Talajtan Dr. Földényi Rita, egyetemi docens PANNON EGYETEM Analitikai, Környezettudományi és Limnológiai Intézet, Föld- és Környezettudományi Intézeti Tsz.
Talaj • Összetevői szerinti definíció: háromfázisú (szilárd, folyékony, légnemű) polidiszperz rendszer. Filep szerint
Mj.: ezek az arányok jellemzőek, de talajtól függően még változatosabbak lehetnek!
légnemű talajlevegő 5-20 % (25)
folyékony a talaj víztartalma (105 OC, 24 h szárítás) és a benne oldott anyagok
talajoldat (25) 30-45%
ásványi anyag 43-45 % (60)
vázrészek és kolloidok
szilárd
szerves anyag (élő és holt) (0,5) 5-7 %
A szint (A1) (humuszos felső szint) E szint (A2) (kifakult kilúgzási szint) B szint (felhalmozódási szint) C szint (talajképző kőzet)
C
D
Forrás: Micheli E.
A talaj ásványi alkotói
Amorf
•Fe-, Al-hidroxid gélek •Kovasavgélek
Kristályos
Al-szilikátok (allofánok)
Szilikátok: 1. Primer • Sziget (nezo) • Csoport (szoro) • Gyűrűs (ciklo) • Lánc ill. szalag (ino) • Réteg – síkrács (fillo) • Váz v. állvány – térrács (tekto) 2. Másodlagos • Agyagásványok
Oxidok: •Fe-oxidok •Al-oxidok •Mn-oxidok •Si-oxidok •Ti-oxidok
Egyéb ásványok: •Karbonátok •Szulfátok •Szulfidok •Foszfátok •Kloridok •Nitrátok •Borátok
Primer szilikátok •
Sziget- v. nezoszilikátok: a tetraéder szigetszerűen foglal helyet, a tetraéderek csupán a köztük levő kationokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz.
– Bazaltokban olivin (kétértékű vas- és magnéziumion).
– Vulkáni kőzetekből kimálló gránátok – Cirkonásvány – homoktalajok erősen fénylő ásványa
•
Csoport- v. szoroszilikátok: két vagy több tetraéder közös oxigénatomokon keresztül csoportokká kapcsolódik → csak a tetraéder csúcsai kapcsolódnak egymáshoz (berill).
•
Gyűrűs-, v. cikloszilikátok: a tetraéderek gyűrűkké állnak össze.
• Lánc- ill. szalag- v. inoszilikátok: a tetraéderek két-két csúcsán lévő oxigénatom közös a szomszédos tetraéderrel → a tetraéderek végtelen láncot (piroxének), illetve szalagokat (több tetraéderlánc párhuzamos kapcsolódása) alkotnak (amfibol) .
- Piroxének – vas- és magnéziumionok (andezit) - Ensztatit – csak magnéziumionok - Augitcsoport – Ca-, Mg-, Fe-, Ti-, Al-kationok - Amfibol - változatos kationok, andezitekben gyakoriak, középhegységi talajok elsődleges ásványai
• Réteg- v. filloszilikátok: minden tetraédert három szomszédos tetraéder vesz körül. Ezáltal végtelen tetraéderrétegek alakulnak ki. A rétegekkel párhuzamosan az ásványok lemezesek, pikkelyesek, táblásak, jól hasadnak.
Csillámok: két tetraéder síkháló között egy oktaéder sík, melynek központi atomja Al. A három rétegsík kötegeit káliumionok kötik össze. Muszkovit: fehér csillám, legfontosabb káliumforrás a növények számára. Biotit: fekete csillám, kálium mellett magnézium, vas
• Váz- ill. állvány- v. tektoszilikátok: szilíciumoxid-tetraéderek minden oxigénje egy másik tetraéderrel közös – szabályos térbeli elrendeződés → három dimenziós szilikátkristály. Más kationok is beépülhetnek (Ca, Na, K - földpátok, zeolitok). Kalcium-, nátrium- vagy káliföldpátok: - Plagioklászok: Ca-, Na-földpátok különböző arányú elegyei - Tiszta Ca-földpát: anortit - Tiszta Na-földpát: albit - Tiszta káliföldpát: ortoklász Zeolitok: Al-Si-O tetraéderek → nagy hézagok → nagy ioncserekapacitás a csatornás szerkezeti felépítés miatt. Riolittufák mállása (Zemplén). Főbb fajtái: nátrolit, chabazit, klinoptilolit, mordenit.
Nátrolit
Szekunder szilikátok: agyagásványok Többségük rétegszilikát, közülük ezek fordulnak elő leggyakrabban a talajban. Adszorpciós és ioncserélő képességük miatt jelentős szerepük van a talajban zajló folyamatok szabályozásában!!! Csoportosításuk: egymáshoz kapcsolódó rétegek (tetraéder és oktaéder síkok) száma és milyensége szerint. A tetraéder (T) központi atomja szilícium, az oktaéderé (O) alumínium:
•1:1 vagy TO típusú (kétrétegű) agyagásványok: egy tetraéder és egy oktaéder sík kapcsolódik köteggé – kaolinitcsoport.
•2:1 vagy TOT típusú (háromrétegű) agyagásványok: két tetraéder sík zár közre egy oktaédersíkot – illit, vermikulit-, szmektitcsoport.
illit
montmorillonit
•2:1:1 vagy TOT+O típusú (négyrétegű) agyagásványok: a rácskötegközti pozíciókba Mg, Fe, vagy Al épül be, két tetraéder és két oktaéder sík kapcsolódik egymáshoz – kloritcsoport.
• Szulfátok: – Gipsz (CaSO4.2H2O) talajok sófelhalmozódási szintjében. Szikesek javítására keverik a talajba. Ipari célú bányászat Perkupa környékén
• Szulfidok: – pirit (FeS) lignitporos szikjavítással jutott a talajba. Tengermelléki talajokban gyakoribb, oxidálódva talajsavanyodást okoz
• Foszfátok: – Apatit (Ca5/PO4/3F) fluor helyett Cl, CO is lehet. A talajok fő foszfátforrásai. Nehezen oldhatók – Vivianit (Fe3/PO4/2.8H2O) lápos, erős redukció alatt képződött talajokban. Piszkosfehér színű, levegőn kékre vált ideiglenesen – Strengit (FePO4.2H2O) oldatban lévő foszfátionok és a háromértékű vasionok reakciója – Variszkit (AlPO4.2H2O) savanyú talajokban, strengit kíséretében
• Kloridok: – kősó (NaCl) sivatagi, tengermelléki talajokban, – szilvin (KCl) kálium-műtrágyázás
• Borátok: – Bórax (Na2B4O7.10H2O) szikes és sós talajokon képződőtt sóvirágzásokban
Szerves kémiai alapok a talajban természetes módon előforduló szerves vegyületekkel kapcsolatos ismeretekhez Szénhidrogének: legegyszerűbbek (csak C és H) •Nyíltláncúak: elágazó és nem-elágazó szénhidrogének Telített
•Ciklikusak
Telítetlen
Funkciós csoportok a szénhidrogén vázon → számos újabb vegyülettípus A talajban kiemelten fontos szerepe van az alábbi vegyülettípusoknak: Karbonsavak Fenolok Oxi
Ethers
Ketonok (ciklikus ketonok → kinonok) Szalicilsav Aminosavak
Carboxylic acid
Funkciós csoportokkal rendelkező vegyületek reakciói → újabb, bonyolultabb vegyülettípusok → belőlük alakulnak ki a természetes szerves vegyületek (biológiai szempontból fontos szerves vegyületek) Észterek → zsírok → lipidek
Aminosavak → savamidok → peptidek, fehérjék
Heteroatom a gyűrűs szerves vegyület szénatomja helyén → heterociklusos vegyületek → nukleotidok, nukleinsavak
a. 4H-pirán
b. piridin
c. tiofén
Szénhidrátok
Lipidek (zsírok, olajok, viaszok, szteroidok stb.): csak szerves oldószerben oldódnak, vízben nem
Proteinek, peptidek, fehérjék
Húsz esszenciális aminosav
Proteinek (kollagén, keratin, hemoglobin stb.) Enzimek: biológiai folyamatok katalizátorai
Nukleotidok – kémiai energiát tárolnak (pl. ATP), respirációban szerep (NAD), genetikai információ hordozói (polinukleotidok: DNS, RNS) Bázis
Nukleozid: bázis+cukor Mononukleotid: bázis+cukor+foszfát (nukleozid-monofoszfát, azaz észter )
Dinukleotid
A DNS szerkezete - polinukleotid
•
észterkötések kapcsolják össze hosszú, el nem ágazó láncokká
•
az észterkötés az 5’ foszfát (5’P) és a 3’ hidroxil (3’-OH) csoportok között alakul ki cukor komponensek között
Fulvo- és huminsav kialakulásának feltételezett útja vizes körülmények között (pl. tengerben – talajban még bonyolultabb!)
Fulvosav modellszerkezete
cukor
peptid Huminsav modellszerkezete
Réti talajok
Erdei talajok
Különböző talajokból származó huminsavakról készült elektronmikroszkópos felvételek
A Chelsea huminsav SIGNATURE software-rel modellezett szerkezete
talaj + NaOH oldat
nem oldódik
humuszsavak
humin és ásványi rész
+ HCl
forró lúg, HF oldja csapadék
oldat
huminsavak
fulvosavak
+ alkohol oldódik himatomelánsavak
nem oldódik barna huminsavak szürke huminsavak
A humuszanyagok fizikai és kémiai jellemzői Humuszanyagok (színes polimerek) Fulvosav Világos sárga
Sárgás barna
Huminsav Sötétbarna
Szürkésfekete
Színintenzitás növekedése (N-tart. nő) Polimerizáció fokának növekedése Molekulatömeg növekedése Széntartalom növekedése Oxigéntartalom csökkenése Savasság csökkenése Oldhatóság csökkenése
*Molekulatömeg mértékegysége: Dalton
Humin Fekete
*
**
**Savasság mértékegysége: mekv/100 g
Barna erdőtalaj talajoldatai különböző pH-értékeken
•A humuszanyagok segítik az agyagásványok vízzel való átjárhatóságát
•A humuszanyagok segítik a gyökerek mikroelem-felvételét
•Csökkentik a párolgást
Szemcsefrakciók mérethatárai • Nemzetközi Talajtani Társaság (Atterberg) – <0,002 mm: agyag – 0,002 – 0,02 mm: iszap – 0,02 – 0,2 mm: finom homok
– 0,2 – 2 mm: durva homok
>2 mm: kőtörmelék, kavics
• USDA Talajtani Szolgálata – <0,002 mm: agyag – 0,002 – 0,05 mm: iszap – 0,05 – 0,1 mm: finom homok – 0,1 – 0,5 mm: közepes homok – 0,5 – 1 mm: durva homok – 1 – 2 mm: nagyon durva homok – >2 mm: kőtörmelék, kavics
Szemcsefrakciók jellemzői, szemcseösszetétel meghatározása • Fajlagos felület: megszabja a vízmegkötő képességet, adszorpciós tulajdonságokat – Meghatározás közvetlen méréssel vagy számítással – A fajlagos felület közelítőleg fordítottan arányos a szemcsék méretével • • • •
Durva homok: fajlagos felület 10-100 cm2/g, 100-90 000 részecske/g Finom homok: fajlagos felület 0,02-0,1 m2/g Iszap: kb. 1 m2/g Agyag: több száz m2/g is lehet
Rázógép szitáláshoz
Stokes-törvény:
h 2 g (d1 − d 2 )r 2 v= = t 9n
ahol v – ülepedési sebesség, cm·s-1 h – ülepedési úthossz, cm t – ülepedési idő, s g – gravitációs gyorsulás, cm·s-2 d1 - a szemcsék sűrűsége d2 - a közeg (víz) sűrűsége r – a részecske sugara, cm n – az ülepítő folyadék belső súrlódási együtthatója (viszkozitás), g·cm-1·s-1 A mérések során a folyadék felszínétől mért ismert mélységben mintát veszünk vagy mérést végzünk különböző időpontokban és a mért paraméter (tömeg, sűrűség) változásából számítjuk a szemcseméret-eloszlását (feltételezzük, hogy a mintában az adott időpontban, az ismert mélységben csak a Stokes-törvény által meghatározott szemcseméretnél kisebb szemcsék lehetnek - a nagyobbak már az adott szintnél mélyebbre süllyedtek).
Szemcsefrakciók jellemzői, szemcseösszetétel meghatározása • •
Szemcseösszetétel vizsgálata előtt aggregátumok szétválasztása (CaCO3 – híg HCl, humuszanyagok – H2O2 stb.) Vizsgálat módszerei: Ülepítéses elven működő módszerek – Pipettás: megfelelő ülepedési idő után adott mélységből ismert (15 ml) térfogatú szuszpenzió – szárítás, frakció tömegének mérése. Eredmény 100 g talajra viszonyítva. – Hidrométeres: talajszuszpenzió sűrűségének időbeli csökkenése. - Egy úszót (areométer) helyezünk a megfelelően előkészített talaj-szuszpenzióba, melynek bemerülése a szuszpenzió átlagos sűrűségétől függ Nem ülepítéses elven működő módszerek: – Coulter-counter módszer: Igen finom szemcsék, 0,5-1000 µm mérete határozható meg. A híg talajszuszpenziót egy szűk, két elektródával ellátott kapillárison kell átvezetni. Szemcsék hatására az elektródák által képzett elektromos tér módosul A mérési elv szerint az impedancia-változás a szemcse térfogatával arányos – Lézerfény diffrakcióján alapuló mérési módszerek: A lézerfény szóródásán alapuló módszereket 0,02-5000 µm szemcseméret tartományban szokás alkalmazni. A berendezések egy vagy két, eltérő hullámhosszú lézerfényt (pl. kék és piros) bocsátanak a híg talaj-szuszpenziót tartalmazó tégelyre, majd az áteső szórt fényt egy érzékelő lencserendszerrel gyűjtik és analizálják.
Az Andreasen-féle ülepítőhenger (MSZ 18288/2-84)
Pappfalvi-féle hidrométer
Talajok szemcseeloszlási görbéi
Talajok besorolása háromszögdiagram segítségével (USDA Talajtani Szolgálata) Clay: agyag Sand: homok Silt: iszap Loam: vályog
homok + iszap + agyag = 100%
34 % homok 33 % iszap 33 % agyag
Textúra = Agyagos vályog
Talajok besorolása háromszögdiagram segítségével • Agyagtalaj: agyagfrakció >40%; iszap <40%; homok <45% • Iszapos agyag: a: 40-60%; i: 40-60%; h: <20% • Homokos agyag: a: 35-45%; i: <20%; h: 45-65% • Homok: a: <10%; h: >85% • Vályog: a: 7-27%; i: 28-50%; h: 23-50% • Homokos vályog: a: <20%; i: 0-50%; h: 40-80% • Durva textúra: laza talaj – homok, vályogos homok, homokos vályog • Finom textúra: kötött talaj – agyag, agyagos talaj • Közepes textúra: vályog-, iszaptalaj
Textúra megállapítása egyéb fizikai jellemzők alapján • Szemcseösszetételnél egyszerűbben, gyorsabban mérhető egyéb talajfizikai jellemzők alapján – Leiszapolható rész (LI%): az agyag- és iszapfrakció összes mennyisége m%-ban – Higroszkópossági érték: száraz talaj által a levegő páratartalmából megkötött nedvesség – Arany-féle kötöttségi szám (KA): fonalpróba – a keverőbothoz tapadó talajpaszta oldalirányban elhajlik, de még alaktartó (100 g talajhoz szükséges víz ml-ben megadva)
A talaj szerkezete • Szemcsék aggregátumokká tapadnak össze – szerkezet (struktúra) kialakulása – >0,002 mm-es szemcsék: váz – <0,002 mm-es szemcsék: kötőanyag
Aggregátumok felépítése és kötőanyagai
Morfológiai értékelés • Szerkezet nélküli: aggregátumok nem ismerhetők fel – Laza – Tömör
Köbös talajok •
Morzsás: legkedvezőbb a növények számára, 1-20 mm átmérőjű, gömbszerű, pórusos aggregátumok
•
Rögös: nagyobb aggregátumok, gyengén porózusak, helytelen talajművelés
Hasábszerű talajok • Hasábos (prizmás): sík lapokkal és erős élekkel határolt
• Oszlopos: tompább élek, legömbölyödött tető
Lemezszerű talajok • Szerkezeti elemek függőlegesen gyengén, vízszintesen erősen fejlettek
Talajszerkezeti egységek
Morfológiai értékelés • A talajszerkezet morfológiai értékelése az aggregátumok formája és mérete alapján A szerkezet típusa, méret
Poliéderes Rögös Morzsás vagy diós vagy szemcsés
Hasábos vagy oszlopos
Lemezszerű
Apró, ill. vékony Közepes
<2 mm
<5 mm
<10 mm
<20 mm
<1 mm (leveles)
2-5 mm
5-15 mm
10-50 mm
20-50 mm
1-3 mm (lemezes)
Durva, ill. vastag
>5 mm
>15 mm
>50 mm
>50 mm
3-5 mm (táblás)
A talaj pórustere • Aggregátumokon belüli és közöttük lévő hézagok – összeköttetés – pórusrendszer. • Részben víz, részben levegő
Összporozitás •
Az aggregátumokon belüli és az aggregátumok közötti pórusok összessége Pore Space Ratio (PSR): pórusok térfogata/talaj térfogat (Egységnyi térben a szilárd részek által be nem töltött tér térfogatszázalékban megadva): PSR = (Va + VW)/(Ws + Va + VW ), ahol Ws: szilárd anyag térfogata a talajban; Va: légnemű anyag térfogata a talajban; VW : folyadék (víz) térfogata a talajban Számítása a térfogattömeg (egységnyi térfogatú száraz talaj tömege) és a sűrűség ismeretében történik. A porozitás értéke általában 30-61%-ig terjed. Minél kisebb az adott talaj térfogattömege, annál nagyobb a pórustérfogata.
•
Víz által kitöltött porozitás A talaj pórusait részben vagy egészben víz foglalja el. (A talaj víztartalma az a vízmennyiség, amit a talaj legalább 24 órás 105oC-on való kezelés hatására lead. A szerkezeti víz (kristályvíz) ezen a hőfokon nem távozik el.) w = Mw/Ms ahol w: a talaj nedvesség tartalma; Mw: a víz tömege; Ms: a szilárd anyag tömege Víztartalom (%): 100 x (víz tömege/105o-on kezelt talaj tömege) Vízzel való telítettség mértéke – a fenti érték térfogatban kifejezve: θ = Vw/Ws (víz térfogata/száraz talaj térfogat)
Pórusok méret szerinti csoportosítása Póruscsoport neve
Átmérő (µm)
Vízgazdálkodási funkció
mikropórus
Finom pórus
<0,2
Kötött víz pórustere
mezopórus
Közepes pórus
0,2 - 10
Kapilláris pórustér
Makropórus
Közepesen durva pórus
10 - 50
Kapillárisgravitációs pórustér
Durva pórus
50 - 1000
Gravitációs pórustér
Igen durva pórus és repedés
>1000
Megapórus, repedés
A víz felfelé áramlásának oka: kapilláris vízszintemelkedés
Jurin-törvény pF matematikai értelmezése h (cm)=
0,3 d
=
0,15 , r
ahol 0,3: 20 °C-ra érvényes konstans; h: a vízoszlop magassága (cm); d: a kapilláris átmérője (cm); r: a kapilláris sugara (cm) Talajoknál:
h (cm) =
3000 1500 = d’ r’
(mértékegység: vízoszlop cm, bar),
ahol d’ és r’ a kapilláris átmérője illetve a sugara µm-ben
log h = pF = log 3000 – log d’ 3,477
pF fizikai értelmezése • vízvisszatartás • a talaj szívóereje (tenziója) vízoszlop cm-ben kifejezett értékének a 10-es alapú logaritmusa
↓ 100 vízoszlop cm-nek pF=2 felel meg 0 tenzió/szívóerő (vízzel max. telített állapot) logaritmikusan nem értelmezhető, de pF=0 igen
↓ 1 vízoszlop cm-rel számolunk
A talajok vízgazdálkodásával kapcsolatos fizikai tulajdonságainak változása a részecskeméret függvényében
Vízvisszatartási (pF) görbék A talaj egyensúlyi nedvességtartalmát mutatják.
A különböző méretű pórusok aránya a talajokban
Talajok felosztása nedvességtartalmuk szerint Száraz a talaj, ha szemmel láthatóan nem tartalmaz nedvességet, fogása száraz, vízzel leöntve színe nagymértékben változik Friss a talaj, ha színe alapján is mutat nedvességben eltérést a száraztól, vízzel leöntve azonban csak kis mértékben sötétül a szín. Ez a nedvességi állapot jelentkezik általában a szántott réteg alatt, hacsak nincs hónapokig tartó szárazság. Nyirkos a talaj, ha összenyomva kissé tapad, bár vizet nem lehet még kipréselni belőle. Vízzel leöntve a talaj színe nem, vagy csak igen kis mértékben változik. Fogása nyirkos, nyomot hagy a kézen. Nedves a talaj, ha összenyomva erősen tapad, de vizet még csak igen nehezen lehet kipréselni belőle. Vízzel leöntve a talaj színe nem változik. A kézen nedves foltot hagy. Sáros a talaj, ha maximális vízkapacitásig telítve van vízzel, összenyomva vizet lehet kipréselni belőle. Ez a nedvességi állapot rendszerint csak a talajvíz feletti talajzónában található.
Darcy-törvény A víz vertikális mozgásával kapcsolatos, vízzel telített talajra (kétfázisú talaj) érvényes:
Q•L K= ∆h • F K: szivárgási tényező (pl. kavicsra 10-3-10-1, agyag 10-9-10-8 m/s) Q: időegység alatt átszivárgott víz mennyisége, m3/s L: vizsgált talajoszlop hossza, m ∆h: hidraulikus nyomáskülönbség, m F: vizsgált talajoszlop keresztmetszete, m2
A talaj vízforgalmának jellemzői
A vízháztartás típusát a talajszelvényre ható input és output elemek számszerű értéke és azok egymáshoz viszonyított mennyisége (a vízmérlegek) alapján lehet megállapítani.
A talaj levegő- és hőgazdálkodása • A talaj pórusterének nedvesség által el nem foglalt részét levegő tölti ki (a vízmentes hézagok adják). Levegő által kitöltött porozitás ε = talajlevegő térfogata/száraz talaj térfogata ε = PSR - θ • Nedvesedéskor a víz kiszorítja a levegőt • Száradáskor nő a gázfázis térfogata • Talajlevegő szerepe: – Növények oxigénellátása – Biológiai, kémiai folyamatok intenzitása
A talajlevegő összetétele Közeg
Nitrogén % Oxigén % Szén-dioxid %
Légkör
79,01
20,96
0,03
Talaj
79,2
20,6
0,3 – 0,7
A talajok osztályozása Folyamatpárok ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
szerves anyag felhalmozódása ↔ elbomlása benedvesedés ↔ kiszáradás kilúgozás ↔ sófelhalmozódás agyagosodás ↔ agyagszétesés (podzolosodás) agyagvándorlás ↔ agyagkicsapódás oxidáció ↔ redukció savanyodás ↔ lúgosodás szerkezetképződés ↔ szerkezetromlás erózió ↔ szedimentáció felmelegedés ↔ lehűlés duzzadás ↔ zsugorodás
Folyamatok egymáshoz kapcsolódása → folyamattársulás
A talajok osztályozása •
Talajtípus: hasonló környezeti tényezők együttes hatására kialakuló, a talajfejlődés folyamán hasonló fejlődési állapotot elért talajok, amelyek egyazon folyamattársulás által jellemezhetők
•
Főtípus: magasabb egység, rokon típusok egyesítése (földrajzi szemlélet – hasonló földrajzi környezet hatása)
•
Altípus: folyamattársulás keretén belül az egyes folyamatok erőssége alapján (az alacsonyabb szintek meghatározása is hasonló) Azokat a jellegeket, folyamatokat, valamint mindezek erősségét kell alapul venni, amelyek az adott talajtípus termékenysége tekintetében a legnagyobb befolyást gyakorolják.
A talajok genetikai osztályozási rendszere • • •
•
Két szelő → főtípusok három mezőben. Vízszintes szelő alatt: azok a talajok (romtalajok), amelyek kialakulását valamely tényező gátolja. Vízszintes szelő fölött balra: azok a talajok (zonális), amelyek az éghajlat hatása alatt állnak - kialakulásukat csupán a csapadékból származó víz befolyásolja. A kőzethatás felfelé gyengül. Vízszintes szelő fölött jobbra: e talajok (azonális, hidromorf) létrejöttében meghatározó szerepe van a talajvíznek. A vízhatás felfelé gyengül.
A talajok genetikai osztályozási rendszerének áttekintése Genetikai osztály Főtípus
Romtalajok Váztalajok (Vt.), I. Köves, sziklás Vt.; nincs altípus
Zonális talajok
Kőzethatású Öntés és talajok, III. lejtőhordalék talajok (Öt.), II. Nyers Öt.; Humusz4 altípus karbonát talaj; nincs altípus
Kavicsos Vt.; Humuszos nincs altípus Öt.; 5 altípus
Rendzina; 3 altípus
Barna erdőtalajok (Bet.), IV. Karbonátmaradványos Bet.; nincs altípus Csernozjom Bet.; 3 altípus
Földes kopár; Lejtőhordalék Fekete nyirok; Barnaföld; nincs altípus 3 altípus 2 altípus talaj; 4 altípus Típus
Futóhomok; 3 altípus Humuszos homok; 3 altípus
Ranker; nincs altípus
Azonális talajok Csernozjom talajok (Cs.), V. Öntés Cs.; 2 altípus
Szoloncsák; altípus: sók minősége szerint Kilúgzott Cs.; Szoloncsáknincs altípus szolonyec; altípus: sók minősége és mennyisége szerint Mészlepedé- Réti szolonyec; kes Cs.; 2 altípus 3 altípus
Agyagbemo- Réti Cs.; sődásos Bet.; 4 altípus 3 altípus Podzolos Bet.; 3 altípus Pangóvizes Bet.; 2 altípus Kovárványos Bet.; 4 altípus Savanyú Bet.; 2 altípus
Szikes talajok, VI.
Sztyeppesedő réti szolonyec; 2 altípus Másodlagosan szikesedett talaj; 3 altípus
Réti talajok (Rt.), VII. Szoloncsákos Rt.; 2 altípus
Láptalajok, VIII. Mohaláptalaj; nincs altípus
Szolonyeces Rétláptalaj; 4 altípus Rt.; 2 altípus
Réti talaj; 4 altípus Öntés Rt.; 2 altípus Lápos Rt.; 3 altípus Csernozjom Rt.; 5 altípus
Lecsapolt és telkesített rétláptalaj; 3 altípus
Mocsári erdők talajai IX.
Magyarország genetikus talajtérképe • • • • • • • •
VÁZTALAJOK KŐZETHATÁSÚ TALAJOK BARNA ERDŐTALAJOK CSERNOZJOM TALAJOK SZIKES TALAJOK RÉTI TALAJOK LÁP TALAJOK ÖNTÉS TALAJOK
