KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE
ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ülésére
Tárgy:
Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek érvényesülésérıl, a megye aktuális területrendezési feladatairól
Elıterjesztı:
Popovics György elnök
Elıadó:
Pengı Julianna megyei fıépítész
1
Tisztelt Közgyőlés!
A Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Intézkedési Javaslatairól szóló 184/2005 (XI. 29.) számú közgyőlési határozat 3. pontja szerint: „A megyei fıépítész évente beszámol a Közgyőlésnek arról, hogy a településrendezési tervhez kapcsolódó tervtanácsi munkában és más területrendezési, államigazgatási véleményezési eljárások során hogyan érvényesülnek a megyei területrendezési terv követelményei.” I. A megye településrendezési tervi ellátottsága A megye legfontosabb területrendezési feladata a megyei területrendezési terv elkészíttetése és elhatározásainak érvényre juttatása a települési tervek véleményezése során. Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Terve (KEMTrT) 2005. szeptember 29-én a Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Szabályzatáról szóló 22/2005. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelettel, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Területrendezési Irányelvekrıl és Ajánlásokról szóló 183/2005 (XI. 29.) számú és a Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Intézkedési Javaslatairól szóló 184/2005 (XI. 29.) számú közgyőlési határozattal került elfogadásra. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a terv elhatározásai bekerültek a településtervezéssel foglalkozó önkormányzati vezetık és szakemberek napi gyakorlatába, nagyrészt elfogadják a terv alapján adott javaslatainkat. Komárom-Esztergom megye településeinek rendezési tervi ellátottsága kiemelkedıen jó. Megyénkben mind a tizenegy város rendelkezik hatályos településszerkezeti tervvel. A községek közül is csupán négy településen nincs még az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint készült rendezési tervek, de valamennyi helyen folyamatban van a tervezés. Az érvényes rendezési tervvel rendelkezı településeken is folyik településrendezési tevékenység. Elsısorban a városokra jellemzı, hogy a szabályozási terveket és a helyi építési szabályzatot nem készíttették el egy ütemben a település egészére. Ezeken a helyeken vagy elıre meghatározott területegységekre, ütemezetten készül helyi építési szabályzat és szabályozási terv (Esztergom), vagy elsısorban a szerkezeti tervben funkcióváltásra kijelölt, frekventált területek szabályozására fektetik a hangsúlyt (Tatabánya, Dorog). A településrendezési terveknek követniük kell a település fejlesztési elképzeléseinek alakulását, fejlıdését, változását. A megyei területrendezési tervvel való ütközés legtöbb esetben a zöldmezıs ipari fejlesztések tekintetében keletkezik. A megyei terv kimondja, hogy a gazdasági területek túlkínálatát el kell kerülni, ugyanakkor a települések nehezen tudnak ellenállni a jelentkezı befektetıknek. A régebben készült tervek a változó gazdasági – társadalmi környezet hatására szorulnak felülvizsgálatra. A tervkészítés során van mód feltárni a tervezett hasznosítás várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait is, ezért fontos, hogy az egyeztetés nyílt módon, és a törvényi határidık betartásával történjen. Ez évben szeptember 15-ig 45 db települési rendezési tervet vetettünk össze a megyei terv követelményeivel, a Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Szabályzatáról szóló 22/2005. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelettel ellentétes igény nem merült fel, azonban a megyei területrendezési terv és az Országos Területrendezési Terv (továbbiakban: OTrT) közötti eltérések miatti egyeztetés több esetben is szükségessé vált.
2
II. A megyei területrendezési terv felülvizsgálata A megyei területrendezési terv alapvetı funkciója az Országos Területrendezési Tervben kijelölt térségi területfelhasználási kategóriák, mőszaki infrastrukturális elemek és egyedi létesítmények, illetve az országos övezetek megjelenítése és pontosítása, valamint a megyei szintre tartozó térszerkezeti elemek és övezetek meghatározása. Ezzel teremt lehetıséget az egyes települések rendezési terveinek orientálására és összehangolására. A területrendezési terv tehát hosszú- és nagytávlatú jövıképet vázol fel, ahol a területfelhasználás és a mőszaki infrastrukturális hálózatok jövıképnek megfelelı, adott idıszakban történı konkrét megvalósulása a különbözı ágazati és területi fejlesztési dokumentumokban meghatározott idıszakban és pénzügyi eszközök felhasználásával történik. Az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2008-ban módosított 2003. évi XXVI. törvény sok új elemet tartalmaz mind a térségi szerkezeti tervben alkalmazandó térségi területfelhasználási kategóriák, mind pedig a térségi övezetek tekintetében. A területi folyamatok alakulása és az új jogszabályi környezet szükségessé tette a megyei területrendezési terv komplex felülvizsgálatát. A törvény ennek elvégzésére 2011. december 31-i határidıt adott. A tervezési folyamat a szükséges egyeztetésekkel mintegy 14 hónapot vehet igénybe, becsült költsége bruttó 25 mFt. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NFGM) a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérıl szóló 2009. évi CXXX. törvény 1. sz. melléklet XV. Fejezet 25. címszám, 4. alcímszám, 1. jogcímcsoport Területrendezés elıirányzat kerete terhére, (melynek összege 120MFt), a területrendezési elıirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 12/2010. (IV. 7.) NFGM rendelet alapján pályázatot hirdetett a megyei területrendezési tervek készítése, módosítása és érvényesítése támogatásának elnyerésére. E forrásra a Közgyőlés 100/2010 (V. 29.) számú határozatának megfelelıen 2010. június 15-én benyújtottuk pályázatunkat. A Belügyminiszter 2010. augusztus 13-án kelt döntése értelmében megyénk 10.590.000.- Ft, azaz tízmillió-ötszázkilencvenezer forint bruttó összegő támogatásban részesül, mely a becsült bruttó összköltség 42%-a. A tervet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeirıl, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet elıírásainak megfelelıen kell elkészíteni. A tervezés folyamata a következı lépésekbıl áll:
Tervezı megbízása Elıkészítı fázis – Vizsgálatok és megalapozó munkarészek elkészítése Javaslattevı fázis –Jóváhagyandó munkarészek elkészítése közgyőlési véleményezésre Javaslattevı fázis –Jóváhagyandó munkarészek véleményezési anyagának összeállítása, kiküldése Javaslattevı fázis – A beérkezı vélemények alapján közgyőlési egyeztetési anyag elkészítése Elfogadási fázis anyagának összeállítása, állami fıépítészi és miniszteri állásfoglalás beszerzése Közgyőlési jóváhagyás (rendeletalkotás) Az elfogadott terv dokumentálása, és közzététele
A területrendezési terv 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet szerinti részletes tartalmi követelményeit az elıterjesztés melléklete tartalmazza.
3
III. Tájékoztató a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérıl szóló 2005. évi LXIV. törvény módosításáról A Belügyminisztérium, mint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium jogutódja elkészíttette a PESTTERV Pest Megyei Terület- Település- és Környezet Tervezı és Tanácsadó Kft. közremőködésével a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérıl szóló 2005. évi LXIV. törvény módosításának tervezetét. Ennek egyeztetési dokumentációját számunkra véleményezés céljából megküldték. A Budapesti Agglomeráció - mint azt a hatályos, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérıl szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT) indoklása is tartalmazza - a fıvárost és a városkörnyéki agglomerálódó településeket egyaránt magában foglaló - múltjában, jelenében és jövıjében - egymással sok szállal kapcsolódó, egymásra utalt, de közigazgatásilag megosztott térség. E terület a magyar térszerkezet sajátos eleme, az ország egyik legfrekventáltabb kiemelt térsége, más régiók fejlıdésének befolyásolója, amely ezért koordinált fejlesztést és összehangolt tervezést igényel. Az agglomerációs térségben zajló változások a térségi szabályozás hatékonyságának növelését igényelték. Olyan egyértelmő feltételek és szabályok megalkotása vált szükségessé, amelyek o kiindulásul figyelembe veszik a települési önkormányzatok által – a településfejlesztési koncepciókban elfogadott célokkal összhangban kialakított - településszerkezetet és területfelhasználást, o hatékonyan biztosítják a természetes és épített környezeti értékek hosszú távú védelmét, o takarékosabb, hosszú távon is fenntartható területhasználatra ösztönöznek, o térségi szinten biztosítják a fejlesztésekhez szükséges területeket o elısegítik a közlekedés, az infrastruktúra fejlesztés, a terület-felhasználás és a környezethasználat hatályos tervben biztosítottnál hatékonyabb összehangolását. A törvénymódosítás vizsgálati munkarésze az alábbi, megyénk számára is fontos és hasznosítható megállapításokat tartalmazza az elmúlt évek területi folyamatairól: Nagyon kedvezıtlen, hogy a területek mővelésbıl kivonása az elmúlt 10 évben folyamatos volt a mezıgazdasági területek rovására. A területfelhasználások átrendezıdése során a legnagyobb veszteségeket a gyümölcsösök szenvedték el. A legjelentısebb tájátalakító és környezetterhelı folyamat az elmúlt évtizedben az üdülıterületek „ellakósodása”, és az új lakóterületek folyamatos terjedése, mely maga után vonja az ipar, kereskedelem és szolgáltatások helyigényének növekedését is. A településrendszer központjainak együttmőködési és vonzásterületei az agglomeráció határain túli területeket is lefednek, egy olyan többnyire nagyvárosi funkciókkal vagy speciális szerepkörrel rendelkezı városokat magában foglaló győrőt érintve, melynek elemei Esztergom, Tatabánya, Székesfehérvár, Kecskemét és Szolnok. Budapest és ezzel együtt a közép-magyarországi régió közlekedés-földrajzi helyzetén és központi funkcióin keresztül részben a régió határain kívül esı városi győrő elemein, pl. Esztergomon keresztül kihat az ország határon túli térszerkezeti átalakulási folyamatokra, valamint a transz-európai úthálózat kialakítására. A városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve térségi szerkezeti tervében alkalmazott legfontosabb területfelhasználási kategóriák. Ezek szabályozásához a terv - a térségi sajátosságok és a térségi területrendezési célok figyelembevételével - az OTrT-ben megfogalmazottakon túl kiegészítı elıírásokat is megfogalmaz. A tervszerő és takarékos területfelhasználás, az új beépítésre szánt területek kijelölése lassításának, a fenntarthatósági követelmények érvényesítésének szolgálatában már a hatályos terv és a tervrıl szóló törvény is tartalmazott szabályt, amely korlátozta a települési önkormányzatok mozgásterét az újabb és újabb beépítésre szánt területek kijelölésében. A törvény 4
módosítása - érvényt szerezve a új területek igénybevételének lassítására vonatkozó célkitőzésnek a következı idıszakra átlag 2%-ban határozza meg a települési térség további bıvítésének lehetıségét, valamint az OTrTben meghatározott övezetek következetes alkalmazásával és lehatárolásával a bıvítés lehetséges helyét is befolyásolja. Ebbıl következıen erısödhet az a Komárom-Esztergom és Pest megye határán máris érzékelhetı tendencia, hogy az agglomerációs hatás eléri megyénket, és különösen a fıbb közlekedési útvonalak mentén fekvı települések beépítésre szánt területeinek nagyarányú növekedését idézi elı. A fıváros ingázási alapú munkaerıpiaci körzete:
Ebbıl látszik, hogy Pest megyével szomszédos településeinket milyen jelentıs mértékben érinti az agglomerációs hatás. Elsısorban a 10-es út mentén fekvı Piliscsév, Leányvár, és Kesztölc, valamint Esztergom azok a települések, amelyek erısen kötıdnek a fıvároshoz, de Budapest vonzása Gyermely, Szomor, Bajna, Epöl, Máriahalom és Úny településekre is kihat. A Budapesti agglomeráció közlekedési hálózata kitüntetett szerepő, több nemzetközi és az országon belüli összes fı közlekedési irány metszéspontjában helyezkedik el. Közúti közlekedés Budapest jellemzıen a IV és V helsinki folyosók metszéspontjában helyezkedik el, de az országot érinti, az agglomeráció közlekedési hálózatán is megjelenik az V/c és X/b folyosók forgalmának bizonyos hányada. Így az európai tranzitforgalom jelentıs része érinti a térséget ennek közlekedési elınyeivel és környezeti, biztonsági hátrányaival együtt. A domborzati adottságok és az úthálózat szerkezete következtében a DNy-i területen egy viszonylag szők területre koncentrálódik a fıváros határát átlépı forgalomnak több mint 25 %-a. Az agglomeráció budai oldalának intenzívebb beépítése következtében, valamint a Budai hegység terepviszonyai által okozott nehézségek miatt ezen területek forgalmának fıvárosi bevezetése egyre jelentısebb problémát jelent. Az ÉNy-i agglomerációs területeket feltáró 10. sz. és 11. sz. fıútnak nincs alternatív útvonala. Az OTrT-ben meghatározottakkal összhangban a Zsámbéki medencében az agglomeráció területrendezési tervébe is beillesztésre került az M11 nyomvonal. Ez az OTrT-ben kijelölt és az 5
agglomerációt is érintı É-D irányú gyorsforgalmi kapcsolat - amennyiben a szlovákiai kapcsolat lehetıvé válik - kiemelkedı jelentıségő lehet a nyugati és déli irányban a Fıváros felé irányuló forgalom elosztásában, részben elkerülésében. Az új nyomvonal csökkentheti az agglomeráció nyugati szektorára nehezedı nyomást és lehetıséget adhat az M0 autópálya szektoronként eltérı jellemzıkkel történı kiépítésére. Vasúti közlekedés Az országos vasúti törzshálózat centrális jellege miatt a vasúti hálózat teljes szállítási teljesítményének több mint 50 %-a érinti a Budapestre befutó vonalakat. A fıvárosba érkezı 11 vasútvonal közül a transzeurópai vasúti hálózatba tartózó hazai vonalak mindegyike villamosított. A 3 egyéb országos törzshálózati vasútvonal közül a vácrátóti villamosított, az esztergomi és lajosmizsei dízel vontatású. A MÁV 11 Budapestre érkezı vonalán a környéki forgalom változó, részben a települések és a vasút relatív helyzetétıl, a ráhordás színvonalától, részben a párhuzamos egyéb közlekedési lehetıségektıl függ. Jelenleg a korszerő elıvárosi közlekedésnek a MÁV vonalakon nincsenek meg a teljeskörő infrastrukturális feltételei annak ellenére, hogy a gördülı állományban történ változások az utóbbi idıben szignifikánsak. A minıségi utazást lehetıvé tevı szerelvények beszerzésének értelmét jól mutatja, hogy a Budapest – Esztergomi vonalon beállított új szerelvények hatására az utasforgalom ugrásszerően megnıtt. Hasonló érzékelhetı a Budapest – Tatabánya – Komárom vonalon is. Vízi közlekedés A Dunán belföldi menetrendszerő hajózás nincs, csak Bécsbe lehet menetrendszerő járattal eljutni. A nemzetközi forgalomban gyorsjáratként szárnyashajók közlekednek, amelyek sebessége 60-70 km/h. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérıl szóló 2005. évi LXIV. törvény módosításának tervezete szöveges mellékletei tartalmazzák a közúthálózat és a vasúthálózat fıbb elemeit, a Dunán tervezett hidak, az országos és térségi jelentıségő kerékpárút-hálózat pontosított, korszerősített felsorolását, melyeket Komárom-Esztergom Megye területrendezési tervének módosítása során figyelembe kell vennünk. Megállapítható, hogy a terv módosítási javaslatai között változatlanul kiemelt hangsúlyt kapott a környezeti szemléleten alapuló területhasználat. Összességében elmondható, hogy a jogszabály tervezet Komárom-Esztergom Megye és ezen belül a szomszédos települések érdekeit is szem elıtt tartva készült.
Tatabánya, 2010. szeptember 22. Popovics György
6
Határozati javaslat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 1.
Elfogadja a megyei területrendezési terv követelményeinek érvényesülésérıl, a megye aktuális területrendezési feladatairól szóló beszámolót.
2.
Elhatározza Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Tervének felülvizsgálatát. A feladatra a szükséges saját forrást 2010. és 2011. évi költségvetésében biztosítja.
3.
A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérıl szóló 2005. évi LXIV. törvény módosításának tervezetét áttekintette. Megállapítja, hogy a jogszabály tervezet elhatározásai illeszkednek Komárom-Esztergom megye területrendezési tervéhez.
Felelıs:
Popovics György elnök
Határidı:
folyamatos
7
melléklet A területrendezési tervek részletes tartalmi követelményei I. Elıkészítı fázis (vizsgálat és tervezési program készítése) 2. Elızmények feltárása (a térséget érintı területi tervek, ágazati koncepciók és programok, valamint a feladat szempontjából jelentıs településfejlesztési 1. Nagytérségi összefüggések és külsı kapcsolatok vizsgálata. koncepciók és településrendezési tervek értékelése, a hatályos területrendezési terv hatásainak átfogó értékelése). 3. Vizsgálati adatok győjtése és azok értékelése (az alábbi témakörök figyelembevételével): 3.1. természeti adottságok (éghajlat, földtan, vízrajz, domborzat, élıvilág és egyéb), 3.2. a táj jellemzıi, 3.3. a térszerkezet alakulása, a területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése, 3.4. településrendszer, 3.5. demográfiai folyamatok, 3.6. környezeti elemek állapota, szennyezett területek számbavétele (a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer kármentesítési információs rendszere FAVI-KÁRINFO alapján), 3.7. természet- és tájvédelem, 3.8. épített környezet és a kulturális örökség védelme (mőemlékek, régészeti lelıhelyek), 3.9. mezıgazdaság, 3.10. erdıgazdálkodás (az Országos Erdıállomány Adattár alapján), 3.11. üdülés, idegenforgalom, 3.12. vízgazdálkodás, 3.13. vízkárelhárítás, 3.14. vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz- és szennyvíziszap elhelyezés, 3.15. felszíni és felszín alatti vízkészletek, 3.16. energiaellátás, 3.17. közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés, megközelíthetıségi viszonyok, kapcsolati hiányok vizsgálata és értékelése, 3.18. honvédelem. 4. A térségi területfelhasználás vizsgálata a térségi területfelhasználási kategóriák figyelembevételével. 5. A táj terhelésének és terhelhetıségének meghatározása. 6. Területrendezési terv programjának meghatározása: 6.1. a térségi szerkezeti terv elsı változata: a) a mőszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendje (szükség szerinti változatok meghatározása, azok összehasonlító értékelésével), b) a térségi területfelhasználás rendje, c) a településrendszer, 6.2. a térségi övezetek elsı változata. 7. A területrendezési terv területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatának megkezdése (a 9. melléklet szerinti tartalommal). 8. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet szerinti környezeti értékelés tematikájának meghatározása, az értékelés megkezdése.
II. Javaslattevı fázis (terv készítése) A) Elfogadásra kerülı munkarészek: 1. Térségi szerkezeti terv 1.1. A térségi területfelhasználás rendje a térségi területfelhasználási kategóriák szerint
8
Országos Területrendezési Tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriák - erdıgazdálkodási térség - mezıgazdasági térség - vegyes területfelhasználású térség - vízgazdálkodási térség - települési térség - építmények által igénybe vett térség
Kiemelt térségek és megyék területrendezési terveiben alkalmazott területfelhasználási kategóriák - erdıgazdálkodási térség - mezıgazdasági térség - vegyes területfelhasználású térség - vízgazdálkodási térség - városias települési térség - hagyományosan vidéki települési térség - építmények által igénybe vett térség
1.2. A településrendszer elemei Országos Területrendezési Tervben
Kiemelt térségek és megyék területrendezési tervében - települések (Magyarország hivatalos helységnévtára szerint), illetve az elfogadott településrendszer rögzítése
1.3. A mőszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendje Országos jelentıségő elemek - gyorsforgalmi út - fıút
Térségi jelentıségő elemek
- mellékút - gyorsforgalmi úton, fıúton és vasúti törzshálózaton tervezett nagy híd - térségi mellékúton és vasúti mellékvonalon lévı híd - térségi jelentıségő logisztikai központ - gyorsforgalmi és fıúthálózaton lévı határátkelı és határátlépési pont - vasúti törzshálózaton lévı határátkelı és határátlépési pont - térségi határátkelı és határátlépési pont - nagysebességő vasútvonal - a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként mőködı országos törzshálózati vasútvonal - egyéb országos törzshálózati vasútvonal - vasúti mellékvonal - keskeny nyomtávú vasútvonal - országos jelentıségő polgári repülıtér - kereskedelmi (nemzetközi) repülıtérré fejleszthetı repülıtér - közös felhasználású katonai és polgári repülıtér - állami repülések céljára szolgáló repülıtér - egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülıtér - országos kerékpárút törzshálózat eleme - térségi kerékpárút-hálózat eleme - nemzetközi és országos jelentıségő vízi út - nemzetközi és országos jelentıségő közforgalmú kikötı - térségi közforgalmú kikötı - személyforgalmi kikötı - kompátkelıhely - határkikötı - atomerımő és egyéb erımő - kiserımő - 750 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme - 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme - 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme - az átvitelt befolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat - térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztó hálózat - nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték - térségi szénhidrogén szállítóvezeték - országos jelentıségő öntözıcsatorna - térségi belvíz- és öntözıcsatorna - meglévı szükségtározó
9
- a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése I. ütemében megvalósuló árvízi tározó - belvíztározó 3 - 10 millió m -t meghaladó térfogattal tervezhetı tározási lehetıség 3 3 - 1 millió m -t meghaladó és 10 millió m -nél kisebb tározási lehetıség - elsırendő árvízvédelmi fıvonal - másodrendő árvízvédelmi fıvonal - veszélyeshulladék-ártalmatlanító - radioaktívhulladék-lerakó - térségi hulladéklerakó hely 2. Térségi övezetek Országos Területrendezési Tervben megállapított övezet - országos ökológiai hálózat
Kiemelt térség és megye területrendezési tervében alkalmazott övezet - magterület - ökológiai folyosó - puffer terület
- kiváló termıhelyi adottságú szántóterület - kiváló termıhelyi adottságú erdıterület - erdıtelepítésre alkalmas terület - országos komplex tájrehabilitációt igénylı terület - térségi komplex tájrehabilitációt igénylı terület - országos jelentıségő tájképvédelmi terület - térségi jelentıségő tájképvédelmi terület - térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület - kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendı - világörökség és világörökség-várományos terület terület - történeti települési terület - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület - felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területe - ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület - együtt tervezhetı térségek - rendszeresen belvízjárta terület - nagyvízi meder - földtani veszélyforrás területe - vízeróziónak kitett terület - széleróziónak kitett terület - kiemelt fontosságú meglévı honvédelmi terület - honvédelmi terület 3. Területrendezési szabályzat B) Megalapozó munkarészek: a) A területrendezési tervet megalapozó szakági tervjavaslatok és azok mőleírásai. b) Területrendezési intézkedési javaslat. c) A területrendezési tervek megalapozását szolgáló területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat (a 9. melléklet szerinti tartalommal). d) Az elfogadásra kerülı munkarészekre vonatkozó összefoglaló indoklás. e) Az egyeztetı eljárás eredménye (az egyes munkafázisok dokumentációjára érkezett észrevételek és tervezıi válaszok). f) Tervezıi nyilatkozat arról, hogy a területrendezési terv megfelel az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvénynek. g) A tervezı igazoló számítása arról, hogy a területrendezési terv összhangban van a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény 23/A. § (1) bekezdés b) pontjában és 23/A. § (4) bekezdésében foglaltakkal.
10
III. Elfogadási fázis A jogszabály-tervezet külön jogszabály szerinti egyeztetése és elfogadásra történı elıkészítése. Dokumentálás A területrendezési tervek dokumentálása során: a) az egyes munkafázisok eredményét külön kell dokumentálni, a munkafázison belül az egyes munkarészek összevonhatók; b) elkülöníthetı módon kell dokumentálni az elfogadó szerv által jóváhagyásra kerülı munkarészeket; c) a példányszám meghatározásánál figyelembe kell venni a külön jogszabályban meghatározott egyeztetési és tájékoztatási kötelezettséget; d) a papíralapú dokumentálás mellett a teljes tervanyagot elektronikus dokumentumként is elı kell állítani; e) a területrendezési tervek elfogadásra kerülı rajzi munkarésznek a hiteles példányait az alábbi jellemzı méretarányban kell megjeleníteni: ea) az ország területrendezési terve: M = 1:500 000, eb) régió, kiemelt térség, megye vagy megye egy térségének területrendezési terve: M = 1:50 000-1:100 000.
11
