A környezetvédelmi szabályozás kialakulása, okok, történet, nemzetközi folyamatok, mérföldkövek dr. Gajdics Ágnes

A környezetvédelmi szabályozás kialakulása, okok, történet, nemzetközi folyamatok, mérföldkövek

2016.09.13. dr. Gajdics Ágnes

A környezetvédelmi jog helye a jogrendszerben -

Alkotmányjog

-

Polgári jog

-

Polgári eljárásjog

-

Családjog

-

Közigazgatási jog

-

Közigazgatási eljárási jog

-

Nemzetközi jog

-

Nemzetközi magánjog

-

Munkajog

-

Pénzügyi jog

-

Szociális jog

-

Társadalombiztosítási jog

-

Büntetőjog

-

Egyházi jog

Szabályozási szintek - nemzetközi jog - EU jog

- nemzeti jog - önkormányzati előírások

Környezetjog A környezetjog rendszere Általános rész (rendszer-jellegű, általánosan alkalmazható szabályok) 

Alapelvek, szabályozási eszközök, felelősség



Hatásvizsgálat, felülvizsgálat, engedélyezési eljárások



Információs jogok

Különös rész (szektorális szabályok) 

Az egyes környezeti elemek szabályozása



Veszélyeztető tényezők (hulladék, zaj, rezgés, veszélyes anyagok)

Környezet, környezetvédelem - környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; - környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; - Kvt.: környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

Környezetvédelem A környezetvédelem meghatározott társadalmi tevékenységek rendszere, amelyek célja a bioszféra létét biztosítani és egészséges fejlődését megőrizni oly módon, hogy a)

környezetünket megóvjuk mindenfajta emberi tevékenység nem szándékolt szennyező és pusztító hatásaitól,

b)

mesterséges környezetünket úgy alakítjuk, hogy az a természeti környezettel harmóniában legyen,

c)

bármiféle emberi tevékenység, ezen belül kiemelten a gazdasági tevékenység végzése során tekintettel vagyunk az élő rendszerek és az egyes élőlények tűrőképességére, s a tűrési határokat tevékenységünk során nem lépjük át.

A környezetvédelem tartalmilag azt jelenti tehát, hogy az embert és épített környezetét ért káros hatásokat megelőzzük, kivédjük, az okozott károkat megszüntetjük a termelés és fogyasztás környezetkárosító és -veszélyeztető tevékenységeinek szabályozása révén. [Kerényi Attila: Általános

környezetvédelem. Mozaik Kiadó. Szeged, 2001.]

A nemzetközi környezetjog története okok

- Gazdasági fejlődés, megnőtt ipari termelés, népesség számának növekedése, közlekedés fellendülése – természeti erőforrások fokozott igénybe vétele - A környezetszennyezés az emberiség számára az egyik legfenyegetőbb veszéllyé vált

- Egyre gyakoribb környezetvédelmi katasztrófák, egyre súlyosabb következményekkel - Környezetszennyezés határokon átívelő jellege

A nemzetközi környezetjog története -

A II. világháborút megelőzően lokális, regionális egyezmények (1902: Párizsi Egyezmény a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelméről)

-

A környezetvédelem fontosságának növekedését jelzik az egyes, nemzetközi környezetvédelmi jogesetek is (Trail Smelter ügy 1941)

-

Trail Smelter ügy: -

Egy, a kanadai és amerikai határ mentén működtetett kanadai tulajdonú bányászati és kohászati vállalat kén-dioxid-kibocsátása súlyos szennyezést okozott az amerikai Washington államban.

-

A két kormány az ügyet választottbíróság elé vitte. Az 1941-ben született választott-bírósági döntés értelmében megállapítást nyert, hogy a Trailkohó vállalat működésével kárt okozott az Egyesült Államoknak.

-

Az állam kizárólagos joga, hogy hozzájáruljon, vagy megtiltsa területének használatát; egyik államnak sincs joga arra, hogy olyan módon használja területét, vagy engedje át annak használatát, hogy azzal károsodást okozzon más állam területén.

-

Kimondta az államok területükön kívüli károkozásért való felelősségét.

A nemzetközi környezetjog története -

A II. világháborút követően előtérbe került a környezet globális védelme a korábbi lokális és regionális szemlélet helyett

-

Egyre növekvő számban születtek nemzetközi egyezmények (Londoni Egyezmény 1954 a tengerek olajszennyezésének megelőzéséről; Genfi Egyezmény 1958 a nyílt tengerről)

-

Fontos szerepet játszottak a megjelenő nemzetközi szervezetek is (1945 ENSZ – égisze alatt számos, a nemzetközi környezetvédelmi jog fejlődésében kiemelkedő jelentőségű konferencia megrendezésére került sor)

-

-

Mérföldkövek a nemzetközi környezetjog történetében

1972: Római Klub (1968-ban alakult nemzetközi csoport, célja a globális problémák azonosítása és az ezekkel kapcsolatos megoldás-javaslatok kidolgozása) jelentése a Növekedés határai címmel -

A XX. sz-i gazdasági tendenciák folytatódása esetén biztosítottak lesznek-e a megfelelő életfeltételek a növekvő számú emberiség részére (lakosság, nyersanyagkészletek, ipari fejlődés, környezetszennyezés mértéke)

-

a népességnövekedés és a gazdasági fejlődés tendenciái nem tarthatók fenn sokáig beavatkozás nélkül, amennyiben az exponenciális növekedés tovább folytatódik, akkor a XXI. század közepén az emberi civilizáció össze fog omlani

-

a felvázolt problémák leküzdése csak nemzetközi összefogással lehetséges

1972 Stockholm - ENSZ Konferencia az emberi környezetről -

az emberi környezet megóvásával foglalkozó első világméretű program kidolgozása

-

nyilatkozat a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi feladatairól: az emberhez méltó környezethez való jog, az államok nemzetközi együttműködési kötelezettségének kimondása

-

az együttműködés irányítására, a nemzetközi erőfeszítések összehangolására létrejött az ENSZ Környezeti Programja (UNEP): környezettel kapcsolatos adatokhoz való hozzáférés biztosítása, jelentések készítése, nemzetközi egyezmények előkészítése, segítségnyújtás államoknak a környezetvédelem intézményrendszerének fejlesztéséhez. https://www.youtube.com/watch?v=LwS1eZAnUNc

-

Mérföldkövek a nemzetközi A környezetjog Stockholmi Konferenciát történetében követően a korábbi, ún. szektorális megoldások helyett megjelenik az ún. integratív környezetvédelmi

szemlélet (a környezet szennyezése elleni védekezés a csővégi módszerekről a forrásoknál történő védekezésekre helyeződött át) -

1983: az ENSZ Világbizottságot

Közgyűlés

létrehozta

a

Környezet

és

Fejlődés

-

feladata: a fenntartható fejlődés érdekében hosszú távú környezetvédelmi stratégiák kidolgozása, együttműködés a különböző gazdasági fejlettségű államok között

-

1987: jelentés „Közös Jövőnk” címmel: -

A fenntartható fejlődést és az ehhez szükséges változásokat ismerteti.

-

fenntartható fejlődés elvének kimondása – „a harmonikus/fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen generációk szükségleteinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit hasonló igényeik kielégítésének lehetőségétől.” https://www.youtube.com/watch?v=M2Yi1vyFhxc

-

Bemutatja a világ legfontosabb együttműködés fontosságát.

problémaköreit, hangsúlyozza

a

nemzetközi

-

Mérföldkövek a nemzetközi 1992 Rio de Janeiro: ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciája – környezetjog történetében alapja a Közös Jövőnk c. jelentés

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ri%C3%B3i_egyezm%C3%A9ny

-

Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről (27 alapelvet fektet le; kinyilvánítja a fenntartható fejlődés szükségességét; kimondja az államok közös, de differenciált felelősségét a környezetért, K+F, állampolgári részvétel, hatékony környezeti jogszabályok)

-

Feladatok a XXI. századra: (ajánlások és javaslatok)

-

Éghajlatváltozási Keretegyezmény (célja az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése, klímaváltozás kiküszöbölése)

-

Biológiai Sokféleség Egyezmény (célja a biológiai sokféleség megőrzése, elemeinek fenntartható használata, a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása)

-

Nyilatkozat az erdőkre vonatkozó elvekről (erdők fenntartható fejlődésnek megfelelő kezelése, alapelvek az erdők védelmével kapcsolatban)

-

-

-

Mérföldkövek a nemzetközi környezetjog történetében

Az ENSZ a Riói Konferencia eredményeinek nyomon követése érdekében létrehozta a Fenntartható Fejlődés Bizottságát 1992-ben -

minden évben áttekinti a konferencián elfogadott egyezmények végrehajtását

-

iránymutatást ad a kormányoknak a fenntartható fejlődés megvalósítására

2002 Johannesburg: Fenntartható Fejlődés Világkonferencia -

a Rió óta eltelt tíz évben bekövetkezett változások áttekintése – a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés terén számos előrelépés történt, de a környezeti szempontoknak a gazdasági döntések során való integrálása nem történt meg

-

Végrehajtási Terv: a Riói konferencia záródokumentumának, a Feladatok a XXI. Századra (Agenda 21) végrehajtási terve

-

Johannesburgi Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről: állásfoglalás, elvi meghatározása annak, mit tartanak a konferencia résztvevői a legfontosabbnak az elkövetkező időszakban

2012 Rio+20: ENSZ konferencia a fenntartható fejlődésről https://www.youtube.com/watch?v=QeptjbVFrKM -

az elért eredmények értékelése, a végrehajtási nehézségek és az új kihívások megvitatása

-

két fő téma: „a zöld gazdaság lehetőségei a fenntartható fejlődéssel és a szegénység felszámolásával összefüggésben” és ‚a fenntartható fejlődés intézményi keretei’

-

záródokumentum: "The Future We Want" - A jövő, amilyet szeretnénk.

-

Áttörés és kötelező erejű megállapodás nélkül.

-

Fontosabb nemzetközi 1971 Ramsar: egyezmény a nemzetköziegyezmények jelentőségű vizes területekről, környezetvédelmi különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről

-

1973 London: megelőzéséről;

egyezmény

a

hajókról

származó

szennyezések

-

1973 Washington: egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat és növényfajok nemzetközi kereskedelméről

-

1979 Bonn: egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről

-

1979 Bern: egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről

-

1979 Genf: egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről

-

1985 Bécs: egyezmény az ózonréteg védelméről

-

1989 Bázel: egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról

-

1994 Szófia: egyezmény a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről

-

A nemzetközi környezetvédelmi jog fontosabb elővigyázatosság elve alapelvei

-

megelőzés elve

-

fenntartható fejlődés elve

-

szennyező fizet elv

-

társadalmi részvétel

-

a károkért való állami felelősség elve

A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei

Elővigyázatosság elve -

„Tudományos bizonytalanság esetén a megfelelő értékelési eljárások és megelőző intézkedések alkalmazása az emberi egészség és a környezet károsodásának elkerülése céljából.” (Európai Tanács fenntartható fejlődésről szóló 2006-as stratégiája)

-

„Az elővigyázatosság alapelvére való hivatkozásról, vagy annak mellőzéséről akkor születik döntés, amikor a tudományos információ elégtelen, nem kellően meggyőző, vagy bizonytalan, és amikor annak jelei mutatkoznak, hogy a környezetre, vagy az emberek, az állatok, vagy a növények egészségére gyakorolt esetleges hatások veszélyesek lehetnek, és nincsenek összhangban a védelem választott szintjével.” (COM

2000 1.) http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=URISERV:l32042 -

a megelőzés elvéhez képest a valószínűség távolabbi szintjén érvényesül;

-

célja, hogy kockázat esetén megelőző jellegű döntéshozatallal biztosítsa a környezet magas szintű védelmét

-

lehetőséget ad védelmi intézkedések megtételére, anélkül, hogy ki kellene várni, amíg a kérdéses kockázat realitása és súlyossága teljesen bizonyossá nem válik

-

pl: azt a hulladékot, amelyről (minősítés hiányában) még nem tudható, hogy pontosan milyen hatást fejt ki a környezetre, veszélyes hulladéknak kell tekinteni; klímaváltozás (ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye) http://indavideo.hu/video/Genharc_spanyol_es_magyar_foldon

A nemzetközi környezetvédelmi jog Megelőzés elve alapelvei -

Az elv alapján az intézkedések többé már nem elsősorban azt jelentik, hogy a kárt, vagy romlást annak bekövetkezése után kell helyreállítani, ehelyett korábban kell intézkedéseket tenni, hogy megakadályozzák a kár, vagy romlás bekövetkezését.

-

az ismert és várható hatások elleni előzetes fellépést igényli

-

a lehetséges káros környezet hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni

-

több szinten érvényesül: egyrészt – a jogalkotás szintjén – magát a jogrendszert kell oly módon felépíteni, hogy ezen elv valósággá váljon, másrészt – a jogalkalmazás szintjén – azt az alternatívát (tevékenységet, technológiát, eljárást, stb.) kell választani már a tevékenység tervezése során, amelyik nem jár, vagy kisebb veszéllyel jár a környezetre nézve

-

pl: engedélyezés rendszere http://www.europarltv.europa.eu/hu/player.aspx?pid=0465adf7-9694-4854-bec4a1c40172764d

A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Fenntartható fejlődés elve -

Környezet és Fejlődés Világbizottság „Közös Jövőnk” c. jelentése (1987): „a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció képességét saját szükségletei kielégítésére”

-

a fejlődés akkor fenntartható, ha a gazdasági, környezetvédelmi dimenzió között az összhang biztosított

-

környezet védelme, társadalmi egyenlőség és összefogás, gazdasági jólét

társadalmi

és

A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Szennyező fizet elve -

A szennyező fizet elve a maga ‘eredeti’ változatában alapvetően egy gazdasági alapelv. A közgazdaságtan elmélete dolgozta ki az 1970-es években azzal a szándékkal, hogy a környezeti szennyezések költségeit meg lehessen osztani az ipar és a fogyasztók között, s ezáltal a környezet állapotát a megfelelő, kívánt szinten lehessen tartani, egyben pedig az állam által a szennyezőknek nyújtott, ún. rejtett támogatásokat, amelyek torzítják a piaci versenyt, fel lehessen számolni.

-

A szennyező fizet alapelve napjainkban alkalmazott formájában a környezetvédelmi politika egyik alapvető, iránymutató elve, amely voltaképpen azt mondja ki, hogy a szennyeződések megelőzésének, ellenőrzésének és felszámolásának költségeit a szennyező félnek kell viselnie.

-

Másként: a környezetromlásnak, kárnak és a környezet megtisztításának költségeit nem a társadalomnak kellene viselnie adókon keresztül, hanem annak a személynek, aki a szennyezést okozta.

A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Társadalmi részvétel elve -

a környezet védelme, fejlesztése, helyreállítása közös érdek, amelyben mindenki közvetlenül érintett, így a társadalom (állampolgárok és azok szervezetei) részvételi joga a döntéshozatal különböző szintjein a környezet védelmét szolgálja

-

pillérei: - információhoz való jog (aktív és passzív információhoz való jog) - részvétel a jogalkotásban

- részvétel a közigazgatási döntéshozatalban, ellenőrzésben - jogorvoslati jog, perlési jog

https://www.youtube.com/watch?v=2ts97Fuby1Y

A környezethez való jog -

ENSZ 1972 Környezetvédelmi Világkonferencia: „Az embernek alapvető joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez egy olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget, ugyanakkor pedig ünnepélyes kötelezettsége, hogy e környezetet a jelen és jövő nemzedékek számára megóvja és javítsa”.

-

1992 Riói Nyilatkozat: „Az emberek állnak a fenntartható fejlődés középpontjában. Joguk van az egészséges és produktív életre a természettel harmóniában”.

-

Elemei:

-

-

egészséges környezethez való jog

-

biztonságos környezethez való jog

-

zavartalan környezethez való jog

-

esztétikus környezethez való jog

Magyarország Alaptörvénye: -

XX. cikk

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

-

XXI. cikk

(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni. http://projektjeink.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/e-learning/alaptorveny_birok/at_szabadsag/lecke10_lap1.html

Az Unió környezetvédelmi joga https://www.youtube.com/watch?v=APqIcseL_B8 Az Alapító Szerződések -

ESZAK-t létrehozó Párizsi Szerződés (1951. ápr.18.-1952. júl.25.)

-

EGK-t (EK) létrehozó Római Szerződés

-

EURATOM-t létrehozó Római Szerződés (1957.márc.25-1958.jan.1.)

Az Európai Közösségeket létrehozó alapító szerződések eredetileg nem tartalmaztak a környezetvédelemre vonatkozó célkitűzéseket, sem egyéb, a környezeti politikával foglalkozó rendelkezéseket.

Mivel az EK-nak nem volt közösségi szintű környezeti politikája, így a tagállamok a környezeti problémákra önállóan, egymástól függetlenül igyekeztek megoldást találni. A környezetszennyezés határokat nem ismerő volta, valamint az eltérő környezetvédelmi előírások okozta kereskedelem-korlátozó hatások érlelték a közösségi fellépést, amihez az ENSZ 1972-ben „Az ember és a környezet” címmel Stockholmban rendezett konferenciája – a nemzetközi szintű környezetvédelmi együttműködés első nagy állomása – is hozzájárult.

Az Unió környezetvédelmi joga Környezeti politika és fellépés kialakulása: -

kifejezett szerződési felhatalmazás nélkül

-

EK Szerződés 100.cikk - tagállamok eltérő környezetvédelmi előírásai

-

-

termékek-tagállamok közötti kereskedelem

-

létesítmények – költségeken keresztül versenytorzító hatás

EK Szerződés 308. cikk

100. cikk A Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag irányelveket fogad el a tagállamok olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére, amelyek közvetlenül érintik a közös piac megteremtését vagy működését. 308. cikk Ha a Közösség fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy a közös piac működése során a Közösség valamely célkitűzése megvalósuljon, és e szerződés nem biztosítja a szükséges hatáskört, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag meghozza a megfelelő rendelkezéseket.

Az Unió környezetvédelmi joga Egységes Európai Okmány (1986)

Lényeges változások: -

a környezeti politika Alapszerződésbe való beemelése, így közvetlen jogalapot teremtett a közös környezetpolitikai intézkedések számára

-

a közösségi törvényhozás szabályozása, amelyek:

jogkörébe

tartozik

mindazon

-

a környezet állapotának védelmét, fenntartását, javítását szolgálják

-

védik az emberek egészségét

-

biztosítják a természeti erőforrások ésszerű használatát

kérdések

-

a legkisebb szigor klauzulájának megjelenése: „bármely tagállam a jelen Szerződéssel összeegyeztethető szigorúbb védelmi szabályokat tartson fenn, vagy vezessen be”

-

szubszidiaritás alapelve: az Európai Közösség szintjén csak akkor hozhatók környezetvédelmi intézkedések, ha a célok valamilyen okból nemzeti, vagy regionális szinten hozott intézkedésekkel nem valósíthatók meg, vagy a közös fellépés hatékonyabban megvalósítható https://www.youtube.com/watch?v=s5G-8pAbuNg

Az Unió környezetvédelmi joga Maastrichti Szerződés (1992) -

a szerződés preambuluma kiemeli a környezetvédelem integrációs szerepét (a környezetvédelem integrációs szerepe a Szerződés preambuluma alapján abban jelenik meg, hogy a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági és társadalmi haladást a környezetvédelem feltételei között kívánja elősegíteni)

-

a Közösség céljai közé emeli a fenntartható fejlődést

-

a szubszidiaritás általános elvvé válása („A Közösség az e szerződésben ráruházott hatáskörök és a számára kijelölt célkitűzések keretén belül jár el. Azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elvének megfelelően a Közösség csak akkor és annyiban jár el, amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók. A Közösség intézkedései nem léphetik túl az e szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket.”)

-

a Szerződés bővítette a Közösség környezeti politikai hatáskörét is, amikor kiterjesztette a közösségi cselekvést a földrendezési politika, a város-és vidéktervezés, valamint az energia-politika kérdéseire https://www.youtube.com/watch?v=GD0moAiq22k

Az Unió környezetvédelmi joga Amszterdami Szerződés (1996) -

jegyzőkönyvet csatolt az Európai Közösséget alapító szerződéshez a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról

-

integráció elvének erősödése (az integráció alapelvét beemelte a Közösség céljainak eléréséhez szükséges politikákat és tevékenységeket felsoroló 3. cikk rendelkezései közé)

-

egyszerűsítette a környezetvédelmi aktusok döntéshozatali rendszerét

Az Unió környezetvédelmi joga -

Nizzai Szerződés (2001)

-

Lisszaboni Szerződés (2007) -

kimondja: az Unió célkitűzései közé tartozik Európa fenntartható fejlődésének elősegítése

-

megerősíti, hogy a fenntartható fejlődés kiemelten fontos célkitűzést jelent az Unió külkapcsolatainak alakítása során is

-

a környezet minőségének megőrzése és védelme mellett annak javítását is hangsúlyozza

-

a Lisszaboni Szerződés következtében a magas fokú környezetvédelemhez való jog az európai uniós polgárok alapjogának minősül

-

további újdonsága az éghajlatváltozás fogalmának beemelése az Európai Unióról szóló Szerződésbe, rámutatva ezzel a jelenség kiemelkedő fontosságára tagállami és közösségi szinten egyaránt

Akcióprogramok https://www.youtube.com/user/EUEnvironment

A hazai környezetvédelmi jog története -

Széttagoltság, az egyes környezeti elemek elkülönült védelme

-

1976. évi II. törvény az emberi környezet védelméről

-

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK -

A törvény célja

-

A törvény hatálya

-

Alapfogalmak

-

A környezet védelmének alapelvei

-

Az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás

-

Felelősség

-

Együttműködés

-

Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság

1995. évi LIII. törvény a környezet II. Fejezet védelmének általános szabályairól A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME ÉS AZ ELEMEKET VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK -

A környezeti elemek egységes védelme

-

A föld védelme

-

A víz védelme

-

A levegő védelme

-

Az élővilág védelme

-

Az épített környezet védelme

-

Veszélyes anyagok és technológiák

-

Hulladékok

-

Zaj és rezgés

-

Sugárzások

-

Közös szabályok

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól III. Fejezet A KÖRNYEZET VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG -

Az állam környezetvédelmi tevékenysége

-

Az Országgyűlés környezetvédelmi tevékenysége

-

A Nemzeti Környezetvédelmi Program

-

A Kormány környezetvédelmi tevékenysége

-

A környezetvédelemért felelős miniszter feladatai

-

A környezetvédelem érvényesítése a szabályozásban és más állami döntéseknél

-

Országos Környezetvédelmi Tanács

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól IV. Fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI V. Fejezet

A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA -

A környezetvédelem tervezési rendszere

-

A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer

-

Környezetvédelmi információs rendszer és tájékoztatás

-

Környezeti adatok bejegyzése egyéb nyilvántartásokba

-

Környezetvédelmi kutatás, műszaki fejlesztés

-

Környezeti nevelés, képzés, művelődés

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól VI. Fejezet A KÖRNYEZETVÉDELEM GAZDASÁGI ALAPJAI -

Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat

-

Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok

-

A környezet használata után fizetendő díjak

-

Környezetterhelési díj

-

Igénybevételi járulék

-

Termékdíj

-

Betétdíj

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

VII. Fejezet

A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS

-

A környezetvédelmi igazgatás

-

Adatkezelés

-

A környezetvédelmi hatósági együttműködés

-

A környezethasználat feltételei és hatósági engedélyezése

-

Előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció

-

A környezeti hatásvizsgálati eljárás

-

Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás

-

Határozatok

-

Az egybefoglalt környezethasználati engedély

-

A környezethasználat bejelentése

-

Környezetvédelmi felülvizsgálat

-

A környezetvédelmi teljesítményértékelés

-

A felülvizsgálat és a teljesítményértékelés közös szabályai

-

Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS)

-

Változás-bejelentési kötelezettség, ellenőrzés

-

Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítése

-

Határértékek

-

A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályai

-

Szakértői tevékenység

-

Végrehajtható határozatok

-

Eljárási költségek

-

Felügyeleti díj

1995. évi LIII. törvény a környezet VIII. Fejezet védelmének általános szabályairól A NYILVÁNOSSÁG RÉSZVÉTELE A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN A környezetvédelmi egyesületek jogai IX. Fejezet FELELŐSSÉG A KÖRNYEZETÉRT -

A jogi felelősség általános alapja

-

Közigazgatási jogi felelősség

-

Kártérítési felelősség

-

Környezetvédelmi bírság

-

Környezetvédelmi megbízott

-

Az ügyész szerepe a környezetvédelemben

X. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK