Pokreis Hildegarda A Kuffner család szerepe Diószeg és környéke iparosodásában A z O s z t r á k - M a g y a r Monarchia országai ipari fejlettség szempontjából nagyon is eltérő szín vonalon álltak. A z 1851-ben bevezetett k ö z ö s v á m t e r ü l e t , a kiegyezést k ö v e t ő önállósulás, a c é h e k m e g s z ü n t e t é s é t t á r g y a l ó , 1872-ben kiadott törvény, valamint az 1884-ben életbe lépett ipartörvény, a k ö z e l e d é s t t á m o g a t ó intézkedések, a v a s ú t h á l ó z a t kiépítése, a k e d v e z m é n y e s vasúti díjszabás, az állami szubvenciók, az a d ó k e d v e z m é n y e k és nem u t o l s ó s o r b a n a k ö z ö s p é n z n e m b e v e z e t é s e (1892-ben az aranyalapra helyezett korona) hozzájárult az ipari forrada l o m ü g y é n e k e l ő r e m o z d í t á s á h o z . A hazai v e r s e n y k é p e s ipar kialakulása é s t o v á b b i fejlesztése azonban sokkal t ö b b b e r u h á z á s t igényelt, mint amellyel a hazai tőkepiac rendelkezett, ezért a magyar ipar terjeszkedésének mértéke az 1870-es é v e k v é g é n egyenes a r á n y b a n állt az oszt rák tőke b e á r a m l á s á v a l . 1
A z iparosítás folyamata M a g y a r o r s z á g o n a cseh és az o s z t r á k ipar fejlettsége miatt szorosan összefüggött az élelmiszeripar kiépítésével, amelynek feltétele volt a m e g f e l e l ő nyersanyag b á z i s kialakítása. A z élelmiszeripar ugyanis a m e z ő g a z d a s á g i t e r m é k e k feldolgozásával fog lalkozik, mint p l . a malomipar, a cukor- é s s z e s z g y á r a k stb. A z élelmiszeripar egyik ágazata, ahol a kiegyezés utáni korszakot k ö v e t ő e n tanúi lehettünk az intenzív nagyipari t e r m e l é s n e k és a velejáró t ő k e f e l h a l m o z ó d á s n a k , a cukoripar volt. A cukoripari termelés szorosan össze függött a külföldön is é r v é n y b e n levő c u k o r a d ó t ö r v é n y e k k e l . A z 1868. évi c u k o r a d ó r e f o r m a termelt cukorra kimért t e r m é k a d ó helyett ismét a r é p a a d ó t léptette é r v é n y b e , azaz a cukor he lyett a répát adóztatták meg. A t ö r v é n y e k a tényleges és a feltételezett r é p a m e n n y i s é g e t felté telezett h o z a d é k k a l terhelték, e szerint állapították meg a visszatérítés m é r t é k é t , amelynek ö s s z e g e viszont j ó v a l magasabb volt a t é n y l e g e s e n megfizetett adóénál, tehát a gyártó arány lag nagy n y e r e s é g r e tett szert. M a g y a r o r s z á g gyárai azonban - tekintettel a hazai cukorrépa kisebb cukortartalmára és a gyárak alacsony s z í n v o n a l ú m ű s z a k i b e r e n d e z é s é r e - a cseh, a morva és a sziléziai g y á r a k k a l szemben nem állhatták a versenyt. A z 1870-es é v e k b e n a cukorpiacon túltermelés mutatkozott, amelyet az 1873-ban beállott kereskedelmi válság tetézett. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1874. j a n u á r i j e l e n t é se szerint az 1873-ban fennállott 26 c u k o r g y á r közül 13 r é s z b e n abbahagyta az üzemeltetést, r é s z b e n közel került a c s ő d h ö z , viszont a feldolgozott r é p a m e n n y i s é g e egyre növekedett. A legnagyobb c u k o r g y á r a k , a diószegi és a n a g y s u r á n y i k ü l ö n - k ü l ö n az évi ö s s z e s r é p a m e n n y i ség 1/6-át d o l g o z t á k fel. 1885-ben a cukor ára a v i l á g p i a c o n annyira leesett, hogy a korabeli m e z ő g a z d a s á g i szaklapok az évi cukorrépatermést a g a z d á k n a k t a k a r m á n y o z á s r a ajánlották. A r é p a c u k o r g y á r t á s a 19. s z á z a d vége felé azonban m é g i s c s a k j o b b napokra virradt. A z 1888ban kiadott X X I I I . tc. új c u k o r a d ó t vezetett be. A z új a d ó t ö r v é n y a kész árut - a cukrot - ter helte meg adóval, így m e g s z ű n t a hazai g y á r t ó k hátránya, amely a cukorrépa kisebb cukortar talmából származott. A r a k t á r o n tárolt cukrot sem volt k é n y t e l e n a gyártó a k á r előnytelen áron is m i n é l gyorsabban eladni. 2
3
Bizonyos üzemek az 1881-ben kiadott LXIV. tc. értelmében 1895-ig adómentességet élveztek. SZEMZŐ, 1979. 47. 3 Földmívelési Erdekeink, 1885. 110. 1
2
A M á t y á s f ö l d területén m á r a kiegyezést m e g e l ő z ő korszakban is m ű k ö d t e k c u k o r g y á r a k . Igaz, hogy m é g csak kísérleti szinten, de N a g y f ö d é m e s e n m ű k ö d ö t t az ország első c u k o r g y á ra, melyet Lacsny M i k l ó s 1830-ban alapított. A kezdeti fellendülés azonban nem tartott soká ig, a g y á r 1842-ben meg is szűnt. A termelést a belga Dubois é s a francia I m h o f f vezette. A g y á r é p ü l e t romjai a mai napig m e g t a l á l h a t ó k a k ö z s é g b e n . Ezt k ö v e t ő e n 1845-ben Szeredben is alakult egy cukorgyár. A 19. század v é g é i g a mai Szlovákia nyugati részén m á r 6 c u k o r g y á r (Magyarfalu, Nagyszombat, D i ó s z e g , N a g y s u r á n y , Oroszka és Tavarnok) m ű k ö d ö t t . A törté nelmi M a g y a r o r s z á g o n ugyanakkor összesen 20 cukorgyárat tartottak n y i l v á n . Ez a s z á m 1913-ig M a g y a r o r s z á g o n elérte a 30-at. M á t y u s f ö l d területén 1945-ig két s z á m o t t e v ő cukor g y á r m ű k ö d ö t t , az egyik M a g y a r d i ó s z e g e n , a m á s i k Szeredben. A c u k o r g y á r a k a legnagyobb ü z e m e k k ö z é tartoztak. Ebben az iparágban nem létezett és nem is létezhetett k i s ü z e m , tekintettel a gyártási eljárások, a technikai b e r e n d e z é s , felszerelés igényességére. A n y e r e s é g a r á n y a , a t e r m e l é k e n y s é g szintje ugyanis elsősorban a t e r m é k el adhatóságától, az éves b e r u h á z á s o k t ó l és az azt k ö v e t ő karbantartástól függött. A különféle a d a l é k a n y a g o k , a szén, a m é s z k ő , a b ő s é g e s v í z - és energiaellátás szempontja sem volt elha n y a g o l h a t ó , ezért a k i s ü z e m i gyártás eleve kizárt dolog volt. A termelés a malomiparhoz ha s o n l ó a n a cukoriparban is a külföldi piactól függött. A g y á r o s o k az exportált cukor m e n n y i s é ge u t á n ún. „ titkos " állami j u t a l é k b a n részesültek, így nem csoda, ha a m a g y a r o r s z á g i éves t e r m e l é s több mint 1/3-a külföldre irányult. A cukoripar ígéretes fejlődését m e g s z a k í t o t t a az 1902-ben elfogadott brüsszeli k o n v e n c i ó , m e l y leállította az állami segélyek folyósítását. A c u k o r g y á r t á s b a n így p a n g á s állt be, e g é s z e n 1910-ig, amikor újra fellendült a cukor iránti ke reslet. Ez az iparágazat mindig is az osztrák és a magyar v á l l a l k o z ó k és b e r u h á z ó k é r d e k k ö r é b e tartozott. A viszonylag magas bevételek, állami p r é m i u m o k nem kerülték el a bankok figyel m é t sem. A 19. század v é g é i g hamarosan csaknem mindegyik c u k o r g y á r b a b e t á r s u l t a k a ma gyar és az osztrák pénzintézetek. A történelmi M a g y a r o r s z á g egyik legjelentősebb c u k o r g y á ra, a Diószegi Cukorgyár Rt. 1867-ben alakult, alapítói a d é l - m o r v a o r s z á g i Kuffner és Gutmann család tagjai voltak. A család gazdag h a g y o m á n y o k k a l é s b ő tapasztalatokkal rendelke zett e téren. 1862-ben Kuffner Jakab és H e r m á n Bfeclavban (Lundenburgban) alapította meg az első családi cukorgyárat, 1500 q cukorrépát dolgoztak fel itt naponta. A c u k o r g y á r mellett s z e s z g y á r és élesztőgyár is m ű k ö d ö t t , ahol 1892-ig folyt a t e r m e l é s . 1890-ben Kuffner Her m á n újabb cukorgyárat vásárolt P o d i v í n b a n , így a család k e z é b e n összpontosult a d é l - m o r v a o r s z á g i c u k o r r é p a t e r m é s felvásárlása és feldolgozása. N e m csoda tehát, hogy a család egyik sarja, Kuffner Károly is h ü maradt a családi h a g y o m á n y o k h o z , csak éppen m ű k ö d é s é n e k he lyéül a mai délnyugat-szlovákiai községet, M a g y a r d i ó s z e g e t választotta, amely a történelmi M a g y a r o r s z á g területén, P o z s o n y t ó l kb. 45 km-re található, mai hivatalos neve S l á d k o v i c o v o . Talán ezért is esett a v á l l a l k o z ó család választása erre a k ö z s é g r e , mert t e r m é k e n y síkság ö v e z te, é s ráadásul a közvetlen k ö z e l é b e n tiszta, b ő v i z ű folyócska volt található. 1867-ben a lundenburgi Kuffner és a b é c s i Gutmann c s a l á d tagjai a helyi földesúrtól, Zichy Ferenc gróftól 20 hold földterületet vásároltak a D u d v á g folyó közelében. A k ö v e t k e z ő é v b e n , 1868-ban be indult a termelés, a k a m p á n y 160 napig tartott, kb. 9624 tonna cukorrépából 7291 tonna cuk rot gyártottak. A m a g y a r d i ó s z e g i gyár felvirágoztatása Kuffner K á r o l y n e v é h e z fűződik, aki 1869-ben ér kezett M a g y a r d i ó s z e g r e és majd fél é v s z á z a d i g itt is maradt. Vezetése alatt a g y á r Magyaror szág egyik legfejlettebb ü z e m é v é vált, ő volt az ipartelep lelke. Kuffner K á r o l y z s i d ó család b ó l származott. Édesapja, Kuffner Jakab Bfeclavban köztiszteletben álló n a g y v á l l a l k o z ó volt. A család v e z e t é k n e v e újkori eredetű, a Kuffner nevet az eredeti Koppl helyett csak I I . József
p á t e n s e alapján vették fel, mely kimondta, hogy a z s i d ó családok n é m e t e s h a n g z á s ú vezeték nevet használjanak. Édesanyja, Hamburger Netti prostejovi s z á r m a z á s ú zsidó lány volt. A h á zasságból 9 gyermek, 7 lány és 2 fiú született. K á r o l y 1847. j ú l i u s 2 5 - é n látta meg a napvilá got. T a n u l m á n y a i t a bécsi m ű e g y e t e m e n és a m o s o n m a g y a r ó v á r i g a z d a s á g i főiskolán v é g e z te, ahol viszonylag gyorsan elsajátította a nyelvet. Kuffner K á r o l y e s e t é b e n az iskolában szer zett elméleti ismeretek szerencsés m ó d o n keveredtek a gyakorlati élet tapasztalaival. Fiatalos lendülettel nagyon sok olyan gyártási eljárást vezetett be, melyek a l k a l m a z á s a m á s c u k o r g y á r ban is általánossá vált. A c u k o r g y á r a k m ű s z a k i fejlettségének mércéje a diffúziós k é s z ü l é k , amelynek teljesítőké p e s s é g e m é r v a d ó volt a kitermelt cukor m e n n y i s é g e szempontjából. A Felvidéken csak a tapolcsányi és az a r a n y o s m a r ó t i c u k o r g y á r rendelkezett ilyen k é s z ü l é k k e l , a diószegi g y á r b a n 1874-ben szereltette ezt fel Kuffner K á r o l y mint újdonsült gyáros. 1877-ben K u r z w i l l J á n o s sal k ö z ö s e n szabadalmaztattak egy találmányt, a szállítóhevedert, mellyel a cukorrépát szállí tották a feldolgozás színhelyére. A z 1890-es évek elején Kuffner K á r o l y egy újfajta s z ű r ő b e rendezést fejlesztett k i , melynek segítségével a nyers szirupból kiszűrték a kristályosítást aka d á l y o z ó rostokat. M i v e l 1871-ben egy tűzvész elpusztította a gyárépületet és az áruval meg rakott raktárakat, 1873-ban megszervezte a gyári ö n k é n t e s tűzoltó testületet, melynek tiszte letbeli elnöke é s egyben v é d n ö k e is volt. A k ö z s é g b e n ekkor m é g nem létezett tűzoltó testü let, így szükség esetén a gyáriakat hívták k i , ha ú g y m o n d a piros kakas k u k o r é k o l t a h á z t e t ő n . A tűzvész után a felújítási m u n k á l a t o k 2 évet vettek igénybe. I . Ferenc József császár 1908-ban, a testület fennállásának 25. évfordulója a l k a l m á b ó l m u n k á s s á g u k a t elismerve arany é r d e m r e n d e t a d o m á n y o z o t t nekik. 4
Kuffner K á r o l y mindig nyitott volt a m ű s z a k i ú j d o n s á g o k iránt. 1900-ban elsőként bevezet tette a telefonhálózatot a gyárba, amelynek 8 m e l l é k e volt. A fejlett, modern ipartelephez cu korfinomító, m ű m a l o m , terjedelmes g a z d a s á g (30 000 hold) is tartozott. A g a z d a s á g o k b a n fő leg cukorrépát (350 magyar holdon), borsót (600 magyar holdon) termesztettek, az állatte n y é s z t é s terén főleg a marhahizlalással foglalkoztak. A cukorgyári g a z d a s á g o k b a n Kuffner K á r o l y szintén ú t t ö r ő m u n k á t végzett. A z egyes ipartelepeket és m a j o r s á g o k a t , melyek a k ö z ponti teleptől 5-20 k m távolságra voltak, lóvontatású k e s k e n y n y o m t á v ú iparvasút kötötte ö s z sze. Tekintettel a 19. századbeli viszonyokra, amikor a legfőbb szállítási e s z k ö z a szekér volt, ez a kisvasút nagyban m e g k ö n n y í t e t t e a kitermelt c u k o r r é p a , gabona- é s t a k a r m á n y f é l e s é g e k betakarítását. A k é s ő b b i e k b e n , amikor a karbantartása egyre nagyobb b e r u h á z á s o k a t igényelt, ez a tétel a r é s z v é n y e s e k egyik neurotikus pontjává vált. A r é s z v é n y t á r s a s á g a cukorgyártáson kívül növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is foglalkozott. M i n t h o g y a cukorgyártás egyik alapvető k ö v e t e l m é n y e a m e g f e l e l ő m e n n y i s é g ű és m i n ő s é g ű alapanyagok m i n é l o l c s ó b b beszerzése volt, a r é s z v é n y e s e k figyelme érthető m ó d o n e l s ő s o r b a n a cukorrépa, és csak m á s o d s o r b a n a t a k a r m á n y n ö v é n y e k , a gabonafélék kitermelésére irányult. A m e z ő g a z d a ság terén Kuffner Károly legnagyobb é r d e m e a helyi m a g n e m e s í t ő intézet létesítése volt, me lyet 1870-ben kezdtek kiépíteni. M i n t j ó gazdász arra törekedett, hogy önellátó legyen m i n den téren, a r é p a m a g t e r m e l é s t ő l a c u k o r r é p a vetéséig, a betakarítástól e g é s z e n a feldolgozá sig. A m a g n e m e s í t ő á l l o m á s o n a korszak legjobb szakemberei foglalkoztak a cukorrépa, a b ú za, a kukorica kiváló fajtáinak előállításával, nemesítésével. A k ö r n y é k e n vetett búzafajták ke resztezésével olyan új gabonafajtákat nemesítettek k i , mint p l . a diószegi óriás búza, mely az tán m e g h ó d í t o t t a j ó f o r m á n az e g é s z M a g y a r o r s z á g o t és a környékbeli o r s z á g o k a t is. A z új
Diffúziónak nevezzük azt a jelenséget, melynek folyamán a feloldott folyadékok és gázok egymással keveredve homogén oldatot alkotnak.
búzafajtával egyidejűleg (1912-ben) megszületett a k ü l ö n ö s e n nagy m a g v ú Florentin kukori cafajta is. A c u k o r r é p a m a g t e r m e l é s é r e fokozott gondot fordítottak, s nem egy esetben a tár s a s á g szorosan e g y ü t t m ű k ö d ö t t m á s szakemberekkel is, akik m e g f i g y e l é s e k e t v é g e z t e k a r é p a ü l t e t v é n y e k e n , é s egyúttal a különféle állati k á r t e v ő k elleni v é d e k e z é s s e l kapcsolatban is hasznos tanácsokat adtak. A z i t t kitermelt c u k o r r é p a m a g aránylag kisebb súlyú, kb. 300 g-os répát adott, de ennek a répának j ó v a l magasabb (18%) volt a cukortartalma, mint a s z o k v á nyos fajtáké. J ó g a z d á s z lévén, az ismereteit nem tartotta meg csak m a g á n a k , élő b e m u t a t ó v a l egybekötött e l ő a d á s o k a t rendezett a n y i l v á n o s s á g n a k , a k ö z ö n s é g e t általában v é g i g v e z e t t e a gyári g a z d a s á g o k o n is. A diószegi m i n t a g a z d a s á g h í r n e v e eljutott a n a g y v i l á g b a , s z á m o s v e n d é g ellátogatott D i ó szegre, többek k ö z ö t t p l . 1914-ben A b e s s z í n i a hercege. Belay herceg európai t a n u l m á n y k ö r útja során az e u r ó p a i gazdálkodási m ó d s z e r e k e t t a n u l m á n y o z t a , í g y udvartartásával nem ke rülték el a d i ó s z e g i cukorgyárat é s a h o z z á tartozó g a z d a s á g o k a t . A herceget 1914. m á r c i u s 8-án fogadta Kuffher Károly és a gyár igazgatója, Jacques Brichta. A v e n d é g e k először a galántai m a r h a h i z l a l d á b a látogattak, majd m e g t e k i n t e t t é k a m e z ő g a z d a s á g i m u n k a g é p e k kiál lítását a c u k o r g y á r udvarán. A legnagyobb sikert a diószegi speciális g ő z g é p aratta, melyet drótkötélen vontattak. A cukorgyári g a z d a s á g b a n az o r s z á g b a n elsőként alkalmaztak a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s ben olyan m ó d s z e r e k e t , amelyekkel másutt m é g csak kísérleteztek. 1881-től rendszeresen m ű t r á g y á z t á k a termőföldeket a magasabb t e r m é s h o z a m elérése é r d e k é b e n . Nyitottak voltak a technikai ú j d o n s á g o k iránt is, elsőként (1881-ben) alkalmazták a nagybirtokon a m é l y s z á n tásnál a g ő z e k é t , amely alkalmas volt a cséplésre is. A c u k o r r é p a m a g o t a híressé vált diósze gi vetőgéppel v e t e t t é k . A z á l t a l á n o s a n használt Kutzer-féle r é p a m a g v e t ő g é p e t Kuffher K á r o l y egy n e h e z é k k e l tökéletesítette, és ezt a változatot hamarosan átvette a gépipar is, és a dió szegi vetőgép m á r k a n é v e n h o z t á k forgalomba. A z í g y elvetett r é p a m a g egyenletesen és egy i d ő b e n kelt k i , ami különösen fontos volt a m e g m u n k á l á s és a betakarítás szempontjából. Ez a m ó d s z e r ugyan biztosította az egyenletes kelést, viszont r e n d k í v ü l m u n k a i g é n y e s n e k bizo nyult, de ennek ellenére szinte általánosan elterjedt. A z E u r ó p a - s z e r t e híres diószegi m ó d s z e r rel, amely egy h a t é v e s főforgóból és bizonyos területeken n é g y e s forgóból állt, t ö b b t a n k ö n y v és szakirodalom foglalkozott, k ü l ö n t a n u l m á n y o k is készültek róla. Kuffher K á r o l y m á s i k j e lentős t a l á l m á n y a az univerzális répafeldolgozó g é p volt, amelyet a motoros m e z ő g a z d a s á g i g é p e k 1913-ban Galántán megrendezett kiállításán mutattak be a n y i l v á n o s s á g előtt. Kuffner K á r o l y sikeresen hasznosította a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s és a c u k o r g y á r t á s során keletkezett hulladékokat is, így a répaszeleteket vagy a szalmát. Évente 5300 hizlalt fiatal bikát szállítot tak külföldre, főleg a bécsi piacra és Angliába. A cukorgyártás m á s i k m e l l é k t e r m é k é t , a melaszt 1870-ben létesült s z e s z g y á r b a n hasznosították. Napi k i t e r m e l é s e 7 hektoliter szesz volt. A szeszt a c u k o r g y á r t á s során keletkezett m e l l é k t e r m é k b ő l é s a c u k o r g y á r g y ü m ö l c s ö s é n e k feleslegéből égették. 5
6
7
8
5 A 19. század végén ide tartozott Magyar- és Németdiószeg, Ábrahám, Barakony, Dévényújfalu, Galánta, Gány, Hodi, Kajál, Kis- és Nagymácséd, Kosút, Majtény, Nagyfödémes, Pusztafödémes, Nagyszombat, Nebojsza, Nyék, Páld, Szered, Spáca, Tósnyárasd, Vágszerdahely, Vezekény és Vízkelet. A gőzeke két kifeszített drótkötél között mozogva jóval nagyobb földterületet szántott fel a hagyományos módszer nél, melynél az eke nem fordította meg olyan mélyen a szántóföldet. CSERHÁTI - RÖSZLER, 1906. 132. A cukorgyártás mellékterméke a melasz és a végszörp, amely még 50 % cukrot tartalmaz, de gazdaságosan már nem kristályosítható k i . 6
7
8
Ezt a Kuffner Károly által kidolgozott, az ipari gyártást a m e z ő g a z d a s á g i termeléssel egy b e k ö t ő m ó d s z e r t mint k ö t e l e z ő tantárgyat b e v e z e t t é k a m o s o n m a g y a r ó v á r i m e z ő g a z d a s á g i fő iskolán is. A cukorgyáron kívül az ipartelephez tartozott m é g az 1912-ben létesített hengeres g ő z m a l o m , napi teljesítőképessége 3 vagon gabona volt. A malmot Kuffner K á r o l y felesége után n e v e z t é k el. Kuffner K á r o l y t e v é k e n y s é g e nem c s u p á n csak a g a z d a s á g i életre korlátozódott, közéleti m u n k á s s á g a is áldást hozott az egész k ö r n y é k r e , m u n k á t é s kenyeret adott nemcsak a k ö z s é g , hanem a széles k ö r n y é k lakosságának. A c u k o r g y á r b a n kezdetben csak 200 m u n k á s t alkal maztak, vezetése alatt azonban az állandó alkalmazottak s z á m a 1000-1200 között mozgott, az i d é n y m u n k á k alatt ez a s z á m m e g k é t s z e r e z ő d ö t t . Szinte m á r megtiszteltésnek számított, ha valaki a g y á r b a n dolgozhatott. A gyári alkalmazottaknak a c u k o r g y á r mellett k ü l ö n lakótele pet építtetett takaros kertes családi h á z a k k a l , ahol a magasabb beosztású tisztviselők laktak. A tisztviselők gyerekei s z á m á r a m a g á n i s k o l á t rendezett be, ahol francia és n é m e t nyelvet is ok tattak. 1872-ben, amikor a k ö z s é g e t árvíz fenyegette, s z e m é l y e s e n is b e k a p c s o l ó d o t t az élet m e n t é s b e , amiért a király elismerő o k l e v é l b e n részesítette. A Kuffner család s z í v ü g y é n e k te kintette a szegény sorsú gyerekek, falusi iskolák, tanítók segélyezését. 1891-ben a m a g y a r d i ó szegi új iskola építését j e l e n t ő s összeggel segélyezte, a c u k o r g y á r g a z d a s á g a i b a n é í ő cselédek gyerekei s z á m á r a pedig két iskolát tartott fenn saját költségén: fizette a tanítókat, lakást, fűtő anyagot biztosított. A z iskolák színvonaláról tanúskodik az a tény, hogy a kezdeti évek után m á r nemcsak a cselédség, hanem a k ö r n y é k b e l i falvakban l a k ó k gyermekei is odajártak, ho lott az ő szüleiknek m á r tandíjat is kellett fizetniük. A j ó t é k o n y k o d á s o n (tej- és ruházkodási akciók, c i p ő a d o m á n y o k , karácsonyi a j á n d é k c s o m a g o k ) k í v ü l a család hozzájárult az építésze ti e m l é k e k felújításához is, t á m o g a t t á k a hazai amatőr színjátszók csoportját és a környékbeli kulturális előadásokat. Kuffner K á r o l y széles k ö r ű közéleti t e v é k e n y s é g e t folytatott, aktívan b e k a p c s o l ó d o t t több állami szintű szervezet, egyesület és i n t é z m é n y m u n k á j á b a is. M i n t a Szlovákiai C u k o r g y á rosok E g y l e t é n e k az elnöke Pozsonyban, a C s e h s z l o v á k Ipari S z ö v e t s é g n e k (Prága) alelnöke, a C u k o r g y á r o s o k K ö z p o n t i E g y l e t é n e k ( P r á g a ) alelnöke, a Nagybirtokosok é s B é r l ő k M e z ő g a z d a s á g i E g y l e t é n e k helyettes elnöke, a Pozsonyi Börze alelnöke, a Galántai Hitelbank elnö ke, a Budapesti Sörgyár közigazgatási t a n á c s a d ó j a h a t é k o n y a n befolyásolta legfelsőbb szinten is az ipari termelés és a m e z ő g a z d a s á g k ö r ü l felmerülő p r o b l é m á k a t . M u n k á s s á g á n a k elisme réséül 1896-ban nemesi rangot kapott, a „de Diószegh" e l ő n é v v e l , és 1904. december 4-én megkapta a bárói címet is. A családi c í m e r tervét a királyi címerfestő, Krahl E r n ő készítette, és 1905. május 3-án hagyta j ó v á a magyar királyi belügyminiszter. 1909-ben újabb megtisz teltetés érte. A párizsi világkiállításon való részvételéért - ahol az egész M a g y a r o r s z á g o t k é p viselte - , királyi elismerésként arany é r d e m k e r e s z t e t kapott. A király n e v é b e n a kitüntetést Széli K á l m á n miniszterelnök adta át. Kuffner Károly 37 éves k o r á b a n nősült, választottja, M a r i a Franciska de Firmian b á r ó n ő volt, aki az olaszországi Corona M e z z é v á r o s b ó l származott. A család határozott ellenzése da cára is (tekintettel a b á r ó n ő keresztény hitvallására) a fiatalok B é c s b e n k ö t ö t t e k házasságot, a v ő l e g é n y feltételezhetően ekkor tért át k e r e s z t é n y hitre. A h á z a s s á g megnyitotta előtte a leg magasabb k ö r ö k b e is az utat, amit k i is használt. A családi h a g y o m á n y o k szerint a j ó l kiépí tett ipartelepet az egyetlen fiú, Raoul őrölte. A sokoldalúan m ű v e l t , világot látott fiatalember azonban i n k á b b intellektuális beállítottságú volt. M á s o d i k felesége, a h í r n e v e s lengyel festőn ő , Tamara de L e m p i c k á hatására alig hét é v v e l apja halála után eladta a családi birtokot és külföldre költözött.
A család több évtizedes t e v é k e n y s é g e h a t h a t ó s a n hozzájárult D i ó s z e g és k ö n y é k e iparoso d á s á h o z , fejlődéséhez.
F e l h a s z n á l t irodalom
CSERHÁTI RÖSZLER, 1906. SZEMZŐ, 1979.
Cserháti Sándor - ifj. Röszler Károly: A cukorrépára vonatkozó kísérletek 1905-ben. Budapest 1906. Szemző Béla: A cukorrépa-termesztés Magyarországon, 1808-1938. Bp., 1979.
A cukorgyár udvara
Báró Kuffner Károly
Kuffner Raoul, a cukorbáró egyetlen fia
A Kuffner család kastélyának
udvari látképe
