JOGI INFORMÁCIÓK NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSA HÍREI ............................. 6 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FİOSZTÁLY HÍREI HAZAI HÍREK Aláírásgyőjtés a győlöletbeszéd elleni törvény azonnali módosítására (MTI 2009. március 06.) ............................................................................................ 11 Aláírták a megállapodást: német testvértelepülése van Kakasdnak (TEOL.hu 2009. március 8.) .............................................................................................. 12 Magyar és román megyék 57 millió euróra pályáznak (MTI 2009. március 9.) ................................................................................................................ 12 Mintegy 57 millió euró értékben pályázott európai uniós források megszerzésére a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat és a román Szatmár megyei tanács - közölte Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyőlés elnöke sajtótájékoztatón Nyíregyházán hétfın. .................................................. 12 MMM: Méltóságot Mindenkinek Mozgalom (Népszabadság 2009. március 13) ................................................................................................................ 13 Kiss Péter: nem ígérhetjük, hogy nem lesznek érdeksérelmek (MTI 2009. március 15.).......................................................................................................... 14 Svábbált tartottak Németkéren (MNO 2009. március 16) ....................... 14 A Stuart Máriával ünnepel a szekszárdi német színház (MTI 2009. március16.) ................................................................................................................ 15 Holland oktatási szakértık segítenének a magyar hátrányos helyzető gyerekek képzésében (RomNet, 2009. március 20.).............................................. 15 Bemutatkoznak a magyarországi cigánytelepek (c-press 2009. március 19.) ................................................................................................................ 16 Fókuszban a kisebbségi és többségi lét lélektana az Antirasszizmus Világnapján ................................................................................................................ 16 Késıbbi idıpontban kerül sor a magyar-horvát kormányülésre – a Kormányszóvivıi Iroda közleménye (2009. március 25) ..................................................... 18 C-PRESS Meghívó Szentandrássy István, korunk legkiemelkedıbb roma festımővészének kiállítására (2009. március 25.) .................................. 18 Nem kapta meg a gyulai román iskolát az országos önkormányzat (BEOL.hu 2009. március 26.) ............................................................................................ 18 Fıvárosi Roma Kulturális Központ lesz a Szentkirályi utcában (MTI 2009. március 31.).......................................................................................................... 19 Mohácsi Viktória kapta a Bátor Nık Nemzetközi Díját (HírExtra 2009. március 31.) ................................................................................................................ 20 Elindult az Út a munkához program (Népszava online 2009. április 2.) .. 20 Görög Örökség Magyarországon - kiállítás a Budavári Palotába (MTI 2009. április 2.)............................................................................................................ 21 Szabó Máté: Visszavonom a saját szavaimat is (NOL 2009. április 4.) .. 21 Jól jártak a magyarok a svábokkal (TEOL.hu 2009. április 2.) ................ 22 A romák világnapja - Magyarországon 2003-tól e napon tartják a roma közösségek napját (Népszava online 2009. április 6.) ................................................ 22 August Šenoa Horvát Asszonykórus CD-bemutató koncert (Pecsikult– 2009. április 8.)............................................................................................................ 22
Kisebbségi Hírlevél 2 0 0 9 .
m á r c i u s
KÜLFÖLDI HÍREK EP-jelentés a romák helyzetérıl (Népszava online 2009. március 9.) .... 24 Az ECRI jelentése Magyarországról ....................................................... 25 Stratfor: erısödı idegengyőlölet Európában (Népszabadság 2009. március 10.) ................................................................................................................ 26 Kósáné Kovács Magda: a többség létbizonytalansága termékeny talaja a kisebbségek kirekesztésnek (RomNet, 2009. március 11.) .................... 27 Eörsi: segítse hatékonyabban az ET az emberi jogok európai egyezményének érvényesülését ........................................................................................ 31 ROMA HÍREK Íme, a romák elleni támadások Magyarországon 2008-2009-ben Kronológia (Népszava online 2009. március 6.)........................................................ 33 Hittel az erıszak ellen - romamisszió békési központtal (BEOL.hu 2009. március 8.) ................................................................................................................ 33 Nem jelentkeznek rendırnek cigány származásúak (RomNet, 2009. március 11.) ................................................................................................................ 34 Konferncia a romák helyzetérıl (Népszava online 2009. március 12.) ... 35 Megkérdeztük az utca emberét a magyar-roma ellentétrıl (ZALAIHIRLAP.hu 2009. március 16.) ............................................................................................ 35 Miért sikertelen az integráció? – konferencia (RomNet, 2009. március 19.) ................................................................................................................ 36 Foglalkoztatási kvótarendszert akar a Roma Irányító és Monitoring Bizottság (Mr1kossuth.hu 2009. március 25.) ................................................................ 37 Önállóan indul az EP-választáson az MCF Roma Összefogás Párt (Hirado.hu 2009. április 01.) ............................................................................................... 38 Április 8. a romák világnapja (RomNet 2009. április 8.) .......................... 38 PÁLYÁZATI LEHETİSÉGEK VÉLEMÉNYEK, INTERJÚK
© Miniszterelnöki Hivatal
Ferge Zsuzsa: Kire vigyázzanak a válságkezelık? (Népszabadság 2009. március 7.)............................................................................................................ 49 Nem tudom, mi mozgatja a népszavazást erıltetıket - Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a győlölködés határairól (Czene Gábor - NOL 2009. március 9.) .............................................................................................. 51 A hét embere szereti a vándorbotot (BEOL.hu 2009. március 12.)......... 53 „A svábok nem kerülnek a szekérrel" (168 óra2009. március 20.) .......... 54 Délben érték el Pestet - Magyarország megszállása .............................. 54 Nehéz ma cigányként boldognak lenni – interjú Rézmőves Melinda néprajzkutatóval ................................................................................................................ 55 ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK
JOGI INFORMÁCIÓK A Módosított Európai Szociális Karta kihirdetésérıl A jogszabály száma és címe: 2009. évi VI. törvény A Módosított Európai Szociális Karta kihirdetésérıl. A jogszabály lényege: Az Országgyőlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Módosított Európai Szociális Karta (továbbiakban: Egyezmény) kötelezı hatályának elismerésére. Az Egyezményt az Országgyőlés e törvénnyel hirdeti ki, amelyben közli annak angol nyelvő szövegét és hiteles magyar nyelvő fordítását. A dokumentum 1996. május 3-án született Strasbourgban, aláírói az Európa Tanács tagjai. Az Egyezmény legfontosabb pontjai: I. rész: - a dolgozók és munkáltatók jogai, - gyermekek és fiatalok jogai, - fogyatékossággal élı személyek jogai, - idıs emberek jogai. Az Egyezmény II. része a fent említett jogokat fejti ki részletesen, a III. rész az aláíró Felek kötelezettségvállalásaira, az Európai Szociális Kartával és az 1988-as Kiegészítı Jegyzıkönyvvel való kapcsolatára, a IV. és V. rész a kötelezettségek teljesítésének ellenırzésére, a korlátozásokra, a Karta országon belüli joggal és a nemzetközi szerzıdésekkel való viszonyára vonatkozik. A VI. rész az aláírás, ratifikáció és hatálybalépés pontjait, valamint a területi alkalmazást, felmondást részletezi, majd ezeket követik az Egyezmény függelékei. Hatálybalépés: 2009. március 14. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 30. szám (2009. március 13.) A Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a Kulturális Intézetek mőködésérıl szóló, Budapesten, 2008. május 30-án aláírt Egyezmény kihirdetésérıl A jogszabály száma és címe: A külügyminiszter 12/2009. (III. 17.) KüM határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a Kulturális Intézetek mőködésérıl szóló, Budapesten, 2008. május 30-án aláírt Egyezmény kihirdetésérıl szóló 263/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet 2. és 3. §-ának hatálybalépésérıl. A jogszabály lényege: A 263/2008. (XI. 6.) Korm. rendelettel a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a Kulturális Intézetek mőködésérıl szóló, Budapesten, 2008. május 30-án aláírt Megállapodás 10. cikk (1) bekezdése értelmében a szükséges belsı jogi eljárások lefolytatásáról szóló késıbbi hivatalos értesítés kézhezvételét követı 30. napon lép hatályba. A Lengyel Köztársaság 2008. november 25-én, a Magyar Köztársaság 2008. december 2-án küldte meg e hivatalos értesítést. Így az Egyezmény a 8. cikk elsı bekezdése értelmében 2009. január 17-én hatályba lépett. A fentiekre tekintettel 2008. május 30-án aláírt Megállapodás kihirdetésérıl szóló 195/2008. (VIII. 4.) Korm. rendelet 2. és 3. §-a 2009. január 17-én hatályba lépett. Hatálybalépés: 2009. január 17. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 33. szám (2009. március 17.)
A 2007–2013. programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Elıcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi EGYÜTTMŐKÖDÉSHEZ kapcsolódó programjaiból származó állami támogatások felhasználásának szabályairól és egyes támogatási jogcímeirıl A jogszabály száma és címe: 5/2009. (III. 18.) NFGM rendelet A 2007–2013. programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Elıcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttmőködéshez kapcsolódó programjaiból származó állami támogatások felhasználásának szabályairól és egyes támogatási jogcímeirıl A jogszabály lényege: Jelen rendelet a 2007–2013. programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Elıcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttmőködéshez kapcsolódó programjaiból származó állami támogatások felhasználásának szabályairól és egyes támogatási jogcímeirıl szól. A jogszabály részletesen kifejti a támogatások jogcímeit (6.§), a támogatási kategóriákat (7.§), a beruházási és foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó szabályokat, továbbá az egyes támogatások igénybevételének szabályait, igénybevételének lehetıségeit. Hatálybalépés: 2009. március 21. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 34. szám (2009. március 18.) A helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról A jogszabály száma és címe: Az oktatási és kulturális miniszter 12/2009. (III. 27.) OKM rendelete a helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról A jogszabály lényege: Szakmai támogatásban (a továbbiakban: támogatás) az a helyi önkormányzat részesülhet, amely mőködési engedéllyel rendelkezı múzeumot tart fenn. A támogatás vissza nem térítendı támogatás, amely a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérıl szóló 2008. évi CII. tör vény 5. számú mellékletének 7. pontjában megjelölt összeg 32 %-a. Támogatás az alábbi feladatokra igényelhetı: - nagyszabású állandó kiállítás elıkészítése, létrehozása, korszerősítése, kiállítás-vezetık megjelentetése - oktatási célú közösségi terek kialakítása a Közép-Magyarországi Régióban székhellyel rendelkezı múzeumok számára. A támogatásra vonatkozó igényt tartalmazó kérelmet a helyi önkormányzatnak 2009. április 20-ig kell benyújtania az oktatási és kulturális miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egysége (a továbbiakban: Igazgatóság) útján. A támogatásról a miniszter 2009. június 20-ig dönt, a döntést 2009. június 30-ig közzéteszi az OKM hivatalos lapjában és honlapján. Hatálybalépés: 2009. március 28. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 38. szám (2009. március 27.) Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a romániai magyar hadisírok és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetérıl szóló Megállapodás kihirdetésérıl szóló 94/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. és 3. §-ai hatálybalépésérıl A jogszabály száma és címe: A külügyminiszter 14/2009. (III. 27.) KüM határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a romániai magyar hadisírok és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetérıl szóló Megállapodás kihirdetésérıl szóló 94/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. és 3. §-ai hatálybalépésérıl
3
A jogszabály lényege: A 94/2008. (IV. 23.) Korm. rendelettel a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a romániai magyar hadisírok és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetérıl szóló Megállapodás 7. cikk (1) bekezdése szerint, a Megállapodás akkor lép hatályba, amikor a Szerzıdı Felek kölcsönösen, diplomáciai úton, írásban értesítik egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belsı jogi követelményeknek eleget tettek. A szükséges belsı jogi eljárások lefolytatásáról szóló hivatalos értesítést a Románia 2009. február 9-én, a Magyar Köztársaság 2009. március 6-án kelt értesítésével küld te meg. Az Egyezmény a 7. cikk (1) bekezdése értelmében 2009. március 6-án hatályba lépett. A fentiekre tekintettel a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a romániai magyar hadisírok és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetérıl szóló Megállapodás kihirdetésérıl szóló 94/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. és 3. §-ai 2009. március 6-án hatályba léptek. Hatálybalépés: 2009. március 6. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 38. szám (2009. március 27.) A helyi önkormányzatok fenntartásában lévı sportlétesítmények felújításának támogatásáról A jogszabály száma és címe: 15/2009. (III. 17.) ÖM rendelet a helyi önkormányzatok fenntartásában lévı sportlétesítmények felújításának támogatásáról. A jogszabály lényege: A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérıl szóló 2008. évi CII. törvény 5. számú mellékletének 30. pontjában foglalt elıirányzat a helyi önkormányzatok által fenntartott sportlétesítmények felújításához nyújt támogatást. A támogatásra helyi önkormányzatok pályázhatnak. Az önkormányzat a támogatást a tulajdonában, illetve fenntartásában lévı (meglévı) sportlétesítmény felújítására igényelheti, Az önkormányzat a pályázatában több sportlétesítmény felújítására is igényelhet támogatást. A támogatás formája vissza nem térítendı támogatás, maximális összege sportlétesítmény-felújításonként 10 millió forint. Az önkormányzat pályázatát az Önkormányzati Minisztérium által készített - a rendelet 1. számú mellékletét képezı - és honlapján közzétett pályázati adatlapon nyújthatja be. A pályázat részét képezi az önkormányzat sportlétesítmény felújítási programja. A pályázatot papír alapon egy eredeti és két másolati példányban postai úton, illetve elektronikus formában (eAdaton) - a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egységeihez (a továbbiakban: Igazgatóság) 2009. április 24-ig kell eljuttatni. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes követelményeket jelen rendelet 5.§-ának (3) bekezdése tartalmazza. A rendelet további §-ai kifejtik a támogatás felhasználására, folyósítására és a felhasználás ellenırzésére vonatkozó részleteket. Hatálybalépés: 2009. március 18. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 33. szám (2009. március 17.) A bölcsıdék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése támogatás igénybevételének részletes feltételeirıl szóló 8/2009. (II. 26.) ÖM rendelet módosításáról A jogszabály száma és címe: Az önkormányzati miniszter 10/2009. (II. 27.) ÖM rendelete a bölcsıdék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése támogatás igénybevételének részletes feltételeirıl szóló 8/2009. (II. 26.) ÖM rendelet módosításáról A jogszabály lényege: Jelen rendelet a 8/2009. (II. 26.) ÖM rendeletet az alábbiak szerint módosítja: a bölcsıdék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése
4
támogatás igénybe vételének részletes feltételeirıl szóló 8/2009. (II. 26.) ÖM rendelet 12. § (1) bekezdésében a „március 13-áig” szövegrész helyébe a „március 27-éig” szöveg, 12. § (2) bekezdésében a „március 16-áig” szövegrész helyébe a „március 30-áig” szöveg, 12. § (3) bekezdésében a „március 17-én” szövegrész helyébe a „március 31-én” szöveg, az „április 6-áig” szövegrész helyébe az „április 20-áig” szöveg, 12. § (5) bekezdésében az „április 3-áig” szövegrész helyébe az „április 10-éig” szöveg, 13. § (1) bekezdésében az „április 30-áig” szövegrész helyébe a „május 8-áig” szöveg, 14. § (1) bekezdésében a „május 15-éig” szövegrész helyébe a „május 22-éig” szöveg lép. Hatálybalépés: 2009. február 28. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 24. szám (2009. február 27.)
5
NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSA HÍREI Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke 2009. március 6-án ellátogatott az Országgyőlési Biztosok Hivatalába és megbeszélést folytatott az országgyőlési biztosokkal.
Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke március 6-án ellátogatott az Országgyőlési Biztosok Hivatalába és megbeszélést folytatott az ombudsmanokkal. Az országgyőlési biztosok beszámoltak tevékenységükrıl, mőködésük tapasztalatairól. Kállai Ernıt Sólyom László javasolta a kisebbségi biztosi posztra, a Magyar Köztársaság Országgyőlése pedig 2007. június 11-én 326 igen és 14 nem szavazat ellenében megválasztotta İt a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyőlési biztosának. A kisebbségi ombudsman a találkozón ismertette hivatala tevékenységét Sólyom Lászlóval, beszámolt az aktuális helyzetrıl, valamint jelezte, hogy az ügyek száma az elmúlt évben a duplájára nıtt, tükrözve a felerısödı társadalmi problémákat. Elkészült az egykori soroksári sváb temetı felszámolásával kapcsolatos ombudsmani vizsgálat, melyet Dr. Kállai Ernı ombudsman 2009. március 27-én sajtótájékoztató keretében ismertetett. A feltárt visszásságok orvoslása érdekében megfogalmazott javaslatok keretében a kisebbségi ombudsman között kezdeményezte, hogy Budapest Fıváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselıtestülete határozatban kövesse meg a német (sváb) közösséget amiatt, hogy kegyeletsértı módon történt halottaik exhumálása. Kezdeményezte továbbá, hogy Budapest Fıváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának képviselı-testülete soron kívül intézkedjék az esetlegesen még megtalálható emberi maradványok kegyeleti szempontoknak megfelelı összegyőjtése és elhelyezése iránt, valamint hogy szállítassa el a Déli temetıbe hordott lakossági hulladékot, építési törmeléket, és – a közterület-felügyelettel együttmőködve – lépjen fel a területen való szemétlerakás ellen. A vizsgálat alapján elkészült jelentés teljes terjedelemben megtalálható a www.kisebbsegiombudsman.hu internetes oldalon. Folytatódott az ombudsman által életre hívott II. Kisebbségi Kerekasztal szakmai munkája. 2009. április 6-án folytatódtak a megkezdett szakmai egyeztetések az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei és a kisebbségi ombudsman között. Kállai Ernı tájékoztatta az elnököket a 2008. évi országgyőlési beszámolójának elkészültérıl, fıbb tartalmi elemeirıl, egyúttal meghívta ıket a beszámoló parlamenti vitájára. Az ombudsman ismertette a II. Kisebbségi Kerekasztal résztvevıivel a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális jogainak érvényesülése tárgyában indított átfogó vizsgálatának tervezetét. Ennek megvalósításához az ombudsman az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek támogatását kérte, akik üdvözölték a vizsgálat megindítását, valamint felajánlották segítı közremőködésüket. A II. Kisebbségi Kerekasztal áttekintette a kisebbségi közösségek jogalkotás folyamatában való fokozottabb részvételére vonatkozó
javaslatot. Kállai Ernı ismertette, hogy a 2011. évi népszámlálásról szóló törvénytervezet nem rendelkezik a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozó adatok győjtésérıl. II. Kisebbségi Kerekasztal közös állásfoglalásban hatalmazta fel a kisebbségi biztost, hogy képviseletében eljárva a törvényjavaslat átdolgozására hívja fel a Központi Statisztikai Hivatalt. Beterjesztette éves beszámolóját az Országgyőlésnek Dr. Kállai Ernı kisebbségi ombudsman. Dr. Kállai Ernı a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyőlési biztosa elkészítette és beterjesztette az Országgyőléshez a múlt évi tevékenységérıl szóló beszámolóját, melynek Parlamenti vitája május elejére várható. A kisebbségi ombudsman a múlt évben indított vizsgálatairól, azok eredményeirıl és a beszámolótartalmáról tájékoztatta a 13 kisebbségi önkormányzat elnökét is a II. Kisebbségi Kerekasztal ez évi elsı találkozóján. A beszámoló teljes terjedelemben megtalálható a www.kisebbsegiombudsman.hu internetes oldalon. (A „Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei” hírblokk forrása a www.kisebbsegiombudsman.hu internetes oldal)
7
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FİOSZTÁLY HÍREI Megjelent a Kisebbségi Kalauz legújabb száma A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztálya gondozásában 2009. április elsı napjaiban megjelent a Kisebbségi Kalauz címő kiadványsorozat harmadik kötete. Gémesi Ferenc szakállamtitkár elıszavával ellátott könyv a Miniszterelnöki Hivatal által az elmúlt évben nyújtott kisebbségi célú költségvetési támogatásokról nyújt részletes tájékoztatást. Az új könyv közreadja a kisebbségi törvény elfogadásának 15. évfordulója alkalmából és a Kisebbségekért Díjak átadására a Parlament kupolatermében 2008. december 18-án megtartott ünnepségen elhangzott beszédeket. A Kisebbségi Kalauz bemutatja a kulturális autonómia kiteljesedését szolgáló, a nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai intézményalapítási, intézmény-átvételi programjának megvalósítása érdekében biztosított 2008. évi támogatások hasznosulását. Önálló fejezet számol be a MeH Kisebbségi- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkárság intervenciós és koordinációs költségvetési támogatásaiból étrejött sikeres projekteket. Részletes tájékoztató olvasható a kiadványban a kisebbségi önkormányzatok differenciált támogatási rendszere elsı éves számadatairól, tapasztalatairól. A kiadvány beszerezhetı a MeH NEKF Titkárságán. A Kalauzban szereplı, a MeH 2008. évi kisebbségi célú költségvetési támogatásokról szóló részletes táblázatok megtalálhatók a www.nek.gov.hu honlapon, a hazai kisebbségekrıl szóló oldalakon is. Ugyanitt a 2009. évi hasonló célú pályázati felhívások is elérhetıek. Kisebbségi ifjúsági szerveztek szerepe a nemzetiségek kulturális életében A fiataloknak a kisebbségi közösségek életében betöltött helyérıl, az ifjúsági szervezeteknek a nemzetiségi közéletben vállalt szerepérıl rendezett mőhelybeszélgetést 2009. április 8-án Budapesten a Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus. A tanácskozáson az ország különbözı térségeiben mőködı kisebbségi ifjúsági szervezetek képviselıi számoltak be a tevékenységük eredményeirıl, problémáikról. A konzultáció célja a nemzetiségi ifjúsági szervezetek hatékony mőködésének elısegítése, a fiatalok közösségszervezésre való ösztönzése, kezdeményezéseik támogatása volt. A tanácskozás levezetı elnöki feladatait Paulik Antal, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztálya fıigazgató-helyettese látta el. Az oktatási és kulturális szaktárca háttérintézménye, a Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus kisebbségi szakemberek bevonásával Nemzetiségi Kulturális Szakértıi Tanácsot mőködtet. A testületek feladata a kisebbségi kulturális szervezetek, önkormányzatok együttmőködésének koordinálása, a szakminisztérium kisebbségeket érintı döntések szakmai elıkészítése. A most szervezett mőhelybeszélgetés keretében görög, horvát, német és szlovák ifjúsági szervezetek számoltak be a munkájukról, a közösségük kulturális életébe való bekapcsolódási lehetıségeikrıl. A tanácskozás résztvevıi megállapodtak abban, hogy a jövıben rendszeres konzultációkat szerveznek a kisebbségi fiataloknak a nemzetiségi közéletben való részvétele megerısítése érdekében.
Choli Daróczi József köszöntése Az ismert roma közéleti személyiség, Choli Daróczi József író, mőfordító és pedagógus volt vendége a Kisebbségi Klub 2009. március 31-én Budapesten, a Miniszterelnöki Hivatal konferenciatermében megtartott találkozónak. A Gondolatok és tettek címmel meghirdetett program keretében az Országos Cigány Önkormányzat intézményvezetıje az életútja bemutatásával ábrázolta a magyarországi romák helyzetének alakulását, a kisebbség és többség közötti viszony aktuális kérdéseit. A találkozón moderátori feladatokat ellátó
8
Németh Erika, a Miniszterelnöki Hivatal fıigazgatója köszöntötte Choli Daróczi Józsefet a 70. születésnapja alkalmából. A kisebbségi közismeretekrıl szóló elıadássorozat 2008 októberében indult. A program célja, hogy teret biztosítson a kisebbségi területet is befolyásoló kérdésekrıl való beszélgetéseknek. A kisebbségpolitikai kérdésekrıl szóló elıadássorozat az államigazgatásban dolgozók, valamint az országos és a fıvárosi kisebbségi önkormányzatok tisztségviselıi, munkatársai, valamint kisebbségi civil szervezetek vezetıi figyelmére számít. A múlt évi elsı találkozó témája a közbeszéd kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseit érintette, és Debreczeni József közíró volt a vendég. A második klubtalálkozó során az I. világháborút követı változások hatásairól, az ezt követı kormányzati politikákról Ormos Mária történész beszélt. A Kisebbségi Klub 2009. évi elsı találkozóján Choli Daróczi József hangsúlyozta, hogy a cigányság csak a munkához való hozzájutása révén találhatja meg a helyét a társadalomban. Véleménye szerint az oktatás önmagában keveset ér a foglalkoztatási helyzet javítása nélkül. Az integrált oktatás igazán akkor lehet eredményes, ha a gyerekek iskolán kívüli életfeltételei közötti különbségek is eltőnnek, és a társadalmi együttélés minden szintjén létrejön a romák és nem-romák integrációja. A hazai kisebbségekrıl a fiatalok körében A magyarországi kisebbségpolitikában ismert közszereplık részvételével hirdetett egész hetet betöltı programsorozatot a Budapest XIII. kerületében mőködı Berzsenyi Dániel Gimnázium. A Tolerancia Napok keretében többek között dr. Kállai Ernı, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyőlési biztosa, Fuhl Imre újságíró, az Országos Szlovák Önkormányzat képviselıje és Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke találkozik a középiskolás diákokkal. A Tolerancia Napok 2009. március 25-ei programján a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztálya képviseltében résztvevı Paulik Antal fıigazgató-helyettes a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetérıl adott tájékoztatást az érdeklıdı fiataloknak. Konzultáció az ET budapesti Dokumentációs Központja vezetıjével A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbségi Média Munkacsoportja 2009. március 19-én Budapesten megtartott ülésén az Európa Tanács (ET) kisebbségekkel kapcsolatos dokumentumait érintı kérdések kerültek napirendre. A tanácskozáson részt vett Pappné Farkas Klára, az ET budapesti Információs és Dokumentációs Központja igazgatója. Az Európa Tanács által a kilencvenes évek elején megalkotott két egyezményt, a Nemzeti Kisebbségek Védelmérıl szóló Keretegyezményt és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját Magyarország az elsı államok között írta alá. A dokumentumok ratifikálásával hazánk vállalta, hogy rendszeresen beszámol az ET részére a magyarországi kisebbségek helyzetérıl, a velük kapcsolatos kormányzati intézkedéseirıl. Az idei esztendıben a magyar Kormány országjelentést készít mind a Nyelvi Karta, mind a Kisebbségvédelmi Keretegyezményben foglaltak magyarországi megvalósításának helyzetérıl. A két dokumentum számos, a kisebbségek médiáját érintı értékelést is tartalmaz. A Média Munkacsoport tagjai e kérdésekrıl tájékozódtak. A tanácskozáson az ET budapesti Információs és Dokumentációs Központja igazgatója bemutatta a nemzetközi szervezet „Állj ki a diszkrimináció ellen” címő projektjét. Az Európa Tanács magyarországi irodája támogatni kívánja a kisebbségek anyanyelvő médiáját abban, hogy építı szerepet töltsön be egy folyamatosan bıvülı, kulturálisan egyre sokszínőbbé váló környezetben. Pappné Farkas Klára kiemelte, hogy segíteni kell a kisebbségi közösségekhez tartozó szakembereket abban, hogy a média legkülönbözıbb területein kapjanak megszólalási lehetıséget. A budapesti Információs és Dokumentációs Központ hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a magyarországi közmédia kisebbségi mőhelyei anyanyelvőkön jussanak hozzá az Európa Tanács dokumentumaihoz, kölcsönös segítségek is kérve a nemzetközi szervezet kisebbségeket érintı munkája széles körben való ismertetése érdekében.
9
„Magyarország–Horvátország IPA konferencia
Határon Átnyúló Együttmőködési
Program 2007–2013”
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztály képviseletében Paulik Antal fıigazgató-helyettes és Ispánovity Márton kormánytanácsadó 2009. április 1-én Čakovec-ben részt vett a „Magyarország–Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttmőködési Program 2007–2013” konferencián, melyet a programot lebonyolító Közös Technikai Titkárság szervezett abból az alakalomból, hogy március 26-án kiírásra került a program elsı pályázata. A konferenciát Mikulás Brigitta, az Irányító Hatóság vezetıje nyitotta meg, majd az egybegyőlteket magyar részrıl Varjú László, a NFGM államtitkára, horvát részrıl Milivoj Mikulić, a Regionális Fejlesztési, Erdészeti és Vízügyi Minisztérium államtitkára köszöntötte. Varjú László kiemelte, hogy a magyar-horvát együttmőködés eddig is a harmonikus partnerség jegyében zajlott. A most induló IPA program által nyújtott támogatással – az elsı három évre 19,3 millió euró áll rendelkezésre – élnie kell a két országnak. A két országban élı kisebbségekre fontos szerep vár, ık lehetnek a motorjai az együttmőködésnek – emelte ki az államtitkár. Beszédet mondott még Jose Palma Andres, az EU Bizottság Regionális Politikákért felelıs igazgatója, valamint Oskar Benedikt, az EU Bizottság zágrábi missziójának tanácsosa. A felszólalók méltatták a két ország eddigi erıfeszítéseit az EU-s források kiaknázásában, kiemelték a programban rejlı lehetıségeket. A program második felében a magyar és horvát illetékesek ismertetıt adtak az európai fejlesztéspolitikával kapcsolatos – ország-specifikus – sajátosságokról, célkitőzésekrıl. Az ismertetık után a Váti Kht. programmenedzsere, Rózsa Diána és munkatársai adtak részletes tájékoztatást a Magyarország–Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttmőködési Program 2007–2013” március 26-án kiírt elsı pályázatáról, és válaszoltak a felmerült kérdésekre. Megjelentek a Miniszterelnöki Hivatal 2009. évi kisebbségpolitikai támogatási felhívásai A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelıs Szakállamtitkársága közzétette a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségeket érintı 2009. évi költségvetési támogatásokra vonatkozó közleményeit. A Szakállamtitkárság támogatni kívánja a kisebbségek kulturális autonómiájához kapcsolódó intézményi rendszer megerısödését és kiszélesítését. A támogatás a kisebbségek önkormányzatai által önállóan vagy más szervezetekkel közösen alapított, vagy fenntartásba átvett kulturális, oktató-nevelı és tudományos intézmények mőködését, fejlesztését kívánja szolgálni. A támogatásra 120 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésre. A támogatás iránti igényt egyedi kérelem alapján lehet beterjeszteni. A támogatást ismertetı Közlemény a honlapunkon elérhetı. A Szakállamtitkárság meghirdette a kisebbségi koordinációs és intervenciós támogatásokat érintı pályázatot is. A keret elsısorban a kisebbségi non-profit szervezetek, intézmények, kisebbségi önkormányzatok önhibájukon kívüli mőködési zavarainak elhárítására használható fel. Különösen indokolt esetekben támogatás nyújtható az elıirányzat terhére kisebbségpolitikai szempontból kiemelten fontos rendezvények, projektek más forrásból nem finanszírozható eseti résztámogatására is. A részletes pályázati dokumentáció itt érhetı el. A támogatások iránti egyedi kérelmek és a pályázatok az elıirányzott költségvetési források felhasználására is figyelemmel folyamatosan, de legkésıbb 2009. november 1-jéig nyújthatók be a Miniszterelnöki Hivatal, 1357 Budapest, Pf. 2. címre.
(Forrás: www.nek.gov.hu)
10
HAZAI HÍREK Befejezıdött a 7. Nemzetiségi Színházi Találkozó (MTI 2009. március 6.) A Jónás Judit vezette Cinka Panna Cigány Színház Faludy-Villon: Máshogy címő produkciója kapta a legjobb elıadásért járó díjat a március 6-án pénteken zárult Arcusfest 7. Magyarországi Nemzetiségi Színházi Találkozón - közölte a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (MNEKK) színházi fıszervezıje az MTI-vel. Lásztity Péró elmondta, hogy a Thália Színházban és a Budapest Bábszínházban megrendezett seregszemlén résztvevı társulatok mindegyike kapott valamilyen elismerést, különdíjat, mivel a Magi István vezette szakmai zsőri elégedett volt mind a 18 társulat munkájával.A legjobb rendezésért járó elismerést Gergely Lászlónak ítélték a szarvasi Cervinus Teátrum elıadásáért. A legjobb férfi alakításért járó díjat Fiscsenko Mihajlo kapta az Elsı Magyarországi Ukrán Színház Revízióra készülıdve címő elıadásába nyújtott kimagasló játékáért. A legjobb nıi alakításért odaítélt elismerést Hadzsikosztova Gabriella érdemelte ki a bolgár Malko Teatro Elada Pinyo és az idı címő darabjának fıszerepében nyújtott teljesítményéért.. Folytatódik a mentorprogram (OKM: 2009. március 6.) Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) aláírta a mentorprogram folytatásáról szóló szándéknyilatkozatot - olvasható a oktatási tárca honlapján. Dr. Manherz Károly felsıoktatási és tudományos szakállamtitkár és Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke megállapodtak abban, hogy a hátrányos helyzető hallgatók támogatását célzó mentorprogram megszervezése, a mentorprogram koordinációs feladatainak ellátása érdekében az OKM és a HÖOK együttmőködik. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium felkérte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját, hogy a mentorprogram koordinálását végzı szervezetként lássa el a mentorprogram szervezési feladatait. A szándéknyilatkozatban megfogalmazott együttmőködés kereteit szerzıdésben rögzítik, amelyben meghatározzák a mentorszervezet feladatait, a finanszírozási szabályokat, a mentorok által végzett tevékenység általános leírását és a mentorokkal szemben támasztott egyéni szakmai felkészültségi követelményeket. 73 milliárd forint jut foglalkoztatási programokra (MTI 2009. március 6.) Jelenleg 73 milliárd forintos keret szolgálja a munkahelymegırzést, a foglalkoztatást és képzést - mondta Szőcs Erika szociális és munkaügyi miniszter az MTI-nek csütörtökön Szekszárdon, ahol a kormány válságkezelı intézkedéseirıl tartott fórumot. A miniszter kifejtette: nagy jelentıséget tulajdonít az adójavaslatoknak, amelyek csökkentik a munkáltatói terheket, a szociális tárca ugyanakkor kifejezetten a foglalkoztatás védelmében állít össze programokat.
Aláírásgyőjtés a győlöletbeszéd elleni törvény azonnali módosítására (MTI 2009. március 06.) A cigányság foglalkozatása, a győlöletbeszéd elleni törvény megalkotása, valamint a kedvezményes települési önkormányzati mandátum visszaadása érdekében aláírásgyőjtésbe kezdenek a cigány önkormányzatok - errıl döntött a helyi érdekképviseletek elsı országos kongresszusa pénteken Budapesten. A magyarországi cigányság elsı országos kongresszusát Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke hívta össze, és az országban mőködı 1127 kisebbségi önkormányzatból 684 település 1500 képviselıje jelent meg a tanácskozáson.A résztvevık egyhangú szavazással döntöttek: 50 ezer aláírást
11
győjtenek össze, hogy az Országgyőlés azonnal vegye napirendre a győlöletbeszéd elleni törvény módosítását, tartós foglakozatási és önálló szakképzési alap létrehozását, valamint a helyi önkormányzatokban a kedvezményes mandátum visszaállítását. A kongresszuson részvevı önkormányzati képviselık azt követelték Kolompár Orbántól, hogy a cigányság állítson önálló listát a júniusi európai parlamenti választásokra. Aláírták a megállapodást: német testvértelepülése van Kakasdnak (TEOL.hu 2009. március 8.) Bányai Károly, Kakasd polgármestere beszédében kiemelte, évtizedes álom vált valóra ezzel. Elmondta, már az édesapja tanácselnökként is próbálkozott testvértelepülést találni. Végül a megyei német kisebbségi önkormányzat és a megyei önkormányzat vezetıi hozták össze a két falut. A kakasdi faluházban megtartott ünnepi testületi ülésen közel kétórás mősor köszöntötte az eseményt, s mindkét nyelven felolvasták a megállapodást. Vinzenz Baberschke, Radibor polgármestere beszédét azzal kezdte: „Ma nem a politikát ünnepeljük, hanem történelmet írunk.” Utalt a múlt néhány közös szeletére, végezetül meghívta a kakasdiakat Radiborba. Dr. Puskás Imre megyei közgyőlési elnök beszédében egyebek mellett azt mondta, akkor tudjuk megélni uniós polgárságunkat, ha megismerjük egymást Európa népeivel. Dr. Józan Jilling Mihály, a Német Kisebbségi Önkormányzatok Tolna Megyei Szövetsége elnöke többek közt szólt a párhuzamosságról, mely szerint szorbok küzdenek a német tengerben nyelvük és kultúrájuk megırzéséért, ahogy nálunk a német kisebbség küzd ezért. Közel kétórás mősor köszöntötte az eseményt és a vendégeket, a mősorban szerepelt a község apraja-nagyja. Este fogadáson találkoztak a húsztagú radibori költöttség tagjai, az önkormányzat vezetıi a helyi vállalkozókkal, az intézmények és a civil szervezetek vezetıivel. Magyar és román megyék 57 millió euróra pályáznak (MTI 2009. március 9.) Mintegy 57 millió euró értékben pályázott európai uniós források megszerzésére a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat és a román Szatmár megyei tanács - közölte Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyőlés elnöke sajtótájékoztatón Nyíregyházán hétfın. A projektben kiemelt szerepet kaptak az egészségügyi és közlekedési infrastrukturális fejlesztési pályázatok. Húsz olyan közös pályázatot adott be a két önkormányzat és intézményeik, amelyek döntıen az önkormányzati világhoz sorolhatók, ezen projektek nagy része jelenleg elbírálási fázisban van. A közgyőlés elnöke a további projektekkel kapcsolatban elmondta: a kultúra és a pedagógia területén szintén sikerült kedvezı uniós forrásokat találni. Két és félmillió forint értékben pályáztak levéltári infrastruktúra fejlesztésére és a két megye kulturális örökségének megırzésére. Csehi Árpád a Szatmár megyei tanács elnöke hozzátette: a határmentiségbıl adódó hátrányokat ezekkel a fejlesztésekkel lehetne elınnyé kovácsolni. Állami fenntartású iskolák (Népszava online 2009. március 9.) Az oktatási miniszter a múlt héten több menetben egyeztetett az állami fenntartású iskolák létrehozásáról és a héten folytatja a konzultációkat. A jelek szerint az érintettek többsége egyetért a kezdeményezéssel. Nem csoda, hisz a magyar közoktatás problémáira, az esélyegyenlıtlenségre és a szegregációra ígér gyógyírt, ugyanakkor létbiztonságot kínál az iskoláknak és a pedagógusoknak. „Az önkormányzati és a közoktatási törvény bevezetése óta eltelt bı két évtized tapasztalatai alapján azt javasoljuk, hogy Magyarországon ismét iktassuk be az iskolafenntartók sorába az államot.” Ezt mondta Hiller István a lapunkban két hete megjelent interjúban, amelyben elıször beszélt elképzeléseirıl. Szerinte egyedül az állam képes arra – sıt ez a feladata is –, hogy hasonló lehetıségeket teremtsen különbözı iskolái számára, de a gondolatot csak akkor lehet jó színvonalon megvalósítani, ha erıs szakmai egyetértés van mögötte. Az egyeztetéseket a közoktatási szakszervezetekkel, szakmai szervezetekkel kezdte meg a miniszter.
12
Többségük egyetértett az állami fenntartású iskolák létrehozásával. Horváth István, a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség elnöke szerint a kollégiumok szolgáltatják a legriasztóbb példát arra, hogy az erısen szabdalt érdekviszonyok miként nehezítik meg – sok esetben lehetetlenítik el – azt, hogy egy intézményrendszer képes legyen betölteni társadalmi küldetését. Nem volt viszont elragadtatva az ötlettıl Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének elnöke, aki a foglalkoztatási és finanszírozási garanciákat hiányolta. Az Országos Szülıi Érdekképviseleti Tanács tagszervezetei egyhangúlag támogatták a miniszteri elképzelést. A Szülık Egyesülete a Gyermekekért elnöke, Simonné Toldi Ágnes azért, mert szerinte jelenleg minden osztálynak, iskolának más a tanterve, még egyik osztályból a másikba sincs átjárhatóság, nemhogy az ország másik megyéjébe. Az oktatási tárca által tervezett, egységes pedagógiai program ezt kiküszöbölné, így az esélyegyenlıséget is biztosítani tudná országszerte. Keszei Sándor, a Magyarországi Szülık Országos Egyesületének elnöke azt tartotta fontosnak, hogy garanciát kaptak a szabad iskolaválasztás fenntartására. A diákjogi szervezetek, így az Országos Diákjogi Tanács és a Diákközéletért Alapítvány is egységesen kiállt az állami iskola ötlete mellett. László Ferenc, az Országos Diákjogi Tanács elnöke fontosnak tartja, hogy folyamatos párbeszéd lehessen az önkormányzati és állami iskolák között, és kooperatív iskolarendszer alakuljon ki, ahol az együttmőködés hosszú távon jól alakítható. A héten az önkormányzati szövetségekkel, késıbb a Közoktatás-politikai Tanáccsal tárgyal a kérdésrıl a miniszter. A szakmai egyeztetések után Hiller István az ellenzéki pártokkal is tárgyalásokat kezdeményez. Ha az egyeztetések jól haladnak, akár a 2010/11-es tanévtıl is mintegy 100-200 iskola kerülhetne állami kézbe. MMM: Méltóságot Mindenkinek Mozgalom (Népszabadság 2009. március 13) "Hiszünk abban, hogy a cigányok és nem cigányok közös országa talpra állítható" - a hét végén zászlót bont a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom. A megalakulás dátuma a nemzeti ünnephez kötıdik, a helyszín stílszerően a Kossuth Klub lesz. Néhány név az alapítók közül: Fleck Gábor, Horváth Aladár, Kóczé Angéla, Michael Stewart, Neményi Mária, Szalai Júlia, Szuhay Péter, Zentai Violetta, Zolnay János. Nem kimondottan a romákra fókuszál, de a miniszterelnök felhívására hasonló céllal korábban már alakult egy mozgalom, a Magyar Demokratikus Charta. Kóczé Angéla szociológus kérdésünkre hangsúlyozta, hogy a mostani kezdeményezés nem értelmezhetı a demokratikus charta kritikájaként: az lenne a jó, ha a többféle szervezıdés az "erık egyesítését" szolgálná. A szervezık elhatározták, hogy a mozgalom megmarad a "civil keretek között", és nem kíván elindulni a választásokon. Ezzel együtt az alapítók közt akad olyan, aki - szintén cigány és nem cigány közéleti személyiségek részvételével - párt létrehozásában (is) gondolkodik. Ha a terv megvalósul, akkor a politikai palettán eggyel több szereplı lesz, amely a jelenlegi pártokból kiábrándult, de a szélsıjobboldaltól irtózó szavazók támogatására számít. Ide sorolható a Lehet Más a Politika, a Tamás Gáspár Miklós nevével fémjelzett Zöld Baloldal vagy akár az újjáélesztett, Kolompár Orbán-féle MCF Roma Összefogás Párt is. Arról, hogy utóbbi elindul-e az EP-választáson, hivatalosan csak pár nap múlva döntenek, de a párt egyik képviselıje szerint ez 99 százalékig biztosra vehetı. Élni és visszaélni - Közös ombudsmani vizsgálat az adatkezelésrıl (Népszabadság 2009. március 14.) Az adatvédelmi és a kisebbségi ombudsman közös vizsgálatban szeretné kideríteni, hogy a jogszabályok segítik-e a kisebbségi jogok érvényesülését. Vagy épp ellenkezıleg. A Közép-európai Egyetem lassan a cigányügyi konferenciák törzshelyévé válik: a napokban Etnikai adatok és statisztikák - Élni és visszaélni címmel rendeztek tanácskozást. A programot böngészve még csak az volt feltőnı, hogy a roma szakértıket majdnem teljesen kifelejtették a "felkért hozzászólók" sorából. A helyszínen azután az a balsejtelem is igazolódott, hogy a sok-sok elıadás megint elveszi az idıt a vita elıl. Az egyik meghívott szakértı a tiltakozás klasszikus formáját választotta: a szünetben távozott.
13
Amúgy nagyjából mindenki egyetértett azzal, hogy az etnikai vonatkozású adatok más elbírálást igényelnek a "faji indíttatású bőncselekmények" elkövetésekor, és mást, ha a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépésrıl vagy esélyegyenlıségi intézkedésekrıl van szó. Rasszista támadás esetén például nem szükséges bizonyítani, hogy a sértett valóban kisebbségi-e. Lehet, hogy nem is, csak az elkövetı azt gondolta róla. És ez a perdöntı. A diszkrimináció csökkentéséhez viszont tényleg nélkülözhetetlenek a valós etnikai adatok, ám ehhez nem kell személyre szóló nyilvántartást vezetni. Trócsányi Sára, az adatvédelmi biztos hivatalának munkatársa negatív példaként említett egy esetet, amikor a józsefvárosi cigány önkormányzat "származási igazolásokat" adott ki romáknak. Az adatvédelmi és a kisebbségi ombudsman fél éve közös állásfoglalásban ítélte el a jogsértınek tartott gyakorlatot, hangsúlyozva: az ilyen tartalmú igazolás azt a látszatot kelti, hogy kibocsátója rendelkezik az igazolásban foglalt tényállítás alapjául szolgáló nyilvántartással. Zsigó Jenı, a Roma Parlament elnöke közbevetette: több érv kellene az elıadó által veszélyesnek minısített - szerinte viszont önkéntességen alapuló, ezért nem is kifogásolható eljárással szemben. Kiderült, hogy utólag Kaltenbach Jenı volt ombudsman is más fényben látja az ügyet. Ma úgy véli, a kisebbségi önkormányzatoknak jogot kellene adni, hogy eldönthessék, ki tartozik az adott közösséghez. Többek szerint nem a törvényekkel van a baj, hanem azzal, ahogyan az adatvédelmi szabályokat értelmezik és alkalmazzák: tévesen és rosszul. Nyilvánvalónak tőnı eseteknél sem mindig sikerül bizonyítani, hogy etnikai diszkrimináció vagy rasszista bőncselekmény történt. Kaltenbach szerint ragaszkodunk ahhoz a képhez, hogy a térségben mi vagyunk a leginkább kisebbségbarát állam. Még a gyanúját is szeretnénk elkerülni, hogy a valóság ennél árnyaltabb. A konferencián elhangzott: Jóri András adatvédelmi biztos és Kállai Ernı kisebbségi ombudsman közös vizsgálatot indított annak feltárására, hogy a jogszabályok alkalmasak-e a kisebbségi jogok érvényesítésére, esetleg pont fordítva, inkább akadályozzák azt. Kiss Péter: nem ígérhetjük, hogy nem lesznek érdeksérelmek (MTI 2009. március 15.) 1848 márciusának szereplıi a tettek emberei voltak, és nemcsak arról beszéltek, hogy ki a hibás, kinek kell kezébe venni az irányítást, hanem átfogó politikai programjuk volt, és a haza védelmében cselekedtek mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter vasárnap a XV. kerületben, Rákospalotán tartott ünnepi megemlékezésen. A miniszter kiemelte, hogy ma is cselekedni kell. "Nekünk ma az a dolgunk, hogy a válságos helyzetben megoldásokat találjunk, s azokat alkalmazzuk is. Tudnivaló, hogy ma nemhogy negyed évszázad, de negyedév sem áll rendelkezésünkre a cselekvésre. Ez azonban nem ment fel a körültekintés, az átgondoltság követelménye alól. Persze kell mérlegelnünk a szükséges lépések hatásait, várható következményeit, de nem ígérhetjük, hogy nem lesznek érdeksérelmek, mert lesznek" - fogalmazott a kancelláriaminiszter, hozzátéve, amit meg lehet védeni az eddigi vívmányainkból, azt kötelességünk megvédenünk Kiss Péter azt mondta, a mai választott vezetıknek, a teljes politikai elitnek az a dolga, hogy olyan válságkezelı megoldásokat válasszon, amelyek nem a hatalom birtoklásának jövıjérıl, hanem a haza jövıjérıl szólnak. Fontosnak nevezte, hogy az állampolgárok is megértsék, utat kell engedjenek a változásnak - tette hozzá. Beszédében Kiss Péter úgy fogalmazott, hogy a forradalom és szabadságharc talán még nagyobb és tartósabb sikereket aratott volna, ha sikerül megtalálni a módját a nemzetiségekkel közös együttmőködésnek, összefogásnak. Emlékeztetett, Magyarország roma közössége tevıleges és hazafias szerepet játszott a forradalomban, ık is a hazájukért harcoltak. El kell fogadni, hogy ez a haza az ı hazájuk is, hogy Magyarország mindannyiunké - tette hozzá. Svábbált tartottak Németkéren (MNO 2009. március 16) Gazdag programot és hajnalig tartó szórakozási lehetıséget kínált a hétvégi svábbál. A Fülöp-Heim kúria tömve volt a hagyományos tavasz eleji rendezvényen. Elıbb az általános iskolások, majd a nemzetiségi kórus és a tánccsoport is fellépett. Itt tartották Hanák Ottóné, Braun Margit Anyám szakácskönyve címő kötete német változatának bemutatóját. A könyvet a Nünberg közelében élı Fóber Attila fordította, aki erre az
14
alkalomra eljött Németkérre, hogy maga ajánlja a közönség figyelmébe. A svábbálban hirdették ki az idei borverseny eredményét. Fóber Ferenc, a német önkormányzat elnöke elmondta, hogy nem volt rossz az évjárat, de ráfért volna még a mintákra az érés. A negyvenöt benevezett bor közül tizenhat nem ért el minısítést, hét aranyérmet osztott a Keller János vezette bírálóbizottság, köztük egy „nagyaranyat”. Balázs Ignác fehér bora érdemelte ki ezt a címet és miután ez kapta a legtöbb pontot, a gazda egy különdíjat is haza vihetett egy gyapai bíráló, Fehér József jóvoltából. (teol.hu) A Stuart Máriával ünnepel a szekszárdi német színház (MTI 2009. március16.) Friedrich Schiller Stuart Mária címő drámáját viszi színre Tömöry Péter rendezésében a szekszárdi Magyarországi Német Színház (Deutsche Bühne Ungarn - DBU) a drámaíró születésének 250. évfordulója alkalmából. Az elıadás premierje kedden lesz. Frank Ildikó, a DBU igazgatója elmondta: a darabválasztásban a Schiller-év mellett a két éve bemutatott Ármány és szerelem sikere is közrejátszott. A darabot Tömöry Péter rendezi, aki jelenleg a bonni Euro Theater Central mővészeti vezetıje. A bonni társulat igazgatója és a - korábban több magyar vidéki színházban dolgozó - rendezı 2008-ban kereste fel a szekszárdi német színházat együttmőködési szándékukkal - mondta a DBU vezetıje. Frank Ildikó szerint klasszikus rendezıi felfogásban kerül színre a darab. Kosztümös elıadást láthatnak a nézık, amelynek a színvilága ugyanakkor leegyszerősített, szimbolikus, a tér, amelyben játszódik, a bezártságot érzékelteti. Az elıadás két nı párharcáról és önmagukkal való harcáról szól fogalmazott a szekszárdi színház igazgatója. A címszerepet Frank Ildikó játssza, Erzsébet szerepében Lotz Katát láthatják. A DBU húsz elıadást tervez magyar szinkronnal, siker esetén többször is bemutatják a darabot - mondta a társulatvezetı. A határ mentén tudnak együtt élni... (HírExtra 2009. március 18.) Közös uniós pályázatokat nyújtott be egészségügyi és megújuló energia kapcsán Szentes és romániai testvérvárosa Újszentes, illetve új partnere, Zsombolya - tájékoztatta szerdán az MTI-t Szentes polgármestere. Magyar oldalon három nagy városi programhoz kapcsolódnak a pályázatok, a romániai partnernél viszont új programok indulnak mind a megújuló energia, mind az egészségügyi fejlesztés területén - mondta Szirbik Imre (MSZP). Szentesen a súlyponti kórházban indul egy kisprogram, melyben kialakítanak egy konferencia központot a zsombolyai kórházzal közösen, ahol a szakdolgozókat képzik tovább elsısorban a sürgısségi betegellátás és a traumatológia területén. Természetesen a kórházak tárgyi felszereltsége is fejlıdne a 207 ezer euróból - mondta a város elsı embere. A másik egy nagyprogram, melyben 1,3 millió euróra pályáznak, ez elsısorban a rehabilitációs feladatok ellátását biztosítja majd a két kórház betegei számára Szentesen. Miután Zsombolya a szerb határhoz közel van, így késıbb lehetıség lenne egy szerb projektbe való bekapcsolódásra is - szólt a jövırıl Szirbik Imre.
Holland oktatási szakértık segítenének a magyar hátrányos helyzető gyerekek képzésében (RomNet, 2009. március 20.) Csütörtökön a holland Roc Friese Poort szakiskola vezetıi értékelı győlést tartottak Budapesten a Raoul Wallenberg Humán Szakképzı Iskola és Gimnáziumban: a rendezvényt a Holland Andrássy Alapítvány szervezte. A győlésen meghatározták azokat az alapelveket, amelyek alapján megkezdıdhet a munka a holland szakiskola a Tiszadobi Gyerekváros, a Nyírvidéki Térségi Integrált Szakképzı Központ (TISZK) a tiszavasvári Vasvári Pál Középiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a Kelet- Európai Utógondozottakért és Lakóotthonokban Lakókért Alapítvány (KUL) közt - tudta meg a Roma Sajtóközpont.
15
Bemutatkoznak a magyarországi cigánytelepek (c-press 2009. március 19.) A fotókat több európai nagyvárosban kiállították, itthon pedig most április végéig láthatóak. E "füstös képeket" most is levetítik Horváth M. Judit fotóriporter április végéig látogatható tárlatán, a fıvárosi Mai Manó Házban, ám az alkotó félszáz, meseszerő témájú színes fotóval egészítette ki a kollekciót, tág teret nyitva az asszociációknak. Horváth M. Judit hivatásszerően 1985-tıl kezdett fényképezni. Eleinte szabadúszóként dolgozott különbözı lapoknál. A rendszerváltástól az Amaro Drom romalap képszerkesztı-fotóriportere lett, 1994-ben pedig elnyerte a Sajtófotó-pályázat esszédíját. Szintén fotográfus férjével együtt bejárták a hazai cigánytelepeket és Más Világ címmel közös fotóalbumot jelentettek meg 1998-ban. Ez a drámai mondanivalójú, fekete-fehér képanyag még abban az esztendıben eljutott vándortárlat formájában a gyıri Mediawave kiállítására éppúgy, mint Budapesten a Vigadó Galériába. Külföldön a litvániai Kaunas után Bécs és Helsinki lett a bemutatók színhelye, tavalyelıtt pedig meghívták a lengyelországi Bielsko Bialába is. Most a magyar fıváros szívében, a Mai Manó Ház emeletén is ezeknek a "füstös képeknek" non-stop vetítése fogadja a belépıt a fotóriporter április 26-ig látható egyéni tárlatán. Annál nagyobb a kiállításlátogató meglepetése, amikor a továbbiakban megtekinti a falakon függı félszáznyi színes képet. Csalóka látszat címmel az utóbbi évtized válogatott termését tárja az érdeklıdık elé, ám ezekkel teljes fordulatot tett a szürke hétköznapok szociofotóinak riportsorozatától egy képzeletbeli mesevilág felé. Jung és Freud álomfejtéseibıl idéz a képekhez mellékelt feliratokon,vagy Weöres Sándor bőbájos gyermekverseinek részleteit illeszti az "illusztrációkhoz", s észrevétlenül magával ragadja a nézıt is a realitás prózai talajáról a gyerekek szabadon szárnyaló fantáziájának varázslatos birodalmába, félszáznyi szebbnélszebb kép erejéig. Ezek hol teljesen külön életet élnek, hol összetartoznak kisebb-nagyobb sorozatokban, egyesek meg éppen éles ellentétben állnak egymással. A végsı meghökkenés akkor következik, amikor a látványos kiállítás legutolsó termében, mindössze egyetlen üveglappal fedett fakazettában összezsúfolja valamennyi kellékét, amelyekbıl - hol drámaian, hol líraian, hol pedig humorosan - ezeket a "variációkat azonos témára" hallatlan invenció-készséggel és ötletgazdagsággal összehozta.
Fókuszban a kisebbségi és többségi lét lélektana az Antirasszizmus Világnapján (Forrás: http://www.antirasszista.hu 2009. március 20.) Március 21-ét 1966-ban jelölte ki az ENSZ az Antirasszizmus Világnapjának, ezzel állítva emléket egy 1960ban Dél-Afrikában történt, vérfürdıbe torkollott apartheid-ellenes demonstráció áldozatainak. A Szubjektív Értékek Alapítvány, az ENSZ Menekültügyi Fıbiztossága idén is közösen programokat szervez erre a napra. A 2009-es világnap fı témája "A kisebbségi és többségi lét lélektana" lesz a Millenárison. A program 13 órától kezdıdik, amelynek keretében szakmai elıadásokra és pódiumbeszélgetésekre kerül sor. Számos ismert szakértıvel és közéleti személyiséggel (Erıs Ferenc, Hárdi Lilla, Mérı László, Polgár Tamás, Sik Endre, roma falvak polgármesterei) járják körül a témakört és vitatják meg a felmerülı kérdéseket, problémákat. A szervezık célja az, hogy a véleménycserék és gondolatcsaták által közelebb kerülhessenek a kisebbségi és többségi lét pszichológiai és szociológiai hátterének megismeréséhez és megértéséhez, ezáltal pedig elfogadásához is. A szakmai elıadások és beszélgetések mellett számos gyermek és családi programmal is várják a Millenárison az érdeklıdıket. Kora délutántól továbbá mőhelyfoglalkozásokat és tréningeket tartanak; több civil szervezet mutatkozik be programjaival. Mindezekkel párhuzamosan filmvetítések és fotókiállítás is színesíti majd a délutánt
16
Az UNICEF A roma fiatalok megbélyegzése ellen (Forrás: http://www.unicef.hu ; 2009. március 21.) A rasszizmus elleni világnap alkalmából az UNICEF Magyar Bizottsága közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon a gyermekek bizonyos csoportjait diszkrimináció sújtja: a roma fiatalokat is széles körben be kell vonni a megbélyegzés és a kirekesztés elleni küzdelembe. Az idén 20 éves Gyermekjogi Egyezményben foglalt jogok megkülönböztetés nélkül megilletnek minden gyermeket. A rasszizmus elleni világnap alkalmából az UNICEF Magyar Bizottsága felhívja a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon a gyermekek bizonyos csoportjait diszkrimináció sújtja. Etnikai hovatartozásuk miatt a roma családok, így gyakran a gyerekek is, megtapasztalják a kirekesztést és a megbélyegzést. Fokozottan sújtják ıket a társadalomban kialakult egyenlıtlenségek, például a lakhatás és a munkavállalás terén. Gyakran csak alacsonyabb szintő vagy gyengébb minıségő ellátáshoz jutnak a mindenki számára biztosított olyan szolgáltatások területén, mint az egészségügyi ellátás vagy az oktatás. Ennek következtében rosszabbak életkilátásaik, esélyeik a munkaerıpiacon. Csak nagyon lassan sikerül elırelépni olyan programok terén, amelyek ellensúlyozhatnák, vagy legalább csökkenthetnék azokat a hátrányokat, amelyeket a roma gyerekek megszületésük pillanatától magukkal visznek. Annak érdekében, hogy javuljon a roma gyerekek társadalmi integrációja és ık is teljességükben élvezhessék a gyermekeket megilletı jogokat, az UNCEF fontosnak tartja, hogy az elmúlt években elfogadott pozitív programok a nehéz gazdasági helyzet ellenére megvalósulhassanak. Elengedhetetlen, hogy a központi és a helyi intézmények a roma közösség bevonásával meggyızzék a szülıket gyermekeik fejlıdésének és oktatásának fontosságáról, s ezekben segítséget nyújtsanak nekik. Az elıítéletes gondolkodás és a diszkriminatív magatartás visszaszorításához szükséges az emberi jogok oktatásának minél szélesebb körben történı elterjesztése. A cigány fiatalok nagyobb mérvő részvétele ezekben az erıfeszítésekben növelné a programok hitelességét és hatékonyságát. - olvasható a közleményben. A média "cigányellenes megnyilvánulásai" ellen tüntettek az ORTT közelében (Népszava online 2009. március 21.) Roma és nem roma civil szervezetek, jogvédık tüntettek az antirasszista világnap alkalmából szombaton Budapesten. Demonstrációjukkal az általuk cigányellenesnek ítélt megnyilvánulásokkal szemben tiltakoztak a médiában és közszereplık fellépésében. A megmozdulás szervezıi petícióban követelték Majtényi Lászlótól, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökétıl, hogy indítson vizsgálatot "a rasszista megnyilvánulásoknak helyet és teret adó" televíziós mősorok miatt. A VIII. kerületi Mikszáth Kálmán téren, az ORTT székházának közelében tartott demonstráción megjelent Majtényi László, aki a petíció átvétele elıtt úgy fogalmazott: az általa vezetett testület a tavalyi évben győlöletbeszéd miatt több esetben is elmarasztaló határozatot hozott, romák elleni győlöletbeszéd miatt büntetett. Hozzátette: a romák ábrázolásáról, megjelenésérıl átfogó vizsgálatot indítanak a televíziós mősorok alapján, és az eredményeket összehasonlítják a 2003-as vizsgálati adatokkal. Az ORTT elnöke azt mondta: bármit is tesznek, kevés, mert a győlölködést hatósági eszközökkel nem lehet megszüntetni. Setét Jenı, a Roma Polgárjogi Alapítvány igazgatója, a demonstráció egyik szervezıje azt hangozatta, az állampolgári és az adatvédelmi jogok országgyőlési biztosa egyetlen esetben sem emelte fel szavát, nem indított vizsgálatot a "cigányozás" és a győlölködés miatt. Megjegyezte, a szólásszabadság nem versenyezhet az emberi élethez és az emberi méltósághoz főzıdı jogokkal. "A rasszistáknak és a győlölködıknek az a szándékuk, hogy maguknak tulajdonítsák a jogot arra, hogy kijelöljék, ki az elsı és másodrendő állampolgár" - jelentette ki a roma jogvédı szervezet igazgatója, hozzátéve, ezek a megnyilvánulások a demokrácia alapkövét, az alkotmányt, továbbá a jogállamiságot, s így az egész társadalmat támadják, és egyenlıségjelet akarnak tenni a "bőnözı" és a "cigány" között. Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a rendszerváltozás legnagyobb vesztesei a romák voltak, és az elmúlt 20 évben nem indult olyan markáns, konkrét program, amely a romák életkörülményeit javította volna. Két táborra szakadt az ország, amely között nincs átjárás - mondta Hanti Vilmos. Hozzátette: május végére ezért a békés együttélés napját hirdetik meg. Szilvási István zenész, az antirasszista tüntetés másik
17
szervezıje a mintegy száz ember elıtt arról beszélt, hogy az uszításnak, a rasszizmusnak már halálos áldozatai is vannak. Megjegyezte, a médiában az utolsó három hónapban soha nem látott mértékben felerısödtek a cigányellenes megnyilvánulások, márpedig ezek az uszítások megengedhetetlenek egy demokráciában. Felhívta a figyelmet arra, hogy az évforduló alkalmából az ország több városában hasonló demonstrációkat tartanak jogvédı szervezetek, civilek. A rasszizmus elleni világnapot minden év március 21-én tartják a világ minden országában arról a rendırsortőzrıl megemlékezve, amely 1960. március 21-én a dél-afrikai Sharpeville-ben 72 békés tüntetıvel végzett. Az ENSZ-közgyőlés 21. ülésszakának határozata alapján 1966 óta emlékeznek erre, akkor a faji megkülönböztetés elleni nemzetközi küzdelem napjaként, az utóbbi idıkben antirasszista világnapként. A világnap a világszerte erısödı és egyes embercsoportok társadalmi kirekesztését célzó folyamatok veszélyességére hívja fel a figyelmet. Késıbbi idıpontban kerül sor a magyar-horvát kormányülésre – a Kormányszóvivıi Iroda közleménye (2009. március 25) A magyar és a horvát fél közös megállapodása alapján a március 26-i idıpont helyett késıbbi idıpontban kerül sor a két kormány együttes ülésére. Addig is folyamatos az együttmőködés a két kormány között a közös ülés napirendjére kerülı ügyekben. Az elhalasztott ülés új idıpontjáról késıbb lesz belejelentés.
A magyar - lengyel barátságról beszélnek Szegeden (Promenad.hu 2009. március 26.) Az I. Magyar Királyi Honvéd Hagyományırzı Egyesület a Lengyel-Magyar Barátság Napja és az 1848/49-es szabadságharc 160. évfordulója alkalmából a Wysocki Légió Hagyományırzı Egyesület közremőködésével ismeretterjesztı elıadást szervez ma délután Szegeden a Nemzetiségek Házában- tudtuk meg Sánta Jánostól, az egyesület titkárától. „A mi szabadságunkért s a tietekért” címmel az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban részt vett lengyel nemzetiségő katonák emlékének tiszteletére ma délután 5 órakor a Nemzetiségek Házában ismeretterjesztı elıadást tekinthetnek meg az érdeklıdık. Március 23. a magyar- lengyel barátság napja, de tekintettel a fiatalokra, akik a hét munkanapjain jóval többen tartózkodnak a városban, inkább ma emlékeznek a híres 110 éves barátságra. Elsısorban a fiatalokat célozza meg az ismeretterjesztı elıadás- tudtuk meg Sánta Jánostól, az I. Magyar Királyi Honvéd Hagyományırzı Egyesület titkárától, aki azt is elmondta, fontos, hogy a fiatalabb generációs tudja, ismerje azoknak a lengyel származású katonáknak a nevét, akik a mi szabadságharcunkban is hısiesen harcoltak, ezért az elıadás is lengyel származású katonákról szól, mint például Bem tábornok. C-PRESS Meghívó Szentandrássy István, korunk legkiemelkedıbb roma festımővészének kiállítására (2009. március 25.) Tisztelettel meghívjuk Szentandrássy István, korunk legkiemelkedıbb roma festımővészének kiállítására. A kiállítás helye: 1081. Budapest. Népszínház utca 42-44. A kiállítás megnyitásának idıpontja: 2009. Március. 27. Péntek. Délelıtt 11 óra. A kiállítást megnyitja: April H. Foley Amerikai Nagykövet Asszony A kiállítás címe: SZENTY A kiállítás megnyitása egybekötıdik a C-PRESS Média Alapítvány és Hírügynökség új központjának részleges megnyitásával. Nem kapta meg a gyulai román iskolát az országos önkormányzat (BEOL.hu 2009. március 26.) A szülıi és a diákszervezet véleményét nem csatolta megkereséséhez a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata, így a gyulai képviselı-testület nem volt köteles automatikusan átadni neki a városi fenntartású Nicolae Balcescu Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégiumot. A ma reggel kezdıdött testületi ülésen dr. Görgényi Ernı ügyrendi bizottsági elnök elmondta, a hiányosan benyújtott anyag miatt megmaradt a képviselık mérlegelési joga, vagyis az intézményrıl ık dönthettek.
18
Döntöttek is: a 22 jelen lévı városvezetıbıl mind a 22 amellett szavazott, hogy megtartják az iskolát, amit az igazgatónó azon nyomban meg is köszönt, felelıs döntést emlegetve. Nemcsak az országos román önkormányzat, hanem meggyızıdésem szerint az iskola jövıjét tekintve is kedvezıtlen döntést hozott a gyulai képviselı-testület – fogalmazott Kreszta Traján. Az országos román önkormányzat elnöke elmondta, ennek ellenére a továbbiakban is minden támogatást megadnak az intézménynek, és továbbra is szeretnék átvenni az iskolát. EP-választás 2009. június 7-én (http://www.europarl.europa.eu 2009. március 26.) Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között - Magyarországon a köztársasági elnök március 26-ai döntésének megfelelıen június 7-én, vasárnap - választják meg az Európai Parlament új tagjait a következı öt évre. Magyarország 22 képviselıt küldhet a Brüsszelben és Strasbourgban ülésezı testületbe. Az alábbi cikkben összefoglaltuk a lényeges tudnivalókat. Az európai parlamenti képviselıket 1979 óta közvetlenül választják. Az innentıl számított hatodik parlamenti ciklus 2004-ben kezdıdött és az idén ér véget. Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Az elsı magyar EP-választást ez után, 2004. június 13-án tartották, egyidıben az akkor még 25 tagú unió többi országával. Az Európai Unió minden tagállama maga dönt arról, milyen szabályok szerint választja meg saját EPképviselıit. A választási alapelvek mellett csak a választás lehetséges idıpontjait és az adott országban megválasztható képviselık számát határozzák meg közösségi szinten. Kegyeletsértı kiebrudalás – sváb temetıre épült a lakópark ( MNO 2009. március 27.) A Fıvárosi Fıügyészséghez, a fıvárosi fıjegyzıhöz és az ÁNTSZ-hez fordult a kisebbségi ombudsman, mivel pénteken sajtótájékoztatón ismertetett vizsgálata szerint kegyeletsértı módon ürítették ki a soroksári temetıket. Kállai Ernı elmondta, a kerületben az északi és a déli temetı kiürítésével kapcsolatban merültek fel problémák. A Középtemetı utcai sírkert területére pedig, amelyet vélhetıen szintén nem, vagy csak részben ürítettek ki, azóta lakóparkot építettek, így az ottani jogsértések már nem tárhatók fel és nem orvosolhatóak. A Középutcai temetıt tíz éve adta el az önkormányzat egy építési vállalkozónak, és a sírkert helyén azóta egy 22 lakásos lakópark áll. A 7200 négyzetméteres területő déli temetı és az északi, Szentlırinci úti temetı – amelyhez 27 ezer négyzetméternyi terület tartozik – kiürítését 1985-ben és 1986-ben is meghirdették, de azt a Fıvárosi Temetkezési Intézet nem végezte el. A sírkertekben fıleg azoknak a sváboknak a hozzátartozói nyugodtak, akiket a II. világháború idején Németországba telepítettek, így nem volt, aki továbbgondozza a sírokat. Kutatások szerint ez több mit hat és fél ezer embert jelent.
Hartyányi Jaroszlava az Országos Ukrán Önkormányzat elnök asszonya a Magyar Televízió Kárpát Express címő tévémősora 2009. március 25-i adásában nyilatkozott a Kárpátaljai Petıfi szobor lefestésével kapcsolatban. http://www.mtv.hu/videotar/?id=40676 Fıvárosi Roma Kulturális Központ lesz a Szentkirályi utcában (MTI 2009. március 31.) Kormányzati és fıvárosi együttmőködéssel reprezentatív roma kulturális központot alakítanak ki a Szentkirályi utcában - nyilatkozta Horváth Csaba fıpolgármester-helyettes az MTI-nek annak kapcsán, hogy a Fıpolgármesteri Kabinet kedden támogatta a javaslatot. A Fıvárosi Roma Kulturális Központhoz a fıvárosi önkormányzat biztosítja a Szentkirályi utca 7. szám alatti épületet, ahol korábban a Dekoratır Iskola mőködött. Az épület felújításához és a funkció szerinti
19
kialakításhoz 900 millió forintot biztosít az állam. A mőködés költségeihez évi 100 millió forintot különít el költségvetésében a fıvárosi önkormányzat, a Napház-Khamorro teljes feladatkörének és a Cigányház-Romano Kher kulturális feladatainak az új intézménybe integrálása mellett. A Miniszterelnöki Hivatal és az Oktatási és Kulturális Minisztérium pedig közszolgáltatási szerzıdés keretében évente legalább 100-100 millió forint értékő szolgáltatást vásárol. A központ szakmai programjának alapját a szaktárca által az országos központ számára elkészített program adja, amit a fıvárosi szempontok szerint átdolgoznak - jegyezte meg Horváth Csaba. A fıváros és a kormányzat 2007-ben kezdte meg az elıkészületeket egy, a fıvárosban mőködı, országos feladatokat is ellátó roma kulturális intézmény létrehozásához. A Roma Integrációs Tanács a múlt év végén elutasította a kormányzati szervek és a fıváros javaslatát. A tanács szerint az országos központ kialakításához nem alkalmas a Szentkirályi utcai épület, mert az alapterülete nem elegendı a feladatok teljes körő ellátásához - olvasható az elıterjesztésében. Mohácsi Viktória kapta a Bátor Nık Nemzetközi Díját (HírExtra 2009. március 31.) Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselıje kapta az idei Bátor Nık Nemzetközi Díját; az Egyesült Államok nagykövetségének elismerését April H. Foley nagykövet adta át a roma származású liberális politikusnak kedden Budapesten. Az elismerést, melyet 2007-ben Condoleezza Rice, az akkori amerikai külügyminiszter alapított, minden év márciusában, a nemzetközi nınap közelében, az amerikai nıi történelem hónapja alkalmából ítéli oda az adott ország nagykövete annak a nınek, aki a szabadság, az igazságosság és a társadalmi béke megteremtésén maradandót alkotott, jelentıs eredményt ért el. Mohácsi Viktória a díj átvételekor úgy fogalmazott: hiszek a békés egymás mellett élés lehetségességében, annak ellenére, hogy nem ez a magyar valóság. Mohácsi Viktória a magyarokat és romákat összefogására szólította fel. Ne erısödjenek és ne terjedjenek a faji üldöztetések, közösen építsenek olyan egységes magyar nemzetet, ahol nem kell bátorság ahhoz, hogy mindeni az legyen, aminek született - mondta. Elindult az Út a munkához program (Népszava online 2009. április 2.) Tegnap indult az Út a munkához program. A megkérdezett munkaügyi központok vezetıi állítják, a segélyezettek többségének lesz munkája. Vas István, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ igazgatója elmondta, hogy a jogosultak kétharmadának legalább hét hónapig tudnak munkát adni az önkormányzatok. Az érintettek 45 százaléka középfokú végzettségő, többségük nı, ıket elsısorban az oktatásban és az egészségügyben foglalkoztatják. Az adatok szerint 150-200-an vannak, akik 35 év alattiak, és nem fejezték be az általános iskolát, nekik a támogatásért iskolapadba kell ülniük. Az önkormányzatoknak április 15-ig kell foglalkoztatási tervet készíteniük arról, milyen munkakörökben, mennyi ideig és hány fıt szeretnének foglalkoztatni, de a költséget is ki kell kalkulálniuk. A régió 211 települése közül 130-ban már elkészültek a tervek. Kiderült: az önkormányzatok egy része a csak késıbb munkanélkülivé válóknak is tud munkát ajánlani, máshol csak a jelenlegi ügyfelekkel számolnak, és vannak olyan helyhatóságok is, amelyek rotációs rendszerben néhány hónapos feladatokat szerveznek. Április elseje és június 30. között legalább hatezer, munkára kötelezett kezdhet dolgozni. Vas István elmondta, hogy a közfoglalkoztatottak 10-15 százalékát szeretnék az elsıdleges munkaerıpiacra juttatni; a jól dolgozó, motivált alkalmazottakat „lefölözik”. Megjegyezte, sokan a segély megvonása ellenére sem vállalnak közmunkát, vélhetıen eddig is és ezután is feketemunkából élnek. Az Észak-Alföldön is hasonló a helyzet, bár ott rövidebb ideig dolgozhatnak majd az érintettek. Miskó Istvánné, a regionális munkaügyi központ vezetıje elmondta, 389 településbıl 201 készítette el a közfoglalkoztatási tervet, aszerint 40 ezer 700 eddigi segélyezettnek kellene dolgoznia, 30 ezer 600-nak tudnak 3-5 hónapos munkát ajánlani. Legalább 4100-an nem fejezték be az általános iskolát, ıket képzésre kötelezik. Áprilisban indul és novemberig tart egy nagy közmunkaprogram is, abban várhatóan 500 dolgozhatnak majd. Mint ismert, április 1-jétıl a munkaképes eddigi segélyezettek vagy munkát és azért minimálbért, vagy ha nem tudnak számukra feladatot biztosítani, rendelkezésre állási támogatást kapnak. Csak az 55 éven felüliek, a
20
tartósan betegek és azok a szülık jogosultak segélyre, akik gyerekeinek az önkormányzat nem biztosít bölcsıdei vagy óvodai ellátást. Azokat az 35 év alattiakat pedig, akik nem végezték el az általános iskolát, nem közfoglalkoztatásra, hanem képzésre kötelezi az önkormányzat. Erre az évre 97,5 milliárd forintot különítettek el a programra. Görög Örökség Magyarországon - kiállítás a Budavári Palotába (MTI 2009. április 2.) Az elsı magyarországi görög diaszpóra kulturális, szellemi, egyházi és tárgyi emlékeit mutatja be a Görög Örökség - Görög Ortodox Diaszpóra Magyarországon a XVII-XIX. században címő, péntektıl látogatható tárlat a Budapesti Történeti Múzeumban. A július 2-ig látható kiállításon több mint 250 mőtárgyat tekinthetnek meg az érdeklıdık: az ikonok, ötvöstárgyak és grafikák mellett egyházmővészeti tárgyakat, könyvészeti ritkaságokat, leveleket és festményeket is felvonultat a gazdag emlékanyag, amely közgyőjteményeknek, egyházi győjteményeknek és magángyőjtıknek köszönhetıen kerül a nagyközönség elé - mondta el Szabó Krisztina projektvezetı a tárlatot bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón. A kiállítás három nagy téma köré csoportosul: az egyházi, a képzımővészeti, valamint az irodalmi hagyatékot mutatja be. Az elsı terem egy ortodox templom belsejét idézi, az oltáron a többi között szentségtartó, szentségtakaró, kelyhek láthatók. A falon tizenhárom darabból álló ünnepi ikonsorban gyönyörködhetnek a látogatók, de kinyitható házi oltár és 1883-as evangéliumos könyv is színesíti a tárlat anyagát. Az átfogó kiállítás elsı ízben állít emléket azoknak a nagy mecénás görög családoknak, akik vagyonukat kereskedelmi, pénzügyi és ingatlanfejlesztésekbe forgatták - fogalmazott Szabó Krisztina. Kiemelte: a görög Sina (Szinasz), Derra és Nákó (Nakosz) család a reformkori fellendülés meghatározó mecénásaivá váltak, támogatták egyebek mellett a Lánchíd megépítését, a Ludovica (az elsı magyar nemzeti katona-nevelı intézet), a pesti görög templom és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) létrehozását. Az említett épületek mellett még a Nákó-palotát, a dunai árvízben beomlott Derra-házat és a Sina-kastélyt is láthatják metszeteken, akvarelleken, litográfiákon a látogatók. Sina György és Széchenyi István levelezése, Adam Clark levele szüleihez, Sina Simon Alapító levele az Akadémia építésére adott 8000 forintról, bronz tárgyak, Sina György mellszobra, a pesti görög kompánia zászlaja és "követi" lábvédı látható egyebek mellett az utolsó teremben. A projektvezetı elmondta: a kiállítás célja bemutatni a korabeli Pest-Budát, a legfontosabb eseményeket, történéseket, beleértve az 1838-as dunai árvizet, s rámutatni az asszimilálódott görögök tevékenységére, bemutatva a családokat is. Szabó Máté: Visszavonom a saját szavaimat is (NOL 2009. április 4.) Visszavonta a „cigánybőnözésrıl" értekezı nyilatkozatát Szabó Máté ombudsman. Az összehívott újságíróknak azonban nem adott lehetıséget arra, hogy kérdéseket tegyenek fel. Napok óta áll a bál, egyik tiltakozás szüli a másikat Szabó Máté nyilatkozata miatt. Az állampolgári jogok országgyőlési biztosa a Figyelınetnek adott interjújában a „cigánybőnözés" profiljáról beszélt, meg egy „kollektivista társadalmi, szinte törzsi csoportról", szemben „a magyar társadalom nagymértékő individualizáltságával". Nem mellékesen megjegyezte: a többségnek „az az érdeke, hogy ha fenyegeti valamilyen specifikus bőnözıi csoport, akkor arra hívják fel a figyelmét". A tiltakozók nagy része úgy vélte, hogy ilyen elızmények után Szabó Máté nem maradhat a helyén. Az ombudsman elsı körben a sajtót, jelesül az interjú címét („Szabó Máté: figyelmeztetni kell a cigánybőnözésre") tette felelıssé a botrányért, majd - érzékelve, hogy az emberi jogi szervezetek nem fogadják el magyarázatát rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze. Szabó Máté szombat délelıtt az ombudsmani hivatal nagytermében felolvasott egy közleményt. Elismerte: olyan megfogalmazásokat használt, amelyek szándékával ellentétben alkalmasak voltak rá, hogy kétségeket ébresszenek az alkotmányos jogállam iránti elkötelezettségét és antirasszista meggyızıdését illetıen. Újra hangsúlyozta, hogy elutasít mindenfajta megkülönböztetést és etnikai diszkriminációt. „Ahogyan elhatárolódtam mindenki más hasonló kijelentésétıl, ugyanúgy visszavonom a saját szavaimat is" közölte Szabó Máté, hozzátéve, hogy sem gondolatban, sem tettben, sem szóban nem állt szándékában sérteni az alkotmányosságot, amire felesküdött a Parlamentben.
21
Az ombudsman kifogásolta, hogy sokan nem a tettek, hanem „néhány szerencsétlenül egymás mögé rakott szó alapján mondanak megfellebbezhetetlen ítéletet". Reflexbıl, a „tisztázás igényét eleve mellızve" megkérdıjelezik mindazt, amit eddigi életében képviselt. Ehhez képest éppen Szabó Máté volt az, aki az újságíróknak nem adott lehetıséget a részletek tisztázására. Felolvasta közleményét, és sietıs léptekkel távozott. Jól jártak a magyarok a svábokkal (TEOL.hu 2009. április 2.) Németek a Kárpát-medencében címmel rendeznek nemzetközi elıadássorozatot. Kishegyesen, Szikicsen és Bácsfeketehegy térségében több, mint 220 évvel ezelıtt telepedtek le a svábok. A ma ott élık büszkék arra, hogy olyan ısök leszármazottai, akik a többi akkori letelepülttel, magyarokkal és szerbekkel, hozzájárultak ahhoz, hogy ez a mocsaras vidék termékeny, gyümölcsözı talajjá változzon. Az itt otthonra lelt népek példás társadalmat hoztak létre, amely mindenki számára elfogadhatóvá tette az együttélést. Ehhez hasonlóan a Völgységi svábság is meghatározó szerepet töltött és tölt be ma is a bonyhádi és a völgységi társadalmi és közéletben. Ezért is választotta egy elıadássorozat nyitótémájaként a németséget Nagy István szervezı. Csütörtökön délután kezdıdött és szombat délutánig tart Németek a Kárpát-medencében címő nemzetközi konferencia, ahol a szikicsi svábság története mellett mintegy 30 érdekes elıadást hallgathatnak meg az érdeklıdık a bonyhádi Petıfi Sándor Evangélikus gimnáziumban. Az ünnepélyes megnyitón a konferencia védnökei, Gáncs Péter a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Kerületének elnöke, Potápi Árpád Bonyhád polgármestere valamint dr. Bayer József, az Axel Springer Magyarország Kft. ügyvezetı igazgatója is részt vettek. Ónodi Szabolcs a gimnázium igazgatója beszédében elmondta, az intézményt, amelynek fıépülete száz évvel ezelıtt épült, németajkú evangélikusok alapították. Egyrészt nekik, és róluk is szól ez a konferencia. Pröhle Gergely a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelıje, a rendezvény fıvédnöke nyitóbeszédében kiemelte, különös felelısség a német gyökerő identitást – ha a nyelvhasználatban nem is – de a hagyománytiszteletben mindenképp megırizni A romák világnapja - Magyarországon 2003-tól e napon tartják a roma közösségek napját (Népszava online 2009. április 6.) Április 8. a nemzetközi roma nap. Megtartásáról 1971-ben döntöttek a romák elsı londoni világkongresszusán az Indiából és húsz más országból érkezett küldöttek, akik elfogadták a cigány nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát is. (A kék és zöld színő roma zászló közepén egy 16 küllıs csakra, kerék látható. A cigány himnusz szövegét 1969-ben Zarko Jovanovic írta, címe Djelem Djelem, a melódia egy népszerő szerb-roma szerelmes dal.) A romák világnapja ahhoz akar hozzájárulni, hogy a lakosság megértse a cigányok problémáit, akiknek helyzetét leginkább a szegénység és az elıítéletesség nehezíti. August Šenoa Horvát Asszonykórus CD-bemutató koncert (Pecsikult– 2009. április 8.) Kezdés: 2009.04.14. 19:00 Dominikánus Ház A pécsi Horvát Klub „August Šenoa" Asszonykórusát 1982-ben alapították a pécsi Horvát Óvoda dolgozói. Vezetıjük és tanítójuk sok éven át Matusek László, a baranyai horvátok körében ismert népzenekutató és kántortanító volt. Laci bácsi halála után Rohoncziné Sándorka Márta vette át a kórus irányítását, aki jelenleg is sikeresen vezeti az énekkart.
22
Repertoárjuk igen változatos, de elsıdleges céljuk a magyarországi horvát népcsoportok eredeti dalainak átörökítése. Minden kórustag a saját népcsoportjának népviseletét viseli a fellépések során, ezért színpadi képük is igen kivételes és egyedi. A kórus tavaly ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A 25 év alatt egy népzenei és egy egyházi értékeket bemutató kazettájuk jelent meg („Raspjevani baranjski Hrvati", „Lijepa si lijepa"), emellett két népzenei CD-n is szerepelnek („Svi svatovi veselo pjevaju", „Táncház-Népzene"). Részt vesznek szinte minden nemzetiségi rendezvényen az ország horvátok lakta részein. Külföldi útjaik során eljutottak Horvátországon kívül Olaszországba és Finnországba is. Az énekkar többszöri arany minısítéssel, Kiváló Együttes címmel és Vass Lajos nagydíjjal rendelkezik. Bemutatásra kerülı lemezüket – 25 év munkáját – Laci bácsi szavaival ajánlják mindenkinek: „A népviselet legyen mindig rendben, az ének és a muzsika tisztán szóljon, a táncban a nézık is örömüket leljék. Ti pedig legyetek jók!"
23
KÜLFÖLDI HÍREK A szlovákok szeretnék megvédeni a ruszinokat - Konferencia a szlávokról (Népszava online 2009. március 1.) A ruszin nemzeti kisebbség identitásának megırzésére szólították fel az ukrán vezetést a közép-szlovákiai Vágmosócon (Mosovce) vasárnap befejezıdött nemzetközi konferencián "A kárpátaljai ruszinok a szláv világban" címmel tartott tanácskozáson hangsúlyozták: az ukrán vezetés és Viktor Juscsenko elnök a nemzetiségi kérdések régies szemléletével megnyirbálja a ruszinok jogait. A konferenciáról az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség számolt be. Konsztantyin Nyikiforov, az Orosz Tudományos Akadémia szlavisztikai intézetének igazgatója hangoztatta, hogy Kijev ez idáig nem teljesítette a ruszin nemzeti kisebbségek védelmét célzó, általa vállalt kötelezettséget. Ez azzal fenyeget, hogy sérülnek az állampolgári szabadságjogok. Hat európai ország vezetı tudományos szervezetei egyhangúlag úgy vélekedtek, hogy a kárpátaljai ruszinok ugyanolyan önálló keleti szláv nép, mint az orosz, az ukrán és a fehérorosz. Ezt a sajátosságukat minden államban elismerik, ahol ruszin kisebbség él. Ez alól csupán Ukrajna a kivétel, ahol konokul semmibe veszik a ruszinok önrendelkezését - írta az orosz hírügynökség. A kelet-közép-európai országokban mintegy hatvanezer ruszin él, elsısorban Szlovákiában, Ukrajnában, Magyarországon és Szerbiában. Szlovákiában a legutolsó népszámláláskor mintegy húszezren vallották magukat ruszin nemzetiségőnek. A szlovákiai romák felszólították a magyar kormányt (RomNet, 2009. március 2.) A Kassán tanácskozó szlovákiai roma szervezetek vasárnapi ülésén felszólították a magyar kormányt, hogy védje meg az országában élı cigányságot a győlölet és rasszizmus elleni támadásoktól.Ugyanakkor kijelentik, hogy a magyar kormánynak demokratikusabb hangnemben kellene bánnia a magyarországi romákkal és el kellene ıket fogadnia saját állampolgáraiknak. Errıl Ladislav Richter beszélt, aki az alakuló Roma Koalíció Párt elıkészületi bizottságának tagja is egyebek között. Magyarországon az utóbbi idıben fellángoltak a cigány kisebbségek elleni indulatok és nemrégiben gyilkosság is történt. Ezt azonban még vizsgálják, így nem lehet kijelenteni, hogy szándékos rasszista támadás történt volna. Richter értelmetlenül áll az eset elıtt, hogy az Európai Unióban ilyen megtörténhessen 2009-ben. A szlovákiai roma szervezetek követelik a bőnösök szigorú és példaértékő megbüntetését. A magyarországi cigányság elleni hadjáratot a 30-as évek Németországához hasonlította, valamint a Tatárszentgyörgyön történt gyilkosság pedig az amerikai Ku Klux Klan módszereihez áll közel - mondta Ladislav Richter. EP-jelentés a romák helyzetérıl (Népszava online 2009. március 9.) Több konkrét javaslatot is tesz a romák szociális, munkaerı-piaci helyzetének javítására az a jelentés, amelyet Kósáné Kovács Magda elıterjesztésében várhatóan kedden fogad el az Európai Parlament (EP). A szocialista képviselı szerint a romatelepek fölszámolását, a romák foglalkoztatását is segíthetnék európai uniós források. A romák helyzetérıl szóló, terjedelmes parlamenti állásfoglalás-tervezet mind a tagállamok, mind az európai intézmények számára megfogalmazza, hogy mit kell tenniük a kontinens legnagyobb kisebbségének társadalmi integrációját elısegítendı. Kósáné Kovács Magda, a jelentés készítıje szerint nincs vesztegetni való idı, nem
kellene megvárni, hogy megrázó események sora döbbentse rá az európai döntéshozókat a helyzet tarthatatlanságára. „Ez a társadalmi réteg nemcsak a munkaerıpiacról, hanem a demokratikus intézményrendszerbıl is kiszorul, tagjai kétszeresen is leértékelıdött polgárai a társadalomnak” – mondja a képviselı, akinek több nyugat-európai kollégája is „ünneprontásnak” vélte a romák súlyos helyzetét taglaló jelentést. „Nehéz volt elfogadtatni velük azt a tényt, hogy a romák a sokat magasztalt rendszerváltozás legnagyobb vesztesei.” Bár a parlamenti állásfoglalás nem kötelezi a kormányokat cselekvésre, mégis hangsúlyos hivatkozási alap lehet a romaprobléma sürgıs, európai szintő megoldását szorgalmazók számára. Jó néhány konkrét javaslatot tartalmaz arra, hogy mit kellene tenni a 10-12 milliós, túlnyomórészt az új tagállamokban élı népesség társadalmi fölemelkedésének, fölzárkóztatásának elımozdítására. Kósáné többek között olyan összeurópai stratégiai terv kidolgozását szorgalmazza, amely pontosan, a teljesíthetıség szerint rangsorolva tartalmazza a célokat, a megvalósításuk módját, és a hozzájuk rendelt forrásokat. Így a jelenleginél nagyobb, és fıként célzott uniós támogatást lehetne fordítani a romák lakhatási, foglalkoztatási helyzetének javítására, és nem tőnnének el a kifejezetten nekik szánt támogatások a halmozottan hátrányos helyzetőek megsegítésére elkülönített közösségi alapokban. Jelentésében Kósáné Kovács Magda javasolja, hogy a jövıben a romatelepek fölszámolásához is lehessen európai uniós pénzeket fölhasználni. Ugyancsak kezdeményezi, hogy a romákat foglalkoztató munkaadók kaphassanak plusztámogatást a pályakezdıket segítı Start Plusz Program mintájára, és ehhez igénybe vehessék az Európai Szociális Alap forrásait. Azokban az elgettósodott országrészekben, ahol csak a földbıl lehet megélni, a romák által alapított, nem nyereségorientált mezıgazdasági szövetkezetek is részesüljenek közösségi juttatásban, biztosítva ezáltal a közösség megélhetését – szorgalmazza a dokumentum. A parlamenti jelentés sürgeti egy olyan egységes módszer kidolgozását, amellyel – az adatvédelmi és emberi jogvédı szabályok tiszteletben tartásával – pontosan föltérképezhetı Európa roma lakossága. Fölszólítja az Európai Bizottságot, hogy kövesse nyomon a diszkrimináció mértékét, és értékelje rendszeresen a romák helyzetét a tagállamokban. A jelentést várhatóan kedden fogadja el az Európai Parlament plenáris ülése, amelyen Kósáné Kovács Magda a képviselık döntı többségének támogató szavazatára számít. Az ECRI jelentése Magyarországról Az Európa Tanács (ET)Rasszizmus és Intolerancia-ellenes Bizottsága (ECRI) az Európa Tanács minden tagállamában folyamatosan vizsgálja a rasszizmussal és az intoleranciával kapcsolatos helyzetet, és javaslatokat tesz speciális ajánlások formájában a megállapított problémák kezelésére. Az ECRI 2008. február 24-én közzétette Bulgáriáról, Norvégiáról valamint Magyarországról, szóló negyedik országjelentését. Utóbbi magyarul ITT (pdf) olvasható. Az ország-specifikus monitoring jelentések célja mindenekelıtt az, hogy a tagállamok kormányai számára gyakorlati és részletes javaslatokkal szolgáljon az országaikban meglévı legfontosabb problémák kezelésére. Az országjelentések közzétételét követı 2 évben pedig megkezdıdik az utókövetés folyamata. Az ECRI ország-specifikus monitoring tevékenysége az Európa Tanács minden tagállamát azonos elbánásban részesíti. Ezt a munkát ötéves ciklusokban végzik, 10-bıl 9 országot érintve évente. Az ET tagállamokra vonatkozó monitoring tevékenység negyedik köre 2008 januárjában kezdıdött és 2012. december végén fejezıdik be. Az ECRI 2008. február 24-én közzétette Magyarországról, Bulgáriáról és Norvégiáról szóló negyedik országjelentését. Az ET monitoring tevékenységének negyedik körében errıl a három országról készültek el legelıször a bizottsági jelentések, amelyek az ECRI korábban tett ajánlásainak végrehajtását, az érintett országok politikáját és a legutóbbi jelentés óta tapasztalt fejleményeket vizsgálják. Az ECRI hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács fent említett három tagállamában pozitív lépések születtek a diszkrimináció- és intolerancia-ellenes küzdelem területén, ugyanakkor jelentéseiben részletezi a további aggodalomra adó okokat. Az ECRI megállapította, hogy Magyarországon az elmúlt 5 évben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének területén számos intézkedés született, kiemelve a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos módosításokat, a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv
25
elfogadását, valamint a 2005 óta mőködı Egyenlı Bánásmód Hatóság tevékenységét. A jelentés mindemellett üdvözli a hátrányos helyzető személyek, így a romák integrálása s a menekültek helyzetének javítása érdekében tett erıfeszítéseket. Ugyanakkor – véleményük szerint - aggodalomra ad okot a növekvı rasszizmus, a xenofóbia éppúgy, mint a romák által az élet minden területén tapasztalt hátrányok. A migránsokkal és menekültekkel kapcsolatban - akik a lakhatás és a munkavállalás területén akadályokba ütköznek - továbbra is a negatív sztereotípiák jellemzıek. Bulgáriában a rasszizmus és intolerancia elleni küzdelem jogi és intézményi keretei megerısödtek, kezdeményesek születtek a romák és a menekültek helyzetének javítása érdekében. Ugyanakkor a rasszimusvagy diszkrimináció-ellenes rendelkezéseket csak ritkán alkalmazzák, a romák és menekültek helyzete továbbra is aggodalomra ad okot. A szakértık szerint fel kell hívni a közvélemény figyelmét a rasszizmus és intolerancia problémájára, továbbá javítani kell az igazságszolgáltatás rasszista megnyilvánulások elleni fellépését, a rendırség diszkriminációval szembeni magatartását. Norvégiában a Rasszizmus és Diszkrimináció elleni küzdelem Nemzeti Akciótervében (2002-2006) megjelenı intézkedések nagy többsége teljesült. Ugyanakkor a bevándorlók helyzete a foglalkoztatás és az iskolai nevelés-oktatás területén, valamint a romák és a tatárok helyzete továbbra is aggasztó. A politikai megnyilvánulásoknak alkalmanként rasszista és xenofób felhangja van, s a rendırség jelentıs kihívásokkal néz szembe többek között az etnikai alapú profilírozás területén. Kapcsolódó dokumentum: ECRI-jelentés Magyarországról (pdf)
Stratfor: erısödı idegengyőlölet Európában (Népszabadság 2009. március 10.) A gazdasági válság társadalmi nyugtalanságot idéz elı Európa-szerte, aminek egyik megjelenési formája az idegengyőlölı jelenségek szaporodása és a kisebbségellenesség erısödése - írta napokban közzétett kétrészes tanulmányában a Stratfor amerikai stratégiai elemzıcsoport, amely említést tett a Magyar Gárdáról is. A Stratfor szerint a kontinensen végigsöprı társadalmi elégedetlenség miatt bevándorlás- és kisebbségellenes támadások történnek. Ezek egyike volt - áll a csoport elemzésében -, hogy február 23-án egy magyarországi faluban feltehetıen elıre kitervelt romaellenes támadás történt, egy apára és kisfiára gyújtották a házukat, valamint hogy február 13-án a jobboldali Magyar Gárda tiltakozást szervezett Budapesten "a romabőnözés ellen". A kutatók megjegyezték, hogy a faj- és idegengyőlölı cselekményekre vonatkozó adatok győjtése különbözı nehézségekbe ütközik a kontinensen, a legtöbb EU-országban nincs vagy nagyon hiányos a nyilvántartás. Sok közép-európai országban a rendırség gyakran nem jelent minden romaellenes támadást, s ugyanez a helyzet Oroszországban a faji alapú támadásokkal. A Stratfor szerint az adatok szórványossága ellenére bizonyossággal megállapítható: a gazdasági recesszió súlyosbodásával fokozódni fog a feszültség az "ıslakos" népesség és a bevándorlók között. A bevándorlásellenesség már nemcsak a szélsıjobboldali ifjúsági csoportokat jellemzi, hanem sok sikeres párt választási platformjába is bekerült olyan fejlett országokban, mint Ausztria és Svájc. A texasi elemzıcsoport szerint az idegengyőlölet mindig jelen volt Európában, de drámai mértékben felerısödik recessziók és gazdasági válságok idején, amikor a források szőkülnek. A kisebbségeket ilyenkor vagy a gazdasági bajok okának kiáltják ki (ez volt a helyzet a zsidókkal Európa történelme során végig, de különösen a nagy világválság idején), vagy olyanoknak tekintik, amelyekre feleslegesen költenek közpénzeket (ahogy a vendégmunkások esetében is történt az 1970-80-as években). Sok közép-európai és balkáni ország elsı súlyos gazdasági válságát éli át azóta, hogy demokratikus társadalommá alakult át. A kommunista rendszerben a szigorú államhatalom még le tudta törni a kisebbségek elleni erıszakot, vagy egyszerően nem vett róla tudomást. Most azonban a szélsıjobboldali csoportok az egész régióban kampányt folytatnak a romák ellen. "Különösen Magyarországon, ahol a szélsıjobboldali Magyar Gárda mőködik, de a szomszédos Szlovákiában és Romániában is" - olvasható a tanulmányban. A romák a bőnbakok, ıket okolják a gazdasági bajokért és a társadalmi bizonytalanságért, és fıleg a bőnözésért. "Megjegyzendı ugyanakkor, hogy a roma bőnbandák rendkívül aktívak és erıszakosak KözépEurópában, a Balkánon és Olaszországban" - írták az elemzık, hozzátéve, hogy ezek a tények nem
26
szolgálhatnak mentségül sem a cigány emberek által elkövetett erıszakos cselekményekre, sem a romaellenes támadásokra. A Stratfor arra is rámutatott: lassan szertefoszlik a második világháború után keletkezett több tabu is. Sok szélsıjobboldali párt az 1950-60-as években még alig tudott szavazatokat szerezni, mert a náci harmadik birodalom és a koncentrációs táborok emléke még élénken élt az emberekben. Az 1970-es évekbeli olajsokkok után azonban sok szélsıjobboldali párt bevándorlás- és kisebbségellenes programjával jelentıs választási sikereket ért el. Kósáné Kovács Magda: a többség létbizonytalansága termékeny talaja a kisebbségek kirekesztésnek (RomNet, 2009. március 11.) Az Európai Parlament keddi, strasbourgi ülésén meghallgatta a romák szociális és munkaerı-piaci helyzetének javítását célzó jelentést. A dokumentum, amelyet Kósáné Kovács Magda szocialista képviselı terjesztett be javasolja egyebek mellett, hogy az unió országaiban dolgozzanak ki adókedvezményeket azoknak a vállalkozásoknak, amelyek romákat foglalkoztatnak. Egyben felkéri az Európai Uniót, hogy változtasson finanszírozási politikáján, hogy akár a romák által lakott kistelepülések is hozzájussanak az európai forrásokhoz. A jelentés szerint a gazdasági világválság fokozza Európa "legnagyobb kisebbségének" leszakadását, és félı, hogy a többségi társadalom győlölettel és kirekesztéssel válaszol saját gazdasági problémáira. A magyar szocialista képviselı jelentésében úgy fogalmaz: "a romák Európában ma a harmadik világbeli körülmények között ének. Roma gyermekek tízezrei nınek fel szegregált iskolákban, nem szerezhetnek versenyképes tudást, és egy életen át cipelik magukkal a megbélyegzés sebeit." A szocialista képviselı által benyújtott dokumentum ezért elsısorban az egészségügyi kérdésekre, ezen belül is a korai fejlesztésre, a munkahelyteremtésre és az uniós finanszírozás megváltoztatására vonatkoznak. Kósáné Kovács Magda szerint a romák beilleszkedését a társadalomba már egészen kis korban meg kell kezdeni, ezért arra kéri az EU-t, hogy támogassa a korai integrációt és a családokat támogató programokat. A jelentés felhívja a tagállamokat, hogy szakképzési programjaikat igazítsák a helyi igényekhez, ösztönözzék azokat a munkáltatókat, amelyek szakképzetlen munkaerıt alkalmaznak, hogy az biztosítson lehetıséget a szakképesítés megszerzésére. Emellett javasolja, hogy dolgozzák ki annak rendszerét, miként lehetne elismerni a gyakorlati ismereteket azoknál, akiknél hiányzik a formális végzettség. Felhívja a tagállamok kormányait, hogy dolgozzanak ki adókedvezményeket a romákat, elsısorban roma nıket foglalkoztató vállalkozások számára; az állami szerveket pedig arra ösztönzi, hogy foglalkoztassanak több romát a közszolgálatban. A jelentés szerzıje elismeri az Európai Unió úgynevezett Kohéziós Alapjainak jelentıségét, de mint mondja: a társadalmi problémák, így a romák helyzetének javítása sem oldhatók meg kizárólag projekt-rendszerben. Felszólítja az EU-t, hogy biztosítson forrásokat a hagyományos roma tevékenységek megırzésére, és találja meg a módját, hogy a legkisebb települések is hozzájuthassanak az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásaihoz. Kósáné Kovács Magda jelentése kezdeményezi, hogy az alapokból finanszírozott valamennyi fejlesztésnél a tagállamok és az Unió is vizsgálja meg, milyen hatással lesznek azok a romák integrációjára, és a pénzek odaítélésénél biztosítsanak elsıbbséget az ilyen kezdeményezéseknek. Kósáné Kovács Magda az Európai Parlament plenáris ülésén kijelentette: a romák ügyében nincs idı a várakozásra, azonnal cselekedni kell. A gazdasági válság idején egyre nı ugyanis a többségi társadalom szorongása és létbizonytalansága, ez pedig "termékeny talaja a kisebbség győlöletének, a kirekesztésnek és a bőnbakképzésnek". A jelentésrıl várhatóan szerdán szavaz a parlament.
27
Rasszizmussal vádolják a Nemzetközi Büntetıbíróságot (Hírszerzı MTI 2009. március 18.) Az ENSZ-közgyőlés elnökénél a szudáni elnök elleni vádemelés tette be a kaput. Rasszistának tartja az ENSZközgyőlés elnöke, hogy a Nemzetközi Büntetıbíróság (ICC) vádat emelt háborús bőnök és emberiesség elleni bőncselekmények miatt Omar Haszan Ahmed el-Besír szudáni elnök ellen. Miguel d'Escoto Brockmann, aki 1979 és 1990 között a nicaraguai szandinista kormány minisztere volt, újságírók elıtt arra utalt, hogy az ICC március 4-én nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a szudáni államfı ellen. "Ez tovább mélyíti azt a felfogást, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatás rasszista, mert harmadszor fordul elı, hogy az ICC valamivel foglalkozik, és ennek harmadszor is Afrikához van köze" - jegyezte meg Brockmann. Az ICC korábban a Kongói Demokratikus Köztársaság több hadura ellen adott ki elfogatóparancsot, akiket többek között azzal vádoltak, hogy gyermekkatonákat alkalmaztak a 2003 végén véget ért ötéves polgárháborúban. Háborús bőnök és emberiesség elleni bőntettek vádjával szintén elfogatóparancsot adott ki a nemzetközi testület az ugandai Joseph Kony, az Úr Ellenállási Hadserege (LRA) nevő mozgalom vezetıje és három társa ellen, akik erıszakkal toboroztak civileket és gyermekkatonákat vetettek be. D'Escoto a Bésir elleni elfogatóparancsban azt kifogásolta leginkább, hogy rögtön azután adták ki, hogy az Afrikai Unió és az Arab Liga egyéves elhalasztását kérte, így kívánva esélyt adni a kartúmi kormány és a dárfúri lázadók közötti béketárgyalásoknak. Karen Pierce, Nagy-Britannia állandó ENSZ-nagykövetének helyettese elítélte Miguel d'Escoto kijelentéseit, mondván, hogy "azok viszályt szítanak és tovább rontják az amúgy is feszült helyzetet". Romák Európája - Karavánra támadtak: Európában a cigányokat győlölik a legjobban (G. Fehér Péter,Heti válasz 9. évfolyam 12. szám, 2009. március 19.) Európa legnagyobb nemzetiségének tagjai a földrész szinte valamennyi országában megtalálhatók. Egy magyarországnyi emberrıl beszélhetünk, ám a kelet-európai cigányság felzárkóztatására szánt több milliárd uniós euró egy része eltőnt, és a romák helyzete mit sem javult. Néhány éve az angliai Sussexben támadás ért egy cigánykaravánt. A jármőveket felgyújtották, a benne ülıket súlyosan bántalmazták. Mindez újabb etnikai jellegő kilengésekhez vezetett, aminek következtében a rendırség egy fajvédı szervezet tizenkét tagját letartóztatta. A helyi lakosság viszont - a bőnözés megjelenésétıl tartva az ırizetbe vettekkel rokonszenvezett, mert nem akarta elfogadni, hogy a cigányok megjelentek a környékükön. A tartózkodó britek mintha kifordultak volna magukból, amikor indulatosan beszéltek a cigányokról. A mértéktartó BBC egyik tudósításának címe is sokatmondó: Európában a cigányokat győlölik a legjobban. Pedig Nagy-Britanniában a hatvanmilliós lakossághoz képest a 300 ezres cigány közösség alig "észrevehetı". Hasonló a helyzet Nyugat-Európa több jelentısebb államában is. Így az ugyancsak hatvanmilliós Franciaországban valamivel több mint egymillió, a negyvenmilliós Spanyolországban másfél millió cigány él. Európa legnagyobb nemzetiségének tagjai a földrész szinte valamennyi országában megtalálhatók. Összesen tizenkét-tizenötmillió emberrıl beszélhetünk, akiknek helyzete attól függıen tér el egymástól, hogy Európa keleti vagy nyugati felén látták meg a napvilágot. Szétszabdalt útvonalak A különbségek már az elsı világháború után kezdtek kialakulni. Az elsı nagy világégés elıtt ugyanis Európában - Oroszországot kivéve - gyakorlatilag útlevél nélkül lehetett szabadon utazni. Ez kedvezett a vándorló életmódhoz szokott cigányoknak, akik lókupeckedésbıl, vásározásból, cserekereskedelembıl éltek. Gyakori volt még a szögverés és épületbádogozás, ezt is vándorlással egybekötve mővelték, mert egyik nagyobb építkezésrıl a másikra utaztak. A Monarchia szétesésével az utódállamok bezárkóztak, és ezzel szétszabdalták a cigányok vándorlási útvonalait. A kontinens nyugati felén azonban a második világháború kitöréséig szabadon lehetett az egyik országból a másikba utazni, igaz, Hitler hatalomra jutásával Németország a harmincas évek közepétıl kiesett a "sorból". A második világháború után Nyugat-Európába visszatért a szabad vándorlás korszaka, Keleten pedig
28
a kommunista államok egymás között is évtizedekig óvták határaikat, és késıbb is csak útlevéllel lehetett közlekedni. Az új társadalmi berendezkedéssel együtt a cigányok számára több más probléma is felmerült. A kommunista hatóságok mindenkitıl megkövetelték, hogy bejelentett lakása legyen, tehát letelepítették a cigányokat, méghozzá rendszerint ott, ahol éppen a bürokratikus eljárás utolérte ıket. Egy percig sem érdekelt senkit, hogy mit szól ehhez a helyi lakosság. Így aztán olyan falvak, ahol addig csak a vásárokban láttak cigányokat, adott esetben egyik napról a másikra vegyes összetételő településekké váltak. Mindezen felül kötelezıvé tették a bejelentett munkahelyet. Akinek nem volt ilyen, az elıbb-utóbb börtönben találta magát, de büntették azokat a szülıket is, akik nem íratták be gyermeküket az elemi iskolába, nem adatták be nekik a szükséges oltásokat. Mindez idegen volt a cigányok addigi életformájától; ráadásul azzal szembesültek, hogy a törvény még a kisebb bőncselekményeket is - mint például a tőzifalopás - szigorúan megtorolta. Más szempontból is különbség mutatkozott a földrész két fele között. Elsısorban abban, hogy a cigány kisebbség nagyobbik fele Keleten élt, nagyjából 65:35 arányban. Ráadásul Kelet-Európában - a volt Szovjetuniót nem számítva - nem voltak nagy államok, mint Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, ahol a cigányok az összlakosságnak alig 1-2 százalékát teszik ki. Ez az Ausztriától keletre, délkeletre fekvı országokban 5-15 százalék. Ez pedig már nem kis problémát jelent, mondjuk az 5,2 milliós Szlovákiában, ahol azzal a ténnyel kell szembenézni, hogy a félmilliós magyar kisebbség mellett van egy félmilliós cigány etnikum, nem is beszélve a lengyel, a ruszin és egyéb nemzetiségekrıl. Nagyjából ugyanez a helyzet a 21 milliós Romániában, ráadásul ott a cigányság az ország legnagyobb nemzeti kisebbségének számít. Eltőnı eurómilliárdok Ami viszont közös a kontinens két felén élı cigányok között, hogy sehol sem voltak képesek nemzetiségi alapon pártokat létrehozni, és egyénileg sem jutott egyetlen vezetıjük sem a saját hazájában országos funkcióba. A cigányság soraiból eddig egyetlen olyan karizmatikus vezetı sem emelkedett ki, mint az amerikai színes bırő lakosság soraiból Martin Luther King vagy Barack Obama. Ennek oka, hogy a cigányságnak soha nem volt önálló állama - kivéve 1360-ban rövid ideig Korfu szigetén. A kelet-európai rendszerváltás a lehetı leghátrányosabban érintette a cigányokat. A kötelezı és biztos munkahelyek megszőntek, az állami lakásokat pedig a cigányoknak vagy meg kellett venniük, vagy el kellett hagyniuk, a gyerekekkel kapcsolatos egyéb kötelezettségek fellazultak, a szociális rendszer megingott. A versenyszférában nemigen akartak elhelyezkedni, a hagyományos cigány szakmák és a velejáró életforma viszont a kommunizmus évei alatt elsorvadt. Mindezt felismerve az Európai Unió az újonnan csatlakozó és a csatlakozásra váró kelet-európai országok Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Macedónia, Montenegró, Románia, Szerbia és Szlovákia cigányai számára felzárkóztatási programot fogadott el, sıt ezt még finanszírozni is hajlandó volt. A program felölelte az oktatást, az egészségügyet, a foglalkoztatást és a lakhatást. Az EU szociális alapjából 11 milliárd eurót utaltak át a térségbe 2005-ben, és további 23 milliárd eurót szántak kifizetni, ha a program sikeresnek bizonyul. Az elképzelés azonban kudarcba fulladt. Nem tudták ugyanis egy cigány középosztály alapjait megvetni, amely követendı példaként szolgált volna a leszakadt cigány tömegeknek. Létrejött azonban egy jól fizetett cigány bürokrata réteg, amely a nyilvánosság elıtt a cigányság képviseletében lépett fel. A jelentıs EU-támogatás egy részérıl sok országban nemigen lehetett tudni, hogy hová került. A The Economist tudósítójának tavaly a térségben tett látogatása során döbbenten kellett tapasztalnia, hogy miközben Brüsszel nagyvonalúan a zsebébe nyúl, addig a Bukaresttıl 35 kilométerre lévı Vizuresti cigánytelepén tanító Ion Nila csak morzsákat kap fizetés helyett. Annak ellenére, hogy sok olyan tanulót is felvesz iskolájába törvényellenesen, akinek nincs születési anyakönyvi kivonata, sıt még a szülei sem rendelkeznek személyi igazolvánnyal. A brit hetilap munkatársa elképedve idézi az ENSZ jelentését, mely szerint a kelet-európai cigányok nyolcvankilencven százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Az újságíró is azt tapasztalta, hogy a cigányok házaiban sok
29
helyen nincs villany, víz, de még főtés sem. Emma Bonino volt EU-biztos szerint Kelet-Európában elsısorban a politikai akarat hiányzik. Az olasz politikusnı sommás megállapításával szemben angol szakértık felhívják a figyelmet, hogy a kelet-európai bürokrácia nem is rendelkezik olyan több évtizedes tapasztalatokkal, amelyekkel kezelni tudná a marginalizálódott társadalmi csoportokat. A kezelhetetlenség réme A nyugat-európai államok többsége gyarmattartó volt, és az onnan az anyaországba bevándorolt csoportok integrálódási képessége, társadalmi elfogadottsága magasabb szinten van, mint mondjuk a kelet-európai cigányoké. Egy párizsi, londoni, madridi munkaadónak nem okoz gondot, ha vietnami, nigériai vagy argentin munkaerıt kell alkalmaznia, ráadásul az ötvenes években kialakult jóléti társadalmaknál a szociális segélyezés a mai napig bevett gyakorlat. A friss kelet-európai demokráciák azonban - szőkös anyagi forrásaik miatt, és mert ezek a társadalmak nemzetállam keretei között képzelik el létüket - messze intoleránsabbak az idegenekkel szemben. Nem fogadják el a másfajta életmódot, különösen akkor nem, ha az bőnözéssel párosul. Az Olaszországba bevándorolt cigányok esete - akiket a nemi erıszaktól kezdve a rabláson át az útonállásig a bőnözés minden formájával megvádoltak - azonban arra példa, hogy a helyzet akár kezelhetetlenné is válhat. Európában a probléma abból adódik, hogy a cigánykérdést legtöbbször anyagi oldalról közelítik meg. Az EU is azt hitte, hogy a helyzet euró milliárdokkal orvosolható, és ezzel elısegíthetı a cigányok társadalmi integrációja. Eddig azonban ebben a kérdésben a kontinens egyetlen államának sem sikerült jelentıs eredményeket elérnie. Az európai kisebbségekért! Európai kisebbségvédelmi tanulmánykötet bemutatója az Európai Parlamentben (Kitekintı 2009. március 17.) Pro Minoritate Europae - ez a címe annak a Tabajdi Csaba által szerkesztett többnyelvő tanulmánykötetnek, amelynek idegen nyelvő kiadását március 18-án, szerdán este mutatják be az Európai Parlamentben. Csáky Pál, az MKP elnöke, Marek Siwiec, az Európai Parlament alelnöke, Hans Heinrich Hansen, a Népcsoportok Föderális Uniójának elnöke, és Joan I Mari Bernat katalán államtitkár is részt vesznek a bemutatón. A kötet a Tabajdi Csaba által vezetett Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup fennállásának 25. évfordulójára készült, és az európai kisebbségvédelem aktuális kérdéseivel foglalkozik az utóbbi évek legátfogóbb győjteményeként a tárgyban. A magyar nyelvő kiadás díszbemutatója április végén lesz Budapesten. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke, Göncz Kinga külügyminiszter, Szili Katalin házelnök, Jan Figel, európai biztos, Glatz Ferenc volt akadémiai elnök, Christoph Pan, Gabriel N. Toggenburg, Bíró Gáspár, Kovács Péter, neves kisebbségpolitikai szakértık, Gál Kinga, Szent-Iványi István, Olajos Péter, Bauer Edit, Schöpflin György, Sógor Csaba, Tıkés László európai parlamenti képviselık, Juhász Dóra magyar festımővész - csak néhány név a majd 800 oldalas tanulmánykötet közel 50 szerzıje közül. A kötet átfogó képet ad az európai kisebbségvédelem aktuális kérdéseirıl, kihívásairól, az egyes kisebbségeket ért jogsértésekrıl. A tanulmányok a horizontális kisebbségi jogi kérdésektıl a baszkföldi és katalán autonómia problémáin át az ausztriai és olaszországi szlovén, vagy az észtországi és lettországi orosz kisebbség helyzetéig számos ma égetı kisebbségvédelmi ügyet vizsgálnak. Külön fejezet foglalkozik a határon túli magyarok helyzetével, a nemzetpolitikai kihívásokkal. A walesi nyelv reneszánsza, az autonómia idıszerő kérdései, a Nyugat-Balkán interetnikai feszültségei, a tibeti autonómia, a franciaországi "társnemzetek" helyzete mind a kötet kiemelt témai közé tartoznak. A kötet Tabajdi Csaba szerkesztésében, a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup fennállásának 25. évfordulójára készült, az európai színtéren évtizedek óta folyó kisebbségvédelmi küzdelmek, törekvések sziszifuszi munkájának eredményeit és kihívásait megörökítendı. A kötet Felix Ermacora, az Európa Tanács Ember Jogi Díjával életmővéért kitüntetett osztrák professzor, a kisebbségi jogok nemzetközi hírő tudósa, a példamutató dél-tiroli autonómia modell kidolgozója és Lırincz Csaba kisebbségi szakértı, kisebbségpolitikus, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekrıl szóló törvény tervezetének egyik kidolgozója emléke elıtt tiszteleg.
30
Tabajdi szerint az Európai Uniónak szembesülnie kell azzal a legfıbb ellentmondással, hogy a kontinens egyetlen valódi integrációs szervezeteként, kétségtelenül legnagyobb súlyú intézményeként nem rendelkezik jogilag kötelezı érvényő kisebbségvédelmi normarendszerrel és ellenırzı mechanizmussal. A kibıvített Európai Unió lakosságának hozzávetıleg 8%-át kitevı történelmi nemzeti kisebbségek és a 6.5%-át kitevı bevándorló kisebbségi közösségek problémája az Európai Unió egyik legnagyobb kihívása. A történelmi nemzeti kisebbségeknek mely követelései tekinthetıek legitimnek az Európai Unió - sosem tisztázott és nem kodifikált - politikai "normái", "elvárásai" szempontjából? Milyen nemzetközi fórum, milyen rendezı elvek alapján ítélkezik, ítélkezhet a kisebbségi törekvések, igények legitimitásának kérdéseiben? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Pro Minoritate Europae - Az európai kisebbségekért! címő tanulmánykötet.
Eörsi: segítse hatékonyabban az ET az emberi jogok európai egyezményének érvényesülését (Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2009. március 23.) Az emberi jogok európai egyezményének hatékonyabb érvényesítésében, a demokráciát és a jogállamiságot elımozdító "szolgáltatásnyújtás" javításában látja az Európa Tanács (ET) fı feladatait Eörsi Mátyás, aki az egyik jelölt a szervezet fıtitkári tisztségére. "Rövid- és középtávú, valamint stratégiai javaslatom is van arra, miként tudná az ET egyik legfontosabb intézménye, a hallatlanul túlterhelt Emberi Jogok Európai Bírósága nagy mértékben javítani az emberi jogi egyezmény érvényesülését minden tagállamban" - mondta az MTI tudósítójának Eörsi, aki elızıleg egy nemzetközi konferencián vett részt Brüsszelben. A strasbourgi székhelyő ET jelenlegi fıtitkárának, a brit Terry Davisnek az ötéves megbízatása az idén lejár. Utódjául a magyar kormány Eörsit jelölte - még a koalíció fennállása alatt, de a jelölést annak felbomlása után is fenntartotta. Az SZDSZ-es országgyőlési képviselı 15 éve tagja az ET parlamenti közgyőlésének, és ott immár hat éve a liberális frakció vezetıje. A fıtitkári posztról a parlamenti közgyőlés dönt majd. A magyar politikus versenytársa Luc Van den Brande belga néppárti politikus, az EU mellett mőködı Régiók Bizottsága elnöke, Thorbjorn Jagland, a norvég parlament munkáspárti elnöke, valamint Wlodzimierz Cimoszewicz baloldali lengyel szenátor. "Nem nagy országból jövök, kis pártot képviselek ott is, hiszen a liberálisok ott sem tartoznak a legerısebbek közé. Ez valószínőleg nem mellettem szól. Ugyanakkor meggyızıdésem, hogy a lehetı legjobb programmal fogok a parlamenti közgyőlés elé állni. Ha a képviselık java része nem nemzeti vagy pártcsalád alapon szavaz, akkor szerintem van esély arra is, hogy megnyerjem ezt a küzdelmet" - mondta Eörsi Mátyás. Április 15-én az úgynevezett miniszteri bizottság, tehát a tagállamok képviselıi meghallgatják mind a négy jelöltet. Az Európa Tanácsot arra hozták létre 1949-ben, hogy emelje a kontinens országaiban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának színvonalát. Magyarország volt az elsı, amely az úgynevezett keleti blokkból - még 1990-ben - tagjává vált a szervezetnek. Jelenleg 47 tagországa van, beleértve Oroszországot és a kaukázusi országokat is. Az ET az Európai Unió kibıvítését követıen vesztett a korábbi jelentıségébıl - mondta Eörsi, és hozzátette: határozott elképzelése van arról, hogy a szervezet miként tudja a tagállamok számára "a lehetı legmagasabb szintő szolgáltatást nyújtani azokon a területeken, ahol erre a legnagyobb szükség van". Kiemelte, hogy az ET egyik legfontosabb intézményére, az Emberi Jogok Európai Bíróságára óriási munkateher nehezedik. Jelenleg 100 ezer akta vár arra, hogy bíró elé kerüljön. Akkor lehet megkeresni ezt a fórumot, ha a panaszos már kimerítette az összes hazai jogorvoslati lehetıséget. Voltak már javaslatok a tevékenység egyszerősítésére, és államközi megállapodás is született, de az az orosz duma ratifikációjának hiánya miatt még nem lépett hatályba. Ennek a lényege, hogy elıször nem bírói tanács, hanem egyes bíró tekintené át az ügyeket. "Tíz megkeresésbıl legalább kilenc nem alkalmas tárgyalásra. Most a grúz-orosz háború kapcsán tízezerszámra érkeznek megkeresések mind a két oldalról. Ezek java része perjogilag nem való a bíróság elé" - mondta Eörsi, aki szerint a problémát az említett államközi megállapodás sem oldaná meg hosszú távon, ezért új stratégiai javaslat kell. Belsı reformokra van szükség az ET-ben, amelynek a költségvetése szőkös. Eörsi szerint az Európa Tanácsban hatalmas tudásanyag halmozódott fel, és a szervezetnek be kell bizonyítania, hogy a
31
tagállamok, illetve az európai polgárok "ránk jobban tudnak számítani, mint másra" - mondta az ET és az Európai Unió közötti versengésrıl. Példaként megemlítette, hogy a jelek szerint Bosznia-Hercegovinában a korábbi békemegállapodás már nem alkalmas a belsı stabilitás fenntartására, az ET viszont sokat segíthet a "jobb kormányzás" terén összegyőlt tapasztalatainak átadásával. "Óriási lehetıséget látok az Európa Tanácsnál abban, hogy több erıforrást fordítsunk Bosznia-Hercegovina megsegítésére azokkal a politikusokkal együtt, akik - legyenek akár bosnyákok, horvátok vagy szerbek - abban érdekeltek, hogy az együttmőködés fejlıdjék, kevesebb legyen a feszültség" - fogalmazott. Nemrégiben az ET rasszizmus elleni bizottsága jelentést tett közzé, amely szerint Magyarországon a szólásszabadságot olyan mértékben védi az alkotmány, hogy nem lehet hatékonyan fellépni a győlöletbeszéd ellen. Az MTI kérdésére Eörsi azt mondta: ı maga sincs meggyızıdve arról, hogy a bizottság jól látja a helyzetet, de szerinte nem helyes "könyökbıl elutasítani" a bírálatot, "végig kell gondolni, hogy a véleménybıl mi az, ami megalapozott, mi az, amivel vitatkozunk". A testületben felkészült szakemberek ülnek - mondta. Felhívta a figyelmet az ET másik testületére, a Velencei Bizottságra is, amely Magyarországon akkor vált ismertté, amikor a státustörvénnyel kapcsolatban foglalt állást. A fıtitkár azonban - tette hozzá - ezeknek a bizottságoknak a tevékenységébe nem szól bele. A fıtitkár dolga, hogy "víziót adjon a szervezetnek", és szervezze a munkát - mondta Eörsi Mátyás.
32
ROMA HÍREK Íme, a romák elleni támadások Magyarországon 2008-2009-ben Kronológia (Népszava online 2009. március 6.) Pénteken hajnalban Molotov-koktélt dobtak egy romák lakta házra a Zala megyei Bocföldén. A támadásban senki sem sérült meg. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása az elmúlt és az idei év során ismertté vált, a magyarországi romákat ért súlyos támadásokról, amelyek nem egyszer emberéletet követeltek: 2008. január 22. - A Baranya megyei Szigetváron két roma származású nıt bántalmazott a város fıterén öt barcsi fiatalember. 2008. március 1. - A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaroffon felgyújtották a kunmadarasi cigány kisebbségi önkormányzat képviselıjének házát, melynek falára gyalázkodó feliratokat is festettek. 2008. március 15. - A Veszprém megyei Tapolcán két 17 éves fiú egy szórakozóhely közelében minden elızetes szóváltás nélkül összevert és rugdalt egy roma férfit az utcán. A 32 éves áldozat életveszélyes állapotban, kómában került az ajkai kórházba. 2008. június 3. - A Fejér megyei Pátkán Molotov-koktélt dobtak három, romák által lakott házra. Senki nem sérült meg, de egy szobában, ahol gyerekek aludtak, tőz keletkezett. A gyújtogatás gyanúja miatt három helybeli polgárırt helyeztek elızetes letartóztatásba több emberen elkövetett emberölés kísérletének megalapozott gyanújával. 2008. június 15. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fényeslitkén kocsmai szóváltást követıen egy 40 éves helyi lakos késsel megölt egy 14 éves roma fiút, 16 éves társát pedig súlyosan megsebesítette. 2008. július 21. - A Pest megyei Galgagyörkön kevéssel éjfél után rálıttek három romák lakta családi házra. Több lövedék az ablakokon keresztül az épület belsejében a falba fúródott, de személyi sérülés nem történt. 2008. augusztus 8. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén Molotov-koktélokat dobtak két, romák által lakott házra és lábon lıttek egy középkorú nıt, amikor kilépett az utcára. 2008. augusztus 19. - Székesfehérváron késı este garázda fiatalok kövekkel dobálták meg egy többségében romák lakta lakóház ablakait, s életveszélyesen megsebesítettek egy 12 éves roma kislányt. 2008. szeptember 5. - A hajdúsági Nyíradony-Tamásipusztán lövéseket adtak le arra a házra, amelyben romák aludtak. Személyi sérülés nem történt. 2008. november 3. - A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagycsécsen ismeretlen tettesek Molotov-koktélt dobtak és rálıttek két, egymással szemben lévı nagycsécsi családi házra; a támadásban egy 43 éves roma férfi és egy 40 éves roma nı életét vesztette. 2008. november 18. - Pécsett éjjel kézigránátot dobtak be egy roma család házának ablakán. A szülık meghaltak, három kisgyerekük közül kettıt a mentık sokkos állapotban szállították kórházba. (2009 februárjában elfogtak egy, a támadással gyanúsítható testvérpárt, akiknek indítéka nem a rasszizmus, hanem személyes ok volt.) 2008. december 15. - A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsózsolca romatelepén egy 19 éves fiatalember fát vágni ment ki az udvarra, amikor kétszer rálıttek. A férfi életveszélyesen megsérült, élettársát csak súrolta a lövedék. 2009. február 22. - Éjjel - feltehetıen Molotov-koktéltól - tőz ütött ki egy tatárszentgyörgyi roma család házában, a tőzbıl menekülı apát és 5 éves kisfiát lelıtték, hatéves kislánya súlyos sérüléseket szenvedett. (Február 28-án újabb családi ház gyulladt ki tatárszentgyörgyi cigánysoron, a ház üres volt, s a vizsgálatok szerint nem gyújtogatás okozta a tüzet.) Hittel az erıszak ellen - romamisszió békési központtal (BEOL.hu 2009. március 8.) Már majdnem elszabadultak az indulatok. Az ıket ért sérelem miatt a feldühödött romák támadásra készültek, amikor a tömegbıl valaki dicsıítı énekbe kezdett. Egyre többen csatlakoztak a dalhoz, s az összecsapás elmaradt. Bár az eset Heves megyében történt, mégis ezer szállal kapcsolódik a Békésrıl irányított Országos Cigánymisszió és az Aliansz Romahálózat munkájához. - Az egyházi alapokon létrehozott Országos Cigánymisszió 1996-ban kezdte meg munkáját azzal a céllal, hogy segítsük a halmozottan hátrányos helyzető roma embereket — beszélt az elızményekrıl Durkó Albert, a
szervezet vezetıje. A békési szakember elmondta, hogy a missziót a pünkösdi hitvallású gyülekezet hozta létre, ám a kezdeményezés hamarosan felekezetközivé nıtte ki magát, hiszen valamennyi protestáns egyház csatlakozott az elképzeléshez. Jelenleg a megyében nyolc, országosan 350—400 településen, összesen 10 ezer roma lépett a soraikba, s rajtuk keresztül 100 ezer cigány embert tudnak elérni. — A népcsoportnál a tudás és a képzettség hiányára visszavezethetı elszigeteltség okozza a legtöbb problémát — hangsúlyozta Durkó Albert. Ezért programjuk egyik legfontosabb része az iskolán kívüli felzárkóztatás. Az idısebb korosztálynál a munkához jutás segítése a kiemelt cél: ezért olyan projektet indítottak, amelyek során a hátrányos helyzető rétegek gyakorlatot, majd állást szerezhettek. Valószínőleg országos szinten is egyedülálló az a szociális szolgáltató hálózat, amelynek központja ugyancsak Békés. - Persze nemcsak segíteni akarunk, hanem elvárjuk, hogy az érintettek is tegyenek meg mindent saját érdekükben - hangsúlyozta a misszióvezetı. Gyakran éppen a meg nem értésbıl, az elszigeteltségbıl fakadnak értelmetlen támadások, a megyében viszonylag ritkán. Békésben egyetlen esetben indult eljárás etnikai csoport tagjai ellen elkövetett erıszak miatt. 2007 szeptemberében az egyik kistelepülésen két fiatal vert meg egy harmadikat. Eközben szidalmazták, s származására utalva azt hangoztatták: „A te fajtád miatt rossz az életünk...” Az elkövetıket, információink szerint, a bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A romák legnagyobb részét tömörítı katolikus egyház is számos területen igyekszik lépni a cigányság felzárkóztatásáért. Az úgynevezett cigánypasztoráció teret ad az alulról jövı kezdeményezéseknek. Az evangélium terjesztése, a karitatív, szociális és oktatási munka, a roma kultúra megırzése kiemelt szerepet játszik munkájukban. Nem jelentkeznek rendırnek cigány származásúak (RomNet, 2009. március 11.) Cigány származású, középiskolában, illetve felsıoktatási intézmények nappali tagozatán tanuló fiatalok részére hirdetett pályázatot az Országos Rendır-fıkapitányság. A megyében minimális az érdeklıdés, s tanulmányi szerzıdést egy fiatallal sem kötöttek. Az országos és a megyei fıkapitányságok pályázatot írtak ki közép- és felsıoktatási intézmények nappali tagozatán tanuló, cigány származású fiataloknak. A program célja a rendıri hivatás választására ösztönzés a tanulmányok eredményes befejezésének elısegítésével. A középiskolásoknak meghirdetett pályázatra azok a második vagy harmadik osztályban tanuló fiatalok jelentkezhetnek, akik évet nem ismételtek, az elızı év végi tanulmányi átlageredményük legalább a 3-as átlagot eléri. Feltétel még többek között - a rendıri pályára alkalmasság mellett - a büntetlen elıélet, a kifogástalan életvitel és jó hírnév. A felsıoktatásban tanulók közül azok nyújthatnak be pályázatot, akik a tanulmányaikat felsıoktatási intézmények nappali tagozatán jogi, igazgatási vagy gazdaságtudományi képzési területen már megkezdték. Az elsı tanév követelményeit sikeresen teljesítették és 3,5-es tanulmányi átlagot értek el. A feltételek között szerepel még, hogy a pályázó hozzátartozóinak és a vele egy háztartásban élıknek az életvitele nem veszélyezteti a szolgálat törvényes és befolyástól mentes ellátását. A megyei rendır-fıkapitányság humánszolgálatának vezetıhelyettese, Tóth Attila alezredes kérdésünkre elmondta, a megyében minimális az érdeklıdés, s tanulmányi szerzıdést egy cigány származású fiatallal sem kötöttek. Nem úgy más megyékben, például Bács-Kiskunban. A magát cigány származásúnak valló jelentkezı egy sem volt, akivel a fıkapitányság szerzıdést kötött volna. Pedig a szerzıdésben vállaltakat teljesíti az, aki jelentkezik a rendırszakképzésre, de felkészültség vagy egészségügyi alkalmatlanság miatt nem felel meg - tudtuk meg Tóth Attilától. Az alezredes a korábbi évek tapasztalatait firtató kérdésünkre elmondta, az elmúlt 8-10 évben egy hallgatóval kötött szerzıdést a fıkapitányság. - A jelentkezı sajnos a rendészeti szakközépiskolai képzésre nem nyert felvételt. A bejutás nagyon nehéz, mert sokszoros a túljelentkezés - mondta végül Tóth Attila. Arra a kérdésünkre, hogy hány cigány származású rendır szolgál a megyében, az alezredes annyit válaszolt, hogy olyan jellegő kimutatása nincs a fıkapitányságnak, amelyben az etnikai hovatartozást nyilvántartanák.
34
Roma programok Dzsódhpurban és Delhiben (RomNet, 2009. március 11.) A Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ február végén és március elején a magyarországi romák kultúráját állította programjai fókuszába. A nyugat-indiai Rádzsaszthánban, ahonnan a romák a tudomány mai állása szerint származnak, Magyar roma napokat rendeztek, amelyek keretében a Dzsódhpuri Filmtársasággal együttmőködve roma témájú filmekbıl tartottak magyar filmfesztivált. A magyar intézet a Sangeet Natak Akademi (Elıadómővészeti Akadémia) közremőködésével zenei tárgyú elıadásokat is szervezett. Dr. M.M. Mathur népzenekutató a rádzsasztháni népzenérıl beszélt, míg dr. Lázár Imre, a DMTKK igazgatója Cigányzene - Roma népzene címmel tartott multimédiás elıadást, rávilágítva a rádzsasztháni és a magyarországi roma népzene közötti párhuzamokra és a magyarországi romák sokrétő, jelentıs hozzájárulására a magyar zenei kultúrához. A Dzsódhpurban megrendezett magyar napok további programja volt egy híres indiai személyiségeket bemutató bélyegkiállítás a Magyar Filatéliai Múzeum győjteményébıl. Delhiben az EUNIC (az Európai Unió Nemzeti Kulturális Intézetei) indiai tagozata által rendezett elıadás-sorozat keretében szervezett a DMTKK roma tárgyú programot. Az elıadás-sorozat magyar darabjaként Munk Veronika médiaszociológus A romák reprezentációja a magyar médiában címmel tartott élénk érdeklıdéssel kísért és nagy tetszéssel fogadott elıadást az India International Centre konferenciatermében. Konferncia a romák helyzetérıl (Népszava online 2009. március 12.) Az idén a tavalyinál nagyobb összeg, hozzávetıen 30 milliárd forint jut a költségvetésbıl a szegénységben élık, közöttük a romák helyzetének, körülményeinek javítására, ezen felül más forrásokból is jut e célra közölte Szőcs Erika csütörtökön Érden egy, a romák helyzetét elemzı konferencián. A szociális és munkaügyi miniszter elmondta, hogy az elmúlt 20 évben számtalan intézkedés, évente több tíz milliárd forint szolgálta a leszakadó rétegek felzárkóztatását, ám ezen erıfeszítéseknek mégis elmaradt az átütı hatása. Ennek többféle oka van, közöttük szerepel a romák esetében, hogy a rendszerváltás nyomán a cigányság valósággal kiszakadt a társadalom egészébıl. A számukra munkát jelentı bányászat, kohászat, a mezıgazdasági szövetkezetek megszőnésével tömegesen egzisztencia nélkül maradtak, a versenygazdaság elfordult tılük. A magukra maradottságra jellemzı például, hogy banki kölcsönökre sem számíthatnak, ezért gyakran az uzsorások kiszolgáltatottjaivá válnak - tette hozzá a miniszter A tarthatatlan helyzeten a változtatás, az anyagi ráfordításon túl, a többségi társadalom részérıl türelemmel, a romák felöl belátással érhetı el. Így lehet mérsékelni a napjainkban tapasztalható, a romák és a többségi társadalom között feszülı társadalmi frusztrációt is - mondta Szőcs Erika. Az eredmények között említette a középiskolás cigány gyerekek felzárkóztatására, ösztöndíjaik kifizetésére tavaly fordított 500 millió forintot, amelybıl 13 ezer fiatal részesült. Ugyancsak sikeres a "Lépj egyet elıre" program, ennek jóvoltából 23 ezer felnıtt, közöttük sok roma vett részt a munkaerıpiacra-jutáshoz esélyt teremtı képzésben. A feladatok között a miniszter az Út a munkához program megvalósítását nevezte meg. Ebben - álláspontja szerint - az önkormányzatoknak is szerepet kell vállalniuk, hogy a mőködtetésükben lévı óvodákban például dadusi, az iskolákban pedellusi állást biztosítsanak romáknak és az idısgondozásba is bevonják ıket. Ez ugyanis, a munkaalkalom megteremtésén túl, az integrálódást Megkérdeztük az utca emberét a magyar-roma ellentétrıl (ZALAIHIRLAP.hu 2009. március 16.) Nagykanizsa - Az elmúlt idıszak erıszakos eseményei felerısítették a magyar-roma ellentétet. A járókelıket most arról kérdeztük, miként érzékelik a cigányokkal szembeni indulatokat, hová vezethetnek ezek a folyamatok? - Le kell szögeznem, nem vagyok rasszista - mondta a kanizsai Szécsi Lászlóné. - A cigányokat soha nem ítéltem el a származásuk miatt! Extra hátrányos helyzetben vannak, ennek részben a magyarok is okai, hisz' nem is akarjuk ıket elfogadni. Rengetegen kiemelkedtek közülük, továbbtanultak, s próbálnak velünk együtt élni, ezek az emberek minden tiszteletet és becsületet megérdemelnek.
35
Szécsi Lásznóné fontosnak érezte hozzátenni: a megoldás a szociális rendszer átalakításában rejlik. Drasztikus lépésekre lenne szüksége az országnak, a családi pótlék rendszerére ráférne a változtatás. Közgazdászként abszolút helytelennek tartom, hogy a bérbıl és fizetésbıl élık fizessenek meg mindent. Ez enyhén szólva is durva! - Tisztességes munkáért, tisztességes bért kellene fizetni a cigányoknak és magyaroknak egyaránt - folytatta. Ha nem az alkohol és a nyomor befolyásolná az életüket, magasabb színvonalon élnének, akkor kevesebb gyerek születne. Egy szegény embernek nincs mit veszítenie, s egyáltalán nem gondolom, hogy cigánybőnözésrıl beszélhetnénk, az erıszakos cselekedetekben vastagon benne vannak a magyarok is. - Európát járom, ezért még a hírek is elkerülnek - mondta a kamionosként dolgozó, kacorlaki Hajmási Tibor. Persze, ha már megoldást keresünk, elsıdleges feladat lenne mindenkinek munkát adni. Ez külföldön egészen jól mőködik, hiszen a bevándorlók, legyenek éppen törökök vagy horvátok, ha akarnak, biztosan találnának elfoglaltságot. Fontos, hogy a romák is dolgozhassanak, s nem kellene csak a származásuk miatt elítélni ıket. Az erıszak az már más lapra tartozik! Azonban itt sem érdemes különbséget tenni, ugyanis sajnos mindkét oldalon sok a bőnözı, csak most épp a cigányságra fókuszál mindenki. A szepetneki, 21 éves Takács Gyöngyi szerint a romák sokkal összetartóbbak, mint a magyarok. - Cigány származású barátaim rendkívül becsületes emberek, egyáltalán nem foglalkoznak a felröppent hírekkel - vélekedett Takács Gyöngyi.- Egészen sok probléma van manapság Magyarországon, való igaz a romákkal is, de súlyos hiba lenne mindegyiküket megbélyegezni. A hátrányos helyzetükön javítani kell, ám ezek a hírek, az erıszak csak gátolja a valódi gondoskodást, a tetteket. Szerencsére a környezetemben élı fiatalok nem fogják fel ilyen tragikusan a kialakult helyzetet. Ha a véleményüket kellene tolmácsolnom, azt érzik, hogy a magyarok nem elég engedékenyek, a gondolkodásukat illetıen. Pedig mindig kettın áll a vásár! - A magyar társadalom nehéz, súlyos ügye a cigánykérdés - kezdte a Budapesti Mőszaki Egyetem kanizsai hallgatója, Vágvölgyi Tamás. - A megoldást egészen az alapoknál kell elkezdeni, egységesen minden hátrányos helyzetőre kiterjesztve. Egyre több roma fiatal tanul a felsıoktatásban, s bízvást állíthatjuk, ık valóban egy jobb élet küszöbén állnak. Miért sikertelen az integráció? – konferencia (RomNet, 2009. március 19.) "A mélyszegénység generációs problémái - mit tehet az iskola?" címmel, az Utolsó Padban Egyesület szervezésében rendeztek konferenciát Budapesten. Általános iskolák, óvodák, gyermekjóléti szolgálatok pedagógiai szakszolgálatok, kistérségi társulások vezetıi és hátrányos helyzető, illetve cigány gyermekekkel foglalkozó pedagógusok vettek részt a fórumon az ország minden részérıl. A konferenciát Szabó Zoltán, az Országgyőlés Oktatási és Tudományos Bizottságának elnöke nyitotta meg. Köszöntıjében hangsúlyozta a korai szelektáció jelentıségét, rávilágított a bölcsıdébe járatás és a sikeres továbbtanulás kapcsolatára. Mind mondta, az Új tudás program célja, a származásbeli hátrányok kompenzálása. A délelıtt folyamán az értelmi fejlıdésben, tanulásban való akadályozottság és a környezeti feltételek kapcsolatáról, jeleirıl, tüneteirıl és ártalmiról, Szabó Ákosné, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fıiskolai Karának fıigazgatója tartott elıadást, majd magatartási - és tanulási zavarok terápiája a szükséges tárgyi - személyi teltételek nélkül témában az egyesület elnöke, Menyhért Ildikó osztotta meg tapasztalatait a hallgatósággal. A délutáni pódiumbeszélgetésben, "Miért sikertelen az oktatási integráció?" címmel, részt vett Kerpen Gábor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Sió László, a FIDESZ oktatáspolitikusa, Tatai- Tóth András szocialista oktatáspolitikus és Horváth Ferenc, a Roma Rendırök Országos Egyesületének elnöke is. Tatai-Tóth András szocialista képviselı szerint, a roma gyermekek iskolai szegregációja ma a legnagyobb társadalmi probléma Magyarországon, hiszen a jövıbeli társadalom meghatározója. Az ösztöndíjakkal kapcsolatosan elmondta, hogy egy át fogó összesítést terveznek készíteni arról, hogy a források milyen mértékben jutnak el a célcsoporthoz. Hangsúlyozta, hogy azért szorulnak változtatásra a törvények, mert azok
36
nem a település sajátos igényeit szolgálják ki. Mint mondta a cigány képviselettıl, azt várja, hogy demokratikusan és ne erıszakosan képviseljék a cigány oktatási ügyet. Kerpen Gábor szerint, az integráció felülrıl irányítva nem mőködik, nem vált be. Megoldásként elmondta, hogy az iskola és a családok kapcsolatát meg kell erısíteni. Hangsúlyozta továbbá, hogy az összevonások következtében nincs elegendı iskola s óvoda a településeken, és kellı pedagógus sincs az esteleges konfliktusok kezelésére. Fontosnak tartaná azt is, hogy az integrációs folyamatokba civil szervezeteket kapcsolódjanak be. Sió László, a FIDESZ oktatáspolitikusa szerint, az oktatási integráció azért nem lehet sikeres, mert az integráció az összes többi területen is sikertelen, márpedig ezt a kérdéskört komplexen kell kezelni. Ahogy ı fogalmazott, ma az oktatási integráció, leginkább közétkeztetési kérdés. Elmondta azt is, hogy bölcsıde ma egyáltalán nincs a településeken, ez csak a nagy városok privilégiuma. Megoldásként javasolta, hogy az óvodáztatást a gyermek négy éves korában kötelezıvé kell tenni, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy nincs elegendı óvodai férıhely sem. Szerinte érdemes lenne legalább alsóban bevezetni az egész napos iskolát, javasolta továbbá az oktatás e területén lévı sikertörténetek és jó modellek átültetését különbözı helyekre. Az oktatáspolitikus úgy véli, hogy a rendszerben nincsenek ösztönzı elemek, mint például az ösztöndíjak. Kiemelt oktatási körzetek létrehozását szorgalmazza, szakmai és finanszírozási feltételek biztosítása mellett. Horváth Ferenc szerint, hatalmas elıítéletek vannak az iskolában és az integrációt tovább nehezíti, hogy a tanárok is frusztráltak. Hangsúlyozta a civil szervezetek bevonását, ezzel is kiváltva a tanárok és az iskola leterheltségét. Szerinte a civil szervezet jó közvetítı szerepet tud nyújtani a családok és az iskola között, és bevonásuk megoldás lehetne a konfliktuskezelésben is. Ha valaki ismeri az emberi jogait, akkor nem fogja sérteni a másokét sem, s amíg ez nincs így, addig továbbra is lesznek hasonló konfliktusok iskola és család, tanár és diákok között. - zárta mondanivalóját a jogász végzettségő elnök. Foglalkoztatási kvótarendszert akar a Roma Irányító és Monitoring Bizottság (Mr1-kossuth.hu 2009. március 25.) A legkárosabb és a leghasznosabb megoldásnak egyaránt szokták nevezni a kisebbségek számára elıírt foglalkoztatási vagy oktatási kvótarendszereket, amelyek bevezetése minden olyan államban felmerül, amelyet kisebbségi feszültségek terhelnek - Magyarországon is. Határozott és kétségbeesett lépésre szánta el magát a roma civilszervezeteket tömörítı, a kormány számára döntés elıkészítı javaslatok készítésére és véleményezésére hivatott testület, a Roma Irányító és Monitoring Bizottság, felmondják a további együttmőködésüket, ha követeléseiket nem teljesítik. A magyar politikai elit egy Európai Uniós tiltásra hivatkozva nem kezelte és kezeli az etnikai alapú hátrányokat, ezért lehetnek olyan hatalmas különbségek, mint például az ezer százalékkal magasabb munkanélküliség a romák körében - állítja Zsigó Jenı, a Magyarországi Roma Parlament egyik vezetıje. A Roma Irányító és Monitoring Bizottság az összes roma civilszervezet egyetértésével azt követeli, hogy a kisebbségi választási névjegyzékhez hasonlóan állítsanak fel egy esélykiegyenlítési névjegyzéket azokból, akik önként jelentkeznek, hogy a foglalkoztatás területén roma származásuk miatt hátrány érte ıket. Ezt a listát, miután a helyi kisebbségi testület ellenjegyezte, nyilvánossá tennék a munkáltatók részére. Egyetlenegy fejlesztéspolitikai döntéssel, például a gazdasági miniszter utasításával el lehetne rendelni - magyarázza Pánczél Márta, a Magyarországi Roma Parlament jogi szakértıje -, hogy aki pályázati pénzbıl indít munkahelyet teremtı vállalkozást, az a területi arányok figyelembevételével legyen köteles munkanélkülieket és ezen belül az arányoknak megfelelı számú roma munkanélkülit alkalmazni. A minden területen, minden foglalkoztatási szinten érvényesítendı elképzelés Havas Gábor szociológus szerint abszurd, mert vállalkozásokat nem lehet ilyenre kényszeríteni. A szakember példaként a Schellt említette, melynek vezetése úgy gondolta, több romát alkalmaznának a benzinkutaknál, de egy közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a vevık ennek egyáltalán nem örülnének, elálltak a tervüktıl. Külföldi példákból is az látszik, hogy bármilyen kvótarendszer csupán az állami intézményeknél mőködik. Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság kormánybiztosa úgy gondolja, a romakérdést nem kvótákkal, hanem esélykiegyenlítı programokkal kell megoldani. Ugyanakkor nem tartja jogsértınek a kvóták alkalmazását a munkavállalás terén, de nemzetközi példák alapján csak nagyon rövid ideig és célzottan alkalmazva, elsısorban az állami szférában
37
Roma-magyar véradó napot rendeznek Budapesten (Független Hírügynökség 2009.március 27.) Roma-magyar véradó napot szervez a Fıvárosi Cigány Önkormányzat és a Magyar Vöröskereszt április 8-án Budapesten a társadalmi összefogás, az egymás felé fordulás és a segítségnyújtás jegyében - tájékoztatott a Vöröskereszt pénteken. A véradás délelıtt 10-tıl délután 16 óráig tart, helyszíne a Szilágyi Dezsı térnél található Európa Hajó lesz, a budai rakpartnál. Fél 12-tıl Makai István, az FCÖ elnöke és Habsburg György, a Vöröskereszt elnöke tart sajtótájékoztatót ugyanitt.
Önállóan indul az EP-választáson az MCF Roma Összefogás Párt (Hirado.hu 2009. április 01.) Roma származású, diplomás, több idegen nyelvet beszélı fiatalt índítana a párt, de még nem tudják, kit Oldal nyomtatása Szövegméret növelése Szövegméret csökkentése Oldal továbbküldése Elindul a júniusi európai parlamenti (EP) választásokon az MCF Roma Összefogás Párt - döntött a roma politikai tömörülés országos választmánya, a jelöltek személyérıl késıbb születik határozat, de feltétel, hogy képviselıjük roma származású, diplomás, több idegen nyelvet beszélı fiatal legyen.
Április 8. a romák világnapja (RomNet 2009. április 8.) 1971. április 8-án ült össze az I. Roma Világkongresszus. A különbözı cigány népcsoportokat képviselı jelenlévık elhatározták, hogy a jövıben folyamatosan együttmőködnek, és a nemzetközi közéletben közösen lépnek fel. Döntés született a cigányság nemzeti jelképeirıl: elfogadták a zászlót, a himnuszt és az Opre Roma! - "Fel, cigányok!" jelmondatot. Az esemény tiszteletére az ENSZ a Roma Kultúra Világnapjává nyilvánította április 8-át, a cigányság pedig legfontosabb "nemzeti" ünnepükként tartja számon. A Roma Világnap alkalmából egy Indiában és a Balkánon élı népszokást élesztettek fel, illetve vettek át a világon szétszórva élı roma közösségek: közösen egy közeli folyóhoz vagy patakhoz zarándokolnak, ahol énekszó és zene mellett koszorúkat, virágokat, virágszirmokat és úszó mécseseket bocsájtanak a vízre. A hazai cigány szervezetek általában valamilyen kulturális eseménnyel emlékeznek meg április 8- ról. London, 1971. Az I. Roma Világkongresszusra 1971. április 8. és 12. között került sor. A szervezık India kormánya, és egyes pünkösdi-karizmatikus cigány közösségek kezdeményezésére az Egyházak Világtanácsa voltak. A kongresszusra 23 országból érkeztek a küldöttek, és a cigányság történelmében a következı döntéseket hozták: - A különbözı cigány népcsoportok egymást kölcsönösen testvérként fogadják el, és ugyanazon nemzet tagjainak tekintik magukat. - A földön élı különbözı néven ismert cigány népcsoportok közös elnevezése, nemzetük hivatalos elnevezése a roma. - Elfogadták a romák nemzeti jelképeit, a zászlót, a himnuszt és a jelmondatot. - Megfogalmazták a romani nyelv sztenderdizációjának szükségességét, addig is ideiglenes jelleggel a lovari dialektust fogadták el hivatalosnak. - Elfogadásra került ideiglenesen az elsı cigány ábécé, azzal az állásfoglalással, hogy ki kell alakítani a romani írás végleges, általánosan alkalmazható formáját. - A kongresszuson létrehoztak öt bizottságot, melyek a további, több évenként megrendezésre kerülı világkongresszusok között folyamatosan tevékenykednek. Ezek a következık: szociális bizottság, gazdasági bizottság, porajmos bizottság (háborús bőnök kivizsgálásával és az áldozatok kárpótlásával foglalkozik), kulturális bizottság és nyelvi bizottság. - A kongresszus tiszteletére az ENSZ április 8-át a Roma kultúra világnapjává nyilvánította.
38
Genf, 1978. A II. Roma Világkongresszuson 26 ország 126 küldötte vett részt. Megalakították a Nemzetközi Roma Szövetséget (közismerten: IRU), mely a Világkongresszust és általa a világ teljes cigányságát hivatott képviselni az olyan nemzetközi szervezetekben mint az ENSZ, UNESCO és az EBESZ. Az említett szervezetek mellett az IRU-t elismeri az Egyházak Világszervezete és a Vatikán is. Göttingen, 1981. A Németországban megrendezett III. Roma Világkongresszuson 28 ország több mint 600 küldötte és megfigyelıje vett részt. Állásfoglalás született az indiai származás elismerésérıl, valamint gyakorlati döntések születtek a porajmos kárpótlási ügyeiben. Serock, 1990. A lengyelországi IV. Roma Világkongresszuson 250 küldött vett részt. További lépések történtek a második világháborús kárpótlások ügyében, valamint feladatul tőzték ki egy roma enciklopédia összeállítását. AZ 1971es I. Roma Világkongresszus emlékére április 8-át hivatalosan is a cigányság nemzeti ünnepének kiáltották ki. Az IRU elnökének Rajko Djuricot választják meg. Prága, 2000. Az V. Roma Világkongresszuson Emil Scukat, prágai roma jogászt, a csehszlovák rendszerváltás, az ún. "bársonyos forradalom" egyik vezéralakját választják meg az IRU elnökének. Lanciano, 2004 Az olaszországi VI. Roma Világkongresszuson 39 ország több mint 200 küldötte vett részt. Fı téma a nık, gyermekek és családok helyzete volt. Az IRU elnökének a lengyelországi Stanisław Stankiewiczet választották meg. Zágráb, 2007. A horvátországi VII. Roma Világkongresszus fı témai az egészségügy, lakhatás és más szociális témák voltak. Roma nemzeti jelképek Zászló A roma zászló megalkotására már az 1930-as évejben felmerült az igény. Egy 1933-ban Bukarestben megrendezett nemzetközi roma kongresszuson elfogadtak egy egyszerő, kék és zöld sávból álló zászlót, ez azoban akkoriban nem terjedt-nem terjedhetett el, gyakorlatilag évtizedekre feledésbe merült. Az 1971-es I. Roma Világkongresszus ezt vette alapul, és kiegészítve a vörös kerékkel a nemzetközi cigányság zászlójának tette meg. A zászlónak ez a formája gyorsan terjedt el a cigány közösségekben és vált közismertté a nem cigányok kötében is. A zászló bár egyszerő vizuális elemekbıl áll, de szimbolikájában öszetett, elemei egyszerre utalnak a folyamatos mozgásra és változásra valamint az örök törvényszerőségekre. - A kék sáv jelenti az eget, úgy fizikai, mint átvitt értelemben. Utal a végtelenségre, szabadságra és a lehetıségekre, valamint túlvilági dolgokra, a menyországra, keresztényeknek Istenre, muszlimoknak Allahra. - A zöld sáv a földet jelképezi. A növények, a legelık és a természet zöldje. Utal a cigányság természetszeretetére és természet-közeli életmódjára. Ugyanakkor a végtelen ég kékjével szemben jelenti a földi kötöttségeket, a konkrét adottságokat, az azok által kijelölt szőkebb lehetıségeket. A kereszténységben a remény színe, mely a földieket az éghez köti, az iszlámban pedig a próféta színe, aki a földi embernek megmutatta az utat Allah egéhez. - A vörös kerék , vagy - ahogy szanszkrit kifejezéssel gyakran illetik - a csakra többszörösen összetett szimbólum. - Utal az ıshaza, India zászlójára, ahol a csakra a dharma, azaz a "Törvény" szimbóluma. A dharma jelentése a hindu vallásban nem csak a földi igazságszolgáltatást, társadalmi igazságosságot jelenti, a hanem a kozmikus törvényszerőségeket, a "lét örök törvényét", nem csak tudományos, hanem spirituális értelemben is. - A kerék jelképezi természetesen az utazást, a vándorló életmódot és a cigányságnál gyakran tapasztalható migrációt. - A kerék formájával és színével jelképezi a lemenı és felkelı napot, utalva ezzel az idı ciklikusságára, a folyamatos ujjászületés lehetıségére.
39
- A vörös szín a vér színe is, mely önmagában is kettıs jelkép. Egyfelıl a testet életben tartó folyadék az élet jelképe, másrészt mint kiontott vér a történelem ártatlan áldozatait jelképezi. Himnusz Ugyancsak az 1971-ben, Londonban tartott elsı Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdető roma himnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élı balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies mődal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Zarko Jovanovic Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. İ eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki. A himnusz szerepe azonban nem maradt meg ezen a szinten. Olyannyira ismert és népszerő lett a romák körében, hogy gyakorlatilag ismét folklorizálódott. Ma már számtalan zenei elıadásmódja és szövegváltozata létezik. Ugyancsak megszülettek a nem cigány nyelvő szövegváltozatok is, melyek azonban általában új szövegalkotások, nem csak fordítások. Az eredeti szöveg: Gelem, gelem, lungone dromenca Maladilem baxtale Romenca Ah, Romale, kathar tume aven, le caxrenca, baxtale dromenca? Aj, Romale, aj, Chavale! Vi man sas ek bari familija, Mudardasle e kali legija. Athe vrema, ustyi rom akana, Te xutrasa, maj misto keresa! Aven manca sa lumake Roma, Thaj putras le romane droma! www.romnet.hu Aj, Romale, aj, Chavale! Jelmondat Az 1971-es világkongresszuson elfogadták a nemzetközi cigányság jelmondatát is: OPRE ROMA! Jelentése: Fel, romák!, mely egyértelmően a roma nemzettudat ébredésének szellemében született. Az Opre Roma! használatos a cigány himnusz címeként is.
40
PÁLYÁZATI LEHETİSÉGEK Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret Kiíró: Miniszterelnöki Hivatal Benyújtási határidı: 2009. november 1. Téma: kisebbségi szervezetek mőködési zavarainak elhárítása és kisebbségpolitikai szempontból jelentıs programok eseti résztámogatása Pályázhat: kisebbségi oktatási, kulturális és tudományos intézmények, kisebbségi települési és területi önkormányzatok, kisebbségi társadalmi szervezetek (kivéve: biztosító egyesületek, pártok, munkáltatói/munkavállalói érdekképviseleti szervek), kisebbségi feladatokat ellátó (helyi) önkormányzatok, intézmények, alapítványok, közalapítványok, polgári jogi társaságok, közhasznú társaságok, nonprofit gazdasági társaságok, egyházi szervezetek és egyéb nonprofit szervezetek Támogatás elsısorban a pályázó önhibán kívüli mőködési zavarainak elhárítására használható fel. Különösen indokolt esetekben támogatás nyújtható az Elıirányzat terhére kisebbségpolitikai szempontból kiemelten fontos oktatási, kulturális, mővészeti, közmővelıdési, tudományos, hitéleti, média rendezvények, projektek (továbbiakban: rendezvények) más forrásból nem finanszírozható eseti résztámogatására. A pályázati felhívás, az adatlap, a benyújtáshoz szükséges nyilatkozatok valamint a pályázati eljárási rend letölthetı a http://www.nek.gov.hu internetes oldalról. A pályázati felhívással kapcsolatban érdeklıdhetnek a (06 1) 441-2210-es, a (06 1) 441-2211-es ás (06 1) 441-2229-es telefonszámokon. Kisebbségi intézmények átvételének és fenntartásának támogatása Kiíró: Miniszterelnöki Hivatal Benyújtási határidı: 2009. november 1. Téma: a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális autonómiájához kapcsolódó intézményi rendszer megerısödése és kiszélesítése. Pályázhat: a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzatai Az elıirányzatból a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzatai által benyújtott egyedi kérelmek alapján támogatás nyújtható: a) a nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzatai által önállóan vagy más szervezetekkel közösen alapított saját, vagy részbeni fenntartásba átvett kisebbségi kulturális, oktató-nevelı és tudományos intézmények mőködéséhez, valamint fejlesztéséhez; b) ilyen intézmények alapításának elısegítéséhez, valamint c) országos és/vagy térségi, illetve körzeti tevékenységő kisebbségi intézmények más intézményfenntartótól való átvételéhez. Bıvebb információ a http://www.nek.gov.hu internetes oldalon, valamint a (06 1) 441-2210-es, a (06 1) 441-2211-es ás (06 1) 441-2229-es telefonszámokon kapható Jelentkezés a Roma Oktatási Alap Felsıoktatási Ösztöndíj Programjába (2009-2010-es tanév) Kiíró: Roma Oktatási Alap Benyújtási határidı: 2009. április 15 Téma: ösztöndíj, roma felsıoktatási Pályázhat: azok a roma fiatalok jelentkezhetnek, akik: (a) saját országuk (vagy azon ország, ahol állandó tartózkodási engedéllyel élnek) valamelyik államilag akkreditált egyetemén/fıiskoláján 2009 ıszén kezdik meg tanulmányaikat nappali tagozatos hallgatókként; (b) tanulmányokat folytatnak az alap-, mester- vagy PhD fokozat megszerzése érdekében; (c) Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Montenegró, Macedónia, Románia, Szlovákia, Szerbia vagy Törökország állampolgárai
A Roma Oktatási Alap (http://romaeducationfund.hu a kilencedik tanévre is meghirdeti a Roma Memorial - Felsıoktatási Ösztöndíj Programját roma egyetemi hallgatók számára. A program elınyt biztosít azon az országok pályázói számára, melyekben roma hallgatók számára nem mőködik hasonló nagyságrendő ösztöndíjprogram. Elınyben részesülnek azok a pályázók, akik az alábbi szakok valamelyikén folytatják tanulmányaikat: jog, államigazgatás, újságírás, politikatudomány, szociológia, pszichológia, pedagógia, filozófia, közgazdaságtan, pénz-, és bankügy, üzemvezetéstan, történelem, nemzetközi kapcsolatok, Európa tanulmányok, kommunikáció és PR, orvostudomány, mőszaki, ökológiai vagy környezetvédelmi tanulmányok, matematika, fizika vagy mővészet. Fotófesztivál - fesztiválfotó pályázat 2008-2009 Kiíró: Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége Téma: fotópályázat, népmővészeti fesztiválokon, rendezvényeken készült képek Pályázhat: bárki Határidı: 2009. augusztus 31. A pályázaton magyarországi népmővészeti fesztiválokon, rendezvényeken (2008-2009-ben) készült fotókat várnak. A pályázók a fotóikat a http://www.kulturpart.hu/fotofesztival oldalra tölthetik fel, 2009. májusától. Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Téma: Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások (kódszám: TÁMOP 1.4.4-08/1) Határidı: 2009. május 22 Pályázhat: Fıpályázó: foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek, alapítványok, közhasznú társaságok és nonprofit betéti társasági és nonprofit korlátolt felelısségő társasági formájú jogutódjai, települési vagy megyei önkormányzatok, jogi személyiséggel rendelkezı kistérségi önkormányzati társulások, szociális partnerek/érdekképviseletek (KSH ), Regionális Munkaügyi Központok (KSH ) Társpályázó konzorciumi tagok lehetnek többek között: a kisebbségi önkormányzatok Alapvetı cél: a foglalkoztatási együttmőködési megállapodás a térségi szereplık szerzıdésben rögzített összefogása annak érdekében, hogy feltérképezzék a kistérségükben, régiójukban a munkahelyteremtés, a humánerıforrás-fejlesztés lehetıségeit, összehangolják a helyi erıforrásokat, közös stratégiát, cselekvési tervet dolgozzanak ki, és valósítsanak meg a foglalkoztatás elısegítése érdekében. A pályázati feltételekkel, tudnivalókkal kapcsolatosan információkat az NFÜ honlapján talál (http://www.nfu.hu), felvilágosítást pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség telefonos ügyfélszolgálata nyújt. Az NFÜ ügyfélszolgálatának kék száma: 06-40-638-638. Helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatása Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium Benyújtási határidı: 2009. április 20 Pályázhat: az a helyi önkormányzat, amely mőködési engedéllyel rendelkezı múzeumot tart fenn A helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról szóló 12/2009. (III. 27.) OKM rendelet alapján szakmai támogatásban (a továbbiakban: támogatás) az a helyi önkormányzat részesülhet, amely mőködési engedéllyel rendelkezı múzeumot tart fenn. A támogatás vissza nem térítendı támogatás. A támogatás az alábbi feladatokra igényelhetı:
42
a) nagyszabású - 10 millió forintnál nagyobb forrásigényő - állandó kiállítás elıkészítése, létrehozása, teljes körő felújítása, illetve korszerősítése, beleértve a kisebbségi kultúra értékeit bemutató kiállításrész kialakítását,valamint a kiállításhoz kapcsolódó több idegen nyelven elıállított katalógusok, illetve kiállítási vezetık, ismertetık megjelentetését, b) oktatási célú közösségi terek kialakítása a Közép-magyarországi Régióban székhellyel rendelkezı múzeumok számára. A támogatásra vonatkozó igényt tartalmazó kérelmet a helyi önkormányzatnak 2009. április 20-ig kell benyújtania az oktatási és kulturális miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egysége (a továbbiakban: Igazgatóság) útján. Alternatív munkaerı-piaci szolgáltatások, képzések nyújtása és megismertetése Kiíró: ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. Benyújtási határidı: 2009. április .29 Téma: munkaerı-piaci szolgáltatások, képzések nyújtása és megismertetése (kódszám: HEFOP 2.3.3-09/1) Pályázhat: egyesületek, szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseletek, köztestületek, egyházak, egyházi intézmények, alapítványok, közhasznú társaságok, közhasznú tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaságok A pályázati kiírás céljai - Hátrányos helyzető emberek munkaerı-piaci helyzetének javítása: a kompetenciák fejlesztésével, rövid idıtartamú felkészítık és/vagy képzések nyújtásával, illetve beilleszkedésük elısegítésével; - Hátrányos helyzető emberek számára ismeretek átadása és szolgáltatások biztosítása; - A helyi szükségleteket és közös érdekeiket felismerı szervezetek (nonprofit, önkormányzati és állami szervek, intézmények) összefogásának erısítése; - A munkaerı-piaci szolgáltatások bentlakásos formában történı nyújtásának pilot rendszerszerő kipróbálása; - Az érintett személyek kompetenciáinak fejlesztése a TÁMOP foglalkoztatási és szociális területen kiírásra kerülı konstrukciói keretében való részvételük lehetıvé tétele érdekében. Rendelkezésre álló forrás A pályázat meghirdetésekor rendelkezésre álló keret: 1 000 000 000 Ft. A pályázatot 2 nyomtatott példányban (1 eredeti és 1 másolat), a pályázat egyes példányait elkülönítetten főzve/kötve, valamint további 1 elektronikus példányban (CD vagy DVD lemezen), zárt csomagolásban, a csomagoláson a pályázó nevének, címének, a pályázati felhívás kódszámának feltüntetésével, ajánlott vagy tértivevényes küldeményként a következı címre kell beküldeni: HEFOP 2.3.3-09/1 ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA Kht.) Levélcím: 1385 Budapest, Pf. 818 http://www.esf.hu/ Charity of the Year 2009. Kiíró: Tesco-Global Áruházak Zrt. (2040 Budaörs, Kinizsi út 1-3.) Benyújtási határidı: 2009. április 24. 16. 00 óra Téma: hátrányos helyzető gyermekek támogatása Pályázhat: kiemelten közhasznú szervezetek, egyesületek, alapítványok A pályázat célja Olyan program támogatása, amely elısegíti, hogy a hátrányos helyzető gyermekek, illetve 18 év alatti fiatalok egészséges életmódot folytathassanak, és egyben lehetıséget kaphassanak a megfelelı fejlıdésre. A pályázat támogatására rendelkezésre álló keretösszeg minimális összege 40 millió Ft, azaz negyvenmillió forint
43
Információ: a pályázati kiírással kapcsolatos kérdéseikre készséggel válaszolunk. Kérjük kérdéseiket a
[email protected] e-mail címre küldjék. A http://www.tesco.hu weboldalon bıvebb információ olvasható a pályázatot kiíró Tesco-Global Áruházak Zrt.-rıl; a http://www.pg.com angol nyelvő weboldalon pedig a támogató Procter&Gamble vállalatcsoportról. Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Integrációs közoktatási referencia intézmények minıségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történı együttmőködésük támogatása Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Benyújtási határidı: 2009. május 15. Téma: szakmai szolgáltató hálózatokkal történı együttmőködésük támogatása (kódszám: TÁMOP-3.3.308/1) Pályázhat: az alábbi szervezetek konzorciumai pályázhatnak (KSH besorolással): 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti A) nevelési-oktatási intézmények: a) óvoda; b) általános iskola; c) gimnázium, szakközépiskola d) alapfokú mővészetoktatási intézmény B) többcélú intézmények a) egységes iskola vagy összetett iskola, b) közös igazgatású közoktatási intézmény, C) Pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények 2. A felsıoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében felsorolt államilag elismert pedagógusképzı felsıoktatási intézmények, 3. Helyi cigány kisebbségi önkormányzatok (KSH sz. besorolás: (32), (35)) 4. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 22.§(1) szerinti nonprofit pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények. 5. Országos, területi, helyi roma/szülıi civil szervezetek (KSH sz. besorolás: (52), (56), (57), (59)) Alapvetı cél: Jelen pályázati kiírás célja olyan közoktatási intézményi hálózat kialakítása, amely hálózati tanulás, hospitáció révén hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrált oktatását segítı, minıségbiztosított pedagógiai módszertanok minél szélesebb körben történı alkalmazásához. Fı cél, hogy mind a pályán lévı pedagógusok, mind a pedagógushallgatók, a halmozottan hátrányos helyzető (továbbiakban HHH) tanulók integrált nevelését megvalósítani szándékozó iskolák, modell értékő gyakorlati tevékenységen keresztül nyerjenek betekintést olyan fejlesztések megvalósításába, amelyek kiemelt szempontként kezelik az esélyegyenlıséget, egyenlı bánásmódot, az IPR alapú fejlesztést a közoktatási intézmények szervezeti és pedagógiai átalakításában. Az integrációs referencia intézmény kiválasztása, fejlesztése, szolgáltatási rendszerének kialakítása a hazai integráló iskolák minıségbiztosítási rendszerének kialakítását eredményezi. A konstrukció keretében az integrációs referenciaintézményi konzorciumok kiválasztása 6 régióban, régiónként 3-7 intézményi konzorcium, összesen 18-42 integrációs referencia intézményi konzorcium fejlesztése, szolgáltató funkcióik kialakítása valósul meg. A pályázati kiírással kapcsolatos további dokumentumok az http://www.nfu.hu honlapról tölthetıek le. További felvilágosítás az
[email protected] e-mail címen, illetve a 06-40/638-638 telefonszámon kapható.
44
Indulhatnak a magyar-horvát határon átnyúló fejlesztések Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Benyújtási határidı: 2009. június 24. 17 óra Téma: magyar-horvát határon átnyúló fejlesztések a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttmőködési Program 2007-2013 keretében. Pályázhat: nonprofit szervezetek, többek között helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok, oktatási intézmények, kamarák. A projektpartnerek között legalább egy magyarországi és egy horvátországi partnernek kell lennie a támogatásra jogosult területrıl A határ menti térségben támogatás nyerhetı el környezetvédelmi projektekre, a gazdasági és társadalmi összefogást erısítı programokra, de akár K+F tevékenységekre és határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramokra is. A pályázati felhívás keretében összesen 11 668 388 euró Közösségi forrás áll rendelkezésre. A pályázatokat a program Közös Technikai Titkárságához (KTT) kell benyújtani Budapestre. A felhíváshoz kapcsolódó pályázati dokumentáció, a pályázatok beadásával kapcsolatos tudnivalók és további, részletes információk a http://www.hu-hr-ipa.com honlapról tölthetık le. Hátrányos helyzető kisiskolák könyvtárának támogatása Kiíró: Takács Etel Pedagógiai Alapítvány Benyújtási határidı: 2009. április 30. és 2009. október 30. Téma: könyvtártámogatás, kisiskolák Pályázhat: hátrányos helyzető kisiskolák könyvtára Pályázni lehet a magyar nyelv és irodalom tanításával összefüggı könyvtárfejlesztésre. A támogatás összege maximum 200 000 forint. Bıvebb információ: Takács Etel Pedagógiai Alapítvány (Fejes Márta); 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.; tel.: 1/461-45-83 Színházi Szakmai Kollégium pályázati felhívása Kiíró: Nemzeti Kulturális Alapprogram Benyújtási határidı: 2009. április 20. Téma: színházi szakmai támogatások Pályázhat: - szabadtéri elıadásokat rendezı intézmények, szervezetek, egyéni vállalkozók - hazai, valamint magyar nyelven játszó határon túli, hivatásszerően mőködı színházak, illetve társulatok (nem jogi személy esetén azok fenntartói), - független mővészekbıl álló társulások Pályázattal kapcsolatos felvilágosítás az NKA Igazgatósága ügyfélszolgálatától kérhetı (327-4444, 327-4445 telefonszámokon); Ügyfélfogadási idı: hétfıtıl csütörtökig 8.30-16 óráig; pénteken 8.30-13 óráig. Az év szakdolgozata Kiíró: Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Társasága Benyújtási határidı: 2009. április 30. Téma: szakdolgozatírás, díj Pályázhat: végzett vagy végzıs hallgatók A Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Társasága pályázatot hirdet "Az év szakdolgozata" címmel. A társaság folyóirata, a Modern Filológiai Szemle azoknak a végzett vagy végzıs hallgatóknak a jelentkezését várja, akik legfeljebb két éve, 2007-ben védték meg szakdolgozatukat nyelvtudomány, irodalomtudomány vagy kommunikáció- és médiatudomány témakörben.
45
A dolgozatokat az
[email protected] címre várják. Európa a polgárokért program / Aktív európai emlékezet Kiíró: Európai Bizottság Benyújtási határidı: 2009. április 30. Téma: európai emlékezet Pályázhat: jogi státusszal és jogi személyiséggel rendelkezı nonprofit szervezetek Támogatható tevékenységek: A támogatandó projektek fı célja, hogy életben tartsák a nácizmus és a sztálinizmus áldozatainak emlékét, hogy a mostani és jövıbeni generációk is tudják és megértsék, mi és miért történt a koncentrációs táborokban és más tömeges kivégzések helyszínein. Néhány példa a támogatható tevékenységekre: megemlékezési ünnepség, videointerjúk, kiállításokhoz végzett kutatások, archívumok digitalizálása, a helyszínek megırzésére irányuló önkéntes munka stb. A pályázatokat az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) kezeli. A 2009-es pályázati felhívás letölthetı az alábbi oldalról: http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/guide/documents/EACEA_2008_0185_HU.pdf További részletes információ található még az Európai Bizottság honlapján: http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/index_en.html További információ: Tempus Közalapítvány; 1093 Budapest, Lónyay u. 31.; Infóvonal: (06 1) 237 1320; E-mail:
[email protected]; Web: http://www.tka.hu Egész életen át tartó tanulás program / Grundtvig szakmai továbbképzés felnıttoktatóknak Kiíró: Európai Bizottság; Tempus Közalapítvány Benyújtási határidı: 2009. április 30. és 2009. szeptember 15. Téma: felnıttoktatóknak továbbképzés Pályázhat: felnıtt tanulókkal foglalkozó tanárok, szakértık, tanácsadók, intézményvezetık, a felnıttoktatásba hosszabb kihagyás után visszatérı szakemberek és felnıttoktatói pályára készülı hallgatók Az alprogram célja minimum 5 nap, maximum 6 hét hosszúságú nemzetközi kurzuson való részvétel keretében az oktató szakmai (és nyelvi) fejlıdése, valamint az intézmények közti együttmőködés és tapasztalatcsere ösztönzése. A részletes pályázati felhívás és a szükséges őrlapok megtalálhatók a Tempus Közalapítvány honlapján a Pályázati dokumentumok között. További információ: Tempus Közalapítvány, 1093 Budapest, Lónyay u. 31.; Infóvonal: (06 1) 237 1320; Email:
[email protected] ; Web: http://www.tka.hu Múzeumi Szakmai Kollégium pályázata Kiíró: Nemzeti Kulturális Alapprogram Benyújtási határidı: 2009. május 2. Téma: múzeumi szakmai feladatok támogatások Pályázhat: Érvényes mőködési engedéllyel rendelkezı hazai muzeális intézmények (nem jogi személy esetében annak fenntartója). A mőködési engedélyek másolatát a pályázathoz csatolni kell. Határon túli muzeális intézmények (nem jogi személy esetében annak fenntartója). A muzeális intézményi státust a pályázónak hivatalos dokumentummal igazolnia kell
46
Pályázni az alábbi témakörökre lehet: 1. Állagvédelemre, preparálásra, konzerválásra, restaurálásra, mőtárgyvédelmi szempontból indokolt, egyedi mőtárgymásolásra 2. A mőtárgyak védelmét, biztonságos és korszerő tárolását segítı eszközök, anyagok beszerzésére 3. Győjteménygyarapításra, elsısorban a nemzeti kulturális örökség veszélyeztetett emlékeinek megmentésére 4. A múzeumokban ırzött szellemi és tárgyi örökség tudományos és muzeológiai feldolgozása (győjteményi és szakkatalógusok, forráskiadványok, az adott múzeum által szervezett tudományos tanácskozás anyagának) nyomtatott és/vagy elektronikus formában történı megjelentetése Pályázattal kapcsolatos felvilágosítás az NKA Igazgatósága ügyfélszolgálatától kérhetı (327-4444, 327-4445 telefonszámokon); Ügyfélfogadási idı: hétfıtıl csütörtökig 8.30-16 óráig; pénteken 8.30-13 óráig, valamint a http://www.kultura.hu és a http://www.nka.hu honlapokon. Magyarországi Német Színház: pályázati felhívása Kiíró: Magyarországi Német Színház (Deutsche Bühne Ungarn, DBU Beadási határidı 2009. május 12 A Magyarországi Német Színház (Deutsche Bühne Ungarn, DBU) fennállásának 25. évfordulója alkalmából a 2009 májusában megrendezendı ünnepi hét keretében mővészeti kiállításra kerül sor. A kiállítás magyarországi német és magyar képzımővészek számára egyaránt lehetıséget biztosít, hogy alkotó munkával dolgozzák fel a színház jelentıségét és változatos történetét. A színház sajátos helyzete különleges pozíciót biztosít számára a kultúrák közötti párbeszédben. Kíváncsiak vagyunk, miként lehet a képzımővészet eszközeivel bemutatni a színháznak ezt a különleges funkcióját. A kiállítás során arra törekszünk, hogy a helyzetbıl adódó feszültség nyomon követhetı legyen. A Magyarországi Német Színház épületében rendezendı ünnepélyes kiállításmegnyitó egyúttal a jubileumi rendezvények nyitánya is lesz. Részvételi feltételek: Minden résztvevı egy mőalkotást nyújthat be. A mőalkotásokat a portán vagy a színház titkárságán lehet leadni. A résztvevı pályázata beküldésével tanúsítja, hogy a részvételi feltételeket elfogadja, hogy a beadott mőnek egyedüli alkotója, hogy a mővel és a hozzá kapcsolódó felhasználói jogokkal szabadon rendelkezik, valamint harmadik félnek nem főzıdnek jogai a beadott alkotáshoz. A résztvevı kijelenti, hogy a mő kiállítását engedélyezi. A mőhöz kapcsolódó jogok a mővész birtokában maradnak. Kapcsolat: Deutsche Bühne Ungarn Magyarországi Német Színház 7100 Szekszárd, Garay tér 4. Tel:00-36-74-316-533 Fax: 00-36-74-316-725 E-mail:
[email protected] Roma mikrohitel: változtak a pályázati feltételek! A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 2008. decemberében hirdette meg a hazai roma mikrovállalkozások mikrohitellel megvalósított beruházásainak támogatására vonatkozó, KKC-2008-R-2 kódjelő támogatási konstrukciót. A pályázati feltételek az alábbiaknak megfelelıen változtak. A Pályázati Felhívás és a Pályázati Útmutató IV./1. pontjának elsı bekezdése az alábbiakkal egészül ki: "A konstrukció keretében olyan projektek megvalósításához is igényelhetı támogatás, amelyekhez a pályázó megkötött hitelszerzıdéssel rendelkezik, vagy amelyekhez a pályázat befogadását megelızıen már folyósítottak mikrohitelt, de a beruházás a pályázat befogadása elıtt még nem kezdıdött meg." A Pályázati Felhívás és a Pályázati Útmutató V./1. pontja az elsı bekezdést követıen az alábbi bekezdéssel egészül ki:
47
"Nem szükséges a pályázat útján támogatott projekt finanszírozására mikrohitelt is igénybe venni, amennyiben a pályázati úton elnyerhetı támogatást olyan projekthez igénylik, amely bıvítı vagy kiegészítı jelleggel kapcsolódik egy 2008. július 1-e után folyósított mikrohitellel finanszírozott, a pályázat befogadása elıtt megkezdett projekthez. Ezzel a lehetıséggel nem élhetnek azok a vállalkozások, amelyek a KKC-2008-R kódjelő konstrukció keretében benyújtott pályázatukkal támogatásban részesültek." A teljes pályázati dokumentáció - a módosításokkal egységes szerkezetben - a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium honlapjáról tölthetı le.
(A „Pályázati lehetıségek” hírblokk forrása a www.pafi.hu internetes oldal)
48
VÉLEMÉNYEK, INTERJÚK Ferge Zsuzsa: Kire vigyázzanak a válságkezelık? (Népszabadság 2009. március 7.) A globális piaci válság mindenkit sújthat. A társadalmi összefüggések fényében biztosra vehetı, hogy a válság hatásai szelektívek, a gyengébbeknek jobban ártanak. Ezt Magyarország utolsó 20 éve jól mutatja. Mintegy kétmillió ember - a legkevésbé képzettek, a cigányok, a rossz helyen lakók - talajt vesztettek, munkanélküliség és sok más bizonytalanság fenyegeti ıket, sok szempontból abszolút vesztesek. További 25-30 százalék, az elıbbiekkel együtt a népesség közel fele, relatív vesztes, az átlaghoz képest kevesebb a jövedelmük, mint volt. Minél szegényebbek, annál nagyobb a relatív veszteség - és minél jobb helyzetőek, annál nagyobb a relatív nyereség. Ebben a két évtizedben ritkán kapott a szegényebb 2-3 millió speciális védelmet, ezért is romlott mára tarthatatlanná a végképp leszakadók helyzete. Az államok ma mindenütt próbálják a válság kárait mérsékelni. Mozgásterükhöz források kellenek, és ezt gyorsan csak kiadásaik csökkentésével, bevételeik növelésével, vagy további hitelekbıl tudják elıteremteni. A kiadások csökkentését többen régóta javasolják nálunk. A média eddig három nagy nem-kormányzati, elsısorban vállalkozók és pénzügyi szakemberek által fémjelzett reformtervet hangosított ki: az Oriensét, a négy nagy adótanácsadóét, illetve a 2008-ban alakult Reformszövetségét. A felhasznált elemek szinte azonosak: az állami elvonások és kiadások paramétereit variálják a "kisebb állam" érdekében. Ez annyiban jogos, hogy a teljes magyar költségvetési elvonás (a GDP 50 százaléka körül) nemzetközileg magas és csökkentendı. A javaslatok között vannak kisebb különbségek, például a Reformszövetség javaslatában a többiekénél nagyobb a hangsúly - valószínőleg jogosan - az állami bürokrácia és az állami gazdasági kiadások csökkentésén. Két dologban azonban biztosan egyeznek e javaslatok. A társadalmi összefüggéseket mindegyik nagy ívben elkerüli. Még arról is alig van szó, hogy a magas magyar közterhek összefüggnek kirívóan alacsony foglalkoztatási arányainkkal, amelyek irigyelt "versenytársainknál" a mienknél sokkal kedvezıbbek. Az ismert és javasolt eszközök - például járulékcsökkentés - nem alkalmasak a foglalkoztatás jelentıs növelésére - a tömeges foglalkoztatást segítı új, "zöld és szociális" programok kellenének. A többi tragikusnak nevezhetı társadalmi folyamat - például a cigányok erısödı, szegregálódást erısítı elutasítása, területi olló nyílása, rossz képzési struktúra, illetve az "életbe kilépık" ötödének piacképtelenséghez vezetı rossz iskolázása - még háttérként sem jelenik meg. A társadalom ignorálása annál különösebb, mert a tervezetek vezérlı célja a versenyképesség növelése, ezt azonban már egészen közeli távon is fenyegetik a fenti problémák. A rövidebb távú társadalmi hatások érzékelése is hiányzik. Nem vesznek tudomást a társadalom - kiszámíthatatlan, ám sok külföldi példával igazolhatóan létezı - tőrıképességérıl, illetve arról, hogy egyes ellátások azonnali átalakítása jogi, sıt alkotmányossági kérdéseket vet fel. A kormány 2009 februárja óta megjelenı válságcsomag-javaslatai a társadalmi közhangulatra és tőrıképességre érzékenyebbek, a szélesebb társadalmi összefüggések figyelembe vétele azonban azokból is hiányzik.
A független és kormányzati javaslatok közös vonása, hogy a szociális kiadások csökkentését szorgalmazzák. Gumicsontról van szó, ahol az adatok eltérı értelmezése alapoz meg ellentétes véleményeket a szociálisan túlteljesítı, illetve alulteljesítı magyar társadalompolitikáról. Az alábbi adatok (és még számos más adat) megítélésünk szerint csak úgy
értelmezhetık, hogy a túlköltekezésben nem lehetnek a fı bőnösök a szociális kiadások - ezt mind azok aránya, mind pedig szintje cáfolja. Egy-két kisebb tételnél (gyes tartama, gyedre költött összeg) valóban vannak kiugró hugarikumok. Az elmúlt években szakértıi csoportok több - mára elfeledett - javaslatot is kidolgoztak ezek korrekciójára. A szociális kiadások összességét tekintve azonban a GDP-hez viszonyított magyarországi arányok ma is jóval az európai átlag alatt vannak - sokkal közelebb Kelet-Európa, vagyis az EU10, mint a nyugati EU15 átlagához. A szociális kiadások abszolút szintjével ennél jóval nagyobb a baj: egy fıre számítva a szociális kiadásokat, a magyar szint az EU25 felét sem éri el - a sereghajtók között vagyunk. Számomra már az sem érthetı, hogy az EU kizárólag a gazdasági konvergenciára összpontosít, és szinte szorgalmazza Kelet-Európa társadalmi lemaradását, további periferizálódását. Ám ennél is nyugtalanítóbb, hogy felelıs magyar politikusok és szakemberek sem látszanak észrevenni, hogy az Európa két térfele közötti növekvı, életminıségben mérhetı társadalmi szakadék a kelet-európai leszakadást erısíti és méreg a gyenge demokráciáknak. A kormányzati válságcsomagok - a továbbiakban csak ezekre koncentrálok - világszerte megpróbálják a kármentést a valóságos veszélyekhez igazítani. A gazdaság védelme és élénkítése - a bankok és a nagyfoglalkoztatók mentése, állami beruházások és munkahelyvédelem - mindenütt elsı helyen állnak, hogy a teljes összeomlást, ha lehet és amennyire lehet, meg lehessen elızni. A beruházásoknál és munkahelyvédelemnél is érvényesülnek, ezen túlmenıen is megjelennek szociális megfontolások, mert számolnak azzal az ismert összefüggéssel, hogy külön védelem nélkül a szegények helyzete romlik legjobban. A gyengék sebezhetısége miatt Obamától Sarkozyig a kormányok igyekeznek speciális védelmet is nyújtani nekik - védeni a lakásvesztéstıl (Obama februári bejelentése szerint 9 millió otthont próbálnak az elárverezéstıl megmenteni), vagy a végzetes jövedelmi ellehetetlenüléstıl (mindkét országban adócsökkentés az alacsony jövedelmőeknél, francia külön pótlék a munkanélkülieknek, stb.). A gyerekek jelene és jövıje gyakran hangsúlyosan szerepel. Az USA két háza most szavazta meg (többévi elnöki elutasítás után) 4 millió gyerek egészségügyi biztosításának állami fedezetét. Sarkozy február 18-i javaslatai között többek között iskolakezdési támogatás és a sokgyerekesek családi pótlékának egyhavi megkettızése szerepel. A magyar mozgástér kisebb, mint Obamáé vagy Sarkozyé - ık hitelképesebbek, jobban elbírják a növekvı költségvetési deficitet és államadósságot. Nálunk egyelıre nemigen van több, mint ami a költségvetési elvonások növelésén, illetve a közkiadások csökkentésén keresztül átcsoportosítható. Tehát sok kiadást valóban csökkenteni, bizonyos adókat emelni kell. A szegények különös védelmére azonban mégis égetıen szükség lenne. Megint azok vannak legnagyobb veszélyben, akik 20 éve folyamatosan vesztesek, és mára lét alatti létben élnek, illetve akik a piacon a leggyengébbek. Ennek ellenére a válságkezelı javaslatok között nincs kiemelt szerepe sem a szegények és legszegényebbek, sem az újonnan zuhanók védelmének. És nincs kiemelt figyelem a gyerekekre, a gyerekes családokra sem, annak ellenére, hogy él a 25 évre szóló "Legyen jobb a gyermekeknek" nemzeti stratégia. A költségvetési átcsoportosítások többnyire - a kormány saját számításai szerint is - inkább az elosztás "perverzitását" erısítik. A kisebb (igaz, nem legkisebb) jövedelmek szja adókulcsa 18-ról 19-re, 1%-kal, a közepes jövedelmőeké 2%-kal nı, a magasabb jövedelmőeké, azoké, akik 4% különadót is fizettek, 2 százalékkal csökken. A minimálbér, illetve az alacsony bérek adózását továbbra is adójóváírás tompítja, ám ha a mai családi pótlék bekerül az adóalapba, akkor a kis jövedelmő többgyerekesek könnyen belecsúszhatnak az adózó sávba, és ezzel éppen náluk veszi vissza a kincstár a családi pótlék egy részét. Még nagyobb, illetve nehezen áttekinthetı ez a kockázat a családi pótlék bruttósítása esetén. A kisgyerekeket ırzı gyerekintézmények közül csak a "családi napközi", amely a középosztály gyerekeit szolgáló intézmény, kap most támogatást. (A szegények számára megfizethetetlen.) Az áfaemelés azokat sújtja jobban, akik jövedelmük nagyobb részét alapvetı szükségletekre fordítják, megtakarítani pedig nem tudnak. A "szocpol" önrészhez kötése és más nehezítı feltételei egy célt elérnek: a legszegényebb gyerekesek minden reménye megszőnik, hogy valaha is lakáshoz jussanak. Arra nincs itt terem, hogy újrakezdjem a rászorultsági elv túlhajtása, illetve káros hatásai elleni érvelést - ez is a gumicsontok közé tartozik. A szegények védelme helyett egyre nagyobb helyet kap fegyelmezésük, ellenırzésük, fenyegetésük. A politika már az UMA-val engedett az erısödı cigánygyőlöletnek, az alig megközelíthetı falvakban élı tanulatlan munkanélküliekre hárítva a felelısséget, amiért "nem dolgoznak". A felelıtlenség büntetése a segély színvonalának csökkentése, a minden eddiginél szigorúbb ellenırzés, a bürokratikus eljárások erısítése, szabálytalanságok esetén a segély gyors megvonása. Ez bátorítja a szegényellenes - és cigányellenes - olyan nézeteket, hogy az állam "fölöslegesen pazarolt el segélyre" évi 100 milliárdot, hogy a segélybıl remekül élnek a semmittevık, hogy tömegével vesznek föl segélyt csalók. Ez a szabadjára engedett közbeszéd táptalaja a szélsıséges jobboldal hecckampányainak. Ugyanakkor az idézett, vagy hasonló állítások egyszerően nem vesznek tudomást a tényekrıl, azaz politikai döntéseknél nem lehetnének mérvadók.
50
Kutatások sora igazolja, a mai gazdaság nem hajlandó, nem tud felszívni több százezer tanulatlan embert, azaz a segédmunkások 90 százaléka hiába keres magának munkát - duplán hiába, ha cigány. A luxus-szintő "családi" segély átlagosan havi 32 ezer forint, vagyis a minimális szükségletekre - például a lakásfenntartásra - sem elég. Az utolsó 5-6 évben alig kerültek rászorultsághoz kötött segélyek nem-rászorulókhoz, a "rászorulók" fele még segélyt sem kap. A magyar segélyezési kiadások a nemzetközi gyakorlathoz képest nagyon alacsonyak a magas munkanélküliség ellenére. Ugyanilyen - kutatásokkal cáfolt - mítosz az, hogy a szülık "nem a gyerekre költik a családi pótlékot". Közel egy évtizede folyamatosan azt mutatják a kutatások, hogy a legszegényebbeknél is nagyon kevés, 1-3 százalékos kivétellel - a gyerek az elsı. És a tények szerint nem a pénzbeosztással, hanem a beosztható pénz nagyságával van baj. A valóságban az alsó két jövedelmi tizedben a pénz a minimális megélhetéshez sem elég. A hivatalos statisztika szerint a négytagú, 2 gyerekes család létminimuma 2007-ben 192 ezer Ft volt. Ám az alsó tizedben ennek a családnak a jövedelme a létminimum felét is alig érte el, átlagosan 108 ezer Ft-ra tehetı. Országos jövedelemeloszlási adatok szerint a jövedelmek szintje csak a harmadik tizedben éri el a létminimumot. A megélhetési minimum biztosítása európai követelmény. Magyarország ezt a gyerekes családok harmadánálnegyedénél nem biztosítja. Ha azonban a mítoszt a politika komolyan veszi, akkor a baj okát nem abban fogja látni, hogy a pénz kevés, hanem hogy rosszul költik el. Ezért késztetést érez, hogy szigorúbban ellenırizze, majd valamilyen módon büntesse azokat a családokat, amelyek "nem funkcionálnak megfelelıen". Az új javaslatok szerint az ellenırzés a gyermekvédelem dolga lenne. A szankció pedig a családi pótlék felének kötött, hatóság által szabályozott felhasználása, illetve 14-18 éveseknél a családi pótlék megvonása, ha nem járnak rendszeresen iskolába. Az ellenırzés indoka az, hogy eddig ilyen nem volt, "a nagy testvér" nem figyelt. "Nincs igazán hatásos eszköz arra, hogy folyamatosan figyelni lehessen, hogyan alakulnak a dolgok a családban" - mondja a miniszter. Erre lesz jó a gyermekvédelem, amely "a családdal közösen készít pénzfelhasználási tervet, és prioritást biztosít azoknak a kiadásoknak, amelyek a lakhatást, a gyermek nevelését és iskoláztatását biztosítják". Ezt a hatóság fizeti ki a családi pótlékból, miközben mélyen, autonómiakorlátozóan beavatkozik a család életébe. Mennyi is maradna a család "szabad rendelkezésére"? A számításaink szerint kevesebb, mint semmi. A kétgyerekes család családi pótléka 26,600 Ft, ennek a felébıl kéne befizetni elıször a rezsit, ami (2007-ben) a népesség legszegényebb tizedénél havi 29 ezer Ft volt. A többi mind a gyerekre fordítható... Nem tudom, mi mozgatja a népszavazást erıltetıket - Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a győlölködés határairól (Czene Gábor - NOL 2009. március 9.) Liberálisnak és konzervatívnak tartja magát, nem a győlöletbeszédet akarja védeni, hanem a beszéd szabadságát. A következı parlamenti választás szerinte politikai értelemben könnyen illegitimmé válhat. Az Alkotmánybíróság elnöke, Paczolay Péter arról is beszél, hogy nem elég, ha az emberi jogok csak az önmegvalósítást szolgálják. - Tavaly nyáron választották az Alkotmánybíróság elnökévé, önnek is jár az állami rezidencia. Beköltözött már? - Nem, és nem is fogok. A szabadságnak és a biztonságnak ebben az egyénre lebontott dilemmájában úgy gondoltam, meg kell találnom a helyes arányokat. A hivatali mőködésem biztonsági ırizet mellett zajlik: legalább az estéimet, az éjszakáimat és a hétvégéket szeretném megszokott családi környezetben tölteni. - Ne vegye udvariatlanságnak, de egyik ismerıse szó szerint így jellemezte: „meglepıen laza fickó". Szeret borozgatni és anekdotázni, dzsesszrajongó. A keményebb zenéket is kedveli, egy heavy metal koncert kedvéért a Szigetre sem volt rest kilátogatni. - Egyetemi háttérrel rendelkezem, a diákokkal és a kollégákkal mindig is kötetlen volt a viszonyom. Kétségtelen, hogy a lazaságomat, ahogy ön mondja, próbálom megırizni. Dacára annak, hogy lassan húsz éve köztisztviselı, egy ideje pedig alkotmánybíró vagyok. - Utálja a protokollt és a bürokráciát. Stimmel? - Részben. Régóta fontosnak tartom a nemzetközi kapcsolatokat, ami már önmagában is protokolláris kötelezettségekkel jár. Ezt elfogadom, és még csak azt se mondom, hogy ellenemre van. Viszont a fölösleges bürokráciát, a beosztottakkal szembeni - általam szükségtelennek ítélt - fegyelmi eszközök és egyebek alkalmazását tényleg igyekszem elkerülni. - Elıdje, Bihari Mihály a Donáti utcai székházban bevezette a „blokkolókártyás" rendszert. Megválasztása után önnek állítólag elsı dolga volt, hogy megszüntesse.
51
- Pusztán arról van szó, hogy nem kívánok élni azzal a technikai lehetıséggel, amely a munkaidı betartásának ellenırzésére szolgál. Enélkül is több határozat született átlagban, mint bármikor. Az Alkotmánybíróságon egyébként nagyon jó hangulatú társaság jött össze, a bírák többségének mentalitása hasonlít az enyémhez. Szívesen viccelıdünk „fehér asztal" mellett, néha még a hivatalos üléseinken is, amit én egyáltalán nem bánok. Sıt. Ezzel együtt a hivatalos alkalmakkor magázódunk. - Párját ritkító, szélsıségesen egycsatornás megoldásnak nevezte, hogy nálunk az Alkotmánybíróság összes tagját a parlament jelöli és választja. Miért, hogyan kellene lennie? - Európában rajtunk kívül csak egy, ha nagyvonalú vagyok, akkor legfeljebb két ország létezik, ahol a parlament jelöl és választ. Tipikusnak a legalább két szereplıt megmozgató rendszer nevezhetı, de hozzám elvileg az olasz modell áll a legközelebb. Olaszországban három csatorna van: az államfı, a parlament és a bírói testület harmadrész arányban választja ki az alkotmánybírókat. Meggyızıdésem, hogy Magyarországon 1989-ben nem a legszerencsésebb megoldás született. A következmények jól láthatók: gyakran vannak hosszú ideig betöltetlen posztok, a testület összetétele is egyhangúvá vált. Az Alkotmányíróság jelenleg kizárólag egyetemi tanárokból áll - senki nem érkezett a bírói karból -, és nincs közöttünk most egyetlen nı sem. - A választójogi rendszert érintı alkotmányos mulasztások közül ön szerint az a legsúlyosabb, hogy a parlament nem számolta fel a létszámbeli aránytalanságokat a választókörzetek között. Mindez a „választások eredményének legitimációjára is kihathat". - Valóban felmerülhet olyan politikai értelmezés, ami akár a választások legitimációját is megkérdıjelezheti. Örömmel látom, hogy az utóbbi hetekben nagyon erıs mozgás indult meg - és nem csak a politikában, a civil társadalomban és a szakmában is -, szinte naponta jönnek javaslatok, hogyan lehet megszüntetni az alkotmányos mulasztást. Ezeknek a gyümölcse azonban, úgy érzem, csak a következı, tehát a 2014-es parlamenti választásokra fog beérni. Az európai normák szerint a választások elıtti egy éven belül nem illik komolyabb változtatásokat végrehajtani. - 2010-ben tehát bármelyik erı könnyedén hivatkozhat arra, hogy a választás politikailag illegitim volt. - Igen, én is arra igyekeztem utalni, hogy ez az érvrendszer megjelenhet a politikai retorika szintjén. Különösen akkor, ha szoros eredmény születik. De hangsúlyozni kell: ha az Alkotmánybíróság valamelyik jogszabályt tételesen alkotmányellenesnek tartja, akkor azt megsemmisíti. Jelen esetben ez nem történt meg, ami azt jelenti, hogy a hatályban lévı törvények alapján megtartandó választások alkotmányossági és jogi értelemben legitimnek minısülnek. - Esetleges pártkötıdéseknek ön nem adta jelét, de konzervatív-liberálisként határozza meg önmagát. A szocialista véletlenül maradt ki? - Jogfilozófiai, politikaelméleti értelemben használom ezeket a szavakat. Az ember morálisan tökéletlen, ebbıl következıen politikai döntéseinek bölcsessége viszonylagos: a hagyományok, a szokások, a tradicionális intézmények jelentik azt az erıt, amely a morális és a politikai, tudásbeli hiányosságokat képes kiküszöbölni. Másfelıl fontosnak tartom az egyéni szabadságjogok, fıként a klasszikus szabadságjogok védelmét, és ebben a tekintetben nem szívesen engedek. Felfogásom szerint - ez is fontos - nem elég, ha az emberi jogok csak az önmegvalósítást teszik lehetıvé, hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az emberi szenvedés minden formáját csökkentsék. Lehet, hogy valaki ilyen alapon a szocialisták közé is besorol. - Az Alkotmánybíróságnak, úgy látszik, a konzervatív énje kerekedett felül, amikor visszadobta a melegek regisztrált élettársi kapcsolatát lehetıvé tevı törvényt. - Kétarcú döntés volt. Elıször mondtuk ki azt, hogy a homoszexuálisok, azonosnemőek esetében nem alkotmányellenes a bejegyzett élettársi kapcsolat, másfelıl - az Alkotmány házasságvédı rendelkezése és a korábbi alkotmánybírósági határozatok alapján - kimondtuk azt is, hogy a férfi és a nı kapcsolatán alapuló házasságot preferálni kell más együttélési formákhoz képest. Ha úgy tetszik, ez a döntés egyszerre követi a liberális és a konzervatív vonalat. - Annak idején komoly szerepe volt abban, hogy az Alkotmánybíróság útjára engedte a sokat bírált „vizitdíjas" népszavazást. Elnökként aztán kijelentette: nem híve a referendumoknak, korlátok közé kellene szorítani a népszavazás intézményét. Következetesnek tartja álláspontját? - Elsısorban nem a népszavazás intézményével van bajom, hanem azzal, hogy a magyar jogi szabályozás rendkívül tágra tárta a kaput a kezdeményezések elıtt. Egy ideje valóságos áradata indult meg a népszavazási kérdéseknek. A százával benyújtott kezdeményezések már-már megbénítják az Országos Választási Bizottság munkáját, de a miénket is: meg kell nézni az Alkotmánybíróság napirendjét, több mint a fele népszavazási ügy. Ráadásul teljesen egyértelmő, hogy a kezdeményezések mögött egy szők indítványozói csoport van, szinte csak tucatnyi ember. Nem tudom, mi mozgatja ıket. Valamiféle egyéni buzgalom? A népszavazás intézményének lejáratása? Vagy az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság munkájának ellehetetlenítése? Ennél tovább nem akarok menni a gondolatsorban, de azt hiszem, jóval többrıl van szó, mint „hirtelen felindulásból
52
elkövetett" népszavazási kezdeményezésekrıl. Meglepve tapasztalom, hogy az Országgyőlés erre a jelenségre semmilyen módon nem kíván reagálni. Más esetekben, amikor a jogalkotó az alkotmánymódosítást is kilátásba helyezi, sokkal alacsonyabb az ingerküszöb. - Témánál vagyunk. Az Alkotmánybíróság ragaszkodik a szólásszabadság széleskörő védelméhez, a kormány viszont - bár a megvalósításnak kevés a realitása - kész akár az alkotmányt is módosítani a győlöletbeszéd elleni fellépés érdekében. - Az Alkotmánybíróság és a kormány - rendeltetésébıl adódóan - más szempontból közelít ugyanahhoz a kérdéshez, ennél fogva logikus, hogy eltérı a véleménye. Értelmezésem szerint a szabadság azt jelenti, hogy az emberek minél többet megtehetnek anélkül, hogy úgy éreznék, ezért büntetni fogják ıket. Az Alkotmánybíróság nem a győlöletbeszédet védi, hanem a beszéd szabadságát, amennyire lehet, annak tartalmára való tekintet nélkül. Ha a tartalmat is elkezdjük meghatározni, akkor az nagyon könnyen elvezet a cenzúrához. Amikor az állam mondja meg, hogy mi a szép és mi a csúnya, mi az, amit szabad, és mi az, amit nem, akkor a végén eljutunk a szólásszabadság fölszámolásáig. - Kérem, segítsen megmutatni, hol húzódik a szólásszabadság határa. Vegyünk egy képzeletbeli népcsoportot, a pirézeket. Mondhatom én azt, hogy a pirézek mind „lusták" és „bőnözık", akikre nincs szüksége az országnak? Netán azt, hogy „telepítsük" vagy „irtsuk ki" ıket? - Pont arról van szó, hogy a becsmérlı, megalázó, győlölködı kifejezések használatát az Alkotmánybíróság még megengedettnek minısíti, a győlöletre és tettlegességre való uszítást már nem. Tehát: ha valaki egy népcsoport kitelepítésérıl, pláne kiirtásáról beszél, akkor mindenképpen túllépi a szólásszabadság határát. A Btk. számos olyan bőncselekményt határoz meg, amelyet alkalmazni lehetne a társadalomban visszatetszést keltı jelenségekre. Ugyanakkor hozzá kell tenni: a jogi tiltásnál sokszor eredményesebb a társadalom morális elutasítása. A kérdésem az, hogy miért nem erısödik a társadalmi fellépés a győlölködıkkel szemben. - És mi a válasza? - Nincs válaszom. Csak szeretném felhívni a figyelmet, hogy a társadalomtudománynak és a politikának komolyan vizsgálnia kell ezt a kérdést. - Árulja el, ha ön piréz lenne, szívesen élne most ebben az országban? - A pirézeknek sem lehet érdekük az, hogy az állam korlátozza az alapvetı szabadságjogokat
A hét embere szereti a vándorbotot (BEOL.hu 2009. március 12.) Az Arcusfest 2009. Nemzetiségi Színházi Fesztiválon Gergely Lászlónak, a szarvasi Cervinus Teátrum mővészeti vezetıjének ítélték a legjobb rendezésért járó díjat. Lapunk ıt választotta a hét emberévé. - Az utóbbi években jó néhány szlovák nyelvő darabot rendezett. Talán önnek is nemzetiségi gyökerei vannak? - Maximum egy zsolnai születéső dédnagymamát tudok felmutatni. Szlovákul pedig egyáltalán nem beszélek. - Ez meglepı, tehát úgy dirigál a színészeknek, hogy nem érti az elıadás nyelvét. Elıfordulhat, hogy megviccelik, s valami teljesen más szöveget dobnak be a próbákon... - Mostanában biztosan nem tesznek ilyet, mert ennyi év után márnem csak a magyar szövegkönyvre támaszkodom, hanem a szlovák szavak egy részét is értem. Egyébként, ha megviccelnének, akkor sem haragudnék meg. Elvégre az a jó, ha a színházi ember — beleértve a színészt és a rendezıt is — mindvégig megmarad gyereknek. - Önnek sikerült megıriznie ezt a boldog állapotot? - Igen, még 57 évesen sem komolyodtam meg, de nem is akarok. Tény, hogy az utóbbi idıben sokat változtam, ma már nyíltabban vállalom a konfliktusokat. Tudja, a színházi világ különös... a színészek állandó érzelmi felfokozottságban élnek, s a legtöbben odakint a külvilágban is szerepet játszanak. Egy mővészember számára sohasem volt könnyő a boldogulás, ma sem az. Menedzselni kell saját magunkat és a színházunkat. Igaz, ha az ember beáll a sorba, belesimul az úgynevezett szakmai elitbe, rendszeresen eljár a fogadásokra, akkor többre viszi. Én az ilyesmi elıl mindig inkább elmenekültem. - Az elmúlt évtizedek alatt nagyon sok színházban megfordult. Dolgozott rendezıként Budapesten, Veszprémben, Zalaegerszegen, Debrecenben, Békéscsabán és még folytathatnám a sort. Szándékosak a gyakori váltások vagy egyszerően csak így alakult? - A feltöltıdéshez idınként új közegre van szükség. Ha mindig csak önmagamból próbálok meríteni, akkor egy idı után kimerülnek a tartalékok. Örülök, hogy az én életem így alakult, s úgy érzem, a sok váltás elırevitt a gondolkodásban. A hazai színházak mellett dolgoztam a Vajdaságban és Erdélyben is, szerintem az ottani tapasztalatok is a javamra váltak.
53
- Most viszont már jó ideje, 2000. január 1. óta itt dolgozik Szarvason. Mi több, a nemzetiségi színjátszás hazai központjává tette a várost, itt van a Magyarországi Nemzetiségi Színházak Szövetségének székhelye. Nem lehetett könnyő meccs... - Kifejezetten nehéz volt, s még egyáltalán nem értünk a dolog végére. Annak azonban nagyon örülök, hogy a magyar színházi élet szereplıi végre kezdik belátni, hogy a nemzetiségi színjátszásban is van érték, s olyan produkciók születnek, melyek bármelyik nagy színpadon megállnák a helyüket. A nemzetiségi színházi fesztivál, az Arcusfest is kezdi elnyerni a rangját. - Eddigi pályafutása során a leghosszabb idıt Szarvason töltötte. Lehet, hogy a hosszú vándorlás után megállapodik? - A békéscsabai Jókai színházban is hét évig dolgoztam, de ha jól utánaszámolok, valóban Szarvas a leghosszabb állomás. Néhány éve családommal együtt ide is költöztem. S hogy meggyökereztem-e?... Errıl majd kicsit késıbb kérdezzen… „A svábok nem kerülnek a szekérrel" (168 óra2009. március 20.) Délben érték el Pestet - Magyarország megszállása 1944. március 19-én a Margaréta terv szerint százezres német haderı szállta meg az országot. A kormányzót Klessheimbe rendelték, s kezdetét vette Magyarország tragédiájának új, sorsfordító fejezete. Hatvanöt évvel ezelıtt. BUJÁK ATTILA montázsában a nagypolitika és a „kispolitika” egyidejően jelenik meg. Mohács és Pest együtt, a körülmények és a következmények. „Baj van, nem akarnak a szekérrel kerülni.” Sıt a vérmesebb volksbundisták a szembejövı parasztszekerek lovának jól a nyakába is sóztak. Tudja meg mindenki, kié itt a földút! Akadtak ebbıl összezördülések. Változtak a „kocsmai viszonyok” is: a volksbundistát elıbb kellett kiszolgálni. Apám Mohácson, a barátaival délután ért „Stefán jáger” házához, ahol némi zsebpénzért fát szoktak aprítani. Az aprócska, izgékony férfi (késıbb nagy kommunista, téeszszervezı) napóleoni léptekkel dübörgött a tornácon. „Gyertek be. Megiszunk egy kupicával.” Feje felett bömbölt a rádió. (Amúgy országszerte nagy volt a csönd. A kormányzó különvonatát hazafelé mellékvágányra terelték, Kállay miniszterelnök titkos alagúton a török követségre menekült.) – Hallottátok ugye, hogy mi történt? – dörögte a sváb jáger. – Hallottuk. – Tizenkettıkor érték el Budapestet. A Horthy-delegáció motorvonata csak 20-án hajnalban érkezett meg Kelenföldre. A rögtönzött tanácskozás eredménye: a kormányzó a posztján marad. Duzzog tovább a Várban. Mégis jobb, mint a semmi! Nem beszélve egy nyilaskormány lehetıségérıl. Õket Horthy mélyen megvetette. A megszállásból így „fegyverbaráti” látogatás lett. Szinte vendégfogadás. Amikor az egyik német tábornokot megkérdezték: mennyi idıbe telne Magyarország megszállása, 24, illetve 12 órára becsülte. „Mikor huszonnégy?” – kérdezték. „Ha hosszabbak az üdvözlı beszédek.” De hát ez anekdota. Az emberek közönyösen reagáltak. Archív fotó: a bámész pesti nép a Nagykörúton értetlenül nézi a bevonulókat: csapatszállító autókat, oldalkocsis motorkerékpárokat, Tigriseket. Mohácson másnap az ipartestületben a helyi notabilitások vitték a szót: új világ jön. „Szocializmus lesz.” „Nemzeti szocializmus.” Hertel, a rıfös (ott, a kompállomással szemben) a boltját fél napra bezárta, de késıbb kinyitott. Vásáros nap volt. A „régi vágású úriember”, Kállay 22-ig formálisan a hivatalában maradt. Valójában három napja a török követségen dekkolt. A miniszterelnök az a Sztójai Döme lett, akirıl berlini nagykövet korában azt találgatták: vajon Magyarországot képviseli-e Berlinben, vagy a Birodalom megbízottja Pesten? A magyar vezetés elıtt akkor már világos volt: a háborút a németek elveszítették. (Mi is velük.) Kállay mozgósította angolszász kapcsolatait. Nem volt ez gyermeteg gondolat. Ungváry Krisztián szerint Churchill ekkoriban egyáltalán nem pártolta a kelet-európai szovjet dominanciát. Egy isztriai áttörési kísérletet is fontolóra vett. Olaszországban „túl gyorsan” haladtak, s nem volt egyértelmő, hogy „ki ér ide elıbb”. „Korabeli vicc: a náci titkosszolgálatoknak nem kellett ügynököket igénybe venni, elég volt felütni az angol lapokat. Maga az angol sajtó tájékoztatta a nagyvilágot a magyar kiugrási tervrıl »minél rosszabb, annál jobb« alapon. Amikor ugyanis befulladt az »isztriai áttörés« terve, a brit hadicélokat jobban szolgálta, ha ez a térség nagyobb német haderıt köt le” – állítja a történész. Finoman szólva persze „ez nem volt fair velünk szemben”.
54
Március 19. fı oka a historikusok szerint nem az úgynevezett „zsidókérdés” megoldásának terve volt. A német tábornoki kar régóta nehezményezte a magyar haderı „túl lagymatag” részvételét. A késıbbi „végsı megoldás” tervét ekkor még a nyilasok sem pártolták. Szálasi szerint „a magyar zsidók deportálása napi ötvenezer munkaóra-kiesést” jelentene a hazának. Ám Sztójai túlbuzgóan teljesített. És lassanként megteltek a téglagyárak. A legfontosabb kérdés a megroppant kormányzó maradása vagy távozása volt. Horthy „talonba” tette magát. És várt. Jelenlétével viszont – Ungváry szerint – legitimálta a megszállást. Tapasztalatai már voltak. Klessheimben, a különben kellemes alpesi üdülıkastélyban a „vezér és kancellár” meg a „legfıbb hadúr” csúnyán összekapott. Hitler diplomáciai indításul ordítva gyávának nevezte a magyar haderıt és árulónak a kormányt. A kormányzó piros arccal fordult sarkon, le akart rohanni a lépcsın, de a Führer utánavetette magát, és beérte. Másnapra csendesedtek le a kedélyek. A Gestapo listája A lakosság hangulata – a történész szerint – vegyes lehetett. Közvélemény-kutatások akkor még nem léteztek. Akadt azonban, aki rögtön lemondott. A komáromi polgármester személyesen kísérte el a választóit Auschwitzba. Ott is veszett. Igazi hıs volt. A többség jobban rettegett a szovjetektıl és a bolsevizmustól. Számára a megszállás megkönnyebbülés (is) volt. A nyilasok örömmámorban úsztak, aztán – rövid távon – mégis csalódtak. Az Astoria nagyterme pedig lassanként megtelt ellenzéki (vagy pusztán feljelentett) politikai foglyokkal. A német haderıt ugyanis rögtön követte a Gestapo s Eichmann ötvenfıs különítménye. Listával érkeztek. Monarchisták, nagyszájú arisztokraták, néhány kisgazda és szociáldemokrata is horogra akadt. Bethlen Somogyban bujkált, de már nem volt „szellemi erıi teljében”. Mint egyik látogatójának kifejtette: napi egy evıkanál kristálycukor elfogyasztása épp annyi energiát biztosít, amennyibıl fenntartható az „örök élet”. Közhely, hogy szégyenszemre egyetlen parlamenti képviselı akadt, aki fegyverrel fogadta a Gestapót. BajcsyZsilinszki Endre három lövést kapott, egy ideig a kórházban ırizték, majd átadták a magyar hatóságnak, ám védte mentelmi joga. Sorsa innen vezetett Kiss János altábornagy környezetéhez, majd Sopronkıhidára, a nyilas vésztörvényszék elé. „Baj van... A svábok nem kerülnek a szekérrel” – mondta nagyapám. Ekkor már legálisan folyt a német sorozás. 1941-tıl a Wehrmacht nálunk is toborzott, s 1944. március 19. után már kötelezı volt a német fegyveres szolgálat. A helyi volksbundista vezetı joga volt kijelölni a „népi németség jegyeit mutató” férfiakat. Akin bosszút akartak állni, azt beirathatták az SS-be. De akadt persze, aki önként választott így, a magasabb zsold végett vagy meggyızıdésbıl. A budapesti harcokban részt vevı Mária Terézia SS Lovashadosztály és a Florian Geyer SS Hadtest állományának egy része erdélyi szászokból, bánáti németekbıl állott. „Délben érték el Budapestet” – mondta reszketeg izgalommal Stefán, késıbb Balázs jáger. „Jelentkezzetek, fiúk! Várjuk a katonákat. Ki a bátor?” Õ otthon maradt. Az Igazoló Bizottság fıembere lett. „Megtört a jég. Már nem sumákolunk” – mondta egyszerően. És hamarosan egymillió gyengén kiképzett magyar katona állt fegyverben a Kárpátokban. A Duna felett pedig már másnap felhangzott a félelmes megafon szövege: „Achtung, Achtung...” Megindult a Magyarország elleni légiháború. És a deportálás. Csaknem hatszázezerbıl – vitázó történészek szerint – 83 ezer magyar zsidó tért vissza. De ez egy másik történet. A kormányzó szép kort ért meg. A pesti gyárosok által létrehozott négyszáz dolláros „Horthy Miklós Alapítvány” gondoskodott róla. Jó családapa volt. És felejthetetlen nagypapa... Nehéz ma cigányként boldognak lenni – interjú Rézmőves Melinda néprajzkutatóval (Figyelınet Bardócz Iván 2009. március 29.) A cigányoknak meg kell élniük identitásukat, kultúrájukat, hogy teljes értékő tagjai lehessenek a magyar társadalomnak – mondja az FN-nek Rézmőves Melinda. Az elsı európai roma tájház tulajdonosa szerint az állam okos munkahelyteremtı politikája jelenthet megoldást a cigányság gondjaira. Interjúnkból az is kiderül, miként lehet állandó készenlétben élni.
55
Van egy tájháza, amelyet saját erıbıl, saját pénzen és saját szerelembıl mőködtet. Mirıl szól ez a történet? Jó kifejezés, hogy saját szerelembıl. 1995-ben végeztem az egyetemen, és úgy gondoltam, hogy szeretnék valami maradandót alkotni a cigány kultúra területén. A roma folklór már ismertebb volt, ezért a tárgyi néprajz területét választottam. 2001-ben megvásároltam saját pénzembıl egy kis szoba-konyhás épületet Hodászon, a szülıfalumban. Egy rossz állapotú, sárfalazatú házról van szó, a cigány telep közepén. Sikerült támogatást szereznem a felújítására, és a közösség idısebb tagjaival a telken építettünk még egy félig földbe ásott kunyhót, ami a II. világháború idıszakának lakhatási körülményeit ábrázolja. A házat jelenleg is egyedül, önerıbıl mőködtetem. Ez az elsı roma tájház Magyarországon és Európában. Azt tartom a legfontosabbnak, hogy a helyi közösség értékként tekint az épületre. Nem a szegénykultúra, hanem a roma kultúra részeként fogják fel, hogy a 60-as években ilyen, 1945-ben pedig olyan körülmények között éltek. A legtöbb ott szervezett program családoknak szól. Nem tudok csak gyerekprogramot szervezni, mert jön az anyuka is, a testvér vagy a nagymama is. Olyan kézmőves foglalkozásokat, vetélkedıket tartunk, amikre mindenki jönni akar; ilyenkor spontán mesél a nagyszülı az unokájának arról, hogy milyen volt ezen a spóron fızni, hogy hol aludtunk. Történetek elevenednek fel a közeli és a távoli múltról. Gyakran tapasztalom, hogy amikor a régmúltról beszélünk egy gyereknek, akkor az olyan, mintha mesélnénk: nem kézzelfogható. De amikor látja, hogy mindaz hol történt, akkor elhiszi, megmarad benne és remélem, hogy tovább élteti. Értéket teremtettünk a közösségen belül a roma kultúrának. Itt tartják például a népismereti órákat a helyi és a szomszédos településekrıl is. A programokat ön szervezi Pestrıl? Én és a baráti köröm. Részt vesznek bennük helybeli önkéntesek, és persze pályázunk is. Az az álmunk, hogy a telken épüljön egy újabb ház, amiben állandó kiállítást szervezhetünk, merthogy elkezdtem hangszereket győjteni és fotókat vásárolni. Saját pénzbıl szintén? Igen, és felajánlásokból. Van egy megállapodásunk a helyiekkel: ha én valamit elintézek nekik, elolvasok egy kérvényt, vagy segítek megírni egy hivatalos levelet, akkor adnak egy tárgyat, amirıl úgy gondolják, hogy a háztartásban vagy a munkában feleslegessé vált. Nagyon jó lenne mindegyik korosztálynak, ha épülhetne egy másik épület, ahol a kiállítások mellett volna egy közösségi tér. Amikor rajzfoglalkozás van, akkor a megnövekedett létszám miatt a szoba-konyhában leszőkülnek a terek. Szeretnénk szakkönyvtárat, kutatószobát és pajtaszínházat is, ahol néptánc táborokat csinálhatnánk. Ha ezt modell-értékően tudnánk mőködtetni, azzal motiválnánk például egy baranyai település roma közösségét, hogy ott is létesítsenek falumúzeumot vagy tájházat. A helyiek hogyan fogadták a kezdeményezéseit? Jól. Aki a kultúrával foglalkozik egy kisebb településen, az biztos, hogy valamilyen szinten megszállott. Aki a saját pénzét öli ebbe, az lehet, hogy kicsit dilis is. Láttam a tekintetekben, hogy azt gondolják: jót akarok, de miért fontos ez nekem? Sokat beszélgettünk errıl, majd segítettek a felújításban, nyaranta segítenek tapasztani az épületet. A félig földbe ásott kunyhót ık csinálták. Két-három éve már nagyon sőrőn ajánlják magukat gondnoknak. Nagyon megtisztelı, hogy gondnokok akartok lenni, csak nem tudok érte fizetni – mondom ilyenkor. A ház egyébként akkor nyit ki, amikor bejelentkeznek a látogatók. Jártak már ott Budapestrıl, a Dunántúlról és külföldrıl is. Amikor dolgozik, akkor is azok a motivációi, ami a tájházzal. Mik a legnagyobb eredményei a roma kultúra terjesztése és elfogadtatása terén?
56
Nagyon fontos volt, amikor a munkahelyemen, a Fıvárosi Önkormányzat Cigány Házban néprajzi kutatótáborokat szerveztünk – hogy a kultúránál maradjunk. A táborokban 20-25 roma és nem roma fiatal vett részt, akikkel településrıl településre jártunk. Minden fiatal választott egy kutatási témát, például a mese, a ballada, a táplálkozási szokások, az élettörténetek és a népi mesterségek közül. A résztvevık többsége városi fiatal volt, ık nagyon sokat tanultak. A helyi közösségnek is fontos volt, hogy hozzájuk mentünk, és ıket kérdeztük a mindennapi életükrıl. Természetesen a problémáikat is elmesélték, a nehézségeiket, a gondjaikat, és egy idı után a kultúráról is megnyíltak. Megjelent egy kiadvány az elsı két táborról, és még mindig ott van 60-70 darab kazetta, amelyek anyagát fel kellene dolgozni. A táborokkal a helyi közösségnek azt közvetítettük, hogy fontos a kultúra, gyakoroljátok, merjétek megélni, nem jelent szegénységet, a diákok pedig szellemileg építkeztek. Ugyanúgy fontos, amikor gyerektáborokat, folklórtáborokat, alkotótáborokat szervezünk. A gyerekek itt természetes módon megélhetik az identitásukat, és minden ismeretet megpróbálunk nekik megadni, amit az iskolában nem kapnak meg saját identitásukról, másságukról. Rádöbbenek, hogy ez nem hátrányt, hanem gazdagságot jelent. A gyerekek, akikkel foglalkoznak, komplexusoktól terheltek? Nagyon sok negatív élményük van? Igen, nagyon sokaknak. Ezek a cigány-magyar együttélésbıl adódó frusztrációk? Abszolút. Abból, amit az iskolában ık saját maguk élnek meg, és abból, ami a szüleikkel történik. Például tavaly a roma irodalomról, képzımővészetrıl beszélgettünk velük. Nem tudtak felsorolni roma képzımővészeket, alig tudtak írókat, költıket megnevezni. Még a zenéhez szóltak hozzá leginkább, de a történelmünkrıl semmit sem tudtak. Ezután ismereteket szereztek, csoportokban maguk dolgozták fel a témákat, és az identitásuk sokkal gazdagabb, mélyebb lett. Utána azt mondhatták: van mihez kötıdnünk, van mire büszkének lennünk. Éppen az ilyesfajta képzés hiányzik az iskolából, az oktatási rendszerbıl. A mostani oktatási rendszer, a pedagógusképzés nincs felkészülve arra, hogy egy osztályközösségben különbözı nemzetiségő gyerekek vannak, különbözı kultúrával rendelkeznek, és ebbıl a pedagógus többletet, gazdagságot hozzon ki. Fontosnak tartom, hogy a gyereknek legyen lehetısége az iskolában fımősoridıben, 8 órától fél háromig a saját identitását megélnie, és azt, hogy a kulturális és nyelvi mássága gazdagságot és nem hátrányt jelent. Ez azért nagyon fontos, hogy a felnövekvı nemzedék itthon érezze magát. A 15-16 évesekben mostanában felerısödik az idegenérzet. Azt mondják, felnıttként elmennek innen. Mit mondhatnék erre? Azt, hogy próbálják meg máshol, ahol természetes, hogy színesek az emberek, viseletben járnak. Nézzük meg Párizst, nézzük meg Londont. Itthon merne valaki színes lenni! Elég nagy rálátása van a cigány-magyar együttélésre és az indulatokra. Mi változott az elmúlt 20 évben? Amikor egy roma gyerek intézménybe kerül, mindenképp érezni fogja, hogy ı más, ha hamarabb nem éreztették vele. Van egy kultúra, amiben nevelkedünk, az intézményekben pedig megtanulunk egy másik kultúrát: csakúgy mint a mindennapi életben, lépésrıl lépésre. Én a magyar kultúrát, úgy gondolom, ismerem, és a roma kultúrát is ismerem, és pontosan tudom, hogy hol a helyem. De nagyon sok esetben nem én jelölöm ki a helyem, hanem kijelölik számomra. Amikor ez nincs egyensúlyban, akkor van probléma. A szüleim idejében volt munkájuk az embereknek. Igaz, hogy ingáztak az építıiparban, az én édesapám is kéthetente járt haza Budapestrıl, ilyenkor szombat délutántól vasárnap délutánig volt otthon, de akkor legalább volt kiszámítható fizetésük az embereknek. Most a legtöbb településen nincsen kiszámítható, biztos jövedelem, ami kiszolgáltatottá tesz. Ezt felnıtt emberek - különösen a férfiak - nagyon nehezen viselik. Amikor egy család nem tudja, hogy egy hónapban mennyi pénzt kell beosztani, akkor az nagyon nagy feszültségekkel jár a családon belül is és azon kívül is. Amikor egy közösségen belül vagy egy településen belül igazságtalan helyzeteket látnak az emberek, akkor még több feszültség keletkezik. Fontos az is, hogy egy közösség hogyan tudja helyben megoldani a problémáit.
57
Fontos az is, hogy egy közösség hogyan tudja helyben rendezni a problémáit. Vegyük a munkahelyteremtést. Ezt is meg kellene oldani, és hosszú távra kellene megoldani. Akkor, amikor bezárnak egy üzemet, át kell képezni az embereket. Az a kérdés, hogy a magántıkétıl ez elvárható-e. Vagy ez állami feladat kellene hogy legyen? Mert abban a liberális kapitalizmusban, amiben élünk, állam bácsi felteszi a kezét, és azt mondja, piacgazdaság van… A médiában mindenki azt hallja, hogy 136 milliárd forintot költöttek roma programokra, majd kérdezik, mire ment a pénz, hol az eredmény. Legutóbb láthattunk egy riportot a tévében ezzel kapcsolatosan. A cigányoknak szánt programokon takarítónıket, seprőkötıket képeztek, és elmentek ezekre a tanfolyamokra az emberek, merthogy minimálbért kaptak a képzés alatt. Utána munkához ugyan nem jutottak, viszont indult még egy képzés, arra is jelentkeztek, mert szintén kaptak minimálbért a képzés ideje alatt. Tehát lehet, hogy van már három tanfolyamról is papírja egy embernek, bár a településük 50 kilométeres körzetében továbbra sem tudnak elhelyezkedni. Akkor ez mirıl is szól? A telepfelszámolás sem ment, annak sincs jellemzıen látható eredménye. Az állam részérıl a számonkérés minden esetben elmarad, következmény nélkül. A szociális segélyért munkát típusú közelítéshez mit szól? Hosszú távon, azt mondom, nem megoldás. Olyan munkahelyeket kell létrehozni, amelyek piacképesek. Kinek kell megteremtenie ezeket a munkahelyeket? Az államnak. Amikor az állam egy tıkéssel megállapodást köt, akkor hosszú távon kell azokra az emberekre gondolni, akik munka nélkül vannak. Ehhez persze nagyon fontos, hogy piacképes szakmájuk legyen a munkavállalóknak, tehát az oktatásnak is ebbe az irányba kellene elmozdulnia. Nincs szükség annyi egyetemet és fıiskolát végzett emberre, hanem igenis nagyon sok szakmunkásra. İk egy idı után a középréteget alkothatják majd, de most a szakmunkának kellene visszaadni a becsületét. Ha a képzés és a munkahelyteremtés egymásra épülne, akkor hosszú távon megoldható lenne a munkanélküliség ügye. Mondják, hogy felnıtt a harmadik olyan roma generáció, amely a családjában már nem látott dolgozó embert. Így van. İket hogy lehet kimozdítani ebbıl a helyzetbıl? Maguktól nem tudnak kimozdulni. Csakis munkahelyteremtéssel. Meg az oktatással. Valakinek e kell mennie a cigánytelepre, meg kell fognia a gyerek kezét, és be kell vinnie az iskolába? Nem, nem. Ez nemcsak a romák gondja, hanem a falusi nem roma szegényeké is. Ott a magyar gyerek is úgy látja az apját, hogy az nem tud hova menni reggelente, nem kel fel az ágyból. Ez szegénység kérdése. Ezeket az embereket át kell képezni, vagy ha nem volt semmiféle piacképes szakmájuk, akkor szakmát és munkát kell adni nekik. Azt mondja, hogy nem a cigányság felzárkóztatására kéne programokat koordinálnia az államnak, hanem a mélyszegénység felszámolására? Külön cigányprogramok kellenek, ez nagyon fontos, és szükség van olyan programokra is, amelyek a mélyszegénység felszámolását célozzák. Az elsı Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) a cigányok tudomása nélkül, észrevétlenül zajlott. Amikor az NFT IIt meghirdették, akkor nagyon sokat harcoltak azért a romák – összefogás volt a különbözı szervezetek között -, hogy a cigányokra szánt pénzt tegyék külön kosárba. Ha külön kosárban van a romák felzárkóztatására szánt uniós pénz, akkor az a bemenetelnél és a kimenetelnél is kontrollálható. Nem lett így.
58
Most a különbözı uniós pályázati kiírásokban inkább elméleti szinten és kevés százalékban kerülhetnek be a programokba a hátrányos helyzető és a leghátrányosabb helyzető emberek. Most ezekkel a fogalmakkal operálunk, a cigányt kerülni kell. Minden program mérhetı a részt vevık oldaláról. Ha valamelyik programban a 40 éven felüli jelentkezıket várják, az igazolható. A testi fogyatékosság is igazolható. Így a bemenetelnél is mérhetı, hogy mennyien jelentkeznek ezekbıl a csoportokból, és a képzést elvégzettek között is mérhetıek az arányok. De a cigányoknál nyitva hagynak és fenntartanak egyfajta tudatos csiki-csuki játékot. Adatvédelmi okokra hivatkozva nem készíthetnek kimutatást a cigány résztvevıkrıl, pedig látható rasszjegyekkel rendelkezünk. Egy pályázatban a programgazda és a résztvevı, ha partnerként tekintene egymásra, akkor az természetes volna, hogy kérem a cigány származásom megjelölését. A munkaügyi központban is regisztráltathatják cigányként magukat az emberek, csak ezt érthetı érdekké kellene tenni és így közvetíteni minden érintett felé. A rendırség szégyenlısségét megérti? Szerintem számon tartják, hogy ki milyen nemzetiségő egyfajta bőnelkövetıi csoportban. Az utcai igazoltatásoknál is tapasztalható, amikor szándékosan döntenek amellett a rendırök, hogy egy adott napon jellemzıen cigányokat fognak igazoltatni. Jó megfigyelési helyszín erre a város forgalmasabb terei közül például a Nyugati pályaudvar vagy a Blaha Lujza tér. Azt gondolom, hogy nincsen cigánybőnözés. A bőn nem kötıdik nemzetiséghez. Egy adott ember követi el. Amikor számon kérem ezt az embert, akkor a bőne miatt kérem számon, nem a származása miatt. Káros az a sugallat, amelyik kollektív bőntudatot éreztet a cigánysággal. Amikor azt mondják, hogy valaki cigány származásúként követett el bőnt, akkor ezzel azt is mondják, hogy minden cigány érezze magát bőnösnek.Ha ezentúl a médiában minden bőnelkövetı nemzetiségét bejelentik, akkor igazságosabb eljárásnak fogom tartani a jelen helyzethez képest, amikor egy népet kívánnak megalázni egy adott bőnelkövetı kapcsán. A kollektív bőntudatkeltést jó lenne felszámolni minden nép esetében, és ezért a rendırség is sokat tehetne. A veszprémi tragédia óta érez-e nagyobb cigányellenességet ön, személy szerint? Érez-e nagyobb feszültséget? Természetesen, ez a mindennapokban is lecsapódik. Ezt úgy fogalmaztam meg magamnak, hogy a megszokottnál is elıvigyázatosabbnak kell lennem. Továbbgondolva ezt, feltettem a kérdést, hogy kivel szemben legyek én elıvigyázatos? Ez olyan megfoghatatlan… Mert rajtam látszik, hogy cigány vagyok, engem megtalálnak akármilyen indulatokkal a villamoson, metrón. Megtalálják vagy megtalálhatják? Megtalálnak. Megtaláltak egy közértben, amikor azt mondták, hogy pakoljak ki a kosárból, meg húzzam szét a kabátom, mert ellenırizni akarnak. Akkor megkérdeztem, hogy miért pont engem. Azt mondták, hogy mást is szoktak ellenırizni, de most pont engem ellenıriznek. Vagy elém állnak a sorban. A pénztáros ki kellene hogy szolgáljon, de a mögöttem lévıt szolgálja ki. Jól van, nem szólok, biztos elnézte – gondolom ilyenkor. Majd az azután lévıt is kiszolgálja. Majd szóvá teszem és semmi nem történik. Nincs elnézés, meg semmi sem. Nekem ezt csak csöndesen el kell viselnem. Akkor leteszi a kosarat és kimegy? Igen. Vagy kifejezem, hogy ez engem bánt. Volt például olyan kolléganım, aki után köptek. Jellemzıen a 90-es években is történtek hasonló esetek, amikor a nagyobb bevásárlóközpontok megépültek, ahol a biztonsági ırök vigyáztak a rendre és a fegyelemre. Akkor kifejezetten zaklattak. Már az ismerıs csemegepultos is szánt. Ugyanabban az üzletben már háromszor írtam be a panaszkönyvbe, és semmi nem változott. Mit mondjak a lányomnak, amikor reggelente iskolába megy, kivel szemben legyen elıvigyázatos? Mert az emberekben a veszprémi gyilkosság nyomán megerısödtek az indulatok a cigánysággal szemben. Rajta is látszik, hogy cigány, ebben a helyzetben védtelen. Kire figyeljen a villamoson? Eleve baj, ha már így száll fel. Így van. Nem tudni, hogy kell viselkedned ahhoz, hogy ne kérjék számon tıled a veszprémi esetet, mert vannak, akik úgy gondolják, hogy minden cigány bőnözı.
59
Mit mond a lányának? Azt csináljuk, hogy amikor nem tudom ıt elkísérni, akkor nyolc elıtt öt perccel felhívom, hogy megérkezett-e az iskolába. Amikor hazaérkezik, akkor ı szokott felhívni engem. Minden nap ezt csináljuk. Például nem közlekedünk sötétedés után. Nem megyünk semmilyen programra sötétedés után: nem megyünk el a barátainkhoz, nem járunk rendezvényekre. Úgy intézzük, hogy moziba is korábban menjünk. Nem túlzott elıvigyázatosság ez? Nem. Soha nem tudod kiszámítani, milyen indulatnak vagy kitéve. Meddig lehet fenntartani ezt a készenléti állapotot? Ezt mindig fenn kell tartani. Errıl szól a kisebbségi lét.
60
ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK Cím
Helyszín
Idıpont
Részletek
Szemtandrássy István Galéria megnyitója
Rácz Aladár Közösségi Ház
április 4.
Pécs, József u. 4.; Tel.:06 72 325 558
IX. Magyarországi szlovák tájházvezetık országos konferenciája
Dunaegyháza, Táncsics M. u. 13.
április 18.
Lami Eszter 06 1 466 9463 Web: www.zentrum.hu
Német Nemzetiségi Gimnáziumok Színjátszóinak 15. Színházi Találkozója
Német Nemzetiségi Gimnázium, Bp. XX. ker., Serényi u. 1
április 17.
06 1 302 5115;
[email protected]
Barátunk René c. darab bemutatója
Szlovák Intézet 1088 Bp. Rákóczi út 15.
április 15
Tel.: 06 1 327 4000; www.sibudapest.mfa.sk
Koch Valéria Iskolaközpont Jubileumi rendezvénysorozata
Pécs, Tiborc u. 28/1.
április 21-24.
www.dus.sulinet.hu
Avató ünnepség az Apátistvánfalvi Kéttannyelvő Általános Iskolában
Apátistvánfalva, Fı út 117.
április 15.
Tel. szám: 06 94 436 006
„Magamat jöttem megmutatni” – cigányfestık kiállítása
Bp. XXI. ker, Szent László u. 84. Kék Iskola
április 22.
Tizenötéves a Barátság folyóirat – évfordulós irodalmi ünnepség
Magyar Kultúra Alapítvány Deák Terme, 1014 Bp., Szentháromság tér 6.
április 24.
Készítették: Zsezserán Anikó, Hugyecz Krisztina, Tári Balázs, Nagy Vilmos Márton Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztálya Miniszterelnöki Hivatal, http://www.nek.gov.hu/index.php?main_category=4&action=view_item&item=187
www.nemzetisegek.hu
