
20,5
18.
34,0
Zala Budapest Különbség*
10,3
16,7
* Az első és az utolsó helyen álló megye felvételi aránya között.
8. megállapítás Meglepő, hogy a három első helyen olyan – gazdasági helyzetét tekintve eltérő – megye iskolái foglalnak helyet, mint Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar. A 2000–2004. évi és az 1991–1995. évi felvételi arányok szerinti sorrendben elfoglalt helyek különbségével is mérhető a megyék fejlődése. Az utolsó öt évben Hajdú-Bihar és Tolna megyék iskolái hat, Fejér megyéé négy hellyel léptek előre, viszont Somogy és Baranya megyéké négyet léptek hátra az 1991–1995 közötti időszakra vonatkoztatott helyezéshez képest. Sajnálatos, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megyék közötti különbség növekedése tapasztalható: 1996-ig folyamatos volt a növekedés, amely 1998-ban és 1999-ben időlegesen csökkent, de 1999-ben, 2000-ben és 2002-ben ismét folytatódott, az elmúlt két évben újra csökkent. A 2004. évi különbség 71%-kal magasabb az 1991. évinél. Lásd az 5. melléklet 5.1. térképét.
A nagyvárosok adatai A nagyvárosok esetében nyolc százezer lakos feletti város, tizenkét 50–100 ezer lakosú város és három kisebb lélekszámú megyeközpont adatait vettük figyelembe. E nagyvárosok elemzésekor nem szabad elfelejtenünk, hogy a megállapítások nem kizárólag az adott településen lakó tanulók eredményeit tükrözik, mert a figyelembe vett intézmények diákjainak 40-60%-a más településekről jár be az iskolákba. Az érdeklődő olvasó találhat összefüggéseket egy adott megye és a hozzá tartozó nagyvárosok mutatói között. 11. táblázat Város
A felsőoktatási felvételek arányai (F/L) alakulása a nagyvárosokban, 1991–2004 1991–1995 sorrend
F/L
2000–2004 sorrend
Város
F/L
1991–1995 sorrend
F/L
2000–2004 sorrend
F/L
Békéscsaba
12.
27,98
14.
39,33
Pécs
11.
28,42
12.
44,51
Debrecen
10.
28,76
3.
49,12
Salgótarján
19.
22,67
20.
32,85
Dunaújváros
13.
27,97
19.
33,57
Sopron
21.
18,96
18.
34,23
Eger
4.
31,48
4.
48,31
Szeged
6.
31,07
10.
45,07
Esztergom
18.
23,12
16.
38,59
Székesfehérvár 15.
26,25
7.
45,53
Győr
7.
30,90
2.
52,01
Szekszárd
22.
14,57
22.
31,84
Kaposvár
14.
27,06
17.
35,68
Szolnok
9.
28,92
5.
48,14
Kecskemét
1.
34,81
6.
47,35
Szombathely
17.
25,51
11.
44,87
Miskolc
5.
31,07
8.
45,50
Tatabánya
20.
20,31
21.
32,64
Nagykanizsa
16.
26,02
15.
39,12
Veszprém
8.
29,00
13.
41,08
Nyíregyháza
2.
34,52
1.
52,39
Zalaegerszeg
3.
32,90
9.
45,12
Különbség* * A legmagasabb és legalacsonyabb F/L arány között.
20
38,28
29,17
21
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
9. megállapítás Az első helyeken Nyíregyháza, Győr, Debrecen, az utolsókon Szekszárd, Tatabánya, Salgótarján, Dunaújváros középiskoláinak a tanulói állnak. Az 1991–1995. és a 2000–2004. évi felvételi arányok szerinti sorrendben elfoglalt helyek különbségével is mérhető a nagyvárosok iskoláinak fejlődése. Az utolsó öt évben Székesfehérvár nyolc, Debrecen hét, Szombathely hat, Győr öt, Szolnok négy hellyel lépett előre, ugyanakkor Dunaújváros és Zalaegerszeg hat, Kecskemét és Veszprém öt, míg Szeged négy hellyel esett vissza.
Az iskolafenntartó szervezetek adatai Az elmúlt tizennégy évben a magyar középiskolák összetétele jelentős mértékben megváltozott mind az őket fenntartó szervezetek, mind képzési programjaik szerint. Ezt a tényt az egyes sorrendek megítélésekor feltétlenül figyelembe kell venni. Az adatbázisban nyilvántartott iskolák száma különböző okokból – nincs vagy kevés információnk van róluk – eltérhet a más statisztikákban (Oktatási Minisztérium, KSH stb.) közölt adatoktól. Látható, hogy míg az önkormányzati és az állami iskolák száma egyharmadával növekedett 1991 és 2004 között, az egyházi iskoláké megháromszorozódott, az alapítványi és egyéb iskolák együttes száma pedig tizenkétszeresére növekedett. 12. táblázat
A középiskolák száma iskolafenntartók szerint, 1991–2004
Iskolafenntartó szervezet 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Megyei önkormányzat
167
182
186
199
211
212
217
219
221
223
215
244
244
279
Települési önkormányzat 416
438
448
476
503
518
535
550
548
548
546
536
533
511
Központi költségvetési szerv*
25
28
28
28
33
34
37
37
38
35
30
25
25
23
Egyház, felekezet
30
30
33
34
44
50
53
61
62
68
71
82
89
89
Alapítvány
6
5
5
8
14
17
19
30
36
41
46
51
54
55
Egyéb
–
1
1
4
5
7
7
13
15
16
15
19
19
18
644
684
701
749
810
838
868
910
920
931
923
957
964
975
Összesen
* Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei.
13. táblázat
A középiskolások felvételi arányai az iskolafenntartók szerint, 1991–2004
Iskolafenntartó szervezet 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Megyei önkormányzat
1991– 2000– 1995 2004
13,4 15,2 15,8 15,5 16,8 18,4 19,4 20,0 22,0 19,9 19,3 26,6 26,8 29,4 15,7 24,3
Települési önkormányzat 25,1 26,6 28,2 28,2 30,1 32,8 35,6 36,8 39,3 37,3 37,6 45,7 47,8 49,7 27,5 42,9 Központi költségvetési szerv*
37,8 42,6 45,9 39,4 44,5 43,2 40,2 43,9 40,2 48,7 59,5 56,7 58,3 52,9 38,3 50,3
Egyház, felekezet
32,4 34,5 39,8 37,5 40,0 48,6 50,1 54,0 54,4 62,8 60,5 65,5 67,1 66,0 36,7 63,7
Alapítvány
20,5 24,2 25,7 30,2 25,5 29,8 32,1 30,4 39,1 29,0 24,7 31,3 33,3 38,0 27,1 32,9
Egyéb Országos átlag
– 13,3 10,0
3,9 15,7 22,4 14,8 19,5 24,2 22,3 20,4
5,0 19,8 38,3 13,2 12,2
22,8 24,3 25,8 25,4 27,3 29,8 31,8 33,0 35,1 33,8 33,6 40,8 43,5 45,8 25,3 39,3
* Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei.
21
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
22
10. megállapítás A felvételi arány 1991 és 1995 között legmagasabb a központi költségvetési szervek (egyetemek, főiskolák, HM stb.) iskoláiban volt, majd 1996 óta az egyházak, felekezetek iskolái kerültek az élre. Harmadik helyen legtöbbször általában a települési önkormányzatok iskolái, negyediken az alapítványok iskolái voltak. Az ötödik és a hatodik helyen felváltva a megyei önkormányzatok és az egyéb fenntartók iskolái álltak. A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkező iskolacsoportok közötti különbség 1994-ig emelkedett, 1995-ben közel 8%-os csökkenés következett be, ezt követően az eltérés mértéke 2002-ig emelkedett, majd az utolsó két évben csökkent. 2004-ben a különbség az 1991. évi 1,8-szerese.
A középiskola-típusok adatai A magyar közoktatási rendszerben a kilencvenes évtizedben lezajló változások alapvetően érintették az egyes oktatási intézmények képzési profilját. A vegyes iskolák száma, ahol többféle oktatási program folyik párhuzamosan, olyan nagy mértékben növekedett, hogy az iskolatípus fogalmával ma már nem írható le pontosan a hazai középfokú oktatás. A középiskola-típusok számának alakulása az elmúlt tizennégy évben könyvünk 2. táblázatában látható. A 12. évfolyamos tanulók közül a felsőoktatásba bekerülők aránya az 1991–1995-ös és az 1999–2004-es időszakot összehasonlítva – a művészeti középiskolák kivételével – minden iskolatípusban növekedett. 14. táblázat
A középiskolák felvételi arányai iskolatípusonként, 1991–2004
Iskolatípus
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 1991–1995 2000–2004
Gimnáziumok
35,7 38,4 39,9 39,6 43,3 49,2 53,2 57,0 60,0 64,2 60,8 60,7 65,4 69,0
39,3
63,6
Művészeti középiskolák 49,5 54,0 47,0 51,9 37,7 40,0 36,8 35,9 38,8 42,2 42,4 36,5 36,7 34,5
47,3
38,3
Szakközé iskolák
12,5 13,5 15,1 14,8 16,0 16,7 17,6 17,7 19,4 15,5 17,2 23,5 25,0 27,0
14,9
21,4
Vegyes középiskolák
19,7 20,9 22,3 22,5 24,6 27,7 30,4 31,8 34,7 35,3 31,8 41,9 43,6 42,9
22,1
37,2
Összes középiskola
22,8 24,3 25,8 25,4 27,3 29,8 31,8 33,0 35,2 33,8 33,8 40,8 43,5 45,8
25,3
39,3
11. megállapítás Mint látható, 2004-re – 1991-hez képest – a gimnáziumok felvételi aránya 93%-kal, a vegyes középiskoláké 118%-kal, a szakközépiskoláké 116%-kal növekedett. A növekedési ütem ilyen jelentős mértékű eltérése mögött az egyes iskolatípusok átlagai közötti különbségek évenként kimutatható nagymértékű növekedése áll. 15. táblázat
A különböző iskolatípusok felvételi arányai közötti különbség, 1991–2004 Iskolatípus
Gimnázium – szakközépiskola Gimnázium – vegyes középiskola Vegyes középiskola – szakközépiskola
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 23,2 24,9 24,8 24,8 27,3 32,5 35,6 39,3 40,6 48,7 43,6 37,2 40,4 42,0 16,0 17,5 17,6 17,1 18,7 21,5 22,8 25,2 25,3 28,9 29,0 18,8 21,8 26,1 7,2
7,4
7,2
7,7
8,6
11 12,8 14,1 15,3 19,8 14,6 18,4 18,6 15,9
12. megállapítás Miután mind a gimnáziumokban, mind a vegyes középiskolákban különböző programok szerint folyik az oktatás, a felsőoktatási felvételi arányokat e dimenzió mentén is megvizsgáltuk (bár a részletes adatokat táblázat formájában nem közöltük). A gimnáziumok esetében ott a legmagasabb a felvételi arány, ahol hat és nyolc évfolyamos tantervű osztályok egyaránt vannak, a második helyen 1999-ig a hat évfolyamos gimnáziumok voltak, de azóta visszaestek a negyedik-ötödik helyre. A második helyre 2000 óta feljöttek a négy és hat, valamint a négy és nyolc évfolyamos gimnáziumok a harmadik-negyedik helyről. Az utolsó három helyen a négy, a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok voltak. 22
23
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
A vegyes középiskolák gimnáziumi osztályai esetében a felvételi arány szerinti sorrend a következőképpen alakul: első helyen állnak azok az iskolák, ahol 4 és 8, illetőleg 4 és 6 évfolyamos tantervű tanítás folyik, a hat évfolyamos tantervűek a harmadik helyen, míg a négy évfolyamosak az utolsó helyen találhatók.
FELVÉTELI ARÁNYOK FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYCSOPORTONKÉNT Mint már említettük, ha az összes felsőoktatásba felvett diák számát viszonyítjuk a középiskolák 12. évfolyamának létszámához, és e mutató szerint ítéljük meg a középiskolákat, elhanyagoljuk azt az igen fontos körülményt, hogy a különböző felsőoktatási intézményekbe való felvétel esélyei, nehézségei jelentősen eltérnek. Ha egy iskola tanulóit olyan főiskolára irányítja, ahol bárkit felvesznek felvételi vizsga nélkül (vannak ilyen főiskolák!), 100%-os felvételi mutatót érhet el. Ennek kiküszöbölésére csoportosítottuk a felsőoktatási intézményeket három kategóriába (ennél több kategória esetén az adatok áttekinthetetlenné válnának). Az első csoportban – tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek – igen magas a felvételre jelentkezők aránya a felvehetők számához képest, ezért általában magasak a felvételi követelmények. A második csoportban – műszaki és agráregyetemek – általában alacsonyabb a jelentkezési arány, így vagy csak írásbeli vizsgák vannak, vagy egyáltalán nincsenek felvételi vizsgák. A harmadik csoportban – főiskolák – igen eltérőek a felvételi körülmények: van, ahol igen magasak, van, ahol egyáltalán nem kell felvételizni. Természetesen mindhárom csoporton belül is vannak jelentős eltérések az egyes intézmények felvételi vizsgáinak követelményeiben. A középiskolák tanulóinak felsőoktatási intézménytípusonkénti felvételi arányait összesítő táblázat megyénkénti bontásban az 1. mellékletben látható. Az indikátorképzés szempontjai azonosak az összes felvételizőre vonatkozó F/L átlagról szóló részben leírtakkal, a táblázat 858 iskola mutatóit tartalmazza.
Országos szintű adatok Mélyebb betekintést ad az egyes iskolák felsőoktatásra való felkészítő munkájába, ha felsőoktatási intézménytípusonként vizsgáljuk a felvételi arányokat. 16. táblázat
A 12. évfolyamosok felvételi arányai felsőoktatási intézménytípusonként, 1991–2004 1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
12. évfolyamok létszáma 56 834 62 923 71 921 72 010 73 986 77 347 79 332 82 015 78 538 69 342 88 357 75 980 76 216 79 484 Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek Felvettek száma
3 535
4 115
5 300
4 813
5 166
6 305
6 583
6,2
6,5
7,4
6,7
7,0
8,2
8,3
9,0
14,6
12,5
10,4
14,3
14,5
14,9
2 274
2 988
3 258
3 040
3 694
4 481
4 773
4 314
2 123
4 223
4 567
5 188
4 534
4 873
4,0
4,7
4,5
4,2
5,0
5,8
6,0
5,3
2,7
6,1
5,2
6,8
5,9
6,1
7 119
8 171
12,5
13,0
Felvételi arány (%)
7 354 11 454
8 635
9 170 10 843 11 039 11 883
Műszaki és agráregyetemek Felvettek száma Felvételi arány (%) Főiskolák Felvettek száma Felvételi arány (%)
9 952 10 335 11 224 12 221 13 352 15 350 13 980 15 578 16 246 15 762 17 486 16 538 13,8
14,4
15,2
15,8
16,8
18,7
17,8
22,5
18,4
20,7
22,9
24,6
13. megállapítás Az elmúlt tizennégy évben az érettségi évében felvettek száma legnagyobb mértékben, 236%-kal a tudományegyetemi csoportban növekedett, ezt követik a főiskolák 132%-os emelkedéssel, míg a műszakiagrár csoportban 114%-os volt a növekedés. Az érettségi évében felvettek felvételi arányai hasonló módon emelkedtek: a tudományegyetemi csoportban 140%-kal, a főiskolák esetében 97%-kal, a műszaki-agrár csoportban 53%-kal. Ha arra a kérdésre keresünk választ, hogy milyen összefüggés látható a küldő középiskolák és a felsőoktatásba bekerült diákok száma és/vagy aránya között a különböző felsőoktatási intézménytípusok esetében, a 17. táblázatból vonhatunk le következtetéseket. 23
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
24 17. táblázat
A felsőoktatásba felvettek és az őket képző középiskolák aránya felsőoktatási intézménytípusonként, a 2000–2004-es évek együttesen
Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek Iskolák
Műszaki és agráregyetemek
Felvettek
Iskolák
Főiskolák
Felvettek
Iskolák
Felvettek
százaléka
száma
százaléka
száma
százaléka
száma
százaléka
száma
százaléka
száma
százaléka
11
1,1
5 245
10,1
15
1,4
2 360
10,1
30
2,9
8 503
10,1
17
1,6
10 397
20,0
21
2,1
4 749
20,4
38
3,7
16 920
20,1
23
2,2
15 738
30,3
26
2,4
7 051
30,3
44
4,2
25 287
30,0
28
2,7
20 878
40,2
29
2,9
9 379
40,2
50
4,8
33 693
40,0
35
3,4
26 039
50,2
38
3,6
11 689
50,2
58
5,6
42 168
50,1
43
4,2
31 139
60,0
47
4,5
13 995
60,1
68
6,6
50 507
60,0
60
5,8
36 374
70,1
62
6,0
16 317
70,0
79
7,6
58 926
70,0
80
7,7
41 521
80,0
88
8,5
18 649
80,0
113
10,9
67 391
80,1
133
12,8
46 694
90,0
135
13,1
20 978
90,0
155
15,0
75 768
90,0
545
52,6
51 884
100,0
646
43,8
23 302
100,0
392
37,8
84 167
100,0
száma
14. megállapítás Az utolsó öt évet együtt vizsgálva a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre az érettségi évében felvett diákok fele a magyar középiskolák 11%-ából, a műszaki és agráregyetemekre 20,8%-ából, a főiskolákra pedig 21,2%-ából került ki. Ha a felvett tanulók kilencven százalékára vonatkozó adatokat tekintjük felsőoktatási intézménytípusokként, a küldő iskolák arányai 41,5%, 44,6%, illetve 61,3%. Ennek a másik oldala, hogy a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre a középiskolák 58,2%-ából csak minden harminchatodik diák kerülhetett be, a műszaki és agráregyetemekre a középiskolák 45%-ából csak minden hetvenegyedik diákot vették fel, a főiskolákon a középiskolák 39%-ából pedig csak minden tizedik diák kapott helyet.
A településtípusok adatai A településtípusok szerinti felvételi arányok az egyes felsőoktatási intézménytípusoknál eltérően alakulnak (vesd össze a 9. táblázattal és a 6. megállapítással). 18. táblázat
A felsőoktatási intézménytípusok felvételi arányai településtípusonként, 1991–1995 és 2000–2004
Településtípus
Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek 1991–1995
2000–2004
Műszaki és agráregyetemek 1991–1995
Főiskolák
2000–2004
1991–1995
2000–2004
sorrend
F/L
sorrend
F/L
sorrend
F/L
sorrend
F/L
sorrend
F/L
sorrend
F/L
Budapest
2.
6,4
2.
12,1
3.
4,7
2.
6,0
7.
9,4
7.
16,0
100 000 felett
1.
9,9
1.
17,2
1.
4,8
1.
6,7
3.
15,3
3–4.
22,2
50 001–100 000
3.
6,3
3.
11,9
2.
4,7
3.
5,6
1.
16,7
1.
22,6
25 001–50 000
5.
5,4
6.
10,9
4.
4,4
6.
5,1
4.
15,2
5.
21,5
10 001–25 000
4.
5,6
5.
11,2
6.
4,2
5.
5,2
2.
15,6
3–4.
22,2
5 001–10 000
7.
4,0
4.
11,5
7.
3,1
4.
5,3
5.
13,8
2.
23,9
5 000 alatt
6.
4,8
7.
8,4
5.
4,2
7.
4,2
6.
11,4
6.
18,8
Országos átlag
24
6,8
12,8
4,5
5,8
13,9
20,8
25
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
15. megállapítás A tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemi csoportban legmagasabb a felvételi arány a százezer lakos feletti nyolc nagyváros iskoláiban, a második helyen legtöbb évben a főváros iskolái vannak. A harmadik-negyedik helyen általában az 50–100 és a 25–50 ezer lakosú városok iskolái osztoznak. Az elmúlt öt évben az utolsó három helyen a 10–25 ezer lakosú városok és a kisebb települések iskolái évenként váltogatták egymást. A műszaki, agráregyetemi csoportban az első három helyen a legtöbb évben a három legnagyobb településtípus iskolái váltották egymást, az utolsó három helyen pedig a kisebb településtípusok iskolái váltakoztak. A főiskolai csoportban az 50–100 ezer lakosú városok foglalják el az első helyet, a másodikon legtöbbször a 100 ezer feletti nagyvárosok voltak, a harmadik–ötödik helyen az ötezer lakos feletti településtípusok váltakoztak, az utolsó két helyet a főváros és a legkisebb települések iskolái foglalták el. 19. táblázat
A legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú településtípus közötti különbség felsőoktatási intézménytípusok szerint, 1991–2004
Intézménytípus
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Tudományegyetemek
8,4
10,3
9,9
9,5
11,9
12,1
12,0
13,5
10,9
18,5
19,8
11,3
13,3
12,1
Műszaki és agráregyetemek
4,8
3,6
4,1
3,7
4,4
6,9
7,1
6,9
2,8
8,3
7,7
6,0
3,3
3,1
Főiskolák
5,2
5,4
7,1
15,4
9,9
7,0
12,0
9,2
16,7
8,9
13,3
10,0
9,6
7,3
16. megállapítás A legalacsonyabb és legmagasabb felvételi aránnyal rendelkező települések közötti különbség a tizennégy év alatt a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemi csoportban 44%-kal, a főiskolaiban pedig 40%-kal növekedett, a műszaki, agráregyetemi csoportban ingadozások mellett csökkent.
A megyék adatai A középiskolai munka eredményességének megyénkénti vizsgálata esetén sem szabad megfeledkezni az oktatás társadalmi, gazdasági környezetéről. Magyarország régiói, illetve megyéi köztudottan jelentősen eltérnek egymástól településszerkezeti szempontból, a lakosságszám tekintetében, az egy főre jutó GDP mértéke, a munkanélküliség mutatói szerint stb. Jelen tanulmányunkban nem célunk minden településszociológiai tényező számbavétele, pusztán a rendelkezésünkre álló, az oktatás eredményességét jelző adatok közlését és elemzését vállalhatjuk. Egy adott megye tanulóinak továbbtanulási sikerességéről (lásd 10. táblázat és 8. megállapítás) árnyaltabb képet kapunk, ha felsőoktatási intézménytípusok szerint vizsgálódunk. 20. táblázat
A megyék sorrendje a különböző felsőoktatási intézménycsoportok felvételi arányai szerint, 1991–1995 és 2000–2004
Megye
Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád
Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek 1991–1995 sorrend 1. 4. 11. 5. 3.
F/L 10,9 8,3 6,1 7,9 10,0
2000–2004 sorrend 3. 4. 11. 6. 2.
F/L 17,2 14,4 11,8 13,5 18,0
Műszaki és agráregyetemek 1991–1995 sorrend 19. 12. 20. 1. 14.
F/L 3,3 4,0 3,2 6,3 3,8
Főiskolák
2000–2004 sorrend 17. 16. 20. 1. 19.
F/L 4,0 4,5 3,6 8,2 3,7
1991–1995 sorrend 15. 1. 8. 14. 13.
F/L 13,8 18,3 16,3 14,2 14,7
2000–2004 sorrend 17. 3. 10. 16. 15.
F/L 18,3 26,3 21,7 18,8 19,1
25
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
26 Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek
Megye
1991–1995
Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Országos átlag
sorrend 19. 10. 2. 14. 6. 12. 18. 20. 17. 16. 13. 15. 7. 8. 9.
F/L 4,5 6,3 10,2 5,4 7,1 5,5 4,6 4,4 4,7 5,0 5,5 5,4 6,8 6,5 6,4 6,8
2000–2004 sorrend 18. 10. 1. 9. 15. 19. 20. 12. 14. 5. 7. 16. 17. 13. 8.
F/L 9,4 11,8 19,3 11,8 11,1 9,4 7,5 11,4 11,1 14,0 13,1 10,7 10,5 11,4 12,1 13,2
Műszaki és agráregyetemek 1991–1995 sorrend 9. 2. 17. 3. 15. 16. 5. 18. 4. 10. 13. 11. 6. 7. 8.
F/L 4,3 5,5 3,6 5,4 3,7 3,7 5,1 3,4 5,1 4,2 3,9 4,1 5,0 5,0 4,7 4,5
Főiskolák
2000–2004 sorrend 10. 2. 3. 8. 15. 11. 18. 6. 14. 13. 9. 12. 4. 5. 7.
F/L 5,6 7,8 6,9 6,0 4,5 5,6 3,8 6,1 4,8 5,4 5,6 5,5 6,5 6,2 6,0 5,3
1991–1995 sorrend 12. 4. 18. 2. 3. 9. 16. 19. 17. 10. 7. 5. 11. 6. 20.
F/L 14,9 17,4 13,4 17,8 17,6 15,4 13,7 12,9 13,5 15,1 16,3 17,2 15,1 16,8 9,3 13,9
2000–2004 sorrend 9. 1. 13. 8. 7. 11. 18. 12. 19. 2. 5. 4. 14. 6. 20.
F/L 22,4 28,6 20,1 23,2 24,0 21,6 18,3 21,1 17,7 26,8 24,4 25,5 20,1 24,2 16,0 20,4
17. megállapítás A tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemekre legmagasabb a felvételi arány Hajdú-Bihar, Csongrád és Baranya megye, legalacsonyabb Nógrád, Komárom-Esztergom és Fejér iskoláiban. A műszaki és agráregyetemekre legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyék iskoláiból vették fel a hallgatókat, legkisebb volt a felvételi arány Békés, Csongrád és Nógrád megyék iskoláiban. A főiskolákra Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyék középiskolái küldték a legnagyobb, míg Budapest, Somogy és Nógrád megyék iskolái a legkisebb arányban tanulóikat. A megyék iskoláinak felvételi aránya nyilvánvalóan összefüggésben van azzal, hogy hol működnek felsőoktatási intézmények. A megyék fejlődése mérhető az 1991–1995. és az 2000–2004. évi sorrendben elfoglalt helyezések közötti különbséggel.
18. megállapítás A tudományegyetemi csoportban legnagyobb fejlődés Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest és Tolna megyében volt, legkisebb a fejlődés viszont Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megyékben. A műszaki-agrár csoportban legjobban Hajdú-Bihar, Pest és Komárom-Esztergom megye fejlődött, ugyanakkor romlott Nógrád és Somogy megye. A főiskolai mutatók tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye felvételi arányai növekedtek legnagyobb mértékben, míg Jász-Nagykun-Szolnoké, illetve Veszprémé legkevésbé. A 2004. évi különbségek a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megye között mindhárom intézménytípusnál nagyobbak voltak, mint 1991-ben. A tizennégy év alatt a legnagyobb felvételi követelményeket támasztó (legkevesebb vizsgamentességet adó) intézménycsoportban megkétszereződött a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megye között. A legkisebb a különbség növekedése a műszaki és az agráregyetemi csoportban, ahol a vizsgamentességek a legáltalánosabbak.
26
27
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
A nagyvárosok adatai A 11. táblázat és a 9. megállapítás bemutatta a nagyvárosok iskoláinak felvételi arányait. Ezek – figyelembe véve a felsőoktatási intézménytípusok szerinti továbbtanulást – a következőképpen részletezhetők. 21. táblázat
A felsőoktatási felvételek arányai (F/L) alakulása a nagyvárosokban felsőoktatási intézménytípusonként, 1991–1995 és 2000–2004 Tudományegyetemek
Városok
1991–1995
2000–2004
sorrend F/L sorrend Békéscsaba
Főiskolák
Műszaki és agráregyetemek 1991–1995
2000–2004
1991–1995
2000–2004
F/L sorrend F/L sorrend F/L sorrend F/L sorrend F/L
10.
6,9
9.
12,6
19.
3,4
22.
3,3
7.
17,7
10.
22,3
3.
11,8
2.
21,8
15.
4,0
3.
7,6
21.
12,9
17.
19,2
Dunaújváros
19.
4,7
22.
6,8
18.
3,6
19.
4,0
2.
19,7
15.
20,7
Eger
13.
6,6
8.
14,2
4.
5,5
9.
6,1
3.
19,5
8.
24,1
Esztergom
20.
4,4
19.
9,9
6.
5,3
7.
6,6
22.
12,1
14.
21,0
Győr
11.
6,9
15.
11,5
3.
5,5
4.
7,6
6
18,2
1.
31,6
Kaposvár
12.
6,7
14.
11,5
12.
4,6
14.
5,3
10.
15,2
21.
17,4
Kecskemét
4.
11,0
5.
16,0
10.
4,7
15.
4,8
5.
18,6
3.
26,6
Miskolc
5.
9,3
6.
14,7
1.
7,3
1.
9,7
17.
13,6
22.
17,2
Nagykanizsa
14.
5,7
17.
11,1
5.
5,4
10.
5,8
12.
14,9
12.
22,1
Nyíregyháza
6.
9,1
4.
18,4
11.
4,7
6.
6,7
4.
19,4
2.
29,1
Pécs
2.
12,0
3.
20,3
22.
3,0
17.
4,3
18.
13,5
19.
18,8
Salgótarján
17.
4,8
21.
6,9
13.
4,3
20.
3,8
19.
13,4
16.
19,5
Sopron
22.
2,9
10.
12,1
14.
4,2
5.
7,3
11.
14,9
6.
24,9
Szeged
1.
13,0
1.
21,8
16.
3,9
18.
4,2
13.
14,5
20.
17,7
Székesfehérvár
16.
4,9
16.
11,2
8.
4,9
8.
6,6
14.
14,4
9.
23,5
Szekszárd
18.
4,8
12.
11,9
20.
3,4
16.
4,3
16.
14,0
11.
22,3
9.
7,0
7.
14,2
9.
4,8
13.
5,4
9.
15,2
5.
25,1
Szombathely
15.
5,1
13.
11,6
17.
3,7
11.
5,6
8.
16,7
7.
24,8
Tatabánya
21.
3,2
20.
7,7
21.
3,0
21.
3,7
15.
14,1
13.
21,4
Veszprém
7.
8,7
11.
11,9
2.
7,2
2.
8,2
20.
13,1
18.
18,9
Zalaegerszeg
8.
7,4
18.
10,6
7.
5,0
12.
5,5
1.
20,3
4.
25,2
Debrecen
Szolnok
Különbség*
13,5
15,0
10,2
8,9
11,2
14,4
* A legmagasabb és legalacsonyabb F/L arányú nagyváros átlaga között.
19. megállapítás Az elmúlt öt évben a nagyvárosok közül legmagasabb a felvételi arány a tudományegyetemi csoportban Szeged, Debrecen és Pécs, a műszaki-agrár csoportban Miskolc és Veszprém, a főiskolai csoportban Győr, Nyíregyháza és Kecskemét iskoláiban. Ugyanebben a sorrendben elemezve az egyes felsőoktatási intézménycsoportokat, az első csoportban a legalacsonyabb felvételi arányt Dunaújváros, Salgótarján és Tatabánya, a második csoport esetében Békéscsaba, Tatabánya és Salgótarján, a főiskolákon pedig Miskolc, Kaposvár és Szeged tanulói produkálták. A táblázatból az is látható, hogy 1991–1995-höz képest az utolsó öt évben mindhárom csoport sorrendjében jelentősen előrébb léptek Sopron, Debrecen, Szekszárd, Nyíregyháza és Szombathely, viszont hátrább kerültek, Zalaegerszeg, Dunaújváros és Kaposvár iskoláinak tanulói. Ezeken a városokon kívül előreléptek a tudományegyetemi csoportban Eger és Szolnok, a műszaki-agrár csoportban Pécs, a főiskolai csoportban Esztergom, Győr és Székesfehérvár, ugyanakkor visszaestek a tudományegyetemi csoportban 27
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
28
Veszprém, Salgótarján, Győr és Nagykanizsa, a műszaki-agrár csoportban Salgótarján, Nagykanizsa, Eger és Kecskemét, a főiskolai csoportban Szeged, Eger és Békéscsaba iskoláinak diákjai. A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkező nagyvárosok közötti különbség az utolsó öt évben a tudományegyetemi és a főiskolai csoportban nagyobb, a műszaki-agrár intézménytípusoknál kisebb volt, mint 1991–1995-ben.
Az iskolafenntartó szervezetek adatai A 13. táblázat és a 10. megállapítás már képet adott az iskolafenntartó szervezetek felvételi arányainak viszonyáról. E kérdésbe is mélyebb betekintést tesz lehetővé a felsőoktatási intézménytípusok szerinti elemzés. 22. táblázat
A felsőoktatási intézménytípusok felvételi arányai iskolafenntartók szerint, 1991–1995 és 2000–2004 Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek
Iskolafenntartó szervezet
Műszaki és agráregyetemek
1991–1995
2000–2004
sorrend
F/L
sorrend
F/L
Sorrend
F/L
sorrend
F/L
sorrend
F/L
sorrend
F/L
Települési önkormányzat
5.
2,5
6.
6,3
5.
3,1
5.
3,4
4.
9,7
6.
15,6
Megyei önkormányzat
3.
7,5
3.
13,7
3.
4,8
3.
6,2
3.
15,5
2.
22,2
Központi költségvetési szerv*
1.
21,3
1.
26,0
2.
6,6
2.
8,5
5.
9,2
5.
16,7
Egyház, felekezet
2.
13,2
2.
25,2
1.
6,8
1.
10,2
1.
17,2
1.
28,5
Alapítvány
4.
5,6
4.
9,2
4.
4,0
4.
4,7
2.
17,1
3.
19,5
Egyéb
6.
0,6
5.
6,4
6.
1,2
6.
2,3
6.
7,4
4.
17,4
Különbség**
20,7
19,7
1991–1995
Főiskolák
5,6
2000–2004
7,9
1991–1995
9,8
2000–2004
12,9
* Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei. ** Különbség a legmagasabb és legalacsonyabb F/L arányú fenntartó szerinti iskolacsoport átlaga között.
20. megállapítás A tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek esetében az iskolafenntartók szerinti sorrend alig változott, az első négy helyen ugyanaz a sorrend, az 5. helyre azonban feljöttek az egyéb szervezetek által fenntartott iskolák. A műszaki és az agráregyetemek esetében nincs változás a sorrendben. A főiskolák esetében 1995 óta az egyházi-felekezeti iskolák felvételi aránya volt a legmagasabb, itt a második helyen a megyei önkormányzatok iskolái megelőzték az alapítványok által fenntartott iskolákat, az egyéb szervek által fenntartott iskolák előrébb kerültek a negyedik helyre. Iskolafenntartók szerint vizsgálva a legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkező oktatási intézményeket, a közöttük lévő különbség a tudományegyetemi csoportban nem változott említésre méltó mértékben, a másik két csoportban viszont növekedett az utolsó öt évben az 1991–1995 évi időszakhoz képest.
A középiskola-típusok adatai A felsőoktatási intézménytípusokra irányuló vizsgálat finomítja a korábbi megállapításokat (lásd 12. megállapítás és 15. táblázat), hiszen a különböző oktatási-képzési célokkal működő középiskolák tanulói feltehetően más-más egyetemen, főiskolán szeretnének továbbtanulni.
28
29
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
23. táblázat
A felsőoktatási intézménytípusok felvételi arányai a küldő középiskola programtípusa szerint, 1991–2004
Iskolatípusok
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Gimnáziumok Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek 12,7 Műszaki és agrártudományi egyetemek
13,9
15,2
14,7
15,8
19,1
19,5
21,6
25,7
26,9
25,7
27,0
28,2
26,4
6,5
7,1
7,2
7,0
8,5
9,3
9,7
9,8
3,0
10,3
10,1
13,0
10,6
10,6
16,5
17,4
17,5
17,6
18,8
20,8
23,5
25,6
31,5
27,6
24,9
25,3
26,3
26,8
Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek 29,9
33,1
31,0
30,6
21,3
22,5
16,5
19,3
9,1
5,1
3,4
5,1
22,0
22,5
Főiskolák Művészeti középiskolák
Műszaki és agrártudományi egyetemek
0,5
1,2
0,5
0,7
0,8
1,3
1,3
1,6
1,6
1,8
1,2
1,4
1,1
3,2
Főiskolák
6,7
8,1
8,4
8,7
6,6
9,6
11,9
9,2
22,1
32,2
31,3
25,1
7,6
13,0
Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek
1,1
1,0
1,2
1,0
0,9
1,3
1,8
1,6
7,9
2,7
1,9
5,4
3,8
3,7
Műszaki és agrártudományi egyetemek
2,8
3,5
3,0
2,6
3,0
3,8
4,0
2,8
2,2
3,1
2,4
2,7
2,7
2,6
Főiskolák
8,6
8,9
10,6
11,1
12,0
11,8
11,5
13,2
9,1
16,7
13,0
15,5
18,6
15,4
4,0
4,0
5,0
4,0
4,7
5,6
5,6
6,5
14,0
9,4
7,8
12,7
12,5
10,2
Szakközépiskolák
Vegyes középiskolák Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek Műszaki és agrártudományi egyetemek Főiskolák
2,6
3,6
3,5
3,3
3,9
5,0
5,3
4,5
3,4
5,7
4,5
5,7
4,9
4,7
13,2
13,4
14,0
15,3
16,1
16,7
18,3
20,8
17,4
24,6
20,0
23,4
26,2
22,4
21. megállapítás 1999–2004 között a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemekre felvettek 66,4%-a a gimnáziumokban, 18,3%-a a vegyes középiskolákban, 14,7%-a a szakközépiskolákban és 0,6%-a a művészeti középiskolákban tanult korábban. Az időszakban azonban a gimnazisták aránya 55%-ról 70%-ra, a művészeti középiskolásoké 0,2%-ról 0,5%-ra emelkedett, a vegyes középiskolásoké viszont 20%-ról 18%-ra, a szakközépiskolásoké 25%-ról 18%-ra csökkent. A műszaki és agrártudományi egyetemekre felvettek 62%-a tanult gimnáziumokban, 20%-a szakközépiskolákban, 18%-a vegyes középiskolákban a hat év adatai alapján. A gimnazisták aránya a kezdeti 36%-ról 62%-ra emelkedett, a szakközépiskolásoké viszont 37%-ról 20%-ra, a vegyes középiskolásoké 27%-ról 18%-ra csökkent. A főiskolákra 1999–2004 között felvettek 45%-a a gimnáziumokból, 31%-a a szakközépiskolákból, 24% a vegyes középiskolákból és 0,3% a művészeti középiskolákból került. A gimnazisták aránya azonban a kezdeti 55%-ról 43%-ra, a művészeti középiskolásoké 0,5%-ról 0,2%-ra csökkent, viszont a szakközépiskolásoké a 24%-ról 32%-ra, a vegyes középiskoláké 21%-ról 25%-ra emelkedett. Mindebből következik, hogy az 1999–2004 évek átlagában a továbbtanuló – gimnazisták 42%-a a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemeken, 15%-a a műszaki és agrártudományi egyetemeken és 43%-a a főiskolákon folytatta tanulmányait; – a szakközépiskolások 21%-a a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemeken, 12%-a műszaki és agrártudományi egyetemeken és 67%-a a főiskolákon, – a vegyes középiskolát végzők 29%-a a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemeken, 12%-a műszaki és agrártudományi egyetemeken és 59%-a a főiskolákon folytatta tanulmányait.
29
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
30
A továbbtanulók aránya 1999–2004 között: – a gimnazisták esetében a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemeken 35%kal, a műszaki és agrártudományi egyetemeken 297%-kal, a főiskolákon 12%-kal növekedett; – a szakközépiskolások esetében a műszaki és agrártudományi egyetemeken 30%-kal a főiskolákon 91%-kal növekedett, viszont a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemeken 50%-kal csökkent; – a vegyes középiskolások esetében a műszaki és agrártudományi egyetemeken 52%-kal, a főiskolákon 67%-kal növekedett, ezzel szemben 8%-kal csökkent a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemeken. Ez magyarázza a felvételi arányok 23. táblázatban látható változását. 24. táblázat
A felsőoktatási intézménytípusok felvételi arányai a küldő gimnázium tantervtípusa szerint, 1991–1995 és 2000–2004
Tudomány-, gazdasági, orvostu- Műszaki és agrártudományi Főiskolák egyetemek dományi és művészeti egyetemek Gimnáziumtípus* 1991–1995 2000–2004 1991–1995 2000–2004 1991–1995 2000–2004 sorrend F/L sorrend F/L sorrend F/L sorrend F/L sorrend F/L sorrend F/L 4 évfolyamos tantervű 3. 12,8 5. 22,2 5. 5,6 5. 7,8 4. 16,6 4. 26,1 4 és 6 évfolyamos tantervű 2. 16,6 2. 29,8 2. 8,5 3. 12,3 3. 17,2 5. 26,0 4, 6 és 8 évfolyamos tantervű 6. 7,3 6. 16,9 6. 3,8 6. 4,8 2. 18,3 2. 28,4 4 és 8 évfolyamos tantervű 4. 11,4 4. 27,4 4. 7,4 2. 12,5 1. 21,3 1. 30,9 6 évfolyamos tantervű 1. 24,7 3. 29,0 1. 9,0 4. 10,9 6. 15,4 6. 23,9 8 évfolyamos tantervű 5. 11,3 1. 30,7 3. 7,7 1. 13,4 5. 15,5 3. 26,5 * A 6 és 8 évfolyamos iskolából csak egy van (ELTE Radnóti Miklós Gimnázium), ezért kimaradt a sorrendből.
22. megállapítás A gimnáziumok adatait a különböző tantervek szerint az utolsó öt évben vizsgálva látható, hogy – a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemi csoportban a 8 évfolyamos tantervű iskolákban volt a legmagasabb a felvételi arány, ezeket követték a 4 és 6, majd a 6 évfolyamos tantervű iskolák; az utolsó két helyen a 4, 6 és 8 évfolyamos, valamint a 4 évfolyamos tantervű iskolák vannak; – a műszaki, agráregyetemi csoportban is a 8 évfolyamos tantervű iskolák kerültek az első helyre, megelőzve a 4 és 8, továbbá a 4 és 6 évfolyamos tantervű iskolákat; e csoportban is az utolsó két helyen a 4, 6 és 8 évfolyamos, valamint a 4 évfolyamos tantervű iskolák vannak; – a főiskolai csoportban viszont a 4 és 8, valamint a 4, 6 és 8 évfolyamos tantervű gimnáziumok eredményei a legjobbak, míg a 6 évfolyamos, illetve a 4 és 6 évfolyamos tantervűeké a leggyengébbek.
A KÖZÖS ÉS EGYSÉGES FELVÉTELI ÍRÁSBELI DOLGOZATOK ÁTLAGAI Az évenként felvételiző diákok nagy többsége8 megír egy vagy két közös írásbeli érettségi-felvételi dolgozatot (biológia, fizika, kémia, matematika, angol, német, francia) vagy egységes írásbeli dolgozatot (magyar, történelem, földrajz, közgazdaságtan, olasz, orosz, spanyol). E dolgozatok eredményeinek átlagai alapján összemérhetők tehát a középiskolák. (Egy-egy dolgozatra maximum 15 pont adható.) Az írásbeli vizsgák átlagai szerint csak azokat az iskolákat vettük figyelembe – az összes eredményt mutató táblázatok esetében, amelyeknek diákjai egy-egy évben legalább 5 dolgozatot, az elemzett 5 év alatt összesen legalább 26 dolgozatot írtak; – az egyes tárgyak eredményeit mutató táblázatokba, amelyeknek tanulói egy-egy évben legalább 3 dolgozatot, az elemzett 5 év alatt összesen legalább 16 dolgozatot írtak. Az iskolák mutatóinak megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a tanulók egy része olyan felsőoktatási intézménybe felvételezik, ahol nem kell írásbeli dolgozatot írnia. 8
30
31
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
Erre a szelekcióra azért volt szükség, mert a kisebb dolgozatszámot produkáló iskolák átlagai sok véletlen elemet tartalmaznak, ezért az ilyen átlag nem jellemző. Még emellett is ajánlatos óvatosan kezelni azokat az átlageredményeket, amelyek kis számú vizsgázó teljesítményét tükrözik! Az előzőekben ismertetett korlátozó feltételek mellett a figyelembe vett iskolák száma 703 (lásd 1. melléklet). Egyes középiskolákból – elsősorban az ötéves tanítási idejű (technikusképzést folytató) szakközépiskolákból – a tanulók egy jelentős része nem az érettségi évében, hanem a rákövetkező évben vesz részt a felvételi vizsgákon. Ezért az írásbeli vizsgák átlagait és a felvételi arányokat mutató táblázatok nemcsak az adott évben érettségizőkre készültek el (mint a többi táblázat), hanem a felvétel évét megelőző évben érettségizettekre is. A kétféle táblázat első 61-61 középiskoláját összehasonlítva megállapítható, hogy a középiskolák kétharmada (42 iskola) mind a kétféle táblázatban az első 61 között szerepel.
Országos szintű adatok A közös és egységes írásbeli dolgozatok alapadatai a 25. táblázatban láthatóak. 25. táblázat
A közös és egységes írásbeli felvételi dolgozatok alapadatai, 1992–2004
Küldő iskolák száma* Dolgozatok száma Átlageredmény
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
655
691
714
788
791
788
832
838
869
863
903
938
962
32 514 34 299 32 061 32 616 42 398 34 388 34 199 31 372 34 198 40 867 42 851 52 071 53 693 8,0
9,1
8,6
8,6
8,2
8,3
7,7
7,9
7,2
7,4
6,7
6,9
7,2
*Amelynek a tanulói dolgozatot írtak.
Az elmúlt tizenhárom évben az iskolák száma 44%-kal, azoknak az iskoláknak a száma, ahonnan írtak felvételi dolgozatot a tanulók 46,9%-kal emelkedett. Míg az 1992–1996 közötti időszakban az iskolák 96,3%-ából írt legalább egy diák írásbeli dolgozatot, addig az elmúlt öt évben az iskolák 96%-ából. Az iskolánként átlagosan írt dolgozatok száma 47,8 dolgozatról 49,3 dolgozatra növekedett az utolsó ötéves periódusban. Az írásbeli dolgozatok átlageredménye 1993 óta jelentősen csökkent. A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményeinek vizsgálata lehetőséget biztosít arra, hogy bemutassuk a hazai középiskolák szélsőséges (legjobb és legrosszabb átlagú) csoportjai közötti különbségek változásait. Nagyon elgondolkodtató az iskolai átlagok megoszlása. 26. táblázat Pontátlag 10 felett 9,0–10 8,0–8,99 7,0–7,99 6,0–6,99 5,0–5,99 4,0–4,99 3,0–3,99 2,0–2,99 1,0–1,99 0,01–0,99
A középiskolák száma* tanulóik felvételi írásbeli dolgozatainak pontátlagai szerint, 1992–2004 Az iskolák száma, amelynek tanulói dolgozatokat írtak 1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
17 57 108 128 122 73 43 38 10 2 0
95 122 121 118 72 40 21 6 1 0 0
46 88 127 147 101 61 33 9 3 0 0
54 104 131 121 99 84 47 15 2 0 0
28 64 135 152 113 100 54 17 3 0 0
26 61 131 141 106 71 48 15 3 0 0
11 43 108 150 128 89 62 35 7 0 2
21 56 115 132 94 80 56 41 13 1 0
8 32 72 110 104 115 93 63 40 21 2
11 41 72 125 133 121 91 58 35 7 0
9 18 60 97 130 118 117 99 48 17 2
15 30 61 88 130 139 132 66 47 11 0
22 42 85 114 154 165 134 97 21 5 1
* A táblázat csak azon intézmények adatait tartalmazza, amelyeknek tanulói az egyes években ötnél több dolgozatot írtak.
31
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
32
4. ábra A magas és az alacsony pontátlagú írásbeli dolgozatot író iskolák aránya, 1992–2004 (%)
23. megállapítás Míg a 8 pont feletti átlagos eredményt elért iskolák száma az 1993-as 57%-ról 2004-re 17%-ra csökkent, addig az 5 pontnál kisebb átlagú iskolák aránya 5%-ról 31%-ra növekedett. Ha figyelembe vesszük, hogy 5 pontnál gyengébb írásbelikkel általában nem lehet elérni a felvételhez szükséges minimális pontszámot, akkor szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy az írásbeli felvételik eredményessége szempontjából az iskolák rendkívül nagy mértékben polarizálódtak. Ez a tendencia még akkor is aggodalomra ad okot, ha tudjuk, hogy a dolgozatok átlageredménye függ azok nehézségétől is. A minőség romlását magyarázza, hogy a dolgozatot írók létszáma és aránya évről évre emelkedett, azaz mind több gyengébb középiskolai tanuló jelentkezett felvételre, ugyanakkor a felvételi mentességet élvező tanulók aránya is folyamatosan növekedett. A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei 1992-től 2004-ig éves bontásban szerepelnek adatbázisunkban. Az összegző táblázatok közül az alábbiakban az összes felsőoktatási felvételi írásbeli adatot tartalmazóakat elemezzük, de felhívjuk az olvasó figyelmét, hogy az Interneten az egyes vizsgatárgyak eredményei is megtalálhatóak.
A településtípusok adatai 27. táblázat
A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei településnagyság szerint, 1992–1996 és 2000–2004
Településtípus Budapest 100 000 felett 50 001–100 000 25 001–50 000 10 001–25 000 5 001–10 000 5 000 alatt Országos átlag
32
A felvételi írásbeli dolgozatok átlagai 1992–1996 2000–2004 sorrend átlag sorrend 4. 8,41 3. 1. 8,74 1. 3. 8,59 2. 6. 8,30 4. 5. 8,33 5. 7. 8,08 7. 2. 8,67 6. 8,48
átlag 7,11 7,37 7,14 6,95 6,78 6,28 6,73 7,07
33
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
24. megállapítás Legmagasabb az írásbeli dolgozatok átlageredménye a százezer lakos feletti nyolc nagyváros (Debrecen, Pécs, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét) iskoláiban. A második-harmadik helyen legtöbbször az 50–100 ezer lakosú városok, a harmadik-negyediken a 25–50 ezer lakosú városok, az ötödik–hatodik helyen a 10–25 ezer lakosú városok középiskolái voltak. Az utolsó hely a legtöbb évben az 5–10 ezer lakosú városoké. Érdekes, hogy a legkisebb települések iskolái 1996-ban, 1999-ben a legjobb átlagokat érték el, illetve 1993-ban, 1995-ben és 2002-ben második helyen voltak, három évben a negyedik és négy évben a hatodik helyet foglalták el. A főváros iskoláiból kikerülők átlagai – a legkisebb településekhez hasonlóan – évről évre más helyet foglalnak el a sorrendben: a második helyet háromszor, a harmadikat négyszer, az ötödiket is négyszer és a hatodikat kétszer.
A megyék adatai Korábban már láttuk (lásd 25. táblázat), hogy országos szinten a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye a vizsgált időszakban romlott. A következőkben az egyes megyék sorrendjét összesítjük e dimenzió mentén. 28. táblázat
A megyék sorrendje a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei alapján, 1992–1996 és 2000–2004 1992–1996
Megye Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Összes megye átlaga
2000–2004
sorrend 1. 3. 16. 17. 8. 12. 5. 9. 18.
átlag 9,08 8,95 8,22 8,11 8,75 8,33 8,93 8,51 8,09
sorrend 2. 3. 14. 20. 8. 18. 4. 1. 19.
átlag 7,52 7,43 6,89 6,49 7,17 6,72 7,35 7,64 6,64
15. 14. 20. 19. 13. 11. 6. 2. 4. 7. 10.
8,26 8,30 7,81 8,08 8,32 8,34 8,82 9,01 8,93 8,79 8,42 8,48
9. 15. 21. 16. 13. 17. 7. 6. 12. 5. 10. 11.
7,12 6,86 6,32 6,85 7,00 6,75 7,26 7,29 7,07 7,33 7,11 7,07
25. megállapítás Az utolsó öt évben Hajdú-Bihar, Baranya és Bács-Kiskun megye iskoláiban érték el a legmagasabb írásbeli átlagot, és Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Heves megyékben a legalacsonyabbat. A megyék fejlődésére lehet következtetni a sorrendben való elhelyezkedés változásából. Az utolsó öt évben Hajdú-Bihar megye iskolái nyolc, Jász-Nagykun-Szolnok megyéé hat és Pest megyéé három helyezéssel jobbak, viszont Veszprém megyéé nyolc, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Fejér megyéé hat, Vas megyéé négy és Borsod-Abaúj-Zempléné három hellyel rosszabbak az 1992–1996 közötti időszakhoz képest. Lásd az 5. melléklet 5.2. térképét. 33
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
34
Ha a közös elemeket keressük a felvételi arány és az írásbeli átlag vonatkozásában 1991 és 2004 között, azt mondhatjuk, hogy mindkét tekintetben kiemelkedőek Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun megyék, mindkét szempontból jobb az átlagnál Zala, Tolna, Vas és Csongrád, viszont gyenge eredményű Nógrád, és mindét szempontból az átlag alattiak Pest, Fejér, Komárom-Esztergom és Békés megyék.
A nagyvárosok adatai A közös és egységes írásbeli felvételi dolgozatok alapadataiból (lásd 25. táblázat) már láthattuk, hogy azok átlageredményei 1992 és 2004 között csökkentek, így nem meglepő, hogy ez a tendencia igaz akkor is, ha a nagyvárosok erre vonatkozó mutatóit vizsgáljuk. 29. táblázat Város Békéscsaba Debrecen Dunaújváros Eger Esztergom Győr Kaposvár Kecskemét Miskolc Nagykanizsa Nyíregyháza
A nagyvárosi tanulók felvételi írásbeli dolgozatainak átlageredményei, 1992–1996 és 2000–2004 1992–1996 sorrend átlag 19. 9. 11. 17. 14. 7. 12. 2. 20. 10. 13.
8,1 8,7 8,5 8,3 8,4 8,9 8,5 9,2 8,1 8,6 8,4
2000–2004 sorrend átlag 14. 1. 21. 18. 9. 10. 16. 4. 20. 17. 12.
7,0 7,9 6,5 6,8 7,2 7,2 7,0 7,6 6,7 6,9 7,1
Város Pécs Salgótarján Sopron Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg Különbség*
1992–1996 sorrend átlag 1. 22. 18. 3. 16. 8. 15. 7. 21. 5. 4.
9,2 7,8 8,2 9,1 8,4 8,9 8,4 9,0 7,8 9,1 9,1 1,8
2000–2004 sorrend átlag 3. 22. 11. 6 15. 7. 5. 8. 19. 13. 2.
7,7 6,2 7,2 7,5 7,0 7,5 7,6 7,4 6,7 7,1 7,8 2,0
* A legmagasabb és a legalacsonyabb írásbeli átlagú nagyváros között.
26. megállapítás Az 1999–2004 közötti időszakban legjobb átlagú írásbeli dolgozatot Debrecen, Zalaegerszeg, Pécs és Kecskemét, a leggyengébbeket Salgótarján, Dunaújváros, Miskolc, Tatabánya és Eger iskoláinak a tanulói írták. A nagyvárosok iskoláinak fejlődésére lehet következtetni a sorrendben való elhelyezkedés változásából. Az utolsó öt évben Szolnok iskolái tíz, Debrecené nyolc, Soproné hét, Békéscsabáé és Esztergomé öt helyezéssel jobbak, viszont Dunaújváros iskolái tíz, Veszprémé nyolc, Nagykanizsáé hét, Kaposváré négy, valamint Szegedé és Győré három hellyel rosszabbak az 1992–1996-os időszaki helyezésekhez képest. A legmagasabb és legalacsonyabb írásbeli átlaggal rendelkező nagyvárosok közötti különbség a két ötéves periódust összehasonlítva némileg növekedett.
Az iskolafenntartó szervezetek adatai A következő táblázatból látható, hogy a középiskolások írásbeli dolgozatai átlageredményeinek romlása az iskolafenntartók szerint is eltérő. 30. táblázat
A középiskolások felvételi írásbeli átlageredményei iskolafenntartók szerint, 1992–1996 és 2000–2004
Felvételi írásbeli dolgozatok átlagai 1992–1996 2000–2004 átlag sorrend sorrend Megyei önkormányzat 5. 7,68 5. 3. 8,55 3. Települési önkormányzat Központi költségvetési szerv* 1. 9,80 1. Egyház, felekezet 2. 9,05 2. 4. 8,36 4. Alapítvány, egyéb Összesen 8,48 * Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei. Iskolafenntartó szervezetek
34
átlag 5,98 7,19 9,12 7,55 6,30 7,07
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
35
27. megállapítás Az írásbeli átlagok vonatkozásában a központi költségvetési szervek vannak az első helyen, az egyházi iskolák legtöbbször a második helyen. A harmadik és a negyedik helyen a megyei önkormányzatok, illetőleg az alapítványok középiskolái találhatók. A leggyengébbek a települési önkormányzat iskoláinak az eredményei. A különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi írásbeli átlaggal rendelkező – fenntartók szerint kialakított – iskolacsoportokat vizsgálva 1992 és 1994 között növekedett, az ezt követő öt évben csökkent, majd 2000 és 2001 között ismét növekedett, 2001-ben és 2003-ban némileg csökkent, idén csúcsot ért el. 2004-ben 54%-kal magasabb, mint 1992-ben volt.
A középiskola-típusok adatai A központi, illetve egységes felvételi írásbeli dolgozatot író gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók átlageredményei az elmúlt tizenhárom évben csökkentek, de nem egyforma mértékben. 31. táblázat
A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei középiskola-típus szerint, 1992–2004
Iskolatípus 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Gimnáziumok 8,6 9,6 9,2 9,3 8,7 8,7 8,2 8,4 8,0 8,2 7,6 7,8 8,1 Vegyes középiskolák 7,5 8,7 7,9 8,1 7,9 7,6 7,1 7,3 6,6 6,8 6,2 6,3 6,5 Művészeti középiskolák 6,7 9,0 8,2 8,3 7,7 6,0 6,1 6,8 6,6 5,8 6,2 6,0 7,4 Szakközépiskolák 6,7 8,0 7,2 7,2 6,8 7,2 6,5 6,8 4,9 5,4 4,6 5,1 5,3
28. megállapítás 2004-re – 1992-höz képest – a gimnáziumot végzettek írásbeli átlaga 6%-kal, a vegyes középiskolásoké 13%-kal, a szakközépiskoláké 21%-kal csökkent. Ez az iskolatípusok közötti különbségek jelentős növekedéséhez vezetett. Míg 1992-ben a gimnáziumból és a szakközépiskolákból felvételizők átlagai között csak 1,9 pont volt a különbség, 2004-re ez 2,8 pontra növekedett. A különböző tantervű osztályok felvételi írásbeli átlageredményeit vizsgálva az utolsó öt év adataiból a következő tanulságok adódnak. – A gimnáziumok esetében az első két helyen azok vannak, ahol 4 és 6, illetőleg nyolc évfolyamos tanterv szerint tanítanak, harmadik helyen a 4 és 8 évfolyamos iskolák, a negyediken pedig a 6 évfolyamos tanterv szerint tanítók. Az ötödik helyre a 4 évfolyamos tanterv szerint, a hatodikra a 4, 6 és 8 évfolyamos tanterv szerint tanító iskolák tanulói kerültek. – A vegyes középiskolák gimnáziumi osztályai esetében legmagasabb az írásbeli átlag ott, ahol 4 és 6, illetve 4 és 8 évfolyamos tanítás folyik, a harmadik helyen legtöbbször a 4, a negyediken a 6 évfolyamos tantervű iskolák vannak.
A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELRE JELENTKEZŐK NYELVVIZSGAARÁNYAI Napjainkban az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése nemcsak a felsőoktatási tanulmányokra jelentkezők esetében jelenthet többletpontszámot, hanem ez a tudás fontos összetevője a munkaerőpiaci elhelyezkedésnek is. Egy adott középiskola idegen nyelvet oktató munkájának eredményességét jelzi a nyelvvizsgával rendelkező tanulók száma, még akkor is, ha jól tudjuk, hogy e mutatót nagymértékben befolyásolják iskolán belüli (két tanítási nyelvű iskolák, nyelvtagozatos osztályok, világbanki szakközépiskolák stb.), illetve iskolán kívüli tényezők is (nyelvtanulás magánúton, külföldi utazás stb. lehetőségei). Az idegen nyelv ismerete a rendelkezésre álló adatbázisból három mutatóval vizsgálható: az idegen nyelvi felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményeivel, az idegen nyelvi OKTV adataival és a felvételi vizsgákon résztvevők nyelvvizsgáinak arányaival. 35
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
36
A felvételi vizsgára jelentkezők nyelvvizsgaarányait bemutató összefoglaló táblázat megyék szerinti bontásban az 1. mellékletben látható, amely 849 iskola mutatóit tartalmazza. E mutatók összeállításkor is csak azokat a középiskolákat vettük figyelembe, amelyeknek az utóbbi öt évből legalább négynek az adatai rendelkezésünkre álltak. Nem szabad azonban az 1999–2004 közötti időszakban az egyes évek adatait egymáshoz hasonlítani, ugyanis – mint korábban említettük – megváltoztak az ezzel kapcsolatos előírások. Míg korábban a felvételin több, addig az utóbbi években már csak egy-két nyelvvizsgáért kapható többletpont. Ez azt eredményezi, hogy a jelentkezők által közölt nyelvvizsgák száma csökkent, ami nem jelenteni azt, hogy valóban kevesebben szereznének ilyen okleveleket. Meg kell jegyezni azt is, hogy a figyelembe vett adatokat az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda szolgáltatja a felvételi jelentkezési lapok alapján. Ha valamelyik jelentkező nem közölte nyelvvizsgáinak számát, akkor azt nem tudtuk figyelembe venni a mutató számításakor. Ez különösen hátrányos az idegen nyelvű, két tannyelvű és nemzetközi érettségit szolgáltató iskolákra nézve.
Országos szintű adatok Az 1991–2004 közötti években 1073 középiskolából (közülük 2004-ig 102 megszűnt) összesen 566 652 olyan fiatal jelentkezett felsőoktatási intézménybe, aki a felvételi vizsga évében érettségizett. E fiataloknak 239 074 nyelvvizsgája volt9, tehát az átlagos nyelvvizsgaarány 42,2% volt. 32. táblázat Iskolák száma
A nyelvvizsgaarányok megoszlása, 1991–2004 összesített adatai alapján Iskolák aránya %
Jelentkezők száma
Jelentkezők aránya %
Nyelvvizsgák Nyelvvizsgák Nyelvvizsga/ száma aránya % jelentkező
11 13 17
1,03 1,21 1,59
27 412 25 617 31 785
4,84 4,52 5,61
25 770 22 925 24 293
10,78 9,59 10,16
94,01 89,49 76,43
20 24 30 40 61 105 751
1,87 2,24 2,80 3,73 5,69 9,79 70,06
33 526 38 662 39 265 47 547 60 550 71 533 190 755
5,92 6,82 6,93 8,39 10,69 12,62 33,66
23 619 23 379 24 019 23 504 23 861 23 819 23 885
9,88 9,78 10,05 9,83 9,98 9,96 9,99
70,45 60,47 61,17 49,43 39,41 33,30 12,52
29. megállapítás A nyelvvizsgák aránya a vizsgált tizennégy évben jelentősen növekedett a felvételre jelentkezők körében: míg 1991-ben átlagosan minden harmadik jelentkezőnek volt egy államilag elismert nyelvvizsgája, addig az utóbbi években már közel minden másodiknak. Az egész időszakot tekintve e vizsgák több mint 90%-át azonban 321 iskola tanulói hozták, ez az iskolák 30%-a. Ezekben az iskolákban a tanulók 57,2%-ának volt egy nyelvvizsgája. Az iskolák 70%-ából jelentkezőknek mindössze 23 885 nyelvvizsgája volt. Ezekből az iskolákból 190 755 fiatal jelentkezett egyetemekre, főiskolákra, azaz csak minden nyolcadik fiatalnak volt egy nyelvvizsgája. Ezen belül az iskolák 30%-ából jelentkező 34 901 diáknak még rosszabbak a mutatói: csak minden huszonhetedik tanuló szerzett egy nyelvvizsga-bizonyítványt. Óriási tehát a különbség e tekintetben az iskolák egy kisebb hányada és az iskolák nagy többsége között.
Azokat a nyelvvizsgára vonatkozó adatokat tudjuk felhasználni, amelyeket a felvételi jelentkezési lapok tartalmaznak. 9
36
37
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
A településtípusok adatai Az egyetemi, főiskolai tanulmányokra jelentkező tanulók nyelvtudását a jelentkezési lapon közölt és igazolt nyelvvizsgák alapján összesítettük. 33. táblázat
A nyelvvizsgával rendelkezők aránya a felvételizők körében településtípusonként, 1991–1995 és 2000–2004
Településtípus
1991–1995
2000–2004
Jelentkező (J) Nyelvvizsga (Ny) Ny/J (%) Jelentkező (J) Nyelvvizsga (Ny) Ny/J (%)
Budapest
41 703
18 957
45,5
52 960
26 702
50,4
100 000 felett
41 995
14 855
35,4
60 054
27 538
45,9
50 001–100 000
24 971
7 833
31,4
36 795
16 299
44,3
25 001–50 000
21 240
5 660
26,6
30 594
12 585
41,1
10 001–25 000
25 423
6 641
26,1
38 213
15 039
39,4
5 001–10 000
7 035
1 444
20,5
12 388
3 898
31,5
5 000 alatt
1 602
347
21,7
3 308
875
26,5
163 969
55 737
34,0
234 312
102 936
43,9
Összesen/átlag
30. megállapítás Legmagasabb a nyelvvizsgák aránya a főváros iskoláiban. A legtöbb évben második helyen a százezer lakos feletti nyolc nagyváros (Debrecen, Pécs, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét), a harmadikon az 50–100 ezer lakosú városok diákjai voltak. A negyedik és ötödik helyen a 25–50 ezer és a 10–25 ezer lakosú városok iskolái, a hatodik és a hetedik helyen az 5–10 ezer lakosú városok és a legkisebb települések iskolái váltogatták egymást.
A megyék adatai A felsőoktatásba jelentkező tanulók nyelvtudásának jellemzésére az egyik lehetőség, ha megvizsgáljuk, hogy közülük hányan rendelkeznek nyelvvizsgával (Ny/J arány). 34. táblázat
A nyelvvizsgával rendelkező felvételizők száma és aránya (NY/J), 1991–1995 és 2000–2004 1991–1995
Megye
Jelentkező (J)
Nyelvvizsga (NY)
2000–2004 NY/J
Jelentkező (J)
Nyelvvizsga (NY)
NY/J
Baranya
6 369
2 255
35,4
9 212
4 292
46,6
Bács-Kiskun
7 886
2 434
30,9
12 218
5 308
43,4
Békés
5 439
1 321
24,3
8 450
3 225
38,2
12 481
3 344
26,8
17 667
6 638
37,6
Csongrád
8 547
2 697
31,6
11 206
4 838
43,2
Fejér
5 581
1 865
33,4
8 684
3 444
39,7
Győr-Moson-Sopron
8 221
3 409
41,5
12 022
6 237
51,9
Hajdú-Bihar
9 687
3 054
31,5
14 742
5 626
38,2
Heves
5 868
1 405
23,9
7 756
3 323
42,8
Jász-Nagykun-Szolnok
6 500
1 774
27,3
9 459
3 242
34,3
Komárom-Esztergom
4 386
1 066
24,3
6 186
2 653
42,9
Nógrád
2 566
476
18,6
3 454
1 335
38,7
Pest
8 129
2 056
25,3
13 087
5 943
45,4
Borsod-Abaúj-Zemplén
37
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
38 1991–1995 Megye
Jelentkező (J)
Nyelvvizsga (NY)
2000–2004 NY/J
Jelentkező (J)
Nyelvvizsga (NY)
NY/J
Somogy
4 535
1 127
24,9
6 475
2 525
39,0
Szabolcs-Szatmár-Bereg
8 509
1 869
22,0
13 889
4 841
34,9
Tolna
3 813
1 043
27,4
5 663
2 649
46,8
Vas
4 104
2 079
50,7
6 029
2 909
48,3
Veszprém
5 861
2 263
38,6
8 058
3 771
46,8
Zala
5 330
2 033
38,1
7 145
3 442
48,2
40 023
18 167
45,4
52 910
26 695
50,5
163 835
55 737
34,0
234 312
102 936
43,9
Budapest Összesen/országos átlag
31. megállapítás Legmagasabb a nyelvvizsgák aránya Győr-Moson-Sopron megye, a főváros és Vas megye, legalacsonyabb Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye iskoláiban. A megyék iskoláinak fejlődésére lehet következtetni a két ötéves ciklus (1991–1995, illetve 2000–2004) mutatóinak a változásából. Legnagyobb volt a fejlődés Nógrád, Pest, Tolna, Heves, Komárom-Esztergom és Somogy megyékben, legkevésbé növekedett a nyelvvizsgaarány Vasban, a fővárosban, Fejérben, Hajdú-Biharban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megye közötti különbség 1991 és 1999 között 26% és 36% között ingadozott, a 2000–2003 években 20% alá esett, 2004-ben viszont felemelkedett 25%-ra. Lásd az 5. melléklet 5.3. térképét.
A nagyvárosok adatai Az országos adatok áttekintésekor már jeleztük, hogy a nyelvvizsgával rendelkező felvételizők száma jelentősen emelkedett az utóbbi tizennégy évben, de az is látható volt, hogy e mutató mentén nagyon nagy az egyes iskolák közötti különbség. Nagyvárosonként vizsgálva a helyzet a következő: 35. táblázat Város
A nagyvárosok sorrendje a nyelvvizsgaarányok (NY/J) alapján, 1991–1995 és 2000–2004 1991–1995
2000–2004
Város
sorrend
Ny/J
sorrend
Ny/J
21.
21,6
19.
38,2
Pécs
8.
36,2
15.
41,5
Salgótarján
Dunaújváros
16.
27,0
22.
31,3
Eger
15.
28,1
9.
Esztergom
18.
26,2
3.
Kaposvár Kecskemét
Békéscsaba
1991–1995 sorrend
Ny/J
2000–2004 Sorrend
Ny/J
5.
38,0
4.
50,0
22.
19,2
18.
40,0
Sopron
9.
36,1
2.
52,2
48,1
Szeged
10.
35,7
3.
50,8
12.
47,0
Székesfehérvár
7.
36,7
13.
44,5
42,9
1.
52,6
Szekszárd
13.
31,5
10.
47,9
19.
25,3
20.
37,2
Szolnok
17.
26,7
21.
37,2
6.
36,8
6.
49,9
Szombathely
1.
47,5
5.
50,0
Miskolc
14.
31,2
16.
41,0
Tatabánya
23.
17,7
14.
42,2
Nagykanizsa
12.
34,1
11.
47,1
Veszprém
4.
39,8
8.
49,3
Nyíregyháza
20.
23,1
17.
40,8
Zalaegerszeg
11.
35,7
7.
49,7
Debrecen
Győr
Különbség* * A legmagasabb és legalacsonyabb Ny/J arány között.
38
29,9
21,3
39
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
32. megállapítás Az utolsó öt évben legmagasabb a felsőoktatási felvételekre jelentkezők nyelvvizsgáinak aránya Győr, Sopron és Szeged iskoláiban, legalacsonyabb pedig a dunaújvárosi, a szolnoki és a kaposvári tanulók esetében. A 2000–2004-es időszakban Tatabánya kilenc, Sopron és Szeged hét, Eger és Esztergom hat hellyel lépett előre, ugyanakkor Debrecen hét, Székesfehérvár és Dunaújváros hat hellyel esett vissza az 1991–1995-ös évekhez képest. A különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb nyelvvizsgaarányú nagyvárosok között jelentősen csökkent.
Az iskolafenntartó szervezetek adatai Minden iskolafenntartónak egyre inkább érdeke, hogy az általa működtetett intézményben színvonalas nyelvoktatás folyjon. Bár tudjuk, hogy a nyelvtudás megszerzésének nem a középiskola az egyetlen terepe, a nyelvvizsgával rendelkező felvételizők száma mégis jelzi egy iskola nyelvoktatásának sikerességét. 36. táblázat
A nyelvvizsgaarány a felvételizők körében az iskolafenntartók szerint, 1991–1995 és 2000–2004 1991–1995
Iskolafenntartó szervezet Megyei önkormányzat Települési önkormányzat Központi költségvetési szerv Egyház, felekezet Alapítvány Egyéb Összesen
Jelentkezők száma (J)
Nyelvvizsgák száma (Ny)
2000–2004 Arány (Ny/J)
Jelentkezők száma (J)
Nyelvvizsgák száma (Ny)
Arány (Ny/J)
30 796
6 295
20,44
44 199
13 637
30,85
113 287
40 142
35,43
154 401
70 298
45,53
6 617
3 517
53,15
5 760
4 040
70,14
11 793
5 366
45,50
22 791
11 586
50,84
1 373
395
28,77
6 015
2 942
48,91
103
22
21,36
1 146
433
37,78
163 969
55 737
33,99
234 312
102 936
43,93
*Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei.
33. megállapítás A nyelvvizsgával rendelkező felvételizők aránya legmagasabb a központi költségvetési szervek iskoláiban, a második helyen pedig az egyházak, felekezetek oktatási intézményei állnak. A harmadik hely 1995-ig a települési önkormányzatok által fenntartott, 1996-tól 2003-ig viszont az alapítványok által működtetett iskoláké volt, 2004-ben visszaállt az eredeti helyzet. A megyei önkormányzatok több mint száz iskolája e mutatót tekintve is a sor végén áll. Azon fenntartók szerinti iskolacsoportok közötti különbség, ahol a legmagasabb, illetve legalacsonyabb a felvételizők nyelvvizsgaaránya, az eltérés mértéke 1995-ig csökkent, 1996 és 1999 között jelentősen (33,5%-ról 57,09%-ra) emelkedett, 2001 és 2002 között ismét csökkent, 2003-ban és 2004-ben újra emelkedett.
A középiskola-típusok adatai A középiskolákban folyó idegennyelv-oktatás nyilván elsősorban azokban az intézményekben segíti a tanulókat a nyelvvizsgák megszerzésében, ahol emelt óraszámban tanulják az egyes nyelveket. A két tannyelvű, a fakultatív és a speciális tantervű nyelvoktatás inkább a gimnáziumokat jellemzi.
39
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
40 37. táblázat
A felvételre jelentkezők nyelvvizsgaaránya középiskola-típusok szerint, 1991–1995 és 2000–2004
Jelentkezők Iskolatípus száma (J) Gimnáziumok 84 230 Művészeti középiskolák 2 831 Szakközépiskolák 39 844 Vegyes középiskolák 37 064 Összes középiskola 163 969
1991–1995 Nyelvvizsgák száma (Ny) 43 881 269 3 760 7 827 55 737
2000–2004 Jelentkezők Nyelvvizsgák száma (J) száma (Ny) 109 218 68 662 2 594 389 65 144 13 543 57 347 20 339 234 303 102 933
Arány (Ny/J) 52,1 9,5 9,4 21,1 34,0
Arány (Ny/J) 62,9 15,0 20,8 35,5 43,9
34. megállapítás Az 1991–2004 közötti időszakban az érettségi évében felvételizők nyelvvizsgáinak 66,7%-át a gimnáziumokban, 19,8%-át a vegyes középiskolákban, 13,2%-át a szakközépiskolákban és 0,3%-át a művészeti középiskolában végzettek tették le. Az utolsó 5 évben a nyelvvizsgák aránya a gimnáziumból jövők között 63%, a vegyes középiskolát végzetteknél 36%, a művészeti középiskolások vonatkozásában 15%, a szakközépiskolákban érettségizők esetében 20,8% volt. Így a gimnazisták közt a nyelvvizsgával rendelkezők aránya több mint háromszorosa a szakközépiskolából jelentkezőknek. Mindhárom iskolatípus közötti különbség 1996 és 1999 között nagymértékben növekedett, azóta csökkenés következett be. Különösen a gimnáziumoktól marad el a másik két iskolatípus. 5. ábra
A középiskola-típusok nyelvvizsgaarányai, 1991–2004
38. táblázat
A jelentkezők nyelvvizsgaaránya gimnáziumtípusok szerint, 1991–1995 és 2000–2004
Gimnáziumtípus* 4 évfolyamos 4 és 6 évfolyamos 4, 6 és 8 évfolyamos 4 és 8 évfolyamos 6 évfolyamos 8 évfolyamos
Jelentkezők száma (J) 25 630 34 215 1 208 15 306 3 684 3 454
1991–1995 Nyelvvizsgák száma (Ny) 12 695 18 476 278 6 739 2 787 2 035
Arány (Ny/J) 49,5 54,0 23,0 44,0 75,7 58,9
Jelentkezők száma (J) 38 253 39 637 1 489 19 441 5 928 3 969
* Az egyetlen 6 és 8 évfolyamos gimnázium eredményeit nem tartalmazza a táblázat.
40
2000–2004 Nyelvvizsgák száma (Ny) 20 895 27 121 547 12 734 3 957 2 839
Arány (Ny/J) 54,6 68,4 36,7 65,5 66,8 71,5
41
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
35. megállapítás A különböző tantervű gimnáziumok közül a 2000–2004. évi időszakban legmagasabb a felvételizők nyelvvizsgaaránya a 8 évfolyamosokban, ezeket követik a 4 és 6 évfolyamosok, harmadik helyen pedig a 6 évfolyamosok vannak. Legalacsonyabb a nyelvvizsgaarány a néhány 4, 6 és 8 évfolyamos, valamint a négy évfolyamos tantervűekben. A vegyes középiskolák gimnáziumi osztályai esetében ebből a szempontból a 4 és 6, valamint a 4 és 8 évfolyamos tantervűek tanulói állnak az élen, legkevesebb nyelvvizsgát a 6 évfolyamos tantervűek diákjai szerezték.
A KÖZÉPISKOLAI TANULÓKNAK SZERVEZETT VERSENYEK Az iskolák nevelési-képzési stratégiái eltérőek. Vannak olyan oktatási intézmények, amelyek nagy súlyt helyeznek diákjaik versenyeken való megmérettetésére, mások ezt nem szorgalmazzák különösképpen, mégis kiváló oktató munkát folytatnak. Ezt a szempontot figyelembe kell vennünk akkor, amikor az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV), az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken (OSZTV) és az egyéb országos versenyeken elért helyezések alapján kialakult eredményekből vonunk le tanulságokat. Adatbázisunk a középiskolák tanulóinak versenyeredményeit kétféle módon tartalmazza: a) az elért helyezések (1–3., illetve 4–10. helyezettek) és a dicséretben részesítettek száma szerint; b) a helyezések és a dicséretek pontszáma szerint (1. helyezés = 10 pont, 2. helyezés = 9 pont, 3. helyezés = 8 pont, ... 9. helyezés = 2 pont, 10. helyezés = 1 pont, minden dicséret = 0,5 pont). A továbbiakban – az áttekinthetőség kedvéért – az utóbbi, pontozásos módszert alkalmazzuk. Egy iskolacsoport intézményei – akár megyénként, akár település-, akár programtípusonként alakítjuk ki azokat – statisztikai szempontból természetesen nem hasonlíthatók össze a versenyeken szerzett pontok alapján, hiszen nyilvánvalóan egy kisebb megye iskoláinak nincs olyan esélye a pontok megszerzésére, mint egy nagyobbnak. Ezért az egyes iskolacsoportok pontjait a csoportban lévő összes tanuló létszámának figyelembevételével hasonlítjuk össze. Az OKTV-n, az OSZTV-n és az egyéb országos tantárgyi versenyeken elért pontszámok az 1. mellékletben láthatóak.
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Az OKTV-n elért eredményekről 1986 óta vannak adataink. Némi változás volt a különböző években abból a szempontból, hogy milyen tantárgyakból és hány kategóriában rendeztek versenyeket, de ezek számossága nem befolyásolja az összehasonlíthatóságot. 39. táblázat
A 2004-ben rendezett OKTV összefoglaló adatai
Tantárgy Angol nyelv Biológia Filozófia Fizika Francia nyelv Földrajz Informatika Kémia Latin nyelv Magyar irodalom
Kategóriák Jutalmazott Kategóriák Jutalmazott Tantárgy száma helyezések száma helyezések 1 30 Magyar nyelv 1 15 2 30 Matematika 3 45 2 30 Művészettörténet (Lyka) 1 15 3 45 Német nyelv 2 30 2 30 Orosz nyelv 1 15 1 15 Olasz nyelv 2 30 2 30 Nemzetiségi nyelvek (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) 1 15 2 1 1
30 15 15
Spanyol nyelv Mozgókép és médiaismeret Történelem
1 1 1
15 15 15
41
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
42
Évenként a 25 tantárgyi verseny (36 versenykategória) 270–332 helyezettjének és 207–712 megdicsértjének, a 19 év alatt összesen 14 036 helyezettnek és dicséretben részesítettnek az adatai találhatók a táblázatokban. Az adatokhoz tartozó névsorban szerepelnek – minden bizonnyal – az ország legtehetségesebb diákjai. Életútjuk figyelemmel kísérése fontos nemzeti érdek lenne.
Országos szintű adatok Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek 1986–2004. évi alapadatait a 40. és a 41. táblázatokban foglaltuk össze. A továbbiakban az 1991–1995. és a 2000–2004. évek adatait hasonlítjuk össze a fejlődés szemléltetésére. 40. táblázat
Az OKTV helyezettjeinek száma és összes pontszáma, 1986–2004 között
Tantárgy
Iskolák száma
1–3. helyezett
4–10. helyezett
Dicséretben részesült
Összes pontszám
Angol nyelv
168
94
225
425
1 984,5
Biológia
187
114
266
761
2 470,5
Filozófia
55
43
94
122
8 26,0
Fizika
205
171
396
709
3 489,5
Francia nyelv
131
113
266
452
2 308,0
Földrajz
141
60
140
529
1 364,5
2
33
21
0
419,0
75
6
14
122
186,0
168
114
267
892
2 539,0
86
57
133
191
1 139,5
Magyar irodalom
154
57
133
332
1 211,0
Magyar nyelv
110
57
138
147
1 132,5
Matematika
288
188
432
1616
4 223,0
Mozgókép és médiaismeret
12
3
7
2
56,0
Művészettörténet
61
38
76
4
711,0
221
114
266
764
2 474,0
11
36
84
138
730,0
Orosz nyelv
228
117
273
496
2 393,0
Olasz nyelv
80
84
197
261
1 673,5
1
29
23
0
392,0
47
61
142
177
1 204,5
Szerb nemzetiségi
3
26
2
0
250,0
Szlovák nemzetiségi
7
26
24
0
357,0
Szlovén nemzetiségi
1
10
0
0
95,0
172
57
134
435
1 265,5
1 708
3 753
8 575
34 894,5
Horvát nyelv Informatika Kémia Latin nyelv
Német nyelv Német nemzetiségi
Román nemzetiségi Spanyol nyelv
Történelem Összesen
42
43
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
41. táblázat
Az OKTV-n szereplő iskolák száma az elért pontszámok szerint, 1986–2004 Iskolák száma évenként 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
Pontszám
6
5
6
5
6
5
4
3
5
2
3
4
5
7
5
3
4
5
7
10–50
46
46
51
51
55
51
45
50
51
58
56
50
48
46
49
59
60
55
54
5,5–9,5
36
38
34
35
36
39
30
31
31
33
36
32
44
41
39
32
33
34
37
0,5–5
109 108 131 127 127 114
78
81
94
88
93
73
78 118 149
Pontot szerzett iskolák száma
197 197 222 218 224 209 157 165 181 181 188 159 175 212 242 154 207 192 214
Középisk. száma
561 578 608 645 640 638 684 701 748 810 838 868 910 920 931 922 956 965 952
50 felett
60 110
98 116
Pontot szerzett iskolák aránya (%) 35,1 34,1 36,5 33,8 35,0 32,8 23,0 23,5 24,2 22,3 22,4 18,3 19,2 23,0 26,0 16,7 21,7 19,9 23,5
36. megállapítás Az OKTV-n helyezést elért tanulók a vizsgált tizenkilenc év alatt 542 iskolából, a magyar középiskolák 56,9%-ából kerültek ki. Ezek közül 256 gimnázium (a hazai gimnáziumok 72,5%-a), 126 vegyes középiskola (ezen iskolatípus 68,5%-a), 152 szakközépiskola (a szakközépiskolák 38,5%-a) és 8 művészeti szakközépiskola (40%). A megszerzett pontok kilencven százalékát 174 iskola (ez az összes iskolák 18%-a) tanulói szerezték meg. Miközben a középiskolák száma a tizenkilenc év alatt 59%-kal növekedett, az OKTV-n sikeresen szereplő középiskolák aránya az összes hazai középiskolához képest jelentősen csökkent (az iskolák több mint egyharmadáról az egynegyedére). Az OKTV-n 1–3. helyezést elért iskolák csoportján belül három fővárosi gyakorló gimnázium kiemelkedő eredményeket ért el, és elvitte az elérhető dobogós helyezések 16%-át (a megszerezhető pontok 16%-át). Tizenkilenc iskola birtokában van az összes pont 41%-a. Egy viszonylag szűk csoport – 59 iskola – szerezte meg a pontok kétharmadát. A legkiemelkedőbb eredményeket elért tanulók döntő többségét tehát a magyar középiskolák hat százalékában képzik. Ez az alacsony arány még akkor is elgondolkodtató, ha jól tudjuk, hogy az iskolák versenyeztetési indítékai – például a munkaerőpiacra való felkészítés eltérő feladatai miatt – különbözőek.
A településtípusok adatai A településtípusok szerinti OKTV-pontszámok összehasonlítása csak akkor helyes, ha a pontszámokat az adott településtípus iskoláiban tanulók számára vetítjük. Ezért a következő táblázatban a 12. évfolyamos tanulói létszámot alapul véve a száz tanulóra jutó OKTV-pontszámokat mutatjuk be. 42. táblázat
A száz tanulóra jutó átlagos OKTV-pontszámok települési kategóriánként, 1991–1995 és 2000–2004
Településtípus Budapest 100 000 felett 50 001–100 000 25 001–50 000 10 001–25 000 5 001–10 000 5 000 alatt Különbség*
1991–1995 sorrend 1. 2. 5. 6. 4. 7. 3.
2000–2004 pont 21,88 13,49 8,50 7,91 8,53 3,23 10,57 18,65
sorrend 1. 2. 3. 5. 7. 6. 4.
pont 22,83 12,33 10,45 9,02 4,19 4,27 9,46 18,64
* A legmagasabb és a legalacsonyabb átlagú településtípus között
43
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
44
37. megállapítás A száz tanulóra jutó OKTV-pontszámok szerinti sorrendben legtöbbször első helyen a főváros, másodikon a százezer lakos feletti nyolc nagyváros iskolái vannak, az utolsó hely az utolsó öt évben a 10–25 ezer lakosú kisvárosok iskoláié. A 3–6. helyeken a többi település iskolái váltogatják egymást: összességében harmadik helyen az 50–100 ezer lakosú városok, a negyediken az 5 ezer lakos alatti kistelepülések, az ötödiken a 25–50 ezer lakosú városok, a hatodikon pedig az 5–10 ezer lakosú városok vannak. Érdekes, hogy a legkisebb települések a vizsgált 19 év alatt a sorrend minden helyén voltak már. A fővárosi iskolák száz tanulóra jutó OKTV pontszáma majdnem kétszerese a 100 000 feletti lakosú városok, 2,2 szerese a 50 000–100 000, két és félszerese a 25 000–50 000, több mint ötszöröse az 5 000–10 000 lakosú városok iskoláiénak.
A megyék adatai Adataink lehetővé teszik, hogy megvizsgáljuk, vajon az egyes megyék iskoláinak helyzete hogyan változott azon a ranglétrán, melyet az OKTV-ken elért pontszámok alapján állítottunk össze. 43. táblázat
A megyék sorrendje a száz tanulóra jutó OKTV-pontszámok alapján, 1991–1995 és 2000–2004 1991–1995
Megyék
sorrend
2000–2004 pont
sorrend
pont
Baranya
3.
15,01
2.
15,55
Bács-Kiskun
8.
10,71
13.
7,04
Békés
18.
5,77
4.
13,87
Borsod-Abaúj-Zemplén
14.
6,94
14.
6,51
4.
14,66
5.
12,74
17.
5,94
18.
5,57
Győr-Moson-Sopron
2.
16,25
3.
14,50
Hajdú-Bihar
6.
13,09
7.
10,47
Heves
12.
7,18
9.
8,96
Jász-Nagykun-Szolnok
11.
8,00
16.
6,27
7.
11,54
15.
6,37
13.
7,01
20.
2,21
5.
13,86
6.
11,29
Somogy
19.
5,44
17.
5,58
Szabolcs-Szatmár-Bereg
20.
2,93
19.
2,43
9.
10,56
11.
8,24
Vas
16.
6,81
10.
8,81
Veszprém
15.
6,85
8.
9,80
Zala
10.
9,98
12.
8,14
1.
21,72
1.
22,83
Csongrád Fejér
Komárom-Esztergom Nógrád Pest
Tolna
Budapest Különbség
18,80
20,62
38. megállapítás Az OKTV-ken az elmúlt öt évben a legtöbb pontot a főváros, Baranya, Győr-Moson-Sopron és Békés megye iskolái szerezték, a legkevesebbet pedig Komárom-Esztergom, Somogy és Fejér megyék tanulói. Azt is láthatjuk, hogy a megyék diákjainak eredményessége a különböző időszakokban változó. Néhány példa: az utolsó öt évben Békés megye iskolái tizennégy, Veszprémé hét és Vasé hat hellyel léptek előre, viszont Komárom-Esztergom megye iskolái nyolc és Nógrád megye iskolái hét hellyel estek vissza az 1991–1995. évi időszakhoz képest. 44
45
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
A nagyvárosok adatai A 41. és a 42. táblázatban már bemutattuk az OKTV-pontszámok alakulását országos szinten, illetve a településkategóriák szerint. A nagyvárosok adatainak értelmezésénél érdemes visszalapozni a megyék sorrendjét tartalmazó előző táblázathoz is. 44. táblázat
Város
A nagyvárosok iskoláinak sorrendje a száz 12. évfolyamos tanulóra jutó OKTV-pontok alapján, 1991–1995 és 2000–2004 1991–1995
2000–2004
Város
1991–1995
2000–2004
sorrend
pont
16.
4,97
7.
11,45
Pécs
2.
17,38
1.
19,91
4.
15,96
4.
13,72
Salgótarján
7.
10,37
20.
2,81
Dunaújváros
20.
4,33
21.
1,84
Sopron
6.
14,41
5.
12,91
Eger
13.
6,04
3.
13,86
Szeged
1.
21,16
2.
17,87
Esztergom
15.
5,17
13.
9,43
Székesfehérvár
12.
6,53
15.
8,45
5.
15,41
6.
12,78
Szekszárd
19.
4,39
9.
10,68
Kaposvár
11.
6,95
17.
5,89
Szolnok
14.
5,72
11.
9,56
Kecskemét
3.
16,88
10.
9,86
Szombathely
10.
7,92
16.
7,91
Miskolc
8.
9,24
12.
9,44
Tatabánya
22.
0,23
19.
3,29
Nagykanizsa
21.
0,63
22.
0,77
Veszprém
17.
4,91
14.
9,28
Nyíregyháza
18.
4,54
18.
3,89
Zalaegerszeg
9.
9,10
8.
11,16
Békéscsaba Debrecen
Győr
sorrend
pont
sorrend
Különbség
pont
sorrend
20,92
pont
19,14
* A legmagasabb és legalacsonyabb OKTV-pontszám között.
39. megállapítás 2000–2004-ben legmagasabb a száz 12. évfolyamos tanulóra jutó pontszám Pécs, Szeged és Eger, legalacsonyabb pedig Nagykanizsa, Dunaújváros és Salgótarján iskoláiban. Az utolsó öt évben Eger és Szekszárd iskolái tíz, Békéscsabáé kilenc pozíciót léptek előre, viszont Salgótarján iskolái 13, Kecskemété hét, Szombathelyé és Kaposváré hat-hat hellyel léptek vissza a sorrendben. A száz 12. évfolyamos tanulóra eső legmagasabb és legalacsonyabb OKTV-pontszámmal rendelkező városok közötti különbség az 1991–1995 közötti évekhez képest csökkent.
Az iskolafenntartó szervezetek adatai Ebben a versenytípusban a középiskolások elsősorban a társadalom- és természettudományos, illetve idegen nyelvi ismereteiket bizonyíthatják. Elért eredményeik nyilván nemcsak az iskoláknak, hanem fenntartóiknak is sikert jelentenek. 45. táblázat
A száz 12. évfolyamos tanulóra eső OKTV-pontszámok az iskolafenntartók szerint, 1991–1995 és 2000–2004
Iskolafenntartó szervezet Megyei önkormányzat Települési önkormányzat Központi költségvetési szerv* Egyház, felekezet Alapítvány Egyéb
1991–1995
2000–2004
sorrend
pont
sorrend
pont
5. 4. 1. 2. 3.
10,00 10,82 55,30 25,54 13,94 0,00
5. 4. 1. 2. 3. 6.
8,80 10,76 64,05 18,05 11,28 2,24
* Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei.
45
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
46
40. megállapítás Mind a két ötéves periódusban a központi költségvetési szervek iskolái szerezték meg az Országos Tanulmányi Versenyeken a legtöbb pontszámot. Míg 1991–1995-ben pontszámaik aránya ötszöröse volt a megyei önkormányzatok iskoláiénak, a különbség az elmúlt öt évben csaknem elérte a nyolcszorosat. Az eredményességi sorrendben utánuk az egyházak, felekezetek iskolái állnak, az alapítványi iskolák pedig a harmadikon. A települési önkormányzatok iskolái a negyedikek, a megyei önkormányzatoké az ötödikek a sorrendben.
A középiskola-típusok adatai Az OKTV-ket általában a gimnáziumi osztályok tanulói számára szervezik, csak néhány olyan tantárgy van (matematika, fizika, földrajz, idegen nyelvek), amelyek esetében a szakközépiskolák tanulóinak is lehetőségük van a pontszerzésre.
Iskolatípus
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
A száz 12. évfolyamos tanulóra jutó OKTV-pontok középiskola-típusonként, 1986–2004 1986
46. táblázat
Gimnázium Művészeti középiskola Vegyes középiskola Szakközépiskola Összes középiskola
6,3 1,4 1,0 0,3 2,1
6,0 0,1 1,1 0,3 2,1
6,1 0,1 1,1 0,3 2,1
6,3 0,6 1,0 0,3 2,1
6,2 0,6 1,1 0,4 2,2
6,9 0,0 1,5 0,7 3,0
5,9 0,0 1,2 0,4 2,5
5,5 1,1 1,1 0,4 2,3
6,1 1,4 0,9 0,4 2,5
6,2 0,1 1,0 0,3 2,4
6,5 1,1 1,0 0,3 2,5
6,3 1,4 1,0 0,3 2,3
6,7 0,0 0,7 0,3 2,3
7,3 0,1 1,1 0,3 2,6
6,6 1,1 1,1 0,2 2,2
6,2 3,0 0,8 0,2 2,1
5,8 1,4 1,3 0,2 2,4
5,9 6,8 1,1 0,4 2,5
6,5 0,2 1,1 0,4 2,7
41. megállapítás Az 1986 és 2004 közötti időszakban az OKTV-pontok 83 százalékát a gimnáziumok, 11%-át a vegyes, 6%-át a szakközépiskolák tanulói szerezték meg. Az iskolatípusok száz 12. évfolyamos tanulóra jutó pontszámai közötti különbségek 1995-től növekedő tendenciát mutatnak. Az utolsó öt évben kiemelkedően magas a pontszám azokban a gimnáziumokban, ahol 8 évfolyamos, illetőleg 6 és 8 évfolyamos, valamint 4 és 6 évfolyamos tanterv szerint folyik az oktatás, ezeket követik a 6 évfolyamos, valamint a 4 és 8 évfolyamos tantervű iskolák, utolsó helyen vannak a négy évfolyamos tantervűek.
Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek Az OSZTV-ken elért eredményekről 1986 óta vannak adataink. A versenyeket a jobb áttekinthetőség kedvéért négy csoportra osztottuk. Az adatbázis nem volt teljessé tehető, mert az adatszolgáltatóknál elvesztek a következő információk: – az agrárversenyek 1991–1993. évek közötti adatai, – a gazdasági és műszaki versenyek 1991. és 1994. évi adatai, – az egyéb versenyek 1991. és egyes versenyek 1993. és 1994. évi adatai. Az 1995 előtti hiányok megszüntetésére már alig van remény. Évenként a 107 tantárgyi verseny 290–946 helyezettjének és megdicsértjének, a 17 év alatt (1991 és 1994-et nem tekintve) összesen 10 635 középiskolásnak az adatai találhatók az adatbázisban. Ezek az adatok elegendőek a változás tendenciáinak felismeréséhez. Az OSZTV-n (az 1991-es és az 1994-es év kivételével) évenként megállapíthatóak a középiskolák pontszámai. A kirajzolódó változási tendencia eltér az OKTV pontszámainak alakulásától. A következő táblázatból látható, hogy az OSZTV-ken eredményeket elért iskolák száma a vizsgált időszakban közel hasonló ütemben növekedett, mint a hazai középiskolák száma, ezért 1986 és 2001 között átlagosan a középiskolák 28%-ának tanulói szereztek pontokat, 2002 óta ez az arány átlagosan 20%-ra csökkent. 46
47
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
47. táblázat
Az OSZTV-n pontot szerzett iskolák száma az elért pontszámok szerint, 1986–2004 A középiskolák száma 1986
1987
1988
1989
1990
1992
1993
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
Pontszám 50 pont felett
1
2
1
1
4
4
3
2
3
11
6
7
13
19
8
11
13
40–49
4
3
1
2
2
4
3
2
6
10
5
8
10
7
13
10
5
30–39
4
1
6
7
3
3
4
12
14
11
20
9
15
21
10
12
15
20–29
16
11
13
22
19
23
27
27
24
25
28
24
18
29
16
25
23
10–19
49
61
65
61
51
39
45
66
74
70
71
64
69
45
47
53
51
0,5–9
75
80
64
115
97
135
120
152
118
131
133
100
125
132
81
93
94
Összesen
149
158
150
208
176
208
202
261
239
258
263
212
250
253
175
204
201
Iskolák száma
561
578
608
645
640
684
701
810
838
868
910
920
931
923
956
965
952
Pontot szerzett iskolák aránya (%)
26,6 27,3 24,7 32,3 27,5 30,4 28,8 32,2 28,5 29,7 28,9 23,1 26,9 27,4 18,3 21,1 21,1
42. megállapítás A vizsgált tizenhét évben (az 1991. és az 1994. évi adatok hiányoznak) az OSZTV-helyezettek 528 iskolából, a magyar középiskolák 55,5%-ából kerültek ki. Ezek közül 33 gimnázium (a hazai gimnáziumok 9%-a), 125 vegyes középiskola (az ilyen iskolák 68%-a) és 370 szakközépiskola (ezeknek az iskoláknak a 94%-a). A megszerzett pontok felét 69 iskola (az összes iskolák 7%-a), kilencven százalékát 253 iskola (az összes iskolák 27%-a) tanulói szerezték meg. Az OSZTV-ket a szakközépiskolások számára szervezik, ezért magától értetődő többségük a helyezettek között.
A településtípusok adatai A szakmai versenyek vizsgálatánál a tanulmányi versenyek elemzési metódusát követjük. Bár az 1991es és az 1994-es adatok hiányoznak, a fejlődési tendenciák így is megragadhatóak. 48. táblázat
A száz tanulóra jutó átlagos OSZTV- pontszámok települési kategóriánkén, 1992–1996 és 2000–2004 1992–1996
Településtípus Budapest 100 000 felett 50 001–100 000 25 001–50 000 10 001–25 000 5 001–10 000 5 000 alatt Különbség*
sorrend 3. 2. 1. 5. 6. 7. 4.
2000–2004 pont 16,10 16,25 21,28 12,62 8,81 7,27 13,64 14,81
sorrend 2. 3. 1. 4. 7. 6. 5.
pont 26,18 23,34 35,98 19,27 8,42 9,17 14,63 27,56
* A legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszám között.
43. megállapítás 1992 után az 50–100 ezer lakosú, közepes nagyságú városok iskolái feljöttek az első helyre, a főváros iskolái 1999-től vannak a második helyen, a 100 ezer lakos feletti városok iskolái a harmadikon. A 25–50 ezer lakosú városok iskolái vannak a középmezőnyben, őket a kisebb települések iskolái követik. A pontkülönbség a legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszámú településtípus között 1987 óta – némi ingadozással – emelkedő irányzatot mutat. 47
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
48
A megyék adatai 49. táblázat
A megyék sorrendje a száz tanulóra jutó OSZTV-pontszámok alapján, 1992–1996 és 2000–2004 1992–1996
Megyék Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
2000–2004
sorrend
pont
sorrend
pont
16. 9. 5. 12. 11. 13. 2. 4. 10. 8. 18. 20. 19. 15. 17. 14. 1. 6. 3.
9,74 15,35 17,72 11,09 14,78 10,68 24,13 19,27 15,24 15,46 8,67 4,71 6,38 10,67 8,99 10,67 30,44 16,40 21,89
20. 14. 7. 18. 8. 9. 2. 4. 12. 3. 19. 16. 15. 11. 17. 13. 1. 10. 5.
7,02 15,26 23,21 10,90 22,47 21,61 42,16 28,09 18,37 30,82 8,93 11,54 15,14 20,01 10,93 16,49 44,08 20,88 27,27
7.
16,02
6.
26,18
Budapest Összes megye átlaga
14,81
21,67
44. megállapítás Az elmúlt öt évben az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken Vas, Győr-Moson-Sopron és JászNagykun-Szolnok megye iskolái szerepeltek az élmezőnyben. Baranya, Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén megye iskoláinak a pontszámai viszont alacsonyak, így a rangsor végére kerültek. A két ötéves időszak adatait összevetve látható, hogy az egyes megyék diákjainak eredményessége változó volt. A teljesítmények alapján az elmúlt öt évben Jász-Nagykun-Szolnok megye iskolái öt, Fejér, Somogy és Pest megye iskolái négy hellyel léptek előre, viszont Borsod-Abaúj-Zemplén megye középiskolái hat, Bács-Kiskun megyéé öt, Veszprém és Baranya megyéké négy pozícióval léptek hátra az 1992–1996-os időszakra vonatkoztatott helyezéshez képest.
A nagyvárosok adatai A szakmai versenyeken a szakközépiskolák tanulói vesznek részt a legnagyobb arányban. 50. táblázat
Város Békéscsaba Debrecen Dunaújváros Eger Esztergom Győr Kaposvár
48
A nagyvárosok iskoláinak sorrendje a száz 12. évfolyamos tanulóra jutó OSZTV-pontszámok alapján, 1992–1996 és 2000–2004 1992–1996 sorrend pont 2. 34,81 6. 22. 8. 21. 5. 17.
20,64 4,18 17,01 4,80 24,55 10,10
2000–2004 sorrend pont 5. 40,19 6. 15. 10. 22. 3. 11.
35,64 16,76 25,66 6,22 48,09 24,30
Város Pécs Salgótarján Sopron Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok
1992–1996 sorrend pont 15. 10,61 20. 3. 12. 18. 16. 19.
5,75 34,34 14,02 9,64 10,23 7,65
2000–2004 sorrend pont 20. 9,96 12. 1. 13. 17. 21. 4.
22,67 59,45 22,46 16,31 7,32 40,71
49
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok) 1992–1996 sorrend pont 9. 15,94 11. 14,58 14. 12,98 10. 15,30
Város Kecskemét Miskolc Nagykanizsa Nyíregyháza
2000–2004 sorrend pont 19. 14,57 18. 15,91 7. 34,05 16. 16,46
Város Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg Különbség*
1992–1996 sorrend pont 1. 37,68 13. 14,00 7. 17,61 4. 32,33 33,51
2000–2004 sorrend pont 2. 54,02 14. 19,05 9. 31,50 8. 31,88 53,23
* A legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszám között.
45. megállapítás Az utolsó öt évben legmagasabb volt a száz 12. évfolyamos tanulóra jutó OSZTV-pontszám Sopron, Szombathely, Győr és Szolnok, legalacsonyabb Esztergom, Szekszárd és Pécs iskoláiban. Az utolsó öt évben az előző periódushoz viszonyítva Szolnok iskoláinak tanulói tizenöt, Salgótarjáné nyolc, Nagykanizsáé és Dunaújvárosé hét-hét és Kaposváré hat helyet léptek előre, viszont a kecskemétiek tíz, a miskolciak hét és a nyíregyházaiak hat hellyel szorultak hátrább a sorrendben. A száz 12. évfolyamos tanulóra eső legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszámmal rendelkező nagyvárosok közötti különbség a 2000–2004-es években 59%-kal emelkedett a korábbi időszakokhoz képest.
Az iskolafenntartó szervezetek adatai Iskolafenntartók szerint elemezve az eredményeket nem meglepő, hogy a fenntartók sorrendje az OSZTV-pontszámokat tekintve eltér az OKTV-pontszám alapján felállított rangsortól, hiszen például az egyházak kevés szakközépiskolát működtetnek. 51. táblázat
A száz 12. évfolyamos tanulóra eső OSZTV-pontszámok iskolafenntartók szerint, 1992–1996 és 2000–2004
Iskolafenntartó szervezet
1992–1996
2000–2004
sorrend
pont
sorrend
pont
Települési önkormányzat
2.
20,29
2.
28,79
Megyei önkormányzat
3.
13,73
3.
20,74
Központi költségvetési szerv*
4.
7,49
4.
9,68
Egyház, felekezet
5.
1,77
5.
1,00
Alapítvány, egyéb
1.
29,59
1.
43,78
* Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei.
46. megállapítás Az alapítványi és egyéb fenntartó szervezetek iskolái az 1992–1996-os időszakban feljöttek az élre, s ezt a helyezésüket a 2000–2004-es időszakban is tartották. A települési önkormányzatok iskolái mindkét ötéves periódusban a második helyen állnak, a megyei önkormányzatoké pedig a harmadikon. A rangsort a központi költségvetési szervek és az egyházak iskolái zárják. Iskolafenntartók szerint vizsgálva a legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszámot elért iskolák közötti különbséget, annak mértéke emelkedő irányzatú, az utolsó öt évben 68%-kal nagyobb, mint az 1992–1996-os periódusban.
49
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
50
A középiskola-típusok adatai Mint már említettük, az OSZTV-ket a szakközépiskolai osztályok tanulói számára szervezik, csak néhány olyan tantárgy van, amelyben esélyük van a gimnáziumi tanulóknak is pontszerzésre.
Középiskolatípus
1987
1988
1989
1990
1992
1993
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
A száz 12. évfolyamos tanulóra jutó OSZTV- pontszámok iskolatípusonként, 1986–2004 1986
52. táblázat
Gimnázium
0,1
0,1
0,1
0,3
0,2
0,1
0,0
0,2
0,2
0,3
0,1
0,2
0,0
0,1
0,1
0,1
0,0
Vegyes középiskola
2,4
2,2
2,1
3,0
2,4
2,6
2,7
4,0
3,9
5,2
3,4
4,1
4,6
4,2
4,0
4,7
4,9
Szakközépiskola
3,4
3,5
3,5
4,1
4,1
4,0
3,9
6,7
6,5
7,0
7,5
7,9
7,0
8,2
6,6
7,8
8,2
47. megállapítás A vizsgált 17 évben az OSZTV-pontok 1%-át a gimnáziumok, 24%-át a vegyes középiskolák, 75%-át a szakközépiskolák tanulói szerezték. Az egyes középiskola-típusok közötti különbség a száz 12. évfolyamos tanulóra eső pontszámok között növekvő irányzatú.
Egyéb középiskolai versenyek Az 1986–2004. évi időszak 78 egyéb országos versenyének adatai állnak rendelkezésünkre. Az adatbázis a vizsgált időszakra vonatkozóan nem teljes. Egyes versenyek adatai néhány évben hiányoznak, ezeket a szervezők még nem bocsátották rendelkezésünkre, illetve a 2003. és 2004. évi adatok egy része sajnos az adatbázis lezárása után is érkezik. Néhány országos verseny adatai még egyáltalán nem voltak beszerezhetők. Becslésünk szerint az adatbázis – a vizsgált időszakra vonatkoztatva – 94 százalékban teljes, összesen több mint húszezer sikeres versenyző adatait tartalmazza. A versenyek összefoglaló adatai megyénkénti bontásban megtalálhatóak kötetünk 1. mellékletében, illetve az interneten. Az egyéb versenyek produkciófelülete igen különböző. Legnagyobb részük a kiemelkedő felkészültséget, képességet méri (ezek a középiskolai elitképzés jelzőszámai), egy kisebb – de nagy tömegeket megmozgató – részük az általános képzésre jellemző. E fejezet együttesen vizsgálja e versenyeket. 53. táblázat
Az egyéb versenyeken pontszámokat szerző középiskolák száma, 1986–2004 A középiskolák száma 1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
Pontszám 200 felett
1
1
1
1
1
1
1
1
4
1
1
1
2
3
6
9
3
3
1
100–200
1
1
3
4
1
3
6
9
8
6
6
15
13
15
16
27
14
4
5
90–99,5
–
1
1
–
1
–
3
–
6
2
4
3
2
7
6
5
1
1
2
80–89,5
1
2
–
–
3
1
3
5
9
1
2
2
5
6
9
5
7
3
3
70–79,5
2
–
2
2
–
–
1
3
6
1
4
4
4
6
9
11
9
4
2
60–69,5
–
1
–
3
4
3
3
6
12
7
5
7
10
4
13
13
9
7
3
50–59,5
–
2
1
1
7
1
10
7
16
7
16
13
12
15
17
16
8
4
5
40–49,5
4
2
3
4
4
10
9
14
11
13
12
11
18
15
22
33
13
9
14
30–39,5
7
7
4
7
11
12
23
29
21
17
13
23
23
32
36
36
18
16
12
20–29,5
8
9
11
12
18
21
38
38
53
45
31
36
53
49
53
64
52
21
28
10–19,5
27
35
39
65
50
81
85
95
89
89
84
103
107
124
122
128
90
62
67
0,5–9,5
70
62
73
63
52
44
113
130
111
103
127
117
143
149
149
143
120
68
75
Összesen
121
123
138
162
152
177
295
337
346
292
305
335
392
425
458
490
344
202
217
Iskolák száma
561
578
608
645
640
643
684
701
748
810
838
868
910
920
931
923
956
965
952
Iskolák aránya (%)
21,6
21,3
22,7
25,1
23,8
27,5
43,1
48,1
46,3
36,1
36,4
38,6
43,1
46,2
49,2
53,1
36,0 20,9* 22,8*
* A 2003. és 2004. évi adatok hiányosak.
50
51
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
48. megállapítás A vizsgált tizenkilenc évben az egyéb versenyek helyezettei 803 iskolából, a magyar középiskolák 84,3%-ából kerültek ki. Ezek közül 276 gimnázium (a gimnáziumok 78%-a), 19 művészeti középiskola (95%), 165 vegyes középiskola (90%) és 343 szakközépiskola (az intézménytípus 87%-a). A pontot szerző középiskolák aránya emelkedő tendenciát mutat: 1986-hoz képest 2001-ig számuk csaknem megnégyszereződött, de ez minden bizonnyal összefügg azzal is, hogy az adatbázis a vizsgált időszak első felében hiányosabb, mint a másodikban. 2002-től csökkent a versenyek és ezen belül a helyezettek száma, ez (és az ideiglenes adathiány) okozza a növekvő irányzat megtörését.
A nemzetközi tanulmányi versenyeken szerzett pontok A továbbiakban a nemzetközi versenyeket vizsgáljuk két okból: a) ezeknek az eredményei külföldi összehasonlításban is jelzik a magyar elitképzés színvonalát, b) azok az iskolák, amelyeknek tanulóit nemzetközi versenyekre küldik ki, kétségtelenül kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhetnek. 54. táblázat
A nemzetközi versenyek összefoglaló adatai, 1986–2004
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
–
–
–
–
–
–
12
19
12
17
13
15
19
–
–
18
20
2004
1988
5
2003
Fő
1987
A verseny neve
H = a versenyen elért helyezés
1986
R = résztvevő csapatok száma,
Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenye
R
H 4
–
–
–
–
–
–
3
2
3
2
3
1
5
–
–
5
6
Izraeli–magyar matematikaverseny
R
–
–
–
–
–
8
8
8
8
8
–
8
8
8
8
6
12
H 5
–
–
–
–
–
1
1
1
1
1
–
1
1
1
2
2
2
Nemzetközi Fizika Diákolimpia
R
21
25
27
29
32
31
37
41
47
51
55
56
56
62
62
65
67
54
71
H 4
4
5
3
7
8
3
12
2
13
9
11
17
4
10
4
9
5
15
6
Nemzetközi Informatika Diákolimpia
R
–
–
–
–
–
25
23
46
35
49
53
56
61
64
70
75
82
H 4
–
–
–
–
–
5
5
6
13
4
6
18
12
27
19
Nemzetközi Kémia Diákolimpia
R
22
26
26
26
28
30
33
38
41
42
45
47
47
51
53
54
57
61
7
10
9
6
9
3
2
6
12
12
9
1
1
5
3
16
12
7
Nemzetközi Matematika Diákolimpia
R
37
42
49
50
54
55
64
73
69
73
75
82
76
81
82
83
84
82
85
H
8
6
16
10
6
6 8-9
8
5
5
3
2 3-4 11
9
21
12
10
7
H 6
Megjegyzés: A „–” jelentése: vagy nem volt verseny, vagy nem vettünk részt, vagy nem értünk el helyezést.
49. megállapítás A magyar közoktatás évről évre igen jól vizsgázik. A nemzetközi versenyeken gyakoriak a dobogós helyezések, és szinte minden versenyen és minden évben a magyar csapatok a mezőny első ötödében foglalnak helyet. Az utolsó években némileg gyengébbek voltak az eredményeink. 1986 és 2004 között 116 iskola tanulói vettek részt a nemzetközi versenyeken, ez a középiskolák 12,2%-a. Az ebben az időszakban elért pontok 79%-át 31 iskola tanulói szerezték (ez az iskolák 3,3%-a). Ezek az oktatási intézmények a vizsgált 19 évben háromnál több versenyzőt tudtak benevezni. A versenyzőket küldő iskolák közül 86 gimnázium, 21 vegyes középiskola, 9 szakközépiskola. A gimnáziumokból került ki a helyezettek hetvennégy, a szakközépiskolából nyolc, a vegyes középiskolákból pedig tizennyolc százaléka. 51
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
52
Az iskolák közül 24 a fővárosban, 26 a nagyvárosokban, 21 az 50 000–100 000 lakosú városokban, 17 a 25 000–50 000 lakosú városokban, 22 a 10 000–25 000 lakosú városokban, 5 az 5–10 ezer lakosú városokban, egy pedig kistelepülésen működik. A budapesti iskolák versenyzői a helyezések 52, a 100 000 lakos feletti városok 22 százalékát szerezték meg.
A településtípusok adatai Az egyéb versenyek összefoglaló adatainak értékelésekor érdemes szem előtt tartani, hogy ezeknek a versenyeknek a tematikája rendkívül széles skálán mozog, ennek megfelelően egészen különböző képességeket és tudásokat mérnek. 55. táblázat
A száz tanulóra jutó átlagos egyéb középiskolai versenypontszámok települési kategóriánként, 1991–1995 és 2000–2004
Településtípus Budapest 100 000 felett 50 001–100 000 25 001–50 000 10 001–25 000 5 001–10 000 5 000 alatt Átlagosan
1991–1995 sorrend 3. 2. 1. 4. 5. 7. 6.
2000–2004 pont 52,2 63,0 64,6 43,1 34,7 19,0 26,7 52,2
sorrend 3. 2. 1. 4. 5. 7. 6.
pont 64,4 78,6 78,7 64,4 37,3 17,2 24,2 64,4
50. megállapítás Érdekes folyamat figyelhető meg: míg az 1986–1991 közötti időszakban a száz tanulóra jutó pontszámok a településnagyság szerint csökkentek, a táblázatban látható két időszakban a főváros iskolái harmadikok lettek a sorrendben, és az 50 000–100 000 lakosú városok léptek az első, a 100 000 felettiek a második helyre. A legkisebb települések iskolái megelőzték az 5 000–10 000 lakosú városokat. A pontkülönbség a legnagyobb és a legkisebb pontszámú településtípus között 1994-ig növekedett, 1995-ben jelentős csökkenés következett be, ezt követően a különbség 2001-ig ismét emelkedett, 2002-től újra csökken. 6. ábra
52
Az egyéb versenyek száz tanulóra jutó pontszámai településtípusonként, 1991 és 2004 között
53
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
A megyék adatai 56. táblázat
A megyék sorrendje az egyéb versenyek száz tanulóra jutó pontszámai alapján, 1991–1995 és 2000–2004 1991–1995
Megyék
sorrend
Baranya
2000–2004 pont
sorrend
pont
15.
44,6
2.
80,4
3.
63,9
9.
64,2
Békés
10.
49,3
19.
40,6
Borsod-Abaúj-Zemplén
16.
42,0
18.
41,3
4.
63,8
3.
78,7
17.
38,8
4.
70,3
Győr-Moson-Sopron
7.
54,0
10.
62,3
Hajdú-Bihar
6.
54,4
1.
86,6
Heves
19.
32,1
17.
46,5
Jász-Nagykun-Szolnok
11.
48,9
6.
66,4
Komárom-Esztergom
13.
46,9
16.
47,7
Nógrád
20.
31,0
14.
54,4
Pest
14.
45,1
5.
68,6
5.
58,6
15.
52,4
18.
36,0
20.
40,2
Tolna
1.
78,8
11.
60,0
Vas
9.
49,7
7.
64,6
Veszprém
2.
73,1
13.
58,2
12.
47,1
12.
59,6
8.
51,9
8.
64,4
Bács-Kiskun
Csongrád Fejér
Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg
Zala Budapest Összes megye átlaga
50,5
61,2
51. megállapítás A száz tanulóra jutó egyéb versenyek pontszámai szerinti sorrendben az elmúlt öt évben Hajdú-Bihar, Baranya, Csongrád és Fejér megye iskolái állnak az élen, miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, illetve Komárom-Esztergom megye iskolái voltak a leggyengébbek. Az elért helyezések nagymértékű változását jelzi, hogy például az utolsó öt évben Baranya és Fejér megye iskolái tizenhárom, Pest megyéé kilenc, Nógrádé megyéé hat hellyel léptek előre, viszont Veszprém megye iskolái tizenegy, Tolna és Somogy megyéé tíz-tíz, Békés megyéé kilenc és Bács-Kiskun megyéé hat hellyel léptek hátra az 1991–1995-ös időszakhoz képest.
A nagyvárosok adatai Mint már többször jeleztük, az egyéb versenyek rendkívül sokféle készséget, illetve tudást mérnek, így az várható, hogy különböző időszakokban más-más városok tanulói kerülhetnek az élre, amennyiben összesítve vizsgáljuk az adatbázis 78-féle versenyét.
53
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
54 57. táblázat
Város Békéscsaba Debrecen Dunaújváros Eger Esztergom Győr Kaposvár Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Nyíregyháza
Az egyéb versenyek száz 12. évfolyamos tanulóra jutó pontszámai a nagyvárosok iskoláiban, 1991–1995 és 2000–2004 1991–1995
2000–2004
sorrend
pont
sorrend
pont
7. 6. 5. 21. 22. 20. 3. 2. 16. 12. 9.
69,3 69,7 72,0 36,8 36,5 45,2 85,9 95,5 52,6 59,9 64,0
17. 2. 3. 18. 22. 14. 16. 15. 19. 12. 10.
57,2 107,3 102,8 55,3 39,8 68,2 60,1 66,5 54,9 69,4 72,4
Város Pécs Salgótarján Sopron Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg Különbség*
1991–1995
2000–2004
sorrend
pont
sorrend
pont
18. 15. 13. 4. 17. 8. 14. 10. 19. 1. 11.
47,7 53,5 59,4 74,7 49,7 68,3 55,9 62,9 46,4 118,5 60,4 82,0
5. 9. 21. 6. 13. 8. 1. 7. 20. 4. 11.
93,8 80,7 47,1 89,9 68,4 81,1 124,0 82,9 52,8 95,7 69,8 84,2
* A legmagasabb és legalacsonyabb pontszám között.
52. megállapítás Az egyéb versenyek száz 12. évfolyamos tanulóra jutó átlagpontszámai 2000 és 2004 között legmagasabbak Szolnok, Debrecen és Dunaújváros iskoláiban, legalacsonyabbak pedig Esztergom, Sopron, Tatabánya és Miskolc iskoláiban. A nagyvárosok fejlődését a 2000–2004-ben szerzett száz 12. évfolyamos tanulóra jutó pontoknak az 1991–1995-ben szerzettekhez való viszonya mutatja. Az utolsó öt évben Pécs és Szolnok iskolái tizenhárom, Győr és Salgótarjáné hat hellyel léptek előre, viszont Kecskemét és Kaposvár iskolái tizenhárom, Békéscsabáé tíz, Soproné nyolc hellyel léptek vissza a sorrendben. A száz tanulóra eső legmagasabb és legalacsonyabb pontszámmal rendelkező városok iskolái közötti különbség 2000–2004-ben némileg növekedett a korábbihoz képest.
Az iskolafenntartó szervezetek Az iskolafenntartó szervezetek iskoláinak pontszámai az 58. táblázat szerint alakultak. 58. táblázat
Az egyéb versenyek száz 12. évfolyamos tanulóra eső pontszámai iskolafenntartók szerint, 1991– 1995 és 2000–2004
Iskolafenntartó szervezet Megyei önkormányzat Települési önkormányzat Központi költségvetési szerv* Egyház, felekezet Alapítvány, egyéb
1991–1995 sorrend pont 5. 39,2 3. 51,1 1. 115,5 2. 57,9 4. 50,6
2000–2004 sorrend pont 5. 38,5 2. 68,2 1. 143,3 3. 59,2 4. 54,6
* Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei.
53. megállapítás A központi költségvetési szervek iskolái minden évben az élen (1. vagy 2. hely) álltak, a települési önkormányzatok iskolái pedig a 2–3. helyen. Az egyházi iskolák az első ötéves periódusban még a második helyen álltak, 1995 óta a harmadik helyre kerültek. Az alapítványok iskolái a 4. helyet foglalták el. A megyei önkormányzatok iskoláinak nem sikerült javítaniuk, így ezen a területen ők a legkevésbé eredményesek. 54
55
2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)
A száz 12. évfolyamos tanulóra jutó legmagasabb és legalacsonyabb egyéb versenyeken megszerzett pontszámmal rendelkező – iskolafenntartók szerint kialakított – iskolacsoportok közötti különbség 1986 és 1998 között növekedett, azóta csökkenő irányzatú.
A középiskola-típusok adatai A hetvennyolc egyéb középiskolai országos verseny széles körű tematikája miatt, az egyes iskolatípusok diákjai egyaránt eséllyel indulhatnak.
9,5 10,0 13,3 19,8 17,0 24,9 16,7 16,6 23,2 25,9 30,5 36,7 38,5 24,6 14,1 12,6
Vegyes középiskola
1,2
1,5
1,4
2,5
2,8
9,3
1,5 62,0 30,0 38,2 92,3 24,7 47,6 58,1
Művészeti középiskola
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
4,5
6,9
7,4 10,8
5,4
5,8
9,2
8,9 10,7 13,2 13,6
8,4 16,0 31,6
Szakközépiskola
0,5
0,6
0,6
1,0
1,0
2,3
5,3
5,5
3,3
3,3
3,7
4,7
4,7
6,8
8,7
8,3
5,0
1,5
2004
8,0
5,2
2003
7,5
9,6
2002
6,7
9,5
2001
2000
1999
1998
1997
1996
Gimnázium
6,6
1995
1994
1993
1992
1989
1991
1988
1990
Iskolatípus
1987
Az egyéb versenyek száz 12. évfolyamos tanulóra jutó pontszámai középiskola-típusonként, 1986–2004 1986
59. táblázat
5,1
1,6
54. megállapítás A vizsgált tizenhat évben a pontok 64%-át a gimnáziumok, 2%-át a művészeti középiskolák, 17%-át a vegyes középiskolák, 17%-át a szakközépiskolák tanulói szerezték. A versenypontszámok emelkedése összefügg a versenyek számának emelkedésével és az adatbázis kezdeti időszakban meglévő hiányosságával is. Az utolsó két év adatai nem csökkenő tendenciát, hanem szintén adathiányt jeleznek. 60. táblázat
A gimnáziumtípusok sorrendje az egyéb versenyek pontszámai szerint, 1991–1995 és 2000–2004 1991–1995
Gimnáziumtípus
2000–2004
sorrend
pont
sorrend
pont
4 évfolyamos
6.
77,3
5.
158,7
4 és 6 évfolyamos
3.
120,5
2.
254,7
4, 6 és 8 évfolyamos
2.
147,6
4.
205,4
4 és 8 évfolyamos
5.
88,9
3.
235,6
6 évfolyamos
1.
150,4
6.
132,1
6 és 8 évfolyamos, valamit 8 évfolyamos
4.
94,1
1.
265,5
55. megállapítás Mint látható, az elmúlt öt évben a nyolc, valamint a hat és nyolc évfolyamos tantervek szerint tanító gimnáziumok tanulói szerezték a legtöbb pontot, ezeket követik a négy és hat évfolyamos tantervűek. Azok a gimnáziumok, ahol csak hat évfolyamos tanterv szerint tanítanak, a 2000–2004 közötti időszakban a korábbi első helyről az utolsóra estek vissza, a négy és nyolc évfolyamos tanterv szerint oktató iskolák viszont 2003–2004-ben feljöttek az utolsó előtti helyről a másodikra. Az elmúlt három évben fejlődés tapasztalható a négy évfolyamos gimnáziumoknál is.
55
3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések A középiskolák objektív összehasonlítására alkalmas adatok összegyűjtésére és feldolgozására irányuló többéves kutatás részeként 1999/2000-ben, 2000/2001-ben, 2001/2002-ben, 2002/2003-ban és 2003/2004ben felkértünk a középiskolákat, hogy minden 9. évfolyamot elkezdő középiskolai tanulóval töltessenek ki egy kérdőívet, amelyből egyrészt következtetni lehet a tanulók szociális körülményeire, másrészt az általános iskolai tanulmányi eredményeire. A felmérések célja az volt, hogy összefüggéseket keressünk a középiskolai tanulmányaikat elkezdő tanulók helyzete (bemeneti adatok) és az azt elvégzők eredményességi mutatói (kimeneti adatok) között azért, hogy e két adatsor viszonyából következtetéseket vonhassunk le a tanulók fejlődésére, az iskolák munkájára. Látni kell azonban azt is, hogy miután az egyes középiskoláknak eltérő a képzési funkciója (általános, továbbtanulást előkészítő képzés, érettségi mellé szakképesítés nyújtása stb.), az általunk vizsgált eredményességi mutatók nem azonos mértékben fontosak.
A BEÉRKEZETT KÉRDŐÍVEK SZÁMA ÉS MEGOSZLÁSA Az 1999/2000-es tanévben az iskolák átlagosan 73%-a, a 2000/2001-esben 79%-a, a 2001/2002-esben 82%-a, a 2002/2003-asban 90%-a, 2003/2004-ben 96%-a küldte vissza a kitöltött kérdőíveket. 2000-ben a válaszoló iskolák tanulóinak 88%-a, 2001-ben 90%-a, 2002-ben 90%-a, 2003-ban 90,5%-a, 2004-ben 95,6%-a töltötte ki a kérdőíveket. Az 1999/2000-es tanévi felmérés bírálható volt amiatt, hogy a fővárosi iskolák viszonylag nagy arányban tagadták meg a válaszadást, az utolsó négy évben ez a helyzet javult (lásd 64. táblázat). 2000-ben tizenhat, 2001-ben már csak nyolc, 2002-ben öt, 2003-ban egy és 2004-ben tizennyolc olyan iskola volt, ahol a tanulók kevesebb, mint fele válaszolt (ezek az iskolák a továbbiakban nem szerepelnek az iskolasorrendekben). A kérdőívek kitöltése természetesen nem volt kötelező, és név nélkül történt. Mindezt figyelembe véve a válaszadási arány jónak mondható. A következő táblázatokból látható, hogy egyik dimenzió mentén sincs nagyon nagy különbség a válaszadás szempontjából az egyes iskolatípusok között. 61. táblázat
A kérdésekre válaszoló tanulók aránya a kérdőívet visszaküldő iskolákban, 1999/2000–2003/2004
Tanév
A kérdőíveket kitöltő tanulók aránya (%) 90 felett
80–89,9
70–79,9
60–69,9
50–59,9
40–49,9
40 alatt
1999/2000
55,9
28,1
7,3
4,5
2,0
1,4
0,9
2000/2001
63,2
25,0
5,7
3,5
1,7
0,4
0,6
2001/2002
60,4
28,5
7,1
2,2
1,1
0,4
0,3
2002/2003
48,4
35,4
11,1
3,6
1,3
0,3
0,0
2003/2004
42,1
39,2
12,6
2,9
1,5
0,8
0,9
62. táblázat A kérdőívet visszaküldő iskolák megoszlása a képzés típusa szerint, 1999/2000–2003/2004 Beküldő iskolák száma
Beküldő iskolák aránya (%)
Iskolatípus
1999/ 2000
2000/ 2001
2001/ 2002
2002/ 2003
2003/ 2004
1999/ 2000
2000/ 2001
2001/ 2002
2002/ 2003
2003/ 2004
Gimnázium
219
257
261
325
333
73,7
83,2
84,5
87,6
94,3
5
13
11
19
20
25,0
61,9
52,4
86,4
100,0
Szakközépiskola
332
350
363
406
409
77,9
86,4
89,6
91,0
100,0
Vegyes középiskola
154
161
168
141
148
81,9
86,1
89,8
92,2
80,4
Összesen
710
781
803
891
910
76,3
84,7
87,1
89,8
95,6
Művészeti középiskola
56
57
3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések
63. táblázat
A kérdőívet visszaküldő iskolák fenntartók szerint megoszlása, 1999/2000–2003/2004 Beküldő iskolák száma
Iskolafenntartó
Beküldő iskolák aránya (%)
1999/ 2000/ 2001/ 2002/ 2003/ 1999/ 2000/ 2001/ 2002/ 2003/ 2000 2001 2002 2003 2004 2000 2001 2002 2003 2004
Megyei önkormányzat
173
202
210
215
242
77,6
94,0
97,7
88,1
86,7
Települési önkormányzat
435
449
466
513
480
79,4
82,2
85,4
93,4
93,9
Központi költségvetési szerv
23
27
26
30
36
65,7
90,0
86,7
85,7
100,0
Egyház, felekezet
54
65
68
77
87
79,4
91,6
95,8
85,6
97,8
Alapítvány
22
31
27
44
39
53,7
67,4
58,7
77,2
70,9
3
7
6
12
26
18,8
46,7
40,0
70,6
100,0
710
781
803
891
910
76,3
84,7
87,1
89,8
95,6
Egyéb Összesen
64. táblázat
A kérdőívet visszaküldő iskolák megoszlása településtípusonként, 1999/2000–2003/2004 Beküldő iskolák száma
Településnagyság Budapest
Beküldő iskolák aránya (%)
1999/ 2000/ 2001/ 2002/ 2003/ 1999/ 2000/ 2001/ 2002/ 2003/ 2000 2001 2002 2003 2004 2000 2001 2002 2003 2004 97
169
175
209
215
44,1
74,5
77,1
84,6
89,2
100 000 felett
153
151
145
162
168
90,5
88,8
85,3
91,0
98,2
50 001–100 000
118
112
119
121
123
89,4
88,2
93,7
92,4
98,4
25 001–50 000
110
104
112
116
120
87,3
85,3
91,8
89,9
95,2
10 001–25 000
142
149
150
171
173
82,1
87,7
88,2
91,9
97,7
5 001–10 000
67
72
72
74
75
84,8
97,3
97,3
93,7
94,9
5 000 alatt
23
24
30
38
36
71,9
72,7
90,9
90,5
100,0
Összesen
710
781
803
891
910
76,3
84,6
87,0
89,8
95,6
Az eredményességi mutatók (felvételi írásbeli átlaga, felvételi arány) és a válaszoló iskolák aránya között nincs összefüggés, azaz a válaszadást nem befolyásolta, hogy az adott iskola milyen eredményességi indikátorokkal rendelkezik. A felmérések során 997 iskola legalább egy alkalommal visszaküldte a kitöltött kérdőíveket, legalább kétszer válaszolt 834 iskola, legalább háromszor válaszolt 865 iskola, legalább négy alkalommal 770 iskola és mind az öt alkalommal 523 intézmény tette ezt meg. Mindössze 10 olyan iskoláról tudunk, akik mindig tartózkodtak a válaszadástól. Mindezek alapján a felmérés reprezentációja megfelelő, a leszűrt tanulságok jól megalapozottnak tekinthetők.
A KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYAIKAT ELKEZDŐ TANULÓK HELYZETE A 9. évfolyamosoknak kiküldött kérdőívből az alábbiakat tudtuk meg a tanulókról: – lakóhelyük és általános iskolájuk településnagyságát; – szüleik iskolai végzettségét; – a munkanélküli szülők és az általános iskolában rendszeres nevelési segélyben részesülők számát; – a tanuló korábbi tanulmányai során hány szakkör munkájában vett részt; – 8 tantárgy általános iskolai tanulmányi eredményeit; – az iskolai keretek közötti, illetve az azon kívüli nyelvtanulás időtartamát; – az utolsó felmérés során a középiskola első félévében elért tanulmányi eredményeket. A továbbiakban a fenti információk alapján kialakított mutatók alapján elemezzük a 9. évfolyamosok helyzetét. 57
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
58
A középiskolai tanulók összetétele a lakóhely településmérete szerint A kérdőív adatai alapján a középiskolában továbbtanulók vizsgálhatóak születési helyük, lakóhelyük és/vagy általános iskolájuk településének lélekszáma szerint is. A 2000. évi felmérés értékelésekor a születési hely szerinti vizsgálat nem vált be, hiszen a kistelepülésen lakó szülők gyermekei nagy többségükben egy közeli nagyobb település kórházában születtek, ezért 2001-től kezdődően a felmérésben a lakóhelyre kérdeztünk rá. 65. táblázat
A válaszoló kilencedikesek aránya születési, lakóhelyük* és általános iskolájuk székhelyének nagysága szerint, 1999/2000–2003/2004 (%)
Településnagyság
Év
Budapest
100 ezer fő felett
50–100 ezer fő
25–50 ezer fő
10–25 ezer fő
5–10 ezer fő
5 ezer fő alatt
Születési hely
2000
16,1
26,4
15,2
19
18,9
3,1
1,3
Lakóhely
2001
15,1
12,6
8,1
8,4
15,6
10,2
30,1
Lakóhely
2002
14,1
12,2
8,3
8,7
15,7
10,0
30,9
Lakóhely
2003
14,9
12,7
8,00
8,3
15,1
10,4
30,7
Lakóhely
2004
14,4
11,9
8,1
8,8
15,8
10,1
31,0
Általános iskola székelye
2000
10,2
16,1
10,3
10,9
16,8
9,6
26,1
Általános iskola székhelye
2001
16,2
14,2
9,4
9,4
16,5
10
24,2
Általános iskola székhelye
2002
15,3
13,8
9,7
9,9
16,8
9,9
24,6
Általános iskola székhelye
2003
16,1
14,1
9,2
9,3
15,5
9,6
26,2
Általános iskola székhelye
2004
15,7
13,8
9,6
10,2
16,9
9,7
24,2
* A születési/lakóhely, illetve az általános iskola székhelyére válaszolók aránya azért is eltérhet, mert csak a Magyarországon született, illetőleg a hazai általános iskolákban végzők adatait dolgoztuk fel.
66. táblázat
A lakosság és az általános iskolások száma és aránya településméret szerint, 1999/2000–2003/2004
Település lélekszáma
Települések száma*
Budapest
1
1 811 552
100 000 felett
8
50 00–100 000
Lakosság száma*
Lakosság számaránya*
Az általános iskolai tanulók aránya** 1999/2000
2000/2001
2001/2002
2002/2003
2003/2004
18,0
10,2
16,2
15,3
16,1
15,7
1 141 758
11,4
16,1
14,2
13,8
14,1
13,8
12
749 687
7,5
10,3
9,4
9,7
9,2
9,6
25 000–49 999
25
814 594
8,1
10,9
9,4
9,9
9,3
10,2
10 000–24 999
90
1 386 661
13,8
16,8
16,5
16,8
15,5
16,9
138
959 069
9,6
9,6
10,0
9,9
9,6
9,7
5 000 alatt
2 861
3 179 903
31,7
26,1
24,2
24,6
26,2
24,2
Összesen
3 135
10 043 224
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
5 000–9 999
* A KSH 2000. január elsejei adatai szerint. ** A kérdőívet kitöltő tanulók körében.
56. megállapítás A kérdőíveket beküldő középiskolákban továbbtanulók településtípusonkénti számaránya nem hasonlítható össze közvetlenül a lakosság számarányával, mivel a különböző településtípusok iskolái eltérő arányban szolgáltattak adatokat (lásd 64. táblázat). Ha azonban a beküldő iskolák arányszámát figyelembe vevő átszámítást elvégezzük, kiderül, hogy míg az 5000 főnél kisebb településeken él a magyar lakosság közel egyharmada, ezek általános iskoláiból csak a tanulók kevesebb, mint egynegyede tanul tovább a középiskolákban. Az egyes településtípusok középiskolái összehasonlíthatóak abból a szempontból is, hogy diákjaik milyen nagyságú településeken laknak, illetve tanultak. 58
59
3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések
67. táblázat Középiskola településmérete Budapest
Nagyvárosok
Közepes városok
Kisvárosok
Legkisebb városok
Kis települések (10 ezer alatt) -
A településtípusok iskoláiban tanuló diákok megoszlása lakhelyeik településeinek összetétele szerint, 2000/2001–2003/2004 A 9. évfolyamosok lakóhelyének települése (%)
Év*
Iskolák száma
Budapest
100 ezer fő felett
50–100 ezer fő
25–50 ezer fő
10–25 ezer fő
5–10 ezer fő
5 ezer fő alatt
2001
170
71,8
0,1
2,0
1,7
9,8
7,0
7,6
2002
176
69,2
0,2
2,4
2,1
9,9
7,9
8,3
2003
208
69,8
0,2
2,2
1,8
9,7
8,3
7,9
2004
241
66,6
0,2
2,4
2,8
11,7
8,4
8,0
2001
151
0,1
52,7
0,4
2,5
6,4
8,2
29,8
2002
145
0,1
52,6
0,2
2,7
6,3
8,3
29,8
2003
162
0,1
52,1
0,3
2,4
6,0
8,6
30,5
2004
171
0,1
51,3
0,3
2,4
6,0
8,5
31,3
2001
111
0,1
0,2
46,6
1,7
8,0
6,5
36,9
2002
118
0,1
0,2
45,5
1,6
8,2
6,2
38,2
2003
121
0,1
0,1
45,8
1,7
7,1
6,1
39,1
2004
125
0,1
0,1
45,8
1,5
7,8
5,2
39,5
2001
104
0,4
0,8
0,3
48,0
7,5
7,1
35,9
2002
112
0,3
0,8
0,3
49,0
6,7
6,7
36,2
2003
115
0,4
0,8
0,3
49,0
6,7
7,5
35,1
2004
126
0,5
0,7
0,4
49,0
6,8
7,7
34,9
2001
150
1,2
0,3
1,6
1,6
50,2
9,6
35,5
2002
151
0,8
0,4
1,6
1,5
49,7
9,2
36,7
2003
168
1,3
0,3
1,4
1,4
48,6
9,2
37,8
2004
177
1,1
0,3
1,7
1,7
49,1
9,0
37,1
2001
96
0,4
1,6
1,9
3,1
8,5
34,7
49,8
2002
102
0,7
2,2
2,0
3,1
8,0
33,1
51,0
2003
108
0,5
2,1
2,1
3,2
8,0
34,5
49,6
2004
112
0,4
2,1
2,0
3,0
8,5
32,7
51,3
* Az 1999/2000-es felmérésben születési helyet kérdeztünk, lakóhelyet nem, ezért hiányoznak a táblázatból az adatok.
57. megállapítás Az egyes középiskolák tanulói összetétele a diákok lakóhelye szerint – adataink alapján – stabilnak látszik, az egyes kategóriákba tartozók aránya a vizsgált évek során lényegében nem változott. A főváros középiskoláinak tanulói 67–72%-ban Budapesten laknak, átlagosan 15-16%-uknak a legkisebb településeken van az állandó lakhelye, mintegy 10-12%-uknak a szülei 10–25 ezer lakosú város polgárai, a többiek nagyobb települések lakói. Az adatok a következő módon értelmezhetőek: 13-22 olyan középiskola küldte be a kérdőíveket, amelyben a tanulóknak több mint 92-93%-a a fővárosban lakik, ezekbe a többi tanuló kisvárosokból, falvakból jár be. A fővárosi iskolák 30%-a tanulóinak több mint 90%-a fővárosi lakos, az iskolák 20%-a tanulóinak 80-90%-a lakik Budapesten. Az iskolák 22%-a olyan, hogy tanulóinak 20-30%-a, 16%-a olyan, hogy tanulóinak 30-40%-a, 10%-a olyan, hogy tanulóinak 40-50%-a vidéki. Mintegy 6–8 olyan budapesti középiskola van, ahol a tanulók több mint fele más településről jár be. A százezer lakos feletti nagyvárosok tanulóinak 52-53%-a helyben lakik, 3%-uk a 25–100 ezer lakosú városokból, 15%-uk az 5–25 ezer lakosú kisvárosokból, 30%-uk a kis falvakból jár be. A közepes városok (50–100 ezer lakos) tanulóinak 46-47%-a helyben lakik, 14-15%-uk a kisebb városokból, 36-39%-uk a kis falvakból jár be. A kisvárosok (25–50 ezer lakos) tanulóinak 48-49%-a helyben lakik, 13-14%-uk a kisebb városokból, 35-36%-uk a kis falvakból jár be. A legkisebb városok (10–25 ezer lakos) tanulóinak 50%-a helyben lakik, 10%-uk az 5–10 ezer lakosú településekből, 36-38%-uk a kis falvakból jár be. A kisebb települések (10 ezer lakos alatt) iskoláiba járó tanulók harmada helyben lakik, fele a kis falvakból jár be. 59
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
60
A tanulók szüleinek iskolai végzettsége A tanulók szüleinek legmagasabb iskolai végzettségét egy olyan mutatóval kategorizáltuk, amely a tanulással eltöltött évek számára épül. E mutatót úgy számítottuk, hogy az általános iskolát 4, illetve 8, a szakmunkásképzőt 8+3, a gimnáziumi érettségit 8+4, a szakközépiskola elvégzését (technikusi oklevél) 8+5, a főiskolai diplomát 12+4, az egyetemi diplomát 12+5 évvel vettük figyelembe. 68. táblázat
Szülő
Apa
Anya
A kérdőívet kitöltő tanulók szüleinek legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása, 1999/2000–2003/2004 (%) Befejezetlen általános iskola
8 általános
Szakmunkásképző
Technikus
Gimnáziumi érettségi
Főiskola
Egyetem
Összes válasz
2000
0,1
5,6
37,7
26,8
8,2
11,3
10,3
100
2001
0,0
5,0
35,2
27,7
8,1
12,5
11,5
100
2002
0,0
5,2
35,7
28,0
8,1
12,1
10,8
100
2003
0,2
5,1
33,8
29,0
7,9
12,3
11,8
100
2004
0,2
5,4
32,4
30,2
7,9
12,1
11,8
100
2000
0,1
10,9
21,5
24,3
18,5
17,6
7,0
100
2001
0,1
9,5
20,1
24,4
18,8
19,1
8,1
100
2002
0,1
9,9
20,5
24,8
18,1
19,0
7,6
100
2003
0,2
9,2
18,8
26,9
16,9
19,1
8,7
100
2004
0,2
9,3
18,2
27,5
16,3
19,4
8,9
100
Év
A tanulók szüleinek iskolai végzettség szerinti megoszlása az anyák adatait vizsgálva enyhe elmozdulást mutat, az apákhoz képest nagyobb mértékben nő a magasabb végzettségűek aránya. Ugyanakkor változatlanul igen nagy a különbség a középiskolák között 9. évfolyamos tanulóik szüleinek átlagos iskolai végzettsége szempontjából. 69. táblázat
A középiskolák száma és aránya a tanulók szüleinek átlagos iskolázottsági mutatója szerint, 1999/2000–2003/2004
Iskolázottsági mutató (év) 2000 2001 Apa 2002 2003 2004 2000 2001 Anya 2002 2003 2004 2000 2001 Apa (%) 2002 2003 2004 2000 2001 Anya (%) 2002 2003 2004
60
16 felett
15–16
14–14,9
13–13,9
12–12,9
7 13 12 6 17 5 5 8 9 10 1,0 1,7 1,5 0,7 1,7 0,7 0,6 1,0 1,0 1,0
20 32 40 33 33 24 39 39 34 47 2,8 4,1 5,0 3,7 3,3 3,4 5,0 4,9 3,8 4,8
70 87 80 56 99 71 99 97 63 112 9,9 11,1 10,0 6,3 10,0 10,0 12,6 12,1 7,1 11,4
104 129 124 147 148 117 136 152 144 164 14,7 16,5 15,4 16,6 15,0 16,5 17,4 18,9 16,3 16,6
243 269 293 254 343 222 256 251 272 328 34,2 34,4 36,4 28,7 34,8 31,3 32,7 31,2 30,8 33,3
11–11,9 235 234 238 344 304 215 209 217 299 257 33,1 29,8 29,6 38,9 30,8 30,3 26,7 27,0 33,8 26,1
10–10,9
10 alatt
Összesen
29 18 16 42 40 54 38 39 66 65 4,1 2,3 2,0 4,8 4,1 7,6 4,9 4,9 7,5 6,6
2 1 1 0 2 2 1 1 6 3 0,3 0,1 0,1 0,0 0,2 0,3 0,1 0,1 0,7 0,3
710 783 804 882 986 710 783 804 893 986 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
61
3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések
58. megállapítás A számok megoszlásából látható, hogy az országban csak néhány középiskola van, ahol a kilencedikesek szüleinek átlagos iskolázottsága tíz év alatt marad (a szülők jelentős része 8 általánosnál kevesebbet végzett), az iskolák átlagosan 35-36%-ában a szülők átlagos iskolázottsága 12 év alatt (érettséginél kevesebb) marad. A középiskolák további harmadában a szülők átlagos iskolázottsága tizenkét év (érettségi), további 31-32%-ában a szülők iskolai végzettsége e szint felett van. Ezek közül 40-50 középiskola olyan (az iskolák 5%-a), ahol a 9. évfolyamos tanulók szüleinek átlagos iskolázottsága meghaladja a 15 évet, tehát többségük diplomás. 70. táblázat
Korrelációs együtthatók (az összefüggés mértéke) a lakóhely, az általános iskola székhelyének települési mutatója1 és a szülők iskolázottsága között (az öt felmérésben átlagosan)
Iskolázottság Apa Anya Szülők
Az általános iskola települése 0,64 0,62 0,63
Lakóhely 0,61 0,59 0,60
N=982 iskola
59. megállapítás A fenti táblázat adataiból látható, hogy az általános iskola településmutatója némileg szorosabban függ össze a szülők iskolázottságával, mint a lakóhelyé. Az öt év felmérésének adatai is azt igazolják, hogy a nagyobb településeken a szülők átlagos iskolázottsága magasabb, mint a kisebbeken.
A tanulók anyagi háttere A kitöltött kérdőívek alapján három mutató képezhető, amelyek a középiskolák tanulóinak anyagi helyzetével kapcsolatosak. Ezek a munkanélküli szülők aránya, az általános iskolában rendszeres nevelési segélyben részesülő tanulók aránya, illetve az általános iskolában ingyenes étkeztetést kapó diákok aránya. A 2000. évi felmérés alapján kiderült, hogy az ingyenes étkeztetés vizsgálata nem ad szignifikáns összefüggéseket a többi tényezővel, ezért a következő négy évben már az erre vonatkozó kérdést nem tettünk fel. 71. táblázat
Válaszolt
Igennel válaszoló tanuló (fő)
Igennel válaszoló tanuló (%)
A 9. évfolyamos tanulók anyagi hátterét leíró mutatók alapadatai, 1999/2000–2003/2004 2000 2001 2002 2003 2004 2000 2001 2002 2003 2004 2000 2001 2002 2003 2004
Munkanélküli apa 61 414 69 412 71 184 76 516 76 671 8 910 5 478 5 373 7 105 6 860 14,5* 7,9 7,6 9,3 9,1
Munkanélküli anya 61 414 69 412 71 184 76 516 75 385 10 974 7 969 8 053 10 379 10 964 17,9* 11,5 11,3 13,6 14,3
Nevelési segélyt kapott 56 553 69 412 71 184 76 516 68 046 14 263 15 626 15 567 14 069 14 661 25,2 22,5 21,8 18,4 21,5
* A munkanélküliek aránya e táblázat szerint 2000-ben lényegesen magasabbnak látszik a 2001–2004. évinél. Ennek az a magyarázata, hogy változott a kérdőívben az erre vonatkozó kérdés: 2001–2004-ban az egy éven belüli munkanélküliségre kérdeztünk rá. 1
A települési mutató értékei: főváros=7, a 100 ezer lakos feletti városok=6, az 50–100 ezer lakosú városok=5, a 25–50 ezer lakos közötti települések=4, a 10–25 ezer lakosú települések=3, az 5–10 ezer lakosú települések=2, 5000 fő alatti település=1.
61
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
62
60. megállapítás A kilencedikes tanulók szüleinek munkanélküliségi aránya 2001 és 2004 között emelkedő tendenciát mutat. Az általános iskolában nevelési segélyben részesülők aránya 2000 és 2003 között csökkent, 2004ben némileg emelkedett. 72. táblázat
A középiskolák száma és aránya a munkanélküli szülők és a nevelési segélyben részesülő tanulók aránya szerint, 1999/2000–2003/2004 1999/2000 Iskola
%
2000/2001 Iskola
%
2001/2002 Iskola
2002/2003
%
2003/2004
Iskola
%
Iskola
%
Munkanélküli szülők aránya 0
3
0,4
10
1,3
7
0,9
26
3,0
97
9,8
0,1–10,0
155
21,8
424
54,2
479
59,6
400
45,2
418
42,4
10,1–20,0
333
46,9
291
37,2
272
33,8
338
38,2
356
36,1
20,1–30,0
175
24,6
52
6,6
44
5,5
93
10,5
102
10,3
30,1–40,0
41
5,8
5
0,6
2
0,2
23
2,5
11
1,1
40 felett
3
0,4
1
0,1
–
–
4
0,5
2
0,2
710
100
783
100
804
100
884
100,0
986
100,0
Összesen
Nevelési segélyben részesülők aránya 0
4
0,6
4
0,5
12
1,5
14
1,6
6
0,6
0,1–10,0
97
13,7
128
16,3
138
17,2
200
22,6
113
11,3
10,1–20,0
189
26,6
234
29,9
262
32,6
317
35,9
356
35,7
20,1–30,0
162
22,8
194
24,8
207
25,7
207
23,4
302
30,3
30,1–40,0
113
15,9
122
15,6
97
12,1
100
11,3
40
14,0
40,1–50,0
73
10,3
66
8,4
58
7,2
27
3,1
52
5,2
50,1–60,0
45
6,3
20
2,6
18
2,2
14
1,6
22
2,2
60,1–70,0
13
1,8
8
1,0
7
0,9
2
0,2
4
0,4
70,0 felett
17
2,0
7
0,8
5
0,6
3
0,3
2
0,2
Összesen
710
100,0
783
100,0
804
100,0
884
100,0
997
100,0
61. megállapítás A táblázatból kitűnik, hogy mind a munkanélküli szülők aránya, mind a nevelési segélyben részesülők aránya tekintetében jelentős mértékű a középiskolák közötti különbség. A 2001–2004. évi felméréseket tekintve: míg az iskolák 48-61%-ban a szülők munkanélküliségi aránya 10% alatt marad, addig az iskolák 6-14%-ában meghaladja a 20%-ot. A nevelési segélyt tekintve: míg az iskolák 12-24%-ában olyan tanulók kerülnek a 9. évfolyamra, amelyeknek kevesebb, mint 10%-a szorult nevelési segélyre, addig az iskolák 5-20%-ában a tanulók több mint 40%-a vett igénybe nevelési segélyt. A szülők munkanélküliségi aránya és a nevelési segély igénybevétele szoros összefüggésben van egymással. A négy legutóbbi felmérés alapján a nevelési segélyben részesítettek aránya és az apák munkanélküliségi aránya közötti korrelációs együttható 0,73, illetőleg az anyák munkanélküliségi aránya esetében 0,72 (N=982 iskola). Abból a szempontból pozitívnak tekinthető ez a tény, hogy a rászoruló tanulók kapnak anyagi támogatást.
62
63
3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések
73. táblázat
A munkanélküli szülők, illetve a nevelési segélyben részesülő tanulók arányának összefüggése a településmutatókkal és a szülők iskolázottságával (az öt felmérésben átlagosan) Korrelációs együtthatók
Az anyagi helyzetet jellemző mutatók
Települési mutatók
Iskolázottsági mutatók
Lakóhely
Iskola
Apa
Anya
Szülők
Munkanélküli apák aránya
–0,45
–0,46
–0,64
–0,66
–0,65
Munkanélküli anyák aránya
–0,45
–0,46
–0,67
–0,71
–0,69
Nevelési segélyben részesülők aránya
–0,33
–0,34
–0,63
–0,66
–0,65
N=982 iskola
62. megállapítás A munkanélküliségi arány és a nevelési segélyben való részesülés nincs szoros összefüggésben a lakóhely és az általános iskola településének nagyságával, de meglehetősen szoros az összefüggésük a szülők iskolázottságával. Érdekes, hogy az anyák iskolázottsági mutatói némileg szorosabban függnek össze a család anyagi helyzetére vonatkozó mutatókkal, mint az apáké.
Az általános iskolai tanulmányokkal kapcsolatos mutatók A beérkezett adatokból két mutatót lehetett képezni: az általános iskolában működő szakkörök átlagos száma, illetve azon szakkörök átlagos száma, amelyek munkájában a tanulók az általános iskolában részt vettek. Sajnos az általános iskolában működő szakkörök számára vonatkozó tanulói válaszok megbízhatatlanok voltak, ugyanis ha összevetjük azokat az információkat, amelyek egy adott általános iskola tanulóitól érkeztek, nagyon különböző értékeket kapunk. Ezért a továbbiakban ezt a mutatót a kérdőívek alapján nem vizsgáljuk. 74. táblázat
A tanulók részvételi aránya az általános iskolai szakkörökben, 1999/2000–2003/2004
1999/2000
2000/2001
2001/2002
2002/2003
2003/2004
Válaszolt
Arány
Válaszolt
Arány
Válaszolt
Arány
Válaszolt
Arány
Válaszolt
Arány
51 593
84,63
64 091
92,37
52 523
73,78
58 924
77,01
57 190
74,59
75. táblázat
(%)
(%)
(%)
(%)
(%)
A tanulók részvételi aránya az általános iskolai szakkörökben a látogatott szakkörök száma szerint, 1999/2000–2003/2004
A látogatott szakkörök száma
1999/2000
2000/2001
2001/2002
2002/2003
2003/2004
2 felett
52,9
32,5
26,2
30,2
22,1
1,5–1,99
35,8
41,6
38,6
64,8
14,6
1,0–1,49
10,7
20,9
26,5
5,0
18,8
0,6
5,0
8,7
0,0
44,5
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
1 alatt Összesen
76. táblázat
A szakkörök számára vonatkozó adatok összefüggése a települési mutatókkal, a szülők iskolázottságával, a munkanélküliség arányával és a nevelési segélyben részesültek arányával (az öt felmérésben átlagosan) Települési mutatók
Szakköri részvétel
Iskolázottsági mutatók
Lakóhely
Iskola
Apa
Anya
Szülő
Apa munkanélkülisége
Nevelési segély
–0,35
–0,36
–0,04
–0,02
–0,03
0,12
–0,03
Ná=974 iskola
63
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
64
63. megállapítás A szakköri részvétel nincs összefüggésben sem a lakóhely, sem az iskola településtípusával, sem a szülők iskolázottságával, sem az anyagi helyzetével.
A középiskolát kezdő diákok általános iskolai tanulmányi eredményei Az általános iskola 8. osztályában elért eredményeket nyolc tantárgyból (magyar, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia és földrajz) vizsgáljuk, és figyelembe vesszük e jegyek átlagát is. 77. táblázat
A kilencedikesek általános iskolai 8. évfolyam év végi átlageredményei, 1999/2000–2003/2004 2000
2001
2002
2003
2004
Tantárgy
Tanulók száma
Jegyek átlaga
Tanulók száma
Jegyek átlaga
Tanulók száma
Jegyek átlaga
Tanulók száma
Jegyek átlaga
Tanulók száma
Jegyek átlaga
Magyar
59 841
4,16
67 372
3,94
69 216
3,89
74 551
3,88
72 083
4,05
Történelem
60 071
3,93
67 547
3,91
69 355
3,86
74 730
3,85
72 283
3,86
Idegen nyelv
59 746
3,95
67 262
3,96
69 117
3,91
74 479
3,89
72 118
3,89
Matematika
60 158
3,73
67 588
3,69
69 294
3,65
74 801
3,63
72 531
3,64
Fizika
59 913
3,73
67 194
3,73
68 968
3,69
74 447
3,67
71 878
3,66
Kémia
59 989
3,68
67 258
3,65
69 067
3,61
74 479
3,59
72 021
3,59
Biológia
59 866
4,03
67 135
4,01
68 877
3,96
74 256
3,94
71 397
3,94
Földrajz
59 321
3,97
67 146
3,96
69 009
3,91
74 277
3,90
71 585
3,89
Átlag
58 863
3,90
67 313
3,86
69 112
3,81
74 503
3,79
71 987
3,82
64. megállapítás Figyelemre méltó, hogy az öt tanév tantárgyi átlagai nem térnek el lényeges mértékben – bár enyhén csökkenek –, a maximális különbség 0,1. Ez alól a magyar nyelv és irodalom jelent kivételt, ennek 2000. évi átlaga kiugróan magas volt. Ezekből az átlagokból érdekes következtetések vonhatók le a tantárgyak osztályozási gyakorlatára nézve. Általános iskoláinkban magasabb az összes jegyek átlagánál a biológia, a magyar nyelv és irodalom, a földrajz és az idegen nyelvek átlagos eredménye, az összes jegyek átlaga körül van a történelemé, és legalacsonyabb a reáltárgyak (kémia, matematika és fizika) átlaga. Szinte hihetetlen, hogy a matematika és a fizika átlaga az öt tanévben alig tér el egymástól. Ezt igazolják a korrelációs együtthatók is. 78. táblázat
A tantárgyak osztályzatainak öt tanévi összesített átlagai közötti összefüggések erőssége (korrelációs együtthatók)
Tantárgy
Magyar
Történelem
Idegen nyelv
Matematika
Fizika
Kémia
Történelem
0,96
Idegen nyelv
0,96
0,96
Matematika
0,94
0,96
0,94
Fizika
0,94
0,96
0,95
0,98
Kémia
0,95
0,96
0,95
0,96
0,97
Biológia
0,96
0,96
0,95
0,94
0,95
0,96
Földrajz
0,95
0,96
0,95
0,95
0,95
0,96
Nátlag= 996 iskola
64
Biológia
0,97
65
3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések
A 79. táblázatból látható, hogy igen nagy az eltérés a középiskolák között abból a szempontból, hogy a 9. évfolyamokon milyen általános iskolai átlageredményű tanulókkal kezdhetik meg az oktatást. 79. táblázat Osztályzatok átlaga
Az egyes középiskolákban továbbtanuló diákok általános iskolai tantárgyi átlagainak megoszlása, 1999/2000–2003/2004 2000
2001
2002
2003
2004
Együtt*
2000
2001
Magyar
2002
2003
2004
Együtt*
Történelem
4,50–5,00
26,5
12,3
12,5
11,2
20,3
13,4
13,3
12,5
12,2
10,9
12,6
10,3
4,00–4,49
30,0
29,3
26,2
25,7
28,7
27,9
27,9
27,5
24,0
25,0
23,7
23,9
3,50–3,99
28,8
30,7
30,4
29,6
27,0
31,2
28,1
26,7
27,7
27,0
27,0
28,4
3,00–3,49
13,0
21,7
23,8
25,0
20,6
22,0
24,4
26,9
27,7
26,6
26,6
28,4
3,00 alatt
1,7
5,9
7,2
8,5
3,4
5,5
6,4
6,4
8,5
10,5
10,2
8,9
Idegen Nyelv
Matematika
4,50–5,00
15,0
13,8
13,2
12,1
12,6
10,8
6,6
6,1
5,2
5,0
5,5
4,4
4,00–4,49
28,1
30,7
25,9
25,9
25,8
26,6
23,0
20,3
20,2
18,9
18,7
18,5
3,50–3,99
28,2
28,1
29,3
28,9
28,4
29,7
25,8
25,7
24,5
24,2
26,2
24,8
3,00–3,49
23,6
22,6
24,4
24,4
25,0
25,4
29,2
29,4
30,3
28,9
27,9
29,9
3,00 alatt
5,2
4,7
7,2
8,7
8,2
7,4
15,4
18,4
19,8
23,1
24,1
22,4
Fizika
Kémia
4,50–5,00
6,6
6,8
7,0
6,3
6,2
5,4
5,8
5,6
4,6
4,0
5,3
3,5
4,00–4,49
23,4
22,4
20,8
20,1
18,6
19,2
21,9
18,3
18,2
17,4
17,1
16,8
3,50–3,99
26,1
26,0
24,8
24,3
26,6
25,4
24,7
26,6
25,9
23,9
24,2
24,6
3,00–3,49
28,2
28,6
29,9
28,4
27,9
29,7
30,6
30,1
30,6
31,1
29,1
32,2
3,00 alatt
15,7
16,2
17,6
20,8
20,8
20,3
17,1
19,4
20,7
23,6
24,3
22,9
Biológia
Földrajz
4,50–5,00
16,2
15,5
14,2
13,1
13,2
11,6
13,8
13,4
12,0
10,5
12,2
10,5
4,00–4,49
30,0
29,3
27,0
25,3
28,2
27,3
29,2
27,8
26,3
25,9
23,0
24,2
3,50–3,99
33,7
33,3
32,1
33,5
30,4
34,1
30,5
31,6
33,0
32,1
33,6
33,6
3,00–3,49
17,2
19,4
23,7
24,3
24,3
23,9
23,6
24,9
25,0
27,4
25,1
28,3
3,00 alatt
2,8
2,6
3,0
3,7
3,9
3,1
3,0
2,3
3,7
4,1
6,2
3,3
Osztályzatok átlaga
Összes jegy 2000
2001
2002
2003
2004
Együtt*
4,50–5,00
11,3
9,5
8,2
7,8
8,2
7,4
4,00–4,49
25,8
26,1
24,4
23,3
24,8
23,9
3,50–3,99
30,9
29,0
29,8
27,7
28,5
30,1
3,00–3,49
26,4
29,0
29,0
30,3
27,1
29,2
3,00 alatt
5,6
6,4
8,6
10,9
11,3
9,3
* Az öt felmérés összesített adatai alapján számolt érték.
65. megállapítás A középiskolák 7,4 százalékába a tanulók 4,5 feletti tanulmányi átlaggal kerülnek be, ugyanakkor 3241 százalékában 3,5 alatt van a 9. évfolyamot kezdők általános iskolai tanulmányi eredménye. Nagyon aggasztó, hogy a 3,0 átlag alatti iskolák aránya a vizsgált 5 év alatt csaknem megkétszereződött 65
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
66
Még súlyosabb a helyzet, ha a reáltárgyak osztályzatait vizsgáljuk. Kémiából, matematikából és fizikából a középiskolák 4-7%-a 4,5 feletti átlagú tanulókkal kezdheti meg a tanítást, ugyanakkor az iskolák 44-55%-a be kell, hogy érje 3,5-es átlagnál gyengébb tanulókkal. Sőt ezen belül az iskolák 15-24 százalékában a tanulók matematika, fizika és kémia átlaga 3,00 alatt marad. Az is megállapítható az öt tanév adataiból, hogy évről évre nagyobb volt a gyenge, és csökkent a kiváló osztályzatú tanulók aránya. A gyenge tanulók aránya főleg matematikából, kémiából és fizikából emelkedett, a jeles tanulóké főként magyarból, biológiából és idegen nyelvekből csökkent. 80. táblázat
Az általános iskolai tantárgyak átlagainak összefüggése a települési mutatókkal, a szülők iskolázottságával, a munkanélküliség arányával, a nevelési segélyben részesültek arányával, illetve a szakköri részvételre vonatkozó adatokkal (az öt felmérésben átlagosan) Korrelációs együtthatók
Tantárgy átlaga
Települési mutatók
Iskolázottsági mutatók
Lakóhely
Iskola
Apa
Anya
Szülők
Munkanélküliség
Nevelési segély
Szakköri részvétel
Magyar
0,15
0,16
0,62
0,66
0,65
–0,47
–0,54
0,34
Matematika
0,12
0,13
0,59
0,64
0,62
–0,47
–0,54
0,33
Összesen
0,16
0,17
0,64
0,69
0,67
–0,49
–0,57
0,34
Nátlag = 982 iskola
66. megállapítás A tantárgyi átlagok összefüggése a szülők iskolázottságának éveivel meglehetősen erős, az anyák iskolázottságával erősebb, mint az apák iskolázottságával. Gyengébb az összefüggés a nevelési segéllyel és még gyengébb a munkanélküliségi aránnyal. A szakköri részvétellel már igen gyenge az összefüggés. A tantárgyi átlagok a települési mutatókkal nem függenek össze. Érdekes, hogy a szülők iskolázottságával erősebben függ össze a történelem, az idegen nyelv és a földrajz tárgyak átlaga, mint a matematikáé.
A nyelvtanulás időtartama iskolai keretek között, illetve azon kívül A kérdőívekből arról is kaptunk információt, hogy a diákok az általános iskolában egy vagy két nyelvet tanultak-e, ezeket hány évig tanulták, illetőleg hogy ugyanebben az időszakban magánúton tanultak-e egy vagy két nyelvet, és mennyi ideig. 81. táblázat Év
A 9. évfolyamosok idegennyelv-tanulásának alapadatai, 1999/2000–2003/2004 Iskolán belül
Iskolán kívül
tanulók száma
átlagosan (év)
tanulók száma
átlagosan (év)
2000
59 750
5,64
9 969
2,34
2001
67 871
5,98
11 730
2,39
2002
69 456
5,27
27 912
2,49
2003
75 420
5,64
12 681
2,53
2004
75 738
6,02
18 031
2,69
Az általános iskolai nyelvtanulásra vonatkozó kérdésre 2000-ben a tanulók 99,2%-a, 2001-ben 98,1%-a, 2003-ban 98,6%-a, 2004-ben 98,8% válaszolt (a többi vagy nem tanult nyelvet, vagy csak nem töltötte ki ezt a rovatot). Az iskolán kívüli nyelvtanulással kapcsolatos kérdésre 2000-ben a diákok 18,4%-a, 2001ben 19,8%-a, 2003-ban 16,6%-a, 2004-ben 23,5%-a válaszolt, a többi tanuló nagy valószínűséggel nem tanult magánúton idegen nyelvet.
66
67
3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések
82. táblázat
A középiskolák száma és aránya a 9. évfolyamosok előzetes nyelvtanulásának átlagos évei szerint, 1999/2000–2003/2004
Nyelvtanulás átlagos évei
2000
2001
5 év alatt 5–5,4 év 5,41–5,99 év 6,0–6,5 év 6,5 év felett Összesen
46 94 222 157 190 709
318 188 216 51 7 780
Iskolák száma Iskolák aránya 2002 2003 2004 átlag 2000 2001 2002 2003 2004 Az általános iskola tantervi kereteiben 231 103 113 216 6,5 40,8 28,8 11,7 12,4 211 178 179 270 13,3 24,1 26,3 20,1 19,7 277 403 425 392 31,3 27,7 34,5 45,6 46,7 70 161 156 86 22,1 6,5 8,7 18,2 17,1 14 39 37 14 26,8 0,9 1,7 4,4 4,1 803 884 910 978 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
átlag 22,1 27,6 40,1 8,8 1,4
100,0
Magánúton 1,5 év alatt 1,51–1,9 év 2,0–2,49 év 2,5–2,99 év 3 év felett Összesen
79 118 187 151 159 694
109 184 244 160 75 772
96 150 248 157 153 804
30 86 222 243 271 852
53 91 249 255 246 894
17 125 376 328 122 968
11,4 17,0 26,9 21,8 22,9 100,0
14,1 23,8 31,6 20,7 9,7 100,0
11,9 18,7 30,8 19,5 19,0 100,0
3,5 10,1 26,1 28,5 31,8 100,0
5,9 10,2 27,9 28,5 27,5 100,0
1,8 12,9 38,8 33,9 12,6 100,0
67. megállapítás Míg a középiskolák 20-30%-ában a beiratkozó diákok átlagosan több mint három évig tanultak magánúton idegen nyelvet, addig 140 iskolában a 9. évfolyamot kezdő diákok iskolán kívüli idegennyelv-tanulásának átlagos időtartama nem éri el a két évet. A korrelációs együttható (–0,04) azt mutatja, hogy az iskolában és a magánúton tanult nyelvek tanulási időtartama közt nincs összefüggés. Vizsgálható a nyelvtanulás időtartamának összefüggése a települési mutatókkal, a szülők iskolázottságával, a munkanélküliség arányával, a nevelési segélyben részesültek arányával, a szakkörök számára és az általános iskolai osztályzatokra vonatkozó adatokkal. A különböző mutatók közötti kapcsolat erősségét mérő korrelációs együtthatók azt jelzik, hogy a nyelvtanulással töltött időnek ezekkel sincs kimutatható összefüggése.
A középiskolák eredményességére és a 9. évfolyamosokra vonatkozó mutatók összefüggései A középiskolákban lefolytatott felmérés egyik legfontosabb célja az volt, hogy összefüggéseket keressünk a középiskolába belépő tanulók szociális helyzete, felkészültsége és az iskolák eredményességi mutatói között. Több éve folyik már az adatgyűjtő-kutató munka, amely objektív ismérvek alapján méri a középiskolák eredményeit. A 266 mutató közül hatot emelünk ki arra a célra, hogy összehasonlítsuk a középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések adataival. Ezek a következők: – a felsőoktatásba felvettek (F) aránya a 12. évfolyamok létszámához (L) viszonyítva az 1999–2004. években (F/L mutató); – a felsőoktatási felvételi vizsgák közös és egységes írásbeli dolgozatainak átlageredményei a 2000– 2004. években; – a felvételre jelentkezők (J) által letett nyelvvizsgák (Ny) aránya a 2000–2004. években (Ny/J mutató); – az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken elért helyezések értéke a 2000–2004. években (OKTV-mutató); – az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken elért helyezések értéke a 2000–2004. években (OSZTV-mutató); – a kb. 78 egyéb országos versenyen elért helyezések értéke a 2000–2004. években (egyéb versenyek mutatója). 67
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
68
A középiskolai tanulmányaikat elkezdő tanulók felmérésének mutatói közül kilencet hasonlítunk össze a fenti eredményességi mutatókkal. Ezek a következők: – a település típusa, ahol a tanulók többsége az általános iskolát végezte; – a település típusa, ahol a tanulók laknak; – a tanulók szüleinek iskolázottsági mutatói; – a tanulók anyagi hátterének mutatói: a munkanélküli szülők aránya és a nevelési segélyt kapók aránya; – a tanuló által látogatott szakkörök átlagos száma; – a tanulók általános iskolai jegyeinek átlageredményei; – a tanulók általános iskolai matematika jegyeinek átlaga; – az általános iskolai és az iskolán kívüli nyelvtanulás éveinek átlagos száma. Vitatható ennek az összehasonlításnak a jogossága, hiszen az 1999/2000-es, a 2000/2001-es, a 2001/2002-es, a 2002/2003-as és a 2003/2004-es tanévek 9. évfolyamos tanulóinak szociális és tanulmányi mutatóit ugyanezen évek 12. évfolyamos középiskolás diákjai által elért eredményekkel veti össze. Ebben az évben még csak két évfolyam esetében vetettük össze ugyanannak az évfolyamnak a 9. osztályos szociokulturális adatait a saját eredményességi adataival. Természetesen csak akkor lennének támadhatatlanok a következtetések, ha minden évben a felvételizők és a versenyben részt vevők eredményeit az ő korosztályuk 9. évfolyamos szociális-tanulmányi mutatóihoz hasonlítanánk. Minthogy azonban jogos az a feltételezés, hogy néhány éven belül nem változnak nagymértékben a középiskolát megkezdő tanulók szüleinek iskolázottsági, szociális viszonyai, a tanulók 8. évfolyamos átlagosztályzatai, a körzet, amelyből az iskola toborozza diákjait, az összehasonlítások megtehetők.
A felsőoktatásba felvettek aránya A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése azon települések nagyságával, amelyek a középiskola tanulói általános iskoláinak helyét jellemzik 83. táblázat
A felsőoktatási felvételi arányok és a középiskolások általános iskolai tanulmányainak székhelye közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004
Az azonos nagyságú településtípus általános iskoláiból továbbtanulók aránya 90% felett 80–90% 70–79,9% 60–69,9% 50–59,9% 40–49,9% 30–39,9%
Főváros
30% alatt
64,6 45,9 26,0 19,1 17,2 22,1 – –
A felsőoktatásba felvettek felvételi aránya 100 ezer lakos 25-100 ezer 25 ezer lakos alatfeletti városok lakosú városok ti városok 73,6 77,2 42,5 74,6 65,4 44,7 69,8 64,5 47,5 53,9 57,7 42,5 37,5 37,8 40,5 34,7 31,0 35,5 35,7 24,3 23,4 66,3*
21,1
29,0
* Kis elemszám, csak 2 iskolára vonatkozik.
68. megállapítás A nyolc százezer lakosú nagyváros középiskoláiban a legmagasabb a felsőoktatásba felvettek felvételi aránya. E városok azon iskoláiban legmagasabb a felvételi arány, amelyekben a tanulóknak csak 1020%-a jött más települések általános iskoláiból. Rohamosan csökken a felvételi arány azokban az iskolákban, ahova a tanulók nagyobb arányban érkeztek a kisebb települések általános iskoláiból. Ugyanez az összefüggés figyelhető meg a 25–100 ezer lakosú közepes városok középiskoláiban is. 68
69
3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések
A főváros iskoláiban alacsonyabb a felsőoktatásba kerülők felvételi aránya, mint a nagy és közepes városokban. Azokban az iskolacsoportokban, amelyekben nagyobb a más települések általános iskoláiból bekerülők aránya, a felvételi arány jelentősen csökken. Abban a 30 fővárosi középiskolában, ahová a tanulók több mint 40%-a kisebb települések általános iskoláiból jött, a felsőoktatásban továbbtanulók aránya kevesebb mint egyharmada azoknak a középiskoláknak, ahol szinte csak a főváros általános iskoláinak végzettjei tanulnak tovább. A kistelepülések középiskoláiban legalacsonyabb a felvételi arány, jelentősen kisebb, mint a nagyés a közepes városok iskoláinál. Ezekben a kisvárosokban nem csökken jelentős mértékben a felsőfokú továbbtanulási arány, ha a bejáró tanulók hányada növekszik.
A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével 84. táblázat
A felsőoktatási felvételi arányok és a kilencedikes tanulók szüleinek iskolázottsága közötti összefüggés, 2000–2004
Szülők iskolázottságának évei 10–10,99 11–11,99 12–12,50 12,51–12,99 13–13,50 13,51–13,99 14–14,99 15 felett Összesen/átlagosan
Szülők Iskola F/L % 25 16,2 292 19,4 144 29,1 131 44,3 67 50,4 55 71,1 104 77,5 43 73,7 861 40,5
Apa Iskola 17 294 169 121 68 50 102 40 861
Anya F/L % 16,5 19,3 31,1 45,1 50,3 68,5 71,1 86,5 40,5
Iskola 43 258 143 127 84 53 108 45 861
F/L % 16,0 19,0 28,5 38,9 51,7 65,7 70,8 73,7 40,5
(Nátlag = 861 iskola)
69. megállapítás Az összefüggések egyértelműek: a magasabb iskolázottságú szülők gyerekeinek lényegesen jobbak az esélyei arra, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba, mint a kevésbé iskolázottakénak. Azok az iskolák, ahol a tanulók szüleinek többsége diplomával rendelkezik, csaknem ötször magasabb felvételi arányt produkálnak, mint ahol a szülők átlagos iskolázottsága alacsonyabb az érettséginél. A korrelációs együttható az apák iskolázottságával kapcsolatban 0,73, az anyákéval 0,75 (Nátlag = 861 iskola).
A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolát kezdő tanulók anyagi hátterével 85. táblázat
A munkanélküli szülők aránya és a felvételi arányok összefüggése, 2000–2004
Munkanélküliségi arány (%) 5% alatt 5–7,50 7,51–10,00 10,01–12,50 12,51–15,00 15,01–20,00 20% felett Összesen/átlagosan
Apa Iskola 172 189 154 134 86 87 43 861
Anya F/L % 60,7 47,7 33,9 31,0 27,2 28,5 19,9 40,5
Iskola 35 110 141 136 119 168 152 861
F/L % 71,3 66,2 49,7 36,5 32,4 29,4 21,8 40,5
(Nátlag = 861 iskola)
69
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
70
70. megállapítás A táblázatból jól látható a munkanélküliségi és a felvételi arány szoros összefüggése. Azokból az iskolákból, ahol a szülők munkanélküliségi aránya 5% alatt van, a tanulók 61–71 százaléka kerül a felsőoktatásba, ezzel szemben azokból, ahol a munkanélküliségi arány meghaladja a 20%-ot, a felvételi arány ennek kevesebb, mint egyharmada Az összefüggést a korrelációs együttható is bizonyítja, mely az apák esetében 0,41, az anyák esetében 0,50. 86. táblázat
Az általános iskolában nevelési segélyben részesülők és a felsőoktatási felvételi arányok összefüggése, 1999/2000–2003/2004
Segélyezettek aránya (%)
10 alatt
10–14,9
15–19,9
20–24,9
25–29,9
30–39,9
40 felett
Összesen
93
164
148
141
133
123
59
861
70,1
57,3
45,3
29,2
24,6
21,3
19,8
40,5
Iskolák száma Felvételi arány (F/L) (Nátlag = 861 iskola)
71. megállapítás A felsőoktatásba való bejutás esélye három és félszeres azokban a középiskolákban, ahol az általános iskolákban nevelési segélyben részesítettek aránya 10% alatti, azokhoz a középiskolákhoz képest, ahol az általános iskolában nevelési segélyben részesítettek aránya 40% feletti. A korrelációs együttható is bizonyítja az összefüggést, amely –0,57.
A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a 9. évfolyamos tanulók általános iskolai szakköri részvételének mértékével 87. táblázat
Az általános iskolai szakkörökben való tanulói részvétel mértékének az összefüggése a felvételi arányokkal, 2000–2004
Részvételi szám a szakkörökben
2,5 felett
2,00–2,49
1,75–1,99
1,50–1,74
1,50 alatt
Összesen
15
240
265
272
69
861
59,8
52,7
40,4
29,3
29,4
40,5
Iskolák száma Felvételi arány (F/L) (Nátlag = 861 iskola)
72. megállapítás Kimutatható összefüggés azzal kapcsolatban is, hogy a 9. évfolyamot kezdő tanulók átlagosan hány szakkör munkájában vettek részt. Azok az iskolák, melyeknek tanulói az általános iskolában átlagosan több mint 2,5 szakkörben tevékenykedtek, kétszeres felvételi arányt produkáltak, mint azok, amelyeknek diákjai 1,75 alatti szakkörben vettek részt. A korrelációs együttható a felvételi arány és a látogatott szakkörök átlagos száma között 0,28 (Nátlag = 861 iskola).
70
71
3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések
A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók általános iskolai tanulmányi eredményeivel 88. táblázat
A 9. évfolyamosok általános iskolai tanulmányi eredményei és a felvételi arányok közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004
Általános iskolai osztályzatok átlaga
Matematika Iskolák száma
Összes tantárgy
Felvételi arány (F/L)
Iskolák száma
Felvételi arány (F/L)
4,5 felett
44
80,7
74
77,2
4,25–4,49
74
66,6
97
63,8
4,00–4,24
104
55,4
123
48,9
3,75–3,99
106
48,0
117
42,0
3,50–3,74
110
37,0
140
28,2
3,00–3,49
251
22,4
245
16,4
3 alatt
172
12,3
65
10,6
Összesen/átlagosan
861
40,5
861
40,5
73. megállapítás Az összefüggés a középiskolába bekerülők általános iskolai osztályzatai és a felsőoktatási felvételi arányok között nagyon szoros, szorosabb, mint az előzőekben tárgyalt mutatók bármelyike esetében. Azoknak a középiskoláknak a tanulói, amelyekbe a beiratkozó diákok általános iskolai jegyeinek átlaga 4,5 felett van, hétszer nagyobb eséllyel kerülhetnek a felsőoktatásba, mint azoké, akik nem érték el az általános iskolában a 3-as átlagot. Másképpen fogalmazva, míg a 4,5 feletti általános iskolai átlagú tanulókat felvevő 74 középiskola tanulóinak több mint háromnegyed része bekerülhet a felsőoktatásba, addig a közepes átlag alatti általános iskolai tanulókat felvevő 65 középiskola diákjainak tizede reménykedhet abban, hogy bejut valamely egyetemre vagy főiskolára. A vizsgált öt évben az átlagos korrelációs együttható a felvételi arány és az általános iskolai tantárgyak átlagosztályzatai között 0,85 volt, ez is igen szoros összefüggést jelez (Nátlag = 861 iskola).
A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartamával 89. táblázat
A középiskolát kezdő tanulók általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartama és a felvételi arányok összefüggése, 1999/2000–2003/2004 Általános iskolában
Nyelvtanulás időtartama (év) 6 felett
Iskolák száma
Magánúton Felvételi arány Nyelvtanulás (F/L) időtartama (év)
Iskolák száma
Felvételi arány (F/L)
80
38,0
3 felett
18
33,9
5,50–5,99
283
38,3
2,50–2,99
52
29,6
5,00–5,49
311
38,4
2,00–2,49
127
39,4
4,00–4,99
172
44,0
1,50–1,99
387
43,1
13
68,1
1,5 alatt
273
38,5
859
40,5
Összesen/átlagosan
857
40,5
4 alatt Összesen/átlagosan
71
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
72
74. megállapítás Látható, hogy nincs összefüggés a felsőoktatási felvételi arány és az általános iskolában folytatott nyelvtanulás időtartama között (a korrelációs együttható –0,18). A magánúton végzett nyelvtanulástól sem függ a felvételi arány (korrelációs együttható 0,23) (Nátlag = 861 iskola).
A felsőoktatási felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése azon települések nagyságával, amelyben a középiskola tanulóinak többsége általános iskoláit végezte 90. táblázat
A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye és a középiskolások általános iskolai tanulmányainak székhelye közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004
Az azonos nagyságú településtípus általános iskoláiból továbbtanulók aránya (%)
Írásbeli átlagok a felvételi vizsgákon Főváros
100 ezer lakos feletti városok
25–100 ezer lakosú városok
25 ezer lakos alatti városok
90% felett
8,34
8,57
8,73
7,03
80,0–90,0
7,32
8,27
8,09
7,51
70,0–79,9
6,15
8,27
8,25
7,35
60,0–69,9
6,02
7,57
7,17
7,10
50,0–59,9
4,98
7,06
7,37
6,71
50% alatt
5,51
4,23
7,02
6,16
Átlag
7,17
7,42
7,22
6,82
75. megállapítás A nyolc 100 000 lakos feletti nagyváros középiskoláiban a legmagasabb a felsőoktatási felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye, és ez aszerint csökken, hogy az iskolákban milyen arányban kezdik tanulmányaikat a kisebb települések általános iskoláiból jövő tanulók. A közepes, 25 000–100 000 lakosú városok középiskoláinak írásbeli átlaga némileg kisebb a nagyvárosok iskoláinál, és nincs összefüggés az átlag és az iskolákba más települések általános iskoláiból jövő tanulóinak az aránya között. A fővárosi középiskolák felvételiző tanulóinak írásbeli átlaga még alacsonyabb, és igen laza az összefüggés az átlageredmény és az iskolákba más települések általános iskoláiból jövő tanulók aránya között. A kisebb települések középiskolái tanulóinak a felvételi írásbeli átlageredménye a legalacsonyabb, és általában csökken azokban az iskolákban, ahol nagyobb a más települések általános iskoláiból jött tanulók aránya. A felvételi írásbeli átlageredmények és a más települések általános iskolából érkező tanulók aránya között összességében nincs szignifikáns összefüggés, ezt a korrelációs együttható (0,19) is bizonyítja (Nátlag = 832 iskola).
72
73
3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések
A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével 91. táblázat
Az írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolát kezdő tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével, 1999/2000–2003/2004 Szülők Írásbeli Iskola átlag 19 5,01 249 4,91 154 5,51 130 6,29 68 6,71 57 7,76 108 8,20 48 8,55 833 7,11
Szülők iskolázottságának évei 10,00–10,99 11,00–11,99 12,00-12,50 12,51–12,99 13,00-13,50 13,51–13,99 14,00–14,99 15 felett Összesen/átlagosan
Apa
Anya Írásbeli átlag 5,06 4,96 5,65 6,37 6,68 7,60 8,20 8,85 7,11
Iskola 13 262 164 121 70 53 103 47 833
Iskola 36 230 139 128 86 52 113 49 833
Írásbeli átlag 4,69 4,91 5,45 6,17 6,54 7,44 8,15 8,88 7,11
76. megállapítás Erős összefüggés olvasható ki a táblázatból a középiskolát elkezdő diákok szüleinek átlagos iskolai végzettsége és a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei között. Látható, hogy 3,5 ponttal magasabb azon középiskolák tanulói írásbeli dolgozatainak átlageredménye, amelyekbe a belépő tanulók szüleinek tanulási átlagideje 15 év feletti (diplomás), mint azokénak, ahol a tanulás átlagideje 11 év alatti (szakmunkás). A szülők iskolázottságának és a felvételi írásbeli dolgozatok eredményének szoros összefüggését bizonyítja a korrelációs együttható is, mely 0,69 (Nátlag = 832 iskola).
A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók anyagi hátterével 92. táblázat
A munkanélküli szülők aránya és a felvételi írásbeli dolgozatok átlaga közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004 Apa
Munkanélküliségi arány (%)
Iskola 177 182 152 125 79 80 38 833
5% alatt 5,00–7,50 7,51–10,00 10,01–12,50 12,51–15,00 15,01–20,00 20% felett Összesen/átlagosan
93. táblázat
Anya Írásbeli átlag 7,93 7,31 6,38 6,02 5,99 5,79 4,74 7,11
Iskola 35 113 145 134 113 151 142 833
Írásbeli átlag 8,65 8,14 7,14 6,43 5,98 6,00 5,18 7,11
Az általános iskolában nevelési segélyben részesülő tanulók aránya és a felvételi írásbeli dolgozatok átlaga közötti összefüggés, 2000–2004
Segélyezettek aránya (%) Iskolák száma Felvételi írásbeli átlaga
10 alatt
10–14,9
15–19,9
20–24,9
25–29,9
30–39,9
40 felett
Összesen
96
167
148
138
122
108
54
833
8,23
7,72
6,8
5,74
5,67
5,23
4,63
7,11
73
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
74
77. megállapítás A 93. és a 94. táblázatok adatai szoros összefüggést mutatnak a középiskolákba beiratkozók anyagi háttere és az iskolából felvételizők írásbeli átlageredményei között. Látható, hogy azoknak a középiskoláknak a felvételizői, amelyek iskolakezdő tanulóinak szülei között a munkanélküliek aránya 5%-nál kevesebb, átlagosan 3,2-3,5 ponttal jobb írásbeli dolgozatot írtak, mint azoknak az iskoláknak a diákjai, ahol a szülők munkanélküliségi aránya 20% feletti. Vagy a másik mutatót tekintve: azoknak a középiskoláknak a felvételizői, amelyek iskolakezdő tanulói általános iskolásként 10%-nál kisebb arányban kaptak rendszeres nevelési segélyt, átlagosan több mint 3,5 ponttal jobb írásbeli dolgozatot írnak, mint azoknak az iskoláknak a diákjai, ahol a nevelési segélyt kapók aránya 40% felett volt. A szülők anyagi helyzetének és a felvételi írásbeli dolgozatok eredményének összefüggését bizonyítják a 0,5 körüli korrelációs együtthatók is (Nátlag = 833 iskola).
A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolát kezdő tanulók általános iskolai szakköri részvételével 94. táblázat
A felvételi írásbeli átlageredmények és az általános iskolai szakkörökben való részvétel összefüggése, 1999/2000–2003/2004
Részvételi szám a szakkörökben Iskolák száma Felvételi írásbeli átlageredménye
2,3 felett 41 7,30
2,0–2,29 172 7,62
1,8-1,99 212 6,94
1,7–1,79 152 6,98
1,5-1,69 184 6,59
1,5 alatt 69 6,75
Összes 830 7,11
78. megállapítás A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye nem függ össze a szakkörök számával, amelyekben a középiskolákban továbbtanulók korábbi általános iskoláikban részt vettek – a korrelációs együttható 0,24 (Nátlag = 830 iskola).
A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a kilencedikesek általános iskolai tanulmányi eredményeivel 95. táblázat
A felvételi írásbeli átlageredmények összefüggése a kilencedikesek általános iskolai tanulmányi eredményeivel, 1999/2000–2003/2004
Általános iskolai osztályzatok átlaga 4,50 felett 4,25–4,49 4,00–4,24 3,75–3,99 3,50–3,74 3,00–3,49 3 alatt Összesen/átlagosan
Matematika Iskolák száma Írásbeli átlag 44 8,77 73 7,86 106 7,27 107 6,59 114 6,22 248 5,10 140 4,04 832 7,11
Összes tantárgy Iskolák száma Írásbeli átlag 74 8,55 99 7,64 123 6,81 119 6,23 141 5,34 230 4,51 46 3,51 832 7,11
79. megállapítás Szoros az összefüggés az egyes középiskolába beiratkozók általános iskolai jegyeinek átlaga és az iskola tanulói felvételi írásbeli dolgozatainak átlaga között. Azoknak az iskoláknak a tanulói, amelyekbe a beiratkozó tanulók általános iskolai osztályzatainak átlaga 4,5 felett van, előreláthatólag 5 ponttal magasabb felvételi írásbeli átlagot produkálnak, mint azoké, amelyek beiratkozó tanulóinak általános iskolai átlagosztályzata 3 alatt van. Az összefüggés szorosságát a korrelációs együttható is jelzi: 0,79 (Nátlag = 832 iskola). 74
75
3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések
A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolát elkezdők általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartamával 96. táblázat
A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye és az általános iskolai idegennyelv-tanulás átlagos időtartama közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004
Általános iskolában Nyelvtanulás Iskolák időtartama (év) száma 6 felett 167 5,50–5,99 331 5,00–5,49 195 4,00–4,99 85 4 alatt 7 Összesen/átlagosan 785
Írásbeli átlag 7,03 7,13 7,12 7,31 8,30 7,13
Magánúton Nyelvtanulás Iskolák időtartama (év) száma 3 felett 210 2,50–2,99 233 2,00–2,49 222 1,50–1,99 89 1,5 alatt 25 Összesen/átlagosan 779
Írásbeli átlag 7,45 7,75 6,58 6,00 5,82 7,23
80. megállapítás Nem fedezhető fel semmilyen összefüggés a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye és az általános iskolai idegennyelv-tanulás átlagos időtartama között, a korrelációs együttható –0,20, a magánúton folytatott nyelvtanulás esetében hasonló a helyzet, a korrelációs együttható 0,24 (Nátlag = 832 iskola).
A felvételre jelentkezők által letett nyelvvizsgák A felvételre jelentkezők (J) által letett nyelvvizsgák (Ny) aránya (Ny/J mutató) összefüggése a települések nagyságával, amelyben a középiskola tanulóinak többsége általános iskoláit végezte 97. táblázat
A felvételizők általános iskolájának településtípusa és nyelvvizsgaarányaik összefüggése, 1999/2000–2003/2004
Az azonos nagyságú településtípus általános iskoláiból továbbtanulók aránya (%) 90% felett 80,0–90,0 70,0–79,9 60,0–69,9 50,0–59,9 50% alatt Átlag
Főváros 74,29 55,80 39,67 29,82 18,73 27,78 50,71
Nyelvvizsga/jelentkező arány 100 ezer lakos 25–100 ezer feletti városok lakosú városok 62,36 66,77 69,06 61,06 66,74 64,06 54,39 48,58 36,54 38,40 23,04 27,73 46,23 43,89
25 ezer lakos alatti városok 35,45 35,75 41,50 43,48 42,38 27,70 36,87
81. megállapítás A településtípusok tekintetében legmagasabb a nyelvvizsgaarány a főváros középiskoláiban, és ez nagymértékben összefügg azzal, hogy milyen a középiskolába bekerültek között a más települések középiskoláiból jöttek aránya. Némileg alacsonyabb a nyelvvizsgaarány a nyolc 100 ezer lakos feletti nagyváros iskoláiban, ezekben is függ a nyelvvizsgaarány a környező települések általános iskoláit végzők hányadától, bár azokban az iskolákban, ahol 90% felett van a helyben lakók aránya alacsonyabb, mint ahol 70–90% között. A 25–100 ezer lakosú városokban is általában csökken azokban az iskolákban a nyelvvizsgaarány, ahol magasabb a más településekről bejárók aránya, bár azon iskoláknál, ahol a bejárók aránya 70-80% a nyelvvizsgaarány magasabb, mint ahol 80-90%. A kisebb települések középiskoláiban ez az összefüggés már kisebb mértékben tapasztalható. 75
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
76
A felvételre jelentkezők (J) által letett nyelvvizsgák (Ny) aránya (Ny/J mutató) és a középiskolát kezdők szüleinek átlagos iskolai végzettsége közötti összefüggés 98. táblázat
Összefüggés a felvételizők nyelvvizsgaaránya és a kilencedikesek szüleinek átlagos iskolai végzettsége között, 1999/2000–2003/2004 Szülők NyelvvizsgaIskola arány 24 7,48 282 13,13 157 24,19 130 35,28 68 40,85 56 58,02 108 72,54
Szülők iskolázottságának évei 10,00–10,99 11,00–11,99 12,00–12,50 12,51–12,99 13,00–13,50 13,51–13,99 14,00–14,99 15 felett Összesen/átlagosan
46 871
Iskola 18 294 171 119 68 52 103
82,08 44,23
Apa Nyelvvizsgaarány 7,43 13,48 26,49 36,37 41,96 60,03 72,47
46 871
Anya NyelvvizsgaIskola arány 42 6,81 261 13,67 143 22,51 127 34,48 86 41,26 53 57,02 112 71,83
82,41 44,23
47 871
82,01 44,23
82. megállapítás Azokban a középiskolákban, ahol a tanulmányaikat megkezdő diákok szüleinek tanulással töltött éveinek átlaga 15 év feletti, tizenegyszer annyi a felvételre jelentkezők nyelvvizsgáinak aránya, mint azokban, ahol a szülők iskolázottsági éveinek átlaga kevesebb 11 évnél. Az összefüggés tehát igen erős a szülők tanulással töltött évei és a felvételre jelentkezők nyelvvizsgaaránya között. Ezt a megállapítást a korrelációs együttható is megerősíti, amely 0,78 (Nátlag = 871 iskola).
A felvételre jelentkezők (J) által letett nyelvvizsgák (Ny) aránya (Ny/J mutató) és a középiskolát kezdők szüleinek anyagi helyzete közötti összefüggés 99. táblázat
A munkanélküli szülők aránya és a felvételizők nyelvvizsgaaránya közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004
Munkanélküliségi arány (%) 5% alatt 5,00–7,500 7,51–10,00 10,01–12,50 12,51–15,00 15,01–20,00 20% felett Összesen/átlagosan
Iskola 174 189 159 129 87 90 43 871
Apa Nyelvvizsgaarány 66,81 49,55 32,36 27,29 22,78 21,75 11,12 44,23
Anya Nyelvvizsgaarány 76,21 72,07 49,45 34,76 27,87 24,71 14,00 44,23
Iskola 38 111 147 133 118 169 155 871
100. táblázat Az általános iskolában nevelési segélyben részesülő tanulók aránya és a felvételizők nyelvvizsgaaránya közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004 Segélyezettek aránya (%) Iskolák száma Nyelvvizsgaarány
76
10 alatt
10–14,9
15–19,9
20–24,9
25–29,9
30–39,9
40 felett
Összesen
93
167
152
142
135
121
61
871
74,74
57,26
41,52
24,23
20,41
14,87
13,74
40,15
77
3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések
83. megállapítás Mindkét szempontból képzett mutatók azt jelzik, hogy szoros a kapcsolat a középiskolát kezdő tanulók szüleinek anyagi helyzete és a felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgaarányai között. Azokban a középiskolákban, amelyekben a 9. évfolyamokon belépők szüleinek munkanélküliségi aránya 5% alatt van, a felsőoktatásba jelentkezők között a nyelvvizsgaarányok 5,5-6-szor nagyobbak, mint azokban, ahol a szülők munkanélküliségi aránya 20% feletti. A nyelvvizsgaarány a felsőoktatásba jelentkezők között csaknem öt és félszer nagyobb azokban a középiskolákban, amelyekbe a belépő tanulókat az általános iskolában 10%-nál kisebb arányban részesítették rendszeres nevelési segélyben, mint azokban, ahol a támogatásra szorulók aránya 40% feletti volt. Az összefüggés meglétét a szülők anyagi helyzete és a felvételre jelentkezők nyelvvizsgaaránya között a következő korrelációs együtthatók is megerősítik (Nátlag = 871 iskola): apák munkanélküliségi aránya esetében –0,48, anyák munkanélkülisége esetében –0,55, nevelési segély estében –0,60.
A felvételre jelentkezők (J) által letett nyelvvizsgák (Ny) aránya (Ny/J mutató) és a beiratkozó tanulók általános iskolai szakköri részvétele közötti összefüggés 101. táblázat A felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgaaránya és a kilencedikesek általános iskolai szakköri részvétele közötti összefüggés, 2000–2004 Részvételi szám a szakkörökben Iskolák száma Nyelvvizsgaarány
2 felett
1,8–2,0
1,6–1,79
1,4–1,59
1,2–1,39
1,2 alatt
Összes
209
227
285
110
28
10
869
52,31
42,11
38,19
39,95
47,31
28,77
40,15
84. megállapítás Nem függ össze a nyelvvizsgaaránnyal, hogy az általános iskolákban, ahonnan a tanulók a középiskolákba jöttek, hány szakkör munkájában vettek részt. Ezt mutatja a korrelációs együttható is, amely 0,19 (Nátlag = 871 iskola).
A felvételre jelentkezők (J) által letett nyelvvizsgák (Ny) aránya (Ny/J mutató) összefüggése a beiratkozó tanulók általános iskolai tanulmányi eredményeivel 102. táblázat A felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgaaránya és a kilencedikesek általános iskolai tanulmányi eredményei közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004 Általános iskolai osztályzatok átlaga
Matematika Iskolák száma
Összes tárgy
Nyelvvizsgaarány
Iskolák száma
Nyelvvizsgaarány
4,5 felett
44
72,44
74
75,70
4,25–4,49
74
66,38
98
60,66
4,00–4,24
105
51,43
124
43,79
3,75–3,99
106
38,47
118
30,66
3,50–3,74
114
29,97
142
21,15
3,00–3,49
254
16,94
248
10,04
3 alatt
173
6,49
66
4,65
Összes
870
44,23
870
44,23
77
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
78
85. megállapítás Az összefüggés erős az általános iskolai jegyek átlaga és a felvételi vizsgára jelentkezők nyelvvizsgaaránya között. Azokban a középiskolákban, ahol 4,5 feletti általános iskolai átlaggal jönnek a tanulók, tizenhatszoros a felvételre jelentkezők nyelvvizsgaaránya, mint amelyekbe közepes alatti átlaggal érkeznek a diákok. A 4,5 feletti általános iskolai matematikai osztályzati átlag is tizenegyszeres nyelvvizsgaarányt prognosztizál, mint a 3-as alatti. Az összefüggés szorosságát a korrelációs együtthatók is jelzik, melyek a magyar nyelv és irodalom tantárgy esetében 0,79, a matematika esetében 0,78, az összes tárgy esetében 0,81 (Nátlag = 871 iskola).
A felvételre jelentkezők (J) által letett nyelvvizsgák (Ny) aránya (Ny/J mutató) és a beiratkozó tanulók általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartama közötti összefüggés 103. táblázat A felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgaaránya és a kilencedikesek általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartama közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004 Általános iskolában Nyelvtanulás időtartama (év)
Magánúton
Iskolák száma
Nyelvvizsgaarány
6 felett
172
47,97
5,50–5,99
343
5,00–5,49 4,00–4,99 4 alatt Összesen
Nyelvtanulás időtartama (év)
Iskolák száma
Nyelvvizsgaarány
3 felett
222
50,32
45,81
2,5-2,99
242
50,74
211
37,73
2-2,49
229
37,69
91
43,68
1,5-1,99
93
26,93
7
73,46
1,5 alatt
31
24,88
824
44,68
Összesen
817
44,77
86. megállapítás A felvételre jelentkezők nyelvvizsgaarányával nem függ össze az, hogy az általános iskolában hány évig tanultak idegen nyelvet, az viszont némileg összefügg, hogy magánúton mennyi ideig tették ezt. A korrelációs együttható az iskolai nyelvtanulás esetében –0,15, a magánúton való nyelvtanulás esetében 0,27 (Nátlag = 871 iskola).
A tanulmányi versenyek (OKTV, OSZTV és egyéb versenyek) pontszámai A tanulmányi versenyeken elért eredmények összefüggése a települések nagyságával, amelyekben a középiskola tanulóinak többsége általános iskoláit végezte A tanulmányi versenyek pontszámai és arányai nem hasonlíthatók össze közvetlenül egymással, hisz nyilvánvalóan egy kisebb létszámú iskolai csoport esélye a versenypontok megszerzéséhez kisebb, mint egy nagyobb létszámúé. Ezért a továbbiakban a száz 12. évfolyamos középiskolai tanulóra jutó pontszámokat vizsgáljuk.
78
79
3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések
104. táblázat A kilencedikesek általános iskoláinak településmérete és az országos versenyeken elért eredmények összefüggése száz 12. évfolyamos tanulóra* vetítve, 1999/2000–2003/2004 Az azonos nagyságú településtípus általános iskoláiból továbbtanulók aránya (%)
Főváros
100 ezer lakos feletti városok-
25–100 ezer lakosú városok
25 ezer lakos alatti városok
OKTV-pontszámok 90% felett
336,8
59,22
30,15
1,86
80,0–90,0
270,0
32,41
37,58
44,58
70,0–79,9
103,7
94,15
101,20
28,03
60,0–69,9
69,5
149,34
78,65
86,15
50,0–59,9
83,6
43,9
50,66
31,03
50% alatt
30,1
24,26
325,68
59,26
893,7
403,3
623,90
250,90
Átlag
OSZTV-pontszámok 90% felett
28,2
0,0
0,0
7,0
80,0–90,0
54,2
0,0
32,2
42,9
70,0–79,9
113,9
21,7
65,9
16,1
60,0–69,9
419,4
130,6
75,7
66,0
50,0–59,9
201,1
139,1
299,8
222,1
50% alatt
30,1
436,8
803,4
213,1
847,0
728,2
1276,9
567,2
Átlag
Egyéb verseny pontszámok 90% felett
632,1
171,7
192,5
10,1
80,0–90,0
818,0
142,4
373,6
94,2
70,0–79,9
236,3
514,9
696,5
167,8
60,0–69,9
229,3
485,3
470,2
278,9
50,0–59,9
41,8
228,0
571,6
314,5
50% alatt
106,3
363,2
801,1
286,8
2063,9
1905,6
3105,4
1152,3
Átlag
* Azoknak az iskoláknak a tanulószámát vettük figyelembe, amelyek pontot értek el a vizsgált öt év alatt.
87. megállapítás Látható, hogy a száz 12. évfolyamos tanulóra jutó OKTV-pontok tekintetében a főváros iskolái vezetnek, ezeket a közepes városok követik, harmadik helyen vannak a nagyvárosok és negyediken a kistelepülések A főváros általános iskoláiból merítő középiskolák esetében több, mint háromszor akkora a száz főre jutó OKTV-pontok száma, mint a kistelepülések általános iskoláinak tanulóit felvevő középiskolák esetében. Csak a budapesti iskolatípusban van összefüggés a más települések általános iskoláiból jövők aránya és az OKTV-pontszámok között. Az OSZTV és az egyéb versenyek pontszámait vizsgálva nem látható következetes összefüggés a középiskolák által szerzett pontok és a között, hogy milyen nagyságú településtípusok általános iskoláinak tanulóit képezik tovább. A korrelációs együtthatók megerősítik az előző megállapításokat a versenyeken szerzett pontszámok és az általános iskolák településtípusai között. Ezek az OKTV esetében 0,19 (Nátlag = 362 iskola), az OSZTV esetében 0,13 (Nátlag = 382 iskola), az egyéb versenyeknél 0,17 (Nátlag = 642 iskola). 79
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
80
A tanulmányi versenyeken elért eredmények összefüggése a beiratkozó tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével 105. táblázat A középiskolát kezdő tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettsége és az országos versenyek eredményei közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004 Szülők iskolázottságának évei
Iskolák száma
OKTV Iskola
OSZTV
Pontszám
Iskola
Egyéb verseny
Pontszám
Iskola
Pontszám
10,00–10,99
42
0
0
8
74,0
11
245,0
11,00–11,99
314
33
114,0
178
5 261,9
173
4 423,5
12,00–12,5
173
49
349,0
102
4 707,9
113
4 533,0
12,51–12,99
145
65
808,0
65
4 476,2
112
6 136,0
13,00–13,5
80
36
485,5
14
1 462,1
57
4 724,0
13,51–13,99
69
42
593,5
7
665,9
46
5 435,5
14,00–14,99
118
90
3 756,0
5
385,0
90
17 179,0
55
47
3 577,0
3
51,9
40
7 834,0
996
362
9 683,0
382
17 084,9
642
50 510,0
15 felett Összesen
88. megállapítás Az OKTV-n és az egyéb versenyeken szerzett pontok szoros összefüggésben vannak a szülők iskolázottságával. Az OSZTV-ken szerzett pontok nem mutatnak ilyen összefüggést. Az OKTV-n és az egyéb versenyeken azoknak a középiskoláknak a tanulói érik el a helyezéseket, ahol a szülők iskolázottsági mutatója magasabb. Az OKTV-n abban a 42 iskolában, ahol a szülők iskolázottságának évei tizenegynél kevesebbek (átlagosan kevesebb az érettségi nélküli szülő, mint az érettségizett) nem szereztek az elmúlt öt évben még egyetlen dicséretet sem. Abból a 55 iskolából viszont, ahol a szülők iskolázottságának évei meghaladják a 15 évet (a többség legalább főiskolát végzett) 47 iskola 76 pontot ért el a vizsgált öt évben (azaz 7-8 első helyezést produkáltak valamelyik tantárgyból az országos versenyen). A 78 egyéb országos versenyen abból a 42 iskolából, ahol a szülők iskolázottságának évei tizenegynél kevesebbek, csak 11 ért el legalább egy dicséretet, és ezek átlagos szerzett pontszáma 22 pont. Abból a 55 iskolából viszont, ahol a szülők iskolázottságának évei meghaladják a 15 évet, 40 iskola ért el eredményeket, ezek átlagos teljesítménye 196 pont (19-20 első helyezés). Nagyon érdekes az OSZTV pontjainak a megoszlása, mivel ezeken a versenyeken elsősorban a szakközépiskolák tanulói vesznek részt. Azoknak a középiskoláknak a tanulói érik el a legmagasabb pontszámokat, akiknek szülei átlagosan 11–13 évet töltöttek el tanulással, ezeket követik azok a középiskolák, ahol a szülők átlagos iskolázottsága 13–14 év. E két iskolacsoportnál jóval kevesebb pontot szereztek azok az iskolák, ahol a szülők 14 évnél többet töltöttek el tanulással (ezek többségükben gimnáziumok), és azok, amelyekben a tanulók szülei átlagosan 11 évnél kevesebbet tanultak. A korrelációs együtthatók természetesen igazolják a fenti megállapításokat. A szülők iskolázottságának az összefüggése nem áll fenn az OSZTV esetében, a korrelációs együttható 0,26 (Nátlag = 382 iskola), az OKTV esetében 0,34 (Nátlag = 362 iskola) és az egyéb versenyek esetében 0,38 (Nátlag = 642 iskola).
80
81
3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések
A tanulmányi versenyeken elért eredmények összefüggése a beiratkozó tanulók anyagi helyzetével 106. táblázat A munkanélküli szülők, az általános iskolában nevelési segélyben részesülő tanulók aránya és az országos versenyek pontszámainak az összefüggése, 1999/2000–2003/2004 Munkanélküli szülők Arány (%)
OKTV-pont
Nevelési segélyben részesülők
OSZTV-pont
Egyéb verseny
Arány (%)
OKTV-pont
OSZTV-pont
Egyéb verseny
5% alatt
4 494,0
277,2
11 721,5
10 alatt
2 959,5
1 773,5
11 873,0
5,00–7,50
2 740,0
3 359,0
16 777,5
10,0–14,9
4 602,0
2 848,3
20 330,0
7,51–10,00
1 362,0
4 983,9
9 634,0
15,0–19,9
1 071,0
3 601,0
8 435,5
10,01–12,50
515,5
3 220,3
5 365,0
20,0–24,9
552,5
4 276,3
5 028,5
12,51–15,00
116,5
2 220,9
3 495,5
25,0–29,9
217,5
2 524,7
2 604,0
15,01–20,00
227,0
2 413,9
2 717,0
30,0–39,9
61,5
1 618,7
1 639,5
20% felett
228,0
608,8
799,5
40 felett
219,0
441,5
599,5
Összesen
9 683,0
17 084,0
50 510,0
9 683,0
17 084,0
50 510,0
Összesen
89. megállapítás Az OKTV- és az egyéb versenyeken szerzett pontok némi összefüggést mutatnak a család anyagi helyzetét jelző mindkét mutatóval, az OSZTV tekintetében semmilyen összefüggés nincs. Érdekes, hogy bár az OKTV-k esetében a pontok a munkanélküliségi és a nevelési segélyezettség arány növekedésével egyaránt csökkennek, a leghátrányosabb helyzetű kategóriában (20% feletti munkanélküliségi arány) némileg magasabb a szerzett pontok átlaga, mint az ezt megelőző két kategóriában. Egyértelmű viszont mindkét versenytípusnál, hogy a legelőnyösebb anyagi helyzetű iskolák (5% alatti munkanélküliséget mutató, illetőleg 10% alatti nevelési segély arány) esetében 14-20-szor, illetve 6-szor annyi pontot szereznek, mint a leghátrányosabb helyzetűek. Alátámasztják ezeket a megállapításokat a szülők anyagi helyzetének mutatói és a versenyeken szerzett pontok közötti korrelációs együtthatók is. Ezek a következők: OKTV-pontok Egyéb verseny pontok OSZTV-pontok
munkanélküliségi arány
0,22 (Nátlag = 362 iskola),
nevelési segély arány
0,20 (Nátlag = 362 iskola),
munkanélküliségi arány
0,27 (Nátlag = 642 iskola).
nevelési segély arány
0,27 (Nátlag = 642 iskola).
munkanélküliségi arány
0,06 (Nátlag = 382 iskola),
nevelési segély arány
0,05 (Nátlag = 382 iskola).
A tanulmányi versenyeken elért eredmények összefüggése a szakkörök számával, amelyben az általános iskolában a tanulók részt vettek 107. táblázat Az országos versenyek pontszámának és az általános iskolai szakkörökben való részvételnek az összefüggése, 1999/2000–2003/2004 Részvételi szám a szakkörökben
2 felett
1,8–2,0
1,6–1,79
1,4–1,59
1,2–1,39
1,2 alatt
Összesen
OKTV-pontszám
3 813,0
2 614,0
2 196,0
872,5
138,5
19,0
9 653,0
OSZTV-pontszám
3 653,6
5 010,3
6 467,5
1 872,5
81,0
0,0
17 084,9
18 310,0
13 787,0
13 727,0
3 555,5
792,5
338,0
50 510,0
Egyéb versenyeken szerzett pont
81
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
82
90. megállapítás A 0,07 alatti korrelációs együtthatók azt bizonyítják, hogy az általános iskolai szakkörökben való részvétel nincs semmilyen összefüggésben a különböző középiskolai versenyeken szerzett pontokkal.
A tanulmányi versenyeken elért eredmények összefüggése a beiratkozó tanulók általános iskolai tanulmányi eredményeivel 108. táblázat A középiskolát kezdő tanulók általános iskolai eredményeinek összefüggése az országos versenyek eredményeivel, 1999/2000–2003/2004 Általános iskolai osztályzatok átlaga 4,50 felett 4,25–4,49 4,00–4,24 3,75–3,99 3,50–3,74 3,00–3,49 3,00 alatt Összesen
OKTV-pont 3 799,5 2 196,0 1 915,5 1 070,5 478,5 206,0 10,5 9 676,5
Matematika OSZTV-pont Egyéb verseny 1 209,9 15 198,5 2 126,4 10 993,0 1 536,0 8 774,5 2 404,2 4 176,0 3 393,2 3 921,5 4 126,5 5 578,0 2 288,7 1 868,5 17 084,9 50 510,0
OKTV-pont 4 750,0 2 900,0 1 181,0 557,0 212,0 76,5 0,0 9 676,5
Összes tárgy OSZTV-pont Egyéb verseny 1 538,4 19 790,0 2 108,8 11 399,5 2 140,0 6 503,5 2 791,1 4 247,5 2 947,1 3 338,5 4 867,9 4 345,5 691,6 885,5 17 084,9 50 510,0
91. megállapítás Az összefüggés az OKTV és az egyéb versenyek esetében egyértelmű, az OSZTV-k esetében viszont nincs kapcsolat. Az OKTV-n a pontok 79%-át, az egyéb versenyeken a pontok 64%-át azoknak a középiskoláknak a diákjai szerzik meg, amelyekbe a beiratkozó diákok együttesének általános iskolai átlageredménye 4,25 felett van. Ez a 163 iskola a magyar középiskolák egyhatoda. A korrelációs együtthatók: Versenyek OKTV 2000–2004 OSZTV 2000–2004 Egyéb versenyek 2000–2004
Matematika 2000–2004 0,33 0,31 0,43
Összes tárgy átlaga 2000–2004 0,32 0,27 0,41
OKTV esetében (Nátlag = 362 iskola), az OSZTV esetében (Nátlag = 382 iskola), az egyéb versenyeknél (Nátlag = 642 iskola).
A tanulmányi versenyeken elért eredmények összefüggése a beiratkozó tanulók általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartamával 109. táblázat A középiskolát kezdő tanulók általános iskolai nyelvtanulásának összefüggése az országos versenyek eredményeivel, 1999/2000–2003/2004 Általános iskolában Nyelvtanulás időtarta- OKTV-pont ma (év)
Magánúton
OSZTVpont
Egyéb verseny pontok
Nyelvtanulás időtarta- OKTV-pont ma (év)
OSZTVpont
Egyéb verseny pontok
6,00 felett
680,5
2 157,6
4 824,5
3,00 felett
303,0
110,5
359,0
5,50–5,99
3 133,0
7 687,6
18 182,0
2,50–2,99
273,0
418,8
1 359,0
5,00–5,49
2 636,5
6 555,7
16 942,0
2,00–2,49
1 511,0
2 481,9
6 562,0
4,00–4,99
2 844,5
573,3
9 654,0
1,50–1,99
5 492,0
7 891,4
29 566,0
4,00 alatt
333,0
28,2
824,5
1,50 alatt
2 049,0
6 099,8
12 559,0
Összesen
9 627,5
17 002,4
50 427,0
Összesen
9 628,0
17 002,4
50 405
82
83
3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések
92. megállapítás A versenyeken szerzett pontok és a középiskolákba beiratkozó tanulók általános iskolai nyelvtanulásának időtartama között nincs összefüggés. A korrelációs együtthatók is ezt bizonyítják (lásd 110. táblázat).
Az e fejezetben vizsgált összefüggések összehasonlítása 110. táblázat Az e fejezetben vizsgált összefüggések mértéke (korrelációs együtthatók átlaga)
Eredményességi mutatók 2000–2004
anya
szülők
Munkanélküliségi arány
Nevelési segély
Szakköri részvétel
iskola
magánút
matematika
összes tantárgy
Átlagok
apa
Nyelvtanulás
Településmutató
Iskolázottság
Felvételi arány F/L
0,18
0,73
0,75
0,75
–0,45
–0,57
0,28
–0,18
0,23
0,82
0,85
Írásbeli átlag
0,16
0,68
0,69
0,69
–0,41
–0,49
0,24
–0,20
0,24
0,76
0,79
Nyelvvizsgaarány
0,31
0,77
0,78
0,78
–0,51
–0,60
0,19
–0,15
0,27
0,78
0,81
OKTV-pontok
0,19
0,35
0,34
0,34
–0,20
–0,16
0,08
–0,06
0,20
0,33
0,32
OSZTV-pontok
0,13
0,25
0,26
0,26
–0,23
–0,26
0,02
0,13
0,06
0,31
0,27
Egyéb versenypont
0,17
0,38
0,38
0,38
–0,26
–0,29
0,13
–0,02
0,17
0,43
0,41
93. megállapítás Erős összefüggés mutatkozik: a felvételi arány – az általános iskolai átlagok (0,85), a jelentkezők nyelvvizsgaaránya – az általános iskolai átlagok (0,81), a felvételi írásbeli átlagok – az általános iskolai átlagok (0,79), a jelentkezők nyelvvizsgaaránya – a szülők iskolázottsága (0,78), a felvételi arány – a szülők iskolázottsága (0,75), a felvételi írásbeli átlagok – a szülők iskolázottsága (0,69); közepes összefüggés észlelhető: a jelentkezők nyelvvizsgaaránya – a szülők anyagi helyzete (–0,51; –0,60), a felvételi arány – a szülők anyagi helyzete (–0,45; –0,57), a felvételi írásbeli átlagok – a szülők anyagi helyzete (–0,41; –0,49), az egyéb versenyek pontszámai – az általános iskolai átlagok (0,41); gyenge az összefüggés az egyéb versenyek pontszámai – a szülők iskolázottsága (0,38), az OKTV-pontok – a szülők iskolázottsága (0,34), az OKTV-pontok – az általános iskolai átlagok (0,32), A többi kimeneti adat (eredményességi mutatók) és bemeneti adat (szociokulturális mutatók) közötti összefüggés kétséges.
83
4. A továbbtanulási hozzáadott érték A 110. táblázatból kiderült, hogy a középiskolai tanulmányaikat elkezdő tanulók több szociális és tanulmányi mutatója (mint bemeneti adat) és több eredményességi mutatója (mint kimeneti adat) között szoros az összefüggés. Ez valószínűsíti, hogy a középiskolák oktató-nevelő munkájának eredményességét általában nagymértékben befolyásolja, hogy milyen családi hátterű és milyen felkészültségű tanulókat vett fel. Vannak azonban kisebb számban olyan iskolák, amelyek diákjai jobb vagy rosszabb eredményeket érnek el, mint azt a beiratkozott tanulóik családi háttere és felkészültsége indokolná. Ennek minden bizonnyal megvannak a mélyebb okai, amelyek összefüggenek azokkal a hatásokkal, melyek ezekben az oktatási intézményekben érik a tanulókat. Ezeket a hatásokat nevezzük a továbbiakban továbbtanulási hozzáadott értéknek. Egyelőre óvatosan kell kezelni a továbbtanulási hozzáadott érték számításának eredményeit. A bemenő adatokat illetően ugyanis még csak öt felmérésre került sor (az 1999/2000-es, a 2000/2001-es, a 2001/2002-es, a 2002/2003-as és a 2003/2004-es tanévben), szemben az eredményességi mutatókkal, amelyeket egy évtizedre visszamenően tartalmaz az adatbázis. Az öt év alatt 997 iskola küldte be legalább egyszer a kérdőíveket, 52% ötször, 25% négyszer, 10% háromszor és 13% egyszer vagy kétszer. Ha megvizsgáljuk, hogy milyen a kapcsolat a bemeneti és kimeneti adatok között aszerint, hogy az iskolacsoportoktól hányszor érkeztek be a kérdőívek, a következő tapasztalható: 111. táblázat Korrelációs együtthatók a bemeneti és kimeneti adatok között a kérdőívek beküldésének száma szerint Szülők iskolázottsága
8. évfolyamos osztályzatok átlaga
Munkanélküliség aránya
Iskolák száma**
F/L
Ny/J
Írásbeli átlag
F/L
Ny/J
Írásbeli átlag
F/L
Ny/J
Írásbeli átlag
Ötször
485
0,80
0,81
0,75
0,85
0,82
0,79
–0,53
–0,59
–0,48
Négyszer
203
0,78
0,83
0,74
0,84
0,84
0,80
–0,49
–0,57
–0,46
Háromszor
65
0,58
0,68
0,66
0,74
0,68
0,74
–0,24
–0,33
–0,35
Egy-kétszer
44
0,70
0,86
0,69
0,77
0,76
0,78
–0,27
–0,52
–0,32
Hányszor küldték be
* Azok az iskolák, amelyeknek mind a három kimeneti adata rendelkezésre áll.
A táblázatból látható, hogy azoknak az iskoláknak az esetében, amelyek csak 1-3 alkalommal küldték vissza a 9. évfolyamosok kérdőíveit, általában gyengébb az összefüggés a bemeneti és a kimeneti adatok között, mint azoknál az iskoláknál, amelyek négyszer vagy ötször. Ezért egyelőre csak azoknak az iskoláknak az adatait publikáljuk, amelyek legalább négy alkalommal beküldték a tanulók kérdőíveit, és minden ilyen esetben a tanulók több mint fele kitöltötte ezeket. Úgy gondoljuk viszont, hogy az iskolacsoportok (településtípus, megyék, fenntartó, képzési típus stb. szerint kialakított csoportok) esetében már minden korlátozás nélkül közölhetők a továbbtanulási hozzáadott érték számítás eredményei. Óvatosságra int bennünket az is, hogy az oktató-nevelő munka eredményességi mutatói közül is csak néhány áll a rendelkezésünkre. Azt is nagyon fontos figyelembe venni, hogy az egyes iskolák oktatási célkitűzései különbözőek, így az általunk alkalmazott eredményességi mutatók alapján készült rangsorokban középen vagy hátul szereplő iskolák oktató-nevelő munkája más dimenziók mentén kiváló lehet. Ezeket a bizonytalanságokat nem szabad elfelejteni az adatok értelmezésekor. A továbbtanulási hozzáadott érték számításakor azokat a szociokulturális, illetőleg eredményességi mutatókat helyes figyelembe venni, amelyek a legszorosabban függenek össze egymással. Ezek (az összefüggés erősségének sorrendjében) a következők:
84
4. A továbbtanulási hozzáadott érték
– –
85
a családi és felkészültségi mutatók közül (bemeneti adatok): az általános iskolai osztályzatok átlaga, a szülők iskolázottsága, a szülők munkanélküliségi aránya; az eredményességi mutatók közül (kimeneti adatok): a felvételi arány (F/L), a nyelvvizsgaarány (Ny/J) és az írásbeli felvételi dolgozatok átlaga.
A továbbtanulási hozzáadott érték vizsgálatának jelenlegi (első) szakaszában az a célunk, hogy feltárjuk azokat az okokat, amelyek az iskolák egy kisebb részénél az eredményességi mutatók (kimeneti adatok) jelentős eltérését mutatják a szociokulturális mutatókhoz (bemeneti adatokhoz) képest. Az a feltételezésünk, hogy ezek között jelentős mértékben vannak olyanok is, amelyek az iskolában folyó oktató-nevelő munka egyes elemeitől, körülményeitől függnek. Ha ezt sikerül bizonyítani, lehetőség nyílik arra, hogy az iskolák és az irányító szervek átgondolt és következetes fejlesztő tevékenységet folytassanak a hátráltató körülmények visszaszorítására, illetőleg a kedvező hatások érvényesítésére. Az elmúlt évtizedben az eredményességi mutatók figyelembevétele általánossá vált mind az iskolák, mind az iskolát választó szülők és tanulók körében. Ennek előnyei mellett veszélyei is vannak, hisz igen sokan egyoldalúan ítélik meg az iskolákat, nem ismerik, és így nem veszik figyelembe azokat a hatásokat, amelyek az eredményességet befolyásolják. Általános hiba az is, hogy egy-két eredményességi mutató ismeretében egyoldalú módon (ezért tévesen) ítélik meg az egyes iskolákat. Ez a szemlélet arra is vezethet, hogy a jobb eredményességi mutatójú iskolák tanulói választéka növekszik a gyengébb mutatójúak rovására, ami tovább növelheti a különbségeket. A továbbtanulási hozzáadott érték vizsgálata segíthet abban, hogy ráirányítsa a figyelmet azokra az iskolákra, ahol jó oktató-nevelő munka folyik, még akkor is, ha az eredményességi mutatók középszerűek. A továbbtanulási hozzáadott érték számításának többféle módszerét is kipróbáltuk, a továbbiakban ezeket ismertetjük.
AZ ISKOLÁNKÉNTI TOVÁBBTANULÁSI HOZZÁADOTT ÉRTÉK SZÁMÍTÁSÁNAK MÓDSZEREI Minden, a következőkben ismertetett módszer esetében külön vizsgáljuk a gimnáziumokat, a szakközépiskolákat és a vegyes programú középiskolákat. A kimenő adatok (eredményességi mutatók) tekintetében – mint az előző fejezetekben látható volt – igen jelentős különbség mutatkozik, ezért nem lenne helyes a továbbtanulási hozzáadott érték szerinti sorrendeket az iskolatípusok szerinti differenciálás nélkül összeállítani. Hibát követ el az, aki összehasonlítja az iskolatípusokat a következő módokon számított hozzáadott értékek mentén, és például elítéli a gimnáziumokat, mert esetükben a hozzáadott érték mutatók alacsonyabbak, mint a szakközépiskoláké. Az elmúlt öt évben lefolytatott felmérések során 735 iskola (233 gimnázium, 343 szakközépiskola és 159 vegyes középiskola) küldte vissza legalább négy alkalommal a kérdőíveket. Ezek közül 725 iskolának (232 gimnázium, 335 szakközépiskola és 158 vegyes középiskola) áll rendelkezésre mind a három eredményességi mutatója. A többi iskola esetében nem képezhető valamennyi eredményességi mutató, mert vagy még nem áll rendelkezésre öt év adata, vagy az írásbeli felvételi dolgozatot nem írta meg évenként legalább három tanuló. Az alábbi módszereket ezért e 725 iskola estében alkalmaztuk.
1. módszer a) b)
c)
A bemeneti és kimeneti adatok (2x3 mutató) alapján sorba rendezzük a középiskolákat (ily módon minden iskola mutatója kap egy helyezési számot). A bemeneti adatok szerinti helyezési számok és a kimeneti adatok szerinti helyezési számok átlagát képezzük iskolánként (ily módon minden iskola esetében kialakul két helyezésiszám-átlag (ΣB/3 és ΣK/3). A bemeneti adatok szerinti helyezési átlagokból kivonjuk a kimeneti adatok szerinti átlagot: ΣB/3-ΣK/3. 85
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
86
A gimnáziumok esetében a ΣB/3–ΣK/3 különbségek +95 és –156, a szakközépiskola esetében +156 és –165, a vegyes programú iskolák esetében +57 és –70 között változnak. A különbségek megoszlása: Különbségek a helyezések között
+50 felett
+40-től +49-ig
+30-tól +39-ig
+20-tól +29-ig
+19-től –19-ig
–20-tól –29-ig
–30-tól –39-ig
–40-től –49-ig
–50 alatt
Összesen
Gimnázium
21
12
22
20
87
19
13
10
29
233
Szakközépiskola
84
10
14
22
81
15
16
20
73
335
Vegyes középiskola
15
3
13
11
72
9
10
14
11
158
Az első módszer szerint a gimnáziumok és a vegyes középiskolák kb. 30%-a esetében, a szakközépiskolák kb. 50%-a esetében térnek el jelentős mértékben a kimeneti adatok a bemenetiektől.
2. módszer a) b)
c) d)
A bemeneti és kimeneti adatok (2x3 mutató) alapján sorba rendezzük a középiskolákat (ily módon minden iskola mutatója kap egy helyezési számot). A bemeneti adatok szerinti helyezési számok és a kimeneti adatok szerinti helyezési számok átlagát képezzük iskolánként (ily módon minden iskola esetében kialakul két helyezésiszám-átlag ΣB/3 és ΣK/3). A középiskolákat a bemeneti, illetőleg a kimeneti adatok átlagai szerint külön-külön sorba rendezzük (ily módon minden iskola kap két helyezési – Bi és Ki – számot). E két helyezési szám különbségét képezzük: Bi – Ki
A gimnáziumok esetében a Bi – Ki különbségek +107 és –171, a szakközépiskolák esetében +189 és –211, a vegyes programú iskolák esetében +94 és –82 között változnak. A különbségek megoszlása: Különbségek a helyezések között
+50 felett
+40-től +30-tól +20-tól +19-től –20-tól –30-tól –40-től +49-ig +39-ig +29-ig –19-ig –29-ig –39-ig –49-ig
–50 alatt
Összesen
Gimnázium
30
9
21
14
90
15
15
7
32
233
Szakközépiskola
90
10
13
15
81
10
16
14
86
335
Vegyes középiskola
16
7
10
13
64
8
12
12
16
158
A második módszer szerint a gimnáziumok és a vegyes középiskolák kb. 32%-a esetében, a szakközépiskolák kb. 60%-a esetében térnek el jelentős mértékben a kimeneti adatok a bemenetiektől.
3. módszer a) b)
c)
A bemeneti és kimeneti adatok (2x3 mutató) alapján sorba rendezzük a középiskolákat (ily módon minden iskola mutatója kap egy helyezési számot). A bemeneti adatok szerinti helyezési számok és a kimeneti adatok szerinti helyezési számok átlagát képezzük iskolánként (ily módon minden iskola esetében kialakul két helyezésiszám-átlag ΣB és ΣK). Vizsgáljuk a bemeneti adatok szerinti helyezési átlag és a kimeneti adatok szerinti helyezési átlag százalékos viszonyát: [(ΣB/3)/(ΣK/3)]x100.
A gimnáziumok esetében a százalékos arányok 771% és 13%, a szakközépiskolák esetében 588% és 14%, a vegyes programú iskolák esetében 421% és 31% között változnak. A különbségek megoszlása az iskolák között:
86
87
4. A továbbtanulási hozzáadott érték
Százalékos arányok
200% felett
199– 170%
169– 140%
139– 111%
110– 90%
89– 75%
74– 60%
59– 45%
45% alatt
Összesen
Gimnázium
23
12
20
45
54
37
17
18
7
233
Szakközépiskola
16
13
13
25
26
20
22
17
6
335
Vegyes középiskola
16
13
13
25
26
20
22
17
6
158
A harmadik módszer szerint a gimnáziumok 25%-a, a szakközépiskolák 28%-a és a vegyes középiskolák 33%-a esetében térnek el jelentős mértékben a kimenő adatok a bemenőktől.
4. módszer a)
b) c)
Az iskolákat mind a hat mutató esetében hét csoportba rendezzük. Az egyes csoportok tagjainak száma közel azonos. Minden iskola minden mutatóra nézve kap egy 1–7-ig terjedő számot, mely a legjobb bemeneti, illetve kimeneti mutatók esetében az 1-es, a leggyengébbek esetében a 7-es lesz. A bemeneti, illetőleg a kimeneti adatokra jellemző (1–7-ig terjedő) számok átlagát képezzük (Σbi/3), (Σki/3). Ezek az összegek 3 és 21 közötti számok lesznek. Képezzük ezeknek az átlagoknak a különbségét: (Σbi/3) – (Σki/3).
A (Σbi/3) – (Σki/3) átlagkülönbségek gimnáziumok és szakközépiskolák esetében +3 és –4, a vegyes programú iskolák esetében +4 és –3 között változnak. A pontszámok megoszlása: Átlagok közti különbségek
4
3
2
1
0
–1
–2
–3
–4
Összesen
Gimnázium
0
3
18
57
84
44
19
7
1
233
Szakközépiskola
0
5
29
64
96
75
49
13
4
335
Vegyes középiskola
1
7
15
37
44
24
22
8
0
158
A negyedik módszer szerint a gimnáziumok 20%-a, a szakközépiskolák 30%-a és a vegyes középiskolák 33%-a esetében térnek el jelentős mértékben a kimeneti adatok a bemenetiektől.
5. módszer a) b) c)
Az iskolák mind a hat mutatóját 100 pont átlagra számítjuk át (pontszám/pontátlag) × 100. A bemeneti és a kimeneti adatok iskolánkénti pontátlagait képezzük Bi = (B1+B2+B3)/3, Ki = (K1+K2+K3)/3. A bemeneti és a kimeneti adatok pontátlagai közötti különbség adja meg a kívánt mutatót: Bi – Ki
A gimnáziumok esetében a Bi– Ki különbségek +15 és –52, a szakközépiskola esetében +11 és –56, a vegyes programú iskolák esetében +31 és –36 között változnak. A pontszámok megoszlása: Különbségek a pontátlagok között
25 felett
20-tól 25-ig
10-től 19-ig
9-től –9-ig
–10-től –20-tól –25-től –40-től –19-ig) –25-ig –39-ig –49-ig
–50 alatt
Összesen
Gimnázium
0
0
6
120
64
15
25
2
1
233
Szakközépiskola
0
0
2
82
88
66
82
14
1
335
Vegyes középiskola
1
2
18
67
29
22
19
0
0
158
Az ötödik módszer szerint a gimnáziumok 82%-a, a vegyes középiskolák 72%-a, a szakközépiskolák 48%-a esetében térnek el jelentős mértékben a kimeneti adatok a bemenetiektől. 87
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
88
6. módszer a) b) c)
Az iskolák 3 kimenő mutatójából, faktoranalízissel, 1 kimeneti változót (faktort) készítünk (Kfact), amely minden iskolára egyedi lesz. A bemenő adatok (B1, B2, B3) és a kapott kimenő faktor segítségével megbecsüljük az intézmények várható kimeneti értékeit (Kfact=C+αB1+βB2+γB3). Végül a becsült értékek és a valós kimeneti értékeket mutató kimeneti faktorok különbségeit képezzük.
Minden iskolatípusra külön-külön végeztük el a fenti számítást, az iskolák csak a saját típusukon belül lettek összehasonlíthatóak. Egy iskola várható továbbtanulási hozzáadott értéke a bemeneti mutatók alapján 0 lesz. Ha az iskola ezen módszer szerinti hozzáadott értéke pozitív, az iskola valójában jobb eredményt ért el, mint az azonos bemeneti mutatókkal jellemezhető más iskolák. Azaz akkor is negatív lesz a továbbtanulási hozzáadott érték, ha valójában igen jó eredményeket ért el, de a többi iskola még jobbat; illetve fordítva, akkor is pozitív a hozzáadott érték, ha a gyakorlatban igen rosszak a felvételi eredményei, de a többi intézmény még rosszabbul teljesített. A gimnáziumok esetében a kimenő adat különbségek +1,70 és –2,06, a szakközépiskolák esetében +1,83 és –1,13, a vegyes programú iskolák esetében +1,52 és –1,05 között változnak. A pontszámok megoszlása: Kimeneti faktorok különbségei Gimnázium Szakközépiskola Vegyes középiskola
0,5-től 0,99-ig 30 34 23
+1 felett 2 10 2
0,5-től –0,5-ig 168 243 111
–0,51-től –0,99-ig 29 45 21
–1 alatt
Összesen
4 3 1
233 335 158
Az egyes intézménytípusokon belül az iskolák eloszlása normális, azaz –0,5 és 0,5 között helyezkedik el az iskoláknak 70-72%-a, 24-28% ±0,5 és ± 0,99 között és további 2-4% +1 fölött, illetve –1 alatt.
7. módszer a) b)
c) d)
Minden iskolatípusnak megállapítjuk a 2x3 mutató szerinti átlagát B1Á, B2Á, B3Á , illetve K1Á, K2Á, K3Á. Minden iskolára a bemeneti adatok alapján képezzük a kimeneti adatok elvárható értékét úgy, hogy ha egy iskolánál a bemeneti adatok értékei B1i, B2i, B3i, voltak, a kimeneti adatok várható értékei K1véB1, K1véB2, K1véB3,K2véB1, K2véB2, K2véB3, K3véB1, K3véB2, K3véB3, a következők lesznek: K1véi = B1i × (K1Á / B1Á), K2véi = B2i × (K2Á / B2Á), K3véi = B3i × (K3Á / B3Á). Megállapítjuk az egyes iskolák valós kimeneti adatainak (K1i, K2i, K3i) és ezek becsült elvárható értékeinek a különbségeit: K1i–ΣK1vé/3, K2i–ΣK2vé/3 és K3i–ΣK3vé/3. Az így nyert 3 kimeneti adat különbségeket összegezni kell.
A gimnáziumok esetében a kimenő adat különbségek +98 és –71, a szakközépiskolák esetében +31 és –92, a vegyes programú iskolák esetében +49 és –92 között változnak. A pontszámok megoszlása: Különbségek a kimeneti adatok különbségei között Gimnázium
+50 felett
+40-től +30-tól +20-tól +19-től –20-tól –30-tól –40-től +49-ig +39-ig +29-ig –19-ig –29-ig –39-ig –49-ig
–50 alatt
Összesen
27
10
17
20
80
23
17
16
23
233
Szakközépiskola
0
0
5
60
207
24
12
8
19
335
Vegyes középiskola
0
20
17
15
62
9
15
8
12
158
88
89
4. A továbbtanulási hozzáadott érték
A hetedik módszer szerint a gimnáziumok esetében 24%-kal, a szakközépiskolák esetében 8%-kal, a vegyes középiskolák esetében 23%-kal térnek el jelentős mértékben a tényleges kimeneti adatok az elvárhatóaktól. Megvizsgáltuk a hétféle módon számított továbbtanulási hozzáadott érték összefüggéseit. A korrelációs együtthatók a következők voltak: 112. táblázat Korrelációs együtthatók a továbbtanulási hozzáadott érték számítási módszerei között 1. módszer
2. módszer
3. módszer
4. módszer
5. módszer
6. módszer
2. módszer
Gimnázium
0,98
2. módszer
Szakközépiskola
0,99
2. módszer
Vegyes középiskola
0,99
3. módszer
Gimnázium
0,93
0,89
3. módszer
Szakközépiskola
0,94
0,92
3. módszer
Vegyes középiskola
0,93
0,91
4. módszer
Gimnázium
0,95
0,84
0,89
4. módszer
Szakközépiskola
0,93
0,84
0,85
4. módszer
Vegyes középiskola
0,96
0,90
0,88
5. módszer
Gimnázium
0,94
0,88
0,90
0,88
5. módszer
Szakközépiskola
0,94
0,93
0,91
0,89
5. módszer
Vegyes középiskola
0,96
0,95
0,90
0,92
6. módszer
Gimnázium
–0,72
–0,67
–0,71
–0,75
–0,79
6. módszer
Szakközépiskola
–0,61
–0,60
–0,62
–0,60
–0,67
6. módszer
Vegyes középiskola
–0,63
–0,61
–0,62
–0,65
–0,68
7. módszer
Gimnázium
0,45
0,31
0,52
0,49
0,60
0,52
7. módszer
Szakközépiskola
0,31
0,32
0,34
0,16
0,23
0,44
7. módszer
Vegyes középiskola
0,42
0,35
0,37
0,45
0,51
0,46
A 112. sz. táblázatból látható, hogy a továbbtanulási hozzáadott érték számításának első, második, harmadik, negyedik és ötödik számítási módszere között az összefüggés minden iskolatípus esetében igen szoros, a hatodik számítási módszer is meglehetősen szoros összefüggésben van ezzel az öttel, különösen a gimnáziumok és a vegyes középiskolák esetében. A hetedik számítási módszer azonban minden iskolatípus esetében eltérést mutat a többitől. Ezért a továbbiakban az iskolákat a másik hat módszer szerint vizsgáljuk, és a hetedik módszer eredményeit nem vesszük figyelembe. Megvizsgáltuk azokat az iskolákat, amelyekben kiemelkedően nagy az eltérés a bemeneti és a kimeneti adatok között. Azokat az iskolákat vettük figyelembe, amelyek legalább 4 évben beküldték a 9. osztályosok szociokulturális (bemeneti) adatait tartalmazó kérdőíveket, és amelyeknek eredményességi (kimeneti) adatai rendelkezésre állnak. Az iskolák 66-68%-a esetében az eltérés a vizsgált bemeneti és kimeneti adatok között nem jelentős, egy kisebb hányadukban viszont igen. Ez utóbbiak száma és aránya a 113. táblázatban látható. 113. táblázat A kiemelkedően nagy eltéréseket mutató iskolák száma és aránya Iskolatípus
A kimeneti adatok lényegesen nagyobbak a bemenő adatoknál
A kimeneti adatok lényegesen kisebbek a bemenő adatoknál
Iskolák száma
Iskolák aránya (%)
Iskolák száma
Iskolák aránya (%)
Gimnázium
28
11,0
36
14,1
Szakközépiskola
60
16,5
69
19,0
Vegyes középiskola
17
10,6
53
32,9
105
13,5
158
20,6
Összesen
89
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
90
A továbbiakban településtípus, fenntartók és megyék szerint vizsgáljuk azoknak az iskoláknak az öszszetételét, amelyek jelentős eltérést mutatnak az átlagtól. 114. táblázat Az iskolák megoszlása a továbbtanulási hozzáadott érték nagysága alapján településtípusok szerint (%) Vegyes középiskola
Összes iskola
Gimnázium
Szakközépiskola
Vegyes középiskola
Összes iskola
Gimnázium
Szakközépiskola
Vegyes középiskola
Összes iskola
Budapest 100 000 felett 50 000–100 000 25 000–50 000 10 000–25 000 5 000–10 000 5 000 alatt Összesen
Kis hozzáadott érték
Szakközépiskola
Településtípusok
Közepes hozzáadott érték
Gimnázium
Nagy hozzáadott érték
0,13 0,78 0,39 0,52 1,04 0,52 0,13 3,51
0,00 0,78 0,78 2,60 2,47 0,78 0,39 7,80
0,00 0,00 0,13 0,13 1,30 0,52 0,13 2,21
0,13 1,56 1,30 3,25 4,81 1,82 0,65 13,52
5,20 6,11 3,77 3,25 3,77 2,21 0,65 24,97
3,51 7,80 5,85 4,29 5,59 1,30 0,78 29,13
0,00 1,17 1,30 1,30 4,29 2,99 0,78 11,83
8,71 15,08 10,92 8,84 13,65 6,50 2,21 65,93
3,51 0,26 0,39 0,13 0,26 0,00 0,13 4,68
5,46 0,91 0,91 0,91 0,52 0,26 0,00 8,97
2,08 1,43 1,04 0,65 0,65 0,65 0,39 6,89
11,05 2,60 2,34 1,69 1,43 0,91 0,52 20,55
94. megállapítás Legnagyobb a magas továbbtanulási hozzáadott értéket produkáló iskolák aránya az 10 000–25 000 lakosú kisvárosokban. Érthető módon ezt a vegyes középiskolák okozzák, hiszen az ilyen kisebb településeken ezek nagyobb arányban találhatók. A bemenő adatok (a szülők munkanélküliségi aránya, iskolázottsága) itt kedvezőtlenebb, mint a nagyobb városokban, és az olyan iskolák, amelyek magasabb eredményességi mutatókat produkálnak ezekhez a szociokulturális adatokhoz képest, nagyobb arányban vannak ezekben a kisvárosokban. A magas továbbtanulási hozzáadott értéket elérő iskolák aránya a települések nagyságának növekedésével csökken, és a fővárosban a legalacsonyabb (csak egyetlen iskola, a Piarista Gimnázium ért el kiemelkedően magas továbbtanulási hozzáadott értéket). Az alacsony hozzáadott értéket produkáló iskolák aránya legmagasabb a fővárosban (az iskolák több mint fele került ebbe a csoportba). Ezt magyarázza, hogy itt a legkedvezőbbek a bemenő adatok (magas a szülők iskolázottsági aránya, alacsony a munkanélküliségi arány), és amelyik iskola nem tud jó eredményességi mutatókat elérni, ebbe a csoportba kerül. A szakközépiskolák 60%-a és valamennyi vegyes középiskola ilyen a fővárosban. Magas még az alacsony hozzáadott értékű iskolák aránya a 100 ezer lakosnál nagyobb és az 50 000–100 000 lakosú városokban, ezt elsősorban a vegyes iskolák okozzák. Érdekes a legkisebb (5 000 fő alatti) települések iskoláinak helyzete. Mindössze 26 iskola van képviselve ebben a kategóriában. Közülük négy (a gyönki Nagy Lajos Gimnázium, a bólyi Montenuovo Nándor Szakközépiskola, az abaújszántói Mezőgazdasági Középiskola és a demecseri Váry Emil Gimnázium) magas továbbtanulási hozzáadott értéket produkált, tizenhét átlagosat, négyen pedig alacsonyat. 115. táblázat Az iskolák megoszlása a továbbtanulási hozzáadott érték nagysága alapján, fenntartók szerint (%)
Iskola fenntartó szervezetek
Vegyes középiskola
Összes iskola
Gimnázium
Szakközépiskola
Vegyes középiskola
Összes iskola
Gimnázium
Szakközépiskola
Vegyes középiskola
Összes iskola
Kis hozzáadott érték
Szakközépiskola
Közepes hozzáadott érték
Gimnázium
Nagy hozzáadott érték
Megyei önkormányzat Települési önkormányzat Központi költségvetési szerv Egyház, felekezet Alapítvány, egyéb Összesen
0,26 2,34 0,00 0,78 0,13 3,51
1,69 5,20 0,78 0,13 0,00 7,80
0,39 1,69 0,00 0,13 0,00 2,21
2,34 9,23 0,78 1,04 0,13 13,52
3,25 15,21 1,04 5,20 0,26 24,97
9,10 18,34 0,52 0,13 1,04 29,13
3,51 7,02 0,13 0,91 0,26 11,83
15,86 40,57 1,69 6,24 1,56 65,93
0,26 3,25 0,13 0,39 0,65 4,68
5,20 2,21 0,65 0,00 0,91 8,97
2,60 3,77 0,13 0,26 0,13 6,89
8,06 9,23 0,91 0,65 1,69 20,55
90
91
4. A továbbtanulási hozzáadott érték
95. megállapítás Legnagyobb a magas továbbtanulási hozzáadott értéket produkáló iskolák aránya a települési önkormányzatok iskoláiban, az ilyen iskolák csaknem 10%-a ért el ilyen eredményt. Az alapítványok iskoláiból csak hét iskolát vizsgálhattunk, így ezek eredményei nem jellemzőek. Az alacsony továbbtanulási hozzáadott értéket produkáló iskolák aránya legmagasabb a megyei önkormányzatok iskoláiban, a 143 iskolából 42 került ebbe a csoportba, többségük szakközépiskola. Az alapítványi és az egyéb csoportba tartozó 26 iskola közül csak egy került a magas hozzáadott értéket produkáló iskolák közé. 116. táblázat Az iskolák megyék szerinti megoszlása a továbbtanulási hozzáadott érték nagysága szerint (%)
Megyék
Vegyes középiskola
Összes iskola
Gimnázium
Szakközépiskola
Vegyes középiskola
Összes iskola
Gimnázium
Szakközépiskola
Vegyes középiskola
Összes iskola
Kis hozzáadott érték
Szakközépiskola
Közepes hozzáadott érték
Gimnázium
Nagy hozzáadott érték
Baranya
0,13
0,65
0,00
0,78
1,17
0,91
0,52
2,60
0,00
0,00
0,00
0,00
Bács-Kiskun
0,91
1,56
0,00
2,47
0,91
1,30
0,65
2,86
0,00
0,00
0,13
0,13
Békés
0,13
0,39
0,26
0,78
1,17
1,17
1,04
3,38
0,00
0,00
0,13
0,13
Borsod-Abaúj-Zemplén
0,13
0,52
0,39
1,04
1,30
2,60
1,04
4,94
0,00
0,00
0,00
0,00
Csongrád
0,00
0,65
0,00
0,65
1,30
1,43
0,65
3,38
0,39
0,13
0,65
1,17
Fejér
0,13
0,00
0,00
0,13
0,91
1,04
0,39
2,34
0,00
0,26
0,91
1,17
Győr-Moson-Sopron
0,13
0,13
0,00
0,26
1,69
1,95
0,39
4,03
0,00
0,65
0,39
1,04
Hajdú-Bihar
0,26
0,65
0,52
1,43
1,30
1,82
0,52
3,64
0,00
0,13
0,13
0,26
Heves
0,13
0,00
0,13
0,26
0,65
1,04
0,39
2,08
0,00
0,39
0,26
0,65
Jász-Nagykun-Szolnok
0,13
0,52
0,52
1,17
0,65
0,65
1,43
2,73
0,00
0,13
0,13
0,26
Komárom-Esztergom
0,00
0,13
0,00
0,13
1,17
1,43
0,26
2,86
0,00
0,13
0,39
0,52
Nógrád
0,00
0,13
0,00
0,13
0,65
0,78
0,26
1,69
0,00
0,13
0,13
0,26
Pest
0,00
0,13
0,00
0,13
1,30
2,08
1,04
4,42
0,52
0,65
0,52
1,69
Somogy
0,00
0,13
0,00
0,13
0,65
1,56
1,04
3,25
0,00
0,00
0,26
0,26
Szabolcs-Szatmár-Bereg
0,52
1,17
0,26
1,95
1,30
1,17
0,91
3,38
0,00
0,00
0,13
0,13
Tolna
0,52
0,65
0,13
1,30
0,65
0,39
0,13
1,17
0,00
0,00
0,13
0,13
Vas
0,13
0,00
0,00
0,13
0,91
1,95
0,13
2,99
0,13
0,26
0,13
0,52
Veszprém
0,13
0,13
0,00
0,26
1,04
1,04
0,65
2,73
0,13
0,52
0,39
1,04
Zala
0,13
0,26
0,00
0,39
0,91
1,30
0,39
2,60
0,00
0,13
0,00
0,13
Budapest
0,13
0,00
0,00
0,13
5,20
3,51
0,00
8,71
3,51
5,46
2,08 11,05
Átlagosan
3,64
7,80
2,21 13,65 24,84 29,13 11,83 65,80
4,68
8,97
6,89 20,55
96. megállapítás Legnagyobb a magas továbbtanulási hozzáadott értéket produkáló iskolák aránya Bács-Kiskun (42 iskolából 19), Szabolcs-Szatmár-Bereg (42 iskolából 15), Hajdú-Bihar (41 iskolából 11) és Tolna (20 iskolából 10) megyékben. Az alacsony továbbtanulási hozzáadott értéket produkáló iskolák aránya legmagasabb a fővároson kívül (lásd 94. megállapítás) Pest, Csongrád és Fejér megyékben. A kutatás jelenlegi szakaszában elkezdtük annak a vizsgálatát, hogy melyek azok a tényezők, amelyek azt okozhatják, hogy az iskolák egy kisebb része lényegesen jobb, és egy másik hasonló arányú része lényegesen gyengébb eredményességi mutatókat produkál tanulóik szociokulturális mutatóihoz képest, mint az iskolák többsége. 91
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
92
E vizsgálat során az iskolák mutatóit (méret, anyagi ellátottság, felszereltség, a tantestület összetétele, a tantervek és a tanítási módszerek stb.), illetve a település jellemzőit (jövedelemtermelő-képesség, méret, földrajzi elhelyezkedés stb.) kell összevetni az eredményességi mutatókkal, hogy feltárhassuk az eltérések okait. Nehézséget okoz, hogy e vizsgálathoz olyan adatbázisra van szükség, amely mutatókat szolgáltat valamennyi iskolára, amelynek számítottunk továbbtanulási hozzáadott értékét. Ilyen az OM évenkénti statisztikai adatbázisa. Eddigi ilyen irányú vizsgálataink még nem jártak kielégítő eredménnyel. Nem mutatkozott értékelhető összefüggés a kiemelkedően magas, illetőleg alacsony továbbtanulási hozzáadott értéket produkáló középiskolák és a tanuló/pedagógus arány, a pedagógusok összetétele, az iskolák teremellátottsága, a pedagógusok vagy a diákok nemenkénti összetétele, az iskolák számítástechnikai ellátottsága, az iskolai könyvtár ellátottság és a könyveket kölcsönzők aránya között. A következő évben azonban e vizsgálat eredménnyel kecsegtet, mert az OKI felmérést folytat több mint 1200 középiskolában az ott folyó oktatásról, vezetési módszerekről. Ezen iskolák között ott vannak az eddigi vizsgálatok szerint legmagasabb és legalacsonyabb továbbtanulási hozzáadott értéket produkáló intézmények is. Remélhető, hogy a következő kötetünkben beszámolhatunk e vizsgálat eredményeiről is.
AZ ISKOLACSOPORTONKÉNTI TOVÁBBTANULÁSI HOZZÁADOTT ÉRTÉK Az iskolacsoportok esetében (településtípusok, megyék, nagyvárosok, iskolafenntartók, gimnáziumtípusok) a korábban ismertetett 5. módszer szerint számítottuk a továbbtanulási hozzáadott értéket. Minden esetben képeztük a csoport egyes elemeinek 3 bemenő és 3 kimenő mutatóját, ezeket átszámoltuk 100 pontra, és vizsgáltuk a kimenő és a bemenő adatok különbségét.
Területi szintű adatok A településtípusok iskoláinak sorrendje a továbbtanulási hozzáadott érték szerint 117. táblázat A továbbtanulási hozzáadott érték település- és iskolatípusonként Településtípus Budapest 100 000 felett 50 001–100 000 25 001–50 000 10 001–25 000 5 001–10 000 5 000 alatt Összesen
Gimnáziumok BemeKimeHozzáneti neti adott adatok adatok érték 110 154 –44 142 120 22 144 136 8 150 127 23 187 160 27 241 214 27 185 194 –9 151 148 3
Szakközépiskolák BemeKimeHozzáneti neti adott adatok adatok érték 108 182 –74 129 129 0 126 127 –1 172 149 23 199 168 31 198 172 26 208 155 53 150 152 –2
Vegyes Középiskolák BemeKimeHozzáneti neti adott adatok adatok érték 90 217 –127 100 161 –61 83 128 –45 127 148 –21 129 120 9 158 157 1 172 200 –28 124 151 –27
97. megállapítás Legnagyobb a továbbtanulási hozzáadott érték az 5 001–25 000 lakosú városok iskoláiban, legkisebb a főváros intézményiben. A gimnáziumok esetében Budapest 68 és a legkisebb települések 7 gimnáziumán kívül minden településtípusban pozitív a továbbtanulási hozzáadott érték. A szakközépiskolák közül legmagasabb a hozzáadott érték a legkisebb települések 9 intézményében, de magas az 5 001– 50 000 lakosú városok iskolái körében is. A vegyes középiskolák esetében a legtöbb iskolatípusnál a hozzáadott érték negatív. 92
93
4. A továbbtanulási hozzáadott érték
A megyék iskoláinak sorrendje a továbbtanulási hozzáadott érték szerint 118. táblázat A továbbtanulási hozzáadott érték megyénként és iskolatípusonként Gimnáziumok Bemeneti adatok
Kimeneti adatok
Baranya
193
161
Bács-Kiskun
169
Békés
Szakközépiskolák Bemeneti adatok
Kimeneti adatok
Bemeneti adatok
Kimeneti adatok
32
189
135
54
127
133
–6
109
60
164
113
51
103
120
–17
222
190
32
172
148
24
148
156
–8
Borsod-Abaúj-Zemplén
144
120
24
188
163
25
150
117
33
Csongrád
160
130
30
178
160
18
133
179
–46
Fejér
169
179
–10
101
116
–15
124
190
–66
Győr-Moson-Sopron
117
98
19
99
121
–22
96
164
–68
Hajdú-Bihar
170
137
33
174
142
32
177
133
44
Heves
166
161
5
118
144
–26
124
145
–21
Jász-Nagykun-Szolnok
149
130
19
213
169
44
162
156
6
Komárom-Esztergom
159
172
–13
147
156
–9
95
151
–56
Nógrád
204
170
34
203
205
–2
121
141
–20
Pest
133
161
–28
175
187
–12
70
119
–49
Somogy
183
159
24
173
155
18
121
113
8
Szabolcs-Szatmár-Bereg
203
163
40
192
129
63
187
173
14
Tolna
189
141
48
167
99
68
133
134
–1
Vas
128
128
0
113
126
–13
111
137
–26
Veszprém
165
161
4
150
173
–23
70
119
–49
Zala
156
137
19
135
123
12
61
63
–2
Budapest
110
154
–44
108
182
–74
90
217
–127
Összesen
151
148
3
150
152
–2
124
151
–27
Megye
Hozzáadott érték
Vegyes Középiskolák
Hozzáadott érték
Hozzáadott érték
98. megállapítás Az általunk figyelembe vett eredményességi mutatókkal számolva legnagyobb az átlagos továbbtanulási hozzáadott érték Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megye iskoláiban, viszont a főváros, Fejér és Pest megyék iskoláiban az átlagos továbbtanulási hozzáadott érték negatív. A gimnáziumok közül Bács-Kiskun, Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék iskolái a legeredményesebbek, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyéké pedig a legkevésbé eredményesek. A szakközépiskolákat tekintve Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyék iskolái produkálták a legjobb, viszont a főváros, Heves, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyéké a leggyengébb eredményeket. A vegyes középiskolákat vizsgálva Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg iskolái állnak az élen, Fejér, Pest és Komárom-Esztergom megyéké pedig hátra kerültek.
93
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
94
A nagyvárosok iskoláinak sorrendje a továbbtanulási hozzáadott érték szerint 119. táblázat A továbbtanulási hozzáadott érték nagyvárosonként és iskolatípusonként Gimnáziumok
Szakközépiskolák
Bemeneti adatok
Kimeneti adatok
Hozzáadott érték
Bemeneti adatok
Kimeneti adatok
Békéscsaba
165
125
40
134
132
Debrecen
149
123
26
150
Dunaújváros
177
185
–8
Eger
162
156
Esztergom
122
Győr
Vegyes Középiskolák Bemeneti adatok
Kimeneti adatok
Hozzáadott érték
2
117
170
–53
136
14
141
228
–87
131
139
–8
56
162
–106
6
124
136
–12
83
71
12
122
0
147
154
–7
99
167
–68
115
102
13
74
111
–37
94
162
–68
Kaposvár
182
152
30
171
148
23
117
166
–49
Kecskemét
106
63
43
119
85
34
39
48
–9
Miskolc
113
93
20
155
163
–8
193
139
54
58
53
5
Város
Nagykanizsa
Hozzáadott érték
Nyíregyháza
172
135
37
163
116
47
118
182
–64
Pécs
181
159
22
141
153
–12
51
60
–9
Salgótarján
153
159
–6
175
169
6
Sopron
103
93
10
115
108
7
74
166
–92
Szeged
143
119
24
147
150
–3
86
158
–72
Székesfehérvár
128
138
–10
80
101
–21
145
227
–82
71
27
44
168
98
70
133
134
–1
Szolnok
135
132
4
101
126
–25
37
53
–16
Szombathely
106
115
–9
85,1
109
–24
Tatabánya
191
188
3
126
121
5
63
112
–49
Veszprém
98
105
–7
112
160
–49
71
168
–97
Zalaegerszeg
160
124
36
106
92
14
Összesen
141
124
17
131
130
122
95
145
–50
Szekszárd
99. megállapítás Legnagyobb az átlagos továbbtanulási hozzáadott érték Szekszárd, Kecskemét és Nagykanizsa iskoláiban, viszont Veszprém, Dunaújváros és Székesfehérvár iskoláiban az átlagos továbbtanulási hozzáadott érték negatív. A gimnáziumok közül Szekszárd, Kecskemét és Békéscsaba iskolái a legeredményesebbek, viszont Székesfehérvár, Szombathely és Dunaújváros a legkevésbé eredményesek. A szakközépiskolákat tekintve Szekszárd, Nagykanizsa és Nyíregyháza iskolái produkálták a legjobb, míg Veszprém, Győr és Szolnok iskolái a leggyengébb eredményeket. A vegyes középiskolákat vizsgálva Eger, Nagykanizsa és Szekszárd iskolái állnak az élen, hátul pedig Dunaújváros, Veszprém és Sopron iskolái vannak.
94
95
4. A továbbtanulási hozzáadott érték
Az iskolafenntartó szervezetek és a gimnáziumtípusok továbbtanulási hozzáadott értékei Az iskolafenntartó szervezetek sorrendje a továbbtanulási hozzáadott érték szerint 120. táblázat A továbbtanulási hozzáadott érték iskolafenntartó szervezetenként és iskolatípusonként Gimnáziumok
Szakközépiskolák
Vegyes Középiskolák
Iskolafenntartó szervezet
Bemeneti adatok
Kime- Hozzá- Bemeneti adott neti adatok érték adatok
Kime- Hozzá- Bemeneti adott neti adatok érték adatok
Kime- Hozzáneti adott adatok érték
Megyei önkormányzat
163
162
2
149
177
–28
128
173
–45
Települési önkormányzat
148
148
0
151
136
15
127
144
–17
Központi költségvetési szerv
115
100
15
193
180
13
75,8
169
–93
Egyház, felekezet
156
134
22
147
70
77
102
120
–18
Alapítvány, egyéb
174
225
–51
110
150
–40
86,4
114
–28
Összesen
151
148
3
150
152
–2
124
151
–28
100. megállapítás Pozitív a továbbtanulási hozzáadott érték az egyházak, felekezetek és a központi költségvetési szervek gimnáziumaiban és szakközépiskoláiban, illetve a települési önkormányzatok szakközépiskoláiban, viszont negatív a továbbtanulási hozzáadott érték átlaga valamennyi iskolafenntartó vegyes iskoláiban, a megyei önkormányzatok, valamint az egyéb fenntartók (magánszemélyek) iskoláiban.
A gimnáziumtípusok helyzete a továbbtanulási hozzáadott érték szerint 121. táblázat A továbbtanulási hozzáadott érték tantervtípusonként a gimnáziumokban és a vegyes középiskolákban Gimnáziumok
Középiskolai tantervtípusok
Vegyes Középiskolák
Bemeneti adatok
Kimeneti adatok
Hozzáadott érték
Bemeneti adatok
Kimeneti adatok
Hozzáadott érték
4 évfolyamos
172
189
–17
134
183
–49
4 és 6 évfolyamos
139
128
11
113
97
16
4, 6 és 8 évfolyamos
188
190
–2
–
–
–
4 és 8 évfolyamos
129
112
17
92
71
21
6 évfolyamos
159
135
24
155
129
26
8 évfolyamos
121
106
15
–
–
–
101. megállapítás Pozitív a továbbtanulási hozzáadott érték a 6 évfolyamos, a 4 és 8 évfolyamos, a 8 évfolyamos, valamint a 4 és 6 évfolyamos tantervű gimnáziumok és vegyes középiskolák esetében, viszont negatív a 4 évfolyamos tantervű gimnáziumokban és vegyes középiskolákban.
95
Irodalomjegyzék Fekete József – Neuwirth Gábor: A középiskolai tanulók tudásának mérése. Köznevelés, 1967. 6. sz. Középiskolák felvételi vizsgaeredményei a felsőoktatási intézményekben. (Szerk.: Neuwirth Gábor) OFFI, 1988–1995. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek. Tankönyvkiadó, 1992. Neuwirth Gábor: A középiskolai oktatás eredményességi mutatói. Területi statisztika, 39. évfolyam 5. sz. Neuwirth Gábor: Esélykülönbségek a magyar középiskolákban. Új pedagógiai szemle, 1998. 5. sz. Jelentés a magyar közoktatásról 2000 (Szerk.: Halász Gábor – Lannert Judit) Budapest, 2000, Országos Közoktatási Intézet. Neuwirth Gábor: Középiskolai eredménymutatók. Iskolakultúra, 2003, január A középiskolai munka eredményességének néhány mutatója 1996. (Neuwirth Gábor) Budapest, 1996, Művelődési és Közoktatási Minisztérium A középiskolai munka néhány mutatója 1997. (Neuwirth Gábor) Budapest, 1997. Művelődési és Közoktatási Minisztérium A középiskolai munka néhány mutatója 1999. (Neuwirth Gábor) Budapest, 1999, Országos Közoktatási Intézet. A középiskolai munka néhány mutatója 2000. (Neuwirth Gábor) Budapest, 2000, Országos Közoktatási Intézet. A középiskolai munka néhány mutatója 2001. (Neuwirth Gábor) Budapest, 2002, Országos Közoktatási Intézet. A középiskolai munka néhány mutatója 2002. (Neuwirth Gábor) Budapest, 2003, Országos Közoktatási Intézet. A középiskolai munka néhány mutatója 2003. (Neuwirth Gábor) Budapest, 2004, Országos Közoktatási Intézet. Neuwirth Gábor: Középiskolák a felsőoktatási felvételek tükrében. I–III. Köznevelés, 1989. 15-16-19. sz. Neuwirth Gábor: Cikksorozat a Köznevelésben: 1991/3. Gimnáziumok a felsőoktatási felvételek tükrében; 4. A gimnáziumokkal kombinált szakközépiskolák felvételi eredményei; 10. A szakközépiskolák felvételi eredményei; 20. Mérlegen a rangsor. 1992/6. A gimnáziumok rangsora az egyetemi felvételek tükrében; 7. A szakközépiskolák rangsora a felsőoktatási felvételek tükrében; 8. A gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokkal rendelkező iskolák. 1993/21. A gimnáziumok és a felsőoktatási felvételek; 22. A „vegyes” középiskolák és a felsőoktatási felvételek; 26. A szakközépiskolák és a felsőoktatási felvételek. 1994/19. A gimnáziumok az 1993. évi felsőoktatási felvételek tükrében. 1995/9-10. Gimnáziumok az 1994. évi felsőoktatási felvételek tükrében; 11. A „vegyes” középiskolák az 1994. évi felsőoktatási felvételek tükrében; 26. A szakközépiskolák és a felsőoktatási felvételek. 1996/9-10. Középiskolák a felsőoktatási felvételek tükrében. 1997/12. A középiskolai adatbázis: Gimnáziumok rangsora; 13. A vegyes középiskolák sorrendje; 14. Szakközépiskolák sorrendje; 15. Nyelvvizsgák: Gimnáziumok; 16. Vegyes középiskolák; 18. Szakközépiskolák; 20. OKTV: Biológia, földrajz; 21. Magyar; 22. Történelem, latin; 23. Fizika; 26. Angol; 28. Matematika; 31. Kémia; 32. Olasz, spanyol; 37. Orosz; 38. Német, francia; 40. Összes tárgy együttesen. 1998/17. A gimnáziumok sorrendje; 18. A vegyes középiskolák sorrendje; 19. A szakközépiskolák sorrendje; 22. Nyelvvizsgák: Gimnáziumok; 23. Vegyes középiskolák; 26. OSZTV szerinti sorrend; 29. Magyar nyelv és irodalom; 31. Történelem; 34. Matematika; 36. Fizika; 39. Angol. 1999/5. A gimnáziumok sorrendje; 10. A művészeti középiskolák; 11. A vegyes középiskolák sorrendje; 11. A szakközépiskolák sorrendje; 13. Írásbeli felvételi dolgozatok átlagai; 22. Az OKTV pontszámai; 23. Az OSZTV pontszámai; 30. Tárgyankénti sorrend: Matematika, fizika; 36. Német, francia; 39. Biológia. 2000/17. A gimnáziumok sorrendje; 20. A szakközépiskolák sorrendje; 21. A művészeti szakközépiskolák; 21. A vegyes középiskolák sorrendje; 31. Írásbeli felvételi dolgozatok átlagai. 2001/36. Írásbeli felvételi dolgozatok átlagai; 37. A gimnáziumok sorrendje; 40. Vegyes és művészeti középiskolák 2002/1-2. A szakközépiskolák sorrendje; 4. Az OSZTV pontszámai; 9. Az OKTV pontszámai; 11. Az egyéb versenyek eredményei; 14. Magyar nyelv és irodalom; 19. Történelem; 23. Matematika; 40. Írásbeli felvételi dolgozatok átlagai. 2003/14. A középiskolák néhány szociokulturális és eredményességi mutatója. 2004/1. Középiskolák – a felvételi írásbeli dolgozatok átlagai szerint. 2005/7. Gimnáziumi sorrendek.
96
97
1. melléklet
Mellékletek
1. MELLÉKLET – A KÖZÉPISKOLÁK FELVÉTELI ÉS VERSENYEREDMÉNYESSÉGI MUTATÓI, VALAMINT A FELSŐOKTATÁSBA JELENTKEZŐK NYELVVIZSGAARÁNYAI, 2000–2004 A táblázatban azok az iskolák szerepelnek, amelyeknek az öt évből legalább négynek az adatai rendelkezésre állnak. A felvételi arányok az 1999, 2000, 2002, 2003 és 2004 évek átlagait, a többi mutató a 2000–2004 évek adatait tartalmazza. 1999-es adatokat a 2001. év adathiányai esetén használunk. A felvételi írásbeli átlagok 15 pontos rendszerben láthatók, és a táblázat csak azokat az iskolákat tartalmazza, amelynek tanulói az 5 év alatt legalább 26 dolgozatot írtak. A nyelvvizsgaarányok a felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgaszám/jelentkezőszám arányait tartalmazzák, és csak azokra az iskolákra vonatkoznak, amelyekből legalább 16-an jelentkeztek az öt évben. A versenyek pontszámai: 1. hely:10 pont, 2. hely: 9 pont, 3. hely: 8 pont, 4. hely: 7 pont …..10. hely 1 pont, dicséret 0,5 pont. F/L=felsőoktatásba felvettek/12. évfolyam létszáma; FTE=tudomány-, gazdasági, művészeti egyetemek; FME=műszaki és mezőgazdasági egyetemek, FF=főiskolák 1.1.
A középiskolák összesített adatai különböző eredményességi mutatók szerint Kiváló
Jó
Átlagos
Gyengébb
Gyenge
Összesen 296
Gimnáziumok F/L
Felvételi arányok (%)
FTE FME FF
Írásbeli vizsgák Nyelvvizsga (%) OKTV Versenyek
OSZTV Egyéb
Iskolák száma
52
69
92
43
40
Átlagos arány
80 felett
70–79,9
50–69,9
40–49,9
40 alatt
Iskolák száma
41
56
129
39
47
Átlagos arány
40 felett
30–39,9
15–29,9
10–14,9
10 alatt
Iskolák száma
35
73
108
47
53
Átlagos arány
15 felett
10–14,9
5–9,9
3–4,9
3 alatt
Iskolák száma
60
77
86
53
60
Átlagos arány
35 felett
30–34,9
25–29,9
20–24,9
20 alatt
Iskolák száma
98
71
26
5
2
Átlagpont
8 felett
7–7,9
4–6,9
3–3,9
3 alatt
Iskolák száma
63
64
113
27
28
Átlagos arány
80 felett
60–79,9
30–59,9
20–29,9
20 alatt
Iskolák száma
22
32
79
57
83
100 felett
40–99
10–39
1–9,9
1 alatt
10
–
–
–
–
0,5 felett
–
–
–
–
95
52
66
26
77
100 felett
40–99,5
10–39,5
0,5–9,5
0
Átlagpont Iskolák száma Átlagpont Iskolák száma Átlagpont
312 316 336 202 295 273 10 316
97
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
98 Kiváló
Jó
Átlagos
Gyengébb
Gyenge
Összesen 415
Szakközépiskolák F/L
Felvételi arányok (%)
FTE FME FF
Írásbeli vizsgák Nyelvvizsga (%) OKTV Versenyek
OSZTV Egyéb
Iskolák száma
47
42
217
51
58
Átlagos arány
40 felett
30–39,9
10–29,9
7–9,9
7 alatt
Iskolák száma
51
53
156
81
64
Átlagos arány
10 felett
6–9,99
2–5,99
1–1,99
1 alatt
Iskolák száma
43
55
137
86
84
Átlagos arány
5 felett
3–4,9
1–2,9
0,4–0,9
0,4 alatt
Iskolák száma
54
51
127
111
67
Átlagos arány
25 felett
18–24,9
10–17,9
5–9,9
5 alatt
Iskolák száma
1
8
179
82
57
8 felett
7–7,9
4–6,9
3–3,9
3 alatt
Iskolák száma
27
58
175
105
32
Átlagos arány
40 felett
20–39,9
5–19,9
0,1–4,9
0
Iskolák száma
5
10
17
41
332
20 felett
10–19,5
4–9,5
0,5–3,5
0
Átlagpont
Átlagpont Iskolák száma Átlagpont Iskolák száma Átlagpont
38
54
108
64
141
100 felett
40–99,5
10–39,5
1–9,9
1 alatt
20
74
130
57
144
100 felett
40–99,5
10–39,5
0,5–9,5
0
30
74
25
26
405 405 410 327 397 405 405 425
Vegyes középiskolák F/L
Felvételi arányok (%)
FTE FME FF
Írásbeli vizsgák Nyelvvizsga (%) OKTV Versenyek
OSZTV Egyéb
Iskolák száma Átlagos arány
60 felett
45–59,9
25–44,9
15–24,9
15 alatt
Iskolák száma
13
34
70
42
13
Átlagos arány
20 felett
14–19,9
5–13,9
2–4,9
2 alatt
Iskolák száma
19
17
65
41
30
Átlagos arány
8 felett
6–7,9
3–5,9
1–2,9
1 alatt
Iskolák száma
32
36
61
20
23
Átlagos arány
30 felett
25–29,9
15–24,9
10–14,9
10 alatt
Iskolák száma
2
33
117
9
3
8 felett
7–7,9
4–6,9
3–3,9
3 alatt
Iskolák száma
21
41
64
26
15
Átlagos arány
50 felett
30–49,9
10–29,9
5–9,9
5 alatt
Iskolák száma
10
10
32
14
106
20 felett
10–19,9
1–9,5
0,5
0
Átlagpont
Átlagpont Iskolák száma Átlagpont Iskolák száma Átlagpont
10
26
36
27
83
100 felett
40–99,5
10–39,5
1–9,9
1 alatt
20
29
41
124
48
100 felett
40–99,5
10–39,5
0,5–9,5
0
155 172 172 172 164 167 172 182 262
99
1. melléklet
1.2.
A középiskolák részletes adatai különböző eredményességi mutatók szerint iskolatípusonként, megyénkénti bontásban
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány
Nyelvviszgaarány (%)
Felvételi arányok (%)
Írásbeli átlagpont
G.=Gimnázium, Sz.=Szakközépiskola, Ki.=Középiskola, Int.=Intézet Versenyek OKTV
OSZTV
Egyéb
Átlagpontszám
GIMNÁZIUMOK Baranya megye Kisfaludy Károly G. Apáczai Csere János G. Árpád Fejedelem G. és Sz. Gandhi Alapítványi G. Janus Pannonius G. és Sz. Kodály Zoltán G. Leőwey Klára G. * Magyar–német Isk. központ Mecsekaljai Testnevelési Ki. Miroslav Krleza G. Nagy Lajos G. Református Kollégium G. Táncsics Mihály G. és Sz.
Mohács Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Siklós
69,9 46,2 61,6 48,9 70,7 40,0 77,6 81,1 44,1 43,8 71,5 49,3 41,9
25,3 21,2 29,4 17,0 32,1 19,1 48,7 39,2 17,5 17,6 38,2 15,2 10,7
8,9 1,6 5,2 0,0 9,0 1,4 9,3 9,6 1,3 1,0 7,7 0,0 1,9
Bács-Kiskun megye Hunyadi János G. és Sz. III. Béla G. Magyarországi Németek G.-a Radnóti Miklós G. és Sz. Szent István G. Bányai Júlia G. Bolyai János G. Katona József G. és Sz. Németh László G. Piarista Gimnázium Református Koll. G.-a Ward Mária G. és Sz. Móra Ferenc G. Bibó István G. Szilády Áron G. Baksay Sándor G. és Sz. Móricz Zsigmond G.
Bácsalmás Baja Baja Jánoshalma Kalocsa Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunhalas Kunszentmiklós Tiszakécske
70,2 87,2 81,4 43,1 86,4 86,9 76,2 78,4 63,7 67,0 81,7 69,1 78,0 82,8 65,6 64,7 52,0
26,4 44,7 33,9 10,6 36,1 45,7 26,3 39,2 11,6 34,5 40,8 25,6 32,5 36,6 22,5 22,5 13,6
4,5 12,2 6,8 1,6 10,7 12,8 9,3 8,2 0,5 8,1 13,3 4,6 6,6 8,3 7,6 4,2 5,4
Békés megye Mikes Kelemen Ki. Szegedi Kis István G. Belvárosi Á. I. és G. Rózsa Ferenc G. Szlovák Nyelvű Gimnázium Erkel Ferenc G. Karácsonyi János G. N. Balcescu Román G.
Battonya Békés Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Gyula Gyula Gyula
36,9 42,2 86,4 77,0 43,8 70,6 50,2 56,8
12,7 1,4 22,8 11,6 2,5 28,1 43,7 11,7 31,0 39,2 6,1 31,6 4,7 0,0 39,1 30,8 10,4 29,3 16,9 5,0 28,3 16,8 5,9 34,1
35,7 23,4 27,0 31,9 29,6 19,4 19,5 32,3 25,2 25,2 25,7 34,1 29,3
8,0 6,5 7,5 5,5 8,8 6,9 9,3 9,0 4,8 5,8 8,1 7,1 6,8
39,3 7,7 30,4 8,9 40,7 8,2 31,0 6,0 39,7 8,7 28,4 10,0 40,6 7,6 31,0 8,6 51,6 5,1 24,3 7,7 27,5 8,4 38,9 7,5 38,9 7,9 37,8 7,8 35,5 7,3 38,0 8,3 33,0 7,1
6,0 5,9 8,5 8,6 7,8 6,1 5,4
59,8 5,5 35,3 5,5 70,1 17,0 44,6 81,1 21,5 32,0 80,0 116,5 94,8 138,0 15,4 49,3 72,0 59,2 64,5 30,4 46,3 7,0
32,7 71,7 99,1 11,0 60,8 87,2 68,4 82,5 14,7 53,1 74,0 23,2 56,3 68,5 32,0 34,5 32,4
216,0 32,0 135,5 0,7
0,0
334,0 163,0 379,0 67,5 121,0 162,0 2,0 15,0
1,0 29,5 29,0
5,0 461,0 7,0
0,5 31,5 5,0 15,5
46,5 214,5 195,5 198,5
25,5 34,5
42,0 82,0
26,0 18,5 7,5 0,5 3,5
97,0 274,0 68,0 54,0 28,0
17,0 20,6 92,2 20,5 61,1 15,0 56,8 85,0 64,4 12,0 23,6 70,3 217,5
20,0 15,0 193,0 120,0 66,0 15,0
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány Petőfi Sándor G. Hunyadi János G. és Sz. Jankó János G.
Mezőberény Mezőkovácsháza Tótkomlós
64,0 30,3 55,4 16,9 35,5 7,8
6,2 27,5 5,6 33,0 1,4 26,2
Versenyek
Nyelvviszgaarány (%)
Felvételi arányok (%)
Írásbeli átlagpont
100
7,8 5,5 5,1
77,5 20,1 20,0
13,0
41,0 9,0
OKTV
OSZTV
Egyéb
Átlagpontszám
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ságvári Endre G. Kazincbarcika Avasi Gimnázium * Miskolc Diósgyőri Gimnázium Miskolc Földes Ferenc G. Miskolc Fráter György G. * Miskolc Herman Ottó G. Miskolc Lévay József G. Miskolc Miskolci Matura G. Miskolc Zrínyi Ilona G. Miskolc Árpád Vezér G. Sárospatak Református Koll. G.-a Sárospatak Szepsi Csombor Márton G. Szikszó
77,3 83,0 66,0 91,6 83,3 91,8 65,8 46,2 71,4 70,1 73,6 48,0
29,1 41,6 24,7 50,9 34,0 47,0 24,5 10,4 29,1 24,0 29,6 17,6
34,2 27,8 29,8 15,3 29,9 29,7 29,0 28,0 27,2 38,1 34,2 24,2
7,0 7,4 6,1 8,8 7,6 8,6 6,2 5,4 7,0 6,8 7,1 5,5
50,4 17,0 78,3 61,5 46,0 83,0 117,0 52,0 31,0 88,0 34,5 46,0 17,5 43,4 42,2 62,0 6,5 55,8 1,5 37,1
123,5 65,0 205,5 745,5 62,5 144,5 19,0
Csongrád megye Bethlen Gábor G. József Attila G. Szent István Gimnázium Deák Ferenc G. Dugonics András G. Eötvös József G. Karolina Gimn. Radnóti Miklós G. Ságvári Endre G. Horváth Mihály G.
Makó Makó Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szentes
81,1 70,7 61,3 69,1 62,8 49,3 69,7 88,0 83,8 62,7
44,5 7,9 28,7 29,9 5,8 35,0 27,5 3,8 30,0 42,8 4,2 22,1 43,1 6,4 13,3 21,2 2,1 25,9 42,7 2,7 24,3 63,7 9,2 15,1 53,4 12,4 18,0 29,0 5,0 28,7
8,0 7,3 5,9 7,8 8,3 6,0 8,0 9,5 9,5 7,8
57,6 15,5 46,3 10,0 19,3 78,2 18,5 46,6 25,5 28,9 29,4 3,5 79,0 186,0 98,5 164,5 54,3 14,5
186,5 34,0
Fejér megye Rosti Pál G. és Sz. Széchenyi István G. Vörösmarty Mihály G. Táncsics Mihály G. Petőfi Sándor G. és Sz. Ciszterci Szent István G. Kodály Zoltán Ki. Lánczos Kornél Reálgimn. Teleki Blanka G. Vasvári Pál G.
Dunaújváros Dunaújváros Kápolnásnyék Mór Sárbogárd Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár
40,4 75,8 35,7 38,2 58,9 68,6 53,1 48,4 86,7 74,4
2,4 0,9 37,1 30,5 14,9 30,4 6,7 6,3 22,8 11,2 5,7 21,3 15,5 7,2 36,1 29,3 13,0 26,3 10,2 5,1 37,8 14,8 4,5 29,0 41,6 19,5 25,6 29,0 9,5 35,8
3,5 8,3 5,3 5,7 6,6 8,0 5,6 4,8 9,2 8,2
5,7 69,2 24,3 37,1 48,7 65,3 26,0 46,2 87,1 80,7
Győr-Moson-Sopron megye Apor Vilmos Iskolaközpont Czuczor Gergely G. Kazinczy Ferenc G. MH Béri-Balogh Á. G. és Sz. Móra Ferenc Gimnázium Prohászka Ottokár G. Révai Miklós G.
Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr
81,4 83,8 85,8 53,4 38,8 63,3 93,2
23,0 33,4 30,4 2,1 6,6 19,4 39,8
7,9 9,0 8,1 5,3 5,1 6,5 9,2
68,9 77,9 97,7
Hódmezővásárhely
13,9 13,6 11,5 25,3 19,4 15,1 12,3 7,7 15,1 8,0 9,7 6,2
18,4 24,0 13,6 1,1 2,9 7,2 19,5
40,0 26,4 41,8 50,3 29,4 36,7 33,9
91,0 57,0 32,0 10,0
8,0
30,0 10,0 234,0 795,5 543,5 19,5
51,5 6,5
76,0 527,5
1,0 0,5 51,5
57,0 7,0 169,0
72,5 18,0
11,0 304,0 315,0
3,5 3,0 39,0
73,0 61,0 197,5
19,5 39,9 101,8 199,5
28,0 585,5
101
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány
Nyelvviszgaarány (%)
Felvételi arányok (%)
Írásbeli átlagpont
1. melléklet Versenyek OKTV
OSZTV
Egyéb
Átlagpontszám
Felsőbüki Nagy Pál G. Kossuth Lajos G. Piarista Gimnázium Bencés G. * Berzsenyi Dániel G. Széchenyi István G. Szent Orsolya G.
Kapuvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Pannonhalma Sopron Sopron Sopron
82,0 60,1 51,4 87,2 74,8 77,9 75,4
20,4 20,5 16,8 48,6 29,8 27,2 28,3
13,5 11,2 12,1 31,3 10,1 14,3 9,2
48,1 8,0 28,5 7,9 22,4 4,9 7,4 10,9 34,9 7,5 36,4 8,3 37,9 7,5
51,2 1,0 63,9 9,0 6,4 88,0 147,0 77,9 64,0 93,4 24,0 60,1 11,0
Hajdú-Bihar megye Bocskai István G., Sz. Ady Endre G. Csokonai Vitéz Mihály G. Dienes László G., Sz. Fazekas Mihály G. Jókai Mór Gimnázium K. L. T. E. Gyakorló G.-a Medgyessy F. G. és Ki. Református Kollégium G.-a Svetits Katolikus G. Tóth Árpád G. Bocskai István G. Hőgyes Endre G. és Sz.
Biharkeresztes Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Hajdúböszörmény Hajdúszoboszló
31,8 71,1 60,5 36,9 81,4 36,0 89,9 52,4 77,3 76,6 90,3 71,9 53,6
11,0 35,7 24,0 9,5 44,0 14,0 60,2 21,2 42,3 41,8 59,7 30,4 23,0
4,8 8,7 7,1 1,8 14,9 3,0 13,1 4,9 11,4 4,9 15,9 8,7 7,4
16,1 26,8 29,3 25,6 22,5 19,0 16,6 26,4 23,6 29,9 14,6 32,8 23,2
6,3 8,0 6,7 6,1 8,8
17,9 71,7 21,6 7,4 68,2
9,8 6,0 8,7 8,5 9,8 8,2 8,2
94,8 148,5 29,0 59,4 12,0 59,7 5,0 84,8 110,0 47,9 10,5 54,6 28,0
Heves megye Dobó István Gimnázium Eszterházy K.T. F. G. Pásztorvölgyi G. Sancta Maria G. Szilágyi Erzsébet G. * Berze Nagy János G.
Eger Eger Eger Eger Eger Gyöngyös
73,5 61,1 60,1 72,0 78,6 73,6
34,3 11,1 28,1 20,1 4,5 36,4 21,1 8,2 30,8 32,0 7,4 32,6 35,1 12,4 31,1 28,9 11,7 32,9
7,7 5,6 6,9 7,2 7,4 7,4
61,6 32,9 58,8 59,7 58,6 65,2
5,5 0,5 4,0 0,5 32,0 17,0
Jász-Nagykun-Szolnok megye Lehel Vezér G. Kölcsey F. Alternatív G. Humán Intézet Magáng. Széchenyi István G. Varga Katalin G. Verseghy Ferenc G. * Bercsényi Miklós G.
Jászberény Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Törökszentmiklós
91,3 28,6 56,3 56,5 85,1 86,6 52,4
34,1 15,7 41,5 3,9 3,9 20,8 12,5 0,0 43,8 11,9 7,3 37,3 48,8 12,4 23,9 42,4 17,2 27,0 15,1 6,7 30,5
8,4
76,2 5,9
4,0
5,9 9,9 8,6 6,6
23,0 91,8 68,5 46,6
59,5 54,5 1,0
18,0 559,0 722,5 90,0
Dobó Katalin G.
Esztergom
67,5 23,0
9,7 34,7
8,5
64,1
11,5
199,0
Szent István G.
Esztergom
79,5 33,1 14,0 32,4
7,9
82,2
9,0
39,0
Temesvári Pelbárt G.
Esztergom
59,2 22,2 14,9 22,2
6,9
51,5
30,5
Jókai Mór G. és Sz.
Komárom
51,0 15,2
7,4 28,4
6,5
39,4
Irinyi János G. és Sz.
Nyergesújfalu
48,0 10,3
4,0 33,7
5,8
28,9
Lengyel József G. és Sz. Eötvös József G.
Oroszlány Tata
50,0 10,1
7,2 32,8
5,6
26,8
5,0
31,0
75,9 27,9 15,0 33,0
8,0
69,7
54,0
321,5
8,0 173,0 220,5 98,0 113,5 15,0
0,5 21,0 9,0
183,0 492,0 8,5
70,5
1031,5 12,0 480,5 23,5 104,0 10,0 316,0 159,0 303,5
77,0 0,5 10,0 38,0 157,5
115,0 10,0
Komárom-Esztergom megye
30,0
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
102
Nyelvviszgaarány (%)
Versenyek
Írásbeli átlagpont
Felvételi arányok (%)
Árpád G. és Sz. Bárdos László G. és Sz. Mikes Kelemen Ki.
Tatabánya Tatabánya Tatabánya
75,5 22,4 10,6 42,5 75,6 25,2 8,2 42,2 8,8 1,9 1,2 5,8
7,5 7,9 4,4
59,5 81,4 6,6
11,5 10,5
36,0 113,5
Nógrád megye Balassi Bálint G. Váci Mihály G. Bolyai János G. Madách Imre G.
Balassagyarmat Bátonyterenye Salgótarján Salgótarján
74,1 30,4 10,2 33,5 30,1 9,6 2,8 17,7 78,7 32,4 11,1 35,2 44,2 12,2 5,1 27,0
7,6 5,6 7,7 6,0
58,9 26,6 80,2 33,7
10,0
62,0 7,0 186,0 199,0
Pest megye Petőfi Gimnázium Nagy Sándor József G. Prohászka Ottokár G. Kesjar Csaba G. Kossuth Lajos G. Radnóti Miklós G. Vörösmarty Mihály G. Református Líceum Szent Norbert Gimnázium Török Ignác G. Teleki László G. és Sz. Arany János G. Ráday Pál G. Ady Endre G. és Sz. Arany János Gimnázium Ferences G. II. Rákóczi Ferenc Á. I. és G. Móricz Zsigmond G. Batthyányi K. G. és Sz. Szent László Gimnázium Madách Imre G. Piarista Gimnázium Petőfi Sándor G.
Aszód Budakeszi Budakeszi Budaörs Cegléd Dunakeszi Érd Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gyömrő Nagykőrös Pécel Ráckeve Százhalombatta Szentendre Szentendre Szentendre Szigetszentmiklós Szob Vác Vác Vecsés
54,5 49,4 72,0 32,9 70,9 72,4 80,0 75,2 80,2 82,8 24,8 72,6 34,6 52,7 52,3 74,1 54,8 45,3 60,5 42,3 37,3 43,6 17,3
16,6 6,5 31,1 14,3 32,4 31,7 35,4 26,8 33,8 31,7 6,8 22,6 9,8 18,2 17,0 42,8 20,3 14,1 21,6 12,3 11,9 17,3 4,7
30,5 38,1 29,5 14,3 30,7 29,8 29,4 35,9 26,6 34,6 18,0 42,1 20,7 28,6 30,7 18,5 29,4 26,5 27,4 24,9 22,3 14,1 11,8
6,7 6,7 7,7 5,5 7,7 8,4 8,3 7,9 8,7 8,2 4,4 6,5 5,3 6,2 6,6 9,0 6,7 6,1 7,8 5,9 6,9 6,4 5,1
29,5 50,9 66,4
0,5 1,5 0,5
18,0
64,5 26,5 68,2 60,0 51,4 169,5 61,9 12,5 59,9 45,5 90,4 15,0 9,9 51,3 0,5 31,6 46,2 33,3 68,9 2,5 50,6 46,9 21,5 64,4 4,5 32,4 30,7 0,5 38,8 3,0 42,1
63,0 129,5 573,5 110,0 118,5 296,0 10,0 83,5 13,0 73,0 46,0 45,0
Somogy megye Csokonai Vitéz Mihály G. Csokonai Vitéz Mihály TF G. Nagyboldogasszony G. Táncsics Mihály G. * TIT Alapítványi Ki. Toldi-lakótelepi G. Berzsenyi Dániel G. és Sz. Perczel Mór G. és Sz.
Csurgó Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Marcali Siófok
35,0 61,9 62,5 81,7 6,1 39,2 37,2 70,6
15,8 4,0 15,3 20,0 11,4 30,5 26,5 7,0 29,0 44,0 12,7 25,0 2,2 0,4 3,5 11,7 6,2 21,2 16,5 3,0 17,8 31,3 10,8 28,6
6,5 6,5 6,5 8,9
28,3
0,5
39,7 70,4 4,8 22,1 47,2 76,0
1,5 74,0
0,5 18,0
47,0
50,9 51,5 39,7 1,8
1,0 11,0 12,5
32,0 67,5 72,0
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Deák Ferenc (Zalka Máté) G. Fehérgyarmat Bessenyei György G. Kisvárda Esze Tamás G. és Sz. Mátészalka Ecsedi Báthory István G. Nagyecsed
57,8 19,5 70,8 29,5 61,5 24,0 30,5 9,8
7,4 4,9 11,4 4,3 7,9 10,9 15,2 12,4 19,8 16,5 0,0 7,9 4,0 5,9 4,5 12,8 5,1 4,7 11,4 5,1 3,1 12,1 0,8
7,6 6,4 7,0 0,0
30,6 34,9 30,5 20,7
5,7 7,6 8,3
7,5 8,2 7,2
OKTV
OSZTV
Egyéb
Átlagpontszám
18,0
18,0
56,5 38,0 50,0 14,0
4,0 432,0 0,5 16,0
103
1. melléklet
Írásbeli átlagpont
Nyelvviszgaarány (%)
Felvételi arányok (%)
Arany János Gimnázium Kossuth Lajos G. Kölcsey Ferenc G. Krúdy Gyula G. Szent Imre Katolikus G. Vasvári Pál Gimnázium Zrínyi Ilona G. Váci Mihály Gimnázium II. Rákóczi Ferenc G.
Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Tiszavasvári Vásárosnamény
70,8 55,0 80,5 92,9 76,0 64,6 91,0 41,2 57,6
21,4 14,8 34,6 17,8 3,4 33,9 35,1 6,6 38,7 51,5 19,0 22,5 29,5 9,3 37,2 16,6 7,6 40,4 47,1 12,7 31,1 12,1 4,8 24,3 15,7 7,3 34,6
6,5 6,8 7,6 9,0 7,0 6,6 8,6 6,4 6,9
32,7 34,1 61,7 78,0 33,9 31,5 103,2 25,6 46,7
Tolna megye II. Géza G. Petőfi Sándor G. Illyés Gyula G. és Sz. Magyar László G. Tolnai Lajos G. Vak Bottyán G. Vak Bottyán Sz. Garay János G. Béri-Balogh Ádám G. Sztárai Mihály G.
Bátaszék Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Gyönk Paks Simontornya Szekszárd Tamási Tolna
49,6 74,9 72,0 54,5 55,0 67,6 28,1 88,1 74,3 60,0
14,9 4,4 30,2 31,8 7,4 35,7 35,7 8,1 28,2 19,0 4,8 30,7 25,4 2,4 27,3 21,3 9,4 36,9 4,7 2,3 21,1 45,8 12,3 30,0 26,6 11,6 36,0 18,0 6,3 35,7
6,6 8,1 8,8 6,4 6,4 7,4 4,9 9,3 7,1 7,3
47,7 64,6 61,9 31,7 64,9 41,2 17,9 90,5 71,0 54,1
Vas megye Berzsenyi Dániel G. Kölcsey Ferenc G. Jurisich Miklós G. Vörösmarty Mihály G. Bolyai János Gimnázium Kanizsai Dorottya G. Nagy Lajos G. Szent Norbert G. Szent-Györgyi Albert Ki.
Celldömölk Körmend Kőszeg Szentgotthárd Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely
72,4 58,9 53,8 72,1 92,1 74,4 85,4 74,8 46,3
21,9 15,3 16,1 18,7 55,3 24,8 44,4 23,1 6,8
12,3 9,4 5,7 7,9 13,2 11,0 17,3 11,7 2,2
38,2 34,2 31,9 45,5 23,7 38,6 23,7 40,0 37,2
8,1 7,3 7,8 7,3 9,8 7,3 9,3 7,3 4,6
59,1 51,3 52,1 70,1 81,6 65,3 97,1 55,5 12,1
Veszprém megye Vörösmarty Mihály G. Magyar-angol T. Ny. G. Petőfi Sándor G. Református G. Kisfaludy Sándor G. Batsányi János G. és Sz. Thury György G. és Sz. Cholnoky Jenő G. Lovassy László G. Medgyaszay István Szk. I. Vetési Albert G.
Ajka Balatonalmádi Pápa Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém
53,7 85,8 61,5 75,4 32,9 44,0 41,3 21,7 91,4 8,8 73,6
11,4 38,4 17,6 30,5 8,8 13,7 12,1 3,1 42,3 2,1 26,1
7,3 10,3 7,9 15,0 4,4 6,5 7,4 6,2 21,6 0,8 13,4
35,0 37,2 36,1 29,9 19,8 23,7 21,8 12,4 27,4 5,8 34,1
5,5 9,6 7,5 8,3 6,4 7,0 6,7 4,0 9,7 7,1
78,8
Zala megye Bibó István G. és Sz. Vajda János G. Ady Endre Á. I. és G.
Hévíz Keszthely Zalaegerszeg
72,8 28,2 4,5 40,1 76,9 34,1 12,7 30,1 48,8 14,5 5,8 28,5
7,4 8,4 5,4
61,3 70,9 23,8
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány
Versenyek OKTV
OSZTV
Egyéb
Átlagpontszám
29,5
92,0 58,0 250,0 324,0 14,0 228,0 106,0
0,5
18,0
10,0 23,5
11,0
5,0 125,5 86,0 10,0 19,0 115,0
5,5 53,5 8,5 1,0 77,0 5,0
391,5 10,0 40,0
1,0
27,5 52,5 88,0 20,0 252,0 111,0 170,5 59,0 108,0
31,0 68,0 30,5 16,0 18,5 17,5
23,4 108,9 108,0 65,0 13,0 45,7 3,0 29,3 54,6 33,6 5,1 98,9 99,0
9,0 110,5 21,0 125,0 10,0
18,0
1,5
5,0 323,5 17,0 444,0
16,0
6,0 141,5
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány Kölcsey Ferenc G. Zrínyi Miklós G. Béri-Balogh Ádám G. Sz.
Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaszentgrót
74,9 29,0 8,6 37,3 93,9 38,6 17,5 37,8 32,9 5,3 2,6 25,0
Budapest Budapesti Osztrák Iskola Kodály Zoltán Kórusiskola Kosztolányi Dezső G. Petőfi Sándor G. Szilágyi Erzsébet G. Toldy Ferenc G. Baár-Madas Református G. Budenz József Alap. G. II. Rákóczi Ferenc G. Klebelsberg Kuno G. Móricz Zsigmond G. Pasaréti Gimnázium Szabó Lőrinc Gimnázium Tizenkét Karátos I. Alternatív Közg. G. Angol–francia Tagozatos G. Árpád Gimnázium Kőrösi Csoma S. Kéttany. G. Mustármag Iskola Óbudai G. Sport és Angol Tagozatos G. Veres Péter G. Babits Mihály G. Bródy Imre Gimnázium Könyves Kálmán G. Apáczai Csere János G. Eötvös József G. Evangélikus G. Pázmány Péter G. Veres Pálné G. Erkel Ferenc G. Hriszto Botev Bolgár G. Kölcsey Ferenc G. MTF Nádasi Ferenc G. Szinyei Merse Pál G. Terézvárosi Kéttannyelvű G. Amerikai Alapítvány Iskola Budapesti Evangélikus G. Madách Imre G. Szerb Gimnázium Dugonics András G. Fazekas Mihály G. Piarista G. Trefort Ágoston G.
Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest V. Budapest V. Budapest V. Budapest V. Budapest V. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII.
35,9 63,0 60,3 43,5 68,0 81,3 73,5 67,1 54,2 38,6 81,3 49,6 29,8 52,8 71,5 43,7 79,3 55,7 39,4 79,8 26,1 84,0 68,3 18,8 67,0 89,8 80,3 76,4 72,0 73,0 38,4 24,2 59,2 9,5 61,8 58,9 36,2 74,9 64,8 28,3 19,2 96,3 87,7 81,3
12,2 30,9 21,9 12,0 33,7 41,2 39,7 15,9 19,1 11,4 41,0 19,1 6,8 11,9 33,3 13,9 35,7 23,8 15,5 32,6 6,4 36,5 25,0 3,7 23,0 56,3 37,8 39,8 16,0 32,5 14,6 15,2 23,7 7,9 24,2 19,8 17,2 38,5 29,8 11,5 3,9 54,1 45,7 44,0
5,1 9,9 15,8 5,4 11,0 18,5 14,5 8,0 6,6 3,0 14,9 4,3 3,1 0,0 7,1 1,9 18,8 5,1 11,3 15,1 4,4 21,3 11,4 1,5 14,9 19,6 15,5 15,7 2,0 13,8 5,5 0,0 5,8 0,0 10,0 9,9 3,4 13,1 9,2 3,5 0,0 23,8 25,0 14,5
18,6 22,2 22,6 26,1 23,3 21,5 19,3 43,2 28,5 24,2 25,5 26,1 19,9 40,9 31,1 27,8 24,7 26,8 12,7 32,1 15,3 26,2 31,9 13,6 29,1 13,8 27,0 20,9 54,0 26,7 18,3 9,1 29,7 1,6 27,6 29,2 15,5 23,3 25,8 13,3 15,4 18,4 17,0 22,9
Nyelvviszgaarány (%)
Felvételi arányok (%)
Írásbeli átlagpont
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
104
Versenyek OKTV
81,5 2,5 101,4 112,0 17,0
8,2 7,7 7,7 5,8 8,8 9,5 8,3 4,9 6,3 5,3 9,2 5,7 6,1 4,4 7,9 6,1 9,3 6,9 6,3 8,4 4,9 10,0 8,4 4,3 7,1 10,9 9,2 8,8 2,8 8,8 5,5
90,9 0,5 33,8 1,0 54,4 24,5 45,2 88,1 137,5 104,4 52,0 87,0 68,0 0,5 52,8 44,5 30,8 8,5 88,8 38,5 54,0 53,3 1,0 30,8 0,5 87,4 3,5 48,6 97,2 83,5
7,5
67,5 43,0 9,4 58,5 29,5 83,0 65,8 78,3 64,5 84,9 44,5 84,8 100,5 7,3 104,1 981,5 94,7 77,0 100,9 138,0
3,4 11,0 11,1 9,3
Egyéb
Átlagpontszám
8,4 9,8 5,7
7,2 6,3 7,7 8,0 7,9
OSZTV
85,0 28,5 35,7 6,0 103,1 59,0 76,3 40,5 4,5 1,0 69,0 14,5 98,3 398,0 93,0 141,0 81,1 8,5 18,2 76,1 25,5 23,4 0,5
146,0 442,0
19,0 47,0 188,0 118,0 50,5 39,0 7,0 127,0 15,0 28,2
62,0 21,0 310,0
100,0 35,0 280,0 10,0 90,0 73,0 789,5 128,0 0,5 73,5 18,0 417,0 70,5 9,0 130,0 9,0
2529,5 131,5 98,0
105
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME Átlagos arány
Vörösmarty Gimnázium Budapesti Református G. Közgazd. Politechn. G. és Sz. Leőwey Klára G. Novus G. és Sz. Patrona Hungariae G. Szent-Györgyi Albert Iskola Telepy Károly Iskola Vajda János G. Szent László G. Zrínyi Miklós G. és Sz. B.M.E. Nemzetközi Ki. Bárdos Lajos Gimnázium Bethlen Gábor G. Deutsche Schule (Német I.) József Attila Gimnázium Petőfi S. G. és Sz. Széchenyi István G. Szent Imre G. Szent Margit G. Arany János G. Greater Grace Academy Gustave Eiffel Francia Iskola Lauder Javne Iskola Tamási Áron Gimnázium Táncsics Mihály G. Városmajori G. Ady Endre G. Berzsenyi Dániel G. Jerikó Humán G. Sz. Kassák Lajos G. Németh László G. Szabó Ervin G. és Sz. Szlovák Tanítási Nyelvű G. Álmos Vezér Téri G. Csanádi Árpád Sportiskola Horvát Tanítási Nyelvű G. Kürt Gimnázium Radnóti Miklós G. Scheiber Sándor G. Szent István G. Teleki Blanka G. Dózsa György G. Kontyfa Utcai Iskola Kovács Pál Gimnázium Külvárosi Tankör Bornemissza Péter G. Szerb Antal G. Táncsics Mihály G.
Budapest VIII. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest X. Budapest X. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XV. Budapest XV. Budapest XV. Budapest XV. Budapest XVI. Budapest XVI. Budapest XVI.
46,4 60,6 35,5 40,9 18,3 79,5 54,0 21,4 43,6 61,6 20,4 44,6 41,1 53,6 49,2 60,5 28,2 27,3 70,2 59,7 60,3 0,0 13,5 61,5 44,3 60,8 76,7 46,7 77,0 18,5 58,2 87,3 21,2 41,9 23,5 30,4 51,2 55,5 86,5 35,8 90,1 49,6 45,2 15,1 23,6 13,0 68,6 55,8 21,7
19,8 27,1 11,0 10,3 3,7 44,5 22,8 6,3 10,1 25,3 6,3 15,8 16,6 15,7 22,6 23,0 4,4 6,7 33,6 23,8 22,8 0,0 6,8 23,9 13,7 24,3 38,6 9,9 41,5 3,3 26,9 48,0 5,9 20,3 3,9 6,5 15,0 17,0 49,3 12,3 32,7 16,7 11,0 2,5 1,9 4,3 16,2 21,4 7,8
4,8 11,3 3,2 3,7 3,7 11,3 7,6 1,6 3,6 8,9 1,8 6,5 4,0 6,6 9,0 11,3 3,2 4,5 16,7 9,6 10,8 0,0 2,2 9,0 4,8 9,9 14,5 6,8 14,6 1,2 13,7 19,3 1,2 0,0 2,9 1,6 7,1 8,1 17,6 5,6 27,3 6,3 5,1 4,2 0,0 4,4 8,6 10,6 1,7
FF
21,8 7,6 22,2 6,7 21,3 6,9 26,9 5,7 11,0 3,8 23,7 8,6 23,7 7,2 13,5 4,4 29,8 5,9 27,4 8,0 12,3 4,7 22,3 7,7 20,5 6,4 31,3 6,4 17,5 9,0 26,2 6,4 20,6 5,4 16,1 5,2 19,9 8,0 26,2 7,1 26,6 6,8 0,0 4,5 28,6 6,9 25,8 5,9 26,7 7,7 23,6 9,9 30,0 5,4 21,0 9,4 13,9 3,6 17,6 9,1 20,0 9,7 14,0 4,3 21,6 4,6 16,7 4,7 22,3 5,6 29,1 5,2 30,4 6,1 19,5 10,4 17,9 4,8 30,1 10,5 26,6 6,9 29,1 6,0 8,4 5,5 21,7 3,8 4,4 43,8 7,5 23,8 7,4 12,2 4,7
Nyelvviszgaarány (%)
Felvételi arányok (%)
Írásbeli átlagpont
1. melléklet
36,9 42,9 42,5 38,5 19,1 102,3 58,3 13,1 35,9 66,7 17,0 84,3 36,7 38,6 115,3 57,5 28,1
Versenyek OKTV
OSZTV
Egyéb
Átlagpontszám 39,5 1,5
303,0 36,0 13,7
35,0 6,5
22,5 0,5
5,0 9,0
18,0 10,0 19,0 68,0
15,0 25,5 8,5 20,0
8,0 23,0 18,0 38,0
70,5 10,0 50,0 1,0 63,0 17,0 98,8 53,5 39,5 14,5 92,1 167,5 9,2 68,9 1,0 103,3 57,0 13,1 10,0 30,0 30,0 17,0 68,7 77,0 91,9 113,6 365,5 34,8 97,0 134,5 43,9 43,0 0,5 20,3 0,5 7,3
37,5
60,6 48,0 64,4
52,6 68,4 17,6
10,5
16,0 9,0 206,0 8,0 470,5 0,5
0,5 2,0
38,0 129,5 16,0 560,0 9,0 151,0 60,0 19,0 241,0 9,0 467,5 187,5 82,0 47,0 122,0 5,0 9,0
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány Balassi Bálint G. Kőrösi Csoma S. Á. I. és G. Hunyadi Mátyás G. Karinthy Frigyes G. Vörösmarty Mihály G. Károlyi Mihály G. Kispesti Deák Ferenc G. Kossuth Lajos G. Nagy László G. Német Nemzetiségi G. Passuth L. G. Jedlik Ányos Gimnázium Montessori Okt. Centrum Budai Nagy Antal G. Kempelen Farkas G. Qualitas G.
Budapest XVII. Budapest XVII. Budapest XVIII. Budapest XVIII. Budapest XVIII. Budapest XIX. Budapest XIX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXII. Budapest XXII.
65,0 52,1 43,0 77,1 33,5 63,3 33,6 62,1 46,8 68,7 6,7 57,3 25,8 60,6 77,6 14,7
23,8 18,8 7,4 36,6 9,3 27,9 11,3 19,3 17,9 31,7 4,2 17,3 16,1 14,6 26,2 4,1
10,9 3,4 7,1 13,2 3,7 5,6 3,1 7,4 7,9 2,7 0,0 13,1 0,0 9,6 14,2 1,8
30,3 29,9 28,5 27,3 20,5 29,8 19,2 35,3 20,9 34,4 2,5 26,8 9,7 36,5 37,2 8,8
8,5 5,6 5,3 9,2 5,2 8,1 5,4 7,4 7,6 8,8 4,9 6,6 6,8 8,2 2,9
Nyelvviszgaarány (%)
Felvételi arányok (%)
Írásbeli átlagpont
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
106
Versenyek OKTV
OSZTV
Egyéb
Átlagpontszám
70,1 36,7 33,3 83,3 24,8 99,3 27,5 81,7 55,9 99,2
24,5
80,5
48,8 6,3 57,7 86,6 15,1
9,0
255,5
1,0 1,5
43,0 20,5
0,5 41,0 1,0 3,5 10,5 19,0 21,0 25,5
9,0
33,0
SZAKKÖZÉPISKOLÁK Baranya megye Montenuovo Nándor Sz. 501. Sz. Csizmazia Gy. Sz. Kazinczy Ferenc Sz. Dr. Marek József Sz. Radnóti Miklós Sz. 500. Sz. Angster József Sz. 508. Sz. Kertvárosi Sz. Keresk, Id.f. és Vend. Sz. Művészeti Sz. Pollack Mihály Sz. Radnóti Miklós Sz. Zipernowsky Károly Sz. Mezőgazdasági Szakokt. I. Ujhelyi Imre Sz.
Bóly Komló Komló Mohács Mohács Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Sellye Szentlőrinc
10,4 2,4 8,1 0,9 20,2 4,9 22,1 5,4 9,9 3,0 7,1 2,5 7,9 1,0 14,6 4,8 29,8 15,6 27,6 5,8 17,0 6,1 36,5 4,2 3,7 1,2 20,0 4,9
0,6 2,3 1,4 2,2 0,3 0,3 0,5 0,7 0,0 2,2 0,0 4,3 0,0 3,5
7,3 4,9 13,9 14,5 6,7 4,4 6,5 9,1 14,2 19,7 10,9 28,0 2,5 11,6
3,9 3,3 5,3 5,0 4,7 3,6 2,9 6,2 5,2 3,9 6,1 3,7
18,4
4,0
2,3
Bács-Kiskun megye Bányai Júlia Sz. I. Bereczki Máté Sz. Jelky András Sz. Türr István Sz. Mezőgazdasági Intézet Dózsa György Ki. Kossuth Zsuzsa Sz. Műszaki Szakközépiskola ÁFEOSZ Ker., Közg. Sz. Gáspár András Sz. Kada Elek Sz. Kandó Kálmán Sz. Kocsis Pál Sz. Lestár Péter Sz.
Baja Baja Baja Baja Jánoshalma Kalocsa Kalocsa Kalocsa Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét
13,7 2,1 14,4 2,1 11,9 1,0 32,0 10,3 19,7 4,7 33,2 6,2 18,0 0,4 8,8 1,5 50,3 13,3 12,5 1,6 43,9 15,7 24,7 2,8 23,0 7,5 20,2 0,6
0,0 0,4 1,0 2,0 0,8 1,6 1,2 0,9 2,1 1,6 0,8 1,7 2,8 0,1
11,6 11,9 9,9 19,7 14,2 25,4 16,4 6,5 34,9 9,4 27,4 20,2 12,7 19,4
4,5 4,0 5,1 6,4 5,8 5,7
23,2 2,0 4,8 26,6 0,0 20,7 3,8
6,2 3,6 7,1 5,9 6,2 3,7
64,0 4,6 60,6 8,4 10,1 5,4
30,7 31,4 6,4 6,5 46,5 14,2 6,0 24,1 14,5
64,0
13,0 33,0 76,0 9,0 18,0 66,0 10,0 202,5 28,0
41,0
54,0
33,0 28,2 50,0
3,0
13,0 1,0 130,0 2,5 36,0 0,5
11,0 5,5 14,0
1,0 77,0 6,5 56,0 8,0 5,5
31,0 9,0 17,0 14,0 8,0
3,5 14,0 105,0 25,0 19,0
107
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány Széchenyi István Sz. Szent-Györgyi Albert Sz. Wattay Középiskola Közgazdasági Sz. Mezőgazd. és Él.ipari Sz. Petőfi Sándor Sz. Garbai Sándor Sz. II. Rákóczi Ferenc Sz. Virágh Gedeon Sz.
Kecskemét Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunhalas Kunszentmiklós
31,2 5,3 35,4 6,3 24,2 0,8 25,5 3,7 13,5 3,6 30,0 3,5 13,6 0,7 51,1 14,9 12,6 1,1
1,8 1,9 0,4 0,9 1,0 2,4 0,5 5,0 0,5
24,2 27,3 22,9 21,0 8,8 24,2 12,4 31,1 11,1
Békés megye Bartók Béla Sz. Gépészeti és Szám.techn. Sz. Hugonnai Vilma Sz. Kemény Gábor Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Ruhaipari Szakközépiskola Széchenyi István Sz. Vásárhelyi Pál Sz. Bethlen Gábor Sz. Göndöcs Benedek Sz. 614. sz. Ipari Sz. Kossuth Lajos Sz. 615. Székely Mihály Sz.
Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Gyomaendrőd Gyula Mezőhegyes Orosháza Szarvas
49,5 24,7 44,7 5,1 27,2 4,2 12,4 0,0 16,8 2,0 11,9 1,6 51,7 16,9 30,3 4,8 10,3 1,4 3,6 0,0 10,3 2,0 16,4 5,0 11,5 3,2
0,0 8,0 0,3 0,8 0,2 0,3 1,7 4,4 0,3 0,0 0,6 0,7 0,4
24,7 31,6 22,7 11,6 14,6 10,0 33,0 21,0 8,6 3,6 7,7 10,7 7,9
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mezőgazdasági Sz. Abaújszántó Deák Ferenc Sz. Kazincbarcika Irinyi János Középi. Kazincbarcika Jókai Mór Középi. Kazincbarcika Surányi Endre Sz., G. Kazincbarcika Széchenyi István Sz. Mezőkövesd Andrássy Gyula Ki. Miskolc Baross Gábor Sz. Miskolc Bartók Béla Sz. Miskolc Berzeviczy Gergely Sz. Miskolc Bláthy Ottó Vill.ipari Sz. Miskolc Debreczeni M. G. és Sz. Miskolc Diósgyőr-Vasgyári Sz. Miskolc Eötvös József Sz. Miskolc Fáy András Sz. Miskolc Ferenczi S. Szk. és Szi. Miskolc Gábor Áron Sz. Miskolc Kandó Kálmán Sz. Miskolc Korányi Sándor Sz. Miskolc Kós Károly Sz. Miskolc Szemere Bertalan Sz. Miskolc Szentpáli István Sz. Miskolc Bródy Imre Ki. és G. Ózd
19,0 6,2 23,1 24,1 14,5 13,7 43,3 12,8 48,7 41,3 46,4 9,9 10,5 8,1 40,0 20,6 31,7 38,6 16,5 22,4 11,2 12,4 14,1
6,6 5,8 6,6 2,0 0,6 3,7 6,4 3,8 12,9 4,0 1,3 18,8 3,2 1,4 10,0 2,0 2,4 9,3 14,9 19,2 9,2 1,9 3,9 7,0 27,6 1,0 20,2 12,5 2,4 26,4 11,6 18,9 16,0 3,5 2,0 4,5 2,7 3,2 4,6 3,0 1,2 3,9 16,7 4,0 19,2 4,0 1,7 14,9 9,0 8,5 14,3 8,0 11,2 19,4 4,5 0,0 12,0 2,0 7,5 12,9 3,7 2,2 5,2 2,3 1,4 8,8 1,5 2,0 10,7
6,5 6,7 3,8 5,1 3,9 4,8 6,1 4,2
3,9 5,3 4,3 3,4 3,6 6,9 4,5
3,2 3,9
5,2 4,8 2,4 4,1 4,0 4,0 7,5 5,6 5,1 2,7 2,8 3,4 5,2 4,4 4,5 3,7 4,1 3,4 3,4 3,9 5,0
Nyelvviszgaarány (%)
Felvételi arányok (%)
Írásbeli átlagpont
1. melléklet
55,7 10,5 11,5 33,3 0,0 7,7 2,0 22,6 7,6
4,2 11,2 5,7 4,5 6,5 3,4 58,7 7,2 8,8 6,3 7,5 7,0 3,1
0,0 0,0 11,4 6,3 2,8 4,3 16,7 2,8 8,8 63,0 11,4 0,9 3,2 0,7 28,4 2,9 7,5 3,6 3,2 1,7 9,5 3,3
Versenyek OKTV
OSZTV
Egyéb
Átlagpontszám 60,0
41,0 19,0 4,0 103,2 5,5 1,0 21,0
8,0 70,0 8,0 78,0 57,0 75,5 9,0 231,0
155,4 7,0 26,5 38,0 9,0 18,5 32,0 0,5 163,5 2,0
214,0 52,0 14,0
21,0
38,0
8,5
12,0 5,0 22,5 30,6 7,0
38,0 20,0 31,0
22,0 38,0 72,0 49,0
0,5 60,7 2,5 109,5 16,5 59,2
0,5 153,1 16,0 6,0 26,0 26,0 13,0 16,0
39,0 30,0 12,0 54,0 13,5 39,0 13,0 31,5 5,0 10,0
125,0 20,0
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány Gábor Áron Sz. Széchenyi István Sz. Vay Miklós Sz. Közgazdasági Sz. Szepsi Laczkó Máté Sz. Trefort Ágoston Sz. 118. sz. Szakközépiskola Csongrád megye Bársony István Sz. Sághy Mihály Sz. Corvin Mátyás Sz. Eötvös József Sz. Gregus Máté Sz. Erdei Ferenc Sz. Galamb József Sz. Csonka János Sz. Déri Miksa Sz. Fodor J. G. és Sz. Hansági Ferenc Sz. Kiss Ferenc Sz. Kőrösy József Sz. Krúdy Gyula Sz. Móra Ferenc Sz. Tisza Lajos Sz. Vasvári Pál Sz. Vedres István Sz. Bartha János Sz. Boros S. Sz. Pollák Antal Sz.
Ózd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely Szerencs
3,3 33,7 15,0 33,2 13,4 5,7 9,5
Csongrád Csongrád
12,3 21,8 7,9 28,3 36,4 22,2 9,7 9,1 41,0 9,8 11,1 38,0 51,4 3,8 9,6 11,1 26,0 35,5 31,3 42,3 12,9
Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely
Makó Makó Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szentes Szentes Szentes
0,5 9,7 1,9 9,7 3,8 0,5 2,8
1,1 1,6 2,7 21,3 0,7 12,4 2,4 21,2 0,4 9,2 1,0 4,1 1,1 5,6
1,4 2,7 8,2 3,6 1,4 16,8 1,3 0,2 6,3 7,4 0,2 20,6 7,3 5,3 23,8 5,3 0,3 16,7 1,9 1,5 6,3 2,1 0,6 6,3 7,9 7,7 25,5 2,0 0,5 7,4 5,7 0,0 5,4 10,5 10,5 17,0 21,9 3,1 26,4 0,8 0,0 3,1 5,4 0,2 4,0 3,1 0,5 7,6 11,0 0,9 14,2 5,1 4,7 25,8 18,1 2,8 10,4 14,1 1,0 27,2 1,1 1,8 10,1
5,0 4,6 4,4 4,0
2,7 3,4 5,2 4,6 4,5 3,3 5,1 3,9 5,6 6,9 3,3 2,5 3,5 5,1 4,4 5,9
Nyelvviszgaarány (%)
Felvételi arányok (%)
Írásbeli átlagpont
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
108
15,5 3,8 26,0 0,0 0,0 5,6
Versenyek OKTV
OSZTV
Egyéb
Átlagpontszám
1,0
35,5 5,0 2,5
26,0 9,0 18,0
1,0
6,0
2,9 3,8 4,3 8,9 0,9 15,7 4,1 7,0 14,5 19,4 5,7 3,9 63,7 10,3 2,3 4,4 45,3 11,6 2,7 19,3 8,1
9,0 8,0 10,0 8,0 16,0 1,5 109,2 40,0
7,0 5,0 78,0 18,0 84,0
7,8 5,9
6,5 2,0 4,0
Fejér megye DUNAFERR Sz. Hild J. Sz. Ker. és Vendéglátóipari Sz. Lórántffy Zsuzsanna Sz. Rudas Középiskola Perczel Mór Ipari Sz. Mezőgazdasági Gépész Sz. Bugát Pál Sz. és G. Hunyadi Mátyás Sz. I. István Ker. és Közg. Sz. Jáky József Sz. Ker. és Vendéglátóipari Sz. Széchenyi István Sz.
Dunaújváros Dunaújváros Dunaújváros Dunaújváros Dunaújváros Mór Seregélyes Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár
21,1 13,2 12,7 14,4 40,3 6,6
0,5 1,2 1,0 1,7 7,3 1,2
2,0 1,2 1,2 2,5 4,0 0,0
18,6 10,8 10,5 10,2 29,0 5,4
3,3 1,5 3,3 3,8 6,0 2,8
28,4 26,3 49,0 24,0 11,3 50,8
7,4 2,8 6,3 1,5 9,2 4,5 2,6 3,0 1,4 1,4 4,9 10,3
18,2 18,4 35,2 18,4 8,5 35,6
5,2 4,9 5,2 3,1 5,2 4,2
3,0 31,3 9,3 0,0 14,3 17,6 24,4 8,5 7,5 21,3
Győr-Moson-Sopron megye Csukás Zoltán Sz. Porpáczy Aladár Ki. Baross Gábor Sz.
Csorna Fertőd Győr
20,5 26,5 39,7
4,5 6,0 6,2
6,0 10,1 1,6 18,9 3,0 30,4
7,0 5,7
2,9 62,2 39,8
61,0 16,0 27,0 5,5 153,2 10,0 0,5 41,0 30,5 1,0 11,0 19,5 10,0
8,0
56,5
41,7 25,0 86,0 56,5
23,0 40,0
105,0 32,0 5,0
10,0 52,0 33,0 47,0 18,0
119,0 3,0 51,0
24,0 14,0 21,0 123,0 16,0 38,0
19,5 0,5
46,5
11,0 4,0
109
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány
Nyelvviszgaarány (%)
Felvételi arányok (%)
Írásbeli átlagpont
1. melléklet
Deák Ferenc Sz. Győri Balett Művészeti Sz. Hild József Építőipari Sz. Jedlik Ányos Ki. Kossuth Lajos Sz. Lukács Sándor Szi. Pálffy Miklós Ki. Pattantyús Á. Géza Sz. Richter János Sz. Veress Péter Sz. Bolyai János Sz. Haller János Sz.. Hunyadi Mátyás Sz. Fáy András Sz. Handler Nándor Sz. I. Idegenf., Ker., Vend.látó Sz. Lippai János Kertészeti Sz. Róth Gyula Sz. Ujhelyi Imre Ki.
Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Vitnyéd
57,1 30,8 43,7 79,6 11,4 14,6 19,2 46,3 29,4 27,3 39,3 7,3 8,6 26,4 16,8 16,3 8,2 29,2 18,6
11,1 4,9 41,1 17,3 1,9 11,5 1,4 10,6 31,6 6,9 29,0 43,7 0,6 1,5 9,3 0,5 1,6 12,5 2,6 1,6 15,0 0,2 6,4 39,7 17,4 0,0 11,9 12,6 7,7 7,1 8,0 6,4 24,9 0,0 1,8 5,5 2,7 2,1 3,8 4,0 2,2 20,1 1,9 1,5 13,5 2,3 0,0 14,0 3,3 0,0 4,9 11,4 7,2 10,6 3,0 5,4 10,2
6,0
Hajdú-Bihar megye Bessenyei György Sz. Brozik Dezső Sz. Eötvös József Sz. Baross Gábor Sz. Beregszászi Pál Sz. Bethlen Gábor Sz. Brassai Sámuel Sz. Diószegi Sámuel Ki. Erdey-Grúz Tibor Sz. Gábor Dénes Ki. Keresk. és Vend.ipari Sz. Kodály Zoltán Zeneműv. Sz. Könnyűipari Sz. Mechwart András Sz. Péchy Mihály Ki. Povolny Ferenc Sz. Balásházy János Sz. Széchenyi I. Sz. Veress Ferenc Ipari Sz. Csiha Győző Ipari Sz. Közgazdasági Sz.
Berettyóújfalu Berettyóújfalu Berettyóújfalu Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen-Pallag Hajdúböszörmény Hajdúböszörmény Hajdúnánás Hajdúszoboszló
31,1 9,9 8,8 23,8 24,9 43,1 19,6 15,3 45,3 44,0 15,2 45,1 12,6 58,3 26,6 12,0 28,9 20,4 32,1 9,6 44,7
8,5 2,0 20,6 2,7 2,7 4,5 1,9 0,3 6,6 5,7 3,7 14,4 3,6 2,7 18,6 16,3 5,1 21,7 2,6 3,3 13,7 2,2 1,1 12,1 21,0 4,9 19,3 10,6 6,1 27,3 2,0 2,8 10,4 26,1 0,0 19,0 1,1 0,4 11,1 14,2 16,6 27,5 2,1 2,9 21,6 0,0 0,0 12,0 7,8 7,6 13,5 5,9 3,3 11,1 9,9 4,4 17,9 5,1 0,6 4,0 13,7 4,8 26,2
5,1
5,8 3,2 6,6
2,3 6,3 3,8 6,0 7,3 26,2 4,8 1,1 13,0 11,4 9,5 9,2 1,0 23,4 3,6 0,0 3,6 1,1 6,7 1,3 30,9
Heves megye Bornemissza Gergely Sz. Egri Közgazdasági Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Mezőgazdasági Sz. Szent Lőrinc Sz. Wigner Jenő Ki. Almásy Pál Sz.
Eger Eger Eger Eger Eger Eger Gyöngyös
14,5 3,2 2,7 8,6 44,3 13,0 1,2 30,1 11,4 2,0 0,7 8,7 10,6 4,2 2,3 4,2 9,8 1,4 0,3 8,1 53,0 8,3 15,2 29,6 15,6 6,0 0,8 8,8
3,3 6,0 3,1
5,6 46,9 6,3
2,7 5,5
5,8 46,1 0,0
4,1 5,4 3,3 4,5 3,5
5,0
4,7 4,7 5,2 4,6
4,3 3,6 3,7 5,9 5,1 3,8 7,3 5,1 3,3 3,3 4,9 4,0 4,6
47,6 6,6 7,2 49,7 3,9 0,9 44,8 10,0 14,3 6,8 16,6 0,0 21,9 13,9 57,1 6,3 10,5 2,4
Versenyek OKTV
OSZTV
Egyéb
Átlagpontszám 1,0
41,5
28,5
0,5 20,0 9,0 498,8 0,5 22,0 31,5 12,0 131,7
9,0 98,0 15,0 16,0 46,0 37,0 10,0 28,0 9,0
64,5 0,5
3,0 0,5
7,0 60,4 59,0 78,7 30,5 1,0
31,0 26,0 10,0 6,0 21,0
39,5 10,5
1,0 74,5 44,0 30,0 0,5 151,0 61,5 23,7 7,0
53,4 14,5 516,0 44,5 6,0
29,0
1,0
32,2 1,0 3,5
0,5
41,0 14,0 29,0
21,0
6,0 34,5 13,0
10,0 60,0 2,0 55,0 97,0 5,0 19,0 116,0 42,0 130,0 36,0 4,0 10,0 54,0
22,0 61,0 49,0 17,0
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány József Attila Sz. Károly Róbert Sz. Vak Bottyán János Sz. Damjanich János Sz. Széchenyi István Sz. Vadas Jenő Erdészeti Sz. Mezőgazd. Középfokú Sz.
Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Hatvan Hatvan Mátrafüred Pétervására
12,5 15,9 38,0 6,9 22,7 13,5 12,0
1,6 1,7 4,5 0,3 4,8 1,4 5,2
0,2 0,2 3,7 0,5 1,4 4,3 2,2
10,7 13,9 29,9 6,1 16,5 7,8 4,5
Jász-Nagykun-Szolnok megye Ipari, Ker., Vend.ipari Sz. Klapka GyörgySz. Varró István Sz. Kenderesi Középiskola Illési Sándor Sz. Kereskedelmi Sz. Építész, Faip. és Környg. Sz. Jendrassik György Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Pálfy János Sz. Ruhaipari Szakközépiskola Vásárhelyi Pál Sz. Lábassy János Sz. Székács E. Szakközépiskola
Jászapáti Jászberény Karcag Kenderes Kisújszállás Mezőtúr Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Törökszentmiklós Törökszentmiklós
19,1 1,7 13,0 3,1 6,1 2,0 4,5 0,6 9,7 1,8 10,1 0,0 22,5 4,8 22,0 2,3 15,5 0,9 51,6 10,6 20,1 3,0 42,9 9,6 3,7 1,2 17,0 4,7
0,7 0,5 0,0 0,6 0,4 0,0 2,7 2,9 1,3 4,9 0,0 1,0 0,3 1,5
16,8 9,3 4,1 3,2 7,5 10,1 15,0 16,8 13,3 36,1 17,1 32,3 2,1 10,9
Berzeviczy Gergely Sz.
Esztergom
17,1
5,5
Bottyán János G.
Esztergom
23,5
Géza Fejedelem Sz.
Esztergom
Keresk. és Vend.ipari Sz.
3,2 4,4 5,2 2,8
Nyelvviszgaarány (%)
Felvételi arányok (%)
Írásbeli átlagpont
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
110
3,7 27,7 18,3 1,6 17,0 7,6 5,6
Versenyek OKTV
OSZTV
Egyéb
Átlagpontszám
7,0
2,3 0,0
21,7 15,0
4,0 15,0
20,0 31,0
24,5
11,0 10,0
5,0
4,0 3,4 0,0 4,8 4,6 2,5 8,9 1,2 36,8 0,0 13,0
0,3 11,3
6,0
29,5
3,3
3,0 17,3
4,1
9,5
5,0
0,8
0,3
Esztergom
12,2
0,4
0,0 11,7
Ipari Szakközépiskola
Komárom
13,2
0,0
3,2 10,1
Kempelen Farkas Sz.
Komárom
16,1
2,2
0,5 13,3
3,6
4,6
Kultsár István Sz.
Komárom
10,7
1,7
1,2
7,7
3,4
22,7
Széchenyi István Sz.
Komárom
53,8 11,2
6,8 35,9
4,9
15,9
Eötvös Loránd Sz.
Oroszlány
6,1
0,0
1,2
4,9
5,6
Bláthy Ottó Sz.
Tata
5,7
0,0
0,0
5,7
0,0
Jávorka Sándor Sz.
Tata
17,6
7,2
7,2
3,2
2,9
7,5
2,0
Bánki Donát Sz.
Tatabánya
12,5
0,4
2,0 10,1
10,3
35,5
44,0
Keresk. és Vendéglátóip. Sz. Kossuth Lajos Sz. Fellner Jakab Ki.
Tatabánya Tatabánya Tatabánya
9,8
2,1
1,6
6,1
3,8
17,8
99,5
24,3 28,2
6,2 3,5
1,0 17,1 3,5 21,3
5,5
28,0 20,3
Nógrád megye Szondi György Sz. Fáy András Sz. Borbély Lajos Sz. Kanizsai Dorottya Sz. Keresk. és Vend.ip. Sz.
Balassagyarmat Bátonyterenye Salgótarján Salgótarján Salgótarján
2,8 9,2 11,8 12,4 4,3
0,8 1,2 2,1 2,9 1,0
0,0 0,0 0,3 1,9 0,0
4,3 4,0 4,4 5,1 5,7
71,5 35,5 37,6 11,0 349,9 0,7 35,0 0,5
25,0 40,0 3,0 126,0 13,0 59,0 12,0 56,0 17,5 17,0
Komárom-Esztergom megye
3,9
2,1 8,1 9,3 7,6 3,3
0,5 14,0
3,0 3,3
6,0 20,0
11,5
8,0
0,0
2,3 3,1
0,0 0,0 4,1 6,7 2,1
0,5 0,5
23,4
26,0
0,5
4,0 9,0
2,0
5,0 1,0
16,0 64,0
16,0 2,0 78,0 12,5
5,0
111
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány Stromfeld Aurél Sz. Táncsics Mihály Sz. Lipthay Béla Sz.
Salgótarján Salgótarján Szécsény
24,7 34,1 7,0
Pest megye Bem József Sz. Károlyi Mihály Sz. Közgazd. és Informat. Sz. Török János Sz. Kossuth Zsuzsanna Sz. Gárdonyi Géza Sz. Kós Károly Sz. Károlyi István Sz. Madách Imre Sz. Eötvös József Sz. Református Sz., G. Kiskunlacházi Sz. Szterényi József Ki. Ipari Szk., Szmk. és Szi. Ádám László Sz. Toldi Miklós Sz. Pálóczi Horváth István Sz. Fáy András Sz. Mezőgazdasági és Erd. Sz. Petzelt József Sz. Csonka János Sz. I. Géza király Sz. Kereskedelmi Sz. Király Endre Sz. Selye János Középiskola Táncsics Mihály Sz. Zeneművészeti Szakközépi.
Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Dabas Dunakeszi Érd Fót-Gyermekváros Gödöllő Gyál Halásztelek Kiskunlacháza Monor Nagykáta Nagykőrös Nagykőrös Örkény Pécel Piliscsaba Szentendre Szigetszentmiklós Vác Vác Vác Vác Vác Vác
13,0 1,5 21,8 3,2 42,7 11,6 15,7 2,1 3,1 0,0 9,7 2,3 11,6 1,6 25,5 8,5 6,1 2,3 8,8 1,8 17,3 3,6 11,5 2,7 10,3 1,3 7,7 0,0 8,2 0,0 22,4 4,4 10,4 0,4 10,9 1,2 4,8 1,2 6,9 1,1 4,8 1,1 41,3 9,6 3,1 0,0 6,9 0,7 16,7 2,3 17,8 5,7 34,9 16,0
Somogy megye Mathiász János Ki. Híradásipari és Keresk. Sz. Építőipari, Faipari Sz. Müvelődésért Alapítv. Ki. Noszlopy Gáspár Sz. Pannon Lovas Akadémia Rippl Rónai József Sz. Szigeti Gy. Egészségügyi Sz. Széchenyi István Sz. Zichy Mihály Sz. Marcali Szakközépiskola Nagyatádi Szakképző Isk. Baross Gábor Sz. Krúdy Gyula Sz.
Balatonboglár Fonyód Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Marcali Nagyatád Siófok Siófok
23,6 6,3 1,6 15,8 15,0 3,4 0,7 10,9 6,5 0,6 1,0 4,8 4,0 0,0 0,7 3,3 31,6 12,3 3,4 15,9 29,1 13,1 11,6 4,4 11,7 1,8 2,3 7,5 36,1 0,8 0,0 35,3 7,7 0,7 0,5 6,5 23,8 8,5 1,9 13,4 16,7 4,8 0,0 11,9 10,7 3,8 0,4 6,5 19,7 4,3 2,1 13,3 14,1 5,4 0,9 7,8
5,7 5,6 0,6
3,8 15,2 1,6 26,9 3,2 3,2
0,8 0,5 1,8 1,8 0,0 0,0 0,8 1,1 0,3 0,4 3,6 0,9 0,0 0,7 0,0 0,5 1,4 4,0 0,0 0,0 0,0 4,3 0,0 0,9 1,1 5,3 0,0
10,7 18,1 29,3 11,8 3,1 7,4 9,2 16,0 3,6 6,6 10,1 7,9 9,0 7,0 8,2 17,5 8,6 5,6 3,6 5,8 3,7 27,4 3,1 5,3 13,3 6,9 18,9
4,6 5,5
4,7 5,6 4,5
2,9
3,5
5,2 2,1 3,3 5,1 3,1 5,2
4,1 4,1 4,4 5,6 4,3 4,3 4,9
4,6
Nyelvviszgaarány (%)
Felvételi arányok (%)
Írásbeli átlagpont
1. melléklet
8,7 32,5 0,0
8,2 39,6 21,3 4,7 3,8 0,0 2,5 4,0 2,2 7,5 6,4 0,0 1,9 2,2 13,3 5,0 6,5 0,0 3,8 5,9 2,9 40,2 9,7 1,4 9,4 1,3 11,3
4,8 14,0 4,9 4,8 29,5 8,0 5,7 0,0 6,3 5,8 5,6 4,2 4,7 16,3
Versenyek OKTV
OSZTV
Egyéb
Átlagpontszám 1,5
7,0
29,9 33,0 0,5
13,0 71,0 4,0
3,5 81,5 45,5 29,5
65,0 74,0 27,0 37,5 25,0 10,0
14,0 1,0
67,0
17,0 36,0
8,0 7,0
0,5
24,5
9,0 108,0 17,0 78,0 21,0 63,0
39,0
27,0
38,0
6,0
127,2 8,0 14,0 14,0 3,0 21,0
57,0 39,0 31,0
4,5
16,0 8,5
18,0 43,0 16,0 3,0
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Petőfi Sándor Sz. Fehérgyarmat II. Rákóczi Ferenc Sz. Kisvárda Szent László Sz. Kisvárda 139. Sz. Ipari Sz. Mátészalka Baross László Sz. Mátészalka Gépészeti Sz. Mátészalka Bethlen Gábor Sz. Nyírbátor Bánki Donát Sz. Nyíregyháza Lippai János Mg. Sz. Nyíregyháza Sipkai Barna Sz. Nyíregyháza Inczédi-Széchenyi István Sz. Nyíregyháza Széchenyi István Közg. Sz. Nyíregyháza Vásárhelyi Pál G., Sz. I. Nyíregyháza Wesselényi Miklós Sz. Nyíregyháza Vasvári Pál Sz. Tiszavasvári Lónyay Menyhért Sz. Vásárosnamény Tolna megye 504. Sz. Ipari Sz. Perczel Mór Sz. 516. Sz. Ipari Sz. Apáczai Csere János Sz. Apponyi Sándor Sz. Energetikai Szakképz. I. Bezerédj István Sz. Hunyadi Mátyás Ki., Sz.
24,7 6,9 2,1 15,7 16,7 4,2 0,9 11,6 45,5 10,5 4,7 30,3 13,1 2,0 1,3 9,8 10,9 2,6 3,5 4,8 38,7 6,1 4,8 27,8 19,9 1,3 0,4 18,2 36,8 5,8 5,7 25,2 21,9 7,2 3,3 11,4 47,2 9,8 2,6 34,7 18,8 2,9 1,0 14,9 67,8 24,6 4,6 38,7 52,6 4,6 10,4 37,6 15,5 1,6 1,3 12,6 16,6 3,4 1,9 11,4 19,3 2,0 1,2 16,1
Bonyhád Bonyhád Dombóvár Dombóvár Lengyel Paks Szekszárd Szekszárd Kelemen E-Szent-Györgyi A. Sz. Szekszárd Vályi Péter Sz. Tamási
11,6 1,3 2,3 8,0 18,2 6,6 0,0 11,6 15,4 1,6 1,2 12,7 23,5 4,1 2,5 16,8 5,0 3,0 0,5 1,5 71,3 15,9 16,4 39,0 24,6 5,6 0,9 18,1 15,6 1,1 1,1 13,3 20,6 3,9 0,5 16,3 15,8 2,1 0,0 13,7
Vas megye Műszaki Sz. Nádasdy Tamás Sz. Rázsó Imre Sz. Mezőgazd. és Keresk. Sz. Barabás György Ki. III. Béla Sz. Él.ipari és Földmérési Sz. Gépipari és Inform. Sz. Hefele Menyhért Sz. Herman Ottó Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Közgazdasági Sz. Művészeti Sz. Puskás Tivadar Sz. Savaria Szakközépiskola Teleki Blanka Sz. és G. Mezőgazdasági Sz.
7,5 0,0 0,0 7,5 31,6 9,3 1,5 20,9 4,4 0,0 0,7 3,6 11,0 4,6 2,8 3,7 11,4 1,1 0,8 9,5 27,9 2,9 2,0 22,9 11,7 2,9 1,9 6,8 54,4 3,8 11,3 39,2 8,8 1,2 1,6 6,0 27,1 6,3 7,1 13,7 37,3 7,4 0,5 29,4 40,8 10,4 1,1 29,2 38,5 18,2 0,5 19,8 25,5 2,4 1,3 21,8 20,3 1,3 2,9 16,1 10,8 0,6 0,0 10,3 7,0 0,0 3,5 3,5
Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Sárvár Szentgotthárd Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Vép
5,3 4,3 5,5
Nyelvviszgaarány (%)
Felvételi arányok (%)
Írásbeli átlagpont
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
112
5,0 3,8 7,2 3,9 4,3 4,1 4,3
21,9 5,9 15,7 8,5 5,5 6,6 5,6 5,5 2,9 34,2 3,2 36,8 7,9 2,4 7,4 10,6
5,9 3,3 5,1
13,3 37,4 3,9 20,4
7,1 5,1 4,7 5,0 3,9
37,2 27,7 20,2 15,3 37,7
5,4
25,5 3,6
3,7 3,3 4,2
5,9 4,2 5,2 4,2 6,8 5,6 6,1 4,1 3,7
7,1 12,6 11,5 23,2 9,8 8,8 81,6 47,0 10,6 6,6 9,2 1,8
Versenyek OKTV
OSZTV
Egyéb
Átlagpontszám
0,5
10,0 0,5
3,0
47,0 16,5
6,0
13,0 132,2 5,0 3,0 36,4 13,0 10,0 10,6 0,5 35,0 38,5 85,5 10,0
15,0 22,5 125,5 8,0
95,4 14,7 4,9
20,0 8,0 16,0 23,0 28,0 39,0 143,5 70,0 22,0
4,0 9,0 8,0 111,0 6,0 6,0 40,0 11,0
18,0 84,7 1,0 9,0 0,5 10,0 169,5 1,0 130,8
4,0
33,5 60,5 243,0 4,0 112,5 14,5 51,0
39,0 9,0 90,0 101,0 32,0 80,0 109,0 44,5 10,0 21,0 15,0
113
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány Veszprém megye Bánki Donát Sz. Bercsényi Miklós Sz. Szent-Györgyi Albert Sz. Széchenyi Ferenc Sz. Acsády Ignác Sz. Batthyány Lajos Sz. Jókai Mór Sz. Széchenyi István Sz. Faller Jenő Sz. Alapítványi Vend.ipari Sz. Dohnányi Ernő Sz. Jendrassik-Venesz Ki. Közgazdasági Sz. Táncsics Mihály Sz. Egry József Sz. és G. Reguly Antal Sz.
Ajka Ajka Ajka Balatonfüred Pápa Pápa Pápa Tapolca Várpalota Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Zánka Zirc
23,5 2,0 5,8 0,7 7,1 0,7 13,1 6,8 8,5 0,8 21,1 6,9 38,4 9,1 6,5 1,1 7,9 2,4 13,2 2,0 41,5 22,0 17,5 2,8 35,9 10,7 12,6 1,7 16,6 2,1 13,6 1,4
1,5 1,0 0,3 1,4 0,7 3,1 3,4 0,7 0,5 0,0 1,2 2,3 4,6 2,7 1,4 0,7
20,0 4,1 6,1 5,0 7,0 11,1 26,0 4,7 5,0 11,3 18,3 12,4 20,5 8,2 13,1 11,5
Zala megye Asbóth Sándor Sz. Közgazdasági Sz. Nagyváthy János Sz. Vendégl., Idegenf., Ker. Sz. Lámfalussy S. Sz. Cserháti Sándor Sz. Széchenyi István Sz. Thúry György Sz. Báthory István Sz. Csányi László Sz. Deák Ferenc Sz. és G. Ganz Ábrahám Sz. Kinizsi Pál Sz. Munkácsy Mihály Sz. Széchenyi István Sz. és G.
Keszthely Keszthely Keszthely Keszthely Lenti Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg
17,0 2,2 35,5 11,2 25,0 4,9 8,3 1,4 12,4 0,5 37,9 3,4 10,3 1,9 8,6 1,0 23,0 3,5 61,5 19,1 34,1 4,0 23,6 1,3 8,7 2,6 10,8 1,2 33,3 2,8
1,1 3,0 4,5 0,4 0,0 6,5 1,0 0,2 1,4 3,6 2,6 5,4 1,6 1,3 4,5
13,8 21,3 15,6 6,4 11,9 28,0 7,3 7,4 18,1 38,9 27,5 16,9 4,5 8,3 26,1
Budapest Hunfalvy J. Sz. Földes Ferenc Sz. Kalmár László Sz. Varga István Sz. Bay Zoltán Sz. Berzeviczy Gergely Sz. Bőrfeldolgozóipari Sz. Déri Miksa Sz. Kozma Lajos Sz. (Gervay) Postaforgalmi Sz. Bartók Béla Sz. és G. Kvassay Jenő Sz. Terézvárosi Keresk. Sz.
Budapest I. Budapest II. Budapest II. Budapest III. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest V. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI.
37,6 12,5 4,8 0,8 31,7 8,0 6,8 2,1 8,2 0,9 9,9 2,8 10,0 0,6 5,9 1,5 10,1 2,5 4,6 1,0 43,8 22,7 21,5 2,0 3,9 0,0
1,7 0,3 1,7 0,7 1,4 0,4 1,1 0,6 4,1 0,1 0,6 6,3 0,2
23,4 3,6 22,0 4,0 5,9 6,6 8,3 3,8 3,5 3,4 20,5 13,1 3,7
3,9 3,5 4,2 3,6 4,3 6,2 2,5 4,3
4,0 5,2 3,7 3,6 3,0
5,3 5,0 4,1 2,6 5,1 4,1 4,8 3,8 7,0 5,9 4,7
Nyelvviszgaarány (%)
Felvételi arányok (%)
Írásbeli átlagpont
1. melléklet
4,9 11,9 0,0 6,6 4,9 2,5 34,2 15,7 13,3 11,8 6,1 12,5 35,3 5,6 19,7 1,4
6,5 20,8 4,0 30,2 7,3 23,2 5,5 13,0 29,6 59,5 7,7 8,6 5,6
Versenyek OKTV
OSZTV
Átlagpontszám
9,0 5,0
2,0 10,0
26,2 16,5 21,0 122,0 25,2 1,0 5,5
41,0 26,0 10,0
92,7 37,5 53,7
109,0 33,0
11,5 5,0
7,0
1,0
61,0 1,5 229,6 9,5 136,3 48,0 68,5 9,0 9,5 0,5
5,1
6,4 3,0 4,2 3,6 4,7 1,8 3,7 3,9 2,5 2,5
83,7
67,8 6,9 13,2 6,6 0,0 20,1 0,0 0,0 6,5 5,3 15,5 3,2 1,6
Egyéb
9,5 211,5 31,0 0,5 6,5 15,5 9,0 10,5 118,0 18,4 52,4 5,0 9,0 204,0 4,0
6,0
2,0 5,0 28,0 135,5
76,0 21,0 80,0 8,0 13,0 14,0
90,5 11,0 7,0
17,0 4,0 5,0 10,0 15,0 17,0
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány Arany János Sz. Hajnik Károly Sz. és G. II. Rákóczi Ferenc Sz. Klauzál Gábor Sz. MODELL Divatiskola Vend., Idegenf. és Ker. Ki. Leővey Klára Sz. Schulek Frigyes Sz. Szász Ferenc Sz. Széchenyi István .Sz. és G. Békés Glasz Imre Sz. Fáy András Sz. Gundel Károly Sz. Ihász Dániel Sz. és G. Irinyi János Ki. Képző- és Iparművészeti Sz. Kézműipari Sz. Lengyel Gyula Sz. Puskás Tivadar Technikum Szabóky Adolf Sz. Szent István Közg. Ki. Teleki Blanka Sz. és G. Bercsényi Miklós Sz. Giorgio Perlasca Sz. Közgazdasági Sz. és G. Magyar Gyula Sz. Pataky István Sz. Dr. Hetényi Géza Ki. Fényes Elek Sz. Kelenföldi Műszaki Ki. Kolos Richárd Sz. Weiner Leó Sz. Kossuth Lajos Sz. Szigeti György Sz. Bánki Donát Sz. Bolyai János Sz. Dobos C. József Sz. Károlyi Mihály Sz. és G. Magyar Hajózási Sz. Móricz Zs. Ki. (Radnai) Taverna Vendéglátóip. Sz. Verebély László Sz. Egressy Gábor Sz. Építőipari és Díszítőműv. Sz. Kaesz Gyula Faipari Sz. Neumann János Sz. Petrik Lajos Sz. Szent István Király Sz. Varga Márton Sz. Wesselényi Miklós Sz.
Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV.
11,5 12,1 24,9 10,2 8,0 11,9 10,8 25,8 4,6 7,8 4,5 11,4 17,9 7,1 7,9 19,8 1,3 5,7 75,6 4,3 18,1 12,1 4,9 2,8 18,5 14,8 21,7 18,9 20,3 11,0 17,8 22,4 14,9 24,3 5,2 35,0 3,8 40,9 4,5 10,8 6,9 8,8 18,2 6,8 7,3 26,8 26,9 32,5 19,4 9,9
1,3 4,6 5,6 2,5 0,9 8,7 7,1 0,8 17,0 1,0 0,8 8,5 0,7 0,2 7,1 3,9 0,2 7,7 3,3 0,3 7,3 2,4 9,3 14,1 0,8 0,0 3,8 1,5 0,2 6,2 0,9 0,0 3,7 0,3 3,6 7,5 3,6 0,5 13,8 0,8 0,8 5,6 4,1 0,9 2,9 11,5 0,9 7,5 0,0 0,0 1,3 0,2 0,2 5,3 4,2 21,2 50,2 1,2 0,0 3,1 6,2 1,1 10,8 3,5 1,0 7,6 1,0 0,3 3,6 0,4 0,2 2,2 4,4 1,0 13,0 6,0 3,3 5,5 2,8 1,7 17,2 3,8 1,2 13,9 4,3 0,6 15,3 1,1 0,3 9,6 1,6 3,7 12,6 12,9 0,6 8,8 3,4 0,6 10,9 1,1 4,8 18,4 1,0 0,4 3,8 3,3 4,1 27,5 1,3 0,0 2,5 8,9 1,7 30,3 0,4 1,1 3,0 1,9 0,6 8,3 0,7 0,7 5,5 0,6 0,8 7,3 1,7 2,1 14,3 2,0 0,7 4,1 1,3 0,0 6,1 8,0 3,3 15,5 10,6 6,0 10,2 15,2 3,0 14,2 8,5 3,3 7,7 1,5 0,2 8,1
3,8 6,0 3,0 5,1 4,6 4,1 4,8 1,4 3,4 2,9 4,7 5,6 4,9 4,5 3,2 8,7 3,3 5,4 5,3 2,5 5,2 3,7 4,1 4,1 4,7 3,2 5,8 5,1 5,0 3,9 6,4 3,2 5,6 2,5 3,0 4,9 3,8 1,7 5,0 4,7 6,5 2,7 3,2
Nyelvviszgaarány (%)
Felvételi arányok (%)
Írásbeli átlagpont
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
114
Versenyek OKTV
OSZTV
Átlagpontszám
1,7 117,0 11,8 34,4 1,5 60,0 4,5 3,0 2,3 117,0 48,8 1,9 9,1 37,8 316,5 1,4 8,5 6,2 91,9 8,0 30,9 6,4 110,0 47,4 116,5 0,0 4,5 11,9 80,0 11,3 40,0 0,0 4,3 15,0 56,9 122,0 213,8 2,9 27,4 0,5 13,5 20,4 19,0 0,0 44,5 9,1 5,0 30,1 107,2 2,1 14,0 29,7 7,6 4,2 41,0 4,1 0,5 10,9 180,4 8,2 31,9 15,0 12,4 22,0 2,5 0,5 16,1 0,5 28,2 9,7 23,2 71,4 0,5 171,2 1,5 139,1 3,1 7,2 12,7 0,0 0,0 25,3 7,1 19,3 3,9 0,0
Egyéb
8,0
10,5
25,0 14,0
26,0 40,0
7,0 32,0 37,0 21,0 8,0 45,0 3,0
388,5 20,5 6,0 9,0
38,0 14,0 32,0 11,0 32,0
5,0
6,0 29,0 10,0
62,5 75,0 273,5
108,0 80,0
21,0 39,0
50,0 13,0
115
1. melléklet
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
Nyelvviszgaarány (%)
Középiskola neve
Írásbeli átlagpont
Felvételi arányok (%)
5,4 9,3 15,6 5,2 7,2 10,8 2,5 25,7 5,9 20,0 8,7 15,6 8,6 7,8 3,3 37,5 11,3 8,3 13,1 6,4
5,4 3,3
10,1 21,3
2,5 4,6 4,0 4,6 6,6
1,5 10,3 17,9 24,3 41,0 0,0 55,8 3,9 16,9 7,5 3,8 20,7 21,1 29,5 3,9 44,1 8,1
FF
Átlagos arány Bethlen Gábor Sz. Károly Róbert Sz. Tótfalusi Kis Miklós Sz. Csonka János Sz. Békésy György Sz. Közgazd. és Informat. Ki. Ganz Ábrahám Ki. Trefort Ágoston Sz. és G. 12. Sz. Ipari és Ker. Sz. Budapesti Külker. Sz. Eötvös Loránd Sz. Varga Jenő Sz. Adu Csepel Sz. Csepel Műszaki Sz. Csepeli Vendéglátóipari Ki. Genius Tehetséggondozó Ki. Kossuth Lajos Ki. Podmaniczky F. Sz. Vásárhelyi Pál Sz. Soós István Sz.
Budapest XV. Budapest XV. Budapest XV. Budapest XVI. Budapest XVII. Budapest XVIII. Budapest XIX. Budapest XIX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXII.
8,4 2,3 10,4 1,1 16,3 0,8 7,0 1,1 10,9 3,2 14,1 2,8 5,2 1,7 39,9 5,5 10,0 3,2 32,9 10,0 12,1 1,0 22,7 6,1 9,6 0,3 9,7 1,0 4,3 0,7 54,2 8,3 18,4 1,6 12,9 4,3 17,3 3,3 13,6 4,8
0,7 0,0 0,0 0,7 0,5 0,5 1,0 8,7 0,9 2,9 2,5 1,0 0,6 0,9 0,3 8,3 5,5 0,3 0,9 2,4
3,6 3,7 5,0 2,7 2,6 3,0 5,3 3,6 5,4
Versenyek OKTV
OSZTV
Egyéb
Átlagpontszám 16,5 0,5 98,0 0,5 0,5 35,0
36,4 24,7 7,7
9,0 10,0 11,0 16,0 95,5
32,5 12,0 1,0 10,0 27,0 147,0 31,5 3,5 9,0 16,0
41,0 10,0
VEGYES KÖZÉPISKOLÁK Baranya megye Nagy László Gimnázium Babits Mihály G. és Sz. Széchenyi I. G. és Sz. II. Béla Középiskola Zrínyi Miklós G. és Sz.
Komló Pécs Pécs Pécsvárad Szigetvár
41,8 15,2 72,6 36,1 41,5 13,7 11,3 2,6 29,4 8,2
3,7 9,3 5,2 0,0 3,1
22,8 27,3 22,6 8,8 18,1
6,6 8,8 6,6 5,3
36,2 68,8 23,7 20,0 13,9
Bács-Kiskun megye Szent László ÁMK G. Kodály Zoltán G. és Sz. Petőfi Sándor G. és Sz. Kossuth Lajos Sz. Dózsa György G. és Sz.
Baja Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunmajsa
43,2 9,7 75,2 43,7 47,6 17,5 11,0 2,0 31,6 6,8
2,8 3,4 4,2 0,0 1,2
30,7 28,1 26,0 9,0 23,6
5,7 7,6 7,6 3,8 6,7
22,5 35,8 40,5 0,0 18,3
Békés megye Farkas Gyula Sz. és G. Evangélikus G. Sz. Tevan Andor Sz. és G. Trefort Ágoston Sz. Kner Imre G. és Sz. Munkácsy Mihály Ki. Mezőgazdasági Sz. Táncsics Mihály G. és Sz. Ady Endre-Bay Zoltán G. Mezőgazd. és Él.ipari Sz. Vajda Péter G. és Sz. Péter A. G. és Szigeti E. S.
Békés Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Gyomaendrőd Gyula Kétegyháza Orosháza Sarkad Szabadkígyós Szarvas Szeghalom
13,6 46,6 36,7 17,1 48,6 14,9 5,9 57,0 20,5 8,9 55,7 49,4
1,2 4,9 3,2 1,2 5,3 0,5 0,0 5,5 1,9 0,9 5,7 6,9
8,9 22,8 24,1 13,5 27,9 12,5 5,9 28,5 12,8 5,8 33,6 25,3
5,1 6,5 5,4 3,8 7,0 4,7
2,9 39,8 19,2 5,0 57,1 6,1
7,1 5,5
44,2 10,7 4,3 38,7 41,5
3,5 18,9 9,5 2,4 15,4 2,0 0,0 23,0 5,7 2,2 16,4 17,2
7,2 7,1
1,0 32,5 1,0
1,5 2,0
8,0 8,0 6,0
10,0 5,0
18,0 1,0 1,5
18,5
61,0 27,5 3,5 18,0 6,0 17,7
0,5 1,5
46,0 12,0
1,5
84,0 310,5 8,5 13,0
3,0 5,0 58,0
60,0 0,5 162,0 33,0 11,0 3,0 44,5
6,5 26,0
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány Borsod-Abaúj-Zemplén megye Izsó Miklós G. Edelény Váci Mihály G. és Sz. Encs Kiss József G. és Sz. Mezőcsát Szent László G. és Sz. Mezőkövesd Kossuth Lajos G. és Sz. Miskolc József Attila G. és Sz. Ózd Serényi Béla G. és Sz. Putnok Kossuth Lajos G. és Sz. Sátoraljaújhely Bocskai István G. és Sz. Szerencs Eötvös József G. és Sz. Tiszaújváros Keresk. és Idegenforg. Ki. Tokaj Tokaji Ferenc G. és Sz. Tokaj
38,6 42,6 35,2 44,3 54,9 38,3 25,8 47,4 55,9 56,3 15,1 42,8
Csongrád megye Batsányi János G. és Sz. Kossuth Zsuzsanna Sz., G. Árpád Fejedelem G. és Sz. Juhász Gyula Sz. és G. Gábor Dénes G., Sz. Kossuth Zsuzsanna G. és Sz. Széchenyi I. G. és Sz. Tömörkény István G. és Sz. Zsoldos Ferenc Sz.
Versenyek OKTV
OSZTV
13,2 20,5 16,6 31,6 36,8 28,6 56,8 49,4 37,9 18,9 17,3
11,5
37,0 15,1 15,0 13,0 18,2 25,5 25,5 23,3 11,2
6,3 4,7 4,7 5,4 4,3 4,8 5,8 6,9 3,7
36,5 18,6 28,6 4,8 20,0 11,4 9,1 49,1 0,0
43,0
Kistelek Makó Szeged Szeged Szeged Szeged Szentes
67,7 24,0 24,3 7,0 27,1 11,0 14,4 1,4 31,0 9,3 34,1 7,6 33,9 8,1 60,4 34,2 14,3 2,9
Fejér megye Vajda János G. és Sz. Bánki Donát Sz. és G. Kolumbusz Kristóf G. és Sz. Velinszki L. G. és Sz. Árpád Sz. Szent István Sz. Tatay Sándor G., Sz. Tóparti G. és Sz. Váci Mihály Sz. Vörösmarty Mihály Sz.
Bicske Dunaújváros Etyek-Botpuszta Pusztaszabolcs Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár
21,6 4,4 3,1 14,0 34,4 5,1 4,2 25,1 43,8 8,3 12,5 22,9 9,9 3,3 0,3 6,3 20,8 2,8 1,5 16,6 12,7 6,9 0,8 4,9 24,4 5,8 0,8 17,8 73,6 30,8 11,5 31,3 11,5 2,1 0,2 9,2 11,6 2,2 5,7 3,8
4,3 5,3 6,1 6,2 4,0 4,0 3,7 7,7 2,8
8,3 23,0 33,3 11,4 4,9 0,9 23,9 68,3 2,1 4,3
8,5 0,5 235,7
Győr-Moson-Sopron megye Hunyadi János G. és Sz. Bercsényi Miklós G. és Sz. Krúdy Gyula G. és Sz. Petz Lajos Sz. Szent-Györgyi A. G. és Sz. Eötvös József G. és Sz. Vas- és Villamosip. Sz., G.
Csorna Győr Győr Győr Győr Sopron Sopron
39,0 5,1 32,4 2,9 72,6 19,8 31,0 1,4 29,8 3,0 41,2 3,4 39,0 5,9
5,9 3,4 7,9 1,1 4,9 4,5 6,2
28,1 26,1 44,9 28,5 21,9 33,3 26,9
5,8 4,0 7,1 5,9 4,3 5,3 4,7
9,9 8,8 81,8 10,8 16,4 13,8 29,2
0,5 68,0 64,5 6,0
Hajdú-Bihar megye Veres Péter Gimnázium Arany János G. és Sz.
Balmazújváros Berettyóújfalu
32,2 10,7 44,3 16,9
1,7 19,7 3,8 23,6
6,4 6,8
29,5 24,7
Hódmezővásárhely
6,7 2,2 1,1 0,0 3,5 1,0 0,4 2,9 0,3
Egyéb
Átlagpontszám
4,9 5,8 6,0 6,4 6,3 7,0 8,2 6,8 6,0 6,9 5,2 6,9
Csongrád
8,5 7,1 23,0 10,8 6,3 25,5 8,1 3,2 23,9 13,6 6,3 24,4 16,6 8,0 30,4 14,0 2,5 21,8 12,6 3,1 10,1 15,4 5,6 26,4 17,9 7,3 30,7 17,6 15,5 23,2 2,5 1,0 11,6 16,2 3,5 23,0
Nyelvviszgaarány (%)
Felvételi arányok (%)
Írásbeli átlagpont
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
116
10,0 1,0 5,0
22,0
0,5
6,0
34,5 9,0 24,0 23,0 132,0
24,3
33,0
24,0 73,8 24,0
399,0
63,0
63,0
93,9
65,0 78,5
2,0
20,0
4,5
16,0 11,5 7,0 7,0 24,5 40,0
14,5
7,5
8,0 42,0 20,0 47,0 12,0 1,0 172,0 18,0 76,0
179,0 66,0 7,0 61,0
196,7
76,0
14,5 0,5
27,0
117
1. melléklet Nyelvviszgaarány (%)
Versenyek
Írásbeli átlagpont
Felvételi arányok (%)
Irinyi János G., Sz. I. Rákóczi György G. és Sz. Görög Katolikus G. és Sz. Szilágyi Dániel G. és Sz. Kőrösi Csoma S. G. és Sz. Vásárhelyi Pál G. és Sz. Karacs Ferenc G. és Sz.
Debrecen Derecske Hajdúdorog Hajdúhadház Hajdúnánás Polgár Püspökladány
28,6 34,8 58,0 19,7 55,6 43,5 44,9
7,3 14,5 22,2 4,9 17,9 13,0 14,9
16,5 17,4 31,0 11,5 29,5 24,9 23,1
4,4 7,0 6,6 4,3 7,3 5,3 7,0
8,5 28,9 18,6 7,0 45,4 26,5 29,7
Heves megye Gárdonyi Géza G. és Sz. Kossuth Zsuzsa Sz. Neumann János G. és Sz. Remenyik Zs. G. és Sz. Bajza József G. és Sz. Eötvös József Ki. Március 15. G. és Sz.
Eger Eger Eger Füzesabony Hatvan Heves Lőrinci
61,8 35,3 73,6 25,6 60,3 41,4 3,4
21,2 6,9 33,6 5,4 0,0 29,9 32,3 11,0 30,3 6,4 3,2 16,0 16,0 8,6 35,6 13,7 5,3 22,4 0,0 0,0 3,4
6,4 5,9 7,9 4,4 6,9 5,8
34,3 8,0 1,0 32,9 68,3 140,0 261,3 2,9 11,0 43,1 1,0 0,5 31,6 7,5
Jász-Nagykun-Szolnok megye Mészáros Lőrinc G. és Sz. Deák Ferenc G. és Sz. Liska József Sz. és G. Gábor Áron G. és Sz. Szentannai Sámuel Sz. és G. Móricz Zsigmond G. és Sz. Nagy László G. és Sz. Veress J. Sz. és József A. G. Damjanich János Sz. és G. Szegedi Kis István G. Teleki Blanka G. és Sz. Tiszaparti G. és Sz. * Hajnóczy József G. és Sz. Kossuth Lajos G. és Sz. Ványai Ambrus G., Sz. Gimnázium és Műszaki Sz.
Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Karcag Karcag Kisújszállás Kunhegyes Kunszentmárton Martfű Mezőtúr Mezőtúr Szolnok Tiszaföldvár Tiszafüred Túrkeve Újszász
38,6 55,3 42,3 47,6 16,2 42,0 25,2 24,9 17,2 44,1 44,5 81,1 50,1 45,7 29,4 18,9
9,9 14,7 4,4 16,8 5,9 13,4 4,2 7,4 4,7 13,4 12,6 26,0 15,2 17,7 6,4 3,3
26,9 37,4 33,4 25,1 8,6 26,2 20,7 16,0 12,2 25,3 28,7 51,3 31,2 23,0 18,9 14,8
5,7 6,2 5,1 7,5 5,8 4,9 4,9 5,0 6,9 5,7 7,1 6,6 7,2 7,0 4,3
20,4 39,6 14,8 54,3 6,6 23,0 2,2 14,7 6,5 32,3 21,6 30,9 38,6 45,6 27,6 13,0
Dorog
25,1
4,0
2,2 18,8
5,9
17,5
Árpádházi Szent Erzsébet Sz. Esztergom
33,3
9,5
2,7 21,1
5,9
13,5
7,0
Táncsics Mihály G. és Sz.
Kisbér
28,6
3,3
2,9 22,4
5,6
14,0
0,5
Pech Antal Sz. és G.
Tatabánya
23,4
3,7
4,6 15,2
5,4
10,9
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány 4,7 2,9 4,8 3,3 8,3 5,5 6,9
1,7 3,2 4,6 5,7 1,7 2,3 0,3 1,5 0,3 5,4 3,3 3,8 3,7 5,1 4,2 0,9
OKTV
OSZTV
Egyéb
Átlagpontszám 4,0
79,5
171,0
86,0
23,0
1,0 4,5 0,5 5,0
14,0
0,5 12,0 10,0 4,5 174,0 7,0 6,0 3,0 16,0 72,5 20,0 11,0 23,5 20,5 6,0 7,5
13,0 0,5 153,0
73,0 485,0 8,0 89,0 105,0
1,0 13,0 43,0 23,0 22,0 8,0
13,0 112,0 51,0 91,5 0,5
Komárom-Esztergom megye K.-E. Megyei Önk. G. és Sz.
4,0 9,0 0,5
5,0
5,0
123,0
Nógrád megye Bérczy Károly Középiskola
Balassagyarmat
1,1
0,0
0,2
Mikszáth Kálmán Ki.
Balassagyarmat
12,5
1,5
0,5 10,5
4,1
5,4
Szent-Györgyi A. G. és Sz.
Balassagyarmat
55,4 17,4
4,0 34,0
6,0
27,4
4,0
28,0
Mikszáth K. G. és Sz. *
Pásztó
53,6 12,7
8,9 32,0
7,4
71,1
6,0
117,0
Kőrösi Csoma S. G. és Sz.
Szécsény
59,6 19,5
7,8 32,3
7,0
42,6
0,9 3,0
3,0
9,0
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
118
Írásbeli átlagpont
Nyelvviszgaarány (%)
Felvételi arányok (%)
Kinizsi Pál G. és Sz.
Abony
33,1
9,3
3,4 20,3
5,6
12,2
Petőfi Sándor G. és Sz.
Aszód
39,9 11,9
3,8 24,2
6,0
40,0
Illyés Gyula Ki.
Budaörs
74,2 33,0 11,3 29,9
7,9
90,2
Táncsics Mihály G. és Sz. Baktay Ervin G. és Sz. Flór Ferenc G. és Sz. József Attila G. és Sz. Damjanich J. G. és Sz. Bolyai János G. és Sz. Német Nemzetiségi G. és Sz. Széchenyi István Sz. Bálint M. G. és Sz. Boronkay György Ki. és G.
Dabas Dunaharaszti Kerepestarcsa Monor Nagykáta Ócsa Pilisvörösvár Százhalombatta Törökbálint Vác
45,7 11,4
7,2
55,6
34,6 19,1 43,8 31,8 40,6 44,4 36,9 28,6 66,4
5,5 3,7 5,6 2,8 11,8 5,2 9,4 1,7 12,4 3,5 11,8 3,3 5,6 3,7 6,5 2,0 14,8 16,9
25,3 10,7 26,9 20,7 24,6 29,3 27,5 20,1 34,7
5,1 3,9 6,3 6,5 6,3 6,2 5,5 4,3 7,2
32,9 12,1 29,7 38,4 42,0 68,4 24,9 27,0 50,1
Somogy megye Dráva Völgye Ki. Széchényi Ferenc G. és Sz. Nagyváthy János Ki. Mátyás király G. és Sz. Eötvös Lóránd Ki. Kinizsi Pál Sz. és G. Munkácsy Mihály G. és Sz. Ady Endre G. és Sz. Rudnay Gyula Ki.
Barcs Barcs Csurgó Fonyód Kaposvár Kaposvár Kaposvár Nagyatád Tab
31,9 41,1 32,0 55,5 37,4 13,1 61,7 42,7 33,1
9,7 13,4 8,2 19,8 2,6 2,4 22,0 11,4 13,0
4,2 2,8 5,0 8,0 6,1 3,1 9,1 8,8 2,9
18,0 24,9 18,8 27,7 28,7 7,6 30,6 22,5 17,1
5,9 7,4 6,5 7,3 4,6 4,1 7,1 7,0 6,6
51,9 43,3 23,2 40,7 15,5 4,8 51,9 35,1 31,6
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Vay Ádám G., Sz. és Szakisk. Baktalórántháza Ady Endre G. és Sz. Csenger Váry Emil Gimnázium Demecser Móricz Zsigmond G. és Sz. Ibrány Budai Nagy Antal Sz. Nagykálló Korányi Frigyes G. Nagykálló Báthory I. Gimnázium Nyírbátor Művészeti Sz. Nyíregyháza Zay Anna G. és Sz. Nyíregyháza Teleki Blanka G. és Sz. Tiszalök Bajcsy-Zsilinszky E. G. és Sz. Újfehértó Kandó Kálmán Sz. Záhony
23,7 37,5 37,2 28,1 35,0 51,8 56,4 32,6 48,8 17,3 30,3 31,5
1,9 9,1 6,0 4,8 6,9 18,5 17,4 12,1 10,0 2,8 5,8 3,4
0,9 2,1 2,7 0,0 3,9 7,8 5,3 0,6 1,4 1,9 4,1 5,7
20,8 26,4 28,6 23,3 24,2 25,5 33,7 19,9 37,3 12,6 20,3 22,4
4,3 5,0 7,1 5,0 4,9 6,2 6,2 5,6 5,2 5,0 5,6 4,3
1,6 23,0 6,8 4,4 11,1 49,7 68,2 7,3 9,4 9,8 8,5 3,6
Tolna megye Ady Endre Ipari Sz. I. Béla G. és Ki. Csapó Dániel Sz.
Szekszárd Szekszárd Szekszárd-Palánk
32,9 5,5 67,8 17,5 16,3 4,4
3,9 23,6 7,8 42,4 1,6 10,3
6,9 7,2 3,1
35,1 52,1 8,2
Vas megye Tinódi Sebestyén G. és Sz. Béri-Balogh Ádám Sz.
Sárvár Vasvár
59,4 13,0 13,5 1,4
9,4 37,0 1,9 10,2
7,3 5,0
57,2 8,0
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány
Versenyek OKTV
OSZTV
Egyéb
Átlagpontszám
Pest megye
5,4 29,0
24,2
28,0
27,0
10,0
121,0
11,0
2,0
10,0
23,0
0,0 23,5
8,0 27,0 43,0 19,0 74,5 0,0 23,0
89,0 352,9
672,5
16,0 19,5 0,5 1,0 1,5
270,5 32,0 30,0 45,5 73,0
19,0 2,0 14,5 0,5 0,5
8,5 9,0
94,0 5,5 11,5 97,0
4,0 0,5
119,0 46,0 9,0
2,0
8,0 3,0
1,0
43,0
28,0 8,0 7,0 18,0
21,0
9,0
33,1
79,0 57,5 21,0
1,5 17,5
28,5 6,0
119
1. melléklet
Írásbeli átlagpont
Nyelvviszgaarány (%)
Felvételi arányok (%)
Veszprém megye Bródy Imre G. és Sz. Lóczy Lajos G. és Sz. Öveges József Sz., G. Türr István G. és Sz. Ipari Sz. és G. Padányi Bíró Márton G. III. Béla Gimnázium
Ajka Balatonfüred Balatonfűzfő Pápa Veszprém Veszprém Zirc
57,6 56,3 32,0 64,3 36,7 63,2 45,5
18,2 7,6 31,8 19,2 6,7 30,3 7,1 4,9 20,1 18,5 10,3 35,5 9,1 7,7 19,9 19,8 9,0 34,4 13,6 5,5 26,4
7,1 6,6 3,2 7,6 5,0 6,1 5,9
64,8 76,2 7,9 49,9 15,6 34,2 39,6
Zala megye Gönczi Ferenc G. Batthyány Lajos G. és Sz. Dr. Mező Ferenc G. és Sz.
Lenti Nagykanizsa Nagykanizsa
55,9 9,2 9,9 36,8 79,6 30,2 12,3 37,2 47,3 15,8 4,0 27,5
6,0 7,9 6,0
39,9 73,0 35,4
Budapest II. Budapest III. Budapest III. Budapest IV. Budapest IV. Budapest V. Budapest VI. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest IX. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XII. Budapest XIII. Budapest XIV. Budapest XV. Budapest XVI. Budapest XVIII. Budapest XIX. Budapest XXI. Budapest XXI.
19,2 4,4 39,1 6,4 21,0 3,6 15,2 3,7 24,1 2,5 44,1 12,6 12,7 4,5 15,6 4,4 22,5 2,5 10,3 1,0 12,7 2,7 30,8 6,6 15,1 1,6 39,3 12,3 13,0 3,2 13,5 3,4 7,1 1,8 33,1 6,6 15,1 3,4 10,2 3,4 7,5 1,8 11,1 1,6
4,3 4,4 4,7 4,5 5,4 7,1 5,1 5,9 4,4 4,5 3,7 5,6 3,5 5,6 3,7 5,2 2,7 5,0 4,7 4,2 2,5 4,6
12,9 24,2 12,4 10,7 21,9 101,5 7,0 26,8 3,4 5,4 11,0 18,8 7,4 36,1 8,9 11,2 19,0 23,5 16,8 9,2 2,9 7,4
Középiskola neve
Középiskola székhelye
F/L FTE FME
FF
Átlagos arány
Budapest Zsigmond téri G., Sz. Bláthy Ottó Titusz Sz. és G. Kossuth Zsuzsa Sz. és G. Kanizsai Dorottya Sz., és G. Kéttannyelvű Sz. és G. Xantus János Ki. Pesti Barnabás Sz. Bókay János Sz. és G. Humán Középiskola Jelky András Sz. és G. Szily Kálmán Sz., G. Mechatronikai Sz. és G. Öveges József Ki. Kiss János Ki. Katona J. Sz. és G. Batthyány Strattmann L. Sz. és G.
Petőfi Sándor Sz. és G. Corvin Mátyás G. és Sz. Pogány Frigyes Sz. és G. Semmelweis Ignác Sz. és G. Csete Balázs Ki. Fodor József Sz. és G.
3,3 4,6 2,5 1,0 3,9 0,8 1,7 0,9 2,9 0,2 2,9 5,1 1,4 3,2 0,9 0,7 0,8 5,1 1,9 1,6 0,3 0,9
11,5 28,0 15,0 10,5 17,7 30,7 6,5 10,3 17,1 9,1 7,1 19,2 12,1 23,9 8,9 9,4 4,6 21,4 9,7 5,2 5,4 8,6
Versenyek OKTV
OSZTV
Egyéb
Átlagpontszám
0,5 0,5
22,0 20,0
71,0 145,0
28,5 3,0 163,4
60,0 105,0 104,0 6,0
0,5 55,0 4,0
16,0
0,5 363,0 15,0
106,0 27,0
10,0 27,0
11,0 160,4 104,0 55,0
74,0 99,0 15,0 27,0 16,0
35,0 65,7 26,0 19,0 31,0
5,0 28,0 6,0 5,0
0,5 8,0 0,5 4,5 10,0 6,0
19,0 6,0 1,0
4,0
28,0
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
120
2. MELLÉKLET – A KÖZÉPISKOLÁK FELVÉTELI ÍRÁSBELI ÁTLAGEREDMÉNYEI TANTÁRGYANKÉNT, 2000–2004 A felvételi írásbeli átlageredmények 15 pontos rendszerben láthatók. A táblázat csak azokat az iskolákat tartalmazza, amelyek tanulói az 5 év alatt tárgyanként legalább 16 dolgozatot írtak. Az írásbeli vizsgákon csak azok a tanulók vesznek részt, akiket erre a felvételi vizsgaszabályzat kötelez. 2.1.
A középiskolák felvételi írásbeli átlageredményeinek összesített adatai tantárgyanként
Angol Biológia Fizika Földrajz Francia Kémia Közgazdaság Magyar Matematika Német Történelem
2.2.
Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám
Kiváló
Jó
Átlagos
Gyengébb
Gyenge
Összesen
51 10 felett 41 11 felett 69 10 felett 3 10 felett 10 11 felett 14 10 felett 7 10 felett 27 9 felett 21 9 felett 38 10 felett 12 9 felett
97 9–9,9 67 10–10,9 41 9–9,9 10 9–9,9 12 10–10,9 15 9–9,9 13 9–9,9 90 8–8,9 76 7–8,9 58 9–9,9 94 7–8,9
97 8–8,9 101 8–9,9 80 7–8,9 36 7–8,9 19 8–9,9 72 7–8,9 28 7–8,9 125 7–7,9 102 5–6,9 98 7–8,9 199 5–6,9
16 7–7,9 27 7–7,9 29 6–6,9 14 6–6,9 4 7–7,9 31 6–6,9 24 6–6,9 135 6–6,9 160 4–4,9 20 6–6,9 110 4–4,9
3 7 alatt 20 7 alatt 85 6 alatt 9 6 alatt 4 7 alatt 35 6 alatt 28 6 alatt 88 6 alatt 204 4 alatt 12 6 alatt 127 4 alatt
264 256 304 72 49 167 100 465 563 226 542
A középiskolák felvételi írásbeli átlageredményeinek részletes adatai tantárgyanként, megyék szerinti bontásban
120
Komló Komló Mohács Mohács Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs
6,7
3,8 5,4
8,1
6,5
10,4 10,4 11,3 10,1 10,8 9,4 8,4 6,3 5,3 9,8 10,4 10,5
5,1
6,3 7,2
7,6 11,1
4,0 8,8
8,7 9,7 6,5 7,0 9,6
4,8 5,9 3,5 6,0 10,8 2,0 1,8 5,3 5,8 7,3 8,5 8,1 8,3 3,3 11,2 4,2 7,7
Történelem
9,3
6,1 10,4
Német
7,1
6,8 7,6
Matematika
8,0
5,6
Magyar
8,9
Közgazdaság
3,0 6,0
Kémia
9,7
Francia
8,0
Földrajz
Fizika
Baranya megye Kazinczy Ferenc Sz. Nagy László Gimnázium Dr. Marek József Sz. Kisfaludy Károly G. 500. Sz. Angster József Sz. 508. Sz. Kertvárosi Sz. Apáczai Csere János G. Árpád Fejedelem G. és Sz. Babits Mihály G. és Sz. Janus Pannonius G. és Sz. Keresk., Id.f. és Vend. Sz. Kodály Zoltán G. Leőwey Klára G.
Középiskola székhelye
Biológia
Középiskola neve
Angol
G.=Gimnázium, Sz.=Szakközépiskola, Ki.=Középiskola, Int.=Intézet
4,4 5,5 5,0 8,3
5,1 7,6 8,5 8,2 4,8 5,7 8,9
Bács-Kiskun megye Hunyadi János G. és Sz. Bányai Júlia Sz. I. III. Béla G. Jelky András Sz.
Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Siklós
Szent László ÁMK G. Türr István Sz. Radnóti Miklós G. és Sz. Dózsa György Ki. Kossuth Zsuzsa Sz. Szent István G. ÁFEOSZ Ker., Közg. Sz. Bányai Júlia G. Bolyai János G. Kada Elek Sz. Kandó Kálmán Sz. Katona József G. és Sz. Kocsis Pál Sz. Kodály Zoltán G. és Sz. Lestár Péter Sz. Németh László G. Piarista Gimnázium Református Koll. G.-a Széchenyi István Sz. Ward Mária G. és Sz. Petőfi Sándor G. és Sz. Közgazdasági Sz. Móra Ferenc G. Petőfi Sándor Sz. Bibó István G. II. Rákóczi Ferenc Sz. Szilády Áron G. Dózsa György G. és Sz. Baksay Sándor G. és Sz. Zrínyi Miklós G. és Sz. Móricz Zsigmond G.
Bácsalmás Baja Baja Baja Baja Baja Baja Jánoshalma Kalocsa Kalocsa Kalocsa Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunmajsa Kunszentmiklós Szigetvár Tiszakécske
Békés megye Mikes Kelemen Ki. Szegedi Kis István G.
Battonya Békés
Magyarországi Németek G.-a
9,2 4,9
8,1
10,0
8,4 7,7
8,7
6,8
8,4 7,5
7,2 7,4 7,4 6,0
3,8 8,3
6,9
8,6
6,3
9,2 11,3 10,3
9,5
9,2
9,7
9,5 5,7 7,2 5,6
8,3 9,6 12,3
8,2 8,8 10,4 11,8 13,4 8,6 11,0 8,9 7,9 8,0 10,3 10,4 10,5 5,4 9,1
9,9 9,3 9,2 10,1
8,3
8,5 9,9
7,9 7,1 8,0
10,9 9,1 8,5 7,6
9,0
8,5 8,5 7,9 5,9
8,3 6,5
7,4 9,0
6,6
8,2 8,4 7,0 7,9
8,1 5,7
8,9 10,4
7,1
9,9 10,4
9,0
6,8
8,4 7,4
9,2 3,2
10,0
8,4
7,6 5,8 8,9 6,6 7,6 6,5 8,0 6,5 6,9 6,6 8,7 8,3 9,5 8,1 7,5
7,4 6,0 8,0 7,1 8,9 6,1 6,6
7,7 6,8
Német
Matematika
Magyar
Közgazdaság
Kémia
Francia
9,6
Földrajz
9,3
Fizika
Biológia
Magyar–német I. központ Nagy Lajos G. Pollack Mihály Sz. Radnóti Miklós Sz. Református Kollégium G. Széchenyi I. G. és Sz. Testnevelési Alternatív Ki. Zipernowsky Károly Sz. Táncsics Mihály G. és Sz.
Középiskola székhelye
Angol
Középiskola neve
Történelem
121
2. melléklet
6,8 11,2 6,5 9,2 2,3 4,9
8,4 7,1 3,0 4,2
4,6 3,4 3,2 6,2
6,0 3,0 4,6 6,1
8,1 2,8 8,8
7,9
9,5
6,4 10,7 3,8 5,4 7,7 5,9 8,7 4,8 9,8 6,0 6,3 5,3 7,8
7,6
9,2
8,2
1,5 7,0 7,5 3,2 5,2 6,2 4,1 7,0 2,7 7,0 5,8 5,6
9,4
8,3 9,1
7,5 1,5 7,6 6,2 4,7 5,9 5,3 4,3 8,1 5,3 8,7 6,5 4,8 7,7 5,7 6,6 2,8 3,4 7,0 7,6 3,8 7,3 7,5 4,3 7,6
8,5 4,2 5,4
6,8 4,4 6,1 5,9 6,4 5,0 8,5
3,5
4,8 5,0
Belvárosi Á. I. és G. Evangélikus G. Sz. Gépészeti és Szám.techn. Sz. Hugonnai Vilma Sz. Kemény Gábor Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Rózsa Ferenc G. Széchenyi István Sz. Tevan Andor Sz. és G. Trefort Ágoston Sz. Vásárhelyi Pál Sz. Kner Imre G. és Sz. Erkel Ferenc G. Karácsonyi János G. N. Balcescu Román G. Petőfi Sándor G. Hunyadi János G. és Sz. Táncsics Mihály G. és Sz. Ady Endre-Bay Zoltán G. Vajda Péter G. és Sz. Péter A. G. és Szigeti E. S.
Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Gyomaendrőd Gyula Gyula Gyula Mezőberény Mezőkovácsháza Orosháza Sarkad Szarvas Szeghalom
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Izsó Miklós G. és Sz. I. Edelény Váci Mihály G. és Sz. Encs Irinyi János Középi. Kazincbarcika Jókai Mór Középi. Kazincbarcika Ságvári Endre G. Kazincbarcika Surányi Endre Szk. I. G.-a Kazincbarcika Kiss József G. és Sz. Mezőcsát Szent László G. és Sz. Mezőkövesd Andrássy Gyula Ki. Miskolc Avasi Gimnázium Miskolc Baross Gábor Sz. Miskolc Berzeviczy Gergely Sz. Miskolc Bláthy Ottó Vill.ipari Sz. Miskolc Debreczeni M. G. és Sz. Miskolc Diósgyőri Gimnázium Miskolc Diósgyőr-Vasgyári Sz. Miskolc Eötvös József Sz. Miskolc Fáy András Közgazd. Sz. Miskolc Földes Ferenc G. Miskolc Fráter György G. Miskolc Gábor Áron Műszaki Ki. Miskolc Herman Ottó G. Miskolc Kandó Kálmán Sz. Miskolc Korányi Sándor Sz. Miskolc Kós Károly Építőipari Sz. Miskolc Kossuth Lajos G. és Sz. Miskolc Lévay József G. Miskolc Szemere Bertalan Sz. Miskolc
10,2 10,6
6,4
8,5 6,8 5,8 7,0 3,3
9,2 11,6 11,8 9,5 7,6
8,9 10,5
8,7 8,0
5,0
8,0 6,3 6,3
6,0 9,1 10,3
8,0
8,9
8,1
8,7
9,2
8,1 9,4
7,1 9,6
9,0
8,3 9,4
7,7
8,6
10,3
6,8 7,9 6,4 6,1 7,2 5,3 7,8 5,4 8,0 7,8
7,1
10,7 7,3
7,1
5,2
6,1 8,6 4,5 8,3
9,3 10,2 4,7 9,1 6,9
5,0 6,3
6,9 4,6
8,1
4,8 7,1
8,3
9,2
5,3
7,8 9,6 10,6 11,1 9,1 11,6 10,1 10,7
8,9 5,9 1,8
8,2
7,7
9,5
6,2
13,0
8,9
10,9
7,9
6,2 7,4
5,5 6,3 6,0 6,2 7,8 7,2 7,3 6,1 8,0 6,1 5,4 6,1 3,7 6,8 5,5 6,0 9,0 8,5 5,8 9,3 4,4 5,1 5,2 5,9 7,0 4,5
Történelem
Német
Matematika
Magyar
Közgazdaság
Kémia
Francia
Fizika
Biológia
Középiskola székhelye
Angol
Középiskola neve
Földrajz
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
122
7,1 4,3 3,8
7,9 6,2 2,6
3,8 2,5 7,3 6,5 3,6 2,9 3,6 6,5 5,7
2,9 9,4 9,5
8,6
5,0 10,9 4,3 6,0 9,3 4,8 5,4 6,8 4,5
4,2 4,1 5,8
7,7
2,4 5,5 6,0 2,7 5,9 10,3 1,9 4,1 9,8 4,0 4,7
7,0
4,2 8,2 6,3 2,4 7,5 2,4
6,2 9,3 5,7
2,1 4,8
9,6
7,4 4,9 4,8 3,8 6,1 8,0 4,3 5,6 6,3 5,5 6,6 3,3 7,2 7,4
4,5 5,7 4,3 3,2 6,3 2,4 5,2 5,8 3,6 6,1 2,7 3,5 4,8 5,0 3,3 3,2 4,1 7,6 5,8 2,8 7,4 3,9 2,9 3,5 5,3 2,2
123
Csongrád megye Batsányi János G. és Sz. Sághy Mihály Ipari Sz. Bethlen Gábor G. Corvin Mátyás Sz. Eötvös József Sz. Gregus Máté Sz. Kossuth Zsuzsanna G. és Sz. Árpád Fejedelem G. és Sz. Erdei Ferenc Sz. József Attila G. Csonka János Sz. Deák Ferenc G. Déri Miksa Ipari Sz. Dugonics András G. Eötvös József G. Gábor Dénes G., Sz. Karolina Gimn. Kossuth Zsuzsanna G. és Sz. Kőrösy József Sz. Krúdy Gyula Sz. Móra Ferenc Sz. Radnóti Miklós G. Ságvári Endre G. Széchenyi I. G. és Sz. Tisza Lajos Sz. Tömörkény István G. és Sz. Vasvári Pál Sz. Vedres István Sz. Boros S. Sz. Horváth Mihály G. Fejér megye Vajda János G. és Sz. Bánki Donát Sz. és G.
6,7
7,0
8,9
9,3
7,8
5,2
9,0 9,8 8,9
7,6 6,0
6,6 9,5
6,9 5,4
9,7
5,9 5,5 5,3
8,7 10,1 6,3
Csongrád Csongrád
8,2
7,6
Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely
9,5 10,2 10,8
Bicske Dunaújváros
6,0 5,2
9,1 10,6 7,7 10,4
Kistelek Makó Makó Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szentes Szentes
8,0
8,5
9,1
6,5
1,3
5,3
6,8
8,8
8,2 1,8 4,7
6,2
7,6
7,9 5,7 9,5 7,1 7,2 7,8 6,1 6,7 6,5 6,4 7,0 7,9
6,4 4,9
4,0 5,7
5,8 8,7 10,0
7,9
6,2
9,1 10,0 7,4 9,3 11,2 8,4 5,7 9,0 4,9
8,2 6,7
8,8
5,7
10,3 11,9 11,1 10,4 11,0 12,1
6,1
7,7
8,3
7,8 6,4 5,9 8,8 5,8 7,2
7,1
9,9
8,9
9,3 10,8
8,4
10,0 8,2
8,4
3,9 6,9
9,0
8,5
5,7
8,0
5,1 4,6 7,1 6,1 6,0 5,7 2,9
6,5 5,5 5,4 3,6
7,1 8,4 8,0
3,9
4,9
6,6 4,4
5,9
5,4 4,1 6,1 6,1
5,7
5,3
8,3 2,9 3,7
6,2
5,7 1,4 7,0
3,0 8,2
10,7
2,4 5,0 4,1 6,1 3,6
Történelem
6,8
Német
7,3
Matematika
Kémia
9,7
Magyar
Francia
8,5
Közgazdaság
Földrajz
Miskolc Miskolc Ózd Ózd Ózd Putnok Sárospatak Sárospatak Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely Szerencs Szikszó Tiszaújváros Tokaj
Fizika
Szentpáli István Sz. Zrínyi Ilona G. Bródy Imre Ki. és G. József Attila G. és Sz. Széchenyi István Sz. Serényi Béla G. és Sz. Árpád Vezér G. Református Koll. G.-a Kossuth Lajos G. és Sz. Közgazdasági Sz. Szepsi Laczkó Máté Sz. Bocskai István G. és Sz. Csík Ferenc Gimnázium Eötvös József G. és Sz. Tokaji Ferenc G. és Sz.
Középiskola székhelye
Biológia
Középiskola neve
Angol
2. melléklet
9,4
7,3 8,0 9,1
6,3
7,0 6,6 11,9
7,3
3,5 4,4 3,1 5,6 1,8 6,1 4,6 7,9 4,9 3,6
3,6 3,7 7,0 9,0
6,9
6,0 1,6 1,7 8,1 9,2 3,3
8,1
7,8 4,9 3,0 6,7 2,9 5,4
9,7
7,5 7,9
5,3 3,7 3,7 4,1 7,6
5,7 6,6
2,5 3,7
9,1 9,4 7,6 7,0 6,2
8,2 8,4
9,1
7,9 8,5 4,5 2,4 5,7 4,1 4,9 6,0
3,0 4,0
Csorna Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Kapuvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Pannonhalma Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron
9,1 9,1
9,6
9,6
4,8
6,5
7,4 6,2 5,8
8,2
6,3 8,1
2,3 5,7 7,3
8,5
6,4 9,2 7,2 6,4 8,4 6,1 6,4
4,5 5,0 5,1 10,0 11,0 11,4 10,3 9,7 7,0 9,8
9,0
8,9
6,7
11,0
8,1 10,1 5,0
8,5 7,7
6,8
8,8
10,2 7,8 5,7 3,1 8,6 11,4 11,5
11,0 8,4
5,0 5,5 9,7 11,1 10,8 9,3 7,7 7,1
7,0 8,0 7,0 5,4 7,6 7,7 6,8 8,0 6,8
10,3
6,0
6,9 7,1
3,2 4,4 10,6 12,0 11,3 10,0
9,0 10,2 7,8 10,3 13,1 13,2 8,6 8,6 10,0 4,0
9,7
9,4
8,7 5,9 7,7
6,3 12,6 6,1
7,6 9,1 7,1 5,8
10,0
9,3
9,5
7,3
8,0 7,6
2,5 4,9 4,8 3,3 6,9 4,3 4,3 2,3 3,0 3,0
9,2
9,4 6,6
Történelem
Közgazdaság
Kémia
Francia
Fizika 7,6 2,9 9,3
6,9
Német
Győr-Moson-Sopron megye Hunyadi János G. és Sz. Apor Vilmos Iskolaközpont Baross Gábor Sz. Bercsényi Miklós G. és Sz. Czuczor Gergely G. Deák Ferenc Sz. Hild József Építőipari Sz. Jedlik Ányos Ki. Kazinczy Ferenc G. Krúdy Gyula G. és Sz. MH Béri-Balogh Á. G. és Sz. Móra Ferenc Gimnázium Pálffy Miklós Ki. Pattantyús Á. Géza Sz. Petz Lajos Sz. Rejtő Sándor Sz. Révai Miklós G. Szent-Györgyi A. G. és Sz. Felsőbüki Nagy Pál G. Bolyai János Sz. Kossuth Lajos G. Bencés G. Berzsenyi Dániel G. Eötvös József G. és Sz. Fáy András Sz. Róth Gyula Sz. Széchenyi István G. Szent Orsolya G. Vas- és Villamosip. Sz., G. Vendéglátóipari Sz.
8,8 6,5 9,3 10,2 11,3
Matematika
Dunaújváros Dunaújváros Dunaújváros Kápolnásnyék Mór Pusztaszabolcs Sárbogárd Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár
Magyar
Ker. és Vendéglátóipari Sz. Rudas Középiskola Széchenyi István G. Vörösmarty Mihály G. Táncsics Mihály G. Velinszki L. G. és Sz. Petőfi Sándor G. és Sz. Bugát Pál Sz. és G. Ciszterci Szent István G. Hunyadi Mátyás Sz. I. István Ker. és Közg. Sz. Jáky József Sz. Ker. és Vendéglátóipari Sz. Széchenyi István Sz. Szent István Sz. Teleki Blanka G. Tóparti G. és Sz. Váci Mihály Sz. Vasvári Pál G.
Biológia
Középiskola székhelye
Angol
Középiskola neve
Földrajz
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
124
4,6 7,4 4,6 2,1 4,1 4,7 4,4 7,1 3,2 4,9 2,5 3,6
9,1 10,8 6,0 9,7 1,7 7,3 9,4
8,1 7,3
5,0 6,0 9,3 4,1 2,0 8,5 8,2 4,6 3,7 3,6 6,3 10,2 5,6 10,1 4,3 2,7 2,5 1,8
5,0 6,5 3,8 3,6 7,8 4,1
7,4 9,8 1,6 7,1 3,7 6,1 11,2 9,6 6,3 11,0 3,3 2,9 7,9 10,0 5,9 2,7 3,9
7,3
5,8 6,8 5,8 4,5 4,3 3,6
1,4 8,3 3,2 7,6 6,5 9,2 5,8 4,5 7,2 6,5 4,3
125
Heves megye Bornemissza G. Intézet Dobó István Gimnázium Egri Közgazdasági Sz. Gárdonyi Géza G. és Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Kossuth Zsuzsa Sz. Lenkey János Honvéd G. Neumann János G. és Sz. Pásztorvölgyi G. Sancta Maria G. Szilágyi Erzsébet G. Wigner Jenő Ki. Remenyik Zs. G. és Sz. Berze Nagy János G. Keresk. és Vend.ip. Sz. Vak Bottyán János Sz. Bajza József G. és Sz.
Eger Eger Eger Eger Eger Eger Eger Eger Eger Eger Eger Eger Füzesabony Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Hatvan
10,3 10,0 6,3
5,1
8,0
8,4 7,4 8,5 10,6 11,1
4,8 5,9 3,8 9,5 6,5
7,2 6,8
7,8 7,5
8,1
11,3 11,6 10,9
7,6
6,7
8,9 8,5 10,0
7,3 7,9 6,8 8,5
11,3 10,3
5,8 9,6
7,4 10,3
9,7 10,4
8,9
6,8 8,6
8,2
6,7
3,6 9,4 10,7 10,3 9,3 9,9 10,9 10,8 12,2 10,4 9,5 10,3 10,5 9,3 10,0 9,1 10,8
8,6 9,0 8,1
8,3 8,0 10,5
9,2
6,2 7,9 10,7 8,3
8,7 10,3
6,9
7,2
9,6 10,0 9,1 9,2 7,6
9,2
7,4
8,4
5,8
8,6
5,8
6,7
8,7 4,4 9,9 10,3 10,1 9,9
7,3 6,1 6,8 6,0
8,5
9,5 10,0
8,1
8,2
9,9
9,8 10,6
8,3
7,0
6,5
8,7
5,0 7,0
8,0
8,7 8,3 9,7 8,2 8,1 6,4 7,6 7,4 6,2 6,3 7,2
8,6
7,9 6,9 7,8 7,4 5,4 7,3 5,3 6,8
Matematika
Magyar
6,6
8,4 8,4
Közgazdaság
Kémia
Francia
9,7 12,0
Földrajz
8,0
Történelem
Berettyóújfalu Berettyóújfalu Biharkeresztes Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Derecske Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Polgár Püspökladány
Német
Hajdú-Bihar megye Arany János G. és Sz. Bessenyei György Sz. Bocskai István G., Sz. Ady Endre G. Balásházy János Sz. Baross Gábor Sz. Bethlen Gábor Sz. Brassai Sámuel Sz. Csokonai Vitéz Mihály G. Dienes László G., Sz. Erdey-Grúz Tibor Sz. Fazekas Mihály G. Gábor Dénes Ki. Irinyi János Ki. és G. K. L. T. E. Gyakorló G.-a Keresk. és Vend.ipari Sz. Mechwart András Sz. Medgyessy F. G. és Ki. Péchy Mihály Ki. Református Kollégium G.-a Svetits Katolikus G. Tóth Árpád G. I. Rákóczi György G. és Sz. Bocskai István G. Görög Katolikus G. és Sz. Kőrösi Csoma S. G. és Sz. Hőgyes Endre G. és Sz. Közgazdasági Sz. Vásárhelyi Pál G. és Sz. Karacs Ferenc G. és Sz.
Fizika
Középiskola székhelye
Biológia
Középiskola neve
Angol
2. melléklet
8,4
5,8 3,7 5,7 7,8
4,8 4,2 5,4 2,5 4,8 4,2 4,4 3,8 7,6 4,0 2,3 9,1 2,1 4,8 2,3 2,7 7,7 6,9 8,8 3,1 6,7 4,4 5,9 7,8 5,5 4,8 5,3
4,9 6,8
8,6
9,7
7,6 8,5 8,3 9,5 7,7 7,8
6,6
2,0 6,4 7,9 4,8 10,4 4,6 6,4 1,8 4,4 5,9 7,0 7,5 5,5 6,6 5,8 8,2 5,5 3,7 6,6 7,9 1,6 3,8 5,9
2,8 4,9 4,3 6,2 5,2 4,9 8,1 4,3 9,0 3,0 3,4 4,8 4,1 7,6 6,0 9,0 6,7 8,4 5,6 6,3 8,5 5,9 4,7 6,7
3,8 6,8 4,3 5,3 2,5 6,1 4,8 6,4 4,5 5,7 6,3 3,3 3,3 6,5 3,8 6,8
Jász-Nagykun-Szolnok megye Mészáros Lőrinc G. és Sz. Deák Ferenc G. és Sz. Lehel Vezér G. Liska József Sz. és G. Gábor Áron G. és Sz. Móricz Zsigmond G. és Sz. Nagy László G. és Sz. Veress J. Sz. és József A. G. Szegedi Kis István G. Teleki Blanka G. és Sz. Építész, Faip. és Környg. Sz. Jendrassik György Sz. Keresk. És Vend.ipari Sz. Pálfy János Sz. Széchenyi István G. Tiszaparti G. és Sz. Varga Katalin G. Vásárhelyi Pál Sz. Verseghy Ferenc G. Hajnóczy József G. és Sz. Kossuth Lajos G. és Sz. Bercsényi Miklós G. Ványai Ambrus G., Sz.
Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászberény Karcag Kisújszállás Kunhegyes Kunszentmárton Mezőtúr Mezőtúr Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Tiszaföldvár Tiszafüred Törökszentmiklós Túrkeve
7,8 9,7
9,8
8,5 8,8
9,7 7,9
9,7 7,0 7,2
8,2 5,6 5,3
5,3
4,4 4,7
4,5 4,4
6,9 8,1 8,6 6,6 8,3 6,5
3,7 4,9 8,0 4,3 5,4 4,9 3,1
5,1 5,5 7,7 3,1 7,1 5,5 3,6
6,2 7,8 7,1 6,3
4,7 5,1 8,7 7,4 6,7 8,5 9,8 8,1 10,9 11,6 12,3 9,0 8,9 10,9 12,6 8,3 10,1 8,7 7,4
4,5 7,1 10,0 6,1 5,9 7,0 7,4
6,6 7,2 8,2 9,3 5,9 8,0 8,1 7,6 6,9 8,8
8,5
7,8
6,3 4,2 6,8 0,7 3,0 2,6 4,4 4,7 6,0 5,0 7,2 10,0 8,8 4,9 8,1 9,2 5,5 10,2 6,3 7,1 6,3 7,4 4,9
Történelem
6,9 6,7
Német
Közgazdaság
Kémia
Francia
Fizika
7,2 8,4
Matematika
Hatvan Heves
Magyar
Széchenyi István Sz. Eötvös József Ki.
Biológia
Középiskola székhelye
Angol
Középiskola neve
Földrajz
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
126
5,5 4,4 5,2 3,8 5,1 4,8 6,4 8,9 5,1 7,1 5,1 6,1 4,8 6,8
Komárom-Esztergom megye K.-E. Megyei Önk. G. és Sz. Dorog
6,3
Berzeviczy Gergely Sz.
Esztergom
Bottyán János G. és Ki.
Esztergom
2,5
Dobó Katalin G.
Esztergom
9,7 11,5 11,1
Szent Erzsébet Sz.
Esztergom
Szent István G.
Esztergom
9,6 10,2
8,7
Temesvári Pelbárt G.
Esztergom
7,9
8,1
Táncsics Mihály G. és Sz.
Kisbér
Jókai Mór G. és Sz.
Komárom
Széchenyi István Sz.
Komárom
Lengyel József G. és Sz.
Oroszlány
Eötvös József G.
Tata
9,3 10,3 10,9
Árpád G. és Sz.
Tatabánya
8,6 10,8
Bárdos László G. és Sz.
Tatabánya
9,2
9,0
5,3 2,1
8,1
9,0
7,1
Tatabánya
Pech Antal Sz. és G.
Tatabánya
7,7
2,9 8,6
6,6
6,4 9,5
7,2
7,1
8,0
6,7 10,6
6,0
7,8
6,9
4,7
6,6
7,5
3,3 8,4
9,0
7,7
5,0
6,4
3,8
4,7
5,8
5,1
3,9
8,2
8,1
7,3
9,6
6,8
8,0
7,9
6,5
8,5
6,1
6,5
8,0
8,3
9,2
6,7
6,5 8,3
8,8
9,6 10,9
7,0
8,6
4,6
7,3
Keresk. és Vendéglátóip Sz. Tatabánya Kossuth Lajos Sz.
3,5
9,2
5,3
2,4 6,3
6,8
4,9
3,7
4,1
3,0
127
6,6 10,0
7,0
2,5
3,8
Történelem
7,4
Német
Matematika
5,0
Magyar
9,2
Közgazdaság
8,8
Kémia
Földrajz
9,8
Francia
Fizika
Középiskola székhelye
Biológia
Középiskola neve
Angol
2. melléklet
Nógrád megye Balassi Bálint G.
Balassagyarmat
Mikszáth Kálmán Ki.
Balassagyarmat
Szent-Györgyi A. G. és Sz.
Balassagyarmat
Váci Mihály G.
Bátonyterenye
Mikszáth K. G. és Sz. Bolyai János G. Borbély Lajos Középiskola Keresk. és Vend.ip. Sz. Madách Imre G. Stromfeld Aurél Sz. Táncsics Mihály Sz. Kőrösi Csoma S. G. és Sz.
Pásztó Salgótarján Salgótarján Salgótarján Salgótarján Salgótarján Salgótarján Szécsény
Pest megye Kinizsi Pál G. és Sz. Petőfi Gimnázium Petőfi Sándor G. és Sz. Nagy Sándor József G. Prohászka Ottokár G. Illyés Gyula Ki. Kossuth Lajos G. Közgazd. és Informat. Sz. Török János Sz. Táncsics Mihály G. és Sz. Baktay Ervin G. és Sz. Radnóti Miklós G. Vörösmarty Mihály G. Református Líceum Szent Norbert Gimnázium Török Ignác G. Eötvös József Sz. Flór Ferenc G. és Sz. József Attila G. és Sz. Damjanich J. G. és Sz. Arany János G. Toldi Miklós Sz. Bolyai János G. és Sz. Ráday Pál G. Német Nemz. G. és Sz. Ady Endre G. és Sz. Széchenyi István Sz. Ferences G. II. Rákóczi Ferenc Á. I. és G. Móricz Zsigmond G. Batthyányi K. G. és Sz. Gimnázium és Sz. Boronkay György Ki. és G. I. Géza király Sz. Kereskedelmi Sz.
Abony Aszód Aszód Budakeszi Budakeszi Budaörs Cegléd Cegléd Cegléd Dabas Dunaharaszti Dunakeszi Érd Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gyál Kerepestarcsa Monor Nagykáta Nagykőrös Nagykőrös Ócsa Pécel Pilisvörösvár Ráckeve Százhalombatta Szentendre Szentendre Szentendre Szigetszentmiklós Törökbálint Vác Vác Vác
10,1 8,1 9,4 9,5 10,4
8,3
4,5
5,1 11,6
9,3
8,7
7,9
7,3 5,9 6,7
8,1
7,5
4,9
10,1 9,1 9,5 9,7 10,0 8,9 9,3 7,6
10,3
5,9 7,6
8,9
7,8 6,5
5,0
6,2
6,4
4,9
6,9 7,9
5,3 6,8 1,2 2,1 3,7 3,3 4,8
6,7 6,3 5,8
6,7 7,3 7,7 7,9 7,6 6,0
3,5 4,6 5,9 7,4 6,5 5,2
8,2 6,1 7,5 8,2 8,2
6,8 3,8 8,6 7,5 6,0 8,0 7,3 1,6
7,4
4,4 4,4
8,8
7,9
5,8 7,7 9,7 8,7
5,4 6,3
5,8 4,1 3,6 6,3
3,6 5,8 4,6 5,5 6,9 6,4 7,6 4,4
2,8 7,3 5,4 9,7 11,0 9,2 9,0 10,8 10,7 9,6 10,6 10,6 10,7
8,6
8,4 8,0 9,7 8,8 9,1 10,4
7,8
9,9 6,9
8,9
8,7 9,0
8,6
7,2 3,8 6,3 6,1 6,4 7,5 7,4 5,9 5,6 7,5
7,4
8,1 8,2 8,9
6,7
3,5
10,4 10,2
9,9
6,6
6,9 6,4
6,2
8,9 9,8 9,4 8,9
7,6 9,5
7,9
8,6 6,4
9,0 6,9 6,3 8,9 4,5 6,6 5,5
5,4 2,2 4,9 0,9 4,8 4,8 3,7 3,9 4,6 8,5 5,7 4,2 6,2 4,2 6,3 3,8 2,5
8,0 9,0
9,3
5,1 6,9 9,1
9,0 6,9 8,7
6,3 3,8 7,1 6,5 6,2 7,0 6,7 3,4 5,5 5,5 6,2 6,2 5,6 3,9 3,9 5,5 4,1 8,2 4,7 5,1 7,1 2,5 6,5 4,0
Somogy megye Dráva Völgye Középi. Széchényi Ferenc G. és Sz. Csokonai Vitéz Mihály G. Nagyváthy János Ki. Mátyás király G. és Sz. Csokonai Vitéz Mihály TF G. Eötvös Loránd Középi. Munkácsy Mihály G. és Sz. Nagyboldogasszony G. Noszlopy Gáspár Sz. Széchenyi István Sz. Táncsics Mihály G. Toldi-lakótelepi G. Berzsenyi Dániel G. és Sz. Ady Endre G. és Sz. Krúdy Gyula Sz. Perczel Mór G. és Sz. Rudnay Gyula Középiskola
Barcs Barcs Csurgó Csurgó Fonyód Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Marcali Nagyatád Siófok Siófok Tab
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Baktalórántháza Vay Ádám G., Sz. Ady Endre G. és Sz. Csenger Váry Emil Gimnázium Demecser Petőfi Sándor Sz. Fehérgyarmat Zalka Máté G. Fehérgyarmat Móricz Zsigmond G. és Sz. Ibrány Bessenyei György G. Kisvárda II. Rákóczi Ferenc Sz. Kisvárda Szent László Sz. Kisvárda Esze Tamás G. és Sz. Mátészalka Gépészeti Sz. Mátészalka Budai Nagy Antal Sz. Nagykálló Korányi Frigyes G. Nagykálló Báthory I. Gimnázium Nyírbátor Arany János Gimnázium Nyíregyháza Bánki Donát Ipari Sz. Nyíregyháza Kossuth Lajos G. Nyíregyháza Kölcsey Ferenc G. Nyíregyháza Krúdy Gyula G. Nyíregyháza Sipkai Barna Sz. Nyíregyháza Széchenyi István Ipari Sz. Nyíregyháza Széchenyi István Közg. Sz. Nyíregyháza Szent Imre Katolikus G. Nyíregyháza Vásárhelyi Pál G., Sz. I. Nyíregyháza Vasvári Pál Gimnázium Nyíregyháza Zrínyi Ilona G. Nyíregyháza Zay Anna G. és Sz. Nyíregyháza
8,0
8,2
9,1
9,0
9,6
4,1 8,3
6,4
7,6
9,9
7,5
8,9
6,0
9,4 11,7 11,5
7,7 10,7
7,5
9,3
9,5 1,5
9,5
7,3
9,1
6,5
9,7
5,9
8,1 8,3
8,2
8,2
7,7
9,3
8,3 5,9 6,8
8,1 8,6
8,2 8,2 8,5 9,8 9,9 10,5 7,7
6,9
5,0 7,1 7,5
9,0
9,5
7,2 6,7 9,5
8,3
9,5 4,7 8,4
10,1
6,6 7,1 7,7 6,4 7,8 6,1
4,4 5,3
9,2
5,9 7,0
7,0
8,0 7,0 7,7
8,9
10,1 9,6
4,9 6,1
8,5 6,3 7,8 6,9
8,0
9,0
8,1 5,8
5,2 5,8 8,5 6,2 7,7 6,4 8,3 6,3 6,8 7,2 5,8 6,4 6,6 7,2 5,8 7,6 8,3 8,1 5,9 6,7 7,7
2,9 8,5 7,5 9,6 11,2
6,8 9,8 6,5
7,0
6,0 8,4
7,5 8,7 5,3
3,6 5,7 3,9 4,8 3,0 8,8
7,4
6,5
7,9
7,1 9,5 5,4 2,8 6,9 11,3 3,9
Történelem
6,0
7,4 3,9
Német
7,6
Közgazdaság
9,3
Kémia
6,5
Francia
4,0 9,9 8,4 7,9 10,0
Fizika
8,4
Matematika
Vác Vác Vác
Magyar
Selye János Középiskola Váci Madách Imre G. Váci Piarista Gimnázium
Biológia
Középiskola székhelye
Angol
Középiskola neve
Földrajz
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
128
5,6 5,9
4,9 7,4 5,5 5,7 6,0 5,1 4,6 5,6 5,6 5,0 8,2 5,2 6,7 6,9 7,4 6,3
4,6 6,0
8,3
3,8 4,7 7,9 4,0 6,9
7,7
7,3
8,1
3,2 5,3 2,8 3,1 3,7 4,6 5,0 3,2 4,8 4,8 8,6 2,8 2,8 6,9 5,6 3,5 5,0 8,2
5,9
8,9 8,3
7,2 7,9 8,7 8,0
6,5 8,7
5,7 7,6 3,5 3,5 4,6 5,2 5,6 4,1 6,0 7,7 7,8 3,5 6,4 5,5 4,2 5,5 8,0
Teleki Blanka G. és Sz. Váci Mihály Gimnázium Vasvári Pál Sz. Bajcsy-Zsilinszky E. G. és Sz. II. Rákóczi Ferenc G.
Tiszalök Tiszavasvári Tiszavasvári Újfehértó Vásárosnamény
Tolna megye II. Géza G. Perczel Mór Sz. Petőfi Sándor G. Apáczai Csere János Sz. Illyés Gyula G. és Sz. Magyar László G. Tolnai Lajos G. Energetikai Szakképző Int. Vak Bottyán G. Ady Endre Ipari Sz. Bezerédj István Sz. Csapó Dániel Sz. Garay János G. Hunyadi Mátyás Ki., Sz. I. Béla G. és Ki. Szent-Györgyi Albert Sz. Béri-Balogh Ádám G. Vályi Péter Sz. Sztárai Mihály G.
Bátaszék Bonyhád Bonyhád Dombóvár Dombóvár Dunaföldvár Gyönk Paks Paks Szekszárd Szekszárd Szekszárd Szekszárd Szekszárd Szekszárd Szekszárd Tamási Tamási Tolna
Vas megye Berzsenyi Dániel G. Nádasdy Tamás Sz. Kölcsey Ferenc G. Jurisich Miklós G. Tinódi Sebestyén G. és Sz. Vörösmarty Mihály G. Bolyai János Gimnázium Gépipari és Inform. Sz. Herman Ottó Sz. Kanizsai Dorottya G. Keresk. és Vend.ipari Sz. Közgazdasági Sz. Művészeti Szakközépiskola Nagy Lajos G. Savaria Szakközépiskola Szent Norbert G. Szent-Györgyi Albert Ki. Béri-Balogh Ádám Sz.
Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Sárvár Szentgotthárd Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Vasvár
Veszprém megye Bánki Donát Sz. Bródy Imre G. és Sz. Magyar–angol T. Ny. G. Lóczy Lajos G. és Sz.
Ajka Ajka Balatonalmádi Balatonfüred
8,5
7,1
8,0
6,4 8,7
9,5
8,8
9,6 11,2 7,4
8,6 8,9
9,1
7,4 8,2
10,0 8,5
9,0 6,6 5,8
3,1 10,2 11,0 10,9
9,1
10,3 5,7
7,6
5,2 7,0
7,5 7,1 7,8 6,6 9,0 8,8 6,8 6,4 7,6 6,9 6,2
6,0 5,3 7,4 11,2 3,9 8,3 9,4 3,8 4,1 9,5 6,7 7,4 5,9 6,2 4,2
5,2 4,3 7,0 4,6 8,1 4,9 4,3 4,4 6,7 6,2 4,3
9,3
8,6 3,5 6,1
8,9
9,2 10,2
7,8
7,9
6,0
5,9 7,0
8,6 8,4
9,0
8,4 8,0
9,8 11,8 10,3 8,4 6,4
8,2
9,1
9,0 3,8
5,0 3,1 6,2
5,8
7,8 8,3 7,5 9,0
7,3 5,4 6,3
6,0 8,8 4,7 11,0 3,8 7,9
8,8
7,6 2,5 6,3
6,4 3,9 4,2 5,0 9,3 3,5 6,5 4,0
6,3 5,0 9,5 10,1
6,7 3,4 6,6
7,1
12,3
8,5 8,7
8,3
7,5 4,7 6,3 8,4 6,4 9,2 7,4 9,0 5,3 11,2 9,1 4,0
5,7 9,2 9,1 10,6 8,2 10,0
Német
4,1
9,6
9,9
4,0 5,7
3,1 3,1
7,1 7,4
7,6 6,3 7,9
10,0
Matematika
Magyar
Közgazdaság
Kémia
Francia
8,1
Földrajz
7,8
Fizika
Biológia
Középiskola székhelye
Angol
Középiskola neve
Történelem
129
2. melléklet
7,7 5,2
9,2 8,7
6,5 5,8 5,7 6,6 9,1 4,9
3,3
8,9 10,3 11,5 11,5 9,4 6,8
8,7 8,7 8,6
5,2 3,8
8,6 8,5 6,4
2,7 5,2 9,3 8,0 9,7 5,6 10,0
6,3 8,5 3,8
Öveges József Sz. I. Acsády Ignác Sz. Batthyány Lajos Szk. I. Jókai Mór Sz. Petőfi Sándor G. Református G. Türr István G. és Sz. Kisfaludy Sándor G. Batsányi János G. és Sz. Széchenyi István Sz. Thury György G. és Sz. Ipari Sz. és G. Jendrassik György Sz. Közgazdasági Sz. Lovassy László G. Padányi Bíró Márton G. Táncsics Mihály Sz. Vetési Albert G. III. Béla Gimnázium
Balatonfűzfő Pápa Pápa Pápa Pápa Pápa Pápa Sümeg Tapolca Tapolca Várpalota Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Zirc
Zala megye Bibó István G. és Sz. Közgazdasági Sz. Nagyváthy János Sz. Vajda János G. Vendégl., Idegenf., Ker. Sz. Gönczi Ferenc Gimnázium Batthyány Lajos G. és Sz. Cserháti Sándor Sz. Dr. Mező Ferenc G. és Sz. Thúry György Sz. Ady Endre Á. I. és G. Báthory István Sz. Csányi László Sz. Deák Ferenc Sz. és G. Ganz Ábrahám Sz. Kölcsey Ferenc G. Széchenyi István Sz. és G. Zrínyi Miklós G. Béri-Balogh Ádám G. Sz.
Hévíz Keszthely Keszthely Keszthely Keszthely Lenti Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaszentgrót
Budapest Budapesti Osztrák Iskola Hunfalvy J. Sz. Kosztolányi Dezső G. Petőfi Sándor G. Szent Gellért Gimnázium Szilágyi Erzsébet G. Toldy Ferenc G. Baár-Madas Református G. Budenz József Alap. G. Földes Ferenc Sz.
Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest II. Budapest II. Budapest II.
4,4
4,0
10,0 9,4 8,0 9,3 10,5 10,5 8,9 9,0 7,3
5,6 7,4 7,8 8,6 8,1
8,6
5,6 3,9
6,3 4,8
9,2
8,5
7,7
7,6 8,1
6,9 1,9 3,8 6,8 4,3 3,6 2,2
7,8 6,7
6,9
8,5 8,1
8,0 6,5
6,7 5,8 8,3 10,9
9,5
5,2
7,3 9,3 7,6 7,9 6,5
4,2 9,8 11,8
9,2 10,2 7,8
9,0
0,8 9,0
8,7 6,7 3,3
9,0
6,9
7,0
6,6
9,5
8,1
9,0
9,2 8,9
7,5 10,2
8,6 6,4
8,1
10,7 8,8 9,9 10,6 11,4 10,5 10,1 10,3 9,2
6,2 10,4 10,8 7,8
6,4 7,6 9,0
9,0
9,3 6,3
7,0
5,9
2,3
5,1
5,1 8,4 7,0
8,8 8,8 8,5 5,7
8,8
4,9 3,8 3,1 7,9 4,3 5,2 4,4
7,2
8,8
4,6 7,0 3,3 5,5
2,6 6,3 8,3 2,0 3,8 6,3 9,7 4,5 9,2 12,0 2,3
4,0 2,2 4,2 5,2 3,6 7,4 3,3 8,3 6,4
9,3
6,1
3,6 7,4 9,7 10,1 9,4 9,9 6,7 10,5 11,4 13,3 13,0 6,7
Történelem 1,8 3,4 3,4 4,7 6,6 6,7 7,7 6,3 5,5
8,0
9,5 11,3 12,3 6,3 3,4 9,2 8,7 9,2
Német
2,4 2,1 0,8 4,7 4,7 10,8 7,4 9,2 5,5 6,8 3,3 6,0 8,8 2,1 4,9 3,8 2,2 4,5 6,9 9,3 11,2 4,0 2,7 5,3 9,3 4,5 8,4
8,5
4,6
Matematika
Magyar
Közgazdaság
Kémia
Francia
Fizika
Biológia
Középiskola székhelye
Angol
Középiskola neve
Földrajz
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
130
4,9 11,9 4,4 9,6 6,5 4,6 8,7 2,8 7,6 11,0 9,1 9,1 7,4 8,7 3,1 1,0
7,3 4,9 7,0 4,9 8,4 9,4 7,7 2,6
Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest V. Budapest V. Budapest V. Budapest V. Budapest V. Budapest V. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest IX.
7,7 3,4 10,6 10,7 10,5 10,3 8,6 10,5 10,3 10,9 11,4 5,1 7,9 6,4 3,7 8,0 9,9 11,0 10,8
0,0 11,7
9,3 11,3
8,3
9,4
4,3 9,1 10,4 9,5
6,4
7,8 5,9 5,7
9,7 11,1 11,0 10,2 7,5 3,5 5,1 8,2
6,9 2,7 7,9
9,2 9,1 9,4 10,7 12,6 13,0 11,4 10,5 11,2 11,9 10,1 11,6 9,5
8,6
7,5
8,2 8,5 4,8 5,8 5,7 4,8
9,8
7,6
12,2
5,9 4,4 7,4
6,1 6,3
4,5 9,7
9,0
5,3
9,9 10,2 10,2 8,4 10,1
6,1 3,9 7,9 5,7 6,5 8,1 4,4 5,5 5,6 7,5
6,8 9,9 8,2 8,1 5,1 8,4 6,7 5,7 6,7
8,0
7,7 11,4 7,2
7,4 5,5 6,6
8,7
9,1
9,3
9,8
4,9 11,3 12,0 12,5
7,1
7,4 4,0 6,3 7,8
5,2 12,1 10,7 10,0 6,0
9,7 10,5 11,5 13,3 6,2
10,1 10,7 11,4 9,0 9,1 10,0 9,6 8,3
3,3
5,4 8,5
8,0 10,1 6,3
9,1 8,0 7,0
11,5
9,7
Német
Matematika
Magyar
Közgazdaság
4,3
10,9 11,0 12,7 9,4 10,3 11,1 8,0 4,6 7,3 2,8 7,1
9,5
Kémia
Francia
8,2
Földrajz
8,7
Fizika
Biológia
II. Rákóczi Ferenc G. Kalmár László Sz. Móricz Zsigmond G. Zsigmond téri G., Sz. Alternatív Közg. G. Árpád Gimnázium Bláthy Ottó Titusz Sz. és G. Kossuth Zsuzsa Sz. és G. Kőrösi Csoma Sándor G. Óbudai G. Sport és Angol Tagozatos G. Varga István Sz. Veres Péter G. Babits Mihály G. Berzeviczy Gergely Sz. Bródy Imre Gimnázium Kanizsai Dorottya Sz. Kéttannyelvű Sz. és G. Kozma Lajos Sz. Könyves Kálmán G. Apáczai Csere János G. Eötvös József G. Evangélikus G. Gervay Mihály Sz. Veres Pálné G. Xantus János Ki. Erkel Ferenc G. Kölcsey Ferenc G. Kvassay Jenő Műszaki Sz. Pesti Barnabás Sz. Szinyei Merse Pál G. Terézvárosi Keresk. Sz. Terézvárosi Kéttannyelvű G. Amerikai Alapítvány Iskola Budapesti Evangélikus G. Hajnik Károly Sz. és G. II. Rákóczi Ferenc Sz. Madách Imre G. MODELL Divatiskola Bókay János Sz. és G. Fazekas Mihály G. Humán Középiskola Jelky András Sz. és G. Leővey Klára Sz. Piarista G. Schulek Frigyes Sz. Szász Ferenc Sz. Széchenyi István Sz. Trefort Ágoston G. Vörösmarty Gimnázium Budapesti Református G.
Középiskola székhelye
Angol
Középiskola neve
5,7 9,3 4,3 8,7 9,9 2,5 7,0 8,0 9,4 9,0 3,7 3,2 2,7 8,0 9,2 3,2 2,6 10,0 9,2 8,6 8,5 4,2 2,1 2,8 4,2 3,2 6,4 8,6 10,4 11,1 9,2 9,6 7,1 2,7 8,2 9,2 4,0 8,5
Történelem
131
2. melléklet
4,8 3,0 9,0 4,0 6,6 7,4 3,4 3,1 3,1 6,8 3,9 3,3 9,0 6,9 2,9 3,5 3,3 3,3 6,0 9,6 7,8 7,4 3,8 7,5 5,8 5,3 6,2 3,6 3,7 5,5
5,2 8,2 1,9 3,2 6,2 8,5 1,4 3,7 9,3 5,0 8,0 5,5 7,3 9,4 7,0 2,1 2,5 4,8 7,4 5,7 6,6 10,0 6,7 3,7 3,1 5,3 11,2 9,6 9,9 1,7 3,0 2,8 4,1 3,1 3,5 11,1 11,6 10,4 4,3 4,1 0,8 1,8 4,0 8,9 11,2 7,8 8,2 5,9 4,6 5,7
Fáy András Sz. Gundel Károly Sz. Irinyi János Ki. és Sz. Közgazdasági Polit. G. és Sz. Lengyel Gyula Sz. Leőwey Klára G. Patrona Hungariae G. Puskás Tivadar Technikum Szent István Sz. Szent-Györgyi Albert Iskola Szily Kálmán Ki. Teleki Blanka Sz. és G. Vajda János G. Giorgio Perlasca Sz. Közgazdasági Sz. és G. Magyar Gyula Sz. Pataky István Sz. Szent László G. Zrínyi Miklós G. és Sz. B.M.E. Nemzetközi Ki. Bárdos Lajos Gimnázium Bethlen Gábor G. Deutsche Schule (Német I.) Dr. Hetényi Géza Ki. Fényes Elek Sz. József Attila Gimnázium Kelenföldi Műszaki Ki. Kolos Richárd Sz. Mechatronikai Sz. és G. Mechwart András Sz. és G. Öveges József G. és Sz. Széchenyi István G. Szent Imre G. Szent Margit G. Arany János G. Kiss János Ált. Isk. és Ki. Kossuth Lajos Sz. Lauder Javne Iskola Szigeti György Műszaki Sz. Tamási Áron Gimnázium Táncsics Mihály G. Városmajori G. Ady Endre G. Bánki Donát Sz. Berzsenyi Dániel G. Bolyai János Sz. Dobos C. József Sz. Európa Alapítvány G. Jerikó Humán G. Sz. Károlyi Mihály Sz. Kassák Lajos G.
Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII.
7,1 8,9 7,0 9,2 8,3 9,7
8,6 7,6 9,1
5,2 8,1 12,1
7,7 11,9
5,5 6,1
9,0 9,4
5,9 5,7 9,0
7,2
5,3 7,5
8,3 8,5
6,4
5,8 6,0
8,3
6,4
6,4
8,4
7,7 5,1
3,9
2,6 2,4 11,8 2,9 6,3 2,5 5,1 7,3 8,5 9,8 7,4 4,5 6,1 3,5 3,4 6,9 4,3 1,0 3,8 6,3
Történelem
Német
Matematika
Magyar
Közgazdaság
Kémia
Francia
Fizika
Biológia
Középiskola székhelye
Angol
Középiskola neve
Földrajz
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
132
3,5 5,3 2,1 4,7 7,4 3,8 6,4 2,4 5,0 5,4 4,2
4,5 9,8 10,3 6,5 4,4 11,2
5,6 9,4 5,2
7,6 6,7
7,9
6,2 1,4 6,9 9,5
8,9
8,4 7,6 9,7 10,4 8,6 9,2 9,8 8,3 8,6 8,8 10,1 7,9 9,8 8,5 9,2 9,3 11,1 11,3 8,0 8,4
7,9 5,6 8,3 7,4 1,7 3,0 2,5 9,6 8,9 7,5
10,8
6,8
4,6
5,2
8,4
9,8 9,9
3,5 7,2 5,8 5,1 6,5 6,2
7,6 8,8 4,9 9,9 12,2 6,7
10,7 11,0 11,7 8,4
8,5
7,2
4,1 4,7 6,4
9,8
4,3 5,7 7,9 7,1 6,5 5,6 6,7 6,6 5,8 6,2 8,7 5,7
7,9 7,6
9,3
9,0
9,6
8,6
6,6
4,0 5,5 8,7
3,5 6,9 8,6 4,2 4,5 5,4 5,6 5,6 5,5 12,5 3,8 5,5 6,5 2,0 3,8 4,9 1,6 2,2 3,8 5,3 7,1 8,9 6,4 8,5 5,4 8,5 4,8 3,4 8,9 6,2 3,9 3,7 8,5 7,6 8,6 9,6 10,3 4,5 4,8 3,4 9,4 10,5 5,5 2,0
4,6 8,9
7,7
1,7 6,1 4,0 5,5 5,0 6,3 4,0 2,9 5,1
3,4 0,0 3,0 4,5 6,4 5,2 6,3 4,8 5,0 5,4 5,4 6,4 8,9 4,0 8,1 4,5 2,0 4,0 3,1 4,2 7,8
Katona J. Sz. és G. Magyar Hajózási Sz. Németh László G. Szabó Ervin G. és Sz. Verebély László Sz. Álmos Vezér Téri G. Batthyány Strattmann L. Sz. és G.
Csanádi Árpád Sportiskola Egressy Gábor Sz. Kürt Gimnázium Neumann János Sz. Petrik Lajos Sz. Radnóti Miklós G. Scheiber Sándor Á. I. és G. Szent István G. Teleki Blanka G. Varga Márton Sz. Wesselényi Miklós Sz. Bethlen Gábor Sz. Dózsa György G. Petőfi Sándor Sz. és G. Corvin Mátyás G. és Sz. Csonka János Sz. Szerb Antal G. Balassi Bálint G. Békésy György Sz. Hunyadi Mátyás G. Karinthy Frigyes G. Pestszentlőrinci Sz. Pogány Frigyes Sz. és G. Vörösmarty Mihály G. Károlyi Mihály G. Kispesti Deák Ferenc G. Semmelweis Ignác Sz. és G. Trefort Ágoston Sz. és G. Eötvös Loránd Sz. Kossuth Lajos G. Nagy László G. Német Nemzetiségi G. Varga Jenő Sz. Csepel Műszaki Sz. Csepeli Vendéglátóipari Ki. Csete Balázs Középiskola Fodor József Sz. és G. Jedlik Ányos Gimnázium Kossuth Lajos Ki. Podmaniczky F. Sz. Vásárhelyi Pál Sz. Budai Nagy Antal G. Kempelen Farkas G.
Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XV. Budapest XV. Budapest XV. Budapest XVI. Budapest XVI. Budapest XVI. Budapest XVII. Budapest XVII. Budapest XVIII. Budapest XVIII. Budapest XVIII. Budapest XVIII. Budapest XVIII. Budapest XIX. Budapest XIX. Budapest XIX. Budapest XIX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXII. Budapest XXII.
2,6 2,8 10,5 11,3 11,5
4,0 8,5
8,5 4,9
8,2 7,7 6,8
5,2 6,6
6,8 5,6
8,4
4,7 8,2 4,8 11,0 12,5 12,1 10,2 11,5 11,6 8,7 9,4 8,1 4,5 4,6 8,3
8,2
7,6
5,9 11,3
7,1
6,9
6,0
7,9 8,4 4,1 11,4 10,2 10,6 7,6 5,5
5,2
10,3 8,9 8,1 9,9 9,1 8,1 10,4 7,8
9,6 10,9 4,3
4,5 9,6 5,8 8,5 7,4
6,4
8,8
7,6 7,7
9,7
9,1
9,3 8,1 9,7 9,7 10,0 10,3
9,3 8,0
5,7
6,7 8,9
6,9 8,5
7,8 8,1
7,3
7,2 7,9 4,8 9,7
9,8 5,7
4,5
6,8 8,3 6,7
4,8 6,2
6,5 8,0 4,2
8,2
9,3
8,4 9,8 7,9 10,5 10,7
7,9
7,9
7,8
9,0 8,5
5,4
Német
2,7 4,2 5,1 3,5 10,2 7,3 3,1 11,0 8,2 5,9 7,5 1,1 1,7 4,4 5,7 7,8 1,4 3,7 1,5 6,7 7,7 6,8 8,8 2,1 2,9 6,9 8,4 10,1 3,3 3,2
8,6 2,9 3,3 3,6 5,4 2,5 4,5 3,1 3,5 9,5 4,2 8,5 5,5
4,5 4,6 2,8 3,7 5,9 8,5 4,6 4,6 7,6 1,8 5,6 3,2 6,8 4,0
4,5
5,5 1,9 5,6 11,2 7,5 6,8 11,2 4,8 6,5 2,3 1,4 0,9
3,5
5,7 4,4 2,4 3,8 6,6 6,7
5,6 3,0 2,5 4,6 5,0 7,6
7,1 7,9 8,0 5,7
3,8 6,3 6,1 9,1
8,8
3,9
6,1 4,3
7,0 5,2 5,6
2,7 2,0 9,9 10,7 2,8 3,5 3,0 3,1
7,0 5,9
1,7
4,2 7,9 6,7
Matematika
Magyar
Közgazdaság
Kémia
Francia
Földrajz
Fizika
Biológia
Középiskola székhelye
Angol
Középiskola neve
Történelem
133
2. melléklet
7,0
7,3 7,9
5,8 6,2 5,7 2,8 2,7 2,6
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
134
3. MELLÉKLET – A KÖZÉPISKOLÁK SZOCIOKULTURÁLIS MUTATÓI, A 9. ÉVFOLYAMOS TANULÓK KÖRÉBEN VÉGZETT FELMÉRÉSEK ALAPJÁN, 2000–2004 A beküldési alkalom oszlopban az látható, hogy az iskola az elmúlt öt évben folytatott felmérések során hányszor küldte vissza a kérdőíveket, a következő oszlop pedig a beküldött kérdőívek számát mutatja. A települési mutatók azt jelzik, hogy a 9. évfolyamos tanulók általános iskolái, illetve lakóhelyei milyen nagyságú településeken voltak (főváros=7, százezer lakos feletti nagyvárosok=6, 50–100 ezer lakosú városok=5, 25–50 ezer lakosú városok=4, 10–25 ezer lakosú városok=3, 5–10 ezer lakosú települések=2, ötezer lakos alatti települések=1). A munkanélküli arány és a nevelési segély arány mutatók azt jelzik, hogy a tanulók szüleinek hány százaléka volt munkanélküli, illetve kapott nevelési segélyt az általános iskolában. A szakköri részvétel mutató a tanulók részvételének átlagos éveit mutatja általános iskolai tanulmányaik időszakában. A nyelvtanulás évei mutatók az idegen nyelv tanulásának átlagos éveit jelentik az általános iskolai tanulmányok idején tantervi keretek között, illetve magánúton. A 8. osztályos jegyek átlagai az általános iskola 8. osztályának végén szerzett jegyekre vonatkoznak magyar, matematika, illetve az összes tárgyból.
3.2.
Matematika
2,55 3,98 3,67 3,83
Összes
5,38
11,6 21,58 1,88
Magyar
Szakköri részvétel
8. osztályos jegyek átlaga
Magánúton
12,70
Nevelési segély
Szülők iskolaévei
Lakhely
Ált. iskola
Fiúk aránya (%)
355 143 46,3 3,72 3,49
Nyelvtanulás év Iskolában
Országos átlagok
Településmutató
Munkanélküliek aránya
A középiskolák szociokulturális mutatói: országos átlagok Kérdőívek száma
3.1.
A középiskolák szociokulturális mutatói: részletes adatok iskolatípusonként megyék szerinti bontásban Nyelvtanulás
év
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
Mohács
5
606
37,2
2,51
2,22 12,88
10,6 12,52
2,01
6,28
2,15
4,28
3,91
4,08
Apáczai Csere János G.
Pécs
5
534
34,3
4,80
4,48 12,95
11,0 18,92
1,75
6,50
1,99
4,12
3,59
3,86
Árpád Fejedelem G. és Sz.
Pécs
5
250
45,9
6,00
5,21 13,59
6,4 14,75
1,22
4,69
2,33
3,77
3,69
3,72
Gandhi Alapítványi G.
Pécs
3
112
40,3
4,97
1,91
9,16
54,0 63,64
1,89
3,93
1,60
3,61
2,95
3,41
Germanus Gyula G.
Pécs
1
8
85,7
5,25
5,63 14,31
31,3 25,00
1,33
7,88
4,50
3,20
2,60
3,23
Janus Pannonius G. és Sz.
Pécs
5
599
45,3
5,03
4,35 14,05
6,5 10,42
1,71
5,51
2,63
4,34
4,17
4,24
Kodály Zoltán G.
Pécs
5
799
20,6
4,59
4,03 12,76
10,4 15,37
1,79
6,15
2,63
4,09
3,43
3,72
Leöwey Klára G.
Pécs
5
1235
29,1
3,96
3,60 14,21
8,1 14,85
2,08
6,17
2,64
4,67
4,46
4,59
Magyar-német Iskolaközp.
Pécs
5
277
38,5
4,60
4,15 14,35
4,3 10,74
1,85
6,11
2,71
4,57
4,19
4,46
Mecsekaljai Testnev. Ki.
Pécs
3
177
35,9
4,60
3,92 12,55
9,3 13,95
1,29
5,51
1,48
3,88
3,14
3,53
Miroslav Krleza G.
Pécs
4
88
25,8
4,27
2,55 13,09
11,9 27,59
2,10
5,39
3,32
4,23
3,45
3,74
Nagy Lajos G.
Pécs
5
711
47,1
4,08
3,74 14,32
7,1 15,84
2,09
6,07
2,56
4,61
4,22
4,42
Református Kollégium G.-a
Pécs
5
202
41,6
3,95
3,58 13,57
11,6 22,89
2,27
5,41
3,02
4,17
3,79
4,00
Lakhely
Kisfaludy Károly G.
Ált. iskola
Iskolában
8. osztályos jegyek átlaga
Szakköri részvétel
Nevelési segély
Munkanélküliek aránya
Szülők iskolaévei
Településmutató
Fiúk aránya (%)
Középiskola székhelye
Kérdőívek száma
Középiskola neve
Beküldési alkalom
G.=Gimnázium, Sz.=Szakközépiskola, Ki.=Középiskola, Int.=Intézet
GIMNÁZIUMOK Baranya megye
134
135
Iskolában
Szent Mór Katolikus I.
Pécs
3
55
37,0
5,91
5,06 14,89
8,2 18,18
2,07
5,72
Szent Imre Katolikus G.
Siklós
1
10
20,0
2,80
2,00 10,89
30,0 40,00
1,78
4,60
Táncsics Mihály G. és Sz.
Siklós
4
318
42,5
1,92
2,00 12,23
13,4 26,53
1,88
5,65
Berze Nagy János G.
Szentlőrinc
1
35
2,03
10,87
30,0 23,33
2,65
Hunyadi János G.
Bácsalmás
5
261
35,8
1,95
1,70 12,66
15,7 19,14
2,22
5,51
III. Béla G.
Baja
4
524
33,7
3,19
2,72 13,85
11,4
8,59
2,17
5,90
Magyarországi Németek G.-a
Baja
5
414
28,8
2,70
2,50 13,58
8,1 15,58
2,18
Radnóti Miklós G. és Sz.
Jánoshalma
5
238
45,5
1,81
1,81 12,14
17,9 13,62
Nagyasszonyunk és G.
Kalocsa
4
90
38,9
2,96
2,42 13,20
Szent István G.
Kalocsa
5
424
36,5
2,24
Bányai Júlia G.
Kecskemét
5
296
44,2
Bolyai János G.
Kecskemét
5
629
Katona J. G. és Sz.
Kecskemét
5
Németh László G.
Kecskemét
Piarista Gimnázium
Kecskemét
Református Koll. G.-a
Magyar
Matematika
Összes
Középiskola székhelye
8. osztályos jegyek átlaga
Magánúton
Középiskola neve
Nevelési segély
Szakköri részvétel
Munkanélküliek aránya
év
Lakhely
Szülők iskolaévei
Nyelvtanulás
Ált. iskola
Településmutató
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
3. melléklet
1,91
4,66
3,94
4,07
3,50
3,30
3,53
3,90
3,49
3,73
3,97
3,06
3,30
2,49
4,32
3,99
4,23
2,97
4,69
4,57
4,67
6,07
2,77
4,59
4,31
4,47
1,79
5,87
2,59
4,26
4,00
4,08
12,2 26,97
1,99
5,15
2,74
4,09
3,83
3,83
2,15 13,35
9,7 13,20
2,02
6,00
2,85
4,65
4,50
4,60
5,98
5,59 14,94
3,5
6,53
1,58
4,52
2,18
4,29
4,06
4,11
43,2
4,55
4,51 13,80
5,7
8,47
2,13
5,55
2,68
4,57
4,45
4,52
678
37,1
5,04
4,24 14,15
6,2
6,90
2,01
5,07
3,10
4,56
4,39
4,49
2
48
47,6
5,77
5,50 13,11
14,6 14,63
2,07
5,00
1,67
3,90
3,34
3,58
1
52
3,73
14,83
10,6 17,07
1,98
4,54
4,16
4,40
Kecskemét
5
497
36,8
5,24
4,61 14,43
7,5 12,88
2,11
4,51
2,57
4,28
4,09
4,19
Ward M. G. és Sz.
Kecskemét
5
251
0,0
4,88
3,37 13,31
10,4 15,92
2,36
5,15
2,09
4,25
3,61
3,94
Constantinum Sz.
Kiskunfélegyháza
3
112
45,9
3,28
3,13 12,07
13,4 21,10
2,09
5,30
2,00
3,73
3,26
3,50
Móra Ferenc G.
Kiskunfélegyháza
5
664
30,5
3,35
3,16 12,74
7,3 15,55
2,02
5,34
2,55
4,51
4,15
4,39
Bibó István G.
Kiskunhalas
5
539
33,7
2,97
2,75 13,31
8,3 13,21
2,29
5,60
2,93
4,77
4,59
4,70
Szilády Áron G.
Kiskunhalas
5
424
33,2
3,05
2,81 12,91
14,4 18,76
2,08
5,77
3,50
4,34
4,09
4,23
Baksay Sándor G. és Sz.
Kunszentmiklós
2
101
39,6
2,00
1,81 12,85
12,4 12,87
1,19
4,44
2,91
4,15
3,85
3,90
Móricz Zsigmond G.
Tiszakécske
3
186
41,1
2,94
3,03 12,35
18,0 21,71
1,49
5,14
2,57
4,10
3,84
3,92
Református Koll. és G.
Tiszakécske
4
52
60,0
2,94
2,85 11,53
23,1 23,08
2,00
5,98
1,00
3,78
3,53
3,55
Mikes Kelemen Ki.
Battonya
5
270
44,5
1,83
1,77 11,45
24,3 29,17
1,85
5,01
1,81
3,70
3,16
3,46
Szegedi Kis István G.
Békés
3
146
47,1
2,85
2,62 12,09
19,9 30,28
1,53
4,41
2,03
4,04
3,47
3,74
Belvárosi Ált. Isk. és G.
Békéscsaba
5
315
35,0
4,98
4,09 14,76
4,6 14,84
1,25
4,14
3,30
4,49
4,20
4,23
Rózsa Ferenc Gimnázium
Békéscsaba
3
442
35,8
3,70
3,50 13,75
9,4 18,62
2,22
5,13
2,81
4,81
4,64
4,71
Szlovák Nyelvű Gimnázium
Békéscsaba
4
53
24,5
3,51
3,21 12,20
18,9 23,08
2,90
6,39
6,40
4,29
3,93
4,10
Eötvös József G.
Dévaványa
5
99
36,1
2,01
1,94 11,14
20,7 52,08
1,83
4,80
3,00
3,72
2,90
3,41
Erkel Ferenc Gimnázium
Gyula
4
482
39,5
3,52
3,46 13,80
7,4 12,74
2,02
5,89
2,99
4,84
4,63
4,72
Karácsonyi János G.
Gyula
4
242
38,9
3,65
3,40 13,17
10,7 15,55
1,52
5,23
2,28
4,03
3,65
3,84
N. Balcescu G.
Gyula
5
233
45,4
2,20
2,04 12,78
26,6 41,82
2,57
4,30
2,83
4,12
3,95
4,20
Petőfi Sándor G.
Mezőberény
5
621
32,4
2,50
2,36 12,71
13,2 19,90
2,34
5,80
2,63
4,52
4,23
4,37
Hunyadi János G. Sz.
Mezőkovácsháza
4
250
43,1
1,74
1,65 12,18
21,6 27,08
1,84
4,70
2,54
4,36
3,84
4,09
Evangélikus Gimnázium
Orosháza
2
84
35,7
3,86
3,65 12,23
16,7 30,12
1,60
6,44
2,53
3,58
3,10
3,39
Janko János G.
Tótkomlós
5
122
39,4
2,24
2,18 12,00
14,8 49,15
1,52
5,42
3,68
3,59
3,07
3,31
3,51
Bács-Kiskun megye
Békés megye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ságvári Endre G.
Kazincbarcika
5
624
36,5
3,38
2,96 13,51
7,9 16,61
1,90
5,46
2,51
4,72
4,41
4,58
Avasi G.
Miskolc
5
778
34,2
4,76
4,14 14,21
6,4 12,76
1,93
5,37
2,64
4,65
4,39
4,55
Diósgyőri G.
Miskolc
5
637
40,6
5,30
5,04 13,57
9,5 17,41
1,63
5,83
2,55
4,31
3,91
4,12
Fényi Gyula Jezsuita G.
Miskolc
5
276
60,2
5,92
4,88 15,03
4,3 11,31
1,82
4,68
2,26
4,27
4,32
4,31
Földes Ferenc G.
Miskolc
5
933
51,8
4,53
3,82 14,49
8,3
8,38
2,26
5,20
2,65
4,77
4,66
4,71
Fráter György G.
Miskolc
5
428
36,7
4,62
3,73 13,80
7,2 11,74
1,86
4,90
2,53
4,50
3,96
4,33
Hámori Waldorf G.
Miskolc
1
8
12,5
5,38
5,38 12,94
12,5 33,33
1,43
4,17
1,67
4,00
2,00
3,00
Herman Ottó G.
Miskolc
5
732
36,2
5,03
4,47 14,62
1,98
5,51
2,89
4,78
4,62
4,70
5,9
6,11
Nevelési segély
Szakköri részvétel
Iskolában
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
8. osztályos jegyek átlaga
Lakhely
év
Ált. iskola
Munkanélküliek aránya
Nyelvtanulás
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
Településmutató
Szülők iskolaévei
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
136
Miskolci Matura G.
Miskolc
2
31
51,6
4,71
3,97 13,82
8,1
7,14
2,10
6,21
2,80
3,19
2,65
2,98
Zrínyi Ilona G.
Miskolc
5
745
30,9
4,05
3,79 13,80
8,5 10,07
2,21
5,91
2,60
4,61
4,33
4,49
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Árpád Vezér G.
Sárospatak
5
680
41,8
2,11
1,71 12,97
15,4 22,02
2,42
5,28
2,66
4,54
4,24
4,34
Református Koll. G.-a
Sárospatak
5
704
37,7
2,32
2,10 13,62
14,6 18,29
2,38
5,77
2,57
4,57
4,38
4,47
Szepsi Csombor Márton G.
Szikszó
5
272
34,8
1,80
1,62 11,68
20,4 30,42
1,75
4,26
1,61
3,68
3,20
3,52
Bethlen Gábor G.
Hódmezővásárhely
5
519
41,7
3,66
3,62 13,82
9,2 10,68
2,04
4,84
2,63
4,61
4,23
4,46
Hódtói G.
Hódmezővásárhely
4
210
37,2
3,99
3,79 13,12
8,8 18,00
1,48
4,77
2,25
4,39
3,81
4,12
József Attila G.
Makó
5
435
36,6
3,35
3,01 13,26
12,6 17,41
1,86
4,72
2,96
4,37
4,14
4,17
Szent I. Egyházi G.
Makó
2
50
40,0
4,06
2,56 12,40
9,0 26,00
1,15
4,46
2,28
3,42
3,34
3,46
Deák Ferenc Gimnázium
Szeged
4
918
37,9
4,98
4,67 14,15
8,9 13,01
1,71
5,38
3,18
4,60
4,31
4,47
Dugonics András G.
Szeged
5
269
99,5
5,15
4,50 14,66
7,1 15,89
2,29
4,44
3,09
4,08
3,74
3,90
Eötvös József G.
Szeged
4
507
35,5
5,04
4,80 12,76
11,1 17,54
1,60
5,03
2,61
3,95
3,52
3,77
Karolina G.
Szeged
5
237
0,0
5,16
4,08 13,38
10,8 35,32
2,28
4,17
3,24
4,25
4,01
4,09
Radnóti Miklós G.
Szeged
5
871
40,2
4,71
4,38 14,56
7,9 13,93
2,06
4,77
2,87
4,75
4,66
4,72
Ságvári Endre G.
Szeged
5
769
53,5
5,18
4,73 14,75
5,4 13,93
1,75
5,22
3,43
4,76
4,60
4,70
Horváth Mihály G.
Szentes
5
717
32,7
3,36
3,21 13,13
10,9 16,83
1,97
4,41
2,54
4,39
3,89
4,19
Chernel István G.
Agárd-Gárdony
4
110
50,0
2,12
1,88 13,75
4,1
4,76
1,70
4,25
2,43
3,55
3,60
3,63
Rosti Pál G. és Sz.
Dunaújváros
4
166
61,9
3,65
3,09 12,44
9,9 21,74
1,82
5,67
2,09
3,68
3,18
3,53
Széchenyi István G.
Dunaújváros
5
602
40,0
4,47
3,79 14,26
6,0 12,07
1,67
4,69
2,82
4,54
4,42
4,45
Bocsor István G.
Enying
4
199
37,2
1,94
1,78 11,34
14,1 27,27
1,81
5,04
2,50
3,37
2,92
3,28
Vörösmarty M. G.
Kápolnásnyék
4
189
39,8
1,74
1,65 12,67
6,1 11,41
1,68
5,12
2,31
4,14
3,75
4,03
Táncsics Mihály G.
Mór
5
349
36,6
2,77
2,54 12,17
7,2 14,41
2,10
5,84
2,53
3,82
3,33
3,64
Petőfi Sándor G. és Sz.
Sárbogárd
5
294
39,7
2,42
2,08 12,34
11,6 12,59
2,05
4,35
2,34
4,36
3,94
4,12
Ciszterci Szent István G.
Székesfehérvár
5
479
37,7
5,19
4,38 14,23
6,1 14,19
1,78
4,91
2,66
4,33
4,05
4,19
Kodály Zoltán Ki.
Székesfehérvár
3
94
12,9
3,37
2,92 12,71
11,2 25,00
2,46
5,79
2,09
4,11
3,41
3,76
Kodolányi János Ki.
Székesfehérvár
4
474
35,4
4,68
4,29 13,55
6,2 11,97
1,54
5,74
2,77
4,24
3,88
4,13
Lánczos Kornél G.
Székesfehérvár
4
178
48,6
4,71
4,29 14,71
6,7 10,80
1,84
5,70
2,70
3,93
3,55
3,80
Teleki Blanka G.
Székesfehérvár
4
403
45,9
4,82
3,47 14,13
8,3 12,18
2,05
4,95
2,76
4,54
4,33
4,49
Vasvári Pál G.
Székesfehérvár
5
613
35,6
5,17
4,41 14,17
4,9 11,60
1,52
4,84
3,00
4,54
4,12
4,37
Apor Vilmos Iskolaközpont
Győr
5
523
36,4
4,84
3,94 14,19
4,1
8,11
1,93
5,95
2,41
4,45
4,12
4,32
Czuczor Gergely G.
Győr
5
317 100,0
4,17
3,43 14,83
4,3 18,35
1,92
5,02
2,55
4,33
4,22
4,25
Evangélikus G.
Győr
4
82
37,0
5,78
4,62 14,48
3,0
7,89
2,12
5,89
2,25
4,28
3,70
4,03
Kazinczy Ferenc G.
Győr
4
481
26,1
4,55
3,62 14,41
4,2
6,88
1,91
5,30
2,57
4,75
4,60
4,67
MH Béri-Balogh Á. G. Sz.
Győr
3
157
84,3
2,89
2,62 12,62
10,8 33,99
2,32
5,69
2,27
4,00
3,85
3,97
Móra Ferenc G.
Győr
4
288
29,4
3,94
3,32 12,43
7,5 20,22
2,05
5,58
2,19
4,13
3,65
3,84
Ortutay Gyula Középiskola
Győr
5
167
37,0
5,25
4,35 12,87
7,5 14,55
1,46
4,86
2,80
4,28
3,57
4,00
Prohászka Ottokár G.
Győr
5
211
32,7
4,84
3,53 13,78
4,3
9,71
1,87
4,93
2,05
4,11
3,59
3,82
Révai Miklós G.
Győr
5
926
39,4
4,20
3,82 14,55
3,9
4,75
2,28
5,84
2,78
4,87
4,80
4,82
Felsőbüki Nagy Pál G.
Kapuvár
5
276
32,7
2,40
1,90 12,86
8,3
7,75
1,75
4,47
2,38
4,54
4,17
4,38
Kossuth Lajos G.
Mosonmagyaróvár
5
807
40,8
3,31
2,89 13,11
6,8 12,50
1,93
6,13
2,59
4,17
3,91
4,09
Piarista Gimnázium
Mosonmagyaróvár
3
74
39,2
3,61
2,85 13,08
11,5 17,65
1,83
7,20
2,40
3,89
3,51
3,67
Bencés Gimnázium
Pannonhalma
5
335 100,0
2,25
3,33 15,07
3,7
8,28
2,24
4,42
2,44
4,31
4,20
4,39
Berzsenyi Dániel G.
Sopron
5
571
36,1
4,26
3,81 14,52
3,9
8,27
1,84
4,70
2,95
4,54
4,10
4,33
Széchenyi István G.
Sopron
5
504
38,9
4,41
3,78 14,09
4,1
4,25
1,52
4,94
3,11
4,51
4,09
4,37
Szent Orsolya G.
Sopron
5
253
40,0
4,51
3,56 13,71
5,1
9,24
1,20
5,67
2,84
4,30
3,76
4,00
Csongrád megye
Fejér megye
Győr-Moson-Sopron megye
137
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
Bocskai István G.
Biharkeresztes
5
337
44,8
1,42
1,34 11,67
20,6 48,80
1,81
4,91
3,16
3,94
3,40
3,68
Ady Endre G.
Debrecen
5
664
26,1
4,92
4,78 13,91
7,2 12,46
1,95
4,73
2,39
4,68
4,37
4,52
Csokonai Vitéz Mihály G.
Debrecen
5
970
32,2
4,47
4,46 13,07
10,1 21,22
1,85
5,44
2,43
4,37
4,02
4,17
Dóczy Gimnázium
Debrecen
2
94
42,9
5,91
5,54 15,31
5,9 22,22
1,69
6,41
2,13
4,13
3,87
4,19
Dienes L. G., Sz.
Debrecen
5
498
17,8
4,12
4,07 12,06
13,9 25,68
2,10
5,35
3,18
4,04
3,56
3,84
Fazekas Mihály G.
Debrecen
5
877
39,5
4,88
4,77 14,29
6,9 11,28
1,75
5,20
2,72
4,72
4,56
4,65
K.L.T.E Gyakorló G.-a
Debrecen
5
629
39,8
5,42
5,29 15,45
3,8
9,87
1,85
5,14
2,84
4,76
4,54
4,67
Medgyessy Ferenc G.
Debrecen
5
709
27,8
4,92
4,83 13,20
10,9 24,33
1,72
5,36
2,39
4,23
3,64
3,93
Református Kollégium G.-a
Debrecen
5
545
35,7
2,99
2,90 13,82
11,7 25,86
2,62
5,18
2,41
4,71
4,46
4,60
Svetits Katolikus G.
Debrecen
5
238
0,0
5,69
3,96 13,54
12,2
8,90
1,64
4,38
1,91
4,26
3,71
3,97
Szent József G.
Debrecen
2
66 100,0
5,52
4,04 13,50
7,6 25,45
1,49
2,97
3,35
3,89
3,24
3,69
Tóth Árpád G.
Debrecen
5
1095
39,1
4,49
4,35 14,54
6,4 12,13
2,13
5,40
2,78
4,82
4,71
4,79
Bocskai István G.
Hajdúböszörmény
5
512
34,5
3,80
3,77 12,55
13,6 14,14
1,92
5,46
2,11
4,25
3,95
4,15
Makláry Lajos Ki.
Hajdúnánás
2
52
36,5
3,00
3,00 12,54
10,6
3,85
1,51
7,21
3,98
3,43
3,68
Hőgyes Endre G. és Sz.
Hajdúszoboszló
5
561
35,7
2,66
2,64 13,03
8,7 11,27
1,90
5,60
2,58
4,30
4,01
4,16
Kölcsey Ferenc G.
Nyíradony
2
76
36,0
1,88
1,78 10,41
35,5 51,35
1,74
4,95
2,00
3,55
3,16
3,25
Dobó István G.
Eger
5
652
37,5
3,74
3,24 13,97
5,9 13,32
1,90
5,10
2,59
4,56
4,37
4,44
E.K.T. F. orló G.
Eger
5
262
19,1
2,80
2,41 13,06
10,3 24,48
1,92
5,02
2,25
4,28
3,73
3,98
Lenkey János Középiskola
Eger
1
60
3,40
12,78
17,5 22,81
2,52
4,43
4,41
4,42
Pásztorvölgyi G.
Eger
5
282
30,4
3,30
3,04 13,68
7,6 16,55
2,34
5,98
2,30
4,56
4,38
4,43
Sancta Maria G.
Eger
5
184
0,0
4,80
2,19 12,94
16,3 21,55
1,56
3,93
2,20
4,30
3,79
4,14
Szilágyi Erzsébet G.
Eger
5
738
36,2
3,36
2,86 13,71
7,3 18,61
2,36
5,83
2,91
4,77
4,55
4,65
Berze Nagy János G.
Gyöngyös
3
342
37,7
3,03
2,63 13,88
5,6
7,19
2,00
4,74
2,49
4,62
4,48
4,57
Bajza J. G. és Sz.
Hatvan
5
760
32,0
2,41
2,19 12,99
8,0
9,09
2,00
5,17
2,50
4,37
3,97
4,17
3,20
4,78
4,70
4,77
3,92
2,87
3,52
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Nevelési segély
Iskolában
8. osztályos jegyek átlaga
Szakköri részvétel
Munkanélküliek aránya
év
Lakhely
Szülők iskolaévei
Nyelvtanulás
Ált. iskola
Településmutató
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
3. melléklet
Hajdú-Bihar megye
Heves megye
Jász-Nagykun-Szolnok megye Lehel Vezér G.
Jászberény
5
552
33,2
3,21
2,99 13,73
5,3 10,33
1,88
5,20
Humán Intézet Magáng.
Szolnok
4
16
42,9
3,75
3,43 13,16
9,4
6,25
2,73
5,88
Kölcsey F. Alternatív G.
Szolnok
2
26
42,3
4,65
4,35 12,72
21,2 30,43
1,73
6,85
1,83
3,22
2,74
2,99
Széchenyi István G.
Szolnok
5
526
34,8
3,79
3,52 12,91
8,4 14,01
1,97
5,15
2,85
4,27
3,89
4,12
Varga Katalin G.
Szolnok
5
535
35,8
4,13
3,93 14,64
5,2
6,86
2,07
5,79
2,61
4,90
4,78
4,84
Verseghy Ferenc G.
Szolnok
5
692
42,4
4,22
3,98 14,41
5,2
8,90
2,15
5,87
2,64
4,76
4,64
4,72
Bercsényi Miklós G.
Törökszentmiklós
4
291
42,7
2,69
2,53 12,32
17,5 22,14
1,76
4,90
3,27
3,98
3,52
3,78
Komárom-Esztergom megye Dobó Katalin G.
Esztergom
5
600
38,6
2,91
2,73 13,70
6,8 11,72
2,11
5,73
2,75
4,67
4,39
4,57
Szent István G.
Esztergom
5
280
37,2
4,00
2,88 14,11
5,9
7,58
1,86
4,17
2,89
4,36
3,89
4,34
Temesvári Pelbárt G.
Esztergom
5
321 100,0
3,75
3,32 14,69
7,5 24,60
2,23
4,84
3,06
4,17
3,75
4,11
Jókai Mór G. és Sz.
Komárom
4
305
36,9
2,17
2,14 12,68
5,1 17,67
2,01
5,39
2,47
4,14
3,81
4,06
Irinyi János G. és Sz.
Nyergesújfalu
4
312
37,6
2,06
1,96 12,26
5,6
7,52
1,42
5,43
3,09
3,73
3,44
3,70
Lengyel József G. és Sz.
Oroszlány
5
356
45,3
2,92
2,75 13,00
7,9 14,87
1,79
5,17
2,77
4,03
3,39
3,73
Eötvös József G.
Tata
5
996
39,9
2,68
2,54 14,12
6,0
6,14
2,24
5,75
2,68
4,63
4,55
4,59
Talentum Gimnázium
Tata
3
56
41,1
3,22
3,11 13,98
6,3
9,26
1,62
5,35
4,06
3,39
3,19
3,45
Árpád G. és Sz.
Tatabánya
5
521
28,2
4,29
3,69 13,80
6,0
6,80
1,92
5,01
2,72
4,45
4,19
4,33
Bárdos László G. és Sz.
Tatabánya
5
425
45,2
4,42
4,10 14,02
3,4
5,58
1,94
4,26
3,09
4,24
3,91
4,22
Mikes Kelemen Ki.
Tatabánya
5
134
31,1
4,24
4,05 11,54
13,8 23,66
1,59
6,34
3,28
3,25
2,83
2,97
Iskolában
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
Balassi Bálint G.
Balassagyarmat
5
435
31,6
2,15
1,72 13,15
10,5 16,20
2,32
5,10
2,19
4,54
4,28
4,41
Szent Imre G.
Balassagyarmat
5
132
46,6
2,94
1,90 12,39
11,0 36,64
1,17
5,25
1,71
3,82
3,20
3,60
Váci Mihály G.
Bátonyterenye
5
267
32,1
3,01
2,72 12,11
14,0 46,18
1,68
4,40
2,02
3,44
3,08
3,27
Bolyai János G.
Salgótarján
5
564
41,6
3,56
3,14 14,11
8,0 11,23
1,72
5,33
2,56
4,53
4,33
4,48
Madách Imre G.
Salgótarján
5
593
34,4
3,20
2,90 13,38
9,4 12,81
1,79
6,02
2,08
4,31
4,02
4,19
Petőfi Gimnázium
Aszód
1
106
43,4
2,05
1,87 12,93
8,5 14,43
1,73
3,74
2,83
4,34
3,92
4,17
Nagy Sándor József G.
Budakeszi
2
108
56,5
3,28
2,45 14,02
7,9
6,48
1,73
5,17
1,61
3,93
3,85
3,88
Prohászka Ottokár G.
Budakeszi
4
203
44,0
3,12
3,13 15,70
4,4 11,94
1,64
4,98
2,83
4,09
3,65
3,99
Kesjar Csaba G.
Budaörs
1
23
3,52
13,57
4,09
3,32
3,74
Kossuth Lajos G.
Cegléd
4
407
37,0
3,24
Radnóti Miklós G.
Dunakeszi
5
444
36,6
Vörösmarty Mihály G.
Érd
4
442
Fóti Ökumenikus G.
Fót
1
Waldorf Gimnázium
Fót
Szent Norbert Gimnázium
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Nevelési segély
Szakköri részvétel
8. osztályos jegyek átlaga
Lakhely
év
Ált. iskola
Munkanélküliek aránya
Nyelvtanulás
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
Településmutató
Szülők iskolaévei
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
138
Nógrád megye
Pest megye
10,9
4,35
2,00
3,07 13,67
6,5 11,72
2,11
5,49
2,53
4,67
4,42
4,54
3,63
3,47 14,57
6,6
6,50
2,05
5,33
2,83
4,81
4,61
4,66
34,1
4,30
4,00 14,48
3,4 12,93
2,03
4,55
2,66
4,77
4,65
4,68
10
40,0
2,80
2,40 13,53
20,0 10,00
1,88
5,27
3,00
3,80
3,40
3,70
1
5
20,0
3,00
4,40 14,00
0,0
0,00
2,50
4,78
4,00
3,67
4,08
Gödöllő
3
145
41,7
3,52
3,12 14,46
2,8 11,36
1,72
5,06
2,70
4,69
4,47
4,57
Református Líceum
Gödöllő
4
224
40,0
4,03
2,86 14,60
4,9 15,45
1,76
3,66
3,07
4,02
3,94
4,15
Török Ignác G.
Gödöllő
5
548
36,1
3,69
3,41 14,68
5,1
6,65
1,70
5,04
2,76
4,83
4,54
4,66
Teleki László G. és Sz.
Gyömrő
2
116
49,1
2,77
2,33 12,12
10,3 43,36
1,66
4,98
2,06
3,78
3,34
3,40
Arany János G.
Nagykőrös
5
400
47,6
3,87
3,61 13,26
11,6 14,25
1,61
4,68
2,86
4,38
4,08
4,22
Ráday Pál G.
Pécel
5
400
38,5
4,03
4,25 12,95
8,6 14,40
1,30
5,11
2,05
3,79
3,44
3,58
Ward Mária G.
Piliscsaba
3
72
28,6
1,99
1,87 13,96
8,3
9,72
1,89
4,09
2,61
3,91
3,54
3,78
Ady Endre G. és Sz.
Ráckeve
5
284
38,8
1,94
1,85 12,93
9,7 14,75
2,24
6,20
2,23
4,36
4,02
4,22
Arany János G.
Százhalombatta
3
82
25,0
3,04
3,21 13,40
7,9 10,00
1,37
6,45
2,24
4,40
4,00
4,25
Ferences Gimnázium
Szentendre
3
255
52,3
3,79
4,32 15,68
5,3 19,40
1,81
5,28
2,78
4,45
3,92
4,20
II. Rákóczi Ferenc G.
Szentendre
4
191
51,3
3,09
2,73 14,58
7,3 12,43
1,25
4,03
3,40
3,86
3,32
3,62
Móricz Zsigmond G.
Szentendre
5
599
43,2
3,30
2,82 14,18
6,4 12,20
1,69
5,68
2,69
4,39
3,98
4,20
Református Gimnázium
Szentendre
2
55
43,6
3,26
2,82 15,27
6,4
9,26
1,94
4,82
2,77
4,29
3,89
4,19
Batthyány Kázmér G. és Sz.
Szigetszentmiklós
4
305
44,2
3,05
2,79 14,43
4,1
9,27
1,75
4,09
3,56
4,56
4,38
4,46
Szent László G.
Szob
4
177
53,4
2,08
1,87 13,16
11,0 18,71
2,05
5,25
4,22
3,77
3,13
3,50
Kútvölgye Gimnázium, Sz.
Tök
2
18
61,1
2,76
2,56 13,24
2,8 23,53
2,08
6,15
3,75
2,82
2,65
2,88
Piarista Gimnázium
Vác
1
92
52,2
3,39
2,83 14,34
4,9 23,53
1,90
5,97
3,00
4,40
3,96
4,14
Váci Madách Imre G.
Vác
5
516
32,8
2,60
2,32 13,35
6,7 14,26
2,00
5,71
2,61
4,33
4,05
4,20
Petőfi Sándor Gimnázium
Vecsés
3
82
39,0
3,10
2,93 12,40
9,1 15,19
1,55
6,08
2,57
3,68
3,07
3,49
Csokonai Vitéz Mihály G.
Csurgó
4
165
38,6
2,16
1,97 12,82
19,4 27,04
2,16
4,66
2,93
3,87
3,53
3,74
Csokonai Vitéz Mihály G.
Kaposvár
5
175
44,4
4,66
3,38 12,93
8,9 21,56
1,48
5,69
1,87
4,02
3,79
3,87
Somogy megye
Lorántffy Zsuzsanna G.
Kaposvár
1
16
43,8
2,63
2,00 13,64
21,9 15,38
1,64
5,65
2,50
4,07
2,80
3,41
Nagyboldogasszony G.
Kaposvár
3
182
36,4
3,86
2,72 13,45
8,8 19,23
1,92
4,24
2,09
4,14
3,65
3,98
Táncsics Mihály G.
Kaposvár
5
790
39,3
3,61
3,16 14,02
6,6 10,01
2,26
5,28
2,61
4,65
4,42
4,55
Toldi Lakótelepi G.
Kaposvár
5
280
24,4
3,13
2,76 12,88
9,6 16,92
2,18
5,50
3,07
4,16
3,61
3,88
Berzsenyi Dániel G. Sz.
Marcali
4
216
30,0
2,44
2,29 12,45
13,4 21,53
2,08
4,10
1,41
4,21
3,59
3,82
Perczel Mór G. Sz.
Siófok
5
584
37,6
2,32
2,26 13,97
8,06
2,06
5,39
2,70
4,62
4,48
4,58
6,6
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Móra Ferenc Gimnázium
Dombrád
3
77
48,2
1,29
1,02 10,34
20,8 59,42
1,55
4,77
2,38
3,23
2,59
2,94
Zalka Máté G.
Fehérgyarmat
5
464
43,1
1,56
1,34 12,58
18,3 37,09
2,12
4,79
2,42
4,28
3,93
4,15
Bessenyei György G.
Kisvárda
5
1028
39,0
1,90
1,82 12,73
14,5 25,83
2,58
4,98
2,14
4,36
4,12
4,28
139
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
Református Gimnázium
Kisvárda
2
100
30,0
1,63
1,55 12,25
21,5 37,89
2,68
5,34
2,35
3,66
3,44
3,58
Esze Tamás G. és Sz.
Mátészalka
5
1093
33,6
2,09
1,94 12,69
18,2 28,20
2,53
5,33
2,71
4,54
4,18
4,38
Ecsedi Báthory István G.
Nagyecsed
4
72
34,3
1,86
1,73 11,61
36,1 51,39
3,02
5,48
2,71
3,27
2,81
3,15
Arany János G.
Nyíregyháza
5
367
43,6
5,47
4,82 12,93
13,2 19,37
1,35
5,40
2,46
4,21
3,91
4,04
Kossuth Lajos G.
Nyíregyháza
5
460
30,1
4,54
4,13 12,62
15,7 27,96
1,96
5,07
2,70
4,04
3,57
3,82
Kölcsey Ferenc G.
Nyíregyháza
4
583
23,0
4,49
4,48 13,78
9,6 11,52
2,25
5,55
2,21
4,92
4,67
4,82
Krúdy Gyula G.
Nyíregyháza
4
505
48,1
5,02
4,80 14,52
5,9 13,56
2,19
5,19
2,86
4,85
4,81
4,83
Eötvös J. G.
Nyíregyháza
5
221
36,1
4,98
4,62 13,17
12,2 26,94
1,77
5,33
2,53
4,35
4,20
4,26
Szent Imre G.
Nyíregyháza
4
234
40,9
3,04
2,48 12,73
19,2 28,45
2,31
4,81
2,72
4,49
4,26
4,31
Vasvári Pál G.
Nyíregyháza
5
914
44,1
4,38
4,11 13,38
11,4 19,49
2,04
5,52
2,31
4,48
4,17
4,36
Zrínyi Ilona G.
Nyíregyháza
5
829
34,7
4,35
3,89 14,33
9,1 15,03
2,21
5,33
2,62
4,88
4,67
4,79
Váci Mihály G.
Tiszavasvári
5
320
35,9
2,57
2,51 12,22
16,3 28,25
2,39
5,49
1,96
4,11
3,63
3,86
II. Rákóczi Ferenc G.
Vásárosnamény
5
503
45,4
1,59
1,46 12,46
19,7 32,99
2,19
4,36
1,95
4,30
4,07
4,19
II. Géza G.
Bátaszék
5
286
44,2
2,02
1,79 11,94
18,9 18,44
1,51
5,77
2,35
3,67
3,37
3,59
Petőfi Sándor G.
Bonyhád
4
523
39,5
2,29
1,79 13,09
11,7 17,18
2,24
6,27
2,45
4,53
4,23
4,41
Illyés Gyula G. Sz.
Dombóvár
5
439
39,4
2,44
2,21 13,40
9,3 10,00
1,93
5,71
2,47
4,49
4,23
4,40
Magyar László G.
Dunaföldvár
5
273
36,5
2,21
1,98 12,91
12,6 20,00
1,68
4,96
2,44
3,94
3,53
3,83
Tolnai Lajos G.
Gyönk
5
219
45,9
1,50
1,81 12,91
15,3 17,96
1,93
4,83
2,48
3,77
3,36
3,68
Balogh Antal G.
Paks
4
72
42,6
3,51
2,78 13,71
4,2
9,86
1,99
5,74
2,00
4,12
3,34
3,73
Vak Bottyán G.
Paks
5
378
39,4
2,83
2,65 13,67
6,9 14,17
1,92
5,41
2,25
4,45
4,19
4,37
Vak Bottyán Sz.
Simontornya
3
70
49,3
1,06
1,03 12,16
16,4 12,86
1,18
3,68
1,52
4,10
3,80
3,89
Garay János G.
Szekszárd
5
573
38,9
3,65
3,15 14,54
5,1 16,33
1,83
5,83
3,04
4,59
4,38
4,51
Béri Balogh Ádám G.
Tamási
3
169
32,5
1,78
1,50 12,65
15,1 15,76
2,06
4,96
2,04
3,99
3,47
3,81
Sztárai Mihály G.
Tolna
5
303
40,9
2,93
2,50 12,88
11,4 14,00
1,36
4,95
2,53
4,14
3,97
4,13
Berzsenyi Dániel G.
Celldömölk
5
383
42,4
2,50
2,22 12,76
6,0 11,78
2,08
5,05
2,00
4,41
4,15
4,31
Kölcsey Ferenc G.
Körmend
4
219
29,8
2,63
2,45 13,24
5,5 17,62
2,49
5,58
2,21
4,48
4,22
4,24
Jurisich Miklós G.
Kőszeg
5
489
36,4
2,24
2,01 13,47
6,4 10,12
2,23
5,55
2,34
4,55
4,23
4,41
Vörösmarty Mihály G.
Szentgotthárd
5
193
37,4
1,87
1,63 12,76
8,3 17,55
1,75
4,56
2,90
4,43
4,05
4,27
Bolyai János G.
Szombathely
5
349
46,5
4,76
3,78 14,96
4,6
7,31
2,27
5,63
2,54
4,75
4,48
4,67
Kanizsai Dorottya G.
Szombathely
5
796
34,8
3,69
3,36 13,60
4,4
9,67
2,02
5,52
2,48
4,72
4,31
4,53
Nagy Lajos G.
Szombathely
5
496
42,4
3,77
3,55 14,43
4,6
7,79
2,42
5,85
2,66
4,85
4,80
4,82
Szent Norbert G.
Szombathely
5
406
42,8
3,46
3,13 13,89
6,9 15,10
2,10
6,01
2,36
4,37
4,02
4,26
Szent-Györgyi Albert Ki.
Szombathely
5
525
28,0
3,59
3,21 12,65
5,7 21,54
1,92
6,05
2,16
3,97
3,38
3,69
Vörösmarty Mihály G.
Ajka
5
163
35,0
3,82
3,43 12,66
5,2
6,17
1,36
4,43
1,86
3,90
3,31
3,56
Magyar–angol Tny. G.
Balatonalmádi
5
336
30,0
3,26
3,01 14,74
3,7
7,27
2,26
5,61
2,68
4,88
4,80
4,80
Petőfi Sándor G.
Pápa
5
458
42,9
3,21
2,84 13,13
6,1 10,79
1,81
5,65
2,37
4,18
3,96
4,15
Református Koll. G.-a
Pápa
4
460
40,0
3,11
2,39 13,75
7,3 19,51
2,36
4,49
2,49
4,34
4,04
4,20
Kisfaludy Sándor G.
Sümeg
5
259
41,5
2,00
1,65 11,58
11,6 45,38
1,78
4,68
1,53
3,32
3,05
3,27
Batsányi János G.
Tapolca
5
419
38,4
2,14
2,26 13,22
7,9 15,23
2,21
5,69
2,26
4,26
3,83
4,10
Képesség- és Tehetségf. G.
Várpalota
1
11
27,3
3,27
2,73 12,80
9,1
0,00
1,82
5,82
1,50
3,18
3,00
2,70
Thury György G. és Sz.
Várpalota
5
378
36,2
2,93
2,59 12,51
9,8 27,75
1,74
4,59
2,42
3,77
3,24
3,56
Cholnoky Jenő G.
Veszprém
4
122
31,1
3,98
3,48 13,02
7,0 16,81
1,39
5,36
2,85
3,43
2,88
3,22
Lovassy László G.
Veszprém
5
847
48,9
3,60
2,99 14,21
5,4
9,10
2,07
5,45
2,64
4,64
4,58
4,58
Medgyaszay István Sz.
Veszprém
2
61
60,0
3,39
2,95 12,39
4,9 18,33
1,75
6,20
1,69
3,58
3,32
3,44
Vetési Albert G.
Veszprém
5
573
36,3
4,16
3,58 14,53
4,8
1,82
5,41
2,67
4,43
4,33
4,36
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Nevelési segély
Iskolában
8. osztályos jegyek átlaga
Szakköri részvétel
Munkanélküliek aránya
év
Lakhely
Szülők iskolaévei
Nyelvtanulás
Ált. iskola
Településmutató
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
3. melléklet
Tolna megye
Vas megye
Veszprém megye
9,67
Nevelési segély
Szakköri részvétel
Iskolában
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
8. osztályos jegyek átlaga
Lakhely
év
Ált. iskola
Munkanélküliek aránya
Nyelvtanulás
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
Településmutató
Szülők iskolaévei
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
140
Bibó István G. és Sz.
Hévíz
5
192
38,8
1,75
1,64 13,74
2,3
8,33
2,37
5,47
2,90
4,52
4,37
4,50
Vajda János G.
Keszthely
5
627
39,4
2,29
2,13 14,16
6,0 10,63
2,37
6,09
2,60
4,61
4,49
4,56
Piarista Gimnázium
Nagykanizsa
1
27
48,1
4,36
3,44 13,04
3,7 16,67
1,66
7,22
3,14
3,70
3,41
3,57
Ady Endre G.
Zalaegerszeg
5
230
30,7
4,05
3,54 13,12
8,0 16,67
1,43
6,02
2,63
3,94
3,44
3,75
Apáczai Csere János I.
Zalaegerszeg
4
245
44,0
3,70
3,63 12,59
9,0 16,03
1,78
5,44
1,97
4,01
3,38
3,69
Kölcsey Ferenc G.
Zalaegerszeg
5
721
32,8
3,98
3,35 13,81
4,7
9,22
1,93
5,42
2,60
4,53
4,26
4,48
Mindszenty József G.
Zalaegerszeg
4
153
33,8
3,24
2,86 13,21
6,9 21,19
1,91
5,64
1,93
4,23
3,65
3,90
Zrínyi Miklós G.
Zalaegerszeg
5
521
51,6
4,15
3,84 14,34
5,4 10,61
1,64
5,31
2,52
4,78
4,68
4,72
Béri Balogh Ádám G. Sz.
Zalaszentgrót
5
190
42,0
1,72
1,67 11,66
14,5 25,29
2,32
4,92
2,37
3,55
3,17
3,40
Budapesti Osztrák Iskola
Budapest I.
3
99
45,7
6,61
6,36 15,92
4,0 10,20
1,94
5,38
2,54
4,60
4,23
4,44
Egyetemi Katolikus G.
Budapest I.
3
199
51,3
6,24
6,27 15,11
5,5 22,16
1,59
4,51
2,36
3,91
3,37
3,56
Kodály Zoltán Kórusiskola
Budapest I.
4
77
23,7
6,32
6,31 15,24
5,2 10,67
2,36
3,53
2,67
3,92
3,44
3,79
Kosztolányi Dezső G.
Budapest I.
4
179
39,1
6,39
6,08 14,94
6,1 13,86
1,47
4,06
2,88
4,02
3,63
3,93
Petőfi Sándor Gimnázium
Budapest I.
4
447
51,6
5,98
5,71 14,53
7,2 16,82
1,81
5,31
2,60
3,90
3,47
3,69
Szent Benedek Bencés G.
Budapest I.
4
101
59,8
6,33
6,42 15,45
7,9 17,71
1,34
4,46
2,57
4,00
3,43
3,80
Szent Gellért Katolikus G.
Budapest I.
5
232
53,1
6,20
5,69 15,21
6,3 16,52
1,38
5,60
2,65
3,88
3,62
3,79
Szilágyi Erzsébet G.
Budapest I.
4
229
49,7
6,29
6,24 16,03
3,3
9,87
1,72
3,47
3,08
4,30
4,12
4,29
Toldy Ferenc G.
Budapest I.
4
254
43,4
6,30
6,43 16,41
3,0
7,20
1,53
4,67
3,32
4,66
4,17
4,36
Budenz József Gimnázium
Budapest II.
3
81
55,1
6,73
5,43 15,14
4,3 17,72
1,19
5,32
3,02
4,14
3,69
3,94
Addetur Középiskola
Budapest II.
3
58
51,4
5,48
4,50 11,94
18,1 53,70
1,14
4,81
4,60
3,29
2,71
3,02
Baár Madas G.
Budapest II.
4
316
45,3
6,27
5,13 16,00
3,6
8,85
1,82
4,27
2,83
4,56
4,17
4,38
Budenz József G.
Budapest II.
3
45
67,4
6,50
5,47 15,01
6,7
0,00
1,44
4,91
3,19
3,50
2,84
3,24
Csík Ferenc G.
Budapest II.
4
247
46,6
6,44
5,97 14,31
7,9 11,21
1,69
5,33
2,42
4,06
3,62
3,90
II. Rákóczi Ferenc G.
Budapest II.
4
470
39,6
6,52
6,09 15,30
5,2 16,13
1,52
4,89
2,72
4,07
3,54
3,85
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Zala megye
Budapest
Klebelsberg Kuno G.
Budapest II.
3
99
39,1
6,60
4,99 14,25
6,1
7,22
1,70
5,80
2,65
4,04
3,69
3,94
Kodály Zoltán G.
Budapest II.
4
104
28,8
6,55
5,83 14,31
6,7 27,18
1,64
4,73
1,68
3,51
3,19
3,41
Móricz Zsigmond G.
Budapest II.
4
342
48,2
6,53
6,06 15,71
5,4
9,44
1,69
5,43
2,87
4,55
4,29
4,39
„Szent Angela” G.
Budapest II.
5
277
34,6
6,86
6,44 16,10
6,5 21,05
1,44
5,25
3,15
4,28
3,89
4,12
Pasaréti G.
Budapest II.
2
45
47,7
6,44
5,11 15,90
4,4 31,82
1,32
4,69
3,53
3,83
3,56
3,73
Pesthidegkúti Waldorf-I.
Budapest II.
1
27
24,0
6,96
5,07 15,72
7,4
3,70
0,93
7,74
2,45
Szabó Lőrinc Gimnázium
Budapest II.
4
116
39,1
6,54
6,14 15,70
3,4 21,50
1,53
5,18
3,28
4,68
4,42
4,58
Tizenkét Karátos Iskola
Budapest II.
4
34
63,0
6,47
5,83 15,22
7,4
3,03
1,65
4,33
2,86
3,91
3,62
3,80
Kőrösi Csoma Sándor G.
Budapest III
1
52
43,1
6,56
6,27 15,15
8,7
7,69
5,43
2,50
3,86
3,63
3,86
Sport és Angol Tag.G.
Budapest III
3
143
45,7
6,24
5,89 14,18
4,2 11,27
1,23
5,39
2,42
3,91
3,67
3,88
Angol–francia Tagozatos G.
Budapest III
2
117
37,1
6,19
5,64 14,64
7,3 10,00
1,53
6,11
2,84
4,13
3,38
3,76
Alternatív Közgazd. G.
Budapest III.
3
132
43,3
6,92
5,95 16,43
4,2
8,40
1,90
3,24
3,41
4,38
4,19
4,08
Árpád G.
Budapest III.
4
357
55,1
6,76
5,89 15,89
3,6 11,68
1,64
4,85
3,71
4,43
4,13
4,39
Kőrösi Csoma S. Kéttan. G.
Budapest III.
1
25
30,0
6,48
6,25 14,96
4,0 20,00
1,35
4,50
2,17
4,00
3,92
4,03
Krúdy Gyula G.
Budapest III.
4
75
53,5
6,92
5,73 14,43
5,3
8,11
1,31
5,60
1,90
3,58
3,32
3,64
Mustármag Keresztény G.
Budapest III.
4
99
49,0
6,18
5,64 13,70
10,6 35,71
1,64
5,54
2,50
3,49
2,96
3,31
Óbudai G.
Budapest III.
4
473
40,7
6,46
5,74 15,27
4,5 11,70
1,46
5,18
2,75
4,53
4,29
4,46
Veres Péter G.
Budapest III.
3
207
55,6
6,54
5,24 15,72
3,1
6,44
1,76
3,78
2,50
4,49
4,17
4,37
Zsigmond Líceum G. és Sz.
Budapest III.
4
113
54,4
6,02
5,74 13,98
5,3 18,87
1,74
5,41
2,04
3,60
3,04
3,36
Károlyi István Gimnázium
Budapest IV.
2
90
35,6
6,54
6,19 13,25
6,1 19,05
1,60
5,18
2,20
4,08
3,69
3,87
Babits Mihály G.
Budapest IV.
4
353
43,9
6,78
6,58 14,82
3,5 10,03
1,71
4,39
2,55
4,48
4,31
4,46
Bródy Imre Gimnázium
Budapest IV.
5
505
41,4
5,92
5,66 13,27
8,6 19,29
1,87
5,22
2,32
3,57
3,04
3,31
Könyves Kálmán G.
Budapest IV.
4
427
46,4
6,68
6,26 14,57
3,5 10,53
1,48
4,20
2,79
4,48
4,23
4,33
141 Munkanélküliek aránya
év
Altisz Gimnázium .
Budapest V.
1
2
50,0
7,00
7,00 14,25
Ward Mária Gimnázium
Budapest V.
2
43
46,5
6,10
6,05 15,03
10,5 29,27
Szemere Bertalan Iskola
Budapest V.
1
24
45,8
7,00
6,67 13,95
8,3 25,00
Apáczai Csere J. G.
Budapest V.
5
562
44,7
5,71
5,24 15,36
4,6 11,07
2,08
Deák Téri Evangélikus G.
Budapest V.
5
230
32,7
5,83
4,91 15,48
4,3 11,93
Eötvös József G.
Budapest V.
5
583
48,5
6,56
6,22 15,79
3,4
Veres Pálné G.
Budapest V.
4
402
42,2
6,71
Hriszto Botev Bolgár G.
Budapest VI.
2
20
35,0
Erkel Ferenc G.
Budapest VI.
4
185
Kölcsey Ferenc G.
Budapest VI.
4
MTF Nádasi Ferenc G.
Budapest VI.
Szinyei Merse Pál G. Terézvárosi Kéttanny. G.
Magyar
Matematika
Összes
7,50
2,00
4,00
2,50
3,88
5,92
2,00
4,39
3,51
3,98
6,88
1,67
4,13
3,58
3,79
5,04
2,65
4,83
4,73
4,76
1,89
4,73
2,47
4,61
4,14
4,40
5,87
1,77
5,62
2,68
4,74
4,69
4,68
6,46 15,36
3,0 10,03
1,56
5,29
2,93
4,69
4,58
4,62
7,00
6,10 12,95
20,0 20,00
1,39
4,53
3,33
3,72
3,26
3,52
37,9
6,76
6,36 14,10
7,3 26,11
1,46
4,82
2,46
3,90
3,26
3,59
568
31,3
6,39
6,03 14,77
5,7 14,71
1,75
5,43
2,74
4,64
4,34
4,47
4
146
49,5
6,24
5,17 13,74
10,6 36,36
1,53
5,02
2,12
3,75
3,30
3,55
Budapest VI.
3
312
39,1
6,70
6,42 14,53
6,3 15,74
1,65
5,76
2,65
4,46
4,13
4,40
Budapest VI.
1
58
36,2
6,36
6,24 14,33
4,3
1,74
6,00
2,59
4,34
4,19
4,31
Reformped. G.
Budapest VII.
1
11
72,7
5,64
5,64 11,40
22,7 18,18
5,00
4,67
3,20
2,90
2,99
Montessori Gimnázium
Budapest VII.
2
35
62,9
6,39
6,13 12,21
10,0 14,29
1,84
4,42
5,00
3,54
3,11
3,29
Szerb Tanítási Nyelvű G.
Budapest VII.
1
15
66,7
4,92
4,00 14,40
10,0 21,43
2,22
4,32
2,56
4,21
4,07
4,28
Amerikai Alapítvány G.
Budapest VII.
3
29
34,5
6,93
6,41 14,04
10,3 12,00
1,40
5,17
2,46
3,83
3,15
3,52
Evangélikus Gimnázium
Budapest VII.
2
96
38,9
6,90
6,15 15,83
8,9 11,36
1,73
4,75
3,62
4,50
4,23
4,24
Ének-Zene Tagozatos G.
Budapest VII.
2
52
40,4
6,88
6,56 13,70
4,8 10,20
1,58
4,30
3,38
4,06
3,75
3,82
Madách Imre G.
Budapest VII.
5
536
35,4
6,56
6,32 14,95
4,2 17,57
1,78
4,80
2,90
4,69
4,36
4,49
0,0
Szakköri részvétel
Magánúton
Középiskola székhelye
8. osztályos jegyek átlaga
Iskolában
Középiskola neve
Nevelési segély
Lakhely
Szülők iskolaévei
Nyelvtanulás
Ált. iskola
Településmutató
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
3. melléklet
0,00
8,62
1,43
Dugonics András G.
Budapest VIII.
2
66
50,0
6,50
6,18 11,04
19,7 51,61
1,78
4,76
2,55
2,82
2,47
2,78
Fazekas Mihály G.
Budapest VIII.
5
402
53,9
6,35
6,06 15,94
3,4 10,78
1,95
5,50
3,03
4,79
4,85
4,80
Piarista G.
Budapest VIII.
4
267
98,8
6,93
6,13 15,98
6,2 13,23
1,48
3,87
3,02
4,28
3,73
3,90
Trefort Ágoston Gyak. Isk.
Budapest VIII.
5
348
45,7
6,99
6,37 15,87
3,2 11,83
1,67
4,14
3,27
4,61
3,98
4,43
Vörösmarty Mihály G.
Budapest VIII.
4
391
39,6
6,21
6,05 14,06
7,2 13,09
1,77
4,79
2,52
4,11
3,84
3,98
Budapesti Református G.
Budapest IX.
3
251
44,5
6,35
5,68 14,63
7,0 15,98
1,83
4,37
3,07
3,91
3,54
3,80
Vajda János G.
Budapest IX.
4
280
32,8
6,53
6,27 13,28
10,7 16,29
1,54
4,89
2,47
3,65
2,97
3,23
Közgazd. Politech. G. és Sz.
Budapest IX.
3
148
56,2
6,45
5,93 15,02
5,7 10,22
1,99
5,60
3,31
4,30
3,78
4,06
Leövey Klára G.
Budapest IX.
4
379
42,6
6,37
6,23 14,16
5,3 14,33
1,75
5,90
2,61
4,22
3,76
4,01
Novus G. és Sz.
Budapest IX.
5
84
50,0
6,44
6,25 14,72
7,1 13,58
1,67
4,93
2,39
3,47
2,92
3,26
Patrona Hungariae G.
Budapest IX.
3
199
0,0
6,87
4,46 14,92
7,3 14,21
2,04
3,87
2,87
3,79
3,51
3,81
Szent-Györgyi Albert I.
Budapest IX.
4
139
50,7
6,95
6,66 14,72
4,0
5,11
1,37
3,68
2,24
4,05
3,47
3,88
Telepy Károly Iskola
Budapest IX.
3
82
52,4
6,14
5,88 12,55
6,1 20,27
1,61
5,76
2,54
3,25
3,12
3,21
Szent László G.
Budapest X.
2
375
41,2
6,45
6,28 14,50
5,7 14,21
1,85
5,70
2,15
4,64
4,49
4,57
Zrínyi Miklós G. és Sz.
Budapest X.
5
595
40,3
6,17
6,04 12,92
9,0 19,82
1,53
5,37
2,57
3,88
3,47
3,69
B.M.E. Nemzetközi Ki.
Budapest XI.
1
17
50,0
6,67
6,76 15,74
2,9 17,65
2,00
2,96
2,29
4,30
4,33
4,10
Bárdos Lajos G.
Budapest XI.
2
87
34,9
6,93
6,39 14,44
5,2
6,90
0,80
4,53
2,05
3,85
3,29
3,40
Bethlen Gábor G.
Budapest XI.
3
156
40,4
6,84
5,72 14,25
5,8 11,11
1,82
4,86
2,81
3,63
3,39
3,50
József Attila Gimnázium
Budapest XI.
4
478
38,5
6,16
5,97 14,85
5,0 17,71
1,84
5,82
2,94
4,73
4,53
4,66
Petőfi S. G. és Sz.
Budapest XI.
3
152
35,0
6,19
6,16 13,64
8,9 29,17
1,44
5,21
2,67
4,02
3,50
3,81
Széchenyi István G.
Budapest XI.
3
302
36,3
4,89
4,62 13,33
8,3 30,14
1,49
5,63
2,92
4,03
3,52
3,81
Szent Imre G.
Budapest XI.
5
406
41,2
6,62
6,27 16,06
3,1 11,99
1,59
4,95
2,74
4,65
4,39
4,54
Szent Margit G.
Budapest XI.
5
760
35,7
6,49
5,87 15,40
3,9 11,46
1,60
5,14
2,96
4,47
3,98
4,26
Arany János G.
Budapest XII.
4
520
41,2
6,55
6,26 15,42
4,6 12,15
1,50
5,48
2,89
4,24
3,78
4,11
Lauder Javne Ki.
Budapest XII.
2
70
50,7
6,91
6,15 16,16
10,0
4,62
1,58
5,79
2,67
3,73
3,66
3,79
Tamási Áron G.
Budapest XII.
3
182
43,1
6,69
6,34 15,32
4,7
8,57
1,05
5,27
2,71
4,04
3,48
3,78
Táncsics Mihály G.
Budapest XII.
5
519
44,5
6,44
5,84 15,34
4,6 15,38
1,71
4,95
2,68
4,30
3,78
4,08
Városmajori G.
Budapest XII.
4
405
42,2
6,78
6,08 16,23
2,7
7,12
1,85
4,74
3,11
4,69
4,38
4,53
Ady Endre G.
Budapest XIII.
4
411
44,4
6,58
6,43 14,03
5,1
9,73
1,36
5,48
3,01
4,18
3,74
3,97
Berzsenyi Dániel G.
Budapest XIII.
4
458
50,6
6,62
6,21 15,48
3,5 12,64
1,75
5,66
3,18
4,70
4,40
4,62
Európa Alapítvány G.
Budapest XIII.
2
17
66,7
6,24
5,67 15,15
5,9
1,53
5,29
1,83
3,71
3,07
3,42
0,00
Iskolában
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
Jerikó Humán G. Sz.
Budapest XIII.
2
47
63,0
6,70
5,89 13,48
7,4 26,67
1,87
4,30
1,86
3,40
2,79
3,23
Kassák Lajos G.
Budapest XIII.
5
216
49,2
6,96
6,26 14,96
4,6
7,41
1,29
4,27
2,81
3,99
3,55
3,88
Németh László G.
Budapest XIII.
4
217
48,6
6,98
6,40 15,80
3,7 11,00
1,33
4,43
2,43
4,74
4,22
4,45
Szabó Ervin G. és Sz.
Budapest XIII.
3
221
41,7
6,11
5,74 12,70
11,5 22,02
1,80
5,18
2,64
3,38
2,82
3,15
Szlovák Tanítási Nyelvű G.
Budapest XIII.
1
7
14,3
4,60
3,80 12,14
7,1 28,57
4,17
4,14
4,24
Álmos Vezér Téri G.
Budapest XIV.
3
151
46,6
6,76
6,53 13,86
5,0 14,58
1,44
5,62
2,11
3,89
3,40
3,68
Csanádi Árpád G.
Budapest XIV.
4
253
71,8
5,76
4,94 13,06
3,0 14,75
1,25
4,64
2,74
3,47
3,17
3,45
Horvát Tanítási Nyelvű G.
Budapest XIV.
5
82
40,3
4,53
4,45 14,00
11,0 14,29
2,46
5,68
3,43
4,20
3,88
4,00
Kürt Gimnázium
Budapest XIV.
3
59
46,6
6,07
5,68 15,33
4,2
3,64
1,43
5,31
3,27
4,11
4,00
4,08
Radnóti Miklós G.
Budapest XIV.
2
190
56,4
7,00
6,80 16,42
3,7
6,49
1,57
4,53
2,70
4,57
4,34
4,31
Scheiber Sándor G.
Budapest XIV.
1
33
45,5
6,72
6,36 14,59
19,7
6,25
1,60
5,23
3,29
4,13
3,07
3,75
Sylvester János Gimnázium
Budapest XIV.
2
88
44,2
7,00
6,51 14,94
7,4 13,25
1,72
4,01
2,11
3,78
3,01
3,59
Szent István G.
Budapest XIV.
4
454
60,3
6,87
6,65 15,62
3,0
8,56
1,69
5,24
2,51
4,58
4,31
4,45
Teleki Blanka G.
Budapest XIV.
4
682
37,5
6,52
6,25 14,52
5,2 14,57
1,72
5,53
2,86
4,49
4,18
4,35
Dózsa György G.
Budapest XV.
1
136
39,7
6,54
5,90 13,77
2,2
5,88
1,67
5,06
3,34
4,07
3,52
3,72
László Gyula G.
Budapest XV.
1
32
40,6
7,00
6,56 13,73
1,6 18,75
1,38
4,05
1,75
4,16
4,00
4,11
Kovács Pál G.
Budapest XV.
5
284
68,8
5,95
5,56 13,02
9,2 20,28
1,43
4,90
3,00
3,02
2,67
2,95
Kontyfa Utcai Iskola
Budapest XV.
4
80
44,4
6,92
6,32 12,81
5,6 20,00
1,16
5,04
1,90
3,59
3,13
3,63
ANTIÓKHIA G.
Budapest XVI.
1
5
40,0
5,50
5,80 13,10
20,0 40,00
3,00
2,33
2,79
Bornemissza Péter G.
Budapest XVI.
1
39
53,8
6,51
5,26 14,83
6,4 50,00
2,17
5,81
4,43
4,39
4,53
4,55
Szerb Antal G.
Budapest XVI.
5
473
46,7
6,63
6,03 14,60
5,1
9,29
1,38
5,44
2,57
4,11
4,06
4,16
Táncsics Mihály G.
Budapest XVI.
4
127
37,6
6,28
6,23 13,45
10,2 28,69
1,33
5,93
2,55
3,69
3,34
3,50
Balassi Bálint G.
Budapest XVII.
5
290
45,1
6,98
6,36 14,66
6,4
6,96
1,53
4,49
3,22
4,29
3,80
4,07
Kőrösi Csoma Sándor G.
Budapest XVII.
5
173
35,6
6,63
6,50 14,40
4,9 13,95
1,56
5,93
1,62
4,30
3,71
3,95
Pál Apostol G.
Budapest XVII.
2
47
46,7
6,91
6,53 14,23
3,2
6,38
1,61
4,55
2,25
4,25
3,37
4,13
Hunyadi Mátyás G.
Budapest XVIII.
2
203
19,8
6,59
6,56 13,74
8,6 12,69
1,94
6,23
3,30
4,51
4,15
4,31
Karinthy Frigyes G.
Budapest XVIII.
4
509
36,6
6,59
6,45 14,99
2,8
7,51
1,97
5,99
2,49
4,79
4,73
4,75
Vörösmarty Mihály G.
Budapest XVIII.
5
184
19,6
6,24
5,80 13,22
11,1 22,60
1,90
5,79
2,13
4,03
3,25
3,64
Károlyi Mihály G.
Budapest XIX.
5
484
25,6
6,73
6,61 14,41
4,8 10,11
1,70
5,82
2,92
4,63
4,45
4,50
Kispesti Deák Ferenc G.
Budapest XIX.
5
347
39,5
6,66
6,43 13,55
9,2 25,60
1,55
5,15
2,35
4,15
3,70
3,92
Kossuth Lajos G.
Budapest XX.
5
433
41,2
5,90
5,77 14,48
4,3 13,22
1,77
5,83
2,61
4,69
4,58
4,61
Nagy László G.
Budapest XX.
5
439
37,3
6,41
5,93 13,69
7,7 14,05
1,51
4,31
2,49
4,24
3,62
4,01
Német Nemz. G.
Budapest XX.
4
174
31,9
4,90
4,99 14,29
4,3
8,24
1,95
5,77
2,59
4,72
4,49
4,63
Jedlik Ányos G.
Budapest XXI.
5
537
53,2
5,87
5,57 14,04
6,1
8,00
1,65
5,10
2,16
4,52
4,37
4,39
Montessori Okt. Centrum
Budapest XXI.
2
10
70,0
6,89
5,30 13,83
5,0 28,57
2,25
4,35
2,60
3,38
3,43
3,38
Budai Nagy Antal G.
Budapest XXII.
5
554
42,5
6,64
6,29 14,28
5,1 10,19
1,47
5,05
2,61
4,28
3,80
4,00
Kempelen Farkas G.
Budapest XXII.
3
159
42,7
7,00
6,42 15,37
3,5
3,90
1,74
4,07
2,82
4,16
3,85
4,08
Qualitas G.
Budapest XXIII.
2
58
72,7
5,81
5,71 12,90
4,3
8,62
1,47
4,85
4,43
3,26
2,93
3,24
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Nevelési segély
Szakköri részvétel
8. osztályos jegyek átlaga
Lakhely
év
Ált. iskola
Szülők iskolaévei
Nyelvtanulás
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
Településmutató
Munkanélküliek aránya
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
142
SZAKKÖZÉPISKOLÁK Baranya megye Montenuovo Nándor Sz.
Bóly
5
117
36,0
1,75
1,56 11,07
16,7 27,68
1,76
6,41
1,73
3,58
2,92
3,24
501. Sz. Csizmazia Gy. Sz.
Komló
3
69
52,4
3,94
3,65 11,01
14,5 31,25
1,26
5,59
1,50
2,94
2,63
2,81
Kazinczy Ferenc Sz.
Komló
4
269
32,3
3,34
3,22 11,55
18,4 27,34
1,74
6,24
2,36
3,60
3,27
3,37
Dr. Marek József Sz.
Mohács
5
445
46,3
2,15
2,07 11,53
19,4 29,65
1,61
6,63
2,23
3,56
3,24
3,35
Radnóti Miklós Sz.
Mohács
5
519
46,9
2,00
1,88 11,29
17,8 29,01
2,06
5,86
1,99
3,59
3,19
3,34
500. Sz. Angster József Sz.
Pécs
3
287
70,5
4,44
3,86 11,52
18,1 26,67
1,62
6,12
3,13
2,89
2,57
2,80
508. Sz. Kertvárosi Sz.
Pécs
4
418
83,6
4,35
3,93 11,56
17,7 31,06
1,70
6,00
2,44
3,06
2,96
3,02
Ker., Idegenf. és Vend. Sz.
Pécs
4
670
32,5
3,85
3,65 12,05
12,5 24,43
1,72
6,39
2,87
3,72
3,26
3,48
Művészeti Sz.
Pécs
3
177
40,6
3,70
3,60 13,13
13,8 18,18
1,75
5,97
2,38
3,98
3,39
3,69
143
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
Pollack Mihály Sz.
Pécs
5
644
68,3
4,25
3,87 12,44
14,5 27,45
1,75
6,18
2,53
3,38
3,29
3,33
Radnóti Miklós Sz.
Pécs
5
462
29,6
3,86
3,59 12,27
10,9 22,22
2,04
6,10
2,06
4,33
4,09
4,12
Zipernowsky Károly Sz.
Pécs
4
452
98,6
3,92
3,65 12,67
11,8 16,52
1,57
6,19
2,64
3,61
3,81
3,69
Vendéglátóipari Középiskola
Sásd
4
78
69,6
2,29
2,35 10,67
23,1 32,86
1,94
5,74
2,97
2,75
2,79
Mezőgazd. Középfokú Sz.
Sellye
4
184
71,6
1,56
1,56 10,95
24,5 45,05
1,81
4,94
1,35
2,82
2,43
2,65
Újhelyi Imre Sz.
Szentlőrinc
4
349
46,8
2,17
2,10 11,41
14,8 33,53
1,92
5,73
2,41
3,45
3,04
3,21
509. Sz. Török Bálint Sz.
Szigetvár
2
101
43,5
2,00
1,87 10,84
21,3 41,57
1,27
5,87
1,75
3,48
2,86
3,11
Bányai Júlia Sz.
Baja
4
248
25,8
2,40
2,12 11,37
21,8 28,45
1,95
6,22
2,45
3,88
3,34
3,63
Bereczki Máté Sz.
Baja
4
235
62,9
2,42
2,18 11,70
16,8 30,34
1,76
6,47
2,55
3,44
3,06
3,31
Jelky András Sz.
Baja
5
572
57,2
2,53
2,19 11,43
19,7 24,38
1,77
6,08
2,73
3,39
3,04
3,29
Türr István Sz.
Baja
5
558
38,6
2,60
2,53 11,90
15,4 18,89
1,93
6,65
2,28
4,41
4,17
4,27
Mezőgazdasági Sz.
Jánoshalma
5
136
80,0
1,90
1,73 11,01
18,4 35,61
1,98
5,28
2,00
3,49
3,15
3,32
Dózsa György Sz.
Kalocsa
5
550
49,7
1,97
1,84 11,67
18,5 31,11
1,87
5,72
2,40
3,82
3,43
3,56
Kossuth Zsuzsanna Sz.
Kalocsa
5
292
28,6
2,10
1,94 11,66
18,7 26,99
ÁFEOSZ Ker., Közgazd. Sz.
Kecskemét
5
536
27,1
3,79
3,70 12,65
Gáspár András Sz.
Kecskemét
4
364
88,9
4,08
Kada Elek Sz.
Kecskemét
4
396
29,1
Kandó Kálmán Sz.
Kecskemét
5
1011
Katedra Informatikai Sz.
Kecskemét
3
Kocsis Pál Sz.
Kecskemét
Lestár Péter Sz.
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Nevelési segély
Iskolában
8. osztályos jegyek átlaga
Szakköri részvétel
Munkanélküliek aránya
év
Lakhely
Szülők iskolaévei
Nyelvtanulás
Ált. iskola
Településmutató
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
3. melléklet
Bács-Kiskun megye
1,88
5,92
2,08
3,84
3,34
3,61
8,32
2,24
5,80
2,55
4,62
4,48
4,52
3,84 11,77
15,9 22,00
1,71
5,36
2,68
3,40
3,25
3,29
4,44
4,26 12,28
11,5 16,36
1,98
5,92
2,27
4,46
4,32
4,36
62,6
4,38
4,16 12,08
11,9 22,57
1,75
5,40
2,33
3,71
3,54
3,60
170
58,7
4,17
3,93 12,82
12,6 12,05
2,14
5,53
2,50
3,52
3,04
3,31
5
475
35,6
4,37
4,01 11,69
17,6 32,52
1,63
5,67
2,17
3,33
2,82
3,15
Kecskemét
4
492
26,1
4,21
4,06 11,55
14,1 26,89
1,69
5,63
2,19
3,93
3,48
3,66
Széchenyi István Sz.
Kecskemét
5
317
32,9
4,46
4,17 12,32
8,8 14,10
1,98
5,45
2,67
4,23
3,95
4,10
Szent-Györgyi Albert Sz.
Kecskemét
5
413
14,0
4,46
4,32 11,86
14,3 35,87
1,81
5,53
2,57
3,95
3,30
3,64
Wattay Középiskola
Kiskőrös
5
319
60,9
2,30
2,22 11,24
17,4 16,30
1,87
5,84
1,97
3,84
3,40
3,56
Közgazdasági Sz.
Kiskunfélegyháza
5
472
18,6
2,80
2,81 11,49
13,8 18,48
2,36
5,34
1,98
4,40
4,00
4,20
Mezőgazd. és Él. ipari Sz.
Kiskunfélegyháza
5
275
49,5
2,75
2,73 10,88
19,6 38,17
1,63
5,08
3,12
3,26
2,90
3,07
Petőfi Sándor Sz.
Kiskunfélegyháza
5
525
94,6
3,19
3,15 11,68
15,1 27,63
1,98
5,34
1,81
3,55
3,50
3,55
Garbai Sándor Sz.
Kiskunhalas
4
752
45,9
2,56
2,41 10,60
24,3 43,85
1,76
5,81
2,12
3,41
2,98
3,15
II. Rákóczi Ferenc Sz.
Kiskunhalas
5
519
52,4
2,84
2,81 12,04
13,4 20,75
2,06
6,09
2,55
4,50
4,39
4,43
Virágh Gedeon Sz.
Kunszentmiklós
5
227
65,6
1,92
1,72 11,15
19,4 41,40
1,56
5,09
2,57
3,55
3,22
3,30
Bartók Béla Sz.
Békéscsaba
5
108
37,6
3,26
2,91 12,82
19,9 15,89
2,33
5,24
1,90
3,98
3,31
3,70
Gépészeti és Szám.techn. Sz.
Békéscsaba
5
389
93,9
3,22
3,16 12,39
12,5 20,16
1,82
5,56
2,38
4,01
4,04
4,04
Hugonnai Vilma Sz.
Békéscsaba
5
307
10,8
3,16
3,02 11,48
16,4 27,78
2,01
5,62
2,15
3,83
3,20
3,53
Kemény Gábor Sz.
Békéscsaba
5
485
69,7
3,24
3,05 11,82
16,0 35,93
1,86
5,25
2,18
3,50
3,14
3,32
Ker. és Vendéglátóipari Sz.
Békéscsaba
5
611
25,7
3,57
3,51 11,81
15,3 23,56
1,77
5,64
2,42
3,99
3,51
3,72
Ruhaipari Sz.
Békéscsaba
5
295
4,2
3,13
3,01 11,62
17,8 41,43
2,01
5,39
1,84
3,60
2,97
3,27
Széchenyi István Sz.
Békéscsaba
4
580
40,3
3,66
3,63 13,09
9,1 18,89
2,11
5,70
2,76
4,70
4,62
4,60
Vásárhelyi Pál Sz.
Békéscsaba
5
635
77,4
3,00
2,89 11,90
16,5 29,28
1,76
5,41
2,15
3,87
3,69
3,79
Bethlen Gábor Sz.
Gyomaendrőd
4
198
44,3
2,83
2,73 11,08
21,2 47,18
1,45
5,10
2,71
3,17
2,71
2,99
Göndöcs Benedek Sz.
Gyula
2
104
51,4
2,60
2,60 11,10
24,0 19,59
1,75
5,10
2,00
3,46
2,78
3,02
614. Sz. Ipari Sz.
Mezőhegyes
4
325
59,8
1,89
1,82 11,33
25,4 38,26
1,99
4,99
2,31
3,28
2,76
3,02
Kossuth Lajos Sz.
Orosháza
4
359
65,0
3,03
2,93 11,50
17,5 24,43
1,54
5,58
2,12
3,16
2,70
3,01
615. Székely Mihály Sz.
Szarvas
4
167
37,7
2,58
2,45 11,13
15,0 28,13
1,73
5,72
1,23
3,31
2,99
3,14
8,5
Békés megye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mezőgazdasági Sz.
Abaújszántó
4
112
69,7
1,39
1,19 11,20
29,5 41,28
2,27
6,03
1,70
3,06
2,62
2,98
Deák Ferenc Sz.
Kazincbarcika
5
273
55,3
2,72
2,46 11,33
23,3 38,91
1,90
5,66
2,50
3,19
2,78
2,99
Irinyi János Ki.
Kazincbarcika
5
706
54,4
2,79
2,47 11,90
17,6 32,03
1,84
6,08
2,06
4,08
3,77
3,88
Iskolában
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
8. osztályos jegyek átlaga
Szakköri részvétel
Nevelési segély
év
Lakhely
Munkanélküliek aránya
Nyelvtanulás
Ált. iskola
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Középiskola székhelye
Beküldési alkalom
Középiskola neve
Településmutató
Szülők iskolaévei
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
144
Jókai Mór Ki.
Kazincbarcika
4
544
8,5
2,57
2,18 11,29
21,9 52,17
1,85
5,73
1,52
3,69
2,98
3,32
Surányi Endre Sz., G.
Kazincbarcika
3
363
60,5
2,81
2,57 11,51
24,2 35,29
1,82
5,67
1,40
3,55
3,18
3,37
Széchenyi István Iskola
Mezőkövesd
5
413
64,3
2,00
1,94 11,66
16,7 43,60
2,00
4,86
1,61
3,33
3,12
3,23
Andrássy Gyula Ki.
Miskolc
5
696
87,6
3,74
3,56 12,49
13,8 29,31
1,77
5,73
2,36
3,69
3,66
3,70
Baross Gábor Sz.
Miskolc
4
814
55,4
3,71
3,48 11,73
20,3 34,33
1,71
5,30
1,97
3,47
3,10
3,28
Bartók Béla Sz.
Miskolc
2
56
35,7
3,79
3,51 13,18
14,3 12,50
2,66
5,37
2,00
4,14
3,52
3,75
Berzeviczy Gergely Sz.
Miskolc
5
536
27,8
3,78
3,43 12,85
11,3 16,18
2,24
6,14
2,28
4,64
4,39
4,46
Bláthy Ottó Sz.
Miskolc
1
147
95,2
3,76
3,62 12,69
10,9 18,37
1,87
5,19
1,81
3,75
3,90
3,86
Debreczeni M. G. és Sz.
Miskolc
3
308
53,6
4,24
3,82 11,36
29,2 48,50
1,52
5,09
2,94
3,01
2,63
2,85
Diósgyőr-Vasgyári Sz.
Miskolc
5
658
73,3
3,15
2,86 11,35
22,3 37,46
1,79
5,00
1,85
3,15
2,83
2,97
Eötvös József Sz.
Miskolc
5
427
66,3
3,46
3,24 11,82
19,8 36,27
1,72
5,53
1,60
3,20
2,88
3,10
Fáy András Sz.
Miskolc
5
810
24,9
3,91
3,67 12,64
13,4 24,40
2,13
6,04
2,22
4,50
4,35
4,38
Ferenczi S. Eü. Sz.
Miskolc
5
610
12,6
3,20
2,97 11,52
20,6 38,24
2,14
5,40
2,53
3,83
3,29
3,53
Gábor Áron Sz.
Miskolc
5
712
43,7
4,19
4,14 12,21
17,8 25,90
1,84
6,14
2,12
3,89
3,57
3,68
Kandó Kálmán Sz.
Miskolc
5
665
95,4
3,57
3,37 12,22
14,6 27,46
1,76
5,65
1,90
3,33
3,32
3,33
Korányi Sándor Sz.
Miskolc
3
220
10,7
3,48
3,46 11,17
26,8 64,09
1,81
5,55
1,53
3,66
3,17
3,38
Kós Károly Sz.
Miskolc
5
809
65,3
3,21
2,85 12,14
17,1 29,50
2,10
5,45
2,61
3,66
3,39
3,53
Mezőgazd. és Él.ipari Sz.
Miskolc
1
55
2,92
10,84
31,8 70,21
1,40
3,55
2,96
3,23
Szemere Bertalan Ki.
Miskolc
5
881
43,5
3,63
3,42 11,89
20,7 29,10
1,82
5,63
2,05
3,47
3,00
3,25
Szentpáli István Sz. .
Miskolc
5
281
29,4
3,31
3,18 12,01
19,8 32,59
1,94
5,71
2,40
3,96
3,47
3,68
Bródy Imre Középiskola
Ózd
4
196
94,5
3,21
2,98 11,87
16,6 31,91
1,69
5,39
2,86
3,32
3,20
3,22
Gábor Áron Sz.
Ózd
5
311
57,0
3,32
3,05 10,86
27,8 59,87
1,60
4,57
3,18
3,18
2,66
2,86
Széchenyi István Sz.
Ózd
5
452
25,4
3,28
3,19 11,84
16,5 31,10
1,89
5,80
2,22
4,29
3,92
4,02
Vay Miklós Sz.
Sárospatak
5
259
99,5
2,25
2,09 11,44
19,9 49,81
1,58
5,23
1,53
2,96
2,74
2,86
Közgazdasági Sz.
Sátoraljaújhely
5
432
46,5
2,14
2,05 11,89
15,9 31,22
2,10
5,77
1,52
4,21
3,96
4,05
Szepsi Laczkó Máté Sz.
Sátoraljaújhely
3
169
64,0
2,04
1,89 11,64
23,4 42,60
1,87
5,37
3,67
2,89
2,65
2,87
Trefort Ágoston Sz.
Sátoraljaújhely
4
200
56,8
2,14
1,93 10,91
24,8 47,94
1,52
5,12
4,60
3,12
2,72
2,94
118. Sz. Szakközépiskola
Szerencs
5
264
87,8
1,49
1,35 11,49
24,1 37,30
1,69
5,83
2,50
3,01
2,90
3,00
Brassai Sámuel Sz.
Tiszaújváros
1
92
2,59
11,53
17,9 21,59
1,78
3,64
3,25
3,36
Bársony István Sz.
Csongrád
4
235
84,2
2,41
2,27 11,51
16,4 27,66
1,90
4,96
2,54
2,81
2,55
2,77
Sághy Mihály Sz.
Csongrád
5
409
68,8
2,81
2,60 11,41
21,0 26,55
1,59
5,06
2,46
3,47
3,13
3,34
Corvin Mátyás Sz.
Hódmezővásárhely
4
350
42,4
3,33
3,29 11,52
20,9 35,17
1,77
5,64
2,56
3,89
3,27
3,55
Eötvös József Sz.
Hódmezővásárhely
5
426
12,6
3,39
3,44 11,31
16,0 29,19
1,98
5,73
2,12
4,16
3,65
3,85
Gregus Máté Sz.
Hódmezővásárhely
3
158
63,9
3,51
3,44 11,82
15,5 21,48
1,82
5,07
2,67
3,43
3,05
3,32
Erdei Ferenc Sz.
Makó
3
211
27,1
2,96
2,74 11,65
19,2 19,43
1,91
5,36
2,15
3,98
3,73
3,83
Galamb József Sz.
Makó
5
430
70,5
2,72
2,48 11,14
27,1 32,76
1,64
4,81
2,52
3,05
2,92
3,01
Közoktatási Intézmény G.
Pusztamérges
4
131
33,3
2,49
2,24 11,74
15,6 45,31
2,20
4,73
2,92
3,86
3,30
3,53
Csonka János Sz.
Szeged
2
296
68,8
4,18
3,73 11,69
13,9 26,98
1,66
5,68
2,31
3,24
2,86
3,16
Déri Miksa Sz.
Szeged
5
650
90,9
4,51
4,25 12,58
11,9 19,90
1,65
5,39
2,79
3,64
3,83
3,71
Fodor J. G., Sz.
Szeged
5
211
45,6
4,21
3,84 11,11
19,4 29,65
1,67
5,23
1,75
3,09
2,74
2,93
Hansági Ferenc Sz.
Szeged
5
191
51,3
4,62
4,28 12,67
7,6 27,96
1,50
5,33
2,69
3,31
2,77
3,03
Kiss Ferenc Sz.
Szeged
5
325
88,3
3,21
3,02 12,51
14,9 19,61
1,86
5,15
2,50
3,67
3,52
3,70
Kőrösy J. Sz.
Szeged
5
648
25,5
4,63
4,37 12,83
9,4 15,20
1,79
5,47
2,48
4,63
4,61
4,57
Krúdy Gyula Sz.
Szeged
5
518
27,5
4,35
4,10 11,60
16,9 27,31
1,64
5,32
2,63
3,80
3,32
3,52
Móra Ferenc Sz.
Szeged
4
260
78,3
3,71
3,42 11,19
20,6 38,79
1,58
5,07
1,92
2,71
2,56
2,75
Tápai Antal Sz.
Szeged
2
109
46,8
4,11
4,05 11,33
17,4 24,51
1,67
5,16
2,63
3,21
2,70
2,98
Tisza Lajos Sz.
Szeged
5
477
11,4
4,76
4,47 11,75
15,1 23,63
1,41
5,30
1,96
3,21
2,72
2,96
Vasvári Pál Sz.
Szeged
5
300
25,5
4,01
3,90 12,01
10,2 22,15
2,06
5,65
2,09
4,50
4,46
4,36
Vedres István Sz.
Szeged
3
254
68,3
4,38
4,09 12,66
11,4 15,09
1,78
5,59
3,39
3,89
3,76
3,80
Csongrád megye
145
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
Bartha János Sz.
Szentes
4
129
28,8
2,95
2,81 10,70
21,3 50,00
1,76
4,65
2,08
3,28
2,71
2,98
Boros Sámuel Sz.
Szentes
5
411
22,8
3,21
3,11 11,82
12,7 24,75
1,92
4,99
2,39
4,10
3,58
3,87
Pollák Antal Sz.
Szentes
4
294
97,0
2,98
2,82 11,82
17,7 28,57
1,70
5,11
2,35
3,24
3,00
3,24
DUNAFERR Sz.
Dunaújváros
5
505
84,0
3,19
2,75 11,84
11,3 21,38
1,73
5,49
2,28
3,21
3,00
3,17
Hild József Sz.
Dunaújváros
3
86
82,7
3,56
3,13 12,09
7,0 17,86
2,04
6,10
2,43
3,22
3,11
3,17
Ker. és Vendéglátóipari Ki.
Dunaújváros
5
474
24,1
3,35
3,05 11,78
10,1 27,25
1,74
5,86
2,27
3,74
3,34
3,51
Lórántffy Zsuzsanna Sz.
Dunaújváros
5
427
13,7
3,48
2,98 11,42
13,8 29,78
1,71
5,50
2,12
3,56
2,89
3,20
Rudas Középiskola
Dunaújváros
5
652
36,2
3,57
3,27 12,36
7,1 18,26
1,93
5,98
2,67
4,31
4,14
4,17
Perczel Mór Sz.
Mór
2
64
50,0
2,14
1,91 11,28
3,9
6,25
2,07
5,80
2,00
3,64
3,22
3,43
Mezőgazdasági Gépész Sz.
Seregélyes
3
98
63,9
2,61
2,82 11,35
15,3 21,51
1,78
5,37
2,90
3,19
2,69
2,95
Aranykéz Szakképző Iskola
Székesfehérvár
1
16
6,3
4,56
3,63 11,61
12,5 27,27
2,20
5,58
2,33
3,20
2,60
2,81
Bugát Pál Sz. és G.
Székesfehérvár
4
405
20,5
3,64
3,19 11,92
11,0 20,47
1,81
5,45
2,37
3,83
3,24
3,57
Gróf Széchenyi István Sz.
Székesfehérvár
5
839
97,3
3,79
3,44 12,85
7,4 11,67
1,73
5,50
2,33
3,86
3,82
3,88
Hermann L. Zeneiskola
Székesfehérvár
3
42
30,8
3,26
3,17 13,04
9,5 11,90
2,43
5,55
2,77
3,50
2,88
3,22
Hunyadi Mátyás Sz.
Székesfehérvár
5
588
34,1
3,64
3,24 11,87
9,4 16,61
2,01
5,75
2,35
4,20
3,92
4,03
I. István Sz.
Székesfehérvár
5
652
18,0
3,77
3,32 12,30
8,0 12,13
2,08
5,77
2,40
4,41
4,17
4,25
Jáky József Sz.
Székesfehérvár
4
509
75,6
3,64
3,14 12,19
9,0 14,90
1,79
5,56
2,52
3,74
3,68
3,69
Keresk. és Vendéglátóip. Sz.
Székesfehérvár
5
177
38,8
3,51
3,22 11,95
14,7 18,64
1,64
5,46
2,39
3,99
3,56
3,75
Csukás Zoltán Sz.
Csorna
5
177
95,6
1,80
1,61 11,50
12,1 19,77
1,71
5,04
2,04
3,06
2,98
3,06
Porpáczy Aladár Ki.
Fertőd
5
245
37,6
2,81
2,23 12,88
9,8 18,61
2,17
5,31
2,19
4,23
3,93
4,09
Baross Gábor Sz.
Győr
5
636
10,2
3,35
3,05 12,09
6,4 12,76
2,15
5,61
2,36
4,56
4,24
4,39
Deák Ferenc Sz.
Győr
5
373
35,8
3,30
3,10 12,47
4,4
9,76
2,24
5,73
2,56
4,63
4,47
4,53
Győri Balett Művészeti Sz.
Győr
3
76
25,7
5,13
4,26 13,35
5,3 25,33
1,93
5,25
2,83
3,88
3,61
3,92
Hild József Sz.
Győr
5
409
73,9
3,60
3,17 12,56
4,0 15,88
1,82
5,82
2,03
3,99
3,96
4,00
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Nevelési segély
Iskolában
8. osztályos jegyek átlaga
Szakköri részvétel
Munkanélküliek aránya
év
Lakhely
Szülők iskolaévei
Nyelvtanulás
Ált. iskola
Településmutató
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
3. melléklet
Fejér megye
Győr-Moson-Sopron megye
Jedlik Ányos Ki.
Győr
4
470
94,8
3,57
3,26 13,26
6,2
8,15
2,06
5,62
2,65
4,55
4,52
4,56
Kossuth Lajos Sz.
Győr
5
372
37,9
3,04
2,71 11,60
9,8 26,74
1,85
5,69
1,88
3,68
3,17
3,46
Lukács Sándor Sz.
Győr
4
365
93,1
3,58
3,02 11,60
10,8 19,03
1,72
5,76
2,35
3,10
2,93
3,07
Pálffy Miklós Ki.
Győr
5
624
18,3
4,19
3,89 12,54
7,5 10,31
1,98
5,91
2,24
4,31
4,04
4,18
Pattantyús Á. Géza Sz.
Győr
5
390 100,0
3,22
2,90 12,24
9,1 14,40
1,65
5,46
2,57
3,73
3,84
3,82
Rejtő Sándor Sz.
Győr
4
254
12,3
3,86
3,40 11,65
9,4 16,21
1,88
5,88
2,08
3,62
3,09
3,43
Richter János Sz.
Győr
5
87
43,1
4,21
3,81 13,28
12,1 16,05
2,25
5,65
2,31
3,75
3,36
3,66
Veres Péter Sz.
Győr
4
110
38,3
3,02
2,87 11,90
6,8 12,73
1,92
5,79
2,26
3,66
3,22
3,57
Vocational Academy Sz.
Győr
3
56
38,9
4,94
4,46 13,92
2,7
7,27
1,49
5,34
2,00
4,00
3,59
3,82
Bolyai János Sz.
Mosonmagyaróvár
5
286
27,9
2,97
2,52 11,96
7,2 14,49
1,86
6,41
2,71
4,11
3,80
3,85
Haller János Sz..
Mosonmagyaróvár
3
66
28,1
2,97
2,73 10,95
12,1 28,79
1,49
5,93
2,50
3,25
2,66
2,99
Hunyadi Mátyás Sz.
Mosonmagyaróvár
5
345
59,9
2,77
2,37 11,43
10,7 15,76
1,55
6,37
2,23
3,35
2,98
3,19
Fáy András Sz.
Sopron
5
429
23,4
2,97
2,85 11,83
6,9 17,99
1,97
5,81
3,06
4,18
3,79
3,88
Handler Nándor Sz.
Sopron
5
590
45,4
3,12
2,96 11,80
6,4 13,98
1,78
5,45
2,54
3,63
3,17
3,36
Idegenf., Ker., Vend.látó Sz.
Sopron
5
406
35,2
3,16
2,88 11,91
5,7
7,29
1,73
6,10
2,52
3,97
3,53
3,69
Lippai János Sz.
Sopron
4
127
39,0
2,95
2,77 10,69
13,4 36,36
1,50
5,77
2,63
2,79
2,39
2,51
Roth Gyula Sz.
Sopron
5
388
91,7
2,38
2,21 12,68
9,3 15,79
1,92
5,61
3,05
3,57
3,39
3,58
Ujhelyi Imre Sz.
Vitnyéd-Csermajor
5
120
47,7
2,38
2,15 11,38
12,1 25,21
2,07
5,34
3,33
3,37
2,97
3,09
Bessenyei György Sz.
Berettyóújfalu
5
839
49,8
1,86
1,74 11,21
21,2 36,75
1,86
5,08
1,58
3,61
3,19
3,35
Brozik Dezső Sz.
Berettyóújfalu
3
91
54,5
2,58
2,03 10,40
31,3 54,02
1,89
4,45
1,78
3,06
2,37
2,79
Eötvös József Sz.
Berettyóújfalu
5
282
60,7
1,91
1,72 10,96
24,3 36,19
1,64
4,72
3,07
3,23
2,88
3,07
Baross Gábor Sz.
Debrecen
5
633
86,2
4,11
3,94 11,70
18,6 38,29
1,89
5,15
2,00
3,30
3,12
3,26
Hajdú-Bihar megye
Iskolában
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
Beregszászi Pál Sz.
Debrecen
4
469
92,3
3,86
3,81 11,61
17,4 24,39
1,69
5,22
2,59
3,48
3,32
3,46
Bethlen Gábor Sz.
Debrecen
4
647
27,1
4,60
4,55 12,56
11,0 25,40
1,86
5,47
2,21
4,54
4,34
4,37
Brassai Sámuel Ki.
Debrecen
5
670
92,0
4,18
4,14 11,78
16,5 24,89
1,69
5,30
1,87
3,44
3,19
3,31
Diószegi Sámuel Ki.
Debrecen
5
593
40,0
3,93
3,74 11,33
19,1 35,02
1,67
5,29
2,87
3,47
3,05
3,26
Erdey-Grúz Tibor Ki.
Debrecen
5
747
38,6
4,02
3,89 12,26
15,8 29,18
1,90
5,43
2,33
3,89
3,62
3,85
Euro Szakközépiskola
Debrecen
1
11
4,73
12,45
18,2 18,18
2,20
3,91
3,36
3,58
Gábor Dénes Ki.
Debrecen
5
305
98,4
3,96
3,89 12,51
13,9 21,74
1,85
5,33
2,36
3,82
3,88
3,86
Ker. és Vendéglátóipari Sz.
Debrecen
5
594
33,4
4,53
4,48 11,73
17,7 30,87
1,71
5,54
2,42
3,91
3,61
3,67
Kodály Zoltán Zenem. Sz.
Debrecen
4
119
31,4
3,36
3,11 13,14
10,9 18,80
2,47
4,94
1,70
4,33
3,70
3,95
Könnyűipari Sz.
Debrecen
5
560
27,3
4,38
4,35 11,34
18,9 41,88
1,76
5,51
2,10
3,31
2,85
3,05
Mechwart András Ki.
Debrecen
5
679
94,5
3,94
3,88 12,77
11,3 12,28
1,78
5,49
2,32
4,37
4,44
4,40
Péchy Mihály Ki.
Debrecen
5
620
71,0
4,27
4,18 12,34
13,2 27,59
1,63
5,53
2,19
3,75
3,61
3,68
Povolny Ferenc Sz.
Debrecen
5
236
99,5
4,05
3,80 11,40
17,6 21,05
1,60
4,73
2,57
2,97
2,74
2,93
Balásházy János Ki.
Debrecen-Pallag
5
629
50,3
4,11
4,11 11,90
17,0 30,72
1,68
5,42
2,56
3,49
3,11
3,32
Széchenyi I. Sz.
Hajdúböszörmény
5
262
87,1
3,02
2,98 10,90
22,3 34,77
1,68
5,11
2,25
2,82
2,61
2,79
Veress Ferenc Sz.
Hajdúböszörmény
5
317
48,8
3,88
3,86 11,05
15,9 32,27
1,71
5,56
1,43
3,67
3,42
3,57
Csiha Győző Sz.
Hajdúnánás
5
455
62,6
2,85
2,78 10,99
20,9 36,59
1,57
5,51
2,48
3,06
2,84
2,95
Bocskai István Sz.
Hajdúszoboszló
2
64
56,3
2,77
2,77 11,03
27,3 20,34
1,61
5,82
1,33
3,26
3,10
3,12
Közgazdasági Sz.
Hajdúszoboszló
5
296
11,2
2,31
2,31 11,58
13,9 23,66
2,12
5,33
1,98
4,53
4,41
4,37
Bornemissza Gergely Sz.
Eger
5
455
81,9
2,64
2,10 11,78
12,6 25,87
1,87
5,34
2,32
3,15
2,88
3,01
Egri Közgazdasági Sz.
Eger
5
628
27,0
3,28
2,90 12,65
7,9 16,86
2,02
5,94
2,61
4,57
4,42
4,42
Inf., Közg., Nyomdai Sz.
Eger
1
14
57,1
2,10
2,58 11,85
3,6 18,18
1,83
5,50
4,50
3,57
2,86
3,44
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Nevelési segély
Szakköri részvétel
8. osztályos jegyek átlaga
Lakhely
év
Ált. iskola
Munkanélküliek aránya
Nyelvtanulás
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
Településmutató
Szülők iskolaévei
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
146
Heves megye
Ker. és Vendéglátóipari Sz.
Eger
5
467
36,5
2,62
2,32 11,54
13,2 29,93
2,00
5,34
2,14
3,76
3,29
3,50
Mezőgazdasági Sz.
Eger
4
229
48,0
2,41
1,98 11,85
19,4 41,85
1,83
4,77
2,79
3,20
2,81
3,00
Szent Lőrinc Sz.
Eger
4
245
36,5
2,91
2,50 12,28
10,0 16,67
2,21
5,43
2,49
3,70
3,28
3,49
Wígner Jenő Ki.
Eger
5
721
97,0
2,73
2,44 12,50
9,0 13,32
1,83
5,67
2,13
3,91
3,97
3,90
Almásy Pál Sz.
Gyöngyös
3
159
48,9
2,60
2,16 11,69
20,1 45,22
1,66
5,70
2,00
3,26
2,64
2,91
József Attila Sz.
Gyöngyös
4
247
54,0
2,46
2,20 11,75
10,7 18,99
2,13
5,44
1,67
3,28
2,85
3,07
Károly Róbert Sz.
Gyöngyös
4
476
28,3
2,56
2,43 12,24
12,2 26,54
1,85
5,64
2,93
4,05
3,61
3,78
Vak Bottyán János Sz.
Gyöngyös
5
747
75,1
2,35
2,18 12,28
8,6 17,46
2,09
5,60
2,20
4,06
4,04
4,02
Damjanich János Sz.
Hatvan
3
340
68,4
1,92
1,82 11,50
7,4 19,94
1,78
5,20
1,73
3,40
3,14
3,24
Széchenyi István Sz.
Hatvan
4
396
32,5
2,05
1,94 11,71
10,1 16,84
2,04
5,41
2,30
4,26
3,94
4,05
Vadas Jenő Sz.
Mátrafüred
5
366
88,5
2,11
1,92 12,32
16,1 24,02
1,99
5,29
2,25
3,56
3,36
3,55
Mezőgazd. Középfokú Sz.
Pétervására
1
22
72,7
2,14
2,00 11,38
6,8 58,33
1,74
5,05
3,27
2,55
2,83
41,5
2,30
2,14 11,06
17,2 30,74
1,80
5,80
3,38
2,98
3,20
1,84
10,23
27,5 50,00
1,21
2,89
2,65
2,66
Jász-Nagykun-Szolnok megye Ipari, Ker.,Vendéglátóip. Sz.
Jászapáti
3
247
Somos András Sz.
Jászapáti
2
20
Alternatív Szakképző Iskola
Jászberény
1
33
54,5
3,09
3,09 12,09
Klapka György Sz.
Jászberény
2
251
62,5
2,83
Varró István Sz.
Karcag
5
42
2,4
Kenderesi Középiskola
Kenderes
5
218
Illésy Sándor Sz.
Kisujszállás
4
Kereskedelmi Sz.
Mezőtúr
5
Épít., Faip. és Körny.g. Sz.
Szolnok
4
Gépipari, Közlekedési Sz.
Szolnok
3
747
94,6
Ker. és Vendéglátóipari Sz.
Szolnok
5
525
Pálfy János Sz.
Szolnok
3
Ruhaipari Sz.
Szolnok
2
7,6
2,55
9,38
1,18
6,42
2,29
3,81
3,38
3,46
2,66 11,21
16,3 38,27
1,36
5,52
3,94
3,25
2,95
3,13
2,10
2,10 10,32
33,3 50,00
3,17
4,23
2,63
3,30
2,83
3,01
44,3
2,50
2,34 10,84
28,4 58,54
1,65
4,72
2,07
2,96
2,58
2,79
126
66,7
2,84
2,78 11,21
17,9 41,46
1,83
5,22
2,40
3,06
2,85
3,00
95
32,6
2,72
2,66 11,04
16,8 27,59
1,83
5,64
3,00
3,33
2,99
3,18
59 100,0
3,22
2,74 12,58
16,1 27,27
1,36
6,19
3,80
3,05
3,05
3,15
3,39
3,21 12,06
13,0 25,71
1,50
5,65
2,24
3,32
3,11
3,24
26,7
3,66
3,49 12,14
13,9 24,31
1,81
6,15
1,86
3,89
3,44
3,68
317
93,3
3,66
3,55 12,52
13,2 23,28
1,66
5,74
2,33
3,89
3,83
3,86
289
18,7
3,59
3,49 11,30
18,0 33,22
1,78
6,09
2,04
3,32
2,79
2,99
147
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
Vásárhelyi Pál Sz.
Szolnok
4
528
18,0
3,49
3,32 12,76
8,8 21,81
2,15
5,58
2,26
4,40
4,18
4,30
Hámori András Sz.
Tiszafüred
5
156
60,0
2,55
2,31 11,10
29,5 58,33
1,85
5,22
2,67
3,40
2,80
3,08
Lábassy János Sz.
Törökszentmiklós
5
129
84,7
2,46
2,37 11,21
22,9 39,53
1,51
5,38
2,00
2,91
2,81
3,00
Székács Elemér Sz.
Törökszentmiklós
5
529
39,7
2,54
2,45 11,49
21,4 31,40
1,72
5,62
2,05
3,38
3,08
3,21
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Nevelési segély
Iskolában
8. osztályos jegyek átlaga
Szakköri részvétel
Munkanélküliek aránya
év
Lakhely
Szülők iskolaévei
Nyelvtanulás
Ált. iskola
Településmutató
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
3. melléklet
Komárom-Esztergom megye Berzeviczy Gergely Sz.
Esztergom
5
268
14,9
2,29
2,27 11,73
11,4 20,08
2,20
6,20
1,86
4,32
4,04
4,14
Bottyán János G.
Esztergom
5
539
93,4
2,73
2,55 12,12
10,3 26,71
1,60
5,67
2,88
3,24
3,26
3,31
Géza Fejedelem Sz.
Esztergom
4
232
68,3
2,62
2,54 11,39
12,3 29,02
1,58
5,82
2,97
3,00
2,67
2,92
Hell József Károly Sz.
Esztergom
1
77
2,99
11,71
15,6 26,39
1,88
3,58
3,39
3,57
Ker. és Vendéglátóipari Sz.
Esztergom
4
202
29,7
2,68
2,38 11,83
13,6 15,08
1,95
5,79
2,67
3,82
3,22
3,53
Ipari Szmk. és Sz.
Komárom
5
152
86,4
2,42
2,33 11,36
10,5 27,27
1,51
5,06
2,08
2,96
2,82
2,97
Kempelen Farkas Sz.
Komárom
5
483
32,7
2,73
2,63 11,41
10,4 19,57
1,86
5,64
2,13
3,38
2,78
3,10
Kultsár István Sz.
Komárom
5
431
22,2
2,47
2,35 11,47
13,1 31,43
1,98
5,82
2,45
3,57
3,04
3,31
Széchenyi István Sz.
Komárom
5
270
40,2
2,14
2,07 12,20
5,7 13,73
2,25
5,40
2,67
4,38
4,11
4,25
Eötvös Loránd Sz.
Oroszlány
2
71
69,0
3,08
2,74 11,27
14,1 34,85
1,94
6,25
2,81
2,97
2,75
2,79
Bláthy Ottó Sz.
Tata
4
357
71,1
2,71
2,61 11,40
12,9 26,93
1,58
5,46
2,47
2,90
2,64
2,82
Jávorka Sándor Sz.
Tata
5
213
58,3
2,66
2,45 12,29
10,3 21,29
1,77
5,30
1,36
3,36
2,97
3,23
Bánki Donát Sz.
Tatabánya
3
351
88,6
3,65
3,41 11,92
11,0 25,00
1,68
5,73
2,67
3,10
2,90
3,02
Fellner Jakab Ki.
Tatabánya
5
364
68,1
3,65
3,31 11,38
15,5 25,36
1,69
5,71
3,49
2,95
2,67
2,83
Ker. és Vendéglátóipari Sz.
Tatabánya
5
368
27,1
3,30
3,21 12,01
7,7 14,73
1,84
5,95
2,81
3,96
3,44
3,68
Kossuth Lajos Sz.
Tatabánya
5
659
21,0
3,68
3,59 12,12
6,8 13,21
1,95
6,01
2,66
4,15
3,85
3,97
Szondi György Sz.
Balassagyarmat
5
307
75,9
1,76
1,55 11,40
15,8 32,51
1,69
5,89
2,15
2,97
2,71
2,95
Fáy András Sz.
Bátonyterenye
5
251
55,6
2,58
2,39 11,26
25,5 47,54
1,70
5,20
3,15
3,16
2,66
2,95
Borbély Lajos Sz.
Salgótarján
5
265
94,5
2,53
2,35 11,79
16,6 34,90
1,42
5,21
2,85
2,88
2,97
3,03
Kanizsai Dorottya Sz.
Salgótarján
5
310
15,1
2,57
2,42 11,08
22,6 39,02
1,59
5,95
2,58
3,42
2,89
3,18
Ker. és Vendéglátóipari Ki.
Salgótarján
5
287
37,3
2,77
2,61 11,88
20,2 28,73
1,88
5,77
2,00
3,61
3,19
3,38
Stromfeld Aurél Sz.
Salgótarján
4
480
84,0
2,47
2,35 12,12
16,9 23,13
1,66
5,69
2,56
3,59
3,53
3,58
Táncsics Mihály Sz.
Salgótarján
5
595
26,0
2,73
2,51 12,24
13,5 19,37
2,06
6,02
2,42
4,36
4,16
4,21
Lipthay Béla Sz.
Szécsény
4
168
63,8
1,92
1,69 11,53
21,1 29,88
1,70
5,26
2,75
3,09
2,78
3,08
Bem József Sz.
Cegléd
5
398
67,6
2,90
2,81 11,31
14,7 28,86
1,70
5,54
2,59
3,47
3,08
3,24
Károlyi Mihály Sz.
Cegléd
5
432
30,6
2,98
2,95 11,95
12,5 22,41
2,30
6,22
2,32
4,23
3,96
4,01
Közgazd. és Informatikai Sz.
Cegléd
5
440
45,6
2,73
2,73 11,95
12,3 20,24
2,18
6,33
2,73
4,44
4,38
4,34
Török János Sz.
Cegléd
4
503
26,8
2,95
2,75 11,32
17,9 32,39
1,78
5,69
1,68
3,55
2,91
3,20
Kossuth Zsuzsanna Sz.
Dabas
5
325
38,5
2,29
2,11 10,87
20,5 34,08
1,61
5,46
2,18
3,39
3,01
3,08
Gárdonyi Géza Sz.
Dunakeszi
2
129
82,6
2,66
2,82 11,73
14,3 35,58
1,18
4,85
2,50
2,71
2,49
2,65
Kós Károly Sz.
Érd
5
178
63,1
3,76
3,55 11,60
17,7 22,54
1,35
4,25
2,50
3,46
3,11
3,30
Károlyi István Sz.
Fót
4
160
27,7
3,21
3,00 12,42
10,0 29,11
1,96
4,91
3,63
3,42
2,87
3,23
Madách Imre Sz.
Gödöllő
5
294
44,3
2,57
2,30 11,47
16,0 24,31
1,57
5,13
1,65
3,55
2,95
3,20
Eötvös József Sz.
Gyál
4
197
42,8
3,16
2,84 11,11
19,5 42,13
1,45
5,12
3,29
3,29
2,82
3,04
Református Sz., G.
Halásztelek
3
74
37,2
3,45
3,28 11,66
20,9 22,86
1,79
5,94
4,00
3,27
2,72
3,09
Szám.techn. és Inform. Sz.
Isaszeg
5
237
79,0
2,77
2,64 12,63
6,5 11,59
1,72
5,59
2,71
3,66
3,54
3,52
Kiskunlacházi Sz.
Kiskunlacháza
3
165
46,9
2,00
1,85 11,04
12,4 38,18
1,57
5,65
2,33
3,19
2,99
3,08
Szterényi József Ki.
Monor
5
306
54,2
2,27
2,20 11,19
15,8 23,43
1,62
5,36
2,24
3,40
3,12
3,31
Nagykátai Ipari Sz.
Nagykáta
2
94
56,4
1,98
1,88 11,08
17,0 26,88
1,83
5,02
2,43
2,83
2,52
2,81
Ádám László Sz.
Nagykőrös
3
97
42,3
3,68
3,54 11,01
20,1 41,24
1,70
5,59
1,94
3,65
3,20
3,28
Toldi Miklós Ki.
Nagykőrös
5
593
44,1
3,42
3,30 11,34
15,4 27,01
1,89
5,26
2,81
3,82
3,41
3,55
Nógrád megye
Pest megye
Iskolában
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
Pálóczi Horváth István Sz.
Örkény
5
279
57,0
2,04
1,88 10,67
19,2 35,82
1,72
5,35
2,50
2,97
2,73
2,86
Fáy András Sz.
Pécel
4
253
24,1
3,79
3,56 11,51
15,6 45,53
1,59
4,89
1,93
3,23
2,87
3,13
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Nevelési segély
Szakköri részvétel
8. osztályos jegyek átlaga
Lakhely
év
Ált. iskola
Munkanélküliek aránya
Nyelvtanulás
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
Településmutató
Szülők iskolaévei
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
148
Mezőgazd. és Erdészeti Sz.
Piliscsaba
5
302
83,6
2,21
2,12 11,82
10,4 25,34
1,63
5,54
3,06
3,17
2,93
3,12
Petzelt József Sz.
Szentendre
2
106
45,2
3,08
2,72 12,36
12,7 32,38
1,71
5,61
2,66
3,50
2,89
3,20
208. Sz. Csonka János Sz.
Szigetszentmiklós
5
212
89,3
3,22
2,81 11,60
15,8 25,60
1,34
5,28
3,09
2,86
2,60
2,83
Általános és Szakközépiskola Szigetszentmiklós
5
261
38,8
2,69
2,46 11,50
16,5 28,29
1,68
5,39
3,35
3,23
2,74
2,98
I. Géza Király Sz.
Vác
4
385
21,1
2,37
2,14 12,35
8,7 13,90
2,08
6,19
2,68
4,48
4,22
4,27
Kereskedelmi Sz.
Vác
5
291
24,8
2,23
2,15 11,36
12,0 23,16
1,76
5,51
2,76
3,67
3,25
3,39
Király Endre Sz.
Vác
5
523
77,8
2,39
2,15 11,90
10,7 22,16
1,65
5,64
2,49
3,03
2,78
2,90
Selye János Sz. és Ki.
Vác
5
406
25,7
2,65
2,35 12,13
11,0 16,37
1,78
6,25
2,41
3,74
3,25
3,47
Táncsics Mihály Sz.
Vác
5
297
51,3
2,63
2,31 12,32
10,3 33,57
1,76
5,62
2,31
3,19
2,90
3,10
Zeneművészeti Sz.
Vác
2
35
45,7
3,35
2,66 12,73
14,3 20,00
1,82
5,77
1,29
3,88
3,38
3,67
Premontrei Sz.
Zsámbék
3
63
40,3
1,93
1,89 11,13
19,0 26,32
1,83
5,22
1,67
3,00
2,55
2,79
Mathiász János Ki.
Balatonboglár
5
332
57,5
1,52
1,49 12,21
11,7 19,94
2,22
4,96
2,41
3,24
2,92
3,18
Ipari és Kereskedelmi Sz.
Barcs
1
19
47,4
3,00
2,44 10,66
26,3 42,11
1,57
5,59
1,00
3,00
2,68
3,04
Híradásip. és Keresk. Sz.
Fonyód
5
270
59,2
1,58
1,58 11,68
13,5 12,12
1,75
5,06
3,09
3,30
3,02
3,23
Jálics Ernő Sz.
Kadarkút
2
59
47,5
1,53
1,36 11,17
33,9 30,51
2,43
5,19
2,00
3,11
2,79
3,06
Építőipari, Faipari Sz.
Kaposvár
5
174
89,6
2,71
2,11 11,71
17,0 30,41
1,77
5,37
4,00
3,19
3,02
3,18
Noszlopy Gáspár Sz.
Kaposvár
4
574
32,0
3,00
2,64 12,21
11,8 24,56
2,07
5,85
2,07
4,19
4,09
4,09
Pannon Lovas Akadémia
Kaposvár
5
331
60,1
2,88
2,38 12,13
14,8 22,98
1,72
5,63
2,00
3,37
3,04
3,28
Rippl-Rónai József Sz.
Kaposvár
5
403
92,1
2,99
2,59 11,52
15,9 26,48
1,64
5,47
2,59
3,06
2,79
2,96
Széchenyi István Sz.
Kaposvár
5
450
33,9
2,92
2,49 11,57
13,4 33,18
2,00
5,41
2,74
3,57
3,10
3,36
Szigeti Gy. Egészségügyi Sz.
Kaposvár
5
150
8,3
2,38
2,12 11,21
23,0 42,66
1,91
5,21
2,16
3,60
3,01
3,28
Zichy Mihály Sz.
Kaposvár
5
256
16,2
3,12
2,68 12,33
13,1 16,73
2,02
5,76
2,32
3,77
3,13
3,38
Marcali Sz.
Marcali
4
147
63,0
1,92
2,06 11,37
16,7 22,96
1,67
4,75
1,75
3,30
2,83
3,11
Nagyatádi Szakképző Iskola
Nagyatád
4
109
39,5
2,07
1,83 10,81
17,9 35,24
2,05
4,92
3,71
3,48
3,06
3,24
Educacionis Okt. Aapítvány
Nagyberény
1
20
65,0
2,30
2,15 10,69
27,5 80,00
2,79
2,79
2,87
Baross Gábor Szmk. és Sz.
Siófok
4
159
74,0
1,85
1,64 11,87
13,8 35,06
1,84
5,01
4,50
3,41
3,10
3,30
Krúdy Gyula Sz.
Siófok
5
519
36,4
2,17
2,02 12,08
11,1 20,63
1,96
5,25
2,79
3,72
3,33
3,54
Erdőgazdasági Sz.
Somogyzsitfa
2
67
84,8
1,71
1,62 11,56
12,7 41,94
1,82
5,19
2,20
3,13
2,75
3,10
Somogy megye
4,85
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Móricz Zsigmond Sz.
Fehérgyarmat
2
48
64,6
1,44
1,40 10,92
26,0 23,40
2,06
5,67
1,78
3,10
3,02
3,13
Petőfi Sándor Sz.
Fehérgyarmat
5
486
31,4
1,49
1,41 11,47
27,9 46,36
2,33
5,22
2,19
4,37
4,01
4,16
II. Rákóczi Ferenc Sz.
Kisvárda
4
416
67,3
1,73
1,58 11,05
18,3 39,23
1,76
4,71
2,83
2,96
2,83
2,99
Szent László Sz.
Kisvárda
5
790
39,1
1,55
1,48 11,57
18,5 33,33
2,21
4,93
1,80
4,09
3,84
3,95
138. Sz. Ipari Sz.
Mátészalka
4
370
77,6
1,70
1,54 11,19
29,1 46,26
2,01
4,80
2,08
3,20
2,95
3,09
Baross László Sz.
Mátészalka
4
206
78,9
1,53
1,43 11,32
24,3 44,79
2,19
4,35
2,32
3,15
2,88
3,07
Gépészeti Sz.
Mátészalka
5
942
60,4
1,76
1,66 11,53
24,7 36,27
2,08
5,14
2,06
3,81
3,43
3,58
Bethlen Gábor Sz.
Nyírbátor
5
317
49,8
2,03
1,83 11,44
26,7 58,28
2,43
5,05
2,25
3,75
3,31
3,53
Abigél Középiskola
Nyíregyháza
1
26
23,1
2,50
2,38 11,53
23,1 42,31
1,94
5,42
4,75
3,76
3,15
3,57
Bánki Donát Sz.
Nyíregyháza
5
863
99,3
3,18
2,97 11,85
17,2 34,72
1,91
5,08
2,16
3,91
3,87
3,87
Inczédi-Széchenyi István Sz.
Nyíregyháza
5
821
79,0
3,37
3,16 10,98
21,9 42,17
1,79
5,11
2,57
3,26
3,12
3,20
Lippai János Sz.
Nyíregyháza
5
495
59,5
3,81
3,69 11,58
21,2 34,58
1,62
5,32
2,09
3,25
3,02
3,15
Sipkay Barna Sz.
Nyíregyháza
5
670
25,9
4,26
4,21 12,56
13,3 27,40
2,12
5,63
2,69
4,57
4,25
4,37
Start Szakiskola
Nyíregyháza
1
31
67,7
3,80
3,32 10,04
40,3 38,71
1,75
5,07
2,50
2,53
2,23
2,36
Széchenyi István Közg. Sz.
Nyíregyháza
5
601
41,8
3,32
3,26 12,54
11,6 17,70
2,32
5,33
2,27
4,80
4,78
4,72
Vásárhelyi Pál Sz.
Nyíregyháza
5
493
63,0
3,68
3,44 12,36
14,0 20,04
2,31
5,40
1,86
4,25
4,13
4,19
Wesselényi Miklós Sz.
Nyíregyháza
4
603
59,8
3,61
3,32 11,31
24,8 45,63
1,80
5,02
1,91
3,51
3,19
3,30
149
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
Westsik Vilmos Sz.
Nyíregyháza
4
250
38,0
3,63
3,42 11,22
23,6 50,82
1,98
5,23
1,00
3,76
3,32
3,46
Vasvári Pál Ki.
Tiszavasvári
4
238
76,4
2,46
2,50 11,90
26,1 27,16
1,72
5,60
2,73
3,52
3,40
3,55
Lónyay Menyhért Sz.
Vásárosnamény
5
457
45,4
1,49
1,36 11,13
27,9 55,98
2,09
4,69
1,73
3,85
3,46
3,59
504. Sz. Ipari Sz.
Bonyhád
2
53
61,5
2,32
2,00 11,57
12,3 13,73
1,48
6,73
2,00
3,12
3,08
3,05
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Nevelési segély
Iskolában
8. osztályos jegyek átlaga
Szakköri részvétel
Munkanélküliek aránya
év
Lakhely
Szülők iskolaévei
Nyelvtanulás
Ált. iskola
Településmutató
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
3. melléklet
Tolna megye Perczel Mór Sz.
Bonyhád
5
411
28,2
2,15
1,90 11,64
13,0 17,41
1,63
6,52
1,67
3,90
3,55
3,71
516. Sz. Ipari Sz.
Dombóvár
5
378
49,0
2,07
1,96 11,21
24,1 43,72
1,68
5,82
1,93
3,13
2,78
2,98
Apáczai Csere János Sz
Dombóvár
5
634
57,1
2,16
2,04 11,73
15,5 24,25
1,80
5,89
2,38
3,72
3,40
3,59
Apponyi Sándor Sz.
Lengyel
2
47
60,9
2,09
1,43 11,27
11,7 31,91
1,50
6,15
1,25
2,87
2,63
2,88
Energetikai Szakképz. Int.
Paks
5
500
65,9
2,48
2,28 12,69
9,4 16,16
1,92
6,04
2,55
4,15
4,07
4,14
Bezerédj István Sz.
Szekszárd
5
473
19,1
2,59
2,38 11,89
13,3 21,37
1,68
6,27
2,08
4,07
3,67
3,83
Hunyadi Mátyás Ki. Sz.
Szekszárd
5
377
38,2
2,29
1,94 11,56
15,9 22,16
1,86
6,40
2,14
3,63
3,18
3,43
Szent-Györgyi A. Sz.
Szekszárd
5
430
15,0
2,67
2,18 11,41
13,0 26,43
1,56
5,57
1,70
3,40
2,90
3,14
Kolping Katolikus Sz.
Szekszárd
3
306
45,1
2,01
1,72 10,36
30,4 47,49
1,60
5,47
4,44
2,57
2,38
2,51
Vályi Péter Sz.
Tamási
5
282
48,0
1,48
1,39 11,17
19,5 28,41
1,75
5,58
1,96
3,51
3,26
3,34
Műszaki Sz.
Celldömölk
5
201
61,6
2,16
1,98 11,41
13,7 21,94
2,09
5,01
1,75
3,22
2,87
3,06
Nádasdy Tamás Sz.
Csepreg
5
290
53,0
2,09
1,94 12,03
8,3 13,12
2,44
5,61
2,49
4,08
3,94
4,00
Rázsó Imre Sz.
Körmend
5
254
59,8
2,43
2,25 11,27
12,6 23,08
1,68
5,62
2,23
3,23
2,79
2,97
Mezőgazd. és Keresk. Sz.
Kőszeg
4
271
38,1
2,43
2,26 11,82
9,6 19,47
1,89
6,19
3,31
3,53
3,14
3,36
Barabás György Ki.
Sárvár
5
197
74,7
2,36
2,17 11,70
6,6 17,19
1,60
5,53
2,86
3,15
2,95
3,12
III. Béla Sz.
Szentgotthárd
4
244
73,1
1,85
1,66 11,84
8,6 25,00
1,82
5,99
2,56
3,85
3,54
3,64
Él.ipari és Földmérési Sz.
Szombathely
4
337
40,8
2,60
2,34 11,51
8,3 21,81
2,01
5,83
2,42
3,59
3,18
3,35
Gépipari és Informatikai Sz.
Szombathely
5
573
89,2
3,01
2,68 12,62
8,2 18,77
1,93
5,65
2,33
4,05
4,09
4,07
Hefele Menyhért Sz.
Szombathely
5
213
66,9
3,22
2,93 11,89
8,9 23,19
1,87
6,03
2,68
3,25
3,05
3,19
Herman Ottó Sz.
Szombathely
5
407
46,8
2,92
2,62 11,94
8,4 20,57
1,83
5,85
2,34
3,59
3,21
3,42
Vas megye
Keresk. és Vend. Sz.
Szombathely
5
652
28,2
3,26
2,97 12,47
6,4 12,36
2,05
5,91
2,45
4,39
3,96
4,17
Közgazdasági Sz.
Szombathely
5
555
16,4
2,98
2,69 12,08
6,9
6,02
2,36
5,83
2,43
4,73
4,51
4,57
Művészeti Sz.
Szombathely
5
179
32,1
3,77
3,48 13,46
6,4 12,88
2,16
5,69
3,03
4,21
3,62
3,87
Puskás Tivadar Sz.
Szombathely
5
384 100,0
3,01
2,78 11,89
7,8 25,93
1,69
5,95
3,05
3,23
3,11
3,21
Savaria Sz.
Szombathely
5
702
77,0
3,07
2,89 11,96
8,1 17,59
1,62
6,02
2,55
3,32
3,00
3,21
Teleki Blanka Sz. és G.
Szombathely
4
131
10,0
2,88
2,53 11,94
5,3
7,87
1,77
6,04
1,77
3,64
3,07
3,32
Mezőgazdasági Sz.
Vép
4
88
57,9
2,28
1,80 11,68
12,5 15,12
2,35
5,61
1,83
2,87
2,66
2,88
Bánki Donát Sz.
Ajka
5
514
68,7
2,99
2,84 11,60
11,4 11,62
1,74
5,46
2,31
3,40
3,27
3,38
Bercsényi Miklós Szk.
Ajka
5
384
33,4
2,94
2,68 11,24
12,9 35,79
1,90
5,31
1,85
3,21
2,81
3,09
Szent-Györgyi Albert Sz.
Ajka
2
58
41,4
2,28
2,09 11,16
9,5 20,00
1,71
4,43
2,50
3,26
2,79
3,08
Széchényi Ferenc Sz.
Balatonfüred
5
280
40,3
2,68
2,34 12,07
13,2 26,67
1,70
5,27
2,84
3,22
2,62
2,99
Acsádi Ignác Sz.
Pápa
5
414
75,8
2,69
2,26 11,69
12,2 39,13
1,68
5,54
2,22
3,16
3,10
3,15
Batthyány Lajos Sz.
Pápa
5
418
43,0
2,82
2,65 11,61
10,6 17,43
1,83
5,73
2,09
3,37
3,09
3,26
Jókai Mór Sz.
Pápa
5
649
28,8
2,65
2,50 11,97
6,6 17,24
1,90
5,75
2,23
4,27
4,12
4,17
Széchenyi István Sz.
Tapolca
5
365
44,6
1,98
2,02 11,72
11,8 22,38
2,09
5,60
2,56
3,44
3,15
3,37
Faller Jenő Sz.
Várpalota
5
411
38,8
2,72
2,53 11,31
17,3 30,49
1,81
5,04
1,86
3,23
2,86
3,08
Vendéglátóipari Sz.
Veszprém
4
175
52,0
3,30
2,88 12,12
9,7 14,37
1,78
5,54
1,88
3,26
2,79
3,06
Dohnányi Ernő Sz.
Veszprém
3
46
56,5
2,85
3,20 12,92
5,4
9,30
2,05
5,75
1,78
3,87
3,52
3,75
Jendrassik-Venesz Ki.
Veszprém
5
652
58,9
3,02
2,62 12,01
8,4 26,27
1,73
5,43
2,30
3,58
3,28
3,45
Közgazdasági Sz.
Veszprém
5
475
23,5
3,35
2,98 12,47
8,0
8,95
1,84
5,88
2,17
4,48
4,21
4,25
Merkantil Alapítványi Sz.
Veszprém
4
105
39,4
3,85
3,44 12,03
7,1 13,59
1,74
5,26
1,87
2,91
2,71
2,83
Veszprém megye
Iskolában
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
Táncsics Mihály Sz.,
Veszprém
5
581
65,9
2,96
2,55 11,93
10,8 31,18
1,71
5,69
2,56
3,44
3,14
3,31
Egry József Sz. és G.
Zánka
3
90
20,2
2,28
2,04 12,16
10,6 12,36
1,85
5,21
2,50
3,98
3,40
3,63
Reguly Antal Sz.
Zirc
5
136
67,0
1,97
1,81 11,44
10,7 12,78
1,61
5,12
1,60
3,20
2,81
3,01
Asbóth Sándor Sz.
Keszthely
5
352
68,8
1,68
1,62 11,89
14,8 28,12
2,21
5,65
2,55
3,57
3,43
3,53
Közgazdasági Sz.
Keszthely
5
289
20,1
2,00
1,89 12,18
12,5 20,00
2,20
5,77
3,00
4,33
4,02
4,13
Nagyváthy János Sz.
Keszthely
5
469
47,0
1,93
1,79 12,02
10,4 27,72
1,81
5,61
1,85
3,36
3,03
3,23
Vendégl., Idegenf., Ker. Sz.
Keszthely
4
389
44,8
1,99
1,77 12,22
10,0 19,73
1,83
5,88
2,35
3,96
3,57
3,78
Lámfalussy S. Sz.
Lenti
5
263
49,0
1,52
1,47 11,58
11,2 24,03
1,77
5,70
2,08
3,23
2,84
2,99
Körzeti Nemzetiségi Sz.
Molnári
1
13
76,9
3,46
3,15 10,38
23,1 38,46
2,46
2,23
2,34
Cserháti Sándor Sz.
Nagykanizsa
5
713
94,8
3,40
3,19 11,95
11,5 16,60
1,52
6,12
2,45
3,67
3,60
3,64
Széchenyi István Sz.
Nagykanizsa
4
323
72,9
3,27
3,00 11,11
14,7 24,52
1,51
6,00
3,23
3,06
2,66
2,85
Thúry György Sz.
Nagykanizsa
5
670
35,4
2,95
2,60 11,15
14,7 29,82
1,45
6,07
2,63
3,46
2,96
3,18
Zsigmondy és Winkler Ki.
Nagykanizsa
1
77
3,57
11,57
14,3 28,99
1,51
3,39
3,16
3,28
Báthori István Sz.
Zalaegerszeg
5
401
25,5
3,18
3,04 12,06
8,5
9,62
1,85
5,84
2,10
4,31
3,79
4,04
Csány László Sz.
Zalaegerszeg
5
654
39,3
3,32
3,06 12,65
5,7
7,52
2,03
5,88
2,27
4,62
4,42
4,48
Deák Ferenc Sz. és G.
Zalaegerszeg
5
712
37,4
3,12
2,57 11,77
10,3 24,18
1,66
5,62
2,33
3,56
3,08
3,30
Ganz Ábrahám Sz.
Zalaegerszeg
5
746
77,8
2,97
2,73 11,82
9,7 14,59
1,58
5,48
1,99
3,46
3,22
3,36
Kinizsi Pál Sz.
Zalaegerszeg
1
40
35,9
2,28
2,38 10,61
25,0 37,50
2,90
2,41
2,69
Munkácsy Mihály Sz.
Zalaegerszeg
4
415
72,7
2,73
2,37 11,64
12,2 24,39
1,42
5,38
2,09
3,17
3,01
3,11
Széchenyi István Ki.
Zalaegerszeg
3
290
86,7
3,45
3,03 12,23
9,1 13,64
1,85
5,53
1,95
3,55
3,56
3,58
Hunfalvy János Sz.
Budapest I.
5
840
33,3
5,47
5,17 13,91
6,0 10,00
2,09
5,37
2,76
4,65
4,38
4,50
Földes Ferenc Sz.
Budapest II.
5
416
23,0
5,23
4,80 12,28
8,7 20,35
1,70
5,79
2,17
3,62
3,10
3,40
Kalmár László Sz.
Budapest II.
5
541
89,0
4,96
4,69 13,13
8,7 16,73
1,67
5,78
2,24
3,90
3,88
3,82
Budapest Táncművészeti Sz.
Budapest III.
1
3
33,3
5,00
4,33 12,17
16,7
0,00
2,38
6,00
3,67
2,33
3,08
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Nevelési segély
Szakköri részvétel
8. osztályos jegyek átlaga
Lakhely
év
Ált. iskola
Munkanélküliek aránya
Nyelvtanulás
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
Településmutató
Szülők iskolaévei
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
150
Zala megye
6,00
5,49
Budapest
Varga István Sz.
Budapest III.
4
308
18,6
5,31
4,95 12,31
10,6 32,65
1,64
5,62
2,49
3,76
3,10
3,42
Bay Zoltán Sz.
Budapest IV.
4
229
94,6
5,70
5,87 12,32
6,8 30,41
1,36
4,58
2,83
2,99
2,97
3,05
Berzeviczy Gergely Sz. és G.
Budapest IV.
4
384
20,5
5,68
5,63 12,82
5,3 20,65
1,96
5,07
2,68
4,28
4,05
4,14
Bőrfeldolgozóipari Sz.
Budapest IV.
5
156
35,5
5,60
5,19 11,81
13,8 31,54
1,61
5,67
2,28
2,92
2,56
2,81
Déri Miksa Sz.
Budapest IV.
4
180
88,5
6,21
5,81 11,94
14,4 31,18
1,63
5,21
1,83
2,86
2,51
2,76
Kozma Lajos Sz.
Budapest IV.
2
161
93,6
4,71
4,44 12,33
7,8 31,06
1,94
5,56
2,18
3,23
3,12
3,20
Biztos Jövő Sz.
Budapest V.
1
17
62,5
6,63
6,18 14,23
5,9 14,29
1,50
6,52
3,00
3,63
2,60
3,45
(Gervay) Postaforgalmi Sz.
Budapest V.
5
586
18,6
5,03
4,97 12,05
10,4 30,90
2,00
5,75
2,22
3,99
3,49
3,69
Bartók Béla Sz. és G.
Budapest VI.
3
139
47,1
5,37
5,09 14,78
6,5 20,45
1,92
5,04
2,00
4,38
3,79
4,08
Közlekedésgépészeti Sz.
Budapest VI.
1
103
6,01
12,15
12,1 24,21
1,76
3,12
2,81
2,99
Kvassay Jenő Sz.
Budapest VI.
5
704
89,2
5,16
5,00 12,55
10,0 25,67
1,48
5,29
2,59
3,06
2,91
3,06
Terézvárosi Keresk. Sz.
Budapest VI.
3
288
26,1
5,62
5,46 12,23
11,5 24,82
1,65
5,60
2,30
3,75
3,19
3,46
Művészeti és Informat. Sz.
Budapest VII.
1
74
55,4
6,14
6,05 12,20
11,5 12,16
2,54
5,74
2,10
2,95
2,68
2,84
Állami Artistaképző I. Sz.
Budapest VII.
2
17
46,7
6,69
6,00 12,75
20,6 41,18
0,19
5,04
2,00
2,93
2,67
2,78
Arany János Sz.
Budapest VII.
4
180
99,4
4,80
4,39 11,85
13,1 24,86
1,56
5,29
1,96
2,84
2,72
2,85
Hajnik Károly Sz. és G.
Budapest VII.
4
208
11,5
5,32
4,81 12,16
11,5 28,21
1,90
5,67
2,81
4,01
3,63
3,80
II. Rákóczi Ferenc Ki.
Budapest VII.
4
454
24,7
5,25
4,99 12,83
8,1 20,63
1,85
5,68
2,00
4,32
4,09
4,20
Klauzál Gábor Sz.
Budapest VII.
4
204
99,0
4,94
4,74 11,72
12,0 22,77
1,44
5,34
1,86
2,74
2,64
2,80
MODELL Divatiskola
Budapest VII.
1
152
2,7
5,46
5,22 12,22
8,9 38,82
1,41
5,46
2,43
3,58
3,06
3,40
Vend., Idegenforg. és Ker. Sz.
Budapest VII.
3
185
45,1
6,07
5,86 12,99
6,8 12,00
1,63
5,62
2,27
3,68
3,25
3,51
Leövey Klára Sz.
Budapest VIII.
4
361
14,0
5,61
5,42 11,87
12,6 25,14
1,80
5,33
1,96
3,66
3,24
3,49
Schulek Frigyes Sz.
Budapest VIII.
5
577
82,7
5,32
4,99 13,02
7,6 15,67
1,79
5,55
2,23
3,69
3,66
3,69
Szász Ferenc Sz.
Budapest VIII.
4
363
25,8
5,73
5,47 11,87
9,8 22,28
1,64
5,68
1,88
3,35
2,81
3,06
151 Munkanélküliek aránya
év
Széchenyi István .Sz. és G.
Budapest VIII.
5
675
21,5
5,31
5,27 12,42
9,3 23,59
Zöld Kakas Líceum
Budapest IX.
1
14
61,5
6,57
6,64 14,23
21,4 50,00
Békés Glasz Imre Sz.
Budapest IX.
5
412
15,5
4,97
4,69 11,77
9,1 31,78
Fáy András Sz.
Budapest IX.
5
627 100,0
4,51
4,16 12,05
10,3 16,67
Gundel Károly Ki.
Budapest IX.
5
806
55,3
5,95
5,71 12,73
Ihász Dániel Sz. és G.
Budapest IX.
5
409 100,0
5,36
Irinyi János Ki.
Budapest IX.
5
323
49,6
Képző- és Iparművészeti Sz.
Budapest IX.
5
340
Kézműipari Sz.
Budapest IX.
3
Lengyel Gyula Sz.
Budapest IX.
Puskás Tivadar Technikum
Iskolában
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
Középiskola székhelye
8. osztályos jegyek átlaga
Szakköri részvétel
Középiskola neve
Nevelési segély
Lakhely
Szülők iskolaévei
Nyelvtanulás
Ált. iskola
Településmutató
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
3. melléklet
1,61
5,75
1,97
3,86
3,37
3,63
6,00
2,00
3,40
2,73
3,27
1,76
5,39
2,23
3,76
3,23
3,54
1,49
5,40
2,19
3,34
3,15
3,31
9,1 22,49
1,66
5,40
2,70
3,91
3,67
3,72
4,99 11,69
12,3 27,20
1,50
5,32
2,30
2,72
2,50
2,69
5,29
5,02 12,33
9,4 23,43
1,88
5,33
2,21
3,20
2,81
3,18
31,5
5,38
4,95 14,23
6,6 17,07
1,77
5,45
2,64
4,16
3,70
3,95
212
26,1
5,42
5,25 12,40
10,4 26,13
1,71
5,61
2,03
3,39
2,96
3,16
5
527
25,9
5,54
5,18 11,95
12,7 30,82
1,75
5,33
1,79
3,53
2,94
3,20
Budapest IX.
2
154
91,6
3,99
3,83 12,74
9,7 21,33
1,98
5,59
3,47
4,22
4,41
4,31
Szabóky Adolf Sz.
Budapest IX.
5
205
73,9
5,48
4,71 11,90
17,1 32,82
1,74
4,86
2,00
3,64
3,45
3,61
Szent István Közg. Ki.
Budapest IX.
5
690
36,5
4,89
4,67 12,55
8,5 17,73
1,83
5,75
2,31
4,27
4,01
4,05
Teleki Blanka Sz. és G.
Budapest IX.
4
336
16,2
5,11
5,04 12,49
6,7 19,28
1,78
5,75
2,13
4,18
3,94
4,06
Comenius Sz.
Budapest X.
1
29
51,7
5,97
5,79 12,55
13,8 14,81
1,44
6,23
3,00
3,17
2,48
2,77
Bercsényi Miklós Sz.
Budapest X.
5
277
73,0
4,38
4,31 11,37
15,2 41,51
1,84
5,15
2,71
2,69
2,43
2,64
Giorgio Perlasca Sz.
Budapest X.
4
643
43,1
5,71
5,58 11,99
10,7 25,04
1,64
5,21
2,10
3,37
2,97
3,21
Közgazdasági Sz. és G.
Budapest X.
4
495
14,6
5,30
5,19 12,55
6,6 14,67
1,71
5,80
2,34
4,35
4,08
4,19
Magyar Gyula Sz.
Budapest X.
4
291
30,6
5,33
5,05 11,86
12,0 30,00
1,57
5,00
2,05
3,18
2,81
3,03
Pataky István Sz.
Budapest X.
4
506
96,2
5,08
4,99 12,57
9,6 24,07
1,66
5,47
2,92
3,65
3,60
3,63
Dr. Hetényi Géza Ki.
Budapest XI.
4
289
31,7
5,30
5,21 13,15
7,8 13,83
1,46
5,23
2,19
3,67
3,06
3,42
Fényes Elek Sz.
Budapest XI.
4
353
13,4
5,04
4,75 12,24
8,6 21,78
1,76
5,39
2,27
4,06
3,67
3,84
Kelenföldi Műszaki Ki.
Budapest XI.
4
315
97,4
5,47
5,36 12,47
10,0 20,78
1,67
5,35
2,10
2,91
2,85
2,94
Kolos Richárd Sz.
Budapest XI.
4
335
97,8
5,40
5,05 12,97
7,9 26,65
1,64
5,53
2,67
3,26
3,13
3,28
Weiner Leó Sz.
Budapest XI.
3
60
62,7
4,84
4,55 13,77
10,0 21,43
2,04
5,84
2,64
3,90
3,61
3,79
Kossuth Lajos Sz.
Budapest XII.
5
459
22,3
4,83
4,50 12,68
7,4 20,90
1,78
5,45
2,58
4,10
3,79
3,94
Szigeti György Sz.
Budapest XII.
5
379
95,3
5,42
5,13 12,69
12,1 24,86
1,65
5,21
1,85
3,01
2,88
3,02
Bánki Donát Sz.
Budapest XIII.
4
372
99,3
5,19
4,70 11,76
14,5 27,78
1,53
5,11
2,71
2,85
2,54
2,84
Bolyai János Sz.
Budapest XIII.
5
392
99,0
5,19
4,96 12,83
7,7 17,41
1,59
5,49
2,63
3,69
3,73
3,72
Dobos C. József Sz.
Budapest XIII.
5
420
55,5
5,36
5,20 12,42
11,8 29,17
1,68
5,45
2,92
3,69
3,24
3,52
Károlyi Mihály Sz. és G.
BudapestXIII.
4
481
27,0
5,53
5,36 13,21
5,8 10,15
1,93
6,07
2,44
4,62
4,27
4,45
Magyar Hajózási Sz.
Budapest XIII.
4
455
62,0
5,02
4,68 11,92
8,9 27,13
1,67
5,15
3,04
3,15
2,85
3,06
Móricz Zs. Ki. (Radnai)
Budapest XIII.
5
464
77,9
5,67
5,38 12,48
9,9 30,72
1,70
5,50
3,39
3,28
3,07
3,17
Verebély László Sz.
Budapest XIII.
3
318
87,0
5,52
5,34 12,48
8,2 22,41
1,55
5,43
2,39
3,12
3,08
3,16
Innovációs Iskola Központ
Budapest XIV.
2
82
58,0
5,96
5,78 12,37
9,1 12,99
1,87
5,56
3,80
3,17
2,71
3,01
Ker., Idegenforg. és Vend. I.
Budapest XIV.
1
51
62,7
5,90
5,74 12,36
7,8 14,58
2,17
5,43
2,57
2,80
2,34
2,58
Egressy Gábor Sz.
Budapest XIV.
4
430
97,4
6,05
5,75 13,00
7,6 14,67
1,51
5,73
2,61
3,45
3,38
3,42
Építőip. és Díszítőműv. Sz.
Budapest XIV.
4
178
66,3
5,07
4,86 12,38
16,0 31,95
1,40
5,00
1,89
3,35
2,84
3,16
EURÓPA 2000 Sz.
Budapest XIV.
4
202
43,1
5,88
5,64 12,95
6,7 22,05
1,68
5,93
2,98
3,80
3,53
3,61
Kaesz Gyula Sz.
Budapest XIV.
4
234
99,1
4,54
4,39 12,26
10,3 29,74
1,44
5,03
1,65
3,08
2,94
3,01
Neumann János Sz.
Budapest XIV.
3
339
86,4
5,85
5,60 13,23
8,4 17,91
1,60
5,94
2,54
4,12
4,18
4,06
Petrik Lajos Sz.
Budapest XIV.
4
570
77,3
5,51
5,25 12,93
7,8 21,23
1,60
5,50
2,17
3,73
3,70
3,75
Szent István Király Sz.
Budapest XIV.
4
140
50,7
5,66
5,39 14,09
10,4 25,00
1,90
4,87
2,38
4,03
3,42
3,77
Varga Márton Sz.
Budapest XIV.
4
286
51,4
5,41
5,15 12,58
11,9 21,74
1,54
5,84
2,40
3,46
3,08
3,36
Wesselényi Miklós Sz.
Budapest XIV.
4
306
95,1
5,72
5,56 12,28
10,0 22,37
1,60
5,19
2,44
2,87
2,93
2,96
Bethlen Gábor Sz.
Budapest XV.
4
363
38,5
6,11
6,05 12,35
6,2 18,00
1,66
5,61
2,34
3,70
3,30
3,53
Károly Róbert Sz.
Budapest XV.
3
179
36,9
6,53
6,44 12,45
9,5 20,90
1,60
5,04
3,00
3,71
3,25
3,52
Csonka János Sz.
Budapest XVI.
5
499
91,8
5,72
5,43 11,90
11,9 29,05
1,56
5,31
2,09
2,92
2,65
2,85
GOURMAND Vend. Sz.
Budapest XVI.
4
234
61,2
5,70
5,65 12,98
5,1 16,16
1,45
5,29
2,43
3,03
2,75
3,05
Békésy György Sz.
Budapest XVII.
3
235
32,9
5,73
5,74 12,08
8,3 21,43
1,72
5,60
1,76
3,75
3,17
3,47
Közgazd. és Informat. Ki.
Budapest XVIII.
5
633
34,1
6,22
5,97 12,26
9,9 23,15
1,64
5,59
1,91
3,83
3,41
3,64
Iskolában
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
Ganz Ábrahám Sz.
Budapest XIX.
4
397
83,9
6,50
6,35 12,48
10,6 32,09
1,54
5,20
3,78
3,24
2,96
3,10
Trefort Ágoston Sz. és G.
Budapest XIX.
3
302
78,8
6,21
6,09 13,19
7,0 13,49
1,64
5,44
2,87
3,78
3,69
3,74
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Nevelési segély
Szakköri részvétel
8. osztályos jegyek átlaga
Lakhely
év
Ált. iskola
Munkanélküliek aránya
Nyelvtanulás
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
Településmutató
Szülők iskolaévei
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
152
12. Sz. Ipari és Ker. Sz.
Budapest XX.
4
386
3,4
5,44
5,12 11,46
14,5 33,90
1,65
5,20
4,18
3,49
2,86
3,24
Eötvös Loránd Sz.
Budapest XX.
4
322
91,1
5,70
5,21 12,24
10,9 22,40
1,58
5,37
2,66
2,97
2,86
2,97
Külkereskedelmi Sz.
Budapest XX.
4
162
44,9
6,32
6,22 13,00
6,8
9,94
1,64
5,66
2,91
3,60
3,23
3,50
Varga Jenő Ki.
Budapest XX.
4
475
11,2
5,27
5,16 12,07
8,9 28,82
1,61
5,49
2,30
3,93
3,63
3,74
Adu Csepel Vállalkozói Sz.
Budapest XXI.
4
209
60,7
5,75
5,12 11,69
12,2 25,73
1,61
5,61
2,00
3,25
2,89
3,07
ADU-RAHN Sz.
Budapest XXI.
2
47
64,4
5,30
5,30 13,00
7,4 19,15
1,28
5,84
2,14
3,59
3,36
3,58
Burattino Sz.
Budapest XXI.
2
17
50,0
5,85
6,19 12,86
26,5 56,25
2,68
3,75
1,00
3,06
2,71
3,11
Csepel Műszaki Sz.
BudapestXXI.
4
760
90,2
5,25
5,01 11,93
13,8 30,03
1,61
5,31
2,17
2,98
2,76
2,93
Csepeli Vendéglátóipari Ki.
Budapest XXI.
5
228
47,6
4,94
4,71 12,06
12,5 36,89
1,81
5,58
1,58
3,63
3,23
3,49
Genius Tehetséggondozó Ki.
Budapest XXI.
2
15
61,5
5,00
4,87 14,73
3,3 13,33
1,73
4,90
2,09
3,93
4,36
4,14
Kossuth Lajos Ki.
Budapest XXI.
4
469
86,8
5,43
5,20 12,79
7,6 16,34
1,58
5,35
2,58
3,40
3,30
3,42
Podmaniczky Frigyes Sz.
Budapest XXI.
5
297
13,9
5,46
5,26 11,93
12,1 32,85
1,69
5,70
2,23
3,89
3,34
3,60
Vásárhelyi Pál Ki.
Budapest XXI.
5
574
27,1
5,95
5,66 12,84
8,2 16,82
1,73
5,65
2,04
4,23
3,92
4,04
Soós István Ki.
Budapest XXII.
5
122
63,8
4,97
4,68 12,57
14,3 18,97
1,70
5,91
2,92
3,10
2,76
3,03
VEGYES KÖZÉPISKOLÁK Baranya megye Nagy László Gimnázium
Komló
2
188
40,6
3,75
3,53 12,22
13,8 29,14
1,46
5,65
2,39
3,98
3,60
3,79
Babits Mihály G. és Sz.
Pécs
5
904
42,1
5,01
4,70 13,87
6,9 17,51
1,92
6,23
2,88
4,57
4,29
4,44
Széchenyi István G. és Sz.
Pécs
5
853
70,6
4,69
4,31 12,79
9,7 16,79
1,60
6,44
2,66
3,75
3,42
3,57
II. Béla Király Sz.
Pécsvárad
5
301
53,1
3,04
2,90 11,34
17,1 29,73
1,78
6,09
1,67
3,43
3,07
3,24
Zrínyi Miklós G. és Sz.
Szigetvár
5
438
39,8
2,29
1,99 11,65
20,5 27,78
1,51
5,14
1,67
3,88
3,35
3,54
Szent László ÁMK, G. és Sz.
Baja
4
542
45,1
2,95
2,56 12,81
13,8 17,05
1,74
6,13
2,47
3,98
3,60
3,91
Kodály Zoltán G. Sz.
Kecskemét
4
168
18,7
5,13
4,68 14,49
6,5 17,47
1,73
4,49
2,82
4,23
3,78
4,14
Petőfi Sándor G., Sz.
Kiskőrös
4
526
40,5
2,54
2,35 12,44
10,6 18,47
1,73
5,21
2,94
4,22
3,76
4,01
Kossuth Lajos Sz.
Kiskunfélegyháza
4
323
43,4
2,84
2,65 10,78
13,5 29,62
1,73
4,83
2,16
3,31
2,86
3,07
Dózsa György G.
Kiskunmajsa
5
382
39,8
2,43
2,41 11,75
14,5 26,29
2,15
5,24
2,34
4,06
3,61
3,81
Farkas Gyula Sz. és G.
Békés
5
766
55,5
2,67
2,59 11,50
16,4 40,00
1,94
5,03
2,04
3,37
3,07
3,26
Ipari Sz. és 636.Sz. Szmk.
Békés
1
26
2,42
11,04
34,6 12,00
2,42
3,83
3,32
3,48
Evangélikus G. Sz.
Békéscsaba
5
433
28,3
4,01
3,55 13,15
11,8 24,59
1,70
4,98
2,41
4,10
3,56
3,86
Tevan Andor G. és Sz.
Békéscsaba
5
615
38,4
3,90
3,68 12,72
13,7 24,92
1,90
4,82
2,33
3,94
3,45
3,75
Trefort Ágoston Sz.
Békéscsaba
5
394
98,7
3,18
3,08 11,91
14,3 24,67
1,69
5,59
2,21
3,44
3,35
3,41
Kner Imre G., Sz.
Gyomaendrőd
4
368
34,2
2,78
2,72 11,82
17,0 30,42
1,64
5,13
1,79
3,68
3,22
3,49
Munkácsy Mihály Ki.
Gyula
4
578
42,8
2,81
2,76 11,36
23,0 37,50
1,86
5,51
2,39
3,50
2,98
3,26
Mezőgazdasági Sz.
Kétegyháza
2
55
81,5
1,52
1,43 11,85
10,9 16,98
1,78
4,73
2,25
2,88
2,77
2,96
Bács-Kiskun megye
Békés megye
Táncsics Mihály G. és Sz.
Orosháza
5
748
41,1
3,19
3,05 12,86
11,2 22,08
1,77
5,29
2,74
4,44
4,00
4,20
Ady E.-Bay Z. G., Sz.
Sarkad
4
313
41,8
2,61
2,52 12,03
24,8 34,87
1,73
4,64
2,98
3,72
3,33
3,57
Mezőgazd. és Él.ip. Sz.
Szabadkígyós
4
107
41,0
2,41
2,49 11,05
22,0 34,02
1,66
5,26
3,18
3,40
2,78
3,04
Vajda Péter G., Sz.
Szarvas
4
517
42,9
2,62
2,45 12,80
10,5 13,56
1,93
5,91
2,69
4,03
3,86
4,01
Péter A. G. és Szigeti E. Sz.
Szeghalom
5
594
45,0
2,28
2,23 12,26
14,6 19,22
2,19
4,95
2,47
4,37
3,97
4,19
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Izsó Miklós G.
Edelény
5
496
44,9
1,92
2,01 11,80
18,1 36,57
2,42
5,01
2,24
3,84
3,54
3,70
Váci Mihály G. és Sz.
Encs
5
515
39,5
1,58
1,40 11,79
19,6 28,08
2,57
5,41
2,13
4,14
3,81
4,06
153
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
Kiss József G. és Sz.
Mezőcsát
5
417
27,4
1,80
1,58 10,75
24,6 39,73
2,05
4,72
1,84
3,63
3,32
3,53
Szent László G. és Sz.
Mezőkövesd
5
788
31,6
2,13
2,10 12,48
11,7 24,28
2,23
5,02
2,48
4,36
4,03
4,20
Kossuth Lajos G. és Sz.
Miskolc
3
457
23,1
3,21
3,19 12,82
15,5 31,83
2,23
5,40
2,25
4,38
3,79
4,06
József Attila G. és Sz.
Ózd
5
607
32,1
3,48
3,27 12,35
17,7 31,53
1,68
4,96
2,16
4,05
3,49
3,77
Serényi Béla G. és Sz.
Putnok
5
451
54,1
2,33
2,22 12,03
21,1 31,70
2,16
5,20
1,96
3,74
3,30
3,52
Kossuth Lajos G. és Sz.
Sátoraljaújhely
5
699
31,7
2,42
2,26 12,39
17,0 34,55
2,08
5,98
2,46
4,12
3,60
3,88
Bocskai István G. és Sz.
Szerencs
5
798
42,4
1,54
1,38 12,47
15,2 25,03
2,17
5,55
2,27
4,48
4,28
4,36
Eötvös József G. és Sz.
Tiszaújváros
5
1108
57,9
2,39
2,16 12,63
11,1 23,50
1,75
5,04
2,30
3,96
3,75
3,86
Keresk. és Idegenforg. Ki.
Tokaj
5
439
34,5
1,44
1,44 11,79
21,4 30,93
2,10
5,52
1,93
3,85
3,51
3,68
Tokaji Ferenc G., Sz.
Tokaj
5
664
42,5
1,40
1,33 12,28
18,0 30,09
2,18
4,94
2,79
4,09
3,68
3,93
Bedő Albert Középiskola
Ásotthalom
1
53
50,0
2,62
2,74 11,21
23,6 37,78
1,78
5,56
2,17
3,55
2,80
3,15
Batsányi János G. és Sz.
Csongrád
5
673
30,5
2,73
2,59 12,65
10,4 18,18
1,88
4,83
2,57
4,47
4,05
4,28
Kossuth Zsuzsanna Sz., G.
Hódmezővásárhely
5
575
80,4
3,40
3,33 12,32
13,7 22,46
1,59
5,57
2,33
3,90
3,68
3,81
Árpád Fejedelem G., Sz.
Kistelek
5
323
30,3
2,24
2,09 11,55
17,3 25,08
2,03
4,40
1,93
3,94
3,49
3,62
Juhász Gyula Sz. és G.
Makó
5
365
38,3
2,95
2,79 11,31
24,0 33,04
2,06
5,17
2,00
3,64
3,05
3,35
Gábor Dénes G., Sz.
Szeged
5
1065
64,8
4,12
3,91 12,35
13,0 23,86
1,76
5,49
2,63
3,90
3,77
3,84
Kossuth Zsuzsanna G., Sz.
Szeged
5
316
16,5
4,69
4,49 12,32
11,7 23,92
1,68
5,58
3,25
3,71
3,07
3,39
Széchenyi István G. és Sz.
Szeged
5
657
33,7
4,39
4,17 12,72
8,9 13,91
1,78
5,41
2,91
4,10
3,69
3,89
Tömörkény István G. és Sz.
Szeged
5
953
29,3
4,98
4,75 13,98
7,9 15,33
1,79
5,62
3,04
4,52
4,01
4,28
Zsoldos Ferenc Sz.
Szentes
5
308
48,4
3,03
2,93 11,01
16,1 35,02
1,63
4,89
1,48
3,29
2,75
3,04
Vajda János G. és Sz.
Bicske
4
251
26,2
2,32
2,06 11,89
12,9 20,42
1,99
4,70
2,33
3,73
3,37
3,54
Bánki Donát G. és Sz.
Dunaújváros
5
627
75,0
3,95
3,49 12,66
5,2 13,69
1,64
5,85
2,75
3,78
3,56
3,67
Kolumbusz K. G és Sz.
Etyek
4
60
48,3
4,37
3,47 13,97
4,2
3,39
2,50
5,17
3,13
4,00
3,37
3,78
Velinszky László G. és Sz.
Pusztaszabolcs
5
348
25,6
2,08
1,84 11,06
12,4 27,73
1,72
4,74
2,13
3,54
3,21
3,37
Árpád Sz.
Székesfehérvár
5
437
52,7
3,06
2,72 11,74
14,1 27,17
1,77
5,52
2,29
3,73
3,37
3,53
Szent István Ki.
Székesfehérvár
4
368
41,2
3,22
2,66 11,23
16,4 43,10
1,73
5,44
1,93
3,29
2,80
3,09
Tatay Sándor G., Sz.
Székesfehérvár
3
217
23,4
4,82
4,27 12,74
7,8 10,14
1,79
5,57
3,40
3,61
3,10
3,37
Tóparti G.
Székesfehérvár
5
868
30,1
4,46
3,98 14,16
5,2
3,50
2,02
4,99
2,35
4,79
4,61
4,68
Váci Mihály Sz.
Székesfehérvár
5
387
97,3
3,80
3,30 11,78
11,4 25,82
1,45
5,53
2,15
3,08
2,73
2,96
Vörösmarty Mihály Sz.
Székesfehérvár
4
160 100,0
3,23
2,68 11,32
11,9 15,82
1,61
5,44
2,90
3,10
3,05
3,16
Ybl Miklós Középiskola
Székesfehérvár
1
90
4,98
13,35
11,7 16,47
1,52
4,29
3,70
3,96
Hunyadi János G. és Sz.
Csorna
4
311
19,5
2,39
2,07 11,86
8,7 16,84
1,91
5,21
3,20
3,76
3,30
3,56
Bercsényi Miklós G. és Sz.
Győr
4
982
58,6
3,48
3,10 12,16
7,8 15,77
1,85
5,45
2,34
3,79
3,39
3,66
Krúdy Gyula G. és Sz.
Győr
5
949
25,4
4,48
4,03 13,56
4,8
6,65
2,10
5,68
2,23
4,66
4,36
4,53
Petz Lajos Ki.
Győr
4
429
13,3
3,88
3,32 11,76
12,6 22,97
1,80
5,57
2,22
3,38
2,94
3,19
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Nevelési segély
Iskolában
8. osztályos jegyek átlaga
Szakköri részvétel
Munkanélküliek aránya
év
Lakhely
Szülők iskolaévei
Nyelvtanulás
Ált. iskola
Településmutató
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
3. melléklet
Csongrád megye
Fejér megye
Győr-Moson-Sopron megye
Szent-Györgyi A. G. és Sz.
Győr
4
470
42,5
3,82
3,61 12,27
7,1 16,52
2,02
5,82
2,54
3,56
3,14
3,41
Eötvös József G. és Sz.
Sopron
5
269
18,1
3,79
3,56 12,48
6,9 14,84
1,90
5,64
2,35
3,94
3,22
3,58
Vas- és Villamosip. Sz., G.
Sopron
3
365
84,3
3,31
3,00 12,39
8,4
8,91
1,80
5,94
3,09
3,80
3,59
3,63
Veres Péter Gimnázium
Balmazújváros
4
347
41,7
2,83
2,77 11,15
19,2 34,87
1,98
5,42
1,76
3,70
3,27
3,55
Arany János G., Sz.
Berettyóújfalu
5
712
27,4
2,17
2,08 11,89
17,8 28,76
2,01
5,05
2,29
4,31
3,87
4,06
Irinyi János G., Sz.
Debrecen
5
781
34,3
4,28
4,08 12,04
14,5 26,15
1,70
5,39
1,85
4,09
3,64
3,87
I. Rákóczi György G. és Sz.
Derecske
5
418
49,7
2,05
1,96 11,37
18,4 37,01
1,87
4,93
2,18
3,65
3,27
3,42
Görög Katolikus G. és Sz.
Hajdúdorog
5
422
49,8
2,15
1,98 12,44
22,5 30,10
2,11
4,70
2,17
4,00
3,81
3,92
Hajdú-Bihar megye
Iskolában
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
Szilágyi Dániel G. és Sz.
Hajdúhadház
5
257
23,5
2,99
2,75 10,67
26,3 50,41
1,68
4,67
2,69
3,65
2,90
3,22
Kőrösi Csoma S. G. és Sz.
Hajdúnánás
5
674
46,0
2,82
2,77 12,21
14,8 23,44
1,82
5,83
2,06
4,11
3,88
3,96
Vásárhelyi Pál G.
Polgár
5
320
31,7
1,86
1,86 11,56
20,6 22,76
1,62
5,30
2,88
3,68
3,21
3,37
Karacs Ferenc G. és Sz.
Püspökladány
4
624
42,3
2,66
2,54 11,90
17,0 22,26
1,71
5,29
2,07
3,94
3,55
3,73
Gárdonyi Géza G. és Sz.
Eger
4
614
29,5
3,01
2,66 13,04
6,9 12,73
2,12
5,53
2,50
4,35
4,00
4,21
Kossuth Zsuzsa Sz.
Eger
5
367
13,0
2,76
2,44 11,51
18,7 31,53
2,13
5,33
1,94
3,68
3,00
3,30
Neumann János Sz. és G.
Eger
5
811
49,1
3,19
2,95 14,08
8,93
2,29
5,81
2,71
4,80
4,79
4,76
Remenyik Zsigmond G.,
Füzesabony
5
266
39,5
1,84
1,64 12,10
12,8 23,64
2,01
5,46
1,82
3,82
3,40
3,60
Eötvös József Ki.
Heves
5
529
51,2
2,27
1,95 12,26
13,9 22,70
1,95
5,02
3,46
3,85
3,45
3,66
Március 15. G. és Sz.
Lőrinci
5
300
35,7
1,98
1,87 11,14
18,5 25,60
2,07
5,53
2,84
3,33
2,75
3,02
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Nevelési segély
Szakköri részvétel
8. osztályos jegyek átlaga
Lakhely
év
Ált. iskola
Munkanélküliek aránya
Nyelvtanulás
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
Településmutató
Szülők iskolaévei
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
154
Heves megye
5,4
Jász-Nagykun-Szolnok megye Mészáros Lőrinc G. és Sz.
Jászapáti
5
434
38,3
1,99
1,90 11,92
16,7 23,53
1,99
4,63
2,45
4,06
3,77
3,86
Deák Ferenc G. és Sz.
Jászárokszállás
5
336
26,0
2,43
2,22 12,20
10,7 18,38
1,76
5,79
2,03
4,16
4,00
4,11
Liska József Sz., G.
Jászberény
5
800
63,5
2,72
2,58 12,01
11,4 18,41
1,93
5,46
2,51
4,04
3,89
4,00
Gábor Áron G., Sz.
Karcag
3
282
33,7
2,73
2,71 12,54
13,1 14,39
1,99
5,63
2,36
4,32
4,01
4,17
Szentannai Sámuel Sz., G.
Karcag
5
347
59,6
2,45
2,49 11,46
22,2 31,33
1,94
5,27
2,57
3,39
3,01
3,24
Móricz Zsigmond G., Sz.
Kisújszállás
5
709
39,3
2,48
2,44 12,09
14,1 30,15
1,96
5,12
2,10
4,26
3,96
4,09
Nagy László Sz., G.
Kunhegyes
5
454
57,0
2,08
1,98 11,27 24,23 40,72
1,70
4,56
3,50
3,50
3,50
3,48
Veress J. Sz. és József A. G
Kunszentmárton
4
340
50,2
1,79
1,71 11,19
23,5 44,48
1,97
4,90
2,46
3,59
3,18
3,30
Damjanich János Sz. és G.
Martfű
5
279
45,9
2,24
2,16 11,45
12,9 21,45
1,69
4,85
2,44
3,40
2,94
3,12
Szegedi Kis István G., Sz.
Mezőtúr
5
443
58,1
2,60
2,52 11,93
17,9 32,63
1,86
4,58
2,25
3,73
3,56
3,74
Teleki Blanka G., Sz.
Mezőtúr
5
428
21,5
2,68
2,61 12,12
13,9 34,45
1,94
5,05
2,09
4,07
3,67
3,86
Tiszaparti G. és Sz.
Szolnok
5
851
30,4
3,42
3,28 13,30
8,2 12,44
2,27
5,85
2,40
4,62
4,36
4,51
Hajnóczy József G. és Sz.
Tiszaföldvár
5
508
29,5
2,40
2,23 12,00
15,6 23,14
1,91
4,70
2,17
4,13
3,62
3,88
Kossuth Lajos G. és Sz.
Tiszafüred
5
600
37,0
2,46
2,33 12,09
17,4 26,78
2,26
5,18
1,91
4,21
3,77
3,99
Ványai Ambrus G., Sz.
Túrkeve
5
599
67,4
2,82
2,81 11,71
22,0 35,37
1,77
5,31
2,54
3,42
3,23
3,38
Gimnázium és Műszaki Sz.
Újszász
5
513
50,7
2,17
2,05 11,55
15,3 28,00
1,83
5,05
2,76
3,54
3,08
3,31
Komárom-Esztergom megye Megyei Önkorm. G.-a és Sz.
Dorog
5
378
37,8
2,35
2,21 11,90
9,8 18,26
1,78
5,25
2,27
3,60
3,11
3,39
Szent Erzsébet Sz.
Esztergom
5
393
25,2
2,79
2,72 12,61
10,6 25,20
2,10
5,89
2,44
3,76
3,32
3,61
Táncsics Mihály G. és Sz.
Kisbér
5
278
42,2
1,66
1,53 11,66
7,2 18,80
1,91
5,10
1,75
3,93
3,57
3,73
Mikszáth Kálmán Ki
Balassagyarmat
4
449
33,3
1,85
1,62 11,36
16,5 29,30
1,91
5,56
2,50
3,57
3,22
3,37
Szent-Györgyi A. G. és Sz.
Balassagyarmat
4
470
34,7
2,09
1,89 12,53
10,0 22,65
1,82
5,92
2,54
4,24
3,88
4,12
Mikszáth Kálmán G. és Sz.
Pásztó
3
267
30,6
2,55
2,39 12,92
9,7 14,80
1,94
6,16
2,42
4,42
4,12
4,24
Kőrösi Csoma S. G. és Sz.
Szécsény
5
288
36,3
2,25
1,62 12,76
11,6
9,76
1,61
4,35
2,26
4,08
3,85
3,88
Kinizsi Pál G. és Sz.
Abony
5
167
38,5
2,79
2,74 11,64
17,4 26,35
1,82
5,13
1,54
3,81
3,32
3,56
Petőfi Sándor G., Sz.
Aszód
5
680
48,4
2,23
2,08 12,87
7,7 18,71
1,91
5,01
2,51
4,01
3,67
3,87
Illyés Gyula Ki.
Budaörs
4
446
45,5
4,06
4,04 15,23
4,1
9,24
1,75
5,78
2,74
4,65
4,48
4,58
Táncsics Mihály G. és Sz.
Dabas
5
350
39,7
2,40
2,03 12,65
7,3 25,29
1,83
4,78
2,11
4,37
4,00
4,18
Baktay Ervin G. és Sz.
Dunaharaszti
5
327
42,1
2,98
2,72 12,83
7,0 15,08
1,63
5,13
2,96
4,00
3,62
3,88
Flór Ferenc Sz. és G.
Kistarcsa
5
255
32,8
2,89
2,67 12,68
12,2 27,85
1,25
5,42
1,90
3,71
3,20
3,46
József Attila G. és Sz.
Monor
5
790
33,7
2,49
2,31 12,53
7,3 13,74
1,93
4,90
2,78
4,45
4,11
4,27
Damjanich J. G., Sz.
Nagykáta
5
617
29,6
2,05
1,94 11,73
12,3 24,36
1,91
5,23
3,02
3,92
3,37
3,66
Nógrád megye
Pest megye
155
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
Bolyai János G. és Sz.
Ócsa
5
470
32,5
1,96
1,88 12,34
9,0 16,52
2,05
5,05
2,45
4,25
3,91
4,08
Német Nemzetiségi G. és Sz.
Pilisvörösvár
5
436
24,8
2,67
2,39 13,25
5,8
9,98
1,97
5,72
2,51
4,43
3,91
4,19
Széchenyi István Sz.
Százhalombatta
5
389
45,5
3,19
3,13 12,79
6,7 16,49
1,69
5,97
2,31
4,22
4,04
4,15
Bálint M. G. és Sz.
Törökbálint
4
171
45,0
3,71
3,76 13,38
6,1 12,50
1,58
5,16
2,21
4,15
3,53
3,80
Boronkay György Ki.
Vác
5
818
68,3
2,59
2,30 13,55
6,3 15,89
2,04
6,04
2,52
4,39
4,41
4,39
Dráva Völgye Ki.
Barcs
5
497
63,0
2,20
1,98 12,26
14,0 21,58
2,08
5,04
2,42
4,00
3,58
3,82
Széchényi Ferenc G. és Sz.
Barcs
5
471
32,9
2,29
2,21 12,25
12,5 23,50
2,03
5,29
2,91
4,35
3,83
4,05
Nagyváthy János Ki.
Csurgó
5
392
57,2
1,91
1,60 11,87
16,1 23,71
1,70
4,39
2,00
3,61
3,15
3,41
Mátyás Király G. és Sz.
Fonyód
5
620
32,6
1,55
1,44 12,91
10,0 14,24
2,26
5,19
2,95
4,22
3,91
4,08
Eötvös Lóránd Ki.
Kaposvár
5
651
86,3
2,91
2,72 12,23
11,4 20,09
1,96
5,56
2,38
3,75
3,81
3,75
Kinizsi Pál Sz. és G.
Kaposvár
5
425
39,7
3,04
2,60 11,47
16,7 25,06
1,94
5,52
2,78
3,47
2,89
3,17
Munkácsy Mihály G. és Sz.
Kaposvár
5
1002
33,3
3,79
3,34 13,56
7,8 13,21
2,12
5,43
3,01
4,34
4,05
4,19
Ady Endre G. és Sz.
Nagyatád
5
413
44,6
2,39
2,21 12,39
13,3 21,63
1,82
4,20
2,81
3,87
3,53
3,71
Rudnay Gyula Ki.
Tab
5
411
64,6
1,71
1,64 12,09
14,5 16,58
2,05
4,84
1,98
3,70
3,40
3,57
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Nevelési segély
Iskolában
8. osztályos jegyek átlaga
Szakköri részvétel
Munkanélküliek aránya
év
Lakhely
Szülők iskolaévei
Nyelvtanulás
Ált. iskola
Településmutató
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
3. melléklet
Somogy megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Vay Ádám G., Sz.
Baktalórántháza
5
985
53,5
1,45
1,34 11,04
28,8 64,86
2,01
4,48
2,03
3,51
3,06
3,29
Ady Endre G. és Sz.
Csenger
5
389
38,5
1,61
1,48 11,40
29,6 53,42
1,83
4,73
2,28
3,84
3,42
3,68
Váry Emil Gimnázium
Demecser
4
335
44,7
1,11
1,03 10,72
28,4 50,46
1,91
4,77
2,20
3,53
2,96
3,25
Móricz Zsigmond G. és Sz.
Ibrány
5
298
38,1
1,72
1,63 10,82
19,8 49,31
2,13
4,41
2,00
3,70
3,18
3,35
Budai Nagy Antal Sz.
Nagykálló
4
357
28,1
2,16
2,07 11,17
26,1 40,79
2,13
4,93
2,19
4,01
3,76
3,84
Korányi Frigyes G.
Nagykálló
5
814
28,3
2,23
2,15 11,91
18,3 42,05
2,20
4,88
2,02
4,16
3,66
3,88
Báthory István G.
Nyírbátor
4
350
37,2
2,40
2,11 12,57
14,4 27,36
2,22
5,52
1,55
4,28
3,75
4,02
Művészeti Sz.
Nyíregyháza
4
333
34,0
3,46
3,22 12,96
11,6 33,84
2,39
5,24
1,71
3,94
3,56
3,79
Zay Anna G. és Sz.
Nyíregyháza
5
515
19,7
3,70
3,67 11,81
16,9 36,08
2,15
5,09
1,84
4,39
3,91
4,18
Teleki Blanka G. és Sz.
Tiszalök
4
179
27,9
1,88
1,88 10,77
21,8 54,65
2,33
4,90
1,00
3,50
3,11
3,27
Bajcsy-Zsilinszky E. G. és Sz.
Újfehértó
5
371
29,8
2,89
2,81 10,99
31,7 40,66
1,83
4,42
2,03
3,51
3,17
3,36
Kandó Kálmán Sz.
Záhony
2
131
54,8
1,10
1,06 11,36
25,2 56,45
2,18
4,51
2,14
3,80
3,30
3,54
Ady Endre Ki.
Szekszárd
5
604
76,9
2,46
2,11 11,68
14,6 27,61
1,52
6,16
2,15
3,50
3,33
3,42
I. Béla G. és Ki.
Szekszárd
5
467
47,2
2,95
2,71 13,22
8,1 11,87
1,78
6,81
2,11
4,51
4,31
4,41
Csapó Dániel Sz.
Szekszárd-Palánk
5
422
68,9
2,62
2,24 11,87
16,5 26,72
1,98
6,06
2,39
3,18
3,03
3,18
Tinódi Sebestyén G. és Sz.
Sárvár
5
496
33,9
2,31
2,18 12,58
5,4 14,20
2,40
5,34
2,44
4,15
3,75
3,98
Béri Balogh Ádám Sz.
Vasvár
5
215
26,7
2,23
1,93 11,14
10,7 25,64
1,86
5,30
2,40
3,51
3,08
3,28
Bródy Imre G. és Sz.
Ajka
5
580
36,0
3,28
3,05 12,63
8,3 12,06
1,95
4,81
2,29
4,21
4,01
4,18
Lóczy Lajos G. és Sz.
Balatonfüred
5
469
37,5
2,61
2,36 13,69
6,9 12,00
1,97
5,68
2,85
4,42
4,02
4,24
Öveges József Sz. G.
Balatonfüzfő
5
443
78,2
2,39
2,08 12,39
9,5 23,91
1,86
4,96
2,15
3,22
3,12
3,25
Türr István G. és Sz.
Pápa
5
533
28,2
2,82
2,15 12,74
8,6 13,18
2,20
4,93
2,54
4,37
4,12
4,30
Ipari Sz. és G.
Veszprém
5
1002
64,9
3,35
3,00 12,75
6,8 12,09
1,62
5,43
2,40
3,86
3,75
3,80
Padányi Bíró Márton G.
Veszprém
5
506
29,3
3,71
3,11 13,52
7,3 21,43
1,74
4,85
1,90
4,00
3,74
3,90
III. Béla G.
Zirc
5
333
27,5
2,30
2,10 12,43
9,5 16,56
1,61
5,46
3,36
3,88
3,45
3,62
Gönczi Ferenc G.
Lenti
5
295
43,1
1,45
1,56 12,75
9,5 14,38
2,03
5,70
2,30
4,14
3,82
3,95
Batthány Lajos G. és Sz.
Nagykanizsa
5
1011
30,3
4,05
3,71 13,50
6,7
1,86
5,60
2,69
4,65
4,33
4,49
Tolna megye
Vas megye
Veszprém megye
Zala megye 7,43
Iskolában
Magánúton
Magyar
Matematika
Összes
Nagykanizsa
4
592
24,5
3,44
3,14 12,09
9,6 11,21
1,83
6,15
2,54
4,43
3,95
4,20
Zsigmond Téri G., Sz.
Budapest II.
5
594
53,0
6,07
5,74 13,08
9,8 24,91
1,56
5,36
2,29
3,22
2,76
3,06
Bláthy Ottó Titusz Sz. és G.
Budapest III.
5
398
80,8
6,15
5,82 13,48
8,5 21,56
1,57
5,56
2,54
3,70
3,60
3,64
Kossuth Zs. Sz., és G.
Budapest III.
4
474
23,1
5,43
4,97 12,76
8,4 21,91
1,44
5,60
2,13
3,53
2,97
3,32
Középiskola neve
Dr. Mező Ferenc G. és Sz.
Középiskola székhelye
Nevelési segély
Szakköri részvétel
8. osztályos jegyek átlaga
Lakhely
év
Ált. iskola
Munkanélküliek aránya
Nyelvtanulás
Fiúk aránya (%)
Kérdőívek száma
Beküldési alkalom
Településmutató
Szülők iskolaévei
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
156
Budapest
Kanizsai Dorottya Sz., és G.
Budapest IV.
3
387
32,6
6,31
6,07 12,37
8,4 25,68
1,69
5,30
2,60
3,20
2,76
3,03
Kéttannyelvű Sz. és G.
Budapest IV.
5
1035
88,2
5,98
5,83 13,23
6,8 13,67
1,50
5,43
2,59
3,74
3,70
3,73
Xantus János Ki.
Budapest V.
3
336
18,2
6,37
6,16 14,32
4,3
1,86
5,51
2,30
4,61
4,23
4,40
Gyermekház Gimnázium
Budapest VI.
1
18
55,6
6,11
5,67 13,84
11,1 11,11
5,05
2,00
3,39
3,22
3,43
Pesti Barnabás Sz.
Budapest VI.
4
542
43,1
5,54
5,20 12,30
11,0 29,38
1,72
4,98
2,50
3,33
2,90
3,19
Bókay János Sz. és G.
Budapest VIII.
1
81
26,0
5,81
5,60 12,85
9,3 20,99
1,77
5,26
1,76
3,61
3,14
3,43
Humán Középiskola
Budapest VIII.
4
618
8,4
5,49
5,29 12,34
9,5 31,75
1,81
5,40
2,46
3,42
2,79
3,14
Jelky András .Sz. és G.
Budapest VIII.
4
552
4,2
5,69
5,43 12,18
10,4 29,66
1,62
5,36
2,26
3,40
2,92
3,15
Szily Kálmán Sz., G.
Budapest IX.
1
94
5,75
12,31
12,2 43,37
1,90
3,50
3,22
3,39
6,83
Mechatronikai Sz. és G.
Budapest XI.
4
435
91,3
5,50
5,21 13,40
7,7 17,67
1,71
5,66
2,28
3,61
3,62
3,67
Öveges József Ki.
Budapest XI.
3
325
73,1
5,22
5,08 12,97
10,9 30,97
1,80
5,02
2,69
2,88
2,67
2,95
Kiss János Ki.
Budapest XII.
5
235
51,4
6,18
5,85 14,23
5,7 17,54
1,83
5,30
2,48
3,85
3,27
3,60
Katona József Sz. és G.
Budapest XIII.
4
508
43,1
5,72
5,51 12,40
8,5 24,55
1,55
5,47
2,09
3,61
3,16
3,38
Batthyány-Strattmann L. Sz., és G.
Budapest XIV.
4
355
27,4
6,27
5,99 12,78
10,4 30,57
1,61
5,39
1,84
3,51
3,01
3,35
Petofi Sándor Sz. és G.
Budapest XV.
4
328
16,7
6,20
6,09 11,72
12,3 29,35
1,49
5,45
2,71
3,40
2,99
3,21
Corvin Mátyás G. és Sz.
Budapest XVI.
4
417
69,0
5,92
5,74 13,53
7,1 12,59
1,62
5,81
2,50
3,76
3,58
3,74
Pogány Frigyes Sz. és G.
Budapest XVIII.
4
560
66,8
6,30
6,05 12,79
9,5 16,48
1,72
5,52
2,66
3,52
3,20
3,44
Semmelweis Ignác Sz. és G.
Budapest XIX.
5
448
29,8
6,09
5,97 12,15
11,6 34,27
1,65
5,47
2,09
3,45
2,80
3,16
Csete Balázs Ki.
Budapest XXI.
1
96
18,8
5,59
5,37 11,20
9,4 13,54
1,57
5,65
2,14
2,84
2,49
2,74
Fodor József Sz. és G.
Budapest XXI.
4
400
27,9
5,60
5,44 12,33
10,5 28,50
1,50
5,32
2,26
3,34
2,94
3,22
157
4. melléklet
4. MELLÉKLET – A KÖZÉPISKOLÁK HOZZÁADOTT ÉRTÉKEI ÉS A HOZZÁADOTT ÉRTÉK SZERINTI SORRENDEK
A hozzáadott érték számítási módjainak leírása e könyv 4. fejezetében olvasható. E táblázatban csak azok az iskolák szerepelnek, amelyek legalább négy évben részt vettek a 9. évfolyamosok felmérésében, és amelyeknek három eredményességi mutatója számítható. G.=Gimnázium, Sz.=Szakközépiskola, Ki.=Középiskola, Int.=Intézet
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Sorrendek 2. 3. 4. 5.
1.
6.
GIMNÁZIUMOK Baranya megye Kisfaludy Károly G. Apáczai Csere János G. Árpád Fejedelem G. és Sz. Janus Pannonius G. és Sz. Kodály Zoltán G. Leőwey Klára G. Miroslav Krleza G. Nagy Lajos G. Református Kollégium G. Táncsics Mihály G. és Sz.
Mohács Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Siklós
75,3
82
177
–95 –84
Bács-Kiskun megye Hunyadi János G. és Sz. III. Béla G. Magyarországi Németek G.-a Radnóti Miklós G. és Sz. Szent István G. Bányai Júlia G. Bolyai János G. Katona József G. és Sz. Református Koll. G.-a Ward Mária G. és Sz. Móra Ferenc G. Bibó István G. Szilády Áron G.
7
0,74
4
4
30
69
16
12
–13 –0,04
126
2,7
18
102
118
80
120
158
145
37,3
35
135 –100
2
0,98
39
48
62
69
38
3
43,3
50
170 –120
2
0,65
30
29
35
11
35
17
9,7
27
105
–78
–11
0,21
101
64
110
69
137
79
38,7
39
178 –139
0
0,24
35
41
26
69
50
75
105
–10
8,7
24
0,01
105
68
112
69
133
119
–3,3
–8
96 –104
–11 –0,13
135
139
141
158
138
148
–6,0
–3
96
–99
–16 –0,29
143
134
140
158
169
174
36,7
52
122
–70
0
0,48
41
27
82
69
55
34
Bácsalmás Baja Baja Jánoshalma Kalocsa Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunhalas
49,7
63
138
–75
1
0,11
22
17
59
69
46
98
69,0
76
275 –199
5
0,17
9
11
10
69
22
89
74,3
86
289 –203
10
0,61
5
3
9
11
6
23
–5,3
7
–15 –0,69
140
108
135
158
163
214
59,7
79
205 –126
3
0,24
13
7
22
69
33
73
46,0
37
334 –297
9
1,29
27
44
7
11
7
2
–3,0
–5
96 –101
–9 –0,11
133
135
139
158
124
144
36,0
35
178 –143
–1
0,32
45
49
29
69
58
59
57,3
67
210 –143
2
0,60
17
15
20
69
39
24
8,3
3
126 –123
0
0,44
65
72
51
55
49
31
47,3
52
153 –101
0
0,36
25
26
49
69
49
52
34,3
40
149 –109
–3 –0,11
46
39
51
69
77
146
24,0
26
116
–90
–6 –0,16
65
65
93
69
97
157
Békés megye Mikes Kelemen Ki. Belvárosi Á. I. és G. Szlovák Nyelvű Gimnázium Erkel Ferenc G. Karácsonyi János G. N. Balcescu Román G. Petőfi Sándor G. Hunyadi János G. és Sz. Jankó János G.
Battonya Békéscsaba Békéscsaba Gyula Gyula Gyula Mezőberény Mezőkovácsháza Tótkomlós
21,7
19
110
–91
6
0,37
71
76
101
11
19
46
34,0
22
206 –184
4
0,79
49
71
21
69
28
11
30,0
44
118
–74
0 –0,20
55
35
87
69
56
163
–12,7
–22
87 –109
–13 –0,53
156
168
159
158
148
203
–15,0
–8
92 –100
–18 –0,24
161
140
151
158
182
167
37,7
50
126
–76
8 –0,42
38
30
73
11
11
188
72,3
81
178
–97
7
0,33
6
5
27
11
14
58
7,3
18
104
–86
–6 –0,58
108
79
114
69
104
206
4,3
7
102
–95
–8
0,31
116
107
118
69
117
63
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ságvári Endre G. Avasi Gimnázium Diósgyőri Gimnázium
Kazincbarcika Miskolc Miskolc
–8,7
–13
92 –105
–13 –0,49
147
153
147
158
151
198
0,3
–1
100 –101
–8 –0,18
122
125
122
69
118
161
–5,0
–3
97 –100
–14 –0,26
139
133
138
158
154
169
97
–81
–90
157
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
158 Középiskola neve Földes Ferenc G. Fráter György G. Herman Ottó G. Zrínyi Ilona G. Árpád Vezér G. Református Koll. G.-a Csík Ferenc Gimnázium Csongrád megye Bethlen Gábor G. József Attila G. Deák Ferenc G. Dugonics András G. Eötvös József G. Karolina G. Radnóti Miklós G. Ságvári Endre G. Horváth Mihály G.
Középiskola székhelye Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Sárospatak Sárospatak Szikszó
Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1
0,11
24
36
11
69
43
0,14
69
60
77
158
100
92
7
171 –164
–1
0,11
74
103
33
69
63
100
–25,3
–23
81 –104
–18 –0,61
175
170
178
158
183
209
42,3
44
135
–91
1 –0,08
31
34
63
69
41
136
22,0
18
119 –101
–5 –0,38
70
77
85
69
90
183
37,0
40
120
–80
8
0,54
40
38
84
11
12
31
Hódmezővásárhely
32,3
46
140
–94
–4
0,03
51
33
55
69
84
116
Makó Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szentes
34,0
38
127
–89
–2
0,12
47
42
71
69
73
97
18,0
21
121 –100
–6 –0,10
81
72
83
158
94
141
–1,3
–1
0,36
128
127
127
158
134
50
2,3
16
101
–85
–13 –0,01
120
84
121
158
146
123
29,7
34
123
–89
–6
0,20
56
52
80
69
103
82
40,3
31
244 –213
1
0,17
33
54
16
69
48
87
24,0
13
220 –207
2
0,35
64
90
19
69
37
53
40,7
39
135
–96
–2
0,24
32
40
65
69
67
72
–22,0
–8
90
–98
–29 –0,60
11,3
10
117 –107
–56,0
–56
–10,3
Győr-Moson-Sopron megye Apor Vilmos Iskolaközpont Czuczor Gergely G. Kazinczy Ferenc G. Móra Ferenc Gimnázium Prohászka Ottokár G. Révai Miklós G. Felsőbüki Nagy Pál G. Kossuth Lajos G. Bencés G. Berzsenyi Dániel G. Széchenyi István G. Szent Orsolya G.
Győr Győr Győr Győr Győr Győr Kapuvár Mosonmagyaróvár Pannonhalma Sopron Sopron Sopron
Hajdú-Bihar megye Bocskai István G., Sz. Ady Endre G. Csokonai Vitéz Mihály G. Dienes László G., Sz. Fazekas Mihály G. K. L. T. E. Gyakorló G.-a Medgyessy F. G. és Ki. Református Kollégium G.-a Svetits Katolikus G. Tóth Árpád G.
Biharkeresztes Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen
268 –225
30
124
20,7
6.
–6
Dunaújváros Dunaújváros Kápolnásnyék Mór Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár
43
22,0
1.
–94
Fejér megye Rosti Pál G. és Sz. Széchenyi István G. Vörösmarty Mihály G. Táncsics Mihály G. Ciszterci Szent István G. Lánczos Kornél Reálgimn. Teleki Blanka G. Vasvári Pál G.
47,7
Sorrendek 2. 3. 4. 5.
99 –100
–11
99
165
141
154
213
212
208
0,07
98
96
91
69
112
106
73 –129
–29 –0,72
210
208
196
213
213
217
0
95
–95
–13
0,24
150
124
143
158
147
74
107
–97
–8
0,25
110
97
106
69
114
71
–31 –0,72
223
215
208
213
217
218
–7
6,7
10
–72,7
–66
61 –127
71,3
74
358 –284
9
0,64
8
12
6
11
9
19
11,7
13
118 –105
–4
0,31
97
91
90
69
82
60
6,7
3
110 –107
–6
0,30
109
117
104
69
99
67
21,7
14
156 –142
0
0,66
72
88
47
69
57
16
4,3
–6
111 –117
–2
0,13
117
137
99
69
70
94
–38,0
–33
82 –115
–26 –0,50
191
184
172
213
206
199
–40,3
–36
74 –110
–16
0,17
197
192
194
158
170
88
17,7
7
256 –249
3
0,34
84
106
14
69
31
55
57,7
63
168 –105
1
0,38
15
16
38
69
42
44
31,0
29
128
–2
0,53
53
61
68
69
66
32
–99
16,3
6
158 –152
4
0,94
86
109
44
69
24
5
–19,7
–29
76 –105
–10
0,07
162
176
187
158
129
103
26,7
19
158 –139
2
0,58
58
75
45
69
40
26
18,0
27
118
–91
–3
0,61
82
63
86
69
78
22
14,7
18
107
–89
–3
0,02
89
78
107
69
79
118
12,3
15
115 –100
–7 –0,08
95
86
97
69
111
135
–13,3
–12
92 –104
–18 –0,43
157
152
150
158
184
191
–3,0
6
99
–93
–17 –0,36
132
111
128
158
179
181
20,0
17
137 –120
–6 –0,05
128
7,3
–3
151 –154
–1
–14,3
–9
43,7
75
81
60
158
101
0,34
107
131
50
69
64
56
92 –101
–17 –0,32
160
143
149
158
180
176
60
162 –102
–2 –0,08
29
21
42
69
69
137
94,7
107
229 –122
10
0,93
1
1
18
11
4
6
34,0
23
255 –232
1
0,23
48
69
15
69
44
76
159
4. melléklet
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Sorrendek 2. 3. 4. 5.
1.
6.
Bocskai István G. Hőgyes Endre G. és Sz.
Hajdúböszörmény Hajdúszoboszló
80,3
95
178
–83
9
0,63
2
2
28
11
8
20
30,7
30
125
–95
–4
0,30
54
59
75
69
86
65
Heves megye Dobó István Gimnázium Eszterházy K. T. F. G. Pásztorvölgyi G. Sancta Maria G. Szilágyi Erzsébet G.
Eger Eger Eger Eger Eger
–9,3
–15
90 –105
–11 –0,13
149
155
153
158
136
151
98
–98
–15 –0,29
137
123
131
158
162
172
82 –103
–17 –0,52
170
166
171
158
174
201
0,37
11
10
43
11
10
48
–14 –0,50
155
163
156
158
153
200
Jász-Nagykun-Szolnok megye Lehel Vezér G. Humán Intézet Magáng. Széchenyi István G. Varga Katalin G. Verseghy Ferenc G. Bercsényi Miklós G.
Jászberény Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Törökszentmiklós
101
Komárom-Esztergom megye Dobó Katalin G. Szent István G. Temesvári Pelbárt G. Jókai Mór G. és Sz. Irinyi János G. és Sz. Lengyel József G. és Sz. Eötvös József G. Árpád G. és Sz. Bárdos László G. és Sz. Mikes Kelemen Ki.
Esztergom Esztergom Esztergom Komárom Nyergesújfalu Oroszlány Tata Tatabánya Tatabánya Tatabánya
Nógrád megye Balassi Bálint G. Váci Mihály G. Bolyai János G. Madách Imre G.
Balassagyarmat Bátonyterenye Salgótarján Salgótarján
Pest megye Prohászka Ottokár G. Kossuth Lajos G. Radnóti Miklós G. Vörösmarty Mihály G. Református Líceum Török Ignác G. Arany János G. Ráday Pál G. Ady Endre G. és Sz. II. Rákóczi Ferenc Ált. I és G. Móricz Zsigmond G. Batthyanyi K. G. és Sz. Szent László Gimnázium Váci Madách Imre G.
Budakeszi Cegléd Dunakeszi Érd Gödöllő Gödöllő Nagykőrös Pécel Ráckeve Szentendre Szentendre Szigetszentmiklós Szob Vác
Somogy megye Csokonai Vitéz Mihály G. Csokonai Vitéz Mihály TF G.
Csurgó Kaposvár
–3,7
0
–24,0
–21
66,3
77
–12,7
–19
88 –107
26,3
16
164 –148
–1
0,10
59
82
40
69
62
24,0
35
115
–3
0,80
66
50
96
69
74
10
–28,0
–27
85 –112
–22 –0,54
179
175
163
213
198
204
19,7
9
200 –191
0,20
76
98
23
69
51
81
–6,7
–11
88
–99
–11 –0,25
46,0
59
128
–69
159
–82
–80
8
0 6
144
149
155
158
135
168
0,46
28
23
67
69
20
36
5,7
5
106 –101
–9 –0,11
32,7
36
155 –119
–1
113
114
108
158
122
147
0,39
50
46
48
69
60
40
–38,0
–38
–31,7
–30
74 –112
–21 –0,40
190
194
193
158
194
185
81 –111
–17 –0,10
185
180
177
158
178
–32,7
142
–36
83 –119
–16
0,12
186
190
168
158
172
96
–24,0
–24
88 –112
–19 –0,10
171
172
157
158
188
140
–1,7
–9
98 –107
–10 –0,20
129
142
133
69
128
165
1,3
–1
116 –117
0
0,45
76
83
62
55
51
29
11,0
11
117 –106
–2
0,56
99
94
92
69
68
27
–5,7
–1
–99
–17
0,22
141
129
134
158
177
77
36,7
34
136 –102
–2
0,06
42
51
61
69
65
109
9,7
9
105
–96
–7
0,47
103
99
113
69
105
35
31,7
37
147 –110
–3
0,06
52
45
53
69
76
110
–41,7
–40
78 –118
–26 –0,86
198
195
182
158
208
224
–22,0
–35
77 –112
–15
0,13
167
187
184
158
164
93
–2,7
–3
97 –100
–10 –0,20
130
132
136
69
130
164
–14,0
–21
82 –103
–14 –0,40
159
165
175
158
152
186
–47,7
–59
41 –100
–19 –0,45
203
210
227
158
189
194
–6,7
–12
92 –104
0,26
145
151
148
158
126
70
0,7
–10
102 –112
–6 –0,05
121
144
119
158
96
129
98
118
–9
23,3
25
–93
–6 –0,09
67
67
89
69
93
139
–26,3
–14
87 –101
–21 –0,15
177
154
158
213
195
155
–12,3
–11
93 –104
–16 –0,45
154
150
145
158
166
195
–24,7
–21
84 –105
–14
0,29
173
167
165
158
156
68
–71,7
–72
59 –131
–30 –0,88
222
220
209
213
215
226
–53,0
–71
51 –122
–20 –0,41
206
219
223
158
192
187
–3,7
11
98
–13
0,21
136
95
130
158
144
78
–57,0
–54
–28 –0,73
213
206
199
213
210
219
9,7
16
105
–89
–8 –0,17
102
83
111
69
115
160
–5,7
2
97
–95
–19 –0,16
142
120
137
158
190
156
–87
69 –123
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
160 Középiskola neve
Középiskola székhelye
Táncsics Mihály G. Toldi-lakótelepi G. Berzsenyi Dániel G. és Sz. Perczel Mór G. és Sz.
Kaposvár Kaposvár Marcali Siófok
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Zalka Máté G. Bessenyei György G. Esze Tamás G. és Sz. Ecsedi Báthory István G. Arany János Gimnázium Kossuth Lajos G. Kölcsey Ferenc G. Krúdy Gyula G. Szent Imre Katolikus G. Vasvári Pál Gimnázium Zrínyi Ilona G. Váci Mihály Gimnázium II. Rákóczi Ferenc G.
Fehérgyarmat Kisvárda Mátészalka Nagyecsed Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Tiszavasvári Vásárosnamény
Tolna megye II. Géza G. Petőfi Sándor G. Illyés Gyula G. és Sz. Magyar László G. Tolnai Lajos G. Vak Bottyán G. Garay János G. Sztárai Mihály G.
Bátaszék Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Gyönk Paks Szekszárd Tolna
Vas megye Berzsenyi Dániel G. Kölcsey Ferenc G. Jurisich Miklós G. Vörösmarty Mihály G. Bolyai János Gimnázium Kanizsai Dorottya G. Nagy Lajos G. Szent Norbert G. Szent-Györgyi Albert Ki.
Celldömölk Körmend Kőszeg Szentgotthárd Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely
Veszprém megye Vörösmarty Mihály G. Magyar-angol T. Ny. G. Petőfi Sándor G. Református G. Kisfaludy Sándor G. Batsányi János G. és Sz. Thury György G. és Sz. Cholnoky Jenő G. Lovassy László G. Vetési Albert G.
Ajka Balatonalmádi Pápa Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Veszprém Veszprém Veszprém
Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 27,7
31
148 –117
–29,0
–19
86 –105
–4
35,0
32
196 –164
8,0
8
110 –102
53,0
69
139
–70
5
72,0
77
172
–95
7
26,0
31
118
–87
Sorrendek 2. 3. 4. 5.
1.
6.
0,15
57
55
52
69
83
91
–24 –0,52
181
164
161
158
201
202
0,54
24
30
18
15
26
22
–7 –0,06
8
106
102
102
69
106
131
0,18
20
14
57
11
21
86
0,39
7
8
32
11
17
42
–3 –0,36
60
56
88
69
75
182
7 –0,03
4,7
5
102
–97
115
115
117
69
13
125
25,0
36
116
–80
–6
0,01
61
47
94
158
95
120
39,0
51
124
–73
–1
0,28
34
28
79
69
61
69
12,0
15
114
–99
–10 –0,60
96
87
98
158
132
207
19,3
7
163 –156
–4 –0,04
78
104
41
69
81
127
49,0
62
–76
2 –0,15
23
18
58
11
36
154
–13,7
–16
138
91 –107
–17 –0,66
158
156
152
158
181
211
60,3
58
402 –344
0,21
12
24
4
69
15
80
12,3
23
106
–83
–8 –0,10
94
70
109
69
116
143
38,3
54
126
–72
3 –0,08
36
25
74
69
30
133
57,3
61
135
–74
12
0,82
16
19
64
11
2
9
68,0
77
186 –109
4
0,30
10
9
24
11
25
66
51,3
61
166 –105
1
0,34
21
20
39
69
45
54
14,7
34
108
–74
–9
0,06
90
53
105
158
123
113
58,0
73
141
–68
7
0,65
14
13
54
11
18
18
–22,0
–18
83 –101
–16 –0,34
166
160
167
158
171
178
36,3
27
268 –241
38,0
47
128
–81
7
5
0,63
44
62
12
69
23
21
–2
0,20
37
32
69
69
71
84
0
36,7
43
139
–96
0,49
43
37
56
69
53
33
–25,0
–17
82
–99
–13 –0,06
174
158
173
158
149
130
–26,3
–24
80 –104
–17 –0,36
178
173
180
158
173
180
54,3
59
–98
3
0,45
19
22
46
11
32
38
13,3
4
169 –165
–1
0,37
93
116
37
69
59
49
–24,0
–37
76 –113
–12 –0,19
172
193
188
158
140
162
18,0
5
181 –176
69
52
85
102
157
2,3
3
–49,0
–51
–31,3 9,7 17,3
20
115
24,3
31
125
21,0
20
111
–8,0
–10
–99
0
0,19
80
112
25
–9
0,03
119
118
116
69
125
117
77 –128
–28 –0,42
204
203
183
213
211
190
–35
84 –119
–16
0,31
184
189
166
158
167
62
1
171 –170
3
0,38
100
121
34
69
34
45
–95
–4
0,36
85
74
95
69
87
51
–94
–5
0,33
63
57
76
69
92
57
–91
0
0,95
73
73
100
69
54
4
–15 –0,17
146
146
142
158
158
158
95 –105
18,0
31
–56,7
–49
110
75 –124
–79
56,0
49
625 –576
–21,3
–31
77 –108
0,54
83
58
103
69
110
30
–35 –0,44
–7
212
201
189
213
228
193
0,88
18
31
3
11
3
7
–12 –0,13
12
163
181
185
158
142
150
161
4. melléklet
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Zala megye Bibó István G. és Sz. Vajda János G. Ady Endre Ált. Isk. és G. Kölcsey Ferenc G. Zrínyi Miklós G. Béri-Balogh Ádám G. Sz.
Hévíz Keszthely Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaszentgrót
–44,7
–62
57 –119
13,3
8
122 –114
–33,3
–34
83 –117
15,7
15
127 –112
–2
47,0
37
771 –734
10
6,3
6
103
–97
Budapest Kodály Zoltán Kórusiskola Kosztolányi Dezső G. Petőfi Sándor G. Szilágyi Erzsébet G. Toldy Ferenc G. Baár-Madas Református G. II. Rákóczi Ferenc G. Móricz Zsigmond G. Szabó Lőrinc Gimnázium Tizenkét Karátos Iskola Árpád Gimnázium Mustármag Iskola Óbudai Gimnázium Babits Mihály G. Bródy Imre Gimnázium Könyves Kálmán G. Apáczai Csere János G. Eötvös József G. Evangélikus G. Veres Pálné G. Erkel Ferenc G. Kölcsey Ferenc G. Nádasi Ferenc Gimnázium Madách Imre G. Fazekas Mihály G. Piarista Gimnázium Trefort Ágoston G. Vörösmarty Gimnázium Leőwey Klára G. Novus G. és Sz. Szent-Györgyi Albert Iskola Vajda János G. Zrínyi Miklós G. és Sz. József Attila Gimnázium Szent Imre G. Szent Margit G. Arany János G. Táncsics Mihály G. Városmajori G. Ady Endre G. Berzsenyi Dániel G. Kassák Lajos G. Németh László G. Horvát Á. I. és G.
Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest V. Budapest V. Budapest V. Budapest V. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest X. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIV.
–42,3
–47
–22,3 –56,7 –21,3
–33
13,7
5
–22,0
–33
63
–67,7
–77
24,3
11
175 –164
–156 –171
–16 –0,21
1.
Sorrendek 2. 3. 4. 5.
6.
202
212
214
158
165
166
0,00
92
101
81
69
109
121
–22 –0,27
187
185
169
158
199
170
0,31
87
85
72
69
72
61
0,71
26
43
1
69
5
14
–7
0,37
112
110
115
69
108
47
69 –116
–21
0,07
199
197
200
213
196
108
–29
81 –110
–15
0,13
169
177
176
158
159
95
–54
69 –123
–25 –0,32
211
205
198
213
205
177
65
–98
–14
0,05
164
182
203
158
157
114
169 –164
–5
0,45
91
113
36
69
89
37
–96
–15 –0,11
168
183
206
158
160
145
57 –134
–26 –0,35
221
224
213
213
207
179
0,30
62
92
31
158
88
64
13 –184
–53 –2,06
233
233
233
233
233
233
–38 –1,06
230
–7
–5
–79,7
–76
59 –135
226
223
210
230
230
8,7
–8
130 –138
–5
0,38
104
138
66
69
91
43
–30,0
–22
85 –107
–23
0,06
183
169
162
158
200
112
–9
–1,0
–10
98 –108
0,06
127
145
132
158
120
111
–33,7
–42
55
–97
–13 –0,08
188
196
218
158
150
134
–54,0
–47
76 –123
–37 –0,67
209
198
186
230
229
213
–52,7
–70
52 –122
–18 –0,29
205
217
221
158
185
173
15,3
8
244 –236
0,55
88
100
17
69
26
28
–12,0
–19
56
–10 –0,07
153
162
216
158
127
132
–75
4
–3,7
–11
93 –104
–10
0,09
138
148
146
158
131
102
–40,3
–49
34
–83
–17 –0,30
196
200
230
158
176
175
–63,7
–68
69 –137
–30 –0,43
220
216
197
213
216
192
–57,0
–74
51 –125
–22 –0,63
214
221
222
158
197
210
–57,7
–52
75 –127
–46 –1,41
217
204
190
230
232
232
–40,3
–51
50 –101
–15 –0,28
195
202
224
158
161
171
5,7
0
383 –383
3
0,55
114
122
5
69
29
29
78,3
79
718 –639
15
1,70
3
6
2
11
1
1
–4
6,7
–6
128 –134
0,39
111
136
70
69
85
41
–28,3
–29
82 –111
–20 –0,17
180
178
174
158
193
159
–83,3
–86
56 –142
–33 –0,83
227
227
217
213
226
223
–97,3
–93
57 –150
–45 –0,96
231
229
215
230
231
229
–57,3
–66
59 –125
–19
0,07
216
214
211
158
187
104
–7
–1,0
14
0,68
126
89
125
69
113
15
–43,7
–29
99
80 –109
–85
–34 –0,87
200
179
179
230
227
225
–104 –125
27 –152
–33 –1,32
232
232
231
213
225
231
–77,0
–91
20 –111
–30 –0,83
224
228
232
213
214
222
–91,0 –107
36 –143
–31 –0,77
230
231
228
213
220
221
–60,7
–74
53 –127
–24 –0,42
219
222
220
158
202
189
–39,7
–56
65 –121
–20 –0,13
194
207
204
213
191
149
–9,0
–17
67
0,20
148
157
202
69
121
83
–79,0
–78
58 –136
–31 –0,72
–12,0
–24
64
–0,7
–84
–9
225
225
212
213
218
216
–88
–8
0,07
152
171
205
158
119
107
–2
99 –101
–6
0,73
125
130
126
69
102
13
22,3
11
291 –280
1
0,60
68
93
8
69
47
25
0,3
2
–14 –0,39
123
119
123
158
155
184
100
–98
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
162 Középiskola neve Szent István G. Teleki Blanka G. Kontyfa Utcai 12 Évf. Iskola Kovács Pál Gimnázium Szerb Antal G. Táncsics Mihály 12 Évf. I. Balassi Bálint G. Kőrösi Csoma S. Ált. Isk. és G. Karinthy Frigyes G. Vörösmarty Mihály G. Károlyi Mihály G. Kispesti Deák Ferenc G. Kossuth Lajos G. Nagy László G. Német Nemzetiségi G. Jedlik Ányos Gimnázium Budai Nagy Antal G.
Középiskola székhelye Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XV. Budapest XV. Budapest XVI. Budapest XVI. Budapest XVII. Budapest XVII. Budapest XVIII. Budapest XVIII. Budapest XIX. Budapest XIX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XXI. Budapest XXII.
Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.
1.
6.
19,0
7
263 –256
0,86
79
105
13
11
27
8
–87,3
–98
46 –144
–32 –0,95
229
230
225
213
222
228
–57,3
–59
73 –132
–32 –0,48
215
211
195
213
223
197
–39,3
–24
83 –107
–28 –0,02
193
174
170
213
209
124
–39,0
–48
67 –115
–17 –0,13
192
199
201
158
175
152
–44,3
–34
80 –114
–33 –0,71
201
186
181
213
224
215
19,3
26
0,43
77
66
78
69
98
39
–83,3
–84
54 –138
–31 –0,67
228
226
219
213
219
212
–26,0
–35
36
–71
–12 –0,14
176
188
229
158
139
153
–30,0
–18
86 –104
–24 –0,47
182
161
160
213
203
196
–10,7
–18
85 –103
0,03
151
159
164
69
107
115
–53,3
–58
75 –133
–31 –0,90
208
209
191
213
221
227
–53,0
–70
46 –116
–19 –0,57
207
218
226
158
186
205
–0,3
–1
100 –101
–12
0,07
124
126
124
158
143
105
–3,0
–11
94 –105
–3
0,17
134
147
144
158
80
90
–59,7
–63
61 –124
–25 –0,77
218
213
207
213
204
220
–35,3
–36
74 –110
–16
0,00
189
191
192
158
168
122
124
–98
4
Sorrendek 2. 3. 4. 5.
–6
–7
SZAKKÖZÉPISKOLÁK Baranya megye Montenuovo Nándor Sz. Dr. Marek József Sz. Radnóti Miklós Sz. 508. sz. Kertvárosi Sz. Keresk, Id.f. és Vend. Sz. Pollack Mihály Sz. Radnóti Miklós Sz. Zipernowsky Károly Sz. Mezőgazdasági Szakokt. Int Ujhelyi Imre Sz.
Bóly Mohács Mohács Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Sellye Szentlőrinc
Bács-Kiskun megye Bányai Júlia Sz. I. Bereczki Máté Sz. Jelky András Sz. Türr István Sz. Mezőgazdasági Intézet Dózsa György Ki. Kossuth Zsuzsa Sz. ÁFEOSZ Ker., Közg. Sz. Gáspár András Sz. Kada Elek Sz. Kandó Kálmán Sz. Kocsis Pál Sz. Lestár Péter Sz. Széchenyi István Sz. Szent-Györgyi Albert Sz. Wattay Középiskola Közgazdasági Sz. Mezőgazd. és Él.ipari Sz. Petőfi Sándor Sz. Garbai Sándor Sz. II. Rákóczi Ferenc Sz.
Baja Baja Baja Baja Jánoshalma Kalocsa Kalocsa Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunhalas
72,3
99
139
–40
–9
0,12
55
44
82
130
77
128
139,7
173
251
–78
5
0,78
4
4
16
35
9
26
101,7
137
171
–34
–1
0,48
22
19
46
35
37
48
–1,3
–1
99 –100
–19 –0,21
170
168
170
130
165
227
67,3
78
186 –108
–2
1,10
63
59
33
35
40
6
–15,7
–11
90 –101
–23
0,02
202
193
199
250
199
157
97
–98
–24 –0,28
171
169
174
250
210
248
71 –106
–27 –0,17
236
227
261
250
256
212
–2,3
–1
–37,3
–35
133,3
134
169
–35
10
0,91
6
21
48
3
2
14
22,7
31
111
–80
–15
0,06
120
111
141
130
125
144
169
–37
–4 –0,10
28
22
47
35
52
195
93 –112
–20 –0,27
203
208
190
130
173
246
95,3
132
–17,0
–19
68,7
98
138
–40
–7
0,13
61
46
84
130
66
126
86,0
91
283 –192
–8
0,02
39
53
10
35
69
160 64
89,7
126
153
–27
–2
0,35
33
23
59
35
39
146,7
167
344 –177
4
0,77
2
7
6
35
14
27
51,3
67
–10 –0,06
82
73
93
130
91
178
0,79
132
159
19
35
58
25
–23 –0,35
216
222
203
250
200
262
134
–67
19,0
4
239 –235
–24,0
–31
90 –121
65,0
52
588 –536
4
1,06
65
87
1
3
12
7
27,0
23
127 –104
–17
0,25
115
126
104
130
145
89
145,0
181
2
1,00
3
2
15
35
21
10
–15,0
–17
92 –109
–24 –0,61
199
205
192
250
221
299
28,3
26
183 –157
–6
0,88
109
119
37
130
59
16
93,3
110
239 –129
–3
0,74
30
30
18
130
48
30
77,0
106
151
–45
–11 –0,21
45
36
66
130
98
226
81,3
94
210 –116
–12 –0,22
42
50
23
130
99
231
74,3
83
134
–51
0,29
52
57
92
35
43
79
35,3
52
123
–71
–17 –0,13
103
89
117
130
134
206
93,7
107
146
–39
7
0,29
29
34
72
35
6
78
70,3
68
297 –229
–9
0,06
58
70
8
130
81
145
256
–75
–5
–2
163
4. melléklet
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Virágh Gedeon Sz.
Kunszentmiklós
Békés megye Bartók Béla Sz. Gépészeti és Szám.techn. Sz. Hugonnai Vilma Sz. Kemény Gábor Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Ruhaipari Szakközépiskola Széchenyi István Sz. Vásárhelyi Pál Sz. Bethlen Gábor Sz. 614. Sz. Ipari Sz. Kossuth Lajos Sz. 615. Székely Mihály Sz.
Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Gyomaendrőd Mezőhegyes Orosháza Szarvas
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mezőgazdasági Sz. Deák Ferenc Sz. Irinyi János Középi. Jókai Mór Középi. Széchenyi István Sz. Andrássy Gyula Ki. Baross Gábor Sz. Berzeviczy Gergely Sz. Diósgyőr-Vasgyári Sz. Eötvös József Sz. Fáy András Közgazd. Sz. Ferenczi S. Szk. és Szi. Gábor Áron Műszaki Ki. Kandó Kálmán Sz. Kós Károly Építőipari Sz. Szemere Bertalan Sz. Szentpáli István Sz. Bródy Imre Ki. és G. Széchenyi István Sz. Vay Miklós Sz. Közgazdasági Sz. Trefort Ágoston Sz. 118. Sz. Szakközépiskola
Abaújszántó Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Mezőkövesd Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Ózd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely Szerencs
Csongrád megye Bársony István Sz. Sághy Mihály Ipari Sz. Corvin Mátyás Sz. Eötvös József Sz. Galamb József Sz. Déri Miksa Ipari Sz. Fodor J. G. és Sz. Hansági Ferenc Sz. Kiss Ferenc Sz. Kőrösy József Sz. Krúdy Gyula Sz. Móra Ferenc Sz.
Csongrád Csongrád Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely
Makó Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged
Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 75,3
102
141
–39
119
–93
–8 –0,06
Sorrendek 2. 3. 4. 5.
1.
6.
47
40
80
130
179
0,27
123
121
128
130
89
84
–26 –0,47
221
216
246
250
243
285
21,7
26
–26,0
–25
90,7
118
0,22
32
28
41
35
67
95
–6,7
–14
97 –111
–20 –0,20
181
199
177
130
182
221
–41,7
–47
80 –127
–28 –0,85
247
246
239
250
267
319
–15,7
–23
94 –117
–19 –0,34
201
213
188
130
169
259
17,7
5
271 –266
0,75
134
156
13
35
71
29
25,0
40
119
–79
–18 –0,34
117
100
129
130
150
258
155,0
189
204
–15
0,86
1
1
27
35
4
18
59,7
61
125
–64
–4 –0,04
69
80
110
130
54
174
91,0
125
153
–28
–8
0,44
31
26
61
35
68
54
20,7
26
109
–83
–15 –0,01
129
122
144
130
122
167
74,7
74
132
–58
18,3
7
78 –103 175
–57
107 –100
56,3
74
153
–79
118,3
158
184
–26
21,0
30
110
–80
–10
75
–8
–8 7
0,19
50
62
95
35
7
108
–8 –0,06
6
133
150
151
35
70
177
–15 –0,33
257
76
64
60
130
123
0,32
14
8
36
35
25
74
–17 –0,06
125
113
143
130
137
180
1
7,0
2
107 –105
–18
0,12
153
165
152
130
154
130
3,0
10
101
–15 –0,23
164
145
168
130
120
237
20,7
20
167 –147
–10
0,44
127
128
51
130
88
56
20,3
10
107
–97
–11 –0,17
130
142
149
130
97
214
–43,3
–48
85 –133
–19 –0,31
252
248
226
130
170
253
20,7
18
136 –118
–21 –0,35
128
130
86
130
188
261
38,0
48
120
–72
–11 –0,27
97
93
126
130
95
247
28,3
46
122
–76
–16 –0,17
110
96
119
130
131
213
–15,3
–7
91
–98
–17
0,21
200
183
196
130
149
102
–49,7
–57
77 –134
–25 –0,57
262
258
249
250
233
294
–43,0
–64
84 –148
–19 –0,45
250
266
227
130
172
279
–13,7
–12
93 –105
–22 –0,73
193
194
189
250
197
313
22,0
29
112
–83
–14
0,18
122
116
140
130
118
113
69,3
81
179
–98
–13 –0,24
59
58
40
130
108
239
101,3
121
154
–33
0,71
24
27
58
35
36
31
59,3
70
168
–98
–13 –0,19
70
68
50
130
107
220
61,0
46
124
–78
2
0,22
67
95
115
35
22
94
58,7
66
126
–60
–4
0,16
72
75
109
35
53
120
14,0
15
105
–90
–15
0,22
142
136
155
130
126
97
17,0
25
107
–82
–14 –0,43
135
123
148
130
116
276
–39,0
–54
85 –139
–21 –0,89
242
253
224
130
190
322
97,0
111
196
–85
–10 –0,15
27
29
28
130
90
210
86,3
92
139
–47
5
0,26
38
52
83
35
10
86
16,7
19
122 –103
–18
0,33
136
129
118
130
152
67
87,7
98
141
–43
–5
0,32
35
45
79
35
57
72
53 –186
–36
0,05
315
315
302
320
310
147
5
105 –100
–16
0,18
157
158
157
130
132
111
–3
–104 –133 5,3
–91
24,7
12
364 –352
–36,3
–53
85 –138
15,0
8
105
–97
–1
0,90
118
139
5
35
46
15
–26 –0,81
233
251
225
250
240
317
–11
139
148
156
130
94
153
0,04
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
164 Középiskola neve
Középiskola székhelye
Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.
1.
Sorrendek 2. 3. 4. 5.
6.
0,08
173
184
172
130
174
140
–18 –0,23
140
135
122
130
158
233
Tisza Lajos Sz. Vasvári Pál Sz. Bartha János Sz. Boros S. Sz. Pollák Antal Sz.
Szeged Szeged Szentes Szentes Szentes
–3,0
–8
99 –107
14,3
15
121 –106
98,7
109
146
–37
4
0,47
26
31
70
35
13
50
89,0
101
276 –175
–6
0,54
34
42
12
130
60
40
52,3
72
–59
–13
0,13
81
66
96
130
109
127
Fejér megye DUNAFERR Sz. Lórántffy Zsuzsanna Sz. Rudas Középiskola Bugát Pál Sz. és G. Hunyadi Mátyás Sz. I. István Ker. és Közgazd. Sz. Jáky József Sz. Ker. és Vendéglátóipari Sz. Széchenyi István Sz.
Dunaújváros Dunaújváros Dunaújváros Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár
–8,3
–8
96 –104
–24
0,03
184
185
180
250
214
154
–4,0
–3
98 –101
–20 –0,11
175
174
173
130
175
197 68
Győr-Moson-Sopron megye Csukás Zoltán Sz. Porpáczy Aladár Ki. Baross Gábor Sz. Deák Ferenc Sz. Hild József Építőipari Sz. Jedlik Ányos Ki. Kossuth Lajos Sz. Lukács Sándor Sz. Pálffy Miklós Ki. Pattantyús Á. Géza Sz. Richter János Zeneműv. Sz. Veress Péter Sz. Bolyai János Sz. Hunyadi Mátyás Sz. Fáy András Sz. Handler Nándor Sz. I. Lippai János Kertészeti Sz. Róth Gyula Sz. Vendéglátóipari Sz. Ujhelyi Imre Középiskola Hajdú-Bihar megye Bessenyei György Sz. Eötvös József Sz. Baross Gábor Sz. Beregszászi Pál Ipari Sz. Bethlen Gábor Sz. Diószegi Sámuel Ki. Erdey-Grúz Tibor Sz. Gábor Dénes Ki. Keresk. és Vend.ipari Sz. Kodály Zoltán Zeneműv. Sz. Könnyűipari Sz. Mechwart András Sz. Péchy Mihály Ki. Povolny Ferenc Sz.
Csorna Fertőd Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron
131
–20
9,0
3
125 –122
–18
0,33
151
164
112
250
151
45,0
47
152 –105
–16
0,32
87
94
63
130
130
71
2,7
–3
103 –106
–25 –0,39
165
173
163
250
235
270
1,0
8
102
–20
0,03
169
149
166
130
184
155
–93,7 –106
49 –155
–94
–37 –0,72
301
301
307
320
311
312
–19,7
–16
88 –104
–24 –0,51
211
203
210
250
220
288
–49,0
–53
44
–97
–26
0,17
261
252
316
250
248
119
5,7
5
103
–98
–19
0,20
156
157
164
130
161
107
12,7
10
136 –126
–6
1,01
146
143
88
130
63
9
11,0
6
129 –123
–18
0,09
149
153
99
130
155
137
–14
6,3
–2
136 –138
0,53
155
171
85
130
117
41
–94,7
–98
28 –126
–39 –0,45
302
294
331
320
319
280
–19,0
–10
27
–12
0,83
210
190
333
130
101
22
–37
–86,3 –119
64 –183
–32 –0,57
295
307
279
250
290
296
–54,0
–78
79 –157
–26 –0,09
265
279
242
130
245
190
–68,0
–76
37 –113
–30 –0,37
282
278
325
250
281
267
–54,7
–55
60 –115
–28 –0,24
268
256
286
250
262
240
26,3
26
144 –118
–14
–99,7 –124
50 –174
2,3
4
–85,7 –112
103
–99
0,91
116
120
75
130
114
13
–44 –1,00
311
312
305
320
332
333
–21
0,18
166
162
161
250
186
110
70 –182
–29 –0,37
294
303
263
250
270
266
–5,0
–11
95 –106
–25 –0,13
179
191
182
250
231
205
–10,7
–10
92 –102
–25
0,21
187
189
193
250
234
100
119,0
154
11
1,83
13
9
43
35
1
1
–40,7
–45
65 –110
–29 –0,01
244
243
275
250
274
164
173
–19
–4,0
–6
95 –101
–12
0,80
178
180
181
130
105
23
Vitnyéd-Csermajor
–29,0
–42
89 –131
–25 –0,23
225
239
208
130
226
236
Berettyóújfalu Berettyóújfalu Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen
107,7
148
171
–23
3
0,45
21
14
45
35
20
53
71,7
77
131
–54
1
0,14
56
60
97
35
27
124
45,0
64
124
–60
–13
0,00
88
77
114
130
106
162
43,7
66
126
–60
–15 –0,17
91
76
108
130
119
215
20,7
15
151 –136
–19 –0,07
126
134
67
130
164
183
16,3
16
107
–13 –0,23
137
132
150
130
111
234
84,3
89
290 –201
0
0,84
40
54
9
35
31
20
27,7
29
135 –106
–17
0,12
111
114
89
250
136
129
–8,3
–13
96 –109
–24 –0,78
185
196
179
250
211
315
4,7
4
108 –104
–19
0,45
160
161
146
250
166
51
11,7
7
104
–97
–14 –0,11
147
152
158
130
115
200
94
–98
–20 –0,13
174
177
183
130
185
204
65 –138
–30 –0,51
277
275
276
250
276
290
99
105
137
130
92
77
–3,3
–4
–64,7
–73
37,0
35
115
–91
–80
–10
0,30
165
4. melléklet
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Balásházy János Sz. Széchenyi I. Mezőgazd. Sz. Veress Ferenc Ipari Sz. Csiha Győző Ipari Sz. Közgazdasági Sz.
Debrecen-Pallag Hajdúböszörmény Hajdúböszörmény Hajdúnánás Hajdúszoboszló
Heves megye Bornemissza G. Intézet Egri Közgazdasági Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Szent Lőrinc Sz. Wigner Jenő Ki. József Attila Sz. Keresk. és Vend.ip. Sz. Vak Bottyán János Sz. Széchenyi István Sz. Vadas Jenő Erdészeti Sz.
Eger Eger Eger Eger Eger Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Hatvan Mátrafüred
Jász-Nagykun-Szolnok megye Mezőgazdasági Sz. Illési Sándor Sz. Kereskedelmi Sz. Építész, Faip. és Környg. Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Vásárhelyi Pál Sz. Lábassy János Sz. Székács E. Szakközépiskola
Kenderes Kisújszállás Mezőtúr Szolnok Szolnok Szolnok Törökszentmiklós Törökszentmiklós
Komárom-Esztergom megye Berzeviczy Gergely Sz. Bottyán János G. és Ki. Géza Fejedelem Ipari Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Ipari Szakközépiskola Kempelen Farkas Sz. Kultsár István Sz. Széchenyi István Sz. Bláthy Ottó Sz. Jávorka Sándor Sz. Fellner Jakab Középiskola Keresk. és Vendéglátóip Sz. Kossuth Lajos Sz.
Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Komárom Komárom Komárom Komárom Tata Tata Tatabánya Tatabánya Tatabánya
Nógrád megye Szondi György Sz. Fáy András Sz. Borbély Lajos Középiskola Kanizsai Dorottya Sz. Keresk. és Vend.ip. Sz. Stromfeld Aurél Sz. Táncsics Mihály Sz. Lipthay Béla Sz.
Balassagyarmat Bátonyterenye Salgótarján Salgótarján Salgótarján Salgótarján Salgótarján Szécsény
Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Sorrendek 2. 3. 4. 5.
1.
6.
37,0
54
123
–69
–11
0,28
98
84
116
130
96
81
101,7
101
146
–45
5
0,64
23
41
71
3
11
32
128,0
152
232
–80
0
0,50
10
11
20
35
30
44
22,3
12
108
–96
–8 –0,04
121
140
147
130
76
173
120,0
125
–13,0 5,3 –53,7
556 –431
0
0,34
12
24
2
35
32
65
–14
94 –108
–23
0,05
192
200
184
130
203
150
–1
122 –123
–15
0,36
158
167
121
130
124
61
–72
78 –150
–29 –0,73
264
273
247
250
272
314
–147,0 –190
42 –232
–43 –0,93
331
332
320
320
329
328
1,16
107
112
22
35
51
5
33,7
30
216 –186
–4
–66,7
–92
74 –166
–29 –0,21
279
288
255
250
273
230
–60,7
–66
64 –130
–30 –0,60
272
268
277
250
280
298
–28,7
–31
70 –101
–27 –0,27
224
223
264
250
254
245
19,7
14
120 –106
–24 –0,44
131
137
125
250
212
277
–77,0
–97
66 –163
–33 –0,90
286
291
271
250
299
324
101
58,7
32
122
–90
6
0,21
71
109
120
3
8
100,7
125
155
–30
1
0,84
25
25
57
35
23
21
–17,3
–18
–17 –0,34
204
207
186
130
146
260
–20
94 –112
3,0
16
–71,7
–93
102
65 –158
–86
0,24
163
133
167
130
176
91
–30 –0,65
284
290
274
250
277
307
1,3
–4
104 –108
–19
0,18
168
175
160
130
171
112
65,3
68
128
–60
–1
0,35
64
71
102
35
33
63
133,0
177
206
–29
1
0,49
8
3
24
35
28
45
40,3
42
149 –107
–17 –0,20
94
98
68
130
144
222
–12,3
–13
92 –105
–24
0,14
191
198
194
250
219
123
–2,3
–4
99 –103
–18
0,25
172
176
171
130
159
88
–38,3
–44
81 –125
–29 –0,63
240
242
236
250
269
302
–46,0
–60
83 –143
–25 –0,02
257
261
230
250
223
169
–9,0
–13
96 –109
–22
0,08
186
197
178
130
195
141
10,7
6
105
–99
–18 –0,05
150
154
154
130
157
176
–24,3
–26
65
–91
–25 –0,12
218
217
273
250
232
201
39,3
51
118
–67
–6
0,98
95
90
130
35
62
11
–50,7
–58
73 –131
–26
0,19
263
259
259
250
239
109
130,0
173
–1
1,02
9
5
31
35
34
8
48 –171
–36 –0,61
312
311
309
250
308
300
90
–24
0,03
182
178
201
250
215
156
–21 –0,18
–100,0 –123 –7,3
–4
–38,0
–34
44,0
34
–28,0
–36
108,7
139
–95,3 –107
192
–19 –94
87 –121 117
–83
89 –125 161
–22
69 –176
239
225
211
130
189
217
0,11
90
108
133
35
41
131
–25 –0,37
223
229
204
250
225
265
0,23
19
18
55
35
29
92
–2 0
–26 –0,89
303
302
267
250
247
321
32,3
54
125
–71
–17 –0,11
108
85
111
130
139
196
50,3
52
196 –144
–14 –0,03
84
88
29
130
113
170
–43,3
–36
86 –122
–18 –0,46
251
230
217
130
156
282
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
166 Középiskola neve
Középiskola székhelye
Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Pest megye Bem József Szakközépiskola Károlyi Mihály Sz. Közgazd. és Informat. Sz. Török János Sz. Kossuth Zsuzsanna Sz. Kós Károly Sz. Madách Imre Sz. Eötvös József Sz. Szterényi József Középiskola Toldi Miklós Sz. Pálóczi Horváth István S. Fáy András Sz. Mezőgazdasági és Erd. Sz. Csonka János Sz. I. Géza király Sz. Kereskedelmi Sz. Király Endre Sz. Selye János Középiskola Táncsics Mihály Sz.
Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Dabas Érd Gödöllő Gyál Monor Nagykőrös Örkény Pécel Piliscsaba Szigetszentmiklós Vác Vác Vác Vác Vác
Somogy megye Mathiász János Középiskola Híradásipari és Keresk. Sz. Egészségügyi Szakközépiskola Építőipari, Faipari Sz. Noszlopy Gáspár Sz. Pannon Lovas Akadémia Rippl Rónai József Sz. Széchenyi István Sz. Zichy Mihály Sz. Marcali Szakközépiskola Nagyatádi Szakképző Iskola Baross Gábor Sz. Krúdy Gyula Sz.
Balatonboglár Fonyód Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Marcali Nagyatád Siófok Siófok
–14,7
–11
43,3
59
127
69,0
87
134
2,3
6
101
–95
38,7
42
82,7
101
191
55,0
70
127
–24,3
–35
–4,0
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Petőfi Sándor Sz. II. Rákóczi Ferenc Sz. Szent László Sz. 139. Sz. Ipari Sz. Baross László Mg. Sz. Gépészeti Sz. Budai Nagy Antal Sz. Bethlen Gábor Sz. Bánki Donát Ipari Sz. Lippai János Mg. Sz. Sipkai Barna Sz. Széchenyi István Ipari Sz. Széchenyi István Közg. Sz. Vásárhelyi Pál G. Sz. I. Wesselényi Miklós Sz.
Fehérgyarmat Kisvárda Kisvárda Mátészalka Mátészalka Mátészalka Nagykálló Nyírbátor Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza
Sorrendek 2. 3. 4. 5.
1.
6.
34,3
49
117
–68
–17 –0,11
106
92
131
250
147
198
23,7
21
125 –104
–16 –0,08
119
127
113
130
129
185
53,7
55
204 –149
–15 –0,19
79
83
26
130
121
219
76,7
105
141
–36
–9
0,17
46
38
77
130
79
114
62,0
66
127
–61
–3
0,17
66
74
107
35
50
117
–36,0
–48
86 –134
–22 –0,51
232
247
215
130
194
289
–40,0
–47
86 –133
–22 –0,37
243
245
220
130
193
264
40,7
37
–30,7
–41
–79
–12 –0,14
93
102
134
130
102
208
89 –130
–20 –0,45
228
236
207
130
183
71,0
95
151
–56
281
0,05
57
49
65
130
93
53,3
44
121
149
–77
–8 –0,01
80
97
124
130
74
–63,7
165
–63
79 –142
–28 –0,64
273
265
243
250
264
305
–98,3 –126
64 –190
–32 –0,33
309
313
278
250
291
256
–42,0
–41
86 –127
–22 –0,11
248
238
218
130
198
199
4,0
10
–17
0,13
161
144
145
130
148
125
–30,3
–39
87 –126
–27 –0,52
227
234
214
250
252
291
–95,3 –123
67 –190
–29 –0,04
304
310
269
250
275
175
97
–23
0,05
177
172
176
250
207
148
54 –219
–42 –0,68
321
325
300
320
328
311
91 –102
–23
0,22
197
192
195
250
201
96
–68
–17
0,17
92
82
106
130
138
116
–47
1
0,20
60
56
91
35
26
103
–18 –0,09
167
155
169
130
153
189
49
130
127
142 24
–4,0
–2
–123,3 –165
116
108
–98
–99
169 –127
–11
–16
0,07
96
99
–90
–7
0,80
41
43
32
130
65
–57
–12
0,35
78
69
105
130
104
62
89 –124
–23 –0,28
217
226
206
130
202
249
–1
97
–98
–21
0,17
176
170
175
250
187
115
58,0
72
129
–57
–12
0,17
74
65
98
130
100
118
45,0
62
120
–58
–9 –0,09
89
79
127
130
82
192
5,3
17
103
–86
0,02
159
131
162
130
178
159
–18,0
–19
87 –106
–25 –0,12
207
209
212
250
229
203
127,0
152
258 –106
3 –0,42
11
12
14
35
16
274
114,3
141
164
–23
–3
0,48
17
16
53
35
44
47
133,0
152
332 –180
1
0,31
7
10
7
35
24
75
113,0
136
161
–25
7
0,20
18
20
54
35
5
104
35,3
31
114
–83
–8 –0,23
104
110
139
130
73
235
74,3
105
148
–43
–1 –0,07
51
39
69
35
35
184
139,7
169
243
–74
0,00
5
6
17
35
3
163
35,3
49
117
–68
–7 –0,57
102
91
132
35
64
295
21,3
37
115
–78
–16 –0,39
271
75,0
108
141
–33
27,3
29
151 –122
73,3
87
135
–48
–3
0,02
49,3
36
500 –464
–2
0,62
–25,7
–25
58,3
76
79 –104 128
–52
–20
7
124
103
138
130
133
0,32
49
33
78
35
56
70
–16 –0,08
114
115
64
130
128
186
54
55
90
35
49
158
85
104
3
3
42
34
–24 –0,57
220
215
241
250
213
292
–3 –0,10
73
61
101
35
47
193
–4
167
4. melléklet Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Vasvári Pál Sz. Ipari, Keresk. és Vend. Sz.
Tiszavasvári Vásárosnamény
Tolna megye Perczel Mór Sz. 516. Sz. Ipari Sz. Apáczai Csere János Sz. Energetikai Szakképző Int. Bezerédj István Sz. Hunyadi Mátyás Ki., Sz. Szent-Györgyi Albert Sz. Vályi Péter Sz.
Bonyhád Dombóvár Dombóvár Paks Szekszárd Szekszárd Szekszárd Tamási
Vas megye Nádasdy Tamás Sz. Rázsó Imre Sz. Barabás György Középiskola III. Béla Szakközépiskola Él.ipari és Földmérési Sz. Gépipari és Inform. Sz. Hefele Menyhért Sz. Herman Ottó Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Közgazdasági Sz. Művészeti Szakközépiskola Puskás Tivadar Sz. Savaria Szakközépiskola Teleki Blanka Sz. és G.
Csepreg Körmend Sárvár Szentgotthárd Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely
Veszprém megye Bánki Donát Sz. Bercsényi Miklós Sz. Széchenyi Ferenc Sz. Acsády Ignác Sz. Batthyány Lajos Szk. I. Jókai Mór Sz. Széchenyi István Sz. Faller Jenő Sz. Alapítványi Vend.ipari Sz. Jendrassik György Sz. Közgazdasági Sz. Táncsics Mihály Sz. Reguly Antal Sz.
Ajka Ajka Balatonfüred Pápa Pápa Pápa Tapolca Várpalota Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Zirc
–10,7 14,3 7,0
4
104 –100
–46,7
–70
–14,7 27,7
Zala megye Asbóth Sándor Sz. Közgazdasági Szk. Nagyváthy János Sz. Vendégl., Idegenf., Ker. Sz. Ipari Szakközépiskola Cserháti Sándor Sz. Széchenyi István Sz. Thúry György Sz. Báthory István Sz.
Keszthely Keszthely Keszthely Keszthely Lenti Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Zalaegerszeg
1.
Sorrendek 2. 3. 4. 5.
6.
27,7
39
116
–77
–9 –0,44
113
101
135
130
83
278
107,7
141
173
–32
3 –0,24
20
17
44
35
19
241
87,0
106
219 –113
–4
0,62
36
35
21
35
55
35
68,0
67
129
–62
–3
0,09
62
72
100
35
45
139
87,0
105
194
–89
–9
0,29
37
37
30
130
78
80
36,0
24
400 –376
4
1,51
100
124
4
35
15
3
55,0
63
165 –102
–13
0,10
77
78
52
130
110
134
75,0
95
157
–62
–10
0,21
48
48
56
35
87
99
115,3
142
204
–62
–6
0,76
16
15
25
130
61
28
116,7
151
184
–33
3
0,52
15
13
35
35
18
43
13,7
14
121 –107
–20
0,07
143
138
123
130
179
143
–37,7
–44
87 –131
–23 –0,15
237
241
213
250
206
209
–27,0
–29
85 –114
–26
0,27
222
219
222
250
242
85
35,7
35
145 –110
–17
0,38
101
106
74
130
141
60
–17,7
–17
90 –107
–25 –0,07
205
206
202
250
237
181
88
–6,0
–7
–40,7
–54
–95
–19
0,34
180
181
209
130
163
66
79 –133
–27
0,04
245
254
244
250
258
151
–20,0 16,0
–20
86 –106
–25
0,09
212
211
221
250
230
138
7
175 –168
3
1,56
138
151
42
35
17
2
13,0
9
136 –127
–17 –0,01
145
146
87
130
143
166
–37,3
–38
–82
–33
0,20
235
233
317
250
295
106
–14,0
–9
91 –100
–24
0,30
194
187
197
250
216
76
–37,0
–39
78 –117
–27
0,10
234
235
245
250
260
133
–89,7 –113
55 –168
–31
0,10
299
305
296
250
282
132
0
94
–94
–22 –0,08
188
166
185
130
196
188
28
106
–78
–19 –0,02
141
117
153
130
167
168
–20
0,32
154
160
159
130
180
69
81 –151
–26 –0,20
258
271
237
250
244
224
–16
92 –108
–21
0,10
196
201
191
130
192
135
27
179 –152
–14
0,42
112
118
39
130
112
57
–71,7
–92
70 –162
–32 –0,66
283
289
262
250
293
308
77,0
97
0,28
44
47
81
35
80
82
44
141
–44
–9
–78,7 –102
66 –168
–33 –0,20
287
297
270
250
298
223
–46,7
–47
63 –110
–29 –0,35
145
141
131
119
151
120
–14,0
–17
76
–93
–24 –0,09
195
204
253
130
209
191
–66,7
–82
69 –151
–30 –0,30
280
282
266
250
278
252
–49,0
–71
82 –153
–26 –0,10
259
272
235
250
241
194
–11,7
–4
94
34,7
35
3,3
9
–80,3
–87
–22,3
–33
57,7
61
183 –122
–10
60,3
74
128
–54
77,7
108
145
–37
–54,0
–55
–98
–24 –0,41
189
179
187
250
218
272
152 –117
–19 –0,18
105
107
62
250
160
216
102
–19
0,45
162
147
165
130
162
52
53 –140
–31 –0,47
288
285
301
320
283
284
91 –124
–26 –0,12
215
224
198
250
250
202
0,58
75
81
38
130
85
38
–10
0,48
68
63
103
130
86
49
–9
0,32
43
32
73
130
84
73
–31 –0,59
266
255
291
250
284
297
–93
58 –113
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
168 Középiskola neve
Középiskola székhelye
Csányi László Sz. Deák Ferenc Sz. és G. Ganz Ábrahám Sz.
Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg
Budapest Hunfalvy J. Sz. Földes Ferenc Sz. Kalmár László Sz. Varga István Sz. Bay Zoltán Elektronikai Sz. Berzeviczy Gergely Sz. Bőrfeldolgozóipari Sz. Déri Miksa Sz. Gervay Mihály Sz. Kvassay Jenő Műszaki Sz. Arany János Sz. Hajnik Károly Sz. és G. II. Rákóczi Ferenc Sz. Klauzál Gábor Sz. Leővey Klára Sz. Schulek Frigyes Sz. Szász Ferenc Sz. Széchenyi István Sz. Békés Glasz Sz. Fáy András Sz. Gundel Károly Sz. Ihász Dániel Sz. és G. Irinyi János Ki. és Sz. Képző- és Iparművészeti Sz. Lengyel Gyula Sz. Szabóky Adolf Sz. Szent István Sz. Teleki Blanka Sz. és G. Bercsényi Miklós Sz. Giorgio Perlasca Sz. Közgazdasági Sz. és G. Magyar Gyula Sz. Pataky István Sz. Dr. Hetényi Géza Ki. Fényes Elek Sz. Kelenföldi Műszaki Ki. Kolos Richárd Sz. Kossuth Lajos Sz. Szigeti György Műszaki Sz. Bánki Donát Sz. Bolyai János Sz. Dobos C. József Sz. Károlyi Mihály Sz. Magyar Hajózási Sz. Móricz Zs. Ki. (Radnai) Egressy Gábor Sz. Építőipari és Díszítőműv. Sz Kaesz Gyula Faipari Sz. Petrik Lajos Sz.
Budapest I. Budapest II. Budapest II. Budapest III. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest V. Budapest VI. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV.
Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.
1.
Sorrendek 2. 3. 4. 5.
6.
11,3
3
279 –276
–1
1,25
148
163
11
35
38
4
74,0
94
185
–91
–8
0,92
53
51
34
130
72
12
13,7
24
111
–87
–20
0,26
144
125
142
250
181
87
–17,7
–9
27
–36
–23
0,53
206
188
332
250
204
42
–163 –211
39 –250
–44 –0,83
333
335
324
320
331
318
–67,3
–67
43 –110
–38 –0,38
281
270
319
250
312
268
–128 –171
47 –218
–38 –0,65
323
328
310
320
316
306
–164 –209
43 –252
–40 –0,26
334
334
318
320
324
243
–137 –139
14 –153
–48 –1,02
327
318
335
335
334
334
–72,7
–72
76 –148
–27 –0,16
285
274
252
250
261
211
–98,3 –100
69 –169
–32 –0,38
308
296
265
250
287
269
–131 –172
45 –217
–39 –0,93
324
329
315
320
318
327
–104 –141
57 –198
–36 –0,21
316
319
293
250
309
228
–54,3
–76
80 –156
–25
0,04
267
277
238
250
227
152
–82,0 –102
57 –159
–36 –0,90
290
298
294
320
307
325
–22,0
–24
60
–26 –0,07
214
214
285
250
249
182
–38,7
–56
85 –141
–24
0,15
241
257
223
250
217
122
–34,0
–38
83 –121
–27 –0,42
231
232
231
250
259
275
–32,0
–30
61
–26
0,38
230
221
282
250
238
59
–84
–91
–145 –152
54 –206
–43 –0,88
330
322
298
320
330
320
–165 –207
34 –241
–44 –0,98
335
333
328
320
333
330
–128 –167
51 –218
–41 –0,99
322
326
304
320
325
332
–49,0
–60
74 –134
–27 –0,03
260
262
256
250
253
171
–12,3
–9
84
–17
0,63
190
186
228
130
142
33
–87,7
–80
73 –153
–31 –0,23
296
280
257
250
285
232
–44,0
–50
75 –125
–27
0,22
255
250
254
250
255
98
–109 –113
20 –133
–56 –0,89
318
306
334
335
335
323
–99,3 –126
64 –190
–32 –0,50
310
314
280
250
289
287
–93
–119 –139
59 –198
–33 –1,13
319
317
287
250
296
335
–41,7
–43
55
–98
–30 –0,32
246
240
297
250
279
255
–82,0
–84
34 –118
–38 –0,64
291
283
329
320
315
304
–54,7
–35
83 –118
–26 –0,29
269
228
229
130
246
250
–109 –144
59 –203
–38 –0,67
317
320
289
320
313
310
–57,7
–61
36
–34 –0,49
270
264
326
250
302
286
–42,3
–61
82 –143
–24
0,06
249
263
232
130
222
146
–60,3
–64
57 –121
–33 –0,31
271
267
292
250
297
254
–97,3 –102
41 –143
–41 –0,25
307
299
322
320
327
242
–90,7
–97
–98
46 –144
–36 –0,64
300
293
314
320
306
303
–101 –134
60 –194
–34 –0,04
314
316
283
320
303
172
–25,0
–28
77 –105
–28
0,49
219
218
248
250
265
46
–64,7
–74
40 –114
–32 –0,24
278
276
323
320
292
238
46,7
53
–29,7
–38
–8,0
–7
–134,7 –175 –21,3
–12
144
–91
–17
0,85
86
86
76
130
135
19
89 –127
–20
0,20
226
231
205
250
177
105
86
–21
0,58
183
182
219
250
191
39
46 –221
–93
–41 –0,93
325
330
313
320
326
326
29
–17
0,61
213
195
330
130
140
36
–154 –167
51 –218
–41
–40 –0,57
332
327
303
250
322
293
–143 –189
47 –236
–39 –0,46
329
331
312
320
320
283
–95,3 –100
42 –142
–40 –0,26
305
295
321
320
323
244
–141 –146
56 –202
–40 –0,99
328
321
295
320
321
331
–81,3 –105
66 –171
–27
0,23
289
300
272
250
257
93
–83,7
36 –123
–38 –0,35
292
286
327
250
314
263
–87
169
4. melléklet
Középiskola neve Szent István Király Sz. Varga Márton Sz. Wesselényi Miklós Sz. Bethlen Gábor Sz. Csonka János Sz. Pestszentlőrinci Sz. Ganz Ábrahám Ki. 12. Sz. Ipari és Ker. Sz. Budapesti Külker. Sz. Eötvös Loránd Sz. Varga Jenő Sz. Adu Csepel Sz. Csepel Műszaki Sz. Csepeli Vendéglátóipari Ki. Kossuth Lajos Ki. Podmaniczky F. Sz. Vásárhelyi Pál Sz. Soós István Sz.
Középiskola székhelye Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XV. Budapest XVI. Budapest XVIII. Budapest XIX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXII.
Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 8,3
–29
1.
Sorrendek 2. 3. 4. 5.
6.
12
115 –103
0,42
152
141
136
250
271
58
–119 –155
49 –204
–38 –0,62
320
323
306
250
317
301
–135 –162
54 –216
–35 –0,18
326
324
299
320
305
218
–84,7
–91
47 –138
–34 –0,14
293
287
311
320
304
207
–100 –119
67 –186
–31 –0,21
313
308
268
250
286
229
–64,3
–67
60 –127
–32 –0,42
274
269
284
250
288
273
–31,3
–30
82 –112
–23
0,44
229
220
234
130
205
55
–88,3
–98
72 –170
–34 –0,97
297
292
260
250
300
329
–43,7
–48
59 –107
–19
0,87
253
249
290
250
168
17
–64,7
–81
73 –154
–29
0,10
276
281
258
250
268
136
–14,7
–16
86 –102
–25 –0,08
198
202
216
250
228
187
–45,3
–60
82 –142
–28 –0,29
256
260
233
250
266
251
–64,3
–85
77 –162
–28 –0,20
275
284
250
250
263
225
–89,0 –113
62 –175
–33 –0,67
298
304
281
250
294
309
–18,7
–22
79 –101
–24
0,59
209
212
240
250
208
37
–95,7 –122
59 –181
–34 –0,79
306
309
288
250
301
316
–43,7
–45
48
–93
–27
0,01
254
244
308
250
251
161
–18,3
–20
90 –110
–25
0,15
208
210
200
250
224
121
VEGYES KÖZÉPISKOLÁK Baranya megye Babits Mihály G. és Sz. Széchenyi I. G. és Sz. II. Béla Középiskola Zrínyi Miklós G. és Sz.
Pécs Pécs Pécsvárad Szigetvár
Bács-Kiskun megye Szent László ÁMK G. Kodály Zoltán G. és Sz. Petőfi Sándor G. és Sz. Kossuth Lajos Sz. Dózsa György G. és Sz.
Baja Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunmajsa
Békés megye Farkas Gyula Szk. I. és G. Evangélikus G. Sz. Tevan Andor Sz. és G. Trefort Ágoston Sz. Kner Imre G. és Sz. Munkácsy Mihály Ki. Táncsics Mihály G. és Sz. Ady Endre-Bay Zoltán G. Mezőgazd. és Él.ipari Sz. Vajda Péter G. és Sz. Péter A. G. és Szigeti E. S.
Békés Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Gyomaendrőd Gyula Orosháza Sarkad Szabadkígyós Szarvas Szeghalom
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Izsó Miklós G. és Sz. I. Váci Mihály G. és Sz. Kiss József G. és Sz. Szent László G. és Sz. József Attila G. és Sz. Serényi Béla G. és Sz.
Edelény Encs Mezőcsát Mezőkövesd Ózd Putnok
6,0
2
220 –218
8
0,62
68
75
8
15
24
14 28
0,3
–6
101 –107
–7
0,47
78
93
78
101
82
18,0
26
115
–89
–4
0,20
45
37
63
101
72
54
20,3
25
120
–95
–1 –0,17
41
39
58
55
55
103
–14,7
–22
80 –102
–13 –0,47
105
112
104
101
103
134
–5,7
–4
–75
–9
0,24
94
91
117
101
87
52
26,7
23
199 –176
3
0,39
33
41
17
55
40
36
–19,7
–15
87 –102
–16
0,13
114
107
97
101
110
64
18,0
29
–5,3
–2
10,0
5
123 –118
–16,0
–19
–35,3
71
123
–94
–4 –0,10
46
34
54
55
68
93
96
–98
–11 –0,09
90
93
85
88
101
97
0,16
62
68
55
55
73
57
81 –100
–15 –0,39
108
110
101
101
107
128
–37
75 –112
–24 –0,62
132
130
111
101
134
144
86,7
94
421 –327
28
1,52
1
1
1
2
2
1
7,7
12
106
–3 –0,25
66
59
71
55
64
109
14,0
15
157 –142
3,3
6
–94
–4
0,07
56
53
35
55
50
73
103
–97
–3 –0,68
0
73
67
76
55
65
149
99
–98
–7 –0,13
–2,0
1
84
79
81
55
81
97
15,0
12
151 –139
1
0,35
54
57
38
55
46
38
39,3
35
230 –195
4 –0,06
19
25
7
15
35
83
11,3
16
112
–6 –0,35
59
52
67
55
77
122
26,3
33
138 –105
0 –0,57
141
55,0
63
167 –104
–2,7
–10
95 –105
40,3
46
183 –137
8
55,7
64
194 –130
17
–96
34
29
44
55
53
0,28
10
13
30
15
4
45
–10 –0,49
88
100
89
101
93
135
0,26
18
19
28
55
25
46
0,57
9
9
21
15
7
19
18
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
170 Középiskola neve Kossuth Lajos G. és Sz. Bocskai István G. és Sz. Eötvös József G. és Sz. Keresk. és Idegenforg. Ki. Tokaji Ferenc G. és Sz. Csongrád megye Batsányi János G. és Sz. Kossuth Zsuzsanna G. és Sz. Árpád Fejedelem G. és Sz. Juhász Gyula Sz. és G. Gábor Dénes G., Sz. Kossuth Zsuzsanna G. és Sz. Széchenyi I. G. és Sz. Tömörkény István G. és Sz. Zsoldos Ferenc Sz.
Középiskola székhelye Sátoraljaújhely Szerencs Tiszaújváros Tokaj Tokaj
Csongrád Hódmezővásárhely
Kistelek Makó Szeged Szeged Szeged Szeged Szentes
Fejér megye Vajda János G. és Sz. Bánki Donát Sz. és G. Kolumbusz Kristóf G. és Sz. Velinszki L. G. és Sz. Petőfi Sándor G. és Sz. Árpád Sz. Ipari Szakképző Iskola Szent István Sz. Tóparti G. és Sz. Váci Mihály Sz.
Bicske Dunaújváros Etyek-Botpuszta Pusztaszabolcs Sárbogárd Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár
Győr-Moson-Sopron megye Hunyadi János G. és Sz. Bercsényi Miklós G. és Sz. Krúdy Gyula G. és Sz. Petz Lajos Sz. Szent-Györgyi A. G. és Sz. Eötvös József G. és Sz.
Csorna Győr Győr Győr Győr Sopron
Hajdú-Bihar megye Veres Péter Gimnázium Arany János G. és Sz. Brassai Sámuel Sz. Irinyi János Ki. és G. I. Rákóczi György G. és Sz. Görög Katolikus G. és Sz. Szilágyi Dániel G. és Sz. Kőrösi Csoma S. G. és Sz. Vásárhelyi Pál G. és Sz. Karacs Ferenc G. és Sz.
Balmazújváros Berettyóújfalu Debrecen Debrecen Derecske Hajdúdorog Hajdúhadház Hajdúnánás Polgár Püspökladány
Heves megye Gárdonyi Géza G. és Sz. Kossuth Zsuzsa Sz. Neumann János G. és Sz. Remenyik Zs. G. és Sz. Bajza József G. és Sz.
Eger Eger Eger Füzesabony Hatvan
Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 47,0
49
247 –198
20,3
17
153 –136
22,7
18
164 –146
4,0
5
22,0
15
Sorrendek 2. 3. 4. 5.
1.
6.
0,56
17
17
6
15
10
20
0 –0,43
42
51
37
55
48
130
4
0,58
37
49
33
55
37
17
–99
–8 –0,77
71
69
74
55
85
153
24
135 –111
0 –0,28
38
40
46
55
47
112
104
2,0
–3
105 –108
–3 –0,09
74
86
72
101
66
89
–31,7
–36
71 –107
–22 –0,84
125
128
116
119
123
155
16,0
19
116
–97
–4 –0,15
52
47
61
55
69
100
12,7
19
110
–91
0 –0,30
58
48
68
15
52
114
–34,3
–41
68 –109
–23 –0,80
128
133
123
119
125
154
–16,7
–13
84
–15
0,10
110
103
100
101
109
68
–52,0
–58
46 –104
–26 –0,68
150
149
151
119
142
148
–9,0
–9
66
–75
–12 –0,19
–9,0
–3
94
–97
–12
–29,7
–23
–42,7 –24,3
–97
100
97
127
101
98
105
0,12
99
89
91
55
101
66
77 –100
–23 –0,54
123
114
107
119
124
139
–46
51
–97
–24 –0,02
137
139
147
119
130
79
–32
52
–84
–21
0,17
117
122
146
119
120
56
7,0
14
106
–92
–8
0,25
67
55
70
101
83
47
26,3
23
187 –164
5
0,33
35
42
25
55
33
39
–29,3
–30
79 –109
–23 –0,65
122
121
106
119
126
146
–28,3
–26
81 –107
–25 –0,22
121
117
102
119
136
107
–13,0
–10
91 –101
–14 –0,02
103
101
93
101
105
78
–3,0
–3
–58
–6 –0,10
90
87
140
55
78
92
–38,3
–35
75 –110
–28 –0,06
133
126
110
119
149
84
94
–11
55
–5,0
–4
–53,3
–61
–98
–6,0
–3
50
–53
2
18,0
26
118
–92
–2
–39,3
–47
65 –112
–33,0
–41
63 –104
58,0
65
184 –119
35,3
41
164 –123 133
56 –117
92
90
90
101
96
40
152
151
138
119
153
137
0,42
95
88
149
55
45
33
0,77
47
38
60
55
60
7
–23
0,09
134
140
129
119
127
70
–19
0,15
127
132
133
101
115
61
14
0,57
6
7
27
15
13
18
3 –0,29
23
22
31
55
42
113
51,3
71
–35,0
–34
71 –105
67,7
77
213 –136
18
0,92
31,7
35
159 –124
10 –0,15
19,3
23
115
7 –0,05
54,7
64
331 –267
14
0,63
50,7
61
164 –103
12
54,3
64
215 –151
11
–20,0
–26
64,0
71
–1,0
0
–42,3
–40
–2,7
–1
51
–62
0,32
–30 –0,51
–92
–77
–12
0,24
83
67
94
130
103
90
–24 –1,05
130
124
115
119
131
158
3
2
14
15
5
5
30
26
34
15
20
99
43
44
65
55
27
81
11
10
3
15
12
12
0,56
15
14
32
15
18
21
0,48
12
11
13
15
19
27
–12 –0,11
94
115
116
148
101
100
0,94
4
4
22
15
9
4
–80
–6 –0,18
81
81
103
55
76
104
68 –108
–25 –0,69
136
131
124
119
137
150
98
–12 –0,09
131
128
129
158
141
138
194 –123 80
–99
15
171
4. melléklet
Középiskola neve
Középiskola székhelye
Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Sorrendek 2. 3. 4. 5.
1.
6.
Eötvös József Ki. Március 15. G. és S.
Heves Lőrinci
21,3
23
0,30
39
43
48
55
57
41
–2,7
2
98
–96
–17 –0,25
87
77
82
101
112
110
Jász-Nagykun-Szolnok megye Mészáros Lőrinc G. és Sz. Deák Ferenc G. és Sz. Liska József Sz. és G. Szentannai Sámuel Sz. és G. Móricz Zsigmond G. és Sz. Veress J. Sz. és József A. G. Martfűi Sz. és G. Szegedi Kis István G. Teleki Blanka G. és Sz. Tiszaparti G. és Sz. Hajnóczy József G. és Sz. Kossuth Lajos G. és Sz. Ványai Ambrus G., Sz. Gimnázium és Műszaki Sz.
Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Karcag Kisújszállás Kunszentmárton Martfű Mezőtúr Mezőtúr Szolnok Tiszaföldvár Tiszafüred Túrkeve Újszász
14,7
23
119
–96
–5 –0,33
55
45
59
55
74
117
15,3
11
134 –123
–18,3
–22
79 –101
Komárom-Esztergom megye K.-E. Megyei Önk. G. és Sz. Szent Erzsébet Sz. Táncsics Mihály G. és Sz. Pech Antal Sz. és G.
Dorog Esztergom Kisbér Tatabánya
Nógrád megye Mikszáth Kálmán Ki. Szent-Györgyi A. G. és Sz. Kőrösi Csoma S. G. és Sz.
Balassagyarmat Balassagyarmat Szécsény
Pest megye Kinizsi Pál G. és Sz. Petőfi Sándor G. és Sz. Illyés Gyula Ki. Táncsics Mihály G. és Sz. Baktay Ervin G. és Sz. Károlyi István Szakközépiskola Flór Ferenc G. és Sz. József Attila G. és Sz. Damjanich J. G. és Sz. Bolyai János G. és Sz. Széchenyi István Sz. Gimnázium és Sz. Boronkay György Ki. és G.
Abony Aszód Budaörs Dabas Dunaharaszti Fót-Gyermekváros Kerepestarcsa Monor Nagykáta Ócsa Százhalombatta Törökbálint Vác
Somogy megye Dráva Völgye Középi. Széchényi Ferenc G. és Sz. Nagyváthy János Ki. Mátyás király G. és Sz. Eötvös Loránd Középi. Kinizsi Pál Sz. Munkácsy Mihály G. és Sz. Ady Endre G. és Sz. Rudnay Gyula Középiskola
Barcs Barcs Csurgó Fonyód Kaposvár Kaposvár Kaposvár Nagyatád Tab
132 –109
101
–1
0,10
53
61
47
55
59
69
–18 –0,65
–2
112
113
105
119
114
145
2,0
4
–97
–7 –0,32
75
71
77
101
80
116
3,3
–1
105 –106
–10 –0,59
72
82
73
101
90
143
29,7
34
127
–93
7
0,11
32
27
50
55
28
67
–3,7
2
97
–95
–10
0,40
91
78
87
101
95
35
53,7
64
212 –148
12
0,45
14
12
15
15
16
30
10,7
10
115 –105
–6 –0,16
61
62
64
101
79
101
–8,7
–12
–9 –0,35
98
102
119
101
86
119
47,3
54
217 –163
10
0,41
16
16
11
15
21
34
57,3
65
291 –226
13
0,28
8
8
4
15
15
44
61,0
70
190 –120
17
0,68
5
5
24
15
6
10
–2,3
2
98
–96
–13 –0,07
86
76
83
101
102
86
97
–92
–10
70
–82
–2,7
5
0,44
89
70
86
55
91
32
–20,7
–29
77 –106
–16 –0,08
116
118
108
101
111
87
–25,3
–30
75 –105
–19 –0,12
120
120
112
101
117
96
–33,0
–37
70 –107
–21 –0,19
126
129
118
119
121
106
–18,0
–17
87 –104
–17 –0,46
111
109
96
101
113
133
–8,7
–15
84
–10 –0,24
97
105
99
101
92
108
30,0
30
215 –185
31
33
12
55
23
8
–99
9
0,77
21,0
31
122
–91
40
32
56
55
62
77
–16,7
–25
70
–95
–13
0,07
109
115
120
101
104
72
–2,0
–1
45
–46
–4
0,25
83
84
152
55
71
48
6,0
3
123 –120
–3
0,25
69
73
53
55
63
50
–44,7
–55
44
–23 –0,35
141
146
153
119
129
121
–37,7
–41
77 –118
–25
0,27
238
237
251
250
236
83
–51,3
–54
60 –114
–30 –0,66
149
145
135
119
154
147
–25,3
–36
56
–19 –0,59
119
127
139
101
116
142
32,0
37
150 –113
29
24
40
55
41
23
97 –103
–99
–92
–2 –0,02
3
0,54
–1,3
–6
–9 –0,08
82
95
85
55
88
88
–55,0
–63
31
–94
–29 –0,85
154
154
158
119
150
156
–70,0
–82
32 –114
–36 –0,75
158
158
157
158
158
151
–6,3
–4
–8 –0,02
96
92
130
101
84
80
17,0
18
127 –109
0
0,14
50
50
49
55
54
63
32,7
27
194 –167
3
0,16
27
36
20
55
43
58
37,7
40
151 –111
6
0,62
21
23
39
15
31
13
11,3
7
143 –136
–1
0,25
60
64
42
55
56
49
–24,7
–30
75 –105
–20 –0,44
118
119
109
101
118
131
–10,7
–9
93 –102
–14 –0,13
101
98
92
101
106
98
0,7
0
103 –103
–4
0,22
77
80
75
55
70
53
32,0
33
170 –137
5
0,53
28
28
29
55
34
24
33,7
42
153 –111
3
0,50
25
21
36
55
39
25
63
–67
A középiskolai munka néhány mutatója 2004
172 Középiskola neve
Középiskola székhelye
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Vay Ádám G., Sz. és Szakisk. Ady Endre G. és Sz. Váry Emil Gimnázium Móricz Zsigmond G. és Sz. Korányi Frigyes G. Báthory I. Gimnázium Művészeti Szakközépiskola Zay Anna G. és Sz. Teleki Blanka G. és Sz. Bajcsy-Zsilinszky E. G. és Sz.
Baktalórántháza Csenger Demecser Ibrány Nagykálló Nyírbátor Nyíregyháza Nyíregyháza Tiszalök Újfehértó
Tolna megye Ady Endre Ipari Sz. Csapó Dániel Sz. I. Béla G. és Ki.
Szekszárd Szekszárd Szekszárd
Vas megye Tinódi Sebestyén G. és Sz. Béri-Balogh Ádám Sz.
Sárvár Vasvár
Veszprém megye Bródy Imre G. és Sz. Lóczy Lajos G. és Sz. Öveges József Sz. I. Türr István G. és Sz. Ipari Sz. és G. Padányi Bíró Márton G. III. Béla Gimnázium
Ajka Balatonfüred Balatonfűzfő Pápa Veszprém Veszprém Zirc
Zala megye Gönczi Ferenc Gimnázium Batthyány Lajos G. és Sz. Dr. Mező Ferenc G. és Sz.
Lenti Nagykanizsa Nagykanizsa
Budapest Zsigmond téri G., Sz. Bláthy Ottó Titusz Sz. és G. Kossuth Zsuzsa Sz. és G. Kéttannyelvű Sz. és G. Pesti Barnabás Sz. Humán Középiskola Jelky András Sz. és G. Mechatronikai Sz. és G. Kiss János Ált. Isk. és Ki. Katona J. Sz. és G.
Budapest II. Budapest III. Budapest III. Budapest IV. Budapest VI. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest XI. Budapest XII. Budapest XIII. Batthyány Strattmann L. Sz. és G. Budapest XIV. Petőfi Sándor Sz. és G. Budapest XV. Corvin Mátyás G. és Sz. Budapest XVI. Pogány Frigyes Sz. és G. Budapest XVIII. Semmelweis Ignác Sz. és G. Budapest XIX. Fodor József Sz. és G. Budapest XXI.
Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Sorrendek 2. 3. 4. 5.
1.
6.
9,0
12
107
–95
6 –0,37
63
58
69
55
32
127
37,7
48
143
–95
15 –0,36
22
18
41
15
11
123
69,0
75
186 –111
16,3
21
113
57,7
67
33,3
28
209 –181
–49,7
–57
31
0,83
2
3
26
2
1
6
–92
2
0,16
51
46
66
55
44
59
249 –182
16
0,48
7
6
5
15
8
26
13
0,58
26
35
16
15
14
16
53 –110
–25 –0,75
147
147
143
119
139
152
–12 –0,99
–2,0
3
98
–95
24,0
31
120
–89
38,0
45
136
–91
54,3
59
191 –132
–15,7
–15
89 –104
6,0
6
139 –133
85
74
84
101
99
157
0,13
36
31
57
55
36
65
20 –0,01
20
20
45
15
3
76
12
0,99
13
15
23
15
17
3
–20 –0,36
107
106
94
101
119
125
70
66
43
55
61
74
4
–2
0,05
18,3
13
220 –207
6
1,04
44
56
9
15
30
2
–15,3
–14
88 –102
–15
0,20
106
104
95
101
108
55
195 –181
6
0,62
48
54
19
15
29
15
–3
0,29
102
99
136
55
67
42
–27 –0,07
140
137
128
119
143
85
0,35
49
60
10
55
38
37
17,7
14
–11,0
–9
–43,7
–43
66 –109
17,0
11
219 –208
–55,7
–62
42 –104
–28 –0,46
155
153
154
119
148
132
–13,7
–22
69
–91
–10
0,28
104
111
122
101
94
43
13,0
8
125 –117
–1
0,70
57
63
52
55
58
9
–0,3
–6
99 –105
–5
0,24
80
94
80
55
75
51
8,7
7
389 –382
9
0,64
64
65
2
55
22
11
0,0
–7
100 –107
–10 –0,31
79
96
79
101
89
115
–45,3
–48
63 –111
–25
0,15
142
142
132
119
138
60
–41,3
–50
54 –104
–27 –0,34
135
143
142
119
146
118
–51,0
–59
57 –116
–27 –0,10
148
150
137
119
145
91
–59,7
–70
39 –109
–31 –0,53
156
156
156
119
156
138
–35,0
–33
73 –106
–22
0,01
129
123
114
119
122
75
–43,7
–43
67 –110
–23
0,14
139
136
125
119
128
62
–43,0
–41
69 –110
–25 –0,05
138
134
121
119
135
82
–49,3
–58
47 –105
–27 –0,36
146
148
150
119
147
126
–31,0
–42
53
–24
0,09
124
135
144
119
133
71
–67,3
–78
52 –130
–36 –0,57
157
157
145
119
157
140
–46,0
–50
61 –111
–26 –0,26
144
144
134
119
140
111
–19,0
–16
86 –102
–27 –0,36
113
108
98
101
144
124
–53,0
–65
41 –106
–30 –0,50
151
155
155
158
155
136
–53,7
–62
54 –116
–29 –0,40
153
152
141
119
152
129
–35,3
–34
75 –109
–24 –0,11
131
125
113
119
132
95
–45,7
–43
67 –110
–26 –0,17
143
138
126
119
141
102
58
–67
–95
4
5. MELLÉKLET – TÉRKÉPEK 5.1. Felvételi arányok (F/L) megyénként, 2000–2004 (%)
Borsod-Abaúj-Zemplén
41,5 Nógrád
Szabolcs-Szatmár-Bereg
31,3 40,8 Győr-Moson-Sopron
KomáromEsztergom
36,4
46,1
41,6 Heves
Budapest
34,0
45,8
Pest
Vas
35,5
Hajdú-Bihar
Jász-NagykunSzolnok
38,0
Veszprém
Fejér
37,9
43,6 Zala
40,3
35,1
42,3
42,6
33,8
Tolna
45,1 Bács-Kiskun
Somogy
Békés
41,2 Csongrád
39,4 Baranya
– országos átlag +
Borsod-Abaúj-Zemplén
6,49 Nógrád
5.2. A megyék sorrendje a felvételi írásbeli átlagok szerint, 2000–2004 (átlapont)
6,32 7,35 Győr-Moson-Sopron
KomáromEsztergom
6,86
Szabolcs-Szatmár-Bereg
6,75
6,64 Heves
Budapest
7,11
7,64
Pest
Vas
7,07
Jász-NagykunSzolnok
6,72
Veszprém
Fejér
6,89
7,33 Zala
7,12
6,85
7,29
Hajdú-Bihar
7,26
7,00
Tolna
7,43 Bács-Kiskun
Somogy
7,17
Békés
Csongrád
7,52 Baranya
– országos átlag +
Borsod-Abaúj-Zemplén
37,6 Nógrád
38,7 51,9 Győr-Moson-Sopron
KomáromEsztergom
42,9
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Heves
Budapest
50,5
38,2
Pest
48,3 Vas
Hajdú-Bihar
Jász-NagykunSzolnok
39,7
Veszprém
Fejér
38,2
48,2 Zala
34,3
45,4 46,8
34,9
42,8
5.3. A nyelvvizsgával rendelkező felvételizők aránya megyénként, 2000–2004 (%)
46,8
39,0
Tolna Somogy
43,4 Bács-Kiskun
43,2
Békés
Csongrád
46,6 Baranya
– országos átlag +
173