Dr. Kóbor András egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Budapest
Anyagtan • A fogászatban használatos anyagok megismerése, melynek célja a fogorvosi gyakorlatban a megfelelő eljáráshoz a legmegfelelőbb anyag kiválasztása • A fogorvosnak ismernie kell az anyagtant és a fogtechnikát is, abból a célból, hogy irányítani tudja a fogtechnikus munkáját (Pfefferman Péter 1864) • Gazdaságossági megfontolások (ár-érték arány)
Fogászati anyagok csoportosítása természetes (gipsz, guttapercha, alginát)
• Származás alapján < mesterséges (akrilátok, műgyanták) fémes (ötvözetek)
• Kémiai összetétel (fizikai tulajd.)
< nem fémes (szilikonok, viaszok)
Fogászati anyagok csoportosítása • Felhasználási szerint: lemintázó(lenyomat)anyagok mintakészítésre használt anyagok fogpótlás készítésére használt rögzített kivehető részl. kivehető teljes fogpótlások rögzítésére használt fogászati tömőanyagok ideiglenes végleges gyökértömő fogtechnikai anyagok
Lemintázó(lenyomat)anyagok I.
Biokompatibilitás: biológiai összeférhetőség függ az anyag kém.-fiz. tulajdonságaitól a befogadó szervezet állapotától a behatás (érintkezés) idejétől
TOXIKUS – INERT – AKTÍV Bioinert anyag: nem vált ki kóros reakciót (rövid behatási idő)
Felületvisszaadó képesség: szemcseméret viszonyulás a lemintázandó anyag felületéhez
HYDROPHIL polarizált, vízhez kötődő felületi feszültség, peremszög
–
HYDROPHOB apoláros, víztaszító
Képlékenység, viszkozitás: newtoni (ideális) folyadékok dinamikai ~ (belső surlódási együttható) kinematikai ~: a dinamikai ~ (η) és a sűrüség (p) hányadosa
A lenyomatanyagok kinematikai viszkozitása befolyásolható (kémiai-fizikai lehetőségek)
Kötési (keményedési) idő: a fiziko-kémiai folyamatok változási ideje fizikai (hőmérs; keverés) és kémiai (aktívátor) befolyásolás
A lemintázó anyagok kötési ideje kb. 3-4 min. Forma és térfogatállóság: víztartalom (tárolási körülmények) késleltetett (késői) kémiai reakciók
Összeférhetőség a mintakészítés anyagával kémiai reakciók
fizikai tulajdonság (hőmérséklet)
Fertőtlenítés (sterilizálás) kémiai és hőhatás
Gazdaságosság
1.gipsz
Gipsz CaSO4
↓
Ca: alkáli földfém ( Mg, Be,Ba, Sr) Vegyületei: mészkő CaCO3 hydroxilapatit Ca5(PO4)3 (OH)
Előfordulása: üledékes kőzetekben Egyiptom, Fr.o: párizsi medence, Német o: Harz hg.
Elnevezés: lat. gipsum, gipti ~ agipti (egyiptomi) Alabasztrosz város
Történelem: ie. VII. sz. Jerikó festett gipszfalak piramisok malterében 80% koponyák arca gipszből
Gipsz előállítása Bányászat: CaSO4 + 2 H2O dihidrát kőzet, rostgipsz, máriaüveg
Zúzás, égetés: CaSO4 + H2O hemihidrát száraz ~: kemencében 120-180 C β
bolyhos kristályok, szétesett másodlagos szerkezet
nedves ~: autoklávban 80-150 C nagy nyomáson
α nagy, szabályos kristályok túlégetés: 200 C felett, rehidr.-ra alkalmatlan
Őrlés: golyós malmokban különböző finomságú szemcsék (tulajdonságok)
Keverés: 5% töltelékanyag (éles törési felszín) talkum [Mg3Si4O10(OH)2] kréta (CaCO3) bolus alba (AlSi) bolus rosa (Fe2O3 szennyeződés) infúzóriaföld (kovamoszatok) ízesítőanyag vanília, mentol színezőanyag
Csomagolás
Fogászati felhasználás A feldolgozás kémiai alapja a rehidratáció (vízfelvétel) CaSO4 + ½H2O + H2O hemihidrát → dihidrát - Oldódás: a gipsz por (α+β hemihidrat) megfelelő mennyiségű vízben oldódik. Víztényező: 1kg gipszhez adható víz mennyisége, aránya finom őrléssel gyorsítható exoterm oldódás - Vízfelvétel: a nagy felszínű, poláros kovalens kötésű CaSO4 molekulákhoz vízmolekulák kapcsolódnak, kialakul a hidrátburok
Kolloidképződés: nagy molsúlyú anyagoknál 1-200 (500) nm nagyságú szemcsék hidrofil kolloid, melyben a felületi jelenségek dominálnak (polarizált – H – megkötő felület Tyndall jelenség: beeső fény esetén Brown féle molekulamozgás: töltések miatt, hőmérs. befolyásolja
Gél kiválás: imbibició (hajszálcsövesség) – további vízfelvétel és duzzadás csak fonalszerű nagy molekulák esetén lehetséges
Kristályosodás: a homogen seading mechanizmus alapján Ca SO4 H2O (kristályvíz) Folyamat gyorsítása: víz hőmérséklet emelése, NaCl, K2SO4 lassítása: mésztej (CaOH),enyv,vízüveg
A feldolgozás fázisainak makroszkópikus jellegzetességei:
-
Por adagolása a vízhez Keverés: a massza felszíne fényes Besűrűsödés: a felszín matt, melegszik lenyomatvételre már nem alkalmas A megszilárdulás kezdete: a massza már nem folyik de kenhető Megkeményedés: a gipsz hallható kattanással törik lenyomat eltávolítható (kb. 3-4 perc) Megszilárdulás: a kristályszerkezet kialakulása, a keménységvizsgáló tű 300N/mm² esetén már nem hagy nyomot (kb.24 óra)
2. Lenyomatpaszták
Lenyomatpaszták Paszta: lágy, kenhető anyagok (fogászatban gyakori) Cinkoxid-eugenol paszta: Alappaszta: 80% cink-oxid (fehér) 19% cink-acetát 1% magnézium-klorid (gyorsító) kolofónium (hegedűgy.) por, gyanták cink-szulfát (akkcelerátor) Reaktor paszta: 56% eugenol (eugensavas szegfűszegolaj, v.barna ) 16% olivaolaj 6% lenolaj 6% ásványi olaj 16% gumi arabikum 1-2% peru- és kanadabalzsam (ízhatás)
Felhasználás: a pasztákat 1:1 arányban keverjük cinkeugenolát (szerves fémvegyület: kelát) képződik keverési idő: 30 sec. várakozási idő: 1-2 min. mukokompressziós lenyomat (nagy viszkozitás) vékony rétegben (egyéni kanál-funkciós leny.) keményedési idő: 5 min. tárolhatóság: 24 óra
Tulajdonságok:jó felületvisszaadó képesség sérülékeny Momax, Moment, SS-White,Repin,
3. Műanyagbázisú
Műanyagbázisú lemintázóanyagok PMMA: poli-metakrilsavas-metil-észter Por: PMMA Folyadék: MMA Nagy viszkozitás → szájhőmérsékleten csökken (jó áramlás) Egyéni kanál, régi fogsor Két ütemű lenyomat: a.) 3-5 min. keményedés b.) adhezív kezelés (felszíni oldódás) ½ min.lenyom. Muco-Seal, SR-Ivoseal
