Dr. Kincses Gyula 2011. 1/21
Kincses Gyula
Az ell átás-szervezés szerepe, ellátás-szervezés ttípusai ípusai a korszer ű korszerű eg észségügyben egészségügyben
• Mit értünk „ellátás-szervezés” alatt
• Milyen konkrét megoldások kellenek az ellátás-szervezés támogatásához.
2/21
Kincses Gyula
Agenda
• Az egészségügyi szolgáltatások rendszere két csoportba bontható: – a (csak) piac és szakmai szabályok által szabályozott ellátások rendszere,
Kincses Gyula
Alapok
– szervezett (ellátás-szervezési) rendszer keretében nyújtott ellátások rendszere. • A közszolgáltatásokra alapozott rendszerek mind a második csoportba tartoznak, tehát valamilyen szintű ellátás-szervezés (kapacitás- és igénybevételszabályozás) mindenütt van. 3/21
Kincses Gyula
Az ellátás-szervezés fogalma Amióta van közösségi egészségügy, azóta jelen van az ellátás-szervezés (eltérő eszközökkel és célokkal). A tág értelmezés: • Ellátás-szervezés minden olyan beavatkozás a szolgáltatást nyújtó és igénybevevő viszonyába (akár a kínálati, akár keresleti oldalon), amelynek célja az ellátás igazságos hozzáférésének, költséghatékonyságának, és minőségé-nek biztosítása. (A kapacitások, az igénybevételi szabályok és az ösztönzők megállapítása). A szűk értelmezés: • A szolgáltatás igénybevétel, a betegutak megszervezése. 4/21
Kincses Gyula
Az egészségügyi ellátás fejlődési korszakai I. Hatásosasság elvű korszak Az orvost az eszköztelenség jellemezte a diagnosztikában és a terápiában. Fő ellenség: a tehetetlenség. Az ellátás célja az egyéni egészségnyereség maximalizálása (az adott betegé) II. Hatékonyság elvű korszak A technológiai fejlődés kibővítette a gyógyítás eszköztárát. A technológiai hiányt az erőforrás-hiány váltja fel. Fő ellenség: a gazdasági lehetetlenség. Az ellátás célja a populációs egészségnyereség maximalizálása. Szakaszai: 1. Az ellátás hatékonyságának a javítása (EBM, protokollok, szabályozott struktúra és betegutak stb.) 2. Az együttműködés korszaka, ahol a beteg együtt-működése is elvárássá válik (compliance, bonus malus stb.) 5/21
A két fő típus: • Központosított „ellátás-vezérlés” • Leosztott forrásokból végzett decentralizált ellátás-szervezés (ellátás-gazdálkodás)
6/21
Kincses Gyula
Az á llam ell átás-szervezési állam ellátás-szervezési lehet őségeinek alap -típusai lehetőségeinek alap-típusai
• Központosított „ellátás-vezérlés”
EüM-ből, OEP-ből, OTH-ból, célszervezetből (GYEMSZI) vezényelt rendszer – Nincs leosztott forrás – A fő célok: • a kapacitás/szerkezet optimalizálása tervezés útján, • az igénybevétel optimalizálása a betegutak elvi, központi meghatározása útján (kötelező beutalási/fogadási rend), • az intézményi működés hatékonyságának javítása (technikai hatékonyság növelése), költségcsökkentés a beszerzések központosításával. (Egészségügyi Szolgáltató Zrt.)
– A beteget érintően csak központi ellátás-szervezési jogosítványok vannak. 7/21
Kincses Gyula
Az á llam ell átás-szervezési állam ellátás-szervezési lehet őségeinek ffő ő ttípusai ípusai I. lehetőségeinek
Két fő irány • A kínálat és az igénybevétel központi szabályozása – Kínálat-szabályozás:
• fejlesztéspolitika (közép-távú tervezés, a progresszivitás érvényesítése, kapacitás-koncentrálás, új kapacitások kialakítása, régiek átalakítása, bezárása), • kapacitás lekötés (OEP szerződéskötés).
– Kereslet-szabályozás:
• beutalási és igénybevételi szabályok, • ellátási kötelezettség meghatározása.
• Intézmények működésének szabályozása
Kincses Gyula
Központosított „ellátás-vezérlés”
– szervezeti átalakítások (holdingosítás kapacitásátrendezéssel), – gazdálkodási egységesítés (beszerzések stb. központosítása). 8/21
• Az ellátás-szervezés lehetősége akkor maximális, ha egy kézben van: – – – –
a szükséglet-kommunikáció, szükséglet-befolyásolás, a kapacitások szabályozása, az elosztási rendszer meghatározása, működtetése, a betegutak, igénybevételi szabályok kialakítása.
• Ez a tankönyvi eset, amely Magyarországon még soha nem valósult meg. (Elvben sem.) • Az ellátási csomag meghatározása nem része az ellátás-szervezésnek. 9/21
Kincses Gyula
Az ell átás-szervezés ellátás-szervezés ide ál-tipikus esete ideál-tipikus
Kincses Gyula
Az á llam ell átás-szervezési állam ellátás-szervezési lehet őségeinek ffő ő ttípusai ípusai II. lehetőségeinek • Leosztott forrásokból végzett decentralizált ellátásszervezés (ellátás-gazdálkodás) – Az állam a felelősségét és jogosítványait részben vagy egészben delegálja a forrásokkal együtt. – A leosztott forrásokból való gazdálkodás a forráskezelő feladata és kockázata. – Az ellátás-szervezők • feladata (a nyújtandó szolgáltatások spektruma, hozzáférhetősége) • forráshoz juttatása (és a lakosság hozzájárulási kötelezettsége) azonos • Az ösztönzésben, vásárlási technikákban van mozgástér. 10/21
• Az állam a felelősség átadásának két fő típusa: – nonprofit ellátás-gazdálkodók: • állam által létrehozott szervezet (pl. országos intézet státusú célszervezet) • ellátottak vagy ellátók szervezetei (IBR, vagy a Pannon modell),
– az állam ezt a kötelezettségét, felelősségét megpróbálja eladni (FIDESZ 1999-es, és a Radnai és Molnár L féle reformtervek).
11/21
Kincses Gyula
Ellátás-szervezés – ellátás-gazdálkodás
Ellátás-vezérlés
Kincses Gyula
Az ellátás-vezérlés és az ellátásszervezés eltérő előnyei • Kapacitások optimalizálása és betegutak optimalizálása (Disease management) • HR ellátottság és intézményi gazdálkodás javítása • Beszerzések árletörése, adóságok átütemezése
Ellátás-szervezés
• Betegközpontú megközelítés (Disease management és Case management is!) • A szolgáltatók, ellátók érdekeltségének megteremtése 12/21
• Mit értünk „ellátás-szervezés alatt
• Milyen konkrét megoldások kellenek az ellátás-szervezés támogatásához.
13/21
Kincses Gyula
Agenda
• Az alapnyilvántartások rendbetétele (szakmakódok, telephely elvű intézmény-nyilvántartás ismeretreprezentációs alapokon) • A forrásallokációs rendszernek a szerkezethez és irányítási rendszerhez igazítása • A fentiekhez az informatikai háttér megteremtése – Központi – irányítási és alap-nyilvántartási rendszerek – Intézményi rendszerek (alapellátástól a patikákig)
14/21
Kincses Gyula
Alapfeltételek (ellátás-vezénylés)
Kincses Gyula
Intézményi alap-nyilvántartások • Ma nincs egy hiteles (használható) adatbázis, ami egyértelműen és naprakészen leírja a létező és lekötött kapacitásokat. – Működési nyilvántartás nem naprakész – Elvben sincs jól kezelve a telephely alapú megközelítés (A holdingok korában az intézmény már nem megfigyelési alap-egység) – Nincs érdemben összekötve a működési nyilvántartás és az OEP szerződés-állomány
• Megoldás: közhiteles nyilvántartások project keretében a teljes megújítás. 15/21
• Egy olyan térinformatikai rendszer, kell, amely tartalmazza
Kincses Gyula
Kapacitás és betegút-tervezés – intézmények kapacitását telephely és szakma-specifikusan (lásd még: a mátrix, mint szakma…), – az ellátandó területek kor-nem szerinti összetételét (TEK alapú praxisok, mint megfigyelési alap-egység), – az intézmények szakma és ellátási mód (járó-fekvő-ügyelet) szerinti hierarchiáját az érvényes beutalási rend figyelembevételével.
• Ez a rendszer képes (lenne) a kapacitások és az ellátási területek szerint az intézményeket láncban összerendezni: – felfele vezető út: beutalási (továbbutalási) rend, – lefele vezető út: területi ellátási kötelezettség.
• Mindez alkalmas:
– a kapacitások tervezésére, – a betegutak optimalizálásra (egy intézmény áthelyezése mozgatja a teljes alatta levő szintet). 16/21
A két fő irány • E- recept – kártyára írt (rosszabb megoldás) – központi személyes mappába írt recept, amely TAJ, vagy ecard segítségével váltható ki (tudás alapú hozzáadott értékek).
• Gyógyszer-szedési szokások megváltoztatása
Kincses Gyula
Gyógyszer-információs rendszerek
– Compliance szolgáltatások ICT támogatása (felértékelődő terület) – Gyógyszerszedési szokások változásának kommunikációs támogatása (indokoltság + generikumok elfogadása) – Eredményorientált támogatási rendszerek kialakításának támogatása 17/21
• Egy olyan beavatkozásból, amit ma senki nem végez, és a hozzávaló eszköz maximum a múzeumi vitrinben látható, 2009-ben 934 816 esetet finanszírozott az OEP. Tehát: – Szakmai felülvizsgálat, – minimumfeltételekkel való összevetés, – informatikai szűrés (halmozódások, out-layer esetek szaporodása stb.), – a finanszírozási adatok (globális) összevetése a józan ésszel (ez a halmozódás, szám hihető-e, szakmailag magyarázható-e, egyezik-e más metodikájú felmérések eredményével stb.). 18/21
Kincses Gyula
Egy példa
• A fő tendenciák: – Egységesülő tulajdonosi szerkezet (államosítás), – központosító szemléletű kormányzás.
• Potenciális következmény: Végre a tulajdonos tulajdonosként viselkedik? • Mi kell ehhez: – egységesített gazdálkodású egységes információszolgáltatásra képes felügyelt intézmények, – beépített alarm funkciókkal rendelkező elemzőrendszer, – kiegészítő rendszerek: beszerzések optimalizálása, – tulajdonosi elkötelezettség. (konzekvenciák levonása). 19/21
Kincses Gyula
Tulajdonosi információs rendszer kialakítása
• Az ellátás-szervezés (bármely típusa) az egészségügy jelen helyeztében elengedhetetlen. • Ma sürgető a kapacitásokat is átalakító ellátásszervezés megvalósítása. • Mindez csak megfelelő ICT fejlesztésekkel lehet hatékony, amely kiterjed – az alap-nyilvántartások rendbetételére (beleértve a ráfordítások és a betegutak monitorozását is), – az ezekre alapozott tervező- modellező, monitorozó rendszerek kiépítésére, – a mindezt megalapozó intézményi fejlesztésekre. 20/21
Kincses Gyula
Összefoglalás
www.kincsesgyula.hu 21/21
Kincses Gyula
Köszönöm a figyelmet
