1
A kisgyermekek zenei nevelésének módszerei Kis Jenőné dr. Kenesei Éva docens Kaposvári Egyetem Budapest, 2014. március 5. 2
A téma fejezetei 1. A módszertől a nincs módszerem kodályi gondolatig 2. Hazai és külföldi gyakorlatok 3. Zenei nevelés – zenével nevelés
3
1. A módszertől a nincs módszerem kodályi gondolatig
4
Kultúrát nem lehet örökölni • • •
A magyar zenei nevelés Kodály-koncepciója alapján történik. Már az óvodai zenei nevelésben meg akarjuk szerettetni a gyerekekkel a zenét. Csak emlékeztetni szeretnék Kodály szavaira:
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. nak Csak az a mienk igazán, amiért megdolgoztunk, esetleg megszenvedtünk. A zene is csak úgy száll belénk, úgy él meg bennünk, ha munkával (gyakorlati zenéléssel) szántjuk fel lelkünket alája.”[1] [1] Kodály Zoltán, „Mire való a zenei önképzőkör?”, 1944 in Kodály Zoltán, Visszatekintés, I. kötet. szerk. Bónis Ferenc, (Budapest: Zeneműkiadó, 1982) 156.
5
Módszertani szabadság • •
Módszer, methodus (lat. ‘út, amely célhoz vezet’) a tevékenységek végrehajtásának módja. A tevékenységek sokfélesége miatt nem célszerű általában a módszerről beszélni, hanem az egyes területek módszereiről.
• A módszertani szabadság nem egyszerűen csak lehetőség, hanem (szakmai szempontból nézve) igen alapos felkészültséget feltételező (etikai oldalról tekintve) kötelezettség. •
Magyarországon 1985-től kodifikált a módszertani szabadság.[1] [1] Orosz Sándor, „Módszer” in Pedagógiai lexikon, II. főszerk. Báthory Zoltán és Falus Iván, (Budapest: Keraban Kiadó, 1997), 478-479.
6
A pedagógus képes élni a lehetőséggel •
A módszertani szabadsággal, mint lehetőséggel élni csak olyan átfogó, általános pedagógiai és módszertani kultúrával rendelkező pedagógus képes, aki – – – – – – –
a gyerekről, a tananyagról, az oktatási folyamatról és a nevelés folyamatáról, eszközeiről, mint feltételekről annyi elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik, hogy ezek alapján a pedagógiai folyamatok tervezésében döntési alternatívákat tud feltárni, és – a valós pedagógiai folyamatokban jelentkező váratlan szituációkban helyes aktuális döntésekre képes.[1] pes [1] Kaján László és Orosz Sándor, „Módszertani szabadság”, in Pedagógiai lexikon, II. főszerk. Báthory Zoltán és Falus Iván, (Budapest: Keraban Kiadó, 1997), 479-480.
7
Módszerek Amikor általánosan, minden területen használható módszerekről beszélünk a pedagógiában, mindenki elkezdi sorolni például a következőket:
• • • • • • • • •
Játék Ösztönzés, serkentés Gyakorlás Tudatosítás Követelés Kényszerítés Ellenőrzés, értékelés Elismerés, jutalmazás Büntetés
• • • • • • • • •
Előadás Magyarázat, elbeszélés Megbeszélés Vita Meggyőzés Szemléltetés Projektmódszer Kooperatív módszerek Tanulmányi kirándulás 8
A módszerek osztályozása • A módszerek csoportosítása, osztályozása …szempontok szerint is történhet.[1] • [1] Falus Iván, szerk., Didaktika, (Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003), 256-257.
• „ A módszerek osztályozására tett kísérletek nem jártak eredménnyel. Egyetlen felosztási alap sem teszi lehetővé a módszerek teljességének a besorolását, s szinte mindegyik felosztáson belül egy és ugyanazon módszer több osztályba is besorolható.”[1] • [1] Ibid, 257.
9
Kapcsolatok bemutatásának hálódiagramja. (Falus, 2003, 260. p.) Tartalom Cél Folyamat
Stratégia
Szervezeti keret
Módszer
Szervezési mód
Eljárás
Oktatási eszközök
10
De mit mond Kodály?
„…az a módszerem, hogy nincs módszerem. Ez nagyon jellemző a pedagógus Kodályra: ő mindig a zenéből és a növendékből indult ki.” (Bónis Ferenc (1994, szerk.): Így látták Kodályt. Nyolcvan emlékezés. Püski Kiadó, Budapest. 107. p.) 11
Kodály – „nincs módszerem” • •
De mit mond nekünk a zenei nevelést, képzést gyakorolva maga Kodály? „Az a módszerem, hogy nincs módszerem, mindig a zenéből és a növendékből indulok ki.”[1]
•
Mondhatja valaki, hogy ez a természetes az egyéni zeneoktatás, hangszeres oktatás területén. Azt tapasztaljuk, hogy az egyéni zenetanítási gyakorlatban természetes eljárásmódok egyre inkább teret hódítanak a csoportos oktatásban is.
•
• • •
Gondoljunk napjaink pedagógiai jelszavára: „A gyermek mindenek felett álló érdeke!” Ennek a megvalósítása valóban ezt várja el tőlünk. Minden zenei tevékenységünkkel való foglalkozásnak megvannak a sajátos módszerei. Valljuk, hogy a
célhoz vezető úton nagyon sokféle módszerrel dolgozhatunk.
• [1] Bónis Ferenc, szerk., Így látták Kodályt, (Budapest: Püski Kiadó, 1994) 107.
12
„Kezdeni már az ovodában kell, mert ott a gyermek játszva megtanulja azt, amire az elemiben már késő.”[1] [1] Kodály Zoltán, „Zene az ovodában”, 1941-1957, in Kodály Zoltán, Visszatekintés, I. kötet. szerk. Bónis Ferenc, (Budapest: Zeneműkiadó, 1982) 93.
13
Forrai Katalin (1926-2004) Mesterével, Kodály Zoltánnal és többi tanítványtársával együtt hirdette: •az ének, a zene a személyiségformálás, •a legfontosabb emberi alapértékek közvetítésének egyik leghatásosabb eszköze.
Hitt abban, •hogy a kisgyermekkorban kell szükségletté tenni az érzelmek énekléssel történő kifejezését, •hogy ekkor kell megízleltetni az együtténeklés örömforrást jelentő élményét.
14
2. Hazai és külföldi gyakorlatok
15
Hazai törekvések • • • • • •
Kokas Nem zenét, hanem agape-t tanít Szabó Énekes improvizáció kodályi alapon Apagyi-Lantos Szerkesztés és rögtönzés Sáry Kreatív zenei gyakorlatok Deme Integratív modellek Antal-Lundström Látható hangok
16
Kokas Klára (1929-2010) • Az AGAPE, az életöröm tanítása ékesen bizonyítja Kokas Klára[1] munkásságát, a zene nevelő erejét. •
[1] Kokas Klára, Öröm, bűvös égi szikra, (Budapest: Akkord Kiadó, 1998)
17
Szabó Helga (1933-2011) A kodályi-alapú énekes improvizációt részesíti előnybe Szabó Helga[1], Tanult zenei ismeretekre alapozás Játék szerepe a feladatokban Mozgások, ritmusok, dallamok rögtönzése Vers – zene - mozgás kapcsolata Improvizációs gyakorlatok típusai: dallam, forma, tempó, ritmus, népdal, többszólamúság Alkotó játékok: mozgással, hangzásokkal [1] Szabó Helga, Énekes improvizáció az iskolában, I. kötet, (Budapest: Zeneműkiadó, 1976)
18
Apagyi Mária (1941-) és Lantos Ferenc (1929-)
Zenei és vizuális kapcsolatok • A szerkesztés és rögtönzés, a zene és a vizualitás kapcsolatában dolgozik tanítványaival Apagyi Mária[1] és Lantos Ferenc [1] Apagyi Mária, szerkesztés és rögtönzés, (Budapest: Népművelési Intézet, 1984)
Szerkesztés alapelemekkel Hang – pont Dallam – vonal Hangcsoport – folt A hang és pont tulajdonságai Zenei és képi improvizációk
19
Sáry László (1940-) • A kreatív gyakorlatok sokszínűségével szeretné megnyerni a pedagógusokat ennek a hosszú idő óta hangoztatott tevékenységnek Sáry László[1] [1] Sáry László, Kreatív zenei gyakorlatok, (Pécs: Jelenkor Kiadó, 1999
)
A gyűjteményben található darabok különböző szóbeli utasításokat tartalmaznak, amelyeket át tudnak fordítani a zene nyelvére. - PÉLDÁK! – – – – – –
A hang összetevő sszetevői: Idő Időtartam Hangmagassá Hangmagasság Hangerő Hangerő Hangszí Hangszín Szü Szünetek – a csend
20
Deme Tamás (1946-) • Már a 80-as évek közepén tanulmányozhattuk Deme Tamás[1] által vezetett komplex képességfejlesztési tanfolyam „anatómiáját”. – – – –
ének-zene; irodalom és kommunikáció; tánc-mozgás; vizualitás. [1] Deme Tamás, …ami történik, és ami van…Tanulmányok a művészetpedagógiában és a művelődés köréből. (Budapest: Szent Gellért Kiadó – Nemzeti Tankönyvkiadó 1994) 21
Ilona Antal-Lundström • Látható hangok • Oktatócsomag – – – –
Tanári segédkönyv Gyermekdalok – CD-k Munkafüzet Útmutató
• Írási-olvasási problémák megelőzése zenével
http://www.lathatohangok.hu/index.html
22
Külföldi törekvések • • • • • • • •
E.J.-Dalcroze S. Suzuki J.B.Ward E. Willems M. Martenot M. Montessori C. Orff J. Menuhin
Ritmikai képzés fontossága Hallás utáni tanítás A pedagógus személye Anyanyelvhez hasonlóan Játékos tanulás Jó zenehallgatóvá nevelés Kreativitás, komplexitás Toleranciára nevelés 23
Émile Jaques-Dalcroze (1865-1950) • Célja: lja a zene segítségével összhangba hozza az egyén értelmi, testi képességeit euritmika • Látni, miként érzik a tanulók a zenét – Megfigyelik, – értelmezik, – érzékenyen, mozgással reagálnak a hallottakra
• Képzelet, kreativitás, temperamentum http://www.dalcroze.org.au/videos.html
24
Shinichi Suzuki (1898-1998) • • • •
3-4 éves gyermekek zenei nevelése Naponta hallgattatott zenét Az anyák segítik a kezdeti próbálkozásokat Jó zene, jó környezet
tehetségnevelés • •
A tanár mindig dicsér Alapos, memória, ismétlés, mozgások
• •
http://www.youtube.com/watch?v=u1dzQlCWLvY http://www.youtube.com/watch?v=Js8ag2MUDJA&feature=related 25
Justine Bayard Ward (1879-1975) • Gregorián ének: minimális eszközökkel maximális kifejezési erő - népdalok • Gyermek nevelése - tanítók képzése Közös vonások: sok Dalcroze – ritmika; Kodály-mozgó dó; Suzuki-kisgyermekkor; Orff-kreativitás, önkifejezés 26
Edgar Willems (1890-1978) Szabad mozgásból, Szabad ritmusból, Szabad éneklésből indul Csoportos rögtönzések Tanítás fázisai: • megtanulni hallgatni • ritmusfejlesztés • dalok éneklése • járni és mozogni a zenére
• Koncentrációs lehetőségek a tantárgyak között 27
Maurice Martenot (1898-1980) • •
Művészeti nevelés - művészeti iskola Ritmusból való kiindulás
•
Megfelelő tempó, belső éneklés, szünet – csend Rögtönzések: ritmikai, vokális
•
• Rengeteg játékot használ: dominó, korongok, kirakók, kártyák, összerakók… •
Felfedezéstől felfedezésig haladás
http://www.youtube.com/profile?user=theondes#grid/uploads http://www.youtube.com/watch?v=Yy9UBjrUjwo 28
Maria Montessori 1870-1952 • Éneklés, mozgás, spontán, tánclépések, ritmus, zaj, hang, csend, hangerő • Harangok, fahengerek, sípok, monochord, hangolt facimbalom
• Célja: jó zenehallgatókká váljanak és ki kell fejleszteni zenei intelligenciájukat http://www.youtube.com/watch?v=MkzYe5F5JI8&feature=related
29
Carl Orff (1895-1982) • Beszéd, ritmus, dallam, mozgás • Elsődleges cél: a gyermeki kreativitás fejlesztése, improvizálás • Orff - hangszerek használata •
http://www.youtube.com/watch?v=imFaszyxJuM&feature=related
• Tanártól elvárja, rja hogy önálló tantervet alakítson ki önmaga és tanítványai tudásának és képességeinek megfelelően http://www.orff.de/en/orff-schulwerk.html
30
Music-Europe (MUS-E) • A 90-es évek közepén kapcsolódott be hazánk abba a Music-EuropE (Mus-E) zenei nevelési programba[1], amelyet YEhudi MEnuhin(19161999), a nagy hegedűművész kezdeményezett. • A program célja: • a zene és más művészetek erejével toleranciára nevelni, • a destruktív energiákat konstruktív mederbe terelni. [1] Csébfalvi Éva szerk., A MUS-E program, ftp://ftp.oki.hu/program/mus-e.pdf 31
• Mindezekkel a zenei törekvésekkel részletesen foglalkozom könyveimben és tanulmányaimban.[1] [1] Kis Jenőné (Kenesei Éva), Alternatív lehetőségek a zenepedagógiában, (Budapest: Tárogató Kiadó, 1998), Kis Jenőné dr. Kenesei Éva szerk., Zenei nevelési irányzatok a XX. században, (Kaposvár: Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, 1998) Publikációim listája elérhető az alábbi linken: • https://vm.mtmt.hu//search/slist.php?lang=0&AuthorID=10032477
32
33
Pedagógusok számára készült kézikönyv szisztémája • hogyan segíthetjük a gyermekek minél intenzívebb zenei átélését, megélését.[1]
•
[1] Dillenkofer, J.T. et al., Kinder erleben Musik, Ein Handbuch für die Musikerziehung in Kindergarten und Schule. (München: Bayerischer Schulbuch Verlag, 1981) 34
A kézikönyv tizenegy téma feldolgozásával közelíti meg a zenei átélés lehetőségeit a kisgyerekek körében. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
lakószobában, az utcán, hangszert készítünk, építkezésen, mese, a játszótéren, cirkuszban, felvonulás, fúvós hangszereken, vonós és húros hangszereken, Orff-hangszereken és zongorán játszunk.
35
• A kézikönyv jelentősége abban van, hogy bemutatja minden témának a módszeres, komplex feldolgozását a következő területeken: • meghallgatás, • lejegyezés, • megszólaltatás, • improvizálás/kísérletezés, • ének/beszéd, • mozgás (ritmus, tánc, játék), •
• különbségek felismertetése. Mindezeket minden téma esetében részletesen bemutatják a gyermekekkel való gyakorlati feldolgozás alapján. 36
• A salzburgi Orff Intézet tanárai által összeállított Zene és tánc a gyerekek számára című kiadványok[1] 4-10 éves korú gyerekek számára készültek. • Tartalmaznak: – tanári kézikönyvet, – gyerekek számára füzeteket, – hangkazettákat, – dalos füzetet és a – szülők számára készült információs anyagokat. [1] Barbara Haselbach et al., Musik und Tanz für Kinder (Mainz: Schott) Musikalische Grundausbildung, Kinderbuch, 1990, Handbuch, 1990; Unterrichtswerk zur Früherziehung, Der Musikater: Kinderheft 1 (1. Halbjahr), 1984, Die Tripptrappmaus: Kinderheft 2 (2. Halbjahr), 1984, Kluger Mond und schlaue Feder: Kinderheft 3 (3. Halbjahr), 1984, Tamukinder: Kinderheft 4 (4. Halbjahr), 1985, Handbuch I. kötet 1-2. Halbjahr, 1985, Handbuch II. kötet 3-4. Halbjahr, 1986.
37
• Mindezekkel a gyermekek zenei nevelésének megalapozását szolgálják, – énekelnek és beszédgyakorlatokat végeznek, – megismerkednek a „hangszeres játék” elemeivel, – mozgással és tánccal foglalkoznak, – zenéket hallgatnak,
összefoglalva bevezetik a gyerekeket a zenével való foglalkozás rejtelmeibe.
38
• A szülői információs füzetekben pedig részletesen kifejtik, hogy miért fontos a gyermekek zenei nevelése. • A pedagógusok a gyerekekhez, a mindenkori szituációhoz rugalmasan alkalmazkodó programmal dolgoznak, „egy vezérfonal” figyelembe vételével a legjobb belátásuk szerint haladnak. 39
3. Zenei nevelés – zenével nevelés
40
•
Az óvodai nevelés alapprogramjának megvalósulásával kapcsolatban végzett kutatás zárójelentésében is olvashatunk a módszerekről.[1] Az online kérdőív 20. nyitott kérdésére érkezett óvodavezetői válaszokból álljon itt egy kis válogatás:
•
Mindenféle foglalkozáson részt vesznek a gyerekek, és végül megkérdezik, hogy mikor játszunk már? Jó lenne a módszereken elgondolkodni! A zenei nevelés háttérbe szorítása (történik). Ne csinálhassanak „kisiskolát” az óvodából! Nem érvényesül eléggé az egyéni és a differenciált fejlesztés hatékonysága. Az ÓNOAP nem korlátozza a módszertani szabadságot, viszont kevés támpontot ad.
• • • •
[1] Dr. Vágó Irén és Labáth Ferencné, Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával kapcsolatos kutatás zárójelentése, (2007/2008-as nevelési év), http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/onap_zt_080703.pdf (letöltve az internetről 2009. szeptember 23.) 71-83. 41
Nézzünk ezek után néhány gondolatot az óvodapedagógusok képzéséről is. •Olyan régi módszereket tanítanak, hogy újra kell tanítani a pályakezdőket. •A főiskolai képzésből kikerülve a pályakezdők módszertani tudása elenyésző. •A pályakezdők nem tudják, hogyan kell vezetni egy játékot, ill. hogyan kell a gyermekkel együtt játszani.
42
A felsőoktatás és a közoktatás • A felsőoktatás és a közoktatás együttműködéséről minden részterületen gondoskodnunk kell. • A közoktatás igényeire reagál a felsőoktatás, a képzés, továbbképzés fejlesztését a felsőoktatás generálja. • Így a kölcsönösség teremti meg azt az innovációt, amely szükséges – a hallgatók képzésének, és – a kisgyermekek zenei nevelésének fejlesztéséhez.
43
•
Magyarországon az óvodás korú gyermekek zenei nevelésével párhuzamosan foglalkozunk az óvodákban és a zeneiskolai hálózat keretében működő zeneóvodai foglalkozásokon is. Erről a kettősségről szól gyakorlatok bemutatásával is könyvében Kovács Barbara.[1]
• A könyv megismerése csak megerősíti bennünk azt a gondolatot, hogy a zenei nevelés egyben zenével való nevelés is. • [1] Kovács Barbara, A zenei fejlesztő játékokról: a szakrendszerű óvodai zenei nevelés tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciókat és a különböző nevelési területeket is fejlesztő hatásairól, (Szeged: Novum Kiadó, 2002)
44
•
A zenével való foglalkozásoknak megvannak a sajátlagos fejlesztési területei – – – – – – – – – – – – –
metrumérzék, ritmusérzék, dinamikai érzék, hangmagasság-dallamérzék, hangszínérzék, belső hallás, intonációs készség, hangképzés, tonalitásérzék, zenei memória, zenei improvizációs készség, érzelmek, hangulatok kifejezése a zenében.
45
Kodály után A Psalmus Humanus modell értékű programok • • •
•
A Kodály-módszer adaptációs lehetőségeinek keresése az ezredfordulón A művészetpedagógiai programok bemutatása Tudósok, művészek, művésztanárok: a gyermekkorban (3-14 év között) kapott művészeti nevelés rövid és hosszú távú hatásáról Szőnyi Erzsébet előszava: „bízunk abban, hogy a jó zene üzenete az utánunk következőkhöz is eljut” 46
A részképességek fejlesztése • a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók kialakulásának feltételei • Ezek a funkciók a következők: – – – – – –
a látott, hallott, tapintott információk összekapcsolása; a differenciált vizuális észlelés; a hallott információk pontos észlelése és megkülönböztetése; a koordinált mozgás; a rövid idejű vizuális és verbális emlékezet és a figyelemkoncentráció.[1]
• [1] Porkolábné dr. Balogh Katalin és Gőbel Orsolya, Fejlesztőpedagógia, Belső használatú jegyzet, (Budapest: ELTE, 1996) 37. 47
Helyes út a módszertani kultúrában • Egyaránt legyünk tisztában – mind az általános pedagógiai módszertani kultúrával, – mind a zenei nevelésben használatos speciális értelmezésekkel.
• A két értelmezésben megtalálható sajátosságokat ötvözve, foglalkozhatunk csak helyesen a kisgyermekekkel. 48
Könyvem ajánlásának aktualitása • Könyvemet elsősorban főiskolai hallgatóknak és gyakorló pedagógusoknak ajánlom. • Szeretném ráirányítani figyelmüket azokra az alternatív lehetőségekre, melyek közel állnak zenepedagógiai gondolkodásunkhoz és gyakorlati megvalósításuk a hazai oktatás keretei között is lehetséges. • Bízom benne, hogy könyvem nemcsak újdonságot jelent majd, hanem az elmélyült szakmai munkát végzők, a folyamatosan megújulást igénylők táborát is növeli. 49
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
50
