A középiskolai munka néhány mutatója

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

Országos Közoktatási Intézet Budapest, 2005

Készült az Oktatási Minisztérium támogatásával, az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központjában. Az OKI KK 5062/2004. számú projekt témavezetője: Neuwirth Gábor.

Írta: Neuwirth Gábor Közreműködött: Horn Dániel A kutatás szakértőbizottságának tagjai: Balázs Éva, Lannert Judit, Pataki Mihály, Pósfai Péter, Roberts Éva, Sipos János

Olvasószerkesztő: Simon Mária Tipográfia: Aula.info

Adatszolgáltatók: Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda, Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont, Nemzeti Szakképzési Intézet, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, valamint körülbelül 70 országos középiskolai verseny szervezője

Számítógépes adatfeldolgozás: ELTE Számítógépes Szolgálat és Dokusoft Kft. A kutatás adatai elérhetők: http://www.Elnok79.elte.hu/verseny és http://www.oki.hu/kozepiskolak/ Kiadja az Országos Közoktatási Intézet Felelős kiadó: Halász Gábor főigazgató

© Neuwirth Gábor, 2005 © Országos Közoktatási Intézet, 2005

Tartalom Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 A kutatás célja, korlátjai és története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 Az eddigi vizsgálatok ismertetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 2. Az eredményességi mutatók (indikátorok). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 A felsőoktatási felvételi vizsgák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 A felsőoktatásba felvettek aránya a 12. évfolyamok létszámához viszonyítva . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 Országos szintű adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 A településtípusok adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18 A megyék adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19 A nagyvárosok adatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 Az iskolafenntartó szervezetek adatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21 A középiskola-típusok adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22 Felvételi arányok felsőoktatási intézménycsoportonként. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 Országos szintű adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 A településtípusok adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24 A megyék adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25 A nagyvárosok adatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27 Az iskolafenntartó szervezetek adatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28 A középiskola-típusok adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28 A közös és egységes felvételi írásbeli dolgozatok átlagai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 Országos szintű adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31 A településtípusok adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .32 A megyék adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33 A nagyvárosok adatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .34 Az iskolafenntartó szervezetek adatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .34 A középiskola-típusok adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35 A felsőoktatási felvételre jelentkezők nyelvvizsgaarányai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35 Országos szintű adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .36 A településtípusok adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .37 A megyék adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .37 A nagyvárosok adatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .38 Az iskolafenntartó szervezetek adatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39 A középiskola-típusok adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39 A középiskolai tanulóknak szervezett versenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41 Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41 Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .46 Egyéb középiskolai versenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50 3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .56 A beérkezett kérdőívek száma és megoszlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .56 A középiskolai tanulmányaikat elkezdő tanulók helyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .57 A középiskolai tanulók összetétele a lakóhely településmérete szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .58 A tanulók szüleinek iskolai végzettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .60 A tanulók anyagi háttere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .61 Az általános iskolai tanulmányokkal kapcsolatos mutatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .63

A középiskolát kezdő diákok általános iskolai tanulmányi eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .64 A nyelvtanulás időtartama iskolai keretek között, illetve azon kívül. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .66 A középiskolák eredményességére és a 9. évfolyamosokra vonatkozó mutatók összefüggései .67 A felsőoktatásba felvettek aránya. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .68 A felsőoktatási felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .72 A felvételre jelentkezők által letett nyelvvizsgák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .75 A tanulmányi versenyek (OKTV, OSZTV és egyéb versenyek) pontszámai . . . . . . . . . . . . . . . . . .78 4. A továbbtanulási hozzáadott érték. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .84 Az iskolánkénti továbbtanulási hozzáadott érték számításának módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .85 Az iskolacsoportonkénti továbbtanulási hozzáadott érték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .92 Területi szintű adatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .92 Az iskolafenntartó szervezetek és a gimnáziumtípusok továbbtanulási hozzáadott értékei . . . .95 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .96 Mellékletek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 1. melléklet – A középiskolák felvételi és versenyeredményességi mutatói, valamint a felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgaarányai, 2000–2004. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 2. melléklet – A középiskolák felvételi írásbeli átlageredményei tantárgyanként, 2000–2004 . . . . 120 3. melléklet – A középiskolák szociokulturális mutatói, a 9. évfolyamos tanulók körében végzett felmérések alapján, 2000–2004. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 4. melléklet – A középiskolák hozzáadott értékei és a hozzáadott érték szerinti sorrendek . . . . . . 157 5. melléklet – Térképek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173

Előszó Hetedízben kapják meg a középiskolák és a középfokú oktatással foglalkozó irányító- és civil szervezetek annak a több, mint húsz éve folyó kutatómunkának a legújabb eredményét, amely számos objektív mutató alapján hasonlítja össze a magyar középiskolákat. E vizsgálatok több vonatkozásban teszik lehetővé az egyes középiskolák helyzetének megítélését, és módot adnak a változások irányainak felismerésére is. Az első öt kötetben az adatbázis és a közölt iskolasorrendek nem voltak alkalmasak arra, hogy megítéljük a középiskolai oktató-nevelő munka eredményességét, hatékonyságát, minőségét, hiszen az egyes középiskolák működési feltételei, a tanulók kezdeti felkészültsége és képességei nagymértékben eltérőek. A középiskolák segítségével ezúttal ötödízben gyűjtötték össze és vizsgálták meg a belépő tanulók több szociokulturális mutatóját, és ezek összevetése néhány eredményességi mutatóval egyre inkább lehetőséget ad az iskolákban folyó munka megítélésére. A kiadvány ismertet néhány számítási módot, amely több fontos területen a középiskola által termelt hozzáadott érték megállapításához nyújt néhány támpontot. Fel kell hívni az olvasó figyelmét arra, hogy a kiadványban közölt egyes iskolasorrendek a középiskolákban folyó munka megítélésének csak egy-egy dimenzióját jelentik. Természetesen kiemelkedő jelentősége van a legtehetségesebb diákokkal való eredményes foglalkozásnak, de ezen túlmenően még számos olyan nevelési-oktatási cél létezik, amelyik teljesítése ugyanilyen fontos minőségi mutatója lehet egy-egy iskola tevékenységének. Ráadásul minden lista más-más sajátosságokkal rendelkezve, más típusú következtetések levonására ad alkalmat, ugyanakkor számos esetleges vonást is tartalmaz. Egyre kevésbé tájékoztat például a felsőoktatási felvételire való felkészítés eredményességéről a felvételi arányszámok alapján készült sorrend, hiszen ma már számos felsőoktatási intézményben a diákok zömét középiskolai eredményeik alapján, felvételi vizsga nélkül veszik fel. Némelyik középiskola diákjai egy-egy speciális szakterületen gyakorlatilag mind továbbtanulhatnak, míg más iskolákból a diákok szinte kizárólag a legfrekventáltabb egyetemekre pályáznak, és persze az sem mellékes körülmény, hogy ma már a végzős diákoknak közel fele bekerülhet egyetemre, főiskolára. A felsőoktatási írásbeli felvételi vizsgákon szerzett pontszámok alapján összeállított iskolasorrend talán a felvételi arányszámoknál valamivel összemérhetőbb, reálisabb, jobban tájékoztat az adott középiskola felsőoktatási felvételire való felkészítésének színvonaláról, bár meg kell jegyezni, hogy az utóbbi években több szakcsoport esetében éppen az iskola legjobban tanuló diákjainak nem kell részt venniük az írásbeli felvételi vizsgán. Javasoljuk az olvasónak, hogy csak az egyes iskolasorrendek együttes vizsgálatából vonjon le tanulságokat. A „Milyen a jó iskola?” kérdésre válaszolni nagyon nehéz és összetett dolog. Bízom abban, hogy a magyar közoktatás terén a minőségfejlesztési rendszerek utóbbi években elkezdődött helyi, intézményi kiépítése hamarosan elvezet egy komplex intézményértékeléshez, az előző kérdés valóban korrekt megválaszolásához. Ezt jelentős mértékben segíti a minden 6., 8. és 10. osztályos tanulóra kiterjedő, olvasás-szövegértés és a matematika alkalmazás terén végzett országos kompetenciamérés során megállapított hozzáadott pedagógiai érték is. Így folyamatosan lehetővé válik, hogy minden iskola munkáját egyre több mutató alapján és az adott körülmények figyelembevételével értékelhessük. Várjuk az érdekeltek észrevételeit és a kutatás továbbfejlesztésére irányuló javaslatait! Budapest, 2005. május.

Sipos János közoktatási helyettes államtitkár 5

1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai ÖSSZEGZÉS Néhány összefoglaló gondolattal indítjuk kiadványunkat. Tesszük ezt azért, mert a hazai középiskolák munkájának eredményességét vizsgáló, több évtizede folyó kutatásunk leíró és elemző adatait 121 táblázatban, 4 mellékletben és 101 megállapításban, illetve következtetésben mutatjuk be az olvasóknak, így szükségesnek látszik, hogy néhány gondolattal elősegítsük mindezek áttekinthetőségét. 1.

Abból indultunk ki, hogy lehetséges és szükséges a középiskolák eredményességi mutatóinak öszszeállítása. Ezek különböző objektív mutatók alapján rendezik az iskolák tanulóinak eredményeit, és ezzel módot adnak arra, hogy a diákok és szüleik, a pedagógusok és az iskolák vezetői, az intézményeket működtető szervek egymáshoz viszonyíthassák a középiskolákat, a mutatók idősora pedig lehetővé teszi, hogy felmérjék ezek fejlődését, alakulását. Kötetünk, illetve az interneten elhelyezett mellékletek1 273 különböző szempont szerint kialakított eredményességi mutatót tartalmaznak.

2.

Az iskolák csoportjainak településtípusok, megyék, városok, iskolafenntartók és iskolatípusok szerinti összehasonlítása lehetővé teszi a középiskolai oktatás fejlődésének leírását. A sok szempontú elemzésből kitűnik, hogy – az elmúlt 14 évben a középiskolák száma 66%-kal, érettségiző tanulóinak száma (L) 40%-kal, a felsőoktatási intézményekbe az érettségi évében jelentkezők száma (J) 128%-kal és a felsőoktatásba ezek közül bekerülők száma (F) 181%-kal növekedett. Ez a jelentkezési arányok (J/L) emelkedését jelenti 41%-ról 68%-ra, a felvételi arányok (F/L) emelkedését 23%-ról 46%-ra. Ilyen ütemű fejlődés a magyar köz- és felsőoktatás történetében páratlan.2 – Ez az expanzió együtt járt az iskolák felsőfokú továbbtanulásra felkészítő legeredményesebb és legkevésbé eredményes csoportjai közötti különbségek növekedésével, azaz évről évre nő a különbség a továbbtanulási mutatókban a legjobb és legrosszabb iskolacsoportok, településtípusok, megyék, városok, iskolafenntartók és iskolatípusok között. Ez arra hívja fel az iskolák és az oktatás irányítóinak figyelmét, hogy erőfeszítéseket kell tenniük a leszakadó iskolák, iskolacsoportok hátrányainak csökkentésére, a tanulók esélyegyenlőségének növelésére.

3.

A 2000., 2001., 2002., 2003., 2004. években a 9. évfolyamokon lefolytatott, a szociális helyzetre és az előtanulmányokra vonatkozó (továbbiakban szociokulturális) felmérések lehetővé tették egyrészt a középiskolák tanulói összetételének összehasonlítását, másrészt az ezekből képzett mutatók (mint bemeneti adatok) összehasonlítását az elmúlt évtizedben kialakított eredményességi mutatókkal (kimeneti adatokkal).

4.

A középiskolák tanulói összetétele igen nagy mértékben különbözik egymástól:

1

http://www.oki.hu/kozepiskolak; http://elnok79.elte.hu/verseny, a szerző elérhető a [email protected] és a [email protected] e-mail címen és az (1) 215--6155-ös telefonszámon. 2 Az Oktatási Minisztérium által közölt, a középiskolai oktatásra vonatkozó alapadatok (intézmények, illetve programtípusok száma, az ott tanuló diákok létszáma, a felsőoktatásba jelentkezők és bekerülők aránya) nem teljesen egyeznek meg kutatásunk vonatkozó adataival. Ennek oka, hogy vizsgálatunk csak azon középiskolákra terjed ki, melyek az egyes elemzési dimenziók esetében különböző feltételeknek megfelelnek. A későbbiekben a szűkítés konkrét szempontjait minden mutató és sorrend esetén feltüntetjük.

6

7

1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai

–

– –

–

míg az iskolák 35-36%-ában a szülők átlaga nem rendelkezik érettségivel (az iskolázottság átlagéve 12 alatt van), addig az iskolák 14%-ában a szülők többsége diplomás (az iskolázottság átlagéve 14 év feletti); míg az iskolák 48-61%-ában a szülők átlagos munkanélküliségi aránya 10% alatt van, addig az iskolák 6-14%-ának esetében 20% felett; míg a középiskolák 12-24%-ában olyan tanulókat vesznek fel, akiknek az általános iskolában kevesebb, mint 10%-a szorult nevelési segélyre, addig a középiskolák 5-20%-ában a tanulók több mint 40%-a vett igénybe nevelési segélyt az általános iskolában; míg a középiskolák 7,4%-ába a tanulók 4,5 feletti tanulmányi átlaggal kerülnek be, addig az iskolák 38,6%-ában 3,5 alatt van a 9. évfolyamot elkezdő tanulók átlaga.

A szociokulturális mutatók egymás között összefüggései szorosak: különösen erős az összefüggése a települési mutatóknak a szülők iskolázottsági mutatóival és a szülők iskolázottságának a tanulók általános iskolai tanulmányi eredményeivel. 5.

A középiskolák néhány bemenő, illetve kimenő adata szoros összefüggést mutat egymással. Ezek (az összefüggés erősségének sorrendjében) a következők: családi és felkészültségi mutatók:

az általános iskolai osztályzatok átlaga a szülők iskolázottságának átlagos évei a szülők munkanélküliségi aránya

eredményességi mutatók:

a felvételi arány (F/L) a nyelvvizsgaarány (Ny/J) az írásbeli felvételi dolgozatok átlaga

A középiskolák korrelációs együtthatói: az általános iskolai osztályzatok átlaga és a

felvételi arány között nyelvvizsgaarány között felvételi dolgozatok átlaga között

0,85 0,81 0,79

a szülők iskolázottságának átlagos évei és a

felvételi arány között nyelvvizsgaarány között felvételi dolgozatok átlaga között

0,75 0,78 0,69

a szülők munkanélküliségi aránya

felvételi arány között nyelvvizsgaarány között felvételi dolgozatok átlaga között

–0,45 –0,51 –0,41

Ez azt jelenti, hogy az iskolák többségénél a tanulók összetétele determinálja az eredményességi mutatókat. A fellelhető összefüggések tartósak, hiszen még úgy is megnyilvánulnak, ha egy, az általános iskoláit 4-5 évvel korábban kezdő korosztály felsőoktatási felvételi eredményeit vetjük öszsze az elmúlt öt tanév 9. évfolyamot kezdő tanulóinak szociális és tanulmányi mutatóival. 6.

Megállapítható minden iskola esetében a bemeneti adatok (9. évfolyamos tanulók szociokulturális mutatói) és a kimeneti adatok (iskolák eredményességi mutatói) közötti különbség. A továbbiakban ezt „hozzáadott értéknek” nevezzük.

A középiskolák tanulói családi és felkészültségi mutatóinak és eredményességi mutatóinak viszonylag szoros összefüggése az iskolák nagy többségére érvényes. Az iskolák kb. 15-15 százaléka esetében azonban jelentősen jobbak, illetőleg rosszabbak az eredményességi mutatók, mint azt a szociokulturális mutatók indokolnák. Vizsgáljuk, hogy mik lehetnek ezeknek az eltéréseknek az okai, de még nem jutottunk objektív módon igazolható magyarázathoz. Öt év bemenő adatainak az ismerete alapján közöljük a „hozzáadott érték” szerinti iskolasorrendeket. Ezeket azonban még nem szabad teljesen megalapozottnak tekinteni. Egyrészt a számítási mód7

8

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

ra is több eljárást (hetet) közlünk, és még bizonyításra szorul, hogy melyik a leghelyesebb. Másrészt csak az iskolák egy részében állnak rendelkezésre legalább négy év bemenő adatai, és még várnunk kell 1-2 évet, amíg a legtöbb iskolára nézve összehasonlíthatóvá válnak az adatok. Megnyílt tehát a lehetőség arra, hogy ismertté váljon az iskolák „hozzáadott érték” szerinti sorrendje, és folytatható az okok elemzése, hogy az átlagtól eltérő „hozzáadott értéket” mutató középiskolák esetében melyek azok az iskolavezetési, pedagógiai, gazdasági tényezők, amelyek a kiemelkedően jó és gyenge eredményeket előidézték. Ha ezek – az előreláthatóan néhány évig tartó – elemzések eredményeket hoznak, mód nyílhat a leghatékonyabb iskolák tapasztalatainak elterjesztésére, az elmaradó iskolák hátrányainak csökkentésére.

A KUTATÁS CÉLJA, KORLÁTJAI ÉS TÖRTÉNETE A középiskolákban folyó munka minősége, eredményessége, hatékonysága számos szempontból elemezhető. Ezen vizsgálatok egyike objektív mutatók (indikátorok) alapján, számokban kísérli meg kifejezni az egyes oktatási intézmények, iskolacsoportok néhány tulajdonságát, a velük szemben támasztott követelmények teljesítését, amelyeknek természetesen csak egy kisebb része mérhető ily módon. A középiskolákban folyó munka eredményességét az elérhető objektív adatok alapján vizsgáló kutatás eredményeit most hetedik alkalommal kapják kézhez a magyar középiskolák és a középfokú oktatással foglalkozó szervezetek. A kutató több mint két évtizede törekszik olyan adatok összegyűjtésére, amelyek alapján összehasonlíthatók a hazai középiskolák, az azokat fenntartó szervezetek, az iskola- és településtípusok. Az erre irányuló igény több oldalról érzékelhető: – a tanulók és szüleik ismerni akarják azoknak az iskoláknak az értékeit, amelyek között választhatnak, amikor a továbbtanulásról döntenek; – az iskolák vezetői és a pedagógusok szeretnék tudni, hogy saját maguk és a tantestület erőfeszítései milyen eredményeket hoznak a többi iskolához viszonyítva; – az iskolákat irányító szervek objektív ismérvek alapján akarják meghozni az iskolákra vonatkozó döntéseiket. A középiskolák összehasonlítása objektív módon azonban nehéz, szinte lehetetlen feladat. Az iskolákkal szemben támasztott igények ugyanis nagyon sokrétűek, ugyanakkor az eredmények mérésének lehetőségei korlátozottak, hiszen a tanító- és a nevelőmunka hatásai a tanulói agyakban és szívekben mutatkoznak meg, így ezek változásai nehezen vagy nem tárhatók fel és nem hasonlíthatók össze. Szinte járhatatlan útnak tűnik a tanárok és az iskolák oktató-nevelő munkájának közvetlen megfigyelése, hisz ez elsősorban a tantermek zárt ajtói mögött folyik, de ha az osztályokban videokamerák lennének is elhelyezve, akkor sem lehetne olyan „versenybírót” találni, aki képes lenne összehasonlítani a látottakat. A kutatási tapasztalatok alapján a legalkalmasabb eszköz, ha a tanító- és a nevelőmunkát az eredmények tükrében vizsgáljuk, azaz azt mérlegeljük, hogyan szerepelnek a középiskolák tanulói olyankor, amikor valamilyen módon összehasonlítják tudásukat, produkcióikat. Ilyen lehetőséget elsősorban a felsőoktatási felvételi vizsgák és a középiskolások különböző versenyei biztosítanak. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos alapképzéseinek felvételi vizsgáin évente 80-85 ezer fő vesz részt, akiknek több mint fele abban az évben érettségizik. A versenyek száma, melyeken bármely középiskolás bizonyíthatja felkészültségét, több száz, az induló diákok száma pedig több százezer. A felvételi vizsgákon és e versenyeken együttesen a középiskolások közel kétharmada – és általában a jobbik hányada – vesz részt, így ezek viszonylag megbízható jelzéseket adnak a középiskolákban folyó munkáról. Ugyanakkor a felsőoktatási felvételek és a legtöbb verseny a tanulók ismereteit, tudását, azaz elsősorban a továbbtanulásra való alkalmasságot méri. A középiskolák egy jelentős részének azonban más 8

1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai

9

feladatai is vannak, a munkaerőpiac igen változatos egyéb igényeit is ki kell elégíteniük. Aláhúzzuk, hogy a következőkben ismertetett vizsgálat erre kevés támpontot nyújt. Azt is hangsúlyozzuk, hogy nem hagyható figyelmen kívül néhány olyan korlát, amely az iskolák összehasonlítását megnehezíti. A teljesség igénye nélkül ezek közül emelünk ki néhányat. 1.

A középiskolák azokat a tanulókat formálják, akik beiratkoznak hozzájuk. Egyes oktatási intézmények iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy csak a jelentkezők legjobbjait tudják felvenni, számos iskolában viszont alig van válogatási lehetőség. Egyes középiskolák a legjobb általános iskolákból veszik fel diákjaikat, mások a gyengébbekből. Van, ahol olyan tanulói rétegeket képeznek, akiknek szülei sok kulturális és anyagi segítséget képesek adni gyermekeiknek, míg máshol a diákok nagy része többszörösen hátrányos helyzetű. A település mérete és szerkezete – ahol az iskola működik – nagymértékben befolyásolja ezeket a tényezőket. Nincs az a tanári együttes, amely képes lenne ezeket a különbségeket kiegyenlíteni, nincsenek olyan mérési módszerek, amelyek valamennyi ilyen eltérést figyelembe tudnának venni.

2.

Az egyes versenyek – természetesen – különböző képességeket, tudást mérnek. Nyilván más pedagógusi munka tükröződik egy népdaléneklési, egy sportági, egy Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny vagy egy diákolimpiai első helyezésben. A felsőoktatási felvételi vizsgák összehasonlításának is sok buktatója van, hiszen nem azonos értékű bejutni egy olyan egyetemre, ahol nehéz vizsgákon tízszeres túljelentkezés mellett kell helytállni, mint egy olyan főiskolára, ahol minden válogatás nélkül bárkit felvesznek. Az sem egyenértékű, ha egy osztályból a felvettek számát a jelentkezőkhöz vagy az osztály létszámához viszonyítják. Még nehezebben hasonlíthatók össze egymással a felvételi vizsgák eredményei és a különböző versenyek helyezései.

3.

Azt is ki kell emelnünk, hogy a középiskoláknak a tantárgyi felkészítésen kívül sok egyéb feladata van, többek között az egyéni képességek kibontakoztatása, az erkölcsi és testi nevelés. Ezeket a különböző versenyek legfeljebb csak áttételesen mérik. Egy olyan iskola, amely a felvételi és a versenyeredmények tekintetében kiváló, középszerű lehet a nevelés hatékonysága terén, és amelyik eredményesen nevel, nem feltétlenül büszkélkedhet versenyeken győztes tanulókkal. Az iskolák összevetése tehát csak a felvételi és a versenyeredmények alapján félrevezető lehet, hiszen a nevelőmunka eredményességének összehasonlítására nem ad módot.

4.

Maga az adatgyűjtő munka is sok akadályba ütközik. A felvételivel, illetve a versenyekkel kapcsolatos adatokat szolgáltató szervezetek információi esetenként nem megbízhatóak, néha elvesztek, és akad olyan versenyszervező is, amely megtagadja az eredmények kiadását. Azok az iskolák, amelyek ilyen versenyekben érdekeltek, joggal vetik fel, hogy az emiatt keletkezett hátrányok sértik érdekeiket, hiszen az elért helyezéseik így nem tudják megerősíteni jó hírüket.

Mindezek ellenére nem lenne helyes eltekinteni az iskolák összehasonlításától, de gondosan mérlegelni kell ennek módszereit, és egy pillanatig sem szabad megfeledkezni e módszerek vitathatóságáról és bizonyos szempontból egyoldalúságáról.

AZ EDDIGI VIZSGÁLATOK ISMERTETÉSE Hazánkban 1967 és 1994 között évenként megjelentek a „Középiskolák felvételi vizsgaeredményei a felsőoktatási intézményekben” c. kiadvány kötetei, amelyek 1987 óta tartalmazták a középiskolák sorrendjét is a felsőoktatási felvételek több eredményességi mutatója szerint. E mutatók 1992 óta kibővültek a felvételi írásbelik pontátlagaival. Az 1980-as évek közepétől elkezdődött az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek (OKTV), az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek (OSZTV) és az egyéb középiskolai versenyek adatainak gyűjtése, és sikerült – több hiányossággal – létrehozni egy 1986-tól idősorosan csoportosított adatbázist. 9

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

10

Az adatbázis létrejötte 1994 után lehetővé tette egy új kutatási feladat kitűzését: a magyar középiskolák fejlődési irányzatainak vizsgálatát objektív ismérvek alapján. Az elemzés azonban ekkor még csak ezen eredményességi mutatók bázisán történhetett. 1996-ban felmerült az igény, hogy ezeket az eddigi kimeneti adatokat vessük össze a bemeneti adatokkal: a középiskolát kezdő 9. évfolyamos tanulók szociális és tanulmányi mutatóival. Először az 1999/2000-es tanévben volt módunk egy ilyen adatokat szolgáltató felmérés lefolytatására, s ez egyben lehetőséget biztosított újabb összefüggések feltárására is, nevezetesen a középiskolák összehasonlítására a tanulmányaikat kezdő tanulók összetétele és az azt befejező diákok elért eredményei mentén. Az ezt követő négy tanévben végzett további felmérések után már meg lehet kísérelni olyan sorrendek összeállítását, amelyek a középiskolai tanulmányaikat kezdők szociokulturális és az azt befejezők eredményességi adatait vetik össze, másként – nem teljesen szabatos kifejezéssel – fogalmazva a továbbtanulási hozzáadott értéket mutatják be. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1995 novemberében adta meg a kutatónak az első megbízást az adatok további gyűjtésére és rendszerezésére. 1998-ig a minisztérium, azóta az Országos Közoktatási Intézet indított évente újabb projektet az adatbázis kiegészítésére, illetőleg a kutatás kiszélesítésére. E megbízások alapján készült el 1996-ban az I., 1997-ben a II., 1999-ben a III., 2000-ben a IV., 2001-ben az V., 2003-ban a VI. és 2004-ben a VII. kutatási jelentés. E jelentések anyagát adta közre 1997-ben, 1999-ben, 2000-ben, 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben e kiadvány hat megelőző kötete. 1. táblázat

A kutatás során eddig kiépített adatbázis teljességének mértéke

Adatcsoport

Versenyek (sorrendek) száma

Időszak

Összes lehetséges adat

Eddig megszerzett adat

Az adatállomány teljességének mértéke (%)

OKTV

23

1986–2004

12 802

12 802

100,0

OSZTV

107

1986–2004

11 500

10 635

92,5

78

1986–2004

26 000

24 628

94,7

208

1986–2004

50 302

48 065

95,5

Felvételi vizsga

5x13

1991–2004

706 944

706 944

100,0

Mindösszesen

273

807 548

803 074

99,5

Egyéb versenyek Összesen

Megjegyzés: A középiskolák 9. évfolyamos tanulóiról a 2000–2004. években 8 204 925 adatot tartalmaz az adatbázis.

A rendelkezésre álló nagy mennyiségű adat (lásd 1. táblázat) lehetővé teszi az intézmények mutatóinak összehasonlítását, időbeli alakulásuk vizsgálatát egyenként vagy akár területi, megyei, település- és iskolatípus, illetőleg iskolafenntartó szerinti bontásban, vagy akár többszempontú elemzését is. Ezáltal lehetőség nyílik a középiskolai oktatás egészének fejlődésére vonatkozó következtetések levonására is. Az is látható, hogy a különböző versenyek eredményei alapján 208-féle, a felsőoktatási felvételek adatai szerint további 65-féle, összesen 273-féle iskolasorrend állítható össze. Ilyen nagyszámú mutató természetesen nem publikálható egy nyomtatott kiadványban, az érdeklődők a korábban jelzett internetes címeken érhetik el a számítógépes adatállományokat.

10

2. AZ EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓK (INDIKÁTOROK) A vizsgálatok lehetővé teszik, hogy a középiskolai munkát – a felsőoktatási felvételi vizsgák mutatószámainak és – néhány, nagy tömegeket megmozgató országos középiskolai verseny eredményeinek tükrében elemezzük.

A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI VIZSGÁK A felsőoktatási felvételi vizsgák adatai alapján a középiskolák a következő mutatók szerint értékelhetőek: A) Létszámokkal összefüggő adatok (százalékban) 1. A felsőoktatásba felvettek számát (F) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F/L táblázat; 2. A felsőoktatásba felvettek számát (F) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F/J táblázat; 3. A felsőoktatásba jelentkezők számát (J) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban J/L táblázat; 4. A felsőoktatásba jelentkezettek nyelvvizsgáinak számát (NY)3 a felsőoktatásba jelentkezettek létszámához (J) viszonyítva, továbbiakban NY/J táblázat; 5. A felsőoktatásba felvettek nyelvvizsgáinak számát (NY) a felsőoktatásba felvettek létszámához (F) viszonyítva, továbbiakban NY/F táblázat; 6. A felsőoktatásba jelentkezettek középfokú nyelvvizsgáinak számát (NYK) a felsőoktatásba jelentkezettek létszámához (J) viszonyítva, továbbiakban NYK/J táblázat; 7. A felsőoktatásba felvettek középfokú nyelvvizsgáinak számát (NYK) a felsőoktatásba felvettek létszámához (F) viszonyítva, továbbiakban NYK/F táblázat; 8. A felsőoktatásba jelentkezettek felsőfokú nyelvvizsgáinak számát (NYF) a felsőoktatásba jelentkezettek létszámához (J) viszonyítva, továbbiakban NYF/J táblázat; 9. A felsőoktatásba felvettek felsőfokú nyelvvizsgáinak számát (NYF) a felsőoktatásba felvettek létszámához (F) viszonyítva, továbbiakban NYF/F táblázat; 10. A tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre felvettek számát (F1) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F1/L táblázat; 11. A tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre felvettek számát (F1) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F1/J táblázat; 12. A műszaki és az agráregyetemekre felvettek számát (F2) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F2/L táblázat; 13. A műszaki és az agráregyetemekre felvettek számát (F2) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F2/J táblázat; 14. A főiskolákra felvettek számát (F3) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F3/L táblázat; 15. A főiskolákra felvettek számát (F3) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F3/J táblázat.

3

Azok a nyelvvizsgára vonatkozó adatok állnak rendelkezésünkre, amelyeket a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapok tartalmaznak.

11

12

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

A fenti 15-féle táblázat elkészítéséhez az 1991–2004. évekre vonatkozóan gyűltek össze az adatok. Az utóbbi évekre nézve a középiskolából hozott pont/felvételi vizsgán szerzett pont (H/SZ) mutató már félrevezető lenne, mert a felsőoktatási intézmények mind a kétféle pontot különbözőképpen számítják. B) A felvételi írásbeli dolgozatok átlagpontjai Négy mutató készült az 1992–2004. években megírt közös és egységes írásbeli vizsgák átlageredményeiből. Ezek: 16. Az érettségi évében felvételizők átlagai az összes felsőoktatási felvételi írásbeli vizsgán; 17. Az érettségi utáni évben felvételizők átlagai az összes felsőoktatási felvételi írásbeli vizsgán; 18. Az érettségi évében felvételizők átlagai 14 vizsgatárgy4 esetében; 19. Az érettségi utáni évben felvételizők átlagai 14 vizsgatárgy esetében. A felsőoktatási felvételek írásbeli vizsgái helyett 2005-től a kétszintű érettségi dolgozatainak alapján lehet bekerülni a felsőoktatási intézményekbe. Így a jövő évtől ezek eredményei alapján lehet majd megítélni a középiskolákban folyó munkát. Nem egyenértékűek a táblázatok abból a szempontból, hogy miként minősítik az iskolák továbbtanulásra felkészítő munkáját. E tekintetben többféle megítélés lehetséges, a következő, kurzív betűkkel szedett mondatok a kutatást végző – vitatható – véleményét tükrözik. A felvételi létszámokra és az írásbeli dolgozatokra vonatkozó mutatók közül az utóbbiak jelzik megbízhatóbban a középiskolai tanítás eredményességét, mert ezek a megszerzett ismeretek, tudás szintjét mérik. A létszámokra vonatkozó 15 mutató közül az iskolák felsőoktatásra felkészítő munkájának hatékonyságát legjobban az F/L mutató (a száz 12. évfolyamos tanulóból felvettek száma) jellemzi. Ez tükrözi ugyanis, hogy a tanulók hány százalékát teszi az iskola a továbbtanulásra fogékonnyá és alkalmassá, illetve irányítja olyan felsőoktatási intézménybe, ahol felvételi esélyei a legjobbak. Ez a mutató nagymértékben függ attól, hogy a tanulók olyan felsőoktatási intézménybe jelentkeznek-e, amelybe a felvétel feltételei a legkedvezőbbek számukra. Ismeretes, hogy vannak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek csak minimális felvételi követelményeket támasztanak, sőt olyanok is, amelyek felvételi vizsga nélkül szinte minden jelentkezőt felvesznek. Ha a középiskola ilyen intézményekbe irányítja gyengébb tanulóit, javíthatja ezt a mutatóját. Sokan tartják fontosnak az F/J mutató (a száz jelentkezőből felvettek száma) jelzéseit. Ez kétségtelen olyan iskolatípusok esetében, amelyeknek nem elsődleges feladata a továbbtanulásra való felkészítés (szakközépiskola, vegyes iskola). Azonban az ilyen alapon készült iskolasorrendeknek súlyos hibája, hogy jobb helyezési számot adnak azoknak az iskoláknak, amelyeknek csak egy-két tanulója jelentkezett a felsőoktatásba, ha azokat felvették (akár felvételi vizsga nélkül is), mint azoknak, amelyeknek valamennyi tanulója jelentkezett (akár a legigényesebb felsőoktatási intézményekbe), de közülük egyet nem vettek fel. Nem helyes sem az F/L, sem az F/J mutatók esetében összehasonlítani a gimnáziumi és a szakközépiskolai osztályokban végző tanulókat. Ezeket a mutatókat ugyanis úgy képezzük, hogy az érettségi évében felvételre jelentkezőket, illetve felvetteket vesszük figyelembe, a szakközépiskolások nagy része viszont az érettségi után a technikusi fokozat megszerzéséért elvégzi a középiskolák 13. évfolyamát is, s csak azt követően jelentkezik a felsőoktatásba. Ezért is készülnek külön iskolasorrendek a gimnáziumokra és a szakközépiskolákra. A vegyes (gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokat is tartalmazó) középiskolák sorrendjeinek értékelésénél ajánlatos figyelembe venni a gimnáziumi és szakközépiskolai osztályok arányát. A nyelvvizsgákra vonatkozó táblázatok (NY/J, NY/F, NYK/J, NYK/F, NYF/J, NYF/F) a tanulók idegen nyelvi felkészültségét jelzik. Ez a felsőoktatásba való bejutást illetően igen fontos tényező, hiszen szinte valamenynyi felsőoktatási intézmény többletpontokkal jutalmazza az államilag elismert nyelvvizsgákat. A jelentkezők közötti nyelvvizsgával rendelkezők aránya jobban jelzi a középiskolák nyelvi felkészítő munkáját, mint a felvettek közötti arány, mert utóbbiakban az is tükröződik, hogy a tanulók az egyéb tárgyak vizsgáin milyen eredménnyel 4

A vizsgatárgyak a következők: angol, biológia, fizika, földrajz, francia, kémia, közgazdaságtan, magyar nyelv és irodalom, matematika, német, olasz, orosz, spanyol, történelem.

12

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

13

szerepeltek. Ezek a mutatók azonban nemcsak az iskola felkészítő munkájára utalnak, hanem erősen függenek a családi körülményektől is. Az arányszámok kialakulásában ugyanis – az iskola felkészítő munkája mellett – jelentős a szerepe annak is, hogy a tanulók családi körülményei lehetővé teszik-e a magánúton (különórákon) való nyelvtanulást és az időszakonkénti hosszabb külföldi tartózkodást. Az elmúlt években az idegennyelv-tudás elismerése változott a felvételi eljárásban. Míg régebben több idegen nyelv állami nyelvvizsgával igazolt ismerete emelte a többletpontok számát, addig az utóbbi években már csak egy, illetve két idegen nyelv tudásáért jár pluszpont. Ezért ez a mutató nem alkalmas a nyelvismeret fejlődésének időbeli vizsgálatára, mert most a felvételre pályázók akkor is csak egy, illetve két állami nyelvvizsgát jeleznek felvételi lapjukon, ha több nyelvből rendelkeznek ilyennel. Több középiskola bírálta a múltban az F/L táblázat jelzésértékét amiatt, hogy összemossa azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyekbe nehéz feltételekkel, szigorú vizsgák árán lehet bekerülni azokkal, amelyek vizsgák nélkül veszik fel a pályázókat. Ezért készültek el a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre (nehezebb felvételi vizsgák, magasabb jelentkezési arányok) vonatkozó F1/L, F1/J mutatók, illetve a műszaki és az agráregyetemekre (alacsonyabb jelentkezési arányok, sok vizsgamentesség) vonatkozó F2/L, F2/J mutatók. Hasonló módon összeállítottuk a főiskolákra vonatkozó F3/L, F3/J mutatókat is. Ezek az indikátorok valóban jobban differenciálnak, mint azok, amelyek együtt kezelik az összes felsőoktatási intézményt. Hiányosságuk viszont – minthogy egy-egy középiskolában kicsi és gyakran véletlenszerű azoknak a tanulóknak a száma, akik egy adott iskolatípusba jelentkeznek –, hogy ezek a mutatók nem mindig tekinthetők jellemzőnek. Az írásbeli dolgozatok átlagait feltüntető táblázatok csökkentik azt a zavaró tényezőt, amely a továbbtanulási célként választott intézmények különböző felvételi követelményszintje miatt bizonytalanná teszi az iskolák összehasonlítását. A közös és egységes írásbeli dolgozatokat ugyanis tárgyanként egy időpontban, azonos tételekből írják a felvételizők, és azokat egységes javítási útmutató alapján értékelik. Ezért a dolgozatírás egy nagy versenynek tekinthető, amelyben évenként az iskolák tanulóinak legjobbjai (válogatott csapata) vesznek részt. Ezek a mutatók – együtt vizsgálva az OKTV és az egyéb versenyek tantárgyi táblázataival – jelzik, hogy az elit- és a tömegképzés az egyes iskolákban az adott tantárgyban milyen eredmények produkálására képes. Figyelembe kell azonban vennünk azt is, hogy a felvételizők egy jelentős része nem ír felvételi dolgozatot, hiszen ez több intézménycsoportban nem kötelező, illetve a legjobbak felmentést kapnak a felvételi vizsga alól. A felvételi mutatók értékelésénél arra is gondolnunk kell, hogy a vizsgált évtizedben a felvételi eljárás jelentősen megváltozott. A nagyszámú felvételi mentesség bevezetése, a felvételi arányok nagymértékű változása, a pontozási módszerek divergálása, majd az utóbbi években az eltérések csökkenése indokolttá teszi, hogy az idősorokat több mutató esetében fenntartásokkal kezeljük. A középiskolák általános képzésének eredményessége elsősorban a felsőoktatási felvételek mutatóival mérhető, hisz a felvételi vizsgáknak az 1991–2004-es évekre vonatkozó több mint hétszázhétezer adata többféle szempontból teszi lehetővé az iskolák csoportosítását. Az évenkénti közel ezer középiskolára vonatkozó, közel ötvenezer adat jellemző a középiskolások teljesítményére, ezért alkalmas általános tanulságok levonására. A felsőoktatási intézményekbe való bejutásra minden középiskolából a legjobban felkészült tanulók pályáznak, ezek számából, arányából és teljesítményéből nagy biztonsággal lehet következtetni az egyes középiskolákban és azok csoportjaiban folyó munka minőségére, a tanulók továbbtanulási esélyeire. A következő fejezetekben a számos felvételi mutatóból négy csoportot veszünk figyelembe. Ezek: – a felvételi vizsgákon megírt közös és egységes írásbeli dolgozatok átlageredményei, – a felsőoktatásba felvettek aránya a végző középiskolai osztályok létszámához viszonyítva (F/ L mutató) az összes felsőoktatási intézmény vonatkozásában, – az F/L mutató három felsőoktatási intézménycsoportot tekintve és – a felsőoktatási felvételekre jelentkező középiskolások nyelvvizsgáinak aránya. Az ismertetett mutatók alakulását a továbbiakban országos és területi szinten: a településtípusokra, a megyékre, a nagyvárosokra, valamint a fővárosi kerületekre vonatkozóan, illetve az iskolák fenntartók és képzési típusok szerint kialakított csoportjaiban vizsgáljuk. 13

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

14

A FELSŐOKTATÁSBA FELVETTEK ARÁNYA A 12. ÉVFOLYAMOK LÉTSZÁMÁHOZ VISZONYÍTVA E mutató (F/L)képzésénél a középiskolákat négy kategóriába soroltuk: gimnáziumok, művészeti középiskolák, szakközépiskolák, vegyes (gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokat oktató) középiskolák. Ezt a csoportosítást az indokolja, hogy ezeknek az iskolatípusoknak eltérő az elsődleges képzési célja: magasabb szintű tanulmányokra vagy szakmára történő felkészítés, illetve a más felvételi feltételeket támasztó művészeti felsőoktatásba való bejutás elősegítése. Ezért nem lenne méltányos e négy típusba tartozó iskolákat a felsőoktatási felvétel szempontjából összehasonlítani egymással. Ugyanakkor az egyes kategóriákba való besorolás sem könnyű feladat (és ennek megfelelően fenntartással kezelendő), hiszen ma már egyre gyakoribb, hogy egy intézményben többféle képzés is előfordul, sőt az egyes iskolákban oktatott programok kombinációi is rendkívül sokfélék.5 Az iskolák tipizálásánál az volt a szempont, hogy egy adott intézményben a 12. évfolyamokon 2004-ben milyen képzési programok működtek. 2. táblázat

A középiskolák száma intézménytípusonként, 1991–2004

Iskolatípusok

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Gimnáziumok

192

195

203

217

239

240

263

288

297

309

324

343

358

353

Vegyes középiskolák

150

153

159

164

168

168

171

175

177

177

177

176

176

184

Szakközépiskolák

275

301

317

342

378

379

396

414

411

414

409

417

411

395

11

12

13

17

17

17

19

19

21

21

22

20

20

20

628

661

692

740

802

804

849

896

906

921

932

956

965

952

Művészeti középiskolák Összesen

A középiskola-típusok összehasonlításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy míg a vizsgált időszakban az iskolák száma 52%-kal emelkedett, addig a gimnáziumoké 82%-kal, a szakközépiskoláé 44%kal, a vegyes iskoláké 3%-kal, a művészeti középiskoláké pedig 82%-kal. Az összefoglaló táblázatokban az iskolák eredményeit a mutatók ötévi átlagával jellemeztük. Azok az iskolák, amelyeknek az öt évben legalább négyszer nincs mutatója (nincs felvételiző diákja), nem szerepelnek. Így biztosítható, hogy az indikátorokat néhány év véletlenszerű adatai ne torzítsák (lásd 1. és 2. melléklet)6. E korlátozó feltételek miatt a felvételi arányokat feltüntető táblázatok 843 középiskolát tartalmaznak. Miután a táblázatokban az 1991–1995-ös és a 1999–2004-es7 évek helyezési számai és mutatói láthatók, véleményt alkothatunk az iskolák fejlődéséről is.

Országos szintű adatok Ma már közismert tény, hogy az elmúlt másfél évtizedben jelentős expanzió zajlott le a felsőoktatásban is. 3. táblázat

A felsőoktatásba jelentkezők és felvettek aránya, 1991–2004 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

*

Jelentkezési arány (J/L)*

41,4 47,5 50,5 51,3 51,3 52,6 52,4 52,7 54,5 50,7 49,8 59,5 61,8 68,8

Felvételi aránya (F/L) *

22,8 24,3 25,8 25,4 27,3 29,8 31,8 33,0 35,1 33,8 33,9 40,8 43,5 45,8

Felvett/jelentkező (F/J)*

55,1 51,2 51,2 49,6 53,2 56,7 60,7 62,5 64,4 66,6 68,1 68,5 70,4 67,4

Az adott évben 12. évfolyamos tanulókra vonatkozóan.

5

Erről bővebben lásd: Halász Gábor – Lannert Judit (Szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2000. Országos Közoktatási Intézet. Budapest, 2000. 6 E könyv korábbi köteteinek mellékleteiben az indikátorok alapján készített iskolasorrendeket közöltük. Ez sok félreértésre adott lehetőséget, nem tudtuk megértetni, hogy 5-10 hely különbség az iskolasorrendeknél alig bír valamilyen jelentőséggel az iskolák megítélésénél. Ezen túl csak az indikátorokat közöljük, megjegyezve, hogy mi számít kiváló, jó vagy kevésbé jó eredménynek. Így a mellékletekben közölhető indikátorok száma lényegesen nagyobb lehet a korábbiaknál. 7 A 12. évfolyamok 2001. évi adatai nem állnak rendelkezésre, ezért az ezzel kapcsolatos mutatókat az 1999., 2000., 2002., 2003. és 2004. évek átlagaiból képeztük.

14

15

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

1. ábra

A 12. évfolyamos tanulók, a felvételre jelentkezők és a felvettek száma, 1991–2004

1. megállapítás A vizsgált időszakban mind az érettségiző osztályok tanulóinak száma, mind a felvételre jelentkezők száma emelkedett. A jelentkezési arány (J/L) a 2000-2001. évi időleges visszaeséstől eltekintve folyamatosan növekedett, jelenleg a 12. évfolyamos tanulók csaknem 70%-a kíván felsőfokon továbbtanulni. Mivel azonban a felvettek száma lényegesen nagyobb mértékben növekedett, mint a 12. évfolyamon tanulóké, a felvételi arány (F/L) jelentős növekedése tapasztalható: az emelkedés 2000. és 2001. kivételével folyamatos volt. A felvett/jelentkező arány (F/J) növekedése – ami összefüggésben van a jelentkezési arány változásával – 1994 és 2003 között emelkedett, de 2004-ben visszaesett. A mutatók változása 1991-hez viszonyítva a 4. táblázatban látható. 4. táblázat

Az iskolák, a tanulók és a felvettek számának növekedése, 1991-hez viszonyítva

Év

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Iskolák száma

1,0

1,1

1,1

1,2

1,3

1,3

1,4

1,4

1,4

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

12. évfolyamos tanuló

1,0

1,1

1,3

1,3

1,3

1,4

1,4

1,5

1,4

1,5

1,6

1,4

1,3

1,4

Felvettek

1,0

1,0

1,5

1,6

1,6

1,7

1,8

1,9

1,8

1,8

1,9

2,5

2,6

2,8

F/L arány

1,0

1,1

1,1

1,1

1,2

1,3

1,4

1,5

1,6

1,5

1,5

1,8

1,9

2,0

2. megállapítás A vizsgált tizennégy évben az iskolák száma 52%-kal, a 12. évfolyamos tanulók száma 40%-kal növekedett, az ezekből az osztályokból a felsőoktatásba jelentkezők száma 132%-kal, a felvettek száma pedig 184%-kal emelkedett. Ez a felvételi arány 104%-os növekedését idézte elő, ami ennek az időszaknak kétségtelenül a legjelentősebb eredménye. Az utolsó három évben a felvett tanulók száma jelentősen nagyobb mértékben növekedett, mint az érettségizőké, ez a felvételi arány radikális emelkedését idézte elő.

15

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

16 5. táblázat

Változások a különböző felvételi arányokat (F/L) produkáló középiskolák számában, 1991–2004

Felvételi arány (F/L %)

Középiskolák száma 1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

90 felett

0

0

0

2

0

0

1

8

11

20

17

22

21

31

80–89,99

0

1

2

1

3

5

12

22

34

41

38

53

65

61

70–79,99

6

9

11

8

10

18

32

45

50

54

57

80

77

90

60–69,99

10

13

19

21

26

36

50

61

64

71

66

63

61

94

50–59,99

22

30

41

37

49

68

72

50

64

63

74

86

98

93

40–49,99

42

50

45

47

60

78

74

99

95

82

84

107

102

92

30–39,99

59

70

81

92

108

107

107

97

112

103

103

115

109

99

20–29,99

133

127

137

156

146

146

142

128

132

105

102

122

122

122

10–19,99

159

171

196

192

208

176

173

200

175

171

166

162

164

157

0,01–9,99

182

168

140

160

162

173

158

166

135

191

180

121

122

101

25

45

29

32

38

31

47

34

48

30

35

25

23

12

638

684

701

748

810

838

868

910

920

931

922

956

964

952

0 Összesen

2. ábra

A magas és az alacsony felvételi arányú iskolák, 1991–2004 (%)

3. megállapítás Az 5. táblázatból látható, hogy azoknak az iskoláknak az aránya, ahol a tanulók több mint 70%-át felveszik a felsőoktatásba, a 14 év alatt 1%-ról 19%-ra növekedett. Ugyanakkor azoknak az iskoláknak a száma, ahol kevesebb, mint a tanulók tized része tanulhat tovább felsőfokon, a 14 év alatt 32%-ról 12%ra csökkent. Még mindig több, mint száz azoknak a középiskoláknak a száma, amelyekből kevesebb, mint minden tizedik tanuló kerül felsőoktatási intézménybe. A 6. táblázat azt mutatja, hogy a hazai középiskolák mekkora hányadából kerülnek ki a felsőoktatási intézmények hallgatói. Ebből kitűnik, hogy a középiskolák egyes csoportjaiban tanulóknak különböző a továbbjutási esélye az egyetemekre, főiskolákra.

16

17

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

6. táblázat

A felsőoktatásba felvettek aránya a küldő iskolák aránya szerint, 1991–2004

A felsőoktatásAz iskolák százaléka, amelyből a tanulók a felsőoktatásba kerülnek ba felvett hallgatók százaléka 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 10%-ig

1,8

1,9

2,1

2,0

1,9

2,1

2,1

2,2

2,4

2,1

2,1

2,1

2,2

2,3

20%-ig

4,2

4,5

4,6

4,6

4,7

4,9

5,0

5,0

5,2

4,7

4,8

4,9

5,0

5,4

30%-ig

7,5

7,8

7,9

8,0

7,9

8,2

8,3

8,3

8,6

7,8

8,0

8,3

8,4

8,8

40%-ig

11,4

11,6

11,9

12,2

11,8

12,5

12,3

12,5

12,7

11,6

12,2

12,1

12,3

13,0

50%-ig

16,1

16,4

16,8

16,9

16,6

17,5

17,2

17,5

17,9

16,2

16,7

16,9

17,1

17,8

60%-ig

22,1

22,6

23,0

22,9

22,3

23,6

23,3

23,6

24,1

22,2

22,5

22,9

23,0

23,7

70%-ig

29,7

30,7

30,9

30,7

29,9

31,6

31,4

31,3

32,0

29,4

29,9

30,1

30,3

31,1

80%-ig

40,3

41,1

41,7

41,5

40,2

41,9

41,8

41,5

42,2

39,4

39,5

40,3

39,8

41,1

90%-ig

56,3

56,4

57,5

56,8

56,1

56,6

57,0

56,8

57,6

54,8

54,6

55,3

55,4

56,4

4. megállapítás Az egyetemi, főiskolai hallgatók fele a középiskolák 16-18 százalékából, kilencven százaléka pedig 5557%-ából került a felsőoktatásba. A 2004-ben érettségizett tanulók közül 242 iskolából (az iskolák egynegyed részéből) tíznél kevesebb hallgatót vettek fel a felsőoktatási intézményekbe, ezekben tanult a 12. évfolyamosok 13,1%-a. Ezekből az iskolákból csak minden tizenegyedik tanuló került a felsőoktatásba, de ezek közül az iskolák közül 19-ből három, 21-ből két, 24-ből egy tanult tovább és 12-ből egy sem. 7. táblázat

A középiskolai tanulók továbbtanulási esélye, 1991–1995 és 1999–2004

Iskolák száma 1991–1995

Iskolák százaléka

1999–2004

1991–1995

1999–2004

12. évfolyamos tanuló 1991–1995

1999–2004

Felvettek száma 1991–1995

Felvételi arány (%)

1999–2004

1991–1995

1999–2004

14

21

1,7

2,1

14 154

19 993

8 613

16 188

60,9

81,0

19

27

2,4

2,6

15 900

21 116

8 690

15 755

54,7

74,6

24

32

3,0

3,1

18 894

22 948

8 479

16 202

44,9

70,6

28

38

3,5

3,7

20 833

25 172

8 271

15 954

39,6

63,4

34

46

4,2

4,5

26 053

27 160

8 580

15 796

32,9

58,2

45

58

5,6

5,7

27 821

32 024

8 539

16 171

30,7

50,5

59

71

7,3

6,9

34 267

34 151

8 592

15 932

25,1

46,7

77

99

9,6

9,7

37 900

44 422

8 519

15 982

22,5

36,0

124

153

15,4

15,0

53 029

63 143

8 440

15 985

15,9

25,3

380

477

47,3

46,7

91 907

114 894

9 017

15 945

9,8

13,9

804

1 022

100,0

100,0

337 169

405 026

85 238

159 910

25,8

39,5

5. megállapítás A fenti adatokból kiszámítható, hogy az elmúlt öt évben a középiskolák 4,7%-ából került be a felsőoktatásba a felvettek egyötöde, ezekben az érettségiző osztályok tanulóinak 10%-a tanult, az ő továbbtanulási esélyük 78% volt. Az iskolák további 11,4%-ából került be a felsőoktatásba a felvettek 30%-a, ezekben a 12. évfolyamosok 19%-a tanult, e fiatalok továbbtanulási esélye 64%. A középiskolák további 37,3%-ából került be a felvettek 40%-a, akiknek a továbbtanulási esélye 37% volt. Ugyanakkor a magyar középiskolák 46,7%-ából, amelyben a tanulók 28%-a tanult, csak a tanulók 14%-a kerülhetett a felsőoktatásba. 17

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

18

A táblázat lehetőséget ad arra is, hogy ezeket az adatokat összehasonlítsuk egy nyolc évvel korábbi helyzettel, amikor a felvettek egyötöde az iskolák kisebb hányadából (4,1%) és kevesebb számú tanulóból került a felsőoktatásba. Ebben a korábbi ötéves periódusban az iskolák egy nagyobb hányadából (47,3%), amelyben a tanulók 27%-a tanult, csak 10%-uk kerülhetett egyetemekre, főiskolákra. Természetesen az egyes iskolák megítélésénél figyelembe kell venni mindazokat a tényezőket, melyeket az előző fejezetben részletesen kifejtettünk (a tanulók kiválasztásának eltérő lehetőségei, a diákok szociális, kulturális és gazdasági körülményei, az iskolák különböző képzési célja, feladata stb.).

A településtípusok adatai A középiskolák településtípusonkénti megoszlása a következőképpen változott. 8. táblázat

A középiskolák száma településtípusonként, 1991–2004

Településtípusok 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Budapest

135

149

156

175

188

196

206

217

219

220

227

238

241

241

100 000 felett

124

129

131

140

149

156

159

164

168

169

170

173

176

171

50 001–100 000

100

102

105

108

115

115

120

128

129

132

127

129

129

125

25 001–50 000

92

102

101

110

118

123

124

126

126

126

122

124

125

126

10 001–25 000

123

131

134

140

154

154

161

171

170

173

170

174

178

177

5 001–10 000

54

56

57

58

66

69

72

76

80

79

74

80

79

79

5 000 alatt

15

15

17

17

20

25

26

28

28

32

33

38

36

33

Összesen

643

684

701

748

810

838

868

910

920

931

923

956

964

952

Az elmúlt 14 évben a legkisebb településeken 120%-kal, a fővárosban 79%-kal növekedett az iskolák száma, a többi településtípus esetében közel azonos mértékű, 25–47%-os a növekedési arány. 9. táblázat

A felvételi arányok (F/L) településnagyság szerint, 1991–2004

Településtípus 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

1991– 2000– 1995 2004

Budapest

19,1 20,8 21,3 20,0 21,4 24,6 26,8 28,2 32,0 31,3 30,3 34,2 35,5 39,7

20,6

34,1

100 000 felett

27,7 28,6 30,1 30,6 33,2 35,9 39,1 40,0 40,8 41,3 40,3 50,2 52,4 54,6

30,2

47,5

50 001–100 000 24,8 26,8 27,9 28,5 30,6 33,2 34,4 35,7 36,9 33,7 36,6 47,0 47,5 47,8

27,9

42,0

25 001–50 000

21,6 23,2 26,5 25,6 26,4 27,3 30,1 30,8 34,4 31,3 32,8 41,4 44,5 44,9

24,9

38,7

10 001–25 000

22,6 23,9 26,0 25,8 27,9 31,0 31,5 32,5 33,8 31,9 33,0 40,6 41,6 44,3

25,4

38,0

5 001–10 000

16,6 20,7 22,3 21,6 22,3 24,6 25,1 27,0 30,7 29,9 25,8 26,2 38,4 39,8

20,9

31,4

5 000 alatt

18,4 20,9 22,2 19,5 20,7 22,0 21,9 25,3 27,3 22,8 19,4 25,3 29,4 35,5

20,4

26,2

Összesen

22,8 24,3 25,8 25,4 27,3 29,8 31,8 33,0 35,1 33,8 33,9 40,8 43,5 45,8

25,3

39,3

6. megállapítás Legmagasabb a felvételi arány a százezer lakos feletti nyolc nagyváros (Debrecen, Pécs, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét) iskoláiban. Ezt követi a tizenegy 50–100 ezer lakosú város (Szombathely, Szolnok, Tatabánya, Kaposvár, Békéscsaba, Veszprém, Zalaegerszeg, Eger, Dunaújváros, Sopron, Nagykanizsa). Harmadik helyen 1999-ig a 10–25 ezer lakosú, negyediken a 25–50 ezer lakosúak városok voltak, de 2000-től helyet cseréltek. A főváros iskolái eddig nyolcszor a 6., ötször az ötödik helyen voltak, cserélgetve ezt a két helyet az 5–10 ezer lakosú városokkal. A hetedik helyen 1994 óta az ötezer lélekszám alatti települések találhatók.

18

19

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

3. ábra

Különbség a legmagasabb és legalacsonyabb felvételi arányú településtípus között, 1991–2004

7. megállapítás A településtípusok közötti különbség 1992-ben csökkent, majd 1993-tól 1997-ig folyamatosan növekedett; az 1998-as és 1999-es visszaesés után 2002-ig tovább növekedett, majd az utolsó két évben ismét csökkent. Aggasztó az a jelenség, hogy 2004-ben a legalacsonyabb és a legmagasabb felvételi arányú településtípus közötti különbség csaknem 2,5-szerese az 1992. évinek.

A megyék adatai A felvételi arányok (a felsőoktatásba felvettek száma a 12. évfolyamosok létszámához viszonyítva) megyék szerint a következőképpen alakulnak. 10. táblázat

A megyék sorrendje a felvételi arányok szerint, 1991–2004

Megye

1991–1995

2000–2004

Baranya

8.

28,0

12.

39,4

Bács-Kiskun

1.

30,8

4.

45,1

11.

25,7

14.

37,9

Borsod-Abaúj-Zemplén

6.

28,6

9.

41,5

Csongrád

7.

28,5

10.

41,2

17.

23,8

13.

38,0

Győr-Moson-Sopron

2.

29,3

1.

48,0

Hajdú-Bihar

9.

27,3

3.

45,8

Heves

5.

28,7

8.

41,6

Jász-Nagykun-Szolnok

13.

25,5

11.

40,3

Komárom-Esztergom

16.

23,9

15.

36,4

Nógrád

19.

20,7

20.

31,3

Pest

18.

23,3

17.

35,1

Somogy

15.

24,4

19.

33,8

3.

28,8

2.

46,1

12.

25,7

6.

42,6

Békés

Fejér

Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna

19

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

20 Megye

1991–1995

2000–2004

Vas

10.

26,7

7.

42,3

Veszprém

14.

25,3

16.

35,5

4.

28,7

5.

43,6

20.

20,5

18.

34,0

Zala Budapest Különbség*

10,3

16,7

* Az első és az utolsó helyen álló megye felvételi aránya között.

8. megállapítás Meglepő, hogy a három első helyen olyan – gazdasági helyzetét tekintve eltérő – megye iskolái foglalnak helyet, mint Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar. A 2000–2004. évi és az 1991–1995. évi felvételi arányok szerinti sorrendben elfoglalt helyek különbségével is mérhető a megyék fejlődése. Az utolsó öt évben Hajdú-Bihar és Tolna megyék iskolái hat, Fejér megyéé négy hellyel léptek előre, viszont Somogy és Baranya megyéké négyet léptek hátra az 1991–1995 közötti időszakra vonatkoztatott helyezéshez képest. Sajnálatos, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megyék közötti különbség növekedése tapasztalható: 1996-ig folyamatos volt a növekedés, amely 1998-ban és 1999-ben időlegesen csökkent, de 1999-ben, 2000-ben és 2002-ben ismét folytatódott, az elmúlt két évben újra csökkent. A 2004. évi különbség 71%-kal magasabb az 1991. évinél. Lásd az 5. melléklet 5.1. térképét.

A nagyvárosok adatai A nagyvárosok esetében nyolc százezer lakos feletti város, tizenkét 50–100 ezer lakosú város és három kisebb lélekszámú megyeközpont adatait vettük figyelembe. E nagyvárosok elemzésekor nem szabad elfelejtenünk, hogy a megállapítások nem kizárólag az adott településen lakó tanulók eredményeit tükrözik, mert a figyelembe vett intézmények diákjainak 40-60%-a más településekről jár be az iskolákba. Az érdeklődő olvasó találhat összefüggéseket egy adott megye és a hozzá tartozó nagyvárosok mutatói között. 11. táblázat Város

A felsőoktatási felvételek arányai (F/L) alakulása a nagyvárosokban, 1991–2004 1991–1995 sorrend

F/L

2000–2004 sorrend

Város

F/L

1991–1995 sorrend

F/L

2000–2004 sorrend

F/L

Békéscsaba

12.

27,98

14.

39,33

Pécs

11.

28,42

12.

44,51

Debrecen

10.

28,76

3.

49,12

Salgótarján

19.

22,67

20.

32,85

Dunaújváros

13.

27,97

19.

33,57

Sopron

21.

18,96

18.

34,23

Eger

4.

31,48

4.

48,31

Szeged

6.

31,07

10.

45,07

Esztergom

18.

23,12

16.

38,59

Székesfehérvár 15.

26,25

7.

45,53

Győr

7.

30,90

2.

52,01

Szekszárd

22.

14,57

22.

31,84

Kaposvár

14.

27,06

17.

35,68

Szolnok

9.

28,92

5.

48,14

Kecskemét

1.

34,81

6.

47,35

Szombathely

17.

25,51

11.

44,87

Miskolc

5.

31,07

8.

45,50

Tatabánya

20.

20,31

21.

32,64

Nagykanizsa

16.

26,02

15.

39,12

Veszprém

8.

29,00

13.

41,08

Nyíregyháza

2.

34,52

1.

52,39

Zalaegerszeg

3.

32,90

9.

45,12

Különbség* * A legmagasabb és legalacsonyabb F/L arány között.

20

38,28

29,17

21

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

9. megállapítás Az első helyeken Nyíregyháza, Győr, Debrecen, az utolsókon Szekszárd, Tatabánya, Salgótarján, Dunaújváros középiskoláinak a tanulói állnak. Az 1991–1995. és a 2000–2004. évi felvételi arányok szerinti sorrendben elfoglalt helyek különbségével is mérhető a nagyvárosok iskoláinak fejlődése. Az utolsó öt évben Székesfehérvár nyolc, Debrecen hét, Szombathely hat, Győr öt, Szolnok négy hellyel lépett előre, ugyanakkor Dunaújváros és Zalaegerszeg hat, Kecskemét és Veszprém öt, míg Szeged négy hellyel esett vissza.

Az iskolafenntartó szervezetek adatai Az elmúlt tizennégy évben a magyar középiskolák összetétele jelentős mértékben megváltozott mind az őket fenntartó szervezetek, mind képzési programjaik szerint. Ezt a tényt az egyes sorrendek megítélésekor feltétlenül figyelembe kell venni. Az adatbázisban nyilvántartott iskolák száma különböző okokból – nincs vagy kevés információnk van róluk – eltérhet a más statisztikákban (Oktatási Minisztérium, KSH stb.) közölt adatoktól. Látható, hogy míg az önkormányzati és az állami iskolák száma egyharmadával növekedett 1991 és 2004 között, az egyházi iskoláké megháromszorozódott, az alapítványi és egyéb iskolák együttes száma pedig tizenkétszeresére növekedett. 12. táblázat

A középiskolák száma iskolafenntartók szerint, 1991–2004

Iskolafenntartó szervezet 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Megyei önkormányzat

167

182

186

199

211

212

217

219

221

223

215

244

244

279

Települési önkormányzat 416

438

448

476

503

518

535

550

548

548

546

536

533

511

Központi költségvetési szerv*

25

28

28

28

33

34

37

37

38

35

30

25

25

23

Egyház, felekezet

30

30

33

34

44

50

53

61

62

68

71

82

89

89

Alapítvány

6

5

5

8

14

17

19

30

36

41

46

51

54

55

Egyéb

–

1

1

4

5

7

7

13

15

16

15

19

19

18

644

684

701

749

810

838

868

910

920

931

923

957

964

975

Összesen

* Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei.

13. táblázat

A középiskolások felvételi arányai az iskolafenntartók szerint, 1991–2004

Iskolafenntartó szervezet 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Megyei önkormányzat

1991– 2000– 1995 2004

13,4 15,2 15,8 15,5 16,8 18,4 19,4 20,0 22,0 19,9 19,3 26,6 26,8 29,4 15,7 24,3

Települési önkormányzat 25,1 26,6 28,2 28,2 30,1 32,8 35,6 36,8 39,3 37,3 37,6 45,7 47,8 49,7 27,5 42,9 Központi költségvetési szerv*

37,8 42,6 45,9 39,4 44,5 43,2 40,2 43,9 40,2 48,7 59,5 56,7 58,3 52,9 38,3 50,3

Egyház, felekezet

32,4 34,5 39,8 37,5 40,0 48,6 50,1 54,0 54,4 62,8 60,5 65,5 67,1 66,0 36,7 63,7

Alapítvány

20,5 24,2 25,7 30,2 25,5 29,8 32,1 30,4 39,1 29,0 24,7 31,3 33,3 38,0 27,1 32,9

Egyéb Országos átlag

– 13,3 10,0

3,9 15,7 22,4 14,8 19,5 24,2 22,3 20,4

5,0 19,8 38,3 13,2 12,2

22,8 24,3 25,8 25,4 27,3 29,8 31,8 33,0 35,1 33,8 33,6 40,8 43,5 45,8 25,3 39,3

* Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei.

21

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

22

10. megállapítás A felvételi arány 1991 és 1995 között legmagasabb a központi költségvetési szervek (egyetemek, főiskolák, HM stb.) iskoláiban volt, majd 1996 óta az egyházak, felekezetek iskolái kerültek az élre. Harmadik helyen legtöbbször általában a települési önkormányzatok iskolái, negyediken az alapítványok iskolái voltak. Az ötödik és a hatodik helyen felváltva a megyei önkormányzatok és az egyéb fenntartók iskolái álltak. A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkező iskolacsoportok közötti különbség 1994-ig emelkedett, 1995-ben közel 8%-os csökkenés következett be, ezt követően az eltérés mértéke 2002-ig emelkedett, majd az utolsó két évben csökkent. 2004-ben a különbség az 1991. évi 1,8-szerese.

A középiskola-típusok adatai A magyar közoktatási rendszerben a kilencvenes évtizedben lezajló változások alapvetően érintették az egyes oktatási intézmények képzési profilját. A vegyes iskolák száma, ahol többféle oktatási program folyik párhuzamosan, olyan nagy mértékben növekedett, hogy az iskolatípus fogalmával ma már nem írható le pontosan a hazai középfokú oktatás. A középiskola-típusok számának alakulása az elmúlt tizennégy évben könyvünk 2. táblázatában látható. A 12. évfolyamos tanulók közül a felsőoktatásba bekerülők aránya az 1991–1995-ös és az 1999–2004-es időszakot összehasonlítva – a művészeti középiskolák kivételével – minden iskolatípusban növekedett. 14. táblázat

A középiskolák felvételi arányai iskolatípusonként, 1991–2004

Iskolatípus

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 1991–1995 2000–2004

Gimnáziumok

35,7 38,4 39,9 39,6 43,3 49,2 53,2 57,0 60,0 64,2 60,8 60,7 65,4 69,0

39,3

63,6

Művészeti középiskolák 49,5 54,0 47,0 51,9 37,7 40,0 36,8 35,9 38,8 42,2 42,4 36,5 36,7 34,5

47,3

38,3

Szakközé iskolák

12,5 13,5 15,1 14,8 16,0 16,7 17,6 17,7 19,4 15,5 17,2 23,5 25,0 27,0

14,9

21,4

Vegyes középiskolák

19,7 20,9 22,3 22,5 24,6 27,7 30,4 31,8 34,7 35,3 31,8 41,9 43,6 42,9

22,1

37,2

Összes középiskola

22,8 24,3 25,8 25,4 27,3 29,8 31,8 33,0 35,2 33,8 33,8 40,8 43,5 45,8

25,3

39,3

11. megállapítás Mint látható, 2004-re – 1991-hez képest – a gimnáziumok felvételi aránya 93%-kal, a vegyes középiskoláké 118%-kal, a szakközépiskoláké 116%-kal növekedett. A növekedési ütem ilyen jelentős mértékű eltérése mögött az egyes iskolatípusok átlagai közötti különbségek évenként kimutatható nagymértékű növekedése áll. 15. táblázat

A különböző iskolatípusok felvételi arányai közötti különbség, 1991–2004 Iskolatípus

Gimnázium – szakközépiskola Gimnázium – vegyes középiskola Vegyes középiskola – szakközépiskola

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 23,2 24,9 24,8 24,8 27,3 32,5 35,6 39,3 40,6 48,7 43,6 37,2 40,4 42,0 16,0 17,5 17,6 17,1 18,7 21,5 22,8 25,2 25,3 28,9 29,0 18,8 21,8 26,1 7,2

7,4

7,2

7,7

8,6

11 12,8 14,1 15,3 19,8 14,6 18,4 18,6 15,9

12. megállapítás Miután mind a gimnáziumokban, mind a vegyes középiskolákban különböző programok szerint folyik az oktatás, a felsőoktatási felvételi arányokat e dimenzió mentén is megvizsgáltuk (bár a részletes adatokat táblázat formájában nem közöltük). A gimnáziumok esetében ott a legmagasabb a felvételi arány, ahol hat és nyolc évfolyamos tantervű osztályok egyaránt vannak, a második helyen 1999-ig a hat évfolyamos gimnáziumok voltak, de azóta visszaestek a negyedik-ötödik helyre. A második helyre 2000 óta feljöttek a négy és hat, valamint a négy és nyolc évfolyamos gimnáziumok a harmadik-negyedik helyről. Az utolsó három helyen a négy, a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok voltak. 22

23

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

A vegyes középiskolák gimnáziumi osztályai esetében a felvételi arány szerinti sorrend a következőképpen alakul: első helyen állnak azok az iskolák, ahol 4 és 8, illetőleg 4 és 6 évfolyamos tantervű tanítás folyik, a hat évfolyamos tantervűek a harmadik helyen, míg a négy évfolyamosak az utolsó helyen találhatók.

FELVÉTELI ARÁNYOK FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYCSOPORTONKÉNT Mint már említettük, ha az összes felsőoktatásba felvett diák számát viszonyítjuk a középiskolák 12. évfolyamának létszámához, és e mutató szerint ítéljük meg a középiskolákat, elhanyagoljuk azt az igen fontos körülményt, hogy a különböző felsőoktatási intézményekbe való felvétel esélyei, nehézségei jelentősen eltérnek. Ha egy iskola tanulóit olyan főiskolára irányítja, ahol bárkit felvesznek felvételi vizsga nélkül (vannak ilyen főiskolák!), 100%-os felvételi mutatót érhet el. Ennek kiküszöbölésére csoportosítottuk a felsőoktatási intézményeket három kategóriába (ennél több kategória esetén az adatok áttekinthetetlenné válnának). Az első csoportban – tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek – igen magas a felvételre jelentkezők aránya a felvehetők számához képest, ezért általában magasak a felvételi követelmények. A második csoportban – műszaki és agráregyetemek – általában alacsonyabb a jelentkezési arány, így vagy csak írásbeli vizsgák vannak, vagy egyáltalán nincsenek felvételi vizsgák. A harmadik csoportban – főiskolák – igen eltérőek a felvételi körülmények: van, ahol igen magasak, van, ahol egyáltalán nem kell felvételizni. Természetesen mindhárom csoporton belül is vannak jelentős eltérések az egyes intézmények felvételi vizsgáinak követelményeiben. A középiskolák tanulóinak felsőoktatási intézménytípusonkénti felvételi arányait összesítő táblázat megyénkénti bontásban az 1. mellékletben látható. Az indikátorképzés szempontjai azonosak az összes felvételizőre vonatkozó F/L átlagról szóló részben leírtakkal, a táblázat 858 iskola mutatóit tartalmazza.

Országos szintű adatok Mélyebb betekintést ad az egyes iskolák felsőoktatásra való felkészítő munkájába, ha felsőoktatási intézménytípusonként vizsgáljuk a felvételi arányokat. 16. táblázat

A 12. évfolyamosok felvételi arányai felsőoktatási intézménytípusonként, 1991–2004 1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

12. évfolyamok létszáma 56 834 62 923 71 921 72 010 73 986 77 347 79 332 82 015 78 538 69 342 88 357 75 980 76 216 79 484 Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek Felvettek száma

3 535

4 115

5 300

4 813

5 166

6 305

6 583

6,2

6,5

7,4

6,7

7,0

8,2

8,3

9,0

14,6

12,5

10,4

14,3

14,5

14,9

2 274

2 988

3 258

3 040

3 694

4 481

4 773

4 314

2 123

4 223

4 567

5 188

4 534

4 873

4,0

4,7

4,5

4,2

5,0

5,8

6,0

5,3

2,7

6,1

5,2

6,8

5,9

6,1

7 119

8 171

12,5

13,0

Felvételi arány (%)

7 354 11 454

8 635

9 170 10 843 11 039 11 883

Műszaki és agráregyetemek Felvettek száma Felvételi arány (%) Főiskolák Felvettek száma Felvételi arány (%)

9 952 10 335 11 224 12 221 13 352 15 350 13 980 15 578 16 246 15 762 17 486 16 538 13,8

14,4

15,2

15,8

16,8

18,7

17,8

22,5

18,4

20,7

22,9

24,6

13. megállapítás Az elmúlt tizennégy évben az érettségi évében felvettek száma legnagyobb mértékben, 236%-kal a tudományegyetemi csoportban növekedett, ezt követik a főiskolák 132%-os emelkedéssel, míg a műszakiagrár csoportban 114%-os volt a növekedés. Az érettségi évében felvettek felvételi arányai hasonló módon emelkedtek: a tudományegyetemi csoportban 140%-kal, a főiskolák esetében 97%-kal, a műszaki-agrár csoportban 53%-kal. Ha arra a kérdésre keresünk választ, hogy milyen összefüggés látható a küldő középiskolák és a felsőoktatásba bekerült diákok száma és/vagy aránya között a különböző felsőoktatási intézménytípusok esetében, a 17. táblázatból vonhatunk le következtetéseket. 23

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

24 17. táblázat

A felsőoktatásba felvettek és az őket képző középiskolák aránya felsőoktatási intézménytípusonként, a 2000–2004-es évek együttesen

Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek Iskolák

Műszaki és agráregyetemek

Felvettek

Iskolák

Főiskolák

Felvettek

Iskolák

Felvettek

százaléka

száma

százaléka

száma

százaléka

száma

százaléka

száma

százaléka

száma

százaléka

11

1,1

5 245

10,1

15

1,4

2 360

10,1

30

2,9

8 503

10,1

17

1,6

10 397

20,0

21

2,1

4 749

20,4

38

3,7

16 920

20,1

23

2,2

15 738

30,3

26

2,4

7 051

30,3

44

4,2

25 287

30,0

28

2,7

20 878

40,2

29

2,9

9 379

40,2

50

4,8

33 693

40,0

35

3,4

26 039

50,2

38

3,6

11 689

50,2

58

5,6

42 168

50,1

43

4,2

31 139

60,0

47

4,5

13 995

60,1

68

6,6

50 507

60,0

60

5,8

36 374

70,1

62

6,0

16 317

70,0

79

7,6

58 926

70,0

80

7,7

41 521

80,0

88

8,5

18 649

80,0

113

10,9

67 391

80,1

133

12,8

46 694

90,0

135

13,1

20 978

90,0

155

15,0

75 768

90,0

545

52,6

51 884

100,0

646

43,8

23 302

100,0

392

37,8

84 167

100,0

száma

14. megállapítás Az utolsó öt évet együtt vizsgálva a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre az érettségi évében felvett diákok fele a magyar középiskolák 11%-ából, a műszaki és agráregyetemekre 20,8%-ából, a főiskolákra pedig 21,2%-ából került ki. Ha a felvett tanulók kilencven százalékára vonatkozó adatokat tekintjük felsőoktatási intézménytípusokként, a küldő iskolák arányai 41,5%, 44,6%, illetve 61,3%. Ennek a másik oldala, hogy a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre a középiskolák 58,2%-ából csak minden harminchatodik diák kerülhetett be, a műszaki és agráregyetemekre a középiskolák 45%-ából csak minden hetvenegyedik diákot vették fel, a főiskolákon a középiskolák 39%-ából pedig csak minden tizedik diák kapott helyet.

A településtípusok adatai A településtípusok szerinti felvételi arányok az egyes felsőoktatási intézménytípusoknál eltérően alakulnak (vesd össze a 9. táblázattal és a 6. megállapítással). 18. táblázat

A felsőoktatási intézménytípusok felvételi arányai településtípusonként, 1991–1995 és 2000–2004

Településtípus

Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek 1991–1995

2000–2004

Műszaki és agráregyetemek 1991–1995

Főiskolák

2000–2004

1991–1995

2000–2004

sorrend

F/L

sorrend

F/L

sorrend

F/L

sorrend

F/L

sorrend

F/L

sorrend

F/L

Budapest

2.

6,4

2.

12,1

3.

4,7

2.

6,0

7.

9,4

7.

16,0

100 000 felett

1.

9,9

1.

17,2

1.

4,8

1.

6,7

3.

15,3

3–4.

22,2

50 001–100 000

3.

6,3

3.

11,9

2.

4,7

3.

5,6

1.

16,7

1.

22,6

25 001–50 000

5.

5,4

6.

10,9

4.

4,4

6.

5,1

4.

15,2

5.

21,5

10 001–25 000

4.

5,6

5.

11,2

6.

4,2

5.

5,2

2.

15,6

3–4.

22,2

5 001–10 000

7.

4,0

4.

11,5

7.

3,1

4.

5,3

5.

13,8

2.

23,9

5 000 alatt

6.

4,8

7.

8,4

5.

4,2

7.

4,2

6.

11,4

6.

18,8

Országos átlag

24

6,8

12,8

4,5

5,8

13,9

20,8

25

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

15. megállapítás A tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemi csoportban legmagasabb a felvételi arány a százezer lakos feletti nyolc nagyváros iskoláiban, a második helyen legtöbb évben a főváros iskolái vannak. A harmadik-negyedik helyen általában az 50–100 és a 25–50 ezer lakosú városok iskolái osztoznak. Az elmúlt öt évben az utolsó három helyen a 10–25 ezer lakosú városok és a kisebb települések iskolái évenként váltogatták egymást. A műszaki, agráregyetemi csoportban az első három helyen a legtöbb évben a három legnagyobb településtípus iskolái váltották egymást, az utolsó három helyen pedig a kisebb településtípusok iskolái váltakoztak. A főiskolai csoportban az 50–100 ezer lakosú városok foglalják el az első helyet, a másodikon legtöbbször a 100 ezer feletti nagyvárosok voltak, a harmadik–ötödik helyen az ötezer lakos feletti településtípusok váltakoztak, az utolsó két helyet a főváros és a legkisebb települések iskolái foglalták el. 19. táblázat

A legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú településtípus közötti különbség felsőoktatási intézménytípusok szerint, 1991–2004

Intézménytípus

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Tudományegyetemek

8,4

10,3

9,9

9,5

11,9

12,1

12,0

13,5

10,9

18,5

19,8

11,3

13,3

12,1

Műszaki és agráregyetemek

4,8

3,6

4,1

3,7

4,4

6,9

7,1

6,9

2,8

8,3

7,7

6,0

3,3

3,1

Főiskolák

5,2

5,4

7,1

15,4

9,9

7,0

12,0

9,2

16,7

8,9

13,3

10,0

9,6

7,3

16. megállapítás A legalacsonyabb és legmagasabb felvételi aránnyal rendelkező települések közötti különbség a tizennégy év alatt a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemi csoportban 44%-kal, a főiskolaiban pedig 40%-kal növekedett, a műszaki, agráregyetemi csoportban ingadozások mellett csökkent.

A megyék adatai A középiskolai munka eredményességének megyénkénti vizsgálata esetén sem szabad megfeledkezni az oktatás társadalmi, gazdasági környezetéről. Magyarország régiói, illetve megyéi köztudottan jelentősen eltérnek egymástól településszerkezeti szempontból, a lakosságszám tekintetében, az egy főre jutó GDP mértéke, a munkanélküliség mutatói szerint stb. Jelen tanulmányunkban nem célunk minden településszociológiai tényező számbavétele, pusztán a rendelkezésünkre álló, az oktatás eredményességét jelző adatok közlését és elemzését vállalhatjuk. Egy adott megye tanulóinak továbbtanulási sikerességéről (lásd 10. táblázat és 8. megállapítás) árnyaltabb képet kapunk, ha felsőoktatási intézménytípusok szerint vizsgálódunk. 20. táblázat

A megyék sorrendje a különböző felsőoktatási intézménycsoportok felvételi arányai szerint, 1991–1995 és 2000–2004

Megye

Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád

Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek 1991–1995 sorrend 1. 4. 11. 5. 3.

F/L 10,9 8,3 6,1 7,9 10,0

2000–2004 sorrend 3. 4. 11. 6. 2.

F/L 17,2 14,4 11,8 13,5 18,0

Műszaki és agráregyetemek 1991–1995 sorrend 19. 12. 20. 1. 14.

F/L 3,3 4,0 3,2 6,3 3,8

Főiskolák

2000–2004 sorrend 17. 16. 20. 1. 19.

F/L 4,0 4,5 3,6 8,2 3,7

1991–1995 sorrend 15. 1. 8. 14. 13.

F/L 13,8 18,3 16,3 14,2 14,7

2000–2004 sorrend 17. 3. 10. 16. 15.

F/L 18,3 26,3 21,7 18,8 19,1

25

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

26 Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek

Megye

1991–1995

Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Országos átlag

sorrend 19. 10. 2. 14. 6. 12. 18. 20. 17. 16. 13. 15. 7. 8. 9.

F/L 4,5 6,3 10,2 5,4 7,1 5,5 4,6 4,4 4,7 5,0 5,5 5,4 6,8 6,5 6,4 6,8

2000–2004 sorrend 18. 10. 1. 9. 15. 19. 20. 12. 14. 5. 7. 16. 17. 13. 8.

F/L 9,4 11,8 19,3 11,8 11,1 9,4 7,5 11,4 11,1 14,0 13,1 10,7 10,5 11,4 12,1 13,2

Műszaki és agráregyetemek 1991–1995 sorrend 9. 2. 17. 3. 15. 16. 5. 18. 4. 10. 13. 11. 6. 7. 8.

F/L 4,3 5,5 3,6 5,4 3,7 3,7 5,1 3,4 5,1 4,2 3,9 4,1 5,0 5,0 4,7 4,5

Főiskolák

2000–2004 sorrend 10. 2. 3. 8. 15. 11. 18. 6. 14. 13. 9. 12. 4. 5. 7.

F/L 5,6 7,8 6,9 6,0 4,5 5,6 3,8 6,1 4,8 5,4 5,6 5,5 6,5 6,2 6,0 5,3

1991–1995 sorrend 12. 4. 18. 2. 3. 9. 16. 19. 17. 10. 7. 5. 11. 6. 20.

F/L 14,9 17,4 13,4 17,8 17,6 15,4 13,7 12,9 13,5 15,1 16,3 17,2 15,1 16,8 9,3 13,9

2000–2004 sorrend 9. 1. 13. 8. 7. 11. 18. 12. 19. 2. 5. 4. 14. 6. 20.

F/L 22,4 28,6 20,1 23,2 24,0 21,6 18,3 21,1 17,7 26,8 24,4 25,5 20,1 24,2 16,0 20,4

17. megállapítás A tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemekre legmagasabb a felvételi arány Hajdú-Bihar, Csongrád és Baranya megye, legalacsonyabb Nógrád, Komárom-Esztergom és Fejér iskoláiban. A műszaki és agráregyetemekre legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyék iskoláiból vették fel a hallgatókat, legkisebb volt a felvételi arány Békés, Csongrád és Nógrád megyék iskoláiban. A főiskolákra Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyék középiskolái küldték a legnagyobb, míg Budapest, Somogy és Nógrád megyék iskolái a legkisebb arányban tanulóikat. A megyék iskoláinak felvételi aránya nyilvánvalóan összefüggésben van azzal, hogy hol működnek felsőoktatási intézmények. A megyék fejlődése mérhető az 1991–1995. és az 2000–2004. évi sorrendben elfoglalt helyezések közötti különbséggel.

18. megállapítás A tudományegyetemi csoportban legnagyobb fejlődés Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest és Tolna megyében volt, legkisebb a fejlődés viszont Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megyékben. A műszaki-agrár csoportban legjobban Hajdú-Bihar, Pest és Komárom-Esztergom megye fejlődött, ugyanakkor romlott Nógrád és Somogy megye. A főiskolai mutatók tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye felvételi arányai növekedtek legnagyobb mértékben, míg Jász-Nagykun-Szolnoké, illetve Veszprémé legkevésbé. A 2004. évi különbségek a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megye között mindhárom intézménytípusnál nagyobbak voltak, mint 1991-ben. A tizennégy év alatt a legnagyobb felvételi követelményeket támasztó (legkevesebb vizsgamentességet adó) intézménycsoportban megkétszereződött a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megye között. A legkisebb a különbség növekedése a műszaki és az agráregyetemi csoportban, ahol a vizsgamentességek a legáltalánosabbak.

26

27

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

A nagyvárosok adatai A 11. táblázat és a 9. megállapítás bemutatta a nagyvárosok iskoláinak felvételi arányait. Ezek – figyelembe véve a felsőoktatási intézménytípusok szerinti továbbtanulást – a következőképpen részletezhetők. 21. táblázat

A felsőoktatási felvételek arányai (F/L) alakulása a nagyvárosokban felsőoktatási intézménytípusonként, 1991–1995 és 2000–2004 Tudományegyetemek

Városok

1991–1995

2000–2004

sorrend F/L sorrend Békéscsaba

Főiskolák

Műszaki és agráregyetemek 1991–1995

2000–2004

1991–1995

2000–2004

F/L sorrend F/L sorrend F/L sorrend F/L sorrend F/L

10.

6,9

9.

12,6

19.

3,4

22.

3,3

7.

17,7

10.

22,3

3.

11,8

2.

21,8

15.

4,0

3.

7,6

21.

12,9

17.

19,2

Dunaújváros

19.

4,7

22.

6,8

18.

3,6

19.

4,0

2.

19,7

15.

20,7

Eger

13.

6,6

8.

14,2

4.

5,5

9.

6,1

3.

19,5

8.

24,1

Esztergom

20.

4,4

19.

9,9

6.

5,3

7.

6,6

22.

12,1

14.

21,0

Győr

11.

6,9

15.

11,5

3.

5,5

4.

7,6

6

18,2

1.

31,6

Kaposvár

12.

6,7

14.

11,5

12.

4,6

14.

5,3

10.

15,2

21.

17,4

Kecskemét

4.

11,0

5.

16,0

10.

4,7

15.

4,8

5.

18,6

3.

26,6

Miskolc

5.

9,3

6.

14,7

1.

7,3

1.

9,7

17.

13,6

22.

17,2

Nagykanizsa

14.

5,7

17.

11,1

5.

5,4

10.

5,8

12.

14,9

12.

22,1

Nyíregyháza

6.

9,1

4.

18,4

11.

4,7

6.

6,7

4.

19,4

2.

29,1

Pécs

2.

12,0

3.

20,3

22.

3,0

17.

4,3

18.

13,5

19.

18,8

Salgótarján

17.

4,8

21.

6,9

13.

4,3

20.

3,8

19.

13,4

16.

19,5

Sopron

22.

2,9

10.

12,1

14.

4,2

5.

7,3

11.

14,9

6.

24,9

Szeged

1.

13,0

1.

21,8

16.

3,9

18.

4,2

13.

14,5

20.

17,7

Székesfehérvár

16.

4,9

16.

11,2

8.

4,9

8.

6,6

14.

14,4

9.

23,5

Szekszárd

18.

4,8

12.

11,9

20.

3,4

16.

4,3

16.

14,0

11.

22,3

9.

7,0

7.

14,2

9.

4,8

13.

5,4

9.

15,2

5.

25,1

Szombathely

15.

5,1

13.

11,6

17.

3,7

11.

5,6

8.

16,7

7.

24,8

Tatabánya

21.

3,2

20.

7,7

21.

3,0

21.

3,7

15.

14,1

13.

21,4

Veszprém

7.

8,7

11.

11,9

2.

7,2

2.

8,2

20.

13,1

18.

18,9

Zalaegerszeg

8.

7,4

18.

10,6

7.

5,0

12.

5,5

1.

20,3

4.

25,2

Debrecen

Szolnok

Különbség*

13,5

15,0

10,2

8,9

11,2

14,4

* A legmagasabb és legalacsonyabb F/L arányú nagyváros átlaga között.

19. megállapítás Az elmúlt öt évben a nagyvárosok közül legmagasabb a felvételi arány a tudományegyetemi csoportban Szeged, Debrecen és Pécs, a műszaki-agrár csoportban Miskolc és Veszprém, a főiskolai csoportban Győr, Nyíregyháza és Kecskemét iskoláiban. Ugyanebben a sorrendben elemezve az egyes felsőoktatási intézménycsoportokat, az első csoportban a legalacsonyabb felvételi arányt Dunaújváros, Salgótarján és Tatabánya, a második csoport esetében Békéscsaba, Tatabánya és Salgótarján, a főiskolákon pedig Miskolc, Kaposvár és Szeged tanulói produkálták. A táblázatból az is látható, hogy 1991–1995-höz képest az utolsó öt évben mindhárom csoport sorrendjében jelentősen előrébb léptek Sopron, Debrecen, Szekszárd, Nyíregyháza és Szombathely, viszont hátrább kerültek, Zalaegerszeg, Dunaújváros és Kaposvár iskoláinak tanulói. Ezeken a városokon kívül előreléptek a tudományegyetemi csoportban Eger és Szolnok, a műszaki-agrár csoportban Pécs, a főiskolai csoportban Esztergom, Győr és Székesfehérvár, ugyanakkor visszaestek a tudományegyetemi csoportban 27

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

28

Veszprém, Salgótarján, Győr és Nagykanizsa, a műszaki-agrár csoportban Salgótarján, Nagykanizsa, Eger és Kecskemét, a főiskolai csoportban Szeged, Eger és Békéscsaba iskoláinak diákjai. A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkező nagyvárosok közötti különbség az utolsó öt évben a tudományegyetemi és a főiskolai csoportban nagyobb, a műszaki-agrár intézménytípusoknál kisebb volt, mint 1991–1995-ben.

Az iskolafenntartó szervezetek adatai A 13. táblázat és a 10. megállapítás már képet adott az iskolafenntartó szervezetek felvételi arányainak viszonyáról. E kérdésbe is mélyebb betekintést tesz lehetővé a felsőoktatási intézménytípusok szerinti elemzés. 22. táblázat

A felsőoktatási intézménytípusok felvételi arányai iskolafenntartók szerint, 1991–1995 és 2000–2004 Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek

Iskolafenntartó szervezet

Műszaki és agráregyetemek

1991–1995

2000–2004

sorrend

F/L

sorrend

F/L

Sorrend

F/L

sorrend

F/L

sorrend

F/L

sorrend

F/L

Települési önkormányzat

5.

2,5

6.

6,3

5.

3,1

5.

3,4

4.

9,7

6.

15,6

Megyei önkormányzat

3.

7,5

3.

13,7

3.

4,8

3.

6,2

3.

15,5

2.

22,2

Központi költségvetési szerv*

1.

21,3

1.

26,0

2.

6,6

2.

8,5

5.

9,2

5.

16,7

Egyház, felekezet

2.

13,2

2.

25,2

1.

6,8

1.

10,2

1.

17,2

1.

28,5

Alapítvány

4.

5,6

4.

9,2

4.

4,0

4.

4,7

2.

17,1

3.

19,5

Egyéb

6.

0,6

5.

6,4

6.

1,2

6.

2,3

6.

7,4

4.

17,4

Különbség**

20,7

19,7

1991–1995

Főiskolák

5,6

2000–2004

7,9

1991–1995

9,8

2000–2004

12,9

* Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei. ** Különbség a legmagasabb és legalacsonyabb F/L arányú fenntartó szerinti iskolacsoport átlaga között.

20. megállapítás A tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek esetében az iskolafenntartók szerinti sorrend alig változott, az első négy helyen ugyanaz a sorrend, az 5. helyre azonban feljöttek az egyéb szervezetek által fenntartott iskolák. A műszaki és az agráregyetemek esetében nincs változás a sorrendben. A főiskolák esetében 1995 óta az egyházi-felekezeti iskolák felvételi aránya volt a legmagasabb, itt a második helyen a megyei önkormányzatok iskolái megelőzték az alapítványok által fenntartott iskolákat, az egyéb szervek által fenntartott iskolák előrébb kerültek a negyedik helyre. Iskolafenntartók szerint vizsgálva a legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkező oktatási intézményeket, a közöttük lévő különbség a tudományegyetemi csoportban nem változott említésre méltó mértékben, a másik két csoportban viszont növekedett az utolsó öt évben az 1991–1995 évi időszakhoz képest.

A középiskola-típusok adatai A felsőoktatási intézménytípusokra irányuló vizsgálat finomítja a korábbi megállapításokat (lásd 12. megállapítás és 15. táblázat), hiszen a különböző oktatási-képzési célokkal működő középiskolák tanulói feltehetően más-más egyetemen, főiskolán szeretnének továbbtanulni.

28

29

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

23. táblázat

A felsőoktatási intézménytípusok felvételi arányai a küldő középiskola programtípusa szerint, 1991–2004

Iskolatípusok

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Gimnáziumok Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek 12,7 Műszaki és agrártudományi egyetemek

13,9

15,2

14,7

15,8

19,1

19,5

21,6

25,7

26,9

25,7

27,0

28,2

26,4

6,5

7,1

7,2

7,0

8,5

9,3

9,7

9,8

3,0

10,3

10,1

13,0

10,6

10,6

16,5

17,4

17,5

17,6

18,8

20,8

23,5

25,6

31,5

27,6

24,9

25,3

26,3

26,8

Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek 29,9

33,1

31,0

30,6

21,3

22,5

16,5

19,3

9,1

5,1

3,4

5,1

22,0

22,5

Főiskolák Művészeti középiskolák

Műszaki és agrártudományi egyetemek

0,5

1,2

0,5

0,7

0,8

1,3

1,3

1,6

1,6

1,8

1,2

1,4

1,1

3,2

Főiskolák

6,7

8,1

8,4

8,7

6,6

9,6

11,9

9,2

22,1

32,2

31,3

25,1

7,6

13,0

Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek

1,1

1,0

1,2

1,0

0,9

1,3

1,8

1,6

7,9

2,7

1,9

5,4

3,8

3,7

Műszaki és agrártudományi egyetemek

2,8

3,5

3,0

2,6

3,0

3,8

4,0

2,8

2,2

3,1

2,4

2,7

2,7

2,6

Főiskolák

8,6

8,9

10,6

11,1

12,0

11,8

11,5

13,2

9,1

16,7

13,0

15,5

18,6

15,4

4,0

4,0

5,0

4,0

4,7

5,6

5,6

6,5

14,0

9,4

7,8

12,7

12,5

10,2

Szakközépiskolák

Vegyes középiskolák Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek Műszaki és agrártudományi egyetemek Főiskolák

2,6

3,6

3,5

3,3

3,9

5,0

5,3

4,5

3,4

5,7

4,5

5,7

4,9

4,7

13,2

13,4

14,0

15,3

16,1

16,7

18,3

20,8

17,4

24,6

20,0

23,4

26,2

22,4

21. megállapítás 1999–2004 között a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemekre felvettek 66,4%-a a gimnáziumokban, 18,3%-a a vegyes középiskolákban, 14,7%-a a szakközépiskolákban és 0,6%-a a művészeti középiskolákban tanult korábban. Az időszakban azonban a gimnazisták aránya 55%-ról 70%-ra, a művészeti középiskolásoké 0,2%-ról 0,5%-ra emelkedett, a vegyes középiskolásoké viszont 20%-ról 18%-ra, a szakközépiskolásoké 25%-ról 18%-ra csökkent. A műszaki és agrártudományi egyetemekre felvettek 62%-a tanult gimnáziumokban, 20%-a szakközépiskolákban, 18%-a vegyes középiskolákban a hat év adatai alapján. A gimnazisták aránya a kezdeti 36%-ról 62%-ra emelkedett, a szakközépiskolásoké viszont 37%-ról 20%-ra, a vegyes középiskolásoké 27%-ról 18%-ra csökkent. A főiskolákra 1999–2004 között felvettek 45%-a a gimnáziumokból, 31%-a a szakközépiskolákból, 24% a vegyes középiskolákból és 0,3% a művészeti középiskolákból került. A gimnazisták aránya azonban a kezdeti 55%-ról 43%-ra, a művészeti középiskolásoké 0,5%-ról 0,2%-ra csökkent, viszont a szakközépiskolásoké a 24%-ról 32%-ra, a vegyes középiskoláké 21%-ról 25%-ra emelkedett. Mindebből következik, hogy az 1999–2004 évek átlagában a továbbtanuló – gimnazisták 42%-a a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemeken, 15%-a a műszaki és agrártudományi egyetemeken és 43%-a a főiskolákon folytatta tanulmányait; – a szakközépiskolások 21%-a a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemeken, 12%-a műszaki és agrártudományi egyetemeken és 67%-a a főiskolákon, – a vegyes középiskolát végzők 29%-a a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemeken, 12%-a műszaki és agrártudományi egyetemeken és 59%-a a főiskolákon folytatta tanulmányait.

29

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

30

A továbbtanulók aránya 1999–2004 között: – a gimnazisták esetében a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemeken 35%kal, a műszaki és agrártudományi egyetemeken 297%-kal, a főiskolákon 12%-kal növekedett; – a szakközépiskolások esetében a műszaki és agrártudományi egyetemeken 30%-kal a főiskolákon 91%-kal növekedett, viszont a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemeken 50%-kal csökkent; – a vegyes középiskolások esetében a műszaki és agrártudományi egyetemeken 52%-kal, a főiskolákon 67%-kal növekedett, ezzel szemben 8%-kal csökkent a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemeken. Ez magyarázza a felvételi arányok 23. táblázatban látható változását. 24. táblázat

A felsőoktatási intézménytípusok felvételi arányai a küldő gimnázium tantervtípusa szerint, 1991–1995 és 2000–2004

Tudomány-, gazdasági, orvostu- Műszaki és agrártudományi Főiskolák egyetemek dományi és művészeti egyetemek Gimnáziumtípus* 1991–1995 2000–2004 1991–1995 2000–2004 1991–1995 2000–2004 sorrend F/L sorrend F/L sorrend F/L sorrend F/L sorrend F/L sorrend F/L 4 évfolyamos tantervű 3. 12,8 5. 22,2 5. 5,6 5. 7,8 4. 16,6 4. 26,1 4 és 6 évfolyamos tantervű 2. 16,6 2. 29,8 2. 8,5 3. 12,3 3. 17,2 5. 26,0 4, 6 és 8 évfolyamos tantervű 6. 7,3 6. 16,9 6. 3,8 6. 4,8 2. 18,3 2. 28,4 4 és 8 évfolyamos tantervű 4. 11,4 4. 27,4 4. 7,4 2. 12,5 1. 21,3 1. 30,9 6 évfolyamos tantervű 1. 24,7 3. 29,0 1. 9,0 4. 10,9 6. 15,4 6. 23,9 8 évfolyamos tantervű 5. 11,3 1. 30,7 3. 7,7 1. 13,4 5. 15,5 3. 26,5 * A 6 és 8 évfolyamos iskolából csak egy van (ELTE Radnóti Miklós Gimnázium), ezért kimaradt a sorrendből.

22. megállapítás A gimnáziumok adatait a különböző tantervek szerint az utolsó öt évben vizsgálva látható, hogy – a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemi csoportban a 8 évfolyamos tantervű iskolákban volt a legmagasabb a felvételi arány, ezeket követték a 4 és 6, majd a 6 évfolyamos tantervű iskolák; az utolsó két helyen a 4, 6 és 8 évfolyamos, valamint a 4 évfolyamos tantervű iskolák vannak; – a műszaki, agráregyetemi csoportban is a 8 évfolyamos tantervű iskolák kerültek az első helyre, megelőzve a 4 és 8, továbbá a 4 és 6 évfolyamos tantervű iskolákat; e csoportban is az utolsó két helyen a 4, 6 és 8 évfolyamos, valamint a 4 évfolyamos tantervű iskolák vannak; – a főiskolai csoportban viszont a 4 és 8, valamint a 4, 6 és 8 évfolyamos tantervű gimnáziumok eredményei a legjobbak, míg a 6 évfolyamos, illetve a 4 és 6 évfolyamos tantervűeké a leggyengébbek.

A KÖZÖS ÉS EGYSÉGES FELVÉTELI ÍRÁSBELI DOLGOZATOK ÁTLAGAI Az évenként felvételiző diákok nagy többsége8 megír egy vagy két közös írásbeli érettségi-felvételi dolgozatot (biológia, fizika, kémia, matematika, angol, német, francia) vagy egységes írásbeli dolgozatot (magyar, történelem, földrajz, közgazdaságtan, olasz, orosz, spanyol). E dolgozatok eredményeinek átlagai alapján összemérhetők tehát a középiskolák. (Egy-egy dolgozatra maximum 15 pont adható.) Az írásbeli vizsgák átlagai szerint csak azokat az iskolákat vettük figyelembe – az összes eredményt mutató táblázatok esetében, amelyeknek diákjai egy-egy évben legalább 5 dolgozatot, az elemzett 5 év alatt összesen legalább 26 dolgozatot írtak; – az egyes tárgyak eredményeit mutató táblázatokba, amelyeknek tanulói egy-egy évben legalább 3 dolgozatot, az elemzett 5 év alatt összesen legalább 16 dolgozatot írtak. Az iskolák mutatóinak megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a tanulók egy része olyan felsőoktatási intézménybe felvételezik, ahol nem kell írásbeli dolgozatot írnia. 8

30

31

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

Erre a szelekcióra azért volt szükség, mert a kisebb dolgozatszámot produkáló iskolák átlagai sok véletlen elemet tartalmaznak, ezért az ilyen átlag nem jellemző. Még emellett is ajánlatos óvatosan kezelni azokat az átlageredményeket, amelyek kis számú vizsgázó teljesítményét tükrözik! Az előzőekben ismertetett korlátozó feltételek mellett a figyelembe vett iskolák száma 703 (lásd 1. melléklet). Egyes középiskolákból – elsősorban az ötéves tanítási idejű (technikusképzést folytató) szakközépiskolákból – a tanulók egy jelentős része nem az érettségi évében, hanem a rákövetkező évben vesz részt a felvételi vizsgákon. Ezért az írásbeli vizsgák átlagait és a felvételi arányokat mutató táblázatok nemcsak az adott évben érettségizőkre készültek el (mint a többi táblázat), hanem a felvétel évét megelőző évben érettségizettekre is. A kétféle táblázat első 61-61 középiskoláját összehasonlítva megállapítható, hogy a középiskolák kétharmada (42 iskola) mind a kétféle táblázatban az első 61 között szerepel.

Országos szintű adatok A közös és egységes írásbeli dolgozatok alapadatai a 25. táblázatban láthatóak. 25. táblázat

A közös és egységes írásbeli felvételi dolgozatok alapadatai, 1992–2004

Küldő iskolák száma* Dolgozatok száma Átlageredmény

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

655

691

714

788

791

788

832

838

869

863

903

938

962

32 514 34 299 32 061 32 616 42 398 34 388 34 199 31 372 34 198 40 867 42 851 52 071 53 693 8,0

9,1

8,6

8,6

8,2

8,3

7,7

7,9

7,2

7,4

6,7

6,9

7,2

*Amelynek a tanulói dolgozatot írtak.

Az elmúlt tizenhárom évben az iskolák száma 44%-kal, azoknak az iskoláknak a száma, ahonnan írtak felvételi dolgozatot a tanulók 46,9%-kal emelkedett. Míg az 1992–1996 közötti időszakban az iskolák 96,3%-ából írt legalább egy diák írásbeli dolgozatot, addig az elmúlt öt évben az iskolák 96%-ából. Az iskolánként átlagosan írt dolgozatok száma 47,8 dolgozatról 49,3 dolgozatra növekedett az utolsó ötéves periódusban. Az írásbeli dolgozatok átlageredménye 1993 óta jelentősen csökkent. A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményeinek vizsgálata lehetőséget biztosít arra, hogy bemutassuk a hazai középiskolák szélsőséges (legjobb és legrosszabb átlagú) csoportjai közötti különbségek változásait. Nagyon elgondolkodtató az iskolai átlagok megoszlása. 26. táblázat Pontátlag 10 felett 9,0–10 8,0–8,99 7,0–7,99 6,0–6,99 5,0–5,99 4,0–4,99 3,0–3,99 2,0–2,99 1,0–1,99 0,01–0,99

A középiskolák száma* tanulóik felvételi írásbeli dolgozatainak pontátlagai szerint, 1992–2004 Az iskolák száma, amelynek tanulói dolgozatokat írtak 1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

17 57 108 128 122 73 43 38 10 2 0

95 122 121 118 72 40 21 6 1 0 0

46 88 127 147 101 61 33 9 3 0 0

54 104 131 121 99 84 47 15 2 0 0

28 64 135 152 113 100 54 17 3 0 0

26 61 131 141 106 71 48 15 3 0 0

11 43 108 150 128 89 62 35 7 0 2

21 56 115 132 94 80 56 41 13 1 0

8 32 72 110 104 115 93 63 40 21 2

11 41 72 125 133 121 91 58 35 7 0

9 18 60 97 130 118 117 99 48 17 2

15 30 61 88 130 139 132 66 47 11 0

22 42 85 114 154 165 134 97 21 5 1

* A táblázat csak azon intézmények adatait tartalmazza, amelyeknek tanulói az egyes években ötnél több dolgozatot írtak.

31

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

32

4. ábra A magas és az alacsony pontátlagú írásbeli dolgozatot író iskolák aránya, 1992–2004 (%)

23. megállapítás Míg a 8 pont feletti átlagos eredményt elért iskolák száma az 1993-as 57%-ról 2004-re 17%-ra csökkent, addig az 5 pontnál kisebb átlagú iskolák aránya 5%-ról 31%-ra növekedett. Ha figyelembe vesszük, hogy 5 pontnál gyengébb írásbelikkel általában nem lehet elérni a felvételhez szükséges minimális pontszámot, akkor szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy az írásbeli felvételik eredményessége szempontjából az iskolák rendkívül nagy mértékben polarizálódtak. Ez a tendencia még akkor is aggodalomra ad okot, ha tudjuk, hogy a dolgozatok átlageredménye függ azok nehézségétől is. A minőség romlását magyarázza, hogy a dolgozatot írók létszáma és aránya évről évre emelkedett, azaz mind több gyengébb középiskolai tanuló jelentkezett felvételre, ugyanakkor a felvételi mentességet élvező tanulók aránya is folyamatosan növekedett. A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei 1992-től 2004-ig éves bontásban szerepelnek adatbázisunkban. Az összegző táblázatok közül az alábbiakban az összes felsőoktatási felvételi írásbeli adatot tartalmazóakat elemezzük, de felhívjuk az olvasó figyelmét, hogy az Interneten az egyes vizsgatárgyak eredményei is megtalálhatóak.

A településtípusok adatai 27. táblázat

A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei településnagyság szerint, 1992–1996 és 2000–2004

Településtípus Budapest 100 000 felett 50 001–100 000 25 001–50 000 10 001–25 000 5 001–10 000 5 000 alatt Országos átlag

32

A felvételi írásbeli dolgozatok átlagai 1992–1996 2000–2004 sorrend átlag sorrend 4. 8,41 3. 1. 8,74 1. 3. 8,59 2. 6. 8,30 4. 5. 8,33 5. 7. 8,08 7. 2. 8,67 6. 8,48

átlag 7,11 7,37 7,14 6,95 6,78 6,28 6,73 7,07

33

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

24. megállapítás Legmagasabb az írásbeli dolgozatok átlageredménye a százezer lakos feletti nyolc nagyváros (Debrecen, Pécs, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét) iskoláiban. A második-harmadik helyen legtöbbször az 50–100 ezer lakosú városok, a harmadik-negyediken a 25–50 ezer lakosú városok, az ötödik–hatodik helyen a 10–25 ezer lakosú városok középiskolái voltak. Az utolsó hely a legtöbb évben az 5–10 ezer lakosú városoké. Érdekes, hogy a legkisebb települések iskolái 1996-ban, 1999-ben a legjobb átlagokat érték el, illetve 1993-ban, 1995-ben és 2002-ben második helyen voltak, három évben a negyedik és négy évben a hatodik helyet foglalták el. A főváros iskoláiból kikerülők átlagai – a legkisebb településekhez hasonlóan – évről évre más helyet foglalnak el a sorrendben: a második helyet háromszor, a harmadikat négyszer, az ötödiket is négyszer és a hatodikat kétszer.

A megyék adatai Korábban már láttuk (lásd 25. táblázat), hogy országos szinten a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye a vizsgált időszakban romlott. A következőkben az egyes megyék sorrendjét összesítjük e dimenzió mentén. 28. táblázat

A megyék sorrendje a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei alapján, 1992–1996 és 2000–2004 1992–1996

Megye Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Összes megye átlaga

2000–2004

sorrend 1. 3. 16. 17. 8. 12. 5. 9. 18.

átlag 9,08 8,95 8,22 8,11 8,75 8,33 8,93 8,51 8,09

sorrend 2. 3. 14. 20. 8. 18. 4. 1. 19.

átlag 7,52 7,43 6,89 6,49 7,17 6,72 7,35 7,64 6,64

15. 14. 20. 19. 13. 11. 6. 2. 4. 7. 10.

8,26 8,30 7,81 8,08 8,32 8,34 8,82 9,01 8,93 8,79 8,42 8,48

9. 15. 21. 16. 13. 17. 7. 6. 12. 5. 10. 11.

7,12 6,86 6,32 6,85 7,00 6,75 7,26 7,29 7,07 7,33 7,11 7,07

25. megállapítás Az utolsó öt évben Hajdú-Bihar, Baranya és Bács-Kiskun megye iskoláiban érték el a legmagasabb írásbeli átlagot, és Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Heves megyékben a legalacsonyabbat. A megyék fejlődésére lehet következtetni a sorrendben való elhelyezkedés változásából. Az utolsó öt évben Hajdú-Bihar megye iskolái nyolc, Jász-Nagykun-Szolnok megyéé hat és Pest megyéé három helyezéssel jobbak, viszont Veszprém megyéé nyolc, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Fejér megyéé hat, Vas megyéé négy és Borsod-Abaúj-Zempléné három hellyel rosszabbak az 1992–1996 közötti időszakhoz képest. Lásd az 5. melléklet 5.2. térképét. 33

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

34

Ha a közös elemeket keressük a felvételi arány és az írásbeli átlag vonatkozásában 1991 és 2004 között, azt mondhatjuk, hogy mindkét tekintetben kiemelkedőek Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun megyék, mindkét szempontból jobb az átlagnál Zala, Tolna, Vas és Csongrád, viszont gyenge eredményű Nógrád, és mindét szempontból az átlag alattiak Pest, Fejér, Komárom-Esztergom és Békés megyék.

A nagyvárosok adatai A közös és egységes írásbeli felvételi dolgozatok alapadataiból (lásd 25. táblázat) már láthattuk, hogy azok átlageredményei 1992 és 2004 között csökkentek, így nem meglepő, hogy ez a tendencia igaz akkor is, ha a nagyvárosok erre vonatkozó mutatóit vizsgáljuk. 29. táblázat Város Békéscsaba Debrecen Dunaújváros Eger Esztergom Győr Kaposvár Kecskemét Miskolc Nagykanizsa Nyíregyháza

A nagyvárosi tanulók felvételi írásbeli dolgozatainak átlageredményei, 1992–1996 és 2000–2004 1992–1996 sorrend átlag 19. 9. 11. 17. 14. 7. 12. 2. 20. 10. 13.

8,1 8,7 8,5 8,3 8,4 8,9 8,5 9,2 8,1 8,6 8,4

2000–2004 sorrend átlag 14. 1. 21. 18. 9. 10. 16. 4. 20. 17. 12.

7,0 7,9 6,5 6,8 7,2 7,2 7,0 7,6 6,7 6,9 7,1

Város Pécs Salgótarján Sopron Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg Különbség*

1992–1996 sorrend átlag 1. 22. 18. 3. 16. 8. 15. 7. 21. 5. 4.

9,2 7,8 8,2 9,1 8,4 8,9 8,4 9,0 7,8 9,1 9,1 1,8

2000–2004 sorrend átlag 3. 22. 11. 6 15. 7. 5. 8. 19. 13. 2.

7,7 6,2 7,2 7,5 7,0 7,5 7,6 7,4 6,7 7,1 7,8 2,0

* A legmagasabb és a legalacsonyabb írásbeli átlagú nagyváros között.

26. megállapítás Az 1999–2004 közötti időszakban legjobb átlagú írásbeli dolgozatot Debrecen, Zalaegerszeg, Pécs és Kecskemét, a leggyengébbeket Salgótarján, Dunaújváros, Miskolc, Tatabánya és Eger iskoláinak a tanulói írták. A nagyvárosok iskoláinak fejlődésére lehet következtetni a sorrendben való elhelyezkedés változásából. Az utolsó öt évben Szolnok iskolái tíz, Debrecené nyolc, Soproné hét, Békéscsabáé és Esztergomé öt helyezéssel jobbak, viszont Dunaújváros iskolái tíz, Veszprémé nyolc, Nagykanizsáé hét, Kaposváré négy, valamint Szegedé és Győré három hellyel rosszabbak az 1992–1996-os időszaki helyezésekhez képest. A legmagasabb és legalacsonyabb írásbeli átlaggal rendelkező nagyvárosok közötti különbség a két ötéves periódust összehasonlítva némileg növekedett.

Az iskolafenntartó szervezetek adatai A következő táblázatból látható, hogy a középiskolások írásbeli dolgozatai átlageredményeinek romlása az iskolafenntartók szerint is eltérő. 30. táblázat

A középiskolások felvételi írásbeli átlageredményei iskolafenntartók szerint, 1992–1996 és 2000–2004

Felvételi írásbeli dolgozatok átlagai 1992–1996 2000–2004 átlag sorrend sorrend Megyei önkormányzat 5. 7,68 5. 3. 8,55 3. Települési önkormányzat Központi költségvetési szerv* 1. 9,80 1. Egyház, felekezet 2. 9,05 2. 4. 8,36 4. Alapítvány, egyéb Összesen 8,48 * Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei. Iskolafenntartó szervezetek

34

átlag 5,98 7,19 9,12 7,55 6,30 7,07

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

35

27. megállapítás Az írásbeli átlagok vonatkozásában a központi költségvetési szervek vannak az első helyen, az egyházi iskolák legtöbbször a második helyen. A harmadik és a negyedik helyen a megyei önkormányzatok, illetőleg az alapítványok középiskolái találhatók. A leggyengébbek a települési önkormányzat iskoláinak az eredményei. A különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi írásbeli átlaggal rendelkező – fenntartók szerint kialakított – iskolacsoportokat vizsgálva 1992 és 1994 között növekedett, az ezt követő öt évben csökkent, majd 2000 és 2001 között ismét növekedett, 2001-ben és 2003-ban némileg csökkent, idén csúcsot ért el. 2004-ben 54%-kal magasabb, mint 1992-ben volt.

A középiskola-típusok adatai A központi, illetve egységes felvételi írásbeli dolgozatot író gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók átlageredményei az elmúlt tizenhárom évben csökkentek, de nem egyforma mértékben. 31. táblázat

A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei középiskola-típus szerint, 1992–2004

Iskolatípus 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Gimnáziumok 8,6 9,6 9,2 9,3 8,7 8,7 8,2 8,4 8,0 8,2 7,6 7,8 8,1 Vegyes középiskolák 7,5 8,7 7,9 8,1 7,9 7,6 7,1 7,3 6,6 6,8 6,2 6,3 6,5 Művészeti középiskolák 6,7 9,0 8,2 8,3 7,7 6,0 6,1 6,8 6,6 5,8 6,2 6,0 7,4 Szakközépiskolák 6,7 8,0 7,2 7,2 6,8 7,2 6,5 6,8 4,9 5,4 4,6 5,1 5,3

28. megállapítás 2004-re – 1992-höz képest – a gimnáziumot végzettek írásbeli átlaga 6%-kal, a vegyes középiskolásoké 13%-kal, a szakközépiskoláké 21%-kal csökkent. Ez az iskolatípusok közötti különbségek jelentős növekedéséhez vezetett. Míg 1992-ben a gimnáziumból és a szakközépiskolákból felvételizők átlagai között csak 1,9 pont volt a különbség, 2004-re ez 2,8 pontra növekedett. A különböző tantervű osztályok felvételi írásbeli átlageredményeit vizsgálva az utolsó öt év adataiból a következő tanulságok adódnak. – A gimnáziumok esetében az első két helyen azok vannak, ahol 4 és 6, illetőleg nyolc évfolyamos tanterv szerint tanítanak, harmadik helyen a 4 és 8 évfolyamos iskolák, a negyediken pedig a 6 évfolyamos tanterv szerint tanítók. Az ötödik helyre a 4 évfolyamos tanterv szerint, a hatodikra a 4, 6 és 8 évfolyamos tanterv szerint tanító iskolák tanulói kerültek. – A vegyes középiskolák gimnáziumi osztályai esetében legmagasabb az írásbeli átlag ott, ahol 4 és 6, illetve 4 és 8 évfolyamos tanítás folyik, a harmadik helyen legtöbbször a 4, a negyediken a 6 évfolyamos tantervű iskolák vannak.

A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELRE JELENTKEZŐK NYELVVIZSGAARÁNYAI Napjainkban az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése nemcsak a felsőoktatási tanulmányokra jelentkezők esetében jelenthet többletpontszámot, hanem ez a tudás fontos összetevője a munkaerőpiaci elhelyezkedésnek is. Egy adott középiskola idegen nyelvet oktató munkájának eredményességét jelzi a nyelvvizsgával rendelkező tanulók száma, még akkor is, ha jól tudjuk, hogy e mutatót nagymértékben befolyásolják iskolán belüli (két tanítási nyelvű iskolák, nyelvtagozatos osztályok, világbanki szakközépiskolák stb.), illetve iskolán kívüli tényezők is (nyelvtanulás magánúton, külföldi utazás stb. lehetőségei). Az idegen nyelv ismerete a rendelkezésre álló adatbázisból három mutatóval vizsgálható: az idegen nyelvi felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményeivel, az idegen nyelvi OKTV adataival és a felvételi vizsgákon résztvevők nyelvvizsgáinak arányaival. 35

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

36

A felvételi vizsgára jelentkezők nyelvvizsgaarányait bemutató összefoglaló táblázat megyék szerinti bontásban az 1. mellékletben látható, amely 849 iskola mutatóit tartalmazza. E mutatók összeállításkor is csak azokat a középiskolákat vettük figyelembe, amelyeknek az utóbbi öt évből legalább négynek az adatai rendelkezésünkre álltak. Nem szabad azonban az 1999–2004 közötti időszakban az egyes évek adatait egymáshoz hasonlítani, ugyanis – mint korábban említettük – megváltoztak az ezzel kapcsolatos előírások. Míg korábban a felvételin több, addig az utóbbi években már csak egy-két nyelvvizsgáért kapható többletpont. Ez azt eredményezi, hogy a jelentkezők által közölt nyelvvizsgák száma csökkent, ami nem jelenteni azt, hogy valóban kevesebben szereznének ilyen okleveleket. Meg kell jegyezni azt is, hogy a figyelembe vett adatokat az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda szolgáltatja a felvételi jelentkezési lapok alapján. Ha valamelyik jelentkező nem közölte nyelvvizsgáinak számát, akkor azt nem tudtuk figyelembe venni a mutató számításakor. Ez különösen hátrányos az idegen nyelvű, két tannyelvű és nemzetközi érettségit szolgáltató iskolákra nézve.

Országos szintű adatok Az 1991–2004 közötti években 1073 középiskolából (közülük 2004-ig 102 megszűnt) összesen 566 652 olyan fiatal jelentkezett felsőoktatási intézménybe, aki a felvételi vizsga évében érettségizett. E fiataloknak 239 074 nyelvvizsgája volt9, tehát az átlagos nyelvvizsgaarány 42,2% volt. 32. táblázat Iskolák száma

A nyelvvizsgaarányok megoszlása, 1991–2004 összesített adatai alapján Iskolák aránya %

Jelentkezők száma

Jelentkezők aránya %

Nyelvvizsgák Nyelvvizsgák Nyelvvizsga/ száma aránya % jelentkező

11 13 17

1,03 1,21 1,59

27 412 25 617 31 785

4,84 4,52 5,61

25 770 22 925 24 293

10,78 9,59 10,16

94,01 89,49 76,43

20 24 30 40 61 105 751

1,87 2,24 2,80 3,73 5,69 9,79 70,06

33 526 38 662 39 265 47 547 60 550 71 533 190 755

5,92 6,82 6,93 8,39 10,69 12,62 33,66

23 619 23 379 24 019 23 504 23 861 23 819 23 885

9,88 9,78 10,05 9,83 9,98 9,96 9,99

70,45 60,47 61,17 49,43 39,41 33,30 12,52

29. megállapítás A nyelvvizsgák aránya a vizsgált tizennégy évben jelentősen növekedett a felvételre jelentkezők körében: míg 1991-ben átlagosan minden harmadik jelentkezőnek volt egy államilag elismert nyelvvizsgája, addig az utóbbi években már közel minden másodiknak. Az egész időszakot tekintve e vizsgák több mint 90%-át azonban 321 iskola tanulói hozták, ez az iskolák 30%-a. Ezekben az iskolákban a tanulók 57,2%-ának volt egy nyelvvizsgája. Az iskolák 70%-ából jelentkezőknek mindössze 23 885 nyelvvizsgája volt. Ezekből az iskolákból 190 755 fiatal jelentkezett egyetemekre, főiskolákra, azaz csak minden nyolcadik fiatalnak volt egy nyelvvizsgája. Ezen belül az iskolák 30%-ából jelentkező 34 901 diáknak még rosszabbak a mutatói: csak minden huszonhetedik tanuló szerzett egy nyelvvizsga-bizonyítványt. Óriási tehát a különbség e tekintetben az iskolák egy kisebb hányada és az iskolák nagy többsége között.

Azokat a nyelvvizsgára vonatkozó adatokat tudjuk felhasználni, amelyeket a felvételi jelentkezési lapok tartalmaznak. 9

36

37

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

A településtípusok adatai Az egyetemi, főiskolai tanulmányokra jelentkező tanulók nyelvtudását a jelentkezési lapon közölt és igazolt nyelvvizsgák alapján összesítettük. 33. táblázat

A nyelvvizsgával rendelkezők aránya a felvételizők körében településtípusonként, 1991–1995 és 2000–2004

Településtípus

1991–1995

2000–2004

Jelentkező (J) Nyelvvizsga (Ny) Ny/J (%) Jelentkező (J) Nyelvvizsga (Ny) Ny/J (%)

Budapest

41 703

18 957

45,5

52 960

26 702

50,4

100 000 felett

41 995

14 855

35,4

60 054

27 538

45,9

50 001–100 000

24 971

7 833

31,4

36 795

16 299

44,3

25 001–50 000

21 240

5 660

26,6

30 594

12 585

41,1

10 001–25 000

25 423

6 641

26,1

38 213

15 039

39,4

5 001–10 000

7 035

1 444

20,5

12 388

3 898

31,5

5 000 alatt

1 602

347

21,7

3 308

875

26,5

163 969

55 737

34,0

234 312

102 936

43,9

Összesen/átlag

30. megállapítás Legmagasabb a nyelvvizsgák aránya a főváros iskoláiban. A legtöbb évben második helyen a százezer lakos feletti nyolc nagyváros (Debrecen, Pécs, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét), a harmadikon az 50–100 ezer lakosú városok diákjai voltak. A negyedik és ötödik helyen a 25–50 ezer és a 10–25 ezer lakosú városok iskolái, a hatodik és a hetedik helyen az 5–10 ezer lakosú városok és a legkisebb települések iskolái váltogatták egymást.

A megyék adatai A felsőoktatásba jelentkező tanulók nyelvtudásának jellemzésére az egyik lehetőség, ha megvizsgáljuk, hogy közülük hányan rendelkeznek nyelvvizsgával (Ny/J arány). 34. táblázat

A nyelvvizsgával rendelkező felvételizők száma és aránya (NY/J), 1991–1995 és 2000–2004 1991–1995

Megye

Jelentkező (J)

Nyelvvizsga (NY)

2000–2004 NY/J

Jelentkező (J)

Nyelvvizsga (NY)

NY/J

Baranya

6 369

2 255

35,4

9 212

4 292

46,6

Bács-Kiskun

7 886

2 434

30,9

12 218

5 308

43,4

Békés

5 439

1 321

24,3

8 450

3 225

38,2

12 481

3 344

26,8

17 667

6 638

37,6

Csongrád

8 547

2 697

31,6

11 206

4 838

43,2

Fejér

5 581

1 865

33,4

8 684

3 444

39,7

Győr-Moson-Sopron

8 221

3 409

41,5

12 022

6 237

51,9

Hajdú-Bihar

9 687

3 054

31,5

14 742

5 626

38,2

Heves

5 868

1 405

23,9

7 756

3 323

42,8

Jász-Nagykun-Szolnok

6 500

1 774

27,3

9 459

3 242

34,3

Komárom-Esztergom

4 386

1 066

24,3

6 186

2 653

42,9

Nógrád

2 566

476

18,6

3 454

1 335

38,7

Pest

8 129

2 056

25,3

13 087

5 943

45,4

Borsod-Abaúj-Zemplén

37

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

38 1991–1995 Megye

Jelentkező (J)

Nyelvvizsga (NY)

2000–2004 NY/J

Jelentkező (J)

Nyelvvizsga (NY)

NY/J

Somogy

4 535

1 127

24,9

6 475

2 525

39,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg

8 509

1 869

22,0

13 889

4 841

34,9

Tolna

3 813

1 043

27,4

5 663

2 649

46,8

Vas

4 104

2 079

50,7

6 029

2 909

48,3

Veszprém

5 861

2 263

38,6

8 058

3 771

46,8

Zala

5 330

2 033

38,1

7 145

3 442

48,2

40 023

18 167

45,4

52 910

26 695

50,5

163 835

55 737

34,0

234 312

102 936

43,9

Budapest Összesen/országos átlag

31. megállapítás Legmagasabb a nyelvvizsgák aránya Győr-Moson-Sopron megye, a főváros és Vas megye, legalacsonyabb Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye iskoláiban. A megyék iskoláinak fejlődésére lehet következtetni a két ötéves ciklus (1991–1995, illetve 2000–2004) mutatóinak a változásából. Legnagyobb volt a fejlődés Nógrád, Pest, Tolna, Heves, Komárom-Esztergom és Somogy megyékben, legkevésbé növekedett a nyelvvizsgaarány Vasban, a fővárosban, Fejérben, Hajdú-Biharban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megye közötti különbség 1991 és 1999 között 26% és 36% között ingadozott, a 2000–2003 években 20% alá esett, 2004-ben viszont felemelkedett 25%-ra. Lásd az 5. melléklet 5.3. térképét.

A nagyvárosok adatai Az országos adatok áttekintésekor már jeleztük, hogy a nyelvvizsgával rendelkező felvételizők száma jelentősen emelkedett az utóbbi tizennégy évben, de az is látható volt, hogy e mutató mentén nagyon nagy az egyes iskolák közötti különbség. Nagyvárosonként vizsgálva a helyzet a következő: 35. táblázat Város

A nagyvárosok sorrendje a nyelvvizsgaarányok (NY/J) alapján, 1991–1995 és 2000–2004 1991–1995

2000–2004

Város

sorrend

Ny/J

sorrend

Ny/J

21.

21,6

19.

38,2

Pécs

8.

36,2

15.

41,5

Salgótarján

Dunaújváros

16.

27,0

22.

31,3

Eger

15.

28,1

9.

Esztergom

18.

26,2

3.

Kaposvár Kecskemét

Békéscsaba

1991–1995 sorrend

Ny/J

2000–2004 Sorrend

Ny/J

5.

38,0

4.

50,0

22.

19,2

18.

40,0

Sopron

9.

36,1

2.

52,2

48,1

Szeged

10.

35,7

3.

50,8

12.

47,0

Székesfehérvár

7.

36,7

13.

44,5

42,9

1.

52,6

Szekszárd

13.

31,5

10.

47,9

19.

25,3

20.

37,2

Szolnok

17.

26,7

21.

37,2

6.

36,8

6.

49,9

Szombathely

1.

47,5

5.

50,0

Miskolc

14.

31,2

16.

41,0

Tatabánya

23.

17,7

14.

42,2

Nagykanizsa

12.

34,1

11.

47,1

Veszprém

4.

39,8

8.

49,3

Nyíregyháza

20.

23,1

17.

40,8

Zalaegerszeg

11.

35,7

7.

49,7

Debrecen

Győr

Különbség* * A legmagasabb és legalacsonyabb Ny/J arány között.

38

29,9

21,3

39

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

32. megállapítás Az utolsó öt évben legmagasabb a felsőoktatási felvételekre jelentkezők nyelvvizsgáinak aránya Győr, Sopron és Szeged iskoláiban, legalacsonyabb pedig a dunaújvárosi, a szolnoki és a kaposvári tanulók esetében. A 2000–2004-es időszakban Tatabánya kilenc, Sopron és Szeged hét, Eger és Esztergom hat hellyel lépett előre, ugyanakkor Debrecen hét, Székesfehérvár és Dunaújváros hat hellyel esett vissza az 1991–1995-ös évekhez képest. A különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb nyelvvizsgaarányú nagyvárosok között jelentősen csökkent.

Az iskolafenntartó szervezetek adatai Minden iskolafenntartónak egyre inkább érdeke, hogy az általa működtetett intézményben színvonalas nyelvoktatás folyjon. Bár tudjuk, hogy a nyelvtudás megszerzésének nem a középiskola az egyetlen terepe, a nyelvvizsgával rendelkező felvételizők száma mégis jelzi egy iskola nyelvoktatásának sikerességét. 36. táblázat

A nyelvvizsgaarány a felvételizők körében az iskolafenntartók szerint, 1991–1995 és 2000–2004 1991–1995

Iskolafenntartó szervezet Megyei önkormányzat Települési önkormányzat Központi költségvetési szerv Egyház, felekezet Alapítvány Egyéb Összesen

Jelentkezők száma (J)

Nyelvvizsgák száma (Ny)

2000–2004 Arány (Ny/J)

Jelentkezők száma (J)

Nyelvvizsgák száma (Ny)

Arány (Ny/J)

30 796

6 295

20,44

44 199

13 637

30,85

113 287

40 142

35,43

154 401

70 298

45,53

6 617

3 517

53,15

5 760

4 040

70,14

11 793

5 366

45,50

22 791

11 586

50,84

1 373

395

28,77

6 015

2 942

48,91

103

22

21,36

1 146

433

37,78

163 969

55 737

33,99

234 312

102 936

43,93

*Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei.

33. megállapítás A nyelvvizsgával rendelkező felvételizők aránya legmagasabb a központi költségvetési szervek iskoláiban, a második helyen pedig az egyházak, felekezetek oktatási intézményei állnak. A harmadik hely 1995-ig a települési önkormányzatok által fenntartott, 1996-tól 2003-ig viszont az alapítványok által működtetett iskoláké volt, 2004-ben visszaállt az eredeti helyzet. A megyei önkormányzatok több mint száz iskolája e mutatót tekintve is a sor végén áll. Azon fenntartók szerinti iskolacsoportok közötti különbség, ahol a legmagasabb, illetve legalacsonyabb a felvételizők nyelvvizsgaaránya, az eltérés mértéke 1995-ig csökkent, 1996 és 1999 között jelentősen (33,5%-ról 57,09%-ra) emelkedett, 2001 és 2002 között ismét csökkent, 2003-ban és 2004-ben újra emelkedett.

A középiskola-típusok adatai A középiskolákban folyó idegennyelv-oktatás nyilván elsősorban azokban az intézményekben segíti a tanulókat a nyelvvizsgák megszerzésében, ahol emelt óraszámban tanulják az egyes nyelveket. A két tannyelvű, a fakultatív és a speciális tantervű nyelvoktatás inkább a gimnáziumokat jellemzi.

39

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

40 37. táblázat

A felvételre jelentkezők nyelvvizsgaaránya középiskola-típusok szerint, 1991–1995 és 2000–2004

Jelentkezők Iskolatípus száma (J) Gimnáziumok 84 230 Művészeti középiskolák 2 831 Szakközépiskolák 39 844 Vegyes középiskolák 37 064 Összes középiskola 163 969

1991–1995 Nyelvvizsgák száma (Ny) 43 881 269 3 760 7 827 55 737

2000–2004 Jelentkezők Nyelvvizsgák száma (J) száma (Ny) 109 218 68 662 2 594 389 65 144 13 543 57 347 20 339 234 303 102 933

Arány (Ny/J) 52,1 9,5 9,4 21,1 34,0

Arány (Ny/J) 62,9 15,0 20,8 35,5 43,9

34. megállapítás Az 1991–2004 közötti időszakban az érettségi évében felvételizők nyelvvizsgáinak 66,7%-át a gimnáziumokban, 19,8%-át a vegyes középiskolákban, 13,2%-át a szakközépiskolákban és 0,3%-át a művészeti középiskolában végzettek tették le. Az utolsó 5 évben a nyelvvizsgák aránya a gimnáziumból jövők között 63%, a vegyes középiskolát végzetteknél 36%, a művészeti középiskolások vonatkozásában 15%, a szakközépiskolákban érettségizők esetében 20,8% volt. Így a gimnazisták közt a nyelvvizsgával rendelkezők aránya több mint háromszorosa a szakközépiskolából jelentkezőknek. Mindhárom iskolatípus közötti különbség 1996 és 1999 között nagymértékben növekedett, azóta csökkenés következett be. Különösen a gimnáziumoktól marad el a másik két iskolatípus. 5. ábra

A középiskola-típusok nyelvvizsgaarányai, 1991–2004

38. táblázat

A jelentkezők nyelvvizsgaaránya gimnáziumtípusok szerint, 1991–1995 és 2000–2004

Gimnáziumtípus* 4 évfolyamos 4 és 6 évfolyamos 4, 6 és 8 évfolyamos 4 és 8 évfolyamos 6 évfolyamos 8 évfolyamos

Jelentkezők száma (J) 25 630 34 215 1 208 15 306 3 684 3 454

1991–1995 Nyelvvizsgák száma (Ny) 12 695 18 476 278 6 739 2 787 2 035

Arány (Ny/J) 49,5 54,0 23,0 44,0 75,7 58,9

Jelentkezők száma (J) 38 253 39 637 1 489 19 441 5 928 3 969

* Az egyetlen 6 és 8 évfolyamos gimnázium eredményeit nem tartalmazza a táblázat.

40

2000–2004 Nyelvvizsgák száma (Ny) 20 895 27 121 547 12 734 3 957 2 839

Arány (Ny/J) 54,6 68,4 36,7 65,5 66,8 71,5

41

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

35. megállapítás A különböző tantervű gimnáziumok közül a 2000–2004. évi időszakban legmagasabb a felvételizők nyelvvizsgaaránya a 8 évfolyamosokban, ezeket követik a 4 és 6 évfolyamosok, harmadik helyen pedig a 6 évfolyamosok vannak. Legalacsonyabb a nyelvvizsgaarány a néhány 4, 6 és 8 évfolyamos, valamint a négy évfolyamos tantervűekben. A vegyes középiskolák gimnáziumi osztályai esetében ebből a szempontból a 4 és 6, valamint a 4 és 8 évfolyamos tantervűek tanulói állnak az élen, legkevesebb nyelvvizsgát a 6 évfolyamos tantervűek diákjai szerezték.

A KÖZÉPISKOLAI TANULÓKNAK SZERVEZETT VERSENYEK Az iskolák nevelési-képzési stratégiái eltérőek. Vannak olyan oktatási intézmények, amelyek nagy súlyt helyeznek diákjaik versenyeken való megmérettetésére, mások ezt nem szorgalmazzák különösképpen, mégis kiváló oktató munkát folytatnak. Ezt a szempontot figyelembe kell vennünk akkor, amikor az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV), az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken (OSZTV) és az egyéb országos versenyeken elért helyezések alapján kialakult eredményekből vonunk le tanulságokat. Adatbázisunk a középiskolák tanulóinak versenyeredményeit kétféle módon tartalmazza: a) az elért helyezések (1–3., illetve 4–10. helyezettek) és a dicséretben részesítettek száma szerint; b) a helyezések és a dicséretek pontszáma szerint (1. helyezés = 10 pont, 2. helyezés = 9 pont, 3. helyezés = 8 pont, ... 9. helyezés = 2 pont, 10. helyezés = 1 pont, minden dicséret = 0,5 pont). A továbbiakban – az áttekinthetőség kedvéért – az utóbbi, pontozásos módszert alkalmazzuk. Egy iskolacsoport intézményei – akár megyénként, akár település-, akár programtípusonként alakítjuk ki azokat – statisztikai szempontból természetesen nem hasonlíthatók össze a versenyeken szerzett pontok alapján, hiszen nyilvánvalóan egy kisebb megye iskoláinak nincs olyan esélye a pontok megszerzésére, mint egy nagyobbnak. Ezért az egyes iskolacsoportok pontjait a csoportban lévő összes tanuló létszámának figyelembevételével hasonlítjuk össze. Az OKTV-n, az OSZTV-n és az egyéb országos tantárgyi versenyeken elért pontszámok az 1. mellékletben láthatóak.

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Az OKTV-n elért eredményekről 1986 óta vannak adataink. Némi változás volt a különböző években abból a szempontból, hogy milyen tantárgyakból és hány kategóriában rendeztek versenyeket, de ezek számossága nem befolyásolja az összehasonlíthatóságot. 39. táblázat

A 2004-ben rendezett OKTV összefoglaló adatai

Tantárgy Angol nyelv Biológia Filozófia Fizika Francia nyelv Földrajz Informatika Kémia Latin nyelv Magyar irodalom

Kategóriák Jutalmazott Kategóriák Jutalmazott Tantárgy száma helyezések száma helyezések 1 30 Magyar nyelv 1 15 2 30 Matematika 3 45 2 30 Művészettörténet (Lyka) 1 15 3 45 Német nyelv 2 30 2 30 Orosz nyelv 1 15 1 15 Olasz nyelv 2 30 2 30 Nemzetiségi nyelvek (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) 1 15 2 1 1

30 15 15

Spanyol nyelv Mozgókép és médiaismeret Történelem

1 1 1

15 15 15

41

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

42

Évenként a 25 tantárgyi verseny (36 versenykategória) 270–332 helyezettjének és 207–712 megdicsértjének, a 19 év alatt összesen 14 036 helyezettnek és dicséretben részesítettnek az adatai találhatók a táblázatokban. Az adatokhoz tartozó névsorban szerepelnek – minden bizonnyal – az ország legtehetségesebb diákjai. Életútjuk figyelemmel kísérése fontos nemzeti érdek lenne.

Országos szintű adatok Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek 1986–2004. évi alapadatait a 40. és a 41. táblázatokban foglaltuk össze. A továbbiakban az 1991–1995. és a 2000–2004. évek adatait hasonlítjuk össze a fejlődés szemléltetésére. 40. táblázat

Az OKTV helyezettjeinek száma és összes pontszáma, 1986–2004 között

Tantárgy

Iskolák száma

1–3. helyezett

4–10. helyezett

Dicséretben részesült

Összes pontszám

Angol nyelv

168

94

225

425

1 984,5

Biológia

187

114

266

761

2 470,5

Filozófia

55

43

94

122

8 26,0

Fizika

205

171

396

709

3 489,5

Francia nyelv

131

113

266

452

2 308,0

Földrajz

141

60

140

529

1 364,5

2

33

21

0

419,0

75

6

14

122

186,0

168

114

267

892

2 539,0

86

57

133

191

1 139,5

Magyar irodalom

154

57

133

332

1 211,0

Magyar nyelv

110

57

138

147

1 132,5

Matematika

288

188

432

1616

4 223,0

Mozgókép és médiaismeret

12

3

7

2

56,0

Művészettörténet

61

38

76

4

711,0

221

114

266

764

2 474,0

11

36

84

138

730,0

Orosz nyelv

228

117

273

496

2 393,0

Olasz nyelv

80

84

197

261

1 673,5

1

29

23

0

392,0

47

61

142

177

1 204,5

Szerb nemzetiségi

3

26

2

0

250,0

Szlovák nemzetiségi

7

26

24

0

357,0

Szlovén nemzetiségi

1

10

0

0

95,0

172

57

134

435

1 265,5

1 708

3 753

8 575

34 894,5

Horvát nyelv Informatika Kémia Latin nyelv

Német nyelv Német nemzetiségi

Román nemzetiségi Spanyol nyelv

Történelem Összesen

42

43

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

41. táblázat

Az OKTV-n szereplő iskolák száma az elért pontszámok szerint, 1986–2004 Iskolák száma évenként 1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Pontszám

6

5

6

5

6

5

4

3

5

2

3

4

5

7

5

3

4

5

7

10–50

46

46

51

51

55

51

45

50

51

58

56

50

48

46

49

59

60

55

54

5,5–9,5

36

38

34

35

36

39

30

31

31

33

36

32

44

41

39

32

33

34

37

0,5–5

109 108 131 127 127 114

78

81

94

88

93

73

78 118 149

Pontot szerzett iskolák száma

197 197 222 218 224 209 157 165 181 181 188 159 175 212 242 154 207 192 214

Középisk. száma

561 578 608 645 640 638 684 701 748 810 838 868 910 920 931 922 956 965 952

50 felett

60 110

98 116

Pontot szerzett iskolák aránya (%) 35,1 34,1 36,5 33,8 35,0 32,8 23,0 23,5 24,2 22,3 22,4 18,3 19,2 23,0 26,0 16,7 21,7 19,9 23,5

36. megállapítás Az OKTV-n helyezést elért tanulók a vizsgált tizenkilenc év alatt 542 iskolából, a magyar középiskolák 56,9%-ából kerültek ki. Ezek közül 256 gimnázium (a hazai gimnáziumok 72,5%-a), 126 vegyes középiskola (ezen iskolatípus 68,5%-a), 152 szakközépiskola (a szakközépiskolák 38,5%-a) és 8 művészeti szakközépiskola (40%). A megszerzett pontok kilencven százalékát 174 iskola (ez az összes iskolák 18%-a) tanulói szerezték meg. Miközben a középiskolák száma a tizenkilenc év alatt 59%-kal növekedett, az OKTV-n sikeresen szereplő középiskolák aránya az összes hazai középiskolához képest jelentősen csökkent (az iskolák több mint egyharmadáról az egynegyedére). Az OKTV-n 1–3. helyezést elért iskolák csoportján belül három fővárosi gyakorló gimnázium kiemelkedő eredményeket ért el, és elvitte az elérhető dobogós helyezések 16%-át (a megszerezhető pontok 16%-át). Tizenkilenc iskola birtokában van az összes pont 41%-a. Egy viszonylag szűk csoport – 59 iskola – szerezte meg a pontok kétharmadát. A legkiemelkedőbb eredményeket elért tanulók döntő többségét tehát a magyar középiskolák hat százalékában képzik. Ez az alacsony arány még akkor is elgondolkodtató, ha jól tudjuk, hogy az iskolák versenyeztetési indítékai – például a munkaerőpiacra való felkészítés eltérő feladatai miatt – különbözőek.

A településtípusok adatai A településtípusok szerinti OKTV-pontszámok összehasonlítása csak akkor helyes, ha a pontszámokat az adott településtípus iskoláiban tanulók számára vetítjük. Ezért a következő táblázatban a 12. évfolyamos tanulói létszámot alapul véve a száz tanulóra jutó OKTV-pontszámokat mutatjuk be. 42. táblázat

A száz tanulóra jutó átlagos OKTV-pontszámok települési kategóriánként, 1991–1995 és 2000–2004

Településtípus Budapest 100 000 felett 50 001–100 000 25 001–50 000 10 001–25 000 5 001–10 000 5 000 alatt Különbség*

1991–1995 sorrend 1. 2. 5. 6. 4. 7. 3.

2000–2004 pont 21,88 13,49 8,50 7,91 8,53 3,23 10,57 18,65

sorrend 1. 2. 3. 5. 7. 6. 4.

pont 22,83 12,33 10,45 9,02 4,19 4,27 9,46 18,64

* A legmagasabb és a legalacsonyabb átlagú településtípus között

43

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

44

37. megállapítás A száz tanulóra jutó OKTV-pontszámok szerinti sorrendben legtöbbször első helyen a főváros, másodikon a százezer lakos feletti nyolc nagyváros iskolái vannak, az utolsó hely az utolsó öt évben a 10–25 ezer lakosú kisvárosok iskoláié. A 3–6. helyeken a többi település iskolái váltogatják egymást: összességében harmadik helyen az 50–100 ezer lakosú városok, a negyediken az 5 ezer lakos alatti kistelepülések, az ötödiken a 25–50 ezer lakosú városok, a hatodikon pedig az 5–10 ezer lakosú városok vannak. Érdekes, hogy a legkisebb települések a vizsgált 19 év alatt a sorrend minden helyén voltak már. A fővárosi iskolák száz tanulóra jutó OKTV pontszáma majdnem kétszerese a 100 000 feletti lakosú városok, 2,2 szerese a 50 000–100 000, két és félszerese a 25 000–50 000, több mint ötszöröse az 5 000–10 000 lakosú városok iskoláiénak.

A megyék adatai Adataink lehetővé teszik, hogy megvizsgáljuk, vajon az egyes megyék iskoláinak helyzete hogyan változott azon a ranglétrán, melyet az OKTV-ken elért pontszámok alapján állítottunk össze. 43. táblázat

A megyék sorrendje a száz tanulóra jutó OKTV-pontszámok alapján, 1991–1995 és 2000–2004 1991–1995

Megyék

sorrend

2000–2004 pont

sorrend

pont

Baranya

3.

15,01

2.

15,55

Bács-Kiskun

8.

10,71

13.

7,04

Békés

18.

5,77

4.

13,87

Borsod-Abaúj-Zemplén

14.

6,94

14.

6,51

4.

14,66

5.

12,74

17.

5,94

18.

5,57

Győr-Moson-Sopron

2.

16,25

3.

14,50

Hajdú-Bihar

6.

13,09

7.

10,47

Heves

12.

7,18

9.

8,96

Jász-Nagykun-Szolnok

11.

8,00

16.

6,27

7.

11,54

15.

6,37

13.

7,01

20.

2,21

5.

13,86

6.

11,29

Somogy

19.

5,44

17.

5,58

Szabolcs-Szatmár-Bereg

20.

2,93

19.

2,43

9.

10,56

11.

8,24

Vas

16.

6,81

10.

8,81

Veszprém

15.

6,85

8.

9,80

Zala

10.

9,98

12.

8,14

1.

21,72

1.

22,83

Csongrád Fejér

Komárom-Esztergom Nógrád Pest

Tolna

Budapest Különbség

18,80

20,62

38. megállapítás Az OKTV-ken az elmúlt öt évben a legtöbb pontot a főváros, Baranya, Győr-Moson-Sopron és Békés megye iskolái szerezték, a legkevesebbet pedig Komárom-Esztergom, Somogy és Fejér megyék tanulói. Azt is láthatjuk, hogy a megyék diákjainak eredményessége a különböző időszakokban változó. Néhány példa: az utolsó öt évben Békés megye iskolái tizennégy, Veszprémé hét és Vasé hat hellyel léptek előre, viszont Komárom-Esztergom megye iskolái nyolc és Nógrád megye iskolái hét hellyel estek vissza az 1991–1995. évi időszakhoz képest. 44

45

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

A nagyvárosok adatai A 41. és a 42. táblázatban már bemutattuk az OKTV-pontszámok alakulását országos szinten, illetve a településkategóriák szerint. A nagyvárosok adatainak értelmezésénél érdemes visszalapozni a megyék sorrendjét tartalmazó előző táblázathoz is. 44. táblázat

Város

A nagyvárosok iskoláinak sorrendje a száz 12. évfolyamos tanulóra jutó OKTV-pontok alapján, 1991–1995 és 2000–2004 1991–1995

2000–2004

Város

1991–1995

2000–2004

sorrend

pont

16.

4,97

7.

11,45

Pécs

2.

17,38

1.

19,91

4.

15,96

4.

13,72

Salgótarján

7.

10,37

20.

2,81

Dunaújváros

20.

4,33

21.

1,84

Sopron

6.

14,41

5.

12,91

Eger

13.

6,04

3.

13,86

Szeged

1.

21,16

2.

17,87

Esztergom

15.

5,17

13.

9,43

Székesfehérvár

12.

6,53

15.

8,45

5.

15,41

6.

12,78

Szekszárd

19.

4,39

9.

10,68

Kaposvár

11.

6,95

17.

5,89

Szolnok

14.

5,72

11.

9,56

Kecskemét

3.

16,88

10.

9,86

Szombathely

10.

7,92

16.

7,91

Miskolc

8.

9,24

12.

9,44

Tatabánya

22.

0,23

19.

3,29

Nagykanizsa

21.

0,63

22.

0,77

Veszprém

17.

4,91

14.

9,28

Nyíregyháza

18.

4,54

18.

3,89

Zalaegerszeg

9.

9,10

8.

11,16

Békéscsaba Debrecen

Győr

sorrend

pont

sorrend

Különbség

pont

sorrend

20,92

pont

19,14

* A legmagasabb és legalacsonyabb OKTV-pontszám között.

39. megállapítás 2000–2004-ben legmagasabb a száz 12. évfolyamos tanulóra jutó pontszám Pécs, Szeged és Eger, legalacsonyabb pedig Nagykanizsa, Dunaújváros és Salgótarján iskoláiban. Az utolsó öt évben Eger és Szekszárd iskolái tíz, Békéscsabáé kilenc pozíciót léptek előre, viszont Salgótarján iskolái 13, Kecskemété hét, Szombathelyé és Kaposváré hat-hat hellyel léptek vissza a sorrendben. A száz 12. évfolyamos tanulóra eső legmagasabb és legalacsonyabb OKTV-pontszámmal rendelkező városok közötti különbség az 1991–1995 közötti évekhez képest csökkent.

Az iskolafenntartó szervezetek adatai Ebben a versenytípusban a középiskolások elsősorban a társadalom- és természettudományos, illetve idegen nyelvi ismereteiket bizonyíthatják. Elért eredményeik nyilván nemcsak az iskoláknak, hanem fenntartóiknak is sikert jelentenek. 45. táblázat

A száz 12. évfolyamos tanulóra eső OKTV-pontszámok az iskolafenntartók szerint, 1991–1995 és 2000–2004

Iskolafenntartó szervezet Megyei önkormányzat Települési önkormányzat Központi költségvetési szerv* Egyház, felekezet Alapítvány Egyéb

1991–1995

2000–2004

sorrend

pont

sorrend

pont

5. 4. 1. 2. 3.

10,00 10,82 55,30 25,54 13,94 0,00

5. 4. 1. 2. 3. 6.

8,80 10,76 64,05 18,05 11,28 2,24

* Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei.

45

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

46

40. megállapítás Mind a két ötéves periódusban a központi költségvetési szervek iskolái szerezték meg az Országos Tanulmányi Versenyeken a legtöbb pontszámot. Míg 1991–1995-ben pontszámaik aránya ötszöröse volt a megyei önkormányzatok iskoláiénak, a különbség az elmúlt öt évben csaknem elérte a nyolcszorosat. Az eredményességi sorrendben utánuk az egyházak, felekezetek iskolái állnak, az alapítványi iskolák pedig a harmadikon. A települési önkormányzatok iskolái a negyedikek, a megyei önkormányzatoké az ötödikek a sorrendben.

A középiskola-típusok adatai Az OKTV-ket általában a gimnáziumi osztályok tanulói számára szervezik, csak néhány olyan tantárgy van (matematika, fizika, földrajz, idegen nyelvek), amelyek esetében a szakközépiskolák tanulóinak is lehetőségük van a pontszerzésre.

Iskolatípus

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

A száz 12. évfolyamos tanulóra jutó OKTV-pontok középiskola-típusonként, 1986–2004 1986

46. táblázat

Gimnázium Művészeti középiskola Vegyes középiskola Szakközépiskola Összes középiskola

6,3 1,4 1,0 0,3 2,1

6,0 0,1 1,1 0,3 2,1

6,1 0,1 1,1 0,3 2,1

6,3 0,6 1,0 0,3 2,1

6,2 0,6 1,1 0,4 2,2

6,9 0,0 1,5 0,7 3,0

5,9 0,0 1,2 0,4 2,5

5,5 1,1 1,1 0,4 2,3

6,1 1,4 0,9 0,4 2,5

6,2 0,1 1,0 0,3 2,4

6,5 1,1 1,0 0,3 2,5

6,3 1,4 1,0 0,3 2,3

6,7 0,0 0,7 0,3 2,3

7,3 0,1 1,1 0,3 2,6

6,6 1,1 1,1 0,2 2,2

6,2 3,0 0,8 0,2 2,1

5,8 1,4 1,3 0,2 2,4

5,9 6,8 1,1 0,4 2,5

6,5 0,2 1,1 0,4 2,7

41. megállapítás Az 1986 és 2004 közötti időszakban az OKTV-pontok 83 százalékát a gimnáziumok, 11%-át a vegyes, 6%-át a szakközépiskolák tanulói szerezték meg. Az iskolatípusok száz 12. évfolyamos tanulóra jutó pontszámai közötti különbségek 1995-től növekedő tendenciát mutatnak. Az utolsó öt évben kiemelkedően magas a pontszám azokban a gimnáziumokban, ahol 8 évfolyamos, illetőleg 6 és 8 évfolyamos, valamint 4 és 6 évfolyamos tanterv szerint folyik az oktatás, ezeket követik a 6 évfolyamos, valamint a 4 és 8 évfolyamos tantervű iskolák, utolsó helyen vannak a négy évfolyamos tantervűek.

Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek Az OSZTV-ken elért eredményekről 1986 óta vannak adataink. A versenyeket a jobb áttekinthetőség kedvéért négy csoportra osztottuk. Az adatbázis nem volt teljessé tehető, mert az adatszolgáltatóknál elvesztek a következő információk: – az agrárversenyek 1991–1993. évek közötti adatai, – a gazdasági és műszaki versenyek 1991. és 1994. évi adatai, – az egyéb versenyek 1991. és egyes versenyek 1993. és 1994. évi adatai. Az 1995 előtti hiányok megszüntetésére már alig van remény. Évenként a 107 tantárgyi verseny 290–946 helyezettjének és megdicsértjének, a 17 év alatt (1991 és 1994-et nem tekintve) összesen 10 635 középiskolásnak az adatai találhatók az adatbázisban. Ezek az adatok elegendőek a változás tendenciáinak felismeréséhez. Az OSZTV-n (az 1991-es és az 1994-es év kivételével) évenként megállapíthatóak a középiskolák pontszámai. A kirajzolódó változási tendencia eltér az OKTV pontszámainak alakulásától. A következő táblázatból látható, hogy az OSZTV-ken eredményeket elért iskolák száma a vizsgált időszakban közel hasonló ütemben növekedett, mint a hazai középiskolák száma, ezért 1986 és 2001 között átlagosan a középiskolák 28%-ának tanulói szereztek pontokat, 2002 óta ez az arány átlagosan 20%-ra csökkent. 46

47

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

47. táblázat

Az OSZTV-n pontot szerzett iskolák száma az elért pontszámok szerint, 1986–2004 A középiskolák száma 1986

1987

1988

1989

1990

1992

1993

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Pontszám 50 pont felett

1

2

1

1

4

4

3

2

3

11

6

7

13

19

8

11

13

40–49

4

3

1

2

2

4

3

2

6

10

5

8

10

7

13

10

5

30–39

4

1

6

7

3

3

4

12

14

11

20

9

15

21

10

12

15

20–29

16

11

13

22

19

23

27

27

24

25

28

24

18

29

16

25

23

10–19

49

61

65

61

51

39

45

66

74

70

71

64

69

45

47

53

51

0,5–9

75

80

64

115

97

135

120

152

118

131

133

100

125

132

81

93

94

Összesen

149

158

150

208

176

208

202

261

239

258

263

212

250

253

175

204

201

Iskolák száma

561

578

608

645

640

684

701

810

838

868

910

920

931

923

956

965

952

Pontot szerzett iskolák aránya (%)

26,6 27,3 24,7 32,3 27,5 30,4 28,8 32,2 28,5 29,7 28,9 23,1 26,9 27,4 18,3 21,1 21,1

42. megállapítás A vizsgált tizenhét évben (az 1991. és az 1994. évi adatok hiányoznak) az OSZTV-helyezettek 528 iskolából, a magyar középiskolák 55,5%-ából kerültek ki. Ezek közül 33 gimnázium (a hazai gimnáziumok 9%-a), 125 vegyes középiskola (az ilyen iskolák 68%-a) és 370 szakközépiskola (ezeknek az iskoláknak a 94%-a). A megszerzett pontok felét 69 iskola (az összes iskolák 7%-a), kilencven százalékát 253 iskola (az összes iskolák 27%-a) tanulói szerezték meg. Az OSZTV-ket a szakközépiskolások számára szervezik, ezért magától értetődő többségük a helyezettek között.

A településtípusok adatai A szakmai versenyek vizsgálatánál a tanulmányi versenyek elemzési metódusát követjük. Bár az 1991es és az 1994-es adatok hiányoznak, a fejlődési tendenciák így is megragadhatóak. 48. táblázat

A száz tanulóra jutó átlagos OSZTV- pontszámok települési kategóriánkén, 1992–1996 és 2000–2004 1992–1996

Településtípus Budapest 100 000 felett 50 001–100 000 25 001–50 000 10 001–25 000 5 001–10 000 5 000 alatt Különbség*

sorrend 3. 2. 1. 5. 6. 7. 4.

2000–2004 pont 16,10 16,25 21,28 12,62 8,81 7,27 13,64 14,81

sorrend 2. 3. 1. 4. 7. 6. 5.

pont 26,18 23,34 35,98 19,27 8,42 9,17 14,63 27,56

* A legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszám között.

43. megállapítás 1992 után az 50–100 ezer lakosú, közepes nagyságú városok iskolái feljöttek az első helyre, a főváros iskolái 1999-től vannak a második helyen, a 100 ezer lakos feletti városok iskolái a harmadikon. A 25–50 ezer lakosú városok iskolái vannak a középmezőnyben, őket a kisebb települések iskolái követik. A pontkülönbség a legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszámú településtípus között 1987 óta – némi ingadozással – emelkedő irányzatot mutat. 47

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

48

A megyék adatai 49. táblázat

A megyék sorrendje a száz tanulóra jutó OSZTV-pontszámok alapján, 1992–1996 és 2000–2004 1992–1996

Megyék Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

2000–2004

sorrend

pont

sorrend

pont

16. 9. 5. 12. 11. 13. 2. 4. 10. 8. 18. 20. 19. 15. 17. 14. 1. 6. 3.

9,74 15,35 17,72 11,09 14,78 10,68 24,13 19,27 15,24 15,46 8,67 4,71 6,38 10,67 8,99 10,67 30,44 16,40 21,89

20. 14. 7. 18. 8. 9. 2. 4. 12. 3. 19. 16. 15. 11. 17. 13. 1. 10. 5.

7,02 15,26 23,21 10,90 22,47 21,61 42,16 28,09 18,37 30,82 8,93 11,54 15,14 20,01 10,93 16,49 44,08 20,88 27,27

7.

16,02

6.

26,18

Budapest Összes megye átlaga

14,81

21,67

44. megállapítás Az elmúlt öt évben az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken Vas, Győr-Moson-Sopron és JászNagykun-Szolnok megye iskolái szerepeltek az élmezőnyben. Baranya, Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén megye iskoláinak a pontszámai viszont alacsonyak, így a rangsor végére kerültek. A két ötéves időszak adatait összevetve látható, hogy az egyes megyék diákjainak eredményessége változó volt. A teljesítmények alapján az elmúlt öt évben Jász-Nagykun-Szolnok megye iskolái öt, Fejér, Somogy és Pest megye iskolái négy hellyel léptek előre, viszont Borsod-Abaúj-Zemplén megye középiskolái hat, Bács-Kiskun megyéé öt, Veszprém és Baranya megyéké négy pozícióval léptek hátra az 1992–1996-os időszakra vonatkoztatott helyezéshez képest.

A nagyvárosok adatai A szakmai versenyeken a szakközépiskolák tanulói vesznek részt a legnagyobb arányban. 50. táblázat

Város Békéscsaba Debrecen Dunaújváros Eger Esztergom Győr Kaposvár

48

A nagyvárosok iskoláinak sorrendje a száz 12. évfolyamos tanulóra jutó OSZTV-pontszámok alapján, 1992–1996 és 2000–2004 1992–1996 sorrend pont 2. 34,81 6. 22. 8. 21. 5. 17.

20,64 4,18 17,01 4,80 24,55 10,10

2000–2004 sorrend pont 5. 40,19 6. 15. 10. 22. 3. 11.

35,64 16,76 25,66 6,22 48,09 24,30

Város Pécs Salgótarján Sopron Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok

1992–1996 sorrend pont 15. 10,61 20. 3. 12. 18. 16. 19.

5,75 34,34 14,02 9,64 10,23 7,65

2000–2004 sorrend pont 20. 9,96 12. 1. 13. 17. 21. 4.

22,67 59,45 22,46 16,31 7,32 40,71

49

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok) 1992–1996 sorrend pont 9. 15,94 11. 14,58 14. 12,98 10. 15,30

Város Kecskemét Miskolc Nagykanizsa Nyíregyháza

2000–2004 sorrend pont 19. 14,57 18. 15,91 7. 34,05 16. 16,46

Város Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg Különbség*

1992–1996 sorrend pont 1. 37,68 13. 14,00 7. 17,61 4. 32,33 33,51

2000–2004 sorrend pont 2. 54,02 14. 19,05 9. 31,50 8. 31,88 53,23

* A legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszám között.

45. megállapítás Az utolsó öt évben legmagasabb volt a száz 12. évfolyamos tanulóra jutó OSZTV-pontszám Sopron, Szombathely, Győr és Szolnok, legalacsonyabb Esztergom, Szekszárd és Pécs iskoláiban. Az utolsó öt évben az előző periódushoz viszonyítva Szolnok iskoláinak tanulói tizenöt, Salgótarjáné nyolc, Nagykanizsáé és Dunaújvárosé hét-hét és Kaposváré hat helyet léptek előre, viszont a kecskemétiek tíz, a miskolciak hét és a nyíregyházaiak hat hellyel szorultak hátrább a sorrendben. A száz 12. évfolyamos tanulóra eső legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszámmal rendelkező nagyvárosok közötti különbség a 2000–2004-es években 59%-kal emelkedett a korábbi időszakokhoz képest.

Az iskolafenntartó szervezetek adatai Iskolafenntartók szerint elemezve az eredményeket nem meglepő, hogy a fenntartók sorrendje az OSZTV-pontszámokat tekintve eltér az OKTV-pontszám alapján felállított rangsortól, hiszen például az egyházak kevés szakközépiskolát működtetnek. 51. táblázat

A száz 12. évfolyamos tanulóra eső OSZTV-pontszámok iskolafenntartók szerint, 1992–1996 és 2000–2004

Iskolafenntartó szervezet

1992–1996

2000–2004

sorrend

pont

sorrend

pont

Települési önkormányzat

2.

20,29

2.

28,79

Megyei önkormányzat

3.

13,73

3.

20,74

Központi költségvetési szerv*

4.

7,49

4.

9,68

Egyház, felekezet

5.

1,77

5.

1,00

Alapítvány, egyéb

1.

29,59

1.

43,78

* Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei.

46. megállapítás Az alapítványi és egyéb fenntartó szervezetek iskolái az 1992–1996-os időszakban feljöttek az élre, s ezt a helyezésüket a 2000–2004-es időszakban is tartották. A települési önkormányzatok iskolái mindkét ötéves periódusban a második helyen állnak, a megyei önkormányzatoké pedig a harmadikon. A rangsort a központi költségvetési szervek és az egyházak iskolái zárják. Iskolafenntartók szerint vizsgálva a legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszámot elért iskolák közötti különbséget, annak mértéke emelkedő irányzatú, az utolsó öt évben 68%-kal nagyobb, mint az 1992–1996-os periódusban.

49

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

50

A középiskola-típusok adatai Mint már említettük, az OSZTV-ket a szakközépiskolai osztályok tanulói számára szervezik, csak néhány olyan tantárgy van, amelyben esélyük van a gimnáziumi tanulóknak is pontszerzésre.

Középiskolatípus

1987

1988

1989

1990

1992

1993

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

A száz 12. évfolyamos tanulóra jutó OSZTV- pontszámok iskolatípusonként, 1986–2004 1986

52. táblázat

Gimnázium

0,1

0,1

0,1

0,3

0,2

0,1

0,0

0,2

0,2

0,3

0,1

0,2

0,0

0,1

0,1

0,1

0,0

Vegyes középiskola

2,4

2,2

2,1

3,0

2,4

2,6

2,7

4,0

3,9

5,2

3,4

4,1

4,6

4,2

4,0

4,7

4,9

Szakközépiskola

3,4

3,5

3,5

4,1

4,1

4,0

3,9

6,7

6,5

7,0

7,5

7,9

7,0

8,2

6,6

7,8

8,2

47. megállapítás A vizsgált 17 évben az OSZTV-pontok 1%-át a gimnáziumok, 24%-át a vegyes középiskolák, 75%-át a szakközépiskolák tanulói szerezték. Az egyes középiskola-típusok közötti különbség a száz 12. évfolyamos tanulóra eső pontszámok között növekvő irányzatú.

Egyéb középiskolai versenyek Az 1986–2004. évi időszak 78 egyéb országos versenyének adatai állnak rendelkezésünkre. Az adatbázis a vizsgált időszakra vonatkozóan nem teljes. Egyes versenyek adatai néhány évben hiányoznak, ezeket a szervezők még nem bocsátották rendelkezésünkre, illetve a 2003. és 2004. évi adatok egy része sajnos az adatbázis lezárása után is érkezik. Néhány országos verseny adatai még egyáltalán nem voltak beszerezhetők. Becslésünk szerint az adatbázis – a vizsgált időszakra vonatkoztatva – 94 százalékban teljes, összesen több mint húszezer sikeres versenyző adatait tartalmazza. A versenyek összefoglaló adatai megyénkénti bontásban megtalálhatóak kötetünk 1. mellékletében, illetve az interneten. Az egyéb versenyek produkciófelülete igen különböző. Legnagyobb részük a kiemelkedő felkészültséget, képességet méri (ezek a középiskolai elitképzés jelzőszámai), egy kisebb – de nagy tömegeket megmozgató – részük az általános képzésre jellemző. E fejezet együttesen vizsgálja e versenyeket. 53. táblázat

Az egyéb versenyeken pontszámokat szerző középiskolák száma, 1986–2004 A középiskolák száma 1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Pontszám 200 felett

1

1

1

1

1

1

1

1

4

1

1

1

2

3

6

9

3

3

1

100–200

1

1

3

4

1

3

6

9

8

6

6

15

13

15

16

27

14

4

5

90–99,5

–

1

1

–

1

–

3

–

6

2

4

3

2

7

6

5

1

1

2

80–89,5

1

2

–

–

3

1

3

5

9

1

2

2

5

6

9

5

7

3

3

70–79,5

2

–

2

2

–

–

1

3

6

1

4

4

4

6

9

11

9

4

2

60–69,5

–

1

–

3

4

3

3

6

12

7

5

7

10

4

13

13

9

7

3

50–59,5

–

2

1

1

7

1

10

7

16

7

16

13

12

15

17

16

8

4

5

40–49,5

4

2

3

4

4

10

9

14

11

13

12

11

18

15

22

33

13

9

14

30–39,5

7

7

4

7

11

12

23

29

21

17

13

23

23

32

36

36

18

16

12

20–29,5

8

9

11

12

18

21

38

38

53

45

31

36

53

49

53

64

52

21

28

10–19,5

27

35

39

65

50

81

85

95

89

89

84

103

107

124

122

128

90

62

67

0,5–9,5

70

62

73

63

52

44

113

130

111

103

127

117

143

149

149

143

120

68

75

Összesen

121

123

138

162

152

177

295

337

346

292

305

335

392

425

458

490

344

202

217

Iskolák száma

561

578

608

645

640

643

684

701

748

810

838

868

910

920

931

923

956

965

952

Iskolák aránya (%)

21,6

21,3

22,7

25,1

23,8

27,5

43,1

48,1

46,3

36,1

36,4

38,6

43,1

46,2

49,2

53,1

36,0 20,9* 22,8*

* A 2003. és 2004. évi adatok hiányosak.

50

51

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

48. megállapítás A vizsgált tizenkilenc évben az egyéb versenyek helyezettei 803 iskolából, a magyar középiskolák 84,3%-ából kerültek ki. Ezek közül 276 gimnázium (a gimnáziumok 78%-a), 19 művészeti középiskola (95%), 165 vegyes középiskola (90%) és 343 szakközépiskola (az intézménytípus 87%-a). A pontot szerző középiskolák aránya emelkedő tendenciát mutat: 1986-hoz képest 2001-ig számuk csaknem megnégyszereződött, de ez minden bizonnyal összefügg azzal is, hogy az adatbázis a vizsgált időszak első felében hiányosabb, mint a másodikban. 2002-től csökkent a versenyek és ezen belül a helyezettek száma, ez (és az ideiglenes adathiány) okozza a növekvő irányzat megtörését.

A nemzetközi tanulmányi versenyeken szerzett pontok A továbbiakban a nemzetközi versenyeket vizsgáljuk két okból: a) ezeknek az eredményei külföldi összehasonlításban is jelzik a magyar elitképzés színvonalát, b) azok az iskolák, amelyeknek tanulóit nemzetközi versenyekre küldik ki, kétségtelenül kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhetnek. 54. táblázat

A nemzetközi versenyek összefoglaló adatai, 1986–2004

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

–

–

–

–

–

–

12

19

12

17

13

15

19

–

–

18

20

2004

1988

5

2003

Fő

1987

A verseny neve

H = a versenyen elért helyezés

1986

R = résztvevő csapatok száma,

Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenye

R

H 4

–

–

–

–

–

–

3

2

3

2

3

1

5

–

–

5

6

Izraeli–magyar matematikaverseny

R

–

–

–

–

–

8

8

8

8

8

–

8

8

8

8

6

12

H 5

–

–

–

–

–

1

1

1

1

1

–

1

1

1

2

2

2

Nemzetközi Fizika Diákolimpia

R

21

25

27

29

32

31

37

41

47

51

55

56

56

62

62

65

67

54

71

H 4

4

5

3

7

8

3

12

2

13

9

11

17

4

10

4

9

5

15

6

Nemzetközi Informatika Diákolimpia

R

–

–

–

–

–

25

23

46

35

49

53

56

61

64

70

75

82

H 4

–

–

–

–

–

5

5

6

13

4

6

18

12

27

19

Nemzetközi Kémia Diákolimpia

R

22

26

26

26

28

30

33

38

41

42

45

47

47

51

53

54

57

61

7

10

9

6

9

3

2

6

12

12

9

1

1

5

3

16

12

7

Nemzetközi Matematika Diákolimpia

R

37

42

49

50

54

55

64

73

69

73

75

82

76

81

82

83

84

82

85

H

8

6

16

10

6

6 8-9

8

5

5

3

2 3-4 11

9

21

12

10

7

H 6

Megjegyzés: A „–” jelentése: vagy nem volt verseny, vagy nem vettünk részt, vagy nem értünk el helyezést.

49. megállapítás A magyar közoktatás évről évre igen jól vizsgázik. A nemzetközi versenyeken gyakoriak a dobogós helyezések, és szinte minden versenyen és minden évben a magyar csapatok a mezőny első ötödében foglalnak helyet. Az utolsó években némileg gyengébbek voltak az eredményeink. 1986 és 2004 között 116 iskola tanulói vettek részt a nemzetközi versenyeken, ez a középiskolák 12,2%-a. Az ebben az időszakban elért pontok 79%-át 31 iskola tanulói szerezték (ez az iskolák 3,3%-a). Ezek az oktatási intézmények a vizsgált 19 évben háromnál több versenyzőt tudtak benevezni. A versenyzőket küldő iskolák közül 86 gimnázium, 21 vegyes középiskola, 9 szakközépiskola. A gimnáziumokból került ki a helyezettek hetvennégy, a szakközépiskolából nyolc, a vegyes középiskolákból pedig tizennyolc százaléka. 51

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

52

Az iskolák közül 24 a fővárosban, 26 a nagyvárosokban, 21 az 50 000–100 000 lakosú városokban, 17 a 25 000–50 000 lakosú városokban, 22 a 10 000–25 000 lakosú városokban, 5 az 5–10 ezer lakosú városokban, egy pedig kistelepülésen működik. A budapesti iskolák versenyzői a helyezések 52, a 100 000 lakos feletti városok 22 százalékát szerezték meg.

A településtípusok adatai Az egyéb versenyek összefoglaló adatainak értékelésekor érdemes szem előtt tartani, hogy ezeknek a versenyeknek a tematikája rendkívül széles skálán mozog, ennek megfelelően egészen különböző képességeket és tudásokat mérnek. 55. táblázat

A száz tanulóra jutó átlagos egyéb középiskolai versenypontszámok települési kategóriánként, 1991–1995 és 2000–2004

Településtípus Budapest 100 000 felett 50 001–100 000 25 001–50 000 10 001–25 000 5 001–10 000 5 000 alatt Átlagosan

1991–1995 sorrend 3. 2. 1. 4. 5. 7. 6.

2000–2004 pont 52,2 63,0 64,6 43,1 34,7 19,0 26,7 52,2

sorrend 3. 2. 1. 4. 5. 7. 6.

pont 64,4 78,6 78,7 64,4 37,3 17,2 24,2 64,4

50. megállapítás Érdekes folyamat figyelhető meg: míg az 1986–1991 közötti időszakban a száz tanulóra jutó pontszámok a településnagyság szerint csökkentek, a táblázatban látható két időszakban a főváros iskolái harmadikok lettek a sorrendben, és az 50 000–100 000 lakosú városok léptek az első, a 100 000 felettiek a második helyre. A legkisebb települések iskolái megelőzték az 5 000–10 000 lakosú városokat. A pontkülönbség a legnagyobb és a legkisebb pontszámú településtípus között 1994-ig növekedett, 1995-ben jelentős csökkenés következett be, ezt követően a különbség 2001-ig ismét emelkedett, 2002-től újra csökken. 6. ábra

52

Az egyéb versenyek száz tanulóra jutó pontszámai településtípusonként, 1991 és 2004 között

53

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

A megyék adatai 56. táblázat

A megyék sorrendje az egyéb versenyek száz tanulóra jutó pontszámai alapján, 1991–1995 és 2000–2004 1991–1995

Megyék

sorrend

Baranya

2000–2004 pont

sorrend

pont

15.

44,6

2.

80,4

3.

63,9

9.

64,2

Békés

10.

49,3

19.

40,6

Borsod-Abaúj-Zemplén

16.

42,0

18.

41,3

4.

63,8

3.

78,7

17.

38,8

4.

70,3

Győr-Moson-Sopron

7.

54,0

10.

62,3

Hajdú-Bihar

6.

54,4

1.

86,6

Heves

19.

32,1

17.

46,5

Jász-Nagykun-Szolnok

11.

48,9

6.

66,4

Komárom-Esztergom

13.

46,9

16.

47,7

Nógrád

20.

31,0

14.

54,4

Pest

14.

45,1

5.

68,6

5.

58,6

15.

52,4

18.

36,0

20.

40,2

Tolna

1.

78,8

11.

60,0

Vas

9.

49,7

7.

64,6

Veszprém

2.

73,1

13.

58,2

12.

47,1

12.

59,6

8.

51,9

8.

64,4

Bács-Kiskun

Csongrád Fejér

Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg

Zala Budapest Összes megye átlaga

50,5

61,2

51. megállapítás A száz tanulóra jutó egyéb versenyek pontszámai szerinti sorrendben az elmúlt öt évben Hajdú-Bihar, Baranya, Csongrád és Fejér megye iskolái állnak az élen, miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, illetve Komárom-Esztergom megye iskolái voltak a leggyengébbek. Az elért helyezések nagymértékű változását jelzi, hogy például az utolsó öt évben Baranya és Fejér megye iskolái tizenhárom, Pest megyéé kilenc, Nógrádé megyéé hat hellyel léptek előre, viszont Veszprém megye iskolái tizenegy, Tolna és Somogy megyéé tíz-tíz, Békés megyéé kilenc és Bács-Kiskun megyéé hat hellyel léptek hátra az 1991–1995-ös időszakhoz képest.

A nagyvárosok adatai Mint már többször jeleztük, az egyéb versenyek rendkívül sokféle készséget, illetve tudást mérnek, így az várható, hogy különböző időszakokban más-más városok tanulói kerülhetnek az élre, amennyiben összesítve vizsgáljuk az adatbázis 78-féle versenyét.

53

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

54 57. táblázat

Város Békéscsaba Debrecen Dunaújváros Eger Esztergom Győr Kaposvár Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Nyíregyháza

Az egyéb versenyek száz 12. évfolyamos tanulóra jutó pontszámai a nagyvárosok iskoláiban, 1991–1995 és 2000–2004 1991–1995

2000–2004

sorrend

pont

sorrend

pont

7. 6. 5. 21. 22. 20. 3. 2. 16. 12. 9.

69,3 69,7 72,0 36,8 36,5 45,2 85,9 95,5 52,6 59,9 64,0

17. 2. 3. 18. 22. 14. 16. 15. 19. 12. 10.

57,2 107,3 102,8 55,3 39,8 68,2 60,1 66,5 54,9 69,4 72,4

Város Pécs Salgótarján Sopron Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg Különbség*

1991–1995

2000–2004

sorrend

pont

sorrend

pont

18. 15. 13. 4. 17. 8. 14. 10. 19. 1. 11.

47,7 53,5 59,4 74,7 49,7 68,3 55,9 62,9 46,4 118,5 60,4 82,0

5. 9. 21. 6. 13. 8. 1. 7. 20. 4. 11.

93,8 80,7 47,1 89,9 68,4 81,1 124,0 82,9 52,8 95,7 69,8 84,2

* A legmagasabb és legalacsonyabb pontszám között.

52. megállapítás Az egyéb versenyek száz 12. évfolyamos tanulóra jutó átlagpontszámai 2000 és 2004 között legmagasabbak Szolnok, Debrecen és Dunaújváros iskoláiban, legalacsonyabbak pedig Esztergom, Sopron, Tatabánya és Miskolc iskoláiban. A nagyvárosok fejlődését a 2000–2004-ben szerzett száz 12. évfolyamos tanulóra jutó pontoknak az 1991–1995-ben szerzettekhez való viszonya mutatja. Az utolsó öt évben Pécs és Szolnok iskolái tizenhárom, Győr és Salgótarjáné hat hellyel léptek előre, viszont Kecskemét és Kaposvár iskolái tizenhárom, Békéscsabáé tíz, Soproné nyolc hellyel léptek vissza a sorrendben. A száz tanulóra eső legmagasabb és legalacsonyabb pontszámmal rendelkező városok iskolái közötti különbség 2000–2004-ben némileg növekedett a korábbihoz képest.

Az iskolafenntartó szervezetek Az iskolafenntartó szervezetek iskoláinak pontszámai az 58. táblázat szerint alakultak. 58. táblázat

Az egyéb versenyek száz 12. évfolyamos tanulóra eső pontszámai iskolafenntartók szerint, 1991– 1995 és 2000–2004

Iskolafenntartó szervezet Megyei önkormányzat Települési önkormányzat Központi költségvetési szerv* Egyház, felekezet Alapítvány, egyéb

1991–1995 sorrend pont 5. 39,2 3. 51,1 1. 115,5 2. 57,9 4. 50,6

2000–2004 sorrend pont 5. 38,5 2. 68,2 1. 143,3 3. 59,2 4. 54,6

* Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei.

53. megállapítás A központi költségvetési szervek iskolái minden évben az élen (1. vagy 2. hely) álltak, a települési önkormányzatok iskolái pedig a 2–3. helyen. Az egyházi iskolák az első ötéves periódusban még a második helyen álltak, 1995 óta a harmadik helyre kerültek. Az alapítványok iskolái a 4. helyet foglalták el. A megyei önkormányzatok iskoláinak nem sikerült javítaniuk, így ezen a területen ők a legkevésbé eredményesek. 54

55

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok)

A száz 12. évfolyamos tanulóra jutó legmagasabb és legalacsonyabb egyéb versenyeken megszerzett pontszámmal rendelkező – iskolafenntartók szerint kialakított – iskolacsoportok közötti különbség 1986 és 1998 között növekedett, azóta csökkenő irányzatú.

A középiskola-típusok adatai A hetvennyolc egyéb középiskolai országos verseny széles körű tematikája miatt, az egyes iskolatípusok diákjai egyaránt eséllyel indulhatnak.

9,5 10,0 13,3 19,8 17,0 24,9 16,7 16,6 23,2 25,9 30,5 36,7 38,5 24,6 14,1 12,6

Vegyes középiskola

1,2

1,5

1,4

2,5

2,8

9,3

1,5 62,0 30,0 38,2 92,3 24,7 47,6 58,1

Művészeti középiskola

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

4,5

6,9

7,4 10,8

5,4

5,8

9,2

8,9 10,7 13,2 13,6

8,4 16,0 31,6

Szakközépiskola

0,5

0,6

0,6

1,0

1,0

2,3

5,3

5,5

3,3

3,3

3,7

4,7

4,7

6,8

8,7

8,3

5,0

1,5

2004

8,0

5,2

2003

7,5

9,6

2002

6,7

9,5

2001

2000

1999

1998

1997

1996

Gimnázium

6,6

1995

1994

1993

1992

1989

1991

1988

1990

Iskolatípus

1987

Az egyéb versenyek száz 12. évfolyamos tanulóra jutó pontszámai középiskola-típusonként, 1986–2004 1986

59. táblázat

5,1

1,6

54. megállapítás A vizsgált tizenhat évben a pontok 64%-át a gimnáziumok, 2%-át a művészeti középiskolák, 17%-át a vegyes középiskolák, 17%-át a szakközépiskolák tanulói szerezték. A versenypontszámok emelkedése összefügg a versenyek számának emelkedésével és az adatbázis kezdeti időszakban meglévő hiányosságával is. Az utolsó két év adatai nem csökkenő tendenciát, hanem szintén adathiányt jeleznek. 60. táblázat

A gimnáziumtípusok sorrendje az egyéb versenyek pontszámai szerint, 1991–1995 és 2000–2004 1991–1995

Gimnáziumtípus

2000–2004

sorrend

pont

sorrend

pont

4 évfolyamos

6.

77,3

5.

158,7

4 és 6 évfolyamos

3.

120,5

2.

254,7

4, 6 és 8 évfolyamos

2.

147,6

4.

205,4

4 és 8 évfolyamos

5.

88,9

3.

235,6

6 évfolyamos

1.

150,4

6.

132,1

6 és 8 évfolyamos, valamit 8 évfolyamos

4.

94,1

1.

265,5

55. megállapítás Mint látható, az elmúlt öt évben a nyolc, valamint a hat és nyolc évfolyamos tantervek szerint tanító gimnáziumok tanulói szerezték a legtöbb pontot, ezeket követik a négy és hat évfolyamos tantervűek. Azok a gimnáziumok, ahol csak hat évfolyamos tanterv szerint tanítanak, a 2000–2004 közötti időszakban a korábbi első helyről az utolsóra estek vissza, a négy és nyolc évfolyamos tanterv szerint oktató iskolák viszont 2003–2004-ben feljöttek az utolsó előtti helyről a másodikra. Az elmúlt három évben fejlődés tapasztalható a négy évfolyamos gimnáziumoknál is.

55

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések A középiskolák objektív összehasonlítására alkalmas adatok összegyűjtésére és feldolgozására irányuló többéves kutatás részeként 1999/2000-ben, 2000/2001-ben, 2001/2002-ben, 2002/2003-ban és 2003/2004ben felkértünk a középiskolákat, hogy minden 9. évfolyamot elkezdő középiskolai tanulóval töltessenek ki egy kérdőívet, amelyből egyrészt következtetni lehet a tanulók szociális körülményeire, másrészt az általános iskolai tanulmányi eredményeire. A felmérések célja az volt, hogy összefüggéseket keressünk a középiskolai tanulmányaikat elkezdő tanulók helyzete (bemeneti adatok) és az azt elvégzők eredményességi mutatói (kimeneti adatok) között azért, hogy e két adatsor viszonyából következtetéseket vonhassunk le a tanulók fejlődésére, az iskolák munkájára. Látni kell azonban azt is, hogy miután az egyes középiskoláknak eltérő a képzési funkciója (általános, továbbtanulást előkészítő képzés, érettségi mellé szakképesítés nyújtása stb.), az általunk vizsgált eredményességi mutatók nem azonos mértékben fontosak.

A BEÉRKEZETT KÉRDŐÍVEK SZÁMA ÉS MEGOSZLÁSA Az 1999/2000-es tanévben az iskolák átlagosan 73%-a, a 2000/2001-esben 79%-a, a 2001/2002-esben 82%-a, a 2002/2003-asban 90%-a, 2003/2004-ben 96%-a küldte vissza a kitöltött kérdőíveket. 2000-ben a válaszoló iskolák tanulóinak 88%-a, 2001-ben 90%-a, 2002-ben 90%-a, 2003-ban 90,5%-a, 2004-ben 95,6%-a töltötte ki a kérdőíveket. Az 1999/2000-es tanévi felmérés bírálható volt amiatt, hogy a fővárosi iskolák viszonylag nagy arányban tagadták meg a válaszadást, az utolsó négy évben ez a helyzet javult (lásd 64. táblázat). 2000-ben tizenhat, 2001-ben már csak nyolc, 2002-ben öt, 2003-ban egy és 2004-ben tizennyolc olyan iskola volt, ahol a tanulók kevesebb, mint fele válaszolt (ezek az iskolák a továbbiakban nem szerepelnek az iskolasorrendekben). A kérdőívek kitöltése természetesen nem volt kötelező, és név nélkül történt. Mindezt figyelembe véve a válaszadási arány jónak mondható. A következő táblázatokból látható, hogy egyik dimenzió mentén sincs nagyon nagy különbség a válaszadás szempontjából az egyes iskolatípusok között. 61. táblázat

A kérdésekre válaszoló tanulók aránya a kérdőívet visszaküldő iskolákban, 1999/2000–2003/2004

Tanév

A kérdőíveket kitöltő tanulók aránya (%) 90 felett

80–89,9

70–79,9

60–69,9

50–59,9

40–49,9

40 alatt

1999/2000

55,9

28,1

7,3

4,5

2,0

1,4

0,9

2000/2001

63,2

25,0

5,7

3,5

1,7

0,4

0,6

2001/2002

60,4

28,5

7,1

2,2

1,1

0,4

0,3

2002/2003

48,4

35,4

11,1

3,6

1,3

0,3

0,0

2003/2004

42,1

39,2

12,6

2,9

1,5

0,8

0,9

62. táblázat A kérdőívet visszaküldő iskolák megoszlása a képzés típusa szerint, 1999/2000–2003/2004 Beküldő iskolák száma

Beküldő iskolák aránya (%)

Iskolatípus

1999/ 2000

2000/ 2001

2001/ 2002

2002/ 2003

2003/ 2004

1999/ 2000

2000/ 2001

2001/ 2002

2002/ 2003

2003/ 2004

Gimnázium

219

257

261

325

333

73,7

83,2

84,5

87,6

94,3

5

13

11

19

20

25,0

61,9

52,4

86,4

100,0

Szakközépiskola

332

350

363

406

409

77,9

86,4

89,6

91,0

100,0

Vegyes középiskola

154

161

168

141

148

81,9

86,1

89,8

92,2

80,4

Összesen

710

781

803

891

910

76,3

84,7

87,1

89,8

95,6

Művészeti középiskola

56

57

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

63. táblázat

A kérdőívet visszaküldő iskolák fenntartók szerint megoszlása, 1999/2000–2003/2004 Beküldő iskolák száma

Iskolafenntartó

Beküldő iskolák aránya (%)

1999/ 2000/ 2001/ 2002/ 2003/ 1999/ 2000/ 2001/ 2002/ 2003/ 2000 2001 2002 2003 2004 2000 2001 2002 2003 2004

Megyei önkormányzat

173

202

210

215

242

77,6

94,0

97,7

88,1

86,7

Települési önkormányzat

435

449

466

513

480

79,4

82,2

85,4

93,4

93,9

Központi költségvetési szerv

23

27

26

30

36

65,7

90,0

86,7

85,7

100,0

Egyház, felekezet

54

65

68

77

87

79,4

91,6

95,8

85,6

97,8

Alapítvány

22

31

27

44

39

53,7

67,4

58,7

77,2

70,9

3

7

6

12

26

18,8

46,7

40,0

70,6

100,0

710

781

803

891

910

76,3

84,7

87,1

89,8

95,6

Egyéb Összesen

64. táblázat

A kérdőívet visszaküldő iskolák megoszlása településtípusonként, 1999/2000–2003/2004 Beküldő iskolák száma

Településnagyság Budapest

Beküldő iskolák aránya (%)

1999/ 2000/ 2001/ 2002/ 2003/ 1999/ 2000/ 2001/ 2002/ 2003/ 2000 2001 2002 2003 2004 2000 2001 2002 2003 2004 97

169

175

209

215

44,1

74,5

77,1

84,6

89,2

100 000 felett

153

151

145

162

168

90,5

88,8

85,3

91,0

98,2

50 001–100 000

118

112

119

121

123

89,4

88,2

93,7

92,4

98,4

25 001–50 000

110

104

112

116

120

87,3

85,3

91,8

89,9

95,2

10 001–25 000

142

149

150

171

173

82,1

87,7

88,2

91,9

97,7

5 001–10 000

67

72

72

74

75

84,8

97,3

97,3

93,7

94,9

5 000 alatt

23

24

30

38

36

71,9

72,7

90,9

90,5

100,0

Összesen

710

781

803

891

910

76,3

84,6

87,0

89,8

95,6

Az eredményességi mutatók (felvételi írásbeli átlaga, felvételi arány) és a válaszoló iskolák aránya között nincs összefüggés, azaz a válaszadást nem befolyásolta, hogy az adott iskola milyen eredményességi indikátorokkal rendelkezik. A felmérések során 997 iskola legalább egy alkalommal visszaküldte a kitöltött kérdőíveket, legalább kétszer válaszolt 834 iskola, legalább háromszor válaszolt 865 iskola, legalább négy alkalommal 770 iskola és mind az öt alkalommal 523 intézmény tette ezt meg. Mindössze 10 olyan iskoláról tudunk, akik mindig tartózkodtak a válaszadástól. Mindezek alapján a felmérés reprezentációja megfelelő, a leszűrt tanulságok jól megalapozottnak tekinthetők.

A KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYAIKAT ELKEZDŐ TANULÓK HELYZETE A 9. évfolyamosoknak kiküldött kérdőívből az alábbiakat tudtuk meg a tanulókról: – lakóhelyük és általános iskolájuk településnagyságát; – szüleik iskolai végzettségét; – a munkanélküli szülők és az általános iskolában rendszeres nevelési segélyben részesülők számát; – a tanuló korábbi tanulmányai során hány szakkör munkájában vett részt; – 8 tantárgy általános iskolai tanulmányi eredményeit; – az iskolai keretek közötti, illetve az azon kívüli nyelvtanulás időtartamát; – az utolsó felmérés során a középiskola első félévében elért tanulmányi eredményeket. A továbbiakban a fenti információk alapján kialakított mutatók alapján elemezzük a 9. évfolyamosok helyzetét. 57

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

58

A középiskolai tanulók összetétele a lakóhely településmérete szerint A kérdőív adatai alapján a középiskolában továbbtanulók vizsgálhatóak születési helyük, lakóhelyük és/vagy általános iskolájuk településének lélekszáma szerint is. A 2000. évi felmérés értékelésekor a születési hely szerinti vizsgálat nem vált be, hiszen a kistelepülésen lakó szülők gyermekei nagy többségükben egy közeli nagyobb település kórházában születtek, ezért 2001-től kezdődően a felmérésben a lakóhelyre kérdeztünk rá. 65. táblázat

A válaszoló kilencedikesek aránya születési, lakóhelyük* és általános iskolájuk székhelyének nagysága szerint, 1999/2000–2003/2004 (%)

Településnagyság

Év

Budapest

100 ezer fő felett

50–100 ezer fő

25–50 ezer fő

10–25 ezer fő

5–10 ezer fő

5 ezer fő alatt

Születési hely

2000

16,1

26,4

15,2

19

18,9

3,1

1,3

Lakóhely

2001

15,1

12,6

8,1

8,4

15,6

10,2

30,1

Lakóhely

2002

14,1

12,2

8,3

8,7

15,7

10,0

30,9

Lakóhely

2003

14,9

12,7

8,00

8,3

15,1

10,4

30,7

Lakóhely

2004

14,4

11,9

8,1

8,8

15,8

10,1

31,0

Általános iskola székelye

2000

10,2

16,1

10,3

10,9

16,8

9,6

26,1

Általános iskola székhelye

2001

16,2

14,2

9,4

9,4

16,5

10

24,2

Általános iskola székhelye

2002

15,3

13,8

9,7

9,9

16,8

9,9

24,6

Általános iskola székhelye

2003

16,1

14,1

9,2

9,3

15,5

9,6

26,2

Általános iskola székhelye

2004

15,7

13,8

9,6

10,2

16,9

9,7

24,2

* A születési/lakóhely, illetve az általános iskola székhelyére válaszolók aránya azért is eltérhet, mert csak a Magyarországon született, illetőleg a hazai általános iskolákban végzők adatait dolgoztuk fel.

66. táblázat

A lakosság és az általános iskolások száma és aránya településméret szerint, 1999/2000–2003/2004

Település lélekszáma

Települések száma*

Budapest

1

1 811 552

100 000 felett

8

50 00–100 000

Lakosság száma*

Lakosság számaránya*

Az általános iskolai tanulók aránya** 1999/2000

2000/2001

2001/2002

2002/2003

2003/2004

18,0

10,2

16,2

15,3

16,1

15,7

1 141 758

11,4

16,1

14,2

13,8

14,1

13,8

12

749 687

7,5

10,3

9,4

9,7

9,2

9,6

25 000–49 999

25

814 594

8,1

10,9

9,4

9,9

9,3

10,2

10 000–24 999

90

1 386 661

13,8

16,8

16,5

16,8

15,5

16,9

138

959 069

9,6

9,6

10,0

9,9

9,6

9,7

5 000 alatt

2 861

3 179 903

31,7

26,1

24,2

24,6

26,2

24,2

Összesen

3 135

10 043 224

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

5 000–9 999

* A KSH 2000. január elsejei adatai szerint. ** A kérdőívet kitöltő tanulók körében.

56. megállapítás A kérdőíveket beküldő középiskolákban továbbtanulók településtípusonkénti számaránya nem hasonlítható össze közvetlenül a lakosság számarányával, mivel a különböző településtípusok iskolái eltérő arányban szolgáltattak adatokat (lásd 64. táblázat). Ha azonban a beküldő iskolák arányszámát figyelembe vevő átszámítást elvégezzük, kiderül, hogy míg az 5000 főnél kisebb településeken él a magyar lakosság közel egyharmada, ezek általános iskoláiból csak a tanulók kevesebb, mint egynegyede tanul tovább a középiskolákban. Az egyes településtípusok középiskolái összehasonlíthatóak abból a szempontból is, hogy diákjaik milyen nagyságú településeken laknak, illetve tanultak. 58

59

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

67. táblázat Középiskola településmérete Budapest

Nagyvárosok

Közepes városok

Kisvárosok

Legkisebb városok

Kis települések (10 ezer alatt) -

A településtípusok iskoláiban tanuló diákok megoszlása lakhelyeik településeinek összetétele szerint, 2000/2001–2003/2004 A 9. évfolyamosok lakóhelyének települése (%)

Év*

Iskolák száma

Budapest

100 ezer fő felett

50–100 ezer fő

25–50 ezer fő

10–25 ezer fő

5–10 ezer fő

5 ezer fő alatt

2001

170

71,8

0,1

2,0

1,7

9,8

7,0

7,6

2002

176

69,2

0,2

2,4

2,1

9,9

7,9

8,3

2003

208

69,8

0,2

2,2

1,8

9,7

8,3

7,9

2004

241

66,6

0,2

2,4

2,8

11,7

8,4

8,0

2001

151

0,1

52,7

0,4

2,5

6,4

8,2

29,8

2002

145

0,1

52,6

0,2

2,7

6,3

8,3

29,8

2003

162

0,1

52,1

0,3

2,4

6,0

8,6

30,5

2004

171

0,1

51,3

0,3

2,4

6,0

8,5

31,3

2001

111

0,1

0,2

46,6

1,7

8,0

6,5

36,9

2002

118

0,1

0,2

45,5

1,6

8,2

6,2

38,2

2003

121

0,1

0,1

45,8

1,7

7,1

6,1

39,1

2004

125

0,1

0,1

45,8

1,5

7,8

5,2

39,5

2001

104

0,4

0,8

0,3

48,0

7,5

7,1

35,9

2002

112

0,3

0,8

0,3

49,0

6,7

6,7

36,2

2003

115

0,4

0,8

0,3

49,0

6,7

7,5

35,1

2004

126

0,5

0,7

0,4

49,0

6,8

7,7

34,9

2001

150

1,2

0,3

1,6

1,6

50,2

9,6

35,5

2002

151

0,8

0,4

1,6

1,5

49,7

9,2

36,7

2003

168

1,3

0,3

1,4

1,4

48,6

9,2

37,8

2004

177

1,1

0,3

1,7

1,7

49,1

9,0

37,1

2001

96

0,4

1,6

1,9

3,1

8,5

34,7

49,8

2002

102

0,7

2,2

2,0

3,1

8,0

33,1

51,0

2003

108

0,5

2,1

2,1

3,2

8,0

34,5

49,6

2004

112

0,4

2,1

2,0

3,0

8,5

32,7

51,3

* Az 1999/2000-es felmérésben születési helyet kérdeztünk, lakóhelyet nem, ezért hiányoznak a táblázatból az adatok.

57. megállapítás Az egyes középiskolák tanulói összetétele a diákok lakóhelye szerint – adataink alapján – stabilnak látszik, az egyes kategóriákba tartozók aránya a vizsgált évek során lényegében nem változott. A főváros középiskoláinak tanulói 67–72%-ban Budapesten laknak, átlagosan 15-16%-uknak a legkisebb településeken van az állandó lakhelye, mintegy 10-12%-uknak a szülei 10–25 ezer lakosú város polgárai, a többiek nagyobb települések lakói. Az adatok a következő módon értelmezhetőek: 13-22 olyan középiskola küldte be a kérdőíveket, amelyben a tanulóknak több mint 92-93%-a a fővárosban lakik, ezekbe a többi tanuló kisvárosokból, falvakból jár be. A fővárosi iskolák 30%-a tanulóinak több mint 90%-a fővárosi lakos, az iskolák 20%-a tanulóinak 80-90%-a lakik Budapesten. Az iskolák 22%-a olyan, hogy tanulóinak 20-30%-a, 16%-a olyan, hogy tanulóinak 30-40%-a, 10%-a olyan, hogy tanulóinak 40-50%-a vidéki. Mintegy 6–8 olyan budapesti középiskola van, ahol a tanulók több mint fele más településről jár be. A százezer lakos feletti nagyvárosok tanulóinak 52-53%-a helyben lakik, 3%-uk a 25–100 ezer lakosú városokból, 15%-uk az 5–25 ezer lakosú kisvárosokból, 30%-uk a kis falvakból jár be. A közepes városok (50–100 ezer lakos) tanulóinak 46-47%-a helyben lakik, 14-15%-uk a kisebb városokból, 36-39%-uk a kis falvakból jár be. A kisvárosok (25–50 ezer lakos) tanulóinak 48-49%-a helyben lakik, 13-14%-uk a kisebb városokból, 35-36%-uk a kis falvakból jár be. A legkisebb városok (10–25 ezer lakos) tanulóinak 50%-a helyben lakik, 10%-uk az 5–10 ezer lakosú településekből, 36-38%-uk a kis falvakból jár be. A kisebb települések (10 ezer lakos alatt) iskoláiba járó tanulók harmada helyben lakik, fele a kis falvakból jár be. 59

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

60

A tanulók szüleinek iskolai végzettsége A tanulók szüleinek legmagasabb iskolai végzettségét egy olyan mutatóval kategorizáltuk, amely a tanulással eltöltött évek számára épül. E mutatót úgy számítottuk, hogy az általános iskolát 4, illetve 8, a szakmunkásképzőt 8+3, a gimnáziumi érettségit 8+4, a szakközépiskola elvégzését (technikusi oklevél) 8+5, a főiskolai diplomát 12+4, az egyetemi diplomát 12+5 évvel vettük figyelembe. 68. táblázat

Szülő

Apa

Anya

A kérdőívet kitöltő tanulók szüleinek legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása, 1999/2000–2003/2004 (%) Befejezetlen általános iskola

8 általános

Szakmunkásképző

Technikus

Gimnáziumi érettségi

Főiskola

Egyetem

Összes válasz

2000

0,1

5,6

37,7

26,8

8,2

11,3

10,3

100

2001

0,0

5,0

35,2

27,7

8,1

12,5

11,5

100

2002

0,0

5,2

35,7

28,0

8,1

12,1

10,8

100

2003

0,2

5,1

33,8

29,0

7,9

12,3

11,8

100

2004

0,2

5,4

32,4

30,2

7,9

12,1

11,8

100

2000

0,1

10,9

21,5

24,3

18,5

17,6

7,0

100

2001

0,1

9,5

20,1

24,4

18,8

19,1

8,1

100

2002

0,1

9,9

20,5

24,8

18,1

19,0

7,6

100

2003

0,2

9,2

18,8

26,9

16,9

19,1

8,7

100

2004

0,2

9,3

18,2

27,5

16,3

19,4

8,9

100

Év

A tanulók szüleinek iskolai végzettség szerinti megoszlása az anyák adatait vizsgálva enyhe elmozdulást mutat, az apákhoz képest nagyobb mértékben nő a magasabb végzettségűek aránya. Ugyanakkor változatlanul igen nagy a különbség a középiskolák között 9. évfolyamos tanulóik szüleinek átlagos iskolai végzettsége szempontjából. 69. táblázat

A középiskolák száma és aránya a tanulók szüleinek átlagos iskolázottsági mutatója szerint, 1999/2000–2003/2004

Iskolázottsági mutató (év) 2000 2001 Apa 2002 2003 2004 2000 2001 Anya 2002 2003 2004 2000 2001 Apa (%) 2002 2003 2004 2000 2001 Anya (%) 2002 2003 2004

60

16 felett

15–16

14–14,9

13–13,9

12–12,9

7 13 12 6 17 5 5 8 9 10 1,0 1,7 1,5 0,7 1,7 0,7 0,6 1,0 1,0 1,0

20 32 40 33 33 24 39 39 34 47 2,8 4,1 5,0 3,7 3,3 3,4 5,0 4,9 3,8 4,8

70 87 80 56 99 71 99 97 63 112 9,9 11,1 10,0 6,3 10,0 10,0 12,6 12,1 7,1 11,4

104 129 124 147 148 117 136 152 144 164 14,7 16,5 15,4 16,6 15,0 16,5 17,4 18,9 16,3 16,6

243 269 293 254 343 222 256 251 272 328 34,2 34,4 36,4 28,7 34,8 31,3 32,7 31,2 30,8 33,3

11–11,9 235 234 238 344 304 215 209 217 299 257 33,1 29,8 29,6 38,9 30,8 30,3 26,7 27,0 33,8 26,1

10–10,9

10 alatt

Összesen

29 18 16 42 40 54 38 39 66 65 4,1 2,3 2,0 4,8 4,1 7,6 4,9 4,9 7,5 6,6

2 1 1 0 2 2 1 1 6 3 0,3 0,1 0,1 0,0 0,2 0,3 0,1 0,1 0,7 0,3

710 783 804 882 986 710 783 804 893 986 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

61

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

58. megállapítás A számok megoszlásából látható, hogy az országban csak néhány középiskola van, ahol a kilencedikesek szüleinek átlagos iskolázottsága tíz év alatt marad (a szülők jelentős része 8 általánosnál kevesebbet végzett), az iskolák átlagosan 35-36%-ában a szülők átlagos iskolázottsága 12 év alatt (érettséginél kevesebb) marad. A középiskolák további harmadában a szülők átlagos iskolázottsága tizenkét év (érettségi), további 31-32%-ában a szülők iskolai végzettsége e szint felett van. Ezek közül 40-50 középiskola olyan (az iskolák 5%-a), ahol a 9. évfolyamos tanulók szüleinek átlagos iskolázottsága meghaladja a 15 évet, tehát többségük diplomás. 70. táblázat

Korrelációs együtthatók (az összefüggés mértéke) a lakóhely, az általános iskola székhelyének települési mutatója1 és a szülők iskolázottsága között (az öt felmérésben átlagosan)

Iskolázottság Apa Anya Szülők

Az általános iskola települése 0,64 0,62 0,63

Lakóhely 0,61 0,59 0,60

N=982 iskola

59. megállapítás A fenti táblázat adataiból látható, hogy az általános iskola településmutatója némileg szorosabban függ össze a szülők iskolázottságával, mint a lakóhelyé. Az öt év felmérésének adatai is azt igazolják, hogy a nagyobb településeken a szülők átlagos iskolázottsága magasabb, mint a kisebbeken.

A tanulók anyagi háttere A kitöltött kérdőívek alapján három mutató képezhető, amelyek a középiskolák tanulóinak anyagi helyzetével kapcsolatosak. Ezek a munkanélküli szülők aránya, az általános iskolában rendszeres nevelési segélyben részesülő tanulók aránya, illetve az általános iskolában ingyenes étkeztetést kapó diákok aránya. A 2000. évi felmérés alapján kiderült, hogy az ingyenes étkeztetés vizsgálata nem ad szignifikáns összefüggéseket a többi tényezővel, ezért a következő négy évben már az erre vonatkozó kérdést nem tettünk fel. 71. táblázat

Válaszolt

Igennel válaszoló tanuló (fő)

Igennel válaszoló tanuló (%)

A 9. évfolyamos tanulók anyagi hátterét leíró mutatók alapadatai, 1999/2000–2003/2004 2000 2001 2002 2003 2004 2000 2001 2002 2003 2004 2000 2001 2002 2003 2004

Munkanélküli apa 61 414 69 412 71 184 76 516 76 671 8 910 5 478 5 373 7 105 6 860 14,5* 7,9 7,6 9,3 9,1

Munkanélküli anya 61 414 69 412 71 184 76 516 75 385 10 974 7 969 8 053 10 379 10 964 17,9* 11,5 11,3 13,6 14,3

Nevelési segélyt kapott 56 553 69 412 71 184 76 516 68 046 14 263 15 626 15 567 14 069 14 661 25,2 22,5 21,8 18,4 21,5

* A munkanélküliek aránya e táblázat szerint 2000-ben lényegesen magasabbnak látszik a 2001–2004. évinél. Ennek az a magyarázata, hogy változott a kérdőívben az erre vonatkozó kérdés: 2001–2004-ban az egy éven belüli munkanélküliségre kérdeztünk rá. 1

A települési mutató értékei: főváros=7, a 100 ezer lakos feletti városok=6, az 50–100 ezer lakosú városok=5, a 25–50 ezer lakos közötti települések=4, a 10–25 ezer lakosú települések=3, az 5–10 ezer lakosú települések=2, 5000 fő alatti település=1.

61

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

62

60. megállapítás A kilencedikes tanulók szüleinek munkanélküliségi aránya 2001 és 2004 között emelkedő tendenciát mutat. Az általános iskolában nevelési segélyben részesülők aránya 2000 és 2003 között csökkent, 2004ben némileg emelkedett. 72. táblázat

A középiskolák száma és aránya a munkanélküli szülők és a nevelési segélyben részesülő tanulók aránya szerint, 1999/2000–2003/2004 1999/2000 Iskola

%

2000/2001 Iskola

%

2001/2002 Iskola

2002/2003

%

2003/2004

Iskola

%

Iskola

%

Munkanélküli szülők aránya 0

3

0,4

10

1,3

7

0,9

26

3,0

97

9,8

0,1–10,0

155

21,8

424

54,2

479

59,6

400

45,2

418

42,4

10,1–20,0

333

46,9

291

37,2

272

33,8

338

38,2

356

36,1

20,1–30,0

175

24,6

52

6,6

44

5,5

93

10,5

102

10,3

30,1–40,0

41

5,8

5

0,6

2

0,2

23

2,5

11

1,1

40 felett

3

0,4

1

0,1

–

–

4

0,5

2

0,2

710

100

783

100

804

100

884

100,0

986

100,0

Összesen

Nevelési segélyben részesülők aránya 0

4

0,6

4

0,5

12

1,5

14

1,6

6

0,6

0,1–10,0

97

13,7

128

16,3

138

17,2

200

22,6

113

11,3

10,1–20,0

189

26,6

234

29,9

262

32,6

317

35,9

356

35,7

20,1–30,0

162

22,8

194

24,8

207

25,7

207

23,4

302

30,3

30,1–40,0

113

15,9

122

15,6

97

12,1

100

11,3

40

14,0

40,1–50,0

73

10,3

66

8,4

58

7,2

27

3,1

52

5,2

50,1–60,0

45

6,3

20

2,6

18

2,2

14

1,6

22

2,2

60,1–70,0

13

1,8

8

1,0

7

0,9

2

0,2

4

0,4

70,0 felett

17

2,0

7

0,8

5

0,6

3

0,3

2

0,2

Összesen

710

100,0

783

100,0

804

100,0

884

100,0

997

100,0

61. megállapítás A táblázatból kitűnik, hogy mind a munkanélküli szülők aránya, mind a nevelési segélyben részesülők aránya tekintetében jelentős mértékű a középiskolák közötti különbség. A 2001–2004. évi felméréseket tekintve: míg az iskolák 48-61%-ban a szülők munkanélküliségi aránya 10% alatt marad, addig az iskolák 6-14%-ában meghaladja a 20%-ot. A nevelési segélyt tekintve: míg az iskolák 12-24%-ában olyan tanulók kerülnek a 9. évfolyamra, amelyeknek kevesebb, mint 10%-a szorult nevelési segélyre, addig az iskolák 5-20%-ában a tanulók több mint 40%-a vett igénybe nevelési segélyt. A szülők munkanélküliségi aránya és a nevelési segély igénybevétele szoros összefüggésben van egymással. A négy legutóbbi felmérés alapján a nevelési segélyben részesítettek aránya és az apák munkanélküliségi aránya közötti korrelációs együttható 0,73, illetőleg az anyák munkanélküliségi aránya esetében 0,72 (N=982 iskola). Abból a szempontból pozitívnak tekinthető ez a tény, hogy a rászoruló tanulók kapnak anyagi támogatást.

62

63

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

73. táblázat

A munkanélküli szülők, illetve a nevelési segélyben részesülő tanulók arányának összefüggése a településmutatókkal és a szülők iskolázottságával (az öt felmérésben átlagosan) Korrelációs együtthatók

Az anyagi helyzetet jellemző mutatók

Települési mutatók

Iskolázottsági mutatók

Lakóhely

Iskola

Apa

Anya

Szülők

Munkanélküli apák aránya

–0,45

–0,46

–0,64

–0,66

–0,65

Munkanélküli anyák aránya

–0,45

–0,46

–0,67

–0,71

–0,69

Nevelési segélyben részesülők aránya

–0,33

–0,34

–0,63

–0,66

–0,65

N=982 iskola

62. megállapítás A munkanélküliségi arány és a nevelési segélyben való részesülés nincs szoros összefüggésben a lakóhely és az általános iskola településének nagyságával, de meglehetősen szoros az összefüggésük a szülők iskolázottságával. Érdekes, hogy az anyák iskolázottsági mutatói némileg szorosabban függnek össze a család anyagi helyzetére vonatkozó mutatókkal, mint az apáké.

Az általános iskolai tanulmányokkal kapcsolatos mutatók A beérkezett adatokból két mutatót lehetett képezni: az általános iskolában működő szakkörök átlagos száma, illetve azon szakkörök átlagos száma, amelyek munkájában a tanulók az általános iskolában részt vettek. Sajnos az általános iskolában működő szakkörök számára vonatkozó tanulói válaszok megbízhatatlanok voltak, ugyanis ha összevetjük azokat az információkat, amelyek egy adott általános iskola tanulóitól érkeztek, nagyon különböző értékeket kapunk. Ezért a továbbiakban ezt a mutatót a kérdőívek alapján nem vizsgáljuk. 74. táblázat

A tanulók részvételi aránya az általános iskolai szakkörökben, 1999/2000–2003/2004

1999/2000

2000/2001

2001/2002

2002/2003

2003/2004

Válaszolt

Arány

Válaszolt

Arány

Válaszolt

Arány

Válaszolt

Arány

Válaszolt

Arány

51 593

84,63

64 091

92,37

52 523

73,78

58 924

77,01

57 190

74,59

75. táblázat

(%)

(%)

(%)

(%)

(%)

A tanulók részvételi aránya az általános iskolai szakkörökben a látogatott szakkörök száma szerint, 1999/2000–2003/2004

A látogatott szakkörök száma

1999/2000

2000/2001

2001/2002

2002/2003

2003/2004

2 felett

52,9

32,5

26,2

30,2

22,1

1,5–1,99

35,8

41,6

38,6

64,8

14,6

1,0–1,49

10,7

20,9

26,5

5,0

18,8

0,6

5,0

8,7

0,0

44,5

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

1 alatt Összesen

76. táblázat

A szakkörök számára vonatkozó adatok összefüggése a települési mutatókkal, a szülők iskolázottságával, a munkanélküliség arányával és a nevelési segélyben részesültek arányával (az öt felmérésben átlagosan) Települési mutatók

Szakköri részvétel

Iskolázottsági mutatók

Lakóhely

Iskola

Apa

Anya

Szülő

Apa munkanélkülisége

Nevelési segély

–0,35

–0,36

–0,04

–0,02

–0,03

0,12

–0,03

Ná=974 iskola

63

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

64

63. megállapítás A szakköri részvétel nincs összefüggésben sem a lakóhely, sem az iskola településtípusával, sem a szülők iskolázottságával, sem az anyagi helyzetével.

A középiskolát kezdő diákok általános iskolai tanulmányi eredményei Az általános iskola 8. osztályában elért eredményeket nyolc tantárgyból (magyar, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia és földrajz) vizsgáljuk, és figyelembe vesszük e jegyek átlagát is. 77. táblázat

A kilencedikesek általános iskolai 8. évfolyam év végi átlageredményei, 1999/2000–2003/2004 2000

2001

2002

2003

2004

Tantárgy

Tanulók száma

Jegyek átlaga

Tanulók száma

Jegyek átlaga

Tanulók száma

Jegyek átlaga

Tanulók száma

Jegyek átlaga

Tanulók száma

Jegyek átlaga

Magyar

59 841

4,16

67 372

3,94

69 216

3,89

74 551

3,88

72 083

4,05

Történelem

60 071

3,93

67 547

3,91

69 355

3,86

74 730

3,85

72 283

3,86

Idegen nyelv

59 746

3,95

67 262

3,96

69 117

3,91

74 479

3,89

72 118

3,89

Matematika

60 158

3,73

67 588

3,69

69 294

3,65

74 801

3,63

72 531

3,64

Fizika

59 913

3,73

67 194

3,73

68 968

3,69

74 447

3,67

71 878

3,66

Kémia

59 989

3,68

67 258

3,65

69 067

3,61

74 479

3,59

72 021

3,59

Biológia

59 866

4,03

67 135

4,01

68 877

3,96

74 256

3,94

71 397

3,94

Földrajz

59 321

3,97

67 146

3,96

69 009

3,91

74 277

3,90

71 585

3,89

Átlag

58 863

3,90

67 313

3,86

69 112

3,81

74 503

3,79

71 987

3,82

64. megállapítás Figyelemre méltó, hogy az öt tanév tantárgyi átlagai nem térnek el lényeges mértékben – bár enyhén csökkenek –, a maximális különbség 0,1. Ez alól a magyar nyelv és irodalom jelent kivételt, ennek 2000. évi átlaga kiugróan magas volt. Ezekből az átlagokból érdekes következtetések vonhatók le a tantárgyak osztályozási gyakorlatára nézve. Általános iskoláinkban magasabb az összes jegyek átlagánál a biológia, a magyar nyelv és irodalom, a földrajz és az idegen nyelvek átlagos eredménye, az összes jegyek átlaga körül van a történelemé, és legalacsonyabb a reáltárgyak (kémia, matematika és fizika) átlaga. Szinte hihetetlen, hogy a matematika és a fizika átlaga az öt tanévben alig tér el egymástól. Ezt igazolják a korrelációs együtthatók is. 78. táblázat

A tantárgyak osztályzatainak öt tanévi összesített átlagai közötti összefüggések erőssége (korrelációs együtthatók)

Tantárgy

Magyar

Történelem

Idegen nyelv

Matematika

Fizika

Kémia

Történelem

0,96

Idegen nyelv

0,96

0,96

Matematika

0,94

0,96

0,94

Fizika

0,94

0,96

0,95

0,98

Kémia

0,95

0,96

0,95

0,96

0,97

Biológia

0,96

0,96

0,95

0,94

0,95

0,96

Földrajz

0,95

0,96

0,95

0,95

0,95

0,96

Nátlag= 996 iskola

64

Biológia

0,97

65

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

A 79. táblázatból látható, hogy igen nagy az eltérés a középiskolák között abból a szempontból, hogy a 9. évfolyamokon milyen általános iskolai átlageredményű tanulókkal kezdhetik meg az oktatást. 79. táblázat Osztályzatok átlaga

Az egyes középiskolákban továbbtanuló diákok általános iskolai tantárgyi átlagainak megoszlása, 1999/2000–2003/2004 2000

2001

2002

2003

2004

Együtt*

2000

2001

Magyar

2002

2003

2004

Együtt*

Történelem

4,50–5,00

26,5

12,3

12,5

11,2

20,3

13,4

13,3

12,5

12,2

10,9

12,6

10,3

4,00–4,49

30,0

29,3

26,2

25,7

28,7

27,9

27,9

27,5

24,0

25,0

23,7

23,9

3,50–3,99

28,8

30,7

30,4

29,6

27,0

31,2

28,1

26,7

27,7

27,0

27,0

28,4

3,00–3,49

13,0

21,7

23,8

25,0

20,6

22,0

24,4

26,9

27,7

26,6

26,6

28,4

3,00 alatt

1,7

5,9

7,2

8,5

3,4

5,5

6,4

6,4

8,5

10,5

10,2

8,9

Idegen Nyelv

Matematika

4,50–5,00

15,0

13,8

13,2

12,1

12,6

10,8

6,6

6,1

5,2

5,0

5,5

4,4

4,00–4,49

28,1

30,7

25,9

25,9

25,8

26,6

23,0

20,3

20,2

18,9

18,7

18,5

3,50–3,99

28,2

28,1

29,3

28,9

28,4

29,7

25,8

25,7

24,5

24,2

26,2

24,8

3,00–3,49

23,6

22,6

24,4

24,4

25,0

25,4

29,2

29,4

30,3

28,9

27,9

29,9

3,00 alatt

5,2

4,7

7,2

8,7

8,2

7,4

15,4

18,4

19,8

23,1

24,1

22,4

Fizika

Kémia

4,50–5,00

6,6

6,8

7,0

6,3

6,2

5,4

5,8

5,6

4,6

4,0

5,3

3,5

4,00–4,49

23,4

22,4

20,8

20,1

18,6

19,2

21,9

18,3

18,2

17,4

17,1

16,8

3,50–3,99

26,1

26,0

24,8

24,3

26,6

25,4

24,7

26,6

25,9

23,9

24,2

24,6

3,00–3,49

28,2

28,6

29,9

28,4

27,9

29,7

30,6

30,1

30,6

31,1

29,1

32,2

3,00 alatt

15,7

16,2

17,6

20,8

20,8

20,3

17,1

19,4

20,7

23,6

24,3

22,9

Biológia

Földrajz

4,50–5,00

16,2

15,5

14,2

13,1

13,2

11,6

13,8

13,4

12,0

10,5

12,2

10,5

4,00–4,49

30,0

29,3

27,0

25,3

28,2

27,3

29,2

27,8

26,3

25,9

23,0

24,2

3,50–3,99

33,7

33,3

32,1

33,5

30,4

34,1

30,5

31,6

33,0

32,1

33,6

33,6

3,00–3,49

17,2

19,4

23,7

24,3

24,3

23,9

23,6

24,9

25,0

27,4

25,1

28,3

3,00 alatt

2,8

2,6

3,0

3,7

3,9

3,1

3,0

2,3

3,7

4,1

6,2

3,3

Osztályzatok átlaga

Összes jegy 2000

2001

2002

2003

2004

Együtt*

4,50–5,00

11,3

9,5

8,2

7,8

8,2

7,4

4,00–4,49

25,8

26,1

24,4

23,3

24,8

23,9

3,50–3,99

30,9

29,0

29,8

27,7

28,5

30,1

3,00–3,49

26,4

29,0

29,0

30,3

27,1

29,2

3,00 alatt

5,6

6,4

8,6

10,9

11,3

9,3

* Az öt felmérés összesített adatai alapján számolt érték.

65. megállapítás A középiskolák 7,4 százalékába a tanulók 4,5 feletti tanulmányi átlaggal kerülnek be, ugyanakkor 3241 százalékában 3,5 alatt van a 9. évfolyamot kezdők általános iskolai tanulmányi eredménye. Nagyon aggasztó, hogy a 3,0 átlag alatti iskolák aránya a vizsgált 5 év alatt csaknem megkétszereződött 65

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

66

Még súlyosabb a helyzet, ha a reáltárgyak osztályzatait vizsgáljuk. Kémiából, matematikából és fizikából a középiskolák 4-7%-a 4,5 feletti átlagú tanulókkal kezdheti meg a tanítást, ugyanakkor az iskolák 44-55%-a be kell, hogy érje 3,5-es átlagnál gyengébb tanulókkal. Sőt ezen belül az iskolák 15-24 százalékában a tanulók matematika, fizika és kémia átlaga 3,00 alatt marad. Az is megállapítható az öt tanév adataiból, hogy évről évre nagyobb volt a gyenge, és csökkent a kiváló osztályzatú tanulók aránya. A gyenge tanulók aránya főleg matematikából, kémiából és fizikából emelkedett, a jeles tanulóké főként magyarból, biológiából és idegen nyelvekből csökkent. 80. táblázat

Az általános iskolai tantárgyak átlagainak összefüggése a települési mutatókkal, a szülők iskolázottságával, a munkanélküliség arányával, a nevelési segélyben részesültek arányával, illetve a szakköri részvételre vonatkozó adatokkal (az öt felmérésben átlagosan) Korrelációs együtthatók

Tantárgy átlaga

Települési mutatók

Iskolázottsági mutatók

Lakóhely

Iskola

Apa

Anya

Szülők

Munkanélküliség

Nevelési segély

Szakköri részvétel

Magyar

0,15

0,16

0,62

0,66

0,65

–0,47

–0,54

0,34

Matematika

0,12

0,13

0,59

0,64

0,62

–0,47

–0,54

0,33

Összesen

0,16

0,17

0,64

0,69

0,67

–0,49

–0,57

0,34

Nátlag = 982 iskola

66. megállapítás A tantárgyi átlagok összefüggése a szülők iskolázottságának éveivel meglehetősen erős, az anyák iskolázottságával erősebb, mint az apák iskolázottságával. Gyengébb az összefüggés a nevelési segéllyel és még gyengébb a munkanélküliségi aránnyal. A szakköri részvétellel már igen gyenge az összefüggés. A tantárgyi átlagok a települési mutatókkal nem függenek össze. Érdekes, hogy a szülők iskolázottságával erősebben függ össze a történelem, az idegen nyelv és a földrajz tárgyak átlaga, mint a matematikáé.

A nyelvtanulás időtartama iskolai keretek között, illetve azon kívül A kérdőívekből arról is kaptunk információt, hogy a diákok az általános iskolában egy vagy két nyelvet tanultak-e, ezeket hány évig tanulták, illetőleg hogy ugyanebben az időszakban magánúton tanultak-e egy vagy két nyelvet, és mennyi ideig. 81. táblázat Év

A 9. évfolyamosok idegennyelv-tanulásának alapadatai, 1999/2000–2003/2004 Iskolán belül

Iskolán kívül

tanulók száma

átlagosan (év)

tanulók száma

átlagosan (év)

2000

59 750

5,64

9 969

2,34

2001

67 871

5,98

11 730

2,39

2002

69 456

5,27

27 912

2,49

2003

75 420

5,64

12 681

2,53

2004

75 738

6,02

18 031

2,69

Az általános iskolai nyelvtanulásra vonatkozó kérdésre 2000-ben a tanulók 99,2%-a, 2001-ben 98,1%-a, 2003-ban 98,6%-a, 2004-ben 98,8% válaszolt (a többi vagy nem tanult nyelvet, vagy csak nem töltötte ki ezt a rovatot). Az iskolán kívüli nyelvtanulással kapcsolatos kérdésre 2000-ben a diákok 18,4%-a, 2001ben 19,8%-a, 2003-ban 16,6%-a, 2004-ben 23,5%-a válaszolt, a többi tanuló nagy valószínűséggel nem tanult magánúton idegen nyelvet.

66

67

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

82. táblázat

A középiskolák száma és aránya a 9. évfolyamosok előzetes nyelvtanulásának átlagos évei szerint, 1999/2000–2003/2004

Nyelvtanulás átlagos évei

2000

2001

5 év alatt 5–5,4 év 5,41–5,99 év 6,0–6,5 év 6,5 év felett Összesen

46 94 222 157 190 709

318 188 216 51 7 780

Iskolák száma Iskolák aránya 2002 2003 2004 átlag 2000 2001 2002 2003 2004 Az általános iskola tantervi kereteiben 231 103 113 216 6,5 40,8 28,8 11,7 12,4 211 178 179 270 13,3 24,1 26,3 20,1 19,7 277 403 425 392 31,3 27,7 34,5 45,6 46,7 70 161 156 86 22,1 6,5 8,7 18,2 17,1 14 39 37 14 26,8 0,9 1,7 4,4 4,1 803 884 910 978 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

átlag 22,1 27,6 40,1 8,8 1,4

100,0

Magánúton 1,5 év alatt 1,51–1,9 év 2,0–2,49 év 2,5–2,99 év 3 év felett Összesen

79 118 187 151 159 694

109 184 244 160 75 772

96 150 248 157 153 804

30 86 222 243 271 852

53 91 249 255 246 894

17 125 376 328 122 968

11,4 17,0 26,9 21,8 22,9 100,0

14,1 23,8 31,6 20,7 9,7 100,0

11,9 18,7 30,8 19,5 19,0 100,0

3,5 10,1 26,1 28,5 31,8 100,0

5,9 10,2 27,9 28,5 27,5 100,0

1,8 12,9 38,8 33,9 12,6 100,0

67. megállapítás Míg a középiskolák 20-30%-ában a beiratkozó diákok átlagosan több mint három évig tanultak magánúton idegen nyelvet, addig 140 iskolában a 9. évfolyamot kezdő diákok iskolán kívüli idegennyelv-tanulásának átlagos időtartama nem éri el a két évet. A korrelációs együttható (–0,04) azt mutatja, hogy az iskolában és a magánúton tanult nyelvek tanulási időtartama közt nincs összefüggés. Vizsgálható a nyelvtanulás időtartamának összefüggése a települési mutatókkal, a szülők iskolázottságával, a munkanélküliség arányával, a nevelési segélyben részesültek arányával, a szakkörök számára és az általános iskolai osztályzatokra vonatkozó adatokkal. A különböző mutatók közötti kapcsolat erősségét mérő korrelációs együtthatók azt jelzik, hogy a nyelvtanulással töltött időnek ezekkel sincs kimutatható összefüggése.

A középiskolák eredményességére és a 9. évfolyamosokra vonatkozó mutatók összefüggései A középiskolákban lefolytatott felmérés egyik legfontosabb célja az volt, hogy összefüggéseket keressünk a középiskolába belépő tanulók szociális helyzete, felkészültsége és az iskolák eredményességi mutatói között. Több éve folyik már az adatgyűjtő-kutató munka, amely objektív ismérvek alapján méri a középiskolák eredményeit. A 266 mutató közül hatot emelünk ki arra a célra, hogy összehasonlítsuk a középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések adataival. Ezek a következők: – a felsőoktatásba felvettek (F) aránya a 12. évfolyamok létszámához (L) viszonyítva az 1999–2004. években (F/L mutató); – a felsőoktatási felvételi vizsgák közös és egységes írásbeli dolgozatainak átlageredményei a 2000– 2004. években; – a felvételre jelentkezők (J) által letett nyelvvizsgák (Ny) aránya a 2000–2004. években (Ny/J mutató); – az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken elért helyezések értéke a 2000–2004. években (OKTV-mutató); – az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken elért helyezések értéke a 2000–2004. években (OSZTV-mutató); – a kb. 78 egyéb országos versenyen elért helyezések értéke a 2000–2004. években (egyéb versenyek mutatója). 67

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

68

A középiskolai tanulmányaikat elkezdő tanulók felmérésének mutatói közül kilencet hasonlítunk össze a fenti eredményességi mutatókkal. Ezek a következők: – a település típusa, ahol a tanulók többsége az általános iskolát végezte; – a település típusa, ahol a tanulók laknak; – a tanulók szüleinek iskolázottsági mutatói; – a tanulók anyagi hátterének mutatói: a munkanélküli szülők aránya és a nevelési segélyt kapók aránya; – a tanuló által látogatott szakkörök átlagos száma; – a tanulók általános iskolai jegyeinek átlageredményei; – a tanulók általános iskolai matematika jegyeinek átlaga; – az általános iskolai és az iskolán kívüli nyelvtanulás éveinek átlagos száma. Vitatható ennek az összehasonlításnak a jogossága, hiszen az 1999/2000-es, a 2000/2001-es, a 2001/2002-es, a 2002/2003-as és a 2003/2004-es tanévek 9. évfolyamos tanulóinak szociális és tanulmányi mutatóit ugyanezen évek 12. évfolyamos középiskolás diákjai által elért eredményekkel veti össze. Ebben az évben még csak két évfolyam esetében vetettük össze ugyanannak az évfolyamnak a 9. osztályos szociokulturális adatait a saját eredményességi adataival. Természetesen csak akkor lennének támadhatatlanok a következtetések, ha minden évben a felvételizők és a versenyben részt vevők eredményeit az ő korosztályuk 9. évfolyamos szociális-tanulmányi mutatóihoz hasonlítanánk. Minthogy azonban jogos az a feltételezés, hogy néhány éven belül nem változnak nagymértékben a középiskolát megkezdő tanulók szüleinek iskolázottsági, szociális viszonyai, a tanulók 8. évfolyamos átlagosztályzatai, a körzet, amelyből az iskola toborozza diákjait, az összehasonlítások megtehetők.

A felsőoktatásba felvettek aránya A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése azon települések nagyságával, amelyek a középiskola tanulói általános iskoláinak helyét jellemzik 83. táblázat

A felsőoktatási felvételi arányok és a középiskolások általános iskolai tanulmányainak székhelye közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004

Az azonos nagyságú településtípus általános iskoláiból továbbtanulók aránya 90% felett 80–90% 70–79,9% 60–69,9% 50–59,9% 40–49,9% 30–39,9%

Főváros

30% alatt

64,6 45,9 26,0 19,1 17,2 22,1 – –

A felsőoktatásba felvettek felvételi aránya 100 ezer lakos 25-100 ezer 25 ezer lakos alatfeletti városok lakosú városok ti városok 73,6 77,2 42,5 74,6 65,4 44,7 69,8 64,5 47,5 53,9 57,7 42,5 37,5 37,8 40,5 34,7 31,0 35,5 35,7 24,3 23,4 66,3*

21,1

29,0

* Kis elemszám, csak 2 iskolára vonatkozik.

68. megállapítás A nyolc százezer lakosú nagyváros középiskoláiban a legmagasabb a felsőoktatásba felvettek felvételi aránya. E városok azon iskoláiban legmagasabb a felvételi arány, amelyekben a tanulóknak csak 1020%-a jött más települések általános iskoláiból. Rohamosan csökken a felvételi arány azokban az iskolákban, ahova a tanulók nagyobb arányban érkeztek a kisebb települések általános iskoláiból. Ugyanez az összefüggés figyelhető meg a 25–100 ezer lakosú közepes városok középiskoláiban is. 68

69

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

A főváros iskoláiban alacsonyabb a felsőoktatásba kerülők felvételi aránya, mint a nagy és közepes városokban. Azokban az iskolacsoportokban, amelyekben nagyobb a más települések általános iskoláiból bekerülők aránya, a felvételi arány jelentősen csökken. Abban a 30 fővárosi középiskolában, ahová a tanulók több mint 40%-a kisebb települések általános iskoláiból jött, a felsőoktatásban továbbtanulók aránya kevesebb mint egyharmada azoknak a középiskoláknak, ahol szinte csak a főváros általános iskoláinak végzettjei tanulnak tovább. A kistelepülések középiskoláiban legalacsonyabb a felvételi arány, jelentősen kisebb, mint a nagyés a közepes városok iskoláinál. Ezekben a kisvárosokban nem csökken jelentős mértékben a felsőfokú továbbtanulási arány, ha a bejáró tanulók hányada növekszik.

A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével 84. táblázat

A felsőoktatási felvételi arányok és a kilencedikes tanulók szüleinek iskolázottsága közötti összefüggés, 2000–2004

Szülők iskolázottságának évei 10–10,99 11–11,99 12–12,50 12,51–12,99 13–13,50 13,51–13,99 14–14,99 15 felett Összesen/átlagosan

Szülők Iskola F/L % 25 16,2 292 19,4 144 29,1 131 44,3 67 50,4 55 71,1 104 77,5 43 73,7 861 40,5

Apa Iskola 17 294 169 121 68 50 102 40 861

Anya F/L % 16,5 19,3 31,1 45,1 50,3 68,5 71,1 86,5 40,5

Iskola 43 258 143 127 84 53 108 45 861

F/L % 16,0 19,0 28,5 38,9 51,7 65,7 70,8 73,7 40,5

(Nátlag = 861 iskola)

69. megállapítás Az összefüggések egyértelműek: a magasabb iskolázottságú szülők gyerekeinek lényegesen jobbak az esélyei arra, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba, mint a kevésbé iskolázottakénak. Azok az iskolák, ahol a tanulók szüleinek többsége diplomával rendelkezik, csaknem ötször magasabb felvételi arányt produkálnak, mint ahol a szülők átlagos iskolázottsága alacsonyabb az érettséginél. A korrelációs együttható az apák iskolázottságával kapcsolatban 0,73, az anyákéval 0,75 (Nátlag = 861 iskola).

A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolát kezdő tanulók anyagi hátterével 85. táblázat

A munkanélküli szülők aránya és a felvételi arányok összefüggése, 2000–2004

Munkanélküliségi arány (%) 5% alatt 5–7,50 7,51–10,00 10,01–12,50 12,51–15,00 15,01–20,00 20% felett Összesen/átlagosan

Apa Iskola 172 189 154 134 86 87 43 861

Anya F/L % 60,7 47,7 33,9 31,0 27,2 28,5 19,9 40,5

Iskola 35 110 141 136 119 168 152 861

F/L % 71,3 66,2 49,7 36,5 32,4 29,4 21,8 40,5

(Nátlag = 861 iskola)

69

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

70

70. megállapítás A táblázatból jól látható a munkanélküliségi és a felvételi arány szoros összefüggése. Azokból az iskolákból, ahol a szülők munkanélküliségi aránya 5% alatt van, a tanulók 61–71 százaléka kerül a felsőoktatásba, ezzel szemben azokból, ahol a munkanélküliségi arány meghaladja a 20%-ot, a felvételi arány ennek kevesebb, mint egyharmada Az összefüggést a korrelációs együttható is bizonyítja, mely az apák esetében 0,41, az anyák esetében 0,50. 86. táblázat

Az általános iskolában nevelési segélyben részesülők és a felsőoktatási felvételi arányok összefüggése, 1999/2000–2003/2004

Segélyezettek aránya (%)

10 alatt

10–14,9

15–19,9

20–24,9

25–29,9

30–39,9

40 felett

Összesen

93

164

148

141

133

123

59

861

70,1

57,3

45,3

29,2

24,6

21,3

19,8

40,5

Iskolák száma Felvételi arány (F/L) (Nátlag = 861 iskola)

71. megállapítás A felsőoktatásba való bejutás esélye három és félszeres azokban a középiskolákban, ahol az általános iskolákban nevelési segélyben részesítettek aránya 10% alatti, azokhoz a középiskolákhoz képest, ahol az általános iskolában nevelési segélyben részesítettek aránya 40% feletti. A korrelációs együttható is bizonyítja az összefüggést, amely –0,57.

A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a 9. évfolyamos tanulók általános iskolai szakköri részvételének mértékével 87. táblázat

Az általános iskolai szakkörökben való tanulói részvétel mértékének az összefüggése a felvételi arányokkal, 2000–2004

Részvételi szám a szakkörökben

2,5 felett

2,00–2,49

1,75–1,99

1,50–1,74

1,50 alatt

Összesen

15

240

265

272

69

861

59,8

52,7

40,4

29,3

29,4

40,5

Iskolák száma Felvételi arány (F/L) (Nátlag = 861 iskola)

72. megállapítás Kimutatható összefüggés azzal kapcsolatban is, hogy a 9. évfolyamot kezdő tanulók átlagosan hány szakkör munkájában vettek részt. Azok az iskolák, melyeknek tanulói az általános iskolában átlagosan több mint 2,5 szakkörben tevékenykedtek, kétszeres felvételi arányt produkáltak, mint azok, amelyeknek diákjai 1,75 alatti szakkörben vettek részt. A korrelációs együttható a felvételi arány és a látogatott szakkörök átlagos száma között 0,28 (Nátlag = 861 iskola).

70

71

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók általános iskolai tanulmányi eredményeivel 88. táblázat

A 9. évfolyamosok általános iskolai tanulmányi eredményei és a felvételi arányok közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004

Általános iskolai osztályzatok átlaga

Matematika Iskolák száma

Összes tantárgy

Felvételi arány (F/L)

Iskolák száma

Felvételi arány (F/L)

4,5 felett

44

80,7

74

77,2

4,25–4,49

74

66,6

97

63,8

4,00–4,24

104

55,4

123

48,9

3,75–3,99

106

48,0

117

42,0

3,50–3,74

110

37,0

140

28,2

3,00–3,49

251

22,4

245

16,4

3 alatt

172

12,3

65

10,6

Összesen/átlagosan

861

40,5

861

40,5

73. megállapítás Az összefüggés a középiskolába bekerülők általános iskolai osztályzatai és a felsőoktatási felvételi arányok között nagyon szoros, szorosabb, mint az előzőekben tárgyalt mutatók bármelyike esetében. Azoknak a középiskoláknak a tanulói, amelyekbe a beiratkozó diákok általános iskolai jegyeinek átlaga 4,5 felett van, hétszer nagyobb eséllyel kerülhetnek a felsőoktatásba, mint azoké, akik nem érték el az általános iskolában a 3-as átlagot. Másképpen fogalmazva, míg a 4,5 feletti általános iskolai átlagú tanulókat felvevő 74 középiskola tanulóinak több mint háromnegyed része bekerülhet a felsőoktatásba, addig a közepes átlag alatti általános iskolai tanulókat felvevő 65 középiskola diákjainak tizede reménykedhet abban, hogy bejut valamely egyetemre vagy főiskolára. A vizsgált öt évben az átlagos korrelációs együttható a felvételi arány és az általános iskolai tantárgyak átlagosztályzatai között 0,85 volt, ez is igen szoros összefüggést jelez (Nátlag = 861 iskola).

A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartamával 89. táblázat

A középiskolát kezdő tanulók általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartama és a felvételi arányok összefüggése, 1999/2000–2003/2004 Általános iskolában

Nyelvtanulás időtartama (év) 6 felett

Iskolák száma

Magánúton Felvételi arány Nyelvtanulás (F/L) időtartama (év)

Iskolák száma

Felvételi arány (F/L)

80

38,0

3 felett

18

33,9

5,50–5,99

283

38,3

2,50–2,99

52

29,6

5,00–5,49

311

38,4

2,00–2,49

127

39,4

4,00–4,99

172

44,0

1,50–1,99

387

43,1

13

68,1

1,5 alatt

273

38,5

859

40,5

Összesen/átlagosan

857

40,5

4 alatt Összesen/átlagosan

71

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

72

74. megállapítás Látható, hogy nincs összefüggés a felsőoktatási felvételi arány és az általános iskolában folytatott nyelvtanulás időtartama között (a korrelációs együttható –0,18). A magánúton végzett nyelvtanulástól sem függ a felvételi arány (korrelációs együttható 0,23) (Nátlag = 861 iskola).

A felsőoktatási felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése azon települések nagyságával, amelyben a középiskola tanulóinak többsége általános iskoláit végezte 90. táblázat

A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye és a középiskolások általános iskolai tanulmányainak székhelye közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004

Az azonos nagyságú településtípus általános iskoláiból továbbtanulók aránya (%)

Írásbeli átlagok a felvételi vizsgákon Főváros

100 ezer lakos feletti városok

25–100 ezer lakosú városok

25 ezer lakos alatti városok

90% felett

8,34

8,57

8,73

7,03

80,0–90,0

7,32

8,27

8,09

7,51

70,0–79,9

6,15

8,27

8,25

7,35

60,0–69,9

6,02

7,57

7,17

7,10

50,0–59,9

4,98

7,06

7,37

6,71

50% alatt

5,51

4,23

7,02

6,16

Átlag

7,17

7,42

7,22

6,82

75. megállapítás A nyolc 100 000 lakos feletti nagyváros középiskoláiban a legmagasabb a felsőoktatási felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye, és ez aszerint csökken, hogy az iskolákban milyen arányban kezdik tanulmányaikat a kisebb települések általános iskoláiból jövő tanulók. A közepes, 25 000–100 000 lakosú városok középiskoláinak írásbeli átlaga némileg kisebb a nagyvárosok iskoláinál, és nincs összefüggés az átlag és az iskolákba más települések általános iskoláiból jövő tanulóinak az aránya között. A fővárosi középiskolák felvételiző tanulóinak írásbeli átlaga még alacsonyabb, és igen laza az összefüggés az átlageredmény és az iskolákba más települések általános iskoláiból jövő tanulók aránya között. A kisebb települések középiskolái tanulóinak a felvételi írásbeli átlageredménye a legalacsonyabb, és általában csökken azokban az iskolákban, ahol nagyobb a más települések általános iskoláiból jött tanulók aránya. A felvételi írásbeli átlageredmények és a más települések általános iskolából érkező tanulók aránya között összességében nincs szignifikáns összefüggés, ezt a korrelációs együttható (0,19) is bizonyítja (Nátlag = 832 iskola).

72

73

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével 91. táblázat

Az írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolát kezdő tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével, 1999/2000–2003/2004 Szülők Írásbeli Iskola átlag 19 5,01 249 4,91 154 5,51 130 6,29 68 6,71 57 7,76 108 8,20 48 8,55 833 7,11

Szülők iskolázottságának évei 10,00–10,99 11,00–11,99 12,00-12,50 12,51–12,99 13,00-13,50 13,51–13,99 14,00–14,99 15 felett Összesen/átlagosan

Apa

Anya Írásbeli átlag 5,06 4,96 5,65 6,37 6,68 7,60 8,20 8,85 7,11

Iskola 13 262 164 121 70 53 103 47 833

Iskola 36 230 139 128 86 52 113 49 833

Írásbeli átlag 4,69 4,91 5,45 6,17 6,54 7,44 8,15 8,88 7,11

76. megállapítás Erős összefüggés olvasható ki a táblázatból a középiskolát elkezdő diákok szüleinek átlagos iskolai végzettsége és a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei között. Látható, hogy 3,5 ponttal magasabb azon középiskolák tanulói írásbeli dolgozatainak átlageredménye, amelyekbe a belépő tanulók szüleinek tanulási átlagideje 15 év feletti (diplomás), mint azokénak, ahol a tanulás átlagideje 11 év alatti (szakmunkás). A szülők iskolázottságának és a felvételi írásbeli dolgozatok eredményének szoros összefüggését bizonyítja a korrelációs együttható is, mely 0,69 (Nátlag = 832 iskola).

A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók anyagi hátterével 92. táblázat

A munkanélküli szülők aránya és a felvételi írásbeli dolgozatok átlaga közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004 Apa

Munkanélküliségi arány (%)

Iskola 177 182 152 125 79 80 38 833

5% alatt 5,00–7,50 7,51–10,00 10,01–12,50 12,51–15,00 15,01–20,00 20% felett Összesen/átlagosan

93. táblázat

Anya Írásbeli átlag 7,93 7,31 6,38 6,02 5,99 5,79 4,74 7,11

Iskola 35 113 145 134 113 151 142 833

Írásbeli átlag 8,65 8,14 7,14 6,43 5,98 6,00 5,18 7,11

Az általános iskolában nevelési segélyben részesülő tanulók aránya és a felvételi írásbeli dolgozatok átlaga közötti összefüggés, 2000–2004

Segélyezettek aránya (%) Iskolák száma Felvételi írásbeli átlaga

10 alatt

10–14,9

15–19,9

20–24,9

25–29,9

30–39,9

40 felett

Összesen

96

167

148

138

122

108

54

833

8,23

7,72

6,8

5,74

5,67

5,23

4,63

7,11

73

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

74

77. megállapítás A 93. és a 94. táblázatok adatai szoros összefüggést mutatnak a középiskolákba beiratkozók anyagi háttere és az iskolából felvételizők írásbeli átlageredményei között. Látható, hogy azoknak a középiskoláknak a felvételizői, amelyek iskolakezdő tanulóinak szülei között a munkanélküliek aránya 5%-nál kevesebb, átlagosan 3,2-3,5 ponttal jobb írásbeli dolgozatot írtak, mint azoknak az iskoláknak a diákjai, ahol a szülők munkanélküliségi aránya 20% feletti. Vagy a másik mutatót tekintve: azoknak a középiskoláknak a felvételizői, amelyek iskolakezdő tanulói általános iskolásként 10%-nál kisebb arányban kaptak rendszeres nevelési segélyt, átlagosan több mint 3,5 ponttal jobb írásbeli dolgozatot írnak, mint azoknak az iskoláknak a diákjai, ahol a nevelési segélyt kapók aránya 40% felett volt. A szülők anyagi helyzetének és a felvételi írásbeli dolgozatok eredményének összefüggését bizonyítják a 0,5 körüli korrelációs együtthatók is (Nátlag = 833 iskola).

A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolát kezdő tanulók általános iskolai szakköri részvételével 94. táblázat

A felvételi írásbeli átlageredmények és az általános iskolai szakkörökben való részvétel összefüggése, 1999/2000–2003/2004

Részvételi szám a szakkörökben Iskolák száma Felvételi írásbeli átlageredménye

2,3 felett 41 7,30

2,0–2,29 172 7,62

1,8-1,99 212 6,94

1,7–1,79 152 6,98

1,5-1,69 184 6,59

1,5 alatt 69 6,75

Összes 830 7,11

78. megállapítás A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye nem függ össze a szakkörök számával, amelyekben a középiskolákban továbbtanulók korábbi általános iskoláikban részt vettek – a korrelációs együttható 0,24 (Nátlag = 830 iskola).

A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a kilencedikesek általános iskolai tanulmányi eredményeivel 95. táblázat

A felvételi írásbeli átlageredmények összefüggése a kilencedikesek általános iskolai tanulmányi eredményeivel, 1999/2000–2003/2004

Általános iskolai osztályzatok átlaga 4,50 felett 4,25–4,49 4,00–4,24 3,75–3,99 3,50–3,74 3,00–3,49 3 alatt Összesen/átlagosan

Matematika Iskolák száma Írásbeli átlag 44 8,77 73 7,86 106 7,27 107 6,59 114 6,22 248 5,10 140 4,04 832 7,11

Összes tantárgy Iskolák száma Írásbeli átlag 74 8,55 99 7,64 123 6,81 119 6,23 141 5,34 230 4,51 46 3,51 832 7,11

79. megállapítás Szoros az összefüggés az egyes középiskolába beiratkozók általános iskolai jegyeinek átlaga és az iskola tanulói felvételi írásbeli dolgozatainak átlaga között. Azoknak az iskoláknak a tanulói, amelyekbe a beiratkozó tanulók általános iskolai osztályzatainak átlaga 4,5 felett van, előreláthatólag 5 ponttal magasabb felvételi írásbeli átlagot produkálnak, mint azoké, amelyek beiratkozó tanulóinak általános iskolai átlagosztályzata 3 alatt van. Az összefüggés szorosságát a korrelációs együttható is jelzi: 0,79 (Nátlag = 832 iskola). 74

75

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolát elkezdők általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartamával 96. táblázat

A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye és az általános iskolai idegennyelv-tanulás átlagos időtartama közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004

Általános iskolában Nyelvtanulás Iskolák időtartama (év) száma 6 felett 167 5,50–5,99 331 5,00–5,49 195 4,00–4,99 85 4 alatt 7 Összesen/átlagosan 785

Írásbeli átlag 7,03 7,13 7,12 7,31 8,30 7,13

Magánúton Nyelvtanulás Iskolák időtartama (év) száma 3 felett 210 2,50–2,99 233 2,00–2,49 222 1,50–1,99 89 1,5 alatt 25 Összesen/átlagosan 779

Írásbeli átlag 7,45 7,75 6,58 6,00 5,82 7,23

80. megállapítás Nem fedezhető fel semmilyen összefüggés a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye és az általános iskolai idegennyelv-tanulás átlagos időtartama között, a korrelációs együttható –0,20, a magánúton folytatott nyelvtanulás esetében hasonló a helyzet, a korrelációs együttható 0,24 (Nátlag = 832 iskola).

A felvételre jelentkezők által letett nyelvvizsgák A felvételre jelentkezők (J) által letett nyelvvizsgák (Ny) aránya (Ny/J mutató) összefüggése a települések nagyságával, amelyben a középiskola tanulóinak többsége általános iskoláit végezte 97. táblázat

A felvételizők általános iskolájának településtípusa és nyelvvizsgaarányaik összefüggése, 1999/2000–2003/2004

Az azonos nagyságú településtípus általános iskoláiból továbbtanulók aránya (%) 90% felett 80,0–90,0 70,0–79,9 60,0–69,9 50,0–59,9 50% alatt Átlag

Főváros 74,29 55,80 39,67 29,82 18,73 27,78 50,71

Nyelvvizsga/jelentkező arány 100 ezer lakos 25–100 ezer feletti városok lakosú városok 62,36 66,77 69,06 61,06 66,74 64,06 54,39 48,58 36,54 38,40 23,04 27,73 46,23 43,89

25 ezer lakos alatti városok 35,45 35,75 41,50 43,48 42,38 27,70 36,87

81. megállapítás A településtípusok tekintetében legmagasabb a nyelvvizsgaarány a főváros középiskoláiban, és ez nagymértékben összefügg azzal, hogy milyen a középiskolába bekerültek között a más települések középiskoláiból jöttek aránya. Némileg alacsonyabb a nyelvvizsgaarány a nyolc 100 ezer lakos feletti nagyváros iskoláiban, ezekben is függ a nyelvvizsgaarány a környező települések általános iskoláit végzők hányadától, bár azokban az iskolákban, ahol 90% felett van a helyben lakók aránya alacsonyabb, mint ahol 70–90% között. A 25–100 ezer lakosú városokban is általában csökken azokban az iskolákban a nyelvvizsgaarány, ahol magasabb a más településekről bejárók aránya, bár azon iskoláknál, ahol a bejárók aránya 70-80% a nyelvvizsgaarány magasabb, mint ahol 80-90%. A kisebb települések középiskoláiban ez az összefüggés már kisebb mértékben tapasztalható. 75

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

76

A felvételre jelentkezők (J) által letett nyelvvizsgák (Ny) aránya (Ny/J mutató) és a középiskolát kezdők szüleinek átlagos iskolai végzettsége közötti összefüggés 98. táblázat

Összefüggés a felvételizők nyelvvizsgaaránya és a kilencedikesek szüleinek átlagos iskolai végzettsége között, 1999/2000–2003/2004 Szülők NyelvvizsgaIskola arány 24 7,48 282 13,13 157 24,19 130 35,28 68 40,85 56 58,02 108 72,54

Szülők iskolázottságának évei 10,00–10,99 11,00–11,99 12,00–12,50 12,51–12,99 13,00–13,50 13,51–13,99 14,00–14,99 15 felett Összesen/átlagosan

46 871

Iskola 18 294 171 119 68 52 103

82,08 44,23

Apa Nyelvvizsgaarány 7,43 13,48 26,49 36,37 41,96 60,03 72,47

46 871

Anya NyelvvizsgaIskola arány 42 6,81 261 13,67 143 22,51 127 34,48 86 41,26 53 57,02 112 71,83

82,41 44,23

47 871

82,01 44,23

82. megállapítás Azokban a középiskolákban, ahol a tanulmányaikat megkezdő diákok szüleinek tanulással töltött éveinek átlaga 15 év feletti, tizenegyszer annyi a felvételre jelentkezők nyelvvizsgáinak aránya, mint azokban, ahol a szülők iskolázottsági éveinek átlaga kevesebb 11 évnél. Az összefüggés tehát igen erős a szülők tanulással töltött évei és a felvételre jelentkezők nyelvvizsgaaránya között. Ezt a megállapítást a korrelációs együttható is megerősíti, amely 0,78 (Nátlag = 871 iskola).

A felvételre jelentkezők (J) által letett nyelvvizsgák (Ny) aránya (Ny/J mutató) és a középiskolát kezdők szüleinek anyagi helyzete közötti összefüggés 99. táblázat

A munkanélküli szülők aránya és a felvételizők nyelvvizsgaaránya közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004

Munkanélküliségi arány (%) 5% alatt 5,00–7,500 7,51–10,00 10,01–12,50 12,51–15,00 15,01–20,00 20% felett Összesen/átlagosan

Iskola 174 189 159 129 87 90 43 871

Apa Nyelvvizsgaarány 66,81 49,55 32,36 27,29 22,78 21,75 11,12 44,23

Anya Nyelvvizsgaarány 76,21 72,07 49,45 34,76 27,87 24,71 14,00 44,23

Iskola 38 111 147 133 118 169 155 871

100. táblázat Az általános iskolában nevelési segélyben részesülő tanulók aránya és a felvételizők nyelvvizsgaaránya közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004 Segélyezettek aránya (%) Iskolák száma Nyelvvizsgaarány

76

10 alatt

10–14,9

15–19,9

20–24,9

25–29,9

30–39,9

40 felett

Összesen

93

167

152

142

135

121

61

871

74,74

57,26

41,52

24,23

20,41

14,87

13,74

40,15

77

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

83. megállapítás Mindkét szempontból képzett mutatók azt jelzik, hogy szoros a kapcsolat a középiskolát kezdő tanulók szüleinek anyagi helyzete és a felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgaarányai között. Azokban a középiskolákban, amelyekben a 9. évfolyamokon belépők szüleinek munkanélküliségi aránya 5% alatt van, a felsőoktatásba jelentkezők között a nyelvvizsgaarányok 5,5-6-szor nagyobbak, mint azokban, ahol a szülők munkanélküliségi aránya 20% feletti. A nyelvvizsgaarány a felsőoktatásba jelentkezők között csaknem öt és félszer nagyobb azokban a középiskolákban, amelyekbe a belépő tanulókat az általános iskolában 10%-nál kisebb arányban részesítették rendszeres nevelési segélyben, mint azokban, ahol a támogatásra szorulók aránya 40% feletti volt. Az összefüggés meglétét a szülők anyagi helyzete és a felvételre jelentkezők nyelvvizsgaaránya között a következő korrelációs együtthatók is megerősítik (Nátlag = 871 iskola): apák munkanélküliségi aránya esetében –0,48, anyák munkanélkülisége esetében –0,55, nevelési segély estében –0,60.

A felvételre jelentkezők (J) által letett nyelvvizsgák (Ny) aránya (Ny/J mutató) és a beiratkozó tanulók általános iskolai szakköri részvétele közötti összefüggés 101. táblázat A felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgaaránya és a kilencedikesek általános iskolai szakköri részvétele közötti összefüggés, 2000–2004 Részvételi szám a szakkörökben Iskolák száma Nyelvvizsgaarány

2 felett

1,8–2,0

1,6–1,79

1,4–1,59

1,2–1,39

1,2 alatt

Összes

209

227

285

110

28

10

869

52,31

42,11

38,19

39,95

47,31

28,77

40,15

84. megállapítás Nem függ össze a nyelvvizsgaaránnyal, hogy az általános iskolákban, ahonnan a tanulók a középiskolákba jöttek, hány szakkör munkájában vettek részt. Ezt mutatja a korrelációs együttható is, amely 0,19 (Nátlag = 871 iskola).

A felvételre jelentkezők (J) által letett nyelvvizsgák (Ny) aránya (Ny/J mutató) összefüggése a beiratkozó tanulók általános iskolai tanulmányi eredményeivel 102. táblázat A felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgaaránya és a kilencedikesek általános iskolai tanulmányi eredményei közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004 Általános iskolai osztályzatok átlaga

Matematika Iskolák száma

Összes tárgy

Nyelvvizsgaarány

Iskolák száma

Nyelvvizsgaarány

4,5 felett

44

72,44

74

75,70

4,25–4,49

74

66,38

98

60,66

4,00–4,24

105

51,43

124

43,79

3,75–3,99

106

38,47

118

30,66

3,50–3,74

114

29,97

142

21,15

3,00–3,49

254

16,94

248

10,04

3 alatt

173

6,49

66

4,65

Összes

870

44,23

870

44,23

77

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

78

85. megállapítás Az összefüggés erős az általános iskolai jegyek átlaga és a felvételi vizsgára jelentkezők nyelvvizsgaaránya között. Azokban a középiskolákban, ahol 4,5 feletti általános iskolai átlaggal jönnek a tanulók, tizenhatszoros a felvételre jelentkezők nyelvvizsgaaránya, mint amelyekbe közepes alatti átlaggal érkeznek a diákok. A 4,5 feletti általános iskolai matematikai osztályzati átlag is tizenegyszeres nyelvvizsgaarányt prognosztizál, mint a 3-as alatti. Az összefüggés szorosságát a korrelációs együtthatók is jelzik, melyek a magyar nyelv és irodalom tantárgy esetében 0,79, a matematika esetében 0,78, az összes tárgy esetében 0,81 (Nátlag = 871 iskola).

A felvételre jelentkezők (J) által letett nyelvvizsgák (Ny) aránya (Ny/J mutató) és a beiratkozó tanulók általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartama közötti összefüggés 103. táblázat A felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgaaránya és a kilencedikesek általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartama közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004 Általános iskolában Nyelvtanulás időtartama (év)

Magánúton

Iskolák száma

Nyelvvizsgaarány

6 felett

172

47,97

5,50–5,99

343

5,00–5,49 4,00–4,99 4 alatt Összesen

Nyelvtanulás időtartama (év)

Iskolák száma

Nyelvvizsgaarány

3 felett

222

50,32

45,81

2,5-2,99

242

50,74

211

37,73

2-2,49

229

37,69

91

43,68

1,5-1,99

93

26,93

7

73,46

1,5 alatt

31

24,88

824

44,68

Összesen

817

44,77

86. megállapítás A felvételre jelentkezők nyelvvizsgaarányával nem függ össze az, hogy az általános iskolában hány évig tanultak idegen nyelvet, az viszont némileg összefügg, hogy magánúton mennyi ideig tették ezt. A korrelációs együttható az iskolai nyelvtanulás esetében –0,15, a magánúton való nyelvtanulás esetében 0,27 (Nátlag = 871 iskola).

A tanulmányi versenyek (OKTV, OSZTV és egyéb versenyek) pontszámai A tanulmányi versenyeken elért eredmények összefüggése a települések nagyságával, amelyekben a középiskola tanulóinak többsége általános iskoláit végezte A tanulmányi versenyek pontszámai és arányai nem hasonlíthatók össze közvetlenül egymással, hisz nyilvánvalóan egy kisebb létszámú iskolai csoport esélye a versenypontok megszerzéséhez kisebb, mint egy nagyobb létszámúé. Ezért a továbbiakban a száz 12. évfolyamos középiskolai tanulóra jutó pontszámokat vizsgáljuk.

78

79

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

104. táblázat A kilencedikesek általános iskoláinak településmérete és az országos versenyeken elért eredmények összefüggése száz 12. évfolyamos tanulóra* vetítve, 1999/2000–2003/2004 Az azonos nagyságú településtípus általános iskoláiból továbbtanulók aránya (%)

Főváros

100 ezer lakos feletti városok-

25–100 ezer lakosú városok

25 ezer lakos alatti városok

OKTV-pontszámok 90% felett

336,8

59,22

30,15

1,86

80,0–90,0

270,0

32,41

37,58

44,58

70,0–79,9

103,7

94,15

101,20

28,03

60,0–69,9

69,5

149,34

78,65

86,15

50,0–59,9

83,6

43,9

50,66

31,03

50% alatt

30,1

24,26

325,68

59,26

893,7

403,3

623,90

250,90

Átlag

OSZTV-pontszámok 90% felett

28,2

0,0

0,0

7,0

80,0–90,0

54,2

0,0

32,2

42,9

70,0–79,9

113,9

21,7

65,9

16,1

60,0–69,9

419,4

130,6

75,7

66,0

50,0–59,9

201,1

139,1

299,8

222,1

50% alatt

30,1

436,8

803,4

213,1

847,0

728,2

1276,9

567,2

Átlag

Egyéb verseny pontszámok 90% felett

632,1

171,7

192,5

10,1

80,0–90,0

818,0

142,4

373,6

94,2

70,0–79,9

236,3

514,9

696,5

167,8

60,0–69,9

229,3

485,3

470,2

278,9

50,0–59,9

41,8

228,0

571,6

314,5

50% alatt

106,3

363,2

801,1

286,8

2063,9

1905,6

3105,4

1152,3

Átlag

* Azoknak az iskoláknak a tanulószámát vettük figyelembe, amelyek pontot értek el a vizsgált öt év alatt.

87. megállapítás Látható, hogy a száz 12. évfolyamos tanulóra jutó OKTV-pontok tekintetében a főváros iskolái vezetnek, ezeket a közepes városok követik, harmadik helyen vannak a nagyvárosok és negyediken a kistelepülések A főváros általános iskoláiból merítő középiskolák esetében több, mint háromszor akkora a száz főre jutó OKTV-pontok száma, mint a kistelepülések általános iskoláinak tanulóit felvevő középiskolák esetében. Csak a budapesti iskolatípusban van összefüggés a más települések általános iskoláiból jövők aránya és az OKTV-pontszámok között. Az OSZTV és az egyéb versenyek pontszámait vizsgálva nem látható következetes összefüggés a középiskolák által szerzett pontok és a között, hogy milyen nagyságú településtípusok általános iskoláinak tanulóit képezik tovább. A korrelációs együtthatók megerősítik az előző megállapításokat a versenyeken szerzett pontszámok és az általános iskolák településtípusai között. Ezek az OKTV esetében 0,19 (Nátlag = 362 iskola), az OSZTV esetében 0,13 (Nátlag = 382 iskola), az egyéb versenyeknél 0,17 (Nátlag = 642 iskola). 79

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

80

A tanulmányi versenyeken elért eredmények összefüggése a beiratkozó tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével 105. táblázat A középiskolát kezdő tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettsége és az országos versenyek eredményei közötti összefüggés, 1999/2000–2003/2004 Szülők iskolázottságának évei

Iskolák száma

OKTV Iskola

OSZTV

Pontszám

Iskola

Egyéb verseny

Pontszám

Iskola

Pontszám

10,00–10,99

42

0

0

8

74,0

11

245,0

11,00–11,99

314

33

114,0

178

5 261,9

173

4 423,5

12,00–12,5

173

49

349,0

102

4 707,9

113

4 533,0

12,51–12,99

145

65

808,0

65

4 476,2

112

6 136,0

13,00–13,5

80

36

485,5

14

1 462,1

57

4 724,0

13,51–13,99

69

42

593,5

7

665,9

46

5 435,5

14,00–14,99

118

90

3 756,0

5

385,0

90

17 179,0

55

47

3 577,0

3

51,9

40

7 834,0

996

362

9 683,0

382

17 084,9

642

50 510,0

15 felett Összesen

88. megállapítás Az OKTV-n és az egyéb versenyeken szerzett pontok szoros összefüggésben vannak a szülők iskolázottságával. Az OSZTV-ken szerzett pontok nem mutatnak ilyen összefüggést. Az OKTV-n és az egyéb versenyeken azoknak a középiskoláknak a tanulói érik el a helyezéseket, ahol a szülők iskolázottsági mutatója magasabb. Az OKTV-n abban a 42 iskolában, ahol a szülők iskolázottságának évei tizenegynél kevesebbek (átlagosan kevesebb az érettségi nélküli szülő, mint az érettségizett) nem szereztek az elmúlt öt évben még egyetlen dicséretet sem. Abból a 55 iskolából viszont, ahol a szülők iskolázottságának évei meghaladják a 15 évet (a többség legalább főiskolát végzett) 47 iskola 76 pontot ért el a vizsgált öt évben (azaz 7-8 első helyezést produkáltak valamelyik tantárgyból az országos versenyen). A 78 egyéb országos versenyen abból a 42 iskolából, ahol a szülők iskolázottságának évei tizenegynél kevesebbek, csak 11 ért el legalább egy dicséretet, és ezek átlagos szerzett pontszáma 22 pont. Abból a 55 iskolából viszont, ahol a szülők iskolázottságának évei meghaladják a 15 évet, 40 iskola ért el eredményeket, ezek átlagos teljesítménye 196 pont (19-20 első helyezés). Nagyon érdekes az OSZTV pontjainak a megoszlása, mivel ezeken a versenyeken elsősorban a szakközépiskolák tanulói vesznek részt. Azoknak a középiskoláknak a tanulói érik el a legmagasabb pontszámokat, akiknek szülei átlagosan 11–13 évet töltöttek el tanulással, ezeket követik azok a középiskolák, ahol a szülők átlagos iskolázottsága 13–14 év. E két iskolacsoportnál jóval kevesebb pontot szereztek azok az iskolák, ahol a szülők 14 évnél többet töltöttek el tanulással (ezek többségükben gimnáziumok), és azok, amelyekben a tanulók szülei átlagosan 11 évnél kevesebbet tanultak. A korrelációs együtthatók természetesen igazolják a fenti megállapításokat. A szülők iskolázottságának az összefüggése nem áll fenn az OSZTV esetében, a korrelációs együttható 0,26 (Nátlag = 382 iskola), az OKTV esetében 0,34 (Nátlag = 362 iskola) és az egyéb versenyek esetében 0,38 (Nátlag = 642 iskola).

80

81

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

A tanulmányi versenyeken elért eredmények összefüggése a beiratkozó tanulók anyagi helyzetével 106. táblázat A munkanélküli szülők, az általános iskolában nevelési segélyben részesülő tanulók aránya és az országos versenyek pontszámainak az összefüggése, 1999/2000–2003/2004 Munkanélküli szülők Arány (%)

OKTV-pont

Nevelési segélyben részesülők

OSZTV-pont

Egyéb verseny

Arány (%)

OKTV-pont

OSZTV-pont

Egyéb verseny

5% alatt

4 494,0

277,2

11 721,5

10 alatt

2 959,5

1 773,5

11 873,0

5,00–7,50

2 740,0

3 359,0

16 777,5

10,0–14,9

4 602,0

2 848,3

20 330,0

7,51–10,00

1 362,0

4 983,9

9 634,0

15,0–19,9

1 071,0

3 601,0

8 435,5

10,01–12,50

515,5

3 220,3

5 365,0

20,0–24,9

552,5

4 276,3

5 028,5

12,51–15,00

116,5

2 220,9

3 495,5

25,0–29,9

217,5

2 524,7

2 604,0

15,01–20,00

227,0

2 413,9

2 717,0

30,0–39,9

61,5

1 618,7

1 639,5

20% felett

228,0

608,8

799,5

40 felett

219,0

441,5

599,5

Összesen

9 683,0

17 084,0

50 510,0

9 683,0

17 084,0

50 510,0

Összesen

89. megállapítás Az OKTV- és az egyéb versenyeken szerzett pontok némi összefüggést mutatnak a család anyagi helyzetét jelző mindkét mutatóval, az OSZTV tekintetében semmilyen összefüggés nincs. Érdekes, hogy bár az OKTV-k esetében a pontok a munkanélküliségi és a nevelési segélyezettség arány növekedésével egyaránt csökkennek, a leghátrányosabb helyzetű kategóriában (20% feletti munkanélküliségi arány) némileg magasabb a szerzett pontok átlaga, mint az ezt megelőző két kategóriában. Egyértelmű viszont mindkét versenytípusnál, hogy a legelőnyösebb anyagi helyzetű iskolák (5% alatti munkanélküliséget mutató, illetőleg 10% alatti nevelési segély arány) esetében 14-20-szor, illetve 6-szor annyi pontot szereznek, mint a leghátrányosabb helyzetűek. Alátámasztják ezeket a megállapításokat a szülők anyagi helyzetének mutatói és a versenyeken szerzett pontok közötti korrelációs együtthatók is. Ezek a következők: OKTV-pontok Egyéb verseny pontok OSZTV-pontok

munkanélküliségi arány

0,22 (Nátlag = 362 iskola),

nevelési segély arány

0,20 (Nátlag = 362 iskola),

munkanélküliségi arány

0,27 (Nátlag = 642 iskola).

nevelési segély arány

0,27 (Nátlag = 642 iskola).

munkanélküliségi arány

0,06 (Nátlag = 382 iskola),

nevelési segély arány

0,05 (Nátlag = 382 iskola).

A tanulmányi versenyeken elért eredmények összefüggése a szakkörök számával, amelyben az általános iskolában a tanulók részt vettek 107. táblázat Az országos versenyek pontszámának és az általános iskolai szakkörökben való részvételnek az összefüggése, 1999/2000–2003/2004 Részvételi szám a szakkörökben

2 felett

1,8–2,0

1,6–1,79

1,4–1,59

1,2–1,39

1,2 alatt

Összesen

OKTV-pontszám

3 813,0

2 614,0

2 196,0

872,5

138,5

19,0

9 653,0

OSZTV-pontszám

3 653,6

5 010,3

6 467,5

1 872,5

81,0

0,0

17 084,9

18 310,0

13 787,0

13 727,0

3 555,5

792,5

338,0

50 510,0

Egyéb versenyeken szerzett pont

81

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

82

90. megállapítás A 0,07 alatti korrelációs együtthatók azt bizonyítják, hogy az általános iskolai szakkörökben való részvétel nincs semmilyen összefüggésben a különböző középiskolai versenyeken szerzett pontokkal.

A tanulmányi versenyeken elért eredmények összefüggése a beiratkozó tanulók általános iskolai tanulmányi eredményeivel 108. táblázat A középiskolát kezdő tanulók általános iskolai eredményeinek összefüggése az országos versenyek eredményeivel, 1999/2000–2003/2004 Általános iskolai osztályzatok átlaga 4,50 felett 4,25–4,49 4,00–4,24 3,75–3,99 3,50–3,74 3,00–3,49 3,00 alatt Összesen

OKTV-pont 3 799,5 2 196,0 1 915,5 1 070,5 478,5 206,0 10,5 9 676,5

Matematika OSZTV-pont Egyéb verseny 1 209,9 15 198,5 2 126,4 10 993,0 1 536,0 8 774,5 2 404,2 4 176,0 3 393,2 3 921,5 4 126,5 5 578,0 2 288,7 1 868,5 17 084,9 50 510,0

OKTV-pont 4 750,0 2 900,0 1 181,0 557,0 212,0 76,5 0,0 9 676,5

Összes tárgy OSZTV-pont Egyéb verseny 1 538,4 19 790,0 2 108,8 11 399,5 2 140,0 6 503,5 2 791,1 4 247,5 2 947,1 3 338,5 4 867,9 4 345,5 691,6 885,5 17 084,9 50 510,0

91. megállapítás Az összefüggés az OKTV és az egyéb versenyek esetében egyértelmű, az OSZTV-k esetében viszont nincs kapcsolat. Az OKTV-n a pontok 79%-át, az egyéb versenyeken a pontok 64%-át azoknak a középiskoláknak a diákjai szerzik meg, amelyekbe a beiratkozó diákok együttesének általános iskolai átlageredménye 4,25 felett van. Ez a 163 iskola a magyar középiskolák egyhatoda. A korrelációs együtthatók: Versenyek OKTV 2000–2004 OSZTV 2000–2004 Egyéb versenyek 2000–2004

Matematika 2000–2004 0,33 0,31 0,43

Összes tárgy átlaga 2000–2004 0,32 0,27 0,41

OKTV esetében (Nátlag = 362 iskola), az OSZTV esetében (Nátlag = 382 iskola), az egyéb versenyeknél (Nátlag = 642 iskola).

A tanulmányi versenyeken elért eredmények összefüggése a beiratkozó tanulók általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartamával 109. táblázat A középiskolát kezdő tanulók általános iskolai nyelvtanulásának összefüggése az országos versenyek eredményeivel, 1999/2000–2003/2004 Általános iskolában Nyelvtanulás időtarta- OKTV-pont ma (év)

Magánúton

OSZTVpont

Egyéb verseny pontok

Nyelvtanulás időtarta- OKTV-pont ma (év)

OSZTVpont

Egyéb verseny pontok

6,00 felett

680,5

2 157,6

4 824,5

3,00 felett

303,0

110,5

359,0

5,50–5,99

3 133,0

7 687,6

18 182,0

2,50–2,99

273,0

418,8

1 359,0

5,00–5,49

2 636,5

6 555,7

16 942,0

2,00–2,49

1 511,0

2 481,9

6 562,0

4,00–4,99

2 844,5

573,3

9 654,0

1,50–1,99

5 492,0

7 891,4

29 566,0

4,00 alatt

333,0

28,2

824,5

1,50 alatt

2 049,0

6 099,8

12 559,0

Összesen

9 627,5

17 002,4

50 427,0

Összesen

9 628,0

17 002,4

50 405

82

83

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

92. megállapítás A versenyeken szerzett pontok és a középiskolákba beiratkozó tanulók általános iskolai nyelvtanulásának időtartama között nincs összefüggés. A korrelációs együtthatók is ezt bizonyítják (lásd 110. táblázat).

Az e fejezetben vizsgált összefüggések összehasonlítása 110. táblázat Az e fejezetben vizsgált összefüggések mértéke (korrelációs együtthatók átlaga)

Eredményességi mutatók 2000–2004

anya

szülők

Munkanélküliségi arány

Nevelési segély

Szakköri részvétel

iskola

magánút

matematika

összes tantárgy

Átlagok

apa

Nyelvtanulás

Településmutató

Iskolázottság

Felvételi arány F/L

0,18

0,73

0,75

0,75

–0,45

–0,57

0,28

–0,18

0,23

0,82

0,85

Írásbeli átlag

0,16

0,68

0,69

0,69

–0,41

–0,49

0,24

–0,20

0,24

0,76

0,79

Nyelvvizsgaarány

0,31

0,77

0,78

0,78

–0,51

–0,60

0,19

–0,15

0,27

0,78

0,81

OKTV-pontok

0,19

0,35

0,34

0,34

–0,20

–0,16

0,08

–0,06

0,20

0,33

0,32

OSZTV-pontok

0,13

0,25

0,26

0,26

–0,23

–0,26

0,02

0,13

0,06

0,31

0,27

Egyéb versenypont

0,17

0,38

0,38

0,38

–0,26

–0,29

0,13

–0,02

0,17

0,43

0,41

93. megállapítás Erős összefüggés mutatkozik: a felvételi arány – az általános iskolai átlagok (0,85), a jelentkezők nyelvvizsgaaránya – az általános iskolai átlagok (0,81), a felvételi írásbeli átlagok – az általános iskolai átlagok (0,79), a jelentkezők nyelvvizsgaaránya – a szülők iskolázottsága (0,78), a felvételi arány – a szülők iskolázottsága (0,75), a felvételi írásbeli átlagok – a szülők iskolázottsága (0,69); közepes összefüggés észlelhető: a jelentkezők nyelvvizsgaaránya – a szülők anyagi helyzete (–0,51; –0,60), a felvételi arány – a szülők anyagi helyzete (–0,45; –0,57), a felvételi írásbeli átlagok – a szülők anyagi helyzete (–0,41; –0,49), az egyéb versenyek pontszámai – az általános iskolai átlagok (0,41); gyenge az összefüggés az egyéb versenyek pontszámai – a szülők iskolázottsága (0,38), az OKTV-pontok – a szülők iskolázottsága (0,34), az OKTV-pontok – az általános iskolai átlagok (0,32), A többi kimeneti adat (eredményességi mutatók) és bemeneti adat (szociokulturális mutatók) közötti összefüggés kétséges.

83

4. A továbbtanulási hozzáadott érték A 110. táblázatból kiderült, hogy a középiskolai tanulmányaikat elkezdő tanulók több szociális és tanulmányi mutatója (mint bemeneti adat) és több eredményességi mutatója (mint kimeneti adat) között szoros az összefüggés. Ez valószínűsíti, hogy a középiskolák oktató-nevelő munkájának eredményességét általában nagymértékben befolyásolja, hogy milyen családi hátterű és milyen felkészültségű tanulókat vett fel. Vannak azonban kisebb számban olyan iskolák, amelyek diákjai jobb vagy rosszabb eredményeket érnek el, mint azt a beiratkozott tanulóik családi háttere és felkészültsége indokolná. Ennek minden bizonnyal megvannak a mélyebb okai, amelyek összefüggenek azokkal a hatásokkal, melyek ezekben az oktatási intézményekben érik a tanulókat. Ezeket a hatásokat nevezzük a továbbiakban továbbtanulási hozzáadott értéknek. Egyelőre óvatosan kell kezelni a továbbtanulási hozzáadott érték számításának eredményeit. A bemenő adatokat illetően ugyanis még csak öt felmérésre került sor (az 1999/2000-es, a 2000/2001-es, a 2001/2002-es, a 2002/2003-as és a 2003/2004-es tanévben), szemben az eredményességi mutatókkal, amelyeket egy évtizedre visszamenően tartalmaz az adatbázis. Az öt év alatt 997 iskola küldte be legalább egyszer a kérdőíveket, 52% ötször, 25% négyszer, 10% háromszor és 13% egyszer vagy kétszer. Ha megvizsgáljuk, hogy milyen a kapcsolat a bemeneti és kimeneti adatok között aszerint, hogy az iskolacsoportoktól hányszor érkeztek be a kérdőívek, a következő tapasztalható: 111. táblázat Korrelációs együtthatók a bemeneti és kimeneti adatok között a kérdőívek beküldésének száma szerint Szülők iskolázottsága

8. évfolyamos osztályzatok átlaga

Munkanélküliség aránya

Iskolák száma**

F/L

Ny/J

Írásbeli átlag

F/L

Ny/J

Írásbeli átlag

F/L

Ny/J

Írásbeli átlag

Ötször

485

0,80

0,81

0,75

0,85

0,82

0,79

–0,53

–0,59

–0,48

Négyszer

203

0,78

0,83

0,74

0,84

0,84

0,80

–0,49

–0,57

–0,46

Háromszor

65

0,58

0,68

0,66

0,74

0,68

0,74

–0,24

–0,33

–0,35

Egy-kétszer

44

0,70

0,86

0,69

0,77

0,76

0,78

–0,27

–0,52

–0,32

Hányszor küldték be

* Azok az iskolák, amelyeknek mind a három kimeneti adata rendelkezésre áll.

A táblázatból látható, hogy azoknak az iskoláknak az esetében, amelyek csak 1-3 alkalommal küldték vissza a 9. évfolyamosok kérdőíveit, általában gyengébb az összefüggés a bemeneti és a kimeneti adatok között, mint azoknál az iskoláknál, amelyek négyszer vagy ötször. Ezért egyelőre csak azoknak az iskoláknak az adatait publikáljuk, amelyek legalább négy alkalommal beküldték a tanulók kérdőíveit, és minden ilyen esetben a tanulók több mint fele kitöltötte ezeket. Úgy gondoljuk viszont, hogy az iskolacsoportok (településtípus, megyék, fenntartó, képzési típus stb. szerint kialakított csoportok) esetében már minden korlátozás nélkül közölhetők a továbbtanulási hozzáadott érték számítás eredményei. Óvatosságra int bennünket az is, hogy az oktató-nevelő munka eredményességi mutatói közül is csak néhány áll a rendelkezésünkre. Azt is nagyon fontos figyelembe venni, hogy az egyes iskolák oktatási célkitűzései különbözőek, így az általunk alkalmazott eredményességi mutatók alapján készült rangsorokban középen vagy hátul szereplő iskolák oktató-nevelő munkája más dimenziók mentén kiváló lehet. Ezeket a bizonytalanságokat nem szabad elfelejteni az adatok értelmezésekor. A továbbtanulási hozzáadott érték számításakor azokat a szociokulturális, illetőleg eredményességi mutatókat helyes figyelembe venni, amelyek a legszorosabban függenek össze egymással. Ezek (az összefüggés erősségének sorrendjében) a következők:

84

4. A továbbtanulási hozzáadott érték

– –

85

a családi és felkészültségi mutatók közül (bemeneti adatok): az általános iskolai osztályzatok átlaga, a szülők iskolázottsága, a szülők munkanélküliségi aránya; az eredményességi mutatók közül (kimeneti adatok): a felvételi arány (F/L), a nyelvvizsgaarány (Ny/J) és az írásbeli felvételi dolgozatok átlaga.

A továbbtanulási hozzáadott érték vizsgálatának jelenlegi (első) szakaszában az a célunk, hogy feltárjuk azokat az okokat, amelyek az iskolák egy kisebb részénél az eredményességi mutatók (kimeneti adatok) jelentős eltérését mutatják a szociokulturális mutatókhoz (bemeneti adatokhoz) képest. Az a feltételezésünk, hogy ezek között jelentős mértékben vannak olyanok is, amelyek az iskolában folyó oktató-nevelő munka egyes elemeitől, körülményeitől függnek. Ha ezt sikerül bizonyítani, lehetőség nyílik arra, hogy az iskolák és az irányító szervek átgondolt és következetes fejlesztő tevékenységet folytassanak a hátráltató körülmények visszaszorítására, illetőleg a kedvező hatások érvényesítésére. Az elmúlt évtizedben az eredményességi mutatók figyelembevétele általánossá vált mind az iskolák, mind az iskolát választó szülők és tanulók körében. Ennek előnyei mellett veszélyei is vannak, hisz igen sokan egyoldalúan ítélik meg az iskolákat, nem ismerik, és így nem veszik figyelembe azokat a hatásokat, amelyek az eredményességet befolyásolják. Általános hiba az is, hogy egy-két eredményességi mutató ismeretében egyoldalú módon (ezért tévesen) ítélik meg az egyes iskolákat. Ez a szemlélet arra is vezethet, hogy a jobb eredményességi mutatójú iskolák tanulói választéka növekszik a gyengébb mutatójúak rovására, ami tovább növelheti a különbségeket. A továbbtanulási hozzáadott érték vizsgálata segíthet abban, hogy ráirányítsa a figyelmet azokra az iskolákra, ahol jó oktató-nevelő munka folyik, még akkor is, ha az eredményességi mutatók középszerűek. A továbbtanulási hozzáadott érték számításának többféle módszerét is kipróbáltuk, a továbbiakban ezeket ismertetjük.

AZ ISKOLÁNKÉNTI TOVÁBBTANULÁSI HOZZÁADOTT ÉRTÉK SZÁMÍTÁSÁNAK MÓDSZEREI Minden, a következőkben ismertetett módszer esetében külön vizsgáljuk a gimnáziumokat, a szakközépiskolákat és a vegyes programú középiskolákat. A kimenő adatok (eredményességi mutatók) tekintetében – mint az előző fejezetekben látható volt – igen jelentős különbség mutatkozik, ezért nem lenne helyes a továbbtanulási hozzáadott érték szerinti sorrendeket az iskolatípusok szerinti differenciálás nélkül összeállítani. Hibát követ el az, aki összehasonlítja az iskolatípusokat a következő módokon számított hozzáadott értékek mentén, és például elítéli a gimnáziumokat, mert esetükben a hozzáadott érték mutatók alacsonyabbak, mint a szakközépiskoláké. Az elmúlt öt évben lefolytatott felmérések során 735 iskola (233 gimnázium, 343 szakközépiskola és 159 vegyes középiskola) küldte vissza legalább négy alkalommal a kérdőíveket. Ezek közül 725 iskolának (232 gimnázium, 335 szakközépiskola és 158 vegyes középiskola) áll rendelkezésre mind a három eredményességi mutatója. A többi iskola esetében nem képezhető valamennyi eredményességi mutató, mert vagy még nem áll rendelkezésre öt év adata, vagy az írásbeli felvételi dolgozatot nem írta meg évenként legalább három tanuló. Az alábbi módszereket ezért e 725 iskola estében alkalmaztuk.

1. módszer a) b)

c)

A bemeneti és kimeneti adatok (2x3 mutató) alapján sorba rendezzük a középiskolákat (ily módon minden iskola mutatója kap egy helyezési számot). A bemeneti adatok szerinti helyezési számok és a kimeneti adatok szerinti helyezési számok átlagát képezzük iskolánként (ily módon minden iskola esetében kialakul két helyezésiszám-átlag (ΣB/3 és ΣK/3). A bemeneti adatok szerinti helyezési átlagokból kivonjuk a kimeneti adatok szerinti átlagot: ΣB/3-ΣK/3. 85

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

86

A gimnáziumok esetében a ΣB/3–ΣK/3 különbségek +95 és –156, a szakközépiskola esetében +156 és –165, a vegyes programú iskolák esetében +57 és –70 között változnak. A különbségek megoszlása: Különbségek a helyezések között

+50 felett

+40-től +49-ig

+30-tól +39-ig

+20-tól +29-ig

+19-től –19-ig

–20-tól –29-ig

–30-tól –39-ig

–40-től –49-ig

–50 alatt

Összesen

Gimnázium

21

12

22

20

87

19

13

10

29

233

Szakközépiskola

84

10

14

22

81

15

16

20

73

335

Vegyes középiskola

15

3

13

11

72

9

10

14

11

158

Az első módszer szerint a gimnáziumok és a vegyes középiskolák kb. 30%-a esetében, a szakközépiskolák kb. 50%-a esetében térnek el jelentős mértékben a kimeneti adatok a bemenetiektől.

2. módszer a) b)

c) d)

A bemeneti és kimeneti adatok (2x3 mutató) alapján sorba rendezzük a középiskolákat (ily módon minden iskola mutatója kap egy helyezési számot). A bemeneti adatok szerinti helyezési számok és a kimeneti adatok szerinti helyezési számok átlagát képezzük iskolánként (ily módon minden iskola esetében kialakul két helyezésiszám-átlag ΣB/3 és ΣK/3). A középiskolákat a bemeneti, illetőleg a kimeneti adatok átlagai szerint külön-külön sorba rendezzük (ily módon minden iskola kap két helyezési – Bi és Ki – számot). E két helyezési szám különbségét képezzük: Bi – Ki

A gimnáziumok esetében a Bi – Ki különbségek +107 és –171, a szakközépiskolák esetében +189 és –211, a vegyes programú iskolák esetében +94 és –82 között változnak. A különbségek megoszlása: Különbségek a helyezések között

+50 felett

+40-től +30-tól +20-tól +19-től –20-tól –30-tól –40-től +49-ig +39-ig +29-ig –19-ig –29-ig –39-ig –49-ig

–50 alatt

Összesen

Gimnázium

30

9

21

14

90

15

15

7

32

233

Szakközépiskola

90

10

13

15

81

10

16

14

86

335

Vegyes középiskola

16

7

10

13

64

8

12

12

16

158

A második módszer szerint a gimnáziumok és a vegyes középiskolák kb. 32%-a esetében, a szakközépiskolák kb. 60%-a esetében térnek el jelentős mértékben a kimeneti adatok a bemenetiektől.

3. módszer a) b)

c)

A bemeneti és kimeneti adatok (2x3 mutató) alapján sorba rendezzük a középiskolákat (ily módon minden iskola mutatója kap egy helyezési számot). A bemeneti adatok szerinti helyezési számok és a kimeneti adatok szerinti helyezési számok átlagát képezzük iskolánként (ily módon minden iskola esetében kialakul két helyezésiszám-átlag ΣB és ΣK). Vizsgáljuk a bemeneti adatok szerinti helyezési átlag és a kimeneti adatok szerinti helyezési átlag százalékos viszonyát: [(ΣB/3)/(ΣK/3)]x100.

A gimnáziumok esetében a százalékos arányok 771% és 13%, a szakközépiskolák esetében 588% és 14%, a vegyes programú iskolák esetében 421% és 31% között változnak. A különbségek megoszlása az iskolák között:

86

87

4. A továbbtanulási hozzáadott érték

Százalékos arányok

200% felett

199– 170%

169– 140%

139– 111%

110– 90%

89– 75%

74– 60%

59– 45%

45% alatt

Összesen

Gimnázium

23

12

20

45

54

37

17

18

7

233

Szakközépiskola

16

13

13

25

26

20

22

17

6

335

Vegyes középiskola

16

13

13

25

26

20

22

17

6

158

A harmadik módszer szerint a gimnáziumok 25%-a, a szakközépiskolák 28%-a és a vegyes középiskolák 33%-a esetében térnek el jelentős mértékben a kimenő adatok a bemenőktől.

4. módszer a)

b) c)

Az iskolákat mind a hat mutató esetében hét csoportba rendezzük. Az egyes csoportok tagjainak száma közel azonos. Minden iskola minden mutatóra nézve kap egy 1–7-ig terjedő számot, mely a legjobb bemeneti, illetve kimeneti mutatók esetében az 1-es, a leggyengébbek esetében a 7-es lesz. A bemeneti, illetőleg a kimeneti adatokra jellemző (1–7-ig terjedő) számok átlagát képezzük (Σbi/3), (Σki/3). Ezek az összegek 3 és 21 közötti számok lesznek. Képezzük ezeknek az átlagoknak a különbségét: (Σbi/3) – (Σki/3).

A (Σbi/3) – (Σki/3) átlagkülönbségek gimnáziumok és szakközépiskolák esetében +3 és –4, a vegyes programú iskolák esetében +4 és –3 között változnak. A pontszámok megoszlása: Átlagok közti különbségek

4

3

2

1

0

–1

–2

–3

–4

Összesen

Gimnázium

0

3

18

57

84

44

19

7

1

233

Szakközépiskola

0

5

29

64

96

75

49

13

4

335

Vegyes középiskola

1

7

15

37

44

24

22

8

0

158

A negyedik módszer szerint a gimnáziumok 20%-a, a szakközépiskolák 30%-a és a vegyes középiskolák 33%-a esetében térnek el jelentős mértékben a kimeneti adatok a bemenetiektől.

5. módszer a) b) c)

Az iskolák mind a hat mutatóját 100 pont átlagra számítjuk át (pontszám/pontátlag) × 100. A bemeneti és a kimeneti adatok iskolánkénti pontátlagait képezzük Bi = (B1+B2+B3)/3, Ki = (K1+K2+K3)/3. A bemeneti és a kimeneti adatok pontátlagai közötti különbség adja meg a kívánt mutatót: Bi – Ki

A gimnáziumok esetében a Bi– Ki különbségek +15 és –52, a szakközépiskola esetében +11 és –56, a vegyes programú iskolák esetében +31 és –36 között változnak. A pontszámok megoszlása: Különbségek a pontátlagok között

25 felett

20-tól 25-ig

10-től 19-ig

9-től –9-ig

–10-től –20-tól –25-től –40-től –19-ig) –25-ig –39-ig –49-ig

–50 alatt

Összesen

Gimnázium

0

0

6

120

64

15

25

2

1

233

Szakközépiskola

0

0

2

82

88

66

82

14

1

335

Vegyes középiskola

1

2

18

67

29

22

19

0

0

158

Az ötödik módszer szerint a gimnáziumok 82%-a, a vegyes középiskolák 72%-a, a szakközépiskolák 48%-a esetében térnek el jelentős mértékben a kimeneti adatok a bemenetiektől. 87

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

88

6. módszer a) b) c)

Az iskolák 3 kimenő mutatójából, faktoranalízissel, 1 kimeneti változót (faktort) készítünk (Kfact), amely minden iskolára egyedi lesz. A bemenő adatok (B1, B2, B3) és a kapott kimenő faktor segítségével megbecsüljük az intézmények várható kimeneti értékeit (Kfact=C+αB1+βB2+γB3). Végül a becsült értékek és a valós kimeneti értékeket mutató kimeneti faktorok különbségeit képezzük.

Minden iskolatípusra külön-külön végeztük el a fenti számítást, az iskolák csak a saját típusukon belül lettek összehasonlíthatóak. Egy iskola várható továbbtanulási hozzáadott értéke a bemeneti mutatók alapján 0 lesz. Ha az iskola ezen módszer szerinti hozzáadott értéke pozitív, az iskola valójában jobb eredményt ért el, mint az azonos bemeneti mutatókkal jellemezhető más iskolák. Azaz akkor is negatív lesz a továbbtanulási hozzáadott érték, ha valójában igen jó eredményeket ért el, de a többi iskola még jobbat; illetve fordítva, akkor is pozitív a hozzáadott érték, ha a gyakorlatban igen rosszak a felvételi eredményei, de a többi intézmény még rosszabbul teljesített. A gimnáziumok esetében a kimenő adat különbségek +1,70 és –2,06, a szakközépiskolák esetében +1,83 és –1,13, a vegyes programú iskolák esetében +1,52 és –1,05 között változnak. A pontszámok megoszlása: Kimeneti faktorok különbségei Gimnázium Szakközépiskola Vegyes középiskola

0,5-től 0,99-ig 30 34 23

+1 felett 2 10 2

0,5-től –0,5-ig 168 243 111

–0,51-től –0,99-ig 29 45 21

–1 alatt

Összesen

4 3 1

233 335 158

Az egyes intézménytípusokon belül az iskolák eloszlása normális, azaz –0,5 és 0,5 között helyezkedik el az iskoláknak 70-72%-a, 24-28% ±0,5 és ± 0,99 között és további 2-4% +1 fölött, illetve –1 alatt.

7. módszer a) b)

c) d)

Minden iskolatípusnak megállapítjuk a 2x3 mutató szerinti átlagát B1Á, B2Á, B3Á , illetve K1Á, K2Á, K3Á. Minden iskolára a bemeneti adatok alapján képezzük a kimeneti adatok elvárható értékét úgy, hogy ha egy iskolánál a bemeneti adatok értékei B1i, B2i, B3i, voltak, a kimeneti adatok várható értékei K1véB1, K1véB2, K1véB3,K2véB1, K2véB2, K2véB3, K3véB1, K3véB2, K3véB3, a következők lesznek: K1véi = B1i × (K1Á / B1Á), K2véi = B2i × (K2Á / B2Á), K3véi = B3i × (K3Á / B3Á). Megállapítjuk az egyes iskolák valós kimeneti adatainak (K1i, K2i, K3i) és ezek becsült elvárható értékeinek a különbségeit: K1i–ΣK1vé/3, K2i–ΣK2vé/3 és K3i–ΣK3vé/3. Az így nyert 3 kimeneti adat különbségeket összegezni kell.

A gimnáziumok esetében a kimenő adat különbségek +98 és –71, a szakközépiskolák esetében +31 és –92, a vegyes programú iskolák esetében +49 és –92 között változnak. A pontszámok megoszlása: Különbségek a kimeneti adatok különbségei között Gimnázium

+50 felett

+40-től +30-tól +20-tól +19-től –20-tól –30-tól –40-től +49-ig +39-ig +29-ig –19-ig –29-ig –39-ig –49-ig

–50 alatt

Összesen

27

10

17

20

80

23

17

16

23

233

Szakközépiskola

0

0

5

60

207

24

12

8

19

335

Vegyes középiskola

0

20

17

15

62

9

15

8

12

158

88

89

4. A továbbtanulási hozzáadott érték

A hetedik módszer szerint a gimnáziumok esetében 24%-kal, a szakközépiskolák esetében 8%-kal, a vegyes középiskolák esetében 23%-kal térnek el jelentős mértékben a tényleges kimeneti adatok az elvárhatóaktól. Megvizsgáltuk a hétféle módon számított továbbtanulási hozzáadott érték összefüggéseit. A korrelációs együtthatók a következők voltak: 112. táblázat Korrelációs együtthatók a továbbtanulási hozzáadott érték számítási módszerei között 1. módszer

2. módszer

3. módszer

4. módszer

5. módszer

6. módszer

2. módszer

Gimnázium

0,98

2. módszer

Szakközépiskola

0,99

2. módszer

Vegyes középiskola

0,99

3. módszer

Gimnázium

0,93

0,89

3. módszer

Szakközépiskola

0,94

0,92

3. módszer

Vegyes középiskola

0,93

0,91

4. módszer

Gimnázium

0,95

0,84

0,89

4. módszer

Szakközépiskola

0,93

0,84

0,85

4. módszer

Vegyes középiskola

0,96

0,90

0,88

5. módszer

Gimnázium

0,94

0,88

0,90

0,88

5. módszer

Szakközépiskola

0,94

0,93

0,91

0,89

5. módszer

Vegyes középiskola

0,96

0,95

0,90

0,92

6. módszer

Gimnázium

–0,72

–0,67

–0,71

–0,75

–0,79

6. módszer

Szakközépiskola

–0,61

–0,60

–0,62

–0,60

–0,67

6. módszer

Vegyes középiskola

–0,63

–0,61

–0,62

–0,65

–0,68

7. módszer

Gimnázium

0,45

0,31

0,52

0,49

0,60

0,52

7. módszer

Szakközépiskola

0,31

0,32

0,34

0,16

0,23

0,44

7. módszer

Vegyes középiskola

0,42

0,35

0,37

0,45

0,51

0,46

A 112. sz. táblázatból látható, hogy a továbbtanulási hozzáadott érték számításának első, második, harmadik, negyedik és ötödik számítási módszere között az összefüggés minden iskolatípus esetében igen szoros, a hatodik számítási módszer is meglehetősen szoros összefüggésben van ezzel az öttel, különösen a gimnáziumok és a vegyes középiskolák esetében. A hetedik számítási módszer azonban minden iskolatípus esetében eltérést mutat a többitől. Ezért a továbbiakban az iskolákat a másik hat módszer szerint vizsgáljuk, és a hetedik módszer eredményeit nem vesszük figyelembe. Megvizsgáltuk azokat az iskolákat, amelyekben kiemelkedően nagy az eltérés a bemeneti és a kimeneti adatok között. Azokat az iskolákat vettük figyelembe, amelyek legalább 4 évben beküldték a 9. osztályosok szociokulturális (bemeneti) adatait tartalmazó kérdőíveket, és amelyeknek eredményességi (kimeneti) adatai rendelkezésre állnak. Az iskolák 66-68%-a esetében az eltérés a vizsgált bemeneti és kimeneti adatok között nem jelentős, egy kisebb hányadukban viszont igen. Ez utóbbiak száma és aránya a 113. táblázatban látható. 113. táblázat A kiemelkedően nagy eltéréseket mutató iskolák száma és aránya Iskolatípus

A kimeneti adatok lényegesen nagyobbak a bemenő adatoknál

A kimeneti adatok lényegesen kisebbek a bemenő adatoknál

Iskolák száma

Iskolák aránya (%)

Iskolák száma

Iskolák aránya (%)

Gimnázium

28

11,0

36

14,1

Szakközépiskola

60

16,5

69

19,0

Vegyes középiskola

17

10,6

53

32,9

105

13,5

158

20,6

Összesen

89

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

90

A továbbiakban településtípus, fenntartók és megyék szerint vizsgáljuk azoknak az iskoláknak az öszszetételét, amelyek jelentős eltérést mutatnak az átlagtól. 114. táblázat Az iskolák megoszlása a továbbtanulási hozzáadott érték nagysága alapján településtípusok szerint (%) Vegyes középiskola

Összes iskola

Gimnázium

Szakközépiskola

Vegyes középiskola

Összes iskola

Gimnázium

Szakközépiskola

Vegyes középiskola

Összes iskola

Budapest 100 000 felett 50 000–100 000 25 000–50 000 10 000–25 000 5 000–10 000 5 000 alatt Összesen

Kis hozzáadott érték

Szakközépiskola

Településtípusok

Közepes hozzáadott érték

Gimnázium

Nagy hozzáadott érték

0,13 0,78 0,39 0,52 1,04 0,52 0,13 3,51

0,00 0,78 0,78 2,60 2,47 0,78 0,39 7,80

0,00 0,00 0,13 0,13 1,30 0,52 0,13 2,21

0,13 1,56 1,30 3,25 4,81 1,82 0,65 13,52

5,20 6,11 3,77 3,25 3,77 2,21 0,65 24,97

3,51 7,80 5,85 4,29 5,59 1,30 0,78 29,13

0,00 1,17 1,30 1,30 4,29 2,99 0,78 11,83

8,71 15,08 10,92 8,84 13,65 6,50 2,21 65,93

3,51 0,26 0,39 0,13 0,26 0,00 0,13 4,68

5,46 0,91 0,91 0,91 0,52 0,26 0,00 8,97

2,08 1,43 1,04 0,65 0,65 0,65 0,39 6,89

11,05 2,60 2,34 1,69 1,43 0,91 0,52 20,55

94. megállapítás Legnagyobb a magas továbbtanulási hozzáadott értéket produkáló iskolák aránya az 10 000–25 000 lakosú kisvárosokban. Érthető módon ezt a vegyes középiskolák okozzák, hiszen az ilyen kisebb településeken ezek nagyobb arányban találhatók. A bemenő adatok (a szülők munkanélküliségi aránya, iskolázottsága) itt kedvezőtlenebb, mint a nagyobb városokban, és az olyan iskolák, amelyek magasabb eredményességi mutatókat produkálnak ezekhez a szociokulturális adatokhoz képest, nagyobb arányban vannak ezekben a kisvárosokban. A magas továbbtanulási hozzáadott értéket elérő iskolák aránya a települések nagyságának növekedésével csökken, és a fővárosban a legalacsonyabb (csak egyetlen iskola, a Piarista Gimnázium ért el kiemelkedően magas továbbtanulási hozzáadott értéket). Az alacsony hozzáadott értéket produkáló iskolák aránya legmagasabb a fővárosban (az iskolák több mint fele került ebbe a csoportba). Ezt magyarázza, hogy itt a legkedvezőbbek a bemenő adatok (magas a szülők iskolázottsági aránya, alacsony a munkanélküliségi arány), és amelyik iskola nem tud jó eredményességi mutatókat elérni, ebbe a csoportba kerül. A szakközépiskolák 60%-a és valamennyi vegyes középiskola ilyen a fővárosban. Magas még az alacsony hozzáadott értékű iskolák aránya a 100 ezer lakosnál nagyobb és az 50 000–100 000 lakosú városokban, ezt elsősorban a vegyes iskolák okozzák. Érdekes a legkisebb (5 000 fő alatti) települések iskoláinak helyzete. Mindössze 26 iskola van képviselve ebben a kategóriában. Közülük négy (a gyönki Nagy Lajos Gimnázium, a bólyi Montenuovo Nándor Szakközépiskola, az abaújszántói Mezőgazdasági Középiskola és a demecseri Váry Emil Gimnázium) magas továbbtanulási hozzáadott értéket produkált, tizenhét átlagosat, négyen pedig alacsonyat. 115. táblázat Az iskolák megoszlása a továbbtanulási hozzáadott érték nagysága alapján, fenntartók szerint (%)

Iskola fenntartó szervezetek

Vegyes középiskola

Összes iskola

Gimnázium

Szakközépiskola

Vegyes középiskola

Összes iskola

Gimnázium

Szakközépiskola

Vegyes középiskola

Összes iskola

Kis hozzáadott érték

Szakközépiskola

Közepes hozzáadott érték

Gimnázium

Nagy hozzáadott érték

Megyei önkormányzat Települési önkormányzat Központi költségvetési szerv Egyház, felekezet Alapítvány, egyéb Összesen

0,26 2,34 0,00 0,78 0,13 3,51

1,69 5,20 0,78 0,13 0,00 7,80

0,39 1,69 0,00 0,13 0,00 2,21

2,34 9,23 0,78 1,04 0,13 13,52

3,25 15,21 1,04 5,20 0,26 24,97

9,10 18,34 0,52 0,13 1,04 29,13

3,51 7,02 0,13 0,91 0,26 11,83

15,86 40,57 1,69 6,24 1,56 65,93

0,26 3,25 0,13 0,39 0,65 4,68

5,20 2,21 0,65 0,00 0,91 8,97

2,60 3,77 0,13 0,26 0,13 6,89

8,06 9,23 0,91 0,65 1,69 20,55

90

91

4. A továbbtanulási hozzáadott érték

95. megállapítás Legnagyobb a magas továbbtanulási hozzáadott értéket produkáló iskolák aránya a települési önkormányzatok iskoláiban, az ilyen iskolák csaknem 10%-a ért el ilyen eredményt. Az alapítványok iskoláiból csak hét iskolát vizsgálhattunk, így ezek eredményei nem jellemzőek. Az alacsony továbbtanulási hozzáadott értéket produkáló iskolák aránya legmagasabb a megyei önkormányzatok iskoláiban, a 143 iskolából 42 került ebbe a csoportba, többségük szakközépiskola. Az alapítványi és az egyéb csoportba tartozó 26 iskola közül csak egy került a magas hozzáadott értéket produkáló iskolák közé. 116. táblázat Az iskolák megyék szerinti megoszlása a továbbtanulási hozzáadott érték nagysága szerint (%)

Megyék

Vegyes középiskola

Összes iskola

Gimnázium

Szakközépiskola

Vegyes középiskola

Összes iskola

Gimnázium

Szakközépiskola

Vegyes középiskola

Összes iskola

Kis hozzáadott érték

Szakközépiskola

Közepes hozzáadott érték

Gimnázium

Nagy hozzáadott érték

Baranya

0,13

0,65

0,00

0,78

1,17

0,91

0,52

2,60

0,00

0,00

0,00

0,00

Bács-Kiskun

0,91

1,56

0,00

2,47

0,91

1,30

0,65

2,86

0,00

0,00

0,13

0,13

Békés

0,13

0,39

0,26

0,78

1,17

1,17

1,04

3,38

0,00

0,00

0,13

0,13

Borsod-Abaúj-Zemplén

0,13

0,52

0,39

1,04

1,30

2,60

1,04

4,94

0,00

0,00

0,00

0,00

Csongrád

0,00

0,65

0,00

0,65

1,30

1,43

0,65

3,38

0,39

0,13

0,65

1,17

Fejér

0,13

0,00

0,00

0,13

0,91

1,04

0,39

2,34

0,00

0,26

0,91

1,17

Győr-Moson-Sopron

0,13

0,13

0,00

0,26

1,69

1,95

0,39

4,03

0,00

0,65

0,39

1,04

Hajdú-Bihar

0,26

0,65

0,52

1,43

1,30

1,82

0,52

3,64

0,00

0,13

0,13

0,26

Heves

0,13

0,00

0,13

0,26

0,65

1,04

0,39

2,08

0,00

0,39

0,26

0,65

Jász-Nagykun-Szolnok

0,13

0,52

0,52

1,17

0,65

0,65

1,43

2,73

0,00

0,13

0,13

0,26

Komárom-Esztergom

0,00

0,13

0,00

0,13

1,17

1,43

0,26

2,86

0,00

0,13

0,39

0,52

Nógrád

0,00

0,13

0,00

0,13

0,65

0,78

0,26

1,69

0,00

0,13

0,13

0,26

Pest

0,00

0,13

0,00

0,13

1,30

2,08

1,04

4,42

0,52

0,65

0,52

1,69

Somogy

0,00

0,13

0,00

0,13

0,65

1,56

1,04

3,25

0,00

0,00

0,26

0,26

Szabolcs-Szatmár-Bereg

0,52

1,17

0,26

1,95

1,30

1,17

0,91

3,38

0,00

0,00

0,13

0,13

Tolna

0,52

0,65

0,13

1,30

0,65

0,39

0,13

1,17

0,00

0,00

0,13

0,13

Vas

0,13

0,00

0,00

0,13

0,91

1,95

0,13

2,99

0,13

0,26

0,13

0,52

Veszprém

0,13

0,13

0,00

0,26

1,04

1,04

0,65

2,73

0,13

0,52

0,39

1,04

Zala

0,13

0,26

0,00

0,39

0,91

1,30

0,39

2,60

0,00

0,13

0,00

0,13

Budapest

0,13

0,00

0,00

0,13

5,20

3,51

0,00

8,71

3,51

5,46

2,08 11,05

Átlagosan

3,64

7,80

2,21 13,65 24,84 29,13 11,83 65,80

4,68

8,97

6,89 20,55

96. megállapítás Legnagyobb a magas továbbtanulási hozzáadott értéket produkáló iskolák aránya Bács-Kiskun (42 iskolából 19), Szabolcs-Szatmár-Bereg (42 iskolából 15), Hajdú-Bihar (41 iskolából 11) és Tolna (20 iskolából 10) megyékben. Az alacsony továbbtanulási hozzáadott értéket produkáló iskolák aránya legmagasabb a fővároson kívül (lásd 94. megállapítás) Pest, Csongrád és Fejér megyékben. A kutatás jelenlegi szakaszában elkezdtük annak a vizsgálatát, hogy melyek azok a tényezők, amelyek azt okozhatják, hogy az iskolák egy kisebb része lényegesen jobb, és egy másik hasonló arányú része lényegesen gyengébb eredményességi mutatókat produkál tanulóik szociokulturális mutatóihoz képest, mint az iskolák többsége. 91

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

92

E vizsgálat során az iskolák mutatóit (méret, anyagi ellátottság, felszereltség, a tantestület összetétele, a tantervek és a tanítási módszerek stb.), illetve a település jellemzőit (jövedelemtermelő-képesség, méret, földrajzi elhelyezkedés stb.) kell összevetni az eredményességi mutatókkal, hogy feltárhassuk az eltérések okait. Nehézséget okoz, hogy e vizsgálathoz olyan adatbázisra van szükség, amely mutatókat szolgáltat valamennyi iskolára, amelynek számítottunk továbbtanulási hozzáadott értékét. Ilyen az OM évenkénti statisztikai adatbázisa. Eddigi ilyen irányú vizsgálataink még nem jártak kielégítő eredménnyel. Nem mutatkozott értékelhető összefüggés a kiemelkedően magas, illetőleg alacsony továbbtanulási hozzáadott értéket produkáló középiskolák és a tanuló/pedagógus arány, a pedagógusok összetétele, az iskolák teremellátottsága, a pedagógusok vagy a diákok nemenkénti összetétele, az iskolák számítástechnikai ellátottsága, az iskolai könyvtár ellátottság és a könyveket kölcsönzők aránya között. A következő évben azonban e vizsgálat eredménnyel kecsegtet, mert az OKI felmérést folytat több mint 1200 középiskolában az ott folyó oktatásról, vezetési módszerekről. Ezen iskolák között ott vannak az eddigi vizsgálatok szerint legmagasabb és legalacsonyabb továbbtanulási hozzáadott értéket produkáló intézmények is. Remélhető, hogy a következő kötetünkben beszámolhatunk e vizsgálat eredményeiről is.

AZ ISKOLACSOPORTONKÉNTI TOVÁBBTANULÁSI HOZZÁADOTT ÉRTÉK Az iskolacsoportok esetében (településtípusok, megyék, nagyvárosok, iskolafenntartók, gimnáziumtípusok) a korábban ismertetett 5. módszer szerint számítottuk a továbbtanulási hozzáadott értéket. Minden esetben képeztük a csoport egyes elemeinek 3 bemenő és 3 kimenő mutatóját, ezeket átszámoltuk 100 pontra, és vizsgáltuk a kimenő és a bemenő adatok különbségét.

Területi szintű adatok A településtípusok iskoláinak sorrendje a továbbtanulási hozzáadott érték szerint 117. táblázat A továbbtanulási hozzáadott érték település- és iskolatípusonként Településtípus Budapest 100 000 felett 50 001–100 000 25 001–50 000 10 001–25 000 5 001–10 000 5 000 alatt Összesen

Gimnáziumok BemeKimeHozzáneti neti adott adatok adatok érték 110 154 –44 142 120 22 144 136 8 150 127 23 187 160 27 241 214 27 185 194 –9 151 148 3

Szakközépiskolák BemeKimeHozzáneti neti adott adatok adatok érték 108 182 –74 129 129 0 126 127 –1 172 149 23 199 168 31 198 172 26 208 155 53 150 152 –2

Vegyes Középiskolák BemeKimeHozzáneti neti adott adatok adatok érték 90 217 –127 100 161 –61 83 128 –45 127 148 –21 129 120 9 158 157 1 172 200 –28 124 151 –27

97. megállapítás Legnagyobb a továbbtanulási hozzáadott érték az 5 001–25 000 lakosú városok iskoláiban, legkisebb a főváros intézményiben. A gimnáziumok esetében Budapest 68 és a legkisebb települések 7 gimnáziumán kívül minden településtípusban pozitív a továbbtanulási hozzáadott érték. A szakközépiskolák közül legmagasabb a hozzáadott érték a legkisebb települések 9 intézményében, de magas az 5 001– 50 000 lakosú városok iskolái körében is. A vegyes középiskolák esetében a legtöbb iskolatípusnál a hozzáadott érték negatív. 92

93

4. A továbbtanulási hozzáadott érték

A megyék iskoláinak sorrendje a továbbtanulási hozzáadott érték szerint 118. táblázat A továbbtanulási hozzáadott érték megyénként és iskolatípusonként Gimnáziumok Bemeneti adatok

Kimeneti adatok

Baranya

193

161

Bács-Kiskun

169

Békés

Szakközépiskolák Bemeneti adatok

Kimeneti adatok

Bemeneti adatok

Kimeneti adatok

32

189

135

54

127

133

–6

109

60

164

113

51

103

120

–17

222

190

32

172

148

24

148

156

–8

Borsod-Abaúj-Zemplén

144

120

24

188

163

25

150

117

33

Csongrád

160

130

30

178

160

18

133

179

–46

Fejér

169

179

–10

101

116

–15

124

190

–66

Győr-Moson-Sopron

117

98

19

99

121

–22

96

164

–68

Hajdú-Bihar

170

137

33

174

142

32

177

133

44

Heves

166

161

5

118

144

–26

124

145

–21

Jász-Nagykun-Szolnok

149

130

19

213

169

44

162

156

6

Komárom-Esztergom

159

172

–13

147

156

–9

95

151

–56

Nógrád

204

170

34

203

205

–2

121

141

–20

Pest

133

161

–28

175

187

–12

70

119

–49

Somogy

183

159

24

173

155

18

121

113

8

Szabolcs-Szatmár-Bereg

203

163

40

192

129

63

187

173

14

Tolna

189

141

48

167

99

68

133

134

–1

Vas

128

128

0

113

126

–13

111

137

–26

Veszprém

165

161

4

150

173

–23

70

119

–49

Zala

156

137

19

135

123

12

61

63

–2

Budapest

110

154

–44

108

182

–74

90

217

–127

Összesen

151

148

3

150

152

–2

124

151

–27

Megye

Hozzáadott érték

Vegyes Középiskolák

Hozzáadott érték

Hozzáadott érték

98. megállapítás Az általunk figyelembe vett eredményességi mutatókkal számolva legnagyobb az átlagos továbbtanulási hozzáadott érték Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megye iskoláiban, viszont a főváros, Fejér és Pest megyék iskoláiban az átlagos továbbtanulási hozzáadott érték negatív. A gimnáziumok közül Bács-Kiskun, Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék iskolái a legeredményesebbek, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyéké pedig a legkevésbé eredményesek. A szakközépiskolákat tekintve Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyék iskolái produkálták a legjobb, viszont a főváros, Heves, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyéké a leggyengébb eredményeket. A vegyes középiskolákat vizsgálva Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg iskolái állnak az élen, Fejér, Pest és Komárom-Esztergom megyéké pedig hátra kerültek.

93

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

94

A nagyvárosok iskoláinak sorrendje a továbbtanulási hozzáadott érték szerint 119. táblázat A továbbtanulási hozzáadott érték nagyvárosonként és iskolatípusonként Gimnáziumok

Szakközépiskolák

Bemeneti adatok

Kimeneti adatok

Hozzáadott érték

Bemeneti adatok

Kimeneti adatok

Békéscsaba

165

125

40

134

132

Debrecen

149

123

26

150

Dunaújváros

177

185

–8

Eger

162

156

Esztergom

122

Győr

Vegyes Középiskolák Bemeneti adatok

Kimeneti adatok

Hozzáadott érték

2

117

170

–53

136

14

141

228

–87

131

139

–8

56

162

–106

6

124

136

–12

83

71

12

122

0

147

154

–7

99

167

–68

115

102

13

74

111

–37

94

162

–68

Kaposvár

182

152

30

171

148

23

117

166

–49

Kecskemét

106

63

43

119

85

34

39

48

–9

Miskolc

113

93

20

155

163

–8

193

139

54

58

53

5

Város

Nagykanizsa

Hozzáadott érték

Nyíregyháza

172

135

37

163

116

47

118

182

–64

Pécs

181

159

22

141

153

–12

51

60

–9

Salgótarján

153

159

–6

175

169

6

Sopron

103

93

10

115

108

7

74

166

–92

Szeged

143

119

24

147

150

–3

86

158

–72

Székesfehérvár

128

138

–10

80

101

–21

145

227

–82

71

27

44

168

98

70

133

134

–1

Szolnok

135

132

4

101

126

–25

37

53

–16

Szombathely

106

115

–9

85,1

109

–24

Tatabánya

191

188

3

126

121

5

63

112

–49

Veszprém

98

105

–7

112

160

–49

71

168

–97

Zalaegerszeg

160

124

36

106

92

14

Összesen

141

124

17

131

130

122

95

145

–50

Szekszárd

99. megállapítás Legnagyobb az átlagos továbbtanulási hozzáadott érték Szekszárd, Kecskemét és Nagykanizsa iskoláiban, viszont Veszprém, Dunaújváros és Székesfehérvár iskoláiban az átlagos továbbtanulási hozzáadott érték negatív. A gimnáziumok közül Szekszárd, Kecskemét és Békéscsaba iskolái a legeredményesebbek, viszont Székesfehérvár, Szombathely és Dunaújváros a legkevésbé eredményesek. A szakközépiskolákat tekintve Szekszárd, Nagykanizsa és Nyíregyháza iskolái produkálták a legjobb, míg Veszprém, Győr és Szolnok iskolái a leggyengébb eredményeket. A vegyes középiskolákat vizsgálva Eger, Nagykanizsa és Szekszárd iskolái állnak az élen, hátul pedig Dunaújváros, Veszprém és Sopron iskolái vannak.

94

95

4. A továbbtanulási hozzáadott érték

Az iskolafenntartó szervezetek és a gimnáziumtípusok továbbtanulási hozzáadott értékei Az iskolafenntartó szervezetek sorrendje a továbbtanulási hozzáadott érték szerint 120. táblázat A továbbtanulási hozzáadott érték iskolafenntartó szervezetenként és iskolatípusonként Gimnáziumok

Szakközépiskolák

Vegyes Középiskolák

Iskolafenntartó szervezet

Bemeneti adatok

Kime- Hozzá- Bemeneti adott neti adatok érték adatok

Kime- Hozzá- Bemeneti adott neti adatok érték adatok

Kime- Hozzáneti adott adatok érték

Megyei önkormányzat

163

162

2

149

177

–28

128

173

–45

Települési önkormányzat

148

148

0

151

136

15

127

144

–17

Központi költségvetési szerv

115

100

15

193

180

13

75,8

169

–93

Egyház, felekezet

156

134

22

147

70

77

102

120

–18

Alapítvány, egyéb

174

225

–51

110

150

–40

86,4

114

–28

Összesen

151

148

3

150

152

–2

124

151

–28

100. megállapítás Pozitív a továbbtanulási hozzáadott érték az egyházak, felekezetek és a központi költségvetési szervek gimnáziumaiban és szakközépiskoláiban, illetve a települési önkormányzatok szakközépiskoláiban, viszont negatív a továbbtanulási hozzáadott érték átlaga valamennyi iskolafenntartó vegyes iskoláiban, a megyei önkormányzatok, valamint az egyéb fenntartók (magánszemélyek) iskoláiban.

A gimnáziumtípusok helyzete a továbbtanulási hozzáadott érték szerint 121. táblázat A továbbtanulási hozzáadott érték tantervtípusonként a gimnáziumokban és a vegyes középiskolákban Gimnáziumok

Középiskolai tantervtípusok

Vegyes Középiskolák

Bemeneti adatok

Kimeneti adatok

Hozzáadott érték

Bemeneti adatok

Kimeneti adatok

Hozzáadott érték

4 évfolyamos

172

189

–17

134

183

–49

4 és 6 évfolyamos

139

128

11

113

97

16

4, 6 és 8 évfolyamos

188

190

–2

–

–

–

4 és 8 évfolyamos

129

112

17

92

71

21

6 évfolyamos

159

135

24

155

129

26

8 évfolyamos

121

106

15

–

–

–

101. megállapítás Pozitív a továbbtanulási hozzáadott érték a 6 évfolyamos, a 4 és 8 évfolyamos, a 8 évfolyamos, valamint a 4 és 6 évfolyamos tantervű gimnáziumok és vegyes középiskolák esetében, viszont negatív a 4 évfolyamos tantervű gimnáziumokban és vegyes középiskolákban.

95

Irodalomjegyzék Fekete József – Neuwirth Gábor: A középiskolai tanulók tudásának mérése. Köznevelés, 1967. 6. sz. Középiskolák felvételi vizsgaeredményei a felsőoktatási intézményekben. (Szerk.: Neuwirth Gábor) OFFI, 1988–1995. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek. Tankönyvkiadó, 1992. Neuwirth Gábor: A középiskolai oktatás eredményességi mutatói. Területi statisztika, 39. évfolyam 5. sz. Neuwirth Gábor: Esélykülönbségek a magyar középiskolákban. Új pedagógiai szemle, 1998. 5. sz. Jelentés a magyar közoktatásról 2000 (Szerk.: Halász Gábor – Lannert Judit) Budapest, 2000, Országos Közoktatási Intézet. Neuwirth Gábor: Középiskolai eredménymutatók. Iskolakultúra, 2003, január A középiskolai munka eredményességének néhány mutatója 1996. (Neuwirth Gábor) Budapest, 1996, Művelődési és Közoktatási Minisztérium A középiskolai munka néhány mutatója 1997. (Neuwirth Gábor) Budapest, 1997. Művelődési és Közoktatási Minisztérium A középiskolai munka néhány mutatója 1999. (Neuwirth Gábor) Budapest, 1999, Országos Közoktatási Intézet. A középiskolai munka néhány mutatója 2000. (Neuwirth Gábor) Budapest, 2000, Országos Közoktatási Intézet. A középiskolai munka néhány mutatója 2001. (Neuwirth Gábor) Budapest, 2002, Országos Közoktatási Intézet. A középiskolai munka néhány mutatója 2002. (Neuwirth Gábor) Budapest, 2003, Országos Közoktatási Intézet. A középiskolai munka néhány mutatója 2003. (Neuwirth Gábor) Budapest, 2004, Országos Közoktatási Intézet. Neuwirth Gábor: Középiskolák a felsőoktatási felvételek tükrében. I–III. Köznevelés, 1989. 15-16-19. sz. Neuwirth Gábor: Cikksorozat a Köznevelésben: 1991/3. Gimnáziumok a felsőoktatási felvételek tükrében; 4. A gimnáziumokkal kombinált szakközépiskolák felvételi eredményei; 10. A szakközépiskolák felvételi eredményei; 20. Mérlegen a rangsor. 1992/6. A gimnáziumok rangsora az egyetemi felvételek tükrében; 7. A szakközépiskolák rangsora a felsőoktatási felvételek tükrében; 8. A gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokkal rendelkező iskolák. 1993/21. A gimnáziumok és a felsőoktatási felvételek; 22. A „vegyes” középiskolák és a felsőoktatási felvételek; 26. A szakközépiskolák és a felsőoktatási felvételek. 1994/19. A gimnáziumok az 1993. évi felsőoktatási felvételek tükrében. 1995/9-10. Gimnáziumok az 1994. évi felsőoktatási felvételek tükrében; 11. A „vegyes” középiskolák az 1994. évi felsőoktatási felvételek tükrében; 26. A szakközépiskolák és a felsőoktatási felvételek. 1996/9-10. Középiskolák a felsőoktatási felvételek tükrében. 1997/12. A középiskolai adatbázis: Gimnáziumok rangsora; 13. A vegyes középiskolák sorrendje; 14. Szakközépiskolák sorrendje; 15. Nyelvvizsgák: Gimnáziumok; 16. Vegyes középiskolák; 18. Szakközépiskolák; 20. OKTV: Biológia, földrajz; 21. Magyar; 22. Történelem, latin; 23. Fizika; 26. Angol; 28. Matematika; 31. Kémia; 32. Olasz, spanyol; 37. Orosz; 38. Német, francia; 40. Összes tárgy együttesen. 1998/17. A gimnáziumok sorrendje; 18. A vegyes középiskolák sorrendje; 19. A szakközépiskolák sorrendje; 22. Nyelvvizsgák: Gimnáziumok; 23. Vegyes középiskolák; 26. OSZTV szerinti sorrend; 29. Magyar nyelv és irodalom; 31. Történelem; 34. Matematika; 36. Fizika; 39. Angol. 1999/5. A gimnáziumok sorrendje; 10. A művészeti középiskolák; 11. A vegyes középiskolák sorrendje; 11. A szakközépiskolák sorrendje; 13. Írásbeli felvételi dolgozatok átlagai; 22. Az OKTV pontszámai; 23. Az OSZTV pontszámai; 30. Tárgyankénti sorrend: Matematika, fizika; 36. Német, francia; 39. Biológia. 2000/17. A gimnáziumok sorrendje; 20. A szakközépiskolák sorrendje; 21. A művészeti szakközépiskolák; 21. A vegyes középiskolák sorrendje; 31. Írásbeli felvételi dolgozatok átlagai. 2001/36. Írásbeli felvételi dolgozatok átlagai; 37. A gimnáziumok sorrendje; 40. Vegyes és művészeti középiskolák 2002/1-2. A szakközépiskolák sorrendje; 4. Az OSZTV pontszámai; 9. Az OKTV pontszámai; 11. Az egyéb versenyek eredményei; 14. Magyar nyelv és irodalom; 19. Történelem; 23. Matematika; 40. Írásbeli felvételi dolgozatok átlagai. 2003/14. A középiskolák néhány szociokulturális és eredményességi mutatója. 2004/1. Középiskolák – a felvételi írásbeli dolgozatok átlagai szerint. 2005/7. Gimnáziumi sorrendek.

96

97

1. melléklet

Mellékletek

1. MELLÉKLET – A KÖZÉPISKOLÁK FELVÉTELI ÉS VERSENYEREDMÉNYESSÉGI MUTATÓI, VALAMINT A FELSŐOKTATÁSBA JELENTKEZŐK NYELVVIZSGAARÁNYAI, 2000–2004 A táblázatban azok az iskolák szerepelnek, amelyeknek az öt évből legalább négynek az adatai rendelkezésre állnak. A felvételi arányok az 1999, 2000, 2002, 2003 és 2004 évek átlagait, a többi mutató a 2000–2004 évek adatait tartalmazza. 1999-es adatokat a 2001. év adathiányai esetén használunk. A felvételi írásbeli átlagok 15 pontos rendszerben láthatók, és a táblázat csak azokat az iskolákat tartalmazza, amelynek tanulói az 5 év alatt legalább 26 dolgozatot írtak. A nyelvvizsgaarányok a felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgaszám/jelentkezőszám arányait tartalmazzák, és csak azokra az iskolákra vonatkoznak, amelyekből legalább 16-an jelentkeztek az öt évben. A versenyek pontszámai: 1. hely:10 pont, 2. hely: 9 pont, 3. hely: 8 pont, 4. hely: 7 pont …..10. hely 1 pont, dicséret 0,5 pont. F/L=felsőoktatásba felvettek/12. évfolyam létszáma; FTE=tudomány-, gazdasági, művészeti egyetemek; FME=műszaki és mezőgazdasági egyetemek, FF=főiskolák 1.1.

A középiskolák összesített adatai különböző eredményességi mutatók szerint Kiváló

Jó

Átlagos

Gyengébb

Gyenge

Összesen 296

Gimnáziumok F/L

Felvételi arányok (%)

FTE FME FF

Írásbeli vizsgák Nyelvvizsga (%) OKTV Versenyek

OSZTV Egyéb

Iskolák száma

52

69

92

43

40

Átlagos arány

80 felett

70–79,9

50–69,9

40–49,9

40 alatt

Iskolák száma

41

56

129

39

47

Átlagos arány

40 felett

30–39,9

15–29,9

10–14,9

10 alatt

Iskolák száma

35

73

108

47

53

Átlagos arány

15 felett

10–14,9

5–9,9

3–4,9

3 alatt

Iskolák száma

60

77

86

53

60

Átlagos arány

35 felett

30–34,9

25–29,9

20–24,9

20 alatt

Iskolák száma

98

71

26

5

2

Átlagpont

8 felett

7–7,9

4–6,9

3–3,9

3 alatt

Iskolák száma

63

64

113

27

28

Átlagos arány

80 felett

60–79,9

30–59,9

20–29,9

20 alatt

Iskolák száma

22

32

79

57

83

100 felett

40–99

10–39

1–9,9

1 alatt

10

–

–

–

–

0,5 felett

–

–

–

–

95

52

66

26

77

100 felett

40–99,5

10–39,5

0,5–9,5

0

Átlagpont Iskolák száma Átlagpont Iskolák száma Átlagpont

312 316 336 202 295 273 10 316

97

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

98 Kiváló

Jó

Átlagos

Gyengébb

Gyenge

Összesen 415

Szakközépiskolák F/L

Felvételi arányok (%)

FTE FME FF

Írásbeli vizsgák Nyelvvizsga (%) OKTV Versenyek

OSZTV Egyéb

Iskolák száma

47

42

217

51

58

Átlagos arány

40 felett

30–39,9

10–29,9

7–9,9

7 alatt

Iskolák száma

51

53

156

81

64

Átlagos arány

10 felett

6–9,99

2–5,99

1–1,99

1 alatt

Iskolák száma

43

55

137

86

84

Átlagos arány

5 felett

3–4,9

1–2,9

0,4–0,9

0,4 alatt

Iskolák száma

54

51

127

111

67

Átlagos arány

25 felett

18–24,9

10–17,9

5–9,9

5 alatt

Iskolák száma

1

8

179

82

57

8 felett

7–7,9

4–6,9

3–3,9

3 alatt

Iskolák száma

27

58

175

105

32

Átlagos arány

40 felett

20–39,9

5–19,9

0,1–4,9

0

Iskolák száma

5

10

17

41

332

20 felett

10–19,5

4–9,5

0,5–3,5

0

Átlagpont

Átlagpont Iskolák száma Átlagpont Iskolák száma Átlagpont

38

54

108

64

141

100 felett

40–99,5

10–39,5

1–9,9

1 alatt

20

74

130

57

144

100 felett

40–99,5

10–39,5

0,5–9,5

0

30

74

25

26

405 405 410 327 397 405 405 425

Vegyes középiskolák F/L

Felvételi arányok (%)

FTE FME FF

Írásbeli vizsgák Nyelvvizsga (%) OKTV Versenyek

OSZTV Egyéb

Iskolák száma Átlagos arány

60 felett

45–59,9

25–44,9

15–24,9

15 alatt

Iskolák száma

13

34

70

42

13

Átlagos arány

20 felett

14–19,9

5–13,9

2–4,9

2 alatt

Iskolák száma

19

17

65

41

30

Átlagos arány

8 felett

6–7,9

3–5,9

1–2,9

1 alatt

Iskolák száma

32

36

61

20

23

Átlagos arány

30 felett

25–29,9

15–24,9

10–14,9

10 alatt

Iskolák száma

2

33

117

9

3

8 felett

7–7,9

4–6,9

3–3,9

3 alatt

Iskolák száma

21

41

64

26

15

Átlagos arány

50 felett

30–49,9

10–29,9

5–9,9

5 alatt

Iskolák száma

10

10

32

14

106

20 felett

10–19,9

1–9,5

0,5

0

Átlagpont

Átlagpont Iskolák száma Átlagpont Iskolák száma Átlagpont

10

26

36

27

83

100 felett

40–99,5

10–39,5

1–9,9

1 alatt

20

29

41

124

48

100 felett

40–99,5

10–39,5

0,5–9,5

0

155 172 172 172 164 167 172 182 262

99

1. melléklet

1.2.

A középiskolák részletes adatai különböző eredményességi mutatók szerint iskolatípusonként, megyénkénti bontásban

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány

Nyelvviszgaarány (%)

Felvételi arányok (%)

Írásbeli átlagpont

G.=Gimnázium, Sz.=Szakközépiskola, Ki.=Középiskola, Int.=Intézet Versenyek OKTV

OSZTV

Egyéb

Átlagpontszám

GIMNÁZIUMOK Baranya megye Kisfaludy Károly G. Apáczai Csere János G. Árpád Fejedelem G. és Sz. Gandhi Alapítványi G. Janus Pannonius G. és Sz. Kodály Zoltán G. Leőwey Klára G. * Magyar–német Isk. központ Mecsekaljai Testnevelési Ki. Miroslav Krleza G. Nagy Lajos G. Református Kollégium G. Táncsics Mihály G. és Sz.

Mohács Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Siklós

69,9 46,2 61,6 48,9 70,7 40,0 77,6 81,1 44,1 43,8 71,5 49,3 41,9

25,3 21,2 29,4 17,0 32,1 19,1 48,7 39,2 17,5 17,6 38,2 15,2 10,7

8,9 1,6 5,2 0,0 9,0 1,4 9,3 9,6 1,3 1,0 7,7 0,0 1,9

Bács-Kiskun megye Hunyadi János G. és Sz. III. Béla G. Magyarországi Németek G.-a Radnóti Miklós G. és Sz. Szent István G. Bányai Júlia G. Bolyai János G. Katona József G. és Sz. Németh László G. Piarista Gimnázium Református Koll. G.-a Ward Mária G. és Sz. Móra Ferenc G. Bibó István G. Szilády Áron G. Baksay Sándor G. és Sz. Móricz Zsigmond G.

Bácsalmás Baja Baja Jánoshalma Kalocsa Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunhalas Kunszentmiklós Tiszakécske

70,2 87,2 81,4 43,1 86,4 86,9 76,2 78,4 63,7 67,0 81,7 69,1 78,0 82,8 65,6 64,7 52,0

26,4 44,7 33,9 10,6 36,1 45,7 26,3 39,2 11,6 34,5 40,8 25,6 32,5 36,6 22,5 22,5 13,6

4,5 12,2 6,8 1,6 10,7 12,8 9,3 8,2 0,5 8,1 13,3 4,6 6,6 8,3 7,6 4,2 5,4

Békés megye Mikes Kelemen Ki. Szegedi Kis István G. Belvárosi Á. I. és G. Rózsa Ferenc G. Szlovák Nyelvű Gimnázium Erkel Ferenc G. Karácsonyi János G. N. Balcescu Román G.

Battonya Békés Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Gyula Gyula Gyula

36,9 42,2 86,4 77,0 43,8 70,6 50,2 56,8

12,7 1,4 22,8 11,6 2,5 28,1 43,7 11,7 31,0 39,2 6,1 31,6 4,7 0,0 39,1 30,8 10,4 29,3 16,9 5,0 28,3 16,8 5,9 34,1

35,7 23,4 27,0 31,9 29,6 19,4 19,5 32,3 25,2 25,2 25,7 34,1 29,3

8,0 6,5 7,5 5,5 8,8 6,9 9,3 9,0 4,8 5,8 8,1 7,1 6,8

39,3 7,7 30,4 8,9 40,7 8,2 31,0 6,0 39,7 8,7 28,4 10,0 40,6 7,6 31,0 8,6 51,6 5,1 24,3 7,7 27,5 8,4 38,9 7,5 38,9 7,9 37,8 7,8 35,5 7,3 38,0 8,3 33,0 7,1

6,0 5,9 8,5 8,6 7,8 6,1 5,4

59,8 5,5 35,3 5,5 70,1 17,0 44,6 81,1 21,5 32,0 80,0 116,5 94,8 138,0 15,4 49,3 72,0 59,2 64,5 30,4 46,3 7,0

32,7 71,7 99,1 11,0 60,8 87,2 68,4 82,5 14,7 53,1 74,0 23,2 56,3 68,5 32,0 34,5 32,4

216,0 32,0 135,5 0,7

0,0

334,0 163,0 379,0 67,5 121,0 162,0 2,0 15,0

1,0 29,5 29,0

5,0 461,0 7,0

0,5 31,5 5,0 15,5

46,5 214,5 195,5 198,5

25,5 34,5

42,0 82,0

26,0 18,5 7,5 0,5 3,5

97,0 274,0 68,0 54,0 28,0

17,0 20,6 92,2 20,5 61,1 15,0 56,8 85,0 64,4 12,0 23,6 70,3 217,5

20,0 15,0 193,0 120,0 66,0 15,0

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány Petőfi Sándor G. Hunyadi János G. és Sz. Jankó János G.

Mezőberény Mezőkovácsháza Tótkomlós

64,0 30,3 55,4 16,9 35,5 7,8

6,2 27,5 5,6 33,0 1,4 26,2

Versenyek

Nyelvviszgaarány (%)

Felvételi arányok (%)

Írásbeli átlagpont

100

7,8 5,5 5,1

77,5 20,1 20,0

13,0

41,0 9,0

OKTV

OSZTV

Egyéb

Átlagpontszám

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ságvári Endre G. Kazincbarcika Avasi Gimnázium * Miskolc Diósgyőri Gimnázium Miskolc Földes Ferenc G. Miskolc Fráter György G. * Miskolc Herman Ottó G. Miskolc Lévay József G. Miskolc Miskolci Matura G. Miskolc Zrínyi Ilona G. Miskolc Árpád Vezér G. Sárospatak Református Koll. G.-a Sárospatak Szepsi Csombor Márton G. Szikszó

77,3 83,0 66,0 91,6 83,3 91,8 65,8 46,2 71,4 70,1 73,6 48,0

29,1 41,6 24,7 50,9 34,0 47,0 24,5 10,4 29,1 24,0 29,6 17,6

34,2 27,8 29,8 15,3 29,9 29,7 29,0 28,0 27,2 38,1 34,2 24,2

7,0 7,4 6,1 8,8 7,6 8,6 6,2 5,4 7,0 6,8 7,1 5,5

50,4 17,0 78,3 61,5 46,0 83,0 117,0 52,0 31,0 88,0 34,5 46,0 17,5 43,4 42,2 62,0 6,5 55,8 1,5 37,1

123,5 65,0 205,5 745,5 62,5 144,5 19,0

Csongrád megye Bethlen Gábor G. József Attila G. Szent István Gimnázium Deák Ferenc G. Dugonics András G. Eötvös József G. Karolina Gimn. Radnóti Miklós G. Ságvári Endre G. Horváth Mihály G.

Makó Makó Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szentes

81,1 70,7 61,3 69,1 62,8 49,3 69,7 88,0 83,8 62,7

44,5 7,9 28,7 29,9 5,8 35,0 27,5 3,8 30,0 42,8 4,2 22,1 43,1 6,4 13,3 21,2 2,1 25,9 42,7 2,7 24,3 63,7 9,2 15,1 53,4 12,4 18,0 29,0 5,0 28,7

8,0 7,3 5,9 7,8 8,3 6,0 8,0 9,5 9,5 7,8

57,6 15,5 46,3 10,0 19,3 78,2 18,5 46,6 25,5 28,9 29,4 3,5 79,0 186,0 98,5 164,5 54,3 14,5

186,5 34,0

Fejér megye Rosti Pál G. és Sz. Széchenyi István G. Vörösmarty Mihály G. Táncsics Mihály G. Petőfi Sándor G. és Sz. Ciszterci Szent István G. Kodály Zoltán Ki. Lánczos Kornél Reálgimn. Teleki Blanka G. Vasvári Pál G.

Dunaújváros Dunaújváros Kápolnásnyék Mór Sárbogárd Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár

40,4 75,8 35,7 38,2 58,9 68,6 53,1 48,4 86,7 74,4

2,4 0,9 37,1 30,5 14,9 30,4 6,7 6,3 22,8 11,2 5,7 21,3 15,5 7,2 36,1 29,3 13,0 26,3 10,2 5,1 37,8 14,8 4,5 29,0 41,6 19,5 25,6 29,0 9,5 35,8

3,5 8,3 5,3 5,7 6,6 8,0 5,6 4,8 9,2 8,2

5,7 69,2 24,3 37,1 48,7 65,3 26,0 46,2 87,1 80,7

Győr-Moson-Sopron megye Apor Vilmos Iskolaközpont Czuczor Gergely G. Kazinczy Ferenc G. MH Béri-Balogh Á. G. és Sz. Móra Ferenc Gimnázium Prohászka Ottokár G. Révai Miklós G.

Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr

81,4 83,8 85,8 53,4 38,8 63,3 93,2

23,0 33,4 30,4 2,1 6,6 19,4 39,8

7,9 9,0 8,1 5,3 5,1 6,5 9,2

68,9 77,9 97,7

Hódmezővásárhely

13,9 13,6 11,5 25,3 19,4 15,1 12,3 7,7 15,1 8,0 9,7 6,2

18,4 24,0 13,6 1,1 2,9 7,2 19,5

40,0 26,4 41,8 50,3 29,4 36,7 33,9

91,0 57,0 32,0 10,0

8,0

30,0 10,0 234,0 795,5 543,5 19,5

51,5 6,5

76,0 527,5

1,0 0,5 51,5

57,0 7,0 169,0

72,5 18,0

11,0 304,0 315,0

3,5 3,0 39,0

73,0 61,0 197,5

19,5 39,9 101,8 199,5

28,0 585,5

101

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány

Nyelvviszgaarány (%)

Felvételi arányok (%)

Írásbeli átlagpont

1. melléklet Versenyek OKTV

OSZTV

Egyéb

Átlagpontszám

Felsőbüki Nagy Pál G. Kossuth Lajos G. Piarista Gimnázium Bencés G. * Berzsenyi Dániel G. Széchenyi István G. Szent Orsolya G.

Kapuvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Pannonhalma Sopron Sopron Sopron

82,0 60,1 51,4 87,2 74,8 77,9 75,4

20,4 20,5 16,8 48,6 29,8 27,2 28,3

13,5 11,2 12,1 31,3 10,1 14,3 9,2

48,1 8,0 28,5 7,9 22,4 4,9 7,4 10,9 34,9 7,5 36,4 8,3 37,9 7,5

51,2 1,0 63,9 9,0 6,4 88,0 147,0 77,9 64,0 93,4 24,0 60,1 11,0

Hajdú-Bihar megye Bocskai István G., Sz. Ady Endre G. Csokonai Vitéz Mihály G. Dienes László G., Sz. Fazekas Mihály G. Jókai Mór Gimnázium K. L. T. E. Gyakorló G.-a Medgyessy F. G. és Ki. Református Kollégium G.-a Svetits Katolikus G. Tóth Árpád G. Bocskai István G. Hőgyes Endre G. és Sz.

Biharkeresztes Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Hajdúböszörmény Hajdúszoboszló

31,8 71,1 60,5 36,9 81,4 36,0 89,9 52,4 77,3 76,6 90,3 71,9 53,6

11,0 35,7 24,0 9,5 44,0 14,0 60,2 21,2 42,3 41,8 59,7 30,4 23,0

4,8 8,7 7,1 1,8 14,9 3,0 13,1 4,9 11,4 4,9 15,9 8,7 7,4

16,1 26,8 29,3 25,6 22,5 19,0 16,6 26,4 23,6 29,9 14,6 32,8 23,2

6,3 8,0 6,7 6,1 8,8

17,9 71,7 21,6 7,4 68,2

9,8 6,0 8,7 8,5 9,8 8,2 8,2

94,8 148,5 29,0 59,4 12,0 59,7 5,0 84,8 110,0 47,9 10,5 54,6 28,0

Heves megye Dobó István Gimnázium Eszterházy K.T. F. G. Pásztorvölgyi G. Sancta Maria G. Szilágyi Erzsébet G. * Berze Nagy János G.

Eger Eger Eger Eger Eger Gyöngyös

73,5 61,1 60,1 72,0 78,6 73,6

34,3 11,1 28,1 20,1 4,5 36,4 21,1 8,2 30,8 32,0 7,4 32,6 35,1 12,4 31,1 28,9 11,7 32,9

7,7 5,6 6,9 7,2 7,4 7,4

61,6 32,9 58,8 59,7 58,6 65,2

5,5 0,5 4,0 0,5 32,0 17,0

Jász-Nagykun-Szolnok megye Lehel Vezér G. Kölcsey F. Alternatív G. Humán Intézet Magáng. Széchenyi István G. Varga Katalin G. Verseghy Ferenc G. * Bercsényi Miklós G.

Jászberény Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Törökszentmiklós

91,3 28,6 56,3 56,5 85,1 86,6 52,4

34,1 15,7 41,5 3,9 3,9 20,8 12,5 0,0 43,8 11,9 7,3 37,3 48,8 12,4 23,9 42,4 17,2 27,0 15,1 6,7 30,5

8,4

76,2 5,9

4,0

5,9 9,9 8,6 6,6

23,0 91,8 68,5 46,6

59,5 54,5 1,0

18,0 559,0 722,5 90,0

Dobó Katalin G.

Esztergom

67,5 23,0

9,7 34,7

8,5

64,1

11,5

199,0

Szent István G.

Esztergom

79,5 33,1 14,0 32,4

7,9

82,2

9,0

39,0

Temesvári Pelbárt G.

Esztergom

59,2 22,2 14,9 22,2

6,9

51,5

30,5

Jókai Mór G. és Sz.

Komárom

51,0 15,2

7,4 28,4

6,5

39,4

Irinyi János G. és Sz.

Nyergesújfalu

48,0 10,3

4,0 33,7

5,8

28,9

Lengyel József G. és Sz. Eötvös József G.

Oroszlány Tata

50,0 10,1

7,2 32,8

5,6

26,8

5,0

31,0

75,9 27,9 15,0 33,0

8,0

69,7

54,0

321,5

8,0 173,0 220,5 98,0 113,5 15,0

0,5 21,0 9,0

183,0 492,0 8,5

70,5

1031,5 12,0 480,5 23,5 104,0 10,0 316,0 159,0 303,5

77,0 0,5 10,0 38,0 157,5

115,0 10,0

Komárom-Esztergom megye

30,0

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

102

Nyelvviszgaarány (%)

Versenyek

Írásbeli átlagpont

Felvételi arányok (%)

Árpád G. és Sz. Bárdos László G. és Sz. Mikes Kelemen Ki.

Tatabánya Tatabánya Tatabánya

75,5 22,4 10,6 42,5 75,6 25,2 8,2 42,2 8,8 1,9 1,2 5,8

7,5 7,9 4,4

59,5 81,4 6,6

11,5 10,5

36,0 113,5

Nógrád megye Balassi Bálint G. Váci Mihály G. Bolyai János G. Madách Imre G.

Balassagyarmat Bátonyterenye Salgótarján Salgótarján

74,1 30,4 10,2 33,5 30,1 9,6 2,8 17,7 78,7 32,4 11,1 35,2 44,2 12,2 5,1 27,0

7,6 5,6 7,7 6,0

58,9 26,6 80,2 33,7

10,0

62,0 7,0 186,0 199,0

Pest megye Petőfi Gimnázium Nagy Sándor József G. Prohászka Ottokár G. Kesjar Csaba G. Kossuth Lajos G. Radnóti Miklós G. Vörösmarty Mihály G. Református Líceum Szent Norbert Gimnázium Török Ignác G. Teleki László G. és Sz. Arany János G. Ráday Pál G. Ady Endre G. és Sz. Arany János Gimnázium Ferences G. II. Rákóczi Ferenc Á. I. és G. Móricz Zsigmond G. Batthyányi K. G. és Sz. Szent László Gimnázium Madách Imre G. Piarista Gimnázium Petőfi Sándor G.

Aszód Budakeszi Budakeszi Budaörs Cegléd Dunakeszi Érd Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gyömrő Nagykőrös Pécel Ráckeve Százhalombatta Szentendre Szentendre Szentendre Szigetszentmiklós Szob Vác Vác Vecsés

54,5 49,4 72,0 32,9 70,9 72,4 80,0 75,2 80,2 82,8 24,8 72,6 34,6 52,7 52,3 74,1 54,8 45,3 60,5 42,3 37,3 43,6 17,3

16,6 6,5 31,1 14,3 32,4 31,7 35,4 26,8 33,8 31,7 6,8 22,6 9,8 18,2 17,0 42,8 20,3 14,1 21,6 12,3 11,9 17,3 4,7

30,5 38,1 29,5 14,3 30,7 29,8 29,4 35,9 26,6 34,6 18,0 42,1 20,7 28,6 30,7 18,5 29,4 26,5 27,4 24,9 22,3 14,1 11,8

6,7 6,7 7,7 5,5 7,7 8,4 8,3 7,9 8,7 8,2 4,4 6,5 5,3 6,2 6,6 9,0 6,7 6,1 7,8 5,9 6,9 6,4 5,1

29,5 50,9 66,4

0,5 1,5 0,5

18,0

64,5 26,5 68,2 60,0 51,4 169,5 61,9 12,5 59,9 45,5 90,4 15,0 9,9 51,3 0,5 31,6 46,2 33,3 68,9 2,5 50,6 46,9 21,5 64,4 4,5 32,4 30,7 0,5 38,8 3,0 42,1

63,0 129,5 573,5 110,0 118,5 296,0 10,0 83,5 13,0 73,0 46,0 45,0

Somogy megye Csokonai Vitéz Mihály G. Csokonai Vitéz Mihály TF G. Nagyboldogasszony G. Táncsics Mihály G. * TIT Alapítványi Ki. Toldi-lakótelepi G. Berzsenyi Dániel G. és Sz. Perczel Mór G. és Sz.

Csurgó Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Marcali Siófok

35,0 61,9 62,5 81,7 6,1 39,2 37,2 70,6

15,8 4,0 15,3 20,0 11,4 30,5 26,5 7,0 29,0 44,0 12,7 25,0 2,2 0,4 3,5 11,7 6,2 21,2 16,5 3,0 17,8 31,3 10,8 28,6

6,5 6,5 6,5 8,9

28,3

0,5

39,7 70,4 4,8 22,1 47,2 76,0

1,5 74,0

0,5 18,0

47,0

50,9 51,5 39,7 1,8

1,0 11,0 12,5

32,0 67,5 72,0

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Deák Ferenc (Zalka Máté) G. Fehérgyarmat Bessenyei György G. Kisvárda Esze Tamás G. és Sz. Mátészalka Ecsedi Báthory István G. Nagyecsed

57,8 19,5 70,8 29,5 61,5 24,0 30,5 9,8

7,4 4,9 11,4 4,3 7,9 10,9 15,2 12,4 19,8 16,5 0,0 7,9 4,0 5,9 4,5 12,8 5,1 4,7 11,4 5,1 3,1 12,1 0,8

7,6 6,4 7,0 0,0

30,6 34,9 30,5 20,7

5,7 7,6 8,3

7,5 8,2 7,2

OKTV

OSZTV

Egyéb

Átlagpontszám

18,0

18,0

56,5 38,0 50,0 14,0

4,0 432,0 0,5 16,0

103

1. melléklet

Írásbeli átlagpont

Nyelvviszgaarány (%)

Felvételi arányok (%)

Arany János Gimnázium Kossuth Lajos G. Kölcsey Ferenc G. Krúdy Gyula G. Szent Imre Katolikus G. Vasvári Pál Gimnázium Zrínyi Ilona G. Váci Mihály Gimnázium II. Rákóczi Ferenc G.

Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Tiszavasvári Vásárosnamény

70,8 55,0 80,5 92,9 76,0 64,6 91,0 41,2 57,6

21,4 14,8 34,6 17,8 3,4 33,9 35,1 6,6 38,7 51,5 19,0 22,5 29,5 9,3 37,2 16,6 7,6 40,4 47,1 12,7 31,1 12,1 4,8 24,3 15,7 7,3 34,6

6,5 6,8 7,6 9,0 7,0 6,6 8,6 6,4 6,9

32,7 34,1 61,7 78,0 33,9 31,5 103,2 25,6 46,7

Tolna megye II. Géza G. Petőfi Sándor G. Illyés Gyula G. és Sz. Magyar László G. Tolnai Lajos G. Vak Bottyán G. Vak Bottyán Sz. Garay János G. Béri-Balogh Ádám G. Sztárai Mihály G.

Bátaszék Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Gyönk Paks Simontornya Szekszárd Tamási Tolna

49,6 74,9 72,0 54,5 55,0 67,6 28,1 88,1 74,3 60,0

14,9 4,4 30,2 31,8 7,4 35,7 35,7 8,1 28,2 19,0 4,8 30,7 25,4 2,4 27,3 21,3 9,4 36,9 4,7 2,3 21,1 45,8 12,3 30,0 26,6 11,6 36,0 18,0 6,3 35,7

6,6 8,1 8,8 6,4 6,4 7,4 4,9 9,3 7,1 7,3

47,7 64,6 61,9 31,7 64,9 41,2 17,9 90,5 71,0 54,1

Vas megye Berzsenyi Dániel G. Kölcsey Ferenc G. Jurisich Miklós G. Vörösmarty Mihály G. Bolyai János Gimnázium Kanizsai Dorottya G. Nagy Lajos G. Szent Norbert G. Szent-Györgyi Albert Ki.

Celldömölk Körmend Kőszeg Szentgotthárd Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely

72,4 58,9 53,8 72,1 92,1 74,4 85,4 74,8 46,3

21,9 15,3 16,1 18,7 55,3 24,8 44,4 23,1 6,8

12,3 9,4 5,7 7,9 13,2 11,0 17,3 11,7 2,2

38,2 34,2 31,9 45,5 23,7 38,6 23,7 40,0 37,2

8,1 7,3 7,8 7,3 9,8 7,3 9,3 7,3 4,6

59,1 51,3 52,1 70,1 81,6 65,3 97,1 55,5 12,1

Veszprém megye Vörösmarty Mihály G. Magyar-angol T. Ny. G. Petőfi Sándor G. Református G. Kisfaludy Sándor G. Batsányi János G. és Sz. Thury György G. és Sz. Cholnoky Jenő G. Lovassy László G. Medgyaszay István Szk. I. Vetési Albert G.

Ajka Balatonalmádi Pápa Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém

53,7 85,8 61,5 75,4 32,9 44,0 41,3 21,7 91,4 8,8 73,6

11,4 38,4 17,6 30,5 8,8 13,7 12,1 3,1 42,3 2,1 26,1

7,3 10,3 7,9 15,0 4,4 6,5 7,4 6,2 21,6 0,8 13,4

35,0 37,2 36,1 29,9 19,8 23,7 21,8 12,4 27,4 5,8 34,1

5,5 9,6 7,5 8,3 6,4 7,0 6,7 4,0 9,7 7,1

78,8

Zala megye Bibó István G. és Sz. Vajda János G. Ady Endre Á. I. és G.

Hévíz Keszthely Zalaegerszeg

72,8 28,2 4,5 40,1 76,9 34,1 12,7 30,1 48,8 14,5 5,8 28,5

7,4 8,4 5,4

61,3 70,9 23,8

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány

Versenyek OKTV

OSZTV

Egyéb

Átlagpontszám

29,5

92,0 58,0 250,0 324,0 14,0 228,0 106,0

0,5

18,0

10,0 23,5

11,0

5,0 125,5 86,0 10,0 19,0 115,0

5,5 53,5 8,5 1,0 77,0 5,0

391,5 10,0 40,0

1,0

27,5 52,5 88,0 20,0 252,0 111,0 170,5 59,0 108,0

31,0 68,0 30,5 16,0 18,5 17,5

23,4 108,9 108,0 65,0 13,0 45,7 3,0 29,3 54,6 33,6 5,1 98,9 99,0

9,0 110,5 21,0 125,0 10,0

18,0

1,5

5,0 323,5 17,0 444,0

16,0

6,0 141,5

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány Kölcsey Ferenc G. Zrínyi Miklós G. Béri-Balogh Ádám G. Sz.

Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaszentgrót

74,9 29,0 8,6 37,3 93,9 38,6 17,5 37,8 32,9 5,3 2,6 25,0

Budapest Budapesti Osztrák Iskola Kodály Zoltán Kórusiskola Kosztolányi Dezső G. Petőfi Sándor G. Szilágyi Erzsébet G. Toldy Ferenc G. Baár-Madas Református G. Budenz József Alap. G. II. Rákóczi Ferenc G. Klebelsberg Kuno G. Móricz Zsigmond G. Pasaréti Gimnázium Szabó Lőrinc Gimnázium Tizenkét Karátos I. Alternatív Közg. G. Angol–francia Tagozatos G. Árpád Gimnázium Kőrösi Csoma S. Kéttany. G. Mustármag Iskola Óbudai G. Sport és Angol Tagozatos G. Veres Péter G. Babits Mihály G. Bródy Imre Gimnázium Könyves Kálmán G. Apáczai Csere János G. Eötvös József G. Evangélikus G. Pázmány Péter G. Veres Pálné G. Erkel Ferenc G. Hriszto Botev Bolgár G. Kölcsey Ferenc G. MTF Nádasi Ferenc G. Szinyei Merse Pál G. Terézvárosi Kéttannyelvű G. Amerikai Alapítvány Iskola Budapesti Evangélikus G. Madách Imre G. Szerb Gimnázium Dugonics András G. Fazekas Mihály G. Piarista G. Trefort Ágoston G.

Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest V. Budapest V. Budapest V. Budapest V. Budapest V. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII.

35,9 63,0 60,3 43,5 68,0 81,3 73,5 67,1 54,2 38,6 81,3 49,6 29,8 52,8 71,5 43,7 79,3 55,7 39,4 79,8 26,1 84,0 68,3 18,8 67,0 89,8 80,3 76,4 72,0 73,0 38,4 24,2 59,2 9,5 61,8 58,9 36,2 74,9 64,8 28,3 19,2 96,3 87,7 81,3

12,2 30,9 21,9 12,0 33,7 41,2 39,7 15,9 19,1 11,4 41,0 19,1 6,8 11,9 33,3 13,9 35,7 23,8 15,5 32,6 6,4 36,5 25,0 3,7 23,0 56,3 37,8 39,8 16,0 32,5 14,6 15,2 23,7 7,9 24,2 19,8 17,2 38,5 29,8 11,5 3,9 54,1 45,7 44,0

5,1 9,9 15,8 5,4 11,0 18,5 14,5 8,0 6,6 3,0 14,9 4,3 3,1 0,0 7,1 1,9 18,8 5,1 11,3 15,1 4,4 21,3 11,4 1,5 14,9 19,6 15,5 15,7 2,0 13,8 5,5 0,0 5,8 0,0 10,0 9,9 3,4 13,1 9,2 3,5 0,0 23,8 25,0 14,5

18,6 22,2 22,6 26,1 23,3 21,5 19,3 43,2 28,5 24,2 25,5 26,1 19,9 40,9 31,1 27,8 24,7 26,8 12,7 32,1 15,3 26,2 31,9 13,6 29,1 13,8 27,0 20,9 54,0 26,7 18,3 9,1 29,7 1,6 27,6 29,2 15,5 23,3 25,8 13,3 15,4 18,4 17,0 22,9

Nyelvviszgaarány (%)

Felvételi arányok (%)

Írásbeli átlagpont

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

104

Versenyek OKTV

81,5 2,5 101,4 112,0 17,0

8,2 7,7 7,7 5,8 8,8 9,5 8,3 4,9 6,3 5,3 9,2 5,7 6,1 4,4 7,9 6,1 9,3 6,9 6,3 8,4 4,9 10,0 8,4 4,3 7,1 10,9 9,2 8,8 2,8 8,8 5,5

90,9 0,5 33,8 1,0 54,4 24,5 45,2 88,1 137,5 104,4 52,0 87,0 68,0 0,5 52,8 44,5 30,8 8,5 88,8 38,5 54,0 53,3 1,0 30,8 0,5 87,4 3,5 48,6 97,2 83,5

7,5

67,5 43,0 9,4 58,5 29,5 83,0 65,8 78,3 64,5 84,9 44,5 84,8 100,5 7,3 104,1 981,5 94,7 77,0 100,9 138,0

3,4 11,0 11,1 9,3

Egyéb

Átlagpontszám

8,4 9,8 5,7

7,2 6,3 7,7 8,0 7,9

OSZTV

85,0 28,5 35,7 6,0 103,1 59,0 76,3 40,5 4,5 1,0 69,0 14,5 98,3 398,0 93,0 141,0 81,1 8,5 18,2 76,1 25,5 23,4 0,5

146,0 442,0

19,0 47,0 188,0 118,0 50,5 39,0 7,0 127,0 15,0 28,2

62,0 21,0 310,0

100,0 35,0 280,0 10,0 90,0 73,0 789,5 128,0 0,5 73,5 18,0 417,0 70,5 9,0 130,0 9,0

2529,5 131,5 98,0

105

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME Átlagos arány

Vörösmarty Gimnázium Budapesti Református G. Közgazd. Politechn. G. és Sz. Leőwey Klára G. Novus G. és Sz. Patrona Hungariae G. Szent-Györgyi Albert Iskola Telepy Károly Iskola Vajda János G. Szent László G. Zrínyi Miklós G. és Sz. B.M.E. Nemzetközi Ki. Bárdos Lajos Gimnázium Bethlen Gábor G. Deutsche Schule (Német I.) József Attila Gimnázium Petőfi S. G. és Sz. Széchenyi István G. Szent Imre G. Szent Margit G. Arany János G. Greater Grace Academy Gustave Eiffel Francia Iskola Lauder Javne Iskola Tamási Áron Gimnázium Táncsics Mihály G. Városmajori G. Ady Endre G. Berzsenyi Dániel G. Jerikó Humán G. Sz. Kassák Lajos G. Németh László G. Szabó Ervin G. és Sz. Szlovák Tanítási Nyelvű G. Álmos Vezér Téri G. Csanádi Árpád Sportiskola Horvát Tanítási Nyelvű G. Kürt Gimnázium Radnóti Miklós G. Scheiber Sándor G. Szent István G. Teleki Blanka G. Dózsa György G. Kontyfa Utcai Iskola Kovács Pál Gimnázium Külvárosi Tankör Bornemissza Péter G. Szerb Antal G. Táncsics Mihály G.

Budapest VIII. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest X. Budapest X. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XV. Budapest XV. Budapest XV. Budapest XV. Budapest XVI. Budapest XVI. Budapest XVI.

46,4 60,6 35,5 40,9 18,3 79,5 54,0 21,4 43,6 61,6 20,4 44,6 41,1 53,6 49,2 60,5 28,2 27,3 70,2 59,7 60,3 0,0 13,5 61,5 44,3 60,8 76,7 46,7 77,0 18,5 58,2 87,3 21,2 41,9 23,5 30,4 51,2 55,5 86,5 35,8 90,1 49,6 45,2 15,1 23,6 13,0 68,6 55,8 21,7

19,8 27,1 11,0 10,3 3,7 44,5 22,8 6,3 10,1 25,3 6,3 15,8 16,6 15,7 22,6 23,0 4,4 6,7 33,6 23,8 22,8 0,0 6,8 23,9 13,7 24,3 38,6 9,9 41,5 3,3 26,9 48,0 5,9 20,3 3,9 6,5 15,0 17,0 49,3 12,3 32,7 16,7 11,0 2,5 1,9 4,3 16,2 21,4 7,8

4,8 11,3 3,2 3,7 3,7 11,3 7,6 1,6 3,6 8,9 1,8 6,5 4,0 6,6 9,0 11,3 3,2 4,5 16,7 9,6 10,8 0,0 2,2 9,0 4,8 9,9 14,5 6,8 14,6 1,2 13,7 19,3 1,2 0,0 2,9 1,6 7,1 8,1 17,6 5,6 27,3 6,3 5,1 4,2 0,0 4,4 8,6 10,6 1,7

FF

21,8 7,6 22,2 6,7 21,3 6,9 26,9 5,7 11,0 3,8 23,7 8,6 23,7 7,2 13,5 4,4 29,8 5,9 27,4 8,0 12,3 4,7 22,3 7,7 20,5 6,4 31,3 6,4 17,5 9,0 26,2 6,4 20,6 5,4 16,1 5,2 19,9 8,0 26,2 7,1 26,6 6,8 0,0 4,5 28,6 6,9 25,8 5,9 26,7 7,7 23,6 9,9 30,0 5,4 21,0 9,4 13,9 3,6 17,6 9,1 20,0 9,7 14,0 4,3 21,6 4,6 16,7 4,7 22,3 5,6 29,1 5,2 30,4 6,1 19,5 10,4 17,9 4,8 30,1 10,5 26,6 6,9 29,1 6,0 8,4 5,5 21,7 3,8 4,4 43,8 7,5 23,8 7,4 12,2 4,7

Nyelvviszgaarány (%)

Felvételi arányok (%)

Írásbeli átlagpont

1. melléklet

36,9 42,9 42,5 38,5 19,1 102,3 58,3 13,1 35,9 66,7 17,0 84,3 36,7 38,6 115,3 57,5 28,1

Versenyek OKTV

OSZTV

Egyéb

Átlagpontszám 39,5 1,5

303,0 36,0 13,7

35,0 6,5

22,5 0,5

5,0 9,0

18,0 10,0 19,0 68,0

15,0 25,5 8,5 20,0

8,0 23,0 18,0 38,0

70,5 10,0 50,0 1,0 63,0 17,0 98,8 53,5 39,5 14,5 92,1 167,5 9,2 68,9 1,0 103,3 57,0 13,1 10,0 30,0 30,0 17,0 68,7 77,0 91,9 113,6 365,5 34,8 97,0 134,5 43,9 43,0 0,5 20,3 0,5 7,3

37,5

60,6 48,0 64,4

52,6 68,4 17,6

10,5

16,0 9,0 206,0 8,0 470,5 0,5

0,5 2,0

38,0 129,5 16,0 560,0 9,0 151,0 60,0 19,0 241,0 9,0 467,5 187,5 82,0 47,0 122,0 5,0 9,0

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány Balassi Bálint G. Kőrösi Csoma S. Á. I. és G. Hunyadi Mátyás G. Karinthy Frigyes G. Vörösmarty Mihály G. Károlyi Mihály G. Kispesti Deák Ferenc G. Kossuth Lajos G. Nagy László G. Német Nemzetiségi G. Passuth L. G. Jedlik Ányos Gimnázium Montessori Okt. Centrum Budai Nagy Antal G. Kempelen Farkas G. Qualitas G.

Budapest XVII. Budapest XVII. Budapest XVIII. Budapest XVIII. Budapest XVIII. Budapest XIX. Budapest XIX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXII. Budapest XXII.

65,0 52,1 43,0 77,1 33,5 63,3 33,6 62,1 46,8 68,7 6,7 57,3 25,8 60,6 77,6 14,7

23,8 18,8 7,4 36,6 9,3 27,9 11,3 19,3 17,9 31,7 4,2 17,3 16,1 14,6 26,2 4,1

10,9 3,4 7,1 13,2 3,7 5,6 3,1 7,4 7,9 2,7 0,0 13,1 0,0 9,6 14,2 1,8

30,3 29,9 28,5 27,3 20,5 29,8 19,2 35,3 20,9 34,4 2,5 26,8 9,7 36,5 37,2 8,8

8,5 5,6 5,3 9,2 5,2 8,1 5,4 7,4 7,6 8,8 4,9 6,6 6,8 8,2 2,9

Nyelvviszgaarány (%)

Felvételi arányok (%)

Írásbeli átlagpont

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

106

Versenyek OKTV

OSZTV

Egyéb

Átlagpontszám

70,1 36,7 33,3 83,3 24,8 99,3 27,5 81,7 55,9 99,2

24,5

80,5

48,8 6,3 57,7 86,6 15,1

9,0

255,5

1,0 1,5

43,0 20,5

0,5 41,0 1,0 3,5 10,5 19,0 21,0 25,5

9,0

33,0

SZAKKÖZÉPISKOLÁK Baranya megye Montenuovo Nándor Sz. 501. Sz. Csizmazia Gy. Sz. Kazinczy Ferenc Sz. Dr. Marek József Sz. Radnóti Miklós Sz. 500. Sz. Angster József Sz. 508. Sz. Kertvárosi Sz. Keresk, Id.f. és Vend. Sz. Művészeti Sz. Pollack Mihály Sz. Radnóti Miklós Sz. Zipernowsky Károly Sz. Mezőgazdasági Szakokt. I. Ujhelyi Imre Sz.

Bóly Komló Komló Mohács Mohács Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Sellye Szentlőrinc

10,4 2,4 8,1 0,9 20,2 4,9 22,1 5,4 9,9 3,0 7,1 2,5 7,9 1,0 14,6 4,8 29,8 15,6 27,6 5,8 17,0 6,1 36,5 4,2 3,7 1,2 20,0 4,9

0,6 2,3 1,4 2,2 0,3 0,3 0,5 0,7 0,0 2,2 0,0 4,3 0,0 3,5

7,3 4,9 13,9 14,5 6,7 4,4 6,5 9,1 14,2 19,7 10,9 28,0 2,5 11,6

3,9 3,3 5,3 5,0 4,7 3,6 2,9 6,2 5,2 3,9 6,1 3,7

18,4

4,0

2,3

Bács-Kiskun megye Bányai Júlia Sz. I. Bereczki Máté Sz. Jelky András Sz. Türr István Sz. Mezőgazdasági Intézet Dózsa György Ki. Kossuth Zsuzsa Sz. Műszaki Szakközépiskola ÁFEOSZ Ker., Közg. Sz. Gáspár András Sz. Kada Elek Sz. Kandó Kálmán Sz. Kocsis Pál Sz. Lestár Péter Sz.

Baja Baja Baja Baja Jánoshalma Kalocsa Kalocsa Kalocsa Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét

13,7 2,1 14,4 2,1 11,9 1,0 32,0 10,3 19,7 4,7 33,2 6,2 18,0 0,4 8,8 1,5 50,3 13,3 12,5 1,6 43,9 15,7 24,7 2,8 23,0 7,5 20,2 0,6

0,0 0,4 1,0 2,0 0,8 1,6 1,2 0,9 2,1 1,6 0,8 1,7 2,8 0,1

11,6 11,9 9,9 19,7 14,2 25,4 16,4 6,5 34,9 9,4 27,4 20,2 12,7 19,4

4,5 4,0 5,1 6,4 5,8 5,7

23,2 2,0 4,8 26,6 0,0 20,7 3,8

6,2 3,6 7,1 5,9 6,2 3,7

64,0 4,6 60,6 8,4 10,1 5,4

30,7 31,4 6,4 6,5 46,5 14,2 6,0 24,1 14,5

64,0

13,0 33,0 76,0 9,0 18,0 66,0 10,0 202,5 28,0

41,0

54,0

33,0 28,2 50,0

3,0

13,0 1,0 130,0 2,5 36,0 0,5

11,0 5,5 14,0

1,0 77,0 6,5 56,0 8,0 5,5

31,0 9,0 17,0 14,0 8,0

3,5 14,0 105,0 25,0 19,0

107

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány Széchenyi István Sz. Szent-Györgyi Albert Sz. Wattay Középiskola Közgazdasági Sz. Mezőgazd. és Él.ipari Sz. Petőfi Sándor Sz. Garbai Sándor Sz. II. Rákóczi Ferenc Sz. Virágh Gedeon Sz.

Kecskemét Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunhalas Kunszentmiklós

31,2 5,3 35,4 6,3 24,2 0,8 25,5 3,7 13,5 3,6 30,0 3,5 13,6 0,7 51,1 14,9 12,6 1,1

1,8 1,9 0,4 0,9 1,0 2,4 0,5 5,0 0,5

24,2 27,3 22,9 21,0 8,8 24,2 12,4 31,1 11,1

Békés megye Bartók Béla Sz. Gépészeti és Szám.techn. Sz. Hugonnai Vilma Sz. Kemény Gábor Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Ruhaipari Szakközépiskola Széchenyi István Sz. Vásárhelyi Pál Sz. Bethlen Gábor Sz. Göndöcs Benedek Sz. 614. sz. Ipari Sz. Kossuth Lajos Sz. 615. Székely Mihály Sz.

Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Gyomaendrőd Gyula Mezőhegyes Orosháza Szarvas

49,5 24,7 44,7 5,1 27,2 4,2 12,4 0,0 16,8 2,0 11,9 1,6 51,7 16,9 30,3 4,8 10,3 1,4 3,6 0,0 10,3 2,0 16,4 5,0 11,5 3,2

0,0 8,0 0,3 0,8 0,2 0,3 1,7 4,4 0,3 0,0 0,6 0,7 0,4

24,7 31,6 22,7 11,6 14,6 10,0 33,0 21,0 8,6 3,6 7,7 10,7 7,9

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mezőgazdasági Sz. Abaújszántó Deák Ferenc Sz. Kazincbarcika Irinyi János Középi. Kazincbarcika Jókai Mór Középi. Kazincbarcika Surányi Endre Sz., G. Kazincbarcika Széchenyi István Sz. Mezőkövesd Andrássy Gyula Ki. Miskolc Baross Gábor Sz. Miskolc Bartók Béla Sz. Miskolc Berzeviczy Gergely Sz. Miskolc Bláthy Ottó Vill.ipari Sz. Miskolc Debreczeni M. G. és Sz. Miskolc Diósgyőr-Vasgyári Sz. Miskolc Eötvös József Sz. Miskolc Fáy András Sz. Miskolc Ferenczi S. Szk. és Szi. Miskolc Gábor Áron Sz. Miskolc Kandó Kálmán Sz. Miskolc Korányi Sándor Sz. Miskolc Kós Károly Sz. Miskolc Szemere Bertalan Sz. Miskolc Szentpáli István Sz. Miskolc Bródy Imre Ki. és G. Ózd

19,0 6,2 23,1 24,1 14,5 13,7 43,3 12,8 48,7 41,3 46,4 9,9 10,5 8,1 40,0 20,6 31,7 38,6 16,5 22,4 11,2 12,4 14,1

6,6 5,8 6,6 2,0 0,6 3,7 6,4 3,8 12,9 4,0 1,3 18,8 3,2 1,4 10,0 2,0 2,4 9,3 14,9 19,2 9,2 1,9 3,9 7,0 27,6 1,0 20,2 12,5 2,4 26,4 11,6 18,9 16,0 3,5 2,0 4,5 2,7 3,2 4,6 3,0 1,2 3,9 16,7 4,0 19,2 4,0 1,7 14,9 9,0 8,5 14,3 8,0 11,2 19,4 4,5 0,0 12,0 2,0 7,5 12,9 3,7 2,2 5,2 2,3 1,4 8,8 1,5 2,0 10,7

6,5 6,7 3,8 5,1 3,9 4,8 6,1 4,2

3,9 5,3 4,3 3,4 3,6 6,9 4,5

3,2 3,9

5,2 4,8 2,4 4,1 4,0 4,0 7,5 5,6 5,1 2,7 2,8 3,4 5,2 4,4 4,5 3,7 4,1 3,4 3,4 3,9 5,0

Nyelvviszgaarány (%)

Felvételi arányok (%)

Írásbeli átlagpont

1. melléklet

55,7 10,5 11,5 33,3 0,0 7,7 2,0 22,6 7,6

4,2 11,2 5,7 4,5 6,5 3,4 58,7 7,2 8,8 6,3 7,5 7,0 3,1

0,0 0,0 11,4 6,3 2,8 4,3 16,7 2,8 8,8 63,0 11,4 0,9 3,2 0,7 28,4 2,9 7,5 3,6 3,2 1,7 9,5 3,3

Versenyek OKTV

OSZTV

Egyéb

Átlagpontszám 60,0

41,0 19,0 4,0 103,2 5,5 1,0 21,0

8,0 70,0 8,0 78,0 57,0 75,5 9,0 231,0

155,4 7,0 26,5 38,0 9,0 18,5 32,0 0,5 163,5 2,0

214,0 52,0 14,0

21,0

38,0

8,5

12,0 5,0 22,5 30,6 7,0

38,0 20,0 31,0

22,0 38,0 72,0 49,0

0,5 60,7 2,5 109,5 16,5 59,2

0,5 153,1 16,0 6,0 26,0 26,0 13,0 16,0

39,0 30,0 12,0 54,0 13,5 39,0 13,0 31,5 5,0 10,0

125,0 20,0

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány Gábor Áron Sz. Széchenyi István Sz. Vay Miklós Sz. Közgazdasági Sz. Szepsi Laczkó Máté Sz. Trefort Ágoston Sz. 118. sz. Szakközépiskola Csongrád megye Bársony István Sz. Sághy Mihály Sz. Corvin Mátyás Sz. Eötvös József Sz. Gregus Máté Sz. Erdei Ferenc Sz. Galamb József Sz. Csonka János Sz. Déri Miksa Sz. Fodor J. G. és Sz. Hansági Ferenc Sz. Kiss Ferenc Sz. Kőrösy József Sz. Krúdy Gyula Sz. Móra Ferenc Sz. Tisza Lajos Sz. Vasvári Pál Sz. Vedres István Sz. Bartha János Sz. Boros S. Sz. Pollák Antal Sz.

Ózd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely Szerencs

3,3 33,7 15,0 33,2 13,4 5,7 9,5

Csongrád Csongrád

12,3 21,8 7,9 28,3 36,4 22,2 9,7 9,1 41,0 9,8 11,1 38,0 51,4 3,8 9,6 11,1 26,0 35,5 31,3 42,3 12,9

Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely

Makó Makó Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szentes Szentes Szentes

0,5 9,7 1,9 9,7 3,8 0,5 2,8

1,1 1,6 2,7 21,3 0,7 12,4 2,4 21,2 0,4 9,2 1,0 4,1 1,1 5,6

1,4 2,7 8,2 3,6 1,4 16,8 1,3 0,2 6,3 7,4 0,2 20,6 7,3 5,3 23,8 5,3 0,3 16,7 1,9 1,5 6,3 2,1 0,6 6,3 7,9 7,7 25,5 2,0 0,5 7,4 5,7 0,0 5,4 10,5 10,5 17,0 21,9 3,1 26,4 0,8 0,0 3,1 5,4 0,2 4,0 3,1 0,5 7,6 11,0 0,9 14,2 5,1 4,7 25,8 18,1 2,8 10,4 14,1 1,0 27,2 1,1 1,8 10,1

5,0 4,6 4,4 4,0

2,7 3,4 5,2 4,6 4,5 3,3 5,1 3,9 5,6 6,9 3,3 2,5 3,5 5,1 4,4 5,9

Nyelvviszgaarány (%)

Felvételi arányok (%)

Írásbeli átlagpont

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

108

15,5 3,8 26,0 0,0 0,0 5,6

Versenyek OKTV

OSZTV

Egyéb

Átlagpontszám

1,0

35,5 5,0 2,5

26,0 9,0 18,0

1,0

6,0

2,9 3,8 4,3 8,9 0,9 15,7 4,1 7,0 14,5 19,4 5,7 3,9 63,7 10,3 2,3 4,4 45,3 11,6 2,7 19,3 8,1

9,0 8,0 10,0 8,0 16,0 1,5 109,2 40,0

7,0 5,0 78,0 18,0 84,0

7,8 5,9

6,5 2,0 4,0

Fejér megye DUNAFERR Sz. Hild J. Sz. Ker. és Vendéglátóipari Sz. Lórántffy Zsuzsanna Sz. Rudas Középiskola Perczel Mór Ipari Sz. Mezőgazdasági Gépész Sz. Bugát Pál Sz. és G. Hunyadi Mátyás Sz. I. István Ker. és Közg. Sz. Jáky József Sz. Ker. és Vendéglátóipari Sz. Széchenyi István Sz.

Dunaújváros Dunaújváros Dunaújváros Dunaújváros Dunaújváros Mór Seregélyes Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár

21,1 13,2 12,7 14,4 40,3 6,6

0,5 1,2 1,0 1,7 7,3 1,2

2,0 1,2 1,2 2,5 4,0 0,0

18,6 10,8 10,5 10,2 29,0 5,4

3,3 1,5 3,3 3,8 6,0 2,8

28,4 26,3 49,0 24,0 11,3 50,8

7,4 2,8 6,3 1,5 9,2 4,5 2,6 3,0 1,4 1,4 4,9 10,3

18,2 18,4 35,2 18,4 8,5 35,6

5,2 4,9 5,2 3,1 5,2 4,2

3,0 31,3 9,3 0,0 14,3 17,6 24,4 8,5 7,5 21,3

Győr-Moson-Sopron megye Csukás Zoltán Sz. Porpáczy Aladár Ki. Baross Gábor Sz.

Csorna Fertőd Győr

20,5 26,5 39,7

4,5 6,0 6,2

6,0 10,1 1,6 18,9 3,0 30,4

7,0 5,7

2,9 62,2 39,8

61,0 16,0 27,0 5,5 153,2 10,0 0,5 41,0 30,5 1,0 11,0 19,5 10,0

8,0

56,5

41,7 25,0 86,0 56,5

23,0 40,0

105,0 32,0 5,0

10,0 52,0 33,0 47,0 18,0

119,0 3,0 51,0

24,0 14,0 21,0 123,0 16,0 38,0

19,5 0,5

46,5

11,0 4,0

109

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány

Nyelvviszgaarány (%)

Felvételi arányok (%)

Írásbeli átlagpont

1. melléklet

Deák Ferenc Sz. Győri Balett Művészeti Sz. Hild József Építőipari Sz. Jedlik Ányos Ki. Kossuth Lajos Sz. Lukács Sándor Szi. Pálffy Miklós Ki. Pattantyús Á. Géza Sz. Richter János Sz. Veress Péter Sz. Bolyai János Sz. Haller János Sz.. Hunyadi Mátyás Sz. Fáy András Sz. Handler Nándor Sz. I. Idegenf., Ker., Vend.látó Sz. Lippai János Kertészeti Sz. Róth Gyula Sz. Ujhelyi Imre Ki.

Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Vitnyéd

57,1 30,8 43,7 79,6 11,4 14,6 19,2 46,3 29,4 27,3 39,3 7,3 8,6 26,4 16,8 16,3 8,2 29,2 18,6

11,1 4,9 41,1 17,3 1,9 11,5 1,4 10,6 31,6 6,9 29,0 43,7 0,6 1,5 9,3 0,5 1,6 12,5 2,6 1,6 15,0 0,2 6,4 39,7 17,4 0,0 11,9 12,6 7,7 7,1 8,0 6,4 24,9 0,0 1,8 5,5 2,7 2,1 3,8 4,0 2,2 20,1 1,9 1,5 13,5 2,3 0,0 14,0 3,3 0,0 4,9 11,4 7,2 10,6 3,0 5,4 10,2

6,0

Hajdú-Bihar megye Bessenyei György Sz. Brozik Dezső Sz. Eötvös József Sz. Baross Gábor Sz. Beregszászi Pál Sz. Bethlen Gábor Sz. Brassai Sámuel Sz. Diószegi Sámuel Ki. Erdey-Grúz Tibor Sz. Gábor Dénes Ki. Keresk. és Vend.ipari Sz. Kodály Zoltán Zeneműv. Sz. Könnyűipari Sz. Mechwart András Sz. Péchy Mihály Ki. Povolny Ferenc Sz. Balásházy János Sz. Széchenyi I. Sz. Veress Ferenc Ipari Sz. Csiha Győző Ipari Sz. Közgazdasági Sz.

Berettyóújfalu Berettyóújfalu Berettyóújfalu Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen-Pallag Hajdúböszörmény Hajdúböszörmény Hajdúnánás Hajdúszoboszló

31,1 9,9 8,8 23,8 24,9 43,1 19,6 15,3 45,3 44,0 15,2 45,1 12,6 58,3 26,6 12,0 28,9 20,4 32,1 9,6 44,7

8,5 2,0 20,6 2,7 2,7 4,5 1,9 0,3 6,6 5,7 3,7 14,4 3,6 2,7 18,6 16,3 5,1 21,7 2,6 3,3 13,7 2,2 1,1 12,1 21,0 4,9 19,3 10,6 6,1 27,3 2,0 2,8 10,4 26,1 0,0 19,0 1,1 0,4 11,1 14,2 16,6 27,5 2,1 2,9 21,6 0,0 0,0 12,0 7,8 7,6 13,5 5,9 3,3 11,1 9,9 4,4 17,9 5,1 0,6 4,0 13,7 4,8 26,2

5,1

5,8 3,2 6,6

2,3 6,3 3,8 6,0 7,3 26,2 4,8 1,1 13,0 11,4 9,5 9,2 1,0 23,4 3,6 0,0 3,6 1,1 6,7 1,3 30,9

Heves megye Bornemissza Gergely Sz. Egri Közgazdasági Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Mezőgazdasági Sz. Szent Lőrinc Sz. Wigner Jenő Ki. Almásy Pál Sz.

Eger Eger Eger Eger Eger Eger Gyöngyös

14,5 3,2 2,7 8,6 44,3 13,0 1,2 30,1 11,4 2,0 0,7 8,7 10,6 4,2 2,3 4,2 9,8 1,4 0,3 8,1 53,0 8,3 15,2 29,6 15,6 6,0 0,8 8,8

3,3 6,0 3,1

5,6 46,9 6,3

2,7 5,5

5,8 46,1 0,0

4,1 5,4 3,3 4,5 3,5

5,0

4,7 4,7 5,2 4,6

4,3 3,6 3,7 5,9 5,1 3,8 7,3 5,1 3,3 3,3 4,9 4,0 4,6

47,6 6,6 7,2 49,7 3,9 0,9 44,8 10,0 14,3 6,8 16,6 0,0 21,9 13,9 57,1 6,3 10,5 2,4

Versenyek OKTV

OSZTV

Egyéb

Átlagpontszám 1,0

41,5

28,5

0,5 20,0 9,0 498,8 0,5 22,0 31,5 12,0 131,7

9,0 98,0 15,0 16,0 46,0 37,0 10,0 28,0 9,0

64,5 0,5

3,0 0,5

7,0 60,4 59,0 78,7 30,5 1,0

31,0 26,0 10,0 6,0 21,0

39,5 10,5

1,0 74,5 44,0 30,0 0,5 151,0 61,5 23,7 7,0

53,4 14,5 516,0 44,5 6,0

29,0

1,0

32,2 1,0 3,5

0,5

41,0 14,0 29,0

21,0

6,0 34,5 13,0

10,0 60,0 2,0 55,0 97,0 5,0 19,0 116,0 42,0 130,0 36,0 4,0 10,0 54,0

22,0 61,0 49,0 17,0

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány József Attila Sz. Károly Róbert Sz. Vak Bottyán János Sz. Damjanich János Sz. Széchenyi István Sz. Vadas Jenő Erdészeti Sz. Mezőgazd. Középfokú Sz.

Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Hatvan Hatvan Mátrafüred Pétervására

12,5 15,9 38,0 6,9 22,7 13,5 12,0

1,6 1,7 4,5 0,3 4,8 1,4 5,2

0,2 0,2 3,7 0,5 1,4 4,3 2,2

10,7 13,9 29,9 6,1 16,5 7,8 4,5

Jász-Nagykun-Szolnok megye Ipari, Ker., Vend.ipari Sz. Klapka GyörgySz. Varró István Sz. Kenderesi Középiskola Illési Sándor Sz. Kereskedelmi Sz. Építész, Faip. és Környg. Sz. Jendrassik György Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Pálfy János Sz. Ruhaipari Szakközépiskola Vásárhelyi Pál Sz. Lábassy János Sz. Székács E. Szakközépiskola

Jászapáti Jászberény Karcag Kenderes Kisújszállás Mezőtúr Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Törökszentmiklós Törökszentmiklós

19,1 1,7 13,0 3,1 6,1 2,0 4,5 0,6 9,7 1,8 10,1 0,0 22,5 4,8 22,0 2,3 15,5 0,9 51,6 10,6 20,1 3,0 42,9 9,6 3,7 1,2 17,0 4,7

0,7 0,5 0,0 0,6 0,4 0,0 2,7 2,9 1,3 4,9 0,0 1,0 0,3 1,5

16,8 9,3 4,1 3,2 7,5 10,1 15,0 16,8 13,3 36,1 17,1 32,3 2,1 10,9

Berzeviczy Gergely Sz.

Esztergom

17,1

5,5

Bottyán János G.

Esztergom

23,5

Géza Fejedelem Sz.

Esztergom

Keresk. és Vend.ipari Sz.

3,2 4,4 5,2 2,8

Nyelvviszgaarány (%)

Felvételi arányok (%)

Írásbeli átlagpont

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

110

3,7 27,7 18,3 1,6 17,0 7,6 5,6

Versenyek OKTV

OSZTV

Egyéb

Átlagpontszám

7,0

2,3 0,0

21,7 15,0

4,0 15,0

20,0 31,0

24,5

11,0 10,0

5,0

4,0 3,4 0,0 4,8 4,6 2,5 8,9 1,2 36,8 0,0 13,0

0,3 11,3

6,0

29,5

3,3

3,0 17,3

4,1

9,5

5,0

0,8

0,3

Esztergom

12,2

0,4

0,0 11,7

Ipari Szakközépiskola

Komárom

13,2

0,0

3,2 10,1

Kempelen Farkas Sz.

Komárom

16,1

2,2

0,5 13,3

3,6

4,6

Kultsár István Sz.

Komárom

10,7

1,7

1,2

7,7

3,4

22,7

Széchenyi István Sz.

Komárom

53,8 11,2

6,8 35,9

4,9

15,9

Eötvös Loránd Sz.

Oroszlány

6,1

0,0

1,2

4,9

5,6

Bláthy Ottó Sz.

Tata

5,7

0,0

0,0

5,7

0,0

Jávorka Sándor Sz.

Tata

17,6

7,2

7,2

3,2

2,9

7,5

2,0

Bánki Donát Sz.

Tatabánya

12,5

0,4

2,0 10,1

10,3

35,5

44,0

Keresk. és Vendéglátóip. Sz. Kossuth Lajos Sz. Fellner Jakab Ki.

Tatabánya Tatabánya Tatabánya

9,8

2,1

1,6

6,1

3,8

17,8

99,5

24,3 28,2

6,2 3,5

1,0 17,1 3,5 21,3

5,5

28,0 20,3

Nógrád megye Szondi György Sz. Fáy András Sz. Borbély Lajos Sz. Kanizsai Dorottya Sz. Keresk. és Vend.ip. Sz.

Balassagyarmat Bátonyterenye Salgótarján Salgótarján Salgótarján

2,8 9,2 11,8 12,4 4,3

0,8 1,2 2,1 2,9 1,0

0,0 0,0 0,3 1,9 0,0

4,3 4,0 4,4 5,1 5,7

71,5 35,5 37,6 11,0 349,9 0,7 35,0 0,5

25,0 40,0 3,0 126,0 13,0 59,0 12,0 56,0 17,5 17,0

Komárom-Esztergom megye

3,9

2,1 8,1 9,3 7,6 3,3

0,5 14,0

3,0 3,3

6,0 20,0

11,5

8,0

0,0

2,3 3,1

0,0 0,0 4,1 6,7 2,1

0,5 0,5

23,4

26,0

0,5

4,0 9,0

2,0

5,0 1,0

16,0 64,0

16,0 2,0 78,0 12,5

5,0

111

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány Stromfeld Aurél Sz. Táncsics Mihály Sz. Lipthay Béla Sz.

Salgótarján Salgótarján Szécsény

24,7 34,1 7,0

Pest megye Bem József Sz. Károlyi Mihály Sz. Közgazd. és Informat. Sz. Török János Sz. Kossuth Zsuzsanna Sz. Gárdonyi Géza Sz. Kós Károly Sz. Károlyi István Sz. Madách Imre Sz. Eötvös József Sz. Református Sz., G. Kiskunlacházi Sz. Szterényi József Ki. Ipari Szk., Szmk. és Szi. Ádám László Sz. Toldi Miklós Sz. Pálóczi Horváth István Sz. Fáy András Sz. Mezőgazdasági és Erd. Sz. Petzelt József Sz. Csonka János Sz. I. Géza király Sz. Kereskedelmi Sz. Király Endre Sz. Selye János Középiskola Táncsics Mihály Sz. Zeneművészeti Szakközépi.

Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Dabas Dunakeszi Érd Fót-Gyermekváros Gödöllő Gyál Halásztelek Kiskunlacháza Monor Nagykáta Nagykőrös Nagykőrös Örkény Pécel Piliscsaba Szentendre Szigetszentmiklós Vác Vác Vác Vác Vác Vác

13,0 1,5 21,8 3,2 42,7 11,6 15,7 2,1 3,1 0,0 9,7 2,3 11,6 1,6 25,5 8,5 6,1 2,3 8,8 1,8 17,3 3,6 11,5 2,7 10,3 1,3 7,7 0,0 8,2 0,0 22,4 4,4 10,4 0,4 10,9 1,2 4,8 1,2 6,9 1,1 4,8 1,1 41,3 9,6 3,1 0,0 6,9 0,7 16,7 2,3 17,8 5,7 34,9 16,0

Somogy megye Mathiász János Ki. Híradásipari és Keresk. Sz. Építőipari, Faipari Sz. Müvelődésért Alapítv. Ki. Noszlopy Gáspár Sz. Pannon Lovas Akadémia Rippl Rónai József Sz. Szigeti Gy. Egészségügyi Sz. Széchenyi István Sz. Zichy Mihály Sz. Marcali Szakközépiskola Nagyatádi Szakképző Isk. Baross Gábor Sz. Krúdy Gyula Sz.

Balatonboglár Fonyód Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Marcali Nagyatád Siófok Siófok

23,6 6,3 1,6 15,8 15,0 3,4 0,7 10,9 6,5 0,6 1,0 4,8 4,0 0,0 0,7 3,3 31,6 12,3 3,4 15,9 29,1 13,1 11,6 4,4 11,7 1,8 2,3 7,5 36,1 0,8 0,0 35,3 7,7 0,7 0,5 6,5 23,8 8,5 1,9 13,4 16,7 4,8 0,0 11,9 10,7 3,8 0,4 6,5 19,7 4,3 2,1 13,3 14,1 5,4 0,9 7,8

5,7 5,6 0,6

3,8 15,2 1,6 26,9 3,2 3,2

0,8 0,5 1,8 1,8 0,0 0,0 0,8 1,1 0,3 0,4 3,6 0,9 0,0 0,7 0,0 0,5 1,4 4,0 0,0 0,0 0,0 4,3 0,0 0,9 1,1 5,3 0,0

10,7 18,1 29,3 11,8 3,1 7,4 9,2 16,0 3,6 6,6 10,1 7,9 9,0 7,0 8,2 17,5 8,6 5,6 3,6 5,8 3,7 27,4 3,1 5,3 13,3 6,9 18,9

4,6 5,5

4,7 5,6 4,5

2,9

3,5

5,2 2,1 3,3 5,1 3,1 5,2

4,1 4,1 4,4 5,6 4,3 4,3 4,9

4,6

Nyelvviszgaarány (%)

Felvételi arányok (%)

Írásbeli átlagpont

1. melléklet

8,7 32,5 0,0

8,2 39,6 21,3 4,7 3,8 0,0 2,5 4,0 2,2 7,5 6,4 0,0 1,9 2,2 13,3 5,0 6,5 0,0 3,8 5,9 2,9 40,2 9,7 1,4 9,4 1,3 11,3

4,8 14,0 4,9 4,8 29,5 8,0 5,7 0,0 6,3 5,8 5,6 4,2 4,7 16,3

Versenyek OKTV

OSZTV

Egyéb

Átlagpontszám 1,5

7,0

29,9 33,0 0,5

13,0 71,0 4,0

3,5 81,5 45,5 29,5

65,0 74,0 27,0 37,5 25,0 10,0

14,0 1,0

67,0

17,0 36,0

8,0 7,0

0,5

24,5

9,0 108,0 17,0 78,0 21,0 63,0

39,0

27,0

38,0

6,0

127,2 8,0 14,0 14,0 3,0 21,0

57,0 39,0 31,0

4,5

16,0 8,5

18,0 43,0 16,0 3,0

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Petőfi Sándor Sz. Fehérgyarmat II. Rákóczi Ferenc Sz. Kisvárda Szent László Sz. Kisvárda 139. Sz. Ipari Sz. Mátészalka Baross László Sz. Mátészalka Gépészeti Sz. Mátészalka Bethlen Gábor Sz. Nyírbátor Bánki Donát Sz. Nyíregyháza Lippai János Mg. Sz. Nyíregyháza Sipkai Barna Sz. Nyíregyháza Inczédi-Széchenyi István Sz. Nyíregyháza Széchenyi István Közg. Sz. Nyíregyháza Vásárhelyi Pál G., Sz. I. Nyíregyháza Wesselényi Miklós Sz. Nyíregyháza Vasvári Pál Sz. Tiszavasvári Lónyay Menyhért Sz. Vásárosnamény Tolna megye 504. Sz. Ipari Sz. Perczel Mór Sz. 516. Sz. Ipari Sz. Apáczai Csere János Sz. Apponyi Sándor Sz. Energetikai Szakképz. I. Bezerédj István Sz. Hunyadi Mátyás Ki., Sz.

24,7 6,9 2,1 15,7 16,7 4,2 0,9 11,6 45,5 10,5 4,7 30,3 13,1 2,0 1,3 9,8 10,9 2,6 3,5 4,8 38,7 6,1 4,8 27,8 19,9 1,3 0,4 18,2 36,8 5,8 5,7 25,2 21,9 7,2 3,3 11,4 47,2 9,8 2,6 34,7 18,8 2,9 1,0 14,9 67,8 24,6 4,6 38,7 52,6 4,6 10,4 37,6 15,5 1,6 1,3 12,6 16,6 3,4 1,9 11,4 19,3 2,0 1,2 16,1

Bonyhád Bonyhád Dombóvár Dombóvár Lengyel Paks Szekszárd Szekszárd Kelemen E-Szent-Györgyi A. Sz. Szekszárd Vályi Péter Sz. Tamási

11,6 1,3 2,3 8,0 18,2 6,6 0,0 11,6 15,4 1,6 1,2 12,7 23,5 4,1 2,5 16,8 5,0 3,0 0,5 1,5 71,3 15,9 16,4 39,0 24,6 5,6 0,9 18,1 15,6 1,1 1,1 13,3 20,6 3,9 0,5 16,3 15,8 2,1 0,0 13,7

Vas megye Műszaki Sz. Nádasdy Tamás Sz. Rázsó Imre Sz. Mezőgazd. és Keresk. Sz. Barabás György Ki. III. Béla Sz. Él.ipari és Földmérési Sz. Gépipari és Inform. Sz. Hefele Menyhért Sz. Herman Ottó Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Közgazdasági Sz. Művészeti Sz. Puskás Tivadar Sz. Savaria Szakközépiskola Teleki Blanka Sz. és G. Mezőgazdasági Sz.

7,5 0,0 0,0 7,5 31,6 9,3 1,5 20,9 4,4 0,0 0,7 3,6 11,0 4,6 2,8 3,7 11,4 1,1 0,8 9,5 27,9 2,9 2,0 22,9 11,7 2,9 1,9 6,8 54,4 3,8 11,3 39,2 8,8 1,2 1,6 6,0 27,1 6,3 7,1 13,7 37,3 7,4 0,5 29,4 40,8 10,4 1,1 29,2 38,5 18,2 0,5 19,8 25,5 2,4 1,3 21,8 20,3 1,3 2,9 16,1 10,8 0,6 0,0 10,3 7,0 0,0 3,5 3,5

Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Sárvár Szentgotthárd Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Vép

5,3 4,3 5,5

Nyelvviszgaarány (%)

Felvételi arányok (%)

Írásbeli átlagpont

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

112

5,0 3,8 7,2 3,9 4,3 4,1 4,3

21,9 5,9 15,7 8,5 5,5 6,6 5,6 5,5 2,9 34,2 3,2 36,8 7,9 2,4 7,4 10,6

5,9 3,3 5,1

13,3 37,4 3,9 20,4

7,1 5,1 4,7 5,0 3,9

37,2 27,7 20,2 15,3 37,7

5,4

25,5 3,6

3,7 3,3 4,2

5,9 4,2 5,2 4,2 6,8 5,6 6,1 4,1 3,7

7,1 12,6 11,5 23,2 9,8 8,8 81,6 47,0 10,6 6,6 9,2 1,8

Versenyek OKTV

OSZTV

Egyéb

Átlagpontszám

0,5

10,0 0,5

3,0

47,0 16,5

6,0

13,0 132,2 5,0 3,0 36,4 13,0 10,0 10,6 0,5 35,0 38,5 85,5 10,0

15,0 22,5 125,5 8,0

95,4 14,7 4,9

20,0 8,0 16,0 23,0 28,0 39,0 143,5 70,0 22,0

4,0 9,0 8,0 111,0 6,0 6,0 40,0 11,0

18,0 84,7 1,0 9,0 0,5 10,0 169,5 1,0 130,8

4,0

33,5 60,5 243,0 4,0 112,5 14,5 51,0

39,0 9,0 90,0 101,0 32,0 80,0 109,0 44,5 10,0 21,0 15,0

113

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány Veszprém megye Bánki Donát Sz. Bercsényi Miklós Sz. Szent-Györgyi Albert Sz. Széchenyi Ferenc Sz. Acsády Ignác Sz. Batthyány Lajos Sz. Jókai Mór Sz. Széchenyi István Sz. Faller Jenő Sz. Alapítványi Vend.ipari Sz. Dohnányi Ernő Sz. Jendrassik-Venesz Ki. Közgazdasági Sz. Táncsics Mihály Sz. Egry József Sz. és G. Reguly Antal Sz.

Ajka Ajka Ajka Balatonfüred Pápa Pápa Pápa Tapolca Várpalota Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Zánka Zirc

23,5 2,0 5,8 0,7 7,1 0,7 13,1 6,8 8,5 0,8 21,1 6,9 38,4 9,1 6,5 1,1 7,9 2,4 13,2 2,0 41,5 22,0 17,5 2,8 35,9 10,7 12,6 1,7 16,6 2,1 13,6 1,4

1,5 1,0 0,3 1,4 0,7 3,1 3,4 0,7 0,5 0,0 1,2 2,3 4,6 2,7 1,4 0,7

20,0 4,1 6,1 5,0 7,0 11,1 26,0 4,7 5,0 11,3 18,3 12,4 20,5 8,2 13,1 11,5

Zala megye Asbóth Sándor Sz. Közgazdasági Sz. Nagyváthy János Sz. Vendégl., Idegenf., Ker. Sz. Lámfalussy S. Sz. Cserháti Sándor Sz. Széchenyi István Sz. Thúry György Sz. Báthory István Sz. Csányi László Sz. Deák Ferenc Sz. és G. Ganz Ábrahám Sz. Kinizsi Pál Sz. Munkácsy Mihály Sz. Széchenyi István Sz. és G.

Keszthely Keszthely Keszthely Keszthely Lenti Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg

17,0 2,2 35,5 11,2 25,0 4,9 8,3 1,4 12,4 0,5 37,9 3,4 10,3 1,9 8,6 1,0 23,0 3,5 61,5 19,1 34,1 4,0 23,6 1,3 8,7 2,6 10,8 1,2 33,3 2,8

1,1 3,0 4,5 0,4 0,0 6,5 1,0 0,2 1,4 3,6 2,6 5,4 1,6 1,3 4,5

13,8 21,3 15,6 6,4 11,9 28,0 7,3 7,4 18,1 38,9 27,5 16,9 4,5 8,3 26,1

Budapest Hunfalvy J. Sz. Földes Ferenc Sz. Kalmár László Sz. Varga István Sz. Bay Zoltán Sz. Berzeviczy Gergely Sz. Bőrfeldolgozóipari Sz. Déri Miksa Sz. Kozma Lajos Sz. (Gervay) Postaforgalmi Sz. Bartók Béla Sz. és G. Kvassay Jenő Sz. Terézvárosi Keresk. Sz.

Budapest I. Budapest II. Budapest II. Budapest III. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest V. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI.

37,6 12,5 4,8 0,8 31,7 8,0 6,8 2,1 8,2 0,9 9,9 2,8 10,0 0,6 5,9 1,5 10,1 2,5 4,6 1,0 43,8 22,7 21,5 2,0 3,9 0,0

1,7 0,3 1,7 0,7 1,4 0,4 1,1 0,6 4,1 0,1 0,6 6,3 0,2

23,4 3,6 22,0 4,0 5,9 6,6 8,3 3,8 3,5 3,4 20,5 13,1 3,7

3,9 3,5 4,2 3,6 4,3 6,2 2,5 4,3

4,0 5,2 3,7 3,6 3,0

5,3 5,0 4,1 2,6 5,1 4,1 4,8 3,8 7,0 5,9 4,7

Nyelvviszgaarány (%)

Felvételi arányok (%)

Írásbeli átlagpont

1. melléklet

4,9 11,9 0,0 6,6 4,9 2,5 34,2 15,7 13,3 11,8 6,1 12,5 35,3 5,6 19,7 1,4

6,5 20,8 4,0 30,2 7,3 23,2 5,5 13,0 29,6 59,5 7,7 8,6 5,6

Versenyek OKTV

OSZTV

Átlagpontszám

9,0 5,0

2,0 10,0

26,2 16,5 21,0 122,0 25,2 1,0 5,5

41,0 26,0 10,0

92,7 37,5 53,7

109,0 33,0

11,5 5,0

7,0

1,0

61,0 1,5 229,6 9,5 136,3 48,0 68,5 9,0 9,5 0,5

5,1

6,4 3,0 4,2 3,6 4,7 1,8 3,7 3,9 2,5 2,5

83,7

67,8 6,9 13,2 6,6 0,0 20,1 0,0 0,0 6,5 5,3 15,5 3,2 1,6

Egyéb

9,5 211,5 31,0 0,5 6,5 15,5 9,0 10,5 118,0 18,4 52,4 5,0 9,0 204,0 4,0

6,0

2,0 5,0 28,0 135,5

76,0 21,0 80,0 8,0 13,0 14,0

90,5 11,0 7,0

17,0 4,0 5,0 10,0 15,0 17,0

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány Arany János Sz. Hajnik Károly Sz. és G. II. Rákóczi Ferenc Sz. Klauzál Gábor Sz. MODELL Divatiskola Vend., Idegenf. és Ker. Ki. Leővey Klára Sz. Schulek Frigyes Sz. Szász Ferenc Sz. Széchenyi István .Sz. és G. Békés Glasz Imre Sz. Fáy András Sz. Gundel Károly Sz. Ihász Dániel Sz. és G. Irinyi János Ki. Képző- és Iparművészeti Sz. Kézműipari Sz. Lengyel Gyula Sz. Puskás Tivadar Technikum Szabóky Adolf Sz. Szent István Közg. Ki. Teleki Blanka Sz. és G. Bercsényi Miklós Sz. Giorgio Perlasca Sz. Közgazdasági Sz. és G. Magyar Gyula Sz. Pataky István Sz. Dr. Hetényi Géza Ki. Fényes Elek Sz. Kelenföldi Műszaki Ki. Kolos Richárd Sz. Weiner Leó Sz. Kossuth Lajos Sz. Szigeti György Sz. Bánki Donát Sz. Bolyai János Sz. Dobos C. József Sz. Károlyi Mihály Sz. és G. Magyar Hajózási Sz. Móricz Zs. Ki. (Radnai) Taverna Vendéglátóip. Sz. Verebély László Sz. Egressy Gábor Sz. Építőipari és Díszítőműv. Sz. Kaesz Gyula Faipari Sz. Neumann János Sz. Petrik Lajos Sz. Szent István Király Sz. Varga Márton Sz. Wesselényi Miklós Sz.

Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV.

11,5 12,1 24,9 10,2 8,0 11,9 10,8 25,8 4,6 7,8 4,5 11,4 17,9 7,1 7,9 19,8 1,3 5,7 75,6 4,3 18,1 12,1 4,9 2,8 18,5 14,8 21,7 18,9 20,3 11,0 17,8 22,4 14,9 24,3 5,2 35,0 3,8 40,9 4,5 10,8 6,9 8,8 18,2 6,8 7,3 26,8 26,9 32,5 19,4 9,9

1,3 4,6 5,6 2,5 0,9 8,7 7,1 0,8 17,0 1,0 0,8 8,5 0,7 0,2 7,1 3,9 0,2 7,7 3,3 0,3 7,3 2,4 9,3 14,1 0,8 0,0 3,8 1,5 0,2 6,2 0,9 0,0 3,7 0,3 3,6 7,5 3,6 0,5 13,8 0,8 0,8 5,6 4,1 0,9 2,9 11,5 0,9 7,5 0,0 0,0 1,3 0,2 0,2 5,3 4,2 21,2 50,2 1,2 0,0 3,1 6,2 1,1 10,8 3,5 1,0 7,6 1,0 0,3 3,6 0,4 0,2 2,2 4,4 1,0 13,0 6,0 3,3 5,5 2,8 1,7 17,2 3,8 1,2 13,9 4,3 0,6 15,3 1,1 0,3 9,6 1,6 3,7 12,6 12,9 0,6 8,8 3,4 0,6 10,9 1,1 4,8 18,4 1,0 0,4 3,8 3,3 4,1 27,5 1,3 0,0 2,5 8,9 1,7 30,3 0,4 1,1 3,0 1,9 0,6 8,3 0,7 0,7 5,5 0,6 0,8 7,3 1,7 2,1 14,3 2,0 0,7 4,1 1,3 0,0 6,1 8,0 3,3 15,5 10,6 6,0 10,2 15,2 3,0 14,2 8,5 3,3 7,7 1,5 0,2 8,1

3,8 6,0 3,0 5,1 4,6 4,1 4,8 1,4 3,4 2,9 4,7 5,6 4,9 4,5 3,2 8,7 3,3 5,4 5,3 2,5 5,2 3,7 4,1 4,1 4,7 3,2 5,8 5,1 5,0 3,9 6,4 3,2 5,6 2,5 3,0 4,9 3,8 1,7 5,0 4,7 6,5 2,7 3,2

Nyelvviszgaarány (%)

Felvételi arányok (%)

Írásbeli átlagpont

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

114

Versenyek OKTV

OSZTV

Átlagpontszám

1,7 117,0 11,8 34,4 1,5 60,0 4,5 3,0 2,3 117,0 48,8 1,9 9,1 37,8 316,5 1,4 8,5 6,2 91,9 8,0 30,9 6,4 110,0 47,4 116,5 0,0 4,5 11,9 80,0 11,3 40,0 0,0 4,3 15,0 56,9 122,0 213,8 2,9 27,4 0,5 13,5 20,4 19,0 0,0 44,5 9,1 5,0 30,1 107,2 2,1 14,0 29,7 7,6 4,2 41,0 4,1 0,5 10,9 180,4 8,2 31,9 15,0 12,4 22,0 2,5 0,5 16,1 0,5 28,2 9,7 23,2 71,4 0,5 171,2 1,5 139,1 3,1 7,2 12,7 0,0 0,0 25,3 7,1 19,3 3,9 0,0

Egyéb

8,0

10,5

25,0 14,0

26,0 40,0

7,0 32,0 37,0 21,0 8,0 45,0 3,0

388,5 20,5 6,0 9,0

38,0 14,0 32,0 11,0 32,0

5,0

6,0 29,0 10,0

62,5 75,0 273,5

108,0 80,0

21,0 39,0

50,0 13,0

115

1. melléklet

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

Nyelvviszgaarány (%)

Középiskola neve

Írásbeli átlagpont

Felvételi arányok (%)

5,4 9,3 15,6 5,2 7,2 10,8 2,5 25,7 5,9 20,0 8,7 15,6 8,6 7,8 3,3 37,5 11,3 8,3 13,1 6,4

5,4 3,3

10,1 21,3

2,5 4,6 4,0 4,6 6,6

1,5 10,3 17,9 24,3 41,0 0,0 55,8 3,9 16,9 7,5 3,8 20,7 21,1 29,5 3,9 44,1 8,1

FF

Átlagos arány Bethlen Gábor Sz. Károly Róbert Sz. Tótfalusi Kis Miklós Sz. Csonka János Sz. Békésy György Sz. Közgazd. és Informat. Ki. Ganz Ábrahám Ki. Trefort Ágoston Sz. és G. 12. Sz. Ipari és Ker. Sz. Budapesti Külker. Sz. Eötvös Loránd Sz. Varga Jenő Sz. Adu Csepel Sz. Csepel Műszaki Sz. Csepeli Vendéglátóipari Ki. Genius Tehetséggondozó Ki. Kossuth Lajos Ki. Podmaniczky F. Sz. Vásárhelyi Pál Sz. Soós István Sz.

Budapest XV. Budapest XV. Budapest XV. Budapest XVI. Budapest XVII. Budapest XVIII. Budapest XIX. Budapest XIX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXII.

8,4 2,3 10,4 1,1 16,3 0,8 7,0 1,1 10,9 3,2 14,1 2,8 5,2 1,7 39,9 5,5 10,0 3,2 32,9 10,0 12,1 1,0 22,7 6,1 9,6 0,3 9,7 1,0 4,3 0,7 54,2 8,3 18,4 1,6 12,9 4,3 17,3 3,3 13,6 4,8

0,7 0,0 0,0 0,7 0,5 0,5 1,0 8,7 0,9 2,9 2,5 1,0 0,6 0,9 0,3 8,3 5,5 0,3 0,9 2,4

3,6 3,7 5,0 2,7 2,6 3,0 5,3 3,6 5,4

Versenyek OKTV

OSZTV

Egyéb

Átlagpontszám 16,5 0,5 98,0 0,5 0,5 35,0

36,4 24,7 7,7

9,0 10,0 11,0 16,0 95,5

32,5 12,0 1,0 10,0 27,0 147,0 31,5 3,5 9,0 16,0

41,0 10,0

VEGYES KÖZÉPISKOLÁK Baranya megye Nagy László Gimnázium Babits Mihály G. és Sz. Széchenyi I. G. és Sz. II. Béla Középiskola Zrínyi Miklós G. és Sz.

Komló Pécs Pécs Pécsvárad Szigetvár

41,8 15,2 72,6 36,1 41,5 13,7 11,3 2,6 29,4 8,2

3,7 9,3 5,2 0,0 3,1

22,8 27,3 22,6 8,8 18,1

6,6 8,8 6,6 5,3

36,2 68,8 23,7 20,0 13,9

Bács-Kiskun megye Szent László ÁMK G. Kodály Zoltán G. és Sz. Petőfi Sándor G. és Sz. Kossuth Lajos Sz. Dózsa György G. és Sz.

Baja Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunmajsa

43,2 9,7 75,2 43,7 47,6 17,5 11,0 2,0 31,6 6,8

2,8 3,4 4,2 0,0 1,2

30,7 28,1 26,0 9,0 23,6

5,7 7,6 7,6 3,8 6,7

22,5 35,8 40,5 0,0 18,3

Békés megye Farkas Gyula Sz. és G. Evangélikus G. Sz. Tevan Andor Sz. és G. Trefort Ágoston Sz. Kner Imre G. és Sz. Munkácsy Mihály Ki. Mezőgazdasági Sz. Táncsics Mihály G. és Sz. Ady Endre-Bay Zoltán G. Mezőgazd. és Él.ipari Sz. Vajda Péter G. és Sz. Péter A. G. és Szigeti E. S.

Békés Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Gyomaendrőd Gyula Kétegyháza Orosháza Sarkad Szabadkígyós Szarvas Szeghalom

13,6 46,6 36,7 17,1 48,6 14,9 5,9 57,0 20,5 8,9 55,7 49,4

1,2 4,9 3,2 1,2 5,3 0,5 0,0 5,5 1,9 0,9 5,7 6,9

8,9 22,8 24,1 13,5 27,9 12,5 5,9 28,5 12,8 5,8 33,6 25,3

5,1 6,5 5,4 3,8 7,0 4,7

2,9 39,8 19,2 5,0 57,1 6,1

7,1 5,5

44,2 10,7 4,3 38,7 41,5

3,5 18,9 9,5 2,4 15,4 2,0 0,0 23,0 5,7 2,2 16,4 17,2

7,2 7,1

1,0 32,5 1,0

1,5 2,0

8,0 8,0 6,0

10,0 5,0

18,0 1,0 1,5

18,5

61,0 27,5 3,5 18,0 6,0 17,7

0,5 1,5

46,0 12,0

1,5

84,0 310,5 8,5 13,0

3,0 5,0 58,0

60,0 0,5 162,0 33,0 11,0 3,0 44,5

6,5 26,0

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány Borsod-Abaúj-Zemplén megye Izsó Miklós G. Edelény Váci Mihály G. és Sz. Encs Kiss József G. és Sz. Mezőcsát Szent László G. és Sz. Mezőkövesd Kossuth Lajos G. és Sz. Miskolc József Attila G. és Sz. Ózd Serényi Béla G. és Sz. Putnok Kossuth Lajos G. és Sz. Sátoraljaújhely Bocskai István G. és Sz. Szerencs Eötvös József G. és Sz. Tiszaújváros Keresk. és Idegenforg. Ki. Tokaj Tokaji Ferenc G. és Sz. Tokaj

38,6 42,6 35,2 44,3 54,9 38,3 25,8 47,4 55,9 56,3 15,1 42,8

Csongrád megye Batsányi János G. és Sz. Kossuth Zsuzsanna Sz., G. Árpád Fejedelem G. és Sz. Juhász Gyula Sz. és G. Gábor Dénes G., Sz. Kossuth Zsuzsanna G. és Sz. Széchenyi I. G. és Sz. Tömörkény István G. és Sz. Zsoldos Ferenc Sz.

Versenyek OKTV

OSZTV

13,2 20,5 16,6 31,6 36,8 28,6 56,8 49,4 37,9 18,9 17,3

11,5

37,0 15,1 15,0 13,0 18,2 25,5 25,5 23,3 11,2

6,3 4,7 4,7 5,4 4,3 4,8 5,8 6,9 3,7

36,5 18,6 28,6 4,8 20,0 11,4 9,1 49,1 0,0

43,0

Kistelek Makó Szeged Szeged Szeged Szeged Szentes

67,7 24,0 24,3 7,0 27,1 11,0 14,4 1,4 31,0 9,3 34,1 7,6 33,9 8,1 60,4 34,2 14,3 2,9

Fejér megye Vajda János G. és Sz. Bánki Donát Sz. és G. Kolumbusz Kristóf G. és Sz. Velinszki L. G. és Sz. Árpád Sz. Szent István Sz. Tatay Sándor G., Sz. Tóparti G. és Sz. Váci Mihály Sz. Vörösmarty Mihály Sz.

Bicske Dunaújváros Etyek-Botpuszta Pusztaszabolcs Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár

21,6 4,4 3,1 14,0 34,4 5,1 4,2 25,1 43,8 8,3 12,5 22,9 9,9 3,3 0,3 6,3 20,8 2,8 1,5 16,6 12,7 6,9 0,8 4,9 24,4 5,8 0,8 17,8 73,6 30,8 11,5 31,3 11,5 2,1 0,2 9,2 11,6 2,2 5,7 3,8

4,3 5,3 6,1 6,2 4,0 4,0 3,7 7,7 2,8

8,3 23,0 33,3 11,4 4,9 0,9 23,9 68,3 2,1 4,3

8,5 0,5 235,7

Győr-Moson-Sopron megye Hunyadi János G. és Sz. Bercsényi Miklós G. és Sz. Krúdy Gyula G. és Sz. Petz Lajos Sz. Szent-Györgyi A. G. és Sz. Eötvös József G. és Sz. Vas- és Villamosip. Sz., G.

Csorna Győr Győr Győr Győr Sopron Sopron

39,0 5,1 32,4 2,9 72,6 19,8 31,0 1,4 29,8 3,0 41,2 3,4 39,0 5,9

5,9 3,4 7,9 1,1 4,9 4,5 6,2

28,1 26,1 44,9 28,5 21,9 33,3 26,9

5,8 4,0 7,1 5,9 4,3 5,3 4,7

9,9 8,8 81,8 10,8 16,4 13,8 29,2

0,5 68,0 64,5 6,0

Hajdú-Bihar megye Veres Péter Gimnázium Arany János G. és Sz.

Balmazújváros Berettyóújfalu

32,2 10,7 44,3 16,9

1,7 19,7 3,8 23,6

6,4 6,8

29,5 24,7

Hódmezővásárhely

6,7 2,2 1,1 0,0 3,5 1,0 0,4 2,9 0,3

Egyéb

Átlagpontszám

4,9 5,8 6,0 6,4 6,3 7,0 8,2 6,8 6,0 6,9 5,2 6,9

Csongrád

8,5 7,1 23,0 10,8 6,3 25,5 8,1 3,2 23,9 13,6 6,3 24,4 16,6 8,0 30,4 14,0 2,5 21,8 12,6 3,1 10,1 15,4 5,6 26,4 17,9 7,3 30,7 17,6 15,5 23,2 2,5 1,0 11,6 16,2 3,5 23,0

Nyelvviszgaarány (%)

Felvételi arányok (%)

Írásbeli átlagpont

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

116

10,0 1,0 5,0

22,0

0,5

6,0

34,5 9,0 24,0 23,0 132,0

24,3

33,0

24,0 73,8 24,0

399,0

63,0

63,0

93,9

65,0 78,5

2,0

20,0

4,5

16,0 11,5 7,0 7,0 24,5 40,0

14,5

7,5

8,0 42,0 20,0 47,0 12,0 1,0 172,0 18,0 76,0

179,0 66,0 7,0 61,0

196,7

76,0

14,5 0,5

27,0

117

1. melléklet Nyelvviszgaarány (%)

Versenyek

Írásbeli átlagpont

Felvételi arányok (%)

Irinyi János G., Sz. I. Rákóczi György G. és Sz. Görög Katolikus G. és Sz. Szilágyi Dániel G. és Sz. Kőrösi Csoma S. G. és Sz. Vásárhelyi Pál G. és Sz. Karacs Ferenc G. és Sz.

Debrecen Derecske Hajdúdorog Hajdúhadház Hajdúnánás Polgár Püspökladány

28,6 34,8 58,0 19,7 55,6 43,5 44,9

7,3 14,5 22,2 4,9 17,9 13,0 14,9

16,5 17,4 31,0 11,5 29,5 24,9 23,1

4,4 7,0 6,6 4,3 7,3 5,3 7,0

8,5 28,9 18,6 7,0 45,4 26,5 29,7

Heves megye Gárdonyi Géza G. és Sz. Kossuth Zsuzsa Sz. Neumann János G. és Sz. Remenyik Zs. G. és Sz. Bajza József G. és Sz. Eötvös József Ki. Március 15. G. és Sz.

Eger Eger Eger Füzesabony Hatvan Heves Lőrinci

61,8 35,3 73,6 25,6 60,3 41,4 3,4

21,2 6,9 33,6 5,4 0,0 29,9 32,3 11,0 30,3 6,4 3,2 16,0 16,0 8,6 35,6 13,7 5,3 22,4 0,0 0,0 3,4

6,4 5,9 7,9 4,4 6,9 5,8

34,3 8,0 1,0 32,9 68,3 140,0 261,3 2,9 11,0 43,1 1,0 0,5 31,6 7,5

Jász-Nagykun-Szolnok megye Mészáros Lőrinc G. és Sz. Deák Ferenc G. és Sz. Liska József Sz. és G. Gábor Áron G. és Sz. Szentannai Sámuel Sz. és G. Móricz Zsigmond G. és Sz. Nagy László G. és Sz. Veress J. Sz. és József A. G. Damjanich János Sz. és G. Szegedi Kis István G. Teleki Blanka G. és Sz. Tiszaparti G. és Sz. * Hajnóczy József G. és Sz. Kossuth Lajos G. és Sz. Ványai Ambrus G., Sz. Gimnázium és Műszaki Sz.

Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Karcag Karcag Kisújszállás Kunhegyes Kunszentmárton Martfű Mezőtúr Mezőtúr Szolnok Tiszaföldvár Tiszafüred Túrkeve Újszász

38,6 55,3 42,3 47,6 16,2 42,0 25,2 24,9 17,2 44,1 44,5 81,1 50,1 45,7 29,4 18,9

9,9 14,7 4,4 16,8 5,9 13,4 4,2 7,4 4,7 13,4 12,6 26,0 15,2 17,7 6,4 3,3

26,9 37,4 33,4 25,1 8,6 26,2 20,7 16,0 12,2 25,3 28,7 51,3 31,2 23,0 18,9 14,8

5,7 6,2 5,1 7,5 5,8 4,9 4,9 5,0 6,9 5,7 7,1 6,6 7,2 7,0 4,3

20,4 39,6 14,8 54,3 6,6 23,0 2,2 14,7 6,5 32,3 21,6 30,9 38,6 45,6 27,6 13,0

Dorog

25,1

4,0

2,2 18,8

5,9

17,5

Árpádházi Szent Erzsébet Sz. Esztergom

33,3

9,5

2,7 21,1

5,9

13,5

7,0

Táncsics Mihály G. és Sz.

Kisbér

28,6

3,3

2,9 22,4

5,6

14,0

0,5

Pech Antal Sz. és G.

Tatabánya

23,4

3,7

4,6 15,2

5,4

10,9

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány 4,7 2,9 4,8 3,3 8,3 5,5 6,9

1,7 3,2 4,6 5,7 1,7 2,3 0,3 1,5 0,3 5,4 3,3 3,8 3,7 5,1 4,2 0,9

OKTV

OSZTV

Egyéb

Átlagpontszám 4,0

79,5

171,0

86,0

23,0

1,0 4,5 0,5 5,0

14,0

0,5 12,0 10,0 4,5 174,0 7,0 6,0 3,0 16,0 72,5 20,0 11,0 23,5 20,5 6,0 7,5

13,0 0,5 153,0

73,0 485,0 8,0 89,0 105,0

1,0 13,0 43,0 23,0 22,0 8,0

13,0 112,0 51,0 91,5 0,5

Komárom-Esztergom megye K.-E. Megyei Önk. G. és Sz.

4,0 9,0 0,5

5,0

5,0

123,0

Nógrád megye Bérczy Károly Középiskola

Balassagyarmat

1,1

0,0

0,2

Mikszáth Kálmán Ki.

Balassagyarmat

12,5

1,5

0,5 10,5

4,1

5,4

Szent-Györgyi A. G. és Sz.

Balassagyarmat

55,4 17,4

4,0 34,0

6,0

27,4

4,0

28,0

Mikszáth K. G. és Sz. *

Pásztó

53,6 12,7

8,9 32,0

7,4

71,1

6,0

117,0

Kőrösi Csoma S. G. és Sz.

Szécsény

59,6 19,5

7,8 32,3

7,0

42,6

0,9 3,0

3,0

9,0

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

118

Írásbeli átlagpont

Nyelvviszgaarány (%)

Felvételi arányok (%)

Kinizsi Pál G. és Sz.

Abony

33,1

9,3

3,4 20,3

5,6

12,2

Petőfi Sándor G. és Sz.

Aszód

39,9 11,9

3,8 24,2

6,0

40,0

Illyés Gyula Ki.

Budaörs

74,2 33,0 11,3 29,9

7,9

90,2

Táncsics Mihály G. és Sz. Baktay Ervin G. és Sz. Flór Ferenc G. és Sz. József Attila G. és Sz. Damjanich J. G. és Sz. Bolyai János G. és Sz. Német Nemzetiségi G. és Sz. Széchenyi István Sz. Bálint M. G. és Sz. Boronkay György Ki. és G.

Dabas Dunaharaszti Kerepestarcsa Monor Nagykáta Ócsa Pilisvörösvár Százhalombatta Törökbálint Vác

45,7 11,4

7,2

55,6

34,6 19,1 43,8 31,8 40,6 44,4 36,9 28,6 66,4

5,5 3,7 5,6 2,8 11,8 5,2 9,4 1,7 12,4 3,5 11,8 3,3 5,6 3,7 6,5 2,0 14,8 16,9

25,3 10,7 26,9 20,7 24,6 29,3 27,5 20,1 34,7

5,1 3,9 6,3 6,5 6,3 6,2 5,5 4,3 7,2

32,9 12,1 29,7 38,4 42,0 68,4 24,9 27,0 50,1

Somogy megye Dráva Völgye Ki. Széchényi Ferenc G. és Sz. Nagyváthy János Ki. Mátyás király G. és Sz. Eötvös Lóránd Ki. Kinizsi Pál Sz. és G. Munkácsy Mihály G. és Sz. Ady Endre G. és Sz. Rudnay Gyula Ki.

Barcs Barcs Csurgó Fonyód Kaposvár Kaposvár Kaposvár Nagyatád Tab

31,9 41,1 32,0 55,5 37,4 13,1 61,7 42,7 33,1

9,7 13,4 8,2 19,8 2,6 2,4 22,0 11,4 13,0

4,2 2,8 5,0 8,0 6,1 3,1 9,1 8,8 2,9

18,0 24,9 18,8 27,7 28,7 7,6 30,6 22,5 17,1

5,9 7,4 6,5 7,3 4,6 4,1 7,1 7,0 6,6

51,9 43,3 23,2 40,7 15,5 4,8 51,9 35,1 31,6

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Vay Ádám G., Sz. és Szakisk. Baktalórántháza Ady Endre G. és Sz. Csenger Váry Emil Gimnázium Demecser Móricz Zsigmond G. és Sz. Ibrány Budai Nagy Antal Sz. Nagykálló Korányi Frigyes G. Nagykálló Báthory I. Gimnázium Nyírbátor Művészeti Sz. Nyíregyháza Zay Anna G. és Sz. Nyíregyháza Teleki Blanka G. és Sz. Tiszalök Bajcsy-Zsilinszky E. G. és Sz. Újfehértó Kandó Kálmán Sz. Záhony

23,7 37,5 37,2 28,1 35,0 51,8 56,4 32,6 48,8 17,3 30,3 31,5

1,9 9,1 6,0 4,8 6,9 18,5 17,4 12,1 10,0 2,8 5,8 3,4

0,9 2,1 2,7 0,0 3,9 7,8 5,3 0,6 1,4 1,9 4,1 5,7

20,8 26,4 28,6 23,3 24,2 25,5 33,7 19,9 37,3 12,6 20,3 22,4

4,3 5,0 7,1 5,0 4,9 6,2 6,2 5,6 5,2 5,0 5,6 4,3

1,6 23,0 6,8 4,4 11,1 49,7 68,2 7,3 9,4 9,8 8,5 3,6

Tolna megye Ady Endre Ipari Sz. I. Béla G. és Ki. Csapó Dániel Sz.

Szekszárd Szekszárd Szekszárd-Palánk

32,9 5,5 67,8 17,5 16,3 4,4

3,9 23,6 7,8 42,4 1,6 10,3

6,9 7,2 3,1

35,1 52,1 8,2

Vas megye Tinódi Sebestyén G. és Sz. Béri-Balogh Ádám Sz.

Sárvár Vasvár

59,4 13,0 13,5 1,4

9,4 37,0 1,9 10,2

7,3 5,0

57,2 8,0

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány

Versenyek OKTV

OSZTV

Egyéb

Átlagpontszám

Pest megye

5,4 29,0

24,2

28,0

27,0

10,0

121,0

11,0

2,0

10,0

23,0

0,0 23,5

8,0 27,0 43,0 19,0 74,5 0,0 23,0

89,0 352,9

672,5

16,0 19,5 0,5 1,0 1,5

270,5 32,0 30,0 45,5 73,0

19,0 2,0 14,5 0,5 0,5

8,5 9,0

94,0 5,5 11,5 97,0

4,0 0,5

119,0 46,0 9,0

2,0

8,0 3,0

1,0

43,0

28,0 8,0 7,0 18,0

21,0

9,0

33,1

79,0 57,5 21,0

1,5 17,5

28,5 6,0

119

1. melléklet

Írásbeli átlagpont

Nyelvviszgaarány (%)

Felvételi arányok (%)

Veszprém megye Bródy Imre G. és Sz. Lóczy Lajos G. és Sz. Öveges József Sz., G. Türr István G. és Sz. Ipari Sz. és G. Padányi Bíró Márton G. III. Béla Gimnázium

Ajka Balatonfüred Balatonfűzfő Pápa Veszprém Veszprém Zirc

57,6 56,3 32,0 64,3 36,7 63,2 45,5

18,2 7,6 31,8 19,2 6,7 30,3 7,1 4,9 20,1 18,5 10,3 35,5 9,1 7,7 19,9 19,8 9,0 34,4 13,6 5,5 26,4

7,1 6,6 3,2 7,6 5,0 6,1 5,9

64,8 76,2 7,9 49,9 15,6 34,2 39,6

Zala megye Gönczi Ferenc G. Batthyány Lajos G. és Sz. Dr. Mező Ferenc G. és Sz.

Lenti Nagykanizsa Nagykanizsa

55,9 9,2 9,9 36,8 79,6 30,2 12,3 37,2 47,3 15,8 4,0 27,5

6,0 7,9 6,0

39,9 73,0 35,4

Budapest II. Budapest III. Budapest III. Budapest IV. Budapest IV. Budapest V. Budapest VI. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest IX. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XII. Budapest XIII. Budapest XIV. Budapest XV. Budapest XVI. Budapest XVIII. Budapest XIX. Budapest XXI. Budapest XXI.

19,2 4,4 39,1 6,4 21,0 3,6 15,2 3,7 24,1 2,5 44,1 12,6 12,7 4,5 15,6 4,4 22,5 2,5 10,3 1,0 12,7 2,7 30,8 6,6 15,1 1,6 39,3 12,3 13,0 3,2 13,5 3,4 7,1 1,8 33,1 6,6 15,1 3,4 10,2 3,4 7,5 1,8 11,1 1,6

4,3 4,4 4,7 4,5 5,4 7,1 5,1 5,9 4,4 4,5 3,7 5,6 3,5 5,6 3,7 5,2 2,7 5,0 4,7 4,2 2,5 4,6

12,9 24,2 12,4 10,7 21,9 101,5 7,0 26,8 3,4 5,4 11,0 18,8 7,4 36,1 8,9 11,2 19,0 23,5 16,8 9,2 2,9 7,4

Középiskola neve

Középiskola székhelye

F/L FTE FME

FF

Átlagos arány

Budapest Zsigmond téri G., Sz. Bláthy Ottó Titusz Sz. és G. Kossuth Zsuzsa Sz. és G. Kanizsai Dorottya Sz., és G. Kéttannyelvű Sz. és G. Xantus János Ki. Pesti Barnabás Sz. Bókay János Sz. és G. Humán Középiskola Jelky András Sz. és G. Szily Kálmán Sz., G. Mechatronikai Sz. és G. Öveges József Ki. Kiss János Ki. Katona J. Sz. és G. Batthyány Strattmann L. Sz. és G.

Petőfi Sándor Sz. és G. Corvin Mátyás G. és Sz. Pogány Frigyes Sz. és G. Semmelweis Ignác Sz. és G. Csete Balázs Ki. Fodor József Sz. és G.

3,3 4,6 2,5 1,0 3,9 0,8 1,7 0,9 2,9 0,2 2,9 5,1 1,4 3,2 0,9 0,7 0,8 5,1 1,9 1,6 0,3 0,9

11,5 28,0 15,0 10,5 17,7 30,7 6,5 10,3 17,1 9,1 7,1 19,2 12,1 23,9 8,9 9,4 4,6 21,4 9,7 5,2 5,4 8,6

Versenyek OKTV

OSZTV

Egyéb

Átlagpontszám

0,5 0,5

22,0 20,0

71,0 145,0

28,5 3,0 163,4

60,0 105,0 104,0 6,0

0,5 55,0 4,0

16,0

0,5 363,0 15,0

106,0 27,0

10,0 27,0

11,0 160,4 104,0 55,0

74,0 99,0 15,0 27,0 16,0

35,0 65,7 26,0 19,0 31,0

5,0 28,0 6,0 5,0

0,5 8,0 0,5 4,5 10,0 6,0

19,0 6,0 1,0

4,0

28,0

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

120

2. MELLÉKLET – A KÖZÉPISKOLÁK FELVÉTELI ÍRÁSBELI ÁTLAGEREDMÉNYEI TANTÁRGYANKÉNT, 2000–2004 A felvételi írásbeli átlageredmények 15 pontos rendszerben láthatók. A táblázat csak azokat az iskolákat tartalmazza, amelyek tanulói az 5 év alatt tárgyanként legalább 16 dolgozatot írtak. Az írásbeli vizsgákon csak azok a tanulók vesznek részt, akiket erre a felvételi vizsgaszabályzat kötelez. 2.1.

A középiskolák felvételi írásbeli átlageredményeinek összesített adatai tantárgyanként

Angol Biológia Fizika Földrajz Francia Kémia Közgazdaság Magyar Matematika Német Történelem

2.2.

Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám Iskolák száma Átlagpontszám

Kiváló

Jó

Átlagos

Gyengébb

Gyenge

Összesen

51 10 felett 41 11 felett 69 10 felett 3 10 felett 10 11 felett 14 10 felett 7 10 felett 27 9 felett 21 9 felett 38 10 felett 12 9 felett

97 9–9,9 67 10–10,9 41 9–9,9 10 9–9,9 12 10–10,9 15 9–9,9 13 9–9,9 90 8–8,9 76 7–8,9 58 9–9,9 94 7–8,9

97 8–8,9 101 8–9,9 80 7–8,9 36 7–8,9 19 8–9,9 72 7–8,9 28 7–8,9 125 7–7,9 102 5–6,9 98 7–8,9 199 5–6,9

16 7–7,9 27 7–7,9 29 6–6,9 14 6–6,9 4 7–7,9 31 6–6,9 24 6–6,9 135 6–6,9 160 4–4,9 20 6–6,9 110 4–4,9

3 7 alatt 20 7 alatt 85 6 alatt 9 6 alatt 4 7 alatt 35 6 alatt 28 6 alatt 88 6 alatt 204 4 alatt 12 6 alatt 127 4 alatt

264 256 304 72 49 167 100 465 563 226 542

A középiskolák felvételi írásbeli átlageredményeinek részletes adatai tantárgyanként, megyék szerinti bontásban

120

Komló Komló Mohács Mohács Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs

6,7

3,8 5,4

8,1

6,5

10,4 10,4 11,3 10,1 10,8 9,4 8,4 6,3 5,3 9,8 10,4 10,5

5,1

6,3 7,2

7,6 11,1

4,0 8,8

8,7 9,7 6,5 7,0 9,6

4,8 5,9 3,5 6,0 10,8 2,0 1,8 5,3 5,8 7,3 8,5 8,1 8,3 3,3 11,2 4,2 7,7

Történelem

9,3

6,1 10,4

Német

7,1

6,8 7,6

Matematika

8,0

5,6

Magyar

8,9

Közgazdaság

3,0 6,0

Kémia

9,7

Francia

8,0

Földrajz

Fizika

Baranya megye Kazinczy Ferenc Sz. Nagy László Gimnázium Dr. Marek József Sz. Kisfaludy Károly G. 500. Sz. Angster József Sz. 508. Sz. Kertvárosi Sz. Apáczai Csere János G. Árpád Fejedelem G. és Sz. Babits Mihály G. és Sz. Janus Pannonius G. és Sz. Keresk., Id.f. és Vend. Sz. Kodály Zoltán G. Leőwey Klára G.

Középiskola székhelye

Biológia

Középiskola neve

Angol

G.=Gimnázium, Sz.=Szakközépiskola, Ki.=Középiskola, Int.=Intézet

4,4 5,5 5,0 8,3

5,1 7,6 8,5 8,2 4,8 5,7 8,9

Bács-Kiskun megye Hunyadi János G. és Sz. Bányai Júlia Sz. I. III. Béla G. Jelky András Sz.

Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Siklós

Szent László ÁMK G. Türr István Sz. Radnóti Miklós G. és Sz. Dózsa György Ki. Kossuth Zsuzsa Sz. Szent István G. ÁFEOSZ Ker., Közg. Sz. Bányai Júlia G. Bolyai János G. Kada Elek Sz. Kandó Kálmán Sz. Katona József G. és Sz. Kocsis Pál Sz. Kodály Zoltán G. és Sz. Lestár Péter Sz. Németh László G. Piarista Gimnázium Református Koll. G.-a Széchenyi István Sz. Ward Mária G. és Sz. Petőfi Sándor G. és Sz. Közgazdasági Sz. Móra Ferenc G. Petőfi Sándor Sz. Bibó István G. II. Rákóczi Ferenc Sz. Szilády Áron G. Dózsa György G. és Sz. Baksay Sándor G. és Sz. Zrínyi Miklós G. és Sz. Móricz Zsigmond G.

Bácsalmás Baja Baja Baja Baja Baja Baja Jánoshalma Kalocsa Kalocsa Kalocsa Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunmajsa Kunszentmiklós Szigetvár Tiszakécske

Békés megye Mikes Kelemen Ki. Szegedi Kis István G.

Battonya Békés

Magyarországi Németek G.-a

9,2 4,9

8,1

10,0

8,4 7,7

8,7

6,8

8,4 7,5

7,2 7,4 7,4 6,0

3,8 8,3

6,9

8,6

6,3

9,2 11,3 10,3

9,5

9,2

9,7

9,5 5,7 7,2 5,6

8,3 9,6 12,3

8,2 8,8 10,4 11,8 13,4 8,6 11,0 8,9 7,9 8,0 10,3 10,4 10,5 5,4 9,1

9,9 9,3 9,2 10,1

8,3

8,5 9,9

7,9 7,1 8,0

10,9 9,1 8,5 7,6

9,0

8,5 8,5 7,9 5,9

8,3 6,5

7,4 9,0

6,6

8,2 8,4 7,0 7,9

8,1 5,7

8,9 10,4

7,1

9,9 10,4

9,0

6,8

8,4 7,4

9,2 3,2

10,0

8,4

7,6 5,8 8,9 6,6 7,6 6,5 8,0 6,5 6,9 6,6 8,7 8,3 9,5 8,1 7,5

7,4 6,0 8,0 7,1 8,9 6,1 6,6

7,7 6,8

Német

Matematika

Magyar

Közgazdaság

Kémia

Francia

9,6

Földrajz

9,3

Fizika

Biológia

Magyar–német I. központ Nagy Lajos G. Pollack Mihály Sz. Radnóti Miklós Sz. Református Kollégium G. Széchenyi I. G. és Sz. Testnevelési Alternatív Ki. Zipernowsky Károly Sz. Táncsics Mihály G. és Sz.

Középiskola székhelye

Angol

Középiskola neve

Történelem

121

2. melléklet

6,8 11,2 6,5 9,2 2,3 4,9

8,4 7,1 3,0 4,2

4,6 3,4 3,2 6,2

6,0 3,0 4,6 6,1

8,1 2,8 8,8

7,9

9,5

6,4 10,7 3,8 5,4 7,7 5,9 8,7 4,8 9,8 6,0 6,3 5,3 7,8

7,6

9,2

8,2

1,5 7,0 7,5 3,2 5,2 6,2 4,1 7,0 2,7 7,0 5,8 5,6

9,4

8,3 9,1

7,5 1,5 7,6 6,2 4,7 5,9 5,3 4,3 8,1 5,3 8,7 6,5 4,8 7,7 5,7 6,6 2,8 3,4 7,0 7,6 3,8 7,3 7,5 4,3 7,6

8,5 4,2 5,4

6,8 4,4 6,1 5,9 6,4 5,0 8,5

3,5

4,8 5,0

Belvárosi Á. I. és G. Evangélikus G. Sz. Gépészeti és Szám.techn. Sz. Hugonnai Vilma Sz. Kemény Gábor Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Rózsa Ferenc G. Széchenyi István Sz. Tevan Andor Sz. és G. Trefort Ágoston Sz. Vásárhelyi Pál Sz. Kner Imre G. és Sz. Erkel Ferenc G. Karácsonyi János G. N. Balcescu Román G. Petőfi Sándor G. Hunyadi János G. és Sz. Táncsics Mihály G. és Sz. Ady Endre-Bay Zoltán G. Vajda Péter G. és Sz. Péter A. G. és Szigeti E. S.

Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Gyomaendrőd Gyula Gyula Gyula Mezőberény Mezőkovácsháza Orosháza Sarkad Szarvas Szeghalom

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Izsó Miklós G. és Sz. I. Edelény Váci Mihály G. és Sz. Encs Irinyi János Középi. Kazincbarcika Jókai Mór Középi. Kazincbarcika Ságvári Endre G. Kazincbarcika Surányi Endre Szk. I. G.-a Kazincbarcika Kiss József G. és Sz. Mezőcsát Szent László G. és Sz. Mezőkövesd Andrássy Gyula Ki. Miskolc Avasi Gimnázium Miskolc Baross Gábor Sz. Miskolc Berzeviczy Gergely Sz. Miskolc Bláthy Ottó Vill.ipari Sz. Miskolc Debreczeni M. G. és Sz. Miskolc Diósgyőri Gimnázium Miskolc Diósgyőr-Vasgyári Sz. Miskolc Eötvös József Sz. Miskolc Fáy András Közgazd. Sz. Miskolc Földes Ferenc G. Miskolc Fráter György G. Miskolc Gábor Áron Műszaki Ki. Miskolc Herman Ottó G. Miskolc Kandó Kálmán Sz. Miskolc Korányi Sándor Sz. Miskolc Kós Károly Építőipari Sz. Miskolc Kossuth Lajos G. és Sz. Miskolc Lévay József G. Miskolc Szemere Bertalan Sz. Miskolc

10,2 10,6

6,4

8,5 6,8 5,8 7,0 3,3

9,2 11,6 11,8 9,5 7,6

8,9 10,5

8,7 8,0

5,0

8,0 6,3 6,3

6,0 9,1 10,3

8,0

8,9

8,1

8,7

9,2

8,1 9,4

7,1 9,6

9,0

8,3 9,4

7,7

8,6

10,3

6,8 7,9 6,4 6,1 7,2 5,3 7,8 5,4 8,0 7,8

7,1

10,7 7,3

7,1

5,2

6,1 8,6 4,5 8,3

9,3 10,2 4,7 9,1 6,9

5,0 6,3

6,9 4,6

8,1

4,8 7,1

8,3

9,2

5,3

7,8 9,6 10,6 11,1 9,1 11,6 10,1 10,7

8,9 5,9 1,8

8,2

7,7

9,5

6,2

13,0

8,9

10,9

7,9

6,2 7,4

5,5 6,3 6,0 6,2 7,8 7,2 7,3 6,1 8,0 6,1 5,4 6,1 3,7 6,8 5,5 6,0 9,0 8,5 5,8 9,3 4,4 5,1 5,2 5,9 7,0 4,5

Történelem

Német

Matematika

Magyar

Közgazdaság

Kémia

Francia

Fizika

Biológia

Középiskola székhelye

Angol

Középiskola neve

Földrajz

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

122

7,1 4,3 3,8

7,9 6,2 2,6

3,8 2,5 7,3 6,5 3,6 2,9 3,6 6,5 5,7

2,9 9,4 9,5

8,6

5,0 10,9 4,3 6,0 9,3 4,8 5,4 6,8 4,5

4,2 4,1 5,8

7,7

2,4 5,5 6,0 2,7 5,9 10,3 1,9 4,1 9,8 4,0 4,7

7,0

4,2 8,2 6,3 2,4 7,5 2,4

6,2 9,3 5,7

2,1 4,8

9,6

7,4 4,9 4,8 3,8 6,1 8,0 4,3 5,6 6,3 5,5 6,6 3,3 7,2 7,4

4,5 5,7 4,3 3,2 6,3 2,4 5,2 5,8 3,6 6,1 2,7 3,5 4,8 5,0 3,3 3,2 4,1 7,6 5,8 2,8 7,4 3,9 2,9 3,5 5,3 2,2

123

Csongrád megye Batsányi János G. és Sz. Sághy Mihály Ipari Sz. Bethlen Gábor G. Corvin Mátyás Sz. Eötvös József Sz. Gregus Máté Sz. Kossuth Zsuzsanna G. és Sz. Árpád Fejedelem G. és Sz. Erdei Ferenc Sz. József Attila G. Csonka János Sz. Deák Ferenc G. Déri Miksa Ipari Sz. Dugonics András G. Eötvös József G. Gábor Dénes G., Sz. Karolina Gimn. Kossuth Zsuzsanna G. és Sz. Kőrösy József Sz. Krúdy Gyula Sz. Móra Ferenc Sz. Radnóti Miklós G. Ságvári Endre G. Széchenyi I. G. és Sz. Tisza Lajos Sz. Tömörkény István G. és Sz. Vasvári Pál Sz. Vedres István Sz. Boros S. Sz. Horváth Mihály G. Fejér megye Vajda János G. és Sz. Bánki Donát Sz. és G.

6,7

7,0

8,9

9,3

7,8

5,2

9,0 9,8 8,9

7,6 6,0

6,6 9,5

6,9 5,4

9,7

5,9 5,5 5,3

8,7 10,1 6,3

Csongrád Csongrád

8,2

7,6

Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely

9,5 10,2 10,8

Bicske Dunaújváros

6,0 5,2

9,1 10,6 7,7 10,4

Kistelek Makó Makó Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szentes Szentes

8,0

8,5

9,1

6,5

1,3

5,3

6,8

8,8

8,2 1,8 4,7

6,2

7,6

7,9 5,7 9,5 7,1 7,2 7,8 6,1 6,7 6,5 6,4 7,0 7,9

6,4 4,9

4,0 5,7

5,8 8,7 10,0

7,9

6,2

9,1 10,0 7,4 9,3 11,2 8,4 5,7 9,0 4,9

8,2 6,7

8,8

5,7

10,3 11,9 11,1 10,4 11,0 12,1

6,1

7,7

8,3

7,8 6,4 5,9 8,8 5,8 7,2

7,1

9,9

8,9

9,3 10,8

8,4

10,0 8,2

8,4

3,9 6,9

9,0

8,5

5,7

8,0

5,1 4,6 7,1 6,1 6,0 5,7 2,9

6,5 5,5 5,4 3,6

7,1 8,4 8,0

3,9

4,9

6,6 4,4

5,9

5,4 4,1 6,1 6,1

5,7

5,3

8,3 2,9 3,7

6,2

5,7 1,4 7,0

3,0 8,2

10,7

2,4 5,0 4,1 6,1 3,6

Történelem

6,8

Német

7,3

Matematika

Kémia

9,7

Magyar

Francia

8,5

Közgazdaság

Földrajz

Miskolc Miskolc Ózd Ózd Ózd Putnok Sárospatak Sárospatak Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely Szerencs Szikszó Tiszaújváros Tokaj

Fizika

Szentpáli István Sz. Zrínyi Ilona G. Bródy Imre Ki. és G. József Attila G. és Sz. Széchenyi István Sz. Serényi Béla G. és Sz. Árpád Vezér G. Református Koll. G.-a Kossuth Lajos G. és Sz. Közgazdasági Sz. Szepsi Laczkó Máté Sz. Bocskai István G. és Sz. Csík Ferenc Gimnázium Eötvös József G. és Sz. Tokaji Ferenc G. és Sz.

Középiskola székhelye

Biológia

Középiskola neve

Angol

2. melléklet

9,4

7,3 8,0 9,1

6,3

7,0 6,6 11,9

7,3

3,5 4,4 3,1 5,6 1,8 6,1 4,6 7,9 4,9 3,6

3,6 3,7 7,0 9,0

6,9

6,0 1,6 1,7 8,1 9,2 3,3

8,1

7,8 4,9 3,0 6,7 2,9 5,4

9,7

7,5 7,9

5,3 3,7 3,7 4,1 7,6

5,7 6,6

2,5 3,7

9,1 9,4 7,6 7,0 6,2

8,2 8,4

9,1

7,9 8,5 4,5 2,4 5,7 4,1 4,9 6,0

3,0 4,0

Csorna Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Kapuvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Pannonhalma Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron

9,1 9,1

9,6

9,6

4,8

6,5

7,4 6,2 5,8

8,2

6,3 8,1

2,3 5,7 7,3

8,5

6,4 9,2 7,2 6,4 8,4 6,1 6,4

4,5 5,0 5,1 10,0 11,0 11,4 10,3 9,7 7,0 9,8

9,0

8,9

6,7

11,0

8,1 10,1 5,0

8,5 7,7

6,8

8,8

10,2 7,8 5,7 3,1 8,6 11,4 11,5

11,0 8,4

5,0 5,5 9,7 11,1 10,8 9,3 7,7 7,1

7,0 8,0 7,0 5,4 7,6 7,7 6,8 8,0 6,8

10,3

6,0

6,9 7,1

3,2 4,4 10,6 12,0 11,3 10,0

9,0 10,2 7,8 10,3 13,1 13,2 8,6 8,6 10,0 4,0

9,7

9,4

8,7 5,9 7,7

6,3 12,6 6,1

7,6 9,1 7,1 5,8

10,0

9,3

9,5

7,3

8,0 7,6

2,5 4,9 4,8 3,3 6,9 4,3 4,3 2,3 3,0 3,0

9,2

9,4 6,6

Történelem

Közgazdaság

Kémia

Francia

Fizika 7,6 2,9 9,3

6,9

Német

Győr-Moson-Sopron megye Hunyadi János G. és Sz. Apor Vilmos Iskolaközpont Baross Gábor Sz. Bercsényi Miklós G. és Sz. Czuczor Gergely G. Deák Ferenc Sz. Hild József Építőipari Sz. Jedlik Ányos Ki. Kazinczy Ferenc G. Krúdy Gyula G. és Sz. MH Béri-Balogh Á. G. és Sz. Móra Ferenc Gimnázium Pálffy Miklós Ki. Pattantyús Á. Géza Sz. Petz Lajos Sz. Rejtő Sándor Sz. Révai Miklós G. Szent-Györgyi A. G. és Sz. Felsőbüki Nagy Pál G. Bolyai János Sz. Kossuth Lajos G. Bencés G. Berzsenyi Dániel G. Eötvös József G. és Sz. Fáy András Sz. Róth Gyula Sz. Széchenyi István G. Szent Orsolya G. Vas- és Villamosip. Sz., G. Vendéglátóipari Sz.

8,8 6,5 9,3 10,2 11,3

Matematika

Dunaújváros Dunaújváros Dunaújváros Kápolnásnyék Mór Pusztaszabolcs Sárbogárd Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár

Magyar

Ker. és Vendéglátóipari Sz. Rudas Középiskola Széchenyi István G. Vörösmarty Mihály G. Táncsics Mihály G. Velinszki L. G. és Sz. Petőfi Sándor G. és Sz. Bugát Pál Sz. és G. Ciszterci Szent István G. Hunyadi Mátyás Sz. I. István Ker. és Közg. Sz. Jáky József Sz. Ker. és Vendéglátóipari Sz. Széchenyi István Sz. Szent István Sz. Teleki Blanka G. Tóparti G. és Sz. Váci Mihály Sz. Vasvári Pál G.

Biológia

Középiskola székhelye

Angol

Középiskola neve

Földrajz

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

124

4,6 7,4 4,6 2,1 4,1 4,7 4,4 7,1 3,2 4,9 2,5 3,6

9,1 10,8 6,0 9,7 1,7 7,3 9,4

8,1 7,3

5,0 6,0 9,3 4,1 2,0 8,5 8,2 4,6 3,7 3,6 6,3 10,2 5,6 10,1 4,3 2,7 2,5 1,8

5,0 6,5 3,8 3,6 7,8 4,1

7,4 9,8 1,6 7,1 3,7 6,1 11,2 9,6 6,3 11,0 3,3 2,9 7,9 10,0 5,9 2,7 3,9

7,3

5,8 6,8 5,8 4,5 4,3 3,6

1,4 8,3 3,2 7,6 6,5 9,2 5,8 4,5 7,2 6,5 4,3

125

Heves megye Bornemissza G. Intézet Dobó István Gimnázium Egri Közgazdasági Sz. Gárdonyi Géza G. és Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Kossuth Zsuzsa Sz. Lenkey János Honvéd G. Neumann János G. és Sz. Pásztorvölgyi G. Sancta Maria G. Szilágyi Erzsébet G. Wigner Jenő Ki. Remenyik Zs. G. és Sz. Berze Nagy János G. Keresk. és Vend.ip. Sz. Vak Bottyán János Sz. Bajza József G. és Sz.

Eger Eger Eger Eger Eger Eger Eger Eger Eger Eger Eger Eger Füzesabony Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Hatvan

10,3 10,0 6,3

5,1

8,0

8,4 7,4 8,5 10,6 11,1

4,8 5,9 3,8 9,5 6,5

7,2 6,8

7,8 7,5

8,1

11,3 11,6 10,9

7,6

6,7

8,9 8,5 10,0

7,3 7,9 6,8 8,5

11,3 10,3

5,8 9,6

7,4 10,3

9,7 10,4

8,9

6,8 8,6

8,2

6,7

3,6 9,4 10,7 10,3 9,3 9,9 10,9 10,8 12,2 10,4 9,5 10,3 10,5 9,3 10,0 9,1 10,8

8,6 9,0 8,1

8,3 8,0 10,5

9,2

6,2 7,9 10,7 8,3

8,7 10,3

6,9

7,2

9,6 10,0 9,1 9,2 7,6

9,2

7,4

8,4

5,8

8,6

5,8

6,7

8,7 4,4 9,9 10,3 10,1 9,9

7,3 6,1 6,8 6,0

8,5

9,5 10,0

8,1

8,2

9,9

9,8 10,6

8,3

7,0

6,5

8,7

5,0 7,0

8,0

8,7 8,3 9,7 8,2 8,1 6,4 7,6 7,4 6,2 6,3 7,2

8,6

7,9 6,9 7,8 7,4 5,4 7,3 5,3 6,8

Matematika

Magyar

6,6

8,4 8,4

Közgazdaság

Kémia

Francia

9,7 12,0

Földrajz

8,0

Történelem

Berettyóújfalu Berettyóújfalu Biharkeresztes Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Derecske Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Polgár Püspökladány

Német

Hajdú-Bihar megye Arany János G. és Sz. Bessenyei György Sz. Bocskai István G., Sz. Ady Endre G. Balásházy János Sz. Baross Gábor Sz. Bethlen Gábor Sz. Brassai Sámuel Sz. Csokonai Vitéz Mihály G. Dienes László G., Sz. Erdey-Grúz Tibor Sz. Fazekas Mihály G. Gábor Dénes Ki. Irinyi János Ki. és G. K. L. T. E. Gyakorló G.-a Keresk. és Vend.ipari Sz. Mechwart András Sz. Medgyessy F. G. és Ki. Péchy Mihály Ki. Református Kollégium G.-a Svetits Katolikus G. Tóth Árpád G. I. Rákóczi György G. és Sz. Bocskai István G. Görög Katolikus G. és Sz. Kőrösi Csoma S. G. és Sz. Hőgyes Endre G. és Sz. Közgazdasági Sz. Vásárhelyi Pál G. és Sz. Karacs Ferenc G. és Sz.

Fizika

Középiskola székhelye

Biológia

Középiskola neve

Angol

2. melléklet

8,4

5,8 3,7 5,7 7,8

4,8 4,2 5,4 2,5 4,8 4,2 4,4 3,8 7,6 4,0 2,3 9,1 2,1 4,8 2,3 2,7 7,7 6,9 8,8 3,1 6,7 4,4 5,9 7,8 5,5 4,8 5,3

4,9 6,8

8,6

9,7

7,6 8,5 8,3 9,5 7,7 7,8

6,6

2,0 6,4 7,9 4,8 10,4 4,6 6,4 1,8 4,4 5,9 7,0 7,5 5,5 6,6 5,8 8,2 5,5 3,7 6,6 7,9 1,6 3,8 5,9

2,8 4,9 4,3 6,2 5,2 4,9 8,1 4,3 9,0 3,0 3,4 4,8 4,1 7,6 6,0 9,0 6,7 8,4 5,6 6,3 8,5 5,9 4,7 6,7

3,8 6,8 4,3 5,3 2,5 6,1 4,8 6,4 4,5 5,7 6,3 3,3 3,3 6,5 3,8 6,8

Jász-Nagykun-Szolnok megye Mészáros Lőrinc G. és Sz. Deák Ferenc G. és Sz. Lehel Vezér G. Liska József Sz. és G. Gábor Áron G. és Sz. Móricz Zsigmond G. és Sz. Nagy László G. és Sz. Veress J. Sz. és József A. G. Szegedi Kis István G. Teleki Blanka G. és Sz. Építész, Faip. és Környg. Sz. Jendrassik György Sz. Keresk. És Vend.ipari Sz. Pálfy János Sz. Széchenyi István G. Tiszaparti G. és Sz. Varga Katalin G. Vásárhelyi Pál Sz. Verseghy Ferenc G. Hajnóczy József G. és Sz. Kossuth Lajos G. és Sz. Bercsényi Miklós G. Ványai Ambrus G., Sz.

Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászberény Karcag Kisújszállás Kunhegyes Kunszentmárton Mezőtúr Mezőtúr Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Tiszaföldvár Tiszafüred Törökszentmiklós Túrkeve

7,8 9,7

9,8

8,5 8,8

9,7 7,9

9,7 7,0 7,2

8,2 5,6 5,3

5,3

4,4 4,7

4,5 4,4

6,9 8,1 8,6 6,6 8,3 6,5

3,7 4,9 8,0 4,3 5,4 4,9 3,1

5,1 5,5 7,7 3,1 7,1 5,5 3,6

6,2 7,8 7,1 6,3

4,7 5,1 8,7 7,4 6,7 8,5 9,8 8,1 10,9 11,6 12,3 9,0 8,9 10,9 12,6 8,3 10,1 8,7 7,4

4,5 7,1 10,0 6,1 5,9 7,0 7,4

6,6 7,2 8,2 9,3 5,9 8,0 8,1 7,6 6,9 8,8

8,5

7,8

6,3 4,2 6,8 0,7 3,0 2,6 4,4 4,7 6,0 5,0 7,2 10,0 8,8 4,9 8,1 9,2 5,5 10,2 6,3 7,1 6,3 7,4 4,9

Történelem

6,9 6,7

Német

Közgazdaság

Kémia

Francia

Fizika

7,2 8,4

Matematika

Hatvan Heves

Magyar

Széchenyi István Sz. Eötvös József Ki.

Biológia

Középiskola székhelye

Angol

Középiskola neve

Földrajz

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

126

5,5 4,4 5,2 3,8 5,1 4,8 6,4 8,9 5,1 7,1 5,1 6,1 4,8 6,8

Komárom-Esztergom megye K.-E. Megyei Önk. G. és Sz. Dorog

6,3

Berzeviczy Gergely Sz.

Esztergom

Bottyán János G. és Ki.

Esztergom

2,5

Dobó Katalin G.

Esztergom

9,7 11,5 11,1

Szent Erzsébet Sz.

Esztergom

Szent István G.

Esztergom

9,6 10,2

8,7

Temesvári Pelbárt G.

Esztergom

7,9

8,1

Táncsics Mihály G. és Sz.

Kisbér

Jókai Mór G. és Sz.

Komárom

Széchenyi István Sz.

Komárom

Lengyel József G. és Sz.

Oroszlány

Eötvös József G.

Tata

9,3 10,3 10,9

Árpád G. és Sz.

Tatabánya

8,6 10,8

Bárdos László G. és Sz.

Tatabánya

9,2

9,0

5,3 2,1

8,1

9,0

7,1

Tatabánya

Pech Antal Sz. és G.

Tatabánya

7,7

2,9 8,6

6,6

6,4 9,5

7,2

7,1

8,0

6,7 10,6

6,0

7,8

6,9

4,7

6,6

7,5

3,3 8,4

9,0

7,7

5,0

6,4

3,8

4,7

5,8

5,1

3,9

8,2

8,1

7,3

9,6

6,8

8,0

7,9

6,5

8,5

6,1

6,5

8,0

8,3

9,2

6,7

6,5 8,3

8,8

9,6 10,9

7,0

8,6

4,6

7,3

Keresk. és Vendéglátóip Sz. Tatabánya Kossuth Lajos Sz.

3,5

9,2

5,3

2,4 6,3

6,8

4,9

3,7

4,1

3,0

127

6,6 10,0

7,0

2,5

3,8

Történelem

7,4

Német

Matematika

5,0

Magyar

9,2

Közgazdaság

8,8

Kémia

Földrajz

9,8

Francia

Fizika

Középiskola székhelye

Biológia

Középiskola neve

Angol

2. melléklet

Nógrád megye Balassi Bálint G.

Balassagyarmat

Mikszáth Kálmán Ki.

Balassagyarmat

Szent-Györgyi A. G. és Sz.

Balassagyarmat

Váci Mihály G.

Bátonyterenye

Mikszáth K. G. és Sz. Bolyai János G. Borbély Lajos Középiskola Keresk. és Vend.ip. Sz. Madách Imre G. Stromfeld Aurél Sz. Táncsics Mihály Sz. Kőrösi Csoma S. G. és Sz.

Pásztó Salgótarján Salgótarján Salgótarján Salgótarján Salgótarján Salgótarján Szécsény

Pest megye Kinizsi Pál G. és Sz. Petőfi Gimnázium Petőfi Sándor G. és Sz. Nagy Sándor József G. Prohászka Ottokár G. Illyés Gyula Ki. Kossuth Lajos G. Közgazd. és Informat. Sz. Török János Sz. Táncsics Mihály G. és Sz. Baktay Ervin G. és Sz. Radnóti Miklós G. Vörösmarty Mihály G. Református Líceum Szent Norbert Gimnázium Török Ignác G. Eötvös József Sz. Flór Ferenc G. és Sz. József Attila G. és Sz. Damjanich J. G. és Sz. Arany János G. Toldi Miklós Sz. Bolyai János G. és Sz. Ráday Pál G. Német Nemz. G. és Sz. Ady Endre G. és Sz. Széchenyi István Sz. Ferences G. II. Rákóczi Ferenc Á. I. és G. Móricz Zsigmond G. Batthyányi K. G. és Sz. Gimnázium és Sz. Boronkay György Ki. és G. I. Géza király Sz. Kereskedelmi Sz.

Abony Aszód Aszód Budakeszi Budakeszi Budaörs Cegléd Cegléd Cegléd Dabas Dunaharaszti Dunakeszi Érd Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gyál Kerepestarcsa Monor Nagykáta Nagykőrös Nagykőrös Ócsa Pécel Pilisvörösvár Ráckeve Százhalombatta Szentendre Szentendre Szentendre Szigetszentmiklós Törökbálint Vác Vác Vác

10,1 8,1 9,4 9,5 10,4

8,3

4,5

5,1 11,6

9,3

8,7

7,9

7,3 5,9 6,7

8,1

7,5

4,9

10,1 9,1 9,5 9,7 10,0 8,9 9,3 7,6

10,3

5,9 7,6

8,9

7,8 6,5

5,0

6,2

6,4

4,9

6,9 7,9

5,3 6,8 1,2 2,1 3,7 3,3 4,8

6,7 6,3 5,8

6,7 7,3 7,7 7,9 7,6 6,0

3,5 4,6 5,9 7,4 6,5 5,2

8,2 6,1 7,5 8,2 8,2

6,8 3,8 8,6 7,5 6,0 8,0 7,3 1,6

7,4

4,4 4,4

8,8

7,9

5,8 7,7 9,7 8,7

5,4 6,3

5,8 4,1 3,6 6,3

3,6 5,8 4,6 5,5 6,9 6,4 7,6 4,4

2,8 7,3 5,4 9,7 11,0 9,2 9,0 10,8 10,7 9,6 10,6 10,6 10,7

8,6

8,4 8,0 9,7 8,8 9,1 10,4

7,8

9,9 6,9

8,9

8,7 9,0

8,6

7,2 3,8 6,3 6,1 6,4 7,5 7,4 5,9 5,6 7,5

7,4

8,1 8,2 8,9

6,7

3,5

10,4 10,2

9,9

6,6

6,9 6,4

6,2

8,9 9,8 9,4 8,9

7,6 9,5

7,9

8,6 6,4

9,0 6,9 6,3 8,9 4,5 6,6 5,5

5,4 2,2 4,9 0,9 4,8 4,8 3,7 3,9 4,6 8,5 5,7 4,2 6,2 4,2 6,3 3,8 2,5

8,0 9,0

9,3

5,1 6,9 9,1

9,0 6,9 8,7

6,3 3,8 7,1 6,5 6,2 7,0 6,7 3,4 5,5 5,5 6,2 6,2 5,6 3,9 3,9 5,5 4,1 8,2 4,7 5,1 7,1 2,5 6,5 4,0

Somogy megye Dráva Völgye Középi. Széchényi Ferenc G. és Sz. Csokonai Vitéz Mihály G. Nagyváthy János Ki. Mátyás király G. és Sz. Csokonai Vitéz Mihály TF G. Eötvös Loránd Középi. Munkácsy Mihály G. és Sz. Nagyboldogasszony G. Noszlopy Gáspár Sz. Széchenyi István Sz. Táncsics Mihály G. Toldi-lakótelepi G. Berzsenyi Dániel G. és Sz. Ady Endre G. és Sz. Krúdy Gyula Sz. Perczel Mór G. és Sz. Rudnay Gyula Középiskola

Barcs Barcs Csurgó Csurgó Fonyód Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Marcali Nagyatád Siófok Siófok Tab

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Baktalórántháza Vay Ádám G., Sz. Ady Endre G. és Sz. Csenger Váry Emil Gimnázium Demecser Petőfi Sándor Sz. Fehérgyarmat Zalka Máté G. Fehérgyarmat Móricz Zsigmond G. és Sz. Ibrány Bessenyei György G. Kisvárda II. Rákóczi Ferenc Sz. Kisvárda Szent László Sz. Kisvárda Esze Tamás G. és Sz. Mátészalka Gépészeti Sz. Mátészalka Budai Nagy Antal Sz. Nagykálló Korányi Frigyes G. Nagykálló Báthory I. Gimnázium Nyírbátor Arany János Gimnázium Nyíregyháza Bánki Donát Ipari Sz. Nyíregyháza Kossuth Lajos G. Nyíregyháza Kölcsey Ferenc G. Nyíregyháza Krúdy Gyula G. Nyíregyháza Sipkai Barna Sz. Nyíregyháza Széchenyi István Ipari Sz. Nyíregyháza Széchenyi István Közg. Sz. Nyíregyháza Szent Imre Katolikus G. Nyíregyháza Vásárhelyi Pál G., Sz. I. Nyíregyháza Vasvári Pál Gimnázium Nyíregyháza Zrínyi Ilona G. Nyíregyháza Zay Anna G. és Sz. Nyíregyháza

8,0

8,2

9,1

9,0

9,6

4,1 8,3

6,4

7,6

9,9

7,5

8,9

6,0

9,4 11,7 11,5

7,7 10,7

7,5

9,3

9,5 1,5

9,5

7,3

9,1

6,5

9,7

5,9

8,1 8,3

8,2

8,2

7,7

9,3

8,3 5,9 6,8

8,1 8,6

8,2 8,2 8,5 9,8 9,9 10,5 7,7

6,9

5,0 7,1 7,5

9,0

9,5

7,2 6,7 9,5

8,3

9,5 4,7 8,4

10,1

6,6 7,1 7,7 6,4 7,8 6,1

4,4 5,3

9,2

5,9 7,0

7,0

8,0 7,0 7,7

8,9

10,1 9,6

4,9 6,1

8,5 6,3 7,8 6,9

8,0

9,0

8,1 5,8

5,2 5,8 8,5 6,2 7,7 6,4 8,3 6,3 6,8 7,2 5,8 6,4 6,6 7,2 5,8 7,6 8,3 8,1 5,9 6,7 7,7

2,9 8,5 7,5 9,6 11,2

6,8 9,8 6,5

7,0

6,0 8,4

7,5 8,7 5,3

3,6 5,7 3,9 4,8 3,0 8,8

7,4

6,5

7,9

7,1 9,5 5,4 2,8 6,9 11,3 3,9

Történelem

6,0

7,4 3,9

Német

7,6

Közgazdaság

9,3

Kémia

6,5

Francia

4,0 9,9 8,4 7,9 10,0

Fizika

8,4

Matematika

Vác Vác Vác

Magyar

Selye János Középiskola Váci Madách Imre G. Váci Piarista Gimnázium

Biológia

Középiskola székhelye

Angol

Középiskola neve

Földrajz

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

128

5,6 5,9

4,9 7,4 5,5 5,7 6,0 5,1 4,6 5,6 5,6 5,0 8,2 5,2 6,7 6,9 7,4 6,3

4,6 6,0

8,3

3,8 4,7 7,9 4,0 6,9

7,7

7,3

8,1

3,2 5,3 2,8 3,1 3,7 4,6 5,0 3,2 4,8 4,8 8,6 2,8 2,8 6,9 5,6 3,5 5,0 8,2

5,9

8,9 8,3

7,2 7,9 8,7 8,0

6,5 8,7

5,7 7,6 3,5 3,5 4,6 5,2 5,6 4,1 6,0 7,7 7,8 3,5 6,4 5,5 4,2 5,5 8,0

Teleki Blanka G. és Sz. Váci Mihály Gimnázium Vasvári Pál Sz. Bajcsy-Zsilinszky E. G. és Sz. II. Rákóczi Ferenc G.

Tiszalök Tiszavasvári Tiszavasvári Újfehértó Vásárosnamény

Tolna megye II. Géza G. Perczel Mór Sz. Petőfi Sándor G. Apáczai Csere János Sz. Illyés Gyula G. és Sz. Magyar László G. Tolnai Lajos G. Energetikai Szakképző Int. Vak Bottyán G. Ady Endre Ipari Sz. Bezerédj István Sz. Csapó Dániel Sz. Garay János G. Hunyadi Mátyás Ki., Sz. I. Béla G. és Ki. Szent-Györgyi Albert Sz. Béri-Balogh Ádám G. Vályi Péter Sz. Sztárai Mihály G.

Bátaszék Bonyhád Bonyhád Dombóvár Dombóvár Dunaföldvár Gyönk Paks Paks Szekszárd Szekszárd Szekszárd Szekszárd Szekszárd Szekszárd Szekszárd Tamási Tamási Tolna

Vas megye Berzsenyi Dániel G. Nádasdy Tamás Sz. Kölcsey Ferenc G. Jurisich Miklós G. Tinódi Sebestyén G. és Sz. Vörösmarty Mihály G. Bolyai János Gimnázium Gépipari és Inform. Sz. Herman Ottó Sz. Kanizsai Dorottya G. Keresk. és Vend.ipari Sz. Közgazdasági Sz. Művészeti Szakközépiskola Nagy Lajos G. Savaria Szakközépiskola Szent Norbert G. Szent-Györgyi Albert Ki. Béri-Balogh Ádám Sz.

Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Sárvár Szentgotthárd Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Vasvár

Veszprém megye Bánki Donát Sz. Bródy Imre G. és Sz. Magyar–angol T. Ny. G. Lóczy Lajos G. és Sz.

Ajka Ajka Balatonalmádi Balatonfüred

8,5

7,1

8,0

6,4 8,7

9,5

8,8

9,6 11,2 7,4

8,6 8,9

9,1

7,4 8,2

10,0 8,5

9,0 6,6 5,8

3,1 10,2 11,0 10,9

9,1

10,3 5,7

7,6

5,2 7,0

7,5 7,1 7,8 6,6 9,0 8,8 6,8 6,4 7,6 6,9 6,2

6,0 5,3 7,4 11,2 3,9 8,3 9,4 3,8 4,1 9,5 6,7 7,4 5,9 6,2 4,2

5,2 4,3 7,0 4,6 8,1 4,9 4,3 4,4 6,7 6,2 4,3

9,3

8,6 3,5 6,1

8,9

9,2 10,2

7,8

7,9

6,0

5,9 7,0

8,6 8,4

9,0

8,4 8,0

9,8 11,8 10,3 8,4 6,4

8,2

9,1

9,0 3,8

5,0 3,1 6,2

5,8

7,8 8,3 7,5 9,0

7,3 5,4 6,3

6,0 8,8 4,7 11,0 3,8 7,9

8,8

7,6 2,5 6,3

6,4 3,9 4,2 5,0 9,3 3,5 6,5 4,0

6,3 5,0 9,5 10,1

6,7 3,4 6,6

7,1

12,3

8,5 8,7

8,3

7,5 4,7 6,3 8,4 6,4 9,2 7,4 9,0 5,3 11,2 9,1 4,0

5,7 9,2 9,1 10,6 8,2 10,0

Német

4,1

9,6

9,9

4,0 5,7

3,1 3,1

7,1 7,4

7,6 6,3 7,9

10,0

Matematika

Magyar

Közgazdaság

Kémia

Francia

8,1

Földrajz

7,8

Fizika

Biológia

Középiskola székhelye

Angol

Középiskola neve

Történelem

129

2. melléklet

7,7 5,2

9,2 8,7

6,5 5,8 5,7 6,6 9,1 4,9

3,3

8,9 10,3 11,5 11,5 9,4 6,8

8,7 8,7 8,6

5,2 3,8

8,6 8,5 6,4

2,7 5,2 9,3 8,0 9,7 5,6 10,0

6,3 8,5 3,8

Öveges József Sz. I. Acsády Ignác Sz. Batthyány Lajos Szk. I. Jókai Mór Sz. Petőfi Sándor G. Református G. Türr István G. és Sz. Kisfaludy Sándor G. Batsányi János G. és Sz. Széchenyi István Sz. Thury György G. és Sz. Ipari Sz. és G. Jendrassik György Sz. Közgazdasági Sz. Lovassy László G. Padányi Bíró Márton G. Táncsics Mihály Sz. Vetési Albert G. III. Béla Gimnázium

Balatonfűzfő Pápa Pápa Pápa Pápa Pápa Pápa Sümeg Tapolca Tapolca Várpalota Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Zirc

Zala megye Bibó István G. és Sz. Közgazdasági Sz. Nagyváthy János Sz. Vajda János G. Vendégl., Idegenf., Ker. Sz. Gönczi Ferenc Gimnázium Batthyány Lajos G. és Sz. Cserháti Sándor Sz. Dr. Mező Ferenc G. és Sz. Thúry György Sz. Ady Endre Á. I. és G. Báthory István Sz. Csányi László Sz. Deák Ferenc Sz. és G. Ganz Ábrahám Sz. Kölcsey Ferenc G. Széchenyi István Sz. és G. Zrínyi Miklós G. Béri-Balogh Ádám G. Sz.

Hévíz Keszthely Keszthely Keszthely Keszthely Lenti Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaszentgrót

Budapest Budapesti Osztrák Iskola Hunfalvy J. Sz. Kosztolányi Dezső G. Petőfi Sándor G. Szent Gellért Gimnázium Szilágyi Erzsébet G. Toldy Ferenc G. Baár-Madas Református G. Budenz József Alap. G. Földes Ferenc Sz.

Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest II. Budapest II. Budapest II.

4,4

4,0

10,0 9,4 8,0 9,3 10,5 10,5 8,9 9,0 7,3

5,6 7,4 7,8 8,6 8,1

8,6

5,6 3,9

6,3 4,8

9,2

8,5

7,7

7,6 8,1

6,9 1,9 3,8 6,8 4,3 3,6 2,2

7,8 6,7

6,9

8,5 8,1

8,0 6,5

6,7 5,8 8,3 10,9

9,5

5,2

7,3 9,3 7,6 7,9 6,5

4,2 9,8 11,8

9,2 10,2 7,8

9,0

0,8 9,0

8,7 6,7 3,3

9,0

6,9

7,0

6,6

9,5

8,1

9,0

9,2 8,9

7,5 10,2

8,6 6,4

8,1

10,7 8,8 9,9 10,6 11,4 10,5 10,1 10,3 9,2

6,2 10,4 10,8 7,8

6,4 7,6 9,0

9,0

9,3 6,3

7,0

5,9

2,3

5,1

5,1 8,4 7,0

8,8 8,8 8,5 5,7

8,8

4,9 3,8 3,1 7,9 4,3 5,2 4,4

7,2

8,8

4,6 7,0 3,3 5,5

2,6 6,3 8,3 2,0 3,8 6,3 9,7 4,5 9,2 12,0 2,3

4,0 2,2 4,2 5,2 3,6 7,4 3,3 8,3 6,4

9,3

6,1

3,6 7,4 9,7 10,1 9,4 9,9 6,7 10,5 11,4 13,3 13,0 6,7

Történelem 1,8 3,4 3,4 4,7 6,6 6,7 7,7 6,3 5,5

8,0

9,5 11,3 12,3 6,3 3,4 9,2 8,7 9,2

Német

2,4 2,1 0,8 4,7 4,7 10,8 7,4 9,2 5,5 6,8 3,3 6,0 8,8 2,1 4,9 3,8 2,2 4,5 6,9 9,3 11,2 4,0 2,7 5,3 9,3 4,5 8,4

8,5

4,6

Matematika

Magyar

Közgazdaság

Kémia

Francia

Fizika

Biológia

Középiskola székhelye

Angol

Középiskola neve

Földrajz

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

130

4,9 11,9 4,4 9,6 6,5 4,6 8,7 2,8 7,6 11,0 9,1 9,1 7,4 8,7 3,1 1,0

7,3 4,9 7,0 4,9 8,4 9,4 7,7 2,6

Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest V. Budapest V. Budapest V. Budapest V. Budapest V. Budapest V. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest IX.

7,7 3,4 10,6 10,7 10,5 10,3 8,6 10,5 10,3 10,9 11,4 5,1 7,9 6,4 3,7 8,0 9,9 11,0 10,8

0,0 11,7

9,3 11,3

8,3

9,4

4,3 9,1 10,4 9,5

6,4

7,8 5,9 5,7

9,7 11,1 11,0 10,2 7,5 3,5 5,1 8,2

6,9 2,7 7,9

9,2 9,1 9,4 10,7 12,6 13,0 11,4 10,5 11,2 11,9 10,1 11,6 9,5

8,6

7,5

8,2 8,5 4,8 5,8 5,7 4,8

9,8

7,6

12,2

5,9 4,4 7,4

6,1 6,3

4,5 9,7

9,0

5,3

9,9 10,2 10,2 8,4 10,1

6,1 3,9 7,9 5,7 6,5 8,1 4,4 5,5 5,6 7,5

6,8 9,9 8,2 8,1 5,1 8,4 6,7 5,7 6,7

8,0

7,7 11,4 7,2

7,4 5,5 6,6

8,7

9,1

9,3

9,8

4,9 11,3 12,0 12,5

7,1

7,4 4,0 6,3 7,8

5,2 12,1 10,7 10,0 6,0

9,7 10,5 11,5 13,3 6,2

10,1 10,7 11,4 9,0 9,1 10,0 9,6 8,3

3,3

5,4 8,5

8,0 10,1 6,3

9,1 8,0 7,0

11,5

9,7

Német

Matematika

Magyar

Közgazdaság

4,3

10,9 11,0 12,7 9,4 10,3 11,1 8,0 4,6 7,3 2,8 7,1

9,5

Kémia

Francia

8,2

Földrajz

8,7

Fizika

Biológia

II. Rákóczi Ferenc G. Kalmár László Sz. Móricz Zsigmond G. Zsigmond téri G., Sz. Alternatív Közg. G. Árpád Gimnázium Bláthy Ottó Titusz Sz. és G. Kossuth Zsuzsa Sz. és G. Kőrösi Csoma Sándor G. Óbudai G. Sport és Angol Tagozatos G. Varga István Sz. Veres Péter G. Babits Mihály G. Berzeviczy Gergely Sz. Bródy Imre Gimnázium Kanizsai Dorottya Sz. Kéttannyelvű Sz. és G. Kozma Lajos Sz. Könyves Kálmán G. Apáczai Csere János G. Eötvös József G. Evangélikus G. Gervay Mihály Sz. Veres Pálné G. Xantus János Ki. Erkel Ferenc G. Kölcsey Ferenc G. Kvassay Jenő Műszaki Sz. Pesti Barnabás Sz. Szinyei Merse Pál G. Terézvárosi Keresk. Sz. Terézvárosi Kéttannyelvű G. Amerikai Alapítvány Iskola Budapesti Evangélikus G. Hajnik Károly Sz. és G. II. Rákóczi Ferenc Sz. Madách Imre G. MODELL Divatiskola Bókay János Sz. és G. Fazekas Mihály G. Humán Középiskola Jelky András Sz. és G. Leővey Klára Sz. Piarista G. Schulek Frigyes Sz. Szász Ferenc Sz. Széchenyi István Sz. Trefort Ágoston G. Vörösmarty Gimnázium Budapesti Református G.

Középiskola székhelye

Angol

Középiskola neve

5,7 9,3 4,3 8,7 9,9 2,5 7,0 8,0 9,4 9,0 3,7 3,2 2,7 8,0 9,2 3,2 2,6 10,0 9,2 8,6 8,5 4,2 2,1 2,8 4,2 3,2 6,4 8,6 10,4 11,1 9,2 9,6 7,1 2,7 8,2 9,2 4,0 8,5

Történelem

131

2. melléklet

4,8 3,0 9,0 4,0 6,6 7,4 3,4 3,1 3,1 6,8 3,9 3,3 9,0 6,9 2,9 3,5 3,3 3,3 6,0 9,6 7,8 7,4 3,8 7,5 5,8 5,3 6,2 3,6 3,7 5,5

5,2 8,2 1,9 3,2 6,2 8,5 1,4 3,7 9,3 5,0 8,0 5,5 7,3 9,4 7,0 2,1 2,5 4,8 7,4 5,7 6,6 10,0 6,7 3,7 3,1 5,3 11,2 9,6 9,9 1,7 3,0 2,8 4,1 3,1 3,5 11,1 11,6 10,4 4,3 4,1 0,8 1,8 4,0 8,9 11,2 7,8 8,2 5,9 4,6 5,7

Fáy András Sz. Gundel Károly Sz. Irinyi János Ki. és Sz. Közgazdasági Polit. G. és Sz. Lengyel Gyula Sz. Leőwey Klára G. Patrona Hungariae G. Puskás Tivadar Technikum Szent István Sz. Szent-Györgyi Albert Iskola Szily Kálmán Ki. Teleki Blanka Sz. és G. Vajda János G. Giorgio Perlasca Sz. Közgazdasági Sz. és G. Magyar Gyula Sz. Pataky István Sz. Szent László G. Zrínyi Miklós G. és Sz. B.M.E. Nemzetközi Ki. Bárdos Lajos Gimnázium Bethlen Gábor G. Deutsche Schule (Német I.) Dr. Hetényi Géza Ki. Fényes Elek Sz. József Attila Gimnázium Kelenföldi Műszaki Ki. Kolos Richárd Sz. Mechatronikai Sz. és G. Mechwart András Sz. és G. Öveges József G. és Sz. Széchenyi István G. Szent Imre G. Szent Margit G. Arany János G. Kiss János Ált. Isk. és Ki. Kossuth Lajos Sz. Lauder Javne Iskola Szigeti György Műszaki Sz. Tamási Áron Gimnázium Táncsics Mihály G. Városmajori G. Ady Endre G. Bánki Donát Sz. Berzsenyi Dániel G. Bolyai János Sz. Dobos C. József Sz. Európa Alapítvány G. Jerikó Humán G. Sz. Károlyi Mihály Sz. Kassák Lajos G.

Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII.

7,1 8,9 7,0 9,2 8,3 9,7

8,6 7,6 9,1

5,2 8,1 12,1

7,7 11,9

5,5 6,1

9,0 9,4

5,9 5,7 9,0

7,2

5,3 7,5

8,3 8,5

6,4

5,8 6,0

8,3

6,4

6,4

8,4

7,7 5,1

3,9

2,6 2,4 11,8 2,9 6,3 2,5 5,1 7,3 8,5 9,8 7,4 4,5 6,1 3,5 3,4 6,9 4,3 1,0 3,8 6,3

Történelem

Német

Matematika

Magyar

Közgazdaság

Kémia

Francia

Fizika

Biológia

Középiskola székhelye

Angol

Középiskola neve

Földrajz

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

132

3,5 5,3 2,1 4,7 7,4 3,8 6,4 2,4 5,0 5,4 4,2

4,5 9,8 10,3 6,5 4,4 11,2

5,6 9,4 5,2

7,6 6,7

7,9

6,2 1,4 6,9 9,5

8,9

8,4 7,6 9,7 10,4 8,6 9,2 9,8 8,3 8,6 8,8 10,1 7,9 9,8 8,5 9,2 9,3 11,1 11,3 8,0 8,4

7,9 5,6 8,3 7,4 1,7 3,0 2,5 9,6 8,9 7,5

10,8

6,8

4,6

5,2

8,4

9,8 9,9

3,5 7,2 5,8 5,1 6,5 6,2

7,6 8,8 4,9 9,9 12,2 6,7

10,7 11,0 11,7 8,4

8,5

7,2

4,1 4,7 6,4

9,8

4,3 5,7 7,9 7,1 6,5 5,6 6,7 6,6 5,8 6,2 8,7 5,7

7,9 7,6

9,3

9,0

9,6

8,6

6,6

4,0 5,5 8,7

3,5 6,9 8,6 4,2 4,5 5,4 5,6 5,6 5,5 12,5 3,8 5,5 6,5 2,0 3,8 4,9 1,6 2,2 3,8 5,3 7,1 8,9 6,4 8,5 5,4 8,5 4,8 3,4 8,9 6,2 3,9 3,7 8,5 7,6 8,6 9,6 10,3 4,5 4,8 3,4 9,4 10,5 5,5 2,0

4,6 8,9

7,7

1,7 6,1 4,0 5,5 5,0 6,3 4,0 2,9 5,1

3,4 0,0 3,0 4,5 6,4 5,2 6,3 4,8 5,0 5,4 5,4 6,4 8,9 4,0 8,1 4,5 2,0 4,0 3,1 4,2 7,8

Katona J. Sz. és G. Magyar Hajózási Sz. Németh László G. Szabó Ervin G. és Sz. Verebély László Sz. Álmos Vezér Téri G. Batthyány Strattmann L. Sz. és G.

Csanádi Árpád Sportiskola Egressy Gábor Sz. Kürt Gimnázium Neumann János Sz. Petrik Lajos Sz. Radnóti Miklós G. Scheiber Sándor Á. I. és G. Szent István G. Teleki Blanka G. Varga Márton Sz. Wesselényi Miklós Sz. Bethlen Gábor Sz. Dózsa György G. Petőfi Sándor Sz. és G. Corvin Mátyás G. és Sz. Csonka János Sz. Szerb Antal G. Balassi Bálint G. Békésy György Sz. Hunyadi Mátyás G. Karinthy Frigyes G. Pestszentlőrinci Sz. Pogány Frigyes Sz. és G. Vörösmarty Mihály G. Károlyi Mihály G. Kispesti Deák Ferenc G. Semmelweis Ignác Sz. és G. Trefort Ágoston Sz. és G. Eötvös Loránd Sz. Kossuth Lajos G. Nagy László G. Német Nemzetiségi G. Varga Jenő Sz. Csepel Műszaki Sz. Csepeli Vendéglátóipari Ki. Csete Balázs Középiskola Fodor József Sz. és G. Jedlik Ányos Gimnázium Kossuth Lajos Ki. Podmaniczky F. Sz. Vásárhelyi Pál Sz. Budai Nagy Antal G. Kempelen Farkas G.

Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XV. Budapest XV. Budapest XV. Budapest XVI. Budapest XVI. Budapest XVI. Budapest XVII. Budapest XVII. Budapest XVIII. Budapest XVIII. Budapest XVIII. Budapest XVIII. Budapest XVIII. Budapest XIX. Budapest XIX. Budapest XIX. Budapest XIX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXII. Budapest XXII.

2,6 2,8 10,5 11,3 11,5

4,0 8,5

8,5 4,9

8,2 7,7 6,8

5,2 6,6

6,8 5,6

8,4

4,7 8,2 4,8 11,0 12,5 12,1 10,2 11,5 11,6 8,7 9,4 8,1 4,5 4,6 8,3

8,2

7,6

5,9 11,3

7,1

6,9

6,0

7,9 8,4 4,1 11,4 10,2 10,6 7,6 5,5

5,2

10,3 8,9 8,1 9,9 9,1 8,1 10,4 7,8

9,6 10,9 4,3

4,5 9,6 5,8 8,5 7,4

6,4

8,8

7,6 7,7

9,7

9,1

9,3 8,1 9,7 9,7 10,0 10,3

9,3 8,0

5,7

6,7 8,9

6,9 8,5

7,8 8,1

7,3

7,2 7,9 4,8 9,7

9,8 5,7

4,5

6,8 8,3 6,7

4,8 6,2

6,5 8,0 4,2

8,2

9,3

8,4 9,8 7,9 10,5 10,7

7,9

7,9

7,8

9,0 8,5

5,4

Német

2,7 4,2 5,1 3,5 10,2 7,3 3,1 11,0 8,2 5,9 7,5 1,1 1,7 4,4 5,7 7,8 1,4 3,7 1,5 6,7 7,7 6,8 8,8 2,1 2,9 6,9 8,4 10,1 3,3 3,2

8,6 2,9 3,3 3,6 5,4 2,5 4,5 3,1 3,5 9,5 4,2 8,5 5,5

4,5 4,6 2,8 3,7 5,9 8,5 4,6 4,6 7,6 1,8 5,6 3,2 6,8 4,0

4,5

5,5 1,9 5,6 11,2 7,5 6,8 11,2 4,8 6,5 2,3 1,4 0,9

3,5

5,7 4,4 2,4 3,8 6,6 6,7

5,6 3,0 2,5 4,6 5,0 7,6

7,1 7,9 8,0 5,7

3,8 6,3 6,1 9,1

8,8

3,9

6,1 4,3

7,0 5,2 5,6

2,7 2,0 9,9 10,7 2,8 3,5 3,0 3,1

7,0 5,9

1,7

4,2 7,9 6,7

Matematika

Magyar

Közgazdaság

Kémia

Francia

Földrajz

Fizika

Biológia

Középiskola székhelye

Angol

Középiskola neve

Történelem

133

2. melléklet

7,0

7,3 7,9

5,8 6,2 5,7 2,8 2,7 2,6

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

134

3. MELLÉKLET – A KÖZÉPISKOLÁK SZOCIOKULTURÁLIS MUTATÓI, A 9. ÉVFOLYAMOS TANULÓK KÖRÉBEN VÉGZETT FELMÉRÉSEK ALAPJÁN, 2000–2004 A beküldési alkalom oszlopban az látható, hogy az iskola az elmúlt öt évben folytatott felmérések során hányszor küldte vissza a kérdőíveket, a következő oszlop pedig a beküldött kérdőívek számát mutatja. A települési mutatók azt jelzik, hogy a 9. évfolyamos tanulók általános iskolái, illetve lakóhelyei milyen nagyságú településeken voltak (főváros=7, százezer lakos feletti nagyvárosok=6, 50–100 ezer lakosú városok=5, 25–50 ezer lakosú városok=4, 10–25 ezer lakosú városok=3, 5–10 ezer lakosú települések=2, ötezer lakos alatti települések=1). A munkanélküli arány és a nevelési segély arány mutatók azt jelzik, hogy a tanulók szüleinek hány százaléka volt munkanélküli, illetve kapott nevelési segélyt az általános iskolában. A szakköri részvétel mutató a tanulók részvételének átlagos éveit mutatja általános iskolai tanulmányaik időszakában. A nyelvtanulás évei mutatók az idegen nyelv tanulásának átlagos éveit jelentik az általános iskolai tanulmányok idején tantervi keretek között, illetve magánúton. A 8. osztályos jegyek átlagai az általános iskola 8. osztályának végén szerzett jegyekre vonatkoznak magyar, matematika, illetve az összes tárgyból.

3.2.

Matematika

2,55 3,98 3,67 3,83

Összes

5,38

11,6 21,58 1,88

Magyar

Szakköri részvétel

8. osztályos jegyek átlaga

Magánúton

12,70

Nevelési segély

Szülők iskolaévei

Lakhely

Ált. iskola

Fiúk aránya (%)

355 143 46,3 3,72 3,49

Nyelvtanulás év Iskolában

Országos átlagok

Településmutató

Munkanélküliek aránya

A középiskolák szociokulturális mutatói: országos átlagok Kérdőívek száma

3.1.

A középiskolák szociokulturális mutatói: részletes adatok iskolatípusonként megyék szerinti bontásban Nyelvtanulás

év

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

Mohács

5

606

37,2

2,51

2,22 12,88

10,6 12,52

2,01

6,28

2,15

4,28

3,91

4,08

Apáczai Csere János G.

Pécs

5

534

34,3

4,80

4,48 12,95

11,0 18,92

1,75

6,50

1,99

4,12

3,59

3,86

Árpád Fejedelem G. és Sz.

Pécs

5

250

45,9

6,00

5,21 13,59

6,4 14,75

1,22

4,69

2,33

3,77

3,69

3,72

Gandhi Alapítványi G.

Pécs

3

112

40,3

4,97

1,91

9,16

54,0 63,64

1,89

3,93

1,60

3,61

2,95

3,41

Germanus Gyula G.

Pécs

1

8

85,7

5,25

5,63 14,31

31,3 25,00

1,33

7,88

4,50

3,20

2,60

3,23

Janus Pannonius G. és Sz.

Pécs

5

599

45,3

5,03

4,35 14,05

6,5 10,42

1,71

5,51

2,63

4,34

4,17

4,24

Kodály Zoltán G.

Pécs

5

799

20,6

4,59

4,03 12,76

10,4 15,37

1,79

6,15

2,63

4,09

3,43

3,72

Leöwey Klára G.

Pécs

5

1235

29,1

3,96

3,60 14,21

8,1 14,85

2,08

6,17

2,64

4,67

4,46

4,59

Magyar-német Iskolaközp.

Pécs

5

277

38,5

4,60

4,15 14,35

4,3 10,74

1,85

6,11

2,71

4,57

4,19

4,46

Mecsekaljai Testnev. Ki.

Pécs

3

177

35,9

4,60

3,92 12,55

9,3 13,95

1,29

5,51

1,48

3,88

3,14

3,53

Miroslav Krleza G.

Pécs

4

88

25,8

4,27

2,55 13,09

11,9 27,59

2,10

5,39

3,32

4,23

3,45

3,74

Nagy Lajos G.

Pécs

5

711

47,1

4,08

3,74 14,32

7,1 15,84

2,09

6,07

2,56

4,61

4,22

4,42

Református Kollégium G.-a

Pécs

5

202

41,6

3,95

3,58 13,57

11,6 22,89

2,27

5,41

3,02

4,17

3,79

4,00

Lakhely

Kisfaludy Károly G.

Ált. iskola

Iskolában

8. osztályos jegyek átlaga

Szakköri részvétel

Nevelési segély

Munkanélküliek aránya

Szülők iskolaévei

Településmutató

Fiúk aránya (%)

Középiskola székhelye

Kérdőívek száma

Középiskola neve

Beküldési alkalom

G.=Gimnázium, Sz.=Szakközépiskola, Ki.=Középiskola, Int.=Intézet

GIMNÁZIUMOK Baranya megye

134

135

Iskolában

Szent Mór Katolikus I.

Pécs

3

55

37,0

5,91

5,06 14,89

8,2 18,18

2,07

5,72

Szent Imre Katolikus G.

Siklós

1

10

20,0

2,80

2,00 10,89

30,0 40,00

1,78

4,60

Táncsics Mihály G. és Sz.

Siklós

4

318

42,5

1,92

2,00 12,23

13,4 26,53

1,88

5,65

Berze Nagy János G.

Szentlőrinc

1

35

2,03

10,87

30,0 23,33

2,65

Hunyadi János G.

Bácsalmás

5

261

35,8

1,95

1,70 12,66

15,7 19,14

2,22

5,51

III. Béla G.

Baja

4

524

33,7

3,19

2,72 13,85

11,4

8,59

2,17

5,90

Magyarországi Németek G.-a

Baja

5

414

28,8

2,70

2,50 13,58

8,1 15,58

2,18

Radnóti Miklós G. és Sz.

Jánoshalma

5

238

45,5

1,81

1,81 12,14

17,9 13,62

Nagyasszonyunk és G.

Kalocsa

4

90

38,9

2,96

2,42 13,20

Szent István G.

Kalocsa

5

424

36,5

2,24

Bányai Júlia G.

Kecskemét

5

296

44,2

Bolyai János G.

Kecskemét

5

629

Katona J. G. és Sz.

Kecskemét

5

Németh László G.

Kecskemét

Piarista Gimnázium

Kecskemét

Református Koll. G.-a

Magyar

Matematika

Összes

Középiskola székhelye

8. osztályos jegyek átlaga

Magánúton

Középiskola neve

Nevelési segély

Szakköri részvétel

Munkanélküliek aránya

év

Lakhely

Szülők iskolaévei

Nyelvtanulás

Ált. iskola

Településmutató

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

3. melléklet

1,91

4,66

3,94

4,07

3,50

3,30

3,53

3,90

3,49

3,73

3,97

3,06

3,30

2,49

4,32

3,99

4,23

2,97

4,69

4,57

4,67

6,07

2,77

4,59

4,31

4,47

1,79

5,87

2,59

4,26

4,00

4,08

12,2 26,97

1,99

5,15

2,74

4,09

3,83

3,83

2,15 13,35

9,7 13,20

2,02

6,00

2,85

4,65

4,50

4,60

5,98

5,59 14,94

3,5

6,53

1,58

4,52

2,18

4,29

4,06

4,11

43,2

4,55

4,51 13,80

5,7

8,47

2,13

5,55

2,68

4,57

4,45

4,52

678

37,1

5,04

4,24 14,15

6,2

6,90

2,01

5,07

3,10

4,56

4,39

4,49

2

48

47,6

5,77

5,50 13,11

14,6 14,63

2,07

5,00

1,67

3,90

3,34

3,58

1

52

3,73

14,83

10,6 17,07

1,98

4,54

4,16

4,40

Kecskemét

5

497

36,8

5,24

4,61 14,43

7,5 12,88

2,11

4,51

2,57

4,28

4,09

4,19

Ward M. G. és Sz.

Kecskemét

5

251

0,0

4,88

3,37 13,31

10,4 15,92

2,36

5,15

2,09

4,25

3,61

3,94

Constantinum Sz.

Kiskunfélegyháza

3

112

45,9

3,28

3,13 12,07

13,4 21,10

2,09

5,30

2,00

3,73

3,26

3,50

Móra Ferenc G.

Kiskunfélegyháza

5

664

30,5

3,35

3,16 12,74

7,3 15,55

2,02

5,34

2,55

4,51

4,15

4,39

Bibó István G.

Kiskunhalas

5

539

33,7

2,97

2,75 13,31

8,3 13,21

2,29

5,60

2,93

4,77

4,59

4,70

Szilády Áron G.

Kiskunhalas

5

424

33,2

3,05

2,81 12,91

14,4 18,76

2,08

5,77

3,50

4,34

4,09

4,23

Baksay Sándor G. és Sz.

Kunszentmiklós

2

101

39,6

2,00

1,81 12,85

12,4 12,87

1,19

4,44

2,91

4,15

3,85

3,90

Móricz Zsigmond G.

Tiszakécske

3

186

41,1

2,94

3,03 12,35

18,0 21,71

1,49

5,14

2,57

4,10

3,84

3,92

Református Koll. és G.

Tiszakécske

4

52

60,0

2,94

2,85 11,53

23,1 23,08

2,00

5,98

1,00

3,78

3,53

3,55

Mikes Kelemen Ki.

Battonya

5

270

44,5

1,83

1,77 11,45

24,3 29,17

1,85

5,01

1,81

3,70

3,16

3,46

Szegedi Kis István G.

Békés

3

146

47,1

2,85

2,62 12,09

19,9 30,28

1,53

4,41

2,03

4,04

3,47

3,74

Belvárosi Ált. Isk. és G.

Békéscsaba

5

315

35,0

4,98

4,09 14,76

4,6 14,84

1,25

4,14

3,30

4,49

4,20

4,23

Rózsa Ferenc Gimnázium

Békéscsaba

3

442

35,8

3,70

3,50 13,75

9,4 18,62

2,22

5,13

2,81

4,81

4,64

4,71

Szlovák Nyelvű Gimnázium

Békéscsaba

4

53

24,5

3,51

3,21 12,20

18,9 23,08

2,90

6,39

6,40

4,29

3,93

4,10

Eötvös József G.

Dévaványa

5

99

36,1

2,01

1,94 11,14

20,7 52,08

1,83

4,80

3,00

3,72

2,90

3,41

Erkel Ferenc Gimnázium

Gyula

4

482

39,5

3,52

3,46 13,80

7,4 12,74

2,02

5,89

2,99

4,84

4,63

4,72

Karácsonyi János G.

Gyula

4

242

38,9

3,65

3,40 13,17

10,7 15,55

1,52

5,23

2,28

4,03

3,65

3,84

N. Balcescu G.

Gyula

5

233

45,4

2,20

2,04 12,78

26,6 41,82

2,57

4,30

2,83

4,12

3,95

4,20

Petőfi Sándor G.

Mezőberény

5

621

32,4

2,50

2,36 12,71

13,2 19,90

2,34

5,80

2,63

4,52

4,23

4,37

Hunyadi János G. Sz.

Mezőkovácsháza

4

250

43,1

1,74

1,65 12,18

21,6 27,08

1,84

4,70

2,54

4,36

3,84

4,09

Evangélikus Gimnázium

Orosháza

2

84

35,7

3,86

3,65 12,23

16,7 30,12

1,60

6,44

2,53

3,58

3,10

3,39

Janko János G.

Tótkomlós

5

122

39,4

2,24

2,18 12,00

14,8 49,15

1,52

5,42

3,68

3,59

3,07

3,31

3,51

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ságvári Endre G.

Kazincbarcika

5

624

36,5

3,38

2,96 13,51

7,9 16,61

1,90

5,46

2,51

4,72

4,41

4,58

Avasi G.

Miskolc

5

778

34,2

4,76

4,14 14,21

6,4 12,76

1,93

5,37

2,64

4,65

4,39

4,55

Diósgyőri G.

Miskolc

5

637

40,6

5,30

5,04 13,57

9,5 17,41

1,63

5,83

2,55

4,31

3,91

4,12

Fényi Gyula Jezsuita G.

Miskolc

5

276

60,2

5,92

4,88 15,03

4,3 11,31

1,82

4,68

2,26

4,27

4,32

4,31

Földes Ferenc G.

Miskolc

5

933

51,8

4,53

3,82 14,49

8,3

8,38

2,26

5,20

2,65

4,77

4,66

4,71

Fráter György G.

Miskolc

5

428

36,7

4,62

3,73 13,80

7,2 11,74

1,86

4,90

2,53

4,50

3,96

4,33

Hámori Waldorf G.

Miskolc

1

8

12,5

5,38

5,38 12,94

12,5 33,33

1,43

4,17

1,67

4,00

2,00

3,00

Herman Ottó G.

Miskolc

5

732

36,2

5,03

4,47 14,62

1,98

5,51

2,89

4,78

4,62

4,70

5,9

6,11

Nevelési segély

Szakköri részvétel

Iskolában

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

8. osztályos jegyek átlaga

Lakhely

év

Ált. iskola

Munkanélküliek aránya

Nyelvtanulás

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

Településmutató

Szülők iskolaévei

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

136

Miskolci Matura G.

Miskolc

2

31

51,6

4,71

3,97 13,82

8,1

7,14

2,10

6,21

2,80

3,19

2,65

2,98

Zrínyi Ilona G.

Miskolc

5

745

30,9

4,05

3,79 13,80

8,5 10,07

2,21

5,91

2,60

4,61

4,33

4,49

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Árpád Vezér G.

Sárospatak

5

680

41,8

2,11

1,71 12,97

15,4 22,02

2,42

5,28

2,66

4,54

4,24

4,34

Református Koll. G.-a

Sárospatak

5

704

37,7

2,32

2,10 13,62

14,6 18,29

2,38

5,77

2,57

4,57

4,38

4,47

Szepsi Csombor Márton G.

Szikszó

5

272

34,8

1,80

1,62 11,68

20,4 30,42

1,75

4,26

1,61

3,68

3,20

3,52

Bethlen Gábor G.

Hódmezővásárhely

5

519

41,7

3,66

3,62 13,82

9,2 10,68

2,04

4,84

2,63

4,61

4,23

4,46

Hódtói G.

Hódmezővásárhely

4

210

37,2

3,99

3,79 13,12

8,8 18,00

1,48

4,77

2,25

4,39

3,81

4,12

József Attila G.

Makó

5

435

36,6

3,35

3,01 13,26

12,6 17,41

1,86

4,72

2,96

4,37

4,14

4,17

Szent I. Egyházi G.

Makó

2

50

40,0

4,06

2,56 12,40

9,0 26,00

1,15

4,46

2,28

3,42

3,34

3,46

Deák Ferenc Gimnázium

Szeged

4

918

37,9

4,98

4,67 14,15

8,9 13,01

1,71

5,38

3,18

4,60

4,31

4,47

Dugonics András G.

Szeged

5

269

99,5

5,15

4,50 14,66

7,1 15,89

2,29

4,44

3,09

4,08

3,74

3,90

Eötvös József G.

Szeged

4

507

35,5

5,04

4,80 12,76

11,1 17,54

1,60

5,03

2,61

3,95

3,52

3,77

Karolina G.

Szeged

5

237

0,0

5,16

4,08 13,38

10,8 35,32

2,28

4,17

3,24

4,25

4,01

4,09

Radnóti Miklós G.

Szeged

5

871

40,2

4,71

4,38 14,56

7,9 13,93

2,06

4,77

2,87

4,75

4,66

4,72

Ságvári Endre G.

Szeged

5

769

53,5

5,18

4,73 14,75

5,4 13,93

1,75

5,22

3,43

4,76

4,60

4,70

Horváth Mihály G.

Szentes

5

717

32,7

3,36

3,21 13,13

10,9 16,83

1,97

4,41

2,54

4,39

3,89

4,19

Chernel István G.

Agárd-Gárdony

4

110

50,0

2,12

1,88 13,75

4,1

4,76

1,70

4,25

2,43

3,55

3,60

3,63

Rosti Pál G. és Sz.

Dunaújváros

4

166

61,9

3,65

3,09 12,44

9,9 21,74

1,82

5,67

2,09

3,68

3,18

3,53

Széchenyi István G.

Dunaújváros

5

602

40,0

4,47

3,79 14,26

6,0 12,07

1,67

4,69

2,82

4,54

4,42

4,45

Bocsor István G.

Enying

4

199

37,2

1,94

1,78 11,34

14,1 27,27

1,81

5,04

2,50

3,37

2,92

3,28

Vörösmarty M. G.

Kápolnásnyék

4

189

39,8

1,74

1,65 12,67

6,1 11,41

1,68

5,12

2,31

4,14

3,75

4,03

Táncsics Mihály G.

Mór

5

349

36,6

2,77

2,54 12,17

7,2 14,41

2,10

5,84

2,53

3,82

3,33

3,64

Petőfi Sándor G. és Sz.

Sárbogárd

5

294

39,7

2,42

2,08 12,34

11,6 12,59

2,05

4,35

2,34

4,36

3,94

4,12

Ciszterci Szent István G.

Székesfehérvár

5

479

37,7

5,19

4,38 14,23

6,1 14,19

1,78

4,91

2,66

4,33

4,05

4,19

Kodály Zoltán Ki.

Székesfehérvár

3

94

12,9

3,37

2,92 12,71

11,2 25,00

2,46

5,79

2,09

4,11

3,41

3,76

Kodolányi János Ki.

Székesfehérvár

4

474

35,4

4,68

4,29 13,55

6,2 11,97

1,54

5,74

2,77

4,24

3,88

4,13

Lánczos Kornél G.

Székesfehérvár

4

178

48,6

4,71

4,29 14,71

6,7 10,80

1,84

5,70

2,70

3,93

3,55

3,80

Teleki Blanka G.

Székesfehérvár

4

403

45,9

4,82

3,47 14,13

8,3 12,18

2,05

4,95

2,76

4,54

4,33

4,49

Vasvári Pál G.

Székesfehérvár

5

613

35,6

5,17

4,41 14,17

4,9 11,60

1,52

4,84

3,00

4,54

4,12

4,37

Apor Vilmos Iskolaközpont

Győr

5

523

36,4

4,84

3,94 14,19

4,1

8,11

1,93

5,95

2,41

4,45

4,12

4,32

Czuczor Gergely G.

Győr

5

317 100,0

4,17

3,43 14,83

4,3 18,35

1,92

5,02

2,55

4,33

4,22

4,25

Evangélikus G.

Győr

4

82

37,0

5,78

4,62 14,48

3,0

7,89

2,12

5,89

2,25

4,28

3,70

4,03

Kazinczy Ferenc G.

Győr

4

481

26,1

4,55

3,62 14,41

4,2

6,88

1,91

5,30

2,57

4,75

4,60

4,67

MH Béri-Balogh Á. G. Sz.

Győr

3

157

84,3

2,89

2,62 12,62

10,8 33,99

2,32

5,69

2,27

4,00

3,85

3,97

Móra Ferenc G.

Győr

4

288

29,4

3,94

3,32 12,43

7,5 20,22

2,05

5,58

2,19

4,13

3,65

3,84

Ortutay Gyula Középiskola

Győr

5

167

37,0

5,25

4,35 12,87

7,5 14,55

1,46

4,86

2,80

4,28

3,57

4,00

Prohászka Ottokár G.

Győr

5

211

32,7

4,84

3,53 13,78

4,3

9,71

1,87

4,93

2,05

4,11

3,59

3,82

Révai Miklós G.

Győr

5

926

39,4

4,20

3,82 14,55

3,9

4,75

2,28

5,84

2,78

4,87

4,80

4,82

Felsőbüki Nagy Pál G.

Kapuvár

5

276

32,7

2,40

1,90 12,86

8,3

7,75

1,75

4,47

2,38

4,54

4,17

4,38

Kossuth Lajos G.

Mosonmagyaróvár

5

807

40,8

3,31

2,89 13,11

6,8 12,50

1,93

6,13

2,59

4,17

3,91

4,09

Piarista Gimnázium

Mosonmagyaróvár

3

74

39,2

3,61

2,85 13,08

11,5 17,65

1,83

7,20

2,40

3,89

3,51

3,67

Bencés Gimnázium

Pannonhalma

5

335 100,0

2,25

3,33 15,07

3,7

8,28

2,24

4,42

2,44

4,31

4,20

4,39

Berzsenyi Dániel G.

Sopron

5

571

36,1

4,26

3,81 14,52

3,9

8,27

1,84

4,70

2,95

4,54

4,10

4,33

Széchenyi István G.

Sopron

5

504

38,9

4,41

3,78 14,09

4,1

4,25

1,52

4,94

3,11

4,51

4,09

4,37

Szent Orsolya G.

Sopron

5

253

40,0

4,51

3,56 13,71

5,1

9,24

1,20

5,67

2,84

4,30

3,76

4,00

Csongrád megye

Fejér megye

Győr-Moson-Sopron megye

137

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

Bocskai István G.

Biharkeresztes

5

337

44,8

1,42

1,34 11,67

20,6 48,80

1,81

4,91

3,16

3,94

3,40

3,68

Ady Endre G.

Debrecen

5

664

26,1

4,92

4,78 13,91

7,2 12,46

1,95

4,73

2,39

4,68

4,37

4,52

Csokonai Vitéz Mihály G.

Debrecen

5

970

32,2

4,47

4,46 13,07

10,1 21,22

1,85

5,44

2,43

4,37

4,02

4,17

Dóczy Gimnázium

Debrecen

2

94

42,9

5,91

5,54 15,31

5,9 22,22

1,69

6,41

2,13

4,13

3,87

4,19

Dienes L. G., Sz.

Debrecen

5

498

17,8

4,12

4,07 12,06

13,9 25,68

2,10

5,35

3,18

4,04

3,56

3,84

Fazekas Mihály G.

Debrecen

5

877

39,5

4,88

4,77 14,29

6,9 11,28

1,75

5,20

2,72

4,72

4,56

4,65

K.L.T.E Gyakorló G.-a

Debrecen

5

629

39,8

5,42

5,29 15,45

3,8

9,87

1,85

5,14

2,84

4,76

4,54

4,67

Medgyessy Ferenc G.

Debrecen

5

709

27,8

4,92

4,83 13,20

10,9 24,33

1,72

5,36

2,39

4,23

3,64

3,93

Református Kollégium G.-a

Debrecen

5

545

35,7

2,99

2,90 13,82

11,7 25,86

2,62

5,18

2,41

4,71

4,46

4,60

Svetits Katolikus G.

Debrecen

5

238

0,0

5,69

3,96 13,54

12,2

8,90

1,64

4,38

1,91

4,26

3,71

3,97

Szent József G.

Debrecen

2

66 100,0

5,52

4,04 13,50

7,6 25,45

1,49

2,97

3,35

3,89

3,24

3,69

Tóth Árpád G.

Debrecen

5

1095

39,1

4,49

4,35 14,54

6,4 12,13

2,13

5,40

2,78

4,82

4,71

4,79

Bocskai István G.

Hajdúböszörmény

5

512

34,5

3,80

3,77 12,55

13,6 14,14

1,92

5,46

2,11

4,25

3,95

4,15

Makláry Lajos Ki.

Hajdúnánás

2

52

36,5

3,00

3,00 12,54

10,6

3,85

1,51

7,21

3,98

3,43

3,68

Hőgyes Endre G. és Sz.

Hajdúszoboszló

5

561

35,7

2,66

2,64 13,03

8,7 11,27

1,90

5,60

2,58

4,30

4,01

4,16

Kölcsey Ferenc G.

Nyíradony

2

76

36,0

1,88

1,78 10,41

35,5 51,35

1,74

4,95

2,00

3,55

3,16

3,25

Dobó István G.

Eger

5

652

37,5

3,74

3,24 13,97

5,9 13,32

1,90

5,10

2,59

4,56

4,37

4,44

E.K.T. F. orló G.

Eger

5

262

19,1

2,80

2,41 13,06

10,3 24,48

1,92

5,02

2,25

4,28

3,73

3,98

Lenkey János Középiskola

Eger

1

60

3,40

12,78

17,5 22,81

2,52

4,43

4,41

4,42

Pásztorvölgyi G.

Eger

5

282

30,4

3,30

3,04 13,68

7,6 16,55

2,34

5,98

2,30

4,56

4,38

4,43

Sancta Maria G.

Eger

5

184

0,0

4,80

2,19 12,94

16,3 21,55

1,56

3,93

2,20

4,30

3,79

4,14

Szilágyi Erzsébet G.

Eger

5

738

36,2

3,36

2,86 13,71

7,3 18,61

2,36

5,83

2,91

4,77

4,55

4,65

Berze Nagy János G.

Gyöngyös

3

342

37,7

3,03

2,63 13,88

5,6

7,19

2,00

4,74

2,49

4,62

4,48

4,57

Bajza J. G. és Sz.

Hatvan

5

760

32,0

2,41

2,19 12,99

8,0

9,09

2,00

5,17

2,50

4,37

3,97

4,17

3,20

4,78

4,70

4,77

3,92

2,87

3,52

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Nevelési segély

Iskolában

8. osztályos jegyek átlaga

Szakköri részvétel

Munkanélküliek aránya

év

Lakhely

Szülők iskolaévei

Nyelvtanulás

Ált. iskola

Településmutató

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

3. melléklet

Hajdú-Bihar megye

Heves megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye Lehel Vezér G.

Jászberény

5

552

33,2

3,21

2,99 13,73

5,3 10,33

1,88

5,20

Humán Intézet Magáng.

Szolnok

4

16

42,9

3,75

3,43 13,16

9,4

6,25

2,73

5,88

Kölcsey F. Alternatív G.

Szolnok

2

26

42,3

4,65

4,35 12,72

21,2 30,43

1,73

6,85

1,83

3,22

2,74

2,99

Széchenyi István G.

Szolnok

5

526

34,8

3,79

3,52 12,91

8,4 14,01

1,97

5,15

2,85

4,27

3,89

4,12

Varga Katalin G.

Szolnok

5

535

35,8

4,13

3,93 14,64

5,2

6,86

2,07

5,79

2,61

4,90

4,78

4,84

Verseghy Ferenc G.

Szolnok

5

692

42,4

4,22

3,98 14,41

5,2

8,90

2,15

5,87

2,64

4,76

4,64

4,72

Bercsényi Miklós G.

Törökszentmiklós

4

291

42,7

2,69

2,53 12,32

17,5 22,14

1,76

4,90

3,27

3,98

3,52

3,78

Komárom-Esztergom megye Dobó Katalin G.

Esztergom

5

600

38,6

2,91

2,73 13,70

6,8 11,72

2,11

5,73

2,75

4,67

4,39

4,57

Szent István G.

Esztergom

5

280

37,2

4,00

2,88 14,11

5,9

7,58

1,86

4,17

2,89

4,36

3,89

4,34

Temesvári Pelbárt G.

Esztergom

5

321 100,0

3,75

3,32 14,69

7,5 24,60

2,23

4,84

3,06

4,17

3,75

4,11

Jókai Mór G. és Sz.

Komárom

4

305

36,9

2,17

2,14 12,68

5,1 17,67

2,01

5,39

2,47

4,14

3,81

4,06

Irinyi János G. és Sz.

Nyergesújfalu

4

312

37,6

2,06

1,96 12,26

5,6

7,52

1,42

5,43

3,09

3,73

3,44

3,70

Lengyel József G. és Sz.

Oroszlány

5

356

45,3

2,92

2,75 13,00

7,9 14,87

1,79

5,17

2,77

4,03

3,39

3,73

Eötvös József G.

Tata

5

996

39,9

2,68

2,54 14,12

6,0

6,14

2,24

5,75

2,68

4,63

4,55

4,59

Talentum Gimnázium

Tata

3

56

41,1

3,22

3,11 13,98

6,3

9,26

1,62

5,35

4,06

3,39

3,19

3,45

Árpád G. és Sz.

Tatabánya

5

521

28,2

4,29

3,69 13,80

6,0

6,80

1,92

5,01

2,72

4,45

4,19

4,33

Bárdos László G. és Sz.

Tatabánya

5

425

45,2

4,42

4,10 14,02

3,4

5,58

1,94

4,26

3,09

4,24

3,91

4,22

Mikes Kelemen Ki.

Tatabánya

5

134

31,1

4,24

4,05 11,54

13,8 23,66

1,59

6,34

3,28

3,25

2,83

2,97

Iskolában

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

Balassi Bálint G.

Balassagyarmat

5

435

31,6

2,15

1,72 13,15

10,5 16,20

2,32

5,10

2,19

4,54

4,28

4,41

Szent Imre G.

Balassagyarmat

5

132

46,6

2,94

1,90 12,39

11,0 36,64

1,17

5,25

1,71

3,82

3,20

3,60

Váci Mihály G.

Bátonyterenye

5

267

32,1

3,01

2,72 12,11

14,0 46,18

1,68

4,40

2,02

3,44

3,08

3,27

Bolyai János G.

Salgótarján

5

564

41,6

3,56

3,14 14,11

8,0 11,23

1,72

5,33

2,56

4,53

4,33

4,48

Madách Imre G.

Salgótarján

5

593

34,4

3,20

2,90 13,38

9,4 12,81

1,79

6,02

2,08

4,31

4,02

4,19

Petőfi Gimnázium

Aszód

1

106

43,4

2,05

1,87 12,93

8,5 14,43

1,73

3,74

2,83

4,34

3,92

4,17

Nagy Sándor József G.

Budakeszi

2

108

56,5

3,28

2,45 14,02

7,9

6,48

1,73

5,17

1,61

3,93

3,85

3,88

Prohászka Ottokár G.

Budakeszi

4

203

44,0

3,12

3,13 15,70

4,4 11,94

1,64

4,98

2,83

4,09

3,65

3,99

Kesjar Csaba G.

Budaörs

1

23

3,52

13,57

4,09

3,32

3,74

Kossuth Lajos G.

Cegléd

4

407

37,0

3,24

Radnóti Miklós G.

Dunakeszi

5

444

36,6

Vörösmarty Mihály G.

Érd

4

442

Fóti Ökumenikus G.

Fót

1

Waldorf Gimnázium

Fót

Szent Norbert Gimnázium

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Nevelési segély

Szakköri részvétel

8. osztályos jegyek átlaga

Lakhely

év

Ált. iskola

Munkanélküliek aránya

Nyelvtanulás

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

Településmutató

Szülők iskolaévei

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

138

Nógrád megye

Pest megye

10,9

4,35

2,00

3,07 13,67

6,5 11,72

2,11

5,49

2,53

4,67

4,42

4,54

3,63

3,47 14,57

6,6

6,50

2,05

5,33

2,83

4,81

4,61

4,66

34,1

4,30

4,00 14,48

3,4 12,93

2,03

4,55

2,66

4,77

4,65

4,68

10

40,0

2,80

2,40 13,53

20,0 10,00

1,88

5,27

3,00

3,80

3,40

3,70

1

5

20,0

3,00

4,40 14,00

0,0

0,00

2,50

4,78

4,00

3,67

4,08

Gödöllő

3

145

41,7

3,52

3,12 14,46

2,8 11,36

1,72

5,06

2,70

4,69

4,47

4,57

Református Líceum

Gödöllő

4

224

40,0

4,03

2,86 14,60

4,9 15,45

1,76

3,66

3,07

4,02

3,94

4,15

Török Ignác G.

Gödöllő

5

548

36,1

3,69

3,41 14,68

5,1

6,65

1,70

5,04

2,76

4,83

4,54

4,66

Teleki László G. és Sz.

Gyömrő

2

116

49,1

2,77

2,33 12,12

10,3 43,36

1,66

4,98

2,06

3,78

3,34

3,40

Arany János G.

Nagykőrös

5

400

47,6

3,87

3,61 13,26

11,6 14,25

1,61

4,68

2,86

4,38

4,08

4,22

Ráday Pál G.

Pécel

5

400

38,5

4,03

4,25 12,95

8,6 14,40

1,30

5,11

2,05

3,79

3,44

3,58

Ward Mária G.

Piliscsaba

3

72

28,6

1,99

1,87 13,96

8,3

9,72

1,89

4,09

2,61

3,91

3,54

3,78

Ady Endre G. és Sz.

Ráckeve

5

284

38,8

1,94

1,85 12,93

9,7 14,75

2,24

6,20

2,23

4,36

4,02

4,22

Arany János G.

Százhalombatta

3

82

25,0

3,04

3,21 13,40

7,9 10,00

1,37

6,45

2,24

4,40

4,00

4,25

Ferences Gimnázium

Szentendre

3

255

52,3

3,79

4,32 15,68

5,3 19,40

1,81

5,28

2,78

4,45

3,92

4,20

II. Rákóczi Ferenc G.

Szentendre

4

191

51,3

3,09

2,73 14,58

7,3 12,43

1,25

4,03

3,40

3,86

3,32

3,62

Móricz Zsigmond G.

Szentendre

5

599

43,2

3,30

2,82 14,18

6,4 12,20

1,69

5,68

2,69

4,39

3,98

4,20

Református Gimnázium

Szentendre

2

55

43,6

3,26

2,82 15,27

6,4

9,26

1,94

4,82

2,77

4,29

3,89

4,19

Batthyány Kázmér G. és Sz.

Szigetszentmiklós

4

305

44,2

3,05

2,79 14,43

4,1

9,27

1,75

4,09

3,56

4,56

4,38

4,46

Szent László G.

Szob

4

177

53,4

2,08

1,87 13,16

11,0 18,71

2,05

5,25

4,22

3,77

3,13

3,50

Kútvölgye Gimnázium, Sz.

Tök

2

18

61,1

2,76

2,56 13,24

2,8 23,53

2,08

6,15

3,75

2,82

2,65

2,88

Piarista Gimnázium

Vác

1

92

52,2

3,39

2,83 14,34

4,9 23,53

1,90

5,97

3,00

4,40

3,96

4,14

Váci Madách Imre G.

Vác

5

516

32,8

2,60

2,32 13,35

6,7 14,26

2,00

5,71

2,61

4,33

4,05

4,20

Petőfi Sándor Gimnázium

Vecsés

3

82

39,0

3,10

2,93 12,40

9,1 15,19

1,55

6,08

2,57

3,68

3,07

3,49

Csokonai Vitéz Mihály G.

Csurgó

4

165

38,6

2,16

1,97 12,82

19,4 27,04

2,16

4,66

2,93

3,87

3,53

3,74

Csokonai Vitéz Mihály G.

Kaposvár

5

175

44,4

4,66

3,38 12,93

8,9 21,56

1,48

5,69

1,87

4,02

3,79

3,87

Somogy megye

Lorántffy Zsuzsanna G.

Kaposvár

1

16

43,8

2,63

2,00 13,64

21,9 15,38

1,64

5,65

2,50

4,07

2,80

3,41

Nagyboldogasszony G.

Kaposvár

3

182

36,4

3,86

2,72 13,45

8,8 19,23

1,92

4,24

2,09

4,14

3,65

3,98

Táncsics Mihály G.

Kaposvár

5

790

39,3

3,61

3,16 14,02

6,6 10,01

2,26

5,28

2,61

4,65

4,42

4,55

Toldi Lakótelepi G.

Kaposvár

5

280

24,4

3,13

2,76 12,88

9,6 16,92

2,18

5,50

3,07

4,16

3,61

3,88

Berzsenyi Dániel G. Sz.

Marcali

4

216

30,0

2,44

2,29 12,45

13,4 21,53

2,08

4,10

1,41

4,21

3,59

3,82

Perczel Mór G. Sz.

Siófok

5

584

37,6

2,32

2,26 13,97

8,06

2,06

5,39

2,70

4,62

4,48

4,58

6,6

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Móra Ferenc Gimnázium

Dombrád

3

77

48,2

1,29

1,02 10,34

20,8 59,42

1,55

4,77

2,38

3,23

2,59

2,94

Zalka Máté G.

Fehérgyarmat

5

464

43,1

1,56

1,34 12,58

18,3 37,09

2,12

4,79

2,42

4,28

3,93

4,15

Bessenyei György G.

Kisvárda

5

1028

39,0

1,90

1,82 12,73

14,5 25,83

2,58

4,98

2,14

4,36

4,12

4,28

139

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

Református Gimnázium

Kisvárda

2

100

30,0

1,63

1,55 12,25

21,5 37,89

2,68

5,34

2,35

3,66

3,44

3,58

Esze Tamás G. és Sz.

Mátészalka

5

1093

33,6

2,09

1,94 12,69

18,2 28,20

2,53

5,33

2,71

4,54

4,18

4,38

Ecsedi Báthory István G.

Nagyecsed

4

72

34,3

1,86

1,73 11,61

36,1 51,39

3,02

5,48

2,71

3,27

2,81

3,15

Arany János G.

Nyíregyháza

5

367

43,6

5,47

4,82 12,93

13,2 19,37

1,35

5,40

2,46

4,21

3,91

4,04

Kossuth Lajos G.

Nyíregyháza

5

460

30,1

4,54

4,13 12,62

15,7 27,96

1,96

5,07

2,70

4,04

3,57

3,82

Kölcsey Ferenc G.

Nyíregyháza

4

583

23,0

4,49

4,48 13,78

9,6 11,52

2,25

5,55

2,21

4,92

4,67

4,82

Krúdy Gyula G.

Nyíregyháza

4

505

48,1

5,02

4,80 14,52

5,9 13,56

2,19

5,19

2,86

4,85

4,81

4,83

Eötvös J. G.

Nyíregyháza

5

221

36,1

4,98

4,62 13,17

12,2 26,94

1,77

5,33

2,53

4,35

4,20

4,26

Szent Imre G.

Nyíregyháza

4

234

40,9

3,04

2,48 12,73

19,2 28,45

2,31

4,81

2,72

4,49

4,26

4,31

Vasvári Pál G.

Nyíregyháza

5

914

44,1

4,38

4,11 13,38

11,4 19,49

2,04

5,52

2,31

4,48

4,17

4,36

Zrínyi Ilona G.

Nyíregyháza

5

829

34,7

4,35

3,89 14,33

9,1 15,03

2,21

5,33

2,62

4,88

4,67

4,79

Váci Mihály G.

Tiszavasvári

5

320

35,9

2,57

2,51 12,22

16,3 28,25

2,39

5,49

1,96

4,11

3,63

3,86

II. Rákóczi Ferenc G.

Vásárosnamény

5

503

45,4

1,59

1,46 12,46

19,7 32,99

2,19

4,36

1,95

4,30

4,07

4,19

II. Géza G.

Bátaszék

5

286

44,2

2,02

1,79 11,94

18,9 18,44

1,51

5,77

2,35

3,67

3,37

3,59

Petőfi Sándor G.

Bonyhád

4

523

39,5

2,29

1,79 13,09

11,7 17,18

2,24

6,27

2,45

4,53

4,23

4,41

Illyés Gyula G. Sz.

Dombóvár

5

439

39,4

2,44

2,21 13,40

9,3 10,00

1,93

5,71

2,47

4,49

4,23

4,40

Magyar László G.

Dunaföldvár

5

273

36,5

2,21

1,98 12,91

12,6 20,00

1,68

4,96

2,44

3,94

3,53

3,83

Tolnai Lajos G.

Gyönk

5

219

45,9

1,50

1,81 12,91

15,3 17,96

1,93

4,83

2,48

3,77

3,36

3,68

Balogh Antal G.

Paks

4

72

42,6

3,51

2,78 13,71

4,2

9,86

1,99

5,74

2,00

4,12

3,34

3,73

Vak Bottyán G.

Paks

5

378

39,4

2,83

2,65 13,67

6,9 14,17

1,92

5,41

2,25

4,45

4,19

4,37

Vak Bottyán Sz.

Simontornya

3

70

49,3

1,06

1,03 12,16

16,4 12,86

1,18

3,68

1,52

4,10

3,80

3,89

Garay János G.

Szekszárd

5

573

38,9

3,65

3,15 14,54

5,1 16,33

1,83

5,83

3,04

4,59

4,38

4,51

Béri Balogh Ádám G.

Tamási

3

169

32,5

1,78

1,50 12,65

15,1 15,76

2,06

4,96

2,04

3,99

3,47

3,81

Sztárai Mihály G.

Tolna

5

303

40,9

2,93

2,50 12,88

11,4 14,00

1,36

4,95

2,53

4,14

3,97

4,13

Berzsenyi Dániel G.

Celldömölk

5

383

42,4

2,50

2,22 12,76

6,0 11,78

2,08

5,05

2,00

4,41

4,15

4,31

Kölcsey Ferenc G.

Körmend

4

219

29,8

2,63

2,45 13,24

5,5 17,62

2,49

5,58

2,21

4,48

4,22

4,24

Jurisich Miklós G.

Kőszeg

5

489

36,4

2,24

2,01 13,47

6,4 10,12

2,23

5,55

2,34

4,55

4,23

4,41

Vörösmarty Mihály G.

Szentgotthárd

5

193

37,4

1,87

1,63 12,76

8,3 17,55

1,75

4,56

2,90

4,43

4,05

4,27

Bolyai János G.

Szombathely

5

349

46,5

4,76

3,78 14,96

4,6

7,31

2,27

5,63

2,54

4,75

4,48

4,67

Kanizsai Dorottya G.

Szombathely

5

796

34,8

3,69

3,36 13,60

4,4

9,67

2,02

5,52

2,48

4,72

4,31

4,53

Nagy Lajos G.

Szombathely

5

496

42,4

3,77

3,55 14,43

4,6

7,79

2,42

5,85

2,66

4,85

4,80

4,82

Szent Norbert G.

Szombathely

5

406

42,8

3,46

3,13 13,89

6,9 15,10

2,10

6,01

2,36

4,37

4,02

4,26

Szent-Györgyi Albert Ki.

Szombathely

5

525

28,0

3,59

3,21 12,65

5,7 21,54

1,92

6,05

2,16

3,97

3,38

3,69

Vörösmarty Mihály G.

Ajka

5

163

35,0

3,82

3,43 12,66

5,2

6,17

1,36

4,43

1,86

3,90

3,31

3,56

Magyar–angol Tny. G.

Balatonalmádi

5

336

30,0

3,26

3,01 14,74

3,7

7,27

2,26

5,61

2,68

4,88

4,80

4,80

Petőfi Sándor G.

Pápa

5

458

42,9

3,21

2,84 13,13

6,1 10,79

1,81

5,65

2,37

4,18

3,96

4,15

Református Koll. G.-a

Pápa

4

460

40,0

3,11

2,39 13,75

7,3 19,51

2,36

4,49

2,49

4,34

4,04

4,20

Kisfaludy Sándor G.

Sümeg

5

259

41,5

2,00

1,65 11,58

11,6 45,38

1,78

4,68

1,53

3,32

3,05

3,27

Batsányi János G.

Tapolca

5

419

38,4

2,14

2,26 13,22

7,9 15,23

2,21

5,69

2,26

4,26

3,83

4,10

Képesség- és Tehetségf. G.

Várpalota

1

11

27,3

3,27

2,73 12,80

9,1

0,00

1,82

5,82

1,50

3,18

3,00

2,70

Thury György G. és Sz.

Várpalota

5

378

36,2

2,93

2,59 12,51

9,8 27,75

1,74

4,59

2,42

3,77

3,24

3,56

Cholnoky Jenő G.

Veszprém

4

122

31,1

3,98

3,48 13,02

7,0 16,81

1,39

5,36

2,85

3,43

2,88

3,22

Lovassy László G.

Veszprém

5

847

48,9

3,60

2,99 14,21

5,4

9,10

2,07

5,45

2,64

4,64

4,58

4,58

Medgyaszay István Sz.

Veszprém

2

61

60,0

3,39

2,95 12,39

4,9 18,33

1,75

6,20

1,69

3,58

3,32

3,44

Vetési Albert G.

Veszprém

5

573

36,3

4,16

3,58 14,53

4,8

1,82

5,41

2,67

4,43

4,33

4,36

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Nevelési segély

Iskolában

8. osztályos jegyek átlaga

Szakköri részvétel

Munkanélküliek aránya

év

Lakhely

Szülők iskolaévei

Nyelvtanulás

Ált. iskola

Településmutató

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

3. melléklet

Tolna megye

Vas megye

Veszprém megye

9,67

Nevelési segély

Szakköri részvétel

Iskolában

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

8. osztályos jegyek átlaga

Lakhely

év

Ált. iskola

Munkanélküliek aránya

Nyelvtanulás

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

Településmutató

Szülők iskolaévei

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

140

Bibó István G. és Sz.

Hévíz

5

192

38,8

1,75

1,64 13,74

2,3

8,33

2,37

5,47

2,90

4,52

4,37

4,50

Vajda János G.

Keszthely

5

627

39,4

2,29

2,13 14,16

6,0 10,63

2,37

6,09

2,60

4,61

4,49

4,56

Piarista Gimnázium

Nagykanizsa

1

27

48,1

4,36

3,44 13,04

3,7 16,67

1,66

7,22

3,14

3,70

3,41

3,57

Ady Endre G.

Zalaegerszeg

5

230

30,7

4,05

3,54 13,12

8,0 16,67

1,43

6,02

2,63

3,94

3,44

3,75

Apáczai Csere János I.

Zalaegerszeg

4

245

44,0

3,70

3,63 12,59

9,0 16,03

1,78

5,44

1,97

4,01

3,38

3,69

Kölcsey Ferenc G.

Zalaegerszeg

5

721

32,8

3,98

3,35 13,81

4,7

9,22

1,93

5,42

2,60

4,53

4,26

4,48

Mindszenty József G.

Zalaegerszeg

4

153

33,8

3,24

2,86 13,21

6,9 21,19

1,91

5,64

1,93

4,23

3,65

3,90

Zrínyi Miklós G.

Zalaegerszeg

5

521

51,6

4,15

3,84 14,34

5,4 10,61

1,64

5,31

2,52

4,78

4,68

4,72

Béri Balogh Ádám G. Sz.

Zalaszentgrót

5

190

42,0

1,72

1,67 11,66

14,5 25,29

2,32

4,92

2,37

3,55

3,17

3,40

Budapesti Osztrák Iskola

Budapest I.

3

99

45,7

6,61

6,36 15,92

4,0 10,20

1,94

5,38

2,54

4,60

4,23

4,44

Egyetemi Katolikus G.

Budapest I.

3

199

51,3

6,24

6,27 15,11

5,5 22,16

1,59

4,51

2,36

3,91

3,37

3,56

Kodály Zoltán Kórusiskola

Budapest I.

4

77

23,7

6,32

6,31 15,24

5,2 10,67

2,36

3,53

2,67

3,92

3,44

3,79

Kosztolányi Dezső G.

Budapest I.

4

179

39,1

6,39

6,08 14,94

6,1 13,86

1,47

4,06

2,88

4,02

3,63

3,93

Petőfi Sándor Gimnázium

Budapest I.

4

447

51,6

5,98

5,71 14,53

7,2 16,82

1,81

5,31

2,60

3,90

3,47

3,69

Szent Benedek Bencés G.

Budapest I.

4

101

59,8

6,33

6,42 15,45

7,9 17,71

1,34

4,46

2,57

4,00

3,43

3,80

Szent Gellért Katolikus G.

Budapest I.

5

232

53,1

6,20

5,69 15,21

6,3 16,52

1,38

5,60

2,65

3,88

3,62

3,79

Szilágyi Erzsébet G.

Budapest I.

4

229

49,7

6,29

6,24 16,03

3,3

9,87

1,72

3,47

3,08

4,30

4,12

4,29

Toldy Ferenc G.

Budapest I.

4

254

43,4

6,30

6,43 16,41

3,0

7,20

1,53

4,67

3,32

4,66

4,17

4,36

Budenz József Gimnázium

Budapest II.

3

81

55,1

6,73

5,43 15,14

4,3 17,72

1,19

5,32

3,02

4,14

3,69

3,94

Addetur Középiskola

Budapest II.

3

58

51,4

5,48

4,50 11,94

18,1 53,70

1,14

4,81

4,60

3,29

2,71

3,02

Baár Madas G.

Budapest II.

4

316

45,3

6,27

5,13 16,00

3,6

8,85

1,82

4,27

2,83

4,56

4,17

4,38

Budenz József G.

Budapest II.

3

45

67,4

6,50

5,47 15,01

6,7

0,00

1,44

4,91

3,19

3,50

2,84

3,24

Csík Ferenc G.

Budapest II.

4

247

46,6

6,44

5,97 14,31

7,9 11,21

1,69

5,33

2,42

4,06

3,62

3,90

II. Rákóczi Ferenc G.

Budapest II.

4

470

39,6

6,52

6,09 15,30

5,2 16,13

1,52

4,89

2,72

4,07

3,54

3,85

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Zala megye

Budapest

Klebelsberg Kuno G.

Budapest II.

3

99

39,1

6,60

4,99 14,25

6,1

7,22

1,70

5,80

2,65

4,04

3,69

3,94

Kodály Zoltán G.

Budapest II.

4

104

28,8

6,55

5,83 14,31

6,7 27,18

1,64

4,73

1,68

3,51

3,19

3,41

Móricz Zsigmond G.

Budapest II.

4

342

48,2

6,53

6,06 15,71

5,4

9,44

1,69

5,43

2,87

4,55

4,29

4,39

„Szent Angela” G.

Budapest II.

5

277

34,6

6,86

6,44 16,10

6,5 21,05

1,44

5,25

3,15

4,28

3,89

4,12

Pasaréti G.

Budapest II.

2

45

47,7

6,44

5,11 15,90

4,4 31,82

1,32

4,69

3,53

3,83

3,56

3,73

Pesthidegkúti Waldorf-I.

Budapest II.

1

27

24,0

6,96

5,07 15,72

7,4

3,70

0,93

7,74

2,45

Szabó Lőrinc Gimnázium

Budapest II.

4

116

39,1

6,54

6,14 15,70

3,4 21,50

1,53

5,18

3,28

4,68

4,42

4,58

Tizenkét Karátos Iskola

Budapest II.

4

34

63,0

6,47

5,83 15,22

7,4

3,03

1,65

4,33

2,86

3,91

3,62

3,80

Kőrösi Csoma Sándor G.

Budapest III

1

52

43,1

6,56

6,27 15,15

8,7

7,69

5,43

2,50

3,86

3,63

3,86

Sport és Angol Tag.G.

Budapest III

3

143

45,7

6,24

5,89 14,18

4,2 11,27

1,23

5,39

2,42

3,91

3,67

3,88

Angol–francia Tagozatos G.

Budapest III

2

117

37,1

6,19

5,64 14,64

7,3 10,00

1,53

6,11

2,84

4,13

3,38

3,76

Alternatív Közgazd. G.

Budapest III.

3

132

43,3

6,92

5,95 16,43

4,2

8,40

1,90

3,24

3,41

4,38

4,19

4,08

Árpád G.

Budapest III.

4

357

55,1

6,76

5,89 15,89

3,6 11,68

1,64

4,85

3,71

4,43

4,13

4,39

Kőrösi Csoma S. Kéttan. G.

Budapest III.

1

25

30,0

6,48

6,25 14,96

4,0 20,00

1,35

4,50

2,17

4,00

3,92

4,03

Krúdy Gyula G.

Budapest III.

4

75

53,5

6,92

5,73 14,43

5,3

8,11

1,31

5,60

1,90

3,58

3,32

3,64

Mustármag Keresztény G.

Budapest III.

4

99

49,0

6,18

5,64 13,70

10,6 35,71

1,64

5,54

2,50

3,49

2,96

3,31

Óbudai G.

Budapest III.

4

473

40,7

6,46

5,74 15,27

4,5 11,70

1,46

5,18

2,75

4,53

4,29

4,46

Veres Péter G.

Budapest III.

3

207

55,6

6,54

5,24 15,72

3,1

6,44

1,76

3,78

2,50

4,49

4,17

4,37

Zsigmond Líceum G. és Sz.

Budapest III.

4

113

54,4

6,02

5,74 13,98

5,3 18,87

1,74

5,41

2,04

3,60

3,04

3,36

Károlyi István Gimnázium

Budapest IV.

2

90

35,6

6,54

6,19 13,25

6,1 19,05

1,60

5,18

2,20

4,08

3,69

3,87

Babits Mihály G.

Budapest IV.

4

353

43,9

6,78

6,58 14,82

3,5 10,03

1,71

4,39

2,55

4,48

4,31

4,46

Bródy Imre Gimnázium

Budapest IV.

5

505

41,4

5,92

5,66 13,27

8,6 19,29

1,87

5,22

2,32

3,57

3,04

3,31

Könyves Kálmán G.

Budapest IV.

4

427

46,4

6,68

6,26 14,57

3,5 10,53

1,48

4,20

2,79

4,48

4,23

4,33

141 Munkanélküliek aránya

év

Altisz Gimnázium .

Budapest V.

1

2

50,0

7,00

7,00 14,25

Ward Mária Gimnázium

Budapest V.

2

43

46,5

6,10

6,05 15,03

10,5 29,27

Szemere Bertalan Iskola

Budapest V.

1

24

45,8

7,00

6,67 13,95

8,3 25,00

Apáczai Csere J. G.

Budapest V.

5

562

44,7

5,71

5,24 15,36

4,6 11,07

2,08

Deák Téri Evangélikus G.

Budapest V.

5

230

32,7

5,83

4,91 15,48

4,3 11,93

Eötvös József G.

Budapest V.

5

583

48,5

6,56

6,22 15,79

3,4

Veres Pálné G.

Budapest V.

4

402

42,2

6,71

Hriszto Botev Bolgár G.

Budapest VI.

2

20

35,0

Erkel Ferenc G.

Budapest VI.

4

185

Kölcsey Ferenc G.

Budapest VI.

4

MTF Nádasi Ferenc G.

Budapest VI.

Szinyei Merse Pál G. Terézvárosi Kéttanny. G.

Magyar

Matematika

Összes

7,50

2,00

4,00

2,50

3,88

5,92

2,00

4,39

3,51

3,98

6,88

1,67

4,13

3,58

3,79

5,04

2,65

4,83

4,73

4,76

1,89

4,73

2,47

4,61

4,14

4,40

5,87

1,77

5,62

2,68

4,74

4,69

4,68

6,46 15,36

3,0 10,03

1,56

5,29

2,93

4,69

4,58

4,62

7,00

6,10 12,95

20,0 20,00

1,39

4,53

3,33

3,72

3,26

3,52

37,9

6,76

6,36 14,10

7,3 26,11

1,46

4,82

2,46

3,90

3,26

3,59

568

31,3

6,39

6,03 14,77

5,7 14,71

1,75

5,43

2,74

4,64

4,34

4,47

4

146

49,5

6,24

5,17 13,74

10,6 36,36

1,53

5,02

2,12

3,75

3,30

3,55

Budapest VI.

3

312

39,1

6,70

6,42 14,53

6,3 15,74

1,65

5,76

2,65

4,46

4,13

4,40

Budapest VI.

1

58

36,2

6,36

6,24 14,33

4,3

1,74

6,00

2,59

4,34

4,19

4,31

Reformped. G.

Budapest VII.

1

11

72,7

5,64

5,64 11,40

22,7 18,18

5,00

4,67

3,20

2,90

2,99

Montessori Gimnázium

Budapest VII.

2

35

62,9

6,39

6,13 12,21

10,0 14,29

1,84

4,42

5,00

3,54

3,11

3,29

Szerb Tanítási Nyelvű G.

Budapest VII.

1

15

66,7

4,92

4,00 14,40

10,0 21,43

2,22

4,32

2,56

4,21

4,07

4,28

Amerikai Alapítvány G.

Budapest VII.

3

29

34,5

6,93

6,41 14,04

10,3 12,00

1,40

5,17

2,46

3,83

3,15

3,52

Evangélikus Gimnázium

Budapest VII.

2

96

38,9

6,90

6,15 15,83

8,9 11,36

1,73

4,75

3,62

4,50

4,23

4,24

Ének-Zene Tagozatos G.

Budapest VII.

2

52

40,4

6,88

6,56 13,70

4,8 10,20

1,58

4,30

3,38

4,06

3,75

3,82

Madách Imre G.

Budapest VII.

5

536

35,4

6,56

6,32 14,95

4,2 17,57

1,78

4,80

2,90

4,69

4,36

4,49

0,0

Szakköri részvétel

Magánúton

Középiskola székhelye

8. osztályos jegyek átlaga

Iskolában

Középiskola neve

Nevelési segély

Lakhely

Szülők iskolaévei

Nyelvtanulás

Ált. iskola

Településmutató

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

3. melléklet

0,00

8,62

1,43

Dugonics András G.

Budapest VIII.

2

66

50,0

6,50

6,18 11,04

19,7 51,61

1,78

4,76

2,55

2,82

2,47

2,78

Fazekas Mihály G.

Budapest VIII.

5

402

53,9

6,35

6,06 15,94

3,4 10,78

1,95

5,50

3,03

4,79

4,85

4,80

Piarista G.

Budapest VIII.

4

267

98,8

6,93

6,13 15,98

6,2 13,23

1,48

3,87

3,02

4,28

3,73

3,90

Trefort Ágoston Gyak. Isk.

Budapest VIII.

5

348

45,7

6,99

6,37 15,87

3,2 11,83

1,67

4,14

3,27

4,61

3,98

4,43

Vörösmarty Mihály G.

Budapest VIII.

4

391

39,6

6,21

6,05 14,06

7,2 13,09

1,77

4,79

2,52

4,11

3,84

3,98

Budapesti Református G.

Budapest IX.

3

251

44,5

6,35

5,68 14,63

7,0 15,98

1,83

4,37

3,07

3,91

3,54

3,80

Vajda János G.

Budapest IX.

4

280

32,8

6,53

6,27 13,28

10,7 16,29

1,54

4,89

2,47

3,65

2,97

3,23

Közgazd. Politech. G. és Sz.

Budapest IX.

3

148

56,2

6,45

5,93 15,02

5,7 10,22

1,99

5,60

3,31

4,30

3,78

4,06

Leövey Klára G.

Budapest IX.

4

379

42,6

6,37

6,23 14,16

5,3 14,33

1,75

5,90

2,61

4,22

3,76

4,01

Novus G. és Sz.

Budapest IX.

5

84

50,0

6,44

6,25 14,72

7,1 13,58

1,67

4,93

2,39

3,47

2,92

3,26

Patrona Hungariae G.

Budapest IX.

3

199

0,0

6,87

4,46 14,92

7,3 14,21

2,04

3,87

2,87

3,79

3,51

3,81

Szent-Györgyi Albert I.

Budapest IX.

4

139

50,7

6,95

6,66 14,72

4,0

5,11

1,37

3,68

2,24

4,05

3,47

3,88

Telepy Károly Iskola

Budapest IX.

3

82

52,4

6,14

5,88 12,55

6,1 20,27

1,61

5,76

2,54

3,25

3,12

3,21

Szent László G.

Budapest X.

2

375

41,2

6,45

6,28 14,50

5,7 14,21

1,85

5,70

2,15

4,64

4,49

4,57

Zrínyi Miklós G. és Sz.

Budapest X.

5

595

40,3

6,17

6,04 12,92

9,0 19,82

1,53

5,37

2,57

3,88

3,47

3,69

B.M.E. Nemzetközi Ki.

Budapest XI.

1

17

50,0

6,67

6,76 15,74

2,9 17,65

2,00

2,96

2,29

4,30

4,33

4,10

Bárdos Lajos G.

Budapest XI.

2

87

34,9

6,93

6,39 14,44

5,2

6,90

0,80

4,53

2,05

3,85

3,29

3,40

Bethlen Gábor G.

Budapest XI.

3

156

40,4

6,84

5,72 14,25

5,8 11,11

1,82

4,86

2,81

3,63

3,39

3,50

József Attila Gimnázium

Budapest XI.

4

478

38,5

6,16

5,97 14,85

5,0 17,71

1,84

5,82

2,94

4,73

4,53

4,66

Petőfi S. G. és Sz.

Budapest XI.

3

152

35,0

6,19

6,16 13,64

8,9 29,17

1,44

5,21

2,67

4,02

3,50

3,81

Széchenyi István G.

Budapest XI.

3

302

36,3

4,89

4,62 13,33

8,3 30,14

1,49

5,63

2,92

4,03

3,52

3,81

Szent Imre G.

Budapest XI.

5

406

41,2

6,62

6,27 16,06

3,1 11,99

1,59

4,95

2,74

4,65

4,39

4,54

Szent Margit G.

Budapest XI.

5

760

35,7

6,49

5,87 15,40

3,9 11,46

1,60

5,14

2,96

4,47

3,98

4,26

Arany János G.

Budapest XII.

4

520

41,2

6,55

6,26 15,42

4,6 12,15

1,50

5,48

2,89

4,24

3,78

4,11

Lauder Javne Ki.

Budapest XII.

2

70

50,7

6,91

6,15 16,16

10,0

4,62

1,58

5,79

2,67

3,73

3,66

3,79

Tamási Áron G.

Budapest XII.

3

182

43,1

6,69

6,34 15,32

4,7

8,57

1,05

5,27

2,71

4,04

3,48

3,78

Táncsics Mihály G.

Budapest XII.

5

519

44,5

6,44

5,84 15,34

4,6 15,38

1,71

4,95

2,68

4,30

3,78

4,08

Városmajori G.

Budapest XII.

4

405

42,2

6,78

6,08 16,23

2,7

7,12

1,85

4,74

3,11

4,69

4,38

4,53

Ady Endre G.

Budapest XIII.

4

411

44,4

6,58

6,43 14,03

5,1

9,73

1,36

5,48

3,01

4,18

3,74

3,97

Berzsenyi Dániel G.

Budapest XIII.

4

458

50,6

6,62

6,21 15,48

3,5 12,64

1,75

5,66

3,18

4,70

4,40

4,62

Európa Alapítvány G.

Budapest XIII.

2

17

66,7

6,24

5,67 15,15

5,9

1,53

5,29

1,83

3,71

3,07

3,42

0,00

Iskolában

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

Jerikó Humán G. Sz.

Budapest XIII.

2

47

63,0

6,70

5,89 13,48

7,4 26,67

1,87

4,30

1,86

3,40

2,79

3,23

Kassák Lajos G.

Budapest XIII.

5

216

49,2

6,96

6,26 14,96

4,6

7,41

1,29

4,27

2,81

3,99

3,55

3,88

Németh László G.

Budapest XIII.

4

217

48,6

6,98

6,40 15,80

3,7 11,00

1,33

4,43

2,43

4,74

4,22

4,45

Szabó Ervin G. és Sz.

Budapest XIII.

3

221

41,7

6,11

5,74 12,70

11,5 22,02

1,80

5,18

2,64

3,38

2,82

3,15

Szlovák Tanítási Nyelvű G.

Budapest XIII.

1

7

14,3

4,60

3,80 12,14

7,1 28,57

4,17

4,14

4,24

Álmos Vezér Téri G.

Budapest XIV.

3

151

46,6

6,76

6,53 13,86

5,0 14,58

1,44

5,62

2,11

3,89

3,40

3,68

Csanádi Árpád G.

Budapest XIV.

4

253

71,8

5,76

4,94 13,06

3,0 14,75

1,25

4,64

2,74

3,47

3,17

3,45

Horvát Tanítási Nyelvű G.

Budapest XIV.

5

82

40,3

4,53

4,45 14,00

11,0 14,29

2,46

5,68

3,43

4,20

3,88

4,00

Kürt Gimnázium

Budapest XIV.

3

59

46,6

6,07

5,68 15,33

4,2

3,64

1,43

5,31

3,27

4,11

4,00

4,08

Radnóti Miklós G.

Budapest XIV.

2

190

56,4

7,00

6,80 16,42

3,7

6,49

1,57

4,53

2,70

4,57

4,34

4,31

Scheiber Sándor G.

Budapest XIV.

1

33

45,5

6,72

6,36 14,59

19,7

6,25

1,60

5,23

3,29

4,13

3,07

3,75

Sylvester János Gimnázium

Budapest XIV.

2

88

44,2

7,00

6,51 14,94

7,4 13,25

1,72

4,01

2,11

3,78

3,01

3,59

Szent István G.

Budapest XIV.

4

454

60,3

6,87

6,65 15,62

3,0

8,56

1,69

5,24

2,51

4,58

4,31

4,45

Teleki Blanka G.

Budapest XIV.

4

682

37,5

6,52

6,25 14,52

5,2 14,57

1,72

5,53

2,86

4,49

4,18

4,35

Dózsa György G.

Budapest XV.

1

136

39,7

6,54

5,90 13,77

2,2

5,88

1,67

5,06

3,34

4,07

3,52

3,72

László Gyula G.

Budapest XV.

1

32

40,6

7,00

6,56 13,73

1,6 18,75

1,38

4,05

1,75

4,16

4,00

4,11

Kovács Pál G.

Budapest XV.

5

284

68,8

5,95

5,56 13,02

9,2 20,28

1,43

4,90

3,00

3,02

2,67

2,95

Kontyfa Utcai Iskola

Budapest XV.

4

80

44,4

6,92

6,32 12,81

5,6 20,00

1,16

5,04

1,90

3,59

3,13

3,63

ANTIÓKHIA G.

Budapest XVI.

1

5

40,0

5,50

5,80 13,10

20,0 40,00

3,00

2,33

2,79

Bornemissza Péter G.

Budapest XVI.

1

39

53,8

6,51

5,26 14,83

6,4 50,00

2,17

5,81

4,43

4,39

4,53

4,55

Szerb Antal G.

Budapest XVI.

5

473

46,7

6,63

6,03 14,60

5,1

9,29

1,38

5,44

2,57

4,11

4,06

4,16

Táncsics Mihály G.

Budapest XVI.

4

127

37,6

6,28

6,23 13,45

10,2 28,69

1,33

5,93

2,55

3,69

3,34

3,50

Balassi Bálint G.

Budapest XVII.

5

290

45,1

6,98

6,36 14,66

6,4

6,96

1,53

4,49

3,22

4,29

3,80

4,07

Kőrösi Csoma Sándor G.

Budapest XVII.

5

173

35,6

6,63

6,50 14,40

4,9 13,95

1,56

5,93

1,62

4,30

3,71

3,95

Pál Apostol G.

Budapest XVII.

2

47

46,7

6,91

6,53 14,23

3,2

6,38

1,61

4,55

2,25

4,25

3,37

4,13

Hunyadi Mátyás G.

Budapest XVIII.

2

203

19,8

6,59

6,56 13,74

8,6 12,69

1,94

6,23

3,30

4,51

4,15

4,31

Karinthy Frigyes G.

Budapest XVIII.

4

509

36,6

6,59

6,45 14,99

2,8

7,51

1,97

5,99

2,49

4,79

4,73

4,75

Vörösmarty Mihály G.

Budapest XVIII.

5

184

19,6

6,24

5,80 13,22

11,1 22,60

1,90

5,79

2,13

4,03

3,25

3,64

Károlyi Mihály G.

Budapest XIX.

5

484

25,6

6,73

6,61 14,41

4,8 10,11

1,70

5,82

2,92

4,63

4,45

4,50

Kispesti Deák Ferenc G.

Budapest XIX.

5

347

39,5

6,66

6,43 13,55

9,2 25,60

1,55

5,15

2,35

4,15

3,70

3,92

Kossuth Lajos G.

Budapest XX.

5

433

41,2

5,90

5,77 14,48

4,3 13,22

1,77

5,83

2,61

4,69

4,58

4,61

Nagy László G.

Budapest XX.

5

439

37,3

6,41

5,93 13,69

7,7 14,05

1,51

4,31

2,49

4,24

3,62

4,01

Német Nemz. G.

Budapest XX.

4

174

31,9

4,90

4,99 14,29

4,3

8,24

1,95

5,77

2,59

4,72

4,49

4,63

Jedlik Ányos G.

Budapest XXI.

5

537

53,2

5,87

5,57 14,04

6,1

8,00

1,65

5,10

2,16

4,52

4,37

4,39

Montessori Okt. Centrum

Budapest XXI.

2

10

70,0

6,89

5,30 13,83

5,0 28,57

2,25

4,35

2,60

3,38

3,43

3,38

Budai Nagy Antal G.

Budapest XXII.

5

554

42,5

6,64

6,29 14,28

5,1 10,19

1,47

5,05

2,61

4,28

3,80

4,00

Kempelen Farkas G.

Budapest XXII.

3

159

42,7

7,00

6,42 15,37

3,5

3,90

1,74

4,07

2,82

4,16

3,85

4,08

Qualitas G.

Budapest XXIII.

2

58

72,7

5,81

5,71 12,90

4,3

8,62

1,47

4,85

4,43

3,26

2,93

3,24

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Nevelési segély

Szakköri részvétel

8. osztályos jegyek átlaga

Lakhely

év

Ált. iskola

Szülők iskolaévei

Nyelvtanulás

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

Településmutató

Munkanélküliek aránya

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

142

SZAKKÖZÉPISKOLÁK Baranya megye Montenuovo Nándor Sz.

Bóly

5

117

36,0

1,75

1,56 11,07

16,7 27,68

1,76

6,41

1,73

3,58

2,92

3,24

501. Sz. Csizmazia Gy. Sz.

Komló

3

69

52,4

3,94

3,65 11,01

14,5 31,25

1,26

5,59

1,50

2,94

2,63

2,81

Kazinczy Ferenc Sz.

Komló

4

269

32,3

3,34

3,22 11,55

18,4 27,34

1,74

6,24

2,36

3,60

3,27

3,37

Dr. Marek József Sz.

Mohács

5

445

46,3

2,15

2,07 11,53

19,4 29,65

1,61

6,63

2,23

3,56

3,24

3,35

Radnóti Miklós Sz.

Mohács

5

519

46,9

2,00

1,88 11,29

17,8 29,01

2,06

5,86

1,99

3,59

3,19

3,34

500. Sz. Angster József Sz.

Pécs

3

287

70,5

4,44

3,86 11,52

18,1 26,67

1,62

6,12

3,13

2,89

2,57

2,80

508. Sz. Kertvárosi Sz.

Pécs

4

418

83,6

4,35

3,93 11,56

17,7 31,06

1,70

6,00

2,44

3,06

2,96

3,02

Ker., Idegenf. és Vend. Sz.

Pécs

4

670

32,5

3,85

3,65 12,05

12,5 24,43

1,72

6,39

2,87

3,72

3,26

3,48

Művészeti Sz.

Pécs

3

177

40,6

3,70

3,60 13,13

13,8 18,18

1,75

5,97

2,38

3,98

3,39

3,69

143

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

Pollack Mihály Sz.

Pécs

5

644

68,3

4,25

3,87 12,44

14,5 27,45

1,75

6,18

2,53

3,38

3,29

3,33

Radnóti Miklós Sz.

Pécs

5

462

29,6

3,86

3,59 12,27

10,9 22,22

2,04

6,10

2,06

4,33

4,09

4,12

Zipernowsky Károly Sz.

Pécs

4

452

98,6

3,92

3,65 12,67

11,8 16,52

1,57

6,19

2,64

3,61

3,81

3,69

Vendéglátóipari Középiskola

Sásd

4

78

69,6

2,29

2,35 10,67

23,1 32,86

1,94

5,74

2,97

2,75

2,79

Mezőgazd. Középfokú Sz.

Sellye

4

184

71,6

1,56

1,56 10,95

24,5 45,05

1,81

4,94

1,35

2,82

2,43

2,65

Újhelyi Imre Sz.

Szentlőrinc

4

349

46,8

2,17

2,10 11,41

14,8 33,53

1,92

5,73

2,41

3,45

3,04

3,21

509. Sz. Török Bálint Sz.

Szigetvár

2

101

43,5

2,00

1,87 10,84

21,3 41,57

1,27

5,87

1,75

3,48

2,86

3,11

Bányai Júlia Sz.

Baja

4

248

25,8

2,40

2,12 11,37

21,8 28,45

1,95

6,22

2,45

3,88

3,34

3,63

Bereczki Máté Sz.

Baja

4

235

62,9

2,42

2,18 11,70

16,8 30,34

1,76

6,47

2,55

3,44

3,06

3,31

Jelky András Sz.

Baja

5

572

57,2

2,53

2,19 11,43

19,7 24,38

1,77

6,08

2,73

3,39

3,04

3,29

Türr István Sz.

Baja

5

558

38,6

2,60

2,53 11,90

15,4 18,89

1,93

6,65

2,28

4,41

4,17

4,27

Mezőgazdasági Sz.

Jánoshalma

5

136

80,0

1,90

1,73 11,01

18,4 35,61

1,98

5,28

2,00

3,49

3,15

3,32

Dózsa György Sz.

Kalocsa

5

550

49,7

1,97

1,84 11,67

18,5 31,11

1,87

5,72

2,40

3,82

3,43

3,56

Kossuth Zsuzsanna Sz.

Kalocsa

5

292

28,6

2,10

1,94 11,66

18,7 26,99

ÁFEOSZ Ker., Közgazd. Sz.

Kecskemét

5

536

27,1

3,79

3,70 12,65

Gáspár András Sz.

Kecskemét

4

364

88,9

4,08

Kada Elek Sz.

Kecskemét

4

396

29,1

Kandó Kálmán Sz.

Kecskemét

5

1011

Katedra Informatikai Sz.

Kecskemét

3

Kocsis Pál Sz.

Kecskemét

Lestár Péter Sz.

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Nevelési segély

Iskolában

8. osztályos jegyek átlaga

Szakköri részvétel

Munkanélküliek aránya

év

Lakhely

Szülők iskolaévei

Nyelvtanulás

Ált. iskola

Településmutató

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

3. melléklet

Bács-Kiskun megye

1,88

5,92

2,08

3,84

3,34

3,61

8,32

2,24

5,80

2,55

4,62

4,48

4,52

3,84 11,77

15,9 22,00

1,71

5,36

2,68

3,40

3,25

3,29

4,44

4,26 12,28

11,5 16,36

1,98

5,92

2,27

4,46

4,32

4,36

62,6

4,38

4,16 12,08

11,9 22,57

1,75

5,40

2,33

3,71

3,54

3,60

170

58,7

4,17

3,93 12,82

12,6 12,05

2,14

5,53

2,50

3,52

3,04

3,31

5

475

35,6

4,37

4,01 11,69

17,6 32,52

1,63

5,67

2,17

3,33

2,82

3,15

Kecskemét

4

492

26,1

4,21

4,06 11,55

14,1 26,89

1,69

5,63

2,19

3,93

3,48

3,66

Széchenyi István Sz.

Kecskemét

5

317

32,9

4,46

4,17 12,32

8,8 14,10

1,98

5,45

2,67

4,23

3,95

4,10

Szent-Györgyi Albert Sz.

Kecskemét

5

413

14,0

4,46

4,32 11,86

14,3 35,87

1,81

5,53

2,57

3,95

3,30

3,64

Wattay Középiskola

Kiskőrös

5

319

60,9

2,30

2,22 11,24

17,4 16,30

1,87

5,84

1,97

3,84

3,40

3,56

Közgazdasági Sz.

Kiskunfélegyháza

5

472

18,6

2,80

2,81 11,49

13,8 18,48

2,36

5,34

1,98

4,40

4,00

4,20

Mezőgazd. és Él. ipari Sz.

Kiskunfélegyháza

5

275

49,5

2,75

2,73 10,88

19,6 38,17

1,63

5,08

3,12

3,26

2,90

3,07

Petőfi Sándor Sz.

Kiskunfélegyháza

5

525

94,6

3,19

3,15 11,68

15,1 27,63

1,98

5,34

1,81

3,55

3,50

3,55

Garbai Sándor Sz.

Kiskunhalas

4

752

45,9

2,56

2,41 10,60

24,3 43,85

1,76

5,81

2,12

3,41

2,98

3,15

II. Rákóczi Ferenc Sz.

Kiskunhalas

5

519

52,4

2,84

2,81 12,04

13,4 20,75

2,06

6,09

2,55

4,50

4,39

4,43

Virágh Gedeon Sz.

Kunszentmiklós

5

227

65,6

1,92

1,72 11,15

19,4 41,40

1,56

5,09

2,57

3,55

3,22

3,30

Bartók Béla Sz.

Békéscsaba

5

108

37,6

3,26

2,91 12,82

19,9 15,89

2,33

5,24

1,90

3,98

3,31

3,70

Gépészeti és Szám.techn. Sz.

Békéscsaba

5

389

93,9

3,22

3,16 12,39

12,5 20,16

1,82

5,56

2,38

4,01

4,04

4,04

Hugonnai Vilma Sz.

Békéscsaba

5

307

10,8

3,16

3,02 11,48

16,4 27,78

2,01

5,62

2,15

3,83

3,20

3,53

Kemény Gábor Sz.

Békéscsaba

5

485

69,7

3,24

3,05 11,82

16,0 35,93

1,86

5,25

2,18

3,50

3,14

3,32

Ker. és Vendéglátóipari Sz.

Békéscsaba

5

611

25,7

3,57

3,51 11,81

15,3 23,56

1,77

5,64

2,42

3,99

3,51

3,72

Ruhaipari Sz.

Békéscsaba

5

295

4,2

3,13

3,01 11,62

17,8 41,43

2,01

5,39

1,84

3,60

2,97

3,27

Széchenyi István Sz.

Békéscsaba

4

580

40,3

3,66

3,63 13,09

9,1 18,89

2,11

5,70

2,76

4,70

4,62

4,60

Vásárhelyi Pál Sz.

Békéscsaba

5

635

77,4

3,00

2,89 11,90

16,5 29,28

1,76

5,41

2,15

3,87

3,69

3,79

Bethlen Gábor Sz.

Gyomaendrőd

4

198

44,3

2,83

2,73 11,08

21,2 47,18

1,45

5,10

2,71

3,17

2,71

2,99

Göndöcs Benedek Sz.

Gyula

2

104

51,4

2,60

2,60 11,10

24,0 19,59

1,75

5,10

2,00

3,46

2,78

3,02

614. Sz. Ipari Sz.

Mezőhegyes

4

325

59,8

1,89

1,82 11,33

25,4 38,26

1,99

4,99

2,31

3,28

2,76

3,02

Kossuth Lajos Sz.

Orosháza

4

359

65,0

3,03

2,93 11,50

17,5 24,43

1,54

5,58

2,12

3,16

2,70

3,01

615. Székely Mihály Sz.

Szarvas

4

167

37,7

2,58

2,45 11,13

15,0 28,13

1,73

5,72

1,23

3,31

2,99

3,14

8,5

Békés megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mezőgazdasági Sz.

Abaújszántó

4

112

69,7

1,39

1,19 11,20

29,5 41,28

2,27

6,03

1,70

3,06

2,62

2,98

Deák Ferenc Sz.

Kazincbarcika

5

273

55,3

2,72

2,46 11,33

23,3 38,91

1,90

5,66

2,50

3,19

2,78

2,99

Irinyi János Ki.

Kazincbarcika

5

706

54,4

2,79

2,47 11,90

17,6 32,03

1,84

6,08

2,06

4,08

3,77

3,88

Iskolában

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

8. osztályos jegyek átlaga

Szakköri részvétel

Nevelési segély

év

Lakhely

Munkanélküliek aránya

Nyelvtanulás

Ált. iskola

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Középiskola székhelye

Beküldési alkalom

Középiskola neve

Településmutató

Szülők iskolaévei

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

144

Jókai Mór Ki.

Kazincbarcika

4

544

8,5

2,57

2,18 11,29

21,9 52,17

1,85

5,73

1,52

3,69

2,98

3,32

Surányi Endre Sz., G.

Kazincbarcika

3

363

60,5

2,81

2,57 11,51

24,2 35,29

1,82

5,67

1,40

3,55

3,18

3,37

Széchenyi István Iskola

Mezőkövesd

5

413

64,3

2,00

1,94 11,66

16,7 43,60

2,00

4,86

1,61

3,33

3,12

3,23

Andrássy Gyula Ki.

Miskolc

5

696

87,6

3,74

3,56 12,49

13,8 29,31

1,77

5,73

2,36

3,69

3,66

3,70

Baross Gábor Sz.

Miskolc

4

814

55,4

3,71

3,48 11,73

20,3 34,33

1,71

5,30

1,97

3,47

3,10

3,28

Bartók Béla Sz.

Miskolc

2

56

35,7

3,79

3,51 13,18

14,3 12,50

2,66

5,37

2,00

4,14

3,52

3,75

Berzeviczy Gergely Sz.

Miskolc

5

536

27,8

3,78

3,43 12,85

11,3 16,18

2,24

6,14

2,28

4,64

4,39

4,46

Bláthy Ottó Sz.

Miskolc

1

147

95,2

3,76

3,62 12,69

10,9 18,37

1,87

5,19

1,81

3,75

3,90

3,86

Debreczeni M. G. és Sz.

Miskolc

3

308

53,6

4,24

3,82 11,36

29,2 48,50

1,52

5,09

2,94

3,01

2,63

2,85

Diósgyőr-Vasgyári Sz.

Miskolc

5

658

73,3

3,15

2,86 11,35

22,3 37,46

1,79

5,00

1,85

3,15

2,83

2,97

Eötvös József Sz.

Miskolc

5

427

66,3

3,46

3,24 11,82

19,8 36,27

1,72

5,53

1,60

3,20

2,88

3,10

Fáy András Sz.

Miskolc

5

810

24,9

3,91

3,67 12,64

13,4 24,40

2,13

6,04

2,22

4,50

4,35

4,38

Ferenczi S. Eü. Sz.

Miskolc

5

610

12,6

3,20

2,97 11,52

20,6 38,24

2,14

5,40

2,53

3,83

3,29

3,53

Gábor Áron Sz.

Miskolc

5

712

43,7

4,19

4,14 12,21

17,8 25,90

1,84

6,14

2,12

3,89

3,57

3,68

Kandó Kálmán Sz.

Miskolc

5

665

95,4

3,57

3,37 12,22

14,6 27,46

1,76

5,65

1,90

3,33

3,32

3,33

Korányi Sándor Sz.

Miskolc

3

220

10,7

3,48

3,46 11,17

26,8 64,09

1,81

5,55

1,53

3,66

3,17

3,38

Kós Károly Sz.

Miskolc

5

809

65,3

3,21

2,85 12,14

17,1 29,50

2,10

5,45

2,61

3,66

3,39

3,53

Mezőgazd. és Él.ipari Sz.

Miskolc

1

55

2,92

10,84

31,8 70,21

1,40

3,55

2,96

3,23

Szemere Bertalan Ki.

Miskolc

5

881

43,5

3,63

3,42 11,89

20,7 29,10

1,82

5,63

2,05

3,47

3,00

3,25

Szentpáli István Sz. .

Miskolc

5

281

29,4

3,31

3,18 12,01

19,8 32,59

1,94

5,71

2,40

3,96

3,47

3,68

Bródy Imre Középiskola

Ózd

4

196

94,5

3,21

2,98 11,87

16,6 31,91

1,69

5,39

2,86

3,32

3,20

3,22

Gábor Áron Sz.

Ózd

5

311

57,0

3,32

3,05 10,86

27,8 59,87

1,60

4,57

3,18

3,18

2,66

2,86

Széchenyi István Sz.

Ózd

5

452

25,4

3,28

3,19 11,84

16,5 31,10

1,89

5,80

2,22

4,29

3,92

4,02

Vay Miklós Sz.

Sárospatak

5

259

99,5

2,25

2,09 11,44

19,9 49,81

1,58

5,23

1,53

2,96

2,74

2,86

Közgazdasági Sz.

Sátoraljaújhely

5

432

46,5

2,14

2,05 11,89

15,9 31,22

2,10

5,77

1,52

4,21

3,96

4,05

Szepsi Laczkó Máté Sz.

Sátoraljaújhely

3

169

64,0

2,04

1,89 11,64

23,4 42,60

1,87

5,37

3,67

2,89

2,65

2,87

Trefort Ágoston Sz.

Sátoraljaújhely

4

200

56,8

2,14

1,93 10,91

24,8 47,94

1,52

5,12

4,60

3,12

2,72

2,94

118. Sz. Szakközépiskola

Szerencs

5

264

87,8

1,49

1,35 11,49

24,1 37,30

1,69

5,83

2,50

3,01

2,90

3,00

Brassai Sámuel Sz.

Tiszaújváros

1

92

2,59

11,53

17,9 21,59

1,78

3,64

3,25

3,36

Bársony István Sz.

Csongrád

4

235

84,2

2,41

2,27 11,51

16,4 27,66

1,90

4,96

2,54

2,81

2,55

2,77

Sághy Mihály Sz.

Csongrád

5

409

68,8

2,81

2,60 11,41

21,0 26,55

1,59

5,06

2,46

3,47

3,13

3,34

Corvin Mátyás Sz.

Hódmezővásárhely

4

350

42,4

3,33

3,29 11,52

20,9 35,17

1,77

5,64

2,56

3,89

3,27

3,55

Eötvös József Sz.

Hódmezővásárhely

5

426

12,6

3,39

3,44 11,31

16,0 29,19

1,98

5,73

2,12

4,16

3,65

3,85

Gregus Máté Sz.

Hódmezővásárhely

3

158

63,9

3,51

3,44 11,82

15,5 21,48

1,82

5,07

2,67

3,43

3,05

3,32

Erdei Ferenc Sz.

Makó

3

211

27,1

2,96

2,74 11,65

19,2 19,43

1,91

5,36

2,15

3,98

3,73

3,83

Galamb József Sz.

Makó

5

430

70,5

2,72

2,48 11,14

27,1 32,76

1,64

4,81

2,52

3,05

2,92

3,01

Közoktatási Intézmény G.

Pusztamérges

4

131

33,3

2,49

2,24 11,74

15,6 45,31

2,20

4,73

2,92

3,86

3,30

3,53

Csonka János Sz.

Szeged

2

296

68,8

4,18

3,73 11,69

13,9 26,98

1,66

5,68

2,31

3,24

2,86

3,16

Déri Miksa Sz.

Szeged

5

650

90,9

4,51

4,25 12,58

11,9 19,90

1,65

5,39

2,79

3,64

3,83

3,71

Fodor J. G., Sz.

Szeged

5

211

45,6

4,21

3,84 11,11

19,4 29,65

1,67

5,23

1,75

3,09

2,74

2,93

Hansági Ferenc Sz.

Szeged

5

191

51,3

4,62

4,28 12,67

7,6 27,96

1,50

5,33

2,69

3,31

2,77

3,03

Kiss Ferenc Sz.

Szeged

5

325

88,3

3,21

3,02 12,51

14,9 19,61

1,86

5,15

2,50

3,67

3,52

3,70

Kőrösy J. Sz.

Szeged

5

648

25,5

4,63

4,37 12,83

9,4 15,20

1,79

5,47

2,48

4,63

4,61

4,57

Krúdy Gyula Sz.

Szeged

5

518

27,5

4,35

4,10 11,60

16,9 27,31

1,64

5,32

2,63

3,80

3,32

3,52

Móra Ferenc Sz.

Szeged

4

260

78,3

3,71

3,42 11,19

20,6 38,79

1,58

5,07

1,92

2,71

2,56

2,75

Tápai Antal Sz.

Szeged

2

109

46,8

4,11

4,05 11,33

17,4 24,51

1,67

5,16

2,63

3,21

2,70

2,98

Tisza Lajos Sz.

Szeged

5

477

11,4

4,76

4,47 11,75

15,1 23,63

1,41

5,30

1,96

3,21

2,72

2,96

Vasvári Pál Sz.

Szeged

5

300

25,5

4,01

3,90 12,01

10,2 22,15

2,06

5,65

2,09

4,50

4,46

4,36

Vedres István Sz.

Szeged

3

254

68,3

4,38

4,09 12,66

11,4 15,09

1,78

5,59

3,39

3,89

3,76

3,80

Csongrád megye

145

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

Bartha János Sz.

Szentes

4

129

28,8

2,95

2,81 10,70

21,3 50,00

1,76

4,65

2,08

3,28

2,71

2,98

Boros Sámuel Sz.

Szentes

5

411

22,8

3,21

3,11 11,82

12,7 24,75

1,92

4,99

2,39

4,10

3,58

3,87

Pollák Antal Sz.

Szentes

4

294

97,0

2,98

2,82 11,82

17,7 28,57

1,70

5,11

2,35

3,24

3,00

3,24

DUNAFERR Sz.

Dunaújváros

5

505

84,0

3,19

2,75 11,84

11,3 21,38

1,73

5,49

2,28

3,21

3,00

3,17

Hild József Sz.

Dunaújváros

3

86

82,7

3,56

3,13 12,09

7,0 17,86

2,04

6,10

2,43

3,22

3,11

3,17

Ker. és Vendéglátóipari Ki.

Dunaújváros

5

474

24,1

3,35

3,05 11,78

10,1 27,25

1,74

5,86

2,27

3,74

3,34

3,51

Lórántffy Zsuzsanna Sz.

Dunaújváros

5

427

13,7

3,48

2,98 11,42

13,8 29,78

1,71

5,50

2,12

3,56

2,89

3,20

Rudas Középiskola

Dunaújváros

5

652

36,2

3,57

3,27 12,36

7,1 18,26

1,93

5,98

2,67

4,31

4,14

4,17

Perczel Mór Sz.

Mór

2

64

50,0

2,14

1,91 11,28

3,9

6,25

2,07

5,80

2,00

3,64

3,22

3,43

Mezőgazdasági Gépész Sz.

Seregélyes

3

98

63,9

2,61

2,82 11,35

15,3 21,51

1,78

5,37

2,90

3,19

2,69

2,95

Aranykéz Szakképző Iskola

Székesfehérvár

1

16

6,3

4,56

3,63 11,61

12,5 27,27

2,20

5,58

2,33

3,20

2,60

2,81

Bugát Pál Sz. és G.

Székesfehérvár

4

405

20,5

3,64

3,19 11,92

11,0 20,47

1,81

5,45

2,37

3,83

3,24

3,57

Gróf Széchenyi István Sz.

Székesfehérvár

5

839

97,3

3,79

3,44 12,85

7,4 11,67

1,73

5,50

2,33

3,86

3,82

3,88

Hermann L. Zeneiskola

Székesfehérvár

3

42

30,8

3,26

3,17 13,04

9,5 11,90

2,43

5,55

2,77

3,50

2,88

3,22

Hunyadi Mátyás Sz.

Székesfehérvár

5

588

34,1

3,64

3,24 11,87

9,4 16,61

2,01

5,75

2,35

4,20

3,92

4,03

I. István Sz.

Székesfehérvár

5

652

18,0

3,77

3,32 12,30

8,0 12,13

2,08

5,77

2,40

4,41

4,17

4,25

Jáky József Sz.

Székesfehérvár

4

509

75,6

3,64

3,14 12,19

9,0 14,90

1,79

5,56

2,52

3,74

3,68

3,69

Keresk. és Vendéglátóip. Sz.

Székesfehérvár

5

177

38,8

3,51

3,22 11,95

14,7 18,64

1,64

5,46

2,39

3,99

3,56

3,75

Csukás Zoltán Sz.

Csorna

5

177

95,6

1,80

1,61 11,50

12,1 19,77

1,71

5,04

2,04

3,06

2,98

3,06

Porpáczy Aladár Ki.

Fertőd

5

245

37,6

2,81

2,23 12,88

9,8 18,61

2,17

5,31

2,19

4,23

3,93

4,09

Baross Gábor Sz.

Győr

5

636

10,2

3,35

3,05 12,09

6,4 12,76

2,15

5,61

2,36

4,56

4,24

4,39

Deák Ferenc Sz.

Győr

5

373

35,8

3,30

3,10 12,47

4,4

9,76

2,24

5,73

2,56

4,63

4,47

4,53

Győri Balett Művészeti Sz.

Győr

3

76

25,7

5,13

4,26 13,35

5,3 25,33

1,93

5,25

2,83

3,88

3,61

3,92

Hild József Sz.

Győr

5

409

73,9

3,60

3,17 12,56

4,0 15,88

1,82

5,82

2,03

3,99

3,96

4,00

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Nevelési segély

Iskolában

8. osztályos jegyek átlaga

Szakköri részvétel

Munkanélküliek aránya

év

Lakhely

Szülők iskolaévei

Nyelvtanulás

Ált. iskola

Településmutató

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

3. melléklet

Fejér megye

Győr-Moson-Sopron megye

Jedlik Ányos Ki.

Győr

4

470

94,8

3,57

3,26 13,26

6,2

8,15

2,06

5,62

2,65

4,55

4,52

4,56

Kossuth Lajos Sz.

Győr

5

372

37,9

3,04

2,71 11,60

9,8 26,74

1,85

5,69

1,88

3,68

3,17

3,46

Lukács Sándor Sz.

Győr

4

365

93,1

3,58

3,02 11,60

10,8 19,03

1,72

5,76

2,35

3,10

2,93

3,07

Pálffy Miklós Ki.

Győr

5

624

18,3

4,19

3,89 12,54

7,5 10,31

1,98

5,91

2,24

4,31

4,04

4,18

Pattantyús Á. Géza Sz.

Győr

5

390 100,0

3,22

2,90 12,24

9,1 14,40

1,65

5,46

2,57

3,73

3,84

3,82

Rejtő Sándor Sz.

Győr

4

254

12,3

3,86

3,40 11,65

9,4 16,21

1,88

5,88

2,08

3,62

3,09

3,43

Richter János Sz.

Győr

5

87

43,1

4,21

3,81 13,28

12,1 16,05

2,25

5,65

2,31

3,75

3,36

3,66

Veres Péter Sz.

Győr

4

110

38,3

3,02

2,87 11,90

6,8 12,73

1,92

5,79

2,26

3,66

3,22

3,57

Vocational Academy Sz.

Győr

3

56

38,9

4,94

4,46 13,92

2,7

7,27

1,49

5,34

2,00

4,00

3,59

3,82

Bolyai János Sz.

Mosonmagyaróvár

5

286

27,9

2,97

2,52 11,96

7,2 14,49

1,86

6,41

2,71

4,11

3,80

3,85

Haller János Sz..

Mosonmagyaróvár

3

66

28,1

2,97

2,73 10,95

12,1 28,79

1,49

5,93

2,50

3,25

2,66

2,99

Hunyadi Mátyás Sz.

Mosonmagyaróvár

5

345

59,9

2,77

2,37 11,43

10,7 15,76

1,55

6,37

2,23

3,35

2,98

3,19

Fáy András Sz.

Sopron

5

429

23,4

2,97

2,85 11,83

6,9 17,99

1,97

5,81

3,06

4,18

3,79

3,88

Handler Nándor Sz.

Sopron

5

590

45,4

3,12

2,96 11,80

6,4 13,98

1,78

5,45

2,54

3,63

3,17

3,36

Idegenf., Ker., Vend.látó Sz.

Sopron

5

406

35,2

3,16

2,88 11,91

5,7

7,29

1,73

6,10

2,52

3,97

3,53

3,69

Lippai János Sz.

Sopron

4

127

39,0

2,95

2,77 10,69

13,4 36,36

1,50

5,77

2,63

2,79

2,39

2,51

Roth Gyula Sz.

Sopron

5

388

91,7

2,38

2,21 12,68

9,3 15,79

1,92

5,61

3,05

3,57

3,39

3,58

Ujhelyi Imre Sz.

Vitnyéd-Csermajor

5

120

47,7

2,38

2,15 11,38

12,1 25,21

2,07

5,34

3,33

3,37

2,97

3,09

Bessenyei György Sz.

Berettyóújfalu

5

839

49,8

1,86

1,74 11,21

21,2 36,75

1,86

5,08

1,58

3,61

3,19

3,35

Brozik Dezső Sz.

Berettyóújfalu

3

91

54,5

2,58

2,03 10,40

31,3 54,02

1,89

4,45

1,78

3,06

2,37

2,79

Eötvös József Sz.

Berettyóújfalu

5

282

60,7

1,91

1,72 10,96

24,3 36,19

1,64

4,72

3,07

3,23

2,88

3,07

Baross Gábor Sz.

Debrecen

5

633

86,2

4,11

3,94 11,70

18,6 38,29

1,89

5,15

2,00

3,30

3,12

3,26

Hajdú-Bihar megye

Iskolában

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

Beregszászi Pál Sz.

Debrecen

4

469

92,3

3,86

3,81 11,61

17,4 24,39

1,69

5,22

2,59

3,48

3,32

3,46

Bethlen Gábor Sz.

Debrecen

4

647

27,1

4,60

4,55 12,56

11,0 25,40

1,86

5,47

2,21

4,54

4,34

4,37

Brassai Sámuel Ki.

Debrecen

5

670

92,0

4,18

4,14 11,78

16,5 24,89

1,69

5,30

1,87

3,44

3,19

3,31

Diószegi Sámuel Ki.

Debrecen

5

593

40,0

3,93

3,74 11,33

19,1 35,02

1,67

5,29

2,87

3,47

3,05

3,26

Erdey-Grúz Tibor Ki.

Debrecen

5

747

38,6

4,02

3,89 12,26

15,8 29,18

1,90

5,43

2,33

3,89

3,62

3,85

Euro Szakközépiskola

Debrecen

1

11

4,73

12,45

18,2 18,18

2,20

3,91

3,36

3,58

Gábor Dénes Ki.

Debrecen

5

305

98,4

3,96

3,89 12,51

13,9 21,74

1,85

5,33

2,36

3,82

3,88

3,86

Ker. és Vendéglátóipari Sz.

Debrecen

5

594

33,4

4,53

4,48 11,73

17,7 30,87

1,71

5,54

2,42

3,91

3,61

3,67

Kodály Zoltán Zenem. Sz.

Debrecen

4

119

31,4

3,36

3,11 13,14

10,9 18,80

2,47

4,94

1,70

4,33

3,70

3,95

Könnyűipari Sz.

Debrecen

5

560

27,3

4,38

4,35 11,34

18,9 41,88

1,76

5,51

2,10

3,31

2,85

3,05

Mechwart András Ki.

Debrecen

5

679

94,5

3,94

3,88 12,77

11,3 12,28

1,78

5,49

2,32

4,37

4,44

4,40

Péchy Mihály Ki.

Debrecen

5

620

71,0

4,27

4,18 12,34

13,2 27,59

1,63

5,53

2,19

3,75

3,61

3,68

Povolny Ferenc Sz.

Debrecen

5

236

99,5

4,05

3,80 11,40

17,6 21,05

1,60

4,73

2,57

2,97

2,74

2,93

Balásházy János Ki.

Debrecen-Pallag

5

629

50,3

4,11

4,11 11,90

17,0 30,72

1,68

5,42

2,56

3,49

3,11

3,32

Széchenyi I. Sz.

Hajdúböszörmény

5

262

87,1

3,02

2,98 10,90

22,3 34,77

1,68

5,11

2,25

2,82

2,61

2,79

Veress Ferenc Sz.

Hajdúböszörmény

5

317

48,8

3,88

3,86 11,05

15,9 32,27

1,71

5,56

1,43

3,67

3,42

3,57

Csiha Győző Sz.

Hajdúnánás

5

455

62,6

2,85

2,78 10,99

20,9 36,59

1,57

5,51

2,48

3,06

2,84

2,95

Bocskai István Sz.

Hajdúszoboszló

2

64

56,3

2,77

2,77 11,03

27,3 20,34

1,61

5,82

1,33

3,26

3,10

3,12

Közgazdasági Sz.

Hajdúszoboszló

5

296

11,2

2,31

2,31 11,58

13,9 23,66

2,12

5,33

1,98

4,53

4,41

4,37

Bornemissza Gergely Sz.

Eger

5

455

81,9

2,64

2,10 11,78

12,6 25,87

1,87

5,34

2,32

3,15

2,88

3,01

Egri Közgazdasági Sz.

Eger

5

628

27,0

3,28

2,90 12,65

7,9 16,86

2,02

5,94

2,61

4,57

4,42

4,42

Inf., Közg., Nyomdai Sz.

Eger

1

14

57,1

2,10

2,58 11,85

3,6 18,18

1,83

5,50

4,50

3,57

2,86

3,44

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Nevelési segély

Szakköri részvétel

8. osztályos jegyek átlaga

Lakhely

év

Ált. iskola

Munkanélküliek aránya

Nyelvtanulás

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

Településmutató

Szülők iskolaévei

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

146

Heves megye

Ker. és Vendéglátóipari Sz.

Eger

5

467

36,5

2,62

2,32 11,54

13,2 29,93

2,00

5,34

2,14

3,76

3,29

3,50

Mezőgazdasági Sz.

Eger

4

229

48,0

2,41

1,98 11,85

19,4 41,85

1,83

4,77

2,79

3,20

2,81

3,00

Szent Lőrinc Sz.

Eger

4

245

36,5

2,91

2,50 12,28

10,0 16,67

2,21

5,43

2,49

3,70

3,28

3,49

Wígner Jenő Ki.

Eger

5

721

97,0

2,73

2,44 12,50

9,0 13,32

1,83

5,67

2,13

3,91

3,97

3,90

Almásy Pál Sz.

Gyöngyös

3

159

48,9

2,60

2,16 11,69

20,1 45,22

1,66

5,70

2,00

3,26

2,64

2,91

József Attila Sz.

Gyöngyös

4

247

54,0

2,46

2,20 11,75

10,7 18,99

2,13

5,44

1,67

3,28

2,85

3,07

Károly Róbert Sz.

Gyöngyös

4

476

28,3

2,56

2,43 12,24

12,2 26,54

1,85

5,64

2,93

4,05

3,61

3,78

Vak Bottyán János Sz.

Gyöngyös

5

747

75,1

2,35

2,18 12,28

8,6 17,46

2,09

5,60

2,20

4,06

4,04

4,02

Damjanich János Sz.

Hatvan

3

340

68,4

1,92

1,82 11,50

7,4 19,94

1,78

5,20

1,73

3,40

3,14

3,24

Széchenyi István Sz.

Hatvan

4

396

32,5

2,05

1,94 11,71

10,1 16,84

2,04

5,41

2,30

4,26

3,94

4,05

Vadas Jenő Sz.

Mátrafüred

5

366

88,5

2,11

1,92 12,32

16,1 24,02

1,99

5,29

2,25

3,56

3,36

3,55

Mezőgazd. Középfokú Sz.

Pétervására

1

22

72,7

2,14

2,00 11,38

6,8 58,33

1,74

5,05

3,27

2,55

2,83

41,5

2,30

2,14 11,06

17,2 30,74

1,80

5,80

3,38

2,98

3,20

1,84

10,23

27,5 50,00

1,21

2,89

2,65

2,66

Jász-Nagykun-Szolnok megye Ipari, Ker.,Vendéglátóip. Sz.

Jászapáti

3

247

Somos András Sz.

Jászapáti

2

20

Alternatív Szakképző Iskola

Jászberény

1

33

54,5

3,09

3,09 12,09

Klapka György Sz.

Jászberény

2

251

62,5

2,83

Varró István Sz.

Karcag

5

42

2,4

Kenderesi Középiskola

Kenderes

5

218

Illésy Sándor Sz.

Kisujszállás

4

Kereskedelmi Sz.

Mezőtúr

5

Épít., Faip. és Körny.g. Sz.

Szolnok

4

Gépipari, Közlekedési Sz.

Szolnok

3

747

94,6

Ker. és Vendéglátóipari Sz.

Szolnok

5

525

Pálfy János Sz.

Szolnok

3

Ruhaipari Sz.

Szolnok

2

7,6

2,55

9,38

1,18

6,42

2,29

3,81

3,38

3,46

2,66 11,21

16,3 38,27

1,36

5,52

3,94

3,25

2,95

3,13

2,10

2,10 10,32

33,3 50,00

3,17

4,23

2,63

3,30

2,83

3,01

44,3

2,50

2,34 10,84

28,4 58,54

1,65

4,72

2,07

2,96

2,58

2,79

126

66,7

2,84

2,78 11,21

17,9 41,46

1,83

5,22

2,40

3,06

2,85

3,00

95

32,6

2,72

2,66 11,04

16,8 27,59

1,83

5,64

3,00

3,33

2,99

3,18

59 100,0

3,22

2,74 12,58

16,1 27,27

1,36

6,19

3,80

3,05

3,05

3,15

3,39

3,21 12,06

13,0 25,71

1,50

5,65

2,24

3,32

3,11

3,24

26,7

3,66

3,49 12,14

13,9 24,31

1,81

6,15

1,86

3,89

3,44

3,68

317

93,3

3,66

3,55 12,52

13,2 23,28

1,66

5,74

2,33

3,89

3,83

3,86

289

18,7

3,59

3,49 11,30

18,0 33,22

1,78

6,09

2,04

3,32

2,79

2,99

147

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

Vásárhelyi Pál Sz.

Szolnok

4

528

18,0

3,49

3,32 12,76

8,8 21,81

2,15

5,58

2,26

4,40

4,18

4,30

Hámori András Sz.

Tiszafüred

5

156

60,0

2,55

2,31 11,10

29,5 58,33

1,85

5,22

2,67

3,40

2,80

3,08

Lábassy János Sz.

Törökszentmiklós

5

129

84,7

2,46

2,37 11,21

22,9 39,53

1,51

5,38

2,00

2,91

2,81

3,00

Székács Elemér Sz.

Törökszentmiklós

5

529

39,7

2,54

2,45 11,49

21,4 31,40

1,72

5,62

2,05

3,38

3,08

3,21

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Nevelési segély

Iskolában

8. osztályos jegyek átlaga

Szakköri részvétel

Munkanélküliek aránya

év

Lakhely

Szülők iskolaévei

Nyelvtanulás

Ált. iskola

Településmutató

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

3. melléklet

Komárom-Esztergom megye Berzeviczy Gergely Sz.

Esztergom

5

268

14,9

2,29

2,27 11,73

11,4 20,08

2,20

6,20

1,86

4,32

4,04

4,14

Bottyán János G.

Esztergom

5

539

93,4

2,73

2,55 12,12

10,3 26,71

1,60

5,67

2,88

3,24

3,26

3,31

Géza Fejedelem Sz.

Esztergom

4

232

68,3

2,62

2,54 11,39

12,3 29,02

1,58

5,82

2,97

3,00

2,67

2,92

Hell József Károly Sz.

Esztergom

1

77

2,99

11,71

15,6 26,39

1,88

3,58

3,39

3,57

Ker. és Vendéglátóipari Sz.

Esztergom

4

202

29,7

2,68

2,38 11,83

13,6 15,08

1,95

5,79

2,67

3,82

3,22

3,53

Ipari Szmk. és Sz.

Komárom

5

152

86,4

2,42

2,33 11,36

10,5 27,27

1,51

5,06

2,08

2,96

2,82

2,97

Kempelen Farkas Sz.

Komárom

5

483

32,7

2,73

2,63 11,41

10,4 19,57

1,86

5,64

2,13

3,38

2,78

3,10

Kultsár István Sz.

Komárom

5

431

22,2

2,47

2,35 11,47

13,1 31,43

1,98

5,82

2,45

3,57

3,04

3,31

Széchenyi István Sz.

Komárom

5

270

40,2

2,14

2,07 12,20

5,7 13,73

2,25

5,40

2,67

4,38

4,11

4,25

Eötvös Loránd Sz.

Oroszlány

2

71

69,0

3,08

2,74 11,27

14,1 34,85

1,94

6,25

2,81

2,97

2,75

2,79

Bláthy Ottó Sz.

Tata

4

357

71,1

2,71

2,61 11,40

12,9 26,93

1,58

5,46

2,47

2,90

2,64

2,82

Jávorka Sándor Sz.

Tata

5

213

58,3

2,66

2,45 12,29

10,3 21,29

1,77

5,30

1,36

3,36

2,97

3,23

Bánki Donát Sz.

Tatabánya

3

351

88,6

3,65

3,41 11,92

11,0 25,00

1,68

5,73

2,67

3,10

2,90

3,02

Fellner Jakab Ki.

Tatabánya

5

364

68,1

3,65

3,31 11,38

15,5 25,36

1,69

5,71

3,49

2,95

2,67

2,83

Ker. és Vendéglátóipari Sz.

Tatabánya

5

368

27,1

3,30

3,21 12,01

7,7 14,73

1,84

5,95

2,81

3,96

3,44

3,68

Kossuth Lajos Sz.

Tatabánya

5

659

21,0

3,68

3,59 12,12

6,8 13,21

1,95

6,01

2,66

4,15

3,85

3,97

Szondi György Sz.

Balassagyarmat

5

307

75,9

1,76

1,55 11,40

15,8 32,51

1,69

5,89

2,15

2,97

2,71

2,95

Fáy András Sz.

Bátonyterenye

5

251

55,6

2,58

2,39 11,26

25,5 47,54

1,70

5,20

3,15

3,16

2,66

2,95

Borbély Lajos Sz.

Salgótarján

5

265

94,5

2,53

2,35 11,79

16,6 34,90

1,42

5,21

2,85

2,88

2,97

3,03

Kanizsai Dorottya Sz.

Salgótarján

5

310

15,1

2,57

2,42 11,08

22,6 39,02

1,59

5,95

2,58

3,42

2,89

3,18

Ker. és Vendéglátóipari Ki.

Salgótarján

5

287

37,3

2,77

2,61 11,88

20,2 28,73

1,88

5,77

2,00

3,61

3,19

3,38

Stromfeld Aurél Sz.

Salgótarján

4

480

84,0

2,47

2,35 12,12

16,9 23,13

1,66

5,69

2,56

3,59

3,53

3,58

Táncsics Mihály Sz.

Salgótarján

5

595

26,0

2,73

2,51 12,24

13,5 19,37

2,06

6,02

2,42

4,36

4,16

4,21

Lipthay Béla Sz.

Szécsény

4

168

63,8

1,92

1,69 11,53

21,1 29,88

1,70

5,26

2,75

3,09

2,78

3,08

Bem József Sz.

Cegléd

5

398

67,6

2,90

2,81 11,31

14,7 28,86

1,70

5,54

2,59

3,47

3,08

3,24

Károlyi Mihály Sz.

Cegléd

5

432

30,6

2,98

2,95 11,95

12,5 22,41

2,30

6,22

2,32

4,23

3,96

4,01

Közgazd. és Informatikai Sz.

Cegléd

5

440

45,6

2,73

2,73 11,95

12,3 20,24

2,18

6,33

2,73

4,44

4,38

4,34

Török János Sz.

Cegléd

4

503

26,8

2,95

2,75 11,32

17,9 32,39

1,78

5,69

1,68

3,55

2,91

3,20

Kossuth Zsuzsanna Sz.

Dabas

5

325

38,5

2,29

2,11 10,87

20,5 34,08

1,61

5,46

2,18

3,39

3,01

3,08

Gárdonyi Géza Sz.

Dunakeszi

2

129

82,6

2,66

2,82 11,73

14,3 35,58

1,18

4,85

2,50

2,71

2,49

2,65

Kós Károly Sz.

Érd

5

178

63,1

3,76

3,55 11,60

17,7 22,54

1,35

4,25

2,50

3,46

3,11

3,30

Károlyi István Sz.

Fót

4

160

27,7

3,21

3,00 12,42

10,0 29,11

1,96

4,91

3,63

3,42

2,87

3,23

Madách Imre Sz.

Gödöllő

5

294

44,3

2,57

2,30 11,47

16,0 24,31

1,57

5,13

1,65

3,55

2,95

3,20

Eötvös József Sz.

Gyál

4

197

42,8

3,16

2,84 11,11

19,5 42,13

1,45

5,12

3,29

3,29

2,82

3,04

Református Sz., G.

Halásztelek

3

74

37,2

3,45

3,28 11,66

20,9 22,86

1,79

5,94

4,00

3,27

2,72

3,09

Szám.techn. és Inform. Sz.

Isaszeg

5

237

79,0

2,77

2,64 12,63

6,5 11,59

1,72

5,59

2,71

3,66

3,54

3,52

Kiskunlacházi Sz.

Kiskunlacháza

3

165

46,9

2,00

1,85 11,04

12,4 38,18

1,57

5,65

2,33

3,19

2,99

3,08

Szterényi József Ki.

Monor

5

306

54,2

2,27

2,20 11,19

15,8 23,43

1,62

5,36

2,24

3,40

3,12

3,31

Nagykátai Ipari Sz.

Nagykáta

2

94

56,4

1,98

1,88 11,08

17,0 26,88

1,83

5,02

2,43

2,83

2,52

2,81

Ádám László Sz.

Nagykőrös

3

97

42,3

3,68

3,54 11,01

20,1 41,24

1,70

5,59

1,94

3,65

3,20

3,28

Toldi Miklós Ki.

Nagykőrös

5

593

44,1

3,42

3,30 11,34

15,4 27,01

1,89

5,26

2,81

3,82

3,41

3,55

Nógrád megye

Pest megye

Iskolában

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

Pálóczi Horváth István Sz.

Örkény

5

279

57,0

2,04

1,88 10,67

19,2 35,82

1,72

5,35

2,50

2,97

2,73

2,86

Fáy András Sz.

Pécel

4

253

24,1

3,79

3,56 11,51

15,6 45,53

1,59

4,89

1,93

3,23

2,87

3,13

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Nevelési segély

Szakköri részvétel

8. osztályos jegyek átlaga

Lakhely

év

Ált. iskola

Munkanélküliek aránya

Nyelvtanulás

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

Településmutató

Szülők iskolaévei

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

148

Mezőgazd. és Erdészeti Sz.

Piliscsaba

5

302

83,6

2,21

2,12 11,82

10,4 25,34

1,63

5,54

3,06

3,17

2,93

3,12

Petzelt József Sz.

Szentendre

2

106

45,2

3,08

2,72 12,36

12,7 32,38

1,71

5,61

2,66

3,50

2,89

3,20

208. Sz. Csonka János Sz.

Szigetszentmiklós

5

212

89,3

3,22

2,81 11,60

15,8 25,60

1,34

5,28

3,09

2,86

2,60

2,83

Általános és Szakközépiskola Szigetszentmiklós

5

261

38,8

2,69

2,46 11,50

16,5 28,29

1,68

5,39

3,35

3,23

2,74

2,98

I. Géza Király Sz.

Vác

4

385

21,1

2,37

2,14 12,35

8,7 13,90

2,08

6,19

2,68

4,48

4,22

4,27

Kereskedelmi Sz.

Vác

5

291

24,8

2,23

2,15 11,36

12,0 23,16

1,76

5,51

2,76

3,67

3,25

3,39

Király Endre Sz.

Vác

5

523

77,8

2,39

2,15 11,90

10,7 22,16

1,65

5,64

2,49

3,03

2,78

2,90

Selye János Sz. és Ki.

Vác

5

406

25,7

2,65

2,35 12,13

11,0 16,37

1,78

6,25

2,41

3,74

3,25

3,47

Táncsics Mihály Sz.

Vác

5

297

51,3

2,63

2,31 12,32

10,3 33,57

1,76

5,62

2,31

3,19

2,90

3,10

Zeneművészeti Sz.

Vác

2

35

45,7

3,35

2,66 12,73

14,3 20,00

1,82

5,77

1,29

3,88

3,38

3,67

Premontrei Sz.

Zsámbék

3

63

40,3

1,93

1,89 11,13

19,0 26,32

1,83

5,22

1,67

3,00

2,55

2,79

Mathiász János Ki.

Balatonboglár

5

332

57,5

1,52

1,49 12,21

11,7 19,94

2,22

4,96

2,41

3,24

2,92

3,18

Ipari és Kereskedelmi Sz.

Barcs

1

19

47,4

3,00

2,44 10,66

26,3 42,11

1,57

5,59

1,00

3,00

2,68

3,04

Híradásip. és Keresk. Sz.

Fonyód

5

270

59,2

1,58

1,58 11,68

13,5 12,12

1,75

5,06

3,09

3,30

3,02

3,23

Jálics Ernő Sz.

Kadarkút

2

59

47,5

1,53

1,36 11,17

33,9 30,51

2,43

5,19

2,00

3,11

2,79

3,06

Építőipari, Faipari Sz.

Kaposvár

5

174

89,6

2,71

2,11 11,71

17,0 30,41

1,77

5,37

4,00

3,19

3,02

3,18

Noszlopy Gáspár Sz.

Kaposvár

4

574

32,0

3,00

2,64 12,21

11,8 24,56

2,07

5,85

2,07

4,19

4,09

4,09

Pannon Lovas Akadémia

Kaposvár

5

331

60,1

2,88

2,38 12,13

14,8 22,98

1,72

5,63

2,00

3,37

3,04

3,28

Rippl-Rónai József Sz.

Kaposvár

5

403

92,1

2,99

2,59 11,52

15,9 26,48

1,64

5,47

2,59

3,06

2,79

2,96

Széchenyi István Sz.

Kaposvár

5

450

33,9

2,92

2,49 11,57

13,4 33,18

2,00

5,41

2,74

3,57

3,10

3,36

Szigeti Gy. Egészségügyi Sz.

Kaposvár

5

150

8,3

2,38

2,12 11,21

23,0 42,66

1,91

5,21

2,16

3,60

3,01

3,28

Zichy Mihály Sz.

Kaposvár

5

256

16,2

3,12

2,68 12,33

13,1 16,73

2,02

5,76

2,32

3,77

3,13

3,38

Marcali Sz.

Marcali

4

147

63,0

1,92

2,06 11,37

16,7 22,96

1,67

4,75

1,75

3,30

2,83

3,11

Nagyatádi Szakképző Iskola

Nagyatád

4

109

39,5

2,07

1,83 10,81

17,9 35,24

2,05

4,92

3,71

3,48

3,06

3,24

Educacionis Okt. Aapítvány

Nagyberény

1

20

65,0

2,30

2,15 10,69

27,5 80,00

2,79

2,79

2,87

Baross Gábor Szmk. és Sz.

Siófok

4

159

74,0

1,85

1,64 11,87

13,8 35,06

1,84

5,01

4,50

3,41

3,10

3,30

Krúdy Gyula Sz.

Siófok

5

519

36,4

2,17

2,02 12,08

11,1 20,63

1,96

5,25

2,79

3,72

3,33

3,54

Erdőgazdasági Sz.

Somogyzsitfa

2

67

84,8

1,71

1,62 11,56

12,7 41,94

1,82

5,19

2,20

3,13

2,75

3,10

Somogy megye

4,85

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Móricz Zsigmond Sz.

Fehérgyarmat

2

48

64,6

1,44

1,40 10,92

26,0 23,40

2,06

5,67

1,78

3,10

3,02

3,13

Petőfi Sándor Sz.

Fehérgyarmat

5

486

31,4

1,49

1,41 11,47

27,9 46,36

2,33

5,22

2,19

4,37

4,01

4,16

II. Rákóczi Ferenc Sz.

Kisvárda

4

416

67,3

1,73

1,58 11,05

18,3 39,23

1,76

4,71

2,83

2,96

2,83

2,99

Szent László Sz.

Kisvárda

5

790

39,1

1,55

1,48 11,57

18,5 33,33

2,21

4,93

1,80

4,09

3,84

3,95

138. Sz. Ipari Sz.

Mátészalka

4

370

77,6

1,70

1,54 11,19

29,1 46,26

2,01

4,80

2,08

3,20

2,95

3,09

Baross László Sz.

Mátészalka

4

206

78,9

1,53

1,43 11,32

24,3 44,79

2,19

4,35

2,32

3,15

2,88

3,07

Gépészeti Sz.

Mátészalka

5

942

60,4

1,76

1,66 11,53

24,7 36,27

2,08

5,14

2,06

3,81

3,43

3,58

Bethlen Gábor Sz.

Nyírbátor

5

317

49,8

2,03

1,83 11,44

26,7 58,28

2,43

5,05

2,25

3,75

3,31

3,53

Abigél Középiskola

Nyíregyháza

1

26

23,1

2,50

2,38 11,53

23,1 42,31

1,94

5,42

4,75

3,76

3,15

3,57

Bánki Donát Sz.

Nyíregyháza

5

863

99,3

3,18

2,97 11,85

17,2 34,72

1,91

5,08

2,16

3,91

3,87

3,87

Inczédi-Széchenyi István Sz.

Nyíregyháza

5

821

79,0

3,37

3,16 10,98

21,9 42,17

1,79

5,11

2,57

3,26

3,12

3,20

Lippai János Sz.

Nyíregyháza

5

495

59,5

3,81

3,69 11,58

21,2 34,58

1,62

5,32

2,09

3,25

3,02

3,15

Sipkay Barna Sz.

Nyíregyháza

5

670

25,9

4,26

4,21 12,56

13,3 27,40

2,12

5,63

2,69

4,57

4,25

4,37

Start Szakiskola

Nyíregyháza

1

31

67,7

3,80

3,32 10,04

40,3 38,71

1,75

5,07

2,50

2,53

2,23

2,36

Széchenyi István Közg. Sz.

Nyíregyháza

5

601

41,8

3,32

3,26 12,54

11,6 17,70

2,32

5,33

2,27

4,80

4,78

4,72

Vásárhelyi Pál Sz.

Nyíregyháza

5

493

63,0

3,68

3,44 12,36

14,0 20,04

2,31

5,40

1,86

4,25

4,13

4,19

Wesselényi Miklós Sz.

Nyíregyháza

4

603

59,8

3,61

3,32 11,31

24,8 45,63

1,80

5,02

1,91

3,51

3,19

3,30

149

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

Westsik Vilmos Sz.

Nyíregyháza

4

250

38,0

3,63

3,42 11,22

23,6 50,82

1,98

5,23

1,00

3,76

3,32

3,46

Vasvári Pál Ki.

Tiszavasvári

4

238

76,4

2,46

2,50 11,90

26,1 27,16

1,72

5,60

2,73

3,52

3,40

3,55

Lónyay Menyhért Sz.

Vásárosnamény

5

457

45,4

1,49

1,36 11,13

27,9 55,98

2,09

4,69

1,73

3,85

3,46

3,59

504. Sz. Ipari Sz.

Bonyhád

2

53

61,5

2,32

2,00 11,57

12,3 13,73

1,48

6,73

2,00

3,12

3,08

3,05

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Nevelési segély

Iskolában

8. osztályos jegyek átlaga

Szakköri részvétel

Munkanélküliek aránya

év

Lakhely

Szülők iskolaévei

Nyelvtanulás

Ált. iskola

Településmutató

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

3. melléklet

Tolna megye Perczel Mór Sz.

Bonyhád

5

411

28,2

2,15

1,90 11,64

13,0 17,41

1,63

6,52

1,67

3,90

3,55

3,71

516. Sz. Ipari Sz.

Dombóvár

5

378

49,0

2,07

1,96 11,21

24,1 43,72

1,68

5,82

1,93

3,13

2,78

2,98

Apáczai Csere János Sz

Dombóvár

5

634

57,1

2,16

2,04 11,73

15,5 24,25

1,80

5,89

2,38

3,72

3,40

3,59

Apponyi Sándor Sz.

Lengyel

2

47

60,9

2,09

1,43 11,27

11,7 31,91

1,50

6,15

1,25

2,87

2,63

2,88

Energetikai Szakképz. Int.

Paks

5

500

65,9

2,48

2,28 12,69

9,4 16,16

1,92

6,04

2,55

4,15

4,07

4,14

Bezerédj István Sz.

Szekszárd

5

473

19,1

2,59

2,38 11,89

13,3 21,37

1,68

6,27

2,08

4,07

3,67

3,83

Hunyadi Mátyás Ki. Sz.

Szekszárd

5

377

38,2

2,29

1,94 11,56

15,9 22,16

1,86

6,40

2,14

3,63

3,18

3,43

Szent-Györgyi A. Sz.

Szekszárd

5

430

15,0

2,67

2,18 11,41

13,0 26,43

1,56

5,57

1,70

3,40

2,90

3,14

Kolping Katolikus Sz.

Szekszárd

3

306

45,1

2,01

1,72 10,36

30,4 47,49

1,60

5,47

4,44

2,57

2,38

2,51

Vályi Péter Sz.

Tamási

5

282

48,0

1,48

1,39 11,17

19,5 28,41

1,75

5,58

1,96

3,51

3,26

3,34

Műszaki Sz.

Celldömölk

5

201

61,6

2,16

1,98 11,41

13,7 21,94

2,09

5,01

1,75

3,22

2,87

3,06

Nádasdy Tamás Sz.

Csepreg

5

290

53,0

2,09

1,94 12,03

8,3 13,12

2,44

5,61

2,49

4,08

3,94

4,00

Rázsó Imre Sz.

Körmend

5

254

59,8

2,43

2,25 11,27

12,6 23,08

1,68

5,62

2,23

3,23

2,79

2,97

Mezőgazd. és Keresk. Sz.

Kőszeg

4

271

38,1

2,43

2,26 11,82

9,6 19,47

1,89

6,19

3,31

3,53

3,14

3,36

Barabás György Ki.

Sárvár

5

197

74,7

2,36

2,17 11,70

6,6 17,19

1,60

5,53

2,86

3,15

2,95

3,12

III. Béla Sz.

Szentgotthárd

4

244

73,1

1,85

1,66 11,84

8,6 25,00

1,82

5,99

2,56

3,85

3,54

3,64

Él.ipari és Földmérési Sz.

Szombathely

4

337

40,8

2,60

2,34 11,51

8,3 21,81

2,01

5,83

2,42

3,59

3,18

3,35

Gépipari és Informatikai Sz.

Szombathely

5

573

89,2

3,01

2,68 12,62

8,2 18,77

1,93

5,65

2,33

4,05

4,09

4,07

Hefele Menyhért Sz.

Szombathely

5

213

66,9

3,22

2,93 11,89

8,9 23,19

1,87

6,03

2,68

3,25

3,05

3,19

Herman Ottó Sz.

Szombathely

5

407

46,8

2,92

2,62 11,94

8,4 20,57

1,83

5,85

2,34

3,59

3,21

3,42

Vas megye

Keresk. és Vend. Sz.

Szombathely

5

652

28,2

3,26

2,97 12,47

6,4 12,36

2,05

5,91

2,45

4,39

3,96

4,17

Közgazdasági Sz.

Szombathely

5

555

16,4

2,98

2,69 12,08

6,9

6,02

2,36

5,83

2,43

4,73

4,51

4,57

Művészeti Sz.

Szombathely

5

179

32,1

3,77

3,48 13,46

6,4 12,88

2,16

5,69

3,03

4,21

3,62

3,87

Puskás Tivadar Sz.

Szombathely

5

384 100,0

3,01

2,78 11,89

7,8 25,93

1,69

5,95

3,05

3,23

3,11

3,21

Savaria Sz.

Szombathely

5

702

77,0

3,07

2,89 11,96

8,1 17,59

1,62

6,02

2,55

3,32

3,00

3,21

Teleki Blanka Sz. és G.

Szombathely

4

131

10,0

2,88

2,53 11,94

5,3

7,87

1,77

6,04

1,77

3,64

3,07

3,32

Mezőgazdasági Sz.

Vép

4

88

57,9

2,28

1,80 11,68

12,5 15,12

2,35

5,61

1,83

2,87

2,66

2,88

Bánki Donát Sz.

Ajka

5

514

68,7

2,99

2,84 11,60

11,4 11,62

1,74

5,46

2,31

3,40

3,27

3,38

Bercsényi Miklós Szk.

Ajka

5

384

33,4

2,94

2,68 11,24

12,9 35,79

1,90

5,31

1,85

3,21

2,81

3,09

Szent-Györgyi Albert Sz.

Ajka

2

58

41,4

2,28

2,09 11,16

9,5 20,00

1,71

4,43

2,50

3,26

2,79

3,08

Széchényi Ferenc Sz.

Balatonfüred

5

280

40,3

2,68

2,34 12,07

13,2 26,67

1,70

5,27

2,84

3,22

2,62

2,99

Acsádi Ignác Sz.

Pápa

5

414

75,8

2,69

2,26 11,69

12,2 39,13

1,68

5,54

2,22

3,16

3,10

3,15

Batthyány Lajos Sz.

Pápa

5

418

43,0

2,82

2,65 11,61

10,6 17,43

1,83

5,73

2,09

3,37

3,09

3,26

Jókai Mór Sz.

Pápa

5

649

28,8

2,65

2,50 11,97

6,6 17,24

1,90

5,75

2,23

4,27

4,12

4,17

Széchenyi István Sz.

Tapolca

5

365

44,6

1,98

2,02 11,72

11,8 22,38

2,09

5,60

2,56

3,44

3,15

3,37

Faller Jenő Sz.

Várpalota

5

411

38,8

2,72

2,53 11,31

17,3 30,49

1,81

5,04

1,86

3,23

2,86

3,08

Vendéglátóipari Sz.

Veszprém

4

175

52,0

3,30

2,88 12,12

9,7 14,37

1,78

5,54

1,88

3,26

2,79

3,06

Dohnányi Ernő Sz.

Veszprém

3

46

56,5

2,85

3,20 12,92

5,4

9,30

2,05

5,75

1,78

3,87

3,52

3,75

Jendrassik-Venesz Ki.

Veszprém

5

652

58,9

3,02

2,62 12,01

8,4 26,27

1,73

5,43

2,30

3,58

3,28

3,45

Közgazdasági Sz.

Veszprém

5

475

23,5

3,35

2,98 12,47

8,0

8,95

1,84

5,88

2,17

4,48

4,21

4,25

Merkantil Alapítványi Sz.

Veszprém

4

105

39,4

3,85

3,44 12,03

7,1 13,59

1,74

5,26

1,87

2,91

2,71

2,83

Veszprém megye

Iskolában

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

Táncsics Mihály Sz.,

Veszprém

5

581

65,9

2,96

2,55 11,93

10,8 31,18

1,71

5,69

2,56

3,44

3,14

3,31

Egry József Sz. és G.

Zánka

3

90

20,2

2,28

2,04 12,16

10,6 12,36

1,85

5,21

2,50

3,98

3,40

3,63

Reguly Antal Sz.

Zirc

5

136

67,0

1,97

1,81 11,44

10,7 12,78

1,61

5,12

1,60

3,20

2,81

3,01

Asbóth Sándor Sz.

Keszthely

5

352

68,8

1,68

1,62 11,89

14,8 28,12

2,21

5,65

2,55

3,57

3,43

3,53

Közgazdasági Sz.

Keszthely

5

289

20,1

2,00

1,89 12,18

12,5 20,00

2,20

5,77

3,00

4,33

4,02

4,13

Nagyváthy János Sz.

Keszthely

5

469

47,0

1,93

1,79 12,02

10,4 27,72

1,81

5,61

1,85

3,36

3,03

3,23

Vendégl., Idegenf., Ker. Sz.

Keszthely

4

389

44,8

1,99

1,77 12,22

10,0 19,73

1,83

5,88

2,35

3,96

3,57

3,78

Lámfalussy S. Sz.

Lenti

5

263

49,0

1,52

1,47 11,58

11,2 24,03

1,77

5,70

2,08

3,23

2,84

2,99

Körzeti Nemzetiségi Sz.

Molnári

1

13

76,9

3,46

3,15 10,38

23,1 38,46

2,46

2,23

2,34

Cserháti Sándor Sz.

Nagykanizsa

5

713

94,8

3,40

3,19 11,95

11,5 16,60

1,52

6,12

2,45

3,67

3,60

3,64

Széchenyi István Sz.

Nagykanizsa

4

323

72,9

3,27

3,00 11,11

14,7 24,52

1,51

6,00

3,23

3,06

2,66

2,85

Thúry György Sz.

Nagykanizsa

5

670

35,4

2,95

2,60 11,15

14,7 29,82

1,45

6,07

2,63

3,46

2,96

3,18

Zsigmondy és Winkler Ki.

Nagykanizsa

1

77

3,57

11,57

14,3 28,99

1,51

3,39

3,16

3,28

Báthori István Sz.

Zalaegerszeg

5

401

25,5

3,18

3,04 12,06

8,5

9,62

1,85

5,84

2,10

4,31

3,79

4,04

Csány László Sz.

Zalaegerszeg

5

654

39,3

3,32

3,06 12,65

5,7

7,52

2,03

5,88

2,27

4,62

4,42

4,48

Deák Ferenc Sz. és G.

Zalaegerszeg

5

712

37,4

3,12

2,57 11,77

10,3 24,18

1,66

5,62

2,33

3,56

3,08

3,30

Ganz Ábrahám Sz.

Zalaegerszeg

5

746

77,8

2,97

2,73 11,82

9,7 14,59

1,58

5,48

1,99

3,46

3,22

3,36

Kinizsi Pál Sz.

Zalaegerszeg

1

40

35,9

2,28

2,38 10,61

25,0 37,50

2,90

2,41

2,69

Munkácsy Mihály Sz.

Zalaegerszeg

4

415

72,7

2,73

2,37 11,64

12,2 24,39

1,42

5,38

2,09

3,17

3,01

3,11

Széchenyi István Ki.

Zalaegerszeg

3

290

86,7

3,45

3,03 12,23

9,1 13,64

1,85

5,53

1,95

3,55

3,56

3,58

Hunfalvy János Sz.

Budapest I.

5

840

33,3

5,47

5,17 13,91

6,0 10,00

2,09

5,37

2,76

4,65

4,38

4,50

Földes Ferenc Sz.

Budapest II.

5

416

23,0

5,23

4,80 12,28

8,7 20,35

1,70

5,79

2,17

3,62

3,10

3,40

Kalmár László Sz.

Budapest II.

5

541

89,0

4,96

4,69 13,13

8,7 16,73

1,67

5,78

2,24

3,90

3,88

3,82

Budapest Táncművészeti Sz.

Budapest III.

1

3

33,3

5,00

4,33 12,17

16,7

0,00

2,38

6,00

3,67

2,33

3,08

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Nevelési segély

Szakköri részvétel

8. osztályos jegyek átlaga

Lakhely

év

Ált. iskola

Munkanélküliek aránya

Nyelvtanulás

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

Településmutató

Szülők iskolaévei

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

150

Zala megye

6,00

5,49

Budapest

Varga István Sz.

Budapest III.

4

308

18,6

5,31

4,95 12,31

10,6 32,65

1,64

5,62

2,49

3,76

3,10

3,42

Bay Zoltán Sz.

Budapest IV.

4

229

94,6

5,70

5,87 12,32

6,8 30,41

1,36

4,58

2,83

2,99

2,97

3,05

Berzeviczy Gergely Sz. és G.

Budapest IV.

4

384

20,5

5,68

5,63 12,82

5,3 20,65

1,96

5,07

2,68

4,28

4,05

4,14

Bőrfeldolgozóipari Sz.

Budapest IV.

5

156

35,5

5,60

5,19 11,81

13,8 31,54

1,61

5,67

2,28

2,92

2,56

2,81

Déri Miksa Sz.

Budapest IV.

4

180

88,5

6,21

5,81 11,94

14,4 31,18

1,63

5,21

1,83

2,86

2,51

2,76

Kozma Lajos Sz.

Budapest IV.

2

161

93,6

4,71

4,44 12,33

7,8 31,06

1,94

5,56

2,18

3,23

3,12

3,20

Biztos Jövő Sz.

Budapest V.

1

17

62,5

6,63

6,18 14,23

5,9 14,29

1,50

6,52

3,00

3,63

2,60

3,45

(Gervay) Postaforgalmi Sz.

Budapest V.

5

586

18,6

5,03

4,97 12,05

10,4 30,90

2,00

5,75

2,22

3,99

3,49

3,69

Bartók Béla Sz. és G.

Budapest VI.

3

139

47,1

5,37

5,09 14,78

6,5 20,45

1,92

5,04

2,00

4,38

3,79

4,08

Közlekedésgépészeti Sz.

Budapest VI.

1

103

6,01

12,15

12,1 24,21

1,76

3,12

2,81

2,99

Kvassay Jenő Sz.

Budapest VI.

5

704

89,2

5,16

5,00 12,55

10,0 25,67

1,48

5,29

2,59

3,06

2,91

3,06

Terézvárosi Keresk. Sz.

Budapest VI.

3

288

26,1

5,62

5,46 12,23

11,5 24,82

1,65

5,60

2,30

3,75

3,19

3,46

Művészeti és Informat. Sz.

Budapest VII.

1

74

55,4

6,14

6,05 12,20

11,5 12,16

2,54

5,74

2,10

2,95

2,68

2,84

Állami Artistaképző I. Sz.

Budapest VII.

2

17

46,7

6,69

6,00 12,75

20,6 41,18

0,19

5,04

2,00

2,93

2,67

2,78

Arany János Sz.

Budapest VII.

4

180

99,4

4,80

4,39 11,85

13,1 24,86

1,56

5,29

1,96

2,84

2,72

2,85

Hajnik Károly Sz. és G.

Budapest VII.

4

208

11,5

5,32

4,81 12,16

11,5 28,21

1,90

5,67

2,81

4,01

3,63

3,80

II. Rákóczi Ferenc Ki.

Budapest VII.

4

454

24,7

5,25

4,99 12,83

8,1 20,63

1,85

5,68

2,00

4,32

4,09

4,20

Klauzál Gábor Sz.

Budapest VII.

4

204

99,0

4,94

4,74 11,72

12,0 22,77

1,44

5,34

1,86

2,74

2,64

2,80

MODELL Divatiskola

Budapest VII.

1

152

2,7

5,46

5,22 12,22

8,9 38,82

1,41

5,46

2,43

3,58

3,06

3,40

Vend., Idegenforg. és Ker. Sz.

Budapest VII.

3

185

45,1

6,07

5,86 12,99

6,8 12,00

1,63

5,62

2,27

3,68

3,25

3,51

Leövey Klára Sz.

Budapest VIII.

4

361

14,0

5,61

5,42 11,87

12,6 25,14

1,80

5,33

1,96

3,66

3,24

3,49

Schulek Frigyes Sz.

Budapest VIII.

5

577

82,7

5,32

4,99 13,02

7,6 15,67

1,79

5,55

2,23

3,69

3,66

3,69

Szász Ferenc Sz.

Budapest VIII.

4

363

25,8

5,73

5,47 11,87

9,8 22,28

1,64

5,68

1,88

3,35

2,81

3,06

151 Munkanélküliek aránya

év

Széchenyi István .Sz. és G.

Budapest VIII.

5

675

21,5

5,31

5,27 12,42

9,3 23,59

Zöld Kakas Líceum

Budapest IX.

1

14

61,5

6,57

6,64 14,23

21,4 50,00

Békés Glasz Imre Sz.

Budapest IX.

5

412

15,5

4,97

4,69 11,77

9,1 31,78

Fáy András Sz.

Budapest IX.

5

627 100,0

4,51

4,16 12,05

10,3 16,67

Gundel Károly Ki.

Budapest IX.

5

806

55,3

5,95

5,71 12,73

Ihász Dániel Sz. és G.

Budapest IX.

5

409 100,0

5,36

Irinyi János Ki.

Budapest IX.

5

323

49,6

Képző- és Iparművészeti Sz.

Budapest IX.

5

340

Kézműipari Sz.

Budapest IX.

3

Lengyel Gyula Sz.

Budapest IX.

Puskás Tivadar Technikum

Iskolában

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

Középiskola székhelye

8. osztályos jegyek átlaga

Szakköri részvétel

Középiskola neve

Nevelési segély

Lakhely

Szülők iskolaévei

Nyelvtanulás

Ált. iskola

Településmutató

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

3. melléklet

1,61

5,75

1,97

3,86

3,37

3,63

6,00

2,00

3,40

2,73

3,27

1,76

5,39

2,23

3,76

3,23

3,54

1,49

5,40

2,19

3,34

3,15

3,31

9,1 22,49

1,66

5,40

2,70

3,91

3,67

3,72

4,99 11,69

12,3 27,20

1,50

5,32

2,30

2,72

2,50

2,69

5,29

5,02 12,33

9,4 23,43

1,88

5,33

2,21

3,20

2,81

3,18

31,5

5,38

4,95 14,23

6,6 17,07

1,77

5,45

2,64

4,16

3,70

3,95

212

26,1

5,42

5,25 12,40

10,4 26,13

1,71

5,61

2,03

3,39

2,96

3,16

5

527

25,9

5,54

5,18 11,95

12,7 30,82

1,75

5,33

1,79

3,53

2,94

3,20

Budapest IX.

2

154

91,6

3,99

3,83 12,74

9,7 21,33

1,98

5,59

3,47

4,22

4,41

4,31

Szabóky Adolf Sz.

Budapest IX.

5

205

73,9

5,48

4,71 11,90

17,1 32,82

1,74

4,86

2,00

3,64

3,45

3,61

Szent István Közg. Ki.

Budapest IX.

5

690

36,5

4,89

4,67 12,55

8,5 17,73

1,83

5,75

2,31

4,27

4,01

4,05

Teleki Blanka Sz. és G.

Budapest IX.

4

336

16,2

5,11

5,04 12,49

6,7 19,28

1,78

5,75

2,13

4,18

3,94

4,06

Comenius Sz.

Budapest X.

1

29

51,7

5,97

5,79 12,55

13,8 14,81

1,44

6,23

3,00

3,17

2,48

2,77

Bercsényi Miklós Sz.

Budapest X.

5

277

73,0

4,38

4,31 11,37

15,2 41,51

1,84

5,15

2,71

2,69

2,43

2,64

Giorgio Perlasca Sz.

Budapest X.

4

643

43,1

5,71

5,58 11,99

10,7 25,04

1,64

5,21

2,10

3,37

2,97

3,21

Közgazdasági Sz. és G.

Budapest X.

4

495

14,6

5,30

5,19 12,55

6,6 14,67

1,71

5,80

2,34

4,35

4,08

4,19

Magyar Gyula Sz.

Budapest X.

4

291

30,6

5,33

5,05 11,86

12,0 30,00

1,57

5,00

2,05

3,18

2,81

3,03

Pataky István Sz.

Budapest X.

4

506

96,2

5,08

4,99 12,57

9,6 24,07

1,66

5,47

2,92

3,65

3,60

3,63

Dr. Hetényi Géza Ki.

Budapest XI.

4

289

31,7

5,30

5,21 13,15

7,8 13,83

1,46

5,23

2,19

3,67

3,06

3,42

Fényes Elek Sz.

Budapest XI.

4

353

13,4

5,04

4,75 12,24

8,6 21,78

1,76

5,39

2,27

4,06

3,67

3,84

Kelenföldi Műszaki Ki.

Budapest XI.

4

315

97,4

5,47

5,36 12,47

10,0 20,78

1,67

5,35

2,10

2,91

2,85

2,94

Kolos Richárd Sz.

Budapest XI.

4

335

97,8

5,40

5,05 12,97

7,9 26,65

1,64

5,53

2,67

3,26

3,13

3,28

Weiner Leó Sz.

Budapest XI.

3

60

62,7

4,84

4,55 13,77

10,0 21,43

2,04

5,84

2,64

3,90

3,61

3,79

Kossuth Lajos Sz.

Budapest XII.

5

459

22,3

4,83

4,50 12,68

7,4 20,90

1,78

5,45

2,58

4,10

3,79

3,94

Szigeti György Sz.

Budapest XII.

5

379

95,3

5,42

5,13 12,69

12,1 24,86

1,65

5,21

1,85

3,01

2,88

3,02

Bánki Donát Sz.

Budapest XIII.

4

372

99,3

5,19

4,70 11,76

14,5 27,78

1,53

5,11

2,71

2,85

2,54

2,84

Bolyai János Sz.

Budapest XIII.

5

392

99,0

5,19

4,96 12,83

7,7 17,41

1,59

5,49

2,63

3,69

3,73

3,72

Dobos C. József Sz.

Budapest XIII.

5

420

55,5

5,36

5,20 12,42

11,8 29,17

1,68

5,45

2,92

3,69

3,24

3,52

Károlyi Mihály Sz. és G.

BudapestXIII.

4

481

27,0

5,53

5,36 13,21

5,8 10,15

1,93

6,07

2,44

4,62

4,27

4,45

Magyar Hajózási Sz.

Budapest XIII.

4

455

62,0

5,02

4,68 11,92

8,9 27,13

1,67

5,15

3,04

3,15

2,85

3,06

Móricz Zs. Ki. (Radnai)

Budapest XIII.

5

464

77,9

5,67

5,38 12,48

9,9 30,72

1,70

5,50

3,39

3,28

3,07

3,17

Verebély László Sz.

Budapest XIII.

3

318

87,0

5,52

5,34 12,48

8,2 22,41

1,55

5,43

2,39

3,12

3,08

3,16

Innovációs Iskola Központ

Budapest XIV.

2

82

58,0

5,96

5,78 12,37

9,1 12,99

1,87

5,56

3,80

3,17

2,71

3,01

Ker., Idegenforg. és Vend. I.

Budapest XIV.

1

51

62,7

5,90

5,74 12,36

7,8 14,58

2,17

5,43

2,57

2,80

2,34

2,58

Egressy Gábor Sz.

Budapest XIV.

4

430

97,4

6,05

5,75 13,00

7,6 14,67

1,51

5,73

2,61

3,45

3,38

3,42

Építőip. és Díszítőműv. Sz.

Budapest XIV.

4

178

66,3

5,07

4,86 12,38

16,0 31,95

1,40

5,00

1,89

3,35

2,84

3,16

EURÓPA 2000 Sz.

Budapest XIV.

4

202

43,1

5,88

5,64 12,95

6,7 22,05

1,68

5,93

2,98

3,80

3,53

3,61

Kaesz Gyula Sz.

Budapest XIV.

4

234

99,1

4,54

4,39 12,26

10,3 29,74

1,44

5,03

1,65

3,08

2,94

3,01

Neumann János Sz.

Budapest XIV.

3

339

86,4

5,85

5,60 13,23

8,4 17,91

1,60

5,94

2,54

4,12

4,18

4,06

Petrik Lajos Sz.

Budapest XIV.

4

570

77,3

5,51

5,25 12,93

7,8 21,23

1,60

5,50

2,17

3,73

3,70

3,75

Szent István Király Sz.

Budapest XIV.

4

140

50,7

5,66

5,39 14,09

10,4 25,00

1,90

4,87

2,38

4,03

3,42

3,77

Varga Márton Sz.

Budapest XIV.

4

286

51,4

5,41

5,15 12,58

11,9 21,74

1,54

5,84

2,40

3,46

3,08

3,36

Wesselényi Miklós Sz.

Budapest XIV.

4

306

95,1

5,72

5,56 12,28

10,0 22,37

1,60

5,19

2,44

2,87

2,93

2,96

Bethlen Gábor Sz.

Budapest XV.

4

363

38,5

6,11

6,05 12,35

6,2 18,00

1,66

5,61

2,34

3,70

3,30

3,53

Károly Róbert Sz.

Budapest XV.

3

179

36,9

6,53

6,44 12,45

9,5 20,90

1,60

5,04

3,00

3,71

3,25

3,52

Csonka János Sz.

Budapest XVI.

5

499

91,8

5,72

5,43 11,90

11,9 29,05

1,56

5,31

2,09

2,92

2,65

2,85

GOURMAND Vend. Sz.

Budapest XVI.

4

234

61,2

5,70

5,65 12,98

5,1 16,16

1,45

5,29

2,43

3,03

2,75

3,05

Békésy György Sz.

Budapest XVII.

3

235

32,9

5,73

5,74 12,08

8,3 21,43

1,72

5,60

1,76

3,75

3,17

3,47

Közgazd. és Informat. Ki.

Budapest XVIII.

5

633

34,1

6,22

5,97 12,26

9,9 23,15

1,64

5,59

1,91

3,83

3,41

3,64

Iskolában

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

Ganz Ábrahám Sz.

Budapest XIX.

4

397

83,9

6,50

6,35 12,48

10,6 32,09

1,54

5,20

3,78

3,24

2,96

3,10

Trefort Ágoston Sz. és G.

Budapest XIX.

3

302

78,8

6,21

6,09 13,19

7,0 13,49

1,64

5,44

2,87

3,78

3,69

3,74

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Nevelési segély

Szakköri részvétel

8. osztályos jegyek átlaga

Lakhely

év

Ált. iskola

Munkanélküliek aránya

Nyelvtanulás

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

Településmutató

Szülők iskolaévei

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

152

12. Sz. Ipari és Ker. Sz.

Budapest XX.

4

386

3,4

5,44

5,12 11,46

14,5 33,90

1,65

5,20

4,18

3,49

2,86

3,24

Eötvös Loránd Sz.

Budapest XX.

4

322

91,1

5,70

5,21 12,24

10,9 22,40

1,58

5,37

2,66

2,97

2,86

2,97

Külkereskedelmi Sz.

Budapest XX.

4

162

44,9

6,32

6,22 13,00

6,8

9,94

1,64

5,66

2,91

3,60

3,23

3,50

Varga Jenő Ki.

Budapest XX.

4

475

11,2

5,27

5,16 12,07

8,9 28,82

1,61

5,49

2,30

3,93

3,63

3,74

Adu Csepel Vállalkozói Sz.

Budapest XXI.

4

209

60,7

5,75

5,12 11,69

12,2 25,73

1,61

5,61

2,00

3,25

2,89

3,07

ADU-RAHN Sz.

Budapest XXI.

2

47

64,4

5,30

5,30 13,00

7,4 19,15

1,28

5,84

2,14

3,59

3,36

3,58

Burattino Sz.

Budapest XXI.

2

17

50,0

5,85

6,19 12,86

26,5 56,25

2,68

3,75

1,00

3,06

2,71

3,11

Csepel Műszaki Sz.

BudapestXXI.

4

760

90,2

5,25

5,01 11,93

13,8 30,03

1,61

5,31

2,17

2,98

2,76

2,93

Csepeli Vendéglátóipari Ki.

Budapest XXI.

5

228

47,6

4,94

4,71 12,06

12,5 36,89

1,81

5,58

1,58

3,63

3,23

3,49

Genius Tehetséggondozó Ki.

Budapest XXI.

2

15

61,5

5,00

4,87 14,73

3,3 13,33

1,73

4,90

2,09

3,93

4,36

4,14

Kossuth Lajos Ki.

Budapest XXI.

4

469

86,8

5,43

5,20 12,79

7,6 16,34

1,58

5,35

2,58

3,40

3,30

3,42

Podmaniczky Frigyes Sz.

Budapest XXI.

5

297

13,9

5,46

5,26 11,93

12,1 32,85

1,69

5,70

2,23

3,89

3,34

3,60

Vásárhelyi Pál Ki.

Budapest XXI.

5

574

27,1

5,95

5,66 12,84

8,2 16,82

1,73

5,65

2,04

4,23

3,92

4,04

Soós István Ki.

Budapest XXII.

5

122

63,8

4,97

4,68 12,57

14,3 18,97

1,70

5,91

2,92

3,10

2,76

3,03

VEGYES KÖZÉPISKOLÁK Baranya megye Nagy László Gimnázium

Komló

2

188

40,6

3,75

3,53 12,22

13,8 29,14

1,46

5,65

2,39

3,98

3,60

3,79

Babits Mihály G. és Sz.

Pécs

5

904

42,1

5,01

4,70 13,87

6,9 17,51

1,92

6,23

2,88

4,57

4,29

4,44

Széchenyi István G. és Sz.

Pécs

5

853

70,6

4,69

4,31 12,79

9,7 16,79

1,60

6,44

2,66

3,75

3,42

3,57

II. Béla Király Sz.

Pécsvárad

5

301

53,1

3,04

2,90 11,34

17,1 29,73

1,78

6,09

1,67

3,43

3,07

3,24

Zrínyi Miklós G. és Sz.

Szigetvár

5

438

39,8

2,29

1,99 11,65

20,5 27,78

1,51

5,14

1,67

3,88

3,35

3,54

Szent László ÁMK, G. és Sz.

Baja

4

542

45,1

2,95

2,56 12,81

13,8 17,05

1,74

6,13

2,47

3,98

3,60

3,91

Kodály Zoltán G. Sz.

Kecskemét

4

168

18,7

5,13

4,68 14,49

6,5 17,47

1,73

4,49

2,82

4,23

3,78

4,14

Petőfi Sándor G., Sz.

Kiskőrös

4

526

40,5

2,54

2,35 12,44

10,6 18,47

1,73

5,21

2,94

4,22

3,76

4,01

Kossuth Lajos Sz.

Kiskunfélegyháza

4

323

43,4

2,84

2,65 10,78

13,5 29,62

1,73

4,83

2,16

3,31

2,86

3,07

Dózsa György G.

Kiskunmajsa

5

382

39,8

2,43

2,41 11,75

14,5 26,29

2,15

5,24

2,34

4,06

3,61

3,81

Farkas Gyula Sz. és G.

Békés

5

766

55,5

2,67

2,59 11,50

16,4 40,00

1,94

5,03

2,04

3,37

3,07

3,26

Ipari Sz. és 636.Sz. Szmk.

Békés

1

26

2,42

11,04

34,6 12,00

2,42

3,83

3,32

3,48

Evangélikus G. Sz.

Békéscsaba

5

433

28,3

4,01

3,55 13,15

11,8 24,59

1,70

4,98

2,41

4,10

3,56

3,86

Tevan Andor G. és Sz.

Békéscsaba

5

615

38,4

3,90

3,68 12,72

13,7 24,92

1,90

4,82

2,33

3,94

3,45

3,75

Trefort Ágoston Sz.

Békéscsaba

5

394

98,7

3,18

3,08 11,91

14,3 24,67

1,69

5,59

2,21

3,44

3,35

3,41

Kner Imre G., Sz.

Gyomaendrőd

4

368

34,2

2,78

2,72 11,82

17,0 30,42

1,64

5,13

1,79

3,68

3,22

3,49

Munkácsy Mihály Ki.

Gyula

4

578

42,8

2,81

2,76 11,36

23,0 37,50

1,86

5,51

2,39

3,50

2,98

3,26

Mezőgazdasági Sz.

Kétegyháza

2

55

81,5

1,52

1,43 11,85

10,9 16,98

1,78

4,73

2,25

2,88

2,77

2,96

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Táncsics Mihály G. és Sz.

Orosháza

5

748

41,1

3,19

3,05 12,86

11,2 22,08

1,77

5,29

2,74

4,44

4,00

4,20

Ady E.-Bay Z. G., Sz.

Sarkad

4

313

41,8

2,61

2,52 12,03

24,8 34,87

1,73

4,64

2,98

3,72

3,33

3,57

Mezőgazd. és Él.ip. Sz.

Szabadkígyós

4

107

41,0

2,41

2,49 11,05

22,0 34,02

1,66

5,26

3,18

3,40

2,78

3,04

Vajda Péter G., Sz.

Szarvas

4

517

42,9

2,62

2,45 12,80

10,5 13,56

1,93

5,91

2,69

4,03

3,86

4,01

Péter A. G. és Szigeti E. Sz.

Szeghalom

5

594

45,0

2,28

2,23 12,26

14,6 19,22

2,19

4,95

2,47

4,37

3,97

4,19

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Izsó Miklós G.

Edelény

5

496

44,9

1,92

2,01 11,80

18,1 36,57

2,42

5,01

2,24

3,84

3,54

3,70

Váci Mihály G. és Sz.

Encs

5

515

39,5

1,58

1,40 11,79

19,6 28,08

2,57

5,41

2,13

4,14

3,81

4,06

153

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

Kiss József G. és Sz.

Mezőcsát

5

417

27,4

1,80

1,58 10,75

24,6 39,73

2,05

4,72

1,84

3,63

3,32

3,53

Szent László G. és Sz.

Mezőkövesd

5

788

31,6

2,13

2,10 12,48

11,7 24,28

2,23

5,02

2,48

4,36

4,03

4,20

Kossuth Lajos G. és Sz.

Miskolc

3

457

23,1

3,21

3,19 12,82

15,5 31,83

2,23

5,40

2,25

4,38

3,79

4,06

József Attila G. és Sz.

Ózd

5

607

32,1

3,48

3,27 12,35

17,7 31,53

1,68

4,96

2,16

4,05

3,49

3,77

Serényi Béla G. és Sz.

Putnok

5

451

54,1

2,33

2,22 12,03

21,1 31,70

2,16

5,20

1,96

3,74

3,30

3,52

Kossuth Lajos G. és Sz.

Sátoraljaújhely

5

699

31,7

2,42

2,26 12,39

17,0 34,55

2,08

5,98

2,46

4,12

3,60

3,88

Bocskai István G. és Sz.

Szerencs

5

798

42,4

1,54

1,38 12,47

15,2 25,03

2,17

5,55

2,27

4,48

4,28

4,36

Eötvös József G. és Sz.

Tiszaújváros

5

1108

57,9

2,39

2,16 12,63

11,1 23,50

1,75

5,04

2,30

3,96

3,75

3,86

Keresk. és Idegenforg. Ki.

Tokaj

5

439

34,5

1,44

1,44 11,79

21,4 30,93

2,10

5,52

1,93

3,85

3,51

3,68

Tokaji Ferenc G., Sz.

Tokaj

5

664

42,5

1,40

1,33 12,28

18,0 30,09

2,18

4,94

2,79

4,09

3,68

3,93

Bedő Albert Középiskola

Ásotthalom

1

53

50,0

2,62

2,74 11,21

23,6 37,78

1,78

5,56

2,17

3,55

2,80

3,15

Batsányi János G. és Sz.

Csongrád

5

673

30,5

2,73

2,59 12,65

10,4 18,18

1,88

4,83

2,57

4,47

4,05

4,28

Kossuth Zsuzsanna Sz., G.

Hódmezővásárhely

5

575

80,4

3,40

3,33 12,32

13,7 22,46

1,59

5,57

2,33

3,90

3,68

3,81

Árpád Fejedelem G., Sz.

Kistelek

5

323

30,3

2,24

2,09 11,55

17,3 25,08

2,03

4,40

1,93

3,94

3,49

3,62

Juhász Gyula Sz. és G.

Makó

5

365

38,3

2,95

2,79 11,31

24,0 33,04

2,06

5,17

2,00

3,64

3,05

3,35

Gábor Dénes G., Sz.

Szeged

5

1065

64,8

4,12

3,91 12,35

13,0 23,86

1,76

5,49

2,63

3,90

3,77

3,84

Kossuth Zsuzsanna G., Sz.

Szeged

5

316

16,5

4,69

4,49 12,32

11,7 23,92

1,68

5,58

3,25

3,71

3,07

3,39

Széchenyi István G. és Sz.

Szeged

5

657

33,7

4,39

4,17 12,72

8,9 13,91

1,78

5,41

2,91

4,10

3,69

3,89

Tömörkény István G. és Sz.

Szeged

5

953

29,3

4,98

4,75 13,98

7,9 15,33

1,79

5,62

3,04

4,52

4,01

4,28

Zsoldos Ferenc Sz.

Szentes

5

308

48,4

3,03

2,93 11,01

16,1 35,02

1,63

4,89

1,48

3,29

2,75

3,04

Vajda János G. és Sz.

Bicske

4

251

26,2

2,32

2,06 11,89

12,9 20,42

1,99

4,70

2,33

3,73

3,37

3,54

Bánki Donát G. és Sz.

Dunaújváros

5

627

75,0

3,95

3,49 12,66

5,2 13,69

1,64

5,85

2,75

3,78

3,56

3,67

Kolumbusz K. G és Sz.

Etyek

4

60

48,3

4,37

3,47 13,97

4,2

3,39

2,50

5,17

3,13

4,00

3,37

3,78

Velinszky László G. és Sz.

Pusztaszabolcs

5

348

25,6

2,08

1,84 11,06

12,4 27,73

1,72

4,74

2,13

3,54

3,21

3,37

Árpád Sz.

Székesfehérvár

5

437

52,7

3,06

2,72 11,74

14,1 27,17

1,77

5,52

2,29

3,73

3,37

3,53

Szent István Ki.

Székesfehérvár

4

368

41,2

3,22

2,66 11,23

16,4 43,10

1,73

5,44

1,93

3,29

2,80

3,09

Tatay Sándor G., Sz.

Székesfehérvár

3

217

23,4

4,82

4,27 12,74

7,8 10,14

1,79

5,57

3,40

3,61

3,10

3,37

Tóparti G.

Székesfehérvár

5

868

30,1

4,46

3,98 14,16

5,2

3,50

2,02

4,99

2,35

4,79

4,61

4,68

Váci Mihály Sz.

Székesfehérvár

5

387

97,3

3,80

3,30 11,78

11,4 25,82

1,45

5,53

2,15

3,08

2,73

2,96

Vörösmarty Mihály Sz.

Székesfehérvár

4

160 100,0

3,23

2,68 11,32

11,9 15,82

1,61

5,44

2,90

3,10

3,05

3,16

Ybl Miklós Középiskola

Székesfehérvár

1

90

4,98

13,35

11,7 16,47

1,52

4,29

3,70

3,96

Hunyadi János G. és Sz.

Csorna

4

311

19,5

2,39

2,07 11,86

8,7 16,84

1,91

5,21

3,20

3,76

3,30

3,56

Bercsényi Miklós G. és Sz.

Győr

4

982

58,6

3,48

3,10 12,16

7,8 15,77

1,85

5,45

2,34

3,79

3,39

3,66

Krúdy Gyula G. és Sz.

Győr

5

949

25,4

4,48

4,03 13,56

4,8

6,65

2,10

5,68

2,23

4,66

4,36

4,53

Petz Lajos Ki.

Győr

4

429

13,3

3,88

3,32 11,76

12,6 22,97

1,80

5,57

2,22

3,38

2,94

3,19

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Nevelési segély

Iskolában

8. osztályos jegyek átlaga

Szakköri részvétel

Munkanélküliek aránya

év

Lakhely

Szülők iskolaévei

Nyelvtanulás

Ált. iskola

Településmutató

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

3. melléklet

Csongrád megye

Fejér megye

Győr-Moson-Sopron megye

Szent-Györgyi A. G. és Sz.

Győr

4

470

42,5

3,82

3,61 12,27

7,1 16,52

2,02

5,82

2,54

3,56

3,14

3,41

Eötvös József G. és Sz.

Sopron

5

269

18,1

3,79

3,56 12,48

6,9 14,84

1,90

5,64

2,35

3,94

3,22

3,58

Vas- és Villamosip. Sz., G.

Sopron

3

365

84,3

3,31

3,00 12,39

8,4

8,91

1,80

5,94

3,09

3,80

3,59

3,63

Veres Péter Gimnázium

Balmazújváros

4

347

41,7

2,83

2,77 11,15

19,2 34,87

1,98

5,42

1,76

3,70

3,27

3,55

Arany János G., Sz.

Berettyóújfalu

5

712

27,4

2,17

2,08 11,89

17,8 28,76

2,01

5,05

2,29

4,31

3,87

4,06

Irinyi János G., Sz.

Debrecen

5

781

34,3

4,28

4,08 12,04

14,5 26,15

1,70

5,39

1,85

4,09

3,64

3,87

I. Rákóczi György G. és Sz.

Derecske

5

418

49,7

2,05

1,96 11,37

18,4 37,01

1,87

4,93

2,18

3,65

3,27

3,42

Görög Katolikus G. és Sz.

Hajdúdorog

5

422

49,8

2,15

1,98 12,44

22,5 30,10

2,11

4,70

2,17

4,00

3,81

3,92

Hajdú-Bihar megye

Iskolában

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

Szilágyi Dániel G. és Sz.

Hajdúhadház

5

257

23,5

2,99

2,75 10,67

26,3 50,41

1,68

4,67

2,69

3,65

2,90

3,22

Kőrösi Csoma S. G. és Sz.

Hajdúnánás

5

674

46,0

2,82

2,77 12,21

14,8 23,44

1,82

5,83

2,06

4,11

3,88

3,96

Vásárhelyi Pál G.

Polgár

5

320

31,7

1,86

1,86 11,56

20,6 22,76

1,62

5,30

2,88

3,68

3,21

3,37

Karacs Ferenc G. és Sz.

Püspökladány

4

624

42,3

2,66

2,54 11,90

17,0 22,26

1,71

5,29

2,07

3,94

3,55

3,73

Gárdonyi Géza G. és Sz.

Eger

4

614

29,5

3,01

2,66 13,04

6,9 12,73

2,12

5,53

2,50

4,35

4,00

4,21

Kossuth Zsuzsa Sz.

Eger

5

367

13,0

2,76

2,44 11,51

18,7 31,53

2,13

5,33

1,94

3,68

3,00

3,30

Neumann János Sz. és G.

Eger

5

811

49,1

3,19

2,95 14,08

8,93

2,29

5,81

2,71

4,80

4,79

4,76

Remenyik Zsigmond G.,

Füzesabony

5

266

39,5

1,84

1,64 12,10

12,8 23,64

2,01

5,46

1,82

3,82

3,40

3,60

Eötvös József Ki.

Heves

5

529

51,2

2,27

1,95 12,26

13,9 22,70

1,95

5,02

3,46

3,85

3,45

3,66

Március 15. G. és Sz.

Lőrinci

5

300

35,7

1,98

1,87 11,14

18,5 25,60

2,07

5,53

2,84

3,33

2,75

3,02

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Nevelési segély

Szakköri részvétel

8. osztályos jegyek átlaga

Lakhely

év

Ált. iskola

Munkanélküliek aránya

Nyelvtanulás

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

Településmutató

Szülők iskolaévei

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

154

Heves megye

5,4

Jász-Nagykun-Szolnok megye Mészáros Lőrinc G. és Sz.

Jászapáti

5

434

38,3

1,99

1,90 11,92

16,7 23,53

1,99

4,63

2,45

4,06

3,77

3,86

Deák Ferenc G. és Sz.

Jászárokszállás

5

336

26,0

2,43

2,22 12,20

10,7 18,38

1,76

5,79

2,03

4,16

4,00

4,11

Liska József Sz., G.

Jászberény

5

800

63,5

2,72

2,58 12,01

11,4 18,41

1,93

5,46

2,51

4,04

3,89

4,00

Gábor Áron G., Sz.

Karcag

3

282

33,7

2,73

2,71 12,54

13,1 14,39

1,99

5,63

2,36

4,32

4,01

4,17

Szentannai Sámuel Sz., G.

Karcag

5

347

59,6

2,45

2,49 11,46

22,2 31,33

1,94

5,27

2,57

3,39

3,01

3,24

Móricz Zsigmond G., Sz.

Kisújszállás

5

709

39,3

2,48

2,44 12,09

14,1 30,15

1,96

5,12

2,10

4,26

3,96

4,09

Nagy László Sz., G.

Kunhegyes

5

454

57,0

2,08

1,98 11,27 24,23 40,72

1,70

4,56

3,50

3,50

3,50

3,48

Veress J. Sz. és József A. G

Kunszentmárton

4

340

50,2

1,79

1,71 11,19

23,5 44,48

1,97

4,90

2,46

3,59

3,18

3,30

Damjanich János Sz. és G.

Martfű

5

279

45,9

2,24

2,16 11,45

12,9 21,45

1,69

4,85

2,44

3,40

2,94

3,12

Szegedi Kis István G., Sz.

Mezőtúr

5

443

58,1

2,60

2,52 11,93

17,9 32,63

1,86

4,58

2,25

3,73

3,56

3,74

Teleki Blanka G., Sz.

Mezőtúr

5

428

21,5

2,68

2,61 12,12

13,9 34,45

1,94

5,05

2,09

4,07

3,67

3,86

Tiszaparti G. és Sz.

Szolnok

5

851

30,4

3,42

3,28 13,30

8,2 12,44

2,27

5,85

2,40

4,62

4,36

4,51

Hajnóczy József G. és Sz.

Tiszaföldvár

5

508

29,5

2,40

2,23 12,00

15,6 23,14

1,91

4,70

2,17

4,13

3,62

3,88

Kossuth Lajos G. és Sz.

Tiszafüred

5

600

37,0

2,46

2,33 12,09

17,4 26,78

2,26

5,18

1,91

4,21

3,77

3,99

Ványai Ambrus G., Sz.

Túrkeve

5

599

67,4

2,82

2,81 11,71

22,0 35,37

1,77

5,31

2,54

3,42

3,23

3,38

Gimnázium és Műszaki Sz.

Újszász

5

513

50,7

2,17

2,05 11,55

15,3 28,00

1,83

5,05

2,76

3,54

3,08

3,31

Komárom-Esztergom megye Megyei Önkorm. G.-a és Sz.

Dorog

5

378

37,8

2,35

2,21 11,90

9,8 18,26

1,78

5,25

2,27

3,60

3,11

3,39

Szent Erzsébet Sz.

Esztergom

5

393

25,2

2,79

2,72 12,61

10,6 25,20

2,10

5,89

2,44

3,76

3,32

3,61

Táncsics Mihály G. és Sz.

Kisbér

5

278

42,2

1,66

1,53 11,66

7,2 18,80

1,91

5,10

1,75

3,93

3,57

3,73

Mikszáth Kálmán Ki

Balassagyarmat

4

449

33,3

1,85

1,62 11,36

16,5 29,30

1,91

5,56

2,50

3,57

3,22

3,37

Szent-Györgyi A. G. és Sz.

Balassagyarmat

4

470

34,7

2,09

1,89 12,53

10,0 22,65

1,82

5,92

2,54

4,24

3,88

4,12

Mikszáth Kálmán G. és Sz.

Pásztó

3

267

30,6

2,55

2,39 12,92

9,7 14,80

1,94

6,16

2,42

4,42

4,12

4,24

Kőrösi Csoma S. G. és Sz.

Szécsény

5

288

36,3

2,25

1,62 12,76

11,6

9,76

1,61

4,35

2,26

4,08

3,85

3,88

Kinizsi Pál G. és Sz.

Abony

5

167

38,5

2,79

2,74 11,64

17,4 26,35

1,82

5,13

1,54

3,81

3,32

3,56

Petőfi Sándor G., Sz.

Aszód

5

680

48,4

2,23

2,08 12,87

7,7 18,71

1,91

5,01

2,51

4,01

3,67

3,87

Illyés Gyula Ki.

Budaörs

4

446

45,5

4,06

4,04 15,23

4,1

9,24

1,75

5,78

2,74

4,65

4,48

4,58

Táncsics Mihály G. és Sz.

Dabas

5

350

39,7

2,40

2,03 12,65

7,3 25,29

1,83

4,78

2,11

4,37

4,00

4,18

Baktay Ervin G. és Sz.

Dunaharaszti

5

327

42,1

2,98

2,72 12,83

7,0 15,08

1,63

5,13

2,96

4,00

3,62

3,88

Flór Ferenc Sz. és G.

Kistarcsa

5

255

32,8

2,89

2,67 12,68

12,2 27,85

1,25

5,42

1,90

3,71

3,20

3,46

József Attila G. és Sz.

Monor

5

790

33,7

2,49

2,31 12,53

7,3 13,74

1,93

4,90

2,78

4,45

4,11

4,27

Damjanich J. G., Sz.

Nagykáta

5

617

29,6

2,05

1,94 11,73

12,3 24,36

1,91

5,23

3,02

3,92

3,37

3,66

Nógrád megye

Pest megye

155

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

Bolyai János G. és Sz.

Ócsa

5

470

32,5

1,96

1,88 12,34

9,0 16,52

2,05

5,05

2,45

4,25

3,91

4,08

Német Nemzetiségi G. és Sz.

Pilisvörösvár

5

436

24,8

2,67

2,39 13,25

5,8

9,98

1,97

5,72

2,51

4,43

3,91

4,19

Széchenyi István Sz.

Százhalombatta

5

389

45,5

3,19

3,13 12,79

6,7 16,49

1,69

5,97

2,31

4,22

4,04

4,15

Bálint M. G. és Sz.

Törökbálint

4

171

45,0

3,71

3,76 13,38

6,1 12,50

1,58

5,16

2,21

4,15

3,53

3,80

Boronkay György Ki.

Vác

5

818

68,3

2,59

2,30 13,55

6,3 15,89

2,04

6,04

2,52

4,39

4,41

4,39

Dráva Völgye Ki.

Barcs

5

497

63,0

2,20

1,98 12,26

14,0 21,58

2,08

5,04

2,42

4,00

3,58

3,82

Széchényi Ferenc G. és Sz.

Barcs

5

471

32,9

2,29

2,21 12,25

12,5 23,50

2,03

5,29

2,91

4,35

3,83

4,05

Nagyváthy János Ki.

Csurgó

5

392

57,2

1,91

1,60 11,87

16,1 23,71

1,70

4,39

2,00

3,61

3,15

3,41

Mátyás Király G. és Sz.

Fonyód

5

620

32,6

1,55

1,44 12,91

10,0 14,24

2,26

5,19

2,95

4,22

3,91

4,08

Eötvös Lóránd Ki.

Kaposvár

5

651

86,3

2,91

2,72 12,23

11,4 20,09

1,96

5,56

2,38

3,75

3,81

3,75

Kinizsi Pál Sz. és G.

Kaposvár

5

425

39,7

3,04

2,60 11,47

16,7 25,06

1,94

5,52

2,78

3,47

2,89

3,17

Munkácsy Mihály G. és Sz.

Kaposvár

5

1002

33,3

3,79

3,34 13,56

7,8 13,21

2,12

5,43

3,01

4,34

4,05

4,19

Ady Endre G. és Sz.

Nagyatád

5

413

44,6

2,39

2,21 12,39

13,3 21,63

1,82

4,20

2,81

3,87

3,53

3,71

Rudnay Gyula Ki.

Tab

5

411

64,6

1,71

1,64 12,09

14,5 16,58

2,05

4,84

1,98

3,70

3,40

3,57

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Nevelési segély

Iskolában

8. osztályos jegyek átlaga

Szakköri részvétel

Munkanélküliek aránya

év

Lakhely

Szülők iskolaévei

Nyelvtanulás

Ált. iskola

Településmutató

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

3. melléklet

Somogy megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Vay Ádám G., Sz.

Baktalórántháza

5

985

53,5

1,45

1,34 11,04

28,8 64,86

2,01

4,48

2,03

3,51

3,06

3,29

Ady Endre G. és Sz.

Csenger

5

389

38,5

1,61

1,48 11,40

29,6 53,42

1,83

4,73

2,28

3,84

3,42

3,68

Váry Emil Gimnázium

Demecser

4

335

44,7

1,11

1,03 10,72

28,4 50,46

1,91

4,77

2,20

3,53

2,96

3,25

Móricz Zsigmond G. és Sz.

Ibrány

5

298

38,1

1,72

1,63 10,82

19,8 49,31

2,13

4,41

2,00

3,70

3,18

3,35

Budai Nagy Antal Sz.

Nagykálló

4

357

28,1

2,16

2,07 11,17

26,1 40,79

2,13

4,93

2,19

4,01

3,76

3,84

Korányi Frigyes G.

Nagykálló

5

814

28,3

2,23

2,15 11,91

18,3 42,05

2,20

4,88

2,02

4,16

3,66

3,88

Báthory István G.

Nyírbátor

4

350

37,2

2,40

2,11 12,57

14,4 27,36

2,22

5,52

1,55

4,28

3,75

4,02

Művészeti Sz.

Nyíregyháza

4

333

34,0

3,46

3,22 12,96

11,6 33,84

2,39

5,24

1,71

3,94

3,56

3,79

Zay Anna G. és Sz.

Nyíregyháza

5

515

19,7

3,70

3,67 11,81

16,9 36,08

2,15

5,09

1,84

4,39

3,91

4,18

Teleki Blanka G. és Sz.

Tiszalök

4

179

27,9

1,88

1,88 10,77

21,8 54,65

2,33

4,90

1,00

3,50

3,11

3,27

Bajcsy-Zsilinszky E. G. és Sz.

Újfehértó

5

371

29,8

2,89

2,81 10,99

31,7 40,66

1,83

4,42

2,03

3,51

3,17

3,36

Kandó Kálmán Sz.

Záhony

2

131

54,8

1,10

1,06 11,36

25,2 56,45

2,18

4,51

2,14

3,80

3,30

3,54

Ady Endre Ki.

Szekszárd

5

604

76,9

2,46

2,11 11,68

14,6 27,61

1,52

6,16

2,15

3,50

3,33

3,42

I. Béla G. és Ki.

Szekszárd

5

467

47,2

2,95

2,71 13,22

8,1 11,87

1,78

6,81

2,11

4,51

4,31

4,41

Csapó Dániel Sz.

Szekszárd-Palánk

5

422

68,9

2,62

2,24 11,87

16,5 26,72

1,98

6,06

2,39

3,18

3,03

3,18

Tinódi Sebestyén G. és Sz.

Sárvár

5

496

33,9

2,31

2,18 12,58

5,4 14,20

2,40

5,34

2,44

4,15

3,75

3,98

Béri Balogh Ádám Sz.

Vasvár

5

215

26,7

2,23

1,93 11,14

10,7 25,64

1,86

5,30

2,40

3,51

3,08

3,28

Bródy Imre G. és Sz.

Ajka

5

580

36,0

3,28

3,05 12,63

8,3 12,06

1,95

4,81

2,29

4,21

4,01

4,18

Lóczy Lajos G. és Sz.

Balatonfüred

5

469

37,5

2,61

2,36 13,69

6,9 12,00

1,97

5,68

2,85

4,42

4,02

4,24

Öveges József Sz. G.

Balatonfüzfő

5

443

78,2

2,39

2,08 12,39

9,5 23,91

1,86

4,96

2,15

3,22

3,12

3,25

Türr István G. és Sz.

Pápa

5

533

28,2

2,82

2,15 12,74

8,6 13,18

2,20

4,93

2,54

4,37

4,12

4,30

Ipari Sz. és G.

Veszprém

5

1002

64,9

3,35

3,00 12,75

6,8 12,09

1,62

5,43

2,40

3,86

3,75

3,80

Padányi Bíró Márton G.

Veszprém

5

506

29,3

3,71

3,11 13,52

7,3 21,43

1,74

4,85

1,90

4,00

3,74

3,90

III. Béla G.

Zirc

5

333

27,5

2,30

2,10 12,43

9,5 16,56

1,61

5,46

3,36

3,88

3,45

3,62

Gönczi Ferenc G.

Lenti

5

295

43,1

1,45

1,56 12,75

9,5 14,38

2,03

5,70

2,30

4,14

3,82

3,95

Batthány Lajos G. és Sz.

Nagykanizsa

5

1011

30,3

4,05

3,71 13,50

6,7

1,86

5,60

2,69

4,65

4,33

4,49

Tolna megye

Vas megye

Veszprém megye

Zala megye 7,43

Iskolában

Magánúton

Magyar

Matematika

Összes

Nagykanizsa

4

592

24,5

3,44

3,14 12,09

9,6 11,21

1,83

6,15

2,54

4,43

3,95

4,20

Zsigmond Téri G., Sz.

Budapest II.

5

594

53,0

6,07

5,74 13,08

9,8 24,91

1,56

5,36

2,29

3,22

2,76

3,06

Bláthy Ottó Titusz Sz. és G.

Budapest III.

5

398

80,8

6,15

5,82 13,48

8,5 21,56

1,57

5,56

2,54

3,70

3,60

3,64

Kossuth Zs. Sz., és G.

Budapest III.

4

474

23,1

5,43

4,97 12,76

8,4 21,91

1,44

5,60

2,13

3,53

2,97

3,32

Középiskola neve

Dr. Mező Ferenc G. és Sz.

Középiskola székhelye

Nevelési segély

Szakköri részvétel

8. osztályos jegyek átlaga

Lakhely

év

Ált. iskola

Munkanélküliek aránya

Nyelvtanulás

Fiúk aránya (%)

Kérdőívek száma

Beküldési alkalom

Településmutató

Szülők iskolaévei

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

156

Budapest

Kanizsai Dorottya Sz., és G.

Budapest IV.

3

387

32,6

6,31

6,07 12,37

8,4 25,68

1,69

5,30

2,60

3,20

2,76

3,03

Kéttannyelvű Sz. és G.

Budapest IV.

5

1035

88,2

5,98

5,83 13,23

6,8 13,67

1,50

5,43

2,59

3,74

3,70

3,73

Xantus János Ki.

Budapest V.

3

336

18,2

6,37

6,16 14,32

4,3

1,86

5,51

2,30

4,61

4,23

4,40

Gyermekház Gimnázium

Budapest VI.

1

18

55,6

6,11

5,67 13,84

11,1 11,11

5,05

2,00

3,39

3,22

3,43

Pesti Barnabás Sz.

Budapest VI.

4

542

43,1

5,54

5,20 12,30

11,0 29,38

1,72

4,98

2,50

3,33

2,90

3,19

Bókay János Sz. és G.

Budapest VIII.

1

81

26,0

5,81

5,60 12,85

9,3 20,99

1,77

5,26

1,76

3,61

3,14

3,43

Humán Középiskola

Budapest VIII.

4

618

8,4

5,49

5,29 12,34

9,5 31,75

1,81

5,40

2,46

3,42

2,79

3,14

Jelky András .Sz. és G.

Budapest VIII.

4

552

4,2

5,69

5,43 12,18

10,4 29,66

1,62

5,36

2,26

3,40

2,92

3,15

Szily Kálmán Sz., G.

Budapest IX.

1

94

5,75

12,31

12,2 43,37

1,90

3,50

3,22

3,39

6,83

Mechatronikai Sz. és G.

Budapest XI.

4

435

91,3

5,50

5,21 13,40

7,7 17,67

1,71

5,66

2,28

3,61

3,62

3,67

Öveges József Ki.

Budapest XI.

3

325

73,1

5,22

5,08 12,97

10,9 30,97

1,80

5,02

2,69

2,88

2,67

2,95

Kiss János Ki.

Budapest XII.

5

235

51,4

6,18

5,85 14,23

5,7 17,54

1,83

5,30

2,48

3,85

3,27

3,60

Katona József Sz. és G.

Budapest XIII.

4

508

43,1

5,72

5,51 12,40

8,5 24,55

1,55

5,47

2,09

3,61

3,16

3,38

Batthyány-Strattmann L. Sz., és G.

Budapest XIV.

4

355

27,4

6,27

5,99 12,78

10,4 30,57

1,61

5,39

1,84

3,51

3,01

3,35

Petofi Sándor Sz. és G.

Budapest XV.

4

328

16,7

6,20

6,09 11,72

12,3 29,35

1,49

5,45

2,71

3,40

2,99

3,21

Corvin Mátyás G. és Sz.

Budapest XVI.

4

417

69,0

5,92

5,74 13,53

7,1 12,59

1,62

5,81

2,50

3,76

3,58

3,74

Pogány Frigyes Sz. és G.

Budapest XVIII.

4

560

66,8

6,30

6,05 12,79

9,5 16,48

1,72

5,52

2,66

3,52

3,20

3,44

Semmelweis Ignác Sz. és G.

Budapest XIX.

5

448

29,8

6,09

5,97 12,15

11,6 34,27

1,65

5,47

2,09

3,45

2,80

3,16

Csete Balázs Ki.

Budapest XXI.

1

96

18,8

5,59

5,37 11,20

9,4 13,54

1,57

5,65

2,14

2,84

2,49

2,74

Fodor József Sz. és G.

Budapest XXI.

4

400

27,9

5,60

5,44 12,33

10,5 28,50

1,50

5,32

2,26

3,34

2,94

3,22

157

4. melléklet

4. MELLÉKLET – A KÖZÉPISKOLÁK HOZZÁADOTT ÉRTÉKEI ÉS A HOZZÁADOTT ÉRTÉK SZERINTI SORRENDEK

A hozzáadott érték számítási módjainak leírása e könyv 4. fejezetében olvasható. E táblázatban csak azok az iskolák szerepelnek, amelyek legalább négy évben részt vettek a 9. évfolyamosok felmérésében, és amelyeknek három eredményességi mutatója számítható. G.=Gimnázium, Sz.=Szakközépiskola, Ki.=Középiskola, Int.=Intézet

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Sorrendek 2. 3. 4. 5.

1.

6.

GIMNÁZIUMOK Baranya megye Kisfaludy Károly G. Apáczai Csere János G. Árpád Fejedelem G. és Sz. Janus Pannonius G. és Sz. Kodály Zoltán G. Leőwey Klára G. Miroslav Krleza G. Nagy Lajos G. Református Kollégium G. Táncsics Mihály G. és Sz.

Mohács Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Siklós

75,3

82

177

–95 –84

Bács-Kiskun megye Hunyadi János G. és Sz. III. Béla G. Magyarországi Németek G.-a Radnóti Miklós G. és Sz. Szent István G. Bányai Júlia G. Bolyai János G. Katona József G. és Sz. Református Koll. G.-a Ward Mária G. és Sz. Móra Ferenc G. Bibó István G. Szilády Áron G.

7

0,74

4

4

30

69

16

12

–13 –0,04

126

2,7

18

102

118

80

120

158

145

37,3

35

135 –100

2

0,98

39

48

62

69

38

3

43,3

50

170 –120

2

0,65

30

29

35

11

35

17

9,7

27

105

–78

–11

0,21

101

64

110

69

137

79

38,7

39

178 –139

0

0,24

35

41

26

69

50

75

105

–10

8,7

24

0,01

105

68

112

69

133

119

–3,3

–8

96 –104

–11 –0,13

135

139

141

158

138

148

–6,0

–3

96

–99

–16 –0,29

143

134

140

158

169

174

36,7

52

122

–70

0

0,48

41

27

82

69

55

34

Bácsalmás Baja Baja Jánoshalma Kalocsa Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunhalas

49,7

63

138

–75

1

0,11

22

17

59

69

46

98

69,0

76

275 –199

5

0,17

9

11

10

69

22

89

74,3

86

289 –203

10

0,61

5

3

9

11

6

23

–5,3

7

–15 –0,69

140

108

135

158

163

214

59,7

79

205 –126

3

0,24

13

7

22

69

33

73

46,0

37

334 –297

9

1,29

27

44

7

11

7

2

–3,0

–5

96 –101

–9 –0,11

133

135

139

158

124

144

36,0

35

178 –143

–1

0,32

45

49

29

69

58

59

57,3

67

210 –143

2

0,60

17

15

20

69

39

24

8,3

3

126 –123

0

0,44

65

72

51

55

49

31

47,3

52

153 –101

0

0,36

25

26

49

69

49

52

34,3

40

149 –109

–3 –0,11

46

39

51

69

77

146

24,0

26

116

–90

–6 –0,16

65

65

93

69

97

157

Békés megye Mikes Kelemen Ki. Belvárosi Á. I. és G. Szlovák Nyelvű Gimnázium Erkel Ferenc G. Karácsonyi János G. N. Balcescu Román G. Petőfi Sándor G. Hunyadi János G. és Sz. Jankó János G.

Battonya Békéscsaba Békéscsaba Gyula Gyula Gyula Mezőberény Mezőkovácsháza Tótkomlós

21,7

19

110

–91

6

0,37

71

76

101

11

19

46

34,0

22

206 –184

4

0,79

49

71

21

69

28

11

30,0

44

118

–74

0 –0,20

55

35

87

69

56

163

–12,7

–22

87 –109

–13 –0,53

156

168

159

158

148

203

–15,0

–8

92 –100

–18 –0,24

161

140

151

158

182

167

37,7

50

126

–76

8 –0,42

38

30

73

11

11

188

72,3

81

178

–97

7

0,33

6

5

27

11

14

58

7,3

18

104

–86

–6 –0,58

108

79

114

69

104

206

4,3

7

102

–95

–8

0,31

116

107

118

69

117

63

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ságvári Endre G. Avasi Gimnázium Diósgyőri Gimnázium

Kazincbarcika Miskolc Miskolc

–8,7

–13

92 –105

–13 –0,49

147

153

147

158

151

198

0,3

–1

100 –101

–8 –0,18

122

125

122

69

118

161

–5,0

–3

97 –100

–14 –0,26

139

133

138

158

154

169

97

–81

–90

157

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

158 Középiskola neve Földes Ferenc G. Fráter György G. Herman Ottó G. Zrínyi Ilona G. Árpád Vezér G. Református Koll. G.-a Csík Ferenc Gimnázium Csongrád megye Bethlen Gábor G. József Attila G. Deák Ferenc G. Dugonics András G. Eötvös József G. Karolina G. Radnóti Miklós G. Ságvári Endre G. Horváth Mihály G.

Középiskola székhelye Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Sárospatak Sárospatak Szikszó

Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1

0,11

24

36

11

69

43

0,14

69

60

77

158

100

92

7

171 –164

–1

0,11

74

103

33

69

63

100

–25,3

–23

81 –104

–18 –0,61

175

170

178

158

183

209

42,3

44

135

–91

1 –0,08

31

34

63

69

41

136

22,0

18

119 –101

–5 –0,38

70

77

85

69

90

183

37,0

40

120

–80

8

0,54

40

38

84

11

12

31

Hódmezővásárhely

32,3

46

140

–94

–4

0,03

51

33

55

69

84

116

Makó Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szentes

34,0

38

127

–89

–2

0,12

47

42

71

69

73

97

18,0

21

121 –100

–6 –0,10

81

72

83

158

94

141

–1,3

–1

0,36

128

127

127

158

134

50

2,3

16

101

–85

–13 –0,01

120

84

121

158

146

123

29,7

34

123

–89

–6

0,20

56

52

80

69

103

82

40,3

31

244 –213

1

0,17

33

54

16

69

48

87

24,0

13

220 –207

2

0,35

64

90

19

69

37

53

40,7

39

135

–96

–2

0,24

32

40

65

69

67

72

–22,0

–8

90

–98

–29 –0,60

11,3

10

117 –107

–56,0

–56

–10,3

Győr-Moson-Sopron megye Apor Vilmos Iskolaközpont Czuczor Gergely G. Kazinczy Ferenc G. Móra Ferenc Gimnázium Prohászka Ottokár G. Révai Miklós G. Felsőbüki Nagy Pál G. Kossuth Lajos G. Bencés G. Berzsenyi Dániel G. Széchenyi István G. Szent Orsolya G.

Győr Győr Győr Győr Győr Győr Kapuvár Mosonmagyaróvár Pannonhalma Sopron Sopron Sopron

Hajdú-Bihar megye Bocskai István G., Sz. Ady Endre G. Csokonai Vitéz Mihály G. Dienes László G., Sz. Fazekas Mihály G. K. L. T. E. Gyakorló G.-a Medgyessy F. G. és Ki. Református Kollégium G.-a Svetits Katolikus G. Tóth Árpád G.

Biharkeresztes Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen

268 –225

30

124

20,7

6.

–6

Dunaújváros Dunaújváros Kápolnásnyék Mór Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár

43

22,0

1.

–94

Fejér megye Rosti Pál G. és Sz. Széchenyi István G. Vörösmarty Mihály G. Táncsics Mihály G. Ciszterci Szent István G. Lánczos Kornél Reálgimn. Teleki Blanka G. Vasvári Pál G.

47,7

Sorrendek 2. 3. 4. 5.

99 –100

–11

99

165

141

154

213

212

208

0,07

98

96

91

69

112

106

73 –129

–29 –0,72

210

208

196

213

213

217

0

95

–95

–13

0,24

150

124

143

158

147

74

107

–97

–8

0,25

110

97

106

69

114

71

–31 –0,72

223

215

208

213

217

218

–7

6,7

10

–72,7

–66

61 –127

71,3

74

358 –284

9

0,64

8

12

6

11

9

19

11,7

13

118 –105

–4

0,31

97

91

90

69

82

60

6,7

3

110 –107

–6

0,30

109

117

104

69

99

67

21,7

14

156 –142

0

0,66

72

88

47

69

57

16

4,3

–6

111 –117

–2

0,13

117

137

99

69

70

94

–38,0

–33

82 –115

–26 –0,50

191

184

172

213

206

199

–40,3

–36

74 –110

–16

0,17

197

192

194

158

170

88

17,7

7

256 –249

3

0,34

84

106

14

69

31

55

57,7

63

168 –105

1

0,38

15

16

38

69

42

44

31,0

29

128

–2

0,53

53

61

68

69

66

32

–99

16,3

6

158 –152

4

0,94

86

109

44

69

24

5

–19,7

–29

76 –105

–10

0,07

162

176

187

158

129

103

26,7

19

158 –139

2

0,58

58

75

45

69

40

26

18,0

27

118

–91

–3

0,61

82

63

86

69

78

22

14,7

18

107

–89

–3

0,02

89

78

107

69

79

118

12,3

15

115 –100

–7 –0,08

95

86

97

69

111

135

–13,3

–12

92 –104

–18 –0,43

157

152

150

158

184

191

–3,0

6

99

–93

–17 –0,36

132

111

128

158

179

181

20,0

17

137 –120

–6 –0,05

128

7,3

–3

151 –154

–1

–14,3

–9

43,7

75

81

60

158

101

0,34

107

131

50

69

64

56

92 –101

–17 –0,32

160

143

149

158

180

176

60

162 –102

–2 –0,08

29

21

42

69

69

137

94,7

107

229 –122

10

0,93

1

1

18

11

4

6

34,0

23

255 –232

1

0,23

48

69

15

69

44

76

159

4. melléklet

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Sorrendek 2. 3. 4. 5.

1.

6.

Bocskai István G. Hőgyes Endre G. és Sz.

Hajdúböszörmény Hajdúszoboszló

80,3

95

178

–83

9

0,63

2

2

28

11

8

20

30,7

30

125

–95

–4

0,30

54

59

75

69

86

65

Heves megye Dobó István Gimnázium Eszterházy K. T. F. G. Pásztorvölgyi G. Sancta Maria G. Szilágyi Erzsébet G.

Eger Eger Eger Eger Eger

–9,3

–15

90 –105

–11 –0,13

149

155

153

158

136

151

98

–98

–15 –0,29

137

123

131

158

162

172

82 –103

–17 –0,52

170

166

171

158

174

201

0,37

11

10

43

11

10

48

–14 –0,50

155

163

156

158

153

200

Jász-Nagykun-Szolnok megye Lehel Vezér G. Humán Intézet Magáng. Széchenyi István G. Varga Katalin G. Verseghy Ferenc G. Bercsényi Miklós G.

Jászberény Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Törökszentmiklós

101

Komárom-Esztergom megye Dobó Katalin G. Szent István G. Temesvári Pelbárt G. Jókai Mór G. és Sz. Irinyi János G. és Sz. Lengyel József G. és Sz. Eötvös József G. Árpád G. és Sz. Bárdos László G. és Sz. Mikes Kelemen Ki.

Esztergom Esztergom Esztergom Komárom Nyergesújfalu Oroszlány Tata Tatabánya Tatabánya Tatabánya

Nógrád megye Balassi Bálint G. Váci Mihály G. Bolyai János G. Madách Imre G.

Balassagyarmat Bátonyterenye Salgótarján Salgótarján

Pest megye Prohászka Ottokár G. Kossuth Lajos G. Radnóti Miklós G. Vörösmarty Mihály G. Református Líceum Török Ignác G. Arany János G. Ráday Pál G. Ady Endre G. és Sz. II. Rákóczi Ferenc Ált. I és G. Móricz Zsigmond G. Batthyanyi K. G. és Sz. Szent László Gimnázium Váci Madách Imre G.

Budakeszi Cegléd Dunakeszi Érd Gödöllő Gödöllő Nagykőrös Pécel Ráckeve Szentendre Szentendre Szigetszentmiklós Szob Vác

Somogy megye Csokonai Vitéz Mihály G. Csokonai Vitéz Mihály TF G.

Csurgó Kaposvár

–3,7

0

–24,0

–21

66,3

77

–12,7

–19

88 –107

26,3

16

164 –148

–1

0,10

59

82

40

69

62

24,0

35

115

–3

0,80

66

50

96

69

74

10

–28,0

–27

85 –112

–22 –0,54

179

175

163

213

198

204

19,7

9

200 –191

0,20

76

98

23

69

51

81

–6,7

–11

88

–99

–11 –0,25

46,0

59

128

–69

159

–82

–80

8

0 6

144

149

155

158

135

168

0,46

28

23

67

69

20

36

5,7

5

106 –101

–9 –0,11

32,7

36

155 –119

–1

113

114

108

158

122

147

0,39

50

46

48

69

60

40

–38,0

–38

–31,7

–30

74 –112

–21 –0,40

190

194

193

158

194

185

81 –111

–17 –0,10

185

180

177

158

178

–32,7

142

–36

83 –119

–16

0,12

186

190

168

158

172

96

–24,0

–24

88 –112

–19 –0,10

171

172

157

158

188

140

–1,7

–9

98 –107

–10 –0,20

129

142

133

69

128

165

1,3

–1

116 –117

0

0,45

76

83

62

55

51

29

11,0

11

117 –106

–2

0,56

99

94

92

69

68

27

–5,7

–1

–99

–17

0,22

141

129

134

158

177

77

36,7

34

136 –102

–2

0,06

42

51

61

69

65

109

9,7

9

105

–96

–7

0,47

103

99

113

69

105

35

31,7

37

147 –110

–3

0,06

52

45

53

69

76

110

–41,7

–40

78 –118

–26 –0,86

198

195

182

158

208

224

–22,0

–35

77 –112

–15

0,13

167

187

184

158

164

93

–2,7

–3

97 –100

–10 –0,20

130

132

136

69

130

164

–14,0

–21

82 –103

–14 –0,40

159

165

175

158

152

186

–47,7

–59

41 –100

–19 –0,45

203

210

227

158

189

194

–6,7

–12

92 –104

0,26

145

151

148

158

126

70

0,7

–10

102 –112

–6 –0,05

121

144

119

158

96

129

98

118

–9

23,3

25

–93

–6 –0,09

67

67

89

69

93

139

–26,3

–14

87 –101

–21 –0,15

177

154

158

213

195

155

–12,3

–11

93 –104

–16 –0,45

154

150

145

158

166

195

–24,7

–21

84 –105

–14

0,29

173

167

165

158

156

68

–71,7

–72

59 –131

–30 –0,88

222

220

209

213

215

226

–53,0

–71

51 –122

–20 –0,41

206

219

223

158

192

187

–3,7

11

98

–13

0,21

136

95

130

158

144

78

–57,0

–54

–28 –0,73

213

206

199

213

210

219

9,7

16

105

–89

–8 –0,17

102

83

111

69

115

160

–5,7

2

97

–95

–19 –0,16

142

120

137

158

190

156

–87

69 –123

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

160 Középiskola neve

Középiskola székhelye

Táncsics Mihály G. Toldi-lakótelepi G. Berzsenyi Dániel G. és Sz. Perczel Mór G. és Sz.

Kaposvár Kaposvár Marcali Siófok

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Zalka Máté G. Bessenyei György G. Esze Tamás G. és Sz. Ecsedi Báthory István G. Arany János Gimnázium Kossuth Lajos G. Kölcsey Ferenc G. Krúdy Gyula G. Szent Imre Katolikus G. Vasvári Pál Gimnázium Zrínyi Ilona G. Váci Mihály Gimnázium II. Rákóczi Ferenc G.

Fehérgyarmat Kisvárda Mátészalka Nagyecsed Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Tiszavasvári Vásárosnamény

Tolna megye II. Géza G. Petőfi Sándor G. Illyés Gyula G. és Sz. Magyar László G. Tolnai Lajos G. Vak Bottyán G. Garay János G. Sztárai Mihály G.

Bátaszék Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Gyönk Paks Szekszárd Tolna

Vas megye Berzsenyi Dániel G. Kölcsey Ferenc G. Jurisich Miklós G. Vörösmarty Mihály G. Bolyai János Gimnázium Kanizsai Dorottya G. Nagy Lajos G. Szent Norbert G. Szent-Györgyi Albert Ki.

Celldömölk Körmend Kőszeg Szentgotthárd Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely

Veszprém megye Vörösmarty Mihály G. Magyar-angol T. Ny. G. Petőfi Sándor G. Református G. Kisfaludy Sándor G. Batsányi János G. és Sz. Thury György G. és Sz. Cholnoky Jenő G. Lovassy László G. Vetési Albert G.

Ajka Balatonalmádi Pápa Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Veszprém Veszprém Veszprém

Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 27,7

31

148 –117

–29,0

–19

86 –105

–4

35,0

32

196 –164

8,0

8

110 –102

53,0

69

139

–70

5

72,0

77

172

–95

7

26,0

31

118

–87

Sorrendek 2. 3. 4. 5.

1.

6.

0,15

57

55

52

69

83

91

–24 –0,52

181

164

161

158

201

202

0,54

24

30

18

15

26

22

–7 –0,06

8

106

102

102

69

106

131

0,18

20

14

57

11

21

86

0,39

7

8

32

11

17

42

–3 –0,36

60

56

88

69

75

182

7 –0,03

4,7

5

102

–97

115

115

117

69

13

125

25,0

36

116

–80

–6

0,01

61

47

94

158

95

120

39,0

51

124

–73

–1

0,28

34

28

79

69

61

69

12,0

15

114

–99

–10 –0,60

96

87

98

158

132

207

19,3

7

163 –156

–4 –0,04

78

104

41

69

81

127

49,0

62

–76

2 –0,15

23

18

58

11

36

154

–13,7

–16

138

91 –107

–17 –0,66

158

156

152

158

181

211

60,3

58

402 –344

0,21

12

24

4

69

15

80

12,3

23

106

–83

–8 –0,10

94

70

109

69

116

143

38,3

54

126

–72

3 –0,08

36

25

74

69

30

133

57,3

61

135

–74

12

0,82

16

19

64

11

2

9

68,0

77

186 –109

4

0,30

10

9

24

11

25

66

51,3

61

166 –105

1

0,34

21

20

39

69

45

54

14,7

34

108

–74

–9

0,06

90

53

105

158

123

113

58,0

73

141

–68

7

0,65

14

13

54

11

18

18

–22,0

–18

83 –101

–16 –0,34

166

160

167

158

171

178

36,3

27

268 –241

38,0

47

128

–81

7

5

0,63

44

62

12

69

23

21

–2

0,20

37

32

69

69

71

84

0

36,7

43

139

–96

0,49

43

37

56

69

53

33

–25,0

–17

82

–99

–13 –0,06

174

158

173

158

149

130

–26,3

–24

80 –104

–17 –0,36

178

173

180

158

173

180

54,3

59

–98

3

0,45

19

22

46

11

32

38

13,3

4

169 –165

–1

0,37

93

116

37

69

59

49

–24,0

–37

76 –113

–12 –0,19

172

193

188

158

140

162

18,0

5

181 –176

69

52

85

102

157

2,3

3

–49,0

–51

–31,3 9,7 17,3

20

115

24,3

31

125

21,0

20

111

–8,0

–10

–99

0

0,19

80

112

25

–9

0,03

119

118

116

69

125

117

77 –128

–28 –0,42

204

203

183

213

211

190

–35

84 –119

–16

0,31

184

189

166

158

167

62

1

171 –170

3

0,38

100

121

34

69

34

45

–95

–4

0,36

85

74

95

69

87

51

–94

–5

0,33

63

57

76

69

92

57

–91

0

0,95

73

73

100

69

54

4

–15 –0,17

146

146

142

158

158

158

95 –105

18,0

31

–56,7

–49

110

75 –124

–79

56,0

49

625 –576

–21,3

–31

77 –108

0,54

83

58

103

69

110

30

–35 –0,44

–7

212

201

189

213

228

193

0,88

18

31

3

11

3

7

–12 –0,13

12

163

181

185

158

142

150

161

4. melléklet

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Zala megye Bibó István G. és Sz. Vajda János G. Ady Endre Ált. Isk. és G. Kölcsey Ferenc G. Zrínyi Miklós G. Béri-Balogh Ádám G. Sz.

Hévíz Keszthely Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaszentgrót

–44,7

–62

57 –119

13,3

8

122 –114

–33,3

–34

83 –117

15,7

15

127 –112

–2

47,0

37

771 –734

10

6,3

6

103

–97

Budapest Kodály Zoltán Kórusiskola Kosztolányi Dezső G. Petőfi Sándor G. Szilágyi Erzsébet G. Toldy Ferenc G. Baár-Madas Református G. II. Rákóczi Ferenc G. Móricz Zsigmond G. Szabó Lőrinc Gimnázium Tizenkét Karátos Iskola Árpád Gimnázium Mustármag Iskola Óbudai Gimnázium Babits Mihály G. Bródy Imre Gimnázium Könyves Kálmán G. Apáczai Csere János G. Eötvös József G. Evangélikus G. Veres Pálné G. Erkel Ferenc G. Kölcsey Ferenc G. Nádasi Ferenc Gimnázium Madách Imre G. Fazekas Mihály G. Piarista Gimnázium Trefort Ágoston G. Vörösmarty Gimnázium Leőwey Klára G. Novus G. és Sz. Szent-Györgyi Albert Iskola Vajda János G. Zrínyi Miklós G. és Sz. József Attila Gimnázium Szent Imre G. Szent Margit G. Arany János G. Táncsics Mihály G. Városmajori G. Ady Endre G. Berzsenyi Dániel G. Kassák Lajos G. Németh László G. Horvát Á. I. és G.

Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest I. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest II. Budapest III. Budapest III. Budapest III. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest V. Budapest V. Budapest V. Budapest V. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VI. Budapest VII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest X. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIV.

–42,3

–47

–22,3 –56,7 –21,3

–33

13,7

5

–22,0

–33

63

–67,7

–77

24,3

11

175 –164

–156 –171

–16 –0,21

1.

Sorrendek 2. 3. 4. 5.

6.

202

212

214

158

165

166

0,00

92

101

81

69

109

121

–22 –0,27

187

185

169

158

199

170

0,31

87

85

72

69

72

61

0,71

26

43

1

69

5

14

–7

0,37

112

110

115

69

108

47

69 –116

–21

0,07

199

197

200

213

196

108

–29

81 –110

–15

0,13

169

177

176

158

159

95

–54

69 –123

–25 –0,32

211

205

198

213

205

177

65

–98

–14

0,05

164

182

203

158

157

114

169 –164

–5

0,45

91

113

36

69

89

37

–96

–15 –0,11

168

183

206

158

160

145

57 –134

–26 –0,35

221

224

213

213

207

179

0,30

62

92

31

158

88

64

13 –184

–53 –2,06

233

233

233

233

233

233

–38 –1,06

230

–7

–5

–79,7

–76

59 –135

226

223

210

230

230

8,7

–8

130 –138

–5

0,38

104

138

66

69

91

43

–30,0

–22

85 –107

–23

0,06

183

169

162

158

200

112

–9

–1,0

–10

98 –108

0,06

127

145

132

158

120

111

–33,7

–42

55

–97

–13 –0,08

188

196

218

158

150

134

–54,0

–47

76 –123

–37 –0,67

209

198

186

230

229

213

–52,7

–70

52 –122

–18 –0,29

205

217

221

158

185

173

15,3

8

244 –236

0,55

88

100

17

69

26

28

–12,0

–19

56

–10 –0,07

153

162

216

158

127

132

–75

4

–3,7

–11

93 –104

–10

0,09

138

148

146

158

131

102

–40,3

–49

34

–83

–17 –0,30

196

200

230

158

176

175

–63,7

–68

69 –137

–30 –0,43

220

216

197

213

216

192

–57,0

–74

51 –125

–22 –0,63

214

221

222

158

197

210

–57,7

–52

75 –127

–46 –1,41

217

204

190

230

232

232

–40,3

–51

50 –101

–15 –0,28

195

202

224

158

161

171

5,7

0

383 –383

3

0,55

114

122

5

69

29

29

78,3

79

718 –639

15

1,70

3

6

2

11

1

1

–4

6,7

–6

128 –134

0,39

111

136

70

69

85

41

–28,3

–29

82 –111

–20 –0,17

180

178

174

158

193

159

–83,3

–86

56 –142

–33 –0,83

227

227

217

213

226

223

–97,3

–93

57 –150

–45 –0,96

231

229

215

230

231

229

–57,3

–66

59 –125

–19

0,07

216

214

211

158

187

104

–7

–1,0

14

0,68

126

89

125

69

113

15

–43,7

–29

99

80 –109

–85

–34 –0,87

200

179

179

230

227

225

–104 –125

27 –152

–33 –1,32

232

232

231

213

225

231

–77,0

–91

20 –111

–30 –0,83

224

228

232

213

214

222

–91,0 –107

36 –143

–31 –0,77

230

231

228

213

220

221

–60,7

–74

53 –127

–24 –0,42

219

222

220

158

202

189

–39,7

–56

65 –121

–20 –0,13

194

207

204

213

191

149

–9,0

–17

67

0,20

148

157

202

69

121

83

–79,0

–78

58 –136

–31 –0,72

–12,0

–24

64

–0,7

–84

–9

225

225

212

213

218

216

–88

–8

0,07

152

171

205

158

119

107

–2

99 –101

–6

0,73

125

130

126

69

102

13

22,3

11

291 –280

1

0,60

68

93

8

69

47

25

0,3

2

–14 –0,39

123

119

123

158

155

184

100

–98

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

162 Középiskola neve Szent István G. Teleki Blanka G. Kontyfa Utcai 12 Évf. Iskola Kovács Pál Gimnázium Szerb Antal G. Táncsics Mihály 12 Évf. I. Balassi Bálint G. Kőrösi Csoma S. Ált. Isk. és G. Karinthy Frigyes G. Vörösmarty Mihály G. Károlyi Mihály G. Kispesti Deák Ferenc G. Kossuth Lajos G. Nagy László G. Német Nemzetiségi G. Jedlik Ányos Gimnázium Budai Nagy Antal G.

Középiskola székhelye Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XV. Budapest XV. Budapest XVI. Budapest XVI. Budapest XVII. Budapest XVII. Budapest XVIII. Budapest XVIII. Budapest XIX. Budapest XIX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XXI. Budapest XXII.

Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.

1.

6.

19,0

7

263 –256

0,86

79

105

13

11

27

8

–87,3

–98

46 –144

–32 –0,95

229

230

225

213

222

228

–57,3

–59

73 –132

–32 –0,48

215

211

195

213

223

197

–39,3

–24

83 –107

–28 –0,02

193

174

170

213

209

124

–39,0

–48

67 –115

–17 –0,13

192

199

201

158

175

152

–44,3

–34

80 –114

–33 –0,71

201

186

181

213

224

215

19,3

26

0,43

77

66

78

69

98

39

–83,3

–84

54 –138

–31 –0,67

228

226

219

213

219

212

–26,0

–35

36

–71

–12 –0,14

176

188

229

158

139

153

–30,0

–18

86 –104

–24 –0,47

182

161

160

213

203

196

–10,7

–18

85 –103

0,03

151

159

164

69

107

115

–53,3

–58

75 –133

–31 –0,90

208

209

191

213

221

227

–53,0

–70

46 –116

–19 –0,57

207

218

226

158

186

205

–0,3

–1

100 –101

–12

0,07

124

126

124

158

143

105

–3,0

–11

94 –105

–3

0,17

134

147

144

158

80

90

–59,7

–63

61 –124

–25 –0,77

218

213

207

213

204

220

–35,3

–36

74 –110

–16

0,00

189

191

192

158

168

122

124

–98

4

Sorrendek 2. 3. 4. 5.

–6

–7

SZAKKÖZÉPISKOLÁK Baranya megye Montenuovo Nándor Sz. Dr. Marek József Sz. Radnóti Miklós Sz. 508. sz. Kertvárosi Sz. Keresk, Id.f. és Vend. Sz. Pollack Mihály Sz. Radnóti Miklós Sz. Zipernowsky Károly Sz. Mezőgazdasági Szakokt. Int Ujhelyi Imre Sz.

Bóly Mohács Mohács Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Sellye Szentlőrinc

Bács-Kiskun megye Bányai Júlia Sz. I. Bereczki Máté Sz. Jelky András Sz. Türr István Sz. Mezőgazdasági Intézet Dózsa György Ki. Kossuth Zsuzsa Sz. ÁFEOSZ Ker., Közg. Sz. Gáspár András Sz. Kada Elek Sz. Kandó Kálmán Sz. Kocsis Pál Sz. Lestár Péter Sz. Széchenyi István Sz. Szent-Györgyi Albert Sz. Wattay Középiskola Közgazdasági Sz. Mezőgazd. és Él.ipari Sz. Petőfi Sándor Sz. Garbai Sándor Sz. II. Rákóczi Ferenc Sz.

Baja Baja Baja Baja Jánoshalma Kalocsa Kalocsa Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunhalas

72,3

99

139

–40

–9

0,12

55

44

82

130

77

128

139,7

173

251

–78

5

0,78

4

4

16

35

9

26

101,7

137

171

–34

–1

0,48

22

19

46

35

37

48

–1,3

–1

99 –100

–19 –0,21

170

168

170

130

165

227

67,3

78

186 –108

–2

1,10

63

59

33

35

40

6

–15,7

–11

90 –101

–23

0,02

202

193

199

250

199

157

97

–98

–24 –0,28

171

169

174

250

210

248

71 –106

–27 –0,17

236

227

261

250

256

212

–2,3

–1

–37,3

–35

133,3

134

169

–35

10

0,91

6

21

48

3

2

14

22,7

31

111

–80

–15

0,06

120

111

141

130

125

144

169

–37

–4 –0,10

28

22

47

35

52

195

93 –112

–20 –0,27

203

208

190

130

173

246

95,3

132

–17,0

–19

68,7

98

138

–40

–7

0,13

61

46

84

130

66

126

86,0

91

283 –192

–8

0,02

39

53

10

35

69

160 64

89,7

126

153

–27

–2

0,35

33

23

59

35

39

146,7

167

344 –177

4

0,77

2

7

6

35

14

27

51,3

67

–10 –0,06

82

73

93

130

91

178

0,79

132

159

19

35

58

25

–23 –0,35

216

222

203

250

200

262

134

–67

19,0

4

239 –235

–24,0

–31

90 –121

65,0

52

588 –536

4

1,06

65

87

1

3

12

7

27,0

23

127 –104

–17

0,25

115

126

104

130

145

89

145,0

181

2

1,00

3

2

15

35

21

10

–15,0

–17

92 –109

–24 –0,61

199

205

192

250

221

299

28,3

26

183 –157

–6

0,88

109

119

37

130

59

16

93,3

110

239 –129

–3

0,74

30

30

18

130

48

30

77,0

106

151

–45

–11 –0,21

45

36

66

130

98

226

81,3

94

210 –116

–12 –0,22

42

50

23

130

99

231

74,3

83

134

–51

0,29

52

57

92

35

43

79

35,3

52

123

–71

–17 –0,13

103

89

117

130

134

206

93,7

107

146

–39

7

0,29

29

34

72

35

6

78

70,3

68

297 –229

–9

0,06

58

70

8

130

81

145

256

–75

–5

–2

163

4. melléklet

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Virágh Gedeon Sz.

Kunszentmiklós

Békés megye Bartók Béla Sz. Gépészeti és Szám.techn. Sz. Hugonnai Vilma Sz. Kemény Gábor Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Ruhaipari Szakközépiskola Széchenyi István Sz. Vásárhelyi Pál Sz. Bethlen Gábor Sz. 614. Sz. Ipari Sz. Kossuth Lajos Sz. 615. Székely Mihály Sz.

Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Gyomaendrőd Mezőhegyes Orosháza Szarvas

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mezőgazdasági Sz. Deák Ferenc Sz. Irinyi János Középi. Jókai Mór Középi. Széchenyi István Sz. Andrássy Gyula Ki. Baross Gábor Sz. Berzeviczy Gergely Sz. Diósgyőr-Vasgyári Sz. Eötvös József Sz. Fáy András Közgazd. Sz. Ferenczi S. Szk. és Szi. Gábor Áron Műszaki Ki. Kandó Kálmán Sz. Kós Károly Építőipari Sz. Szemere Bertalan Sz. Szentpáli István Sz. Bródy Imre Ki. és G. Széchenyi István Sz. Vay Miklós Sz. Közgazdasági Sz. Trefort Ágoston Sz. 118. Sz. Szakközépiskola

Abaújszántó Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Mezőkövesd Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Ózd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely Szerencs

Csongrád megye Bársony István Sz. Sághy Mihály Ipari Sz. Corvin Mátyás Sz. Eötvös József Sz. Galamb József Sz. Déri Miksa Ipari Sz. Fodor J. G. és Sz. Hansági Ferenc Sz. Kiss Ferenc Sz. Kőrösy József Sz. Krúdy Gyula Sz. Móra Ferenc Sz.

Csongrád Csongrád Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely

Makó Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged

Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 75,3

102

141

–39

119

–93

–8 –0,06

Sorrendek 2. 3. 4. 5.

1.

6.

47

40

80

130

179

0,27

123

121

128

130

89

84

–26 –0,47

221

216

246

250

243

285

21,7

26

–26,0

–25

90,7

118

0,22

32

28

41

35

67

95

–6,7

–14

97 –111

–20 –0,20

181

199

177

130

182

221

–41,7

–47

80 –127

–28 –0,85

247

246

239

250

267

319

–15,7

–23

94 –117

–19 –0,34

201

213

188

130

169

259

17,7

5

271 –266

0,75

134

156

13

35

71

29

25,0

40

119

–79

–18 –0,34

117

100

129

130

150

258

155,0

189

204

–15

0,86

1

1

27

35

4

18

59,7

61

125

–64

–4 –0,04

69

80

110

130

54

174

91,0

125

153

–28

–8

0,44

31

26

61

35

68

54

20,7

26

109

–83

–15 –0,01

129

122

144

130

122

167

74,7

74

132

–58

18,3

7

78 –103 175

–57

107 –100

56,3

74

153

–79

118,3

158

184

–26

21,0

30

110

–80

–10

75

–8

–8 7

0,19

50

62

95

35

7

108

–8 –0,06

6

133

150

151

35

70

177

–15 –0,33

257

76

64

60

130

123

0,32

14

8

36

35

25

74

–17 –0,06

125

113

143

130

137

180

1

7,0

2

107 –105

–18

0,12

153

165

152

130

154

130

3,0

10

101

–15 –0,23

164

145

168

130

120

237

20,7

20

167 –147

–10

0,44

127

128

51

130

88

56

20,3

10

107

–97

–11 –0,17

130

142

149

130

97

214

–43,3

–48

85 –133

–19 –0,31

252

248

226

130

170

253

20,7

18

136 –118

–21 –0,35

128

130

86

130

188

261

38,0

48

120

–72

–11 –0,27

97

93

126

130

95

247

28,3

46

122

–76

–16 –0,17

110

96

119

130

131

213

–15,3

–7

91

–98

–17

0,21

200

183

196

130

149

102

–49,7

–57

77 –134

–25 –0,57

262

258

249

250

233

294

–43,0

–64

84 –148

–19 –0,45

250

266

227

130

172

279

–13,7

–12

93 –105

–22 –0,73

193

194

189

250

197

313

22,0

29

112

–83

–14

0,18

122

116

140

130

118

113

69,3

81

179

–98

–13 –0,24

59

58

40

130

108

239

101,3

121

154

–33

0,71

24

27

58

35

36

31

59,3

70

168

–98

–13 –0,19

70

68

50

130

107

220

61,0

46

124

–78

2

0,22

67

95

115

35

22

94

58,7

66

126

–60

–4

0,16

72

75

109

35

53

120

14,0

15

105

–90

–15

0,22

142

136

155

130

126

97

17,0

25

107

–82

–14 –0,43

135

123

148

130

116

276

–39,0

–54

85 –139

–21 –0,89

242

253

224

130

190

322

97,0

111

196

–85

–10 –0,15

27

29

28

130

90

210

86,3

92

139

–47

5

0,26

38

52

83

35

10

86

16,7

19

122 –103

–18

0,33

136

129

118

130

152

67

87,7

98

141

–43

–5

0,32

35

45

79

35

57

72

53 –186

–36

0,05

315

315

302

320

310

147

5

105 –100

–16

0,18

157

158

157

130

132

111

–3

–104 –133 5,3

–91

24,7

12

364 –352

–36,3

–53

85 –138

15,0

8

105

–97

–1

0,90

118

139

5

35

46

15

–26 –0,81

233

251

225

250

240

317

–11

139

148

156

130

94

153

0,04

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

164 Középiskola neve

Középiskola székhelye

Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.

1.

Sorrendek 2. 3. 4. 5.

6.

0,08

173

184

172

130

174

140

–18 –0,23

140

135

122

130

158

233

Tisza Lajos Sz. Vasvári Pál Sz. Bartha János Sz. Boros S. Sz. Pollák Antal Sz.

Szeged Szeged Szentes Szentes Szentes

–3,0

–8

99 –107

14,3

15

121 –106

98,7

109

146

–37

4

0,47

26

31

70

35

13

50

89,0

101

276 –175

–6

0,54

34

42

12

130

60

40

52,3

72

–59

–13

0,13

81

66

96

130

109

127

Fejér megye DUNAFERR Sz. Lórántffy Zsuzsanna Sz. Rudas Középiskola Bugát Pál Sz. és G. Hunyadi Mátyás Sz. I. István Ker. és Közgazd. Sz. Jáky József Sz. Ker. és Vendéglátóipari Sz. Széchenyi István Sz.

Dunaújváros Dunaújváros Dunaújváros Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár

–8,3

–8

96 –104

–24

0,03

184

185

180

250

214

154

–4,0

–3

98 –101

–20 –0,11

175

174

173

130

175

197 68

Győr-Moson-Sopron megye Csukás Zoltán Sz. Porpáczy Aladár Ki. Baross Gábor Sz. Deák Ferenc Sz. Hild József Építőipari Sz. Jedlik Ányos Ki. Kossuth Lajos Sz. Lukács Sándor Sz. Pálffy Miklós Ki. Pattantyús Á. Géza Sz. Richter János Zeneműv. Sz. Veress Péter Sz. Bolyai János Sz. Hunyadi Mátyás Sz. Fáy András Sz. Handler Nándor Sz. I. Lippai János Kertészeti Sz. Róth Gyula Sz. Vendéglátóipari Sz. Ujhelyi Imre Középiskola Hajdú-Bihar megye Bessenyei György Sz. Eötvös József Sz. Baross Gábor Sz. Beregszászi Pál Ipari Sz. Bethlen Gábor Sz. Diószegi Sámuel Ki. Erdey-Grúz Tibor Sz. Gábor Dénes Ki. Keresk. és Vend.ipari Sz. Kodály Zoltán Zeneműv. Sz. Könnyűipari Sz. Mechwart András Sz. Péchy Mihály Ki. Povolny Ferenc Sz.

Csorna Fertőd Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Győr Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron

131

–20

9,0

3

125 –122

–18

0,33

151

164

112

250

151

45,0

47

152 –105

–16

0,32

87

94

63

130

130

71

2,7

–3

103 –106

–25 –0,39

165

173

163

250

235

270

1,0

8

102

–20

0,03

169

149

166

130

184

155

–93,7 –106

49 –155

–94

–37 –0,72

301

301

307

320

311

312

–19,7

–16

88 –104

–24 –0,51

211

203

210

250

220

288

–49,0

–53

44

–97

–26

0,17

261

252

316

250

248

119

5,7

5

103

–98

–19

0,20

156

157

164

130

161

107

12,7

10

136 –126

–6

1,01

146

143

88

130

63

9

11,0

6

129 –123

–18

0,09

149

153

99

130

155

137

–14

6,3

–2

136 –138

0,53

155

171

85

130

117

41

–94,7

–98

28 –126

–39 –0,45

302

294

331

320

319

280

–19,0

–10

27

–12

0,83

210

190

333

130

101

22

–37

–86,3 –119

64 –183

–32 –0,57

295

307

279

250

290

296

–54,0

–78

79 –157

–26 –0,09

265

279

242

130

245

190

–68,0

–76

37 –113

–30 –0,37

282

278

325

250

281

267

–54,7

–55

60 –115

–28 –0,24

268

256

286

250

262

240

26,3

26

144 –118

–14

–99,7 –124

50 –174

2,3

4

–85,7 –112

103

–99

0,91

116

120

75

130

114

13

–44 –1,00

311

312

305

320

332

333

–21

0,18

166

162

161

250

186

110

70 –182

–29 –0,37

294

303

263

250

270

266

–5,0

–11

95 –106

–25 –0,13

179

191

182

250

231

205

–10,7

–10

92 –102

–25

0,21

187

189

193

250

234

100

119,0

154

11

1,83

13

9

43

35

1

1

–40,7

–45

65 –110

–29 –0,01

244

243

275

250

274

164

173

–19

–4,0

–6

95 –101

–12

0,80

178

180

181

130

105

23

Vitnyéd-Csermajor

–29,0

–42

89 –131

–25 –0,23

225

239

208

130

226

236

Berettyóújfalu Berettyóújfalu Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen

107,7

148

171

–23

3

0,45

21

14

45

35

20

53

71,7

77

131

–54

1

0,14

56

60

97

35

27

124

45,0

64

124

–60

–13

0,00

88

77

114

130

106

162

43,7

66

126

–60

–15 –0,17

91

76

108

130

119

215

20,7

15

151 –136

–19 –0,07

126

134

67

130

164

183

16,3

16

107

–13 –0,23

137

132

150

130

111

234

84,3

89

290 –201

0

0,84

40

54

9

35

31

20

27,7

29

135 –106

–17

0,12

111

114

89

250

136

129

–8,3

–13

96 –109

–24 –0,78

185

196

179

250

211

315

4,7

4

108 –104

–19

0,45

160

161

146

250

166

51

11,7

7

104

–97

–14 –0,11

147

152

158

130

115

200

94

–98

–20 –0,13

174

177

183

130

185

204

65 –138

–30 –0,51

277

275

276

250

276

290

99

105

137

130

92

77

–3,3

–4

–64,7

–73

37,0

35

115

–91

–80

–10

0,30

165

4. melléklet

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Balásházy János Sz. Széchenyi I. Mezőgazd. Sz. Veress Ferenc Ipari Sz. Csiha Győző Ipari Sz. Közgazdasági Sz.

Debrecen-Pallag Hajdúböszörmény Hajdúböszörmény Hajdúnánás Hajdúszoboszló

Heves megye Bornemissza G. Intézet Egri Közgazdasági Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Szent Lőrinc Sz. Wigner Jenő Ki. József Attila Sz. Keresk. és Vend.ip. Sz. Vak Bottyán János Sz. Széchenyi István Sz. Vadas Jenő Erdészeti Sz.

Eger Eger Eger Eger Eger Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Hatvan Mátrafüred

Jász-Nagykun-Szolnok megye Mezőgazdasági Sz. Illési Sándor Sz. Kereskedelmi Sz. Építész, Faip. és Környg. Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Vásárhelyi Pál Sz. Lábassy János Sz. Székács E. Szakközépiskola

Kenderes Kisújszállás Mezőtúr Szolnok Szolnok Szolnok Törökszentmiklós Törökszentmiklós

Komárom-Esztergom megye Berzeviczy Gergely Sz. Bottyán János G. és Ki. Géza Fejedelem Ipari Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Ipari Szakközépiskola Kempelen Farkas Sz. Kultsár István Sz. Széchenyi István Sz. Bláthy Ottó Sz. Jávorka Sándor Sz. Fellner Jakab Középiskola Keresk. és Vendéglátóip Sz. Kossuth Lajos Sz.

Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Komárom Komárom Komárom Komárom Tata Tata Tatabánya Tatabánya Tatabánya

Nógrád megye Szondi György Sz. Fáy András Sz. Borbély Lajos Középiskola Kanizsai Dorottya Sz. Keresk. és Vend.ip. Sz. Stromfeld Aurél Sz. Táncsics Mihály Sz. Lipthay Béla Sz.

Balassagyarmat Bátonyterenye Salgótarján Salgótarján Salgótarján Salgótarján Salgótarján Szécsény

Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Sorrendek 2. 3. 4. 5.

1.

6.

37,0

54

123

–69

–11

0,28

98

84

116

130

96

81

101,7

101

146

–45

5

0,64

23

41

71

3

11

32

128,0

152

232

–80

0

0,50

10

11

20

35

30

44

22,3

12

108

–96

–8 –0,04

121

140

147

130

76

173

120,0

125

–13,0 5,3 –53,7

556 –431

0

0,34

12

24

2

35

32

65

–14

94 –108

–23

0,05

192

200

184

130

203

150

–1

122 –123

–15

0,36

158

167

121

130

124

61

–72

78 –150

–29 –0,73

264

273

247

250

272

314

–147,0 –190

42 –232

–43 –0,93

331

332

320

320

329

328

1,16

107

112

22

35

51

5

33,7

30

216 –186

–4

–66,7

–92

74 –166

–29 –0,21

279

288

255

250

273

230

–60,7

–66

64 –130

–30 –0,60

272

268

277

250

280

298

–28,7

–31

70 –101

–27 –0,27

224

223

264

250

254

245

19,7

14

120 –106

–24 –0,44

131

137

125

250

212

277

–77,0

–97

66 –163

–33 –0,90

286

291

271

250

299

324

101

58,7

32

122

–90

6

0,21

71

109

120

3

8

100,7

125

155

–30

1

0,84

25

25

57

35

23

21

–17,3

–18

–17 –0,34

204

207

186

130

146

260

–20

94 –112

3,0

16

–71,7

–93

102

65 –158

–86

0,24

163

133

167

130

176

91

–30 –0,65

284

290

274

250

277

307

1,3

–4

104 –108

–19

0,18

168

175

160

130

171

112

65,3

68

128

–60

–1

0,35

64

71

102

35

33

63

133,0

177

206

–29

1

0,49

8

3

24

35

28

45

40,3

42

149 –107

–17 –0,20

94

98

68

130

144

222

–12,3

–13

92 –105

–24

0,14

191

198

194

250

219

123

–2,3

–4

99 –103

–18

0,25

172

176

171

130

159

88

–38,3

–44

81 –125

–29 –0,63

240

242

236

250

269

302

–46,0

–60

83 –143

–25 –0,02

257

261

230

250

223

169

–9,0

–13

96 –109

–22

0,08

186

197

178

130

195

141

10,7

6

105

–99

–18 –0,05

150

154

154

130

157

176

–24,3

–26

65

–91

–25 –0,12

218

217

273

250

232

201

39,3

51

118

–67

–6

0,98

95

90

130

35

62

11

–50,7

–58

73 –131

–26

0,19

263

259

259

250

239

109

130,0

173

–1

1,02

9

5

31

35

34

8

48 –171

–36 –0,61

312

311

309

250

308

300

90

–24

0,03

182

178

201

250

215

156

–21 –0,18

–100,0 –123 –7,3

–4

–38,0

–34

44,0

34

–28,0

–36

108,7

139

–95,3 –107

192

–19 –94

87 –121 117

–83

89 –125 161

–22

69 –176

239

225

211

130

189

217

0,11

90

108

133

35

41

131

–25 –0,37

223

229

204

250

225

265

0,23

19

18

55

35

29

92

–2 0

–26 –0,89

303

302

267

250

247

321

32,3

54

125

–71

–17 –0,11

108

85

111

130

139

196

50,3

52

196 –144

–14 –0,03

84

88

29

130

113

170

–43,3

–36

86 –122

–18 –0,46

251

230

217

130

156

282

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

166 Középiskola neve

Középiskola székhelye

Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Pest megye Bem József Szakközépiskola Károlyi Mihály Sz. Közgazd. és Informat. Sz. Török János Sz. Kossuth Zsuzsanna Sz. Kós Károly Sz. Madách Imre Sz. Eötvös József Sz. Szterényi József Középiskola Toldi Miklós Sz. Pálóczi Horváth István S. Fáy András Sz. Mezőgazdasági és Erd. Sz. Csonka János Sz. I. Géza király Sz. Kereskedelmi Sz. Király Endre Sz. Selye János Középiskola Táncsics Mihály Sz.

Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Dabas Érd Gödöllő Gyál Monor Nagykőrös Örkény Pécel Piliscsaba Szigetszentmiklós Vác Vác Vác Vác Vác

Somogy megye Mathiász János Középiskola Híradásipari és Keresk. Sz. Egészségügyi Szakközépiskola Építőipari, Faipari Sz. Noszlopy Gáspár Sz. Pannon Lovas Akadémia Rippl Rónai József Sz. Széchenyi István Sz. Zichy Mihály Sz. Marcali Szakközépiskola Nagyatádi Szakképző Iskola Baross Gábor Sz. Krúdy Gyula Sz.

Balatonboglár Fonyód Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Marcali Nagyatád Siófok Siófok

–14,7

–11

43,3

59

127

69,0

87

134

2,3

6

101

–95

38,7

42

82,7

101

191

55,0

70

127

–24,3

–35

–4,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Petőfi Sándor Sz. II. Rákóczi Ferenc Sz. Szent László Sz. 139. Sz. Ipari Sz. Baross László Mg. Sz. Gépészeti Sz. Budai Nagy Antal Sz. Bethlen Gábor Sz. Bánki Donát Ipari Sz. Lippai János Mg. Sz. Sipkai Barna Sz. Széchenyi István Ipari Sz. Széchenyi István Közg. Sz. Vásárhelyi Pál G. Sz. I. Wesselényi Miklós Sz.

Fehérgyarmat Kisvárda Kisvárda Mátészalka Mátészalka Mátészalka Nagykálló Nyírbátor Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza

Sorrendek 2. 3. 4. 5.

1.

6.

34,3

49

117

–68

–17 –0,11

106

92

131

250

147

198

23,7

21

125 –104

–16 –0,08

119

127

113

130

129

185

53,7

55

204 –149

–15 –0,19

79

83

26

130

121

219

76,7

105

141

–36

–9

0,17

46

38

77

130

79

114

62,0

66

127

–61

–3

0,17

66

74

107

35

50

117

–36,0

–48

86 –134

–22 –0,51

232

247

215

130

194

289

–40,0

–47

86 –133

–22 –0,37

243

245

220

130

193

264

40,7

37

–30,7

–41

–79

–12 –0,14

93

102

134

130

102

208

89 –130

–20 –0,45

228

236

207

130

183

71,0

95

151

–56

281

0,05

57

49

65

130

93

53,3

44

121

149

–77

–8 –0,01

80

97

124

130

74

–63,7

165

–63

79 –142

–28 –0,64

273

265

243

250

264

305

–98,3 –126

64 –190

–32 –0,33

309

313

278

250

291

256

–42,0

–41

86 –127

–22 –0,11

248

238

218

130

198

199

4,0

10

–17

0,13

161

144

145

130

148

125

–30,3

–39

87 –126

–27 –0,52

227

234

214

250

252

291

–95,3 –123

67 –190

–29 –0,04

304

310

269

250

275

175

97

–23

0,05

177

172

176

250

207

148

54 –219

–42 –0,68

321

325

300

320

328

311

91 –102

–23

0,22

197

192

195

250

201

96

–68

–17

0,17

92

82

106

130

138

116

–47

1

0,20

60

56

91

35

26

103

–18 –0,09

167

155

169

130

153

189

49

130

127

142 24

–4,0

–2

–123,3 –165

116

108

–98

–99

169 –127

–11

–16

0,07

96

99

–90

–7

0,80

41

43

32

130

65

–57

–12

0,35

78

69

105

130

104

62

89 –124

–23 –0,28

217

226

206

130

202

249

–1

97

–98

–21

0,17

176

170

175

250

187

115

58,0

72

129

–57

–12

0,17

74

65

98

130

100

118

45,0

62

120

–58

–9 –0,09

89

79

127

130

82

192

5,3

17

103

–86

0,02

159

131

162

130

178

159

–18,0

–19

87 –106

–25 –0,12

207

209

212

250

229

203

127,0

152

258 –106

3 –0,42

11

12

14

35

16

274

114,3

141

164

–23

–3

0,48

17

16

53

35

44

47

133,0

152

332 –180

1

0,31

7

10

7

35

24

75

113,0

136

161

–25

7

0,20

18

20

54

35

5

104

35,3

31

114

–83

–8 –0,23

104

110

139

130

73

235

74,3

105

148

–43

–1 –0,07

51

39

69

35

35

184

139,7

169

243

–74

0,00

5

6

17

35

3

163

35,3

49

117

–68

–7 –0,57

102

91

132

35

64

295

21,3

37

115

–78

–16 –0,39

271

75,0

108

141

–33

27,3

29

151 –122

73,3

87

135

–48

–3

0,02

49,3

36

500 –464

–2

0,62

–25,7

–25

58,3

76

79 –104 128

–52

–20

7

124

103

138

130

133

0,32

49

33

78

35

56

70

–16 –0,08

114

115

64

130

128

186

54

55

90

35

49

158

85

104

3

3

42

34

–24 –0,57

220

215

241

250

213

292

–3 –0,10

73

61

101

35

47

193

–4

167

4. melléklet Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Vasvári Pál Sz. Ipari, Keresk. és Vend. Sz.

Tiszavasvári Vásárosnamény

Tolna megye Perczel Mór Sz. 516. Sz. Ipari Sz. Apáczai Csere János Sz. Energetikai Szakképző Int. Bezerédj István Sz. Hunyadi Mátyás Ki., Sz. Szent-Györgyi Albert Sz. Vályi Péter Sz.

Bonyhád Dombóvár Dombóvár Paks Szekszárd Szekszárd Szekszárd Tamási

Vas megye Nádasdy Tamás Sz. Rázsó Imre Sz. Barabás György Középiskola III. Béla Szakközépiskola Él.ipari és Földmérési Sz. Gépipari és Inform. Sz. Hefele Menyhért Sz. Herman Ottó Sz. Keresk. és Vend.ipari Sz. Közgazdasági Sz. Művészeti Szakközépiskola Puskás Tivadar Sz. Savaria Szakközépiskola Teleki Blanka Sz. és G.

Csepreg Körmend Sárvár Szentgotthárd Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely

Veszprém megye Bánki Donát Sz. Bercsényi Miklós Sz. Széchenyi Ferenc Sz. Acsády Ignác Sz. Batthyány Lajos Szk. I. Jókai Mór Sz. Széchenyi István Sz. Faller Jenő Sz. Alapítványi Vend.ipari Sz. Jendrassik György Sz. Közgazdasági Sz. Táncsics Mihály Sz. Reguly Antal Sz.

Ajka Ajka Balatonfüred Pápa Pápa Pápa Tapolca Várpalota Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Zirc

–10,7 14,3 7,0

4

104 –100

–46,7

–70

–14,7 27,7

Zala megye Asbóth Sándor Sz. Közgazdasági Szk. Nagyváthy János Sz. Vendégl., Idegenf., Ker. Sz. Ipari Szakközépiskola Cserháti Sándor Sz. Széchenyi István Sz. Thúry György Sz. Báthory István Sz.

Keszthely Keszthely Keszthely Keszthely Lenti Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Zalaegerszeg

1.

Sorrendek 2. 3. 4. 5.

6.

27,7

39

116

–77

–9 –0,44

113

101

135

130

83

278

107,7

141

173

–32

3 –0,24

20

17

44

35

19

241

87,0

106

219 –113

–4

0,62

36

35

21

35

55

35

68,0

67

129

–62

–3

0,09

62

72

100

35

45

139

87,0

105

194

–89

–9

0,29

37

37

30

130

78

80

36,0

24

400 –376

4

1,51

100

124

4

35

15

3

55,0

63

165 –102

–13

0,10

77

78

52

130

110

134

75,0

95

157

–62

–10

0,21

48

48

56

35

87

99

115,3

142

204

–62

–6

0,76

16

15

25

130

61

28

116,7

151

184

–33

3

0,52

15

13

35

35

18

43

13,7

14

121 –107

–20

0,07

143

138

123

130

179

143

–37,7

–44

87 –131

–23 –0,15

237

241

213

250

206

209

–27,0

–29

85 –114

–26

0,27

222

219

222

250

242

85

35,7

35

145 –110

–17

0,38

101

106

74

130

141

60

–17,7

–17

90 –107

–25 –0,07

205

206

202

250

237

181

88

–6,0

–7

–40,7

–54

–95

–19

0,34

180

181

209

130

163

66

79 –133

–27

0,04

245

254

244

250

258

151

–20,0 16,0

–20

86 –106

–25

0,09

212

211

221

250

230

138

7

175 –168

3

1,56

138

151

42

35

17

2

13,0

9

136 –127

–17 –0,01

145

146

87

130

143

166

–37,3

–38

–82

–33

0,20

235

233

317

250

295

106

–14,0

–9

91 –100

–24

0,30

194

187

197

250

216

76

–37,0

–39

78 –117

–27

0,10

234

235

245

250

260

133

–89,7 –113

55 –168

–31

0,10

299

305

296

250

282

132

0

94

–94

–22 –0,08

188

166

185

130

196

188

28

106

–78

–19 –0,02

141

117

153

130

167

168

–20

0,32

154

160

159

130

180

69

81 –151

–26 –0,20

258

271

237

250

244

224

–16

92 –108

–21

0,10

196

201

191

130

192

135

27

179 –152

–14

0,42

112

118

39

130

112

57

–71,7

–92

70 –162

–32 –0,66

283

289

262

250

293

308

77,0

97

0,28

44

47

81

35

80

82

44

141

–44

–9

–78,7 –102

66 –168

–33 –0,20

287

297

270

250

298

223

–46,7

–47

63 –110

–29 –0,35

145

141

131

119

151

120

–14,0

–17

76

–93

–24 –0,09

195

204

253

130

209

191

–66,7

–82

69 –151

–30 –0,30

280

282

266

250

278

252

–49,0

–71

82 –153

–26 –0,10

259

272

235

250

241

194

–11,7

–4

94

34,7

35

3,3

9

–80,3

–87

–22,3

–33

57,7

61

183 –122

–10

60,3

74

128

–54

77,7

108

145

–37

–54,0

–55

–98

–24 –0,41

189

179

187

250

218

272

152 –117

–19 –0,18

105

107

62

250

160

216

102

–19

0,45

162

147

165

130

162

52

53 –140

–31 –0,47

288

285

301

320

283

284

91 –124

–26 –0,12

215

224

198

250

250

202

0,58

75

81

38

130

85

38

–10

0,48

68

63

103

130

86

49

–9

0,32

43

32

73

130

84

73

–31 –0,59

266

255

291

250

284

297

–93

58 –113

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

168 Középiskola neve

Középiskola székhelye

Csányi László Sz. Deák Ferenc Sz. és G. Ganz Ábrahám Sz.

Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg

Budapest Hunfalvy J. Sz. Földes Ferenc Sz. Kalmár László Sz. Varga István Sz. Bay Zoltán Elektronikai Sz. Berzeviczy Gergely Sz. Bőrfeldolgozóipari Sz. Déri Miksa Sz. Gervay Mihály Sz. Kvassay Jenő Műszaki Sz. Arany János Sz. Hajnik Károly Sz. és G. II. Rákóczi Ferenc Sz. Klauzál Gábor Sz. Leővey Klára Sz. Schulek Frigyes Sz. Szász Ferenc Sz. Széchenyi István Sz. Békés Glasz Sz. Fáy András Sz. Gundel Károly Sz. Ihász Dániel Sz. és G. Irinyi János Ki. és Sz. Képző- és Iparművészeti Sz. Lengyel Gyula Sz. Szabóky Adolf Sz. Szent István Sz. Teleki Blanka Sz. és G. Bercsényi Miklós Sz. Giorgio Perlasca Sz. Közgazdasági Sz. és G. Magyar Gyula Sz. Pataky István Sz. Dr. Hetényi Géza Ki. Fényes Elek Sz. Kelenföldi Műszaki Ki. Kolos Richárd Sz. Kossuth Lajos Sz. Szigeti György Műszaki Sz. Bánki Donát Sz. Bolyai János Sz. Dobos C. József Sz. Károlyi Mihály Sz. Magyar Hajózási Sz. Móricz Zs. Ki. (Radnai) Egressy Gábor Sz. Építőipari és Díszítőműv. Sz Kaesz Gyula Faipari Sz. Petrik Lajos Sz.

Budapest I. Budapest II. Budapest II. Budapest III. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest IV. Budapest V. Budapest VI. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest IX. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest X. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XI. Budapest XII. Budapest XII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIII. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV.

Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.

1.

Sorrendek 2. 3. 4. 5.

6.

11,3

3

279 –276

–1

1,25

148

163

11

35

38

4

74,0

94

185

–91

–8

0,92

53

51

34

130

72

12

13,7

24

111

–87

–20

0,26

144

125

142

250

181

87

–17,7

–9

27

–36

–23

0,53

206

188

332

250

204

42

–163 –211

39 –250

–44 –0,83

333

335

324

320

331

318

–67,3

–67

43 –110

–38 –0,38

281

270

319

250

312

268

–128 –171

47 –218

–38 –0,65

323

328

310

320

316

306

–164 –209

43 –252

–40 –0,26

334

334

318

320

324

243

–137 –139

14 –153

–48 –1,02

327

318

335

335

334

334

–72,7

–72

76 –148

–27 –0,16

285

274

252

250

261

211

–98,3 –100

69 –169

–32 –0,38

308

296

265

250

287

269

–131 –172

45 –217

–39 –0,93

324

329

315

320

318

327

–104 –141

57 –198

–36 –0,21

316

319

293

250

309

228

–54,3

–76

80 –156

–25

0,04

267

277

238

250

227

152

–82,0 –102

57 –159

–36 –0,90

290

298

294

320

307

325

–22,0

–24

60

–26 –0,07

214

214

285

250

249

182

–38,7

–56

85 –141

–24

0,15

241

257

223

250

217

122

–34,0

–38

83 –121

–27 –0,42

231

232

231

250

259

275

–32,0

–30

61

–26

0,38

230

221

282

250

238

59

–84

–91

–145 –152

54 –206

–43 –0,88

330

322

298

320

330

320

–165 –207

34 –241

–44 –0,98

335

333

328

320

333

330

–128 –167

51 –218

–41 –0,99

322

326

304

320

325

332

–49,0

–60

74 –134

–27 –0,03

260

262

256

250

253

171

–12,3

–9

84

–17

0,63

190

186

228

130

142

33

–87,7

–80

73 –153

–31 –0,23

296

280

257

250

285

232

–44,0

–50

75 –125

–27

0,22

255

250

254

250

255

98

–109 –113

20 –133

–56 –0,89

318

306

334

335

335

323

–99,3 –126

64 –190

–32 –0,50

310

314

280

250

289

287

–93

–119 –139

59 –198

–33 –1,13

319

317

287

250

296

335

–41,7

–43

55

–98

–30 –0,32

246

240

297

250

279

255

–82,0

–84

34 –118

–38 –0,64

291

283

329

320

315

304

–54,7

–35

83 –118

–26 –0,29

269

228

229

130

246

250

–109 –144

59 –203

–38 –0,67

317

320

289

320

313

310

–57,7

–61

36

–34 –0,49

270

264

326

250

302

286

–42,3

–61

82 –143

–24

0,06

249

263

232

130

222

146

–60,3

–64

57 –121

–33 –0,31

271

267

292

250

297

254

–97,3 –102

41 –143

–41 –0,25

307

299

322

320

327

242

–90,7

–97

–98

46 –144

–36 –0,64

300

293

314

320

306

303

–101 –134

60 –194

–34 –0,04

314

316

283

320

303

172

–25,0

–28

77 –105

–28

0,49

219

218

248

250

265

46

–64,7

–74

40 –114

–32 –0,24

278

276

323

320

292

238

46,7

53

–29,7

–38

–8,0

–7

–134,7 –175 –21,3

–12

144

–91

–17

0,85

86

86

76

130

135

19

89 –127

–20

0,20

226

231

205

250

177

105

86

–21

0,58

183

182

219

250

191

39

46 –221

–93

–41 –0,93

325

330

313

320

326

326

29

–17

0,61

213

195

330

130

140

36

–154 –167

51 –218

–41

–40 –0,57

332

327

303

250

322

293

–143 –189

47 –236

–39 –0,46

329

331

312

320

320

283

–95,3 –100

42 –142

–40 –0,26

305

295

321

320

323

244

–141 –146

56 –202

–40 –0,99

328

321

295

320

321

331

–81,3 –105

66 –171

–27

0,23

289

300

272

250

257

93

–83,7

36 –123

–38 –0,35

292

286

327

250

314

263

–87

169

4. melléklet

Középiskola neve Szent István Király Sz. Varga Márton Sz. Wesselényi Miklós Sz. Bethlen Gábor Sz. Csonka János Sz. Pestszentlőrinci Sz. Ganz Ábrahám Ki. 12. Sz. Ipari és Ker. Sz. Budapesti Külker. Sz. Eötvös Loránd Sz. Varga Jenő Sz. Adu Csepel Sz. Csepel Műszaki Sz. Csepeli Vendéglátóipari Ki. Kossuth Lajos Ki. Podmaniczky F. Sz. Vásárhelyi Pál Sz. Soós István Sz.

Középiskola székhelye Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XIV. Budapest XV. Budapest XVI. Budapest XVIII. Budapest XIX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XX. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXI. Budapest XXII.

Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 8,3

–29

1.

Sorrendek 2. 3. 4. 5.

6.

12

115 –103

0,42

152

141

136

250

271

58

–119 –155

49 –204

–38 –0,62

320

323

306

250

317

301

–135 –162

54 –216

–35 –0,18

326

324

299

320

305

218

–84,7

–91

47 –138

–34 –0,14

293

287

311

320

304

207

–100 –119

67 –186

–31 –0,21

313

308

268

250

286

229

–64,3

–67

60 –127

–32 –0,42

274

269

284

250

288

273

–31,3

–30

82 –112

–23

0,44

229

220

234

130

205

55

–88,3

–98

72 –170

–34 –0,97

297

292

260

250

300

329

–43,7

–48

59 –107

–19

0,87

253

249

290

250

168

17

–64,7

–81

73 –154

–29

0,10

276

281

258

250

268

136

–14,7

–16

86 –102

–25 –0,08

198

202

216

250

228

187

–45,3

–60

82 –142

–28 –0,29

256

260

233

250

266

251

–64,3

–85

77 –162

–28 –0,20

275

284

250

250

263

225

–89,0 –113

62 –175

–33 –0,67

298

304

281

250

294

309

–18,7

–22

79 –101

–24

0,59

209

212

240

250

208

37

–95,7 –122

59 –181

–34 –0,79

306

309

288

250

301

316

–43,7

–45

48

–93

–27

0,01

254

244

308

250

251

161

–18,3

–20

90 –110

–25

0,15

208

210

200

250

224

121

VEGYES KÖZÉPISKOLÁK Baranya megye Babits Mihály G. és Sz. Széchenyi I. G. és Sz. II. Béla Középiskola Zrínyi Miklós G. és Sz.

Pécs Pécs Pécsvárad Szigetvár

Bács-Kiskun megye Szent László ÁMK G. Kodály Zoltán G. és Sz. Petőfi Sándor G. és Sz. Kossuth Lajos Sz. Dózsa György G. és Sz.

Baja Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunmajsa

Békés megye Farkas Gyula Szk. I. és G. Evangélikus G. Sz. Tevan Andor Sz. és G. Trefort Ágoston Sz. Kner Imre G. és Sz. Munkácsy Mihály Ki. Táncsics Mihály G. és Sz. Ady Endre-Bay Zoltán G. Mezőgazd. és Él.ipari Sz. Vajda Péter G. és Sz. Péter A. G. és Szigeti E. S.

Békés Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Gyomaendrőd Gyula Orosháza Sarkad Szabadkígyós Szarvas Szeghalom

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Izsó Miklós G. és Sz. I. Váci Mihály G. és Sz. Kiss József G. és Sz. Szent László G. és Sz. József Attila G. és Sz. Serényi Béla G. és Sz.

Edelény Encs Mezőcsát Mezőkövesd Ózd Putnok

6,0

2

220 –218

8

0,62

68

75

8

15

24

14 28

0,3

–6

101 –107

–7

0,47

78

93

78

101

82

18,0

26

115

–89

–4

0,20

45

37

63

101

72

54

20,3

25

120

–95

–1 –0,17

41

39

58

55

55

103

–14,7

–22

80 –102

–13 –0,47

105

112

104

101

103

134

–5,7

–4

–75

–9

0,24

94

91

117

101

87

52

26,7

23

199 –176

3

0,39

33

41

17

55

40

36

–19,7

–15

87 –102

–16

0,13

114

107

97

101

110

64

18,0

29

–5,3

–2

10,0

5

123 –118

–16,0

–19

–35,3

71

123

–94

–4 –0,10

46

34

54

55

68

93

96

–98

–11 –0,09

90

93

85

88

101

97

0,16

62

68

55

55

73

57

81 –100

–15 –0,39

108

110

101

101

107

128

–37

75 –112

–24 –0,62

132

130

111

101

134

144

86,7

94

421 –327

28

1,52

1

1

1

2

2

1

7,7

12

106

–3 –0,25

66

59

71

55

64

109

14,0

15

157 –142

3,3

6

–94

–4

0,07

56

53

35

55

50

73

103

–97

–3 –0,68

0

73

67

76

55

65

149

99

–98

–7 –0,13

–2,0

1

84

79

81

55

81

97

15,0

12

151 –139

1

0,35

54

57

38

55

46

38

39,3

35

230 –195

4 –0,06

19

25

7

15

35

83

11,3

16

112

–6 –0,35

59

52

67

55

77

122

26,3

33

138 –105

0 –0,57

141

55,0

63

167 –104

–2,7

–10

95 –105

40,3

46

183 –137

8

55,7

64

194 –130

17

–96

34

29

44

55

53

0,28

10

13

30

15

4

45

–10 –0,49

88

100

89

101

93

135

0,26

18

19

28

55

25

46

0,57

9

9

21

15

7

19

18

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

170 Középiskola neve Kossuth Lajos G. és Sz. Bocskai István G. és Sz. Eötvös József G. és Sz. Keresk. és Idegenforg. Ki. Tokaji Ferenc G. és Sz. Csongrád megye Batsányi János G. és Sz. Kossuth Zsuzsanna G. és Sz. Árpád Fejedelem G. és Sz. Juhász Gyula Sz. és G. Gábor Dénes G., Sz. Kossuth Zsuzsanna G. és Sz. Széchenyi I. G. és Sz. Tömörkény István G. és Sz. Zsoldos Ferenc Sz.

Középiskola székhelye Sátoraljaújhely Szerencs Tiszaújváros Tokaj Tokaj

Csongrád Hódmezővásárhely

Kistelek Makó Szeged Szeged Szeged Szeged Szentes

Fejér megye Vajda János G. és Sz. Bánki Donát Sz. és G. Kolumbusz Kristóf G. és Sz. Velinszki L. G. és Sz. Petőfi Sándor G. és Sz. Árpád Sz. Ipari Szakképző Iskola Szent István Sz. Tóparti G. és Sz. Váci Mihály Sz.

Bicske Dunaújváros Etyek-Botpuszta Pusztaszabolcs Sárbogárd Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár

Győr-Moson-Sopron megye Hunyadi János G. és Sz. Bercsényi Miklós G. és Sz. Krúdy Gyula G. és Sz. Petz Lajos Sz. Szent-Györgyi A. G. és Sz. Eötvös József G. és Sz.

Csorna Győr Győr Győr Győr Sopron

Hajdú-Bihar megye Veres Péter Gimnázium Arany János G. és Sz. Brassai Sámuel Sz. Irinyi János Ki. és G. I. Rákóczi György G. és Sz. Görög Katolikus G. és Sz. Szilágyi Dániel G. és Sz. Kőrösi Csoma S. G. és Sz. Vásárhelyi Pál G. és Sz. Karacs Ferenc G. és Sz.

Balmazújváros Berettyóújfalu Debrecen Debrecen Derecske Hajdúdorog Hajdúhadház Hajdúnánás Polgár Püspökladány

Heves megye Gárdonyi Géza G. és Sz. Kossuth Zsuzsa Sz. Neumann János G. és Sz. Remenyik Zs. G. és Sz. Bajza József G. és Sz.

Eger Eger Eger Füzesabony Hatvan

Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 47,0

49

247 –198

20,3

17

153 –136

22,7

18

164 –146

4,0

5

22,0

15

Sorrendek 2. 3. 4. 5.

1.

6.

0,56

17

17

6

15

10

20

0 –0,43

42

51

37

55

48

130

4

0,58

37

49

33

55

37

17

–99

–8 –0,77

71

69

74

55

85

153

24

135 –111

0 –0,28

38

40

46

55

47

112

104

2,0

–3

105 –108

–3 –0,09

74

86

72

101

66

89

–31,7

–36

71 –107

–22 –0,84

125

128

116

119

123

155

16,0

19

116

–97

–4 –0,15

52

47

61

55

69

100

12,7

19

110

–91

0 –0,30

58

48

68

15

52

114

–34,3

–41

68 –109

–23 –0,80

128

133

123

119

125

154

–16,7

–13

84

–15

0,10

110

103

100

101

109

68

–52,0

–58

46 –104

–26 –0,68

150

149

151

119

142

148

–9,0

–9

66

–75

–12 –0,19

–9,0

–3

94

–97

–12

–29,7

–23

–42,7 –24,3

–97

100

97

127

101

98

105

0,12

99

89

91

55

101

66

77 –100

–23 –0,54

123

114

107

119

124

139

–46

51

–97

–24 –0,02

137

139

147

119

130

79

–32

52

–84

–21

0,17

117

122

146

119

120

56

7,0

14

106

–92

–8

0,25

67

55

70

101

83

47

26,3

23

187 –164

5

0,33

35

42

25

55

33

39

–29,3

–30

79 –109

–23 –0,65

122

121

106

119

126

146

–28,3

–26

81 –107

–25 –0,22

121

117

102

119

136

107

–13,0

–10

91 –101

–14 –0,02

103

101

93

101

105

78

–3,0

–3

–58

–6 –0,10

90

87

140

55

78

92

–38,3

–35

75 –110

–28 –0,06

133

126

110

119

149

84

94

–11

55

–5,0

–4

–53,3

–61

–98

–6,0

–3

50

–53

2

18,0

26

118

–92

–2

–39,3

–47

65 –112

–33,0

–41

63 –104

58,0

65

184 –119

35,3

41

164 –123 133

56 –117

92

90

90

101

96

40

152

151

138

119

153

137

0,42

95

88

149

55

45

33

0,77

47

38

60

55

60

7

–23

0,09

134

140

129

119

127

70

–19

0,15

127

132

133

101

115

61

14

0,57

6

7

27

15

13

18

3 –0,29

23

22

31

55

42

113

51,3

71

–35,0

–34

71 –105

67,7

77

213 –136

18

0,92

31,7

35

159 –124

10 –0,15

19,3

23

115

7 –0,05

54,7

64

331 –267

14

0,63

50,7

61

164 –103

12

54,3

64

215 –151

11

–20,0

–26

64,0

71

–1,0

0

–42,3

–40

–2,7

–1

51

–62

0,32

–30 –0,51

–92

–77

–12

0,24

83

67

94

130

103

90

–24 –1,05

130

124

115

119

131

158

3

2

14

15

5

5

30

26

34

15

20

99

43

44

65

55

27

81

11

10

3

15

12

12

0,56

15

14

32

15

18

21

0,48

12

11

13

15

19

27

–12 –0,11

94

115

116

148

101

100

0,94

4

4

22

15

9

4

–80

–6 –0,18

81

81

103

55

76

104

68 –108

–25 –0,69

136

131

124

119

137

150

98

–12 –0,09

131

128

129

158

141

138

194 –123 80

–99

15

171

4. melléklet

Középiskola neve

Középiskola székhelye

Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Sorrendek 2. 3. 4. 5.

1.

6.

Eötvös József Ki. Március 15. G. és S.

Heves Lőrinci

21,3

23

0,30

39

43

48

55

57

41

–2,7

2

98

–96

–17 –0,25

87

77

82

101

112

110

Jász-Nagykun-Szolnok megye Mészáros Lőrinc G. és Sz. Deák Ferenc G. és Sz. Liska József Sz. és G. Szentannai Sámuel Sz. és G. Móricz Zsigmond G. és Sz. Veress J. Sz. és József A. G. Martfűi Sz. és G. Szegedi Kis István G. Teleki Blanka G. és Sz. Tiszaparti G. és Sz. Hajnóczy József G. és Sz. Kossuth Lajos G. és Sz. Ványai Ambrus G., Sz. Gimnázium és Műszaki Sz.

Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Karcag Kisújszállás Kunszentmárton Martfű Mezőtúr Mezőtúr Szolnok Tiszaföldvár Tiszafüred Túrkeve Újszász

14,7

23

119

–96

–5 –0,33

55

45

59

55

74

117

15,3

11

134 –123

–18,3

–22

79 –101

Komárom-Esztergom megye K.-E. Megyei Önk. G. és Sz. Szent Erzsébet Sz. Táncsics Mihály G. és Sz. Pech Antal Sz. és G.

Dorog Esztergom Kisbér Tatabánya

Nógrád megye Mikszáth Kálmán Ki. Szent-Györgyi A. G. és Sz. Kőrösi Csoma S. G. és Sz.

Balassagyarmat Balassagyarmat Szécsény

Pest megye Kinizsi Pál G. és Sz. Petőfi Sándor G. és Sz. Illyés Gyula Ki. Táncsics Mihály G. és Sz. Baktay Ervin G. és Sz. Károlyi István Szakközépiskola Flór Ferenc G. és Sz. József Attila G. és Sz. Damjanich J. G. és Sz. Bolyai János G. és Sz. Széchenyi István Sz. Gimnázium és Sz. Boronkay György Ki. és G.

Abony Aszód Budaörs Dabas Dunaharaszti Fót-Gyermekváros Kerepestarcsa Monor Nagykáta Ócsa Százhalombatta Törökbálint Vác

Somogy megye Dráva Völgye Középi. Széchényi Ferenc G. és Sz. Nagyváthy János Ki. Mátyás király G. és Sz. Eötvös Loránd Középi. Kinizsi Pál Sz. Munkácsy Mihály G. és Sz. Ady Endre G. és Sz. Rudnay Gyula Középiskola

Barcs Barcs Csurgó Fonyód Kaposvár Kaposvár Kaposvár Nagyatád Tab

132 –109

101

–1

0,10

53

61

47

55

59

69

–18 –0,65

–2

112

113

105

119

114

145

2,0

4

–97

–7 –0,32

75

71

77

101

80

116

3,3

–1

105 –106

–10 –0,59

72

82

73

101

90

143

29,7

34

127

–93

7

0,11

32

27

50

55

28

67

–3,7

2

97

–95

–10

0,40

91

78

87

101

95

35

53,7

64

212 –148

12

0,45

14

12

15

15

16

30

10,7

10

115 –105

–6 –0,16

61

62

64

101

79

101

–8,7

–12

–9 –0,35

98

102

119

101

86

119

47,3

54

217 –163

10

0,41

16

16

11

15

21

34

57,3

65

291 –226

13

0,28

8

8

4

15

15

44

61,0

70

190 –120

17

0,68

5

5

24

15

6

10

–2,3

2

98

–96

–13 –0,07

86

76

83

101

102

86

97

–92

–10

70

–82

–2,7

5

0,44

89

70

86

55

91

32

–20,7

–29

77 –106

–16 –0,08

116

118

108

101

111

87

–25,3

–30

75 –105

–19 –0,12

120

120

112

101

117

96

–33,0

–37

70 –107

–21 –0,19

126

129

118

119

121

106

–18,0

–17

87 –104

–17 –0,46

111

109

96

101

113

133

–8,7

–15

84

–10 –0,24

97

105

99

101

92

108

30,0

30

215 –185

31

33

12

55

23

8

–99

9

0,77

21,0

31

122

–91

40

32

56

55

62

77

–16,7

–25

70

–95

–13

0,07

109

115

120

101

104

72

–2,0

–1

45

–46

–4

0,25

83

84

152

55

71

48

6,0

3

123 –120

–3

0,25

69

73

53

55

63

50

–44,7

–55

44

–23 –0,35

141

146

153

119

129

121

–37,7

–41

77 –118

–25

0,27

238

237

251

250

236

83

–51,3

–54

60 –114

–30 –0,66

149

145

135

119

154

147

–25,3

–36

56

–19 –0,59

119

127

139

101

116

142

32,0

37

150 –113

29

24

40

55

41

23

97 –103

–99

–92

–2 –0,02

3

0,54

–1,3

–6

–9 –0,08

82

95

85

55

88

88

–55,0

–63

31

–94

–29 –0,85

154

154

158

119

150

156

–70,0

–82

32 –114

–36 –0,75

158

158

157

158

158

151

–6,3

–4

–8 –0,02

96

92

130

101

84

80

17,0

18

127 –109

0

0,14

50

50

49

55

54

63

32,7

27

194 –167

3

0,16

27

36

20

55

43

58

37,7

40

151 –111

6

0,62

21

23

39

15

31

13

11,3

7

143 –136

–1

0,25

60

64

42

55

56

49

–24,7

–30

75 –105

–20 –0,44

118

119

109

101

118

131

–10,7

–9

93 –102

–14 –0,13

101

98

92

101

106

98

0,7

0

103 –103

–4

0,22

77

80

75

55

70

53

32,0

33

170 –137

5

0,53

28

28

29

55

34

24

33,7

42

153 –111

3

0,50

25

21

36

55

39

25

63

–67

A középiskolai munka néhány mutatója 2004

172 Középiskola neve

Középiskola székhelye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Vay Ádám G., Sz. és Szakisk. Ady Endre G. és Sz. Váry Emil Gimnázium Móricz Zsigmond G. és Sz. Korányi Frigyes G. Báthory I. Gimnázium Művészeti Szakközépiskola Zay Anna G. és Sz. Teleki Blanka G. és Sz. Bajcsy-Zsilinszky E. G. és Sz.

Baktalórántháza Csenger Demecser Ibrány Nagykálló Nyírbátor Nyíregyháza Nyíregyháza Tiszalök Újfehértó

Tolna megye Ady Endre Ipari Sz. Csapó Dániel Sz. I. Béla G. és Ki.

Szekszárd Szekszárd Szekszárd

Vas megye Tinódi Sebestyén G. és Sz. Béri-Balogh Ádám Sz.

Sárvár Vasvár

Veszprém megye Bródy Imre G. és Sz. Lóczy Lajos G. és Sz. Öveges József Sz. I. Türr István G. és Sz. Ipari Sz. és G. Padányi Bíró Márton G. III. Béla Gimnázium

Ajka Balatonfüred Balatonfűzfő Pápa Veszprém Veszprém Zirc

Zala megye Gönczi Ferenc Gimnázium Batthyány Lajos G. és Sz. Dr. Mező Ferenc G. és Sz.

Lenti Nagykanizsa Nagykanizsa

Budapest Zsigmond téri G., Sz. Bláthy Ottó Titusz Sz. és G. Kossuth Zsuzsa Sz. és G. Kéttannyelvű Sz. és G. Pesti Barnabás Sz. Humán Középiskola Jelky András Sz. és G. Mechatronikai Sz. és G. Kiss János Ált. Isk. és Ki. Katona J. Sz. és G.

Budapest II. Budapest III. Budapest III. Budapest IV. Budapest VI. Budapest VIII. Budapest VIII. Budapest XI. Budapest XII. Budapest XIII. Batthyány Strattmann L. Sz. és G. Budapest XIV. Petőfi Sándor Sz. és G. Budapest XV. Corvin Mátyás G. és Sz. Budapest XVI. Pogány Frigyes Sz. és G. Budapest XVIII. Semmelweis Ignác Sz. és G. Budapest XIX. Fodor József Sz. és G. Budapest XXI.

Hozzáadott érték változatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Sorrendek 2. 3. 4. 5.

1.

6.

9,0

12

107

–95

6 –0,37

63

58

69

55

32

127

37,7

48

143

–95

15 –0,36

22

18

41

15

11

123

69,0

75

186 –111

16,3

21

113

57,7

67

33,3

28

209 –181

–49,7

–57

31

0,83

2

3

26

2

1

6

–92

2

0,16

51

46

66

55

44

59

249 –182

16

0,48

7

6

5

15

8

26

13

0,58

26

35

16

15

14

16

53 –110

–25 –0,75

147

147

143

119

139

152

–12 –0,99

–2,0

3

98

–95

24,0

31

120

–89

38,0

45

136

–91

54,3

59

191 –132

–15,7

–15

89 –104

6,0

6

139 –133

85

74

84

101

99

157

0,13

36

31

57

55

36

65

20 –0,01

20

20

45

15

3

76

12

0,99

13

15

23

15

17

3

–20 –0,36

107

106

94

101

119

125

70

66

43

55

61

74

4

–2

0,05

18,3

13

220 –207

6

1,04

44

56

9

15

30

2

–15,3

–14

88 –102

–15

0,20

106

104

95

101

108

55

195 –181

6

0,62

48

54

19

15

29

15

–3

0,29

102

99

136

55

67

42

–27 –0,07

140

137

128

119

143

85

0,35

49

60

10

55

38

37

17,7

14

–11,0

–9

–43,7

–43

66 –109

17,0

11

219 –208

–55,7

–62

42 –104

–28 –0,46

155

153

154

119

148

132

–13,7

–22

69

–91

–10

0,28

104

111

122

101

94

43

13,0

8

125 –117

–1

0,70

57

63

52

55

58

9

–0,3

–6

99 –105

–5

0,24

80

94

80

55

75

51

8,7

7

389 –382

9

0,64

64

65

2

55

22

11

0,0

–7

100 –107

–10 –0,31

79

96

79

101

89

115

–45,3

–48

63 –111

–25

0,15

142

142

132

119

138

60

–41,3

–50

54 –104

–27 –0,34

135

143

142

119

146

118

–51,0

–59

57 –116

–27 –0,10

148

150

137

119

145

91

–59,7

–70

39 –109

–31 –0,53

156

156

156

119

156

138

–35,0

–33

73 –106

–22

0,01

129

123

114

119

122

75

–43,7

–43

67 –110

–23

0,14

139

136

125

119

128

62

–43,0

–41

69 –110

–25 –0,05

138

134

121

119

135

82

–49,3

–58

47 –105

–27 –0,36

146

148

150

119

147

126

–31,0

–42

53

–24

0,09

124

135

144

119

133

71

–67,3

–78

52 –130

–36 –0,57

157

157

145

119

157

140

–46,0

–50

61 –111

–26 –0,26

144

144

134

119

140

111

–19,0

–16

86 –102

–27 –0,36

113

108

98

101

144

124

–53,0

–65

41 –106

–30 –0,50

151

155

155

158

155

136

–53,7

–62

54 –116

–29 –0,40

153

152

141

119

152

129

–35,3

–34

75 –109

–24 –0,11

131

125

113

119

132

95

–45,7

–43

67 –110

–26 –0,17

143

138

126

119

141

102

58

–67

–95

4

5. MELLÉKLET – TÉRKÉPEK 5.1. Felvételi arányok (F/L) megyénként, 2000–2004 (%)

Borsod-Abaúj-Zemplén

41,5 Nógrád

Szabolcs-Szatmár-Bereg

31,3 40,8 Győr-Moson-Sopron

KomáromEsztergom

36,4

46,1

41,6 Heves

Budapest

34,0

45,8

Pest

Vas

35,5

Hajdú-Bihar

Jász-NagykunSzolnok

38,0

Veszprém

Fejér

37,9

43,6 Zala

40,3

35,1

42,3

42,6

33,8

Tolna

45,1 Bács-Kiskun

Somogy

Békés

41,2 Csongrád

39,4 Baranya

– országos átlag +

Borsod-Abaúj-Zemplén

6,49 Nógrád

5.2. A megyék sorrendje a felvételi írásbeli átlagok szerint, 2000–2004 (átlapont)

6,32 7,35 Győr-Moson-Sopron

KomáromEsztergom

6,86

Szabolcs-Szatmár-Bereg

6,75

6,64 Heves

Budapest

7,11

7,64

Pest

Vas

7,07

Jász-NagykunSzolnok

6,72

Veszprém

Fejér

6,89

7,33 Zala

7,12

6,85

7,29

Hajdú-Bihar

7,26

7,00

Tolna

7,43 Bács-Kiskun

Somogy

7,17

Békés

Csongrád

7,52 Baranya

– országos átlag +

Borsod-Abaúj-Zemplén

37,6 Nógrád

38,7 51,9 Győr-Moson-Sopron

KomáromEsztergom

42,9

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Heves

Budapest

50,5

38,2

Pest

48,3 Vas

Hajdú-Bihar

Jász-NagykunSzolnok

39,7

Veszprém

Fejér

38,2

48,2 Zala

34,3

45,4 46,8

34,9

42,8

5.3. A nyelvvizsgával rendelkező felvételizők aránya megyénként, 2000–2004 (%)

46,8

39,0

Tolna Somogy

43,4 Bács-Kiskun

43,2

Békés

Csongrád

46,6 Baranya

– országos átlag +

173