A kompetenciamérés értékelése: 2015. évi kompetenciamérés 2008 óta van lehetőség arra, hogy az iskol{k a kompetenciamérések eredményeit saj{t kor{bbi eredményeikkel, illetve m{s iskol{k eredményeivel összehasonlíts{k. Ha összevetjük a 2015-ös matematika kompetenciamérés iskolai eredményét a 2008-as (az eddigi legjobb) eredménnyel, meg{llapíthatjuk, hogy a két eredmény összemérhető. A 2008-as és 2014-es mérési eredmény ut{n a 2015-ös lett a harmadik legjobb eredménye az iskol{nak. A szövegértés eredményekben ezzel szemben a kor{bbi évek folyamatos javul{sa ut{n 2015-ben – reményeink szerint {tmenetileg –visszaesés mutatkozik. A mérés adatai: A mérésben részt vevők adatai sz{mokban kifejezve. (1. t{bl{zat) 1. t{bl{zat: A képzési hely létsz{m adatai
A 2015-ös mérésre a szokottn{l kevesebben hozt{k vissza a csal{di h{ttért felmérő kérdőívet. amelynek kitöltése egyébként nem kötelező. Ennek ellenére m{s hasonló iskol{k csal{di h{ttér indexeivel összehasonlítva, iskol{nknak szignifik{nsan jobb a mutatója. (2. t{bl{zat) 2. t{bl{zat: A telephely eredménye a tanulók CSH-indexének tükrében
A 10. évfolyamon 101 tanuló rendelkezett 2013-as, azaz 8. oszt{lyos eredménnyel is. E tanulók h{ttér indexe, képzési típusa alapj{n kalkul{lt v{rható eredményeinek és elért eredményüknek összehasonlít{sa azt mutatja, hogy di{kjaink teljesítménye nem tér el szignifik{nsan. Sem jobb, sem rosszabb nem lett. (3. t{bl{zat) 3. t{bl{zat: A telephely eredménye a tanulók kor{bbi eredményének tükrében
Mindkét kompetenciaterületen fontos mutató, hogy az adott iskol{ban h{nyan teljesítenek alapszint alatt (4. képességszint), illetve az iskola mért di{kjainak h{ny sz{zaléka nem éri el a minimum szintet. Alapszint alatt mindig van egy-két di{kunk, de a minimum szintet minden tanuló teljesíti. (4. t{bl{zat)
4. t{bl{zat: Az alapszintet el nem érő tanulók ar{nya (%)
5. t{bl{zat: A minimum szintet el nem érő tanulók ar{nya (%)
Ezut{n az egyes kompetenciaterületek elemzése következik. Mivel a mérés sor{n a di{kok először a szövegértés feladatokat végezték el, majd a matematika feladatsorok megold{sa következett, az elemzésben is ezt a sorrendet tartjuk. Az elemzés sor{n először orsz{gos összehasonlít{sban, majd megyei szinten, végül oszt{lyonként történő összehasonlít{sban nézzük meg di{kjaink eredményét. Szövegértés kompetencia: A kor{bbi eredmények tükrében ennek az évfolyamnak a szövegértés kompetenci{ja visszaesést mutat az előző évekhez viszonyítva. (6.t{bl{zat) 6. t{bl{zat: Szövegértés kompetencia eredményének alakul{sa az adott iskol{ban 2010
1858
(1834;1880)
2011
1846
(1830;1866)
1846
(1830;1866)
2008
1845
(1828;1862)
1845
(1828;1862)
2009
1824
(1801;1845)
1824
(1801;1845)
1824
(1801;1845)
2014
1823
(1797;1845)
1823
(1797;1845)
1823
(1797;1845)
2007
1818
(1767;1865)
1818
(1767;1865)
2013
1815
(1793;1835)
1815
(1793;1835)
2012
1790
(1764;1813)
2015
1785
(1764;1814)
L{tható, hogy a leggyengébb eredmény sem tér el szignifik{nsan a legtöbb év eredményétől. Szignifik{nsan jobb eredményt csak 2008-ban, 2010-ben és 2011-ben ért el az iskola. Az adott évi eredmények ut{ni oszlopban az adott évi eredményhez tartozó konfidencia-intervallum tal{lható (megbízhatós{gi). A megbízhatós{gi intervallumok oly mértékben összeérnek, hogy nehezen {llapítható meg az a hat{r, hogy mikor szignifik{nsan eltérő két mérési adat. Orsz{gos összehasonlít{sban tekintve iskol{nk adatai nem tűnnek kifejezetten gyengének, a hasonló nagy gimn{ziumokkal összehasonlítva sem. (1. diagram)
1. diagram: A szignifik{nsan jobban, hasonlóan illetve gyengébben teljesítő telephelyek sz{ma és ar{nya (%)
Gimn{ziumunk a hasonló nagys{gú és képzési területű iskol{k között így is előkelő helyen szerepel. (7. t{bl{zat) 7. t{bl{zat: A telephely eredményeinek összehasonlít{sa m{s iskol{k eredményeivel 2008-tól szövegértés
2015.
2014.
2013.
2012.
2011.
2010.
2009.
2008.
Gimn
24
7
15
20
9
9
12
7
Nagy-Gimn
17
5
9
15
3
4
7
2
Min.
1412
1393
1329
1384
1432
1493
25%
1701
1731
1745
1709
1772
1763
Átlag
1785
1823
1815
1790
1846
1858
1824
1845
75%
1883
1911
1896
1882
1938
1951
Max.
2125
2155
2029
2023
2105
2149
A t{bl{zatban l{tható, hogy adott szempontok szerint melyik év volt a legjobb az eddigi mérések sor{n. Eddig a legkiemelkedőbb a 2008-as év volt, amelyhez a legink{bb a 2014-es di{kok eredményei közelítenek. Az orsz{gos összehasonlít{s alapj{n elmondható, hogy az iskola tov{bbra is jól teljesít. Az egyes évek összevetéséből nem lehet megalapozott következtetést levonni az intézményben folyó munka hatékonys{g{t illetően, hiszen évről évre v{ltozik a di{kok összetétele, és az egyes évfolyamok teljesítménye még azonos tan{rok esetén sem lesz ugyanolyan. Mivel azonban a tan{rok is cserélődnek, még nehezebb összehasonlít{st végezni a kor{bbi évekkel. (8. t{bl{zat)
8. t{bl{zat: A telephely eredményének összehasonlít{sa orsz{gos eredményekkel
Az al{bbi t{bl{zat a Bolyai teljesítményét veti össze B{cs-Kiskun megye gimn{ziumaival. 9. t{bl{zat: A telephely eredményének összehasonlít{sa iskolai szinten megyei iskol{kkal Iskola
évf.
B{nyai
8
1841
III. Béla
6
1834
1834
Móra
6
1811
1811
1811
Katona
6
1809
1809
1809
1809
Katona
4
1798
1798
1798
1798
REFI
6
1796
1796
1796
1796
Bolyai
4
1785
1785
1785
Szil{dy
4
1779
1779
1779
1779
REFI
4
1774
1774
1774
1774
Szil{dy
8
1763
1763
1763
1763
Bibó
6
1737
1737
1737
III. Béla
4
1733
1733
1733
Móra
4
1732
1732
Kod{ly
4
1727
1727
PIÁR
4
1715
1715
Bibó 4 1697 Az egy oszlopban lévő eredmények szignifik{nsan nem térnek el egym{stól. Az adatok alapj{n leszűrhetjük, hogy míg a kor{bbi években csak a 6 és 8 évfolyamos képzési struktúr{jú iskol{k szerepeltek a miénk előtt, 2015-ben van jobb eredményt mutató hasonló 4 évfolyamos képzést adó gimn{zium is, igaz az eltérés nem szignifik{ns. Mivel a 6 és 8 évfolyamos gimn{ziumok tananyagfeloszt{sa nem annyira feszes, több idő jut a szövegértés fejlesztésére, főként az alsóbb évfolyamokon. Ezzel ellentétben a 4 évfolyamos gimn{ziumokba érkező di{kok fejlesztése mind életkorukból, mind a tantervi tartalom terjedelméből következően nagyobb nehézségekbe ütközik. Ha mindezt lebontjuk az iskol{k oszt{lyaira, és a medi{nra nézve hasonlítjuk össze az oszt{lyok eredményeit, akkor pontosan követhetjük, hogy az egyes oszt{lyaink a megye többi gimn{zium{nak oszt{ly{hoz képest hol tartanak. (Medi{n = a di{kok eredményeinek növekvő sorrendbe helyezése, és az adatok középső elemét/elemeit tekintve, elmondhatjuk, hogy ugyanannyi di{k eredménye jobb és rosszabb az adott értéknél. L{thatjuk a legrosszabb és legjobb eredményt is.) (10. t{bl{zat)
10. t{bl{zat: Az iskola oszt{lyainak összehasonlít{sa a megye többi intézmények oszt{lyaival Oszt{ly
jel
min-Sz
medián-Sz
max-Sz
1.
III.Béla/Baja
B/6
1630
1859
2146
2.
B{nyai
A/8
1697
1852
2072
3.
Katona
C/4
1574
1852
1983
4.
Bolyai
B/4
1607
1840
2045
5.
Móra/Kkfh
A/4
1597
1837
1989
6.
Bolyai
C/4
1600
1833
2013
7.
REFI
A/6
1605
1822
1943
8.
Szil{dy/Kkh
A/8
1423
1820
2101
9.
B{nyai
B/8
1544
1817
2056
10.
Katona
A/6
1424
1812
2013
17.
Bolyai
D/4
1565
1781
2125
35.
Bolyai
A/4
1412
1644
1868
A t{bl{zat viszont arra a tényre is r{mutat, hogy azok az oszt{lyok melyekben a medi{n jobb, mint a mi iskol{nk oszt{lyaiban, a leggyengébb eredmények rosszabbak, mint a mi oszt{lyainkban. Iskol{nk oszt{lyai teh{t homogénebbek, így az oktat{s és tov{bbi fejlesztés hatékonyabb lehet. Összességében ugyan az iskola jelenlegi di{kjainak szövegértési kompetenci{ja elmarad az előző évek eredményeitől, azonban a megye többi gimn{ziuma is hasonló problém{kkal küzdhet, hiszen nem értek el kiugróan jobb eredményt. A szövegértési kompetencia alakul{s{t jelentősen befoly{solja, hogy a di{kok egyre kevesebbet olvasnak, nem csak kötelező irodalmat, de egyéb sajtóanyagot is. Olvas{si gyakorlatuk {ltal{ban internetes szöveges inform{ciókra szorítkozik, melyek stílusa és nyelvhelyessége gyakran hagy kív{nnivalót maga ut{n. Matematika kompetencia: A matematika kompetencia mérése a szövegértéssel ellentétben sokkal eredményesebb. Az iskola eddigi teljesítményét tekintve a harmadik legjobb eredményt produk{lta az évfolyam, ennél jobb csak egy évvel kor{bban, illetve 2008-ban volt. (11. t{bl{zat) 11. t{bl{zat: Matematika kompetencia eredményének alakul{sa az adott iskol{ban 2008
1885
(1869;1899)
2014
1871
(1850;1893)
1871
(1850;1893)
2015
1869
(1844;1897)
1869
(1844;1897)
2009
1859
(1836;1875)
1859
(1836;1875)
1859
(1836;1875)
1844
(1826;1869)
1844
(1826;1869)
2012
2007
1844
(1769;1871)
1844
(1769;1871)
2010
1838
(1805;1861)
1838
(1805;1861)
2011
1822
(1801;1847)
2013
1821
(1800;1845)
Az adatok tükrében megfigyelhető, hogy a matematika kompetencia eredményei között igaz{n szignifik{ns eltérés alig mutatható ki, tov{bb{ egy-egy kiemelkedő év ut{n szinte törvényszerűen mindig van egy kis visszaesés, így a 2014-es kiugró eredmény ut{n most némi teljesítménycsökkenés tapasztalható, és nagy biztons{ggal előre jelezhető, hogy a 2016-os év eredménye jobb lesz, mint a 2015-ös. Az iskola jelenlegi eredményét nemcsak az előző évekével összevetve tekinthető jónak, hanem orsz{gos összehasonlít{sban és m{s gimn{ziumok tükrében is. (2. diagram) 2. diagram: A szignifik{nsan jobban, hasonlóan illetve gyengébben teljesítő telephelyek sz{ma és ar{nya
Az eredmény a hasonló nagys{gú és képzési területű iskol{k között előkelő helyen szerepel, {m ha összevetjük a kor{bbi évekkel, l{thatjuk, hogy m{r volt példa jobb teljesítményre is. (12. t{bl{zat) 12. t{bl{zat: A telephely eredményeinek összehasonlít{sa m{s iskol{k eredményeivel 2008-tól matematika
2015.
2014.
2013.
2012.
2011.
2010.
2009.
2008.
2007.
Gimn
9
8
28
18
29
18
12
12
45
Nagy-Gimn
6
5
17
12
15
11
9
4
Min.
1454
1525
1492
1483
1339
1453
25%
1754
1718
1736
1767
1725
1726
Átlag
1869
1871
1821
1844
1822
1838
1859
1885
75%
1982
1996
1923
1948
1924
1961
Max.
2275
2262
2283
2250
2237
2140
1844
A t{bl{zatban l{tható, hogy melyik év volt a legjobb az eddigi mérések sor{n. A legkiemelkedőbb eddig a 2008-as év volt, amelyhez a 2014-es di{kok eredményei közelítenek a legink{bb, s amelytől a 2015-ös eredmény is alig marad el. Az orsz{gos összehasonlít{s azt mutatja, hogy az iskola most is kiv{lóan teljesített. Az egyes évek összevetéséből nem lehet megalapozott következtetést levonni az intézményben folyó
munka hatékonys{g{t illetően, hiszen évről évre v{ltozik a di{kok összetétele, és az egyes évfolyamok teljesítménye még azonos tan{rok esetén sem lesz ugyanolyan. Mivel azonban a tan{rok is cserélődnek, még nehezebb összehasonlít{st végezni a kor{bbi évekkel összefüggésben. A di{kok motiv{lts{ga is meghat{rozó lehet, olykor a sikeres érettségire való felkészítés is „nagy kihív{s” az oszt{lyt vagy a csoportot tanító tan{r sz{m{ra. (13. t{bl{zat) 13. t{bl{zat: A telephely eredményének összehasonlít{sa orsz{gos eredményekkel
A következő t{bl{zat a Bolyai eredményét veti össze B{cs-Kiskun megye tov{bbi gimn{ziumaival. 14. t{bl{zat: A telephely eredményének összehasonlít{sa iskolai szinten megyei iskol{kkal Iskola évf. B{nyai 8 1911 Katona 6 1882 1882 Móra Bolyai
6 4
1878 1869
1878 1869
REFI
6
1850
1850
1850
Katona
4
1849
1849
III.Béla Bibó
6 6
1849 1813
1849 1813
1849 1813
Szil{dy
8
1808
1808
Szil{dy
4
1798
1798
1798
REFI
4
1787
1787
1787
III.Béla
4
1772
1772
Móra Bibó
4 4
1755 1748
1755 1748
Kod{ly
4
1747
1747
PIÁR 4 1737 Az egy oszlopban lévő eredmények szignifik{nsan nem térnek el egym{stól. A t{bl{zat alapj{n meg{llapítható, hogy 2015-ben sem v{ltozott a helyzet a kor{bbi évekhez képest, csak a 6 és 8 évfolyamos képzést adó iskol{k szerepelnek iskol{nk előtt, a 4 évfolyamos gimn{ziumi képzést adó iskol{k közül csak egy iskola eredménye nem mutat szignifik{ns eltérést, a többinél a Bolyai eredménye szignifik{nsan jobb. Mivel a 6 és 8 évfolyamos gimn{ziumok tananyagfeloszt{sa nem annyira feszes, több idő jut a matematikai kompetencia fejlesztésére, főként az alsóbb évfolyamokon. Ezzel ellentétben a 4 évfolyamos gimn{ziumokba érkező di{kok fejlesztése mind életkorukból, mind a tantervi tartalom terjedelméből következően nagyobb nehézségekbe ütközik.
A 15. t{bl{zat mutatja, hogy ha az eredményeket az iskol{k egyes oszt{lyaira bontjuk le, és összehasonlítjuk a medi{nra nézve, akkor oszt{lyaink a megye többi gimn{ziumi oszt{ly{hoz képest hol tartanak. (Medi{n = a di{kok eredményeinek növekvő sorrendbe helyezése, és az adatok középső elemét/elemeit tekintve, elmondhatjuk, hogy ugyanannyi di{k eredménye jobb és rosszabb az adott értéknél. L{thatjuk a legrosszabb és legjobb eredményt is.) 15. t{bl{zat: Az iskola oszt{lyainak összehasonlít{sa a megye többi intézmények oszt{lyaival Oszt{ly
jel
min-M
medián-M
max-M
1.
Bolyai
C/4
1647
1958
2275
2.
B{nyai
A/8
1705
1956
2207
3.
Katona
B/6
1754
1933
2202
4.
Bolyai
B/4
1624
1913
2074
5.
REFI
D/4
1464
1900
2050
6.
Móra/Kkfh
E/6
1676
1878
2089
7.
Bolyai
D/4
1454
1877
2175
8.
Szil{dy/Kkh
A/8
1607
1874
2026
9.
Katona
D/4
1698
1872
2100
10.
III.Béla/Baja
B/6
1653
1871
2246
33.
Bolyai
A/4
1479
1737
2071
Az adatokból az a következtetés vonható le, hogy a középső di{k teljesítménye alapj{n (medi{n), a legjobb 10 oszt{ly eredménye között h{rom oszt{lyunk is szerepel. Ha az egyes oszt{lyok leggyengébb eredményét nézzük, egy oszt{lyunknak van egy kis lemarad{sa, de a legjobb eredményeket figyelembe véve, ott is van nagyon jó képességű di{k. Összességében a sok éves eredmények tükrében iskol{nk teljesítménye jónak tekinthető, hiszen a megye többi gimn{ziuma közül csak h{rom eredménye jobb, s a különbség maga nem jelentős. Iskolán belül az osztályok összehasonlítása: Elmondható, hogy ezeken a méréseken m{r évek óta iskol{nk C oszt{lyai szerepelnek a legjobban, amely 2015-ben sem volt m{sként. Ezt t{masztj{k al{ a következő t{bl{zatok. Először nézzük a szövegértés kompetenci{t. (16. t{bl{zat) 16. t{bl{zat: Oszt{lyok összehasonlít{sa a telephelyen 2015 A 17 1660,06 D 30 1778,93 B 33 1820,61 C 28 1836,57 A t{bl{zatból egyértelműen kiderül, hogy a C oszt{ly eredménye volt a legjobb, {m nem szignifik{ns az eltérés a B, illetve D oszt{lytól. Szignifik{nsan csak az A oszt{ly eredménye tér el. Mivel magyar{zható ez? Nézzük meg a kor{bbi eredmények tükrében és egyéb „v{ltozók” figyelembe vételével milyen eredmény volt előre jelezhető.
A következő t{bl{zat utolsó oszlopa a megírt dolgozatok eredményeinek és v{rható eredmények különbségének az {tlag{t mutatja meg. Ha az érték negatív lenne, akkor azt mondhatn{nk, hogy di{kjaink fejlődése „visszafejlődés”. Null{s {tlag esetén nincs fejlesztés, pozitív érték esetén beszélhetünk az iskola fejlesztő hat{s{ról. (17. t{bl{zat) 17. t{bl{zat: Oszt{lyok összehasonlít{sa v{rható értékek alapj{n v{rt A 16 1634,88 21,75 D 30 1726,83 52,10 B 33 1747,29 67,36 C 28 1760,26 79,63 Érdekes, hogy a legnagyobb fejlődés szintén a C oszt{lyban mérhető le! Figyeljük meg a t{bl{zatot di{konként, oszlopdiagramon {br{zolva! A vízszintes tengely fölött lévő oszlopok a pozitív v{ltoz{st, a tengely alattiak pedig a negatív v{ltoz{st mutatj{k! Ha valaki sokat fejlődött, nem biztos, hogy kiugróan jó eredményt ért el, de az biztos, hogy mag{hoz képest jobbat. Aki a tengely alatt van, lehet, hogy jó képességű, csak a csoport nem olyan, melyben optim{lisan tudna fejlődni! A sötétkékkel jelzett di{kok szignifik{nsan jobban, vagy rosszabbul teljesítettek a tőlük v{rt szinthez képest! (3. diagram) 3. diagram: Az iskola „hozz{adott” értékének szemléltetése
Most tekintsük {t a matematika kompetencia oszt{lyonkénti alakul{s{t! (18. t{bl{zat) 18. t{bl{zat: Oszt{lyok összehasonlít{sa a telephelyen osztaly Matematika - 2015 A 17 1745,94 D 31 1838,48 1838,48 B 33 1889,76 1889,76 C 28 1950,86 Itt m{r l{tható, hogy a D oszt{ly eredménye nem tér el szignifik{nsan az A oszt{lytól, de azt meg kell jegyeznünk, hogy a D jelű oszt{ly egy évig nem tanult olyan mélységben matematik{t, mint az A oszt{ly. A C jelű oszt{ly eredménye pedig itt is kiemelkedő a többi viszonylat{ban.
Érdemes itt is megvizsg{lni, hogy az előrejelzés mit v{rt el az adott oszt{lyoktól! (19. t{bl{zat) 19. t{bl{zat: Oszt{lyok összehasonlít{sa v{rható értékek alapj{n oszt{ly Matematika - v{rt különb A 17 1718,19 29,5 D 31 1779,52 1779,52 59,0 B 33 1822,21 1822,21 61,1 C 28 1897,07 69,3 A v{rt eredmények teh{t ugyanazt mutatj{k, amit egyébként a di{kok teljesítettek. Nagyon ígéretes, hogy a D, a B és a C jelű oszt{lyok a v{rható értékeknél jelentősen jobban teljesítettek. Nem lehet panaszunk ilyen értelemben az A oszt{lyra sem. A végén még nézzük meg, hogy a matematika kompetenciaterületen a v{rt értékekhez képest milyen lett a hozz{adott érték! (4. diagram) 4. diagram: Az iskola „hozz{adott” értékének szemléltetése
Összegzés Di{kjaink tov{bbi segítségre szorulnak szövegértés kompetenci{juk javít{s{ban. Ez hozz{j{rulhat az eredményesebb tanul{shoz és a sikeresebb érettségihez. A matematika kompetencia javít{s{t is elv{rhatjuk az {llandó fejlődés szellemében, de mindenképp arra kell törekednünk, hogy az eddig elért szintet tartani tudjuk.
