A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak
dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6.
A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai, helye a jogrendszerben A környezetjog belső rendszere
A környezetvédelmi szabályozás módszertana (módszerek és eszközök)
A környezetjog sajátosságai, helye a jogrendszerben Elhatárolhatóság nehézségei Szabályozott életviszonyok sokszínűsége Szerves kapcsolat más jogterületekkel Vegyes jellegű jogi módszerek és eszközök (hagyományosan jogi módszerek, új eszközök)
Szabályozási szintek A szabályozás lehetséges szintjei (eltérő területi hatály, jogalkotó szerv) nemzetközi jog uniós jog nemzeti/tagállami jog regionális szabályozás helyi/önkormányzati előírások
Alapfogalmak a Kvt. rendszerében környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata; környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése;
környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység; környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye; környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be; környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása;
A környezetjog rendszerezése A rendszerezés lehetséges szempontjai: a szabályozás tárgya az alkalmazott jogi eszközök és szabályozási módszerek sajátosságai a szabályozási szint a szabályozás forrásai
Rendszerezés a szabályozás tárgya szerint Horizontális szabályok Rendszerjelleg, illetve általános alkalmazhatóság (környezet, veszélyeztető tényezők) széles körben való alkalmazás
Szektorális előírások részterülethez kötöttség ágazathoz kötöttség
Az általános rész főbb elemei Általános környezetjogi eszközök többek közt:
a környezetjogi alapelvek, a felelősség (pl. büntető-, polgári jogi) szabályai a környezetvédelmi hatásvizsgálat, egyes engedélytípusok, a környezeti menedzsment és auditálás,
a környezetvédelmi termékminősítés egyes típusai, A környezeti információhoz való szabad hozzáférés joga, a részvétel szabályai
A különös rész főbb területei Környezetjogi részterületek: az egyes környezeti elemekre vonatkozó szabályok, pl.: a víz-, levegő-, földvédelem; a veszélyeztető tényezőkre vonatkozó szabályok, pl.: zaj- és rezgésvédelem, sugárzások, veszélyes anyagok és technológiák, hulladékgazdálkodás terén speciális eset: a természetvédelmi szabályozás helye a környezetjogon belül egyes felelősségi szabályok és gazdasági eszközök
Ágazati követelmények: az agrár-, ipari-, közlekedési, stb. környezetvédelem normái
A különböző jogágak és a környezetvédelem A környezetvédelmi szabályozási funkcióhoz kapcsolt jogágak és eltérő szerepük: Közigazgatási jog (Ket. – közigazgatási eljárások) Polgári jog (Ptk. egyes rendelkezései – környezeti felelősség) Alkotmányjog (egészséges környezethez való jog) Büntetőjog (Btk-beli tényállások) Pénzügyi jog (környezetvédelmi tartalmú díjak, gazdasági ösztönzők) Agrárjog (ÉTT, helyes megőgazdasági gyakorlat) Építési jog (Étv. szabályainak alkalmazása összhangban a Kvt rendelkezéseivel)
A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei Alapvető kérdések: alkalmazott jogi eszközök, jogintézmények; ezek egymáshoz viszonyított súlya, szerepe; eljárási rend, szervezeti-hatásköri megoszlás; kapcsolódási pontok, hiányok, ellentmondások a környezeti szabályozás és más szabályozási területek között; további fejlődési irányok az adott jogterületen belül; értelmezési problémák megjelenése.
A szabályozás módszereinek áttekintése A. A környezetpolitika és a környezetjog helye - szektorális és integrált megközelítés
- az egyes környezeti elemek kezelése - környezeti érdekek védelmének kezelése - felelős közigazgatás szervezeti és hatásköri elkülönülése B. A jogi és állami befolyás érvényesülése
1. Hagyományos szabályozás 2. Gazdasági szabályozás 3. Önszabályozás és konszenzuális módszer C. A környezethasználat megengedett szintje
A közigazgatási módszer jellemzése Hagyományos jogi módszer Közvetlen vagy direkt állami befolyásoláson alapul Külső elvárások megfogalmazása és rugalmatlanság jellemzi Jogszabályi és hatósági előírások
kötelezettségek, tilalmak, határértékek, engedélyek (kiadása, módosítása, visszavonása), bejelentési kötelezettség, hatósági- és önellenőrzés, kötelezések, nyilvántartások, hatósági intézkedések (pl. tevékenység korlátozása, felfüggesztése, eltiltása), illetve a szankcionálás (bírság)
A gazdasági módszer Rugalmasság, bevételképzés, a gazdasági folyamatok megragadása (internalizáció) jellemzi
Zöld adórendszer Adótípusú eszközök: pl.díjak, járulékok, adókedvezmények, letéti-visszagyűjtési rendszer, zöld bizonyítvány, kibocsátási egységek
Az önszabályozás módszere Eredetileg a jog által nem szabályozott életviszonyok körében jelenik meg Önkéntesség jellemzi Jogi szabályozásra a hatékonyság érdekében van szükség: – felügyelet (szempontok meghatározása, nyilvántartások vezetése, nyilvánosság biztosítása)
- a verseny tisztasága érdekében verseny-, védjegy-, reklámjogi, fogyasztóvédelmi és termékfelelősségi előírások Konszenzuális módszer: megegyezés miatt jobb tartalom, nagyobb elfogadottság társul hozzá, eszközei: tárgyalás, közvetítés, szerződés (szerződések a hatósági munka, a közszolgáltatások és a támogatási rendszer körében)
Mértékrendelkezések C. A környezethasználat jogilag megengedhető szintjének meghatározása
-
mértékrendelkezések: határértékek (környezetminőségi értékek, kibocsátási vagy teljesítményértékek)közvetlen előírások, listák. konkrét követelmények, melyek számszerű formában, vagy más egyértelműen megállapítható módon, jogszabályi formában, esetleg más jogilag kötelező módon, illetve kötelező közigazgatási határozat formájában, a körülmények változása esetén az elfogadás formájának megfelelő eljárási feltételek között módosítást igényel és teljesítésének ellenőrzése jogilag egyszerű.
Technológiai előírások Közvetlen magatartási normák, melyek kialakításába az érintettek is beleszólhatnak Részfolyamatokra és a teljes tevékenységre vonatkozó normák Szabványok, műszaki előírások BAT – elérhető legjobb technika BATNEEC - lehető legjobb megoldás, amely egyben nem jár túlzottan nagy költségkihatással IPPC - elérhető legjobb technika Ipar: BAT (elérhető legjobb technikák) Mezőgazdaság: helyes mezőgazdasági (gazdálkodási) gyakorlat
A környezetvédelmi jog szabályozási módszereinek alkalmazási szempontjai
A szabályozási módszerek alkalmazásának főbb szempontjai a probléma típusa, súlya és sürgőssége, környezeti hatékonyság, gazdasági hatékonyság,
igazságosság, arányosság, megfelelő információ, közigazgatási, gyakorlati alkalmazhatóság, a megvalósítás költségei, elfogadhatóság.
Felhasznált irodalom Szakirodalom: Bándi Gy. (2006): Környezetjog, 5. átdolgozott kiadás, Bp., Osiris Kiadó Fodor L. (2005, szerk.): A környezetvédelmi jog és igazgatás hatékonyságának aktuális kérdései, A környezetvédelmi szabályozás elmélete és gyakorlata – Debreceni Konferenciák III., Debrecen, DE ÁJK Fodor L. (2006, szerk.): Környezetjog, harmadik, átdolgozott kiadás, Debrecen, DEÁJK–Licium Art
